2015.
9. SZÁM
A LAP INGYENES TERJESZTÉSÛ
A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HAVONTA MEGJELENÔ HÍRLAPJA • XXVI. ÉVFOLYAM
Ismert és ismeretlen magyar hôsök ünnepe L
Minden állami ünnepen elhangzik az a szónoki kérdés, mit jelent a mai ember számára egyik vagy másik jeles alkalom. A szónokok többsége aztán közhelyek sorozatával igyekszik saját világnézete vagy pártjának ideológiája mentén kisajátítani elôdeink, ôseink tetteit. Augusztus 20-án is kötelességszerûen soroljuk fel, hogy az ezeréves magyar államot, a kereszténység felvételét, az új kenyeret ünnepeljük – közben azonban alig vesszük észre, hogy ünnepeink kiüresedôben vannak. A hétköznapok fejvesztett rohanásában megfeledkezünk a piros betûs esemény fontosságáról, ünnepélyességérôl. Csak a szabadnapot látjuk benne, amikor meg lehet tölteni a wellness szállodákat. Pedig mi is tehetünk azért, hogy ezt a tendenciát megállítsuk, és évrôl évre egyre többet gondoljunk dicsô elôdeinkre. És nem csupán az ünnepeken, de baráti vagy családi körben szintén felidézhetjük ôseink érdemeit. Ellátogathatunk esetleg Rákóczi Ferenc kassai vagy akár a Hunyadiak gyulafehérvári sírjához. Szent István érdemeit nem lehet elégszer méltatni. Ô volt az, aki államvallássá tette a kereszténységet, amely kereszténység aztán ezer éven keresztül megtartotta a magyarságot a Kárpátmedencében. István király, legyôzve Koppányt, Gyulát, Ajtonyt, erôs központosított hatalmat alakított ki, és megszervezte a vármegye rendszert, ami máig alapja a közben szétszakított országrészek közigazgatásának. Szent István legnagyobb érdeme azonban az, hogy függetlenséget és tekintélyt biztosított népének. Nem kereste egyik vagy másik nagyhatalom kegyeit, nem hódolt be senkinek sem. I. István példájából, fiának írt intelmeibôl iránymutatást nyerhet a ma embere is. Az ellaposodó családi kapcsolatok, a fogyasztói szemlélet mindenek felettisége, meghamisított történelmünk feltétel nélküli befogadása veszélyes lejtôre tolja a magyarság szekerét. Megmaradásunk záloga viszont az, hogy erôt merítsünk szent királyunk tetteibôl, és ne mondjunk le egy talpalatnyi földrôl sem, melyet a magyarok vérrel öntöztek ezer éven át; és ne hagyjuk magukra a kisebbségben élô magyar testvé-
Barotai Endre katolikus plébános, Bálint Klára református és Németh Mihály lelkipásztor megáldja, illetve megszenteli az új kenyeret
reinket, hiszen nélkülük a nemzet lélekszámának apadása sem állítható meg. Augusztus 20-án az egész magyar hazát is ünnepeljük, mely számomra és, bízom benne, egyre többek számára nemcsak a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét, a Tiszántúlt jelenti, mert a haza nem eladó. A magyar haza része a Vereckei hágó, a Kopácsi rét, a Csallóköz, Árva vára, a Mezôség, a gyimesi patakország, a lendvai szôlôhegy. Mert „amirôl nem mondunk le, az mindig a miénk marad”! És ünnepeljük a magyar hazában lakó ismert és ismeretlen hôsöket: nagy királyokat és világhírû tudósokat, bajvívó vitézeket és dolgos parasztembereket, példát mutató tanárokat és szorgos munkásokat – minden magyart és nemzetiségit, aki Szent István mûvét hazájának tekinti, és jobbá tételéért fáradozik. Augusztus 20-án együtt ünnepeljük a
köztünk élô, a városért és Önökért tevékenykedô pedagógust, egészségügyi dolgozót, sportolót, vállalkozót, lelkészt, aki teljesítményével elismerést érdemel. Munkájuk, áldozatvállalásuk révén fejlôdik városunk, gazdagodik közösségünk. Maglód újra és újra bebizonyítja, hogy az összefogásra építô városfejlesztés meghozza a gyümölcsét. Itt, a fôváros keleti kapujában egyre színvonalasabb szolgáltatásokkal és épített környezettel, az ország fejlôdéséhez is hozzájárulva tesszük a dolgunkat. Kívánom, hogy Szent István örököseiként sikeresen kerüljük ki a globális csapdát, mellyel az államok függetlenségét kívánják megszüntetni, mert szent királyunk alkotásának örökké fenn kell maradnia. Tabányi Pál polgármester
A 2015. esztendô maglódi kitüntetettjei: Ádám László, Simon Barbara, Jutasi Miklós, Kertész Ferenc, Kertész Judit, Bálint Klára, Bácskainé Lakner Erika, Rácz Gyula
2
VÁROS
Ádám Lászlót a maglódi súlyemelô sport fellendítéséért Kertész Károly-díjjal tüntették ki. Ádám László edzô, a Maglódi Torna Club szakosztályvezetôje, a Teleki László Gimnázium testnevelô tanára. Gyerekkorától sportol: 8 évig versenyszerûen birkózott, majd áttért a súlyemelésre. 1968-tól a felnôtt mezôny meghatározó versenyzôje volt, több országos versenyen szerzett dobogós helyet. Sportolói pályájának csuklósérülése vetett véget. Az edzôi képesítés megszerzése után élvonalbeli kluboknál (Budapesti Honvéd, Csepel, MTK) nevelt magyar bajnokokat, olimpiai helyezetteket. 1980 óta a súlyemelô szövetség edzôbizottságának tagja. Pecznyik Gábor távozása után vette át Maglódon az iskolai diáksport keretein belül mûködô súlyemelôk irányítását, akik hamarosan csatlakoztak az MTC-hez, hogy részt vehessenek az országos bajnokságban. Tudását új egyesületében is nagyszerûen kamatoztatta. Tanítványai országos versenyeken szerepeltek a legjobbak között. Vincze László és Meizl Máté személyében ifjúsági magyar bajnokokat nevelt, az MTC pedig az országos ranglista 18. helyére került. Következetesen, 70 éves korát meghazudtoló fiatalossággal maga is edz, mert vallja: az ember addig él, ameddig mozogni tud.
Bácskainé Lakner Erika odaadó védônôi munkáját Pápes Tibor-díjjal köszönték meg. 1981-ben végzett az Egészségügyi Fôiskola védônôi szakán. Friss diplomájával a XVI. kerületben helyezkedett el. Néhány év múlva Maglódra költözött, 1987 novemberétôl itt folytatta hivatását. 1996-ban családgondozó szakvédônô oklevelet is szerzett. Bácskainé Lakner Erikát hamar megszerette mindenki. Közvetlen emberi hozzáállása, fiatal korát cáfoló szakmai tapasztalata, körültekintô gondoskodása bizalmat ébresztett a gyermekáldást váró és kisgyermekes családokban. Ô pedig nemcsak a kismamákat, néha tétova édesanyákat segítette át a kezdeti nehézségeken, hanem közel 30 éves maglódi tevékenysége során számos pályája elején álló védônô hallgató is rengeteg hasznos útravalót kapott tôle. Kiegyensúlyozott, nyugodt természete példa kollégái elôtt. Bácskainé Lakner Erika kiemelkedô teljesítményt nyújt a 100 éves Védônôi Szolgálat tagjaként, de Maglód életében
Maglódi példát Augusztus 20- án a MagHáz-beli városi ünnepségen kitüntetéseket és szakmai díjakat. szintén meghatározó, aktív személyiség. Szinte nincs olyan közéleti esemény, ahol ne látnánk szorgoskodni: mesével kápráztatja el a gyerekeket a Mesenapon, a karácsonyi ételosztásnál segédkezik, vagy éppen a Magdala kórus tagjaként jótékonysági koncerten vesz részt. Otthon pedig gondos háziasszonyként áll helyt egy meleg, szeretô családban, 2 felnôtt gyermeke és férje örömére.
