Az érzékszervek. Dr. Szántai Károly: Anatómia-élettan

Dr. Szántai Károly: Anatómia-élettan

2012.08.07.

Az érzékszervek feladata: ⇒a környezet meghatározott ingereinek felvétele, ⇒ingerületté alakítása ⇒az ingerület továbbítása a központi idegrendszerhez.

Az érzékszervek A látószerv 8. o. Halló- és egyensúlyozószerv 89. o. Szaglószerv 118. o. Ízlelőszerv 123. o. Tapintó érzékszerv (a bőr) 128. o. 134

1

Az érzékszervek tájékoztatják a szervezetet a környezet tulajdonságairól. Az érzékelés révén reagálunk a külvilágra és a testünk belsejében zajló változásokra. Az ember hatféle különleges érzékelése: ⇒látás ⇒hallás ⇒egyensúlyozás ⇒ízlelés ⇒szaglás ⇒tapintás 134

2

Az érzékelés megvalósul ⇒érzékszervekben elhelyezkedő receptorok révén (a tapintás, mint általános érzékelés, a kb. 2 m2 bőrfelületünkben lévő receptorok révén működik). Az érzékszervek az idegrendszerrel szoros kapcsolatban álló ingerfelvevő berendezések.

3

Az ingerek lehetnek: ⇒fizikaiak (pl. látás, hallás, tapintás) ⇒kémiaiak (pl. ízlelés, szaglás)

134

134

134

4

Minden érzékszervnek speciális érzés felel meg, függetlenül a kiváltó inger fajtájától. Minden érzékszerv csak egyfajta (adekvát) ingert képes felvenni (ha nem érnek el bizonyos ingererősséget, hatástalanok maradnak). Ha valamelyik érzékszervünk rosszul működik, a hiányosságot egy másik fokozott érzékenysége pótolja.

5

134

6

1


2012.08.07.

Érzékszerveink: ⇒látószerv (szem) ⇒halló- és egyensúlyozó szerv ⇒szaglószerv ⇒ízlelőszerv ⇒tapintó érzékszerv (a bőr)

A látószerv A szemgolyó 10. o. A szem járulékos szervei 56. o. A látópálya 71. o. Optikai csalódások 80. o.

134

7

134

8

A környezetből fényingereket vesz fel a tárgyak formájáról, színéről kapunk információkat. Részei: ⇒szemgolyó (oculus seu bulbus oculi) ⇒a szem járulékos szervei (organa accessoria)

A szemgolyó

szemmozgató izmok

(oculus seu bulbus oculi)

a szem védőkészüléke a szem könnykészüléke

Külső vagy rostos burok 15. o. Középső burok 22. o. Belső burok vagy ideghártya 33. o. A szem fénytörő közegei 41. o.

⇒a látópálya szemideg (nervus opticus) látóköteg (tractus oculi) 134

9

A szorosan vett látószerv. Gömb alakú, kb. 24 mm átmérőjű test.

134

134

10

A szemüregben helyezkedik el, zsíros kötőszövetbe ágyazva, a szemmozgató izmoktól körülvéve.

11

134

12

2


2012.08.07.

Három burokból áll, melyek feladata: ⇒külső: védő ⇒középső: tápláló ⇒belső: ingerfelvevő

134

A szemgolyó belsejét az ún. szemmag (ezek fénytörő közegek is) tölti ki. A szem magvának alkotói: ⇒a szemcsarnokok (camera bulbi) ⇒lencse (lens) ⇒üvegtest (corpus vitreum)

13

134

14

A szemgolyó váza, ezen rögzülnek a szemmozgató izmok. Részei: ⇒ínhártya (sclera) ⇒szaruhártya (cornea)

Külső vagy rostos burok Ínhártya 17. o. Szaruhártya 19. o.

134

15

134

16

A külső burok hátsó 4/5-öd része. Tömött rostos kötőszövetből felépülő, ellenálló, fehér színű réteg, elölről mint „szem fehére” látható. Ezen tapadnak a szemet mozgató izmok.

Ínhártya (sclera)

134

17

134

18

3


2012.08.07.

A külső burok elülső része: ⇒óraüvegszerű, átlátszó, ⇒fájdalomérző idegvégződésekben gazdag ⇒mögötte a szem színét adó szivárványhártya áttűnik ⇒az első fénytörő közeg ⇒táplálását a csarnokvíz biztosítja ⇒külső felszínét a könny tartja nedvesen

Szaruhártya (cornea)

134

19

134

20

Úgy töri a fénysugarakat, hogy azok a lencsére jussanak (görbülete megfelel a gömbfelszín görbületének).

