BERÉNYI ZSUZSANNA ÁGNES*
AZ ISMERETLEN PFEIFER IGNÁC
Pfeifer Ignác születésének 120. évfordulójáról nemrég Mikus Sándor mű vészi szobrának felavatásával emlékezett meg a Műszaki Egyetem. Pfeifer Ignác, a tudós életműve azonban messze túlnőtt az egyetem keretein. Is mert, hogy a kémiai technológia több területén, a víztechnológiában, ener getikában és az izzólámpák tökéletesítésében világviszonylatban is jelentős eredményeket ért el. Erről számos publikácó, sőt monográfia is beszámol. Kevésbé ismeretes szabadkőművesi tevékenysége. Magyarországon a múlt század vége felé jelentős volt a szabadkőmű vesség. Ez a mozgalom mindig a kor legégetőbb kérdéseire kereste a vá laszt. Nemes céljai érdekében a legkiválóbb gondolkodókat, legismertebb tu dósokat, művészeket, írókat, költőket, általában az értelmiség javát igyekezett megnyerni. Pfeifer Ignác a Comenius-páholyba jelentkezett. Ez a páholy 1872-ben alakult és 1888. V. 17-én nyerte el a felavatást „Zur Grossmuth" (A Nagy lelkűséghez) címen. Első vezetői: Limbek Béla, Deutsch Árpád és Klein Ká roly nagy célokat tűztek a páholy elé: „a tiszta emberi erkölcs követésére, a szehemi és erkölcsi nemesbedések faji, nemzetiségi, vallási, társadalmi és politikai pártáhásra való tekintet nélkül leendő előmozdítására, a vallási és szellemi szabadság erkölcsi alapelveinek való hódolására, a hazaszeretetre va ló lelkesítés szítására s a környezet terén kifejtett üdvös munkásság fej lesztésére örök időkre megalapítottnak" tekintették (1). Az 1888—1894-es tagnyilvántartás (2) szerint elsősorban az akkortájt német anyanyelvű kereskedőket, ügyvédeket, kisebb számban mérnököket, hi vatalnokokat tömörítette. Ezért a páholymunkák németül folytak, a jegyző könyveket német nyelven írták (3). Később a páholy összetétele egyre inkább eltolódott az ügyvédek, tanárok, természettudósok irányába, a kereskedők, ügyvédek nyelve is magyarosodott, ezért a páholy nyelve fokozatosan ma gyarrá, neve pedig "Comenius"-szá változott. Gondosan ügyeltek arra, hogy csak arra méltó személyek léphessenek soraikba. Ezért a felvételre jelentkezőkről az ajánlón kívül három másik sza badkőművesnek is véleményt kehett mondania. Pfeifer Ignác felvételi kérelmét természettudósra jellemző tömörséggel fogalmazta meg. Az Országos Levéltárban őrzik (4). Eddig még nem került nyüvánosságra. Született „Szt. Gál Veszprém 1867 szept. 30." „műegyetemi magánta nár, nős". »1072 Budapest, Dob u. 16. 0. 39.