Jutasi Miklóst Maglód kulturális életében kifejtett, kimagasló tevékenységéért jutalmazták Domján Edit-díjjal. A Vermesy Péter Mûvészeti Iskola óraadó mûvésztanára a konzervatórium után felvételt nyert a Belgiumi Királyi Akadémiára, de ô itthon akart élni és dolgozni. Jelenleg furulya és fuvola tanszakos diákokat oktat, korábban szaxofont is tanított. Oldott légkörû óráit meghatározza, hogy jó kapcsolatot alakít ki növendékeivel és szüleikkel egyaránt. Módszereit a tanítványok képességéhez és szorgalmához igazítja, a követelményeket egyénre szabja. Legtehetségesebb diákjait akkreditált versenyeken dobogós helyezésekkel jutalmazzák. A szakirányú továbbtanulást választókat idén is sikeresen készítette fel a legjobb budapesti középiskolák felvételijére. Jutasi Miklós rendszeres fellépôje városunk évente megrendezett, rangos fesztiváljának, a Vermesy Mûvészeti Napoknak, ahol tanítványai szintén sikeresen szerepelnek. Több fúvószenekart alapított és vezet, amelyek tagjaival tekintélyes rendezvényeken vesz részt. Néhány éve támogatást kért a mûvészeti iskola vezetésétôl is egy fúvós zenekar megalapításához. A terv kitûnôen valósult meg: a Vermesy Fúvószenekar azóta városi zenekarként tevékenykedik. A karvezetô érdeme, hogy a mûvészeti iskola diákjai mellett külsô tagokkal is megerôsítette az együttest, be tudta vonni a munkába az itt élô, hangszeren játszó felnôtteket: szülôket, kollégákat is. A zenekar rendszeresen fellép ünnepségeinken, repertoárja évrôl évre bôvül. Tudásuk híre messzebb is eljutott, pl. az Árkád üzletház adventi vásárának több éve elôadói.
Kertész Judit kimagasló oktatónevelô munkáját Sereg Gyula-díj adományozásával ismerték el. Maglódi családban született, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett. A Maglódi Általános Iskola kérésére vállalkozott arra, hogy képesítés nélküli nevelôként helyben helyezkedjen el fl974ben. A tanítóképzô fôiskolát Jászberényben végezte el, majd katonatiszt férjét követve Kiskôrösön és Cegléden dolgozva széleskörû pedagógiai szakmai tapasztalatokra tett szert. fl985-tôl már ismét Maglódon tanított. 40 éve áll közalkalmazotti státusban, jubileumát a pedagógusnapon ünnepelte meg. Munkáját a szülôk és vezetôinek megelégedésére, színvonalasan látja el. Mély szakmai ismeretekkel rendelkezik, óráira példásan felkészül, a legkorszerûbb pedagógiai módszerek felhasználásával. Folyamatosan képzi is magát: fl998-ban közoktatási vezetô szakvizsgát tett a Mûszaki Egyetemen, azóta pedig számos szakmai, vezetôi, informatikai továbbképzést teljesített. Pedagógiai munkásságára és szakmai tapasztalataira alapozva fl994-ben kapott felkérést az általános iskola igazgatóhelyettesi feladatinak ellátására az alsó, majd a felsô tagozaton. Racionális gondolkodása, a pedagógusok és a szülôk alapos ismerete számos szakmai feladat sikeres megoldását eredményezte. Munkájában mindig megbízható, kollégái, tanítványai számíthatnak rá. Valamennyi döntését a diákok érdekeinek szem elôtt tartásával hozza meg. Pedagógiai hitvallását jól kifejezi egy általa készített szakmai beszámoló Váci Mihály-idézete: „Ha nehéz is: / te élj tiszta tüzeidben / Rajongó kín segítsen / Nincs más életed, hát ezért is, / és mert minden szegény, kis / bajai ellenére / a lélek száll, vergôdik a fényre: / lobog, sóvárog, ég, hisz, / hogy föld, pokol, ég között futva / mégis / tenger felé visz keserû búvópatak útja.”
Kertész Ferenc kiemelkedô sporttevékenységét szintén Kertész Károly-díjjal jutalmazták. A maglódi születésû, 5 danos karate mester általános iskolás kora óta sportol, gyerekkorától foglalkozik a karatéval.
2015. 9. SZÁM
mutatók átadták a helyi Nemzetközileg is ismert és elismert szakember, több alkalommal járt Izraelben, hogy ottani mesterektôl tanulhasson. Több mint 25 éve dolgozik Maglódon. Magas szintû edzések tartásával elérte, hogy az érdeklôdô fiatalok és felnôttek ne a fôvárosba járjanak sportolni. Sôt, a helyzet megfordult: Budapestrôl és a Maglód környéki településekrôl jönnek át nap mint nap az edzéseire. Tanítványainak száma közel fl00 fô. Amikor az egyébként tradicionális karatét még versenyszerûen oktatta, a szintén maglódi Feró Vilmos a kezei alatt lett Európa-bajnok. Kertész Ferenc olyan hasznos tagja településünknek és a sportnak, aki komoly értékeket közvetít gyerekeknek, felnôtteknek egyaránt. Rendszeresen szervez edzôtáborokat helyben és országszerte, melyek népszerûek minden korosztály tagjai között.
Simon Barbara Maglód kulturális életében kifejtett kimagasló tevékenységét ugyancsak Domján Edit-díj adományozásával ismerték el. A Vermesy Péter Mûvészeti Iskola mûvésztanára sokoldalú pedagógus, iskolai tevékenysége is sokszínû. Zongorát, szolfézst tanít, és a hangszeres tanulók kíséretét, korrepetálását is ellátja fél állásban. Pedagógiai tevékenységét a tanítványokhoz fûzôdô kiváló kapcsolat jellemzi. Közülük sokan szerepeltek a regionális zongoraversenyeken, rendszerint arany vagy ezüst minôsítéssel. Szolfézsból az egyik legfelelôsségteljesebb feladatot végzi: a szakirányban továbbtanulni kívánó diákok felkészítését. Kiváló eredménnyel és hatékonysággal dolgozik: eddig minden jelentkezôt felvettek az adott zenemûvészeti szakközépiskolába. Simon Barbara nem pusztán a mûvésztanár kollégákat kíséri odaadó rendszerességgel zongorán, pl. a Vermesy Mûvészeti Napokon, hanem e fesztiválok állandó, sôt egyik legaktívabb fellépôje. Egyházzenei végzettségének köszönhetôen sokszor örvendeztette meg a közönséget ihletett orgonajátékával is. Több alkalommal adott már önálló koncertet kollégáival a Mûvésztanárok hangversenyei c. sorozat keretében. Egyik megálmodója és fô szervezôje a gombai zeneiskolával felváltva rendezett Regionális Zongoraversenynek, mely az évek alatt a körzet zongoristáinak jegyzett versenyévé vált. A Mácsainé Szegô
VÁROS Klárával évek óta közösen vezetett alsós Kóruskával rendre nagy sikert arat a városi ünnepségeken és a környékbeli települések rendezvényein. Létrehozta és nagy odaadással vezeti a Magdala Városi Ökumenikus Kórust, melyben az énekelni vágyók megízlelhetik az együtt éneklés szakrális varázsát. Elôadásaikat a magas zenei színvonal mellett a teremtô Isten felé irányuló hála és a kórusból áradó életöröm egyaránt jellemzi, ami mindig magával ragadja a hallgatóságot.
Bálint Klára lelkipásztor példaértékû, több évtizedes közösségépítô munkáját és aktív közéleti szerepvállalását Maglódért Emlékérem kitüntetéssel köszönték meg. Jászberényben, egy ötgyermekes református lelkipásztor család 2. gyermekeként született fl960-ban. A debreceni és a mohácsi gimnáziumi éveit követôen a Budapesti Teológiai Akadémián tanult tovább. A kitûnô eredménnyel letett lelkészképesítô vizsga után egy évig a Zürichi Egyetem ösztöndíjasa volt. fl987 óta él Maglódon. Elôbb helyettes lelkészként szolgált, majd 25 évvel ezelôtt egyhangúlag lelkésszé választották a maglódi, ecseri, mendei, sülysápi reformátusok. Fiatalos lendülettel kezdte meg szolgálatát, a gyülekezet lelki életének gondozása mellett jutott ideje az iskolai hittan, az ifjúsági kör és a nyári táborok szervezésére is. Mindig nyitott volt a határon túlról érkezett testvérek problémáira. Aktív szereplôje lett a helyi közéletnek is. fl990-tôl 20 éven át független önkormányzati képviselôként dolgozott. Több ízben vezette a szociális bizottságot, egy ideig az alpolgármesteri posztot is betöltötte, 20fl0 óta a polgármesteri tanácsadó testületet vezeti. Önkormányzati munkáját a józanság, a megbékélésre való törekvés jellemezte. Gyermekei megszületésével még szorosabbá vált kapcsolata Maglóddal. A tudásvágy, az ismeretszerzés fontos része életének. Mentálhigiénés, biblio- és szomatodrámás képesítései szervesen illeszkednek lelkészi munkájához és a rászorultakkal való foglalkozáshoz. Egyszer így fogalmazott: „Nekem mindig az volt a legfontosabb, hogy az igehirdetésben találkozzunk, és együtt haladjunk lépésrôl lépésre. Együtt szeretnék lenni az emberekkel örömükben és sírásukban, a keresztelésnél és a koporsó mellett, de akár a szüreti bálban is. Együtt gondolkodni, töprengeni; (ha éppen úgy adódik) együtt ácsorogva várakozni, majd közösen akár tovább lépni; meg örvendezni, meg egymást megölelni.” Példaértékû tulajdonsága a hûség is. Állhatatosan ragaszkodik szolgálati helyéhez, ezzel együtt a városhoz. „Én Maglódra hazaérkeztem” – szokta mondogatni.
