AZ ÓVODÁVAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK -TÖBB NÉZŐPONTBÓL-

AZ ÓVODÁVAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK -TÖBB NÉZŐPONTBÓL-

Név: Várhegyi Mónika III. éves óvodapedagógus hallgató Témavezető: Dr. Hercz Mária PhD főiskolai docens Intézmény: Pallasz Athéné Egyetem Pedagógusképző Kar

Kecskemét, 2017

Eredetiségi nyilatkozat

Alulírott ___________________kijelentem, hogy a dolgozat teljes terjedelmében és minden eredményét tekintve a saját munkám. Nem tartalmaz olyan tartalmat, melyet már benyújtottam vagy más benyújtott. Kijelentem, hogy pontosan idéztem a forrásaimat és minden forrásomra pontosan hivatkoztam.

Kecskemét, 2017. január 11. .............................................. Várhegyi Mónika

2

Tartalomjegyzék Bevezető: a kutatás alapproblémái és megvalósításának tervei ........................................... 4 1. Az óvodával szembeni elvárások valamint az óvodaválasztási szempontok nemzetközi és hazai áttekintése .............................................................................................................. 6 1.1 A kisgyermekkori nevelés az Európai Unió stratégiai célrendszerében ....................... 6 1.2 Az óvodával szembeni hivatalos elvárások, törvényi szabályozások Magyarországon 7 1.3 A pedagógussal szembeni elvárások a 21. században ................................................... 9 1.4 A szülői gondolkodás kutatása az óvodaválasztás szempontjából .............................. 14 1.5 Oktatási szakemberek nézetei a hatékony óvodáról.................................................... 17 2. Eszközök, módszerek ........................................................................................................ 22 2.1 A mintaválasztás sajátosságai, a minta jellemzői ....................................................... 22 2.2 A kutatás módszerei és eszközei ................................................................................. 24 3. Eredmények bemutatása és elemzése .............................................................................. 26 3.1 Szakértői interjúk a jó óvodáról .................................................................................. 26 3.2 A kvantitatív kutatás eredményei: szülők, óvodapedagógusok és hallgatók nézetei .. 32 3.1.1 Szülők nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról ......................................... 32 3.1.2 Óvodapedagógusok nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról .................... 42 3.1.3 Óvodapedagógus hallgatók nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról ........ 45 3.1.4 A három részminta nézeteinek összevetése ......................................................... 49 4. Összegzés ............................................................................................................................ 52 Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 54 Táblázatok és ábrák jegyzéke ............................................................................................... 59 Mellékletek jegyzéke .............................................................................................................. 60

3

Bevezető: a kutatás alapproblémái és megvalósításának tervei Közismert tény, hogy az oktatás és a gazdaság eredményessége kölcsönhatásban áll egymással. Az azonban kevésbé, hogy „A kulcskompetenciák elsajátításának javításában a kisgyermekkori nevelés és gondozás a kiindulópont és az egyik leghatékonyabb eszköz” (EU, 2015:3). A minőségi kisgyemekkori nevelés, az ahhoz való egyenlő hozzáférés lehetősége az EU oktatási és képzési stratégiájának egyik fókuszpontja (EU EC, 2016). Kutatásomat e gondolatok indították el, hisz hivatalosan is megerősítést nyertem abban, hogy választott szakmámra nagyobb figyelem irányul majd, így a jelenlegi helyzet valamilyen szempontú megismerése, feltérképezése fontos a minőségfejlesztés szempontjából. Az oktatás minőségére vonatkozó nemzetközi kutatásokat keresve felfigyeltem a McKinsey jelentésre (2007), mely a PISA mérésben legjobban teljesítő országokat összehasonlító híres nemzetközi kutatásra, mely a „Mitől jó az iskola? kérdését állította középpontjába. Ekkor mint leendő óvodapedagógusban felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mitől jó az óvoda? A McKinsey jelentés vezetői összefoglalójában kiemelik, hogy: „Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják. Az eredményes tanulás elképzelhetetlen jó tanítás nélkül. A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges” (McKinsey, 2007, 7.o.) Ezek véleményem szerint elengedhetetlenek a „jó óvoda” szempontjából is. De vajon így gondolják ezt a szülők is? Vagyis a pedagógus személye, és a nevelőmunka minősége a legfontosabb? Hétköznapi tudásunk, s a magánóvodák számának növekedése azt sugallja, hogy a jobb tárgyi körülmények, a különleges lehetőségek, szolgáltatások vonzóak a szülők számára. A McKinsey jelentés a legkiemelkedőbben teljesítő oktatási rendszerek legfőbb jellemzőiként a következőket állapítja meg: „annak biztosítása, hogy 1. a megfelelő emberek váljanak tanárrá, 2. eredményes oktatókká képezzék őket, és 3. a lehető legjobb oktatást kapjon minden gyermek” (McKinsey, 2007, 5.o.). Meglátásom szerint ezt értelmezhetjük az óvodapedagógus képzésre, és az óvoda nevelőmunkájára is. Felmerült bennem a kérdés, hogy hazánk óvodapedagógus-képzése mennyire alapozza meg ezeket a feltételeket? képesek leszneke a leendő óvodapedagógusok a társadalmi elvárásoknak megfelelni. A kuttások szerint az átalakuló családformák és a nők munkába állásának következtében megnőtt az igény a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokra (Török, 2015). A magyar óvodák gyakorlatában egyre általánosabbá válnak a családokat bevonó óvodai programok, összejövetelek, ahol a szülők a gyermekekkel és az óvodában dolgozókkal közösen töltenek el egy kellemes napot vagy éppen csak egy délutánt. Az ilyen alkalmak se4

gítségével a szülők beleláthatnak az óvodai életbe, így formálódik bennük az életük során kialakult ’ideális’ óvoda képe. A kisgyermekes szülők az óvodaválasztás előtt sokféleképpen tájékozódnak, mint több korábbi kutatás is foglalkozott e témával (ld. 7. táblázat). Vajon melyek azok a tényezők, amelyek ezekben közösek? Milyen meggyőződésekkel rendelkeznek e kérdésről a napjainkban a szülők? Gondolkodásuk megismerése azért is fontos, mert közismert tény, hogy a gyermeklétszám folyamatos csökkenése, illetve a magán óvodáztatás megjelenése miatt az óvodák számára egyre fontosabbá válik a megfelelő létszámú óvodás bevonzása. Az óvodák igyekeznek alkalmazkodni környezetük igényeihez, illetve azok elébe menni kínálatukkal. Általában minden óvodapedagógusnak van elképzelése arról, hogy mit várnak el a szülők az óvodától, milyen okból választják az egyik, vagy másik óvodát. De vajon reális-e ez a kép? A felmerült kérdésekre szeretnék választ kapni kombinált kutatási stratégiával végzett empirikus vizsgálatomban (Sántha, 2006a). Kvalitatív stratégiát alkalmazok szakértői interjúm során, melynek három alanya más-más szakterület nézőpontjából válaszol kérdéseimre. Ennek eredményére építem kutatásom kvantitatív szakaszát, melyben három elektronikus kérdőívvel tárom fel összesen 1546 fő vélekedését, meggyőződéseit a jó óvodáról, az óvodaválasztásról. Kutatásom fő célja annak feltárása, hogy milyen óvodakép él az óvodai nevelés tartalmát, napi gyakorlatát meghatározó óvodapedagógusokban és a jövő óvodáját meghatározó óvodapedagógus jelöltekben, valamint az azt közvetetten befolyásoló szülőkben a „jó óvodát” tekintve. Továbbá célom a szülők, az óvodapedagógusok és az óvodapedagógus hallgatók nézeteinek összehasonlítása. A kapott eredmények tudatában további célul tűztem ki az óvodapedagógus képzés céljának elemzését lehetőségeim szerint, így az elemzést a mindenki által hozzáférhető dokumentumok, a képzési és kimeneti követelmények (KKK, 2006, 2016) alapján végzem el. A kutatás eredményei véleményem szerint azért is fontosak lehetnek, mert segítségükkel ezekre a tényekre építve a szülők és az óvodapedagógusok megismerhetnék egymás nézeteit, ezáltal az óvodaválasztó szülők a már tapasztalattal rendelkező szülők és az óvodapedagógusok véleménye alapján dönthetnének gyermekük óvodáztatásáról, az óvodavezetők pedig reális képet kaphatnának a szülők óvodaválasztási szokásairól, melyek segítségével szakmai döntéseik tényekre épülhetnek. Az eredmények megismerése az óvodapedagógus képzést végző hallgatók számára is érdekes lehet. Mivel későbbi feladatuk a szülőkkel együttműködve nevelni, tanítani a gyermekeket, ezért úgy gondolom, hogy hasznosítható tudás lenne, ha ismernék a szülők álláspontját, valamint hogy ha hallgatóként komplex képet kaphatnának sa5

ját, a hallgatótársaik, és a társadalom óvodaképéről. Ez elősegítené a hallgatók nyitottabb gondolkodását az óvodára, az óvodai életre, a szülők szemléletére, gondolkodásmódjára, az újabb, különlegesebb óvodai programokra, az újdonságokra, az óvodák fejlődésére nézve, illetve, ha szükséges, megtanulhatnák saját meggyőződéseiket képviselni az esetleg másként gondolkodó szülőkkel, kollégákkal szemben. Dolgozatom felépítése a következőképpen alakult: a bevezetést követően a témát érintő szakirodalom olvasható, melyben kitérek az óvodaválasztási szempontok és a jó óvoda ismérveinek szülői, óvodapedagógusi és óvodapedagógus hallgatói nézeteinek ismertetésére, továbbá az óvodapedagógus alapképzésbe való beilleszthetőségére. A következő részben a kutatási jellemzőit mutatom be. Ezek után az eredmények bemutatására térek ki, külön-külön bemutatom a szülők, az óvodapedagógusok és az óvodapedagógus hallgatók nézeteit a „jó óvodáról” és az óvodaválasztásról, majd ea részminták nézeteit összevetem. Ezt követően bemutatom a három interjúból kapott eredményeket. Végezetül összegzem a kutatásom során tapasztalt észrevételeimet.

1. Az óvodával szembeni elvárások valamint az óvodaválasztási szempontok nemzetközi és hazai áttekintése A szakirodalmi fejezetem bemutatásakor törekszem az óvodával szembeni elvárások és az óvodaválasztási szempontok körüljárására, az ezzel kapcsolatos főbb kutatások megismertetésére, valamint az óvodapedagógus képzés és az óvodaválasztási szempontok, a jó óvoda ismérveinek összevethetőségének bemutatására.

1.1 A kisgyermekkori nevelés az Európai Unió stratégiai célrendszerében Az Európai Unió jelenlegi célja a koragyermekkori neveléssel és gondozással, hogy hozzásegítse a gyermekeket az iskolázottsághoz, a jólléthez, a foglalkoztathatósághoz, valamint a társadalmi integrációhoz, azaz, hogy sikeres tagjai lehessenek a társadalomnak (EU, 2015). Az egyes országokban különböznek a kisgyermekek nevelésével és gondozásával foglalkozó rendszerek, azonban az Uniós országok célja, a rendszer azonosan kimagasló minőségi szintre juttatása. Továbbá célja, hogy azon gyermekek legalább 95%-a, akik betöltötték a 4. életévüket részesüljenek koragyermekkori nevelésben 2020-ra (EU EC, 2016). A kutatások szerint a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségét tekintve az országok között nagymértékű eltérés található. „A pedagógusok minimum képzettségi szintjének 6

emelésével, a pedagógusok arányának növelésével és az óvodai fejlesztést célzó kiadásokkal, valamint a gyerekcsoportok méretének csökkentésével mérsékelhetők a minőségbeli különbségek.” (Török, 2015, 38. o.) „Kisgyermekkori nevelés támogatása” címmel elindult az Európai Unió nagyszabású projektje, melynek hazai célja, a magyarországi köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása, valamint hátránykompenzációs képességének erősítése. A projekt középpontjában az óvodai, valamint a bölcsődei gondozás és nevelés áll.

1

Várható eredményként számítanak a

hátránycsökkentő óvodai nevelés eredményesebbé válására, valamint a három éves kortól kötelező óvodáztatás eredményesebb megvalósítására (Rozmis, 2016).

1.2 Az óvodával szembeni hivatalos elvárások, törvényi szabályozások Magyarországon Ebben a fejezetben szeretném főbb vonásaiban - tehát nem teljes körűen- bemutatni azon törvényi szabályozásokat és hivatalos elvárásokat, melyek meghatározzák az óvoda működését és az óvodában folyó nevelőmunkát. E témakörön belül az óvodaválasztásra és az óvodáztatásra fókuszáltam. Az óvoda és az óvodaválasztás szabályozása a Nemzeti Köznevelési Törvényben (NKT, 2011) Minden óvodának meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak. A Nemzeti Köznevelési Törvény írja elő az óvodákra vonatkozó elvárásokat. Az óvodakezdés, a kötelező óvodáztatás törvényileg szabályozott. Minden gyermeknek, aki betöltötte a harmadik életévét, a törvény előírása szerint, kötelezően meg kell kezdenie óvodás éveit. (NKT. 2011, 8. §) Tankötelessé válik az a gyermek, aki az adott év augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, de legkésőbb az azt kövező évben. (NKT. 2011. 45. §) Az óvodába való felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. A szülőnek joga van gyermeke felvételét és átvételért kérvényezni. Egy adott óvodának, az óvoda körzetében lakó gyermekeket jelentkezés esetén előnyben kell részesíteni az óvodai felvételkor. Amennyiben az adott óvoda meghaladta a felvehető gyermekek számát és a fenntartó több intézményt tart fent, akkor biztosítani kell a gyermek számára egy másik óvodát. Miután a gyermek felvételt nyert, a csoportba való beosztásáról az óvodapedagógusok és a szülők véleményét kikérve az óvodavezető dönt. (NKT. 2011, 49. §) Az óvodákban folyó nevelő munka az intézmény pedagógiai programja alapján megy végbe, melyet a nevelőtestület fogad el, ezek után az intézményvezető hagyja jóvá. Azon ré1

Lezajlott az EFOP-3.1.1-14-2015-00001 „Kisgyermekkori nevelés támogatása” kiemelt uniós projekt nyitókonferencia (2016. október 24.)

7

szek a pedagógiai programban, melyek a fenntartóra vonatkoznak, csakis a fenntartó egyetértésével léphet érvénybe. (NKT, 2011, 26. §) A pedagógus elsődleges és legfontosabb feladata a rá bízott gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramjában (továbbiakban ONOAP, 2012) foglaltaknak megfelelő nevelés és oktatás biztosítása az óvodában. (NKT, 2011, 62. §) A szülő kötelessége gondoskodnia gyermeke értelmi, testi, érzelmi valamint erkölcsi fejlődéséről, az ahhoz szükséges feltételek megteremtéséről, mindezt együttműködve az óvodával. A szülő gyermekének szabadon választhat óvodát, joga van megismerni az intézmény pedagógiai programját és házirendjét. (NKT, 2011, 72 §) A törvény e kitételeinek következménye a szülők óvodaválasztásának intézményi befolyásolása, mint cél. Az óvodába iratkozást különféle programokkal segítik. Igyekeznek vonzóvá tenni az adott intézményt. Az óvodai nevelés tartalmát az egyes óvodák olyan alapszolgáltatásokon túli programokkal töltik meg, mint például a külön néptánc, torna, foci, lovaglás stb. Ezekről a programokról a későbbiekben még szót ejtek. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram (ONOAP, 2012), mint az óvodai nevelés céljainak és feladatainak tartalmi meghatározója Az óvoda óvó-védő, szociális, valamint nevelő és személyiségfejlesztő funkciót tölt be a gyermekek életében. Célja, hogy elősegítse a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, továbbá a gyermek személyiségének kibontakozását és a hátrányok csökkenését. „Az óvodai nevelésben alapelv, hogy (1) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; (2) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását; (3) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk” (ONOAP, 2012). Az Óvodai nevelés országos alapprogramja magába foglalja, hogy a gyermek számára a család az elsődleges nevelő, az óvoda csupán kiegészítő, hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermeket megillet az a jog, hogy szeretetteljes gondoskodásban, valamint különleges bánásmódban részesüljön. Elengedhetetlen, hogy minden gyermek színvonalas nevelést kapjon továbbá, hogy az óvodai nevelése során kibontakoztathassa személyiségét. (ONOAP, 2012) Az óvodai nevelés feladatai közé tartozik a gyermekek egészséges életmódjának alakítása, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, valamint az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés. Tartalmának meghatározásakor az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában alapfeladatként tűzték ki, hogy a gyermeknek joga van az óvodapedagógus által tartott tevé8

kenységeken rész venni, melyek a következőek lehetnek: (1) szabad játék, (2) verselés, mesélés, (3) ének, zene, énekes játék, gyermektánc, (4) rajzolás, mintázás, kézi munka, (5) mozgás, (6) külső világ tevékeny megismerése (ONOAP, 2012). Ezeken a szabályozásokon kívül az óvoda szabad kezet kap, saját maga dönthet arról, hogy hogyan alakítja az ezeken felüli külön foglalkozásokat, mely szülői igényeket építi be az óvoda életébe. Eldöntheti, hogy az adott szülői és helyi igények mennyiben segítenék a gyermekek fejlődését és ennek tükrében beépíthetik az óvodai életbe.

1.3 A pedagógussal szembeni elvárások a 21. században Kutatásom fontos részterülete a pedagógusokkal, konkrétan az óvodapedagógusokkal szembeni elvárások, illetve a pedagógusok és hallgatók szakmai énképének feltárása. E fejezetben bemutatom a kutatásom alapjául szolgáló irodalmat három tematikus részfejezetben. Először a pedagógusokkal szembeni szakmai elvárásokról, majd gondolkodásukkal kapcsolatos kutatásokról szóló munkákat összegzem, végül a leendő óvodapedagógusokkal szembeni hivatalos elvárások jogszabályi hátterét az óvóképzést meghatározó jelenlegi és a leendő Képzési és Kimeneteli Követelményeket hasonlítom össze. Elvárások az óvodapedagógus személyiségjegyeivel és attitűdjével szemben Arra a kérdésre, hogy mitől jó egy pedagógus az OECD ajánlásában megfogalmazott néhány elvárást, melyek a következők: szakértelem, pedagógiai know-how, a technológia értése, mobilitás, rugalmasság, szervezeti kompetencia és együttműködés, nyitottság (In: Hercz, 2015) A pedagógusokról szólva Hercz (2016, 88. o.) a következőt állítja: „Professzionalizmusuk meghatározó tényezője a jövő oktatási eredményességének”. Az óvodai nevelőmunka központi szereplője az óvodapedagógus. A gyermekek óvodai életét az óvodapedagógus tervezi, szervezi, irányítja, így felelős is minden mozzanatáért. A pedagógusok elfogadó, segítő és támogató attitűddel rendelkeznek, személyiségük minta a gyermekek számára (ONOAP, 2012). Az évekkel ezelőtti és a napjaink társadalmának vélekedése a pedagógus szerepekről igencsak eltér egymástól (ld. Trencsényi, 1988; Tóth, é.n.). A hagyományos pedagóguskép jellemzői közé tartozik az a meglátás, hogy a pedagógus minden tudás birtokosa, hogy ismeretátadó személy, egyszemélyi felelős a csoportjáért, valamint, hogy meghatározza a gyermek szerepét. A napjainkra jellemző új pedagógus szerepelvárások szerint a pedagógus pótszülő, terapeuta, facilitátor, menedzser, rendező, szakértő, tanácsadó, team-munkatárs, kutató9

fejlesztő, innovátor, alkotó-szerző, pályázatíró stb. Azonban vannak olyan örök érvényű jellemzők, melyeket mind a kettő kategória magába foglal. Ilyen például, hogy a pedagógus nevelő és tanító egyaránt (Hercz, 2015, 2.2.2. fejezet). A társadalom felállított a pedagógusokkal szemben néhány íratlan szabályt, melyek kikerülhetetlenek. A társadalom meglátása szerint a pedagógusoknak minden körülmények között példát kell mutatniuk. Mind a munkájuk, mint pedig a magánéletük során. Elvárják a tőlük mindazon kompetenciákat és személyes jellemvonásokat a hétköznapokban is, melyeket az intézményben, a munkájuk során is alkalmaznak. A pedagógusoknak a magánéletük során is pedagógusként kell(ene) viselkedniük a társadalom perspektívájából (Horváth, 1998; Tóth, é.n; Trencsényi, 1988). Mindez valószínűleg annak köszönhető, hogy a társadalom szemszögéből az óvoda szerepe jelentősen megváltozott. Ebből következően a pedagógussal szembeni szolgáltató elvárások egyre inkább prioritást élveznek (Fehér, 2003, in Járai, 2015). Óvodapedagógus képzés a pedagóguskutatás tükrében A pedagóguskutatásokon belül jól elhatárolható a pedagógusok gondolkodásának kutatása. A pedagógusok tevékenységüket gondolkodásuk, nézeteik, tudásuk alapján végzik ezért fontos lenne a hatékonyság érdekében hangsúlyt fektetni a pedagógusok gondolkodásának megismerésére (Falus, 2006). Kutatások bizonyítják, hogy a felsőoktatásba lépő hallgatók már kialakult pedagógiai nézetekkel rendelkeznek (Bullough, 1997 in Hercz, 2016). Éppen ezért szükséges lenne, hogy a képzés középpontjában álljon a hallgatók nézeteinek feltárása és annak alakítása (Dudás, 2011). A pedagógus kutatások legfőbb eredménye összegezve Hercz (2007, 25-26. o.) a következőre hívja fel a figyelmet: a hazai kutatók közül sokan foglalkoztak e területtel, azonban az óvodapedagógus hallgatókra vonatkozó kutatásról kevesen számolnak be. A képzésbe kerülő hallgatók meggyőződéseinek feljárásával sok kutató foglalkozott hazánkban (pl. Dudás, 2006; Bárdossy és Dudás, 2011; Kálmán, 2013; Koltói, 2015; Köcséné, 2009), az óvodapedagógus hallgatókkal kevés tanulmány foglakozott (pl. Takács, 2016; Takács-Hercz, 2016). Az óvodapedagógus képzés szakképzési és kimeneteli követelményei 2017 őszi félévétől kezdődően megváltoznak (EMMI, 2016). A változások tükrében a jövő óvodapedagógusainak gondolkodása is megváltozhat, ezért meglátásom szerint fontos hangsúlyt fektetni a továbbiakban is a pedagógus gondolkodás kutatására.

10

Az óvodapedagógus alapszak képzési szakképzési és kimeneteli követelményei (OM, 2006); EMMI, 2016 A Képzési és Kimeneteli Követelményeket a minisztérium rendeletben írja elő. Ebben a rendeletben a felsőoktatási képzésben résztvevők képzési, valamint a képzés végeztével annak kimeneteli követelményei találhatóak. Az adott rendeletben helyt kapott a kutatás szempontjából kulcsfontosságú óvodapedagógus alapképzési szak is. Az új rendelet 2017 őszi félévétől kezdődően lép életbe, attól kezdve vonatkozik a képzésekre és azok kimeneteli követelményeire. A 2017 tavaszi félévéig hatályban lévő rendelet és az újabb rendelet között viszonylag kis mértékű változás történt, azok azonban érdekesek. (1. táblázat) Az óvodapedagógus alapképzési szak célja olyan óvodapedagógusok képzése, akik a képzés végeztével alkalmassá válnak az óvodai nevelés feladatainak ellátására. Az újonnan kiadott rendelet kitér a 3-7 éves korú gyermekek nevelésére és a pedagógusi hivatás gyakorlására. A korábban kiadott és az újonnan kiadott rendelet közel azonos tartalmakkal rendelkezik e téren. Az 1. táblázatban mutatom be a változtatás előtti, valamint a változtatást követő képzési és kimeneteli követelményeket tartalmazó dokumentumok közötti különbséget és azonosságokat a szakmai kompetenciák tekintetében.

2017 őszi félévétől hatályban lévő3

Kritériumok

Jelenleg hatályos,2

1. táblázat. A régi és az új Képzési és Kimeneteli Követelmények összehasonlítása

















TUDÁSA Egészségre nevelés, egészségfejlesztés ismerete, alkalmazása. Ismeri az óvodai nevelés szakterületének hivatalos dokumentumait, az óvodai nevelés célját, feladatait, valamint a tevékenységi formákat, ezek összefüggéseit, valamint az indirekt és direkt nevelési módszerek és a tevékenységformákban alkalmazó tanulási folyamatok közötti összefüggéseket. Ismeri a tervezés, szervezés különböző szintjeit, elméletét, módszertanát, a tevékenységformákban megvalósuló tanulási folyamatokat, azok összefüggéseit, sajátosságait. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a 3-7 éves gyermek érési-fejlődési folyamatának jellemzőiről, tanulásának sajátosságairól, továbbá a személyiségfejlődéséhez szükséges kritériumok biztosításáról.

2 3

OM, 2006 EMMI, 2016

11

Jelenleg hatályos,2

2017 őszi félévétől hatályban lévő3





















X















X















X



Döntéseiért felelősséget vállal.





Autonóm, önfejlesztő személyiség.





Együttműködő, csapatban jól dolgozó személyiség, kooperációs képességgel rendelkezik. Óvodapedagógiai tevékenységén túl a hazai óvodaügy nemzetközileg is elismert





X



Kritériumok Ismeri az óvodás korú gyermek játéktevékenységben megvalósuló fejlődését, az élményszerű életmódszervezés lehetőségeit. Ismeri az életkori sajátosságokat, valamint differenciál azoknak és az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően. Ismeri a társadalmi változások, valamint a gyermeki fejlődés és a nevelés társadalmi beágyazódása közötti összefüggéseket, továbba hatását a pedagógiai folyamatra. Ismeri az óvoda, valamint az óvodapedagógus szakmai kapcsolatrendszerét, a nevelést segítő intézmények, személyek, valamint a szülőkkel való kapcsolattartási lehetőségeket. Család- és gyermekvédelmi ismeretekkel rendelkezik. Ismeri az etikai és jogi szabályokat, a társadalmilag elfogadott normákat, a pedagógustól elvárt megfelelő kommunikációt és személyiségjegyeket. Tudatos értékválasztási képességgel rendelkezik. Ismeri és alkalmazni képes a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó tartásjavító elméletét és gyakorlatát. KÉPESSÉGEI Szakmai tudását a gyakorlatban a gyermekek életkori jellemzőinek megfelelően alkalmazni képes Nevelő tevékenység ellátásakor figyelembe veszi a gyermekcsoport életkori és egyéni sajátosságait és ennek megfelelően választja ki a nevelési fejlesztési célokat, feladatokat és azok tartalmát, mindeközben szemelőt tartja a differenciálás fontosságát. Ismeri az óvodában használható méréseket, értékeléseket, valamint a minőségfejlesztés elveit és módszereit, továbbá igénye van az eredmények tükrében való átgondolásokra, módosításokra. Ismeri és képes alkalmazni a jogi dokumentumokat ATTITŰDJE Elkötelezett a gyermekek tapasztalatainak és ismereteinek rendezése és bővítése iránt, melyekhez a megfelelő stratégiákat és módszereket választja. Előítélet-mentes, toleráns, társadalmilag érzékeny, segítő személyiség, melyet a gyermekközösségben alkalmazni képes. Gyermekközpontú, játszópartner. Az óvodai nevelésben a gyermekek személyiségéhez igazodik. Nyitott az információs és kommunikációs technológiák megismerésére és alkalmazására, valamint az újabb neveléstudományi kutatások eredményeire. AUTONÓMIÁJA ÉS FELELŐSSÉGE

12

2017 őszi félévétől hatályban lévő3

eredményeinek megőrzéséért, valamint saját intézménye feladatáért is felelősséget vállal. Felelősséggel bír az óvodás korú gyermekekért, gyermekcsoportért, valamint az általa végzett nevelő munkáért.

