Focus
Az EP plenáris ülése: 2010. október 18–21., Strasbourg Az Európai Parlament kedd este tart vitát a magyarországi vörösiszap�katasztrófáról, és arról, hogyan csökkenthető a jövőben hasonló ipari katasztrófahelyzetek kialakulásának kockázata. A képviselők szavaznak a 2011�es uniós költségvetésről, amelyben több uniós pénzt kérnek a kutatás�fejlesztési, oktatási és energetikai beruházásokra. Az EP�nek emellett módosítania kell az uniós intézmények pénzügyi szabályzatát, hogy az Európai Külügyi Szolgálat már az idén megkezdhesse munkáját. A keddi ülésen felszólal Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár, aki beszédében várhatóan szól majd a millenniumi fejlesztési célokról és a szegénység ellen küzdelemről szóló konferencián elhangzottakról, valamint a decemberi, cancuni klímacsúcs kapcsán az éghajlatváltozásról. Két és fél éves mandátuma eddig eltelt időszakát értékeli majd Jerzy Buzek házelnök az EP szerdai ünnepélyes ülésén.
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Reference No.: 20101008FCS86210 Press switchboard number (32-2) 28 33000
1/19
Focus Plenáris hírlevél, 2010. október 18–21., Strasbourg • •
EP-vita a magyarországi vörösiszap-katasztrófáról 2011-es költségvetés: új forrásokról tárgyalnának a képviselők
EP-vita a magyarországi vörösiszap-katasztrófáról Az Európai Parlament kedden tart plenáris vitát arról, hogyan csökkenthető a jövőben a Magyarországon történthez hasonló ipari katasztrófahelyzetek kialakulásának kockázata, illetve hogyan nyújthat az unió gyors segítséget, ha már bekövetkezett a baj. 2011-es költségvetés: új forrásokról tárgyalnának a képviselők A képviselők több uniós pénzt kérnek a kutatás-fejlesztési, oktatási és energetikai beruházásokra, és növelnék a palesztin területekre támogatására szánt összegeket is, várhatóan azonban nem emelnék a jövő évi költségvetés főösszegét. A parlament szerdán szavaz. Húsz hetes teljesen fizetett szülési szabadság az egész unióban? Az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának javaslata szerint a szülési szabadság minimális időtartamát 14 hétről 20, száz százalékban fizetett hétre kellene meghosszabbítani az egész unióban. A képviselők szavaznak a legalább két hetes fizetett apasági szabadság bevezetéséről is. Külügyi Szolgálat: elszámoltathatóság és kiegyensúlyozott felvételi politika Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásának újabb jelentős állomása lehet, ha az EP megszavazza az unió költségvetési szabályainak és ideiköltségvetésének módosítását, valamint az új szervezet személyzeti szabályzatát. Fizetési késedelem: harminc napon belül ki kell egyenlíteni a számlát A vállalatok számára gyakran komoly nehézséget okoz, hogy kiállított számláikat késve fizetik ki. Az EP régóta támogatja, hogy szigorú, egyértelmű szabályokkal lépjenek fel ez ellen. A képviselők szerdán szavaznak a Tanáccsal már egyeztetett javaslatról, amely értelmében harminc nap lenne az általánosan kötelező fizetési határidő. A félidejéhez ért Jerzy Buzek EP-elnöksége Az Európai Parlament házelnöke szerdán ünnepélyes beszédet mond, amelyben értékeli két és fél éves mandátuma eddig eltelt időszakát. Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár beszéde Az ENSZ főtitkára keddi beszédében várhatóan beszél majd a millenniumi fejlesztési célokról és a szegénység ellen küzdelemről szóló konferencián elhangzottakról, valamint a decemberi, cancuni klímacsúcs kapcsán az éghajlatváltozásról. Európai Valutaalap? - EP-jelentések a pénzügyi válságról Az Európai Parlament két véleményadó jelentésben foglalkozik a gazdasági válság utóhatásaival. Minimáljövedelem a szegénység ellen? Az ENSZ szegénység elleni napjához, valamint a szegénység elleni európai évhez kapcsolódva voksolnak a képviselők egy, az egész unióban bevezetendő minimáljövedelmet javasoló jelentésről. EP-vita az októberi G20-csúcs és az Európai Tanács ülése előtt Az EP szerdán az Európai Bizottság és a Tanács képviselőivel vitázik az október végi G20csúcs és az uniós állam- és kormányfők találkozójának témáiról. Szaharov-díj: eldől, ki lesz a 2010-es győztes Október 18-án, hétfő este, a külügyi és a fejlesztési szakbizottság képviselői választják ki az EP emberi jogi díjának három idei döntősét. Közülük 21-én, csütörtökön választja ki a nyertest a frakcióvezetőkből és a házelnökből álló testület, az elnökök értekezlete. A díjátadást december 15-én, Strasbourgban tartják. 20101008FCS86210 - 2/19
Focus Húsz hetes teljesen fizetett szülési szabadság az egész unióban? • •
A képviselők 20 hét teljesen fizetett szülési szabadságot javasolnak A javaslat része két hét fizetett apasági szabadság is
Európa-szerte eltér a szülési szabadság időtartama. Az EP�képviselők a várandós munkavállalók egészségéről és munkahelyi biztonságának javításáról tartanak vitát hétfőn Strasbourgban. A téma kapcsán számos fontos kérdést kell tisztázni, például a szülési szabadság minimális időtartamát, a juttatások mértékét vagy az apák arra való jogosultságát, hogy az első két hétben otthon maradhassanak újszülött gyermekükkel. Az EP nőjogi és esélyegyenlőségi szakbizottsága azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg a szülési szabadság minimális időtartamát 14 hétről 20 hétre, amelyből az első hat hetet a szülést követően kellene kivenni. A képviselők javasolták azt is, hogy a szülési szabadság legyen teljes mértékben fizetett, az apáknak pedig legalább két hét apasági szabadságot garantálnának. A Bizottság eredeti javaslata szerint a szülési szabadság 14 hetes időtartamát 18 hétre kellene meghosszabbítani, ami tartalmazná a szülés utáni hat hét szabadságot is. A Bizottság továbbá – nem kötelező érvényűen – azt