JELENTÉSE EMKE Í9I2. ÉVI ******************** ************************************ HUSZONNYOLCADIK JELENTÉS

1

105736

************************************

********************

HUSZONNYOLCADIK JELENTÉS. t

t

X•

*•

AZ • • • • • •

EMKE Í9I2. ÉVI

l

JELENTÉSE

J X •

j A Z Í9Í2. ÉVI N O V . H Ó Í7-ÉN I X KOLOZSVÁRT TARTANDÓ X * *

\ !

\ XXVIIL R E N D E S | KÖZGYŰLÉSRE

|

I

•

•

PÁKÉI

!

!

SÁNDOR JÓZSEF

•

• •

UDV. TANÁCSOS, TISZTELETI ALELNÖK-FŐTITKÁR.

IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA! |

| X •

I

NY. „ELLENZÉK" KÖNYVNYOMDAI MŰINTÉZET MARTINOVITS ANDOR „. KOLOZSVÁRT I9Í2.

* ************************************************************************

A)

ÖSSZEFOGLALÁS.

ELSŐ MAGYAR PAPÍRIPAR GYÁRTMÁNYA.

105738

TISZTELT KÖZGYŰLÉS! Az Emke negyedszázados jubileuma után eltakarítottuk az ünnep díszítmé nyeít és felvettük ismét a hétköznapi munka szerszámait. Lelkünkben maradt a nagyszerű n e m z e t g y ű l é s ünnepi szónokaínak sok ragyogó kijelentése, mint követendő esz­ mény s előttünk lebeg a legmagasabb személy képviselőjének, Z i c h y János gróf kír. vallás- és közoktatásügyi miniszternek ama kitétele, mely szerint „ m e g v á l t ó , i s t e n i munká"-nak nevezte azt a tevékenységet, amit az Emke az ország nemzetíleg legkítettebb és legveszélyeztetettebb részén kifejt. Az ünnepet követőleg nemsokára megérkeztek O F e l s é g é n e k a magyar király­ nak a közgyűlés hódolatnyílatkozatára küldött legmagasabb sürgönyszavaí, melyek szerint „biztos reményét fejezte kí Ö Felsége, hogy a közgyűlésen és a közművelő­ dési kongresszuson megjelentek élénk eszmecseréje ugy a m a g y a r k u l t ú r a előbbre viteléhez, mint az egyesület h a z a f i a s c é l j a í n a k megvalósításához nagyban hozzá­ járulni fog" s O Felsége legkegyelmesebban elfogadva a R e z s ő t r ó n ö r ö k ö s O F e n s é g e , mint az Emke védnöke e m l é k é r e létesítendő 50.000 K - s t e m p l o m ­ é p í t ő a l a p létrehozatalát, ezzel betetőzni méltóztatott azt a legmagasabb királyi tényt, mellyel hozzájárult ahoz is, hogy a jubileum alkalmával megjelent „ A z E m k e m e g a l a p í t á s a é s n e g y e d s z á z a d o s m ű k ö d é s e " című díszmunka ugyan­ csak a nemzet kegyeletében felejthetetlenül élő királyfi emlékének ajánítassék, azzal a bevezető szöveggel, melyben O Fenségét, mint ,,a nemzeti eszme képvíselőjét"-t ün­ nepeltük s mely munka tiszta jövedelme éppen a fenti „Rezső trónörökös templom­ építő alap" javára fordíttatík. Kívánatos azért, hogy e művet a kitűzött 15 K ked­ vezményes árral minél többen vásárolják annál ís inkább, mert az 504 nagy ne­ gyedrét oldalos, gazdagon illusztrált díszmű külső kiállítása ís egyike a legszebb magyar kiadványoknak s a vidéki, kolozsvári nyomda egyik legsikerültebb alkotása. A tartalomról, épp ugy mint az Emke egész közgyűléséről és a közművelődési kongresszusról elismerőleg nyilatkozott az egész hazafias sajtó, a komoly „ B u d a ­ pesti Szemle" hasábjaitól le a legkisebb vidéki hetilapig s különös helyesléssel fo­ gadták azt, hogy az Emke a negyedszázados jubileum alkalmával O Felsége legma­ gasabb személyének képviseletére, de az egész komoly kulturális nemzeti munkára való tekintettel ís, nem politikai ízű, tüntető népgyűlést, tagsági jogosultsággal nem bíró, tehát törvénytelen ^és szabálytalan csődületet, hanem valóban fenséges és a

megengedett korlátok közt mozgó közgyűlést rendezett, amelyben, mintegy tükör­ képben, képviselve volt a legmagasabb királyi tróntól a nép legkisebb fiáig, osztály-, felekezeti- és pártkülönbség nélkül — arányosan és összhangzatosan —, az e g é s z hazafias magyar társadalom. Természetesen ez nehezebb és szebb munka volt, mint egy szervezetlen és amalgamízált tumuítusz, melynek az egyesület eszméjéhez semmi köze s azért a részvételre jogosulatlan és illetéktelen. Az Emke életében eme nagy esemény feltüntetéséről szól különben: „Az E m k e negyedszázados örömünnepének s a k a p c s o l a t o s kolozsvári Orsz. közművelő­ dési k o n g r e s s z u s n a k leírása" című munka, mely az egyesület negyedszázados tör­ ténetéről szóló, már említett díszmühöz hasonló kiadásban, ennek kiegészítője- és pótlékaként, 86 nagy negyedrét lapon, szintén illusztráltan e jelentéssel egyidejűleg ugyancsak e sorok írójának tollából látott napvilágot. Gyorsírói feljegyzés alapján fel van sorolva e munkában minden, ugy az ünnepélyes Istentiszteleteken, mint a közgyűlésen és kongresszuson, valamint a nagy alapítók sírjainál a közgyűlés ide­ jében az ország minden részében elmondott sírkoszoruzó beszéd s külön fejezetben vannak előadva és felsorolva az ünnepi közebéden, mint a kettős nemzeti ünnep kiegészítő részén elhangzott, emelkedett szellemű, gyönyörű felköszöntők, melyeket szintén országunk legnagyobb férfíaí és közéleti munkásai ajakáról elmondva hallhatánk. Csak a teljességhez tartozik, ha okulásul a jövő nemzedéknek, a közgyűlé­ sen jelen voltak, képviseletek és egyesek lehető pontos névsorát ís egybegyüjtöttük és közreadtuk, valamint közöltük ama sürgöny- és levélbeli üdvözletek százait ís, melyek az ország minden részéből a legírányzóbb és legbiztatóbb módon elhalmoz­ ták az Emke közgyűlését s illetve a kettős nemzeti ünnepet. A közkönyvtárakban, hol az Emke negyedszázados történetét elhelyezzük, együtt helyezzük el az ünnep leírását ís. Ezen bevezető sorok után közölnünk kell először ís, hogy a R e z s ő trónörökös Ö F e n s é g e templomépítő alap az Igazgató-választmány gondoskodásából folyó évi okt. I-íg már ís 34.234 K 06 f-re emelkedett s az alap kamataival megkezdve a működést, felekezeti különbség nélkül az egyesület Alapszabályaiban foglalt erdélyrészí templomok építésének segítését, remélhetjük, hogy az egész alap a tervezett gyűjtési módozatok — magyar pénzintézetek nem külön alapítványszerű adományai, az Emkéhez beérkező számlák 1-5°| levonása, évi mérleg készítésekor elért megta­ karítások, Emke díszmű eladása, egyesek e célra tett hozzájárulásai stb. — alapján mi­ hamarább, a remélt és várt időnél elébb, teljes összegében összejön. Méltán fog az Emke ezzel az I. F e r e n c J ó z s e f O F e l s é g e 50,000 K - s i s k o l a - é s E r z s é ­ b e t k i r á l y n é O F e l s é g e szintén 50,000 K - s ó v ó - a l a p h o z harmadikul egy teljes emlékalapítványt létesíteni, megörökítve az Emke kebelében ís azt a korszakot, melynek történelmi jegyében az egyesület a nemzet-egység és hazafias kultúra érde­ kében megalakult s diadalmasan előretörve, megkezdte működését. A Rezső trón­ örökös-alap kamataiból különben a mult közgyűlés óta *. A 1 a m o r (Alsó-Fehér vm.), A l g y ó g y (Hunyad v m . ) . Alsójára ( T o r d a - A r a n y o s v m . ) , B e t h l e n k e r e s z t u r (SzolnokDoboka v m . ) , B o l d o g f a l v a (Kís-Küküllő v m . ) , B r a s s ó (Brassó vm.), E r d ő s z e n ­ g y e 1 ( M a r o s - T o r d a v m . ) , F e h é r e g y h á z a (Nagy-Küküllő vm.), G a l g ó ( S z o l ­ nok-Doboka v m . ) , K i s e n y é d (Alsó-Fehér v m . ) , M a g y a r n á d a s ( K o l o z s v m . ) , M a g y a r p a l a t k a (Kolozs v m . ) , M a r o s c s a p ó (Kís-Küküllő v m . ) , M a r o s ­ s z e n t g y ö r g y (Maros-Torda vm.), M e z ő c s á v á s (Maros-Torda vm.), M ó c s 0

— V —

Kolozs vm.), N a g y o l y v e s ( M a r o s - T o r d a v m . ) , N a g y s í n k (Nagyküküííő v m . ) , N a g y s o m k u t ( M a r o s - T o r d a v m . ) , N y á r á d s z e r e d a ( M a r o s - T o r d a vm.) O r m é n y s z é k e s (Alsó-Fehér v m . ) , S e g e s v á r (Nagy-Küküllő v m . ) , S ü k ő ( U d ­ varhely vm.), S z a b é d ( M a r o s - T o r d a v m . ) , S z a m o s f a í v a (Kolozs v m , ) , S z é p k e n y e r ü s z e n t m á r t o n (Szolnok-Doboka v m . ) . S z ő k e f a l v a (Kís-Küküllő v m . ) , S z ö l l ő s v é g a r d ó ( U g o c s a v m . ) . T u s o n ( K o l o z s v m . ) és V á r m e z ő ( M a r o s T o r d a v~ii.) községek magyar templomai, számszerint 30-an kaptak 50—200 K-íg menő templomépítö segélyt, összesen 1442 K-t s a segítségek minden esetre na­ gyobbak lesznek, mihelyt a teljes 50,000 K létrejön. Hasonlóképpen előállítottuk a n é h a i b. e. J ó z s e f f ő h e r c e g O F e n s é g e , mint az Emke nagyérdemű pártfogója emlékére a jubiláris közgyűlésen az erdélyi elemi iskolai néptanítók kolozsvári L e á n y o t t h o n a számára megszavazott 10,000 K alapít­ ványt, az idevonatkozó korábbi alapítvány jegyzökönyvszerű kiegészítésével s a teljes összeg folyó évi okt. 29-én kí ís utaltatott. A L e á n y o t t h o n időközben megsze­ rezve az áll. tanítóképző-intézet magyar-utcai régi épületét, a hozzátartozó nagy telekkel, illetve kerttel együtt, ezzel az immár felállított és fejlődésben levő intézet jövője örökre biztosítva van. A j e l e n l e g é l ő J ó z s e f f ő h e r c e g u r O F e n s é g e , mint a legmagasabb személy először kiszemelt jubiláris képviselője nevére tett szintén Í0,000 K - s erdélyi néptanítói jutalom-összeg, melyet O Fensége nemkülönben elfogadni, illetve jóvá­ hagyni méltóztatott, ugyancsak szabályszerűen előállítva, a folyó évi közgyűlés rend­ jén a szokás szerinti kiosztásra vár. E célból pályázatra szólítottuk fel az erdélyrészí férfi- és nőtanítókat, valamint óvónőket s a beérkezett összesen 321 folyamodás el­ bírálásánál az összes erdélyrészí hírlapokban közzétett s a kír. tanfelügyelőkhöz, megyei tanítótestületekhez és Emke-fíókokhoz megküldött pályázati felhívásban érin­ tett elvek az irányadók. Ezek: a szolgálati ídősebbség és nemzetíleg kitett helyen hosszabb, eredményes működés mellett első sorban a t é l i f e l n ő t t a n a l f a b é t a t a n f o l y a m o k szervezése és eredményes vezetése körül szerzett érdemek, aztán egyéb, kivált az Emkét illető társadalmi és főleg tanügyi irodalmi működés, figye­ lemmel arra, hogy akik már kaptak, vagy éppen ismételten kaptak Emke-jutalmakat, ezúttal kevésbé részesüljenek újra tekintetben. Ezekben kimerítve a lefolyt negyedszázados jubileum határozataínak végrehaj­ tására vonatkozó jelentésünket, áttérhetünk a jubiláris közgyűlést követő további események előadására, mindenek előtt kiemelve, hogy a folyó évi, az Alapszabá­ lyokban előirt rendes közgyűlést, mely ismét a hétköznapi rendes munkával — az Igazgató-választmány és illetve a fiókok előterjesztései jóváhagyásával, a számadások megvizsgálásával, a költségvetés megállapításával stb. — foglalkozik, nov. hó 17-én d. e. II órára Kolozsvárt a városháza nagytermébe, az egyesület megalakulása és leg­ több közgyűlése színhelyére tűzte kí az Igazgató-választmány s e célból a Meghívó kellő időben közzététetvén, a jelentést ís jóval előre megküldeni bátorkodtunk. T e ­ kintettel, hogy a jövő évig az erdélyi rész nagyközönsége a tavalyi nagy jubiláris ünnep emlékeit már kipiheni, rajta leszünk, hogy a jövő évi közgyűlés ismét ünnepi jelleggel és ismét a vidék valamelyik hazafias magyar városában tartassék meg. Egyébiránt az egyesület uj negyedszázados életét három irányú ujabb akcióval kezdettük meg, u. m. revízió alá vettük az Emke M u n k a p r o g r a m m j a i , párhu-

