AZ EMKE JELENTÉSE. Az igazgató választmány

AZ EMKE JELENTÉSE. I.

Az igazgató választmány. Tisztelt közgyűlés!

: i ,

Az alkotás kész. egyesületünk individualitása megvan: következik a megőrzés és a fejlesztés. Minden jel arra mutat, hogy jelen közgyűlé­ sünkkel forduló pont következik az Emke életében: izmosabb terjedettség, merészebb lélekkel megindult hatalmasb szárnyalás. Szervezetünk egyre formásabb, programmunk tisztább, anyagi és erkölcsi erőnk egyre növekedőbb. A lefolyt év áldásosabb és sikeresebb vala minden eddigieknél s különösen megteremtője önállóságunk s souverain voltunk immáron kiirt­ hatatlan fölemelő érzetének és öntudatának. A megfojtástól nem félünk többé, a kudarcztól nem remegünk többé, ellenségeinkkel nem versengünk többé. A hova-tovább és folyton való a n y a g i fejlődés, ez most már első és legfontosabb föladatunk a jövő irányában; egymás közt pedig benső, igaz testvéri e g y e t é r t é s . Ám épen erre. a külső anyagi szerencsére és a köteles benső egyező akaratra zálog és jel most már nekünk Magyarország asszonyainak ajándéka, egyediségünk s elhatározó fenségünk képe. elkészült lobogónk. Mert elmaradhat-e és kétes lehet-e ott az áldás és a győzelem, hol e lobogóban mi asszonyaink lelkesítenek minket s kérik értünk az ered­ ményt, erőt és birodalmat adó magasságos istent?! Egyik kézzel folytatni az immár harmadik éve megkezdett aktiót, másikkal fokozni a nem fogyó, de ellenkezőleg a megismerés következtében szaporodó szükségleteknek megfelelő erőgyűjtést, az volt a letelt egyesületi év föladata i s ; közben a kettős föladathoz harmadikul hozzánövelni és alkalmazni szervezetünket s a tapasztalat útmutatása alapján időről-időre és fokonként oly elvi intézkedéseket hozni, melyek rendszerünk jobb alapját vetik meg. azt tökéletesbitik. 1*

-

IV —

E föladatok tagozottságának felel meg jelen tömör beszámolásunk : az igazgató választmány, a szakosztályok és az iroda cselekvésének és munkásságának az o l v a s t a t á s v é g e t t lehető legrövidebb képben előterjesztése. Tapasztaltuk ugyanis, hogy még legrövidebb beszámolónk is, az anyag és tárgy halmaza és bősége miatt hosszabbra esik ki, sem­ mint a czél: a közvélemény világos és átlagos tájékoztatása és a figyelem rögzítése, követelné. Ezért lehető legrövidebben. Minden hó 12-ón d. u. 3 órakor jött össze az idén is Kolozsvár város törvényhatósága dísztermében az igazgató választmány, minden előleges személyi meghívó nélkül, pontosan; a vidékiek — mint ez a jegyzőkönyvekből kimutatható — állandóan többen, mint a székhelyiek. A tanácskozásokat mindanynyiszor, egyetlen eset kivételével, az idén is, maga elnökünk, gróf B e t h l e n Gábor vezette, kinek buzgalma és lel­ kesedése az ügy iránt, tudvalevő terhes politikai küldetése daczára, az esztendőkkel nem fogyni, de •— ha ugyan lehet — egyre jobban növekedni bizonyul. Elnökünk buzgalma és odaadása az általános részvételnek, érdek­ lődésnek, az ügy szentségén kivül, tagadhatatlanul egyik főoka és biztositéka. A lefolyt 12 hónap 12 választmányi gyűlése intézett el, jobbára tömegenként, 360 jegyzőkönyvi határozottal kerekszámban körülbelől mintegy 1800 számnyi ügydarabot, a fontosabbakat és elvi jelentőségüeket sokszor valóban parlamentaris izgalmu tárgyalással és behatással, a kisebbekről is mindig tudva és informálódva, nemkülönben a végrehajtásról és a kerekszámban 20.000 drb postafeladványban nyilvánult folyó ügyek elintézéséről is a havonként összesítetten bemutatott titkári jelentések kapcsán és alapján. A tisztikarral a szakosztályok, bizottságok, a különböző állandó és esetről-esetre kiküldött, és az u. n. directorialis tagok valának az ügyek­ nek az igazgató választmány számára előkészítői. A szakosztályok közül különösen buzgó munkásságot fejtett ki gróf K u u n Géza elnöklete alatt az i r o d a l m i szakosztály, s ennek u. n. népkönyvtári bizottsága S z a b ó Sámuel elnöklete alatt. Az előadói tisztet a szakosztálynál dr. H e g e d ű s István teljesítette. Legszorgalmasabb tagok: K o z m a Ferencz Kolozsmegye tanfelügyelője és S z a b ó Károly a híres történettudós. Nem kisebb fontosságú kérdésekben s kiváló buzgalommal dolgozott még gróf B é l d i Ákos elnöklete alatt a közgazdasági szakosztály. Előadója a titkár volt, legodaadóbb tagja dr. C o n c h a Győző, kinek nevével mint kezdet óta, e jelentésben is folyton találkozandunk. Egészen szünetelt ugy: gyűjtő, mint közművelődési szakosz­ tályunk, minek oka abban keresendő, hogy annak munkáját maga a központ, ennek föladatát pedig az összes szakosztályokból külön alkotott u. n. s e g é l y z ő b i z o t t s á g u n k vette át.

A segélyző bizottság elnöke az idén is B a r t h a Miklós volt, előadója a titkár. E nagyfontosságú javaslattevő közeg, melynek föladata volt a beérkezett összes segélykérvények fölött véleményes jelen­ tést nyújtani be az igazgató választmány elé. az idén is fölfrissittetvén, tagjai voltak: gróf B e t h l e n Bálint, B i r ó Béla kanonok, H. Grál Domokos alispán, dr. H e g e d ű s István, M e r z a Lajos főpénztáros és S z a b ó Sámuel választmányi tag. Uj munkássághoz, voltaképen munkásságához kezdett H o r v á t h Gyula elnöklete alatt a székely kitelepítő szakosztály, melynek előadója B a r t h a Miklós. F. év jul. 13-án és aug. 15-én tartott két nagyfon­ tosságú gyűlésén gróf B e t h l e n András Brassó- és Szebenmegyék' főispánja, id. D á n i e l Gábor Udvarhelymegye főispánja, H. G á l Domo­ kos alispán. G á l f f y Sándor jószágigazgató, P o t s a József Háromszék­ megye főispánja, S á n d o r József titkár, S z a t h m á r y György orsz. képviselő, M e r z a Lajos főpénztáros, S z a b ó József az erdélyi gaz­ dasági egylet elnöke, V ö r ö s Sándor gazd. akad. igazgató, szakosztályi tagok vettek részt, a mellett, hogy a f. év aug. hó 15-én Brassóban tartott egyik gyűlésre Háromszék megyéből s Brassó városából nagyszámú intelligentia hivatott s jelent meg az országos fontosságú kérdés minél alaposabb előkészítése végett. Directoriális tagokul a lefolyt évre is B i r ó Béla, dr. F e l m é r i Lajos és S i g m o n d Dezső kérettek föl az igazgató választmány átal. Tar­ tatott, a tárgyakat az igazgató választmány számára előkészítő jelleggel és hatáskörrel, jobbára az elnök, a többi esetekben pedig gróf B é l d i Ákos alelnök elnöklete alatt összesen 15 ülés. A dir. előadója és jegyzője a titkár volt. Ezek voltak a permanensebb segitő közegek, melyek munkájáról a megfelelő fejezet alatt emlékezünk meg, ugy a még kiküldött egy-két kiváló fontosságú a d h o c bizottságéról, valamint a különböző — s pedig igen nagyszámú — küldöttségről, képviseletekről és egyes megbízatásokról is. Az igazgató választmány legbuzgóbb tagjai valának az elnökön, gróf B é l d i Ákos, B a r t h a Miklós, H o r v á t h Gyula és gróf T e l e k i Domokos alelnökökön, M e r z a Lajos főpénztároson és a jegyzőkön kivül: Gróf B e t h l e n Bálint birtokos (Torda-Aranyosmegye), B i r ó Béla kanonok,*) D e á k y Albert ügyvéd, dr. C o n c h a Győző egyetemi tanár, D i t r ő i József me'rnök, D o r g ó Albert kir. közjegyző, dr. F e l m é r i Lajos egyetemi tanár. F e r e n c z József unit. püspök, H. G á l Domokos alispán (Kis-Kükülló'megye), id. G á s p á r J á n o s királyi tanfelügyelő' (Alsó-Fehérmegye), dr. H a l l e r Károly egyetemi tanár, dr. Hegedűs István egyetemi tanár, H o r v á t h László kir- tanfelügyelő' (NagyKükülló'megyc), H ó r y Be'la árvaszéki elnök, gróf K o r n i s Viktor birtokos (SzolnokDobokamegye), K o v á c s Ferencz apátplébános (Maros-Tordamegye), K o v á c s Gyula polgármester CNagy-Enyed), dr. K o v á c s Ödön theol. akad. t a n á r (Alsó-Fehérmegye), gróf K u u n Géza birtokos (Hunyadmegyej, N o v á k Ferencz polgármester (Gyula-Fehérvár), K é t h y Lajos kir. tanfelügyelő (Hunyadmegye), K. S á n d o r József kir. közjegyző *) A helynévvel nem jelöltek: kolozsváriak.

-

(Hunyadmegye), S z a b ó Sámuel ev. ref. tanár, T ö r ö k Bertalan megyei főjegyző (Alsó-Fehérmegye), V ö r ö s Sándor gazd. akad. igazgató (Kolozsmegye), dr. W e i s z Ignácz ügyvéd (Brassómegye). Résztvettek egy vagy más határozat hozatalában: A j t a i K. Albert nyomdatulajdonos. A l b a c h Géza kir. tan., polgármester, B a k k Lajos nagy iparos. B a r c s a y Domokos birtokos, gróf B e t h l e n András főispán (Brassómegye), gróf B e t h l e n Árpád birtokos (Kis-K ükiillőmegye), gróf B e t h l e n Géza főispán (Torda-Aranyosmegye), C s e h Lajos nyug. bányatanácsos, dr. C s i k y Victor egyetemi tanár, D. D e á k József birtokos, dr. É l t e s Károly apátplébános, I n c z e József ügyvéd. G é r e n d i István birtokos (Kis-Kiiküllőmegye). dr. G r o i s z Béla orvos. G y a r m a t h y Zsigmond kir, tanácsos, bankigazgató (Kolozsmegye). báró J ó s i k a Lajos bir­ tokos, K o r b u l y József szerkesztő, M a g y a r i Mihály szerkesztő. M a t s k á s i Pál megyei árvaszéki ülnök, N a g y Béla ny. pénzügyigazgató, N a g y László ref. esperes (Szilágymegye), P a t a k i Viktor mérnök. R e i l Dániel nagyiparos. S o m b o r y Lajos birtokos (Kolozsmegye). S z é k y Miklós gyógyszerész. S z e n k o v i c h Márton birtokos. S z o b o s z l a y Károly alispán (Nagy-Kükiillőmegye), gróf T e l e k i Károly birtokos (Alsó-Féhérmegye). V é l i c s Ödön pol­ gármester (Torda), V o i t h Miklós ügyvéd (Szolnok-Dobokamegye).

Az egyesületünknél néha igen terhes s minden körülmény közöttek fölötte fontos jegyzői tisztet fölváltva dr. C s e r n á t o n i Gyula, ifi. G á s ­ p á r János, S z t e r é n y i József és dr. T ö r ö k István jegyzők teljesítet­ ték ; egy alkalommal mint helyettesítő T ö r ö k Bertalan választmányi tag. A 68-ra szaporodott fiók, mint külső szerv mellett, ez volt nagy­ jában a központi apparátus, melynek munkásait illetőleg egy sajnos és egy örvendetes változást jelenthetünk. Sajnos változás, hogy még a mulr polgári év végén, nemsokára a brassói közgyűlés után. dr. H a l l e r Károly, az alelnökök egyik legrégebbike, az alakulás volt id. elnöke s a legelső megindulás értekezletének egybehivója, a tisztségtől visszavo­ nult. Az igazgató választmány „sajnálattal vette tudomásul a lemondást, azon nagymérvű érdemekért pedig, melyeket — volt alelnökünk ezen minőségében szerzett — jegyzőkönyvi köszönetet szavazott." Örvendetes bejelentésünk ezzel szemben, hogy egyesületünk öt esztendei keresés és kísérletezés és örökös indemnity kérése után végre megtalálta pénztárosát. Talált egy gentleman férfiút, ki e nagy felelős­ séggel és sok munkával járó tisztre fölkérésünk következtében egész emberként minden idejével teljesen díjtalanul válalkozott. Mult év decz. 12-ke óta titkár letévén addig ideiglenesen betöltött pénztárosi tisztét, azt M e r z a Lajos mérnök és birtokos vette át, ki azóta reggeltől estig az egyesületnek élve s a szokott legaprólékosabb kezelő munká­ ban is résztvéve, egyesületirhk .pénzügyeinek őre és vezetője. Még csak egy hasonló ellenőrre volna szüksége egyesületünknek. Igazgató választmányunk, hűen egyesületünk lényegéhez s elnökünk­ nek ő felsége a magyar király előtt Kolozsvárit 1887. évi szeptember 23-án mondott kijelentéséhez, melyszerint ügyünk „nemcsak az országnak tesz szolgálatot, hanem közvetve felséges uralkodó családunk hatalma megszilárdításának is," működése lényegén kívül a lefolyt évben is biíbanörömben kimutatni tartotta kötelességének az Emke országos tábora érzületét. Mikor meghalt ő, kire a magyarság annyi század után reménynyel tekinte, ki 1SS7. év febr. 22-én Budapesten tartott országos vigalmunkban hegyeink fehér gyopárvirágát viselte mellén, kinek emlékét örökké

