Az euró bevezetésének gazdasági hatása Szlovákiára

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Az euró bevezetésének gazdasági hatása Szlovákiára

Ráczko Zsófia 2013

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ............................................................................................ 3 2. SZLOVÁKIA GAZDASÁGA AZ EURÓ BEVEZETÉSE ELŐTT ....... 4 2. 1. Alapvető gazdasági adatok elemzése................................................. 4 3. A SZLOVÁK REFORMOK .................................................................... 7 3. 1. Nyugdíjreform .................................................................................... 7 3. 2. Szociális reform ............................................................................... 10 3. 3. Az adóreform.................................................................................... 11 3. 4. Egészségügyi reform ........................................................................ 13 3. 5. Közigazgatás átalakítása ................................................................. 15 3. 6. Oktatási reform ................................................................................ 17 4. ELŐZMÉNYEK, A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRI UNIÓ................. 19 4.1. A GMU első szakasza...................................................................... 21 4. 2. A GMU második szakasza............................................................... 21 4. 3. A GMU harmadik szakasza............................................................. 22 5. KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK ELEMZÉSE .............................. 23 5. 1. Az inflációs kritérium ...................................................................... 23 5. 2. Az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése ............ 24 5. 4. Árfolyamstabilitás ........................................................................... 26 6. AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSAI ......................................... 28 6. 1. Tapasztalatok, a szlovák euró két éve ............................................. 28 6. 2. Az euró bevezetésének pozitív hatásai ............................................ 29 6. 3. Negatív hatások ............................................................................... 30 1

7. TANULSÁGOK MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA ............................. 32 8. AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A SZLOVÁK VÁLLALATOKRA .................................................................................... 34 8. 1. Vállalatok bemutatása ..................................................................... 34 8.2. Az euró bevezetésének feltételei és várható hatása .......................... 36 8.3. Az euró bevezetésének valós hatása néhány év távlatából ............... 39 8.4. A kérdőívek kiértékelése ................................................................... 42 9. ÖSSZEGZÉS .......................................................................................... 44 Irodalomjegyzék ......................................................................................... 46 Zhrnutie ....................................................................................................... 49 Melléklet ..................................................................................................... 51

2

1. BEVEZETÉS Szakdolgozatomban a szlovákiai euró bevezetés több fontos szakaszát kívánom ismertetni. Célom, hogy rámutassak a fontosabb összefüggésekre, amelyek a

szlovákiai

nagyvállalatok

helyzetét

meghatározták

a

nemzeti

valuta

megváltoztatása után. Véleményem szerint a téma további érdekességét az adhatja, hogy az Európai Unió 2004-es bővülése addig nem látott méreteket öltött, különböző gazdasági fejlettségű országokat integrálva köreibe. Ezen országok közül jó néhányan lemaradtak a felzárkóztatási törekvések során, továbbra sem rendelkezve a közös valutával. Nem úgy, mint Szlovákia, amelynek sikerült a korábban tervezett időpontban bevezetni az eurót. Ezt a sikeres célkitűzést megalapozta a majd’ 20 évre visszanyúló gazdasági kapcsolat az Európai Unió országaival. Szakdolgozatomban kitérek az 1993-as évben kötött társulási szerződés által elindított gazdasági együttműködés hatásaira is. Továbbá gazdasági mutatók összevetését is elvégzem mind az euró bevezetését megelőző, mint pedig az azt követő időszakra. Teszem mind ezt annak érdekében, hogy megállapíthassam az euró bevezetésének pozitív és negatív hatásait a Szlovákia által betöltött pozícióra. Témaválasztásom kidolgozása során részletesen kitérek azon GMU által támasztott konvergencia kritériumokra, amelyeket egy országnak teljesíteni kell ahhoz, hogy az euró övezet tagjává válhasson. Ezen témakörön belül részletesen foglalkozom a GMU szakaszaival, az inflációs kritériumokkal valamint az államháztartási hiány és a kamatszint csökkentésével is. Kifejtem továbbá azt is, hogy Szlováki kormányának hogyan sikerült elérnie a kellő mértékű árfolyam stabilitást. Munkám során a legutolsó részben messzemenő következtetéseket vonok le az euró bevezetésének hatásiról egy nagyvállalat tapasztalatain keresztül bemutatva mind ezt. 3

2. SZLOVÁKIA GAZDASÁGA AZ EURÓ BEVEZETÉSE ELŐTT Amint az köztudott Szlovákia a Csehszlovák köztársaság tagjaként gazdaságilag meglehetősen elmaradott térségnek számított. Gazdasági szerkezetét vizsgálva a mezőgazdasági termelés mutatja a legnagyobb súlyt. Mára azonban az ország nem csak az iparosításban jár élen, de a közép európai államok sorában egyike a legnagyobb teljesítményt nyújtónak. Problémát okozhatott az ország felzárkózásában a korábbi erőteljes gazdasági és szociális differencia. Az ország bizonyos területein eltérő mértékben megjelenő munkanélküliség számára megoldást a külföldi beruházók megjelenése jelentett. Ebben az időszakban Szlovákia vonzerejét a munkaerő jól képzettsége, alacsony bérköltségek jelentették. A munkaerő piaci erősségei mellett Szlovákia fejlett vegyiparral, gépiparral és elektrotechnikai iparral rendelkezik. Ez a makrogazdaságilag stabil ország előnyös földrajzi fekvésével, jól kiépített infrastruktúrájával mára erőteljesen jelen van a kelet európai piacokon. Ezen gazdasági pozíciójához leginkább az Európai Unóval 1993. október 4én kötött társulási megállapodás segítette hozzá. A megállapodást követően a Szlovák kormány legfőbb célja az Európai Unióhoz történő csatlakozás volt. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások megkezdésére 2000 márciusában került sor, Brüsszelben. A csatlakozási szerződést mellyel Szlovákia az EU teljes körű tagjává válhatott a két fél 2003. április 16.-án írta alá.1

2. 1. Alapvető gazdasági adatok elemzése

Véleményem szerint ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk az euró bevezetésének sikeres lépéseiről fontos néhány gazdasági mutató mélységi megismerése. A mutatók elemzésével továbbá arra is fényt deríthetünk, hogy milyen változásokat, visszaeséseket okozott Szlovákia gazdaságában a 2008-20091

http://www.slovak-republic.org/eu/

4

es világválság. AZ alább látható táblázatban több olyan gazdasági mutató is szemléltetésre kerül, amely alapvetően hozzájárulhat egy ország gazdasági teljesítőképességéhez.

1. sz. táblázat Szlovákia gazdasági mutatói az euró bevezetése előtt 2004 GDP jelenlegi árakon (USD) 1 főre jutó GDP (USD)

42,21 7839,00

2005 47,94

2006 55,96

2007 75,26

2008

2009

95,24

88,21

8896,21 10375,19 13935,09 17598,53 16281,93

Infláció (%)

7,46

2,79

4,26

1,89

3,93

0,92

Munkanélküliségi ráta (%)

18,1

16,15

13,3

11,02

9,57

12,05

Államháztartás bevételei (%)

35,3

35,2

33,5

32,5

32,5

34

Államháztartás hiánya (%)

41,49

34,18

30,46

29,33

27,68

35,66

Folyó fizetési mérleg (%)

-7,82

-8,49

-7,84

-5,26

-6,59

-3,19

Forrás: Saját szerkesztés a www.imf.org weboldal alapján.

Az itt látható táblázat kitűnően szemlélteti Szlovákia GDP-jét a 2004-től 2009-ig terjedő időszakban. Számomra meglehetősen érdekes felfedezés, hogy 2006-ról 2007-re igen csak nagymértékű teljesítményjavulás figyelhető meg, ám a 2008-ról 2009-re történő visszaesés várható mértékű volt, amely a válság hatásainak tulajdonítható. A GDP alakulását az egy főre jutó GDP mozgása is követi. Az infláció mértéke meglehetősen ingadozó képet mutat, az egyes évek statisztikáit vizsgálva. Különösképpen érdekes, hogy közvetlenül a válságot követő időszakban (2008-ról 2009-re) az infláció értéke nullához közelítő értéket vett föl. 2009-ben volt tehát a legalacsonyabb az infláció, mindez az új pénznem bevezetésének köszönhető. Meglátásom szerint az utolsó 3 év alacsony inflációja is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Szlovákia sikeresen bevezethette a közös valutát. 5

A munkanélküliségi ráta alakulását tekintve megállapítható, hogy Szlovákia, mint rendszerváltó ország, viszonylag magas munkanélküliségi rátával rendelkezik. Jellemzően a fejlődő országok azon tagjai, melyeknek meg kellett küzdeniük a rendszerváltás nehézségeivel, ilyen és ehhez hasonló rátákat mutathatnak fel ezen a területen. Megfigyelhető, hogy 2004-ben, az Európai Unióba történő belépést követően, a munkanélküliségi ráták folyamatos (2-3%-os) csökkenést mutatnak egészen a 2008-as évig. Ezt követően növekedés figyelhető meg, melyet véleményem szerint a világgazdasági válság hatásainak köszönhet az ország. Az államháztartás bevételeinek tekintetében a későbbiekben részletesebben kifejtett adóreformok játszanak jelentős szerepet. A 2004-2009-es időszakban a bevételek tekintetében viszonylagos stabilitás figyelhető meg. A kismértékű csökkenések nem meghatározóak, sőt a 2009-es évre javulás is megfigyelhető. Az államháztartási hiány folyamatos csökkenést mutat, ami szintén a 2004-es reformok hatásinak tulajdonítható. A 2004-es 41,495%-os hiány rohamos ütemű javulást mutat az első két évben (5-4%). Az egyetlen növekedés szintén a válság hatásának köszönhető. Mindeközben a folyó fizetési mérleg bár folyamatos negatív értékeket mutat, meglehetős ingadozás mellett, sikeresen visszaszorításra került a 2009-es évre, teljesítve a szükséges EU-ba lépési kritériumot.

6

3. A SZLOVÁK REFORMOK A következőekben azokra a reformokra szeretnék fókuszálni, amelyek hozzásegítették a szlovák államot ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék a későbbiekben kifejtett konvergencia kritériumokat, valamint amelyek stabilizálták a szlovák gazdaság helyzetét. Legjelentősebb események Szlovákiában a tárgyal időszakban a 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz, a 2004–2005-ben megvalósított reformcsomag, a 2006-os kormányváltás, valamint a monetáris unióhoz való csatlakozás 2009. január elsején valamint a válság, amely 2008 második felében érte el az országot A legfőbb és legátfogóbb reformok tehát, erre az időszakra tehetőek, a második Dzurinda-kormány tevékenységének eredményeképpen. A legfőbb cél ez alatt az öt éves periódus alatt az volt, hogy meggyorsítsák a külföldi tőkebeáramlást, megteremtsék a munkaerőpiaci rugalmasságot, valamint hogy kiegyenlítsék az állami költségvetést. (Szilvássy József, 2008) A kormánynak céljai elérése érdekében szükséges lépése volt, hogy az ún. szociális állam modellt2 felszámolja, amely természetes velejáróként jelentős tiltakozásokat váltott ki a lakosságból. A reformok területét tekintve, igencsak átfogó méreteket öltöttek, érintették az adózást, az egészségügyi és szociális rendszereket, valamint a gazdaság bizonyos kulcsfontosságú területeit is. Az alábbiakban ezeket szeretném mélyrehatóbban ismertetni.

