BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
Elıterjesztı neve és beosztása: Dr. Andor György általános rektorhelyettes Szervezeti egység : Rektori Kabinet
ELİTERJESZTÉS A Szenátus 2009. március 30-i ülésére
Az elıterjesztés címe Javaslat a BME 2009. évi költségvetésére
Az elıterjesztést véleményezte (véleményezésen van)*: Rektori Tanács Gazdasági Tanács Gazdasági Bizottság Oktatási Bizottság Tudományos Bizottság
Budapest, 2009. március 21.
I.
AZ ELİTERJESZTÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A) AZ ELİTERJESZTÉS SZAKMAI INDOKAI, ELİZMÉNYEI, SAJÁTOSSÁGAI Az elıterjesztés a 2008. december 15-én elfogadott, „A BME 2009–2012. évi költségvetésének alapelvei” címő elıterjesztésre épül. B) AZ ELİTERJESZTÉS Fİ CÉLKITŐZÉSEI A költségvetés fı célkitőzése a korábban említett költségvetési alapelvek kibontása és érvényesítése. C) KOORDINÁCIÓ EREDMÉNYE A koordináció az anyagban említetten rendkívüli hosszúságú és mélységő volt. D) VÁRHATÓ HATÁSOK Az anyagra nem értelmezhetıen komplex. E) VÁRHATÓ KÖLTSÉGKIHATÁSOK Az anyagra nem értelmezhetıen komplex. F) KAPCSOLÓDÁS MÁS ELİTERJESZTÉSHEZ, SZAKMAI ANYAGHOZ Az elıterjesztés lényegében minden egyetemi belsı szabályhoz, illetve közvetlenül tucatnyi jogszabályhoz és fenntartó által kibocsátott irathoz kapcsolódik. A költségvetéssel összefüggı számítások a www.kir.bme.hu honlapon megtekinthetık.
II. HATÁROZATI JAVASLAT A Szenátus a függelékként csatolt költségvetési javaslat 1.-24. sz. határozati javaslatait elfogadja. Budapest, 2009. március 21. Dr. Andor György
A BME 2009. évi költségvetése
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................... 3 2. A költségvetés szerkezete – általános áttekintés ........................................................ 3 3. Állami költségvetési támogatás .................................................................................. 6 4. Hallgatói befizetések (különeljárási díjak) ................................................................. 6 5. „Maradványok” az elızı évrıl ................................................................................... 9 6. Saját bevételek .......................................................................................................... 10 6.1. Saját bevételek alakulása 2008-ban ................................................................... 10 6.2. Tervezett saját bevételek 2009-re ...................................................................... 11 6.3. Saját bevételek utáni elvonások („rezsitérítések”) rendszere ............................ 12 6.4. Befektetési tevékenység és ingatlanértékesítés saját bevétele........................... 13 7. Hallgatói alrendszer .................................................................................................. 14 7.1. Hallgatói ösztöndíjak ......................................................................................... 14 7.2. Kollégiumi alrendszer ....................................................................................... 15 7.3. HÖK-DIK támogatás ......................................................................................... 17 7.4. A hallgatói alrendszer jelentısebb középtávú pénzmozgásai ........................... 19 8. Testnevelési és sport alrendszer ............................................................................... 20 9. Nyelvoktatás alrendszer............................................................................................ 21 10. Nukleáris technika alrendszer................................................................................. 25 11. Különtámogatások (értéktámogatások) alrendszer................................................. 27 12. Nem kari alrendszer ................................................................................................ 29 12.1. A nem kari alrendszerhez tartozó munkatársak személyi juttatásainak irányelvei ...................................................................................................................... 29 12.2. KTH ................................................................................................................. 46 12.3. OMIKK............................................................................................................ 49 12.4. Rektori Kabinet ............................................................................................... 50 12.5. Ellenırzési Csoport ......................................................................................... 51 12.6. GMF általános költségekhez kapcsolódó része ............................................... 52 12.7. GMF létesítményköltségekhez kapcsolódó része............................................ 53 13. Kari alrendszer........................................................................................................ 68 13.1. Kari alrendszer támogatási összege ................................................................. 70 13.2. Kari bevételek kalkulációja ............................................................................. 72 13.3. Doktorjelölti ösztöndíj .................................................................................... 79 13.4. Kari általános költségek kalkulációja .............................................................. 80 13.5. Kari létesítményköltségek kalkulációja ........................................................... 82 13.6. Kari csillapítások, ebbıl fakadó kiegészítı támogatások és évközi elszámolások ................................................................................................................ 89 13.7. Karonkénti költségvetési támogatások ............................................................ 90 14. Maradványok a következı évre .............................................................................. 91
2
1. Bevezetés A Szenátus 2008. december 15-én fogadta el „A BME 2009–2012. évi költségvetésének alapelvei” címő elıterjesztést. Ebben már a 2009-es költségvetés alapelvei is rögzítésre kerültek, illetıleg részben már a középtávú – 2009–2012 – tervezés igénye is felmerült. Ezekhez igazodva a 2009-es költségvetés olyan részletekre is kitér, amelyek a középtávú tervezhetıséget szolgálják, és bár csak az idei év egyetemen belüli gazdálkodási keretszámairól születik döntés, sok tekintetben több évre kiterjedı rendszer épül fel. Mivel rendszerrıl van szó, így az egyes részletekrıl önmagukban nehéz döntést hozni, az egészet összeállítani viszont nem nagyon lehet elızetes egyeztetések nélkül. Jelen anyag szinte példa nélküli hosszúságú és szélességő egyeztetési és vitafolyamat eredménye: a mintegy két hónapos elıkészítési szakaszban hét operatív értekezlet, hat gazdasági dékánhelyettesi értekezlet, két rektori tanács, egy-egy gazdasági bizottsági, tudományos bizottsági, gazdasági tanácsi és EHK-ülés foglalkozott külön e kérdésekkel. Minden ilyen bizottsági vita írásos elıterjesztéseken alapult, amelyek összes terjedelme meghaladta a száz oldalt. Az említett hivatalos fórumok közel negyvenórányi vitája mellett számos részletet külön mőhelymunka készített elı. Kiemelhetı továbbá, hogy az anyag egyes részleteiben több nagyobb horderejő egyetemi kérdés, probléma elemzésére is vállalkozott, itt-ott konkrét megoldási javaslatokkal is kirukkolva. Ilyennek tekinthetı a költségvetés egészének új szerkezető bemutatása, a hallgatói befizetések elszámolásának egyszerősítése, az egyetemi nyelvoktatás részbeni átalakítása, a hallgatói támogatás rendszerének módosítása, a különtámogatások rendszerének bevezetése, a nem karokon dolgozó munkatársak javadalmazásának szabályozása, a doktorjelölti ösztöndíj kialakítása, a létesítményekkel kapcsolatos döntések szervezetátalakítása, illetve a karok közötti elosztás számos részletének módosítása.
2. A költségvetés szerkezete – általános áttekintés A költségvetés szerkezete némileg változik a 2007-es, 2008-as verzióhoz képest. A legszembeötlıbb változás, hogy korábban a kari alrendszerhez tartozott a három külön finanszírozott egység (Idegennyelvi Központ, Testnevelési Központ és Nukleáris Technika Intézet), ezek külön alrendszereket kaptak (testnevelés és sport alrendszer, nyelvoktatás alrendszer, nukleáris technika alrendszer), illetve megszőntek az egyes karokra külön közvetlenül odakerülı ösztöndíjak, vezetıi javadalmazások.1 Az – utóbbi években jelentısen szőkülı – „egyebek” pedig inkább az egyes alrendszerekhez kerültek besorolásra: határon túli oktatás 18 M Ft (különtámogatások), anyanyelvi vendégtanárok 15 M Ft (nyelvoktatás 1
Ez csak annyit jelent, hogy a különbözı kari vezetık – dékánok, dékánhelyettesek, tanszékvezetık, doktori iskola vezetık, bizottságok kari képviselıi stb. – vezetıi javadalmazásáról – még egyetemi szintő „irányelvek”, egyeztetések esetén is – kari szinten kell dönteni, ezek fedezetét a kari költségvetési támogatásból kell kigazdálkodni. (Ez néhány kivételtıl eltekintve eddig is így volt.)
3
alrendszer), OSJER mérıállomás 2,4 M Ft (nukleáris technika alrendszer). Az „alrendszeresítés” legfıbb oka, hogy az egyes támogatási elemek környezetét világosan lehessen látni: milyen egyéb bevételek támogatják ugyanazt a feladatot, illetve milyen jellegő kiadásokról van szó, azaz összességében milyen kondíciókkal rendelkezik az elkülönítetten kezelt egység, feladat. Fontos továbbá, hogy az egyes alrendszerekhez önálló gazdálkodási kényszer is társul, azaz egy alrendszeren belül a bevételeknek és kiadásoknak önmagukban is egyensúlyt kell tartaniuk. Mindezek miatt nem pontosan ugyanazt értettük korábban „kari alrendszer” alatt, mint értenénk a jövıben. Igaz, korábban „karok között felosztható keret” néven szerepelt nagyjából az, ami most a „kari alrendszer” lenne, azaz nem teljesen új megközelítésrıl van szó. (A 3-34-5%-os emelkedést éppen ezért már kifejezetten a „karok között felosztható keret” tekintetében hirdettük meg.) A hallgatói alrendszert annyiból pontosítottuk, bıvítettük, hogy ide a korábbi „Ösztöndíjak és kollégiumi támogatás” és „HÖK-támogatás” mellé besoroltuk a Diákközpont költségvetési támogatását is. Mindezt részben a hasonló jellegő feladatok (pl. DIK és HÖK) párhuzamos finanszírozásának megszüntetése miatt, részben pedig a költségek más alrendszerekhez hasonló elszámoltatása érdekében (pl. a területhasználat itt is elszámolásra kerül így). Az eddig a „rektori keret” (esetenként a GMF-en belüli „fıigazgatói keret” vagy valamelyik korábbi igazgatóság keretének) részeként megjelenı különtámogatások (értéktámogatások) önálló alrendszert kapnak, ez a „különtámogatások alrendszer”. (Ezzel együtt az említett külön keretek megszőnnek.) A szervezeti átalakulások miatt a nem kari oldal jelentısen leegyszerősödött, a Diákközpont hallgatói alrendszerhez sorolásával csak öt egység maradt: KTH, OMIKK, GMF, RK (Rektori Kabinet) és ECS (Ellenırzési Csoport). Ezekre egyenként külön „kisköltségvetések” készültek, együttesen alkotva ezzel a nem kari alrendszert. Ezen belül az egyes szervezetek költségvetése is tartalmaz az alapfeladathoz kapcsolható (a KTH-nál például a tanulmányi adminisztráció), illetve elkülönített finanszírozású (például jubileumi diplomaosztó megszervezése) kereteket. A nem kari alrendszer – költségvetésileg – kettéválik (mint eddig is): általános oldalra és létesítményoldalra. Az általános költségeket eredményezı oldalra a KTH, az OMIKK, az RK, az ECS, illetve a GMF „nem létesítményekhez kötıdı részei” kerülnek, a létesítményköltségeket pedig a GMF létesítményekkel foglalkozó részei alkotják. Lényeges újdonság, hogy megszőnt a Likviditási (és Tartalék) Alap, ennek funkcióját – túl a még pontosabb évközi likviditástervezésen – részben a nem kari létesítményoldalt tömörítı létesítmények alrendszer vette át. Másrészt viszont – talán szokatlan módon – kifejezetten maradvánnyal (azaz 2010-re átvinni tervezett összeggel, egyfajta tartalékkal) is terveztünk. Kezdetben talán nehezíti az átláthatóságot, hogy a teljesebb gazdálkodási kép miatt – egyben pedig eleget téve a Gazdasági Tanács és a Szakszervezet képviselıinek többszöri kérésének – ez évtıl feltüntettük az összes „maradványt”2, illetve (tervezett) saját bevételt is, azaz a BME gazdálkodásának teljes képét egyben is bemutatjuk. A 2009-es teljes képet adó költségvetési felépítés a következı:
2
Jelen anyagban a kötelezettségvállalással terhelt és nem terhelt maradványt nem választottuk szét, természetesen a BME-n úgy általában kötelezettségvállalással terhelt maradványokról beszélünk.
4
Bevételek Állami költségvetési támogatás Hallgatói befizetések (pótdíjak) "Maradványok" az elızı évrıl (költségvetési támogatásokhoz és saját bevételhez kapcsolódó) Hallgatói alrendszer maradványa Kari alrendszer maradványa Testnevelés és sport alrendszer maradványa Nyelvoktatás alrendszer maradványa Nukleáris technika alrendszer maradványa Nem kari alrendszer maradványa Likviditási Alap (befektetésekkel) Saját bevételek Hallgatói alrendszer saját bevétele Testnevelés és sport alrendszer saját bevétele Nyelvoktatás alrendszer saját bevétele Nukleáris technika alrendszer saját bevétele Kari alrendszer saját bevétele Nem kari alrendszer saját bevétele (általános) Nem kari alrendszer saját bevétele (létesítmény) Befektetési tevékenység és ingatlanértékesítés saját bevétele Kiadások Kiadások (költségvetési támogatásokhoz kapcsolódó) Hallgatói alrendszer (ösztöndíjak és kollégiumi támogatás; HÖK támogatás, DIK támogatás) Testnevelés és sport alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Nukleáris technika alrendszer Különtámogatások alrendszer Kari alrendszer Nem kari alrendszer (általános) Nem kari alrendszer (létesítmény) +Nem kari alrendszer (általános) teljes mőködési költség +Nem kari alrendszer (létesítmény) teljes mőködési költség -Nem kari alrendszer (általános) saját bevételbıl -Nem kari alrendszer (létesítmény) saját bevételbıl -Nem kari alrendszer (általános) más alrendszerbıl -Nem kari alrendszer (létesítmény) más alrendszerbıl -Nem kari alrendszer (általános) maradvány a következı évre -Nem kari alrendszer (létesítmény) maradvány a következı évre Kiadások (saját bevételekhez kapcsolódó) Hallgatói alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Nukleáris technika alrendszer Kari alrendszer Nem kari alrendszer (általános) Nem kari alrendszer (létesítmény) "Maradványok" a következı évre (költségvetési támogatásokhoz és saját bevételhez kapcsolódó) Hallgatói alrendszer maradványa a következı évre Kari alrendszer maradványa a következı évre Testnevelés és sport alrendszer maradványa a következı évre Nyelvoktatás alrendszer maradványa a következı évre Nukleáris technika alrendszer maradványa a következı évre Nem kari alrendszer maradványa (általános) Nem kari alrendszer maradványa létesítmény) Likviditási és Tartalékalap (2009 végén)
44 657 806 15 587 948 428 400 12 044 258 954 297 7 941 725 7 588 228 376 154 807 1 892 195 865 270 16 597 200 843 877 14 421 258 801 297 407 13 451 536 536 370 594 788 600 000 44 657 806 18 438 710 3 563 969 69 000 227 000 135 000 30 000 7 200 000 2 319 204 4 894 537 2 940 533 5 772 982 -487 180 -468 807 -92 413 -377 638 -41 736 -32 000 15 311 253 823 877 13 916 249 743 286 998 12 980 732 487 180 468 807 10 907 843 954 297 7 941 725 7 588 228 376 154 807 41 736 32 000 1 547 314
Megjegyzés: Az állami támogatás a PPP konstrukciókhoz kapcsolódó közvetlen támogatás nélkül értendı. 1. Táblázat
5
Az általános áttekintést követıen a fıbb költségvetési tételeket, illetve az egyes alrendszereket tekintjük át.3
3. Állami költségvetési támogatás A BME (hallgatói támogatásokkal együtt értendı) 2009-es közvetlen állami támogatása 184,4 M Ft-tal csökkent a 2008-as évi (eredeti) támogatáshoz képest.4 Ebbıl a hallgatói támogatások5 50,7 M Ft-tal, míg a többi tétel6 133,7 M Ft-tal csökkent. E Ft Állami költségvetési támogatás Hallgatói támogatások Képzési, tudományos, fenntartási és egyéb
2008 15 772 349 3 298 296 12 474 053
2009 15 587 948 3 247 569 12 340 379
2009–2008 –184 401 –50 727 –133 674
2. Táblázat
A fenti számok a (kollégiumi) PPP konstrukcióhoz kapcsolódó (közvetett) támogatásokat nem tartalmazzák (ez egyébként 413,3 M Ft).
4. Hallgatói befizetések (különeljárási díjak) A TJSZ (Térítési és Juttatási Szabályzat) 32. § (5) bekezdésében korábban már rögzítettük a 2009-es évre vonatkozó szabályokat: „(5) A 27. § és a 29. § (1) c) pont szerinti díjak az egyetemi költségvetés kari, illetve nem kari alrendszereihez kerülnek. Ezek költségvetésben tervezett összegeit a következık szerint kell meghatározni: a) a tervezett összeg 2007-ben 450 millió Ft, b) a további évek tervezett összegeinek megadásakor az elızı éves tervezett összeget kell ba) a nappali tagozatos hallgatók éves összes száma változásának, bb) a hallgatói normatíva változásának, és
3
Itt jegyezzük meg, hogy az 1. táblázat már a korábbi évek 1,4 Mrd Ft-os belsı hiányának teljes visszatérítése utáni összegeket tartalmazza. 4
A 2009-es évi támogatás a 2009. március 1-jei állapot szerint (az év elsı két hónapjában egyébként többször változott), míg a 2008-as a 2008. februári állapot szerint (ez is többször változott az elmúlt év során). 5
Pénzbeli juttatás (ösztöndíj), Bursa ösztöndíj, doktorandusz ösztöndíj, köztársasági ösztöndíj; tankönyv-, jegyzet-, sport-, kulturális támogatás; kollégiumi támogatás; lakhatási támogatás; határon túli és miniszteri ösztöndíj. 6
Közoktatási feladatellátás összesen (képzés-tudományos-fenntartási); programfinanszírozások (pl. anyanyelvi lektorok, OSJER mérıállomás, tőz- és vagyonvédelem, fogyatékossággal élı hallgatók, kutatóintézetek, határon túli oktatás stb.).
6
bc) 2009-tıl az elızı éves ténylegesen megállapított és tervezett összeg arányának átlaga szerint korrigálni. Mindhárom tényezı éves változásának meghatározásakor a könyvelési, elszámolási jellegő idıközbeni változásokkal értelemszerően korrigálni kell.” A 2007-ben és 2008-ban érvényes 450 M Ft-ot az alábbiak figyelembevételével kell indexálni: •
A TJSZ fenti ba) pontjánál nem teljesen világos, hogy milyen adatokból kellene számolni a „nappali tagozatos hallgatók éves összes számá”-t. A hivatalos statisztikákhoz a márciusban és októberben leolvasott hallgatói számot kell átlagolni, és célszerőnek tőnik a szabálypontot úgy értelmezni, hogy az elızı éves hivatalos adatokra kell építeni (mert különben a tárgyévi költségvetéshez csak év végével lenne nyerhetı pontos adat). (2008-ra ilyen indexálás nem történt.) Mindezek alapján a 2007-es és 2008-as hivatalos adatok arányával számoltunk, azaz a „nappali tagozatos hallgatók száma 2008-ban / nappali tagozatos hallgatók száma 2007-ben” aránnyal: o 18 630 fı / 18 012 fı = 1,034
•
A hallgatói normatíva az elmúlt években nem változott, azaz az index itt: o 1,00.
•
A bc) ponthoz kapcsolódóan a TJSZ a következıként rendelkezik: „(6) Az (5) bekezdés szerinti tervezett éves összeg tényleges értékét a tárgyév május 1-jétıl a következı év április 30-ig terjedı idıszak alatti ténylegesen beérkezett összegek adják. Az oktatási idıszakot követı beosztás szerint az összeg tényleges értékének elsı részletét a tárgyév május 1-jétıl november 30-ig terjedı idıszaka, míg második részletét a december 1-jétıl következı év április 30-ig terjedı idıszaka alatt ténylegesen beérkezett összeg adja.” Ez alapján most a 2008. május 1. és 2009. április 30-ig beérkezı összegeket kellene tekinteni. Errıl az adatról pillanatnyilag annyit tudunk, hogy 2008. május 1-jétıl december 31-ig 261,227 M Ft befizetés történt. Tekintve viszont, hogy 2008. január 1. és április 30. között 108,233 M Ft folyt be, így a pillanatnyilag becsülhetı adat 370 M Ft. Ez alapján indexálva: o 370 M Ft / 450 M Ft = 0,822
A három indexszám átlaga (1,034 + 1 + 0,822) / 3 = 0,952, így a 2009-re megállapított tervezett érték (450 × 0,952 =) 428,4 M Ft. A fenti számítás tapasztalatai alapján célszerőnek látszik a TJSZ 32. § 5), 6), 7), 8) és 9)-es pontjait7 a következıkre leegyszerősíteni: 7
(5) A 27. § és a 29. § (1) c) pont szerinti díjak az egyetemi költségvetés kari, illetve nem kari alrendszereihez kerülnek. Ezek költségvetésben tervezett összegeit a következık szerint kell meghatározni: a) a tervezett összeg 2007-ben 450 millió Ft, b) a további évek tervezett összegeinek megadásakor az elızı éves tervezett összeget kell ba) a nappali tagozatos hallgatók éves összes száma változásának, bb) a hallgatói normatíva változásának, és bc) 2009-tıl az elızı éves ténylegesen megállapított és tervezett összeg arányának átlaga szerint korrigálni. Mindhárom tényezı éves változásának meghatározásakor a könyvelési, elszámolási jellegő idıközbeni változásokkal értelemszerően korrigálni kell. (6) Az (5) bekezdés szerinti tervezett éves összeg tényleges értékét a tárgyév május 1-jétıl a következı év április 30-ig terjedı idıszak alatti ténylegesen beérkezett összegek adják. Az oktatási idıszakot követı beosztás szerint az összeg tényleges értékének elsı részletét a tárgyév május 1-jétıl november 30-ig terjedı
7
(5) A 27. § és a 29. § (1) c) pont szerinti díjak az egyetemi költségvetés kari, illetve nem kari alrendszereihez kerülnek. Ezek költségvetésben tervezett összegeit a következık szerint kell meghatározni: a) a tervezett összeg 2009-ben 428,4 millió Ft, b) a további évek tervezett összegeinek megadásakor az elızı éves tervezett összeget kell ba) a nappali tagozatos hallgatók éves összes száma változásának, bb) a hallgatói normatíva változásának, és bc) az elızı éves ténylegesen megállapított és tervezett összeg arányának átlaga szerint korrigálni. Mindhárom tényezı éves változásának meghatározásakor a könyvelési, elszámolási jellegő idıközbeni változásokkal értelemszerően korrigálni kell. (6) Az (5) bekezdés szerinti tervezett éves összeg tényleges értékét a tárgyév alatt ténylegesen beérkezett összegek adják. (7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti tényleges összeg eltér az (5) bekezdés szerinti éves tervezett összegtıl, a különbség kétharmada a HÖK-DIK következı évi támogatását változtatja meg azonos elıjellel, míg egyharmadát a karok – éves bevételeik alapján utólag – befizetik vagy megkapják (ezzel az elızı évrıl áthozott maradványt növelik vagy csökkentik). A HÖK-DIK támogatás ezen pont szerinti korrekcióját a következı évi támogatás kiszámításakor nem lehet figyelembe venni. A fenti (7) bekezdés alapján a TJSZ (3) bekezdését is korrigálni kell. A jelenleg hatályos TJSZ 32. § 5), 6), 7) és 8) pontja szerinti, 2008. május 1. és 2009. április 30. közötti idıszakra esedékes HÖK- és kari korrekciókat (támogatásnövelések, illetve befizetések) még végre kell hajtani. (A Likviditási és Tartalékalap javára-terhére.)
idıszaka, míg második részletét a december 1-jétıl a következı év április 30-ig terjedı idıszaka alatt ténylegesen beérkezett összeg adja. (7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti tényleges összeg elsı részlete eltér az (5) bekezdés szerinti éves tervezett összeg 50%-ától, a következı tárgyévi költségvetési átcsoportosítások következnek: a) nagyobb tényleges összeg esetén, a különbség kétharmada a HÖK-alaptámogatás nem kötelezıen felújításra, beruházásra fordítandó részét emeli, míg egyharmada a kari alrendszer következı éves keretéhez kerül, b) kisebb tényleges összeg esetén, a különbség kétharmadát át kell csoportosítani a kari, illetve nem kari alrendszerhez – a HÖK döntése alapján – az intézményi keretösszeg jogszabályilag nem csak hallgatói pénzbeli kifizetésként megjelenı összegei vagy a HÖK-alaptámogatás terhére. Ez utóbbi esetben a 8. § (1) bekezdés szerinti felhasználási jogcímek kiegészülhetnek jogszabályok szerinti további jogcímekkel is, c) az EHK-nak úgy kell megterveznie a hallgatói pénzbeli támogatások, illetve a HÖKalaptámogatás felhasználásának éves rendszerét, ütemezését, hogy az a) és b) pontokban leírt, a tárgyév december 1-jétıl meghatározható költségvetési bizonytalanságokra még a tárgyév során reagálni tudjon. (8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti összeg második részlete eltér az (5) bekezdés szerinti éves tervezett összeg 50%-ától, a következı évi egyetemi költségvetést az alábbiak figyelembevételével kell elkészíteni: a) nagyobb tényleges összeg esetén, a különbség kétharmada a HÖK következı évi támogatásának (nem kötelezıen felújításra, beruházásra fordítandó részét) emeli, míg egyharmada a kari alrendszer következı éves keretéhez kerül, b) kisebb tényleges összeg esetén, a különbség kétharmada a HÖK következı éves alaptámogatását csökkenti. (9) A Szabályzat szerint megállapításra kerülı felhasználási keretek éves kifizetési ütemezését, az egyetemi likviditás biztosítása és tervezése érdekében a fıigazgatóval elızetesen egyeztetni kell. A (6), (7) és (8) bekezdésben érintett elszámolások naptári évet átívelı megelılegezéseket igényelnek, ezek gazdálkodási hatásainak kezelésérıl a gazdasági és mőszaki fıigazgató gondoskodik.
8
A javasolt szabályzatváltozásokkal együtt a fentebb 2009-re kalkulált tervezett adatot már nem kell korrigálni. 1. Határozat a) Hallgatói befizetések (különeljárási díjak) 2009-re tervezett összege 428,4 M Ft. b) A TJSZ-t – 2009. év során – úgy kell módosítani, hogy a 32. § 5), 6), 7), 8) és 9) pont helyett az alábbi értelmő pontok kerüljenek be: (5) A 27. § és a 29. § (1) c) pont szerinti díjak az egyetemi költségvetés kari, illetve nem kari alrendszereihez kerülnek. Ezek költségvetésben tervezett összegeit a következık szerint kell meghatározni: a) a tervezett összeg 2009-ben 428,4 millió Ft, b) a további évek tervezett összegeinek megadásakor az elızı éves tervezett összeget kell ba) a nappali tagozatos hallgatók éves összes száma változásának, bb) a hallgatói normatíva változásának, és bc) az elızı éves ténylegesen megállapított és tervezett összeg arányának átlaga szerint korrigálni. Mindhárom tényezı éves változásának meghatározásakor a könyvelési, elszámolási jellegő idıközbeni változásokkal értelemszerően korrigálni kell. (6) Az (5) bekezdés szerinti tervezett éves összeg tényleges értékét a tárgyév alatt ténylegesen beérkezett összegek adják. (7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti tényleges összeg eltér az (5) bekezdés szerinti éves tervezett összegtıl, a különbség kétharmada a HÖK-DIK következı évi támogatását változtatja meg azonos elıjellel, míg egyharmadát a karok – éves bevételeik alapján utólag – befizetik vagy megkapják (ezzel az elızı évrıl áthozott maradványt növelik vagy csökkentik). A HÖK-DIK támogatás ezen pont szerinti korrekcióját a következı évi támogatás kiszámításakor nem lehet figyelembe venni.
5. „Maradványok” az elızı évrıl8 Az elızı évrıl áthozott maradványokat idén „forintra” pontosan meghatároztuk. Ehhez a 2009. január 1-jei bankszámla (és értékpapír-állomány) összegének kerestük meg az egyetemi szervezeti „gazdáját”. Mindezek után a következı egyetemi szintő összesítés készült (megelılegezések nélküli adatok):
8
Itt is jelezzük, hogy a kötelezettségvállalással terhelt és nem terhelt maradványt nem választottuk szét, természetesen a BME-n úgy általában kötelezettségvállalással terhelt maradványokról beszélünk.
9
Maradványok az elızı évrıl Hallgatói alrendszer maradványa Kari alrendszer maradványa Testnevelés és sport alrendszer maradványa Nyelvoktatás alrendszer maradványa Nukleáris technika alrendszer maradványa Nem kari alrendszer maradványa Likviditási Alap (befektetésekkel) Összesen
E Ft 954 297 7 941 725 7 588 228 376 154 807 1 892 195 865 270 12 044 258
3. Táblázat
A fenti táblázat „Kari alrendszer maradványa” értékének kibontását mutatja a következı táblázat: Kar
E Ft
Építımérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Kari alrendszer összesen
876 128 565 088 268 189 930 983 3 066 155 444 896 1 526 005 264 281 7 941 725
4. Táblázat
Megjegyezzük, hogy minden olyan egységet, amik a 2008-as BME szervezeti átalakításokkal karokra kerültek, már az „anyakaroknál” számoltunk el.
6. Saját bevételek
6.1. Saját bevételek alakulása 2008-ban A saját bevételek 2008-as egyetemi szintő alakulását a következı táblázat foglalja össze (minden olyan egységet, amik a 2008-as BME szervezeti átalakításokkal karokra kerültek, már ott számoltunk el):
10
Saját bevétel Hallgatói alrendszer saját bevétele Kari alrendszer saját bevétele Testnevelés és sport alrendszer saját bevétele Nyelvoktatás alrendszer saját bevétele Nukleáris technika alrendszer saját bevétele Nem kari alrendszer saját bevétele (általános) Nem kari alrendszer saját bevétele (létesítmény) Befektetési tevékenység saját bevétele Összesen
E Ft 843 877 13 451 536 14 421 258 801 297 407 252 497 810 198 509 598 16 438 335
5. Táblázat
Mindez karonkénti bontásban: Kar
Saját bevétel E Ft
Építımérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Kari alrendszer összesen
1 507 983 1 772 966 817 650 1 462 433 4 717 818 1 157 285 1 625 280 390 121 13 451 536
6. Táblázat
Összességében megállapítható, hogy a BME 2008-as saját bevételei jelentısen a várt felett realizálódtak.
6.2. Tervezett saját bevételek 2009-re Tervezési egyszerősítésként, illetve tekintve ezen egységek (saját bevételbıl is) önálló gazdálkodását, a testnevelés és sport alrendszer, a nyelvoktatás alrendszer, a nukleáris technika alrendszer és a kari alrendszer 2009-es tervezett saját bevételének a 2008-as értékeket terveztük. (Így szerepel az 1. táblázat „Saját bevételek” rovatában is.) Amikor azonban az került tervezésre, hogy e saját bevételekbıl mennyi egyetemi szintő rezsitérítés történik majd, már jóval konzervatívabb volt a becslés. Itt ugyanis az alapszabályként jelentkezı 5% helyett csak 3,5%-kal terveztünk. Ez – tekintve, hogy egyes saját bevételi tételek elvonásmentesek – nagyjából a saját bevételek 25%-os csökkenésre alapoz. Itt az összes saját bevétel elvonás (azaz „rezsibefizetés”) tervezett összege 491 M Ft.
11
(Az 1. táblázatban ez a „Saját bevételek” és a „Kiadások (saját bevételekhez kapcsolódóan)” rovatok különbségeként adódik.) A hallgatói alrendszernél – lévén a legtöbb saját bevétel elvonásmentes kollégiumi bevétel – csak 20 M Ft rezsielvonással terveztünk. A nem kari egységeknél viszont a 2009-es évre tételes saját bevétel terv készült (lásd a nem kari egységek „kisköltségvetései”), ez összesen 1,131 Mrd Ft bevételt, ebbıl 175 M Ft „rezsitérítést” jelent. (Lásd az 1. táblázatban ez a „Saját bevételek” és a „Kiadások (saját bevételekhez kapcsolódóan)” rovatok különbségét.) 2. Határozat a) 2009-re a saját bevételek egyetemi szintő elvonásokból fakadó egyetemi szintő bevételét a testnevelés és sport alrendszer, a nyelvoktatás alrendszer, a nukleáris technika alrendszer és a kari alrendszer esetén a 2008-as saját bevételek 25%-os csökkenését tekintve kell megtervezni, ami 491 M Ft; míg a hallgatói alrendszernél 20 M Ft, a nem kari egységeknél 175 M Ft a tervezett bevétel. b) A BME (az alapító okirat 12. pontja szerinti megfogalmazásban): hozzájárulásával vagy közremőködésével létrehozott, illetve mőködtetett társaságok, egyesületek, alapítványok és egyéb szervezetek9 gazdálkodásáról a 2009. szeptemberi szenátusra készüljön átfogó értékelés.
6.3. Saját bevételek utáni elvonások („rezsitérítések”) rendszere A 2007-es, 2008-as saját bevételi rendszerhez képest keveset változik a 2009-es szabályozás. A lényegesebb változást ugyanis a 2008. évi szervezeti átalakulás hozta, hiszen ezzel a speciális sajátbevétel-elszámolású szervezeti egységek (az ún. „saját bevételbıl mőködı önállóan gazdálkodó egységek”) megszőntek. Mindezzel együtt a BME-n nagyjából azonos sajátbevétel-elvonási szintek alakultak ki (különösen ügyelve arra, hogy a kedvezıbb elvonások ne karokon kívül jelentkezzenek), hiszen a kari oldalon érvényes 5% egyetemi szintő, illetve további – kari szinteken szabályozott, de – átlagosan 10% kari szintő elvonás mellett 15% a karokon kívül realizálódó saját bevételek elvonásának mértéke. A karok esetén érvényes 5% egyetemi szintő elvonáshoz külön is meg kívánjuk jegyezni, hogy ez az elvonás e saját bevételes tevékenységek által egyetemi szinten okozott többletköltségek fedezésére szolgál. (Mindezek miatt az így befolyó bevételek – formálisan – az általános költségek állami oktatásra vetített összegét csökkentik – lásd késıbb.) A kari szintő elvonások pedig a kari szinten okozott többletköltségek, esetleg karon belüli transzferek fedezetét jelentik. Mindez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben egy „BME-re nem behozott, de BME-hez mégis köthetı” tevékenység itt egyetemi szintő adminisztrációt nem igényel, egyetemi szintő vagyont (pl. névhasználatot) nem érint, akkor ezután egyetemi szintő (5%-os) rezsitérítési kötelezettség sem lép fel. Mindettıl függetlenül kari szintő
9
A Ptk. szerinti gazdálkodó szervezetekrıl (685. § c) pont)
12
követelés még reálisan megfogalmazható lehet, ezeket a kérdéseket azonban már kari szinteken kell szabályozni, kezelni. 3. Határozat a) 2009-ben a gazdálkodó egységekhez érkezı minden (pénzforgalmi szemlélető) saját bevételbıl a nem kari alrendszeren belülre érkezı bevétel után 15%-ot, a többi alrendszeren belülre érkezı bevétel után 5%-ot kell „saját bevételek utáni egyetemi szintő elvonás”-ként („rezsiként”) a GMF-en vezetett külön témaszámokra befizetni (levonni, átvezetni, keretátadással átadni stb.). b) Az egyes karoknál karon belül érvényesített további elvonások az adott kar központi témaszámára kerülnek, amit az adott kar szabadon felhasználhat. c) Az elkülönített devizaszámlára érkezı bevételek után, ha a vonatkozó szerzıdés a rezsi elszámolását kizárólag a pályázati pénzeszköz végelszámolásakor teszi lehetıvé, akkor a saját bevételek utáni egyetemi (vagy kari) szintő elvonást is csak akkor kell érvényesíteni. d) A saját bevételek után az alábbi esetekben nincs egyetemi szintő elvonás: 1) Ha a bevétel olyan pályázati bevételrész, amelyet – a pályázati szerzıdés szerint – kötelezı BME-n kívülre (nem alvállalkozónak, hanem jellemzıen konzorciumi partnernek, ösztöndíj-támogatásra jelölt magánszemélynek) továbbutalni. Az ehhez a ponthoz tartozó mentességeket a Gazdasági Bizottságnak legalább évente – utólag – tételesen át kell tekintenie. Amennyiben nem egyértelmő esetrıl van szó, a saját bevétel alóli mentesség kérdésében a Gazdasági Bizottságnak kell elızetesen állást foglalnia. 2) Ha a bevétel a TJSZ 32. § (5) szerinti hallgatói befizetés vagy kollégiumi díj (TJSZ 28. §). 3) Egyetemi szinten végzett befektetési tevékenység bevételébıl.
6.4. Befektetési tevékenység és ingatlanértékesítés saját bevétele Befektetéseink 2008. évben elért bevétele (jóváírt hozama) 509.576.799 Ft volt.10 Mindezt 8,69 Mrd Ft-os átlagos befektetési portfóliómérettel értük el. 2009-re 600 M Ft-os bevételt terveztünk, amely bevételek – költségvetési rendünkben – „egyetemi szinten realizálódó” saját bevételként kezeljük. 2009-ben ingatlaneladásokból származó bevételeket nem tervezünk, de 2010-tıl ezt majd ezen a „rovaton”, a befektetések bevételeivel együtt számoljuk el. 4. Határozat 2009-re befektetési tevékenységbıl 600 M Ft-os bevételt kell tervezni.
10
A bevételt „eredmény-szemléletben” értjük, tehát nem vettük bele az idén márciusban lejáró államkötvénybıl visszajáró tıkeösszeget, csak a kamatokat számoltuk a „bevételek” közé.
13
7. Hallgatói alrendszer A hallgatói alrendszer a korábban már említett, Diákközponttal együttes kezelés mellett más kérdéseket is felvet. Az alrendszer felépítése az alábbi vázlatra épít: •
A kollégiumi alrendszer – a hatályos TJSZ 32. § (1) szerint szabályozva, az eddigi gyakorlatot folytatva – külön egyensúlyt tartó részegység.
•
A HÖK-támogatás („220 M Ft”) indexálása a TJSZ 32. § (3) szerint szabályozott.
•
A DIK esetében a 2008-as helyzetbıl, támogatási nagyságrendbıl történik a kiindulás, a HÖK támogatását ezzel az összeggel kell kiegészíteni. („HÖK-DIK támogatás”)
•
Az alrendszer legfontosabb újítása abban áll, hogy tekintjük a 2008-as év minden olyan költségét, amit a HÖK-DIK okozott, de nem térített meg (mert ingyen kapta), ezzel az összeggel kiegészítjük a HÖK-DIK támogatást, viszont 2009-tıl már minden ilyen költséget is – olyan belsı árakon, mint a karoknak – meg kell téríteni. Mindez természetesen nem vonatkozhat a felsıoktatási törvény szerint ingyenes – alkalomszerő, oktatást nem zavaró – HÖK létesítményhasználatra (pl. teremhasználat HÖK fórumokra, szavazásokra).
•
A DIK-HÖK gazdálkodásának – elızı pontban érintett – „bruttósításával” együtt a DIKfeladatok rögzítése is megtörténik ahhoz, hogy a rögzített összeghez egyértelmő és a jelenlegi helyzetet leíró feladatok társuljanak.
•
Célszerőnek tőnik a hallgatói alrendszer mostani, középtávú áttekintésével (szabályozásával, indexálásával stb.) egyúttal a hallgatói és az egyéb (leginkább létesítmény) alrendszerek közötti pár éven belüli fontosabb pénzmozgások rögzítése is (Sportközpont, tanterem-felújítás, kollégiumi felújítások stb.).
7.1. Hallgatói ösztöndíjak A hallgatói ösztöndíjakkal kapcsolatos szabályokat a TJSZ rendezi. A 2009-es állami támogatások a következık: Hallgatói elıirányzat Pénzbeli juttatás Lakhatási támogatás 30%-a Bursa ösztöndíj Doktorandusz ösztöndíj Köztársasági ösztöndíj Tankönyv, jegyzet, sport, kulturális tám. Határon túli + miniszteri ösztöndíj Összesen
E Ft 1 725 500 108 000 51 000 324 756 44 200 176 013 30 200 2 459 669
7. Táblázat
14
7.2. Kollégiumi alrendszer11 A TJSZ 32. § (1) szerint: „Az egyetemi költségvetésben a kollégiumokhoz közvetlenül kötött bevételek és kiadások – egyensúlyt tartó – külön alrendszert alkotnak. A kollégiumi támogatás és a lakhatási támogatás állami támogatási tételei ezen alrendszer bevételi oldalára kerülnek (a kollégiumi térítési díjak, a kollégiumi alrendszer maradványai és saját bevételei mellé). A kollégiumok fenntartására, mőködtetésére, kollégiumi férıhely bérlésre, valamint kollégiumi felújításra fordított tételek a kollégiumi alrendszer kiadási oldalára kerülnek. Az alrendszer költségvetésérıl a GMF és az EHK külön megállapodása rendelkezik.” A 2008-as tényleges bevételeket és kiadásokat áttekintve megállapítható, hogy a saját bevételek kismértékben meghaladták a tervezettet, érkezett egy elıre nem kalkulált minisztériumi PPP plusztámogatás, a kiadási oldalon a személyi és a közüzemi kiadások (ez utóbbi a TMK csoport mőködésének is köszönhetıen) lettek alacsonyabbak a tervezettnél, míg a felújítási kiadások meghaladták azt. A TMK csoport mőködése és a PPP kollégiumok korábbi eszközeivel történı gazdálkodás a tervezett szinten tartotta a dologi költségeket. Mindezek összesen 215,912 M Ft többletet eredményeztek. Ezzel lehetıség nyílik további elmaradt felújítások pótlására, valamint a 2009-es alrendszeri mőködés biztonságos megalapozására. Az alrendszer elızı évét tekintve megemlítendı még, hogy az év során ismét saját munkatársakkal kerültek mőködtetésre a takarítási feladatok. Pozitív elırelépést jelentett egy mőszaki tanácsadó felvétele, aki az épületek mőszaki állapotának felmérése mellett a TMK csoport irányításával is foglalkozik. A kollégiumi alrendszerbe kerülı 2009-es állami támogatási összegek: Hallgatói elıirányzat E Ft Kollégiumi támogatás 535 900 12 Lakhatási támogatás 70%-a 252 000 Összesen 787 900 8. Táblázat
A 2009-es évben a költségvetési támogatás tehát 895,9 M Ft, melybıl a kollégiumi normatíva elıreláthatóan 535,9 M Ft, a lakhatási támogatás keretösszege 360 M Ft. Az éves férıhelyszámot figyelembe véve várhatóan visszafizetési kötelezettségünk lesz, kb. 50-65 M Ft (elıre ugyanis sohasem ismert a térítéses képzésben részt vevı, kollégiumi elhelyezést kapó hallgatók száma, valamint a tényleges feltöltöttség sem). A saját bevételek tervek szerint a 2008-as szinten maradnak, ami a nyári szállodai foglaltság és az átfutó szállások jelentıs visszaesésének köszönhetı (ez már 2008-ban érezhetı volt, ezért, valamint a gazdasági válság miatt valószínőleg a Schönherz bekapcsolódása tudja a 2008-as szinten tartani). A személyi kiadások tekintetében a 2009-es csökkenést az eredményezi, hogy nem lesz jubileumi jutalom kifizetés, két fıvel csökken átmenetileg a teljes munkaidıs állomány, amibıl az egyik állás csak várhatóan áprilistól kerül betöltésre, valamint a 13. havi bérköltség is lecsökkent. A 2009-es évben a kollégiumi alrendszerbıl finanszírozandó kollégiumi felújításokra tervezett összeg a tavaly elmaradtakat is tartalmazza, ami a tervek szerint a Martos Kollégium felújítás II. ütemét, a Vásárhelyi Kollégium egy WC-strangjának és
11
A fejezet Szabó Gábor, a GMF Kollégiumi Osztálya igazgatójának beszámolója alapján készült.