Jelenleg hatályos,2

Kritériumok

X





X



X



X



X



X

X



EGYÉB Magyarország, valamint a kisgyermekkori nevelés és oktatás történelmi hátterének ismerete. Elsajátítják a társadalmi változások, valamint a közoktatás és az óvodai nevelés öszszefüggéseivel kapcsolatos ismereteket, továbbá értik is azokat. Ismeri a hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek sajátosságait. Képes konfliktushelyzetek kezelésére, valamint problémák felismerésére. Megfelelő önismerettel, önmenedzselési képességgel, sikerorientált beállítódással rendelkezik. Felelőséggel tartozik a gyermekek személyiségének kibontakoztatásáért, valamint az egészséges fejlődéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtéséért.

A 2017 tavaszáig hatályban lévő rendelet tartalmazza azon elvárást az óvodapedagógus képzésben résztvevő hallgatók felé, hogy sajátítsák el a társadalmi változások, valamint a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseivel kapcsolatos ismereteket, valamint hogy értsék is meg azokat. Meglátásom szerint nagyszerű lehetőség lett volna beépíteni a képzés eme ismereteket elváró részébe a szülők óvodaválasztási szokásait, valamint a „jó” óvoda ismérveit. Álláspontom szerint a szülők óvodaválasztási szokásaival való megismerkedés, valamint a „jó” óvoda jellegzetességeinek megvitatása párhuzamba hozható a társadalmi változások és a közoktatás összefüggéseivel. Továbbá észrevételeim alapján beépíthető lehetne a képzésbe a szülők óvodaválasztási szokásaival való megismerkedés, valamint a „jó” óvoda ismérveinek megismerése, megvitatása a következő kettő kimeneteli kritérium tükrében: (1) Ismeri az óvoda, valamint az óvodapedagógus szakmai kapcsolatrendszerét, a nevelést segítő intézmények, személyek, valamint a szülőkkel való kapcsolattartási lehetőségeket. Család- és gyermekvédelmi ismeretekkel rendelkezik. (2) Ismeri az óvodában használható méréseket, értékeléseket, valamint a minőségfejlesztés elveit és módszereit, továbbá igénye van az eredmények tükrében való átgondolásokra, módosításokra.

13

1.4 A szülői gondolkodás kutatása az óvodaválasztás szempontjából Az óvodák napjainkban már nem csak azokat a célokat szolgálják, mint évekkel ezelőtt. Manapság a szülők egy része nem az első, a legközelebbi óvodába íratja gyermekét, hanem gyakran hosszas érdeklődést követően akár több óvodát végigjárva döntik el, hogy melyik óvoda lenne a legmegfelelőbb gyermekük számára. Kósáné Ormai Vera A mi óvodánk – Neveléspszichológiai módszerek az óvodában című könyvében nagyon jól megfogalmazta ennek miértjét: „…napjainkban mindinkább elfogadottá válik, hogy az óvoda szolgáltató intézmény és a családok elégedettsége fontos körülmény. Ezért, és a gyermekek fejlődése érdekében kívánatos, hogy a szülők igényük szerint „beavatottak legyenek” és tevékenyen részt vehessenek az óvoda életében” (Kósáné, 2001, 15. o.). Óvodaválasztási szempontok Amennyiben a szülő olyan intézménybe íratja a gyermekét, melyben azonosulni képes a nevelési elvekkel és az intézményben dolgozó pedagógusok személyiségével és módszereivel, nagyobb valószínűséggel fog létrejönni az összhang a szülők és az óvoda között. Úgy gondolom, hogy minden ember számára mást jelent a „jó óvoda”, azonban vannak olyan tényezők, melyeket minden szülő figyelembe vesz az óvodaválasztáskor. Az óvodaválasztással kapcsolatos kutatások igyekeznek feltárni azokat az okokat, amelyek meghatározzák a szülők óvodaválasztási szokásait. Vekerdy Tamás az óvodaválasztást tekintve úgy gondolja, olyan óvodát választana gyermekének, ahol kötelező foglalkozás nem jelenik meg, nincs tanítás, mint az iskolában és nem az iskolára készítik fel őket, hanem elsődleges a szabad játék. Valamint utánajárna, érdeklődne a környezetében élőktől az óvodapedagógus személyisége iránt (Vekerdy, 2001). Egy országos vizsgálat szerint a szülők 53%-ának módjában áll több óvoda közül választani. Az 53%-nak pedig körülbelül 70%-a meg is keres kettő vagy több intézményt. A kutatás nyilvánosságra hozatalakor fontossági sorrendet állapítottak meg az óvodaválasztás szempontjairól. Kiderült, hogy a szülők elsődleges óvodaválasztási szempontként az óvodapedagógusok személyiségét jelölték (85%), emellett pedig a dajkák személyisége is kiemelt szerepet játszik (68%). Ezeket követik az egyéni bánásmód (62%) és a család irányában nyitott óvodai élet (59%). A szülők szintén nagy része kiemelten fontosnak találta az óvoda udvarának használhatóságát (61%). Amit a szülők kevésbé tartottak fontos tényezőnek az az óvoda épületének állapota (1/4-e) és az óvoda környéke, valamint környezete (2/5-e) (Török, 2002).

14

Török tanulmányaiban (2004, 2005) válaszadók szintén a személyzet hozzáállását, humánumát és szakértelmét helyezték előtérbe. Az óvodapedagógusok életkora kevésbé volt meghatározó az óvodaválasztáskor. A válaszadók 75%-a tartotta fontosnak az udvar méretét és használhatóságát, míg 56%-uk az óvoda épületére is nagy hangsúlyt fektetne. Az óvoda környezete és környéke a válaszadók 66%-a szerint volt meghatározó. A szülők 95%-ának meggyőződése, hogy az óvoda fontos szerepet játszik a gyermekek iskolai előmenetele szempontjából (Török, 2004, 2005). „Az óvodák „vonzereje” jelentős mértékben múlik azon, hogy az egyes intézmények milyen mértékben nyitottak a szülői elvárások irányában, illetve azon, hogy milyen válaszokat adnak a felismert szülői igényekre” (Török, 2005, 796. o.). Éppen ezért fontosnak tartom, hogy egy óvoda „jó óvoda” legyen, minden tekintetben képviselje a gyermekek érdekeit, eleget nyújtson a szülők elvárasainak valamint az óvodapedagógusok gördülékeny munkáját segítse elő. Egy másik kutatásban a válaszadó szülők több mint 90%-a előnyösnek találta a gyermekek számítógép használatát, amennyiben a gyermek a készüléket kognitív készségek megalapozására vagy fejlesztésére használja. Azonban nem tartják fontosnak a gyermekek számítógép használati lehetőségét (Török, 2006). Egy szintén 2006-ban készült kutatás alapján, melyben a szülők óvodaválasztási elvárásait vizsgálták, fő szempontként jelölték a szülők a gyermekek biztonságát, és azt, hogy a gyermekeket szeressék az óvodában, valamint az óvodai környezetet. Továbbá szintén meghatározó szempont más szülők véleménye az óvodapedagógusokról. A lakóhely közelsége csupán az önkormányzati óvodák esetében volt domináns (Szilágyiné, 2008). Labáth Ferencné megfogalmazta néhány gondolatban, hogy melyek azok a tényezők, amik megkönnyítik a szülők óvodaválasztását. A következőket emelte ki: (1) szerezzen több óvodáról is információt, (2) gyermekével látogasson el az óvodába, ellenőrizze a korábban szerzett információkat (3) látogatáskor vegye szemügyre a faliújságon található kiírásokat, azt is, hogy hogyan szólnak a szülőkhöz. (4) nyílt napok alkalmával érdemes ellátogatni az óvodába (5) az óvoda helyi nevelési programja képet ad az óvoda gyerek- és szülőképéről (Labáth, 2008, 102-103. o.). Hatházi (2012) a következőeket fogalmazta meg: egy három gyermekes főállású anya a következőket tartotta legfontosabb szempontoknak az óvodaválasztáskor: az óvodapedagógusok viselkedését, kommunikációjukat a gyermekekkel szemben, a nyitottságát a szülőkkel szemben, a síró gyermekhez való viszonyukat, a gyermekek viszonyát az óvodapedagógusokhoz, valamint, hogy az adott óvodában, a gyermekekkel életkoruknak megfelelően foglalkozzanak és ne iskolaként kezeljék az óvodát. 15

A Szunyogh Gábor (2013) által megkérdezett szülők a jó megközelíthetőséget, az óvónő személyét és az intézmény pedagógiai programját tartották a legfontosabb tényezőknek az óvodaválasztást illetően, a tárgyi feltételek pedig csak ez után következnek. Tóth András (2015) által megkérdezett szülők óvodaválasztáskor előtérbe helyezték az intézmény közelségét, az óvodapedagógus hozzáállását, a nevelési programot és az óvoda udvarának kialakítását. A kutatásban résztvevő szülők válaszai alapján első helyen áll a vízhez szoktatás, úszás, mely a válaszadók 63%-a szerint mérvadó. Második helyen a játékos iskolai-előkészítő foglalkozások állnak a válaszadók 54%-ával. Ezt követi a nyelvtanítás 53%-kal, valamint a rendszeres külön torna és sport foglalkozás 46%-kal. A szülők legkevésbé tartják fontosnak a vallási foglalkozásokat, a hittant. Erre mindössze a szülők 24%-a jelezte igényét (Török, 2015). A fenti kutatások eredményeit a 2. táblázatban összegzem. Főbb kritériumaikat a kvalitatív szövegelemzés módszerével két fő és három alkategóriába tudtam sorolni, melyek a következők: (1) a pedagógussal kapcsolatos jellemzők (szakértelme, személyiségjegyei és a gyermekekkel való kapcsolata és viselkedése); (2) az óvodával kapcsolatos igények; (2.1.) elhelyezkedés; (2.2.) tartalmi jellemzők; (2.3.) tárgyi feltételek. Az összesítésből kitűnik, hogy a pedagógus jellemzők szerepelnek leggyakrabban (12 említés), az elhelyezkedés kissé gyakrabban fordul elő, mint a tartalmi kívánalmak (10, ill. 9 említés); a tárgyi feltételek legkevésbé hangsúlyosak. Az általam megadott számok természetesen csak az arányok miatt érdekesek, látszik, hogy a legnagyobb jelentőséget a pedagógus és személyisége, a legkisebbet a tárgyi környezet kapta a magyarországi kutatások alapján. Az itt kapott kategóriákat és jellemzőket felhasználtam kutatásom során mind az interjúkba építve, mind a kérdőíves kutatásnál. 2. táblázat. Óvodaválasztási szempontok összefoglalása kutatónként Szerző Kritérium Vekerdy (2001)

Török (2002)

Török (2004 és 2005)

Török (2006)

Szilágyiné (2008)

Lambáth (2008)

Hatházi Szunyogh Tóth Török (2015) (2013) (2015) (2015)

PEDAGÓGUS szakértelem



viselkedés



kommunikáció



nyitottság





16

Szerző Kritérium Vekerdy (2001)

Török (2002)

Török (2004 és 2005)

Török (2006)

Szilágyiné (2008)

Lambáth (2008)

kapcsolata a gyermekekkel



hozzáállás személye

Hatházi Szunyogh Tóth Török (2015) (2013) (2015) (2015)

 







közelség





megközelíthetőség





ÓVODA Elhelyezkedése  

környezet



környék





biztonság



információ nyújtás



Tartalmi feltétele nevelési program



nyílt napok





nyelvtanulás



torna és sport számítógép használat

  

hittan iskolaelőkészítés fontos ne legyen cél az iskolaelőkészítás

 

Tárgyi feltétele udvar





épület







1.5 Oktatási szakemberek nézetei a hatékony óvodáról Az oktatási szakemberek nézeteit mutatom be az óvoda szervezeti kérdéseiről, néhány jellemzőjéről és tartalmi eleméről. A homogén és a heterogén szervezésű csoportösszetételekre, a befogadási időre és folyamatra, az információs és kommunikációs technológiák használatára az óvodát tekintve, valamint a szülők és az óvoda kapcsolatára. Célom az adott részfejezettel rövid áttekintést nyújtani néhány óvodaválasztási kritériumról. Az egyes alpontok bővebb kifejtése nem áll módomban a dolgozat keretein belül. 17

A homogén és a heterogén szervezésű csoportösszetétel Az óvodai csoportok szervezésük alapján lehetnek homogének vagy heterogének. Mind a kettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai egyaránt, a mérvadó szakemberek véleménye is eltérő. A homogén szervezésű csoportokba, azaz a ’tiszta’ csoportokba az azonos életkorú gyermekek szerveződnek egy csoporttá. Három életkort különböztetünk meg benne. Kiscsoportba a 3-4 éves gyermekek, középső csoportba a 4-5 éves gyermekek, nagycsoportba pedig az 5-7 éves gyermekek tartoznak. A homogén szervezésű csoportok előnyei közé tartozik, hogy a befogadás többnyire egyszerre történik, ezáltal nagy valószínűséggel a fejlődésük is közel hasonló ütemben fog végbe menni. A foglalkozások során az óvodapedagógusnak csupán az egyéni differenciálásra kell nagyobb hangsúlyt fektetnie. Zilahiné (2012), Gerber (2010) és Bakonyi (2016) is a homogén csoport hatékonysága mellett teszi le a voksát. A heterogén szervezésű csoportokban, azaz a ’vegyes’ csoportokban a 3-7 éves gyermekek egyaránt megtalálhatóak. Azáltal, hogy a 3 éves gyermek egy már öszszeszokott csoportba került, melyben a különböző életkorú gyermekek a nagycsaládra hangolóan megtalálhatók gördülékenyebben megy végbe a befogadási időszak. Azon gyermekek, akik vegyes csoportban nevelődnek, személyiségjegyekkel lesznek gazdagabbak, mint például a tolerancia, segítő-gondoskodó magatartás, empátiás. A kisebbek az önállóságra törekednek, minekután látják a nagyobban tevékenységeit. A heterogén szervezésű csoportok nagy előnye, hogy a testvérpárok egyazon csoportba járhatnak, nem kell őket szétválasztani, valamint, hogy azok a gyermekek, akik egy évvel késleltetik az iskolakezdést, szintúgy maradhatnak a már megszokott csoportjukban (Gerber, 2010). Napjainkban elterjedt egy szemlélet, ami azt tartja, hogy nem folyik elég hatékonyan a nevelés, tanulás irányítása, eredményessége a heterogén szervezésű csoportokban. Az óvodapedagógusok azonban differenciáltan szervezik meg a csoportban folyó pedagógiai munkát, ezáltal külön figyelmet fordítanak minden gyermek képességeire és úgy alakítják a mindennapokat, hogy minden gyermek számára fejlesztő hatású legyen az egyéni és a csoportos foglalkozás egyaránt (Bakonyi, 2016b). IKT eszközök az óvodában A tévé, a számítógép és internet mellett hagyott gyermekek olyan mértékű információáramlást kapnak, melyek befogadására a felnőtt emberek sem képesek. A gyermekek gondolkodás18

módja szinte már ellenőrizhetetlen. Az idősebb gyermekek a közösségi oldalak áldozatává eshetnek, éppen ezért nagyon fontos, hogy már kisgyermekkorban kiemelt figyelmet kapjon az a tény, hogy a gyermek ne legyen felügyelet nélkül a képernyő előtt (Harasztiné, 2012). A gyermekek beleszületnek az információs és kommunikációs technológiák világába. Ezeknek a gyermekeknek már óvodás korúkban sem okoz gondot alapszinten használni néhány készüléket. Nagyné Szabó Etelka óvodavezető véleménye szerint az IKT eszközök használatával elsődleges feladatunk a prevenció. Fontos, hogy amennyiben óvodapedagógusként IKT eszközöket használunk az óvodai csoportokban, a szülőkkel karöltve, őket megfelelőképpen informálva tegyük azt. Amennyiben a gyermek az elfogadhatónál több időt tölt ezen eszközök használatával, veszélynek van kitéve. A gyermek függővé válhat, valamint nem tölt elég időt az életkorának megfelelő tevékenységek végzésével, mely a fejlődését akadályozza (Nagyné, 2016). Szülők és az óvoda kapcsolata A szülők és az óvoda közötti kapcsolattartás lehet formális és informális. Mind a kettőnek egyaránt nagy szerepe van a gyermeknevelésben és a „jó óvoda” kialakításában. A formális kapcsolattartások közé tartoznak például a szülői értekezletek, fogadóórák, melyek rendkívül hasznosak a szülők és óvodapedagógusok közötti megfelelő kommunikáció és információátadás során. A szülői értekezletek során az aktuális témákról, esetlegesen a teljes csoportot érintő problémákról történnek a beszélgetések, melyek csupán általános összképet nyújtanak a szülők számára (Füle, 2002). Míg a fogadóórákon konkrétan a gyermek fejlődéséről esik szó, egyénre szabottan történik a beszélgetés. Az informális kapcsolattartásnak több módja is van. Ide tartoznak a családi napok, kirándulások és egyéb közös programok. A nyitott kapuk napját egyre több intézmény alkalmazza, hiszen hasznos a gyermekek, szülők és az óvodapedagógusok számára egyaránt. A legtöbb gyermek az ilyen alkalmakkor alkalmazza azt a viselkedésformát, melyet a szülő távollétében is felvesz. A szülőnek lehetősége nyílik megbeszélni az óvodapedagógusokkal észrevételeit, így közösen, egymást segítve kezelhetik a problémákat (Jády, 2009). Célja az ilyen látogatásoknak, hogy a szülők megismerkedhessenek az óvodákban folyó nevelő-oktató munkával, láthassák gyermekük óvodai életét. Amennyiben a szülők részesei lehetnek programok által az óvodai életnek, az elősegíti a szülő-óvoda kapcsolat mélyebb kialakulását. (Füle, 1993). A különböző ünnepek alkalmával szervezett programokra a szülőket beszervezve hangulatosabban, családiasabban telhet a készülődés. A szülők segédkezhetnek az előkészületekben és a lebonyolításban egyaránt. A szülők és a gyermekek lelkes készülődésére több mód 19

is adódik, különböző meglepetésekkel való készülődéssel színesebben telnek az ünnepet megelőző napok (Bakonyi, 2016a). Ezáltal a szülő és az óvoda kapcsolata még inkább harmonikussá válik. Somogyi Renáta óvodapedagógus állítása szerint a szülők, a gyermekek és az egész család szívesen vesz részt az óvoda által szervezett közös programokon, mint például a gyermeknap, farsang, sport rendezvények, közös munkadélután, mézeskalács készítés, családi nap, múzeumlátogatás, állatkerti kirándulás (Somogyi, 2014). Fontos nem elfelejtenünk, hogy a szülők is rendelkeznek naiv pedagógiai tudással (Hercz, 2015). Ezáltal ha nem is tanultak pedagógiát, az évek során kialakult bennük is egyfajta „ösztönös” pedagógiai érzet, melynek ráhatásával nevelik gyermeküket. A szülő és az óvoda sikeres kapcsolatának alapfeltétele az elfogadás, kölcsönös bizalom, kommunikáció, valamint a szülő egyenrangú félként való kezelése, a pozitívumok kiemelése, hangsúlyozása mind a gyermekre, mind pedig a felnőttre tekintve. A kapcsolattartás és kapcsolatépítés szempontjából pedig legfontosabb a rugalmas alkalmazkodás (F. Lassú, Perlusz, Marton, 2012). Befogadás A befogadás történhet szülővel és szülő nélkül is. Napjainkban megoszlanak a vélemények e témát tekintve. Abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a befogadás fokozatosan történjen. A befogadás során a legfontosabb a szülők és az óvodapedagógusok kölcsönös megismerkedése (Ráczné, 2015). Vekerdy Tamás véleménye szerint minél később kellene a gyermekeket bölcsődébe és óvodába íratni. Meglátása szerint, ameddig csak lehet a gyermekeknek az édesanyjuk mellett a helyük, ott fejlődnek a leginkább. Azok a gyermekek, akik ebben az időben sok időt töltenek édesanyjuk közelségében, sokkal kreatívabbak, mint társaik. Ha már nagyon szükséges, hogy a gyermeket óvodába írassák, akkor fontos szemponttá válik az óvodapedagógusok és a gondozónők személyisége, valamint az első benyomás, amikor belépünk az intézménybe. A pedagógusokról már a közeli ismerősök által is tájékozódnak a szülők, mely igen erős befolyással bírhat. Mindenképpen olyan személyt kellene választani, akivel szemben bizalom alakult ki (Vekerdy, 2012). A befogadáskor fontos, hogy a gyermekekkel pontosan ismertessük, hogy hova megyünk, meddig leszünk távol és mikor jövünk vissza. Így nagy valószínűséggel a gyermek is támogatni fogja távozásunk és közös döntésként éli meg a gyermek is (Bereczkei, Rozsnyai, Vekerdy, 2012). Körmöci Katalin megkülönbözteti írásában a befogadást és a beszoktatást. Úgy véli, hogy míg a beszoktatáskor elvárások sokaságával találkozik a gyermek, addig a befogadáskor 20

a gyermekek egyéniségéhez igazodva differenciál, humánusan viszonyul az óvodapedagógus a gyermekekhez. A befogadáskor a legfontosabb, hogy a gyermek megszeresse az óvodapedagógusát. A befogadás legfontosabb tevékenységei a következők: (1) ne legyen időhöz kötött, addig tartson, ameddig a gyermek biztonságban nem érzi magát, (2) a gyermek behozhassa a számára kedves tárgyait, amelyek megnyugtatják, (3) az óvodapedagógus minden egyes gyermeket egyéni bánásmódban részesítsen, (4) az óvodapedagógus számtalan információval rendelkezzen a gyermekről, (5) az óvodapedagógus és a szülő kapcsolata optimális legyen, (6) az óvodapedagógusnak időt kell tudnia szánni a szülőkkel való beszélgetésre (7) az óvodapedagógusnak békét sugárzónak kell lennie (Körmöci, 2001). A befogadás nem csupán a gyermek számára nagy változás. Azon szülők számára is, akiknek első gyermekük lett óvodás. A szülő érzelmi felkészültsége is kiemelt hatással van a gyermekre, valamint a gyermek gyermekkori élményei, érzelmei. A gyermek az önmagáról kialakított képe által ítéli meg az új környezetét és a viselkedése az alapján alakul. Amennyiben a gyermek énképe negatív, a gyermek magaviselete is negatív irányba hajlik. Ilyenkor törekedni kell a gyermek pozitív énképe kialakítására. Fontos, hogy a gyermeket megismerjék, megértsék az óvodapedagógusok, és elfogadják őt. Az elfogadással elfogadást fognak kiváltani a gyermekből, ezáltal a befogadás könnyedebben megy végbe (Antal, 2012). A fejezetben bemutatásra kerültek az Európai Unió és a magyarországi szabályozások általi, óvodával, illetve óvodapedagógusokkal szembeni elvárásokat. Áttekintettük azokat a kutatásokat, amelyek a szülői nézeteket, meggyőződéseket kutatták, illetve bemutattuk az oktatási szakemberek nézeteit, majd megmutattuk az óvodaválasztásban is nagy szerepet játszó óvodapedagógusokkal szembeni elvárásokat és a képzésük során tőlük elvárt követelményeket. Kutatásunk problémakörét és hipotéziseit a fentiek, és a bevezetőben bemutatott kérdések alapján határoztuk meg. A kutatás kvalitatív hipotézise (problémaköre) és a kvantitatív szakasz hipotézisei Hipotéziseim a következők: 1. Az óvoda jellemzőinek megítélésével kapcsolatos feltételezéseim: 1.1. A óvodával szembeni elvárásokban a laikusok (szülők) és a szakemberek nézetei jelentős eltérést mutatnak. A szakemberek valószínűleg a tartalmi követelményeket tartják majd fontosabbnak, míg a szülők a személyi feltételeket. 1.2. A személyi feltételeket mindhárom részminta jelentősnek ítéli meg, a szülők leginkább – bár ez esetben a hétköznapi és a tudományos tapasztalat ellentmondó. 21

1.3. A tárgyi feltételek kisebb mértékben befolyásolják a szülőket óvodaválasztáskor, mint a személyi feltételek. 2. Az óvoda és a szülő kapcsolatának megítéléséről szóló feltételezések 2.1. Mindhárom részminta számára hangsúlyos a szülő-óvoda kapcsolata a jó óvodát tekintve. 2.2. Az óvodai honlapok tartalma nem befolyásolja nagymértékben az óvodaválasztást. 3. A háttértényezők befolyása a válaszokra 3.1. A válaszadók életkora nagyobb mértékben befolyásolja válaszaikat, mint más háttértényezők. A fiatalabb korosztály számára a tartalmi feltételeken belül a külön foglalkozások kardinális szempontok a jó óvoda megítélésében. 3.2. A válaszadók településtípusok szerinti összehasonlítása jelentős különbségeket mutat. 3.3. Az óvodapedagógus hallgatók nézetei közelebb állnak az óvodapedagógusok nézeteihez, mint a szülőkéhez, hisz szakmai szocializációjukban a példák döntő jelentőségűek voltak. Problémakörként a kutatásom kvalitatív részéhez a következő határoztam meg: A korábbi évekhez képest szülői nyomásra megváltoztak az óvodai neveléshez kapcsolódó igények, valamint az óvodaválasztáskor előtérbe kerülő kritériumok, melyeknek az óvodák meg akarnak felelni, ezért az aktuális szempontok feltérképezésére van szükség.

