EP KISOKOS ÚTMUTATÓ AZ EURÓPAI PARLAMENTHEZ

EP KISOKOS

ÚTMUTATÓ AZ EURÓPAI PARLAMENTHEZ

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Európai Unió 1.1. Az Európai Unió tagállamai 1.2. Az Európai Unió jelképei 1.2.1. Az európai zászló

7 8 9 9

1.2.2. Az európai himnusz

10

1.2.3. Európa-nap, május 9.

10

1.3. Az Európai Unió fő intézményei 1.3.1. AztEurópai Parlament

11 11

1.3.2. AztEurópai Unió Tanácsa

12

1.3.3. AztEurópai Bizottság

12

1.3.4. AztEurópai Tanács

13

1.3.5. AztEurópai Unió Bírósága

13

1.3.6. AztEurópai Számvevőszék

13

1.4. A Lisszaboni Szerződés 1.4.1. Min változtat a Lisszaboni Szerződés?

14 15

2. Az Európai Parlament

16

2.1. Az EP hármas hatásköre

16

2.1.1. A Parlament mint jogalkotó

16

2.1.2. A Parlament mint az európai pénzek elosztója

17

2.1.3. A Parlament mint a Bizottság és a Tanács ellenőre

19

2.2. Az Európai Parlament képviselői

20

TARTALOMJEGYZÉK 2.3. Az EP és a Lisszaboni Szerződés

27

2.4. Az EP díjai

29

2.4.1. Szaharov-díj a gondolat szabadságáért

29

2.4.2. Lux-díj – az európai filmek díja

30

2.4.3. Európai Ifjúsági Károly-díj

31

2.4.4. Európai Polgári Díj

34

2.5. A „háromlaki intézmény” és épületei

35

3. Az Európai Parlament itthon — Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon

37

3.1. Az EP sajtókapcsolatai

40

4. Mit tegyen, ha...

41

4.1. ...panasza van?

41

4.1.1. Petíció

41

4.1.2. Ombudsman

45

4.1.3. AztEmberi Jogok Európai Bírósága

48

4.1.4. Az Európai Unió Bírósága

52

4.1.4.1. Törvényszék 4.2. ...jogi tanácsra van szüksége? 4.2.1. EurópatÖnökért Tanácsadó Szolgálat

56 58 58

TARTALOMJEGYZÉK 4.3. ...kérdése van? 4.3.1. Tájékoztatásitszolgálattunióstpolgároktrészére 4.3.2. Europe Direct 4.4. ...dokumentumot szeretne megtekinteni?

59 59 60 63

4.4.1. EU Bookshop – ingyenes kiadványaink

63

4.4.2. EUR-LEX

64

4.4.3. Központi Levéltár

65

4.4.3.1. A dokumentumok 4.4.3.2. Irattári és Dokumentációs Központ 4.4.4. Nyilvános dokumentumtár

65 67 69

4.4.4.1. Az Európai Parlament dokumentumtára

69

4.4.4.2. A Nyilvános Dokomentumtáron keresztűl hozzáférhető egyéb dokumentumok

71

4.5. ...bepillantást szeretne nyerni az EP munkájába?

72

4.5.1. EPtlivet-tFelvételektaztEP-ből

72

4.5.2. EuroparlTV

74

4.5.3. Tevékenységek – Minden, ami a parlamenti munkáról írásban elérhető

76

4.5.4. Az EP testközelből – Látogatás a Parlamentben

77

4.5.5. Euroscola-program

82

TARTALOMJEGYZÉK 4.6. ...munkahelyet keres Európában?

84

4.6.1. EPSO – karrier az EU-intézményeknél

84

4.6.2. Pályakezdőként az EP-nél – szakmai gyakorlat

86

4.6.2.1. Szakmaitgyakorlattegyetemitoklevélleltrendelkezőktszámára -tÁltalánostgyakorlattvagytújságíróitgyakorlatt(Schuman-öszöndíj)












86 4.6.2.2. Szakmai gyakorlatok

87

4.6.2.3. Gyakornoki program fogyatékkal élők számára

88

4.6.2.4. Fordítási szakmai gyakorlattegyetemitoklevélleltrendelkezőktszámára 89 4.6.2.5. Fordítóképzési szakmai gyakorlatok

90

4.6.2.6. Szakmai gyakorlatok konferenciatolmácsok számára

91

4.6.2.7. Gyakorlatok más intézményeknél

91

4.6.3. EURES – munkakeresés Európában

92

4.6.3.1. Munkakeresőként Európában 4.6.3.2. Munkaadóként Európában

92 93

Az EP tájékoztatási irodái

94

Kulcsszavak

97

A

1. AZ EURÓPAI UNIÓ mai terebélyes Európai Unióhoz képest gyönge facsemete volt az 50 évvel ezelőtt létrejött, 6 országot összefogó, laza nemzetközi együttműködés. Az uniós „fa” azóta megnőtt, megerősödött és egy egyedi, 28 országot összefogó közösséggé cseperedett.

Az Európai Unió nem hasonlítható egyetlen nemzetközi együttműködéshez sem, hiszen először fordult elő a történelemben, hogy nemzetállamok döntési jogosítványuk és önállóságuk egy részét közös intézmények hatáskörébe helyezték. Mindezt azért tették, mivel bizonyos közös ügyekben hatékonyabban és demokratikusabban lehet európai szinten dönteni. Az alapszerződések határozzák meg, hogy az EU-nak mely területeken milyen hatásköre van. Mivel azonban az Unió folyamatosan bővül, változik, a régi szerződések mellé időnként újabbak, korszerűbbek születnek. A Lisszaboni Szerződés a legfrissebb, mely a 28 tagú, 500 millió lakosúra duzzadt, 2 4 hivatalos nyelvet használó Euró pai Uniót szabályozza. Az EU gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. A II. világháborúban megtört országok békére és stabilitásra vágytak. A politikusok rájöttek, hogy csak akkor virágozhat fel Európa, ha a korábban egymással háborúzó országok összefognak, és egyenlő félként kezelik egymást. Robert Schuman francia külügyminiszter előterjesztette elképzelését: ha a hadiipari felszerelések előállítását az országok közösen ellenőrzik, megakadályozhatják az újabb háborúskodást. Elhatározta, hogy Franciaország és – egykori ellensége – Németország szén- és acélforrásait egy olyan szövetségben egyesíti, amelyhez a későbbiekben más európai államok is csatlakozhatnak. Schuman 1950. május 9-i beszédében nyilvánosságra hozta tervét, aminek köszönhetően olyan nemzetközi összefogás kezdődött meg, melynek eredménye a mai Európai Unió.

7

1.1. Az Európai Unió tagállamai 1952

Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg

1973

Dánia, Egyesült Királyság, Írország

1981

Görögország

1986

Portugália, Spanyolország

1995

Ausztria, Finnország, Svédország

2004

Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia

2007

Bulgária, Románia

2013

Horvátország

Izland

Finnország Feröer-szigetek

Norvégia

Svédország

Észtország

Oroszország

Lettország Dánia

Litvánia Oroszország

Fehéroroszország

Írország Egyesült Királyság

Hollandia

Lengyelország

Németország

Belgium

Ukrajna

Luxemburg

Csehország Szlovákia Ausztria

Franciaország

Svájc

Románia

BoszniaHercegovina

Szerbia

Montenegró

Portugália

Olaszország

Koszovó

Bulgária

Macedónia Albánia

Spanyolország Törökország

Görögország

Málta

8

Moldova

Magyarország

Szlovénia Horvátország

Ciprus

1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ JELKÉPEI

S

1.2.1. Az európai zászló okan tévesen kapcsolatba hozzák az EU-zászlón szereplő csillagok számát a tagországok számával. Valójában azonban a lobogón szereplő 12 csillag állandó, ugyanis ez a szám a tökéletesség, teljesség, egység jelképe. Az aranysárga csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi.

9

A

1.2.2. Az európai himnusz dallam a Beethoven IX. szimfóniájában szereplő Örömóda. Ha európai himnuszként csendül fel, szöveg nélkül adják elő.

M

1.2.3. Európa-nap, május 9. ájus 9-én az Európai Unió minden tagja az európai egység megszületésének első napját, vagyis az „EU születésnapját” ünnepli. 1950-ben ugyanis ezen a napon mondta el Robert Schuman francia külügyminiszter az európai országok közötti együttműködésről szóló beszédét. Ez a felszólalás volt az első lépés az Európai Unió létrejötte érdekében.

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével közösen minden évben utcafesztivált szervez az Európanap alkalmából. Az „EU születésnapi ünnepségét” a május 9-hez legközelebb eső szombaton Budapest központjában rendezik meg. Színes kulturális programok várják

a látogatókat, valamint lehetőség nyílik arra is, hogy az érdeklődők az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseikre választ kapjanak. Kreatív feladatokat, kvízjátékokat, gyermekfoglalkozásokat és színpadi műsorokat kínál a rendezvény azoknak, akik szórakozva szeretnék megismerni az Európai Uniót.

jelképek, zászló, himnusz, Európa-nap, utcafesztivál, május 9.

10

1.3. AZ EURÓPAI UNIÓ FŐ INTÉZMÉNYEI 1.3.1. Az Európai Parlament Az Európai Parlament (EP) egyedülálló a világon, hiszen ez az egyetlen olyan nemzetközi intézmény, melynek tagjait közvetlenül a polgárok választják. Az EP-képviselők feladata, hogy megbízóik, az állampolgárok érdekeit képviseljék a döntéshozatalban. Az EP felépítése hasonlít a magyar parlamentéhez, azonban működésük eltér egymástól. Az EP-képviselők – akárcsak nemzeti parlamentbeli kollégáik – a polgárok szavazatai alapján kerülnek be a parlamentbe, ahol politikai nézeteik

szerint tömörülnek képviselőcsoportokba. Az EP-képviselőket azonban 5 évre választják, majd a tagok maguk közül jelölnek ki egy elnököt két és fél évre. A képviselők frakciókba, ún. politikai csoportokba tömörülhetnek a hasonló elveket valló más nemzeti pártok képviselőivel közösen. Az Európai Parlamentnek nincs önálló jogalkotó hatásköre, hanem a Tanáccsal együtt társdöntéshozóként határoz számos olyan összeurópai ügyben, melyek mindannyiunk életét befolyásolják.

Az Európai Parlament strasbourgi épülete Az Európai Parlament székhelyei: Strasbourg, Brüsszel, Luxembourg (Az Európai Parlament c. fejezetben többet megtudhat az EP-ről.)

www.europarl.europa.eu Európai Parlament, székhely

11

1.3.2. Az Európai Unió Tanácsa A Tanács a tagállamokat képviseli, tehát minden tagja a saját nemzeti érdekeiért lép fel. Ülésein az Unió nemzeti kormányaiból egy-egy miniszter vesz részt (ezért Miniszterek Tanácsának is nevezik). A napirendi pontoktól függően mindig az adott témáért felelős miniszterek képviselik saját országuk érdekeit a tanácsülésen. Ha például a Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt az ülésen, és azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik. Az Európai Unió Tanácsának székhelye: Brüsszel www.consilium.europa.eu Európai Unió Tanácsa, Tanács, Európai Tanács

1.3.3. Az Európai Bizottság A Bizottság a nemzeti kormányoktól függetlenül működik, ugyanis feladata az Unió egészének képviselete és érdekeinek szem előtt tartása. A Bizottság egyrészt új európai jogszabályokat javasol, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. Másrészt felelős azért is, hogy a Parlament és a Tanács döntéseit az Unió tagállamaiban maradéktalanul végrehajtsák, és megfelelően alkalmazzák (ezért a „szerződések őrének” is nevezik). A Bizottság testületébe – a jelenleg érvényes szabályok szerint – minden EU-ország egy biztost delegál. Új Bizottságot ötévente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül.

A Bizottság székhelye: Brüsszel

www.ec.europa.eu Bizottság, Európai Bizottság

12

1.3.4. Az Európai Tanács Az Európai Tanács határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait és prioritásait. Ez a szerv a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Unió intézményévé vált. Elnöke 2014. december 1-től Donald Tusk. Az elnök a Tanácstól két és fél évre szóló mandátumot kap, legfőbb feladata pedig az, hogy biztosítsa az Európai Tanács munkájának előkészítését és folytonosságát, illetve elősegítse kompromisszumok létrejöttét.

Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat. Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse

www.european-council.europa.eu Európai Tanács

1.3.5. Az Európai Unió Bírósága A Bíróság feladata biztosítani, hogy az EU-jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, tehát, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik például arról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérő határozatokat.

A Bíróság biztosítja továbbá, hogy az EU tagállamai és intézményei a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek. A Bíróság testületébe minden ország egy bírót delegál.

www.curia.europa.eu Európai Unió Bírósága, Bíróság

1.3.6. Az Európai Számvevőszék A Számvevőszék az EU ellenőre. Ez az intézmény vizsgálja meg, hogy az EU az adófizetőktől származó bevételeket jogszerűen, gazdaságosan használta-e fel, és a megfelelő célra fordította-e.

A Számvevőszéknek joga van bármely, a közösségi alapokból részesülő szervezet vagy vállalkozás könyvelését átvizsgálni. Az Európai Számvevőszék testületébe minden tagállam egy főt delegál.

www.eca.europa.eu Európai Számvevőszék, Számvevőszék

13

A

1.4. A LISSZABONI SZERZŐDÉS

z Európai Unió döntéseit mindig az ún. Alapszerződésekre alapozza, hiszen ezek tartalmát a tagállamok demokratikus úton határozták meg, és fogadták el. Az első ilyen szerződés az 1957-es Római Szerződés volt, melyet egy kisebb – csupán 6 tagállamot összefogó – Európai Közösségre dolgoztak ki.

Az EU folyamatos bővülésével azonban újabbakra, korszerűbbekre volt szükség, melyek alkalmazkodnak a társadalmi változásokhoz. A 27 tagúra duzzadt EU egy olyan reformot dolgozott ki, ami gördülékenyebbé teszi a döntéshozatalt, valamint átláthatóbbá és demokratikusabbá az Európai Uniót. 2007. december 13-án írták alá a Lisszaboni Szerződést, amely a mai követelményekhez formálja az EU-t. A Lisszaboni Szerződést a tagállamok kormányainak képviselőiből álló kormányközi konferencia dolgozta ki. Az Európai Bizottság és a Parlament is részt vett a konferencia munkájában. A szerződést mind a 27 tagállam ratifikálta. Minden tagállamnak jogában állt, hogy alkotmányos szabályai alapján válassza meg a ratifikáció módját. A Lisszaboni Szerződés 6. cikke értelmében a szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba.

14

1.4.1. Min változtat a Lisszaboni Szerződés? A Lisszaboni Szerződés korszerűsíti az európai intézményrendszert, valamint felgyorsítja a döntéshozatalt. Mindemellett Európa az eddiginél nagyobb területen válik önálló döntéshozóvá és alkalmassá a közös fellépésre. A szerződés ugyan módosítja az Európai Unió két alapszerződését, az EU-, és EK-szerződést, de nem lép azok helyébe. 1. Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik • • • •

Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik. A polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy érvényesítsék elképzeléseiket. Világosabbá válik, kinek mi a feladata európai, illetve nemzeti szinten. A szerződés lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok kilépjenek az Unióból.

2. Európa hatékonyabbá válik • Egyszerűbbé válnak az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok, így gyorsabb és hatékonyabb lesz a döntéshozatal. • Az intézményrendszer korszerűbbétválik. • Az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelten fontosak az Unió és polgárai számára (pl. szabadság, biztonság, jogérvényesülés). 3. Fontosabbá válnak a jogok, az ér tékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság • Elősegíti az Unióra jellemző értékek érvényesülését a közösségen belül és kívül egyaránt. • Az Európai Unió Alapjogi Chartáját beemeli az elsődleges európai jogba: megőrzi a korábban megállapított jogokat, de ezeken túlmenően új jogokat is létrehoz. • Nő a tagállamok közösségvállalása: az Unió és a tagállamok közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországnak szüksége van erre (pl. terrortámadás, természeti csapás, ember által okozott katasztrófa). • Hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. Mindez magában foglalja a bűnözés és terrorizmus elleni fellépés erősítését, valamint a polgári védelemmel, humanitárius segítségnyújtással és a közegészségügyekkel kapcsolatos új rendelkezéseket is. 4. Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplőként • Az EU külső fellépése hatásosabbá és következetesebbé válik, ugyanis a szerződés létrehozza a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztséget. • A szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel az Európai Uniót. Ennek következtében az EU nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban szerepel nemzetközi színtéren, valamint az Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek is egyszerűbben válnak partnereivé. • Nem szünteti meg a jelenlegi döntéshozatali rendszert, viszont lehetővé teszi, hogy szorosabb együttműködés jöjjön létre kisebb – nemtaztösszes tagállamot összefogó – csoportok tagjai között. (Az Európai Parlament fejezetben többet megtudhat arról, hogy a Lisszaboni Szerződésnek milyen hatása van az EP-re.)

www.europa.eu/lisbon_treaty Lisszaboni Szerződés

15

Az

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT Európai Parlament az egyetlen olyan nemzetközi intézmény a világon, melynek tagjait általános választójog alapján közvetlenül a polgárok választják. Míg a tagállamok érdekeit a Tanács, a közösségi érdekeket pedig a Bizottság képviseli, az Európai Parlament a polgárok ügyeiben lép fel az európai döntéshozatalban. A Parlament hatékonyan képviseli megbízóit, a polgárokat, hiszen mára jelentős befolyást vívott ki magának az EU irányításában, hatalmát pedig a Lisszaboni Szerződés még tovább erősíti. Már 1952-ben létrejött az ún. Közgyűlés, melynek tagjait az akkor 6 államot egyesítő közösség nemzeti parlamentjeiből delegálták. Ezt a testületet tekintjük az Európai Parlament „ősének”, melyet 1962-ben kereszteltek a maival azonos nevűre. Az EP kezdetben csak tanácsadói és felügyeleti jogokat kapott, azonban befolyása egyre növekedett, így ma már a Tanáccsal közösen hoz döntéseket, és együtt fogadják el az EU költségvetését is. Az EP hagyja jóvá az Európai Bizottság kinevezését, és felügyeli a testület munkáját, továbbá javaslatokat tehet a meglévő közösségi programok módosítására, vagy újak meghozatalára.

Az Európai Parlamentnek tehát meghatározó szerepe van azokban az európai döntésekben, melyek állampolgárságtól függetlenül minden európai uniós polgárra vonatkoznak, és mindennapjaikat befolyásolják. Mivel az Európai Parlament célja, hogy a jogalkotásban az európai polgárok érdekeit érvényesítse, ma már természetes, hogy azok nevezik ki az EP tagjait, akikért a képviselők fellépnek. Először 1979-ben választhatták meg közvetlenül az állampolgárok az EP-képviselőket. Azóta minden ötödik évben lehetőséget kapnak az Unió tagállamaiban élő polgárok arra, hogy voksoljanak saját nemzetük EP delegáltjaira.

2.1. AZ EP HÁRMAS HATÁSKÖRE

Az

2.1.1. A Parlament mint jogalkotó Európai Parlament szerepe 1952 óta folyamatosan növekedett, így mára elérte, hogy a Tanács társ-jogalkotójaként erős befolyása legyen az európai uniós döntéshozatalra. Ugyan a Parlamentnek még napjainkban sincs önálló döntéshozó hatásköre, de nélküle számos – és egyre bővülő – területen már nem lehet döntéseket hozni. • Együttdöntés A Parlament az európai jogszabályok túlnyomó többségében a Tanáccsal egyenrangú félként dönt. Ezt nevezzük együttdöntésnek, vagy "rendes jogalkotási eljárás"-nak. Elsősorban azok a döntések születnek ezzel az eljárással, amelyek közvetlenül érintik az uniós polgárok érdekeit. Együttdöntéssel határoznak például az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlásáról. Egyebek mellett a környezetvédelemmel, a fogyasztói jogokkal és a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben is közösen dönt a Tanács és a

16

Parlament. A Lisszaboni Szerződés – többek között – a mezőgazdaság, a halászat, a bevándorlás, az igazságügyi együttműködés és a regionális fejlesztéspolitika területeire is kiterjesztette ezt az eljárást. • Konzultáció Bizonyos, úgynevezett „érzékeny kérdésekben”, mint például az adóügy, iparpolitika, a Parlamentnek csak tanácsadói szerepe van. Ilyen esetekben a Tanácsnak mindenképp ki kell kérnie a Parlament véleményét, de nem szükséges annak megfelelően döntenie.

Az

2.1.2. A Parlament mint az európai pénzek elosztója

európai képviselők az Európai Bizottság javaslatai alapján minden évben hosszú hónapokon keresztül tárgyalnak a Miniszterek Tanácsával (az EU tagállamainak képviselőivel), hogy határozzanak az Unió következő évre tervezett bevételeinek és kiadásainak összegéről. Az így kialakított költségvetés meghatározza azt a támogatást, amelyet az Európai Unió juttat egyes tevékenységi területeinek a szolidaritás, a fenntartható gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió biztosítása érdekében. A Parlament hatásköre kiterjed arra is, hogy elutasítsa a költségvetést, és új tervezetet kérjen, ha úgy véli, prioritásait nem vették eléggé figyelembe.

Honnan folyik be a pénz az EU pénztárcájába?A(At2014-estévben.) • A vámok, melyeket az EU-n kívüli országoktól szednek be a tagállamok, az összbevételek mintegy 12%-át teszik ki. • A mezőgazdasági lefölözések, amelyeket az Európai Unióhoz nem tartozó országokból származó mezőgazdasági termékek behozatala után vetnek ki, az összbevételek mintegy 1,1%-át teszik ki. • A „ÁFA-forrás”, amely az egyes tagállamok által szolgáltatott, az általuk behajtott hozzáadottérték-adó 1%-a. Az összbevételek mintegy 13,2%-át teszi ki. • A „GNI-forrás” (bruttó nemzeti jövedelem), melyet az egyes tagállamok adnak, a közösségi GNI-ben képviselt részarányuk szerint. Az összbevételek mintegy 73,6%-át teszi ki.

„GNI–forrás” (73,6%)

vámok (12%)

mezőgazdasági lefölözések (1,1%) „ÁFA-forrás” (13,2%)

17

Mire költi pénzét az EU? Az EU költségvetése, 2014-2020: Az EU hosszú távú költségvetésének alapelve: kevesebből többet. Az Európai Parlament azon dolgozik, hogy az elkövetkező hét évben a 960 milliárd eurós költségvetés minden centjét körültekintően költsék el, olyan szakpolitikai célokra és programokra, amelyek minden európainak előnyére válnak. Az EU-költségvetés 94%-át befektetésekre fordítják, amely a vállalkozások és az emberek érdekeit szolgálja. Íme három példa arra, hogy mit tesz az EU az európaiak életminőségének javításáért.

PÉNZ

Példák:

Számoljunk vele.

Közlekedés és kapcsolatteremtés

AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE

2014-2020

Kutatás-fejlesztés Vidékfejlesztés

Növekedés és munkahelyteremtés: 47 %

Mezőgazdaság: 38,9 %

Közigazgatás: 6,4 % Belügyek: 1,6 % Az EU a világban: 6,1 %

18

2.1.3. A Parlament mint a Bizottság és a Tanács ellenőre • A Bizottság ellenőrzése Az Európai Parlament beleegyezése szükséges az Európai Bizottság elnökének és tagjainak kinevezéséhez. A képviselők a döntés előtt ellenőrzik a biztos-jelöltek hozzáértését, azaz megbizonyosodnak arról, hogy megfelelnek-e a tisztségre. Ha alkalmatlannak találják valamelyik jelöltet, el is utasíthatják a kinevezését. A Bizottságot mint testületet a Parlament bizalmi szavazással nevezi ki. Bizalmatlansági indítvány elfogadásával a testületet le is mondathatja, azonban az ilyen eljárást „végső fegyvernek” tekintik, alkalmazására még sosem került sor.

országok vezetői általános politikai iránymutatásokat fogadnak el – a Parlament elnöke is ismerteti saját stratégiai ajánlásait. A képviselők – plenáris ülésen vagy írásban – bármilyen témával kapcsolatban kérdést intézhetnek az EU Tanácsának elnökségéhez, beleértve az olyan sürgős intézkedések szükségességét is, amelyek az emberi jogok, a demokrácia vagy a jogállamiság megsértését orvosolják.

