Az Erzsébet Királyné Szépészeti Szakközépiskola pedagógusokkal szembeni elvárásai a tanfelügyeleti struktúrába illesztve
Készült az iskola Pedagógiai programja és az Országos tanfelügyelet kézikönyv a szakképző iskolák számára című kiadvány alapján.
6. melléklet
Budapest, 2014. október
1
Elvárás
Kompetencia 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tanulócsoporthoz, illetve a tananyaghoz?
Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok (11. o) Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy harmonikus személyiséget fejlesztő, oktatott szakmáinkat jó színvonalon elsajátító tanulókat képző szakközépiskola és szakképző iskolaként működjünk. Célunk, hogy életpályájuk megszervezésében az önképzés és a realitás talaján állva megelégedett emberek legyenek. Iskolánk jelenlegi testülete a szülők és az iskolával kapcsolatot tartó munkáltatók támogatásával tűzte ki célul a társadalom igényeinek figyelembevételével az iskola hagyományait szem előtt tartva a kulcs-kompetenciák fejlesztését. Ezek: kommunikációs készség tanulni tudás képessége problémamegoldó képesség mentális és fizikai feladatmegoldó képesség kulcskompetenciák fejlesztése Eszközök, eljárások (16. o) Tanórák A felsoroltak megvalósulásához hatékonyabban kell használnunk az egyes tanórák, foglalkozások, tanítás utáni programok tananyagának, tematikájának lehetőségeit. Változatos, az egyéni képességekhez igazodó, differenciált módszerekkel szükséges közvetítenünk céljainkat, a leírt alapelveknek megfelelően bevonva a folyamatba az iskolával kapcsolatban levő munkáltatókat, szülőket is. A megvalósítás érdekében szükséges: a feladatok ellátásában résztvevők folyamatos megbeszéléseire, az információk, tapasztalatok átadására, a tanulók felé a mindig konkrét, egyértelmű elvárások megfogalmazására, azok következetes számonkérésére, a végrehajtás színvonalának folyamatos értékelésére, miközben fejlesztjük a tanulók önértékelését, a helyes önkép kialakulását, az egészséges önbizalmat, de mások munkájának megbecsülését is. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek (26. o) Pedagógiai programunk a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához az alábbi szempontok érvényesülnek: belső motivációk előmozdítása, kialakítása, fejlesztése, a tanulók cselekvő bevonása a tanulási folyamatba, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezése, az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) az együttműködő (kooperatív) tanulás technikák és formák alkalmazása differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben, — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása, — sajátos nevelési igényű tanulók esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása, — tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazása, — a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítása különböző tanulásszervezési megoldásokkal. Mérési eredmények alapján szükséges intézkedések (45-46. o)
2
2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Hogyan fejleszti a kiemelkedő képességű tehetséges tanulókat? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. Az iskola a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül az iskola legfontosabb feladatterülete az elsődleges megelőzés. Ebben az iskola védőnőjének és pedagógiai asszisztensének (ifjúságvédelmi felelősünknek) nagy szerepe van. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök és a fent említett szakemberek fontos szerepet kapnak. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Pedagógiai Szakszolgáltató Központ, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva a személyiségfejlesztést szem előtt tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan: tanuló centrikus tanári gondolkodás a tanári pályához hivatásbeli becsületen és a nevelésen alapuló felelősségteljes viszonyulás kudarctűrő, sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is gondolkodó tanuló és tanár eszmény érvényesüljön felelősségteljes nyilvános szereplés a közjó érdekében, szervezett képzéssel és önképzéssel biztosított tájékozottság, sokoldalúság, a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok területén érvényesüljön, önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő nyitott, személyes kapcsolatokra, oktatási, ellenőrzési módszerre törekvő általános tanári magatartás, a diákot egyszerre saját személyiségéhez (képességeihez) és diáktársai teljesítményéhez egyaránt viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára, motiválása fejlődjön ki, belülről motivált, önálló tevékenységre képes tanulói, tanári személyiség érvényesülése, a tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek: közös gondolkodás (megbeszélés), egyéni munkálkodás irányainak kialakítása, megvitatása (tanulás, ismeretszerzés együttes gondolkodással), kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása (26-36. o) Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei (28. o) - A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei (34. o) Gyermek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem (76. o) 3 -
3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi- kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezetet kialakítani, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből érkezett társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz munkája során?
