MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu
AZ ENERGETIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI XIII. Dr. Petz Ernő Herman Ottó Társaság, 2016. szept. 19. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz? Polgári Szemle, 2011/4. 2. Tévúton az energetika. KAPU, 2013. 3; Polgári Szemle 2013/1‐2. 3. Válaszút előtt az energetika. KAPU, 2013. 6 ‐7. 4. Atomkérdés. KAPU, 2012. 11‐12. 5. Google: Petz Ernő Válaszút előtt az energetika I. és II. 6. Google: Petz Ernő Az energetika aktuális kérdései I. és II. 7. Petz Ernő: Pusztába kiáltott szavak. Püski Kiadó, Budapest, 2000. 8. Petz Ernő: Az energetika zsákutcája. Polgári Szemle, 2014/1‐2. 9. Petz Ernő: Vakvágányon az energetika. KAPU, 2014. 9. 10. Google/Hatoscsatorna/Tabuk, titkok, tények 11. ENERGIEWENDE: https://youtu.be/JUWuGor1rbQ 12. www.energiaakademia.lapunk.hu (több mint 100 írás)/ Előadások (diák)
Klímacsúcs 2015
Témakörök • 1. A klímacsúcs után • 2. Aktuális témák
1. A klímacsúcs után • • • •
Klímacsúcs 2015 A Petersbergeri klímadialógus A német „Klímavédelmi terv 2050” Brexit után Klexit
ENSZ‐klímacsúcs, Párizs 2015 nov. 30.‐ dec. 12. EDDIG A LEGNAGYOBB MÉRETŰ VILÁG‐KONFERENCIA Cél: A 2020‐ban lejáró Kiotói Egyezmény folytatásának megalapozása (a globális felmelegedés megállítása) Óriási előkészítés (Kopenhágai‐csúcs csúfos bukása után): 2014‐15: Rendkívüli ENSZ‐klímakonferencia (2014.New‐ York), G7‐csúcs (2015. júl.), EU‐csúcs (2015. okt.), G77‐ konferencia (Bonn, 2015. okt.), ENSZ‐főtitkár pápai fogadása (2015.‐ápr.), Pápai enciklika (jún.), a Vatikáni Püspöki Szinódus felszólítása, kormányok nyilatkozatai
Gigakonferencia (COP21) • • • • • • • • •
Valamennyi (196) ENSZ‐tagország részvétele 150 ország állam‐, ill. kormányfője (3 perc) 40 000 résztvevő 10 000 tagállami delegált (pl. Németo.‐ból 200 fő) 1000 polgármester (meghívott) 3000 újságíró 10 000 aktivista 180 ország előzetes vállalása (kibocs. csökkentés) Ferenc pápa személyes közreműködése
Fontosabb megállapodások A felmelegedés nem haladhatja meg a +2 C‐fokot, De minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy +1,5 fok alatt maradjon. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése gyors legyen, amennyire csak lehetséges. • Minden tagországnak kötelező jelleggel klímacélokat kell megfogalmazni • Öt évenként felülvizsgálatra kerülnek az egyes országok klímacéljai, 2023‐tól független szakértők ellenőrzik a teljesítéseket. Cél a vállalások szigorítása a 1,5 fokos célérték elérése érdekében. („Jelentés és szigorítás”) • A megállapodás elismeri a szegény országokban keletkezett veszteségeket és károkat, amelyek a felmelegedés következményei. Ennek vizsgálatára egy éven belül munkacsoportok jönnek létre. • 2020‐tól a szegény országok részére évi 100 milliárd dollár támogatást biztosítanak az iparosodott országok (energiarendszereik átalakítására) – ez a nem kötelező jellegű második részben szerepel. Itt szerepel: a privát szereplők és közösségek aktív részvétele is szükséges. A dekarbonizálás, ill. a nullemisszió kifejezés nem szerepel (csak A. Merkel említette) • A megállapodás 2020‐ban lép érvénybe (amikor a Kiotói Egyezmény lejár) • A „Világklíma‐szerződést” az államfők 2016. ápr. 22‐én írják alá New‐Yorkban. • Akkor tekinthető érvényesnek, ha legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 55 %‐ért felelősek. • 30 oldal, hat nyelven: „Egy igazságosabb globális társadalom álmának dokumentuma.” • • •
