Az elmúlt idő nyomában. történelem

történelem

Az elmúlt idő nyomában

Az elmúlt idő nyomában

történelem

Irodalom/Literatúra BENEŠ, Z. – NÁLEVKA, Z.: Dějepis pro střední odborné školy. Praha: Práce, 2009. BENSON, T.: Low and the Dictators. London: Cromwell Press, 2008. BENSON, T.: The Cartoon Century: Modern Britain Through the Eyes of Its Cartoonists. London: Random House Books, 2007. BRYANT, M.: World war II in cartoons. London: Grub Street, 2006. BRÜCKNER, D.: Treffpunkt Geschichte 4. Bamberg: Buchnersverlag, 1996. CÍSAŘ, K.: Co je to fotografie. Praha: Hermann a synové, 2004. DUROSEL, J. B.: Dejiny Európy a Európanov. Bratislava: Fortuna Print, 2002. FIDLER, J. – MAREŠ, P.: Dějiny NATO. Praha: Paseka, 1997. GEISS, P. – LE QUINTREC, G.: Histoire/Geschichte. Stuttgart: Klett, 2006. JUDT, T.: Poválečná Evropa. Dějiny od roku 1945. Praha: Slovart, 2008. KOVÁČ, D. a kol.: Kronika Slovenska 2. Bratislava: Fortuna Print, 1999. KARCHER, E.: Otto Dix (1891 – 1969). Köln: Taschen Verlag, 2010. KRATOCHVÍL, V.: Modely na rozvíjanie kompetencií žiakov. Bratislava: Stimul, 2004. LEJEUNE, R.: Robert Schuman, otec Európy. Prešov: VMV, 2001. MIQUEL, P.: Histoire. Paris: Edition de la Cité-Bordas/Sejer, 2007. NATIONAL GEOGRAPHIC: Essential visual History of World. Berlin: Delius Verlag, 2007. PANDEL, H. J.: Geschichte konkret 3. Braunschweig: Schroedel Verlag, 2005. PANDEL, H. J.: Zeitlupe 3. Hannover: Schroedel Verlag, 2003. PARTOS, G.: Studená vojna očami východu. Bratislava: PTK ECHO-M-press, 1994. SONTAGOVÁ, S.: O fotografii. Praha: Paseka, 2002. SOUTER, G.: Diego Rivera. New York: Parkstone Press, 2007. STRADLING, R.: Vyučovanie európskej histórie 20. storočia. Bratislava: MPC, 2002. SCHNAKENBERG, U.: Die Karikatur im Geschichtsunterricht. Schwalbach: Wochenschau, 2012. WALSCH, B.: Modern World History. London: Hodder Muray, 2004. ULRICH, H.: Andere Tijden. Den Bosch: Malmberg, 1991. A novemberi napokban az emeberek spontánul készítettek és ragasztgattak ki különféle plakátokat.

Otto Dix német festő műve: A háború borzalma. 1922

Történelem az alapiskolák 9. és a nyolcéves gimnáziumok 4. osztálya részére / Dejepis pre 9. ročník ZŠ a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom

Szerzők/Autori

Lektorok/Lektori

Dizájn/Dizajn Nyomdai előkészítés /Predtlačová príprava Térképek/Mapy

PhDr. Dušan Kováč, DrSc. Doc. PaedDr. Viliam Kratochvíl, PhD. PhDr. Ivan Kamenec, CSc. Doc. PhDr. Herta Tkadlečková, CSc. Mgr. Jana Brišová PaedDr. Hana Mlynarčíková PaedDr. Dana Vasilová, PhD.

Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-13923/41258: 4-919 zo dňa 19. septembra 2012 ako učebnicu dejepisu pre 9. ročník základnej školy a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov.

Miroslav Cipár, akadémiai festő Gabriela Smolíková ITEM, spol. s r. o., Bratislava Pavel Urbaník Doc. RNDr. Daniel Gurňák, PhD.

Fényképek/Fotografie

Mikuláš Červeňanský, Beáta Dominová, Elena Kurincová, Ľudmila Mišurová, Oľga Šilingerová, Orbis Pictus Istropolitana, SZNG –a művek tulajdonosa a Szlovák Nemzeti Galéria, www.photos.com

Kiadta/Vydal ©

Orbis Pictus Istropolitana, spol. s r. o. Miletičova 7, 821 08 Bratislava, 2013-ben (N)

Felelős szerkesztő /Zodpovedný redaktor Fordította/Preklad

Mgr. Michal Malík Szabó Ferenc

Első kiadás/Prvé vydanie Minden jog fenntartva!/Kopírovať, rozmnožovať a šíriť toto dielo alebo jeho časť v akejkoľvek podobe bez súhlasu majiteľa práv je trestné.

ISBN 978-80-8120-212-4

www.orbispictus.sk Az első borítón: 1918-ban, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának alkalmából kiadott plakát. A hátsó borítón: 1989. november 4., Berlin. A felvételen egy tüntető bontja a berlini falat, a határőrök felülről nézik. A falat öt nappal később lebontották.

Emberek tízezrei ünneplik a pozsonyi SZNF téren a független Szlovák Köztársaság megalakulását (1993. 1. 1.)

