Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Szervezeti és működési szabályzata (módosításokkal egységes szerkezetben)

Készítette: Pogonyi-Simon Edit igazgató Tiszaújváros, 2013. május 2.

2

Bevezetés A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél – és feladatrendszerek, tevékenységek összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogának gyakorlása mellett. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat az oktatási intézményegységre vonatkozik, a kollégiumra vonatkozó SZMSZ –szel együtt érvényes az intézményre. A Szervezeti és Működési Szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges és határozatlan időre szól.

Jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: köznevelési törvény) 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

3

I. rész Alapadatok, feladat- és tevékenységi körök

4

A köznevelési intézmény: 1. Hivatalos neve: Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Rövid neve: Eötvös Gimnázium és Szakképző Iskola 2. Feladatellátási helye: Székhelye: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 13. telephelye: 3580 Tiszaújváros, Rózsa út 10. Intézményegysége: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 26-28. (Középiskolai Kollégium) 3. Az intézményalapítás időpontja és formája: 2000. július 1. jogutódlással

Az intézmény közvetlen jogelődjeinek neve, székhelye: NÉV: Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola ALAPÍTÓ SZERV NEVE: Tiszaszederkény Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága (Gimnázium és Szakközépiskola néven alapította) ALAPÍTÁS IDEJE: 1963. NÉV: ALAPÍTÓ SZERV NEVE: ALAPÍTÁS IDEJE: NÉV: ALAPÍTÓ SZERV NEVE: ALAPÍTÁS IDEJE:

Brassai Sámuel Szakközépiskola és Szakmunkásképző Leninváros Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága (106. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven alapította) 1972. Apáczai Csere János Középiskolai Kollégium Leninváros Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága (Középiskolai Kollégium néven alapította) 1990.

4. Típusa: - többcélú:  közös igazgatású köznevelési intézmény: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, kollégium 5. OM azonosító: 029265

5

6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: Középfokú iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás: Ezen belül: -

a helyi szükségleteknek, a tanulók fejlettségének és érdeklődésének figyelembevételével – a jogszabályokban előírtak, illetve a fenntartó kívánalmai alapján - helyi nevelési rendszer kialakítása,

-

az egészséges életmód, valamint a kulturált szabadidő eltöltés követelményeinek, feltételeinek figyelembevételével a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatásáról való gondoskodása,

-

a gyermek- és ifjúságvédelemből rá háruló feladatok ellátása,

-

a művelődési és testedzési feladatok hatékony ellátása érdekében a közművelődési és sportintézményekkel való együttműködés,

-

a tanulói étkeztetéshez kapcsolódó adatszolgáltatás biztosítása,

-

lehetőség szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátásának szervezése, biztosítása,

-

szükség szerint képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése,

-

az integrációs felkészítés lehetőségének biztosítása,

-

ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, a felzárkóztató oktatás megszervezése,

-

az iskolakönyvtári tevékenységek elvégzésének biztosítása,

-

az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű mozgásszervi, érzékszervi (enyhe fokban hallássérült, gyengén látó), vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatok. 002 feladat ellátási hely (kollégium épület) - Munkácsy Mihály út 26-28.  kollégiumi ellátás 

kollégiumi ellátás

001 feladat ellátási hely (Eötvös épület) - Munkácsy Mihály út 13.  gimnáziumi nevelés-oktatás   

4 évfolyamos gimnázium 5 évfolyamos (nyelvi előkészítő, majd 4 évfolyamos angol emelt szintű) gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

6

 szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakágazat: gépész  4 évfolyamos szakközépiskola Szakágazat: közgazdaság  4 évfolyamos szakközépiskola A szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítések Szakmacsoport: gépészet 54 521 01 0000 00 00

Gépgyártástechnológiai technikus

Szakmacsoport: közgazdaság 52 344 01 0000 00 00

Pénzügyi, számviteli ügyintéző

2013/2014. tanévtől Szakmacsoport: gépészet 54 521 03

Gépgyártástechnológiai technikus

Szakmacsoport: közgazdaság 54 344 01

Pénzügyi, számviteli ügyintéző

003 feladat ellátási hely (Brassai épület) - Rózsa út 10.  szakiskolai nevelés-oktatás Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika kifutó rendszerben 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől 34 522 04 Villanyszerelő Szakmacsoport: gépészet kifutó rendszerben 31 521 10 1000 00 00 31 521 11 1000 00 00 31 582 21 0010 31 02

Géplakatos Hegesztő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől 34 521 04 Ipari gépész 34 521 06 Hegesztő 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

7

 szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakágazat: elektrotechnika-elektronika  4 évfolyamos szakközépiskola Szakágazat: ügyvitel  4 évfolyamos szakközépiskola

A szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítések Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Szakmacsoport: ügyvitel 54 346 01 0010 54 01 Idegen-nyelvi titkár

a 2013/2014. tanévtől Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika 54 523 02 Elektronikai technikus Szakmacsoport: ügyvitel 54 346 02

Ügyviteli titkár

 felnőttoktatás  nappali oktatás  esti

Átvállalt alapfeladat(ok): - nincs

6.2.

nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:

6.3.

Iskola:

középiskolai oktatás:

1845 fő

Ebből székhelyen: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. út 13. 1028 fő telephelyen: 3580 Tiszaújváros, Rózsa út 10. felnőtt oktatás: Kollégium:

kollégiumi nevelés:

817 fő 255 fő 134 fő

8

6.4.

Iskolatípusonként az évfolyamok száma Gimnázium 6 évfolyam (7-12.) 4 évfolyam (9-12.) 5 évfolyam (9-13.) első évfolyam nyelvi előkészítő majd 4 évfolyam angol emelt szintű Szakközépiskola 4 évfolyam (9-12.) Szakképző évfolyamokon 1 vagy 2 év Szakiskola kifutó rendszerben 4 évfolyam (9-12.) kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyamok felmenő rendszerben 2013/2014. tanévtől 3 évfolyam (9-11.)

6.5.

Gyakorlati képzés megszervezésére: iskolai tanműhely  3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 13. alapfeladat: szakközépiskola  3580 Tiszaújváros, Rózsa u. 10. alapfeladat: szakközépiskola, szakiskola

6.6.

Iskolai könyvtár ellátásának módja:  saját szervezeti egységgel

6.7.

Különleges pedagógiai célok megvalósítása:

6.8.

Speciális jellemzők emelt szintű informatika emelt szintű angol

II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok

10

1. A működés rendje, ezen belül a nyitva tartás és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje 1.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, - a gyakorlati képzés esetében, ha a képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. 1.2. A pedagógusok munkarendje Az intézmény pedagógusai az órarendjük szerinti első tanítási órájuk előtt 10 perccel kötelesek megjelenni az iskolában. Ha bármely ok miatt a pedagógus nem tud munkát végezni, haladéktalanul köteles az intézmény igazgatóját vagy valamelyik igazgatóhelyettest erről értesíteni, és a helyettesítéséhez szükséges információkat megadni. A tanári ügyeleti beosztást minden tanév elején az igazgató által telephelyenként megbízott igazgatóhelyettes készíti el és az intézmény igazgatója hagyja jóvá. 1.3. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben, azaz tanítási napokon reggel 530 órától a tanórák, egyéb foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 2020 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A hivatali munkaidő munkanapokon 700 órától 1600-ig tart, (pénteken 1400 óráig).

11

1.4. A belépés és a benntartózkodás rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje: Azok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak az iskola épületeiben. Az épületekbe belépő szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A látogató köteles megnevezni a keresett személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Tanítási időben a biztonsági szolgálat munkatársa meggyőződik arról, hogy a keresett személy elérhető-e, s a keresett személyhez vezeti a látogatót. Ha a keresett személy órán van, az idegen a földszinten várhatja meg a tanóra végét. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás értesíti a vendéglátót. Tanítási időn kívül a portás feladata az idegenek irányítása. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét a portaszolgálat is biztosítja. 1.5. A vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. A vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Reggel a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, délután a vezető távozása után a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Halaszthatatlan intézkedést követelő ügyekben értesíteni kell az igazgatót vagy valamelyik helyettesét. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés további célja a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet,

12

- foglalkozás-látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. 2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzése - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön megelőző szerepe. 2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 3.1. A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézményvezetőnek az intézményegységekkel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és az intézményegységvezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolatfelvételt.

13

Az intézményvezető a kapcsolattartás során köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntései miatt illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az intézményegység is megfelelő súlyt kapjon. Az intézményegység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezetőnek. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, 3.2. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgató és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  a különböző értekezletek,  megbeszélések. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az emlékeztető jegyzőkönyvet egy kijelölt személy vezeti, az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések határozat formában kerülnek az intézmény iktatott iratanyagába. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része /többnyire az azonos szakterületen dolgozók/ vesz részt egy-egy értekezleten. Ezen fórumok időpontját az iskolai éves munkaterv határozza meg. Az igazgató közvetlen munkatársai az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon valamint írásbeli tájékoztatókkal értesítik a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy közvetlen vezetőjük útján közölhetik az igazgatóval. A szakmai munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében

14

Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok, legalább öt fő, a közös minőségi és szakmai munka tervezésére, szervezésére, elvégzésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. Ezek száma intézményi szinten maximum 10. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv alapján tevékenykedik. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg legfeljebb öt évre. Munkájáért munkaközösség-vezetői pótlék, és heti egy óra órakedvezmény illeti meg. A munkaközösség tagjai egymással a kapcsolatot értekezletek, rövid megbeszélések, és a mindennapi tapasztalatok kicserélése révén tartják. 1. értekezlet: tanév elején, ahol közösen összeállítják az éves munkatervet. Ennek mellékletét képezi a munkaközösség ellenőrzési terve, melyet a területileg illetékes igazgatóhelyettes ellenőrzési terve alapján – a tanárkollégák órarendjéhez igazítva – a munkaközösség-vezető készít el, s az igazgató hagy jóvá. 2. értekezlet: félév utáni, elemző-értékelő. 3. értekezlet tanév végén elemzik és értékelik az éves munkát, véglegesítik a munkaközösség-vezető által elkészített éves beszámolót, amely az intézményi beszámoló mellékletét képezi. Év közben szükség szerint további megbeszélésekre kerülhet sor, melyet az igazgató (vagy helyettese) vagy a munkaközösség-vezető kezdeményezhet. (Pl. tankönyvrendelés, javaslatok kitüntetésre, jutalmazásra, tantárgyfelosztás stb.) A területileg illetékes igazgatóhelyettes napi kapcsolatban áll a munkaközösség-vezetőkkel. Az aktuális feladatokról szóban, a nevelőszobai hirdetőtáblán vagy írásban tájékoztatja őket. A szakmai munkaközösségek feladatai:  a szakmai, módszertani kérdésekben egymás és az iskolavezetés munkájának segítése,  intézményegységek közötti helyettesítés a tanórák szakszerű megtartása érdekében,  az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, tartalmi és módszertani korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,  a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének szervezése, az önképzés elősegítése,

15

 a belső vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati tételsorainak összeállítása, ellenőrzése, az eredmények értékelése, a vizsgajegyzőkönyvek és ellenőrző látogatások észrevételeinek feldolgozása,  a megfelelő tankönyvek, taneszközök kiválasztása,  segítségnyújtás a pályakezdő pedagógusok napi munkájában, a belső dokumentumok megismerésében és a gyakornoki követelmények teljesítésében,  a munkaközösség munkájáról készülő értékelések, elemzések, beszámolók elkészítésének segítése,  a munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. A munkaközösség-vezetők feladatai és jogai:  képviseli a munkaközösséget az intézményben és az intézményen kívül,  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagjainak szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez,  az ellenőrzési terv alapján a meglátogatott órákról a területileg illetékes igazgatóhelyettes jelenlétében elemzést, értékelést végez, s javaslatot tesz az esetleges hibák, hiányosságok javítására, illetve pótlására,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére,  évente elemzi szakterületének tevékenységét, arról írásos beszámolót készít.  a szakszerűség szem előtt tartásával szervezi a helyettesítéseket, probléma esetén a területileg illetékes igazgatóhelyettes segítségét kérve,  a tanulmányi vizsgaszabályzat alapján részt vesz az osztályozóvizsgák és javítóvizsgák előkészítésében, lebonyolításában. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az eseményekről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat ülésén és a diákközgyűlésen valamint az osztályfőnökök által és az iskolai hirdetőtáblán tájékoztatja a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és – az ellenőrző útján – írásban tájékoztatni kell.

16

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (2) és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. § (1) alapján 2016. január 1. után az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze. Az 50 óra közösségi szolgálatot 3 tanéven keresztül kell elvégezni (9-11. évfolyamon), tanévekre arányosan kell elosztani a teljesítési időt. A tanulók az 50 órás szolgálaton belül 5 órás felkészítőn, amely egyben munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás is, majd 5 órás záró foglalkozáson vesznek részt. A közösségi szolgálatot maximum 5 fős csoportokba osztva végezhetik a tanulók alkalmanként 1-3 órás időkeretben. Egy óra alatt 60 percet értünk, amelybe az utazási idő nem számítható bele. A tanulónak jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a megvalósítás helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát is. A tanulónak a szolgálat teljesítése során naplót kell vezetnie, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott, mentora aláírásával fogja ezt érvényesíteni. Az osztályfőnök a tanítási naplóban havonta, a törzslapban év végén dokumentálja, hogy a tanuló mennyi órát teljesített közösségi szolgálatban. Más iskolába történő átjelentkezés esetén az iskola igazolást állít ki két példányban a szolgálat teljesítéséről, amelyből egy példány a tanulóé, egy pedig az intézménynél marad. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi területen folytatható tevékenység; bölcsődékben, óvodákban kulturális tevékenység szervezésében vagy a mindennapi tevékenységben (játék) való részvétel is lehetséges.

17

A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői szervezet ülésén, évfolyam - szülői értekezleten, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  szülői értekezletek,  fogadóórák,  írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőben és levél útján,  halaszthatatlan problémák esetén, telefonon való tájékoztatás. A szülői értekezletek és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnökök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény tanévenként 4 fogadóórát tart, melyek időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A szülői fogadóórákon az intézmény pedagógusai egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulókról az ellenőrző könyvben. A tanuló köteles az ellenőrző könyvbe minden érdemjegyet beírni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Így értesülhetnek a szülők gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Ily módon tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet eseményeiről, az aktuális információkról. 4. A diákönkormányzati szerv és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása. Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként, osztályonként történik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat saját tagjai közül vezetőt választ. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. A diákönkormányzatot vezető diák illetve a diákönkormányzat tevékenységét segítő felnőtt személy folyamatosan kapcsolatot tart az igazgatóhelyettesekkel, szükség esetén az igazgatóval.

18

A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásakor. A diákönkormányzat előzetes bejelentés alapján térítésmentesen használhatja az iskola valamennyi helyiségét, berendezéseit. A helyiségek takarításáról az iskola gondoskodik. Az intézmény tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az intézményi diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az intézményi munkatervről, a tanulói jogok érvényesüléséről, helyzetéről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 5. A fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi és az egyeztető eljárás rendje a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 53. § - 61. § alapján készült. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

19

A tanulók fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Tanköteles tanulóval szemben eltiltás vagy kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 5.1. A fegyelmi eljárás rendje:  A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell.  Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tarta-

20



  





 



ni, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. A fegyelmi eljárást a megindításától számított 30 napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét a saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, vagy a tanuló mellett szól. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené, vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb 8 nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított 3 hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy

21

 









 

e) nem bizonyítható, hogy kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőnek. Megrovás és szigorú megrovás esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozathozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani, aki a kérelmet, valamint az ügy minden iratát az ügyre vonatkozó véleményével ellátva továbbítja a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az intézmény igazgatója megállapítja a kizárási ok fennállását.

6. A vezetők közötti feladatmegosztás 6.1. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Köznevelési törvény, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.

22

Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Megbízása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Vezetők: általános igazgatóhelyettes szakképzési igazgatóhelyettes tanügyigazgatási igazgatóhelyettes kommunikációs igazgatóhelyettes informatikai igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes feladatköre mellé) gyakorlati oktatásvezető elektronikai szakvezető

(kapcsolt

feladatkör,

valamely

Az igazgató közvetlen munkatársai: általános igazgatóhelyettes szakképzési igazgatóhelyettes tanügyigazgatási igazgatóhelyettes kommunikációs igazgatóhelyettes A kollégium vezetését intézményegység- vezető látja el, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. Az intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását – az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. 6.2. Az igazgatótanács működésének szabályai 6.2.1. Iskolánk közös igazgatású közoktatási intézmény, intézményegységei az iskola és a kollégium. Az intézményegységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti, mely az intézményegységek azonos számú képviselőiből áll. Az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt, továbbá gyakorolja az intézményegység-vezető felett az egyéb jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokat. 6.2.2. Az igazgatótanács tagjai: - a kollégium részéről: a szakmai munkaközösség vezetője az intézményegység-vezető

23

- az iskola részéről: az igazgató az általános igazgatóhelyettes. 6.2.3. Az ülésezés rendje Az igazgatótanács félévente legalább egyszer ülésezik, illetve bármelyik fél kezdeményezésére rendkívüli ülést tart. 6.2.4. Határozatképesség Az igazgatótanács határozatképes, ha a tagok közül legalább 3 fő részt vesz az ülésen. 6.2.5. A döntéshozatal rendje Az igazgatótanács elé kerülő ügyekben a szavazás nyíltan, egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. Az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról titkos szavazással történik döntés, a határozat meghozatalához 51 %-os többség szükséges. Az igazgató munkáját segítő választott tisztségviselők: - a közalkalmazotti tanács elnöke, - az érdekképviseleti szerv titkára, - a diákönkormányzat vezetője, - a szülői szervezet elnöke. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányításával végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 7. A helyettesítés rendje a vezetők akadályoztatása esetén Az igazgatót távollétében – az azonnali döntést nem igénylő, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távollétében gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben, az igazgató helyettesítését az általános igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén a helyettesítést a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes látja el. Az egyes telephelyeken dolgozó igazgatóhelyettesek távolléte esetén a feladatokat a telephelyen dolgozó másik igazgatóhelyettes veszi át.

24

Az igazgató és közvetlen munkatársai hivatalos megbeszéléseiről a munkatervben rögzített időpontokban emlékeztető készül. Rendkívüli értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az igazgató közvetlen munkatársai az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek, és a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 7.1. A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme Ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre – a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 8. A vezetők közötti feladatmegosztás:  Az általános igazgatóhelyettes feladata a nappali oktatással kapcsolatos feladatok ellátása. Megszervezi és ellenőrzi a nappali és tagozaton folyó munkát. Ellenőrzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat és a könyvtár munkáját.  A tanügyigazgatási igazgatóhelyettes feladata a szakközépiskolai közismereti képzés valamint a dolgozók gimnáziumi képzésével kapcsolatos feladatok ellátása. Feladata továbbá a telephelyen működő könyvtár és diákönkormányzat tevékenységének ellenőrzése.  A kommunikációs igazgatóhelyettes feladata a nappali oktatással kapcsolatos feladatok ellátása, felel az intézmény külső és belső kommunikációs rendszerének működtetéséért.  informatika igazgatóhelyettes (kapcsolt feladatkör valamely igazgatóhelyettes feladatköre mellé) felel az intézményben folyó informatika oktatásért, informatikai rendszerének működtetéséért és irányítja a rendszergazda tevékenységét.  A szakképzési igazgatóhelyettes feladata a szakképzési, szakközépiskolai, valamint a szakiskolai szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés irányítása.  A gyakorlati oktatásvezető feladata a szakterületéhez tartozó szakképzési, szakközépiskolai és szakiskolai, szakmai gyakorlati képzés megszervezése és napi irányítása a szakképzési igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltségében.

25

 Az elektronikai szakvezető feladata, a szakterületéhez tartozó szakképzési, szakközépiskolai és szakiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzés napi irányítása a szakképzési igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltségében.  A kollégiumi intézményegység-vezető felelős a kollégium zavartalan működéséért 9. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 10. A szülők közösségei A Köznevelésről szóló törvény alapján az intézményben a szülők meghatározott jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működhet. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből tisztségviselőket választanak /elnök és két tag/. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a választott elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola igazgatójához. Az osztályok szülői munkaközösségeinek vezetői tagjai az intézményi szintű szülői szervezetnek. Az intézményi szülői szervezet tagjai közül megválasztja a szülői szervezet vezetőségét. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vezetőit az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 10.1. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit  kialakítja saját működési rendjét  az iskola munkatervéhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket a Köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében

26

 véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 10.2. Az együttműködés és kapcsolattartás során: a vezetők feladata a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges - információs bázis megadása (Az információbázis megadásán kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irathoz, dokumentumhoz való hozzáférés biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek.), - az iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal. 11. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott munkavállaló beszámoltatása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségekre, - a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - a pedagógiai program elfogadását, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadását - a házirend elfogadását. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: 1.) döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítését; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztását; d) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátását; e) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítását illetően; f) a jogszabályban meghatározott más ügyekben. 2.) véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt;

27

e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; f) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3.) javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi jogkörök átruházása többségi szavazással lehetséges a soron következő nevelőtestületi értekezleten. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet a soron következő nevelőtestületi értekezleten azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. 12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. 12.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 12.1.1. A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - a szakmai munka eredményessége tekintetében,

28

- az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyigazdálkodási, valamint szakmai tevékenységével kapcsolatban. 12.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 12.1.3 A külső gyakorlati oktatást végző vállalatokkal való kapcsolattartás A külső gyakorlati oktatást végző vállalatoknál az iskolával kötött együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján történhet gyakorlati képzés. A tanév elején kötött szerződésben szabályozva van a kapcsolattartást végzők személye, a kapcsolattartás, az értesítések módja, a tanulót érintő juttatások, valamint a szerződő partnerekre vonatkozó kötelezettségek köre a Szakképzési Törvény alapján. 12.1.4. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - a támogatással megvalósítandó elképzelésekről és azok előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának

29

módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. A kapcsolattartás részletes formáját, módját az intézmény jogos igénye szerint kell rendezni a szerződésben. 12.1.5 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. Az ifjúságvédelmi felelős feladatait munkaköri leírás tartalmazza. A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. Veszélyeztetettség esetén a jelzőrendszer igénybevétele a rendszeresített űrlapon a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, továbbá az egyeztető megbeszéléseken való részvétel is. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn a rendelőintézettel, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására főként a kulturális és sport tevékenységekben való részvétel formájában jellemző. Ennek összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényeken, illetve más jellegű programokon való részvétel által valósul meg. 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 13.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézmény az ünnepélyek, megemlékezések rendjét évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva határozza meg. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület éves munkatervében jelöli ki. Az iskolai ünnepségeken való részvétel mind a pedagógusok, mind a tanulók számára kötelező. 13.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának illetve diákjának a feladata.

