Az EU költségvetési tárgyalásai: A kohéziós alap szerepe az energia- és klímapolitikai célok megvalósításában Gazdaságzöldítés Németországban és Magyarországon: vállalati tapasztalatok és szakpolitikai keretek Német-magyar Kereskedelmi Kamara Dr. Botos Barbara osztályvezető NFM, Klímapolitikai Főosztály Budapest, 2012. január 31.
Az EU Többéves Pénzügyi Kerete (javaslat) (Multi-Annual Financial Framework, MFF) 2014-2020 Az Európai Bizottság (COM) által 2014-2020-as MFF-re javasolt főösszeg MFF-en kívüli tételekkel együtt: 1083,3 milliárd € Magyarország számára a kiadási oldal tekintetében alapvetően a közös agrárpolitika (KAP) és a kohéziós politika finanszírozása élvez prioritást.
2
MFF tárgyalások állása 1. ELŐZMÉNYEK • 2011. június 29. – A COM közleményben (továbbiakban: Közlemény) hozta nyilvánosságra a 2014-ben induló 2020-ig tartó többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló javaslatát. • 2011. július 28. – Európa-ügyi miniszterek informális ülése • 2011. szeptember – Általános Ügyek Tanácsán érintett kérdések: a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban csak időtávja, rugalmassági eszközök és a költségvetésen kívüli tételek • 2011. október 12. – Általános Ügyek Tanácsán érintett kérdések: kohéziós politika. Pozitívan nyilatkoztak a kohéziós politika és az Európa 20 Stratégia összehangolásáról • 2011. december 5. – Általános Ügyek Tanácsa jelentést fogadott el a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások állásáról, a kiadások mellett a bevételi tételek reformjával is foglalkozott 3
MFF tárgyalások állása 2.
VÁRHATÓ LÉPÉSEK 2012-BEN •
•
Dán elnökség célja a fennmaradó legkritikusabb kérdések beazonosítása annak érdekében, hogy 2012 második felében a ciprusi elnökség lezárhassa a tárgyalásokat. 2012-ben nagyon feszített tárgyalásokra lehet számítani, mivel a lengyel elnökség alatt az általános kérdések tisztázása zajlott.
4
MFF javaslat fontosabb elemei a kohéziós politika tekintetében 1. •
A kohéziós források teljes költségvetésére tett javaslat a 2007-13-as periódushoz képest 5,3%-kal alacsonyabb kerettel számol.
•
Alacsony abszorpció miatt 2,5%-os egységes támogatási allokációs plafon (ún. „capping”) HU kohéziós forrásai kb. 20%-kal csökkennének • Capping” növelése vagy biztonsági háló („safety net”) a „capping” által leginkább érintett tagállamoknak, amely biztosítja számukra a jelenlegi időszakban elérhető forrásmennyiséget.
•
Makrogazdasági kondicionalitás kiterjesztése a Kohéziós Alapon túlmutató tételekre, és a kondicionalitás pénzügyi szankciókkal együtt eltérő terheket jelent a tagállamoknak - önkormányzatokat, vállalkozásokat, magánszemélyeket terhel
•
MFF összehangolása az Európa 2020 stratégia klímapolitikai célkitűzéseivel. 5
6
MFF javaslat fontosabb elemei a kohéziós politika tekintetében 2. • Új átmeneti kategória megjelenése (Magyarországnak nem lesz átmeneti régiója) • A fejlettebb és átmeneti régiók esetében a kohéziós forrásokat szinte kizárólag a COM által megjelölt prioritásokra koncentrálva kell felhasználni. • Fejlettebb régiók támogatási forrása csökkenne és felhasználási köre korlátozott lenne. (Pl.: KMR-nak)
• Eltérő besorolású régiók allokációi közti átcsoportosításra a lehetőséget növelni szükséges • Teljes tagállami allokáció 5%-ának elkülönítése egy kötelezően felállítandó tagállami teljesítménytartalékba 7
CAPPING a 2014-20-as évek prognosztizált tagállami GDP-volumenének 2,5%-ában maximalziálva az allokációt
NEMZETI BORÍTÉK (-20,5 % A JELENLEGIHEZ KÉPEST)
LEGFEJLETLENEBB RÉGIÓK
KÖZÉPMAGYARORSZÁG
EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK
Átutalás a CEF-be
KOHÉZIÓS ALAP
FENNMARADÓ KA
LEGFEJLETLENEBB RÉGIÓK
ERFA (max. 75%)
ESzA (min. 25%)
KÖZÉPMAGYARORSZÁG
ERFA (max. 48%)
ESzA (min. 52%)
EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK
Tervezhető tagállami keretből kötelezően elkülönítendő teljesítménytartalék (5%)
KOHÉZIÓS ALAP
Levonás a „food for deprived people” eszköz keretére
Tervezhető tagállami keretből kötelezően városfejlesztésre8 elkülönítendő összeg (ERFA 5%-a)
A kohéziós politika szerepe az energia- és klímapolitikai célok megvalósításában
9
Magyarország energetikai helyzetképe •
Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot
•
Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott
•
Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82%-át importból szerezzük be
•
Erőműparkunk elöregedő stádiumban van
•
Megújuló energia hasznosításunk mindössze 7,3%
•
Épületeink
energiafelhasználása
pazarló
(az
összes
felhasznált
energia
közel
40 %-át épületeinkben használjuk fel), ezért épületeink a legnagyobb CO2 kibocsátók • Magyarország 4,3 milliós épületállománya közel 70 %-a korszerűsítésre szorul, az állomány egyötöde sűrűn beépített városi környezetben található - „F” vagy annál gyengébb energetikai besorolású
• Középületeink, és a hazai tulajdonban lévő KKV szektor épületei is rossz hőtechnikai adottságokkal rendelkeznek 10
Az egyes szektorok kibocsátásának alakulása a teljes magyarországi kibocsátásban
11
20/20/20-as klíma- és energiacélok Az Európa 2020 stratégia öt kiemelt célkitűzése közé tartozik a 20/20/20-as klímaés energiacélok teljesítése: • Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése 20%-kal. • Az energiahatékonyság növelése révén az energiafogyasztás mérséklése 20%-kal. • Az energiaszükséglet 20%-ának megújuló energiaforrásokból való fedezése. A Dekarbonizációs Útiterv értelmében 2050-re az 1990-es szint felére kell csökkenteni a kibocsátásokat, amelyhez a fejlett világnak, így az EU-nak is 80-95%-os csökkentést kell végrehajtania. • A klíma- és energiapolitikai törekvések, azokon belül is a 20%-os energiahatékonysági cél és a 20%-os megújuló energia-cél eléréséhez a kohéziós forrásoknak a Bizottság szintén döntő szerepet szán. Előnyben részesítenék a dekarbonizációval összhangban levő, illetve az elkerülhetetlen klímaváltozás hatásainak ellenálló („climate-proof”) beruházásokat. 12
Energia -93-99% Egyéb, nem CO2 -70-78%
Mezőgazdaság
Ipar Uniós szektorális CO2 -83-87% kibocsátáscsökkentési célok 2050-ig Köz(%)
Összesen: -79-82%
-70-78%
lekedés
-54-67%
Épületek -88-91% 13
Az MFF kohéziós politika kibocsátás-csökkentési céljaival kapcsolatos magyar vonatkozások
• MFF összehangolása az Európa 2020 stratégia klímapolitikai célkitűzéseivel fontos, ha azok teljesítése a hazai igényeknek és szükségleteknek megfelelően történik, és a támogatásokat a saját fejlesztési igényeink szerint oszthatjuk fel a különböző célterületek között. • Magyarországon – a régió többi tagállamához hasonlóan – jelentős volumenű költséghatékony kibocsátás-csökkentési lehetőség van, főleg az épületállomány energiahatékonyságának növelése területén, amely legtöbbször nem párosul kellő fizetőképességgel.
• A „20/20/20-as” energiahatékonysági és megújuló energia célkitűzések teljesítésére megfelelő mennyiségű uniós forrás álljon rendelkezésre. • A lakossági épületszektor felújítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) mellett a Kohéziós Alapból is finanszírozható lehessen. 14
Az MFF javaslatai a kibocsátás-csökkentő beruházásokkal kapcsolatban 1.
2.
3. 4. 5.