3 A prédikációkban szeret igazán kibontakozni, mégis valódi jó gazda módjára kezeli a rábízott egyházközségi javakat is. Vezetésével felújították a parókia épületét, és a templom folyamatos átalakításokon esett át: kicserélték a teljes födémet, új fûtési rendszert alakítottak ki, megújult a templombelsô és gyülekezeti ház épült.
Rácz Gyulát a település megszépítéséhez nyújtott önzetlen munkájáért és a közösségi életében kifejtett tevékenységéért szintén Maglódért Emlékéremmel tüntették ki. Püspökladányban született fl963-ban, egy éves korában költöztek ide. Budapesten járt építôipari szakközépiskolába, technikusi végzettséget szerzett. A kômûves szakmát édesapja szerettette meg vele, így a református templom építésében már gyerekként részt vett. A családi hagyományt ápolva, fl98fl óta vállalkozóként dolgozik. 3 évtizede számos középület építésén, felújításán munkálkodott. A ’80-as években társadalmi munkában vett részt a nyaralói óvoda és a tanácsháza elkészítésében. Az utóbbi évek városszépítésében is az élen járt. Az Ereklyés Országzászló építési munkálatait és az I. világháborús emlékmû felújítását önkéntes felajánlásként végezte. Rácz Gyula a közösségi élet legaktívabb tagjai közé tartozik: egyik fô szervezôje a Kárpát-medencei Magyarok Találkozójának. Nem pusztán segítôkész, akire mindig lehet számítani, de elsôként jelentkezik a hívó szóra. A legkülönfélébb intézmények, civil szervezetek bízhatnak meg szakértelmében, önzetlenségében. Ha kell, pincebútort készít a MagHáznak, ha kell, részt vesz a szüreti rendezvények lebonyolításában, ha kell, segédkezik a karácsonyi szeretetcsomagok kihordásában vagy az ingyen konyhán, az ételfôzésben. Szívén viseli a testvér-települési kapcsolatok ápolását, maga is szívesen fogad vendégeket a házába. Nyitott, jó szívû, jó indulatú, igazi közösségi ember. Szabadidejében szívesen túrázik. Híres a régi tárgyakhoz, bútorokhoz fûzôdô vonzalmáról. A Helytörténeti Gyûjtemény létrehozásakor adományaival gyarapította a múzeumot. Szeretô családja, felesége és 3 gyermeke mindenben támogatja ôt. A képviselô-testület idén nem élt a díszpolgári cím adományozási jogával, és nem adta ki sem a Dobozi István-, sem a Dóra Tivadar-díjat (elôbbivel a közigazgatásban-közszolgálatban, utóbbival a mûszaki életben kifejtett kimagasló tevékenységért fejezhette volna ki a város az elismerését).
4
ÖNKORMÁNYZÓ
Egészségügyi gondok, költségvetési gondolatok L
Az augusztus 27-i önkormányzatiülés fl7 napirendi pontját egészségügyi témákkal kezdték tárgyalni. Gyömrô augusztus 7-i (egyhangú) határozatával indokolás nélkül, rendes felmondással kilépett a közösen fenntartott háziorvosi ügyeleti rendszerbôl. A hírek szerint Ecsernek azt ígérték, ugyanolyan feltételekkel társulhat a Gyömrô-központú, Mendét is magába foglaló új ügyelethez. Maglód vagy egyedül maradva fizeti a teljes ellátást, netán új pályázatot ír ki, vagy állja a kilépéssel támadt különbözetet. A képviselôk meghallgatták az egészségügyi delegáció élén érkezô dr. Papp Lászlót. A cégvezetô sem kapott tájékoztatást a döntés indokairól. Elmondta, hogy „sok probléma és félreértés volt” Gyömrôn, ahol az ügyeleti idô 40%-át töltötték. Papp dr. szerint a kiválás (ha Ecser marad) kb. havi 3–500 ezer Ft közötti pluszköltséget okoz. A polgármester felkérte, pontosítsa a számításokat, és tegyen javaslatot a kiesô infrastruktúra pótlására. A város jól mûködô ügyelet fenntartásában érdekelt. Megszavazták az egységes háziorvosi szerzôdésekrôl szóló javaslatot, de aláírás elôtt még visszatérnek rá, mert a praxisjog átadása miatt már van aláírt szerzôdés, de az ügyeleti helyzet miatt nem minden orvos tudott a kérdéssel foglalkozni. Napirenden kívül szólalt fel FalusiTóthné Koller Ilona, az egészségügyi bizottság elnöke a nyár közepén a várost ért bûzhatás miatt. A közigazgatási szünetben nem tudott illetékeseket elérni. Mi a teendô, kérdezte, ha a hôségben több mint egy hétig trágyaszagtól bûzölög a város? Margruber János jegyzô arról számolt be, hogy a megyei kormányhivatalnál folyó eljárásban vizsgálják a felelôsséget, augusztus végére ígértek határozatot: „tetemes bírság várható” (a döntés lapzártáig nem érkezett meg). A testület megtilthatja a szennyvíziszapot trágyakénti alkalmazását, de errôl nem szükséges külön rendelet. Marton Gábor többször járt a határban, szerinte a bûz volt a legkisebb gond. Mivel a földrész hosszú, napokig hordták az „anyagot”, és a végigrakás után szántották be. [A szennyvizek és szennyvíziszapok mezôgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szerint „a szennyvíziszapot a talaj felszíne alá kell juttatni, vagy felszíni kijut-
Jól halad az Eagle Industry Hungary Kft. maglódi beruházása. A bokrétaünnepségen az Eagle és a kivitelezô Takenaka vezetôi, Toshiyuki Yamaguchi (zakóval) és Hideki Kitaori, közöttük Galaskó Gergely ügyvezetô és Tabányi Pál polgármester
tatás esetén szikkadás után haladéktalanul be kell dolgozni” 8. § (4) bekezdés – a szerk.] A közigazgatási szünetben a mezôôri szolgálat is szünetelt, a testület pedig már másodszor tárgyalta a fejlesztés lehetôségét. Jenei Péter, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság elnöke kifejtette: új mezôôri státus kialakítására nincs pénz, de fejlesztésre, korszerû GPS és vadkamera beszerzésére 200 ezer Ftot javasolt fordítani. Felkérte Telek Tamást, a Tefü vezetôjét, számolja ki, mekkora költséggel jár a határbeli szemét halaszthatatlanná vált elszállítása. Marton Gábor szerint át kell gondolni a további fejlesztéseket, mert jelen feltételek mellett (a 2 határterület elkülönül) „a mezôôr nem tudja teljességgel ellátni a munkáját”. A testület megszavazta bizottsági elnök javaslatait, és felkérte a jegyzôt, vizsgálja meg, a 2016. évi költségvetés lehetôvé teszi-e a személyi fejlesztést. Egy szántóterület átminôsítési kérelme is terítékre került. Az M0 körgyûrû 45. lehajtójának K-i oldalán fekvô 1 ha-os terület gyömrôi tulajdonosa gazdasági átsorolást kért, hogy telephelyet létesíthessen, tárolási és ipari tevékenységet végezhessen. Az új településszerkezeti terv is az agrárjelleg megôrzését tartalmazza, így a képviselôk elutasították az átminôsítést, de nem zárták le az áthidaló megoldások keresését. A költségvetés módosítását a kötelezô elôirányzat-változások indokolták, de beruházások miatt is szükségessé vált az
átcsoportosítás. 10 millió Ft-ot fordítanak felújításra, ez a rendôrôrs belsô munkálatait fedezi, megoldja az Aradi utcai közösségi ház tetôcseréjét, finanszírozza a régi mûvelôdési ház tetô- és ablakcseréjét, és önerôként hozzájárul a Maglódi TC öltözô-felújításához. A roma önkormányzat által az Ady E. u.-i volt óvodaépületben használt helyiségbôl tornaszobát alakítottak ki a 4. osztályosok számára a Decathlon áruház 5 millió Ft-os támogatásából. Helyette a korábbi vízi közmû ingatlanát használhatják. Az elôzô ülésen elhalasztották a döntést arról az Eötvös u.-i ingatlanról, melyre az egyik szomszéd 7 millió Ft-os ajánlatot tett. Az értékbecslés 1,7 millióval nagyobb árat állapított meg, és a másik szomszéd is bejelentkezett. A testület az elsô ajánlatnál jóval magasabb áron kívánja értékesíteni a telket. Ingatlangazdálkodási téma volt még a Dózsa Gy. utcai egykori iskolaépület sorsa, amit egyedi hatósági ügyeket is tárgyaló zárt ülésén tárgyalt a testület. Vita nélkül fogadták el a Tefü, a Maglód Projekt és a MagHáz költségvetésének I. félévi teljesítésérôl szóló beszámolókat. A testület szintén egyhangúlag támogatta Baár Pál ezredes monori rendôrkapitányi kinevezését (interjúnk a 8–9. oldalon). A Napsugár Óvoda 2015–2016. évi munkaterve sem kapott ellenszavazatot. Nyílt közbeszerzést írnak ki a kommunális hulladék ártalmatlanítására, ez 1,5 évre szól majd, és a képviselôk felkérték a Tefüt, ez alatt dolgozza ki a korábbi bánya költségcsökkentett rekultiválását (a cég bevételeinek 70%-át kell kifizetni a lerakásért). Megtakarítást egy átrakó állomással és a szelektálással lehet elérni. Megszavazták, hogy a 2016–17. évi „villamos energia évre” a város csatlakozzon a független energiabeszerzési szakértô Sourcing Hungary Kft. és a közös feladatokat koordináló Biatorbágy mint gesztor által szervezett csoportos villamosenergia-beszerzési közösséghez. Az elôterjesztés szerint a részvevôk akár 20–25%os csökkentést is elérnek, a közös feladatok ellátásáért pedig utólag, a megtakarítás 30%-ával kell fizetni. Több mint tucatnyi Pest megyei település szerzi be így az áramot.
