Az ENCON-TRAFFICON és a levezető elnök által javasolt, ill. tovább gondolt, döntést igénylő kérdések

Tervezési útmutató kidolgozása a külső gazdasági és környezeti hatások értékelésére az úthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatában – A Szakértő Bizottság I. ülésén eldöntendő kérdések

Az ENCON-TRAFFICON és a levezető elnök által javasolt, ill. tovább gondolt, döntést igénylő kérdések A)

Az Útmutató általános céljával, tartalmával és módszerével összefüggő kérdések:

1.

Mi az Útmutató alapvető célja, felhasználási módja?

1.1.

Az Útmutató a „belső” hatásokra készített útmutató vizsgálati körével egyező feladatlehatárolású legyen-e a projektméretet

(autópálya … új út; alsó beruházási értékhatár megjelölésével) illetően, vagy nem? 1.2.

Az Útmutató

a „belső” hatásokra

készített

útmutató

vizsgálati

körével

egyező feladatlehatárolású

legyen-e

a

projektelőkészítettségi feltételeket (döntéselőkészítő vizsgálatnál is, mikor nincs részletes környezeti hatásvizsgálat?) illetően, vagy nem? 1.3.

Az Útmutató a költség-hatások számításához bemenő adatokat jelentő és más vizsgálatokban (pl. környezeti hatásvizsgálatokban)

számítandó adatok számszerűsítésére vonatkozó eljárást is tartalmazzon (pl. egyszerűsített számítást), vagy nem? 1.4

Az Útmutató egy meghatározott, integrált (komplex) költség-haszon számítási módszert kötelezően alkalmazandó minisztériumi

előírás, ami általános esetben kizárja (egyedi igénynél, v. körülménynél nem zárja ki) más, egyébként az EU előírásoknak megfelelő módszer alkalmazását, vagy nem (ez ebben az esetben csak „véleménykérő szavazás”)? 1.5

Az Útmutató a legalább 25 mEurót elérő méretű projektek vizsgálatának megközelítési módját tekintve kötelező erejű

előírás (de az egyedi igények miatt szükséges számításokra lehetőséget biztosít, pl. függelékben több módszerre is útmutatást ad), vagy módszertanilag egy (vagy több) lehetséges és ajánlott számítási megoldás. Megfelelő-e az előbbi cél („kötelező”)? Az Útmutató tartalmazzon-e a címét meghaladó (külső gazdasági és környezeti hatások értékelése a költség-haszon vizsgálat keretei között) témakörökbe illő módszereket, megközelítést, pl. 1.6

sok-kritériumos vizsgálat,

1.7

használati érték elemzés,

1.8

nem számszerűsíthető önkormányzati, szakhatósági igények,

1.9

területfejlesztési elvek (pl. külső városi gyűrűben ellenpólus képzése),

1.10.

méltányossági elv kezelése (leszakadás, felzárkóztatás problémája)?

1.11.

Az útmutató a dokumentálás, értékelés követelményei részben tartalmazzon javaslatot a számításban nem értékelt

szempontok (1.8-1.10, és ami még megmarad, pl. tájvédelem) verbális értékelésének tárgykörére, esetleg (pl. függelékben) rövid értékelési tematikájára. 1.12

Az Útmutató a vizsgálandó projektnek csak a hatásterületére kimutatható térségi gazdaságfejlesztő és környezeti

hatások monetarizálásának módszertana, vagy sem? (Pl. azt meghaladó, akár egész régióra, országra kivetíthető hatásoké is?) 2.

Az Útmutatóban szereplő módszerek alapján, a hozam, vagy költség formában legnehezebben számszerűsíthető hatásokat is mind

integrálni kell-e a költség-haszon számítás hatékonysági mutatóiba? (Vagy lehet kivétel, pl. ismételtnek tűnő GDP hozam figyelembe vétel, bizonytalan és csak pontozásos módszerrel számítható táj- és természetvédelem, talajvíz kár-hatás?) 3.

A külső hatások vizsgálati időtávja azonos legyen a közlekedési költség-haszon vizsgálattal, a rögzített 30 évvel?

1/6

Tervezési útmutató kidolgozása a külső gazdasági és környezeti hatások értékelésére az úthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatában – A Szakértő Bizottság I. ülésén eldöntendő kérdések 4.

A területfejlesztő gazdasági hatások a pálya működésével egyidejűleg, vagy 5 éves késleltetéssel veendők figyelembe?

5.

A külső hatások elemzésénél az átértékelés (diszkontálás) módja, az alkalmazott árszint a közlekedési költség-haszon elemzés

kapcsán figyelembe vett diszkont-faktorral és árszinttel egyezzen meg? 6.

