AZ ÉPÍT
MÉRNÖK SZAKMA ÉS AZ ÉPÍT MÉRNÖKI PÁLYA NÉPSZER SÉGE
– TOVÁBBTANULNI SZÁNDÉKOZÓ DIÁKOK ÉS ELS
Készítették: Budapest 2004. március 3.
ÉVES EGYETEMI HALLGATÓK FELMÉRÉSE –
Fortuna Zoltán, Veres Gábor
Tartalomjegyzék 1.
A kutatás témája .......................................................................................................................... 2
2.
A minta kiválasztása, felvétele .................................................................................................... 2
3.
A minta összetétele ....................................................................................................................... 3
4.
3.1
Középiskolások összetétele................................................................................................. 3
3.2
Egyetemisták összetétele .................................................................................................... 3
A válaszok kiértékelése................................................................................................................ 4 4.1
Középiskolások felmérése .................................................................................................. 4 A diákok továbbtanulásának tervezett iránya....................................................................... 4 Továbbtanulással kapcsolatos elhatározások komolysága .................................................. 4 Pályaválasztást befolyásoló szempontok 1........................................................................... 5 Épít mérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 1. ............................................... 6 Épít mérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 2. ............................................... 7 Szöveges vélemények ............................................................................................................ 8
4.2
Egyetemisták felmérése...................................................................................................... 8 El zetes tanulmányok ........................................................................................................... 8 Pályaválasztást befolyásoló szempontok 2........................................................................... 9 További érdekl dési kör ....................................................................................................... 9 Szakok, tudományágak rangsorolása ................................................................................. 10 Épít mérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 3. ............................................. 11
5.
Összefoglalás............................................................................................................................... 12
6.
Mellékletek.................................................................................................................................. 14 6.1
1. melléklet: Épít mérnöki szakra jelentkez k és felvettek száma, a ponthatárok.... 14
6.2
2. melléklet: Az els éves egyetemi hallgatók kérd íve .................................................. 15
6.3
3. melléklet: A középiskolások diákok kérd íve............................................................ 18
6.4
4. melléklet: Az els éves egyetemi hallgatók angol nyelv kérd íve ........................... 19
6.5
5. melléklet: A középiskolások diákok angol nyelv kérd íve ..................................... 22
6.6
6. melléklet: A felmérésben résztvev középiskolák címjegyzéke................................ 24 1
1. A kutatás témája Az Európai Unió fels oktatási intézményeiben épít mérnöki szakon továbbtanulni szándékozó diákok száma évr l évre egyre kevesebb. Az Európai Épít mérnöki Képzés (EUCEET) SP9 munkacsoportja több országra kiterjed felmérést végez annak érdekében, hogy kiderítse, mi motiválja a diákokat abban, hogy épít mérnöki szakon folytassák fels fokú tanulmányaikat, illetve mi az oka annak, hogy elkerülik ezt a pályát. Az EUCEET SP9 munkacsoport magyarországi munkáját a Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), mint az épít mérnökök legnagyobb hazai kibocsátó intézménye segíti. Az elmúlt évek során a BME Diákközpontja számtalan felmérést végzett, mely felmérések egyik célcsoportja a középiskolából frissen kikerült diákok voltak, akik pályaválasztással kapcsolatos elképzeléseit már több kapcsolatban is elemeztük. A felmérés elkészítésével az Épít mérnöki Kar a Diákközpontot bízta meg.
2. A minta kiválasztása, felvétele Az EUCEET SP9 munkacsoport két angol nyelv kérd ívet juttatott el hozzánk, melyeket magyarra fordításuk után sokszorosítottuk, és olyan gimnáziumok valamint épít ipari technikusokat képz szakközépiskolák igazgatóinak küldtük ki, akik el zetes telefonos egyeztetés során vállalták azt, hogy osztályf nöki óra keretében kitöltetik az anonim kérd íveket diákjaikkal. A BME Egyetemi Hallgatói Képviselet tagjainak valamint a BME Diákközpont Támpont Iroda munkatársainak segítségét igénybe véve, kérd íveket juttattunk el a BME els éves hallgatóinak egy kisebb csoportjához is. A középiskolák kiválasztására az alább ismertetett módon került sor: több évre visszamen leg ismertek az egyetemi és a f iskolai épít mérnöki szakokra (államilag finanszírozott, nappali, els alapképzés, egyetemi és f iskolai szint) vonatkozó felvételi ponthatárokat. Figyelembe véve, hogy az épít mérnökök legelismertebb, legnagyobb presztízzsel bíró hazai képz intézménye a BME, melyre – alacsonynak egyáltalán nem mondható – felvételi ponthatárai miatt nem könny a bejutás, úgy döntöttünk, hogy Magyarország különböz statisztikák alapján (felvettek aránya, a felvettek által szerzett összpontszám átlaga) legjobbnak ítélt gimnáziumait keressük meg. Az ott tanuló diákoknak – ha igazán érdekli ket az épít mérnöki pálya – lehet ségük van az általuk kiválasztott, tetsz leges intézménybe, akár a BME-re is bejutni. A szakközépiskolák diákjai évek óta kisebb átlagpontszámmal jutnak be egyetemünkre, mind a gimnazisták1, így az egyes intézmények mintába vételekor azt vettük figyelembe, hogy az adott intézmény folytat-e épít ipari technikus képzést, mely már középiskolában is felkeltheti a diákok érdekl dését arra, hogy esetleges egyetemi, vagy f iskolai képzés keretében gyarapítsák szaktudásukat. Az ország különböz – épít mérnököket képz – intézményébe, illetve szakjaira jelentkez k, és felvettek számadatai, az egyes bejutáshoz szükséges pontszámokkal együtt az 1. mellékletben megtalálhatók. A felmérésben résztvev középiskolák címjegyzékét a 6. melléklet tartalmazza. A középiskolások kérd íve, melyek a 3. mellékletben megtalálható a felvételiz k pályaválasztásának irányára, valamint az épít mérnöki szakmával kapcsolatos különböz ismereteire kérdezett rá, oly módon, hogy a válaszadóknak el re megadott szempontokat kellett értékelnie ötfokozatú skálán.
1
Felmérés a BME-re felvett hallgatók pályaválasztásáról és szociális helyzetér l; BME Diákközpont, 2000, 2001, 2002, 2003.
2
Az egyetemi hallgatók kérd íve, mely a 2. mellékletben megtalálható, túl azon, hogy az épít mérnöki szakmával kapcsolatos szempontok értékelésére adott lehet séget, a hallgatók pályaválasztásának okát, valamint a középiskolában tanult tudományágak, tantárgyak felmérését is biztosította. A felmérteknek mindkét esetben lehet ségük volt az épít mérnöki szakterülettel kapcsolatos megjegyzéseiket szöveges, kötetlen formában is kifejteni.