5
ITT VAN AZ ÔSZ, ITT VAN ÚJRA
2015. 9. SZÁM
Hosszú Tibor iskolaigazgatót, a képviselô-testület Kulturális, Oktatási és Ifjúsági Bizottságának elnökét kérdeztük a tanévkezdésrôl. – Milyen változásokra számíthatunk idén? Hosszú Tibor: Ismét egyel emelkedett az osztályok száma, ezzel a létszám is nôtt: már 900 fölött van (több mint 300 a mûvészeti tagozatos diák). Komoly feladat a feltételek biztosítása. Önkormányzati támogatással egy új termet alakítottunk ki a felsô tagozaton, így öt 5. és négynégy 6–8. osztály kap helyet a központi épületben. A kerettanterv bevezetése a 3. és a 7. évfolyamnál tart. Megnövekedett a gyerekek óraszáma: a kötelezô hittan/erkölcstan plusz órákkal jár. A testnevelés szükségletei nagy gondot okoztak tavaly is, de idén válik valamennyi évfolyamon mindennapossá. A központi iskolában egy nap 20 osztálynak van torna órája. Egy Decathlon-pályázaton 5 millió Ft támogatást nyertünk a testnevelés feltételeinek javítására. Ebbôl egy tornaszobát és öltözôket tudtunk kialakítani. A berendezést a KLIKK biztosította. Itt elsôsorban statikusabb mozgás lehetséges, pl. az erô- és képességfejlesztés. Az ötödikesek 9 alkalomból álló úszásoktatáson vehetnek részt 2013 óta, a KLIKK jóvoltából, ez a program is folytatódik. – Az iskola hol helyezkedik el az országos ranglétrán? HT: A továbbtanulási adatok hasonlóan alakulnak, mint máshol: a 8. osztályosok 40-40%-a gimnáziumot és szakközépiskolát választ, 20% szakiskolát. Az mutatja inkább az iskola erejét, hogy volt olyan tanulónk, aki az írásbeli felvételit fl00%-ra oldotta meg, míg az országos átlag 50% körüli. A kompetenciamérések és a felvételi eredmények szerint, ha a szülôi háttér megfelelô, akkor az iskola is tudja biztosítani, ami a gyerektôl elvárható. Ilyenkor jelentkezik a hozzáadott pedagógiai érték. Folytatjuk ennek érdekében a mentor iskolai programot, amihez módszertani
Iskolakezdés és hozzáadott pedagógiai érték bemutatók tartoznak. Szakmai mûhelyfoglalkozásokat tartunk, ahová más iskolákat is meghívunk. Idén is pályázunk a nemzeti tehetség programban, ahová szeretnénk a mûvészeti iskolával bekapcsolódni. Felvettük a kapcsolatot egy passaui 8 évfolyamos középiskolával, velük is a mûvészeti vonalat szeretnénk erôsíteni, meghívtuk ôket a Vermesy-napokra. – Megalakult a helyi Kábítószerügyi Egyeztetô Fórum. Az iskola mekkora figyelmet fordít a szenvedélybetegségek veszélyeire való figyelemfelhívásra? Mennyire érintettek a diákok? í HT: Abban bízunk, hogy ez nem jellemzô az általános iskolás gyerekekre. A korosztály viszont veszélyeztetett, ezért felhívjuk a figyelmet a drog- és alkoholfogyasztás, a dohányzás ártalmaira. Minden évben van drogprevenciós programunk. Idén is megtartják az osztályfônökök az 5 órás Életvezetési ismeretek címû, tavaly indított programot. El szeretnénk érni, hogy a fiatalok nemet tudjanak mondani. A támogatásra szoruló gyerekeket erre specializálódott alapítvány segíti: gyógyulófélben lévô és meggyógyult fiatalokat küldtek hozzánk, akik a 7–8. osztályosoknak tájékoztatást tartottak, és a zenekaruk is fellépett. A KEF helyi sportágválasztó rendezvényéhez az iskola is kapcsolódik: a testnevelô tanárok mozgósítják a gyerekeket, és sportolási lehetôséget biztosítanak számukra. A gördeszka pálya célja is az, hogy segítse lekötni a fiatalok energiáit, fantáziáját. Ha van 8–10 tanuló, aki ott intenzíven sportol, már megérte a pénzét. Egy Henter Katalin tanárnô által kitalált program az esti, veszélyeztetett idôszakot fedné le: havonta egy szombat este 7 órától, sportos, játékos foglalkozást biztosítunk akár egész éjszakára a 14–18 éves korosztálynak. Jöjjenek el, érezzék jól magukat! Fajka Szilvia
Itt az idô!
Itt az idô, kedves Szülôk, óvodakezdés a gyermekeknek a Napsugár Óvodában is. Megpróbáltatásnak tûnik ez újaknak, régieknek egyaránt, de aggodalomra semmi ok! Beszélgessenek sokat csemetéikkel, sétáljanak el mindennap az óvoda felé, válaszoljanak a gyermek által feltett kérdésekre – de csak ôszintén! Az elválás mindkét „félnek”, szülônek, gyermeknek nagyon nehéz. Jó tanácsom az, hogy a búcsúzkodás az elsô idôben, mikor már a gyermek egyedül marad, minél rövidebb legyen. Az anyák hajlamosak együtt „pityeregni” csemetéjükkel. Nem is gondolják, hogy a gyermek a
szülôi bizonytalanságot érezve, kihasználja a helyzetet, és akár hetekig is elhúzódhat az óvodába való beszokás. A szülôk bízzanak az óvó nénikben, dajka nénikben, és ezt közvetítsék gyermekeiknek. Nagy a felelôssége a családnak, és az óvoda dolgozóinak is. Az elsô napok nagymértékben meghatározzák a gyermek jövôjét a közösségben. Szeretettel várjuk új óvodásainkat és azokat a „régi” gyermekeinket, akik nyári szüneten voltak, szeptember fl-jétôl a Napsugár Óvodában! Vanczák Csilla, intézményvezetô-helyettes
Egy új tanterem az egykori óvodaépületben
Ideális létszámmal A 2015/16-os évben induló csoportok, az új óvodának köszönhetôen, már az ideális 25 fôvel tudnak kezdeni. A klenovai óvoda átadásáig, az új óvodavezetônek és 1 csoportnak is helyet ad a Hétszínvirág Óvoda. Az igazolatlan hiányzások szabályozása szigorodott, a kellemetlenségek elkerülése érdekében a szülôk ne csak a Projekt Kft.-nél mondják le az ebédet, hanem, tájékoztassák az óvodát is a gyermek hiányzásának okáról. Szeptember fl-jétôl kiterjesztették az ingyenes étkezésre jogosultak körét a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülôkre; a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élô gyermekekre; azon egészséges gyermekekre, akiknek a családban nevelkedô testvérük (életkortól függetlenül) tartósan beteg vagy fogyatékos; akiknek a családjában 3 vagy több gyermeket nevelnek; akiknek a nevelésbe vételét elrendelte a gyámhatóság; akiknek a családjában az 1 fôre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelezô legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) összegének 130%-át (89 408 Ft). Minden esetben nyilatkozni kell, az ûrlap letölthetô az óvoda honlapjáról, vagy kitölthetô a Projekt Kft.nél. Szabó Istvánné, óvodavezetô A Lövéte utcai óvoda pedagógusai elsô szülôi tájékoztatójuk után. A kivitelezô néhány hetet csúszik az óvodaátadással
6
K O R – H ATÁ R
Kettôs ünnep 18 éves a mûvészeti képzés – Filharmónia születik Hosszú Tibor a Vermesy Péter Általános Iskola igazgatója
Meglehetôsen nehéz volt fl8 évvel ezelôtt elfogadtatni a nevelôtestülettel a folyamatosan, felmenô rendszerben mûködô mûvészeti képzést, mert éppen elôtte szüntettük meg a tantárgyakhoz kötôdô tagozatokat. Alaposan körbejártuk Tóth István kezdeményezését, egy egyéves, „felkészítô” idôszakot szántunk rá. „Véletlenszerûen” Mészáros Mária osztályát jelöltük ki, hogy az általuk összegyûjtött tapasztalatok, óralátogatások, szülôi vélemények alapján a tanév végén döntsünk. Olyan jól és eredményesen mûködött ez az osztály, hogy a nevelôtestület megváltoztatta korábbi véleményét, és hozzájárult a mûvészeti képzés beindításához. A következô évtôl már célirányosan mûvészeti osztályokba lehetett jelentkezni. Ez fordulópont volt iskolánk programjában. Bár semmilyen tárgyi feltétel nem állt rendelkezésre, mindent apránként kellett megoldani. A néptáncoktatás nem úgy zajlik, hogy besétálok egy osztályterembe; megvannak az elôírt tárgyi feltételei, pl. milyen szônyeg szükségeltetik hozzá. Lépésenként szereztük be az eszközöket, hangszereket. Az önkormányzattól is kaptunk támogatást. Még mindig használjuk azokat a hegedûket, amelyeket Kostyák Attila saját autóval kimenve, maga szerzett be Svájcból. Mára a gyerekek több mint harmada mûvészeti tevékenységet is folytat délutánonként 2–8 órában. Ez a gyerek iskolai eredményét befolyásolja, hiszen elsôsorban a kreatív gondolkodást fejleszti. A rendszeres követelményeknek is meg kell felelniük. A kottaolvasás fejleszti a gyerek egyéb értelmi képességeit. A kézügyességet javítja a tánc, a festészet. A mozgás, a -koordináció rendkívül fontos, az agy jobb és bal féltekéje közötti együttmûködést fejlesztve hat a gondolkodásra. A feltételek sajnos még mindig mostohák: nincs önálló táncterem, zeneterem, bár többre is szükség volna, hangversenyterem sincs. A festészeti terem kicsi. Reméljük, mindebben lesz változás. A mûvészeti képzés tehát 18 éve indult, de legalább 50 évre ad még munkát.