2. Eszközök, módszerek 2.1 A mintaválasztás sajátosságai, a minta jellemzői A kvantitatív kutatás mintája Célom volt az óvodaválasztásban leginkább érdekelt csoportok nézeteinek feltárása. A kutatásom mintája - lehetőségeim hiányában - nem reprezentatív. A mintám az ország különböző településein élő szülőkből, óvodapedagógusokból és óvodapedagógus hallgatókból áll. A kérdőíves felmérésben összesen 1546 fő vett részt. 3. táblázat. A kérdőíves kutatás mintájának főbb jellemzői Részminták

Minta összesen

pedagógus

pedagógus hallgató

szülő

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

1546

100

477

31

254

16

815

53

22

A kvalitatív kutatás mintája Kvalitatív kutatásom mintájának kiválasztásakor kiemelt figyelmet szenteltem a mintavételkiválasztási stratégiára. Célom volt olyan szakértőket megkérdezni, akik elméleti szempontból a leginkább alkalmasak a kutatási kérdés megválaszolására. Ezért a választásom az elméleti-teoretikus (szakértői) mintaválasztási stratégiára esett (Sántha, 2006b, 81-82.o.). Kutatásom során három interjút készítettem, mellyel célom volt szakemberek nézeteinek megismerése volt a témát illetően. Azért esett választásom a szóban forgó szakemberekre, mert mind a hárman differens szemmel tekintenek az óvodára, más-más helyzetből látják, éppen ezért feltételeztem a válaszok különbözőségét. Interjú alanyom volt Körmöci Katalin, az Óvodai Nevelés folyóirat szerkesztője, Ráczné Oláh Edit óvodavezető, valamint Szani Zoltánné óvodapedagógus. Körmöci Katalin az Óvodai Nevelés folyóirat szerkesztője tanítónőként dolgozott, majd matematika és programozás szakot végzett, ezek után az Országos Pedagógiai Intézetben dolgozott és pedagógia szakot végzett. Iskola előkészítő tanfolyamokat tartott és akkor szerette meg az óvodás korosztályt. 43 éve dolgozik velük. Eleinte csupán írt az Óvodai Nevelés folyóiratba, majd amikor nyugdíjba ment 2007-ben, akkor felkérték, hogy legyen a folyóirat szerkesztője. Konferenciákat tart, TÁMOP-os képzésekben volt benne, vidéki előadásokat tartott, több könyve is megjelent. Ráczné Oláh Edit a gyakorlóóvoda vezetője. A Pallasz Athéné Egyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvodában1986 óta dolgozik. Eleinte óvodavezető helyettesi pozícióban, majd 2007-től már a gyakorlóóvoda vezetőjeként. Szani Zoltánné a szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium óvodapedagógusa. Rozália 25 éve dolgozik óvodapedagógusként, ebből az adott intézményben 20 éve dolgozik. Az intézmény, mint látható óvodától egészen a gimnáziumig kíséri a gyermekeket. Az óvoda és az iskola egyazon Pedagógiai Program alapján működik, melynek része az óvodai nevelési program is. Az intézmény fenntartói a Boldogasszony Iskolanővérek. Nevelési elvük igazodik a vallásos nevelés és világkép elveihez, a keresztény értékeket közvetítik a gyermekek felé.

23

2.2 A kutatás módszerei és eszközei A kutatás során a vizsgálat kvantitatív része kapott nagyobb hangsúlyt, azonban kvalitatív kutatást is végeztem a téma alapjainak feltárása érdekében. A kutatás során megvizsgáltam különböző kvantitatív kutatási stratégiákat és a kutatási célom eléréséhez legmegfelelőbb stratégia mellett döntöttem. Mivel a különböző változók kapcsolatát szerettem volna megvizsgálni, ezért az induktív kutatási stratégiát, azon belül is az összefüggésfeltáró stratégiát választottam (Falus, 2000). Kvantitatív kutatás Kvantitatív kutatásom során három elektronikus kérdőívet készítettem. Mind a három kérdőívben találhatóak olyan kérdések, melyek azonosak. Ezzel célom volt megteremteni a lehetőséget a különböző csoportok nézeteinek összehasonlíthatóságára. Valamint olyan kérdések is találhatóak, melyek csupán két csoport kérdőívében vagy éppen csak egy csoport kérdőívében találhatóak meg. A három kérdőív struktúrája közel azonos. A következő kérdéscsoportokat határoztam meg: személyi feltétel, Tárgyi feltétel, tartalmi feltétel, csoportszervezés, szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségei, óvodai honlap. 4. táblázat. A kérdőívek struktúrája és tartalmi elemei a részmintákra vonatkozóan

Kérdéscsoportok

Személyi feltétel

Tárgyi feltétel

Tartalmi feltétel

Változó

20 21 22 28 29 43 44 45 46 47 48 49 19 23 24 25 26 27 40 50 51 52

Kérdés tartalma Fejlesztő pedagógus van az óvodában. Pszichológus van az óvodában. Az óvodapedagógus gyermekcentrikus. Óvodapedagógus fiatal. Óvodapedagógus tapasztalt. Megértő. Céltudatos. Felkészült. Határozott. Türelmes. Több területhez értsen. Egy területhez értsen. Zöld övezetben található az óvoda. Az óvoda udvara növényekkel van tele. Óvodakert van. Udvaron sok játék, kevés hely. Udvaron néhány játék, több hely. Alternatív módszerek használata. Befogadási időszak. Ezt nem tudom átlaggal!! Érzelmi nevelés. Erkölcsi nevelés. Közösségi nevelés.

24

Kérdőívek tartalma részminták szerint 1 2 3                                              

Kérdéscsoportok

Csoport szervezés

Szülő-óvoda kapcsolata

Forrásai

Változó

53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 82 83 84 85 86 41 42 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Kérdés tartalma Anyanyelvi nevelés. Értelmi fejlesztés és nevelés. Egészséges életmódra nevelés. Külön foglalkozás. Foci. Modern tánc. Úszás. Balett. Nyelvtanulás. Zeneovi. Lovaglás. Néptánc és hagyományőrzés. Hittan. Számítógép. Gyógytorna. Átmenetet segítő foglalkozás. Digitális tábla Tablet. Laptop. Projektor. Televízió. Homogén csoportösszetétel. Heterogén csoportösszetétel. Szüreti bál. Mikulás várás. Karácsony. Farsang. Húsvét. Anyák napja. Ballagás. Egyéb. Kirándulás. Játék-est. Nyitott óvoda. Beszélgető est. Szülői teadélután. Bemutatkozás. Információk (aktuális) Napirend. Gyermekfelvétel. Szolgáltatások. Galéria. Elérhetőségek. Óvodai csoportok. Pedagógiai Program. Nem körzeti óvodák megtekintése. ezt nem tudom átlaggal

Kérdőívek tartalma részminták szerint 1 2 3                                                                                                                         

Több különböző kérdéstípus található a kérdőívekben. Zárt feleletválasztós, értékelési skálák, azon belül is numerikus skálák, többségében ötfokozatú Likert-skála (Bogárné, 2014). Célom volt változatos kérdőívet készíteni, melyet a válaszadók szívesen töltenek ki. A de25

mográfiai adatokat a kérdőív végén helyeztem el. A megbízhatósági mutatók jónak bizonyultak, mind a három kérdőívet tekintve, 0,75 feletti, ami a kérdőíves vizsgálatokban jónak számít. 5. táblázat. Az kifejlesztett kérdőívek megbízhatósága (Cronbach alfa)

Szülői kérdőív

Reliabilitás Itemek száma

Kérdőívek Óvodapedagógusi kérdőív

Óvodapedagógus hallgatói kérdőív

0,882 42

0,877 57

0,903 68

A kérdőívekből származó adatokat az SPSS statisztikai elemző program használatával dolgoztam fel. Segítségül Falus Iván és Ollé János könyvét használtam fel (Falus; Ollé, 2000). Kvalitatív kutatás Az interjú fajtáját tekintve félig strukturált interjú (koncentrált beszélgetés). Az interjúk csoportosítása és résztvevők száma szerint egyéni interjú. A kérdező viselkedése szerinti besorolása pedig lágy interjú. Igyekeztem szoros bizalmi kapcsolatot kialakítani az interjúalanyaimmal, így szabad utókérdezések által még több hasznos információt tudhattam meg. Az interjúk felépítése a következőképpen történt: a beszélgetések elején demográfiai és bemelegítő kérdéseket tettem fel, melyekből ráláttam az interjúalany jelenlegi és korábbi, részben szakmai és részben magánéleti hátterére. Fontosnak tartottam a további kérdéseim alakításának szempontjából. Ezek után rátértem a kutatásom fő kérdéseire, melyek közben tervezett kontroll kérdéseket tettem fel. Végezetül levezető kérdéseket alkalmaztam. A kérdéseket nyílt kérdésekként tettem fel, azon belül is hosszabb kifejtést igénylő kérdéseket. Célom volt megismerni az interjúalanyaim nézeteit, módszereit, előzetes ismereteit az adott témát illetően (Cserné, 1998). Az interjúk tartalmát tekintve a tematikus-kvalitatív interjúk közé sorolható be. Egy adott témára vonatkozóan gyűjtöttem adatokat (Sántha, 2009).

3. Eredmények bemutatása és elemzése 3.1 Szakértői interjúk a jó óvodáról Az eredmények bemutatásakor csoportosítottam a kérdéseket, így egymást követik a közel azonos témák. Egy feltett kérdés után olvasható mind a három interjúalanyom válaszá-

26

nak összegzése, ezáltal egységes képet kaphatunk az adott témát illetően. Majd az információkból levont következtetéseim lesznek olvashatóak. Mit gondol, mikor mondhatjuk egy óvodára, hogy az egy jó óvoda? Körmöci K.: Számára fontos a rugalmas napirend, a vegyes csoport, a befogadás és a befogadási időszak, melynél fontosnak tartja, hogy legyen idő a dédelgetésre, arra, hogy a gyermek megszokja az új környezetét. Továbbá a játékidő hosszúsága, hogy a gyermek belemélyedhessen, hogy a gyermek megválaszthassa az eszközöket és társait a játékhoz. A párhuzamosan végezhető tevékenységeket valamint a délutáni alvás választhatóságát, tehát amenynyiben a gyermek nem szeretne aludni egy óra pihenés után akár csendesen elfoglalhassa magát. Körmöci K. és Ráczné.O. E.: Egyaránt legfontosabb tényezőnek tartják a gyermek érdekeinek előtérbe helyezését. Ráczné O. E:. Kiemelte a szülők és pedagógusok szemszögéből a tárgyi, a személyi, humán erőforrásokat, de hozzátette, hogy ettől még nem feltétlenül jó az adott óvoda. A szülők szemszögéből nagy prioritást élvez az első benyomás, a tárgyi környezeten felül az intézményben dolgozók viszonyát a gyermekekhez, hogy hogyan fogadják őket, a nevelő munkát segítők segítőkészsége. A tárgyi feltételen belül fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű játékeszköz, bútor, berendezési tárgy. Továbbá fontos az épület kialakítása, az udvar, annak állapota, nagysága és felszereltsége. A gyermek fejlődésének érdekében a csoportlétszámok alakulása is hangsúlyos. A gyermekek környezetének tisztasága, egészséges életmódra való odafigyelés. A család és az óvoda közötti szoros kapcsolat. Az intézménynek elsődlegesen a gyermek érdekeit kell képviselnie. Szani Z.: Véleménye szerint az óvodapedagógusok alkotják az óvoda légkörét, mely leginkább meghatározza a jó óvodát. Összegezve: A jó óvoda kritériumai közé tartozik, hogy a gyermekek érdekei kerüljenek előtérbe. A gyermeknek legyen lehetősége tevékenységet választani. Fontos továbbá a személyi és tárgyi feltételek megléte és annak milyensége, a kellemes légkör, a csoportlétszámok alakulása, a tisztaság, egészséges életmódra nevelés, valamint a család és az óvoda közötti szoros kapcsolat. Mit vár el egy óvodától?

27

Körmöci K.: Jó kapcsolata legyen a gyerekekkel és a szülőkkel. A nevelőközösségben mindenki szeresse a gyerekeket, jó kapcsolatot ápoljanak egymással, tanuljanak egymástól. Képezze ki az óvoda az óvodapedagógusokat, hogy ne kelljen a csoporton kívül a gyermekeknek fejlesztőhöz járnia. A szabályoknak megfelelően biztosítson gyermekeket nem terhelő programokat. Ne legyen sok külön foglalkozás. A másság elfogadásában elöljáró legyen. Az óvodában óvodás lehessen a gyermek. Az alapprogram szellemisége alapján dolgozzon. Kulturális központ legyen. Ráczné O. E.: Elvárja, hogy teljesítse a Köznevelési Törvényben foglalt elvárásokat, követelményeket. A gyermekek számára esztétikus, gyermekbarát környezetet biztosítson, élményszerű tapasztalatokat szerezhessen. Olyan pedagógusok foglalkozzanak a gyermekekkel, akik segítik a gyermekeket a fejlődésben. A szülők számára olyan hely legyen az óvoda, ahol biztonságban ott tudja hagyni. Ne legyenek falak a pedagógusok és a szülők között. Szani Z.: Gyermekközpontú legyen, hagyjon elegendő időt a szabad játékra. Nyugodt, szeretetteljes légkört biztosítson, fejlessze a gyermek képességeit, hogy a későbbiekben helyt tudjon állni az iskolában. Összegezve: Fontos a jó szülő-óvoda kapcsolat, az intézményi klíma, képzett pedagógusok, törvényi szabályozások követése, nyugodt, szeretetteljes légkör, a másság elfogadására nevelés. Amikor belép egy óvodába, mi az, ami először feltűnik Önnek, amit először megnéz? Körmöci K.: Elsődlegesen nem az óvoda szépsége, hanem az óvoda lelke. A nyitott ajtók, hogy a folyosón legyenek gyermekmunkák, várakozóhelyek. Jó, ha minden csoportszobában van mosdó és minél nagyobb játszó hely. Legyen szép, de nem túlságosan modern. A csoportszobában jó, ha van kuckósítás, de ne az egész csoportszobát terítse el. A gyermek számára a játék elérhető helyen legyen. Jó, ha a dadus néni is a csoportszobában tartózkodik. Ha a szülő belép a csoportszobába, és a pedagógus a gyermekekkel játszik, akkor feláll és a gyermekek nélküle folytatják a játékok, természetes élethelyzetet tud teremteni, ha a pedagógus természetes, ha szüksége van a pedagógusnak, akkor el tudja hagyni a csoportszobát, kialakul a bizalom a gyermekek és a pedagógus között. A pedagógus nem irányít, együtt reggelizik, ebédel a gyermekekkel a gyermekek asztalánál. Ráczné O. E.: A fogadtatást, valamint a milliőt, a tisztaságot, a biztonságot a bejárati ajtónál, a lépcsőnél, a bútorok lekerekítettségét.

28

Szani Z.: Legszembetűnőbb a hangulat, a nyugodt légkör, valamint, hogy mindenki tevékenykedjen. Összegezve: A nyugodt, családias légkör, a fogadtatás, tisztaság és biztonság, az óvodában dolgozók aktív tevékenysége az első, ami feltűnik az óvodába lépéskor az interjúalanyoknak. Amikor gyermekét óvodába íratta, akkor milyen szempontokat vett figyelemben? Körmöci K.: Akkoriban nem lehetett óvodát választani, körzeti óvodába kellett íratni. Tiszta csoportok voltak. Ráczné O. E.: Fontos volt a munkahely közelsége, valamint óvodapedagógus szemmel tekintve tudta, hogy mi az amit szeretne, hogy a gyermeke megkapjon. Szani Z.: Egyházi óvodába íratta gyermekét, fontos volt számára a vallás és az erkölcsi nevelés. Összegezve: Legfontosabb szempontok az interjúalanyok óvodaválasztásakor a munkahely közelsége, hogy a gyermek mindent megkapjon, amit szeretne, a vallás és az erkölcsi nevelés. Első interjúalanyom számára nem volt választási lehetőség. Ha napjainkban kellene óvodát választani gyermekének, akkor most is hasonló szempontok alapján választana, mint akkor választott? Körmöci K.: /Mivel nem volt akkoriban választási lehetősége, ezért ezt a kérdést nem tettem fel./ Ráczné O. E.: Nem biztos. Jelenleg első helyre azt tenné, hogy mit nyújt a gyermeke/unokája számára az adott óvoda szakmailag. Milyen alapokkal hagyja el az adott óvodát. A munkahely és az óvoda közelsége már nem jelent prioritást. A gyakorló intézménynek nincs beiskolázási körzete, tehát bárhonnan felvehetnek gyermekeket. A jelentkezéseknél való tapasztalata, hogy a szülők több intézményben körülnéznek, érdeklődnek és ezeknek a látogatásoknak a hatására döntenek. Sokaknál fontos tényező a tisztaság, a rend és a kifogástalan környezet. Szani Z.: Ugyanazon szempontok alapján választana óvodát. Továbbra is fontosnak tartja a szeretetteljes légkört, egymás megbecsülését, empátiára nevelést. Összegezve: Második interjúalanyom jelenleg az alapján választana, hogy milyen mértékben készíti fel az óvoda a gyermeket az életre. Harmadik interjúalanyom ugyanazon szempontok alapján választana óvodát. 29

Ön szerint kinek kell megfelelnie az óvodának? Körmöci K.: A gyereknek! A berendezés és minden, ami az óvodában van a gyermeknek épült, készült. Természetesen a szabályoknak is meg kell felelni, hiszen az is a gyermekek érdekeit veszi figyelembe. Ráczné O. E.: Ha szűkebben vesszük, akkor az igénybevevőknek, a családoknak. Legelőször a családoknak, a gyermekeknek, az ő szükségleteiknek. A másik oldala az óvodákban dolgozóknak is. Az intézmény akkor tud eredményes lenni, ha az ott dolgozók jól érzik magukat. Továbbá meg kell felelnie egy településnek, az oktatáspolitikai koncepciójának és a törvényekben foglaltaknak is, tehát az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának és a Köznevelési Törvénynek. Szani Z.: A pedagógus szempontjából a gyermeknek. Az óvoda rá van kényszerítve, hogy a szülőnek feleljen meg, pedig a gyermekközpontúság lenne a legfontosabb. Összegezve: A szabályoknak, a gyermeknek, valamint a családoknak és az óvodában dolgozóknak kell megfelelnie az óvodának. Mi a véleménye az óvoda és a szülő kapcsolatáról? Körmöci K.: Akkor jó, ha partnerek. A szülő tudja a legtöbbet a gyermekről. Tapintatosnak kell lenni, mindig a jót kell kiemelni. El kell fogadni egymás nézeteit. Ráczné O. E.: Fontosnak tartja a szülő és az óvoda kapcsolatát. Szemlélete alapján nem lehet különböző értékrend szerint nevelni a gyermekeket. Fontos, hogy a családok és az óvoda kommunikáljon egymással a különböző álláspontoktól eltekintve. A szülők elfoglaltságát megértve dolgozni kell azon, hogy minél több fórumon el lehessen érni a szülőket. Lehetőséget kell nyújtani a szülők számára, hogy nevelési problémákkal megkereshessék az óvodapedagógusokat, valamint hogy javaslatokat tehessenek, segítséget nyújthassanak közös programok megszervezéséhez. Szani Z.: Véleménye szerint nem elég a hivatalos kapcsolat, szorosabbra kellene fűzni. Szívesen segítene a nevelési problémák megoldásában. Közös programokra, beszélgetésekre lenne szükség. Náluk az óvodában szoros kapcsolatot ápolnak a szülőkkel, gyakran részt vesznek közös rendezvényeken, szentmiséken is. Összegezve: Mind a három interjúalanyom egyetértett abban, hogy fontos a szülő és az óvoda kapcsolata. Fontos, hogy partner legyen a szülő, az óvodapedagógus segítse a szülőt gyermeknevelési tanácsokkal, amennyiben a szülő igényt tart rá. Nem elég a hivatalos kapcsolat, közös programokra van szükség. 30

Egy óvoda honlapján, melyek a legfontosabb részek? Körmöci K.: Nagyon fontos az email cím, a vezető neve, a telefonszám és az ott dolgozókról való néhány információ. Valamint a galéria is, hogy bele lehessen látni az óvodai életbe. Esetleg szakmai cikkeket is lehetne feltenni. Ráczné O. E.: Legyen informatív, legyenek láthatóak azon dokumentumok, mely alapján dolgozik az óvoda, legyen elérhető a nevelőtestület vagy a csoportok bemutatkozása. Jó, ha megtalálható egy eseményterv, hogy tájékozódhasson az érdeklődő szülő a programokról. Ha voltak programok, akkor az azokról készült beszámolók, képek, prezentációk érdekesek lehetnek a szülők számára. Fontosnak tarja a háttérre való utalást, hogy a különböző információkat hol találják meg a szülők. A nevelőmunka sikerességét is mutathatja, ha található az óvoda honlapján „Akikre büszkék vagyunk” rész, természetesen a szülők hozzájárulásával. Továbbá a különböző külön foglalkozásokról való tájékoztatás is hasznos lehet. Szani Z.: Fontosnak tartja a szülő és az óvoda szempontjából egyaránt, hogy a szülő beleláthasson az óvodai honlapokra. Facebook csoportokat hoztak létre óvodai csoportonként, így tudják leghatékonyabban tájékoztatni a szülőket az óvodai életről. Neveléssel kapcsolatos könyveket, cikkeket is szokott megosztani szülőkkel, ezzel segítve a szülőket a neveléssel kapcsolatban. Összegezve: Fontos, hogy a megfelelő elérhetőségek megtalálhatóak legyenek, továbbá a galéria, az alap dokumentumok, tájékozódási lehetőség a programokról és a külön foglalkozásokról. Az óvodai honlapok mellett facebook csoportok létrehozásával is tájékoztathatják a már az óvodába járó gyermekek szüleit. Az interjúk teljes összegzése Az interjúban feltett kérdések és a kérdőívben feltett kérdések között van hasonlóság. Mind a kettőbe egyaránt kérdeztem a szülő és az óvoda kapcsolatáról, az óvodai honlapok egyes részeinek fontosságáról. Továbbá a személyi és tárgyi feltételek megjelenését és arról való vélekedését is szerettem volna vizsgálni. A kvantitatív és kvalitatív kutatás során kapott eredmények nagyvonalakban egyeznek. A kvalitatív kutatás során a kutatás témájának szempontjából a legfontosabb jellemzők a személyi és tárgyi feltételek voltak, a szülő és az óvoda pozitív kapcsolata, a partneri viszony, közös programok szervezése. Fontos szempont volt még az óvoda nyugodt, szeretetteljes légköre, az jó intézményi klíma, valamint a szakmai munka. Az óvodai honlapok fontossága az elérhetőségek és tájékozódások szempontjából lényeges. 31

3.2 A kvantitatív kutatás eredményei: szülők, óvodapedagógusok és hallgatók nézetei Az eredmények bemutatását a kérdőívstruktúra alapján ismertetem. Az első három részben a szülők, az óvodapedagógusok és az óvodapedagógus hallgatók nézeteit, meggyőződéseit mutatom be, végezetül pedig a három részminta elemzése során kapott eredményeket vetem össze. 3.1.1 Szülők nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról Személyi feltételek A szülőket először az óvoda személyi feltételeinek jelentőségéről kérdeztem. A kérdőív kitöltésekor 1-5 terjedő skálán kellett értékelniük, hogy milyen mértékben tartják fontosnak a közölt állításokat. Érdemes megfigyelni a táblázat felső részében található adatokat, hiszen néhány helyen előfordul, hogy a minimum értéke meghaladja az 1-et. Ez azt jelenti, hogy a szülők az állítás értékelésekor bizonyos mértékben fontosnak tartották az aktuális állításokat, így nem értékelték „egyáltalán nem fontos…” minősítéssel. Az eredmények alapján három kategóriára osztottam a vizsgált szempontokat. Sötétszürkével kiemelve láthatók a legfontosabb szempontok, világosabb szürkével jelöltem a közepes értékeket, valamint fehérrel azt a néhányat, melynek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a szülők. A legfelső kategóriában szereplő szempontok között kapcsolatot fedeztem fel. Ide öt olyan személyiségjellemző került, amelyek a pedagógus gyermekekkel szembeni attitűdjét viselkedését jellemezte (4,7 feletti átlaggal), a második csoportban majd csak ezt követően jelennek meg az óvodapedagógus és az óvoda tudást, fejlesztést átadó szempontjai. Szinte nem tulajdonítottak jelentőséget a közgondolkodásban fontosabbnak vélt tapasztalatnak, illetve az óvodapedagógus különleges tudásának (nyelv. stb.) 6. táblázat. Személyi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) Személyi feltételek Az óvodapedagógus gyermekcentrikus Türelmes Megértő Felkészült Határozott Céltudatos

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

Fő

2

5

4,9

0,32

815

3 3 1 2 1

5 5 5 5 5

4,9 4,8 4,8 4,7 4,4

0,26 0,40 0,47 0,58 0,76

815 815 815 813 815

32

Személyi feltételek Fejlesztő pedagógus van az óvodában. Több területhez értsen Pszichológus van az óvodában Óvodapedagógus tapasztalt Egy területen legyen kiváló Óvodapedagógus fiatal

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

Fő

1

5

4,4

0,89

815

1

5

4

0,85

815

1

5

3,85

1,05

815

1

5

3,5

1,03

812

1

5

2,9

1,14

815

1

5

2,6

0,93

812

A következőkben megvizsgáljuk az egyes állítások értékelésének részleteit. Elsőként az óvodapedagógus gyermekcentrikus viselkedésére vonatkozó kérdésre kapott értékelések gyakorisága került fókuszba (5. táblázat). Igen magas arányban gondolják úgy a szülők, hogy az óvodapedagógustól teljes mértékben elvárható, hogy gyermekcentrikus legyen. Az 1-5 terjedő skálán nem is érkezett 1-es értékelés, mely az előző táblázatban (1. táblázat) található átlagon (4,93) felül szintén azt bizonyítja, hogy a leginkább nélkülözhetetlen tulajdonsága az óvodapedagógusnak a gyermekcentrikussága. Továbbá 2-es, 3-as és 4-es értékelés is csupán elenyésző százalékban jelent meg. 7. táblázat. Az óvodapedagógus gyermekcentrikusságának értékelése szülői szemmel (gyakoriság) Értékelés

Gyakoriság (fő)

Relatív gyakoriság (%)

2

3

0,4

3

8

1,0

4

29

3,6

5

775

95,1

Összesen

815

100

Az óvodapedagógus türelmességére szintén rendkívül pozitív visszajelzés érkezett (6. táblázat). Ezt a szempontot tekintve még 2-es értékelés sem található az eredmények között. Továbbá a válaszadók értékelésekor az átlag (4,93), mely az 1. táblázatban látható, egyaránt olyan magas, mint az óvodapedagógus gyermekcentrikusságának értékelésekor. Ami még szembetűnő, hogy az óvodapedagógus türelmességét tekintve 3-as értékelés is csak 1 db érkezett. 33

8. táblázat. Az óvodapedagógusi türelmesség értékelésének szülői szemmel (gyakoriság)

Értékelés

Gyakoriság (fő)

Relatív gyakoriság (%)

3

1

0,1

4

54

6,6

5

760

93,3

Összesen

815

100,0

Az óvodapedagógus megértő kell, hogy legyen a szülők jelentős többsége szerint (7. táblázat). Az eredmények ennek a szempontnak a vizsgálatakor nem voltak olyan magasak, mint az óvodapedagógus gyermekcentrikusságának, valamint a türelmességének szempontjából. Azonban még ez az eredmény is magasnak mondható. 3-as értékelés még itt is csak öt darab érkezett, mely a válaszadók csupán 0,6%-a. Az adatfeldolgozás során felmerült a kérdés, vajon mit értenek a szülők ez alatt? Mire gondolnak konkrétan, amikor megértő pedagógust szeretnének? 9. táblázat. Az óvodapedagógusi megértő jellemző értékelése szülői szemmel (gyakoriság) Értékelés

Gyakoriság (fő)

Relatív gyakoriság (%)

3

5

0,6

4

141

17,3

5

669

82,1

Összesen

815

100,0

A 8. táblázatban az óvodapedagógusok határozottságának fontosságát vizsgáló kéréds eredményét mutatom be, azon belül is az értékelések gyakoriságát. Erre a kérdésre a megkérdezettek 99,8 százaléka válaszolt. Érdékeléskor itt szintén megjelent a 2-es értékelés, melyet a válaszadók 0,7%-a adott. Azonban ennek ellenére az átlaga (4,76) – 4. táblázatban látható mégis magas. 10. táblázat. Az óvodapedagógusi határozottság értékelésének szülői szemmel (gyakoriság) Értékelés

Gyakoriság (fő)

34

Relatív gyakoriság (%)

2

6

0,7

3

30

3,7

4

189

23,2

5

588

72,1

Válaszadók összesen

813

99,8

Nem érkezett válasz

2

0,2

Megkérdezettek összesen

815

100,0

Tárgyi feltételek értékelése Továbbiakban az óvoda tárgyi feltételeinek értékelésére voltam kíváncsi a szülők részéről. Kérdésként feltettem, hogy mennyire tartják fontosnak az alábbi tényezőket az óvodaválasztás során. Az 1-5 terjedő skálán minden eredmény megtalálható. Aránylag pozitívak az eredmények, azonban, ha visszatekintünk az 4. táblázatban található személyi feltételek eredményire, akkor hozzávetőlegesen kijelenthetjük, hogy a személyi feltételek hangsúlyosabbak a szülők szemszögéből az óvodaválasztást tekintve, mint a tárgyi feltételek. A kapott eredmények átlagát tekintve elsődleges szempontként a növények jelenlétét helyezték a szülők, majd pedig ezt követte a játékok jelentősége. (9. táblázat) 11. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) Tárgyi feltételek

Átlag

Szórás

Az óvoda udvara növényekkel van tele.