3. A minta összetétele 3.1 Középiskolások összetétele 29 középiskolába, összesen 1150 darab kérd ívet küldtünk ki, ez iskolánként átalagosan 40 kiküldött kérd ívet jelent. A megcélzott, és végül partnerként is együttm köd középiskolák adatait az 1. táblázat tartalmazza. Szakközépiskola
Gimnázium
Összesen
f város
vidék
f város
vidék
Kiküldött kérd ívek
150
370
150
480
1150
Visszaérkezett kérd ívek
102
195
73
385
755
1. táblázat: Középiskolásoknak kiküldött és visszaérkezett kérd ívek darabszáma
Az összesen visszaérkezett 755 darab kérd ívet 22 középfokú oktatási intézményb l küldték vissza számunkra, így az átlagos visszaküldési mutató 38 kérd ív/iskola.
3.2 Egyetemisták összetétele Egyetemisták körében 189 kérd ív került kitöltésre, melyek tudományágak közötti megoszlását a 2. táblázat tartalmazza. 10 kérd ívr l nem lehetett megállapítani, hogy mely tudományterületen tanuló hallgató töltötte ki. Épít mérnöki tudományok
57 f
31,84%
Gépészmérnöki tudományok
33 f
18,44%
Természettudományok
27 f
15,08%
Építészmérnöki tudományok
21 f
11,73%
Informatikai tudományok
17 f
9,50%
Villamosmérnöki tudományok
13 f
7,26%
Repül mérnöki tudományok
7f
3,91%
Földtudományok
3f
1,68%
Közgazdaságtudományok
1f
0,56%
179 f
100,00%
Összesen:
2. táblázat: Különböz tudományterületek felmért hallgatóinak száma és százalékos megoszlása
Az eredeti kérd íven tipizált jogtudományok és orvostudományok területér l, pedig az egyetem képzési profilja miatt nem tudtunk hallgatókat felmérni.
3
4. A válaszok kiértékelése 4.1 Középiskolások felmérése A diákok továbbtanulásának tervezett iránya A középiskolások továbbtanulásnak tervezett irányait tartalmazza a 3. táblázat. A megkérdezett diákok 48,48 %-a, szám szerint 366 f (139 gimnazista, 277 szakközépiskolás) m szaki tudományterületen szeretne továbbtanulni. M szaki tudományok
Közgazdaságtudományok
Humán tudományok
Orvostudományok
Jogtudományok
Egyéb
Gimnazisták
30,35
20,52
13,97
10,26
8,95
15,94
Szakközépiskolások
76,43
0,67
5,72
0,67
1,01
15,49
Összesen:
48,48
12,72
10,73
6,49
5,83
15,76
3. táblázat: A diákok százalékos megoszlása a továbbtanulás tervezett iránya alapján
A m szaki tudományok után a második helyet a közgazdaságtudományok foglalja el. A felvételi jelentkezések összesített statisztikái szerint2, országosan legtöbben közgazdasági-gazdálkodási szakokra jelentkeztek, majd ket követték a jogászi pályával próbálkozók. Az igazán népszer nek tekinthet tíz szak közé sorolható még a m szaki informatika, valamint többféle bölcsész szak is (kommunikáció, angol nyelv, pszichológia, magyar irodalom, történelem). Továbbtanulással kapcsolatos elhatározások komolysága Egy hónappal a továbbtanulási szándékot jelz jelentkezési lapok beadási határidejének lejárta el tt, a diákok továbbtanulásról, és annak irányáról alkotott képe az alábbiak szerint alakult. A gimnazisták 82,31 %-a ítélte továbbtanulásának irányával kapcsolatos döntését komolynak. Ugyanez a szám a szakközépiskolásoknál 66,67 %, azaz 1/3-uk döntése még nem végleges. Az adatokat létszám szerint kiátlagolva azt kapjuk, hogy a diákok 76 %-ának döntése komolynak tekinthet . A még nem elég komoly döntéssel rendelkez diákok bizonytalanságának fokát is szerettük volna mérni. Ez a vizsgálat nem sikerült, mert annak ellenére, hogy az ezt megel z kérdésnél számos diák döntését komolynak tekintette – és ezzel kizárta magát a jelen kérdés megválaszolásából –, annak bizonytalanságára a 4. táblázatban található módon közepesen, illetve nagyon bizonytalan osztályzatot adott. …közepesen bizonytalan
…nagyon bizonytalan
…komoly
2,61%
14,61%
…még nem elég komoly
53,37%
28,65%
Összesen:
14,61%
17,93%
Döntésem…
4. táblázat: A diákok százalékos megoszlása döntésük komolysága, és bizonytalansága alapján
A döntések komolyságától függetlenül elhanyagolható a kis bizonytalansággal rendelkez k aránya. A komoly döntéssel rendelkez k között összesen 17,22 % a közepesen vagy nagyon bizonytalanok aránya, míg ez az érték 82,02 % a komoly döntéssel még nem rendelkez k között.
2
Népszer szakok 2003.; Országos Fels oktatási Felvételi Iroda, 2003.
4
A döntéseket a válaszadók választott pályája szerint is megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. ábrában összegeztük.
Orvostudomány
91,84%
Közgazdaságtudomány
8,16%
83,33%
Jog
16,67%
81,40%
M szaki tudományok
18,60%
77,32%
Humán tudományok
22,68%
75,31%
Egyéb tudományok
24,69%
60,17%
39,83%
A komoly döntéssel rendelkez k
A komoly döntéssel még nem rendelkez k
1. ábra: Döntések komolyságának százalékos megoszlása
A m szaki tudományterületeken továbbtanulni szándékozó diákok – a pályaválasztással kapcsolatos döntésük komolyságát tekintve – a középmez nybe tartoznak, ugyanis egy hónappal a továbbtanulás irányának végleges eldöntése el tt, a m szaki pályára igyekv k 77,32 %-a rendelkezik komoly elhatározással. Pályaválasztást befolyásoló szempontok A továbbtanulás irányát meghatározó nyolc szempont közül a válaszadóknak tetsz leges számú olyan szempontot kellett megjelölniük, melyek pozitívan befolyásolják ket a pályaválasztáskor. Az egyes szempontok értékelése a 2. ábrán látható.
Rövid elsajátíthatóság Könny elsajátíthatóság Kulturális érdekl dés
3,85% 1,70% 7,04% 3,10% 10,08%
Egyéb szempontok
11,01%
Szül k, barátok tanácsa
11,31%
A foglalkozás presztízse Nagy jövedelem
22,84% 24,97% 25,63% 29,88%
13,18%
44,75%
19,74%
Vonzó foglalkozás
Válaszok megoszlása az összes jelölésen belül
29,88%
67,73%
Adott szempontot a v álaszadók hány %-a jelölte meg
2. ábra: Pályaválasztást befolyásoló szempontok értékelése
753 válaszadó összesen 1707 szempontot választott ki, ez személyenként átlagosan 2,27 választást jelentett. Mindkét mér szám szerint a pályaválasztást leginkább befolyásoló tényez k sorrendben: a vonzó foglalkozás, a nagy jövedelem és a foglalkozás presztízse voltak.
