Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások
• Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002. (II.20) SzCsM – EÜM együttes rendelet tartalmazza. A jogszabály 1. sz. melléklete az építés-kivitelezési munkák elemeinek felsorolása mellett az épülettel, építménnyel kapcsolatos üzemeltetési tevékenységeket is tartalmazza. Pld. felújítás, javítás, karbantartás, tisztítás műveleteket. • Utóbbiak fontos tevékenységi körök, azonban időhiány miatt ezek részletes tárgyalására a mai találkozón nincs lehetőség.
1. Az építőipar helyzetének tényezők felsorolása:
bemutatása,
a
negatív
– Az elsődlegesen építőiparra jellemző sajátos konstrukció a vállalkozói (alvállalkozói) láncolatok kialakulása, – Különböző munkakultúrájú és szervezettségű vállalkozások dolgoznak egymás közelében, – Időszakosan cserélődnek a közreműködő vállalkozások, így a munkaterület személyi állománya is folyamatosan változik, – Az építőipari munka az időjárási viszonyoknak kitett munkahelyet jelenti, – Magas a baleseti gyakoriság, különösen az objektívnak tartott halálos baleseteké, – Magas az ellenőrzések száma és kiemelkedő a kiszabott bírságok összege is,
2. Az építőipar bemutatása:
gazdasági
helyzetének
– A korábbi évek folyamatos teljesítmény növekedése után 2007. – 2008. években jelentős visszaesés következett be. – Többlet kapacitások miatt kivitelezői túlkínálat alakult ki az építőiparban. – Romlott az építőipar nyereségessége, amely kedvezőtlenül befolyásolta a munkavédelmi terület költségráfordításait is.
3.
Munkahelyek biztonságosabbá, egészségesebbé tételével kapcsolatos lehetőségek és feladatok. –
– –
A 4/2002 (II. 20) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a kiviteli tervezéssel és tervdokumentációval összefüggő biztonsági- és egészségvédelmi terv színvonalas és a gyakorlatban hasznosítható módon történő elkészítése. Az építkezés kockázatkezelésének alapját képező kockázat értékelés elkészítése. A létesítménytől függően az építési munkák időtartamára biztonsági- és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatása.
– Biztonsági és egészségvédelmi koordináció végzése és jegyzőkönyvben történő dokumentálása. –A közreműködő vállalkozások (alvállalkozók) munkavédelmi szakembereinek indokolt jelenléte az építési munkahelyen és a technológiai tevékenységgel összefüggő munkavédelmi feladatok elvégzése.
4. A kockázatértékeléssel kapcsolatos feladatok tárgyalása: –
–
A kockázatértékelést a MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS VÉGREHAJTÁSÁRA kiadott (Munkaügyi Közlöny 2006/4. szám) együttes útmutatás alapján kell elkészíteni. Az útmutató a kockázatelemzés folyamatát, a munkáltatóra háruló munkavédelmi feladatokat rendszerbe, egységes keretbe foglalja és áttekinthetővé teszi az ezzel kapcsolatos tevékenységét.
– Az építőiparban a kockázatelemzést a következő területekre célszerű elvégezni: • A létesítmény kockázatelemzése, az építménnyel összefüggő kockázat felmérése és értékelése, • Résztevékenységgel, vállalkozói feladattal összefüggő kockázatértékelések elkészítése. Ezek jellemzően az építési munkák egy-egy szaktevékenységére vonatkoznak. • Építési technológiák, gépek – berendezések kockázatelemzése. A két előbbit minden esetben el kell készíteni, utóbbi akkor válik szükségessé, ha kiemelt technológiát (pld. alagút építés) vagy speciális gépet használnak az építési munkaterületen.
5. Kockázatértékelési folyamat végrehajtása. –
A legfontosabb tartalmi elemeket az együttes útmutató tartalmazza, amelyek a következők: • • • • •
•
A veszélyek azonosítása, A veszélyeztettek azonosítása, A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele, Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata, A fentieket kiegészítő és végigkísérő feladat. A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása,
–A létesítmény és a tevékenységek kockázatértékelését készítő személyek a következők lehetnek: • • • • •
Munkavédelmi szakember, Foglalkozás– egészségügyi szolgálat szakembere, Felelős műszaki vezető, vagy építésvezető, Munkahelyi mérnök, Termelésirányítók, (pl. művezetők)
Az építési munkahely irányítóinak közreműködése lehetőséget biztosít a technológia, a beépítésre kerülő anyagok, valamint az építési környezet teljes körű megismerésére. – Az építési munkaterület kockázatértékelésének elkészítésében közreműködő munkahelyi irányítók a felhasználás során több információval rendelkeznek a lehetséges veszélyekről, a munkavédelem és a munkaegészségügy területén. Ez a megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző munkaműveleteknél kedvezőbb legyen a dokumentált feladatok végrehajtásának készsége.
6. Az építőipar kiemelt veszélyei, védelmi módok. Az építőipari tevékenységek többsége veszélyes munkák körébe tartozik. A továbbiakban a leggyakrabban előforduló veszélyek egy részét kívánom bemutatni a baleseti gyakoriság szerint. 6.1.Leesés, beesés elleni védelem A kollektív műszaki védelmet előnyben kell részesíteni az egyéni védőeszközök alkalmazása helyett. Műszaki védelem módszerei: – Lefedés, – a leesést megakadályozó korlát elhelyezése, – védőháló alkalmazása
Egyéni védőeszköz használatával: – helyzetrögzítő munkaöv, – Testhevederzet, – zuhanásgátló berendezés,
6.2
Földmunkák biztonsági követelményei függőleges földfalnál
Védelmi mód alkalmazása rézsűvel
Függőleges elemkiosztású dúcolás
Vízszintes elemkiosztású dúcolás
Táblás-dúcdobozos dúcolat
Dúcdoboz süllyesztése
Szintkülönbség, áthidalók támasztó létra bemutatása
Szint-különbség áthidaló lejtő
6.4. Közlekedési utak kialakítása: szélesség: – egyirányú közlekedés 0,6 m, – egyirányú közlekedés anyagszállítással 1,0 m, – kétirányú közlekedés anyagszállítással 1,5 m,
6.6. Építési állványok •
homlokzati
• vízszintesen mozgatható
• munkaállások fém kis bak
• fa kis bak
6.7. Bontási munkák Az előzetesen készített bontási terv alapján kell végezni. Meg kell határozni a bontás sorrendjét, módját, a megmaradó szerkezet megtámasztásához használandó építési segédszerkezeteket, valamint a bontott anyagok elszállítását.
7. Az építőipari veszélyek csökkentésére javasolt intézkedések: – A biztonsági előírások, ezen belül leesés elleni védelem, előre szervezetten folyamatosan történő betartása, – A létesítmény és a résztevékenységgel összefüggő kockázatértékelés betartása, – A fővállalkozó és a közreműködő vállalkozók (alvállalkozók) munkavédelmi szakemberei továbbképzésének megoldása,
• Mérlegelhető lehetőségek: – továbbképzések tartása, amely az építőipar speciális követelményeivel foglalkozik, – továbbképzés tartása, amelyet követően a résztvevők vizsgát tesznek az ismertetett anyagból, – a munkavédelmi szaktevékenység folytatásához 5 évenként kredit-rendszerben működő folyamatos továbbképzések tartása,