A külső hatások számszerűsítésénél alapvetően a hazai központi és különböző ágazati statisztikákra kell támaszkodni, és ahol ezek

hiányosak, ott hazai és külföldi kutatási eredményekre, annak érdekében, hogy a szakértői becslésen alapuló fontos alapadatok köre leszűküljön? 7.

A külső hatások távlati érték-becslésénél a hatások számításának alapját képező naturális mutatók, vetítési alapok változását a

vizsgálati időtartam nagy hosszára tekintettel épp úgy becsülni kell, mint a fajlagos költség-haszon elemekét? (A monetáris szemléletű fajlagos értékmutatóknál – amennyiben van rá mód – már a forgalmi prognózisoknál, a közlekedési szemléletű költség-haszon elemzésnél korábban is felhasznált makrogazdasági prognózisokból kiindulva célszerű a változás tendenciáját meghatározni.) 8.

A külső (externális) hatásokat is magában foglaló, integrált (komplex) hatékonysági mutatók köre és számítási módja megegyezik

a közlekedési szemléletű költség-haszon analízis keretei között kidolgozott mutatókkal? (Mivel a különböző szintű döntést hozók általában igénylik a csak a közlekedési hatások alapján kidolgozott eredményeket is, ezért mind a két szemléletben ki kell a hatékonysági mutatókat dolgozni, de megkülönböztetésükről a jelölésükben is gondoskodni kell.) 9.

A komplex hatékonysági mutatók számításában is meglévő, a kiinduló adatbázis és módszertan jellegéből eredően a csak

közlekedési szemléletű hatékonysági mutatókhoz képest még nagyobb arányú bizonytalanság szükségessé teszi-e egyrészt az érzékenységi vizsgálatok elvégzését, másrészt a kockázat-elemzést, főként a becsléssel megállapított hatótényezőknél, úgy, ahogy a közlekedési hatékonysági mutatóknál is javasolt? B)

A területfejlesztő gazdasági hatások vizsgálatának sajátos kérdései:

10.

A közútfejlesztési projekt által a térség gazdasági (társadalmi) fejlődésére kifejtett hatást elsősorban a vizsgált közút-

szakasz közvetlen hatásterületére (nem régióra, v. országra) kell kimutatni. A közvetlen hatásterületet vizsgálata a következő lehatárolással indokolt: 11.

a fejlesztendő közút csomópontjaitól átlagos sebesség mellett személygépkocsival kb. 30, ill. 15 perc alatt elérhető

terület-sávra, 12.

csak a terület-tüskékre lehet értelmezni a főutak ill. a mellékutak esetében

13.

minden körzetre (településre) vizsgálni kell, ahol a hatás jelentős.

14.

Amennyiben pl. nagy forgalmú nagyobb hosszúságú (pl. 100 km) úthálózati elem vizsgálatáról van szó, indokolt a jelentős

eljutási idő-rövidülés hatását a közvetlen hatásterületen kívüli térségekre, városokra is kiterjeszteni. 15.

Szintetikus makrogazdasági fajlagos mutatók (GDP/fő, GVA/fő) segítségével történjen-e elsősorban a közvetlen hatásterületen

jelentkező gazdasági fejlődés számszerűsítése? 16.

A GDP legyen-e ez a mutató általános ismertsége okán, vagy a GVA, ami a költség-haszon vizsgálatok filozófiájához

jobban illik és kb. 15%-kal kisebb az előbbinél?

2/6

Tervezési útmutató kidolgozása a külső gazdasági és környezeti hatások értékelésére az úthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatában – A Szakértő Bizottság I. ülésén eldöntendő kérdések

Helyes-e az a kiindulás, miszerint a vizsgált körzet GDP többlete jellemzően összefügg a következő változókkal: 17. 18. 19.

az adott településen prognosztizálható többlet gazdaságfejlődés arányos az ott létrejött elérhetőség-javulással, az elérhetőség javulása a legfontosabb együttműködések viszonylatában fontos, az adott település gazdasági potenciálja (tehát nem a GDP többlet!) az osztrák határtól való távolsággal (lényegében) fordítottan

arányos, 20. 21.

A vizsgált körzet GDP többlete arányos az EU viszonylatában létrejövő elérhetőség javulással. Az elérhetőség javulása fontos a legjelentősebb gazdasági kapcsolatok mindegyikében – nem csak egy (pl. EU), vagy öt

(közigazgatási hierarchia szerinti) viszonylatban – és kitüntetetten az EU irányában. 22.

az elérhetőség javulása a legfontosabb együttműködések viszonylatában fontos.

a.

a közigazgatási hierarchia szerinti település-kategorizálás (súlyozás) figyelembe vételével,

b.

a gazdasági kapcsolatok számított intenzitásának (súlyozott) figyelembe vételével.

23.

Ez az intenzitás egyenesen arányos az együttműködő települések gazdasági potenciáljával,

24.