Közösségfejlesztés és kapcsolatok (19-24. o) A közösségteremtés közös cselekvésekben, a célok közös megfogalmazásában valósul meg. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük iskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: jóakarat, bizalom, őszinteség, a különbözőség tisztelete, azonosulási képesség, rugalmasság, türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint, másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése, az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt, a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése), az esztétikai nevelési lehetőségeink bővítése (kézműves szakkör, énekkar-, színház-, mozi- és hangverseny-látogatás),
Osztályfőnökök feladatai (25-26. o) Feladata elsősorban az osztály közösségi életének szervezése, a tanulók személyiségének az iskolai értékrendnek megfelelő fejlesztése az osztályban tanító tanárokkal összhangban. Törekszik a tanulók családi és szociális körülményeinek megismerésére, a gyermekkel szükség szerint egyénileg, differenciáltan is foglalkozik. Megtervezi és tudatosan alakítja az osztály közösségi programjait, de az évek során törekszik a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének fejlesztésére. A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók fakultációs választását, a tehetséggondozás irányait, a szakmaválasztást, továbbtanulást. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók érdekében együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális, illetve tanulmányi segítség nyújtásáról. Az iskolában érvényes tanterv szerint az osztályfőnöki órát felhasználja a pedagógiai és nevelési kérdések megvitatására; képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület és az iskolavezetés előtt. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztállyal való törődést melyet személyes példájával is megerősít. Operatív feladatai: az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elő terjeszti szülői értekezletet és fogadóórát tart ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: napló vezetése, ellenőrzése félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása bizonyítványok, törzslapok megírása továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése hiányzások igazolása nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát ellátja osztályában a gyermekvédelmi-, ifjúságvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart a segítő szakemberekkel, rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, élményszerű szabadidős programokat szervez javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére, részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti az iskolai közös feladatok megoldását órát látogat az osztályában
4
4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás (pedagógiai program, tanmenet, tematikus terv, óravázlat, foglalkozási terv, folyamatterv)? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és a megvalósítás? A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Az éves tervezés elemei megfelelneke a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?
Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok (11. o) Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy harmonikus személyiséget fejlesztő, oktatott szakmáinkat jó színvonalon elsajátító tanulókat képző szakközépiskola és szakképző iskolaként működjünk. Célunk, hogy életpályájuk megszervezésében az önképzés és a realitás talaján állva megelégedett emberek legyenek. Iskolánk jelenlegi testülete a szülők és az iskolával kapcsolatot tartó munkáltatók támogatásával tűzte ki célul a társadalom igényeinek figyelembevételével az iskola hagyományait szem előtt tartva a kulcskompetenciák fejlesztését. Ezek: kommunikációs készség tanulni tudás képessége problémamegoldó képesség mentális és fizikai feladatmegoldó képesség kulcskompetenciák fejlesztése A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai (63. o) Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.
A tanórai foglalkozások megszervezése hagyományos, tantermi szervezés, más, eltérő formákban is megszervezetők amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása: projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás
5
5. A tanulás támogatása Mennyire tudatosan és az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel érdeklődésüket, és hogyan köti le, tartja fenn figyelmüket, érdeklődésüket? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási, gyakorlati képzési folyamatra? Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra (IKT) épülő eszközöket, digitális tananyagokat, helyes arányt alakít-e ki a hagyományos és az IKT alkalmazások között?