4,3

0,81

Zöld övezetben található az óvoda

4,2

0,88

Óvodakert van

4,0

1,01

Udvaron néhány játék, több hely

3,3

1,03

Udvaron sok játék, kevés hely

3,1

0,82

N=815

Tartalmi feltételek vizsgálata A kutatás során nagy hangsúlyt fektettem a tartalmi feltételek megvizsgálására, hiszen azok a szülők, akik számára fontos, hogy gyermeküknek a legjobb óvodát válasszák, óvodaválasztáskor szintén nagy hangsúlyt fektetnek az óvoda tartalmi feltételeire. A szürkével kiemelt részt érdemes megnézni. E szempontok értékelése lett a leginkább fontos a szülők számára. Azért érdekes a kapott eredmény, mert ezek a szempontok az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megtalálhatóak. A feladatok között megtalálható az egészséges életmódra

35

nevelés, az érzelmi, az erkölcsi, valamint a közösségi nevelés, az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés is (ONOAP, 2012).4 Ami szembetűnő az eredményeket tekintve, hogy az IKT eszközök fejlesztésre való használatának igénye szülői szemmel igen alacsony, a 3 átlagot sem éri el ötös skálán. Szülői tekintetben ezeket a szempontokat nem viszem tovább jelen kutatásom során a következőekben ezek nélkül folytatom az elemzést. A kérdőív különféle helyein található 25 elem vizsgálatakor a válaszok között az ötös skála minden értéke megtalálható volt. Érdekesen alakultak az eredmények (ld. 10. táblázat) 12. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) Tartalmi feltételek Közösségi nevelés Értelmi fejlesztés és nevelés Anyanyelvi nevelés Érzelmi nevelés Egészséges életmódra nevelés Erkölcsi nevelés Átmenetet segítő foglalkozás Gyógytorna Külön tornafoglalkozás Úszás Zeneovi Néptánc és hagyományőrzés Alternatív módszerek használata Nyelvtanulás Projektor Digitális tábla Modern tánc Foci Hittan Lovaglás Balett Televízió Tablet Laptop Számítógép

Átlag 4,7

Szórás 0,50

Fő 775

4,6

0,64

775

4,5 4,4

0,69 0,74

774 775

4,4

0,74

775

4,4

0,77

775

4

1,17

778

3,9 3,7 3,6 3,4

1,18 1,29 1,30 1,31

815 814 815 814

3,4

1,26

815

3,3

1,19

812

3 2,7 2,5 2,3 2,2 2,2 2,2 2,1 2,1 2 1,9 1,8

1,49 1,46 1,43 1,18 1,16 1,25 1,20 1,11 1,23 1,22 1,16 1,07

815 815 815 814 814 815 814 814 777 814 814 815

Az elemek sokasága és a gyakoriságok érezhető tematikus rendezettsége miatt az egyes elemek kapcsolatát klaszteranalízis segítségével dolgoztam fel, megvizsgálva, van-e olyan 4

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

36

összefüggés, amely szerint a válaszadók gondolkodásában ezen tényezők összekapcsolódnak, lehet-e kevesebb tényezővel jellemezni a válaszokat. A kapott dendogrammon (1. ábra) jól látható, hogy három főág található meg benne. Az egyik csoportban az óvodai nevelés területei, feladatai találhatóak meg, melyek elsőként kapcsolódtak egymáshoz, valamint ehhez a csoporthoz tartozik még a gyógytorna és az átmenetet segítő foglalkozások. A következő csoportba azon extra foglalkozások találhatóak, melyek nem feltétlenül képezik óvodai nevelés alaptevékenységeit, hanem a szülők és gyermekek extra igényeire vonatkoznak. Ide tartozik az úszás, zeneovi, néptánc, külön torna és a nyelvtanulás. Ezen külön foglalkozások a szülők számára a legtöbb helyen költségeket vonnak maguk után. A következő csoportban olyan különleges foglalkozások találhatóak, melyekkel nem feltétlenül találkozunk minden óvodában. Ide tartozik a modern tánc, balett, foci, lovaglás, számítógép használat, hittan.

Közösségi nevelés Értelmi nevelés Anyanyelvi nevelés Érzelmi nevelés Erkölcsi nevelés Gyógytorna Átmenetet segítő foglalkozás Úszás Zeneovi Néptánc Nyelvtanulás Moderntánc Balett Foci Lovaglás Számítógép használata Hittan

1. ábra Tartalmi feltételek összefüggéseinek vizsgálata klaszteranalízissel (fagáf) A klaszteranalízis eredményeként kapott összefüggések alapján a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében összesített mutatókat hoztam létre az egyes csoportokba tartozó részeredmények átlagolásával, melynek részletei a mellékletben található 35. táblázatban láthatóak. A kapott statisztikai eredményeket a 2. ábrán szemléltetem. Az óvoda tartalmi feltételeit vizsgálva a kapott eredményeket összegezve megállapítható, hogy a szülők legnagyobb mértékben az óvodai nevelés területeit találják leginkább kulcsfontosságúnak óvodaválasztáskor, melyek ötös skálán 4,4-es átlagot mutattak. Kevésbé tartják fontosnak az óvodák által nyújtott általánosnak vett plusz szolgáltatásokat, ez a csoport köze37

pes átlagot ért el, közel egy egésszel alacsonyabb átlagot, mint az óvoda nevelési területei. Kissé meglepő az eredmény, hogy az különleges szolgáltatásokra tartanak legkevésbé igényt a szülők, melyeknek átlaga 2,1 lett. Annak ellenére, hogy a társadalom egyre inkább azt sugallja, hogy megnőttek az igények az különleges foglalkozások iránt, a szülők mégis úgy ítélik meg, hogy óvodaválasztáskor elsődleges szempont az óvoda nevelési feladata. 5

4,37 3,46

4 3

2,1

2 1 0 Nevelési területek

Plusz elvárások

Különleges elvárások

2. ábra Tartalmi feltételek értékelése új mutatók létrehozásával Válaszadók neme szerinti összehasonlítást végeztem, kétmintás t-próbával hasonlítottam össze a nevelési területek eredményeit, mely harmóniaátlaggal számol. Szignifikáns különbséget kaptam a férfiak és a nők között, szignifikancia-szint= 0,1. 13. táblázat. Nemek szerinti összehasonlítás a nevelési területeket tekintve (átlag, szórás) Neme Nevelési területek

Fő

Férfi Nő

Átlag

Szórás

St. hiba

29

4,1

0,49

0,092

745

4,4

0,47

0,017

Csoportszervezés Következőekben az ideálisnak tartott csoportösszetételt tekintve vizsgáltam meg a szülők nézeteit. Annak ellenére, hogy napjainkban egyre elterjedtebb a heterogén csoportösszetétel – az óvodapedagógia meghatározó kutatói állnak ki mellette (ld. 1. fejezet) - az eredmények azt mutatják, hogy a homogén csoportösszetételt hatékonyabban működőnek tartják a szülők, mint a heterogén csoportösszetételt. (12. táblázat) 14. táblázat Csoportszervezés értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás, gyakoriság) Átlag 3,96

Szórás 1,195

Relatív gyakoriság (%)

Csoportszervezés Homogén csoportösszetétel

38

1

2

3

4

5

5,5

6,4

20,6

21

46,5

3,18

Heterogén csoportösszetétel

1,352

15,3

15,9

26,9

19,7

22,2

N=811 fő Megjegyzés: Kérdés a kérdőívben: „Milyen mértékben tartja jónak, hatékonyan működőnek az alábbi csoportösszetételeket?”

Pontosabb értelmezhetőség érdekében kiszámoltam az egyes szervezési módok gyakoriságát, melyet a 3. ábra szemléltet. A homogén csoportösszetételt a szülők közel fele 5-ösre értékelte (ötös skálán) és csupán az 5,5%-a gondolta úgy, hogy egyáltalán nem működik hatékonyan. A heterogén csoportösszetételnél megoszlanak a vélemények, legtöbben közepesre értékelték, melyből arra következtetek, hogy vagy nincs tapasztalatuk a heterogén csoportöszszetétellel kapcsolatban, vagy egyaránt gondolják jól működőnek és kevésbé jól működőnek is azt. 46,5

50 40 30

20,6

26,9

21

15,3

20 10

5,5

15,9

19,7

22,2

6,4

0

Homogén

Heterogén 1

2

3

4

5

3. ábra Csoportszervezés módjának értékelése szülői perspektívából (gyakoriság)

Az elmúlt évtizedben a szülőknek egyre növekvő igénye, hogy megfelelően tájékoztassák gyermekük neveléséről, vonják be gyermekük óvodai nevelésének hétköznapjaiba is. A kutatást megalapozó interjúk szerint is nagy jelentőségű tehát e kérdés. Ezért vizsgáltam meg a szülő és az óvoda különböző kapcsolattartási lehetőségeinek igényeit hagyományos és kevésbé elterjedt ünnepek és rendezvények tekintetében. Az ötös skála minden értéke megtalálható volt a válaszok között. Összességében a szülők igény tartanak a szülőt bevonó óvodai ünnepekre és rendezvényekre. Ezt bizonyítja, hogy a legalacsonyabb érték is közepes fölött helyezkedik el, melynek átlaga 3,14. Mely meglepő számomra, hogy a szülők ugyan első helyen helyezték el az anyák napját, azonban ennek átlaga csupán 4,65. Szülő-óvoda kapcsolata

39

15. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségeinek értékelése szülői szempontból (átlag, szórás) Kapcsolattartási lehetőségek

Átlag

Szórás

Fő

Anyák napja

4,7

0,82

814

Ballagás

4,6

0,93

815

Kirándulás

4,1

1,10

778

Beszélgető est

4

1,09

778

Nyitott óvoda

4

1,13

778

Karácsony

3,9

1,36

814

Játék-est

3,9

1,15

778

Farsang

3,8

1,27

815

Szülői teadélután

3,8

1,27

778

Mikulás várás

3,5

1,36

814

Húsvét

3,4

1,35

813

Egyéb

3,2

1,35

792

Szüreti bál

3,1

1,35

815

Klaszteranalízis segítségével megnéztem, hogy mely faktorok állnak a változók mögött. A kialakult faktorok meghatározása után új mutatókat hoztam létre, mellyel szerettem volna megvizsgálni a hagyományos ünnepekről való elvárást, igényt, valamint az ezeken felüli egyéb rendezvényekre való igényt. Egyéb rendezvények közé soroltam a klaszteranalízis segítségével az anyák napját, a ballagást, a beszélgető estet, a teadélutánt, a játékestet, és a nyitott óvodát. Hagyományos ünnepek közé pedig a Mikulás várást, húsvétot, karácsonyt, farsangot, szüreti bált és az egyéb rendezvényeket. Eredményül kaptam, hogy a szülők nagyobb igényt tartanak a hagyományostól eltérő egyéb rendezvényekre. Melyből arra tudok következtetni, hogy a szülők szívesen részt vesznek/vennének az óvodai életben, partnerek a közös munkában is. 16. táblázat. Különböző kapcsolattartási lehetőségekre való igény szülői szempontból (átlag, szórás) Kapcsolattartási lehetőségek

Minimum Maximum

Átlag

Szórás

Fő

Egyéb rendezvények igénye

1,43

5,00

4,1

0,71

777

Hagyományos ünnepek igénye

1,00

5,00

3,5

1,02

791

Az ötös skála minden értéke megtalálható volt a válaszok között. Az óvodai honlapok értékeléséből nem születtek kimagasló eredmények, azonban alacsony eredmények sem. In40

kább pozitívan értékelik, mint közömbösen vagy negatívan. Ez talán annak köszönhető, hogy a szülők óvodaválasztáskor megtekinthetik a kiszemelt óvoda honlapját, informálódhatnak onnan, azonban inkább az óvodák személyes felkeresése élvez prioritást számukra. Ha megnézzük az átlagokat, nem sokkal követik egymást a szempontok. A legmagasabb és a legalacsonyabb értékek között nincs egy egész eltérés sem. 17. táblázat. Az óvodai honlap értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) Óvodai honlap részei

Átlag

Szórás

Fő

Információk (aktuális)

4,4

0,78

814

Elérhetőségek

4,3

0,99

814

Napirend

4,3

0,91

814

Pedagógiai Program

4,3

0,96

814

Gyermekfelvétel

4,2

0,95

813

Szolgáltatások

4,1

0,98

814

Óvodai csoportok

4,1

0,92

814

Bemutatkozás

4,1

0,97

814

Galéria

3,7

1,06

812

A befogadási időszak időtartamát tekintve megoszlanak a vélemények. A szülők 38,4%a úgy gondolja, a befogadási időszaknak addig kell tartania, ameddig a gyermek igényli, míg a 33,3%-a úgy gondolja, hogy elég csupán az első héten néhány óráig tartania. Arra az állításra, hogy az első vagy az első kettő héten végig tartson a befogadási időszak viszonylag alacsony értékelés érkezett. Arra a kettő állításra pedig, hogy néhány órát naponta az első kettő héten, valamint, hogy csak az első nap, közel azonos értékeket kaptam. 18. táblázat. Befogadási időszak hosszának értékelése szülői aspektusból (gyakoriság) Gyakoriság (fő)

Relatív gyakoriság (%)

Néhány órát naponta az első héten.

271

33,3

Néhány órát naponta az első kettő héten.

82

10,1

Csak az első nap.

79

9,7

Az első héten végig.

21

2,6

Az első kettő héten végig.

9

1,1

Ameddig a gyermek igényli.

313

38,4

Válaszadók összesen

775

95,1

Nem érkezett válasz

40

4,9

Megkérdezettek összesen

815

100,0

Befogadási időszak időtartami lehetőségei

41

A szülői nézetek zárásaként kitérnék arra a kérdésre kapott válaszok eredményire, hogy gondolt-e vagy gondolna-e a szülő arra óvodaválasztáskor, hogy a körzeti óvodán kívül más óvodát is megnézzen. Fontosnak tartom ezt a kérdést, mivel Török Balázs kutatása is azt bizonyította, hogy a szülők 53%-a megteheti, hogy több óvoda közül választ és ennek az 53%nak a 70%-a meg is keres kettő vagy több intézményt. (Török, 2002) Kutatásom eredményei is tükrözik ezt az állítást. A szülők 57,2 %-a gondolt vagy gondolna arra, hogy a körzeti óvodán kívül más óvodát is megkeres. Úgy gondolom, hogy amennyiben a szülők több óvodát is megtekintenek és nem az első óvodába íratják be gyermeküket, addig fontos az óvodáknak olyan feltételeket biztosítania, ami a szülő és saját maga számára egyaránt megfelelő. Gondolok itt a személyi feltételekre, tárgyi feltételekre, tartalmi feltételekre, csoportszervezésre és a szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségeinek bővítésére. 19. táblázat. Körzeten kívüli óvodák megkeresésének aránya óvodaválasztáskor (gyakoriság) Válaszlehetőségek

Gyakoriság (fő)

Nem Igen Válaszadók összesen Nem érkezett válasz Megkérdezettek összesen

309 466 775 40 815

Relatív gyakoriság (%) 37,9 57,2 95,1 4,9 100,0

3.1.2 Óvodapedagógusok nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról Személyi feltételek Az óvodapedagógusok kérdőíve ebben a pontban eltér a szülőkétől. Úgy gondoltam nem kapnék reális az óvodapedagógus személyiségjegyek értékelésének tekintetében, ezért úgy döntöttem, hogy a következő három szempontot hagyom csak benne. Legmagasabb eredményt nem meglepő módon az óvodapedagógus gyermekcentrikussága kapta, azonban meglepő, hogy 3-as értékelés is érkezett erre a szempontra. Összességében pozitívan értékelték a személyi feltételeket tekintve. 20. táblázat. Személyi feltételek értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) Személyi feltételek

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

Az óvodapedagógus gyermekcentrikus

3

5

4,97

0,19

Fejlesztő pedagógus van az óvodában.

1

5

4,1

1,03

Pszichológus van az óvodában

1

5

3,8

1,14

42

N=476 Az óvodapedagógus gyermekcentrikusságára érkezett 3-as értékelésre felfigyelve megnéztem a szempontra kapott értékek gyakoriságát. Összesen kettő fő volt, aki 3-as értékelést adott, 1,9% adott 4-es értékelést, a válaszadók igen magas százaléka pedig 5-ös értékelést. 21. táblázat. Az óvodapedagógusi gyermekcentrikusság értékelésének gyakorisága óvodapedagógusi szemmel (gyakoriság) Értékelés Gyakoriság (fő) Relatív gyakoriság (%) 3 2 0,4 4 9 1,9 5 465 97,5 Válaszadó összesen 476 99,8 Nem érkezett válasz 1 0,2 Megkérdezettek összesen 477 100,0 Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógusi szemmel közel azonos, mint szülői szemmel. Itt is elsősorban a növények jelenléte volt fontos, mintsem a játékok megléte. Öszszehasonlítva a szülők és az óvodapedagógusok nézeteit a tárgyi feltételeket tekintve, ugyanazon sorrendet lehet felfedezni, valamint az átlagok is közel azonosak. A válaszok között az ötös skála minden értéke megtalálható volt. 22. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógusi perspektívából (átlag, szórás) Tárgyi feltételek Az óvoda udvara növényekkel van tele. Zöld övezetben található az óvoda Óvodakert van Udvaron néhány játék, több hely Udvaron sok játék, kevés hely

Átlag

Szórás

4,3 4,1 4,1 3,3 3,1

0,80 0,97 0,98 0,98 0,86

N=476 Tartalmi feltételek Az óvodapedagógusok nézetei a tartalmi feltételekről hasonló, mint a szülőké (10. táblázat). Az óvodapedagógusok kérdőívébe nem tettem bele a nevelési feladatok jelentőségének értékelését, melyek a szülők értékelésében a legmagasabb átlagot kapták. Azonban ha megnézzük a szülői nézeteket, akkor megfigyelhetjük, hogy a nevelési feladatokat követően található az átmenetet segítő foglalkozás, a gyógytorna, a külön torna foglalkozás, az úszás, a ze43

neovi, valamint a néptánc. Ezek a szempontok ugyan nem ebben a sorrendben, de az óvodapedagógusi nézetek szerint is a legmagasabb átlaggal rendelkezők közé tartoznak a tartalmi feltételeket tekintve. Érdekesnek találom a nyelvtanulás alacsony átlagát, mivel napjainkban egyre inkább elterjedtebbek a nyelvi csoportok. Továbbá azt is, hogy az óvodapedagógusok pozitívabban értékelték az IKT eszközök fejlesztő játékokra való használatát, mint a szülők. A válaszok között az ötös skála minden értéke megtalálható volt. 23. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) Tartalmi feltételek

Átlag

Szórás

Fő

Gyógytorna

4

1,15

477

Néptánc és hagyományőrzés

4

1,08

477

Átmenetet segítő foglalkozás

3,7

1,35

477

Külön tornafoglalkozás

3,4

1,37

477

Úszás

3,4

1,32

477

Zeneovi

3,2

1,29

477

Projektor

3

1,40

477

Digitális tábla

3

1,42

477

Laptop

2,6

1,38

477

Hittan

2,6

1,27

477

Tablet

2,5

1,36

477

Televízió

2,4

1,30

477

Nyelvtanulás

2,4

1,30

477

Foci

2,4

1,12

476

Modern tánc

2,2

1,05

477

Lovaglás

2,1

1,14

477

Számítógép

2,1

1,17

477

2

0,98

476

Balett

Csoportszervezése A csoportszervezést tekintve az óvodapedagógusok szintén a homogén csoportösszetételt gondolják hatékonyabban működőnek. Azonban a szülői nézetekhez viszonyítva a homogén és a heterogén csoportösszetétel átlaga egyaránt magasabb. A válaszok között az ötös skála minden értéke megtalálható volt. 24. táblázat. Csoportszervezés értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) Csoportszervezés Homogén csoportösszetétel

Átlag

Szórás

Fő

4,1

1,09

477

44

Heterogén csoportösszetétel

3,7

1,22

475

Szülő-óvoda kapcsolata A szülő és az óvoda kapcsolattartási lehetőségeinek igényei pedagógus szemmel szintén meglepő eredményeket mutatnak. A legmagasabb átlaggal szintén az anyák napja rendelkezik, azonban átlaga csupán 4,78. A válaszok között az ötös skála minden értéke megtalálható volt. A szülők nézeteivel összehasonlítva az első néhány magasabb átlaggal rendelkező szempont szintén megtalálható a szülők igényei között. A hagyományostól eltérő rendezvények, programok igénye az óvodapedagógusok részéről is pozitív eredmény mutatott. 25. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolata óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) Kapcsolattartási lehetőségek

Átlag

Szórás

Fő

Anyák napja

4,8

0,76

477

Ballagás

4,7

0,76

477

Kirándulás

4,4

0,97

477

Beszélgető est

4,1

1,02

477

Játék-est

4,1

1,06

477

Nyitott óvoda

4

1,18

476

Szülői teadélután

3,8

1,3

477

Egyéb

3,7

1,33

475

Karácsony

3,6

1,47

477

Farsang

3,6

1,44

477

Szüreti bál

3,5

1,37

477

Mikulás várás

2,9

1,48

477

Húsvét

2,9

1,36

477

3.1.3 Óvodapedagógus hallgatók nézetei a „jó” óvodáról, az óvodaválasztásról Személyi feltételek Az óvodapedagógus hallgatók nézetei alapján a személyi feltételek közül az óvodapedagógus türelmessége a legfontosabb, ez a szempont rendelkezik a legmagasabb átlaggal, valamint a hallgatók értékeléskor csupán 4-es és 5-ös értékeket adtak erre a szempontra. Elsődleges szempontként itt is a pedagógus személyiségjegyei jöttek ki, igen magas átlaggal. Továbbá szembetűnő, hogy az óvodapedagógus gyermekcentrikus szempontnál a minimum érték az 1. 45

26. táblázat. Személyi feltétel értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) Személyi feltételek

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

Türelmes

4

5

4,9

0,24

Az óvodapedagógus gyermekcentrikus

1

5

4,9

0,34

Megértő

4

5

4,9

0,34

Felkészült

4

5

4,9

0,36

Határozott

3

5

4,8

0,44

Fejlesztő pedagógus van az óvodában.

3

5

4,6

0,61

Céltudatos

3

5

4,5

0,59

Több területhez értsen

3

5

4,2

0,76

Pszichológus van az óvodában

1

5

3,9

0,89

Egy területen legyen kiváló

1

5

2,9

1,15

N=254 A tárgyi feltételeket tekintve az óvodapedagógus hallgatók ugyan úgy gondolkodtak, mint az óvodapedagógusok és a szülők. Értékeléseik alapján ugyan az a sorrend állt fel. Azzal a különbséggel, hogy az udvaron néhány játék, több hely szempont kivételével az összes szempont átlaga minimálisan, de alacsonyabb, mint az óvodapedagógusok és a szülők által kapott válaszok értékelései. Tárgyi feltételek 27. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógus hallgatók aspektusából (átlag, szórás) Tárgyi feltételek

Minimum Maximum

Átlag

Szórás

Fő

Az óvoda udvara növényekkel van tele.