A Föld napja • 2016. ápr. 22. New‐York : 174 ország képviselője aláírja a „Párizsi egyezményt” • Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli • Elsőként a magyar parlament ratifikálja (mint a Lisszaboni Szerződést Gyurcsány F. idején) • A vállalások nem elegendők a célkitűzések teljesítéséhez *** • 2016. szept. 4. G‐20 csúcson (Kína): USA és Kína elnöke átadja a ratifikációs okmányt az ENSZ‐főtitkárnak (a CO2‐kibocsátás 13+25 %‐át képviseli)
Petersbergeri „klímadialógus” • 2016. júl. 5. – Angela Merkel hívja össze (Berlin) • 35 miniszter vesz részt • „Eljött az igazság órája”‐ a vállalások teljesítésének ideje! • „A klímavédelemnek új korszaka kezdődik – további vállalások szükségesek – érdekellentétek is vannak. Jelentős klímabarát befektetésekre van szükség, amelyek hosszútávon megtérülnek. Globális finanszírozási rendszerre van szükség”
A német „Klímavédelmi terv 2050” • A kormány terve, hogy a Marrakesben nov. 7‐én tartandó klímakonferenciáig a parlament ratifikálja a „Párizsi egyezményt” • A Barbara Hendricks által vezetett környezetvédelmi minisztérium elkészítette a 67 oldalas „Klímavédelmi terv 2050” c. javaslatot, amely a német vállalások programját tartalmazza. • A kancellária négy oldalas állásfoglalásban reflektált (júl. 12), amelyben fenntartásait közli • Merkel nem fogadja Hendrickst, a program tárgyalására így csak ősszel kerülhet sor
A klímavédelmi tervről • Vezérszava: dekarbonizáció • 2050‐ig az energiafelhasználásban szén‐dioxid mentes állapot > 2030‐ig 55 %‐al kevesebb kibocsátás > 2050‐ig 80‐95 %‐al kevesebb kibocsátás > a szénből való kiszállás azonnali megkezdése > új épületek fűtése 2030‐tól olaj és gáz nélkül (áttérés villamos fűtésre!) > 2050‐ig közlekedésben áttérni szintetikus hajtóanyagra (repülés), ill. villamos hajtásra (gépkocsik) > bizottság felállítása a szénből valókiszállás irányítására
Fenntartások a klímavédelmi tervvel kapcsolatban (Kancellária) • A párizsi vállalásokhoz képest nem lehetnek további szigorítások • „A javaslat túlzottan becsvágyó” (P. Altmaier) • Hendricks mutassa be, hogy a célok miképpen érhetők el • „A célkitűzéseket újra felül kell vizsgálni” • Tisztázandó: milyen gazdasági következmények várhatók? Az ENSZ főtitkár klíma‐különmegbizottja (Mary Robinson) számon kérőleg máris hevesen reagált Egyfajta kijózanodás ‐ „eljött az igazság pillanata!”‐ Nem Merkeli szellemben • 2016. szept. 4: Mecklenburgi választások – AfD 21,4 %!
Brexit és Clexit • • • •
• •
Népszavazás Nagybritanniában: 2016 jún. 24. 52 % az EU‐ból való kilépés mellett Theresa May új kormányfő: A Brexit az Brexit! Az Energia és Klímaváltozás Minisztérium megszüntetése (első döntések egyike) Két konkrét energetikai kihatásról: > klímapolitikai változások (kibocsátási vállalások?) ‐‐ EU‐aggodalmak > Hinkley Point atomerőmű C‐bővítés – elhalasztott döntés – módosítandó az EdF‐el a szerz. Új energiapolitika? Clexit: Climate Exit Clexit‐mozgalom* (Viv Forbes, Ausztrália,
[email protected]) Cél: a „Párizsi klímaegyezmény” ratifikálásának megakadályozása Egyre több országban csatlakoznak Elég volt: a klímavédelem címén a közösségi tulajdon ellopásából, az embertelen iparosodásból, a szélerőművekből és a naperőművekből, a pellet‐gyártásból, az élelmiszeranyagokból való biohajtóanyagok gyártásából, az erdők kiirtásából, a klímavédelemből. A szén‐dioxid nem befolyásolja a klímát, a növényvilág létezésének feltétele, több szén‐dioxid gazdagabb növényvilágot jelent, amely a planétánkat zöldebbé teszi.