1999-ben a Santer-féle bizottsággal szemben a Parlament bizalmatlansági szavazást helyezett kilátásba – egy feltételezett csalás miatt – ami a Bizottság lemondásához vezetett. A Parlament folyamatosan felügyeli a Bizottság tevékenységét is, górcső alá véve a közösségi politikákról, a jogalkotásról és a költségvetésről szóló jelentések tartalmát. Az európai biztosok rendszeresen megjelennek a képviselők előtt – bizottsági vagy plenáris üléseken –, hogy megvédjék politikájukat, elmagyarázzák a meghozni kívánt intézkedéseket, és válaszoljanak a parlamenti képviselők kérdéseire. • A Tanács ellenőrzése Az Európai Parlament bizonyos mértékben a Tanács tevékenységét is ellenőrzi. A Tanács elnöksége rendszeresen találkozik az Európai Parlament képviselőcsoportjainak elnökeivel, illetve megjelenik a plenáris ülésen, hogy ismertesse a Tanács programját, számot adjon az eredményekről, és vitát folytasson a képviselőkkel. Az elnökség gyakran a parlamenti bizottságok ülésein is részt vesz. Minden egyes európai csúcstalálkozó (Európai Tanács) elején – amikor az

Jean-Claude Juncker Az EP hatásköre, Európai Parlament, Bizottság

19

2.2. AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPVISELŐI • A képviselők Európa lakosai az Európai Parlament képviselőin keresztül hatással lehetnek az uniós döntéshozatalra. Ötévente minden polgár megszavazhatja, hogy saját országában kit tart arra alkalmasnak, hogy európai színtéren harcoljon az érdekeiért. Az egyes tagállamokban megválasztott képviselők politikai hovatartozás szerint alkotnak csoportokat, és közös erővel lépnek fel az európai polgárok érdekeiért.

Az európai képviselők idejük nagy részét Brüsszelben töltik, azonban havonta egyszer a parlamenti ülések idejére Strasbourgba utaznak. Az üléseken a képviselők politikai – és nem nemzeti – hovatartozásuk szerint alkotnak csoportokat. Jelenleg 7 képviselőcsoport van az Európai Parlamentben. Az egyik képviselőcsoporthoz sem tartozók a független képviselők. A képviselőcsoportok saját személyzettel, a képviselők pedig parlamenti asszisztensekkel rendelkeznek.

Jelenleg 751 képviselő munkálkodik azon, hogy az európai döntések az állampolgárok érdekeinek megfelelően alakuljanak.

A képviselőcsoportok listája:

20

1. Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport

(EPP)

2. Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja

(S&D)

3. Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport

(ALDE)

4. A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja

(Greens/EFA)

5. Európai Konzervatívok és ReformerektKépviselőcsoport

(ECR)

6. Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja

(GUE/NGL)

7. A Szabadság és KözvetlentDemokrácia Európája képviselőcsoport

(EFDD)

8. Független képviselők

( NI )

Ország

összesen

Képviselőcsoportok

NI

4 7 7 1 34 1 4 5 17 20 5 17 2 4 2 3 12 3 5 5 23 7 14 5 6 3 4

Összesen

4 4 4 2 4 2 3 4 27 8 1 1 1 4 1 14 13 2 1 31 2 1 1 2 1 1 4 3 3 2 5 5 19 8 16 1 4 3 2 2 6 20 20 220 191 71

6 4 4 3 4 3 1 8 7 2

2 3 1 8 4 6 11 4 3 2

3 1

7 1

3

2 2 1

4

4 3 1 67

1 1 1 52

1 13 1

4 6 1

1 1 1 2 2 3

1 1 2

5 1

23

17

5

2

1

3

1

4 4 3

2 24 48

1 52

1 1 4 6 50

21 17 21 13 96 6 11 21 54 74 11 73 6 8 11 6 21 6 26 18 51 21 32 8 13 13 20 73 751

A táblázat a 2014. októberi adatokat tartalmazza.

21

• Az Európai Parlament elnöke Az Európai Parlamenti képviselők elnökét két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg, aki azonban tisztségében megújítható, így hosszabb ideig is elláthatja az elnöki feladatokat. Az elnök képviseli az Európai Parlamentet a külvilág előtt és a többi közösségi intézménnyel fenntartott kapcsolatokban. Elnököl a Parlament plenáris ülésein, az elnökségi üléseken (14 alelnökével együtt) és az Elnökök Értekezletén.

• A képviselők megválasztása Az Európai Parlament képviselői közvetlenül az uniós polgárokat reprezentálják. Képviselőik ötévenkénti megválasztásával a polgárok részt vehetnek az őket közvetlenül érintő jogszabályok megalkotásában. Az európai választásokon minden választókorú uniós polgár a lakóhelye szerinti országban, állampolgárságától függetlenül választhat és választható (Magyarországon a 18. életév betöltésével). A tagállamok képviselő-választásának nincs egységes rendszere, minden országban külön szabályozzák a voksolás menetét. Magyarországon 2004 júniusától az európai parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik.

• Magyarország területe egyetlen választókerületet alkot, ahonnan 21 magyar európai parlamenti képviselőttválasztunk. • Az egyfordulós választáson csak jelöltlistás pártok indulnak. A listán a jelöltek a párt által meghatározott sorrendben szerepelnek. • A választópolgárok érvényesen csak egyetlen pártlistára szavazhatnak, a listán belül a jelöltek sorrendjét nem változtathatják meg. • Az öt százalékot elért listák közül a leadott szavazatok arányában osztják ki a mandátumokat. • Az európai képviselői mandátum öt évre szól. A következő választásokat 2019-ben tartják. A listákról az Európai Parlamentbe bejutó képviselők nem nemzeti hovatartozásuk, hanem politikai beállítottságuk szerint csatlakoznak valamelyik politikai csoporthoz. Az európai parlamenti választások kimenetele ennek következtében Magyarországon sem csak a hazai párt-erőviszonyoktól függ: a pártok kampányát valamennyi országban közvetve és közvetlenül is segíthetik az európai uniós pártcsoportosulások. A választásokon bármely tagállamban leadhatja voksát minden EU-állampolgár, aki az adott tagország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és jelzi szavazási szándékát.

képviselők, választás, az EP elnöke, Európai Parlament

22

BALCZÓ Zoltán NI Jobbik Magyarországért Mozgalom Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság - tag Regionális Fejlesztési Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 04G351 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45234 [email protected] BOCSKOR Andrea Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Kulturális és Oktatási Bizottság - alelnök Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E253 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45829 [email protected] DELI Andor Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság - tag Regionális Fejlesztési Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E217 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45360 [email protected] DEUTSCH Tamás Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Költségvetési Ellenőrző Bizottság - tag Regionális Fejlesztési Bizottság - tag, Költségvetési Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E169 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45156 [email protected] ERDŐS Norbert Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság - tag Kulturális és Oktatási Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E206 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45716 [email protected] GÁL Kinga Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság - alelnök Emberi Jogi Albizottság - tag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E165 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45599 [email protected]

23

GÁLL-PELCZ Ildikó Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Az Európai Parlament alelnöke Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság - tag Gazdasági és Monetáris Bizottság - póttag, Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E130 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45544 y [email protected] GYÜRK András Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság - tag Külügyi Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E102 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45727 [email protected] HÖLVÉNYI György Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság - tag Kulturális és Oktatási Bizottság - póttag, Petíciós Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E261 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45197 [email protected] JÁVOR Benedek Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság - alelnök Költségvetési Ellenőrző Bizottság - póttag, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 06E258 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45573 [email protected] KÓSA Ádám Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Foglalkoztatási és Szociális Bizottság - tag Fejlesztési Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E115 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45208 [email protected] KOVÁCS Béla Jobbik Magyarországért Mozgalom Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság - tag Külügyi Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 04G358 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45789 [email protected]

24

NI

MESZERICS Tamás Lehet Más A Politika Külügyi Bizottság - tag Foglalkoztatási és Szociális Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 05F254 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45280 [email protected] MOLNÁR Csaba Demokratikus Koalíció Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság - tag Regionális Fejlesztési Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 10G158 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45571 [email protected] MORVAI Krisztina Jobbik Magyarországért Mozgalom Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság - tag Foglalkoztatási és Szociális Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 04G352 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45786 [email protected]

NI

NIEDERMÜLLER Péter Demokratikus Koalíció Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság - tag Költségvetési Ellenőrző Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 10G154 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45468 [email protected] SCHÖPFLIN György Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Fejlesztési Bizottság - tag, Alkotmányügyi Bizottság - tag Külügyi Bizottság - póttag, Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E157 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45884 gyorgy.schopfl[email protected] SZÁJER József Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Jogi Bizottság - tag Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E116 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45871 [email protected]

25

SZANYI Tibor Magyar Szocialista Párt Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság - tag Gazdasági és Monetáris Bizottság - póttag Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 10G146 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45284 y [email protected] TŐKÉS László Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt Emberi Jogi Albizottság - alelnök Külügyi Bizottság - tag, Petíciós Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 09E210 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45801 [email protected] UJHELYI István Magyar Szocialista Párt Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság - alelnök Külügyi Bizottság - póttag Parlement européen - Altiero Spinelli 10G242 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel.: +32(0)2 28 45649 [email protected]

26

A

2.3. AZ EP ÉS A LISSZABONI SZERZŐDÉS Lisszaboni Szerződés minden eddiginél jobban megnöveli az Európai Parlament befolyását Európa alakításában. A nagyobb hatáskör a polgárok, a nemzeti parlamentek és az Európai Unió iránti nagyobb felelősséggel is jár. Minden új EU-szerződés megnövelte az Európai Parlament jogalkotói hatáskörét. A Lisszaboni Szerződés most az uniós jogszabályok túlnyomó többsége esetében az Európai Unió Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá emeli a Parlamentet. • Nagyobb hatáskör A Lisszaboni Szerződés erősebb jogalkotóvá teszi az Európai Parlamentet, azáltal, hogy több, mint 40 új területre terjeszti ki az „együttdöntési eljárást”, amelynek értelmében a Parlament a Tanáccsal egyenlő jogokkal bír. Ilyen új területek a mezőgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel-és igazságügy, az egészségügy és a strukturális alapok. A Parlament nagyobb szerephez jut a költségvetés tervezésénél, mivel megszűnik a különbségtétel a „kötelező” és a „nem kötelező” kiadások között. A Parlament a Tanáccsal együtt dönt majd az EU költségvetésének egészéről. • Több felelősség A nagyobb hatáskör több felelősséggel is jár. A Parlament döntései eddig soha nem látott mértékben, közvetlenül érintik majd az európai polgárok mindennapi életét. A Parlament ellátja majd az uniós polgárok jogainak védelmét, a Lisszaboni Szerződésben foglalt Alapjogi Chartával összhangban. Új szerepük lesz az EP-képviselőknek az EU-val és intézményeinek egészével kapcsolatban: mostantól a Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét, és a Parlament hozzájárulásához lesz szükség a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kinevezéséhez. Végül, a Lisszaboni Szerződés értelmében a Parlament javaslatot tehet a szerződések módosítására is. http://europa.eu/lisbon_treaty/index_hu.htm Lisszaboni Szerződés

27

Az Európai Parlament és a Lisszaboni Szerződés 5 pontban 1. Új EP: jobban felvértezve a mai kihívásokkal szemben A Lisszaboni Szerződés javítja az EU és a Parlament cselekvési és teljesítő képességét. Európa és a világ többi része olyan új kihívásokkal néz szembe, mint a globalizáció, a demográfiai változások, az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a terrorizmus, melyeket egyetlen állam sem képes önmagában hatékonyan kezelni. Európa csak együttműködve, hatékonyabb, elszámoltatható, átlátható és következetes módon, egységes fellépéssel képes reagálni a polgárai által megfogalmazott aggodalmakra. A reformszerződés jobban felvértezi a Parlamentet a ma és a holnap kihívásaival szemben a növekvő EU-ban. Ezen kívül a Lisszaboni Szerződés a Parlamentet felruházza egy új joggal is: a jövőben javaslatot tehet a szerződések módosítására. 2. Új EP: nagyobb befolyás Európa alakításában A Lisszaboni Szerződés minden eddiginél jobban megnöveli az Európai Parlament befolyását Európa alakításában. Azáltal, hogy jogalkotói hatáskörét több mint 40 új területre terjesztik ki, a Parlament a tagállamok kormányait képviselő Miniszterek Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá válik. A mezőgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel-és igazságügy, az egészségügy és a strukturális alapok csak néhány olyan terület, ahol a Parlament teljes jogkört szerez. Döntéseinek egyre nagyobb és nagyobb hatása lesz a mindennapi életre. 3. Új EP: szigorúbb felügyelet az EU költségvetése felett Mostantól kezdve a Parlament – a Miniszterek Tanácsával együtt – dönt majd a teljes EU költségvetésről. Mostanáig nem a Parlamentet illette meg az utolsó szó joga az olyan „kötelező kiadások” kapcsán (az EU-költségvetés kb. 45%-a), mint például a mezőgazdasággal vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos kiadások. Ez megváltozik, mivel ezentúl a Parlament, illetve az EU-tagállamok kormányai felelnek majd a teljes EU-költségvetésért. Az Ön Parlamentje nagyobb beleszólással fog rendelkezni abban, hogy mire fordítsák a kiadásokat, továbbá az EU költségvetése felett is szigorúbb ellenőrzést gyakorol majd. 4. Új EP: nagyobb beleszólás az EU vezetőinek kiválasztásába A lisszaboni korszakban, a Parlament nem csak arról fog dönteni, hogy mit történik, és mire fordítják a pénzt, hanem abba is nagyobb beleszólása lesz, hogy kik vezessék az EU-t. A Parlament fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét, akit az EU állam- és kormányfői előzetesen kijelölnek. A jelölés során figyelembe kell venni az európai választások – és az Ön választása – eredményeit. A Parlament hozzájárulása szükséges lesz az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezéséhez, aki egyben a Bizottság alelnöki teendőit is ellátja majd. 5. Új EP: az európai polgárok erősebb hangja Az új hatáskör nagyobb felelősséget is jelent. Az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézményként a Parlamentnek új eszközei lesznek, hogy erősebb hangot biztosítson az általa képviselt 500 millió állampolgárnak, és elszámoltathatóvá tegye feléjük az EU-t. A  Parlamentnek gondoskodnia kell arról, hogy a Lisszaboni Szerződésbe foglalt, az uniós polgárok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait tömörítő Alapjogi Chartát, valamint az állampolgári kezdeményezésre vonatkozó új jogot (amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy 1 millió aláírással kezdeményezzenek új szakpolitikai javaslatokat), hatékonyan végrehajtsák. A Parlament ezen kívül biztosítani fogja a nemzeti parlamentek jogainak védelmét, hogy azok kifogást emelhessenek olyan jogalkotási javaslatok ügyében, amelyeket megítélésük szerint nemzeti szinten jobban tudnának kezelni.

28

2.4. AZ EP DÍJAI

Az

2.4.1. Szaharov-díj a gondolat szabadságáért Európai Parlament Andrej Dimitrijevics Szaharovról nevezte el 1988ban alapított díját, mellyel azokat a kivételes személyeket vagy csoportokat tünteti ki, akik védik az emberi jogokat, a demokráciát és a szólásszabadságot, továbbá az egész világon küzdenek az intolerancia és az elnyomás ellen. Az EP a díjjal azt a meggyőződését juttatja kifejezésre, hogy az alapvető szabadságjogokhoz nemcsak az élethez és integritáshoz való jog tartozik, hanem a vélemény- és sajtószabadság joga is. Ez az egyik legerősebb védőbástya az elnyomás ellen, és egyben a demokratikus és nyílt társadalom fokmérője.

A Szaharov-díjat minden évben az Európai Parlament adja át Strasbourgban az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulójához (december 10.) lehető legközelebbi időpontban.

Andrej Szaharov

A díj névadója, Andrej Dimitrijevics Szaharov (1921-1989) orosz fizikus egész életében aktívan harcolt a politikai elnyomás áldozatai és az emberi jogok védelme érdekében. 1975-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták erőfeszítéseit. Szaharov szakmájában is kiemelkedően teljesített, hiszen 32 évesen feltalálta a hidrogénbombát, azonban munkájának pusztító ereje rendkívül nyugtalanította. Igyekezett ezért ráébreszteni az embereket a nukleáris robbanás óriási veszélyeire. Szaharov mindemellett szívügyének tekintette a politikai elnyomás elleni küzdelmet, így 1970-ben bizottságot hozott létre az emberi jogok és politikai áldozatok védelmében. Szaharov soha nem titkolta a Szovjetunió politikája elleni kifogásait, így 1980-ban hat évre száműzetésbe került, melyből visszatérve haláláig folytatta a harcot az emberi jogok érvényesüléséért.

A díjat többek között a következők kapták: Nelson Mandela (DélAfrika), Alexander Dubcˇ ek (Csehszlovákia), Las Madres dela Plaza de Mayo (Május téri anyák – Argentína), Wei Jing Sheng (Kína), Ibrahim Rugova (Koszovó), az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ volt főtitkára, Kofi Annan, Memorial orosz emberi jogvédő csoport (Oleg Orlov, Szergej Kovalev és Ljudmila Alekszejeva - 2009), Guillermo Fariñas kubai másként gondolkodó (2010) , az "arab tavasz" öt kiemelkedő személyisége - Aszma Mahfuz (Egyiptom), Ahmed al-Zubair Ahmed al-Szanuszi (Líbia), Razan Zaituneh (Szíria), Ali Farzat (Szíria) a tunéziai Mohamed Buazizi (2011),tNasrintSotoudektéstJafartPanahit(2012), MalálátJuszufzajt(2013)téstDenistMukweget(2014). http://www.europarl.europa.eu/sakharov/default_hu.htm díjak, Szaharov-díj

29

P

2.4.2. Lux-díj – az európai filmek díja

edro Almodovar, Fatih Akin és Hajdu Szabolcs csak néhány rendező azok közül, akiknek filmjeire Európa-szerte kíváncsiak az emberek, azonban az Unió nyelvi sokszínűsége miatt bemutatásuk nehézkessé válhat. Az Európai Parlament ezért 2007-ben úgy döntött, minden évben felkarol egy európai mozifilmet, és támogatja azt a bábeli zűrzavar áthidalásában. Az EP finanszírozza a győztes film feliratozását az EU 24 hivatalos nyelvén, illetve a mozivetítéshez szükséges technikai átalakítását. A díj célja tehát, hogy az Európai Unióban mindenki számára a saját nyelvén legyen elérhető egy-egy kiemelkedő filmalkotás, ezzel is segítve az európai filmek mind szélesebb körű megismerését. A csillogó díjátadó ünnepséget minden év őszén Strasbourgban tartják, ahol az Európai Parlament elnöke a bibliai Bábel tornyát ábrázoló szobrot adja át a győztesnek. A Lux-díjjal jutalmazott filmet az EP-képviselői választják ki egy szakértői bizottság segítségével. A 12 tagú szakmai zsűri kijelöli azt a három alkotást, melyeket bemutatnak az EP-képviselőknek, akik a filmek megtekintése után kiválasztják az év Lux-díjazottját. A Lux-díj a fény mértékegységéről kapta a nevét, ami egyben utalás a Lumière fivérekre, akik kifejlesztették a filmgyártáshoz nélkülözhetetlen színes képrögzítési eljárást. A Lux-díj első (2007-es) díjazottja a török származású rendező, Fatih Akin, „A másik oldalon” (Auf der anderen Seite) című film-

Lux-díj 2013 http://www.luxprize.eu Lux-díjt2014

30

je volt. 2008-ban a Lux díjat Jean Pierre és Luc Dardenne alkotása, a Lorna csendje nyerte. A három döntőbe került film között szerepelt Mundruczó Kornél filmje, a Delta. 2009-ben a Welcome című francia film nyerte az Európai Parlament Lux-díját (rendezte: Philippe Lioret). A 2010-es Lux-díjat Feo Aladag német rendezőnő vehette át a Die Fremde c. filmért. A 2010-es Lux-díjat Feo Aladag német rendezőnő vehette át a DieFremde c. filmért, a 2011-es év nyertes filmje a „Les neiges du Kilimandjaro” (rendező: Robert Guédiguian); 2012-ben Andrea Segre filmje, az „Io sono Li” (Shun Li és a költő), 2013-ban pedig Felix Van Groeningen „Alabama és Monroe” c. alkotása nyerte el a díjat.

Az

2.4.3. Európai Ifjúsági Károly-díj

Európai Unió különböző országaiban élő fiatalok eltérő nyelveken beszélnek, más a kultúrájuk, történelmük és különböző szokásaik vannak. Mindez azonban nem akadályozza őket egymás megismerésében, hanem sokkal inkább jó lehetőség a nemzetközi barátságok és kapcsolatok kialakítására. Az Európai Ifjúsági Károly-díj olyan csereprogramok, nemzetközi ifjúsági események, projektek megszervezését támogatja, melyek az európai fiatalokat együttműködésre, egymás megértésére és megismerésére ösztönzik, valamint tudatosítják bennük az európai azonosságtudatot. Az Európai Ifjúsági Károly-díjjal nem megvalósítandó ötleteket, hanem már futó programokat jutalmaz a zsűri, hogy támogassa a projekt további menetét, fejlődését. Európai Ifjúsági Károly-díjra pályázhat bármely olyan fiatal vagy ifjúsági csoport, melynek tagjai 17 és 30 év közöttiek, akik az Európai Unió valamelyik tagországának állampolgárai. A pályázók a jelentkezési lapot az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának internetes oldaláról tölthetik le. Az Európai Parlament és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány (www.karlspreis. de) közösen jutalmazza a legjobb programot nyújtó pályázókat. A győztes kiválasztása két lépésben történik. Elsőként a nemzeti zsűrik mind a 28 tagállamban kiválasztanak egy-egy győztest, majd a 28 projektből az európai zsűri jelöli ki a három dobogóst. A három legjobb projektnek járó pénzjutalmat az Európai Parlament elnöke és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány képviselője nyújtja át. A 28 nemzeti projekt részvevői meg-

hívást kapnak az aacheni (Németország) díjkiosztó ünnepségre, a három legjobb pályázó pedig ellátogathat az Európai Parlamentbe. 2008-ban osztották ki első ízben az Európai Ifjúsági Károly-díjat, melynek nyertese egy magyar projekt, a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány Diákok Határok Nélkül programja volt. 2009-ben a „YOUrope needs YOU” elnvezésű lengyel projekt nyerte az Európai Ifjúsági Károly-díjat. A 2010. évi díjazott az „EURÓPA-vonat” elnevezésű német projekt volt, 2011-ben pedig az „Európa és én” című angol projekt nyert. 2012-ben a görög „Europe on the Ground”, 2013-ban a spanyol „Európa sínen” (Europe on Track), 2014-ben a dán „Our Europe” elnevezésű projekt nyerte el az első díjat.