5
Épít mérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 1. A válaszadóknak – a továbbtanulás irányától függetlenül – lehet ségük volt az épít mérnöki szakkal kapcsolatban el re megadott szempontokat értékelni. Ennél a kérdésnél, az egyes tényez k fontosságán túl érdekesnek találtuk megvizsgálni azt, hogy a válaszadók eltér en döntöttek-e attól függ en, hogy mérnöki vagy egyéb szakokon szeretnének továbbtanulni. Ezzel kapcsolatos eredményeinket az 5. táblázat és a 3. ábra összegzi. Jelölésszám
Összes jelölés %-ában
Válaszadók hány %-a választotta
Nem sokat tud róla
313
28,17%
41,62%
Hasznos gyakorlati alkalmazások
263
23,67%
34,97%
Nehéz elsajátíthatóság
230
20,70%
30,59%
Érdekes tantárgyak
198
17,82%
26,33%
Unalmasak a tantárgyak
95
8,55%
12,63%
Könny tantárgyak
12
1,08%
1,60%
1111
100 %
147,74 %
Összesen:
5. táblázat: Az épít mérnöki szak értékelése 1. (az összes válaszadó jelölései alapján)
A 752 válaszadó az értékelhet 6 szempontot összesen 1111-szer értékelte, ami átlagosan 1,47 jelölést jelent. 58,35%
44,26% 40,16% 32,51% 28,53%
25,96%
23,50%
17,48% 13,11% 7,38% 3,01% 0,26% Nem sokat tud róla
Érdekes tantárgyak
Nehéz elsajátíthatóság
Hasznos gyakorlati alkalmazások
Nem mérnöki szakot választók százalékában
Unalmasak a tárgyak
Könny tantárgyak
Mérnöki szakot választók százalékában
3. ábra: Az épít mérnöki szak értékelése 1. (szakforma szerint a válaszadók százalékában)
Az összes pályaválasztás el tt álló középiskolás 41,62 %-a nem rendelkezik elegend információval az épít mérnöki szakról. Ez az érték még mérnöki szakra készül k esetében is 23,50 %, ami er teljes információhiányra utal. A szakot az összes válaszadó 26 %-a érdekesnek, míg több mint 12 % unalmasnak találja. Ez az érték er teljesen eltér a mérnöki, illetve az egyéb pályán továbbtanulni szándékozók között. Mindkét csoport kb. 30 %-a a szakmát nehezen elsajátíthatónak ítélte. Míg az épít mérnöki szakot a mérnöki pályára készül k több mint 7 %-a unalmasnak értékeli, azt, hogy a szak könny volna, csupán a diákok 1,5 %-a gondolja.
6
Épít mérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 2. A megkérdezettek további egyéb szempontokat is értékelhettek. Ennél a kérdésnél az egyes tényez k fontosságán túl érdekesnek találtuk megvizsgálni azt, hogy a válaszadók eltér en döntöttek-e attól függ en, hogy mérnöki vagy egyéb szakokon szeretnének továbbtanulni. Ezzel kapcsolatos eredményeinket a 6. táblázat és a 4. ábra összesíti. Jelölésszám
Összes jelölés %-ában
Válaszadók hány %-a választotta
Nem sokat tud róla
261
19,43%
35,03%
Képes gyakorlati problémákat megoldani
350
26,06%
46,98%
Presztízs jelleg , jól fizetett
236
17,57%
31,68%
Hasznos a környezeti kár orvoslásában
185
13,78%
24,83%
Rossz benyomás, képes mindent kiszámolni
145
10,80%
19,46%
Nehéz, és nincs jól megfizetve
83
6,18%
11,14%
83
6,18%
11,14%
1343
100 %
180,27 %
Felel s a környezet károsításáért Összesen:
6. táblázat: Az épít mérnöki szak értékelése 2. (az összes válaszadó jelölései alapján)
A 745 válaszadó az értékelhet 7 szempontot összesen 1343-szor értékelte, ami átlagosan 1,8 jelölést jelent. 57,38% 50,13%
38,25%
35,99%
31,69% 24,86%
24,68% 18,03%
17,74% 9,51%
12,57%
10,54%
11,48%
13,88%
Felel s a környezet Nehéz, és nincs jól Rossz benyomás, károsításáért
megfizetve
Hasznos a
Presztízs jelleg ,
Képes gyakorlati
képes mindent
környezeti kár
jól fizetett
problémákat
kiszámolni
orvoslásában
Nem mérnöki szakmát választók
Nem tud sokat róla
megoldani
Mérnöki szakmát választók
4. ábra: Az épít mérnöki szak értékelése 2. (szakforma szerint a válaszadók százalékában)
Az összes válaszadó közel 47 %-a úgy ítéli meg, hogy az épít mérnök szakma képes gyakorlati problémákat megoldani. Míg a mérnöki pályára készül k 38,25 %-a úgy gondolja, hogy presztízs jelleg , jól fizetett szakma az épít mérnök, addig több mint 10 %-ukban a nehéz és nem jól megfizetett szakma képe alakult ki. Jónak mondható a környezeti károk témakörében feltett két szempont értékelése. Míg a válaszadók majdnem 1/4-e úgy gondolja, hogy az épít mérnöki tudomány hasznos a környezeti károk orvoslásában, addig kicsit több mint 1/10-ük szerint felel s a környezet károsításáért. Érdekesnek mondható, hogy mindkét szempontot a mérnöki pályára készül k értékelték magasabbra. Még a mérnöki pályára készül k 1/4-ében is az a rossz benyomás alakult ki, hogy az épít mérnöki szakma azt a látszatot kelti, miszerint mindent ki lehet számolni, és meg lehet magyarázni. 7
Szöveges vélemények A megkérdezett diákok, az épít mérnöki szakkal kapcsolatos véleményeiket kötetlen, szöveges formában is kifejthették. Az alábbiakban 17 szakközépiskolás és 20 gimnazista szöveges értékelésének legfontosabb gondolatait összesítettük. Negatív és pozitív vélemények egyaránt születtek, de érdemes megjegyezni, hogy a válaszok több mint 1/3-a egyaránt tartalmazott pozitív és negatív felhangokat is. Ezen vélemények szerint az épít mérnök szakma jól fizetett, alapvet fontosságú és érdekes szakma, de presztízs nélküli, hatalmas felel sséggel jár, és nem túl népszer . Volt, aki egyértelm en az oktatást tartotta hibásnak, amikor a szakmát érdekesnek, a tanórákat, viszont unalmasnak, az anyagot nehezen elsajátíthatónak, száraznak tartotta. Egyesek szerint a szakma kreativitást igényel, de a népszer sítése, ismertetése nem megoldott, illetve nem megfelel . Egyértelm pozitív vélemények voltak, a szakma „logikusságára”, sokrét ségére, és kiemelt jelent ségére utaló vélemények. Minden tekintetben negatív véleményként értékeltük a szakma „merevségével”, a túl nagy korlátok közötti tervezési lehet ségekkel kapcsolatos megjegyzéseket.