Tomcsányi Katalin igazgatóhelyettes, alsó tagozat Iskolánk arculatváltása 18 éve kezdôdött, amikor a Vermesy-osztályok sorban megalakultak. Fontos, meghatározó momentum volt ez. A 3. mûvészeti osztály tanítójaként részese lehettem e változás elindításának. Emlékszem, mennyi örömet okozott, hogy a gyerekek megtanulhattak hangszeren játszani. Élvezték a rengeteg fellépést, a szereplést a Duna TV-ben, a fantasztikus olaszországi turnét… A mûvészeti iskola tanítványai és tanárai sok dicsôséget hoznak Maglódnak. Kívánom, hogy a jövôben is siker és öröm koronázza a munkát! Mészáros Mária az elsô Vermesy-osztály vezetôje fl997. szeptember fl-jén indult útjára a zene-tánc tagozat az fl. d-ben. Egy gyerek felnôtté válik ennyi idô alatt. Az ötlet Tóth Istváné, az akkor frissen idekerülô ének-zene tanáré volt. Nagy lendülettel, tudással, szakmai hozzáértéssel tanította a 27 kis elsôsnek a szolfézs, ének-zene, furulya világát. A néptánc órákat Bodó-Bán János tartotta. Ez az egy osztály akkora pezsgést hozott az iskola életébe, hogy a folytatás nem volt kérdéses. A következô években mindig bôvültünk egy-egy osztállyal, 200flben így vált az intézmény mûvészeti iskolává. A fl8 év alatt kb. 700–800 gyerek tanult meg itt furulyázni. Lehet, hogy össze kellene állni egy zenélésre! Na, ki tanult furulyázni a Vermesy Péter Mûvészeti Iskolában?!? Lajos Józsefné a Vermesy-tagozat 3. évfolyamának osztályfônöke Lendülettel és kíváncsisággal kezdtük meg az évet, és a várakozásunknak megfelelôen a gyerekek örömmel és élvezettel táncoltak, muzsikáltak. Év végére látszott meg igazán, a mûvészeti oktatás eredménye: éreztem, hogy a gyerekeim figyelme, ellenálló képessége, koncentráló képessége eddigi tapasztalataimhoz képest erôsebb, és ez hatással volt a többi tantárgy tanulására is. A tagozat többi osztályával együtt mûsort készítettünk, melynek létrejöttét szíve-
sen és örömmel támogatták a szülôk, az év végi fellépésen mi, osztályfônökök is szívesen, vidáman szerepeltünk. Patkós Józsefné a 4. d osztályfônöke Ha jól számolom, fl5 évvel ezelôtt „kaptam” az elsô zenés „dé” osztályt, amelyet négy további követett azóta. Akkoriban még Tóth István és Bodó-Bán János vitték a mûvészeti vonalat, minden mást én tanítottam. Nagyon szép idôszak volt. Színvonalas karácsonyi bemutatók, táncházak, fellépések követték egymást. Akkor tapasztaltam meg elôször, hogy a mûvészeti képzés személyiségfejlesztô hatása milyen jelentôs! A környezô világra fogékonyabb, érzékenyebb, figyelmesebb gyermekeket neveltünk általa. Azóta is úgy gondolom, hogy éppen ezek a „készségtárgyak”-nak nevezett, sokszor hátérbe szorított tantárgyak a legfontosabbak a fejlôdô gyermeki lélek számára. Örülök, hogy részese lehetek ennek a csodának! Tóth István a mûvészeti iskola megalapítója, a MagHáz vezetôje A ’90-es évek elején a pécsi református gimnázium igazgatóhelyettese, egyben zongora- és zenetanára voltam. Annyira fontosnak tartottuk a zenét, hogy minden tanulót beléptettünk a kórusba. Úgy gondoltuk, az a helyes, ha egy református gimnáziumban mindenki énekel. Akinek nem volt jó hallása, az énekelte a dallamot, a jobb hangúak, jobb fülûek a kísérô szólamot, a fiúk a mély szólamot: 3 szólamban énekelt az iskola. Amikor Hegedûs Lóránt püspök év végén ellenôrizte, mi történik az iskolában, elragadtatását fejezte ki. 1995-ben családi okok miatt kerültem Maglódra. Itt olyan jó iskolát találtunk és olyan fogadtatást tapasztaltunk, hogy úgy éreztük, nem szabad Budapestre mennünk, ami az eredeti tervünk volt. Két 2 év múlva pedig elindítottuk az elsô mûvészeti osztályt. Az ötlet elejét a pécsi gimnáziumban kell keresni, ahol tehát mindenki énekelt, és a gyerekek nagy része örömmel énekelt. Voltak közös ügyeink, közös dalaink, a közös dalolás által közös élményeink, a közös élményeink által közös értékeink, a közös értékeink által közös
2015. 9. SZÁM
7
K O R – H ATÁ R A Magdala kórus a Vermesy-fesztiválon 2014-ben
szórakozások, a szórakozások által közös barátságok, kapcsolatok. Mindez pedig jó hatással volt a többi tanulnivalóra is. A zene összpontosítást igényel, de lazaságot biztosít, jó hangulatot. Meggyôzôdésem, hogy az éneklés, a mindennapi éneklés, amelynek bevezetésrôl, nagy örömömre, most szó van, jót fog tenni az embereknek. (Hoppál Péter államtitkár éppen a mi pécsi gimnáziumunknak volt a zongora tanára, majd igazgatója. El tudom képzelni, hogy ô sugallta Balog Zoltánnak, a miniszternek, hogy jó volna, ha egy kicsit énekelne a magyarság. Ezt a gondolatot Maglódon is képviseljük a mûvészeti képzésben.) Nem szakbarbárságról beszélek, nem csak zenében gondolkodtam. Már az induláskor ott volt mellette a néptánc, a mozgás, amit szintén nagyon fontosnak tartok. Szinte rögtön megjelent a festészet, így a mûvészeti iskola 3 mûvészeti ágat ölel fel. És korántsem csak népdalokat, egyházi énekeket adtunk elô. Épp úgy szeretjük és értékeljük a Bach-muzsikát, mint a népdalainkat. Ugyanúgy szeretjük a klasszikus festészetet, mint a mi népmûvészetünket. A táncokról nem is beszélve, pl. a balett is nagy érték nálunk. Azok a gyerekek, akik kicsivel több zenét tanultak, táncoltak, festettek, olyan értéket hoztak létre az elsô 4 év alatt, amivel már megjelenhettünk elôször Maglód elôtt, utána a környéken, Monoron, Budapesten, majd Erdélyben, Olaszországban. Meg tudtunk jelenni, büszkék lehettünk arra, hogy magyarok, maglódiak, kis mûvészek vagyunk. Csak egyet említek: a firenzei dómban énekeltük a Boldogasszony Anyánkat. Olaszországban többször jártunk, és Erdélyben is. Erre a két helyre mindenképp el
kellett mennünk, hogy lássák a gyerekek, mi van ott, ahol magasabb az életszínvonal, és lássák azt is, ahol alacsonyabb. Hogy tudják a helyünket, mi hol is vagyunk, kik is vagyunk. Azt hiszem, ez a gyerekek hasznára vált. 200fl-ben elindult a mûvészeti iskola is. A „Vermesy Mûvészeti Napok Maglódon” fesztivált pedig épp azért szerveztük meg, hogy az szintén az iskolát támogassa. A legjobb tanulóink, csoportjaink, tanáraink lépnek fel a rajta, hogy megmutassák a szülôknek és az érdeklôdôknek, ki mit tud valójában, mit tudnak itt átadni a gyerekeknek. Rangos hazai és francia, svájci, német, erdélyi, román, japán szerb stb. fellépôk biztosították a fesztivál rangját, érdekességét. A gyerekek pedig, felnôve, eldönthették, profi mûvészekké válnak vagy sem. Mindhárom tagozaton vannak olyan egykori tanulóink, akik már egyetemet végeznek az adott területen. A legjobb táncosok a helyi néptánckarban, a Kacamajkában is lehetôséget kaphatnak. A zenészek ez évtôl részt vehetnek egy olyan együttes, a Maglódi Vermesy Filharmónia munkájában, amely remélhetôleg hosszú élete során a zenét a környéken is terjeszteni fogja. Sokan vannak természetesen, akik más foglalkozást választanak, de mellette zenélnek, táncolnak, festenek. Ôket is nagyon értékesnek tartjuk! Más tanulók pedig, akiket nem érint meg annyira a mûvészet, azt mondják, mûkedvelôként sem akarnak részt venni ebben aktívan, de azért szeretik. A mûértôk a szépérzéküket adják tovább majd a gyerekeiknek. Nem akarunk mindenkibôl mûvészt faragni. Aki nem szeretne az lenni, „csak” örvendjen a mûvészetnek, és lelje benne boldogságát. Ugyanakkor iskolánk