—

v i ­

zámban nagyszabású O r s z á g o s g y ű j t é s t indítottunk meg s megkezdtük a vidéki Fíókválasztmányok újjászervezését. A M u n k a p r o g r a m m revízióját illetőleg mindenek előtt sokszorosítottuk és az Igazgató-választmány tagjaínak tanulmányozás végett megküídöttük a régi munka­ tervezetet, melynek az E m k e negyedszázados akciójával egybevetéséből kitűnik, hogy az egyesület a maga 268 népiskolájával, 77 óvodájával és gyermekmenedékhelyével, nagyszabású földműves iskolájával és egyéb szakoktatási segélyeível, 227 nép- és ka­ tonai könyvtárával, 154 nép daloskörével és ifjúsági egyesületével, 77 irodalmi kiad­ ványával, 349 községben 10.000 menő felnőtt analfabétáknak rendezett tanfolyamai­ val, népies felolvasásaival, felsőbb oktatási és képző-, valamint előadómüvészetí ösz­ töndíjaival, emberbaráti és jótékonysági segélyeível, árvaházaíval, szobraival, nagy­ szabású, milliókat hozott ipari, valamint közgazdasági propagandájával, mely utóbbi­ val az erdélyi rész megmentésére mozgósította a székesfőváros egyes nagyobb jelZálog és pénzintézeteit, egészen egyebet oldott meg, semmint az egyesület negyed­ század előtti egyoldalú és szük lélekzetü programmjában foglaltatott, pedig ennek létrehozatalában részt vettek a magyar köz- és irodalmi élet akkori összes gyakor­ lati, vonatkozó munkásai. De az élet a maga rideg követelményeivel rácáfolt az el­ méletre és az előre kí cirkál mázott Jules Verne-íádákra s az Emkétöl a végcélt te­ kintve ugyan következetesen és fokról-fokra, azonban fürge és mozgékony gueríllaszolgálatot követelt és így az Alapszabályok keretein belől az elveket gyakran kellett megváltoztatni a parancsoló szükség követelményei szerint. így történt a jubileum óta ís, midőn az Igazgató-választmány folyó évi április í2-íkí ülése a Direktórium hosszas és beható előzetes tanácskozása után, a magyar állam közoktatásügyi poli­ tikájára, illetve az 1907. X X V I . t. c - r e való tekintettel kénytelen volt azt a fontos munkaprogramm-pontot megváltoztatni, mely szerint az erdélyi részben csak állami iskolák létesítését mozdítja elő, ellenben bizonyos cínozurával és körülírásokkal fel­ karolta a m a g y a r f e l e k e z e t i i s k o l á k s e g í t é s é t í s . E z pedig az Emke kul­ turális akciójának gerince, mert ez emészt fel legtöbb pénz- és munkaerőt s veti háttérbe az egyesület eg/éb akcióit. De az állam a fenti törv. c. néptanítói fízetéskíegészítésével reászabadította a magyarságra a nemzetiségi felekezeti iskolák légióit s e téren ís cselekednünk kell, ha éppen a magyar felekezeteket e küzdelemben elesni, illetve rövidebbet húzni engedni nem akarjuk. Uj helyzet elé lesz állítva továbbá az Emke az uj O r s z á g g y ű l é s i k é p v i s e l ő v á 1 a s z t ó javaslattal, mely reform mér­ téke szerint az erdélyi részben esetleg egész vidékek lehetnek odadobva az elmagyartalanodás veszélyének, magával vonva e reform a közigazgatás átváltozását ís, midőn a magyarság segítésére egyetlen menedékül még az egyházi és társadalmi élet maradhat fenn hatékonyul. Másik uj helyzet, hogy éppen a kír. közoktatásügyi kormány a társadalmi s illetve első sorban a közművelődési egyesületektől mindenek felett az u. n. k u l t u r á l i s s e g í t ő i n t é z m é n y e k , népkönyvtárak, ifjúsági és dalosegyesűletek, népies felolvasások, analfabéta tanfolyamok, iskolai napközi ottho­ nok stb. felkarolását óhajtja és követeli, amelyek közepette uj helyzet és a várható nagy áldozatok problémája elé van állítva az Emke a felállítandó magyar g ö r . k a t h . p ü s p ö k s é g , illetve annak igen fontos székelyföldi víkáríátusa által ís. A k ö z g a z d a s á g i akciónak az ajtón mind hevesebben kapogtató szüksége ís itt van. Ezek tehát a keretek, amelyek közt az egyesületnek legközelebbről mozognia kell: de az erő mily szétszóródását, mily emberfeletti munkát követel már ez ís!

-

VII

Tekintettel pedig, hogy az Emke járadék-jövedelmei nagyrészt le vannak kötve a már kész alkotásokkal, azért fordult az Igazgató-választmány mindjárt a jubileum után nagyszabású o r s z á g o s gyűjtésével, névre szóló, százezerre menő megkeresé­ sével, uj alapok teremtése végett a hazafias közvéleményhez, mely gyűjtés, a jelek után ítélve, igen szépen indult s a legszebb eredményre enged következtetést. E pontnál az előterjesztett Mérleg szerint meg kell állapítanunk, hogy az egyesület alapvagyona mult évi július 1-től, mint a jubileum előtti legutolsó kimutatás idejé­ től folyó évi augusztus 31-íg, a legutolsó Igazgató-választmányi ülés idejéig 3,627.029 K 02 f-ről 3,704.423 K 91 f-re, tehát 77.394 K 89 f-rel növekedett, mely összeg megfelel annak az évi emelkedésnek, amit az egyesület az alapítás óta felmutatott, pedig mennyi uj egyesület és uj intézmény, köztük csak közművelődési egyesület 44, veszi igénybe a többnyíre ugyanazon áldozó közönség adományát és filléreit. A vagyon növekedés ez összegéhez újonnan jelentkezett a jubileum óta: 1 örö­ kös, 38 alapító és 386 rendes tag, kik közül a két első kategória 11.650, a harma­ dik 15.756 korona, együtt 27.406 koronát képvisel. E z örökös és a l a ­ pító t a g s á g i díjban: 1000—1000 koronát adtak: özv. báró W odian er Albertné - sz. A t z é 1 Zsófia urnő, Pozsony; Kolozsvári Kereskedelmi Bank r. t.; Magyar Jelzálog-Hitelbank, Budapest; Mezőgazdasági Bank és Takarék­ pénztár r. t., Kolozsvár; 750 K - t szurdaí S z u r d a y Róbert gyárigazgató, B u d a ­ pest; 500 K - t : Kolozsvármegyeí Takarékpénztár r. t., Kolozsvár; 200—200 K - t : B á n f f y Ferenc báró földbirtokos, Enyedszentkírály; B e t h l e n Balázs gróf, cs. és kír. kamarás, főispán, D é s ; B o c s á n c z y László bankigazgató, Kolozsvár ; D e é s í Pál dr. vm. tb. főorvos, Hídalmás; E s t e r h á z y László dr. városi főjegyző, K o ­ lozsvár, kinek a jubiláris közgyűlés rendezése körül kifejtett érdemeit tisztelte meg az Igazgató-választmány ez alapítvány tételével; F a r k a s Ödön földbirtokos, Buda­ pest ; F é s z 1 József szállodatulajdonos, Kolozsvár ; F i t o s Vilmos ny. rendőrkapi­ tány, N a g y k ő r ö s ; dr. F 1 ó r í s Áron orvos, székesfővárosi ábrázoló mértan tanár, Budapest; Gyulafehérvári Népbank r. t., Gyulafehérvár; íd. H a l l e r János gróf főispán, Marosvásárhely; K a r c z a g István földbirtokos, Keszthely; Kereskedelmi Hitelbank r. t., Kolozsvár; Kolozsvár Hídelve-Kétvízközí Hitelszövetkezet; Kolozsvári Koronabank r. t.; Kolozsvári Magyar- és Középtízedí Hitelszövetkezet; egerpatakí M á r k Géza m. kír. posta- és távírdafőtíszt, Nagykanizsa; Medgyesí Általános T a ­ karékpénztár r, t.; M é s z ö l y Gáspár ny. ref. főgymn. igazgató, N a g y k ő r ö s ; M ó c s vídékí Takarékpénztár r.-t.; dr. N a d á n y í Emil, a „Kolozsvári Hírlap" szerkesz­ tője, Kolozsvár; dr. O k o l í c s á n y í Zoltán ügyvéd, Budapest; O r d ó d y Endre főszolgabíró, L é v a ; P é t e r Sándor unit. lelkész. Városfalva; Petrozsény-lívazsénylupényí h. é. vasút r.-t; S c h á d 1 Ignác r. kath. esperes-plebános, Kossuthfalva; S t í e f Jenő papírosáruház és nyomdai műíntézet tulajdonos, Kolozsvár; S z a 1 a y Antal föld­ birtokos, A r a d ; S z á n t ó Lajos fűszer- és csemegekereskedő, Gyöngyös ; T u b a Lajos ny. áll. gazd. akad. tanár, K o l o z s v á r ; dr. V e r t á n Endre orsz. képviselő, ügyvéd, T o r d a ; dr. Z b o r a y Miklós orsz. képviselő, ügyvéd, B u d a p e s t ; Zsíbó és Vidéke Takarékpénztár r-t, Z s í b ó ; együtt 11.650 K . Ide tartozik, hogy gróf A p p o n y í Albert v. b. t t , ny. kír. vallás- és közoktatásügyi miniszter, az Emke örökös tiszteleti tagja a jubileum után a X l X - í k , K a r c z a g város közönsége a X X V I H - í k és S z e n t e s város közönsége a X X V I - í k esedékes 200—200 koronás alapítványt küldték b e ; hasonlóképen ugy a tavalyi, mint a folyó évre L

-

VIII —

beküldte R e m é n y i Antal ügyvéd, az Emke és az angol kír. konzulátus jogtaná­ csosa, kezdettől önfeláldozó, buzgó tagunk és munkásunk ama 100—100 K-t, melyet — végrendeletíleg ís biztosítva — a jubiláris közgyűlésen évente fizetni ígért. Öcsöd község a X X I - í k évi 20 K - t juttatta az egyesület pénztárába. A pénzintézetek közül 1911, évi Mérlege elkészülése alkalmából újólag 250 K - t küldött az E r d é ­ l y i B a n k - é s T a k a r é k p é n z t á r r. t. és 100 K-t az E r d é 1 y r é s z í M a g y a r J e 1 z á 1 o g-H í t e 1 b a n k r. t. Kolozsvárról; W a s s e r m a n n Mór, a budapesti Emke-kávéház tulajdonosa az idén ís 50 K - t juttatott az egyesület céljaira. H a g y a t é k után befolyt: Bajánhází B a j á n Vince urad. ny. gazdatiszt, volt pozsonyi lakostól (-J- 1911. Pozsony) 200 K ; özv. H e g y i Míhályné- szül. J ó z s a Eufrozina korábban befolyt 3093 K hagyatéki összegéhez, a hagyaték felosztása alkal­ mával az Emke, mint egyik általános örökös részére 5598 K . E z ügyben való buzgó eljárásáért a Választmány különös köszönetét fejezte kí dr. M á r k Endre udvari tanácsos, Emke-jogtanácsos iránt. N y á r y Béla Arad városi ny. rendőrkapitánytól (-J-1912. május 6-án Aradon) 200 K ; lengyelfalví báró O r b á n Balázs orsz. képviselő 18^0. április 19-én Budapesten) hagyatéka után a Szejke fürdőt és birtokot terhelő évíáradék megváltási összegében fennmaradt 1200 K hátralék ís beküldetett. — U j h a g y a t é k o k : lozsádí G á 1 fy Ernő gyógyszerész ("f 1912. május 15-én, Dévá­ vá nyán) akként intézkedett, hogy G á l f y Klára örökbefogadott leánya kiskorúságban leszármazó örökösök nélkül történhető halála esetére utóöröklés jogcímén az összes hagyatéki javak az egyesületre szállnak. — Id. G ö r g e y István volt budapesti kír. közjegyző (f 1912. január 13-án, Budapesten) 200 K - t hagyományozott. — K n a p József volt pécsi lakos (-J-1912. Pécsen) 1000 K - t hagyományozott, özvegye haszon­ élvezeti jogával megterhelten. A z összeg magyar korona járadékban a Magyar Általános Hitelbank pécsi fiókjánál van betétül elhelyezve s a letétjegyet — az Emke számára majdan kíszolgáltatandólag — Pécs sz. kír. város pénztára tartja őrizetben. — Özv. M á t y á s f y Emánuelné sz. S c h u l t z e Zsófia volt vajdahunyadí lakos (jf 1910. június 9-én) még ismeretlen nagyságú összeget hagyomínyozván, egyezség hiányában a vajdahunyadí kír. járásbíróság B o r b a G y ö r g y n é - szül. G a á l Ilona ált. örököst perre utasította. — Dr. P a p József volt szeghalmi ügyvéd (-J- 1912. július 12-én, Szeghalomban) a Magyar Földhitelintézetnél Budapesten letétben levő értékpapírjait a négy nagy magyar közművelődési egyesületnek s köztük első sorban az Emkének hagyományozta. — T ó t h Dezső dunavecseí ny. postamester, volt 48-as önkéntes honvéd (-{" 1911. december 5-én, Dunavecsén) 10.000 K összeget hagyomá­ nyozott, mely összeg a dunavecseí községi hitelszövetkezetnél betétként kezeltetik, neje szül. K i s s Terézia haszonélvezetével terhelten. — Barátosí özv. T ó t h Zsígmondné - szül. bethlenfalví N a g y Zsuzsanna Qf 1911. október 25-én 76 éves korában, Kolozsvárt) bethlenfalví és máréfalví (Udvarhelyvármegye) ingatlanait néhai édes atyja N a g y András nevére az Emkének hagyományozta azzal a kikötéssel, hogy annak jövedelméből elhunyt édes atyja rokonai segélyben részesíttessenek s ha ilyen rokonok nem jelentkeznének, azok jövedelme más szegény ottani székelyek segélye­ zésére fordíttassék. — A r é g i h a g y a t é k o k sorából kiemelendő, hogy a néhai M i k s a Zsuzsanna hagyatékát a végrendelet értelmében terhelő 4000 K S z ő t s Mária-férj. T a u s c h Brunóné kérésére kiutaltatott, minthogy az illető nagykoruságát elérte és Anna nevü nővére elhunytát igazolta. — T a k á c s Lajos és neje