ajánlja, hogy ez idő alatt a nők fizetésük 100 százalékát kapják, és a juttatás ne lehessen alacsonyabb a betegszabadságra kifizetett összegnél. Minimum 20 hét fizetett szülési szabadság A téma parlamenti felelőse, a portugál, szocialista Edite Estrela a szabadság minimális időtartamát 20 száz százalékban fizetett hétben határozná meg. A témafelelős szerint 20 hét szabadság megfelelő időt hagyna a nőknek a szülés kipihenésére, ösztönözné a szoptatást és lehetővé tenné, hogy az anya elmélyült kapcsolatot építsen ki gyermekével. A jogszabályjavaslat kidolgozása során az eltérő nemzeti szabályok, a különböző kulturális, ideológiai és politikai nézőpontok heves vitához vezettek. Végül az EP érintett szakbizottságai indítványozták, hogy készítsenek el egy hatásvizsgálatot a javaslat költségeiről és az előnyeiről. Október 5�én, a képviselők szakértőkkel folytattak eszmecserét a külső tanácsadó cég által elkészített hatásvizsgálat eredményéről. A kutatások kimutatták, hogy a születésenkénti költségek tagállamonként 0 és 5000 euró között változnak, a jogosultak fizetésétől és a szabadság hosszától függően. „Míg a költségeket tisztán, adatokkal meg lehet határozni, az előnyöket nehéz számokban kifejezni” – mondta az eszmecserén tartott beszéde során a zöldpárti, holland Marije Cornelissen. Marina Yannakoudakis (konzervatív-reformer, brit) és Elizabeth Lynne (liberális, brit) az októberi eszmecserén aggodalmukat fejezték ki a fiatal nők munkaerő piaci lehetőségeit illetően. A két brit képviselő szerint a jogszabálytervezet hátrányosan befolyásolhatja a munkaadók hozzáállását. Két hét fizetett apasági szabadság Estrela jelentése az apáknak legalább 2 hét, teljes mértékben fizetett szabadságot javasol, ösztönözve ezzel a nők és a férfiak közös felelősség vállalását és a szakmai, illetve a magánélet egyensúlyban tartását. Eddig nem létezett uniós szintű, apasági szabadságra vonatkozó jogszabály. Az apasági szabadságra vonatkozó rendelkezést ellenző képviselők azzal érvelnek, hogy ez kívül esik a várandós nők egészségére és biztonságára vonatkozó jogszabály hatályán. 20101008FCS86210 - 3/19
Focus A jogszabálytervezet más kérdésekkel is foglalkozik, – többek között – a várandós és a szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságával, a szülési szabadság lejártát követő hat hónapban történő elbocsátás tilalmával, az éjszakai munkával, a túlóra kérdésével, valamint az örökbefogadással összefüggő szabadsággal. A képviselők a témában hétfőn vitáznak, szerdán szavaznak Strasbourgban.
20101008FCS86210 - 4/19
Focus Minimáljövedelem a szegénység ellen? • •
Október 17.: az ENSZ szegénység elleni napja A képviselők az egész unióban bevezetendő minimáljövedelemmel küzdenének a szegénység ellen
Az ENSZ szegénység elleni napjához, valamint a szegénység elleni európai évhez kapcsolódva vitáznak és szavaznak a képviselők kedden egy, az egész unióban bevezetendő minimáljövedelmet javasoló jelentésről. A javaslat része az EP e heti szegénység elleni kommunikációs kampányának, amelynek keretében Strasbourgban beszédet mond Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár. A szavazásra kerülő szöveg szerint a minimáljövedelem minden tagállamban történő bevezetése lenne a legjobb eszköz a szegénység leküzdésére. A képviselők ennek az összegét az adott országon belüli átlagjövedelem 60 százalékában állapítanák meg. A jelentéstervezet arra kéri az Európai Bizottságot: álljon elő egy kezdeményezéssel ezen a területen. A parlamenti szakbizottság nem támogatta viszont, hogy európai jogszabály szülessen a minimáljövedelemről. A képviselők a jelentéstervezeten kívül vitáznak majd az ENSZ-nek a millenniumi fejlesztési célokról, New Yorkban tartott szeptemberi konferenciájáról, ahol nyolc, 2015-ig elérendő célt tűztek ki a szegénység visszaszorítására. Kék szalag kampány Október 19-én, kedden egy óriás méretű kék szalagot avattak fel az EP strasbourgi épületének udvarán Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár, Jerzy Buzek EP�elnök, valamint az EP alelnökeinek jelenlétében. A képviselők az egész üléshét alatt viselni fogják az EP szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmét jelképező kék szalagot. Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár beszéde Az ENSZ főtitkára keddi beszédében várhatóan beszél majd a millenniumi fejlesztési célokról és a szegénység ellen küzdelemről szóló konferencián elhangzottakról, valamint a decemberi, cancuni klímacsúcs kapcsán az éghajlatváltozásról. Folytatná működését az EP válságbizottsága Szerdán az EP pénzügyi, gazdasági és szociális válsággal foglalkozó különbizottságának félidős jelentéséről tartanak vitát és szavazást a képviselők. A jelentés szerint „olyan felügyeleti és szabályozási rendszerre van szükség, amelyben semmilyen pénzügyi ügylet és semmilyen pénzügyi eszköz nem marad ki a nyilvántartásból”. A képviselők kérik a különbizottság mandátumának meghosszabbítását, mivel „pénzpiacok helyzete nem stabilizálódott”. Szegénység az EU-ban •
A szegénység 85 millió embert, a lakosság 17 százalékát érinti az EU�ban
•
A szegénység kockázata nagyobb a gyermekek és a 17 éves kor alatti fiatalok esetében (20 százalék)
•
A szegénység kockázata szintén magas az idősebbek körében (19 százalék)
20101008FCS86210 - 5/19