30

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, e közösség tagjai gondoskodnak arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények (csibeavató, kopaszavató, szalagavató, Eötvös-bál), - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sportversenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelképhasználatával (zászló, jelvény stb.), - a tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjék az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 14. A tanulók esetleges baleseteinek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, valamint ha észlelik, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegyék. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulók baleseteinek megelőzésével kapcsolatban: a) minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit; b) a NAT és a helyi tanterv alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat, viselkedési formákat;

31

c) a nevelők a tanórai és az egyéb foglalkozásokon valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni; d) az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben;  a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell a balesetvédelmi előírásokat, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) jelzését, a bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban;  kirándulások, túrák előtt;  rendkívüli események után;  a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívniuk a tanulók figyelmét; e) a pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, munkafázis veszélyeire, a kötelező viselkedési szabályokra, a munkavédelmi előírásokra; f) a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A pedagógusnak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket; g) a fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, elektronika, stb.) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők balesetmegelőzési feladatait a munkabizottsági szabályzat tartalmazza; h) az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza; i.) rendkívüli esemény (tűz, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a Tűzriadó, kiürítési és bombariadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben kell meghatározni  a rendkívüli esemény jelzésének módját;  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét;  a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, biztonsági berendezések kezelése);

32

 az iskola helyszínrajzát;  az építmény szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket, a közművezetékek központi elzáróival). Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulókkal történt balesetek bekövetkezésekor A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni; - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az igazgatónak. E feladatok ellátásában a baleset színhelyén jelen lévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, mit kell az adott helyzetben tennie, feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskola igazgatójának az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulók baleseteit az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulók baleseteinek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a balesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

33

15. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A Városi Rendelőintézet iskolaorvosi ellátást biztosít az intézmény tanulói számára. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az intézményben (tanévenként meghatározott időpontban) a tanulók orvosi ellátásban részesülhetnek. Az iskolaorvos munkáját egy védőnő és az intézmény alkalmazásában álló asszisztens segíti. A szűrővizsgálatok idejére az iskola asszisztensi felügyeletet biztosít. A rendelőintézetbe való kísérés az órát tartó pedagógus feladata. 16. Egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozásokon kívül – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. Az egyéb foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév egyéb foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni az ellenőrző könyvben a szülők aláírásával, (kivéve a 18. életévüket betöltött tanulókat). A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb rendszeres foglalkozások működnek:  énekkar  felzárkóztató foglalkozások  tehetségfejlesztő foglalkozások  továbbtanulásra felkészítő foglalkozások  vizsgákra való felkészülést segítő foglalkozások  szakkörök  diáksport egyesületi szakosztályok  tömegsport foglalkozások Esetenkénti egyéb foglalkozások:  versenyek és bajnokságok  közösségfejlesztő kirándulások  kulturális intézmények /múzeum, színház, mozi/ látogatása  klubfoglalkozások  tanfolyamok.

34

16.1.Az egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok a) Az egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A jelentkezés a tanév elején történik, és egy tanévre szól. b) Az egyéb foglalkozások megszervezését /a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát/ minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. c) Az egyéb foglalkozások megszervezésekor a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d) Az egyéb foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Egyéb foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A megtartott foglalkozásokról szakköri naplót kell vezetni, melyben rögzíteni kell a foglalkozás időpontját, a témát és a résztvevő tanulók adatait. Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára a tanítási napokon kívül túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit – és vallásoktatást szervezhetnek. A hit – és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit – és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

17. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek a felelősek. Az iskolai tankönyvellátás rendjében rögzíteni kell a tankönyvfelelősöknek a nevét. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelendő tankönyveket. A tankönyvosztás a tanévet megelőző héten illetve a tanév első három munkanapján történik.

35

18. A felnőttoktatás formái Az iskolában a dolgozók gimnáziumának nappali és esti tagozata működik. A nappali tagozaton a tanítás a hét minden tanítási napján 13 órakor, az esti tagozaton kedden, szerdán és csütörtökön 14:40 órakor kezdődik, 19. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Az egészségileg rászoruló, az iskolaorvos által kiszűrt tanulók gyógytestnevelési foglalkozásokon és gyógyúszáson vesznek részt. Testnevelés tantárgyból érdemjegyüket a foglalkozáson végzett tevékenységük alapján kapják. A délutáni sportfoglalkozásokat a tömegsport foglalkozások keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola igazgatója az iskolában működő diáksport-egyesülettel együttműködési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni. A tömegsporton felüli délutáni foglalkoztatást, valamint a diák-élsport kérdéseit az együttműködési szerződésben szabályozza az intézmény. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, télen a tornaterem és a kondicionáló terem a testnevelő tanárok felügyelete mellett a hét minden napján a tanulók rendelkezésére álljon. A tömegsport – foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 20. Az állami rendelkezések

nyelvvizsga-bizonyítvány

beszámítására

vonatkozó

Az állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány alapján a tanuló nem mentesül az idegen nyelvi órák látogatása alól, iskolai tanulmányaiba nem számítható be. A négy vagy hat évfolyamos képzésben résztvevő tanuló csak akkor mentesül a tanórák látogatása alól, ha középszintű vagy emelt szintű érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik az adott idegen nyelvből. Az öt évfolyamos (nyelvi előkészítő) tanuló csak akkor mentesül a tanórák látogatása alól, ha emelt szintű érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik az adott idegen nyelvből. 21. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A szülők, a tanulók és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról valamint házirendjéről az iskola

36

igazgatójától és igazgatóhelyetteseitől kérhetnek tájékoztatást az intézményvezető fogadóóráján, illetve a szülői fogadóórák alkalmával. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető az intézmény székhelyén és telephelyén, valamint a kollégiumban, a helyi könyvtárakban és az igazgatóhelyettesi irodákban, valamint az iskola honlapján. Az intézmény pedagógusai a nevelői szobákban lévő számítógépeken is hozzáférhetnek e dokumentumokhoz. 22. Informatikai eszközök használatra történő átadása A köznevelési törvény 63. § (1) bekezdés i) pontja szerint a pedagógust megillető jog az intézményben rendelkezésre álló és szakmai munkájához szükséges informatikai eszközök használatának joga. Az intézményben saját használati joggal az alábbi személyek jogosultak hordozható számítógép használatára:  igazgató  igazgatóhelyettesek  gyakorlati oktatásvezetők (szakvezetők)  munkaközösség-vezetők Az eszközt a munkaközösség vezetők az intézményben, illetve engedélyezés mellett otthon is használhatják iskolai célokra. 23. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén elektronikusan előállított dokumentumokat jellegüktől függően, kinyomtatva, vagy visszaigazolás után az iktatási szabályoknak megfelelően papíralapon tároljuk. 24. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek használati rendje Az intézmény létesítményeit és helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell igénybe venni, ezért az intézmény minden dolgozója felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető és a leltárilag felelős alkalmazott együttes engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

37

25. Az SNI-s tanulók együttnevelésének, oktatásának elősegítő tevékenységek tartalma, szervezeti formái, időkerete A sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkóztatására és fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a speciális nevelési szükségletekhez igazodóan, tanórán kívüli kötelező pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások, pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozások megszervezésével segítjük elő. Fejlesztő programunk megvalósítását gyógypedagógus látja el. Tevékenységi területek, lehetőségek: - Az alapkészségek mindennapos fejlesztése. - Rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével biztosítani a tantervi minimum teljesítését. - Pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások, pedagógiai célú habilitációsrehabilitációs foglalkozások szervezése. - Folyamatos korrekció, ellenőrzés, értékelés, önértékelés. Tevékenységi formák: Tanórán belül törekszünk: - az egyéni képességekhez igazodó munkaformák, - egyéni fejlesztés, értékelés, - csoportos fejlesztés, - tanórai differenciálás, - kooperatív munkaformák alkalmazására. Tanórán kívüli lehetőségek: - múzeumlátogatás, könyvtárhasználat, színházlátogatás,

38

- tanulmányi kirándulások, - pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások, - pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozások, - felzárkóztatás. Minden tanulónknak szükségleteihez igazodva és a szakértői véleményben előírtaknak megfelelően biztosítjuk a rehabilitációs időkeretet. A pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások és a habilitációs-rehabilitációs foglalkozások formáit és óraszámát – az éves órakeret függvényében, a rászoruló tanulók szükségleteinek ismeretében – tanévenként munkatervben rögzítjük, a konkrét fejlesztési órarendeket is tanév elején állítjuk össze. Amennyiben szükség van rá, a tanév folyamán ezt módosítjuk. A pedagógiai célú fejlesztő foglalkozásokat és a pedagógiai célú habilitációsrehabilitációs foglalkozásokat a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően egyéni vagy kiscsoportos formában szervezzük meg. A foglalkozás a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak feltérképezésével indul. Minden tanuló esetében Egyéni Fejlesztési Terv készül, mely a szakértői véleményben meghatározott fejlesztési területekre épülő rehabilitációs munka főbb célkitűzéseit tartalmazza, a teljes tanévre; tehát minden új tanévben a gyógypedagógus új Egyéni Fejlesztési Tervet készít. A foglalkozások tanulónkénti időpontjait Mulasztási és haladási naplóban rögzíti a gyógypedagógus, a rehabilitációs foglalkozások anyagáról Egyéni fejlődési lapot, betétlapokkal együtt vezet. A fejlesztések rendszerességét igazoló tanulói munkák adminisztrációja folyamatosan történik, továbbá évente két alkalommal (félév, évvége) szöveges összefoglaló értékelést ír a gyógypedagógus. Az intézmény minden tanév végén (június 30-ig) jelzi az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felé azoknak a ta-

39

nulóknak az adatait, akiknek a következő tanévben kötelező felülvizsgálatuk lesz. A fejlesztés szervezeti keretei A tanulók foglalkozásainak időbeosztását a gyógypedagógus az osztályfőnökökkel konzultálva, a tanulók órarendjéhez igazodva határozza meg. A fejlesztő foglalkozás lehet: a) Egyéni fejlesztés: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: gyógypedagógiai terápia. b) Kiscsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló diagnózissal rendelkező tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: gyógypedagógiai terápia. Az integrációt segítő, módszertani elemek A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájárulunk az együttnevelés - oktatás sikeréhez. Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejlessze a tanulók kíváncsiságát, tanulási kedvét. A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejáróinak tekintjük. A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erősítjük – azt szeretnénk, hogy a tanulók csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önállóságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlődését. A házi feladat értelmes kiegészítője a tananyagnak, a differenciált képességfejlesztés egyik fontos eszköze.

40

III. rész

Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiumi intézményegységének

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (egységes szerkezetbe foglalva)

41

Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kollégium épület 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út 26/28.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tiszaújváros 2013

42

I. Bevezető, általános szabályok A kollégium, mint közoktatási intézményegység működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szabályzatot az intézményegység-vezetője készíti el, és a kollégium nevelőtestületének elfogadása, illetve a kollégiumi diákönkormányzat egyetértése és a szülői szervezet véleményezése után az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról Általános rendelkezések:  



Az SzMSz feladata, hogy megállapítsa a kollégium működésének szabályait a jogszabályok keretei között, illetve azokban a kérdésekben, melyeket nem rendeznek jogszabályok. A szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása feladata és kötelessége a kollégium minden dolgozójának és tanulójának, illetve mindazoknak, akik az intézményegységgel kapcsolatba kerülnek, vagy igénybe veszik helyiségeit, létesítményeit. A szabályzat megszegése esetén - alkalmazottakkal szemben az intézmény vezetője vagy intézményegység-vezetője intézkedhet - tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség - szülőt vagy más, nem a kollégiumban dolgozót, illetve tanulót tájékoztatni kell a szabályzatokról, kérve annak megtartását. Ha ez nem vezet eredményre, értesíteni kell az intézményegység vezetőjét.

43

Az intézményegység meghatározása: 1. Az intézményegység működési területe A társ középiskolákban, középfokú tanintézményekben tankötelezettséget teljesítő, illetve képzettségüket megszerző diákok bentlakásos nevelésioktatási intézménye. 2. Az intézményegység együttműködése Az intézményegység kiegyensúlyozott kapcsolattartásra törekszik a következő jogi személyekkel         

fenntartó társ iskolák pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a szociális ellátó hálózat (például gyermek- és ifjúságvédelem) intézményei felügyeletet ellátó hatósági szervezetek (például ÁNTSZ) szülői választmány kollégiumi képviselője munkavállalói érdekképviseletek diákönkormányzat civil szervezetek, egyesületek (például Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség)

II. Szervezeti felépítés 



Az intézményegység szakmailag önálló szervezeti egység. Minden olyan kérdésben dönt, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A kollégium vezetését intézményegység-vezető látja el, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltételekkel. Az intézményegység élén az igazgatótanács döntése alapján az igazgató által kinevezett intézményegység-vezető áll. Felelősségének meghagyásával vezetői feladatait az igazgatóval egyeztetve látja el.

1. A közalkalmazottak szervezeti egységei

44

   



A szakmai feladatellátás (melynek alapja a pedagógiai program) megvalósítója a tantestület. A gondnok szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézményegység technikai dolgozóinak (takarítók, portások, karbantartó) munkáját. Az adminisztrátor végzi a kollégium működéséhez szükséges gépírói teendőket. A technikai háttérteendők ellátására a kollégiumban a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ– a pedagógiai programban meghatározott szellemiség figyelembevételével – portás, takarító, karbantartó, munkakörökben foglalkoztat közalkalmazottakat. A gondnok, és a technikai dolgozók közvetlen felettese a TIK üzemeltetési igazgatóhelyettese.

2. Tanulók szervezeti egységei  Az intézmény nemek szerint épületszárnyanként elkülönítetten valósítja meg a tanulókkal kapcsolatos gondoskodást, törődést és személyes ellátást.  Az otthonos mikrokörnyezet alapegysége az azonos nemű diákokból szervezett hálószoba-közösség.  A közoktatási törvényben meghatározott nevelési-oktatási kötelező feladatok színtere a tanulócsoportok közössége.  Az intézmény által javasolt tevékenység színtere a szakkör.  A választott faladatok megvalósítása a diákkörökben történik.  A demokratikus mikrotársadalom – diákönkormányzat élén az elnökkel – alapegysége a szobaközösség, tanulócsoport, szakkör és diákkör. Választott tisztségviselőkből kerül ki az intézményegység diákönkormányzata. 3. A szervezeti egységek közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A kollégiumrészek operatív munkarendjét az intézményegység-vezető alakítja ki és irányítja. Gondoskodik: - a kollégiumi nevelőtestület tagjait és a kollégistákat érintő határozatok, intézkedések kellő időben és módon történő kihirdetéséről, - a kollégiumi balesetek hatékony megelőzéséről. Ellenőrzi, hogy a kollégisták elsajátították-e a szükséges ismereteket, valamint, hogy a csoportnevelő tanár minden helyzetben betartatja-e a vonatkozó szabályokat.

45

A nevelőtestületi értekezleteken és rendszeres operatív megbeszéléseken egyeztetik a nevelőtanárok a kollégiumrészek feladatmegosztását, biztosítják az egységes eljárások működésének rendszerét.

A kollégium vezetője A kollégiumi intézményegység-vezető felelős a kollégium zavartalan működéséért. Az intézményegység vezetését látja el, vezetői tevékenységét a munkaközösség vezetővel osztja meg. Ő felel az intézményegység rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért, valamint gyakorolja a tanulói jogviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos jogosítványokat. Gondoskodik a szervezeti egységek munkájának összehangolásáról. A nevelőtestület, az érdekképviseleti szervek, és a diákönkormányzat bevonásával gondoskodik a fenntartó és a felügyeleti szervek rendelkezéseiből fakadó feladatok végrehajtásáról. Tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a kollégiumban folyó nevelőmunkát. Jóváhagyja a csoport- és reszort munkaterveket. Összehangolja a kollégium külső kapcsolatait. A kollégium működésére, a nevelőtanárokra, kollégiumi tanulókra vonatkozó döntések előtt konzultál a kollégium vezető testületével. Pontos feladat meghatározása a kiadott munkaköri leírásban. Munkaközösség-vezető Nevelési-oktatási kérdésekben az intézményegység vezetőjének szaktanácsadója. Javaslattal élhet a nevelőtanárok jutalmazására. Pontos feladat meghatározását a munkaköri leírás tartalmazza. A kollégium vezetősége, a kollégium vezető testülete a./ A kollégium vezetőségének tagjai: - intézmény igazgatója - intézményegység-vezetője b./ A kollégium vezető testületének tagjai: - intézményegység-vezető - kollégiumi szakmai munkaközösség-vezető - érdekképviseleti szerv megbízottja

46

Az intézményegység-vezető által meghatározott munkaprogram alapján tanácskozik, de szükség esetén operatív ügyekben – a megfelelő összetételben – bármikor megbeszélést tarthat. Az ülésre tanácskozási joggal meghívható a DÖK vezetője is. A kollégiumvezetés kapcsolata a nevelőtestülettel közvetlen. A vezetők közötti kapcsolattartás rendszeres, a napi aktualitástól és sürgősségtől függő. Diákönkormányzatot segítő tanár Segíti a diákság által választott képviselők munkáját, részt vesz üléseiken, továbbítja a vezetés részére a diákság javaslatait. Felelős a diákság önszerveződésen alapuló rendezvényeinek szervezéséért, a lebonyolításban való segítségnyújtásért. A kollégiumi nevelőtestület Az intézményegység nevelőtestülete a kollégium pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézet legfontosabb tanácskozó és határozathozó testülete. Tagjai a kollégium valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és pedagógiai munkát elősegítő felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozója. Feladata, hogy alkotó módon közreműködjön a nevelőmunka fejlesztésében, a módszerek korszerűsítésében, a követelmények és az értékelés egységességének kialakításában és megvalósításában. Döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat képviselőjét – tanácskozási joggal – a tárgyalásra meg kell hívni. A kollégiumi nevelőtestület a feladatkörébe utalt ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre. A tanulók fegyelmi ügyeiben az előkészítő bizottság tagjai. - intézményegység-vezető - munkaközösség-vezető - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - a fegyelmi vétséget észlelő nevelőtanár - a fegyelmi vétséget elkövető tanuló csoportvezető nevelőtanára A fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület. A nevelőtestület munkájával, a kollégium tanulóival kapcsolatos minden ügy, adat és az azokkal összefüggő részletek a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak, melynek megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelő-

47

testület minden tagját. A kollégiumi nevelőtestület tagjainak munkáját munkaköri leírás rögzíti. Döntési, véleményezési és egyetértési jogköre szabályozva az 1993-as Ktv.-ben, valamint a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben. A kollégium nevelőtestületének javaslattevő jogköre kiterjed az intézményegység életével kapcsolatos minden kérdésre. A kollégiumi nevelőtestület értekezletei: - tanévnyitó értekezlet - féléves értekezlet - tanévzáró értekezlet - rendkívüli: összehívására az intézmény vezetőjének, az intézményegység-vezetőnek, a tagok egyharmadának, illetve az érdekképviseleti szervek javaslatára kell sort keríteni. A kollégium nem pedagógus dolgozói A kollégiumban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak munkájukkal, magatartásukkal a kollégium nevelő-oktató munkáját kell segíteniük. Feladatukat úgy kell ellátniuk, hogy ne zavarják a kollégiumban folyó foglalkozásokat. Valamennyi dolgozó munkáját a munkakörére vonatkozó munkaköri leírásban foglaltak alapján köteles ellátni.

III. A kollégium működésének rendje 1. Az intézményegység működési rendje A középiskolai kollégium az igénybevevők közösségének megfogalmazott elvárásai alapján készített pedagógiai program szerint működik. Egyéni kéréseknek – az intézményegységgel jogviszonyba került tanulók – szülői írásbeli kérése alapján tesz eleget (a felvételkor az intézményegység kérésére készített nyilatkozat – bent tartózkodás, hazautazás, egészségi állapot – szerint). A kollégium általában vasárnap 16 órától péntek 16 óráig üzemel. Ettől eltérő esetben külön munkarend készül. Az intézményegység rendeltetésszerű nyitva tartása – szorgalmi időszak alatt – a szünetek kivételével folyamatos a tanév szorgalmi ideje alatt az iskolai szakmai munkával összefüggő feladatellátáshoz, továbbá önálló pedagógiai programja megvalósításához szükséges időtartamig.

48

2. A hétvégi hazautazás A hétvégi hazautazás – a hét utolsó tanítási napján – nem kötelező, csak lehetőség. A tanulónak a családban a természetes helye, ezért a hétvégi hazautazást akadályozni, korlátozni nem lehet – kivéve, ha a diákok által elfogadott éves munkatervben (foglalkozási tervben) rögzítették. Az a diák, aki hazautazik, a tanítás befejezését követően időben – lehetőség szerint tizenhat óráig – köteles elhagyni a kollégiumot. A hazautazó diákok szobáit az ügyeletes nevelők lezárják. 3. A tanulók fogadásának rendje Az intézményegységben szokásos nyilvántartások vezetése, a beérkezést követően az előírt foglalkozások szervezése, a foglalkozás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a kollégium feladata.  

Tanév eleji beköltözéskor – írásbeli értesítés alapján. A tanulók fogadása (nyitva tartás és a jogszerű bent tartózkodás): A csoportvezető nevelőtanárok felmérése alapján a tanítás előtti napon történik a diákok beérkezése az intézménybe, akiket 16 órától 19 óráig a főügyeletes nevelőtanár, 19 órától mindkét nemnek megfelelő ügyeletes nevelőtanár fogad. A szorgalmi időszak alatt hétköznapokon a kollégium 600 – 2200 órai nyitva tartással működik (hivatali ügyintézés, iskolai tanítási óraszervezés, kollégiumi programok). Tanítási szünetek ideje alatt 600 – 1400 órai munkaidőre korlátozódik a nyitva tartás (a hivatalos ügyek intézésének és az esetleges kollégiumi programok teljesítésének ideje). A hétvégi iskolai programról (például színházlátogatás, sportverseny) visszaérkező diákokat az iskolai programszervezővel történt megbeszélés alapján fogadja a szolgálatot teljesítő nevelőtanár.



4. Kollégiumi foglalkozások rendje Tartható közösségben (csoport; tanuló-, foglalkozási-, kis-) és egyénileg. A kollégiumi foglalkozásokat a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában rögzítettek szerint, a minőségfejlesztés figyelembevételével kell megtartani.  Kötelező foglalkozások: -

A másnapi iskolai munkára való felkészülésen (szilenciumon) kívül a csoportvezető által szervezett foglalkozások, melyeken minden

49

-

kollégistának részt kell vennie. Számuk a csoport programjában rögzített, de hetente legalább kettő a javasolt. Önkiszolgáló tevékenység keretében az intézmény környékén a környezetrend folyamatos megtartásában való közreműködés, a felelős diák beosztása szerint. Másság elfogadása és az együttélés normáinak betartása. Nem tanulócsoport keretében szervezett kötelező foglalkozás a korrepetálás, valamint az önkiszolgálás.

 A választandó foglalkozások a pályaválasztást, a munkába állást elősegítő foglalkozások – például számítógépes, iskolai munkát kiegészítő szakkörök, egyéb szakkörök – és a diákönkormányzati munka. Hetente legalább egy foglalkozáson való részvétel kötelező, de kiváltható szabadon választott foglalkozással vagy rendszeres iskolai illetve városi edzésen, művészeti iskolák által szervezett foglalkozáson való részvétellel.  Szabadon választott foglalkozások: a tanuló egyéni érdeklődése szerinti foglalkozások, amelyeket szakkörben, diákkörben vagy sportkörben teljesít. A szabadon választott foglakozáson való részvétel nem kötelező. Ezek működését a kollégium adott tanévre vonatkozó munkatervében rögzítjük.  Egyéni foglalkozások: kiemelten egyéni gondoskodást és törődést jelentő foglalkozások. A kötelező foglalkozásokon kívüli idő elfoglaltságait a DÖK és a csoportnevelő tanárok szervezik meg, melyek nem zavarhatják a kötelező foglalkozás rendjét. Amennyiben a diákkörök és a DSE foglalkozásai a kötelező csendes tanulás időszakára esnek, úgy a nevelő dönt a foglalkozáson való részvétel engedélyezéséről. Kollégiumi szintű rendezvények megtartásáról a kollégiumi nevelőtestület dönt. A nem kötelező foglalkozások, rendezvények naponta legfeljebb 21.30-ig tarthatnak. Ettől eltérni csak külön igazgatói vagy kollégiumvezetői engedéllyel lehet. A kollégiumon kívüli, nem iskolai rendezvényen, foglalkozáson való részvételre csak a szülő írásbeli kérelme alapján adhat engedélyt a csoportnevelő tanár. Foglalkozás tartására fel lehet kérni: - kollégiumi nevelőtanárt

50

- iskolai tanárt - felkészült kollégistát - tanfolyamvezetőt.