12
A 30%-t kötelezı készpénzben szociális támogatásra átadni.
15
szennyvíz-alapvezetékének felújítását, a Baross Kollégium két WC-strangjának felújítását, a Bercsényi Kollégium ablakcseréjének I. ütemét, a Schönherz Kollégium büféjének kialakítását, valamint a három (Bercsényi, Martos, Vásárhelyi), beléptetı rendszerrel még nem rendelkezı kollégium beléptetı rendszerének kiépítését tartalmazza – mint legnagyobb mértékő munkákat. Erre az évre áthúzódott a másik PPP-s kollégium büféjének a kiépítéssel a mőködésre való alkalmassá tétele is. A bérleti díjak a Schönherz Kollégium teljes, éves bekapcsolódásával is csökkenést mutatnak (a Csavargyár utcai bérlemény lemondása miatt), még úgy is, hogy az euró árfolyamváltozása miatti jelentıs rekonstrukciós díjemelkedés is bekalkulálásra került. A dologi költségek ugrásszerő növekedését egyrészt az alap felszerelési tárgyak (bútor, hőtı, ágynemő stb.) amortizáció miatti pótlása indokolja (amit az elızı évben még a PPP üzemeltetésre került kollégiumok korábbi, leszerelt felszereléseibıl sikerült pótolni), másrészt az egyéb, felújításnak nem minısülı munkák okozzák. A közüzemi díjakra 10 %-os áremelkedést terveztünk. Az alábbi alrendszeri költségvetési tervbıl látható (lásd a határozatnál), hogy az alrendszer a 2009-es évben is önállóan tudja folytatni mőködését, az épületek szinten tartásával, illetve állapotuk fokozatos javításával. Bevételek Költségvetési támogatás13 Elızı évi maradvány Lakhatási támogatás Keretátadás Kollégiumi alapdíj Átfutó szállásdíj (rezsitérítés után) Egyéb saját bevétel (rezsitérítés után) Továbbszámlázott szolgáltatás PPP OKM-támogatás Bevételi áfa Lakhatási támogatás 2008-ról14 Bevételek összesen: Kiadások Személyi Felújítás Visszafizetési kötelezettség Bérleményi bérleti díj Bérleményi elállási díj Dologi (az áfát is tartalmazza) Visszafizetési köt. koll. normatíva
2008. terv 524 250 –45 775 366 000 5 985 410 696 10 000 73 000 15 000 334 682 19 000 19 000 1 712 838
2008. tény 524 250 125 469 366 000 11 419 421 326 8 994 72 107 13 411 463 750 17 796 17 796 2 024 522
2009. terv 535 900 244 186 252 000
212 463 105 000 35 600 777 725 6 888 49 800
209 579 118 435 279 455 784 713 5 146 48 511
202 728 300 000 52 578 770 945
Közüzem összesen Befizetendı bevételi áfa Befizetési kötelezettség* Kiadások összesen: Egyenleg (maradvány):
430 056 19 000 76 304 1 712 836 0
316 702 17 796
425 562 21 000
1 780 337 244 186
2 020 599 29 267
422 936 10 000 65 000 15 000 418 397 21 000 36 180 2 020 599
138 111 80 408
Megjegyzés: A GMF Beruházási és Karbantartási Osztályra még 2008-ban átadott összegeket, illetve az OKM szintén ide kerülı 100 M Ft-os kollégiumi felújítási különtámogatását a táblázat nem tartalmazza. 9. Táblázat
13
Kollégiumi normatív támogatás (elızetesen becsült összege).
14
Az OKM a 2008-as elızetesen becsült és a tényleges adódó lakhatási támogatás összegét 2009-ben egyenlíti ki. Ez idén +36 180.
16
5. Határozat a) A kollégiumi alrendszer 2009. évi költségvetését az alábbi táblázat tartalmazza: Bevételek
E Ft
Költségvetési támogatás Elızı évi maradvány Lakhatási támogatás Kollégiumi alapdíj Átfutó szállásdíj (rezsitérítés után) Egyéb saját bevétel (rezsitérítés után) Továbbszámlázott szolgáltatás PPP OKM-támogatás Lakhatási támogatás 2008-ról Bevételi áfa Bevételek összesen:
535 900 244 186 252 000 422 936 10 000 65 000 15 000 418 397 36 180 21 000 2 020 599
Kiadások Személyi Felújítás Visszafizetési kötelezettség Bérleményi bérleti díj Dologi (az áfát is tartalmazza) Visszafizetési köt. koll. normatíva Közüzem Befizetendı bevételi áfa Maradvány Kiadások összesen:
202 728 300 000 52 578 770 945 138 111 80 408 425 562 21 000 29 267 2 020 599
b) A kollégiumi alrendszeren belüli évközi átcsoportosításokat – az EHK egyetértésével – a gazdasági és mőszaki fıigazgató engedélyezhet.
7.3. HÖK-DIK támogatás A TJSZ 32. § (3) bekezdése szerint: „A hallgatói önkormányzat (HÖK) mőködés támogatási alapösszegét függetlenül az e ponthoz kapcsolódó vagy máshol megjelenı állami támogatási keretösszegtıl, elıirányzattól, az egyetemi költségvetés önálló, egyösszegő tételeként úgy kell meghatározni, hogy az elızı éves alaptámogatási összeget kell a) a nappali tagozatos hallgatók éves összes száma, b) az egyetemi költségvetési támogatás éves fıösszege és c) a kari költségvetési támogatás éves fıösszege változásainak átlagával korrigálni. Mindhárom tényezı éves változásának meghatározásakor a könyvelési, elszámolási jellegő idıközbeni változásokkal értelemszerően
17
korrigálni kell. Az így meghatározott összeghez kell hozzáadni a 9. § (8) bekezdésben meghatározott keretösszeget.”15 A HÖK-támogatás 2008-ban 216,23 M Ft.16 •
Az a) pont szerinti adatnál – a „Hallgatói befizetések (különeljárási díjak)” fejezetnél leírtak alapján – az elızı éves hivatalos statisztikai adatokra támaszkodtunk, így az indexérték (itt is) 1,034 (nappali tagozatos hallgatók száma 2008-ban / nappali tagozatos hallgatók száma 2007-ben; 18 630 fı / 18 012 fı).
•
A b) pont esetén az indexérték – lásd „Állami támogatás” alfejezet adatai – 15 587 948 / 15 772 349 = 0,988.
•
A c) pont szerinti indexérték megadása már bonyolultabb. A problémát az okozza, hogy a kari alrendszer tavaly más szerkezető volt, mint idén, hiszen korábban ez tartalmazta a mostani nyelvoktatás és nukleáris technika alrendszereket, valamint részben a testnevelés és sport alrendszert, ezeken felül pedig az idénre lényegében megszőnı egyéb tételeket is. (Ráadásul, tekinthetnénk azt is, hogy a kari alrendszer 2008-as összege – az évközi többletkifizetések miatt – idıközben változott is.) Jelen anyag „Kari alrendszer” címő fejezete szerint a „karok között felosztható összeg” (nagyjából) 3%-kal növekedett tavaly óta, mialatt az említett másik három alrendszer összege inkább csökkent. Javasoljuk, hogy mindezekre tekintettel 1,025-ben állapítsuk meg a vonatkozó indexet, ezzel együtt viszont a következı évtıl már kifejezetten a kari alrendszer változása szerint számoljunk (azaz várhatóan 3-4-5% következı éves növekedési ütemekkel).
A fentieket figyelembe véve a HÖK-támogatás 2009-es értéke tehát a 2008-as 216,23 M Ft érték és a fenti indexek szorzata, azaz 216,23 × 1,034 × 0,988 × 1,025 = 226,4 M Ft. A DIK 2008-as költségvetési támogatása kereken 90 M Ft volt, ez 2009-re nem változik. Az új költségvetési irányelvek szerint az összes költséget, így a létesítményköltségeket is viselnie kell már minden alrendszernek (szervezeti egységnek), így a hallgatói alrendszernek is. Mindez a 2009-es induló évben annyit jelentene, hogy a HÖK-DIK támogatás fentebb kalkulált értékét megemeljük a HÖK és DIK 2008-ban használt területeinek idei költségvetés szerinti területértékével, innentıl kezdıdıen viszont már ennek az alrendszernek is gazdálkodni kell létesítményeivel. Ennek kalkulációja a következı: •
HÖK és DIK által használt területek 2008-ban: 1.367 (egyenértékes) nm.
•
Ennek – kari alrendszer szabályai szerint – kalkulált értéke: 57,4 M Ft, ami megegyezik a HÖK-DIK keret 2009. évi emelésével, egyben – tekintve, hogy az alrendszer területe eddig nem változott – az alrendszer 2009. évi létesítményköltségével, ami automatikusan levonásra kerül az alrendszer támogatásából.
A fentieket összegezve a HÖK-DIK támogatás 2009-es összege (létesítményekkel együtt): 316,4 M Ft + 57,4 M Ft, azaz összesen 373,8 M Ft.
15
32. § (4) A HÖK támogatás felhasználásáról az EHK az érintett Kari Hallgatói Képviseletek bevonásával – a jogszabályi és más egyetemi szabályok betartásával – dönt. A HÖK-támogatás legalább fele kötelezıen felújításra, beruházásra fordítandó, míg a fennmaradó támogatási összeg biztosítja a HÖK mőködését annak Alapszabálya szerint. Az egyetemi szintő jogcímekhez tartozó keretek felhasználásáról az EHK, a kari szintő jogcímekhez tartozó keretek esetén a Kari Hallgatói Képviselet dönt. 16
A HÖK-támogatás valójában 2007-ben volt 216,23 M Ft, de mivel az indexálás alább a 2007-es adatokon alapul, így ezt tekinthetjük induló értéknek.
18
A TJSZ 32. § (4) pontja: „A HÖK-támogatás felhasználásáról az EHK az érintett Kari Hallgatói Képviseletek bevonásával – a jogszabályok és más egyetemi szabályok betartásával – dönt. A HÖK-támogatás legalább fele kötelezıen felújításra, beruházásra fordítandó, míg a fennmaradó támogatási összeg biztosítja a HÖK mőködését annak Alapszabálya szerint. Az egyetemi szintő jogcímekhez tartozó keretek felhasználásáról az EHK, a kari szintő jogcímekhez tartozó keretek esetén a Kari Hallgatói Képviselet dönt.” A fentiekre tekintettel a TJSZ ezen pontja helyébe a következıt kell léptetni: „A HÖK-DIK támogatás felhasználásáról az EHK az érintett Kari Hallgatói Képviseletek bevonásával – a jogszabályi és más egyetemi szabályok betartásával – dönt. A HÖK-DIK támogatás legalább harmada kötelezıen felújításra, beruházásra fordítandó, míg a fennmaradó támogatási összeg biztosítja a HÖK mőködését annak Alapszabálya szerint. Az egyetemi szintő jogcímekhez tartozó keretek felhasználásáról az EHK, a kari szintő jogcímekhez tartozó keretek esetén a Kari Hallgatói Képviselet dönt.” A fenti HÖK-DIK támogatás mellett a DIK – továbbra is – ellátja a 2008-ban ellátott feladatait, amit a DIK Szervezeti és Mőködési Szabályzatában kell – 2009. szeptember 30-ig – rögzíteni.
7.4. A hallgatói alrendszer jelentısebb középtávú pénzmozgásai A Szenátus által 2008. december 15-én módosított Intézményfejlesztési Terv két ponton is jelentısebben érinti a hallgatói alrendszer középtávú gazdálkodását. •
Központi tanterem-felújítások, amelyek során mintegy 90 db központi kezeléső tanterem bútorzatának, belsıépítészeti elemeinek, oktatástechnikájának részbeni cseréje, felújítása történne meg összesen legalább 200 M Ft értékben, amihez a hallgatói alrendszer 100 M Ft-tal járul hozzá. Ezek a munkálatok (ezzel együtt pénzmozgások) 2009–2011 között történnek.
•
A BME Sportközpont kialakításához (ÉL csarnok átalakításához) való hallgatói hozzájárulás legalább 350 M Ft értékben. (A Sportközpont tervezett átadási idıpontja 2010. szeptember.)
6. Határozat a) A HÖK-DIK támogatás 2009-es összege 373,8 M Ft, a – TJSZ 32. § 3) szerint – a következı évben ezt az összeget kell indexálni. Ebbıl 57,4 M Ft a létesítményhasználat költségeként automatikusan levonásra kerül, így az átadott támogatás végül 316,4 M Ft. b) A TJSZ 32. § (4) pontját a következıre kell módosítani: „A HÖK-DIK támogatás felhasználásáról az EHK az érintett Kari Hallgatói Képviseletek bevonásával – a jogszabályi és más egyetemi szabályok betartásával – dönt. A HÖK-DIK támogatás legalább harmada kötelezıen felújításra, beruházásra fordítandó, míg a fennmaradó támogatási összeg biztosítja a HÖK mőködését annak Alapszabálya szerint. Az egyetemi szintő jogcímekhez tartozó keretek felhasználásáról az EHK, a kari szintő jogcímekhez tartozó keretek esetén a Kari Hallgatói Képviselet dönt.” c) A DIK továbbra is ellátja a 2008-ban is ellátott feladatait, amiket a DIK Szervezeti és Mőködési Szabályzatában kell – 2009. szeptember 30-ig – tételesen rögzíteni. 19
c) A hallgatói alrendszer támogatási összege – a létesítményhasználat költségei felett – 2009-ben 3.560.269 E Ft.17
8. Testnevelési és sport alrendszer Az alrendszer részletes leírása és magyarázata a 2008 decemberében módosított Intézményfejlesztési Terv (IFT) „Testnevelés és sport” fejezetében található. Az alrendszer – logikailag – két fıbb részbıl áll: Testnevelési Központ költségvetési támogatásából és létesítményköltségeibıl (az államilag elıírt mértékő sportolási lehetıség nyújtásának szakmai irányításáért és szervezéséért), illetve – távlatilag – a Sportbizottság által felügyelt, efeletti sportolás gazdálkodási részébıl.18 19 20 A Testnevelési Központ költségvetési támogatása 2008-ban 68 M Ft volt. Ezt 2009-re csökkenteni kellene a valójában a MAFC-nál dolgozó, de eddig ide terhelt bérő két dolgozó juttatásával, ami hozzávetıleg 4 M Ft (egyikük esetén éppen idén 1 M Ft jubileumi jutalom is várható) (mindez közterhekkel együtt). Mindezzel együtt a Központ 65 M Ft-os 2009. évi támogatása javasolt, ezt – amennyiben MAFC-hoz kerülésük nem történik meg – kiegészítve az említett két munkatárs legfeljebb évi 4 M Ft illetményével.
17
„ösztöndíjak” 2 459 669 Ft, kollégiumi és lakhatási támogatás 787 900 Ft, HÖK-DIK támogatás létesítményhasználat felett 316 400 Ft. 18
Idézet az IFT-bıl: „A BME testnevelésének és sportjának tehát kettıs gazdálkodása és támogatása lenne. Egyrészt az államilag elıírt ingyenes sportoláshoz kapcsolódó, ami leginkább a Testnevelési Központ támogatásán keresztül (a BME „szokásos” éves költségvetésében) jelenik meg, másrészt az efeletti sportolás támogatása, amihez a BME – a már átalakított, felújított – sportlétesítményeinek teljes szabad kapacitását ajánlja fel. A két fél a létesítményhasználaton keresztül részben átfed, hiszen az államilag elıírt mértékő ingyenes sportolás létesítményszükségletének költségei a Sportbizottság felügyelte gazdálkodási alrendszert terhelik. A másik oldalról viszont az is igaz, hogy az egyetemi létesítménypark hasznosításából fakadó bevételek nem az államilag ingyenes testnevelést támogatják (nem a BME ezzel kapcsolatos költségvetési terheit enyhítik). Ezt – az elszámolási praktikum mellett – más szempontok is indokolják.” 19
Az alrendszer komplett felállását 2010–2011 körülre tehetjük, azaz ezt az alrendszert évrıl évre alakítanunk kell még (leginkább a létesítmények alrendszerrel szövıdik még össze). 20
Sajnos az említett IFT fejezetben foglaltaknak megfelelı MAFC–BME-megállapodás nem jött létre, így a MAFC támogatása nem került a költségvetésbe. A Rektori Tanács (2009. március 16-i) döntése alapján, amennyiben 2009. április 20-ig megszületik a MAFC-BME – a 2008. december 15-én elfogadott Intézményfejlesztési Terv tartalmának megfelelı – együttmőködési megállapodás, a Szenátus elé terjeszthetı egy olyan tartalmú költségvetés-módosítás, miszerint a MAFC a testnevelés és sport alrendszer Likviditási és Tartalékalapból ennyivel megemelt kerete terhére 2009-ben (illetve a következı két évben) évi 25 M Ft támogatásban részesül, illetve továbbra is fenntarthatók a MAFC részére a létesítményhasználaton, illetve más IFT-ben rögzített módon biztosított kedvezmények, támogatások.
20
7. Határozat a) A testnevelés és sport alrendszer (létesítményköltségeken felüli) támogatásának részeként a Testnevelési Központ 2009. évi támogatása 65 M Ft, ezt kiegészítve a MAFC-nál tevékenykedı, de a Testnevelési Központ állományához tartozó két munkatárs 2009. évi személyi juttatásaival és annak járulékaival, ami további 4 M Ft. A támogatás összesen tehát 69 M Ft. b) A Testnevelési Központ saját bevételeibıl az elvonás 10% (amibıl az egyetemi és a kari elvonások mértéke 5-5%).
9. Nyelvoktatás alrendszer Az egyetemi nyelvoktatási rendszer – akár radikális – átalakításának igénye egyre erıteljesebben merül fel. Meglehetısen összetett kérdésrıl van szó, hiszen egy, akár kisebb átalakítás is érintheti az egyetemi TVSZ-t és TJSZ-t, illetve szinte az összes egyetemi tájékoztató anyagot is, és természetesen számos munkajogi és belsı gazdálkodási kérdést is felvet. Mind összegszerőségében, mind szakmai-egyetempolitikai tekintetben igen jelentıs távlati kérdésrıl van szó. A nyelvoktatás alrendszer valójában az Idegennyelvi Központ mőködésének, támogatásának kereteit jelenti. A Központ 2007–2008-ban 265 M Ft egyetemi költségvetési támogatásban részesült, illetve az anyanyelvi vendégtanárok alkalmazására – OKM címzett támogatásként – további 15 M Ft-ot kapott. Mintegy 2500 nm-es területét térítésmentesen kapta, az általános költségekhez hozzájárulnia nem kellett. A Központ saját bevétele 2008-ban 260 M Ft volt, maradványa 228 M Ft. Az Idegennyelvi Központ a 2008-as egyetemi költségvetésben 29 742 hallgató x heti óraszám „teljesítményt” mutatott, míg ugyanez az érték 2009-re 31 603. A TVSZ szerint igen jelentıs mennyiségő egyetemi nyelvoktatás teljesen ingyenes a BME-n – még a költségtérítéses hallgatók számára is: „A BME nappali, magyar nyelven folyó képzéseiben részt vevı hallgatói számára a nyelvi közismereti (kötelezıen és szabadon választható) tantárgyakon túl különbözı nyelvekbıl, négy különbözı szinten legalább heti négyórás képzésben általános és szaknyelvi ingyenes nyelvoktatást biztosít az osztatlan képzésben a mintatanterv szerinti elsı 8, az alapképzésben az elsı 5, a mesterképzésben az elsı 2 félévben. Az ingyenes nyelvoktatás számára órarendi blokkot kell biztosítani. A nyelvoktatásban való részvétel joga független attól, hogy a hallgató teljesítette-e már a számára a képesítési követelményekben, illetve a tantervben elıírt nyelvi kritériumokat.” Tovább bonyolítja a képet, hogy a Központ a mintegy 22 000 hallgató × heti óraszámú (nulla kredites) nyelvi kurzusok mellett kredites kötelezı, kötelezıen választható és szabadon választható tantárgyakat is kínál, évi kb. 10 000 hallgató × kredit értékben. A problémákat legegyszerőbben talán az szemlélteti, hogy a teljesen ingyenes nyelvi kurzusok nagyjából felét a hallgatók nem teljesítik, jó részük „be se jár”, így az egész nyelvoktatás csak nagyon nehezen szervezhetı, alacsony hatékonyságú. (A kredites 21
kurzusoknál a helyzet sokkal jobb, itt majdnem 75% teljesít.) E lehangoló eredmények mögött az is meghúzódik, hogy nemcsak a nyelvi kurzusok felvétele ingyenes, hanem – a BME-n egyedülállóan – nem teljesítésükért sem kell különeljárási díjat fizetni. Tekintve a Központ 2008. évi 280 M Ft-os költségvetési támogatását, illetve mintegy 90 M Ft-os létesítményeit, valamint a 80 M Ft-ra tehetı általános költségeket, hozzávetıleg 450 M Ft-ra becsülhetjük azt az összeget, amelyet a BME a fentebb vázolt ingyenes nyelvoktatás finanszírozására évente költ. Tekintve, hogy a fentebb jelzett éves oktatási mennyiség „érdemben” mintegy 7000-8000 féléves (30-60 órás) nyelvi kurzust jelent, ez kurzusonként és hallgatónként 60 E Ft-os BME-támogatást jelent. Máshonnan közelítve a kérdést azért látszódnak a megoldás fıbb lehetıségei. •
Amennyiben az egyes kurzusok nem teljesítéséért számottevı összeget kellene fizetniük a hallgatóknak, legalább részben megtérítve a nyelvi képzésükért rájuk hasztalan fordított összeget, ez nyilván olyan visszatartó erıvel jelentkezne, ami a nyelvtanulást nem komolyan vevık döntı részét távol tartaná a nyelvi kurzusoktól.
•
Az ingyenességgel együtt jár az is, hogy a nyelvoktatás csoportméretei gyakran magasabbak az ideálisnál (miközben az is alig követhetı, hogy a jelentkezık közül hányan jönnek majd el tényleg). Célszerőnek látszik, hogy a hallgatók választhassanak olyan nyelvi kurzusokat is, amelyek díjaihoz részben ugyan ık is hozzájárulnak, viszont kifejezetten kiscsoportos, értelmes, hatékony nyelvoktatásban részesülhetnek.
•
Más megoldás lehet, hogy a hallgatók ingyenes nyelvi kurzus mennyiségét korlátozzuk és/vagy a nyelvtanulásra felhasználható BME támogatás egy hallgatóra esı maximális összegét adjuk meg.
•
Az Idegennyelvi Központ mintegy 70 nyelvtanára egy racionalizáltabb, kisebb volumenő nyelvoktatáshoz nyilván túlméretezett, talán duplája a szükségesnek, ám a következı évek folyamatos nyugdíjazásai részben kezelhetik ezt a problémát is.
•
A Központ saját bevételes tevékenysége, ami elsısorban a nyelvvizsgáztatásra épül, félı, hogy számottevıen csökken majd. Ennek ellenére az alrendszertıl való sajátbevételelvonás csökkentése némi többletbevételt, illetve motivációt jelenthet majd.
•
Az Idegennyelvi Központ jelenlegi területei az E épületben vannak. Itt – a létesítménykoncepció szerint – 2010-ben várható nagyobb átrendezıdés, addig az esetlegesen leadott területeknek nem nagyon adódna alternatív felhasználási lehetısége. 2010-ben viszont a Központ területei annyiból a mai töredékére zsugorodnak, hogy saját tantermeik nagy része megszőnik, hiszen az épület alsóbb szintjein nagyobb mennyiségő kisebb tanterem kerül majd kialakításra. Mivel e nyelvi kurzusoknak jellemzıen külön órarendi sávjai vannak, tekinthetjük úgy is, hogy részben tantermeink szabad kapacitásának kihasználásáról van csak szó.
•
Hasonlóan tekinthetünk az általános költségekre is, hiszen a Központ, illetve maga az egyetemi nyelvoktatás, értelmes, racionális szervezés mellett az általános egyetemi egységeket (GMF, KTH, OMIKK, RH, ECS) csak szerény mértékben „veszi igénybe”.
Összességében úgy tőnik, hogy a nyelvoktatás alrendszer már középtávon is sokat megırizhet a ma támogatni kívánt értékekbıl – jelentısen kisebb költségek mellett is. E középtávú állapottal kapcsolatos konkrét fıbb pontok a következık: •
A nyelvoktatás két változatra válik szét: 22
o Ingyenes nyelvoktatás (a mai TVSZ feltételeit teljesítı), ahol az átlagos (jelentkezési) csoportméret 24 fı (minimum 15, maximum 29 fı). Ez több, bár nem feltétlenül az összes – BME-n oktatott – nyelvet felölelné, többszintő, általános és szaknyelvi lenne, viszont kezdı és középhaladó szinteken már nem indulna. Ezeket a kurzusokat a BME tehát teljes egészében támogatja. (Az elızetes számítások szerint kb. 100 ilyen csoport indulna évente.) o Költség-hozzájárulásos, kifejezetten kiscsoportos nyelvoktatás, ahol az átlagos csoportméret 12 fı (minimum 8, maximum 15 fı). Ez a változat már minden szinten indulna, de itt valószínőleg az alap, középhaladó és nyelvvizsga-elıkészítı kurzusok dominálnak majd. A 60 órás kurzusért 15 E Ft hallgatói költséghozzájárulást kellene fizetni (óránként 250 Ft-ot, ami a piaci ár fele-harmada), ami az összes költség kb. fele-harmada, a többi BME-támogatásként jelenne meg. (Az elızetes számítások szerint kb. 100 ilyen csoport indulna évente.) •
Az elızı pontban vázolt konstrukció alternatívája lehet egy olyan rendszer is, amelyiknél az egy hallgatóra esı maximális BME nyelvoktatás-támogatást adjuk meg, például valamilyen nyelvoktatási „kuponok” formájában. Ezután az egyes nyelvi kurzusokhoz „kuponárakat” rendelünk (például az elızı pont elsı alpontja szerinti „nagycsoportos” 2 kupon, míg a második szerinti „kiscsoportos” 3 kupon; stb.). Ezek után a hallgatók támogatási keretükkel („kuponjaikkal”) szabadon gazdálkodhatnak, sıt, ilyenek vásárolhatnak is, azaz ennél az alternatívánál is megmaradna a „fizetıs”, illetve „hozzájárulásos” nyelvoktatási forma.
•
Bármely formájú nyelvoktatásnál azoknak a hallgatóknak, akik nem teljesítik a kurzus elıre rögzített feltételeit – tekintettel a nyelvoktatás kiemelt egyetemi támogatottságra –, heti óraszámonként „a felvett, de nem teljesített kreditek”-ért járó különeljárási díj háromszorosát kell különeljárási díjként befizetniük.
•
A nyelvoktatás jellemzıen külön órarendi idısávban, kisebb tantermekben, a jelentkezések, csoportbeosztások racionalizált rendszerében folyik.
•
A Központ fenntartja kredites tantárgyait is, ezek éppen olyanok, mint a többi kredites BME-tantárgy. (Ezeknél a minimális nyelvi alapszint legalább közép-felsıfok, azaz itt inkább speciális nyelvi tartalmú tárgyakról, mintsem egyszerő nyelvoktatásról van szó.)
•
A nyelvoktatás alrendszer saját bevételei után egységesen 10% elvonás történik, 5% egyetemi szintre, míg 5% az „anyakarra” (GTK-ra).
•
A TVSZ-t és TJSZ-t a fentiek alapján módosítani kell.
•
Az Idegennyelvi Központ gazdálkodása a következı irányelvekre épül: o Bevételek
A nyelvi kurzusoknál (mindkét változatért) csoportonként (15 hét, heti 4 óra) 430 E Ft támogatást kap (kb. 7200 Ft/óra). (Ez évi 200 csoporttal számolva évi 86 M Ft.)
A kredites kurzusokért a költségvetésben egy kreditért járó bevétel (általános, létesítmény- és tanteremköltségek nélkül számolt) 60%-át kapja meg a Központ (ez nagyjából azonos az egy kreditért járó általános, létesítmény- és tanteremköltségek utáni összeggel). (Ez kb. 6000 Ft felvett kreditenként, ami 10 000 hallgató × kreditért kb. 60 M Ft.)
23
Az átmenetre vonatkozó kiegészítı támogatás (tekintve a Központ jogilag kötelezıen kifizetendı bértömegének viszonyát az elızı két pont szerinti bevételhez).
Saját bevételek 10%-os elvonás mellett.
(Az E épület – 2009 szeptemberéig megjelölt – területeinek térítésmentes használata.)
(A tantermek – nyelvoktatási sávokban való – térítésmentes használata.)
o Költségek
Az Idegennyelvi Központ minden személyi és dologi költsége.
Tekintve a 2009-es évet, nyilván csak átmenetrıl lehet szó. Amennyiben a fenti oktatási változtatások már 2009 ıszétıl bevezethetık (aminek „jogi” akadálya nem látszik), akkor az elızıekben vázolt költségvetés elıször 2010-ben készíthetı el (ekkor ugyanis a 2009. ısz – 2010. tavasz oktatási mennyiségei számítanak). 2009-ben, figyelembe véve az idıközbeni nyugdíjazások hatásait, illetve azt, hogy saját bevételeik nagyságrendje megmarad és elvonása egységesen 10%, a 2007–2008-as 265 M Ft-os támogatási szint 80%-a, azaz 212 M Ft tőnik reálisnak (plusz az anyanyelvi vendégtanárok – OKM-tıl továbbra is érkezı – 15 M Ft támogatása). Amennyiben a Központ saját bevételének 2009-es szintje a 2008-as mérték 90%-a alá esik, úgy 2010 elején minden további %-os esésnél 2 M Ft, de maximum 30 M Ft további támogatást kap. Mindezzel együtt felhívjuk a Központ, illetve a GTK figyelmét a takarékos gazdálkodás folytatására, a 2008-ról átkerülı maradványok jelentıs részének következı évre való továbbvitelére. 8. Határozat a) A nyelvoktatás alrendszer 2009. évi támogatása (létesítményköltségeken felül) 212 M Ft, továbbá az anyanyelvi vendégtanárok 15 M Ft-os OKM céltámogatása. b) Amennyiben az Idegennyelvi Központ saját bevételének 2009-es szintje a 2008-as mérték 90%-a alá esik, úgy 2010 elején minden további százalékpontos esésnél 2 M Ft, de maximum 30 M Ft további támogatást kap. c) Az Idegennyelvi Központ saját bevételeibıl az elvonás 10% (amibıl az egyetemi és a kari elvonások mértéke 5-5%). d) A nyelvoktatás, illetve támogatásának átalakításához 2009. június végéig az alábbiak szerint – választva az alább vázolt két megoldási változat közül, az alább szereplı értékek szükségszerő korrigálásával – kell módosítani a TVSZ és TJSZ vonatkozó rendelkezéseit: 1. (A változat) A nyelvoktatás két változatra válik szét: A) Ingyenes nyelvoktatásra, ahol az átlagos (jelentkezési) csoportméret 24 fı (minimum 15, maximum 29 fı). Ez több, bár nem feltétlenül az összes – BME-n oktatott – nyelvet, szintet, formát öleli fel. B) Költség-hozzájárulásos, kifejezetten kiscsoportos nyelvoktatás, ahol az átlagos csoportméret 12 fı (minimum 8,
24
maximum 15 fı). E változat kurzusai az igények szerint indulnak.21 A 60 órás kurzusért 15 E Ft hallgatói költség-hozzájárulást kell fizetni. 1. (B változat) Az egy BME hallgatóra esı maximális nyelvoktatás-támogatás az osztatlan képzésben 12, az alapképzésben 7, míg a mesterképzésben 5 egységnyi. A további nyelvoktatási egységekért 10 E Ft hallgatói költség-hozzájárulást kell fizetni. A nyelvoktatás két változatra válik szét: A) Két egység értékő, ahol az átlagos (jelentkezési) csoportméret 24 fı (minimum 15, maximum 29 fı). Ez több, bár nem feltétlenül az összes – BME-n oktatott – nyelvet, szintet, formát öleli fel. B) Három nyelvoktatás-támogatás egység értékő, kifejezetten kiscsoportos nyelvoktatás, ahol az átlagos csoportméret 12 fı (minimum 8, maximum 15 fı). E változat kurzusai az igények szerint indulnak.2. Nyelvoktatásnál azoknak a hallgatóknak, akik nem teljesítik a kurzus elıre rögzített feltételeit – tekintettel a nyelvoktatás kiemelt egyetemi támogatottságra –, heti óraszámonként „a felvett, de nem teljesített kreditek”-ért járó különeljárási díj háromszorosát kell különeljárási díjként befizetniük. 3. A nyelvoktatás jellemzıen külön órarendi idısávokban, kisebb tantermekben, a jelentkezések, csoportbeosztások racionalizált rendszerben folynak. 4. Az Idegennyelvi Központ fenntartja kredites tantárgyait is. Ezeknél a minimális nyelvi alapszint legalább közép-felsıfok, azaz itt inkább speciális nyelvi tartalmú tárgyakról, mintsem hagyományos formájú nyelvoktatásról van szó. 5. 2010-tıl az Idegennyelvi Központ költségvetési támogatása a nyelvi kurzusoknál (mindkét változat esetén) csoportonként 430 E Ft, a kredites kurzusokért a költségvetésben egy kreditért járó bevétel 60%-a alapján kalkulált összeg, továbbá az átmenetre vonatkozó kiegészítı támogatás. A Központ térítésmentesen használható létesítményeit a 2010. évi költségvetésben kell rögzíteni.
10. Nukleáris technika alrendszer Az alrendszer lényegében a Nukleáris Technika Intézet (NTI) támogatását jelenti. A 2008-as támogatás 130 M Ft volt, amit az akkori rektor 15 M Ft-tal egészített ki a rektori keretbıl. Az intézethez külön állami támogatásként érkezik az OSJER mérıállomás 2,4 M Ftos eszköztámogatása. Az NTI 2008-as saját bevétele 297 M Ft volt, maradványa 155 M Ft. Korábban az alábbi alapelvek szerint határoztuk meg az NTI költségvetési támogatását: •
A karok, illetıleg a BME egészének pénzügyi helyzete szerint.
•
Az intézet oktatási terhelésének változása szerint.
•
Az intézet mőködésének egyéb változásai szerint (létesítmény, támogatás stb.).
21
Valószínőleg az alap, középhaladó és nyelvvizsga-elıkészítı kurzusok dominanciájával.
25
Az NTI a 2008-as egyetemi költségvetésben 4 318 hallgató x kredit „teljesítményt” mutatott, míg ugyanez az érték 2009-re 4 671. A fentiekre való tekintettel az egység – 2085 egyenértékes négyzetméter létesítményhasználata felett – továbbra is 135 M Ft támogatása javasolt. Javasoljuk továbbá, hogy forduljanak támogatásért a különtámogatások keretéhez is, ekkor a Szenátus külön is megítélheti az alrendszer támogatásának helyes mértékét.22
22
Ehhez, illetve az elızıekhez Aszódi Attila intézetigazgató a következıket fogalmazta meg: „A Parlament által elfogadott energiapolitikai koncepció értelmében hazánk a jövıben is üzemeltetni kívánja a paksi atomerımő blokkjait, és újabb atomerımővi egységek építésének lehetısége is felmerült. Ezekhez a programokhoz elengedhetetlen a jól képzett nukleáris szakemberek biztosítása. A nukleáris tudományok mőegyetemi oktatásának szükségessége az orvosi fizika képzés irányából is megfogalmazódott az elmúlt években. Dr. Molnár Károly a BME rektoraként 2007-ben dr. Gadó János, a KFKI AEKI igazgatójának vezetésével bizottságot hozott létre a BME NTI oktatás-kutatási tevékenységének átvilágítására. A bizottság többek között megállapította, hogy az oktatóreaktor további üzemeltetése a hazai nukleárisszakember-képzés fenntartása érdekében célszerő, ugyanakkor szükségszerő az oktatóreaktor felújítása a további biztonságos üzem érdekében. A több mint egy éves biztonsági felülvizsgálati folyamat eredményeképpen 2007. június végén az oktatóreaktor újabb tízéves üzemeltetési engedélyt kapott az Országos Atomenergia Hivataltól, ugyanakkor a nukleáris biztonsági hatóság számos mőszaki felújítást írt elı a következı 3-4 évre, amelyek végrehajtása alapfeltétele a további üzemnek. A felújítások nélkül az oktatóreaktor nem lesz biztonságosan üzemeltethetı már középtávon sem, és a felújítások elmaradása esetén az OAH visszavonhatja az oktatóreaktor üzemeltetési engedélyét, ami nagyon nehéz helyzetet teremtene mind oktatási, mind jogi, mind pedig mőszaki szempontból. Megjegyzendı, hogy a becslések szerint az oktatóreaktor leszerelése mintegy kétmilliárd forint költséggel járna, aminek fedezete nem áll rendelkezésre sem a Mőegyetem, sem az illetékes oktatási tárca költségvetésében. A rektori átvilágítóbizottság munkájának eredményeit, valamint a 2007 nyarán lezárt idıszakos biztonsági felülvizsgálat megállapításait felhasználva készítettünk egy – idıben is ütemezett – tervet a felújítás forrásigényével kapcsolatban. Az összességében mintegy 500 millió forintos felújítási program megvalósítására a 2009. évben 134 M Ft, a 2010. évben 158 M Ft, a 2011. évben 131 M Ft, a 2012. évben pedig 77 M Ft többletforrás biztosítására van szükség. A fenti körülményekre való tekintettel a BME Nukleáris Technikai Intézete azzal a kéréssel fordult a Mőegyetem, az oktatási tárca, az MVM Zrt. és a Paksi Atomerımő Zrt. vezetıihez, hogy segítsenek biztosítani a mőegyetemi oktatóreaktor felújítási programjához szükséges forrásokat. Az oktatási tárca jelenleg évi 92 millió forint dedikált támogatással járul hozzá a nagy eszköz- és személyzetigényő, ezáltal a hagyományos tantermi oktatásnál nagyságrenddel drágább nukleáris képzés mőködtetési költségeihez. A Mőegyetem az NTI finanszírozása tekintetében nem a többi tanszékre és intézetre vonatkozó sémát használja: a minisztériumi címzett támogatáson túl évi 44 M Ft-ot fordít az NTI mőködtetésére, valamint megfizeti az intézet közüzemi és területhasználati költségeit, amelyek nagyságrendileg 50 M Ft-ot tesznek ki. (A közüzemi költségek jelenleg nem ismertek pontosan, mert a tanszéki szintő fogyasztásmérı egységek telepítése csak nemrégiben kezdıdött meg az egyetemen.) Ezen ráfordítások mellett a fenntartók részérıl nincs arra szabad forrás, hogy a további biztonságos mőködéshez elengedhetetlen felújítási programot megfinanszírozzák. A Paksi Atomerımő Zrt. és a BME Nukleáris Technikai Intézete között régóta zajlanak tárgyalások annak érdekében, hogy a mőegyetemi oktatóreaktor további biztonságos üzemeltetéséhez szükséges felújítások fedezetét az ipar segítségével teremthessük meg. A 2008-as év végén az atomerımő vezetése elhatározta, hogy a következı négy évben az oktatóreaktor felújításához szükséges mintegy 500 M Ft-ot az atomerımő biztosítja. Ennek elsı részeként az atomerımő 2009-re 134 M Ft-ot alapítványi támogatás formájában az oktatóreaktor felújítására rendelkezésre bocsátott. Az oktatóreaktor biztonságos üzemének biztosításához, valamint a felújítási program sikeres végigviteléhez szükség van arra, hogy az NTI pénzügyi feltételei ne változzanak a 2009-es évben. Ezért arra kérjük a BME Szenátusát, hogy az NTI-t a korábbi évek gyakorlatának megfelelıen finanszírozza: a mőködésre bocsásson rendelkezésre 135 + 15 = 150 M Ft-ot, adja át az OKM 2,4 M Ft-os célzott támogatását az OM OSJER országos környezeti sugárzásjelzı rendszer mőködtetésére, és a finanszírozás egyéb feltételeit (területhasználat, közüzem) ne változtassa meg.”
26
9. Határozat a) A nukleáris technika alrendszer 2009. évi támogatása (létesítményköltségeken felül) 135 M Ft, továbbá az OSJER országos környezeti sugárzásjelzı rendszer mőködtetésére 2,4 M Ft-os OKM céltámogatás. b) Az Nukleáris Technika Intézet saját bevételeibıl az elvonás 10% (amibıl az egyetemi és a kari elvonások mértéke 5-5%). c) A nukleáris technika alrendszer 2010-2012 közötti egyetemi költségvetési támogatásáról 2009. október 31. külön szenátusi határozat rendelkezzen.
11. Különtámogatások (értéktámogatások) alrendszer Újdonságról van szó. Lényege, hogy az eddig leginkább a rektori keretben, illetve esetenként valamelyik volt igazgatóság vagy a GMF kereteiben megjelenı támogatások világos költségvetési helyet és szenátusi szavazási megerısítést kapjanak. Vannak, lehetnek olyan részei, amelyekrıl már korábban döntés született, ilyen pl. az óvoda-bölcsıde támogatásának esete. Az alrendszer éves támogatási keretösszegérıl – a költségvetés részeként – külön szenátusi szavazás történik, illetve a szenátus listás szavazással rangsorolja is az egyes projekteket, a támogatott ügyek köre így alakulna ki. (Lényegében egyfajta egyetemen belüli pályázatról van szó.) Lényeges cél, hogy az egyes alrendszerekhez, szervezeti egységekhez tartozó ügyeket ne tereljük át ide, hanem valóban olyan ügyekkel foglalkozzunk itt, amelyek máshová nem sorolható „értéktámogatások”, illetve jelentıségük is akkora, hogy méltóak a szenátusi szavazásra. A fentiek szerint 2009. március 16-ig a Rektori Kabinethez érkeztek be az ilyen jellegő kérések. Elızetes kontroll volt, itt dılt el, hogy az adott kérés egyáltalán megfelel-e az alrendszer céljainak. Az 1. sz. mellékletben szereplı rövid leírásokkal és költségvetésekkel ellátott „lista” innen indul szenátusi szavazásra. Alább a határidıre beérkezett, megfelelınek minısített pályázatok listája olvasható (részletesen lásd 1. sz. melléklet):23
23
A következı pályázatok – lévén az ilyen jellegőek eddig sem voltak a rektor, illetve a szenátus által külön támogatva, vagy a költségvetés valamely alrendszeréhez illeszkednek – listára kerülését sem támogattuk: 1) „Alap létrehozása az EU pályázatok sajátrészének biztosítására” (TTK, 60 M Ft); 2) „Mágneses rezonancia oktató-kutató laboratórium felújítás” (TTK, 27 M Ft); 3) „Önálló TTK Matematika Intézet-i keret létrehozása a szakmai vendégek, szakmai utazások ktg-einek finanszírozására.” (TTK, 6 M Ft); 4) „BME szakfolyóirat beszerzés támogatása” (OMIKK, 29 M Ft) (Megjegyzés: 2009-ben szakfolyóirat beszerzéshez a karoknak nem kell külön hozzájárulni. 2010-ben e kérdésrıl – feltehetıen a költségvetés elfogadásakor – szenátusi határozat rendelkezik majd.)