VII.

hirdetendik Erdély zúgó fenyvesei nekünk, a választmány, bizonyára az ország nem legigaztalanabb hangjaként, ugyanabból a fehér gyopárvirág­ ból koszorúval borult az ádáz ravatalra, H o r v á t h Gyula alelnök tette le s nyujtá át Bécsben a legfelsőbb helyen szomorú készséggel fogadott gyászjelt, szalagán a ránk nézve mindennél magyarázóbb s beszédesebb gyászsorral: „Rudolf magyar trónörökös ravatalára — a n e m z e t i t á r ­ s a d a l o m mély gyásza jeléül az Emke.' A nemzet elvesztett kedvencze után alkalmunk nyilt a felséges uralkodóház örömében is résztvehetni. F . év május hó 12-én a család egyik tagja, kinek ága magyar földbe ültetve, hagyományosan birja mind­ nyájunk rokonszenvét, ragaszkodását és szeretetét. József főherczeg ő fensége 25 éves ezüst menyegzőjét ülé. Ez alkalommal az igazgató vá­ lasztmány nem feledkezhetvén meg József nádor unokájáról, a magyar honvédség főhadparancsnokáról. egyik magyar közművelődési egyesület védnökéről, a magyar főherczegről. büszkeségünk és bizodalmunk letéte­ ményeséről, az éppen aznap tartott választmányi ülésből sürgönyileg sietett a fenséges párt üdvözölni, lelkesedéssel fejezve ki az ünnepi örömben részvételünket s az égtől áldást és boldogságot kérő esedezésünket. 0 fensége sürgönyileg köszönte meg legtisztább szívből fakadt, szerető fidvkivánatinkat. :

Ez általános és ez ünnepélyes bevezető előzmények után áttérhetünk magának cselekvésünknek vázlatos képe föltüntetésére és pedig először is a g y ű j t ő agitatiót illetőleg. Összesen 32(5.100 frt és 55 krt tüntettünk föl egyesületi vagyonúi tavalyi évi közgyűlésünkön. E pillanatban — a fekvő birtokot nem szá­ mítva — nmlt aug. hó 31-ével zárva 435.233 frt 2 kr van az egye­ sület tulajdonában. E szerint a lefolyt évben nem kevesebb, mint 109.132 frt 47 kr. volt az egyesület bevétele, vagyis ennyivel sza­ porodott a mindig folytatott tőkésítéssel a törzsvagyon. Minthogy pedig tavaly, évi szaporodásul 68.000 frtot tüntettünk volt föl. ennek követ­ keztében a lefolyt évnek csupán készpénzbevétele majdnem kétszer haladta túl a tavalyit, vagyis — mint látható — a közlelkesedés és áldozat­ készség az ügy iránt a tavalyi évhez képest nem apadóban, de növeke­ dőben vau. Sőt visszatekintve lefolyt összesen öt esztendőnkre s tekin­ tetbe véve az egyesületet más oldalról ért óriás áldozatot, szebb éve ügyünknek nem volt még a megalakulás hullámverő első két eszten­ dőjében sem. Összesen 61.000 írttal számoltunk be 1 8 8 5 . évi aug. hő 31-én tartott alakuló közgyűlésünkön; 8 8 . 2 6 8 írttal szaporodott e vagyon a következő év aug. 29-én Kolozsvárit tartott első rendes köz­ gyűlésén: 108.738 frt 46 kr. szaporulatot jelentettünk be Sepsi-SzentGyörgyön 1SS7. aug. 28-án, s mint emiitők, 68.000 írttal (pontosan 68.093 frt 9 krral) zárók aug. 19-én. brassói harmadik rendes közgyű­ lésünket. Egészen tehát egyik lefolyt év sem multa fölül a jelenlegit, Még tagjaink létszáma is. daczára annak, hogy az évi 1 frtos u. n.

— vm — pártoló tagok cyclusa lejárt s ez irányban ujabb jelentkezés nem is keres­ tetett s alig is történt; daczára annak, hogy igen sok vagyontalanul elhalt és teljesen elszegényedett rendes tagot törölnünk kellé, s hogy gyűjtő agitatiónkat a tagtoborzás teréről ujabb és változatosabb irányba kellé átvezetnünk: még tagjaink létszáma is — mondjuk — nem apadott, hanem — bár lassan — növekedést mutat. A 71 örökös, 1671 alapitó, 12.300 rendes ós 4 7 2 5 pártoló tagot összeadva ugyanis 18.767 jelenleg az egyesület tagjai száma, szemben a tavalyi 17.766-tal. Megjegyzendő egyébként, hogy e taglétszám most már inkább csak erkölcsi jelentőségű, miután a fenti törzsvagyonban befoglaltan a kötele­ zettségek összegre nézve háromnegyedrészben kielégitettek s még csak 138.204 frt 14 kr az összes künnlevő s időszerűit esedékessé válandó várandóság. Legkevesebb e közt a — legbiztosabban befolyó — alapít­ vány, legtöbb a rendes tagság. Bevárandó ugyanis még e 138.204 frt 14 krból 15.797 frt 24 kr örökös tagság, 42.932 frt 75 kr alapítótagság, 74.642 frt 17 kr rendes tagság és 4S31 frt 98 kr pártoló tagság. A várandó és a készpénz vagyon együtt, mint a f. év jun. 30-án fölvett hiteles pénztár könyvből kitűnik 568.751 frt 88 k r ; ismétlem, a fekvő vagyont nem adva ide. A kérdésre, hogy minek tulaj donitható e kedvező esztendő, azt tartjuk, röviden felelhetünk, midőn azt hisszük, hogy egyfelől a pilla­ natig sem szűnő ujabb és ujabb agitationalis eljárásnak, másfelől az erkölcsi hatásnak és köztudatnak, mely az agitálást kiséri. megkezdett és minden téren már harmadik éve sikerrel folytatott aktiónk követ­ kezményeképen. Ma már segélyezéseink táblájának csatolásával kérjük a tagdijakat s kopogtatunk a többé már nemcsak kegyszerű, hanem min­ denfelé köteles hazafias ujabb áldozatért. Ma már többé nemcsak bizal­ mat esdekel maga és czéljai iránt az egyesület, hanem tények alapján föltétlen nemzeti közkötelességet hangoztat, s midőn a választmány a gyűjtésre minden képzelhető alkalmat és tisztességes utat fölhasznál, tudja, hogy csak ez a mi tisztünk, mert nem adni immár többé csakugyan lehetetlen. Nemzeti társadalmunk vonása és jellege gyanánt nem lesz talán egyébként érdektelen fölemliteni, hogy a lefolyt év 109.132 frt és 47 kr. jövedelméből 12.349 frt 52 kr. jött be örökös tagságképen, 54.320 frt 71 kr. alapitványképen; 30.552 frt 81 kr. tekintélyes összeggel sze­ repel a különböző adomány, 10.622 frt 23 krral a rendes és 1288 frt 50 krral a pártolótagság. Tehát mig más nemzeteknél tapasztalás szerint a rendes és pártoló törzstagok adják a hasonló mozgalmak évi jövedel­ mének uralkodó zömét, addig nálunk a folyton folyó gazdag alapítványok s különböző nagyobb adományok. Más egyesületeknél láthatni, hogy csüggesztő jelként veszik ezt, holott fajunknak a szép és fenséges iránt

— IX —

való jellegző véralkati vonása az egész: adni szeretünk, de Ízléssel, az adás természete szerint, szabadon, kényszer nélkül, egyszerre, tekintélyesen s akkor nemzeti szeretetteljes közmondásunk szerint, még az ingünket is. Nemzetünknél, csak a kérés módját kell tudni, meggyőzni és a szíveket meghódítani kell. És ez épen az Emke ügye titka! Ügyünk tisztaságának, igazságának s szentségének köszönhető bizonyára kizárólag, hogy az anyaállam egyik kiváló fia, bízvást a legnagyobb és leghalhatatlanabb magyar humanista szellemi és vértestvére, az elhunyt nagy testvér szellemében gondolkozván a magyar közművelődési mozgalomról, kezével a budapesti közművelődési congressus statistikáján. egyenesen és határozottan Erdély s az Erdélyért munkáló Emke felé fordult hazáért és nemzetért dobbanó szivével, s az Akadémia megalapítására emlékez­ tető áldozattal, azonnal lefizetett 20.000 frttal lett időrendileg első leg­ nagyobb alapitónk. Igazgató válaszmányunk gróf B e t h l e n Gábor elnök vezetése alatt a maga részéről küldöttségileg tartván örömteljes köte­ lességének f. év jul. 3-án Budapesten a nagy alapítóval szemben köszö­ netet mondani.*) ez ünnepélyes ülés föladata — mélyen tisztelt közgyűlés — hogy a választmány megbízásából dr. K o v á c s Ödön választmányi tag előterjesztése alapján az alapítvány súlyához, nagyságához és jelen­ tőségéhez méltó nyilatkozási formát találjon, minek megfelelőleg a teljes és kimerítő történeti előadásnak jövő évi jelentésünkben lesz helye. Sza­ badjon azonban az eszmemenet folytatásaként már most is megje­ gyezni, hogy B ö k k Pál alapítványa, hiszen tudja az ország, hogy e férfiúról vau szó. nemcsak összegénél, ritka nagyságánál fogva méltány­ landó és mérlegelendő, hanem még inkább talán annál a mélységes erkölcsi súlynál és .jelentőségnél fogva, mely szerint egyik borsodi birto­ kos által az összeg épen nekünk, példaadólag az ügyhöz méltó első legnagyobb áldozásként csakis nekünk adatott. Mi ez, ha nem ügyünk mindenek fölött való voltának és igazságának bírálata, jel és útmutatás a mélybe látó honfiúi bölcsesség elhatározásából, mire méltó, valójában mily szabású ügy az Emke országos ügye? Ügyünknek nemcsak a mérlegelő férfi ítéletéhez, de a mindig csal­ hatatlan női kedélyhez is szólása egyedüli oka kétségtelenül annak is. hogy lobogónkra egyszerű fölhivónk következtében 12.000 frt jött össze fillérenként Magyarország asszonyainak kezéből,- mint égből a szállongó fehér hópehely. A hazafias alispánok közvetítésével 1190 frt IS krt adnak össze Bács-Bodrogvármegye asszonyai e czélra; 999 frt 31 krt Jász-Xagy-Kun-Szolnokmegye, 579 frt 73 krt Pest-Pilis-Solt-Kiskunme­ gye leányai, nem sorolhatva itt föl egyenként mind a többi következő kisebbeket. Elvesztjük P e i e l l e Istvánt, ezer frtos alapitónkat, s a legjobb férj *,< A knldöttséjr tagjai gróf T e l i - k i Dmm-kiis alelnök, gróf T e l e k i ( T y í í r f f y Oynla ' í r s z . képviselő s K e m é n y i Antal jogtanácsos voltak.

Sámuel,

— X —

és atya koporsóján további 5000 frt alapítványt tesz egyesületünknél az elvesztett hitves emlékezetére a hű n ő ; s a szülők szellemét örökölve 1000 frt alapítvánnyal lép be az életbe egyesületünk által. P e i e l l e Róbert, az óriás veszteség folytán megtörten az atyát pótolni kénytelení­ tett fiú. T h a n Mór festő művészünk a hajnalódást ábrázoló életnagyságú gyönyörű festményt ajándékoz nekünk. A gyermektől környezett, éjszaká­ ból világosságra kibontakozó ifjú nőalak egészen a mi allegóriánk; egyik országos irónk kifejezése szerint a tündérnév gyanánt hangzó, teremtő szeplőtelen E m k e ! Nem örömest válunk meg a képtől. JJe a nemzet irtonként kérésünkre 3000 frtot ad össze érte, s czéljaink' szükségeit te­ kintve sorsot vetünk fölötte. Nyertes T ö r ö k Áron felső-rákosi unit. esperes visszaajándékozza, s ma, nagyjaink arczkép csarnokának kiindulását alkotó kép. a nálunk ma­ radni akart mi leányunk, Emke! A kolozsvári fiókválasztmány özv. gróf T e l e k i Uomokosné s Kolozs­ vár asszonyainak vezetésével bált rendez a télen. -És a nő és férfi fiókválasztmány e vigalma nemcsak találkozója lesz az erdélyrészi magyar­ ságnak, mint nemzeti fejedelmeink alatt századokon át vak Kolozsvár., de 2140 frt 92 krt is jövedelmez, a mennyit nem jövedelmezett egyet­ len bál sem sehol, mióta mozgalmunk föllépett az ország előtt. Ez országos sikerű bált elősegített főrangú és előkelő lelkes magyar nők t e l j e s n é v s o r á t örökítette meg a kolozsvári fiókválasztmány csatolt évi jelentésében, az elnökség tagjai közül különösen kiemelve I n c z é d y Sámuelné és B a r t h a Miklósné alelnököket. Másfélezer frtot jövedelmez az Elnkének a Miros-Tordainegyei- Ma­ ros-Vásárhely városi nő választmány elnöke báró B á n f f y Z o l t á n n é s MarosVásárhely asszonyainak rendezésével ugyancsak a tél folyamán megtar­ tott bazár. Brassó város kisded Magyarországának lelkes asszonyai, kik tavaly ezüst koszorúval jutalmazák fáradalmainkat, fillérenként 500 frtot gyűj­ tenek az egyesület perselyeivel, s egy özvegy asszony M o l n á r Domokosné szül. Vinczi B a l o g h Salomé 2000 frtos alapitványnyal állit emléket, egyesületünket életében mindig kedvelt székely születésű elhunyt férje nevének. Kétezerötszáz frt végrendeleti hagyatékkal emlékezik meg rólunk az év tavaszán Kolozsvárt elhunyt korábbi 100 frtos alapitónk. néhai B o r b é l y Karolina. Folytassuk-e a kimutatást ? vagy elegendő ennyi annak bizonyságául, hogy ügyünkön az osztatlan közakarat, immáron a magyar nők rég várt és kért védelme, s eként isten áldása s isten keze nyugszik. Nem kevesebb, mint 83 új alapitónk jelentkezett a lefolyt évben 48.692 frt 33 kr aláírásával, s 5 örökös tagunk 4 2 0 0 frt biztosításával. A legutóbbi pillanatban a közgyűlés előtt vettük gróf T e l e k i Gr. belügyminiszter utján néhai