Az Európai Ifjúsági Károly-díj 2008. évi díjazottjai

31

Interjú Korzenszky Emőkével Először is gratulálok a díjhoz. Áruld el nekünk, milyen 2008-ban Európa legjobb ifjúsági projektje! A Diákok Határok Nélkül program keretében minden évben 135, a Kárpát-medencében élő, magyar diákot látunk vendégül egy 16 napos táborban. A találkozó lényege, hogy a fiatalok olyan vezetőképző foglalkozásokon vegyenek részt, amelyek elősegítik a nemzetközi európai közösségek szerveződését. Mindemellett jól szórakoznak, megismerik egymást és Magyarországot, valamint határokon átívelő barátságokat kötnek. Kik vehetnek részt a táborokban? Két szempont szerint válogatjuk ki a résztvevő fiatalokat: tehetség és szociális háttér alapján. Minden évben régiónként hirdetjük meg a pályázatot középiskolás diákok körében. A beérkező pályaműveket, valamint a jelentkezők önéletrajzát és motivációs levelét vesszük figyelembe a résztvevők kiválasztása során. Mindig vegyes a csapat, vannak a fiatalok között olyanok is, akik kevésbé fejlett régiókból származnak, de nem kizárólag a szociális rászorultság alapján válogatunk. Sok tehetséges fiatal pályázik minden évben, és elmondhatjuk, hogy a 135 hely is korlátozottnak tűnik a nagy érdeklődéshez és a pályázatok minőségéhez képest. A pályázati kiírás minden évben aktuális témakört fed le. Az idei évben például az egyik pályázati téma az Európai Unió által meghirdetett „2008: a kultúrák közötti párbeszéd éve” volt. Kik dolgoznak az alapítványnál? Mindannyian önkéntesek vagyunk. A szervezők között több volt táborozó is van, akik egyszer kipróbálták, megszerették és úgy döntöttek, a későbbiekben ők is részt vesznek a rendezésben. Ki finanszírozza a táborokat? Főképp tengerentúli, kanadai, amerikai adományokból finanszírozzuk a táborokat. Magyarországról is sok segítséget kapunk, hiszen többen felajánlanak kedvezményes szolgáltatásokat a tábor lakói részére. Honnan értesültetek az Európai Ifjúsági Károly-díjról? Egy ismerős hívta fel a figyelmemet arra, hogy mi is megpályázhatnánk ezt a díjat. Amikor elolvastam a feltételeket, tudtam, hogy minden feltételnek megfelelünk, de a pályázat megírása komoly odafigyelést és sok munkát igényelt. Azt a részt, ahol néhány mondatban be kellett mutatni a projektet, különös figyelemmel írtam, mert tudtam, hogy a zsűri azt olvassa el először, tehát azon áll vagy bukik a sikerünk. Megérte. Mit vártál a pályázattól, sejtetted, hogy mennyire jó programmal indultok? Természetesen, mint minden pályázó, én is bizakodtam a sikerben, de fogalmam sem volt arról, milyen lehet a többi projekt, így nem tudtam felmérni az esélyeinket. Óriási öröm volt, mikor kiderült, hogy a magyar mezőnyből a mi programunkat választották ki az európai megmérettetésre. Minden ország győztes pályázatának egy-egy képviselőjét meghívták az aacheni díjátadó ünnepségre, csak ott derült ki, hogy a miénk Európa legjobb projektje.

32

Milyen volt a díjátadó ünnepség? Hatalmas médiafigyelem kísérte a rendezvényt. Amikor kiszálltam Aachenben a vonatból, azonnal kamerák fogadtak a pályaudvaron. Előre felkészítettek minket arra, hogy a sajtó képviselői mindenhol ott lesznek, de nem számítottam ekkora érdeklődésre. Több német csatorna készített velünk interjút, kattogtak a fényképezőgépek, forogtak a kamerák. A ceremóniát némi túlzással egy Oscar-gálához hasonlították a szervezők. A jelölteket beültették az első sorokba és az ünnepélyes megnyitó után elkezdődött a show. Az első három helyezett felkonferálása közben táncos-zenés műsorok, filmek szórakoztatták a közönséget, és növelték a feszültséget az ujjaikat tördelő jelöltekben. Hans Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke hirdette ki az első helyezettet, és mondta a laudációt. Tőle hallottam elsőként azt a hírt, ami azóta megváltoztatta a projekt jövőjét: a Diákok Határok Nélkül program nyerte az első Európai Ifjúsági Károly-díjat. Mit éreztél, mikor megtudtad, hogy a ti projektetek nyert? Fantasztikus élmény és nagy megtiszteltetés volt. A ceremónia előtt volt időm megismerkedni a többi jelölttel is, és tudtam, hogy erős a mezőny, bárki nyerhet. Óriási büszkeség tudni, hogy minket találtak a legérdemesebbnek erre a díjra. Hatalmas megtiszteltetés volt kezet fogni Pöttering elnök úrral és a későbbiekben megtapasztalni, hogy mennyire kellemes, közvetlen ember. Mi volt a díj? 5000 eurót kapott a projektünk, de ez csak egy része annak a számos előnynek, amivel a díj jár. Mint már említettem, óriási médiafigyelem kísérte a rendezvényt Németországban, rengeteg emberhez eljutott a hírünk. Az Aachenben töltött napok alatt fontos kapcsolatokat építhettem. Hogy reagáltak a hírre Magyarországon? Itthon sincs túl sok szabadidőm a díjátadó óta. Tévé- és rádióinterjúkat adok, nap mint nap megkeresnek újságírók, és országszerte viszik a programunk hírét. Többen ajánlották fel azóta személyes segítségüket, anyagi támogatásukat vagy adójuk egy százalékát az alapítványnak. Mit értesz személyes segítségen? Például az egyik rádióadó neves műsorvezetője az interjúnk után felajánlotta, hogy szívesen tartana egy kommunikációs tréninget a tábor fiataljainak. Ismeretlenül is megkeresnek minket jó szándékú emberek, hogy hallottak a díjról, és szívesen segítenének a tábor szervezésében. Schmitt Pál EP-képviselő meghívott a Kulturális és Oktatási Bizottság ülésére Brüsszelbe, ami szintén egy olyan lehetőség, amelyet kamatoztathat a projektünk. Mit üzensz azoknak, akik a sikereiteket látva jövőre szeretnének pályázni a díjra? A Károly-díj mutatta meg, hogy fontos figyelni a kínálkozó lehetőségekre és élni azokkal. Kitartással egészen aprónak tűnő próbálkozásokból is lehet hatalmas eredményt elérni. Nagy dolog, hogy az Európai Parlament gondolt az ifjúságra. Szerencsések a fiatalok, hiszen most érdemes Európa felé nyitni, mert támogatja az ifjúságot. Készült: 2008 áprilisa Nemzetközi Károly-díj Alapítvány: www.karlspreis.de Az Európai Ifjúsági Károly-díj honlapja: http://cyp.adagio4.eu díjak, Károly-díj, ifjúság

33

A

2.4.4. Európai Polgári Díj

2008-ban alapított Európai Polgári Díjjal olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeket díjaz az Európai Parlament, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az EU értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítanak ki. A díjra európai parlamenti képviselők magánszemélyeket és szervezeteket jelölhetnek. A jelöléseket az EP-képviselőkből álló nemzeti zsűrik rangsorolják, majd az Európai Parlament elnökének vezetésével ülésező brüsszeli zsűri, a Kancellária dönt a díjazottakról. 2012-ben Székely János (katolikus segédpüspök) és a szociális munkás végzettségű Róka Gyula, 2013-ban Farkas Gábor, az Európa jövője Egyesület elnöke és a Raoul Wallenberg Egyesület kapta az Európai Parlament Európai Polgár Díját.

34

2.5. A „HÁROMLAKI INTÉZMÉNY” ÉS ÉPÜLETEI

Az

Európai Parlament egyik különlegessége, hogy a többi intézménnyel ellentétben nem elégedett meg egyetlen székhellyel, hanem három nyugat-európai városban folytatja munkáját: Strasbourgban, Brüsszelben és Luxembourgban.

Az EP hivatalos székhelye a franciaországi Strasbourgban van, ahol havonta tartanak plenáris üléseket az európai képviselők. A parlamenti munka legnagyobb része azonban Brüsszelben zajlik, így a hivatali apparátus zöme is itt látja el feladatait, és csak a plenáris ülések idejére utaznak a képviselőkkel együtt Strasbourgba. A Parlament háttérmunkájáért felelős Főtitkárság székhelye egy harmadik helyen, Luxembourgban található. Ezért nevezik az Európai Parlamentet „háromlaki intézménynek”.

E

Új nevek Brüsszelben gy brüsszeli városnézés alkalmával a Manneken pis és a Grand-Place mellett ma már kihagyhatatlan „látványosságnak” számítanak az Európai Unió épületei, melyek zászlói színesen lengedeznek sok-sok mosolygós családi fotó hátterében.

székhely

35

Európai Parlament, Brüsszel: Antall József és Willy Brandt épületszárny

A modern épületek és az öltönyös eurokraták mellett érdemes külön figyelemben részesíteni az Európai Parlament brüsszeli székházának új épületét, melynek egyik szárnya egykori miniszterelnökünkről, Antall Józsefről kapta a nevét.

Antall József

Antall József (1932–1993) hazánk nagyszerű politikusa volt, aki fiatalon részt vett az 56-os forradalomban, jelentős szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében, majd ő lett 1990-ben az első demokratikusan választott kormány miniszterelnöke. Antall nemcsak Magyarországon örvendett nagy népszerűségnek, hanem határainkon túl is elismerően nyilatkoztak róla. Nagy szerepe volt a Varsói Szerződés, a KGST felszámolásában és az orosz csapatok 1991-es kivonásában. Magyarországot bevezette az összeurópai intézményrendszerekbe, és miniszterelnöksége alatt tette meg az ország az első lépéseket a NATO és az Európai Unió tagsága felé. Antall József munkássága előtt tisztelegve döntött úgy az Európai Parlament Elnöksége 2008-ban, hogy a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnökünkről nevezi el az EP egyik új épületét Brüsszelben (korábban D5).

Egy másik új épület (korábban D4) Nyugat-Berlin egykori polgármestere, a Német Szövetségi Köztársaság későbbi szociáldemokrata kancellárja, Willy Brandt nevét kapja. A két új épületszárnyat az EP fő tömbjével összekötő ívelt, kettős üveghidat Konrad Adenauerről (1876-1967), az NSZK 1949 és 1963 közötti, kereszténydemokrata kancellárjáról nevezték el. Az Európai Parlament brüsszeli sajtótájékoztató-terme a 2006-ban meggyilkolt orosz újságírónő, Anna Politkovszkaja nevét viseli, 2014-ben pedig termet neveztek el Horn Gyula, korábbi magyar miniszterelnök emlékére.

Antall József, Willy Brandt, Konrad Adenauer, Anna Politkovszkaja

36

3. AZ EURÓPAI PARLAMENT ITTHON — AZ EURÓPAI PARLAMENT TÁJÉKOZTATÁSI IRODÁJA MAGYARORSZÁGON Az Európai Parlament valamennyi uniós tagállam fővárosában – így Budapesten is – működtet egy ún. tájékoztatási irodát, amelynek a lakosság, illetve a sajtó lehető legszélesebb körű tájékoztatása a feladata. Ez a konkrét kérdések megválaszolásán túl jelenti az Európai Parlamentről szóló tájékoztató anyagok terjesztését, szemináriumok és találkozók szervezését, sőt igény esetén az EP-képviselőkkel történő kapcsolatfelvételt is. Az irodák kapcsolatot tartanak az országos és helyi hatóságokkal, illetve a civil társadalom képviselőivel. A tájékoztatási iroda évente több alkalommal szervez Állampolgári Fórumokat, melyeken az állampolgárok közvetlenül kaphatnak választ az Unió és az Európai Parlament működésére kérdéseikre, találkozhatnak európai parlamenti képviselőikkel, és eszmét cserélhetnek a legújabb fejleményekről, aktualitásokról. Ezen kívül az iroda tájékoztató-informatív eseményeket is rendez évente több alkalommal. Ilyenek például az európanapi fesztiválok, a különböző konferenciák, a civil szervezeteknek tartott előadások az ország számos pontján, a Nemzetközi Nőnap alkalmából rendezett szemináriumok, és a diákok számára szervezett tematikus

csoportok, melyek gyakorlati kérdéseket hivatottak megválaszolni (pl. munkavállalás, tanulás az EU-ban). Az irodák központi szerepet játszanak az Euroscola program lebonyolításában is, amelynek keretében minden évben kb. 6000 középiskolás diák látogathat el az Európai Parlamentbe. Az iroda ezenkívül tájékoztatja az Európai Parlament brüsszeli központját a hazánkban zajló politikai eseményekről, illetve a magyarok Európai Parlamentre vonatkozó véleményéről, kéréseiről, petícióiról. Az iroda programjairól, az Európai Parlament egyéb aktualitásairól - mint pl. pályázatok, közbeszerzések, díjak, kiadványok - a weblapon találhatók további információk. Itt lehet jelentkezni a tematikus csoportlátogatásokra is, melyek helyszíne a budapesti tájékoztatási iroda, időpontjait pedig előzetesen egyeztetjük a jelentkezőkkel. A Tájékoztatási Irodát – amelynek kezdetben az Országház adott otthont – 2003. január 30-án nyitotta meg Pat Cox, az Európai Parlament akkori elnöke és Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának elérhetőségei: BUDAPEST H-1024 Budapest Lövőház u. 35.




Tel.: +36 / 1 411 3540, fax: +36 / 1 411 3560 E-mail: [email protected] Internet: www.europarl.hu facebook.com/Europai.Parlament.Tajekoztatasi.Irodaja twitter.com/ep_budapest instagram.com/ep_budapest

37

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájában és a brüsszeli sajtóosztályon dolgozó referensek feladata, hogy segítsék és aktuális parlamenti információkkal lássák el a magyar újságírókat. A Tájékoztatási Iroda Sajtóosztálya Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája (H-1024 Budapest, Lövőház u. 35.) a sajtóval való folyamatos kapcsolattartás mellett különféle sajtóesemények megrendezésével segíti a hazai média tájékozódását az Európai Parlamentet érintő kérdésekben. Regionális média-kerekasztalok a vidéki és a regionális sajtó számára 2007 óta az iroda regionális média-kerekasztal-beszélgetéseket rendez az ország nagyobb városaiban. A sajtó képviselőivel folytatott kötetlen hangvételű beszélgetések célja, hogy tájékoztatást nyújtsanak az EP aktuális feladatairól, a strasbourgi plenáris ülésen és a szemináriumokon való részvételi lehetőségekről, valamint az EP sajtószolgálatáról. Sajtóbeszélgetések szakújságírók számára Az Európai Parlament plenáris ülésén napirendre kerülő egy-egy kiemelt témával kapcsolatban az iroda kerekasztal-beszélgetést szervez szaktudósítók és szakújságírók számára.

www.europarl.hu Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon

38

Európai Parlament, Strasbourg: plenáris ülésterem

Az Európai Parlament plenáris ülései – Strasbourg, Brüsszel Az iroda külön költségvetéséből támogatja a magyar sajtó képviselőinek kiutazását a strasbourgi plenáris és a brüsszeli miniplenáris ülésekre. Újságíró-szemináriumok A Tájékoztatási Iroda évente három-négy alkalommal újságírócsoportoknak szervez szemináriumot Brüsszelben, ahol az Európai Parlament működéséről, a legfontosabb aktuális témákról kapnak tájékoztatást a szeminárium résztvevői. A program során a résztvevők látogatást tesznek az EP sajtóés audiovizuális részlegénél, illetve további uniós intézmények sajtóosztályain is. Központi újságírói szemináriumok Az Európai Parlament központi sajtószolgálata egyes kiemelt témák esetén újságírói szemináriumokat szervez, amelyekre a tájékoztatási iroda magyarországi szakújságíró-

kat küldhet ki. Ilyen volt például a parlament gondolatszabadságért adományozott díja, a Szaharov-díj átadása alkalmából szervezett szeminárium. Ennek során a sajtó képviselői részt vettek a parlament szakértőinek előadásán, magán az ünnepélyes díjátadón, valamint a díjazott sajtótájékoztatóján és exkluzív interjút készítettek a kitüntetettel. Sajtóközlemények, hírlevelek Az irodával kapcsolatba lépő újságírók rendszeres tájékoztatást kapnak e-mailben, és feliratkozhatnak az EP hírlevélre is, amely a bizottsági hetek, illetve a plenáris ülés során megjelenő parlamenti hírekről tudósít.

39

Fotó: Horváth Dániel

3.1. Az EP sajtókapcsolatai

Irodavezető:

Sajtókapcsolatok:

• Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Cím 1024 Budapest, Lövőház u. 35. Telefon: + 36 1 411 3540 Fax: + 36 1 411 3560 E-mail: [email protected] Honlap: www.europarl.hu Lővei Andrea Telefon: + 36 1 411 3540 E-mail: [email protected] Damokos Bence Telefon: + 36 1 411 3552 E-mail: [email protected]

Az Európai Parlament sajtóanyagai Az Európai Parlament sajtóosztályának kiadványai a Parlament honlapján (www.europarl. europa.eu - Hírek > Sajtószoba) hozzáférhetők. A plenáris ülést érintő sajtóanyagok az EU minden hivatalos nyelvén, míg a többi kiadvány angol és francia nyelven jelenik meg. Plenáris Hírlevél Összefoglaló a napirendre kerülő jelentésekről és témákról; a plenáris ülésszak előtti héten jelenik meg.

Sajtóközlemények Atplenáristülésszaktalattitnapi,tgyorstösszefoglaló atvitákróltéstatszavazásról.

Háttéranyagok Egy-egy speciális témakörben, alkalmanként megjelenő kiadvány.

40

4. MIT TEGYEN, HA... 4.1. ...panasza van? Ebben a fejezetben segítséget nyújtunk, hogy megtalálja a megfelelő európai csatornát, ha valamilyen sérelmét, panaszát vagy kérését szeretné kifejezni.

1968.

4.1.1. Petíció január 21-én egy amerikai US B-52-es bombázó fedélzetén több nukleáris fegyverrel lezuhant a thulei légibázis közelében, Grönland északnyugati részén. Ennek következtében több kilogramm fegyvertisztaságú plutónium került a környezetbe. A héttagú legénységből hat főnek sikerült épségben elhagyni a gépet. A plutónium azonban azonnal beszennyezte a becsapódás helyének közvetlen környezetében lévő havat és jeget, az erős szél és víz pedig nagy területeken hordta szét a szennyeződést. A légibázison több mint ezer dán polgári személyt alkalmaztak karbantartásra és más nem katonai szolgálatra. Dán polgári személyzet, helyi grönlandiak és amerikai személyzet siettek a katasztrófa helyszínére, hogy részt vegyenek a mentési munkálatokban. Ezt követően az USA mentesítési műveleteket végzett, amelyben az amerikai személyzet mellett dán önkéntesek is részt vettek a szennyező anyag eltávolításában. A petíció benyújtója, Jeffry Carswell a szerencsétlenség idején raktári segédmunkás volt a thulei légibázison, ott élt és dolgozott 1971-ig. Akkoriban Carswell részt vett a szennyezett roncsok elszállításában, a mentesítő munkálatokban. Emellett sok más thulei munkáshoz hasonlóan a közeli fjord jegét használta italaihoz. Az 1980-as években egészségének súlyos megromlását tapasztalta, és később rákos lett. Nyolc nagyobb műtéten esett át, és legutóbb pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak nála. Carswell azt sérelmezi, hogy a hatóságok nem végezték el a szükséges utólagos orvosi vizsgálatokat az uniós irányelvnek megfelelően. Ez a petíció szolgált Diana Wallis (liberális, brit) képviselőnő jelentése alapjául, amely azért került a parlament elé, „mivel ez a nukleáris szerencsétlenségeknek az egyszerű állampolgárokat érintő következményeiről szól. A jelentés elvi kérdéseket vet fel, és Európában sok állampolgárt érint.” Wallis hozzátette: „A jelentés határozott, de egyértelmű üzenet valamennyi tagállam számára azt illetően, hogy az egyes állampolgárokkal kapcsolatos egészségügyi és biztonsági megfontolásoknak mindenek felett kell állniuk ilyen helyzetekben.” Az Európai Parlament megtárgyalta az ügyet, és megállapította, hogy a Dán Királyság nem teljesítette minden, az Euratom-szerződésben foglalt kötelezettségét a balesettel és annak utóhatásaival kapcsolatban. Azt kérte ezért Dániától, hogy vizsgálja felül az ügyet, és tegyen lépéseket az utóhatások megfékezésére. Mindemellett az EP-képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy készítsen elő egy javaslatot, amely megoldást talál a katonai célokra használt atomenergia közegészségügyi és környezeti hatásaira, ugyanis a jelenlegi EU-jogszabályok hiányosak ezen a területen.

41

Minden évben több mint ezer petíció érkezik az Európai Parlamenthez a legkülönfélébb témákban, a környezetvédelemtől az unió területén történő munkavállalással kapcsolatos panaszokig. A Parlament általában egyénileg válaszol a petíciókra, de – mint a fenti példa is szemlélteti – vannak olyan közérdekű témák is, melyeket megtárgyalnak a képviselők. 1993 óta minden európai uniós állampolgárnak és állandó lakosnak joga van arra, hogy petíciót nyújtson be a Parlamenthez. Nemcsak magánszemélyek, hanem társaság, szervezet vagy egyesület tagjai is fordulhatnak panaszukkal vagy kérésükkel az EP Petíciós Bizottságához. A petíció benyújtójának a fordítással sem kell bajlódnia, hiszen az EU bármely hivatalos nyelvén, tehát akár magyarul is megír-

hatja azt. Ezek után már csak el kell küldenie az EP Petíciós Bizottságának postai vagy elektronikus úton, hogy az EP határozatot hozhasson az ügyben. A petíció lehet panasz, kérelem vagy az EU-s jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfigyelés. Ezenkívül tartalmazhat felkérést arra vonatkozóan, hogy az Európai Parlament milyen álláspontot foglaljon el egy bizonyos kérdésben. Lényeges továbbá, hogy a petíció az Európai Unió hatáskörébe tartozó témához kapcsolódjon, ugyanis az egyes tagállamokra tartozó ügyeket a Petíciós Bizottság elutasítja. A petíciók felhívják az Európai Parlament figyelmét azokra az esetekre, amelyekben egy tagállam, egy helyi hatóság vagy más intézmény az európai polgár jogait megsértve jár el.

Ki nyújthat be petíciót? Petíció benyújtására jogosult: • az Európai Unió polgára, • az Európai Unió egyik tagállamának állandó lakosa, • az Európai Unió egyik tagállamában székhellyel rendelkező társaság, szervezet vagy egyesület (természetes vagy jogi személy) tagja. Milyen tárgyban nyújtható be petíció? A petíció tárgya olyan kérdés lehet, amely Önt közvetlenül érinti, az Európai Unió érdekeibe vág, vagy tevékenységi körébe tartozik, például: • az Önt európai polgárként, a szerződések szerint megillető jogok, • környezetvédelmi kérdések, • fogyasztóvédelem, • a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, belső piac, • foglalkoztatási politika, szociálpolitika, • szakképesítések elismerése, • az uniós jogszabályok végrehajtásával összefüggő egyéb problémák.

