Deák Éva: Az interkulturális mediátor – új szakma születik? Az interkulturális közvetítői funkció megjelenési formái és szerepe a romák társadalmi integrációjában az elmúlt néhány évben Bevezetés Az elmúlt kb. 10 évben a különböző roma integrációs programok megvalósítása során – számos programban, különféle megjelenési formában és elnevezéssel - felbukkant egy új funkció, illetve szakmai szerep: a közvetítőé, aki – a legtöbb esetben roma származású – s az a feladata, hogy segítse a megértést, párbeszédet, együttműködést a roma közösség tagjai és a különféle intézmények között, ezzel javítva a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Intézményeken itt azokat a közszolgáltatásokat végző intézményeket értjük, melyek a társadalom tagjai számára nyújtanak különféle szolgáltatásokat: főként az oktatás, egészségügy, közigazgatás és munkaerőpiac területén. Emellett a közvetítők hozzájárulnak a konfliktusok megelőzéséhez, illetve segítséget nyújtanak a már kialakult konfliktusok megoldásában. A nemzetközi szakirodalom a különböző – a többségitől eltérő – kulturális, szociokulturális hátterű társadalmi csoportok, leginkább etnikai kisebbségek, bennszülöttek, bevándorlók és a különböző intézmények közötti közvetítőt interkulturális mediátornak nevezi. „A roma mediátorok olyan esélyegyenlőségi szakemberek, akik a roma közösségek és a különféle intézmények közötti közvetítésben, a romák – elsősorban oktatási, egészségügyi és munkaerőpiaci - szolgáltatásokhoz való hozzájutását, magas színvonalú szolgáltatások elérését támogatják a felek közötti párbeszéd és információ-megosztás generálásával és a konfliktusok hatékony, az érintettek bevonásán, aktív részvételén alapuló kezelésével. Európa néhány országával ellentétben, Magyarországon még nem létezik a roma mediátor szakma, ugyanakkor vannak olyan esélyegyenlőségi szakemberek, akik – bár alapszakmájuk megnevezése más, pl. pedagógiai asszisztensek, pedagógusok, roma koordinátorok, esélyegyenlőségi referensek - , munkájuk során jelentős részében a fenti közvetítői tevékenységet is ellátják.” – egy hazai definíció a „ROMED” program hazai pályázati felhívásából (megszövegezte a Partners Hungary Alapítvány)i A gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebbségi csoportok közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésének segítésében, a hatékonyabb kommunikáció kialakításában kiemelt szerepük van ezeknek az intekulturális mediátoroknak, alátámasztja ezt az a tény, hogy a különböző társadalmi integrációs programokban – más és más elnevezéssel, de gyakorlatilag azonos funkcióval – egyrészt pályázói, megvalósítói oldalról, néhány konstrukció esetén pedig már a kiírásban is, a pályáztató által is preferáltan - megjelentek ezek a közvetítők, azaz az intekulturális mediátorok. Lássunk néhány példát. Bár ezzel kapcsolatos felmérés még nem készült, a rendelkezésre álló példák, jó gyakorlatok azt mutatják, hogy az oktatás területén alkalmazták, alkalmazzák leginkább a közvetítői szerepet gyakorló szakembereket. Bár elnevezésük különböző (roma dajka, roma pedagógiai asszisztens, roma pedellus, családi koordinátor, esélynövelő koordinátor, családi mentor), az általuk betöltött funkció számos azonos elemet tartalmaz. Jelen tanulmányban is főként az oktatás, kisgyermekkori fejlesztés területére fókuszálunk, de néhány példát hozunk más területekről is.