Középső burok (eres burok) Érhártya 25. o. Sugártest 27. o. Szivárványhártya 30. o. 134

21

Feladata biztosítani: ⇒az ideghártya külső rétegének oxigénellátását és táplálását ⇒a szem belső nedvkeringését ⇒a pupilla kikerülésével bejutó fény kirekesztését (pigmentsejteket is tartalmaz)

134

23

134

22

Részei: ⇒érhártya (choroidea) ⇒sugártest (corpus ciliare) ⇒szivárványhártya (iris)

134

24

4


2012.08.07.

A középső burok hátsó kétharmadát borítja be. Előrefelé a sugártestbe folytatódik. Ereket és sötét festékanyagot tartalmaz a fény csak a pupillán keresztül jut a szembe.

Érhártya (choroidea)

134

25

134

26

Az érhártya előrefelé irányuló folytatása. Gyűrű alakban veszi körül a szemlencsét. Legfontosabb alkotórésze a sugárizom (m. ciliaris), mely a szem alkalmazkodásának aktív szerve.

Sugártest (corpus ciliare)

134

27

134

28

Feladata: ⇒a csarnokvíz termelése

Szivárványhártya ⇒a sugárizom a szemlencsét közel- vagy távollátásra állítja be

134

(iris)

29

134

30

5


2012.08.07.

A szem színét meghatározó, pigmentsejteket tartalmazó, diaphragmaszerű, lapos, gyűrű alakú lemez. Az érhártya, illetve a sugártest folytatásában helyezkedik el (kevés pigmentsejt esetén a szem kék színű).

134

31

Simaizmokat tartalmaz, s reflexesen működik. Középső kerek nyílása a szembogár (pupilla), melynek méretét változtatja meg (a szembogarat szűkítő izmokat paraszimpatikus, a tágítókat szimpatikus rostok idegzik be).

134

32

A köztiagy (diencephalon) kihelyezett része (fejlődéstanilag az elülső agyhólyagból származik).

Belső burok vagy ideghártya (retina vagy recehártya) Sárga folt 38. o. Látóidegfő 39. o.

134

33

Az üvegtest és az érhártya között található. Tartalmaz ⇒fényérzékeny receptorsejteket (csapokat és pálcikákat), ⇒ingerületvezető érzőneuronokat

134

134

34

A szem ingerfelvevő rétege (a szem hátsó felszínét bélelő vékony „vetítővászon”). Az érhártyáról könnyen leválasztható (csak az üvegtest nyomása tartja a középső burokhoz rögzítve). Az érhártya felé tekint a pigmentsejtes réteg.

35

134

36

6


2012.08.07.

Az ideghártya hátsó részén két egymástól eltérő felépítésű fontos területet lehet megkülönböztetni: ⇒sárga folt (macula lutea) ⇒látóidegfő (discus nervi optici, régi neve papilla nervi optici)

134

Sárga folt Kb. 2 mm átmérőjű ellipszis alakú területen a retina a sárgás elszíneződést mutat. Nagy mennyiségű csapreceptort tartalmaz az éleslátás helye. Középső része kissé bemélyedt, ez a központi gödör (fovea centralis).

37

Látóidegfő Ahol a látóideg (n. opticus) kilép. Ezen a területen lépnek be a retina belső verő- és visszerei. A retinát felépítő idegsejtek itt hiányoznak itt látás nincs ez az ún. vakfolt .

134

39

134

38

Ingerfelvevő receptorai: ⇒pálcikák: fény-árnyék látás (éjszakai) ⇒csapok: színlátás (nappali) háromféle szín érzékelése vörös (R), kék (B), zöld (G)

134

40

A fénysugár a szem belsejét kitöltő átlátszó képleteken, az ún. fénytörő közegeken át éri el a retinát: ⇒szaruhártya (lsd. szem külső burkánál) ⇒szemcsarnokok (camerae bulbi) ⇒szemlencse (lens) ⇒üvegtest (corpus vitreum)

A szem fénytörő közegei Szaruhártya 19. o. Szemcsarnokok 43. o. Szemlencse 47. o. Üvegtest 54. o. 134

41

134

42

7


2012.08.07.

Elterül: ⇒a szaruhártya hátsó felszíne, ⇒a sugártest és a szemlencse elülső felszíne között. A szivárványhártya két részre

Szemcsarnokok

⇒elülső szemcsarnokra ⇒hátulsó szemcsarnokra

(camerae bulbi)

osztja.