27
Támogatást Kért összeg kérı (E Ft) Rövid leírás GTK 250 OTDK konferencia
GPK
Magyar Rektori Konferencia képviselete az EUA 1 000 Energetikai Platformban. Bánki Donát születésének 150. évfordulója alkalmából 1 300 rendezett egyetemi megemlékezések ktg-ei
GPK OMIKK GMF GMF
1080 1 490 1 500 1 500
TTK
2 500
ÉPK KTH VBK
5 000 6 470 9 000
GPK
TTK Összesen
10 000 41 090
CMFF’09 konferencia - BME Terembérleti díj Levéltári adatbázisok építése Mérnökbál 2010 1956-os ünnepi megemlékezés FREDA - Francianyelvő Mérnökképzés Támogatása és a Francia Akadémiai és Ipari Kapcsolatok megújítása a BME Történelmi Campusának tudományos dokumentációja Nemzetközi kapcsolatok kiegészítı támogatás Szoborállítás: Bay Zoltán, Szilárd Leó, Teller Ede A BME oktatóreaktor biztonságos mőködtetési feltételeinek biztosítása 10. Táblázat
10. Határozat a) Az 1. sz. mellékletben részletezett különtámogatásokra a Szenátus 30 M Ft keretösszeget különít el. b) Az a) pontban megadott keretösszeg erejéig a 1. sz. mellékletben található különtámogatások közül titkos listás szavazással alakul ki a támogatott projektek köre.24 c) A különtámogatások – tervezettıl lefelé eltérı – összegével a Likviditási és tartalékalapot kell növelni.
24
Azaz, azok a projektek kapnak támogatást, amelyek legalább 50% + 1 támogató szavazatot kapnak, illetve teljes összegükkel „beleférnek” az a) pont szerinti keretösszegbe. Egyebekben a Humánpolitikai Szabályzat 93.§ 5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
28
12. Nem kari alrendszer A Szenátus által 2008. december 15-én elfogadott „A BME 2009–2012. évi költségvetésének alapelvei” címő elıterjesztés vonatkozó határozata markánsan szól a nem kari egységek gazdálkodásának irányelveirıl: „Alapvetı cél a nem kari alrendszerek egyetemi költségvetést érintı kiadásainak középtávú tervezettsége, beleértve a személyi kifizetések rendszerét is. Kivételként a költségvetés bizonytalanságainak hatását a létesítményekkel kapcsolatos alrendszer »viseli el«.” Ennek megfelelıen alább terjedelmes fejezet foglalja össze a nem kari oldal személyi kifizetésének elemzésével, szabályozásával foglalkozó eddigi munkát, illetve külön foglalkozunk a létesítményekkel kapcsolatos alrendszer gazdálkodásával is. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a nem kari alrendszerben a ma is a BME-nél dolgozó munkatársak 2009-es összes személyi juttatás tömege a 2008-as összegnek csak kb. 98%-a, míg a teljes nem kari személyi juttatás tömeg 2009-re a 2008-as összeg hozzávetıleg 95%-ára esett.
12.1. A nem kari alrendszerhez juttatásainak irányelvei25
tartozó
munkatársak
személyi
Az alábbiakban a nem kari oldali csoportba tartozónak értjük itt a GMF, az OMIKK, a KTH, a Rektori Kabinet és az Ellenırzési Csoport munkatársait.26 Az elmúlt években a költségvetések elfogadását a nem kari egységekkel folytatott részletes tárgyalások elızték meg.27 A jövedelmekkel kapcsolatos egyeztetések azonban leginkább csak a nem kari oldalra érvényes aktuális fıszabályokra szorítkoztak (kéthavi jutalom, egységen belüli azonos összegő étkezési jegyek stb.). Ezzel szemben a kari oldalon már egyre inkább kidolgozottak, és a Humánpolitikai Szabályzatba is beépültek a fıbb karrierminták, továbbá az egyetem költségvetési algoritmusa is tartalmaz ilyen elemeket, pl. a
25
A fejezet szövegezésében és számításainak elkészítésében Fortuna Zoltán (GMF Kontrolling Csoport vezetı) jelentıs mértékben részt vett. A témáról – már tavaly szeptembertıl – több hosszabb egyeztetés is történt, így tehát itt is viszonylag hosszas egyeztetési fázis eredményérıl van szó. 26
Annak ellenére, hogy a GMF Kollégiumok Osztály munkatársainak jövedelme a hallgatói alrendszer kollégiumi részegységében (mint zárt al-alrendszerben) kerül megtervezésre, javadalmazásuk elveit – a késıbbi bérfeszültségek megelızése érdekében – szintén jelen anyag keretei között kívánjuk rendezni. A Diákközpontot a karszerően mőködı hallgatói önkormányzat saját hivatalának tekintjük, tekintettel arra is, hogy önálló alrendszerként finanszírozzuk, illetve a HÖK-felügyelet egyben garancia arra, hogy a segítı adminisztráció finanszírozása ne kerüljön túlsúlyba a programokkal szemben. Hasonlóan, itt kívánunk központi elveket lefektetni a KTH-ba beolvadó (a karok által a nem kari oldaltól eltérı szabályok alapján finanszírozott), idegen nyelvő képzés menedzselésében dolgozó munkatársak javadalmazására is. 27
Általános volt, hogy a lehetıségekhez képest az egységek sokkal messzebbrıl indították költségigényüket. 2008-ban a tervek összesítése, valamint az 1. körös egyeztetések lefolytatása után a nem kari egységek közel 1,8 Mrd Ft-tal (25%-kal) kértek többet a késıbb elfogadott kereteknél.
29
kari oktatók-kutatók fiatalítását célzó értéktámogatási normatívákat, valamint vannak karok, amelyek az egyetemi keretek között saját, kiegészítı szabályokat alkotnak. A nem kari emberi-erıforrás-gazdálkodás tekintetében meghozott intézkedések eddig jórészt csak a kisebb-nagyobb létszámleépítésekre korlátozódtak.28 A 2009–2012-es költségvetési ciklust viszont az eddigieknél jóval alaposabban szabályozott személyi kifizetések rendszere jellemezné. Alapvetıen a nem kari egységekben tisztán vezetıi, menedzseri és szakértıi munkaköröket betöltı munkatársak javadalmazási fıszabályait kívánjuk rögzíteni, némileg érintve az ettıl eltérı személyi kört is. Az irányelvek felállításának legfıbb céljai az alábbiak voltak: • Le lehessen térni arról a pályáról, aminél évrıl évre az egyes nem kari egységekhez tartozó kollégák személyenkénti jövedelmeit kell vizsgálni, jóváhagyni. • A nem kari oldali vezetık – a most rögzített központi irányelvek mentén – a meglévı személyi állomány preferálása mellett dolgozzák ki egységük középtávú javadalmazási stratégiáját, és az operatív döntések meghozatalakor az eddigieknél erıteljesebben kezdjenek gazdálkodni a rendelkezésükre álló emberi erıforrással. • A nem kari vezetıi-menedzseri-szakértıi kör számára is világosabb karrierlehetıségek kerüljenek vázolásra, és erıteljesebben legyen az „elıléptetésekért” folyó belsı verseny is. • Úgy általában javuljon a nem kari humán erıforrás színvonala, csökkenjen a fluktuáció. Kiemeljük, hogy a nem kari oldal személyi ügyeinek rendezése természetesen a kari oldal érdeke is, hiszen az egyetem oktatási-kutatási sikeressége nagyban függ a karokon dolgozókat kiszolgálók színvonalától is. Széles egyetemi körben kellene megérteni, elfogadni, hogy közel azonos kompetenciákkal és képességekkel rendelkezı személyek egyaránt bejárhatnak tartalmas, sikeres életpályát mind a karokon, mind a nem karokon.29 A szabályozás alapelvei Az alább ismertetett szabályozások konkrét kifizetési összegekre vonatkozó részleteinél „egyenértékes havi jövedelem” kategóriát definiáltunk, ezt használjuk. Mindezt úgy kalkuláljuk, hogy egy adott személy összes éves személyi juttatásának (alapilletmény, 13. havi illetmény, kereset-, illetménykiegészítés, vezetıi pótlék, címpótlék, egyéb pótlék, túlóra, mőszakpótlék, helyettesítési díj, jutalom, étkezési jegy, természetbeni juttatás30, megbízási,
28
GMF, OMIKK.
29
Megjegyezzük, hogy a nem kari oldalon még szokatlan a humán erıforrással kapcsolatos központi irányelvek lefektetése, ezzel együtt a bérpolitikák feszegetése. A személyi kifizetések rendezése már rövid, de leginkább középtávon némi átrendezıdéshez is vezethet majd az érintettek körében. Akiknél nem változna vagy növekedne jövedelmük, ez nyilván „kisebb problémát” okoz majd. Azok esetében, akiknél jövedelmeik csökkentése tőnik indokoltnak, elıre rögzítjük ennek szabályait (pl. elvonható pótlékaik, jutalmaik szabályozása, „befagyasztás”, közös megegyezés az alapilletmény csökkentésérıl stb.). A feszültségek elkerülése érdekében a szabályozás kommunikációjára, elfogadtatására nagy hangsúlyt kell fektetni, mind az egyetemi felsı vezetés, mind a nem kari egységek vezetıi részérıl. A kialakított szabályrendszer betartatását a GMF Kontrolling Csoport ellenırizné. 30
Azért említjük külön az étkezési jegyet és az egyéb béren kívüli juttatásokat, mert számfejtésük mind a kizárólagos EGR mőködés, mind a jelenlegi vegyes EGR-Nexon mőködés során külön kerül számfejtésre. Az étkezési jegyek a többi juttatással együtt bér tételkóddal (a Nexonban is megjelennek), míg az egyéb juttatások
30
szerzıi díj, szociális juttatások és egyéb juttatások31) 15-öd részét vesszük, ami a 12 havi + 13. havi + kéthavi jutalom általánosnak tekinthetı fizetési csomagot mintázza (ez állhat a legközelebb a „köznyelv” havi bruttó fizetés alatt értett fogalmához). •
•
•
•
Szabályozási alapelvek: Azon vezetık javadalmazását, akik jellemzıen négyéves ciklusokra kerülnek megválasztásra vagy kinevezésre, és közben megtartják oktatói-kutatói státuszukat és jövedelmeiket is, külön tekintjük, alább ezekkel részleteiben nem foglalkozunk. Esetükben a rektor – lévén munkáltatója a miniszter, illetve javadalmazásaira a Gazdasági Tanács tesz javaslatot – külön kategória. A rektorhelyettes, a dékánok, a fıtitkár és az igazgatók vezetıi javadalmazása egységes: 2009-ben 560 E Ft egyenértékes havi jövedelemnek megfelelı, ami a 2010–2011–2012. évben a karok esetére tervezett 3-4-5%-os mértékben növekedne.32 Ennek a körnek jellemzıen tanszéki-kari jövedelmei is vannak, illetve azt a néhány esetet, amikor nincsenek vagy ezek erısen másodlagosak, egyénileg kell kezelni. Az EHBDT vezetıjének, a három állandó bizottság vezetıjének, illetve a Közalkalmazotti Tanács vezetıjének díjazása a 2008-as összegrıl indul. További „egyetemi szintrıl” fizetett vezetıi illetménykiegészítések – egy-két speciális kivételtıl eltekintve33 – nincsenek. (Ennek a vezetıi körnek a javadalmazási kérdéseivel alább már nem foglalkozunk.)34 A nem kari személyi állományt, illetve a velük kapcsolatos költségeket három fıcsoportba osztjuk: o 1) vezetıi-menedzseri-szakértıi kör, o 2) nem vezetıi-menedzseri-szakértıi kör, o 3) egyéb bértömegnövelı „tényezık”. Az érintett vezetıi-menedzseri-szakértıi kört (ahol tehát kifejezetten nem pozíciókhoz kötött besorolásról van szó) további három csoportra bontjuk. Az egyes csoportoknál nagyobb egységenként35 rögzítjük az átlagos, illetve a minimum és maximum havi egyenértékes jövedelmeket, ezzel együtt azok járulékkal növelt személyi költségét. Az ide tartozó munkatársak számáról (státuszáról) – a költségvetési tárgyalások során az ellátandó feladattal összefüggésben – születik megállapodás. Középtávon, ahogy az ellátandó feladatok köre, úgy a csoportok létszáma is stabilizálódik. A csoportba sorolás és az egységenkénti státuszok meghatározásának kiindulásaként a 2008. évi jövedelmeket vettük alapul (azokat esetenként kismértékben korrigálva). Az egyes vezetıi csoportoknál a kisebb korrekciókkal elinduló 2009-es év után 2010– 2012-ben – a kari keretek növelésének megfelelıen – 3-4-5%-kal növeljük az egyes csoportokra vonatkozó átlagos, illetve a minimum és maximum éves jövedelmeket.
pénzügyi tételkóddal (a Nexonban nem jelennek meg) kerülnek feldolgozásra. Kidolgozás alatt van a korábbi pénzügyi tételkóddal számfejtett tételek Nexonban történı megjelenítése, kezelése. 31
Pl. napidíj.
32
Azokban az esetekben, ahol mindez még vezetıi pótlékkal is kiegészül 2009-ben, ezt a következı év növekedésébe bele kell számítani, azaz egyfajta „elızetes emelésrıl” van szó. 33
Itt leginkább egy-egy munkatárs valamilyen projektszerő feladat ellátásával kapcsolatos – rektori, fıigazgatói – megbízásáról van szó, éves viszonylatban kifejezetten szerény összértékben. 34
Az ebben a pontban említett vezetık összes 2009. évi ilyen jogcímő kifizetése összességében nagyjából 30%-kal alacsonyabb a 2008. évinél. 35
Azon egységeknél, ahol egy csoportba csak egy vagy két kolléga tartozik, „egyéni” értékeket adunk
meg.
31
• •
•
• •
•
Elsısorban a kiemelt vezetıi kör részére bevezetjük a következı év elsı negyedévében esedékes (az elızı év gazdálkodásának áttekintése utáni) premizálását. A legalsó vezetıi-menedzseri-szakértıi kör megadott jövedelemkeretei alattiaknál már inkább az éves feladatok változásának tükrében, évrıl évre történik a személyi keretek megállapítása. Rögzítjük azt, hogy az alkalmazottaknak (és itt most a teljes nem kari személyi állományra gondolunk) lehetnek-e, ha igen, milyen elvek mentén további egyetemi jövedelmeik. Elızetes forgatókönyvet készítünk a központi (kormányzati) bér vagy bérjellegő juttatások, illetve járulékok változtatásával kapcsolatos intézkedésekre. A harmadik, ún. egyéb személyi kifizetés tömeget növelı „tényezık” alatt a bérgazdálkodói jogosultság alól kivont kifizetéseket (jubileumi jutalom, prémium évek program stb.) értjük, ezekkel évrıl évre külön számolunk. Végül megjegyezzük, hogy e szabályozással kifejezetten nem kívánjuk elvonni a bérgazdálkodók emberi erıforrás tervezéssel kapcsolatos jogait, sıt, azt éppen erısíteni szeretnénk. A humán erıforrás nem homogén, így annak ellenére, hogy azonos a munkakör elnevezése, a mögöttes tartalom más feladatokat, eltérı munkaterhelést jelenthet már az egységen belül is. Úgy gondoljuk, hogy e különbségek a most rögzítendı irányelvek mentén tág határok között jeleníthetık meg. Nem cél a különbségek csökkentése vagy éppen növelése. Nem cél, nem is lehet cél, hogy felülrıl végezzük el a munkakörök elemzését és a velük kapcsolatos akciótervek elkészítését. A munkakörök jellemzıinek elemzését (a munkakör-értékelést), a munkát végzı alkalmazottak és a teljesítendı munka közti megfelelés elemzését, a helyi bérpolitikák kimunkálását az átfogó szervezeti egység vezetıknek kell elvégezniük.
Rövid áttekintés a nem kari személyi állomány korösszetételérıl Az egyetem nem kari szervezeti egységein36 2009. január 30-án összesen 774 fı állt alkalmazásban (teljes állásra átszámítva 735 fı). Ennek a létszámnak közel 70%-át a GMF munkatársai teszik ki, egyötödét az OMIKK, egytizedét a KTH személyi állománya adja. Mutatószámok Létszám (fı) Létszám (arány) Átszámított létszám (fı) Legalább 62 éves (fı) Legalább 62 évesek aránya Átlag (év) Medián (év) Módusz (év)
GMF 537 69% 507 39 7% 48 52 56
KTH 72 9% 68 4 6% 46 49 36
OMIKK RK+BE Nem kar 149 16 774 19% 2% 100% 145 16 735 6 1 50 4% 6% 6% 44 50 47 46 55 51 55 57 56
11. Táblázat: A nem kari személyi állomány összetétele 2009. január 30-án
36
Beleértve a GMF Kollégiumok Osztályt, kiemelve belıle a Diákközpontot.
32
A nem kari alkalmazottak átlagéletkora 47 év. A korfa szerinti vizsgálat alapján szembetőnı az 50 felettiek magas aránya (55%). A legalább 62 évesek számának jelenlegi 6%-os aránya (50 fı) nem kiugróan magas, azonban pontosan ık azok, akik esetleges pótlása (nyugdíjba vonulásuk miatt) elıbb-utóbb megoldandó feladatot fog jelenteni a munkáltatók számára. 2012-re a jelenlegi személyi állománnyal ellátva a feladatokat 50 fı már 66 éves vagy annál idısebb lesz, tehát minden bizonnyal nyugdíjba vonul, a várhatóan akkor is alkalmazásban álló 62–65 évesek aránya pedig 14%-ra nı.37 Különösen erıteljes a legidısebb korcsoport növekedése a GMF-en, ahol 7%-ról 16%-ra történı növekedés prognosztizálható. A GMF állományának 17%-a (90 fı) már most is nyugdíjasként dolgozik, akik kilépését gyorsíthatja a nyugdíjszabályok változása.38
64
61
58
55
52
49
46
43
40
37
34
31
28
25
22
19 0
10
20
30
40
50
60
Nem kari korfa 2009-ben
2008-as összes személyi juttatások Az alábbi táblázat alapján elmondható, hogy a karokon, valamint a nem karokon foglalkoztatott közalkalmazottak39 összes jövedelmének szerkezete jelentısen eltérı. Amíg az alapilletmények és azzal szorosan összefüggı 13. havi illetmény részaránya lényegében megegyezik, addig a kari szervezeti egységeknél a kereset- és illetménykiegészítés, valamint a
37
A Beruházási és Karbantartási Osztály esetén ez az arány 21% lesz.
38
Kereset vs. nyugdíj, 13. havi nyugdíjban részesülık körének szőkítése. Megjegyezzük, hogy az egyetemen 2009. február 28-án 471 nyugdíjas dolgozott (343 karokon, 128 nem karokon). A nem kari nyugdíjasok aránya eléri a 16%-ot. 39
Egy kifizetést az alapján soroltunk a kar/nem kar oszlopba, hogy az illetı jogviszonya a karhoz/nem karhoz kötıdött. Elıfordult például, hogy ugyanaz a személy jogviszonyban állt valamely karral a kar oktatójaként, és valamely nem kari egységgel mint ügyvivı szakértı. Ekkor oktatóként kapott jövedelmét a Kar, ügyvivı szakértıként kapott jövedelmét a Nem kar oszlopba soroltuk.
33
megbízási és szerzıi díjak, míg a nem kari szervezeti egységeknél a jutalmak képviselnek jelentısen magasabb arányt.40 Személyi juttatás (Ft) Alapilletmény 13. havi illetmény Kereset-, illetménykiegészítés Vezetıi pótlék Címpótlék Egyéb pótlék Túlóra, mőszakpótlék, helyettesítési díj Jutalom
Kar 5 462 692 719 669 462 939 1 367 383 192 71 195 776 10 471 900 52 084 961 1 538 004 350 052 283
% Nem kar41 61% 1 316 234 497 7% 163 305 210 15% 177 589 277 1% 15 186 653 0% 10 749 450 1% 16 655 776 0% 37 568 471 4% 271 501 350
% 60% 7% 8% 1% 0% 1% 2% 12%
Közalkalmazotti összes kereset Oktatói-kutatói ösztöndíjak (közalk.) Jubileumi jutalom Étkezési jegy Szociális juttatás Természetbeni juttatás (közalk.)
7 984 881 774 4 504 401 91 922 300 194 812 174 19 060 896 68 735 442
89% 2 008 790 684 0% 0 1% 22 557 900 2% 83 513 962 0% 16 693 271 1% 20 940 724
91% 0% 1% 4% 1% 1%
Közalkalmazotti összes jövedelem Megbízási, szerzıi díj (közalk.) Felmentés, végkielégítés, szab. megváltás, PÉP
8 363 916 987 537 989 171 81 043 587
93% 2 152 496 541 6% 11 486 264 1% 37 639 565
98% 1% 2%
Közalkalmazottak összes jövedelme
8 982 949 745
100% 2 201 622 370
100%
635 460 621
34 058 567
1 173 449 792
45 544 831
Természetbeni juttatás (külsıs) Oktatói-kutatói ösztöndíjak (külsıs) Emeritus/senior díj Hallgatói doktoranduszi munkadíj Egyéb juttatás Összes személyi juttatás
427 130 6 119 134 110 539 455 198 597 788 70 036 303 10 004 130 176
0 0 0 4 571 050 2 955 217 2 243 207 204
Összes személyi juttatás járulékokkal
12 976 645 589
2 922 005 996
Megbízási, szerzıi díj (külsıs) Megbízási, szerzıi díj összesen
12. Táblázat: 2008-ban kifizetett összes személyi juttatások (Ft)
Személyiállomány-csoportok A nem kari személyi állományt, illetve a személyi állománnyal kapcsolatos kifizetéseket – havi egyenértékes jövedelmeik alapján – három csoportba soroljuk: • A kiemelt alkalmazotti csoportot a (nem választott) vezetıi-menedzseri-szakértıi kör alkotja, akikre leginkább csak annyit kötünk ki, hogy 2008-as havi egyenértékes
40
A jelenség magyarázata leginkább abban rejlik, hogy a nem kari oldalon jóval kevesebb a vállalkozói jellegő munka, így az ahhoz kapcsolódó kifizetési jogcím is (keresetkiegészítés, megbízási díjak stb.) A kari oldalon pl. oktatási-kutatási SZJ számon, 3,4 Mrd Ft került kifizetésre 2008-ban dologi kiadásként. 41
Diákközpont és gyermekintézmények nélkül.
34
• •
jövedelmük meghaladja a bruttó 240 ezer forintot. Itt további három alcsoportot képezünk: • Az 1. csoportba tartozók havi egyenértékes jövedelme meghaladja a bruttó 560 ezer forintot.42 • A 2. csoportba tartozók havi egyenértékes jövedelme bruttó 400–560 ezer forint között mozoghat. • A 3. csoportba tartozók havi egyenértékes jövedelme bruttó 240–400 ezer forint között mozoghat. A nem kiemelt alkalmazotti csoporthoz azokat a munkatársakat soroljuk, akik havi egyenértékes juttatása nem éri el a 240 ezer forintot. A (3) egyéb bértömegnövelı „tényezık” alatt a költségvetési egyeztetések során már pontosan ismert, de a munkáltató által nem befolyásolható, vagy bázisalapon csak becsülhetı kifizetéseket értjük. Ezek például a jubileumi jutalom, a prémium évek program keretében foglalkoztatottak juttatásai.
A kiemelt és nem kiemelt alkalmazotti csoportoknál a 2010–2012-es idıszakban e sávhatárokat (illetve az átlagot) 3-4-5%-kal növeljük majd. E csoportokba sorolással a cél az, hogy a költségvetési tárgyalások rögzített személyi kifizetési szabályok mellett folyjanak. A korábbi évekkel ellentétben nemcsak az egység összes számított létszáma kerül így meghatározásra (figyelembe véve az év közben elıre tervezett munkaerımozgást is), hanem elfogadásra kerül, hogy az egyes javadalmazási körökbe tartozó „státuszból” hányat kap egy adott egység. Mind a kilépık pótlására, mind az új belépık felvételére ezen keretek között lenne lehetıség.43 A költségvetési tárgyalások során rögzítésre kerül(t) a tervezett létszámfelvétel és az új belépık felvételének tervezett idıpontja is. Mindez annak érdekében, hogy az indokoltnál magasabb szabad bérkeretek ne kerüljenek „kiosztásra”. Szintén már a költségvetési tárgyalások során megállapítjuk a gyesrıl, gyedrıl visszatérık évközi bérrendezését, javadalmazási körökbe való besorolását, hogy a bérgazdálkodók idejekorán készüljenek a visszatérı munkatársak „kezelésére” is.44 Kifejezett cél, hogy meghonosítsuk a járulékkímélı („cafeteria”) juttatások gyakorlatát. Ennek ösztönzésére, amennyiben egy munkatárs ilyenben részesül, a megtakarított járulékokkal növeljük javadalmazását, ezzel együtt a fentebb jelölt sávhatárokat is. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az egyes jövedelemkategóriák átlagértékeit és sávhatárait járulékokkal együtt tekintjük, valójában ez alapján szabályozunk, így a megtakarított járulékok növelhetik a személyi kifizetések mértékét.45 46
42
Ezt a csoportot – minden bizonnyal – a mőszaki és gazdasági fıigazgató zárja majd felülrıl, hozzávetıleg a csoport alsó összeghatárának kétszeresével. 43
Az új nem kari belépık felvételére irányuló álláshirdetések feladásának és lebonyolításának rendszerét 2009. június 30-ig rektori utasítás kell rendezze. 44
A gyermekápolás miatt otthon lévık alapilletménye a távollét évei alatt felülrıl konvergál a KJT szerinti minimumhoz, amely visszatérésükkor rendezendı feladat. 45
A cafeteria-rendszer alkalmazása azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára felkínált „étlapról” maximalizált keret erejéig szabadon választhat juttatásokat, igaz, ezen juttatások is részei személyi kifizetéseinek. A korábbi években a nem kari oldalon központi elvek híján, a béren kívüli juttatások alkalmazása nagyjából kimerült „az egységben mindenkinek ugyanannyi étkezési jegyet fizetünk” megoldásban. A járulékkímélı, személyenként differenciált megoldásokat az egyetem központilag körlevél és kapcsolódó formanyomtatványok kibocsátásával támogatta, az étkezési jegyekkel kapcsolatban a bérgazdálkodók kezét megkötı központi egyenlısdi megoldásokat alkalmaztunk.
35
Kari és nem kari összevetések Bár a kari és nem kari oldal egészen különbözı „világ”, nem szabad szem elıl téveszteni, hogy a kari és a nem kari munkatársak egyéni döntéseik alapján választották munkahelyüket, vállaltak különbözı életpályaesélyeket, utakat (sıt, éppenséggel még válthatnak is a két alrendszer között). Alább mégis közlünk a kari személyi állományt érintı kifizetésekkel kapcsolatos részletes adatokat is, mert az egyén saját jövedelmeit mindig méri másokéhoz is, legyen az egységen belüli kolléga, KSH- vagy ÁFSZ-adat, vagy éppen nem kari – kari összehasonlítás. Emellett számtalan egyetemi belsı vita, „pletyka” tárgya is a nem kari és kari bérek összevetése, így bizonyára nem árt némileg a számok mögé nézni. Az alábbiakban csak a diplomások összevetésérıl van szó. Ebbıl a körbıl a • kari oldalon hozzávetıleg 1200 fı, • nem kari oldalon hozzávetıleg 120 fı dolgozik, azaz nagyjából „egy a tízhez” arányról beszélhetünk. Egy-egy diplomás fiatal kolléga elıremeneteli lehetıségei – úgy tőnik – egészen mások egy tanszéken vagy a nem kari oldalon: • A diplomás pályakezdık a nem kari oldalon jellemzıen magasabb éves jövedelmekkel lépnek be. • A nem kari oldalon a kezdeti elıremenetel talán gyorsabb, ennek megfelelıen e kezdeti bérkülönbségek tartósabban is megmaradnak. • A kari oldalon sokkal jelentısebbek viszont az egy-egy adott kategórián (beosztás, kor stb.) belüli különbségek, illetve az évek közötti ingadozások is, így a kiugrási lehetıségek is. • •
•
• •
A magasabb jövedelemkategóriákat tekintve: A kari oldalon sokkal nagyobb a szóródás, mind az egyéneket, mind az egyének egymást követı éveit tekintve. A nagyobb szórás és a nagyságrenddel nagyobb mintaszám természetesen azt is hozza, hogy a kari oldalon vannak a kiugró éves jövedelmek. Ezt minden bizonnyal tovább erısíti, hogy a karokon a garantált illetményeken felüli jövedelmek leginkább valamilyen saját bevételes tevékenység eredményei, míg a nem karokon erıteljes a „csak kevéssé változó” jutalmazás. Az elızı pontban említettet valószínőleg erısíti még, hogy a kari oldalon általános a jövedelmek magánvállalkozáson keresztüli kivétele is, így a kari és nem kari összehasonlítások ennyibıl nem a valós képet mutatják, minden bizonnyal a magasabb kereseti kategóriáknál. A nem kari oldali „második vonal” viszont talán többet keres, mint a kari oldal arányos része. Az alsóbb kategóriáknál lényegében nincs eltérés.
46
Felmerült, hogy a lakóhely és a munkahely székhelye közötti munkába járás költségének az – egyébként jogszabályilag kötelezı – megtérítését hogyan kellene kezelni. Miután az egyetem külön forrást nem kap a vidékrıl bejárók után, éppen ezért ezeket az elemeket jelen keretek között egyenértékőnek és így egybeszámítandóak gondoljuk a többi béren kívüli juttatással.
36
A következı ábra a kari és nem kari (2008-as) havi egyenértékes jövedelmi adatokat veti össze úgy, hogy az elsı 120 nem kari kollégát mindig tízszer szerepeltetjük (azaz így 1200 nem kari adattal dolgozunk) azért, hogy így összehasonlítható legyen az 1200 kari munkatárs adataival. (Az ábrákon a kari adatok közül a legfelsı húsz, míg a nem kariból a legfelsı két kolléga adatait töröltük.) 1 200 000
1 000 000
800 000
Nem kar 600 000 Kar
400 000
200 000
0 1
60
119 178 237 296 355 414 473 532 591 650 709 768 827 886 945 1004 1063 1122 1181 1240 1299
Kari és nem kari „diplomás” kategóriák 2008-as egyenértékes havi jövedelmeinek összevetése
A fentebb vázolt nem kari oldali jövedelemsávok további értékeléséhez alább néhány jellemzı oktatói kategória jellemzı egyetemi jövedelemadatait mutatjuk be.47
Adjunktusok 2008. évi egyenértékes havi jövedelme (törzs 90%, 330 fı)
Tanársegédek 2008. évi egyenértékes havi jövedelme (törzs 90%, 180 fı) 1 200 000
1 200 000
1 000 000
1 000 000
800 000
800 000
600 000
600 000
400 000
400 000
200 000
200 000 0
0 0
20
40
60
80
100
120
140
160
0
180
30
60
90
120
150
180
210
240
270
300
330
Egyetemi tanárok 2008. évi egyenértékes havi jövedelme (törzs 90%, 151 fı)
Docensek 2008. évi egyenértékes havi jövedelme (törzs 90%, 332 fı) 1 200 000
1 200 000
1 000 000
1 000 000
800 000
800 000
600 000
600 000
400 000
400 000
200 000
200 000
0
0 0
50
47
100
150
200
250
300
0
20
40
60
80
100
120
140
A felsı és alsó 5% adatot töröltük, így az egyes kategóriák 90%-ára vonatkozó adatokat mutatunk be.
37
Oktatók 2008. évi egyenértékes havi jövedelme (törzs 90%, 994 fı) 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
2008. évi oktatói jövedelmek beosztásonként és együttesen
Kiemelt munkatársak premizálási rendszere Kritikus elvi részletnek tőnik, hogy a kari és nem kari oldalakon egészen eltérıen történik a kiemelkedı jövedelmek „odaítélése”. A karok esetén ugyanis ez jellemzıen az adott évi (adott tanszéken, adott személyhez kötıdıen) elért saját bevételektıl függ, így elveit tekintve megoldottnak tekinthetı. A nem kari oldalon viszont ilyen „automatizmus” nincs, és úgy általában is komoly nehézséget jelent a teljesítményértékelés. A nem kari oldalon összetettebb elvi kérdésrıl van szó. Itt a teljesítményértékelés nem formális utólagos értékelést kellene jelentsen, hanem az egységre, azon belüli csoportra, munkakörre szabottan kellene olyan szabályokat megállapítani, amelyekhez késıbb a jutalmak mértéke köthetı. Miután az ilyen teljesítményértékelésnek csak minimális gyakorlata alakult ki, ez az egyik legbonyolultabb kényszer, amit jelen koncepció támaszt. (Alkalmazását ugyanakkor segíti, hogy 2009. január 1-jétıl a közalkalmazotti jogszabályok változása nyomán a teljesítményértékeléshez kapcsolódó minısítés formája kötötté vált, illetve a juttatásokat bizonyos mértékben összekapcsolták a minısítésekkel.) A nem kari oldal kiemelt munkatársainak itt tárgyalt premizálási problémájára adott válaszként vezetnénk be a következı év elsı negyedévében (leginkább az egyetemi költségvetés lezárása után) esedékes premizálás rendszerét. Ennek lényege, hogy nagyjából ekkorra alakul ki átfogó kép az elızı év gazdálkodásáról, így a nem kari oldali kiemelt munkatársak teljesítménye ekkor sokkal jobban megítélhetı. Itt a szubjektív elemek persze továbbra sem elkerülhetık, de annyi azért megtehetı, hogy a rektor – bizonyára a vezetıi körben lefolytatott ez irányú tájékozódása után, részletesen egyezetve az egységek vezetıivel is – az alábbi szempontok értékelésével dönt arról, hogy a nem kari oldalon (az elızı évben) a kiemelt 1. csoportba tartozó munkatárs, illetve a 2. csoporthoz tartozó némely kiemelkedı teljesítményt nyújtó munkatárs milyen jutalmakban részesüljön. A fıbb szempontok az alábbiak: 38
• • • •
Elızı évi gazdálkodási fegyelem és hatékonyság. Jelentısebb hibák, kiemelkedı sikerek, eredmények. A nem kari egységnél felmutatott saját bevételes tevékenység eredményessége. A fentiek elızı éves egyéni jövedelmeikhez való viszonya.
Az ekkor felosztható jutalom (prémium) összes nagyságának meghatározásakor a kiemelt 1. csoportba tartozó munkatársak tárgyévben érvényes egyhavi egyenértékes jövedelmének 120%-át kell alapul venni, és ezt korrigálni a kari oldal kiemelt munkatársainak elızı éves jövedelemváltozása szerint. Ehhez irányadó értéknek a kari oldali száz legmagasabb jövedelmő munkatárs elızı éves összes jövedelmének megelızı évhez képesti változását kell tekinteni. (Az itt kiosztott, vártnál nagyobb jutalom miatt az 1. kategória jövedelemhatárai összességében vagy egyénileg eltérhetnek az elıírttól.) Az így kapott jutalmazási keretösszeg legalább 20%-a a 2. csoporthoz tartozó (néhány) munkatárs javadalmazására fordítható, amely összeggel a vonatkozó jövedelemhatárok átléphetık. A fentiek azt jelentik tehát, hogy a kiemelt 1. csoportba tartozók éves jövedelmeit – 2010-tıl – úgy kell megtervezni, hogy annak – egyhavi egyenértékes jövedelem nagyságrendben – része legyen e premizálási keretösszeg is.48
További egyetemi jövedelmek kezelése Az egyetemi alkalmazottak egyetemen kívüli munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a Humánpolitikai Szabályzat 30. §-a a KJT rendelkezéseit megismételve konkrét szabályokat állapít meg. Az egyetemen belül gyakorlat a más egységekkel jogviszonyban állók jutalmazása, továbbá az is, hogy egy személy többszörös, 174 órás foglalkoztatást meghaladó közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ezen ügyek tisztázása idıszerőnek tőnik. Itt az alábbi irányelvek követését várjuk el: • A nem karokon foglalkoztatottak egyéb, egyetemen belüli jogviszonyát általában nem támogatjuk, azt kötelesek bejelenteni munkáltatójuknak, beleértve az onnan várható jövedelmeiket, elfoglaltságuk mértékét is. Mindezeket nem kari oldali javadalmazásuk alakításánál – egyénileg mérlegelve – figyelembe is kell venni. • A nem kari alkalmazottak számára más alrendszerbıl49 juttatni kívánt nem rendszeres jövedelmeket csak keretek átadásával lehet „kérni” a nem kari munkatárs bérgazdálkodójától. Az így kapott juttatásokat nem kari oldali javadalmazásuk alakításánál – egyénileg mérlegelve – figyelembe kell venni. A megelızı években problémaként jelentkezett az elıre be nem tervezett saját bevételekbıl fizetett jutalmak, keresetkiegészítések kérdésköre. Arra a kérdésre, hogy a költségvetéskor rögzített egységre vonatkozó személyi kifizetések összegét milyen okból léphette át az egység, a válasz rendszerint az volt, hogy a túllépés a be nem tervezett saját
48
2009-ben, az egyéni jövedelmek részletes áttekintését követıen, leginkább a szükséges korrekciók miatt, az érintett kör némely munkatársának már fizettünk „hasonló logikájú” jutalmat. Ezeket az idei sávhatárokba nem számítottuk bele. 49
Az értelemszerő kivételekkel.
39
bevétel terhére történt. Ezzel a megközelítéssel szakítanánk.50 A kiindulást az jelenti, hogy az, hogy milyen forrás áll fedezetül a személyi kifizetések mögött, indifferens. A költségvetési tárgyalásokkor rögzítjük a minden egység által maximálisan kifizethetı személyi kereteket. Ezek túllépésére kizárólag a költségvetést módosító szenátusi határozat értelmében van lehetıség. Amennyiben szenátusi döntés nélkül a jóváhagyott keretek feletti kifizetés történik, a túlfizetés összegével a következı évi költségvetési támogatás csökkentésre kerül. Egy-egy egység kiugró saját bevételes tevékenységét a fentebb vázolt nem kari oldali kiemelt vezetıi premizálások során természetesen figyelembe lehet és kell venni. Egy személy bekerülési költségébe a számfejtett személyi juttatásokon túl a bérpapíron meg nem jelenı juttatásai is beletartoznak, legyenek azok akár munkaköréhez kapcsolódóan kötelezıen adandó juttatások (pl. munkaruha), vagy egyéb, pozíciójától függı kompenzációk (pl. mobiltelefon). Itt ezen juttatások leépítésének alábbi irányát követjük: • A mobiltelefon-használat – a bevezetés küszöbén álló egyetemi flottarendszerrel – „házon belül” lényegében ingyenessé válik, ezzel együtt az ilyen juttatásokat megszüntetjük. (A kérdés rendezése csak 2010-tıl aktuális.) • Saját gépkocsi használatának munkáltató általi megtéríttetése csak ritkán, kiküldetési rendelvénnyel, vidékre történı, munkajellegő belföldi utazásnál jöhet szóba. • Taxicsekket a vezetı munkatársak egyenként legfeljebb évi 100-200 E Ft értékhatárig számolhatnak el. (2010-tıl – az addigi adatok áttekintésével – szükséges lehet e kérdéskör részletesebb szabályozása is.) • Egyetemi gépkocsi (a jövıben csak egy „kisbusz”) használatát csak erısen eseti jelleggel vehetik igénybe a RK és a GMF, KTH, OMIKK vezetıi.
Nem kiemelt munkatársak és juttatásaik A nem kari oldali személyi állomány és a hozzá tartozó költségek második fıcsoportját a nem kiemelt munkatársak és juttatásaik alkotják. Ide azokat a személyeket soroljuk, akik havi egyenértékes jövedelme nem éri el a bruttó 240 ezer Ft-ot, de év elején, a költségvetési tárgyalások során pontosan tervezhetı a jövedelmük. (A nem egyetemi alkalmazottaknak fizetendı személyi juttatásokat is ide kell betervezni.) Esetükben a javaslat lényege, hogy a nem kiemelt személyi kör tekintetében is a „valahogy” elinduló 2009 után 2010–2012-ben – a többi személyi juttatás növelésének megfelelıen – 3-4-5%-kal növeljük az irányadó értékeket (átlagot és a felsı határt).
50
Azzal, hogy egy nem kari egységnek mennyire feladata a saját bevételek termelése, már több, a Szenátust is megjárt anyag foglalkozott. Ha kifejezetten hasznos és alaptevékenységbe illeszkedı (például egyetemi területek hasznosítása), akkor célszerő a saját bevétel termelésében részt vevık teljesítményértékelésének rendszerét akképpen kialakítani, hogy némileg függjön a behozott saját bevétel nagyságától. Ehhez kapcsolódóan kifejezetten szokás volt, hogy a saját munkatársak jólétét növelı pályázati tevékenységet végeztek egyes egységek. Ha elvárás ezen egységekkel szemben a pályázati bevételek behozatala, akkor az abban részt vevık teljesítményértékelése tartalmazhat a pályázat sikerességétıl függı elemeket is. Ebben az esetben azonban 1) az egység alkalmazottainak jövedelmeit annak figyelembevételével kell megtervezni, hogy idejük egy részében ezzel foglalkoznak, illetve 2) meg kell vizsgálni, hogy a saját bevételes tevékenység nem ütközik-e valamilyen kari profillal.
40
Fluktuáció és munkaerıhiány A fluktuáció a munkaerımozgás azon fajtája, amikor munkahely-változtatás történik. A GMF-en régebb óta tapasztalt probléma a gazdasági, ügyviteli jellegő munkaköröket betöltık esetében mért nagymértékő fluktuáció.51 A fluktuáció mérése, okainak megtalálása, kezelése azért lényeges feladat, mert a fluktuáció költségei jelentıs – nehezen számszerősíthetı – összeget tesznek ki.52 A problémák feltárásának elsı lépéseként minden nem kari egységnél 2009. május 1jéig be kell vezetni a távozó munkatársakkal lefolytatott kilépıinterjúk gyakorlatát. Ezek során fel kell tárni és késıbbi statisztikák készítéséhez dokumentálni kell a kilépés, munkahelyváltás okait. Folyamatban van a GMF Kontrolling Csoportja által a kilépıinterjúk nem kari oldalon javasolt módszertanának kidolgozása. Abban az esetben, ha a probléma valamely kiemelt csoporton belül jelentkezik,53 azt az ott biztosított keretek között kell kezelni. A nem vezetıi-menedzseri-szakértıi körben felmerülı fluktuáció és munkaerıhiány kezelésére az átfogó szervezeti egységek vezetıi programokat dolgozhatnak ki, amelyek jóváhagyása az adott évi költségvetés elfogadásával egyidejőleg történhet. Ezzel összefüggésben minden év költségvetési tárgyalásai során áttekintésre kerülnek az elızı év fluktuációval és munkaerıhiánnyal kapcsolatos eseményei, a megtett és a megteendı intézkedések, azok költségvonzata.