5. Hétvégék A hétvégén a kollégiumban maradó 10 főnél több diák számára napi legalább 6 órás programot kell szervezni, a naponta fennmaradó többi időt ügyeletre lehet fordítani. A jelzett létszámot meghaladó tanulók számára a foglalkozási csoportok szervezésénél figyelembe kell venni az Nkt . 4. sz. mellékletében megállapított létszámhatárokat. 6. A foglalkozásokkal egyenértékű „ügyeleti idők” és a folyamatos felügyelet  Hétköznap: Legalább 50 diák egyidejű bent tartózkodása (a napirenddel összefüggő önkiszolgálás feltételeinek biztosítása) az intézményben illetve számukra a diákköri és a szabadidő kulturált eltöltését biztosító foglalkozások feltételeinek garantálása (felügyeletük egyidejű megvalósítása). Napszak szerinti időtartamok: ébresztéstől az iskolába elvonulásig, délutáni beérkezéstől a kötelező foglalkozásokon való részvétel megkezdéséig, a kötelező foglalkozások befejezésétől a villanyoltásig terjedő időszak (alkalomszerűen – tanulói igények alapján – a villanyoltás utáni esti tanulás időtartama is e körbe tartozhat).  A villanyoltástól az ébresztésig terjedő időtartamot a folyamatos éjszakai ügyelet kategóriájába számítjuk.  A tanuló jogszerű intézményben tartózkodása idejére folyamatos pedagógiai felügyeletet biztosítunk, amelyet csak pedagógus végzettségű alkalmazott láthat el.  Iskolai elfoglaltsággal kapcsolatos hétvégi rendezvényről (színházlátogatás, sportverseny, egyéb) beérkező, és a hétvége további részében az intézményben tartózkodó tanuló pedagógiai felügyeletét a beérkezését követően ügyeletben látja el a nevelőtanár.  Hétvégén: legalább 50 tanuló bent maradása esetén ugyanaz, mint hétköznap. Egyébként a hétvégi visszaérkezéskor az 50 főt elérő, majd azt meghaladó létszám esetén a villanyoltásig számítható időtartamot tekintjük „egyéb ügyeleti idő” –nek. 7. A vezetői megbízások és az intézményegység-vezető intézményben való tartózkodásának rendje

51

 Vezetői megbízások - Az intézményegység-vezető megbízása: pályázati eljárás során a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazottak szerint az igazgatótanács döntése alapján az igazgató nevezi ki. - A kollégiumi szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. - A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.  Az intézményegység-vezető intézményben tartózkodásának rendje - Az intézményegység-vezetőjének az intézményben kell tartózkodnia a hivatali ügyintézés és a munkarendben meghatározott pedagógiai szakmai feladatellátás ideje alatt, valamint szükség szerint. - Amennyiben a vezető betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok előző pont szerinti ellátását, akkor a helyettesítési rendben megjelölt közalkalmazott felel a nevelésioktatási intézmény biztonságos működéséért. A helyettesítés átadására írásbeli intézkedés alapján kerülhet sor. A helyettesítő közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre csak a helyettesítési faladattal összefüggésbe hozható intézményi működéssel és a tanulók biztonságának (tűz-, balesetvédelem és bombariadó) megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő eseményekre terjed ki. 8. Az intézményegység-vezetőjére vonatkozó általános rendelkezések  Az intézményegység-vezető az 1993. évi LXXIX. törvény valamint a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján végzi tevékenységét.  Az intézményegység-vezető az igazgató közvetlen segítője, a kollégium szakmai vezetője; a kollégiumi nevelői munka szervezője; a pedagógiai napi operatív feladatok irányítója; vezeti a helyettesítési és túlmunkanyilvántartásokat; belső ellenőrzési feladatokat végez. 9. A vezetői munkakör átadása, a helyettesítések rendje Bármilyen szintű feladatellátásra megbízott vezető (ideiglenesen beosztott vezető is!) munkavégzése idejére teljes körű felelősséggel tartozik. A folyamatos munkarend szerinti napokon a munkakör ellátásához a feladatot át kell venni az addig vezetői feladatot ellátótól, a szolgálat befejeztével

52

pedig át kell adni. A vezetői munkakör átadása írásban történik. Az ideiglenesen beosztott vezetői feladatok ellátását az intézmény munkarendje tartalmazza. A beosztott vezetői munkakörök átvételét, ellátását és átadását az intézményben használatos dokumentumba (például ügyeleti napló) történő bejegyzéssel kell regisztrálni. 

   

Az intézményegység-vezető feladatkörét távollétében elsősorban a munkaközösség-vezető látja el, kivéve az intézményi élet érdemi ügyintézést nem kívánó időszakában (például hétvégén, este a villanyoltást követő időszakban, reggel az ébresztéskor). Ekkor a főügyeletes nevelőtanár oldja meg a szükséges vezetői feladatokat (például rendkívüli esemény bekövetkeztekor a halaszthatatlanul szükséges intézkedések megtétele). Az intézményegység-vezetőt távollétekor a pedagógus munkaközösség-vezető, ha ő sem tartózkodik az intézményben, akkor a főügyeletes nevelőtanár helyettesít. Az intézményegység-vezetőt tartós távollétekor az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Pedagógus munkaközösség-vezető tartós távolléte esetén az intézményegység-vezető egy másik pedagógust bíz meg a helyettesítéssel. Valamennyi munkakör esetében a feladatot ellátó közalkalmazott munkaköri leírásában kell rögzíteni a helyettesítést ellátó dolgozó beosztását és a helyettesítési feladatkört.

10. Az intézményegység-vezető és a dolgozók kapcsolata, az intézményegység-vezető és a diákönkormányzat kapcsolata, tájékoztatási kötelezettség 

 

Az intézményegység-vezető az igazgatóval és a TIK igazgatójával egyeztetve, az intézmény költségvetése függvényében köteles biztosítani a munkafeltételeket. A dolgozók a munkavégzéssel kapcsolatos bármilyen zavaró körülményről és elért eredményről kötelesek tájékoztatni az intézményegység-vezetőt, illetve a gondnokot. A dolgozók kötelesek egymást és munkahelyi vezetőjüket tájékoztatni a működési szabályzatban és egyéb intézményi dokumentumban megfogalmazottól eltérő eseményekről, cselekményekről. Az intézményben alkalmazottak egymás közötti munkahelyi kapcsolatában a kulturált felkérés az elfogadott viselkedési norma.

A diákönkormányzat és az intézményegység-vezetője közötti kapcsolattartás rendje, működési feltételek biztosítása

53

      

Az intézményegység-vezető minden diákönkormányzati ülésen részt vehet. A DÖK-t patronáló tanár a nevelőtestületet a kollégiumi nevelőtestületi értekezleten, az intézményegység-vezetőt valamennyi diákönkormányzati összejövetel után tájékoztatja. Az intézményegység-vezetője és a DÖK-t patronáló tanár – bármelyik fél kezdeményezésére – szükség szerint tart megbeszélést, rendszeresen tájékoztatják egymást az aktuális feladatokról. A DÖK-t patronáló tanár a diákönkormányzatot a diákönkormányzati ülésen tájékoztatja a nevelőtestületi értekezletek után a diákságot érintő kérdésekről. A diákönkormányzat választott vezetője – tanácskozási joggal – a kibővített vezetőségi megbeszélés meghívottja lehet a diákokat érintő kérdések megvitatásakor. Egyéb esetekben a diákönkormányzat elnöke bármely ügyben közvetlenül is jogosult az intézményegység-vezetőt felkeresni. A diákönkormányzat működéséhez a szükséges helyiséget és eszközöket az intézmény állományából rendeltetésszerűen használhatja. A rendelkezésre bocsátott eszközök és helyiségek nem rendeltetésszerű használata esetén a használati jogot az intézményegység-vezető viszszavonhatja.

11. A közalkalmazottak munkarendje Pedagógusok: minden tanév elején a kollégium vezetője állítja össze a kötelező óraszámok, a kollégiumi foglalkozások és az órakedvezmények figyelembe vételével. Konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Munkaidejük megkezdése előtt 10 perccel kötelesek a munkahelyen megjelenni. 12. Az intézményegység tanulóinak munkarendje Részletesen a házirend és a napirend tartalmazza. A nyári gyakorlat idejére külön napirend készül. Tanulószobai foglalkozás: H, K, Sz, Cs délután 15.30-18.30, illetve 19-20 óráig. Pótszilencium, korrepetálás, felzárkóztatás a tanulmányi felelős tanár és csoportnevelő tanárok javaslata alapján külön elbírálás szerint. A délutános tanulók számára napi 3 órás szilencium kötelező délelőtt 8-12 óra között az éves munkatervben meghatározottak szerint A csoportfoglalkozások rendje a nevelőtanárok munkarendjébe épül be.

54

A végzős tanulók a vizsgákra való felkészülés idején a délelőtti és délutáni szilenciumon is kötelesek résztvenni. 13. Könyvtár Helye: a földszinti hátsó bejárat melletti két helyiség. Vezetője: pedagógus, akinek munkarendjében külön óraszám van biztosítva a könyvtári kölcsönzések ellátására. Használata: minden kollégiumi tanuló és dolgozó tagja lehet, feltétele a beiratkozás. Kölcsönzés: ingyenes, határidő két hét. A tanulók számára a tanév kezdetétől az utolsó tanítási napig tart. Nyitva tartása: a tanév elején meghatározott a munkarend szerint. 14. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működtetésért az intézményegység-vezetője a felelős. A munkát az intézmény igazgatója és az intézményegység-vezető folyamatosan ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed: - a napi teendők ellátására - az ügyeleti feladatok végzésére - az adminisztratív munkára - a tanulókkal való foglalkozásokra - a tanár-diák viszonyra - a szilenciumi rend betartására - a csoportok programjainak alakulására - az erkölcsi nevelés színvonalára - a csoportnevelő és az iskola kapcsolatára - a tanulók egészségnevelésére, mentálhigiénés viszonyaikra - a kollégium dokumentumaiban meghatározottak betartására és betartatására. Az egyéni munkatervek végrehajtásának értékelését tanévenként legalább egy alkalommal nevelőtestületi értekezleten az intézményegység-vezetője vagy az általa megbízott pedagógus végzi, melyet megelőz a nevelők önértékelése. 15. Az intézményegység és a szülők közötti kapcsolattartás rendje

55

 



A kollégiumban külön szülői munkaközösség nem működik, az iskolai szülői választmánynak egy kollégista szülő a tagja. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: Közvetlen formában: szülői értekezleteken, intézményi rendezvényeken, szükség esetén családlátogatás útján. Közvetett módon: levelezés, telefonbeszélgetés útján. Az iskolai szülői értekezlet idején a kollégium nevelőtanárai kötelesek tájékoztatást adni az érdeklődő szülő számára. Az iskolai szülői értekezleteken meghívás esetén a csoportnevelő tanár részt vehet.

16. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja  





A kollégiumot a külső kapcsolatok terén az igazgató és az intézményegység-vezető képviseli. A más településeken működő kollégiumokkal az intézményegység szakmai fejlődése, a tanulmányi kirándulások kezelhető mértékű költségeinek behatárolása, valamint a személyes és szakmai kapcsolatok kialakítása a cél. A kollégium kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: - Derkovits Kulturális Központtal - Sport – Park Nonprofit Kft-vel - Mérei Ferenc Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal - Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központtal Fenti intézményekkel ismeretterjesztés, illetve gyermekvédelmi és pedagógiai feladatok ellátása céljából tartunk munkakapcsolatot. A gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő központtal és a KEF-val az intézményegység-vezető, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tart kapcsolatot. A GYIF feladata: felkeresi a csoportokat, tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával kereshetik fel őt. A pedagógusokkal, szülőkkel való kapcsolat alapján, a tanulókkal való beszélgetésekből értesülve, illetve a jelzések szerint a veszélyeztetett tanulónál családlátogatást tesz; gyermekbántalmazás vagy egyéb veszélyeztetettség esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, a rendszeresített űrlapon; a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az eseti megbeszéléseken, illetve egyeztető megbeszéléseken. A tanuló anyagilag hátrányos helyzete esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezheti az illetékes polgármesteri hivatalnál. A kollégiumban jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét és telefonszámát; tájékoztatja a tanulókat a szabadidős programokról. A folyamatos feladatellátásról félévente nevelőtestületi értekezleten ad számot.

56

 

A mindennapos egészségügyi feladatok ellátása céljából a Városi Rendelőintézettel állunk kapcsolatban (gyermekorvosi, szakrendelési és ügyeleti ellátás). Egyéb kapcsolatok: - KSZÉSZ - Megyei Kollégiumi Igazgatói Munkaközösség - Megyei és megyén kívüli kollégiumok - Tisza Média Kft.

IV. A kollégium működésének szabályai 1. A tanév rendje     

   

A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba. A kollégium munkarendje folyamatos, igazodik az iskola munkarendjéhez. A felvett tanulókat csoportokba szervezzük, melynek létszámát és öszszetételét a létszám normatíva és a helyi körülmények figyelembe vételével az intézményegység-vezetője határozza meg. Az aktualitásnak megfelelően nevelőtestületi értekezletet tartunk, melyen értékeljük az előző időszak munkáját és megbeszéljük a következő időszak feladatait. A tanulók minden hét végén és a szülő írásbeli kérésére hétközben is hazautazhatnak. Tanév elején felmérjük a szülők igényeit a hazautazások gyakoriságát illetően. Az állami gondozott tanulók hazautazását a nevelőotthon vezetőjével, illetve a nevelőszülőkkel egyeztetjük. Ha a tanuló engedély nélkül elhagyja a kollégium székhelyét az intézményegység-vezetője 24 órán belül köteles értesíteni a szülőt és a körülményektől függően megtenni a szükséges intézkedéseket. Minden évben, a munkatervben meghatározott időpontban tartjuk meg a kollégium hagyományos rendezvényeit. Félévkor és év végén értékeljük a tanulócsoportok tevékenységét, a pedagógusok beszámolnak a reszorttevékenységükről, javaslatot tesznek a további feladatokra. A tanulóknak a tanév elején munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani.

2. Az intézményegység helyiségeinek állagmegóvási és bérbeadási rendje

57

A kollégium létesítményeit és helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell igénybe venni, ezért a kollégium minden dolgozója és lakója felelős. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményegység-vezető és a leltárilag felelős alkalmazott együttes engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az üresen hagyott szobákat zárni kell. Az intézményegység szálláshelyeit a turizmus céljaira rendelkezésre lehet bocsátani. Ez elsősorban a nyári szünet idejére vonatkozik, de fogadhatunk csoportokat a hétvégi hazautazás, továbbá a tavaszi és a téli szünet idején is. A kollégium helyiségeit szállás és egyéb célokra a TIK adja bérbe az igazgató és az intézményegység-vezető előzetes engedélye alapján. A klub, a társalgószobák kiadása is hasonlóképpen történik előre meghatározott óránkénti térítési díj alapján. A szállás és terem bérbeadás térítési díjait a fennálló rendelkezéseknek megfelelően a TIK határozza meg. A külső igénybe vevők a helyiségek időszakos átengedéséről megállapodást kötnek az arra jogosult vezetővel és csak a rögzített időtartamban tartózkodhatnak az igénybe vett helyszínen. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani a kollégium munka- és tűzvédelmi szabályzatát SzMSz-ét, melyet az intézményegység-vezetője bocsát rendelkezésükre. 3. Az anyagi felelősség, kártérítés Az anyagi felelősség érvényesítésére vonatkozóan felnőtt dolgozók esetében a Kjt. és a MT. idevonatkozó §-i az irányadóak, tanulók esetében a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 53. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kollégiumot kár éri, az intézményegység-vezető köteles:  a károkozás körülményeit kivizsgálni,  az okozott kár nagyságát felmérni,  a károkozó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt a kollégium tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható kiskorú tanuló szülőjét írásban haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a tanuló kártérítési felelőssége megállapítható, akkor a tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére.

58

A tanuló által okozott kárért a tanuló gondviselője a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles helytállni. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér l havi összegének:  gondatlan károkozás esetén 50 %-át,  szándékos károkozás esetén max. a legkisebb munkabér 5 havi öszszegét. A tanuló a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, melyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. A kollégium által szervezett foglalkozásokon /rendezvényeken/ keletkezett károkozásért is alkalmazni kell a felelősségre vonást. A tanuló iratait, bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg. 4. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló ne-

59





  

velőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

4.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait a házirendben határozzuk meg: 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása A tanévet közgyűléssel kezdjük. Arra kell törekednünk, hogy a kollégiumi rendezvények - sajátos jellegüknél fogva - gazdagítsák növendékeink élményvilágát, mélyítsék a kollégiumhoz való kötődésüket, a közösségformálás nívós színterei legyenek.

60



  

 

A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelő időpontban kell megtartani az ünnepélyeket. Az aktuális ünnepélyekről való megemlékezés a kollégiumi rádión keresztül, műsoros est formájában, illetve csoportfoglalkozás keretén belül történik. Hagyományok ápolása az intézmény évenként elfogadott munkatervében és a diákönkormányzat éves programjában meghatározottan kerül megvalósításra. Egyedi arculatot megjelenítő meghívásos versenyek („Apáczai” Kupa, Horgász verseny, Föld Napja Vetélkedő) évente kerülnek megszervezésre, lebonyolításra. Intézményi szintű házibajnokságok (játék és sport), vetélkedők (tanulmányi és szellemi), versenyek (csoportok közötti megmérettetések a résztvevők által meghatározott műfajban), rendezvények, bemutatkozások (szakkörök, diákkörök) megszervezésére tanulói igények alapján kerül sor. Az intézményi összetartozást erősítő hagyományos ünnepek: Fecskeavató, Mikulás, karácsony, farsang, ballagás – diákönkormányzati szervező és megvalósító közreműködéssel valósulnak meg. Az intézménybe történő beilleszkedést szolgálja a diákönkormányzati közreműködéssel szervezett és szeptemberben lebonyolított ismerkedési est.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai A kollégium növendékeinek személyiségformálását, a közösségformálást, a kollégiumhoz való kötődés elmélyítését, a demokratikus tanár-diák viszony fejlesztését, a diákönkormányzat tevékenységének kiteljesítését a kialakult hagyományoknak megfelelően kívánjuk segíteni. Feladatunk: a meglévő hagyományok ápolása, új, hagyományőrző tevékenységek teremtése. A hagyományápolással kapcsolatos rendezvények vagy foglalkozások feladatvállalása az éves munkatervben meghatározottak, a diákönkormányzati ajánlás alapján vagy a tanulócsoportok (kollégiumi közösségek) önkéntes jelentkezése alapján történik. Törekedni kell arra, hogy – a hasonló mértékű közteherviselés elvének megvalósításával – minden tanulócsoport (illetve bármely kollégiumi közösség) a hagyományápoláshoz köthető rendezvényen bemutathassa magát az intézmény diákközösségének.

61

A hagyományápolás rendezvényein törekedni kell a tanulói aktivitás kiteljesítésére. A rendező tanulócsoport (kollégiumi közösség) közízlést fejlesztő kezdeményezései előnyt élveznek. A részvétel szabályai Az ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel minden tanuló és minden pedagógus számára kötelező. A Fecskeavatón és a ballagáson ünnepi ruhában kell megjelenni.

6. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, általános egészségügyi előírások  A beköltözéskor a szülők kötelesek közölni a csoportvezető nevelőtanárral, ha gyermekük állandó gyógyszeres kezelés alatt áll, s a szükséges gyógyszerrel a tanulót folyamatosan ellátni.  A kollégium dolgozóinak előzetes és időszakos orvosi vizsgálata a munkaköri /szakmai/ alkalmassági orvosi vizsgálatáról szóló külön szabály szerint történik.  Tanulóink egészségügyi ellátását orvosi rendelés és védőnői tevékenység szolgálja.  A kollégiumban az előírásoknak megfelelő betegszobai férőhely áll rendelkezésre.  Az intézményben az alkoholfogyasztás és dohányzás mindenki számára TILOS! Mindez vonatkozik a kollégiumban elszállásolt vendégekre, valamint az intézményben munkát végző idegen kivitelező dolgozókra is.  A kollégium egész területén tilos az állattartás. 7. A bombariadó esetén szükséges teendők Amennyiben fenyegető hívás érkezik, a szöveget figyelmesen meg kell hallgatni, és le kell írni. Amint a hívás befejeződött azonnal értesíteni kell az intézmény igazgatóját és az intézményegység-vezetőjét. Ha nincsenek az épületben - az ügyeletes nevelőtanárt - a gazdasági igazgatóhelyettest - gondnokot.

62

Abban az esetben, ha a fent megjelölt személyek nincsenek elérhető közelben: ÉRTESÍTENI KELL A RENDŐRSÉGET a 107-es telefonszámon. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kollégium nevét, címét és a benntartózkodók kb. létszámát. Be kell tartani a hívást fogadó rendőr utasításait. Az intézmény kiürítése: - Ki kell nyitni az A és C vészkijáratot. - Működtetni kell a tűzjelző csengőt, áramkimaradás esetén a portán lévő kolomppal kell jelezni. - Segíteni kell a bennlévők gyors, pánikmentes távozását. - Gyülekezési hely a kollégium melletti autóparkoló. - A kivonulás rendjét a TŰZRIADÓ TERV tartalmazza. - Be kell tartani a helyszínre érkező rendőrök vezetőjének utasításait. - Ha a kollégium területén a riadót megelőzően gazdátlan, illetve gyanús csomagot láttak, azt nem szabad mozgatni, helyét jelezni kell a rendőröknek. - Ki kell tölteni a bombariadó esetére szóló nyomtatványt. 8. Az intézményegység-vezetőjének, pedagógusainak és más alkalmazottainak a feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén a szükséges intézkedések megtételében A kollégium munkavédelmi feltételeinek biztosításáért, a feltételek tervszerű javításáért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a tanulók, valamint a dolgozók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért az intézményegység-vezető egy személyben felelős. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat külön szabályzat tartalmazza. Az ebben, valamint a Tűzvédelmi Utasításban foglaltak betartása a kollégium valamennyi dolgozója, tanulója és vendége számára kötelező. Elsősegélynyújtó ládák: tanári szobában és portán. Legfontosabb mentő és orvosi telefonszámok feltüntetése: tanári szobában és portán. Tanulói baleset esetén az ügyeletes nevelőtanár köteles elsősegélyt nyújtani és szükség esetén mentőt, orvost hívni. Köteles a baleset tényét az ügyeleti naplóban regisztrálni és a szülőt értesíteni, illetve felettesének jelenteni.

63

Az intézményegység-vezetője köteles a baleset körülményeit kivizsgálni, és jegyzőkönyvet készíteni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, illetve szülőnek. A balesetveszély forrásait minden dolgozó és tanuló köteles bejelenteni az intézményegység-vezetőjének. A helyszínt azonnal el kell hagyni és biztosítani kell a veszélyforrás megszüntetését. 9. A DSE és a kollégium kapcsolattartásának formái, rendje A kollégista tanulók tagjai az iskolai diák sportkörnek. A kollégium tornateremmel nem rendelkezik, így szükség van az iskola által biztosított két tornateremre. Az intézményegység rendelkezik kondicionáló teremmel. A sporttevékenység több formában zajlik, főként edzések, játékos vetélkedők formájában valamint kollégiumi házibajnokságokat szervezünk és kihasználjuk a Sportcentrum által biztosított terem- és uszoda használat lehetőségét. Részt vesznek tanulóink egyéb megyei, kollégiumi sportrendezvényeken is. Célunk a mindennapos testedzés. 10.