minden egyes tanulójára hatással van a mûvészet, minden gyerek szépérzékére hat. Azokra is, akik nem foglalkoznak vele, ôk is találkoznak olyanokkal, akik viszont fontosnak tartják, és ezt észre lehet venni. A mûvészeti ágazatok más területek tevékenységeit is jobbítják. A 2015-ös Vermesy-fesztivál elsô napján, október fl0-én összegyûlünk mindnyájan, akik fl8 évvel ezelôtt indítottuk a tagozatot: tanulók, tanítók és támogatók. Ez a nap nem csak ebbôl a szempontból lesz az elindulás ünnepe. A MagHázban ekkor hallható majd a Maglódi Vermesy Filharmónia elsô nyilvános hangversenye is. A bennünket segítô budapesti mûvészek mellett a majdnem 35 tagú „apparátus” több mint 2/3-a helyi „erô”: tanár, mûkedvelô zenész a városból, legfôképpen pedig a diákjaink, akik már szakközépiskolába vagy egyetemre járnak. Nagyon remélem, hogy utóbbiak biztosítják majd az együttes fennmaradását. Mûvészeti iskolánk és a köré épült együttesek benne vannak a magyar és nemzetközi mûvészet vérkeringésében. Nemzeti és nemzetközi szintes is jegyzett, értékes csapat a Kacamajka, amely a régi maglódi hagyományokat is tovább élteti, és azokra épít fellépésein. Fúvós zenekarunk szintén óriási érték. Az iskolai vonós zenekar a Vermesy Filharmónia utánpótlása lehet. A Magdala kórus sem jöhetett volna létre, és nem mûködhetne az iskola tanárai nélkül. Az iskolai kórusok léte talán természetes: csak az 5–8. osztály kórusában több mint 120 gyerek énekel, nem is beszélve a kicsik Kóruskájáról. Nagyon sokan énekelnek Maglódon, ne feledkezzünk el értékes civil szervezeteinkrôl, a Nôk Klubjáról, a Nyugdíjas Klubról, a Roszicskáról vagy az Erdélyi Kör kórusáról sem! Ez óriási öröm. És kell is ahhoz, hogy a budapesti zenekarok mindennapos segítôink, barátaink, támogatóink legyenek. Megemlítem még a Bukarestben évente megrendezendô Magyar Zene Fesztiválját. E rangos fesztivál résztvevôi is évrôl évre ellátogatnak hozzánk. Ugyanígy NyugatEurópa bizonyos zenei központjaiban dolgozó magyarok és nem magyarok is kapcsolatot biztosítanak számunkra. Állandó mûvészeti hatások érnek bennünket ezáltal. Tudomást szereznek arról, mi történik itt, mi szintén tudunk róluk. Mindezt elismerte a Megyei Értéktár Bizottság is, amikor azt a döntést hozta nyáron, hogy a „Vermesy Mûvészeti Napok Maglódon” fesztivált felveszi (az elsô 30 között!) a megyei értékek közé.
8
REND A LELKE
Amit szívvel kell Beszélgetés Baár Pál csinálni ezredessel, a Monori Rendôrkapitányság vezetôjével a tanévkezdésrôl. – A kapitányság elôtt tábla hirdeti, hogy hamarosan véget ér az energetikai felújítás. Amikor reggel bejön, eszébe jut: esetleg nem csak az épületnek van szüksége „energetikai” megújulásra”, új energiákra, szigetelésre? Baár Pál: A kollégáimmal nap mint nap szembesülünk azzal, hogy aki rendôri munkát végez, annak egy kis pluszt mindig hozzá kell tennie. A belsô energiákra és a megújulásokra is szükség van. – Beszélgetésünk apropója, hogy kezdôdik a tanév. Mostantól kapnak kiemelt figyelmet a tanulók vagy eddig is ebben részesültek? BP: Nem új irány ez. Már bevált gyakorlat, amely jól kialakított kapcsolatrendszerekkel mûködik. Eddig sem csak a tanév kezdetekor gondoltuk, hogy a diákokra, egyúttal egy kicsit a szülôkre is nagyobb gondot kell fordítani. Télen, az ünnepek elôtti idôszakban is kell a tanulókkal foglalkozni, és mielôtt megkezdôdik a nyári szünet, szintén. Olyan akciók ezek, amelyek mindig felhívják az éppen közelgô veszélyekre a figyelmet. Pontosan tudjuk: amit ma elmondunk a gyerekeknek, az egy ideig hat rájuk, aztán ezek az ismeretek szép lassan elkopnak, mert ezer mást tanulnak még az iskolában. – A maglódi iskola a körzet legnagyobb intézményei közé tartozik, rendôrségi szempontból is akadnak helyi sajátosságaink? BP: Mindenütt vannak helyi sajátosságok, és valamennyi iskolának van iskolarendôre is, akinek az elérhetôségét kifüggesztettük. Szülô, diák, pedagógus bármikor fordulhat hozzá, ha pedig olyan kérdés merül fel, amit ô nem tud megoldani, vagy meghaladja a hatáskörét, akkor továbbítja azt az illetékesekhez. Maglódon jól funkcionáló rendôrôrs mûködik, amelynek az egyik feladata, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve a gyermekekre fokozottan figyeljen, iskolán kívül és azon belül. Maglódon a közlekedés biztonságára is különösen figyelünk, mert a településen átvezetô út igen forgalmas. A gyermekekre szeptemberben az elsô veszély akkor leselkedik, amikor otthonról be kell menniük az iskolába: közúton vagy gyalog, kerékpárral. Ôsszel egyébként is növekszik a forgalom. A diákokba kell sulykolni, hogy melyek azok a kockázatos pontok, amikre fokozottan figyelniük kell, és mit kell
tenniük, hogy elkerüljék a veszélyhelyzeteket. – Nincsenek olyan kétségei az iskolarendôr intézményével kapcsolatban, hogy egy kisgyermek és egy egyenruhás hatósági személy között komoly bizalmi kapcsolat nehezen alakulhat ki? Úgy hallottam, hogy amikor kezdetben egy ládába dobhatták a gyerekek a rendôrnek szóló üzeneteiket, legfeljebb trágárságokat találtak benne. BP: Az iskolarendôr is elsôsorban rendôr. Nem fôfoglalkozású iskolarendôr, hanem ellátja a napi munkáját, ami mellett (a megfelelô képzés után) képes megfelelôképpen kommunikálni a diákokkal, pedagógusokkal, illetve tudja, hogy mikor mit kell tennie. Azon viszont már rég túl vagyunk, hogy a félelmetes rendôrökrôl kelljen beszélnünk. Inkább egy polgárbarát, polgár közeli kép él már az emberekben is. Akik hozzánk fordulnak, azért teszik, mert bíznak bennünk, és az a tapasztalatuk, hogy segítséget is kapnak. Az más kérdés, hogy hol és mivel keresnek meg bennünket. A legnagyobb gond a drog mellett a családon belüli erôszak, de rendszeresen tartunk elôadásokat az internet veszélyeirôl is. – Maglódon a legsúlyosabb ifjúsági problémának a diákok között terjedô alkoholizálást, illetve a drog- és biofûfogyasztást nevezték meg a képviselôk azon az ülésen, ahol a közbiztonság helyzete volt a téma. Ezek azonban a rendôrségi statisztikában nem tükrözôdnek. Mit lehet tenni? BP: Ha az alkohol megjelenik a fiatalok között, annak a megoldása nem egyedül a rendôrség feladata. A családoknak és a pedagógusoknak is meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy ezt a jelenséget visszaszorítsák, és csak a következô lépésként vagyunk ott mi, rendôrök is. Hiszen mi nem tudunk azzal mit kezdeni, ha a diák otthon, baráti társasággal, házibuliban italozik. Akkor tudunk eljárni, ha a legális fogyasztói helyeken, vendéglôkben, kocsmákban fiatalkorút szolgálnak ki szeszes itallal. Ennek van jogi következménye: a feljelentést szankció követi. Szervezett, havonta ismétlôdô feladataink vannak az ilyen ellenôrzések terén, ami eredményeket is hoz. A drog szintén össztársadalmi problémája. Az emberek ugyan egymás kö-