3. 1. Nyugdíjreform A 2004-es évben a kormány az elöregedő társadalmi korfából következő magas

számú

nyugdíjas

korú

lakosság

miatt

áttért

a

három

pilléres

nyugdíjrendszerre, amely a következő részekből áll. 2

Asa Brigs: „A jóléti állam egy olyan állam, amely egy előre meghatározott módon, szervezett erővel lép fel annak érdekében, hogy a piaci erők szerepét megváltoztassa.” – a szociális állam modell

7

Az első pillért érintetlenül hagyva, megmaradt az ún. öregségi nyugdíj, mely az életkor és a bedolgozott évek számától függően kerül meghatározásra. A második pillér esetében az állami kifizetéseket kiegészítve a lakosságnak lehetősége nyílik magántőkeszámlán nyugdíj spórolásra. Ez a pillér kezdetekben kötelező jellegű volt a munkakezdők számára, ám a későbbi újragondolást követően opcionálissá tették Robert Fico kormányzása alatt. A munkavállalók dönthetnek, hogy elvonásaik bizonyos részét saját részre szeretnék elvezetni (nyugdíjszámlára) avagy az összeget teljes egészében a Szociális Biztosítóba utalják. Az újragondolt pillér egyik legfőbb előnye ezáltal az lett, hogy a magánszámlára utalt összeg örökölhetővé válik, azaz magántulajdont képez. A második pillért azonban feltételhez köti a reform, miszerint a takarékoskodási időszaknak legalább 10 éven keresztül tartania kell, ennek okán a nyugdíjszámla nyitásának lehetőségét az 52 éven felüliek elveszítik. A harmadik nyugdíjpillér az előzőeknél kissé összetettebb. A nyugdíjpénztár pénzügyi felügyeletét általánosan a Pénzpiaci Felügyelet gyakorolja. A pénztárak a megtakarított összeget tőkepiacra viszik és befektetik. Ezekre a megtakarításokra az állam garanciát vállal a tagoknak. (Király Zsolt, Vincze Norbert, Zupkó Tamás, 2004). Mindezek mellett a magántársaságoknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük: minimálisan 300 millió korona alaptőkével kellett rendelkezniük, erős pénzügyi hátteret kellett felmutatniuk, másfél év alatt legalább 50 000 ügyfelet kellett szerezniük, különben elveszítik a jogot a megtakarítások piacra viteléhez. Továbbá a társaságoknak lehetővé kell tenniük belépő ügyfeleik számára a következő három különböző kockázatú alap elérhetőségét: Növekedési alap: ez a legmagasabb kockázattal, ugyanakkor a legnagyobb hozammal kecsegtető forma, amelyben a társaság a befektetett összeg legfeljebb 80%-át fektetheti részvényekbe.

8

Kiegyensúlyozott alap: ebben az esetben a megtakarítási összeg felével rendelkezhet a társaság a tőkepiacokon. Konzervatív alap: a legkisebb kockázattal rendelkező opció, mely a társaságot csupán állampapírok és/vagy államkötvények megvásárlási jogával ruházza fel a befektetett összegből. Azoknak a személyeknek, akik újonnan léptek be a munkaerőpiacra Dzurinda kormánya kötelezővé tette a II. pillébe való belépést, melyet a hatalomra kerülő Robert Fico vezette kormány eltörölt. Az országban körülbelül 1,5 millió lakos rendelkezik magán-nyugdíj számlával, melyet az ország vezetői próbáltak minél nagyobb számban az I. pilléres rendszerbe visszatéríteni. Az állam szerint erre azért van szükség, mert a Szociális Biztosító hatalmas deficitét az államkasszából kell fedezni. Ezzel szemben Ivan Mikloš nézete az volt, hogy ezt a hiányt a Szlovák Gázművek privatizációjából kellene finanszírozni, ennek mértéke évi 15-20 milliárd korona körül mozog. (Martin Čambalík, 2003) A nyugdíjreform elengedhetetlen volt a pénzügyminisztérium szerint, mert e nélkül a lépés nélkül az átlagbérhez viszonyítva kevesebb lett volna az átlagnyugdíj aránya. A reform célja, könnyebben figyelemmel lehessen kísérni a nyugdíjra szánt összeget. Így a nyugdíjra szánt befizetések nem a már meglévő nyugdíjasok finanszírozására fordítják. A nyugdíjjárulék, melyet a munkavállaló és munkáltatója fizetnek meg, 5050 százalékban oszlik meg az állami és a nyugdíjpénztári alap között. Ez a bruttó bér 18 százalékát teszi ki. Azért, hogy csökkentsék a második pillér bevezetése által okozott költségvetési deficitet, ezért a Szociális Biztosító alapjába két százalékpontnyi befizetés kerül. Ezt az alapot addig használják, míg meg nem kezdik az első nyugdíjak kifizetését. (Martin Čambalík, 2003) A takarékoskodás időtartamának alsó határát 5 évvel növelte meg Ficokormánya a második pillérben, kétszer adott lehetőséget arra, hogy a lehető legtöbb állampolgár újra az állami rendszerbe lépjen. (Szociális Biztosító, 2008a) 9

3. 2. Szociális reform Az Európai Uniós övezetbe történő belépéskor jellemző mintegy 20%-os munkanélküliségi

rátával

rendelkező

Szlovákia

legégetőbb

problémája

a

munkaerőpiac rugalmatlanságában rejlett. A Szlovák kormány által bevezetett intézkedések során az univerzális szociális állam modelljét a reziduális modell váltotta fel. Azaz amíg az univerzális modellben az állam az adóból finanszírozza az ellátásokat, addig a reziduális esetben a társadalmi jóléti intézmények akkor lépnek működésbe, ha a piac, a család, valamint a szociális szükségletek természetes kielégítői működésképtelenek.3 Ez utóbbi modell esetében tehát a juttatások nem alanyi jogon járnak, hanem csupán a rászoruló csoportoknak kerülnek kifizetésre, sőt ezen személyektől részbeni hozzájárulást is megkövetel a rendszer. Az új törvényi szabályozás szemmel láthatóan a lakosság aktív és foglalkoztatott rétegeinek kíván jelentős segítséget nyújtani, hiszen ez a réteg képes a támogatások pénzügyi hátterét újratermelni, így segítve elő a gazdaság gördülékeny, ugyanakkor stabil működését. A munkaügyi tárca ezen pontok szem előtt tartásával 2002 végétől fogott bele a szociális ellátó rendszer átalakításába, a munkások támogatását helyezve előtérbe a segélyezéssel szemben. A szociális rendszer átalakításával kiküszöbölték, hogy az aktív lakosság bizonyos rétegeinek jobban megérje segélyt felvenni, mint munkával megkeresni az adott összeget. Miroslav Beblavỳ államtitkár a szociális reformokkal kapcsolatos szoros összefüggésre rávilágítva indokolta meg a gyermeknevelési rendszer átalakítását is, melyet a 2004-es évtől kezdett meg a kormányzat. Az átalakításokkal a segélyek összege mintegy 33-50%-al csökkent, kifizetésüket a segélyezett közmunkaprogramban és szakirányú továbbképzésben való részvételéhez kötötték. A szociális reformokkal párhuzamosan a munkaerő piaci szabályozás egyszerűsítése is megtörtént, mellyel a foglalkoztatás területén burjánzó bürokrácia visszaszorítását idézte elő a kormány. Ezen intézkedések keretein belül 3

Robert Titmuss tipizálása alapján

10

leegyszerűsítették

az

elbocsátási

folyamatokat,

a

meghatározott

idejű

munkaszerződések megkötését, az idősebb munkavállalók alkalmazását valamint a részmunkaidős foglalkoztatást is. Ezekkel a reformokkal a rendszer olyan átalakításokon ment át, melyekkel az állampolgároknak jobban megérte munkát vállalni, még ha csak minimálbérért is, semmint a segélyezési rendszerbe kerülni. Továbbá a foglalkoztatói oldal biztonságát is garantálta a leegyszerűsített munkaerő felvételi és leépítési folyamatokkal, így azok hajlandóak voltak könnyebben, gyorsabban és nagyobb létszámban munkavállalókat felvenni. A törvény megalkotásával egy olyan új szociális rendszer képe lebegett a kormányzat előtt, melyben azokat jutalmazzák, akik megpróbálnak kitörni anyagi szükséghelyzetükből. (Zuzana Horníková 2003)

3. 3. Az adóreform Minden gazdasági rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen egy szilárd, jól működő adórendszer, mely alapjaiban meghatározza egy állam zökkenőmentes működését is. Napjainkra már kialakultak bizonyos sarokpontok, melyek mentén az adott ország a számára legmegfelelőbb adórendszert alakíthatja ki. A mai modern adórendszernek az alapvető társadalmi elvárások szerint rendelkeznie kell az igazságosság, hatékonyság és közérthetőség előnyével is. Erre az útra igyekezett lépni a Szlovák kormány is 2004-ben, amellyel a gazdasági fejlődés gyorsulását próbálta előidézni, így könnyebben beszedhető és nagyobb adóbevételekhez jutva. A megfelelő adózási modell megtalálása és bevezetése azonban meglehetősen nehéz és bonyolult feladatnak ígérkezett, tekintve, hogy Szlovákia alig tíz éve volt önállónak tekinthető, így saját tapasztalatokkal nem rendelkezett, a többi ország modellje pedig teljes egészében nem volt alkalmazható. Az ország bár egy összetett tanulási folyamaton ment keresztül, mégsem mondható el, hogy tökéleteset alkotott. A reform mélységét tekintve meglehetősen jelentős strukturális átalakításként kezelendő, ami ezen 11

tulajdonsága miatt a térség többi országának számára kivitelezhetetlen lett volna. (Árendás Csaba, Dudás Tamás, Illés Gábor, 2005) A reform egyik legfontosabb feladata az volt, hogy fiskális folytonosságot fenntartsa, tehát az adóbevételek nagysága érdemlegesen ne csökkenjen a 2004-es évben. Az ország által középtávon kitűzött cél természetesen az euró bevezetése volt, minél előbb, a maastrichti kritériumok teljesítésének szem előtt tartásával. A kormány a kiegyensúlyozott államháztartás kialakítását 2001-re tűzte ki célul. A második Dzurinda kormányhivatalba lépésekor (2002. szeptember) első és legfontosabb feladatának tekintette a szlovák gazdasági helyzet stabilizációját, az ország

versenyképességének

növelését

valamint

a

külföldi

tőkeállomány

beáramlásának gyorsítását. Ennek érdekében megszüntették a kettős adózást is az örökösödési, ajándékozási és osztalékadó eltörlésével. Az eddig jellemző ötkulcsos személyi jövedelemadó helyett pedig bevezették az egy, 19%-os adókulcsos adózás intézményét. A kormány igyekezett az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétegeket is kompenzálni, hiszen az adóreform hátrányosan érintette az egyébként is nehezebb anyagi helyzetben lévőket. A kompenzáció részeként nagymértékben megnövekedett az adóalapból leszámítható jövedelem mértéke 38 760 SKK fő/évről a létminimum 19,2-szeresére, 80 832 koronára. Továbbá az adózó alannyal egy háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel nem rendelkező házastársra leírható összeg szintén 80 832 SKK-t tett ki, a reformot követően. A gyermekek után járó adókedvezményekben is történtek változtatások. Az eddigi 16 800 SKK évi adóalap-leírás 4800 SKK adóbónusszá vált, mely ily módon a ténylegesen fizetendő adó összegét csökkentette. A kormány a kül-, és belföldre irányuló munkaerő mobilitást is igyekezett ösztönözni, azzal hogy nem tett különbséget külföldi és hazai jövedelem között. Szlovákiában 2004 előtt két forgalmi adókulcs létezett: egy 20, és egy 14%os. A reform keretein belül minden termékre és szolgáltatásra egy egységesített 19%-os adókulcs került bevezetésre. (Árendás Csaba, Dudás Tamás, Illés Gábor, Szinek Kénesy Marianna, 2005) 12