2

5

4,2

0,73

249

Zöld övezetben található az óvoda

2

5

4,0

0,88

254

Óvodakert van

2

5

3,8

0,88

254

Udvaron néhány játék, több hely

1

5

3,4

0,97

254

Udvaron sok játék, kevés hely

1

5

3,0

0,71

254

46

A tartalmi feltételekre adott válaszok alapján szintén hasonló az első néhány legmagasabb eredmény sorrendje. Az óvodapedagógusok, a szülő és az óvodapedagógus hallgatók ezen a téren azonosan gondolkoznak. Az IKT eszközök fejlesztő játékra való használata az óvodapedagógus hallgatok szemszögéből szintén háttérbe került, azonban magasabban értékelték, mint az óvodapedagógusok és a szülők. Tartalmi feltételek 28. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) Tartalmi feltételek

Minimum Maximum Átlag Szórás

Fő

Zeneovi

1

5

4,2

0,99

254

Átmenetet segítő foglalkozás

2

5

4,2

0,84

254

Gyógytorna

2

5

4,1

0,91

254

Néptánc és hagyományőrzés

1

5

4,1

1,07

254

Külön tornafoglalkozás

1

5

4,1

0,96

254

Úszás

1

5

3,9

1,03

254

Projektor

1

5

3,9

1,20

254

Nyelvtanulás

1

5

3,6

1,20

251

Digitális tábla

1

5

3,3

1,33

254

Modern tánc

1

5

3,0

1,09

254

Televízió

1

5

2,9

1,29

254

Foci

1

5

2,9

1,02

254

Lovaglás

1

5

2,9

1,20

254

Balett

1

5

2,7

0,93

252

Hittan

1

5

2,7

1,09

254

Tablet

1

5

2,4

1,26

252

Számítógép

1

5

2,4

1,00

254

Laptop

1

5

2,3

1,15

254

A csoportszervezésről az óvodapedagógus hallgatók hasonlóan gondolkodnak, mint a szülők és az óvodapedagógusok. Véleményük szerint a homogén csoportösszetétel hatékonyabban működik, mint a heterogén csoportösszetétel. A válaszok között az ötös skála minden értéke megtalálható volt. Csoportszervezés

47

29. táblázat. Csoportszervezés értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) Csoportszervezés

Átlag

Szórás

Homogén csoportösszetétel

4,27

0,885

Heterogén csoportösszetétel

3,41

1,266

N=254 A szülő és az óvoda kapcsolattartási lehetőségei közül az óvodapedagógus hallgatók véleménye alapján szintén az anyák napja átlaga lett a legmagasabb, azonban a minimum itt is a 3. Az óvodapedagógus hallgatók vélekedése a hagyományostól eltérő programokról pozitív, nyitottak feléjük. Többnyire előrébb helyezték ezeket a szempontokat, mint a hagyományos ünnepeket. Szülő-óvoda kapcsolata 30. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolata óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) Kapcsolattartási lehetőségek

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

Fő

Anyák napja

3

5

4,9

0,34

254

Ballagás

3

5

4,8

0,50

254

Kirándulás

3

5

4,4

0,71

254

Játék-est

1

5

4,3

1,02

249

Szülői teadélután

1

5

4,3

1,05

249

Beszélgető est

1

5

4,3

0,96

249

Nyitott óvoda

2

5

4,2

0,90

246

Karácsony

1

5

4,1

1,34

248

Farsang

1

5

3,8

1,16

254

Mikulás várás

1

5

3,6

1,23

254

Húsvét

1

5

3,5

1,27

249

Szüreti bál

1

5

3,4

1,16

254

Egyéb

1

5

3,3

1,13

218

Az óvodapedagógus hallgatók óvodai honlap részeiről való vélekedése meglepően pozitív, egy szempont kivételével az összes szempont meghaladja a 4,0-es átlagot. Érdekesnek találom, hogy óvodapedagógus hallgatói gondolkodással a Pedagógiai Program a második legalacsonyabb átlaggal rendelkező szempont az óvodaválasztáskor.

48

31. táblázat. Az óvodai honlap értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) Az óvodai honlap részei

Átlag

Szórás

Fő

Információk (aktuális)

4,6

0,67

254

Napirend

4,4

0,74

254

Gyermekfelvétel

4,4

0,77

254

Elérhetőségek

4,4

0,81

254

Szolgáltatások

4,2

0,91

254

Bemutatkozás

4,1

0,90

254

Óvodai csoportok

4,1

1,07

254

Pedagógiai Program

4,0

0,96

254

Galéria

3,5

0,84

252

3.1.4 A három részminta nézeteinek összevetése Összesítésként új mutatókat hoztam létre, melyek mind a három részminta nézeteit tartalmazzák a kérdőív struktúrában létrehozott csoportokon belül. Varianciaanalízist végeztem, Tukey-b próbával állapítottam meg a csoportok gondolkodása közötti eltéréseket. Szignifikáns különbséget (p < 0,05) találtam a személyi feltételeknél, valamint a tárgyi feltételeknél. 32. táblázat. A különböző óvodaválasztási feltételek változóinak összehasonlítása varianciaanalízissel és Tukey-b próbával (szignifikancia szint) Óvodaválasztási feltételcsoportok Személyi feltételek Tárgyi feltételek Tartalmi feltételek Csoportszervezés Szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségei

Variancia típus

Négyzetes összeg

Szab. fok

Variancia

Külső variancia

4,817

2

2,408

Belső variancia

547,559

1542

,355

Külső variancia

2,010

2

1,005

Belső variancia

381,205

1537

,248

Külső variancia

61,969

2

30,984

Belső variancia

718,228

1496

,480

Külső variancia

37,013

2

18,507

Belső variancia

529,645

1535

,345

Külső variancia

10,857

2

5,429

729,830

1447

,504

Belső variancia

F

Szign.

6,782

,001

4,052

,018

64,538

,000

53,636

,000

10,763

,000

Jelmagyarázat: Szab. fok: Szabadsági fok; Szign.: Szignifikancia szint

Tukey-b próba eredményei a követezők: a személyi feltétel p=0,001 szinten szignifikáns, nagyon szoros a kapcsolat, a tárgyi feltétel p=0,018 szinten szignifikáns. Mind a három részminta a személyi feltételeket tartja leginkább jelentőségteljesnek az óvodaválasztást, a „jó” 49

óvoda jellegzetességeit tekintve. Legkevésbé pedig a tartalmi feltételeket tekinti. Annak ellenére, hogy egyre inkább elterjedtebb az a gondolat, hogy az óvoda szolgáltató intézmény (Kósáné, 2001) és egyre fontosabbá válnak a külön foglalkozások és extra szolgáltatások mégis a kutatás eredménye mást mutat. A tartalmi feltételeket tekintve a szülők értékelése alapján kaptam a legalacsonyabb átlagot, míg az óvodapedagógus hallgatók a másik kettő részmintához képest magasabb átlagot produkált. Továbbá a szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségeit tekintve is magasabb átlaggal rendelkeznek a hallgatók nézetei, ami arra enged következtetni, hogy a hallgatók nyitottak, pozitívan gondolkodnak a szülőkkel való együttműködést, közös munkát tekintve. Szülő

Óvodapedagógus

Óvodapedagógus hallgató

4,38 4,29 4,45 3,89 3,84

3,77 3,77 3,68

3,56

3,82 3,86

4,07

3,28 2,71 2,83

Személyi feltétel

Tárgyi feltétel

Tartalmi feltétel

Csoportszervezés

Szülő-óvoda kapcsolattartása

4. ábra A részminták nézeteinek összevetése a különböző óvodaválasztási szempontokról A tartalmi feltételeknél kapott eredményeket megvizsgáltam életkorcsoportok szerint is. Kíváncsi voltam, hogy befolyásolja-e az életkor a véleményeket? A részminták között szignifikáns különbség meglétét Tukey-b próbával számoltam. Mivel ebben az eljárásban a program harmónikus átlaggal számol, a csoportlétszámok eltéréséből eredő különbségeket korrigálja. A 24 év alattiak és fölöttiek között találtam szignifikáns különbséget (p<0,05 szignifikanciaszinten). Ami talán arra enged következtetni, hogy a fiatalabb generáció nyitottabb az újdonságokra, vagy még nincs tapasztalatuk a szempontokat illetően, ezért pozitívan gondolkodnak róluk.

50

33. táblázat. A különböző életkorcsoportok gondolkodása a tartalmi feltételekről (szignifikancia szint) Életkor csoportok

Átlagok (szignifikanciaszint= 0.05)

Fő

1

2

31-40 év

507

2,7

41-50 év

308

2,7

51-60 év

196

2,8

15

2,8

25-30 év

177

2,8

21-24 év

170

3,2

20 év alatt

121

3,3

61 év felett

A szülő-óvoda kapcsolatát fontosságának megítélését is érdekesnek találtam megvizsgálni életkorcsoportok szerint. Variancia-analízissel és Tukey-b próbával számoltam. Szignifikáns különbséget kaptam a 20 év alattiak és a 31-60 év közöttiek között. Meglátásaim szerint a 20 év alattiak nagy része az óvodapedagógus képzést végző hallgatók lehetnek. Ha így vizsgáljuk a kérdést, akkor az azt jelenti, hogy az óvodapedagógus képzést végző hallgatók és a jelenleg 31-60 év közöttiek gondolkodása eltér a témát illetően. 34. táblázat. A különböző életkorcsoportok gondolkodása a szülő-óvoda kapcsolat lehetőségeinek igényéről (szignifikancia szint) Életkor csoportok

Átlagok (szignifikanciaszint= 0.05)

Fő

1

2

41-50 év

301

3,7

31-40 év

494

3,8

51-60 év

196

3,8

61 év felett

15

4

4

21-24 év

158

4

4

25-30 év

174

4

4

20 év alatt

107

4,2

További szignifikáns különbséget találtam a plusz elvárásokat és különleges elvárásokat, az érzelmi nevelést és erkölcsi nevelést tekintve az általános iskolát és a középiskolát végzettek között. Valamint szignifikáns különbséget találtam az óvodapedagógus határozottságát, az óvodapedagógus egy területen való kiválóságát és az egészséges életmódra nevelés szempontjából az általános iskolai, a középiskolai és a felsőfokú végzetséggel rendelkezők között. (3642. táblázat) A településtípusok vizsgálatakor nem találtam szignifikáns különbséget. 51

4. Összegzés Kutatásom célja volt feltárni, hogy milyen kép él az óvodai nevelés tartalmát és napi gyakorlatát meghatározó óvodapedagógusokban és a jövő óvodáját meghatározó óvodapedagógus jelöltekben, valamint az azt közvetetten befolyásoló szülőkben a „jó óvodát” tekintve. További célom volt az óvodapedagógus képzés céljának és tartalmának elemzése. Úgy gondolom, hogy szerves része az elkövetkezendő jó óvodapedagógusi munkánknak, hogy ismerjük a szülők álláspontját az óvodáról. Ezért is tartanám célszerűnek, ha már az óvodapedagógus képzés során megismerkednének a leendő óvodapedagógusok a társadalom nézeteivel, ezáltal alakulhatna a nézőpontjuk is a „jó” óvodáról. Következőekben a kapott eredmények összevetem a hipotéziseimmel. Első hipotézisem volt: A óvodával szembeni elvárásokban a laikusok (szülők) és a szakemberek nézetei jelentős eltérést mutatnak. A szakemberek valószínűleg a tartalmi követelményeket tartják majd fontosabbnak, míg a szülők a személyi feltételeket. A hipotézisem részben bizonyult csak helyesnek. Ugyan a szülők vélekedése alapján a személyi feltételek valóban magasabb átlaggal rendelkeznek, és az óvodapedagógusok számára pedig fontosabb a tartalmi feltétel, mint a szülők számára, azonban úgy gondolom, hogy nem jelentős mértékű az eltérés. Második hipotézisem volt: A személyi feltételeket mindhárom részminta jelentősnek ítéli meg, a szülők leginkább – bár ez esetben a hétköznapi és a tudományos tapasztalat ellentmondó. A hipotézisem helyesnek bizonyult, a személyi feltételek élveznek nagyobb prioritás a „jó” óvodával szembeni elvárásokat tekintve. Harmadik hipotézisem szerint a tárgyi feltételek kisebb mértékben befolyásolják a szülőket óvodaválasztáskor, mint a személyi feltételek. Ezen feltételezésem helyesnek bizonyult, mivel a személyi feltételek 4,38-as átlaggal rendelkeznek, míg a tárgyi feltételek csupán 3,77es átlaggal. Negyedik hipotézisem szerint mindhárom részminta számára hangsúlyos a szülő-óvoda kapcsolata a jó óvodát tekintve. Ez a hipotézisem helyesnek bizonyult, a legmagasabb eredményű személyi feltételeket a szülő-óvoda kapcsolata követi. Ötödik hipotézisem, mely szerint az óvodai honlapok tartalma nem befolyásolja nagymértékben az óvodaválasztást elvetendőnek találom. Magasabb eredményeket kaptam, mint amire számítottam. Minden szempont közepesnél magasabb értékelést kapott. Hatodik hipotézisem volt, hogy a válaszadók életkora nagyobb mértékben befolyásolja válaszaikat, mint más háttértényezők. A fiatalabb korosztály számára a tartalmi feltételeken 52

belül a külön foglalkozások kardinális szempontok a jó óvoda megítélésében. A hipotézisem első része helyesnek bizonyult, mivel a 24 év alattiak és fölöttiek között szignifikáns különbség található, azonban a hipotézisem második fele elvetendőnek bizonyul, mivel a különfoglalkozások csak egy részét értékelték pozitívan, de azt sem kimagaslóan. Hetedik hipotézisem szerint a válaszadók településtípusok szerinti összehasonlítása jelentős különbségeket mutat. Ez a hipotézisem elvetendőnek bizonyult. A településtípusok vizsgálatakor nem találtam szignifikáns különbséget. Nyolcadik hipotézisem szerint az óvodapedagógus hallgatók nézetei közelebb állnak az óvodapedagógusok nézeteihez, mint a szülőkéhez, hisz szakmai szocializációjukban a példák döntő jelentőségűek voltak. A hipotézisem helyesnek bizonyult, az óvodapedagógusok nézeteihez közelebb áll a hallgatók nézete, mint a szülőkéhez, azonban a hallgatók nézetei szembetűnően eltérnek a másik kettő részmintám nézeteitől. Úgy gondolom, hogy sikerült feltárnom a „jó” óvoda ismérveit, melyek alapján a szülők is óvodát választanak gyermekük számára. Megvizsgáltam a témát személyi feltételek, tárgyi feltételek, tartalmi feltételek, csoportszervezés és a szülő-óvoda kapcsolat lehetőségeinek tekintetében és a kutatni kívánt kérdéseimre választ kaptam. Azonban néhány kérdés, mely a kutatás végén felmerült bennem nyitott maradt számomra. Ezekre későbbi kutatásaim során szeretnék választ kapni. Mi állhat annak a hátterében, hogy az óvodapedagógus hallgatók nézetei eltérnek a szülők és az óvodapedagógusok nézeteitől? Mi lehet annak az oka, hogy a homogén szervezésű csoportösszetételt hatékonyabbnak találta mind a három részmintám, mint a heterogén szervezésű csoportösszetételt? Mi magyarázza azt, hogy a szülők alacsonyabban értékelték az IKT eszközök használatát fejlesztő játékokra az óvodában, mint az óvodapedagógusok és az óvodapedagógus hallgatók? Véleményem szerint érdemes lenne ezt a témát akár részekre bontva is mélyebben kutatni és a kapott eredményeket megosztani a társadalommal. Továbbá beépíteni az óvodapedagógus képzésbe, hogy nagyobb rálátásuk legyen a leendő óvodapedagógusoknak is a munkájuk és a munkahelyük milyenségére, valamint hogy a fejlesztés érdekében megtehessék a megfelelő lépéseket.

53

Irodalomjegyzék Antal Judit (2012): Az óvodába lépéstől a beilleszkedésig. Óvodai Nevelés LXV. évf. 7. szám, Budapest. 4-5. Bakonyi Anna (2016a): Ovisarok. Bakonyi Anna írásai 5. Ünnepek és hétköznapok – az ünnep beolvadása és kiemelkedése, együtt a szülőkkel. http://neteducatio.hu/ovisarokbakonyi-anna-irasai-5-unnepek-es-hetkoznapok-az-unnep-beolvadasa-es-kiemelkedeseegyutt-a-szulokkel/ Megtekintés ideje: 2016. szeptember 22. Bakonyi Anna (2016b): Ovisarok. Bakonyi Anna írásai 6. A vegyes csoport „ügy” – együttlétben, együttműködve. http://neteducatio.hu/ovisarok-bakonyi-anna-irasai-6-a-vegyescsoport-ugy-egyuttletben-egyuttmukodve/ Megtekintés ideje: 2016. szeptember 22. Bárdossy Ildikó és Dudás Margit (2011): Pedagógiai nézetek. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bereczkei Tamás, Rozsnyai Margit, Vekerdy Tamás (2012): Választások: Párválasztás, Pályaválasztás, Óvoda- és iskolaválasztás. Saxum Könyvkiadó Kft., Budapest. Bognárné Kocsis Judit (2014): Pedagógiai kutatások módszertana és statisztikai alapjai. Pannon Egyetem Kiadó, Veszprém. Cserné dr. Adermann Gizella (1998): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. JPTE, Távközlési Központ, Pécs. Dudás Margit (2006): Pedagógusjelöltek belépő nézeteinek feltárása. Pécs: Pécsi Tudományegyetem EU (2015. 12. 15): A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020). Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai. (2015/C 417/04). Megtekintés ideje: 2016. június 20. http://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52015XG1215(02) EU EC (2016): Koragyermekkori nevelés és gondozás. http://ec.europa.eu/education/policy/school/early-childhood_hu

European Comission Megtekintés

ideje:

2016. szeptember 10. F. Lassú Zsuzsa, Perlusz Andrea, Marton Eszter (2012): Elvek és gyakorlatok. Példaértékű kezdeményezések Magyarországon a család és intézmény kapcsolatának, a szülők bevonódásának támogatására. In: Podráczky Judit (2012): Szövetségben - Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. http://mek.oszk.hu/11300/11368/ 11368.pdf Megtekintés dátuma: 2016. augusztus 27. Falus Iván (2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest. 54

Falus Iván, Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest. Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Budapest: Gondolat Kiadó Dr. Füle Sándor (1993): A nyílt napról (Vannak? Lesznek?). Solti Könyvkiadó és Terjesztő, Mogyoród. Dr. Füle Sándor (2002): Párbeszéd a szülők és a pedagógusok között. OKKER Oktatási, Kiadó és Kereskedelmi Kft., Budapest. Gerber Anita (2010): Ki kitől tanul? - Élet a vegyes óvodai csoportban. Lurkóvilág. http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=1078 Megtekintés ideje: 2016. szeptember 4. Harasztiné Bata Zsuzsa (2012): A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra. Óvodai Nevelés LXV. éfv. 9. sz. 10. Hatházi Krisztina (2012): Szülőnek lenni, szülőként látni, szülőként érezni…. Óvodai Nevelés LXV. évf. 5. szám, Sprint Kft., Budapest. 9-11. Hercz Mária (2007): A pedagógusok gondolkodása a gyermekek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről. PhD értekezés, Szeged. http://doktori.bibl.uszeged.hu/578/1/Hercz_Maria_PhD _disszertacio.pdf Letöltés ideje: 2016. október 24. Hercz Mária (2016): Narratívák, mint a pedagógusjelöltek szakmai szocializációjának indikátorai In: Reményi Andrea Ágnes, Sárdi Csilla, Tóth Zsuzsanna (szerk.): Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben. Tinta Kiadó, Budapest, 88-100. Hercz Mária, (2015): Pedagógusideáloktól a pedagógiai professzionalizmusig. In: Hercz Mária (szerk.): Pályakezdő óvodapedagógusok túlélőkészlete. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 1. modul 2. fejezet http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Plyakezd_ vodapedaggusok_tllkszleteV3/tartalomjegyzk.html Megtekintés ideje: 2016. augusztus 13. Hercz Mária és Takács Nikolett (2016): Óvodapedagógus és tanító szakos elsőévesek példaképei a társadalmi elvárások tükrében. Gradus, Vol. 3. No. 2. http://gradus.kefo.hu/index.php/gradus Horváth György (1998): Pedagógiai pszichológia. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. 110-111. Jády Mónika (2009): Látogatás az óvodában. Katedra XVII. évf. 3. szám 13. Járai Krisztina (2015): Óvó nénik és óvó bácsik – ahogyan a gyerekek látják őket. Gyermeknevelés 3. évf. 1. szám 18–38.

55

Kálmán Orsolya (2013):A pedagógusjelöltek és pedagógusok nézetei – hazai kutatások nemzetközi kontextusban. In: Kotschy, B. (szerk): Új utak a pedagóguskutatásban. Eger: Líceum Kiadó Koltói Lilla (2015): A pedagógusképzés hozzáadott értéke a hallgatói kompetenciák tükrében. In: Pusztai Gabriella – Kovács Klára (szerk.) Ki eredményes a felsőoktatásban? Felsőoktatás és Társadalom 1. Nagyvárad – Budapest: Partium Könyvkiadó, Presonal Problems Solution, Új Mandátum Könyvkiadó. 204 – 214. Köcséné Szabó Ildikó (2009): A tanárjelöltek tanárról alkotott nézetei, és azok változása a képzés során és a pályára lépés első éveiben. PhD dolgozat. Budapest: ELTE. http://ppk.elte.hu/2009/images/stories/_UPLOAD/DOKUMENTUMOK/Nevelestudom any_Phd/tervezett/dolgozat.pdf KKK (2006): 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634. Letöltés ideje: 2016. október 20. KKK (2016): 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról. Letöltés ideje: 2016. október 20. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600018.EMM×hift=fffffff4&tx treferer=00000001.TXT Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. Okker Kiadó, Budapest. Körmöci Katalin (2001): A befogadás – vagy talán a beszoktatás?- időszerű kérdései. http://www.kormocikatalin.hu/?menu=43 Megtekintés ideje: 2016. május 5. Labáth Ferencné (2008): Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében. In: Labáth Ferencné, Glicze Zoltán, Kovács Erika: Óvodai nevelés kompetenciaterület elméleti

alapvetések.

http://www.kastelykozpontiovodagod.hu/pdf/03_elmeleti_

alapvetesek_ovoda.pdf Megtekintés ideje: 2016. szeptember 1. McKinsey & Company (2007): Mi áll a világ iskolai rendszerei legsikeresebb teljesítményének hátterében? McKinsey & Company, London. http://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf Megtekintés ideje: 2016. október 27. Nagyné Szabó Etelka (2016): Hogyan foglalkozzon az óvodapedagógus az informatikával? http://moderniskola.hu/2016/02/16566/ Megtekintés ideje: 2016. szeptember 4.

56

NKT (2011): 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi? docid =A1100190.TV Megtekintés ideje: 2016. június 22. ONOAP (2012): Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi? docid=A1200363.KOR Megtekintés ideje: 2016. június 22. Ráczné Oláh Edit (2015): A gyermek útja az óvodáig. In Hercz Mária (szerk.): Pályakezdő óvodapedagógusok túlélőkészlete. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 2. modul. 4. fejezet. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Plyakezd_vodapedaggusok_tllkszlete V3/ Megtekintés ideje: 2016. augusztus 23. Rozmis Attiláné (2016): efop-3.1.1-14-2015-00001 „Kisgyermekkori nevelés támogatása” elnevezésű kiemelt uniós projekt. 2016. október 20. Szolnok. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/ unio_projektek/efop311/03_Rozmis_Attilane.pdf Megtekintés ideje: 2016. november 2. Sántha Kálmán (2006a): Létezik-e hipotézis a kvalitatív kutatásban? Új Pedagógiai Szemle, 11. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/letezik-e-hipotezis-a-kvalitativkutatasban Megtekintés ideje: 2016. június 21. Sántha Kálmán (2006b): Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Gondolat Kiadó, Budapest Sántha Kálmán (2009): Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt., Budapest Somogyi Renáta (2014): A család és az intézmény kapcsolata. Óvodai Nevelés LXVII. évf, 9. szám. 10-11. o. Szilágyiné Szemkeő Judit (2008): Óvodások és kisiskolások szüleinek intézményválasztási motivációi. Új Pedagógiai Szemle, LVIII. évf. 2. szám 51-60. Szunyogh Gábor (2013): „Az óvónő személye a legfontosabb.”. Szülők az iskolaválasztásról. Új Köznevelés. 2013. 3. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/az-ovono-szemelye-alegfontosabb Megtekintés ideje: 2016. június 6. Takács Nikolett (2016): A pedagógus szakmai önreflexiójának szerepe énhatékonyságának alakulásában. Új Pedagógiai Szemle. 66. évf. 5-6. sz. p.71-76. Tóth András (2015): Szülőket kérdeztünk… Mi alapján választanak óvodát a gyermeküknek? Új Köznevelés 71. évfolyam 25-27. Tóth László, Dr. (é.n.): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 206211) 57

Török Balázs (2002): Óvodák – szülői szemmel. Óvodai Élet, 10. 1. sz. 9. Török Balázs (2004): A gyermeküket óvodáztató szülők körében végzett országos felmérés eredményei, Felsőoktatási Kutatóintézet, Kutatás Közben sorozat No.261 Török Balázs (2005): Óvodák és szülők – vonzások és választások. Educatio, 4. 787–804. Török Balázs (2006): Számítógépek az óvodában. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest. http://www.hier.iif.hu/hu/kutatas_reszletes .php?id=70 Letöltés ideje: 2016. november 10. Török Balázs (szerk. 2015): Változások az óvodarendszerben. Véleménykutatások eredményei (2014/15). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest Trencsényi László (1988): Peagógusszerepek az általános iskolában. Akadémiai Kiadó, Budapest Vekerdy Tamás (1999): Süss fel nap – Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon. Pedagógus-Továbbképzési Módszertani és Információs Központ, Pilisborosjenő. Vekerdy Tamás (2001): Gyerekek, óvodák, iskolák. Saxum Kiadó, Budapest. Zilahiné Józsefné (2012): Hasznos haszontalanságok - Óvodai nevelés játékkal, mesével. https://www.youtube.com/watch?v=NnovhqawkTc Megtekintés ideje: 2016. március 23.

