"Az én gazdagságom az iskola" (Gárdonyi Géza) PEDAGÓGIAI PROGRAM. GYŐRI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA március

"Az én gazdagságom az iskola" (Gárdonyi Géza)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

GYŐRI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. március

GYŐRI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETŐ ................................................................................................................. 6

2.

AZ ISKOLA nevelési programja ................................................................................. 9 2.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, feladatai, pedagógiai értékei,

céljai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................. 9 2.1.1.

Alapelvek és feladatok............................................................................................................ 9

2.1.2.

Pedagógiai értékei................................................................................................................. 10

2.1.3.

Céljai .................................................................................................................................... 11

2.1.4.

Eljárások, módszerek ............................................................................................................ 12

2.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 13

2.2.1.

Az általános nevelőtevékenység területén: ........................................................................... 14

2.2.2.

A didaktika és tantárgy pedagógia területén ......................................................................... 14

2.2.3.

A pedagógus szakma gyakorlatának területén ...................................................................... 14

2.3.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................... 15

2.3.1.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................................................... 16

2.3.2.

Egészségnevelési feladatok .................................................................................................. 19

2.4.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok ..................................................................................................................................... 21 2.5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladata................................................................................................................. 22 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában ........................ 22

2.5.1.

2.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje 27 2.6.1.

Sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának biztosítása: ...................................................... 27

2.6.2.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók foglalkoztatása ........ 28

2.6.3.

A kiemelten tehetséges tanulófoglalkoztatása, a képesség kibontakoztatását segítő

tevékenységek ....................................................................................................................................... 29 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, segítése ............................................... 31

2.6.4.

2.7.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje ................................................................................................................ 34 2.8.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának

formái 35 2.8.1.

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ...................................... 36

2 oldal


2.8.2.

Szülői részvétel ..................................................................................................................... 37

2.8.3.

Kapcsolat az intézmény partnereivel .................................................................................... 38

2.9.

Tanulmányok alatti vizsgák szabályai: javítóvizsga, osztályozóvizsga .................. 39

2.9.1.

Vizsgakötelezettség .............................................................................................................. 39

2.9.2.

Vizsgaidőszak ....................................................................................................................... 39

2.9.3.

A vizsga körülményei ........................................................................................................... 40

2.9.4.

A vizsgák követelményrendszere, értékelése ....................................................................... 40

2.10.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai ....................................................................... 40

2.10.1.

2.11.

Tanulói jogviszony, átjárhatóság .......................................................................................... 42

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ...... 43

2.11.1.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok ........... 43

2.11.2.

Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: ............................................... 45

2.12.

Helyi tanterv................................................................................................................ 45

2.12.1.

A választott kerettanterv ....................................................................................................... 45

2.12.2.

Tantárgyi órák, tervezhető és választható órák 2013/2014 tanévre az 1-8. évfolyamon ...... 64

2.12.3.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elveit ........................................................................................................................... 66 2.12.4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályait................................................................................................................................ 68 2.12.5.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ....................................... 70

2.12.6.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás

szabályai 70

2.13.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ......................................................................... 73 2.13.1.

Értékelési rendszerünk alapelvei: ......................................................................................... 74

2.13.2.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai és értékelése ........................... 74

2.13.3.

Képességmérés, eredménymérés, hatásvizsgálat .................................................................. 77

2.13.4.

Értékelési rendszerünk alapelvei: ......................................................................................... 78

2.13.5.

Tanulóink munkájának értékelése: ....................................................................................... 78

2.13.6.

A magatartás és szorgalom értékelése .................................................................................. 85

2.14.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei................................ 86

2.15.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................. 86

2.16.

Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei ........................................................ 87

2.16.1.

Egészségnevelési elvek ......................................................................................................... 87

2.16.2.

Környezeti nevelési elvek ..................................................................................................... 95

3 oldal


2.17.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................... 111

2.17.1.

Esélyegyenlőségi célkitűzések ............................................................................................ 111

2.17.2.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................... 112

2.17.3.

Az iskola gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége ............... 113

2.18.

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ..................................................................... 115 2.18.1.

A tanulók jutalmazása, elmarasztalása ............................................................................... 115

2.18.2.

A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek . 115

2.19.

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ..................................... 116

2.20.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai szükség esetén

különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel ................................................................................................................. 119 2.20.1.

Az átvétel eljárásrendje: ..................................................................................................... 119

2.20.2.

Mentesítések ....................................................................................................................... 120

2.21.

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ..................................... 120

2.21.1.

Az iskola képzési rendszere ................................................................................................ 120

2.21.2.

A program jellegzetességei ................................................................................................. 121

2.21.3.

A program szervezeti rendszere .......................................................................................... 121

2.21.4.

A program tartalmi vonatkozásai ........................................................................................ 122

2.22.

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek

számonkérésének rendje, az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ......................................................... 126

3.

2.22.1.

Írásbeli beszámoltatás ......................................................................................................... 126

2.22.2.

Házi feladatok ..................................................................................................................... 127

Kiegészítés ................................................................................................................ 129 3.1.

4.

Az iskola élet és munkarendje ................................................................................. 129

3.1.1.

Általános munkarend .......................................................................................................... 129

3.1.2.

Az iskola programján kívüli, a fenntartó által nem finanszírozott foglalkozások ............... 130

3.1.3.

Iskolai szolgáltatások .......................................................................................................... 130

3.2.

Hagyományok ........................................................................................................... 134

3.3.

Feltételek.................................................................................................................... 137

3.3.1.

Tárgyi, infrastrukturális feltételek ...................................................................................... 137

3.3.2.

Szakmai személyi feltételek ............................................................................................... 138

LEGITIMÁCIÓ ....................................................................................................... 139

4 oldal


5.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA ...................... 140

5 oldal


1.

BEVEZETŐ

Az 1921-ben alapított Gárdonyi Géza Általános Iskola fennállása és munkálkodása óta rangos elismerést és tekintélyt szerzett városunkban. Pedagógusainak igaz hite és reménye éltette, gárdonyi lámpása és fénye világította számára az utat a legnehezebb körülmények között. Hosszú évtizedek kemény és áldozatos, fáradhatatlan munkája nyomán mindenkor otthona tudott lenni a tudásnak és a művelődésnek, gyarapította a kultúrát, gondozta a lélek világát. Múltjának folytonosságát megőrizve, a jövőt alapozva gazdagítja a mindenkori jelent. A magas színvonalú fejlesztő tevékenységet végző pedagógusainak munkája nyomán kiváló eredményeket elért diákok végeztek és tanulnak ma is az intézményben. "Mi vagyunk a művelődés emelői, a mi fáklyánk hinti a szellemi világosság első sugarait, mi neveljük az embert emberré és hazafivá." (Gárdonyi Géza) Iskolánk nagy múltú intézmény. Gárdonyi Géza nevét 1924-ben vette fel. A nagy író személyiségéhez kötődő, igaz magyarságot sugárzó szellem az iskola nevelőmunkájában nagyjelentőségű, elemei a sajátos hagyományrendszerben is megragadhatók: Gárdonyi napok, megemlékezések, vetélkedők, rendezvények, stb. Az idők folyamán a formák ugyan változtak, az iskolatudatot, hazatudatot és nemzeti identitást erősítő tartalom azonban sajátos, gárdonyis szellemet alakított ki, mely generációkon át összenőtt az iskolával. A gárdonyis szellem összetart, védelmet és biztonságot nyújt, nyitottságot érzékeltet, jövőbe mutatóan bíztat és lelkesít. Gárdonyi Géza az iskola gazdagságát annak, szellemiségében "lelkében" látta. Iskolanévadónk tiszteletével,

nemes

tanítását,

megbecsülésével,

a

múltunk

értékeinek,

jelenbeli

lehetőségek

pedagógiai jövőt

törekvéseinek

alapozó

értelmes

felhasználásával kívánjuk mindenkor megvalósítani. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a szülői házzal történő együttműködésre, sikereink egyik forrása,

hogy

közösen

tevékenykedünk

a

felnövekvő

nemzedék

érték-

és

normarendszerének kialakításán. Jelenleg az iskolának 26 osztályában 704 tanuló végzi tanulmányait. Egyik legfontosabb célunk az, hogy a Gárdonyiban végzett diákok az alapvető tantárgyi tudáson túl a legkorszerűbb informatikai ismeretek és egy idegen nyelv szilárd alapjaival is rendelkezzenek. Kiemelt fontosságú részképesség- és személyiségfejlesztés: a nyelvi 6 oldal


kommunikáció és az információs műveletekkel összefüggő képességek fejlesztése, a logika és gondolkodás fejlesztése, a kreatív alkotó személyiség megalapozása. Alapvető feladatnak tekintjük a gyerekek tehetségének kibontakoztatását, tanulásának minőségi fejlesztését, a pedagógiai program és a tanterv hatékony és sikeres megvalósítását, folyamatos megújítását, fejlesztését. Sokszínű és sokrétű foglakoztatást biztosítunk a kötelező órák keretében kiegészítő tartalommal, a nem kötelező órákon speciális programokkal, a szabadidős sávban sajátos technikák megtanításával és gyakorlásával. Az alapképzésen túl a napközis ellátás keretében szakszerű és ingyenes differenciált foglalkozásokat biztosítunk. Az iskola 1989-ben indította el helyi kezdeményezésre tehetségfejlesztő programját. Az 1992/93-as tanévtől évfolyamonként csak 1-1 osztályban a matematika órán kívül heti 1 órában logika órákon fejlesztjük tanulóink problémamegoldó gondolkodási képességét. Ezeknek az óráknak a népszerűségét bizonyította az is, hogy szülői kérésre 1997-től minden alsó tagozatos osztályban, a felső tagozaton kezdetben évfolyamonként egy, később pedig az 5. és 6. évfolyamon minden osztályban logika órákon fejlesztjük tanulóik logikai képességét. Hagyománnyá vált iskolánkban, hogy az iskola névadójának Gárdonyi Géza halálának évfordulóján Gárdonyi meseismerő, mesemondó és idegen nyelvi versenyeket rendezünk 1997-től. 2002-től szervezzük meg népszerű Országos logikaversenyünket. Az iskola nemcsak a tanulás, hanem a sport tekintetében is gazdag és sikeres múltra tekinthet vissza. Jelentős nemzetközi sikerekkel, nagy hagyománnyal rendelkezünk a kézilabda sportágban, az 1970-es évek vége óta a győri kézilabdázás egyik utánpótlás fellegvára vagyunk. Számos országos döntős helyezést tudhatunk magunkénak. Az iskola 2010 májusától regisztrált Tehetségpont. A Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola hagyományokra épülő képzési profilja: A rendszerbe foglalt helyi tehetségfejlesztés. A helyi program keretében diákjaink sokszínű és sokrétű foglalkoztatását tűztük ki célul, a tanulói érdeklődés és hajlam minél teljesebb felismerése, a képességek egészséges ütemű és megfelelő minőségű fejlesztése érdekében.

7 oldal


Olyan modellt építünk, mely a közoktatás keretében kedvező feltételek között gazdaságosan,

az

egyénre

figyelő

pedagógiával

szolgálja

a

diákok

hatékony

képességfejlesztését, folyamatos és szükségszerű lehetőséget nyújt a pedagógusok szakmafejlesztő munkájához. Célkitűzéseinknek megfelelően helyi tantervünkben különös fontosságot tulajdonítunk azon kompetenciák kifejlesztésének, amelyek segítségével információ-gazdag világunkban diákjaink képesek lesznek a személyi fejlődésüket elősegítő helyes válaszadásra. Ennek érdekében helyi képességfejlesztő rendszerünkben: KIEMELT FONTOSSÁGÚ PEDAGÓGIAI FELADAT: az információk megszerzéséhez,

az információk az információk feldolgozásához, felhasználásához szükséges kompetenciák megtanítása.

KIEMELT FONTOSSÁGÚ RÉSZKÉPESSÉG- ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS: a nyelvi kommunikáció és az információs műveletekkel összefüggő képességek fejlesztése

a logika és gondolkodás fejlesztése

a kreatív alkotó személyiség megalapozása

KIEMELT MŰVELTSÉGI TARTALOM: verbális kommunikáció idegen nyelv informatikai ismeretek és műveletek

matematikai logika

a művelődés igényű életmódkultúra

A sokszínű és sokrétű foglakoztatást - A kötelező órák keretében kiegészítő tartalommal, - A nem kötelező órákon speciális programokkal, - A szabadidős sávban sajátos technikák megtanításával és az egészséges életmód szokásainak gyakorlásával biztosítjuk - A pedagógusok szakmafejlesztő munkáját: Szakmai célpályázatok kiírásával A szervezett tanulás és továbbképzés támogatásával ösztönözzük.

8 oldal


2.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1.

Az

iskolában

folyó

nevelő-oktató

munka

alapelvei,

feladatai, pedagógiai értékei, céljai, eszközei, eljárásai Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra.

2.1.1. Alapelvek és feladatok  Modernizációra törekvő társadalomban élünk. Ebben az összefüggésben az iskola alapfeladatának tekintjük azoknak a képességrendszereknek a kifejlesztését, amelyek révén diákjaink a különféle társadalmi interakciókban hatékonyan, alkotó módon és szocializáltan tudnak részt venni. Fő hangsúllyal kezeljük a széles értelemben vett tanulást, az önfejlesztést, az alkotó kapcsolatokat segítő képességrendszerek fejlesztését.  A képességfejlesztést összetett (komplex) folyamatként értelmezzük, amelyben a tananyag tevékenységrendszer. A képességfejlesztés folyamatát a tevékenységrendszer szintjei alapján differenciáljuk. A fejlesztés feltételeként a minimális kompetenciát tekintjük, melyet a tanuló eszközként használ. A minimális kompetenciát tantárgyközi képességek alkotják. ilyenek például bizonyos művészetek és a belőlük felépülő technikák (olvasás, írás, szövegértés, szövegalkotás technikája, logikai képességet realizáló műveletek) Ehhez kapcsolódik a beállítódás, attitűd, motiváció stb., mint a folyamat nélkülözhetetlen eleme. A minimális kompetencián túl a gazdag tevékenységrendszer kialakítása biztosítja a hatékony fejlesztést.  A tevékenységrendszer összetettségének (komplexitásának) növelésére irányuló építkezés a nevelést a megszokottól eltérően más szemlélettel közelíti meg. Az értékek áthagyományozására való törekvés helyett az értékek úgy jelennek meg, mint a problémákkal

valófoglalkozás:

az

értékek

tevékenykedtetés.

9 oldal

közötti

választással

kapcsolatos


Az újszerű képességeket (kreativitás, empátia, sokoldalú önkifejezés, információkezelés és szerzés) erősítő személyiségfejlesztést specifikus célrendszerek elérésén keresztül közelítjük meg.

2.1.2. Pedagógiai értékei 2.1.2.1.Az emberi magatartás általános értékei Az iskola: 

értékrendjében emberközpontú, humanista;



tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén,a



másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés;



értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az



innovativítást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket.



tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek.

2.1.2.2. A helyi értékek meghatározása 

Alapvető feladatunknak tekintjük a gyerekek tehetségének kibontakoztatását, tanulásának minőségi fejlesztését, a pedagógiai program és a tanterv hatékony és sikeres megvalósítását.



A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét kívánjuk biztosítani diákjaink számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket.



Az iskolai munka folyamán a nevelői szerep alkotó jellegét hangsúlyozzuk, amely az adott szituációban eredetiséget, kreativitást kíván. Elvekben egységességre, megoldási módokban az adott szituációtól függő sokszínűségre törekszünk.



Mind a „szabadon engedést”, mind az „abszolút érvényű merev nevelést” szélsőséges nevelési módszernek tekintjük. Nézetünk szerint minden pedagógiai döntésnél a körülmények sokaságát kell figyelembe venni.

10 oldal




Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a felelősségérzet irányítja, elismerjük az egyén jogait, és kiemeljük a szociális érzékenység és tudás fontosságát.



A közösségi viselkedésrend keretei között az egyének sokoldalú kibontakoztatására törekszünk, felelős feladat és tevékenységrendszer biztosításával.



Az

egyén

és

közösség

viszonylatában

kiemelten

építünk

az

iskola

tevékenységrendszere mentén szerveződő kiscsoportok sajátos személyiségfejlesztő hatásaira. 

Kialakítjuk és fenntartjuk a tanuláshoz szükséges szakmai feltételeket.



A tudatos pozitív érzelmeket keltő, személyiséget bátorító nevelői attitűdöt hangsúlyozzuk. Elítéljük a következetlen, sablonosan cselekvő, kategorizáló nevelői magatartást.



Az iskola életének és munkájának minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk.

2.1.3. Céljai 

Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat.



Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté



A nevelés-oktatás során feladatunk kialakítani tanulóinkban a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: o nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk o az emberiség közös értékei o a demokrácia értékei o európai, humán, illetve transzcendentális értékek



A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő

11 oldal


tevékenységi

formák

gyakoroltatását.

Törekszünk

a

nemkívánatos

tanulói

megnyilvánulások leépítésére. 

Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra.



Segítjük diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.

2.1.4. Eljárások, módszerek A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: 

az oktatás valamennyi módszere



meggyőzés



minta



példa



példakép



példakövetés



eszménykép



bírálat



önbírálat



beszélgetés



felvilágosítás



tudatosítás



előadás



vita



beszámoló

A tevékenység megszervezésének módszerei: 

követelés



megbízás



ellenőrzés



értékelés



játékos módszerek



gyakorlás 12 oldal


A magatartásra ható módszerek:

2.2.



ösztönző módszerek



ígéret



helyeslés



bíztatás



elismerés



dicséret

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg: 

A NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása



Valamint az ezekre épülő differenciálás.

E két fő feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel - szervezeti ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata 

adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának,



fejlessze: -

a tanulók önismeretét,

-

együttműködési készségüket, 13 oldal


-

eddze akaratukat

-

járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

2.2.1. Az általános nevelőtevékenység területén: 

A magyar nemzeti kultúra és értéktár megismerése, védelme, megőrzése és továbbfejlesztése érdekében kifejtett nevelési tevékenység. A megvalósítást célzó képességfejlesztési és nevelési programok kidolgozása az adott közösségben: osztályközösség, képzési csoport, diákönkormányzat, tagozat, iskolai közösség.



Az egészséges iskolatudat és kötődés erősítése, hagyományápolás, a nevelési bázis szélesítése az egykori gárdonyisok közreműködésével.



A diákok sokoldalú önkifejezésének megvalósítása, a kiemelkedő teljesítményt és tárgyi produktumok (alkotások) létrehozását segítő pedagógiai tevékenység.

2.2.2. A didaktika és tantárgy pedagógia területén 

A kerettanterv bevezetésével összefüggő tartalmi és módszertani változások.

A képességfejlesztő gyakorlati munka erősítése a következő területeken: 

A tanulók felkészültsége szerinti differenciált munkáltatás az iskolai foglalkozásokon.



A kreatív (alkotó) technikák, a problémamegoldó gyakorlati munka előtérbe helyezése.



A diákok önálló tanulási képességének javítása.



A gyermeki személyiség lehetőségei szerinti teljesítményszint magasabb minőségű megvalósítása.

2.2.3. A pedagógus szakma gyakorlatának területén 

A modernizációs pedagógiai folyamatokkal kapcsolatos információs (értesülési) látókör és készség fejlesztése.



A korszerűen értelmezett pedagógusi munka, magatartás és szemlélet tudatos művelése,

kiteljesítése

a

tantestületben,

követelmény

teljesítményszint,

szakmafejlesztés. 

A pedagógiai együttmunkálkodásban rejlő szakmai lehetőségek, szakmai figyelmesség egymás munkája iránt, nyitottság, reális (valóságos) értékrend képviselete.

14 oldal




Az iskolai méretű gondolkodás megvalósítása (az érdekek reális összehangolása, a konfliktusok előrevivő megoldása).

2.3.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Elsődleges prevenció Az iskolának jelentős szerepe van a betegség első megjelenésének megakadályozásában, illetve az egészség megőrzésében. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez szükség van arra, hogy értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, szilárdak legyenek az ezzel kapcsolatos beállítódások, amelyeket konkrét tevékenységek alapozzanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe és az összes tevékenységébe be kell épülni, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál a következő területekre kell hangsúlyt fektetni: Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. Étkezés és táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe. A szabadidő aktív eltöltése: a természethez való viszony jelentősége. Egészséges testtartás és a mindennapos testmozgás. A személyi higiéné. A lelki egyensúly megteremtése. A személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete. A harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása. Családtervezési módszerek. Az egészséges és biztonságos környezet kialakítása. Az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. Járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósulása. Másodlagos prevenció Iskolánk közvetlen munkakapcsolatot ápol az iskolaorvossal és a védőnővel, akiknek feladatkörébe tartozik az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatok 15 oldal


és védőoltások elvégzése. A leggyakrabban előforduló betegségek a gerinc deformitás, obesitás, érzékszervi elváltozások, látás- és halláskárosodás. Alapvető feladat a kiszűrt betegségek és elváltozások gyógyítása érdekében megfogalmazott orvosi utasítások konzekvens betartása (gyógytestnevelés, gyógytorna, gyógyúszás, diéta).

2.3.1. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Nyújtsunk az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismereteket, mutassuk be a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket. Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással,

segítséggel,

példamutatással.

Nélkülözhetetlen

az

egészségvédelmi

szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. Segítsük mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és helyes döntések megvalósításában. Kiemelt feladatunk, hogy a gyerekeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljük. A napközis tevékenységek során, biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a délelőtti megterhelő tanulás után 1 - 1 órát szabad levegőn töltsenek gyermekeink, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő mozgással és játékkal. Fordítsunk figyelmet a helyes napirend és heti rend kialakítására.

2.3.1.1. Az egészséges táplálkozásra nevelés feladatai Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezés fontosságának ismertetése. 16 oldal


Kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés az étkezések rendjének kialakítása. El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek. Az étkezést biztosító konyha az életkornak, gyermekélelmezési normáknak megfelelően állítsa össze az étrendet. Az egyes beteg gyermekek külön étkeztetésének a megoldása. Egy akció keretében tanulóinknak napi 1 darab almát biztosítunk. Szorgalmazzuk a szemléletváltást az iskolai büfé kínálatában; lehetőséget kell biztosítanunk a gyermekeknek, hogy az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő élelmet is meg tudják vásárolni: joghurt, kefir, müzli… El kell érnünk, hogy a tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen: helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben fogyasszanak egészségtelen dolgokat: chips, cola, cukros üdítő.

2.3.1.2. Mindennapos mozgás lehetőségének megteremtése A mindennapos testnevelés bevezetése nem érinti jelenleg az összes évfolyamot. Így ezeknél az évfolyamoknál a heti 3 testnevelés óra keretében figyelmet fordítunk az elemi mozgások

és

játékok

tanítására,

gyakorlására,

amelyek

egyrészt

sokoldalú

mozgástapasztalatot biztosítanak ügyességük fejlesztésére, ugyanakkor hozzájárulnak fizikai képességeik életkoruknak megfelelő fejlesztéséhez az egészséges életmód szokásainak megalapozásához, mozgásigényük felkeltéséhez, kielégítésükhöz és a sport megszeretetéséhez. Fejlesztjük térbeli tájékozódó képességüket, egyensúlyérzéküket. Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. Az óra eleji bemelegítés 10 perce kiválóan alkalmas a tartásjavító torna beiktatására. Órarendbe iktatott gyógytestnevelés foglalkozások biztosítása saját, megfelelő képesítéssel rendelkező kollégáink irányításával. Megalapozzuk az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás szokásainak igényét. Az órák szervezésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulóknak sikerélménye legyen, így a mozgást örömmel végezzék. Testnevelés órákon - lúdtalpas tanulóink magas létszáma miatt - elengedhetetlen a speciális gyakorlatok végzése.

17 oldal


A heti 3 testnevelés órán felül a gyerekek életkorának és érdeklődési körének megfelelő mozgáslehetőségeket biztosításával teremtünk lehetőséget a „mindennapos testnevelésre”: Kézilabda: képzés, versenyeztetés alapfoktól igazolt sportolói státuszig Labdarúgás Asztalitenisz: fakultatív lehetőség az iskolaudvar 3 db ping-pong asztalán, egyéni bajnokság Játékos testmozgás a napköziben Úszás: úszó tanfolyam a 2. évfolyam számára Korcsolyázás: műjégpálya látogatások osztálykeretben Adott sportágban tehetséges tanulók felkészítése és versenyeztetése Osztálybajnokságok labdarúgás, kosárlabda és terem hoki sportágakban Túrák, kirándulások Erdei iskola sportprogramjai Nyári sport napközi Vándortáborok, kézilabdás tábor, alsós napközis tábor

2.3.1.3. Személyi higiéné Tisztálkodás igényének kialakítása. Helyes fogápolási technika elsajátítása Fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén tanulóink fogászati kezelése. A ruházat tisztántartásának igényének kialakítása. Az időjárásnak, évszaknak, napszaknak megfelelő öltözködési szokás kialakítása. Az egészséges életmód elemi ismereteinek és helyes szokásainak megismertetése és gyakorlása. A gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozásának elemi szabályainak betartatása. A káros élvezeti szerek (cigaretta, alkohol, kábítószerek) veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismertetése. Szükség

esetén

egészségügyi

szolgáltatások

iskolaorvos…)

18 oldal

igénybevétele.