42

Fontos megjegyzés: A Petíciós Bizottság nem foglalkozik sem a tájékoztatásra irányuló kérésekkel, sem az uniós politikák általános értékelésével. Milyen nyelven lehet a petíciót benyújtani? A petíciót az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén, írásban kell megfogalmazni. Tehát a petíció magyar nyelven is benyújtható. Milyen formában nyújtható be a petíció? Petíció benyújtására két lehetőség áll rendelkezésre: 1) levélben, 2) elektronikus formanyomtatvány kitöltésével. A petíciónak a kérdéshez kapcsolódó valamennyi tényt tartalmaznia kell, de el kell kerülni a túlzott részletezést. Világosan és olvashatóan kell írni, és a petícióhoz összefoglaló csatolható. 1. levélben: Ha Ön levélben kíván petíciót benyújtani, nem kell formanyomtatványt kitöltenie vagy szabvány szövegformát követnie. A petíciónak azonban tartalmaznia kell: • az Ön nevét, állampolgárságát és állandó lakcímét (csoportos petíció esetében legalább a benyújtó vagy az első aláíró nevét, állampolgárságát és állandó lakcímét) • az aláírást. A petícióhoz mellékleteket csatolhat (például a petíciót alátámasztó dokumentumok másolatait). A petíciót az alábbi címre kell elküldeni: European Parliament The President of the European Parliament Rue Wiertz B-1047 BRUSSELS

2. elektronikus formanyomtatvány kitöltésével: Ha Ön elektronikus úton kíván petíciót benyújtani: www.petiport.eu.europarl.europa.eu/petitions/hu/main.html • olvassa el az Európai Parlament weboldalának Petíciók című oldalán található információkat és utasításokat, ezután • töltse ki az elektronikus formanyomtatványt, majd kattintson a „Küld” gombra. Miután petícióját elektronikus formában elküldte, elektronikus visszaigazolást kell kapnia annak megérkezéséről. Ha a petícióhoz kiegészítő információkat vagy alátámasztó dokumentumokat kíván csatolni, szíveskedjen azokat postai úton elküldeni a következő címre: European Parliament Committee on Petitions The Secretariat Rue Wiertz B-1047 BRUSSELS

43

Mi történik a petícióval a Petíciós Bizottságnál? 1. Elfogadják A Petíciós Bizottság általában elfogadja az Európai Unió tevékenységi körével kapcsolatos petíciókat, és az Eljárási Szabályzat alapján határoz a meghozandó intézkedésekről. Bármilyen határozatot hoznak, a Petíciós Bizottság arról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja Önt. A körülményektől függően a Petíciós Bizottság a következőképpen járhat el: • felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ügyet alaposabban, és nyújtson tájékoztatást a vonatkozó közösségi jogszabályok szerinti megítéléséről, • egyéb európai parlamenti bizottságokhoz utalja a kérdést tájékoztatás vagy további intézkedések végett (a parlamenti bizottság például figyelembe veheti a petíciót jogalkotási tevékenysége során), • kivételes esetben jelentést nyújt be a Parlamentnek plenáris ülésen történő szavazásra vagy tényfeltáró látogatásra, • egyéb, a kérdés megoldásához hasznosnak ítélt intézkedést hoz. 2. Elfogadhatatlannak nyilvánítják Ha az Ön petíciója nem kapcsolatos az Európai Unió tevékenységi körével, elfogadhatatlannak nyilvánítják. Ez például olyan esetben fordulhat elő, amikor a petíció tárgya egyértelműen egy tagállam saját felelősségi és hatáskörébe tartozik. A Petíciós Bizottság által elfogadhatatlannak nyilvánított petíciókat minden további következmény nélkül lezárják. A Petíciós Bizottság mindazonáltal értesíti Önt határozatáról. A Petíciós Bizottság a petíció tárgyától függően javasolhatja Önnek, hogy vegye fel a kapcsolatot nem uniós szervekkel (például az Emberi Jogok Európai Bíróságával) vagy nemzeti hatóságokkal (például a nemzeti ombudsmannal vagy a tagállamok parlamentjeinek petíciós bizottságaival).

Fontos megjegyzés: Az Unió intézményei és szervei által elkövetett hivatali visszásságokra vonatkozó kérdésekben az Európai Ombudsmanhoz kell fordulni. A petíciók közzététele A petícióban szereplő bizonyos részletek (a petíció benyújtójának neve és a petíció nyilvántartási száma) elérhetők az interneten. Ha Ön nem szeretné, hogy adatai nyilvánosak legyenek, akkor ezt a petícióban mindenképp ki kell emelnie. Ugyanígy egyértelműen kérni kell azt is, ha petícióját bizalmasan szeretné kezeltetni. Normál körülmények között ugyanis a bizottság ülései nyilvánosak, és a petíciók benyújtói is megjelenhetnek saját petíciójuk megvitatásán.

Az Európai Parlament oldalán: http://www.europarl.europa.eu petició, hivatali visszásság, panasz

44

4.1.2. Ombudsman

E

(A példa fiktív neveket tartalmaz.)

urokrata János egyetemi éveinek végén elhatározta, hogy az Európai Unió fordítójaként szeretne dolgozni. Ahhoz, hogy megkapja az állást, egy többfordulós versenyvizsgán kellett bekerülnie a legjobbak közé. A vizsgára jelentkezés egyik feltétele a diploma volt, azonban Eurokrata úrnak még volt néhány hónapja hátra tanulmányai befejezéséig. Ennek ellenére jelentkezett a vizsgára, azonban egyértelműen jelezte, hogy még nem felel meg minden követelménynek. Eurokrata úrnak sikerült az előválogató teszt, így továbbjutott az írásbeli tesztre, melyre még aznap sor került. Néhány hónappal később az EPSO értesítette, hogy kizárta a versenyvizsgából, és írásbeli tesztjét sem javítja ki, ugyanis a jelentkezés időpontjában még nem rendelkezett diplomával. Mivel a fiatalember időközben megkapta diplomáját, kérte az EPSO-t, hogy mérlegelje újra kizárását, azonban kérését elutasították. Ezek után fordult panaszával az Európai Ombudsmanhoz, melyben azt állította, hogy az EPSO eljárása tisztességtelen volt, mivel már két előválogató vizsgán is részt vett, mire kizárták a felvételi eljárásból. Kérte ezért, hogy az EPSO értékelje írásbeli vizsgafeladatait, és sikeres vizsga esetén engedje, hogy részt vegyen a szelekció további részében. Az Ombudsman továbbította a panaszt az EPSO-nak, azonban ők indokolatlannak tartották a panaszt. Az EPSO válaszát azzal támasztotta alá, hogy az előválogató tesztre minden olyan jelentkezőt meghívnak, aki megfelel az „általános feltételeknek” (pl.: állampolgárság, a feladattal kapcsolatos követelmények), melyek között nem szerepel a diploma. Csak azután ellenőrzik, hogy a pályázat megfelel-e minden kritériumnak, ha a vizsgázó sikeres az előválogató teszten. Eurokrata úr pályázatáról ekkor derült ki, hogy a jelentkezések záró időpontjáig nem kapta meg diplomáját, tehát nem felel meg minden feltételnek. Az ő esetében szervezési okok miatt egy napon tartották az előválogató tesztet és az írásbeli vizsgát. Azonban már az első teszt kijavítása után kiderült, hogy Eurokrata úr nem felel meg a követelményeknek, így a következő vizsgát már meg sem nézte az EPSO. Az Elsőfokú Bíróság is szabályosnak ítélte az EPSO eljárását, így a körülmények figyelembevételével az Ombudsman a panaszos kérelmét elutasította. Annak ellenére, hogy konkrétan Eurokrata úr esetében nem volt eredményes a kérelem, mégiscsak változott valami az EPSO-vizsgákkal kapcsolatban. Az Ombudsman ugyanis azt javasolta, hogy a félreértések elkerülése és a pályázókkal való kapcsolat javítása érdekében az EPSO ezentúl egyértelműen fogalmazza meg a vizsgára jelentkezés feltételeit. Évente körülbelül 3000 panasz érkezik az Európai Ombudsmanhoz hivatali visszásságok miatt. A panaszok oka lehet, hogy valamelyik uniós intézmény nem megfelelő módon járt el az ügyintézés során, például hátrányos megkülönböztetésben részesít valakit, nem válaszol időben, vagy nem ad ki bizonyos információkat. Az Európai Ombudsmanhoz benyújtott panaszok minden esetben az EU intézményeihez kapcsolódnak, hiszen az országos, megyei vagy városi ügyintézés során tapasztalt sérelmek nem a nemzetközi szervre tartoznak.

Minden magyar állampolgárnak lehetősége van arra, hogy az Ombudsmanhoz forduljon, ha egy európai szervnél nem megfelelően intézik ügyeit. Nyelvi akadályai sem lehetnek annak, hogy benyújtsa panaszát, hiszen a formanyomtatvány magyar nyelven is hozzáférhető az Európai Ombudsman honlapján. Minden egyes jogos panasz hozzájárul ahhoz, hogy az európai uniós ügyintézés szabályosan, gördülékenyen folyjon, és az állampolgárok elégedettek legyenek az európai adminisztrációval.

45

Ki fordulhat az Európai Ombudsmanhoz? Panasz benyújtására jogosult: • az Európai Unió polgára, • az Európai Unió egyik tagállamának állandó lakosa, • az Európai Unió egyik tagállamában székhellyel rendelkező társaság, szervezet vagy egyesület. Milyen esetben nyújtható be panasz az Ombudsmanhoz? Akkor nyújthat be panaszt az Európai Ombudsmanhoz, ha valamely EU-intézmény vagy szerv hivatalai tevékenysége során visszásságot követ el. Ez azt jelenti, hogy az ügyintézés során nem a jogszabálynak megfelelően jár el, megsérti az emberi jogokat, vagy figyelmen kívül hagyja a helyes ügyintézés alapelveit. Ide tartozik például: • szabálytalanság, • igazságtalanság, • hátrányos megkülönböztetés, • hatalommal való visszaélés, • válaszadás elmulasztása, • információ kiadásának elmulasztása, • indokolatlan késedelem. Fontos információ: Az EU intézményeinek és szerveinek listája a következő címen érhető el: www.europa.eu Milyen nyelven lehet a panaszt benyújtani? A panaszt az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén, írásban kell megfogalmazni. Tehát a panasz magyar nyelven is benyújtható. Milyen formában nyújtható be a panasz? Panasz benyújtására három lehetőség áll rendelkezésre: 1) levélben 2) faxon 3) e-mailben A panasz bejelentéséhez szükséges panasznyomtatvány elérhető az Ombudsman irodájában, illetve letölthető a hivatalos weboldaláról is (secure.ombudsman.europe.eu/atyourservice/secured/complaintform.faces). 1. levélben: Ha hagyományos (papír alapú) módon kívánja panaszát benyújtani, kérjük: • nyomtassa ki a formanyomtatványt, • töltse ki, és küldje el a következő címre: The European Ombudsman 1 Avenue du Président Robert Schuman B.P. 403 FR-67001 Strasbourg Cedex France 2. faxon: Ha faxon kívánja panaszát benyújtani, kérjük: • nyomtassa ki a formanyomtatványt, • töltse ki, és küldje el a következő faxszámra: +33 (0) 3 88 17 90 62

46

3. elektronikusan: Ha Ön elektronikusan kíván panaszt benyújtani: • Az elektronikus panasznyomtatvány használatához hozzon létre egy felhasználói azonosítót. Az azonosító létrehozásához kattintson a "Regisztráció" gombra. • Bejelentkezés után benyújthat új panaszt, folytathatja egy megkezdett panasz írását vagy megtekintheti a már benyújtott panaszait. secure.ombudsman.europa.eu/hu/atyourservice/secured/complaintform.faces

Mi történik a panaszával az Európai Ombudsmannál? • Az Ombudsman egyszerűen tájékoztatja az adott intézményt a panaszról annak érdekében, hogy az megfelelően orvosolja a problémát. • Ha a vizsgálat során nem sikerül megoldani az ügyet, az Ombudsman békés megoldást keres, amely a hivatali visszásságot orvosolja, és megfelel a panaszosnak is. • Ha sikertelen a békítési eljárás, az Ombudsman ajánlást tehet az ügy megoldására. • Ha az intézmény nem fogadja el az ajánlást, külön jelentést tehet az Európai Parlamentnek. Fontos információ: Az Európai Ombudsman nem vizsgálja ki a tagállamok nemzeti, területi vagy helyi közigazgatási intézményeivel kapcsolatos panaszokat, még ha a panasz EU-s ügyekkel kapcsolatos is. Az ilyen panaszok többsége a nemzeti vagy regionális ombudsmanokhoz, illetve a nemzeti vagy tartományi parlamentek Petíciós Bizottságaihoz nyújtható be (elérhetőségeik az Európai Ombudsman oldalán megtalálhatók). A panaszok nyilvánossága Az Ombudsman a panaszokat általában nyilvánosan kezeli. Ez azt jelenti, hogy kérésre bárki hozzáférhet a panaszokhoz, illetve azok mellékleteihez. Az Ombudsman közzéteszi határozatait a weboldalán, valamint egyes panaszok papíron vagy elektronikus formában is megjelennek. A panaszos nevéhez és címéhez azonban nem lehet hozzáférni. Ha Ön panaszával az Ombudsmanhoz fordul, kérheti, hogy panaszát bizalmasan kezeljék. Ebben az esetben a panasz és egyéb dokumentumok nem hozzáférhetők. Ha azonban az Ombudsman vizsgálatot indított, a panaszt akkor is el kell küldenie az érintett közösségi intézményeknek és szerveknek, ha az bizalmas. A bizalmasan kezelt panaszokra vonatkozó döntéseket a weboldalon névtelenül és a panaszos beazonosíthatóságát lehetővé tévő információk nélkül teszi közzé. Ha Ön nem kéri, hogy adatait bizalmasan kezeljék, az Ombudsman úgy tekinti, hogy hozzájárult személyes adatainak közzétételéhez.

Emily O`Reilly

http://ombudsman.europa.eu Ombudsman, panasz, hivatali visszásság

47

4.1.3. Az Emberi Jogok Európai Bírósága

2000

(A példa fiktív neveket tartalmaz.)

májusában Peres Patrik Magyarország elleni kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Peres úr azért fordult az európai szervhez, mert túl hosszú ideig húzódott a házasságának felbontásával, a gyermekelhelyezéssel és a közös vagyon megszüntetésével kapcsolatos pere.* Peres Patrik válóperét tovább bonyolította, hogy felesége külföldi állampolgár, valamint az, hogy előbb Peres úr, majd lánya kezdeményezett apasági pert. A szülők közötti pereskedés ideje alatt lányuk nagykorú lett, így legalább a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos viták megoldódtak. A hiányosan benyújtott dokumentumok, a viszontkereset és a többi lassító tényező ellenére 4 évvel a kereset benyújtása után kimondták a válást. A házassági közös vagyon elosztásával kapcsolatban azonban még az azt követő két évben is folytak a fellebbezéssel tarkított tárgyalások. Peres Patrik szappanopera-szerű történetével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal az indokkal, hogy pere ésszerűtlenül hosszú ideig elhúzódott. Az európai szerv úgy találta, hogy a rendelkezést valóban megsértették, így Peres Patriknak 2000 euró kártérítést ítélt. *Az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdése kimondja: „Mindenkinek joga van arra, hogy...bíróság ... ésszerű időn belül... hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon és biztonságban éljen, ahhoz, hogy kialakítsa saját véleményét, és azt elmondhassa bárkinek. Jogunk van ügyeink tisztességes megtárgyalásához. Senki nem bonthatja fel leveleinket, nem jöhet be lakásunkba engedély nélkül, és senki nem tarthat minket ok nélkül fogságban. A fenti néhány példa csak apró ízelítő azon jogok közül, melyeket az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) biztosít számunkra. Ezen jogok érvényesüléséért az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) felelős, melynek székhelye Strasbourgban van.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a Bíróság az Európai Unióhoz tartozik, azonban valójában attól teljesen függetlenül működik, hiszen ezt az Európa Tanács (nem az Európai Tanács) hozta létre. Az Európa Tanács 47 tagállama erősítette meg az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményt. Ha az Egyezményt elfogadó államok egyikében emberi jogaiban megsértenek valakit, elsőként a hazai jogorvoslati lehetőségeket kell kihasználnia, és csak ezek után fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához (Bíróság).

Ki fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához? Magánszemély és jogi személy is fordulhat kérelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságához, még az sem szükséges, hogy a kérelmező az Európa Tanács valamely tagállamának állampolgára legyen. Akkor fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához, ha: • olyan államban sértették meg a jogait, melyre nézve az Emberi Jogok Európai Egyezménye kötelező (az országok listáját megtalálja az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapján), • a felsorolt államok bármelyikének valamely közhatalmi szerve (törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás stb.) a felelős a jogsértésért,

48

• közvetlenül és személyesen a kérelem benyújtójának jogait sértették meg (kivéve, ha a panaszt benyújtó személy hivatalos képviselő, pl. szülő, gyám), • már az összes hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vette (azt követően, hogy a hazai eljárásban a végső határozatot meghozták, hat hónap áll rendelkezésre a kérelem benyújtására), • az Egyezményben vagy a Kiegészítő Jegyzőkönyvekben felsorolt jogok valamelyikét sértették meg. Milyen esetben nyújtható be panasz az Emberi Jogok Európai Bíróságához? A kérelemnek az Egyezményben foglalt valamelyik jogra kell vonatkoznia. A panaszolt jogsértés tárgya lehet: • fogva tartottak kínzása és bántalmazása; • jogellenes fogva tartás; • polgári vagy büntetőeljárások fogyatékosságai; • megkülönböztetés valamely jog gyakorlása során; • az intézményekben elhelyezett gyermekek szüleinek jogai; • magánlakás és levelezés tiszteletben tartása; • a véleménynyilvánítás vagy a tájékoztatás, illetve tájékozódás korlátozása; • gyűlésen vagy tüntetésen való szabad részvétel; • kiutasítás vagy kiadatás; • tulajdon elkobzása; • kisajátítás, stb. Fontos információ: Ha ugyanazon emberi jogi sérelem miatt az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához korábban már panaszt nyújtottak be, a Bíróság azt nem fogja újra megvizsgálni. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény magyar verzióját megtalálja az Európa Tanács honlapján. Milyen nyelven lehet kérelmet benyújtani? • A kérelem megfogalmazható a Bíróság valamelyik hivatalos nyelvén (angolul vagy franciául), vagy valamely olyan állam hivatalos nyelvén is, amely megerősítette az Egyezményt. Tehát magyarul is lehet kérelmet benyújtani. • A Hivatal a levelezés túlnyomó részét azonban angol vagy francia nyelven bonyolítja, így legalább passzív nyelvtudás vagy ilyen nyelvismerettel rendelkező személy segítsége szükséges. • Kérheti azt is, hogy az eljárás során végig anyanyelvét használhassa, de ennek engedélyezéséről a Bíróság dönt. Milyen formában nyújtható be a kérelem? 1) postán 2) faxon 3) e-mailen A faxon, illetve e-mailen beterjesztett kérelmet utóbb postai úton is meg kell erősíteni! A kérelmével kapcsolatos leveleit az alábbi címre küldheti: The Registrar European Court of Human Rights Council of Europe F–67075 STRASBOURG CEDEX

49

A kérelem benyújtásának menete: 1) Pontosan fogalmazza meg sérelmét, és levélben küldje el az Emberi Jogok Európai Bíróságának. Ezt követően a Bíróság küld Önnek egy kérelmezői űrlapot. (Ez a lépés kihagyható, ha letölti az űrlapot (Application form) az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapjáról.) 2) Töltse ki a formanyomtatványt, és mielőbb küldje el az Emberi Jogok Európai Bíróságának. A formanyomtatványnak tartalmaznia kell: • a tények és a panaszok rövid összefoglalását • azoknak az Egyezményben foglalt jogoknak a megjelölését, amelyeket a kérelmező szerint megsértettek • a már igénybe vett jogorvoslatokat • az ügyben érintett valamennyi hatóság határozatainak másolatát (ezeket az iratokat nem küldik vissza, ezért csak másolatokat szabad beküldeni) • a kérelmező, ill. képviselőjének az aláírását Fontos információ: Nincs értelme annak, hogy személyesen Strasbourgba utazzon abból a célból, hogy kérelmét szóban adja elő. Hogyan zajlik az eljárás? A Bíróságnak először azt kell megvizsgálnia, hogy a kérelem elfogadható-e. 1. A kérelmet elfogadják Ha az Egyezményben meghatározott feltételek teljesülnek, a kérelmet elfogadják. Ebben az esetben a Bíróság feladata a következő: • Arra ösztönzi a feleket (a kérelmezőt és az érintett államot), hogy jussanak békés megegyezésre. • Ha nem tudnak megegyezni, a Bíróság „érdemben” vizsgálja az ügyet, azaz megállapítja, hogy megsértették-e az Egyezményt, és ítéletet hoz. • Ha a Bíróság megállapítja, hogy az Egyezményt megsértették, „igazságos elégtételt” nyújthat a kérelmezőnek, azaz pénzösszeget ítélhet meg, és az érintett államot a kérelmező költségeinek megtérítésére is kötelezheti. • Ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jogsértés, a kérelmezőnek nem kell a sajátján felüli költségeket (azaz az érintett állam költségeit) megfizetnie. • A határozat véglegessé válásáról a Bíróság a feleknek értesítést küld. • A határozat akkor lesz végleges, ha meghozataláról számítva három hónap eltelt, és egyik fél sem fordult a Bíróság Nagykamarájához, amely kivételesen, elvi jelentőségű és az Egyezmény értelmezéséhez kapcsolódó kérdésben foglalkozik csak konkrét ügyekkel. • A végleges határozatban foglalt intézkedés végrehajtásáról a kormányképviselő gondoskodik.

50

2. A kérelmet elutasítják Ha az Egyezményben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a kérelmet elutasítják. Ha a kérelmező több panaszt is előterjesztett, a Bíróság egyes panaszokat elfogadhatónak nyilváníthat, míg másokat elutasíthat. Ha a kérelmet vagy egyes panaszait elfogadhatatlannak nyilvánítják, a határozat végleges, és ellene nincs helye jogorvoslatnak, az eljárás befejeződött. A panaszok nyilvánossága A Bíróság eljárása és döntései nyilvánosak. Ez azt jelenti, hogy a határozatok az interneten és hivatalos kiadványokban megjelennek, továbbá általában azokat az érintett országok nemzeti nyelvükön is publikálják. Ha Ön nem szeretné, hogy személyes adatai, illetve az eset bizonyos részletei nyilvánosak legyenek, erről az eljárás kezdetekor tájékoztatnia kell a Bíróságot, és kérését meg kell indokolnia. Ha nem kéri, hogy ügyét bizalmasan kezeljék, irataiba mások is betekinthetnek, a szóbeli meghallgatásokról pedig a Bíróság internetes honlapján széles körben hozzáférhető videofelvételt tesznek közzé!

Egyéb hasznos információk: • Az eljárás általában írásban zajlik. A Bíróság csak kivételes esetben tart tárgyalást, és a kérelmezőt írásban értesítik a Bíróság határozatairól. • Az eljárás illetékmentes. • Bár az eljárás első szakaszában nem szükséges az ügyvédi képviselet, a kérelmezőnek szüksége lehet ügyvédre, miután panaszáról tájékoztatták az érintett állam kormányát. Ha a Bíróság tárgyalást tart, azon a francia, illetve angol nyelvet magas szinten beszélő jogi képviselő tud csak eljárni. (A kérelmek legnagyobb részét azonban még a kormány tájékoztatása előtt elfogadhatatlannak nyilvánítják.) • A kérelmezőnek csak saját költségeit kell viselnie (ügyvédi díj, ill. a levelezéssel, fénymásolással kapcsolatos költségek). • Miután kérelmét benyújtotta, a kérelmező ingyenes jogi segítségnyújtást kérvényezhet, így ügyvédi képviseletet kaphat. Ez azonban nem jár alanyi jogon, és nem döntenek róla azonnal, hanem csak az eljárás későbbi szakaszában. • A Bíróság nem fellebbviteli bíróság a nemzeti hatóságok döntései ellen, azokat nem semmisítheti meg, és nem változtathatja meg. Az Európa Tanács honlapja (magyar nyelvű információk a Bíróságról, letölthető adatlap stb.): http://www.europatanacs.hu/ Az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapja: http://www.echr.coe.int/ AztEmberi Jogok Európai Bírósága

51

A

4.1.4. Az Európai Unió Bírósága

z Európai Közösségek létrejöttével megszületett a tagállamok közös jogrendje is, amely ugyan független a nemzeti jogrendektől, mégis beépül azokba. Az uniós jog betartása és egységes értelmezése érdekében szükség van egy hatékony bírói védelemre, melyet az 1952-ben történt alapítása óta az Európai Unió Bírósága (Bíróság, 2009. december 1-jét megelőzően az Európai Közösségek Bírósága) lát el. Ennek során az Európai Unió Bírósága felülvizsgálja az európai uniós intézmények jogi aktusainak jogszerűségét, gondoskodik arról, hogy a tagállamok teljesítsék a szerződésekből eredő kötelezettségeiket, és a nemzeti bíróságok kérelmére értelmezi az uniós jogot. Így az Európai Unió igazságügyi hatóságaként a tagállami bíróságokkal együttműködve gondoskodik az uniós jog egységes értelmezéséről és alkalmazásáról. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bírósága három igazságszolgáltatási fórumból áll, melyek a következők: a Bíróság, a Törvényszék (amelyet 1988-ban hoztak létre), valamint a Közszolgálati Törvényszék (amelyet 2004-ben hoztak létre). A három igazságszolgáltatási fórum eddig hozzávetőleg 15 000 ítéletet hozott. A Bíróság ítéleteinek komoly hatása van az állampolgárokra, hiszen azok betartása köti a nemzeti bíróságokat döntéseik során. Az alábbi példák ilyen eseteket mutatnak be: Az 1980-as évek végén egy brit turistát a párizsi metróban megtámadtak és súlyosan megsebesítettek. Az ügyben illetékes francia bíróság az Európai Bírósághoz fordult a uniós jog pontos értelmezése miatt. A kérdésére a Bíróság kifejtette, hogy a brit turistára hazáján kívül is érvényesek a uniós jognak azon rendelkezései, melyek tiltják az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetést. Az illető tehát ugyanarra a kártalanításra volt jogosult, mint amely a francia állampolgároknak járt volna (lásd a Cowan-ügyben hozott ítéletet). Egy másik esetben egy női légiutas-kísérő keresetet nyújtott be munkáltatója ellen, mivel hátrányos megkülönböztetést szenvedett el, amikor alacsonyabb összegű díjazást kapott, mint az ugyanazon munkát végző férfi kollégái. A belga bíróság megkeresésére a Bíróság 1976-ban úgy határozott, hogy közvetlen hatállyal bír az a szerződésben foglalt elv, mely kimondja, hogy a női és férfi munkavállalók ugyanazon munkáért egyenlő díjazásban részesülnek (lásd a Defrenneügyben hozott ítéletet). Egy harmadik esetben a Bíróság nagymértékben hozzájárult a nők védelméhez az anyasággal kapcsolatos elbocsátásokkal szemben. Egy hölgyet, aki a terhességgel összefüggő komplikációk miatt nem tudott tovább dolgozni, elbocsátottak. A Bíróság 1998-ban kimondta, hogy ez az elbocsátás ellentétes a uniós joggal. Ennek értelmében, ha egy várandós női munkavállalót – a terhességgel összefüggő betegsége miatti távolléte okán – elbocsátanak, az a nemen alapuló, tiltott hátrányos megkülönböztetésnek minősül (lásd a Brown-ügyben hozott ítéletet).