3. 4. Egészségügyi reform Az Egészségügyi Minisztérium Rudolf Zajac vezetésével 2003 júliusától számos olyan, a lakosságból ellenérzést kiváltó intézkedést vezetett be az országban, melyek azonban az ágazat rendbetételének érdekében elengedhetetlenek voltak. A betegeknek nem csak az orvosnál, a fogorvosnál vagy a gyógyszertárban kellett fizetnie, de a mentővel történő szállításért és a kórházban töltött napokért is külön díjakat számoltak fel. A továbbiakban kialakításra került egyfajta kategóriarendszer is, amelynek segítségével a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, valamint az orvosi beavatkozásokat is 4 csoportba sorolták annak alapján, hogy a felmerülő költségekhez a páciens milyen mértékben kell, hogy hozzájáruljon. Ezzel a rendszerrel lehetővé tették, hogy az olyan orvosi beavatkozások, amelyek életmentő vagy sürgősségi jelleggel bírnak ingyenesek maradhassanak, amíg azon betegségek gyógyítása melyek hanyagság vagy nem megfelelő prevenciós intézkedések miatt alakultak ki, kisebb-nagyobb anyagi hozzájárulást igényeltek. Az ilyen típusú díjak bevezetését meglehetősen nagy vita előzte meg, melynek során Zajac egészségügyi miniszter azzal magyarázta a bevezetett megszorítás szükségességét, hogy a szolgáltatásokért történő fizetés után visszaesik majd a felesleges orvos látogatások és gyógyszerkiadások nagysága. Véleménye szerint a lakosság nem becsüli meg eléggé az egészségügyi szolgáltatásokat, melyeket az állam nyújt számukra. Meglátásait statisztikai adatokkal is alátámasztotta, melyek szerint a szlovák lakosok átlagosan évente 16szor járnak orvoshoz, amíg nyugat-európai társaik esetében ez a szám csupán 6. Mindezek mellett a közkórházak és egyéb egészségügyi intézmények adósságainak jelentős részét egy az állam által létrehozott adósságrendező társaság segítségével rendezte, így sikerült azokat jelentős mértékben csökkenteni, sok esetben teljesen megszüntetni. Fontos intézkedésnek tekinthető továbbá, hogy az egészségügyi intézményeket és az egészségbiztosítókat részvénytársaságokká alakították ezzel 13

elősegítve a transzparenciát és gazdaságosságot egyaránt. (Borbás Ilona, Szirmiai László, 2008) Az intézkedések bevezetésével a következő díjak kerültek megállapításra: (járóbeteg ellátás) orvosi, fogorvosi vizitdíjak 20Sk, elsősegély díja 20Sk, mentővel történő szállítás 2Sk/km, kórházi napidíj 50Sk/nap, amelynél egy plafon tarifát is meghatároztak, évente maximum 21 napot, tehát 1050Sk-t kell kifizetni. Természetesen meghatározták azokat a társadalmi csoportokat is, amelyek a fizetési mentesség intézménye alá kerülnek. Így a kötelező ellenőrzésre járók, hosszú betegség miatti rendszeres vizsgálatra és gyógyszerfelírásra szorulók, gyermekek 6 éves korukig, szociálisan rászorulók, valamint a rendszeres véradók. Az átalakításoknak köszönhetően kialakult változások szemmel látható méreteket öltöttek, a háziorvosoknál megfordult betegek száma mintegy 15-20%-al csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A gyógyszerfelírások mennyisége szintén visszaesett ugyancsak 20%-al, amíg a szakorvoshoz fordulók száma gyakorlatilag nem változott. Az új egészségbiztosítási törvény hatálybalépésével lehetővé tette a szabad biztosítóválasztást. Az általános kötelező jellegű egészségbiztosítás mellett megjelentek egyéb, további kiegészítő biztosítási csomagok. Amíg a kötelező biztosítás mindenki számára elérhetővé teszi az alapvető egészségügyi ellátást a járulékbefizetések alapján, addig a kiegészítő csomagok az ezen felüli ellátási igény esetén köthetőek meg. Ezek a 2003-as intézkedések tulajdonképpen kezdetei voltak a Szlovákiában nagy hiánnyal működtetett egészségügyi rendszer átalakításának. Az átalakításoktól várt hosszú távú célja a kormánynak az volt, hogy megszüntesse a pazarlást és a túlfogyasztást, mindeközben növelve a hatékonyságot. A reformokat ebből a távlatból szemlélve alapvetően sikert könyvelhet el magának a szlovák kormányzat, hiszen az adósságok szinte jelentős mértékben visszaesett az ágazatban, továbbá sikeresen csökkentették a beteglátogatások számát, a kórházban eltöltött napok számát, a gyógyszerfelírások számát valamint sikerült lelassítani a kórházak eladósodási folyamatait is. A későbbi változtatások során, elsősorban a 2006-os 14

Fico kormány időszakában az egészségügyi hozzájárulási díjak megváltoztak. Megszüntetve ezzel a vizitdíjat, a kórházi napidíjat valamint a gyógyszerkiváltási receptdíj összegét. Amely kulcspontok megmaradtak ezen kormányzat alatt is, azok az elsősegély ügyeleten fizetett továbbá a betegek szállítása után fizetett díjak. Szlovákiában már az 1994-es évtől megtörtént az egészségbiztosítási rendszer többszereplőssé válása. Jelenleg is 2 állami (Általános Egészségbiztosító, Közös Egészségbiztosító) és további három magán (Apollo, Sideria-Isota, VZPDovera) biztosító van jelen az országban. A biztosítótársaságok tevékenységének ellenőrzését 2004-től a Felügyeleti Hivatal látja el. A biztosítóválasztás jelenleg is szabadon történik a lakosság számára. A járulékrendszer jövedelemarányos befizetésen alapul, mértéke 14% amelyből 10 a munkáltatót, 4 pedig a munkavállalót terheli. A Fico kormány a rendszer működtetésére fordítandó kiadásait bevételeinek előbb 4, majd 3,5%-ban maximalizálta. A későbbi intézkedések közül még kiemelhető, hogy az egészségügyi járulékokból szerzett nyereségüket a biztosító társaságok csak az egészségügyi szektorban ruházhatják be, a rendszerből tehát nem vihetik ki. (Borbás Ilona Szirmai László, 2008, Egészségügyi Rendszertudományi Iroda)

3. 5. Közigazgatás átalakítása Pénzügyi szektort és annak felügyeletét szétválasztották az államigazgatás átalakításának keretén belül. A korábban csak néhány jogkörrel rendelkező kerületeket, olyan területi egységekké alakították át, amelyek magasabb szintűek, azaz megyék. A lokális (községi és megyei) önkormányzati hatáskörök nagymértékben bővültek. Az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények működtetése, valamint az óvodák, alap és középiskolák, és végül, de nem utolsó sorban az országos II. és III. osztályú és helyi úthálózat minőségének megőrzése. (Gál Zsolt, 2008)

15

A Dzurinda-kormány célja az volt, hogy átruházzák az önkormányzatokra a az államigazgatási szervek és a decentralizáció hatásköreit., viszont sajnálatos módon lassan haladtak a reformok megvalósításával a belső széthúzások miatt. Hatalmas gondot és vitákat a területi felosztás tárgya okozta. Több kérdésben felbukkant, hogy a jelenleg életben lévő 8 és a régebbi 3+1-es felosztás mellett egy 12-es felosztású kerület javaslata, viszont ez elbukott annak okán, hogy az előző kormány (Mečiar) által kialakitott rendszer tökéletesen megfelelt az Európai Unió és az OECD feltételeinek. Ez a 8-as kerületi felosztás tökéletesen megfelel a NUTSrendszer 3. szintjének. „2001. júl. 4-én végül újra elfogadták a 8-as rendszert; ekkortól tehát 4 statisztikai régióból (NUTS-2), 8 kerületből (NUTS-3), 79 járásból (NUTS-4) és 2883 településből (NUTS-5) áll Szlovákia.”4 Többeknek szemet szúrt a regionalizáció, amely sok vitát gerjesztett, bár ezt a kezdeményezést mégis támogatta ezt az A létrehozott kerületek befolyása kiszélesedett. Az önkörmányzatiság jelentés a következő volt; közvetlen választással az elnök által, viszont a helyettes állami kinevezéssel, akinek a hatalama volt befolyásolni a szociálpolitikát, oktatást, egészségügyet, közlekedést, infrastruktúrát illetve a területfejlesztést. A kerületek nem teljesen megfelelő elosztása es az ügyintézések gyorsítása miatt a decentralizált szervek egy részét térségi központokba tömörítették. Felhozható példának erre Rimaszombat illetve Komárom is. A reform által kialakult hivatalok lettek a körzeti hivatalok, amelyek az alacsonyabb igazgatási szinthez tartoznak. A 2005-ös évektől kezdve a 79 jarást a körzeti hivatalok váltották fel, melyből 50-et hoztak létre. 2005-től a fiskális decentralizáció vette át a szerepet, mint a közigazgatási reform harmadik része. Ekkor a jövedelemadónak 70%-a helyi, míg a 24%-a megyei önkormányzatok kapják vissza, ezáltal csökkenni fog az államtól való függés.

4

FICZA Cs. 2005. Közigazgatási reform Szlovákiában. – In: PÁLNÉ KOVÁCS I. (szerk.) 2005. Regionális reformok Európában. Timp kft. Budapest. 246 p.

16

3. 6. Oktatási reform 2003-ban a központi büdzséből 42 milliárd koronával támogatta az állam a közoktatást, ami az akkori GDP 3,9%-át jelentette. Ebből az összegből a regionális oktatásra 71% jutott. A felsőoktatás folyamatosan alulfinanszírozott volt a nyugat európai GDP arányos támogatásához viszonyítva. 2003-as év során a kormány javaslatcsomagot propagált az akadémiai közösség tagjai elé, melyben bevezetésre került volna a tandíj, valamint változott volna a szociális támogatások felépítése. Egy fontos érv forgott szóban az oktatási, pénzügyi és a szociális tárca közös javaslata alapján, ami az volt, hogy a felsőoktatás kiadásainak támogatásával, a hallgatók könnyebben jutottak felsőoktatási képzéshez, illetve a szociálisan rászorulóknak is lehetőséget adott volna, ezen intézményekbe való bejutásra. Ezen elhatározások alapján Szlovákia felsőfokú végzettséget adó intézményeinek versenyképessége is megmaradhatott volna az EU-ba való belépés után. Első lépésként meghatározták a tandíj összegét, amelynek mértéke évi 3500 és 21000 szlovák korona körül mozgott volna. Ez az összeg, melyet meghatároztak a hallgatói normatívának az 5-30 %-át tudta volna támogatni. Meghatározták továbbá a szociális ösztöndíj plafonját is, ami 5050 korona volt. (Zuzana Horníková, 2003) Több oktatási intézményt zártak be a 2004/2005-ös tanév folyamán. Ezek között volt 704 óvoda illetve alap- és középiska. Az oktatási miniszter 207 oktatási intézményt zárt be végleg és 496-ot más intézményekkel vont össze. A vezetőség ezen lépésektől azt várta, hogy az oktatás Az iskolák megszüntetésétől és a tanárok elbocsátásától a minisztérium az oktatásügy tényleges és racionalizált növekedésére számított. A körülbelül 97 ezerre tehető alkalmazottak számának 3 %-át érintette a leépítés, az ebből származó fennmaradó forrásokat a hivatalban álló pedagógusok fizetésének megelésére, illetve az iskolák fejlesztésére fordították. Bevezették a kétszintű érettségit, amely szerint extern és intern módon kell a diákoknak számot adni tudásukról, mindezt 2004 szeptemberétől vezették be.

