Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése
tanulmányok
Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával © Möller István Alapítvány © A szerzők
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
# #
# Möller István Alapítvány
A rettegi református templom falkutatása Kiss Lóránd A rettegi református templom falkutatását a Möller IStván Alapítványt képviselő Kollár Tibor kérésére végeztük 2015 augusztusában. A falkutatás célja a festett felületek behatárolása illetve a látható falképtöredékek állapotfelmérése, leírása volt. Retteg (r: Reteag/Petru Rares-Kolozs megye) 1283-ban jelentkezik először az oklevelekben Petheg (Retheeg) néven. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 32 dénárt fizet, 1333-ban 8 garast, 1334-ben 4 garast. (Documente. XIV. C., III. 148, 167,189.; Beke: Az erd. egyházmegye. 192.; Kádár: i.m. V. 523.) A középkori eredetű református templom a település központjában, egy északi fekvésű domboldalon található. A templom téglalap alakú hajóból, a hajónál keskenyebb sokszögzáródású szentélyből és nyugati toronyból áll. A hajó és a szentély falait gótikus támpillérek támasztják. A szentélynek kőbordás keresztboltozata van, a hajónak vakolt síkmennyezete. A szentélyt a hajótól csúcsíves diadalív választja el. A hajót és a szentélyt nagyméretű félköríves záródású ablakok világítják meg. A templom építőanyaga törtkő és faragott kő. Faragott követ a pillérek, gótikus ablakbélletek lábazatok, boltozat, diadalív elemeinél találunk. Kutatás: Tekintettel arra, hogy a templomban a közelmúltban végeztek nagyobb szabású felújítást a falfelületek kutatására csak korlátozott lehetőségünk volt. A szentély belsejében három felületen voltak láthatóak falképtöredékek: a szentély északi falán két nagyobb téglalap alakú részlet, illetve a déli oldalon egy befalazott ablakbéllet sávos díszítése. A külső falfelületeken a hajó déli oldalán, a déli portikusztól keletre egy 50 cm magas 100 cm széles figurális töredék figyelhető meg. A szentély északkeleti oldalán, egy 170 cm széles, 150 cm magas falképtöredék látható. A falfestmény egy vastag textúrás mészrétegre készült, keretezését és a főbb szerkesztővonalakat bekarcolták a mészrétegbe. A falfestmény jelen állapotában értelmezhetetlen. Részben azért, mivel csak részlegesen vannak eltávolítva felületéről az utólagos meszelésrétegek, részben mert a szekkó technikával készült falfestmények festékrétege nagymértékben leporlott, elveszett. A megmaradt színeken valószínűleg tűzvész okozta elváltozások figyelhetőek meg. A felületesen feltárt töredék szélei behatárolhatók a vastag keretezés által. Feltételezzük, hogy a jelenet legfeljebb lefele terjedhetett tovább a ma látható felületnél. A megtisztított felületekből ítélve, a jelenet több álló alakot ábrázol. A szentélyzáródás keleti, délkeleti oldalán nyitott kutatóablakokban a jelenlegi vakolat alatt történeti vakolatot találtunk, de ennek felületén csak fehér mészrétegek voltak beazonosíthatók. A szentély északi oldalán, a karzattól nyugatra egy 140 cm széles 110 cm magas töredék látható. A jelenet jobb és bal oldalát, illetve felső szélét barnás keretezés határolja. A keretezésen belül egy glóriás alak körvonala sejthető, mellette egy csukott könyv. A jelenet alsó kétharmada elpusztult. Az álló alak mögött domborzati háttér sejthető. A falfestmény jelenleg látható színei: okkersárga, barna, feketéslila. Akárcsak az északkeleti oldal töredéke, ez a falfestmény is töredékes és szekkó technikával készült, színei részben elvesztek, részben elváltoztak hő hatására. Az álló téglalap alakú falfestmény feltehetőleg egy álló szentet ábrázolhatott (talán egy “ünnepnapi Krisztust”?). A déli befalazott gótikus ablak bélletében vörös-fehér-fekete vízszintes sávozás látható. A díszítőfestés a második meszelt rétegre készült, szekkó technikával. A hajó belső felületein nyitott kutatóablakokban nem találtunk kifestésre utaló nyomokat.
1
A hajó külső, déli oldalán a déli portikusztól keletre, egy 50 cm magas 100 cm széles szabálytalan falképtöredék látható. E töredék készítéstechnikájában eltér a bent látható szekkó technikával készült későgótikus jellegű töredékektől. A falfestmény közvetlen a jól elsimított felületű mészdús vakolatra készült, nagyobbrészt freskó technikával. A töredéken egy glóriás portré és egy püspöki pásztorbot töredéke látható. A készítéstechnikából és a megmaradt töredékekből ítélve, a falfestmény a XIV-XV században készülhetett. A töredék rendkívűl rossz állapotú, elvált a falazattól, körülötte cementes vakolat. A nemrég felújított templom jó állapotban van. A felújítás alkalmával a falképtöredékeket kikerülték, ezek állapota rendkívül válságos. Javasoljuk a falképtöredékek konzerválását. A felületek tisztítása után esély van arra, hogy bizonyos töredékek értelmezhetőbbé válnak.
A rettegi református templom délkelet felől
2
A hajó déli részlegesen kibontott gótikus ablaka.
A templombelső.
3
A templombelső az 1960-as években. A szentélyzáródás északkeleti falán már látható az egyik feltárt falképtöredék.
A sekrestyeajtó. 4
A kőkeret felületén sárgás és barna színtöredékek figyelhetők meg.
Az északkeleti oldal falképtöredéke.
5
Az északkeleti oldal falképtöredéke.
Az északkeleti oldal falképtöredéke. Vöröses árnyalatú keretezés.
6
Az utolsó felújítás alkalmával a boltozati vakolatot hálóval próbálták rögzíteni.
A szentély északi oldala: glóriás alak töredéke.
7
A szentély északi oldala: glóriás alak töredéke. (részlet)
A szentély déli oldala: díszítőfestés a befalazott gótikus ablak szélén.
8
A hajó déli (külső) oldala. középkori (XIV-XV) falképtöredék
A hajó déli (külső) oldala. középkori (XIV-XV) falképtöredék.
9