IX —

K é m e r y Eszter hagyatéka felosztatván, az egyesület javára 60|2740-ed rész arány­ ban 3360 K jutott és az összeg bírói letétbe helyeztetett; a további felosztás tárgyát képező budapesti ingatlan árverési vételárának összege ma még nem tudható. T a rc s á n y í Ernő mérnök Qf 1904. április 8-án, Czíbakházán) hagyatéki ingatlanáról, minthogy a kiskorú örökösök nagykorúságukat elérték, az Emke utóöröklésí joga töröltetett. — A hagyatéki ügyek körül az egyesület igen sok zaklatásnak s részben a hagyaték terhére menő költségnek ís van kitéve a kír. közalapítványi ügyígazgatóság részéről, melynek joga törvényben sem gyökerezik s azért kívánatos, hogy ezen közhivatal jogköre immár törvényileg szabályoztassék. E z ügyígazgatóság a hagyatéki tárgyalásokon képviseltetve magát, eljárási költségeit a jótékonycélu hagya­ tékból hasíttatja kí, midőn az Emke jogtanácsosai ugyanekkor díjtalanul járnak el, sőt még igen sokszor a bélyegköltségeket ís fedezik; keresztül vitte, hogy a kír. bíróságok addig átadó végzést nem hoznak, míg az egyesület kormányhatóságílag jóváhagyott alapító-levelet nem mutat be s ebben még azt ís erőszakolja, hogy az alapítvány pl. 4°/<>-os állampapírokban jövedelmeztessék. E z oktroy mélyen sértve az egyesület autonómiáját és kulturális, valamint közgazdasági érdekét, utóbbi g y á m k o kodásnak magunkat alá nem vetettük. Az egyesület gyűjtő akciójának tulajdonítható, hogy habár rég elhalt, elköltözött vagy elszegényedett tagokat töröltük, a 2034 örökös és alapító tagon kívül 5598 rendes és 945 pártoló, együtt 8577, nagyrészt a | t a g áll zászlónk alatt, mely tag­ létszám fokozása főtörekvésünk s mely tényleg napról-napra szaporodik. A rendes és pártoló tagok aláirt kötelezettsége 50.000 K . A nagyszámú és mindenféle címen beérkezett adományból mint nagyobbakat kiemeljük, hogy K á p o s z t á s János, az alsószabolcsí—tiszai ármentesítő társulat pénztárosa, régi tagunk Debrecenből, F í t t l e r Béla ügyvéd Székesfehérvárról és a Budapest—Esztergom—Füzítőí helyi érdekű vasút r. t. 100—100 K-t, Almás járási takarékpénztár r. t. Bácsalmásról, „egy névtelen betevő részéről" 77 K 20 f-t, K r a u s z és B e t t e l h e í m értékpapirügynökség, valamint a M . A . V . gépgyára Budapestről 50—50 K-t, Verespatakí m. kír. jányaüzenr/ezetőség az 1909—10. évi bányalátogatásí díjakban 46 K 40 f-t küldtek be pénztárunkhoz. A n t a l f f y Lajos ny. ezredes Budapestről az idén ís, mint évek óta mindig, minden évnegyedben 4 K - t küldött. Az idén elhatároztuk ujabb, díszesebb és biztosabb perselyek készítte­ tését és elhelyezését, ami folyamatban van. Harmadik általános akcióul megkezdettük a fíókválasztmányok tíftászervezését, ami annál szükségesebb, mert annyi idő alatt az eredeti vezető munkások a vidéken ís elhaltak, elköltöztek, vagy nyugalomba léptek s uj nemzedék uj kérdések körül csoportosul. E z alapon központi intézkedéseink folytán újjáalakultak: folyó évi január hó 5-én a Besztercze-Naszódvármegyeí választmány Beszterczén, F e j é r v á r y Jenő főispán, február 12-én a Szebenvármegyeí választmány Nagyszebenben, G ö d r y Sándor kír. ítélőtáblai bíró és jún. 1-én a Gyergyóvídékí fiókkör Gyergyószentmíklóson, G ö r ö g Joachímszentszékítan.,örm.szert.plébános elnöklete alatt. Ügybuzgó titkárok és pénztárosok: az elsőnél M i h á l y Gábor áll. ísk. igazgató és R o h r 1 í c h Ede nagykeres­ kedő ; a másodiknál N a g y József ref. esperes és B o d Péter áll. polg. leányiskolái igazgató; a harmadiknál V á k á r P . Arthur szerkesztő és S á n t h a Albert róm. kath. tanító. — Szervezés alá vettük folyó október 19-én T o r d á n a T o r d a - A r a n y o s -

vármegyei és T o r d a városi fíókválasztmányt, mely célból a központi főtitkár, főpénztáros és főkönywezető helyszíni kiszállásával és F e k e t e Ferenc ,,Tordaí egyesült és kisegítő takarékpénztárai vezérigazgató, íd. pénztáros egybehívása alapján a város­ házán, a társadalom vezetői és a helyi értelmiség részvételével népes értekezlet tarta­ tott s a főtitkár hosszabb ismertető előadása, valamint dr. V e r t á n Endre orsz. képviselő, dr. B e t e g h Miklós főispán és dr. F r í e d Farkas ügyvéd, szerkesztő felszólalásai után az összes résztvevők, számszerűit 73-an azonnal beléptek részben alapító, részben pedig rendes tagnak és a megyében és városon megejtendő további taggyüjtés utánra egy újjáalakuló közgyűlés egybehívása mondatott kí, melyen a központ ismét képviseltetve lesz. R é g i buzgó titkárunk itt K o v á c s Dániel áll. polg. leányísk. tanár. — T o v á b b i szervezésre felkértük: Brassóvármegyében gr. M i k e s Zsigmond, Csíkvármegyében, hol D á j b u k a t íakab vm. főszámvevő buzgó pénz­ tárosunk, G y a l o k a y Sándor és Szolnok-Dobokavármegyében gróf B e t h l e n Balázs főispánokat, nemkülönben Dés városára nézve 11 o s v a y Jenő polgármestert. — Fíókügyekben ismételten kiszállás történt különben M a r o s v á s á r h e l y , Gyula­ f e h é r v á r , C s í k s z e r e d a , M a r o s l u d a s és G y e r g y ó s z e n t m í k l ó s terüle­ teire. A régi fiókok sorából állanak és működnek még*, a Debreczen városi és Hajduvármegyeí, M á r k Endre udv. tanácsos, ügyvédi kamarai elnök, buzgó osz­ lopunkkal ; az Alsófehérvármegyeí Nagyenyeden, Z e y k Dániel nyug. főispán, központi alelnökünkkel, G á s p á r János, T ö r ö k Bertalan és dr. M ü 11 e r Jenő jogtanácsos munkás tagjainkkal; e megye területén a Gyulafehérvári, Nóvák Ferenc kír. tanácsos, polgármester elnökkel és C s e c s k e d y József pénztárossal; a Balázsfalví, S í m o n f f y Alajos ny. főszolgabíró, alelnökkel és S c h í e s z l Károly gyógyszerész pénztárossal; a Brassóvármegyeí, Hétfaluban, K i s s Árpád ref. lelkész, elnök és K o c s i s János áll. ísk. igazgató, pénztáros; Fogarasvármegyében S z é l i József főispán, elnök; Hunyadvármegyében D é n e s Károly kír. tanfelügyelő, elnök; Szászvárost D ó s a Dénes ny. ref. Kun-coll. igazgató, elnök; Kísküküllővármegyében br. K em é n y Á k o s főispán, elnök és dr. S z e n t m í k l ó s s y László vm. gazdatanácsos, titkár; Kolozsvári nőválasztmány élén özv. báró B á n f f y Zoltánné - gróf T e l e k i Erzsébet; Marostordavármegyében és Marosvásárhely sz. kír. városában D e á k Lajos kír. tanácsos, tanfelügyelő, a vaskoronarend lovagja, elnök, dr. T u r n o w s z k y Mór járásorvos, titkár és P e t r á s Géza birtokos, pénztáros; Nagyküküllővármegyében S om o g y í István főispán, elnök és F e j é r Imre ny. pü. számvízsg., pénztáros; Udvarhely vár­ megyében dr. S o l y m o s s y Lajos áll. főreálísk. igazgató, titkár. Amint látszik, az egye­ sület mindenütt eléggé szervezve van s mindenesetre csak az utóbbi évek politikai vál­ tozásai az okai annak, hogy a végleges megállapodást még nem lehetett minden pontra nézve megtalálni. Aztán az Emke erején felül való áll. és felekezeti iskola­ építő akciója köti le egy irányban, kevés helyre az erőt, ugy, hogy minden fiókot kellő anyagi dotációval táplálni nem lehet. A z Emke buzgó gyüjtő-akcíójának és a központ takarékosságának köszönhető, hogy a folyó évi elkölthető jövedelem, 261.H7, a tavalyi 238.438K-val szemben az Elő­ irányzat szerint 22.679 k-val emelkedett. Kell ís a fokozatos növekedés, mert hi­ hetetlen mi minden címen fordul az állam, az egyház és társadalom az Emkéhez, míg a fedezetről való gondoskodás a közönség jótékony filléreiből, az évi 4 K - s tagdíjakból az egyesület feladata. É s e mellett nem sikerült még egyetlen

— XI —

Emke-ískolának vagy óvodának az állam által átvételét kieszközölni. E jelentéssel egyidejűleg vesszük a magas leiratot, hogy a magyarókerekí Emke-ískola áílamosíttatík, ha az egyesület a 25.000 K - r a becsült épületet, telket és felszerelést d í j t a ­ l a n u l átengedi, de sőt napról-napra nőnek az állami feladatok teljesítései, melye­ ket, ha a társadalom abbahagyna, csínálatlanul maradnának. így az állami és fele­ kezeti iskolák építései stb. melyekről alább lesz szó s melyeket nem lehet puszta negácíóval eligazítani. É s az egyesület évi költségvetésének 24*30 %-t, vagyis V é t emészti fel 63.600 K folyó évi kiadással gróf K u n Kocsárd végrendelete értelmében egyetlen, habár legnagyobb intézményünk, az a l g y ó g y í székely földműves iskola, melyet illetőleg egyetértve gróf S e r é n y i Béla kír. földművelésügyi miniszterrel, a folyó évben szük­ ségesnek láttuk a husz év óta fennálló intézmény gazdaságának és tanügyének át­ szervezését, miután el l e n ő r z ő - b í z o t t s á g u n k ' t a g j a i , u. m. F e k e t e Gábor v. b. t. t., bíz. elnök, L é s z a í Ferenc ref. egyházkerületi főgondnok, földbirtokos, az Erdélyi Gazdasági Egylet alelnöke, bíz. alelnök, lovag S p e r k e r Ferenc földbirto­ kos, az erd. róm. kath. státus uradalmának jószágigazgatója, S á n d o r József udv. tanácsos, tiszteleti alelnök-főtitkár és a kír. földmüvelésügyi minisztertől kíküldve S z t a n k o v í t s János kolozsvári gazdasági akadémiai r. tanár, mint bíz. tagok, a folyó cvi s:ep.;mb::r hó 22-én megejtett helyszíni kiszállásuk s illetve a miniszter megbízottja, D u b r a w s z k y Róbert min. tanácsos, főosztályfőnökkel történt hely­ színi tárgyalásuk alapján meggyőződtek arról, hogy ugy az iskola gazdasági keze­ lése — egy k. hold tiszta bevétele csak 5 K 44 f s a befektetett tőkék csak 1*04 százalékot hoznak — nem jövedelmező, mint a tanügy célszerűen alkalmazandó az egész országban tervbe vett a l t í s z t k é p z ő f ö l d m ű v e s i s k o l á k szabványához, mely szerint jövőre csak katona-kíszolgáltság s illetve a 22 éves kor után vétesse­ nek fel a növendékek s a tanídő 2 évről 3 hóval megrövidítendő. A gazdasági ke­ zelést illetőleg bízottságunk az á l l a t t e n y é s z t é s és a b o r g a z d a s á g hathatósabb felkarolását javasolá, miután az 1710 kat. hold alapítványi bírtok természete, de az erdélyrészí viszonyok ís ezt indokolják s a j a v í t o t t m a g y a r m a r h a - t e n y é ­ s z e t mellett Algyógyon, a vidék fogyasztó-piac jellege következtében, a t e j t e r m e l ő t e h e n é s z e t n e k ís hálás tere nyílik. A z Igazgató-választmány mindenekben m a ­ gáévá tévén e felterjesztéseket, pártolólag küldte fel a miniszterhez s egyben kimon­ datott, hogy a belterjesebb gazdálkodás érdekében egyes, távolabb fekvő és apró bírtokrészek gróf K u n Kocsárd végrendelete értelmében és annak szellemében, mindannyiszor az Igazgató-választmány jóváhagyásával el ís adhatók, ugy azonban, hogy az eladási árral más közelebb fekvő bírtokrészek vásároltassanak. A z intézet­ ben különben az 1911—12. tanévben 24 I. és 20 II. éves, együtt 44 növendék nyert oktatást, kik közül ez utóbbiak a folyó évi szeptember hó 22-én mindannyian le­ vizsgáztak s végbizonyítvánnyal hagyták el az intézetet Kivétel nélkül munkaadó gazdákhoz mentek ezek ís. Az intézet küszöbön levő átszervezésével szabályozás alá kerül az iskolával kapcsolatban álló á r v a h á z ügye ís, miután jövőre a föld­ műves iskolai növendékek a 22—23 életévtől vétetvén föl, a kolozsvári áll. gyer­ mekmenhelyből a 12—16 év közt az árvaházba került 40 fiú a földműves iskolába való felvehetés korát már alig éri el. E z a kérdés azonban első sorban a kír. föld­ művelésügyi és belügyminiszterek keblí ügye s az Emke e tárgyban csak hozzá-

járulólag, vagy ellentmondólag nyííatkozhatík. A folyó évben a kír. földművelésügyi miniszterrel a fennálló Szerződés értelmében a fentiekben végleg szabályoztatott az állandó Ellenőrző-bízottság szervezete ís. Elnök az Emke mindenkori elnöke vagy Alapszabályszerű helyettese, két tagnak gyakorlati gazdának s egynek kultur férfiú­ nak kell lennie; egy tagot a bízottságba a miniszter nevez kí. A 615.189 K 79 f-re becsült s illetve a központi alapvagyonba ennyivel nyilvántartott 1710 k. holdas alapítványi bírtok még eddig csak a földműves iskolának jövedelmez. Az Emke-ískolák, kísdedóvódák és gyermekmenedékhelyek évi rendes kiadá­ sa a költségvetés szerint 19.431 K 18 f, melyhez veendő a letelt évek tapasztalata szerint a jókarban tartás, felszerelés, soronkívülí személyi segélyek stb. költségeiben előre nem látott kiadásul átlag évi 5000 K , ami együtt kerekszám 25.000 K évente amellett, hogy a korpótlékokkal, a fízetésjavítások napirenden levő kérdésével ez az összeg folyton növekszik, miközben az érdekelt községek szintén tapasztalat szerint egyáltalán minden teher viselése alól kihúzzák magukat s minden kiadást a köz­ pontra hárítanak. A 25.000 K , 4.5°| -kal számítva, 600.000 K alaptőke lekötése amellett, hogy az iskolákban és óvódákban 46.572 K 74 f még le nem írt alapvagyon (eredetileg 101,514 K 20 f volt) nyugszik s így az algyógyí bírtok fenntí értékelését ís ídcvéve, Í,261J62 K 53 f az alapvagyon, ami csak a saját intézményekbe le van kötve, vagyis 80,863 K-nál több, mint a törzsvagyon '^-da. Saját iskolákat tart fenn az Emke még mindig akoíozsvármegyeí A r a n y k u t o n , K í s s e b e s e n , M a g y a r o ­ ké rekén, M a g y a r z s o m b o r o n és a kísküküllővármegyei V á m o s u d v a r ­ h e l y e n ; kísdedóvókat B a l á z s f a l v á n , B e s z t e r c z é n , F o g a r a s o n , S e g e s ­ v á r t és V a j d a h u n y a don; gyermekmenhelyek vannak a hunyadvármegyeí A r a n y , B o í c z a , H a r ó ' H o s d á t , L o z s á d, N a g y r á p o l t és a kísküküllővármegyei B e t h l e n s z e n t m í k í ó s , K e r e l ő s z e n t p á l és S z ő k e f a l v a községekben. 0