17

Intern rész: ugyan úgy zajlik, mint a már megszokott módon (egy szinten) Extern rész: kétszintű számon kérés, a diákok eldönthetik, hogy alap vagy emelt szinten teljesítik az érettségit Központilag történik a feladatlapok összeállítása illetve annak javítása. Míg a szakközépiskolába

járóknak

négy

tárgyból

kell

leérettségizni,

addig

a

gimnazistáknak ötből. Azt várták ettől az új rendszertől, hogy átláthatóbb lesz és igazságosabb a felvételi eljárás során. Ebben az időszakban vezették be a művelődési utalványok rendszerét, ami arra szolgált, hogy iskolán kívül is foglalkoztassák a diákokat. Ennek lényege az volt, hogy a szülők utalványt kaptak gyermekeik után, amit annak a létesítmények adhattak oda, melybe a diákok el szerettek volna látogatni. Ennek értéke havonta 75 SKK volt és minden évben változott az értéke. A 2004-es állami költségvetésben a felsőoktatás költségvetése 661 millió koronával nőtt, ami a GDP 0,05%-át teszi ki. Ezzel az összeggel még mindig a kitűzött 1% GDP arányos szint háromnegyedét érte el a finanszírozottság, ami a felsőoktatási tanács szerint volt igazi reform. Martin Fronc miniszter 200 millió koronára növelte a szociális ösztöndíj keretét, amelyet az addigi 10 ezer hallgató helyett a 2004/04-ös tanévben mar 15 ezren kaptak meg. A tanulmányi ösztöndíj már nemcsak az alapiskolákon, hanem már a középiskolások számára is elérhetővé vált. 10%-kal nőtt a doktoranduszi ösztöndíj miközben a felvehető létszámuk 745ről 1200-ra emelkedett. (Marek Tettinger, 2004) A Dzurinda-kormány által véghezvitt reformcsomag kivívta a nemzetközi szervezetek elismerését, amit a multinacionális vállalatok erőteljes betelepülése, tehát a közvetlen külföldi működőtőke beáramlásának felfutása követett. A megszorítások és a népszerűtlen intézkedések miatt a kormányoldal elveszített a 2006-os választásokat, ami után a reformlendület megtorpant, de az addigi átalakítások nem kerültek veszélybe. A fokozatosan beérő reformok pozitív hatásának gyümölcsét Robert Fico kormánya arathatta le. 18

4. ELŐZMÉNYEK, A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRI UNIÓ

A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megalapítsa fontos lépést jelentett az uniós nemzeti gazdaságok integrációja felé vezető úton. A GMU magában foglalja a költségvetési és a gazdaságpolitikai koordinációt, a közös monetáris politikát, valamint a közös valutát, az eurót. Míg a gazdasági unió mind a 27 tagállamra kiterjed, egyes országok az integráció magasabb fokára léptek, és egységes valutát vezettek be. Ezek az országok alkotják az euróövezetet. Maastrichtban, egy holland városban 1991-ben az Európai Tanács döntött a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásáról. Ezt aztán a Maastrichti Szerződésben rögzítették. A GMU az EU-t ismét egy lépéssel hozzásegítette a gazdasági integráció felé. A Közösség létrejöttekor, 1957-ben indult el a folyamat. Több előny is jellemzi a gazdasági integrációt, mégpedig a nagyobb kiterjedés és a belső hatékonyság, mindezt pedig egyaránt élvezhették a tagállamok egyenként és az unió is, mint egy egész gazdaság. Az integráció ebből kifolyólag stabilizálja a gazdaságot, növekedést indít be, növeli a foglalkoztatottságot. Ezek a hatások egytől egyig befolyással vannak az unión belüli társadalom életére. (Angyal Zoltán 2005) Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a GMU-t az alábbi következtetéseket kapjuk: -

A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása

-

A

költségvetési

politikák

összehangolása

az

államadósság

és

az

államháztartási hiány korlátozásával -

Független monetáris politika, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) működtet

-

Egységes valuta és euróövezet

19

A GMU-belül a gazdaságpolitika kialakításáért való felelősség a tagállamok és az európai intézmények közt oszlik meg, nem csak kizárólag egy intézmény felel ezekért. Legfontosabb szereplők a GMU-ban: -

Az Európai Tanács, mely a főbb szakpolitikai irányokat határozza meg

-

Az EU Tanácsa (a „Tanács”), mely az uniós gazdaságpolitikák kialakítását koordinálja, és dönt arról, hogy melyik tagállam vezetheti be az eurót

-

Az „Eurocsoport”, mely az euróövezeti tagállamok közös érdekeit képviseli

-

A tagállamok, melyek nemzeti költségvetésüket a hiány és az adósság meghatározott

korlátainak

függvényében

állítják

fel,

és

saját

struktúrapolitikát alakítanak ki a munkaerő, a nyugdíjak és a tőkepiacok tekintetében -

Az Európai Bizottság, mely figyelemmel kíséri a tagállamok teljesítményét és a szabályok betartását

-

Az Európai Központi Bank (EKB), mely meghatározza a monetáris politikát, ahol az elsődleges célkitűzés az árstabilitás

-

Az Európai Parlament - társjogalkotó a Tanács mellett, továbbá – elsősorban az új gazdasági párbeszéden keresztül – demokratikus kontrollnak veti alá a gazdaságirányítást.5 „1988 júliusában az Európai Tanács megerősítette a Gazdasági és Monetáris

Unió (GMU) fokozatos megvalósítására vonatkozó célkitűzését. Ennek jegyében felkért egy bizottságot, amelyet Jacques Delors, az Európai Bizottság akkori elnöke vezetett, hogy tanulmányozza, az unió megvalósításához milyen konkrét szakaszok vezethetnek, és tegyen javaslatot ezzel kapcsolatban. A bizottság a következő tagokból állt: az Európai Közösség nemzeti központi bankjainak elnökei, Alexandre Lamfalussy, a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) akkori elnöke, Niels Thygesen, a közgazdaságtudományok professzora Dániából és Miguel Boyer, a Banco Exterior de España akkori elnöke.

5

http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/emu/index_hu.h

20

A munka eredményeképpen megszületett Delors-jelentés három különálló, ugyanakkor egyre magasabb fejlettségi szintet képviselő lépésben javasolta megvalósítani a Gazdasági és Monetáris Uniót.”6

4.1.

A GMU első szakasza Az Európai Tanács a Delors-jelentés alapján 1989 júniusában 1990. július 1-

jét jelölte meg a Gazdasági és Monetáris Unió első szakaszának kezdeteként. Ezen a napon elvben megszüntették a tőke mozgására vonatkozó valamennyi korlátozást a tagállamok között.7

4. 2. A GMU második szakasza Az Európai Monetáris Intézet (EMI) 1994. január 1-ji létrehozása a GMU második szakaszának kezdetét jelentette. Ezzel egy időben megszűnt az Elnöki Bizottság. Az EMI átmeneti fennállása a monetáris integráció állapotát is tükrözte a Közösségben. Az EMI feladatkörébe nem tartozott bele az Európai Unió monetáris politikájának megállapítása és alkalmazása – ez a nemzeti hatóságok feladata maradt –, és nem volt felhatalmazása devizapiaci intervenciók végrehajtására. Az Európai Tanács tagjai 1995 decemberében konszenzusra jutottak abban, hogy a harmadik szakaszban – amely 1999. január 1-jén kezdődik – bevezetendő európai valutaegységet „euro”-nak nevezik. Előzetesen meghirdették az euróra történő áttérés eseményeinek időrendjét. (ld. P. De Grauwe, 1996.)

6 7

https://www.ecb.int/ecb/history/emu/html/index.hu.html https://www.ecb.int/ecb/history/emu/html/index.hu.html

21

4. 3. A GMU harmadik szakasza A GMU harmadik és végső szakasza 1999. január 1-jén vette kezdetét a monetáris unióban az induláskor résztvevő 11 tagállam valuta-árfolyamainak végleges rögzítésével és az EKB felügyelete alatti egységes monetáris politika bevezetésével. A részt vevő tagállamok száma 2001. január 1-jén Görögországnak a GMU harmadik szakaszába való belépésével 12-re nőtt. 2007. január 1-jén Szlovénia lett az övezet tizenharmadik tagja, egy évre rá Ciprus és Málta, 2009. január 1-jén Szlovákia, 2011. január 1-jén pedig Észtország csatlakozott. Az euróövezetbe való belépés napján ezen országok nemzeti központi bankjai automatikusan az euró rendszer tagjaivá váltak.8

8

http://europa.eu/abc/12lessons/lesson_7/index_hu.htm

22

5. KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK ELEMZÉSE Mint tudjuk, minden országnak, Szlovákiának is teljesítenie kell a konvergencia kritériumokat ahhoz, hogy csatlakozni tudjon az euróövezethez. A követelmény rendszerben megalapozott feltételeket tudnia kell teljesíteni, ezek az inflációra, árfolyam-stabilitásra, kamatkonvergenciára és a költségvetési fegyelemre vonatkoznak. Ahhoz, hogy az euróövezethez csatlakozhassanak a belépés előtt minimum két évig kell fenntartani az ERM-II-es árfolyamrendszert. Lényege az ERM-II rendszernek az, hogy a szlovák korona árfolyama a középértékhez képest plusz-mínusz 15%-os sávban mozoghat.9 Mindösszesen 29 hónapon keresztül volt jelen az ERM-II rendszerben a korona 2005. november 28-ától számítva.10

5. 1. Az inflációs kritérium „A fogyasztói árszínvonal emelkedése a vizsgálatot megelőző egy évben legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagország inflációs értékeinek átlagát (a kritérium általában 2 és 3 % közötti érték volt)”11 Több évig úgy tűnt, hogy az ország nem fogja tudni teljesíteni a Maastricht Egyezmény inflációs kritérumát, ennek oka, hogy 2005-ben közel 2,8%-os, majd 2006-ban már 4,3%-ra ugott az infláció mértéke Szlovákiában. A 2007-es évek vége felé a referencia értékek alá tudták szorítani az átlagos infláció mértékét. A további években kicsit kezvezőbben alakult a helyzet.

9

http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=146

10

http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/countries/slovakia_en.htm

11

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=42

23

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Infláció (%)

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

3,496

8,434

7,468

2,795

4,264

1,89

3,934

1. ábra: Szlovákia inflációjának alakulása Forrás: Saját készítés a www.imf.org weboldal alapján.

„A szlovák pénzügyi tárca az eddigi 1.8%-ról 1.6%-ra csökkentette a 2007 áprilisa és 2008 márciusa közötti referencia időszakra vonatkozó EU-módszertan szerint számított átlagos inflációs prognózisát. Eközben 2.9%-ról 2.8%-ra mérsékelte az a becsült értéket, amely a kritériumteljesítés szempontjából a felső plafonnak számíthat.”12

5. 2. Az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése „Nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék (GDP) 3%-át.”13 Az államadósság 2002 és 2004 között a GDP 42%-a körüli érték mellett ingadozott, majd évről évre folyamatosan csökkenni kezdett. 2007-ben az arány 29,4%-ra esett le, ez a 60%-os referencia szint kevesebb, mint a felét teszi ki.