A diákképviseletek és az intézményegység közötti kapcsolattartás formái, rendje  Diákönkormányzat: A kollégium vezetése, nevelőtestülete céljait és feladatait csak úgy valósíthatja meg, ha hatékonyan működő diákönkormányzat segíti munkáját. A DÖK-t patronáló tanár és a DÖK tagok a közgyűlésen keresztül értesítik a kollégistákat a hozott döntésekről. A kollégiumi diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében, a diákönkormányzati képviselők megválasztásában, visszahívásában. A kollégiumi diákönkormányzat javaslattevő jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre.  Közgyűlés

64

A kollégiumi közösségi élet irányításának legfőbb szerve a kollégiumi közgyűlés /vagy küldöttgyűlés/ melyet évente legalább 2 alkalommal tartunk. A közgyűlés dönt: - a kollégiumi DÖK megválasztásában. Egyetértési jogot gyakorol: - a kollégium ifjúsági turizmus céljára való átengedés tekintetében. Véleményezési jogot gyakorol: - az SZMSZ elfogadásakor vagy módosításakor a tanulókat érintő kérdésekben. A közgyűlés jogait a DÖK-re átruházhatja. A közgyűlések közötti időszakban a kollégiumi közösség életét a DÖK irányítja. Szervezi és ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását, gyakorolja azokat a jogokat, amelyeket a közgyűlés hatáskörébe utal.  Csoportközösségek A tanulócsoportok munkáját közvetlenül a csoportvezető tanárok segítik. A kollégiumvezetés kapcsolata a tanulói közösségekkel elsősorban a diákönkormányzati szerveken keresztül valósul meg, illetve a tanulók részére szervezett fórumokon /közgyűlés, DÖK ülés/. A diákönkormányzat tevékenységét az intézményegység-vezető felügyeli, segíti. 11. A tanulók jogai és kötelességei A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 45, 46. § szerint a kollégium tagjainak a kollégiumi élettel kapcsolatos jogai és kötelességei vannak. A jogokat felelősséggel és a kötelezettségek teljesítésével összhangban kell gyakorolni.

12. Az intézményegység működésével kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságát biztosító rendelkezések Az intézményegység működésével kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságát az alábbi módon biztosítjuk:

65



 

a kollégium pedagógiai programja, az intézményi minőségirányítási program, az SZMSZ és a házirend a kollégium intézményegységvezetői irodájában és tanári szobájában megtalálható, ahol bármikor az érdeklődők rendelkezésére áll 1-1 példány, a házirend egy példányát a kollégiumba történő beiratkozáskor minden tanuló illetve szülő megkapja. A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. § (6) bekezdés/ alapján a kollégium felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges. Az intézményi honlapon meg kell jelentetni ún. különös közzétételi listát, melyben megtalálható a:  A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége  Szabadidős foglalkozások köre  Kollégiumi tanév helyi rendje  Kollégiumi csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a tanulói létszám

13. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai     

Csak pozitív tartalmú reklám tehető ki. Csak olyan anyagok engedélyezhetők, amelyek a tanulók számára készültek. Tartalmilag az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel társadalmi közéleti tevékenységgel összefüggő anyagok az elfogadhatóak. Engedélyezhető kulturális rendezvényekkel kapcsolatos anyagok elhelyezése. Engedélyezhető a fenntartó által javasolt vagy kiadott anyag elhelyezése, amennyiben az nem sérti a jogszabályi előírásokat.

V. Egyéb szabályok 1. Az intézményegység képviseletére az intézményegység-vezető, illetve egyes esetekben az általa megbízott közalkalmazott jogosult. 2. A pénzkezelés szabályait az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Pénztárkezelési Szabályzata tartalmazza. 3. A bélyegző használatára az igazgató által megbízott személy jogosult. A bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni, azokat lezárt helyen kell tartani.

66

4. A munkáltatói jogokat az igazgató tanács jogszabály szerinti bevonásával az intézmény vezetője gyakorolja. A felmerülő munkaügyi kérdésekben a törvény ide vonatkozó rendelkezései és az intézményi Kollektív Szerződés az irányadó. 5. A kollégium valamennyi dolgozója köteles példamutató munkával és magatartással segíteni a kollégium nevelő tevékenységét, védeni a tanulók érdekeit, a szolgálati titkot megőrizni. 6. A dolgozók a tanulóktól, vagy azok hozzátartozóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével - ajándékot, továbbá kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhatnak el. 7. A tanulók és a dolgozók munkáját magáncélra igénybe venni nem szabad. 8. A pedagógusok a kollégium tanulóit magántanítványként, díjazás ellenében nem taníthatják.

67

VI. Záró rendelkezések A szabályzat hatálya az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium intézményére terjed ki. Az SZMSZ-t évente egy alkalommal kell felülvizsgálni és a szükséges módosításokat az eljárási szabályok szerint meg kell tenni. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület a 2013.05. 2-án tartott nevelőtestületi értekezleten elfogadta. ……………………………… Pogonyi-Simon Edit igazgató sk

68

Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. május 2-án lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Évente egyszer felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat az eljárási szabályok szerint el kell végezni. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Diákönkormányzat, a 2013. március 20-án megtartott értekezletén véleményezte. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői a 2013. március 25-én megtartott értekezletén véleményezte.

szervezet,

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület a 2013. május 2án megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzatot csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. A dokumentumot az intézményben szokásos módon (könyvtár, hirdetőtábla, weboldal) kell nyilvánosságra hozni. ……………………………… Pogonyi-Simon Edit igazgató sk

69

IV. rész

MELLÉKLETEK

70

1.sz. melléklet

A tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Könyvtárainak Szervezeti és Működési Szabályzata

Tiszaújváros, 2013. április 30.

Készítette:

Böröcz Léda Bertáné Barva Enikő

71

1. Fenntartás, irányítás, elhelyezés Az iskolai könyvtár működési és szervezeti szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az intézmény pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma. A működési szabályzat céljainak megfelelően tartalmazza a könyvtár:  vezetésére és működtetésére vonatkozó szabályokat,  fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját,  a gyűjteményszervezésre vonatkozó előírásokat, valamint  állományvédelmének feladatait, módjait,  használatának rendjét,  könyvtárpedagógiai tevékenységét,  és egyéb idevonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles:  a jogszabályok változása esetén, továbbá  az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai:  1992. évi XXXIII. törvény és módosításai a közalkalmazottak jogállásáról  A kulturális miniszter és pénzügyminiszter együttes irányelvei a 3/1975 (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről  3/1975 (VIII. 17.) KM-PM számú rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről.  Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, közalkalmazottak jogállásáról (és későbbi módosítása)  2001.XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; módosítása: 6/2005 (III. 17.)  19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatás: intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről  11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; módosítása: 30/2004. (X. 28.) OM rendelet  110/2012. (VI.4.) kormányrendelete a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 163§, 164§, 165§, 166§, 167§ (1)

72

    

22/2013 (III.22) EMMI r. 30§, 31§,32§ Nemzeti alaptanterv 2012. Kerettanterv 2012. Az iskola pedagógiai programja Az iskola helyi tanterve

Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok: Az intézmény neve: Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium A könyvtárak címe telephelyenként:  Eötvös épület: 3580 Tiszaújváros, Munkácsy Mihály út 13.  Brassai épület: 3580 Tiszaújváros, Rózsa út 10. A könyvtár elérhetőségei:  telefon: 49/540-096,  fax: 49/540-097,  e-mail cím: [email protected] A könyvtár bélyegzője: ovális alakú, Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskola Könyvtára Tiszaújváros felirattal. Középen az épület megkülönböztető betűjele:  Eötvös épület: „E”  Brassai épület: „B”

A könyvtár fenntartása és felügyelete: A könyvtár az iskola szerves része, fenntartásáról és fejlesztésről az intézményt fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az iskola költségvetésében gondoskodik. A könyvtár működését az intézmény igazgatója ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. A könyvtárosok közvetlen felügyeletét, ellenőrzését az adott épület igazgatóhelyettese (általános igazgatóhelyettes- Eötvös épület, tanügyigazgatási igazgatóhelyettes- Brassai épület) végzi. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskolavezetés a felelős.

Szakmai kapcsolatok: A könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, továbbképzés, módszertani útmutatás stb.) segíti:  tiszaújvárosi általános iskolák könyvtárai,  tiszaújvárosi Hamvas Béla Városi Könyvtár,  a B.A.Z. Megyei Pedagógia Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet,  Könyvtárostanárok Egyesülete,  Monguz Kft. (HunTéka). Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi.

73

A könyvtár gazdálkodása: A könyvtár önálló gazdálkodási jogkörrel nincs felruházva. Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapítást iskolai szinten tervezzük a Pedagógiai Programban meghatározott követelményekkel összhangban. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár a felelős, ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. A könyvtár bizonyos rendezvényeinek, versenyeinek könyvjutalmazását az éves költségvetéséből fedezi, amit átvételi elismervénnyel igazol. A jutalmazás mértékét előzetesen az igazgatóval és a gazdasági munkatárssal kell egyeztetni. Az iskola gazdasági munkatársa gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközök, irodaszerek beszerzéséről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata.

A könyvtár elhelyezkedése: Mind a két épületben a könyvtár az iskola földszintjén helyezkedik el, mindenki számára jól megközelíthető helyen. A helyiségek kialakítása során a lehetőségekhez mérten figyelembe vettük:  az állomány nagyságát  a dokumentumok típusait, mennyiségét,  a könyvtár differenciált szolgáltatásait,  az iskola könyvtárhasználati igényének jellegét és mértékét. A különböző típusú dokumentumok szabadpolcon helyezkednek el. A helyben használat, könyvtári szakórák megtartása és a tanulói-tanári kutatóhelyek csak részben biztosítottak.

A könyvtár feladatai: Az iskolai könyvtárral szemben támasztott követelményeket, az iskolai könyvtár alapés kiegészítő feladatait a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet határozza meg. Az iskolai könyvtár alapkövetelményei:  legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,  könyvtárostanár (- tanító) alkalmazása,  legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,  szabadpolcos állományrész biztosítása,  tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. Az iskolai könyvtár az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium szerves része az oktató-nevelő munkájának eszköztára, szellemi bázisa.

74

Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai szinkronban vannak a Pedagógiai Programban megfogalmazott cél- és feladatrendszerrel. A könyvtárnak biztosítania kell az iskola programjában meghatározott oktatási és nevelési cél eléréséhez szükséges dokumentumokat. Segítenie kell a tanulók olvasóvá nevelését, könyvtárhasználati készségeik fejlesztését. Ki kell elégítenie a tanárok szakirodalmi, pedagógiai, pszichológiai művek iránti igényét. Gyűjtőkörének igazodnia kell az intézmény tevékenységének egészéhez, az oktatott tantárgyak követelményrendszeréhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjteményre épülő szolgáltatásoknak biztosítania kell:  a tanítási-tanulási folyamatban jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét,  a könyvtár – pedagógiai program megvalósíthatóságát. Az iskolai könyvtár feladatai a jogszabályoknak megfelelően:  Alapfeladatai: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése a pedagógiai programnak megfelelően, - a gyűjtemény feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a könyvtári dokumentumokról és szolgáltatásokról, - könyvtárhasználati órák tartása a pedagógiai programmal összhangban, a helyi tantervben rögzítetteknek megfelelően, - a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok, tartós tankönyvek kölcsönzése.  Kiegészítő feladatai: - tanórán kívüli foglalkozások tartása a köznevelési törvényben meghatározottak szerint, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e szolgáltatások elérésének biztosítása. - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

A beszerzés forrásai: Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. A gyarapítást mindig a nevelőtestülettel, a munkaközösség-vezetőkkel, a szaktanárokkal egyeztetve kell végezni.  Vásárlás: o jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (KELLO-tól, kiadóktól), o készpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesboltoktól, terjesztőktől)  Ajándékozás: Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől egyaránt. Csak a gyűjtőkörnek megfeleltetett dokumentumokat lehet ajándék címen állományba venni, becsült árát a könyvtárostanár határozza meg. A gyűjteménybe nem illő művek jutalmazásra szabadon felhasználhatók. Az iskolai könyvtár gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei:  kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók,  tankönyvjegyzék,

75

 ajánló bibliográfiák,  könyvtárellátó,  online könyvkatalógusok.

Számlanyilvántartás: A tájékozódási forrásokban kijelölt dokumentumokat mindenkor össze kell vetni a raktári lapokkal, és a gyarapítási nyilvántartásokkal (rendelési nyilvántartás, deziderátum). A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat (hiányos vagy sérült) azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon vagy írásban. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (számlák, bizonylatok) megőrzése az intézmény gazdasági munkatársának a feladata. A számlák egy fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni.

Az állomány nyilvántartásával kapcsolatos feladatok: Az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni leltári számmal, a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, és raktári jelzettel.

 Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: o könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát s az utolsó számozott és szöveges oldalt, o időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, o audiovizuális dokumentumoknál a külső borítólapot.

 Nyilvántartási formák A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, CD-ék (CD-ROM), DVD-ék (DVD-ROM), hangkazetták, videokazetták, hangoskönyvek, folyóiratok). A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A leltári nyi1vántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és öszszesített lehet.  Végleges nyilvántartás

Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. A végleges nyilvántartás formái:  egyedi címleltárkönyv  számítógépes katalógus (HunTéka integrált könyvtári rendszer)- adatokkal történő feltöltése folyamatban Könyvek esetében egyedi / címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő

76

adatai: -

leltári szám, a bevételezés dátuma, a dokumentum adatai (címe, szerzője) darabszám, raktári jelzet, beszerzés módja, értéke, megjegyzés (törlési adatok helye).

A végleges leltári nyilvántartások megkülönböztető jelzései épületenként:      

Hangkazetták: Videokazetták: CD-ék: DVD-ék: Könyvek: Hangoskönyvek:

Eötvös épület H/ VK/ CD/ DVD/ HK/

Brassai épület H/ VK/ CD/ DVD/ HK/

 Időleges nyilvántartás

Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra / legfeljebb 3 évre / őriz meg, továbbá a periodikumok egyes típusai. Az időleges nyilvántartás formái:  időszaki kiadványok nyilvántartási füzete  brosúra nyilvántartása. Az időleges leltári nyilvántartások megkülönböztető jelei épületenként: Eötvös épület épület  Brosúra leltárkönyv: Bl  Folyóiratok: ---

Brassai B/ ---

Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok körét az intézmény igazgatójával egyeztetve az alábbiakban határozzuk meg:  brosúrák,  tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek,  tartós tankönyvek közül a munkafüzetek, munkatankönyvek  egyes oktatási segédletek,  tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek  pályaválasztási és felvételi dokumentumok,  egyéb dokumentumok.  Tankönyvtári nyilvántartás

Az iskolai könyvtár különbözőképpen kezeli a tartós tankönyvkeret terhére vásárolt dokumentumokat és az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket.

77

 Tartós tankönyv

A tartós tankönyvek egyedi végleges nyilvántartásba kerülnek. Megőrzésük legalább 5 évre történik az elhasználódás függvényében. Megőrzés ideje:  tanulást segítő szakkönyvek, lexikonok, enciklopédiák, feladatgyűjtemények: végleges megőrzésre kerülnek, illetve a tartalmi elavulás függvényében selejtezendők,  atlaszok, szótárak, szöveggyűjtemények, olyan tankönyvek és audiovizuális anyagok, amelyek tartalmuknál fogva több éven keresztül is használhatók: legalább 5 évre,  egyéb tankönyvek, segédanyagok: legfeljebb 3 évre,  munkafüzetek: legfeljebb 1 évre. A tartós tankönyvek nyilvántartásának jele épületenként: Eötvös épület Brassai épület  Tartós tankönyv: TK/ TK/ A nem könyvformátumú dokumentumok (CD, DVD) a dokumentumtípusnak megfelelő egyedi címleltárban kerül nyilvántartásba.  Ingyenes tankönyv

Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az állami normatív keretből az iskola által megvásárolt tankönyveket kapják meg. Az iskola a diákok számára a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást nyújt, megvásárolja helyettük. Ezek a tankönyvek a diákok tulajdonába kerülnek, iskolai könyvtári nyilvántartásban nem szerepelnek. A tankönyvek beszerzése, kiadása, elszámolása a tankönyvfelelős pedagógus feladata. Ezen könyvek gondozása, kezelése nem érinti az iskolai könyvtárat semmilyen tekintetben.

2. A könyvtár működésének és igénybevételének szabályai A könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A gyűjteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használói kör esetenként kibővül a könyvtárközi kölcsönzéssel, ill. az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) nyilvánossá tételével (szülők). A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók, ill. a kívánt részekről másolat készíthető. Intézményünkben gyakorlatukat töltő felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók a gyakorlat idejére a könyvtár tagjaivá válnak a használati szabályzat megismerése és elfogadása után.

A beiratkozás módja:

78

Az intézményünkben dolgozó pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók, valamint iskolánkba felvételt nyert tanulóink automatikusan a könyvtár tagjai lesznek. Külön beiratkozásra nincs szükség. Minden tanév elején, de legkésőbb szeptember 15-ig az iskolatitkártól megkapjuk az aktuális osztálynévsorokat, ez alapján frissítjük, illetve töltjük ki az kölcsönző füzeteket. Az iskolai könyvtár csak a tanuló nevét és osztálya megnevezését kezeli a könyvtárhasználat során, személyes adatokat nem gyűjtünk. A tanév során bekövetkező változásokról (pl.: új tanuló érkezése, tanulói jogviszony megszűnése, vagy másik tanulócsoportba történő áthelyezése) az iskolatitkár tájékoztatja a könyvtárostanárt.

A könyvtár igénybevételének feltételei, módjai: A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Év elején minden tanuló az első osztályfőnöki óra keretében megismerkedik a könyvtárhasználat szabályaival, házirendjével és aláírásával igazolja, hogy megismerte, és magára nézve kötelezőnek tekinti az abban foglaltakat. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet meg. Minden dolgozónak - munkakörtől függetlenül -, minden tanulónak – képzési típustól függetlenül- úgynevezett „Leszámolási lapot” kell kapnia. A könyvtárhasználat módjai: kölcsönzés, helyben használat és csoportos használat. A dokumentumok kikölcsönzését füzetes nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A tanulók esetében a kölcsönző füzetek osztályonként, azon belül a nevek betűrendben, a tanárok kölcsönző füzetei pedig az Eötvös épületben betűrendben, a Brassaiban szakonként azon belül betűrendben található. Az átvételt minden esetben a kölcsönző aláírásával hitelesíti. Visszahozatalakor pedig a visszahozatal dátuma kerül rögzítésre a kölcsönző füzetben a könyvtárostanár által a kölcsönző jelenlétében. Tanulóknak egyszerre 5 db könyvet lehet kölcsönözni, indokolt esetben (verseny) többet. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztéseivel okozott kárért. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas művel pótolni, vagy az elvesztett dokumentum aktuális piaci árát megtéríteni. Az aktuális árat a könyvtárostanár állapítja meg figyelembe véve az új példány beszerezési árát. A tanulók és dolgozók tanuló- és munkaviszonyának megszüntetése előtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetően. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtárostanárt terheli. A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. Indokolt esetben (verseny, pályázat) a nem teljesíthető igényeket könyvtárközi kölcsönzéssel igyekszünk teljesíteni. Ez esetben a könyvtárközi kölcsönzés költségeit az intézmény állja. Amennyiben magáncélra kívánja valaki igénybe venni a szolgáltatást, annak esetlegesen felmerülő költségeit a megrendelő állja.

Nyitvatartási idő:

79

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart, a törvényi előírásnak megfelelően heti 22 órában. A könyvtár nyitva tartását úgy tervezzük meg a tanév elejétől a szorgalmi időszak végéig, hogy a használók igényeit a tanítási időben és a tanórát követően is biztosítani tudjuk. A könyvtár nyitvatartási idejét a könyvtár és az intézmény bejárati ajtajára is ki kell függeszteni. A nyitvatartási idő alatt mind a helyben használat, mind a kölcsönzés lehetséges.

A könyvtári állomány tagolása: A könyvtárban elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka dokumentumigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez, a területi lehetőségekhez. Szabadpolcos övezetben helyezkedik el a kölcsönzési állomány:  szépirodalom /Cutter - számok szerint raktározva/ szabadpolcon  szakirodalom szabadpolcon /szakrendi (ETO) és betűrendi jelzettel ellátva/. Kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használható illetve tanórai felhasználásra:  szakirodalom ETO-szakrendben, szépirodalom Cutter-számok szerinti elhelyezésben,  folyóiratok címszerinti betűrendben  tankönyvek tantárgyi elhelyezésben, azon belül évfolyam szerint csoportosítva. Tankönyvtár:  a tartós tankönyvek tantárgyanként vannak elhelyezve „zárt” polcokon.  az ingyenes tankönyvek tárolása egyelőre megoldatlan. Tanári kézikönyvtár (dokumentumait csak a szaktanárok használhatják, illetve kölcsönözhetik):  módszertani anyag tantárgyi elhelyezésben,  hangkazetták,  videokazetták,  CD-k,  CD-ROM-ok,  DVD-k, VHS-ek,  folyóiratok.

Állományapasztás: Az állományapasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ:  az intézmény szervezeti és profil váltásától  a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától,  a dokumentumok tárolásától,

80



a kölcsönzési fegyelemtől.

A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum-kivonás, mely soha nem eshet egybe az esedékes állományellenőrzéssel. Az állományból egy dokumentum az alábbi okok miatt törölhető:  Természetes elhasználódás: Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ezen dokumentumok kivonása az iskolai könyvtárból az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés.  Tartalmi avulás: A válogatás csak a dokumentum tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető el. A kivonáshoz a könyvtárostanár kikéri, figyelembe veszi a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: - ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból elavult, téves információkhoz juttatja a tanulókat, - ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, - ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti, iskolatörténeti dokumentumok elavulás címén nem törölhetők.  Fölöspéldány: Az iskolai könyvtárban fölöspéldány keletkezik, ha:  megváltozik a tanterv,  változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke,  változik a tanított idegen nyelv,  csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt,  új tankönyvcsaládból történik az oktatás,  módosul vagy változik az intézmény profilja, szerkezete.  Behajthatatlan követelés: A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ. Ennek eldöntése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik. Pénzbeli megtérítés (sárgacsekk befizetése az intézmény számlaszámára) után megtérített követelés címén történik a nyilvántartásból való kivezetése.  Hiány: Minden kivonási folyamatot meg kell, hogy előzzön egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum:  elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült:

81

Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek, vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmény esetében. - elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézmény igazgatójának előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. - bűncselekmény (lopás, rongálás) következtében keletkezett hiány nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg.  az állományellenőrzésekor hiányzott: Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. A törlés folyamata: Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat, a tartalmilag elavult példányokat fel lehet ajánlani az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra (méh) eladhatja. Az elszállításról a gazdasági munkatárs köteles gondoskodni. Jegyzőkönyv: a dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát:  rongált, elavult, fölöspéldány…stb.  megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés,  állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli) és elháríthatatlan esemény. Mellékletek:  törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál és időleges nyilvántartású dokumentumoknál)  gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok illetve állományellenőrzési többlet esetén).