Az EQUAL európai uniós program (2003-2007) keretében, az Ec-Pec Alapítvány által vezetett Esélynövelő roma koordinátorok képzése és foglalkoztatása című projektben országosan 30 település általános iskolájában képeztek és foglalkoztattak esélynövelő roma koordinátorokat. „A szülőkkel rövidebb időn belül tudott kapcsolatot teremteni, mint a pedagógusok. Családlátogatásokban, gyermekek kíséretében, udvari felügyeletben, szabadidő hasznos eltöltésében sokat segített. Eddig nem volt ilyen munkakör az iskolánkban.”- nyilatkozta egy a programban résztvevő iskola igazgatója. ii
„A projekt során beigazolódott, hogy a roma koordinátoroknak hatékony szerepe van a roma tanulók iskolai sikerességének biztosításában, az előítéletek, megkülönböztetés hatásainak mérséklésében. Az esélynövelő koordinátor minőségi munkája, sikeressége nyomán nő a tanulás presztízse nemcsak a gyermekek, de szüleik körében is. iii Egy 2006-os, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt pályázatban két helyen is előnyként jelenik meg a roma közvetítők alkalmazása, projektben való részvétele. „Kifejezetten előnyös, ha roma szociális munkást, illetve ha telepeken, telepszerű lakókörnyezetben szerzett tapasztalattal rendelkező szociális munkást vonnak be a programba. ..A szociális munkásoktól elvárt kritérium, hogy a program teljes időtartama alatt rendelkezésre álljanak a programba bevont családok számára. … A munkacsoport tagjai a projektvezető, a főpályázó képviselője, az önkormányzat képviselője, a konzorcium tagjainak képviselői, továbbá a cigány kisebbségi önkormányzat képviselője, a telepen élők képviselője, a védőnő, a munkaügyi kirendeltség munkatársa, esetleg az önkormányzat-ok szociális, oktatási, egészségügyi referensei, a családi koordinátor, a roma pedagógiai asszisztens stb.” „Hogyan csípjék fülön az iskolakerülőket? – éveken át hiába töprengtek rajta a mátraderecskei pedagógusok. A naplóban csak gyűltek, egyre gyűltek az igazolatlan mulasztások, mígnem az iskola igazgatónőjének, Barcziné Horváth Mártának mentő ötlete támadt. A szomszéd megyében dolgozó kollégáitól hallott róla, hogy Ózd környékén már évek óta jeleskednek roma pedellusok. Úgy döntött, ők is próbát tesznek. A tanév elején felvették két egykori, állástalan tanítványukat – alkalmazásuk költségeit kilencven százalékban a munkaügyi központ állta –, s a módszer itt is bevált.” iv Ózdon 2003 óta folyamatos a roma pedellusok és dajkák foglalkoztatása. Az itteni programok sikerességét az is mutatja, hogy a helyi közösség mindig megtalálta azokat a forrásokat, melyekből szinte folyamatosan biztosítani tudta a roma közvetítők alkalmazását. A fenti példa azt is megmutatja, hogy a programok sikere nyomán több környező településen is sikerrel indítottak hasonló programokat. A Dél Dunántúli régióban 2010-től 4 fő roma integrációs koordinátort alkalmazott a DélDunántúli Regionális Fejlesztési ügynökség. Egy fő kiemelt koordinátor Pécsett dolgozott, egy-egy koordinátor pedig a sellyei, sásdi, és tamási kistérségekért volt felelős. Minden kistérségi koordinátor feladata a romaintegrációval kapcsolatos törekvések maximális szakmai segítése, leghátrányosabb helyzetű kistérségek programjainak támogatása és nyomon követése, valamint együttműködés a Roma Fejlesztési és Tervezési Programirodával. Ebben az esetben a közvetítés a fejlesztési ügynökség és közösségek, a közösség szervezetei között volt hangsúlyos.