52

Milyen eljárásai vannak az Európai Unió Bíróságának? Az Európai Bíróság eljárására számos tényező adhat okot. Ennek megfelelően a következő eljárástípusokat különböztetjük meg: • Az előzetes döntéshozatali eljárás Az Európai Bíróság kiemelkedő feladata a nemzeti bíróságok segítése abban, hogy megfelelően értelmezzék az uniós jogot. Ezért ha valamely európai ország bíróságában egy jogeset kapcsán kétség merül fel az uniós jog valamely elemének értelmezésével, érvényességével összefüggésben, akkor együttműködik az Európai Bírósággal. A nemzeti bíróság ilyen esetben az Európai Bíróság előzetes döntését kéri, majd a válaszadás után köteles követni a Bíróság értelmezését. A Bíróság ítélete a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti. • A tagállami kötelezettségszegés megállapítására irányuló kereset Ez az eljárás lehetőséget ad a Bíróságnak arra, hogy ellenőrizze: a tagállamok teljesítik-e az uniós jog alapján fennálló kötelezettségeiket. Ez az egyik legfontosabb eljárás, melyet általában a Bizottság indít, ha véleménye szerint valamelyik tagállam nem teljesítette a szerződésekben foglalt kötelezettségét. Ritkább esetben a tagállamok is kezdeményezhetnek ilyen eljárást. • A megsemmisítés iránti kereset Ha valamely uniós intézmény, szerv vagy hivatal rendelkezései nem jogszerűek, akkor az így létrejött határozatot semmissé nyilváníthatja a Bíróság. A Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak azok a keresetek, amelyeket valamely tagállam nyújtott be az Európai Parlament és/vagy a Tanács ellen, illetve amelyeket valamely uniós intézmény indított egy másik intézmény ellen. Az ilyen típusú egyéb keresetek – különösen a magánszemélyek által indított keresetek – első fokon a Törvényszék hatáskörébe tartoznak. • Az intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset Ezzel a keresettel lehetséges felülvizsgálni az Unió intézményei, szervei és hivatalai mulasztásának jogszerűségét. E kereset azonban csak azt követően nyújtható be, hogy az intézményt felszólították, hogy tartsa be kötelezettségeit. A mulasztási eljárás a Bíróság vagy a Törvényszék hatáskörébe tartozik. • A fellebbezés A Törvényszék által hozott ítéletekkel és végzésekkel szemben a Bírósághoz lehet fellebbezni, kizárólag jogkérdésekben. • A felülvizsgálat A Bíróság kivételes esetben felülvizsgálhatja a Törvényszéknek az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének határozataival szemben benyújtott fellebbezések tárgyában hozott határozatait az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyvben meghatározott feltételek alapján.

53

4.1.4.1. A Törvényszék A Törvényszéket (korábbi elnevezéssel az Elsőfokú Bíróságot) azért hozták létre 1989-ben, hogy tehermentesítse a Bíróságot azáltal, hogy bizonyos feladatokat átvesz tőle. A Törvényszék feladata lett majdnem minden közvetlen kereset elbírálása, így elsősorban az ő hatáskörébe tartoznak a magánszemélyek által kezdeményezett ügyek. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés nem csupán az intézmény nevét változtatta meg, hanem a magánszemélyek által rendeleti aktusok ellen benyújtott, megsemmisítés iránti keresetek elfogadhatósági feltételeit is megkönnyítette. A Törvényszék által hozott határozatok ellen – két hónapon belül és kizárólag jogkérdésekben – a Bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani Néhány példa az Elsőfokú Bíróság által tárgyalt ügyekre:

Heidi Hautala, európai parlamenti képviselő a fegyverkivitelekről szóló jelentés megküldését kérte az Európai Unió Tanácsától. A Tanács megtagadta a jelentés kiadását, mivel az olyan minősített információkat is tartalmazott, amelyek nyilvánosságra hozatala hátrányosan befolyásolta volna az Európai Uniónak harmadik országokkal való kapcsolatait. Ennek alapján H. Hautala keresetet nyújtott be a Törvényszékhez, amelyben a jelentés kiadását megtagadó tanácsi határozat megsemmisítését kérte. Ítéletében a Törvényszék emlékeztetett arra, hogy a fő szabály szerint a lehető legteljesebb mértékben biztosítani kell az iratokhoz való nyilvános hozzáférést, ezért a kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni. A jelen esetben a Tanácsnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy lehetséges-e cenzúrázni a nemzetközi kapcsolatokat veszélyeztető oldalakat, és hogy ily módon engedélyezhető-e a jelentéshez való részleges hozzáférés. Mivel a Tanács ezt nem tette meg, a Törvényszék megsemmisítette a határozatot (a Hautala kontra Tanács ügyben 1999-ben hozott ítélet). Egy német tartomány tulajdonában álló, lakásépítési támogatások folyósítását végző bankot beolvasztottak egy állami bankba. Ellentételezésként a tartomány a piacinál jóval alacsonyabb árat kapott. A Bizottság a műveletet jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette. Véleménye szerint a piaci érték és a kifizetett összeg közötti különbözet tiltott állami támogatásnak minősül. A tartomány és a két bank ezt követően a bizottsági határozat megsemmisítését kérte a Törvényszéktől. A Törvényszék kimondta, hogy a Bizottság – amelyet indokolási kötelezettség terhel – nem indokolta kellően a piaci értékre vonatkozó becslését. A Törvényszék tehát megsemmisítette a Bizottság határozatát (a Westdeutsche Landesbank Girozentrale kontra Bizottság ügyben 2003-ban hozott ítélet).

Heidi Hautala

54

A Törvényszék hatáskörébe tartoznak az alábbi ügyek: • a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen keresetek – amelyek az Európai Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak határozatai ellen irányulnak (amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket), illetve – amelyek tárgya valamelyik intézmény, szerv vagy hivatal mulasztása; ilyen például az a kereset, amelyben egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a Bizottság pénzbírságot szabott rá; • a tagállamok által a Bizottság ellen benyújtott keresetek; • a tagállamok által a Tanács ellen benyújtott, – az állami támogatások, a kereskedelemkorlátozó intézkedések (dömping) területét érintő keresetek, – valamint azon intézkedések ellen benyújtott keresetek, amelyeket a Tanács végrehajtási jogkörében eljárva hozott; • az Európai Unió intézményei vagy azok alkalmazottai által okozott kár megtérítésére irányuló keresetek; • az Európai Unió által kötött, kifejezetten a Törvényszék hatáskörét kikötő szerződésre vonatkozó jogviták; • a közösségi védjegyekkel kapcsolatos keresetek; • a Közszolgálati Törvényszék által hozott határozatok ellen – kizárólag jogkérdésekre vonatkozóan – benyújtott fellebbezések. Hogy zajlik a Törvényszék eljárása? A Törvényszéknek saját eljárási szabályzata van. A fő szabály szerint az eljárást egy írásbeli és egy szóbeli szakasz alkotja. 1. Írásbeli szakasz

2. Szóbeli szakasz

A Hivatalnak címzett – ügyvéd vagy meghatalmazott által benyújtott – írásbeli keresetlevéllel lehet eljárást indítani a Törvényszék előtt. A hivatalvezető kézbesíti a keresetet az ellenérdekű félnek, aki a kézbesítéstől számított meghatározott határidőn belül terjesztheti elő ellenkérelmét. Ennek kiegészítésére – meghatározott határidőn belül – a felperes jogosult választ benyújtani, amelyre az alperes viszontválaszt nyújthat be. A tagállamok, az Európai Unió intézményei, illetve minden olyan személy, uniós szerv vagy hivatal, amely igazolja, hogy a Törvényszék előtt folyó jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik, beavatkozóként beléphet az eljárásba. A beavatkozó beadványt nyújt be, amelyben támogatja vagy ellenzi az egyik fél kereseti kérelmei. A beadványra a felek később válaszolhatnak. Meghatározott esetekben a beavatkozó is tehet észrevételeket az eljárás szóbeli szakaszában.

A szóbeli szakaszban nyilvános tárgyalást tartanak. Ennek során az ügyvédek és a bírák kérdéseket tehetnek fel a felek képviselőinek. Az előadó bíró a tárgyalásra készített jelentésben összefoglalja a tényállításokat, valamint a felek, illetve – adott esetben – a beavatkozók által felhozott érveket. Ezt az iratot az eljárás nyelvén elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. A bírák ezt követően az előadó bíró által készített ítélettervezet alapján hozzák meg határozatukat, majd nyilvános tárgyaláson kihirdetik az ítéletet.

55

Az eljárás költségei A Törvényszék előtti eljárás ingyenes. Ugyanakkor a nemzeti bíróság előtt eljárásra jogosult ügyvéd költségei, akit a feleknek meg kell bízniuk jogi képviseletük ellátásával, nem a Bíróságot, hanem a feleket terhelik. Azonban ha egy természetes személy nem tudja fedezni az eljárás költségeit, akkor költségmentességet kérhet. Milyen nyelven zajlik az eljárás? Az eljárás nyelve a kereset nyelve lesz, amely az Európai Unió 23 hivatalos nyelve közül bármelyik lehet. A szóbeli szakaszban elhangzó vitákat igény szerint szinkrontolmácsok segítségével ültetik át az Európai Unió más nyelveire. A bírák egymás között tolmácsok nélkül, közös nyelven – hagyományosan franciául – tanácskoznak. 4.1.4.2. Közszolgálati Törvényszék A Közszolgálati Törvényszék az európai uniós közszolgálattal kapcsolatos jogviták elbírálását végzi. Ez azt jelenti, hogy elsőfokon jár el az Európai Unió és alkalmazottai között felmerülő vitákban. Ez mintegy 120 ügyet jelent évente a körülbelül 35 000 fős alkalmazotti létszámmal rendelkező uniós intézményekre vetítve. E jogviták nemcsak a szigorú értelemben vett munkaügyi jogvitákra vonatkoznak (díjazás, szakmai előmenetel, felvétel, fegyelmi intézkedések stb.), hanem a társadalombiztosítási rendszerre is (betegség, időskor, munkaképtelenség, munkahelyi baleset, családi támogatások stb.). A Közszolgálati Törvényszék hatáskörébe tartozik továbbá a meghatározott alkalmazottakkal kapcsolatos jogviták rendezése, így az Eurojust, az Europol, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) vagy az Európai Beruházási Bank alkalmazottainak ügye. A Közszolgálati Törvényszék ugyanakkor nem jár el a nemzeti államigazgatási szervek és alkalmazottaik közötti jogvitában. A Közszolgálati Törvényszék által hozott határozatok ellen a határozat meghozatalától számított két hónapon belül csak jogkérdésre vonatkozóan lehet fellebbezni a Törvényszékhez. Hogy zajlik a Közszolgálati Törvényszék eljárása? Az eljárás fő szabály szerint írásbeli és szóbeli szakaszból áll.

56

1. Az írásbeli szakasz Az eljárás ügyvéd által írt és a Hivatalnak címzett írásbeli keresetlevéllel indul. A hivatalvezető a keresetlevelet kézbesíti az ellenérdekű félnek, akinek két hónap áll rendelkezésére ellenkérelmének előterjesztésére. Bárki, akinek a Közszolgálati Törvényszék által tárgyalt jogvitához jogos érdeke fűződik, illetve az Európai Unió intézményei és a tagállamok beavatkozhatnak az eljárásba. A beavatkozó valamely fél kérelmeit támogató vagy elutasító tartalmú kérelmet nyújt be, amelyekre az említett fél ezt követően válaszolhat. A beavatkozó a szóbeli szakaszban is előadhatja észrevételeit.

2. A szóbeli szakasz A szóbeli szakaszban általában egy nyilvános tárgyalást tartanak. Ennek során a bírák kérdéseket tehetnek fel a felek képviselőinek, illetve adott esetben maguknak a feleknek. Az előadó bíró a tárgyalásra előkészítő jelentést készít az ügy lényeges körülményeiről, és kiemeli azokat a pontokat, amelyekre a feleknek szóbeli előadásaik során figyelniük kell. Ez az irat az eljárás nyelvén a nyilvánosság számára is hozzáférhető. A bírák az előadó bíró által elkészített indokolástervezet alapján hoznak határozatot. Az ítéletet nyilvános tárgyaláson hirdetik ki.

Az eljárás költségei A Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás költségmentes. A tagállami bíróság előtt eljárni jogosult ügyvéd díjazását azonban – akivel a feleknek képviseltetniük kell magukat – nem a Közszolgálati Törvényszék viseli. Ugyanakkor költségmentességben részesülhet az a fél, aki az eljárás költségeinek viselésére nem képes. Milyen nyelven zajlik az eljárás? A keresetben használt nyelv – amely az Európai Unió 23 hivatalos nyelvének bármelyike lehet – lesz az eljárás nyelve. A szóbeli szakaszban elhangzó vitákat igény szerint az Európai Unió hivatalos nyelveire szinkrontolmácsolják. A bírák tolmács nélkül, közös nyelven – franciául – tanácskoznak.

Európai Bíróság

http://curia.europa.eu/ Bíróság, Európai Bíróság, Európai Unió Bírósága, Törvényszék, Közszolgálati Törvényszék

57

4.2. ...JOGI TANÁCSRA VAN SZÜKSÉGE? 4.2.1. Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat Költözik Európán belül, és kíváncsi a jogaira? Nehézségei támadtak az autója regisztrációjával vagy a társadalombiztosítási szolgáltatások elérésével egy másik EU-tagországban? Az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat azoknak az uniós állampolgároknak nyújt díjmentes segítséget és tanácsokat, akik Európán belül mobilitási problémákkal találkoznak. Több nyelven beszélő jogi szakértők adnak személyre szabott, objektív és gyors válaszokat. A szakértők közérthető nyelven magyarázzák el a vonatkozó szabályokat. Az állampolgárt azon szervezethez irányítják, amelyik a legnagyobb segítséget tudja adni a probléma megoldásához. Tanácsot adnak abban, hogy az állampolgárok hogyan érvényesíthetik jogaikat és kaphatnak jogorvoslatot. A válaszokat telefonon vagy e-mailen kapja meg az Ön által megjelölt nyelven (a 24 hivatalos nyelv egyikén) legkésőbb 8 napon belül. Kérdéseit a következő oldalról küldheti el az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálatnak: http://www.ec.europa.eu/citizensrights

A feltett kérdés tényleges (és ne fiktív) helyzetre vonatkozzon – akkor is, ha a kérdező még csak tervezi, hogy másik uniós tagországba költözik, valamint az Ön uniós jogszabályok szerinti jogairól szóljon, egy vagy több uniós tagállam vonatkozásában. Bizonyos típusú kérdések nem tartoznak az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálatának hatáskörébe, így például a következők: • egyszerű kérdések, amelyekre az EU általánosabb jellegű szolgálatainak és adatbázisainak segítségével is meg lehet találni a választ, • az egyetlen országgal kapcsolatos kérdések, • a teljes mértékben a nemzeti jog (és nem az uniós jog) által szabályozott kérdések, • az uniós programok révén kapható támogatásokkal, illetve finanszírozással kapcsolatos kérdések, • azok, a vállalatok által feltett kérdések, amelyek nem egyes munkavállalók jogaival kapcsolatosak, • a kutatóknak és diákoknak szánt támogatásokról, ösztöndíjakról és hitelekről szóló kérdések, • a kereskedelmi szervezetek pl. jogi cégek által feltett kérdések.

http://ec.europa.eu/citizensrights

58

4.3. ...KÉRDÉSE VAN?

H

4.3.1. Tájékoztatási szolgálat uniós polgárok részére

ogyan vállalhatok munkát az Európai Parlamentnél? Csak diákok pályázhatnak az Európai Ifjúsági Károly-díjra? Kinek nyújthatok be petíciót? Ki lehet EP-képviselő? Számos olyan kérdés merülhet fel Önben az Európai Unió tevékenységével kapcsolatban, melyre szeretne választ kapni, de nem tudja, hogy kihez forduljon. Az Európai Parlament Tájékoztatási szolgálata készséggel válaszol kérdéseire ilyen esetekben, hiszen feladata, hogy tájékoztatást nyújtson azoknak az állampolgároknak, akik az Európai Parlament és az EU tevékenységi körével kapcsolatban érdeklődnek. Nemcsak információt kérhet, hanem az EP hatáskörébe tartozó témákkal kapcsolatos javaslatokat, megjegyzéseket is küldhet a Szolgálatnak. Ha kérdése nem az EP illetékességi körébe tartozik, az EP tájékoztatást adhat arról, hogy mely hatósághoz forduljon. Az EU bármely hivatalos nyelvén, tehát magyarul is fordulhat az EP-hez.

Hogyan fordulhat a tájékoztatási szolgálathoz? Elekronikus űrlap kitöltésével: www.europarl.europa.eu Majd kattintson ide: Parlament - Tájékoztatási szolgálat uniós polgárok részére Levélben: Service d’information du citoyen Parlement européen L-2929 Luxembourg Faxon: +352 4300 27072

59

4.3.2. Europe Direct Mindenkit más kérdések foglalkoztatnak az EU-val kapcsolatban. Diákként a külföldi ösztöndíjakról, pályázati lehetőségekről szeretnénk tudni. Pályakezdőként a gyakornoki, önkéntesi munkák érdekelhetik. Vállalkozóként a támogatások, szabályok ismerete fontos számunkra. De lehet, hogy Ön egészen másra kíváncsi az Európai Unióval kapcsolatban.

A Europe Direct információs központ olyan szolgáltatás, amely segít választ találni az EU-val kapcsolatos kérdéseire. Tájékoztatást nyújt az EU-t érintő témakörökkel kapcsolatban az EU bármely hivatalos nyelvén. Az általános kérdésekre azonnali választ küld, az összetettebb kérdésekkel kapcsolatban pedig a legjobb információforráshoz kalauzolja el Önt.

A következő témákban fordulhat a Europe Directhez: • általános tájékoztatás az EU-val kapcsolatban • az európai uniós szakpolitikákra vonatkozó kérdések • gyakorlati információ számos területen (pl. hogyan ismertessük el végzettségünket, hogyan tegyünk panaszt a biztonságot veszélyeztető termékekkel kapcsolatban stb.) • az illetékes szervezetek elérhetőségeinek megadása • az európai polgári jogok gyakorlása terén felmerülő problémákkal kapcsolatos tanácsadás Az alábbi módon veheti fel a kapcsolatot a Europe Directtel: 1. Telefonon: Telefonszám: 00 800 6 7 8 9 10 11 • a 28 tagállam bármelyikéből hívható nyitvatartási időben (hétköznap közép-európai idő szerint 9.00-től 18.00-ig) • a hívás ingyenes • az EU bármely hivatalos nyelvén (magyarul is) kérhet tájékoztatást 2. Online A Europe Direct oldalán (www.europedirect.hu) kattintson a „Kérdezzen tőlünk!” linkre, és fogalmazza meg kérdését! 3. Személyesen Látogasson el a Europe Direct hálózat legközelebbi információs központjához, ahol tanácsadással és különböző információs anyagokkal állnak rendelkezésére. Az ország 20 pontján találhatók Europe Direct irodák, melyek pontos címét és elérhetőségét a következő táblázat tartalmazza:

60

Europe Direct Pest Megye (1052 Budapest, Városház u. 7. I. emelet 107.) Telefon: +36 1 485 6886 E-mail: [email protected] Europe Direct Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Információs Pont (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Telefon: +36 46 517 717 E-mail: [email protected] Heves Megyei Europe Direct Információs Pont (3300 Eger, Kossuth Lajos utca 9.) Telefon: +36 36 521 480 E-mail: [email protected] Europe Direct Információs Központ Nógrád Megye (3100 Salgótarján, Mártírok út 1.) Telefon: +36 32 520 300 E-mail: [email protected] Hajdú-Bihar Megyei Europe Direct Információs Központ (4025 Debrecen, Piac utca 79.) Telefon: +36 52 521 480 E-mail: [email protected] Europe Direct Jász-Nagykun-Szolnok Megye (5000 Szolnok, Kossuth tér 2.) Telefon: +36 56 510 125 E-mail: [email protected] Europe Direct Szabolcs-Szatmár-Bereg (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) Telefon: +36 42 508 368 E-mail: [email protected]

Europe Direct Információs Hálózat Győr-Moson-Sopron Megyei Európai Információs Pontja (9021 Győr, Városház tér 3.) Telefon: +36 96 522 210 E-mail: [email protected] Europe Direct Hálózat Vas Megyei Európai Információs Pontja (9700 Szombathely, Honvéd tér 2.) Telefon: +36 94 506 640 E-mail: [email protected] Fejér Megyei Europe Direct (8000 Székesfehérvár, Piac tér 12–14.) Telefon: +36 22 522 579 E-mail: [email protected] Europe Direct Baranya Megyei Európai Információs Pont (7624 Pécs, Apáca utca 2/1.) Telefon: +36 72 520 552 E-mail: [email protected] Facebook: facebook.com/bmeip Europe Direct Tolna Megyei Európai Információs Pont (7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13.) Telefon: +36 74 510 295 E-mail: [email protected]; [email protected] Europe Direct Budapest (1056 Budapest, Szerb utca 21-23. Földszint 15.) Telefon: +36 1 483 8040 E-mail: [email protected] Europe Direct Komárom-Esztergom Megye (2800 Tatabánya, Fő tér 36.) Telefon: +36 34 513 020 E-mail: [email protected]

Europe Direct Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont (6000 Kecskemét, Piaristák tere 8.) Telefon: +36 76 500 560 E-mail: [email protected]

Europe Direct Somogy Megye (7400 Kaposvár, Anna utca 6.) Telefon: +36 82 501 000 E-mail: [email protected]

Békés Megyei Europe Direct (5600 Békéscsaba, Kiss Ernő utca 3.) Telefon: +36 66 530 200 E-mail: [email protected]

Europe Direct Veszprém Megye (8200 Veszprém, Radnóti tér 1.) Telefon: +36 88 429 008 E-mail: [email protected]

Europe Direct Szeged (6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54.) Telefon: +36 62 544 193 E-mail: [email protected]

Europe Direct Zala Megye (8900 Zalaegerszeg Petőfi utca 24.) Telefon: +36 92 550 514 E-mail: [email protected]

61

4. Chaten Az ún. Web Assistance szolgáltatás célja, hogy segítsen eligazodni az EUROPA szerveren (www.europa.eu/europedirect), és gyakorlati útmutatót nyújtson, hogyan lehet megtalálni: • speciális közösségi dokumentumokat (jogszabályokat, kiadványokat, sajtóközleményeket stb.) az EUROPA-n, • általános, közérdekű információkat (tájékoztatókat, beszámolókat, statisztikákat, dokumentumokat) bizonyos uniós tárgykörökben, • információt az európai integrációról (történet, szimbólumok, intézmények, elérhetőség stb.) A Web Assistance interaktív szolgáltatás • hétköznapokon közép-európai idő szerint 9.00-tól 18.00-ig • angol, francia és német nyelven érhető el. A Europe Direct TájékoztatótKözponttBudapest honlapja: www.europedirect.hu E-mail:tedbudapest.elte.hu Europe Direct, kérdések

62

4.4. ...DOKUMENTUMOT SZERETNE MEGTEKINTENI?