és fordítottan az egymástól való távolságával (pl. eljutási időben kifejezve).

25.

Az adott körzetben várható elérhetőség-javulás függ a projekt „minőségétől” (pl. „autópálya főút helyett” stb.),

26.

hosszától (5 km, 50 km),

27.

a folyosó zsúfoltságának csökkenési fokától, valamint

28.

a vizsgált körzet és a projekt-nyomvonal távolságától (a távolság differenciált figyelembe vétele célszerű),

29.

az adott körzet GDP/fő értékétől,

30.

az adott körzet GDP értékétől,

31.

emellett külön (!) a település méretétől is,

32.

útjellegtől függő pszichológiai elérhetőségtől és

33.

a térség fejlődőképességét kifejező multiplikátor – hatásfüggvény szerinti hatástól,

34.

az elérhetőség változása és a (GVA termelésének ágazati összetétele és differenciált potenciál-szorzók alapján) számított többlet

GVA-hozam összefüggése, a spanyol területfejlesztési tapasztalatok alapján a potenciál-szorzók nagyságára alapozható. 35.

A szintetikus makrogazdasági mutató számszerűsítéséhez az ismertetett három módszer közül melyik tűnik közgazdaságilag a

leginkább megalapozottnak, és a kiindulási adatok „előállíthatóságát” tekintve a leginkább megfelelőnek?

3/6

Tervezési útmutató kidolgozása a külső gazdasági és környezeti hatások értékelésére az úthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatában – A Szakértő Bizottság I. ülésén eldöntendő kérdések 35.1

KTI módszer: település szintű GDP/fő becslés, a közigazgatási hierarchia szerinti település-kategorizálás, attól függő

súlyozott elérhetőségi sebességgel lineárisan és az osztrák határtól való távolsággal lényegében fordítottan arányos, degresszív szorzó szerint változó GDP/fő; (e szorzó alapján 2014-ig az osztrák határtól még 300 km-re lévő településeken 1,2-szeres, a határ menti 50 km-es sávban pedig 1,65-szoros a GDP termelés korrekciós szorzója.) 35.2

VIA KÁRPÁTIA módszer: település szintű GDP/fő becslés, öt fokozatú településnagyság szorzótól, útjellegtől függő

pszichológiai elérhetőségtől és a térség fejlődőképességét kifejező multiplikátor –hatásfüggvény szerinti hatástól függ a település többlet GDP termelése. 35.3

ENCON-TRAFFICON módszer: kistérségi szintű GVA/fő számítás regressziós egyenlettel a SzJA alapot képező

jövedelem és a GVA/fő megyei adatok alapján, a GVA termelésének ágazati összetétele és differenciált potenciál-szorzók alapján számítja a többlet GVA-hozamot, aminél figyelembe veszi a spanyol területfejlesztési tapasztalatok alapján a potenciál-szorzók nagyságát, időbeni degresszióját. 36.

Mely módszerbe építhetők be leginkább a Ajtay úr javasolt alapelvei: az elérhetőség-javulást valamennyi jelentősen változó

települési kapcsolatra (az EU irányban és a 30 legfontosabb viszonylatban) vizsgálni kell, így az elérhetőség javulása függ a projekt hosszától, a zsúfoltság csökkenésétől és a projektnyomvonal - település távolságtól, az elérhetőség-javulás súlya függ a két település közötti kapcsolat intenzitásától (ahol az intenzitás a gazdasági potenciállal egyenes és a távolsággal fordítottan arányos)?

Mi legyen a módszerekre vonatkozó döntés menete? 37.

Meghatározott módszert kell kijelölni a meglévők közül (pl. szükség esetén szavazással)?

38.

A módszer legfontosabb elveit kell egyelőre rögzíteni?

39.

A foglalkoztatottságra (munkanélküliségre) gyakorolt hatás számszerűsítése után kapott eredmény hozzáadható-e a

szintetikus mutató (GDP/GVA) alapján számított hatáshoz a hatékonysági mutatók számításakor? 40.

A foglalkoztatottságra (munkanélküliségre) gyakorolt hatás számításánál a KTI módszer (elérhetőségi sebesség, jelenlegi

munkanélküliségi és keresőképes lakossági arány, egy főre eső munkanélküli foglalkoztatottá tételének állami költség-megtakarítása, többlet bevétele), vagy a TERRA módszer (nyugati határtól való eljutási idő és munkanélküliség regressziós összefüggése) használata előnyösebb? 41.

Az elvándorlásra gyakorolt hatás számszerűsítése után kapott eredmény hozzáadható-e a szintetikus mutató (GDP/GVA) alapján

számított hatáshoz a hatékonysági mutatók számításakor? 42.