Európai kitekintés – nemzetközi programok A Roma Oktatási Alap Macedóniában, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában az Európai Bizottság Regionális Igazgatósága támogatásával megvalósított Egy jó kezdet című programjában (2010-2012) is kulcs-szerepet töltenek be a mediátorok. Érdekes, hogy – bár ugyanannak a programnak a keretében dolgoznak, s ugyanazt a funkciót töltik be – elnevezésük különbözik: Magyarországon családi mentoroknak, a többi országban közösségi mediátoroknak nevezik őket. Hazánkban a program 5 településen: Nyíregyházán és a Mátészalkai kistérség 5 településén, Nagyecseden, Nagydoboson, Hodászon, Kántorjánosiban és Nyírkátán valósul meg, 6 családi mentor, mediátor alkalmazásával. Az ő feladatuk elsősorban a szülők figyelmének ráirányítása a kisgyermekkori fejlesztés fontosságára, s annak biztosítása, hogy a gyermekek már 3 éves koruktól belépjenek az intézményes nevelésbe, azaz a lehető legkorábban elkezdjenek óvodába járni. A mediátorok munkájának sikeréhez nagyban hozzájárult az ír példára bevezetett Szülők az óvodában (Home-School Community Liaison), valamint a MESÉD programelemek. A MESÉD programelem keretében a kisgyermekes édesanyák, az előzetesen kiképzett roma facilitátorok vezetésével csoportfoglalkozásokon vettek részt, ahol minden alkalommal meséket dolgoztak fel, s a foglalkozást követően a könyveket hazavihették, s otthon ebből meséltek gyermekeiknek. A MESÉD program 6 facilitátora is jelentős közvetítői szerepet töltött be a helyi közösség tagjai, az édesanyák és a helyi oktatási intézmények között azáltal, hogy tudatosította a szülőkben a mesék fontosságát, az írás, olvasás előkészítésében, valamint az erkölcsi nevelésben betöltött szerepét. Ugyanakkor önbizalmat adott az édesanyáknak ahhoz, hogy egyenrangú félként, asszertív módon legyenek képesek kommunikálni akár a gyermekeik nevelésével, akár hivatalos ügyeik intézésével kapcsolatban. A Szülők az óvodában programelem keretében a szülők – egy felkészítő tréninget követően, melyet a Partners Hungary Alapítvány tartott az óvónők és szülők részvételével – óvodai foglalkozást tartottak a gyermekeik csoportjában. A legnagyobb sikert azok a foglalkozások arattak, ahol a szülők a roma kultúra és hagyomány világába kalauzolták a gyerekeket és az óvónőket – hidat teremtve az otthoni és az intézményi környezet, kultúra között. Számos helyen volt cigánypogácsa sütés, „kis” lovári nyelvlecke: állatok neveinek megtanulása, közös zenélés, cigánytánc tanulás, stb. Néhány esetben apukák is részt vettek a foglalkozások megtartásában; különös sikert aratott Nyíregyházán, a Guszev telepen a Dália úti óvodában az a foglalkozás, amit egy édesapa tartott a horgászásról és a halfajtákról. A mediátorok részt vettek a szülők felkérésében, az óvodai foglalkozást előkészítő tréningeken, segítettek a szülőknek a foglalkozások megszervezésében, ha szükséges volt, az anyagok beszerzésében. „Először az jutott eszembe, úr isten, mit mondanak majd a magyarok? Aztán minden jól ment” … …„Sokáig tartottam az óvónőtől. Mi kisebbnek érezzük magunkat. Most végre embernek éreztem magam. Büszke volt rám a gyermekem is, azt látta: anya ezt is tudja.” … „Sok mindent tanultam. Most már másképpen látom az óvónők munkáját. Megtanultam megszervezni a dolgokat. Most már úgy megyek be az óvodába, mintha hazamennék.”” – foglalkozást tartó édesanyák értékelése a Szülők az óvodában programelemről a záróeseményen, Nagydoboson (2012. május 2.)
„A jövőben szeretnénk a mentorokat jobban bevonni a közös munkába” – óvónő (Kántorjánosi) 2010. októberében született az a Strasbourgi nyilatkozat a romákról, melyet az Európa Tanács tagországai miniszteri szinten írtak alá, és amelyben két ponton is megjelenik az intekulturális mediáció támogatásának szükségessége: A társadalmi befogadás fejezetben beavatkozási prioritásként megjelölt egészségügyi területen a nyilatkozat kimondja: „(35) Egyenlő esélyt kell biztosítani a romáknak az egészségügyi rendszerhez való hozzáférésben, például egészségügyi mediátorok alkalmazásával és a már működő facilitátorok számára képzések biztosításával.” A nyilatkozat 43-as pontja kimondja: “(43) Felismerve annak szükségességét, hogy – az európai, nemzeti, regionális és helyi szinten rendelkezésre álló jó gyakorlatok, szakértelem, és pénzügyi erőforrások felhasználásval - a fenti prioritások megvalósulásához hozzá kell járulni, az Európa Tanács tagállamai: ... “(46) megállapodnak abban, hogy életre hívnak egy Európai Képzési Programot Roma Mediátorok számára azzal a céllal, hogy - szoros együttműködésben a nemzeti és helyi hatóságokkal - a roma mediátoroknak, roma mediátorokról szóló már létező képzési programokat továbbfejlesztik, beillesztik a képzési rendszerekbe és megszilárdítják az Európa Tanács erőforrásainak, sztenderdjeinek, módszertanainak, hálózatainak és infrastruktúrájának legjobb kihasználásával, különös tekintettel a strasbourgi és budapesti Európai Ifjúsági Központokra.