Az

4.4.1. EU Bookshop – ingyenes kiadványaink Európai Unió színes kiadványai sok-sok hasznos, érdekes és fontos információt tartalmaznak az EU-val kapcsolatban. Létezik gyerekeknek szóló kiadvány, van újságírók számára készített „kisokos”. Készültek brosúrák, melyek az EU történetéről, tevékenységéről szólnak, míg mások a munkavállalás vagy a gazdaság témájával foglalkoznak. Mindenki megtalálhatja a katalógusok között azt, amely hasznos információt nyújt számára.

• Mi a Bookshop?

• Mennyibe kerül?

Az európai intézmények, ügynökségek és egyéb szervek által készített kiadványok nemcsak nyomtatva, hanem virtuális formában az interneten is hozzáférhetők az EU-könyvesbolton keresztül. Az online szolgáltatás nagyban megkönnyíti az EU-s témákkal kapcsolatos tájékozódást, információgyűjtést, hiszen minden eddig megjelent kiadvány egy helyen megtalálható. Különböző kulcsszavak és egyéb szempontok megadásával pedig gyorsan és egyszerűen rátalálhat a keresett brosúrára. • Hogyan kereshet? A publikációk között kereshet egyszerű vagy bővített keresési módban, böngészhet téma vagy szerzői testület (intézmény, ügynökség stb.) szerint. Továbbá, ha feliratkozik a „My EU Bookshop” szolgáltatásra, személyre szabott funkciókat is igénybe vehet: például elmentheti a keresőkifejezéseket, vagy e-mail értesítést kérhet az Önt érdeklő új kiadványokról.

A PDF formátumú kiadványok ingyenesen letölthetők. Ha nem találja az Önt érdeklő dokumentumot, a „PDF on request” funkció segítségével értesítést kérhet arról, mikor kerül fel a weboldalra az adott kiadvány PDF-változata. • Beszerezhető az eredeti kiadvány is? Az ingyenes kiadványokat – a készlet erejéig – egy példányban meg is rendelheti. Ha fizetős kiadványokat rendel, megrendelését értékesítési pontjaink egyikéhez továbbítják; PDF formátumban azonban ezeket a kiadványokat is ingyenesen letöltheti. A megrendelt kiadványokat általában 48 órán belül kapja meg. Ha meg szeretné tekinteni az interneten valamelyik kiadványt, látogasson el a következő oldalra: http://bookshop.europa.eu/

Bookshop, kiadvány

63

4.4.2. EUR-LEX Az EUR-Lex (http://eur-lex.europa.eu/hu/ index.htm) olyan adatbázis, amely közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió joganyagához. A rendszer lehetővé teszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának a megtekintését, és magában foglalja többek között a szerződéseket, jogszabályokat, joggyakorlatot és a jogalkotási javaslatokat, mindezek mellett széles körű keresési lehetőséget is biztosít. A rendszer közvetlen hozzáférést biztosít a Hivatalos Lap L (jogszabályok) és C (tájékoztatások és közlemények) sorozatának legújabb számaihoz. Természetesen a Hivatalos Lap többi, korábbi száma is elérhető: a keresett kiadvány kiadási évének, betűjelének és számának megadásával. A Hivatalos Lapban megjelent szövegekhez – köztük az 1998 előtti dokumentumokhoz – a honlap további keresőfunkciói révén is hozzá lehet férni. A honlapon kétféle keresési funkció áll rendelkezésre. Az „egyszerű keresés” menüpont számos keresési szempontot kínál, és a keresés során hasznos tanácsokkal látja

64

el a felhasználót. A „részletes keresés az „egyszerű keresésnél” szélesebb körű keresési és megjelenítési lehetőségeket biztosít a felhasználók számára. A honlapon gyorshivatkozások vezetnek a legfontosabb dokumentumokhoz és dokumentációs forrásokhoz, így többek közt az Európai Unió általános költségvetéséhez és az intézmények nyilvántartásaihoz. A legfrissebben közzétett szövegekhez vezető linkek kiemelt helyen szerepelnek a kezdőlapon. Az EUR-Lex olyan tematikus dossziékat is kínál a látogatók számára, amelyek aktuális témakörökhöz kapcsolódó jogi szövegeket gyűjtenek össze. A honlap tájékoztatást nyújt az európai intézményekről és a közösségi jogról is. Ezzel azon látogatók számára kívánja megkönynyíteni az információkeresést, akik kevésbé járatosak az európai jogi kérdésekben. A webhely a közösségi jogszabályalkotásban szerepet játszó eszközöket is ismerteti. A legfrissebb hírekről és a jövőben várható változásokról pedig egy havonta megjelenő hírlevél tájékoztatja az érdeklődőket.

Az

4.4.3. Központi Levéltár

Európai Parlament döntéseinek, jelentéseinek, vitáinak jegyzőkönyvei olyan dokumentumok, melyekből megismerhetők az EP történelmi jelentőségű politikai lépései. A Parlament 1952 óta a tevékenységével kapcsolatos minden levéltári anyagot megőrzött, melyet bármely érdeklődő állampolgár rendelkezésére bocsát. A dokumentumok nagy részét már digitalizálták, így azok online is megtekinthetők; a papírformátumban elérhető dokumentumokat pedig az Irattári és Dokumentációs Központban tanulmányozhatják az érdeklődők.

4.4.3.1. A dokumentumok Digitális formában is elérhető dokumentumok: • Parlamenti jelentések: papírformátumban 1992-től 2004-ig elektronikus formában 1952-től 1993-ig, illetve 1999-től napjainkig • Állásfoglalási indítványok: papírformátumban 1952-től elektronikus formában 1952-től 1989-ig • Írásbeli választ igénylő kérdések: papírformátumban 1979-től elektronikus formában 1955-től 1990-ig • Szóbeli választ igénylő kérdések: papírformátumban 1959-től elektronikus formában 1959-től 1985-ig • A kérdések órája során feltett kérdések: papírformátumban 1973-tól elektronikus formában 1973-től 1979-ig • A parlamenti bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei: papírformátumban 1979-től elektronikus formában 1952-től 1994-ig • Az Európai Parlament plenáris üléseinek jegyzőkönyvei: elektronikus változatban csak 1994-ig • A plenáris ülés vitái: elektronikus formában 1952-től 1999-ig • Ad hoc közgyűlés, melynek feladata egy európai politikai közösséget létrehozó szerződés tervezetének kidolgozása volt: a teljes dokumentumgyűjtemény elektronikus formában (1952–1953) • Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament együttes ülései: a teljes dokumentumgyűjtemény elektronikus formában (1953–1978).

65

Papírformátumban elérhető dokumentumgyűjtemények: • A négy elnök bizottsága (1952–1967); • Kormányközi konferenciák (KK); • Konvent Európa jövőjéről (2002–2003); • Parlamenti küldöttségek; • AKCS Közgyűlés (Yaoundé, Lomé I., Lomé II., Lomé III.).

Egyéb elérhető dokumentumok: • Az európai integráció történetéhez kapcsolódó személyiségek fényképeinek gyűjteménye; • Posztergyűjtemény.

A széles nyilvánosság számára nem elérhető dokumentumgyűjtemények: • Petíciók (papírformátumban 1955-től 1999-ig, elektronikus formában 1955-től 1990-ig); • Hivatalos levelek (a teljes gyűjtemény papírformátumban 1952-től); • Az Elnökség és a kibővített Elnökség (papír- és elektronikus formában 1952-től 1982-ig); • Elnökök Bizottsága (1953–1973); • Az elnökök dokumentumgyűjteményei: Simone Veil, Pieter Dankert, Pierre Pflimlin, Lord Henry Plumb, Enrique Baron Crespo, Egon Klepsch, Klaus Hänsch, José Maria Gil Robles y Gil Delgado; • A főtitkárok dokumentumgyűjteményei; • Bruch-gyűjtemény: az Európai Parlament eljárási szabályzatával kapcsolatos dokumentáció.

66

4.4.3.2. Irattári és Dokumentációs Központ Minden évben legalább ezer keresést hajtanak végre a dokumentációs és kutatássegítő központokban. A dokumentumtárban számos szakértőt és tanulmányokat folytató látogatót fogadnak, akik az Európai Parlament jogalkotási és politikai tevékenységével kapcsolatos dokumentumokban szeretnének elmélyedni.

Az Irattári Szolgálat lehetőséget nyújt arra is, hogy a kutatók az általuk fontosnak, érdekesnek ítélt dokumentumokról másolatot készítsenek. Ehhez a következő eszközök állnak rendelkezésére: • számítógépek és nyomtatók • mikrofilmolvasó és -másoló berendezések • fénymásoló gépek

Helyszíni keresés

• faxgép

A helyszíni kereséshez az Irattári Szolgálat számítógépei állnak rendelkezésre, amelyeken a Levéltár adatbázisában lévő dokumentumok között lehet böngészni. A kutatók ugyancsak hozzáférnek a kifejezetten az archiválás szakterületéhez kapcsolódó könyvek és folyóiratok gyűjteményéhez. A kollekció folyamatosan gazdagodik történeti jellegű könyvekkel, amelyek kiegészítik az európai integráció folyamatával kapcsolatos dokumentumokat. Dokumentumok másolása

• szkenner • mikrofilmszkennerek. Az Irattári Szolgálat luxembourgi helyiségeiben levéltárosok és asszisztensek nyújtanak segítséget a kutatáshoz: – egyszerű keresésekben (átadják a kért dokumentumot); – tematikus keresésekben; valamint – technikai, irattári és történeti témákban.

Egyelőre nem érhető el online módon az irattár valamennyi dokumentuma, és a különböző hordozókat (papír, mikrofilm) különböző helyeken tárolják. Ezért a kiterjedt, illetve összetett kutatások esetében ajánlatos a látogatást előre bejelenteni az információs szolgálatnál, megjelölve a kutatás tárgyát vagy a keresett dokumentumokat.

A központ olvasótermébe belépőkártyával lehet bejutni, melyet az épület bejáratánál igényelhetnek az érdeklődők. Ezenkívül minden látogatónak egy belépésre jogosító engedélyt is kell kérelmeznie, melyet a következő címről tölthetnek le angol vagy francia nyelven: http://www. europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/00a974f25 a/Documentation-service.html

67

Az információs szolgálat elérhetőségei Az olvasóterem nyitva tartása: Hétfőtől csütörtökig: 9.00–12.00; 14.00–17.00 Péntek:

9.00–12.00

1. Luxembourgi információs szolgálat Parlement européen (Európai Parlament) Centre archivistique et documentaire (CARDOC) (Irattári és Dokumentációs Központ) Centre Européen du Kirchberg Schuman épület (földszint) L-2929 LUXEMBOURG Telefonszám: +352 4300 23125 +352 4300 22109 +352 4300 23567 +352 4300 22825 Európai Parlament, Luxembourg

Faxszám:

+352 4300 29027

E-mail:

[email protected]

2. Strasbourgi információs szolgálat (strasbourgi kirendeltség a plenáris ülések idején) Telefonszám: +33 3 88175675

Strasbourg

levéltár, dokumentumok

68

4.4.4. Nyilvános dokumentumtár 4.4.4.1. Az Európai Parlament dokumentumtára Érdeklik az európai képviselők tevékenységével kapcsolatos dokumentumok? Szívesen olvasgatná az EP hírleveleit? Viszszakeresne egy, a weblapon megjelent korábbi cikket? Ma már szinte bármelyik dokumentum egyszerűen és gyorsan elérhető az Európai Parlament dokumentumtárán (http://www.europarl.europa.eu/RegWeb/ application/registre/simpleSearch.faces) keresztül. Az egyszerű és összetett keresési funkciók mellett a dokumentumtípus szerinti csoportosítás még átláthatóbbá teszi az online kutatást. A nyilvánosság számára közvetlenül nem elérhető dokumentumokat is rendelkezésre bocsátja a Parlament, ha az érdeklődő írásos kérelmet nyújt be az intézménynek. A hozzáférés ingyenes, és nem szükséges indoklást fűzni a kérelemhez.

A dokumentum iránti igényt elektronikus vagy postai úton juttathatja el az Európai Parlamenthez: • Elektronikusan: A következő link alatt található kérelem segítségével: http://www.europarl.europa.eu/RegWeb/ application/registre/simpleSearch.faces • Postai úton: A következő címre küldje kérelmét: Európai Parlament Nyilvános dokumentumtár – Hozzáférés a dokumentumokhoz PHS 5.5 A 010 Rue Wiertz B-1047 Bruxelles Belgium Fax +32 2 2843949

69

Az EP dokumentumtárában elérhető dokumentumok típusai: • A parlamenti tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok – Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata – A plenáris ülések dokumentumai – A képviselők tevékenységével kapcsolatos dokumentumok – Bizottsági dokumentumok – Parlamenti küldöttségek dokumentumai – Egyeztető dokumentumok – Egyéb parlamenti testületek dokumentumai (Elnökök Értekezlete, Elnökség, Quaestorok, Bizottsági Elnökök Értekezlete, Küldöttségi Elnökök Értekezlete) • Az Európai Parlament általános tájékoztató dokumentumai – A Parlament hírlevelei – Sajtódokumentumok – Az Európai Parlament által készített tanulmányok és kiadványok – Külső irodák által terjesztett dokumentumok • A többi intézmény által továbbított hivatalos dokumentumok – Európai Bizottság – Az Európai Unió Tanácsa – Európai Központi Bank (EKB) – Európai Befektetési Bank (EBB) – Régiók Bizottsága (CoR) – Gazdasági és Szociális Bizottság (ESC) – Számvevőszék (CA) • Dokumentumok harmadik felektől – posta

70

4.4.4.2. A Nyilvános Dokumentumtáron keresztül hozzáférhető egyéb dokumentumok Az Európai Parlament mellett a többi intézmény is lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők megtekintsék a tevékenységükkel kapcsolatok dokumentumokat. A Nyilvános Dokumentumtár oldalán (http://www. europarl.europa.eu/RegWeb/application/ registre/guideAccessDoc.faces) minden érdeklődő megtalálja az intézmények főbb webhelyeihez, elektronikus dokumentumtáraihoz és adatbázisaihoz kapcsolódó linkeket, melyek elvezetnek a keresett dokumentumhoz. Az alábbi intézmények dokumentumaihoz, valamint a feltüntetett adatbázisokhoz férhet hozzá a Dokumentumtáron keresztül: Az európai intézmények: • Európai Parlament • Az Európai Unió Tanácsa • Európai Bizottság • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság • Régiók Bizottsága • EUR-Lex: Az EUR-Lex oldalán megtekintheti az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadását, valamint ingyenesen hozzáfér az Európai Unió joganyagához. http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm • PreLex: A PreLex az intézményközi eljárások adatbázisa, amelynek segítségével követhetővé válnak a Bizottság és a többi intézmény közötti döntéshozatali folyamatok főbb szakaszai. A PreLex tartalmazza a Tanácsnak vagy az Európai Parlamentnek átadott összes bizottsági javaslatot és közleményt. http://ec.europa.eu/prelex/

• A z Európai Parlament jogalkotási figyelője (OEIL): Az OEIL az Európai Parlament adatbázisa, amelyen az EU döntéshozatali folyamatainak összefoglalása is megtalálható. Ez elsősorban az intézményközi jogalkotási tevékenység, valamint a parlamenti bizottságok- és a plenáris ülés nyomonkövetését teszi lehetővé. Az OEIL-en az eljárás minden lépése és az EP által készített valamennyi dokumentum teljes szövege hozzáférhető. http://www.europarl.europa.eu/oeil/ • TED (Tenders Electronic Daily): A TED a Hivatalos Lap mellékletének internetes változata. Itt tájékozódhat az európai intézmények által meghirdetett ajánlattételi felhívásokról. http://ted.europa.eu/ • Az EU kiadványai (EU Bookshop): A Bookshop-on keresztül hozzáfér az európai intézmények, ügynökségek és az EU más decentralizált szerveinek valamennyi ingyenes vagy megvásárolható kiadványához. (Bővebben a Bookshop-ról 3.4.1.) http://bookshop.europa.eu/ • Az európai intézmények levéltára: Az európai intézmények levéltárában csekély kivétellel minden 30 évnél régebbi dokumentum közvetlenül hozzáférhető a nyilvánosság számára. http://www.eui.eu/Research/ HistoricalArchiveO fEu/Index.aspx

http://www.europarl.europa.eu/RegWeb/application/registre/ guideAccessDoc.faces dokumentumtár, dokumentumok, levéltár

71

4.5. ...bepillantást szeretne nyerni az EP munkájába ? 4.5.1. EP Live – felvételek az EP-ből

H

(http://www.europarl.europa.eu/eplive)

a kíváncsi arra, miként zajlik a munka az Európai Parlamentben, vagy milyen egy plenáris ülés, akár saját otthonából is figyelemmel kísérheti a honlapon elérhető hang- és videofelvételeket. Az EP magyar weboldalán található (www. europarl.europa.eu) EP live menüpontra lépve már csak néhány kattintás, és karosszékében hátradőlve figyelheti a plenáris ülés élő adását vagy egy-egy aktuális témáról készített riportot, sajtótájékoztatót. A plenáris üléseket az EU bármely hivatalos nyelvén, tehát magyarul is megtekintheti, azonban a többi felvétel többnyire csak eredeti nyelven érhető el.

Az EP Live-ra kattintva közvetlenül elérheti az Európai Parlamentről megjelent legfrissebb hang-, illetve videoanyagokat. Tipp: Az EP-ülések időpontja az EP honlapjának Plenáris ülések menüpontja alatt található Éves munkatervre kattintva tekinthető meg.

2015

Plenáris ülés: Az EP lehetőséget nyújt arra, hogy minden érdeklődő saját nyelvén nézhesse meg a plenáris üléseken készített felvételeket. Ha épp az ülés hetén látogat el az EP honlapjára, az európai parlamenti viták és beszédek élő közvetítését is figyelemmel kísérheti. Az EP-ülések felvételei dátum szerint csoportosítva szerepelnek a honlapon, így egyszerűen és gyorsan rátalálhat a keresett videóra.

1 2 3 4 5 6 7

1 2 3 4 5 6 7

1 2 3 4 5 6 7

Tipp: Ha nem tudja biztosan, mikor foglalkozott a Parlament az Ön által keresett témával, az EP honlapján található Plenáris ülések menüpont alatt megtalálja az adott ülés dátumát.

1 2 3 4 5 6 7

7

01

1

2

3

4

5

1 2 3 4

5 6 7 8 9 10 11

12 13 14 15 16 17 18

19 20 21 22 23 24 25

26 27 28 29 30 31

14

15

16

17

18

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23 24 25 26

27 28 29 30

27

28

29

30

31

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23 24 25 26

27 28 29 30 31

40

41

42

43

44

1 2 3 4

5 6 7 8 9 10 11

12 13 14 15 16 17 18

19 20 21 22 23 24 25

26 27 28 29 30 31

04

07

10

02

5

6

7

8

9

1

2 3 4 5 6 7 8

9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22

23 24 25 26 27 28

18

19

20

21

1 2 3

4 5 6 7 8 9 10

11 12 13 14 15 16 17

18 19 20 21 22 23 24

31

32

33

34

35

36

10 11 12 13 14 15 16

17 18 19 20 21 22 23

24 25 26 27 28 29 30

31

05

08

10

11

12

13

14

9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22

23 24 25 26 27 28 29

30 31

1

2 3 4 5 6 7 8

22

23

24

25

26

27

25 26 27 28 29 30 31

1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21

22 23 24 25 26 27 28

29 30

1 2

3 4 5 6 7 8 9

44

45

46

47

48

49

9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22

23 24 25 26 27 28 29

30

1

2 3 4 5 6 7 8

11

Vasárnap  Ülés  Bizottságok  Képviselőcsoportok  Külső parlamenti tevékenységek Egyeztetőbizottság

72

03

9

06

09

36

37

38

39

40

1 2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20

21 22 23 24 25 26 27

28 29 30

49

50

51

52

53

1 2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20

21 22 23 24 25 26 27

28 29 30 31

12

Sajtótájékoztató Az Európai Parlament brüsszeli sajtótájékoztatóinak hangfelvételét meghallgathatja az EP honlapjának EP Live menüpontja alatt. EbS Az EbS (Europe by Satellite) az Európai Unió hírközlő tévécsatornája, amely közvetíti a legfontosabb uniós eseményeket, legyenek azok az EU bármely intézményével kapcsolatosak. Az EbS az európai intézmények tanácskozásairól, üléseiről, sajtótájékoztatóiról, ünnepségeiről ad hírt az interneten, élőben, 24 nyelven. Az EbS az EP-ből is élő közvetítést sugároz. Így például megtekinthetők a parlamenti szakbizottsági ülések, meghallgatások, sajtótájékoztatók, uniós biztosi beszámolók, politikai viták is.

A műholdon érkező adást az EU mind a 28 tagállamában lehet fogni, és műsorai az interneten is elérhetők. Az EP honlapján található adások az esemény után további egy hétig bármikor letölthetők. AZ EbS honlapja: http://ec.europa.eu/avservices/ebs/ schedule.cfm Hozzáférés az Ebs-hez az interneten keresztül: http://ec.europa.eu/avservices/ebs/ internet.cfm?sitelang=en

audiovizuális anyag, hangfelvétel, videófelvétel, élő közvetítés, plenáris ülés

73

4.5.2. EuroparlTV Az EuroparlTV szerepe Az EuroparlTV az Európai Parlament internetes televíziója. Célja az uniós polgárok tájékoztatása a Parlament tevékenységeiről és arról, hogyan alakítják képviselői a politikai élet fejleményeit, és hogyan fogadják el a polgárok életét Európa-szerte befolyásoló jogszabályokat. A szolgáltatás magában foglalja a parlamenti és bizottsági ülések élő közvetítését, hírműsorokat és vitaműsorokat, valamint ismeretterjesztő videókat. Valamennyi videóhoz elérhető feliratozás az Európai Unió 23 hivatalos nyelvén. Az EuroparlTV különböző csatornái három fő csoportot alkotnak, melyek különböző célközönséget szólítanak meg. Ezek a következők: Parlamenti hírek, Fiatal Parlament, valamint A Parlament felfedezése. A Parlamenti hírek azoknak szól, akik különösen érdeklődnek az európai politika iránt: tájékozott polgárok, gazdasági szereplők, szociális partnerek, lobbisták, kutatók, az EU intézményeiben dolgozók stb. A Fiatal Parlament mindenekelőtt az iskoláskorúak, az internetezők és a jövendő uniós választópolgárok csatornája. Az Parlament felfedezése résznél az EP-ről szóló háttéranyagokat találhatnak a nézők. Így például információkat a képviselőkről, az európai pártokról, a szakbizottságokról, valamint a parlament működéséről, történetéről.