Lakása: ,3udapest VJU. József körút 30." „Középiskolákat Budapesten végeztem, 1887-ben tettem érettségit, majd a kir. József műegyetemet vé gezve ott 1892-ben vegyészi oklevelet szereztem és 1 évig mint assistens működtem ezen a műegyetemen, majd a m. kir. államvasutak szolgálatába léptem, a hol 1/2 évi megszakítással 8 évet töltöttem, időközben műegye temi magántanárrá neveztettem ki és az Ált aerogen gáz r. t. meghívásá ra mint annak igazgatója működtem, a társaság azonban tökehiány folytán tönkre ment, a mire én önálló műszaki irodát nyitottam és a "Kazán és Gépújság" czimü műszaki folyóiratot alapitottam. Nősültem 1893-ban, 1894-ben született egyetlen fiam." „Törvényszéki vizsgálat alatt „az aerogen gáz r. t. csődje folytán" állottam, „a melyet azonban a kir. ügyészség kihallgatásom nélkül 47761. 1902. számú végzés sel beszüntetett. A vizsgálat csőd következtében az egész igazgatóság ellen hivatalból volt elrendelve." Szabadkőmüvesi társaságban előzőleg „nem" folyamodott. „Budapest, 1903 január 29 Pfeifer Ignác." Ajánlója Adorján Dezső gépészmérnök volt, az ,Archimedes"-páholy ké sőbbi főmestere. Rövid időre rá megérkeztek a jehemzések. Eddig ezek sem attak napvüágot. Figyeljük meg, hogy valamennyi jellemzés egybehangzóan szerény, kehemes fehépését, becsületességét, szorgalmát, tisztességét dicséri! Taxner Árpád, budapesti iskolaigazgató így írt (5): ..Megbízatásomnak, hogy kereső (6) Pfeifer Ignácz műegyetemi tanárról tudakozódjam, megfelel tem és a következőket jelenthetem: Felkerestem ugyanis keresőnek egyik köztiszteletben álló kartársát a ki különben maga is szab. kőműves testvér — s kértem tájékoztasson ez ügyJben. A felelet az volt: hogy ő keresőt igen jól ismeri és ha tudta volna annak mi a szándéka, a saját páholyuk számára szerezte volna meg. További szavai szerint: bosszankodik, magára, hogy ez, t. i . hogy Pfe ifer kapható, neki eszébe nem jutott. Egyébként szerény, jó modorú s igen rokonszenves egyénnek ismeri, a kit szerencsés aquisitiónak tart a páholy részére. Ezzel be nem érve, felkerestem Pfeifert személyesen. Mondhatom, igény telennek látszó egyénisége oly vonzó és szeretetre méltó: amily csak egy őszinte, becssületes, müveit és jó szívű ember lehet. Fokozza és betetőzi mintegy a kehemes benyomást — a napjainkban oly ritka, de éppen ez ok ból feltűnő — szerénysége. Kérdésemre kijelentette: hogy a szabadkőművesek dolgait már nagyrész ben rég óta ismeri s megnevezett több testvért, mint barátait. — Már előbb belépett volna, de akadályozva volt. T. i . mint egy csődbe jutott gyár nak igazgatója ezen ügyből előbb kibontakozni, és emelt fővel akart új is merősei elé lépni. Szóval: a szerzett informátiok és benyomások alapján a legjobb lelki ismerettel ajánlom őt a testvéreknek tisztafehér golyózásra (7). Test.: üdv.: (8) Budapest, 903. febr. 12. Taxner L. Árpád."