A strasbourgi nyilatkozat értelmében indult útjára 2011-ben az Európa Tanács és az Európai Bizottság együttműködésével a ROMED (Európai képzési program roma mediátorok számára) című kezdeményezés, melynek célja az interkulturális mediáció presztízsének növelése helyi, nemzeti és európai szinten, ezen kívül a már mediátorként dolgozó szakemberek továbbképzésének biztosítása,köztük szakmai kapcsolatok, mediátori hálózat kiépítésének ösztönzése . A program első körében Bulgária, Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Moldova, Románia, Szerbia, Szlovákia, Spanyolország, “korábbi Jugoszláv Köztársaság”, Törökország, Ukrajna vett részt. Hamarosan indul a program 2. köre. Minden résztvevő országban kormányzati szerv volt a program gazdája, így Magyarországon a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága jegyezte a programot. Mivel Magyarországon nem létezik az interkulturális mediátor szakma, s még az egységes funkció sem, így a programba – a Partners Hungary Alapítvány, a programban résztvevő civil szervezet javaslatára - olyan szakembereket vontak be, akiknek a jelenlegi munkájában, munkakörében jelen van a közvetítői elem: „A programban való részvételre olyan roma származású szakemberek jelentkezhetnek, akik: - jelenleg alkalmazásban állnak (önkormányzatnál, oktatási intézményben, civil szervezetnél, stb.),
-
-
végeznek a roma közösség és oktatási, szociális és egészségügyi intézmények, fenntartók közötti együttműködést segítő feladatokat, pl. szülők bevonása az oktatási intézmény életébe, iskolai közösségi programok szervezése, roma tanulók sikeres tanulásának támogatása, oktatási integrációs program megvalósítása (IPR), előítéletek csökkentése, esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése az adott intézményben, vagy a fenntartónál stb. munkáltatójuk támogatja a részvételüket a programban motiváltak, nyitottak az új kezdeményezésekre, fontosnak tartják munkájuk minőségének javítását”v
A program Magyarországon az alábbi településeken valósult meg: Balatonlelle, Budapest, Cered, Debrecen, Etes, Nagyecsed, Nyírbátor, Nyíregyháza, Salgótarján, Szarvas, Szolnok, Szombathely, Szomolya, Tiszadob és Zalaegerszeg településeken valósult meg, egy-egy helyi mediátor 2x30 órás képzésben való részvételével, a képzések között pedig mentorálással. Sajnos a programnak nem része a foglalkoztatás, mert a többi országban a mediátorok alkalmazásban állnak, ez volt a programba való belépésük feltétele. Magyarországon esetleges, hogy a program mediátorai tudják-e hasznosítani a tanultakat, mert alkalmazásuk attól függ, meddig tart az a pályázati program, melynek keretében eddig tevékenykedtek. A Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány 3 mediátor számára biztosított fizetést 3 hónapon keresztül, ami nagyon rövid idő a tanultak helyi gyakorlatba való beépítéséhez. Fenti települések közül háromban (Nagyecsed, Nyírbátor, Nyíregyháza) dolgozik olyan mediátor, aki a Roma Oktatási Alap Egy jó kezdet programjában is tevékenykedik. (Bár Nyírbátor nem szerepel a ROA programjában, itt él a nyírkátai édesanyáknak MESÉD foglalkozásokat tartó facilitátor.) A legújabb keletű nemzetközi interkulturális mediációs program 2012. áprilisban indult és 2014-ig tart, támogatója a GlaxoSmith Kline Gyógyszergyár. A program keretében Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában – egy-egy helyi NGO-val együttműködve – roma egészségügyi mediátorokat képeznek és foglalkoztatnak