(fogorvos,

védőnő,


2.3.1.4. Mentális egészség A tanuló beilleszkedését segítő tevékenység az iskolai környezetbe az iskolai hagyományok felhasználásával és a diákönkormányzat közreműködésével. Humánus, kellemes iskolai légkör fenntartása. A megelőzés szempontjaira való összpontosítás. Az oktató- és nevelőmunka során tanulóink megóvása a stressztől, monotóniától, szellemi túlterheléstől. A lelkileg egészséges tanulók épségének megőrzése. Fokozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése - csonka családban élők, testi fogyatékosok, zaklatásnak, erőszaknak kitett gyerekek - és folyamatos segítése. A lelkileg sérült tanulóknak megfelelő segítségnyújtás - szakemberek bevonásával - újabb sérülésének megelőzése. Az egyén szintjén történő beavatkozási lehetőségek kiegészítése a különböző társas formációk (csoport, szervezet) szintjén való beavatkozással, a közvetlen befolyásolási módok kiegészítése közvetett befolyásolási módokkal. Megfelelő felvilágosítás az egészségkárosító szerekről és ezek hatásairól. Mintaadás a szabadidő helyes, kulturált eltöltéséhez.

2.3.1.5. Szexuális felvilágosítás Fel kell mérni a tanulók ismereteit a szexualitás témakörében. Ismeretnyújtás a szex emberi életben betöltött szerepéről. A tanulók tájékoztatása a nemi úton terjedő betegségekről, ezek megelőzési lehetőségeiről, valamint a betegségek következményeiről. A fogamzásgátló módszerek megismertetése. Szexuálhigiénia

2.3.2. Egészségnevelési feladatok 2.3.2.1.Az egészségfejlesztés iskolai folyamata tanórákon: Alsó tagozat: 

az

önellátással

kapcsolatos

aktuális

feladatok

osztályfőnöki,

testnevelés,

környezetismeret órán: évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés; rendszeres és alapos tisztálkodás; egészséges és kulturált étkezés; 19 oldal




a testi felépítés megerősítése testnevelés órán, sportkörön: kielégítő alvás és fizikai aktivitás szerepe; az egészséges test fontosságának felismerése; a testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés);



családi életre nevelés magyar irodalom és környezetismeret órán: empatikus készségek fejlesztése; toleranciára nevelés.

Felső tagozat: 

a kulturált megjelenés összetevőinek megbeszélése osztályfőnöki órán: helyes testápolás; egészséges táplálkozás;



a serdülőkorral járó változásokra való felkészülés osztályfőnöki, természetismeret, biológia, testnevelés órán: mozgáskultúra fejlesztése; fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése; serdülőkori változások megismerése;



segítségnyújtási

képességek

fejlesztése

osztályfőnöki

és

biológia

órán:

elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása; egyszerűbb betegségek felismerése; önismeret fejlesztése.

2.3.2.2. Tanórán kívüli tevékenységek A napjuk nagy részét az iskolában töltik a gyermekek, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, regenerálódásra. Intellektuális képességeik mellett, arányosan fejlesztjük a tanulók egyéb képességeit és kreativitását. Választható tevékenységek révén biztosítjuk gyermekeink sokoldalú fejlődését, mivel a szabadidő töltési szokások döntően ebben a korban alakulnak ki. Ahhoz, hogy a szabadidő tartalmas eltöltésére készítsük fel őket, sokfajta szabadidős tevékenységek kínálunk számukra. Figyelembe vesszük a gyerekek életkorát, érdeklődését, nemenkénti különbségét. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások sokféle képességet fejlesszenek, lehetőséget adva arra, hogy a gyermekek minél többfajta foglalatosságot próbáljanak ki, s a választott tevékenységben elmélyülve megtalálják kikapcsolódásukat. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a tanórákon tanultakkal összhangban legyen a délutáni elfoglaltság. Fontos, hogy további művelődésre, önművelésre adjanak alkalmat, lehetőséget a délutáni szabadidős foglalkozások, például rejtvényfejtés, csillagászat, kézműves foglalkozások.

20 oldal


Figyelemmel kísérjük az egyes gyermekek választását, a tevékenységekben való aktivitásuk jellegét. Segítjük és bevonjuk a szabadidős tevékenységekbe a visszahúzódó, peremhelyzetű gyerekeket. Elvünk, hogy a nevelői irányítás közvetett módon valósuljon meg, hogy a gyermekek szabadidejükben valóban szabadnak érezzék magukat.

2.4.

A

közösségfejlesztéssel,

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével kapcsolatos feladatok - Az értékrendszer pluralitásának korát éljük. Iskolánk nyitott és befogadó a rangos értékelésre, előnyben részesíti az egészséges személyiségfejlesztést garantáló minőségeket. Nevelőmunkánkban a gazdag értékválaszték kínálatára törekszünk. - Az iskolai munka folyamán a nevelői szerep alkotó jellegét hangsúlyozzuk, amely az adott szituációban eredetiséget, kreativitást kíván. Elvekben egységességre, megoldási módokban az adott szituációtól függő sokszínűségre törekszünk. - Mind a "szabadon engedést", mind az "abszolút érvényű merev nevelést" szélsőséges nevelési módszereknek tekintjük. Nézetünk szerint minden pedagógiai döntésnél a körülmények sokaságát kell figyelembe venni. A konkrét szituáció, az előzmény, a pedagógiai viszony és számos előre nem látható körülmény szabja meg, hogy az adott esetben melyik pólus felé "húz el" a nevelői magatartás. - A közösségi viselkedésrend keretei között az egyének sokoldalú kibontakoztatására törekszünk, felelős feladat és tevékenységrendszer biztosításával. - Az egyén és közösség viszonylatában kiemelten építünk az iskola tevékenységrendszere mentén szerveződő kiscsoportok sajátos személyiségfejlesztő hatásaira, kooperativitásra. - A tudatos pozitív érzelmeket keltő, személyiséget bátorító nevelői attitűdöt hangsúlyozzuk. Elítéljük a következetlen, sablonosan cselekvő, kategorizáló nevelői magatartást.

21 oldal


2.5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata

2.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelésoktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.

2.5.1.1. Általános szabályok (A tantestület minden tagjára vonatkozó elvárások) A pedagógus munkarendje Munkarend megismerése, betartása és betartatása - A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek (a tagozatvezető) állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait – a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. - Az igazgatóhelyettesek a tanévnyitó értekezleten minden kollégával ismertetik a rá vonatkozó órarendet. - A napi helyettesítéseket az igazgatóhelyettesek lehetőleg előző nap délig, váratlan hiányzások esetében aznap 745-ig a tanári szobákban a faliújságra függesztik ki. A helyettesítésre való beosztás tudomásul vételét az érintett kolléga aláírásával köteles jelezni. - Amennyiben a pedagógus a megismert munkarendjét nem tartja be, az iskola vezetése az SzMSz rendelkezéseinek megfelelően jár el. Elérhetőségek megadása (telefonszám, e-mail cím, lakcím) - Az újonnan belépő kolléga munkába állásának első napján köteles elérhetőségeit

a

titkárságon

leadni.

Minden

pedagógus

köteles

elérhetőségeiben történt változásokat 3 munkanapon belül bejelenteni. 22 oldal

az


Az iskolába érkezés és ott tartózkodás rendje - Az órát tartó pedagógus legkésőbb 15 perccel a foglalkozások megkezdése előtt már az iskolában tartózkodik. - A tanulókat – kivétel 1 évfolyam szeptember hónapban, ahol az első órát tartó pedagógusok lemennek az osztályokért az udvarra – jó idő esetén az udvari ügyeletesek engedik fel az osztályterembe 7

45

perckor. Rossz idő esetén 7

30

perckor engedik ki az ügyeletesek a gyülekező teremből a tanulókat. - A pedagógus legkésőbb becsengetéskor már az osztályban tartózkodik, előkészül, pontosan megkezdi az óráját, kicsengetéskor pontosan befejezi azt. A tanóra közben csak nagyon indokolt esetben hagyja el a tantermet. /Pl. baleset, rosszullét, stb./ - Az első évfolyamon az osztályfőnök és az ott tanító nevelők megegyezése szerint történjék az óraközi szünetekben az osztályok átadása. Ügyelet ellátása - Az ügyeleti beosztást a pedagógusok jelentkezése alapján a tagozatvezetők véglegesítik. Az ügyeleti rendszernek áttekinthetőnek, követhetőnek kell lennie. Az ügyeletes nevelő legalább 5 perccel az ügyelet kezdete előtt megjelenik az iskolában, az óraközi szünetekben a folyosón tartózkodik, betekint az osztályokba, az öltözőkbe és a mellékhelyiségekbe. Az udvari szünetekben le- és felkíséri a tanulókat, felel a rendért, a fegyelemért. Tanulók „átadása-átvétele” - Az átadó osztályfőnökök tanévkezdés előtt közös megbeszélésen ismertetik a leendő osztályfőnökkel az osztállyal kapcsolatos tapasztalatokat, az osztály tanulóival kapcsolatos tudnivalókat.

A pedagógus: 

napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;



tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;



tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; 23 oldal




a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;



gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;



rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;



az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;



a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;



az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani;



a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, érhet el;



fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;



biztosítja tanulói

számára, hogy nyugodt

légkörben, türelmes,

elfogadó

környezetben fejlődjenek; 

feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;



tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;



különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;



a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;



a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;

24 oldal




a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;



a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli;



megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor;



az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;



foglakozásain

optimálisan

felhasználja

a

rendelkezésére

álló

szemléltető

eszközöket; 

állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

2.5.1.2.Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében

szerepet

játszó

nevelési

tartalmak,

témakörök

feldolgozására.

Az

osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak. Az osztályfőnök célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is.

2.5.1.3. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői 

Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.



Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a

25 oldal


világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. 

A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.



Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).



Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.



Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.



Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

2.5.1.4. Az osztályfőnöki munkával kapcsolatos elvárások: 

az osztályfőnök ismerje az iskola céljait azok megvalósításában aktívan működjön közre



törekedjen a tanulók erkölcsi fejlődésének pedagógiai irányítására



az osztályfőnökök munkájában egységes nevelési elvek érvényesüljenek



minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti a házirendet, a tanév folyamán feladata az abban foglaltak betartatása



törekedjen az iskola normáihoz igazodó fegyelem és beszédkultúra kialakítására és annak megtartása, megtartatására



az osztályfőnöknek feladata az osztály életével kapcsolatos tevékenységek ellátása is: -

ellátja a napi aktuális feladatokat

-

balesetvédelmi oktatást tart tanév elején és minden kirándulást megelőzően

-

elkészíti az októberi statisztikát

-

pontosan, naprakészen vezeti az osztálynaplót, figyelemmel kíséri a haladási, értékelési napló- és az ellenőrzővezetést 26 oldal


-

megszervezi az osztálykirándulást / osztályrendezvényeket/ részt vesz az erdei iskolában

-

szülői értekezletek tart

2.6.

A

kiemelt

figyelmet

igénylő

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő tanuló a különleges bánásmódot igénylő tanuló: -

a sajátos nevelési igényű tanuló,

-

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló,

-

a kiemelten tehetséges tanuló, valamint

-

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

2.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának biztosítása: 

mozgássérült tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása,



érzékszervi fogyatékos (hallás- és látássérült) tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása,



beszédfogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása,



tanulásban akadályozott, (enyhe fokban értelmi sérült) gyermekek integrált nevelése-oktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása,



pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, integrált nevelése-oktatása,egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása.

Az iskola fejlesztőtevékenységének jellege: órai differenciált foglalkozás,komplex képességfejlesztés,logopédiai

terápia,gyógytestnevelés,pedagógiai

27 oldal

célú

fejlesztő


foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján. Biztosítani kell 

a különleges bánásmódot igénylőtanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását,



a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe,



a pedagógusok, a szülők és a többi tanuló felkészítését,



a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel.

Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. Részletesen: a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása mellékletben.

2.6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók foglalkoztatása Programunk szerves része és kiindulópontja a differenciált képességfejlesztés. Az óratervek készítésekor, de különösen a napközi-otthonos szabadon választható időkeretben külön figyelmet fordítottunk az elmaradók felzárkóztatására. Elképzeléseink szerint a tanulószobai foglalkozások is nagyban segítik a felső tagozatos tanulási nehézségekkel küzdő tanulók képességeinek a fejlesztését. Fel kell figyelnünk: 

az agresszív megnyilvánulásokra,



a közönyre és a passzivitásra,



az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,



a túlzott félelemre és szorongásra,



a kifejezett féltékenységre, irigységre,



a beszédzavarra,



a hirtelen romló tanulmányi eredményre.

A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása. Az időben nyújtott szakmai segítség képes a káros folyamatot megállítani. Ezért az iskolafeladatai között az 28 oldal


egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel. A korai szakaszban felismerhető tanulási rendellenességeket az olvasás, írás és számolás terén

szakemberek

bevonásával

igyekszünk

megállapítani,

és

lehetőségeinknek

megfelelően megszüntetni.

2.6.3. A kiemelten tehetséges tanulófoglalkoztatása, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

a

Képességfejlesztő rendszerünkben a hatékony tanítást, a tudat- és személyiségformálást elsősorban interaktív módszerekkel kívánjuk megvalósítani. Meggyőződésünk, hogy a folyamatos művelődés képességének és szemléletének kialakításához elsősorban olyan módszerek jöhetnek számításba, amely alkalmazásában a fejlődő személyiség önmaga formálásának aktív részese. E cél érdekében pedagógiai munkánkban gyakorta jelen vannak - a szituációs gyakorlatok, - az önismereti játékok - a szimultációs módszerek, - az ötletbörze, - a konfliktus megoldások - a tanítási - tanulási projektek, a multimédia tanulási programok. Lényegesnek és fontosnak tartjuk a helyes vitamódszer elsajátítását az egészséges kommunikáció érdekében. Arra törekszünk, hogy diákjaink egy-egy adott helyzetben kulturáltan fejtsék ki véleményüket, tudjanak érvelni, meggyőzni másokat, de képesek legyenek az értelmes kompromisszumokra is. Pedagógiai módszereink mellett a hatékony munka legfontosabb tényezőjének tekintjük a lelkesítő, ötletes, nyitott pedagógust, a szakmáját értő és szerető nevelőt. Elsődlegesen tőle függ, hogy a gyermek miként találja meg helyét és szerepét rendszerünkben. A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A tehetség, mint átlagon felüli képesség különböző

29 oldal


területeken nyilvánulhat meg: az intellektuális, a motorikus, a művészi, a vezetői képességek formájában. Feladatunk: a tehetséggondozás módszereiben célirányos tanulás-szervezésieljárások alkalmazása: 

differenciált tanulásszervezés,



kooperatív technikák,



projektmódszer,



tevékenységközpontú pedagógiák.

A tehetség kibontakoztatása érdekében végzett tevékenységek: 

a tanítási órákon differenciált foglalkozás,



egyéni bánásmód,



a tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelő szakkörök szervezése,



tanulóink részvétele vetélkedőkön, pályázatokon, tanulmányi versenyeken.

A tehetség felismerésének formái: A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük az emberekben rejlő tehetségígéretet. Sokan tartják ezt a területet a tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása körültekintő munkát kíván a szakemberektől. Az

alábbiakban

megfogalmazzuk

a

legfőbb

szempontokat

tehetségazonosítás

értelmezéséhez, ezek segítségül szolgálnak a gyakorlati munkához. A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni: ezért óvatosnak kell lennünk a „nem tehetséges gyerek” megbélyegző titulusával. A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget. A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást. A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. 30 oldal


Minél több forrásból szerzünk az azonosítandó személyre vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: 

tanár, fejlesztő szakember jellemzése,



- tesztek és felmérések,



- kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti,



- iskolapszichológusok véleménye,



- szülői jellemzés,



- tanulótársak jellemzése.

Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség.

2.6.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, segítése Az iskolába járó gyermekek egy része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások,

szülői

értekezletek,

fogadónapok,

nyílt

tanítási

napok.

A

felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha 

szórt figyelmű;

31 oldal




nehezen tud koncentrálni;



gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat;



túlmozgásos vagy túlzottan lassú;



kézügyessége fejletlen;



lassan vált át egyik feladatról a másikra;



olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak;



a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel



valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.

A felzárkóztatás célja  A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.  Készségek, képességek fejlesztése.  A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.  Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.  Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.  Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következőkben: 

az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége),



olvasás-írás és a számolás zavara,



mozgáskoordináció zavara, 32 oldal




kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság,



ritmusérzék fejletlensége,



a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége,



a tartós figyelem hiánya.

Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban - még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel.

33 oldal


2.7.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik ötödik osztálytól, osztályonként 22 képviselővel, tanári segítséggel. Nevelési tevékenységünk fontos területének tartjuk a diákönkormányzat működését, hiszen ez a tanulók felnőtt életére való felkészülésének nagyon jó gyakorlóterepe. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A diákönkormányzatnak egyetértési joga van a következő kérdésekben: 

az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása,



a tanulói szociális juttatások elosztási elvei eldöntésekor,



a házirend kialakításakor,



minden tanulókat érintő kérdésben.

Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,



a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,



a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,



a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,



a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi 34 oldal


rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján diákképviselőt választ. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírozza. A diákönkormányzat egyéb bevételeinek felhasználásáról (pl. hulladékgyűjtés bevétele, stb.) maga dönt.

2.8.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében, hogy tanulóink -

kapjanak az iskolától értékálló tudást;

-

ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat);

-

értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye;

-

fejlődjön önismeretük;

-

saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek,

-

olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat;

-

kapjanak

személyiségfejlődésüknek

és

képességeiknek

megfelelő

bánásmódot. Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében, hogy a pedagógus

35 oldal

egyéni


-

rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel;

-

készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag;

-

ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit;

-

legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra,

vegye

észre

gondjaikat,

hallgassa

meg

véleményüket,

javaslataikat; -

értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket;

-

rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel;

-

nevelőtestületünk

tagjaként

egységesen

képviselje

a

munka

tiszteletét,

megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében, hogy a szülő -

ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit;

-

mindenkor bizalommal forduljon véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz;

-

kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához;

-

együttműködjön a pedagógusokkal gyermeke nevelésében.

2.8.1. A szülők, a tanulók együttműködésének formái

és

a

pedagógusok

A gyermek nevelésének fő színterein, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös célok érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakítását, ápolását. A pedagógus-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon,

őszinteségen,

megbecsülésen,

megértésen

kell

alapulnia.

Pedagógiai

programunkat csak a szülőkkel egyetértésben tudjuk megvalósítani. A szocializáció elsődleges színtere a család. Itt szembesülnek először a gyerekek a követelményekkel, az elvárásokkal, az egymáshoz közelíthető érdekekkel. Az iskola folytatja az értékszocializációs folyamatot. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelményrendszer közel kerüljön egymáshoz. Ennek érdekében a szülőkkel is megismertetjük iskolánk nevelési-oktatási célkitűzéseit, fontos tennivalóikat, valamint az

36 oldal


adott tanévre vonatkozó feladatainkat. Fontosnak tartjuk, hogy nevelési céljainkat közelíthessük egymáshoz. Ennek érdekében: 

tájékoztatjuk a szülőket az iskolai nevelés céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről,



mindezekről megismerjük a szülők véleményét,



alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai élet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek,



fontos, hogy minden szülői fórumon (SZM megbeszélése, szülői értekezletek) megtörténjen a szülők tájékoztatása nevelő-oktató munkánk eredményeiről,

2.8.2. Szülői részvétel Kiemelten fontos feladatnak tartjuk a szülőkkel való korrekt és egyenrangú kapcsolatok ápolását, hisz a gyermekek nevelését közösen tudjuk eredményesen megvalósítani. Azt a tényt, hogy gyermeküket iskolánkba íratták bizalmi kérdésnek tekintjük és annak megfelelően kezeljük. Célunk, hogy intézményünk hatékonyan működjön, amelyet a gyermekek érdekében a szülőkkel közös, bizalmon alapuló, partnerelvű együttműködés biztosit. Az intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a gyermekek érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. Ez a partnerközpontú működés lényege. A nevelés, a gyermeki személyiség fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Alapja a gyermek nevelése iránt viselt közös felelősség, feltétele a bizalom és egymás kölcsönös tájékoztatása. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: 

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről (tájékoztató füzet)



fogadóórákon

a

nevelőtestület

valamennyi

tagja,

munkaterv

szerinti

időbeosztásban áll a szülők rendelkezésére. 

nyílt napok, nyílt órák ősszel és tavasszal, külön időpontban az óvodásoknak, alsósoknak és a felsősöknek



szülői értekezletek



pályaválasztási szülői értekezlet

37 oldal




Szülői Választmányi értekezletek



szülői levél



iskolai ünnepek, megemlékezések, rendezvények



az iskola honlapja: www.gardonyi-gyor.hu



diákönkormányzat rendezvényei

Az együttműködés kiterjedhet a közös problémák megoldására, a családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzésére valamint tanulóknak szóló programok közös szervezésére. Iskoláinkban a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős kiemelten fontos feladata a

családokkal

való

kapcsolattartás

és

együttműködés.

A

tanuló-pedagógus

együttműködésének formái a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások, amelybe beletartozik a diák-önkormányzati tevékenység is. Az iskolavezetés törekszik arra, hogy a rendszeres SZM választmányi értekezletek mellett a szükség esetén személyesen vegyen részt az osztályokban tartott szülői értekezleteken is.

2.8.3. Kapcsolat az intézmény partnereivel Közvetlen partnerek: 

a tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (a tanulók, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak),



a tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen szereplői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára (ilyen pl. a szülő, a fenntartó, a működtető),



a tanuló életútjának, illetve tanulási útjának következő állomása (pl. a következő oktatási szint).

Közvetett partnerek: 

mindazok, akik társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (pl. jogalkotó szervezet, minisztérium),



azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (pl. civil szervezetek, szociális szervezetek, kulturális szervezetek, gazdasági szervezetek, magánszemélyek, egyházak, sportintézmények),



azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményével

38 oldal


szemben (pl. szakmai szervezetek, civil szervezetek, egyházak, munkaadói szervezetek). Kiemelt partnerek: szülői szervezet, Tehetségfejlesztésért Alapítvány, DSE, iskolánk fenntartója, iskolánk működtetője, az óvodák, a középfokú tanintézetek, más általános iskolák, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatók, gyermekvédelmi intézmények, egészségügyi intézmények, rendőrség, kulturális intézmények, egyházak. A partnerekkel való kapcsolattartás az iskola vezetője és pedagógusai részéről részben a jogszabályi előírásoknak, részben a folyó ügyek szükségleteinek megfelelően történik. A kapcsolattartás a kölcsönös megkeresések szerint, a jogszabályi előírásokat, illetve a kialakult szokásokat követve szóban vagy írásban valósul meg.

2.9.

Tanulmányok

alatti

vizsgák

szabályai:

javítóvizsga,

osztályozóvizsga 2.9.1. Vizsgakötelezettség Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,



engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 2.9.2. Vizsgaidőszak Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozóvizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

39 oldal


2.9.3. A vizsga körülményei Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. 2.9.4. A vizsgák követelményrendszere, értékelése A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg a pedagógia program helyi tanterve alapján. A javító és osztályozó vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes, független a letenni kívánt vizsga fajtájától. A követelmények írásbeli, szóbeli, esetleg gyakorlati részből állnak. A vizsgák időtartama legfeljebb 60 perc. Értékelése a tantárgy intézményi általános értékelési szabályai szerint történik.

2.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, 40 oldal


tanulókat. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt –nyilvánosságra kell hozni. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi kérelem elbírálásáról a gondviselőt, az óvodát és a körzetes iskolát; átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. A tanuló átvételére – kivétel, ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy azaz iskolatípus változtatásával is jár– a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a 41 oldal


tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.

2.10.1.Tanulói jogviszony, átjárhatóság 2.10.1.1. Belépés az iskola első évfolyamára A törvényi előírásokat vesszük figyelembe, az iskola körzetébe tartozó gyermekeket minden esetben felvesszük az első osztályba.

2.10.1.2. Belépés felsőbb évfolyamokra Az adott osztályba íratáshoz szükséges iskolai végzettség igazolásával és az életkornak megfelelő magyar, idegen nyelvi és matematika teljesítményvizsgálat után iratkozhatnak be a megfelelt tanulók. Ha a jelentkezett tanuló esetleges lemaradását a szülővel közösen behozhatónak ítéljük meg, úgy egyénre szabott felzárkóztató programmal segítjük, hogy a követelményeknek mielőbb megfeleljen. A türelmi idő maximum 1 év. Ha idegen nyelvi környezetből érkezik a tanuló, úgy a szülővel történő közös megegyezés alapján lehetséges, hogy korosztályánál egy évvel alacsonyabb évfolyamra iratkozzon be.

2.10.1.3. Átlépés másik osztályba ugyanazon az évfolyamon belül Az egyes osztályok közti átjárhatóságot az iskolai sajátosságok figyelembevételével mindenképpen biztosítani kívánjuk.

2.10.1.4. Továbbhaladás, feltétele

magasabb

évfolyamra

lépés

A továbbhaladás szempontjából hagyományosan a tanévet tekintjük releváns időszaknak.

42 oldal


A továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény megállapításában a tanári, tanítói módszertani szabadság érvényesül. A tanév során folyamatos értékelés történik. A továbbhaladásról az osztályozó értekezlet teljes felelősséggel dönt. Javítóvizsgára a Köznevelési Törvény előírásai szerint kerül sor.