A könyvtári állomány védelme: A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért, a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért- az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül - anyagilag és erkölcsileg felelős. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állománybavétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. Amennyiben a könyvtárostanár tudta, jelenlé-

82

te nélkül mások is használják a könyvtárat, akkor a könyvtárostanár teljes körű felelőssége nem várható el. Az állományra vonatkozó előírásokat a könyvtár működési szabályzatában, a leltári felelősséget a könyvtárostanárok munkaköri leírásában kell rögzíteni. A könyvtár zárjainak kulcsai a portán és a takarítónőnél vannak elhelyezve, a kulcsok más személyeknek nem adhatók ki, csak előzetes egyeztetés alapján, írásbeli lista összeállítása után, melyet a portásnak adunk át. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, alábbi okok miatt: • a jogi védelem, • a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). December-január és április-május hónapban egy kölcsönzési listát állítunk össze osztályonként a diákok folyamatban lévő kölcsönzéseiről. Ezt az osztályfőnöknek adjuk át. Amíg a tanuló nem rendezte az év közbeni tartozásait a könyvtár felé, addig számára új dokumentumot kölcsönözni nem lehet! Behajtási folyamat: 1. A tanuló személyes megkeresése (2 alkalommal), 2. Az osztályfőnök megkeresése (2 alkalommal), 3. Felszólító-tájékoztató levél küldése a szülőnek (1 alkalommal), 4. Igazgatói levél a szülőnek (1 alkalommal). A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználat szabályai rögzítik. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez, mivel a könyvtárhasználó a szabályzat megismerése után aláírásával az abban foglaltakat tudomásul veszi, és magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az állomány védelmére, használatára vonatkozó rendelkezések:  A könyvtárba kabátot, táskát behozni nem szabad, ezért ezeket a bejáratnál kell elhelyezni.  A könyvtárba enni-, innivalót fogyasztani tilos!  Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot egy azonossal kell pótolni, vagy meg kell téríteni a dokumentum aktuális piaci árát, amit a könyvtárostanár állapít meg.  A könyvtárban minden használónak kötelessége óvni, védeni a könyvtár berendezési tárgyait, a polcokon elhelyezett könyvek, folyóiratok rendjét, vigyázni kell a tisztaságra. A rongáló köteles a kárt megtéríteni!  A könyvtárban minden olvasónak úgy kell viselkednie, hogy magatartásával ne zavarja mások munkáját, olvasását. Telefont csak kikapcsolt állapotban lehet behozni a könyvtárba!  A könyvtár csoportos igénybevételét (tanítási óra, szakkör) legalább egy nappal korábban meg kell beszélni a könyvtárossal az igények egyeztetése miatt.  Az intézményből véglegesen távozó tanulók és dolgozók kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni.

83

 A számítógép- és Internet-használatot külön szabályzat rögzíti. Az állomány fizikai védelme A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat (az intézmény tűzrendészeti szabályzata). Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet stb.). A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük féregtelenítéssel vagy fertőtlenítéssel történhet.

A könyvtári állomány ellenőrzése A könyvtári állomány leltározása mennyiség felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek, ennek ellenőrzése lehet részleges, mivel a dokumentumok többsége letéti állományként működik. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért a gazdasági munkatárs -mint az iskola leltározási bizottság vezetője- a felelős. Az állományellenőrzés típusai: o jellege szerint lehet:  időszaki vagy  soronkivüli, o módja szerint:  folyamatos vagy  fordulónapi, o mértéke szerint:  teljes vagy  részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében kell végrehajtani az ellenőrzést. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden második tanév végén ellenőrizni kell. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál záró jegyzőkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik meg. Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt egy hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához.

84

Az ütemtervnek tartalmaznia kell:  az ellenőrzés lebonyolításának módját,  az ellenőrzés jellegét,  a leltározás kezdő időpontját, tartamát,  a zárójegyzőkönyv előterjesztésének határidejét,  a leltározás mértékét,  részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését,  az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét. További feladatok: - raktári rend megteremtés, - a nyilvántartások felülvizsgálata (a raktári katalógus beazonosítása a leltárkönyvekkel), - a revíziós segédeszközök előkészítés, - a pénzügyi dokumentumok lezárása. Az állományellenőrzés lebonyolítása: A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítania. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása az egyedi címleltárkönyvvel és a raktári katalógussal. Mivel könyvtáraink egyszemélyes könyvtárak, így a gazdasági vezető köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart.  Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A záró jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  az állományellenőrzés időpontját,  a leltározás jellegét,  az előző állományellenőrzés időpontját,  az állomány nagyságát, érté két dokumentum-típusonként,  a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei:  a leltározás kezdeményezése,  a jóváhagyott leltározási ütemterv,  a hiányzó illetve a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. Az állomány hiányának megengedett mértéke (kálója) a 3/1975. KP-PM számú rendelet alapján az összes egyedi nyilvántartású dokumentum értékének évi 4 ezreléke. A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány ill. többlet okait a könyvtár vezetője köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad.

85

Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe ill. az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója.

3. A könyvtár szolgáltatásai  Helyben használat Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos használatát. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  különgyűjtemények (pl.: folyóiratok, audiovizuális dokumentumok stb.). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre a tanulók is kikölcsönözhetik.

 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kölcsönzését füzetes nyilvántartás rögzíti. A dokumentum átvételét a kölcsönző aláírásával hitelesíti. A kölcsönzési nyilvántartás osztályonként, illetve a pedagógusoké, dolgozóké külön, névsor szerint történik. Folyamatban van a számítógépes kölcsönzés bevezetése. Az esetleges személyi változásokat minden év elején az iskolatitkár névsora alapján átvezetjük, az év közbeni változásokat az iskolatitkár tájékoztatása alapján módosítjuk. A kikölcsönzött dokumentum visszaszolgáltatásakor a kölcsönző füzetben rögzítésre kerül a visszahozatal ideje (hónap, nap). Tanulóknak egyszerre 5 db könyvet lehet kölcsönözni 3 hetes időtartamra, indokolt esetben (verseny, pályázat) a darabszám és az időtartam bővülhet. A pedagógusok a dokumentumokat a tananyag és a tanév függvényében, de legfeljebb egy tanévre kölcsönözhetik. Tankönyvek, oktatási segédanyagok mindenki számára szükséges időre, de legfeljebb egy tanévre kölcsönözhetők. Az iskolából távozó pedagógus és diák ( képzési típustól függetlenül) leszámolási lappal köteles igazolni az esetleges könyvtári tartozások rendezését. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas azonos művel pótolni, vagy az elveszett dokumentum aktuális piaci árát megtéríteni. Az aktuális árat a könyvtárostanár állapítja meg a lehetséges beszerzési árak figyelembe vételével. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Indokolt esetben (verseny, pályázat) a nem teljesíthető igényeket könyvtárközi kölcsönzéssel igyekszünk teljesíteni. Ez esetben a könyvtárközi kölcsönzés költségeit az intézmény állja. Amennyiben magáncélra kívánja valaki igénybe venni a szolgáltatást, annak esetlegesen felmerülő költségeit a megrendelő állja.

 Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére az osztályfőnökök, a szaktanárok szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak a könyvtári nyitva tartásnak megfelelte-

86

tett ütemterv szerint. A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás és/vagy értekezlet számára csak nagyon indokolt esetben vehetők igénybe, hogy a nyitvatartási időt ne zavarják. A könyvtár csoportos igénybevételét legalább egy nappal korábban egyeztetni kell a könyvtárossal, aki igény szerint szakmai segítséget is nyújt a foglalkozások megtartásához.

 A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:  Tájékoztatás: A könyvtárostanár tájékoztatást nyújt a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól, valamint más könyvtárak állományáról, szolgáltatásairól.  Információszolgáltatás: Az iskolai könyvtár tájékoztatást, információt nyújt a tanítási-tanulási folyamatban felmerülő problémák megoldásához, eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről. A tájékoztatás alapja:  a gyűjtemény dokumentumai,  a könyvtár adatbázisa,  más könyvtárak adatbázisa, információbázisa.  Témafigyelés, irodalomkutatás: A könyvtárostanár igény szerint szakirodalmi témafigyelést vállal a szaktanári, tanulói előadások, nevelőtestületi értekezletek, szakmai konferenciák, pályázatok előkészítéséhez. A könyvtáros igény szerint a tantárgyi program elkészítéséhez és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítéséhez, lebonyolításához segítséget nyújt a szaktanároknak  Ajánló bibliográfiák készítése: Tantárgyakhoz, szakköri témákhoz, versenyekhez készülhetnek ajánló bibliográfiák szaktanároknak, tanulóknak a könyvtári állomány és más könyvtárak adatbázisa alapján.  Letétek telepítése: Az iskola oktató-nevelő munkáját segítik a szertárakba, tanári szobákba, igazgatói irodába kihelyezett letéti állományrészek. Ezek a dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. A munkaközösségek részére egy tanévre, vagy hosszabb időre létesített letéti állományért a munkaközösség vezetője felelős, illetve az a szaktanár, aki átvette a letétet, amennyiben az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentumok tárolására alkalmas. Eseti letéti könyvtári kihelyezés történik a szóbeli érettségik idején. Ekkor a vizsgáztató pedagógus a könyvtárostanár segítségével összeállítja az érettségihez szükséges dokumentumok jegyzékét. Az osztályfőnök a letéti lista aláírásával felelősséget vállal az érettségi terembe kihelyezett dokumentumokért, majd a következő osztály osztályfőnöke átveszi a dokumentumokat az aktuális letéti lista aláírásával. Az utolsó napon érettségiző osztály osztályfőnöke számol el a könyvekkel a könyvtár felé.

87

 Könyvtárhasználati és tematikus órák tartása: A könyvtárostanár informatika, magyar nyelv és osztályfőnöki óra keretében könyvtárhasználati órákat tart a könyvtárban, illetve a szaktantermekben a tanmenetekben rögzített tananyagoknak és óraszámoknak megfelelően. A könyvtáros részt vesz a középés emelt szintű informatikai szóbeli érettségire történő felkészítésben (informatika, magyar nyelv és irodalom).  Szakkör, tehetséggondozás: Igény esetén könyvtári szakkört, illetve könyvtári versenyre való felkészítést is tart a könyvtárostanár. Egyéb iskolai szakkörökhöz szakmai háttéranyagot és helyszínt biztosít.  Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása: A könyvtár nyitvatartási idejében a tanulóknak és a pedagógusoknak lehetőségük van 4 db személyi számítógép használatára teljes körű internet-használattal.

4. Gyűjtőköri szabályzat Az intézmény könyvtári állománya az általa gyűjtött dokumentumok összessége. A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola:  nevelési és oktatási célkitűzéseit,  pedagógiai folyamatok szellemiségét,  tantárgyi rendszerét,  pedagógiai irányzatait,  módszereit,  tanári-tanulói közösségét. Törekszünk a szerzeményezés és az apasztás helyes arányának kialakítására, a gyűjtemény információs értékét növelni, használhatóságát, hozzáférhetőségét minél ideálisabban megvalósítani.  Az iskolai könyvtárak gyűjtőkörét meghatározó tényezők A könyvtári gyűjtemény gyarapítása, apasztása nagyon fontos feladat, hiszen a munkaeszköz milyenségétől függ az oktató-nevelő munka minősége is. Legfontosabb szempontok: az iskola szerkezete, profilja, nevelési, oktatási célja, tanterve, követelményei tehetséggondozási és felzárkóztatási programja. Mindezeket tartalmazza az iskola pedagógiai programja, elsősorban ebből kell kiindulnunk. A dokumentumok kiválasztása, felhasználása, ennek megszervezése a tantestület és a könyvtáros-tanár együttműködésével valósulhat meg. A könyvtár működési szabályzatában meghatározott alapfeladatok ellátását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe. A helyi tantervben rögzített tantárgyi eszközigényekhez tartoznak a pedagógiai program megvalósításához szükséges dolgok, a műveltségterületek tanításának – tanulásának alapdokumentumai, audiovizuális módszertani, metodikai anyagok. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok alkotják. Ezek beszerzése csak részlegesen történhet. Figyelembe kell venni, hogy milyen iskolán kívüli források vehetők igénybe, például más könyvtárak, könyvtárközi kölcsönzés, számítógépes hálózat.

88

A gyűjtőköri szabályzatnak tartalmaznia kell: - a beszerzendő dokumentumok körét, - a gyűjtés mélységét, - a dokumentumok felhasználhatóságát, - a szükséges példányszámot.  Könyvtárunk legfontosabb jellemzői, melyek a gyűjtőkört befolyásolják A könyvtáraink tantermekből lettek kialakítva. A dokumentumok egy része a szaktermekben, szertárakban, tanárikban, nyelvi termekben kialakított letéti részlegekben van. Ez két szempontból szerencsés: az órákon jobban felhasználhatók, másrészt a könyvtárban nem férne el az összes anyag. Állományunk nagy része könyv, de egyre több a DVD, CD és számítógépes program is. A dokumentumok kb. 1/3-a szépirodalom. Az iskolában tanulnak gimnazisták (négy- és hatosztályosok), középiskolások: gépészek, közgazdasági szakközépiskolások, ügyvitelesek, elektrotecnika szakosok, szakiskolások: gépészek, hegesztők, központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelők, villanyszerelők, és felnőttképzésben résztvevők: elektronikai technikusok, gépgyártás-technológiai technikusok, pénzügyi-számviteli ügyintézők, ügyviteli titkárok. Iskolánknak elég tág a profilja, mindezeket igyekszünk figyelembe venni az állománytervszerű fejlesztésénél, alakításánál.  Az egyes állományrészek speciális sajátosságai a, kézikönyvtár Gyűjtőköre a legszélesebb, mert nemcsak az iskola jellegének, tantárgyi szerkezetének megfelelő kézikönyveket szükséges megvennünk, hanem a szélesebb körű tájékozódást elősegítő általános és szaklexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, fogalomtárakat, adattárakat, atlaszokat. Ezekből elég szép gyűjteményünk van már, de fontos a kiegészítés, az új kiadványok beszerzése is. Törekedni kell az életkor figyelembevételére is, kis- nagydiákok, felnőttek is találjanak megfelelő tájékoztató irodalmat. b, szakkönyvek Az iskolában tanított tantárgyak alapján, a szaktanárok, szakmai munkaközösségek javaslatai nyomán. Teljes körűen igyekszünk beszerezni az érettségi és képesítő vizsga, szakmai vizsgák, technikusi vizsgák követelményeinek megfelelő irodalmat. Nagyobb példányszámban vásárolunk a közismereti és szakmai tantárgyi programokban munkáltató eszközként használatos feladatgyűjteményeket, teszt- fogalomgyűjteményeket, szótárakat (főleg angol- és német vonatkozásban), atlaszokat, fakultációs csoportoknak tankönyveket, feladatlapokat. c, szépirodalom

89

Teljességgel kell gyűjteni az érettségi vizsga követelményeinek megfelelő és a tanterv által meghatározott  antológiákat, szöveggyűjteményeket,  házi- és ajánlott olvasmányokat,  teljes életműveket, írói sorozatokat,  népköltészeti alkotásokat,  a nevelési programhoz szükséges műveket. Ezen kívül válogatva vásárolunk életrajzi, történelmi regényeket, útleírásokat, ifjúsági irodalmat, versesköteteket, műsorokhoz, rendezvényekhez felhasználható irodalmat, akár DVD formátumban is. d, pedagógiai irodalom Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait, tehát ilyen témájú lexikonokat, enciklopédiákat, fogalomgyűjteményeket, szótárakat, összefoglalókat, módszertani kiadványokat. Szükségesek a lélektani, szociológiai segédkönyvek, az iskolával kapcsolatos jogi tájékoztatók. e, hivatali segédkönyvtár Vásárolunk az iskola igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével kapcsolatos kézikönyveket, jogi kiadványokat, folyóiatokat, főleg közlönyöket és RAABE-s kiadványokat. Ezek nagy része gyorsan elavul, a naprakész tájékoztatás, tájékozódás miatt ezek beszerzése folyamatos. f, könyvtári szakirodalom Különböző tájékozódási segédleteket, összefoglalókat, jogszabályokat, módszertani kiadványokat, szabványokat találunk könyvtárunkban. Ezt a gyűjteményt kell újakkal kiegészíteni. g, helytörténeti jellegű irodalom Külön kell szólni az iskola névadójának, báró Eötvös Józsefnek és a szakiskola korábbi névadójának, Brassai Sámuelnek a műveiről, illetve a róluk szóló irodalomról. Ezeket a névváltoztatás (1990) óta gyűjtjük, minden ilyen jellegű munkát igyekszünk beszerezni. h, tankönyvtár A tartós tankönyvekre felhasználható 25%-ból igyekszünk az iskolában oktatott tantárgyakból minden évfolyamon a használatban lévő tankönyvekből legalább 3 példányt beszerezni. i, muzeális dokumentumok

90

Intézményünk nem rendelkezik muzeális dokumentumokkal, ezért kezelésükkel kapcsolatban nem dolgoz ki szabályozást.  Nem hagyományos kiadványok a, időszaki kiadványok Minden évben a munkaközösség-vezetőkkel, iskolavezetéssel, DÖK-kel egyeztetve rendeljük meg a hetilapokat, folyóiratokat. Természetesen történhet új megrendelés év közben is. Általában 1 példányban járnak a lapok, de van olyan folyóirat, ami több példányban jár (épületenként 1-1). A tanulók is egyre inkább megismerik és felhasználják versenyekre, pályázatokra, felvételire való felkészüléshez, vagy órai kiselőadáshoz ezeket a forrásokat. b, audiovizuális dokumentumok Főleg nyelvi órákon, énekórákon használják a CD-ket a tanárok, néha nyelvvizsgára készülő tanulók is kikölcsönözhetik hét végére. Videokazettáink és DVD-ink irodalom, történelem és osztályfőnöki, valamint földrajz, biológia órákon használhatóak. Törekednünk kell több CD illetve DVD beszerzésére más tantárgyak esetén, illetve a már meglévők kiegészítésére az adott tantárgyakból. c, számítástechnikai programok, CD-ROM-ok, DVD-ROM-ok A szaktanárok ismereteit igénybe véve igyekszünk a különböző tantárgyakhoz ilyeneket beszerezni. Szerény készletünket elsősorban a nyelvi órákon, történelem és földrajz órákon hasznosíthatják a tanárok, illetve informatikaszámítástechnika órákon, fakultáción a tanulók. Jó dolog, hogy lexikonokat helyettesíthetünk 1-2 lemezzel, már csak a helyszűke miatt is.  A gyűjtés mélysége, a felhasználhatóság, a példányszám Főleg a szakirodalom területén kell figyelnünk arra, hogy ugyanazon témából a tanulók és tanárok számára is megfelelő számú kiadvány legyen. Ilyenkor a példányszám is fontos, természetesen az érettségire, szakmai vizsgákra felkészítő tételsorozatból többet rendelünk. A kötelező és ajánlott irodalomból is több példány szükséges, mint a szépirodalmi művekből. Hiába van sok diákunknak szép otthoni könyvtára, azért sok tanuló csak tőlünk tudja beszerezni a szükséges házi olvasmányt. Egyre több tanulónk szociálisan és anyagilag is hátrányos helyzetű. Nekik nagy segítség a könyvtári kölcsönzés és a helyben használat egyaránt. A dokumentumok beszerzése, példányszámok meghatározása előtt mindig fontos a szaktanárok, illetve a tanulók véleményének megkérdezése. Együtt döntjük el, mit vásárolunk. Nagyon jól ellátott, gyönyörű, városi könyvtárunk van, mindenben segítenek.

91

A városi általános iskolákkal, illetve a megyei könyvtárral is együttműködünk, kölcsönösen segítve egymást.

5. Tankönyvtári szabályzat „A tankönyvhöz való hozzáférés nem függhet a család anyagi, jövedelmi helyzetétől. Az iskolának fontos szerepe van abban, hogy minden tanulója tankönyvhöz jusson. Az államnak támogatnia kell a tanulói tankönyvvásárlást. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvbeszerzés rendszerének pedig biztosítania kell, hogy a tankönyv minden tanulónak rendelkezésére álljon.” Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:   

a Nemzeti köznevelésről szóló 20/2012. EMMI rendelet a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Fogalmak tisztázása:  Ingyenes tankönyvellátásra szolgáló tankönyv alatt értjük mindazt a tanulásra alkalmas dokumentumot (munkafüzet, tankönyv, atlasz, szöveggyűjtemény), amelyet a támogatásra jogosult tanulók térítésmentesen kapnak az iskolától.  Tartós tankönyvnek tekintjük mindazokat a dokumentumokat, amelyeket az iskola vissza kíván kapni a tanulóktól. Olyan tankönyv, tankönyvnek minősülő segédkönyv, oktatási segédlet (atlasz, szöveggyűjtemény, szótár, házi olvasmány), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas többszöri felhasználásra. Tankönyvek beszerzése, megőrzése:  Ingyenes tankönyv (normatív támogatásból vásárolt): o Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az állami normatív keretből az iskola által megvásárolt tankönyveket kapják meg. Az iskola a diákok számára a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást nyújt, megvásárolja helyettük. o Ezek a tankönyvek a diákok tulajdonába kerülnek, iskolai könyvtári nyilvántartásban nem szerepelnek. o A tankönyvek beszerzése, kiadása, elszámolása a tankönyvfelelős pedagógus feladata. o Ezen könyvek gondozása, kezelése nem érinti az iskolai könyvtárat semmilyen tekintetben.  Tartós tankönyv:

92

o Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább a huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. o A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, programok az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. o A tartós tankönyvek egyedi végleges nyilvántartásba kerülnek. o Megőrzésük ideje az elhasználódás függvényében:  tanulást segítő szakkönyvek, lexikonok, enciklopédiák, feladatgyűjtemények: végleges megőrzésre kerülnek,  atlaszok, szótárak, szöveggyűjtemények, olyan tankönyvek és audiovizuális anyagok, programok, amelyek tartalmuknál fogva több éven keresztül is használhatók: legalább 5 évre,  egyéb tankönyvek, segédanyagok: legfeljebb 3 évre,  munkafüzetek: legfeljebb 1 évre. Tankönyvek kölcsönzési rendje a) Ingyenes tankönyv: o Mivel a normatív támogatásból vásárolt ingyenes tankönyvek a tanulók tulajdonába kerülnek, így az iskolai könyvtárnak semmilyen kötelezettsége nincs a továbbiakban. b) Tartós tankönyv: o A tanulók a tanév során használt -tartós tankönyv keretből vásárolt- tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptembertől folyamatosan kikölcsönözhetik a könyvtárból. o A kölcsönző füzetben aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. o A diákok által átvett tartós tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben a tanuló nem használja a tankönyvet folyamatosan, a szorgalmi időszak utolsó napjáig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatnia az iskolai könyvtárba. Kártérítési szabályok A tanuló a tartós tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz) legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet.

93

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

6. Katalógusok szerkesztési szabályzata A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza:  raktári jelzetet,  a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat,  ETO szakjelzeteket,  tárgyszavakat. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • főcím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzőségi közlés • kiadás sorszáma, minősége • megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+mellékletek : illusztráció ; méret • (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) • megjegyzések

94

• kötés : ár • ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és Cutter-szám. De igyekszünk tárgyszó szerinti csoportosításokat is készíteni.

Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. Ezenkívül mostantól feltüntetjük a lelőhelyet is: Eötvös épület Brassai épület  Hangkazetták: H/ H/  Videokazetták: VK/ VK/  CD-ék: CD/ CD/  DVD-ék: DVD/ DVD/  Könyvek:  Hangoskönyvek: HK/ HK/  

Brosúra leltárkönyv: Folyóiratok:

Eötvös épület Bl ---

Brassai épület B/ ---

A raktári jelzeteket feltüntetjük a dokumentumokon és a katalóguscédulákon. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint:  betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján),  tárgyi katalógus (szak). Dokumentumtípusok szerint:  könyv,  időszaki kiadványok,  zenei,  videokazetta. Formája szerint:

95

 

cédula számítógépes (HUNTÉKA)

A cédulaszükséglet a bibliográfiai leírás és a katalógusféleségek alapján állapítjuk meg. Egyes katalógusok cédulaszükséglete: • betűrendes leíró katalógusnál minden mű, minden kiadásáról szükséges egy-egy cédula a besorolási adatoknak megfeleltetve, • ETO szakkatalógusnál minden főtáblázati számnál, a viszonyítással képzett jelzetek esetében minden új főtáblázati számnál.  Betűrendes leíró A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik (ld. besorolási adatok).  Szakkatalógus Tagolása jobb, bal és középfüles osztólapokkal a csoportképzés alapján történik. A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: • a katalógusok építése közben észlelt hibák azonnal kijavítása, • a cédulamennyiségek növekedésével párhuzamosan új osztólapok készítése, • törölt művek cédulájának haladéktalan kiemelése.  A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása Iskolai könyvtárunkba az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes feltárással vesszük nyilvántartásba. A korábban bevételezett dokumentumokat folyamatosan dolgozzuk fel. A könyvtár korábbi katalógusait 2008-cal bezárólag lezártuk, azóta számítógépen folyik a feldolgozás. A program elnevezése: HUNTÉKA integrált könyvtári rendszer Üzembe helyezés dátuma: 2008. A program csak a könyvtáros számítógépén fut. Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését csak a könyvtárostanárok végezhetik. A dokumentumokat az egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai alapján dolgozzuk fel. Valamennyi dokumentumtípus (beleértve a nem hagyományos és az elektronikus dokumentumokat is) tartalmi és formai feltárása elvégezhető a programmal. A programban 3 űrlap segíti az adatok bevitelét. Az első űrlapon az alábbi adatok vihetők fel:

96

• főcím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzőségi közlés • kötés : ár • ISBN-szám • megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+mellékletek : illusztráció ; méret • (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) A második űrlapon a következő adatok szerepelnek:    

általános megjegyzések kiadás nyelve szerző és egyéb közreműködők tárgyszavak

A harmadik űrlapon a raktári jelzeteket adhatjuk meg. A programban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel. A feltárás során a szoftver támogatja a könyvtárost a szabályos besorolási adatok (szerzők, tárgyszavak, sorozatok) és egyéb besorolási adatok (kiadók, nyomdák, megjelenési helyek stb.) ellenőrzésében, így az állomány egységes, áttekinthető, rendszerezett, összességében szakmailag megfelelő minőségű lesz. Lehetőség van közvetlen rekordátvételre és hagyományos fájl importra is. A katalogizálás során közvetlen internetes kapcsolat létesíthető más katalógusokkal a Z39.50 protokoll használatával, így a többi HunTéka katalógussal és olyan nagy hazai bibliográfiai adatforrásokkal is, mint az OSZK, az MTA Központi Könyvtára vagy a MOKKA katalógus. A külföldi katalógusok közül megemlíthető a Library of Congress (LC), a Vatikáni Apostoli Könyvtár vagy az Oxfordi Egyetem katalógusa. A bibliográfiai leírás után a példányadatok rögzítését is elvégezhetjük a program segítségével. Több szempontú visszakeresést is lehetővé tesz a rendszer. Az állomány 90%-os feldolgozottságánál át lehet térni a kizárólagos számítógépes kölcsönzésre, amennyiben a technikai feltételek biztosítottak.

7. Számítógép-használati szabályzat Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium könyvtáraiban 4-4 darab személyi számítógép található Internet-hozzáféréssel. A számítógépeket és az általuk elérhető szolgáltatásokat minden könyvtári tag díjmentesen használhatja a könyvtár nyitva tartási idejében. A könyvtárban elhelyezett gépek jelentős anyagi értéket képviselnek, ezért

97

az eszközöket használók nagy felelősséggel tartoznak a biztonságos működéséért és a berendezések épségének megőrzéséért. Ahhoz, hogy a könyvtárlátogatók használhassák a számítógépeket, az alábbi szabályokat kötelesek elfogadni és betartani: 

A számítógépeket csak a könyvtáros kapcsolhatja be, indíthatja újra, illetve kapcsolhatja ki.



A számítógépek mellett ételt, italt fogyasztani szigorúan tilos!



A berendezések belsejébe belenyúlni tilos!



Az elektromos hálózatba semmit sem szabad csatlakoztatni!



A számítógépek programbeállításait nem szabad megváltoztatni, ideértve a Windows operációs rendszer beállítási lehetőségeit is (asztal beállításai, képernyőkímélő stb.)



Ha üzemzavart észlelsz, köteles vagy jelenteni a könyvtárosnak anélkül, hogy az üzemzavar elhárítására beavatkozást kezdeményeznél (az elindított program nem futtatható, rendellenes kilépés a programból, lefagyás stb.).



Nem telepíthetsz szoftverterméket a könyvtárban használt számítógépekre. Az Internetről állományokat csak a könyvtáros engedélyével tölthetsz le a gépre, a könyvtáros által megjelölt helyre. Köteles vagy betartani a szerzői jogi és egyéb licence előírásokat a fenti tevékenysége során.



Mások adatait, munkáit elolvasnod, módosítanod, letörölnöd tilos!



Az általad okozott kárt köteles vagy megtéríteni! Az okozott kárról szüleidet értesítjük. Vigyázz az eszközökre és a berendezési tárgyakra is!



Közérdeket, közerkölcsöt sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmú oldalakat nem látogathatsz, és nem tehetsz közzé!



A számítógépekbe saját adathordozót csak a könyvtáros előzetes vírusellenőrzése után helyezhetsz be.



A számítógéphez csatlakoztatott hangfalon keresztül zenét csak akkor hallgathatsz, ha ezzel másokat nem zavarsz, illetve a könyvtáros erre engedélyt adott!



A termet és a gépet a használat előtti állapotba kell visszaállítanod, mielőtt távozol! (tedd a székeket a helyére, lépj ki az Internetből, töröld a nem szükséges mentéseidet stb.)



A számítógépeket időkorlát nélkül használhatod, de ha több olvasó is szeretné ugyan abban az időben a gépeket használni, akkor a könyvtáros - mérlegelve a

98

helyzetet - időkorlátozást vezethet be. Illetve elsőbbséget élvez ilyenkor, azaz olvasó, aki tanulni, kutatni szeretne a gépen. 

A könyvtáros jelenléte, engedélye nélkül a számítógépeket tilos használni! Amennyiben ez mégis megtörténne, a gépek használatára engedélyt adó pedagógust terheli a felelősség.

99

2.sz. melléklet

Munkaköri leírások

100 Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Beosztás: (munkakör megnevezése)

általános igazgatóhelyettes

Heti munkaidő:

40 óra

Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség:

szakképzettség

Gyakorlati idő:

… év

Függelmi felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Közvetlen felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Kit helyettesít betegség, szabadság esetén.

igazgatót, igazgatóhelyetteseket

Ki helyettesíti betegség, szabadság esetén:

igazgatóhelyettesek

Munkaköri feladatai:

a nappali oktatással kapcsolatos feladatok ellátása

Egyéb feladatok:

a mellékletben

Információ szolgáltatás -

kapott információk (mit, kitől, mikor, s hogyan): adott információk (mit, kinek, mikor, hogyan):

fenntartó, OH, igazgató igazgató, mk-vezetők, beosztott tanárok

Ellenőrzési tevékenység: közismereti tanárok munkája Külső kapcsolatok:

intézmények

Felelősség:

az Eötvös épületében folyó oktatás felügyelete

A munkaköri leírást kiadta: Kelt: ……………………………….. ………………………………. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok. ………………..……………… munkavállaló

101 Kelt: ………………………..

102 Általános igazgatóhelyettes feladatai

Gondoskodik: - az osztályfőnöki tevékenység ellenőrzéséről, - a tanári ügyelet megszervezéséről, - a tanulói jutalmak és kitüntetések előkészítéséről, - az iskolai ünnepségek, megemlékezések alkalomhoz illő programjának előkészítéséről, - a tanórán kívüli tevékenység megszervezéséről, a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos vezettetéséről, ellenőrzéséről. - figyelemmel kíséri a diákönkormányzatot segítő pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős munkáját, - ellenőrzi a szülői értekezletek megtartását. Irányítja: - a közismereti tanárok munkáját és továbbképzését, - a közismereti tankönyvrendelést. Felelős: - a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentumok szabályszerű vezetéséért, kezeléséért, irattárazásáért, - az érettségi vizsgák előkészítéséért, megszervezéséért, - a tanulók vétségeivel, szabálysértésével összefüggő ügyek intézéséért, a fegyelmi eljárás szabályainak betartásáért, - a kulturális programok, versenyek, vetélkedők lebonyolításáért, - a közismereti tanárok túlóráinak elszámolásáért, Elkészíti: - a tantárgyi és órafelosztási tervet, - a tantermek használatának tervét, - félévkor és év végén a munkaterületét érintő elemző, értékelő jelentést Közreműködik a tanév eleji statisztika elkészítésében.

Tiszaújváros, ……….. ……………………………………….. munkáltató

…………………………………… munkavállaló

103 Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Beosztás: (munkakör megnevezése)

tanügyigazgatási igazgatóhelyettes

Heti munkaidő:

40 óra

Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség:

szakképzettség

Gyakorlati idő:

… év

Függelmi felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Közvetlen felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Kit helyettesít betegség, szabadság esetén.

igazgatót, igazgatóhelyetteseket

Ki helyettesíti betegség, szabadság esetén:

igazgatóhelyettesek

Munkaköri feladatai: a közismereti tantárgyak és a Dolgozók Gimnáziuma szervezése a Brassai épületében. Egyéb feladatok: a mellékletben Információ szolgáltatás -

kapott információk (mit, kitől, mikor, s hogyan): adott információk (mit, kinek, mikor, hogyan):

fenntartó, OH, igazgató igazgató, mk-vezetők, beosztott tanárok

Ellenőrzési tevékenység: közismereti tanárok munkája Külső kapcsolatok:

intézmények

Felelősség:

a Brassaiban folyó közismereti és dolgozók gimnáziuma képzés

A munkaköri leírást kiadta Kelt: …………………………. ………………………………. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok. ………………..……………… munkavállaló Kelt: …………………………..

104 Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes feladatai

Gondoskodik: - az osztályfőnöki tevékenység ellenőrzéséről, - a tanári ügyelet megszervezéséről, - a tanulói jutalmak és kitüntetések előkészítéséről, - az iskolai ünnepségek, megemlékezések alkalomhoz illő programjának előkészítéséről, - a tanórán kívüli tevékenység megszervezéséről, a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos vezettetéséről, ellenőrzéséről. - figyelemmel kíséri a diákönkormányzatot segítő pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős munkáját, - ellenőrzi a szülői értekezletek megtartását. Irányítja: - a Dolgozók Gimnáziumában folyó munkát - a közismereti tanárok munkáját és továbbképzését, - a közismereti tankönyvrendelést. Felelős: - a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentumok szabályszerű vezetéséért, kezeléséért, irattározásáért, - az érettségi vizsgák előkészítéséért, megszervezéséért, - az intézményi beiskolázásért - a tanulók vétségeivel, szabálysértésével összefüggő ügyek intézéséért, a fegyelmi eljárás szabályainak betartásáért, - a kulturális programok, versenyek, vetélkedők lebonyolításáért, - a közismereti tanárok túlóráinak elszámolásáért, Elkészíti: - a tantárgyi és órafelosztási tervet, - a tantermek használatának tervét, - félévkor és év végén a munkaterületét érintő elemző, értékelő jelentést Közreműködik a tanév eleji statisztika elkészítésében.

Tiszaújváros, …………………………… …………………………………. munkáltató

…………………………….. munkavállaló

105 Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Beosztás: (munkakör megnevezése)

kommunikációs igazgatóhelyettes

Heti munkaidő:

40 óra

Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség:

szakképzettség:

Gyakorlati idő:

… év

Függelmi felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Közvetlen felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Kit helyettesít betegség, szabadság esetén.

igazgatót, igazgatóhelyetteseket

Ki helyettesíti betegség, szabadság esetén:

igazgatóhelyettesek

Munkaköri feladatai:

a nappali oktatással kapcsolatos feladatok ellátása

Egyéb feladatok:

a mellékletben

Információ szolgáltatás -

kapott információk (mit, kitől, mikor, s hogyan): adott információk (mit, kinek, mikor, hogyan):

fenntartó, OH, igazgató igazgató, mk-vezetők, beosztott tanárok

Ellenőrzési tevékenység: közismereti tanárok munkája Külső kapcsolatok:

intézmények

Felelősség:

az Eötvös épületben folyó oktatás felügyelete

A munkaköri leírást kiadta Kelt: ……………………….. ………………………………. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok. ………………..……………… munkavállaló Kelt: ………………………..

106 Kommunikációs igazgatóhelyettes munkaköri leírása

-

-

-

-

Az igazgatóhelyettes feladatait az intézmény Működési Szabályzatának vonatkozó előírásai szerint látja el. Önállóan dolgozik, munkájáról, intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Félévre szóló terv szerint látogatja az egész intézmény közismereti óráit, s az egyéb tanítási órán kívüli foglalkozásokat. Pedagógiai, módszertani segítséget ad, s meghatározza a meglátogatott tanárok feladatait. Ellenőrzési tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. A közismereti tárgyak és szaktárgyak koncentrációjában, az iskolatípusok szervezési problémáinak megoldásában együttműködik a műszaki és a tagozatvezető igazgatóhelyettesekkel, rendszeresen konzultálnak. Igazgatóhelyettes kollégáival és a munkaközösség-vezető kollégákkal együtt megszervezi a helyettesítéseket. Tagozatvezető igazgatóhelyettes kollégájával (szakfeladatonként megosztva) vezetik a helyettesítési naplót és segítik az órarend elkészítésével megbízott kollégákat ebbéli tevékenységükben. Rendszeresen és szükség szerint is konzultál a kollégiumi igazgatóhelyettessel. Elkészíti az iskolai statisztikákat, azokat határidőre felterjeszti. Gondoskodik az iskolai nyomtatványokról. Szervezi, vagy munkaterv szerint ellenőrzi a nevelési értekezletek előkészítését. Jóváhagyja a szakköri programokat és a közismereti tárgyak tanmeneteit. Ellenőrzi az ügyeletesi szolgálat ellátását. Munkaterv szerint ellenőrzi a naplók vezetését, az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet. Félévenként ellenőrzi az iskolai dolgozatok megíratását, s az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet. Részt vesz a belső ellenőrzési munkában az ellenőrzési terv szerint. Önállóan intézi az igazgató által rászignált aktákat, elkészíti a jelentéseket. Kapcsolatot tart a Derkovits Kulturális Központtal és Könyvtárral, valamint az alsófokú közoktatási intézményekkel.

Ezen ügyrend visszavonásig érvényes.

Tiszaújváros, …………………………… ……………………………………………………. munkáltató

……………………………………………………….. munkavállaló

107 Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Beosztás: (munkakör megnevezése)

informatikai igazgatóhelyettes

Heti munkaidő:

40 óra

Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség:

szakképzettség

Gyakorlati idő:

…… év

Függelmi felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Közvetlen felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Kit helyettesít betegség, szabadság esetén.

igazgatót, igazgatóhelyetteseket

Ki helyettesíti betegség, szabadság esetén:

igazgatóhelyettesek

Munkaköri feladatai:

informatikai oktatás és rendszer irányítása

Egyéb feladatok:

a mellékletben

Információ szolgáltatás -

kapott információk (mit, kitől, mikor, s hogyan): adott információk (mit, kinek, mikor, hogyan):

fenntartó, OH, igazgató igazgató, mk-vezetők, beosztott tanárok

Ellenőrzési tevékenység: közismereti tanárok munkája Külső kapcsolatok:

intézmények

Felelősség:

az intézményben folyó oktatás felügyelete

A munkaköri leírást kiadta Kelt: ……………………….. ………………………………. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok. ………………..……………… munkavállaló Kelt: ………………………..

108

Informatikai igazgatóhelyettes Az igazgató közvetlen munkatársa. Alapvető feladat:

az informatikai oktatás iskolai szintű szervezése, az intézményi informatikai rendszer stabil működésének biztosítása és folyamatos fejlesztése, pályázatok figyelése.

Heti munkaideje:

40 óra, melyből kötelező óraszáma heti 4 óra. Az óráihoz kapcsolódó és azzal megegyező előkészületi időn kívül, a többi időt az igazgatóhelyettesi teendők ellátására fordítja. Az előkészületi időt nem köteles az intézményben eltölteni, időbeosztása a munkaköri feladatokhoz igazodik.

Az intézményben való tartózkodásának rendje: hétfőtől – péntekig. Szakterületén Felelős  az iskola Pedagógiai Programjába foglalt Szakmai Program teljesítéséért,  a tanárok havi túlóráinak elszámolásáért, helyettesítésének megszervezéséért,  a szakmai vizsgák megszervezéséért, tételek és vizsgafeladatok biztosításáért,  a szakmai versenyek iskolai lebonyolításáért. Közreműködik  az SZMSZ és a Házirend,  a tantárgyfelosztás,  a továbbtanulási terv kidolgozásában,  a tanulói pályaválasztás és a szakmai beiskolázás szervezésében, osztályok kialakításában. Irányítja  az általános képzési informatikai eszközrendszerének fejlesztését,  az iskolai rendszergazda és az informatika-munkaközösség vezető munkáját,  a szakterületéhez tartozó tantárgyak oktatását,  a tanárok továbbképzését és  a szakmai tankönyvek rendelésével kapcsolatos teendőket. Javaslatot tesz  a munkaközösségek vezetőire,  a szakelméleti oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére,  a munkaköri leírások és belső szabályzatok módosítására,  a szervezetébe tartozó dolgozók jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonására,  felvételre kerülő dolgozó személyére,  az osztályok munkarendjére.

109 Elkészíti  a nevelőtestületi értekezletek szakterületére vonatkozó anyagait,  szakterületét érintő elemző értékeléseket, statisztikákat,  éves ellenőrzési tervét. Egyéb feladatai  az igazgatónak jóváhagyásra előterjeszti szakterületének tanmeneteit,  feldolgozza a vizsgaelnökök, szakértők értékelő jegyzőkönyveinek megállapításait,  adatszolgáltatással segíti az órarend elkészítését,  elkészíti az iskola informatikai rendszerének szabályzatát,  ellátja az iskolai SULINET, és az iskola honlapjának működtetésével kapcsolatos vezetői feladatokat,  segíti az igazgató munkáját az iskolai informatikai normatíva szakszerű felhasználásában,  szakmai segítséget ad az iskolai adminisztrátorok és a gazdasági iroda adatszolgáltatási, adatkezelési feladatainak ellátásához,  felelős a kötelező adatszolgáltatások informatikai hátterének biztosításáért,  elkészítteti és fájlban elérhetővé teszi az egységes iskolai tanulmányi statisztikát,  az iskolai intranet üzemeltetésére vonatkozóan kapcsolatot tart a Profiszol Kft munkatársaival. Az igazgatóval és igazgatóhelyettes társaival együtt törekszik a tantestületi egység megszilárdítására, a helyes munkaerkölcs és pedagógus etika betartására, egységes pedagógiai eljárások megvalósítására. Munkájáról, intézkedéseiről rendszeresen beszámol az igazgatónak.

Tiszaújváros, ………..

……………………………………….. munkáltató

…………………………………… munkavállaló

110 Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Beosztás: (munkakör megnevezése)

szakképzés igazgatóhelyettes

Heti munkaidő:

40 óra

Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség:

szakképzettség

Gyakorlati idő:

… év

Függelmi felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Közvetlen felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Kit helyettesít betegség, szabadság esetén.

igazgatót, igazgatóhelyetteseket

Ki helyettesíti betegség, szabadság esetén:

gyakorlati oktatásvezető, villamos szakvezető

Munkaköri feladatai:

szakképzés iskolai szintű szervezése és irányítása

Egyéb feladatok:

a mellékletben

Információ szolgáltatás -

kapott információk (mit, kitől, mikor, s hogyan): adott információk (mit, kinek, mikor, hogyan):

fenntartó, OH, igazgató igazgató, mk-vezetők, beosztott tanárok

Ellenőrzési tevékenység: szakképzésben dolgozó tanárok, szakoktatók munkája Külső kapcsolatok:

intézmények

Felelősség:

a szakképzéssel kapcsolatos oktatás felügyelete

A munkaköri leírást kiadta: Kelt: ……………………………….. ………………………………. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok. ………………..……………… munkavállaló

111 Kelt: ………………………..

112

Munkaköri feladatok: A szakképzési igazgatóhelyettes felelőssége és tevékenysége:                         

Az igazgatóhelyettes feladatait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó előírásai szerint látja el. A szakképzési igazgatóhelyettes feladata a szakképzés iskolai szintű szervezése és irányítása, a gyakorlati oktatásvezető, a villamos szakvezető, valamint a munkaközösség-vezetők bevonásával Felelős az iskola Pedagógiai Programjába foglalt Szakmai Program teljesítéséért. Felelős a szakképzési támogatásokból átvett pénzeszközök felhasználásának és szakképzési pályázatok iskolai előkészítéséért. Felelős a szakelméleti tanárok havi túlóráinak elszámolásáért, helyettesítésnek megszervezéséért. Felelős a szakmai vizsgák megszervezéséért, tételek és vizsgafeladatok biztosításáért. Felelős a szakmai versenyek iskolai lebonyolításáért. Közreműködik a Szakmai Program, a tantárgyfelosztás, a tanulói pályaválasztás és a szakmai beiskolázás szervezésében, osztályok kialakításában. Irányítja a szakképzés szakmai munkaközösség-vezetőinek munkáját. Irányítja a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak oktatását. Irányítja a szakmai elméletet és gyakorlatot oktató tanárok továbbképzését. Irányítja a szakmai tankönyvek rendelésével kapcsolatos teendőket. Javaslatot tesz a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére. Javaslatot tesz a munkaköri leírások és belső szabályzatok módosítására. Javaslatot tesz a szervezetébe tartozó dolgozók jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonására. Javaslatot tesz felvételre kerülő dolgozó személyére. Javaslatot tesz a gyakorlati oktatásvezetővel együttműködve az osztályok munkarendjére. Elkészíti a nevelőtestületi értekezletek szakképzéssel kapcsolatos anyagait. Elkészíti a szakterületét érintő elemző értékeléseket, statisztikákat. Elkészíti éves ellenőrzési tervét. Munkájával elősegíti az elméleti és gyakorlati oktatás egységének megvalósulását. Az igazgatónak jóváhagyásra előterjeszti a szakképzés szakmai oktatásának tanmeneteit. Feldolgozza a szakmai vizsgaelnökök, szakértők értékelő jegyzőkönyveinek megállapításait. Adatszolgáltatással segíti az órarend elkészítését. Figyelemmel kíséri a szakképzésre vonatkozó törvények és rendeletek kiadását, módosítását.

Ellenőrzés:       

Ellenőrzi a szakmai, elméleti és gyakorlati oktatást. Ellenőrzi a szakképzés szakmai munkaközösség – vezetőinek munkáját. Ellenőrzi a gyakorlati oktatásvezető munkáját. Ellenőrzi a villamos szakvezető munkáját. Ellenőrzi a szakoktatók havi túróra elszámolásait. Ellenőrzési tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Havonként egyszer ellenőrzi a naplók vezetését, az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet.

Együttműködés, kapcsolattartás:   

Kapcsolatot tart a szakképzést felügyelő minisztériumokkal, a NSZFI – vel, a területileg illetékes kamarákkal, társintézményekkel, a képzésben együttműködő cégek vezetőivel, illetve azok vezetőivel. Rendszeresen és szükség szerint is konzultál a kollégiumi igazgatóhelyettessel. Kapcsolatot tart a Derkovits Kulturális Központtal valamint az Általános Iskolával.