12

http://www.portfolio.hu/gazdasag/meg_magabiztosabbak_a_szlovakok_az_inflacios_kriterium_teljesiteseb

en.86143.html 13

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=42

24

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2002 2003 2004

Államadósság (%)

Államadósság (%)

2005

2006

2007

2002

2003

2004

2005

2006

2007

43,3

42,4

41,4

34,2

30,4

29,4

2. ábra: Az államadósság alakulása %-ban Forrás: Saját szerkesztés a www.eurostat.org weboldal alapján.

Az állami költségvetés hiánya 2000-ben szigorú intézkedések miatt megnőtt körülbelül 12%-ra. Innentől mondhatjuk, hogy folyamatosan csökkent, csak a parlamenti választások törték meg 2002-ben és 2006-ban. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a Dzurinda-kormány által létrehozott reformcsomag hatására a kritérium alatti szintre csökkent a deficit aránya. A 2006-ban hatalomra jutó Robert Fico teljesítette a korábban kitűzött célokat és így sikerült a hiányt 2,2%-ra lecsökkenteni.

0 -2 -4 GDP %-a -6 -8 -10 Költségvetési hiány (%)

2002

2003

2004

2005

2006

2007

-8,2

-2,7

-2,4

-2,8

-3,6

-2,2

3. ábra: Költségvetési hiány alakulása a GDP %-ában Forrás: Saját szerkesztés a www.finance.gov.sk weboldal alapján.

25

5. 3. Hosszú távú kamatszint csökkentése

A hosszú távú kamatszint legfeljebb 2%-kal lehet magasabb, mint az árstabilitás szempontjából legjobban teljesítő három tagállam átlagos kamatszintje: ez a tartósság és a hitelesség mutatója.”14 2005-ben, nagymértékben süllyedt a 10 éves lejáratú államkötvények hozama. 2007. április és 2008. márciusi időszakban a kamatláb átlagosan 4,5% volt, a referencia időszaki kamatláb pedig 6,5%-os volt. (Suhányi Erzsébet, 2008)

5. 4. Árfolyamstabilitás „Az ország valutája legalább két évig leértékelés és komolyabb feszültségek nélkül részt vesz az árfolyam-lebegtetési mechanizmusban.”15 A kijelölt középárfolyam 38, 4550 korona/euró volt. Annak ellenére, hogy a korona fokozatosan erősödött teljesíteni tudta, hogy sávon belül maradjon, még annak ellenére is, hogy a középárfolyam csökkentésre került kétszer is. Először 2007 márciusában 8,5%-kal kedvezőbb, 35,4424 SKK/EUR árfolyamban állapodtak meg. Másodszor pedig 2008 májusában 30,126 SKK/EUR lett a végső kurzus. (Suhányi Erzsébet 2008; Gál Zsolt 2008) A következő ábra 2003 és 2008 időszak árfolyamváltozását mutatja. A szlovák fizetőeszköz pár év alatt a ma már rögzített, 30,126-os árfolyamig erősödött.

14

http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication6706_hu.pdf

15

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=42

26

4. ábra: A szlovák korona árfolyamváltozása Forrás: http://openiazoch.zoznam.sk/produkty/me/cross.asp?TID=MEEUR&CID=MESKK&period= 7

A korona 2006 utolsó negyedévétől kezdett erősödni. A korona fokozatosan erősödött az euróhoz képest, így Szlovákia egyre „drágább” lett a külföldi partnerek számára. Ennek ellenére az export az export nem esett vissza.

27

6. AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSAI Szlovákia a csatlakozási szerződés aláírásával, 2003. április 16-án, kötelezettséget vállalt az Európai Gazdaság és Monetáris Unióban való belépésére, tehát a közös valuta bevezetésére. A maastrichti kritériumok teljesítése után az ország 2009. január 1-jén a közös valutát használó országok 16. tagja lett. A pénzügyi integrációnak számtalan pozitív és negatív hatása van az országra nézve.

6. 1. Tapasztalatok, a szlovák euró két éve

Az euró 2009-es bevezetése az ország számára szerencsésnek mondható, mivel az árfolyamkockázat elég veszélyes a kisebb országok számára. Ez a bevezetés meglehetősen könnyen indult, mert az energia, termények és mezőgazdasági termékek esetében ebben az időszakban elég alacsony áron voltak. Viszont voltak meglepő hatásai is az euró bevezetesének, mint például, hogy az export volumene némileg visszaesett, nőtt a munkanélküliség és az infláció magasabb volt, mint az átlag. „A szlovák jegybank (NBS) és a pénzügyminisztérium 2009-re pillanatnyilag 3,5 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizál, ami a csökkenő tendenciája ellenére is még 75 százalékkal meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) által elfogadhatónak tartott - 2 százalékos - átlagos euróövezeti áremelkedési mértéket.”16

16

http://www.origo.hu/archivum/20090101-szlovak-euro-ertekeles-az-uj-penz-bevezeteserol-kutasi-

gabor.html

28

Igaz kicsi gazdaság Szlovákia, de ez a kicsiny gazdaság mégis felfelé húzza az uniós tagországok átlagát (Euro-16 országcsoport). Az EKB erre a térségre úgy néz, mint akik visszahúzzák az euróövezet árstabilitását, ezt a keleti fekvésű tagállamokban jelentkező tendencia miatt véli.

6. 2. Az euró bevezetésének pozitív hatásai

Az eurózónához való csatlakozással Szlovákia hosszú távon erősítette meg a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés potenciálját az országban, illetve kontrollt tud gyakorolni az infláció felett. Szlovákia erős jelképe a gazdasági és politikai haladásnak, és az európai integrációnak egyaránt, olvasható az Európai Bizottság elnöke, Joshé Manuel Tarrosso nyilatkozatában.17 Az új pénznem bevezetése három előnnyel járt az országra nézve. A legfontosabb ezek közül a stabilitás megléte volt, vagyis, hogy olyan stabil pénzügyi környezetet teremtettek, amely jót tett az ország gazdaságának, ezáltal sikerült elkerülniük valutájuk leértékelődését. A következő fontos előny a likviditási problémák megoldása volt, mellyel több országnak is szembe kellett néznie a kialakult válság miatt. Végül a harmadik legfontosabb előny a versenyképesség növekedése, mely a külföldi tőkebefektetők ezreit vonzza Szlovákiába. További pozitív hatás még például, hogy a tranzakciós költségek és az árfolyamkockázat is megszűnést a csatlakozásnak köszönhetően, az alapkamat szintje alacsony, valamint fokozódik az árverseny.

17

Új Szó, Szlovákiai napilap, 2000. márciusi száma

29

A munkaerőpiac rugalmassága 2004 óta lendületesen növekedett. Jelenleg 200 ezer főre tehető a külföldön munkát vállalók száma. Habar legalább 60%-uk olyan

tagállamban

dolgozik,

amelyek

nem

tagjaik

a

valutaövezetnek

(Csehországban és Magyarországon megközelítőleg 90 ezren dolgoznak). A közeljövőben várható csatlakozásukra e téren is a transzparencia javulása lesz megfigyelhető. (Gál Zsolt, 2008)

6. 3. Negatív hatások

Az euró bevezetésének legfontosabb számszerű költsége az állami pénzteremtés hasznáról az ún. seikniorake jövedelemről való részleges lemondás, mivel a Szlovák Nemzeti Bank elveszíti a készpénz kibocsátásának jogát. A Jegybank elveszíti az árfolyam és a kamatpolitika területén meglévő önállóságot. Ezeket, a jogköröket az Európai Központi Bank fogja gyakorolni, a döntések következményei, amelyek kidolgozásában Szlovákia is részt vesz, az egész valutaövezet gazdaságára kihatással lesznek. A bekövetkező világgazdasági sokkokhoz ezen túl csupán az árak, és bérek szintjének rugalmas változásával lehet alkalmazkodni. A közös valuta bevezetése után a Szlovák államnak és vállalati szférának egyszeri kiadásokkal kell szembenéznie. Az új valuta átvételével összefüggő költségekhez tartozik az új érmék és bankjegyek előállítása és disztribúciója, a régiek begyűjtése, megsemmisítése és adminisztrációja, a lakosság tájékoztatása, átképzések finanszírozása, az informatikai támogató rendszerek beszerzése és átállítása a kettős ármegjelenítés és a fokozott fogyasztó védelmi intézkedések biztosítása. A szlovák jegybank tanulmánya szerintem ez az összeg az ország GDPjének 0,3%-át teheti ki.

30

Az infláció többlet csak akkor káros a szlovák gazdaság számára, ha a költségvetés vagy a lakosság számot tevően túlköltekezik, vagy ha a bérkiáramlás mértéke tovább növekszik. Ennek veszélye fokozatosan fennáll, hiszen a Monetáris Unióhoz való csatlakozás hatására egyértelműen megnövekedett Szlovákiában a bérkiáramlás szomszédos nem eurózóna-tagországaiba az alacsonyabb árszínvonal miatt- olcsóbbá váltak az üzletek. A magas szlovák árak miatt a bevásárló turizmus legfőbb célpontja Magyarország és Lengyelország. A határ menti bevásárló turizmus veszélye, hogy az, euró bevezetése előtt a belső fogyasztás növekedése volt a szlovák gazdasági növekedés legfőbb motorja, de a bérkiáramlás és az ezzel együtt járó belső kereslet- csökkenés hatására romlottak a gazdaság növekedési kilátásai.18

18

http://hvg.hu/20090410_gdp_szlovakia_tesco_bevasarlo_turizmus.aspx

31

7. TANULSÁGOK MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Mint minden ország, Magyarországon is vonhat le tanulságokat a csatlakozást tekintve más államok tapasztalataiból leszűrve. Az legfontosabb tanulság, hogy ha Magyarország gazdaságát tekintjük, az az, hogy a mostani gazdasági helyzetet tekintve, az ország nem áll messze az euróövezeti csatlakozástól. Egyes gazdasági mutatókat vizsgálva, azok tükrében a jelenlegi gazdasági állapot nem kedvezőtlenebb, mint a csatlakozás előtt. „A viszonylag kedvező kiinduló feltételek mellett is csak erélyes, egyensúlyorientált és a makrogazdasági fegyelemmel együtt járó költségeket vállalni is képes gazdaságpolitika nélkül a kedvező kiinduló állapot mellett sem lehet a csatlakozás előfeltételeit biztosítani.” 19 A következő lényeges tanulság az ország számára, hogy nem szükséges drasztikus lépéseket tenni a makrogazdasági feltételek megteremtésére ahhoz, hogy belépjen Magyarország az euróövezetbe. Ahhoz, hogy a kohéziós országok teljesíteni tudják a konvergencia kritériumokat olyan reformokat kellett hozniuk, amelyek szerkezeti változást idéztek elő a gazdaságban. Ezek a reformok többségében pozitív hatásúak voltak, de a negatív részét is el kellett, hogy ismerjék. Problémák azokon a szekciókban merültek fel, ahol a bevezetett reformokat csak félig vagy egyáltalán nem vezették be, továbbá a problémák megoldása nem volt teljeskörű, csak látszólagos. A harmadik tanulság Magyarország, hogy hasonló tényezők által meghatározott nominális konvergencia és a reál konvergencia az ország tényezőinek függvénye. A reál-konvergencia függ a tőke és munkaerő kínálat változásától és az ezt

befolyásoló

szerkezeti

adottságoktól,

reálgazdasági versenyképesség alakulásától.