majd, annak érdekében, hogy a romák egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését helyi szinten javítsák, és a roma egészségügyi mediátorok képzését és foglalkoztatását – az egyes országokban - rendszerszinten előmozdítsák. Ebben fontos szerepet játszik az egyes országok közötti tapasztalatcsere, valamint helyi és európai szinten a szakmapolitikai döntéshozók és lehetséges támogatók megszólítása. A program magyarországi partnerszervezete a Partners Hungary Alapítvány. Az interkulturális mediátorok funkciója, feladatai – hasonlóságok és különbségek „Számos különbség van az egyes országok között a roma közösségek helyzetét és szükségleteit illetően, a használatos terminológiában és abban is, hogy mediátorok professzionális munkáját milyen mértékben veszik igénybe, és milyen alapképzettségű embereket képeznek ki erre a feladatkörre. Új kihívást jelentenek a más országokba bevándorló romák.” – ROMED program alapvetése (www.coe-romed.org) Bulgáriában például 2005 óta rendszerszinten, állami támogatással, akkreditált képzési programmal készítenek fel és foglalkoztatnak roma mediátorokat az egészségügy területén,
hogy segítsék a romák egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférését, s ennek segítségével javítsák a romák egészégi állapotát. Magyarországon és Szlovákiában hasonló a helyzet. Számos területen foglalkoztatnak – különféle, de leginkább pályázati forrásokból - roma közvetítőket, de sem a képzésre, sem a foglakoztatásra vonatkozóan nincs sem egységes szakmai sztenderd, sem pedig állami támogatás. A mediátorok feladatait - akár országhatáron innen, akár azon túl – hasonlítjuk össze, megállapíthatjuk, hogy vannak azonos, de vannak egymástól eltérő feladatok is. A ROMED programban – mivel országokon átívelő program és mivel fókuszában az általános interetnikus mediációs szakmai és nem szakterület specifikus megközelítés áll – a mediátorok feladatainak leírása jól összefoglalja a különböző területeken dolgozó mediátorok feladatainak közös elemeit. „Mediátorok feladatai: • bizalmon és nyílt kommunikáción alapuló kapcsolatot építenek ki a felek képviselőivel; • arra törekszenek, hogy megértsék a helyzetet, hogy tükrözhessék a felek eltérő szempontjait és a véleményük, érzéseik, attitűdjeik és cselekedeteik alapját; • kapcsolatot teremtenek a felek között hatékony kommunikáció biztosításával; • megkönnyítik és/vagy megerősítik a kommunikációt és a kapcsolatokat a roma közösségek és az egészségügyi, oktatási és munkaügyi) közintézmények között. ” – a mediátorok feladatainak leírása a ROMED programban. Részletes feladat- és munkaköri leírás született az Ec-Pec Alapítvány Esélynövelő roma koordinátorok képzése és foglalkoztatása című projektjében, az oktatás területén működő interkulturális mediátor tevékenységeiről. Ebben az általános feladatokon túl megfogalmazódnak az intézmény-specifikus elemek is: „1. Ellátja a híd szerepét az iskola és család között • Segíti megoldani az iskola és család, valamint a családok/gyerekek közötti konfliktusokat, szervezési feladatokat, • Képviseli a szülők érdekeit az iskolában, • Segíti a pedagógust a családok megismerésében, • Összehangolja az iskola és a család elvárásait, • Közelíti az iskola és a családok értékrendjét, • Meggyőzi a szülőket az iskolai szerepvállalás fontosságáról, • Képet ad a gyermek fejlődéséről a szülő számára.”vi Ez a feladatleírás két másik fontos elemet is tartalmaz, melyek az interkulturális mediáció általános, minden szakterületre kiterjedően is érvényesek lehetnek: az egyik a roma kultúra népszerűsítése, a másik pedig az előítéletek kezelése. „Népszerűsíti a roma kultúrát • Roma szokásokat, hagyományokat, hiedelmeket közvetít, értelmez a pedagógusok és gyermekek számára, • „Behozza a tanterembe”, a tanórákra a roma tárgyi és szellemi kultúrát, felkutatja a helyi roma hagyományokat…. „Kezeli” az előítéleteket • Segít a gyerekeknek és a családoknak a saját és mások értékeinek felismerésében,