• — XI —

K o p á c s y József, ny. curíai biró 1000 frtos hagyatékát Veszprémből, melyet korábbi 100 frtos alapitónk az élet szélén, visszatekintve ránk, ügyünknek hagyott. Örök emlékül 500 frt alapítványt tettek néhai L u b y Zsigmond örökösei Szathmármegyéből, s végrendeletileg 300 frtot hagyott D ó m j á n Pál törvényszéki biró Balassa-G-yarniatról. Beszélő erkölcsi erő ez, midőn az alapitókat nemcsak megnyerjük, de egész lelkökkel meg is tartjuk nem csalódott hitök teljességében, mind a koporsóig! Hogy nemcsak valósággal veszélyeztetettségünk s való szükségünk fölismerése, de a k t i ó n k meggyőző bizonysága mind ennek alapoka, ime a következőkben ide vonatkozólag áttekinthetően tömöritett számolásunk. Nem egy nem tagtól hallottuk, ki tevékenységünket nem kiséri az ügyért elvárható figyelemmel, a kérdést: , mit tesz az egyesület, mikor kezdi meg már küldetését az egyesület? Kiknek még nem létezik három évi szakadatlan erőfeszitő kínos munkánk, nem jelentek meg százezer számra jelentéseink, nem szól nap­ ról-napra a hazafias sajtó registrálása. Ám nem csodáljuk, sőt ezt a legtermészetesebbnek találjuk. Mert az Emke működése egy nagyon összetett, sokirányú, a könnyű áttekinthetésre nagyon bonyolult és terjedelmes közvetlen és köz­ vetett működés, ezerfelé gonddal és figyelemmel gerjesztő és kezdető, s a legégetőbb pontokon teljes rendelkezésre álló erejével maga áldozó cselekedet, melyhez szeretettel, hittel és vonzalommal kell közeledni s a meglepő felelet akkor el nem marad, az igaz és méltányolni tudó hazafias együttérzés előtt soha! Mint kisérjük figyelemmel az egész erdélyi országrész bajait; mint szerezzük meg informatióinkat fölrázott és szervezett vidéki társadalmunk tényezői által; miként tükör nekünk a közvélemény óhaja és a sajtóban nyilvánult legkisebb hang; mint zaklatjuk kéréseinkkel minduntalan a kormány ez vagy ama tárcza-közegét: mint érintkezünk létező magyar egyházainkkal azok főhatóságuk utján; mint vonjuk be egyes pontokon az áldozásba és cselekvésbe a vagyonosabb egyeseket; mint intézkedünk zajtalanul és látatlanul száz diskrét irányban egymás közt. szenvedélyes és odaadó előkészítések után; mint ragadunk meg minden alkalmat, mint ölelünk fel, áldozó, vagy szülemlésre segítő erővel minden felmerülő esz­ mét és helyzetet: miért és hogyan sorolnék mindezt elé. ha a dobbal verébfogás másik vádjába esni nem akarunk, mely vádat egyébként csodá­ latosképen ugyanazok hangoztatják, kik kételyeikkel kérdőre vonnak, s kik ugyanakkor egyszerre azt a kijelentést hangoztatják: tegyen először az egylet, azután adunk. Vájjon nem gondolják-e meg, miből tegyen, s míg adnának, nem kénytelen-e ez a szegény ügy irtóztató fáradsággal ugy és aként tenni, a hogy csak képes és lehet ? Szerencsére már csak kivételesen vannak az ez álláspontot betöltők! Ezek következtében épen az e kitérésnek megfelelő n a g y s z á m u ü g y e k r ő l , m e 1 y e k a z E m k e

—

X I I

—

kérése s közbelépése nélkül legtöbbször, vagy legalább még igen sokáig l é t e s ü l e t l e n ü l , avagy nem e k é n t létesülve m a r a d t a k v o l n a , mindez ügyekről, melyeknek pénzértéke részben föl sem számitható — méltóztassék csak visszaemlékezni, hogy maga az igazg. választmány előtt 1S00 tételű ügydarab fordult meg — nem is referálunk. Mellőzve egészen ezeket, (a szükségesebbeket az eléadás során fogjuk érinteni), elősoroljuk egyenesen a saját a n y a g i áldozatunkkal támoga­ tott, vagy létesitett alkotásokat, Munkaprogrammi, közgyűlési és működési alapelv lévén, hogy az Emke első sorban csak f ö l t é t l e n b i z t o s s á g u é s á 11 a n cl ó s ág u i n t é z m é n y e k e t létesítsen s segítsen létesülhetésre. ennek kö­ vetkeztében tudvalevőleg csak tőkénk kamatjait osztjuk ki járadék alak­ jában, évek folyamára lekötvén e kamat-jövedelmet illető helyek illető intézményei javára. Nem itt a helye indokolni ez előrelátó és bölcs intézkedést, hogy t. i. csak a kamatok használtassanak föl individualitásunkat biztosító na­ gyobb tőke létesithetése kedvéért még ott is. hol nem járadékról, hanem egyszersmindenkorra szóló segélyről van szó. Száz, kudarezczal végződött egyesület bizonyítja a számítás nélkül költekező társadalmi intézmé­ nyek sorsát, melyre ügyünknek nemzeti vereség vádja nélkül jutnia nem szabad ! Ez utasításnak és a fennálló egyesületi szabályoknak és elveknek megfelelőleg vettük elé a lefolyt évben is 188S. év decz. 31-iki számvizsgálólag hitelesített zárszámadásunkat, s pontosan fölvéve az ekkor 3 6 9 . 7 7 8 frtot feltüntető késztőkének a f. polgári évben bejövendő ka­ matait, rendelkezett az igazg. választmány az említettük segélyző bizott­ ság földolgozott előterjesztése alapján. Mint eddig ugy most is. egyűttcsoportosittattak az egész évfolyamán beérkezett ugy felekezeti, mint fiókegyleti beadványok s egyszerre szervesen és tervszerűen dolgoztattak föl, s láttattak el f. év máj. hó 12-iki'ülésünkben, melyre a vidéki ta­ gokat különösen meghívtuk, s a tárgy közlése mellett hirlapilag ismétel­ ten emlékeztettük az összes alapító és vál. tagokat. Összesen: 18.998 frt 37 kr. elkölthető folyó kamat levén az iménti tőke után az évi jövedelem, az igazgató választmány számot vetett, mekkora összeg van már az összes folyó kamatjövedelemből, a megelőző évek alkotásainak, föntartására, mint folyó járandóság lekötve s a fönmaradó még szabad lekötetlen kamatot osztotta ki további alkotá­ sokra, első sorban szintén évjáradékok alakjában. Hogy történeti részletezéssel s számok egymásra halmozásával ne zavarjuk a végeredmények képét, csatolva segélyezéseink tábláját, röviden összegezzük: hány helyen, hány féle intézmény van tehát most már együttvéve a lefolyt évivel járadékalapján fölvéve és biztosítva? mekkora kamatjövedelmet köt le ez? összesen hány intézmény folyó föntartására

— XIII —

van igy több év sorozatáig kötelezve az egyesület? A f e d e z e t r ő l s eként a dolog lényegéről levén szó, már csak a végrehajtás kérdése, hogy kivétel nélkül mindenik pont elkezdte legyen-e illető működését. Lekötött az egyesület az idéni határozatokkal együtt 77 k ö z ­ s é g b e n 91 i n t é z m é n y alkotására, föntartására, vagy segítésére összesen 12.178 frtot,. vagyis közel e g y n e g y e d m i l l i ó frt után eső kamatjövedelmet. Ez évi összeget fizetni kell részben 5, részben 10. részben pedig 32 esztendőn á t : 5 Emke iskola, 15 Emke óvó, 10 Em­ ke gyermekmenhely. 9 r. cath. lelkészet, körleikészet és tanitó-lelkészet. i r. cath. tanitó, leány-tanító és munkatanitónő, továbbá 5 ev. ref. lel­ kész és körlelkész, és ev. ref. tanitó és munkatanitónő, 33 ev. ref. is­ kola, 1 unitárius lelkész-tanitó, 1 unitárius iskola és 1 unit. községi iskola, végül pedig 1 ev. luth. lelkész számára, s 6 vegyes segély czimén, melyek: 1 áll. középipariskola és 1 áll. főreáltanoda tápintézetei, 1 keresk. iskola, 1 áll. óvó, 1 áll. 1 vasúti elemi iskola, s 1 áll. isk. mun­ katanitónő. Nemkülönben népkönyvtárak fejlesztésére fölvétetett 600 frt évi összeg. A kiválóan egyesületi intézményeknek 5 — 1 0 évre szavaztatott meg a segély, hogy ez idő alatt alkalma legyen az illető érdeklett község, vagy hely társadalmának a további föntartásról magának gondoskodnia ; az egyházi segélyek jobbára 10 évesek, ellenben 32 évesek azok az évjáradékok, melyekkel szemben az illető egyház-főhatóság szerződésileg biztosított kötelezést vállalt magára. A kötelezés röviden abban áll, hogy: 1-ször maga fektetett be jobbára iskola-építésbe bizonyos összeget, melylyel szemben az egyesület ez összeg 5 % -os kamatait fizeti 32 évig. tőkerestitutió végett; 2-szor, hogy az Emke által fizetett papokra és ta­ nítókra nézve az egyház kötelezte magát, mikép 32 év alatt oly tőkét képez, mely az egyesületet ez időn túl e helyeken a tovább fizetés alól föltétlenül fölmenti. Ez az egyházakkal való szerződés lényege. Ezt ol­ dotta meg egyetértő érzülettel a lefolyt esztendő, s miután az ev. ref. egyházkerület elveinket elfogadta, ezek alapján segélyezünk tényleg már 33 különböző községben ref. iskola, pap és tanítói állást. A többiek a még ez év folyamán érintkezésbe lépendő közös bizottságok alapján biztosit­ tatnak szerződésileg a fent jelzett fedezetnek megfelelően. Szemben az ev. ref. községek számának látszólagos sokaságával, szükséges megjegyezni, hogy viszont a r. cath. segélyeknek meg összege nagy. minekutánna' ez egyház fejétől egy-egy helyre tekintélyesebb öszszegek kérettek. E helyen emiitjük meg, Jiogy isten segedelmével mindenik erdély­ részi magyar egyházzal most már működésünk várvetett; adott segélye­ inkről az egyházi főhatóságok a segélyezett lelkész, vagy tanitó nyugtá­ jával számolnak el; fiókjaink a fölhasználást figyelemmel kisérik s ké­ résünkre az orvoslás el nem marad.

Az évjáradékok után. melyek tehát évi 12.178 frtot vesznek igény­ be, megszavazott még á f. évben az igazgató-választmány illetve bizto­ sított 13 további község számára összesen: 22 c z i m alatt 3270 frt egyszersmindenkorra szóló befektetést, jutalmat, vagy segélyt. Ez együtt a fenti öszveggel 15.448 frt kiadás a kamatjövede­ lem terhére s jelenti, hogy az Emke az erdélyi részekben — ha ideveszszük a tényleg létesített 13 népkönyvtárt, melyek' közül 8 a fentiek közt elő nem forduló községben létesíttetett — az Emke az erdélyi részekben 98 k ö z s é g b e n d o l g o z i k , 126 i n t é z m é n y n y e l , némely pon­ ton, mint pl. Brassóban egyszerre 6-tal is. íme tehát a nyújtott csekély összeg észszerű fölhasználása, állam­ nak és egyháznak, községnek és társadalomnak utánjáró belevonásával! A kamatjövedelem fönmaradó különbözetére korlátoltatott az egye­ sület föntartására szükséges összeg, melyről alább számolandunk. A f. évjan. hó 1-től bezárólag aug. hő 31-ig bejött 164.401 frt 12 kr tőkeszaporodás a reménnyel együtt a jövő évi segélyezés további alapja. Minthogy egyik választmányi határozat szerint a perselyjövedelem harmada elkölthető, év jan. 1-től f. év decz. hó 31-ig a mérleg sze­ rint ez összeg, fölmerülhető egyszersmindenkorra szóló esetleges segé­ lyekre rendelkezésre áll. Épen az okból, mert a rendelkezésére adott nemzeti vagyont minden formában hasznosítani törekszik az igazgató-választmány, mondatott ki, hogy Emke-alkotásokra a tőke vagyonból nagyobb öszzegeket be­ fektethetünk, — az illető iskola, vagy óvó-épület elhelyezésnek levén tekinthető. Eként mondatott ki, hogy B a l á z s f a l v á n 15.000 frttal egy alkalmas iskolaépület, B e s z t e r c z é n 8600 frttal egy óvónak való ház megvásároltassék, M.-N.-S o m b or on 1500 frttal egy Emke iskola építtessék. A csatolt hely- és intézmény statistikában benfoglalt eme 3 befektetés tényleg meg is történt, s ez összegeknek megfelelő elvesztett kamat, mint kiadás vétetett föl az eléadott járadék kimutatásba. Az ó-radnai fiók óvója építésére 1500 frt kamattalan kölcsönt kérvén, az ig. vál. 10 évi törlesztés mellett ezt megadván, a kamat veszteség itt is járadék számban vétetett. Ide jegyezzük be. hogy gróf C s á k y Albin közoktatásügyi miniszter kórelmünkre, évi 400 frttal a balázsfalvi egyik tanítót fizetni ígérte meg. E helyen emiitjük meg. hogy N a g y István 100 frtos alapitónk Brassóban a brassói óvók javára az Emkének aján­ dékozta az egyik óvóba tett 1200 frt befektetését, olykép. hogy az összeg restituáltatván. a mi eként 2000 frtra fog kiütni, a tőke. nevére legyen megőrizve s kezelve. Altalán az igazgató-választmány tőkéink és alapitványaink ily be­ fektetését annál helyénvalóbbnak találja, miután a kamatveszteség annak az Emke-alkotásnak fönállását biztosítja, s e mellett az illető iskola, vagy óvó nevünkre betáblázott tulajdon. Az egyháznak 32 évig fizetünk