134

43

Mindkét csarnokot víztiszta, a sugártest által a hátsó szemcsarnokban kiválasztott folyadék tölti ki. A csarnokvíz a csarnokzugokon keresztül kerül vissza a vénás rendszerbe. Táplálja: ⇒a szemlencsét ⇒szaruhártyát

134

45

134

44

Zöldhályog (glaucoma) = a szem belnyomásának fokozódása. Oka: ⇒a szemben a csarnokvíz elfolyásának az akadályozottsága vagy ⇒a túl sok csarnokvíz termelődése Következmény: a tartós szemnyomás fokozódás miatt a látóidegfő vérellátása csökken és emiatt a látóidegrostok pusztulnak

134

46

Kétszer domború (bikonvex), tökéletesen átlátszó, rugalmas, tokkal borított szerv. A szem fő fénytörő közege. Két részből áll: ⇒lencsetokból (capsula lentis) ⇒lencse belső állományából

Szemlencse (lens)

134

47

134

48

8


2012.08.07.

Lencsefüggesztő rostok kapcsolják a sugártesthez működése változtatja a lencse domborúságát fénytörő képessége változik retinán éles kép keletkezik (accomodació).

134

49

A rajta keresztülhaladó fénysugarakat megtöri az ideghártyán egy pontba összegyűjti. Az ideghártyán fordított állású kép keletkezik, amelyet az agy fordít meg.

134

50

134

52

Idős korban anyagcseréje megváltozik a lencse elveszti átlátszóságát kialakul a szürkehályog (cataracta).

134

51

A korral veszít rugalmasságából egyre laposabbá, merevebbé válik távollátást okoz.

Üvegtest (corpus vitreum)

134

53

134

54

9


2012.08.07.

A szem belsejének átlátszó, víztiszta, kocsonyás állománya. A szemgolyó alakját biztosítja és a szem burkait megtámasztva egymáshoz tapasztja.

A szem járulékos szervei A szemmozgató izmok 57. o. A szem védőkészülékei 61. o. A szem könnykészüléke 69. o.

134

55

134

56

A szemgolyót saját tengelye körül hat szemizom mozgatja, négy egyenes és két ferde. Kúp alakban veszik körül a szemet.

A szemmozgató izmok

134

57

A szemgolyó mozgása több izom kombinált működése révén keletkezik. 3 agyideg (a III., a közös szemmozgatóideg, a IV., a sodorideg és a VI., a távolítóideg) látja el mozgató rostokkal. A szemmozgások összerendezését a központi idegrendszer végzi.

134

59

134

58

A szemgolyó normál helyzetét a szemizmok együttes, normál tónusa biztosítja. Ha ez megbomlik kancsalság.

134

60

10


2012.08.07.

A szem védőkészülékei

Szemhéjak (palpebrae)

134

61

Bonyolult felépítésű bőrredők ⇒rendelkeznek

134

62

Megkülönböztetnek: ⇒felső szemhéjat (palpebra superior) ⇒alsó szemhéjat (palpebra inferior)

kagyló alakú vázzal szemhéj záróizommal

⇒kívülről vékony bőrrel, belülről kötőhártyával borítottak

134

63

A két szemhéj a szemrést fogja közre, melynek két vége a külső és belső szemzug. A belső szemzugban az alsó és felső szemhéj szélén a bőr alatt egy-egy kis csatorna (alsó és felső könnyvezeték) indul ki.

134

65

134

64

Egymás felé tekintő szabad széleiknél több sorban pillaszőrök vannak. A felső szemhéjak akaratunktól függetlenül percenként 5-10 pislogást (törlést) végeznek. Feladatuk: ⇒a könny eloszlatása ⇒idegentest bejutásának megakadályozása

134

66

11


2012.08.07.

Érzékeny, vékony hártya. A könny nedvesíti. Beborítja: ⇒a szemhéjak belső feszínét és ⇒a szemrésben a szemgolyó szabadon álló részét (a szaruhártya kivételével)

Kötőhártya (conjunctiva)

134

67

68

A könnyet termelő mirigyekből és az alsó orrjáratba vezető könnyelvezető csatornarendszerből áll. Feladata: ⇒a szem elülső felszínét védi a kiszáradástól ⇒baktériumölő hatású (lysosym)

A szem könnykészüléke

134

134

69

134

A látópálya

70

A látóideg (nervus opticus)

A látóideg 72. o. A látóköteg 77. o.

134

71

134

72

12


2012.08.07.

