AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁST TÁMOGATÓ ELEKTRONIKUS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER (ÉTDR)

AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁST TÁMOGATÓ ELEKTRONIKUS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER

(ÉTDR)

Dr. PAPP FERENC 2013. május 28.

AZ ÉTDR MŰKÖDÉSÉRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL ÁLTALÁBAN A VÁLLALKOZÓI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ, EGYSZERŰ ÁLLAM CÍMŰ KÖZÉPTÁVÚ KORMÁNYZATI PROGRAM EGYES FELADATAINAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1416/2012 (X. 1.) KORM. HATÁROZAT 70. pont: Az elektronikus ügyintézés bevezetése, dokumentumok elektronikus benyújtásának lehetősége A felülvizsgálat célja az volt, hogy e széttagolt, és egymással nem kompatibilis építésügyi nyilvántartások helyett olyan elektronikus nyilvántartás legyen, amely egy egységes központi rendszerre épül. Ezen egységes rendszer alapját teremtette meg az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet.

AZ ÉTDR MŰKÖDÉSÉRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL ÁLTALÁBAN

Dokumentációs Központ az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk és adatok központi gyűjteménye, és azok nyilvántartása, mely magában foglalja az Országos Építésügyi Nyilvántartás (Nyilvántartás) működéséhez szükséges, valamint az abban létrehozott adatállományokat és dokumentációkat. A Nyilvántartás az építésügy körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások, dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere (E-bírság, E-építési napló, E-kezelő felület, E-statisztika, E-szankció, E-tanúsítás).

AZ ÉTDR MŰKÖDÉSÉRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL ÁLTALÁBAN ÉTDR

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok engedélyezési és tudomásulvételi eljárásainak elektronikus ügyintézését, a döntéshozatalt, az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal való kapcsolattartást biztosító, építésügyi hatósági szolgáltatást elősegítő komplex elektronikus alkalmazás, mely az eljárás során beérkező és keletkező dokumentumokat elektronikusan kezeli, és adatot szolgáltat a Nyilvántartásnak és egyéb alkalmazásainak.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.

etdr.eepites.hu

AZ ÉTDR MŰKÖDÉSÉRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL ÁLTALÁBAN

Cél:

az építésügyi hatósági ügyintézést gyorsabbá, hatékonyabbá tegye, működési költségeit csökkentse.

elektronikus ügyintézés bevezetése

az ügyfeleket is az elektronikus ügyintézés felé terelték

Az ÉTDR bevezetése szükségképpeni velejárója az elektronikus ügyintézésnek, mivel ezzel az ügyfél számára is lehetővé válik az elektronikus kapcsolattartás, a folyamatok nyomon követése.

AZ ÉTDR MŰKÖDÉSÉRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL ÁLTALÁBAN

Az elektronikus ügyintézés lényege, hogy a folyamat teljes időciklusában a hatósági engedélyezésben részt vevő összes szereplő – az előre definiált jogosultságának megfelelően elektronikusan hozzáférhessen egy központi helyen a tervekhez és az iratokhoz.

A közreműködő hatóságoknak 2013. január 1-jétől kötelező használni az ÉTDR-t.

Ami az ügyintéző oldalán kötelező változás, az a kérelmezőt és tervezőjét annyiban érinti kötelezően, hogy az elektronikus ügyintézés alapfeltételéül szolgáló dokumentáció törzsét alkotó tervdokumentációt elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.

AZ ÉTDR MŰKÖDÉSÉRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL ÁLTALÁBAN Az ÉTDR központi informatikai rendszer, mely az interneten érhető el.

Internet is szükséges – alapvetően elegendő egy böngésző, de rendelkeznünk kell a rendszerben kezelt dokumentumok megtekintéséhez szükséges szoftverekkel is. Az eljárás minden dokumentációs mozzanata elektronikus formában zajlik. A kérelem/bejelentés nem elektronikus formában is megtehető ugyan, de a hatóságok számára az iratanyag már elektronikus formában áll rendelkezésre. Az eljárás iratai csak elektronikus formában készülnek, de kérésre külön másolati költség megfizetése mellett papíralapú hiteles másolat is előállítható.

AZ ÉTDR MŰKÖDÉSÉRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL ÁLTALÁBAN Azzal, hogy a dokumentumokat elektronikusan kezelik, szükségszerűen változik a hatóságok közötti kommunikáció hierarchiája. A különböző feladatokat ellátó igazgatási szervek

különböző jogosultságokkal bírnak

de az azokhoz való hozzáférés módja azonos. Az elektronikus közigazgatásban elsődleges igény

a benyújtott dokumentáció elektronikus formátumú legyen

Továbbra is lehetőség van személyesen benyújtani azt az erre felkészült ügyfélszolgálati ponton. Ezen ügyfélszolgálati pontok idővel alapvetően a kormányablakok (integrált ügyfélszolgálati irodák), de ügyfélszolgálatot működtet valamennyi építésügyi és építésfelügyeleti hatóság is, továbbá az ügyek intézésében segítenek az építésügyi szolgáltatási pontok is.

AZ ÉTDR MŰKÖDÉSÉRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL ÁLTALÁBAN Az ügyfélszolgálatokról tudni kell, hogy egy konkrét ügyben különbség van az eljáró hatóság ügyfélszolgálata és a többi ügyfélszolgálat között. Ez azt jelenti, hogy az eljáró hatóság munkatársa teljes körűen hozzáférhet a náluk folyó eljárás ügyiratába, míg idegen hatóságok és ügyfélszolgálatok munkatársa nem. Tehát míg ügyet indítani bármely ügyfélszolgálaton tudunk, addig egy folyamatban lévő ügyben már csak az eljáró hatóság ügyfélszolgálatán. Természetesen az elektronizáció nem merül ki abban, hogy CD-n adjuk be a korábban papír alapon benyújtott dokumentumokat. A kérelmezőnek (vagy meghatalmazottjának), az eljárás egyéb résztvevőjének lehetősége van otthonról, számítógépe segítségével kapcsolatot tartani a közreműködő hatóságokkal.

Működési séma

HIVATAL

HIVATAL

kérelmező

HIVATAL

szomszéd

jogorvoslat

Egy kis elmélet

szakhatóságok

AZ ÉTDR MŰKÖDÉSÉRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL ÁLTALÁBAN Megszülető hatósági kiadmányok, döntések is elektronikusak, így elektronikusan hitelesek. Alapesetben – ha jogszabály nem írja elő a hiteles másolat kézbesítését, vagy az ügyfél nem kérte azt, úgy – a papír alapú másolat nem is feltétlenül hiteles. Az irat hitelessége ugyanis azzal ellenőrizhető minden közreműködő számára, hogy az érintettnek a jogosultságának megfelelő mélységig és ideig hozzáférést biztosít a rendszer, azaz bármikor az eljárás folyamán megtekintheti a hiteles iratot, és azt lemásolhatja saját eszközére, és azt tovább is adhatja. Az így letöltött hiteles dokumentáció tehát a finanszírozó banknak, pályázatot elbíráló szervnek, leendő kivitelezőnek is továbbadható elektronikusan hiteles formában.