• Támogatja/ értelmezi a szülő felé az iskola küldetését, a kötelezettségeket, ajánlásokat: az iskola és a pedagógus segítője, társa a gyermek megfelelő fejlődésének. • Jelzi az iskola működésében megjelenő-esetleg-, hátrányos megkülönböztetésre visszavezethető döntéseket, eljárásokat.” A Roma Oktatási Alap Egy jó kezdet című projektjében Magyarországon a mediátorok tevékenysége az alábbi fő feladatköröket tartalmazza: - rendszeres családlátogatások, melyek során a mediátor méréseket végez, tájékoztatást nyújt a szülőknek a kisgyermekkori fejlesztéssel kapcsolatban,segíti a családokat az aktuális problémák megoldásában, bevonja a szülőket a projekt többi tevékenységébe: a Meséd programba, a szülők által tartandó óvodai foglalkozásokba (Home School Community Liaison), valamint a közösségi eseményekbe (community event). - tartja a kapcsolatot az óvodával, ellenőrzi a gyerekek jelenlétét, hiányzásait - tereplátogatásra viszi a Nyíregyházi Főiskola programban résztvevő hallgatóit - folyamatos továbbképzésen vesz részt. „Legtöbb időt a családlátogatással töltöttem. Ha nem ment a gyerek oviba, kimentem, megnéztem, beteg-e. Sokszor sajnos a hiányos ruházat miatt nem mentek télen a gyerekek óvodába… Sokat segítettem különböző kérvények elkészítésében, űrlapok kitöltésében. Volt aki a gyermekvédelmi támogatást szerette volna meghosszabbítani, volt akinél feltöltős árammérő óra felszereltetésében működtem közre.” Sokat kellett beszélgetni a korai fejlesztésről. Amiről én azt gondoltam, természetes, nem volt az. Eleinte sokszor kinevettek. Talán az volt a legjobb érv az óvodába járás fontosságához, hogy az óvodai közösségi élet segíti a gyerekek iskolai beilleszkedését… Azok az anyukák, akik tartottak óvodai foglalkozást, teljesen megváltoztak. Őket már nem kellett győzködni…” mediátor, Nagyecsed „Az intézményekkel nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani, a családok meg szinte családtagként kezeltek. Az fontos tapasztalat, hogy egy mediátor aktívan 20-30 családot tud hatékonyan ellátni.” mediátor, Kántorjánosi Általában a tapasztalat azt mutatja – és ezt igazolják a rendelkezésre álló munkaköri leírások is -, hogy a mediátorok feladatai az általános közvetítői feladatokon túl (híd-építés, kommunikáció javítása a roma közösségek és a különböző intézmények között) a helyi problémákra reflektáló elemeket is tartalmaznak. Az Egy jó kezdet programban így egészült ki a mediátorok tevékenysége Magyarországon az anyák toborzásával a Meséd programba, és Macedóniában például a nem regisztrált gyermekek anyakönyvezésével. A mediátorok képzése A projektek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mediátorok számára nagyon fontos a folyamatos továbbképzés és a szakmai támogatás, mentorálás; az, hogy a munkájuk során felmerülő problémák megoldásában, a legjobb megoldások kimunkálásában legyen kihez fordulni, tanácsot, információt kérni. Legalább olyan fontos az is, hogy a hasonló területen