Az állandó évjáradék-segélyekhez tartozik a múltból az erdélyi ref. egyházi főhatósággal kötött Szerződés szerint még a k a j á n t ó i (Kolozsvm.) és s z á s z r é g e n í (Marostordavm.) ref. iskolának 60—60, H a d r é v í (Tordaaranyosvm.) ref. iskolának 50, s z e n t m a r g í t a í -(Szolnokdokavm.), m a r o s s z e n t k í r á l y í (Alsófehérvm.) a l s ó í l o s v a í (Szolnokdobokavm.), c s o m a f á í ( K o l o z s v m . ) , a l s ó t ö ö k í (Szolnokdobokavm.), m a g y a r c s a h o l y í (Szílágyvm.), m a r o s s z e n t a n n a í ( M a r o s ­ tordavm.), és p u s z t a k a m a r á s í (Kolozsvm.) 30—30, továbbá a s e g e s v á r , m e d g y e s í (Nagykükűllővm.) és u z d í s z e n t p é t e r í (Kolozsvm.) ref. lelkészeknek 200—200, o l á h u j f a l u s í ( F o g a r a s v m . ) ref. lelkésznek, a c s o m a f á í (Kolozsvm.) és m a r o s g e z s e í (Alsófehérvm.) ref. tanítónak 100—100, együtt 1310 K biztosított segély, ami megint 29.111 K 4.5°| -a. A csomafáí ref. iskola időközben államosíttatván, a tanító Emke-fízetéskíegészítése megszűnt. Egyszersmíndenkorra szóló egyházi se­ gélyként nyújtottunk az idén a n d r á s f a l v í (Bukovinai) ref. lelkésznek 200 K - t és az a l g y ó g y í ref. kegyúri egyháznak az Emke erdejéből 50 drb. kerítés oszlopot. 0

De le van kötve, illetve biztosítva ipari segélyekre és megfelelő tőkésítésre a K o v á c s Sándor-féle székely alapból a teljes 6996 K 14 f kamat s egyáltalán, ha a költségvetés szerint számbavesszük a szabadon felhasználható összegeket, kitű­ nik, hogy csak 7Í,945 K Í8 f az, amivel az Igazgató-választmány a 261.117 K évi előirányzatból a folyó évi január 1-tőí korlátlanul.

XIII

megkötött kéz nélkül rendelkezhetett, ami 1.598.800 K alaptőké­ nek 4.5°| -a, vagyis ennyi a 3,704.423 K alapvagyonból, az egész­ nek 43.15°| -a, ami szabad segélyezésre még érintetlenül áll! N e m áll tehát, amit hozzá nem értők és avatatlanok annyiszor han­ goztatnak, hogy az egyesület akcióira 3,704.423 K-val rendelkezik, mert ennek felénél ís kevesebb része az, aminek kamata uj segé­ lyekre felhasználható. É s ennek éppen az egyesület nagylelkűsége, mellyel magát a cél érdekében lekötötte, az oka. 0

0

É s erre nehezedik az állami i s k o l á k építésének akciója, amihez hozzájárult — miként a Munkaprogramm kérdésénél már előadtuk — a m a g y a r felekezeti i s k o l á k építésének kérdése, miután a magyar állam ide vonatkozó kultúrpolitikája követ­ keztében ezt a segítést ís megtagadni nem lehetett. Csak miután 55.000 K letét állott e célra rendelkezésre, lehetett az Igazgató-választmánynak elérni, hogy a beözönlő segélykérésekből megfelelő feltételek mellett a folyó évben felkarolhatta a következő iskolaépítéseket: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

C s ü d ő t e l k í (Kísküküllővm.) áll. iskolára . . . , . F a r n o s í (Kolozsvm.) ref. iskolára . . . . . . . . . . F e k e t e l a k í (Szolnokdobokavm.) áll. iskolára . . . G a l a m b o d ! (Marostordavm.) ref. iskolára . . . . . K e r e l ő s z e n t p á l í (Kísküküllővm.) r. kath. iskolára K ő f a r k í (Szolnokdobokavm.) iskolára L e k e n c z e í (Beszterczenaszódvm.) áll. iskolára . . . M a g y a r s o l y m o s í (Alsófehérvm.) áll. iskolára . . M a l o m f a l v í (Marostordavm.) ref. iskolára . . . . M a r o s s z e n t a n n a í (Marostordavm.) ref. iskolára P u s z t a k a m a r á s í ( K o l o z s v m . ) ref. iskolára . . . . S e m e s n y e í (Szolnokdobokavm.) ref. iskolára . . . S z a m o s f a l v í (Kolozsvm.) áll. iskolára U n o k á i (Marostordavm.) áll. iskolára . . . . . . . . V á r h e g y i (Marostordavm.) ref. iskolára Összesen . . .

5000 10000 20000 800 10000 1500 12000 16000 1400 3000 4000 1400 18000 6000 1300

K. K. K. K. K. K. K. K. K. K. K. K. K. K. K.

110400 K .

E pontok mind előjegyezve voltak az Emke rendszeres M ű k ö d é s i s o r r e n d ­ jébe, mely évek előtt már hosszú időre előre megállapíttatott s az Igazgató-választ­ mány kimondta, hogy amennyiben valamelyik iskola a jövő évi szeptember 1-íg fel nem épül és meg nem nyílik, a segély más fenyegetett pontra fog adatni. A legutóbbi időkben megszavazott 14.045 K 88 f, 6000 és illetve 15.835 K 41 f építő segélyek után a folyó évben vett jelentés szerint az 1911112. tanévvel nyíltak m e g : a hunyadvármegyeí a r a n y i és b í r t í n í , valamint a kísküküllővármegyei s z á s z e r n y e í áll. iskolák; míg az 1910. évben felépült és megnyílt ördögkutí (Szílágyvármegye) és u z d í s z e n t p é t e r í (Kolozsvármegye) áll. iskoláknak adott 30.000, illetve 24.000 K után a kultuszminiszterrel kötött Szerződés határideje a folyó évben meghosszabbíttatott. Helyszíni kiszállás határoztatott a kísküküllővármegyei a b o s f a l v í r. kath., m a g y a r s á r o s í unitárius és p í p e í községi isko­ lák kérései tárgyában.

-

XIV —

Az 55.000 K letéttel a 261.117 K folyó évi előirányzat különben voltaképen 3Í6.ÍÍ7 K-t tesz kí, akkora összeget, amekkorát az Emke még nem használt fel fennállása óta egy évben sem. Folytatva sokoldalú és elkerülhetetlen segélyezéseink felsorolását, rend­ kívüli iskolai és óvodai kiadásokként kiemeljük először ís, hogy ezen Emke intéz­ ményeink rendes fenntartásán kívül: 1178 K - t fordítottunk az a r a n y k u t í , 1257 K 4 f-t a r n a g y a r z s o m b o r í 735 K 96 f-t a m a g y a r ó k e r e k í Emke-ískolák és 2198 K 50 f-t a b e s z t e r c z e í Emke-óvó javítási és ujabb beruházási költsé­ geire, együtt 5369 K 50 -t Az Emke 30.000 K - s iskola- és óvódaépítő ö r d ö g k u t í segélye után az eddigi Emke-óvónő áll. átvételével az óvónőnek fizetésére előlegezett 2100 K az állam által nem téríttetett meg. A M a g y a r k á l y á b a n létesítendő Emke-óvó kertje számára a kír. földművelésügyi minisztertől mérsékelt áron 130 gyümölcsfát eszközöltünk kí, a csomagolási és szállítási költségeket ís viselve. Hasonlóképen uj gyümölcsfákkal ültettetett be a b a í á z s f a l v í Emke-óvó kertje ís. A kultuszminisztertől 15 iskola számára tanszereket és szemléltető eszkö­ zöket kérve és nyerve, viszont mi az Emke működési- és hatáskörén kívül tan­ könyveket küldtünk az a n d r á s f a l v í ( B u k o v i n a ) r. kath. és A B C - s könyveket a h o m e s t e a d i (Észak-Amerika) rei. iskoláknak. Felszereléseket szavaztunk meg készletünkből az a b o s f a 1 v i r. kath. és s e m e s n y e í ref. iskoláknak ís. A k o1 o z s g y u 1 a í áll. iskolának uj épületben való állandó elhelyezését biztosítottuk az által, hogy a kultuszminiszterrel az ide vonatkozó bérszerződést 28 évre terjesztettük kí. G y e n g e Erzsébet k o l o z s v á r i magánóvodája a mult évi 100 K-hoz az idén ís 50 K - t kapott. G y e r t y á n f f y István ny. áll. paedag. igazgatónak az Eötvös­ alapnál levő évi 100 K jutalmára az idén K o v á c s Nándor szőkefalvi r. kath. tanítót terjesztettük fel. Az Emkénél kezelt évi 200 K - s hasonló alap kamatai kiadása tárgyában külön intézkedünk. c

A szegény tanolók-nak közgyűlésíleg ís hangoztatott segítését óhajtottuk elő­ mozdítani az által, hogy a b e s z t e r c z e í és k í s b o r o s n y ó í áll. iskoláknál létesítendő Napközi Otthon alapja javára 100—100 s a p a t a i áll. iskola konvíktusa javára az idén ís 26 K 79 f-t szavaztunk m e g ; 270 K-t kaptak a n a g y s z e ­ b e n i áll, polg, és elemi fíu- és leányiskolák szegény tanulói s szegény tanulók jutalmazására szolgál a 4000 K - s Szentístvání N e m e s János-féle alap, melynek idei kamatait 120, illetve 40 K - á b a n a k o l o z s v á r-m o n o s t o r í á l l . és r. k a t h . iskolák kapták s a kiosztást az elsőnél nevünkben K o z m a Ferenc kír. tanácsos, ny. kír. tanfelügyelő eszközölte. Az Emke-ískolák évzáró vizsgáira az idén ís 100 K áru j u t a l o m k ö n y v e t rendeltünk meg. A b e t h l e n i áll. iskola mellett szervezendő internátus tárgyában mi ís felterjesztést tettünk a kultusz­ miniszterhez. Középiskolai jellegű segélyek: a b r á d í m a g á n p o í g á r í l e á n y i s k o l a -számára az idén ís 200, Kísküküllővármegyeí Emke-választmány nevelési alapja javára 100 és S z á n t ó István n a g y e n y e d í ref. k o l l é g i u m i növendék számára 50 K . A dévai á l l . f ő r e á l i s k o l a növendékei a legutóbbi évzáró vizsgakor ís az Emkétől 41 drb értékes jutalomkönyvet kaptak. A művelt ifjúság, de a felnőtt értelmi nemzedék érdekét ís tartottuk szem előtt, midőn a Kolozsvári Athletíkaí Club megkeresésére az Igazgató-választmány folyó