Az Európai Bizottság a klímapolitikai célok „mainstreaming-jét” javasolja a legnagyobb költségvetési programokban (KAP, kohézió, k+f). 20%-ra kívánja növelni a klímapolitika szempontjából is releváns kiadások arányát. (Jelenleg az EU költségvetés 5-8%-a fordítódik klímapolitikai és környezetvédelmi feladatokra. ) A kohéziós politikának jelentős szerepet szán az energiahatékonysághoz és megújuló energiához kapcsolódó beruházások támogatásában. A kötelező támogatás mértéke jelentősen növekedne (ERFA: fejlett-átmeneti régiók: 20%, legfejletlenebb régiók: 6% - alacsony széntartalmú gazdaságra átállás). Nincs plafonérték az épületek energia-hatékonysági beruházásaira (jelenleg maximum az ERFA 4%-a) A KAP-on belül a direkt kifizetések 30%-a környezetvédelmi kívánalmaknak való megfeleléséhez lenne kötve, amelynek van klímapolitikai vonzata mind adaptáció, mind mitigáció vonatkozásában. LIFE+ program klímavédelem alprogramja mintaprojekteket támogatna a mitigáció, az adaptáció és a tudatformálás (klímavédelmi irányítás és információ) területein – integrált projektek vs klasszikus projektek 15
Épületenergia-hatékonyságra fordítható források Magyarországon 1. Épületenergia-hatékonysági célok: 2020-ig évi 100.000 lakát kellene felújítani 65-70%-os kibocsátás-csökkentési szintre ahhoz, hogy 2050-re Magyarország teljesíteni tudja a 80%-os széndioxid kibocsátás-csökkentési vállalást. 1.
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A teljes épületszektort (köz- és lakóépületek) lefedi, de a fejlettnek számító közép-magyarországi régió (KMR), ahol a fejlesztési igények nagy része fellelhető, ebből csak nagyon kevés támogatást kap, és Magyarország számára kedvezőtlen feltételekkel, mivel azok lehívásához magasa (50%) önrészt kell biztosítanunk.
2.
Kohéziós Alap (KA) Jelen pillanatban csak a középületeket fedi le. Előnye, hogy a tagállami önrész jóval alacsonyabb (15%), és nincsen megkötés a regionális leosztásra vonatkozóan. Fontos, hogy a KA támogatásokat a lakóépületekre is ki lehessen terjeszteni. 16
Épületenergia-hatékonyságra fordítható források Magyarországon 2. 3. ESD kvótabevétel • Erőfeszítés-megosztási Rendszer (Effort Sharing Decision, ESD) az EU ETS-en kívül eső szektorok, így az épületenergetikai szektor dekarbonizációját szabályozza. • Az ESD kvóták értékesítéséből származó bevételek által a költségvetés mentesülne az épület-energiahatékonysági finanszírozási kötelezettségek alól. 4. Innovatív mechanizmus révén megmozgatott magántőke • Kiegészítő forrásként a nem ETS szektor energiahatékonysági célkitűzéseinek teljesítését szolgálná. • Elősegítik a kohéziós támogatások lehívását a megfelelő projektek létrehozásával és működtetésével. 17
Éghajlatváltozás és energia az értékelésben és jelentésekben • Éves végrehajtási jelentések (pénzügyi adatok, indikátorok, célok, mérföldek, ex-ante kondicionalitások) • Előrehaladási jelentések (EU 2020-hoz hozzájárulás, éghajlatváltozási célokra felhasznált támogatás /Rio markerek/, ex-ante kondicionalitások, partnerek szerepe) • Ex-ante értékelés (hozzájárulás a fenntartható növekedéshez) • Kötelező output indikátorok az ERFA és a KA részére, pl.: – Addicionális megújuló energia kapacitás - MW, – Javult energiafogyasztási besorolású háztartások száma, – Középületek energiafogyasztásának csökkenése - kWh/év , – Okos hálózatokhoz kapcsolt energia felhasználók száma, – tCO2e ÜHG kibocsátás csökkentés A nagyobb projekteknek környezetvédelmi hatásvizsgálaton kell átmennie, beleértve a mitigációs és adaptációs hatásvizsgálatokat is. 18
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
19