19

http://www.eokik.hu/data/files/169857988.pdf

32

a

tényezőtermelékenység

és

a

Magyarország számára is igen kedvező szempont, hogy megválaszthatja, mennyi időt szeretne eltölteni az ERM-II rendszerben, azaz 2 évnél tovább maradnak-e az „euró előszobájában”, vagy csak a minimális meghatározott időszakig. „Magyarországon Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottsága által javasolt-, majd a kormány által jóváhagyott egy lépésbeli fizetőeszköz bevezetése (Big Bang módszer) kerül alkalmazásra, ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy maga az átállás Big Bang-ként valósulhat meg, mellőzve minden áron a komplex felkészülési lépéseket, amelyeket a többi eurózónában csatlakozott ország az átmeneti időszak évei során elvégzett.”20 Bár Magyarország jelenleg nem teljesíti a csatlakozáshoz előírt nominális kritériumokat-, a konvergencia fokozatos előre haladtával reális esély mutatkozik arra, hogy Magyarországon akár már 2014-ben felváltsa a forintot az euró.21

20 http://www.ey.com/HU/hu/Newsroom/News-releases/Euro-bevezetes 21 http://www.hu.capgemini.com/referenciak_hirek_tanulmany/hirek/euro

33

8. AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A SZLOVÁK VÁLLALATOKRA Szakdolgozatom tartalmának naprakészségét elősegítendő célszerűnek találtam az euró bevezetésével kapcsolatban több vállalat tapasztalatát megkérdezni, és így az általuk adott válaszokon keresztül ismertetni az euró bevezetésének valós hatását a vállalatokra.

8. 1. Vállalatok bemutatása Lehetőségem nyílt két, a gépészeti iparágban kiemelkedő teljesítményt nyújtó, nemzetközi multinacionális céggel is felvenni a kapcsolatot, amelyek székhelyüket tekintve külföldiek bár, de leányvállalataik már jóval a valutaváltást megelőzően jelen voltak Szlovákiában, így releváns képet nyújthattak a változás során bekövetkezett piaci hatásokról. Ezek mellett pedig egy szlovákiai székhellyel rendelkező nehézipari vállalatot is megkérdeztem, mennyiben volt gazdasági mutatóira befolyással a valutaváltás. A három vállalat mindegyikében ugyanazt a (mellékletben csatolt) kérdőívet töltöttem ki néhány vezető beosztású dolgozóval, így is elősegítve az összehasonlíthatóságot, valamint a gyakorlati alkalmazhatóságot egyaránt. A következőkben röviden bemutatom a vállalatokat, majd a vállalatokra váró feladatokat az euróra való átállást megelőző időszakban, illetve ezen feladatok szükségességét. Az első vállalat, amelyet volt szerencsém megkérdezni, az LVD Strippit, mely széles körben foglalkozik fémfeldolgozással, megmunkálással. Széleskörű tapasztalatait leginkább az autógyártó cégek hasznosítják. Megrendelői körét tekintve tehát jellemezően személygépjárműveket gyártó termelővállalatok vannak jelen, melyeknek sokszínű kínálatából a vállalat többnyire préseket, pléhvágókat valamint lézeres pléhfeldolgozókat értékesít. A vállalat egészen az 1925-ös évtől jegyzi működését az akkori még Strippit néven, 1946-tól veszi fel az LVD nevet, és kezdi meg nagyobb beruházásait hidraulikus prések alkalmazásba vételével. 197634

ban az USA-ba helyezi székhelyét, azóta terjeszkedik és egyre szélesebb rétegek igényeit elégíti ki immár világszerte. Szlovákiában Tornalján, 1996-ban kezdte meg működését a kihelyezett leányvállalat, akkor még mintegy 150 dolgozót foglalkoztatva. A szlovák gyárakban elsősorban megmunkáló gépeket: hajlító és vágó eszközöket gyárt.22 A második cég melynek gazdasági változásait az euró bevezetés kapcsán megismerhettem az ARIES Industrial Solutions volt. A vállalatot 1987-ben alapították Franciaországban, azóta világszerte terjeszkedett és növekedett, így jutott el a 2000-es év végére Szlovákiába is. Jelenleg megközelítőleg 200 főt foglalkoztató cégről beszélhetünk, melynek fő profilja fém és műanyag modulok gyártása. Legfőbb vásárlói körük a közel 50%-ot kitevő autóalkatrészeket és kiegészítőket igénylő termelő vállalatokból valamint az ipari gépekhez tartozó alkatrészeket igénylő vállalatokból mintegy 20%-ban tevődik össze a többi kisebb megrendelés mellett. Fogyasztóikat mintegy 65%-ban Franciaországban, 23%-ban Belgiumban és csupán 3%-ban Szlovákiában szolgálják ki, mégis mivel a cég egy Európai Uniót alapító országban jött létre, véleményem szerint abszolút releváns információkkal szolgálhat az euró bevezetésével járó változásokról.23 A harmadik általam megkérdezett vállalat az I.P.A.- Kovovýroba spol. s.r.o., amely Szlovákiai székhellyel rendelkezik, és szintén Tornalján található. Nehézipari vállalatként jelenleg is fűtőberendezések gyártásával foglalkozik mind ipari, mind pedig lakossági használatra. Ezen termékek jellemzően kandallók és kazánok, valamint előállítás mellett, üzembe helyezéssel is foglalkozik. A céget az 1990-es évben alapították, azóta nagyobb mennyiségben külföldre is exportálja árucikkeit, jelenleg mintegy 60 dolgozóval tartva fenn magát. Mindenképpen érdekesnek találom ennek a kisebb, szlovák központú vállalatnak a vizsgálatát is, összehasonlítva a nagyobb, távolabbi központú vállalkozásokkal, hiszen minden

22 23

http://www.lvdgroup.com http://www.aries1.fr/index.php/en/aries

35

bizonnyal nagy hatással voltak rá az anyaország valutájának megváltoztatásához szükséges kormányintézkedések is.24

8.2. Az euró bevezetésének feltételei és várható hatása Szlovákiában az euró bevezetése előtt minden gazdasági szektor szereplője aggódva várta annak hatását. Feltételezhető volt, hogy a vállalatok és nagyüzemek számára több pozitív és praktikus stratégiai hatást vonz magával, mint negatívat. A pozitív hatások közül a legnagyobb jelentősége a tranzakciós kiadások megszüntetésétől várható. Ez természetesen annak köszönhető, hogy az egyéb Európai tagállamok piaci szereplői is az eurót alkalmazzák, mint fizető eszközt, így a valutaváltás során fellépő különbözet kikerült a beszerzési és értékesítési rendszerből. A vállalatok számára várhatóan nagymértékű megtakarítást fog jelenteni az árfolyam kockázatok megszűnése. A változás természetesen vonz magával negatív hatást is, ami egyszeri, de nagy költségként jelenik majd meg abban az időszakban, amikor a vállaltok által használ valuta átváltási időszaka megkezdődik. Óvatos becslések jelentek meg azzal kapcsolatban is, mennyi idő után fog megtérülni a váltás során felmerült egyszeri plusz költségek. Az óvatosabb becslők két, míg az optimista becslők egy évet jósoltak a megtérülés időszakának. Ezt természetesen nagyban befolyásolja az adott vállalat pénzügyi forgalma. Az euró bevezetésétől nagymértékű piaci élénkülést várnak az elemzők. Egyes források a bevezetés utáni 15-20 év elteltével akár 40-50%-os emelkedést is várnak. Ez köszönhető lesz a piaci határok és korlátok csökkenésének, illetve megszűnésének, amely várhatóan kiváltja az élénkítő hatást.

24

www.kovipa.sk

36

A következő nagy változást a bankpiaci változások idézhetik elő. Ez akkor valósulhat meg, ha a bankpiacon megnőnek a versenytársak száma és a kockázat vállalási pótlékot a banki piaci szereplők nem terhelnék a vállalatokra. Az euró bevezetésének egyik, szinte a legfontosabb feltétele a technikai háttér átalakítása és a technikai peremfeltételek megvalósítása. Ezen feladatok elvégzése alól nem maradhatnak ki sem a kis és közepes, sem a nagyvállalatok. Ezen technikai hátterek biztosíthatják a vállalatok megfelelően kialakított szerkezeti struktúráját. Természetesen ezek a változások nem mehetnek végbe egyformán a Szlovák államterület minden részén, hiszen ezen átalakítások nagymértékben függnek

az

euró

bevezetésének

elkötelezettségétől.

Ezen

változtatások

előkészítésével és megvalósításával nem lehet az utolsó pillanatig várni, mert határidő átlépéssel és ezen keresztül a vállalat ellehetetlenítésével és jelentős mértékű plusz költségek fellépésével járhat. Az elvégzendő feladatok mértéke nagymértékben függnek a vállalatok méretétől és fajtájától. A legfontosabb technikai átállás és átalakítás az informatikai háttér átállításával kezdődik. Feltételezhetően az átállás költségének jelentős hányadát az informatikai háttér átalakítása és átállítása fogja jelenteni. Ez azért jelentős változtatás, mert ezt nem elég a vállalatnak a saját telephelyein elvégezni, hanem közösen az összes paci szereplőjével a teljes termék és alapanyagláncon végigkövetve a beszállítótól egészen a vevőig meg kell valósítani. Az informatikai rendszer után a következő nagy lépés az adózási rendszer és a könyvelési háttér átállítása lesz. A kisebb méretű vállalkozásoknak és vállalatoknak nagy feladatot jelent még a pénzügyi háttérben lévő pénzügyi készlet euróra történő váltása, míg a nagyméretű vállalatok számára ez az egyszerre történő átváltásban jelenthet gondot. Ennek elkerülésére javasolt kisebb egységek létrehozása a teljes nagyvállalaton belül és részenként elvégezni a váltást. A vállalatok részéről nem szabad és nem lehet megfeledkezni az alkalmazottakról sem, hiszen az alkalmazottak bérezése valamint a képzések fizetése is euróban fog történni a közeljövőben. Ennél a pontnál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az alkalmazottakra ne legyen kihatással. Gondolok itt arra, hogy a munkabérek kifizetését ne akadályozza a váltás, illetve azok mértéke ne 37

változzon, ellenkező esetben de-motiválható lehet az alkalmazottakra, és ez jelentősen befolyásolhatja a termelést. Az euró bevezetésének hatása a reálbérek alakulására várhatóan pozitív hatással jár a jövőben.25 Az euró bevezetése várhatóan megváltoztatja a könyvvitelt. Kötelező lesz megőrizni a könyvelésben leírt gazdasági és vagyoni helyzetet és a vállalat készletszintjét. Míg az átállás előtt a könyvvitel adatai koronában voltak megadva, az átállás után, tehát 2009. január 1.-től ez már csak euróban történhet, ami azt jelenti, hogy minden könyvviteli érték a hivatalos euró árfolyamon lesz átszámítva és elszámolva. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknál felhalmozott minden nemű tőke átszámítása kötelező euróra, valamint a részvényrészesedést kötelező újra alapítani. Az átállást követően a pénzügyi szervek elsődleges feladatnak tekintették a termékek és áruk árának mind euróban, mind pedig a koronában való feltüntetését, melynek szerepe a polgárok tájékozódásában van, tehát célja, hogy a polgárok ne veszítsék el a tájékozódást az árszintek között. További cél még az árak indokolatlan emelkedésének elkerülése, amelyet a piaci versenyhelyzet növelésével próbál meg elérni a kormány. Az átállás időszakára nagyon fontos még meghatározni az átváltási feltételeket, így biztosítva a minél pontosabb átváltást, és elkerülve a kerekítési pontatlanságokat a koronaérmék euró-centre történő átváltásánál. Az átváltásokat felügyelőszervek ellenőrzik, és egy hivatalos e-mail címet és telefon vonalat is biztosítanak a köz számára, hogy segítsék az eligazodást. Amint azt feljebb írtam, a dolgozó réteg felkészítése és tájékoztatása a váltásról szintén nagyon fontos. Ennek érdekében pontos információkat kell szolgáltatni a dolgozók felé az átállás időtartamáról, és annak lefolyásáról, és oktatást kell tartani az új pénznem használatáról. A fent leírtak alapján elmondható, hogy az átállást megelőző időszak minden vállalat számára (a vállalat méretétől függetlenül) rengeteg előkészületet és plusz 25

www.nbs.sk

38

feladatot generál. Ezek alapján érdemes megvizsgálni az euró valós hatását a Szlovák gazdaságra, majd a megkérdezett vállalatok adatszolgáltatása alapján a megvalósítás hatását a vállalatok szemszögéből.