5 % -os kamatot bizonyos befektetésekért, s az illető épület mégis az egyház tulajdona marad. És itt a helye megemlítenünk, mit a bevezetésben érintettünk, hogy segélyezéseink folyamán az igazgató-választmány egyre inkább meg­ győződött, mikép az Émkének. ha egyediségével lassanként és végkép más hatalmak és testületek ezimébe feloszolni nem akar, a hol lehet ö n á 11 ó a l k o t á s o k létesítésére kell törekednie. Impulsus erre : az egyesületet föntartó fiókok és áldozó közönség részéről nyilatkozó óhaj; az egyesületnek, mint souveraiu egyediségnek közetlen intézkedő s to­ vábbi áldozatot váró érdeke; a nemzet előtt annak kevés magyarázattal, de sok Emke-iskolával. Emke-óvóval, Emke-gyermekmenhelylyel, Emkenépkönyvtárral bizonyítása, hogy — v a g y u n k ! Ennek megfelelőleg mondotta ki az igazgató-választmány, hogy lé­ tezésünk, s működésünk individuális bizonysága gyanánt többek közt jö­ vőre : minden az Emke által emelendő iskolának, vagy óvónak Erdélyszerte egyöntetű styl adandó, minden az egyesület révén létező és mű­ ködő intézmény épületére, főkép a jövő alkotásokat illetőleg, t e r m és z e t e s e n a l e h e t ő s é g h a t á r a i k ö z ö t t . — a segély termé­ szetének és mértékének megfelelőleg, központilag készíttetett egyforma jelző föliratok teendők. Végül minden fiók helyisége, mint az tényleg a kolozsvári fióknál már gyakorlatban is van, hasonlólag jelző táblával lá­ tandó el. Individualitásunk és szervezettségünk fejlesztése és fokozása végett mondotta ki az igazgató-választmány azt is, hogy jövőre a titkár — mikor és a hol szüksége mutatkozik — a fiókok területére kiszálljon. Saját alkotásokra törekvésünk volt oka, hogy a lefolyt évben az ig. vál. tagjai, mint fölkértek és megbízottak, egyes kérdések személyes érint­ kezés és helyszíni kiszállás alapján megoldása végett, sűrűn utaztak. így szállottak ki az igazgató-választmány megbízásából főképen : B a r t h a Miklós a ni.-nagy-somliori iskola, gróf B e t h l e n Bálint a beszterczei óvó. S z a b ó Sámuel (ismételten) a balázsfalvi iskola létesithetése ügyé­ ben. A személyes kiszállásoknak tulajdonitható, hogy ma M.-N.-Somboron az Emke-iskola S o m b o ry Lajos birtokos, mint fiók-elnök hazafias fel­ ügyelete és vezetése alapján, miután az iskolának alkalmas telket aján­ dékozott, s a lakosság bizonyos évi összeg fizetésére kötelezte magát, már fedél alá is került; Beszterezén K e n y e r e s Adolf törvsz. elnök, mint az Emke-óvó gondnokságának elnöke közvetítése mellett óvónk hol­ nap e közgyűlés után megnyílik ; Balázsfalván a magyarság lelkes köz­ reműködése folytán f. év okt, hóban megnyilólag korszerű, elsőrangú fiués leány-iskolánk van. így nyílt meg a f. egyleti év elején a G l a s n e r és E i b e s c h i t z czég hazafias áldozatkészségének közreműködésével még a múlt évben történt személyes kiszállások alapján, a k i s-s e b e s i Emke-iskola. melyre nevezett czég nemcsak telket, épület-anyagot aján1 tt föl. de az iskolát föl is épitteté. s a tanitó fizetéséhez évi 100 frttal

járulni kötelezte magát. A dr. H a l l e r Károly gondnoksága alatt meg­ nyílt ez Emke-iskola lélekemelő ünnepély közt tartá meg f. évi jun. 30-án első évi rendes vizsgáját, mely alkalommal az ig. választmány részéről, a hazafias czég meghívása folytán B i r ó Béla kanonok és dir. tag ve­ zetése alatt szintén egy bízottság jelent meg. E bizottság tagjai, — a vezető elnökön kívül B a r t h a Miklós, M e r z a Lajos, dr. H e g e d ű s István — a legörvendetesebb jelentést tették a f. évi jul. 12-diki ülésen az első év eredményéről, melyet M a k f a 1 v i Ferencz fiatal tanitó a bánya-telep gyermekeivel elért. A vajda-hunyadi-óvónak főleg C s i k y Antal mérnök, fiók-titkár fáradozása folytán f. egyleti évben történt meg­ nyitására képviselőnek R é t h y Lajos vál. tagot kértük föl; őt bíztuk meg a brádi óvónak is helyszíni szemle alapján való előkészítésére. A személyes érintkezések minden más esetekben is — a fentiek csak példák — a leghatékonyabb társadalmi eszköznek bizonyulnak a közszel­ lem fölélesztésére, egyesek és jogi személyek megnyerésére, s oly áldoza­ tok fölkeltésére, melyek az egyesület nélkül soha sem létesültek volna. íme ebben is. az egyesület egyik nagy szolgálata a végczélt. a nemzeti eszme és művelődés fejlesztését és előbbre vitelét illetőleg! Nem foglalandó el azonban túlságos részletekkel e jelentés egybe­ vont keretét, utalunk a fiókok csatolt megfelelő jelentéseire, s átme­ gyünk az iparmozgalomban kifejtett országos tevékenységünk párjára, két nagyszabású aktiónk megindulása érintésére. Egyik a t e l e p í t é s . Esztendők óta függött munkaprogrammunk e fontos kérdése az ide szükséges nagyobb anyagi erő hiánya miatt, bál­ áz 1 8 8 7 . aug. 28-diki sepsi-szent-györgyi közgyűlés részletesen meg is állapította a telepítés alapelveit. Kitelepítő székely szakosztályunk épen a fenti ok miatt alkalmat várva szünetelt. F . év jun. hó 11-én jött közbe azaz o r s z á g o s esemény, mely egy­ szerre megváltoztatta nemcsak az Emkének, de az egész országnak a culturmozgalomra vonatkozó irányát, s az eddig pihenő eszmét, a kitele­ pítést hozta előtérbe. Gróf K u n Kocsárd. az Emke tiszteletbeli elnöke az egész culturmozgalom programmjának tényekben és áldozatokban a veszélyeztetett Hunyadvármegye területén félszázaddal megelőzője és úttörője, régen megérlelt szándékához és elhatározásához hiven, székely k i t e l e p í t é s i c z é l r a az E m k é n e k a j á n d é k o z t a e n a p o n . 2500 hold­ bői álló (tl-gyógyi bit'tohát, a h o z z á t a r t o z ó m a l o m - , r é v - é s v á s á r j ö v e d é k k e l e g y e t e m b e n. még életében, a következő év jan. 1-én, a kitelepítés haladéktalan megkezdése végett, az egyesület által már nem csak birtokba, de kezelés és igazgatás alá veendőleg ! . . . A birtok közjegyzői ajándéklevél alapján az egyesület nevére a le­ vél meghatározásához képest át is telekkönyveztetett!

Xem e halvány jelentés föladata a f e j e d e l m i t é n y és m a g y a r h i s t ó r i a i m o z z a n a t méltatása ; m e r é n y l e t volna a köszönet és hála e chablonszerü hivatalos referada keretében. Az igazgató-választmány intéz­ kedése folytán külön szakelőadó jelentései és javaslatai a l a p j á n j e l e n ü n n e p i k ö z g y ű l é s ü n k t ö r t é n e l m i tisztje, hogy a gróf K u n Koesárd nagy cselekedetéről s ezzel egybefíiggőleg a telepítésről megfelelő jegyző­ könyvi határozatokat és intézkedéseket hozzon. Jelentem csak. hogy az igazgató választmány részéről gróf B e t h ­ l e n Gábor elnök vezetése alatt jul hó 20-án küldöttség jelent meg a köszönet és hála kifejezése végett Al-Gyógyon, mely küldöttségben részt vettek: H o r v á t h Gyula alelnök, a titkár és K. S á n d o r József vál. tag, s jelezem, a mi a közgyűlés tárgysorozatában is olvasható, hogy a székely kitelepitő szakosztály július 12-ke óta az igazgató választmány fölszólítása következtében kétszer is egybehivatván, a Kolozsvárt és Bras­ sóban jul. 13-án. illetve aug. 15-én megtartott ülések alapján H o r ­ v á t h Gyula szakosztályi elnök fogja az előterjesztéseket megtenni. E teljes előterjesztés e g é s z t e r j e d e l e m b e n j ö v ő évi j e l e n t é ­ sünk fényét és világosságát képezendi. A kitelepítés előkészítő munkájában a fordulat óta buzgón részt , vettek elősorolása is a szakelőadó történeti ismertetésének keretébe tar­ tozik. Kiemeljük azonban épen az osztály elnökén és előadóján kivül id. D á n i e l Gábor udvarhelymegyei főispánt, G á l Domokos Kis-Küküllőmegye alispánját, G á l f f y Sándor jószágigazgatót. P o t s a Józsefet, Hároiuszékmegye főispánját. S z a t h m á r i György orsz. képviselőt és V ö r ö s Sándor gazd. akad. igazgatót. Az első felmérések a birtokon jul. 2S-án történtek meg gróf K u n Koesárd és H o r v á t h Gyula vezetése, s T e r b o c s Bertalan áll. mérnök közreműködése mellett, mely alkalommal az Emke legnagyobb alapitója a kitelepítésre vonatkozólag korábbi utasításaihoz oly engedményeket csa­ tolt, melyek hátráltathatják a kitelepítés végrehajtását i d ő b e n , de biz­ tosítják a föltétlen és kudarcz nélküli s i k e r t . Gróf K u n Koesárd nagy szelleme, látnok-ereje s vezéri áldozása nemcsak a, szeretet önmegfosztó fejedelmi tényében nyilvánul, de az ut bölcs biztosításában is. s azon felül irányt s óriás mintát foganatosító, el nem tüntethető, félre nem tolható s el nem feledhető példát az or­ szág- és a nemzet egésze és összesége előtt. Xem tehettük, hogy ezt a tárgyi faktumot — az előadót megelőz­ ve —- már most ide ne jegyezzük. A czéltól és áldozás bibliai szabású voltától eltekintve, ime már is nem hiába irta az Emke tiszteleti elnöke ajándéklevelének vaserővel hangoztatott indokolásába: ..Kivánom. vajba azt. a mit én természeti ösztönből és hazafiúi kö­ telességérzetből lunizotem iránt a székely kitelepítés előmozdítása által teszek. — azo'-- xik több tehetséggel.birnak. nagyobbszerü kiterjedésben b">-

— XVIII —

vessék". A gyógyi példa a kormánytól (adataink vannak erre) lefelé az egész országot uralkodó kérdés gyanánt foglalkoztatja s a társadalomban ezzel egy termékenyítő eszme áramlata indult. Egyesületünknél már külön kitelepítési alap képződése vette kezde­ tét. Özv. M o l n á r Domokosnó fentemiitett 2000 frtos alapítványával e czél kikötése mellett óhajtotta megörökíteni székely születésű férje, volt ny. pénzügyi számtiszt emlékezetét, s ujabb 100 frtos alapitványnyal je­ lentkezett e ezélra az Emke 1100 frtos alapitója, a kitelepítő szakosz­ tály tagja O r b á n Balázs. Ezek mellé most már teljes reményünk lehet, hogy a m. tud. Akadémia is át fogja engedni a székely kitelepítési ezélra nála letett s kamatoztatott, jelenleg k. b. 30,000 frtot tevő Kralowánskyalapitványt, A lépések megtétele iránt e tárgyban intézkedés történt. A gyógyi telepítés czéljaira az egyesület a telep terhére könyveiben saját tőkéiből már számlát nyitott, s kimondta, hogy 5 % biztosítása mel­ lett további birtokot vásárol. Egy nagy kapu nyílik itt fel most gróf K u n Kocsárd által a tele­ pítés eszméjében az Emke előtt, lépjen be rajta a nemzet akarata s ez­ zel az elől kezdődő s kifogyhatatlan tovább áldozás! i Az aktio megkezdett másik uj tere a K á r p á t m o z g a l o m é . A munkaprogrammunkba szintén kezdet óta felölelt eme kérdést a közgazd. szakosztály vette elő gróf B é l d i Ákos elnöklete alatt s ter­ jesztette behatóbb tanulmányozás utján a f. év jul. hó 12-ki választ­ mányi ülés elé. A székelységnek az Alföld magyarságával ethnographiiii egybekap­ csolása az Emke törekvéseinek végső alapelve. Ennek következtében a székelyföldről kiinduló s Arad. Nagyvárad, Debreczen felé menő, intéz­ ményeink által egyre inkább erősbödő culturvonalainkon megfelelő kap­ csolatokról már eleje óta gondolkozánk. Az anya-államba befelé indított iparmozgalom egy ily kapcsolat jellegével birt és bir közgazdasági te­ kintetben. Még inkább a székely kitelepítés és székely munkásoknak Ro­ mánia helyett nyugotra terelése. Most turisztikai szempontból tenni hoz­ záférhetővé az országnak — és mimagunknak! — Erdélyt, országré­ szünknek fában, aranyban, gyógyvizekben, gyönyörű tájképekben s tör­ ténelmi tragoediákban oly gazdag és dús vidékeit, ez ép annyira culturalis, mint közgazdasági föladat s ennek útját akarja törni az ujabb mozgalom. Hogy e czélzat egészen az egyesület távlati szempontja szerint ér­ vényesülhessen s ezért folyton az Emke kezére munkálhasson, ez okból mondatott ki. hogy országrészünkben nem egy uj független Kárpát-egy­ letre van szükség, hanem egy, különben megfelelően önálló hatáskörre] biró, Emke-Kárpát-osztály szervezendő. Az Emke nagy s mindent át­ ölelő társadalmi mozgalma mellett illő nagyobbszabásu külön mozgalmat alig is lehetne mostanság ez irányban megindítani.