58

Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. A régi és az új Képzési és Kimeneteli Követelmények összehasonlítása.............. 11 2. táblázat. Óvodaválasztási szempontok összefoglalása kutatónként ..................................... 16 3. táblázat. A kérdőíves kutatás mintájának főbb jellemzői ..................................................... 22 4. táblázat. A kérdőívek struktúrája és tartalmi elemei a részmintákra vonatkozóan .............. 24 5. táblázat. Az kifejlesztett kérdőívek megbízhatósága (Cronbach alfa) ................................. 26 6. táblázat. Személyi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) ..................... 32 7. táblázat. Az óvodapedagógus gyermekcentrikusságának értékelése szülői szemmel (gyakoriság) ........................................................................................................... 33 8. táblázat. Az óvodapedagógusi türelmesség értékelésének szülői szemmel (gyakoriság) .... 34 9. táblázat. Az óvodapedagógusi megértő jellemző értékelése szülői szemmel (gyakoriság) . 34 10. táblázat. Az óvodapedagógusi határozottság értékelésének szülői szemmel (gyakoriság) 34 11. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) ....................... 35 12. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) .................... 36 13. táblázat. Nemek szerinti összehasonlítás a nevelési területeket tekintve (átlag, szórás) ... 38 14. táblázat Csoportszervezés értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás, gyakoriság) ... 38 15. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolattartási lehetőségeinek értékelése szülői szempontból (átlag, szórás)......................................................................................................... 40 16. táblázat. Különböző kapcsolattartási lehetőségekre való igény szülői szempontból (átlag, szórás) .................................................................................................................... 40 17. táblázat. Az óvodai honlap értékelése szülői perspektívából (átlag, szórás) ..................... 41 18. táblázat. Befogadási időszak hosszának értékelése szülői aspektusból (gyakoriság) ........ 41 19. táblázat. Körzeten kívüli óvodák megkeresésének aránya óvodaválasztáskor (gyakoriság) ............................................................................................................................... 42 20. táblázat. Személyi feltételek értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) ..... 42 21. táblázat. Az óvodapedagógusi gyermekcentrikusság értékelésének gyakorisága óvodapedagógusi szemmel (gyakoriság)............................................................... 43 22. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógusi perspektívából (átlag, szórás) ..... 43 23. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) ...... 44 24. táblázat. Csoportszervezés értékelése óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) ........ 44 25. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolata óvodapedagógusi aspektusból (átlag, szórás) ............... 45 26. táblázat. Személyi feltétel értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) ............................................................................................................................... 46 27. táblázat. Tárgyi feltételek értékelése óvodapedagógus hallgatók aspektusából (átlag, szórás) .................................................................................................................... 46 28. táblázat. Tartalmi feltételek értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) .................................................................................................................... 47 29. táblázat. Csoportszervezés értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) .................................................................................................................... 48 30. táblázat. Szülő-óvoda kapcsolata óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) . 48 31. táblázat. Az óvodai honlap értékelése óvodapedagógus hallgatói aspektusból (átlag, szórás) .................................................................................................................... 49 32. táblázat. A különböző óvodaválasztási feltételek változóinak összehasonlítása varianciaanalízissel és Tukey-b próbával (szignifikancia szint) ........................... 49 33. táblázat. A különböző életkorcsoportok gondolkodása a tartalmi feltételekről (szignifikancia szint) ............................................................................................. 51 59

34. táblázat. A különböző életkorcsoportok gondolkodása a szülő-óvoda kapcsolat lehetőségeinek igényéről (szignifikancia szint) .................................................... 51 35. táblázat. Szülői vélemények az óvoda tartalmi feltételeiről (átlag, szórás) ....................... 91 36. táblázat. Plusz foglalkozások (szignifikancia szint) ........................................................... 91 37. táblázat. Különleges foglalkozások (szignifikancia szint) ................................................. 91 38. táblázat. Pedagógus határozottsága (szignifikancia szint) ................................................. 91 39. táblázat. Pedagógus egy területen való kiválósága (szignifikancia szint) .......................... 92 40. táblázat. Érzelmi nevelés (szignifikancia szint) ................................................................. 92 41. táblázat. Közösségi nevelés (szignifikancia szint) ............................................................. 92 42. táblázat. Egészséges életmódra nevelés (szignifikancia szint)........................................... 92 Ábrajegyzék 1. ábra Tartalmi feltételek összefüggéseinek vizsgálata klaszteranalízissel (fagáf) ................ 37 2. ábra Tartalmi feltételek értékelése új mutatók létrehozásával ............................................. 38 3. ábra Csoportszervezés módjának értékelése szülői perspektívából (gyakoriság) ............... 39 4. ábra A részminták nézeteinek összevetése a különböző óvodaválasztási szempontokról .. 50

Mellékletek jegyzéke 1. melléklet: Szülői kérdőív 2. melléklet: Óvodapedagógusi kérdőív 3. melléklet: Óvodapedagógus hallgatói kérdőív 4. melléklet: Körmöci Katalinnal készült interjú 5. melléklet: Ráczné Oláh Edittel készült interjú 6. melléklet: Szani Zoltánnéval készült interjú 7. melléklet: Szülői vélemények az óvoda tartalmi feltételeiről (táblázat) 8. melléklet: Szignifikáns különbségek iskolai végzettségek alapján

60

1. melléklet Kedves Anyuka, Kedves Apuka! Úgy gondolom, hogy Ön, mint szülő érdekelt az óvodaválasztásban, vagy nagy tapasztalattal rendelkezik az óvodaválasztást, óvodáztatást illetően. Amennyiben ezek mégsem jellemzőek Önre, akkor pedig biztos vagyok benne, hogy van egy óvodaképe, tudja, hogy milyen óvoda volna az, amely gyermekének a legjobb lenne. Fontos számomra az Ön véleménye, meglátása, tapasztalata az óvodát és az óvodaválasztást illetően. A kérdőív kitöltésével hozzájárulna ahhoz, hogy az óvodák megismerhessék a szülői igényeket, növelné kutatásom hitelességét, és nem utolsó sorban segítene, hogy az óvodaválasztás előtt álló szülők a gyermekük számára legjobb óvodát választhassák, mivel a véleményeket összegyűjtöm és közzéteszem. Segítségét és őszinte válaszait előre is nagyon szépen köszönöm! Várhegyi Mónika 1. Ön, mint szülő, mit gondol, mennyire fontosak az alábbi jellemzők az óvodaválasztás során? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! Írja a számot a vonalra!(1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom) 1. _____ Zöld övezetben található az óvoda. 2. _____ Fejlesztő pedagógus is segíti az óvodapedagógus munkáját. 3. _____ Pszichológus is tevékenykedik az óvodában. 4. _____ Az óvodapedagógus gyermek centrikus. 5. _____ Az óvoda udvara növényekkel van tele. 6. _____ Az óvoda udvarán a gyermekek által ültetett növények is megtalálhatók. 7. _____ Az óvoda udvarán több különböző játék található, ezáltal kevesebb a szabad tér. 8. _____ Az óvoda udvarán csupán néhány játék található, ezáltal több a szabad tér. 9. _____ Széleskörű repertoárral rendelkezik a hagyományostól eltérő, alternatív módszerekből. 10. _____ Gyermeke óvodapedagógusa pályakezdő (fiatal) pedagógus legyen. 11. ____ Gyermeke óvodapedagógusa több éves tapasztalattal rendelkező pedagógus legyen. 2. Az alábbi honlap részeket milyen mértékben veszi/venné figyelembe az óvodaválasztáskor? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! Karikázza be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem; ...; 5= nagyon) Bemutatkozás

1

2

3

4

5

Információk (aktuális) 1

2

3

4

5

Napirend

2

3

4

5

1

61

Gyermekfelvétel

1

2

3

4

5

Szolgáltatások

1

2

3

4

5

Galéria

1

2

3

4

5

Elérhetőségek

1

2

3

4

5

Óvodai csoportok

1

2

3

4

5

Pedagógiai Program

1

2

3

4

5

3. Az óvodaválasztáskor gondolt/gondolna arra, hogy a körzeti óvodán kívül más óvodát is megnézzen? Kérem, jelölje a megfelelő választ! a) Igen b) Nem 4. Véleménye szerint mennyi ideig kellene a befogadási/beszoktatási idő alatt a szülőnek az óvodában tartózkodnia a gyermeke mellett? Kérem, jelölje a megfelelő betűjelet! a) néhány órát naponta az első héten. b) néhány órát naponta az első kettő héten. c) csak az első nap d) az első héten végig e) az első kettő héten végig f) ameddig a gyermek igényli 5. Milyen mértékben tartja jónak, hatékonyan működőnek az alábbi csoportösszetételeket? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem; ...; 5= nagyon…) Tiszta csoport (azonos életkorú gyermekek járnak egy csoportba)

_________

Vegyes csoport (különböző életkorú gyermekek járnak egy csoportba)

_________

6. Véleménye szerint, mennyire fontos, hogy egy óvodapedagógus rendelkezzen a következő jellemzőkkel? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! Karikázza be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom) Legyen megértő.

1

2

3

4

5

Legyen céltudatos.

1

2

3

4

5

Legyen felkészült.

1

2

3

4

5

Legyen határozott.

1

2

3

4

5

Legyen türelmes.

1

2

3

4

5

Több területhez is értsen, ne egy területre specializálódjon.

1

2

3

4

5

62

Egy területen legyen kiváló, nem kell mindenhez értenie.

1

2

3

4

5

7. Véleménye szerint milyen mértékben nevelje a pedagógus a gyermekeket az alábbiakra? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1=egyáltalán nem;…; 5= nagyon…) Érzelmi nevelés

1

2

3

4

5

Erkölcsi nevelés

1

2

3

4

5

Közösségi nevelés

1

2

3

4

5

Anyanyelvi nevelés

1

2

3

4

5

Értelmi fejlesztés és nevelés

1

2

3

4

5

Egészséges életmódra nevelés 1

2

3

4

5

Fontosnak tartom…

Fontosnak tartom, hogy az óvodában legyen a gyermekeknek lehetősége…

8. Szabadidős foglalkozásokról, szakkörökről gyűjtöttünk össze gondolatokat. Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom) külön tornafoglalkozásra.

1

2

3

4

5

foci szakkörre járni.

1

2

3

4

5

modern tánc szakköre járni.

1

2

3

4

5

úszni járni.

1

2

3

4

5

balett szakkörre.

1

2

3

4

5

nyelvtanulásra.

1

2

3

4

5

zeneovira.

1

2

3

4

5

lovagolni járni.

1

2

3

4

5

a néptáncot és hagyományőrzést 1 az óvodai életben.

2

3

4

5

hogy az óvodában a hittanra nagy 1 hangsúlyt fektessenek.

2

3

4

5

hogy a gyermekek megismerked- 1 jenek a számítógépekkel az óvodában.

2

3

4

5

hogy a gyermekek az óvodán be- 1 lül részt vehessenek gyógytornán.

2

3

4

5

hogy a gyermekek az óvodán be- 1 lül részt vehessenek bölcsőde és óvoda, valamint óvoda és iskola átmenetet segítő foglalkozásokon

2

3

4

5

63

9. Mennyire tartja fontosnak, hogy a gyermekek és a családjuk közösen vegyenek részt az alábbi ünnepeken, melyek az óvoda szervezésében történnek? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom) Szüreti bál

1

2

3

4

5

Mikulás várás

1

2

3

4

5

Karácsony

1

2

3

4

5

Farsang

1

2

3

4

5

Húsvét

1

2

3

4

5

Anyák napja

1

2

3

4

5

Ballagás

1

2

3

4

5

Egyéb

1

2

3

4

5

10. Véleménye szerint mennyiben segítenék a szülő-óvoda kapcsolatát a következő programok? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1=egyáltalán nem,…; 5=nagyon…) Kirándulás 1 2 3 4 5 Játék-est 1 2 3 4 5 Nyitott óvoda 1 2 3 4 5 Beszélgető est (nevelési problémákat beszélhetnek meg egymással a szülők óvodai keretek között) 1 2 3 4 5 Szülői teadélután (a délután folyamán a szülők beülhetnek a csoportszobába, játszhatnak és beszélgethetnek, mindezt kávé és tea mellett) 1 2 3 4 5 11. Mennyire tartaná hasznosnak, hogy az óvodás korú gyermek digitális eszközöket használjon az óvodában, ha, fejlesztő játékra használná ezeket az eszközöket. Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem; ...; 5= nagyon…) Digitális tábla Tablet

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

Laptop

1

2

3

4

5

Projektor

1

2

3

4

5

Televízió

1

2

3

4

5

Végezetül, kérem, osszon meg velünk néhány személyes adatot az összehasonlíthatóság érdekében! Írja be a megfelelő választ, vagy karikázza be az Önre jellemző válasz előtti betűjelet! 12. Neme: a) férfi b) nő 13. Életkora: __________ 14. Gyermekei száma: __________ Közülük óvoda előtt álló: _______ Közülük óvodás: ________ 64

Közülük iskolás: ________ Közülük már felnőtt: _______ 15. Legmagasabb iskolai végzettsége: a) Általános iskola b) Középiskola c) Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem) 16. Milyen jellegű településen él? a) főváros b) megyeszékhely

c) város

d) kisebb település

2. melléklet Kedves Óvodapedagógus, Óvodavezető! Kutatásomban választ szeretnék kapni arra, hogy mitől jó egy óvoda. Ön, mint óvodapedagógus úgy gondolom, hogy nagy tapasztalattal rendelkezik e kérdés terén. Biztosan van egyfajta véleménye, meglátása és tapasztalata, arról, hogy mitől jó egy óvoda. Éppen ezért rendkívül fontosak számomra az Ön meglátásai az óvodákat illetően. A kérdőív kitöltésével növelné kutatásom hitelességét. Segítségét és őszinte válaszait előre is nagyon szépen köszönöm! Várhegyi Mónika 1. Ön, mint óvodapedagógus, mit gondol, mennyire fontosak az alábbi jellemzők az óvodaválasztás során? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! Írja a számot a vonalra!(1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom) 1. ______ Zöld övezetben található az óvoda. 2. ______ Fejlesztő pedagógus is segíti az óvodapedagógus munkáját. 3. ______ Pszichológus is tevékenykedik az óvodában. 4. ______ Az óvodapedagógus gyermek centrikus. 5. ______ Az óvoda udvara növényekkel van tele. 6. ______ Az óvoda udvarán a gyermekek által ültetett növények is megtalálhatók. 7. ______ Az óvoda udvarán több különböző játék található, ezáltal kevesebb a szabad tér. 8. ______ Az óvoda udvarán csupán néhány játék található, ezáltal több a szabad tér. 2. Véleménye szerint mennyi ideig kellene a befogadási/beszoktatási idő alatt a szülőnek az óvodában tartózkodnia a gyermeke mellett? Kérem, jelölje a megfelelő betűjelet! a. néhány órát naponta az első héten. b.

néhány órát naponta az első kettő héten.

c. csak az első nap. 65

d. az első héten végig e. az első két héten végig f. ameddig a gyermek igényli 3. Milyen mértékben tartja jónak, hatékonyan működőnek az alábbi csoportösszetételeket? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom jónak; ...; 5= nagyon jónak tartom) Tiszta csoport (azonos életkorú gyermekek járnak egy csoportba)

_________

Vegyes csoport (különböző életkorú gyermekek járnak egy csoportba)

_________

Fontosnak tartom…

Fontosnak tartom, hogy az óvodában legyen a gyermekeknek lehetősége…

4. Szabadidős foglalkozásokról, szakkörökről gyűjtöttünk össze gondolatokat. Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom) külön tornafoglalkozásra.

1

2

3

4

5

foci szakkörre járni.

1

2

3

4

5

modern tánc szakköre járni.

1

2

3

4

5

úszni járni.

1

2

3

4

5

balett szakkörre.

1

2

3

4

5

nyelvtanulásra.

1

2

3

4

5

zeneovira.

1

2

3

4

5

lovagolni járni.

1

2

3

4

5

a néptáncot és hagyományőrzést 1 az óvodai életben.

2

3

4

5

hogy az óvodában a hittanra nagy 1 hangsúlyt fektessenek.

2

3

4

5

hogy a gyermekek megismerked- 1 jenek a számítógépekkel az óvodában.

2

3

4

5

hogy a gyermekek az óvodán be- 1 lül részt vehessenek gyógytornán.

2

3

4

5

2

3

4

5

hogy a gyermekek az óvodán be- 1 lül részt vehessenek bölcsőde és óvoda, valamint óvoda és iskola átmenetet segítő foglalkozásokon 66

5. Mennyire tartja fontosnak, hogy a gyermekek és a családjuk közösen vegyenek részt az alábbi ünnepeken, melyek az óvoda szervezésében történnek? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= nagyon fontosnak tartom) Szüreti bál

1

2

3

4

5

Mikulás várás

1

2

3

4

5

Karácsony

1

2

3

4

5

Farsang

1

2

3

4

5

Húsvét

1

2

3

4

5

Anyák napja

1

2

3

4

5

Ballagás

1

2

3

4

5

Egyéb

1

2

3

4

5

6. Véleménye szerint mennyiben segítenék a szülő – óvoda kapcsolatot a következő programok? Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem; ...; 5= nagyon…) Kirándulás

1

2

3

4

5

Játék-est

1

2

3

4

5

Nyitott óvoda

1

2

3

4

5

Beszélgető est (nevelési problémákat beszélhetnek meg egymással a szülők óvodai keretek között) 1

2

3

4

5

Szülői teadélután (a délután folyamán a szülők beülhetnek a csoportszobába, játszhatnak és beszélgethetnek, mindezt kávé és tea mellett) 1

2

3

4

5)

7. Mennyire tartaná hasznosnak, hogy az óvodás korú gyermek digitális eszközöket használjon az óvodában, ha fejlesztő játékra használná ezeket az eszközöket. Osztályozza kérem őket 1-5-ig! (1= egyáltalán nem tartom hasznosnak; ...; 5= hasznosnak tartom) Digitális tábla

1

2

3

4

5

Tablet

1

2

3

4

5

Laptop

1

2

3

4

5

Projektor

1

2

3

4

5

Televízió

1

2

3

4

5

Végezetül, kérem, osszon meg velünk néhány személyes adatot az összehasonlíthatóság érdekében. 67

Írja be a megfelelő választ, vagy jelölje az Önre jellemző válasz előtti betűjelet! a) férfi

8. Neme:

b) nő

9. Hány évet töltött eddig pedagógus pályán? ___________ 10. Életkora: __________ 11. Gyermekei száma: ________ 12. Milyen pozícióban van jelenleg? a) óvodapedagógus b) óvodavezető/helyettes c) Szaktanácsadó/szakértő 13. Milyen jellegű településen él? a) főváros

b) megyeszékhely

c) város

d) kisebb település

3. melléklet Kedves Hallgatótársam, Leendő Kollégám! Mindannyian a pedagógus szakmát választottuk hivatásunkként. Biztosan van egyfajta véleményed és meglátásod az óvodákról, arról, hogy mitől jó egy óvoda, mitől függ az, hogy ajánlanád a barátaidnak. A Te véleményedre azért is számítok, mert leendő szakmabeliként a Te tapasztalataid, észrevételeid előrevihetik a kutatásom minőségét, hitelességét és a pedagógiai munkákat az óvodákban. Segítséged és őszinte válaszaid előre is nagyon szépen köszönjük! Várhegyi Mónika 1. Képzeld el, hogy már több éves szakmai tapasztalattal rendelkező óvodapedagógus vagy és a baráti körödből egy gyermekes házaspár a segítséged kéri az óvodaválasztást illetően. Mit javasolnál nekik? Mely jellemzők a legfontosabbak és a legkevésbé fontosak egy jó óvodában? Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Írd az állítások előtti vonalra a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom) 1.

_____ Zöld övezetben található az óvoda.

2.

_____ Fejlesztő pedagógus is segíti az óvodapedagógus munkáját.

3.

_____ Pszichológus is tevékenykedik az óvodában.

4.

_____ Az óvodapedagógus gyermek centrikus.

5.

_____ Az óvoda udvara növényekkel van tele. 68

6.

_____ Az óvoda udvarán a gyermekek által ültetett növények is megtalálhatók.

7.

_____ Az óvoda udvarán több különböző játék található, ezáltal kevesebb a szabad tér.

8.

_____ Az óvoda udvarán csupán néhány játék található, ezáltal több a szabad tér.

2. Az első kérdésben említett gyermekes házaspárnak, akik óvodaválasztás előtt állnak, mit javasolnál, hogy az alábbi honlap részeket, milyen mértékben vegye figyelembe? Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom) Bemutatkozás 1 2 3 4 5 Információk (aktuális)

1

2

3

4

5

Napirend

1

2

3

4

5

Gyermekfelvétel

1

2

3

4

5

Szolgáltatások

1

2

3

4

5

Galéria

1

2

3

4

5

Elérhetőségek

1

2

3

4

5

Óvodai csoportok

1

2

3

4

5

Pedagógiai Program

1

2

3

4

5

3. Milyen mértékben gondolod jónak, hatékonyan működőnek az alábbi csoportösszetételeket? Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Írd az alábbi típusok mellett lévő vonalra az osztályzatot! Tiszta csoport (azonos életkorú gyermekek járnak egy csoportba)

_________

Vegyes csoport (különböző életkorú gyermekek járnak egy csoportba)

_________

4. Véleményed szerint, mennyire fontos, hogy egy óvodapedagógus rendelkezzen a következő jellemzőkkel? Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom) Legyen megértő.

1

2

3

4

5

Legyen céltudatos.

1

2

3

4

5

Legyen felkészült.

1

2

3

4

5

Legyen határozott.

1

2

3

4

5

Legyen türelmes.

1

2

3

4

5

Több területhez is értsen, ne egy területre

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

specializálódjon. Egy területen legyen kiváló, nem kell mindenhez értenie. 5. A szabadidős foglalkozásokról, szakkörökről gyűjtöttünk össze gondolatokat. 69

Fontosnak tartom…

Fontosnak tartom, hogy az óvodában legyen a gyermekeknek lehetősége…

Osztályozd kérlek őket 1-5-ig, aszerint, hogy mennyire értesz velük egyet! Írd az állítás z elé a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom) külön tornafoglalkozásra.

1

2

3

4

5

foci szakkörre járni.

1

2

3

4

5

modern tánc szakköre járni.

1

2

3

4

5

úszni járni.

1

2

3

4

5

balett szakkörre.

1

2

3

4

5

nyelvtanulásra.

1

2

3

4

5

zeneovira.

1

2

3

4

5

lovagolni járni.

1

2

3

4

5

a néptáncot és hagyományőr- 1 zést az óvodai életben.

2

3

4

5

hogy az óvodában a hittanra 1 nagy hangsúlyt fektessenek.

2

3

4

5

hogy a gyermekek megismer- 1 kedjenek a számítógépekkel az óvodában.

2

3

4

5

hogy a gyermekek az óvodán 1 belül részt vehessenek gyógytornán.

2

3

4

5

hogy a gyermekek az óvodán 1 belül részt vehessenek bölcsőde és óvoda, valamint óvoda és iskola átmenetet segítő foglalkozásokon

2

3

4

5

6. Mennyire tartod fontosnak, hogy a gyermekek és a családjuk közösen vegyenek részt az alábbi ünnepeken, melyek az óvoda szervezésében történnek? Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tar tom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom) Szüreti bál

1

2

3

4

5

Mikulás várás

1

2

3

4

5

Karácsony

1

2

3

4

5

Farsang

1

2

3

4

5

70

Húsvét

1

2

3

4

5

Anyák napja

1

2

3

4

5

Balalgás

1

2

3

4

5

Egyéb

1

2

3

4

5

7. Véleményed szerint mennyiben segítenék a szülő – óvoda kapcsolatot a következő programok? Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tartom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom) Kirándulás

1

2

3

4

5

Játék-est

1

2

3

4

5

Nyitott óvoda

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Beszélgető est (nevelési problémákat beszélhetnek meg egymással a szülők óvodai keretek között) Szülői teadélután (a délután folyamán a szülők beülhetnek a csoportszobába, játszhatnak és beszélgethetnek, mindezt kávé és tea mellett) 8. Mennyire tartaná hasznosnak, hogy az óvodás korú gyermek digitális eszközöket használjon az óvodában, ha fejlesztő játékra használná ezeket az eszközöket? Osztályozd kérlek őket 1-5-ig! Karikázd be a megfelelő számot! (1= egyáltalán nem tar tom fontosnak; ...; 5= Fontosnak tartom) Digitális tábla

1 2

3

4

5

Tablet

1 2

3

4

5

Laptop

1 2

3

4

5

Projektor

1 2

3

4

5

Televízió

1 2

3

4

5

Végezetül kérlek, ossz meg velünk néhány személyes adatot, az összehasonlíthatóság érdekében! Írd be a megfelelő választ, vagy karikázd be a rád jellemző válasz előtti betűjelet! 9. Hányadik féléved töltöd az adott szakon? 1 10. Nemed:

a) férfi

2

3

4

5

6

7

8

b) nő

11. Életkorod: ________ 12. Milyen végzettséggel, szakmai tapasztalattal rendelkezel? a) nem rendelkezem az érettségin kívül más szakképzettséggel, szakmai tapasztalattal b) tanultam pedagógiát középiskolában

71

c) vezetőként, segítőként részt vettem gyermekprogramokon, gyermektáborban (legalább két hétig) d) kisgyermekekre vigyáztam, foglalkoztam velük (legalább fél évig) e) korrepetáltam, tanítottam gyermekeket (legalább fél évig) f) egyéb pedagógiai végzettségem, tapasztalatom van: ___________________ _____________________________________________________________ 4. melléklet Kérem, meséljen magáról! Tanítóképzőt végeztem. A kerületben volt a gyakorlati oktatásom. Már az első héten olyan szomorú voltam, elég nehéz gyerekek is voltak, és akkor határoztam el, hogy kilépek a pályáról, és beiratkoztam matematika szakra és programozásra. Amikor elvégeztem, már eszembe nem jutott, hogy otthagyjam a pályát, nagyon jól éreztem magam, bementem az Országos Pedagógiai Intézetbe dolgozni. Onnan végeztem el a pedagógia szakot. Onnantól három diplomám van. Akkor már itt iskolaelőkészítő-tanfolyamokat is tartottam. Akkor szerettem meg igazán az óvodás életkort. Ez 1973-tól volt. 42-43 éve az óvodában vagyok. Nagyon gondolkoztam rajta, hogy elvégezzem az óvóképzőt, de nem igazán engedték. Akkor jobban megvolt a hierarchia, mások szerint többet ér a pedagógia szak. Megszenvedtem az óvodások matematikai gondolkodását, logikáját. Kérem, meséljen nekem az óvodai nevelés folyóiratról! Írtam többször az óvodai nevelésről. Amikor nyugdíjba mentem 2007-ben akkor kerestek meg, hogy legyek a szerkesztője. Ketten csináltuk volna Zsoldos Julikával, ő volt az elődöm. Fél év után ő átment a Dörmögő Dömötört szerkeszteni. Egyre inkább belejöttem. Majd anyagilag összeomlott, csődbe ment a cég, átvett a Sprint Kiadó. A folyóirat segíti az óvodai életet, az óvónők szakmai munkáját. Van 3 db DVD, van napló és a többi kézikönyv. Mindegyiket én szerkesztettem és négyet én írtam, hármat nem. A kiadó nem ért a pedagógiához csak megvették az újságot. Nagyon jó a kapcsolatunk, és hisznek és bíznak bennem, éppen ezért amit én jónak látok a területen, azt ki is adják. Elviekben minden azon múlik, hogy én mennyit bírok. A lapszerkesztés mellett, ha én bírnék évi öt kiadmányt, akkor 5-6-ot is kiadnának. A gyerekek iránti elkötelezettségem 1995 óta tart, a gyerekek érdekében teszek mindent. Ügyelek például a szülőkkel való kapcsolat megfelelő módszertanára és az óvodapedagógu72

sok továbbképzésére, hogy a gyermekeknek jobb legyen. Mindent a gyermekek oldaláról nézek. A Sprint Kiadó segítségével konferenciákat is tartok, pl. az ELTE-n. Benne voltam TÁMOPos képzésekben is. Szeretek vidéken is előadásokat tartani, és részt venni nevelőtestületi megbeszéléseken. Az a baj, hogy a konferenciákon és akkreditált képzéseken is, hogy egy-egy kolléga jön el. Mesélne nekem a Magyar Óvodapedagógiai Egyesületéről? Vezetőjével, Fábián Katival nagyon sok közös munkánk volt. Ő akkreditáltatott nekem két tanfolyamot is, és az ő segítségével jártam az országot (Hova bújt a matematika, Differenciált személyes bánásmód az óvodában). Ebben a témában most is hívnak, de az akkreditáció nem került megújításra. Mikor mondhatjuk egy óvodára, hogy az egy jó óvoda? Rögtön onnan indulok ki, ami minden konferenciának a szlogenje, hogy minden a gyermekek mindenekfelett álló érdekét szolgálja. Ez annyira fontos, mert a gyermek jogai között is az van, hogy minden gyermek érintő döntésben az ő érdekeit kell képviselni. Ezt sokszor el is felejtik vagy legalább úgy gondolják az óvó nénik, szülők, hogyha ő szerint az ami jó, azt a gyereken bevasalják. Na, most ez merő jó szándék is lehet, természetesen és én ebből indulnák ki, csak éppenséggel azzal a gyerekkel, aki egyedi, megismételhetetlen, különleges, belőle csak egy van, nincs több, az ő igényei mi, milyen szükségletekkel rendelkezik. Tehát ez nem biztos, hogy mindenki számára belelátható. És a háttérbe szorul, mert merő jó szándékból akarják mindazt megvalósítani, amit ők jónak látnak felnőttek, csak éppen a gyerek javát nem szolgálja úgy. 2007 óta egy intézményben is tanítok, ahol mozgássérültek is vannak, nagyon masszív, direkt fejlesztő hatású mozgásrendszerük van, ami világhírű. Ebben elfelejtődik az, hogy a gyerek is akarhat valamit és ez alatt a 9 év alatt sikerült olyan játékossá tenni ezeket a mozgásokat is, meg az egész tevékenység szervezést, tervezést. Persze mindig belecsúszik az, hogy a gyerek közben fejlődjön is, de legalább az érdeklődést kiaknázzák. Mitől jó az óvoda, tehát itt is az óvóképzésben vagyok benne. Ha a gyermek érdekeit képviselem, az ő kíváncsiságát kiszolgálom. Ha olyan az a napirend, amibe a gyereknek a sajátos szükségletei kielégítést nyernek – minden gyerek más (máskor ébred, mást és máskor szeret enni – mindig eszembe jut, hogy még a gyakorló óvodában is szigorú napirend van. Ez nem gyermekközpontú és nem az egyedi szükségleteket elégíti ki. Ezzel a gyerek nem tanulja meg 73