2.10.1.5. Kilépés- a tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony tanköteles koron belül az általános iskola elvégzésével szűnik meg. A tanköteles koron belüli jelentős túlkorosság esetén a szülővel történő egyeztetést követően javaslatot teszünk speciális általános iskolai osztályba történő átiratkozásra. Tanköteles koron belül megszűnik a tanuló jogviszonya iskolánkkal akkor is, ha a szülő másik iskolába íratja át gyermekét. A külföldön tanulmányokat folytató diákjaink esetében a Köznevelési Törvény előírásai szerint járunk el, tanulói jogviszonyukat szüneteltetjük.

2.11. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv Az intézmény házirendjében, szervezeti és működési szabályzatában, valamint a munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzataiban foglaltak szerint baleset-megelőzési oktatás a tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon történik.

2.11.1.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok –

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

–

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

–

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

43 oldal


Az


alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében: –

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

–

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

–

támogatjuk

a

pedagógusok


ismeretekkel

foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését. Az


alapismeretek

elsajátítását

elsősorban

a

következő

tevékenységformák szolgálják: –

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia

-

Kémia

Fizika Testnevelés

–

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki

óra

megtartásában

az

kapcsolatosan.

44 oldal


alapismeretekkel


2.11.2.Az egészségnevelést foglalkozások:

szolgáló

tanórán

kívüli

–

szakkör (elsősegély-nyújtó);

–

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a Családi Napon;

–

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó programot szervezünk az alsó és a felső tagozatos tanulók számára a Családi Napon.

2.12. Helyi tanterv 2.12.1.A választott kerettanterv A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógia elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) „A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet” mellékleteként megjelent kerettantervekben kerültek meghatározásra. http://kerettanterv.ofi.hu/index.html Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei:

2.12.1.1.Kerettanterv alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és

45 oldal


mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való

részvétel

és

együttműködés

tanulásához,

a

problémamegoldáshoz,

konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A

fejlesztést

a

tanító

az

egyéni

sajátosságokra

épülő

differenciált

tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak

megtervezésekor,

valamint

a

feldolgozás

tempójának

meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is

46 oldal


képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal

relaxációs

technikákat,

képes

légző

gyakorlatok

és

egyszerű

tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és 47 oldal


művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére,

észreveszi

a

környezetben

lejátszódó

kedvező

és

kedvezőtlen

folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A

tanuló

megismeri

azokat

a

szakmákat,

amelyek

mindennapi

életvitelének

zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. 48 oldal


A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá

teszi

más

kultúrák

befogadására.

Egyszerű

idegen

nyelvi

szóbeli

kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia

49 oldal


Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári 50 oldal


segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények

51 oldal


igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

52 oldal


A kerettantervben előírt kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

2.12.1.2.Kerettanterv alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe 53 oldal


veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakaszára,

összességében

ezzel

is

támogatva

a

társadalomba

való

beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos

problémák

és

feladathelyzetek

teremtését

az

önkifejezéshez,

az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása poszt konvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.

54 oldal


Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egyegy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stressz kezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális

társas

kapcsolatok természete között, be tud

kapcsolódni

különböző

kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy 55 oldal


vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhesség megszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stressz oldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stressz oldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való 56 oldal


együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezet harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

57 oldal


Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs

társadalom

műfajainak

58 oldal

megfelelő

információszerzésben

és


információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy 59 oldal


erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben

60 oldal


részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti

területeken

alkalmazásával. dramatikus,

Képes

zenei,

alkalmazott történetek,

tánc-

és

kifejezőeszközök,

érzések,

élmények

mozgástechnikai,

továbbá

módszerek,

technikák

feldolgozására

különböző

képzőművészeti

elemek

alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

61 oldal


A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű

62 oldal


tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

63 oldal


A kerettantervben előírt kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

Dráma

és

tánc/Hon-

és

népismeret*

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

2.12.2.Tantárgyi órák, tervezhető és választható órák 2013/2014 tanévre az 1-8. évfolyamon A különböző tantárgyak óraszámait évfolyamonként a kerettanterv előírásainak megfelelően az iskola sajátosságait, céljait szem előtt tartva alakítottuk ki. A tanórán kívüli órakeret felosztása évenként a tanulók igényeinek megfelelően a tantestület döntése alapján változhat. A következő évi tanórán kívüli órakeret elosztásáról 64 oldal


minden év májusában születik döntés. Az egyes tantárgyak évfolyamokra lebontott óraszámát az alábbi táblázat tartalmazza: Érvényes tanterv Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Rajz Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Matematika Magyar Idegen nyelv Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Logika Összesen

Emelt sz. idegen nyelv oktatás Informatika Logika Szakkör Összesen

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben 1.o 7

2.o 7

3.o 6

4.o 6

5.o 4

6.o 4

7.o 3

8.o 4

2 3 4 1

2 3 3 1 1

2 3 3 1 1

2 3 3 1 1

2

2

1

2 2 1 1 1

1 1 2 2 1

1 1 5 1 25

1 1 5 1 28

1 5 1 28

1

1 1

1,5 0,5

4 1

4 1

4 1

2 4 1

1

1

1

1

2

2

2

2

2 1 5

2 1 5

2 1 5

2 1 5

23 23 22 Szabadon tervezhető 1 1 1 1 1 2

24

1 1 1 1 5 1 26

1 2 1

1 0,5 0,5 0,5 0,5

25 25 25 27 választható napközi terhére, szülők kérésére 2 2 2 1 1 1 1 1 1 28

28

65 oldal

28

30

0,5 0,5 28

1 28

31

31

szülők kérésére 0,5 0,5 0,63 0,63 29,63 28,63

1 32

1 32


Új kerettanterv szerint:

Tanév/évfolyam 2013/2014.

Korábbi kerettanterv szerint:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2014/2015. 2015/2016. 2016/2017.

2.12.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép,

stb.)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyeket az oktatás irányításáért felelős szerv hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség lehet. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) kell tájékoztatni. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,



az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,



a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.

2.12.3.1.Tanulói eszközök:

66 oldal


-

A tankönyv tartalma fedje le az adott tantárgy választott tantervét, legyen összhangban

a

hozzá

szükséges

kiegészítő

eszközökkel

(munkafüzet,

szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény stb.) -

Tartalmi kidolgozottsága feleljen meg a szaktudományoknak, tartalmilag, esztétikailag igényes legyen.

-

Feleljen meg az adott tanulócsoport (emelt ill. normál szint) képességeinek a tananyag feldolgozás módjában (kis lépések , feszítettebb tempójú haladás)

-

Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak (tartalom, betűméret, illusztrációk, feladatok megfogalmazása)

-

Teremtsen lehetőséget a differenciáláshoz, biztosítsa az önálló tanulás lehetőségét, a gyakorlást.

-

Legyen megfelelő az ismeretszerzés és az alkalmazás aránya.

-

A könyv tartalma és stílusa legyen motiváló erő a tanuló számára, fejlessze kreativitását.

-

Adjon lehetőséget képesség- és készségfejlesztési feladatok megoldására.

-

Nyelvi megformáltsága legyen igényes, változatos, egyértelmű, utasításai legyenek egyértelműek

-

Kivitelezése, szerkesztése legyen igényes, figyelemfelhívó kiemelések, összegző megfogalmazások és kérdések tegyék a tanulást eredményesebbé.

-

Legyen a tankönyv tartós kivitelű, esztétikus küllemű, a gyerek életkorának megfelelő méretű és ne túl drága.

-

Meg kell valósítani a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.

-

Az 1–4. évfolyamon a tanulók egyes tanítási napokon használt tankönyveinek tömege ne haladja meg a három kilogrammot.

2.12.3.2.Tanári és iskolai eszközök -

Tanári kézikönyvek, szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények feleljenek meg a választott tantervnek

-

A szemléltetőeszközök - térképek, faliképek, táblák, modellek, - legyenek esztétikusak, kellő méretűek, és szakmailag kifogástalanok. Kivitelük legyen motiváló erejű, segítse az ismeretszerzést 67 oldal


-

A technikai eszközök – interaktív táblák, írásvetítők, magnók, videók és számítógépek - legyenek könnyen kezelhetők, lehetőség szerint mobilak.

-

A könyvtári taneszközök –lexikonok, szótárok, enciklopédiák - legyenek a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelőek, segítsék az önálló ismeretszerzést, a kutatómunkát, az önálló feladatmegoldást.

-

A kísérleti és mérő eszközök legyenek megfelelő méretűek, biztonságosak és tartósak.

2.12.4.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait 2.12.4.1.Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: 1-2. évfolyamon kiemelt hangsúlyt kap a játékközpontú tanulási tevékenység, amely fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Tekintettel a lehetséges egyéni fejlődésbeli különbségekre fontosnak tartjuk az egyéni képességek kibontakoztatását, amelyet az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szándékozunk megvalósítani. Változatos munkaformákkal és módszerekkel kívánjuk kialakítani az adott korosztálytól elvárható motiváltságot. Megismertetjük őket a különböző tanulási technikákkal, melyek által egyre kevesebb tanítói segítséggel lesznek képesek saját tanulásukat megszervezni, feladataikat elvégezni. Fokozatosan – sok pozitív visszajelzéssel – erősítjük a feladat- és kötelességtudatukat, mellyel egyre magabiztosabban lesznek képesek megfelelni a követelményeknek.

2.12.4.2.A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 3-4. évfolyamon megalapozott tanulásszervezési folyamat továbbépítésével egyre nagyobb önállósággal legyenek képesek a gyermekek magas szintű teljesítményre. Előtérbe kerülnek a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő tevékenységek.

68 oldal


A munkaformák magasabb szintű alkalmazásával törekszünk a gyermekek motiváltságát növelni. Új tanulásszervezési megoldásokkal (pl. kutatómunka, projektmunka, internet alkalmazása…) tudásuk mélyítését, teljesítményük fokozását kívánjuk elérni, illetve általuk fejleszteni az együttműködési készséget, ami a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen.

2.12.4.3.Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása:  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a tanulói tudás megalapozása,  együttműködési készség fejlesztése,  kulcskompetenciák megalapozása,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a koncentráció és a relaxáció képesség alapozása,  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása.

2.12.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni:  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 69 oldal


 fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük,  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.

2.12.5. A mindennapos megvalósításának módja

testnevelés,

testmozgás

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

2.12.6.A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. Matematika Magyar Idegen nyelv Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Logika

Szabadon tervezhető 1 1 1 1 1 2

1 2

1 1

1 1

1,5 0,5

1 0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5

1

Az alsó tagozaton az adott osztályban matematikát tanító pedagógus fejleszti logika órákon a gyermekeket. 70 oldal


A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje: Szervezeti formák  napközi otthon  tanulószoba  szakkörök  előkészítő, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások  sportköri foglalkozások  fejlesztő foglalkozások (SNI/BTM tanulók részére)  gyógytestnevelési foglalkozások  DSE foglalkozások

A napközi otthon A napközi a tanításon kívüli időben biztosítja a tanulók felügyeletét, ellátását, elősegíti a tanulók felkészülését a tantárgyi órákra, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelőoktató munkáját. A tanulási szokások, technikák, módszerek gyakoroltatásával elősegíti az önálló tanulásra való nevelést, a helyes napirend kialakításával pedig rendszeres életmódra nevel. Felméri és megszervezi a tanulók felügyeletét a tanítás nélküli munkanapokon, valamint a tanítási szünetek ideje alatt. A napközi részt vesz a megfelelő higiéniai, testápolási, étkezési, közlekedési és környezetvédelmi szokások kialakításában, fejlesztésében. A szabadidős tevékenységek keretében lehetőséget teremt a játékra, a rendszeres testmozgásra, valamint kulturális és manuális foglalkozásaival hozzájárul a tanulók önművelődési igényeinek kialakításához és alkotói kedvük kibontakoztatásához. Jelenleg intézményünkben 15 napközis csoport tevékenykedik. Valamennyi jelentkező tanulónak biztosítani tudjuk a napközi otthonos ellátást. Két éve nem hagyományos napközis csoportok működését vezettük be iskolánkban, mert megfelelő feltételeket láttunk arra, hogy a napközis foglalkozásokat a tehetséggondozás és a felzárkóztatás szolgálatába állítsuk. Minden évben igényektől és létszámtól (minimum 10 fő) függően indítunk foglalkozásokat, melyek a következő területeket fedik le: matematika-logika, informatika, rajz, énekkar, furulya, gyermektorna, néptánc, kézműves, drámapedagógia.

71 oldal


A napközi ideje alatt plusz tanulási lehetőséget biztosítunk tanári segítséggel a lassabban haladó tanulóknak házi feladatuk elkészítésére. A felzárkóztató foglalkozásokat is szervezünk. A jelentkezés itt is önkéntes, illetve a tanítók, osztályfőnökök javaslatára történik matematikából és magyar nyelvből. Tanulószoba Az alsó és a felső tagozat közti átmenet nehézségeit igyekszik megkönnyíteni az iskola a tanulószoba kínálta lehetőségekkel. A tanulószoba 5. évfolyamon tanuló gyerekeknek biztosít állandó tanári felügyeletet a délutáni órákban. Működése elengedhetetlenül szükséges a tanulási nehézségekkel küzdő felső tagozatos diákok és a kézilabdás sportoló tanulóink felügyelete, szervezett keretek közt történő felkészülése miatt. További fejlesztésére csak megalapozott igény esetén számolhatunk. A tanulószoba munkarendje hétfő, kedd, szerda és csütörtök délután 12

45

-től 15

45

-ig tart. Munkarendje viszonylag

kötetlen, hiszen igyekszünk alkalmazkodni a tanulók egyéb délutáni tevékenységeihez is (szakkörök, zeneiskola, sport). Szakkörök Az iskola hagyományainak megfelelően szakköröket hirdet meg. Ezek indításáról és arról, hogy mely foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői választmány véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A foglalkozások szeptember közepén kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozásokat a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A foglalkozásvezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról mulasztási, haladási naplót kell vezetni. A foglalkozás vezetője felelős a működésért. Az énekkar szorgalmi időszak alatt heti egyszer 45 perces időbeosztással működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Az előkészítő foglalkozások magyarból és matematikából szeptember közepén kezdődnek, és a felvételi időszak végéig tartanak.

72 oldal


Iskolai sportfoglalkozások A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét az iskolai DSE szervezi a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes. A DSE tevékenységét saját szabályzata rögzíti és tartalmazza. Fejlesztő foglalkozások Szakemberek bevonásával, heti rendszerességgel, iskolai órakeretből biztosítjuk a feltételeket. Tanulási képességet vizsgáló bizottság véleménye alapján és szülői hozzájárulással vesznek részt a foglalkozásokon az érintett tanulók. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A tanulók (szülők) a pedagógiai program nyilvánosságával, valamint az osztályfőnökök tájékoztatásával ismerhetik meg a következő tanévben választható tantárgyakat, foglalkozásokat; – a részvétellel kapcsolatos igényeiket írásban, az iskola által biztosított űrlap kitöltésével minden év május 15-ig jelenthetik be az osztályfőnöknek.

2.13. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban

történő

ellenőrzési

diagnosztikus,

szummatív,

fejlesztő

és

értékelési

formái,

módja,

valamint

a

magatartás és szorgalom minősítésének elvei Nagy múltú intézményünkben mindig kiemelkedő helyet kapott a tanulók mérésének, értékelésének objektivitása. A mérés és az ellenőrzés legfőbb célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig, hogy hiteles visszajelzést adjon a tanuló számára a követelmény-teljesítmény megfeleléséről. Ezen túlmenően legátfogóbb célja kialakítani a tanulóban a reális önértékelést, az önálló tanulási képességet és igényt. A tanulók értékelése sokirányú és értékes funkciót tölt be az oktatási-nevelési folyamatban. A

diákok

tanulmányi

előrehaladásnak,

valamint

képességeinek

és

személyiségfejlődésüknek értékelése mindenekelőtt tájékoztatás, visszajelzés a nevelő, a tanulók és a társadalom számára. Az értékelés az egész személyiség megítélése, része a személyiség fejlesztésének. Az eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszer egységesítése és tudatos végrehajtása.

73 oldal


A pedagógus nem csak neveli, hanem értékeli és minősíti a tanulót. Iskolának megfelelő mérési-értékelési rendszerrel rendelkezik, a nevelők ismerik és használják a korszerű, hatékony és objektivitással rendelkező mérési-értékelési módszereket. Iskolánk értékelési fajtái: - Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása. - Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének a megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. - Szummatív értékelés: A negyedik évfolyam végén alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladásához (nívó csoportba sorolás). - A nyolcadik évfolyam végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítási szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása.

2.13.1.Értékelési rendszerünk alapelvei: -

A tanulók képességeinek, magatartásának és szorgalmának folyamatos értékelése, figyelembe véve személyiségük fejlődését.

-

A tanuló valamennyi, pedagógiai szempontból fontos tevékenységének értékelése kiterjesztve a tanórán kívüli érdeklődésükre, magatartásukra.

-

A tanulók élettani sajátosságainak, a közösségben elfoglalt szerepük figyelembe vétele.

-

A tanulók tárgyszerű tájékoztatása, a további tennivalók megbeszélése.

-

Az értékeléshez, az ellenőrzéshez a megfelelő légkör megteremtése.

2.13.2.Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai és értékelése Az első évfolyamon az írásbeli beszámoltatásnak – életkori sajátosságuknál fogva – kisebb a súlya, mint a felsőbb évfolyamokon. Ahogy haladnak előre tanulmányaikban, egyre gyakoribbá válik az írásbeli számonkérés. Ügyelnünk kell arra, hogy ez ne kerüljön túlsúlyba, a szóbeli feleletre is legyen lehetőség. Ezt különösen azoknál a tanulóknál kell figyelembe vennünk, akiknél a dyslexia, dysgraphia gyanúja fennáll, illetve vizsgálattal ezek megléte beigazolódott. 74 oldal


Az alsó tagozatban alapvetően a következő formák vannak jelen: Írásbeli felelet: önálló órai munka egy-egy konkrét anyaghoz kapcsolódóan, vagy kérdésfelelet formájú számonkérés. Lehet egyéni vagy csoportos, esetleg az egész osztályra vonatkozó. 15-20 perc alatt megoldható, kisebb terjedelmű írásbeli munka. Értékelése történhet „kisjeggyel”, vagy átlagos súlyú érdemjeggyel. Mellette a szóbeli feleletek lehetőségét is biztosítjuk tanulóinknak. Témaközi

felmérés:

egy-egy

tematikus

egységen

belüli,

kisebb

anyagrészhez

kapcsolódóan. Ez már akár egy teljes órát igénybe vehet. Érdemjeggyel értékeljük. Témazáró felmérés: egy-egy témakör lezárásakor az ismeretek alapos összefoglalása után íratjuk. Maximum 45 percet vesz igénybe. Szummatív – félévi, év végi – felmérés: több témát ölel fel. Alapos előkészítés, ismétlés, összefoglalás után íratjuk meg, az évfolyamon belül azonos mérőanyaggal. Az érdemjegyét nagyobb súllyal számítjuk be a félévi illetve év végi osztályzatba. Általános szabályok az írásbeli feleltetéssel kapcsolatban: 

Természetesen mindig az adott tantárgytól függ, hogy az írásbeli beszámoltatás melyik formájával élünk.



Diagnosztizálás céljából íratott felmérőket nem osztályozunk, csak ha ötöst lehet rá adni.



Egy nap kettőnél több felmérést nem íratunk.



A felméréseket a tanmenetek tartalmazzák, a tanulók időben értesülnek róla.



Elegendő időt adunk a felmérés megírására és az önellenőrzésre.



Szöveges értékelést is fűzünk a felméréshez – szóban mindig, lehetőleg rövid írásbeli megjegyzést a felmérésre is írhatunk.



Az első évfolyamon szeptemberben csak a szöveges értékelést alkalmazzuk, %-os eredményeket a félévi és év végi felméréseknél közlünk a szülőkkel.



Az első évfolyamon év közben, félévkor és év végén is szöveges értékeléssel minősítjük tanulóinkat.



A 2. évfolyamon már évközi érdemjegyeket kapnak a gyerekek, de félévkor még a szöveges

értékelést

alkalmazzuk.

Ezen

az

évfolyamon

év

végén

már

osztályzatokkal értékelünk, kivételt képeznek a készségtárgyak (technika, rajz, ének, testnevelés), ahol szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét.

75 oldal




A 3-4. évfolyamon év közben érdemjegyeket, félévkor és év végén osztályzatokat kapnak diákjaink, kivételt képeznek a készségtárgyak (technika, rajz, ének, testnevelés), ahol szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét.



A tanév folyamán az ellenőrzés, értékelés rendszeressége az adott nevelőtől és tanulócsoporttól függ.



2. és 4. évfolyam év végén matematikából és magyar nyelvből évfolyamméréseket végzünk.



4. évfolyamon év végén országos mérés a rendeleteknek megfelelően

A felső tagozat gyakorlata A beszámoltatások formái: 

témaközi dolgozat



témazáró dolgozat



irodalmi dolgozatok



fogalmazások



házi dolgozat



szorgalmi feladat



mérés

A beszámoltatások rendje: 

A témaközi dolgozat időpontját a tanár előre nem jelenti be a tanulóknak.



A témazáró dolgozat időpontját a tanár legalább egy héttel köteles a tanulók tudomására hozni.



A meg nem írt témazárót a tanuló köteles pótolni.



A témaközi dolgozat az aktuális fejezet néhány leckéjéből tartalmaz feladatokat.



A témazáró a kijelölt fejezet vagy fejezetek átfogó lezárása, feladatai a kijelölt teljes tananyagot érinthetik.



A házi dolgozatot, a szorgalmi feladatot az alkalmanként kijelölt anyagrész alapján otthon készíti el a tanuló.



Az intézményi mérési rendszer az meghatározott szempontok szerint történik.



Országos mérés a rendeleteknek megfelelően.

76 oldal


A beszámoltatások korlátai: 

A témaközi dolgozatok írására az óra egy része áll rendelkezésre, a témazárók, mérések egész órás időtartamúak.



A témazáró dolgozat időpontját a tanár egy héttel előbb köteles bejelenteni.



A témaközi dolgozattal kapcsolatban nincs bejelentési kötelezettség.



Témazárót, mérést a 6. órában íratni nem lehet.



A szaktanárok egy tanítási napon maximum 2 tantárgyból írathatnak témazáró dolgozatot.

A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: 

A témaközi dolgozatra kapott érdemjegy értéke azonos egy szóbeli feleletével.



A témazáró dolgozatok érdemjegyei hangsúlyosabbak, mint a témaközi dolgozatoké, és kiemelten kell őket figyelembe venni.



Idegen nyelvből szintfelmérő dolgozat írása szükséges, ha a tanuló csoportot vált vagy másik iskolából érkezik.



Házi dolgozatok és szorgalmi feladatok érdemjegyeinek értéke arányban áll a végzett feladat értékével. Értékelése felelet értékkel bír.



Az intézményi mérés értéke egy témazáró dolgozat érdemjegyével azonos értékű lehet.



Országos mérés esetén nincsen érdemjeggyel értékelés.

2.13.3.Képességmérés, eredménymérés, hatásvizsgálat Helyi rendszerünkben a tehetség felismerése és kiválasztása számunkra elsődleges feladat. Megbízható módszer ugyan a mindenfajta tehetség kiszűrésére ma még nem áll rendelkezésünkre. Ennek ellenére a friss hazai és nemzetközi szakmai információ és a saját gyakorlatunk tapasztalat folyamatosan kiteljesíti pedagógiai tevékenységünket e területen. A tehetség- kiválasztást illető helyi gyakorlatunkban kiemelten szerepel a gyermek viselkedésének alapján történő megfigyelés. Az egyéni teljesítmények ismerete mellett minden gyermek esetében különös gonddal vizsgáljuk az ismeretszerzés jellemzőit, a motivációt, a szociális

viselkedést.

Figyelünk arra, hogy a

gyermek

egyéni

tevékenységében, megnyilvánulásaiban találhatók-e eredeti, kreatív mozzanatok, van-e

77 oldal


valami - a megszokottól eltérő - jel, ami a pedagógiai fejlesztés nézőpontjából érdekes, jelentőséggel bíró lehet. A tudatos megfigyelést kiegészítjük folyamatos teljesítményméréssel. Az ismert tudásszintmérő eszközök mellett bizonyos időszakonként különféle képességmérő eszközökkel is dolgozunk. A tanulók értékelése sokirányú és értékes funkciót tölt be az oktatási-nevelési folyamatban. A

diákok

tanulmányi

előrehaladásnak,

valamint

képességeinek

és

személyiségfejlődésüknek értékelése mindenekelőtt tájékoztatás, visszajelzés a nevelő, a tanulók és a társadalom számára. Az értékelés az egész személyiség megítélése, része a személyiség fejlesztésének. Az eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszer egységesítése és tudatos végrehajtása.

2.13.4.Értékelési rendszerünk alapelvei: -

A tanulók képességeinek, magatartásának és szorgalmának folyamatos értékelése, figyelembe véve személyiségük fejlődését.

-

A tanuló valamennyi, pedagógiai szempontból fontos tevékenységének értékelése kiterjesztve a tanórán kívüli érdeklődésükre, magatartásukra.

-

A tanulók élettani sajátosságainak, a közösségben elfoglalt szerepük figyelembe vétele.

-

A tanulók tárgyszerű tájékoztatása, a további tennivalók megbeszélése.

-

Az értékeléshez, az ellenőrzéshez a megfelelő légkör megteremtése.