Ellenben ez osztály tagjai, némi osztálypótlék fizetésével, kitelnének az egyesület erre vonatkozólag önként jelentkező s ujabban ép e ezél végett belépő tagjaiból; a működésre készen van s ujabb tért nyer gaz­ dag fiókhálózatunk; az administratióra fenáll kész központi szervezetünk. Csak annyi szükséges, hogy ez osztály képzendő vagyona és kiadásai, tagjai és ügyei külön csoport gyanánt kezeltessenek s a szervezet az egyesület egyeteme és az osztály közt szabályokkal megállapittassék. Epen e szabályok kidolgozása végett küldte ki az igazgató választ­ mány dr. ( J o n c h a Győző elnöklete alatt: L a i t n e r Elek és dr. T é r ­ ne r Adolf tagokat a titkárral és iopénztárossal. kimondván azt is, hogy előzőleg a felvidéki Kárpát-egylet ügyei egy megbízott által tanulmányoztassanak. Erre a titkár küldetett ki. Alig volt'az Emkének kezdeményezése, melyet sajtó és közönség osztatlanabb örömmel és hozzájárulással fogadott volna, mint ez osztá­ lyét. Régebbi alapitóink ujabb alapitványnyal jelentkeztek e czélra s mint a telepítésnél, külön tőke alakulása indult s indíttatott meg. Dr. S z t e r é u y i Hugó tanár, aradi fiókunk titkára fölhatalmazást nyervén, körutat tett aug. hóban a főbb székely fürdőkön s érintkezések alapján megállapodásokra jutott a teendőket és a kért támogatást illetőleg a fürdők birtokosságaival. Jelentése . az osztály anyagját képezi. T é g l á s István áll. isk. igazgató Kőhalomból az osztály rendelkezésére bocsátotta Erdélyre vonatkozó gazdag néprajzi és tájfelvételi gyűjteményét. Ha mindezekkel, miket elejétől elősorolánk, az országnak térben, műveltségben, szellemben és vallásban egységesítését, az auyaállamtól választó falak elmosását keresi az egyesület, nem hagyta figyelmen kí­ vül a lefolyt évben sem a leghatalmasabb eszközt, a társadalmi érint­ kezést. Sőt e tekintetben nagy és uj előrehaladásokat jelenthetünk. Első ez'ek közt, hogy gróf K á r o l y i Tiborné és gróf D e s s e w f f y Aurél elnökleteik s K a m m e r m a y e r Károly alelnöksége alatt virágzó nagy fővárosi választmányunk után. második hatalmas választmányunk is alakult a Királyhágón tul, Aradvármegyére is kiterjedőleg Arad váro­ sában. Arad város és megye vezérférfiaival. társadalmi tényezőivel és saj­ tójával való előleges érintkezés és levelezés alapján 1S8S. decz. 7-kén történt meg e megalakulás: az anyaállambeli első szomszéd területnek testben is a czélra velünk egyesülése. A nemzeti t á r s a d a l o m egysége­ sülése inductiv haladásának jele az — szemben a deductiv p o l i t i k a i centi-alisatióval — az Emkében és az Emke által a szélső vidékről kiindulólag a főváros felé. Ez a hatalomnak és a nemzetnek egymást kiegészítő találkozása. A székelység felől közeledés az Alföldhöz, melyen tul Budapesten már kész. érintettük nagy szervezetünk. Gróf B e t h l e n Gábor vezetése alatt a titkár, S z t e r é n y i József jeü'yző és K. S á n d o r József válaszmányi tag, ki az előkészítés végett 2*

—

A A

—

választmányi megbízásból megelőzőleg kétszer is kiszállott. — jelentek meg a mondott napon Aradon, hol kiváltképen a sajtó és a hatósága párt nélküli osztatlan lelkesedéssel már megteremtette volt az általá­ nos közhangulatot. Nagy közönség, nő és férfi tagok részvétele mellett, a szép uj városháza dísztermében tartatott meg az alakulás. Az Emke megjelenése egyszerre ünnep lett Aradon. A választmányok jelentései kö­ zött van a szervezet és a teljes tisztikar, a nő és férfi választmánynyal együtt, közölve, e helyen csak hazafias köszönettel emeljük ki azt a párt­ fogást és munkásságot, melyben az ügyet kiváltképen F á b i á n László főispán tiszteleti elnök, V á s á r h e l y i Béla elnök, S a l a ez Gyula kir. tanácsos, polgármester, ifj. K r i s t y o r i János nagyiparos, mint pénztá­ ros, és dr. S z t e r é n y i Hugó tanár, mint titkár részesitik. S a l a c z pol­ gármester mindenkivel, ki előtte az aradvárosi polgári esküt leteszi, 1 frtot fizettet az egyesületnek. Köszönet pedig főleg a nőválasztmánynak, Arad város és megye lelkes asszonyainak, kik B o h u s - S z ö g y é n y Antónia tiszteleti elnök és özv. P u r g l y Jánosné elnökkel megalakulva, már a farsang folyamán H a u s e r Károlyné elnöklete alatt oly bált rendeztek Aradon, mely méltán csatlakozik a kolozsvárihoz. Az Emke Arad városi és megyei választmányának viszonya az egye­ sület egyeteméhez még némi rendezésre vár. Ám a hálózat terjedéséről egy másik örvendetes hírt is kell je­ leznünk. Már csak rövid idő választ el ugyanis, hogy választmányunk megalakuljon az Alföld királynője, D e b r e c z e n városában. A gondvi­ selés akarta, hogy a magyar szónak és magyar érzésnek a culturegyletek előtt egyik első hordozó társadalmi eszköze a múltban, az ország egyik legelső s legrégibb dalegylete, a debreezeni, a hazafias és testvéri érzés ösztönével egyesületünk javára egy erdélyrészi körútra határozza el magát. Nemzeti diadaléit lett f. év jul. hó 18-tól 30-ig, kolozsvári, tordai, maros-vásárhelyi, nagy-enyedi. maros-ujvári, brassói, gyula-fehér­ vári, dévai és aradi fiókválasztmányaink gondoskodó rendezése folytán a debreezeni magyar dal és alföldi lobogó körútja L e n g y e l János tiszt, elnök és M á r k Endre elnök vezetése alatt. Eltekintve az anyagi siker­ től, mely 700 frt alapitványnyal tette a debreezeni dalegyletet örökös alapitónkká, a megismerés és a közetlen tapasztalat ügyünk föltétlen hí­ veivé avatta a debreezeni testvéreket, a dalkör kiváló társadalmi állású működő és támogató tagjait, kik — köztük N e m e s Imre alapitónkkal — hatvanon voltak az első társadalmi úttörők. A politikai hatóság fe­ jeivel, gróf D e g e n f e l d Gusztáv főispánnal és S i m o n f f y Imre pol­ gármesterrel, ugy a sajtóval is már előzőleg megtörtént a megalakulás iránt a megbeszélés. Most ismételten vettünk értesítést a társadalom zö­ mének az eszmétől áthatottságáról s a formaszerü szerveződés éjjen csak az alkalom s idő kérdése már. Reményünk van. hogy választmányunk lesz nem sokára Szentesen is. Eként haladva folyt m előre, egyik kézzel dolgozva, másikkal szev-

— XXI —

vezve. választmányainkat foglalkoztatva, a lankadót serkentve és ébren tartva, az idő bizonysága adott nekünk igazat, hogy a társadalmi moz­ galom nem olyképen vezetendő, mint az némelyek által, főképen a szín­ falak mögött, a budapesti közművelődési congressuson óhajtatott. Magá­ nak a közművelődési congressusnak kérdésével, igazgató választmányunk, a Széchenyi-társulattal és a biharmegyei testvéregylettel 1SSS. ápril 13-án és 14-én történt közös megállapodás értelmében, egy e czélra kiküldött külön bizottság utján igen hosszasan és behatóan foglalkozott. A bizott­ ság tagjai: B a r t h a Miklós elnöklésével, dr. C o n c h a Győző. dr. F e l ­ m é r i Lajos. S z a b ó Sámuel és a titkár, az ország egész közművelődési mozgalmának történetére visszatekintő terjedelmes munkálat alapján a f. év jan. hó 12-ki választmányi ülésben tették meg javaslatukat, mely ülésből hosszabb átirat intéztetett Szatmárra a Széchenyi-társulathoz. Egyesületünk, hűen a szatmári és nagyváradi megállapodásokhoz, melyek tavalyi jelentésünkből ismeretesek, azóta választ még nem kapott. Pótlólag az érintkezések és működés ezzel befejezett e nagyobb vo­ násaihoz ide kell írnunk még néhány adatot. A segélyezések statistikájában említve lévén, hogy 10 gyermekmenhelylyel tettünk kísérletet, ennek előzményeképen U j f a l u s v Sándor brassói előadása alapján kérdést intéztünk az összes erdélyrészi tanfel­ ügyelőkhöz s fiókokhoz s a beérkezett vélemények alapján állapíttatott meg a 10 kisérlő menhely: vajon direct nemzeti szempontból bevállanak-e? Az eredményről az illető megyei választmányi elnökök jelentést tenni tartozandnak. Szintén említve lévén, hogy 13 teljes népkönyvtárt alkotánk az idén, e könyvtárak könyvei ügyében megemlítjük, hogy kedvezményes szállításért megkeresést intéztünk a Franklin társulat. Athaeneum. Aigner. Hornyánszky. Légrádi testvérek. Méhner. ifj. Xagel Ottó. Pfeifer és Révai testvérek könyvkiadó czégekhez s mindannyiak részéről a legmelegebb támogatásra találtunk. A S z e n t - I s t v á n t á r s u l a t . R á k o s i Jenő és S p o r z ou Pál ingyen ajándékozták a kért műveket. így történ­ hetett, hogy az Emke majdnem féláron szerezhette be s juttathatta a néphez a legjobb könyveket, melyek kemény bőrkötésben az Emke betűit viselik sarkukon, benn pedig az egyesület pecsétjét. Magyarország ezimerébe foglalt régi Erdély czimerét. Az országos szinészegyesület megkeresése következtében a választ­ mány kimondta, hogy nemzeti fontosságánál fogva programmjába fölveszi az erdélyi részekben a magyar színészet erkölcsi pártfogását i s ; viszont K e 1 e ni e n Lászlónak az első magyar színigazgatónak emlékköve le­ leplezésén magát az Emke R á c z József plébános és F e 1 e k i Miklós által képviseltette. G v e r t y á n f f y Istvánnak az Eötvös-alapnál kezelt 1000 Mos alapítványa f. évi kamatát. 50 frtot a beérkezett pályázók közül S z i e g h a r t Elek-segesvári állami tanító nyerte el. mint ki nem csak a ta-

— XXII —

nitó föladatának felel meg e fontos nemzeti ponton, de a mellett min­ den erejével az egyesület nagy-küküllőmegyei választmányának ügyei kezelője is. Tapasztalván a népkönyvtár bizottság, hogy a nép számára irt magyar közegészségügyi olvasmány nem létezik, a választmány megkereste az országos közegészségügyi egyesületet ilyennek kiadása végett, részéről fölajánlván, hogy a munkát ugy népkönyvtáraiban, mint fiókjai közt ter­ jeszteni fogja. Az országos közegészségügyi egyesület e megkeresés folytán megíratta és kiadás alá vette dr. L e n d v a i Béla: „25 év Márkusfalva történetéből" czimü müvét. A Mária Dorothea egyesület orsz. kisdednevelési kiállításán részvé­ telre szólítottuk föl óvóinkat, minek eredményeként a segesvári óvó H o r v á t h László elnök buzgalma következtében feltűnést keltő gyűj­ teményt küldött föl. Egy Emke olvasókönyv szerkesztése végett bizottság tanulmányozta a létező olvasókönyveket. Egy népszerű képes magyar rendszeres törté­ nelem irása végett S z a b ó Károly nagynevű történészünk közvetítésével ismételten kérést intéztünk a Magyar-Történelmi-Társulathoz. Közgazdasági szempontból az erdélyrészi b o r t e r m e 1 é s érdeké­ ben az idén is választmányi képviselő, B a r t h a Miklós alelnök, mint igazgatósági tag által folytunk be az erdélyrészi pincze egylet vezetésébe. Erdélyrészi iparunk érdekében tekintélyes külföldi czégek megkeresésére adtunk fölvilágositásokat. Textil iparunk ellen ama vád intéztetvén, hogy brüni készítmények, a lefoglalt panaszolt darabot a brassói kereskedő- és iparegyesülettel megvizsgáltatván, ezen és hasonló vádakat hamisaknak constatáltuk. A representatiók közül kiemeljük még, hogy az egyesületileg segé­ lyezett segesvári ev. ref. egyház f. év jun. 23-án templomkeresztelést tartván, ez alkalommal egyesületünk mint patrónus K o ó s Ferencz. a titkár és Sz t e r é n y i József jegyző által képviseltette magát az e ponton valóságos nemzeti ünnepet képezett fölszentelésen. Az Erd. Muz. Egylet alapitójának, hídvégi M i k ó Imre grófnak emlékszobra leleplezésén Ko­ lozsvárit, egyesületünket B i r ó Béla vezetése alatt dr. C o n <• h a Győző és M e r z a Lajos képviselek. Elhagyva a tért, akaratlanul már is a hosszura nyúlt, — administratiókra vonatkozó legszükségesebb közlésekkel a befejezéshez kell közelednünk. Megelőzőleg azonban köszönetünket kell kifejeznünk itt is Brassó város hazafias magyarságának s hétfalusi csángó véreinknek az e .jelentés tárgyai közé tartozó b r a s s ó i h a r m a d i k r e n d e s k ö z g y ü 1 és é r t . Nem egyszerű hivatalos közgyűlés volt ez. a leggyönyörűbb ren­ dezéssel, de sokkal inkább hatalmas nemzeti a k t i é az ország keleti végvárosában, a magyar állam eszméje lobogójának körűlliordozása szász testvéreink gazdag és áldott hazarésze ez ősi főszékvárosában. Nem