4.2 Egyetemisták felmérése El zetes tanulmányok A 187 válaszadó el zetes tanulmányaival kapcsolatban számadatokat a 7. táblázatban összesítettük. 14 éves korig Matematika
16 éves korig
18 éves korig
0,53%
2,14%
97,33%
Fizika
0%
12,30%
87,70%
Kémia
2,67%
67,38%
29,95%
7. táblázat: Megkérdezettek százalékos megoszlása középiskolai tanulmányaik alapján
Az épít mérnöki szakra felvett 56 válaszadó megkérdezése alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: matematikát minden válaszadó 18 éves koráig tanult, szemben az egyetemi 97,33 %-kal. Fizikát 91,07 %-uk tanult a középiskola végéig, mely az egyetemi átlagnál (87,70 %) magasabb értéket jelent. Az egyetemi átlagnál (29,95 %) viszont alacsonyabb azok aránya, akik 18 éves korukig kémiaoktatásban részesültek. k az épít mérnök hallgatók 25 %-át teszik ki. A legalább 16 éves korig kémiát tanulók aránya gyakorlatilag megegyezik, a táblázatban található, az egyetemi átlaggal. Arra a kérdésre, hogy milyen humán tárgyakat tanult a válaszadó 18 éves koráig, szerteágazó, – a középiskolai kötelez tantárgyakat ismerve – ötletszer nek mondható válaszok érkeztek. Legtöbbször említették sorrendben: a történelem, a földrajz (!), a magyar nyelv és irodalom, a társadalomtudomány, a filozófia és a jog tantárgyakat. Az eredeti, angol nyelv kérd ív a földrajz tantárgyat is a humán tárgyak közé sorolta.
8
Pályaválasztást befolyásoló szempontok 2. A válaszadóknak lehet ségük volt a pályaválasztásukat esetleg befolyásoló, el re megadott nyolc szempont értékelésére. Az értékelés ötfokozatú skálán történt, ahol az 1 a nagyon fontos szempontnak, az 5, pedig az egyáltalán nem fontos szempontnak felelt meg. Az egyes szempontok értékelés utáni sorrendjét a 8. táblázat tartalmazza. A válaszok átlagértéke
Épít mérnök válaszok átlagértéke
Szakma vonzó volta
1,92
1,96
A kereseti lehet ség
2,12
2,05
Szakma presztízse
2,26
2,18
Kulturális érdekl dés
2,96
3,11
Szül k, barátok javaslata
3,37
3,43
Társadalmi érdeknek való megfelelés
3,45
3,39
Könny elsajátíthatóság
Befolyásoló szempontok
3,77
3,84
Rövid elsajátíthatóság
4,16
4,16
Összesen:
3,00
3,01
8. táblázat: Pályaválasztást befolyásoló szempontok osztályozása
Megállapítható, hogy az els éves egyetemisták pályaválasztással kapcsolatos döntését leginkább a szakma vonzó volta befolyásolta. Ezt a kereseti lehet ségek, a szakma presztízse és a kulturális érdekl dés követi. Az épít mérnök hallgatók által felállított sorrend csak egy helyen, a szül k, barátok általi befolyásolhatóság esetén tér el az egyetemi átlagtól. Ez a szempont ugyanis megel zi az egyetemi átlagban „el kel bb” helyen lév társadalmi érdeknek való megfelelést. Annak érdekében, hogy a kérdés ne legyen túl zárt, a hallgatók szöveges módon is ismertethették azokat a szempontokat, melyek pályaválasztásukat befolyásolták. Így igazán érdekes válaszokra leltünk. Azon túl, hogy egyeseket a családi hagyomány, vagy éppen a m szaki el tanulmányok, illetve a tanárok javaslata irányított erre a pályára, voltak olyanok, akiket egyértelm en az intézmény székhelye motivált a pályaválasztáskor. Egyesek úgy gondolták, hogy rajzkészségük, formaérzékük, az alkotói, tervez i munka iránti vágyuk, a kreativitás illetve a változatosság fontossága volt az, ami erre a pályára terelte ket. Ezen túl további fontos csoportot képviselnek azok a hallgatók, akik m szaki beállítottságuknak, fizika illetve matematika iránti érdekl désüknek köszönhették azt, hogy ezen a pályán tanulnak tovább. További érdekl dési kör A hallgatókat megkérdeztük arról is, hogy jelenlegi szakuk helyett milyen más szakot választott volna szívesen. 175 válaszadó véleményét összesítve a 10 % feletti népszer séget elér szakok sorrendben: építészmérnök (17,71 %), épít mérnök (17,14 %), villamosmérnök (12,57%) valamint gépészmérnök (10,29 %). Kíváncsiak voltuk arra is, hogy az 56 megkérdezett épít mérnök hallgató, alternatív esetben milyen más szakokat részesített volna el nyben. A válaszadók 10 % feletti népszer ségét elér szakok sorrendben: építészmérnök (40 %), gépészmérnök (12,72 %), földtudományok (10,91 %), valamint villamosmérnök (10,91 %). Értékelhet választ kaptunk arra a vizsgálatra is, miszerint kik azok a hallgatók, akik eltér esetben az épít mérnöki pályát szívesen választották volna tanulmányaik folytatásaként. A felmértek közül 120 f jelenleg nem épít mérnöki szakon folytat tanulmányokat. 24 %-uk, azaz 29 f alternatív 9
lehet ségként jelölte meg az épít mérnöki szakot, mint esetlegesen választható pályát. A válaszadók 31,03 %-a építészmérnök, 24,14 %-a gépészmérnök hallgató volt. Szakok, tudományágak rangsorolása A válaszadóknak lehet sége volt az egyes tudományágak értékelésére, aszerint, hogy mennyire találják azokat érdekesnek, illetve unalmasnak. Az értékelés ötfokozatú skálán történt, ahol az 1-es érték az unalmas szempontnak, az 5-ös, pedig az érdekes szempontnak felelt meg. Az egyes szempontok értékelés utáni sorrendjét a 9. táblázat tartalmazza. Szakterület, tudományág megnevezése
Osztályzatok átlaga
Épít mérnökök osztályzatának átlaga
Épít mérnöki tudományok
3,70
4,61
Építészmérnöki tudományok
3,63
3,67
Repül mérnöki tudományok
3,42
3,09
Informatikai tudományok
3,20
2,68
Természettudományok
3,11
2,91
Gépészmérnöki tudományok
3,07
2,67
Villamosmérnöki tudományok
3,01
2,44
Földtudományok
2,92
3,07
Orvostudományok
2,74
2,44
Közgazdaságtudományok
2,05
1,88
Jogtudományok
1,85
1,79
Összesen:
2,97
2,84
9. táblázat: Az egyes szakok, tudományágak értékelése
A megkérdezettek a min síthet szakokat, tudományágakat átlagosan közepes érdekesség nek találták. Szakonként er sen eltér a különböz tudományágak megítélése, de az egyöntet en megállapítható, hogy a különböz irányultságú hallgatók azokat a tudományágakat tartották a legérdekesebbnek, amelyek vagy megegyeznek, vagy közel állnak (például ugyanazon egyetemi karon oktatják mindkett t) ahhoz a szakhoz, melyen jelenlegi tanulmányaikat folytatják. Így van ez az épít mérnök hallgatók esetében is, akik saját tudományterületük érdekességi indexét átlagosan 4,61-re értékelték, és legkritikusabban – hallgatótársaikhoz hasonlóan – a jogtudományokkal szemben viseltettek.