AZ ÉTDR KAPCSOLATA MÁS RENDSZEREKKEL, JOGOSULTSÁGOK CÉL:

A későbbiekben kapcsolatot tarthasson már működő elektronizált rendszerekkel.

Alapvetően fontos feladatot lát el az Ügyfélkapuval és a hitelesítő szolgáltatással való kapcsolat. A felhasználók azonosítását ugyanis nem maga az ÉTDR, hanem – a belépés módszerétől függően – ezek a rendszerek végzik el. Az elektronikus illeték- és díjfizetést az EFER (Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer) teszi majd lehetővé.  Az építési helyszín tárgyi és szomszédos ingatlanjait, az azokkal rendelkezni jogosultakat a földhivatali csatlakozás segíti majd megismerni.  A kiadmányok papír alapú kézbesítését a postai csatlakozás biztosíthatja a jövőben.  Az építésügyi igazgatás nyilvántartási és statisztikai adatait az OÉNY gyűjti és kezeli. A központi rendszer előnye, hogy e gyűjtések magas fokon automatizálva készülnek, gyakorlatilag megszüntetve ezzel az adatszolgáltatásra fordított élő munka igényét. Így a KSH felé történő hatósági adatszolgáltatási kötelezettség is automatikussá válhat. 

AZ ÉTDR KAPCSOLATA MÁS RENDSZEREKKEL, JOGOSULTSÁGOK

A rendszer legfontosabb szereplői maguk az állampolgárok, azaz a felhasználók.

Felhasználó lehet hatósági felhasználó és nem hatósági felhasználó is. Ahogyan a való életben is előfordulhat, úgy az ÉTDR is biztosítja, hogy egy személy egymaga és egy időben építtető, tervező, megbízott, képviselő, szakértő, ellenérdekű ügyfél, érdeklődő állampolgár, szakértő, opponens, de akár hatósági ügyintéző, vezető, ügyfélszolgálatos vagy adminisztrátor legyen különböző ügyekben.

Felhasználó jogait az eljárásban betöltött szerepe alapján gyakorolhatja, azaz lehetőségeit a rendszer egy konkrét ügy viszonyában és nem a belépés módjában határozza meg.

AZ ÉTDR KAPCSOLATA MÁS RENDSZEREKKEL, JOGOSULTSÁGOK

Belépéskor csupán annyit kell megadni, hogy ügyféli vagy hatósági (azon belül ügyintézői vagy ügyfélszolgálati) oldalra kívánunk belépni. Tehát míg minden esetben ugyanolyan módon lépünk be az ÉTDR online felületére, addig egy konkrét ügyben gyakorolható jogaink mindig az ügyben betöltött szerepünktől és az ügy állapotától függenek. Fontos, hogy egy adott ügyben eljárni csak természetes személyek képesek. Csak természetes személynek lehet igazolványa, tud olvasni és írni. Ha a jogosultság egy jogi személyt illet meg, úgy nevében is csak egy természetes személy képes cselekedni. Jogi személy tehát nem lehet az ÉTDR felhasználója.

AZ ÉTDR KAPCSOLATA MÁS RENDSZEREKKEL, JOGOSULTSÁGOK Tárhelyet létesíthet, szerkeszthet, továbbá dokumentumokat szabadon feltölthet a kérelmező vagy nevében annak meghatalmazottja, képviselője. A kérelem benyújtása előtt ő adhat betekintői jogot az egyéb szereplőknek (ez a jog azonban csak olvasási jog, írási jogot nem ad). Kérelem benyújtása után az ő jogosítványai annyiban változnak, hogy a szabad feltöltési joga megszűnik, hiszen egy eljárásban nem lehet csak úgy az eljárási iratokat kedvünkre módosítgatni. Ugyanezen okból hatóság (illetve eljárásban az ügyfelek is) csak eljárási cselekményeken keresztül adhatnak hozzá dokumentumot az eljárás mappájához. Egy eljárás irataihoz alapvetően a közreműködő szervezetek, hatóságok ügyintézői és az ügyfelek férnek hozzá. Azonban ez a hozzáférés sem egyforma jogosultságot takar.

AZ ÉTDR KAPCSOLATA MÁS RENDSZEREKKEL, JOGOSULTSÁGOK

Az eljárás szereplője csak annyit lát egy eljárásból, amennyi iratot számára megküldenek. Például az eljáró hatóság megkeresését és a szakhatóság erre adott válaszát csak ez a két szerv látja, hacsak nem adták hozzá címzettként az eljárás egyéb szereplőit is, vagy nem adtak számukra betekintési jogot.

Az eljáró építésügyi hatóság sem fogja látni azokat a dokumentumokat, melyeket nem csatolunk a kérelemhez. Amennyiben egy személynek iratbetekintési joga van, úgy ő a jogosultsággal érintett dokumentumokat nemcsak megtekintheti, de gépére le is másolhatja és ki is nyomtathatja.

Az ÉTDR-ben írási joga eljárásban csak annak a felhasználónak van, aki eljárási cselekményt indíthat (pl. a kérelem módosítása, hiánypótlás teljesítése, egy

fellebbezhető döntésre jogorvoslati kérelem terjeszthető elő) A mappába újabb dokumentumok e cselekmények mellékleteiként tölthetők fel.

REGISZTRÁCIÓ Az ÉTDR-be háromféle módon lehet belépni: ügyfélkapun, tanúsítvány alapon, egyedi kóddal. A jogosultságok birtoklásához azonban szükséges az azonosítás, így a regisztrációs adataink megadása. A regisztrációs adatok közül azokat, melyeket az azonosításhoz használ a rendszer, az azonosító rendszerrel ellenőrizteti az ÉTDR (elkerülendő azt, hogy más személynek adhassa ki magát valaki, mint amire az azonosítója szól).

REGISZTRÁCIÓ Tanúsítvány alapú azonosítás A tanúsítvány alapú használathoz az ügyfélnek előzetesen rendelkeznie kell aláíró tanúsítvánnyal (elektronikus aláírással). Első bejelentkezéskor a felhasználónak meg kell adnia nyilvános kulcsát, amelyet az ÉTDR eltárol. A felhasználónak minden egyes belépésnél egy „belépési kérelem” elnevezésű elektronikus dokumentumot kell aláírnia az aláíró tanúsítványával, és minden egyes belépésnél meg kell adnia természetes személyazonosító adatait az ügyfélnek.