XV —

évi szept. 12-íkí ülésében kimondatott az erdélyrészí testedzés ügyének az állam­ mal, Kolozsvár sz. kír. várossal, más erkölcsi testületekkel és általán a társadalom­ mal és érdekeltekkel való erkölcsi és lehető anyagi felkarolása. A „Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége" kolozsvári versenyére részünkről 50 K tisztelet­ díjat utaltunk kí. Az ipari s z a k o k t a t á s terén ís folytatva a hagyományokat: a folyó évben ís I s t v á n f f y József nagydísznódí gyapjuszövő, D e z s ő Iván késmárki szövő ipari, R é d í g e r Béla budapesti áll. iparművészeti, P é t e r Pál budapesti áll. felsőíparí és Á r k o s í Károly kolozsvári fémipari szakiskolai növendékek együtt 1060 K ösztön­ díjat kaptak. A g y a k o r l a t i i p a r irányában: a Brassói Székely T á r s a s á g n a k a folyó 1911—12. tanévre is s z é k e l y i p a r o s t a n o n c o k elhelyezésére 1000 és a Beszterczeí Székely T á r s a s á g n a k hasonló célból 300 K - t utaltunk kí, kik közül az első e közgyűlési évben tartva tíz éves jubileumát, ez alkalomból közzétett egybeál­ lításából kitűnt, hogy tíz év alatt egyesektől bevett 9638 K segélyösszegéből 6810 K az Emke adománya. Brassói mestereknél 10 év alatt 308 íparostanoncot helyeztek el. Saját fiókjaink, illetve szerveink utján a n a g y s z e b e n i , e r z s é b e t v á r o s i és k ő h a l m i áll. iparostanonc iskolák szegény tanulói együtt 325 és a v a s l á b í Első székely márványbánya és mészípar r.-t. tanonc otthona 200 K - t kaptak; a k ő h a l m i iskola meg 20 kötet jutalomkönyvet ís. Az anyaállamból az idén ís számos esetben fordulván hozzánk székely iparos és kereskedő tanoncok elhelyezéseért, a felvilágosítást és útbaigazítást minden esetben megadtuk. Befejezték tanulmányaikat: F e j é r Károly sepsiszentgyörgyi mülakatos-segéd, a kí 2300 K 20 f külföldi ösztöndíja után jelenleg Parisban nyitott műhelyt, de véglegesen itthon fog letelepedni; továbbá C s a p ó Irís, aki az Emke ujabb 600 K ösztöndíjával a folyó évben a budapesti t e x t i l i p a r i s z a k i s k o l á t jeles ered­ ménnyel végezte be. Általánosabb célú segélyek voltak : a M a g y a r i p a r m ű v é ­ s z e t i t á r s a s á g kolozsvári kiállítására 100, a Szolnok-Dobokavármegyeí K é k e s i g a z d a s á g i h á z i i p a r i k i á l l í t á s é s n é p ü n n e p é l y céljaira 2 0 0 é s a T u s n á d i hitel-, gazda- és állattenyésztő szövetkezet otthona javára 20 K . Egyesületünk er­ kölcsi támogatásban részesítve dr. F l ó r i s Áron székesfővárosi rajztanár és orvos k o l o z s v á r i k e n y é r k e r e s e t i r a j z o k t a t á s í k i á l l í t á s á t , mely a folyó évi január havában a helyi íparmuzeumban folyt le igen nagy érdeklődés között, neve­ zett tanár az Emkének ajándékozta a kiállított 1000 drb igen becses rajzmíntát, a melynek több mint fele selyem-festés; mindezt az egyesület egyelőre bízományban fo­ gadta el és kimondva a magyar díszítő stílusra és iparra nézve nagy horderejű eme rajzoktatásí módszer propagálását, egyszersmind szerzőt az ide vonatkozó szaktan­ folyam írásba foglalására kérte fel. Még az áll. iparművészeti szakiskola végzett Emke növendékei gyanánt jött át a folyó évre R á p o l t í Lajos budapesti szobrászati mesteriskolái növendék 600 K ösztöndíjjal, míg ífj. S z é k e l y Károly ugyanez intézetnél hasonló címen ugyancsak e közgyűlési évben kapta szintén akkora ösztöndíja utolsó részletét. Az Emke által felkarolt ipari cikkek jutalékában a közgyűlési évben a követ­ kező összegek folytak b e : E m k e - g y u j t ó é s m e l l é k t e r m é n y e k után a T e ­ mesvári I. gyujtógyár r.-t-tól 4855 K 52 f; E m k e - r í z s k e m é n y í t ő után a bu­ dapesti Unió keményítő-gyárak, Beímel és Baschtól 1411 K 56 f; E m k e - l e v é l és

— XVI —

i r o d a i p a p í r után a budapesti Rígler J , E d e papírnemügyár r.-t-tól 801 K 58 f; E m k e - p a d í ó é s p a r k e t t f é n y e z ő m á z után a nagyváradi Berkes lakk-, fes­ tékgyár r.-t.-tól 550 K ; E m k e - g y e r t y a é s s z a p p a n után a budapesti Flóra gyertya és szappangyár r.-t.-tól 8 5 K l 3 f ; E m k e - s z í v a r k a h ü v e l y é s p a p í r után a budapesti Janína szívarkahüvely gyár r.-t.-tól 11 K 94 f; Emke-téntaés p e c s é t v i a s z után a budapesti Hochsínger testvérek vegyi gyártól 9 K 80 f. Együtt 7725 K 53 f. E z is a külföldi behozatal kiszorításának egyik óramutatója. A hét budapesti és nagyváradi gyárt M e r z a Lajos kír. tanácsos, főpénztáros és B e r e g s z á s z y László főkönywezetö meglátogatták. Amint látszik a három utolsó vállalat inkább csak az egyesület nevének lekötését tartja szeme előtt s azért a vi­ szony megszakítása mondatott ki. Egyesületünk tapasztalva, hogy a Máv. keleti pályaudvara tőzsdéiben osztrák gyújtót árusítanak, fellépésünkre a kereskedelügyí miniszter az összes pályaudvarokon külföldi gyújtók árusítását eltiltotta. Sír T h o m a s O l i v é r dr., az ipari betegségek európai hírű specialistája mult évi június 24-én S c h r u b s o l e Vilmos angol barátunk kíséretében az ólombetegsé­ gek tanulmányozása végett hazánkba s közelebbről Kolozsvárra és az erdélyi részbe érkezvén, megkeresés alapján a tudós egyetemi tanárnak a budapesti szakkörökkel és az erdélyi keresk. és iparkamarákkal, valamint a kír. ipar főfelügyelőséggel való ki­ terjedt levelezés után a szükséges útbaigazításokat kész programm alakjában meg­ adtuk s az érdekelt iparvállalatoknál való fogadtatásra nézve az intézkedéseket meg­ tettük. A kolozsvári kalauzolásnál, valamint S c h r u b s o l e H . W . urnák a kíssármásí földgázmüveknél való elvezetése tárgyában ís vendégeinket mindenképpen tá­ mogattuk. Mindezek közepette nem feledkeztünk meg az u. n. kulturális segédíntézményekről sem, melyek minél hathatósabb felkarolására kértek fel ugy a kultuszmi­ niszter, mint az Országos Közművelődési T a n á c s , sőt — amint már érintettük — az Emke ezeken a tereken éppen uttörőleg járt el. Ezek sorában az 1911112. téli évad­ ban az egyesület az erdélyrészí 13 vármegyében újólag 83 f e l n ő t t analfabéta t a n f o l y a m o t rendezett 2881 hallgatóval, kik közül 930 hallgató vizsgázott le sikerrel, ami aránylag a legnagyobb eredmény volt, melyet az országban hasonló területről felmutattak. E tanfolyamokért az Emke e közgyűlési évben a tanítók tisz­ teletdíjára 4955 K - t előlegezett s az 1392 K 77 f dologi kiadással együtt e célra az 19il[12. évi tanfolyamokért 6347 K 77 f fordíttatott. A személyi tiszteletdíjakat az Orsz. Közművelődési T a n á c s megtérítette. A folyó 1912113. téli félévre ís a szervezést megindítottuk. A felnőtt analfabéta tanfolyamok ujabb idei megindítása óta az Emke a következő szervezést eszközölte: Az 190819. tanévben 8 vármegye területén 102 tanfolyam 4799 hallgatóval, mely­ ből levizsgázott 2171, az 1909|10. tanévben 8 vármegye területén 62 tanfolyam 1472 hallgatóval, mely­ ből levizsgázott 589. az 1911112. tanévben 13 vármegye területén 83 tanfolyam 2281 hallgatóval, mely­ ből levizsgázott 930. Összesen 3 év alatt 15 vármegye területén 1247 tanfolyam 8552 hallgatóval, melyből levizsgázott 3690, Előbb az Orsz. Közművelődési, majd az Orsz. Szabadoktatásí Tanácscsal egyetértőleg még a mult 1911112. téli időben megindítottuk a népies f e l o l v a s á s o k rendezése

— XVII —

-ügyét ís. Ez alapon az erdélyrészí kír. tanfelügyelőségek utján az iskolákhoz szét­ küldött tájékoztatók szerint nov. 1-től márc. 15-íg 16 vármegye 107 községében 1435 előadás rendeztetett. Előadásonként 6 K tiszteletdíj azzal helyeztetett kilátásba, ha a látogatók száma legalább 25 lesz s ha az előadások a kitűzött okt. 15-íkí határidőig bejelentetnek az Emkéhez. Minden egyes résztvevő tanítónak megküldöttük az Orsz. Közművelődési T a n á c s által kiadott „Felolvasások" c mű I—III. kötetét. Az elő­ adások szemléltetése céljából a kír. földművelésügyi minisztertől kért és kiutalt 1000 K erejéig 2 vetítő gépet s ehhez 170 drb gazdasági, történelmi és ismeretterjesztő képet szereztünk be, melyek a felolvasásokhoz díjmentesen utaztattatnak. A folyó 1912|13. évi téli felolvasások rendezése most van folyamatban. A szabadoktatáshoz tartozik, hogy a kolozsvári m. kír. tud. egyetemi orvostanhallgatók segítő és önképző egyesülete által rendezendő közegészségügyi előadások anyagi támogatására, valamint a Magyarországi Good Templar rend 38. számú Erdély-páholyának ismeretterjesztő és felvilágosító előadásaira 100—100 K-t bocsátottunk rendelkezésre, utóbbinál kilá­ tásba helyezve azt ís, hogy szükség szerint segítséget adunk N é m e t h János ma­ rosvásárhelyi ny. színész utaztatására ís, aki színészí magánjelenetekben mutatja be a nép előtt az alkohol romboló hatását. Az egyesület már meglevő 199 népkönyvtárához aS népkönyvtárakat szer­ veztünk: A í s ó á r p á s ( F o g a r a s v m . ) , A í s ó b o l d o g f a l v a (Udvarhelyvm.), A 1 s ó u c s a ( F o g a r a s v m . ) , B o r d o s (Udvarhelyvm.), B ö g ö z (Udvarhelyvm.), B r a s s ó , tanoncotthon r. kath. fiúiskolában, B u z á s b e s e n y ő (Kísküküllő­ vm.), D o r n a v ö l g y , fürésztelep (Beszterczenaszódvm.), E h e d (Marostor­ davm.), F e h é r e g y h á z a könyvszekrénnyel (Nagyküküllővm.), G e g e s ( M a ­ rostordavm.), M á t í s f a l v a (Udvarhelyvm.), N a g y d i s z n ó d (Szebenvm.), P u s z t a k a m a r á s könyvszekrénnyel ( K o l o z s v m . ) , S z é k e l y c s ó k a ( M a r o s ­ tordavm.), S z e n t h á r o m s á g (Marostordavm.), S z í l á g y e r k e d (Szílágyvm.), U j s z é k e l y (Udvarhelyvm.), V á r d o t f a l v a (Csíkvárm.) községekben s szétküldés végett elő vannak jegyezve G e r n y e s z e g , G y e r g y ó b é k á s , S ó s m e z ő és V á j a s d községek is. Összes népkönyvtáraink száma ezek szerint ma 222, mely kulturális intézmények szervezéséhez a kír. földművelésügyi miniszter kérésünkre 20 földműves könyvtárt bocsátott rendelkezésünkre. Ujabb katonai k ö n y v t á r a k : B e s z t e r c z e í cs. és kír. csapatkórház, könyv­ szekrénnyel ; K o l o z s v á r i m. kír. VI. honvédkerületí fogház, pótsorozattal és könyvszekrénnyel; K o l o z s v á r i cs. és kír. 35. tábori ágyuezred, pótsorozattal és könyvszekrénnyel; K o l o z s v á r i cs. és kír. 62. gyalogezred, pótsorozattal és könyvszekrénnyel; K o 1 o z s v á r í cs. és kír. 51. gyalogezred fellegvárí erőd pa­ rancsnoksága, egy pótsorozat és könyvszekrény; K o l o z s v á r i cs. és kír. csapat­ kórház, könyvszekrénnyel; M a r o s v á s á r h e l y i cs. és kír. 51. gyalogezred, pótsorozattal és könyvszekrénnyel. A katonai könyvtárakat első sorban a kultusz­ miniszter által a Muzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa utján rendelkezésre bocsá­ tott évi 5000 K-ból szerveztük és szervezzük tovább ; összes számuk eddig 25. Pótsorozatt*. népkönyvtárban és könyvszekrényben r é s z e s ö l t e k : a Bánffyhunyadí Emke-népkönyvtár (könyvszekrény), Brassói Máv. Otthon (pótsorozat), Istvánhází Emke-népkönyvtár (Alsófehérvm., pótsorozat), Lukafalví Emke-népkönyv­ tár (pótsorozat), Kolozsvári áll. tanitónőképző-íntézet Rákóczi-önképzőköre (pótso­ rozat), Pákéi Emke-népkönyvtár (pótsorozat és könyszekrény).

A Muzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa ajánlatunkra 50—50 K népkönyvtárkezelőí futaimat adott P á s z t o r Endre fogarasí, C s u 1 a k Lajos brassó-belvárosí. V é n Árpád bodolaí, S z e g e d i Sándor beresztelkí, B a r t h a Imre berekereszturí. F e k e t e János bánffyhunyadí. S z a b ó Domokos halmágyí. B o é r Miklós bedéi és 100 K-t S á r a András brassói Emke-népkönyvtárkezelőknek. Ujabb jutal­ makra a íolyó 1912. évre 300 K áll rendelkezésre a Tanácstól. U | E m k e - d a l o s k ö r ö k alakultak : A l s ó b o l d o g f a l v a (Udvarhelyvm.), B o r d o s (Udvarhelyvm.). B ö g ö z (Udvarhelyvm.), D a t k (Nagyküküllővm.), E gr e s t ő (Kískükűllővm.), G e g e s (Marostordavm.), K ö z é p a j t a (Háromszékvm.), M a g y a r l á p o s (Szolnokdobokavm.), M á t í s f a l v a (Udvarhelyvm.), M e z ö s á m s o n d (Marostordavm.), N y á r á d s z e n t í m r e (Marostordavm.), S ó s ­ m e z ő (Háromszékvm.), S e p s í b e s e n y ő (Háromszékvm.), S z i l á g y e r k e d (Szílágyvm.), S z í l á g y c s e h (Szílágyvm.), U j s z é k e l y (Udvarhelyvm.) és V á ­ j a s d (Alsófehérvm.) községekben. Daíosköreínk száma a fentiekkel együtt jelenleg 116. Ezek sorából a v e r e s p a t a k i Emke-daloskör 200 K segélyt, K o v á c s i Pál kövendí Emke-daloskörvezetö pedig 50 K jutalmat kapott. Szétosztás végett a ki­ adótól megrendeltünk 500 drb uj Emke-daloskönyvet s kimondatott a 2. és 3. szólamu Emke-daloskönyv ujabb kiadása ís. Daloskörí lobogót kértek és kaptak a következő régebben alakult Emke-daloskörök: B o g d á n d . B o r d ó s , D a t k , E r ked, F í á t f a l v a , I s t v á n h á z a . K í d e , M a g y a r g y e r ő m o n o s t o r , Ma­ rosszentanna, Marosugra, Mezőcsávás, Sepsíbesenyő, Szőr­ öse és V a r g y a s . Magyarfenesí daloskör április 8-íkí, Pískíí Rákóczi Ifjúsági Egyesület augusztus 20-íki zászlószentelésí ünnepélyein való képviseletünkre P ap u c s Dávid daloskörí, illetve H o f e r Géza ifjúsági egyesületi elnököt kértük fel. A zászlószegek megváltási árában összesen 30 K-t küldtünk. Uj és régi daíoskö­ reínk az idén ís részt vettek az egyházi és nemzeti ünnepeken, előadásokat rendez­ tek szegény iskolás tanulók, templomépítés, orgona, harmónium beszerzése stb. javára. Ezen nemzeti ünnepek tartását akartuk előmozdítani B a l á z s f a l v á n ís, midőn az ottani kultúrház számára, oly kikötéssel, hogy a nagytermet ily ünne­ pekre díjtalanul átengedik, 500 K-t szavaztunk meg. Hasonlóképen 1000 K-t adtunk a g e r n y e s z e g í (Marostordavm.) „Otthon" és 100 K - t a b u k a r e s t i közműve­ lődési, betegsegélyző és temetkezési egyesület javára. Kimondottuk, hogy Z s i g ­ m o n d Ferenc kolozsvári áll. tanítóképzőíntézeti ének- és zenetanár az Emke-dalos­ körök felügyeletével megbízatík, illetve, hogy e tárgyban felterjesztést küldünk a kír. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. K ö n y v a d o m á n y b a n r é s z e s ü l t e k : S z o v á t a í róm. kath. Ifj. egylet, O j t ó z t e l e p í Polgári Olvasókör és M á k ó f a l v i Gazdakör. A z amerikai homesteadi, kearsargeí és brídgeportí kivándorolt magyarok és a pozsonyi IV. honvédkerületí parancsnokság fogháza tárgyában beadott népkönyvtár iránti kéréseket a Muzeumok és könyvtárak országos tanácsához terjesztettük fel. A tanács értesített, hogy a bríd­ geportí magyarság 300 K-t érő könyvtárban részesült. Viszont megfelelő ki­ osztás végett a kír. földművelésügyi miniszter, R ó t h J a k a b : G y a k o r l a t i taná­ csok és ú t b a i g a z í t á s o k gépek" v á s á r l á s á n á l c munkájából UÖ és M o l n á r Imre: A m a g y a r f a j h e l y z e t e n e m z e t i s é g i v i d é k e n c tanuímá-

— XIX —

nyából 50 példányt küldtek. A z Emke kézi könyvtárát az idén ís becses szakmű­ vekkel gyarapítottuk. Uj E m k e ífjtfságí egyesület alakult Székeíycsókán. A d é v a i c s á n g ó i f j a k tovább nevelése körül kifejtett munkásságuk jutalmául, B a r a b á s Endre áll. tanító­ képző intézeti igazgató, e továbbnevelésí akció szervezője előterjesztésére V a s k ó László áll. tanítóképző intézeti gyakorló iskolai tanítónak 50, B o k o r András és D r í m b a Andor tanítóképző intézeti növendékeknek pedig 15, illetve 10 K-t küld­ tünk. A z összeg ünnepélyes átadás végett D é n e s Károly kír. tanfelügyelőnek kézbesíttetett. Irodalmi kiadványaink sorába tartozik a folyó évről Ü r m ö s s y L a j o s : A z e g y s é g e s m a g y a r t á r s a d a l o m c. munkája, melyet az ismert erdélyi publi­ cista és történelem-író tollából egyidejűleg mondott kí kiadandónak az Igazgató­ választmány. Történelmi értékre törekedtünk: A z E m k e n e g y e d s z á z a d o s örömünnepének s a kapcsolatos kolozsvári orsz. közművelődési k o n g r e s s z u s n a k l e í r á s a c. kiadványunkkal, mely a főtitkár tollából látott napvilágot. Kiadás, illetve előkészítés alatt vannak S í p o s Kamílíónak: A n e m z e ­ t i s é g i k é r d é s i r o d a l m á r ó l s z ó l ó k ö n y v j e g y z é k e é s F l ó r í s Áron dr.nak: K e n y é r k e r e s e t i r a j z o k t a t á s í v e z é r k ö n y v e . Nagyobb mértékű megrendeléssel mozdítottuk elő a következő müvek megjelenhetését: Sárkány Lajos dr.: K á p r á z a t és v a l ó s á g a s o r s j á t é k o k b a n , 4 0 0 példány 450 K-ért; P e r s í á n Kálmán dr.: K a l o t a s z e g n a g y a s s z o n y á r ó l , Gyarm a t h y Z s í g á n é r ó l , 100 példány 100 K-ért; B e n k ő S á n d o r : M i a z a 1 k oh o 1 ? c verses műve, 1000 példány 200 K - é r t ; P . J á n o s s y B é l a : A z élet m e l l ő l , elbeszélések, 50 példány 105 K - é r t ; C s e k m e Ferenc: K é p e k a p á ­ r o k í á r ól, I—II. kötet, 50—50 példány 125 K-ért. Kimondtuk, hogy V í k á r B é l a : A S z é k e l y f ö l d n é p k ö l t é s z e t é n e k d a l l a m a i c műve kiadását erkölcsi és megfelelő anyagi támogatásban részesítjük. E pontnál említjük meg, hogy a P o r z s o l t K á l m á n j u b i l e u m rendező-bízottság az Emke részéről ís egy tag ki­ küldését kérve, erre t. alelnök-főtitkár küldetett kí. A n é v m a g y a r o s í t á s o k terén az általunk bevezetett folyamodásí minták alapján B a n g u r János, B e r k o v í t s Vilmos, G y e l á n László és W e í s z Manó kéréseit terjesztettük fel a belügyminiszterhez és a kolozsvári áll. tanítóképezde hét növen­ déke kérvényeért viseltük a költségeket. A kegyelet és a közszellem ápolása céljából folytattuk a megfelelő hazafias szob­ rok és e m l é k m ű v e k kultuszát, melyek sorából első helyen emeljük kí, hogy ífj. S z é k e l y Károly szobrászművész, az Emke volt ösztöndíjas növendéke és többek közt a marosvásárhelyi Rákóczi-szobor készítője kivitelében, 500G K - t haladó költ­ séggel elkészítettük néhai b. e. M i k s a Zsuzsanna nagy alápítónőnk nagyenyedi síremlékét s azt az Aísófehérvármegyeí és Nagyenyed városi választmány előkészí­ tésével folyó évi november hó 15-én, e jelentés készültével egyidejűleg: lelep­ lezzük a nagyenyedi köztemetőben. A vasrács, kerítéssel körülvett síremléken, a mintegy 3*30 méter magas és 1*50 X W4 méter alapterülettel bíró, magyarosan sti­ lizált faragott kő kiképzés jobb és bal okialán pillérekkel van tagolva s ezek kis oszlopfejekben végződnek, melyeken á szárkofágszerü építészeti befejezés nyugszik. Elől kb. 1*44 méter magas pidesztál ugrik kí, mély M i k s a Zsuzsanna 1*08 méter

magas, életnagyságnál jóval nagyobb bronz-mellszobrának talapzatát alkotja. Ugyan­ csak a talapzaton elől van elhelyezve az alapítónő édes anyjának, özv. M i k s a Sándornénak és fivérének dr. M i k s a Györgynek életnagyságú kettős bronz-relíf mellképe. A z alapítónő kissé előre jobbra hajolt fejjel, arcán a lelki jóság bizonyos kifejezésével, a 70-es évek viseletében magyaros pártával, a bal válláról leomló gaz­ dag drapériát fog át jobb kezével, míg bal kezével egy pálma-ágat tart a béke és jóság szimbólumaképpen. Közvetlen a mellszobor alatt a pídesztálon van felírva az alapítónő születési és halálozási évszáma (Í836—1905) és az alapítási összeg (200.000 K ) , míg ennek folytatásaképpen jobb és bal oldalon gazdagon aranyozott magyaros díszítés szalad körül, valamint a pilléreket és oszlopfejeket ís aranyozott magyaros motívum díszíti. A szobortalapzat jobb és bal oldalára van felvésve az alapítás tör­ ténetének rövid vázlata: Díódváraljaí özv. M i k s a Sándorné (később Diódváraíjaí dr. M i k s a György jogi- és Mangesíus Frígyesné) szül Borberekí Fábján történelem író, gyulafehérvári kír. járásbíró Mária, a Fábján-nemzetség utolsó sarja Í838—Í87Í ÍSÍ5—Í895 kinek ifjan, 33 éves korában véget ért, aki fia emlékére Í2000 K Emke alapítványt nagyreményű munkás élete emlékét örökíti tesz s leányát M i k s a Zsuzsannát nagy meg az általuk tett Emke-alapítványokkal alapítványa tételére buzdítja. az anya és nővér. Fent a szarkofág alatt a két oszlopfej közt a következő sorok olvashatók: „ E síremléket hálás kegyelete jeléül emelte az E . M . K . E . " A leleplezési ünnepre gróf B é 1 d í Ákos v. b. t. t., elnök vezetése alatt küldöttség megy le Kolozsvárról s az emlékbeszédet N a g y Károly ref. egyházker. főjegyző, theol. tanár, dír. tag fogja tartani. Gróf K u n Kocsárd algyógyí szobrára az Emke 1000 K-ja mellé ugyanakkora összeget eszközöltünk kí a kír. földművelésügyi minisztertől ís s a 2000 K-t a cél javára kamatoztatjuk. K ö r ö s i C s o r n a Sándor szülőhelyén felállítandó szobrára, melyet az Emke kezdeményezett, ismét 500 K-t vettünk fel a költségvetésbe, miál­ tal a központilag kezelt összeg jelenleg 4671 K 70 f. A z idevonatkozó helyi gyűjtőbizottság C s o m a k ő r ö s ö n S z a b ó Gyula ref. lelkész elnöklete alatt újra meg­ alakult. Zágoní M i k e s Kelemen emlékszobor alapja meghaladja a 15.000 K-t. Felmerült indítvány következtében a Temesvári Első Gyujtógyár r.-t. Igazgatóságát kerestük meg, a gyújtó feltalálója tiszteletére egy I r i n y i J ó z s e f e m l é k kezdemé­ nyezése tárgyában. B o d Péter születésének 200-ik évfordulója alkalmából a nagyenyedí ref. Bethlen-kollégium tanári kara és ifjúsága által 1912. szept. 29-én Magyarigenben rendezett ünnepen egyesületünket T ö r ö k Bertalan ny. várm. főjegyző, volt orsz. képviselő, bankigazgató, választmányi tagunk képviselte, a nagy író ham­ vaira elhelyezve az egyesület „Erdélyi magyarságunk úttörő apostolának" felírású koszorúját. A s á t o r a l j a ú j h e l y i - K o s s u t h - s z o b o r máj. 28-íkí leleplezésén, meghívó alapján, A m b r ó z y Nándor tagtársunkkal képviseltettük magunkat. A jótékonysági rovatba tartozik, hogy az Emke a néhai V e r e s s Ferenc 48149-es honvéd tűzmester emlékére tett 1170 K alapítvány kamatain kívül, a legutóbbi télen ís 100 K-t szavazott meg kolozsvári öreg honvédeknek. A z Erdélyi Múzeum-Egye­ sület által létesített kolozsvári tüdőbetegeket gondozó intézet a maga céljaira 100 és H o r v á t h Pál magyarfodorhází ny. gör. kath. tanító az idén ís 15 K - t kaptak. Elnöki és illetve direktóriumi kiutalás mellett diszkrét emberbaráti segélyekre ís áll fedezetül a költségvetésben 49.485 K 13 f rendelkezési alap.