Focus Külügyi Szolgálat: elszámoltathatóság és kiegyensúlyozott felvételi politika Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásának újabb jelentős állomása lehet, ha az EP megszavazza az unió költségvetési szabályainak és ideiköltségvetésének módosítását, valamint az új szervezet személyzeti szabályzatát. A képviselőknek az EKSZ felállítása előtt módosítaniuk kell az uniós intézmények pénzügyi szabályzatát. Az erről szóló intézményközi tárgyalásokon a parlamenti delegációnak sikerült elérnie, hogy növeljék a szervezet átláthatóságát és erősítsék költségvetési ellenőrzését. Az EKSZ zárszámadásáról az EP dönthet, a Bizottságnak pedig részletesen be kell számolnia a parlamentnek a kiadások alakulásáról. A képviselőknek az idei uniós költségvetést is módosítaniuk kell, hogy az EKSZ már az idén megkezdhesse munkáját. Az erről szóló jelentés egyik készítője a néppárti Surján László. Személyzet: földrajzi és nemek közötti egyensúly Az EP jogi szakbizottsága a plenáris szavazás előtt, hétfő este fogadja el álláspontját az EKSZ személyzeti szabályzatáról. A korábbi viták során a képviselők kiemelték, hogy a szolgálat munkatársainak kiválasztásánál - ideértve a nagykövetekét is - érvényesülnie kell a földrajzi és nemek közötti egyensúly elvének. Emellett biztosítani kell azt is, hogy az EKSZben dolgozók feladatukat az unió iránt lojálisan, a tagállamoktól függetlenül lássák el - vélték a képviselők. A javasolt szöveg szerint az EKSZ-be a legjobb képességű és leghatékonyabb munkatársakat kell felvenni, és az összes tagállamnak megfelelően képviseltetnie kell magát, „a lehető legszélesebb földrajzi bázison”. Az uniós főképviselőnek lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az egyes munkakörökben egyenlő esélyeket biztosítsanak az ott alulreprezentált nem számára. Vita: 2010. október 19., kedd Szavazás: 2010. október 20., szerda EKSZ: az EP madridi feltételei •
A Külügyi Szolgálat munkatársainak legalább 60 százaléka uniós tisztviselőkből fog kikerülni
•
Az EU speciális képviselőinek, illetve a „stratégiailag fontos” országokhoz/szervezetekhez rendelet delegációk vezetőinek kinevezésük előtt meg kell jelenniük az EP külügyi szakbizottsága előtt
•
A Külügyi Szolgálatnak külön emberi jogi részlege is lesz
20101008FCS86210 - 6/19
Focus Plenáris ülés Strasbourgban Az EP plenáris ülésének megnyitásakor Jerzy Buzek házelnök üdvözölte, hogy a kínai Liu Hsziaobo kapja a 2010-es Nobel-békedíjat. Az elnök kiemelte, hogy a mostani ülésszakon szerepel a szegénység elleni küzdelem és az emberkereskedelem ügye is. Szerdán Buzek beszédben értékeli két és fél éves elnöki ciklusa első felének eredményeit. Buzek felhívta a figyelmet arra, hogy a Nobel-békedíj idei győztese jelenleg is börtönben ül, miután „békésen harcolt a szólásszabadságért”. Az elnök felszólította Kínát, engedje szabadon Liu Hsziaobót és a többi emberi jogi aktivistát. A házelnök bejelentette, hogy a parlament a héten több eseménnyel is szeretné támogatni a szegénység elleni küzdelmet. Buzek kék szalag kitűzésével is támogatásáról biztosította a szegénység elleni világnap és a szegénység elleni európai év célkitűzéseit. Várhatóan Ban Ki-mun ENSZ-főtitkár is érinti a témát kedd déli plenáris beszédében. Jerzy Buzek szerdán délben mond beszédet, amelyben értékeli 2009 júliusától 2012 januárjáig tartó elnöki ciklusa első felét.
20101008FCS86210 - 7/19
Focus Pénzügyi válság: hatékony szabályozást és felügyeletet kér az EP A pénzügyi spekuláció, a jelzálogpiaci buborék kipukkanása, a laza pénzügyi szabályozás és a munkanélküliség – hogy csak a mostani pénzügyi válság néhány összetevőjét említsük. Mit kellett volna tenni a válság kirobbanásának elkerülése érdekében? Hogyan kezelhetőek következményei? E kérdésekre keresnek választ szerdán a képviselők, amikor az EP pénzügyi, gazdasági és szociális válsággal foglalkozó különbizottságának első javaslatairól vitáznak. Az EP-nek a pénzügyi, gazdasági és szociális válság elemzésére létrehozott speciális bizottsága véleményadó jelentésében erős és hatékony európai és globális szabályozó és felügyeleti rendszer létrehozását sürgeti. Ennek a képviselők szerint minden pénzpiacra, eszközre és intézményre ki kell terjednie. A testület felszólítja az Európai Bizottságot, fordítson kiemelt figyelmet az energiahatékonysági projektekre, amelyek erőforrást biztosíthatnak a jövőbeli gazdasági növekedéshez. „Európának most konkrét tettekre kell váltania az EU 2020�as stratégiájának nagyra törő céljait, meghatározva a következő tíz év gazdasági, társadalmi és környezeti törekvéseit” – összegezte a témában jegyzett jelentésének lényegét Pervenche Berès (szocialista, francia). A politikai döntéshozók és a pénzpiac A képviselők egy erősebb uniós gazdasági irányításban és pénzügyi felügyeletben, valamint a belső piacnak, mint az európai növekedés fő mozgatórugójának hatékonyabb összehangolásában látják a megoldást a jelenlegi pénzpiaci zavarokra. A jelentés szerint „olyan felügyeleti és szabályozási rendszerre van szükség, amelyben semmilyen pénzügyi ügylet és semmilyen pénzügyi eszköz nem marad ki a nyilvántartásból”. „A polgárok iránti végső felelősség a politikai döntéshozókat terheli a pénzügyi piac megfelelő működéséért. Az Európai Parlament most egyértelműen megmutatta, hogy vállalja e felelősséget, és törekszik arra, hogy stabilabbá és felelősségteljesebbé tegye az európai gazdasági és pénzügyi szabályozást” – jelentette ki a jelentés kapcsán Sirpa Pietikäinen (néppárti, finn). Pénzügyi tranzakciós adó, K+F, kkv-k támogatása A pénzügyi tranzakciókra kivetett adó bevezetése mellett Pervenche Berès jelentésében a képviselők többek között azt javasolják, hogy „a Bizottságon belül a gazdasági és monetáris kérdések felelőse a Bizottság egyik alelnöke legyen”. Ez a személy gondoskodna „az unió gazdasági fellépésének következetességéről, felügyelné a gazdasági, monetáris és pénzpiaci területen a Bizottságra háruló felelősségek gyakorlását”. A szöveg hangsúlyozza, hogy „az EU 2020 stratégiának a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó konkrét programként kell szolgálnia a gazdasági válsággal való szembenézés és a belső piac erősítése érdekében”. A képviselők el szeretnék érni továbbá az EU költségvetésének jobb felhasználását „a kutatás és fejlesztés, az innováció, valamint az új vállalkozások és munkahelyek létrehozása terén”. A képviselők kiemelik a kkv-k „mint az EU fellendülésének, jövőbeli növekedésének és jólétének hajtóerejének” szerepét. Ezért támogatnák a hitelhez való hozzáférésük elősegítését, és a kkv-kra háruló közbeszerzési ügyintézés egyszerűsítését. Mi a következő lépés? Miután elfogadták a jelentést, az alapul szolgálhat az EP különbizottságának további munkájához, amely bizottság megbízatását 2011. július 31-ig meghosszabbították.