dolgozó mediátorok tapasztalataikat meg tudják osztani egymással. A továbbképzésben való részvétel több program munkaköri leírásában is megjelenik. Magyarországon a mediátorok rendszeres továbbképzésben részesültek, melyet az ISSA (International Step by Step Foundation) által megbízott Partners Hungary Alapítvány végzett. A képzések tematikáját az előzetes igényfelmérés eredményei, valamint a mediátorok tevékenysége nyomán folyamatosan felmerülő igények határozták meg. A tematika legfőbb elemei a következő voltak: - kommunikáció: a meggyőzés lehetőségei és eszközei a családokkal való kommunikációban; a projekten belüli kommunikáció struktúrájának és eszközrendszerének kialakítása, folyamatos fejlesztése - konfliktuskezelés - az előítéletek felismerése és kezelése - együttműködés fejlesztése - konkrét esetek kezelése - projekt-tevékenységek értékelése - tapasztalatcsere, jógyakorlatok megosztása Erzsike példája – igazi sikertörténet „Volt egy anyuka, olyan, mint én voltam régen. Megkeseredett. Ő 36, én 26. Három hónapba telt, mire elértem, hogy újra lássa az élete értelmét. Volt egy másik anyuka. Drogos volt. A családsegítő kért meg, hogy menjek ki hozzá. Nem tudtam, hogy kezdjek hozzá. Kerestem egy csomó anyagot a netről. Itt aztán igazi mediátor voltam: sikerült elérni, hogy újra beszéljenek a férjével. Ez sokat segített nekik.” Erzsike anyukaként került a programba. Kilátástalannak látta az életét, nem voltak céljai. Gondolta, elmegy a Meséd programra, nem veszíthet semmit. Sokat nem is várt tőle. Aztán ráérzett az ízére. Jó meglátásai voltak a mesék kapcsán, unokanővérétől - aki a Meséd foglalkozásokat vezette – sok bíztatást kapott. Amikor lehetőség volt arra, hogy a szülők foglalkozást tartsanak az óvodában, ő is jelentkezett. Kiderült, hogy nagyon tehetséges. Kiváló érzéke van a gyerekekhez, nagyon jól kommunikál mindenkivel. Sok megerősítést kapott az óvónőktől, nagy dicséret volt számára, amikor azt mondták, egy óvónő veszett el benne. A kislánya és a férje is nagyon büszke volt rá. Egyre jobban kinyílt, környezetére is egyre jobb hatással volt. Sok anyát győzött meg arról, érdemes óvodai foglalkozást tartani. Felfigyeltek rá a program gazdái is. Amikor új Meséd csoportvezetőre (Your Tale facilitator), majd mediátorra volt szükség, már őt alkalmazták. A programmal kinyílt számára a világ is. A mentor-képzésen értesült a ROMED programról. Jelentkezett, felvételt nyert. 2011 nyarán ő képviselte a magyar mediátorokat a strasbourgi találkozón. Ő lett a résztvevők közül az a kiválasztott, aki elnyerte az OSI hat hónapos anyagi támogatását. A program és a sikerek hamar ráébresztették arra, hogy érdemes tanulni. Mivel nincs meg az érettségije, beiratkozott esti gimnáziumba. Célja, hogy diplomát szerezzen. Erzsike példája modellt jelent a közösségben. Sok anyuka példaképként tekint rá.
„Először azt mondtam, hülyeség (a Meséd program), aztán láttam az Erzsikét, mi történt vele. Én is elmentem. Aztán már el sem tudtam képzelni az életet nélküle. Feltöltődést ad, otthon is boldogabb vagyok.” anyuka, Nagyecsed. Erzsike kiváló mediátor lett. Példája azért különösen érdekes, mert a program résztvevőjeként lett a közösség elismert tagjává, és mint a közösség elismert tagja válhatott mediátorrá. Példája azt mutatja, hogy a hétköznapi sikerélmény, a közösséghez tartozás élménye, a szereplés és önismerethez vezető út támogatása nagyon rövid idő alatt nagyon pozitív változásokat eredményezett mind az egyén, mind a közösség szintjén.