2.13.5.Tanulóink munkájának értékelése: A tanulók előmenetelének minősítése félévkor és tanév végén. Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szövegesen értékeljük a gyermekek teljesítményét. Az alsó tagozat 2. évfolyamán év végén, a 3.-8. évfolyamán félévkor és év végén osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét. Ez alól alsó tagozaton kivételt képeznek a készségtárgyak (technika, rajz, ének, testnevelés), ahol szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét.

78 oldal


2.13.5.1. A szóbeli és írásbeli szöveges értékelés általános szempontjai 1. évfolyamon és 2. évfolyam első félévében Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai: A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás. A helyes hangerő, hangsúly, hanglejtés a szóbeli közléseknél. Szóbeli kifejezőképesség fejlődése. Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése. A hangos olvasási készség fejlődése. A szöveg megértése, helyes értelmezése. Az íráskészség fejlődése. A helyesírási képesség alakulása. A szóbeli értékelés formái: feleltetés, kiselőadás, beszámoló, gyűjtőmunka, a tanulók munkájának folyamatos megfigyelése. Írásbeli szöveges értékelés szempontjai: A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés. Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás. Olvasástechnika. Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés. Írástechnika, írástempó, külső alak. Anyanyelvi ismeretek, helyesírás. Írásbeli szövegalkotás, fogalmazási ismeretek. Az írásbeli szöveges értékelés formái: -

diagnosztikus értékelés

-

formatív értékelés

-

szummatív értékelés

1. osztály félév A társas kapcsolat szabályait

példamutatóan betartja

nem mindig tartja be. A tanuláshoz való viszonya példamutató jó

79 oldal

változó.

többnyire

betartja


Önálló szövegalkotása

választékos

A tanult betűk felismerése

biztos többnyire biztos

összeolvasásuk

életkorának megfelel.

pontos többnyire pontos

segítséggel történik,

segítséggel történik, megfelelő ütemű

lassú tempójú. Az olvasottakat

önállóan megérti

megérti

kevés segítséggel megérti

segítséggel érti meg. Írásképe

tetszetős (igényes, esztétikus)

Írásmunkáit

legtöbbször

hibátlanul

Számfogalma a 10-es számkörben

megfelelő

fejlesztésre szorul.

kevés hibával több hibával végzi.

kialakult


Számok, mennyiségek összehasonlítása, a matematikai jelek használata biztos jó megfelelő


Műveletvégzése szóban és írásban Rajzról

biztos jó

képes segítséggel képes

megfelelő


feladatokat írni.

A tanult számok bontott alakjainak ismerete

biztos megfelelő

fejlesztésre

szorul. Környezetismereti tudása Vizuális kifejezése Munkái

biztos jó

megfelelő.

gazdag életkorának megfelelő.

tetszetősek

igyekszik tetszetősen elkészíteni.

A tanult dalok éneklése és ritmizálása Testnevelésórán a gyakorlatokat

jó

megfelelő.

ügyesen végzi megfelelően végzi.

Szükség esetén az egyes tantárgyi értékeléseket a gyermek egyéni teljesítményének megfelelően egészítjük ki. 1. osztály év vége A társas kapcsolat szabályait példamutatóan betartja mindig tartja be. 80 oldal

többnyire betartja

nem


A tanuláshoz való viszonya példamutató jó Önálló szövegalkotása Hangos olvasása

szöveghű

megfelelő ütemű Az olvasottakat

választékos

változó.


többnyire szöveghű

folyamatos

kifejező

lassú tempójú.


megérti

kevés

segítséggel

megérti



Írásmunkáit

legtöbbször

hibátlanul

megfelelő


kevés hibával több hibával végzi.

Számfogalma a 20-as számkörben

kialakult


Műveletvégzése szóban és írásban

biztos jó

megfelelő

Rajzról


A szöveges feladatokat oldja meg

feladatokat írni.

önállóan, jól oldja meg

jól oldja meg többnyire

jól

segítséggel oldja meg.

Környezetismereti tudása Vizuális kifejezése Munkái


biztos jó

megfelelő.

gazdag életkorának megfelelő.

tetszetősek



jó

megfelelő.


Szükség esetén az egyes tantárgyi értékeléseket a gyermek egyéni teljesítményének megfelelően egészítjük ki. 2. osztály félév A társas kapcsolat szabályait példamutatóan betartja mindig tartja be. 81 oldal

többnyire betartja

nem


A tanuláshoz való viszonya példamutató. jó Önálló szövegalkotása Hangos olvasása

szöveghű

megfelelő ütemű Az olvasottakat

választékos

változó.


többnyire szöveghű

folyamatos

kifejező

lassú tempójú.


megérti

kevés

segítséggel

megérti



A tanult nyelvtani ismereteket

megfelelő

biztosan tudja alkalmazni

fejlesztésre szorul. jól

tudja

alkalmazni

segítséggel tudja alkalmazni. Helyesírása

biztos. többnyire biztos

jó

megfelelő.

Számfogalma a 100-as számkörben kialakult


Műveletvégzése szóban és írásban

megfelelő

Rajzról


A szöveges feladatokat oldja meg


feladatokat írni.

önállóan, jól oldja meg

jól oldja meg többnyire

jól

segítséggel oldja meg.

Környezetismereti tudása Vizuális kifejezése Munkái

biztos jó

biztos jó

életkorának megfelelő.

gazdag

tetszetősek

megfelelő.



jó

megfelelő.


Szükség esetén az egyes tantárgyi értékeléseket a gyermek egyéni teljesítményének megfelelően egészítjük ki.

82 oldal


2.13.5.2.A tantárgyi osztályozás A tantárgyi osztályozás öt érdemjeggyel történik Ha a tantervi követelményeknek a tanuló kifogástalanul eleget tesz. Ismeri,

Jeles (5):

érti és tudja a tananyagot, képes azt alkalmazni. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, önállóan, szabadon ad elő. Jó (4):

Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak.

Közepes (3):

Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre). Ismeretei felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, előadni. Rövid mondatokkal fogalmaz.

Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek nagy hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni. A minimumot sem teljesíti. Az érdemjegyek száma egy félévben legalább:

-

heti 1 órás tárgynál

3 jegy

-


3 jegy

-


4 jegy

-

heti 4 vagy ennél több órás tárgynál 5 jegy

Az alsó tagozaton a készségtárgyak (technika, rajz, ének, testnevelés) értékelése ellenőrzőben és bizonyítványban szövegesen: 

Jól megfelelt



Megfelelt



Felzárkóztatásra szorul

83 oldal


Az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan tantárgy értékelése ellenőrzőben és bizonyítványban szövegesen: 

Jól megfelelt



Megfelelt



Felzárkóztatásra szorul

Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés aránya a helyi tanterv követelményei szerint a tantárgyak helyi tantervében kerül meghatározásra.

2.13.5.3.Az osztályzatok módozatai:

osztálykönyvi

bejegyzéseinek

Javaslat: -

felmérő, témazáró dolgozat: piros tintával

-

szóbeli feleletek: kék tintával

Értékelés: -

Féljegyekkel vagy alá-fölé húzott jegyekkel nem értékelünk.

-

Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a tanuló visszakapja, javítja, elvégezve a megfelelő korrekciót.

-

A feladatlapokat és felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezik, év végéig meg kell őrizni.

-

Az érdemjegyek az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egy időben az ellenőrző könyvbe is kerüljenek beírásra. Az év végi osztályzat az évi teljesítményt értékelje, és tükrözze a fejlődést is. Az egyes

tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. /Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és a nevelőtestület ennek indokával nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyei alapján a tanuló javára módosíthatja (a közoktatásról szóló tv. 70.§. 4. pont ).

84 oldal


2.13.6.A magatartás és szorgalom értékelése Magatartás értékelése Példás

Jó

Változó

A közösségre Szívesen vesz részt Vét a közösség gyakorolt hatása a közösség ellen, ingadozik pozitív életében, de nem gyakorol rá befolyást Társaihoz segítőkész Társaihoz segíteni Sodródik akaró Ösztönöz a házirend követelményeinek megtartására A feladatok vállalásában kezdeményező Viselkedése, hangneme, fegyelmezettsége kifogástalan

Rossz Szándékosan árt a közösségnek, szemben áll vele

Társaira gyakorolt hatása negatív, romboló a Részben tartja be a Nem tartja be a házirendet házirendet

Betartja házirendet

A kezdeményezők Közömbös mellé áll Viselkedése, fegyelmezettsége megfelelő

Érdektelen

Esetenként Viselkedése, udvariatlan, nyegle hangneme durva, goromba

Szorgalom értékelése Példás

Jó

Változó

Tanulmányi A tantárgyi munkájában a tudás követelményeket igénye nyilvánul meg megbízhatóan teljesíti Önállóság, Ösztönzésre végzi célszerűség jellemzi el munkáját munkáját A kötelezőn túl Érdeklődése a többletfeladatokat tananyag keretein vállal (gyűjt, kutat) belül marad Önellenőrzése Előfordul rendszeres hiányosság

Hanyag

A követelmények Tanulmányi teljesítésében munkájában ingadozó megbízhatatlan Önállótlan

Nem végzi munkáját

Ritkán vállalkozik Érdektelen feladatok elvégzésére Ritkán végzi el Egyáltalán feladatait jellemzi önellenőrzés

85 oldal

el

nem az


2.14. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a technikát. Az idegen nyelvi csoportbontásokat az alacsonyabb évfolyamoktól kezdve meghatározza egyrészt, hogy iskolánkban a szülők két idegen nyelv közül választhatnak, így egy adott osztályban előfordulhat, hogy az egyik idegen nyelvet többen választják, másrészt a tantárgy sajátosságai miatt magas létszámú csoportokban a nyelv oktatása eredménytelen lehet. Az alacsonyabb évfolyamokon is órarendileg azonos időben tanulják az adott évfolyamon az idegen nyelvet, amelyet 4. évfolyamban párosítunk az informatika oktatással. Az 5.-6. évfolyamon az informatikát és a technikát osztályonként 2 csoportban szervezzük a tantermi adottságok miatt.

2.15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános iskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A mérések alkalmazása biztosítja a nevelési-oktatási intézményekben a fizikai állapot megítélését, lehetővé teszi a fejlődést, módot ad az összehasonlításra, valamint arra is, hogy a testnevelést tanító pedagógusok megismerjék, a nevelő-oktató tevékenységük eredményeit, hiányosságait, valamint felismerjék, sportegyesületekbe irányítsák a tehetséges tanulókat. A mérést minden osztályban elvégezzük a testnevelők és a testnevelést tanítók irányításával. Az eredmények felmérésére évente két alkalommal, ősszel (október) és tavasszal (április) kerül sor. A kapott adatok feldolgozásra kerülnek, megfelelő alapként szolgálva segítik az előrelépést, a jövőkép kialakítását. A fizikai állapot mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: 

megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiindulópont

a

kondicionális

képességek,

képesség-együttesek

fokozatos

fejlesztéséhez) 

az ismételt mérések során nyomon követhetjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika) 86 oldal


Iskolánk a következő teszteket hajtja végre: 1. Ülésben előrenyúlás (hajlékonysági teszt) 2. Helyből távolugrás (dinamikus láberőt mérő teszt) 3. Felülések (törzserőt mérő teszt) 4. Függés hajlított karral (funkcionális karerőt mérő teszt) 5. 30 méteres futás (futási sebességet, fürgeséget mérő teszt) 6. 12 perces futás – Cooper teszt (Kardio-respiratikus állóképességi teszt) A tesztek eredményeit az adott osztályban testnevelést tanító kollégák értékelőlapon vezetik.

2.16. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei

2.16.1.Egészségnevelési elvek 2.16.1.1.Az egészségnevelés célja és feladata Cél: Tudatosuljon, hogy az egészséget a mindennapi élet erőforrásaként, nem pedig életcélként kell értelmezni. Mindenki legyen képes arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Feladat: Segíteni kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Nevelni kell az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek arra, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozzanak, egészséges életvitelt alakítsanak ki és megoldják konfliktusaikat. Fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő 87 oldal


embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertetni kell a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló közlekedésre. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, a tárolás legfontosabb szabályaira. Támogatást kell nyújtani a káros függőségekhez vezető életmódok kialakulásának megelőzésében. Megkerülhetetlen feladat, hogy foglalkozzon az iskola a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős, példaértékű szerepe van. (NAT 2003)

Alapelvek, célok és feladatok: -

Az iskola pozitív életfelfogást közvetít.

-

Kialakítja az egészséges életvitel igényét

-

Egészséget támogató környezetet biztosít

-

Segít elkerülni az egészségkárosító hatásokat.

Alsó tagozat: Az egészségnevelés minden tanórába, sőt a tanórák közötti szünetekbe is beépül, de fő területnek a Természet - és Társadalomismeret tantárgyat, valamint a napközis foglalkozásokat tekintjük 1. osztály 1. Biztonságunk megőrzése: Az érzések felismerése, a félelemhez fűződő érzések. A fenyegető bajok, a biztonságot jelentő kapaszkodók, a segítők számbavétele. Saját lehetőségek felmérése, a segítségnyújtás módjai. A közlekedés alapvető szabályai. 2. Táplálkozás: Az ételek fajtái. Az éhség és jóllakottság jelei. Helyes arányok az étkezésben. A táplálék útja a természettől az asztalunkig. 3. Mozgás és személyes higiéné: A tisztaság, a friss levegő, a mozgás, valamint a táplálkozás,

mint

örömforrás.

Higiénés

szokások

megerősítése.

sporteszközök megismerése. Mindennapos testmozgás (játék, tánc).

88 oldal

Különböző


4. Veszélyes anyagok: A témát csak másodlagosan érintjük a többi témakörrel kapcsolatban. 5. Családi élet és kapcsolatok: az „én” meghatározása, a nevek fontossága. Családi szokások, mint az életvezetés kerete. Az örömteli vagy szomorú események feldolgozása. A napirend fontossága. 6. Környezet: A témát csak másodlagosan érintjük. (Teremszépítés) 7. Fogápolás 2. osztály 1.

Biztonságunk megőrzése: Útvonal otthontól az iskoláig. A tágabb lakóhely felfedezése. Tájékozódás, helyismeret. A segítségkérés lehetőségének felmérése és igénybevétele a váratlan események megoldásához.

2.

Táplálkozás: Legfőbb táplálékaink, az ember táplálékszükséglete. Az egészséges táplálkozás alapjai. Az ételek eredetének és fogyaszthatóságának ismerete. Egyszerűbb ételek elkészítése.

3.

Mozgás és személyes higiéné: A mozgás szerepe az ember fejlődésében. Mozgásigény, a túlerőltetett mozgás érzékelése.

4.

Higiénés szokások megerősítése. Mindennapos testmozgás (Játék, tánc)

5.

Veszélyes anyagok: A témát csak másodlagosan érintjük a többi témakörrel kapcsolatban.

6.

Családi élet és kapcsolatok: Megfelelő viselkedés egymással. Az otthon fogalma és fontossága. Az iskola, mint a közösségi kapcsolatok kerete. Az otthoni és az iskolai kapcsolatrendszer.

7.

Környezet: A víz és a levegő szerepe az életünkben. Az egyén szerepe a természetvédelemben. A víz tiszta és nem tiszta állapotának felismerése. Az elhasznált levegő felismerése. A túlzott napozás és a hideg veszélyeinek felismerése.

8.

Fogápolás 3. osztály

1. A biztonság megőrzése: Döntési helyzetek felidézése. A döntések helyességének jelei és azok felismerése. Mérlegelő képesség. Empátia. 2. Táplálkozás: A mértékletes táplálkozás örömforrás, az egyensúly felborulásából bajok származhatnak. Táplálkozási szokások. Ok-okozati viszonyok, döntések. Választási készség. Ellenállás a reklám- és tömegnyomásnak.

89 oldal


3. Mozgás és személyes higiéné: A rendszeres testmozgás fontossága. Időtöltési szokások. A mértékletes mozgás és a pihenés örömforrás. A mozgáshiány veszélyei. Mindennapos testmozgás (játék, tánc, kézilabda). A higiénés szokások fenntartása. 4. Veszélyes anyagok: A dohány, az alkohol és a gyógyszerek veszélyes anyagok. Ismeretlen anyag megkóstolása veszélyes. A felnőtti ellenőrzés igényeljék a felnőtt ellenőrzését. 5. Családi élet és kapcsolatok: Az embereket kizárólagosan jellemző tulajdonságok. Változó korok és kultúrák, változó szépségideálok. A fogyatékosságból fakadó hátrányok. A szomorúság és örömérzet, az egymás iránti érzelmek. A szeretet és elfogadás iránti vágy. A beilleszkedés problémái. Az érzelmek ismerete és felismerése másoknál. Az öröm, bánat kezelése. 6. Környezet: A levegő szerepe a természetben. A levegő szerepe az életműködésben. A víz a természetben, alapvető tulajdonságai, szerepe a szervezet működésében. A napmeleg és napfény életet működtető és tápláló szerepe. Csoportmunka. 7. Fogápolás 4. osztály 1. A biztonság megőrzése: A valóságtól való elszakadás veszélyeket rejt magában. Az érzelmek, a viselkedés és a biztonság kapcsolata. Pozitív önértékelés. Szabálytudat és –követés. 2. Táplálkozás: Az egészséges táplálkozás biztosítja az élethez szükséges energiát. 3. Mozgás és személyes higiéné: Az ápolt külső jelentősége, tisztálkodási szabályok. A mozgás, a sport és a családi hagyományok jelentősége. Mindennapos testmozgás, higiénés szokások gyakorlása. Elhatározások meghozatala, és az azokhoz való ragaszkodás. 4. Veszélyes anyagok: Az alkohol, a dohány egészségkárosító hatásainak megismerése. A veszélyes anyagok és a biztonság kapcsolata. Kortárs csoportok elvárásai. Önuralom, nemet mondás képessége. 5. Családi élet és kapcsolatok: Egy életút állomásai – baba, gyerek, felnőtt, öreg. Az emberi kapcsolatok típusai. A média szerepe a társas kapcsolatokban. 6. Környezet: Tudatos kapcsolat a természettel = környezetvédelem. A környezet károsításának veszélyes következményei. 7. Fogápolás

90 oldal


Felső tagozat: Minden évfolyamon az osztályfőnöki órák egy részét egészségnevelésre fordítjuk. A többi tanórán, valamint a tanórákon kívül – a lehetőségekhez képest – igyekszünk az egészségfejlesztést szolgálni. Nyomon követjük a mindennapos testmozgást (kézilabda, szabadidős sport tevékenységek, tánc, játék). 5. osztály 1. Biztonságunk megőrzése: Biztonságérzet. Az érzések felhasználása a potenciális veszélyek elkerülése érdekében. Fizikai és érzelmi biztonság. Veszélyek és kockázatok. Biztonságosabb iskolai környezet. 2. Táplálkozás:

A

kiegyensúlyozott,

egészséges

étkezés

jellemzői.

Táplálékok

osztályozása. Egészséges és kevésbé egészséges ételek. Ételkészítési eljárások. A rendszeres étkezés és a nassolás kapcsolata. 3. Mozgás és személyes higiéné: Mozgásformák, amit tudunk, és amit gyakorolni kell. A mozgás testi és lelki következményei. Döntési kompetenciák a mozgás és személyes higiéné területén. 4. Szeretetteljes kapcsolatok: Az életszakaszok jelentősége. A felnőtté válás folyamata. Különbségek a két nem között, a serdülőkori változások kezdete. A családi kapcsolatrendszer jelentősége. Harmónia, és a feszültségek kezelése. 5. Környezet: A környezet fogalma. A környezet és az egészség kapcsolata. A környezet hatása az érzelmekre. A környezet aktív védelme. 6. Alapvető egészségügyi ismeretek: lázcsillapítás alapvető módjai, higiéné 6. osztály l. A biztonság megőrzése: A kockázat tudatos csökkentésének lehetőségei. A viselkedés és a veszély kapcsolata. Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Veszélyes foglalkozások. 2. Táplálkozás: Az étrend fontossága, változtatások az étrenden. A média szerepe az egészségesebb ételek választásában. Javaslatok az étrend megváltoztatására. A nyilvánosság szerepe. 3. A mozgás és a személyes higiéné: Az egészséges testmozgás. Intenzív testmozgás. Testkép. Jó megjelenés, tisztaság, frissesség.

91 oldal


4. Veszélyes anyagok: Az alkohol és dohánytermékek megjelenése környezetünkben. Az alkohol egészségkárosító hatása. Az alkohol szerepe életünkben. A dohányzásra és az alkoholfogyasztásra vonatkozó korlátozások. 5. Szeretetteljes kapcsolatok: Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora. A hagyományos társadalmi szerepek. Sztereotípiák a nemi szerepekben. Az első randevú. Döntések és azok következményei. A barátság. Az önismeret fontossága. Konfliktusok a kapcsolatokban. 6. Környezet: A jelen hatása a jövőre. A technológiai fejlődésnek lehetnek káros hatásai. A természet védelmében az emberiség összefogása szükséges. 7. Alapvető egészségügyi ismeretek: rosszullét esetén teendők. 7. osztály 1. A biztonság megőrzése: A kockázat és a veszély fogalma. Értelmi és érzelmi reakciók a kockázatra. 2. Táplálkozás: Az étkezések és társas kapcsolatok összefüggései. Az elfogyasztott ételek kiválasztása és a tudatosság kapcsolata. Értékes és kevésbé értékes tápanyagok. 3. A mozgás és a személyi higiéné: A mozgással összefüggő szélsőségek áttekintése. A test higiéné fontos része a fogápolás. A fogszuvasodás jelei és következményei. Médiahatások elemzése. Kulcsszemélyek szerepe. 4. Szeretetteljes kapcsolatok: Az önismeret fontossága. Döntések és következményei. A döntések és a kapcsolatok viszonya. Empátia. A mérlegelés és a döntés. A következmények vállalása. 5. Környezet: Az egyensúly fontosságának felismerése. Reális célkitűzések fontossága. Hatásvizsgálat. 6. Alapvető egészségügyi ismeretek: Veszélyes anyagok: A dohányzás káros hatásai. 8. osztály 1. A biztonság megőrzése: A veszteségérzés és a gyász különböző fázisai. A halál, mint visszafordíthatatlan veszteség. Az ítélőképességet befolyásoló hatások. Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felmérésében. 2. Táplálkozás: Az étrend az életmód egyik fontos eleme. A mediterrán étrend. Az étrend egészségmegőrző, betegség megelőző hatása.

92 oldal


3. Mozgás és személyi higiéné: A rendszeres testmozgás megtervezése. A mozgásukban korlátozottak vagy sérültek is megőrizhetik egészségüket. A rendszeres testmozgás megtervezése. 4. Szeretetteljes kapcsolatok: Tájékozódás szexuális kérdésekben. Hogyan látnak bennünket mások? Empátia. A kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. 5. Környezet:

Gondolkodj

globálisan,

cselekedj

lokálisan!

Marketing

és

környezetvédelem kritikai vizsgálata. 6. Alapvető egészségügyi ismeretek: Veszélyes anyagok: Mi okozhatja a drogokra való rászokást?

2.16.1.2.Az egészségneveléssel összefüggő feladatok: Testmozgás -

Mindennapos testmozgás: A heti három testnevelés órán felül konditerem, edzés, játék vagy tánc lehetőségének biztosítása minden tanuló számára.

-

Jó, ha a tanulót a testnevelés órán sikerélmény éri, a mozgást örömmel végzi.

-

Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. Az óra eleji bemelegítés 10 perce kiválóan alkalmas tartásjavító gyakorlatok elvégzésére.

-

Gyógytestnevelés órák tartása. A már kialakult elváltozásokat gyógytestnevelő másoddiplomával rendelkező pedagógus gondozza. A csoportba sorolás az iskola-egészségügyi felmérések elvégzése után, orvosi javaslatra történik.

Táplálkozás -

Az iskolai étkeztetés feleljen meg a korszerű, egészséges táplálkozás követelményeinek. Az ebédeltetés körülményeinél figyelmet kell fordítani a higiénés követelményekre.

-

Az iskolai büfé választékában szerepeljenek egészséges ételek. Legyen lehetősége a gyerekeknek megfelelő tízórait venni (Gyümölcs, zöldség, joghurt, kefir, tej, rostos ivólé, barnalisztből készült péksütemény.) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek fogékonyak az újra, amennyiben az ízletes és esztétikus, korszerű csomagolásban kapják.

Lelki egészség védelme

93 oldal


-

Előnyös lenne, ha az iskolai vezetés és a tanárok időnként részt vennének mentálhigiénés továbbképzésen.

-

Figyelmet kell fordítani az iskolai környezet hangulatára. Ezt a célt szolgálja a szeptemberben megrendezésre kerülő teremszépítési verseny.

-

A családokkal való kapcsolattartást javítani kell. Jobban be kell vonni az érdeklődő szülőket az iskolai rendezvények lebonyolításába. (Teremszépítés, adventi készülődés, farsang, kirándulások, sportnapok, iskolai ünnepélyek.)