113

Munkakörével összefüggő egyéb kötelezettségek:   

Köteles az állandó elérhetőségét a mobiltelefonja működtetésével biztosítani. Köteles ellátni és végrehajtani azokat a jogszerű intézkedéseket és feladatokat, mellyel felettese megbízza. A feladatkörét érintő kötelezettségei vétkes vagy gondatlan megszegésével okozott kárért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

Tiszaújváros, ………..

……………………………………….. munkáltató

…………………………………… munkavállaló

114 Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Beosztás: (munkakör megnevezése)

kollégiumi igazgatóhelyettes

Heti munkaidő:

40 óra

Előírt szakképzettség: Iskolai végzettség:

szakképzettség

Gyakorlati idő:

… év

Függelmi felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Közvetlen felettese (beosztás megnevezése)

igazgató

Kit helyettesít betegség, szabadság esetén.

igazgatót, igazgatóhelyetteseket

Ki helyettesíti betegség, szabadság esetén:

igazgatóhelyettesek

Munkaköri feladatai: az igazgató közvetlen segítője a kollégium munkájának irányításában, szervezésében, szakmai irányítást végez. Egyéb feladatok: a mellékletben Információ szolgáltatás -

kapott információk (mit, kitől, mikor, s hogyan): adott információk (mit, kinek, mikor, hogyan):

fenntartó, OH, igazgató igazgatónak, mk-vezetőknek, testületnek, dolgozóknak

Ellenőrzési tevékenység: a kollégiumon belül a tanulókkal kapcsolatos összes tevékenység Külső kapcsolatok:

szakmai jellegű a helyi intézményekkel, a megyei intézményekkel

Felelősség:

szakmai, munkaszervezési, túlórák esetében anyagi

A munkaköri leírást kiadta Kelt: ……………………….. ………………………………. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok. ………………..……………… munkavállaló Kelt: ………………………..

115

Kollégiumi igazgatóhelyettes I. 1.

2. 3. 4. 5.

6. 7. 8.

9. 10.

11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Pedagógiai, ügyviteli feladatai: A kollégiumban folyó valamennyi tevékenységi forma felett ellenőrzési joggal rendelkezik, tapasztalatait, észrevételeit közli az érdekeltekkel, s heti rendszerességgel tájékoztatja az igazgatót az érintett időszak eseményeiről. Megszervezi a helyettesítéseket, vezeti a helyettesítési naplót. Önállóan intézkedik a nevelők jóváhagyott munkabeosztásának alkalomszerű módosítása tekintetében. Havonként ellenőrzi a naplók vezetését, az esetleges hiányosságokra felhívja a figyelmet. Anyagilag is felelős a tanári túlórák, ügyeletek hó végi összesítésért. A tanév során köteles folyamatosan ügyelni a házirend és a napirend betartására. Tanév elején irányítja a csoportfelosztás munkáját, figyelembe véve az iskolák és nevelőtanárok, a DÖK részéről érkezett javaslatokat. Egyben javaslatot tesz a korrepetáló tanárok szaktárgyi összetételére és óraszámára. Tanév elején beindítja és a következőkben folyamatosan ellenőrzi a kollégiumban használt dokumentumokat. Ellenőrzi a tanulók ideiglenes bejelentkezését, orvosi igazolását, /tüdőszűrő/ valamint munkavédelmi oktatását. Minden tanév elején összesíti a szabad szilenciumos tanulók névsorát, valamint az iskolák /és szülők/ engedélyezése alapján az állandó kimenőket, a vasárnap későn, vagy hétfőn délelőtt érkező tanulók névsorát, ezeket rendszeresen köteles ellenőrizni. Folyamatosan vezeti és ellenőrzi a kollégiumra vonatkozó statisztikai adatokat, kimutatásokat, félévkor és a tanév végén összesítő adatokat szolgáltat a félévi, illetve az év végi munka értékeléséhez. A tanév során köteles biztosítani minden tanuló számára a nyugodt felkészülést, a tanulókkal való folyamatos és differenciált foglalkozást, a házi feladatok ellenőrzését, kikérdezését. Az érintett iskolákkal és a szülői házzal, a tanulmányi munkával kapcsolatosan tartson folyamatos kapcsolatot. Évente két alkalommal írásban is tájékoztassa a bukásra álló tanulók szüleit gyermekeik előmeneteléről. /november 30, április 30./ Ellenőrzi a szilenciumon kívüli foglalkozásokat /érdeklődési körök foglalkozása, sportversenyek, különböző vetélkedők, kollégiumi ifjúsági rendezvények./ Szervezi és ellenőrzi a korrepetálásokat. A korrepetáláson részt vevő tanulókról pontos nyilvántartást vezet és mozgósít az azokon való részvételre. A DÖK munkáját az önkormányzatot segítő tanárfelelőssel együtt segíti, irányítja, törekedve az önkormányzati elvek kiszélesítésére, gyakorlati alkalmazására. A diákönkormányzat közreműködésével évente megbeszéli és írásban rögzítik a DÖK tanár vezetőjével közösen a tanulók értékelésének szempontjait, a jutalmazás és büntetés helyi rendszerét, a kollégium házirendjét, annak esetleges változásait. Havonta köteles ellenőrizni a csoportvezető tanárok feljegyzését a tanulókról és a kollégiumi térítési díj pontos befizetését. Irányítja és ellenőrzi a kollégiumban a híradás, az ismeretterjesztés munkáját. /stúdió, plakátok, faliújságok./ Figyelemmel kíséri a tanulóifjúság magatartását, javaslatot tesz a tanulók dicséretére illetve elmarasztalására. Szervezi a kollégium szépítését, otthonossá tételét, folyamatosan köteles ellenőrizni a külső és belső rendet. A lehetőségek határain belül javaslatot tesz a tárgyi feltételek fejlesztéséről. Részt vesz valamennyi kollégiumi nevelői megbeszélésen, és ott a kollégiumi vezetés elvének megfelelően javaslatait, észrevételeit elmondja. Rendszeresen látogatja a csoportfoglalkozásokat, ezekről feljegyzést készít, tapasztalatait a csoportvezető tanárokkal megbeszéli. Éves látogatási illetve ellenőrzési tapasztalatairól írásos jelentést ad az év végi értekezlet anyagához, egyúttal minősíti a nevelőtanárok munkáját.

116 22. Az igazgató kérésére javaslatot tesz a jutalmazásokra, feljebb sorolásokra, esetleges mulasztások esetében az érdekeltek fegyelmi felelősségre vonására. 23. Irányítja munkavédelmi feladatok ellátását, ellenőrzését, részt vesz az évenkénti munkavédelmi bejárásokon. 24. A pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri és ösztönzi kollégáit azok felhasználására.

II. 1.

2. 3.

Pénzügyi és gazdasági feladatai Rendszeresen ellenőrizze a könyvtár és a tanulók által használt közös helyiségek leltározási anyagát, amennyiben szükségesnek látja – az észlelt hiányosságokról – számoljon be az igazgatónak, egyben tegyen javaslatot a felelősségre vonásra. A kollégium gondnokával rendszeresen ellenőrizze a belső és külső rendet, a hálók, a közös helyiségek állapotát és a számottevő hiányosságokról számoljon be az igazgatónak. Egyben pénzügyi és gazdálkodást ellenőrző feladatait a belső ellenőrzési terv alapján végzi.

Tiszaújváros, ………..

……………………………………….. munkáltató

…………………………………… munkavállaló

117 Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros Munkácsy u. 13.

Munkaköri leírás A tanár neve:

………………………………………………

Munkakör megnevezése: tanár A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja: A közoktatási köznevelési törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje:  a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. 

A munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: Pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök.

A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 1993. évi LXXVI. Tv. A szakképzésről, - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 10/1999. (V.13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, - Pedagógiai program.

A tanár a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

118 A munkakör tartalma Szakmai feladatok

I. Általános szakmai feladatok A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok

1.

- A tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel. - Tiszteli az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. 2.

Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakozásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelően oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

3.

Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése és oktatása érdekében végzi munkáját, az iskolában kialakított elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magába, amelyek minden nevelőre közösen vonatkoznak. A pedagógus  Heti munkaideje 40 óra.  Részt vesz a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken (a távolmaradást az igazgató engedélyezheti).  Részt vesz a munkaközösségi munkában, továbbképzésben.  Elvégzi az előírt adminisztratív és szervezési feladatokat.  Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik.  Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró dolgozatokat lehetőség szerint két héten belül kijavítja, megtekintésre kiadja a tanulóknak.  A témazáró dolgozatok időpontját előre közli a tanulókkal. 

 

Félévenként legkevesebb 3 (azaz három) osztályzatot ad tantárgyaiból minden tanítványának. Az I. félévben X.31-ig legalább1, X.20-ig a téli szünetig legalább 2, az osztályozó konferenciáig legalább 3 osztályzatnak kell benne lennie az osztálynaplóban minden tanuló minden tárgyából. A II. félév hasonló határnapjai: az első osztályzaté márc. 15., a másodiké a végzős osztályokban ápr.20., az alsóbb évfolyamokon ápr.30., a harmadiké az osztályozó konferencia napja. Részt vesz a fogadóórákon, az iskolai szintű rendezvényeken. A beosztásnak megfelelően ügyeleti illetve készenléti szolgálatot lát el.

119  

A tanévnyitó előtti napokban a tanév előkészítésében, a tanévzáró után a tanévzárás munkáiban vesz részt. Részt vesz a munkatervben szereplő rendezvényeken, programokon.

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a szaktanár feladatai a következők:              

A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként, egész tanévre. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások /szakkör, felzárkóztatás, versenyre készítés/ megtervezése a foglalkozások egész tartamára. Felkészülés a tanítási órákra. A tanításhoz szükséges eszközök előkészítése. Az órák pontos kezdése és befejezése. Tanóra elején a tanulók jelenlétének ellenőrzése, a hiányzás jelzése az osztálynaplóban. Írásbeli dolgozatok, feladatlapok készítése. A tanulók iskolai és otthoni munkájának ellenőrzése. A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása és azok beírása az osztálynaplóba. Szükség szerint helyettesítés /külön díjazás ellenében/. A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről fogadóórán, szülői értekezleten. Félévi és év végi osztályozó vizsgák előkészítése, lebonyolítása. Közreműködés – szükség esetén – tanulói fegyelmi eljárásban, fegyelmi tárgyaláson. Betegség, hiányzás esetén az igazgató illetve az igazgatóhelyettes időben történő értesítése, előre tudott távollét esetén a tananyag kiírása.

120

A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok       

A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A pedagógiai program alapján az ismeretátadás, a nevelés módszereit megválasztja. A helyi tanterv figyelembevételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Tiszaújváros, ……. év…………………….. hó ………..nap.

……………………………………….. átadó

…………………………………… átvevő

121

Az osztályfőnök munkaköri leírása Az osztályfőnök feladatkörébe a nevelési feladatok mellett a következő tevékenységek tartoznak:             

a szaktanárokkal és a felvételiért felelős tanárral együttműködve orientálja a tanulók emelt szintű érettségire felkészítő óraválasztását, odafigyel a tanulók iskolai magatartására és szorgalmára, indokolt esetben a megfelelő szankciókat alkalmazza, folyamatos kapcsolatot épít ki tanítványai szüleivel, nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket, azok következményeit, megbízása szerint közreműködik az iskolai rendezvények megszervezésében, a 11. és 12. osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, 12. osztályban kiemelt feladat a tanulók érettségire, szakmai vizsgára való jelentkeztetése, 12. osztályban felelős a középszintű érettségi vizsga, szakmai vizsga technikai lebonyolításáért az osztályában, köteles az intézmény vezetői által kért statisztikai adatokat az osztályáról határidőre elkészíteni, kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, az anyakönyv, a bizonyítványok pontos, precíz vezetése, tanítványai napi hiányzását ellenőrzi, legkésőbb 8 napon belül igazoltatja, szükség szerint intézkedik a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően, az adott havi hiányzásokat a következő hónap 15. napjáig összesíti, a szaktanári órabeírást (tananyag, sorszám) hetente ellenőrzi, kollégáival a hiányokat pótoltatja. Sikertelen próbálkozásait (szükség esetén) jelzi az iskolavezetésnek, figyelemmel kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére, kollégáival a hiányokat pótoltatja. Sikertelen próbálkozásait (szükség esetén) jelzi az iskolavezetésnek.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Tiszaújváros, ……. év…………………….. hó ………..nap.

……………………………………….. átadó

…………………………………… átvevő

122 A munkaközösség-vezető munkaköri leírása

I.

Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása:          

felelős a munkaközösség iskolai szintű szakszerű működéséért, a munkaközösségi feladatok koordinálásáért; feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása; felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, a jelentkező problémák azonnali jelzéséért; közreműködik a szakterületéhez tartozó tanulmányi versenyek megszervezésében; évente tervet készít a szakmai fejlesztési elképzelésekről; figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, azt koordinálja, szükség esetén segíti; az igazgató által átadott területeken szakmai szempontú ellenőrzést végez, annak eredményeiről beszámol az igazgatónak; részt vesz az intézmény munkájának értékelésében, azt az igazgató felkérésére rövid jelentésekkel segíti; figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, önképzését; megszervezi a hiányzó kollégák szakszerű helyettesítését;

II. Különleges felelőssége: Személyzeti feladatok:   

munkaerő-fejlesztési elképzelések megfogalmazása; továbbképzési javaslatok megfogalmazása; jutalmazásban, értékelésben való közreműködés.

Tervezés:   

szakmai eseményterv összeállítása; az iskolai munkatervhez való kapcsolódási pontok megfogalmazása; beszerzési, fejlesztési tervek előterjesztése.

Technikai döntések:  munkaközösségi események időtervének, tematikájának elkészítése. Pénzügyi felelősség:  szakmai eszközök beszerzésének tervezése. Bizalmas információk:  kötelessége a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása;  a kollégákkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli;  az osztályokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli;  a minősítések során megfogalmazottak hivatali titkot képeznek. III. Ellenőrzési feladatok:  ellenőrzi a munkaközösség munkatervének időarányos megvalósulását;  közreműködik a mérésmetodikai feladatokban;  részt vesz a munkaközösség tagjai munkájának értékelésében;  elvégzi az igazgató által átruházott egyéb ellenőrzési feladatokat.

123 IV. Kapcsolatok:  operatív munkája során kapcsolatot tart az igazgatóval;  együttműködik munkaközösség-vezető társaival;  napi szakmai-pedagógiai kapcsolatot tart a munkaközösség tagjaival;  kapcsolatot tart a nem iskolai szintű szakmai csoportokkal. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Tiszaújváros, ……. év…………………….. hó ………..nap.

……………………………………….. átadó

…………………………………… átvevő

124

3.sz. számú melléklet Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros, Munkácsy u.13. OM. azonosító: 029265

Adatkezelési Szabályzat

Érvényes: 2012. szeptember 01-től

Pogonyi-Simon Edit igazgató

125

Általános rendelkezések 1. fejezet A szabályzat célja és hatálya 1. a) E szabályzat célja, hogy meghatározza az iskolában vezetett nyilvántartások működésének törvényes rendjét, valamint biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. b) A szabályzat hatálya kiterjed valamennyi személyes adatokat tartalmazó adatkezelésre.

2. fejezet Az adatvédelem alapfogalmai és elvei A személyes adat 1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról ( a továbbiakban: Adatvédelmi tv.) 2. § (1) E törvény alkalmazása során személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. 2. a) Személyes adatok az azonosító és a leíró adatok. b) Az érintett egyediesítésére természetes vagy mesterséges azonosító adatok szolgálnak. Természetes azonosító adat különösen az érintett neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakóhelyének illetve tartózkodási helyének címe. Mesterséges azonosító adatok a matematikai vagy más algoritmus szerint generált adatok, így különösen a személyi azonosító kód, a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ), az adóazonosító jel, a személyi igazolvány száma, és az útlevél száma. c) A leíró adatok az adatkezelés célja tekintetében releváns egyéb adatok. A meghatározott természetes személlyel kapcsolatba nem hozható leíró adat nem személyes adat (pl. statisztikai adat).

126

Az adatkezelés és az adatfeldolgozás Adatvédelmi tv. 2. § (9) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. a) Adatkezelő: a törvény 2. § (8) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző vagy mással végeztető személy. b) Adatfeldolgozó: a törvény 2. § (16) bekezdésének megfelelően az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is - személyes adatok feldolgozását végzi. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Adatvédelmi tv. 5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. 3. a) Személyes adat csak meghatározott törvényes célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető, a cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és ideig. Ha az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok kezelése egyébként jogellenes, az adatokat törölni kell. b) A törlés az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk már nem lehetséges. Az adatkezelés törlésével, megszüntetésével kapcsolatos tényeket jegyzőkönyvbe kell venni. Az adatok törlésének részletes szabályait az Intézmény iratkezelési és selejtezési szabályzata állapítja meg.

3. Fejezet. Az adatkezelések szabályai 4. a) Személyes adat az Intézményen akkor kezelhető, ha - ahhoz az érintett írásban hozzájárult, vagy - azt törvény illetve törvény felhatalmazása alapján az Intézmény szabályzata elrendeli.

127

b) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell az adatkezelés célját, valamint azt, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatása esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt, illetve Intézményi szabályzatot is. c) Az Intézményben adatkezelést végző alkalmazottak kötelesek az általuk megismert személyes adatokat szolgálati tikokként megőrizni. Ilyen munkakörben csak az foglalkoztatható, aki titoktartási nyilatkozatot tett. Intézményen belül adattovábbítás, adatkezelés Adatvédelmi tv. 8. § (1) A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. 5. a) Az Intézmény szervezeti rendszerén belül a közalkalmazottak és a tanulók személyes adatai a feladat elvégzéséhez szükséges mértékben és ideig – csak olyan szervezeti egységhez továbbíthatók, amely a közalkalmazotti jogviszonnyal illetve a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztratív és szervezési feladatokat lát el. Adattovábbítás megkeresés alapján 6. a) Az Intézményen kívüli szervtől vagy magánszemélytől érkező, adatközlésre irányuló megkeresés csak akkor teljesíthető, ha az érintett erre írásban felhatalmazza az Intézményt. Az érintett előzetesen is adhat ilyen tartalmú felhatalmazást, amely szólhat valamely időtartamra és a megkereséssel élő szervek meghatározott körére. b) Az érintett nyilatkozattételétől függetlenül teljesíteni kell a bűntető ügyekben eljáró hatóságoktól – rendőrség, bíróság, ügyészség, vám- és pénzügyőrség – valamint a nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkezető megkereséseket. E szervek megkereséseiről az illetékes adatkezelő közvetlenül vagy szolgálati felettese útján köteles tájékoztatni az Intézmény igazgatóját. Az adatszolgáltatás csak az igazgató jóváhagyásával teljesíthető. c) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. § (2) bekezdése szerint – Az az adatkezelő szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetőleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényéről, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekről az érintettet, illetőleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat. d) A megkeresés alapján teljesített adatszolgáltatással kapcsolatos tényeket, körülményeket jegyzőkönyv felvételével dokumentálni kell. A jegyzőkönyv az alábbi adatokat tartalmazza: - a megkeresést kezdeményező szerv, vagy személy megnevezése, postacíme, telefonszáma,

128

-

az adatkérés célja, rendeltetése, az adatkérés jogszabályi alapja, illetve az érintett nyilatkozata, az adatkérés időpontja, az adatszolgáltatás alapjául szolgáló adatkezelés megnevezése, az adatszolgáltatást teljesítő szervezeti egység megnevezése, az érintettek köre, a kért adatok köre, az adattovábbítás módja

e) A jegyzőkönyvet öt évig kell megőrizni. Külföldre irányuló adattovábbítás 7. a) Olyan adatkezelés esetén, amelynél számolni kell külföldre irányuló adattovábbítással, az érintettek figyelmét erre a körülményre már az adatok felvétele előtt fel kell hívni. Az érintett írásbeli felhatalmazása nélkül személyes adat külföldre nem továbbítható, kivéve, ha a törvény ezt lehetővé teszi. b) A külföldre irányuló adatszolgáltatással kapcsolatos tényeket, körülményeket jegyzőkönyv felvételével dokumentálni kell. A jegyzőkönyv az alábbi adatokat tartalmazza: - az adattovábbírás címzettje (megnevezés, postacím, telefonszám), - az adattovábbítás célja, rendeltetése, - az adattovábbítás jogszabályi alapja, illetve az érintett nyilatkozata, - az adattovábbítás időpontja, - az adatszolgáltatást teljesítő szervezeti egység megnevezése, - az érintettek köre, - a továbbított adatok köre, - az adattovábbítás módja. c) A jegyzőkönyvet öt évig kell megőrizni. Személyes adatok nyilvánosságra hozatala 8. Az Intézményen kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha törvény rendeli el – tilos. Az Intézményről szóló – személyes adatokon is alapuló – statisztikai adatok közölhetők.

4. Fejezet. Adatbiztonsági rendszabályok 9. Adatvédelmi tv. 10. § (1) Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási sza-

129

bályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (2) Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. 10. Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Számítógépen tárolt adatok 11. A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: a) Biztonsági mentés: a személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen – a hallgatói nyilvántartás esetén hetente, a bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából pedig havonta – kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. b) Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát – a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat – el kell választani az aktív résztől, majd a passzívált adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az e szabályzat különös részében említett adatkezelések archiválást évente egyszer kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. c) Tűzvédelem: Az adatokat és adatbázisokat tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni. d) Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintézők, asztali számítógépein gondoskodni kell a vírusmentesítésről. e) Hozzáférés-védelem: Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal – legalább felhasználói névvel és jelszóval – lehet hozzáférni. Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni. A jelszavak cseréjéről rendszeresen gondoskodni kell. a rendszergazda legalább kéthetente, az ügyintéző felhasználók pedig legalább negyven naponként új jelszót adnak meg. f) Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen. Manuális kezelésű adatok

130

12. A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbintézkedéseket kell foganatosítani: a) Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni. b) Hozzáférés-védelem: A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat lemezszekrénybe, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos iratokat pedig különálló, zárható helyiségben, zárható iratszekrényekben kell őrizni c) Archiválás: Az e szabályzat különös részében említett adatkezelések iratainak archiválását évente egyszer el kell végezni. Az archivált iratokat az Intézmény iratkezelési és selejtezési szabályzatának valamint az irattári terveknek megfelelően kell szétválogatni, és irattári kezelésbe venni. Az érintett jogai és érvényesítésük Adatvédelmi tv. 11. § (1) Az érintett a) tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről (12. és 13. §), valamint b) kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését (14-16. §). 13. a) Az érintett az illetékes ügykezelőtől tájékoztatást kérhet a róla szóló adatkezelésről és abba bele is tekinthet. A betekintést úgy kell biztosítani, hogy ez alatt az érintett más személy adatait ne ismerhesse meg. b) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták meg az adatokat. c) A tájékoztatás illetve a betekintés biztosítása csak akkor tagadható meg, ha a kért adatokat az illetékes szerv a megfelelő eljárás keretében – az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szabályai szerint – előzetesen államtitokká vagy szolgálati titokká nyilvánította, az adatkezelő köteles az érintettel a közlés megtagadásnak indokát közölni. d) Adatváltozás vagy téves adatrögzítés észlelése esetén az érintett kérheti kezelt adatainak helyesbítését, illetve kijavítását. A téves adatot az adatkezelő két munkanapon belül helyesbíteni köteles. e) Nem kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelés esetén az érintett indokolás nélkül kérheti kezelt adatainak törlését. A törlést két munkanapon belül el kell végezni. 14. Adatkezeléssel kapcsolatos jogainak megsértése esetén az érintett személy az igazgatóhoz fordulhat.