8.3. Az euró bevezetésének valós hatása néhány év távlatából A Szlovák gazdaságot tekintve az euró bevezetésének hatása kedvezőbben alakult, mint azt tervezték a piaci elemzők. Ez elsősorban a GDP alakulásán látható és érezhető, hiszen az euró bevezetése előtt 2008-ról 2009-re nagyságrendileg 7,9%-os GDP romlást jósoltak, ez a bevezetés után mégis pozitív értékeket vett fel, ami számszerűsítve a következő. (lásd 2. számú táblázat) 2. sz. táblázat Szlovákia főbb gazdasági mutatói, 2009-2011

GDP (folyó áron) GDP növekedés (reál) Egy főre jutó GDP (folyó áron)

2009

2010

2011

Mrd EUR

62,8

65,7

69,1

%

-4,9

4,2

3,3

11 640

12 140

12 700

EUR/fő

Infláció (fogyasztói árindex)

%

1,6

1,0

3,9

Munkanélküliségi ráta

%

12,0

14,4

13,5

Költségvetés egyenlege

GDP%-a

-8,0

-7,7

-4,6

Államadósság (év végi)

GDP%-a

35,5

41,1

43,3

Folyó fizetési mérleg egyenlege

GDP%-a

-2,5

-2,4

0,06

Forrás: Saját szerkesztés Eurostat, Szlovák Statisztikai Hivatal, Szlovák Nemzeti Bank alapján.

A gazdasági részesedést tekintve nem változott jelentősen a Szlovák gazdaság struktúrája, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb hozzá adott értéket mintegy 32%-ot továbbra is az ipar biztosította. A munkanélküliség 2011-ben kis mértékben 39

0,9% ponttal 13,5%-ra csökkent, ami szintén pozitív lépés a Szlovák gazdaság életében, mert egyre több ember mögött áll produktum, tehát előállított érték. Az inflációjelentős mértékben felgyorsult, a 2010. évi 1% után 2011-ben már 3,9%-ot ért el. Az átlagbérek értékének emelkedése nem volt egyenes arányban az árak emelkedésével, amely 2,2%-kal 786 euróra emelkedett, ami 1,6%-os nettó reálbér növekedést jelent. Az euró bevezetése után az EU támogatási lehetőségek nagymértékben növekedtek, amelyet 25,02%-os részben használtak ki, amely 11,5 Mrd euró értékű volt. Az euró övezetbe kerülés megnyitotta a piaci kapukat a Szlovák vállalatok számára, amely az export piac növekedését jelentette, így az EU országok irányába 17,3%-kal, míg az OECD országok irányába 18%-kal emelkedett az export. A legjelentősebb mértékben a mezőgazdaság exportja növekedett, mindösszesen 31,3%-kal. 3. sz. táblázat Szlovákia külkereskedelmi forgalma, 2008-2011 2008

2009

2010

2011

Áruforgalmi egyenleg

Mrd EUR

-0,7

0,3

0,5

2,4

Export

Mrd EUR

47,7

40,2

48,3

56,4

Import

Mrd EUR

48,4

39,9

47,8

54,0

Szolgáltatások egyenlege

Mrd EUR

-0,5

-1,1

-0,7

-0,3

Export

Mrd EUR

5,8

4,3

4,4

4,8

Import

Mrd EUR

6,3

5,4

5,1

5,1

Forrás: Saját szerkesztés a Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján.

A Szlovák gazdaság fejlődésének feltétele az import befektetések növekedése, mert csak a bevitt plusz tőke segítheti a Szlovák gazdaság fejlődését. Amint azt az adatok szemléltetik 2011-re kecsegtetővé váltak a külföldi befektetők számára a Szlovák befektetések, amelyek részben magyarázhatóak voltak a 40

valutaváltásból adódó veszteségek megszűnésével, valamint a reálbérek kedvező alakulásával. 4. sz. táblázat Szlovákia közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2009-2011 2009

2010

2011

Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import

Mrd EUR

-4,376

-0,107

0,846

Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya

Mrd EUR 36,469

37,632

n.a.

Tőkekifektetés más országba

Mrd EUR

0,651

0,404

0,053

Tőkekifektetés állománya

Mrd EUR

2,188

2,494

n.a.

Forrás: Saját szerkesztés a Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján.

Legnagyobb befektetők Szlovákiából: 1. Matador - járműipar 2. Slovenský investičný holding - ingatlanfejlesztés 3. Holcim Slovensko – cement-, kavics- és betongyártás 4. J&T - ingatlanfejlesztés 5. Penta – kockázati tőke/élelmiszeripar26

26

www.nbs.sk

41

8.4. A kérdőívek kiértékelése Amint azt már korábban írtam, három vállalatot kérdeztem meg az euró bevezetésének vállalatra gyakorolt hatásáról. Összességében elmondható, hogy a vállalatok véleménye - bár különböző szektorból származnak és különböző méretűek – nagymértékben megegyeznek. Először általánosságban kérdeztem az euró hatását, amelyre egyhangúan azt a választ adták, hogy pozitívan érintette a vállalatokat. Ezt részletezve kiderült számomra, hogy a legjelentősebb hatással a valutaváltás és árfolyamveszteségek megszűnésének, és így az ügyvitel könnyítésének volt. Az is kiderült a válaszból, hogy az euró bevezetése egyedül a Szlovák alapítású vállalat számára növelte az alapanyag árakat, a többi vállalat számára az euró alap miatt csak az infláció mértékével egyezett meg, valamint ez szintén nem befolyásolta a késztermékek piaci árát. Pozitív hatását az alapanyag és a késztermék szállítmányozásában érezhetik legjobban a vállalatok, mert rövidültek a szállítási idők, és ez által csökkentek a szállítmányozási költségek. Amint azt várták, megnyíltak a piaci lehetőségek a félkész és késztermékek számára, így a vállalatok valóban növelték a külföldi piacokon a szerepüket, így ezen keresztül növekedett a gyártási volumenük. A versenyképességet figyelembe véve, a három vállalat közül egyedül a Szlovák alapítású vállalat versenyképessége csökkent, míg a másik két, külföldi alapítású vállalat versenyképessége nőtt. Ez köszönhető a tőke euróra történő váltásánál, amely egyedül a Szlovák alapítású vállalat esetében áll fent. Ezt a könyvviteli szabályok módosítása hozta magával. A reálbéreket és a béreken keresztül a munkaerő változását tekintve nem történt jelentős változás. Ez azt jelenti, hogy csak a plusz vevői igénynövekedéssel járó plusz létszámigény jelentkezett és elbocsájtásról szerencsére nem lehet

42

beszámolni. A béreket emelkedésének mértéke pedig alacsonyabb volt, mint az infláció emelkedése. A piaci részesedét tekintve a két külföldi alapítású cégnek segített az euró bevezetése, de a Szlovák alapítású cégnek nem. Ez a változás érezhetően az egyik külföldi alapítású vállalat termékpalettáját érintette, amely alapján nagyságrendben 30%-al megváltozott a termékpaletta. A beszállítói láncot tekintve szintén csak a két külföldi alapítású cégnél történt változás, akiknek a megnyílt piacnak köszönhetően több beszállítójuk lett és így egyszerűbbé vált az alapanyagok beszerzése, valamint ez is hozzájárult az alapanyagok árainak kedvező változásához. Az EU-s támogatások egyelőre csak a jövőbeni tervek esetében merültek fel, így az eddigi beruházásoknál ezt nem vették figyelembe. Ha a beruházások típusát tekintjük, mindhárom vállalat esetében barna mezős beruházás történt, amely alapján a meglévő termelőépületek felhasználva a beruházásokhoz. Mivel a legnagyobb beruházási értéket az új gyárcsarnok építése jelenti, a megkérdezett vállalatok közül a fejlődőképes és plusz beruházást tervező vállalat szeretne EU-s támogatást felhasználni ehhez. A telephelyek megválasztásának elsődleges szempontja az olcsó, de szakképzett munkaerő, a kedvező alapanyag árak, és mint az fentebb kiderült, a meglévő gyárépületekben rejlő lehetőségek indokolták. Az euró bevezetésével járó költségek jellemzően 1-1,5 éven belül megtérültek a külföldi alapítású vállalatoknak, míg a Szlovák alapítású vállalatnak a jelentősen nagyobb költségvállalás miatt (min azt fentebb említettem, plusz költség a tőke euróra váltása a többi két vállalattal szemben) hosszabb távon térült meg. A válaszokból kiderült az is, hogy mindhárom cég támogatta az euró bevezetését, mert csak így tudják hosszú távon biztosítani a gazdasági eredményességet és a fenntartható fejlődést, így a piacon való növekvő részesedést. Valamint a legjelentősebb pozitív hatás is megegyezik a megkérdezett vállalatok számára, tehát jelentősen

leegyszerűsödtek

az

alapanyag

ügyintézések. 43

beszállítások

és

kereskedelmi

9. ÖSSZEGZÉS A szlovák gazdaság fejlődése a 2004-2008-as időszakban intenzív volt. A kialakított reformcsomagok az addig is komoly potenciállal rendelkező gazdaságot átláthatóbbá, és a külföldi befektetők számára vonzóvá tette. A Szlovákiába érkező külföldi beruházásoknak köszönhetően a gazdaság fejlődésnek indult, és 2006– 2007-ben rekordnagyságban bővült. A gazdaság növekedés hátránya, hogy a regionális és társadalmi különbségek a nagymértékű gazdasági fejlődés hatására sem csökkentek. Az utóbbi évek növekedése stabilizálta a gazdaságot, melynek köszönhetően a szlovák gazdaságpolitika komoly megszorítások nélkül küzdött a válsággal, növekvő munkanélküliséggel és magas államháztartási hiánnyal valamint növekvő államadóssággal kellett szembesülnie. Szlovákia magyarok által lakott régióinak fejlődését új lehetőségek határozzák meg, ez az unióhoz és a schengeni övezethez való csatlakozásnak köszönhető. Az eurózónához való csatlakozással - a környező országok fizetőeszközei a válság miatt veszítettek értékükből -, Dél-Szlovákiai régiói egy újabb ellentétes helyzetbe kerültek a határon túli régióival szemben, amely a bevásárló turizmusban a kiegyenlítődés felé kezdett elmozdulni, amíg a forint újra nem erősödött. Az euró bevezetéséből rövidebb és hosszabb távon egyaránt származnak reálgazdasági költségek, és hasznok. Szlovákia példája kiinduló pont lehet az euró bevezetéséhez elvégzendő feladatokhoz a környező tagállamoknak így Magyarországnak is. Azzal, hogy Szlovákia bevezette az egykulcsos, vállalkozóbarát adórendszert hozzájárult a külföldi tőkebeáramlás és a gazdasági fejlődés felgyorsulásához. A magán- és nyugdíjpénztárak még erősnek bizonyulnak, de az új Radičová kormány terve között szerepel ezen intézmények radikális átalakítása, ami a magán- és nyugdíjpénztárakat negatívan érintené. Az új kormány 2011 januárjától komoly 44