Egyéb bértömegnövelı tényezık kezelése 2008-ban a nem kari oldal személyi költségeinek mindössze 1%-át (28 M Ft) tették ki olyan kifizetések, amelyekbe a bérgazdálkodóknak lényegében nem volt beleszólása. Ezek voltak a jubileumi jutalom, a prémium évek program keretében kifizetett juttatások, valamint a munkavállalók kilépésekor fizetendı (munkavégzés nélküli) juttatások (felmentési díj, szabadságmegváltás, végkielégítés). (A jubileumi jutalomra 2008-ban kifizetett 21 M Ft-tal (+ járulék) szemben 2009-ben 24 M Ft jubileumi jutalom kerül kifizetésre a nem kari szervezeti egységeknél.) Ezen tételek összegét a költségvetési tárgyalások során kiszámítanánk, és azok fedezetét az egységek mindentıl függetlenül megkapnák. Amennyiben egy személy esetén már a költségvetés tervezésekor ismert, hogy év közben távozik, a kilépéskor fizetendı juttatásokat és járulékait az egyéb bértömegnövelı tényezık között kell megtervezni. Amennyiben valakirıl év közben derül ki, hogy kilép, és ennek az adott évet terhelı költségeit a munkáltató nem tervezte meg, abban az esetben a
51
A GMF Gazdasági Osztályon például 2008-ban 90 fıbıl 15 fı ment el és 13 érkezett, 2009-ben február 15-ig 2 fı távozott. 52
A fluktuáció költségei közé tartozik a munkavégzés alóli felmentés költsége, a kilépés költségei, a munkaerı-kiválasztás, -felvétel és -betanítás költségei, beleértve a kilépı rutinos munkavállaló és a belépı (esetleg gyakorlatlan) dolgozó teljesítménye közötti különbséget. Ez a számbavétel azonban aprólékos, csak a gazdálkodó szervezet szintjén megvalósítható munkát igényel. 53
Úgy gondoljuk, hogy itt alapvetıen a nem kiemelt csoportokba tartozók érintettek.
41
személyre esı felmentési díj fedezetét annak a csoportnak (kiemelt személyi kör / nem kiemelt személyi kör) a terhére kell kigazdálkodni, amelybe tartozott. Csak becsülhetı tétel az ún. rendkívüli helyzetekben felmerülı személyi jellegő kiadás. Például árvíz esetén elıfordult, hogy a mőszaki állomány egy része folyamatosan a károk megelızésén, elhárításán fáradozott. Ezen kiadások becsült fedezetét az egyes egységek mindentıl függetlenül megkapják. Átmeneti jelleggel ebbe a körbe tartozik a korábbi szenátusi határozatok következményeként a gyermekintézményeknél foglalkoztatott 7 fı részére, 2009-ben felmentés, végkielégítés vagy szabadságmegváltás jogcímeken kifizetendı összeg. Járulékkal együtt számolva elıreláthatólag 19,1 M Ft kerül kifizetésre. Esetükben az egyetemnek további mérlegelési, tervezési lehetısége nincsen.
Személyi kifizetési keretek, maradványok •
•
•
A kiemelt vezetıi-menedzseri-szakértıi kör költségvetés során elfogadott személyijuttatás-tömege nem léphetı túl. Abból kizárólag az egyéb bértömegnövelı tényezık fedezetére lehet „átcsoportosítani”. A fel nem használt összegek az egység el nem vonható következı évi személyi maradványát képezik, növelve az adott körre megállapított következı évi kereteket. A nem kiemelt személyi kör költségvetés során elfogadott személyijuttatás-tömege nem léphetı túl. Abból kizárólag az egyéb bértömegnövelı tényezık fedezetére lehet „átcsoportosítani”. A fel nem használt összegek az egység el nem vonható következı évi személyi maradványát képezik, növelve az adott körre megállapított következı évi kereteket. Az egyéb bértömegnövelı tényezık fedezetét biztosító keretek más célra fel nem használhatók, a fel nem használt összegek az egység elvonható következı évi személyi maradványát képezik.
A személyi jellegő maradványok növelik az egység következı évi keretét. A következı évre igényelt költségvetési támogatás összegét úgy kell meghatározni, mintha az el nem vonható személyi maradványok nem állnának rendelkezésre. Kormányzati döntések hatása 2008-ban félreértést okozott az év közbeni kormányzati döntések hatásának kezelése. Ezeket tisztázandó az alábbi táblázat tartalmazná a vonatkozó intézkedéseket.
42
Kormányzati döntés…
Döntés idıpontja Év elejei döntés
…egyéb egyszeri kifizetésrıl Év közbeni döntés
…13. havi illetmény módosításáról
Elızı évhez képest nı Elızı évhez képest csökken Év elejei hatása
…bértábla és pótlékok növelésérıl
Kiemelt Nem érinti a sávhatárokat. Ki kell fizetni, pótlólagos bértömeget nem jelent, a többi személyi keretet csökkenti. Nem érinti a sávhatárokat. Ki kell fizetni, pótlólagos bértömeget nem jelent, a többi személyi keretet csökkenti. Nem érinti a sávhatárokat. Ki kell fizetni, pótlólagos bértömeget nem jelent, a többi személyi keretet csökkenti. Nem érinti a sávhatárokat, a rendelkezésre álló jövedelemkeretet nem csökkenti. Nem érinti a sávhatárokat. Ki kell fizetni, pótlólagos bértömeget nem jelent, a többi személyi keretet csökkenti.
Év közbeni hatása
Nem érinti a sávhatárokat. Ki kell fizetni, pótlólagos bértömeget nem jelent, a többi személyi keretet csökkenti. Nincs következı évi indexálás.
Év elején nı a személyi költség
A járulékokkal együtt tekintett jövedelemparamétereket indexáljuk (azaz a járulékokon felüli jövedelemadatokat tartjuk stabilan).
Év elején csökken a személyi költség
A járulékokkal együtt tekintett jövedelemparamétereket indexáljuk (azaz a járulékokon felüli jövedelemadatokat tartjuk stabilan).
…(nem személyi) adó- és járulékváltoztatásról Év közben nı a személyi költség
Év közben csökken a személyi költség
Jelentısebb változás esetén év közben is érinti a sávparamétereket. Ekkor már év közben is (nem csak a következı évben) indexáljuk a járulékokkal együtt tekintett jövedelemparamétereket. Jelentısebb változás esetén év közben is érinti a sávparamétereket. Ekkor már év közben is (nem csak a következı évben) indexáljuk a járulékokkal együtt tekintett jövedelemparamétereket.
Személyi kör Nem kiemelt*
Egyéb tényezık
Ki kell fizetni, pótlólagos bértömeget nem jelent, a többi személyi keretet csökkenti. Ki kell fizetni, pótlólagos bértömeget nem jelent, a többi személyi keretet csökkenti. Ki kell fizetni, pótlólagos bértömeget nem jelent, a többi személyi keretet csökkenti. A rendelkezésre álló személyi keretet nem csökkenti. Az egységek csak az elıre rögzített növelés (3-4-5%) feletti fedezetét kapják meg. Év közbeni változtatás nincs. Ki kell fizetni, pótlólagos bértömeget nem jelent, a többi személyi keretet csökkenti. Az egységek csak az elıre rögzített növelés (3-4-5%) feletti fedezetét kapják meg. A járulékokkal együtt tekintett jövedelemtömeget indexáljuk (azaz a járulékokon felüli jövedelemtömeget tartjuk stabilan). Az elıre rögzített növelést (3-4-5%) nem érinti. A járulékokkal együtt tekintett jövedelemtömeget indexáljuk (azaz a járulékokon felüli jövedelemtömeget tartjuk stabilan). Az elıre rögzített növelést (3-4-5%) nem érinti. Jelentısebb változás esetén év közben is érinti a sávparamétereket. Ekkor már év közben is (nem csak a következı évben) indexáljuk a jövedelemtömeget. Az elıre rögzített növelést (3-4-5%) nem érinti. Jelentısebb változás esetén év közben is érinti a sávparamétereket. Ekkor már év közben is (nem csak a következı évben) indexáljuk a jövedelemtömeget. Az elıre rögzített növelést (3-4-5%) nem érinti.
Minden, ebbe a körbe tartozó változtatást keretváltoztatások kell kövessenek.
* A nem kiemelt munkatársak közül azok esetében, akiknek a KJT szerinti kötelezıen kifizetendı összeghez nagyon közel (hozzávetıleg 120%-on belül) van a tényleges jövedelmük, bármelyik évközi jogszabály-változtatásból fakadó kötelezı jövedelemnövekedésnél indokolt lehet az adott szervezeti egység ilyen bérkeretének növelése. Ezzel a kérdéssel a táblázat külön nem foglalkozik, ilyen helyetekben ezt szervezeti egységenként kell megvizsgálni, elsısorban ott módosítva csak az évközi keretet, ahol ilyen helyzető munkatársak jelentıs arányban dolgoznak. 13. Táblázat
Végül megjegyezzük, hogy a nyugdíjtörvény 2010. január 1-jétıl érvényes rendelkezésével összefüggésben várható közalkalmazotti jogviszony megszüntetések többletkiadásának fedezetét még külön meg kell oldani. Ehhez tudni kell, hogy a nyugdíjtörvény változása miatt az elırehozott nyugdíjat igénybevevı munkavállaló a nyugdíj 43
mellett az év elsı napján érvényes minimálbér 12-szeresének összegéig szerezhet jövedelmet. Amennyiben keresete meghaladja ezt a keretösszeget, a következı hónaptól az év végéig nyugdíját szüneteltetni kell. Ez a korlátozás megszőnik a 62. életév betöltésekor. Akik 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok voltak, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó fenti korlátozás 2010. január 1-jétıl vonatkozik, ha még 62 év alattiak. A rendelkezés következtében várhatóan az elırehozott öregségi nyugdíjjal rendelkezı, és a 62. életévüket még be nem töltött munkatársak közül többen döntenek úgy, hogy a nyugdíj mellett nem kívánnak a 2010. évben tovább dolgozni, és 2009. december 31ével közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetését kezdeményezik. Azok, akik az év végéig legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek, a Kjt. 78. § (4) bekezdése alapján esedékessé válik a negyvenéves jubileumi jutalom kifizetése. Tekintettel arra, hogy az érintett munkavállalók döntésükrıl a munkáltató felé még nem nyilatkoztak, ezért ennek költségvetési kihatása még ismeretetlen. 2009. évben az e jogcímen jelentkezı többletkiadások fedezetét célszerő lenne a 2010. évre tervezett Likviditási és Tartalékalap terhére biztosítani. 11. Határozat A GMF, az OMIKK, a KTH, a Rektori Kabinet és az Ellenırzési Csoport munkatársainak 2009–2012-es idıszakra vonatkozó jövedelmeivel kapcsolatban a Szenátus az alábbi határozatokat hozza: a) A személyi kifizetések szabályozásánál az „egyenértékes havi jövedelem” fogalmat az összes éves személyi juttatás (alapilletmény, 13. havi illetmény, kereset-, illetménykiegészítés, vezetıi pótlék, címpótlék, egyéb pótlék, túlóra, mőszakpótlék, helyettesítési díj, jutalom, étkezési jegy, természetbeni juttatás, megbízási, szerzıi díj, szociális juttatások és egyéb juttatások) 15-öd részeként kell értelmezni. b) A személyi állományt (részfoglalkoztatás esetén arányosítva) három csoportba kell sorolni. 1. A kiemelt munkatársi kört a vezetıi-menedzseri-szakértıi munkatársak alkotják. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akiknek 2009-es havi egyenértékes jövedelme meghaladja a bruttó 240 ezer forintot. Itt további három alcsoportot kell elkülöníteni: • Az 1. csoportba tartozók havi egyenértékes jövedelme 2009-ben bruttó 560 ezer Ft felett van. • A 2. csoportba tartozók havi egyenértékes jövedelme 2009-ben bruttó 400 és 560 ezer Ft között van. • A 3. csoportba tartozók havi egyenértékes jövedelme 2009-ben bruttó 240 és 400 ezer Ft között van. 2. A nem kiemelt alkalmazottak körét azokat a munkatársak alkotják, akik havi egyenértékes juttatása nem éri el a 240 ezer forintot. 3. Az egyéb bértömegnövelı tételek alatt a költségvetési egyeztetések során már pontosan ismert, de a munkáltató által nem befolyásolható, vagy bázisalapon csak becsülhetı kifizetéseket kell érteni, így különösen az adott évben kifizetendı jubileumi jutalom, a prémium évek program keretében kifizetendı juttatások fedezetét, valamint a munkavállalók kilépésekor fizetendı juttatások költségének a fedezetét. 44
c) A b) pont kiemelt és nem kiemelt körre 2009. évre vonatkozóan megadott éves összegek – változatlan személyi állományra vetítve – 2010 és 2012 között évi 3-4-5%-kal növekednek. d) A személyi költségeken belül a költségvetés tervezésekor elkülönítésre kell kerüljenek az egyéb bértömegnövelı tényezık, amelyek fedezetét az egyes egységek az – egyéb módon szabályozott – személyi kereteiken felül kapják meg. Amennyiben valaki év közben mond fel és az adott évben kifizetendı felmentési díj fedezetét a munkáltató nem tervezte be az egység elfogadott költségvetésébe, a személyre esı felmentési díj fedezetét annak a csoportnak (kiemelt személyi kör/nem kiemelt személyi kör) a terhére kell kigazdálkodni, amelybe az illetı tartozott. e) Amennyiben – valamilyen járulékkímélı megoldást alkalmazva – a (munkaadói) közterhek (egyénileg vagy csoportosan) csökkennek, e köztehercsökkentéssel az (egyéni vagy csoportos) személyi kifizetések növelhetık, az ilyen növelés eredményeképpen elıálló személyikifizetés-növekedést a b) pont irányelveibe nem kell beszámítani. f) A b) pont 1.1. és 1.2. csoporthoz tartozó munkatársainak premizálásáról a rektor dönt: az elızı évi gazdálkodási fegyelem és hatékonyság, a hibák, kiemelkedı sikerek és eredmények, a nem kari egységnél felmutatott saját bevételes tevékenység eredményessége, illetve ezek elızı éves egyéni jövedelmekhez való viszonya mérlegelésével. Ekkor a b) pont 1.1. csoportba tartozó munkatársak tárgyévi egyhavi egyenértékes jövedelmének 120%-át veszi alapul, és ezt az összeget korrigálja a kari oldali legmagasabb egyetemi jövedelmő elsı száz munkatárs elızı éves jövedelemváltozása szerint. Az így kapott jutalmazási keretösszeg legalább 20%-át a 2. csoporthoz tartozó néhány munkatárs javadalmazására kell fordítani, amely összeggel a rájuk és csoportjukra vonatkozó jövedelemhatárok átléphetık. Az itt megítélt, tervezettnél magasabb jutalmak miatt az 1. kategória jövedelemhatárai (összességében vagy egyénileg) átléphetık. Erre a premizálásra az elsı negyedév végén, illetve az éves költségvetés lezárását követıen kerül sor. g) A nem kari új belépık felvételére irányuló álláshirdetések feladásának és az interjúk lebonyolításának a rendszerérıl 2009. június 30-ig rektori utasítás rendelkezik. Felelıs a gazdasági és mőszaki fıigazgató és a fıtitkár. h) A Humánpolitikai Szabályzatot – 2009. június 30-ig – az alábbi elvek szerint kell módosítani: 1. A nem karokon foglalkoztatottak egyéb egyetemen belüli jogviszonyt általában nem létesíthetnek, ezeket elızetesen kötelesek bejelenteni munkáltatójuknak, beleértve az onnan várható jövedelmeiket, elfoglaltságuk mértékét is, amiket nem kari oldali javadalmazásuk alakításánál – egyénileg mérlegelve – figyelembe kell venni. 2. A nem kari alkalmazottak számára más alrendszerbıl juttatni kívánt nem rendszeres jövedelmeket (pl. jutalmakat) csak keretek átadásával lehet kérelmezni a nem kari munkatárs bérgazdálkodójától. Az így kapott juttatásokat a nem kari oldali javadalmazás alakításánál – egyénileg mérlegelve – figyelembe kell venni. 3. Minden nem kari átfogó szervezeti egységnél kialakítható a cafeteria-rendszer. A cafeteria-rendszer szervezeti mélységét, a rendszerbe bevont munkavállalók körét az átfogó szervezeti egység vezetıje határozza meg. 4. 2009. május 1-jétıl kezdıdıen minden nem kari átfogó szervezeti egységnél be kell vezetni a távozó munkatársakkal lefolytatott kilépıinterjúk gyakorlatát. Ezek során fel kell tárni és késıbbi statisztikák készítéséhez dokumentálni kell a kilépés, munkahelyváltás okait. 45
i) A Gazdálkodási Szabályzatba – 2009. június 30-ig – épüljön be, hogy 1. Minden év költségvetési tárgyalása során áttekintésre kell kerüljenek a nem kari oldal elızı évi fluktuációval és munkaerıhiánnyal kapcsolatos eseményei, a megtett és a megteendı intézkedések, azok költségvonzatai. Abban az esetben, ha a probléma valamely kiemelt vezetıi-menedzseri-szakértıi csoporton belül jelentkezik, azt az ott biztosított keretek között kell kezelni. A nem vezetıi-menedzseri-szakértıi körben felmerülı fluktuáció és munkaerıhiány kezelésére az átfogó szervezeti egységek vezetıi programokat dolgoznak ki, amelyek jóváhagyása az adott évi költségvetés elfogadásával egyidejőleg történhet. 2. A kiemelt és nem kiemelt munkatársi kör költségvetés során elfogadott személyijuttatás-tömege nem léphetı túl. A fel nem használt összegek az egység el nem vonható következı évi személyi maradványát képezik, növelve az adott körre megállapított következı évi személyi kereteket. 3. Az egyéb bértömegnövelı tényezık fedezetét biztosító keretek más célra nem használhatók fel. j) Vonatkozó kormányzati döntések esetén a 13. sz. táblázat irányelvei szerint kell a személyi keretek vonatkozásában eljárni. k) A nyugdíjtörvény 2010. január 1-jétıl érvényes rendelkezésével összefüggésben fellépı közalkalmazotti jogviszony megszüntetések többletkiadásának fedezetéhez a 2010. évre tervezett Likviditási és Tartalékalap keret módosítható. l) A nem kari alrendszer egységeinél – a szabályzatokban rögzített feladatok feletti – többletfeladat ellátásáért külön térítés kérhetı. m) A 2009. októberi Szenátus határozattal rendelkezzen az esetleges károkozások (leginkább büntetések, bírságok különbözı karok alatt folytatott – jórészt saját bevételes – tevékenységek következményeként) felelısségi rendszerérıl, a megtérítések szabályairól. o) Az a)-g) és j) pontok végrehajtásának részleteirıl, beleértve a b) pont szerinti kiemelt munkatársi kör nem kari oldali szervezeti egységek, illetve csoportok szerinti megoszlásának rögzítését, rektori utasítások és fıigazgatói körlevelek rendelkezzenek 2009. május 31-ig.
12.2. KTH A KTH esetén elkülönült részköltségvetés készült az – itt megjelenı – idegen nyelvő képzések többletkiadásainak fedezésére, amelyek fedezetét a kari alrendszerbıl kell – a karok közötti megállapodások szerint – fedezni. Az ezzel kapcsolatos kiadásokat, illetve szolgáltatásokat természetesen az érintett idegen nyelven folyó szakokat (oktatást) végzı karokkal kell jóváhagyatni és – a kari alrendszeren keresztül – megtéríttetni. A német nyelvő képzésre 6 875 336 Ft a vonatkozó összeg, míg az – ide értendı – angol nyelvő képzésekhez tartozó „kisköltségvetés” összesen 46 179 400 Ft-ot tartalmaz – a következı bontásban:
46
MARKETING
10 955 800
MENEDZSMENT Személyi juttatás PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Személyi juttatás DOLOGI KIADÁSOK PR AJÁNDÉK (poló,toll, tasak/hallgatói beiratkozási csomag) INFORMÁCIÓ HORDOZÓK /CD HIRDETÉSEK KIADVÁNYOK (Bulletin CD-n, Application form,tájékoztató anyagok stb) KÜLFÖLDI KIUTAZÁSOK, VÁSÁR, KIÁLLÍTÁS DIPLOMAOSZTÓ ÜNNEPSÉG SZERVEZÉSE, LEBONYOLÍTÁSA DIPLOMAOSZTÓ ÜNNEPSÉG /FOGADÁS AULA DIPLOMAOSZTÓ ÜNNEPSÉG /AULA/SZOLGÁLT. BALLAGÁSI BANKETT FELVÉTELI ADMINISZTRÁCIÓ Személyi juttatás NEPTUN MENEDZSMENT Személyi juttatás PLACEMENT TEST KÖLTSÉGEI TEREMBÉRLET/BME/ÜZO PLACEMENT TEST ELİKÉSZÍTÉS, LEBONYOLÍTÁS BEIRATKOZÁS/ HOST KÖLTSÉGEK ORIENTÁCIÓS PROGRAM PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Személyi juttatás PR ANYAGOK, IRODAI SZOLGÁLTATÁS /közös
4 362 300 1 008 500 750 000 300 000 600 000 625 000 1 550 000 700 000 360 000 300 000 400 000 4 983 000 375 000 400 000 550 000 550 000 400 000 1 008 500
PRE-ENGINEERING COURSE
3 618 500
SZERVEZÉS, MENEDZSMENT KÖLTSÉG Személyi juttatás HALLGATÓ ADMINISZTRÁCIÓ Személyi juttatás NEPTUN MENEDZSMENT Személyi juttatás PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Személyi juttatás PR ANYAGOK, IRODAI SZOLGÁLTATÁS/ közös
480 000 1 755 000 375 000 1 008 500
HALLGATÓI ADMINISZTRÁCIÓ
13 103 500
HALLGATÓ ADMINISZTRÁCIÓ Személyi juttatás PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Személyi juttatás PR ANYAGOK, IRODAI SZOLGÁLTATÁS /közös
10 078 000 3 025 500
EGYÉB, IRODAI MŐKÖDÉST BIZTOSÍTÓ KIADÁSOK
15 527 100
Diákigazolvány költsége Államvizsgák alkalmával vendéglátási költség Oklevél rajzolás költsége, oklevél melléklet Bankköltség ( tandíjbevételi, ill. visszautalási tételenként) Postaköltség ( felvételi levelek, dokumentumok, csomagok) Beruházás Irodai mőködés (fénymásolás, telefon, papír, irodaszer, stb) Irodai terület díja (157 m2) Személyi juttatás
KTH ÁLTAL NYÚJTOTT ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁS hallgatónkénti, kalkulált általános költség
200 000 300 000 400 000 800 000 2 600 000 500 000 2 500 000 5 495 000 2 732 100
-
5 292 000 -
5 292 000
47
14. Táblázat
A KTH esetén külön részkeretként tekintjük az általános egyetemi nemzetközi kapcsolatokhoz kötıdı kiegészítı „dologi kiadások” (tagdíjak, utazások, vendégek fogadása stb.) összegét is, amelyek mértékérıl – a különtámogatások alrendszernél – külön szenátusi döntés történik. A KTH „kis-költségvetése” a következı: E Ft Bevételek mindösszesen (ÁFÁ-val) BME éves költségvetési támogatás Maradvány (megelılegezés maradványa nélkül) Megelılegezés maradványa Saját bevételek (ÁFÁ-val) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtıl) Átvett keret (más alrendszerbıl) Kiadások mindösszesen (ÁFÁ-val, járulékokkal) Személyi juttatások (járulékkal) Mőködési, "dologi" kiadások Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Átadott keret (tartalékalapba) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Rezsitérítés ÁFA befizetés Maradvány a következı évre Vissza nem térített megelılegezés Bevételek-kiadások Felhasználás
KTH 701 910 354 931 113 812 2 247 172 841 0 58 079 701 910 304 000 76 540 0 3 500 2 031 264 748 3 639 400 47 052 0 0,0 698 487
15. Táblázat
Az egység külön kezelt keretei (256 M Ft) terv szerint tartalmazzák a Neptun üzemeltetés, szolgáltatás díjára és a Neptun beruházásokra (107 M Ft), továbbá az Erasmus, CEEPUS, PEREGRIN valamint a Norvég alap terhére vállalt pályázati kötelezettségvállalások (zömében hallgatói és oktató ösztöndíj) fedezetére (145 M Ft) fordítandó összegeket, továbbá a TDK 2009. évre vonatkozó mőködési kiadásait (3 M Ft). Mindezek mellett a nemzetközi kapcsolatok támogatására (tagdíjak, utazások, vendégek fogadása stb.) 8,53 M Ft „alaptámogatás” is került a KTH külön kezelt keretéhez.
48
12.3. OMIKK A könyv- és folyóirat-beszerzések, illetve az ezekhez való kari hozzájárulások rendszere továbbra is a korábbi évek gyakorlatát követi, igaz, idén csak az elızı évrıl még elmaradt – amúgy 2009-re vonatkozó – kari hozzájárulásokat kell még befizetni. Az OMIKK „kis-költségvetése” a következı: E Ft Bevételek mindösszesen (ÁFÁ-val) BME éves költségvetési támogatás Maradvány (megelılegezés maradványa nélkül) Megelılegezés maradványa Saját bevételek (ÁFÁ-val) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtıl) Átvett keret (más alrendszerbıl) Kiadások mindösszesen (ÁFÁ-val, járulékokkal) Személyi juttatások (járulékkal) Mőködési, "dologi" kiadások Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Átadott keret (tartalékalapba) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Rezsitérítés ÁFA befizetés Maradvány a következı évre Vissza nem térített megelılegezés Bevételek-kiadások Felhasználás
OMIKK 900 054 566 007 118 342 0 188 618 500 26 587 900 054 532 000 46 816 396 0 0 278 768 21 918 20 156 0 0 0,0 877 740
16. Táblázat
Az egység külön kezelt keretei (279 MFt) terv szerint tartalmazzák a külföldi nyomtatott folyóiratokra (135 MFt), az elektronikus folyóiratokra, adatbázisokra (49 MFt), az ALEPH és az INTEGRA szoftverekre (5 MFt), a külföldi könyvtárközi kölcsönzés díjira (6,6 MF) és a Scifinder konzorcium tagjaitól átvett összegekbıl megvalósítandó beszerzésekre (42 MFt) fordítandó összegeket.
49
12.4. Rektori Kabinet Külön rektori keret idén már nincs, a korábban ebbıl támogatott ügyek már közvetlenül valamelyik egységhez, alrendszerhez kerültek. A különtámogatások alrendszer mellett az RK-hoz is (egyetemi rendezvények, ajándékok, megbízások, EHBDT-keret stb.). A RK „kis-költségvetése” a következı: E Ft Bevételek mindösszesen (ÁFÁ-val) BME éves költségvetési támogatás Maradvány (megelılegezés maradványa nélkül) Megelılegezés maradványa Saját bevételek (ÁFÁ-val) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtıl) Átvett keret (más alrendszerbıl) Kiadások mindösszesen (ÁFÁ-val, járulékokkal) Személyi juttatások (járulékkal) Mőködési, "dologi" kiadások Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Átadott keret (tartalékalapba) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Rezsitérítés ÁFA befizetés Maradvány a következı évre Vissza nem térített megelılegezés Bevételek-kiadások Felhasználás
RK 196 367 152 170 36 370 0 80 0 7 747 196 367 132 000 60 367
4 000
0,0 196 367
17. Táblázat
Az egység külön kezelt keretei terv szerint tartalmazzák az egyetem egyes belföldi tagdíjaira (4 MFt) fordítandó összegeket.
50
12.5. Ellenırzési Csoport A kismérető Ellenırzési Csoport (ECS) „kis-költségvetése” a következı: E Ft Bevételek mindösszesen (ÁFÁ-val) BME éves költségvetési támogatás Maradvány (megelılegezés maradványa nélkül) Megelılegezés maradványa Saját bevételek (ÁFÁ-val) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtıl) Átvett keret (más alrendszerbıl) Kiadások mindösszesen (ÁFÁ-val, járulékokkal) Személyi juttatások (járulékkal) Mőködési, "dologi" kiadások Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Átadott keret (tartalékalapba) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Rezsitérítés ÁFA befizetés Maradvány a következı évre Vissza nem térített megelılegezés Bevételek-kiadások Felhasználás
ECS 27 667 26 797 203 667
27 667 25 500 1 500
667
0,0 27 667
18. Táblázat
51
12.6. GMF általános költségekhez kapcsolódó része Ide a GMF Gazdasági Osztály, Jogi Csoport, Kontrolling Csoport, Közbeszerzési Csoport és Titkársági Csoport szervezeti egységek tartoznak.54 E szervezeti egységek összevont „kis-költségvetése” a következı: E Ft Bevételek mindösszesen (ÁFÁ-val) BME éves költségvetési támogatás Maradvány (megelılegezés maradványa nélkül) Megelılegezés maradványa Saját bevételek (ÁFÁ-val) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtıl) Átvett keret (más alrendszerbıl) Kiadások mindösszesen (ÁFÁ-val, járulékokkal) Személyi juttatások (járulékkal) Mőködési, "dologi" kiadások Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Átadott keret (tartalékalapba) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Rezsitérítés ÁFA befizetés Maradvány a következı évre Vissza nem térített megelılegezés Bevételek-kiadások Felhasználás
GMF általános 1 668 650 825 635 609 546 88 317 145 152 0 0 1 668 650 634 042 111 445 0 2 575 676 547 229 338 19 923 96 0 -5 316 0,0 1 060 497
19. Táblázat
A GMF Gazdasági Osztály külön kezelt keretei (229 MFt) a Mőegyetemi Gazdálkodási Rendszer fejlesztésének 2009-re tervezett kiadásait tartalmazzák.
54
Megjegyezzük, hogy a GMF „általános” és „létesítmény” részekre való bontása nyilván tartalmaz esetleges részleteket is. Mialatt bizonyára a létesítmény oldalhoz sorolt egységek is ellátnak inkább az általános oldalhoz sorolható feladatokat, az általánosnál elszámolásra kerülı csoportok is – talán a Gazdasági Osztály kivételével – jelentıs mennyiségő tevékenysége lehetne a „létesítményekhez” köthetı.
52
12.7. GMF létesítményköltségekhez kapcsolódó része Ide a pillanatnyi szervezeti felépítés szerint a GMF Üzemeltetési Osztály, Beruházási és Karbantartási Osztály, valamint Telekommunikációs és Informatikai Osztály tartozik.55 E szervezeti egységek összevont „kis-költségvetése” a következı: E Ft Bevételek mindösszesen (ÁFÁ-val) BME éves költségvetési támogatás Maradvány (megelılegezés maradványa nélkül) Megelılegezés maradványa Saját bevételek (ÁFÁ-val) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtıl) Átvett keret (más alrendszerbıl) Kiadások mindösszesen (ÁFÁ-val, járulékokkal) Személyi juttatások (járulékkal) Mőködési, "dologi" kiadások Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Átadott keret (tartalékalapba) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Rezsitérítés ÁFA befizetés Maradvány a következı évre Vissza nem térített megelılegezés Bevételek-kiadások
GMF létesítmény 5 991 503 3 941 880 1 013 922 33 200 624 467 396 377 638 5 991 503 1 168 354 98 871 500 2 000 41 755
Felhasználás
4 432 678 129 691 85 654 32 000 0 0,0 5 852 757
20. Táblázat
A külön kezelt keretek szervezeti egységenként a következık: GMF – Beruházási és Karbantartási Osztály Az egység külön kezelt keretei (2070 MFt) terv szerint tartalmazzák a Martos Flóra Kollégium felújítására fordítandó OKM támogatást (100 MFt), az elızı évrıl áthúzódó és 2009-re tervezett kollégiumi felújításokat (51+285 MFt), 2008-ról áthúzódó (280 MFt), valamint 2009-re tervezett (500+315 MFt) egyéb beruházási, felújítási karbantartási kiadásokat, a létesítménykoncepció 2009-re tervezett költségeit (500 MFt), továbbá a VBK konvergencia-program keretében megvalósítandó beruházásokat (40 MFt). GMF – Üzemeltetési Osztály Az egység külön kezelt keretei (2083 MFt) terv szerint tartalmazzák többek között a közüzemi költségekre (1774 MFt), az I épület üzemeltetési költségeire (57 MFt), a
55
Érdekképviseleti Iroda és a Gyermekintézmények is az Üzemeltetési Osztály részeként mőködik.
53
biztonságszervezési szolgáltatásokra (57 MFt), szemétszállításra, takarításra (56 MFt), vagyonbiztosítási díjakra (21 MFt), kertészetre, területgondnokságra (22 MFt), rendészetre, portaszolgálatra (10 MFt), szállításra, raktározásra, költöztetésekre (22 MFt), PR-ra, rendezvényekre és azok szolgáltatási színvonalának emelésére (30 MFt), a sporttelepek üzemeltetésére (8 MFt), valamint központi tőzvédelemre (5 MFt) fordítandó összegeket. Az Üzemeltetési Osztály által kezelt gyermekintézményi keretek között, a külön kezelt keretek soron kimutatott összeg (12 MFt) terv szerint az óvodai ellátás fejkvótáját tartalmazza. Telekommunikációs és Informatikai Osztály Az egység külön kezelt keretei (268 MFt) terv szerint tartalmazzák többek között az egyetemi telekommunikációs célú elıfizetésekre, licencekre (80 MFt), az egyetemi célú szerverekre (5 MFt), az egyetemi informatikai hálózatra (15 MFt), a telefonközpontra (20 MFt), a HSZK-ra (5 MFt), valamint a pályázati forrásból megvalósítandó hálózatfejlesztésre (110 MFt) fordítandó összegeket. Az üzemeltetéssel kapcsolatos elemzések – e költségvetési anyagban érintett más vonatkozó részletekkel együtt – az e kérdéskörrel is részletesen foglalkozó 2009. októberi szenátusi elıterjesztésbe kerül.
2008. évi beruházások, nagyjavítások és felújítások áttekintése56 (Az alábbi táblázatban összefoglalt tételekrıl alább rövid leírás is olvasható.) 2008. évi Munka megnevezése
2007. évi költség
1.
2.
Sorszám
2008. évi központi költség
(Használ ói) Kari, tanszéki, KO költség
3.
4.
Egyéb 2009-re költség áthúzód (pl. ó 2008. Összesen OKM évi támoga költség tás) 5.
6.
7.
8 076
8 076
A/1. Központilag finaszírozott munkák, és kari, tanszéki megrendelések 1
"A" épület alagsor, ÜZO és központi irattár kialakítása (ÜZO által átadott keret)
2
Belsı parkolási rend tanulmányterve
3 4 5
Bercsényi kollégium vizesblokk rekonstrukció (I.és II. ütem) Bertalan Lajos utcai kovácsoltvas kapu felújítása BKO Karbantartó Üzem költözésének tervezése "K" alagsorból "Hı" épületbe
56
5 400 51 360
5 400 48 579
48 579
379 720
379 1 080
1 800
Péhl Gábor (GMF Beruházási és Karbantartási Osztály igazgató) feljegyzése alapján.