10
Épít mérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 3. A válaszadók az épít mérnök szakmával, illetve tudományággal kapcsolatos el re megadott szempontokat értékelhették ötfokozatú skálán, ahol az 1-es érték a teljesen egyetértek, a 2-es az egyetértek, a 3-as a részben egyetértek, a 4-es a nem értek egyet, az 5-ös érték, pedig az egyáltalán nem értek egyet válasznak felelt meg. Az el re megadott szöveges válaszokat azért kódoltuk le, hogy értékelésük könnyebben elvégezhet legyen. A kapott osztályzatok átlagát a 10. táblázat összesíti. Osztályzatok átlaga
Épít mérnökök osztályzatának átlaga
El re tekint , jöv t épít foglalkozás
1,87
2,03
Infrastrukturális problémákat old meg
2,02
2,03
Lehet séget ad a nemzetközi munkára
2,06
1,97
Csapatmunka
2,17
2,27
Együttm ködést tesz lehet vé más foglalkozásokkal
2,19
2,03
Nehéz munka
2,35
2,39
A modern információs technológiára épül foglalkozás
2,55
2,64
El segíti a munkaer mobilitást
2,76
2,61
Nem tiszta környezettel járó munka
2,98
3,18
Presztízsfoglalkozás
3,08
2,88
Politikai vetülete van
3,48
3,44
A környezet károsodását eredményezi
3,59
3,85
Nem jól fizetett munka
3,60
3,88
Összesen:
2,67
2,71
10. táblázat: Az épít mérnöki szak értékelése 3.
Amivel a hallgatók leginkább egyetértettek, az az épít mérnök szakma el re tekint jöv t épít foglalkozásként való megítélése volt. Érdekes, hogy a szakmát „leginkább” ismer épít mérnök hallgatók azt az állítást helyeselték a legjobban, mely szerint szakterületük lehet séget ad külföldi munkákra. A hallgatók azzal az állítással, mely szerint munkájuk nem jól fizet , nem értettek egyet.
11
5. Összefoglalás Az Európai Unió fels oktatási intézményeiben épít mérnöki szakon továbbtanulni szándékozó diákok száma évr l évre egyre kevesebb. Az EUCEET SP9 munkacsoport több országra kiterjed felmérésébe a BME – mint az épít mérnökök legnagyobb hazai kibocsátó intézménye – is bekapcsolódott. Feladatunk volt a pályaválasztás el tt álló középiskolások e szakmáról alkotott elképzelésének megismerése, illetve az els éves hallgatók (köztük épít mérnökök is) – tapasztalatok birtokában alkotott – véleményének összegzése. Most a legfontosabb sarokpontokat, megállapításokat összegezzük. Minta összetétele 22 középfokú oktatási intézményb l 755 darab kérd ívet értékeltünk ki, és feldolgoztunk továbbá 189 els éves egyetemista által kitöltött kérd ívet is, melynek 31,84 %-át épít mérnöki szakon tanulók adták le. Pályaválasztást befolyásoló szempontok 1. A megkérdezett diákok 48,48 %-a, szám szerint 366 f m szaki tudományterületen szeretne továbbtanulni. 2. Egy hónappal a továbbtanulási szándékot jelz jelentkezési lapok beadási határidejének lejárta el tt, a diákok 76 %-ának döntése komolynak tekinthet . 3. A diákok pályaválasztást leginkább befolyásoló tényez k sorrendben: a vonzó foglalkozás, a nagy jövedelem és a foglalkozás presztízse. 4. Az els éves egyetemisták pályaválasztással kapcsolatos döntését leginkább a szakma vonzó volta befolyásolta. Ezt a kereseti lehet ségek, a szakma presztízse és a kulturális érdekl dés követi. 5. Az egyetemisták közül, azon túl, hogy egyeseket a családi hagyomány, vagy éppen a m szaki el tanulmányok, illetve a tanárok javaslata irányított erre a pályára, voltak olyanok, akiket egyértelm en az intézmény székhelye motivált a pályaválasztáskor. Egyesek úgy gondolták, hogy rajzkészségük, formaérzékük, az alkotói, tervez i munka iránti vágyuk, a kreativitás illetve a változatosság fontossága volt az, ami erre a pályára terelte ket. Ezen túl további fontos csoportot képviselnek azok a hallgatók, akik m szaki beállítottságuknak, fizika illetve matematika iránti érdekl désüknek köszönhették azt, hogy ezen a pályán tanulnak tovább. Épít mérnöki szakkal kapcsolatos szempontok értékelése 1. Az összes pályaválasztás el tt álló középiskolás 41,62 %-a nem rendelkezik elegend információval az épít mérnöki szakról. Ez az érték még mérnöki szakra készül k esetében is 23,50 %, ami er teljes információhiányra utal. 2. Az épít mérnöki szakot az összes válaszadó 26 %-a érdekesnek, míg több mint 12 % unalmasnak találja. Ez az érték er teljesen eltér a mérnöki, illetve az egyéb pályán továbbtanulni szándékozók között. 3. A szakmát nehezen elsajátíthatónak a diákok kb. 30 %-a értékelte. 4. Az összes válaszadó közel 47 %-a úgy ítéli meg, hogy az épít mérnöki szakma képes gyakorlati problémákat megoldani. 5. Míg a mérnöki pályára készül diákok 38,25 %-a úgy gondolja, hogy presztízs jelleg , jól fizetett szakma az épít mérnök, addig több mint 10 %-ukban a nehéz és nem jól megfizetett szakma képe alakult ki. 6. A válaszadók majdnem 1/4-e úgy gondolja, hogy az épít mérnöki tudomány hasznos a környezeti károk orvoslásában, és kicsit több mint 1/10-ük szerint felel s a környezet károsításáért. 7. Még a mérnöki pályára készül k 1/4-ében is az a rossz benyomás alakult ki az épít mérnök szakmáról, azért, mert úgy gondolják, hogy a szakma azt a hamis látszatot kelti, miszerint mindent ki lehet számolni és meg lehet magyarázni. Úgy gondoljuk, hogy ezt az akár 12
8. 9. 10.