Engel Tóbiás, a Magyar Élet és Járadékbiztosítási Intézet osztályfőnö kének jelentése is csupa dicséret, bár csak hallomásból ismerik Pfeifer Ig nácot (9): „Érdemes főm.: tv.:! (10) Keresőt személyesen nem ismerem, ámbár az üy jelentéseknél a sze mélyes ismeretséget, a nyert személyes impressziót, nagyon fontosnak tar tom. Az idő rövidsége (alig 2 nap), mely e czélra rendelkezésemre állott, csupán azt engedte meg, hogy keresőnek általam jellemes embereknek is mert néhány kartársával és ismerősével (köztük 2 tv.-rel) is beszéltem és tőlük megtudtam, hogy kereső, művelt, kedves modorú egyén, ki minden szép és jóért lelkesül, vagyoni viszonyai rendezettek, és minden körben, a hol megfordul általános tiszteletnek örvend. Miután azon egyéneknek szavahihetősége, kiktől informáczióimat nyer tem minden kétségen felül áll, keresőt tiszta fehér golyózásra legjobb lel kiismerettel ajánlhatom. Üdv.: v.: e.: sz.: sz.: (11) Engel Tóbiás 3.:" (12) Székely Miksa mérnök, az anyagi viszonyait kivéve szintén csakis jót ír róla: (13) ,A keresőt már mint egyetemi hallgatót ismertem. Tudakozódtam né hány más testvérnél is és értesüléseimről a következőkben számolok be: A keresőt ismerősei kivétel nélkül tisztelik és becsülik. Jeüeme kifo gástalan, képzettsége jóval meghaladja a közepest, vegyész és műegyetemi magántanár. Szakszerű értekezéseiben nem közönséges alaposságot árul el, vitatkozás alkalmával nem meggyőzhetetlen. Mindenkivel szemben előzékeny, higgadt, nyugodt vérmérsékletű és módfelett szerény ember. Tanulmányait mostoha anyagi viszonyok között végezte, hosszabb ideig a magy. Kir. államvasutak vegyésze volt, innen egy szép jövőt igérő „gázizzófény-váhalat" kedvéért kilépett s midőn a nevezett vállalat nem tu dott prosperálni, megindította a Kazán és gépujságot. Ma ezen újság jövedelméből él, magán-vegyészi praxisa is hoz egy ke veset, azonfelül Wartha Vincze műegyetemi tanár — ki a keresőt nagyon kedveli — alkalmat nyújt neki, hogy műszaki kiküldetésekben vele együtt dolgozzék s így kellő mellékjövedelemre tegyen szert. Megnősülvén, szegény leányt vett feleségül. Fel nem tehető a keresőről, hogy önérdek avagy anyagi előnyök vezet ték volna, midőn felvételét kérte. Csak azzal nem vagyok tisztában, képes lesz-e a kereső a családfenn tartással járó nagy terhek daczára a páholylyal szemben elvállalandó anya gi kötelezettségeinek megfelelni? Ha eziránt kutató társaim megnyugtatják a k. testvéreket, melegen ajánlom a keresőt felvételre, kiben a szövetség egy igaz, megbízható és buzgó kőművest, a testvérek pedig ideálisan gondolko zó s mindnyájunk szeretetére méltó testvért fognak nyerni. tv.: üdvözlettel Az: e.: sz.: sz.: Székely Miksa."
JNTyilatkozat. Jíluliroíí beeSuletszauamra kijelentem, ho<|n. Saját Szabad es fűtetlen akaratombői határoztam el maga mat a Szabadkőműves-Szövetségbe ualo belépésre s ez elhatározásomat sem rábeszélés, sem kmánesisá^ sem önző okok nem befolyásolták. Jílint beeSületes ember fogadom
e z ú t t a l , ho^y
akár fölvesznek a Szövetségbe, akár nem, mindazt, a mit i t t látni es hallani fo^ok, mindenkivel Szemben titokban tartom.
í..*y*íIa/j
wWiAOOS LEVÉLTÁR P szekció K i ' . . . ' OT*'«T. >*Í'*»Wi
hő .Vi napján.
Az anyagi aggály úgy látszik elhárult, mert 1903. április 24-én aláír ta az 1. képen látható szokásos felvételi nyüatkozatot (14). A jellemzéseknél is közelebb hozzák Pfeifer Ignác egyéniségét azok az ismét csak rövid válaszok, amelyeket a felvételre jelentkezők számára rend szeresített kérdésekre adott: (15) „Mivel tartozik az ember az Istennek?" — „Erre csak az felelhet, a ki tudja, mit köszönhet neki." „Mivel tartozik önmagának?" — „Hogy minden tettének szigorú bírá ja legyen." „Mivel tartozik Felebarátjának?" — „Türelemmel, elnézéssel hibái hánt, elismeréssel érdemeiért, és hálával mindenért a mit önzetlenül tesz a köz