20101008FCS86210 - 8/19
Focus Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az EP�ben Most először szólalt fel Strasbourgban Ban Ki Mun ENSZ�főtitkár. Az ENSZ főtitkára, az akkor hivatalban lévő Kofi Annan, utoljára 2004�ben járt az Európai Parlamentben, hogy átvegye az EP által a világszervezetnek ítélt Szaharov�díjat. Ban Ki Mun most beszédében szólt a millenniumi fejlesztési célokkal és a szegénység ellen küzdelemmel foglalkozó konferencián elhangzottakról, a decemberi, cancuni klímacsúcs kapcsán az éghajlatváltozásról, valamint a nukleáris fegyverek betiltásáról. Az EP október 19-ei strasbourgi ünnepélyes ülését megnyitó Jerzy Buzek házelnök kijelentette: „A mai világ egyre nagyobb globális kihívást jelent, amelyet csak minden nemzet és minden ember közös erőfeszítése által lehet kezelni". Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár beszédének elején rámutatott arra, hogy „az ENSZ és az EU egymás természetes partnerei; világszerte valódi változást jelentünk az emberek számára”. Naponta egymilliárdan éheznek Naponta egymilliárd ember tér éhesen nyugovóra, idén pedig 64 millió ember él szélsőségesen szegény körülmények között – emlékeztetett Ban Ki Mun. Itt az ideje a gyakorlatba átültetni a millenniumi fejlesztési célokkal és a szegénység ellen küzdelemmel foglalkozó New York-i csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat – tette hozzá. Ehhez a főtitkár szerint újra kell indítani az elakadt kereskedelmi tárgyalásokat, meg kell nyitni a zárolt támogatásokat és féken kell tartani az alapvető gyógyszerek elszabaduló árait. Ban Ki Mun arra kérte a képviselőket, hogy támogassák az ENSZ fellépéseit, ha sürgős intézkedésre van szükség. Éghajlatváltozás: „Minél többet késlekedünk, annál többet fizetnünk” Az éghajlatváltozásról szólva az ENSZ főtitkár világos üzenetet küldött a képviselőknek: „Minél többet késlekedünk, annál többet kell majd fizetnünk a versenyképesség, az erőforrások és az emberi életek szintjén. Csökkentenünk kell az éghajlati kockázatokat, növelnünk kell éberségünket és támogatnunk kell a fejlődő országokat”. A decemberi, cancuni klímacsúcs kapcsán leszögezte: „a kormányoknak meg kell állapodniuk, hogy előrelépés történjen az eddig megoldatlan kérdésekben”. A felszólaló ezért arra kérte a feleket, hogy „tanúsítsanak rugalmasságot, szolidaritást és bátorságot" a kompromisszumos megoldás érdekében. „Emberek millióinak egészsége, biztonsága és a jóléte függ tőle” – tette hozzá. A főtitkár felhívta továbbá a figyelmet a fejlett és a fejlődő világ közötti bizalmi szakadékra, amelyet „a pénzügyi támogatás révén meg kell törnünk". Egyúttal felkérte a fejlett országokat, hogy teljesítsék a koppenhágai klímakonferencián tett gyorsított finanszírozásra vonatkozó ígéreteiket, melyek értelmében 2010 és 2012 között 30 milliárd dollárral támogatnák a fejlődő országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását. Atommentes világ A nukleáris fegyverek leszerelése kapcsán a főtitkár határozottabb fellépésre és a nemzetek közötti nagyobb összhangra buzdított a kérdés megoldása érdekében. Ban Ki Mun szólt a tömegpusztító fegyverek betiltásának, valamint annak elkerülésének szükségességéről, hogy az atomfegyverek terroristák kezébe kerüljenek. A főtitkár kitért továbbá a bevándorlókat sújtó megkülönböztetés és munkanélküliség kérdésére. „Egyesek az emberek félelmeire játszanak, liberális értékekre hivatkoznak antiliberális záradékok elfogadásához, azzal vádolva a bevándorlókat, hogy megsértik az európai értékeket” – tette hozzá. Együttműködés az „Egyesült nemzetekért” Az EU-ról szólva Ban Ki Mun megjegyezte: „Az EU volt a történelmi növekedés és a változás motorja. Az EU lehet a vonatot előre vezető mozdony”. A főtitkár felszólalására reagálva Jerzy Buzek házelnök leszögezte: „Egységesek vagyunk a sokféleségben, működjünk tehát együtt és dolgozzunk közösen egy jobb világért, minden nemzetért, az Egyesült nemzetekért”. 20101008FCS86210 - 9/19
Focus Minimáljövedelem a szegénység ellen? Az ENSZ szegénység elleni napjához, valamint a szegénység elleni európai évhez kapcsolódva fogadtak el a képviselők egy, az egész unióban bevezetendő minimáljövedelmet javasoló jelentést. A szegénység az EU-ban a lakosság 17 százalékát, 85 millió embert érint. A szerdán megszavazott véleményadó jelentés szerint a minimáljövedelem minden tagállamban történő bevezetése lenne a legjobb eszköz a szegénység leküzdésére. A képviselők ennek az összegét az adott országon belüli átlagjövedelem 60 százalékában állapítanák meg. A jelentés arra kéri az Európai Bizottságot: álljon elő egy kezdeményezéssel ezen a területen. A parlament nem támogatta viszont, hogy európai jogszabály szülessen a minimáljövedelemről. A képviselők a jelentéstervezeten kívül vitáznak majd az ENSZ-nek a millenniumi fejlesztési célokról, New Yorkban tartott szeptemberi konferenciájáról, ahol nyolc, 2015-ig elérendő célt tűztek ki a szegénység visszaszorítására.