— XXIII —

csillantott ott föl annyi gyönyörű disz-nemzeti viselet, miben a gyűlés programmszerü elhatározással tartatott; nem jelent ott meg a nemzet első és legrégibb előkelő családjainak, még az anyaállamból is, annyi fényes neve; nem lengett e városban, a házakon és az utczákon nemzeti színeink akkora lobogó tengere; nem harsogott Brassó falai közt annyi és oly lelkes éljen, — nemzeti fejdelmeink glóriával visszavilágló hős­ kora óta! Szász testvéreink nyilt jelentéseinkből kebelökben meggyőződ­ hettek, hogy az Emke nem ellenség, de magát e hazában mindenütt otthon tudó jog. — nem egy kis lármás töredék, de maga az egész nemzet akarata. Ismételten köszönet és elismerés ez alkalom nagy munkával és el­ szánással járt előkészítéséért, különösen az Emke brassói választmányának, gróf B e t h l e n András főispánnak, K o ó s Perencz kir. tan., tanfel­ ügyelő elnöknek, S z t e r é n y i József szerkesztő titkárnak, ugy F e Lln e r Lajos m. kir. áll. vasúti mérnök, N a g y Gyula kir. erdőfelügyelő. M ö l l e r Ede apát-plébános. H a r m a t h Lajos ügyvéd, O r b á n Ferencz áll. középiparisk. igazgató, dr. YVeis Ignácz ügyvéd, alelnök, s S z a b ó Sándor városi alkapitány, S z e n t i Bálint illet, kiszab, főnök, vál. tag urak­ nak. Es köszönet — özv. P l a t s k ó Antalnéval élükön — s az egyesü­ letet ezüst emlékkoszoruval kitüntető brassóvárosi magyar asszonyoknak. Emlékezetes marad örökre a magyar társadalom fejlődése történe­ tében az Emke részéről e közeledés s brassói szász polgártársainknak hidegsége és elvonulása a Szent István első magyar király napján, 18S8. aug. 20-án ünnepélyes istentisztelettel megtartott közgyűlésünk elől. Az aug. 19. 20. és 2 1 . napján, összesen tehát három napig tartott ez ünnepélyek leírását, általán a brassói magyarság: önfeláldozó és odaadó 'buzgalmának, az Emke történelmének emléktábláján kitörülhetetlenül fönnmaradó eme jelét, egyik napilap után egész terjedelmében közölve, az ez alkalommal tartott összes emlékszerü nyilatkozatokkal együtt, e jelentéshez csatoltuk. Mert hosszas volna a három nap eseményeit s ta­ núságait itt kimeríteni, s könnyen hálátlanok lehetnénk annyi fáradságot kifejtett brassói magyarságunk valamelyik tagja iránt. Bő tárgyias érte­ sítést ad, a megyei választmáuy szintén csatolt évi jelentése is. A köz­ gyűlés után az egyesület kiránduló tagjai gróf K u n Géza vezetése alatt megkoszorúzták a tömösi honvédemléket. A tagok közt a koszorúra 25 frt gyűjtetett. (Hasonlólag 25 frt gyűjtetett az évfolyamán a tagok közt a p i s k ii honvédemlék javára.) Jelen évi szamos-njvári közgyűlésünknek, lobogónk fölavatásával s több fundamentális kérdésünk eldöntésével egybekapcsolt emez emlékeze­ tes országos gyűlés ügyei előkészítésének s lefolyásának leírása jövő évi jelentéseink tárgya. Álljon itt azonban már most köszönetünk — P l a c s i n t á r Dávid polgármesterrel élén — nemes Szamos-Ujvár sz. kir. város törvényhatósága s hazafias közönsége iránt, ugy kiváltképen E m k eszamos-ujvári választmányunk, s a rendező bizottság fáradhatatlan, ta-

— XXIV —

pintatos és erélyes feje Voitli Miklós elnök, s a buzgó tagok iránt, kik e nehéz és bonyolult föladatu közgyűlést annyi szeretettel és fáradsággal létrehozzák. A lelkes buzgalmu elnök alatt hónapok óta megalakult ren­ dező bizottságé és munkáló al-bizottságoké az érdem, kölönösen pedig első részt kérnek: B á r á n y Lukács plébános, Simay Gergely ny. Ü T S Z . elnök, dr. M á r t o n f f y Lajos tanár és X o v á k Gerő tanár, mint a választmány titkárai, G o p c s a Joachim tanácsos. B a r t a l i s Miklós fegyházi ev. ref. lelkész. V á s á r h e l y i Boldizsár ev. ref. lelkész, Osztián Kristóf városi főjegyző. L ö r i n c z y Menyhért telekkönyvvezető. P á l l Bogdán tanár. Ügyünknek kiválóképen jellemzője levén — a mi egyébként minden sikeres ügymenet természetes titka — egyfelől adminisztrácziója valóban rengeteg volta, másfelől a kezelés tisztasága, gyorsasága, rend­ szeressége, s harmadik felől ezzel szemben a csekély kezelési kiadás. — ime ezekre vonatkozólag is a közbizalom és hit méltó birtoklása jeleni, a legszükségesebb főbb adatok. Emiitettük, hogy összesen közel 20.000 tag áll az egyesülethez viszony­ ban. Tagjaink az anyaállamban egyes helyeken létező megbizottainkon és pénzbeszedőinken kivül 17 megyei és 1 fővárosi, 5 városi s 5 megyei nő vá­ lasztmány keretében az alattok levő körökkel és fiókokkal összesen 68 fiók­ elnökségre oszlanak, melyek — mint jelentéseikből kitetszik — többékevésbbé élénk, de állandó igazgató viszonyban állanak a központtal. A folyton nagyszabású közgyűlésen, országos cselekvési! igazgató választ­ mányon, directoriumon és munkás és nagy szakosztályokon kivül számos bizottság és ezek albizottsága, küldöttségek és megbízottak társulnak a fentiekhez, végrehajtó ellátás és kiszolgálás tekintetében. Magának az igazgató választmánynak mind az 1742 örökös és alapító tag — a 32 válasz'tottan kivül — virilis tagja lévén, a kívánságokra és megkeresé­ sekre állandó fölvilágositással s rendelkezésre kell lenni, a mellett, hogy az egyesület exponálát ismert helyzetében, bárki egyesnek megkeresését elválaszolni s vonzólag és megnyerőleg haladéktalanul elintézni kell. Eként az iktatóra érkezett 2600 ügydarabon kivül. k. b. 1000-re megy csak a nem iktatott félhivatalos, de azért mindég postafordultával ellá­ tott levelezés. A mi az expeditiót illeti, csak másoló gépünkön 8 5 5 0 példányt sokszorosítottunk s postakönyveinkből kitetszőleg kerekszám­ ban 20.000 czimzett küldeményt adtunk föl a lefolyt esztendőben is. Az egy év alatt beérkezett pénz 9000 naplótétel szám alatt könyvelte­ tett el, s ez egész adminisztrációnak megfelelőleg — mint ez az igaz­ gató választmány előtt kimutattatott — nem kevesebb mint 40 különböző könyv, könyvszerü jegyzék és mutató vezettetik állandóan és szakadatlanul. Pedig mind ebben a képzelhető legtökéletesebb egyszerűsítés lett gya­ korlati férfiak s más intézmények practikus eredményei alapján keresztül vive. ugy hogy még senkire nem akadtunk, ki valamit fölöslegesnek bizonyított volna, de igenis sokszor volt alkalom, hogy ennek vagy annak hiányát érezhetők.

— XXV —

Vegyük ide a sajtó éber s állandó ellátását közleményeinkkel; a figyelmet, melyet kiadványainkra ugy irodalmi, mint külaesthetikai szem­ pontból fordítanunk kell; gondoljunk a fogalmazványok és hivatalos meg­ keresések sokszerűségére, melyek chablon szerint a mozgalom természe­ ténél fogva, a tartós figyelem, gyöngédség és körültekintés következtében el nem láthatók: s akkor következtetni lehet az Emke adminisztrácziójának nem csak tömegére, de súlyára és nehézségére is. Felszólítottuk az idén összes esedékes tagjainkat kétszer kiállítottuk a fiókok számára is tagjaink fölszólitásait, hogy ezzel a tagdíj beszedést megkönnyítsük s a hátralékok netán fölszaporodásának elejét vegyük. E fölszólitásokkal azt is elértük, hogy a fiókok nyilvántartását a pontosan s rendesen vezetett központéhoz hozzájavitani segítettük, számos különben zavaros tételt végleg tisztáztunk és rendbe hoztunk. A sajtó által országosan rokonszevvel és elismeréssel fogadott tavalyi munkásságunk s a brassói közgyűlés által föllelkesített közszellem föl­ használása czéljából a megindulás évéhez hasonló erélylyel folytattuk a nemzethez a nagyszabású apelláeziót. Megküldvén a folyó aktióról szóló évi jelentésünket, az ország összes vármegyei és városi törvényhatóságaihoz, valamint a rendezett tanácsú A'árosok polgármestereihez, — együtt 206 külön kérő felhívással adakozásra kértük az eddig hallgatókat, továbbsegitésre — különböző módokat ajánlván — a már áldozottakat. Kérésünkhöz kimutatást csatoltunk, hogy eddig mely hatóságok és mekkora összeggel áldozának. Csatolva segélyezéseink tábláját, az évi zárszámadásoknál a szokott jótékonyczélu adományokban való részeltetésre kértük fel, az ország mint­ egy 1200-ra menő összes bankját, hitelintézetét, takarékpénztárát, .szö­ vetkezetét, iparos-részvénytársaságát és biztosító intézetét. Ujabb agitaczionalis eszközül használtuk fel a közm. congr. által hozott határozatot. Magyarország asszonyai megnyerését illetőleg. Az Emke lobogója gyújtó eszméje nevében nem kevesebb, mint 15.000 föl­ hívást küldöttünk szét a magyar nőkhöz, az ország hazafias alispánjai és polgármesterei szíves közreműködésével. Hírlapi izgatást indítottunk meg, hogy az állami válalkozok 1%-ot ajánljanak föl az ügynek. Alapító tagjainknak legalább némi viszonzással szolgálandók, ked­ vezői eg fogadott s az őszön teljesíteni ígért kérést intéztünk M u n k á c s y Mihályhoz, hogy egy műbecsü alapítólevélhez a rajzot ügyünkért elkészí­ teni szíveskedjék. Mindezen és más itt föl nem említendő küldeményeinkkel, miként eddigi évi jelentésekből összeadható, az Emke. megalakulása óta az idén postára adta a nyomtatott, sokszorosított s irt e g y n e g y e d n i i l l i ó d i k borítékolt küldeményt! A fáradságnak eredménye a legelői felmutatott kedvező évi tőke­ növekedés.