54
6
Bogdánnffy utcai sporttelep mőfüves focipályák kialakítása
7
"Ch" épület felvonó felújítás
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33
"Ch" épület tetıjavítás Duna felöli rész (záró ütem) "D" épület alagsori nyomó és tüzivízvezeték részleges felújítása "D" épület záró ütem IV-V. em. (Mechatronikai Opt. És Gép. Inf. Tsz. Felújítása tervezéssel együtt) Déli terület belsı felmérése, beépítési mutatók meghatározása
26 831 11 880 9 471
44
"E" épület földszinti és I. emeleti aulákba dugaljak szerelése "E" épület IX-XI. emelet klíma tervezés "E" és "R" épület közötti kerítés felújítása "ÉL" épület sportcélú átalakításának koncepcióterve Északi terület tüzivíz hálózat kiépítés (II. ütem) "F" épület III. lépcsıház Fizikai Intézet laborfelújítás
"K" épület II. emelet feletti osztópárkány bádogozás felújítása "K" épület tetırekonstrukció (I. ütem "K1" szárny) "K" épület tetırekonstrukció tervezése (II. ütem "K2" szárny) "K" épület függıleges esıvízcsatornáinak teljeskörő cseréje, felújítása Kármán Tódor Kollégium tornacsarnok padlóburkolat csere
3 688
33 644 720
28 998
28 998 2 200
2 200
948
948
9 829
9 829
7 020
7 020
29 900
29 900 3 261
33 261
4 461
4 461
2 458
2 458 20 655
20 655
12 462
12 462
216
1 028
62 056
3 938
720
30 000
"F29" elıadó vizesblokk felújítása
"K" épület 1/A. helyiség bútorozása
29 956
11 880 9 471
3 938
"E" épületi felvonók felújítása (3 db)
Goldmann menza és "V1" épület között kerítés megvalósítása Göd Mérıtelep csónakház tetıtér beépítés Göd Mérıtelep szállás és gondnoki épület főtéskorszerősítés Gyengeáramú tőzjelzı hálózatkorszerősítés tervezése "I" épület részleges tetıfelújítás kiviteli tervek "J" épület vizesblokk felújítás tervezése "K" épület "D2" ütem alap- és szerkezeti megerısítéséhez kapcsolódó tervezések "K" épület "D2" ütem alap- és szerkezeti megerısítéséhez kapcsolódó munkálatok
26 831
0 960
960
4 020
4 020
0
29 880
29 880
30 120
30 120 0
20 360
10 000
30 360
34 733
75 000
109 733
9 960
9 960
29 688
29 688 9 708
9 708
55
34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46
Könyvtár épület csatornahálózat csere Közép és kisfeszültségő kábelek cseréje "MM-Mg" épület fszt. ÉPK Építıanyag és Mérnökgeológia Tanszék költözési-felújítási tervei (I.) "MM-Mg" épület fszt. ÉPK Építıanyag és Mérnökgeológia Tanszék költözése-felújítása "Mt" épület lapostetı rekonstrukció "Mt" épület nyugati szárny homlokzati és belsı átalakítási munkái (Polimertechnikai Tsz. költsége) "Mt" épület tőzjelzı rendszer kiépítése Martos Flóra Kollégium felújítás tervezés Martos Flóra Kollégium felújítás (I. ütem) Martos Flóra Kollégium és 106-os fogadó közötti 10KV-os kábelcsere "R" épület duplex felvonó cserefelújítás "R" épület központi gépterem felújítás Schönherz Kollégium büfé kialakítás tervezése
47
"Stoczek menza étellift csere (3db)
48
"St" épület főtési hálózat felújítás
49
"St" porta korszerősítés tervezés
50
"St" porta korszerősítés kivitelezés
51 52 53 54 55 56 57
Stoczek utcai üvegház felújítása (Az ÜZO által átadott 1.155 eFt-tal együtt) "T" épület III. Polimertechnika Tanszék részleges felújítás Uszoda üvegfal cseréje (III/IV. ütem) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar belsı felújítások, "Ch" és "F" épület (tervezéssel együtt) Vásárhelyi Pál Kollégium "B" épületszárny 10. szobasor tervezés Vásárhelyi Pál Kollégium "B" ép.szárny 10. sor kivitelezés (KO által átadott 10.890 eFt-tal együtt) Wigner Jenı Kollégium irányfény tervezés/kiépítés
12 615
12 615 13 632
3 960
3 960 16 040
35 389
13 632
121 192
4 092
16 040 125 284
16 279 0 240
3 999 17 520
17 520
21 907 100 000
121 907
6 834
6 834 10 679
22 321
10 679 22 321
800
800
13 897
13 897
7 697
7 697
360
240
600
2 208
2 208
21 155
21 155
3 203
3 203
16 800 55 539
4 239
33 417
16 800 38 677
3 989
62 122
1 968
1 968 50 890
2 286
138 205
50 890 2 286
Összesen (A/1) 221 911 498 366 214 693 193 081 265 939 1 172 079 A/2. Központilag tervezett energiaracionalizálási (hıtechnikai) munkák 1
"Él" épület hıellátás korszerősítés tervezıi mővezetéssel együtt
71 956
0
56
2
Északi terület melegvíz kiváltás
3
"J" épület hıközpont felügyeleti rendszer tervezése
4
"UV" épület energetikai mérése
5 6
4 740
7
"V1" épület külsı nyílászárók cseréje
8
"V1" épület légcsatorna felújítás
9
"V1", "Ae", "L" csarnokok energetikai mérése
0 8 500
74 952
4 902 4 740
2 996
"V1" épület energetikai és gyengeáramú felújítás programterv "V1" épület külsı nyílászárók tervezése
Összesen (A/2) 1
4 902
38 011 42 751
8 500 2 800
2 800
31 292
31 292
2 441
2 441 38 011
8 500
0
41 435
92 686
Mindösszesen (A/1+A/2) 296 863 541 117 223 193 193 081 307 374 1 264 765 Nem számviteli szemlélető, kifizetett, szerzıdött, vagy kötelezettség-vállalásba vett összeg. 21. Táblázat
1. "A" épület alagsor, ÜZO és központi irattár kialakítása (ÜZO által átadott keret) Az épület romos pinceterületén került mintegy 100 m2-en kialakításra az ÜZO új irattára. Kialakításra került a vízellátás, világítás, temperáló főtés. A leválasztás gipszkarton falakkal és ebbe elhelyezett új tőzgátló nyílászárókkal valósult meg, és cserére vagy felújításra kerültek a terület ablakai is. Az új irattár kialakítása során tőzjelzı-rendszer is elhelyezésre került. 2. Belsı parkolási rend tanulmányterve A tanulmányterv felölelte a déli terület teljesen új közlekedési, parkolás, zöldövezeti rendjének kialakítási koncepcióját, kialakuló sétánnyal, új parkolókkal, díszburkolattal és díszkivilágítással együtt. Megvalósítása a források függvényében késıbbi döntés függvénye. 3. Bercsényi kollégium vizesblokk rekonstrukció (I. és II. ütem) A két ütemben, 2007-2008 évben végzett munka során elkészült a férfi és nıi zuhanyozó valamint a WC blokk teljes felújítása az alagsortól a 4. emeletig. Cserére került az összes ajtó és ablak valamint az összes gépészeti és elektromos vezeték és berendezés. Új üzemi víz elleni szigetelés készült, új padló és csempeburkolattal és az egyéb kiegészítı szakipari munkákkal, valamint víztakarékos szerelvényekkel. 4. Bertalan Lajos utcai kovácsoltvas kapu felújítása A Hídépítı Zrt. kötbértartozása fejében készült el az 56-os Emlékmőtıl a Bertalan Lajos u. 3. sz. alatti bejárati kapuig a kovácsoltvas díszkerítés és lábazat teljes rekonstrukciója. A munkálatok cca. 25 MFt-ba kerülhettek, pontos összeg nem ismeretes mert közvetlenül a Hídépítı Zrt. finanszírozta. Ezen munka kiegészítéseként rendelte meg a BME saját forrásai terhére a kapurekonstrukciót. 5. BKO Karbantartó Üzem költözésének tervezése "K" alagsorból "Hö" épületbe A „K” épület soron következı alap és szerkezet megerısítési munkálatai miatt szükséges az érintett szárnyból a KÜ mőhelyeinek átköltöztetése (víz- és főtésszerelı, villamos mőhelyek, és raktáraik). A kialakításra kerülı területen, a mőhelyekhez öltözı és vizesblokk is betervezésre került, a kivitelezés munkálatok 2009 elsı felében esedékesek. 6. Bogdánffy utcai sporttelep mőfüves focipályák kialakítása A meglévı aszfalt burkolatú labdajátékokat szolgáló kispálya területi és funkcionális bıvítésével létrejött két darab 37x44m teljes felületen mőfüvezett kis labdarugó pálya. (A járulékos kivitelezési munkák: magasított védıháló kialakítás, terület bıvítés altalaji 57
munkákkal, kiegészítı aszfalt munkák, térburkolat készítés, lejtés korrekció, meglévı vízelvezetı rendszer kiegészítése, új építése, védıpalánk teljes kiépítése) 7. "Ch" épület felvonó felújítás A teljesen elhasználódott felvonó gyakorlatilag teljes egészében cserére kerül (vezérléssel együtt), amint lezárulnak a tervezı-kivitelezı a KÖH, és a szakhatóságok egyeztetései. Jelenleg a tőzrendészeti kérdések tisztázása folyik. A felvonó cseréje független az épület metróépítés miatt károsodásaitól. 8. "Ch" épület tetıjavítás Duna felöli rész (záró ütem) Az érintett mintegy 360 m2-es területen cserepezés cseréje, szarufák javítása-cseréje, esıvíz lefolyó vezetékek cseréje és a párkányon lévı bádogozás (horgany) cseréje valósult meg. 9. "D" épület alagsori nyomó és tüzivízvezeték részleges felújítása Cserére került az épület korrodált és többszörösen meghibásodott alagsori ivóvíz vezetékének egy szakasza, valamint a teljes tüzivíz alapvezeték a szükséges szerelvényekkel. 10. "D" épület záró ütem IV.-V. em. (Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika Tanszék) felújítása tervezéssel együtt) A felújítás során a Tanszék „D” épület IV. és V emeleti területein, mintegy 600 m2-en padlóburkolat csere, tisztasági festés, beépített bútorok mázolása, elektromos hálózat részleges felújítása, lámpatestek cseréje, gyengeáramú hálózat kiépítése történt. Épületgépészeti felújítás berendezési tárgyak cseréjét is tartalmazta. 11. Déli terület belsı felmérése, beépítési mutatók meghatározása A déli terület további beépíthetıségének vizsgálata valósult meg. A munka közvetlen aktualitását a tervezett portásfülke felújítás-bıvítés adta. 12. "E" épületi felvonók felújítása (3 db) Az épület mindhárom liftje teljeskörően felújításra került (hajtómő, aknaajtók, fülkeajtók, biztonsági berendezések, belsı esztétikai felújítás, vandálbiztos hívótablók). 13. "E" épület földszinti és I. emeleti aulákba dugaljak szerelése Az aula földszint és 1. emeleti részén mintegy 60 helyen került áramvételi lehetıség kialakításra, hogy az épületben levı wifi hálózatra csatlakozva a hallgatók szabadon használhassák laptopjaikat. 14. "E" épület IX-XI. emelet klíma tervezés A Nyelvi Intézet tantermeibe és irodáiba oldalfali fan-coil hőtıkonvektorok, a tetıre kompakt hőtıgép tervezése történt. A költségviselı a Nyelvi Intézet, a megvalósítás 2008. évben forráshiány miatt elmaradt, a késıbbi kiépítés a rendelkezésre álló források függvénye. 15. "E" és "R" épület közötti kerítés felújítása A területen megvalósult a teljesen szétrozsdásodott régi idomacél kerítés elbontása, a meglévıvel azonos kialakítású kerítés rendszer gyártása és helyszíni szerelése, a kapcsolódó tereprendezéssel és gyengeáramú (beléptetı) munkálatokkal együtt. 16. "ÉL" épület sportcélú átalakításának koncepcióterve A Campustól távol esı, és mőszakilag is rendkívül rossz állapotú Hauszmann utcai sportpálya értékesítése, valamint a Tüskecsarnokban lévı jogosultságaink (esetleges) kompenzációja terhére történhet meg – a rendelkezésre álló források mértékében – a csak részlegesen kihasznált ÉL épület (elsısorban a csarnokok) átalakítása az Egyetem sportcélú igényeinek megfelelıen. A koncepció különbözı alternatívákat vizsgál meg, a hallgatói szervezetek és a Testnevelési Intézet képviselıinek bevonásával. 58
17. Északi terület tüzivíz hálózat kiépítés (II/III. ütem) Az épületeken kívüli udvari ivó és tüzivíz hálózat teljes cseréje készült el földalatti mőanyag vezetékekkel, a megfelelı oltóvíz mennyiség és víznyomás biztosítása érdekében. A vezetékkel párhuzamosan kiépítésre került egy önálló és mérhetı locsolóvíz hálózat is mely a késıbbiek során a kiépítendı kutakra is csatlakoztatható a vízfelhasználás csökkentése érdekében. Az I. ütem 2007-ben, a II. 2008-ban valósult meg, a terület teljes kiépítése a III. ütemmel záródhat, melynek kivitelezése kiemelt fontosságú, de a rendelkezésre álló források függvénye. 18. "F" épület III. lépcsıház Fizikai Intézet laborfelújítás Összesen cca. 265 m2-en megvalósult a nagyelıadó kisebb belsı helyiségeinek egybenyitása (F257-258-282), a régi F279-es jelő elıtér és az F 278-as raktár egybenyitásával, az F 280-as mőhely egy részének leválasztásával kialakításra került egy új laboratórium, valamint a régi F 280-as helyiség leválasztásával új laboratóriumi helyiségek kerültek kialakításra. Az elvégzett felújítás tartalmazza: beltéri válaszfalak bontása, régi padozat bontása, aljzatkiegyenlítés, új válaszfal építések, új antisztatikus PVC burkolat készítése lábazattal, felületképzés, diszperziós festés. Teljes körően felújításra került az elektromos hálózat, új függesztett lámpatestek kerültek elhelyezésre. A laborok berendezéseinek energiaellátása részben a meglévı lemeztokozású csatlakozótáblák felhasználásával, ill. új csatlakozóaljzatok kiépítésével került megoldásra. Az épületgépészeti felújítás a technológiai igénynek megfelelıen új berendezési tárgyak kiépítésével a meglévı függıleges gépészeti vezetékek csatlakozópontjáig történt. 19. "F29" elıadó vizesblokk felújítása Teljes felújításra került az elıadóterem melletti férfi-nıi WC blokk új vezetékekkel, víztakarékos szerelvényekkel. 20. Goldmann menza és "V1" épület között kerítés megvalósítása Az Egyetem telekhatárán vagyonvédelmi és biztonsági szempontból vált szükségessé mintegy 25-m-en védırács legyártása és helyszíni felszerelése. A kiépítés a konyha-étterem tetı védelmét biztosítja, melynek felülvilágítói korábban sorozatosan vandál rongálásnak voltak kitéve. 21. Göd Mérıtelep csónakház tetıtér beépítés A Duna parti csónakház korábban tetıtér beépítési lehetıségével kialakított belsı terének beépítése kezdıdött meg, mint I. ütem. A költségeket az ÉMK állta. 22. Göd Mérıtelep szállás és gondnoki épület főtéskorszerősítés A két épület korábbi olajellátású, korszerőtlen, nagy üzemeltetési költségő kazántelepének kiváltása készült el (új szabályozható, energiatakarékos gázüzemő berendezésre) a főtési hálózat egyidejő felújításával. A költségeket az ÉMK állta. 23. Gyengeáramú tőzjelzı hálózat-korszerősítés tervezése Az elsısorban koncepcionális tervezés nem érte el az elvárt színvonalat, így a kifizetett összeg alapítványi támogatás formájában az Egyetem részére visszatérítésre került. 24. "I" épület részleges tetıfelújítás kiviteli tervek A szóban forgó épület I. emeleti járható tetırész, illetve az V. emelet nem járható tetırész csapadékvíz szigetelése nem megfelelı, több helyen beázik. A tetırészek több mint tíz évesek szavatossági igény – az erre készíttetett belsı jogi elemzés alapján – nagy valószínőséggel nem érvényesíthetı. A cca. bruttó 25-30 MFt költségő kivitelezés kiemelt fontosságú, 2009. évi elvégzése a rendelkezésre álló összeg függvénye. 59
25. "J" épület vizesblokk felújítás terveztetése Az épület (fszt.-V. em.) férfi-nıi WC blokkjai teljes felújításának tervezése készült, részben vandálbiztos és víztakarékos berendezésekkel, új burkolatokkal, ajtókkal, ablakokkal. A kivitelezés sürgetı, megvalósulása a rendelkezésre álló források függvénye. 26. "K" épület „D2” ütem alap- és szerkezeti megerısítéséhez kapcsolódó tervezések Az épület „D2” része alap- és szerkezet megerısítésére 2008. végi döntésével biztosított az OKM 1,9 Mrd Ft-ot 2008-2010. évekre. A több éve szünetelı munkák, valamint a megváltozott építésügyi jogszabályok miatt módosítani és korszerősíteni kellett a korábbi engedélyezési és kiviteli tervdokumentációkat. 27. "K" épület „D2” ütem alap- és szerkezeti megerısítéséhez kapcsolódó munkálatok A 26. pontban meghatározott munkálatokhoz az OKM kötelezı jelleggel elıírta a BME minimális költségvállalását, amely 2008. évre 60 millió Ft (2009. évre további 40 millió Ft). Ezen 60 millió Ft-ból, a 26. tétel kiegyenlítése után fennmaradó összeget tartalmazza a tételsor, mely lehetıség szerint 2009. év elsı felében felhasználandó, az alagsor megerısítéshez közvetlenül, vagy az ahhoz kapcsolódó feladatokhoz (pl. a megerısítés miatt szükségessé váló átköltözések). A 2009. évi 40 milliós sajáterı tétel ugyanilyen célt szolgál, de az ez év végéig használandó fel. 28. "K" épület 1/A. helyiség bútorozása Rektori Kabinet kérésére megvalósuló 2007. évrıl áthúzódó munkálatok. 29. "K" épület II. emelet feletti osztópárkány bádogozás felújítása Az Északi szárnyon mintegy 250 m-es hosszon megvalósuló felújítás során kijavításra kerültek a párkány és a falazat hibái, és új horganylemez borítás került felhelyezésre. 30. "K" épület tetırekonstrukció (I. ütem "K1" szárny) A felújítás az épület középsı részének Duna felöli frontján, cca. 2300 m2-en valósult meg, az alábbi fıbb munkanemek elvégzésével: • cserepezés és tetılécezés cseréje (az eredeti minta szerinti mázas díszcserepezés visszaállításával) • a tetı csúcsdíszek cseréje, • a fedélszerkezet (fedélszék) megerısítése, szakvélemény alapján részleges cseréje, • falazat megerısítése • kiegészítı munkák (bádogozás, villámvédelem, csapadékvíz elvezetés stb.) A rekonstrukció tervezését, és a kivitelezés tervezıi irányítását az ÉPK munkatársai látták el. 31. "K" épület tetırekonstrukció tervezése (II. ütem "K2" szárny) A 26. pontban rögzített K1 ütem folytatása az épület könyvtár felöli (középsı-hátsó) részén, mintegy 2400 m2-en. A cca. bruttó 200 MFt-ba kerülı kivitelezés rendkívül sürgetı, megvalósulása a rendelkezésre álló források függvénye. A 2009. évi folytatás mellett szól az is, hogy a Kulturális örökségvédelmi Hivatal és az OKM 2007-hez és 2008-hoz (30 MFt, ill. 45. MFt), 2009. évben is támogatni kívánja a programot cca. 50-60 MFt-tal (az egyeztetések még folyamatban vannak, de a közbeszerzési eljárás technikai okokból haladéktalanul indítandó.) 32. "K" épület függıleges esıvízcsatornáinak teljeskörő cseréje felújítása A cserére összesen cca. 550 m-en került sor (minden függıleges csatorna érintett összesen 16 helyen). Az új csatornahálózat bekötésre került a földalatti elvezetı rendszerbe (a járdák helyreállításával együtt), és mindenhol beépítésre került tisztítónyílás is. 60
33. Kármán Tódor Kollégium tornacsarnok padlóburkolat csere A KO kérésére került sor a teljesen tönkrement padlóburkolat felújítására (parkettázás, csiszolás, lakkozás). Sürgetı, lehetıleg 2009. évi feladat a tetı szigetelésének javítása, mert a rendszeres beázások veszélyeztetik a felújított padlóburkolat. 34. Könyvtár épület csatornahálózat csere A könyvtár épület körüli földben lévı csapadékvíz elvezetı csatornarendszer csaknem teljes cseréjére került sor, az alagsori falak részbeni nedvesedésének megszüntetése érdekében. A munkálatok folytatása sürgetı a „K” és „F” épületek esetében, ahol a függıleges esıvíz csatornák gyakorlatilag az épületek alá vezetik be a vizet, de a további elvezetés nem biztosított. A folytatás a rendelkezésre álló források függvénye. 35. Közép és kisfeszültségő kábelek cseréje A 2008. évi méretében az eddigi legnagyobb hálózatcserével gyakorlatilag lezárult a több éves elektromos fölkábel program, mindenhol hosszútávra megnyugtatóan biztosítva a Campus épületei kettıs elektromos betáplálását. 36. "MM-Mg" épület fszt. ÉMK Építıanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék költözési-felújítási tervei (I.) A labor árköltözéséhez (cca. 300 m2) szükséges teljeskörő, a kivitelezési közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmas is tervdokumentáció elkészíttetése, a Tanszék által javasolt tervezı bevonásával. 37. "MM-Mg" épület fszt. ÉMK Építıanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék költözése-felújítása A 36. pontban nevesített felújítás kiviteleztetése, amely a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyását követıen várhatóan 2009. február hónapban indul. A jelzett összeg a szükséges mértékig kiegészül az ÉMK forrásaival. 38. "Mt" épület lapostetı rekonstrukció A lágyfedéső tetırész (cca. 1300 m2) teljes körően felújításra került, polisztiról hıszigetelés beépítésével. A 46 db eredeti kétrétegő drótüveg tetı-felülvilágító helyett beépített SCHÜCÓ felülvilágítók hıszigetelt egyhéjú üvegezésőek, távmőködtetésőek. A felújítás során cserére került az attika (tetıszéli) falazat is. 39. "Mt" épület nyugati szárny homlokzati és belsı átalakítási munkái (Polimertechnika Tsz. költsége) A belsı átalakítás, korszerősítés mintegy 220 m2-en valósult meg, új padló- és homlokzati burkolat kialakításával. A KÖH-engedélyével a homlokzatba korhő új nyílászárók kerültek kialakításra. A felújítás során megújult a terület elektromos (erıs- és gyengeáram), ill. gépészeti rendszere is, korszerő világítás is beépítésre került. 40. "Mt" épület tőzjelzı rendszer kiépítése A Fıvárosi Tőzoltó Parancsnokság Budai Tőzmegelızési Régió szakhatósági elıírásai alapján valósult meg a felújított lapos tetıs épületrész alatt a tőzjelzı rendszer teljes körő kiépítése mintegy 1300 m2-en. 41. Martos Flóra Kollégium felújítás tervezés A 3 éves (2008-2010) OKM BME felújítási program tervezése, melyet az ÉPK munkatársai láttak el. A program során 3 év alatt összesen 600-700 MFt áll rendelkezésre, melybıl 300 MFt OKM támogatás, a fennmaradó rész egyetemi erı (központi forrás és kollégiumi alrendszer együtt). A 2009. évi támogatás aláírása elıkészítés alatt áll, de az Egyetemnek is vállalnia kell a 100-120 MFt önerıt. 61
42. Martos Flóra Kollégium felújítás (I. ütem) A 41. pontban jelzett program 2008. évi ütemének végrehajtása. Ennek keretében az összes külsı nyílászáró (beleértve a földszinti nagyportálokat is), együttesen mintegy 1440 m2-en cserére került, a mai elıírásoknak mindenben megfelelı hıszigetelt üvegezésre. A kivitelezéssel párhuzamosan a homlokzati téglaburkolat is javításra került a teljes felület megtisztításával. Ugyancsak 2008. évben valósult meg a férfi és nıi WC blokkok teljes felújítása az alagsortól a 6. emeletig. Cserére került az összes ajtó, valamint az összes gépészeti és elektromos vezeték és berendezés energiatakarékos kivitelben. Új padló és csempeburkolat készült az egyéb kiegészítı szakipari munkákkal együtt. Felújításra került továbbá 2008. évben az alagsori víz-csatorna alapvezetéki rendszer is. 43. Martos Flóra Kollégium és 106-os fogadó közötti 10KV-os kábelcsere Elvileg a 35. ponthoz tartozott volna, azonban mőszaki hiba miatt rendkívüli sürgısséggel külön kellett elvégeztetni, mert a kialakult helyzet közvetlenül veszélyeztette az egyetem energiaellátását. A rendkívüli sürgısség indokát vizsgálta és rendben találta a Közbeszerzési Tanács. 44. "R" épület duplex felvonó csere-felújítás A Miskolclift által mintegy 4 éve készített kettıs vezérléső (duplex) felvonó fıdarab törés miatt került leállításra. Garancia, jótállás érvényesítésére már nincs lehetıség, az elvégzendı feladatok köre tisztázás alatt áll a kivitelezıvel ill., a szakhatósággal. 45. "R" épület központi gépterem felújítás A TIO új központi géptermének kialakításához szükséges munkálatok teljes köre. A szakmai sajátosságok miatt a beszerzést a TIO közvetlenül menedzselte. 46. Schönherz Kollégium büfé kialakítás tervezése A leendı üzemeltetési szerzıdés alapján készítették a terveket a PPP felújítást is tervezı ÉPK munkatársak. 2008 végén a hatósági engedély is kibocsátásra került, a munkák 2009. elsı felére elkészülnek. 47. "Stoczek menza étellift csere (3db) Az ÁNTSZ sorozatos kifogásai miatt az étterem mindhárom ételliftje cserére került, az élelmiszeriparban elıírt normák alapul vételével. 48. "St" épület főtési hálózat részleges felújítás Az épület V. emeleti elavult és korszerőtlen hıleadó konvektorainak cseréjére került sor, korszerő lapradiátorokra és helyiségenkénti hıfokszabályozós radiátor szelepekre. 49. "St" porta korszerősítés tervezés 50. "St" porta korszerősítés kivitelezés 49-50. A portásfülke korszerősítése (az Egyetem arculatához igazodó megjelenés, hıtechnikai átalakítás, bıvítés, komfortfokozat növelés, gyengeáramú korszerősítés), látszólag viszonylag kis horderejő feladat, ugyanakkor eddig rengeteg nehézséget okozott. A területelıírt beépítési, szintterületi, minimális magassági mutatói miatt, többkörös egyeztetést kell az Önkormányzattal lefolytatni, a zsőriztetési! kötelezettség elbírálásától kezdve a helyszíni szemléig. Elıreláthatóan 2009. elején kiadásra kerül az építési engedély, ill. az önkormányzati jóváhagyás. 51. Stoczek utcai üvegház felújítása (Az ÜZO által átadott 1.155 eFt-tal együtt) Az Egyetem belsı kertészeti, parkfenntartási munkálataihoz szükséges üvegház felújítása lassan egy évtizede van napirenden. A jelen rekonstrukció elıreláthatólag hosszú távra megnyugtatóan rendezi a kérdést, mert gyakorlatilag az összes szerkezeti elem teljes 62
körően cserére kerül. Ugyanakkor nem jöhetett szóba a meglévı üvegház helyett új üvegház építése (lásd: 49-51. pont). 52. "T" épület III. Polimertechnika Tanszék részleges felújítás A „T” épület III. emeleti tanszéki területén cca 270 m2-en történt részleges felújítás és armatúra csere történt. 53. Uszoda üvegfal cseréje (III/IV. ütem) A balesetveszélyes elavult copilit üvegezéső uszodai üvegfal cseréje cca. 200 m2-en mőanyag szerkezető polykarbonát rendszerő elemekkel, tartó acélszerkezet megerısítésével. A 4 éves program keretében évente 1-1 fal cseréjére nyílt eddig lehetıség, az utolsó ütem – a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén – 2009-ben esedékes. 54. Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar belsı felújítások "Ch" és "F" épület (tervezéssel együtt) A Kar férıhelygazdálkodás-racionalizálásával, belsı költözéseivel kapcsolatban több helyen folynak különbözı stádiumban lévı munkák, melyek közül a legjelentısebbek: • „F” ép. II. lépcsıház alagsor Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki labor kialakítás • „F” épület I. lépcsıház részleges felújítás • „Ch” épület átalakítás tervezések • „Ch” épület korszerősítési munkák (I-III. emeletek egyes helyiségei) 55. Vásárhelyi Pál Kollégium "B" épületszárny 10. szobasor tervezés 56. Vásárhelyi Pál Kollégium "B" ép. szárny 10. sor kivitelezés (KO által átadott 10.890 eFt-tal együtt) 55-56. A szobasor és a mellette lévı kiszolgáló helyiségek teljeskörő (gépészeti, elektromos és teljes burkolat csere) felújítása az alagsor – XI. em. között. Ezzel a több éve elkezdıdött szobai felújítási ütem az épületben lezárul. 57. Wigner Jenı Kollégium irányfény tervezés/kiépítés A tőzvédelmi elıírásokkal összhangban került sor a korábban hiányos irányfény rendszer kiegészítésére. 58. "Él" épület hıellátás korszerősítés tervezıi mővezetéssel együtt A nagycsarnokok korszerőtlen gızüzemő mennyezeti sugárzó főtése elbontásra került. Helyette új, korszerő, szabályozható és energiatakarékos gázüzemő un. feketén sugárzó berendezések felszerelésére került sor, csarnokonként önálló fogyasztás méréssel. Felújításra került továbbá a radiátoros, a használati melegvíz, és a szellızési rendszerek szabályozása valamint megvalósult az egyes hıellátó rendszerek energiafelhasználásának mérése, csatlakoztatva az egyetemi épületfelügyeleti rendszerhez. 59. Északi terület melegvíz kiváltás A K épület mélyszintjén korábban megépített „D1” szárny hıközpontjában lévı távfőtéses használati melegvíz termelı egység csatlakoztatását kellett megvalósítani a jelenleg még gızüzemő melegvíz-ellátó rendszerhez. Ezzel megteremtıdött a gızellátással mőködı melegvíz-termelı berendezések fokozatos elbontásának és a gızellátás végleges megszüntetésének lehetısége. 60. "J" épület hıközpont felügyeleti rendszer tervezése A korszerőtlen több mint 25 éves hıközpont teljes cseréjének tervezése történt korszerő, energia és helytakarékos, kompakt hıközponttal, főtési egységenként energiafelhasználás mérésének biztosításával az egyetem épületfelügyeleti rendszeréhez csatlakoztatva. A kivitelezési munka rendkívül sürgetı, összhangban van az Egyetem
63
energiaracionalizálási, szabályozási-mérési politikájával, a rendelkezésre álló források függvényében lehetıség szerint 2009-ben végrehajtandó. 61. "UV" épület energetikai mérése Az épület önálló víz, főtés, gáz és elektromos energiafelhasználásának mérése valósult meg. 62. "V1" épület energetikai és gyengeáramú felújítás programterv A VIK megbízásából készítették el a GMF koordinálásával az ÉPK munkatársai az épület komplex felújítási programját, melynek végrehajtására a rendelkezésre álló források függvényében a Q épületbe történı átköltözéssel összhangban kerülhet sor 2009-2011 években. 63. "V1" épület külsı nyílászárók tervezése 64. "V1" épület külsı nyílászárók cseréje Az. 5. pontokban jelzett program elsı lépcsıjeként elkészült az épület összes nyílászárója cseréjére vonatkozó kiviteli terv. A végrehajtásra a rendelkezésre álló központi források (2008. évi maradvány és 2009. évi jóváhagyott központi költség), valamint a vállalt kari önerı függvényében, elıreláthatólag 2009. év tavaszán-nyarán kerül sor. 65. "V1" épület légcsatorna felújítás A nagyfeszültségő laboratórium épített légcsatorna hálózatának cseréje készült el lemez légcsatorna rendszerre. Ezzel lényegesen csökkent a hıellátást biztosító légtechnikai berendezés karbantartási költsége, valamint hatékonyabb lett az energiafelhasználás. 66. "V1", "Ae", "L" csarnokok energetikai mérése Az épületek főtési rendszerei szétválasztásra kerültek, így a nagyobb csarnokok és az irodai főtési rendszerek önálló szabályozása és egyenkénti energia mérése valósult meg, csatlakoztatva az épületfelügyeleti rendszerhez.
2009. évi tervezett beruházások, nagyjavítások és felújítások Az alábbi táblázatban a 2009-re a létesítménykoncepció szerinti „költözések” felett (leginkább az ezekkel kapcsolatos felújításokhoz való központi hozzájárulások; ezekre egyébként kb. 500 M Ft-ot különítettünk el) tervezett központi programok listája olvasható. Több esetben csak jeleztük a feladatot, de külön összeget nem terveztünk rá, ezek az esetlegesen felszabaduló keretek terhére (illetve a késıbbi évek során) valósíthatók meg.57
Sorszám
1
Központi programok (létesítménykoncepció szerinti belsı költözések nélkül)
2008. évrıl áthúzódó
2009. évre tervezett
1. Energiaracionalizálási programok "D" épület alagsor gızfőtés átalakítása, mosodai technológiai gız kiváltása, HMV átállítás
57
Elıfordulhat, hogy az egyes karok szakképzési hozzájárulásra történı átvezetésen keresztül járulnak hozzá az egyes projektekhez.
64
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
1 2 3 4 5 6 7 8
1 2 3 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
"Dcs" épület energetikai korszerősítése, gızrendszer megszüntetése "E" épület fsz-I. emelet mennyezeti főtés, világítás, álmennyezet (1800 m2 alapterület) "E" épület egycsöves főtési rendszer átállítása kétcsövesre, hıleadók és szabályzók cseréjével Északi terület használati melegvíz kiváltás "G" épület főtéstechnikai felújítása (3700 m2 alapterület) Gıztermelı gázkazán tehermentesítése, bojlerek átállítása, cseréje (egyetem É-i oldal) Hıközpontok szabályozása, távvezérlése (összesen 30 db) 3-5db/év "K" épület elıadók szellızése, 13 helyiségcsoportban gızfőtés kiváltása (pl. Aud Max, Ka 26) "St" épület nyílászáró rekonstrukció "V1" épület energetikai és gyengeáramú rekonstrukció (2008. évi szenátusi döntés, kiegészíti kari önerı) Energiaracionaliozálás összesen 2. Tetıfelújítás, csapadékvíz elvezetés "H" "T" és "R" épület azbesztcement lefolyó csatornáinak cseréje "J" épület teljes (cca 600 m2) és "I" épület részleges (kb 300-400 m2) lapostetı tetıszigetelés felújítás "K" épület déli szárny II. emelet feletti osztópárkány cseréje "K" épület "K2" tetırekonstrukciós ütem (2200 m2 alapterület), (cca. 50-60 MFt támogatással várhatóan kiegészíti az OKM) "K" épület "D1" (1600 m2) és "D2" (1900 m2) tetıfelújítási felújítási ütemek Könyvtár lapostetı attika falak cseréje "MM-Mg" és "Mt"épületek sátortetı tetıfelújítás saját erı (elıkészítés alatt 2010-2012-re évi 100 MFt támogatási szerzıdés) Egyéb tetıfelújítások ("T", "H" épületek egyenként cca 700 m2 ) Tetıfelújítás, csapadékvíz elvezetés összesen 3. Vizesblokk rekonstrukciók "Ch" épület északi-déli WC sor felújítás "F" épület WC sorok kialakítása (340m2 alapterület) "J" épület vizesblokk (260 m2 alapterület) "MM-Mg" vizesblokk felújítás Vizesblokk rekonstrukciók összesen 4. Központilag tervezett egyéb munkák "A" épület alagsor irattár kialakítása "Ch" felvonó felújítás "Ch" épület statikai, ill. károsodásvizsgálat és kártérítési képviselet a metróberuházó felé "Ch", "D", "E", "F", "H", "G", "R" épületek vészvilágításának kiépítése "D" épület alagsori tüzivíz és ivóvíz vezeték részleges cseréje "E" épület hidrofor gépház nyomásfokozók Épületbelépık felújítása Északi egyetemi terület épületei ("K", "Mt", "MM-Mg", "L", "F" külsı csapadék közcsatornába vezetése I-III/III ütem Északi terület tüzivíz hálózat III/III. ütem "F" épület alagsori víz alapvezeték kiváltása Goldmann étterem teljeskörő felújítása Gyengeáramú tőzjelzı hálózat korszerősítése "I" épület főtéscsırendszer
46 533
4 902
30 000
36 533
3 467
41 435
80 000
54 000 30 000 170 000
0
254 000
0
0
8 538 11 880 26 000
3 938
30 000
65
14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34
1 2
1 2 3
"Hı" épület BKO KÜ átköltöztetése tervezés 1 080 "K" épület díszterem, rektori tanácsterem klimatizálás "K" épület közterületeinek felújítása "K" épület III. em. ablak nélküli rajztermek szellıztetése északi és déli oldalon Központi tantermek felújítási programja (a forrást 100 MFt-tal kiegészíti a HÖK) Martos Kollégium 2008-2010. évi rekonstrukciós programjának 40 000 központi támogatása (várható OKM támogatás 100 MFt) "MM-Mg" épületben történı felújítás (ÉPK, Építıanyagok és 16 040 Mérnökgeológiai Tanszék, kiegészül 6-8 MFt kari erıvel) "Mt" épületi tőzjelzı rendszer kiépítése 3 999 "R" épület duplex teherfelvonó 10 679 "St" teherporta kialakítása 2 448 Stoczek étterem energetikai, gépészeti felújítása (főtés, konyhatechnológia, szellızés, kapcsolódó felújítások) Tanuszoda külsı felújítás 4/4 ütem (170 m2 oldalfelület) 15 000 Tervezések (hosszútávú tervek, programok, pályázati tervek, KSZT) 15 000 Üvegház felújítása 21 155 Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar költözéséhez kapcsolódó, 2007. 62 122 és 2008. évi maradványok terhére megvalósuló munkák Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar költözéséhez kapcsolódó, 2009. 40 000 évi keret terhére megvalósuló munkák 10KV-os és kisfeszültsége kábelhálózat cseréje 13 632 Létesítményprogram 2009 500 000 2006. évi árvíz OKM utalás 11 922 Providencia vihar kártérítés 2 352 Karbantartás 8 507 315 000 Központi munkák összesen 178 292 981 000 5. "K" épület alap- és szerkezeti megerısítés (az OKM támogatás összege 2008-2010 évre összesen 1,9 Mrd Ft) "K" épület alap- és szerkezeti megerısítés tervezés 29 880 "K" épület alap- és szerkezeti megerısítés felhasználható 2008. évi 30 120 maradvány "K" épület alap- és szerkezeti megerısítés saját erı összesen 60 000 40 000 6. Központilag tervezett kollégiumrekonstrukciós munkák (kollégiumi alrendszer) Vásárhelyi Pál Kollégium "B" épületszárny 10. sz. szobasor 50 428 felújítása Martos Kollégium 2008-2010. évi rekonstrukciója (kiegészül évi 40 80 000 MFt, központi forrással és 100 MFt OKM támogatással) Egyéb kollégiumrekonstrukciós projektek 205 300 Kollégiumok összesen 50 428 285 300 Összesen 330 155 1 640 300 22. Táblázat
Szervezeti átalakítási tervek a mőszaki „oldallal” kapcsolatosan
66
A fentebb vázolt igen jelentıs feladattömeg, illetve az IFT-ben rögzített „létesítménykoncepció” végrehajtása érdekében, de támaszkodva az elmúlt évek vonatkozó tapasztalataira is, a „mőszaki” oldal némi szervezeti átalakulása látszik szükségesnek. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések során58 a következı megoldás körvonalazódott: •
A BME-re kerüljön „fıfoglalkozású” fıépítész, aki egyben a GMF Tervezési Csoportját is vezesse. E csoportba – új munkatársak felvétele mellett – építész, gépész és villamos tervezık kerüljenek. Az állományt új felvételő mőszaki ellenırökkel is bıvítsük, akik a „régiekkel” együtt Mőszaki Ellenıri Csoportot alkossanak.
•
Az elızı két ponttal együtt a mai Beruházási és Karbantartási Osztály (BKO) Karbantartási Osztályra, Tervezési Csoportra és Mőszaki Ellenırzési Csoportra váljon szét.
•
A – leendı – gazdasági és mőszaki fıigazgató alatt létesüljön mőszaki fıigazgatóhelyettesi pozíció, aki – részben átvéve a mai BKO nagyprojekt szervezési, kapcsolattartási stb. funkcióit is – összefogná a GMF létesítményoldalához kapcsolódó egységeit, ügyeit.
•
A rektor – átadott rektori, illetve esetleg fıigazgatói jogkörökkel – alakítson hattagú Létesítményfejlesztési Bizottságot, amely GMF-es tagjai a mőszaki fıigazgatóhelyettes, a fıépítész és az Üzemeltetési Osztály igazgatója, míg „nem GMF-es tagjai” a Gazdasági Bizottság elnöke (Farkas György), a rektorhelyettes (Andor György) és a energiaracionalizálással projektjelleggel megbízott dékán-rektorhelyettes (Vajta László). Ez a bizottság az egyetemi létesítményekkel kapcsolatos nagyobb horderejő ügyeket véleményezné a rektor és a fıigazgató számára, néhány esetben – a rektor és a fıigazgató átadott jogkörével élve – döntéshozatallal is.
A fenti pontokban bemutatott szervezeti vázzal a cél kettıs. Egyrészt a GMF mőszaki részlegei munkájának várjuk az erıteljesebb, hatékonyabb összehangolását. Másrészt arra keresünk ezzel megoldást, hogy a létesítménykérdésekkel, koncepciókkal, stratégiával foglalkozó „GMF-es és nem GMF-es” egyetemi vezetık közös, de mégis viszonylag kis létszámú bizottságban folyamatosan egyeztethessék álláspontjaikat, ezáltal még összehangoltabb koncepciók, illetve végrehajtási programok szülessenek. 12. Határozat a) A nem kari szervezeti egységek 2009. évi egységenkénti költségvetéseit az 15-20. táblázatok tartalmazzák. b) A nem kari átfogó szervezeti egységek vezetıinek a külön kezelt kereteikhez kapcsolódó évközi feladatok állásáról 2009. szeptember 15-ig részletes jelentést kell készíteniük a Rektori Tanács részére. c) 2009. április 31-ig rektori, illetve fıigazgatói utasítás kell rendelkezzen a BME mőszaki, illetve intézményfejlesztési kérdések menedzselésével kapcsolatos szervezeti és hatásköri kérdéseirıl, ennek részeként a Létesítményfejlesztési Bizottság felállításáról.
58
GMF vezetık, Építészmérnöki Kar dékánja, Építımérnöki Kar dékánja, Gazdasági Bizottság vezetıje, rektor, rektorhelyettes.
67
d) A (22. táblázat szerinti) beruházások, nagyjavítások és felújítások esetén a Létesítményfejlesztési Bizottság javaslatára a mőszaki és gazdasági fıigazgató rendelhet el átcsoportosításokat.
13. Kari alrendszer A kari alrendszer idei szabályozásakor igyekeztünk olyan változtatási javaslatokat tenni, amelyek: •
Jobban illeszkednek az – idıközben jelentısebben meg is változott – állami finanszírozási szerkezethez. (Ami egyébként már évek óta, így most is rögzített alapelvünk.)
•
Korrigálják az elmúlt évek kisebb rendszerhibáit, pontatlanságait. (Pl. pontosabb költségbecslések, besorolások.)
•
Nyirbálják a rendszer „kihasználásának” lehetıségeit. (Pl. a személyi állományoknál.)
•
Követik a korábbi években kötött, a jövıre (azaz mára) vonatkozó megállapodásokat. (Pl. a „sapkánál”, lásd alább.)
Mindezekkel együtt próbáltuk továbbvinni azt az évek óta követett törekvést, hogy lehetıség szerint szabaduljunk meg a gubancos elvszerőségő, számítású és hatású kereszttámogatási elemektıl, lehetıleg minden támogatási mozzanatot és költséget korrektül, világosan mutassunk ki. A kari alrendszer számításai a legbonyolultabbak. Ennek követéséhez elızetesen az alábbiakat kell megérteni: •
Elıbb a karok bevételeit (14 874 741 E Ft) határozzuk meg (korábban ezt neveztük „költségvetési fıösszegnek”). Ehhez az állami költségvetési támogatás (15.587.948 E Ft), hallgatói befizetések (pótdíjak) (428.400 E Ft) és saját bevétel elvonások („rezsifizetések”) és befektetések összegét (1 285 947 E Ft) vesszük, majd ebbıl levonjuk a hallgatói alrendszer támogatási összegét (3 563 969 E Ft) és korrigáljuk az éves (1 892 195 E Ft) és a következı évre átvinni kívánt nem kari alrendszeri maradvány (73 736 E Ft) különbségével.
•
Az elızı pont szerint kiadódó összeg, ami tehát a karok bevételét adja, egyben az általános költségek (3 489 658 E Ft), a létesítményköltségek (4 185 082 E Ft) és a kari alrendszer támogatásának (7 200 000 E Ft) összegét is jelenti.
•
A kari bevételek után az általános költségek és a létesítményköltségek karonkénti kalkulációja következik.
•
A bevételek és az általános, valamint a létesítményköltségek karonkénti különbségei adják az egyes karok költségvetési támogatási összegét. A nyolc kar költségvetési támogatási összege adja a kari alrendszer támogatási összegét.
•
A karok bevételeinek kalkulációjakor az elsı pontban jelölt összeget több rögzített %-os arányú részre osztjuk, majd az egyes részeknél külön karonkénti részesedéseket számítunk. A bevételi kategóriákat – a belsı szóhasználat szerint – „személyi állományi” és „oktatási” csoportokra szoktuk bontani. 68
•
Az általános költségek jórészt bevételalapon fizetett, kisebb részben valamilyen egyéb szempont szerint vetített kari kiadások.
•
A létesítményköltségek esetén jórészt a kari területek, illetve tanteremhasználatok a mérvadóak, de kisebb részben egyéb mutatók is megjelennek.
69
13. Határozat A karok bevételeit úgy kell meghatározni, hogy az állami költségvetési támogatás, hallgatói befizetések (pótdíjak) és saját bevétel elvonások („rezsifizetések”) összegébıl le kell vonni a hallgatói alrendszer támogatási összegét, majd korrigálni kell az éves és a következı évre átvinni kívánt nem kari alrendszeri maradvány különbségével.
13.1. Kari alrendszer támogatási összege Az alrendszerben végül a nyolc kar között 2009-ben felosztott támogatási összegek együttesének értékére már korábban született döntés, miszerint ez a 2008-as 103%-a kell legyen. Ahhoz viszont, hogy a 2008-as bázisértéket korrektül megadhassuk, számos apróbb részletet kell tisztázni. A Szenátus 2008. február 25-i ülésén fogadta el „Az Egyetem 2007. évi költségvetési beszámolójának és a 2008. évi költségvetésének fı számai” címő fıigazgatói elıterjesztést. Ennek 1. határozatában a Szenátus elfogadta a BME költségvetés 2008. évi fıszámait, a 2. határozat szerint pedig a nyolc kar támogatási összegeit. A 3. határozat szerint – 2008. április 30-ig – kellett elkészüljön a karok 2007-es döntések szerinti, de 2008-as költségvetési számokkal kalkulált elosztása. Ugyanezen határozat késıbb a következıket írja: „Amennyiben a karok között elosztható összeg az év során – további állami támogatások esetén – tovább nıne, a többlet elosztása már e 2008-as költségvetési számokkal kalkulált eredmények alapján kell történjen úgy, hogy a 2. sz. táblázat szerintinél kevesebbet már egyetlen kar se kapjon.” Ehhez a határozathoz az elıterjesztéshez csatolt függelék a következı magyarázatot főzi: „Azaz, ha például a karok között elosztható összeg 100 mFt-tal magasabb, mint 6,721 milliárd Ft, akkor a 2008-as adatokkal számolt változatnál elıbb azon karoknál, amelyek nem érik el a fenti táblázat szerinti (2007-es) támogatási összegeket, támogatásukat erre a szintre fel kellene emelni (egyfajta különtámogatás formájában, azaz a többi kar támogatásának arányos csökkentésével). Ezután néhány karnál még mindig a fenti táblázat szerinti értéknél nagyobb érték kell, hogy kijöjjön, esetükben ez adná a végeredményt.” Mindezeket tekintve a szenátusi határozatok annyiból világosak, hogy amennyiben nı a karok között elosztható keret, akkor azt miként kell a karok között felosztani. A karok között elosztható összeg növekedésével kapcsolatosan a határozatból viszont csak annyi derül ki, hogy az további állami támogatások esetén nıhet. Ehhez a Szenátusnak kellett volna módosítania 2008. február 25-i 1. határozatát, azaz, új 2008-as költségvetési fıszámokra lett volna szükség, ennek részeként megnövelt karok között elosztható kerettel.59 A 2008-ban érkezı évközi állami póttámogatások esetén azt kellett volna megvizsgálni, hogy milyen
59
Az „élı” szenátusi határozatok között ugyanis nincs olyan, ami a kari keretek automatikus növekedésérıl szólna, csak azt a kérdést rendezi, hogy mi az elosztás rendje, ha a karok között elosztható összeg nıne. Már csak azért sem lehetne ez másként, hiszen az, hogy a karok között elosztható összeg valamilyen meglepetésszerő évközi állami többlettámogatás esetén mekkora értékkel kell növekedjen, messze nem egyértelmő kérdés. Ezekbıl ugyanis mehet a nem kari oldalra is, mehet a kari alrendszer más szervezeti egységeinek is, lehet belılük a következı évre „maradványt” is képezni stb. (Természetesen lehetett volna 2008 februárjában olyan részletesebb szabályokat is hozni, amik konkrétan megjelölt állami céltámogatások esetére pontos forgatókönyveket adnak meg, így egyfajta automatizmusok lettek volna, ilyen szabályok viszont egyáltalán nem születtek.)