74

A televízió működésének alapelveit egy szerkesztőségi szabályzatban rögzítették. Ennek tiszteletben tartását egy tanácsadó testület felügyeli, melyben valamennyi parlamenti képviselőcsoport képviselteti magát. A szabályzatban többek között az szerepel, hogy „a csatorna irányítása a közszolgálati elvek alapján történik, tájékoztatási és oktatási célok szem előtt tartásával. A csatornának magas szakmai színvonalat kell képviselnie, vonzó és hiteles képet biztosítva a Parlament életének minden vonatkozásáról”. A csatornának ezen kívül „hűen tükröznie kell a véleményeknek Európai Parlamenten belüli sokszínűségét, tiszteletben tartva a képviselőcsoportok viszonylagos súlyát”. Miért az interneten? Egy webtelevízió: • sokkal költséghatékonyabb, mint egy hagyományos televízió • könnyebben tart lépést a technikai fejlődéssel • bárhol, bármikor megtekinthető anyagok széles választékát kínálja • megfelel a változó szokásoknak, hiszen sok európai - főleg a fiatalok - egyre inkább az interneten keresik a híreket és az információkat • lényegesen könnyebb a többnyelvűség biztosítása • ez az egyetlen hatékony módja, hogy az Európai Unión kívüli országokat is el lehessen érni. Az EuroparlTV bárki számára elérhető. Az online adáson túl az EuroparlTV programjai egy kiterjedt partnerhálózaton keresztül is hozzáférhetők, és a felhasználók beágyazási kódok segítségével megoszthatják a videókat közösségi portálokon vagy a saját honlapokon.

http://www.europarltv.europa.eu EuroparlTV

75

4.5.3. Tevékenységek - Minden, ami a parlamenti munkáról írásban elérhető Az európai parlamenti képviselők az állampolgárok megbízásából lépnek fel szavazóik érdekeiért az Európai Unióban, így mindenkinek lehetősége van arra, hogy utánanézzen, mit tesznek érte európai képviselői. Az EP honlapjának Plenáris ülések menüpontja alatt nyomon követheti a képviselők napi munkáját, megtekintve a jogszabályokat és a különböző parlamenti testületek munkáit is. Friss hírek az EP-ben Az EP friss híreiről és a jogalkotás aktuális eseményeiről mindig naprakész tájékoztatást kaphat a Hírek menüpontratkattintva. Az oldalon hetente jelennek meg friss információk a parlamenti munkahéttel és eseményekkel kapcsolatban.

Írásban a plenáris ülésekről Az EP lehetőséget nyújt arra, hogy minden érdeklődő beleláthasson a parlamenti munkába. Az előző fejezetben részletezett audiovizuális felvételek mellett számos írásos anyag is elérhető a képviselők tevékenységéről. A „Plenáris ülés” menüpont alatt megtalálható az ülésre beterjesztett valamennyi jogalkotási dokumentum (jelentések, állásfoglalási indítványok, viták és jegyzőkönyvek), valamint az ülések napirendje is. Elolvashatja továbbá a Parlament és a Tanács álláspontját együttdöntési eljárás esetén, valamint megtekinthetők a közös szövegek, a parlamenti kérdések és az írásbeli nyilatkozatok is. A dokumentumok rendszerint 24 nyelven hozzáférhetők. Ha nem készül el időben a magyar fordítás, ideiglenesen az angol változat tekinthető meg.

A bizottságok munkája A bizottságok elsősorban a parlament plenáris ülésén zajló munka előkészítéséért felelnek. Az EP-képviselők napi szintű bizottsági munkájával kapcsolatban minden dokumentum megtalálható a Bizottságok menüpont alatt. Néhány kattintással elérhető többek között a bizottságok listája, napirendje, az ülésekkel kapcsolatos információk, továbbá valamennyi bizottság saját weboldala.

A dokumentumok csak korlátozott számú nyelven hozzáférhetők. Ha nincs magyar fordítás, az angol változat tekinthető meg.

A küldöttségek munkája A küldöttségek fenntartják és kialakítják a Parlament nemzetközi kapcsolatait. A Küldöttségek menüpont alatt a küldöttségek munkájáról elérhető írásos anyagokat találja. Az oldalról eljuthat valamennyi küldöttség külön weblapjára is, ahol további információt talál azok tevékenységéről.

http://www.europarl.europa.eu/plenary/hu/home.html írásos anyag, dokumentumok

76

4.5.4. Az EP testközelből – Látogatás a Parlamentben Aki „élőben” szeretné megtekinteni, hogyan és hol zajlik a parlamenti munka, személyesen is ellátogathat a három EP-épület egyikébe. A brüsszeli, strasbourgi és luxembourgi székhelyek szívesen fogadnak minden érdeklődőt, érkezzenek akár csoportosan, akár egyénileg.

Brüsszel 1. Egyéni látogatások Az üléstermet hétfőtől csütörtökig 10 órakor és 15 órakor, péntekenként 10 órakor lehet meglátogatni. Nincs szükség előzetes bejelentkezésre, elég ha a megjelölt időpontban megjelennek a Paul-Henri Spaak épület látogatói bejáratánál 15 perccel a látogatás kezdete előtt. Családokat, illetve kisebb csoportokat is fogadunk. A látogatás ingyenes és a multimédiás tárlatvezető segítségével az EU 24 hivatalos nyelvén elérhető. Erre a látogatásra a plenáris ülések időtartama alatt egyelőre nincs lehetőség. Korlátozott számban azonban a látogatói karzaton találhatók ülőhelyek, ahonnan a látogatók egy órán keresztül figyelheti a plenáris ülést.

További fontos információk a látogatással kapcsolatban: • A látogatóknak 14 évnél idősebbnek kell lenniük. • Minden látogatónak be kell mutatnia útlevelét, személyazonossági igazolványát vagy jogosítványát. • Az EP brüsszeli plenáris ülései alatt, a hivatalos ünnepeken és munkaszüneti napokon nincs multimédiás tárlatvezetés. • A látogatások ingyenesek.

77

2. Csoportos látogatások • A látogatásokon legalább 20 és legfeljebb 45 fő vehet részt. Kivételes esetekben, külön kérésre ennél nagyobb csoportok számára is lehetséges a látogatás. • A látogatások időtartama egy és két óra között változik. • A program: – Egy európai parlamenti tisztségviselő által tartott általános bevezető az Európai Parlament szerepéről és munkájáról.

– Ha a parlamenti munka lehetővé teszi, beszélgetés egy európai parlamenti képviselővel. – Amikor a Parlament ülésezik, a látogatócsoportok a látogatók galériájáról „élőben” kísérhetik figyelemmel az európai parlamenti képviselők vitáit. Jelentkezési lap csoportok számára: http://www.europarl.europa.eu/visiting

Kérjük, hogy: • látogatási szándékukat 2-3 hónappal a látogatás előtt jelezzék az EP honlapján található formanyomtatvány kitöltésével, • a csoportok 15 perccel a látogatás kezdete előtt fáradjanak a Paul-Henri Spaak épület látogatói bejáratához. További információ: Európai Parlament Látogatások és Szemináriumok osztálya [email protected]

Európai Parlament, Brüsszel

78

Látogasson el Strasbourgba! 1. Egyéni látogatások

2. Csoportos látogatások

Egyéni látogatásokon Strasbourgban csak az üléshetek napján lehet részt venni.

Csoportos látogatásra lehetőség van a plenáris ülés idején és az üléshéten kívül is. 1. Az üléshetek idején (lásd a naptárat)

• Az egyéni látogatóknak nincs lehetőségük bejelentkezésre. • Az érdeklődők az ülés ideje alatt a látogatói bejáratnál mehetnek be a Parlamentbe. Minden ülésen egyórás időtartamú látogatásra van lehetőség, de helyek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre.

• A bemutatólátogatásokon legalább 20 és legfeljebb 45 fő vehet részt. Kivételes esetekben, külön kérésre ennél nagyobb csoportok számára is lehetséges a látogatás. • A látogatások időtartama egy és két óra között változik.

Időpont foglalása: http://www.europarl.europa.eu/visiting

Strasbourg • A program: – Egy európai parlamenti tisztségviselő által tartott általános bevezető az Európai Parlament szerepéről és munkájáról. – Ha a parlamenti munka lehetővé teszi, beszélgetés egy európai parlamenti képviselővel. – Amikor a Parlament ülésezik, a látogatócsoportok a látogatók galériájáról „élőben” kísérhetik figyelemmel az európai parlamenti képviselők vitáit.

• 2. Az üléshéten kívül • A bemutatólátogatásokon legalább 15 és legfeljebb 50 fő vehet részt. Kivételes esetekben, külön kérésre ennél nagyobb csoportok számára is lehetséges a látogatás. • A látogatások időtartama legfeljebb másfél-két óra. • A vezetések angolul, franciául és németül zajlanak. • Az EP csak munkanapokon fogad látogatókat.

Kérjük, hogy:

• A program:

• látogatási szándékukat 2-3 hónappal a látogatás előtt jelezzék az EP honlapján található formanyomtatvány kitöltésével.

– Idegenvezetés és videofilm-vetítés az Európai Parlament épületeiben és plenáris üléstermében.

• a csoportok 5 perccel a látogatás kezdete előtt fáradjanak a látogatói bejárathoz.

– Egy európai parlamenti tisztségviselő által tartott általános ismertetés az Európai Parlament szerepéről és munkájáról. Kérésre az ismertetést egy részletesebb előadás is kiegészítheti.

79

Kérjük, hogy: • látogatási szándékukat 2-3 hónappal a látogatás előtt jelezzék az alábbi címen. • a csoportok 5 perccel a látogatás kezdete előtt fáradjanak a látogatói bejárathoz. További információ: European Parliament InformationtOffice in Strasbourg F-67070 STRASBOURG Cedex [email protected] Fax: 0033/3 88 17 51 84

Látogasson el Luxembourgba! Ha az EP luxembourgi épületeit szeretné felkeresni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a luxembourgi tájékoztatási irodával:

Luxembourg

látogatás a parlamentbe

80

Luxembourgi Tájékoztatási Iroda 7, rue du Marché-aux-Herbes L-2929 LUXEMBOURG 00352/4300 22704 [email protected]

Parlamentárium - az Európai Parlament látogatóközpontja Brüsszelben Az Európai Parlament brüsszeli látogatóközpontja 2011. október 14-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A központ 24 nyelven várja a látogatókat, a belépés ingyenes, és a speciális igényekkel rendelkező vendégek is igénybe vehetik. A Parlamentárium hétfő délelőtt és egyes ünnepnapok (január 1., május 1., november 1., december 24., 25., 26 és 31.) kivételével naponta nyitva tart. A látogatók egy dinamikus tárlatvezetés során tekinthetik meg a döntéshozatal folyamatát és azt, hogyan hatnak a döntések a mindennapjainkra. Az Európán körbevezető, interaktív, virtuális utazástól a kontinens csodaszép, háromdimenziós fénytérképéig, illetve a parlament tagjainak üzeneteit bemutató videófalig minden kiállítás és foglalkozás egyaránt egyedülállóan megkapó és megkapóan egyedülálló! Különleges látnivalók Digitális, térhatású vetítés repíti a nézőt az európai parlamenti események sűrűjébe, ahol a képviselőké a főszerep. Egy érintőképernyős alkalmazás segítségével még többet megtudhatunk választott képviselőinkről. Egy virtuális európai körút keretében fedezze fel, hogy mi mindent köszönhet egy-egy ország az Európai Uniónak. Európai polgárok beszámolóit is meghallgathatja arról, hogy mit jelent számukra az Unió.

A hangok alagútjában ízelítőt kaphat Európa soknyelvű kulturális örökségéből, a háromdimenziós, érintésre működő makettek segítségével pedig felfedezheti az Európai Parlament brüsszeli, strasbourgi és luxembourgi központjait. A látogatáshoz nem kell előre bejelentkezni, a központ a nyitvatartási idő alatt szabadon látogatható. Csoportos látogatás esetén ha a csoport több mint 100 főből áll, előzetes bejelentkezés szükséges (parlamentarium@ europarl.europa.eu). Parlamenti szerepjáték diákcsoportok számára Vajon milyen érzés lehet európai parlamenti képviselőnek lenni? A középiskolások megtudhatják a Parlamentáriumban, ha kipróbálják az innovatív és szórakoztató szerepjátékot. A szerepjáték körülbelül két és fél óráig tart és ingyenes. A parlamenti szerepjátékot hétfő délutánonként egyszer, keddenként és szerdánként naponta háromszor, csütörtökönként és péntekenként naponta kétszer szervezik. A csoportoknak legalább 16 és legfeljebb 32 főből kell állniuk. A szerepjátékot az EU 24 hivatalos nyelvén szervezik. Jelentkezés és további információ: http://www.europarl.europa.eu/visiting/ hu/role-play-game.html

Strasbourg

További információ: Európai Parlament, Willy Brandt épület Parlamentárium - az Európai Parlament látogatóközpontja Rue Wiertz 60/Wiertzstraat 60 1047-Brüsszel, Belgium E-mail: [email protected] Web: http://www.europarl.europa.eu/parlamentarium

81

4.5.5. EUROSCOLA-program Az Európai Unió szerepe és helye a világban meghatározza Európa fiataljainak jövőjét: az Unió tehát nem maradhat távoli misztérium e korosztály előtt. Az európai párbeszédben való részvétel, a különbözőség és az egység megtapasztalása ezért döntő fontosságú minden fiatal számára. E megfontolásból hirdette meg az Európai Parlament az EUROSCOLA-programot, amely lehetővé teszi Európa fiataljai számára, hogy találkozzanak, nézeteiket megvitassák, és párbeszédet folytassanak Európa jövőjéről. A program kapcsán 27 tagállam középiskolás diákjai vehetnek részt az „Európai Fiatalok Parlamentje” formájában megrendezésre kerülő találkozókon az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban. Az EUROSCOLA-program keretében minden évben alkalmanként körülbelül 500 középiskolás diák látogathat el az Európai Parlamentbe, hogy a Parlament munkájával ismerkedjen, és maga is részt vegyen abban. A program során a résztvevők bevezető előadást hallhatnak az európai integráció főbb állomásairól, ezt követően a diákok maguk is munkacsoportokat alakítanak, és parlamenti vitákban tárgyalják meg az uniós kérdéseket. A vita lezárása után ter-

82

mészetesen döntéshozatalra is sor kerül, hiszen így teljes a folyamat modellezése. A programra előzetesen küld az Európai Parlament strasbourgi Tájékoztatási Irodája egy magyar nyelvű felkészítő-táblázatot, amely tartalmazza azokat a témaköröket, melyekből a diákoknak fel kell készülniük.

Részvételi feltételek A nemzetközi EUROSCOLA-programba az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Irodája által szervezett vetélkedőben elért eredmények alapján lehet bekerülni. 2013 áprilisától irodánk új, internetes kvízjáték formájában indította útjára az EUROSCOLA vetélkedőt. Az EUROSCOLA-játék internetes tudásalapú kvízjáték, Európa földrajzához, történelméhez, gazdaságához és az Európai Unióhoz kapcsolódó különböző nehézségű feleletválasztós kérdésekkel. A kvízjáték egész évben elérhető így a felkészülő csapatok tesztelhetik tudásukat, megismerkedhetnek és rutint szerezhetnek a játék működésével kapcsolatban. Mivel a játék különböző területek, tantárgyak tudásbázisára épít, ezért remek lehetőséget kínál a diákok komplex ismereteinek játékos fejlesztésére, valamint arra is, hogy csapatban játszva közösségi élményt nyújtson egy egész osztály, csoport vagy évfolyam számára. A kvízjáték és a részletes versenyszabályok a www.euroscola.hu oldalon érhetőek el. Az Euroscola-játék minden tanévben kétszer kerül megrendezésre. A versenyidőszak előtt a diákok és a felkészülő csapatok tesztelhetik tudásukat,

így megismerkedhetnek és rutint szerezhetnek a játék működésével kapcsolatban. Az EUROSCOLA-programban kizárólag a felső tagozatos gimnazisták és szakközépiskolások (16 - 18 év) vehetnek részt, 26 fős csoportokban, 2 kísérővel (24 diák + 2 kísérő). Egyéb iskolák, illetve korcsoportok részvételi szándékát egyedileg bírálják el. További feltétel az angol vagy francia nyelv ismerete. A diákoknak - az európai uniós ismereteken túl - tartalmilag is fel kell készülniük a programban való részvételre. Az Európai Parlament az utazás támogatásával járul hozzá a programban való részvételhez. A támogatás mértéke függ a csoport nagyságától és a megtett távolságtól is. A kiutazás teljes (száz százalékos) támogatása nem lehetséges. A programmal kapcsolatban további felvilágosítást az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája nyújt az alábbi címen: Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon H-1024 Budapest, Lövőház u. 35. +36 / 1 411 3540 +36 / 1 411 3560 E-mail: [email protected]

Európai Parlament, Strasbourg

83

4.6. ...MUNKAHELYET KERES EURÓPÁBAN?

K

4.6.1. EPSO – karrier az EU-intézményeknél

i ne álmodna olyan állásról, ahol nemzetközi környezetben jó munkafeltételek mellett dolgozhat, ahol versenyképes fizetésben részesül, és előrelépésre is lehetősége nyílik? Az Európai Parlament biztosítja ezeket a feltételeket munkatársainak, és nyitva hagyja kapuit azok előtt is, akik a jövőben szeretnék megízlelni az uniós munka előnyeit.

A z Európai Parlament kínál munkalehetőségeket diplomás és felsőfokú végzettséggel nem rendelkező uniós állampolgárok számára egyaránt. Minden álláshoz minimális feltétel azonban, hogy a jelentkező az EU egyik hivatalos nyelvét alaposan, egy másikat pedig legalább kommunikációs szinten ismerje. Az EP-s állások feltétele továbbá, hogy a jelentkező sikeresen megfeleljen az intézmény által meghirdetett valamelyik versenyvizsgán.

Hogyan lehet az EP-nél állást kapni? Az Európai Parlamentnél – és az öszszes EU intézménynél – a felvétel nyílt versenyvizsgához kötött. Az intézmények nevében az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) többfordulós versenyvizsgákat szervez a különböző szintű és jellegű munkakörök betöltésére. Az EPSO honlapján részletes információk találhatók az EPSO-vizsgákkal, valamint az EU-s állásokkal kapcsolatban (http://europa.eu/ epso/index_en.htm). Mi változott meg? Az új eljárás kevesebb lépésből áll, így a versenyvizsgák sokkal rövidebb ideig fognak tartani. A leggyakoribb munkakörökre az EPSO évente ír ki versenyvizsgát (lásd az alábbi táblázatot). Az eljárás alapját a készségalapú tesztelés jelenti. A konkrét szakmai készségek/képességek és szakismeretek mellett az alábbi alapvető készségek meglétét vizsgáljuk: • elemző- és problémamegoldó készség, • kommunikációs készség, • minőségi és eredményes munkavégzés, • tanulási és fejlődési képesség,

84

Mit kínál munkatársainak az EP? • Versenyképes fizetést, valamint juttatásokat és támogatásokat. • Kiváló előrelépési lehetőségeket munkatapasztalat és teljesítmény alapján. • Nyelvi és szakmai továbbképzéseket. • Nemzetközi környezetet. • Brüsszelben és Luxembourgban az EU-alkalmazottak gyermekeinek iskolai képzést és óvodai szolgáltatást az EU legtöbb hivatalos nyelvén. 2010-től az EPSO új eljárással választja ki az uniós intézmények állandó alkalmazottait.

A versenyvizsga szakaszai A kiválasztási eljárásban részt venni kívánó személyek on-line formanyomtatványon nyújthatják be jelentkezésüket az EPSO-nak az erre kijelölt határideig. Az új kiválasztási eljárás két szakaszból áll: a pályázók az uniós tagállamokban (és egyes nem uniós országokban) megírják a számítógépes előválogató tesztet, majd Brüsszelben sor kerül az értékelési szakaszra. Az egyes versenyvizsgákkal kapcsolatos részletes információkat az EPSO oldalán és az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. Az értékelési szakaszt is sikeresen teljesítő

pályázó „tartaléklistára” kerül. Ez azt jelenti, hogy az uniós versenyvizsga-eljáráson túljutó pályázók neve adatbázisba kerül, ahonnan az uniós intézmények kiválaszthatják, kit vesznek fel az általuk meghirdetett állásra. Valamennyi pályázót értesítenek eredményeiről. A leggyakoribb munkakörök kapcsán felállított tartaléklista csak a következő évben rendezett, azonos profilú versenyvizsgaciklus végéig (azaz csupán egy évig) lesz érvényes. További információ: http://europa.eu/epso/ discover/why_eu_career/index_hu.htm

A határozott idejű szerződésekről a következő link alatt olvashat: http://europa.eu/epso/discover/careers/staff_categories/index_hu.htm Az Európai Unió Hivatalos Lapja: http://eur-lex.europa.eu/ EPSO: http://europa.eu/epso/index_en.htm Staff Regulations: http://ec.europa.eu/civil_service/docs/toc100_en.pdf

EPSO, karrier az EU intézményeinél, munka az EP-nél

85

F

4.6.2. Pályakezdőként az EP-nél – szakmai gyakorlat

riss diplomás vagy, és jó munkatapasztalatot szeretnél? Egyetemista vagy, és a gyakorlatodat az EU-nál szeretnéd tölteni? Az Európai Parlament lehetőséget nyújt pályakezdőknek és egyetemi hallgatóknak egyaránt arra, hogy belekóstoljanak a munkába egy európai intézménynél. Mindemellett az EP fizetett gyakornoki programot kínál a fogyatékkal élők számára is, hogy megkönnyítse munkahelyi integrációjukat. Ha elmúltál 18 éves, és beszélsz legalább egy idegen nyelvet, biztosan megtalálod a testhezálló gyakorlatot! Az Európai Parlament támogatja az esélyegyenlőség ügyét, és kulturális gyökereiktől, illetve etnikai hovatartozásuktól függetlenül bátorítja a nőket és a férfiakat – köztük a fogyatékkal élőket –, hogy jelentkezzenek bármelyik szakmai gyakorlatára. 4.6.2.1. Szakmai gyakorlat egyetemi oklevéllel rendelkezők számára - Általános gyakorlat vagy újságírói gyakorlat (Schuman-ösztöndíj) A Schuman-ösztöndíjak fajtái: • általános Robert Schuman szakmai gyakorlatok • újságírói Robert Schuman szakmai gyakorlatok A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkező: • az Európai Unió egyik tagállama vagy az Európai oklevélleltUnióhoz csatlakozó tagjelölt ország állampolgáratlegyen, • egyetemi diplomával vagy egyetemi rangú intézmény által kibocsátott oklevéllel rendelkezzen, • tökéletesen beszélje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét (ez lehet a magyar is), valamint jól ismerje az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét, • még nem végzett négy egymást követő hétnél hosszabb fizetett szakmai gyakorlatot vagy más fizetéssel járó munkát európai intézménynél illetve az Európai Parlament egyik képviselőjénél, illetve képviselőcsoportjánál. • Az újságírói Robert Schuman szakmai gyakorlatokra jelentkezőknek megfelelő szakmai felkészültséggel kell rendelkezniük, és azt publikációs listával, az Európai Unió egyik tagállamának újságíró-szövetségéhez tartozó tagsággal vagy az Európai Unió tagállamaiban, illetve az Unióhoz csatlakozó tagjelölt országokban elismert újságírói képzettséget tanúsító bizonyítvánnyal igazolniuk kell.