20101008FCS86210 - 10/19
Focus A pénzügyi válság továbbra is uralja az EU napirendjét Az európai állam- és kormányfők évente négyszer találkoznak, hogy megtárgyalják az uniót érintő nagy kérdéseket. A képviselők minden csúcstalálkozó előtt meghívják a Parlamentbe a Bizottság elnökét és az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó ország képviselőjét. A szerdái plenáris vitán a gazdasági válságra összpontosítottak: várhatóan e téma uralja majd az október 28–29�i európai tanácsi ülés, valamint a novemberi G20�csúcstalálkozó napirendjét is. Olivier Chastel, Belgium európai ügyekért felelős államtitkára az EU Tanácsának soros elnöksége nevében elmondta: az uniós csúcstalálkozó fő témája a gazdasági irányítás lesz. A találkozón az EU állam- és kormányfői megvizsgálják majd a Van Rompuy munkacsoport által benyújtott javaslatokat. A G20-csúcstalálkozó kapcsán a belga államtitkár hangsúlyozta: a cél a fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés előmozdítása, illetve a növekedést veszélyeztető globális kihívásokra való válaszok megtalálása. „Az elkövetkezendő hónapokban jön el a G20 legfontosabb tesztje, amikor szembe kell néznünk azzal a veszéllyel, hogy elvesztjük a lendületet” – mondta. José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke felszólalásában emlékeztetett a közelgő uniós csúcs legfontosabb témáira: a gazdasági irányítás, az USA és Oroszország közötti csúcstalálkozók, illetve a „kritikus” G20�as és cancùni csúcstalálkozók. „A gazdasági kormányzás az EU hitelességének sarokköve” – fogalmazott, arra sürgetve az EPt, hogy már első olvasatban mondjon igent a gazdasági kormányzással foglalkozó jogszabálycsomagra. A G20-csúcstalálkozó kapcsán Barroso rámutatott az árfolyamok fontos szerepére, hangsúlyozva, hogy az EU „erősen támogatja a G20-ak fejlődő országokat felkaroló növekedési tervét”. Pervenche Berès (szocialista, francia), az EP pénzügyi, gazdasági és szociális válsággal foglalkozó különbizottsága által jegyzett félidős jelentés felelőse arra figyelmeztette a képviselőket, hogy a gazdasági válság következtében az Európai Unióban 11 százalékos munkanélküliségi ráta várható. A képviselőnő szerint az EU-stratégiájának magában kell foglalnia a pénzügyi tranzakciókra kivetett adót, a nemzeti költségvetések összehangolását, egy „Mr. Euró” kinevezését, valamint a közös adósságkezelést. Diogo Feio (néppárti, portugál), az unió gazdasági irányításának és stabilitási keretének javításával foglalkozó parlamenti jelentés felelőse szerint az EU lassan és nem mindig megfelelően reagált a válságra. Így jelentésében a stabilitás paktum megerősítését javasolja különös hangsúlyt fektetve az adósságkezelésre, egy európai valutaalap felállítására, valamint a költségvetési és az adózási eszközök javítására. Ennek elérése érdekében az EP�nek és a nemzeti parlamenteknek jobban össze kell hangolnia együttműködését – vélte. Joseph Daul, a néppárti frakció francia elnöke felszólalásában rámutatott: mindkét csúcstalálkozó a pénzügyi válság nyomán szükségessé vált változtatásokkal foglalkozik majd. Daul tájékoztatta képviselőtársait arról, hogy frakciója támogatja a Van Rompuy által vezetett munkacsoport javaslatait, melyek értelmében szankciókat vezetnének be a túlzott hiányt felhalmozó tagállamokkal szemben. A G20-csúcstalálkozó kapcsán kifejtette: annak „három fő témája a monetáris rendszer reformja, az élelmiszer- és energia�erőforrások stabilitása, illetve a globális kormányzás”, az EP-nek pedig mindhárom témában hallatnia kell a hangját. Martin Schulz, a szocialista frakció német vezérszónoka Angela Merkel és Nicolas Sarkozy Deauville�ban tett javaslatait támadta, amelyeket „az EU intézményei elleni támadásnak” minősített. A válság által legsúlyosabban érintett országok, Írország és Görögország visszaestek, miközben a spekulánsok nem adóznak és megerősödnek a társadalmi egyenlőtlenségek. „Ezért ragaszkodunk a pénzügyi tranzakciók megadóztatásához” – mondta.