REGISZTRÁCIÓ Ügyfélkapus azonosítás

Az ÉTDR ügyfélkapu alapú belépéséhez már szükséges rendelkezni ügyfélkapus regisztrációval (bővebb információ található ezen elektronikus regisztrációval kapcsolatban a https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu címen). Az ügyfélkapu alapú belépés után maga a program átirányít az ügyfélkapu belépési oldalára, ahol meg kell adni a felhasználónevet és jelszót. Ha nem sikerül az ügyfélkapu bejelentkezés, akkor nem lehetséges a belépés az ÉTDR-be sem. Egyedi kód alapú azonosítás Az egyedi kód alapú, azaz meghatalmazás alapú használathoz az ügyfélnek előzetesen rendelkeznie kell azzal az egyedi kóddal, melyet a tárhely gazdájától (az eljárás megindítás előtt a kérelmezőtől) vagy az eljáró hatóságtól (az eljárás megindítása után) kaphat. Az ügyfélnek a programba bejelentkezéskor meg kell adnia a kapott kódot. Ebben az esetben nincs szükség regisztrációra.

REGISZTRÁCIÓ Ha a felhasználó az Ügyfélkapun keresztül lép be a programba, akkor a belépés után szükség van regisztrációra. Mivel az ügyfélkapus regisztráció minden esetben természetes személyhez kötött, ezért az ÉTDR-ben is, mint azt már korábban is említettük, csak természetes személyként lehet regisztrálni. A regisztráció három fő részből áll:  A felhasználónak meg kell adni a személyes adatait,  majd meg kell határozni, hogy melyik típusba tartozik (építtető, tervező vagy hatóság), és

 a végén le kell zárnia a regisztrációját.

REGISZTRÁCIÓ Személyes adatok megadása A regisztráció első lépéseként a következő természetes személyazonosító adatokat kell megadni a személyes adatok megadása űrlapon: titulus, vezetéknév, keresztnév, esetleg 2. keresztnév, születési név, anyja neve, születési ország, születési település, születési dátum. A személyes adatokat a program csak azonosítási célra használja, és engedélyt kér a felhasználótól azok eltárolásához. Az adatok bevitelét követően a Mentés gombbal az adatok tárolásra kerülnek (az ügyfél rendelkezésétől függően csak a bejelentkezés idejére, vagy tartósan). A Mégsem gombra kattintva pedig a program kilép a menüből. Ügyfélkapus belépés esetén, a személyes adatok felhasználásával az ÉTDR elvégzi az ügyfélkapus viszontazonosítást. Sikeres viszontazonosítás esetén a regisztráció folytatódhat. Sikertelenség esetén még egy alkalommal javíthatjuk személyes adatainkat, de ha ismételten sikertelen az azonosítás, a regisztráció megszakad.

REGISZTRÁCIÓ Az ÉTDR felhasználó típusának meghatározása Az ÉTDR-be három féle szerepkörben lehet regisztrálni

kérelmező

szakértő

hatóság

A hatósági felhasználók számára a regisztráció lépései eltérnek, számukra további azonosításokat ír elő a rendszer, hivatal megnevezése és címe a megadott listából, hivatali beosztásának megnevezése, hivatali telefonszáma, hivatali e-mail címe. A regisztráció lezárása

A regisztráció utolsó lépéseként a lakcímet és kapcsolattartási adatokat kell megadnunk az alábbi sorrendben: ország, irányítószám, település, közterület jellege: pl. utca, út, házszám. Ezenkívül más adatot akkor érdemes megadni, ha egy ingatlannak több címe is lehet.

KAPCSOLATTARTÁS, IRATBETEKINTÉS Az építésügyi hatósági eljárás során a hatóság és ügyfél közötti kapcsolattartásra, a hatósági döntések kézbesítésére két megoldás lehetséges. 1) Egyik az elektronikus, mely történhet az ÉTDR felületén és az ügyfélkapun keresztül is, de mindkét esetben alapvető feltétel, hogy az ügyfél ÉTDR felhasználó legyen, s felhasználói azonosító számát a tárhely/mappa érintetti adatai között feltüntetésre kerüljön.

1) A másik a hagyományos, papír alapú kapcsolattartás, mely postai úton vagy személyesen kerülhet kézbesítésre.

MEGHATALMAZÁS, KÉPVISELET Jogszabály szerint a tárhely az építtetőé, az eljárás irataiba betekinteni csak ügyfélnek van joga, az eljárásban eljárási joga csak az ügyfeleknek van. Papír alapú meghatalmazást személyesen vagy postai úton lehet csak benyújtani, de az elektronikus – azaz elektronikusan hiteles, digitálisan aláírt – meghatalmazást online módon is lehet csatolni a kérelemhez. Ilyen esetben a tárhely létrehozásakor az eljárás indításának módját „meghatalmazottként”-ra kell állítani. Ekkor a létrejött tárhely érintettek adatai között a tárhelyet létrehozó felhasználó meghatalmazottként lesz feltüntetve. Az ügyfél egyik első tárhelyszerkesztési feladata ekkor az, hogy érintettként rögzítenie kell a megbízót (ügyelve, hogy az elsődleges kérelmezőt elsődleges kérelmezőként jelölje meg).

MEGHATALMAZÁS, KÉPVISELET Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfélként szeretné használni a rendszert, úgy nevében a cégjegyzésre jogosult személynek vagy a szervezet által felhatalmazott természetes személynek kell regisztrálnia, aki a szervezet nevében eljárhat. Ekkor a létrejött tárhelyérintettek adatai között a tárhelyet létrehozó képviselőként lesz feltüntetve. Az egyik első tárhelyszerkesztési feladat ekkor az, hogy Érintettként rögzítenie kell a jogi személyt (ügyelve, hogy az elsődleges kérelmezőt elsődleges kérelmezőként jelölje meg). Ha a jogi személy nevében a képviseletre jogosult személy jár el, úgy külön meghatalmazásra, igazolásra nincsen szükség.