86

A gyakorlat időtartama: 5 hónap A gyakornoki munka helye: választható A jelentkezés módja: Az Európai Parlament magyar honlapján található – angol, német, vagy francia nyelvű – online jelentkezési lap kitöltésével. (http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/007cecd1cc/Szakmai-gyakorlatok.html) A szakmai gyakorlatok kezdete és a jelentkezési határidő: A SZAKMAI GYAKORLAT KEZDETE

A PÁLYÁZATOK ELFOGADÁSI HATÁRIDEJE

március 1.

augusztus 15 - október 15. éjfél

október 1.

március 15 - május 15. éjfél

4.6.2.2. Szakmai gyakorlatok A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkező: • az Európai Unió egyik tagállama vagy az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt ország állampolgára legyen, • tökéletesen beszélje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét (ez lehet a magyar is), valamint jól ismerje az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét, • még nem végzett négy egymást követő hétnél hosszabb fizetett szakmai gyakorlatot vagy más fizetéssel járó munkát európai intézménynél, illetve az Európai Parlament egyik képviselőjénél vagy képviselőcsoportjánál, • érettségi bizonyítvánnyal rendelkezzen, illetve felsőfokú tanulmányokat folytasson, vagy ezzel egyenértékű szakmai képzésben részesüljön. Fontos információ: az EP lehetőség szerint olyan fiataloknak biztosít nem fizetett gyakornoki helyet, akik tanulmányaik keretei között kötelesek szakmai gyakorlaton részt venni. A gyakorlat időtartama: 1-4 hónap, de ettől eltérés lehetséges. A gyakornoki munka helye: választható A jelentkezés módja: Az Európai Parlament magyar honlapján található – angol, német vagy francia nyelvű – online jelentkezési lap kitöltésével. http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/007cecd1cc/Traineeships.html (1) Nem kötelező szakmai gyakorlatok A nem kötelező gyakorlatok kezdőnapjai és a pályázatok elfogadásának határideje: Jelentkezési időszak A gyakorlat kezdete (maximum 4 hónap) augusztus 1-től október 1-ig január 1. december 1-től február 1-ig május 1. április 1-től június 1-ig szeptember 1. (2) Kötelező szakmai gyakorlatok A kötelező gyakorlatok kezdőnapjai és a pályázatok elfogadásának határideje: Jelentkezési határidő A gyakorlat kezdete október 1. január 1. és április 30. között február 1. május 1. és augusztus 31. között június 1. szeptember 1. és december 31. között

87

4.6.2.3. Gyakornoki program fogyatékkal élők számára A program fő célja, hogy a fogyatékkal élők számára hasznos és értékes munkatapasztalatot nyújtson, illetve lehetőséget biztosítson számukra, hogy megismerkedjenek az Európai Parlament tevékenységeivel. A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkező: • az Európai Unió egyik tagállama vagy az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt ország állampolgára legyen, • tökéletesen beszélje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét (ez lehet a magyar is), valamint jól ismerje az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét, • még nem végzett négy egymást követő hétnél hosszabb fizetett szakmai gyakorlatot vagy más fizetéssel járó munkát európai intézménynél, illetve az Európai Parlament egyik képviselőjénél vagy képviselőcsoportjánál, • egyetemi diplomával vagy egyetemi rangú intézmény által kibocsátott oklevéllel rendelkezzen, vagy egyetemi végzettségnél alacsonyabb szintű képzettsége legyen, • igazolni tudja fogyatékosságát (orvosi igazolás, a nemzeti hatóság által kibocsátott, fogyatékosságot igazoló dokumentum/ kártya). A gyakorlat időtartama: 5 hónap A gyakornoki munka helye: gyakornoki helyek főként Brüsszelben és Luxembourgban állnak rendelkezésre. A jelentkezés módja: Az Európai Parlament magyar honlapján található – angol, német vagy francia nyelvű – online jelentkezési lap kitöltésével. http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/007cecd1cc/Traineeships.html Ha más formátumú jelentkezési lapra van szüksége, igényei pontos feltüntetésével (pl.: nagy betűvel történő szedés, Braille-írás) forduljon e-mailen a Gyakornoki Irodához (Traineeships Office): Traineeships Office - [email protected] A szakmai gyakorlatok kezdete és a jelentkezési határidő: A gyakorlat kezdete

Jelentkezési időszak

március 1.

augusztus 15. – október 15. (éjfél)

október 1.

március 15. – május 15. (éjfél)

A fogyatékkal élő személyek számára kiírt gyakornoki program leírása: http://www.europarl.europa.eu/traineeships/traineeship_programme_disability_hu.htm

88

4.6.2.4. Fordítási szakmai gyakorlat egyetemi oklevéllel rendelkezők számára A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkező: • állampolgára legyen az Európai Unió egyik tagállamának vagy az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt országnak, kivéve, ha ez alól az illetékes hatóság kivételes jogcímen felmentést adott, • a szakmai gyakorlatot megelőzően négy egymást követő hetet meghaladó időszakon keresztül még nem vett részt fizetett szakmai gyakorlaton, illetve nem volt fizetett alkalmazott sem bármely európai intézményben, sem az Európai Parlament valamely politikai csoportja vagy képviselője mellett, • a pályázatának benyújtására előírt határnap előtt befejezze legalább hároméves és diplomával elismert egyetemi szintű tanulmányait, • tökéletesen ismerje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét vagy az Európai Unióhoz csatlakozó valamelyik tagjelölt ország hivatalos nyelvét, és alaposan ismerje az Európai Unió két másik hivatalos nyelvét. Az Európai Parlament magyar honlapján található – angol, német vagy francia nyelvű – online jelentkezési lap kitöltésével. http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/007cecd1cc/Traineeships.html

A gyakorlat időtartama: 3 hónap, amely kivételes jogcímen, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. A gyakornoki munka helye: Luxembourg Amennyiben bekerül az előzetesen kiválasztottak közé, az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: – aláírással ellátott jelentkezési lapot, – útlevelének vagy személyi igazolványának másolatát, – a diplomák és a bizonyítványok másolatát, – ha rendelkezésére áll, az egyetemi eredményeit igazoló okirat másolatát (szöveges értékelések, érdemjegyek). A jelentkezés e fázisában ezeket még nem kell beküldeni. E dokumentumokat csak akkor kérjük el, ha ön már túljutott az előzetes kiválasztáson. Ha bekerült az előzetesen kiválasztott jelöltek közé, pályázata azzal a feltétellel lesz érvényes, ha hiánytalanul nyújtja be a fent említett dokumentumokat. Szakmai gyakorlati időszakok és a hozzájuk kapcsolódó jelentkezési határidők A gyakorlatitidőszak kezdete Jelentkezési időszak január 1. június 15-től augusztus 15-ig (éjfél) április 1. szeptember 15-től november 15-ig (éjfél) július 1. december 15-től február 15-ig (éjfél) október 1. március 15-től május 15-ig (éjfél)

89

4.6.2.5. Fordítóképzési szakmai gyakorlatok A gyakorlat feltétele, hogy a jelentkező: • állampolgára legyen az Európai Unió egyik tagállamának vagy az Európai Unióhoz csatlakozó tagjelölt országnak, kivéve, ha ez alól az illetékes hatóság kivételes jogcímen felmentést adott, • a szakmai gyakorlatot megelőzően négy egymást követő hetet meghaladó időszakon keresztül még nem vett részt fizetett szakmai gyakorlaton, illetve nem volt fizetett alkalmazott sem bármely európai intézményben, sem az Európai Parlament valamely politikai csoportja vagy képviselője mellett, • felsőfokú tanulmányait megkezdett fiatal legyen, • tökéletesen ismerje az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét vagy az Európai Unióhoz csatlakozó valamelyik tagjelölt ország hivatalos nyelvét, és alaposan ismerje az Európai Unió két másik hivatalos nyelvét. • Fontos információ: Az EP lehetőség szerint olyan fiataloknak biztosít nem fizetett fordítói gyakornoki helyet, akik tanulmányaik keretei között kötelesek szakmai gyakorlaton részt venni.

A gyakorlat időtartama: 1-3 hónap, amely kivételes jogcímen, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. A gyakornoki munka helye: Luxembourg A jelentkezés módja: az Európai Parlament magyar honlapján található - angol, német vagy francia nyelvű - online jelentkezési lap kitöltésével http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/ hu/007cecd1cc/Traineeships.html Amennyiben bekerül az előzetesen kiválasztottak közé, az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: aláírással ellátott jelentkezési lapot útlevelének vagy személyi igazolványának másolatát, a diplomák és a bizonyítványok másolatát, ha rendelkezésére áll, az egyetemi eredményeit igazoló okirat másolatát (szöveges értékelések, érdemjegyek) A fordítóképzési szakmai gyakorlati időszakok és a hozzájuk kapcsolódó jelentkezési határidők A fordítóképzésitszakmaitgyakorlat kezdete

90

Jelentkezési időszak

január 1.

június 15-től augusztus 15-ig (éjfél)

április 1.

szeptember 15-től november 15-ig (éjfél)

július 1.

december 15-től február 15-ig (éjfél)

október 1.

március 15-től május 15-ig (éjfél)

4.6.2.6. Szakmai gyakorlatok konferenciatolmácsok számára Az Európai Parlament Tolmácsolási Igazgatósága nem nyújt alapképzést azoknak a nyelvészeknek, akik konferenciatolmácsolásra szeretnének szakosodni, mivel a szubszidiaritás elvének megfelelően ez a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik a tagállamokban. Ha Ön már rendelkezik konferenciatolmács képesítéssel, és nyelvkombinációja megfelel az adott intézménynek, akkreditációs vizsgára vagy nyílt versenyvizsgára jelentkezhet. Amennyiben konferenciatolmács szeretne lenni, de még nincs képesítése, Európában számos egyetem kínál fordítói és tolmácsképzettséget adó kurzusokat. A teljes képzési idejű kurzusokat kínáló egyetemek jegyzékéért szíveskedjen felkeresni ezt a linket: http://aiic.net/schools/. Ha már van bármilyen egyetemi oklevele, de még képzésen szeretne részt venni ahhoz, hogy konferenciatolmáccsá válhasson, érdekelheti, hogy számos felsőoktatási intézmény kínál ilyen «European Masters» kurzusokat.

Milyen karrierlehetőségeket kínálnak a tolmácsoknak az EU intézményei? http://europa.eu/interpretation/index_hu.htm 4.6.2.7. Gyakorlatok más intézményeknél Nemcsak az Európai Parlament, hanem más közösségi intézmények is rendszeresen fogadnak gyakornokokat, ennek részleteiről az adott intézmény honlapján lehet tájékozódni. A következő intézményeknél van lehetőség szakmai gyakorlatra: • Európai Központi Bank (http://www.ecb.int/home/html/index.en.html) • Európai Bizottság (http://ec.europa.eu/stages) • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ( http://eesc.europa.eu/?i=portal.en.traineeships) • Európai Ombudsman (http://www.ombudsman.europa.eu/home/hu/default.htm) • Európa Tanács (http://www.coe.int/lportal/web/coe-portal/home) • Firenzei Európai Egyetem (http://www.eui.eu/About/JobOpportunities/Index.aspx) Bővebb információ, valamint a jelentkezési lapok a következő címen érhetők el: http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/007cecd1cc/Traineeship.html Gyakorlatokra és tanulmányi látogatásokra vonatkozó belső szabályok: http://www.europarl.europa.eu/pdf/traineeships/201303-general_rules_hu.pdf

gyakorlat, szakmai gyakorlat, gyakorlat fogyatékkal élőknek, gyakorlat konferenciatolmácsoknak, gyakorlat fordítóknak

91

A

4.6.3. EURES – munkakeresés Európában

z Európai Unió tagjaként ma már nemcsak Magyarországon vállalhatunk munkát, hanem csaknem egész Európa munkapiaca nyitva áll előttünk. Annak érdekében, hogy könnyebben egymásra találjanak az európai álláskeresők és a munkaerő-toborzók, létrejött egy Európa 31 országában működő mobilitási portál, az EURES. AZ EURES nemcsak közvetíti az állásokat, hanem tanácsot és tájékoztatást nyújt mindazoknak, akik Európában akarnak dolgozni, vagy a 31 ország egyikéből szeretnének munkaerőt toborozni. Az EURES tehát az európai foglalkoztatási mobilitás portálja, valamint egy hálózat, amely több mint 800 mobilitási tanácsadót foglal magában, akiknek feladata, hogy segítséget nyújtsanak a munkaerő- és munkahelykeresésben. 28 európai uniós tagállam, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai kereshetnek, illetve kínálhatnak munkát az EURES-en. 4.6.3.1. Munkakeresőként Európában Az EURES hozzáférést kínál: • több százezer állásajánlathoz a résztvevő 31 ország bármelyikében, • információkhoz arról, milyen élet- és munkakörülmények jellemzőek egy másik európai országban, • szakértői tanácsadáshoz a foglalkoztatási mobilitással kapcsolatban felmerült kérdéseket illetően. Álláskeresés Az EURES foglalkoztatási portálon számos foglalkozásban és munkaágazatban kereshet álláslehetőséget a résztvevő 31 ország bármelyikében. A munkaadók álláshirdetéseiket az egyes országok EURES-hálózatán keresztül nyújtják be. Ezek az állásajánlatok ezt követően az EURES-portálra kerülnek, amelyet folyamatosan frissítenek. Az állásajánlatok között a különböző opciók szerint kereshet, például állástípus, ország, szükséges végzettség vagy tapasztalat alapján. My EURES Ha regisztrál az oldalon, ingyenesen létrehozhatja saját EURES-fiókját, mely lehetővé teszi, hogy: • SMS, illetve e-mail értesítést kérjen, ha a saját profiljának megfelelő állásajánlat kerül az adatbázisba, illetve • a CV adatbázis segítségével megtekintésre elküldje önéletrajzát a munkaadóknak és az EURES-tanácsadóknak.

92

4.6.3.2. Munkaadóként Európában Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat az alábbiakat kínálja a munkaadóknak: • ingyenes hirdetés állásajánlatainak Európa-szerte, • online hozzáférés több százezer jelentkező önéletrajzához, • szakértői tanácsadás arról, hogyan toborozzon specializált, nehezen betölthető állások esetében. Álláshirdetés Az EURES foglalkoztatási portálon bármely foglalkozásban és munkaágazatban hirdethet álláslehetőséget a résztvevő országok jelentkezőinek. Az állami foglalkoztatási szolgálatok EURES-hálózatán keresztül lehet az adott országban álláshirdetést feladni, melyek között a munkakeresők az EURES-portálon különböző opciók alkalmazásával (például: állástípus, ország, szükséges végzettség vagy tapasztalat) kereshetnek. My EURES Ha regisztrál az oldalon, ingyenesen igénybe veheti a következő szolgáltatást: • Megtekintheti a munkakeresők profilját, és minden olyan érintett jelölt önéletrajzát áttanulmányozhatja, akik regisztrálták magukat a portálon. • SMS, illetve e-mail értesítést kérhet, ha saját elvárásainak megfelelő jelölt kerül a rendszerbe.

www.eures.europa.eu EURES, munka, munkakereső, munkaadó, állás

93

AZ EP TÁJÉKOZTATÁSI IRODÁI sR ók

us utc

BUDAPEST H-1024 Budapest Lövőház u. 35. Tel.: +36 / 1 411 3540 Fax.: +36 / 1 411 3560 [email protected]

a

ark

z há vő Lö

Fé ny utc a

M ille ná ris p

utc a

a utc

Ká plá r

a

ng

ő

utc

Pe

z há vő Lö Ma

rg

Fény utca

it k

örú t

a utc

a tc

u lér Fil Retek utca

Retek utca

ATHINAI 8 Leof. Amalias GR-105 57 Athinai +30 / 210 327 89 00 +30 / 210 331 15 40 [email protected] BARCELONA Passeig de Gràcia, 90 1ª planta E-08008 Barcelona +34 / 93 272 20 44 +34 / 93 272 20 45 [email protected] BERLIN Unter den Linden 78 D-10117 Berlin +49 / (0)30 / 2280 - 1000 +49 / (0)30 / 2280 - 1111 [email protected] BRATISLAVA Informacˇná kancelária Európskeho parlamentu Palisády 29 SK-811 06 Bratislava +(421) 2 59 20 32 97 +(421) 2 54 64 80 13 [email protected]

94

Hattyú

utca

Sz

én a

té

r

Csalogány utca

Széll Kálmán tér

BRUXELLES rue Wiertz 60 Wiertzstraat 60 B-1047 Bruxelles +32 / (0)2 284 20 05 +32 / (0)2 230 75 55 [email protected] BUCURESTI Strada Vasile Lascar nr. 31 et 1 Sector 2 RO - 020492 BUCURESTI + 40 / 21 405 08 80 + 40 / 21 405 08 86 [email protected] DEN HAAG Korte Vijverberg, 6 NL-2513 AB Den Haag +31 / (0)70 313 54 00 +31 / (0)70 364 70 01 [email protected] DUBLIN European Union House 43, Molesworth Street IRL Dublin 2 +353 / (0)1 605 79 00 +353 / (0)1 605 79 99 [email protected]

EDINBURGH The Tun 4 Jackson’s Entry Holyrood Road UK-Edinburgh EH8 8PJ +44 / (0)131 557 7866 +44 / (0)131 557 4977 [email protected] HELSINKI - HELSINGFORS Malminkatu 16 FIN - 00100 Helsinki +358 / (0)9 622 04 50 +358 / (0)9 622 26 10 [email protected] KØBENHAVN Europa-Parlamentet Informationskontoret i Danmark Europa-Huset Gothersgade 115 DK-1123 København K +45 / 33 14 33 77 +45 / 33 15 08 05 [email protected] LISBOA Centro Europeu Jean Monnet Largo Jean Monnet, 1-6 P-1269-070 Lisboa +351 / 21 350 49 00 +351 / 21 354 00 04 [email protected] LJUBLJANA Breg 14 SL-1000 Ljubljana +386 / (0)1 / 252 88 30 +386 / (0)1 / 252 88 40 [email protected] LONDON 32 Smith Square London SW1P 3EU +44 / (0)20 7227 4300 +44 / (0) 20 7227 4302 [email protected]

LUXEMBOURG Maison de l’Europe 7, Rue du Marché-aux-Herbes L-1728 Luxembourg +352 / 4300 22597 +352 / 4300 22457 [email protected] MADRID Paseo de la Castellana, 46 E-28046 Madrid +34 / 91 436 47 47 +34 / 91 578 31 71 +34 / 91 577 13 65 [email protected] MARSEILLE 2, rue Henri Barbusse F-13241 Marseille +33 / (0)4 91 91 46 00 +33 / (0)4 91 90 95 03 [email protected] MILANO Corso Magenta, 59 I-20123 Milano +39 / 02 / 43 44 171 +39 / 02 / 43 44 17 500 [email protected] MÜNCHEN Erhardtstr. 27 D-80469 München +49 / (0)89 / 202 0879-0 +49 / (0)89 / 202 0879-73 [email protected] NICOSIA 30 Vyronos Avenue CY-1096 Nicosia PO BOX 23440 CY - 1683 Nicosia +357 / 22 87 05 00 +357 / 22 76 77 33 [email protected]

95

PARIS 288, boulevard St-Germain F-75341 Paris Cedex 07 +33 / (0)1 40 63 40 00 +33 / (0)1 45 51 52 53 [email protected] PRAHA Jungmannova 24 CZ-110 00 Praha 1 +420 / 255 708 208 +420 / 255 708 200 [email protected] RIGA Aspazijas Boulevard 28 LV - 1050 Riga +371 / 7 08 54 60 +371 / 7 08 54 70 [email protected] ROMA Via IV Novembre, 149 I-00187 Roma +39 / 06 699 501 +39 / 06 699 502 00 [email protected] SOFIA 124tG.tS.tRakovskitStr. BG-1000 Sofia +359 / 2 985 35 45 +359 / 2 981 99 44 epsofi[email protected] STOCKHOLM Regeringsgatan 65, 6 tr. 111 56 Stockholm +46 / (0)8 562 444 55 +46 / (0)8 562 444 99 [email protected] STRASBOURG 1, avenue du Président Robert Schuman CS 91024 F-67070 Strasbourg cedex +33 / (0)3 88 17 40 01 +33 / (0)3 88 17 51 84 [email protected]

96

TALLINN Euroopa Parlamendi Infobüroo Eestis Rävala 4 EE-10143 Tallinn +372 630 6969 +372 630 6968 [email protected] VALLETTA 254 St. Paul Street VLT 1215 Valletta +356 / 21 23 50 75 +356 / 21 22 75 80 [email protected] VILNIUS GediminotAve.t16 LT-01103 Vilnius +370 / 5 212 07 66 +370 / 5 261 98 28 [email protected] WARSZAWA Biuro Informacyjne Parlamentu Europejskiego w Polsce ul. Jasna 14/16 a 00-041 Warszawa +48 22 595 24 70 +48 22 595 24 80 [email protected] WROCLAW Wdok Street, 10 50 052 Wroslaw, Poland +48 713 376 363 [email protected] WIEN Wipplingerstrasse 35. A-1010 Wien +43 / (0)1 516 17-0 +43 / (0)1 513 25 15 [email protected] WASHINGTON, DC 2175 K Street NW Xth floor Washington, DC 20037, USA +1 202 862 4730 [email protected]

KULCSSZAVAK Állás

84

Gyakorlat

86

Anna Politkovszkaja

36

Gyakorlat fogyatékkal élőknek

88

Antall József

36

Gyakorlat fordítóknak

90

Audiovizuális anyag

73

Gyakorlat konferenciatolmácsoknak

91

Az EP elnöke

22

Hangfelvétel

72

Az EP hatásköre

16

Himnusz

10

Hivatali visszásság

45

Ifjúság

31

Írásos anyag

76

Jelképek

10

Károly-díj

31

Karrier az EU intézményeinél

84

Képviselők

20

Kérdések

59

Kiadvány

63, 69

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon 37 Bíróság Bizottság

13, 48, 52 12, 19

Bookshop

63

Díjak

29

Dokumentumok

63

Dokumentumtár

69

Élő közvetítés

72

Első EPSO

53 84

EURES

92

Európa-nap

10

Európai Bizottság

12

Európai Unió Bírósága Európai Parlament

Konrad Adenauer

36

Közszolgálati Törvényszék Látogatás a parlamentbe

55 77

Levéltár

65, 69

Lisszaboni Szerződés

14, 27

13, 52 Lux-díj

30

Május 9.

10

Munka

92

Munka az EP-nél

84

Munkaadó

92

11, 16, 19, 20, 22

Európai Számvevőszék

13

Európai Tanács

12

Európai Unió Tanácsa

12

EuroparlTV

74

Europe Direct

60

EUROSCOLA

82 97

98

Munkakereső

92

Székhely

Ombudsman

45

Tanács

12

Törvényszék

54

11, 35

Panasz

41, 44, 48

Petíció

41

Utcafesztivál

10

Plenáris ülés

76

Választás

22

Szaharov-díj

29

Videófelvétel

73

Szakmai gyakorlat

86

Willy Brandt

36

Számvevőszék

13

Zászló

9

Jegyzetek

99

Jegyzetek

100

Kiadja az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon H-1024 Budapest, Lövőház u. 35. Telefon: +36 1 411 35 40 Fax: +36 1 411 35 60 E-mail: [email protected] Honlap: www.europarl.hu www.facebook.com/Europai.Parlament.Tajekoztatasi.Irodaja www.twitter.com/EP_budapest A fotók az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Közösségek Bírósága, az Európai Számvevőszék és az Európai Unió Tanácsa fotóarchívumából származnak. FOTÓ © Európai Unió, © Európai Parlament Altiero SPINELLI épület: © Architecte: AEL ANTALL József és Willy BRANDT épület: © Atelier de Genval- Cerau - M. Van Campenhout, - Tractebel dev s.a. et ingénieurs associés Louise WEISS épület: © Architecture Studio Paul-Henri SPAAK épület: © Association des Architectes du CIC: Vanden Bossche sprl, CRV s.A., CDG sprl, Studiegroep D. Bontinck A kézirat lezárva: 2014. október © Európai Unió, 2014

ISBN 978-92-823-6070-5 BV-04-14-879-HU-N doi:10.2861/71425