20101008FCS86210 - 11/19
Focus Guy Verhofstadt liberális frakcióelnök szerint „sürgős megállapodásra van szükség az Európai Tanácsban a gazdasági kormányzásról és a stabilitási paktum megerősítéséről”. Jelenleg három javaslat van az asztalon – mondta – a Bizottság és a munkacsoport javaslatai, illetve a kedden Franciaország és Németország által Deauville�ban elfogadott „kaszinó kompromisszum”. Ez utóbbit lassúsága okán kritikával illette, és arra buzdította az EP-t, hogy támogassa a Bizottság merészebb célokat megfogalmazó javaslatait. Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, francia) úgy vélte, nem a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó, hanem annak megvalósítása a probléma. Felhívta továbbá képviselőtársai figyelmét arra, hogy különbséget kell tenni hiány és hiány között. „Egy beruházások miatt fellépő hiány, amely távlatokat nyit egy európai országnak nem negatív. Ha beruházunk a jövő energiáiba, nyerünk rajta” – emlékeztetett. Michał Tomasz Kamiński (konzervatív-reformer, lengyel) arra figyelmeztetett: ha hagyjuk, hogy a populizmus uralja gazdasági gondolkodást, elfeledkezhetünk a belső piac elmélyítéséről. Nigel Farage (EFD, brit) a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó kapcsán egy „nagyon sikeres függetlenségi mozgalomra” utalt, amely azzal kampányolt, hogy „nincs adózás képviselet nélkül”, azt hányva Barroso szemére, hogy őt senki nem választotta meg. Viszontválaszában a Bizottság elnöke arra emlékeztette a képviselőt, hogy őt titkos szavazással választotta meg az Európai Parlament, amelynek ő is tagja. G-20 •
1999-ben alakult
•
A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az EU-t tömörítő szervezet
•
Felöleli a világkereskedelem 80 százalékát, és a világ lakosságának kétharmadát
20101008FCS86210 - 12/19
Focus Mandátumának félidejét értékelte Jerzy Buzek EP�elnök Jerzy Buzek házelnök 2012 januárjában lejáró két és fél éves mandátumának félidejéről vont mérleget október 20�án az EP�ben. Buzek áttekintette a megbízatása elején felvázolt prioritásai terén elért eredményeket. Beszélt többek között az európai energiaközösségről, az EU külkapcsolatairól, az emberi jogokról és a költségvetésről. Emellett szólt a gazdasági válság Parlament általi kezeléséről, a tagállamok közötti szolidaritás szükségességéről, valamint a Parlament megnövekedett hatásköréről. „Leginkább azt várják el tőlünk, politikusoktól a polgárok, hogy leküzdjük a válságot, a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget” – mondta beszédének elején Jerzy Buzek házelnök Strasbourgban. A válság kapcsán rámutatott: a Parlament megszavazta a kulcsfontosságú pénzügyi reformokat, így az uniós pénzügyi felügyelet felállítására irányuló jogszabálycsomagot, illetve a bankárok prémiumainak korlátozásával foglalkozó jogszabálytervezetet. Az elnök a válsággal összefüggésben hangsúlyozta továbbá a tagállamok közötti szolidaritás szükségességét, megemlítve a Görögországnak nyújtott uniós támogatást. „A 21. század legnagyobb kihívása az energiabiztonság, a környezet védelme és az olcsó árak” – mondta Buzek az energiapolitikáról szólva, amely terület mandátumának kezdetétől fogva egyik prioritása volt. A házelnök felidézte, amikor május 5-én Jacques Delors egykori bizottsági elnökkel együtt bejelentették az Európai Energiaközösség létrehozását. Buzek arra is emlékeztette a képviselőket, hogy ma fogja aláírni a gázellátás biztonságáról szóló rendeletet, amelyet már előzőleg jóváhagyott az Európai Parlament. A külkapcsolatokról szólva Buzek elmondta: ő képviselte az EP-t a G8 ülésein, valamint és a Kínába és az USA-ba tett hivatalos látogatásokon, így az első EP-elnök volt, aki az elmúlt tizenkét évben Oroszországba látogatott. Az Európai Külügyi Szolgálat kapcsán a házelnök felidézte az EP Tanáccsal folytatott kemény tárgyalásait, amelynek eredményeképpen egy „korszerű, és az európai közösségi érdekeket képviselő szolgálat” jöhet létre. Buzek felidézte az EU és az Egyesült Államok közötti pénzügyi adatmegosztást tenné lehetővé tevő SWIFT-egyezményről született kompromisszumot, amelyet nagyon fontos pillanatként értékelt az EP életében. „Az elkövetkező években, amikor történészek vizsgálják majd a SWIFT-egyezményt, azt mondják majd, ez volt az a pillanat, amikor az EP igazán kiállt a polgárok érdekei mellett, megfelelő egyensúlyt biztosítva a biztonság és a polgári szabadságjogok védelme között” – mondta. Az emberi jogokról szólva a lengyel politikus kijelentette: „Tudom, hogy mögöttem az emberi jogok 735 védelmezője áll, és Önök mögött pedig még 500 millióan állnak”. Az elnöke megemlítette: megkérdezte Medvegyev orosz elnököt a meggyilkolt emberi jogi aktivistákról, Anna Politkovszkajáról és Szergej Magnitskyről, valamint kérte a Nobel�díjas Liu Xiaobo kínai ellenzéki aktivista szabadon bocsátását. A nők jogai kapcsán Buzek Arisztotelészt idézte, aki azt mondta, hogy „a jó az egyensúlyból származik”, hozzátéve: „biztosítanunk kell a nők és férfiak közéletben való egyenlő részvételét”. Az intézményi változásokat illetően a házelnök úgy fogalmazott: a lisszaboni szerződést követően „az EP jogalkotói hatalma megduplázódott”. Buzek megemlítette továbbá a többi uniós intézménynek az EP�vel szemben megnövekedett felelősségét, utalva a Bizottság elnökével havonta folytatott „Kérdések órájára”, valamint arra a tényre, hogy „az Európai Tanács elnöke első ízben nem csak beszámol a plenáris ülésen, hanem azonnali jelentést is ad az Elnökök Értekezlete számára”. Hangsúlyozta továbbá a közösségi módszer előmozdításának szükségességét, szemben a kormányközi módszerrel. A költségvetésről szólva Buzek megjegyezte, hogy az EU költségvetése a legfontosabb aktuális feladat a jövőre nézve. „Feladatunk az, hogy a 2011-es költségvetés hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez” – mondta. „Gondoskodni fogunk arról, hogy meglegyen a 20101008FCS86210 - 13/19
Focus polgárainknak megígért pénz!” – tette hozzá. A „megszorítások” nem lehetnek egyszerű populista intézkedések, számos lehetőséget korlátozva az oktatás, a képzés vagy a kutatás terén – érvelt. Buzek beszédének végén leszögezte, hogy „a béke, a stabilitás, a jólét és a nyitott társadalom nem egyszer és mindenkorra adottak számunkra”, arra figyelmeztetve, hogy „újra megtörténhet az elképzelhetetlen”. Az elnök végül kijelentette: „rajtunk múlik, hogy milyen lesz a 21. század az EU-ban. Ilyen kollégákkal, mint Önök, nem félek megvívni e csatát”.