94 oldal


2.16.2.Környezeti nevelési elvek 2.16.2.1.A környezeti nevelés célja és feladata Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben 

Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az ember is, annak környezetével, kultúrájával együtt



A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés



A bioszféra és a biológia sokféleség megőrzése



A testi-lelki egészség megőrzése

Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezte- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

Hosszú távú pedagógiai célok 

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása



az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése



rendszerszemléletre nevelés



holisztikus szemléletmód kialakítása



fenntarthatóságra nevelés



a környezetetika hatékony fejlesztése



érzelmi és értelmi környezeti nevelés



tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés



tolerancia kialakítása 95 oldal




a környezettudatos magatartás és életvitel segítése



az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése



az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése



az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása



ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.



helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések



problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség



globális összefüggések megértése



létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása



az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás



a családi életre nevelés fejlesztése



az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Helyi célok, értékek 

természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése



helyi értékek és problémák feltérképezése



helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, iskolai büfé „zöldítése”, energiatakarékosság stb.)



lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)



hagyományok védelme: család-iskola-település-nemzet szinteken)



azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken



pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása

Iskolánk környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásbak kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre

96 oldal


alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Belvárosi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári vándortáborokban, vízi táborokban és az erdei iskolákban, túrákon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

2.16.2.2.Konkrét célok és feladatok Célok: -

a környezeti nevelés az oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg

-

tantárgyak közötti kapcsolatok erősítése széttagolt ismeretek helyett egységbe lássák a tanulók az ismereteket

-

tanórán kívüli tevékenységekhez a tantestület tagjainak megnyerése

-

szülők bevonása a környezetvédelmi akciókba

-

szűkebb, tágabb környezet értékeinek feltérképezése, megismerése önálló ismeretszerzésre ösztönözve tanulóinkat

-

eddigi hagyományainkat ápoljuk 97 oldal


-

takarékoskodás vízzel, energiával

-

szemét mennyiségének csökkentése

-

pedagógusok személyes példájukkal tudjanak hatni a gyerekekre környezettudatos életvitellel

Feladatok: -

a helyi tantervekben és tanmenetekben konkrétan megjelöljük a feladatokat

-

változatos tanítási módszerek

-

szaktárgyi koncentráció

-

iskolai szinten mit tudunk tenni a környezeti nevelés területén

-

szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel az iskolai környezeti nevelés feladatait és felhívjuk a figyelmet az akcióinkra, programokra ami a témához kapcsolódik

-

a

tevékenység

tartalma:

globális

problémák

összegyűjtése,

az

emberi

tevékenységek környezetre gyakorolt hatása Fogyasztói társadalom problémái iskolaszinten: Hulladékkezelés: 

hol keletkezik és mennyi hulladék iskolánkban



szemét kiszedése tanítási órák után a padokból



szemét, a hulladék szelektív gyűjtése a folyosóra kihelyezett edényekben, ennek ellenőrzése



hogy történik a hulladék elszállítása az iskolából, iskola környékén lévő szelektív gyűjtőszigetek feltérképezése



vásárlási szokások megváltoztatásával hogyan lehetne a hulladék mennyiségét csökkenteni (látogatás bevásárlóközpontban, csomagolástechnikák megismerése)

Ivóvíz, szennyvíz 

szólunk, ha csöpög a csap



hogy történik iskolánkban, városunkban a szennyvíztisztítás

Energiafogyasztás 

hogyan lehetne csökkenteni

Közlekedés 

iskolánk környéke forgalmas, zajos



kerékpáros



gyalogos közlekedés előnyei

98 oldal




forgalomszámlálás iskolánk környékén

Veszélyes anyagok 

osztályfőnöki órán beszélgetünk a használt elemek káros hatásáról a környezetre, ezzel ösztönözzük tanulóinkat az elemgyűjtésben való részvételre - épített környezet megismerése - város zöldterületei, közparkjai, védett fák megismerése (séták) - iskolánk belső, külső képe, iskolánk környéke a városrész tükrében - a megfigyelések eredményét: tablókon, térképen, fotókon, rajzokon és írásos pályamunkákban rögzítjük, újságcikkek gyűjtése, internet használat - versenyeken veszünk részt, táborokon, túrák, erdei iskolai programokon pedig élőben tanulmányozzák tanulóink a tanórán tanultakat -

városunkban

környezetvédelemmel

foglalkozó

cégek

bemutatkozása,

üzemlátogatások Az iskola környezeti nevelés programját évente részletesen kidolgozzuk. Meghatározzuk ebben a tanévre vonatkozó - környezeti neveléssel kapcsolatos célokat - feladatokat - tevékenységi formákat - módszereket - helyszíneket - előadók, felelősök - ellenőrzés, értékelés - határidőket.

2.16.2.3.Tanulásszervezési és tartalmi keretek, tanórai keretek, tantárgyak lehetőségei Minden tantárgy tanításához a szaktanárok kidolgozzák a környezeti nevelési tartalmakat és a megvalósításhoz használt tevékenységi formákat, módszereket. Magyar nyelv és irodalom A tanulók 

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását

99 oldal




ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat!(meséket, mondákat, népdalokat és verseket)



ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását



tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére



sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit

Történelem A tanulók 

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet



tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására



ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete



legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül

Hon és népismeret A tanulók 

ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit



ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

Idegen nyelv A tanulók 

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével



legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit



tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

100 oldal


Matematika A tanulók 

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják



legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére



tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni



logikus gondolkodása, lényegkiemelő képessége fejlődjön



tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait



váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására



ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni



legyenek képesek reális becslésekre

A tanulókban 

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás



alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Környezetismeret A tanulók 

ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal



ismerjék

meg

az

élővilág

sokszínűségét,

az

élőlények

egyedi,

megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében 

ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

Természetismeret A tanulók 

váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére



a megismerés komplexitása, egészlegességre való törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)

101 oldal




természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása



környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése



ökológiai szemlélet fejlesztése



helyes környezeti attitűdök fejlesztése



magatartás fejlesztése



értékrend alakítása



környezettudat fejlesztése



felelősségérzet fejlesztése



környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása



váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára



ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj

Fizika A tanulók

rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit 

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat



tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra



mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni



ismereteik

birtokában

váljanak

tetteik

következményeit

látó,

előregondolkodó állampolgárrá 

ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat



rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására



legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az

Kémia A tanulók

eredmények értelmezésére

102 oldal




ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére



ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától



értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Földrajz A tanulók  

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására



legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére



ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit



ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban 

a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény



alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére



fejlődjön

közösségük,

lakóhelyük, országuk, régiójuk és

a világ

problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók 

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit



ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet



ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket



legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően



ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére



sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat 103 oldal


A tanulókban 

alakuljon ki ökológiai szemléletmód



alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

Egészségtan A tanulók 

ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait



sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat



ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében

A tanulókat 

ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására



segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában



segítse, az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében

Ének-zene A tanulók 

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát



ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait



fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban



vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét



tudják, hogy az élő és élettelen természet hangjai a zenében és hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek



fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Rajz és vizuális kultúra A tanulók 

ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát



ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát



ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit



ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére



tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira

104 oldal




ismerjék a természetes alapanyagok használatát



legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak



legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni



legyenek

képesek

alkotásokat

létrehozni

a

környezeti

nevelési

témaköröknek megfelelően 

ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését



tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre



kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Etika, osztályfőnöki óra A tanulók 

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák



tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni



mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk

A tanulókban 

alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek



alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban



fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért

Dráma A tanulók 

tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a dráma eszközeivel



legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)



természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül

105 oldal


Technika A tanulók 

ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket



ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait



értsék meg e fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit



ismerjék

meg

a

problémák

rendszerét

és

a

lényegét

átlátó

környezetgazdálkodást 

sajátítsák el az alapvető biokertészet ismereteket



ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit



sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait



ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát



ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat



ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit



sajátítsák

el

az

egészséges

táplálkozás,

kertészeti

alapismeretek,

komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban 

alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény



a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság



alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók 

legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni



legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására

106 oldal




ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket



használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre



futtassanak környezeti elemi megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket



rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen



szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket



ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait



váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

informatikai

módszerekkel

demonstrálják

(számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) 

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével



a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

Testnevelés A tanulók 

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket



győződjenek

meg

a

mozgás

jótékony

hatásairól

a

különböző

szervrendszerek működését tekintve 

legyenek tisztába azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben,

az

emberi

kapcsolatokban,

az

együttműködés és a tolerancia fejlesztésében 

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes



igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek



sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat

107 oldal


A tanulókban 

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását



alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására



segítse az egészsége napi-heti-évszakos életritmus kialakulását

Nem hagyományos szervezésű órák -

szelektív hulladékgyűjtési program-oktatóprogram és módszertani segédanyag kipróbálása az ÖKO-PANNON KHT segítségével

-

illegális hulladéklerakó helyekről fotók, térképek készítése- Reflex Környezetvédő Egyesület koordinálja

-

hulladékgyűjtés és az elemgyűjtéshez kapcsolódó ismereteket feldolgozó órák

-

szeméttelep bejárása, ahova a hulladék kerül (Kommunális Szolgáltató szervezése)

-

szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosítása, ÜZEMLÁTOGATÁS-BÜCHL HUNGÁRIA KFT. Telephelye

Tanórán kívüli foglalkozások Táborok, kirándulások -

5.o. erdei iskola /külön program és tematika szerint/

-

5-6. évfolyam vándortábor: Magyarország különböző természeti szépségeinek megismerése, ebben a tanévben az Őrség

-

7-8. évfolyam vándortábor: Bükk

-

4-8. évfolyam sí tábor ( Szlovákia, Ausztria )

-

5-8. évfolyam Vizi tábor Mosoni-Duna

-

hétvégi túrák gyalog, kerékpárral

-

Egyes évfolyamok: Bakony gyalogtúra

-

alsósoknak gyirmóti tanösvény, Ravazd, Püspökerdő, állatkert

Tanulmányi kirándulások Alsó tagozat: -

1-2. o. közvetlen környezetünk városunk nevezetességeinek megismerése: Szigetköz, Tata, Zirc,

-

3-4. o. Szigetköz, Fertő-Hanság, Pannonhalma, Sokoró vidék bejárása Zirc, Sopron, Tata

108 oldal


Felső tagozat: -

Magyarország természeti szépségei, épített környezet, népművészeti értékek, kultúrtörténeti emlékek felkeresése

-

Osztályfőnökök-osztályban tanulók beszélik meg, hogy melyik évfolyam hova megy

Versenyek Évek óta kiemelkedő eredményeket érünk el természettudományos vetélkedőkön, mind országos, megyei, városi eredményeink bizonyítják továbbra is részt veszünk ezeken a vetélkedőkön. Tanulói pályázatok: Több éve részt veszünk pályázatokon is ezt a hagyományunkat is folytatjuk, gyerekek nagyon kedvelik. Egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatással dolgozunk fel. Térképekkel, fotókkal, rajzokkal, ábrákkal illusztráljuk. Több országos, megyei és város 1-2. helyezett dolgozat is született az elmúlt években: Szeméten nem terem virág

pl.

Környezetvédelem gyermekszemmel Hulladék és ami lehet belőle Szigetköz környezetvédelme Gyermekeink jövője Környezet amiben élünk Barátunk a természet Mi lenne velünk víz nélkül? Iskolánk környékének védett fái, stb…

2.16.2.4.Módszerek, taneszközök Módszerek Célunk: a környezeti nevelési szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény – és tevékenységalapú módszerek kiválasztása. 

Alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz



Vonjanak be minél több tanulót



Az iskola keretein túl is legyenek hatással



A természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen 109 oldal




Alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát



A lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez



Nyújtsanak sok élményt a tanulónak



Az érzelmeken át hassanak



A személyes megtapasztaláson alapuljanak



Együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.)



Alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére



Legyen bennük sok játékos elem

Taneszközök Ismerethordozók: -

az iskolai könyvtárban található nyomtatott anyagok

-

tankönyvek

-

természetismereti könyvek

-

határozók

-

lexikonok /környezetvédelmi stb…/

-

ismeretterjesztő kiadványok /nemzeti parkokról, helyi értékekről/

-

térképek

-

kevés videofilm

-

folyóirat

Eszközök -

számítógép – internetes hozzáférés

-

interaktív tábla

-

videó

-

projektor

-

írásvetítő

-

diavetítő

-

dia

-

mikroszkópok

-

videokamera

-

fényképezőgép 110 oldal


-

hulladéktárolók /szelektív gyűjtéshez/

-

speciális hulladéktárolók /elemgyűjtéshez/

2.16.2.5.Az iskolai környezet Nagyon fontos, hogy minél esztétikusabb és környezet barátabb iskolában tanuljanak a gyereke, ezt próbáljuk az anyagi lehetőségekhez mérten egyéni ötletekkel, a gyerekeket, szülőket bevonva megvalósítani. Kommunikáció Iskolán belül: -

munkaértekezlet a környezeti nevelés munkaközösség vezetésével, ahol a többi kollégát is megismertetjük a szakmai anyagokkal és kijelöljük a feladatokat

-

faliújságokon az aktuális hírekről tájékoztatjuk a tanulókat és a kollégákat

-

irodalomjegyzéket állítunk össze

-

az iskolaújságban is beszámolunk a „zöld hírekről”

-

iskolagyűlésen a DÖK – tal közösen szólunk a feladatokról és az elvégzett munkáról

Iskolán kívül: -

kapcsolattartás a külső intézményekkel

-

tájékoztatjuk a KISALFÖLD, Városi TV-t az iskolában zajló akciókról, eredményekről

-

civil szervezetekkel /REFLEX/ tovább ápoljuk a már meglévő eredményes kapcsolatainkat

-

tanulmányozzuk a Kukabúvár, Körlánc, Természetbúvár és egyéb kiadványok pályázati felhívásait cikkeit

2.17. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

2.17.1. Esélyegyenlőségi célkitűzések Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Célunk az, hogy érvényesüljön a:  diszkriminációmentesség, 111 oldal


 szegregációmentesség,  a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,  a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása,  az integráció biztosítása. Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon  megkülönböztetés megszüntetése,  az egyenlő bánásmód,  az emberi méltóság tiszteletben tartása,  a társadalmi szolidaritás. A tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési/oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során.

2.17.2.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban fokozatosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. A programunk célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: -

családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek

-

családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek

-

iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

-

csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) átmenetileg hátrányos helyzetűek:

-

áttelepült, beköltözött (új) tanulók

-

tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

112 oldal


A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 

Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése



Drog- és bűnmegelőzési programok



Mentálhigiénés programok



Pályaorientációs tevékenység



Komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi, zenei-művészeti)



Komplex táborozások, kirándulások, országjárások



Fesztiválok, bemutatók



Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson,



Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése



Motiválás arra, hogy a gyerek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön



Táborozási hozzájárulások



Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon

2.17.3.Az iskola gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége A gyermekekért való felelősség a szülő, a pedagógus és a társadalom együttes joga és kötelessége. A mindennapi életben a gyermek egészséges szellemi és erkölcsi valamint testi fejlődését számos ok akadályozhatja. Ilyenkor a gyermek védelemre szorul, s ebben a védelemben döntő szerepe lehet az iskolának. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységet az iskolában órakedvezménnyel gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Munkáját az intézményvezető és a nevelőtestület támogatásával végzi. Az ifjúságvédelmi munka célja 

A szociális viselkedés alapvető szabályainak betartásával, tanulási nehézségekkel küszködő, hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű tanulók kiszűrése.



A tanulók testi, lelki, szellemi fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása.

Az ifjúságvédelem feladatai 

Alapvető feladat a meglevő gondok orvoslása.

113 oldal




Pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének elősegítése.



A felnőtt társadalomba való sikeres beilleszkedés, a továbbtanulás lehetőségének biztosítása.



Megismertetni és elfogadtatni a tanulóval a szociális viselkedés alapvető szabályait.

Tevékenységek és módszerek az ifjúságvédelmi munkában 

A veszélyeztetett és/vagy hátrányos helyzetű gyermekek körének meghatározása a következő okok alapján:



-

a szülők normaszegő életmódja,

-

szegénység, munkanélküliség, - egészségi helyzet, állapot,

-

a szülők válása,

-

a szülő(k) halála,

-

helytelen nevelési stílus.

A gyermekek kiszűrése az osztályfőnökök tájékoztatása alapján történik. A gyermekekről

a

probléma

felmerülésekor

feljegyzést

kell

készíteni.

A

segítségnyújtáshoz a gyermek családi körülményeit meg kell ismerni. 

A szülővel személyes kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra kell törekedni.



Ha a gyermek védelemre szorul, a családlátogatás és a Gyámhatósággal való kapcsolatfelvétel feltétlenül indokolt.



A gyermekekkel kapcsolatos eseményeket és intézkedéseket írásban rögzíteni kell. A dokumentumokat az ifjúságvédelmi felelős őrzi.



A gyermekek fizikai és pszichikai állapotának felméréséhez igénybe kell venni pszichológus, az iskola orvosa vagy más szakorvos véleményét.



Kapcsolatot kell tartani a gyermekeket, illetve családokat segítő intézményekkel: Győr-Moson-Sopron Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat Gyámhatóság Családsegítő Intézet Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Máltai Szeretetszolgálat

Minden kitapintható hiányosság megszüntetésére tervet dolgozunk ki, és reális, önkritikus elemzésre törekszünk.

114 oldal


2.18. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

2.18.1.A tanulók jutalmazása, elmarasztalása Osztályfőnöki dicséretet az a tanuló érdemel, aki az iskolában és az iskolán kívül kötelességein túli tevékenységet végez. /Az osztályfőnök megítélése alapján többször adható / Igazgatói dicséretet az a tanuló érdemel, aki városi, megyei és országos versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon kiemelkedő teljesítményt nyújt. A Gárdonyi Géza Általános Iskola Oklevelét az a tanuló kaphatja, aki tanulmányai befejezésekor valamely területen kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A Gárdonyi Géza Általános Iskola Kiváló Tanulója E kitüntetést az a tanuló érdemli, aki ki kitűnő vagy jeles tanulmányi eredménnyel fejezte be a 4. 6. vagy a 8. osztályt. Magatartása és szorgalma mindvégig példás volt.

Elmarasztalás: Osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetésben az a tanuló részesül, aki megszegi az iskola házirendjét. (Az osztályfőnök megítélése alapján többször adható) Osztályfőnöki intésben az a tanuló részesül, aki ismételten vét az együttélés szabályai ellen. Sorozatosan megszegi a házirendet. Igazgatói intésben részesül az a tanuló, aki súlyos vétséget követ el az iskolában vagy az iskolán kívül. A tanulóknak és szülőknek az értékelésre és az osztályozásra vonatkozó irányelveket, valamint a jutalmazási és fegyelmezési eljárásokat ismerniük kell.

2.18.2.A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Tanulóink iskolai viselkedésének, tanuláshoz való viszonyának értékelésekor több szempontú értékelő folyamat zajlik. Az adott osztályban tanító pedagógusok közösségével együtt kell megvitatni és kialakítani a tanuló minősítését, ami lehet írásos szöveges értékelés vagy osztályzat a bizonyítványban.

115 oldal


A tanuló félévi és év végi szorgalom és magatartásjegyét az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök alakítja ki, az osztály és az osztályfőnök közös ajánlása alapján. Az év végi értékelésnél a tartós javulást figyelembe kell venni. A magatartás értékelés szempontjai: 

a tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez,



a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei,



a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz.



együttműködés a társakkal és tanárokkal,



konfliktuskezelés,



a szabályok betartása,

A magatartás értékelése során az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetében az osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát az alsó tagozatban havonta, a felső tagozatban havonta érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A tanuló szorgalom értékelésének szempontjai:  együttműködés a társakkal és tanárokkal,  a szabályok betartása,  a közösségben, osztályban elfoglalt hely,  rábízott feladatok elvégzése  felelősségtudat, megbízhatóság  kezdeményezőkészség,  önbizalom,  az érdekérvényesítés képessége.

2.19. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát áthatja a gyermekközpontú szemlélet, melynek lényege: hozzásegíteni a felnövekvő embert ahhoz, hogy azzá váljon, akivé lehet. 116 oldal


Iskolánk olyan légkört nyújt, ahol pedagógus és diák egyaránt biztonságban és jól érzi magát.

A

tanítási

folyamatban

alkalmazott

módszerek

(kooperatív

technikák,

csoportmunka, kutató munkák stb.)segítségével tanulóink megélhetik az önálló ismeretszerzés örömét. Az iskolánkba járó gyermekek többsége az átlagos vagy magasabb színvonalú szociokulturális háttérrel rendelkezik, melynek következtében magasak a szülői elvárások. A szülők körében végzett elégedettség-vizsgálat szerint elégedettek az intézményünkkel. A család és az iskola értékrendjét közel azonosnak tartják. Az általunk fontosnak tartott gyermeki jellemvonások a szülői elvárásokkal is találkoznak. Tanulóinknál a következő személyiségjegyeket tartjuk fontosnak:  permanens tanulás igénye,  tudás utáni vágy,  a tudás tisztelete,  érdeklődés,  aktivitás,  szorgalom,  eredetiség,  kommunikációs készség,  türelem,  bizalom,  megbízhatóság,  együttműködés,  őszinteség,  felelősségvállalás,  becsületesség,  tolerancia,  rugalmasság,  segítőkészség,  lelkiismeretesség,  szolidaritás,  empátia,

117 oldal


 nyitottság,  kiegyensúlyozottság,  tisztelet és megbecsülés. Fel kell készíteni tanulóinkat versenyekre, a rájuk váró küzdelmekre, amelyek átszövik életünket, gazdaságunkat, mindennapjainkat. Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az élethossziglani tanulásra, amit megkövetel a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése, az információáradat. Munkánkat a tanulók személyiségének fejlesztése, a partnerség elve, a pedagógiai módszerek sokszínűsége jellemi. A pedagógustestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást:  az önmagával szembeni szakmai igényesség terén;  a munkafegyelem terén;  arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink hiánytalan rendezettségükkel és precizitásukkal jól szolgálják a tartalmi munkát.  az etikus magatartás terén;  az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel, más iskolák minket látogató pedagógusaival való kapcsolatában (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás). Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályájuk elején és végén lévő pedagógustársainkat. A fenntartóval, a szakminisztériummal és intézményeivel korrekt, feszültségmentes kapcsolatra törekszünk. Távol tartjuk az intézménytől a napi politikát. A történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal és a tudományos-kulturális feladatokat ellátó civil szervezetekkel, intézményekkel korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk. Törekszünk az előítélet-mentesség, a tolerancia, vallási, világnézeti semlegesség megtartására és megtanítására.

118 oldal


2.20. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel

2.20.1. Az átvétel eljárásrendje:  Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát.  Évközi különbözeti vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában azt az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg.  Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a továbbhaladást.  Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.  Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.  Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok, tanítók segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell. A hiányok pótlására türelmi időt biztosítunk. A tananyagtartalomról, a beszámoltatás időpontjáról és módjáról a tanulót a szaktanár, a tanító írásban tájékoztatja, és amennyiben szükséges konzultációs időpontot tűz ki. A tantárgy jellegétől függően a beszámoltatás szóban és írásban történhet. A beszámoltatást az adott tárgyat az osztályban tanító szaktanár, tanító végzi két másik szaktanár, tanító jelenlétében.  Sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a szintfelmérő megíratásakor indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

119 oldal


Az átvett tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata.

2.20.2. Mentesítések Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. Az igazgató a tanulót mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben az iskola magasabb évfolyamára történő lépés döntés meghozatalakor a mentesítésben foglaltakat figyelembe kell venni. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén konzultációs lehetőséget biztosít. A jogviszonyát szüneteltető státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek. A

külföldön

megkezdett

és

befejezetlen

tanulmányok

a

magyar

köznevelés

iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.

2.21. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

2.21.1.Az iskola képzési rendszere Intézményünk 8 osztályos általános iskola. A helyi sajátosságokra és, tapasztalatokra alapozva a Győri Gárdonyi Géza Általános Iskolája olyan sajátos képességfejlesztési rendszert valósít meg 1992 óta, a jogszabályi változások útvesztőit is túlélve (NAT, kerettanterv), amely valamennyi tanuló számára biztosítja saját fejlődési ütemének megfelelő haladást. Programunk közel 22 éves tapasztalaton alapul, megítélésünk szerint az általános képzésben is- jól hasznosíthatók a nevelőtestületnek a speciális tehetségfejlesztő osztályokban szerzett sajátos pedagógiai ismeretei. Immár 12. tanéve annak, hogy a tapasztalatokat a gyakorlatban is alkalmazzuk valamennyi osztály tekintetében.

120 oldal


2.21.2.A program jellegzetességei Koncepciónk általános céljaként az iskola összes tanulójára nézve a maximális fejlesztés megvalósítását fogalmaztuk meg. Alapelvünk, hogy minden gyermek valamilyen területen kedvező feltételek között az átlagosnál többre képes - erre építenünk kell. Kedvező feltételt jelent rendszerünkben: a sokszínű tevékenységrendszer, a gyermek érdeklődésének, hajlamának felismerése, felfedezése, a szakszerű pedagógiai fejlesztő munka, a személyiségközpontú tanári magatartás és szemlélet. A tehetségfejlesztést nem néhány szakterületre koncentrálva, hanem általánosan, komplex rendszerben vállaljuk, ezen belül helyet biztosítunk a sokszínű tartalommal gazdagított formáknak. - A tehetségfejlesztés vitatott gyakorlati kérdéseire saját tapasztalatainkra támaszkodva választ keresünk, - Felkészültségünket, gyakorlatunkat, képességeinket e speciális pedagógiai feladat igényes ellátása érdekében folyamatosan gazdagítjuk, kiteljesítjük, - Törekvéseinket, tapasztalatainkat az érdeklődők számára közkinccsé tesszük, - Szakértelemmel megalapozott, nem pénzigényes utat járva, modellt fejlesztünk ki az iskolai tehetségnevelés területén. Mindazt, amit a tehetségnevelés speciális pedagógiájának területén elsajátítottunk, kiterjesztjük a teljes rendszerre, ezzel is gazdagítva iskolánk pedagógiai munkáját.