70
egyetemi költségvetési, elosztási következménye lehet az érkezett összegnek, majd végül – szenátusi határozattal – kellett volna dönteni ezek sorsáról.60 Tekintve – már az idei – költségvetési helyzetünket, illetve annak várható trendjeit, annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy a BME gazdálkodási lehetıségei a következı években várhatóan nem bıvülnek majd. A mindezek mellett tervezett 3%-os karok között elosztható keretemelés (illetve annak következı éves további tervezett emelései) inkább ambiciózus, mint visszafogott tervnek tőnnek, így a 2008-as karok között elosztható keret „utólagos” emelése, illetve ezen keresztül a 2008-ról 2009-re történı 3%-os emelés „bázisának” emelése (így a 2009-es keret további) emelése gazdálkodásilag már nem tőnik megalapozottnak. A fentiek ellenére a 2008-as évközi többlet állami támogatások egy része mégis kiosztásra került a karok között (és a nem kari egységek között is) – részben a vonatkozó elosztási szabályok szerint, részben nem (bár a „gazdasági dékánhelyettesi értekezleten történt megállapodás szerint”). Javasoljuk, hogy fogadjuk el ezek pénzügyi végeredményeit, azaz ezeket a már átutalt többlettámogatásokat (kb. 300 M Ft) ne vonjuk vissza. A többi évközi többlettámogatást viszont már utólag se osszuk fel a karok között, hanem ezeket a többi 2009re áthozott maradvány között számoljuk el. 14. Határozat A karok között 2008-ban felosztott keretnek – szemben a korábbi szenátusi határozatban rögzített 6,721 M Ft-tal, és eltekintve minden egyéb 2008. évi vonatkozó költségvetési következménytıl – 6,99 Mrd Ft-ot, míg karok közötti felosztási arányának a karok közötti tényleges felosztás arányait kell tekinteni. A kari alrendszer 2009-es támogatási összege (6,99 x 1,03 =) 7,2 Mrd Ft. Az esetleges évközi kormányzati döntések hatásait a nem kari kiemelt munkatársi körre vonatkozó elvek követésével kell figyelembe venni.61
60
Az a hivatkozás, miszerint „személyhez kötött céltámogatásról” van szó, amit így is „kell” elosztani a karok között, nem megalapozott. Ez természetesen lehetett volna egy szenátus által akceptálható álláspont, de ilyen „logikát” a 2008-as karok közötti elosztási rendünk nem ismert. A BME személyhez kötıdıen, tételes névsor alapján, állami költségvetésének nagyjából harmadát kapta, amit viszont – saját döntésünkre, tavaly – nem ilyen logika szerint osztottunk tovább, hanem a 2007-es kari összegeket vettük alapul. Természetesen az igaz, hogy a jogszabályok szerint kifizetni köteles összegeket ki is kell fizetni, de ezt már a karoknak kell – kapott keretükbıl, illetve saját bevételeikbıl – kigazdálkodniuk. Ide kapcsolódóan meg kell jegyezni azt is, hogy a „kötelezıen kifizetendı” nem egy sajátos kategória, hiszen ilyen az alapilletmény, a kötelezı pótlék vagy éppen a jubileumi jutalom is – éppenséggel személyi kifizetéseink döntı része ilyen. Évek óta ezt a gazdálkodási logikát alkalmazzuk, erre épít költségvetési rendszerünk is. Ebbıl vezethetık le az algoritmusok és az értéktámogatások is, alapul mindig az egyetemen belül értéknek, teljesítménynek tartott mutatókat, állapotokat vettük, nem az egyes folyamatokhoz kapcsolódó költségeket. Az olyan fizetési kötelezettségek, amelyek év közben „meglepetésszerően” jelentkeznek, némileg különbözıek persze. Egyrészt viszont a 2008-ban év közben érkezett összegek nem voltak teljesen meglepetésszerőek, hiszen ezekre már a költségvetési viták során számítottunk – elég csak az akkori rektor ezekrıl való folyamatos beszámolóit említeni. Éppen az ezekre való számításunk miatt építettük be költségvetésünkbe elıre ezek elosztási szabályait. Az akkori „egyetempolitikai” alku is éppen errıl szólt: a 2008-ra növekvı kerető karok lemondtak növekményeikrıl a csökkenık javára, de csak arra az esetre, ha a 2008-as elosztható összeg nem növekszik. Növekedés esetére ilyen engedményt már nem tettek, erre az esetre kérték, hogy már a 2008-as számítás legyen a mérvadó (a 2007-es kari értékeket továbbra is minimumként megtartva). Ennek tekintetében – ha lehet így fogalmazni – nem lett volna „fair” az esetleges kari többlettámogatásokat nem a korábbi megállapodás szerint elosztani. (Bár ettıl még dönthetett volna így is a Szenátus.) 61
11. Határozat j) pont.
71
13.2. Kari bevételek kalkulációja A karok közötti elosztás bevételoldalával kapcsolatosan bevezetıként meg kell jegyezni, hogy az állam – korábban és várhatóan a jövıben is – (jórészt) a következı logika szerint finanszírozza egyetemünk állami oktatási tevékenységét: „Az államilag támogatott hallgatók képzésének költségvetési támogatása a normatív képzési, tudományos célú és fenntartói támogatással történik.” A képzési támogatás lényegében az egyes szakok hallgatói, illetve a hozzájuk rendelt normatívák szorzata – ennek állami gyakorlata az elmúlt években nem sokat változott. A másik két támogatási kategóriát tekintve viszont számottevı változások történtek 2008-ban. Ennek lényege, hogy míg korábban a tudományos célú támogatás és a fenntartói támogatás is személyi állományok alapján történt (utóbbinál beleértve a hallgatói létszámot is), újabban már csak a tudományos célú épít ilyen mutatókra, ez viszont két új elemmel egészült ki. A fenntartói támogatás viszont a hároméves megállapodásba került bele, elég kacifántos módon. Errıl a (2008-as) rendelet a következıket írja: „Az állami felsıoktatási intézményekkel kötött hároméves fenntartói megállapodás állandó jellegő támogatási részének (…) bázisösszege megegyezik a (…) 2007-es Korm. rendelet alapján meghatározott fenntartási támogatás összegével.” Röviden: vették a 2007-es fenntartói támogatási összeget, és azt tekintették nagyjából fixnek három évre. A 2007-es rendelet a fenntartói támogatást 1) „az intézmény összes alkalmazotti létszáma” és 2) „az államilag támogatott hallgatói létszáma” alapján kalkulálta (alkalmazottanként 520 E Ft, míg hallgatónként 60 E Ft). E jogszabályi változásokra reagálva, illetve a vonatkozó elszámolások elmúlt éves tapasztalatai alapján – az operatív értekezleten és a gazdasági dékánhelyettesek körében folytatott többhetes viták, egyeztetések után – az alábbi 2009-es évi elosztási megoldás született:62 63
62
A megváltozott rendelet irányába való pontos elmozdulás a következı problémákat vetette fel: A tudományos támogatás részeként két új elem is megjelent: 1) „az adott költségvetési évben és az azt megelızı két évben fokozatot szerzett teljes munkaidıben foglalkoztatott oktatók száma”, 2) „az adott költségvetési évben odaítélt fokozatok száma”. Ezek helyett használtuk viszont a „tudományos pontok” alapján való személyiállomány-támogatást, ami költségvetési elszámolásunk – vagy öt-hat éve – legstabilabb mutatószáma (ennek részeként a fiatalítást támogató „dupla szorzókkal”). Amennyiben az új változat összegszerőségét nézzük, akkor – tekintve, hogy mintegy 150 saját oktatónak odaítélt fokozatunk volt az elmúlt három évben és ezekért egyenként 1,4 M Ft járna; míg nagyjából 100 fokozatot ítéltünk oda 2008-ban, darabját 700 E Ft-ért – az új rendszer szerint 280 M Ft-ról lenne szó. Ehhez képest 2008-ban sokkal többet, 1 Mrd Ft-ot osztottunk szét a tudományos pontok alapján. Nagyobb bajnak látszik, hogy a fokozatokhoz kötött támogatás egyetemünkön kevéssé értelmes dolognak tőnik (egyébként minden bizonnyal nem is a néhány „elitegyetemre” szabták ezt a támogatási részletet). Egyrészt oktatóink egy része már eleve fokozattal lesz kollégánk, azaz már oktatói pályája elıtt fokozatot szerez. Másrészt nem tőnik úgy, hogy a fokozatszerzésre ne lenne már eleve nagy nyomás – fıleg az éppen változó – belsı PhD, DLA rendszerünkben. Harmadrészt, ha ennek ilyen jelentıs súlya kezdene lenni, talán újra kellene gondolni a doktoranduszi helyek belsı elosztási mechanizmusát is, ezzel együtt a költségtérítéses doktoranduszok felvételének „visszafogását” is. Végül egyáltalán nem biztos, hogy nekünk külön pénzzel motiválnunk kellene arra, hogy a nem BME-n maradóknak fokozatot „osztogassunk” (hogy aztán éppen versenytársaink fokozattal rendelkezıinek számát, ezzel most már bevételeit is, növeljük). Röviden: nem tőnik úgy, hogy az odaítélt fokozatok mennyiségét még további összegekkel kellene motiválnunk. 63
Az idıközben eltőnt „alkalmazottak” és „államilag támogatott hallgatók” mutatók más belsı elosztási kérdéseket vetnek fel. Miként vetítsük a fenntartói támogatást – ezen mutatók hiányában – karainkra? Ha az eddig ilyen mutató alapján kiosztott közel 2 Mrd (!) Ft-ot más mutatók alapján való támogatásként osztanánk el, akkor félı lehet, hogy ezek fajlagosai olyan mértékben felmennének, amik már irreálissá tehetik az „azon az alapon” való belsı támogatást. Az „államilag támogatott hallgatók” utáni – 60 E Ft-os – támogatást eddig közvetlenül a hallgató szakjához kapcsolódó karra irányítottuk, abból a megfontolásból, hogy ezzel is
72
•
Az állami támogatási rendszerbıl idıközben kikerült „alkalmazottak” kategóriát 4% súllyal megtartottuk (korábban 7% volt a súlya). (Az itt „felszabaduló 3%-ból 2,5%-ot az „oktatási pontok” kategóriára, míg 0,5%-ot a „nappali doktoranduszok” kategóriára csoportosítottunk át.)
•
A szakot gondozó karnál elszámolt „állami hallgatók száma” kategóriát változatlan formában megtartottuk, annak ellenére, hogy ez kikerült az állami támogatási rendszerbıl. A jövıben viszont inkább az oktatásra kapott normatív támogatás egy némileg más irányú belsı felosztási részleteként64 kezeljük.
•
Változatlan, 7%-os súllyal meghagytuk a „tudományos pontok” belsı rendszert (ilyen elem az állami támogatásnál nincs), úgy tekintve, hogy ezzel lényegében lefedjük (sıt, „túl is teljesítjük”) az „adott költségvetési évben és az azt megelızı két évben fokozatot szerzett teljes munkaidıben foglalkoztatott oktatók száma” normarendszert is (amit viszont tartalmaz a megváltozott állami támogatási rendszer). Az „adott költségvetési évben odaítélt fokozatok száma” kritériumot viszont elhagytuk belsı elszámolási rendszerünkbıl. Itt annyi korrekcióval élünk, hogy – tekintve a korábbi támogatási rendszer kisebb aránytalanságát – a 35 év alatti PhD/DLA fokozatokért 2009-ben (a korábbi dupla helyett) „csak” másfeles szorzót számítunk (míg 2010-tıl indokoltnak látszik az emelt szorzó eltörlése).
•
Az „oktatói-kutatói” kategória 16%-os65, a „minısített oktatói létszám” 7%-os (változatlan) súlyokkal szerepelnek tovább. Az „állami doktorandusz” kategória 2%-ról 2,5%-ra66, míg a „normatívával súlyozott állami hallgató száma” 55%-ról 57,5%-ra67 emelkedett.
A személyi állomány tételekhez kapcsolódik a „sapkázás” kérdése.68 69 Itt mindenekelıtt egy kisebb változtatást vezettünk be a viszonyítási alap tekintetében: a támogassuk e hallgatók – minden bizonnyal saját karon kialakuló – normatív költségek feletti képzési költségeit (több létesítmény, több vegyszer, több oktató stb.). Ennek törlése tehát – más szempontjaink miatt – némi zavart kelthetne. 64
Saját kari oktatás támogatása, „saját szakok fenntartásának” támogatása.
65
Az „Oktatói-kutatói létszám” esetén továbbra is élünk azzal a kiegészítéssel, hogy kutatók esetén is csak a teljes munkaidısöket vesszük figyelembe. 66
Tekintve a bevezetésre kerülı doktorjelölti ösztöndíjat is (lásd késıbb), illetve ennek a kategóriának a relatíve kisebb BME-n belüli többlettámogatását (lásd a fıszöveg táblázatának erre vonatkozó mutatószámait). 67
Itt valójában jelentısebb növekedés lett volna indokolt, tekintve azonban a személyi állománynál, illetve a saját kari hallgatóknál megjelenı állami támogatás feletti támogatásokat, ide „csak ennyi jutott”. 68
A kérdéskörhöz kapcsolódik a „Melléklet a BME 2009–2012. évi költségvetésének alapelvei” címő 2008. decemberi anyag következı részlete: „A személyi költségek kérdése már sokkal összetettebb. Egyrészt mondhatjuk, hogy minden ilyen költség automatikusan a kart (tanszéket) terheli, azaz itt is teljes a karok közötti elválasztás. Idekeveredik viszont az állami oktatáshoz kapcsolódó személyi állomány támogatása. Nem tudjuk ugyanis elválasztani, hogy egy adott kari munkatársunk mennyiben végez az államilag támogatott oktatáshoz és mennyiben a saját bevételes tevékenységhez kapcsolódó munkát, így amikor az állami támogatás személyi állomány alapján történı elosztását végezzük, némileg gondban vagyunk. Az elmúlt években e problémát már az állami szervek is felismerték, és a személyi állomány lehetséges támogatását – a hallgatói létszám alapján – maximálni kezdték. Egyetemi költségvetésünk is ezen az úton válaszol a problémára: a kari személyi támogatások mértékét »besapkázza«. Végül, mivel a saját bevételes tevékenységek személyi költségei teljesen összemosódnak az állami oktatás személyi költségeivel, így a saját bevételes tevékenységek esetleges profitjai vagy veszteségei is összemosódnak az állami tevékenység esetleges veszteségeivel vagy profitjaival (kioltva egymást).”
73
korábban használt „tanított állami hallgatók száma” helyett a „normatívával súlyozott állami hallgató számát” vettük vetítési alapnak. Ezután a már 2008-ra is tervezett, 60%-ról 50%-ra való szőkítést léptük meg. A „sapkázás” tekintetében általánosságban jegyezhetjük meg, hogy erısen kompromisszumos belsı megoldást követünk. Egyrészt a bázist a BME-átlaghoz kötjük, ami mindjárt azt is jelenti, hogy nagyjából a karok fele érintett csak. Ez annyiból jelent enyhe megközelítést, hogy saját bevételes tevékenységeink nagyjából 50%-os átlagos volumene arra utal, hogy személyi állományunk bizonyára jelentıs hányada lehetne elvszerően érintett e sapkázásban, így viszont csak a karok kb. felénél érinti az állomány igen szők rétegét (5– 10%-át). Sıt, az ı esetükben sem szőnik meg a belsı támogatás, hiszen 50%-ot kapnának mint „alkalmazottak”, „oktatók-kutatók” és „minısített oktatók”, és 100%-ot „tudományos pontjaik” után. Nagyon enyhe, inkább csak jelzésértékő belsı megoldásról van tehát szó, ami sokkal inkább a „minıségi” többletállománynak enged teret. 15. Határozat Az egyes karok bevételeinek meghatározásakor az alábbiak szerint kell eljárni: a) A karok összes bevétele 4%-át az „Alkalmazottak” szerint, azaz a kari közalkalmazottak létszáma szerint kell felosztani. A részmunkaidıben foglalkoztatottakat arányosítani kell. A BME-n mőködı Akadémiai Kutatócsoportok azon közalkalmazottjait, akik csak az MTA alkalmazottjai, „Alkalmazott”-ként kell figyelembe venni. b) A karok összes bevétele 16%-át az „Oktatók-kutatók” szerint, azaz a kari teljes munkaidıben foglalkoztatott oktatók és kutatók létszáma szerint kell felosztani.70 c) A karok összes bevétele 7%-át a „Minısített oktatók” szerint, azaz a kari teljes munkaidıben foglalkoztatott minısített oktatók létszáma szerint kell felosztani. (Minısített oktató az olyan oktató, akinek tudományos fokozata71 van.) A BME-n mőködı Akadémiai Kutatócsoportok tudományos fokozattal rendelkezı közalkalmazottjait, akik csak és teljes munkaidıben az MTA alkalmazottjai, 0,5 súllyal „Minısített oktató”-ként kell figyelembe venni.72 d) A karok összes bevétele 7%-át a „Tudományos pontok” karok közötti arányai szerint kell felosztani. Pont csak a teljes munkaidıben foglalkoztatott kari közalkalmazottak legmagasabb tudományos fokozatai és címei után jár: PhD (kandidátus, mester DLA) 1,
69
A kérdéskörhöz kapcsolódik a „A BME 2007. évi költségvetésének kari alrendszerére vonatkozó határozatainak magyarázatai és indoklásai” címő anyag következı részlete: „Az »Alkalmazottak«, az »Oktatókkutatók« és a »Minısített oktatók« (…) megadott létszámadatokat korrigálni kell úgy, hogy a kar által oktatott államilag támogatott hallgatók egyetemi aránya feletti kari létszámok csak 60%-os támogatásban részesüljenek. A karok által oktatott államilag támogatott hallgatók számát a kari tantárgyakat felvevı állami hallgatók összes kreditértéke alapján kell meghatározni. A karoknak egyúttal fel kell készülniük arra, hogy ez a támogatási mérték 2008-tól 50%-ra csökken, illetve bevezetésre kerülhetnek a támogatott létszámot maximáló szabályok is.” 70
Oktatók: egyetemi tanár, egyetemi docens, egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd. Kutatók: kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos fımunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs, tudományos tanácsadó. 71
Legalább PhD/DLA vagy azzal egyenértékő.
72
Az Akadémiai Kutatócsoportok tagjainak az „Alkalmazottak” és a „Minısített oktatók” kategóriáknál való ilyen figyelembevétele nagyjából a 2008-as átlagos támogatási mértéknek felel meg.
74
habilitált 2, MTA doktora (a Kossuth-díjat az MTA doktora címként kell figyelembe venni) 3, akadémikus 4 pont. Amennyiben a teljes foglalkoztatású kari alkalmazott habilitált és a következı évben nem tölti be 50. évet, MTA doktora és az 55. évet, akadémikus és a 60. évet, dupla pontok járnak; amennyiben PhD (kandidátus, mester DLA) és a következı évben nem tölti be 35. évet, másfélszeres pont jár. e) Az a)–d) pontnál az egyetemi tanári, a tudományos tanácsadói, a kutatóprofesszori munkakörökben foglalkoztatott 70., egyetemi docensi és tudományos fımunkatársi munkakörökben foglalkoztatott 65., míg a más munkakörben foglalkoztatott 62. életéve következı évi betöltéséig vehetı figyelembe, míg a posztdoktorok nem vehetık figyelembe. f) Az a)–d) pontnál – az Akadémiai Kutatócsoport-tagokon kívül – csak azokat lehet figyelembe venni, akik a BME-hez adták le (tárgyévre érvényes) „elsı fıállásukról” szóló nyilatkozatukat. A a)–d) pontnál egy adott munkatárs maximum egy teljes állásnyival vehetı figyelembe. g) Az a), b) és c) pont kari létszámadatait úgy kell korrigálni, hogy a kar által oktatott normatívával súlyozott állami hallgatók számának aránya feletti kari létszámok csak 50%-os támogatásban részesüljenek. A személyi állomány támogatásával kapcsolatosan – tekintve az alábbi táblázatban számított jelentıs mértékeket, az ezekbıl fakadó „taktikázási” lehetıségeket, a várható gazdasági nehézségeket, illetve a doktorjelölti ösztöndíjat (lásd késıbb) – az alábbi jövıre vonatkozó határozatok születnek: 16. Határozat a) 2010-tıl a személyiállomány-támogatás 50%-a jár azok után, akik a tárgyév legalább az elsı hat, legfeljebb az elsı kilenc hónapjában BME-közalkalmazottak, vagy szokásos éves közalkalmazotti alapilletményüknek a tárgyévben legalább 50%, legfeljebb 75%-át a BME folyósítja. Személyi állomány támogatás ezen határértékek alattiak után nem, felettiek után 100%-ban jár.73 b) 2010-tıl „Minısített oktató”-ként csak az vehetı figyelembe, aki az elızı évben „Minısített oktató”-ként vagy „Oktató-kutató”-ként már elszámolásra került, illetve az elızı évben BME doktorjelölti ösztöndíjban részesült.74 c) 2010-tıl a tudományos fokozattal vagy egyetemi doktori fokozattal nem rendelkezı oktatót-kutatót csak akkor lehet „Oktató-kutató”-ként figyelembe venni, ha a következı évben nem tölti be 35. életévet, és az elızı évben „Oktató-kutató”-ként vagy teljes állású „Alkalmazottként” már elszámolásra került, illetve az elızı évben BME doktorjelölti ösztöndíjban részesült.75 d) A Szenátus nyomatékosan felhívja az egyes karok figyelmét arra, hogy belsı költségvetési rendszerükben is erıteljesen adjanak súlyt az a)–c) pont korlátozó
73
Amennyiben év végével derül csak fény arra, hogy ezek a feltételek nem teljesültek, úgy az összes vonatkozó támogatást a karnak utólag vissza kell térítenie vagy kapnia (amivel a GMF a Likviditási és Tartalékalapot növeli). 74
Ellenkezı esetben még további egy évig csak az „Oktató-kutató” kategóriánál vehetı figyelembe.
75
Különben csak az „Alkalmazott” kategóriánál vehetı figyelembe.
75
hatásának, illetve más eszközökkel is törekedjenek tanszékeik visszafogott személyi állomány növelésére. A személyiállomány-alapú támogatások értékeléséhez az alábbi táblázat áttekintése szükséges.76 A táblázatban hozzávetıleges kalkulációt láthatunk a különbözı alkalmazotti kategóriák belsı támogatottságáról. A közelítı közalkalmazotti alapbért tüntettük fel, az állami támogatást (csak tájékoztatásként), a BME-támogatást, majd e kettı arányát (mindent az általános költségek után). Kalkuláltunk továbbá egy oktatással kereshetı minimális összeget is úgy, hogy heti 8 × 45 perces oktatást vettünk 30 fıs átlagcsoportokban és az ezért járó éves hallgató × kredit díjat vettük az általános és a tanterem költségek felett. (Ez így kb. 3 M Ft.)
Havi közalkalmazotti átlagbér
Éves közalkalmazotti átlagbér járulékkal
Állami támogatás általános költségek után
BMEtámogatás általános költségek után
BMEtámogatás/ éves bér %
Heti 8 tanóra 30 fıs csoportokban általános költségek és tanterem után
(Támogatás + oktatás) / bér
Nem oktató-kutató alkalmazott Kutató
150 000
2 600 000
0
252 807
10%
10%
200 000
3 500 000
1 090 172
2 015 924
58%
58%
Nem fokozatos oktató
150 000
2 600 000
1 090 172
2 015 924
78%
3 000 000
193%
Oktató PhD/DLA-val 35 év felett („docens”) Oktató PhD/DLA-val 35 év alatt („adjunktus”) Oktató habil 50 év felett („tanár”) Oktató MTA doktora 55 év felett („tanár”) Oktató habil 50 év alatt („tanár”) Oktató akadémikus 60 év felett („tanár”) Oktató MTA doktora 55 év alatt („tanár”) Oktató akadémikus 60 év alatt („tanár”)
325 000
5 600 000
2 180 343
4 443 359
79%
3 000 000
133%
225 000
3 900 000
2 180 343
4 775 519
122%
3 000 000
199%
450 000
7 800 000
2 180 343
5 107 678
65%
3 000 000
104%
500 000
8 600 000
2 180 343
5 771 997
67%
3 000 000
102%
450 000
7 800 000
2 180 343
6 436 315
83%
3 000 000
121%
550 000
9 500 000
2 180 343
6 436 315
68%
3 000 000
99%
500 000
8 600 000
2 180 343
7 764 953
90%
3 000 000
125%
550 000
9 500 000
2 180 343
9 093 590
96%
3 000 000
127%
23. Táblázat
76
Más irányú egyetemi vitáink miatt jegyezzük meg, hogy milyen jelentıs összegeket osztunk ki „tudományos” alapon. Pusztán a minıségi állomány léte alapján („minısített oktatók”, „tudományos pontok”) több mint 2 Mrd Ft-ot. Állami doktoranduszokra még további vagy 370 M Ft-ot. Ezeken felül a kifejezetten tudományos támogatásként érkezı saját bevételeink (újabb állami támogatásaink) legalább 6-8 Mrd Ft-ot tehetnek ki. Összességében tehát több mint évi 8-10 Mrd Ft kifejezetten tudományos támogatásként érkezik egyetemünkre.
76
• • • •
•
•
•
A fenti táblázat alapján a következık állapíthatók meg: Belsı támogatásaink egymáshoz viszonyított aránya viszonylag jól eltaláltnak tőnik. Úgy általában is szembeötlı, hogy a „puszta létért” járó támogatások mennyivel magasabbak, mint az oktatási munkáért járók. Személyi állományunk belsı támogatási aránya (az államihoz képest) sokkal magasabb, mint az oktatás esetén. Míg a személyinél kb. 2,5-szeres, addig az oktatásnál 1,5-szörös. A tanársegédek, adjunktusok, docensek, illetve úgy általában 350 E Ft fizetés alattiak normális heti oktatói munkarendben való foglalkoztatása igen erısen dotált, azaz a kiscsoporthoz tartozó oktatói többlet alkalmazása bıségesen támogatott. A fenti összegekbıl természetesen fedezni kell még a létesítmények költségeit is. A fenti számok viszont arra vonatkoznak, hogy mi van akkor, ha (mondjuk csak a csoportméret leszorítása miatt) egy újabb oktatót felvesz egyik karunk. Az oktatási költségekhez nyilván hozzátevıdnek még a kari létesítménykiadások is, bár ezek nagyságrendje azért nem lehet olyan jelentıs. A mintegy 3,7 Mrd Ft létesítményköltségre mindjárt jön kb. 1 Mrd Ft a saját kari hallgatók és doktoranduszok után, azaz ez inkább csak 2,7 Mrd Ft. Amennyiben ebbıl 1,35 Mrd Ft a kb. 15 Mrd Ft-os saját bevételes tevékenységhez kapcsolódik, akkor nagyságrendben 1,35 Mrd Ft marad. Ehhez képest a személyi állomány támogatása – az általános költségek levonása után – kb. 4 Mrd Ft. Elıfordulhat, hogy esetenként a saját bevételes tevékenység kereszttámogatásáról van szó, ezen keresztül az ott szerzett jövedelmek e támogatásokból való kiegészítésérıl. Máshol lehet, hogy az oktatók heti átlagóra-mennyisége elmarad a nyolctól. Erısen ügyelni kell arra, hogy ne pusztán a létszámok növelésére ösztönözzünk, hiszen ennek nem látszik sem a gazdasági, sem a demográfiai háttere. Ráadásul jórészt határozatlan idejő közalkalmazotti kinevezésekrıl van szó, azaz egy egyetemi vagy kari szinten elhibázott létszámpolitika késıbb csak nagyon nehezen korrigálható.77
A fentiek tükrében érdemes áttérni a kiscsoportos oktatás támogatásának és a beoktatásnak a kérdésköréhez. Itt a következı megoldások, változások kerültek a javaslatokba: • Újdonság az oktatási pontok elszámolásánál, hogy amennyiben egy kar egy kötelezı vagy kötelezıen választott (azaz nem szabadon választott) tantárgyat oktat be egy másik karra, akkor annak kreditjein a két kar osztozik, azaz, amennyivel kisebb a beoktató normája (ez jelenleg csak GTK-s beoktatásnál releváns, ott ez 0,2), azt a befogadó kar kapja meg.78 • Megtartottuk a kiscsoportos támogatás elmúlt években követett rendszerét, sıt nagyságrendjét is – minden elvi és kalkulációs gyengesége ellenére. • Az elızı pontban említett kiscsoportos támogatás „algoritmushelye” némileg változott, átkerül a bevétel oldalra, lényegében az oktatási pontok oszlop eredményeit korrigálja. • Alapjaiban nem változott a GTK összes, illetve a többi kar szabadon választható más karra oktatott tárgyaira érvényes 0,8-as szorzó, csak az eddigiekhez képest lazult a kötelezı, illetve kötelezıen választható beoktatott tantárgyak definíciója. • Mint már korábban említettük, az államilag támogatott doktoranduszok belsı támogatási mértéke 25%-kal nıtt, míg a saját kari hallgatók támogatottsága megmaradt. 77
Kicsit ördögi kör is ez, mert minél inkább elszaladnak néhol a létszámok, annál kevésbé tudjuk visszafogni ezek támogatását a jövıben, mert abból rögtön „kari ellehetetlenülés” lesz. 78
Eddig ez nem így volt, a csökkentett beoktatási kredit miatti „többlet” eloszlott az összes többi kreditre. Ezzel egyébként már önmagában is csökken a GTK oktatásipont-aránya, hiszen az ı pontjuk nem változott, míg a többieké nıtt.
77
17. Határozat a) A karok összes bevétele 2,5%-át az államilag támogatott doktorandusz hallgatók létszáma szerint kell megadni, eltérı doktorandusz normatívák esetén a létszámot a normakülönbségekkel korrigálva. b) A karok összes bevétele 6%-át a kari államilag támogatott hallgatók számai alapján kell megadni. A kari államilag támogatott hallgatók számát a kar szakjain tanuló államilag támogatott hallgatók összes felvett kreditértéke alapján kell meghatározni (60 kredit egy hallgató). c) A karok összes bevétele 57,5%-át a kari oktatási pontok alapján kell megadni. Az oktatási pontok meghatározásához: 1) Az adott naptári év tavaszi, illetve az elızı év ıszi oktatás Neptun-adataiból ki kell választani az államilag támogatott szakok kurzusait. 2) Az államilag támogatott szakokhoz – a 2008. évi vonatkozó kormányrendelet normatívaarányai szerint, az elmúlt évek gyakorlata alapján – „normaszorzók”at kell számítani. 3) A BSc-szakokra 2005-ben vagy elıbb beiratkozott hallgatókat a „normaszorzó” szerint egyetemi szakon tanulóknak kell tekinteni. 4) A tantárgyakat felvett hallgatók közül törölni kell azokat, akik után már egyéb támogatási részletekként megjelentek összegek (pl. költségtérítéses elszámolás részeként, határon túli oktatás támogatásaként stb.). 5) A más kar szakjára oktatott szabadon választható (azaz nem kötelezı vagy kötelezıen választható) tantárgyak, illetve a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar más karra oktatott kötelezı vagy kötelezıen választható tantárgyai esetén 0,8-as súlyszorzót kell használni. Amennyiben kötelezı vagy kötelezıen választható tantárgyak esetén 0,8-as kell szorzót használni, a tantárgy hallgatójának kara megkapja a fennmaradó 0,2-es szorzójú oktatási pontot. 6) A fentiek szerint korrigált felvett hallgatói számmal kell megszorozni a kurzus kreditszámát. 7) A kiscsoportos oktatás indirekt támogatásaként az egyes karok oktatási pontjait a 2007-óta fennálló elszámolási rendszer szerint kell kalkulálni (pontonként 40 Ft-tal), úgy, hogy a nagycsoportos oktatás után befizetendı többletösszegeket az 1)-6) pontok szerint meghatározott oktatási pontok arányában kell az egyes karokra visszaosztani. A kiscsoportos oktatás indirekt támogatásaként az alábbi táblázat szerinti korrekciókkal kell számolni: Kar Építı Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen
Korrekció 23 506 407 22 238 932 21 037 950 20 070 633 -29 680 657 3 099 116 -62 857 672 2 585 291 0
78
13.3. Doktorjelölti ösztöndíj79 80 A doktorandusz hallgatók állami ösztöndíj-támogatása maximum a PhD-képzés hat aktív félévére vonatkozhat. Országos szinten megjelenı probléma, hogy a doktori képzést követı idıszakra – amikor a hallgató tipikusan az eredmények publikálásán és a disszertáció készítésén dolgozik – nincs külön állami anyagi forrás biztosítva. Egyetemünkön a képzésbe való felvételtıl számítottan átlagosan 4,5 év és 6,8 év között szereznek fokozatot a hallgatók, az összes doktori iskola együttes fokozatszerzési idıátlaga 5,7 év. Az abszolutórium megszerzése után a jó eredményeket elérı hallgatók el tudják ugyan indítani fokozatszerzési eljárásukat – és ezzel doktorjelöltté válnak –, de az eredmények publikálása, az értekezés elkészítése és a szigorlatra való felkészülés idıszakában már megszőnik az ösztöndíj. Jelen elıterjesztés a doktorjelölti státusz egyéves idıtartamú ösztöndíjjal történı támogatására vonatkozik. A doktorjelölti ösztöndíjak az éves egyetemi költségvetésben kari bontásban kerülnek meghatározásra, a javaslatban megfogalmazott módon. Az ösztöndíj keretében nyújtott anyagi támogatás egy járulékkímélı jövedelembiztosítási formának felel meg. •
A BME doktorjelölti ösztöndíj egy egyetemi ösztöndíjrendszer keretében adható ösztöndíj, egyetemi jogi háttérrel81, egyetemi pályáztatással82, valamint egyetemi szintő nyilvánossággal. Célja, hogy a legjobb hallgatók részére a doktori képzésre biztosított hároméves ösztöndíj-támogatást kiterjessze a disszertációkészítés és a szigorlatra felkészülés idıszakára.83 Az ösztöndíj egy évre szól, összege megfelel a mindenkori tanársegédi nettó havi átlagjövedelemnek.84 Az ösztöndíj biztosítása hozzájárul a fokozatszerzési arány növeléséhez. A hallgatók támogatása és motiválása mellett, a témavezetık is fokozottan érdekeltté válnak, hogy hallgatóik a képzési idı végére valóban eljussanak a fokozatszerzési eljárás indítási szintjére.
•
Az egyetem évente hozzávetıleg 40 doktorjelölti ösztöndíjat hirdet meg.
•
Az ösztöndíjra azok a doktorandusz hallgatók jelentkezhetnek, akik disszertációjukat az egyetemen készítik. Az ösztöndíj olyanoknak ítélhetı oda, akik az abszolutóriumot az aktuális tanévben szerzik meg, és PhD fokozatszerzési eljárásuk indítását az SZHBDT jóváhagyta. A pályázatokat minden év tavaszi vizsgaidıszakának végéig lehet beadni, az ösztöndíj odaítélésérıl a beadási határidıt követı 30 napon belül születik döntés. Az ösztöndíjak szeptembertıl augusztusig kerülnek folyósításra.
•
A pályázat azonos a fokozatszerzési eljárás indítási dokumentumával. Pályázat csak ahhoz az SZHBDT-hez nyújtható be, amelyikben a pályázó fokozatszerzési eljárása folyik. Az
79
Mihály György EHBDT-elnök elıterjesztése.
80
A Szenátus 2008.06.23-i ülésének határozata alapján létrehozott ad hoc bizottság javaslatát az Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottság egyhangúlag támogatta. A dékánokkal, valamint az egyetem felsı vezetésével történt elızetes egyeztetések alapján a doktorjelölti ösztöndíj beilleszthetınek tőnik az egyetem gazdálkodási keretei közé. 81
Saját bevételbıl finanszírozva, PhD értekezés elkészítésének támogatására..
82
Egyetemi szintő meghirdetés, benyújtás a doktori iskolákhoz.
83
Anyagi támogatás egy járulékkímélı jövedelembiztosítási formában.
84
Jelenleg ez havonta 110 E Ft adómentes jövedelem, azaz a 12 hónapra összesen 1,32 M Ft.
79
ösztöndíjak odaítélésérıl az SZHBDT-elnökök, továbbá az érintett tanszékvezetık véleménye alapján a dékán dönt. •
A BME doktorjelölti ösztöndíjat elnyert pályázók neve, valamint szakmai életrajza és publikációs listája az egyetemi honlapon nyilvánosságra kerül.
•
A meghirdetésre kerülı ösztöndíjak minimális számát – karonkénti bontásban – az éves egyetemi költségvetés tartalmazza. Kalkulációjának alapja a kari – egyetemi költségvetésben figyelembe vett – (sapkázott) „minısített oktatók” száma, egy adott karra minden megkezdett 15 után egy ilyen ösztöndíj jut.
•
•
Ha a karra jutó ösztöndíjhelyek számánál kevesebb pályázat felel meg a kritériumoknak,85 akkor minden ilyen pályázónak oda kell ítélni az ösztöndíjat. A fennmaradó ösztöndíjkeretet a kar szabadon felhasználhatja. Ha a karra jutó ösztöndíjhelyek számánál több pályázat felel meg a kritériumoknak, akkor az ösztöndíjak száma – kari vagy tanszéki kezdeményezésre, saját forrásból és döntési kompetenciával – szabadon bıvíthetı.
18. Határozat a) A doktorjelölti ösztöndíjról – az EHBDT javaslatára – 2009. április 30-ig rektori utasítás kell rendelkezzen, távlatilag pedig a Doktori Szabályzatba kell illeszteni. b) A 2009-ben karonként minimálisan meghirdetendı doktorjelölti ösztöndíjak számát az alábbi táblázat tartalmazza: Kar Építı Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen
Minısített oktatók 84,1 75,0 70,9 53,5 120,0 46,0 75,0 81,6 606
Doktorjelölti ösztöndíj száma 6 5 5 4 8 3 5 5 40
13.4. Kari általános költségek kalkulációja A kari általános költségek meghatározásánál arra kell törekedni, hogy ide az olyan költségvetési támogatás (illetve annak maradványa) terhére megvalósuló tevékenységek éves költsége kerüljön, amik nem a karok létesítményparkja fenntartása miatt keletkeznek. Meghatározása kétirányú adatokra épít:
85
Formai feltételek + pozitív SZHBDT támogató szakmai döntés.
80
•
Vesszük a testnevelés és sport alrendszer, a nyelvoktatás alrendszer, a nukleáris technika alrendszer, a különtámogatások alrendszer és a nem kari alrendszer általános költségek oldalához rendelhetı egységek (KTH, OMIKK, RH, ECS, valamint a GMF vonatkozó része, azaz a Gazdasági Osztály, a Jogi Csoport, a Kontrolling Csoport, a Közbeszerzési Csoport és a Fıigazgatói Titkárság) – saját bevételek feletti – éves egyetemi költségvetési támogatásait.
•
Vesszük az elızı pontban említett alrendszerek, illetve szervezeti egységek, továbbá a hallgatói alrendszer létesítményhasználatának kalkulált költségeit.
Az így kapott alapösszeg egyes részeit azonban eltérı vetítési alapokon allokáljuk az egyes karokra: •
A nyelvoktatás alrendszer költségvetési támogatásának és létesítményköltségének felét – mint már évek óta – a kari hallgatók heti óraszám alapján kalkulált nyelvi óramennyisége arányában.
•
A nukleáris technika alrendszer költségvetési támogatásának és létesítményköltségének 20%-át – mint már évek óta – a kari hallgatók felvett kreditjei alapján kalkulált tanulmányi mennyisége arányában.
•
Az elızı két pont feletti összeget pedig az egyes karok bevétele arányában
A korábbi években is elıforduló, különbözı karok közötti belsı átcsoportosításokat, különtámogatásokat, korrekciókat stb. (VBK konvergencia-programja, a VIK határon túli oktatás támogatásának elszámolása és a csillapítások miatti korrekciók) – apróbb újdonságként, a jobb, korrektebb elszámolás miatt – itt, azaz a kari általános költségek korrekciójaként számoljuk el. 19. Határozat a) A karokra esı általános összes költséget a testnevelés és sport alrendszer, a nyelvoktatás alrendszer, a nukleáris technika alrendszer, a különtámogatások alrendszer és a nem kari alrendszer általános költségek oldala (KTH, OMIKK, RH, ECS és GMF vonatkozó része) egyetemi költségvetési támogatásainak és létesítményköltségeinek, valamint a hallgatói alrendszer létesítményköltségeinek összege adja. b) A karokra esı általános költség 2009-ben 3,49 Mrd Ft. c) A b) pontban megadott összeg részeként a nyelvoktatás alrendszer költségvetési támogatásának és létesítményköltségének 50%-a 153,3 M Ft. Ennek az egyes karokra vetítése a kari hallgatók heti óraszám alapján kalkulált nyelvi óramennyisége arányában történik. d) A b) pontban megadott összeg részeként a nukleáris technika alrendszer költségvetési támogatásának és létesítményköltségének 20%-a 44,5 M Ft. Ennek az egyes karokra vetítése a kari hallgatók kredit alapján kalkulált tanulmányi mennyisége arányában történik. e) A b) pontban megadott összeg c) és d) pontban megadott összeg feletti részének az egyes karokra vetítése a kari bevételek arányában történik. 81
Kar Építı Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen
Általános költségek
Idegennyelvi Központ 408 061 486 451 304 148 342 634 164 258 211 612 844 060 867 246 194 820 390 012 918 351 390 288 3 291 870 303
Nukleáris technika Intézet 16 873 006 20 592 925 16 063 063 15 418 019 27 460 466 10 214 013 41 462 297 5 189 456 153 273 246
f) A karok közötti elosztás belsı átcsoportosításait (különtámogatásait, korrekcióit) a kari általános költségek c), d) és e) pontok szerint allokációjának korrekciójaként kell elszámolni.
13.5. Kari létesítményköltségek kalkulációja86 A kari alrendszer létesítményköltségének kalkulációja szintén nem egyszerő feladat. Alapadatát a GMF létesítményekkel kapcsolatos alegységeinek (jelenleg: Üzemeltetési Osztály, Beruházási és Karbantartási Osztály, Telekommunikációs és Informatikai Osztály) összes éves költségei adják. Ez egyébként 5,77 Mrd Ft. Ebbıl levonjuk az itt keletkezı saját bevételek rezsitérítés feletti részét, hiszen ezek feltehetıen nem a kari létesítményhasználat miatt fellépı költségeket fedeznek. Levonjuk továbbá a más alrendszerek részérıl történı keretátadásokat – mondván, ezek költségei annál az alrendszernél már betervezésre kerülnek, a legjelentısebb egyébként itt a kollégiumi alrendszer. Végül eltekintünk a következı évre tervezetten átvinni kívánt maradványtól is. Mindezek után 4,89 Mrd Ft marad. (Részletes felbontások a nem kari alrendszer fejezetben.) Az így kapott költségkeretet – egyenértékes területek alapján – a következı részekre bontjuk fel: • Karok • Tantermek (központi) • Testnevelés és sport alrendszer (tornatermekkel) • Nyelvoktatás alrendszer • Nukleáris technika alrendszer (tanreaktorral) • Hallgatói alrendszer • Általános költségekhez tartozó nem kari egységek (A létesítményköltségekhez tartozó egységek területeit itt azért nem kell figyelembe venni, mert éppen ezen egységek „okozta” költségeket osztjuk fel, így „önmaguk” területköltségeit így csak újra elosztanánk.)
86
Az alábbi kalkulációk részben a Gépészmérnöki Kar felvetései alapján készültek.
82
Egyenértékes terület (nm)
%
Létesítményköltség E Ft
Karok
88 019
75,5%
3 696 086
Tantermek (központi)
11 643
10,0%
488 997
980
0,8%
41 155
Nyelvoktatás alrendszer
1 894
1,6%
79 546
Nukleáris technika alrendszer (tanreaktorral)
2 085
1,8%
87 575
Hallgatói alrendszer
1 367
1,2%
57 415
10 566
9,1%
443 764
116 554
100,0%
4 894 537
Testnevelés és sport alrendszer (tornatermekkel)
Általános költségekhez tartozó nem kari Összes 24. Táblázat
A fentiek közül a „Tanterem” és a „Karok létesítményei” kategóriák összege adja a kari alrendszer létesítményköltségeit. 20. Határozat a) A karokra esı összes létesítményköltséget a tantermekre és a kari létesítményekre – egyenértékes terület alapján – esı olyan éves létesítményköltségek adják, amik nem tartalmazzák az GMF létesítményekhez kapcsolódó egységeinél keletkezı saját bevételek rezsitérítés feletti részét, a más alrendszerek részérıl ide tervezett keretátadásokat és a következı évre tervezetten innen átvinni kívánt maradványt. b) A karokra esı összes létesítményköltség 2009-ben 4,1856 Mrd Ft, amibıl 3,6969 Mrd Ft a kari létesítményekre, míg 488,7 M Ft a központi tantermekre esik.