A Monori Rendôrkapitányság vezetôje, Baár Pál ezredes és sajtóreferense, Fenyvesi Beáta törzszászlós
zött gyakran beszélnek arról, hogy ez is drogozik, az is drogozik, ettôl veszi, attól veszi, de ha mi ezekrôl nem tudunk, mert hozzánk nem jutnak el az információk, nem tudunk mit tenni. Maglódon tavasztól nyár végéig számos, az állampolgárok szerint drogfogyasztót, esetleg terjesztôt is eljárás alá vontunk, de az esetek többségében biofüvet találtunk, ami nem minôsül kábítószernek. – A rendôri jelenlétnek azonban mindkét esetben lehet visszatartó hatása. A Maglódon nyáron átadott gördeszkapályáról már úgy beszél a fiatalok egy része, hogy nem is akarja használni, mert egyesek oda járnak inni, drogozni. Ha rendôrautóval érkezik a járôr, messzirôl meglátják, nem fognak elcsípni, elrettenteni senkit. A már említett, közbiztonsággal foglalkozó ülésen Ön arról beszélt, hogy elvárja a kollégáktól, szálljanak ki az autóból. BP: Valóban, hiszen egyrészt sokkal jobban tudnak kommunikálni az állampolgárokkal, ha nem az autóban ülnek. Akkor teremtik meg a rendôrök a bizalmi helyzetet, amikor bátran és bizalommal fordulnak hozzájuk, ha testközelben ott vannak az emberek között. Egy elsuhanó rendôrautóval nem lehet beszélni. Biztos vagyok abban, hogy a maglódi rendôrôrs mindent megtesz annak érdekében, hogy a közterületi jelenlétét fokozza. Ennek egyik kerete, hogy kormánydöntés alapján a járôrszolgálaton felül szinten minden nap 24 órás rendôri jelenlétet biztosítunk az ún. 19/24 szolgálatban. A rendôröknek pedig minden nap kötelességük a szolgálatuk egy bizonyos részét gyalogosan teljesíteni a frekventált helyeken. Azt nem mondhatjuk, hogy a nap 24 órájában mindig van közterületen kolléga, hiszen a bûnügyi, a közbiztonsági vagy egyéb intézkedések adminisztrációja jelentôs részben elvonja ôket onnan, de a veszélyeztetett idôszakban mindig van. Tanévkezdéskor a veszélyeztetett idôszak a reggeli órák és a tanítás vége, amikor tömeges a gyerekek
BP: Igen. Az elmúlt idôszakban éppen Maglódon kezdeményeztük a legtöbb Nyílt nap a Maglódi Rendôrôrsön
eljárást, és ezek hatékonyak is voltak. Számokat folyamatban lévô ügyeknél még nem mondhatok. – Nemrég vezették be, hogy a Monori Rendôrkapitányságon „szülôi értekezleteket” tartanak a drogra koncentrálva. Mik a tapasztalataik? BP: Itt vagy azok jelennek meg, akik közvetlen élményeik vannak a drogról, akár a családból vagy közeli baráti, ismerôsi körbôl, vagy azok, akik nem is szeretnének ebbe a helyzetbe kerülni, és érdeklôdnek, hogy mit tegyenek. Az utóbbiak a segítségünkkel el tudják érni, hogy megfelelô kommunikáció és érvelés mellett a veszélyeztetett korosztályú hozzátartozót megóvják a drogtól. Az elôbbieknek abban tudunk segítséget nyújtani, hogyan kell a gyermek érzelmeire és az értelmére hatni. Nem biztos, hogy mindig a teljes tiltás és szülôi szigor a hatékony és eredményes. Igény szerint folyamatos lesz a szülôi értekezletek tartása, de iskolák, baráti közösségek, bárki számára rendelkezésre állunk. – Hogyan tudják a pedagógusok szempontjait is figyelembe venni? BP: Családra, szülôkre, gyerekekre valóban több figyelmet fordítottunk eddig, ezért tavasz óta, iskolákkal is egyeztetve szervezünk egy fórumot. Azt kértük minden iskolától, jelöljék meg, milyen témakörben szeretnék, ha leülnénk, hogy szakemberek részvételével felkészítsük a pedagógusokat. Mi is kitalálhatnánk témákat, de az érdekel, hogy ôket mi foglalkoztatja: hol vannak hiányok? A visszajelzések szerint a pedagógusoknak nincsenek meg a megfelelô jogi ismereteik arról, bizonyos helyzetekben mit tehetnek. Pl. ha drogot észlelnek egy gyermeknél, visszatarthatják-e a rendôr kiérkezéséig, elvehetik-e tôle, elvehetik-e a táskáját, benyúlhatnak-e a szekrényébe? Mit csinálhatnak egy alkohol hatása alatt beérkezô kollégával? Vagy a családon belül történô bántalmazást észlelve? Szakképzet elôadóinkkal, gyakorló jogásszal, bíróval szeretnénk összehozni a régió pedagógusait. Több mint 30 iskola van a területünkön, ezért azt kértük, jelöljenek ki 1-1 fôt a felkészítésre. Ha ennek jó lesz a fogadtatása, szûkebb terület pedagógusainak is tarthatunk ilyen elôadást.
UT
Y A - BA J
A
utcai jelenléte, a mostanihoz hasonló jó idôben pedig az esti órák is beletartoznak. Télen persze kevesebben, kevesebbet fognak a gördeszka-pályákon kint lenni, az iskola után esetleg egy-egy órára odamennek, de akkor ott lesznek a kollégáink is, és mindent megtesznek, hogy a káros jelenségeket visszaszorítsák. Viszont egész biztosan nem igazán helyes és hatékony csak tôlünk várni a megoldást. A lehetôségekhez képest mi eddig is megtettünk mindent, és ezután is meg fogunk tenni mindent. – Nyáron alakult meg Maglódon a Kábítószerügyi Egyeztetô Fórum is, amely a város különbözô intézményeinek és szakembereinek munkáját speciálisan e téren hivatott koordinálni. Mi következik ebbôl önökre nézve? BP: Természetesen kezdettôl figyelemmel kísértem a folyamat minden egyes mozzanatát, és nagyon örülök ennek a megoldásnak, hiszen az világos, hogy valamit tenni kell. Ez az elsô lépés, amit azért is üdvözlök, mert a mi lehetôségeink jogszabályok által is behatároltak, viszont ezzel a formával egy kicsit közelebb tudnunk menni a problémához. Együtt tudunk mûködni így a pedagógusokkal, a szülôkkel, mindenkivel, aki ebben részt akar venni. Mi a szaktudásunkat tudjuk felkínálni: elmondhatjuk, ki, mikor mit tehet, meddig mehet el, mirôl ismeri fel a drogot, mit célszerû tenni ilyenkor, mi az, amit pedig semmiféleképpen ne tegyünk, ha találkozunk drog hatása alatt lévô személlyel. És olyanokat is segítségül tudunk hívni, aki nálunk is többet ért a kérdéshez, pl. egy kriminálpszichológust felkérhetünk közös beszélgetésre, konzultációra. Ha elvesszük a gyerektôl a biofüvet, csak arra a napra oldottuk meg a gondot. De hosszútávon kell gondolkodnunk, és ennek az egyik elsô lépéseként el kell jutnunk odáig, hogy megértse, miért felesleges, káros a biofû. – Volna annak elrettentô ereje, ha hazakísérnének valakit, hogy biofüvet szívott?