2.21.3.A program szervezeti rendszere Nyolc évfolyamos 710 fős iskolánkban 4 évfolyamon 3-3, 3 évfolyamon 4-4, egy évfolyamon 2 párhuzamos osztályban tanulnak a diákok. A felkészültség, az általános és speciális képességek fejlettsége szerint az oktatást viszonylag homogén csoportokban, és heterogén csoportokban szervezzük. Teljesítménycsoportos (nívócsoportos) rendszerben a következő szakterületeken folyik a képzés: 

német nyelv 1-8. évfolyam



angol nyelv 1-8. évfolyam



informatika 3-8. évfolyam

Mindemellett 1992-től kezdődően - felmenő rendszerben - emelt szintű osztály is működik iskolánkban, a kerettanterv bevezetésével ez a rendszer azonban megszűnik a képzés

121 oldal


homogén osztályokban folyik a tehetségfejlesztés terén szerzett tapasztalatok beépülnek valamennyi osztály pedagógiai tevékenységébe. Programunk sajátossága, hogy 1-6. évfolyamig minden tanuló hetente 1 órában logikaoktatásban részesül. Nevelő - oktató munkánk, pedagógiánk fontos alapelveként tartjuk szem előtt, hogy iskolánkban 

Az emelt szinten homogén csoportokban képzett tehetségígéretek együtt élnek

a reguláris iskola diákjaival - ez mindenképpen alkalmazkodási kompetenciát feltételez, 

Az emelt szintű osztályokon kívül, a heterogén tanulócsoportokban számos jó

képességű, speciálisan tehetséges gyermek tanul, 

Az emelt szintű osztályok és a teljesítmény szerint rendeződött csoportok

nyitottak: a ki- és belépés lehetőségét mindenkor biztosítjuk, 

a 2001/2002-es tanévtől megszűnik a válogatás az egyes tanulók képességei

szerint, valamennyi tanulónkat tehetségígéretként kezeljük.

2.21.4.A program tartalmi vonatkozásai 2.21.4.1.A tanítás tartalma Helyi rendszerünkben a tanítás tartalma a tantervi meghatározottságon túl kiegészítő anyaggal bővül. Ennek mennyisége és minősége mindenkor a tanulók kompetenciájának aktuális szintjére támaszkodik. A kiegészítő anyagot dúsító illetve kompenzáló programok formájában alkalmazzuk rendszerünkben. Ezen programok a differenciált foglalkoztatás tantervi tartalmán túl szélesebb bázisra épülnek, személyre szóló motivációs elemek sokaságát, önképzési inspirációt hordoznak. Személyiség-középpontú

képességfejlesztő

részprogramjainkat

1990-től

kezdődően

folyamatosan szélesítjük, a gyakorlatban kipróbáljuk, és helyi feltételeink függvényében adaptáljuk. 1998-tól az iskola helyi tantervében részben kötelező, részben nem kötelező műveltségi tartalomként kiválóan használhatók a következő általunk kidolgozott részprogramok: A matematika műveltségi területhez: - matematika, - logika, 122 oldal


Az ember és társadalom műveltségi területhez: - helytörténet (iskola és várostörténet) A művészetek műveltségi területhez - néptánc - furulya - drámapedagógia Az informatika műveltségi területhez: - számítástechnika - könyvtár A testnevelés műveltségi területhez: - labdás sportképzés - természetjárás A dúsított képzési tartalom a hagyományosnál nagyobb lehetőséget biztosít a rendszerszerű gondolkodás megalapozására - ennek tanítását alapvető feladatként tartjuk szem előtt. Ugyancsak fokozottan figyelünk arra, hogy helyi rendszerünkben diákjaink folytonos szellemi kihívással találják szembe magukat, s ezáltal is legyenek képesek önálló, alkotó tevékenységre.

2.21.4.2. A tanulás folyamata Iskolánk helyi rendszerében a tanulás folyamatát széles értelemben szemléljük. E komplex folyamatban a tananyag tevékenységrendszer. Az ismeretrendszer és fogalmi struktúra a külső és belső értelemben vett cselekvés feltételeit adja. A képességfejlesztés folyamata a tevékenységrendszer szintje alapján differenciált. A különböző ütemben haladó gyermekeknél a tevékenység összetettsége lesz eltérő. A tanulás folyamatában hangsúlyosan érvényesítjük az önfejlesztést az alkotó kontaktusokat, a gondolkodási műveletek elsajátítását és a kritikus, tárgyilagos magatartás kialakítását. A tanári szerep a hagyományostól eltérő, más jellegű, elsősorban a tanulás irányítására helyeződik. A tanítás-tanulás folyamatában az érdeklődés és képességfejlettség alapján differenciált képzés szorgalmazzuk és a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazított programszerű személyiségfejlesztést.

123 oldal


Valamennyi osztályt érintő tehetségfejlesztési program részeként olyan sajátos és hatékony módszereket is alkalmazunk, mely a tanulmányi ismereteket a gyakorlatban is alkalmazva mélyíti el valamennyi diákunk természettudományos ismereteit. Pl. Erdei iskola Speciális képességfejlesztő alkotó tábor. Kirándulás, természetjárás Helytörténeti, várostörténeti program, stb.

2.21.4.3. A tanulás jellege Rendszerünk pedagógiai törekvéseinek középpontjában a képességfejlesztés áll. Ennek megfelelően az emlékezet jellegű tanulás helyett a logikai összefüggésekre épülő tanulást szorgalmazzuk. A folyamatosan megszerzett ismeretek, készségek és képességek felhasználásával az önművelés és az alkotó munka igényének kifejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Arra neveljük tanítványainkat, hogy legyenek nyitottak a világra, az iskolában szerzett kompetenciák segítségével egészítsék ki felkészültségüket, fedezzék fel környezetük sokszínűségét. Információforrások:

könyvtár,

médiatár,

T'V,

rádió,

számítógép,

közművelődési

intézmények, sajtó, stb. A felkészültség minőségének legfontosabb eszköze a folyamatos ellenőrzés. Ezzel tudatosítható leginkább az egyén számára is az elvárt minőség és szint. A tanítói és tanári visszajelzések (értékelések) mellett folyamatosan keressük a szélesebb közegben történő megmérettetést. Ennek formái iskolánkban: - Házi szaktárgyi versenyek az egyes évfolyamokon. - vetélkedők (könyvtárhasználati, helytörténeti, egyéb időszerű témában) - Pályázatok (időszerű eseményekhez kapcsolódóan) - Sportversenyek, ügyességi versenyek - Nyilvános bemutatkozási lehetőségek (karácsonyi műsor, iskolai rendezvények, jeles történelmi események) Helyi szervezésű versenyeinken a diákok széles körben - szinte valamennyien - részt vesznek. A legjobb eredményt elért gyermekek a korosztály részére szervezett felmenő rendszerű versenyeken mérik össze tudásukat. Általában minden iskolán kívüli versenyen, bemutatkozási lehetőséget biztosító rendezvényen, pályázaton képviseltetjük magunkat. 124 oldal


Évről-évre részt veszünk a következő városi- megyei- országos szervezési programokon, pl. különböző témájú irodalmi, képzőművészeti, helytörténeti pályázatokon A tanulási -, önművelési motiváció felszínén tartásában a társhatásokra különösen számítunk. Meggyőződésünk, hogy egy-egy jó szellemű kortársi közösség nagy nevelőerővel bír. Kritikus, nemegyszer tárgyilagos véleményével, bírálatával jó hatást gyakorol az egyénre és a csoportra egyaránt. Az egészséges nevelési egyensúllyal bíró közösség nem magától alakul ki, tervszerűen, tudatosan fejleszteni, gondozni kell. Rendszerünkben az önismeretre, emberismeretre nevelést egészen kicsi kortól kezdődően dramatikus játékokkal,

szituációs

gyakorlatokkal,

szimultációs

módszerekkel

segítjük.

A

közvéleményt formáló hatásrendszer minőségére különösen ügyelünk.

2.21.4.4. A tanulás környezete A tanulás eredményessége nagymértékben függ a különböző környezeti tényezőktől. A környezet alakítható, befolyásolható. A hagyományos oktatás tanulási környezete inkább rendszerközvetítő.

Iskolánk

helyi

modellje

elsősorban

rendszerkialakító

tanulási

környezetet igényel. Az új információs és kommunikációs technikák ehhez sokrétű lehetőséget biztosítanak. Arra törekszünk, hogy a tanulási környezet alakításában egyre meghatározóbb szerepe legyen a multimédiás technikáknak és az új szemléletű tanár-diák viszonynak. A tanulási folyamat alakításában a környezet tervezését különös hangsúllyal kezeljük. A modern technikák alkalmazása mellett ugyanakkor nagy figyelmet fordítunk a humán interakciók - motiválás, segítés, érték-és normaközvetítés - megjelenítésére, érvényesítésére.

125 oldal


2.22. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje, az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

2.22.1.Írásbeli beszámoltatás 2.22.1.1.Az írásbeli beszámoltatás célja: 

A tanult ismeretek ellenőrzése



A tananyagbeli ismeretek hiányosságainak felmérése



A tananyagbeli tudás értékelése

Az írásbeli beszámoltatás formái: - feladatlap - teszt - fogalmazás - esszé

2.22.1.2.Az írásbeli beszámoltatás rendje: A félévkor és a tanév végén írt témazáróknak döntő jelentőségük van a félévi, illetve év végi jegy megállapításában. A megíratható dolgozatok számát a munkaközösségek határozzák meg annak a figyelembe vételével, hogy félévenként minimum 2, maximum 5 dolgozat íratható. Figyelembe kell venniük az adott tantárgy heti óraszámát, a tantárgy sajátosságát (pl. idegen nyelvszódolgozat).

2.22.1.3.Írásbeli beszámoltatás korlátozása: Minden évfolyamra, minden osztályra érvényes korlátozás, hogy: -

egy napon maximum két dolgozat íratható

-

a témazárók írásának idejét a tanulóval előzetesen közölni kell

126 oldal


2.22.2.Házi feladatok írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni:  tanulói terhelhetőséget napi és heti szinten 

a tanulók életkorát

 az egyes diákok képességeit, adottságait  az értelmi fejlettséget  a fejlődés ütemét  a napi tanórai foglalkozások hosszát  tantárgy sajátosságait és heti óraszámát  házi feladat előkészítettségét Az alsós tanulóink zöme a napköziben a tanulási idő alatt végzi el feladatait, így a délelőttös tanító számára mindig van visszajelzés a napközis kollégától. Ennek segítségével meghatározható az a házi feladat mennyiség, ami optimálisnak mondható. Az otthoni, napközi otthoni tanulást a jövőben is fontosnak tartjuk, hiszen olyan képességeket fejleszt a gyerekeknél, amelyekre állandóan szükségük van. A házi feladatok az önálló munkavégzést, az önellenőrzés képességének fejlődését egyaránt segíthetik.

2.22.2.1.A házi feladatok célja: -

a tanítási órákon tanultak gyakoroltatása

-

a tanítási órákon tanultak megértésének ellenőrzése

-

a tanítási órákon tanultak rögzítése, elmélyítése

-

a tantárgy sajátosságának megfelelő különböző készségek kialakítása

-

tanult ismeretek alkalmazásának ellenőrzése

2.22.2.2.Szóbeli házi feladatok elvei: -

szolgálja az ismeretek bevésését, elmélyítését

-

fejlessze a memóriát

-

fejlessze a szóbeli kifejezőkészséget

127 oldal


2.22.2.3.A szóbeli házi feladatok korlátai: -

egy tantárgyból annyi szóbeli házi feladat adható, amennyit az átlagos képességű tanuló fél óra alatt el tud sajátítani

-

szóbeli házi feladat csak olyan tankönyvből adható, mellyel a tanuló rendelkezik (kivétel az egyébként másként értékelt szorgalminak vagy gyűjtőmunkának adott feladat)

2.22.2.4.Az írásbeli feladatok elvei: -

az órai munkának és az írásbeli házi feladatnak összhangban kell lennie

-

terjedelmét tekintve a tanuló számára legyen megoldható fél óra alatt

2.22.2.5.Az írásbeli házi feladat korlátai: -

az óraszámtól függően hét végén annyi írásbeli házi feladat adható, amennyit a tanuló képes pénteken megoldani

A füzetvezetést érdemjeggyel nem értékeljük.

128 oldal


3.

KIEGÉSZÍTÉS 3.1.

Az iskola élet és munkarendje

3.1.1. Általános munkarend A tanév kezdő napja, és zárónapja, és a szorgalmi időszakra (tanítási évre) a művelődési és közoktatási miniszter rendeletében foglaltak a mindenkor irányadóak. Tanítási szünetek az EMMI rendeletben foglaltak szerint szorgalmi időben: 

Őszi szünet



Téli szünet



Tavaszi szünet

Szorgalmi időn kívül: 

Nyári szünet

Tanítás nélküli munkanapok ( 5 nap ): 

Gárdonyi nap

1 nap



Diákok őszi túrája

1 nap



Családi nap, sportnap

2 nap



A diákok tanulmányi kirándulása

1 nap

Iskolai ünnepélyek: 

Tanévnyitó



Nemzeti ünnepek



Gárdonyi Géza halálának évfordulója



Tanévzáró



Az iskola rendezvényei



Nyílt nap



Gárdonyi prózamondó verseny (alsó tagozat)



Diákgyűlések



Adventi készülődés



Adventi hangverseny

Táborozások: sí-tábor, erdei iskola, vándortábor, gyermektábor, nyelvi tábor

129 oldal


3.1.2. Az iskola programján kívüli, a fenntartó által nem finanszírozott foglalkozások 

Önköltséges szakkörök

3.1.3. Iskolai szolgáltatások 3.1.3.1.Iskolai könyvtár Korunkban a társadalom által elvárt tudás gyorsan változik. Mindennapjainkat átszövi a különböző csatornákon - sajtó, könyv, rádió, televízió, film, floppy - hozzánk eljutó információk özöne. A hagyományos ismeretközvetítő feladatok mellett már az általános iskolát végzett tanulókat is el kell juttatnunk oda, hogy a legfontosabb információkat önállóan meg tudják szerezni, kezelni és a feldolgozásban is bizonyos jártasságra tegyenek szert. Az iskola egyik feladata a tanulók felkészítése a folyamatos önművelésre. Az önművelési szokások már kisiskolás korban megalapozhatók, ha biztosítjuk az ehhez szükséges tevékenységi alkalmakat és feltételeket, ha a gyerekek megszeretik az olvasást, birtokolják az önművelési technikákat, kellő motiváltság mellett a helyes művelődési szokások szükségképpen kialakulnak. Mindezek

megvalósulásához

nélkülözhetetlen

az

iskolai

könyvtár.

A

korszerű

iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik, gyűjteményébe szervezve mindazokat az információhordozókat, információkat, amelyekre az oktatási intézményben szükség van, felhasználva a különféle rögzítési, tárolási és keresőtechnikákat. Egy ilyen adatbázis sokoldalú, rugalmas segédeszközként működhet, hiszen szolgáltatásai az iskola szinte minden területére irányulnak. A hagyományos iskolai könyvtár a pedagógiai folyamatban háttérintézmény, az oktatás egyes részleteinek lehetséges alkalmi segítője. A forrásközpont viszont a folyamat egészének nélkülözhetetlen bázisa, többfunkciójú színtere és eszköztára. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítani a használat technikáit, módszereit. A könyvtárhasználati kultúra emelése a tanulási - önművelési szokások fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa segíti, támogatja az előbbiekre épülő könyvtár - pedagógiai programot. A könyvtári órákon elsajátított ismeret a többi tanóra anyagába is beépül.

130 oldal


Iskolánk tehetséggondozó programja keretében könyvtárhasználati foglalkozásokat már több éve rendszeresen tartunk. Ezeken az órákon is a tanulásirányítás tervezésekor a tanulók személyiségére ható folyamatban gondolkodunk. Az a célunk, hogy a választott feladatok és munkaformák kellően motiváljanak, a felfedezés és az önkifejezés élményével hassanak. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokon is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport). Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert tananyagot ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. A tanulásirányítás formáit úgy szervezzük, hogy segítségükkel minél teljesebben megalapozzuk a különböző információhordozók rendszeres használatának igényét. Szeretnénk, ha diákjaink számára mindennapi szükségletté válna az olvasás. A gyengébb képességű tanulók közvetlen pedagógiai irányítást igényelnek. Olyan dokumentumot adunk a kezükbe, ami leköti érdeklődésüket és aktivizálja őket. A jobb képességűektől viszont már elvárható, hogy a tanórán megszerzett ismereteiket rendszeresen egészítsék ki a forrásközpont adta információkkal. Olyan feladatokat biztosítunk számukra, melyek megoldása a könyvtár teljes tájékoztató apparátusának használatát igényli (kézikönyvek, katalógusok, audiovizuális dokumentumok). Iskolánk célként fogalmazta meg, hogy az alapműveltség elsajátítása mellett tanulóinknak lehetőséget biztosítunk képességeik kibontakoztatásához. A képességek a tevékenység gyakorlása során fejlődnek. A tehetségfejlesztés szempontjából egyik feladatunk a tevékenységek széles körének megismertetése, lehetőségek biztosítása, azok kipróbálása. Iskolai könyvtárunk a maga eszköztárával már évek óta segíti a különböző tevékenységi formákat (szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok, vetélkedők stb.). -

Az iskolai könyvtár kezdeményezésére író-olvasó találkozókat szervezünk, ahol országos hírű írókkal, költőkkel, neves személyiségekkel találkozhatnak diákjaink.

-

A különböző tanulmányi versenyeken induló tanulók felkészüléséhez folyamatos segítséget nyújt az iskolai könyvtár eszköztára.

-

Szakkörök, művészeti csoportok számára bemutatkozási lehetőséget adunk a könyvtár keretén belül.

-

Versenyek, vetélkedők lebonyolításához is helyet biztosítunk.

-

Videofilmek, DVD-k vetítése tananyaghoz kapcsolódva illetve napközis foglalkozások keretében szintén itt történik.

131 oldal


-

A könyvtár állománya, jelenleg körülbelül 14 000 könyvtári egység. Önálló helyiségben, szabadpolcon helyezkedik el. Beszerzésünket a rendszeresen kiírt pályázatokon elnyert összegekből valósítjuk meg. Sajnos az oktatási folyamat számára szükséges dokumentumok töredékét tudjuk csak megvásárolni. Többségük a pedagógusoknak nyújt segítséget, információt munkájához. Szükségesnek tartjuk a diákok önművelését, tanulmányi munkáját segítő lapok számának növelését is. A könyvtár heti 11 órában tart nyitva és egy félállású középfokú végzettségű könyvtáros látja el a szakmai munkát. Az iskola minden pedagógusa és tanulója beiratkozott olvasója az iskolai könyvtárnak.

3.1.3.2.Sportkör Iskolánkban komoly hagyományai vannak a testkultúra ápolásának. Az évkönyvek tanúsága szerint a testi nevelés, (jóllehet különböző ideológiai okok miatt is) mindig kiemelt szerepet töltött be az intézmény életében. Iskolánkban DSE működik, melyet az 1996/1997-es tanévben alapítottunk. Két szakosztálya van a természetjáró és a kézilabda. A kézilabda sportág keretében bekapcsolódtunk a sportiskolai jellegű képzésbe is.

3.1.3.3.Sportiskolai jellegű tevékenység iskolánkban

képzéshez

kapcsolódó

A Gárdonyis kézilabdás hagyományok a 70-es évek második felében kezdődtek. Azóta a Győri ETO KC utánpótlásbázisa vagyunk. Sok szép diákolimpiai, hazai és nemzetközi kupahelyezés bizonyítja ezt. Szakmai program: 7 csoportban dolgozunk: 1-2. osztályos lányok 1-2. osztályos fiúk 3-4. osztályos lányok 3-4. osztályos fiúk 5-6. osztályos lányok 5-6. osztályos fiúk 7-8. osztályos lányok 7-8. osztályos fiúk

132 oldal


A kézilabda alapjait igazából 3-4. osztálytól tanítjuk. Heti 3 testnevelés kívül 2x 1,5 órás foglalkozásokat tartunk. Felsőben eddig sikerült megvalósítani a heti 5 órás testnevelés órát a kézilabdás csapatnak, délután az 5-6. osztálynak heti 3, 7-8. osztálynak heti 4 edzése van. 3-8. osztály között 170 gyerekkel foglalkozunk speciálisan. Versenyek: Alsóban az 1-2. osztályosok szivacs kézilabda bajnokságon, a 3-4. osztályosok a városi bajnokságban szerepelnek, ezen kívül Győrben többféle meghívásos kupán veszünk részt. / pl. Tej Kupa/ Az Adidas Kupán a felső tagozatos évfolyamokból 16 csapatot versenyeztetünk. Felsőben több versenyen indulunk: városi alapfokú és diákolimpiai bajnokság, kézi-suli, meghívásos kupák, középiskolás bajnokság, nemzetközi kézilabdatorna. Jó a kapcsolatunk az egyesületben dolgozó többi edzővel, így tudunk edzőmérkőzést játszani a hivatalos mérkőzéseken kívül. Tárgyi feltételek: A Gárdonyi Iskola feltételei a kézilabdához viszonylag elfogadhatóak. Ősszel-tavasszal a Bem téri pályát is használjuk. Az iskola pályáját a közelmúltban korszerűsítették. Télen, rossz időben a tornaterem, tornaszoba, az összekötő folyosó és a konditerem áll rendelkezésre. Felszerelésünk szegényes. Mezek vásárlásában segítenek a szülők is. Egyesületi feltételek: A Gárdonyi a Győri ETO KC egyik utánpótlásbázisa. Az egyesület támogatja utazásaink többségét, segíti Gárdonyi Kupánkat, ennek fejében a 8. osztályból kikerülő kézilabdásainkat az ETO-ba irányítjuk. A nyári nemzetközi tornára támogatók, szponzorok segítségével tudunk eljutni. Megítélésünk szerint az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság által előterjesztett és a Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott határozat alapján kötött szerződés hosszú távon biztosítja a jelentős hagyományokkal rendelkező gárdonyis kézilabda-utánpótlás nevelő tevékenység szilárd alapját.

3.1.3.4.A természetjáró kör tevékenysége: Átszövi iskolánk tevékenységi rendszerét. Kiemelendő a tudatos tevékenységen túl széles tömegbázisa. Az őszi és tavaszi minden tanulót érintő túrákon kívül 2 - 3 hetente szervez a természetjáró kör tanárelnöke túrákat a tanulóifjúságnak. Örvendetes a szülők nagyarányú 133 oldal


bekapcsolódása is ebbe a tevékenységi formába. Nagy hagyományokra tekint vissza a sítáborozás és a nyári vándortáborok szervezése. Arra törekszünk, hogy a tanulók az értelmes és céltudatos tevékenységi formának köszönhető a természetet szerető, azt óvó és szülőföldjükhöz, hazájukhoz ragaszkodó emberekké váljanak.

3.2.

Hagyományok

A jól szervezett iskola ezer szállal köti diákjait a helyhez, társaihoz, tanáraihoz. Az iskolában eltöltött időhöz - az első naptól az utolsóig összefüggő szokás és hagyományrendszer kapcsolódik. E rendszernek az azonos alapelemek mellett iskolától függően egyéni arculata van, melyben az intézmény és az adott kor szelleme tükröződik. A szokások - hagyományok nemzedékről nemzedékre öröklődnek, érdekessé téve az iskola és a diákok életét. 1990-től a jelenleg is működő diákönkormányzat szervezi, élteti a diákhagyományokat, szokásokat a Gárdonyi iskolában. A gyermeki fórumok újszerű kezdeményezése volt az 1981-től bevezetett iskolagyűlés, melyen a diákság lehetőséget kapott, hogy betekintsen az iskola életébe, véleményt mondjon többségüket érintő kérdésekben. A túráknak, táborozásoknak kirándulásoknak is meg vannak a maguk hagyományai. A Bakony közelsége kínálja az őszi túrákhoz a gárdonyisok számára a legmegfelelőbb lehetőséget. Ma is minden évben évfolyamonként más-más útvonalon fedezik fel gyermekink e hegyvidék csodálatos szépségeit. 1983-tól új táborozási formával, a vándortáborral ismerkedtek meg diákjaink. Nyaranként azóta is útra kelnek, hogy gyalogosan bebarangolják hazánk érdekes tájait. Az erdei iskolában az érvényes tanterv egyes területeit természetes környezetben oktatjuk az

ötödik évfolyamos

diákoknak, különös

hangsúlyt

helyezve

a kiscsoportos

foglalkozásokra, a mérésekre, megfigyelésekre és az önálló ismeretszerzésre. Célunk, hogy természeti környezetben, a megszokottól eltérő tevékenységek szervezésével, a hagyományos

iskola

tantárgyi

rendszerét

átlépve

integrált,

megfigyelésekre,

tapasztalatokra és együttműködésre épülő ismereteket nyújtsunk tanulóinknak. A diáktáborozás tovább bővült a téli időszakban megszervezésre kerülő sí-táborokkal. Egy-egy hétre Szlovákiába indulnak, hogy hódoljanak a tél és a síelés örömeinek.