Egyenértékes területszámítás Amennyiben a hasznos területek kari és nem kari egységek közötti megoszlását tekintjük (mintegy 130 000 nm-rıl van szó), nagyjából a következı arányt kapjuk:87 Karok Egyéb kari egységek Tantermek (központi) Létesítményfenntartáshoz tartozó egységek Általános költségekhez tartozó egységek
73% 4% 9% 6% 8%
25. Táblázat
87
Az arányokat tekintve lényegében mindegy, hogy sima vagy egyenértékes nm-ekkel számolunk, de az alábbi számokat súlyozva számítottuk.
83
Durva számokkal kalkulálva, ha kb. 4 Mrd Ft az éves létesítményköltség, a fenti arányokat tekintve ebbıl kb. 3 Mrd Ft esik a karokra. Ennek megoszlása nagyjából a következı: Fıbb költségtételek Közüzem Felújítás Egyéb üzemeltetés Karbantartás Informatika Összesen
M Ft 1350 600 450 400 200 3000
Arány 45% 20% 15% 13% 7% 100%
26. Táblázat
Mindezen alapszámok után öt kari létesítménykategóriát különítettünk el: •
„1-es” kategória (amely nagyjából a fenti átlagos költségszerkezetet követi);
•
„Pince” kategória (amely kifejezetten raktározási célú, emberi tartózkodásra nem alkalmas terület);
•
„Alagsor” kategória (amely általánosan használt tanszéki terület ugyan, de valamilyen kirívó építészeti gyengesége van; rosszabb alagsor, ablaktalan vagy „lecsapott” padlástér; egyéb gyengébb minıségő terület stb.);
•
„Csarnoklabor” kategória;
•
„Kiemelt” kategória (pillanatnyilag az I, a jövıben az I és a Q épület területei).
•
Ezen kategóriák egy-egy nm-éhez – alább – hozzávetıleges %-os értékeket rendeltem úgy, hogy viszonyítási alapnak az „1-es” kategóriát vettem. A fıbb költségelemeket kiegészítettem két további %-os szorzóval is:
•
„Hasznos/összes” szorzó, amivel ennek a mutatónak az „1-es” kategóriához képesti eltérését próbáltam megragadni. Itt az alsó szélsıérték 85% körüli (lásd késıbb), ami annyit jelentene, hogy egy adott területhez szinte semmilyen nem hasznos (köz)terület nem rendelhetı.
•
„Építészeti érték” szorzóval próbáltam azt megragadni, amikor nem feltétlenül az éves kiadásokban megtestesülı költségrıl, értékrıl van szó.
Javasolt súlyszorzó Közüzem M Ft Felújítás M Ft Egyéb üzemeltetés M Ft Karbantartás M Ft Informatika M Ft Hasznos/összes % Építészeti érték %
„1-es” 1,00 1350 600 450 400 200 100% 100% 3000
Pince 0,25 70% 40% 20% 40% 0% 26%
945 240 90 160 0 90% 60% 774,9
Alagsor 0,8 100% 1350 100% 600 100% 450 100% 400 100% 200 100% 80% 80% 2400
Csarnok 0,8 130% 1755 80% 480 50% 225 80% 320 20% 40 85% 100% 80% 2397
Kiemelt 1,6 130% 120% 120% 120% 100% 160%
1755 720 540 480 200 100% 130% 4804
27. Táblázat
84
A fenti kalkuláció természetesen csak egy kevéssé egzakt, nagyvonalú kalkuláció. A kapcsolatos viták során lényegében majd az összes elemét vitatták, alacsonyak-magasnak minısítették. Összességében azonban a többség elfogadta a kalkuláció végeredményét azzal, hogy •
A 0,8-as kategóriákat88 2009-ben 0,7-re módosítsuk azzal a kiegészítı döntéssel, hogy a különbözı egyetemi területek, területcsoportok tényleges éves átlagos költségeinek, illetve építészeti és egyéb korrekciós értékeinek megadása a 2009. szeptemberi szenátusig kerüljön eldöntésre. (Praktikusan ezzel együtt az energiaracionalizálásra, ösztönzésre irányuló döntések is szülessenek meg.)
•
2010-tıl az ekkor megállapított vetítésekkel számoljunk majd, addig is mindenki maga kell megítélje, hogy mindez milyen mértékő (esetleg irányú) második lépcsıt jelent majd.
•
A fenti táblázatos kalkulációt – minden esetlegessége ellenére – már csak azért is célszerő meghonosítani, mert az energiaracionalizálási ösztönzı programoknak (mérések és a többletfogyasztások, illetve megtakarítások elszámolása) az alapját adhatják, illetve egyéb egyedi „alkudozásoknak” (pl. főtetlen helyiség) az eddigieknél jobb kiindulást adna.
A fentiek szerint – a besorolásoknál támaszkodva a tavalyi „területbejárások” emlékeztetıire – besoroltuk az egyes tavalyi kari területeket az említett kategóriákba, illetve meg is szoroztuk a fentebb javasolt 1,6 – 1 – 0,7 – 0,25 súlyfaktorokkal. Kar
Összes nm
Pince nm 0,25
Építı Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen
12 181 18 647 6 930 13 383 22 849 9 259 7 350 5 266 95 864
763 615 0 376 1 181 946 192 0 4 073
Alagsor és csarnok nm 0,7 6 161 9 738 1 485 7 237 1 729 2 648 0 1 097 30 095
1-es nm 1,00
Kiemelt nm 1,6
Egyenért ékes nm
% új
5 257 8 107 5 446 4 339 10 181 5 665 7 158 4 169 50 321
0 0 0 0 9 758 0 0 0 9 758
9760 15078 6485 9499 27300 7755 7206 4936 88 019
11,1% 17,1% 7,4% 10,8% 31,0% 8,8% 8,2% 5,6% 100,0%
28. Táblázat
Nem hasznos területek vetítése A létesítményköltségek vetítésénél felvetıdött továbbá, hogy a nem hasznos területeket nem csak a hasznos területekre kellene vetítenünk. Ehhez érdemes kiválasztanunk azokat a területeket, amelyek „úgy nem hasznosak”, hogy amúgy emberi tartózkodásra alkalmasak, sıt, munkatársaink és hallgatóink jellemzıen napi használói ezeknek: 88
Egy adott – „csarnokos” – épületen belül (pl. MG, MM, MT, ÉL, G, L stb.) sokszor amúgy is nehezen elválaszthatók az alacsonyabb építészeti értékő „Alagsor” kategóriájú részek és a „Csarnok” részek, így célszerőnek látszik, hogy ezek – bár más-más okokból – ugyanakkora szorzót kapjanak.
85
•
22 000 nm folyosó
•
12 000 nm elıtér, belépı, szélfogó
•
7000 nm lépcsıház
•
3000 nm mosdó, WC
•
6000 nm egyéb (ennek részeként kert)
Ezek összesen kb. 50 000 nm-t tesznek ki. (A többi „nem hasznos terület” részben gépészeti helyiség, raktár vagy ilyesmi, részben olyan, amiért külön térítés folyik be az üzemeltetési osztályra – pl. garázs vagy bérbe adott terület. Ezekkel tehát itt értelmetlennek tőnik külön számolni.) Tekintve a fentihez hasonló kalkulációt, 0,5-ös szorzóval illettük e területeket, azaz 25 000 egyenértékes nm-t vettünk figyelembe.
Javasolt súlyszorzó Közüzem M Ft Felújítás M Ft Egyéb üzemeltetés M Ft Karbantartás M Ft Informatika M Ft Hasznos/összes % Építészeti érték %
„1-es” 1,00 1350 600 450 400 200 100% 100% 3000
„Közterület” 0,5 80% 80% 80% 80% 0% 52%
1080 480 360 320 0 100% 70% 1568
29. Táblázat
Ennek – a 25. táblázat szerint – 73%-a esne a kari hasznos területekre, azaz kb. 18 000-19 000 nm. Ez viszonyul a karok mintegy 90 ezer nm egyenértékes területéhez. Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a karokra esı létesítményköltségek nagyjából 15% „közösen használtra” és 85% „kari használatúra” válnak szét.89 Az itt szóban forgó 15%-nyi közterület esetén értelmes vetítési alap lehet a lélekszám (oktató és hallgatók együttesen), hiszen a „köztereket” jórészt ık használják, amortizálják. Ezzel kapcsolatos néhány felvethetı vetítési alapot, illetve szempontot összegzünk az alábbiakban: •
Annyi azért mindenekelıtt leszögezhetı, hogy az, hogy a nem hasznos területek költségeit a hasznosra vetítjük, általánosan használt, értelmes kiindulás. A legalább részben a hasznos területekre történı vetítést tehát bizonyára helyes megtartanunk.
•
Másik mutatónak tekinthetnénk a kari alkalmazottak számát, de mivel ık nyilván a hasznos területek „lakói”, az elızı ponttal talán ezt is lefedjük valamennyire. (Amúgy a kari alkalmazottak nagyjából egytizedét adják a hallgatói létszámnak, igaz, egy alkalmazott minden bizonnyal több idıt tartózkodik az egyetemen, mint egy hallgató.)
•
Ugyanezen az alapon részben a hallgatói számot is lefedjük, hiszen a hallgatók „közterület-koptatása” nyilván a kari létesítményekben való elıfordulásukkal is összefügg 89
Megjegyezzük, hogy a fenti hasznosterület-egyenértékeseknél már részben kezeltem a „közterületek” vetítési problémáját, hiszen egy ezt figyelembe vevı faktorral is szoroztam a költségadatokat.
86
(kari tantermek, laborok, hivatalok, várakozók stb.). (Amennyiben komplett kari épületeink lennének, nyilván kézenfekvı lenne az épületek teljes költségét az egyes karokhoz rendelni, ekkor ez a hasznos – nem hasznos kérdés bizonyára fel sem vetıdne.) •
A releváns hallgatói létszámot tekintve több közül is választhatunk, azzal, hogy itt nyilván a költségtérítéses hallgatókkal is számolnunk kell. Építhetünk saját kari és tanított, illetve normák nélküli és normázott hallgatókra. (Azt, hogy a hallgatók számát kreditalapon számítjuk, triviálisnak tekintettem.) A norma nélkülinél az ilyen költségeket „darab” szerint adódónak tekintjük. A normák viszont jelentıs mértékben kötıdnek az oktatás létesítményigényéhez, ezen keresztül feltételezhetıen az egyetemen töltött idıhöz is (mérések, laborok stb.), éppenséggel nem triviális, hogy a különbözı szakok hallgatói azonosan mértékben koptatják a „közterületeket”. Felvetıdhet továbbá, hogy saját kari vagy tanított hallgatókkal kalkuláljunk, hiszen a hallgatók „közterület-koptatásának” költségeit vetíthetnénk saját karra is (nem feledve, hogy a saját kari hallgatók után kétféle külön támogatás is jár), de tekinthetjük az oktatás költségének részeként is. Felvethetı lehet továbbá, hogy a „nem elszámolt képzések” hallgatóit is tekintsük, ezek a képzések viszont – mivel még soha nem számoltunk velük – kissé „zavaros” ügyek. Ráadásul majd kivétel nélkül részidısök is, ami amúgy is felveti, hogy ezeknél miként számítsuk a hallgatókat (talán 0,25-tel?). Végül a „saját kari”; a „tanított”, illetve a „normákkal súlyozott” hallgatóságok átlagát vettük: Kar
Tanított hallgatók %
Saját hallgatók %
Normával súlyozott tanított hallgatók %
Átlagos hallgatók %
Építı Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen
10,9% 12,6% 8,6% 6,1% 24,7% 6,7% 20,4% 10,1% 100,0%
12,1% 16,7% 9,1% 7,7% 28,6% 7,6% 15,4% 2,8% 100,0%
11,6% 13,4% 9,9% 6,2% 26,8% 7,2% 15,4% 9,5% 100,0%
11,53% 14,26% 9,19% 6,66% 26,66% 7,18% 17,05% 7,48% 100,00%
30. Táblázat
A fentiek alapján összességében azt javasoltuk, hogy a kari létesítményköltségeket 90%-ban az egyenértékes területek, míg 10%-ban az elızıek szerint kalkulált átlagos hallgatószám alapján számítsuk.
87
Kar
Átlagos hallgatók %
Egyenértékes terület %
Létesítmény új
Létesítmény régi
Új/régi
Építı Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen
11,5% 14,3% 9,2% 6,7% 26,7% 7,2% 17,0% 7,5% 100,00%
11,1% 17,1% 7,4% 10,8% 31,0% 8,8% 8,2% 5,6% 100,00%
11,1% 16,8% 7,6% 10,4% 30,6% 8,6% 9,1% 5,8% 100,00%
10,4% 19,1% 7,6% 11,2% 30,3% 8,4% 7,5% 5,7% 100,00%
106,9% 88,2% 99,4% 92,7% 100,9% 103,0% 121,0% 101,7%
Megjegyzés: Ismét hangsúlyozzuk, hogy a fenti táblázat változásaihoz képest sokkal jelentısebbek lehetnek a tényleges létesítményleadások/-felvételek hatásai.
31. Táblázat
Hosszas viták után a fentieket szintén azzal a megjegyzéssel fogadta el a többség, hogy a korábban már említett szeptemberi elemzés térjen ki a „hasznos” – „nem hasznos közösségi” – „tényleg nem hasznos” területek arányának, költségeinek vizsgálatára is. 21. Határozat a) A karokra esı összes létesítményköltséget az egyes karokra az alábbiak szerint kell vetíteni: 1) A kari létesítményekre esı költség 90%-át a kari egyenértékes területek szerint kell az egyes karokra vetíteni. 2) A kari létesítményekre esı költség 10%-át a „saját kari”; a „kari tanított”, illetve a „kari normákkal súlyozott” hallgatók átlagai alapján kell az egyes karokra vetíteni. 3) A tanteremköltségeket a tantermek kari foglalási adatai alapján kell az egyes karokra vetíteni. Kar Építı Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen
Létesítmény Létesítmény költségek költségek terület hallgatók Tantermek -368 345 321 -42 621 750 -30 886 782 -569 936 081 -52 700 563 -55 967 083 -245 125 706 -33 960 256 -53 264 888 -359 046 320 -24 608 312 -19 673 190 -1 031 907 581 -98 532 393 -142 556 370 -293 145 726 -26 534 109 -34 482 625 -272 377 855 -63 000 333 -73 410 213 -186 592 382 -27 650 836 -78 755 576 -3 326 476 972 -369 608 552 -488 996 728
88
b) Az egyes területkategóriák 2010. évtıl érvényes súlyfaktorait, az egyes kategóriákba való besorolásokat (beleértve a galériákat is), illetıleg a nem hasznos („közterületek”) arányokat éves átlagos költségeik, illetve építészeti és egyéb korrekciós értékeik alapján – részletes elemzést követıen – 2009. szeptember végéig szenátusi határozattal kell eldönteni. c) Évközi területleadások-felvételek esetén, amennyiben idısúlyozással kalkulált éves átlagos kari egyenértékes terület legalább 100 négyzetméterrel változik, az eltérést a GMF Üzemeltetési Osztállyal kell év közben – keretátadással – elszámolni.
13.6. Kari csillapítások, ebbıl fakadó kiegészítı támogatások és évközi elszámolások A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar konvergenciaprogramját – már a 2008-as évet is – újra részletesen át kell tekinteni, ebben bizonyára kell – az idıközbeni változások miatt – kalkulációs módosításokat átvezetni. Ami a további csillapítást illeti, ezzel az a fı probléma, hogy könnyen lehetnek olyan kari bemenıadat-változások, amelyek a korrekciót egyáltalán nem indokolnák (pl. idıközben újabb területhez jutottak, pl. egy saját bevételes projekthez; nyugdíjba mentek kollégák, akiknek így kikerül a személyiállomány-támogatása; stb.). Lényeges különbség van tehát a között, amikor egy kar világosan elıre látható, illetve „természetesen” ellentételezett (pl. sajátbevétel-növekedés, bértömegcsökkenés) bevételváltozáson megy keresztül, és amikor egy kar bevétel – általános költség – létesítményköltség egyenlege rajta kívül álló okokból, „meglepetésszerően” változik. Az ilyen utóbbi változások követésének kézenfekvı módja, hogy az idei elosztási rendszert a tavalyi adatokkal töltjük fel, és megnézzük, hogy pusztán a rendszer változása milyen elosztási változást eredményezne. Mindezek miatt három kari ingadozáscsillapítási elemet építettünk a rendszerbe: •
Az oktatási pontok 2009-es karok közötti arányának – az eddigi évek gyakorlata szerinti – 95–105% között tartása.
•
Az idei karok közti elosztásrendszer tavalyi adatokkal való feltöltését követıen a végeredmények – korábbi anyagomban leírtak szerinti – 97–103% között tartása.
•
A 2009-ben kapott kari támogatási összegeknek a 2008-as értékhez viszonyított 98–108% között tartása.
Itt jegyezzük meg, hogy a 2007-es költségvetés 10. határozata alapján a GTK-nak 61,5 M Ft támogatás jár vissza (a többi kartól) 2009-ben. Ennek a tartozásnak a GTK javára való jóváírását – tekintve a Kar Q épületbe való költözésének 2010-re tolódását, a Kar beleegyezésével – 2010-re ütemeztük át.
89
22. Határozat a) Azon karok esetén, amelyeknél az oktatási pontok karok közötti arányszáma az elızı évihez képest 5%-nál nagyobb eltérést mutat, oktatási pontjaikat mindaddig korrigálni kell, míg az eltérés le nem csökken az 5%-os szintre. b) Amennyiben az elızı éves költségvetési adatokat a tárgyévi elosztási algoritmusba beírva egy karra esı összeg az elızı évi 97–103%-os sávján kívül esne, akkor azzal az aránnyal, ami 97%-re, illetve 103%-ra korrigálná a tárgyévi végeredményét, is korrigálni kell. c) Amennyiben egy kar elızı éves egyetemi költségvetési támogatási összege – mérlegelve az éves kiegészítı támogatásokat, korrekciókat stb. is, de nem tekintve a személyi állománya vagy létesítménymérete változása miatti költségvetési hatásokat – a karok összes támogatásának átlagos mértéke plusz-mínusz 5%-os mértéknél jobban megváltozik, azt hozzávetıleg e határértékekig korrigálni kell. d) A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar becsült különtámogatása 2009-ben, beleértve a 2008-as évrıl áthúzódó korrekciót is, 100 M Ft. Ennek – a Kar konvergenciaprogramjának szabályai szerinti – pontos aktuális értékét 2009. április 31-ig meg kell határozni. e) A karok közötti évközi elszámolásokat 2009. október 31-ig le kell zárni. Ennek során – a 2007-tıl érvényben lévı tanterem elszámolási szabályok változatlansága mellett – aktualizálni kell a tanteremfoglalások 2009. tavaszi adatait (a HSZK tantermek estén a 2008. ıszi adatokat is); oktatási pontonként 6000 Ft-tal kell el számolni a költségtérítéses képzések beoktatásait; 8000 Ft-os tanóránkénti és 1200 Ft vizsgánkénti díjak mellett el kell számolni a KTH-ban (is) menedzselt angol nyelvő képzések beoktatásait. El kell számolni továbbá a b), c) és d) pontok szerinti korrekciók miatti kari támogatásváltozásokat is. (A c) pont szerinti csillapítások javasolt összegei: ÉPK -19 M Ft, GTK -10,55 M Ft, TTK 4,25 M Ft, VIK +14,8 M Ft, KSK +19 M Ft. Mindezzel a három „befizetı” kar a 2008-as „végsı” összegének 108,6 %-ra kerül, a KSK 98%-ra, a VIK 97%-ra (de utóbbinál számottevı területváltozás is volt.)
13.7. Karonkénti költségvetési támogatások A karonkénti költségvetési támogatás létesítményköltségekkel csökkentett része.
a
kari
bevételek
általános
és
90
23. Határozat A karonkénti költségvetési támogatási összegeket az alábbi táblázat tartalmazza: Kar Építı Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen
Költségvetési támogatás 961 084 374 858 336 237 824 804 007 585 764 286 1 666 208 668 511 153 534 896 234 946 896 413 948 7 200 000 000
14. Maradványok a következı évre Talán meglepı, de az egyik legjelentısebb költségvetési tételrıl, döntésrıl van szó. Ennek megértéséhez elıbb azt kell világosan látni, hogy a létesítmény alrendszeren kívül lényegében az összes alrendszernél a kiszámíthatóságra, a középtávú gazdálkodási pályára állításra törekszünk. Mivel egyszerre minden fontos (az oktatás, a kutatás, a nyelvoktatás, a sport, a könyvtár, a nemzetközi kapcsolatok, a létesítmények, a különtámogatások stb.), de egyben nagyon sok minden vissza is fogható, így elıbb vázolni kell a mindezekre hozzávetılegesen elkölthetı pénzünket, majd ezek után megpróbálni a sok-sok érték támogatásának helyes arányait megtalálni. Nagyon lényeges lenne tehát, hogy jó érzékkel eltaláljuk a „torta” középtávú méretét, mialatt persze tele vagyunk számos jelentısebb bizonytalansági tényezıvel is (leginkább az állami támogatások és az ingatlanhasznosítások bizonytalanságával). A maradványok ehhez kapcsolódva vetnek fel kényes kérdéseket, okozhatnak jelentıs gazdálkodási hibákat. Alapvetıen vagy úgy, hogy a most jelentkezı maradványokat túlzóan beépítjük a „felélni” tervezett keretek közé, de úgy is hibázhatunk, ha feleslegesen ırizgetjük ezeket. A további „elvi” értékelés elıtt tekintsük át tényadatainkat! 2009-re mindösszesen – lásd „Maradványok az elızı évrıl” címő fejezet – 12 Mrd Ft maradványt hoztunk át. Az év során 8,7 Mrd-os átlagos értékő portfóliót tartottunk, emellett pedig 1-1,5 Mrd Ft nem lekötött (nem befektetett) számlapénzt, azaz nagyjából 10 Mrd-os átlagos „maradványról” beszélhetünk. Ennek ingadozása az év döntı részében a plusz-mínusz 2 Mrd-os sávban marad, és az év végi összeg jellemzıen a legmagasabb, így évközi likviditásunk 8-12 Mrd Ft között ingadozott. 12 Mrd maradványunkból 9,3 Mrd a teljesen önállóan gazdálkodó alrendszerekben van (hallgatói, kari, testnevelés és sport, nyelvoktatás és nukleáris technika alrendszerek). Ez az elsı pillantásra hatalmas összeg nagyjából 80 tanszék és tucatnyi egyéb szervezet maradványa, azaz ilyen szervezeti egységenként átlagosan 100 M Ft-ra tehetı. Tekintve, hogy 91
ezek az egységek 25 Mrd körüli éves költségek mellett mőködnek, így éves gazdálkodási fıösszegük 40%-ra tehetı maradványuk, aminek persze döntı része valamilyen kötelezettséggel is terhelt, így inkább csak „forgótıkének” nevezhetı. A fennmaradó 2,7 Mrd, ami a nem kari alrendszerben, illetve a Likviditási és Tartalékalapban maradt meg, jelenti a BME tényleges maradványát. Mindezek után tekintsük maradványaink fıbb kérdéseit, dilemmáit: •
Az év végi maradvány eredhet az évközi ingadozásból is, lehetséges, hogy év közben erısen leapadnak tartalékaink, míg év végén felfutnak. Ekkor a maradvány nem egyéb, mint a készletingadozás pillanatnyi értéke, ilyenkor ezt a szintet kell tartani. (Azaz nagyjából ugyanakkora maradványt kell tervezni 2010-re, mint volt 2009-ben.) Az önállóan gazdálkodóknál lévı 9,3 Mrd Ft maradványból 4 Mrd-ra tehetı az évközi ingadozás, míg a fennmaradó 2,7 Mrd-os maradványösszegnek ingadozása nincs.
•
Az elızı pont „ingadozása” feletti maradványunk esetén az elsı kérdés az, hogy ez abból fakad-e, hogy az elmúlt években kevesebbet költöttünk bevételeinknél, vagy már „régóta” cipeljük magunkkal ezt a többletet. Ha ugyanis az elıbbirıl van szó, akkor bátran lehet tartósan emelni az elızı évhez képesti éves költésünket, ha viszont az utóbbiról, akkor ezt az összeget csak egyszer lehet elköltenünk, ilyenkor viszont tilos az évrıl évre tartósra tervezett költekezésünkbe ezt beépíteni. o Itt az önállóan gazdálkodók mintegy 5 Mrd Ft-os „ingadozás feletti” maradványának valószínősíthetıen csak kisebb része „keletkezett” tavaly, nagyobb része bizonyára „régóta cipelt” többlet, egyfajta vésztartalék. (Bár ennek megoszlása az egyes szervezeti egységek között igen nagy szórású lehet, van ahol egyáltalán nincs ilyen, van ahol ez jelentıs mértékő.) Ez utóbbinál – túl azon, hogy mivel önállóan gazdálkodnak vele, erre ráhatásunk nem nagyon van – azt kell mérlegelni az érintetteknek, hogy vajon 2009-ben jött el annak a pillanata, amikor ehhez hozzá kell nyúlni, vagy ezzel még várni kell. (Inkább az utóbbi tőnik reálisnak.) o Az egyetemi szintő 2,7 Mrd esetén ennek nagyobb része több év felhalmozása, míg kisebb része az elızı éves tervezett és tényleges költések különbségébıl ered.
•
Természetesen az is kérdés, hogy 2009 és 2012 között bevételeink milyen ingadozására számítunk, hiszen felélhetı tartalékainkat eszerint is belecsorgathatjuk éves költségvetésünkbe (pl. 2009-rıl továbbvisszük 2010-re, gondolván, hogy ott majd nagyobb szükség lesz rá, mint idén).
•
Azonban a túlzott óvatosság is hiba, hiszen adódhatnak olyan beruházási lehetıségek, amelyek éppen a jövıbeli költségeket csökkentenék (pl. energiaracionalizálási beruházások), ekkor vétek lenne ezekbe nem minél elıbb beleölni az esetlegesen felhalmozott összegeinket.
•
Végül megjegyezzük, hogy a közszféra igen különleges hely. Itt kifejezetten jellemzı a rövid távú költés, a már középtávú gondolkodás látszólag teljesen irracionális feladása is. Más oldalról viszont az is igaz, hogy sokszor éppen azokat bünteti meg az éppen esedékes kormányzat, akik elıre gondolkodtak, mert az egyébként saját hibájukból gazdálkodási csapdába kerülteket a jól gazdálkodók támogatásának csökkentésébıl húzza ki a gödörbıl.
92
A fentieket figyelembe véve a 2009-es költségvetés egyik legjelentısebb döntése a 2010-re átviendı maradvány megadása volt. Ennek mértékét elızetesen90 1,5 Mrd Ft-ban állapítottuk meg a következıkre építve, a most kézbenntartott költségvetési anyag (lásd 1. táblázat) egészen pontosan 1,52 Mrd Ft 2009-rıl 2010-re átvinni célzott maradvánnyal tervez. Az indokok a következık: •
2010-2011-2012-re 3-4-5%-os kari keretemelkedéseket terveztünk. A 2009-re szabályozott nem kari oldali személyi juttatásoknak szintén 3-4-5%-os további növekedése prognosztizált. Mindezek nagyjából 10 Mrd Ft „tömeg” 12-13%-os növekedését jelenti a következı három évre (összesen), ami tehát 1,2-1,3 Mrd Ft-os nagyságrendet jelent.
•
Tekintve, hogy az állami támogatás növekedésre csak mérsékelten számíthatunk, illetve saját bevételeink sem nınek majd jelentısebben (talán a befektetési tevékenység bevételét kivéve), a 2009-es állami támogatás, illetve egyetemi szinten realizálódó saját bevételei inkább (nominális értékben) stagnálóra tehetık.
•
A létesítménykoncepció, illetve az ezzel összefüggı gazdálkodási koncepció szerint a létesítményekkel kapcsolatos többletkiadásokat döntıen ingatlaneladások kell fedezzék (az üzemeltetési és energiafelhasználási racionalizálások megtakarításai éppen a kapcsolatos áremelkedéséket fedezik).91 Mivel idénre ilyen bevétellel nem számoltunk, így kivételesen még elfogadhatónak tőnik, hogy az eddig felhalmozott maradványok jelentısebb szeletét – hozzávetıleg 1,2 Mrd Ft-ot – az idei kiadások fedezetébe forgatjuk.
A fentiek alapján érdemes talán vázolni a következı év elızetes tervét is. Az 1. táblázat szerkezetét követve itt a következı egyszerő feltételezésekkel éltünk: •
Az állami támogatás és a hallgatói pótdíjbefizetések nem változnak.
•
A nem kari alrendszer maradványa mindössze 100 M Ft lesz, a Likviditási és Tartalékalapba 1,5 Mrd Ft-ot viszünk át a 2009-es évrıl.
•
A nem kari alrendszer saját bevétele némileg esik, ezt kompenzálja, hogy befektetési tevékenységünk bevétele viszont nı.
•
A (2009 és) 2010. évben 1,2 Mrd Ft bevétel érkezik ingatlanértékesítésekbıl.92 93
•
A kari alrendszer, illetve a nem kari bértömeg 3%-kal emelkedik, a nem kari alrendszer általános részhez kapcsolódó egységeinek egyéb kiadásai némileg csökkennek. A létesítményoldal nem személyi kiadásai stagnálnak. Az egyetemi szintő saját bevétel elvonások összege nem változik. 90
Jórészt még 2008 nyara környékén, az akkor alakuló rektori, rektorhelyettesi gazdálkodási program kidolgozásakor. 91
Itt most a Q épület belépésével külön nem kalkuláltunk. Ezzel ugyanis 400-450 M Ft többletkiadás terhelné a költségvetés, viszont növekednének a bevételek is (földhasználati díj, büfék, parkolók stb. hasznosítása), illetve ebben a díjban már az üzemeltetési (ennek részeként a közüzemi) költségek is benne vannak, amik így máshol megtakarítást jelentenek. A Q épület „egyenlege” tehát inkább csak 200 M Ft körüli lehet. Belépésével viszont az ingatlanhasznosítások várható bevétele legalább ennyivel lenne emelhetı, így végül egyszerőbbnek tőnt inkább nem számolni mindezzel. 92
Az IFT-ben szereplı Létesítménykoncepció szerint a már korábban eldöntött ingatlaneladások (Gyorskocsi utca, balatoni ingatlanok stb.) becsült értéke 1,25 Mrd Ft. 93
A Hauszmann utcai sportingatlan értékesítése ennek nem része, ez ugyanis jórészt a BME Sportközpont megépítésével és a BME Sporttelep fejlesztésével van párhuzamba állítva. Mindez persze azt is jelenti, hogy ezek a költségek a létesítményekkel kapcsolatos tervezett kiadásoknak sem részei.
93
Mindezen feltételezések mellett viszünk majd tovább 2010-rıl 2011-re 1 Mrd Ft-ot, azaz a 2009-rıl átvitt 1,5 Mrd-ból 2010-ben 0,5 Mrd-ot forgatunk – leginkább – a létesítményekbe. Látható tehát, hogy igencsak feszített a középtávú terv is, illetve az ingatlanértékesítések fontossága kiemelkedı. Jórészt e vázolt problémák, veszélyek kezelésére építünk „automatikus stabilizátorokat” a rendszerbe. Ez annyit jelent, hogy lényegében nem a 2010-re átviendı maradvány lenne a 2009-es gazdálkodásunk bizonytalanságai miatti kiadódó tétel, hanem a létesítmény alrendszer keretösszege. Úgy kell elképzelni mindezt, hogy a 2009-ben stabilan érkezı bevételeink (költségvetési támogatás és a 2009 eleji maradványok) adják majd a fedezetét a többi alrendszernek, azaz ezek a tervezettnél se többet, se kevesebbet nem költenek majd. Éves bevételeink azon elemei viszont, amelyek kockázatosabbak a létesítmény alrendszerbe lennének becsatornázva, legalábbis ezek tervezetthez képesti alakulása itt lenne „figyelve”. Az egyetemi gazdálkodási folyamatok nyomon követése, illetve a likviditásmenedzselés feladata mind ide terelıdnek tehát át, ami alapvetı szemléletbeli váltást jelent majd. Mindettıl azt remélhetjük, hogy gazdálkodási folyamatainkat a mainál egy ütemmel elıbb követjük majd, hiszen már év közben észlelhetjük a várt alakulásoktól való eltéréseket, és a „féket-gázt” folyamatosan kezelhetjük az évenkénti csikorgó (vész)fékezések vagy ülésbe szorító gyorsítások helyett. 2009 során tehát figyelmünket már a 2010-es költségvetés fıszámai felé fordítjuk, és amennyiben ezek „veszélybe kerülnek” megpróbálunk a létesítményekkel kapcsolatos kiadások szabályozásán keresztül azonnal beavatkozni. 24. Határozat a) Amennyiben a 2009. évi költségvetésben tervezett bármely részlet évközi alakulása alapján arra lehet számítani, hogy a 2010-re átvinni tervezett 1,5 Mrd Ft nagyságrendő maradvány plusz-mínusz 10%-nál nagyobb eltérést mutat, esetleg a 2010-ig tervezett ingatlanértékesítések bevételei tervei válnak irreálissá, a GMF létesítményekkel kapcsolatos egységeinek külön kezelt keretösszegeit kell már év közben – fıigazgatói hatáskörben – korrigálni. b) A BME kontrolling-koncepcióját 2009. május végéig kell a Szenátusnak elfogadnia. Budapest, 2009. március 20.
Andor György
94
1. sz. melléklet A szenátusi szavazásra javasolt különtámogatási kérelmek Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: A nemzetközi kapcsolatok kiegészítı támogatása. Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): Központi Tanulmányi Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Irodája Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): A nemzetközi kapcsolatok alaptámogatásából fedezett nemzetközi tevékenysége mellett (részletesebben ld.”B”-pont) a szakemberképzés minısége, valamint ezen tevékenység társadalmi és szakmai pozíciójának fejlesztése érdekében szükség van további aktivitásra. Ezek elsısorban már meglévı nemzetközi szervezeti tagságokhoz, s az azzal összefüggı eseményekhez csatlakoznak az alábbi területeken: a globális ismeretszerzés támogatása (IAUP, SEFI); a nemzetköziesedés elısegítése (EAIE); nıpolitika (WITEC); közös egyetemi képzések (T.I.M.E); francia nyelvi képzés háttérszervezet (AUF); A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): A már említett, a Költségvetésbe beépített alaptámogatáson túl, legfontosabb nemzetközi stratégiai céljaink eléréséhez – az Egyetem nemzetközi elismertségének emelése; minıségi kapcsolatok ápolása „minıségi egyetemekkel”; regionális szerepvállalásunk – szükség van az alább részletezett nemzetközi szervezeti tagságok megerısítésére éppúgy, mint az ahhoz kapcsolódó intézményi képviseletre is. A Karokkal összefogva folytatjuk meglévı nemzetközi kapcsolataink átvilágítását, új, eredményesebb és mőködıképesebb rendszerbe szervezését. Ez egyszerre jelenti bizonyos kapcsolatok „hanyagolását” illetve leépítését – fıleg azon relációkban ahol ez a kapcsolat alapvetıen formális, tartalommal nem megtölthetı – és a stratégiaiak megerısítését, fejlesztését. Utóbbihoz elengedhetetlen az alább felsorolt „fórumok” célirányos felhasználása, a célirányosság mellett az eredményességet is erıteljesebben forszírozva a jövıben. Mivel a nemzetközi kapcsolatok ezen csoportjának sem minden eleme tervezhetı elıre, ezért egy minimális „biztonsági tartalékot” – vendégfogadási és kiutazási „pótkeret” formában – beterveztünk. Intézményi tagság nemzetközi SEFI (European Society for Engineering Education) IAUP (International Association of University Presidents)
DEVIZA
HUF 1424 EUR
409 471 Ft
600 USD
144 000 Ft
95
EAIE (European Association for International Education) WITEC (European Association for Women in Science, Engineering and Technology) T.I.M.E. (Top Industrial Managers for Europe) AUF (Agence Universitaire de la Francophonie)
165 EUR
51 500 Ft
1000 EUR
310 000 Ft
2100 EUR
651 000 Ft
3000 EUR
810 000 Ft
Intézményi képviselet
HUF Dr. Moson Péter Central and Eastern EU rektorhelyettes Metropolitan Universities of Technology Coop. Platform Dr. Recski András 37. SEFI éves közgyőlés tanszékvezetı (VIK) Dr. Moson Péter ICEE éves konferencia és rektorhelyettes közgyőlés
150 000 Ft
Inter-Academia "Shizuoka Partnerség" éves konferencia
290 000 Ft
Madrid
Dr. Várkonyiné Dr. Kóczy Annamária docens (VIK) NI képviselı(k)
EAIE éves konferencia
300 000 Ft
Koppenhága
Kijelölendı
2009. Június 18.-21.
Berlin
2009. Július 1.-4.
Rotterdam
2009. Augusztus 23.-28. 2009. Szeptember 14.-18.
Szöul
2009. Szeptember 16.-20. 2009. Szeptember 18.-19.
Varsó
2009. Október Párizs 14-18.
Dr. Moson rektorhelyettes
28. CRP (Conference of Rectors and Presidents of European Universities of Technology) konferencia Péter T.I.M.E éves közgyőlés
320 000 Ft 590 000 Ft
350 000 Ft
220 000 Ft
Egyéb tartalék keret További vendégfogadási keret További utazási keret Összesen
1 300 000 Ft 573 584 Ft 6 469 555 Ft
Megjegyzés: a kiutazásnál betervezett összegek az alábbi tételeket tartalmazzák: részvételi díj, útiköltség, napidíj+járulék, szállásköltség.
B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): A korábbi pontokban említett, a „nemzetközi kapcsolatok alaptámogatására” vonatkozó részletek az alábbi táblázatból kiolvashatóak. Ez azonban csak néhány legfontosabb esemény 96
és tagdíj anyagi rendezéséhet biztosít fedezetet. Fı céljaink, az egyetem nemzetközi elismertségének fokozása, a minıségi kapcsolatok ápolása megvalósításához ezen alapkereten túl a kért plusz támogatás is feltétlenül szükséges. A jelzett szakmai-nemzetközi fórumok alapozzák meg az igazi tartalmas kapcsolatok fejlesztését, a közös projektekben való részvételt, a lobbyzást a nemzetközi források konzorcium alapú, közös eléréséhez. Mivel mind az események, mind a szervezeti tagsággal összefüggı rendezvények az Egyetem képviseletében zajlanak, ezek más alrendszerekre nem terhelhetıek át. A megállapodásokban rögzített, ez évre vonatkozó kötelezettségvállalásaink fedezésére szolgál a „vendégfogadás” keret, illetve az elıre nem tervezhetı események kezelését biztosítja egy minimális szintő biztonsági keret a vázolt kategóriákban.
NEM ELHAGYHATÓ ESEMÉNY
MÁR LEZAJLOTT ESEMÉNY
ALAPTÁMOGATÁS – 2009 Dátum
Helyszín
Résztvevık
2009. Február 5. 2009. Február 13.
Hága
Dvorszki László igazgató Dr. Moson Péter rektorhelyettes
Téma
Holland-Magyar Fórum II. ülése Varsó Central and Eastern EU Metropolitan Universities of Technology Coop.Task force ülés 2009. Szentpétervár Dr. Somló János Részvétel a Magyar Február 17. professzor Köztársaság Orosz - 20. emeritus (GPK) Föderációban rendezett üzletember találkozón. 2009. Durham (NH, Dr. Moson Péter Látogatás az amerikai Február 17. USA) rektorhelyettes University of New - 21. Hampshire intézménybe. 2009. Prága Dr. Moson Péter EUA éves közgyőlés Március rektorhelyettes 18.-21. 2009. Brüsszel Dvorszki László CESAER EIT Április 15. igazgató (European Institute of Technology) worshop 2009. Május Bordeaux Dr. Moson Péter 15. AUF (4 évente 16-20. rektorhelyettesO megtartott) közgyőlés (csak részvételi díj – 330 EUR) 2009. Május Leuven Dr. Horvai CESAER igazgatósági 29. György (BoD) ülés tanszékvezetı (VBK)
2009. Június Varsó 4.-6. 2009. Szeptember 8.-9. 2009. Október 23.-24.
Dr. Moson Péter ATHENS közgyőlés rektorhelyettes
Kaiserslautern Dr. Péceli Gábor Rektori meghívásra rektor együttmőködés felújítása Aalborg Dr. Moson Péter CESAER éves rektorhelyettes közgyőlés
Költség 121 376 Ft 143 000 Ft
218 500 Ft
300 000 Ft 320 000 Ft 230 000 Ft 100 000 Ft
210 000 Ft
185 000 Ft 150 000 Ft 295 000 Ft
97
2009. Október
Pozsony
2009. Párizs December 11. EGYÉB, TARTALÉK
Dr. Péceli Gábor rektor, Dr. Moson Péter rektorhelyettes Dr. Moson Péter rektorhelyettes
4xTU League találkozó, házigazda: STUBA
150 000 Ft
ATHENS közgyőlés
230 000 Ft
éves
2.
500 000 Ft
14631 KIUTAZÁSI KERET ÖSSZESEN 3 152 876 Ft Megjegyzés: a kiutazásnál betervezett összegek az alábbi tételeket tartalmazzák: részvételi díj, útiköltség, napidíj+járulék, szállásköltség.