MEGHATALMAZÁS, KÉPVISELET A tervező ügyféli jogállását az eljárásban vizsgálni kell. Ez azt jelenti, hogy a tervező nem kap automatikusan ügyféli jogkört az eljárásban. A tervező a kérelmező nevében csak akkor járhat el, ha az eljárásra az ügyféltől (kérelmezőtől) megbízást, felhatalmazást kap. A tervező tehát a tárhelyet csak akkor hozhatja létre, ha meghatalmazottként járhat, jár el. Ha a tervező tervezőként is, és meghatalmazottként is érintett az ügyben, akkor adatait tervezőként és meghatalmazottként is rögzíteni kell magát a tárhelyérintettek listájában. Tehát, ha a megrendelő nem akar az online felületen eljárni, akkor beviheti kérelmét az ügyfélszolgálatra is (és ettől még a kapcsolattartás lehet elektronikus is, ha egyébként regisztrált az ÉTDR-ben). De bárki természetes személyt meghatalmazhat azzal, hogy nevében eljárjon. Ez a meghatalmazás szólhat meghatározott időre, visszavonásig, egy adott cselekményre is, s szólhat személyes ügyintézésre is, de akár az online felületre is.

MEGHATALMAZOTT CSERÉJE A tárhely tulajdonosa a kérelmező. A tárhelyet az eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság biztosítja.

A kérelmezőnek jogában áll bármikor új megbízást adni, s a hatóságtól kérni a jogosultság átállítását. Az ÉTDR-ben a technikai lehetősége megvan annak, hogy a megbízást az ügyintéző dátumra paraméterezze vagy megszüntesse, új meghatalmazottat vagy képviselőt rögzítsen, illetve módosítsa az elsődleges kérelmező személyét.

Mindezeket azonban kérelem benyújtása előtt csak a kérelmező kifejezett kérésére teheti meg a hatóság, eljárásban pedig a rendelkezésre álló dokumentumok alapján hivatalból meg kell tennie.

HA MÁR REGISZTRÁLT FELHASZNÁLÓK VAGYUNK

HA TÖBB FELADATKÖRBEN IS REGISZTRÁLT FELHASZNÁLÓK

VAGYUNK

ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS Mielőtt az építtető/kérelmező az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet benyújtja, lehetősége van építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet előterjeszteni az építésügyi hatósághoz elektronikusan a tárhely igénybevételével vagy papír alapon.

ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS AZ ÉTDR HASZNÁLATÁVAL Ebben az építtető/kérelmező az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti

 annak vizsgálatát, hogy a tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak,  tájékoztatást arról, hogy szükséges-e további melléklet, dokumentum beszerzése vagy további szakhatósági közreműködés,  tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről,  a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,  annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.

ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS AZ ÉTDR HASZNÁLATÁVAL Az építésügyi hatóság a kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában, és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására. Az építésügyi hatóság a szakmai nyilatkozatát az elektronikus úton indított kérelem esetén, a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek. Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni. Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg.

HOGYAN ÉS MILYEN DOKUMENTUMOKAT TÖLTHETÜNK FEL Tartalmi és formai szempontból is feltétlenül meg kell különböztetnünk a kérelmet magát, illetve az ahhoz csatolt mellékleteket:  az eljárás résztvevői által készített iratok  az iratok mellékletei. Az ÉTDR online felülete az irat fogalmát a Ket. által használt fogalomnál szűkebben értelmezi: irat az eljárás résztvevője által végzett cselekmény írásbeli megtestesülése, míg a dokumentum ennek a melléklete. Dokumentumot tehát mindig irat mellékleteként lehet benyújtani. Az irat benyújtásának módja így a dokumentum formájától függ: elektronikus dokumentumot elektronikusan is be tudunk nyújtani, míg papír alapú iratot csak személyesen vagy postán (melyhez azonban adathordozón csatolni lehet az elektronikus dokumentumokat is).

HOGYAN ÉS MILYEN DOKUMENTUMOKAT TÖLTHETÜNK FEL Iratot elektronikusan négy módon: online (párbeszéden alapuló) és offline (nem párbeszéden alapuló) módon, személyesen, valamint postai úton lehet benyújtani.

A legkényelmesebb és legtöbb szolgáltatást nyújtó módozat az online benyújtás. Ehhez az ÉTDR az operációsrendszer- és böngésző független online portálfelületét biztosítja.

Az iratok tárhelyre történő feltöltése nem jelenti automatikusan a kérelem benyújtását, vagy a hiánypótlás beadását. Ehhez a kérelmet is be kell nyújtani (melyhez csatolni kell a szükséges iratokat is).

Az irat feltöltése után a rendszer visszaigazolást küld a sikeres beérkezésről, de ez még nem jelenti az érkeztetés vagy az iktatás megtörténtét.

Online benyújtás

HOGYAN ÉS MILYEN DOKUMENTUMOKAT TÖLTHETÜNK FEL Sokkal kevesebb funkcionalitással bír, de szintén elektronikus benyújtás az offline.

Ezt a lehetőséget az ÉTDR az elektronikus adóbevallásból már jól ismert Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) űrlapok és az úgynevezett „Abevjava" alkalmazás segítségével biztosítja.

E módszer alkalmazásához a felhasználónak először ezen programok saját gépre történő telepítését el kell végezze. A módszer előnye, hogy nem kell állandó internetes kapcsolat a kérelem kitöltéséhez, elegendő azt csak a beküldéskor létrehozni. Hátránya viszont, hogy szoftver telepítését igényli, melynek használata a portálénál bonyolultabb, nem tartozik hozzá interaktív segítség, a feltölthető fájlok mérete pedig – az ÁNYK technológiája miatt – erősen korlátozott.

A küldeményt az ÁNYK működtetője a beküldő ügyfélkapuján keresztül az űrlapba beépített címre, azaz az ÉTDR Hivatali Kapujára küldi. Innen az ÉTDR Hivatali Kapuja visszaigazolást küld a küldemény érkezéséről. Az ÉTDR a Hivatali Kapuba érkező űrlapot azonnal – annak tartalmi kiértékelése alapján – az illetékességgel bíró hatóság beérkezett iratai között tünteti fel, s erről a beküldőt elektronikus úton értesíti. Ezek az értesítések azonban még nem jelentik az érkeztetés vagy az iktatás megtörténtét.

Offline benyújtás

ÁNYK - Abevjava

HOGYAN ÉS MILYEN DOKUMENTUMOKAT TÖLTHETÜNK FEL A kérelmező az offline módszer használatával – szemben az online módszerrel – elsősorban nem iratot küld be, hiszen az űrlap maga a kérelem, a beküldött fájl ennek csupán melléklete. Ezért az űrlap beérkezése egyben a kérelem benyújtását is jelenti. Fontos, ha az eljárást ÁNYK-val indítják, úgy nincs mód a kérelem benyújtása előtti cselekmények (a már korábban említett építésügyi hatósági szolgáltatás) elvégzésre. Az offline módszer előnye nem is az eljárás indításában, hanem az iratbenyújtásban rejlik. Míg az online felületen csak az arra jogosult ténykedhet, addig az offline benyújtással (az ÉTDR azonosítóval megcímkézve a formanyomtatványt) más személyek is „hozzáadhatnak” az ügyhöz. Az ÁNYK – ügyfélkapus azonosításának köszönhetően – lehetőséget ad ugyanis arra, hogy egy ügyfél vagy egy közreműködő szakember elektronikusan hiteles nyilatkozatot tegyen egy adott ügyhöz.