11. 12.
pozitívra is fordítható képet, széleskör – a szakma lehet ségeit tisztázó – tájékoztatással meg lehet változtatni. A hallgatók leginkább egyetértettek azzal, hogy az épít mérnök szakma el re tekint jöv t épít foglalkozás. A szakmát „leginkább” ismer épít mérnök hallgatók azt az állítást helyeselték a legjobban, mely szerint szakterületük lehet séget ad külföldi munkákra. A hallgatók azzal az állítással, mely szerint munkájuk nem jól fizet , nem értettek egyet. A megkérdezett diákok, az épít mérnöki szakkal kapcsolatos véleményeiket kötetlen, szöveges formában is kifejthették. Ezen vélemények szerint az épít mérnök szakma jól fizetett, alapvet fontosságú és érdekes szakma, de presztízs nélküli, hatalmas felel sséggel jár, és nem túl népszer . Volt, aki egyértelm en az oktatást tartotta hibásnak, amikor a szakmát érdekesnek, a tanórákat, viszont unalmasnak, az anyagot nehezen elsajátíthatónak, száraznak tartotta. Egyesek szerint a szakma kreativitást igényel, de a népszer sítése, ismertetése nem megoldott, illetve nem megfelel . Egyértelm pozitív vélemények voltak, a szakma „logikusságára”, sokrét ségére, és kiemelt jelent ségére utaló vélemények. Minden tekintetben negatív véleményként értékeltük a szakma „merevségével”, a túl nagy korlátok közötti tervezési lehet ségekkel kapcsolatos megjegyzéseket.
Középiskolai tanulmányok 1. Az épít mérnöki szakra felvett 56 válaszadó mindegyike 18 éves koráig tanult matematikát, szemben az egyetemi 97,33 %-kal. 2. Fizikát 91,07 %-uk tanult a középiskola végéig, mely az egyetemi átlagnál (87,70 %) magasabb értéket jelent. 3. Az egyetemi átlagnál (29,95 %) viszont alacsonyabb azok aránya, akik 18 éves korukig kémiaoktatásban részesültek. k az épít mérnök hallgatók 25 %-át teszik ki. További érdekl dési kör 1. Az 56 megkérdezett épít mérnök hallgató véleményt alkotott arról is, hogy, alternatív esetben milyen más szakokat részesített volna el nyben. A 10 % feletti népszer séget elér szakok sorrendben: építészmérnök (40 %), gépészmérnök (12,72 %), földtudományok (10,91 %), valamint villamosmérnök (10,91 %). 2. Értékelhet választ kaptunk arra a vizsgálatra is, miszerint kik azok a hallgatók, akik eltér esetben az épít mérnöki pályát szívesen választották volna tanulmányaik folytatásaként. A felmértek közül 120 f jelenleg nem épít mérnöki szakon folytat tanulmányokat. 24 %-uk, azaz 29 f alternatív lehet ségként jelölte meg az épít mérnöki szakot, mint esetlegesen választható pályát. A válaszadók 31,03 %-a építészmérnök, 24,14 %-a gépészmérnök hallgató volt. Szakterületek, tudományágak megítélése 1. A megkérdezettek a min síthet szakokat, tudományágakat átlagosan közepes érdekesség nek találták. 2. Szakonként er sen eltér a különböz tudományágak megítélése, de az egyöntet en megállapítható, hogy a különböz irányultságú hallgatók azokat a tudományágakat tartották a legérdekesebbnek, amelyek vagy megegyeznek, vagy közel állnak (például ugyanazon egyetemi karon oktatják mindkett t) ahhoz a szakhoz, melyen jelenlegi tanulmányaikat folytatják. Így van ez az épít mérnök hallgatók esetében is, akik saját tudományterületük érdekességi indexét átlagosan 4,61-re értékelték.
13
6. Mellékletek 1. melléklet
Épít mérnöki szakra jelentkez k és felvettek száma, a ponthatárok Jelmagyarázat ÖJ: EH: PH: FSz:
összes jelentkez száma els helyen jelentkez k ponthatár felvettek száma
A: N: Á:
alapképzés nappali tagozat államilag finanszírozott képzés
kar
képz.
tag.
fin.
BME-É K
A
N
Á
épít mérnöki
2001 2002 2003 ÖJ EH PH FSz ÖJ EH PH FSz ÖJ EH PH FSz 794 292 105 288 803 311 108 278 847 303 109 307
BME-É K
A
N
Á
földmér és térinformatikai
128 39
szak, szakpár
104
20
102
32
104
24
102
34
107
17
11. táblázat: Jelentkez k és felvettek száma a BME Épít mérnöki Karára (2001-2003)
kar
képz. tag. fin.
szak, szakpár
Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A
N
Á épít mérnöki
Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A
N
Debreceni Egyetem
A
N
Pécsi Tudományegyetem
A
Pécsi Tudományegyetem
A
Széchenyi István Egyetem Széchenyi István Egyetem
ponthatár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 98
102
105
105
108
109
Á földmér és térinformatikai
92
100
100
104
104
107
Á épít mérnöki
90
90
98
90
90
72
N
Á épít mérnöki
85
85
80
79
81
72
N
Á épít mérnöki (egyetemi)
-
-
-
-
98
77
A
N
Á épít mérnöki
A
N
Á épít mérnöki (f iskolai)
-
-
-
84
103
84
88
89
86
80
84
72
12. táblázat: Felvételi ponthatárok államilag finanszírozott, nappali tagozatos épít mérnöki szakokra (1988-2003)
14
2. melléklet
AZ ÉPÍT MÉRNÖKI SZAKMA IRÁNTI ÉRDEKL DÉS EL SEGÍTÉSE Kérd ív a 2003 szén felvételt nyert egyetemi hallgatók felméréséhez A kérd ív kitöltése anonim és önkéntes! Az épít mérnöki szakra felvételiz hallgatók száma évr l évre egyre kevesebb az EU egyetemein. Az Európai Épít mérnöki Képzés (EUCEET) SP9 munkacsoportja egy felmérést végez annak érdekében, hogy kiderítse, mi motiválja a diákokat abban, hogy épít mérnöki szakon folytassák fels fokú tanulmányaikat, illetve mi az oka annak, hogy elkerülik ezt a pályát. Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is, mint új egyetemi hallgatóéra, ezért megtisztelnél, ha szánnál néhány percet az alábbi kérd ív kitöltésére. Köszönjük együttm ködésedet! BME Diákközpont
1.
Az alábbiak közül jelölje meg X-szel, hogy melyik szakon illetve karon tanul Épít mérnöki szak Építészet szak Gépészmérnöki szak Villamosmérnöki szak Repül mérnöki szak Jog Informatika Természettudományok (matematika, fizika, kémia, biológia stb.) Földtudományok vagy Környezettudományok (geológia, geofizika, környezettudomány) Orvostudomány Közgazdaságtudomány
2.