134 oldal


A Gárdonyi Iskolában - kapcsolódva a város sport életéhez - évekre visszamenően, jelentős szerepe volt a kézilabda sportágnak. Az iskola testnevelő tanárai magas szakmai felkészültséggel érnek el ma is országos és nemzetközi eredményeket. Az iskolák országosan meghívásos tornákat, kupákat rendeznek. Évről évre más-más ötlettel, újszerű megközelítéssel folytatjuk azt a munkát, amit elődeink elkezdtek. A Gárdonyisok képes olvasókönyve 1993-ban megjelent helyi kiadványunkat helytörténeti tankönyvnek tekintjük. Iskolánkról, névadónkról és a városunkról szóló fejezeteket beépítettük az osztályfőnöki órák anyagába. 1993-tól kezdődően Gárdonyi Géza halálának évfordulóján, október 30-án emlékezünk a nagy íróra, névadónkra. Ünnepi műsorunk megidézi a nagy tanítómester alakját. Gyermekhőseinek tiszta jelleméből ma is erőt meríthet a gárdonyis diák. E napon virágot helyezünk el az író iskolánkban felállított mellszobránál, valamint a szobor eredetijénél a Batthyány parkban. Névadónkhoz kötődő gazdag hagyományrendszer alakult ki az intézmény falai között: helyi versenyek, pályázatok, vetélkedők sorozata, a Gárdonyi Nap. Az alsó tagozatban évente megrendezzük a Gárdonyi prózamondó versenyt és mesevetélkedőt. A felső tagozat névadóra emlékező programjai hagyományosan a következők: -

évfolyamszintű

városnéző

séta

helytörténeti

nevezetességek

és

Gárdonyis

emlékhelyek felkeresésével; -

Gárdonyi életrajzi vetélkedő a 6. évfolyamosoknak;

-

irodalmi csapatverseny az író Egri csillagok regényének feldolgozására a 7. évfolyamosoknak;

-

iskolatörténeti előadás és vetélkedő a 8. évfolyamosoknak.

A névadóra emlékezés programjai közül nőtte ki magát megyei szintű versennyé az idegen nyelvi fordítási verseny, melyet az idei tanévben 15. alkalommal szerveztünk meg. A németül tanuló diákjaink számára több mint 10 éve szervezünk programokat a szomszédos Ausztria nevezetességeinek felkeresésére, a nyelv elmélyítése és az ország megismerésének érdekében. Bogisich Bálint 3. osztályos kisdiákunk volt. Nem kitűnő, eminens kisdiák, de jó tanuló, őszinte, nyílt tekintetű, eleven, akinek mindenről volt véleménye, akit minden érdekelt, igazi kisfiú. Tanítónője sokszor mondta: „Bálint, te biztosan ügyvéd leszel!” Logikus magyarázataival sokszor meghökkentette környezetét. Készült a nyári szünidőre, a pihenésre. A pihenésre, amely 2003. júniusa óta örök az ő számára. A mi számunkra 135 oldal


maradt a róla elnevezett logika verseny, Bogisich Bálint Emlékverseny, melyet minden év februárjában - Bálint névnapkor - a győri 3. osztályos tanulóknak hirdetünk meg. A gárdonyisokat a verseny tisztasága érdekében külön értékeljük. A feladatok, a megoldókulcs összeállítását, a versenyfeladatok javítását és pontozását, a rangsorolást iskolánk matematika munkaközösségének tagjai végzik. Logikaoktatásunk több éves tapasztalata, hogy minden tantárgy tanulását segíti, ha tanulóink logikus gondolkodási képességét fejlesztjük. Az elmúlt évek alatt sok-sok feladatot gyűjtöttünk, készítettünk, és kiadványban is megjelentettük. Kezdetben csak saját tanulóinkat kívántuk versenyhelyzetben próbának kitenni, később más iskolák diákjainak is versenyt hirdettünk. A 2001/2002-es tanévtől kezdve minden évben megszervezzük kezdetben

regionális

logikai

versenyünket,

2004/2005-ös

tanévtől

Országos

Logikaversenyünket, amelynek szakmai és adminisztrációs hátterét 10 kolléga összehangolt és precíz munkája biztosítja. Az Oktatási Minisztérium szakmailag támogatja és az Oktatási Közlönyben teszi közzé versenyünket. A feladatsorokat az iskola magas színvonalú munkát végző matematika munkaközössége javítja és értékeli. Több, mint 10 éves hagyomány iskolánkban az adventi vásár. Azzal a szándékkal rendeztük meg első alkalommal 1997 decemberében, hogy a befolyt összegből a rászorulókat támogathassuk. Az első vásár bevételét a diákönkormányzat a kórház beteg gyermekeinek támogatására ajánlotta fel. E nemes cél szinte valamennyi diákunkat eladható tárgyak készítésére, gyűjtésére, lelkes árusítására ösztönözte. A 2007/2008-as tanévtől a Szülői Munkaközösséggel egyeztetve a vásár helyett adventi készülődést szervezünk. Iskolánk, mint nagy múltú intézmény, gazdag iskolatörténeti anyaggal rendelkezik. Több évtizedes fennállása alatt pedagógusai mindig is kiemelten foglalkoztak az iskola és a város történetével, a névadó, Gárdonyi Géza írói munkásságával. Az évek során tanulóink segítségével jelentős iskolatörténeti forrásanyagot, dokumentumot gyűjtöttünk össze, több száz egykori diákkal vettük fel a kapcsolatot. Az általunk feltárt tényanyagra, a rendelkezésünkre bocsátott tárgyi emlékekre, az egykori diákok visszaemlékezéseire építve, a 75 éves jubileumra, 1996-ra elkészült iskolatörténeti gyűjteményünk. Üvegezett tablókon és tárlószekrényekben őrizzük emlékeinket, könyveket, értesítőket, emléklapokat, demonstrációs eszközöket, diákjelképeket. Ezzel egyidejűleg több helytörténeti jellegű tanulmány, iskolai és várostörténeti összeállítás, diákélményekből, visszaemlékezésekből

136 oldal


álló anyag született. 2005-ben jelentettük meg színvonalas évkönyvünket, amelyben intézményünk öt évét mutatjuk be. Ennek a gazdag iskolatörténeti anyagnak megismeréséhez járul hozzá már harmadik éve az idegenvezető szakkörünk. A szakkör tagjai hozzáértően tudják bemutatni intézményünket az ide látogató vendégeknek. 2007. június 15-én a tanévzárón, ünnepélyes keretek között került átadásra iskolánk díszzászlója, melyet a városi önkormányzat adományozott intézményünknek. 2011 novemberében ünnepelte iskolánk fennállásának 90. évfordulóját. Tehetséges diákjaink a Richter teremben színvonalas műsor keretében emlékeztek meg névadónkról, és bemutatkoztak az intézményben működő művészeti csoportok. Az ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel a város vezetői, egykori tanárok és diákok. DVD készült az iskola elmúlt 90 évéről, melyen megszólalnak volt tanárok, diákok, és meghatóan emlékeznek a rangos intézményben eltöltött évekre. Megkezdett munkánkat továbbra is szeretnénk folytatni, bővíteni.

3.3.

Feltételek

3.3.1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Az intézmény 27 osztály illetve szaktanteremmel rendelkezik, a 26 tanulócsoport elhelyezése nem okoz gondot. A testi nevelést szolgáló 2 tornaszoba és 1 kondicionáló terem sajnos nem bizonyul elégségesnek a mindennapos testnevelés bevezetése óta. Új tornacsarnok építése mindenképpen szükséges lenne. Az osztályfőnöki órák, és a szabadidős foglalkozások, továbbá a napközis tanulók tehetséggondozása érdekében foglalkoztató kialakítása tervezés alatt áll. Elavult az iskola elektromos hálózata az új épületben. A „gerincvonal” és az 1. emelet van csupán kiépítve. A nyílászárók, a folyosói szekrények cserére szorulnak. A lépcsők az új épületben csúsznak. A tavalyi tanévben valósítottuk meg a szomszéd kollégium éttermének a felújítását és közösen üzemeltetjük a Jedlik Ányos Szakközépiskolával. Taneszköz ellátottságunk az utóbbi öt évben a nyertes pályázatoknak köszönhetően javult, 7 interaktív táblás termünk van.

137 oldal


3.3.2. Szakmai személyi feltételek Intézményünk jól felkészült és innovatív nevelőtestülete megfelelő biztosítékot nyújt a program eredményes

végrehajtásához. A továbbképzések során elsődlegesen a

másoddiploma megszerzését és az informatikai műveltség növelését szorgalmazzuk.

A pedagógiai program mellékletei: Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása program Helyi tantervek

138 oldal


LEGITIMÁCIÓ

4.

A pedagógiai program érvényességi ideje Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre, azaz 2013. szeptember 1-jétől 2017. augusztus 31. napjáig szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata, módosítása A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A tanévzáró értekezleten értékeli, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott általános célokat, valamint a tantárgyi célokat és követelményeket sikerült-e megvalósítani. Az iskola életében, tevékenységében bekövetkező változások eredményezhetik a pedagógiai program módosításának szükségességét. A felülvizsgálatra javaslatot tehetnek:  az iskolai vezetőség testületileg,  a nevelőtestület 50 %-a + 1 fő,  a szakmai munkaközösségek közül legalább egy,  a szülői szervezet. Ha módosításra vonatkozó jelzés érkezik az iskolavezetéshez, akkor gondoskodniuk kell a megfelelő fórum összehívásáról, az érdekegyeztetésről, a döntés-előkészítésről. A pedagógiai program nyilvánossága Az iskolai pedagógiai program nyilvános és megtekinthető. Egy-egy példány megtalálható: 

az iskola fenntartójánál,



az iskola könyvtárában,



az iskola igazgatójánál,



az igazgatóhelyetteseknél,



az iskola honlapján.

139 oldal


5.

A

PEDAGÓGIAI

PROGRAM

ELFOGADÁSA,

JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot a szülői szervezet megismerte és elfogadásra javasolta. Kelt: Győr, 2013. március 25.

…………………………. Gerharth Zoltán szülői szervezet elnöke

A pedagógiai programot a szakmai munkaközösségek megvitatták, elfogadásra javasolták. A nevelőtestület 2013. március 26-án tartott ülésén elfogadta. Kelt: Győr, 2013. március 26.

…………..………. Ferenci Edit munkaközösség-vezető

…………..………

……………………

Milley Györgyné

Turner László

munkaközösség-vezető

munkaközösség-vezető

A pedagógiai programot az intézmény vezetője jóváhagyta.

……………….….. Szalai Ferenc intézményvezető Kelt: Győr, 2013. március 27.

140 oldal


Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása Melléklet

Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete, 2. § (2) A sajátos nevelési igényű tanulót a többi tanulóval együtt nevelő, oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél az e rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. 4. § (1) Ez a rendelet 2013. augusztus 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni 141 oldal


Általános elvek A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma. Az abban meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A pedagógiai programban, helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vettük, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a szülők elvárásait és az általunk nevelt tanulók sajátosságait. Célunk: - hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél Biztosításuk, hogy: – a fejlesztés, a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézményünk pedagógiai programjának tartalmi elemévé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Az érvényesítése érdekében lehetőség van a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonásának lehetőségére. A nevelés, oktatás és fejlesztés, a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére is javaslatot tehetünk. A sajátos nevelési igény kifejezi: - a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, - az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai - A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. - Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. - A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. - Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. - Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: - A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa, súlyossága. 142 oldal


- A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje. - A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. A fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-tanító, terapeuta, kompetenciája: - a programok, programcsomagok összeállítása, - a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, osztálytermen belüli megsegítés, - közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás során intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását több tényezővel biztosítjuk. Az iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Az együttnevelésben résztvevőket- tanár - diák-szülőfelkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fogadásra. Az együttnevelés megvalósításában figyelünk a sérülés specifikus módszertani alkalmazására. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógusaink, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) rendelkeznek. Egyénre szabott módszereket, egyéni haladási ütemet biztosítanak. Alternatívákat keresünk a probléma megoldáshoz. A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában. - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben - segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; - segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.

1. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 143 oldal


Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzésére, illetve annak lehetőségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését. Mozgáskorlátozott gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége és folyamata módosul. A nevelést-oktatást befolyásolja, hogy a tapasztalatszerzési lehetőségek általában beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodás gátolt. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai nevelés, oktatás egész időtartama alatt megkívánhatja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptációk alkalmazását. Célok A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének-oktatásának kiemelt célja az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányaik során felkészültté váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az önrendelkező életvitelre. Ismerjék meg a mozgáskorlátozottságukból eredő egészségi teendőket és az egészségügyi ellátás lehetőségeit, képessé váljanak a társadalmi beilleszkedésre Kiemelt feladatok A mozgáskorlátozott tanulók többsége meg tud felelni a Nat-ban, illetve a kerettantervben megfogalmazott elvárásoknak. A pedagógiai fejlesztő folyamat során a differenciálás és fokozatosság szükséges. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább, a kommunikáció és a kognitív funkciók (figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás) területén kialakult zavarai, illetve a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezésének problémái jelentik, különös tekintettel a manipulációra. Ezek mindegyike befolyásolhatja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, vagyis az iskolai teljesítmények alakulását. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, mint komplex rehabilitációs hatásrendszer. A Nat és a választott kerettanterv alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a Nat-ban és a választott kerettantervben foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, fejlesztési feladatok, kompetenciaterületek fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A Nat-ban és a választott kerettantervben meghatározott közműveltségi tartalmak elsajátíttatása, valamint az értékelés során a mozgáskorlátozott tanulók állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges igazodni – a segítségnyújtás, differenciálás mennyiségének megválasztásában is. A tanulók jelentős része képes elsajátítani a Nat-ban és a választott kerettantervben meghatározott tartalmakat, ebben az esetben a megfelelő tanulási környezet megteremtése biztosíthatja a nevelési-oktatási folyamatokban való részvételt. Amennyiben a mozgáskorlátozottság akadályozza az ismeretelsajátítást, az egyéni szükségleteknek megfelelő technikai jellegű segítségnyújtásra (pl. számítógép, speciális eszköz stb.), adaptációra (pl. hosszabb idő biztosítása) lehet szükség; Nagyon indokolt esetben szükséges lehet egyes tartalmak elhagyása, vagy – a szakértői bizottság javaslata alapján – az érdemjeggyel történő értékelés alóli mentesítés – 144 oldal


a tanuló fejlődését szövegesen értékelni ebben az esetben is szükséges. A különböző képességek fejlesztése – függetlenül attól, hogy melyik műveltségi területen belül folyik a fejlesztés – komplex egységet képez, és integrálódik a mozgásfejlesztés, illetve az egész pedagógiai fejlesztési folyamatba. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Az olvasás- és írástanítás során – a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva – az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztása, adaptált taneszközök (megfelelő méretű íróeszköz, tankönyv, füzet stb.) használata válhat szükségessé, megfelelő időt és módszert biztosítva az azokat megalapozó készségek, képességek fejlesztéséhez. Az írás tanítása előtt szükséges a ceruzafogás lehetőségének felmérése, a megfelelő eszköz kiválasztása, az írástanulás folyamatában a célzott manipulációfejlesztés, a kéz és az ujjak mozgékonyságának, ügyességének, az ujjak tapintási érzékenységének javítása, a két kéz, valamint a szem- és kézmozgások összerendezése. Egyes tanulóknál a számítógéppel, vagy más technikai eszközzel támogatott írás (gépi írás) elsajátítása teremt lehetőséget az írásbeli kommunikációra, akár már az írástanulás kezdetétől. A részképességek és a beszéd és kommunikációs zavarok az olvasás és íráselsajátítás során külön fejlesztési feladatok elvégzését tehetik szükségessé, gyakran integrálva azt a mozgásfejlesztésbe, pl. bátorító beszédlégkör kialakítása nehezen érthető beszéd esetén is, a mimikai, illetve a beszédet kísérő és annak megértését segítő mozgások gyakorlása. A beszéd megértésének problémája esetén a vizuális információhordozók tudatosabb használata, beszédterápia, logopédiai fejlesztés során együttműködés a logopédussal, beszédképtelenség esetén kiegészítő, segítő kommunikációs technikák, eljárások alkalmazása (augmentatív, alternatív kommunikáció). Idegen nyelvek A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazására. Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek eredményesebbek. A beszéd- és kommunikációs zavarok, beleértve a nonverbális kommunikáció zavarait is, gátolhatják a mozgáskorlátozott tanuló aktív részvételét az idegen nyelvi szóbeli kommunikációban – ebben az esetben az érintett funkciók kiemelt fejlesztése, esetleg az írásbeli kommunikáció előtérbe helyezése jelenthet megoldást. Matematika Kiemelt szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás fejlesztésének. A különböző részképesség-problémák, a téri tájékozódás zavara, a manipuláció akadályozottsága stb. indokolják a matematika terén a tapasztalatszerzésre épülő, cselekedtető, hosszabb megalapozó szakaszt, a sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken. A műveltségi terület tartalmainak elsajátíttatása során a kis lépésekre bontás elve, illetve az absztrakciós út tudatos megsegítése támogathatja a megértést, a tanulási folyamatot. A mozgáskorlátozott tanuló saját testén kialakuló mennyiségfogalma sokszor kialakulatlan, így a tapasztalatszerzés ezen a területen is kiemelt jelentőségű. A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történik, esetenként egyes tananyagrészek módosítása, csökkentése, adaptálása válhat szükségessé (pl. számítógép, számológép használata), indokolt esetben – a szakértői bizottság 145 oldal


javaslatával alátámasztva – szükséges lehet az egyes tananyagrészek értékelése alóli felmentés. A matematika tanítás általános fejlesztési követelménye a mindennapi életre való felkészítés, vagyis a lényegkiemelés és a várható eredmény megbecsülése képességeinek fejlesztése, a pénz értékének megismerése, az oksági viszonyok felismerése, ismert történések alapján a hasonló folyamatok eredményének jóslása, tervek és programok tervezése és lebonyolítása stb. Ember és társadalom Szükséges a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlása. Mintaadást nyújthat az alkotó, értelmes életcélok kitűzéséhez a fogyatékkal élő történelmi személyek tevékenységének bemutatása. Sajátos tartalmat jelenthet a fogyatékosok társadalmi megítélése a történelem során, a társadalmi, politikai helyzet, a kulturális színvonal és a fogyatékosok helyzete, megítélése közötti összefüggés, a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályok és érdekvédelmi szerveződések, fogyatékosokkal foglalkozó intézmények ismerete. A múzeumlátogatások, helytörténeti kirándulások szervezésével az általános célokon túl (a múlt valósághű megismerése) tapasztalatokhoz, élményekhez juthatnak a tanulók a kulturális és társadalmi integráció, az együttműködés területén is. Ember és természet. Földünk és környezetünk Az embertani, egészségügyi ismeretek kiegészülnek a tanuló diagnózisának ismeretével, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelésével, az egészség-betegségsérült állapot közötti különbségtétel ismeretével. Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a tanulási környezet megfelelő alakítása teremtheti meg a legteljesebb tapasztalatszerzés lehetőségét. Művészetek A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás, a dramatikus interakció és az alkotás. A felmentés bármely formája indokolatlan és megengedhetetlen, a megfelelő eljárások, módszerek, testhelyzetek, eszközök megtalálása hozzásegíti a tanulót az alkotó folyamathoz, valamennyi művészeti területen. Informatika Az informatika tanítása során gyakran szükséges az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, billentyűzetrács, könyök- és csuklótámasz stb.) alkalmazása, gyakran több idő szükséges a számítógép kezelésével kapcsolatos manuális tevékenységek megtanítására és begyakorlására. Esetenként a számítógép kisegítő lehetőségeivel lesz képes a tanuló az önálló használatra (beragadó billentyűk, billentyűszűrés, hangjelzések, egér speciális beállításai, billentyűkombinációk stb.). Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azoknak a tanulóhoz igazított egyéni használata segítségével, a logikus gondolkodás tudatos fejlesztésével lehetővé válhat az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása. Mozgáskorlátozott tanulók számára az informatika tanítása korábbi időszakban elkezdődhet, különösen indokolt ez abban az esetben, ha a mozgásos akadályozottság miatt a kézírás kivitelezése nehézkes, és indokolt a számítógéppel támogatott írásbeli kommunikáció elsajátíttatása. A magabiztos és pontos számítógép-használat, a számítógép adta lehetőségek kreatív használata a pályaorientációt is befolyásolhatja, a munkába állás feltételét nyújthatja (akár távmunka keretében is), így a dokumentumkészítés, információszerzés témakörök gyakorlati részének elsajátíttatására megfelelő időt kell biztosítani. Életvitel és gyakorlat

146 oldal


A műveltségi területen belül olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnőtt élete, illetve a szűkebb és tágabb környezetébe való beilleszkedés során. Az életkor, illetve a mozgásállapot határozzák meg az eszközök, illetve a praktikus tevékenységformák kiválasztását. Az önállóság kialakítását célzó eszközök (sokszor gyógyászati segédeszközök) használatának elsajátítása során a tanulóknak minden esetben meg kell tanulniuk az eszközök használatán túl azok karbantartását, illetve a velük kapcsolatos higiénés és balesetvédelmi szabályokat. Testnevelés A műveltségi terület alapelvei és céljai, fejlesztési feladatai a mozgáskorlátozott tanuló egyedi mozgásszervi diagnózisától és a klinikai tünetektől, mozgás- és egészségi állapotától, aktuális fejlettségi szintjétől függően, a pedagógiai és egészségügyi habilitációval, rehabilitációval összhangban valósul meg. A mozgásszervi és a pedagógiai rehabilitáció, valamint a testnevelés és sport fejlesztő mozgásprogramjai speciális eljárásainak együttese eredményezi a mozgáskorlátozott tanulók sajátos testkulturális nevelését, a testnevelés és sport műveltségterület tartalmát, tantárgyi anyagát, szervezési formáit. A mozgáskorlátozott tanulók testnevelés óra alóli automatikus felmentése nem indokolt. A testnevelés és sport műveltségi terület keretében szervezett testnevelés tantárgyi órán a tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint a tanulóval foglalkozó team (orvos, gyógypedagógus, pedagógus) véleménye alapján vesz részt. A testnevelési órán való részvétel lehet teljes, részleges, a felmentés lehet teljes és átmeneti. Mozgáskorlátozottság esetében a testnevelés tantárgyi óra helyett/mellett biztosítani kell a mozgásnevelési foglalkozásokat. A testnevelés órán való foglalkoztatás a fogyatékosság típusának megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus (szomatopedagógus) javaslatai és iránymutatásai szerint, szükség esetén részvételével történik. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulóknak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: –a team munka –funkciózavar (beszédzavar, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképességkiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése, csökkentése, kompenzálása; – a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése – a tanulók beszédzavarainak, kommunikációs képességeinek javítása érdekében –mozgásés beszédterápia – a mozgáskorlátozott tanulók részvételét megteremtő, és az egyéni igényekhez igazodó fejlesztést biztosító tanulásszervezési, módszertani eljárások, technikák alkalmazása (differenciálás, csoportmunkára építő módszerek); a mozgásszervi diagnózis szerinti technikai eszközzel támogatott írásbeli kommunikáció, speciális gépírás (gépi írás), infokommunikációs eszközök használatának megtanítása, amely akkor indokolt, ha a tanuló nem tudja iskolai munkáját kézírással végezni;

2. A látássérült (vak, fejlesztésének elvei

aliglátó,

147 oldal

gyengénlátó)

tanulók

iskolai


A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. A vak, valamint a látásukat praktikusan kismértékben használó alig látó tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód, a látásukat praktikusan jól használó alig látó tanulókat és a gyengén látó tanulókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi. A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre. Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. A vak és az alig látó tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott nevelési célok megvalósítása általában lehetséges. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területen belül az írás-, olvasásrendszert a vak emberek számára a Brailleféle pontírás rendszer alkotja. Elsődleges feladat az írásos közlés és az olvasás Braille-féle alaprendszerének megismertetése, eszközi használatának kialakítása. Ehhez speciális eljárásokra, módszerekre és eszközökre van szükség (pl. hatrekeszes dobozok, gombás-, szögestábla, pontírógép), illetve ezek használatának ismeretére. A többségi iskolában történő nevelés során többlet idő biztosítása szükséges az írás-olvasás jelrendszerének elsajátításához, valamint a köznevelési törvényben meghatározott egyéb alkalmakkor. Idegen nyelvek Az idegen nyelv elsajátításához meg kell tanítani annak pontírásos betűhasználatát, valamint az elektronikus szótár kezelését. Az ismeretelsajátításban hangsúlyosabb szerepet kap a hallás útján történő nyelvtanulás. Matematika A matematika tanítása során elsődleges a számemlékezet fejlesztése, illetve a fejben történő műveletvégzés, a fejszámolás tempójának fokozatos erősítése, a négy alapművelet írásban történő végzése helyett az abakusz nevű speciális számolóeszköz használata, a logikus gondolkodást fejlesztő és a kombinatorikai feladatok minden témakörön belül nagyobb arányú szerepeltetése. Egyéb speciális matematikai eszközök használata, pl. adaptált körző; vonalzó, speciális koordinátatábla, a Braille matematikai jelek írásának, olvasásának megtanítása. A geometria-tanítás célja a praktikus ismeretek bővítése. A szerkesztés, mértani modellezés speciális eszközökkel történik ( mértani testek, speciális körzők, vonalzók, speciális rajztábla fóliával stb.). Módszertani szempontból a folyamatos tevékenykedtetés kap kiemelt szerepet. Ember és társadalom; Ember és természet; Földünk és környezetünk E műveltségi területek esetében cél, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi környezetben, minél több közvetlen tapasztalatot, állandóan bővíthető ismeretet szerezzenek a természeti és társadalmi valóságról. A műveltségi területekhez kapcsolódó tantárgyak nyújtsanak sokoldalú lehetőséget a megfigyelőképesség, az emlékezet fejlesztéséhez, az információszerzés korlátozottsága következtében hiányos fogalmak tartalmi gazdagításához, a tapasztalati bázis kiszélesítéséhez. Ezért fontos, hogy sok konkrét érzékeltetéssel tényleges fogalmak alakuljanak ki a tanulókban. A tapintásos ismereteken túl jelentős szerepet kapnak a hangok által közvetített információk, szemléltetések. A földrajz és történelem valamint a természetismereti tantárgyak oktatásánál speciális szemléltető eszköz a domború térkép, illetve a domború ábra –ám az ezeken történő tájékozódás sok előkészítést, gyakorlást igényel. A társadalmi ismeretek tekintetében meg kell ismertetni a tanulókkal a látássérültekre vonatkozó jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket. Az erkölcstan keretében szerzett speciális ismeretek