-

XXI —

Az egész nemzetet érdeklő nagy kérdések közül, tekintettel a nagy horderőre, mellyel az orsz. képv. választójogi reform az egész hazára, de kivált az erdélyi részekre nézve lehet, Igazgató-választmányunk e közgyűlési évben, 1911. december 12-én, megkeresés alapján a tiszteleti alelnök-főtitkár tollából részletes felterjesztéssel élt az O r s z . K ö z m ű v e l ő d é s í T a n á c s h o z , mely az összes közművelődési egyesületek nézetét egybefoglalva, a kír. kormányhoz végíelterjesztést készített. A z Emke az általános választójog alapelvén n e m z e t i és d e m o k r a t a megol­ dást akar ugy, hogy minél nagyobb néprétegek vonatván a választójog körébe, kivált a kerületek helyes beosztása által, a nemzet történelmi és hegemoníálís joga ne veszélyeztessék. E z tehát kb. az általánosan elfogadott nézet ma már, amit az Emke az akkori kír. kormányhoz még 1908. dec. 16-án intézett első felterjesztése óta kezdettől hangsúlyozott. Fokozatos kivitellel bár, de külön kikötés volt: a m a g y a r n y e l v e n való olvasni, írni és számolni tudás. Ezt mint magyar közművelődési egyesület, részünkről nem ís értelmi, hanem e r k ö l c s i c e n z u s u l kötöttük kí. Mindenesetre, bármilyen* legyen a végmegoldás, a reformból kifolyólag a perifériák s kivált az erdélyi rész társadalmára nagy kulturális és közgazdasági feladatok várnak, melyekhez alkalmazkodni, amint legelején érintettük, az Emke ujabb munkaprogrammbelí feladata. Szintén országos érdekű kérdés, hogy az újonnan felállítandó m a g y a r gör. k a t h . p ü s p ö k s é g erdélyrészí víkáríátusa ügyében, amit az Emke a római szentszékig menőleg már negyedszázad előtt megindított, kimondottuk a létrejövendő egyházi főható­ sággal az érintkezésbe lépést s erkölcsi és anyagi támogatásunknak ugy, mint a többi magyar egyházi főhatóságokkal szemben, kilátásba helyezését. A vikáríátus elhelyezése tárgyában, vett megkeresés alapján mozgalmat indítottunk. A határszéli magyarság érdekében Hétfalusí fiókkörünk megkeresésére ismételten indokolt felter­ jesztést intéztünk a kír. ígazságügymíníszterhez az ottani kír. Járásbíróságnak víszszahelyezése tárgyában. Viszont a legkisebb erők számbavételét jelenti az a látogatás, melyet a tiszteleti alelnök-főtitkár az Orsz. Központi Hitelszövetkezet egyik osztály­ főnöke társaságában folyó évi szeptember 14—16-án bukovinai véreink körében eszközölt. A nemzet-egység érdekében a testvér- é s rokonegyesületekkel az eddigieknél ís hathatósabban ápoltuk az összeköttetést. Elnök és főtitkár, mint állandó megbí­ zottak utján rendszeresen részt vettünk az O r s z . K ö z m ű v e l ő d é s i T a n á c s budapesti köz- és választmányi ülésein, megbízatásokat fogadtunk el, melyek teljesí­ téséről a megfelelő pontok alatt emlékezünk. A z O r s z . S z a b a d o k t a t á s í T a ­ n á c s a kultuszminiszter 1911. évi 50.877. számú rendeletével Budapesten megalakulva, a T a n á c s tagjává az egyesület előterjesztésére a miniszter által az 1912—16-íg terjedő öt éves szakra a tiszteleti alelnök-főtitkár neveztetett kí, aki a folyó évi máj. 21-íkí tanácsi ülésen a népies felolvasásoknak különösen az országszéleken való gyakorlati jelentőségére figyelmeztetett. A négy nagy magyar közművelődési egyesülettel a portómentességi és vasúti utazási kedvezmény kitágításáért együttesen folyamodtunk. Részt vettünk azok örömében és bánatában. így a F . M . K . E . tb. elnök-ügyvezető alelnökét, G y ü r k y Géza dr.-t nyítravármegyeí alispánná történt megválasztása alkalmából sürgönyíleg üdvözöltük s hasonlóképen az egyesület folyó évi aug. 20-án Iglón tartott közgyűlésén ís, amidőn az ügyvezető-alelnök 30 éves F m k e

— XXII —

működése alkalmából megérdemelt méltó ünneplésben részesült. így üdvözöltük a D . M . K . E . 1911. nov. 12-íkí szegedi közgyűlését í s ; a D . K . E . folyó évi máj. hó 19-íkí szekszárdi közgyűlésén pedig S z e n t k i r á l y i Mihály dr. polgármester tagunk­ kal képviseltettük magunkat. A D . M . K . E.-nek felhatalmazást adtunk, hogy ne­ vünkben ís közös célra k u l t u r n a p o t rendezhessen. Támogattuk az E p e r j e s i S z é c h e n y í - K ő r n e k Sárosvártnegye kulturakcíója tárgyában a kultuszminisz­ ternél s a V á c z í J á r á s i K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t n e k az e g y k e veszedelme ellen való fellépéseit. Ügyvezetésünket, fíókválasztmányí szervezetünket, valamint népkönyvtárt, népdaloskörí és ifjúsági egyesületeinket illető szabályzatainkat és adatainkat kicseréltük az utóbb említett testvéregyesületen kívül: a N ó g r á d m e gyeí Nemzeti I n t é z e t t e l és a V e s z p r é m v á r m e g y e í Magyar K ö z m ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t t e l ; képviseltettük magunkat a M a g y a r G a z d a s z ö v e t s é g 1912. jun. 19-íkí siófoki Orsz. Gazdagyülésén V ö r ö s S á n ­ dor udv. tanácsos, magyaróvári gazd. akad. ny. igazgató, egyesületünknek az ala­ pítástól kezdve egyik legbuzgóbb tagja, a S z é k e l y T á r s a s á g o k S z ö v e t ­ s é g e aug. 26-ikí csíkszeredai közgyűlésén P á l Gábor kír. tanácsos, csíksomlyóí ny. r. kath. főgímn. igazgató és az E r d é l y i M u z e u m-E g y 1 e t okt. 12-ikí gyulafehérvári közgyűlésén N ó v á k Ferenc kír. tanácsos, polgármester, fíókválaszt­ mányí elnökünk által. E g y vagy más kérdésben, vagy legalább ís jelentéseink, nyomtatványaink kicserélése által érintkezésben álltunk a fentieken kívül: Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, Brassói és Beszterczeí Székely T á r s a s á g , Bor­ sód—Mískolczí Közművelődési Egyesület, Budapesti M . Kír. Tudományegyetem, Erdélyi Irodalmi T á r s a s á g , E . K . E«, Erdélyi Nemzeti Múzeum, Gömör—Kíshontvármegyeí Közművelődési Egyesület, Gyöngyösi Irodalmi T á r s a s á g , Istenhegyi Nép­ művelési Egyesület, K a s s a i Kazínczy-Kör, M . Kír. Kereskedelmi Múzeum, Kolozs­ vári Áll. Gazdasági Akadémia, Kolozsvári és Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamarák, Magyar Vörös-Kereszt Egyesület, Magyar Társadalomtudományi Egyesület, Magyar T u d o m á n y o s Akadémia, Magyar Védő-Egyesület, Marosvásár­ helyi Székely T á r s a s á g , Mosonvármegveí Gazdasági Egyesület, Muzeumok és Könyvtárak Orsz. T a n á c s a és Orsz. Főfelügyelősége, Orsz. Magyar Iskola-Egyesü­ let, O. M . K . E . , Torontálvármegyeí Magyar Közművelődési Egyesület, Verseczí Magyar Közművelődési Egyesület és Zágrábi Magyar T á r s a s k ö r erkölcsi testületeí­ vel, sőt évi jelentéseinket a „ T r a n s s y l v a n i a " román folyóirat alakjában kicseréltük az Astraval ís. Ily sokoldalú és minden esetre szétszórt akció után, melyeket azonban az élet kényszerítő szüksége következtében elkerülni nem lehetett, sőt mindenik rovat kere­ tében mindenki még többet követelt, az erdélyi föídbíftofc-polítífca érdekében ís tő­ lünk telhetőleg folytattuk azt a munkát, melyet negyedszázad előtt megkezdettünk s mely nélkül az erdélyrészi földbírtok sorsa ma még rosszabbul állana, mint ahogy valóban áll. Idevonatkozókig N e g y e d s z á z a d o s t ö r t é n e t ü n k b e n kimutattuk, 1

1

L. A z E m k e

é s a z e r d é l y i h i t e l ü g y c. fejezetet, a 375—9ó. lapon, a következő a l c í m e k k e l : J . A z

erdélyrészi hitelviszonyok a z E m k e a l a k u l á s a idejében. 2. K e z d e m é n y egy erdélyi földhitelintézet k é b e n . 3 . E r d é l y r é s z i m a g y a r j e l z á l o g - h i t e l b a n k l é t r e h o z a t a l a . 4. H í r l a p i v é l e m é n y e k a z E m k e

alakulása

pénzügyi

érde­

feladatát

i l l e t ő l e g . 5 . E g y é b g o n d o s k o d á s o k . 6. A t a k a r é k p é n z t á r a k é s h i t e l s z ö v e t k e z e t e k ü g y e . 7. A z E m k e t ö r z s v a g y o n á n a k f o r g a t á s a . 8. É p í t k e z é s e k b e n v a l ó e l h e l y e z é s . 9. A t e l e p í t é s ü g y e . ÍO. A z e r d é l y i h i t e l ü g y Országos Kttlturbank létrehozatala.

jelenlegi

helyzete.

íí.

-XXIII —

mily parlagon állott az Emke megalakulása előtt az erdélyrészí magyar pénzintézeti élet; kormánytól és országos nagy pénzítézetektől elhagyatva, hogyan nem sikerült mindjárt elején egy, ez országrészí földbirtok- és hitelviszonyokhoz alkalmazkodó E r d é l y i f ö l d h i t e l i n t é z e t e t létrehozni; hogyan nyertük meg ennek alapján a székesfővárosi legnagyobb jelzálog- és bankintézeteket, kölcsönfeltételeík megfelelő alkalmazásával Erdélyben expozíturák kirendelésére és az Emke vezetői által létesített Erdélyrészí magyar jelzáloghítelbank r.-t. létrehozatalát hogyan nem támogatta eléggé a társadalom; elmondottuk, hogyan kezdettük meg és vezettük be a telepítés és hitelszövetkezetek eszméje propagálását egy évtizeddel a kormány és gróf K á r o l y i Sándor idevonatkozó akciói előtt; ezelőtt 12 évvel a székesfővárosi sajtó szinte he­ teken át hogyan követelte, hogy a kormány és a budapesti nagy pénzítézetek nagy­ szabású orsz. akciója az Emke és az erdélyi társadalom földbirtok-politikai segítsé­ gére siessenek; ennek alapján illetékes hatalmi és pénzügyi tényezőkhöz intézett ál­ landó felterjesztéseinkkel, emlékiratainkkal és kimutatásainkkal hogyan mentet­ tünk meg nem egy veszendő nagy földbirtokot, sőt egész vidéket í s ; az E m k e törzsvagyonát hogyan forgattuk aránylagosan földbirtokban, a földhitel érdekét szol­ gáló záloglevelekben és kötvényekben, minden eshetőségre számítóan, csak mintegy millió koronát tartva a kolozsvári és vidéki takarékpénztárakban, mely utóbbiak a nemzetiségi verseny következtében joggal hivatkozhattak az Emke támogatására; mindezek alapján kimutattuk, hogy bár az erdélyi vidéki magyar takarék­ pénztárak később és a budapesti pénzintézetek legutoljára érkeztek az erdélyi részbe, mégis az Emke lelkes és kitartó agítácíójának és közbejárásának köszönhető, hogy a magyar kézen levő pénzintézeti jelzálog-kölcsön 17 millió K-val múlja felül Er­ délyben a szászokét és az oláhokét együttvéve, a részvénytőke, betét és váltó-tárca túlnyomó nagyságát nem számítva, ezek fölött. Közbejött azonban legutoljára a parcellázási láz, mely ugyan a demokrácia és magyar nép erősítése jegyében ajánltatott, mely azonban Erdélyben, éppen a nemzetiségi vidékeken, az u. n. régi K í rályföldön és a „megyékben" lévén a legtöbb eladó bírtok, teljesen a fonákjára for­ dult. Tekintettel az enormís földárakra, melyek román és m a g y a r pénzintézetek részéről a földéhes és igény nélkül való román paraszt uzsora-kihasználása alapján a magyar földes-urak birtokaiért felajánltattak; tekintettel a föld szabad forgalmi tulajdonára s hogy politikai viszonyaink között eredményesen nem lehetett a Posen-i mintára mutatni, hol az elnyomott lengyel az államilag segített német bankokkal szemben semmi pénzért sem ad el birtokot; végül tekintettel ráadásul, hogy az ál­ lam a telepítést ís egyidejűleg beszüntette: e kérdésben nem maradt más hátra, mint az Orsz. Közművelődési Tanácscsal ismét felvenni egy nagyszabású O r s z . K u l t u r b a n k gondolatát, melynek alapjául első sorban annak a több milliós kultursorsjátéknak jövedelmét jelöltük kí, mely sorsjátékot az Emke számára már ezelőtt 15 évvel egyhangúlag engedélyezett a magyar képviselőház, melyet azonban a vál­ takozó kormányoktól megnyerni maíg sem lehetett. A sorsjáték kérdése azonban jelenleg az Orsz. Közművelődési tanácsnál ís minden leghathatósabb közbenjárás dacára függ, sőt ugy látszik, hogy egész más alakot vesz, mint amilyent a cél ér1

1

Szísz

j e l z á l o g - k ö l c s ö n az egész

o r s z á g r a nézve J 0 3 . 4 7 J . 4 6 I , o l á h h a s o n l ó k é p p e n 2 5 , 7 0 1 . 7 9 2 , e g y ü t t J 2 9 , J 7 3 . 2 5 3 ;

m a g y a r jelzálog-kölcsön csak az erdélyi részben J 4 6 . 5 7 0 . 8 J 3 , m a g y a r

részvénytőke,

betét

és

váltótárca

csak

az

e r d é l y i p é n z i n t é z e t e k n é l 3 5 2 , 9 9 2 . 6 0 1 , r o m í n o k n á l 1 3 4 , 3 2 4 . 1 0 0 és a s z á s z o k n á l 123,96?.'»62 K . I g a z á n a l t r u i s t á k , d e a z o k is c s a k faji s z e m p o n t b ó l a f ő l e g j e l z á l o g h i t e l l e l f o g l a l k o z ó s z á s z i n t é z e t e t .