20101008FCS86210 - 14/19
Focus Szerény költségvetési javaslat 2011-re, tárgyalások a jövőről Az EP szerdán első alkalommal szavazott az unió javasolt költségvetéséről a lisszaboni szerződés szabályai szerint, vagyis úgy, hogy a parlament a büdzsé egészének alakításában a Tanáccsal egyenrangú szerepet játszik. A parlament így a korábbiaktól eltérően dönthetett például a mezőgazdasági támogatásokra szánt összegekről is. Ugyancsak új elem az újonnan létrehozandó Európai Külügyi Szolgálat költségvetésének megszavazása. Az EP a kifizetések szintjén 130,14 milliárd, a kötelezettségvállalásokat tekintve pedig 142,65 milliárd eurós főösszeget javasol 2011-re. Ez 0,8 százalékkal több a 2010-es számnál. Az Európai Bizottság korábban 130,14 milliárdos, illetve 142,57 milliárdos, a Tanács pedig 126,53 milliárdos, illetve 141,78 milliárdos költségvetést javasolt. A parlament és a tagállami kormányokat képviselő Tanács október 27-én kezd egyeztetéseket a végleges jövő évi büdzséről. A két intézménynek 21 napja lesz a megállapodásra. Amennyiben ez sikerült, november közepén fogadhatja el az EP a 2011-es költségvetést. Új költségvetési források A parlament tárgyalásokat kezdene a költségvetés forrásainak felülvizsgálatáról. A képviselők a fel nem használt uniós pénzeket a következő évi költségvetésbe csoportosítanák át, ahelyett, hogy azokat - mint jelenleg - visszautalnák a tagállamoknak. Az EP azt is javasolta, hogy az Európai Bizottság október 19-én bemutatandó félidős értékelése alapján vizsgálják felül a jelenlegi többéves költségvetést. Főbb javasolt változtatások Az Európai Parlament az egyes költségvetési soroknál jellemzően visszatért a Bizottság által javasolt, aztán a Tanács által megvágott összegekhez. Ezeken kívül az EP például 18 millió euróval növelné az egész életen át történő tanulás támogatását, 10-10 millióval a vállalkozási és innovációs, valamint az intelligens energia programot, 47 millióval csökkentené viszont az ITER nevű, fúziósenergia-projekt büdzséjét. A parlament 2,5 millió eurót adna a balti-tengeri stratégiára, a javasoltnál 300 millióval többet fordítana a tejtermelők támogatására, 6,7 millióval többet a Life+ környezetvédelmi, és 2,35 millióval többet a Daphne nevű, a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak elleni programra. Az EP a tervezettnél 100 millió euróval többel támogatná Palesztinát és a közel-keleti békefolyamatot, 45,7 millióval kevesebbet szánna viszotn a közös kül- és bizonságpolitika finanszírozására.
20101008FCS86210 - 15/19
Focus Húsz hetes teljesen fizetett szülési szabadság az egész unióban? Az Európai Parlament a szülési szabadság minimális időtartamát 14 hétről 20, száz százalékban fizetett hétre hosszabbítaná meg az egész unióban. A képviselők többsége támogatta a legalább két hetes fizetett apasági szabadság bevezetését is. A képviselők szerdán 390 igen, 192 nem, és 59 tartózkodó vokssal fogadták el az Edite Estrela (szocialista, portugál) által készített jelentést a szülési szabadság időtartamának meghosszabbításáról. A Bizottság 2008 októberében javasolta a hatályos jogszabályok felülvizsgálatát a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2000-ben kihirdetett anyaság védelméről szóló egyezménye alapján. A jogszabály uniószerte elfogadott minimális előírásokat állapítana meg, amelytől a kedvezőbb szabályokat alkalmazó tagállamok eltérhetnének. Apasági szabadság A képviselők támogatták, hogy a tagállamok két hetes apasági szabadságot vezessenek be. Az elképzelést ellenző képviselők úgy vélték, ez nem fér bele a várandós munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának fokozását célzó jogszabály kereteibe. A dolgozók jogai A parlament elfogadta a szakbizottsági javaslatát, amely szerint a munkáltató a terhesség kezdetétől legalább a szülési szabadságot követő fél évig nem bocsájthatja el a kismamát. A szülő nőnek jogában állna visszatérni korábbi állásába vagy egy azzal fizetésben, szakmailag és a feladatokban egyenértékű munkába. A képviselők által elfogadott módosítás szerint a terhes nőket nem kötelezhetnék éjszakai munkavégzésre, illetve túlórára a szülés időpontját megelőző tíz hétben és a szoptatás alatt, ha ez veszélyt jelenthet az anyára vagy a gyermekre. Magyarországon jelenleg 24 heti, a fizetés legalább 70 százalékával támogatott szülési szabadság jár.