HOGYAN ÉS MILYEN DOKUMENTUMOKAT TÖLTHETÜNK FEL  Építészeti-műszaki dokumentációról jogszabály rendelkezik, hogy elektronikus formában kell benyújtani,

úgy

 Egyéb dokumentumok (pl. nyilatkozatok, hozzájárulások, igazolások), melyek túlnyomó részben papír alapon állnak rendelkezésre, s ennek – szükség esetén hiteles – elektronikus másolása indokolatlan terhet róna az eljárás egyes résztvevőire.  Vannak ugyan olyan dokumentumok is, melyeket elegendő otthon beszkennelni és elektronikusan csatolni (pl. földhivatali térképmásolat), azaz nem kell, hogy elektronikusan hitelesített legyen, de vannak, melyeknek eredetiségét ellenőrizni kell. Ilyen például egy befizetett csekk ellenőrző szelvénye.

HOGYAN ÉS MILYEN DOKUMENTUMOKAT TÖLTHETÜNK FEL Ha tehát a kérelmezőnek (vagy egyéb ügyfélnek) nincsen internet-hozzáférése, ügyfélkapuja, vagy a benyújtandó dokumentum nem áll rendelkezésre elektronikusan, akkor a rendszerbe való feltöltésben az ügyfélszolgálati ponton segítséget nyújtanak.

A kötelezően elektronikusan benyújtandó dokumentumokat ebben az esetben elektronikus adathordozón kell benyújtani, emellett A4-es (vagy kisebb) formátumban egyéb papír alapú dokumentum is benyújtható, benyújtandó. E dokumentumok betöltése a rendszerbe, illetve a szükséges elektronikus másolat készítése az ügyfélszolgálati munkatárs feladata. Ő az, aki magát a kérelmet is rögzíti, és segít az ügyfélnek az elektronikus ügyindításban.

HOGYAN ÉS MILYEN DOKUMENTUMOKAT TÖLTHETÜNK FEL

Személyes benyújtás esetén az iratok, dokumentumok benyújtása után az ügyfélszolgálat munkatársa papír alapú átvételi elismervényt ad át a benyújtónak, s visszaadja a hatósági munkához a későbbiekben már nem szükséges dokumentumokat, adathordozókat.

Személyes benyújtás

HOGYAN ÉS MILYEN DOKUMENTUMOKAT TÖLTHETÜNK FEL A iratot és mellékleteit a benyújtó a Postához nyújtja be (aki nem ÉTDR felhasználó), s a Posta azt nem ÉTDR felhasználónak adja át (hanem a címzett közigazgatási szerv postabontójának), hanem több más jellegű küldeménnyel együtt az érintett hatóságnak. Éppen ezért fontos feladat, hogy a többi, nem építésügyi irattól elkülönítetten kezeljék, s ne iktatásra, szignálásra küldjék. Ez azért fontos, mert az ÉTDR és az iktatás kapcsolata éppen fordított: az ÉTDR ad át információt az iratkezelő rendszernek, s ez alapján kerül iktatásra az irat.

Postai benyújtás

HOGYAN ÉS MILYEN DOKUMENTUMOKAT TÖLTHETÜNK FEL A postai küldeményt tehát át kell adni annak a kollégának, aki ÉTDR felhasználói jogosultsággal az iratok és mellékleteik digitalizálását, feltöltését jogosult elvégezni. Ez a hatóság ügyfélszolgálati munkatársa, s a folyamat innentől kezdve megegyezik a papír alapú benyújtásnál leírtakkal, azzal a kivétellel, hogy a benyújtó visszaigazolást nem kap. Azért kell ezzel tisztában lennie a benyújtónak, mert a későbbiekben esetlegesen felmerülő vitás eseteket nehéz bizonyítottan rendezni.

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA Az építészeti-műszaki dokumentációt csak elektronikusan lehet benyújtani. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdése azt írja elő, hogy a kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 8. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek.

Az egyik legfontosabb követelmény a PDF/A. formátum. Az általános e-ügyintézési jogszabályok annyit írnak elő, hogy olyan formátumot kell a hatóságnak elfogadnia, mely megnyitása után egyértelmű képet ad, azaz az eljárás minden résztvevője ugyanazt látja.

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA Műszaki leírás A műszaki leírás olyan szöveges dokumentum, melynek alfabetikusan kereshetőnek kell lennie. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású pixeles ábrák is elfogadhatóak. A műszaki leírás fejezetekre bontva, több fájldokumentumban is benyújtható. Előírás továbbá, hogy a műszaki leírásnak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. Ez nem azt jelenti, hogy a beadott dokumentum nem lehet színes, csupán azt, hogy ha fekete-fehér nyomtatón kinyomtatják, akkor az értelmezése ne váljon lehetetlenné. Formátuma: PDF/A, nyomtatási mérete: A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3)

Azt is figyelembe kell venni, hogy az ÉTDR a digitális aláíráskor egy vizuális pecsétet is elhelyez a műszaki leírásokra. Ezeket az ÉTDR az álló A4-es lap 1 cm-es margójának bal alsó sarkába helyezi. Számolni kell azzal, hogy az itt elhelyezett elemeket a pecsét egy kb. 6 cm x 2 cm területen kitakarja. Ezt a részt hagyjuk üresen.

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA A benyújtott műszaki dokumentáció műszaki leírás részei lehetnek:  építészeti műszaki leírás,  gépészeti műszaki leírás,  tartószerkezeti műszaki leírás,  épületvillamossági műszaki leírás,  technológiai leírás,  belsőépítészeti leírás szükség szerint,  rétegrendi kimutatás,  helyiség kimutatás,  alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése,  környezetvédelmi, környezeti és kertépítészeti leírás.

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA Tervlap

Az önálló tervlapokat önálló fájldokumentumonként kell benyújtani vektorgrafikus vagy 300 DPI felbontású pixeles formátumban. Törekedni kell arra, hogy a tervlap vagy annak egységnyi területe szükség esetén arányosan, értelmezhető módon A3 méretben szürkeárnyalatosan nyomtatható legyen. Formátuma: PDF/A nyomtatási mérete: tetszőleges. A PDF őrzi a lapméretet, azaz a PDF – szemben számos más képi fájlformátummal – léptékhelyes dokumentum. Ez azt jelenti, hogy a PDF esetében a rajzi 1 cm nyomtatás után is rajzi 1 cm, így nyomtatáskor a 100%-os (avagy „Méretezés típusa: nincs") opciót választva pontosan olyan léptékarányú tervlapot kapunk, amilyet a terv összeállításakor megadtunk (avagy a szkennelt tervlappal megegyező eredményt kapunk).