-XXIV-

dekében remélni lehetett. E helyet a nagyszabású állami támogatással megindult altruista bankkal, a M a g y a r F ö l d h í t e l í n t é z e t e k O r s z . S z ö v e t s é g é v e l való megfelelő érintkezésbe lépésre történt utalás s most ott vagyunk, hogy e pon­ ton keressük a transzakciót és másfelől a M a g y a r G a z d a s z ö v e t s é g-gel, mint az ország legerősebb ilynemű intézetével egyetértve mozdítsuk elé a t e l e p í t é s í és p a r c e l á z á s í t ö r v é n y haladéktalan létrehozatalát, valamint a fenti altruista bank utján a legmesszebb menő anyagi segítség mielőbbi munkába vételét. Ezokból szakértő képviselőnk ( L . a Jelentés X X I I . lapját) utján már folyó évi jun. 19-én részt­ vettünk a Magyar Gazdaszövetség siófoki Országos Gazdagyűlésén, hol az ország minden részéből összesereglett gazdák tízezeré mellett éppen a birtokpolitikái kérdés tárgyaltatott s ahol megokolt indítvány alapján egyhangúlag határozatba ment a fenti törvényhozási és kormányintézkedések tárgyában országos mozgalom indítása. E mozgalmat a Magyar Gazdaszövetség igazgatóságával egyetértve, kettőnk közt az Emke kezdte meg oly alakban, hogy folyó évi okt. 10-én 675—912. szám alatt kör­ iratban kereste meg az ország összes törvényhatóságait, Maros-Tordavármegye folyó évi szept. 6-án szétküldött ama határozatának már ez őszi közgyűléseken leendő letárgyalására, mely szerint a kír. kormány és törvényhozás a fenti értelemben teendő intézkedésekre haladéktalanul megkerestessék s az Emke késznek nyilatkozott, ha kell, e célból az egyes törvényhatósági tagoknál is minden agítácíót elvégezni. Mert am'nt gróf B e t h l e n István ís épen az Országos Gazdagyülésen kimutatta,' amire az Emke mindig figyelmeztetett, leginkább az utóbbi három év alatt Erdélyben és a szomszédos részekben 70—80 millió K értékű földbírtok ment át oly kezekbe, melyeknél nemcsak a nemzeti, hanem ama t á r s a d a l m i szempont ís figyelembe kell jöjjön, hogy a szegény nép, mely utóvégre ís honfitársainkból és testvéreinkből áll, 20— 30 /c-ra dolgozó nemzetiségi pénzintézetek s oly parcellázási üzérkedés áldozata, melynél a birtok eredeti becsértékénél 25—30%-kaí nagyobb vételár biz­ tosíttatott. A z összeomlás itt bizonyos s végre valahára a magasabb közbelépés itt annál szükségesebb, minél élénkebben emlékezünk egyik erdélyi orsz. képviselőnk ide vonatkozó kérdése alapján L u k á c s László kír. pénzügyminiszter, most kor­ mányelnök ama kijelentésére, hogyha bizonyos pénzintézetek nemzetíleg és társadal­ milag káros üzelmeiről meggyőződést szerezne, a kormány nem fogja elmulasztani kötelességát teljesíteni. E kötelesség teljesítés a telepítési és parcellázási törvény ha­ ladéktalan létrehozatalában, az uzsoratörvény és a takarékpénztárakra vonatkozó keres­ kedelmi törvény míelébbi revíziójában, a telepítésnek az eddigieknél ís hathatósabb felkarolásában, az altruista banknak s különösen az Orsz. Központi Hitelszövetke­ zetnek a legmesszebb menő anyagi eszközökkel való ellátásában s egy oly öntuda­ tos és tervszerű agrárpolitika folytatásában áll, mely hivatalos adatgyűjtés alapján a földbírtokforgalomról és a tett intézkedésekről az országgyűlés színe előtt rendszeres jelentéseket eszközöl s ezek alapján a megfelelő hitelnyújtásról gondoskodik. Az Emke erkölcsi kötelessége a továbbiakban is a társadalomra és hazafias magyar pénzintézetekre ébresztőleg és fígyelmeztetőleg hatni s amennyiben lehet, a nagy cél elérésére felhasználható kicsiny anyagi erejével is közvetett uton ugy, mint eddig 0

2

-

1

L . A z oláhok birtokvásárlása ""Magyarországon a z utolsó 5 é v b e n . Budapest,

2

L . D r . B r o t e J e n ő : O r g a n í z a t i u n e a c r e d i t u l u i p r i n b a n c i l e r o m a n e s t í . A r a d , 1909.

3

S ü m e g i

V i l m o s a H á z J 9 J J . évi febr. 24-iki ülésén.

Í9Í2.

— XXV —

ís tette, megfelelőleg közrejární. A közvetlen cselekvésre nézve szolgál alapul F ek e t e Gábor v. b. t. t., alelnöknek az Igazgató-választmány folyó évi febr. hó 12-én tartott ülésében tett indítványa folytán a Számvizsgáló-bizottság ama javasla­ tának elfogadása, hogy esetleges bírtokvásár előmozdítása céljából a takarékbetétek egyelőre 500.000 K-val apasztassanak s az így felvett pénzzel kír. koronajáradék, földtehermentességí kötvények és záloglevelek vétessenek, melyek bármikor könnyen eladhatók. Egyszersmind meghatároztatott, hogy a pénzintézetek mily feltételek és aránykulcs szerint részesülhetnek betétekben. E munkálat keresztülvitele már meg ís kezdetett. Ezzel a pénzzel azonban, sőt az Emke egész vagyonával az erdélyi földbirtok-politika száz milliókat igénylő kérdése megoldva nincs. Záradékul még az ügyintézés és igazgatás adataírói emlékezve meg, kiemeljük először ís, hogy az Igazgató-választmány 1911. okt. 12-től folyó évi szept. 12-íg le­ folyt üléseit 48-an látogatták, köztük 4-en vidékiek, akik rendesen feljártak a gyű­ lésekre. A Választmány tartott 6 ülést, a nyári szünet kivételével két hónaponként egyet, amelyen 232 fő- és 272 al-, együtt 504 határozatot hozott. A z üléseken ren­ desen gróf B é 1 d i Á k o s v. b. t. t. elnökölt, két ízben pedig F e k e t e Gábor v. b. t. t., alelnök. Jegyeztek: B a l o g h Károly, dr. G á l Kelemen, K o v á c s Dezső, P a l l ó s Albert, R í e 11 y Károly jegyzők, továbbá M e r z a Lajos, S z e k u 1 a Ákos és B e r e g s z á s z y László, mint helyettesítők. Jogi ügyeinkben dr. H a 11 e r Gusztáv központi jogtanácsos volt a szakelőadó. A Direktoriam az 1911. október 12-íkí üléstől számítva folyó évi szept. 12-íg bezárólag 8 ülést tartott, amelyen 276 fő- és 303 al-, együtt 579 határozatot hozott. Az üléseken rendesen gr. B é 1 d í Ákos v. b. t. t. elnökölt, egy ízben pedig F ek e t e Gábor v. b. t. t., alelnök. Rendkívüli ülés tartására kétszer volt szükség. Az ügyvezetés köréből megemlítjük, hogy a jubiláris közgyűlés óta iktatóra érkezett a titkári és pénztári ágban 1668, kiadatott 1757, együtt 3425 önálló ügy­ darab; postára adatott vidékre 13.620, helyben kézbesítve 705 levél, csomag 450, együtt 14.775 drb. írógépen, vagy nyomdailag sokszorosított írat szétküldetett 112.000 drb. Kulturális, közgazdasági, ipari, szervezeti, ügyvezetési és anyagi ügyekben az idén ís gr. B é 1 d í Á k o s elnök, F e k e t e Gábor alelnök, S á n d o r József főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros. B e r e g s z á s z y László főkönywezető. M o l n á r István levéltáros és B í r ó Árpád fogalmazó részéről számos kiszállás történt s az Igazgató-választmány az egyesület 28 évi fennállása óta az idén rendezte először, azokra nézve, akik azt igénybe akarják venni, a kiszállási költségeket. Tekintettel továbbá a végzett munka nagyságára és az egész társadalomban mutatkozó fizetésrendezési szükségekre, M e r z a Lajos kír. tanácsos, főpénztáros, illetve a Direktó­ rium beható tárgyalás után folyó év ápr. 12-én 4. jegyzőkönyvi szám alatt előter­ jesztést tett a t i s z t v i s e l ő k és hivatalnokok fízetésrendezése tárgyában ís. Az e jelentés függelékében külön csatolt jegyzőkönyv szerint a javaslat az eddigi különböző pótlékok és rendkívüli jutalmak stb. egyszersmíndenkorra szóló eltörlésével, 40 évi szolgálat mellett három fizetési osztályt állapított meg. A III. osz­ tályban 1000—2400, a II. osztályban 2600—4000 és az I. osztályban 4400—7200 K-íg terjedő kezdő és végfízetéssel, mely osztályoknál a Választmány kínevezésétől függő hivatalnokoknak, u. m. másodtítkár, könyvvezető, levéltáros stb.-nek az alsóbb osztályból a felsőbb fizetési osztályba csak külön kínevezés alapján lehet átmenni, az

I. fizetési osztályba pedig csak a közgyűlés által megválasztott bizalmi tisztviselő (ügyvezető alelnök, főtitkár, vagy igazgató) sorozható. A lakbérek ís ennek megfelelőleg állapíttattak meg. A választmány által egyhangúlag elfogadott javaslat elfo­ gadás, illetve jóváhagyás végett ( L . a 15. lapon) eként megy a jelen közgyűlés elé. S z á m - és pénztárvízsgálatot folyó évi márc. 30-án tartottak báró B á n f f y Ernő elnök. G y á r f á s Benedek jószágigazgató és dr. S á r k á n y Lajos ref. koíl. tanár, mint számvizsgáló-bizottsági tagok, mely alkalommal mindent rendben ta­ lálva. M e r z a Lajos kir. tanácsos, főpénztárosnak és S z e k u 1 a Ákos ellenőrnek a felmentvény megadását javasolják. Üdvözölte az Igazgató-választmáy a jubileumot követöleg 1911. okt. 12-íki ülé­ sében, udv. tanácsossá történt kíneveztetése alkalmából a tiszteleti alelnök-főtitkárt S z v a c s í n a Géza udv. tanácsos, polgármester által, ugyanekkor sürgönyileg kö­ szöntve a betegen távol levő S z e k u 1 a Ákos ellenőrt, magyar nemessé történt kí­ neveztetése alkalmából s tudomásul véve, hogy B e r e g s z á s z y N a g y László főkönywezetőnek szintén a jubileum alkalmából adományozott koronás arany érdem­ keresztet a délelőtt folyamán a Direktórium színén az összes hivatalnokok jelenlé­ tében beszéd kíséretében adta át a főtitkár, mint hívatalfönök; dec. 12-íkí ülésében felgyógyulása alkalmából gróf B é l d í Ákos v. b. t. t. elnököt, a főtitkár által; s 1912. szept 12-iki üléséből F e k e t e Gábor kír. ítélőtáblai elnök, Emke-alelnököt v. b. t. t.-sá történt kíneveztetése alkalmából, M á r k i Sándor egyetemi tanár, dír. tag által. Üdvözlő sürgöny küldetett M á r k Endre ügyvédi kamarai elnök, az Emke Debreczen városi és Hajduvármegyeí választmánya negyedszázados buzgó titkára és jogtanácsosának udv. tanácsossá történt kíneveztetése s 1912, február 12-én D e á k Lajos kír. tanácsos, tanfelügyelő, a M a r o s - T o r d a vármegyei és Marosvásárhely sz. kír. városi választmány elnökének a vaskorona renddel történt kitüntetése alkalmá­ ból. Hazafias átiratot intéztünk 1912. március 30-án dr. j a n o v í c s Jenő a kolozs­ vári Nemzeti Színház igazgatójához, az 1911—12. évi téli Magyar-cyklus rendezése s 10 éves igazgatói működése alkalmából tartott jubileumakor, valamint 1911. dec. 9-én a B a l á z s f a l v í M a g y a r K a s z i n ó elnökségéhez a kaszinó ünnegélyes megnyi­ tása alkalmából. A testvéregyesületekhez küldött üdvözletekről -fentebb emlékezénk. S ha örömben, g y á s z b a n ís volt részünk, elveszítve többek közt: 1912. szept. 12-én F a r k a s Ödön kolozsvári zenekonzervatoríumí igazgatót, aki az egyesület fennálása óta sokszorosan részt vett az Emke javára Kolozsvárt rendezett estélyek, hangversenyek stb. dal- és zenei pontjaínak összehozásában és a vezetésében; okt. 3-án K a p á c s y Dezső Hevesvármegye ny. árvaszéki jegyző és előadója, az Emke t. tagját, akit az egyesület alapításakor Egerben eszközölt nagyszabású gyűjtéseért a „gyűjtő-király" jelzővel tisztelt meg az egyesület, illetve a hírlapiro­ dalom. A z Emke jegyzőkönyvileg és illetve sürgönyileg fejezte kí gyászát és rész­ vétét a veszteség felett, részvétíratot intézve folyó évi febr. 12-én özv. H a 11 e r Rezsőné úrnőhöz, az Emke szinte negyedszázadon át volt legelső jogtanácsosa nejé­ hez, fiának, H a 11 e r Andor cs. és kír. századosnak elhunyta alkalmából, akiben dr. H a 11 e r Gusztáv, az Emke jelenlegi központi jogtanácsosa ís fivérét veszítette.

* Ezekben befejezvén jelentésünket, az Emke működése elbírálásánál kérjük a tisztelt közgyűlést és a tagokat, ne feledkezzenek meg arról, hogy az E m k e az állam

-XXVII—

kulturális erejének elégtelensége következtében és a nemzetegység javára ala­ kult; ne felejtsék, hogy két milliárdos államköltségvetésünkből jelenleg ís csak 5°) jut a kultúrára, amiből 18 millió nagyrészt a nemzetiségi egyházak segítésére esik s mindezt számbavéve, ne csodálkozzék senki, ha az egyesület közvetetlen feladataként még mindig s ugylátszík hova-tovább mindinkább kényszerítő erővel nyomul hom­ loktérbe a kulturális ínségen való segítés s az egyesület alakulásához és alapszabá­ lyaihoz híven, csak másodsorban és közvetve szolgálhatja azokat a közgazdasági célokat, melyek épp ugy sírnak, sőt ugy látszik még harsányabban vegyülnek a nemzeti és társadalmi szükség rikító és bántó hangzavara közé. De a baj mindig kettős s adná az Isten és a magyar faj jobbjaínak erkölcsi, szellemi és anyagi ereje, hogy egyetértve és vállvetett erővel képesek legyünk megtalálni az orvossze­ reket, melyek által meg tudjuk menteni a kettős betegség által sújtott hazarészt. Erre nézve pedig minden reményünk és bizodalmunk, úgymint 1848-tól és illetve 67-től, az U n í ó-ban van, abban az Unióban, mely az anyaállam közkormányzatí, társa­ dalmi és közgazdasági tényezőitől a lehető legnagyobb segítséget kéri és várja, hacsak azt nem akarjuk, hogy más nemzetközi központokra támaszkodó belső irányzatok polyp-karokkal lassan és fokozatosan haladva előre, szétrobbantsák a nemzetállam fennmaradását feltételező erdélyi részt! 0