az önkiszolgálást. Hol fogja megtanulni? Személyiségem berzenkedik a kötött napirendtől, a kötelező foglalkozások megtartásától, közben nincs is a gyereknek a foglalkozások iránt semmilyen érdeklődése. Nagyon szeretem az óvodai vegyes csoportokat, mert az idősebbek tanítják a kisebbeket, befogadják őket. A nagy példája alapján sokkal könnyebben azonosul dolgokkal, mintha utasításra történne az egész. Ahogy nő a gyerek, ő lesz a kisebbek a példája. A kicsi sokat tanul a nagyoktól. De a nagyok a nagyságuk és kompetenciájuk mentén olyan példát tudnak mutatni, és olyan szeretettel bánnak a kicsikkel, mint egy nagycsalád. Azért is nagyon jó egy óvoda, hogy a befogadástól az óvodába menésig egy óvó néni van velük, mintha az anyukájuk lenne. Mindig jönnek gyerekek, mindig kimennek gyerekek és az óvó néni állandó. Ellenben a tiszta csoportokkal, amikor 5-7 éves korban elmegy a csoport nagy része, valamennyi pedig marad, akiknek még fejlesztésre van szükségük, azok majd átkerülnek egy másik óvó nénik. Mire az óvó néni megszokja a nagyobb gyerekeket, addigra már menni kell iskolába. Tehát ennek így semmi értelme. Hogy könnyebb-e ez óvó néni szempontjából? A vegyes csoport könnyebb. Az óvó néniktől tanultam ezeket. Tudom, hogy mit lehet kihozni belőle, és milyen szeretetteljes, nyugodt a légkör a vegyes csoportban. Mitől jó még egyszer? Vegyes csoport, rugalmas és folyamatos napirend. A befogadási időszak olyan idő legyen, hogy legyen idő dédelgetésre, szeretgethessék az óvó nénit. A gyerek akkor érzi jól magát, ha elfogadta az óvónőt. Ez vegyes csoportban sokkal könnyebben meg, és itt megfelelő mennyiségű idő jut a kisebb gyerekekre. Akkor van már vége a befogadási időszaknak, mikor már jól érzi magát a gyerek (2 hét-2 hónap) Különbség: Befogadás: kölcsönösen befogadják, elfogadják egymást. Beszoktatás: direkt módon történő, alkalmazkodást igénylő, nem a gyerek igényeit veszi figyelembe. Annyit játszhat a gyermek, amennyit akar. A játék által fejlődik. A legfontosabb tevékenysége. Az nyitja ki a kíváncsiságát, érdeklődését, abban tud a legjobban elmélyedni, azzal tud maga fölé emelkedni. A játékkal olyan képességeket mozgósít magában, olyan műveletekre képes, olyan tényeket és összefüggéseket fedez fel közben, amit semmi más nem helyettesíthet. Legyen elegendő idő játszani. Nem piszkálom, nem pakoltatom el az eszközöket. Hadd mélyedjen el, és hadd válassza meg ő maga. A társát is, az eszközöket, az idő mennyiségét, a játék helyét. Ezeket tiszteletben is kell tartani. Játsszon eleget. Hogy képzeli el a párhuzamosan végezhető tevékenységek szervezését? Úgy képzelem el az óvodát, hogy egy délelőtt alatt párhuzamosan történnek tevékenységek. Ki érkezik? Ki reggelizik? Ki játszik? Kikészítek eszközöket rajzoláshoz, barkácsolás-

74

hoz. A gyermek azt választ, amit akar, és esetleg direktebben is kínálhatok. Már a kezdeményezést sem igazán szeretem. Azt választják, abban vesznek részt, ami fel kelti az érdeklődésüket. Fölösleges a direkt kínálás, megkövetelés. Ha jó a csoport szellemisége, és az óvó néni el kezd mesélni, akkor külön kérés nélkül el tudja érni, hogy a gyerekek körbe vegyék. Más az ami kötelező és más a választott. A gyermekben is benne van a szabadságérzet. Ez kiemelkedik a pubertás korban, a felnőtt korban és az idős korban is. A gyerek szabadságérzetével nagyon vissza lehet élni, mert felnőtt függő. Sokak lassan érzékelik, ha visszaélnek a szabadságukkal, de a lelkükben ez megérinti őket. Aztán önérvényesítő törekvések jönnek, szembehelyezkedés (Nem! Hagyjál!) A párhuzamos tevékenységek arra jók, hogy egyszerre több tevékenység működhet, és abba ki-be léphetnek a gyerekek, addig maradhatnak benne, ameddig szeretnének. Ennek az egész nap folyamán érzékelődni kell. Persze ez behatárolódik az evéskor és az alváskor is, és akkor, mikor kimegyünk az udvarra, de ott is megvan ez a szabadság. Mitől jó az óvoda? Egy jó vegyes csoportban gondolkodva, vannak sokáig alvók és csak egy pillanatra alvók. A délutáni alvás. Szélsőségek. Bukott, ismétlő nagycsoportosokat már le sem fektették, pedig lehet, hogy igényük lenne rá. Különböző alvásszükséglettel rendelkeznek. Vannak, akik rögtön elalszanak, hosszan alszanak, kevésbé alszanak, altatásra, mesére szorulnak, korán felébrednek, el sem alszanak, tehát biztosítunk nekik ágyban olvasgatást vagy csendes játékot. Egy óra pihenés után legyen lehetősége csendes játékra, akár fel is kelhessen. Ellene vagyok a direkt szabályzatoknak. Mert más-más szükségletekkel rendelkeznek. Az én fiam nagyon jól aludt, ahogy letette a fejét, rögtön elaludt, akkor érezte jól magát. A szemben lévő kislány, akivel nevelkedett, fél órákat aludt délután. Összesen, ha jól emlékszem 4 hónap volt köztük, óriási a különbség a két gyerek között. Úgy olvastam, hogy van egy gyermeke. Akkoriban óvodát választottak vagy egy óvoda volt, és oda kellett menni? Körzetes óvodák voltak, oda kellett menni. Nem volt választási lehetőség. Most sincs választás. Ha nem íratja be a körzetibe, akkor öt éves koráig vagy otthon van, vagy aki tudja, beíratja körzeti óvodába. De öt éves kortól kötelező az óvodába járás. Most már elnézik legalább a családi napközit, esetleg még a magánóvodákat. Nem választhattunk óvodát, tiszta csoportok voltak. 75

Tervezés Azért szerettem bele a projektmódszerbe, mert olyan előnyöket látok benne, ami gyerek érdeklődésére épül, velük együtt tudjuk összeállítani a témát, és a témában lévő érdekes tevékenységeket együtt tervezhetjük a gyerekkel, mindig belerakhatja a saját elképzelését, és együtt szervezzük meg a kivitelezést. Hiába nagyon régi a projektmódszer, van egy téma (közlekedés), akkor régi módszer szerint mindenki a közlekedésről beszél. De másik példa menjünk el kirándulni. Együtt menjünk el kirándulni. Hova menjünk? Ki, hol járt? Beszélgessünk. Ha gyerekkel együtt történik, akkor biztos, hogy mindenkit érdekel, és mindenki várja. Projektkönyvembe beleírtam a nálunk tartott nyári tábort is. Egy hétig voltak nálunk, és mindent együtt terveztünk meg (napirendet, ennivalót, programokat). Olyat főztünk együtt, amit meg tudtunk csinálni, egészséges, és gyorsan kész van. Olyan volt a napirendünk, hogy minden beleférjen (reggeli, délelőtti idemegyek-odamegyek, ebéd, mese, alvás, ébredés, szabadjáték, majd jöttek a szülők). Ők így állították össze. Mikor menjünk fagyizni? Mennyit töltsünk a medencében? Mivel, hova menjünk? Mik a hozzávalók? Tudták, hogy melyik nap mi van, ennivalókból, tevékenységekből. Volt olyan fiú, aki már ebédnél álmos volt, és volt olyan, aki felment és megágyazott neki. Nekem muszáj volt kipróbálnom, hogy milyen a projektmódszer valójában gyerekekkel. Együtt csinálunk mindent, szabad a választás, tehát mindenki bele tudja tenni, amit szeretne, és mindenki olyan szinten teszi bele magát, amennyire képes. Amit érdeklődéssel csinál a gyerek, abban maga fölé emelkedik. De lehet, hogy az mindig alacsonyabb vagy magasabb, mint a többié. Nem is irányítás, hanem alátámasztó módszer szükséges, hogy a gyerekek mondják ki az igazat. Úgy kérdezzen az óvónő, hogy a gyerek beszéljen inkább. Szeptemberben honnan tudom én azt, hogy májusban mi fogja érdekelni a gyereket? Milyen kompetenciái alakulnak ki? Milyen ismereti szinten áll majd? Ebből az következik, hogy mindig témát tervezünk. Ami következik, azt dolgozzuk ki közösen. Ehhez is kell módszertani tudás az óvó nénitől. Kell hozzá pszichológia, általános- és fejlődéslélektan. Az óvónőképző főiskolán megtanult ismeretek arra jók, hogy elinduljon az életben, de a diplomát már arra kapja, hogy a gyerekekhez hozzáemelje mindazt, amire neki szüksége van, abban a pillanatban, amikor szüksége van. Az óvó néni mindig legyen a háttérben, úgy kell támogatni a gyereket, hogy közben a fejlesztő hatás is érvényesüljön. Nem nehéz. Sokat beszéltem én erről előadásokon. A vegyes csoportokban kimondhatatlan a béke. Hiszem azt, hogy tervezéssel, a gyermekek akaratának figyelembevételével a konfliktusok is leszívódnak. Sokkal toleránsabb, kedvesebbek egymáshoz.

76

Erről hogy lehet meggyőzni a szülőket? Személyes példa náluk is érvényes. Ha a szülő ki-be mászkálhat az óvodába, nyitva van nemcsak a bejárati kapu, hanem a csoportajtó is. Olyan óvodákban volt, ahol az óvó néni kiment a gyerekhez mikor öltözött, beszélgetett a szülővel. Ha a gyerek úgy látja, hogy édesanyával jóba van az óvó néni, akkor ő is könnyebben itt maradok. Nagyon sok mindent megbeszéltek. Belelátott a szülő, hogy megy be a gyerek, hogy köszönti a többi gyerek, hogy beszél az óvó néni a gyerekkel. Volt több olyan szülő, aki bement és játszott a gyerekekkel, és ez nem biztos, hogy csak befogadási időszakban volt. Beült a gyerekével, aztán egyszer csak hazament. Közben nagyon sokat profitált abból, hogy az óvó néni, hogy hat a gyerekekre. Ha ő is látja, akkor ezekre lehet hivatkozni szülői összejöveteleken, értekezleteken is. Olyan érdekes, hogy egy óvónő egyszer azt mondta, hogy mennyi mindent csinál szülőknek, de nagyon kevesen vannak. Most már legyint egyet, és nem szervez. Én pont az ellenkezőjét mondom, ha szervezi az óvó néni, akkor elviszik a hírét (olyan jól éreztük magunkat). Mindenki beszélget mindenkivel (kirándulás, játszónap, anyák napja, apák napja, kézműves délután). Így történik a szülői nevelés. Hány gyermek volt a lakásban tartott táborban? Nyolcan voltak. Előtte egy évig pszichodrámát tartottunk itt. Vitték egymásnak a hírt. Úgy volt, hogy abból mindenki jön, végül egy jött, és igazából nekem kislány jött az ismeretségemből a többi mind vadidegen (akik nem tudták eltenni a gyereküket). Mindegyik gyermek fejlesztésre szorult, volt magatartásbeli probléma vagy a fejlődési menete nem volt eléggé megnyugtató, és ezért mozgásában, értelmi képességében valamilyen lemaradást mutatott. De ezt én nem éreztem. Ezért is tudom azt mondani, hogy ha vadidegen gyerekek összejönnek egy hétre, mindegyik a saját különlegességét hozza magával, egy jó módszerrel szinte barátok lettünk. Nem kellett fegyelmezni. Egész pici nem volt. 4,5 évestől 7,5 éves korig voltak. A párom volt a dadus. Ő főzött. Mikor belép egy óvodába, mi az, amit először megnéz, mi a legfontosabb? Nem a szépség érdekel. Voltam én már olyan óvodában, ahol nagyon tetszett a színharmónia, de lelke nem volt. A tisztaság evidens. Ami mindig feltűnik: a nyitott ajtók, a folyósón is legyenek olyan lerakó polcok, ahol a gyerekek munkái vannak, nem csak az óvó néni dörgedelmei a szülők felé. Voltam olyan óvodában, ahol az óvó néni nagyon szeretette az idézeteket (mint én is), és a beugrónál a falra mindig egy szép idézetet tett ki a szülőknek. A szülők 77

ott álltak (alig tudtak bejönni az újabb gyerekek), mindenki elolvasták, elgondolkoztatta őket. A várakozóhelyek is nagyon fontosak. Jó, ha van asztal, szőnyeg, pad, hogy a szülők is leülhessenek. Sokkal meghittebb így. Az újabb építésű óvodák úgy épültek, hogy minden csoportszobához van mosdó és öltöző is. Az öltözőt átalakították játszótérré, és inkább kitették a folyósóra a szekrényeket. Ilyenkor a gyermek el tud mélyülni. A gyermek csak akkor rosszalkodik, ha tétlenkedik. Kötelező foglalkozás alatt szoktak tétlenkedni és rosszalkodni. Legyen szép, de ne a dizájn vigye a prímet. Szeretem a csoportszobákban a kuckósítást, de ne úgy, hogy nem látom át az egészet. Lehessen elhúzódni. A kuckókban szeretem, ha kinn vannak a gyermekmunkák is. Szeretem, ha hozzáférnek az eszközökhöz. Maguktól levehetnek társasjátékot, építőjátékot, magukat ki tudják szolgálni. Nem jó, ha mindent kérniük kell. Szeretem, ha a dadus néni benn van. Képzeld el, van olyan óvoda, ahol ő verseket ír, pl. az erdei állatokról (sün, medve, róka, majd később macska és kutya). Szeretem, ha bemegyek az óvodába és bekukkantásnál az óvó néni már nem azt csinálja, amit addig. Odajön hozzám. Ezzel megtanulja a gyerek, hogy érkezhet vendég, köszönni kell, rugalmas a napirend. Óvó néni nem nélkülözhetetlen. Ő a felügyelő, irányító. Természetes élethelyzet, családiasság. Ezeket karolom fel, ezekből születnek a könyvek is. Inspirálom őket arra, hogy cikkeket írjanak. Tehát szeretem azt, ha az óvó néni természetes. Ez nyilván a vendégfogadásból is látszik. Szeretem, ha az óvó néninek is van szükséglete. Ha ki kell menni WC-re vagy bevenni a gyógyszer, akkor kimegy. Nem fél attól, hogy a gyerekek felügyelet nélkül maradnak. Közli, hogy kimegy. Ez egyfajta bizalom a gyerek felé. Szeretem, ha az óvó néni nem irányít, hanem ő is részt vesz, például együtt eszik a gyerekekkel. Nem a saját helyére ül, hanem ahová a gyerekek meghívják. A gyerekeknek sincs állandó helyük, az aktuális barátjuk mellé ülnek. Fontos, hogy az óvó néni társként, szeretetbombaként éljen, mindig a gyerekek segítésére kész állapotban legyen. Ne vetődjön rá a gyerekre, de ha a gyerek szerencsétlenkedik, akkor legyen kész a segítésre. Meg kell kérdezni, hogy segíthet-e. Ha a gyerek azt mondja, hogy nem kell, akkor kínlódjon tovább. Kinek kell megfelelnie az óvodának? A gyereknek. Minden a gyerekekért van. Mindennek olyannak kell lennie, ami a gyereknek jó. Játszóhely, szabad udvar (nem parcellás, hogy nem mehetnek át egymáshoz). Berzenkedek a kis, középső, nagycsoporttal is. Van 3-4 éves, 4-5 éves, 6 éves. Ne a csoport nevét adjuk meg, és ahhoz rendeljük be az életkort, hanem az életkorokat közöljük. Ezt nem korcsoportra értem. Ne legyen korcsoport. Ne mondjuk azt, hogy kicsik vagy nagyok. Ne legyen

78

direkt utasítás: „emeljétek fel a kezeteket”. Gyereknek úgy kell felkínálni a mozgás lehetőségét, hogy ő választhasson. Erre volt gyakorlat. Minden gyerek részt vett. Nem volt fegyelmezési probléma. Úgy adta a lehetőséget például, hogy „most akkor lehet a labdát gurítani” nem pedig: „gurítsátok a labdát!”. Akár a piros vonalon, akár a kék vonalon. Aki tudja egy kézzel, akinek könnyebb két kézzel is guríthatja. Minden gyerek próbálkozott, mindenki részt vett a képességeinek megfelelően. A gyereken keresztül a szülőknek kell megfelelni. Ha a gyerek boldog, akkor a szülők is. Főleg, ha hazavisz jó dolgokat is. A szülők boldogok, hogy mi mindent tud a gyereke. A központi szerveknek nem kell megfelelnie. A szülők és a gyerekek viszik a hírt. Természetesen a szabályoknak meg kell felelni, azokat figyelembe kell venni, mert azok is a gyerekek érdekét szolgálják (hogy kell mosogatni, hányszor kell takarítani). Ebben a tekintetben meg kell felelnie az elvárásoknak. Óvó néni a gyerek érdekében módszertani szabályokkal bír. Ha a gyereket más is érdekli, akkor az iránt az óvó néninek is érdeklődnie kell. Adott pillanatban mindent a gyermek köré kell emelni. Szabályoknak meg kell felelni. Nyilván a kötött szabályoknak, de mindig a gyereket kell szolgálni. Ismerősöm mondta: „Nagyon szeretek szolgálni, de nem vagyok szolgáló”. Szolgálni hittel, elkötelezettséggel és örömmel, mert a gyerek utána mosolyog. Szolgálni nagyon jó, de nem azt jelenti, hogy azt csinálom, amit feltétlenül a gyerek szeretne. Mindent meg lehet beszélni. Mik a legfontosabbak az óvoda honlapján? Fontos, hogy könnyen megtalálható legyen az e-mail cím. A kapcsolatnál az utca, házszám fellelhető, de már a vezető neve sincs ott. Továbbá a csoportban dolgozók neve sincs ott. Szeretjük, ha van galéria, amiben mindenféle kép benne van. E-mail címen kívül, telefonszám, vezető és ott dolgozók neve. Lássunk bele, hogy ők mit csinálnak. Szülők egyre többen nézik a honlapot, oda kerülhetnének szakmai cikkek is. Vagy például legyenek következő rovatok: Mi történt velünk?, Mivel kínlódnak?, Minek örültünk?, Ki mit mondott arról, hogy…? Szülők e-mailen levelezhetnek a szülőkkel, óvó néni elküldheti a gyerekről készült képeket, majd a gyerekek továbbküldik. A honlapon is megjelenhetne: „Akire büszkék vagy”, „ami történt éppen”. Mi a véleménye az óvoda és a szülő kapcsolatáról? Akkor jó, ha gyümölcsöző, tehát ha partnerek a nevelésben. Hiába tud többet az óvó néni, nem illik érzékeltetni. Alá kell dolgozni a szülőnek. Elviekben a szülőnek kell legtöbbet 79

tudnia a gyerekről. Ha nem tud többet, mint az óvónő, akkor sem marasztalható el. Ne adjunk tanácsokat, ne legyen vélemény, maximum olyan, hogy amikor itt van nálunk, akkor nekünk ez vált be… Nagyon tapintatosnak kell lenni. Akkor jó, ha az óvó néni nem a rosszat mondja el, hanem a jót. Ilyenkor még büszkébb lesz a szülő, mindenképp előnyös a kimenete. Hangsúlyozni kell, hogy a szülők a kompetensebbek a nevelésben. Fejlesztjük is a gyerekeket, de a szülő joga és kötelezettsége a nevelés, és az óvoda csak kiegészítő szerepet játszik. Nem vehetjük át a szülő szerepét. A gyerekek sok téren különbözhetnek, szélsőséges esetben lehetnek vallásosak vagy istentagadók (ateista). Ha a szülő nem akarja engedni karácsonyozni, vagy nem jön be különböző ünnepekre, akkor el kell fogadni. A szülőknek bizalmat kell adni. Mit vár el az óvodától? Nagyon jó kapcsolata legyen a gyerekekkel, aztán a szülővel. A nevelőközösség mindegyike szeresse a gyerekeket. Jó legyen a kollegiális kapcsolat. Tanulhassanak egymástól. Benézhessenek egymás csoportjaiba. Nem rángatja ki a gyereket mindenféle fejlesztésre, hanem kiképzi az óvodapedagógusait fejlesztőpedagógussá és csoportban segítik a gyerekek fejlődését. A plusz fejlődésre szorulók azért fejleszthetők külön is, de nem alvás időben. Okosan és józanul, szabályokban megfelelően biztosítson külön programot, ami nem terheli a gyereket. Lehet angolozni, de nem kell ahhoz külön foglalkozásra menni. Óvó néni úgyis tud. A divatos különóráknak ne feküdjön le az óvoda. Próbáljon a gyerek érdekében gondolkozni. A másság elfogadásában elöljáró legyen. Nehéz a szülőkkel ilyen tekintetben elfogadtatni, de kellő segítséggel, alázattal a gyerekkel és szülőkkel elfogadható (etnikai, vallás, kulturális, multikulturális különbözőségek). Ezeket a jó módszereket úgy kell alkalmazni, hogy a gyerekek haza is vigyék őket, és akkor nincs probléma. Nem igazán azt várom, hogy iskolára előkészítsen, de nem menti meg egyik gyereket sem, attól 3-4 év után iskolára alkalmassá váljon, de csak az iskolában lesz iskolás, nem az óvodában, nem úgy engedem el, hogy ő már iskolás. Alapprogram szellemiségét vigye magával az óvoda, ne térjen el nagyban a hagyományostól, megszokottól. Óvoda (iskola) legyen közösségi, kulturális központ vidéken, Budapesten ezt nehezebb megvalósítani.