9
REND A LELKE
K
2015. 9. SZÁM
ÁLLATORVOSI RENDELÔ
Dr.Téglás Csilla
Rendelési idô: hétköznap 17–19 óráig
Kérésre házhoz megyek! Ultrahangos fogkô-eltávolítás Maglód, Jókai utca 1. Telefon: 30/283-6947, 29/328-353
– Valóban, és az óvodások igazán lelkesen és nagy számban vettek részt rajta mindkétszer. BP: Valahol el kell kezdeni… Mi éreztetni szeretnénk a fiatalokkal, milyen hivatás ez. Arról nem értesülünk, mekkora számban választják iskola után ezt a pályát, mert a rendôr szakközépiskolába kell jelentkezni vagy érettségi után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára, ahonnan nincs visszacsatolásunk. A Monori Rendôrkapitányság területén mûködô testülettôl viszont a kar 3 évfolyamán kb. 10 fô tanul. – Ha maglódi általános iskolás volnék, mit mondana, miért álljak rendôrnek? BP: Minden hivatásnak megvan a szépsége, és mindenkinek magának kell megtalálnia, hol érzi jól magát. Aki idejön, itt olyat talál, amit máshol nem. Jó úgy hazamenni, hogy ma is tettem valamit. Nem kis felelôsség mások nyugalmát, biztonságát vigyázni. Felelôsség, de élmény is. Ha pedig valaki eljut arra a szintre, hogy a munkájára, hivatására úgy tekint, mint a hobbijára, az a legnagyobb dolog. Az ember ugyanis olyan hobbit választ, amit szívvel tud csinálni.
– Az elôzô tanév végén nyílt napot tartottak a diákok részére. Elégedettek voltak az érdeklôdéssel? Sok fiatal akar rendôr lenni, esetleg Maglódról is jöttek? BP: Sajnos nem jöttek a fiatalok elég nagy számban, pedig meg akarjuk mutatni, hogy nem elzár, függöny mögötti világ a miénk. Évente több alkalommal is megteremtjük a lehetôségét, hogy megismertessük velük a munkánkat. Nem tudok róla, hogy Maglódról érkezett volna bárki is, de a maglódi rendôrôrsön kétszer is volt már nyílt nap.
3 mûszakos munkarendbe Gyálra mûanyagipari céghez. Ingyenes céges busszal a bejárás Maglódról, Budapestrôl megoldott. Felvételi interjú 2015. szeptember 23., 13 –14 óra, Maglód, MagHáz, Fô u. 4–6.
10
MAGHÁZ
A MagHáz és a könyvtár szeptember – október havi programja Szeptember Szeptember Szeptember Szeptember
5. 9. 11. 18.
11:00 18:00 17:00 17:00
Nagyhíd Fesztivál Ismerkedés az operával: Carmen Halmos Béla Családi Táncház Mesekalendárium kisiskolásoknak (a könyvtárban) Várnay Krisztina, Meselyem kiállításának zárása (a könyvtárban) Szeptember 19. 12:00 Szüreti felvonulás és bál Szeptember 25. A Magyar Népmese Napja 17:00 Halmos Béla Családi Táncház Faltisz Alexandra kiállításának megnyitója (a könyvtárban) Szeptember 26. 18:00 Demjén Ferenc dalai: Mindörökké fiatal! Szeptember 30. 17:00 Idôsek világnapja: élôzene, örökzöld slágerek A Janikovszky Éva-emlékkiállítás megnyitója Bartók-film/I. rész (60’) Október 3. Székely bál Október 5–10. Országos Könyvtári Napok (a könyvtárban) Október 6. Nemzeti Gyásznap (megemlékezés az Aradi vértanúk emlékmûvénél)
Október 10.
Október 14. Október 16.
Október 17. Október 18. Október 21. Október 23.
m
XIV. Vermesy Mûvészeti Napok a MagHázban A Maglódi Vermesy Filharmonikusok elsô hangversenye Festészeti kiállítás „Nagykorúak” táncháza 18:00 Ismerkedés az operával: Tosca 17:00 Mesekalendárium kisiskolásoknak (17:00, a könyvtárban) XIV. Vermesy Mûvészeti Napok (evangélikus templom) XIV. Vermesy Mûvészeti Napok (katolikus templom) XIV. Vermesy Mûvészeti Napok (református templom) Bartók-film II. rész (60’) 1956-os emlékünnepség
MagHáz, a Maglódi Mûvelôdés Háza 2234 Maglód, Fô u. 4–6., 29/326-222,
[email protected], www.mag-haz.hu A MÛSORVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJUK!
m Klubok, foglalkozások a MagHázban HASTÁNC Hétfô, haladóknak: 18.30–20.00 Szerda, kezdôknek: 18.30–20.00 Vezeti: Amilah (20/458-4111) Maja (30/768-0989) Díj: 1400,- Ft/alkalom, bérlet: 4000,- Ft ZUMBA Hétfô: 18.00–19.00 Csütörtök: 18.00–19.00 Vezeti: Dodan-Takács Viktória (20/522-6639) Díj: 1000,- Ft/alkalom, bérlet: 8000,- Ft MAMINBABA – HORDOZÓS LATIN FITNESS Bemutatkozó óra szeptember 7. 11.30 (600,- Ft) Vezeti: Fityó Marianna (70/396-7459) Díj: 1200,- Ft/alkalom, bérlet: 8000,- Ft ETKA JÓGA Hétfô: 18.00–20.00 Szerda: 18.00–20.00 Vezeti: Falusi-Tóthné Koller Ilona (30/684-8932) í Ingyenes í E-DANCE HIP-HOP Hétfô: kezdôknek, 17.00–18.00. versenyzôknek, 18.00–19.30 (régi mûv. ház) Csütörtök: kezdôknek, 17.00–18.00, versenyzôknek, 18.00–19.30 (MagHáz) Iskolavezetô: Szilágyi Edina (20/520-7180) Oktató: Mühlbacher Renáta (20/572-2179) Díj: kezdôk: 4200,- Ft/hó, versenyzôk: 5600,- Ft/hó
BIOKERTÉSZ KLUB
Klubok, foglalkozások a régi Mûvelôdési Házban
3 hetenként
Részletek a MagHázban és szórólapokon Vezeti: Szabó Gábor (30/381-2807) Érdeklôdni a MagHázban: 29/326-222 í Ingyenes í MODERN TÁNC Mirabell Táncegyesület Szerda: 4–7 évesek: 16.00–17.00 8–12 évesek: 17.00–18.00 13 év felett: 18.00–19.30 Péntek: 16.00–20.00 Vezeti: János Rita (70/709-8654) BABA-MAMA KLUB Csütörtök: 9.00–12.00 Vezeti: Laczkó Marika (70/396-9263) í Ingyenes í CSILLAGÁSZ SZAKKÖR Kéthetente péntek: 18.00–20.00 Szeptember 4., 18., Október 2., 16., 30., November 13., 27., December 11. Vezeti: Bánhidi Béla, Tóth Gábor (30/960-6702) í Ingyenes í MERIDIÁN TORNA Péntek: 17.00–18.00 Vezeti: Csollákné Margó í Ingyenes í
GYMSTICK MUSCLE Bemutató órák: szept. fl6. (szerda) fl8.30–fl9.30, szept. 19. (szomb.) 9.00–fl0.00, fl0.00–flfl.00 Vezeti: Horváth Ildikó (70/453-9365) Díj: bemutató 600,- Ft, majd fl200,– Ft, bérlet: fl0 000,– Ft SZABADIDÔ KLUB Szeptember 2., fl6., Október 7., 2fl., November 4., fl8., December 2., fl6. Vezeti: Kiss Gáborné (Évi, 30/27fl-6fl45) í Ingyenes í NYUGDÍJAS KLUB Csütörtök 13.00–18.00 Vezeti: Lajos Pálné (Annuska, 30/667-6242) í Ingyenes í IFI KLUB + DARTS KLUB Péntek: 15.00–17.00 – Ifi klub Péntek: 17.00–20.00 – Darts Klub Vezeti: Családsegítô Szolgálat, Gellérthegyi Edit, Barta László (Titusz)
Jelentkezés, információ:
m
MagHáz a Maglódi Mûvelôdés Háza • Maglód, Fô utca 4–6. www.mag-haz.hu, T 29/326-222, T 70/535-3921 www.facebook.com/MagHaz Maglodi Muvelodes Haza
Fûtés és Vasmûszaki Szaküzlet Nyitva tartás:
H –P: 8 –17, Szo: 8 –12.30
Maglód, Katona József u. 43. T 29/325-527, 29/326-614
Kondenzációs gázkazánok, CO-érzékelôk, rézés ötrétegû csövek, présidomok, gépbérlés Gázkészülék- és villanybojler-alkatrészek Ôszi : akcióink
Keringetô szivattyú már 13 500 Ft-tól
Vegyestüzelésû kazánok, kandallók • zománcozott és fekete hôdobok • vasanyagok • lágyhuzalok • kerítésdrótok • acéllemez füstcsövek • szobatermosztátok • zsákos szén • radiátorok • barkács- és kéziszerszámok • mosdók • wc-tartályok • szaniterek • háztartási kukák • fémlétrák
Víz-, gáz-, fûtés- szerelés A gáz tervezéstôl az átadásig mindenben segítünk!