változtatást helyezett kilátásba az egészségügyi, a közigazgatási és az oktatási reformok terén. Nem is tehetett mást, hisz a Robert Fico kormány túlköltekezésének most látható és kézzelfogható a negatív hatása. Az euró bevezetésének folyamata gyakorlatilag zökkenőmentesen ment végbe. Határozottan kijelenthetjük, hogy Szlovákia a lehető legjobb időszakban csatlakozott az euró-övezethez, amely a válságos időkben menedéket, árfolyam- spekulációktól mentes jövőképet ígér. Mint ahogy azt célul tűztem ki a bevezetőmben, megkerestem néhány szlovákiai nagyvállalatot, akiknek személyes tapasztalatuk volt, mint az Unióhoz, mind az eurózónához való csatlakozással, és az Ő szemszögükön keresztül is megvizsgáltam a szlovák euró hatását a gazdaságra. Mind három vállalat közös véleménye alapján kijelenthető, hogy a fentebb bemutatott hatások és kormányzati törekvések pozitívan hatottak a szlovák vállalatok Európai Uniós piaci szerepükhöz. A válaszokból kiderült, hogy jelentősebb mértékű piaci részesedés, növekedés azoknál a Szlovák vállalatoknál figyelhető meg, amelyek nem rendelkeznek egyéb EU-s országokban lévő leányvállalatokkal. Így csak az EU-hoz való csatlakozással nyílt meg számukra a külföldi piac. A legjelentősebb költségvonzat az euróra való átálláskor a szlovák alapítású vállalatokat érintette, amely költség az eddig koronában lévő tőkeérték eurósított tőkére történő átváltással jelentkezett. Az informatikai, és a munkaerő piaci szempontból a változások egyformán érintették a szlovák és az egyéb országban alapított szlovákiai vállalatokat is. A szlovák euró bevezetése Magyarország számára is fontos, mert így számukra is könnyebbé válik az út az euró bevezetéséhez. A határ menti területfejlesztési programok megvalósításában fontos az együttműködés. Szlovákia és Magyarország is aktívan vegyen részt a projektek létrehozásában, annak érdekében, h együtt tudják megvalósítani elképzeléseiket.

45

Irodalomjegyzék 1. Ábrendás Csaba, Dudás Tamás, Illéy Gábor, Szinek Kénesy Marianna: A szlovákiai adóreform 2004-ben, tanulmány 2. Angyal Zoltán: Az európai gazdasági és monetáris unió kialakulásának és működésének intézményi és jogi vonatkozású kérdései, 2005, 105.szám 3. Borbás Ilona, Szirmai László: Szlovákia egészségügyi rendszere és egészségügyi reformja, tanulmány 4. Dusan Kovács: Szlovákia története, 2011, 366-391. old 5. Ficza Cs. Közigazgatási reform Szlovákiában. – In: PÁLNÉ KOVÁCS I. (szerk.) 2005. Regionális reformok Európában. Timp kft. Budapest. 246 p. 6. Gál Zsolt: Az euró bevezetése Szlovákiában: Előzmények, előnyök és rizikók, Az Elemző, 2008, 2. szám, 57-86. old 7. Gáspár Pál és Várhegyi Éva: Az euro bevetésének rövid- és középtávú hatásai a magyar gazdaságra, 1999/1, 10-17. old 8. Király Zsolt, Vincze Norbert, Zupkó Tamás: A szlovák nyugdíjreform szakmai elemzése 2004 9. Közgazdasági szemle, LIX. évf., 2012. június (569–684. o.) 10. Marek Tettinger: Na mnohých školách sa dvere v septembri neotvoria, Hospodárské noviny, 2004. Augusztus 31. 11. Martin Čambalík: Vláda odštarovala dȏ csodkovú reformu, In Národná Obroda, 2004 12. Szarka László: Kisebbségkutatás - 11. évf. 2001. 2. szám 13. Szilvássy József: Bezzegország lett Szlovákia, In Népszabadság, 2008. március7. , 14. Suhányi Erzsébet: Euró a szomszédban, Számvitel-adó-könyvvizsgálat, 200867-8, 331-335 old. 46

15. Szilvássy József: Bezzegország lett Szlovákia, In Népszabadság, 2008. március7. , 16. Szociális Biztosító (2008): http://www.socpoist.sk/vdok_simple-vystupeniez-ii-piliera---2/371s20088c 17. Új Szó, Szlovákiai napilap, 2000. márciusi száma 18. Zuzana Horníková: Tabulkové platy si školskí odborári ochrányili, 2003 19. http://www.ecb.int/ecb/history/emu/html/index.hu.html#stage1 20. http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/countries/slovakia_en.htm 21. www.eokik.hu/data/files/169857988.pdf 22. http://europa.eu/abc/12lessons/lesson_7/index_hu.htm 23. www.eurostat.org 24. http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=146 25. www.finance.gov.sk 26. www.hu.capgemini.com/referenciak_hirek_tanulmany/hirek/euro 27. www.hvg.hu/20090410_gdp_szlovakia_tesco_bevasarlo_turizmus.aspx 28. www.imf.org 29. http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/03/31/meglepo_tapasztalatok_a_szlovak _eurorol/ 30. http://kitekinto.hu/europa/2009/01/06/szlovakia_belepesevel_unnepel_az_eu rozona/ 31. www.kovipa.sk 32. http://www.kulugyiintezet.hu/ 33. http://www.meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/ip-atatraitigris081103.pdf 34. www.nbs.sk (2007.09.10): Zavedenie euro na Slovensku (2008.03.12, 8:11) 47

35. www.nbs.sk :Proces zavedenia eura na Slovensku, 2008.01.24, 20:14 36. http://nol.hu/archivum/archiv-484132 37. http://openiazoch.zoznam.sk/produkty/me/cross.asp?TID=MEEUR&CID=M ESKK&period=7 38. http://www.origo.hu/archivum/20090101-szlovak-euro-ertekeles-az-uj-penzbevezeteserol-kutasi-gabor.html 39. http://www.slovak-republic.org/eu/ 40. http://www.socpoist.sk/starobny-dochodok/1286s#dochodkovy-vek 41. http://www.vg.hu 42. http://www.uni-corvinus.hu/

48

Zhrnutie Hospodársky rast’ Slovenska v rokoch 2004-2008 bol intenzívny. Reformný balík aj dovtedy so zaujímavým hospodárskym potenciálom zabezpečil prehľadnosť a pre cudzích investorov urobili príťažlivým hospodárstvo. Vďaka zahraničným investíciám sa naštartoval rozvoj hospodárstva a v rokoch 2006 -2007 dosiahol rekordné výsledky. Nedostatkom rozvoja ekonomiky je, že regionálne a spoločenské rozdiely sa ani v dôsledku tohto rozvoja neznížili. Rast v posledných rokoch stabilizoval hospodársto, čo umožnilo bez vážnych reštrikcií bojovať s krízou, rastúcou nezamestnanosťou, vysokým schodkom rozpočtu, ako aj rastúcou štátnou zadľženosťou. Regióny obývané slovenskými maďarmi ovplyvňujú nové možnosti vďaka pričleneniu k únii a Schengenskému priestoru. Pripojením do eurozóny poklesla hodnota meny ostatných okolitých štátov v dôsledku krízy. Regióny južného Slovenska sa dostali do novej situácii oprotiregiónom za hranicami, ktoré v nákupnej turistike napredovali k vyrovnaniu, kým forint z nova posilnil. V dôsledku zavedenia eura vznikajú krátkodobé, ale aj dlhodobé ekonomické dopady na náklady a zisky. Príklad Slovenska môže byť východzím bodom k príprave úloh aj pre ostatné okolité členské krajiny tak aj pre Maďarsko. Tým, že Slovensko zaviedlo jednotnú daňovú povinnosť prispelo k prílevu cudzích investícii a tým k urýchleniu hospodárskeho rozvoja. Súkromné a dôchodkové poistenie sa javí ešte dostočne silné. V plánoch novej Radičovej vlády je aj radikálna zmena tejto oblasti, čo by ich negatívne ovplyvnila. Nová vláda pripravuje od januára 2011 vážne zmeny v oblasti zdravotníctva, štátnej správy, vzdelávania. Nemá ani iné možnosti, kedže vláda Roberta Fica zvýšenými výdavkami spôsobila teraz viditeľné negatívne javy. Zavedenie eura prakticky prebehlo bez problémov. Možno jednoznačne povedať, že Slovensko sa pripojilo eurozóne v možno v najlepšom krízovom období. Včas poskytlo útočisko a zabezpečilo kurzovú štabilitu. 49

Tak ako som si vytýčila v úvode navštívila som niekoľko slovenských podnikov, ktorí majú osobnú skúsenosť s eurom ako aj s pričlenením do eurozóny, a cez ich uhol pohľadu som preskúmala vplyv slovenského eura na hospodárstvo. Podľa vyjadrenia všetkých troch podnikov je možné vyhlásiť, že horeuvedené plyvy, ako aj spoločné vládne úsilie pozitívne vplývali na úspešnosť slovenských podnikov na európskych trhoch. Z odpovedí vyplýva, že rast sa dá zistiť u tých slovenských podnikov, ktoré nemajú dcérske spoločnosti v iných europských štátoch. Tak len pričleneným do eurozóny sa im otvoril zahraničný trh. Z hľadiska informatizácie a pracovného trhu došlo k zmenám, rovnako ovplyvnili zmeny slovenské ako aj zahraničné podniky na Slovensku.

50

Melléklet Interjúvázlat: 1. Az Euro bevezetés hogy érintette a céget? 2. Növekedtek-e az alapanyag árak a valutaváltással? 3. Érintette-e a késztermékek árait? 4. Ha módosult, milyen arányban módosult a termék előállítási költsége és késztermék ár aránya? 5. Milyen szinten érintette a cég/vállalkozás piaci szerepét és részesedését? 6. Mennyire maradt versenyképes a szlovák leány/alvállalat az egyéb EU-s tagországok vállalataival illetve EU-s versenytársakkal szemben? 7. Ez közvetve vagy közvetlenül érintette-e a cég alkalmazottait, illetve a munkaerő piacot? a. euró bevezetésével szükségessé vált –e létszámbővítés/leépítés b. az euró bevezetésével a bérezés változott –e, ha igen akkor hogyan 8. Változott-e és ha igen mennyiben a vásárlói kör? 9. Több vagy jobb lehetőség adódott-e termékskálájának szélesítésére? 10. Beszállítói köre változott –e, és ha igen hogyan az euró bevezetése után 11. EU-s támogatások a. szélesebb körben tud –e pályázni európai uniós támogatásokra b. valamint egyszerűbbé vált –e, a pályázati összegek felhasználása 12. milyen típusú beruházással hozta létre első leányvállalatát Szlovákiában (barna, ill. zöld mezős beruházás) 13. milyen szempontok alapján választotta Szlovákiát a közép-kelet európai régióban a beruházása célpontjául? 14. mennyi idő után vált gazdaságossá (esetlegesen nyereségessé) a szlovák vállalat működtetése? 15. a cég támogatta, avagy ellenezte az euró bevezetését? 16. Elősegítette-e/ leegyszerűsítette-e a beszállítást/kereskedelmet az EURO zónába tartozó országok cégeivel az euro bevezetése. 51