Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése
tanulmányok
Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával © Möller István Alapítvány © A szerzők
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
#
# #
# Möller István Alapítvány
A felsőtőki református templom falkutatása Kiss Lóránd A felsősőki (Tiocu, Kolozs megye) református templom kutatására a Möller István Alapítvány megbízásából, Kollár Tibortól kaptunk felkérést. A kutatás célja a középkori templom belső és külső falfelületeinek falképkutató szondázása volt. A kutatást Kiss Lóránd falképrestaurátor végezte 2015 augusztusában. A település első okleveles említése 1280-ban történik “Theuk Superior” néven (Györffy: Az Árpád-kori. II. 92.; C. Suciu: Dicţionar istoric.). 1379-ben “Felseutheuk”, 1511-ben FelsőThewk néven szerepel az írott forrásokban. A település északi szélén, domboldalon fekvő templom téglalap alakú hajóból, a hajónál keskenyebb négyzetes szentélyből, és a hajó déli oldalához épített kétszintes toronyból áll. A szentélynek bordás keresztboltozata van, a hajónak festetlen fa kazettás mennyezete. A szentélyt kelet és dél felől két kisméretű mérműves gótikus ablak világítja meg. A hajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el, melynek csúcsíve hangsúlyos vállkövekről indul. A hajó nyugati homlokzatán egy befalazott csúcsíves kőkeretes bejárat, a déli oldalon a torony részleges takarásában levő csúcsíves bejárat látható. A kutatás során mind a külső mind a belső falfelületeket vizsgáltuk. A templom falazata tört kőből és faragott kőből áll. Faragott köveket elsősorban a falsarkaknál, ablakbélleteknél, a szentély koronázópárkányainál használtak. (A környék azonos alaprajzú és korú templomainál pl. Kidében, Bádokban, Páncélcsehen, Némában, Ormányban, a faragott kövek használata rendkívül elterjedt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a környéken több kőbánya is működött a középkorban.) A falazat jól megfigyelhető a szentély északi oldalán, ahol a vízszivárgások miatt a vakolat nagymértékben lepusztult. Ezen a falszakaszon javítások nyomai figyelhetőek meg a falazat szintjén. A belső falfelületeken egyenetlen vakolatfelületek vannak, melyek követik a kő falazat egyenetlenségeit. A szentélyben nyitott kutatóablakokban 4-5 vastag mészréteg alatt, mészhomok összetételű, vöröses árnyalatú vakolatréteget találunk. A vakolat felületén rózsaszínes árnyalatú meszelésréteg található. A diadalív vállkövei alatt, az első vakolatrétegen rózsaszínű meszelt réteg töredékei figyelhetőek meg. Ugyanakkor a szentély keleti és déli oldalán megfigyelt vakolatréteget az északi oldalon nem találjuk. A jelenlegi agyagos, vályogszerű vakolatot eltávolítva, egyértelműen látható, hogy a falazatot újrarakták: a kövek közt ugyanis ugyanaz az agyagos, vályogszerű vakolat figyelhető meg, mint a felületen. Minden valószínűség szerint a szentély északi oldalán ezért nem sikerült megtalálni a sekrestyeajtót és a szentségtartót. ( Holott a külső felületen jól megfigyelhető az elbontott sekrestyeajtó ívének csonkja). A boltcikkelyek felületén ugyanazt a vakolatréteget és meszelésrétegeket találtuk, mint a szentély keleti és déli oldalán: vöröses árnyalatú vakolatot, felületén rózsaszínes árnyalatú első meszelt réteggel. A bordák felületén, a fehérre meszelt rétegek alatt egy szürke réteg maradt fenn. Ez a réteg a bordák teljes felületén megtalálható. Feltehetőleg a bordákat próbálták kiemelni ezzel a szürke színnel. A hajó belső falfelületein egymást követő, díszítés nélküli meszelt rétegeket találtunk. Hasonlóképpen, a külső falfelületeken többnyire meszes habarcsot és díszítetlen fehér vagy világoskék meszelt rétegeket találtunk. Cementes vakolatokat mindössze kis felületeken, elsősorban a hajó és a szentély északi, lábazati részein találunk.
1
A templom állapota kielégítő. A megfigyelhető károsodások elsősorban szerkezetiek: a szentély észkkeleti falsarkánál egy jókora faldarab kiszakadt a falszövetből. A szentély északi fala újrarakott, laza falazatán több nagyméretű repedés is megfigyelhető. (Valószínűleg a falazat újrarakása miatt hiányzik egy szakaszon a kőből faragott koronázópárkány. A falfelületek károsodásainak egy további okozója a csapadékvíz el nem vezetése: a torony és a déli hajófal találkozásánál a vakolat nagy felületen lepusztult. A déli hajófal és a szentély találkozásánál hiányzik a lefolyócsatorna. A lábazati cementes vakolatfelületeken felázások tapasztalhatók. Javaslatok: A tető javítása, a csapadékvíz szivárgásának megszüntetése lenne szükséges. - a padlás megtisztítása. - a csatornalefolyók kijavítása, a hiányzó elemek kiegészítése. - a rossz állapotú vakolatok eltávolítása a belső és külső falfelületekről. Tekintettel a vakolatok rossz állapotára, ezt igen jelentős felületen kell elvégezni. - az elvált, kiszakadt faldaradok bekötése a falazatba, újrafalazása, aláfalazás. (Ezt a munkálatot statikusmérnök szakvéleményezése és utasításai alapján szükséges elvégezni.) - A vakolathiányok újravakolása meszes habarccsal. Az új vakolatok felületkezelése az eredeti felületekkel azonos módon alakítandó. - A faragott konzolok, zárókövek megtisztítása.
A felsőtőki református templom délkelet felől
A szentély keleti ablaka
A szentély déli ablaka
A szentély északi oldala
A sekrestyeajtó ívének indítása
A diadalív és a szentély
4
Részlet a hajó északi falából
A szentély boltozatának záróköve
Szakállas férfifej a szentély egyik konzolján
Kutatóablak a szentély boltozatán
A templom padlása és nyugati homlokfala