A külföldi többlet tőkebefektetésre gyakorolt hatás és az árbevételi többlet számszerűsítése után kapott eredmény hozzáadható-e a

szintetikus mutató (GDP/GVA) alapján számított hatáshoz a hatékonysági mutatók számításakor? 43.

A SzJA alapot képező jövedelemre gyakorolt hatás számszerűsítése után kapott eredmény hozzáadható-e a szintetikus mutató

(GDP/GVA) alapján számított hatáshoz a hatékonysági mutatók számításakor? C)

A környezeti hatások vizsgálatának sajátos kérdései:

44.

Indokolt-e (ill. adatokkal alátámasztható-e) a vizsgálati hatásterületnek a környezeti hatásvizsgálatokban alkalmazott

hatásterülethez képest történő megnövelése a végett, hogy a település mellett (pl 300 és 500 m-re vezetett) elkerülő nyomvonal-változatok (hatásai) pontos összevetésére ebből a szempontból is lehetőség legyen?

4/6

Tervezési útmutató kidolgozása a külső gazdasági és környezeti hatások értékelésére az úthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatában – A Szakértő Bizottság I. ülésén eldöntendő kérdések 45.

Jav. Határértékek, fajlagos monetáris értékek:

1.

Zajterhelés:

-

EWS ⇒ WLTa = WLN a = 13 eFt/(LEG év) (2000. évi áron)

-

KTI ⇒ 12 eFt/lakás

2. -

Légszennyezés: EWS ⇒ WS vegetáció = 260 000 Ft/t NOx (A)

WS ember, építmény = 7 200 000 Ft/(SEG év) (2000. évi áron) -

KTI ⇒

helyi hatásoknál lakott területen:

helyi hatásoknál külterületen:

4 EURO (510 Ft/kg)

globális hatásoknál: 3. 4. -

6 EURO (750 Ft)/kg

890 Ft/1 000 kg Klímaterhelés:

EWS ⇒ WC = 27 500 Ft/t CO2 (2000. évi áron) Az utak elválasztó hatása: EWS ⇒

WZ = 9,50 DM/várt h (1997. évi áron) ⇒ az egyéb fajlagos költségek esetében alkalmazott

átváltási arányt figyelembe véve ez 1453 Ft/várt h értékre adódik 2000. évi áron 5.

Vízvédelem:

-

KTI ⇒

-

Ne kerüljön sor külön számítására, a műszaki megoldás költsége a beruházási költségben figyelembe van

alappont érték: 19,5 eFt/év

véve. 6.

Talajvédelem:

-

KTI ⇒

-

Ne kerüljön sor külön számítására, a műszaki megoldás költsége a beruházási költségben figyelembe van

alappont érték: 36 eFt/év

véve. 7.

Természetvédelem:

-

KTI ⇒

-

Ne kerüljön sor külön számítására, a hatás értékelése verbálisan történik, ill. a műszaki megoldás költsége

alappont érték: 112 eFt/év

(pl. vadátjáró, erdőtelepítés) a hatóság előírása alapján a beruházási költségben figyelembe van véve. 8.

Az épített környezet védelme:

-

KTI ⇒

-

Ne kerüljön sor külön számítására, a hatás értékelése verbálisan történik, ill. a műszaki megoldás költsége

alappont érték: 160 eFt/év

(pl. vadátjáró, erdőtelepítés) a hatóság előírása alapján a beruházási költségben figyelembe van véve. 46.

A nem pontosan számszerűsíthető (pl. a vízre, a természetre gyakorolt pl. KTI pontozásos elven számított) hatásokat be kell-e

építeni a hatékonysági mutatóba, vagy kiegészítő információként használandó? 47.

A vegetációra, ill. az épített környezetre gyakorolt levegőszennyezés hatását nem célszerűbb-e az EWS módszer alapján

számítani, mint a KTI pontozáson alapuló módszerével?

5/6

Tervezési útmutató kidolgozása a külső gazdasági és környezeti hatások értékelésére az úthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatában – A Szakértő Bizottság I. ülésén eldöntendő kérdések 48.

A levegőszennyezés és a zaj környezeti hatásának monetarizálásakor érdemes-e az ENT módszert követni (hazai egészségügyi

fajlagos ráfordítások, károk és nemzetközi mortalitási, morbiditási mutatók használata), mint az egyszerűbbnek tűnő, KTI által ajánlott módszert? 49.

A zajterhelési- és légszennyezési károsanyag terhelési szintek számítása a hatályos magyar útügyi műszaki előírások szerint (lásd

az előkészítő anyagban jelzett kilenc szabvány alapján) történjék (1), vagy egyszerűsített (pl. KTI, EWS, vagy hasonló) módszerrel (2)? 50.

Az utak elválasztó hatásaként az EWS-nek a gyalogos időveszteségre vonatkozó javaslatát célszerű-e figyelembe venni?

6/6