131

5. Fejezet. Ellenőrzés 15. a) Az adatvédelemmel kapcsolatos előírások, így különösen jelen szabályzat rendelkezéseinek betartását az igazgató ellenőrzi. b) Az egyes adatkezelések ellenőrzését szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell végezni. Az ellenőrzés tapasztalatairól feljegyzést készít.

Adatkezelések 6. Fejezet. Tanulói nyilvántartás 16. a) A tanulói nyilvántartás a tanulói jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálásra szolgáló adatkezelés, melynek jogszabályi alapját a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közoktatási tv.), az Intézmény szervezeti és működési szabályzata képezi. b) A hallgatói nyilvántartás adatai a hallgató tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítésével, valamint az ösztöndíj illetve tandíj megállapításával, folyósításával illetve megfizetésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatok ellátására használhatók fel. Köznevelési törvény 44. § (5) szerint a tanulói adatokról nyilvántartásba felvehető adatok: 1. A gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma. 2. A szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma. 3. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - a felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma,

132

- a tankönyvellátással kapcsolatos adatok. 4. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

7. Fejezet. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai Köznevelési törvény 44. § (7) alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen: - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. A nyilvántartás kezelése vegyes rendszerben, számítógépen és manuális módszerrel történik. Az adatok biztonságáról az adatkezelő gondoskodik.

8. Fejezet. Záró rendelkezés 18. Ezen határozat 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.

4. sz. melléklet Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580 Tiszaújváros, Munkácsy u.13. OM azonosító: 029 265

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Érvényes: 2013. január 01-től

Jóváhagyta: Pogonyi-Simon Edit intézményvezető

2

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (továbbiakban: intézmény) iratkezelési szabályzatát a többször módosított a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben (továbbiakban: Ltv.) foglaltak alapján – a B-A-Z. Megyei Levéltár egyetértésével - a következők szerint határozom meg.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Szabályzat az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium iratkezelésének rendjét határozza meg. A külön törvény szerint minősített adatok kezelése és a személyügyi nyilvántartások vezetése kapcsán keletkezett iratokra a Szabályzatban foglaltakat abban az esetben kell alkalmazni, ha jogszabály, illetve belső szabályozás másként nem rendelkezik. A pénzügyi bizonylatokat, számlákat külön szabályozás szerint kell kezelni. Az iratok kezelése során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe kell venni. Az iratkezelési szabályzatot csak a B-A-Z. Megyei Levéltár egyetértésével lehet kiadni és megváltoztatni. A szabályozás célja, hogy az iratok továbbításának szabályait oly módon határozza meg, hogy az irat útja nyomon követhető, az irat holléte pontosan megállapítható, és az irat visszakereshető, épségben megőrizhető legyen, szolgálja az intézményünk és annak valamennyi szervezeti egysége feladatainak eredményes és gyors megoldását, rendeltetésszerű működését.

3

II. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE, RENDSZERE, FELÜGYELETE Az iratkezeléssel összefüggő alapvető feladatokat az intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az intézményvezető felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. Az iratkezelést végző szervezeti egységek az iratkezelést e Szabályzat alapján az intézményvezető felügyeletével látják el. Az iratkezelésért az intézményvezető felelős, aki - felügyeli a szervezeti egységek iratkezelési feladatainak ellátását, - évenként egy alkalommal ellenőrzi az intézmény szervezeti egységeinél folyó iratkezelést, az iratkezelési szabályzat végrehajtását. Az ellenőrzés eredményét ismerteti az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjével és intézkedést kezdeményez a szabálytalanságok megszüntetéséről, - összeállítja az intézmény irattári tervét és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását, - gondoskodik az iratkezeléssel foglalkozó dolgozók szakmai továbbképzéséről. Az intézmény szervezeti egységeinek vezetői: felelősek azért, hogy szervezeti egységüknél az iratkezelés jelen Szabályzatban meghatározottak szerint történjen. III. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE, ELLENŐRZÉSE 1. A küldemények átvétele Az intézményünkhöz a következő módon érkeznek küldemények: - postai úton, - hivatali kézbesítéssel, - telefaxon, - ügyfél által személyesen történő benyújtással, - informatikai- telekommunikációs eszközökön.

4

A postahivatalban - külön-külön bérelt fiók címére érkezett küldeményeket minden munkanapon a kézbesítő veszi át, és azt lehetőleg zárható táskában szállítja az intézmény székhelyére. Azokat a küldeményeket, amelyek nem postafiókra érkeztek, de az átvétel időpontját és tényét a posta részére igazolni kell, ugyancsak a intézménynél meghatalmazással rendelkező dolgozók vehetik át és igazolhatják az átvételt. Ebben az esetben a címzett, vagy az általa meghatalmazott személy jogosult az átvételre. A hivatali kézbesítéssel, vagy ügyfél által személyesen benyújtott beadvány átvételére a kézbesítő jogosult. A telefaxon, informatikai-telekommunikációs eszközökön érkezett küldeményt a titkárság kezeli. 2. Az átvétel elismerése A küldemény átvevője a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az ajánlott küldemények átvételét. Az "azonnali" és "sürgős" jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Tértivevényes küldemények esetén a küldemény átvevője gondoskodik a tértivevény visszajuttatásáról a feladóhoz. Az ügyfél vagy képviselője által személyesen beadott irat esetén az átvételt az átadás alkalmával igazolni kell. Az igazolásban a következő adatokat kell feltüntetni: -

feladó neve, címe,

-

címzett szervezeti egység megnevezése,

-

átvétel időpontja (év, hónap, nap),

- aláírás. A küldeményeket az átvétel napján, de legkésőbb az átvételt követő első munkanap kezdetén át kell adni a IV/1. pontban megjelölt postabontásra jogosult iratkezelőnek. 3. A küldemény ellenőrzése átvételkor A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni: -

a küldemény átvételére való jogosultságát a címzés alapján,

-

a kézbesítőokmányok és a küldeményen lévő adatok azonosságát,

-

az iratot tartalmazó boríték, csomagolás sértetlenségét.

Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt felbontatlanul azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a postának vagy a feladónak. 4. Sérült küldemény kezelése

5

Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét „felbontva" vagy "sérülten érkezett" záradék rávezetésével a borítékon a küldemény átvevője megjelöli, és soron kívül ellenőrzi a küldemény tartalmának meglétét. A levél tartalmából megállapíthatóan hiányzó iratokról a küldemény átvevője és a IV/1. pontban megjelölt postabontó jegyzőkönyvet vesz fel, és a feladót a tárgyban felvett jegyzőkönyv megküldésével - értesíti.

IV. AZ IRATOK BONTÁSA 1. A beérkezett küldeményeket - a IV/2. pontban foglaltak kivételével - az iratkezelést végző dolgozó bonthatja fel és láthatja el az érkezés napját jelölő érkeztető bélyegzővel. (Az iratok további átadásával kapcsolatos szabályokat a VI. fejezet rendelkezései tartalmazzák.) 2. Felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani: -

a névre szóló, megállapíthatóan magánjellegű,

-

a "saját kezű felbontásra" jelzésű küldeményeket.

A felbontás nélkül a címzettnek továbbítandó küldeményeket átadókönyvvel kell átadni. A címzett az általa átvett hivatalos küldeményt iktatás céljából soron kívül köteles az iktatást végző iratkezelőhöz visszajuttatni. A címzett által átvett magánlevél nem iktatásköteles. 3. Téves felbontás A 4.2. pontban rögzítettek ellenére tévesen felbontott küldeményeket ismételten le kell zárni, és rá kell vezetni a "Téves felbontás" szöveget, a keltezést és a felbontó nevét, aláírását. Az ismételten lezárt iratot a IV/2. pont szabályai szerint haladéktalanul el kell juttatni az iratkezelőn keresztül a címzetthez. A fentiek szerint kell eljárni, ha a felbontást követően derül ki, hogy a küldeményben minősített irat van.

4. A küldemény ellenőrzése bontáskor A küldemények felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az iraton feltüntetett valamennyi melléklet megérkezett-e. Az irathiányt az iraton, vagy az előadói íven, vagy jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ez utóbbi esetben a jegyzőkönyv egy példányát a küldeményhez mellékelni

6

kell. A mellékletek hiánya az ügyintézést nem akadályozhatja, a hiánypótlást az ügyintéző kezdeményezi. 5. Értékkezelés Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a küldemény felbontója az értéket, illetve annak összegét keltezve és aláírva köteles az iraton feltüntetni és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt pedig csatolni kell az iratokhoz. V. AZ IRATOK IKTATÁSA 1. Intézetünknél az iktatás manuálisan folyik. Az iratok iktatása alszámokra tagolódó sorszámos rendszerben történik. Ebben az esetben, az ügyben keletkezett első irat önálló sorszámot kap, míg a többi irat ennek a sorszámnak az alszámára kerül, tehát a sorszám alszámára csak a közös tárgy következtében szervesen összefüggő iratok jegyezhetők be. Amennyiben az iratnak van sorszámra iktatott előzménye, akkor az újjonan beérkező iratot a korábbi sorszám következő alszámára kell iktatni. 2. Valamennyi, az Intézményhez érkező, illetve az intézménynél keletkező iratot - a V/3. pontban foglaltak, illetve jogszabályban meghatározottak kivételével - iktatni kell, de minden iratot csak egyszer szabad iktatni. Az iktatás az iktatóbélyegzőnek az ügyiraton való elhelyezéséből, a lenyomat rovatainak kitöltéséből és ügyirat nyilvántartási adatainak az elektronikus iktatási nyilvántartásban az iktatással megbízott iratkezelő általi rögzítéséből áll. Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó "sürgős" jelzésű iratokat. 3. Jogszabályban meghatározott esetben nyilván kell tartani, de nem kell iktatni különösen: - tájékoztatókat, - közlönyöket, folyóiratokat, napilapokat, hivatalos lapokat stb., - visszaérkezett tértivevényeket, - reklám- és propaganda anyagokat (prospektusok, szórólapok stb.), - könyveket, hivatalos kiadványokat (katalógusok, tarifa- és árjegyzékek),

7

- előfizetői felhívásokat, árajánlatokat, - üdvözlő lapokat, - jogkövetkezménnyel nem járó meghívókat, tömeges értesítéseket. A pénzügyi bizonylatok, számlák, egyéb pénzügyi okmányok kezelésének, nyilvántartásának rendjét, továbbá a személyügyi nyilvántartások vezetése kapcsán keletkezett iratok kezelésének rendjét az erre vonatkozó jogszabályok és az MK belső szabályzatai határozzák meg. 4. Iktatóbélyegző A papíralapú beérkező iratok iktatásakor az iktatóbélyegző lenyomatát az irat üres részén kell elhelyezni, és a lenyomat rovatait kitölteni. Amennyiben az iraton nincs üres hely, az irathoz üres lapot kell mellékelni, és az iktatóbélyegzőt rányomni. Az iktatóbélyegző lenyomata az alábbi adatokat tartalmazza: - a szerv nevét, székhelyét, - az iktatás évét, hónapját, napját, - az iktatószámot, - az ügyintéző nevének rovatát, - a mellékletek számát. Az iktatóbélyegző lenyomat rovatainak kitöltése az elektronikus iktatási nyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg történik. (Az iktatóbélyegzőn a mellékletek mennyiségét 9 darabig számmal, ezen felül "iratcsomó" jelzéssel kell feltüntetni.)

8

5. A gyűjtőszám, gyűjtőív használata Ha intézkedésre, vagy felhívásra több szervtől, szervezeti egységtől érkeznek válaszok, azokat az ügyintéző külön iktatás nélkül gyűjtőíven tarthatja nyilván. A beérkezett válaszokra fel kell írni az iktatószámot és a gyűjtőív sorszámát. Gyűjtőszámon iratváltást nem lehet nyilvántartani. A gyűjtőív használatát jelölni kell az előadói íven és az iktatóprogramban. Az ügyintézés után a gyűjtőív az iratok mellett marad és így kerül irattárba. A gyűjtőszámok jegyzékét év végén a kapcsolódó tárgy megjelölésével a kinyomtatott iktatókönyv első lapjához kell csatolni. A jegyzék kinyomtatása és kezelése minden szervezeti egységnél az iktatást végző iratkezelő feladata.

VI. A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS IRATOK KEZELÉSE 1. A tanuló közösségi szolgálati jelentkezési lapot tölt ki, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. A jelentkezési lap egy példánya a tanulónál, egy az iskolában marad, egy példány pedig a fogadó intézményhez kerül. 2. Az osztályfőnökök az osztálynaplókban havonta, a törzslapokon tanév végén dokumentálják, hogy melyik tanuló hány órát teljesített közösségi szolgálatban. 3. Amennyiben a tanuló intézményt vált, az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulóé, egy pedig az intézménynél marad. 4. A tanulók a közösségi szolgálat teljesítését a közösségi szolgálati naplójukban vezetik, ahová a tanuló beleírja tapasztalatait, élményeit, magát a tevékenységet is. A teljesített óraszámot a mentor és az osztályfőnök aláírásával igazolja. A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumokat addig kell megőriznie a tanulónak, míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. 5. A szolgálat elvégzése a tanuló bizonyítványában rögzítésre kerül.

9

6. Az iskola és a fogadó szervezet oklevelet állít ki a tanuló számára a program lezárásakor.

VII. IRATTÁROZÁS ÉS LEVÉLTÁRBA ADÁS 1. Irattári terv Jelen szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza az intézmény irattári tervét. Az irattári terv meghatározza az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, azok megőrzési idejét, meghatározza, hogy mely iratokat, milyen időpontban kell átadni a B-A-Z. Megyei Levéltárnak. Az irattári tervet - szükség szerint - de legalább évenként felül kell vizsgálni, és a szükséges módosításokat, bővítéseket – a B-A-Z. Megyei Levéltár egyetértésével - át kell vezetni. A mellékletben szereplő irattári tervek tartalmazzák az egyes irattári tételszámokhoz tartozó irattári jeleket is. Az irattári jel egy olyan 5 pozíciós azonosító, amelyben az egyes pozíciók kódolásokat tartalmaznak. Az irattári jelek kódolása a következő: a.) 1-2. pozíció: az ügykörcsoport b.) 3. pozíció: keletkezés, ügyintézés helye, szervezeti egység betűjele. Az egyes szervezeti egységek irattári jelben szereplő betűjeleit jelen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. c.) 4. pozíció: Selejtezési idő Selejtezési jel

Selejtezési idő

1 2 3 4 5 6 0

2 év 5 év 10 év 15 év 30 év 75 év nem selejtezhető

d.) 5. pozíció: Levéltárba helyezés Levéltári elhelyezés jele

Levéltári elhelyezés ideje

0 1 2 3 4

nem kell átadni a levéltárnak 15 év 20 év 25 év 50 év

10

A nem tartós megőrzést biztosító adathordozón érkezett iratokról az ügyintézés során másolatot kell készíteni. Az átmeneti irattár az átmeneti irattárba történő helyezéstől számított - legfeljebb - 10 évig őrzi az iratokat, ennek letelte után a lezárt évfolyamú iratokat átadja a központi irattárnak. Ezen időpontot megelőzően is át kell adni a központi irattárnak szervezeti egység megszűnése esetén a szervezeti egység átmeneti irattárában őrzött iratait. 2. Elhelyezés központi irattárban Az átmeneti irattárból a központi irattárba 2 példányban készült átadási jegyzék aláírása ellenében kell az iratokat átadni a központi irattár kezelőjének. A központi irattárat a titkárság kezeli. Az átvételi jegyzék egyik példánya az átadónál, másik példánya a központi irattár kezelőjénél marad. A központi irattárba adás tényét a központi irattár kezelője az iktatási nyilvántartásban is rögzíti. A központi irattárban történő elhelyezés előtt a központi irattár dolgozója megvizsgálja, hogy az iratanyag teljes-e, az irattározási szabályoknak megfelel-e, majd az iratanyagot az irattári tételszámnak és az irattári jelnek megfelelő iratgyűjtőbe teszi. Az iratgyűjtő borítóján fel kell tüntetni az irattári jelet, az irat keletkezési évét, valamint azokat a sorszámokat, amelyeknek iratait az iratgyűjtő tartalmazza. Minden egyes tételnek évenként új iratgyűjtőt kell nyitni. Ezen belül sorszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az egy közös irattári tételszámon szereplő iratok őrzési ideje azonos, így selejtezés, levéltári átadás céljára együttesen kiemelhetők. Az iratokat hajtogatás nélkül, eredeti alakjukban kell tárolni, hogy az iratok megtörése ne veszélyeztesse anyagának épségét. Az irattárba helyezett iratokról a központi irattár dolgozója nyilvántartást vezet. A központi irattár dolgozója évenként - év végén - ellenőrzi az iktatási nyilvántartás adatai alapján az elintézett, de központi irattárba, az átmeneti irattárba történő elhelyezéstől számított 10 éven belül le nem adott lezárt évfolyamú iratokat, továbbá ezen túlmenően azokat a lejárt őrzési idejű iratokat is, amelyeknek selejtezéséről nem érkezett a selejtezési jegyzőkönyv. Az irattár helyiségeiben idegen személyek csak az irattár felelősének jelenlétében tartózkodhatnak. Az irattári anyag használata történhet belső ügyviteli célból és külső szerv vagy személy megkeresésére. A használat módjai: betekintés, kölcsönzés, másolatkészítés.

11

3. Selejtezés Az iratanyagnak azt a részét, azokat az irattári tételekhez tartozó iratokat, amelyeket az irattári terv nem minősít maradandó értékűnek (levéltárba adási határidő nincs feltüntetve), őrzési idejük túlhaladta a selejtezési határidőt, és amelyre az ügyvitelben sincs tovább szükség (selejtezési határidő) ki kell selejtezni. Az iratok selejtezését selejtezési bizottság végzi. A bizottság elnöke a intézményvezető által kijelölt személy, tagjai: a központi irattár dolgozója, valamint annak a szervezeti egységnek az iratkezelője, és a szervezeti egység vezetője által kijelölt dolgozója, amelynek az iratait selejtezésre előkészítik. A bizottságnak csak olyan személy lehet a tagja, aki az iratok jelentőségével tisztában van, áttekintéssel rendelkezik az intézmény működését és ügyiratkezelését illetően. Az iratselejtezésről 3 példányban a selejtezési bizottság tagjai által aláírt selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 2 példányát iktatás után a központi irattáron keresztül kell megküldeni a B-A-Z. Megyei Levéltárhoz selejtezési engedélyezés céljából. A selejtezési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: -

az intézmény nevét,

-

az iratok irattári tételszámát, irattári tétel megnevezését és irattári jelét,

-

annak a szervezeti egységnek a megnevezését, amelynek az iratanyaga selejtezésre kerül,

-

a kiselejtezendő iratok évkörét,

-

a kiselejtezett iratok mennyiségét iratfolyóméterben,

-

a selejtezési jegyzőkönyv felvételének idejét, helyét,

-

a selejtezők nevét,

-

a selejtezés alapjául szolgáló iratkezelési szabályzat megnevezését,

-

a selejtezési bizottság tagjainak nyilatkozatát a szabályszerűségről és hiteles aláírásukat.

A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. A megsemmisítés szabályainak betartásától az adatvédelmi szabályozás figyelembevételével kell gondoskodni. 4. Levéltárba adás Az erre vonatkozó jegyzék – 3. sz. melléklet – figyelembe vételével legkorábban 15 év (a 15 év csak ajánlott, de nem kötelező, ettől el lehet térni) őrzési idő után, teljes lezárt évfolyamokban, ügyviteli segédletekkel együtt, annak mellékletét képező iratjegyzékkel - át-

12

adás-átvételi jegyzőkönyvvel – az intézmény költségére, a B-A-Z. Megyei Levéltárral előzetesen egyeztetett időpontban kell átadni. A visszatartott iratokról külön jegyzék készül. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza: - az átadás helyét és idejét, - az átadó képviselőjének nevét, - az átvevő B-A-Z. Megyei Levéltár és képviselőjének nevét, - az átadásra kerülő iratok irattári tételszámát, irattári jelét, - az átadásra kerülő iratok évkörét, annak a szervezeti egységnek a megnevezését, amelynek iratanyaga kerül átadásra, - sorszámozva a segédleteket, - az irat mennyiségét iratfolyóméterben, - kutathatósági kikötéseket. Az iratok levéltári átadásának tényét és idejét az irattári segédleteken át kell vezetni. -

A B-A-Z. Megyei Levéltár az átadott iratok használatát az átadó, illetve jogutódja írásbeli kérésére - az azonosításhoz szükséges információk alapján - ügyviteli célból engedélyezheti. Biztosítja a betekintést, hiteles másolatot készít, és iratot kölcsönöz. A kölcsönzési kérelem másolattal is teljesíthető. A maradandó értékű (levéltárba adandó) elektronikus adathordozón lévő iratokat év végén - de legkésőbb garanciális idejének lejárta, vagy a levéltárba adás előtt - időtálló adathordozóra ki kell nyomtatni.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a szabályzat 2013. január 01. napján lép hatályba.

13

Az intézménynél Erdélyi Lajos igazgatóhelyettesnek kell gondoskodni, hogy a szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. Tiszaújváros, 2013. január 01. Pogonyi-Simon Edit intézmény vezetője

1. sz. melléklet

Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium iratkezelést végző szervezeti egységek megnevezése, az egyes szervezeti egységek megkülönböztető jelei

Sorszám

Iratkezelést végző szervezeti egységek

Irattári jelben szereplő betűjel

1.

Brassai épület

B

2.

Eötvös épület

E

3.

Kollégium

K

14

2/. sz. melléklet Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3580. Tiszaújváros Munkácsy út 13.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez a nevelési-oktatási intézmények működéséről A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok I. Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

Őrzési idő (év)

I.

1.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

nem selejtezhető

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem,

10

5.

Fenntartói irányítás

10

6.

Szakmai ellenőrzés

10

7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

8.

Belső szabályzatok

10

9.

Polgári védelem

10

10.

Munkatervek, jelentések, Statisztikák Panaszügyek

5

11.

Nevelési-oktatási ügyek

5

II.

12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

13.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

15

18.

Pedagógiai szakszolgálat

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

25.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26.

Az érettségi vizsga, szakmai vizsga

1

27.

Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

5

Gazdasági ügyek

III.

27.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

28.

Társadalombiztosítás

50

29.

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

30.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

31.

A tanműhely üzemeltetése

5

32.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

33.

Szakértői bizottság szakértői véleménye

20

16 3.

sz. melléklet

Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros, Munkácsy u. 13.

Levéltár részére átadott ügyiratok jegyzéke Ügyiratok befejezési éve: Doboz sorszáma

Tételszám

Átadási éve: Tételszám megnevezése

Nyilvántartási számkör

17

Megismerési nyilatkozat Az iratkezelési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

Rácz Edina

iskolatitkár

2013. január 01.

Galovics Ildikó

iskolatitkár

2013. január 01.

Aláírás

18 5. sz. melléklet EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETE

Igazgató

Szakképzési igh.

Villamos és ügyv. szakvez.

Műszaki ügyintéző

Tanügyigazgatási igh.

Gyakorlati okt. vez.

Villamos és ügyv. mk.vez.

Gépész elm. közg. mk. vez.

Gépész gyak. mk.vez.

Vill. és ügyv. szaktanárok

Gépész és közgazd. szaktanárok

Szakoktatók

Általános igh.

Igazgatótanács

Kommunikációs igh.

Kollégium igh.

Ápolóasszisztens

Adminisztratív dolgozók

Közismereti mk.vezetők

Gyógypedagógus

GYIF-es nevelő

Közismereti tanárok

Koll. mk.vez.

Könyvtárosok

Rendszergazda

Nevelőtanárok