Csak érzőrostokat tartalmaz. Nem valódi agyideg: ⇒a szem ideghártyája (retina) a köztiagy kihelyezett része (abból fejlődött ki) ⇒a látóideget kísérő hüvelyek az agyburok közvetlen folytatásai ⇒a koponyafolyadék terei a szemgolyóig folytatódnak a hüvelyek között, ahol vakon végződnek a koponyán belüli kóros nyomásfokozódás a hüvelyek közti rések útján kihatnak a látóidegfőn belépő erek vérkeringésére (szemfenékvizsgálatkor ez észlelhető!) 134

A szem legbelső burkából indul, és a szem hátsó részén hagyja el a szemgolyót. A koponyaüregből kilépve az ékcsont töröknyerge felett a két oldali rostok részlegesen kereszteződnek (chiasma opticum).

73

A látóideg kereszteződése csak fél kereszteződés, mert mindkét szemből: ⇒csak a nasalis szemidegfélből származó rostok kereszteződnek ⇒a temporalis részből érkezők kereszteződés nélkül csatlakoznak a saját oldalukon lévő keresztezett rostokhoz

134

75

134

74

Ennek a speciális anatómiai helyzetnek nagy jelentősége van a két szemmel történő látás mechanizmusában.

134

76

A kereszteződéstől a kéreg alatti központokig tartó rész.

A látóköteg (tractus opticus)

134

77

134

78

13


2012.08.07.

A látópálya

1. Retina 2. Látóideg kereszteződés 3. Átkapcsolódás a külső térdestestben 4. Látókéreg a nyakszirtlebenyben

Optikai csalódások

134

79

134

80

134

81

134

82

134

83

134

84

14


2012.08.07.

134

85

134

86

134

87

134

88

Összetett érzékszerv. Feladata: ⇒hanghullámok és a testhelyzet érzékelése Lényegi része: ⇒az ún. labirintus

Halló- és egyensúlyozószerv

egyik része tartalmazza az egyensúlyozó szerv receptorait a másik része tartalmazza a hallószerv receptorait

Külső fül 93. o. Középfül 100. o. Belső fül 112. o.

134

89

134

90

15


2012.08.07.

Járulékos részeinek (hangelvezető apparátus) feladata: ⇒a levegő hangrezgéseinek továbbítása ⇒majd átvitele folyadékrezgéssé

134

Részei: ⇒külső és a középső fül: kizárólag a hallás szolgálatában áll ⇒belsőfül: tartalmazza a hallás és az egyensúlyozás receptorszerveit

91

134

92

Tölcsérhez hasonló, levegővel kitöltött, vakon végződő járat. Feladata: ⇒hangrezgések továbbítása a középfülbe Részei: ⇒fülkagyló ⇒külső hallójárat

Külső fül Fülkagyló 95. o. Külső hallójárat 97. o.

134

93

134

94

A koponya oldalán elhelyezkedő, kagyló alakú szerv. Vázát rugalmas porc alkotja. Alsó részén bőrrel borított zsírszövet (fülcimpa) van.

Fülkagyló

134

95

134

96

16


2012.08.07.

Kb. 25 mm hosszú, gyengén S alakban görbült, bőrrel bélelt, középfülbe vezető járat. Külső része porcos, majd beljebb csontos falu. A fülkagyló közepéből indul, a dobhártyával végződik.

Külső hallójárat

134

97

134

98

Bőrének speciális faggyúmirigyei termelik a fülzsírt (cerumen). Külső részében szőrszálak.

Középfül Dobhártya 103. o. Dobüreg 106. o. Fülkürt 108. o. Hallócsontok 110. o. 134

99

Kezdődik: ⇒a dobhártyával Tart: ⇒az ovális ablakig (a közép és belsőfület elválasztó hártya) Feladata: ⇒a dobhártya rezgések továbbítása a hallócsontocskák közvetítésével a belsőfülhöz (ingerátalakító berendezés)

134

101

134

100

Részei: ⇒dobhártya ⇒dobüreg ⇒fülkürt (Eustach-kürt) ⇒hallócsontok

134

102

17


2012.08.07.

A külső és középfül határát képezi. Feszes, csaknem kör alakú vékony lemez.

Dobhártya

134

103

134

104

Belső felszínéhez az egyik hallócsont, a kalapács nyele rögzül.

Dobüreg

134

105

134

106

Levegővel telt. A fülkürt révén a garat üregével közlekedik.

Fülkürt (Eustach-kürt)

134

107

134

108

18


2012.08.07.

