Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése
tanulmányok
Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával © Möller István Alapítvány © A szerzők
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
# #
# Möller István Alapítvány
A nagyölyvesi református templom falkutatása Kiss Lóránd festő-restaurátor
A nagyölyvesi református templom falkutatását 2015 május havában végeztük a Möller István Alapítvány képviselőjének, Kollár Tibornak a felkérésére. A kutatás célja annak tisztázása volt, hogy a Nemes Ödön által, a hajó északi oldalán feltárt és lerajzolt, Utolsó Itélet falképegyüttes teljesen elpusztult-e vagy fennmaradtak még töredékei. A falkutatás keretében kutatóablakokat nyitottunk a templom belső és külső falfelületein.
A nagyölyvesi református templom délkelet felől. Léstyán Ferenc felvétele az 1960-as évekből.
A templom ismertetése: Nagyölyves első okleveles említése 1321-ben Wlues-ként (Documente. XIV. C., II. 17.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 266.), majd 1440-ben Ewlwesnek (C. Suciu: Dicţionar istoric.) nevezik az okiratok. (Léstyán Ferenc). Az 1332-es pápai tizedjegyzék megemlíti plébániatemplomát és Ilyés nevű papját. A középkori templom, a település északi szélén, egy domboldalon található. A templom falképeit Nemes Ödön fedezte fel és tárta fel 1889-ben, majd róluk akvarellmásolatot készített. További sorsuk azonban eddig ismeretlen volt. A templomon történt egy feltehetően Debreczeni László által tervezett beavatkozás. Összehasonlítva a jelenlegi állapotot Debreczeni 1928-as rajzaival, jól azonosítható, hogy ennek a beavatkozásnak eredményeként alakították ki a hajó és a szentély téglalap alakú, osztott ablakait. A templomnak korábban (valószínűleg a XVIII. században készült) szegmensíves ablakai voltak. A nyugati homlokzaton Debreczeni rajzán jelölve van befalazott
1
bejárat. Egy XIX század végi, Nemes Ödön által készített rajzon pedig egy félköríves ajtónyílás rajzolódik ki. Szintén Debreczeni rajzán egy, a déli bejárat elé épített fa portikusz látható, melyet később lebontottak. A jelenlegi portikusz valószínűleg az 1970-80-as években épülhetett, Léstyán Ferenc 1960-as években készült felvételén még nem látható. A kutatás: A kutatás során úgy a belső mint a külső falfelületeken szondákat nyitottunk. A hajó északi falán többnyire egyetlen cementes vakolatréteget találtunk. A cementes vakolat 2-3 cm vastag, felhordása előtt egy dróthálót erősítettek a falra. A hajó és a szentélyfal alsó harmadában a cementes vakolat a folyamatos felázások miatt lepusztult, hiányos. A templom északi és keleti falán a kapilláris nedvesség határa 100-150 cm között váltakozik. A déli hajófal felső harmadában találtunk korábbi vakolatréteget, de felületén mindössze fehérre meszelt rétegek vannak. A “szentélyzáródás” körablaka mellett nyitott kutatóablakban is mindössze fehérre meszelt meszes vakolatréteget találtunk. A belső kutatás eredményeképpen kijelenthetjük, hogy a hajó északi falának falfestményét leverték, a falképes vakolatot cementes vakolattal helyettesítették. A belső vakolatok teljes eltávolítása esetén lehetséges, hogy kisebb töredékek még fennmaradtak, de nagyobb összefüggő felületekre nem lehet számítani. A “szentély” külső felületén nyitott kutatóablakokban szintén egyetlen cementes vakolatréteget találtunk, melyet a belsőhöz hasonlóan, a lecsupaszított és “drótozott” falfelületre húztak fel. A szentélynek vegyes falazata van, részben folyami kőből, részben téglából épült. A falazatban nagy számban faragott kőtömbök is előfordulnak. Feltételezzük hogy a jelenlegi “szentély” a XVIII. században, részben a lebontott szentély anyagából épült, faragott köveit a plasztikával befele fordítva, az új épületrészbe falazták. A nyugati homlokzaton nyitott kutatóablakban nem találtuk meg a félköríves kőkeretet. A kutatott felületen úgy tűnik, a hajdani kőkeret elemei másodlagosan vannak beépítve, faragott oldalukkal befele fordítva. Állapot: A templom állapota kielégítő, a vakolatok állapota viszont leromlott. Ez elsősorban a vakolat magas cementtartalmának köszönhető. Javaslatok: A cementes vakolatok eltávolítása legalább a falak alsó harmadában, 100-150 cm magasan. A nyugati kapu faragott kőelemeinek kiváltása, egy esetleges rekonstrukció reményében.
A templom délnyugat felől
2
A hajó déli bejárata
Részlet a déli kapubélletről
A nyugati homlokzat az elbontott kapu elemeivel
3
Nyugati homlokzat, az elbontott kapu elemei
A szentély déli oldala: másodlagosan beépített faragott kőelemek
A szentély délkeleti oldala: másodlagosan beépített faragott kőelemek
4
A templombelső
A “szentély” keleti ablaka
Kutatóablak a „szentély” keleti oldalán
5
A templom és a harangláb alaprajza Debreczeni László, 1928
6
A templom délnyugat és délkelet felől. Debreczeni László, 1928
7
A harangláb. Debreczeni László, 1928
A klenódiumok rajza. Debreczeni László, 1928
8