20101008FCS86210 - 16/19
Focus Zöld utat adott az EP a Külügyi Szolgálat felállításához Az EP szerdán elfogadta a 2010-es költségvetésnek az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozása miatti módosítását, valamint az új szervezet személyzeti szabályzatát. Az EKSZ felállításához szükséges az uniós intézmények pénzügyi szabályzatának módosítása. Az erről szóló intézményközi tárgyalásokon a parlamenti delegációnak sikerült elérnie, hogy növeljék a szervezet átláthatóságát és erősítsék költségvetési ellenőrzését. Az EKSZ zárszámadásáról az EP dönthet, a Bizottságnak pedig részletesen be kell számolnia a parlamentnek a kiadások alakulásáról. A képviselők módosították az idei uniós költségvetést (összesen 9,52 millió eurónyi összeggel), hogy az EKSZ már az idén megkezdhesse munkáját. Az erről szóló jelentés egyik készítője a néppárti Surján László. A módosítás lehetővé teszi, hogy az EKSZ-hez tartozó külképviseletekre és a központba összesen 100 új állandó munkatársat, valamint további 70 szerződéses alkalmazottat vegyenek fel. Személyzet: földrajzi és nemek közötti egyensúly Az EP elfogadta álláspontját az EKSZ személyzeti szabályzatáról is. A korábbi viták során a képviselők kiemelték, hogy a szolgálat munkatársainak kiválasztásánál - ideértve a nagykövetekét is - érvényesülnie kell a földrajzi és nemek közötti egyensúly elvének. Emellett biztosítani kell azt is, hogy az EKSZ-ben dolgozók feladatukat az unió iránt lojálisan, a tagállamoktól függetlenül lássák el - vélték a képviselők. Bernhard Rapkay jelentéstevő szerint az EKSZ-be a legjobb képességű és leghatékonyabb munkatársakat kell felvenni, és az összes tagállamnak megfelelően képviseltetnie kell magát, „a lehető legszélesebb földrajzi bázis alapján”. Az uniós főképviselőnek lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az egyes munkakörökben egyenlő esélyeket biztosítsanak az ott alulreprezentált nem számára. Az elfogadott jelentés szerint 2013 közepéig az EKSZ a Tanács és a Bizottság, valamint a tagállami diplomáciák munkatársai közül toboroz, onnantól kezdve más uniós intézmények, például az Európai Parlament adminisztrációjában dolgozók is jelentkezhetnek. Az EKSZ teljes feltöltését követően a szervezet adminisztrációhoz tartozók legalább 60 százalékának az uniós tisztviselők, 30 százaléknak pedig tagállami jelöltek közül kell kikerülnie.
20101008FCS86210 - 17/19
Focus Fizetési késedelem: harminc napon belül ki kell egyenlíteni a számlát A vállalatok számára gyakran komoly nehézséget okoz, hogy kiállított számláikat késve fizetik ki. Az EP régóta támogatja, hogy szigorú, egyértelmű szabályokkal lépjenek fel ez ellen, különösen a kis és közepes vállalatok védelmében. Az elfogadott, a Tanáccsal már egyeztetett javaslat értelmében harminc nap lenne az általánosan kötelező fizetési határidő. Általános szabályként mind a magán-, mind az állami szektorban harminc napon belül kellene kiegyenlíteni az áruért, illetve szolgáltatásért kiállított számlákat - áll a parlament plenáris ülésén 612 igen, 12 nem, 21 tartózkodó vokssal megszavazott szövegben. A Tanáccsal folytatott egyeztetéseken a parlamenti tárgyalók azt kívánták elérni, hogy kizárják a kiskapukat, és hogy az általános szabálytól való eltérésre csak speciális esetekben lehessen mód. A vállalatok közötti tranzakcióknál a fizetési határidőt hatvan napra növelhetik, ha erről az üzleti partnerek szerződésben megegyeznek. Ennél hosszabb határidő is kiköthető, feltéve, hogy ez nem jár tisztességtelen hátránnyal a hitelező számára. Az állami szektorra ennél szigorúbb előírások vonatkoznának. Eszerint az általános határidő meghosszabbításához nem csupán a felek ilyen értelmű kikötése lesz szükséges, hanem az is, hogy ez „objektíven indokolható” legyen. A parlament delegációja a tárgyalásokon elérte, hogy az állami hatóságok ne fizethessenek hatvan napnál hosszabb határidővel. A késedelmi kamat a referenciakamaton felül legalább 8 százalék lesz. A hitelező legalább 40 eurós kompenzációra lesz jogosult az adós részéről. A tagállamoknak a jogszabály kihirdetése után két évük lesz a rendelkezések átvételére.
20101008FCS86210 - 18/19
Focus Európai Valutaalap? - EP-jelentések a pénzügyi válságról Az Európai Parlament szerdán véleményadó jelentéseket fogadott el a gazdasági válság utóhatásaival kapcsolatban. Az EP-nek a pénzügyi, gazdasági és szociális válság elemzésére létrehozott speciális bizottsága által előterjesztett véleményadó jelentésében erős és hatékony európai és globális szabályozó és felügyeleti rendszer létrehozását sürgeti. Ennek a képviselők szerint minden pénzpiacra, eszközre és intézményre ki kell terjednie. Az EP felszólítja az Európai Bizottságot, fordítson kiemelt figyelmet az energiahatékonysági projektekre, amelyek erőforrást biztosíthatnak a jövőbeli gazdasági növekedéshez. A parlament jelentése támogatásáról biztosítja az Európai Bizottság javaslatait, azonban ennél tovább is megy: a képviselők például európai valutaalapot hoznának létre és európai kötvényeket vezetnének be. Az EP szerepet szánna az Európai Parlamentnek a nemzeti költségvetések ellenőrzésében.
20101008FCS86210 - 19/19