El zetes tanulmányai (Jelölje meg X-szel) Hány éves koráig tanult matematikát? 14 16 18 Hány éves koráig tanult fizikát? 14 16 18 Hány éves koráig tanult kémiát? 14 16 18 Tanult-e humán tantárgyat, például földrajzot, történelmet, jogot, társadalomtudományt, gazdaságtant 18 éves koráig? Ha igen melyiket illetve melyeket?
:
15
3.
Jelölje meg X-szel, hogy az alábbi tényez k mennyire fontos szerepet játszottak abban, hogy Ön az adott tanulmányi szakot választotta
Kulturális érdekl dés
Nagyon fontos volt
Fontos volt
Közepesen fontos volt
Kevésbé fontos volt
Egyáltalán nem volt fontos
A szakma presztízse, társadalmi megítélése A szakma vonzó volta A kereseti lehet ség A társadalmi érdeknek való megfelelése A könny elsajátíthatóság Az elsajátíthatóság rövid id tartama A szül k/barátok sugallata, javaslata Egyéb: kérem, adja meg! ___________________ ___________________
4.
Ha nem ezt a tanulmányi szakot vagy kart választotta volna, akkor mit választott volna helyette? (Az alábbiak közül jelölje meg x-szel) Épít mérnöki szak Építészet szak Gépészmérnöki szak Villamosmérnöki szak Repül mérnöki szak Jog Számítástechnika Természettudományok (matematika, fizika, kémia, biológia stb.) Földtudományok vagy Környezettudományok (geológia, geofizika, környezettudomány) Orvostudomány Közgazdaságtan
16
5.
Kérem, rangsorolja, X-szel jelölve az alábbi táblázatban, hogy mennyire kedveli az alábbi szakokat, tudományágakat. (1=unalmas, 5=érdekes) 5
4
3
2
1
Épít mérnöki szak Építészet szak Gépészmérnöki szak Villamosmérnöki szak Repül mérnöki szak Jog Informatika Természettudományok (Fizika, Kémia, Biológia stb.) Földtudományok vagy Környezettudományok (Geológia, Geofizika, Környezettudomány) Orvostudomány Közgazdaságtan
6.
Függetlenül attól, hogy Ön az épít mérnöki szakot választotta-e vagy sem, kérem, véleményezze X-szel, az épít mérnöki szakkal kapcsolatosan az alábbi szempontokat.
Nehéz munka
Teljesen egyetértek
Egyetértek
Részben egyetértek
Nem értek egyet
Egyáltalán nem értek egyet
Nem tiszta környezettel járó munka Nem jól fizetett munka A környezet károsodását eredményez munka Presztízsfoglalkozás Infrastrukturális problémákat old meg El re tekint , jöv t épít foglalkozás A modern információs technológiára épül foglalkozás Lehet séget ad a nemzetközi munkára El segíti a munkaer mobilitást Csapatmunka Együttm ködést tesz lehet vé más foglalkozásokkal Politikai vetülete van
17
3. melléklet
AZ ÉPÍT MÉRNÖKI SZAKMA IRÁNTI ÉRDEKL DÉS EL SEGÍTÉSE A kérd ív kitöltése anonim és önkéntes! Az épít mérnöki szakra felvételiz hallgatók száma évr l évre egyre kevesebb az EU egyetemein. Az Európai Épít mérnöki Képzés (EUCEET) SP9 munkacsoportja egy felmérést végez annak érdekében, hogy kiderítse, mi motiválja a diákokat abban, hogy épít mérnöki szakon folytassák fels fokú tanulmányaikat, illetve mi az oka annak, hogy elkerülik ezt a pályát. A felmérést Magyarországon a Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) bonyolítja. Kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is, mint leend hallgatóéra, ezért megtisztelnél, ha szánnál néhány percet az alábbi kérd ív kitöltésére. Köszönjük együttm ködésedet! BME Diákközpont Kérlek jelöld a megfelel választ (válaszokat) X-szel a megfelel rubrikában! 1. Milyen tudományra szándékozol felvételt nyerni? Jog Humán tudomány M szaki tudomány
Közgazdaságtan Orvostudomány Egyéb
2. Mennyire komoly az elhatározásod? Komoly
Még nem elég komoly
3. Ha még nem elég biztos az elhatározásod, akkor milyen mérték ez a bizonytalanság? Nagy mérték Közepes mérték Kis mérték 4. Az alábbiak közül mely tényez k befolyásoltak téged az adott tanulmányi szak kiválasztásában? Több rovatot is nyugodtan bejelölhetsz. A foglalkozás vonzó volta A könny elsajátíthatóság Kulturális érdekl dés Az elsajátíthatóság rövid id tartama A foglalkozás presztízse Szül k/barátok sugallata, javaslata A várható nagy jövedelem Egyéb 5. Függetlenül attól, hogy Te az épít mérnöki szakot választod/választottad-e vagy sem, kérlek, véleményezd X-szel, e szakkal kapcsolatosan az alábbi szempontokat. Unalmasak a tantárgyak Hasznos a gyakorlati alkalmazásoknál Nehezen lehet elsajátítani
Érdekesek a tantárgyak Könny ek a tantárgyak Nem sokat tudok az épít mérnöki szakról
6. Függetlenül attól, hogy jelentkezni akarsz-e épít mérnöki szakra vagy sem, kérlek, véleményezd X-szel az épít mérnöki szakra vonatkozó alábbi szempontokat Felel s a környezet károsításáért Nehéz munka, amely nincs jól megfizetve Azt a benyomást kelti, hogy mindent ki lehet számolni és meg lehet magyarázni Hasznos a környezeti kár/katasztrófa helyrehozatalára, orvoslására Jól fizetett presztízs jelleg munka Képes a gyakorlati problémák megoldására Nem tudok sokat az épít mérnöki foglalkozásról
Egyéb:
18
4. melléklet EUROPEAN CIVIL ENGINEERING EDUCATION AND TRAINING SP9: ENHANCING THE ATTRACTIVENESS OF THE CIVIL ENGINEERING PROFESSION Questionnaire to Autumn 2003 University Student Intake Background Students applying to study Civil Engineering at University are becoming less abundant across much of the EU. Some of this may be due to demographics, some to lower social status and earning opportunities of engineering graduates compared to other professions, and some of it may be due to other factors related to ‘fashion’ and increasing competition for mathematically able students. In some countries the popularity of Civil Engineering courses may be increasing. SP9 is considering this issue as part of an EU investigation into why people study various subjects (or choose not to study certain subjects). We are therefore conducting a survey to gain some indication of what attracted students to study for a Civil Engineering degree and also to find why students who chose other similar degrees decided against Civil Engineering. We are VERY interested in your opinions, so please spend a few minutes filing in the following Questionnaire. We are seeking your help, as new university students, studying many different topics, to understand these questions. Your help is much appreciated. EUCEET SP9 Committee 1.
In which country are you studying?