* http://clexit.net/wp‐content/uploads/2016/07/clexit.pdf (Clexit Founding Statement)
CLEXIT – CLimate EXIT
2. Aktuális témák • Kísérleti tározós szélerőmű‐park • 2016. szept. 4.:Mecklenburg‐Elő‐Pomerániai választás ( SPD 30,4 %; AfD 21,4 %; CDU 19 %) • G‐20 csúcstalálkozó (Hangcsou): USA és Kína átadja a „Párizsi Klímaegyezmény” ratifikált példányát az ENSZ főtitkárának
2.1. Tározós vízerőmű (Raccon Mountain)
A Goldisthal szivattyús tározós erőmű tározója (1060 MW)
Víztározós szélerőmű‐park Elvi felépítés – decentralizált tárolás
Térbeli elhelyezkedés Gaildorf, Németország
Alapépítés
Elkészült széltorony
Kísérleti tározós szélerőműpark Fontosabb adatok • • • • • • • •
Fejlesztő cég: NATURSPEICHER, Németország Széltorony alap: 40 m. magasság, 16.8 m átm. Széltorony magasság: 240 m‐ig Víztározó: 13 m magasság, 63 m átmérő Tározó térfogat: 160 000 m3 Szintkülönbség: 200 m Voith‐turbina: 16 (24, 32) MW Beruh. Költség: 50‐100 millió euró/erőmű
2.2. Az AfD energiapolitikája (AfD: Alternative für Deutschland) • 2016. máj. 1 : Programadó kongresszus (Stuttgart) • Pártprogram 12. fejezet: Energiapolitika 12.1 KLÍMAPOLITIKA: A TÉVUTAT BEFEJEZNI > A klíma változik, amíg a Föld létezik > A széndioxid (CO2) nem káros anyag, minden élet nélkülözhetetlen alkotóeleme > Az IPCC olyan számítógépes modellekre hivatkozik, amelyeknek eredményei mérésekkel és megfigyelésekkel nem igazolhatók > 18 éve az IPCC prognózisokkal ellentétben nincsen hőmérséklet emelkedés > Minél több CO2 van az atmoszférában, annál erősebb a növényzet növekedése
Az AfD energiapolitikája (2) > A CO2‐emisszió csökkentésére irányuló törekvéseket magunk mögé utasítjuk > A német kormány a CO2 növekedést a társadalom „nagy transzformációjához” használja, a személyes és gazdasági szabadságot masszívan korlátozza > Az AfD igent mond a környezetvédelemre, de véget vet a klímavédelmi politikának > A klímavédelmi szervezeteket nem fogjuk támogatni
Az AfD energiapolitikája (3) 12.2 A MEGÚJULÓ TÖRVÉNY (EEG) NEM MEGREFORMÁLHATÓ > Hármas cél az energiapolitikában: biztonságos ellátás, költségtakarékosság, környezetvédelem. Az EEG ezt megváltoztatta > Az EEG és az Energiewende veszélyezteti az áramellátást > A szél‐ és a naperőművek teljesítménye erősen ingadozik, átlagos teljesítményük 15 %‐os, 90 napon át az 5 %‐ot sem éri el. A hagyományos erőműveket nem képesek helyettesíteni > A bizonytalan termelés veszélyezteti a hálózati stabilitást > A vezetékhálózat masszív bővítését igénylik, egyre nő a hálózati szükségbeavatkozások száma > Az erős széljárás felesleges áramtermeléshez vezet
Az AfD energiapolitikája (4) > Az EEG állami tervgazdaság, és letérés a szociális piacgazdaságról > Az EEG állami beavatkozással valósul meg, az évi 27 milliárdos támogatást a fogyasztókon hajtják be > Az áram ára tíz év alatt megduplázódott > A vagyonok egy gigantikus átrendeződése következik be (energiaóriások tönkretétele)
Az AfD energiapolitikája (5) 12.3 A bérlők és tulajdonosok védelmében: Az energiatakarékossági‐ és a megújuló hőszolgáltatási törvény megszüntetése 12.4 Bioenergia: Támogatást befejezni, kötelező átvételt leállítani 12.5. Fracking: Kockázatok és lehetőségek kutatása. Nem a polgárok kirekesztésével 12.6 Atomenergia: Alternatívák kutatása, addig üzemidő‐ hosszabbítás. (Az atomerőművi technika újraindítása. A radioaktív hulladékok tárolása visszanyerhető módon) Valóban a klíma‐és energiapolitika új alternatívája!
Kiút (keresés) • Klímavédelem helyett KLEXIT • Energiewende helyett reális ENERGIAPOLITIKA: biztonságos ellátás, költségtakarékosság és környezetvédelem. • A (neoliberális) gazdasági növekedés helyett „NEM NÖVEKEDÉS” (a csak gazdasági szemlélet felszámolása) Több mint ökológiai közgazdaságtan: kutatási terület, filozófia, mozgalom, életmód (már ötödik nemzetközi nem‐növekedési konferencia – Bp. 2016) • Emberközpontúság – a kapitalizmus alternatívája?
Geopolitika 1 (2016. május)
Geopolitika 2
A klímavédelem felgyorsítása Merkel és Hendricks – Petersbergeri klímadialógus, 2016. júl. 05.
2016. szept. 7. Bundestag ‐ Imához (egyelőre nincsen beismerés) ‐
Németország – villamos energia ár
Globális felmelegedés Szimuláció és valóság
A párnagázzal üzletelnek? (2016. aug.)
Éghajlatmodellek alkotóelemei és kölcsönhatások