Médiatudatosságra nevelés (15. o) Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
A tanulás tanítása (16. o) A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók el pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Digitális kompetencia fejlesztése (13. o) A hatékony, önálló tanulás (14. o)
6
6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Milyen esetekben alkalmazza a tanulási-tanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat? Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatjáke a tanulók önértékelésének fejlődését?
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése (65-70. o) A tanulói teljesítmény értékelésének típusai lehetnek: bemeneti, tájékozódó felmérők, melyet a 9., 11. és 13. évfolyamokon fejlesztési programok kidolgozása céljából iratunk - folyamat közbeni - kimeneti, záró - esetleg követő felmérők. A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg középiskolás korban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. -
Az értékelés alapelvei:
szakszerű, differenciált stratégiák alkalmazása, sokszínű, változatos, ösztönző módszerek bevezetése, a tanulói megerősítés biztosítása.
A számonkérés formái és követelményei (66. o) A minősítések formája „Mindig dicsérünk, mert észrevesszük a javulást!” Írásbeli teljesítmény esetén: - gyakori a pontozásos értékelés, melynek szabályozása a munkaközösségi tervekben található, - a tanár köteles a tanulót a pontozás módjáról, ponthatárokról, érdemjegyekről tájékoztatni Szóbeli teljesítmény estén: - elsődleges a kommunikációs készség fejlődése, fejlesztése Teljesítmény minősítésének formája: - a tanuló az évközi teljesítményért érdemjegyet; félévkor, évvégén osztályzatot kap, - 1-5-ig terjedő skálán, mindig egész számmal történik, melyről a tanár a tanulót tájékoztatni köteles, - szóbeli értékeléskor a javuló teljesítményeket, és a gyengébbeket is motiválni igyekszünk, - a témazáró dolgozatok érdemjegye a félévi és évvégi osztályzatba duplán számít, - érdemjegyek száma: félévenként legalább 3, kivéve a heti 1 óra vagy az 1 óra alatti óraszámú tantárgyakat, ahol legalább 2, - kihirdetési és naplóba beírási határideje 10 munkanap, vagy a következő szakóra (ettől eltérni csak igen indokolt esetben lehet) Vizsgák (37-44. o) 7
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a kommunikációja, hogyan tud együttműködni a tanulókkal az osztályteremben – és azon kívül? Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Milyen módon működik együtt a külső képzőhelyek alkalmazottaival a szakmai gyakorlati munka folyamataiban? Együttműködik-e (és ha igen, milyen módon) más intézmények pedagógusaival? Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával?
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmájában megjelenő változásokat? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában mennyire pontos, megbízható?
A közösség szereplőinek együttműködése A nevelőtestület (21. o) A szakmai munkaközösség (22. o) A szülői szervezet (22. o) A diákönkormányzat (22. o) A pedagógusok intézményi feladatai (26. o) Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel
Együttműködés külső szervezetekkel (77. o) Problémás tanulók esetében a Családsegítő vagy Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulunk. Tanulói elhelyezés ügyében esetenként kérjük kollégiumi igazgatók segítségét is. A szociális hátrányból fakadóan a lakhely szerinti járási gyámhatósággal, kormányhivatallal és önkormányzati gyermekjóléti szolgálatával lépünk kapcsolatba, és értesítenek bennünket, ha a tanuló részére rendszeres vagy alkalmi segélyt adnak, illetve a segély további folyósítását megszüntetik.
A pedagógusok intézményi feladatai (24. o) Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés.
8
9
Források: Pedagógiai program (Erzsébet Királyné Szépészeti SZKI, Budapest, Kossuth L. 35.) http://www.sisy.hu/dok/pedprog_20140828.pdf (2014.10.27.) Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK SZÁMÁRA (Szerzők: Barcsák Marianna, Barlai Róbertné, Jurecz Emil, Járainé dr. Bődi Györgyi, Farkasné Egyed Zsuzsanna, Horváthné Moldvay Ilona, Virágné Nagy Éva, Ringhofer Ervin, Tóth Géza, Varga László) https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/psze/psze_szakkozepiskola_s zakiskola.pdf (2014. október 27.)
10