2.
Which of the following groups best describes the course you are studying? Please mark ‘x’. Civil Engineering Construction Mechanical Engineering Electrical engineering Aeronautical Engineering Law Computing Natural Sciences (Physics, Chemistry, biology etc) Earth or Environmental Sciences (Geology, Geophysics, Environmental Science) Medicine Economics/Business studies
19
3.
Previous (School) Studies (Please mark ‘x’) Did you study Mathematics to age? 14 16 18 Did you study Physics to age? 14 16 18 Did you study chemistry to age? 14 16 18 Did you study an arts subject e.g. Geography, History, Law, Social Studies, Economics to age 18+? If so which one(s)?
4. Please indicate which factors were important for you in making your choice degree course, by marking ‘x’ in the appropriate boxes.
Cultural interest Prestige of the profession Attractiveness of the profession Salary Relevance to the public interest Easiness of study Short duration of study Suggestion by parents/friends Others: Please Specify ___________________
Very Important
Important
In the middle
Less important
of
Not at all important
20
5. If you had not chosen your current course what would your next choice have been? (Please mark ‘x’) Civil Engineering Construction Mechanical Engineering Electrical engineering Aeronautical Engineering Law Computing Natural Sciences (Physics, Chemistry, biology etc) Earth or Environmental Sciences (Geology, Geophysics, Environmental Science) Medicine Economics/Business studies 6.
Please rate how boring you think each of the following are by marking ‘x’ in the appropriate boxes. 1=boring, 5=exciting 5
4
3
2
1
Civil Engineering Construction Mechanical Engineering Electrical engineering Aeronautical Engineering Law Computing Natural Sciences (physics, chemistry, biology etc…) Earth or Environmental Sciences (Geology, Geophysics, Environmental Science Medicine Economics/Business Studies 7.
Whether or not you have chosen to study Civil Engineering, please tell us what you think about the Civil Engineering Profession, by marking ‘x’ in the appropriate boxes.
Difficult job Dirty job Not well paid Responsible for environmental damage Prestigious profession Solving infrastructure problems Forward looking profession Uses advanced IT Opportunities for international work Job mobility Team work Cooperation with other professions Political involvement
Totally Agree
Agree
In the Middle
Disagree
Disagree Strongly
21
5. melléklet EUROPEAN CIVIL ENGINEERING EDUCATION AND TRAINING SP9: ENHANCING THE ATTRACTIVENESS OF THE CIVIL ENGINEERING PROFESSION Questionnaire to School Pupils Background Students applying to study Civil Engineering at University are becoming less abundant across much of the EU. Some of this may be due to demographics, some to lower social status and earning opportunities of engineering graduates compared to other professions, and some of it may be due to other factors related to ‘fashion’ and increasing competition for mathematically able students. In some countries the popularity of Civil Engineering courses may be increasing. SP9 is considering this issue as part of an EU investigation into why people study various subjects (or choose not to study certain subjects). We are therefore conducting a survey to gain some indication of what interests school pupils about the possibility of studying for a degree in Civil Engineering, and get some idea of what school pupils think about Civil Engineering, even if they do not intend to study it. We are VERY interested in your opinions, so please spend a few minutes filing in the following Questionnaire. We are seeking your help, as young people planning your careers and studying many different topics, to understand these questions. Your help is much appreciated. EUCEET SP9 Committee QUESTIONNAIRE FOR SCHOOL PUPILS PREPARING TO GO TO UNIVERSITY Please mark the appropriate answer(s) with an ‘x’ in the attached box. 1. In which country are you studying? _____________________________________ 2. Which type of University study would you like to undertake? Law Economics Human Science Medicine Engineering Other 3. Is your choice? Definite
Not Sure
4. If your choice is not sure, which is the degree of uncertainty? High
Medium
Low
5. Which factors have influenced your choice of University Study? Please cross as many boxes as you wish. Attractiveness of the Profession Cultural Interests Prestige of the profession Possibility of high incomes
Easiness of studies Short duration of studies Suggestion by parents/friends Other
22
6. Whether or not you intend to study Civil Engineering, please tell us what you think about Civil Engineering courses? Cross as many boxes as you wish. Tedious subjects Useful for practical Applications Difficult Studies
Interesting Subjects Easy Subjects Don‘t know much about Civil Engineering
7. Whether or not you are thinking of applying for a course in Civil Engineering, please tell us what you think about the Civil Engineering Profession. Cross as many boxes as you wish. Responsible for environmental damage Difficult job not well paid Gives the impression that everything can be calculated and explained Useful to remediate environmental disaster Prestigious job well paid Capable of solving practical problems Don’t know much about the Civil Engineering Profession Anything else (Please specify)
23
6. melléklet
A felmérésben résztvev középiskolák címjegyzéke Iskola neve 1 Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és 2 Szakiskola 3 Gáspár András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 4 Jáky József M szaki Szakközépiskola 5 Kós Károly Épít ipari Szakközépiskola 6 Kvassay Jen M szaki Szakközépiskola 7 Schulek Frigyes Kéttannyelv Épít ipari M szaki Szakközépiskola Pogány Frigyes Kéttannyelv Épít ipari Szakközépiskola és 8 Gimnázium 9 Vásárhelyi Pál M szaki Szakközépiskola 10 Szent István Gimnázium 11 Zrínyi Miklós Gimnázium 12 Tóth Árpád Gimnázium 13 Bólyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 14 Németh László Gimnázium 15 Varga Katalin Gimnázium 16 SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium 17 Garay János Gimnázium 18 Belvárosi Gimnázium 19 Le wey Klára Gimnázium 20 Bányai Júlia Gimnázium 21 Széchenyi István Gimnázium 22 Révai Miklós Gimnázium
Város Eger Szolnok
Irsz Utca 3300 Kertész út 128. 5000 Pet fi út 1.
Kérd ív 28
Kecskemét Székesfehérvár Miskolc Budapest Budapest Budapest
6000 8000 3527 1068 1087 1183
Hunyadi tér 2. Deák Ferenc u. 11. Latabár E. u. 1. Rippl Rónai u. 26. Mosonyi u. 6. Thököly út 11.
40 37 15 21 36
Békéscsaba Budapest Zalaegerszeg Debrecen Szombathely Budapest Szolnok Szeged Szekszárd Békéscsaba Pécs Kecskemét Dunaújváros Gy r
5601 1146 8900 4024 9700 1558 5000 6722 7100 5600 7621 6000 2400 9021
Pf. 69. Ajtósi Dürer sor 15. Rákóczi u. 30. Szombati István u. 12. Bolyai J. u. 11. Pf. 29. Szabadság tér 6. Szentháromság u. 2. Szent István tér 7-9. Haán Lajos u. 2-4. Szent István tér 8-10. Nyíri u. 11. Dózsa György u. 15/A Jókai u. 21.
39 36 15 40 39 37 24 40 39 31 39 43 40 35
36
45
24