A A VI

Mint már emiitettük 12.000 frt jött össze fillérenként a lobogóra Magyarország asszonyai kezéből, ugy hogy a 2000 frttal elkészült díszes lobogó árán felül az összes többi összeg „Magyarország leányai lobogóalapítványa" ezimen fog örökidőkre megőriztetni, s rendelkezési és tar­ talék alap ezimen kamataiban évről-évre fölhasználtatni. Ez alapítványra beérkezett ívek díszesen bekötve a lobogó kiegészítő ereklyéjét képezendik. A pénzintézetek közül alapitókul léptek be, újonnan, haton ; 100 frtnál kisebb adományt küldöttek többen; 150 frtot küldött ismét a kaloesai takarékpénztár immár h a r m a d i k alapítványául. A törvényhatóságok közül fölhívásunkra örökös tag lett 2 0 0 0 frttal Csongrádmegye, 500 frtos alapítványát 1000-re emelte Kecskemét vá­ rosa, Győr városa 100 frton kivül örökös tagságnak megfelelő évi ka­ matotfizetését határozta, míg az egyesület fönnáll; 1 0 0 — 1 0 0 frttal alapitők lettek Tolnavármegye, Zombor, Nagy-Becskerek ós Beszterczebánya városok. Itt emiitjük meg, hogy Kis-Küküllővármegye az idén fizette be a 2 % -os pótadó második részletét. 5000 frtot. A megyék és városok kö­ zönségéhez intézett fenti fölhívásunkban tisztünknek tartottuk rámutatni Kis-Küküllőmegye példájára, hasonló határozat hozatalára kérvén különö­ sen a tiszta magyar vármegyéket és városokat. A törvényhatóságok ada­ kozási tabelláját e jelentéshez csatoljuk. Ujabb persely a lefolyt évben 1300 számban helyeztetett el, jobbára a családoknál, a háziasszonyok kegyes elfogadása alapján. Kaszinókba, boltokba stb. osztottunk ki egy részt. A vagyon teremtése munkájában agitaczionalis eszközünk lehetett és lehet a vagyon kezelése és gyümölesöztetése tisztasága. Mint a mérleg­ ből és v a g y o n - k i m u t a t á s b ó l kitűnik, kétszer volt számvizsgálóiag meg­ ejtett hivatalos pénztár-vizsgálat. egyszer épen két vidéki választmányi tag — id. G á s p á r J. ,kir. tanácsos, tanfelügyelő és N a g y László esperes — mint megbízottak utján. A Kolozsvár városa városházán levő ellenzáros és tűzbiztos nagy egyesületi vasszekrényben mindenik alkalommal az egye­ sület vagyona, „ p é l d á s h ű s é g g e l és t i s z t a s á g g a l mindenben a sza­ b á l y o k n a k , s s z á m a d á s o k n a k megfelelőleg teljesen hiánytalanul ke­ zelve és megőrizve találtatott." Pénzeink a legsolidabb papírokban és pénz­ intézetekben s 50.000 frt egy 6% -os városi kölcsönben elhelyezve -1 — 6 % - i g jövedelmeznek, s ez elhelyezések kétszer voltak a közgazdasági szakosztály által revisió alá véve. mely alkalmakkor az ig. választmány, benyújtott javaslatokra kimondta, hogy a tőkék egy része alkalmas s 5 % -ot biztosan jövedelmező városi épület, s hasonló jövedelmű földbir­ tok vásárlására fordítható, illetve fordittassék. Nem különben kimondatott, hogy részben ujabb papirjáradék és záloglevelek vásároltathassanak. E ha­ tározatok effectnállása ezutáni gondos utánjárás föladata. Mind e kezelés és adminisztraczió egyenes tiszti fizetésekben, mint a nyers mérlegből kitűnik, a mult polgári év második felében 2525 frtot vett igénybe, a f. év letölt első félévében pedig ez összeg 1510 frtra

— XXVII —

szállott alá. Az elől emiitett emelkedést a népfölkelési fölszerelések nagy vállalatához fölvett segitő erők idézték volt elő. Oly csekély az összeg az aránytalan munkához viszonyítva, hogy lehetetlen volt, legalább e rö­ vid rámutatás nélkül hagyni. Annál nagyobb elismerés az iroda személy­ zetének, kik nemcsak kötelességből, de ifjú lelkesedésből végezik a ter­ hes szakadatlan munkát, köztök B e r e g s z á s z y László könyvvezetőnek és R a d n ó t i Dezsőnek. Ezek valának az 18SS/S9-ik egyesületi év körvonalos és átlátszó története. Előrehaladó, emelkedő fény. , Fölötte azonban mindig ott fog állani a gyász, elhunyt királyi nagy pártfogónk, a mi magyar királyfiunknak szivünket a nemzetével örökre megsebzett sorsrideg elveszte miatt. Emléke, szelleme, járva az uj Ma­ gyarország előtt, élni fog halhatatlanul, hol magyar szó. magyar dal és meddig a magyar! A lefolyt év gyászolja nekünk s jelzi az erdélyrész hű fia. a székely kitelepítő szakosztály s a Kolozsvár városi választmány elnöke, alapítónk gróf B á n f f y Béla sirkövét. Az óvatosságot és áthidalás eszé-, lyes munkáját képviselte ügyünkben, s az évekkel szivében kitűnt mele­ gedés bizonysága, hogy hazafiúi érzés vala állandó intelmei alapja. Elvesztettük báró B á n f f y Györgyöt is, szilágymegyei választmá­ nyunk elnökét, néhai báró B á n f f y Ádám kiváló alelnökünk méltó testvérét, ki utoljára javunkra a nemzetiségi Brassóba jött le, tavalyi közgyűlésünk alkalmával nyilvánosan játszani s hinteni diadallal a magyar nemzeti dalt. Nekünk is, nemcsak Erdélynek s a köznek hunyt el báró K e m é n y Gábor. Első és egyedüli vala. ki aggodalmas megindulásunk legelső esztendejében nyíltan és egyenesen alapítónk közé lépe kormányunk tagjai közül. És az erdélyi ősrégi aristokratia e kiváló nevei mellé — bár fáj­ dalom — szintén a szomorú és sötét gyászban, tiszteletünk és emlékünk virrasztása előtt méltóan sorakozik az egyszerű erdélyi polgár. A múlt év okt. havában hunyt el Kolozsvárit 6000 frtos alapítónk. P e i e 11 e István, kinek hű özvegye és méltó fia mély érzésű áldozatáról legelői az emelkedés és erősbödés örömfejezetében emlékezik meg. P e i e l l e István bízvást a legemberszeretőbb lélek volt mindazok előtt, kik őt közelről ismerhetek, mint éjien e gyászoló sorok írója is. Jelszava volt, a mi családjában is szel­ leműi maradt, titokban tenni a jót. Derék "fiának. Róbertnek 1000, frtos alapítványával 7000 frtos alapító e család az Emke fényes lajstro­ mában. Az eredetileg 1000 frtos alapítványt — mint mondtuk — a hű özvegy emelte föl 6000 írtra a férj elhunyta után. Az igazgató választ­ mány küldöttség által köszönte meg a fenkölt lelkű özvegynek, hogy egyenlő nemes: hitvesnek, mint honleánynak, s mint egy méltó derék fiu anyja. P e i e l l e István emléke megörökítését illetőleg az igazgató választmány

—

X X V 1 1 1

—

részéről megfelelő határozat és intézkedés történt. Viruljanak sirján a hű kéz által ápolt rózsa- ós ákáez lombjai! S midőn Magyarország asszonyai kezéből kitűzve s meghordva jár körül az Emke lobogója, legyen e jelentés utolsó áldó szava a legelébb megalakitott udvarhelyi nőválasztmáuynak ez év folyamán oly váratlanul és korán elhunyt ritka elnöke, T ö r ö k Albertné-Zeyk Lenke emlékezetéé ! Elhunyt s a legtökéletesb hazába elköltözött vezetőink, munkásaink és tagjaink szelleme éljen és hasson a nemzet virrasztó kegyeletében. Éljen a király! Éljen a haza! Éljen az Emke!

— XXIX —

Az E m k e segélyezései. Részletes kimutatás az 1888/89 évről. I. ;;:

Járadékok. ) X

Hrly és intézmény megnevezése

A b c í s f a l v a . i'K.-Küküllű m.) r. kath. elemi-tanitó Algyúgy, tHunyad m.) áll. isk. munkatanitónőnek. . A 1 s ó-I 1 (i s v a, i'Szolnok-Dobnka m.) ref. iskola építésére A l s ó-P o r u r a b ák, i'Fogarás m.) r. kath. körlelkésznek A l s ó-Tő ő k , úSzolnok-Doboka m.) ref. iskola építésre . A l v i n t: z-B o r b e r <• k, i Alsó-Fehérm.) Emke-óvó . . B a l á z s f a l v a i E m k e - i s k i > l a épületre adott 1 5 . 0 0 0

9 -

o •1 5 6 7 ,s

1! e s •/. t e r c'/. e i ó v ó-ép ű l é t r e adott 8 6 0 0 frt kamata i'egy része 2 évig' fölhasználható az

9 ' 10 11 12 13

B o l d o g f a l v a , (K.-Küküllő m.) ref. tanitó Bolya. (N.-Kflküllő m.) gyermek-menhely

—

— i | —

— 14 15 16 ! 17

—

\

1 |

19 í 20 1

21 22

23 24

!

í

<

10 10 32 10 , 32 ji 10 \ 10

100 100 15 100 15 150

10 10 10 10 10 10 10

430 25 68 150 50 200 200

10 10 10 10 10

100 200 200 50 50

;

750

h°/ -os óvoda 0

fizetés . . . . .

B o r b e r e k . (Alsó-Fehér m.) ref. tanitó fizetés . B r a s s ó i, íBrassó m.) első magyar belvárosi óvó . . B r a s s ó i, i Brassó m. i második bolonai óvó . . . B r a s s ó i , (Brassó m. < m, kir. áll. középiskola tápintézeti ösztöndíj Brassó, (Brassó m.i alsó polg. "keresk. isk. fentartására B r a s s ó. (Brassó m.) ev. luth. lelkésznek . . . . B u n, i'Kis-Küküllő m.) ref. tanítói fizetés . . . . B u 7, á s-B (i c s á r d. i'Alsó-Fehér m.) ref. tanitói fizetés C s e r té s-íí ii n d ii 1, iHunyad m.) róm. kath. lelkész-taC s n m á f á j a , dvnlnzs m.j ref. tanitói fizetés C s ii m a f á j a. ilvuluzs. m.j ref. iskola építésre

18

—

.-éli

D é v a . íHunyadin.; főreál iskola tápintézotnek ösztöndíj D o b r a , (Hunyatl m.) róni. kath. kör-lelkész-fizetése Fogaras, (Fogaras m.i Emke-óvó Wógán, ÍKis-Küküllő m.i ref. tanitói fizetés feltételesen Cívalu. (Kuluzs in.i Emke-óvó li y e r g y ö - T ől g y e s i . fCsik-in.j r. kath. kör-lelkész Békás és Almás mező r. kath. kör-lelkészetért

} |

j

<' i

10 32 32 10 10 10 5 10 10 10

200 ' 50 15 200 150 120 200 ! 125 ! 300 150

10

;

200

4663 *) Megszavazott, már f o l y ó s í t o t t , vagy preliminált összegek. A ritkítva szedett helyek olyanok, mérveknél a folyósítás egészben, vagy részben már megtörtént.

— XXX — g •5

•r

'A

Hely és intézmény megnevezése

Athozat Gyergyó-Tölgyesi 25 26 27 28 29 30 31 32

(Csikm.) r. kath.

H a d r é v (Torda-Aranyosm.) rcf. iskola építésre

f

Haró (Hunyadm.) ref. iskola munkatanitónő . . H é j a s f a l v a (Nagy-Küküllőm.) rcf. isk. építésre Hosdát (Hunyadm.) ref. isk. munkatanitúnú' . . Hunyadmegyében 6 községnek menhelyre . .

.

.

. .

. .

10 32 10 10 82 10 10 82

300 25 100 50 20 50 300 50

32 10 10 10

50 30 68 268 100

10 10 5 32 32

50 100 25 15 10

10

800

10 10 32 82 82 10 82

75 198 50 15 15 50 100

10 10

300 68

10 10 10

100 68 50

K a j a u t ó í'Kolozsm.) ref. tanítónak a Kórod községijeli

—

33 34 35 36

K o l o z s - B a r a k k a (Kolozsm.) m. kir. áll. v. iski ila . K o m j á t s z e g (Torda-Aranyosm.) unit. pap-tanitó fr/.e-

37 38 39 40 41

K ü k ü l l ó v á r (Kis-Kükülló'm.) ref. lelkész fizetés . . L ő r i n c z - B é v e (Alsó-Fehérm.j ref. isk. helység bérlése M a g y a r - C s a h o l y (Szilágym.) ref. iskola építésre M a g y a r - G o r o s z l ó (Szilágym.) ref. isk. építésre M a g y a r-I g e n (Alső-Fehérm.) Emke leányiskola tani-

42

M a g v a r-2í a g y - Z s o m b o r (Kolozsm.i Emkc-iskola építésre adott 1 5 0 0 frt 5 % - o s kamata . . . . Magyar-Nagy-Zsombor (Kolozsm.) tanítói fizetés . M a r o s - G e z s e (Alső-Fehérm.) ref. tanítói fizetés M a r o s-S z t - A n n a (Maros-Tordam.) rcf. isk. építésre . M a r o s-S z t - K i r á l y (Alsó-Fehérm.) ref. isk. építésre . M a r o s - S z t - K i r á l y (Alsó-Fekérm.j ref. tanító fizetés M e d g v e s (N.-Küküllőm.) ref körlelkészi javadalmazás M e z o-S z e n g y e i (Torda-Aranyosm.) r. kath. iskola ta­ nítónő' Mihályfalva (Nagy-Kükülló'm.) gyermekmenhelyre . . . Js a g v-B á i) o l t i'Hunvadm.) ref. iskolának munkatanitó-

— 43 44 45

— 46 47

4668

leánytanitónő

.

48 49

Kis-Kapus (Nagy-Kiikülló'm.) gyermekmenhelyre

.

.

.

!

T

i

50 51 — 52 53 54 55

Nagy-Selyk (N.-Küküllőm.) gyermekmenhelyre . . . Nagy-Szeben (Szebenm.j ref. papnak körlelkészetért Nagy-Szeben (Szebenm.) r. kath. körlelkészetért (Disznód, Besinár, Szelistyei N a s z ó d i'Besztercze-N. m.) r. kath. lelkész tanító és körlelkésznek Beszterczéért N é m a (Szolnok-Dobokam. t ref. tanítói fizetés Nyárádtő (Maros-Tordam.) előirányozva az Emke tanítónak Ó-Eadnai óvó épületre 1 5 0 0 frt kamattalan kölcsön 10 év alatt 150 frt részletekben visszafizetendő, kamat­ veszteség első évben

í

1

í

10

50

i

10 32 10

10

800

50 300

75 8438

— XXXI —

Hely ás intézmény megnevezése

8438

Áthozat 56 57 58 50 60 61 62 63 64

— 65 66 67 68

— 69 70 71

—

32

50

10 10

50 370

30 12 10

100 250 150

32 10 32 10 1 5 10 32 10 32 32 5 32 10

15 50 100 250 100 100 30 100 50 10 200 15 50

10

100

10 10

100 200

10 32 10

100 100 200

10

300

O l á h - U j f a l u (Fogarasm.) ref. lelkész javadalmazás . O r l á t l i (Szehenm.i r. kath. körlelkész fizetés (Keresz-

P á n c z é 1-C s e h (Szolnok-Dobokam.j fizetés . .

ref.