Következtetések-ajánlások Az elmúlt 10 évben jelentős mennyiségű tapasztalat halmozódott fel a különféle területeken (különösen a roma integráció kulcsterületein: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás) dolgozó roma közvetítők, az interkulturális mediátorok tevékenységéről, a társadalmi csoportok, különböző kultúrák közötti párbeszéd, megértés, konfliktus-kezelés területén elért eredményekről, sikerekről. Az egyes projektek tapasztalatai általában pozitívak. Vannak olyan települések, pl. Ózd, ahol a mediátorok alkalmazása – különböző pályázati forrásokból, közmunka programokból – gyakorlatilag folyamatos. A projektek eredményeinek összehasonlítható értékelésére, a hatások elemzésére érdemes lenne átfogó tudományos kutatást végezni, valamint ennek nyomán a mediátori munka értékelésére, mérésére egységes rendszert kidolgozni. Megállapítatjuk a fentiekben bemutatott projektek elemzése alapján, hogy a romák társadalmi integrációjának előmozdításában a roma közvetítői funkció, az interkulturális mediáció alkalmazása bevett eszközzé vált. A funkció létezik, számos megjelenési formájára láttunk példát a projektek áttekintése során. A funkció megerősítésének szükségessége mind európai, mind pedig hazai stratégiai dokumentumokban megjelenik. Számos képzési program született a mediátorok alap- és tovább-képzésének biztosítására. Időszerűvé vált annak vizsgálata, hogy van-e létjogosultsága az interkulturális mediáció, mint önálló szakma megteremtésének. A szakma megteremtésének egyik alapkérdése, hogy a szakma gyakorlóinak képzése a hazai képzési rendszerbe hová illeszthető: az Országos Képzési Jegyzékbe, mint önálló, érettségire épülő szakképzés, vagy modulként, szakmai elágazásként, vagy részképesítésként lenne hozzáilleszthető releváns szakmákhoz, mint pl. családpedagógiai mentor, óvodai dajka, pedagógiai asszisztens, szociális asszisztens, egészségügyi asszisztens, stb. Másik megoldás lehet, hogy az általános mediátor szakmához hasonlóan, egy egyszerűbb akkreditációs eljárással, melyet miniszteri rendelet (63/2009. (XII. 17.) IRM rendelete a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről) szabályoz. A rendelet előírja a képzés minimális tartalmát és képző intézményre vonatkozó elvárásokat. A rendelet egy korábbi törvényhez kapcsolódik, ami pedig a mediátor szakma létrehozását, a mediátorok nyilvántartásba vételének szabályait tartalmazza (A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény).
Másik alapkérdés a foglalkoztatás rendszerszintű támogatása. Amíg az interkulturális mediátorok alkalmazása a projektek finanszírozásától függ, addig a roma integráció rendszerszintű támogatásában betöltött szerepük is esetleges marad. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek, jógyakorlatok vannak olyan szakmák, szakmai hálózatok állami finanszírozására, melyek kiemelten közhasznú társadalmi célok eléréséért működnek, pl. védőnői hálózat a csecsemők egészség-védelme érdekében, a hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) stb., és ezekhez hasonló módon finanszírozni az interkulturális mediátorok foglalkoztatását. Ebben az esetben a fenntarthatóság és az eredmények is számon kérhetővé, az állami szerep- és felelősségvállalás pedig megkérdőjelezhetetlenné válnának.
i
forrás: Pályázati felhívás az Európa Tanács roma mediátorokat továbbképző programjában való részvételre, http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/tarsadalmifelzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/palyazati-felhivas-az-europa-tanacs-roma-mediatorokattovabbkepzo-programjaban-valo-reszvetelre ii
Esélyek…. Esélynövelő roma koordinátorok foglalkoztatása iskolákban, pedagógiai asszisztens munkakörben, Ec-Pec Alapítvány, 2007, EQAL projekt zárótanulmány iii
Esélyek…. Esélynövelő roma koordinátorok foglalkoztatása iskolákban, pedagógiai asszisztens munkakörben, Ec-Pec Alapítvány, 2007, EQAL projekt zárótanulmány iv
A roma pedellusoknak mindenki szót fogad, Palágyi Edit, Magyar Nemzet online, 2003. június 06.
v
forrás: Pályázati felhívás az Európa Tanács roma mediátorokat továbbképző programjában való részvételre, http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/tarsadalmifelzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/palyazati-felhivas-az-europa-tanacs-roma-mediatorokattovabbkepzo-programjaban-valo-reszvetelre vi
Esélyek…. Esélynövelő roma koordinátorok foglalkoztatása iskolákban, pedagógiai asszisztens munkakörben, Ec-Pec Alapítvány, 2007, EQAL projekt zárótanulmány