jóért." A válaszok magas erkölcsiségről, emberszeretetről tesznek bizonyságot, egyben vallásos hitét is igazolja. Mint életrajzából és a jellemzésekből kitűnik, rendkívül tevékeny em ber volt. Felvétele után azonnal bekapcsolódott a „Comenius"-páholy mun kájába, s annak sokrétű tevékenységébe, melyek a levéltári adatok alapján így foglalhatók össze: Segítették a szegényeket, a társadalom elesettjeit. Felnőtt szegényeket felruházó egyletet támogatnak, az ún. ,Amphiesis"-t (16). Felkarolják a mun kanélküli iparossegédek egyletét. Jótékony női foglakoztató műhelyt nyitot tak a háború alatt. Pfeifer Ignác vezető szerepet játszott a „Lakók Szövetségében". 1916. december 29-én a következő körlevelet küldte szét a szabadkő művesek között a Lakók Szövetségének megalapítása érdekében (17): „Érdemes főmester, szeretett testvéreim! A háború után várható lakásínség és a vélejáró társadalmi bajok el hárításának kérdésével számos műhelyünk foglalkozott. Több páholy közös munkában vette a kérdést klp. (18) alá és egyebek között jónak látta „La kók szövetsége" cimü profán egyesület megalakítását. Ezen alkotás előmun kálatainak vezetésével biztatván meg, azon kéréssel küldöm csatolva a szövetség alapszabályainak tervezeteié, hogy annak áttanulmányozása után ér tekezletre minél több a lakáskérdés hánt érdeklődő testvért küldjön ki, a kiket az alakítandó nagyválasztmány tagjai közé vehetnénk fel. Szándékunk 180 tagu nagyválasztmányt alakítani, a mely túlnyomókig szks. . . . ttv.-ből (19) álljon, hogy a Szövetségben a sz.: (20) vezetést min den időkre biztosítsuk Értekezletünk czélja, hogy a profán egyesület megalakítása előtt a nagy választmány szk: tagjait kijelöljük és figyelembe vehessük tv. einknek az alapszab. tervezetére vonatkozó esetleges módosító indítványait. Mivel ezen értekezletnek más tárgya nincs, ezen egyetlen pontját azonban érdemlegesen akarjuk letárgyalni, kérjük a ttv.-nek minél nagyobb számban való részvéte lét v. bejelentését, úgyszintén a javasolt alapszabály módosításának hasban megfogalmazott és lehetőleg röviden indokolt előterjesztését az értekezletre. A közös értekezlet megbízásából Pfeifer Ignác A Comenius tagja"
1917 márciusában a 23 tagú szervezőbizottságban Pfeifer Ignác nevét is megtaláljuk a dr. Balassa Józseftől dr. Vázsonyi Vilmosig terjedő színes névsorban. Ez megfelel annak a követelménynek, amelyet Pfeifer Ignác ja nuár 12-én küldött körlevelében a páholyokhoz felvetett. Január 19-re esti 7 órára közgyűlést hirdettek „a lakáskérdéssel foglalkozni hivatott egyesület megalakítása céljából a páholyházba." Ezt a profánokat is bevonó január 28-i értekezlet követi. Páholyonként 4—6 választmányba jelölt tagot küld hetnek és azok jelöljék ki a „kívánatos profánokat a választmányba. "Ezek a társadalom különböző rétegeiből kerüljenek ki, esetleg nők is helyet kap hatnak. A kérdéshez értők szerepeljenek: építészek, jogászok, orvosok, szo ciológusok, pénzügyi szakemberek, mérnökök, de semmiképpen sem háztulajdonosok! Esetleg az ügyet előmozdítani tudó egyleti elnök, titkár, újságíró stb. Az értesítéseket saját lakcímére vagy a páholyházban a „Comenius"-páholy fiókjába kéri (21). 