80

5. melléklet A nyílt napokra mivel szoktak készülni? Mivel a nyílt napok az óvodai élethez igazodnak, nem lehet az óvodai életet megzavarni, ezért a délutáni időszak a fél4-től 5-ig tartó időszak csak arra alkalmas, hogy a leendő szülők bepillanthassanak az óvoda miliőjébe, tehát láthatják a tárgyi feltételeket, személyi feltételeket, ill. azzal hogy a családok kisgyerekkel együtt bemehetnek, játszhatnak együtt az óvó nénivel, a többi kisgyerekkel, akiket felkészítenek, hogy fogadják őket. Olyan érdekes megoldást választottunk annak érdekében, hogy minden csoportot meglátogassanak és ne csak egy csoportra koncentráljanak, hanem szeretnénk az egész épületet megmutatni, minden csoportot a választás megkönnyítése érdekében. Amikor érkeztek a kisgyerekek, akkor kaptak egy útlevélhez hasonló kis lapot és mindegyik csoportba, ahova megérkezett egy kis matricát ragasztottak az óvó nénik és amikor lemenőbe voltak és akik a 8 csoport látgatásából legalább 5-öt megtett, akkor egy kis emlék ajándékot kapott. A szülőket pedig szórólap formájában tájékoztatjuk, ami egyrészt az intézményről tájékoztató és bellapőként pedig mind a 8 csoportról van egy bellap, mely tartalmazza mind a 8 csoport óvodapedagógusát, kiemelt nevelési területeit. Így is bepillantást nyerhetnek, hogy milyen munka folyik, valamint készítünk egyes alkalomkor egy térképet, ahol láthatják a szülők, hogy melyik csoport hol található. Az óvodatitkár és az intézményegység vezető itt van a nyílt nap teljes időtartama alatt és ha olyan kérdése van, akkor válaszolnak. Van olyan lehetőség is a tornateremben, ahol egy ppt-t nézhetnek meg a szülők az óvoda pedagógiai programról, a kiemelkedő készségfejlesztésekről (stb.) Ilyenkor mind a kettő óvodapedagógussal találkoznak? Persze! A nyílt napokat még egy PR tevékenység is megelőzi. Ahhoz, hogy a szülő tudja, hogy nyílt nap lesz, már 2-3 héttel előtte molinót helyeznek ki az épületre, bölcsődékbe plakátokat helyeznek el, KEFO honlapjára, facebookra kerülnek fel a dátumok. Így tudnak információt szerezni a szülők, a családok viszik egy másnak a hírt. A facebook világában pedig lehet tudni, hogy hogyan viszik a hírt. Mit gondol, mikor mondhatjuk egy óvodára, hogy az egy jó óvoda? A szülő szemszögéből, vagy pedagógusiból: ha rendelkezik tárgyi és személyi, humán erőforrásokat tekintve optimálisak, és ezzel a feladatát ellátja. De nem biztos, hogy attól még jó óvoda. Ezek nagyon nagy prioritást jelentenek a szülőknél, akkor, ha bejön egy épületbe, az 81

az első benyomás, ami először éri őket és akkor még nem beszélt senkivel. Ha valamelyik óvodáról azt mondják, akkor olyan szempontokat vesznek figyelembe a szülők, hogy jó a tárgyi környezeten kívül az ott dolgozók, az hogy ők hogy viszonyulnak a gyerekekhez. Fontos számukra, hogy hogy fogadják őket a pedagógusok, mennyire segítőkészek a nevelő munkát segítők, de ha már elkezdtem azzal, hogy tárgyi feltétel rendszer, kifejteném jobban: meglegyen minden olyan játékeszköz, fejlesztő eszköz, bútor, berendezési tárgy, ami mennyiségében és minőségében is az óvodapedagógusok és elsősorban a gyermekek rendelkezésére állni. Az épület kialakítása, mert nem mindegy, hogy egy óvodának épült, vagy egy átalakított épületben. Meghatározza a törvény, hogy mekkora paraméternek kell lennie ahhoz, hogy megfeleljünk a törvénynek és a törvény a gyerekek igényének akar megfelelni azáltal, hogy meghatározza hány négyzetméter, mekkora játszóterületnek, csoportszobának, udvaron, meg milyen eszközöknek kell rendelkezésre állni. Egy jó óvodában pedig, ahhoz, hogy azt a fejlesztést, amit a pedagógiai programjában kitűz meg tudja valósítani, ahhoz pedig olyan eszközöket kell vásárolni, eszközök (játékeszköz is) fontos, hogy az óvodai nevelés 3 vagy 4 éve alatt el tudja juttatni a különböző tevékenységeken keresztül az óvodapedagógus páros a gyermeket az iskolához, arra a szintre. Egy jó óvoda szempontjából fontos, hogy milyen az udvar, milyen az udvar állapota a nagyságát és felszereltségét tekintve, mert egy napirendet végignézünk, akkor változnak a különböző tevékenységek. Ahhoz hogy a gyerekek mennyi élményben részesülnek, milyen fejlesztő hatások érik, az nagyban függ attól, hogy milyen motiváló, érdeklődését felkeltő tárgyi környezet veszi körül. A másik, ami fontos, hogy optimális legyen a gyermekek fejlődése, az a csoport létszámuk alakulása. Egy nagy csoportlétszámú csoportban nem lehet ugyan az a pedagógiai hatás elérni, mintha egy a csoportszoba alapterületéhez alkalmazkodó csoportlétszámnak alakítanak ki. Kritériuma a jó óvodának az is, hogy mennyire tiszta, gondozott az a környezet, ahol a gyerekek vannak. A mai kor szülői, de a régiek is igényesek arra, hogy a gyermekintézmények tiszták, gondozottak, ápoltak legyenek. Ezért van nagy szerepük a technikai dolgozóknak. Az udvari karbantartónak vagy a nevelő munkát segítőnek, vagy lehet akkor takarítónőnek is. A következő ilyen, ami mérvadó lehet a jó óvoda megítélésben, hogy mennyire figyelnek oda a gyermekek egészséges életmódjára. Mennyi időt fordítanak a szabad levegőn tartózkodásra, kirándulásra, mozgásra. Milyen a gyermekek egészséges táplálkozására vonatkozó álláspontja az óvodának. Ez is kardinális kérdés, amikor az óvodába jönnek. Mi óvodánkban kiemelten fontosnak tartjuk a mindennapos gyümölcs és zöldség fogyasztást. A szülők hoznak gyümölcsöt naponta. A humán erőforrás tekintetétben fontos, hogy olyan programot írjon az óvoda, amely az alapprogram szellemiségét megtartva első helyen álljon a gyerek. Az az intézmény, amely nem a gyerek mindenek felett álló érde82

két tartja szem előtt, nem biztos, hogy a jó óvoda kategóriájába fog kerülni. A mi óvodánkban a pedagógiai programot is úgy írtuk, hogy a gyermeket helyeztük előtérbe, céljainkban, feladatainkban, pedagógiai alapelveinkben és a tevékenységek szervezésében. Jó az óvoda akkor is, ha szoros kapcsolat van a család és az óvoda között. Ugye tudjuk, hogy az óvoda a családi nevelés kiegészítője. Fontosnak tartjuk, hogy eredményes legyen és hogy a családokkal minden olyan lehetőséget megragadunk, hogy közösen tevékenykedjünk, közös fórumok vannak, programjaink vannak, véleményüket a szülők elmondhatják. Mi pedig amit meg tudunk valósítani, mert beleillik pedagógiai elképzelésünkbe, akkor be is építjük. És ez a folyamatos kapcsolattartás, folyamatos gondolkodás, ez nagyban segíti az óvodát, azt hogy céljait megvalósítsa. Ugyanakkor a szülők is jól érzi itt magát, mert tudja, hogy a gyermeke óvodai neveléséhez, persze közvetett módon, de ő is hozzájárul. Ennek formái lehetnek: fogadóóra, szülői értekezletek, teadélutánok, családi beszélgetések, olyan programok, ahol gyerekek családok együtt lehetnek, az évente megismétlő karácsonyi készülődés, mikulásvárás, farsangi, húsvétváró pünkösdölő. Részben néphagyomány, részben saját magunk által kezdeményezett program. De megtalálható az önkéntes munka, az célozza, hogy ha van olyan szépíteni, finomítani való az udvaron vagy az épületben. Hétvégén a szülők szívesen jönnek, az óvónénikkel, a dajkanénikkel eltöltünk egy néhány órát. Máshogy összejönnek az intézmény dolgozói és a család, más szituációban tudnak találkozni. Együtt dolgoznak. A keletkezett produktum által máshogy viszonyulnak a dologhoz. Át tudják adni a gyerekeknek, hogy vigyázzanak a környezetükre. Gyermeknapot, apák napját is tartunk ebben a félévben. A teadélután, hogy zajlik az óvodában? Sajátos formája a szülői értekezletnek, nem a hagyományos formája. Nem elmondja a pedagógus, hogy mit szeretnének. Nagyjából az történik, de átalakítják a csoportszobát, hangulatossá teszik, kör alakban ülnek le a szülők, középen elkészítve a poharak, dajkanéni készíti a teát. Teafogyasztás közben történik, hogy mit szeretnének az óvónők, mi történt a csoportba, elmondhatják a véleményüket a családok is, hogy hogyan látják a csoport életét, hogy miben szeretnének változást. Kötetlenebb formája a szülői értekezletnek. Azáltal, hogy az óvodapedagógus is a körben helyezkedik el, egyenlő társként ítélik meg a szülők is. A gyermekek ilyenkor otthon vannak? Nagy része otthon van, de a csoportszobában is bent lehet, ha olyanról beszélgetnek, amit a gyermek is hallhat. 83

Szakkörök vannak az óvodában? Külön foglalkozásoknak nevezzük. Vannak, ez is szülői igényből fakad. Hosszú időre nyúlik vissza. Megoszlanak a vélemények, hogy van értelme van sincs óvodás korban. Tehetséggondozó foglalkozások ezek. Sakk szakkört külső személy tartja. A lemorzsolódásból látszik, hogy kik azok akik eredményt is elérhetett már, de lehet hogy viszik különböző találkozókra is. Vannak szakkörök, és a szakkörök a tehetséggondozósról szólnak. Megítélésem szerint ilyen lehet a zenei képességek, tehetségek, kézügyességben kiemelkedő. Amit nem sorolnék ide, az a speciális mozgástevékenységeknek a foglalkozása pl. TSMT, valamint a láb és tartásjavító torna. Azáltal hogy ortopéd orvos látja vagy a szakértői szakvéleményeken ott van, hogy milyen mozgásokat javasol a szakértői bizottság a kis-gyermek számára. Van az angol szakkör, amit ha a szülő úgy látja, hogy affinitást érez a gyermek az idegen nyelvhez érdeklődése van, de nem a kétnyelvű csoportba jár, akkor külön foglalkozásként elvi-heti. Hallottam, hogy itt néptánc is van, mennyire nagy az érdeklődés? Nagy az érdeklődés és a szülők igényelték. Ahhoz hogy valaki ilyet tartson rendelkeznie kell olyan tanúsítvánnyal, hogy foglalkozásvezető, ami azt bizonyítja, hogy kompetens ennek a foglalkozásnak a tartásában. Amikor gyermekét óvodába íratta, akkor milyen szempontokat vett figyelemben? A munkába állás szempontjából fontos volt figyelembe vennem, hogy milyen közel van a munka-helyhez. A másik, hogy mennyire jó az az óvoda. Óvodapedagógusként tudtam, hogy mi az a szint, amit szerettem volna, hogy az én gyerekem is megkapjon. Mennyi ideje óvodapedagógus, valamit vezető? 6 évet dolgoztam óvónőként 1986-tól napjainkig dolgozom ebben az intézményben. Először intézményvezető helyettes voltam, utána intézményvezető. 2007-től intézményi egységvezető (2 óvoda). Szakmai önállóság megvan az intézményben. Munkáltató jogköre nincs. Részben önálló a gyakorló-intézmény, alszámlán van a felhasználható összeg. Ha napjainkban kellene óvodát választani gyermekének, akkor most is hasonló szempontok alapján választani, mint akkor választott?

84

Nem biztos. Most mindenképpen, azt tenném első helyre, hogy mit nyújt a gyerekemnek vagy unokámnak számára az adott óvoda szakmailag a gyereknek mit tud nyújtani olyan értelemben, hogy lássam annak az esélyét, hogy az életének a további szakaszokban milyen alapokkal tud itt felvérteződni és milyen esélyei lehetne, hogy sikeres tanulóvá, munkavállalóvá váljon. Tehát már számomra nem jelent prioritást az intézmény megközelíthetősége és ezt érdekes tapasztalat, hogy a gyakorló intézménynek nincs beiskolázási körzete, tehát bárhonnan felvehetünk. Azt látom a jelentkezéseknél és az előjelentkezéseknél is (szándéknyilatkozatot írtak a szülők a nyílt napok után, hogy ide szeretnék a gyereküket beíratni.) Tehát óvodát keresnek a családok és mindegy, hogy hogy van a városban, hogyha szabad óvodaválasztás tényleg működne, hajlandó elhozni az agglomerációból, tehát Hetény-egyházáról vagy Felsőlajosról, Katonatelepről. A szülők már azt csinálják, hogy mennek, ahol nyílt napok vannak, elmennek, családok megtekintik, beszélnek az óvodákkal és itt tulajdonképpen körbejárják és úgy választania, hogy melyik az az óvoda, melynek az értékválasztása, feltételrendszere, amit a humán erőforrás, tehát a tárgyi feltételrendszere, mennyire felel meg az ő elvárásainak. És hát prioritás lehet olyan családoknál… nálam az a fontos, hogy tisztaság, rend és szuper környezet legyen és annyira nem érdekel az óvodaválasztásnál a pedagógiai program/munka de van olyan szülő, akit az érdekel, letölti az óvoda honlapjáról és elolvassa, hogy mit ad, hogyan valósítják meg és úgy választja ki az óvodát, hogyha az ő beállítódása egy néphagyomány őrzéssel kapcsolatos, akkor azt az óvodát keresi meg, amelyik ilyen témát választott a gyereknevelésben. De ugye van, aki a Waldorf szemlé-lettel tud egyet érteni… és így történik egyre inkább. Az én esetemben pedig úgy történik, hogy egyre inkább szakmai munka folyik, én azt az oldalát nézném meg, hogy milyen pedagógiai program alapján dolgoznak. És hogy azt szeretném tudni, hogy mi az amit az az óvoda közvetítene a gyerekemnek. Amikor belép egy óvodába, mi az ami először feltűnik Önnek, mi az amit először megnéz? Kettő dolgot nézek meg, hogy fogadják e az óvodába lépőt, hogy van e olyan személy, aki észrevesz engem és köszönt e és megkérdezi, hogy tud e segíteni vagy elkísérni. A másik az a milliő. Valamint a tisztaság, a biztonság, a bejárati ajtónál, a lépcsőnél, a bútorok lekerekítettek e. Tehát hogy megelőzve legyenek a balesetek. És kinek kell megfelelnie az óvodának Ön szerint?

85

Többrészű ez a dolog. Ha szűkebben vesszük, akkor a közvetlenül igénybe vevőknek, ugye a minőségbiztosításból is kivettek ezek: a közvetlen partnereik és a szakirodalom is így fogalmaz, a családok az ami a közvetlen partnerei. Egyrészt a szülők döntenek a gyerekük tekintetében, hogy melyik óvodába, tehát a családoknak kell és a gyerek szükségleteinek kell legelőszőr is megfelelni. Ez az egyik oldala, de meg kell felelni az óvodákban dolgozóknak is. Ez a közeg akkor tud eredményes lenni, ha a benne dolgozók is jól érzik magukat és az ide érkezők is jól érzik magukat. Ez volt a szűkebb társa-dalmi környezet. A másik egy településnek (tágabb) a település oktatáspolitikai koncepciójának is meg kell felelni és ha még tovább megyünk, akkor azokban a törvényekben foglaltaknak, ami ugye az ONOAP (2012) és a Köznevelési Törvény. Egy óvoda honlapján, melyek a legfontosabb részek? Erre nem nagyon tudok részletes választ adni, mert törekvésünk van egy honlap elkészítésére, de eddig ugye nem nagyon… De ugye láttam már más óvodák honlapját vagy iskolai honlapokat, ötleteket gyűjtök ugye. Az hogy informatív legyen, legyenek fent azok a dokumentumok, amelyek alapján dolgozik az óvoda, azok elengedhetetlenek, hacsak az állandó programokat hirdetik, az kevés ahhoz, hogy egy döntést hozzon valamilyen értelemben a szülő. Tehát mindenképp dokumentumokra van szükség. A nevelőtestület bemutatkozására, vagy ha nem a nevelőtestület, akkor a csoportok bemutatkozását, ezek nagyon informatívak, a konkrét eseményekről, egy eseményterv az jó, ha fent van a honlapon, hogy tudja az érdeklődő szülő, hogy mik történtek, ha történtek események, akkor azokról legyenek fent beszámolók, képek, prezentációk, hogy el tudja képzelni a szülő azt, hogy hogyan történhetett. És minden olyan információ, ami a szülők tájékozódását segítheti, a háttérre utalást, hogy ilyen témákkal kapcsolatban hol lehet utána nézni. Ezek nem nagyon jelennek meg a honlapokon, mert nem nagyon láttam, de én úgy vélem, hogy ez nem lenne rossz, hogyha felkel... Akikre büszkék vagyunk, azokat is szerintem, ha a szülő hozzájárul, akkor felraknák a honlapokra az óvodák. Azok is mind azt mutatja, hogy milyen sikeres a nevelőmunkájuk. Illetve, hogy ezeket a szakköröket, a különféle szolgáltatásokat szokták még fölrakni. Az is egy lehetőség a szülő számára, hogy az tudja megfontolni, hogy az óvodában tudja használni azt a szolgáltatást, vagy másik helyre kell elvinni a gyereket. Az életük szervezése szempontjából nem mindegy. Az is fontos információ, hogy arról írjon a honlapon, aki ezzel foglalkozik, hogy az ilyen gazdasági feladatok, ebédbefizetések. Ez is fontos lehet a szülők számára. Vagy ha olyan események vannak a szülők számára, melyek várhatóak az óvodában, pl. nevelés nélkü-

86

li munkanap vagy zárva tartás. Ezek mind a családok életének tervezéséhez, szervezéséhez szükséges alapinformációk. Ezeket karban kell tartani, mert akkor jól informált a szülő, nyugodt, tudja, hogy mi mi után következik és nem éri meglepetésként…. Mit vár el egy óvodától? Amiről eddig beszéltünk az eléggé lefedi már. Ha össze kellene foglalni, akkor azt várom el az óvodától, hogy teljesítse, ami a Köznevelési Törvényben foglalt elvárás rendszert, követelmény rendszert, a gyerekeknek biztosítsanak olyan esztétikus, gyerekbarát környezetet, ahol a gyerek jól érzi magát, részese lehet az élményszerű tapasztalatszerzésnek, élményszerű tanulásnak. Olyan pedagógusok segítség a munkát, segítség a fejlődését, ami garanciája annak, hogy ugyan olyan ismeretet megszerez, minden olyan képessége kibontakozhat, ami szükséges, ahhoz, hogy eredményes legyen a következő köznevelési fokozatba való belépésen, ugye az iskolába. Ugyanakkor a szülők számára pedig olyan hely legyen, ahol tudja, azt hogy ameddig munkába van a gyereke biztonságban van, jól érzi magát, megfelelően képzett szakemberek segítik a gyerek fejlődését és hogy számíthasson arra a pedagógus közösségre, akivel együtt neveli gyerekét. Ne legyenek falak a pedagógus és a szülők között, hanem egy folyamatos konstruktív együttműködést lehessen a gyerek fejlesztése érdekében. Mi a véleménye az óvoda és a szülő kapcsolatáról? Az óvoda és a szülő kapcsolat nagyon fontos, hogy jó legyen. A jóságát és a formai dolgait a korábbiakban kifejtettem, elmondtam. Azért fontos, hogy jó legyen, mert nem lehet úgy neveli gyereket, hogy más értékrendszer szerint dolgozik egy család és más szerint… Hogy ne kommunikálnának egymással, az a fő törekvés kell, hogy legyen, ha különbözőek is az álláspontok, akkor is legyenek olyan közös pontok, nem azt mondom, hogy minden területen, de legyenek közös pontok annak érdekében, hogy egy platformon álljanak. Akár a nevelésben, fejlesztésben adott területek. Tehát addig kell kutatni, főleg az óvodának, ezeket a közös, lehetséges pontokat, ameddig meg nem találja. Mert a gyerekek nevelése fejlesztése, ahogy tudjuk a családi nevelés kiegészítője az óvodai nevelés, ez az alaphelyzet. Azt is látjuk, hogy egyre elfoglaltabbak a szülők, egyre több problémával kell megküzdeniük, egyre kevesebb idő marad a kisgyerekek nevelésére és ez nem személyes hibájuk, ez az élet most. Nagyon fontos az, hogy az óvoda tegye meg azokat a lépéseket, ami azt célozza, hogy a szülőket minél több fórumon, az óvoda nyitottabbá tételén keresztül, bármikor bejöhessen a szülő, egyezte-tett időpontokban legyen lehetősége beszélni az óvodapedagógusokkal, ha elakad, 87

egy nevelési problémája van. Ezek mind segítik abban, hogy a gyermek abba az irányba fejlődjön, ami a legideálisabb számára. Tehát kiemelt a család és az óvoda együtt nevelő partneri viszonya, megkerülhetetlen. Azok mind-mind azt célozzák, hogy ugye közvetett formában, tehát nem direkten mondom, hogy ez a program lesz… olyan vonzóvá alakítjuk ezeket a programokat, hogy mind a gyerek és szülő számára is.. hogy mit tud csinálni a gyerek és a szülő is abban a programban, hogy evidenssé váljon, hogy én azon a programon szeretnék részt venni. Ezek a programok azért jók, ami az önkéntes munkánál el-hangzott, hogy jönnek a szülők, hogy személyesebbé vállnak a kapcsolatok, azáltal, hogy közösen tevékenykednek. Nagyobb az esélye annak, hogy megnyílnak egymásnak és itt elsősorban a szülő szeretne megnyílni, ha eddig nem merte felhozni a problémát. Ugyanakkor az óvodapedagógus is megnyílik (nem a magánéletről) hanem azt hogy más kontextusban máshogy viszonyulnak egymáshoz az emberek, jobban kialakul a bizalmi kapcsolat és ha ez a bizalmi kapcsolat megvan két ember között, akkor ez lehet, hogy egy hálóvá alakul, mert lehet hogy csak óvodapedagógus szülő, hanem lehet hogy szülő-szülő között is alakul ez a háló és így egy egységet alkot. Segíti mind a két felének a közeledést egymáshoz. Így lehet hogy ha beleszólhatnak hogy mi legyen egy óvodában, nem az ezt tanítsatok- azt tanítsatok, hanem mik lehetnek még azok a területek, amikben egyrészt ők tudnak segíteni, mondjuk egy tanulmányi kirándulás megszervezésében (utazás-helyszín biztosítása). A gyere-kekkel, ha azonos a gondolkodásmód akkor mondjuk egy illemszabály betartása, ha szülő is úgy kéri meg és az óvoda is ugyan úgy kéri és nem két féle módon, akkor a gyereknek sokkal könnyebben kialakul az az igénye, hogy ha bemegyünk valahova, akkor evidens a gyermek számára. 6. melléklet Kérem, meséljen magáról! 25. éve dolgozom pedagógusként, ebben az intézményben eddig 20 éve dolgozom. Alapítványi intézmény, Karolina nővérek egyházi intézmény óvodától iskoláig működnek benne csoportok, zene iskola, és képzőművészeti osztályok is. A nevelési elvük igazodik az egyházi nővérek elveihez, a keresztény dolgokat valósítják meg. Az iskolával egy a pedagógiai programjuk van. Különleges nálunk a szeretet percek: körben ülünk egy gyertya körül, ilyenkor rövid fohászokat mondunk, történetek, bibliai történeteket dolgozunk fel nagyobbakkal. Az ünnepek a keresztény ünnepek köré épülnek. pl.: Szent Márton, Miklós ünnepe, Jézus születése, karácsony, hamvazás, hamvazkodás Különleges még, hogy nagyon szoros a kapcsolat az 88

iskolával, közös ünnepek, szentmisék, amibe a szülőket is bevonjuk. Gyerekek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk, külön gyógypedagógus méri fel a gyerekeket. Vannak PPMS és SNI gyerekek, akik helyben kapnak logopédiai és más fejlesztést is. Munkaközösségeink a következőek: mozgásfejlesztő munkaközösség, mozgásfejlesztő pedagógiai alapozó terápia gyakorlatait beépítjük a mindennapos testnevelésbe és a kötelező mozgásos tevékenységbe is. Ön mit gondol, mikor mondhatjuk egy óvodára, hogy az egy jó óvoda? Mitől lehet jó egy óvoda? Mindenképpen az ott dolgozó pedagógusok adják az óvoda légkörét, ezért úgy gondolom, hogy ez határozza meg leginkább a jó óvodát. Amikor gyermekét óvodába íratta, milyen szempontokat vett figyelembe? Miért? Egy egyházi óvodába írattam gyermekem. Fontos volt a katolikus vallás, ezért ez szempont volt. És az erkölcsi nevelés is fontos volt a számára. Ha napjainkban kellene óvodát választania gyermekének, mi alapján választana? Ugyan ezek a szempontok lennének vagy már más szempontok alapján választania? Miért? Igen, ugyan azok a szempontok alapján választanám. Az ottani légkör miatt nagyobb hangsúlyt fektetnek rá, mint más óvodák. Meg az empátiára is nagyobb hangsúly kerül, az egymás iránti nevelésre az érzelmi nevelésre, gondoskodásra. Amikor belép egy óvodába, mi az, ami először feltűnik, amit először megnéz? Miért? Nem a küllem, hanem a hangulat. Fontos a nyugodt légkör, hogy mindenkit lássak tevékenykedni, mindenki csinálja a dolgát, a csoportszobában mindenki nyugodtan játsszon. Kinek kell megfelelnie egy óvodának? Miért? A pedagógus szempontból a gyereknek. Az óvoda rá van kényszerítve arra, hogy a szülőnek feleljen meg, pedig a gyerekközpontúság lenne a lényege. Figyelembe kell vennie a szülői kívánságokat, de nem kellene, hogy az legyen az első szempont. Mi a legfontosabb egy jó óvodában? Miért? Az a legfontosabb, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és hogy a pedagógusok is jól érezzék magukat és jól tudjanak együtt működni a gyerekek érdekében. 89

Egy óvoda honlapján melyek a legfontosabb részek? Miért? A szülők szempontjából fontos az óvoda honlapja, valamint az óvodáéból is hogy a szülők beleláthassanak az óvoda életébe. Ma már úgy működik, hogy facebook csoportja van minden csoportnak, azon belül aktuális eseményekről tájékoztatják a szülőket, a csoportban folyó dolgokról is, mint például gyümölcssaláta készítés, valamint azt a képet is felrakják, ami a készítése közben készült. Az óvodai tevékenységekbe jobban belelátnak a szülők és az adott csoporttal kapcsolatos témákat osztják meg, amit az intézmény holnapján nem láthatnak meg feltétlen. A gyerekek nevelésével kapcsolatos információkat, tanácsokat is ott osztanak meg persze név nélkül. Például könyvet is ajánlanak. Fontosnak tartom, hogy a szülőket segítsem pedagógiailag is, ezt a facebook oldalt erre is felhasználom. A mi honlapunkon csak kép galéria van és közérdekű, hivatalos jellegű információk. Mit vár el egy óvodától? Miért? Gyerekközpontú legyen, hagyjon elegendő időt a szabad játékra, a gyerekek fejlődése érdekében. Nyugodt légkört, meleg szeretetteljes légkört biztosítson. Felkészítse a gyereket az iskolára, fejlessze a képességeit, hogy helyt tudjon állni az iskolában. Mi a véleménye az óvoda-szülő kapcsolatról? Szorosabbra kellene fűzni, nem elég a hivatalos kapcsolat, családlátogatás, nyílt napok, szülői értekezlet. Ezen túlmenően kellene mást is csinálni. Megtanítanám, hogy hogyan kell nevelni a gyermekeket stb. Közös programokra, a közös beszélgetésekre lenne szükség, ahol egymás között is megbeszélhetnék a problémájukat vagy csak tapasztalatot cserélhetnének egymással. Náluk nagyon szoros a kapcsolat a szülőkkel. A szülők gyakran részt vesznek a közös rendezvényeken, szentmiséken is.

90

7. melléklet 35. táblázat. Szülői vélemények az óvoda tartalmi feltételeiről (átlag, szórás) 8. melléklet 36. táblázat. Plusz foglalkozások (szignifikancia szint) Tartalmi feltételek Nevelési területek Plusz foglalkozások Különleges foglalkozások

Minimum Maximum Átlag 2,6 5 4,4 1 5 3,5 1 4,8 2,2

Legmagasabb iskolai végzettség

Fő

Általános iskola Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem) Középiskola

10

Szórás 0,48 0,9 0,9

Átlagok (szignifikanciaszint= 0.05 1 2 2,9

582

3,4

219

3,4 3,7

37. táblázat. Különleges foglalkozások (szignifikancia szint)

Legmagasabb iskolai végzettség

Fő

Általános iskola Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem) Középiskola

10 582

Átlagok (szignifikanciaszint= 0.05 1 2 1,9 2,07

219

2,07 2,4

38. táblázat. Pedagógus határozottsága (szignifikancia szint)

Legmagasabb iskolai végzettség

Fő

Általános iskola Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem) Középiskola

10

Átlagok (szignifikanciaszint= 0.05 1 2 4,3

581

4,66

219

4,72

91

Fő 774 814 814

39. táblázat. Pedagógus egy területen való kiválósága (szignifikancia szint)

Legmagasabb iskolai végzettség

Fő

Általános iskola Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem) Középiskola

10

Átlagok (szignifikanciaszint= 0.05 1 2 2,10

583

2,83

219

3,08

40. táblázat. Érzelmi nevelés (szignifikancia szint)

Legmagasabb iskolai végzettség

Fő

Általános iskola Középiskola Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem)

9 208

Átlagok (szignifikanciaszint= 0.05 1 2 4 4,3 4,3

558

4,5

41. táblázat. Közösségi nevelés (szignifikancia szint)

Legmagasabb iskolai végzettség Általános iskola Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem) Középiskola

Fő 9 558

Átlagok (szignifikanciaszint= 0.05 1 2 4,44 4,73

208

4,73 4,79

42. táblázat. Egészséges életmódra nevelés (szignifikancia szint)

Legmagasabb iskolai végzettség

Fő

Általános iskola Középiskola Felsőfokú végzettség (főiskola, egyetem)

9 208 558

92

Átlagok (szignifikanciaszint= 0.05 1 2 3,78 4,38 4,43