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA

A tervlapok részei lehetnek:  a tervező által készített helyszínrajz, hiteles földhivatal térképszelvény alapján,  eltérő szintek alaprajzai,

 a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymássa szöget bezáró módon felvett metszet,  terepmetszet,

 az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv,  szükség szerint: kertépítészeti terv, tereprendezési tartószerkezeti terv szükség, belsőépítészeti terv.

terv

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA Környezeti állapotadat A környezeti állapotadatok tekintetében nincsen különleges megkötés, csupán annyi, hogy a dokumentum ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhető szoftverrel megnyitható legyen, továbbá a formátum széles körűen elterjedt, és biztosítsa, hogy a beadványt egyértelműen és azonos tartalommal értelmezhessék. A környezeti illeszkedés szabadabb, grafikusabb elemeinél nem kívánalom az, hogy elektronikus aláírással záradékoljuk. Itt ezért olyan képi, audiovizuális fájlok is elfogadhatóak, melyek nem PDF formátumúak. Fontos tudni, hogy e fájlok kezelését az ÉTDR csak tárolás és továbbítás szinten támogatja, azaz megtekintésükhöz saját gépen futó saját szoftver szükséges.

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA A környezeti állapotadat részei lehetnek:  fotó,  fotómontázs,  utcakép (axonometria, perspektíva, egyéb),  látványterv,  kilátási-rálátási terv,  színterv,  tömegvázlat,  álcázási terv,  tájba illesztési terv,  egyéb dokumentum.

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA Számítás A számítás szöveges és numerikus dokumentum, amelyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású ábrák is elfogadhatóak. A számítás fejezetekre bontva, több dokumentumban is benyújtható. A számításoknak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. Formátuma: PDF/A, nyomtatási mérete: A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3 méretűek). A számítás részei lehetnek: számított építményérték, épületmagasság-számítás, telek beépítettségének számítása, tartószerkezeti számítás szükség szerint, épületenergetikai számítás,

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA Igazolások

Igazolás csak olyan formában nyújtható be, amelynek nyomtatás formátuma legfeljebb A4. Elektronikus igazolás csak olyan információtechnikai rendszerektől fogadható el, amely hiteles átadásának információtechnológiai feltételei fennállnak.

Az igazolások részei lehetnek:  aláíró-címlap a tervezők megnevezésével, jogosultságuk megjelölésével elérhetőségükkel és aláírásukkal, benyújtható:  elektronikusan aláírt PDF formátumban,  papír alapú formátumban, illetve  amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró sajá nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus űrlap útján,  tervezési program a külön jogszabályban meghatározott tartalommal,  földhivatali térképmásolat PDF formátumban,  a statisztikai lapok.

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA

Vélemények A vélemények technikai és formai követelményei megegyeznek a műszaki leírásoknál leírtakkal, de amennyiben a vélemény műszaki rajzot is tartalmaz, úgy annak technikai és formai követelményei a tervlapoknál leírt követelményeknek kell megfelelnie. A jogszabály két véleményt nevesít is: geotechnikai jelentés, geodéziai felmérés.

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉK BEFIZETÉSÉNEK MÓDJAI Az illetékek és a díjak befizetésének megtörténtét legegyszerűbben papír alapon lehet igazolni.  Az illetékbélyeget vagy a papír alapú kérelemnyomtatványra vagy az online felületen benyújtott és PDF formában létrejövő kérelem iratának kinyomtatott másolatára kell ragasztani (ezt az ügyfélszolgálat nem adja vissza).  A szolgáltatási díjak készpénz-átutalási megbízásos fizetése esetén a sárga csekk feladóvevényét lehet bemutatni (ezt az ügyfélszolgálat visszaadja).  Lehetőség van az illetékek és a szolgáltatási díjak átutalásos fizetésére interneten.  A kormányablakokban elhelyezett kártyaleolvasókkal.

Ezeket a fizetési módokat a magyar közigazgatás e-fizetési rendszere, az EFER fogja biztosítani.

Elektronikus tárhely biztosítása Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére,  az abban kérelmezett időtartamra a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei,  előzetes szakhatósági állásfoglalások (hozzáférés biztosítása),  valamint építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtőtárhelyet biztosít. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval – külön bírálat és döntés nélkül – automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez.

Elektronikus tárhely biztosítása A tárhely dokumentumaiba a kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja, továbbá az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság vagy a szakhatóság tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. A tárhely az építésügyi hatósági engedély benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére.

iránti

kérelem

Az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészeti-műszaki tervtanács véleménye, valamint a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg.

A tárhely és a mappa A kérelem benyújtása előtt A tárhely gazdája minden esetben a kérelmező, ő gyakorolja azt a jogot, hogy a kérelem benyújtásáig ki láthatja az ott tárolt iratokat. De lehetőség van nem a teljes tárhely, hanem csupán egyes cselekmények és dokumentumaik megosztására is. Ezek a megosztások a „megosztás”, illetve „betekintők” gombok használatával érhetők el. Egy szakhatóságnak is elegendő azokat a munkarészeket bemutatni, melyek az ő állásfoglalásának megfogalmazásához elegendőek. És természetes, hogy a szakhatóság az általa kiadott vélemény, állásfoglalás feltöltésére is jogot kap. Azaz ide, a tárhelyre tölti fel döntését a közreműködő szerv is, ezzel gyarapítva a tárhely tartalmát. Az eljárásban közreműködő szervezeteknek éppen ezért nem betekintői jogot kell adni (sőt esetükben ne használjuk a megosztás funkciót, mert az adott esetben zavart okozhat!), hanem kérelmünkkel keressük meg az illetékes hatóságot. Az érintett szerv azokat a dokumentumokat fogja látni, melyeket a kérelemhez csatolunk.

A TÁRHELY ÉS A MAPPA Az eljárásban Tehát mindaddig a kérelmező határozza meg, hogy mi történik a tárhelyen, míg be nem nyújtja a kérelmét az eljáró hatósághoz. Ekkor ugyanis a mindenkori hatályos jogszabályok alapján már a hatóság ügyintézője lesz az, aki betekintési, illetve írási jogot ad az eljárás szereplőinek (ügyfeleknek és szakhatóságoknak). Ekkor már nem tárhelyről, hanem az eljárás mappájáról beszélünk. A fájlok fizikailag nem mozognak, csak a felettük való rendelkezési jog változik. A tárhelynek csupán azon fájljai lesznek az eljárás mappájának is részei, melyet a kérelemhez benyújtottak. Azaz az eljárás előtt összegyűjtött dokumentumok között akadhatnak olyanok, melyet hatóság nem látott, az eljárás iratanyagát nem fogja képezni. Azt is fontos tudni, hogy a tárhelynek és az ügy mappájának ugyanaz az azonosítószáma.