1917-ben még két sokszorosított körlevele maradt fenn a levéltárban ez ügyben. Fennmaradt az egyesület szabályzata is. Kitűnik ebből, hogy elsősorban a hadbavonultak lakásgondjairól kívánnak gondoskodni, de az uzsorát min den tekintetben szeretnék letörni. Lakásínséget akar csökkenteni, főképp a szegényebb lakók érdekeit védi. Lakásügyi hivatal felállítását indítványozza a nyilvántartás céljaira. Javaslatára „szociális egyesületként" megalapították a „Városi Lakosok Or szágos Szervezetét" (22). Céges papíron tisztázzák a célokat: gazdasági, szo ciális lét megújulása, radikális választójog, helyes közellátás, élelem, ruha, lakáspolitika, szegények szenvedéseit csökkenteni, közegészségügyet javítani, kórházak, népfürdők létesítése, lakáskérdés. A háborúból átvezetni az orszá got a békébe! Hadirokkantak, hadiárvák segítése! Megszüntetni a lakáskeres kedelmet! Közlekedés javítását! Közélet tisztaságát! 1918. május 29-én Pfeifer Ignác aláírásával ment el a Lakók Szövet ségének június 5-i közgyűlésére a meghívó. Az Anker köz 2-ben tartották. „A Lakók Szövetsége gyökere a szabadkőművességben van, annak köszönhe ti létét és eredményét". Jöjjenek sokan, „bizonyítva az egyesület erejét és a lakásügy megjavítására irányuló harcos készséget!" Pfeifer Ignác 1910. október 10-én felszólalt a „Demokrácia"-páholyban Fekete Ignácnak „Sztrájkok a malomiparban" c. előadása után és ezt mond ta: ,A sztrájk oka a collectiv szerződés hézagossága és hiányossága." A malomipari munkások 35%-a szervezetlen, ezek tehát nem tartották be a szerződést, hiszen az rájuk nem vonatkozik. Lehet, hogy agent provocateurök is működtek, hiszen a munkaadók érdeke volt a sztrájk. Ebből azt a tanulságot lehet levonni, hogy csak szervezett, intelligens munkásokkal sza bad szerződést kötni. A szabadkőművesség feladata a munkásság nevelése." 1909. február 22-én Pfeifer a páholy tagjai között (a 2. képen látha tó) körlevelet küldött szét. Ebben egy klerikalizmus ellenes mozgalomhoz hív ja segítségül a tagságot. A páholy tisztikarának összejövetelein Pfeifer rendszeresen résztvett. így például 1910. november 4-én Bánki Donát és dr. Varga Jenő felvételét ő hitelesítette aláírásával (23). Pfeifer Ignác főmester 1910. március 14-én körlevelében javasolta a
PFEIFER IGNÁC MOiaverEMi N Y I L V . R K . T A N A R
Budapest, 1909. február 22.
VI. Poílmantczky-utcza 27.
Szeretett testvérem ! ^Páholyunk elhatározásának a küzdelmet
a klerikális
reaclió
sikere legyen, jelentékeny
megfelelően, meg akarjuk indilani ellen.
3Cogy
anyagi eszközökre
3L Comenius testvéreknek áldozatkészségéhez hogy járuljál
tehetségedhez
átdozalkészségéT
van
intézem
szükségünk.
fordulok és felkárlek,
képest munkánklioz.
minden egyes testvéremhez
küzdelmünknek
Gzt a kérésemet
ugyan, de csak azoknak
szeretnem igénybe venni, a kik ezt a terhet meg
erőltetés nélkül bírják
vállalni.
ü(a kérésemnek—nem-teszel
eleget, tudni fogom, hogy az nem
jóakaratodon
múlik. ZKogy azonban ez a körülmény ne
a felajánlott
összegekel csak én, titkár és kincstáros testvér fogjuk
nyugtázni, 31
a nélkül,
hozzájárulás
hogy az
megkönnyítése
adakozók végett
neveit a
feszélyezzen, közzélennénk.
felajánlott
összegei
márczius 1-től kezdődő 10 havi részletben óhajtjuk beszedni, üiíivel az eredményt nagyon
a jövő heti felvételi
kérlek,
czimemre postára
légy
munkán
szeretném bejelenteni,
szives a csatolt bejelentő
adni. tájékoztatásul
belül 6—8000 koronát szeretnénk
lapot
megemlítem,
szerdáig
hogy körül
a jelzett czélra bistositani. tv
.'.i
üdvözlettel
furnester.