A dobüreget a garat felső részével összekötő cső. Normálisan csak nyeléskor nyílik meg. Jelentősége: ⇒kapcsolatot létesít a dobüreg és a külső levegő között (dobüreg szellőztetése) ⇒kiegyenlíti a dobhártya két oldalán uralkodó légnyomást

134

109

Hallócsontok

134

Egymással feszes ízületekkel kapcsolódó 3 csont (kalapács, üllő, kengyel). Rezgésközvetítő berendezés a dobhártya és a labirintus folyadékterei között. A hallócsontokra két kis harántcsíkolt izom hat (m. tensor tympani és a m. stapedius).

110

Belső fül Hártyás labirintus 115. o.

134

111

Kezdődik: az ovális ablakkal A kengyel talpa kapcsolódik hozzá a középfül csontrezgéseit viszi át belső fül folyadékrezgéseivé.

134

134

112

Részei: ⇒külső csontos labirintus ⇒belső hártyás labirintus Folyadék tölti ki. Tartalmazza: a hallás és az egyensúlyozás készülékének receptorait

113

134

114

19


2012.08.07.

Három félkörös ívjárat Tartalmazza: ⇒az egyensúlyozó szervet A tér három fő síkjában, egymásra merőlegesen elhelyezkedő tömlős képződmények. Ampullaszerű kiöblösödésében vannak a receptorsejtek a fej gyorsuló, illetve lassuló mozgása kelt ingerületet

Hártyás labirintus Három félkörös ívjárat 116. o. Csiga 117. o.

134

115

134

116

Csiga Tartalmazza: ⇒a hallószervet (Corti-féle szerv)

Szaglószerv

134

117

Az orrüreg hátsó-felső részének nyálkahártyájában elhelyezkedő körülírt, mintegy 5 cm2 területű szaglómező.

134

119

134

118

Primer érzékhámsejtekből (a sejt nyúlványa maga szállítja az ingerületet a központba) az ún. szaglósejtekből áll.

134

120

20


2012.08.07.

A felvett szaglási ingerületet szaglóidegként vezetik tovább a szaglóközpontba.

134

121

A szagérzékelés jellemzője: a fáradékonyság. Ha kellemetlen szaginger hosszabb ideig hat a szaglószervre egy idő után „megszokjuk” nem érezzük a kellemetlen szagot.

134

122

A szájüregben szétszórtan elhelyezkedő, mikroszkópos méretű, ízlelőbimbókból áll.

Ízlelőszerv

134

123

Az ízlelőbimbók felépítésében másodlagos érzékhámsejtek vesznek részt (érzőidegrost veszi át tőlük az ingerületeket, nincs nyúlványuk). Az ízérzést kiváltják a nyálban oldott kémiai anyagok.

134

125

134

124

A nyelv különböző területei különböző ízeket érzékelnek: ⇒a sós ízt a nyelvhát elülső része ⇒a savanyút a nyelvhát két széli sávja, ⇒az édeset a nyelvcsúcs területe ⇒a keserűt a nyelvhát hátsó része

134

126

21


2012.08.07.

A szaglás és az ízlelés szoros kapcsolatban áll egymással (nátha az ízérzés ⇓).

Tapintó érzékszerv (a bőr)

134

127

Tapintás szerve a legkevésbé lokalizálható a teljes bőrfelületen megtalálható. Az idegvégződések különféle érzésféleségeket közvetítenek pl. a tapintás, nyomás, hő, fájdalom, speciális érzés (viszketés, csiklandozás) stb.

134

134

A legtöbb inger a bőrünket éri a bőrben több idegvégződés van, mint a belső szervekben. A bőr érző- és mozgató idegrostjai a gerincvelőből erednek.

129

134

A tapintás feloldóképessége (két ingerlő pont megkülönböztetése) legpontosabb az ujjbegyekben és az ajkak környékén (az érzékelő-receptorok nagy sűrűsége miatt). A bőr érzékenysége tapintási, illetve hőingerekkel szemben testtájanként változó. A fájdalomérzést befolyásolja a bőr hőmérséklete.

134

128

131

130

Idegvégződések fajtái

134

132

22


2012.08.07.

⇒Idegvégkészülékek Mechano- és thermoreceptorok, amelyek egy központi szabad idegvégződésből és az azt körülvevő hám- vagy kötőszöveti tokból állnak. Felszíni bőrreceptorok:

⇒Szabad idegvégződések ⇒Szőrtüsző-afferensek ⇒Merkel-féle tapintótestek

Meissner-féle végkészülék Ruffini-végtest Krause-végtest

Mélyreceptorok: Vater-Paccini-test

134

133

134

134

23

Az érzékszervek. Dr. Szántai Károly: Anatómia-élettan

Recommend Documents