NEM ELHAGYHATÓ, INGYENES
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK TAGDÍJAK (14631 TÉMASZÁM) EUA (European University Association)
- DEVIZA
CESAEER (Conference of European Schools of Advanced Engineering Education and Research) ATHENS (Advanced Technology Higher Education Network/Socrates) iNEER/ICEE (International Network of Engineering Education and Research/International Conference on Engineering Education) CRP (Conference of Rectors and Presidents of European Universities of Technology) Inter-Academia Network (japán Shizuoka University partnerség) 4xTU Liga (Bécsi, Pozsonyi, Prágai, Budapesti - Mőszaki Egyetemek Rektori Ligája) Egyéb szervezeti tagság
HUF 2878 EUR
827 569 Ft
3000 EUR
930 000 Ft
2000 EUR
620 000 Ft
nincs tagdíj
nincs tagdíj nincs tagdíj
nincs tagdíj
14631 NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGDÍJAK ÖSSZESEN 14859 VENDÉGFOGADÁSI KERET ÖSSZESEN Összesen
500 000 Ft
2 877 569 Ft 2 500 000 Ft 8 530 445 Ft
C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal):
98
Amint ez a beillesztett két táblázatból kiolvasható, az Egyetem, összegyetemi szintő nemzetközi kapcsolatainak kezeléséhez mintegy 15 millió Ft-ot terveztünk. Ebbıl mintegy 8,5 millió Ft eleve a költségvetésben a KTH alrendszerében betervezett, a legalapvetıbb feladatok ellátásához szükséges forrás (Alaptámogatás), s mintegy 6,5 Millió Ft a jelen pályázatban kért kiegészítı forrás. A nemzetközi ügyekben aktív kollégákkal közös véleményünk szerint egy 44 milliárd Ft éves költségvetéssel rendelkezı Egyetem intézményi szintő nemzetközi aktivitásának fedezésére nem túlzó a tervezett 15 millió Ft. Sıt a kapcsolataink eredményessé tételéhez, igazi tartalommal való megtöltéséhez feltétlenül szükséges. A fenti indokok alapján kérem különtámogatási kérelmünk támogatását. Budapest, 2009. március 19. Dvorszki László nemzetközi igazgató
99
Adatlap különtámogatások kéréséhez Támogatandó projekt rövid megnevezése: Mérnökbál 2010. Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): Gazdasági és Mőszaki Fıigazgatóság Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): A XIV. Mérnökbál lebonyolításához szükséges technikai és személyi feltételek, ügyeleti szolgáltatások biztosítása. A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): A korábbi évekhez hasonlóan 2010-ben is meg kívánjuk szervezni a Magyar Mérnöki Kamarával közösen a Mérnökbált, amely a magyar mérnöktársadalom kiemelkedı rendezvénye. A rendezvényen a szakmai szervezeteken túl az üzleti élet prominens személyiségei is megjelennek. B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): A rendezvény lehetıséget biztosít az egyetem és az üzleti élet szereplıinek kötetlen találkozására, a politikai és gazdasági környezet szereplıivel való beszélgetésekre, szakmai kapcsolatépítésre. A személyes találkozókon túl a rendezvény öregbíti egyetemünk hírnevét. A rendezvény összegyetemi jellegére tekintettel került be a különtámogatások közé, figyelemmel arra is, hogy bár a szabályzatok szerint nem központi egyetemi rendezvény, a Mőegyetem szerepe benne jelentıs. Szenátusi támogatását azért kérjük, hogy világos, egyértelmő legyen a BME költséghozzájárulása, a rendezvény szervezésében történı mőegyetemi részvétel támogatása. C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): Az aula, díszterem, oktatói klub területi díját, az ügyeleti szolgáltatások költségét (villanyszerelı, víz- és főtésszerelı, gondnok, rendész, tőzoltó, takarítók, stb.), az energiatérítést, a virágdíszítést a rendezı céggel kötött szerzıdés alapján megtéríttetjük. Kedvezményes árú jegyek vásárlása (80 db), amelynek 50 %-át a gazdálkodó egységek megtérítik: 1.500 eFt. A kiadások már várhatóan 2009-ben leszámlázásra kerülnek. Mindösszesen: 1.500eFt. A 2009. évi Mérnökbállal kapcsolatos mőegyetemi hozzájárulások bizonylatai a GMF-en megtekinthetıek, a kalkuláció ezek alapján készült. Budapest, 2009. március 18. 100
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: Ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára a Mőegyetem Központi épületének aulájában 2009. október 22-én. Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): Gazdasági és Mőszaki Fıigazgatóság
Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): Az 1956-os forradalom és szabadságharc Mőegyetemi megemlékezése kapcsán a tárgyi és személyi feltételek biztosítása, az aula díszítése (virágok, dekorációs anyagok), a tévéközvetítéshez szükséges hangosítás biztosítása (külsı vállalkozó bevonásával), ügyeleti szolgáltatások biztosítása, a megemlékezéshez kapcsolódó határon túli fiatalok részére szervezett vetélkedık technikai feltételeinek biztosítása A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): A korábbi évekhez hasonlóan 2009-ben is meg kívánjuk szervezni az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján egyetemünk Központi épületének aulájában a megemlékezést, melyen elıreláthatóan a korábbi évekhez hasonlóan a köztársasági elnök is részt vesz, illetve a megemlékezést a Duna TV is közvetíti. A megemlékezés méltó körülményeinek megteremtéséhez és a közvetítés technikai feltételeinek megteremtéséhez szükséges az aula speciális díszítése és külsı hangtechnikával foglalkozó vállalkozás bevonása. B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): Az 1956-os forradalom és szabadságharc Mőegyetemi megemlékezésére mintegy 20 éve, a rendszerváltás után kerül sor minden év október 22-én. Az ünnepséget néhány évben a központi állami ünnepség sorozat részeként is tekintették, ezért több esetben megtisztelte jelenlétével a Köztársasági Elnök, a Legfelsıbb Bíróság elnöke, az Állami Számvevıszék elnöke és több miniszter. Az ünnepséget mintegy 1 órás helyszíni közvetítésben a Duna Televízió is közvetíti. Az ünnepség növeli egyetemünk presztízsét, ismertségét. A támogatást azért különtámogatásként szerepeltettük, mert szeretnénk, ha 1) világossá és egyértelmővé válna a rendezvény összegyetemi jelentısége, és költségei, 2) az ügy fontosságára tekintettel a Szenátus hozna döntést. C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ 101
(http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): Az aula speciális díszítıelemeinek elhelyezése: 250eFt Virágdíszítés elhelyezése: 250eFt Hangtechnika kiépítése a közvetítéshez: 350eFt Ügyeleti szolgáltatások (villanyszerelıi, orvosi ügyelet, stb.) 150eFt A vetélkedıkhöz termek szolgáltatási költségei: 500 eFt A költségeket a tavalyi árakon kalkuláltuk, a tavalyi rendezvénnyel összefüggı számlák a GMF-en megtekinthetık. Mindösszesen: 1.500eFt Budapest, 2009. március 18.
102
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: Levéltári adatbázisok építése Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): BME OMIKK (Levéltár)
Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): A BME Levéltárában különbözı dokumentumokban található, jogbiztosító igazolásokhoz, adatszolgáltatási tevékenységhez és (egyetem)történeti kutatásokhoz szükséges adatok adatbázisokba rendezése, összegzése. A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): 1. A BME Levéltárában több olyan dokumentum/adattípus van, amelyek a fenti tevékenységek gyors, pontos teljesítéséhez részben már rendelkezésre állnak. Az adatok nagy része azonban különbözı helyeken és csoportosításokban található, illetve jelenlegi feldolgozottsági szintje nem elegendı. 2. Több adatbázis építése is igényel támogatást: elektronikus tervtár, fotótár és oklevéltár kialakítása. 3. Az Egyetem által kiadott oklevelek közül számos eredeti a levéltárban található (köztük neves professzorainké is), ezek modern feldolgozása több szempontból is hasznos (hazai összegyetemi levéltári szinten már folyik egy hasonló jellegő munka). 5. Az egyetemi épületek tervei szintén a levéltár (és a GMF) ırizetében vannak, ezek összesített, digitalizált adatbázisa is hiánypótló munka- és kutatási eszköz lehet, fıként, ha a fıvárosi tervtári anyagot is tartalmazná. 6. A levéltárban számos egyetemi fotó is található, közülük egyelıre azok feldolgozása látszik célszerőnek, amelyek különbözı adatokkal kiegészíthetık (adatbázissá fejleszthetık), illetve viszonylag teljes győjteményt alkotnak és szerzıi jogi szempontból is rendezett a helyzetük. B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): A támogatás célja: az egyetemi adatszolgáltatás egy kisebb, speciális részének hatékonyabb mőködése, egyben az újfajta ügyfél és kutatói igényekhez való alkalmazkodás 103
(lsd. szakminisztérium „szolgáltató levéltár” koncepciója, amelyhez számos igényt fogalmazott meg, ám forrást nem rendelt hozzá). Javasolt megoldás: a felvázolt feladatok a levéltár szőkös személyi feltételei mellett (2 fı) csak több éves munkával valósíthatók meg, ám a tervezett adatbázisok hasznossága gyorsabb feldolgozómunkát igényel. Így a támogatás plusz munkaerı bevonása lenne, illetve más közgyőjteményben ırzött anyagok másolatainak beszerzése. Elérendı cél: a levéltárban ırzött anyagok feldolgozottságának növelése (a társadalmi hasznosulás, az érték, a felhasználás gyakorisága ugyanis ezzel egyenes arányban áll, sıt a megfelelıen feldolgozott iratanyag újabb és sokszínőbb kutatási-felhasználási igényeket generálhat). Hasznosság: 1. A „BME Oklevéltár” elektronikus változata történeti szempontból (tudomány-, egyetem- és mővészettörténet), illetve lehetséges egyetemi reprezentációs jellegénél fogva hasznos és értékes projekt. 2. Az összesített, elektronikus „BME tervtári adatbázis” nemcsak a levéltári kutatómunkát segítené, hanem akár a beruházási, karbantartási vagy üzemeltetési feladatokhoz szükséges információkat is biztosíthatja. 3. A „BME levéltári fotógyőjtemény”-en belül jelenleg a professzori portrékból építhetı tekintélyes és jól használható adatbázis (különbözı adatokkal kiegészíthetı: életrajz, munkásság, könyvtári katalógus vonatkozó részei, tanszéki honlapokon elhelyezett anyagok linkjei, szoborfotók stb.), valamint a könyvtár életére vonatkozó fotók hitelesen dokumentálják a több mint 160 éves intézmény történetét – viszonylagos teljességgel és jogtisztán. C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): A projekt meglévı forrásai: a 2 fıs levéltári személyzet Az értéktámogatás költségelemei: 1. személyi jellegő költségek: adminisztrátor és informatikus személyi költségei adminisztrátor: kb. 160 e Ft/fı/hó járulékokkal együtt – 1 fı 6 hónapon át való foglalkoztatása (szkennelés, adatbevitel) össz. kb. 960 e Ft informatikus: kb. 420 e Ft/fı/hó járulékokkal együtt – 1 fı 1 hónapon át való foglalkoztatása (adatbázisok létrehozása) össz. kb. 420 e Ft 2. dologi költségek: másolatkészítés (szkennelés) díja (lsd. mellékelt árlistát) 14 db a fıvárosi levéltárban található mőegyetemi épületterv másolatkészítésének díja (7.800 Ft/db + elkészítés díja, össz. kb. 110 e Ft) Igényelt támogatás összesen: 1 490 e Ft Budapest, 2009. március 17. Fonyó Istvánné sk. Fıigazgató
104
Megnevezés
Fénymásolás A/4 1 o. A/3 1 o. Mikrofilmrıl (A/4) Anonimizált másolat Anonimizált másolat mikrofilmrıl
Bruttó mennyis Nettó Áfa Ár (20%) Ár (Ft) égi (Ft) egység db db db
41,67 8,33 50,00 10,00 62,50 12,50
50,00 60,00 75,00
db
91,67 18,33
110,00
db
mfmásolat+ anonim+ xerox = 135 Ft btto
Digitális szolgáltatások (I+II) I. Fájl I.A/ Meglévı adatbázisból Terv, térkép db (fájl) 500 I.B/ Új szkennelés Irat A/4 db A/3 db A/3 felett m2 db Fotó
Minimális rendelési tétel
500 800 6500 1000
100
600
100 160 1300 200
600 960 7800 1200
II. Másolat II.A/ elektronikus 1) Adathordozó (saját használata nem engedélyezett) CD db 200 40 240 Floppy db 80 16 96 2)Adathordozóra fájl 100 20 120 írás II.B/ papíralapú Nyomtatás A/4FF A/4 Színes A/3FF A/3 Színes
db db db db
200 360 300 620
40 72 60 124
240 432 360 744
Fotó-szolgáltatások Felvétel db negatív mikrofilm színes dia
52
10
62,40
10
105
db db
325 461
65 92
390 553,20
12 10
db db
250 430
50 86
300 516
12 10
m tekercs tekercs
55 375 430
11 75 86
66 450 516
Pozitív/negatív másolat 24x36 felvétel 60x70 felvétel
108 183
22 37
129,60 219,60
175 245 375 485 700 1290
35 49 75 97 140 258
210 294 450 582 840 1548
24x36 60x70 színes negatív 24x36 60x70 Filmhívás mikrofilm 24x36 60x70
Fotó-nagyítás 10x15 cm 13x18 cm 18x24 cm 24x30 cm 30x40 cm 50x60 cm
db db db db db db
10 10
A közlési díj a kiadvány jellegétıl, példányszámától függıen egyedileg kerül megállapításra.
Budapest Fıváros Levéltárának másolatkészítései díjai Forrás: www.bparchiv.hu
106
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: A BME oktatóreaktor biztonságos mőködtetési feltételeinek biztosítása Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): TTK (NTI)
Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): A BME oktatóreaktor biztonságos mőködtetéséhez – a korábbi évekhez hasonlóan – szükséges a megfelelı üzemeltetı létszám biztosítása. Ipari támogatással megkezdıdött a reaktor átfogó felújítása, amely lehetetlen lenne megfelelı szakembergárda nélkül. A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): A BME oktatóreaktor az egyéb nukleáris létesítményekhez hasonlóan szigorú törvényi szabályoknak megfelelıen, folyamatos hatósági ellenırzés mellett mőködik. 2007-ben megtörtént a 10 évente aktuális Idıszakos Biztonsági Felülvizsgálat, amely számos biztonságnövelı intézkedést írt elı az oktatóreaktoron (pl. szabályozó- és biztonságvédelmi rudak meghajtómotorjainak modernizációja; nukleáris mérıláncok, reaktorvédelmi logika és vezénylıpult felújítása; szellızırendszer felújítása; sugárvédelmi rendszer felújítása stb.) Az átfogó felújítási program megvalósításához a 2009-2012 idıszakban kb. 500 millió Ft forrás szükséges. 2008 végén sikerült megállapodást kötni a paksi atomerımővel a felújítás finanszírozásáról, melynek értelmében az atomerımő a 2009-es évre 134 millió Ft forrást biztosított a mőszaki intézkedések megvalósításához, a rendszerek beszerzésére, és minden remény megvan arra, hogy a 2010-2012 években is hasonló támogatást fog adni az atomerımő a felújítás folytatására. Az oktatóreaktor biztonságos mőködéséhez, a felújítások elvégzéséhez azonban szükség van a jól képzett személyzetre megtartására is. A most pályázott különtámogatás a korábbi rektori különkeretbıl érkezı forrás pótlását célozza annak érdekében, hogy az NTI és az oktatóreaktor financiális helyzetét a korábbi évek gyakorlatának megfelelı szinten lehessen megtartani. Ez szükséges a zavartalan mőködéshez és a megkezdett, jelentıs ipari támogatással zajló felújítási program megvalósításához. B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal):
107
A korábbi évek gyakorlata szerint a BME az oktatóreaktort és a Nukleáris Technikai Intézetet a TTK-tól elkülönítve finanszírozta. Az elmúlt években 130 millió Ft költségvetési keret jutott az NTI-re, valamint további 15 millió Ft-ot kapott az NTI a rektori különkeretbıl. Emellett az NTI saját bevételeibıl kb. évi 20 millió Ft-ot fordított a központi témaszámokon foglalkoztatott munkavállalók bérének fedezésére, 10 millió Ft-ot dologi kiadásokra, valamint évente további mintegy 45 millió Ft-ot a saját bevételen foglalkoztatott munkavállalók bérköltségére (évek óta 8-12 személy van saját bevételen foglalkoztatva annak érdekében, hogy megfelelı mennyiségő saját bevételes munkát el tudjunk végezni, ezzel is segítve az oktatóreaktor finanszírozását és a kutatások magas színvonalát). A 2009-es költségvetési tervezet szerint 135 millió Ft támogatás jutna az NTI-re, ami 10 millió Ft-tal kevesebb, mint a korábbi évek 130 + 15 = 145 millió Ft-os támogatása. A kért 10 millió Ft különtámogatás a központi költségvetésen foglalkoztatott munkavállalók (a Bokros-csomag után megmaradt dolgozói létszám) bérköltségének fedezésére kerül felhasználásra, együtt a 135 millió Ft-os költségvetési kerettel.) C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): A különtámogatással az NTI központi finanszírozása a korábbi évek szintjén maradna. Az intézet még ekkor is bérhiányos lesz, szükség lesz a korábbi évek gyakorlatának megfelelıen a saját bevételek intézeti elvonásának egy részét erre a hiányra fordítani. Az intézet összes dologi kiadását szintén a saját bevételekbıl lehet majd fedezni (várhatóan 15 millió Ft). A saját bevételen alkalmazott munkavállalók bérköltsége 2009-ben további kb. 46 millió Ft-tal terheli majd a saját bevételeket. Az oktatóreaktor felújítására 2009-ben mintegy 134 millió Ft-ot fordítunk ipari támogatásokból. Budapest, 2009. március 18.
108
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: Szoborállítás Bay Zoltánnak, Szilárd Leónak és Teller Edének Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): Bay Zoltán, Szilárd Leó és Teller Ede bronz mellszobrának elkészíttetése és felállítása a kert K és F épület közötti területén, Kármán Tódor, Neumann János és Wigner Jenı szobrának közelében. A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): Mindhárom világhírő magyar-amerikai tudós szorosan kötıdött Egyetemünkhöz. Bay Zoltán (1900-1992) a Mőegyetem Atomfizika Tanszékének alapítója és elsı vezetıje. Nevét elsısorban a Hold-radar kísérlettel, valamint a fénysebességen alapuló méter definíciójával tette világszerte ismertté, de jelentıs felfedezései szabadalmai voltak a fizika sok egyéb területén is. 1990-ben átvehette a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. Szilárd Leó (1898-1964) a Mőegyetem volt (gépészmérnök) hallgatója, meghatározó felfedezéseket tett az atomenergia hasznosításával kapcsolatban, továbbá úttörı fontosságú felfedezései voltak biológiai kutatásokban is. Magas amerikai elismerésekben részesült, nevét többféleképpen is megörökítik az utókor számára. Teller Ede (1908-2003) a Mőegyetem volt (vegyészmérnök) hallgatója, ugyancsak úttörı jelentıségő a munkássága az atomenergia hasznosítása területén, valamint maradandót alkotott a magfizika, fizikai kémia, és szerkezeti kémia területén is Magas amerikai és magyar kitüntetésekben részesült, a BME tiszteletbeli doktorrá avatta.
B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): 109
Mindhárom tudós meghatározó alakja volt a XX. század természettudományos fejlıdésének A BME-hez való kötıdésük hangsúlyozásával erısíthetjük hagyományainkat, és érzékeltethetjük hazánkon belül és a nagyvilág felé is egyetemünk kiválóságát. Úgy gonduljuk, hogy ilyen nagy egyéniségek esetében inkább az egyetem egészéhez való kapcsolódás a lényeges, nem pedig, hogy melyik karon dolgoztak, tanultak. C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): A szobrok elkészítésére és felállítására az idı rövidsége miatt árajánlatokat nem tudtunk beszerezni. Az egyetemen a közelmúltban felállított szobrok költsége alapján a projekt teljes kötsége 9 millió Ft-ra becsülhetı. Kérjük ezt az összeget különtámogatás formájában a BME 2009. évi költségvetésébe felvenni. Budapest, 2009. március 18. Dr. Pokol György
110
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: Magyar Rektori Konferencia képviselete az EUA Energetikai Platformban Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): A rektor úr felkérésére az Energetikai Gépek és Rendszerek Tsz. képviseli az EUA szervezet most alakuló energetikai platformjában a Magyar Rektori konferenciát. A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): A most alakuló Energetikai Platform felhívással fordult a nemzeti rektori konferenciákhoz, hogy országonként képviselıt küldjön az alakuló ülésre és majd képviselje az érintett országokat a folyó munkákban. (Az európai egyetemek energetikai kutatási területeinek felmérése, összehangolása az Európai Parlament által kitőzött célok eléréséhez való hozzájárulás.) B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): Az Erupean University Association vonatkozó programjában az egyetem, még inkább nemzeti szintő képviselete. C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): Költségként az alkalmankénti kiutazás (repülıjegy, napidíj) merül fel. Az elsı alkalom, alakuló ülés költsége oda vissza repülıjegy Brüsszel, szállás nélkül 1 napi napidíjjal 170.000.- Ft. Valószínősíthetı, hogy az év folyamán kb. öt alkalommal kellhet összesen rendezvényen részt venni ennek becsült költsége összesen 1.000.000.-Ft, elıfordulhat, hogy nem egynapos alkalom is szervezésre kerül. Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék az egyetem illetve a Rektori Konferencia képviseletét a saját költségén nem tudja ellátni. Budapest, 2009 március 17. Dr. Gróf Gyula egyetemi docens tanszékvezetı 111
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: A BME Történelmi Campusának tudományos dokumentációja Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): BME Építészmérnöki Kar
Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): A Történelmi Campus telek- és építéstörténetével, valamint a Campus egyes épületeivel kapcsolatos adatok, tervek összegyőjtése, a Campus építészettörténeti – mőemléki tudományos dokumentációjának elkészítése. A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): 2010. tavaszán lesz 100 esztendeje, hogy Ferenc József jelenlétében átadták rendeltetésének a Mőegyetem új épületegyüttesét. A mára mőemlékké vált Történelmi Campus (a Gellért tér – Budafoki út – Bertalan Lajos utca – Mőegyetem rakpart által határolt terület) a világörökségnek nyilvánított budapesti Duna-part fontos része. Az évforduló jó alkalom a Campus építészettörténeti és építészeti értékeit feltáró tudományos dokumentáció elkészíttetésére. A tudományos dokumentáció nem csak értékeink felkutatása, megismerése és megırzése, és nem csak az évforduló megünneplése miatt fontos. A fennálló jogszabályok (Örökségvédelmi Törvény) értelmében mőemlék épületre építési engedély csak az épület tudományos dokumentációjának elkészülte után adható. Mivel az elkövetkezı években az Egyetem több épületben („K”, „Ch”, „F”, „Mt”, Hıközpont stb.) is engedélyköteles átépítést, felújítást kíván végrehajtani, a tudományos dokumentáció megléte ezen munkák megkezdésének is elengedhetetlen mőemléki – jogi feltétele. (A Campus területére a közelmúltban kapott építési engedélyek csak az Egyetem és az engedélyezı hatóság közötti jó személyes kapcsolatoknak voltak betudhatók. Amennyiben a Hatóság mereven ragaszkodott volna az elıírásokhoz, még a tetıfelújításokra se kaphattunk volna építési engedélyt.) A Campus egy-egy épületét érintı építési engedélyre – és így a tudományos dokumentációra – az épületek rekonstrukcióját célul kitőzı hazai, vagy európai pályázatokon való induláshoz is szükség lehet. B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik 112
egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): A tudományos dokumentáció fı célja, hogy összegyőjtse mindazon dokumentumokat (terveket, levéltári adatokat, szakvéleményeket, fényképeket, újságcikkeket stb.), melyek a Campus telkének történetérıl, s az egyes épületek múltbéli és jelenlegi építészeti értékeirıl fellelhetık. Az összegyőjtött anyagokra támaszkodva építészeti szempontból értékelje az épületek állapotát és tegyen javaslatot a szükséges értékmegóvási feladatokra. A tudományos dokumentáció anyagára támaszkodva 2010-re szakemberek és laikusok érdeklıdésére számot tartó reprezentatív album megjelentetését is tervezzük. Az albumot – a Pro Progresszió Alapítvány és ipari vállalatok támogatásával – a 6Bt Építészeti Kiadó jelenteti meg. A tudományos dokumentáció elkészíttetése nem köthetı egyetlen szervezeti egységhez sem, hiszen közvetve minden egyetemi szervezeti egységet, közvetlenül pedig hat kart és legalább három nem kari szervezeti egységet érint. C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): A tudományos dokumentáció összes költsége: 17.500.000.- Ft. A költségek részletezése:
Ch épület F épület Könyvtár* K épület MM-MG épület MT épület Hı épület L épület
3 000 000 Ft 3 500 000 Ft 500 000 Ft 5 000 000 Ft 2 000 000 Ft 1 500 000 Ft 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft 17 500 000 Ft
(*A meglévı dokumentáció kiegészítése) A díjszámítás alapja a tudományos dokumentációk szokásos piaci árának kb. 50 %-a. A költségekbıl 10.000.000.- Ft a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2.500.000.- Ftot ipari vállalatok állnak. A BME-tıl a tudományos dokumentáció céljaira 5.000.000.- Ft-ot kérünk. A költségek elsısorban kutatói tiszteletdíjakból állnak, de tartalmazzák a közgyőjteményekben található egyes tervek, iratok stb. lemásolásának, valamint a tudományos dokumentáció dokumentálásának költségeit is. Budapest, 2009. március 16. Dr. ARMUTH Miklós egyetemi docens dékánhelyettes 113
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: FREDA –Francia Nyelvő Mérnökképzés Támogatása és a Francia Akadémiai és Ipari Kapcsolatok Megújítása
Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): TTK, Projektvezetı: dr. Kiss Bálint BME francia képzések koordinátora
Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): A BME francia nyelven zajló oktatási programjainak szervezése, és bıvítése tekintettel a nemrég bevezetett alap- és mesterképzésekre. Az egyetemi oktatási és kutatási teljesítmények láthatóságának növelése, illetve a hallgatói és oktatói mobilitási lehetıségek jobb kihasználása a francia nyelvterületen.
A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): A BME-nek több évtizedes hagyományai vannak idegen nyelvő (angol, német, francia, orosz) képzések mőködtetése terén. A francia nyelven zajló (rész)képzés a nyelvtudás mellett segíti a BME hallgatóinak külföldi mobilitását, megfelelı hallgatói populációt biztosít a rangos külföldi partnerintézményekkel kialakított programokhoz, kutatási együttmőködésekhez, illetve közös képzésekhez a francia nyelvterületen. A kiváló nyelvi kompetenciával és szakmai tudással rendelkezı hallgatók akár ipari, akár akadémiai karrierjük során nagyban növelik az egyetem hazai és nemzetközi láthatóságát és kulcsszerepet játszanak a BME nemzetközi egyetemmé válásában. (A magas szintő nyelvtudás, amely manapság már az angol mellett egy második idegen nyelv ismeretét is magában foglalja, önmagában is olyan követelmény, amelyet felméréseink szerint a BME mérnökeit alkalmazó cégek a legfontosabbak között tartanak nyilván). A BME potenciális leendı hallgatóiért folytatott versenyben nyomós érv lehet, hogy a képzésbe belépık a korábban megszerzett nyelvtudásukat a BME-n szakmai tárgyak idegen nyelven történı tanulásával továbbfejleszthetik, így tanulmányaik során sikeresen vehetnek részt külföldi (rész)képzéseken a BME neves partneregyetemein. A BME az alap- és mesterképzések bevezetése során keletkezı tranziensek kezelésének idıszaka alatt érthetı módon másodlagos prioritásként tekintett az idegen nyelven zajló képzések, közöttük a francia képzés szinten tartására, megırzésére és esetleges bıvítésére, illetve annak beillesztésére az új képzési struktúrákba a különbözı karokon. Hasonló a helyzet a francia nyelvterület (elsısorban Franciaország) egyetemivel kialakult oktatási együttmőködésekkel is, amelyek nagy részének újragondolása és újratárgyalása szükséges a BME új képzési struktúrája miatt. A francia tárgyalópartnerek (kormányzat, egyetemek) a BME ez irányú, a lehetı legmagasabb szinten kinyilvánított szándékát várják el. A BME messze legtöbb kétoldalú hallgatócsere egyezménye franciaországi egyetemekkel jött létre, a BME-re érkezı legnagyobb külföldi hallgatói populáció az utóbbi években francia anyanyelvő. Dacára annak, hogy partnereink között a legrangosabb francia mérnökiskolák és egyetemek szerepelnek, sajnálatos módon ezt a hallgatóáramlást nem tudjuk kölcsönössé tenni és hasonló a
114
helyzet a mesterképzésében és a doktori képzésben a BME rendelkezésére álló ösztöndíjak kihasználásával is. Azaz a BME jelenleg nem képes olyan franciául tudó és motivált hallgatói populációt felmutatni, amely ezen a nyelvterületen a felkínált lehetıségekkel élni tudna, holott a BME-nek jelenleg összesen legalább 600 olyan hallgatója van, aki legalább középfokú szinten beszél franciául. Ide kívánkozik, hogy Franciaország a alapkutatási és K+F beruházások volumenének tekintetében a világ országai közül a negyedik (az USA, Japán és Németország után) és jelenleg a magyarországi mőszaki felsıoktatási intézmények közül a francia nyelvterületen érdemben egyedül a BME neve ismert és elismert. A szervezési nehézségek ellenére sikerült ugyanakkor megırizni egy több kar hallgatóinak szóló francia nyelvő tárgycsomagot, amely magában foglalja a francia, mint szaknyelv oktatását is. A támogatás célja a francia nyelven zajló képzés és a hozzá tartozó partnerkapcsolatok, mint BME érték megırzése, aktualizálása és lehetıség szerinti bıvítése.
B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): A célkitőzés a francia nyelvő képzésben részt vevı hallgatók számának növelése, képzésük szervezésének hatékonyabbá tétele, a képzés adaptálása az újonnan bevezetett alap- és mesterszakokhoz a különbözı karokon, illetve lehetıség szerint a francia nyelven kínált kurzusok választékának bıvítése. Célkitőzés továbbá a (rész)képzésekrıl szóló megállapodások újratárgyalása a stratégiai franciaországi partnerintézmények esetében (ahol ez szükséges), illetve a szaknyelvi oktatás és a francia nyelven történı oktatás lévén a külföldi mobilitási és részképzési lehetıségeket kihasználni képes hallgatói populáció megteremtése, annak elérése, illetve beterelése a kínálkozó mobilitási programokba. A célkitőzések megvalósítása nyomán a BME-re francia nyelvismerettel belépı, vagy ilyen ismereteket szerezni kívánó hallgatók nyelvtudásukat valorizálhatják és továbbfejleszthetik, magabiztosan és a siker magas esélye mellett vehetnek részt mobilitási programokban francia nyelvterületen. A BME külföldi láthatósága növekszik és további együttmőködési lehetıségekre nyílik mód (Tempus programok, két diplomát adó képzések, ipari kapcsolatok, kutatási együttmőködések). Célkitőzés továbbá, hogy a francia nyelvő oktatás arányaiban felzárkózzon a francia nyelvterületekkel fenntartott kutatási kapcsolatok mellé. A célkitőzések csak több kar együttmőködése nyomán valósíthatóak meg, mert a megfelelı hallgatói létszám csak több kar bevonása mellett biztosítható.
C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): Az értéktámogatás költségelemeit az alábbi táblázat foglalja össze:
115
Elem tevékenység
/
Összeg (eFt)
Képzés szervezése
500
Képzés illesztése az új alap- és mesterszakokhoz
300
Kapcsolattartás stratégiai partnerekkel, mobilitás és vendégfogadás
600
Honlap fenntartása
200
Külföldi szakmai gyakorlatok szervezése BME hallgatói számára francia nyelvterületen
200
Szaknyelvi megújítása
300
képzés
Érintett oktatók nyelvi továbbképzése
Összesen
400
Indoklás Munkaidı költség az órarendi egyeztetések lebonyolítására, kapcsolattartás az oktatókkal és hallgatókkal, hallgatók besorolása nyelvi szinteknek megfelelıen. A korábban franciául is futó tárgyak tantervének illesztése a tükörtárgyas rendszerbe az alap és mesterszakokon. Oktatási és képzési megállapodások újratárgyalása az alap és mesterképzések szintjén a stratégiai partnerekkel. A francia nyelvő képzés honlapjának fejlesztése és karbantartása (http://www.ff.bme.hu) A képzés hallgatói AUF94 és Ersamus ösztöndíjjal támogatott külföldi szakmai gyakorlatinak szervezési feladataival járó költség: kapcsolattartás cégekkel, ösztöndíjprogram bonyolítása. A szaknyelvi képzési modulok modernizálása, illesztése az alap- és mesterképzéshez. A képzésben részt vevı oktatók nyelvi továbbképzése.
2500
A megvalósításban részt vevı személyek: Dr. Kiss Bálint (VIK) Dr. Hornyánszki Gábor (VBK) Dr. Juhász János (KSK) Bagaméri Zsuzsa (GTK) Marositsné Moldvay Rita (KTH/NKI) Külsı forrásként lehet tekinteni az összes mobilitásban részt vevı hallgató ösztöndíját, az éppen külföldön tartózkodó nappali hallgatók után kapott egyetemi bevételeket. Kari hozzájárulások a képzésben részt vevı oktatók terhelései és azok kari kompetenciába tartozó elismerése. Budapest, 2009. március 12. Kiss Bálint BME – francia képzések koordinátora
94
Agence Universitaire de la Francophonie (francia nyelven oktató egyetemek világszervezete)
116
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: XXIX. Tudományos Diákköri Konferencia Társadalomtudományi Szekciója Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): A XXIX. OTDK Társadalomtudományi Szekció rendezıje a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar. Lebonyolítója, szervezıje a karon belül a Szociológia és Kommunikáció Tanszék
Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): Az országos konferencia célja, hogy a legkiválóbb egyetemisták és fıiskolások tudományos eredményeit bemutassa és értékelje. 12 tudományterülten belül 23 szekcióban kb. 320 hallgató tart elıadást, 320 dolgozat érkezett. A 23 szekcióban 23 zsőri mőködik, 92 oktató és 23 HÖK-ös hallgató részvételével. A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): Ösztönözze az OTDK keretei között végzett hallgatói tudományos tevékenységet. Támogassa és elismerje a felsıoktatási diáktudományos tevékenység résztvevıit: oktatókat, kutatókat és mindenekelıtt a tehetséges hallgatókat, valamint segítséget adjon a kutatómunkában való továbbhaladáshoz és a tudományos, esetleg oktatói pályán való induláshoz. Szemléletet formáljon azoknak a hallgatóknak az esetében is, akik nem tudományos vagy oktatói pályán fognak elhelyezkedni. B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): A budapesti és vidéki egyetemek, fıiskolák befizették, befizetik az OTDK XXIX. Társadalomtudományi rendezvényen résztvevı hallgatók részvételi díját, szállodai és étkezési költségeit. Kérelmünk arra vonatkozik, hogy az Egyetem ebbıl az összegbıl ne vonja el a szokásos 5%-ot. A Gazdaság és Társadalomtudományi Kar sem vonja el a szokásos 5%-ot, ezzel az összeggel is segítve a konferencia rendezését. Amennyiben nem lehetséges az 5%-os kötelezı elvonás elengedése, akkor kérjük, hogy az így kiesı kb. 250 ezer Ft-os összeggel az Egyetem támogassa a rendezvényt. A BME részére presztízst jelent, hogy az OTDT a Mőegyetemet választotta a két évente megrendezésre kerülı országos konferencia Társadalomtudományi Szekciójának 117
színhelyül. A Karunkon közgazdász és kommunikáció médiatudomány szakos hallgatók közül nagy számban, mintegy kb. 40-50 hallgató vesz részt a konferencia elıkészítésében és lebonyolításában. C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): Az OTDT Társadalomtudományi Szekció az OM-tıl mindössze 2.400.000 Ft. támogatást kapott. A szükséges 2.300.000 Ft—nyi díjakat a hallgatók részére nagyon nehezen sikerült összeszedni (a Kar tanszékeinek nagyvonalú díjfelajánlásai nélkül ez nem is sikerült volna. A részvételi díjakhoz, szállás és érkezési költséghez a különbözı egyetemekrıl, fıiskolákról mintegy 5 millió Ft. érkezik, az ebbıl való 5%-os levonás elengedését kérjük. A rendezvény teljes lebonyolításához tartozó költségek még: nyomdaköltségek (meghívó és rezümé kötet) ünnepi és záró rendezvény mősora, terembérleti díj (IB épület). Budapest, 2009. március 19. Dr. S.Nagy Katalin intézetigazgató, tanszékvezetı egyetemi tanár XXIX. OTDK Társadalomtudományi szekció ügyvezetı elnöke
118
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: CMFF’09 konferencia terembérleti díjainak fedezése Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): Gépészmérnöki Kar, Áramlástan Tanszék Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): 2009 szeptember 9-12 között harmadízben rendezzük meg a „Conference on Modelling Fluid Flow” (CMFF’09) nagy sikerő nemzetközi konferenciát a BME-n. Tisztelettel kérjük a konferencia terembérleti díjának fedezését/elengedését, a különtámogatási keret terhére. A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): Az Áramlástan Tanszék 2001-ben vette át korábbi szervezıitıl a Conference on Fluid Machinery 1959 óta 4 évenként Budapesten tartott konferenciasorozat szervezését. A BME-n rendezzük, kizárólag angol nyelven, témáját kiszélesítettük (Conference on Modelling Fluid Flow, CMFF) és a konferenciák gyakoriságát növeltük. A 2003 évi elsı rendezvény után 3 évre, 2006-ban rendeztük a másodikat (összességében 13.-at), és idén kerül sor a CMFF’09 rendezvényre. A konferenciák nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 150-180 elıadás hangzik el 30-40 országból érkezı elıadóktól, a résztvevık száma 200 körüli. A konferencia Proceedings-ében megjelenı közleményeket a konferencia Nemzetközi Tudományos és Programbizottságának tagjai lektorálják. A konferencia magas színvonalát jelzi az is, hogy a Springer kiadó eddigi mindkét rendezvényünk válogatott elıadásaiból két könyvet adott ki, és egy kiváló, impakt faktoros folyóirat különszámot jelentetett meg a konferencia anyagából. Ennek a konferencia sorozatnak is köszönhetıen tanszékünk rendezett európai tudományos szervezetek támogatásával egy nyári iskolát Balatonfüreden az áramlástan legkorszerőbb területei, a nagy örvény szimuláció és aeroakusztika témakörében. 2009. szeptember 9-12 között kerül sor a konferenciára. 195 elıadás kivonatot fogadtunk el, jelenleg folyik a beküldött konferencia közlemények lektorálása. Ennél a konferenciánál a korábbiakhoz hasonlóan viszonylag mérsékelt (260 - 490 euro) regisztrációs díjat határoztunk meg. A regisztrációs díjakból fedezzük a konferencia költségeit, amelyek között jelentıs tétel – mintegy 900 ezer Ft + ÁFA – az elızetesen lefoglalt BME termek bérleti díja. 119
B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal): Pályázatunk keretében tisztelettel kérjük a CMFF’09 konferencia terembérleti díjának fedezését/elengedését, a különtámogatási keret terhére. Ezáltal a konferencia költségvetését átcsoportosíthatjuk a szervezés színvonalának további emelésére (pl. a konferencia-kiadvány emelt színvonalú elıállítása, elismert workshop-közremőködık meghívásának támogatása, szervezı személyzet kiegészítése). A támogatás jelentısen növeli Egyetemünk ismertségét és jó hírét, azzal, hogy segíti konferenciánkat, mely nagymértékben hozzájárul a mérnöki tudományok és gyakorlat több ágában jelentıs szerepet játszó áramlástan hazai és nemzetközi fejlıdéséhez. C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy azértéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): A kért támogatási összeg 900 ezer Ft + ÁFA. A további költségeket a befizetendı regisztrációs díjakból fedezzük. Budapest, 2009. március 13. Dr. Vad János sk. Egyetemi docens, tanszékvezetı BME Áramlástan Tanszék
120
Adatlap különtámogatások kéréséhez
Támogatandó projekt rövid megnevezése: Bánki Donát születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett egyetemi megemlékezések költségeinek fedezése Támogatás kérı adatai (BME-n belülrıl csak átfogó szervezeti egység): Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar
Támogatandó projekt rövid leírása (maximum 3 sor): A Bánki Donát 150. születési évfordulójára rendezett egyetemi megemlékezésekhez kérjük az igénybevett termek bérleti díjának támogatását/elengedését, illetve az elıkészítés költségeihez történı hozzájárulást. A) Támogatás szakmai indokai, elızményei, sajátosságai (Tömör, világos és áttekinthetı ismertetés, helyzetfelmérés, tényfeltárás) (maximum fél oldal): Bánki Donát a magyar mérnöktársadalom világhírő képviselıje, egyetemünk volt professzora születési évfordulóját országszerte megünneplik, ehhez kapcsolódik, az ünnepi megemlékezések indító eseményeként a BME rendezvénye. Ennek keretében az aulában álló Bánki szobor koszorúzása és rövid megemlékezés indítja el az országos ünnepségsorozatot június 5-én. Ezzel párhuzamosan a Gépészmérnöki Kar szervezésében „Mester és Tanítványa” Emlékkonferenciára kerül sor a Díszteremben, és a Bánki munkássághoz kapcsolódó Vándorkiállítás is megtekinthetı lesz az aula I. emeleti galériáján. Ez a kiállítás kiegészül az OMIKK győjteményével, és az induló napot követıen még legalább egy hétig a Könyvtár területén is látogatható lesz. A megemlékezések részeként a kiállításon szereplı tablók összeállítása, a konferencia anyagának megjelentetése és egy DVD kiadása is része az egyetemi ünnepségsorozatnak. A rendezvényeken a Bánki életmő bemutatása mellet szándékunk a Bánki örökség részeként a korszerő mérnökség megismertetése, ezen belül kiemelten a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem helyének és szerepének bemutatása. Ahogy Bánki munkásságának kiindulópontja a BME, ugyanúgy a Bánki ünnepségek is itt kezdıdnek, és folytatva a párhuzamot, a magyar mőszaki értelmiség, a magyar mérnöktársadalom fejlıdésének, elismertségének forrása, kulcsa a BME megjelenése, szerepvállalása az országban. A megemlékezés mellett ezért kapnak nagy hangsúlyt a megjelentethetı, hosszabb távon is ható dokumentációk. B) Támogatás szakmai fı célkitőzései (Javasolt megoldás, alternatívák, elérendı célok meghatározása. Miért, miként lesz ez hasznos a BME számára? A korábbi témában született döntésekkel való kapcsolat, a támogatás indoka. Ki kell térni arra, hogy mi az oka annak, hogy az elıterjesztı értéknek tekintett elképzeléseit miért nem valamelyik másik egyetemi alrendszeren belül – kari, nem kari, hallgatói stb. – valósítják meg, támogattatják.) (maximum fél oldal):
121
A Bánki évforduló eseményei az országos rendezvénysorozat részeként kiemelt figyelmet, a médiában kiemelt szerepet kapnak. Ezekben a BME méltó megjelenése egyetemi érdek, a BME és az itt folyó mérnökképzés fontos hírverıje. A koszorúzás, a konferencia résztvevıi, a kiállítás dokumentumai, a megjelentetett kiadványok egy kari rendezvényen messze túlmutatnak, az egyetem rektorának védnöksége és részvétele mellett több kar közremőködésével jönnek létre. Az egyetemi támogatás mellett számítunk a karok, a hallgatók, külsı támogatók és jelentıs mértékben az öntevékenység segítségére is. A kiállításhoz elkészülı tablók Mőegyetemi vonatkozású része az ünnepségek lezárta után visszakerülnek az egyetemre, ahol folyamatosan hallgatóink, vendégeink szeme elıtt maradhatnak. Az elkészült reprezentatív kiadvány szintén fémjelzi a továbbiakban az egyetem, a magyar mérnökség sikereit. Ennek megfelelıen a területhasználaton kívül a kiadvány és a tablók költségvetéséhez kérünk hozzájárulást. C) Várható költségkihatások (Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás összesen mennyibe kerül, más források hogyan járulnak a projekthez hozzá! Be kell mutatni, hogy az értéktámogatás pontosan milyen költségelemekbıl áll, és részletesen meg is kell indokolni azokat. A személyi jellegő költségelemek ismertetésekor az ÁFSZ (http://www.afsz.hu/sysres/adattar/menu.html) adataira kell támaszkodni dologi, beruházási költségek esetén árajánlatot, árlistát kell csatolni.) (maximum fél oldal): Az igényelt támogatás összetevıi: Terembérlet
2009. június 5. Aula, koszorúzási ünnepség 2009. június 5. Díszterem „Mester és Tanítvány” Konferencia 2009. június 5. Aula galéria, Kiállítás 2009. június 6-15. Könyvtár, Kiállítás
Kiadvány
Az elıadások megjelentetése méltó formában
DVD (A „Mérföldkövek a magyar technika történetében” TV sorozat Bánki Donátról szóló epizódján kívül tartalmazná Michelberger Pál elıadását, a dékánokkal történı beszélgetéseket és a jelenlegi hallgatókkal, az utódokkal történı beszélgetést is.) Kiállítás Költségek:
A tablók elkészítéséhez való hozzájárulás
Terembérlet, elıkészítés – 250 000 Ft Kiadvány – 1 000 000 forint Tablók, kiállítás – 500 000 forint
Budapest, 2009. március 17.
Dr. Szalay Tibor tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Gépészmérnöki Kar
122