cRS7úr;os twfuto f t/ekcié
Szövetségtanács átszervezését. (24). Javaslata értelmében a tiszteletbeli tagok ne rendelkezhessenek képviseleti joggal! Ez a demokratizmust szolgálta. Az ,Archimedes"-páholy, a Comenius"-páholy leánypáholya szervezte újjá a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesületét. Ennek fiókjaként hoz ták létre a Galüei Kört. Tehát — bár profánok alapították — szabadkőművesi támogatást élvezett a Galüei Kör. A Galüei Kört a „jövő nemzedékért érzett felelősségtudat" hívta lét re (25). Általában az egyetemeken elharapódzott felekezeti megkülönbözte tést volt hivatva letörni. A szabad, előítéletmentes kutatást vallották, hangnemük „egyenes, nyílt, őszinte", — mint a „Galüei"-páholy 1909. áp rilis 27-i körlevele írta (26). Egyes páholyok éppen ezt nem tartották meg felelőnek, így a pozsonyi „Testvériség"-páholy véleménye szerint a Galüei Kör formája, tartalma egyaránt nem felel meg a szabadkőművesi követel ményeknek. Udvariassággal vegyes éhei helyeslik, hogy a „Comenius"-páholy védnökli a Galüei Kört, mert erre annak nagy szüksége van és ekként biz tosított a megfelelő irányítás (27). A Galüei Kör középiskolások és munkások között folytatott felvüágosítást. Szemináriumokat szerveztek, ismeretterjesztő füzeteket nyomtattak, Pfeifer Ignác előbbi tanácsát megfogadva pályadíjakat tűztek ki, kirándulásokat rendeztek Pfeifer Ignác népszerű volt a diákok körében, ezért sokakat von zott személye a Galüei Körbe. Pfeifer műegyetemi ny. r. tanárrá történt kinevezését a Galüei Körhöz és szabadkőművességhez való kapcsolata miatt heves ehenérzés kísérte a konzervatív körök részéről. Ezért attól kezdve visszavonult e mozgalmaktól. Ám egyéni élete tragikusan kapcsolódott össze a vüágtörténelemmel. 1915. október 31-én egyetlen fia, 21 évesen az orosz fronton, felderítő szolgálat közben életét vesztette. A szörnyű hír Pfeifer Ignác feleségét mozgásképte lenné tette. Mint az igazán erős embereket, a csapás Pfeifer Ignácot tet tekre sarkallta. Ismét felvette a megszakadt szabadkőművesi kapcsolatait és visszalépett a páholyba. 1916. február 3-án ötezer K-s alapítványt tett fia emlékére. Az elhunyt építész hallgató volt, ezért tíz, frontról hazatérő mű egyetemista kapta az összeget tanulmányai folytatására. Tudjuk, pályájukon másokat is segített. Például Mikus Sándor szobrászművész útját egyengette. Pfeifer ezután bekapcsolódott a szabadkőművesek békemozgalmába. Az 1917-ben létesült küenctagú békebizottság tagjaként nagyszerű diplomáciai tapintattal, hivatalos szakmai utazásai során szerzett külföldi kapcsolatait felhasználva békét közvetített az óporosz és a svájci szabadkőműves nagy páholyok között. Ugyanis a svájciak a németeket okolták a háború kitö réséért. Ezt az óporosz nagypáholy azért vette különösképpen a szívére, mert védnökük a német császár unokatestvére volt. így megszakították a svájci szabadkőművesekkel a kapcsolatukat. Pfeifer Ignácnak sikerült rábírnia a két felet a kapcsolatok újrafelvételére. Svájci útjáról írt beszámolójának is ez az első közlése (28): -
„Budapest 1917. JY. 15. Nagymester Testvérem! Szóbeli előadásom kiegészítéseképpen a megbízatásodból Bernben történt eljárásomra vonatkozólag a következőket van szerencsém közölni. — Részt vettem Dr. Schwentner, az ottani Alpina nagypáholyának nagymesterével foly-