148 oldal


segítsék hozzá a vak, alig látó tanulókat látássérülésük feldolgozásához is, valamint tanulják meg, hogyan élhetnek a pozitív diszkrimináció lehetőségeivel. Művészetek E műveltségi terület esetében a fejlesztési feladatok módosítására van szükség: a tárgy- és környezetkultúrára koncentráltan, illetve a művészeti alkotásokra vonatkozóan a vizuális érzékelés helyébe a tapintással történő érzékelés lép. A dráma és tánc a tanulók térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, kapcsolatteremtő képességük, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A vizuális kultúra keretében az alkotás elsősorban a domborúrajz elsajátítását jelenti, ami a síkban speciális módon készített ábrák elemzésével, értelmezésével, létrehozásával a többi szaktárgy (pl. geometria, földrajz, fizika, kémia) tanításához nyújt segítséget, fejleszti a tanulók absztrakciós készségét, kézügyességét. Speciális eszközei: fólia, rajztábla, vonalhúzók, körzők, sablonok stb. Ugyancsak kiemelt jelentőségű a térbeli ábrázolás alkalmazása (modellek, agyagozás stb.) A zenei nevelés keretében a hangjegyek rögzítése a Braille-kotta segítségével történik. A szolmizálás kézjeleit módosított formában lehet alkalmazni. A médiaismeret műveltségi részterületét hang által közvetítő médiarendszerek dominanciája jellemzi. Informatika A műveltségi terület anyaga kiegészül a gépírással, a speciális hangkijelzéssel ellátott számítógép megismerésével. Ezen eszközök használatával olyan alapismeretek, jártasságok birtokába juttatjuk a vak, alig látó gyermekeket, melyek segítik a látókkal való kapcsolat létesítését, a mindennapi életben adódó írásbeli ügyeik intézését. A „beszélő egységgel” vagy Braille-sorral kiegészített számítógépek, Notebook-ok kezelésének elsajátítása hasznos a továbbtanulás, az önálló ismeretszerzés szempontjából. A könyvtári ismeretek tartalmazza a Braille-, valamint az elektronikus könyvtárak használatát. Életvitel és gyakorlat A műveltségi terület alapját a Nat-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák. Jelentős a szerepe a látó személyekkel, közösségekkel való nyelvi és szociális érintkezésnek. A gyakorlati ismeretek tekintetében kiemelt szerepet kap a látássérültek pályaválasztását is megalapozó technikák beépítése a tananyagba. A speciálisan a látássérült személyek részére készült vagy adaptált háztartási eszközök (pl. kenyérvágó, folyadékszintjelző, aláíró sablon) használatának elsajátítása előkészíti a tanulókat az önálló életvitelre. Testnevelés A rendszeres fizikai aktivitás a vak, alig látó tanulók nevelésében is kiemelt cél. A műveltségi területnek kiemelten kell szolgálnia az intenzív mozgás- és tájékozódásfejlesztést, a mozgásbiztonság kialakítását. A tartáshibák megelőzésére, korrigálására beépíthető a gyógytestnevelés tananyaga. Fontos, hogy a tanuló ismerkedjen meg a látássérültek sportolási lehetőségeivel (csörgőlabda, úszás stb.). Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció céljai és feladatai a kötelező oktatás teljes vertikumában azonos súllyal jelentkeznek, azaz a nevelés-oktatás teljes folyamatába be kell épülniük. Az egyéni igények szerint külön habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése is szükségszerű, melyek a döntően individuális jelleg miatt egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatási formában valósíthatók meg. A habilitáció, rehabilitáció főbb területei: - az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése (pl. hallás); - a meglévő látás megőrzése, fejlesztése – látásnevelés –, optikai segédeszközök használata; - beszédhiba-javítás; a nyelvi, kommunikációs készségek fejlesztése; - intenzív mozgásfejlesztés 149 oldal


– tapintás, finommozgás, a kézügyesség fejlesztése, a Braille-írás, -olvasás technikájának gyorsítása, – a testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása, indokolt esetben gyógytornász, szomatopedagógus bevonásával, - életviteli technikák – a közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben történő elsajátítása, alkalmazása (tájékozódás-, és közlekedéstanár segítségével a fehér bot technikájának elsajátítása); környezetkialakítás, – mindennapi tevékenységek (önkiszolgálás, háztartás stb.), – a speciális tan- és segédeszközök használatának gyakoroltatása; - a tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása.

3. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával – melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók fejlesztésének alapelvei A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül gyógypedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelőoktató pedagógus számára. A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszerés eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történő együttnevelés a szülő/gyógypedagógus/pedagógus közös döntését igényli az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével. Az együttnevelés nem lehet formális, a befogadó iskolának szükséges változtatásokat végrehajtani a valódi befogadás érdekében, így pl. a módszer és eszközrendszerben (differenciálás, egyéni képességek figyelembe vétele stb.), az óraszervezésben, a probléma megoldásában, a teljes tantestület szemlélet változásában. A gyógypedagógus partner a megoldásokban. Az iskola akkor válik valódi befogadóvá (inkluzív iskola ), amennyiben a tanítási programok, a pedagógiai szemlélet és felkészültség, a szervezés, a tárgyi és személyi feltételek igazodnak a gyermek speciális szükségleteihez. Magyar nyelv és irodalom Komplex nyelvi fejlesztésre van szükség, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. Tartalmába – az alsóbb évfolyamokon hangsúlyosabban – integrálódhat a közvetlen környezet társadalmi és természetismereti anyaga. A NAT-ban és a kerettantervben rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az irodalmi műveket. 150 oldal


A műveltségi terület speciális fejlesztési részterületei valamennyi évfolyamon: a) Egyéni társalgás Ezeknek az óráknak a keretében zajlik az elsősorban köznapi témájú verbális kommunikáció, a nyelvi szerepváltás, a beszédértés (beszédhallás és szájról olvasás) és a gondolatok önálló, minél érthetőbb megfogalmazásának folyamatos fejlesztése. A fejlesztés az egyéni anyanyelvi nevelés keretei között történik speciális módszerek alkalmazásával. b) Hallás-, ritmus-, mozgásnevelés Közvetlenül a hallássérülést és annak következményeit tantárgyi keretekben, egyénre tervezett fejlesztési programmal lehet kompenzálni, a hallásfigyelmet fejleszteni. Speciális tevékenykedtetés célozza a beszédhallás, a hangos beszéd további komponenseinek – mozgási, ritmus– fejlesztését. A dráma és tánc a tanulók térbeli tájékozódásának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, ön és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A fejlesztési program az egyéni adottságok figyelembevételével készül. Az elért teljesítmények az egyéni hallásveszteség és adottságok miatt nagy eltérést mutatnak, ezért közös követelményrendszerének meghatározása nem indokolt. c) Jelnyelv A hallássérültek sajátos, a nyelvi kommunikációt vizuális úton közvetítő forma. Oktatása az 5. évfolyamtól valamennyi tanuló számára, a beszéd és nyelvtanulási akadályozottsággal (diszfázia) rendelkező tanulók esetében viszont már 2. osztálytól ajánlott. Idegen nyelvek A siket tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanítása az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve alapján szervezett keretekben, a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma. A nyelvi fejlettségi szint szerint célszerű a csoportokat szervezni. Az értékelés alól felmentett tanulók számára szervezett foglalkozások elsődleges célja a képességfejlesztés, melynek egyik fő feladata az idegen nyelvi készségek fejlesztése, az idegen nyelv elemi szintű tanulására történő felkészítés. Kívánatos a korszerű idegen nyelv tanítási módszerek alkalmazása, a köznapi helyzetekben történő kommunikációfejlesztés. Lehetőséget kell biztosítani indokolt esetekben a jelnyelv választására az idegen nyelvi órák keretében a többi tanuló által tanult nyelv helyett. Matematika A nyelvi kommunikációs szint, a fogalmi gondolkodás, a szövegértő olvasás, valamint a matematikai problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges absztrakciós képesség szoros összefüggést mutat. Fentiekből következően a matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi, gondolkodásbeli megalapozottság. Ennek további feltétele, hogy a nyelvi kommunikációs szint megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek elsajátításához. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Ember és társadalom A műveltségi terület speciális fejlesztési tartalmát képezi a tér-idő viszonylatok kialakítása, a tájékozódási képesség, a történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése. Segítséget nyújt a hallássérült embernek sajátos problémái miatti akadályozott helyzetében a társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához. Sérülés specifikus tartalma kiegészül a siketek társadalmi beilleszkedését segítő szociális és jogi ismeretek oktatásával. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. 151 oldal


Ember a természetben. Földünk és környezetünk A beszédkommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat lehetőség szerint gyakorlati tevékenykedtetéssel, multiszenzoros tapasztalatszerzéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, melyek konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Művészetek Az önkifejezés, az információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmain keresztül. A kreativitás fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális kultúra fejlesztése, a különböző manuális technikák megismertetése és sokoldalú művelése. A személyiség fejlesztésében a dráma és a tánc adta lehetőségek kihasználása fontos az önkifejezés miatt. A tanulók teljesítménye e műveltségi terület egyes részterületein eléri, a halló társak produktumait. A vizuális kultúra keretében a többi szaktárgy (pl. földrajz, fizika) tanításához nyújt segítséget, fejleszti a tanulók absztrakciós készségét. Informatika A hallássérült tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására. Megkülönböztetett jelentősége van az írásos kommunikációban. Ezért a lehető legkorábbi életkortól kell tanítani a gyermekeket a számítógép helyes használatára, illetve az internet által kínált kommunikációs lehetőségek tudatos, kulturált elsajátítására. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Életvitel és gyakorlat Megkülönböztetett jelentősége a hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget biztosít a manuális készségek magas fokú fejlesztésére, a mozgássorok összerendezettségének fokozására, az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést is. A pályaválasztás is olyan ismeretek megtanítása, amelyeket a tanuló hasznosítani tud a szabadideje eltöltése során. Jelentős szerepe van a halló személyekkel, közösségekkel való szociális érintkezésnek. A közlekedés és a magas szintű technika világában való részvételre történő felkészítés hangsúlyos szerepet kap az oktatásban, mivel a hallássérült gyermek és felnőtt a baleseteknek, veszélyhelyzeteknek fokozottabban van kitéve. Testnevelés Speciális szerepe többirányú. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók adottságait, az átlagosnál gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, testi fejlődési rendellenességeket, térbeli orientációs zavarokat. A tehetséggondozás fontos területe is egyben, ahol a hallássérült tanulók jó adottságaikat fejlesztve a halló társakkal azonos teljesítményekre képesek. Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés, mozgásigény kialakítása, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése.

4. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői 152 oldal


Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. . Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alsó tagozat: 1–4. évfolyam - a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve –egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Felső tagozat: 5–8.évfolyam - a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. A helyi tanterv készítésénél a Nat-ban foglaltak az irányadók, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv minden ismeretszerzés eszköze is. A nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés, helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. Meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: – vizuális észlelés – jelfelismerés, – akusztikus észlelés – hangok differenciálása, – a beszédmotoros észlelés fejlesztése. b) A téri és síkbeli tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése. d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. e) Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása, szövegértés fejlesztése. g) A helyesírási szokások megerősítése. 153 oldal


Fejlesztési feladatok Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is. A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. Önismeret erősítése. Véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása. A szövegtartalmat, a beszélő szándékát tükröző kommunikáció eszközeinek alkalmazása fokozódó önállósággal. Figyelem, gondolkodás, emlékezőképesség, analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. A tanulók passzív és aktív és szókincsének gazdagítása. Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai. Mozgás, finommotorika, ritmusfejlesztés, szem-kéz koordináció, optikus differenciáló képesség, vizuális észlelés fejlesztése. Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, – javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése. Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal. Vizuális, akusztikus, fonematikus észlelés, érzékelés fejlesztése. Idegen nyelvek Az élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Fejlesztési feladatok- Beszédszándék- Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Beszédértés- Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű – a témához kapcsolódó – kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. – Beszédkészség- Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolására. Matematika: A gyakorlás folyamán, a kognitív képességeket szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - A tanulás eszközeinek célszerű használata. - Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. - Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. - Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. - Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek megfigyelése, a látottak értelmezése, és a tapasztalatok összefoglalása. -A mennyiségállandóság, a mennyiségek közötti tájékozódás és a becslés képességének kialakítása. 154 oldal


- A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. - A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. -A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. - Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismertetése, elfogadtatása. - Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. Fejlesztési feladatok A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása. A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. A számolási készség fejlesztése változatos gyakorlati feladatok segítségével. Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés. Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén. A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény helyességének megítélésében. A segítségkérés és – elfogadás képességének, valamint az együttműködési képesség fejlesztése, kialakítása. A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése. A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztése. Mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással. A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között. A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az ítélőképesség fejlesztése. Ember és társadalom A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Az időészlelés fejlesztése saját élményen keresztül, majd pedig, az évtizedek, évszázadok, évezredek, az emberöltő megértése. – Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. Az egyén és társadalom kapcsolata, egyén, család, közösség, nemzeti társadalom, a világ nemzetei.

155 oldal


– Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. Az információ forrásainak megkülönböztetése, bizonyosan hiteles, nem bizonyosan hiteles, hiteltelen. – A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. – A kommunikációs képességek fejlesztése. – A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. – Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. – A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. – Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Kritikai gondolkodás fejlesztése. – Az együttműködésen alapuló tanulás fejlesztése kooperatív technikák alkalmazása. Fejlesztési feladatok Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete. Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. Erkölcs és vallás helye, szerepe az egyén és társadalom szempontjából. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata. Ember és természet A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Figyelem-, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. – Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. – A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. – A saját testkép, testséma kialakítása, majd pedig a térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, az idői és téri változás észlelése, értelmezése. – A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. Ok-okozati összefüggések, probléma felismerés, megoldások keresése. – Szokások, szokásrendszerek kialakítása. – A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése. – Kísérletek, saját tapasztalat, a természettudományos ismeretek és a hétköznapi élet tapasztalatai közti összefüggések felismerése, erősítése. Fejlesztési feladatok – Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. – Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon. Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása – összehasonlítások, elvonatkoztatások. – Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. 156 oldal


– Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal. – Tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. Ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve. – Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. – Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. – A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. – A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. – Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. – Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. – Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről – megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével. – A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése. Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése. – A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során. – Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése. Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása. Földünk és környezetünk A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik – a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma-felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. – A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. – A rész–egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térképösszefüggéseinek felismerése. – Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. – Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. – Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. – Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata. – Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. Fejlesztési feladatok

157 oldal


– Ismeretszerzés, tanulás – a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. – Tájékozódás a földrajzi térben és időben. – Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. – Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban. – A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. – Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben – a természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. – A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai – példák segítségével. Művészetek Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. – Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás, fejlesztése. – Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. – A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. – Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. – A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. – A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. – A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. – Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. – Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. – Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása. Fejlesztési feladatok – Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. – Egyszerű közlő ábrák értelmezése. – A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. – Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. – Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében. – A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. – Zenei képesség fejlesztése (írás-olvasás, énekhang, zenei memória, fantázia) Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése. Informatika A műveltségi terület – igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz – középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. 158 oldal


A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Érzékszervi megismerések. – Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. – Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. – Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. – Csoportosítások, következtetések. – Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. – A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagáló képesség fejlesztése. – A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. – Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. – Analízis, szintézis. Fejlesztési feladatok A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is. – A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához. – Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. – Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása. Életvitel és gyakorlat A műveltségi terület kiemelt habilitációs /rehabilitációs feladatai – A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, okokozat felfedezése. – A probléma felismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. – A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. – Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. – A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. – A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása. – Szociális képességek fejlesztése. Fejlesztési feladatok – A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testi-lelki-szociális egészség megőrzésében. – Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység műveletei. – Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel. – Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. 159 oldal


– Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása. – A napi ismétlődő háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban, gyakorlottság az egyszerűbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. – Tapasztalatszerzés a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. – Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetőségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint. – A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás. – Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak valamint a realitások összehangolása. Testnevelés Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. – Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. – Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. – A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. – A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. – A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. – Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. Fejlesztési feladatok – Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. – Koordinációs képesség, mozgástanulási képesség, mozgásszabályozó képesség, mozgásalkalmazkodó képesség, egyensúlyozó képesség, ritmusképesség, reakciók, téri tájékozódó képesség fejlesztése. – Jellemtulajdonságok – akarat, bátorság – fejlesztése. – A megosztott figyelem képességének automatizálása. – Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. – Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. – Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció

160 oldal


A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni, kollégiumi) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

5.. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének; együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A terápia komplex szemléletű. logopédiai, orvosi, pszichológiai team munka alapján történik. Iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (különleges bánásmódot igénylő, sajátos

161 oldal


nevelési igényű) személyi és tárgyi feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. Fejlesztési területek, nevelési célok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, média tudatosságra nevelés. Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése. Nagy jelentőséggel bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása. A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt jelentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb eszközeit (pl. internet). Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: – olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztatóelemző, szótagoló olvasástanítási módszer ajánlott; – a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; – az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. Idegen nyelvek A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek – pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek – elsőbbségét szükséges biztosítani. A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái 162 oldal


logopédiai egyéni és csoportos terápia.- szenzoros integrációs - kommunikációs tréningek bábterápia - drámaterápiás foglalkozások A logopédiai terápia feladata: a mozgások (beszédmozgások és finommotorika) speciális fejlesztése, grammatikai rendszer rendezése, fejlesztése, verbális munkamemória fejlesztése, a beszédre irányuló figyelem és emlékezet fejlesztése, az aktív és a passzív szókincs bővítése, verbális és nonverbális kifejezőkészség fejlesztése, a gondolkodási stratégiák fejlesztése, a beszédészlelés és -megértés fejlesztése, az olvasás/írás/helyesírás zavar megelőzése. Dadogás A beszéd összerendezettségének zavara kommunikációs zavar, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. Hadarás A beszéd összerendezettségének zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, összemosása (tapasztása), a pontatlan hangképzés, a monotónia, az egyenetlen beszédritmus és a beszédhangsúly hiánya jellemző. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhető figyelem és érdeklődés. A hadarás terápiája komplex (logopédiai, pszichológiai) egyénre szabott terv alapján zajlik. Diszfónia A hang illetve hangképzés zavara, a beszéd során a hangszín rekedt, a hangképzés kemény, préselt, és a hangteljesítmény lényeges csökken. A diszfónia terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. Orrhangzós beszéd Az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. Legsúlyosabb esetei az ajak- és/vagy szájpad hasadékok következtében alakulnak ki. A szájpad hasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. Az orrhangzós beszéd terápiája komplex (logopédiai, orvosi, esetenként pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. Olvasás/írás/helyesírás tanulási zavara (verbális tanulási zavar esetén) Az intelligencia szinttől független gyenge olvasási és írásteljesítmény. A logopédiai terápia célja: mozgáskoordinácó és ritmusérzék fejlesztés, iránydifferenciálás, téri észlelés fejlesztése, beszédészlelés fejlesztés, fonológiai tudatosság fejlesztése, a tévesztett betűk differenciálása, a folyamatos olvasás automatizálása, a beszédemlékezet és figyelem fejlesztése, szövegértés fejlesztése: beszéd- és nyelvi fejlesztés, grafomotoros készség fejlesztése, írás- és helyesíráskészség javítása Számolás tanulási zavara (verbális tanulási zavar esetén) Az intelligenciaszinttől független gyenge számolási teljesítmény. A logopédiai terápia célja: képességfejlesztés (mozgás, észlelés, kognitív és tanulási funkciók fejlesztése), szám- és műveleti fogalmak kiépítése (számosság, számérzék, analóg mennyiség rendszer; alapműveletek), alapvető mennyiségi és matematikai ismeretek kialakítása, matematikai fogalmak megértése és használata, matematikai szimbólumok tartalmi azonosítása, matematikai szövegértés fejlesztése, geometriai alapismeretek, idői tájékozódás

6. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az autizmusspektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmusspektrum zavarok lényege a társas 163 oldal


viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók pedagógiai szempontú jellemzése Gyakorlati célból a társas viselkedési készségek, szociális viselkedés szerint az autisztikus spektrumon elhelyezhető sokféle személyiségű és viselkedésű tanulók négy típusba sorolhatóak. - Izolált típus- Társas kapcsolatokat nem kezdeményező, a kezdeményezést, társas helyzeteket kerüli, elutasítja, nem érti. Általában értelmi fogyatékos, gyakoriak a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai is. A legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható alcsoport. - Passzív típus - Szociálisan nem kezdeményező, a közeledést passzívan elfogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a későbbi beilleszkedés lehetősége szempontjából is. - Aktív, bizarr típus - Szociálisan aktív. Viselkedése gyakran a helyzethez nem illő, szokatlan módon, esetleg sokat kezdeményező. Kapcsolatteremtése egyoldalú, a partner személyiségét, szándékát nem veszi tekintetbe, saját érdeklődési körbe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik. - Merev, formális típus - Főként a serdülő- és felnőttkorban, a legjobb értelmű és beszédszintű személyekben alakulhat ki a jellegzetes viselkedés, amelynek hátterében Erősségek, amelyekre építeni lehet A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető. Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás. Jó mechanikus memória. Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció, kitartás. Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken – pl. szó szerinti tanulás,nem szöveges számtan, földrajz, zene – viszonylag jó képességek. Nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai, túlérzékenységre és/vagy fokozott ingerkeresésre utaló viselkedések (hallás, látás, fájdalom stb.). Figyelemzavar gyakorisága. Az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai. Inger feldolgozási, vizuomotoros koordinációs problémák.Tér-idő értelmezés interiozációjának gyengesége, esetleg hiánya. Analízis (sorrendiség)-szintézis műveleteinek problémája. Ok-okozati összefüggések felismerésének problémája. A lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje. Az általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése. Felidézési problémák (pl. speciális szociális tartalmaknál és személyes élményeknél). A feladat céljának nem értése, reális jövőre irányultság hiánya. A szimbolikus gondolkodás (pl. 164 oldal


játék) fogyatékossága. A valóság téves értelmezése, felfogása. Realitás és fantázia összetévesztése. A szóbeli kérések, közlések félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén. Szó szerinti értelmezés. Speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. – A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. – Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A fejlesztési célokat fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe iktatni. A tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). Minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: – az ön-(esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése, – a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, – a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, – az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. Speciális módszerek az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésében – A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képességprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével. – Protetikus környezet és eszköztár kialakítása (strukturált környezet biztosítása az időbeli és téri tájékozódás segítéséhez, vizuális információhordozók és augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). – Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. – Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen a gyermek javát szolgálja. Az integráció valamennyi formája (pl. lokális, szociális, fordított) alkalmazható egyénre szabottan. Az integráció szükségességének és lehetőségének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. Teljes, funkcionális integráció a következő feltételek megléte esetén javasolható: a tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről 165 oldal


a) a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, b) jól előkészített, ütemezett egyéni fejlesztési terv, c) speciális eszközök, módszerek és környezet, d) együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, e) a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, f) szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az integrált gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból, tananyagrészekből felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva).

7. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionálisszociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Ide tartozik: Specifikus tanulási zavarok, azaz diszlexia, diszortográfia, diszkalkúlia, diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, az előbbiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az énszabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Fejlesztésük Alapelvek A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen 166 oldal


tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: - a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, - a rövid távú emlékezet, - az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, - a testséma biztonságának kialakítása, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizálószintetizáló módszerrel, - az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, - speciális olvasástanítási program alkalmazása, - az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával Jellemzői: – a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara 167 oldal


Jellemzői – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: - a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, - a testséma biztonságának kialakítása, - a vizuomotoros koordináció fejlesztése, - az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), - a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, - sikertudat kialakítása. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, -helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításánaknehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbólikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos 168 oldal


kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A fejlesztés feladatai: - a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, - matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, - a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, - a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, - a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, - a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, - a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, - az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői – szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, -az impulzivtás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – ingersorozatok hibás kivitelezése, – tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), – én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. 169 oldal


A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata,eszközei: - kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, - pszichoterápia, - a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, - a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, - önértékelési képesség fejlesztése, - sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, - Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, - A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Kiemelt fejlesztési feladatok tantárgyanként: A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet a beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése. Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció

170 oldal


Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermek neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

171 oldal

"Az én gazdagságom az iskola" (Gárdonyi Géza) PEDAGÓGIAI PROGRAM. GYŐRI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA március

Recommend Documents