Puszta-Kamarás iskola építésre.

körlelkószi

(Kolozsm.)

ref.

körlelkésznek

1

1 lak

és

S « g e s v á r (Nagy-Küküllőm.) ref. lelkészi javadalmazás . S e g e s v á r (Nagy-Küküllőm.) Emke-óvó Segesvár (Nagy-Küküllőm.) Emke-óvónő fizetés javítás . Sósmező (Háromszékm.) r. kath. lelkész fizetés S z á s z - H é g e n (Manis-Tordam.) ref. iskola építésre S z á s z-S e 1) e s (Szebenm.) r. kath. elemi tanitó S z á s z - U j f a l u (Alsó-Fehérm.) ref. tanitó fizetés S z á s z - U j f a l u , (Alsó-Fehérm.) ref. iskola építés Sz e n t - M a r g i t a í'Szolnok-Dobokam.) ref. isk. építésre. S z i n d i Torda-Aranyosm. ) unit. pap-tanító fizetés Szind (Torda-Aranyosm.) unit. iskola (ha külön tanitói állomás betöltetik, az előbbi 50 frttal J . . . . T o p á n f a l v a (Torda-Aranyosm.) r. kath. körlelkész fi-

73 74

T u r n c z k ó (Torda-Aranyosm.) unit. közs. iskola Türkös (Brassóm.) állami nyári óvónak állandóvá téte­ lérc (előjegyezve ha a közoktatási kormány meg nem

75 76 77

1 ' z ű i - S z t - P é t e r (Kolozsm.) ref. körlelkésznek fizetés . V a j d a - H u n y a d (Hunvadin.) Emke-óvó Yerespatak (Torda-Aranyosm.) előjegyzés az Emke-óvónő fizetése fejében Összesen

i'

11.578

—

—

II.

Egyszersmindenkorra szóló segélyek. cc

Hely és intézmény megnevezése

összeg

EŰ

1 2

B á b o n y, (Kolozsm.) ref. tanítónak jutalom B é s z t e r c z e , (Besztercze-Naszódm.) Emke-óvó

ű

Bolya, (Nagy-Kiiküllóm.) r. kath. iskolás

4

B o 1 y a-M í h á y f a 1 v a, (Xagy-Küküllőm.) szegény iskolás

5 6 7 8 9 10 11

D i c s ó'-S z t-M á r t o n. (Kiskülló'm.) Emke-óvó E r k á v á s község (Szilágym.) ref. tanitónak jutalom É r m i i i d s z e n t község (Szilágym.) ref. tanitónak jutalom

12 13

L ő r i n c z - B é v e község (Alsó-Fehérm.j ref. iskolai fel­ szerelésekre . Nagy-Bápolt, (Hunyadmegye) ref. niunkatanitónőuek ju-

14

Nagy-Selyk.

15 16 17 18 19 20 21

Naszód. (Besztcrcze-X aszódni.) r. kath. isk felszerelésekre Xyárádtő. (Maros-Tordam.j iskola építésre . . . . Petrozsény (Hunyadm.) Emke-óvó (visszahatólag 85-től S á r d (Alsó-Fehérm.) iskolai felszerelésekre . . . . Szeben. (Szebenm.) m. kir. áll. népoktatási intézetek gyermekei részére T a s n á d - S z a r v a d , (Szilágym. i ref. tanitónak jutalom V a j d a - H u n y a d, (Hunyadm.) Emke-óvó berendezés

22

Verespatak.

í

25

épület 200

szegény

gyer15

K i s-B a r c s a község (Hunyadm.) ref. egyházi czélokni Kis-Iklód. (Szoln.-Uobokam.i ref. iskola építésre K ü k ü l l ő v á r . (Kis-Küküllőm.) áll. iskola berendezési

i

i

15 250 50 50 200 50n 100

1.

!

140 30 100

(Xagy-Kükűllőm.i áll. elemi szegény ta15 100 500 250 30

;

100 50 50

(Torda-Aranyosm.)

Emke-óvó

épületre . 500 Összesen

82 70

-

X X X I I I

III.

Népkönyvtárak. 1 •)

4 .)

(i i

s

11 1**

1:!

lics'/.tcvczi'. ifSoszteirzc-Xas/úilm. i l i r a s s ó . ;'l!rassóm. liürküs, iXau'v-Kiikiillnin. i Cseriiátfalu. 'lirassi'nn. • Déva. Hiinvailini'gyci l í a l n i i í u T . •Xau'y-lviikülló'in.ogyi'; K'is-Si'hi'H. i lvolozs-mcíryci Iv'íhalnui, (X.-Kükülli'imi'Kyi' Mi'iljryi's. : Xagy-Kükiillőini'gTr;

.

.

.

.

' : i

.

.

.

Mócs. fKciliizsiucgyi;j S/.ász-Si'lii'S. :Szfbeiimoiryrj V>'rs, t'JIanis-Tonlaim-gyiO Zaj/.nii. i'Iíi'assi'imi'gyi'

.

i ! j

i

80 frt s o ?J 70 ,*J 8 4 ?J 84 „ 70 96 80 „ 8 4 7? 101 80 ,, 80 "5 80 ??

56 kr. 56 V — :> 78 78 — 78 r 56 78 ?? 52 ,*? 56 ?? 56 » 56

1 0 7 6 frt

— kr.

/ V.

Kárpátosztály. Első kiállásaira

i 5 0 0 frt

V.

Gyertyánffy alapitvány. Szii-ghart Klek segesvári taniti'. találtatott . az idén c. jutalomra érdemesnek

50 írt

Magyarország törvényhatóságai. — Kivonat az egyesület törzskönyvéből 1889. aug. 31-én. mint melléklet az igazgató vála mány jelentéséhez. — A)

Magyarország

68

vármegyéje

közül:

I. Örökös tag.

Csanádvármegye 500 Csongrádvármegye . , . . 2000 Fejérmegye és Sz.-Fejérvár sz. kir. város közönsége (egy bál jövedelméből) 1553 8 kr. és 1 drb arany Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye 1000 Kis-Kükiillőm. közönsége 2 % pótadóból . . . 10000 Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye . 500 Szolnok-Dobokamegye . . . 1000 Temesmegye 500 Veszprémvármegve . . . . 500

frt „

„ , .. „ „ T

„

Összesen 9 vármegye II. Alap itó tag.

Abauj-Tornavármegye 100 frt Békésvármegye 100 ,. Csikmegye közöns 100 ., Hevesmegye 300 ., Hontvármegye . 100 ., Mosonmegye . 100 ., Nográdvármeg3 e 200 ,. Szabolcsvármegye 100 ., Szilágymegye . 100 ,. Tolnavármegye 100 ., Ugocsamegye . 100 frt 60 kr. Vasmegve . . . . 200 frt Összesen 12 vármegye Együtt örökös és alapító tag 21 vármegye r

B)

Magyarország biró

önálló törvényhatósággal 28 városa, közül: I. Örökös tag.

Budapest főváros 5000 frt Debreczen sz. kir. város . . 5000 „ Kecskemét sz. kir. város . . 1000 ,, Hódmezővásárhely . . . . 500 .,

Kolozsvár sz. kir. város . . Maros-vásárhely sz. kir. város Pécs sz. kir. város . . . . Szabadka sz. kir. város . . Szeged sz. kir. város . . . Székes-Fehérvár sz. kir. város Összesen .

iZt-

5000 frt 500 Ő00 1000 500 500 . 10

II. A l a p i t ó tag.

Arad sz. kir. város . . Baja város Besztercze sz. kir. város Győr sz. kir. város . . és évi 20 frt

.

.

. .

. .

100 100 100 100

frt .. .. ..

kamat

Kassa sz. kir. város . . . 100 .. Komárom sz. kir. város . . 100 .. Nagy-Várad sz. kir. város . . 100 .. Sopron sz. kir. város . . . 100 .. Szathmár sz. kir. város . . . 200 .. Temesvár sz. kir. város . . 100 ., Zombor sz. kir. város . . . 100 .. 11 Összesen Együtt örökös és alapitó 21 A 91 törvényhatóságból együtt örökös vagy alapitó tag 4 1 . O Magyarország rendezett 118 városa

tanácscsal közül:

biró

I. Örökös

tag.

Deés 500 írt Kis-Kim-Félegyháza . . . . 500 .. Mezőtúr 500 ,. Miskolcz 1000 Nagy-Bánya sz. kir. bányaváros 500 Nagy-Enyed 500 Nagy-Körös 500 Sepsi-Szent-György . . . . 500 Szamosujvár sz. kir. város. . 500 Szentes város közönsége mig az egylet fennáll évenként 100 Torda város 500 Összesen 11

— XXXV II. Alapitó tag.

Abrudbánya 100 frt Czegléd . . 100 Egei100 Erzsébetváros sz. kir. város 100 100 Felvincz Felső-Bánya 100 Gyöngyös város 100 Gyula-Fehérvár sz. kir. város. 200 Hajdu-Böszörmény . . . . 100 H.-Szoboszhí 100 Kiskun-Halas 100 Kaba • 100 K.-Vásárhely város . . . 100 Kisújszállás 100 Kolozs 100 . Körmöczbánva sz. kir. város 100 Kunhegyes 100 Losoncz 100 Lőcse sz. kir. város . . . 100 Makó . . . 100 Munkács 100 Nagy-Becskerek . . . . . 100 Nyíregyháza . 100 Pápa . 100 Rimaszombat .100 Sz.-Udvarhely . . 300 Szilágy-Somlyó . . . .. . 100 Szombathely . . . . 100 Veszprém 100 Zenta . 100 Zilab . . . . . . 100 Összesen 31 alapitó Együtt alapitó és pártoló tag 42 D) Magyarország 12,H6:~> kis és nagy — a 7051 pusztát, tr/ejx-t, majort vagy egyéb lakóhelyet nem számítva — k ö z s é g e közül: I. Örökös tag. (Nincs) II. A l a p i t ó tag.

Al-Doboly község . . . . Alsó-Jára község . . . . Apátfalva község (Csanádm.) . Bács község

100 100 100 100

frt ,, „ .,

-

Battonya nagyközség Békés Békés-Csfiba . . . Berettyó-Újfalu község Bihar-Diószegh község Bikfalva község . . Bogártelke és Darócz Balmaz-Ujváros község Bálványos-Újváros község Csege község . . . Derecske köéség (Bihar Dévaványa . . . . Egyek község . . . Ér-Mihályfalva község Feketelak . . . . Fúrta község . . . Gelencze község . . Gyalu Gyula Gyergyó-Szent-Miklós közsé Gyergyó-Tölgyes község Hajdu-Bagos község Hajdu-Sámson község Ilyefalva nagyközség Inaktelke. . . . . Jász-Apáti község Kaczkó község. . . Kézdi-Szentlélek község Kis-Borosnyó község Kis-Körös . . . . Kis-Kun-Laczháza Kondoros község (Békésm Konyár község . . Kovászna község . . Köszvényes-Kemete község Magyar-Lápos nagyközség Magyar-Sárd község Maglód község . . Magyar-Valkó község Mákó község . . . Mező-Bánd . . . Mező-Kovácsháza. község Mező-Madaras község Mike-Pércs község . Mindszent község Monostorszeg község Nagy-Baczon község Nagy-Lak . . . Nagy-Szalonta .' . Nagy-Solymos község Öros község . . . Orosháza község . . Ocsod község . . .

—

Piskolt község . . . . . Poiiiáz-Eöcséo. . . . Káezkeve . . Ketteg közsóo. Sarkad . .'' Salacz község . . . . . Szász-Máthéközs, íSz.-Dobkm ) Szász-Xyires kozs. Szász- Uj-( >s közs. Szeghalom község iBékésni.i . Szegszánl nagyközségi Tolnám ! . Szék . . '. ' . Székely-Kereszíni' Szent-András község (Békésm. ) Szent-János község (Biharni ) Szent-Margita közs. Í Sz.-Dobk. ) Cs.-Szépviz község (Csikm.) . Toina község i Tolnaio.) Toroezkó . . Török-Szentrniklós Tnr község i Torua-Aranyosiii. ) . Tűre község i Kolozsm. i Összesen W

A A A V!

1 0 0 frt 1 0 0 .. 100 .. 1 0 0 ... 1 0 0 .. 1 0 0 .. 1 0 0 ..

-

E) Mni/i/t:rorxztít/

JOO ..

100

,.

l ö n ., 1 0 0 .. 1 0 0 ., 1 0 0 ..

alapító

rtíriitriji/fi

iii.su

kiizill.: I.

i o n ., 100 1 0 0 .. 100 . 10!) .. .100 ., 1 0 0 ,. 1 0 0 ., 1 0 0 .. 1 0 0 ..

4(h

Örökös tüg.

I V s t - P i l i s - S o l t - K i s k u n várni egye pilisi alsó j á r á s a . . . . Toina v á r m e g y e völgyes; j á r á s . ! községei ' !

.

0 8 2 fit.

[ ' . " o-!'i t'rl «17 kr. Összes,MI •> örökös t a g II.

,'v 1 a ]ij t ö 1 a

\x-

Sopi'uintiegyei csornai járás

111 frt ŐS kr.

Összesen

1 alapító

Kgyfitt i'iréikös és alapiléi t a g '•>.