A TÁRHELY ÉS A MAPPA Az eljárás után

Az érdemi döntés jogerőre emelése után az arra jogosult magánszemélyek számára egy ideig – a kézbesítések biztosítása miatt – még biztosan elérhető az eljárás mappája. E dokumentumok, ha már elektronikusan aláírásra kerültek, mindvégig hitelesek maradnak, és így elektronikusan hiteles formában tovább is adhatók. A dokumentum a leendő kivitelezőnek, a finanszírozó pénzintézetnek, pályázatbíráló szervnek, szakembereknek, hatóságoknak bármikor átadható, ezekről a papír alapú hiteles másolatokat készítő SZEÜSZ szolgáltatók papír alapú hiteles másolatokat készíthetnek. Egyes esetekben azonban viszont láthatjuk még az eljárás elektronikus mappáját is. Az e-építési napló megnyitásával, egy csatlakozó ÉTDR eljárás indításával (pl. egy építési engedély után egy használatbavételi engedély kérésekor) az arra jogosultak számára ismét megnyílik a mappa. De ekkor az már nem írható, csupán olvasni, keresni lehet benne.

AZ EGYES ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK A tárhely szerkesztése, illetve a mappa szerkesztése képernyőn az információs csík alatt jobb szélen a „Cselekmények” nevet viselő doboz található. Ez azért fontos, mert bármikor, bárhol is vagyunk a rendszerben, cselekményeket indítani mindig az ezen a részen elhelyezett gombokkal lehet. A következőkben a hiánypótlással, fellebbezéssel, a fellebbezési jogról lemondással, az előzetes szakhatósági megkereséssel, további előzetes cselekményekkel és a kérelem benyújtásával kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.

HIÁNYPÓTLÁS Fontos, hogy a kérelem benyújtása után az eljárás mappájába direkt feltölteni senki sem tud, azaz új dokumentum oda csak egy cselekmény folyamán készített irat csatolmányaként kerülhet fel. Az ÉTDR-ben hiánypótlást csak hiánypótlási felhívásra lehet teljesíteni. Ha ilyen felhívás nem érkezik, akkor a „Kérelem módosítása" cselekménnyel lehet további dokumentumokat benyújtani. Hiányt pótolni tehát a hiánypótlási felhívás beérkezése után a hiánypótlás teljesítésének cselekményében, ennek hiányában a kérelem módosításának cselekményében lehet a dokumentum feltöltésével/csatolásával.

HIÁNYPÓTLÁS Az ügyfél eljárhat az online felületen, személyesen az eljáró hatóság ügyfélszolgálatán, postára adva az eljáró hatóság címére. Amennyiben a hatóság hiánypótlási felhívást írt ki, úgy online felületen lehetőségünk van azokat a dokumentumokat benyújtani, melyek elektronikusan nyújthatók, nyújtandók be. Ehhez meg kell nyitni a hiánypótlás (befejezett) cselekményét, melynek képernyőjén a „Cselekmény” dobozban találjuk a teljesítésre szolgáló „Hiánypótlás” gombot. Az „Általános” fülön a „Szerkesztés” gombbal csupán az „Indoklás”-t áll módunkban megadni. A „Címzettek” fülön ezúttal nem áll módunkban másik címzettet megadni, meglévőt módosítani: a hiánypótlást annak lehet csak küldeni, aki a hiánypótlási felhívást kiadta.

FELLEBBEZÉS, FELLEBBEZÉSI JOGRÓL VALÓ LEMONDÓ NYILATKOZAT Az ÉTDR „Érdemi döntés” képernyőképének „Cselekmények” dobozában találjuk a „Fellebbezés határozat ellen” és a „Fellebbezési jogról való lemondás” gombokat is. Természetesen ezek a lehetőségek az önálló jogorvoslattal megtámadható közbenső döntéseknél is megtalálhatóak. Tehát ha az „Aláírt iratkép” megtekintése gombbal megtekintettük a döntést, és a „Dokumentumok” fülön annak mellékleteit (azaz megismertük a döntést), s ha ügyféli jogosultságunk van az ügyben, úgy lehetőségünk van lemondani fellebbezési jogunkról, vagy éppen élhetünk jogorvoslati jogunkkal. Az így indított cselekmény az eddig bemutatott cselekményektől lényeges elemében nem tér el (címzettet – a hiánypótláshoz hasonlóan – itt sem tudunk módosítani, hiszen a döntést hozó hatóságnak kell címezni a fellebbezést is, és a lemondó nyilatkozatot is). Mindkét cselekmény a döntésre adott válaszcselekményként annak cselekményláncolatát fűzi tovább, s mindkét esetben további cselekmények (így irat kézbesítése) várható.

Erre odaát

Ha a döntés jogerőre emelkedik, akkor a jogerőre emelésről szóló levél várható (ennek mellékleteként érkezik meg aztán a záradékolt dokumentáció is).

Ha döntését a hatóság maga visszavonja, módosítja, javítja, úgy az erről szóló döntést kapjuk meg, ha pedig a jogorvoslati kérelemre a II. fokú szerv indít II. fokú eljárást, úgy erről fogunk értesítést kapni.

ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS Az ÉTDR tárhely szerkesztése képernyőn az információs sáv alatt jobb oldalon található cselekmények dobozban megtaláljuk azokat a cselekményeket, melyeket az adott pillanatban a kérelmező elindíthat. Ilyen az új előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés. Erre kattintva indítható az előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésének folyamata.

Szakhatóság megkeresésénél a címzettek megnevezésére szakhatósági megkeresés esetén nincsen felajánlott érték. Hiszen azt a megkeresőnek kell tudni, hogy kinek is szánja kérdéseit. Ezt a „Hatóság felvétele a címzettek közé” gombbal nevezhetjük meg. Az ÉTDR segítséget ad, a számos hatóság közül csak a területileg illetékes szervek jelennek meg a listában, akik közül egy kattintással kiválaszthatjuk a címzéssel érintett hatóságot, és a lap alján elmenthetjük ezt az információt.

ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS Lehetőségünk van egyszerre több hatóságot megkeresni, ehhez ezt a folyamatot kell igény szerint ismételni. Azonban javasolt, hogy minden szakhatóságot külön-külön keressen meg a kérelmező. Ennek két oka van: 1. A különböző szakhatóságok számára különböző dokumentációrészek szükségesek (azaz nem feltétlenül teljesen azonos a megküldendő dokumentáció), valamint 2. ha a későbbiekben bizonyos cselekményeket végezne a szakhatóság vagy mi magunk, akkor az egyes szakhatóságok cselekményei ne keveredjenek, ne ütközzenek (pl. megkeresés visszavonása). Lehetőségünk van az „Új dokumentum feltöltésével” a tárhelyre még fel nem töltött dokumentumokat is csatolni a megkereséshez. Fontos, hogy az új feltöltött dokumentum egyszerre kerül feltöltésre a tárhelyre és kerül csatolásra a megkeresés iratához.

ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS A szakhatóság azokat a dokumentumokat látja a megkeresés dokumentációjának, amit itt csatolunk a megkereséshez. Csak ezt fogja tudni záradékolni, s később, az engedélyezési eljárásban csak akkor tudja elfogadni az építésügyi hatóság a szakhatósági állásfoglalást, ha a megfelelő dokumentumok általa záradékolásra kerültek.

Ha valamit javítani szeretnénk, akkor a lap alján a „Vissza” gombbal tudunk a kérdéses adathoz navigálni, és javítani azt. Ha viszont mindent rendben találunk, akkor a „Küldés” gombbal indíthatjuk útjára a megkeresést. Ezzel a cselekmény végére érünk, a végrehajtás sikerét a rendszer jelzi számunkra. A „Bezárás” gombbal visszatérünk a tárhely szerkesztéséhez, ahol a „Cselekmények” között megtaláljuk a szakhatósági megkeresést is.

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVTANÁCSI VÉLEMÉNY A tervtanács állásfoglalása elektronikus úton ugyanúgy kérhető meg, mint a szakhatóság véleménye. A tervtanács megkeresése annyiban tér el az előzetes szakhatósági állásfoglalástól, hogy más a jogszabályi háttere és a tervtanácsnak benyújtásra kerülő dokumentáció eltér az építési engedély iránti kérelem dokumentációjától. A technikai módszer azonban ugyanaz. A megkeresés címzésekor a hatóság kiválasztása képernyő szakterület oszlopában a mező értéke „Építészeti-műszaki tervtanács, állami főépítész” legyen (központi tervtanács esetében „Központi tervtanács...”), a hatóság neve pedig az építési tevékenységgel érintett telek szerinti megye kormányhivatalának építésügyi és örökségvédelmi hivatala (a központi tervtanács esetében pedig a Belügyminisztérium).

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNY A település (a fővárosban a kerület) polgármesterének településképi véleménye elektronikus úton ugyanúgy kérhető meg, mint a szakhatóság véleménye. A polgármester megkeresése annyiban tér el az előzetes szakhatósági állásfoglalástól, hogy jogszabályi háttere és ezzel az eljárás lefolytatása attól különbözik, a véleményezésre benyújtandó dokumentáció eltér(het) az építési engedély iránti kérelem dokumentációjától. Fontos azonban, hogy a megkeresés címzésekor a „Hatóság kiválasztása” képernyő „Szakterület” oszlopában a mező értéke „Településképi véleményezés, polgármester” legyen, a hatóság neve pedig az építési tevékenységgel érintett település (a fővárosban a kerület) polgármestere.

KÖZÚTKEZELŐI ÉS EGYÉB HOZZÁJÁRULÁSOK, VÉLEMÉNYEK Amennyiben olyan szerv hozzájárulása szükséges, mellyel az ÉTDR felületén tarthatjuk a kapcsolatot, akkor az ő megkeresésük a szakhatóságok mintájára történhet. Ha olyan szerv hozzájárulása (véleménye) szükséges, mely postai kapcsolattartási móddal rögzített az ÉTDR-ben, vagy az ÉTDR-ben egyáltalán nem rögzített szerv, akkor az ő megkeresésük csak ÉTDR-en kívül történhet (személyesen, postai úton stb.). Azonban itt is lehetőség van az ÉTDR-ben hitelesített dokumentáció bemutatására a „Megosztás” funkcióval. Ebben az esetben a hozzájárulást (véleményt) a megkeresett szerv nem az ÉTDR-be tölti fel – hiszen a betekintői jog írási jogot nem ad –, hanem a kérelmezőhöz vagy meghatalmazottjához juttatja el azt.

KÖZÚTKEZELŐI ÉS EGYÉB HOZZÁJÁRULÁSOK, VÉLEMÉNYEK Ha később erre a dokumentumra a hatósági eljárás során szükség lenne, úgy azt  ha hiteles formában kell benyújtani, úgy papír alapon (személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton),  ha kiállítója digitális aláírással hitelesítette, elektronikus formában, elektronikus adathordozón (személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton), az ÉTDR online felületén, ha nem kell hiteles formában benyújtani, úgy  papír alapon (személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton),  beszkennelve, elektronikus formában elektronikus adathordozón (személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton), az ÉTDR online felületén lehet benyújtani.

CSELEKMÉNYEK

KEZELÉSE

Be nem fejezett cselekményünket folytathatjuk, a befejezett cselekményekre válaszcselekményeket indíthatunk, ha a tárgyi cselekményt megnyitjuk. Az, hogy egy cselekmény befejezett vagy folyamatban lévő, azt az „Állapotából” látjuk (a folyamatban lévő cselekmény „Rögzítés alatti” státuszban van). Mindkét esetben a cselekmény neve („Típusa”) előtt található ceruza ikonra kattintva nyithatjuk meg azt. Megnyitás után a befejezett cselekmény képernyője a folyamatban lévő cselekmény képernyőjétől első ránézésre abban különbözik, hogy a hármas tagozódású nyíl helyett a „Cselekmények” dobozt látni. Ha tehát a nyilat látjuk, akkor a korábban megszakított cselekményt folytathatjuk. Ha viszont a nyilak helyén a „Cselekmények” dobozt találjuk, benne a további cselekmények indítására szolgáló gombo(ka)t, akkor ezekkel a (már befejezett) cselekményhez kapcsolódóan további cselekményeket indíthatunk (pl. hiánypótlási felhívásra hiánypótlást teljesíthetünk).

Félbehagyott, be nem fejezett cselekményt, amennyiben azt mi indítottuk, lehetőségünk van törölni. A be nem fejezett cselekmény onnan ismerhető fel, hogy „Állapota” „Rögzítés alatti”. Ekkor egy piros x ikont látunk a törlés végrehajtásához.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! DR.

PAPP FERENC

2013. MÁJUS 28.