tátott megbeszélés után egy főmesteri értekezleten, a hol a nagymester a napirend letárgyalása után ismertette jövetelem czélját. Kifejezte a magyarországi Symb .*. Nagy O (29) köszönetét az egybe gyűlt ttv.\ nek az internáltak és hadifoglyok gyámolítása körül teljesített szk.\ szolgálataikért és közölte egyben, hogy a magyarországi Symb. . Nagyű kínálkozik a német és a svájczi ttv.\ között a háború elején támadt konf liktus kiegyenlítése céljából a közvetítést elvállalni. A franczia ttv.\ közül ketten halasztani kívánták az ügyet a folyó év június havában tartandó nagygyűlésig, a mikor alkalmuk volna ez ügy ben deklarációt tenniök, felszólalásom után, a melyben a kérdés sürgősebb elintézésének kívánatosságát fejtettem ki az értekezlet javaslatomat azzal fo gadta el, hogy szívesen veszi a közvetítést, minthogy azonban a szakítás a német testvérektől indult ki, súlyt helyeznek arra, hogy a németországi test vérek tapintatos módon tegyék a kezdeményező lépéseket, a mikor ök a kik a békés együttműködést óhajtják örömmel fognak a félreértések követ keztében felmerült konfliktus kiegyenlítéséhez hozzájárulni. Ezen kijelentést továbbítás czéljából köszönettel vettem tudomásul és kértem, hogy azt a mennyire a cenzúra lehetővé teszi hasban is közöljék a mi tudomásom szerint meg is történt. Testvéri engedelmességgel Pfeifer Ignác .\ a „Comenius" • tagja" -
Pfeifer Ignác ellen a Tanácsköztársaság bukása után újabb méltányta lan hajsza indult, melynek eredményeképpen katedrájáról is lemondásra kény szerült, további tudományos tevékenysége az Egyesült Izzó kutató laboratóriumának megszervezőjeként jelentős a hazai ipar- és kutatástörté netben. Életrajzi és tudományos tevékenységével kapcsolatban Móra László monográfiájára utalunk (30). Irodalom és jegyzetek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) „Comenius"-páholy (a továbbiakban C p.) P 1087 2. t. 1. cs. OL P 1087 C p. 81. 8. h. Tagnévsor OL P 1087 C p. 4. t. 2. cs. OL P 1087 C p. 4. cs. 904. lap. OL P 1087 C. p. 4. cs. 902. lap. A páholyba jelentkező személyek belső használatú elnevezése. A felvétel fehér és fekete golyókkal történő szavazással ment végbe szótöbbséggel. A fehér jelentette az „igen" szavazatot. Ezért nevezték így a szavazást. Szabadkőmúvesi üdvözlés rövidítése: Testvéri Üdvözlettel. OL P 1087 4. cs. C p. 901. lap. Érdemes főmester testvér rövidítése. A páholy választott vezetőjének elnevezése. Üdvözlet veletek az előttünk szent számokban. „mester'': a legmagasabb ismeretekbe beavatott szabadkőműves OL P 1087 4. cs. C p. 903. lap. OL P 1087 C p. 4. cs. 907. lap OL P 1087 C p. 4. cs. 907. lap. Görög szó, jelentése felöltöztetés. OL P 1087 C p. 4. cs. 58—59. lap. Megtárgyalták Testvérekből Szabadkőműves Oi. P 1087 C p. 4. cs. 73, 74. lap.
22. 23. 24. 25.
26. 27. 28. 29. 30.
OL P 1087 C p. 4. cs. 51—57. lap. OL P 1087 C p. 2. t. 1. cs. Évi jelentések OL P 1087 C p. 11. t. 17. cs. 268. lap. OL P 1087 11. t. 17. cs. C p. Több körlevél ment a páholyokhoz: a 190. lapot Pfeifer Ignác főmester és dr. Iritz Miksa írta alá. Az 1911. márc. 17-i körlevélen (183. lap) is ott láthatjuk Pfeifer Ignác nevét. 1909. III. 8.-án célként a főiskolai klerikal izmus letörését, ott szabadkőművesek nevelését tűzték ki célként. Az egyik példányon rajta van ceruzával: Pfeifer Ignác műegyetemi r. k. tanár lakás: VI. Podmaniczky u 27 OL P 1087 11. t. 17.. cs. 152. lap. OL P 1087 11. t. 17. cs. C p. 5909 III. 30-i levél OL P 1083 64. cs. 34. t. Békebizottság 172. lap. ,A páholy" szó belső használatú rövidítése. Móra László: Pfeifer Ignác élete és munkássága. Bp. 1977.
ZSUZSANNA ÁGNES BERÉNYI: THE UNKNOWN IGNÁC PFEIFER The paper deals with the important activities of professor Ignác Pfeifer, the noted Hun garian chemist (1868—1941) in Hungarian freemasonry, which up to the present have re mained unexplored. The paper also yields much information on the functioning of Hungarian freemason lodges.