Az elmúlt idő nyomában

történelem

a z a l a p i s k o l á k 9. é s a n y o l c é v e s g i m n á z i u m o k 4. o s z t á l y a r é s z é r e

T a r t a l o m

4

I. Az első világháború . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10–27

1. A szarajevói sorsdöntő lövések . . . . . . . . . . . 2. A világháború poklában . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A szlovákok és a világháború . . . . . . . . . . . 4. A szlovák és a cseh ellenállás külföldön . . 5. Milan Rastislav Štefánik (1880–1919) . . . . . 6. A felszabadult Szlovákia . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Hogyan született meg a béke . . . . . . . . . . . . . Módszer: Hogyan elemezzünk karikatúrát . . Visszatekintés I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10–11 12–13 14–15 16–17 18–19 20–21 22–23 24–25 26–27

II. A két világháború közti Európa . . . . . . . . .

28–65

1. Új államok Európa térképén . . . . . . . . . . . . . . 2. Szlovákia belép a csehszlovák államba . . 3. Pozsony, Szlovákia fővárosa . . . . . . . . . . . . . . 4. Hogyan került Lenin hatalomra . . . . . . . . . . Módszer: Hogyan elemezzünk fényképet . . 5. Mussolini és feketeingesei . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Hitler diktatúrája Németországban . . . . . . 7. Szlovákia útkeresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Harc a mindennapi kenyérért . . . . . . . . . . . . 9. Az ismeretlen szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Az iskola, az élet alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. Polgártársak vagy ellenségek? . . . . . . . . . . 12. A tudomány és a technika mérföldkövei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Boldog húszas évek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. A művészet és az építészet új útjai . . . . . . 15. Szlovákia kulturális fellendülése . . . . . . . . 16. Viharfelhők Csehszlovákia felett . . . . . . . . 17. A Cseh–Szlovák Köztársaság szétverése . Visszatekintés II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28–29 30–31 32–33 34–35 36–37 38–39 40–41 42–43 44–45 46–47 48–49 50–51 52–53 54–55 56–57 58–59 60–61 62–63 64–65

A leendő állam szimbólumai az USA-ban kiadott képeslapon

Benito Mussolini karikatúrája

III. A második világháború . . . . . . . . . . . . . . . . .

66–85

1. Európa, a diktátorok áldozata . . . . . . . . . . . . . 2. Élet a megszállt Európában . . . . . . . . . . . . . . . 3. Az új állam megalakulása . . . . . . . . . . . . . . . 4. Új állam Európa térképén . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Élet a Szlovák Államban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Milyen volt a Szlovák Állam? . . . . . . . . . . . . . 7. A nagyhatalmak Hitler ellen . . . . . . . . . . . . . . 8. A Szlovák Nemzeti Felkelés . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Németország és szövetségeseinek veresége Visszatekintés III. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

66–67 68–69 70–71 72–73 74–75 76–77 78–79 80–81 82–83 84–85

IV. A világ a második világháború után . . .

86–117

1. Európa felosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Visszatérés a felújított köztársaságba . . . . . 3. Sztálin árnyékában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A vasfüggönytől nyugatra . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A vasfüggönytől keletre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Csehszlovákia szovjetizálása . . . . . . . . . . . . . 7. A kolonializmus vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. A félelem egyensúlya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. A kommunista totalitás két arca Szlovákiában 10. Sikertelen reformkísérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. A halott társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. A civilizáció fény- és árnyoldala . . . . . . . . . 13. A szalonok és az utca művészete . . . . . . . . 14. A szlovák kultúra a totalitás éveiben . . . . . 15. A mozdulatlanság vége . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszatekintés IV. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

86–87 88–89 90–91 92–93 94–95 96–97 98–99 100–101 102–103 104–105 106–107 108–109 110–111 112–113 114–115 116–117

V. Napjaink történelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

118–127

1. 1989, a fordulat éve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Út az Európai Unió (Európska únia) felé . . 3. Úton a demokrácia és az önállóság felé . . 4. Szlovákia belépése az EU-ba és a NATO-ba Visszatekintés V. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

118–119 120–121 122–123 124–125 126–127

A tankönyvben előforduló nevek és kifejezések szótára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

128

Polgári Fórum

5

Mit kínál a tankönyv Módszer – A tanmenet beavat abba, hogyan kell bánni a képi történelmi forrással: a karikatúrával és a fényképpel, hogyan kell kérdezni, előadni és kritikusan értékelni a képi és szöveges részek analízise során. Szerzői értelmező szöveg, amelyet köztes címek tagolnak, hogy áttekinthetőbb legyen.

A dupla oldal témájához kötődő érdekes idézetek, gondolatok történelmi személyiségektől.

A rövid és a hosszú távú emlékezet gyakorlása, lehetővé teszi az előző tananyag felidézését és összefüggések keresését a világ- és a nemzeti történelemből.

Lehetővé teszi a történelmi személyiségek, politikusok, tudósok, művészek sorsának megismerését, akik befolyással voltak a 20. századra és a 21. század elejének alakulására.

Utalás a kiegészítő anyagban levő forrásokra.

Képi források, amelyek nem csak illusztrációk, hanem gyakran történelmi források is.

6

Törzsanyag

Visszatekintés – Az egyes tematikus egységek ismétlésekor abból indulunk ki, hogy amit jól meg akarunk tanulni, azt jól kell kiválogatni, rendszerezni és összefoglalni. A múlt nyomai, különféle fennmaradt történelmi források. Segítségükkel próbáljuk kinyomozni, mi is történhetett a múltban.

Kiegészítő anyag Kérdések, amelyek segítségével a történelmi források után nyomozhatunk. Ahhoz is ösztönzést nyújtanak, hogy saját kérdéseket fogalmazzatok meg.

Idegen, kevésbé ismert kifejezések és fogalmak magyarázata.

Motivációs ösztönzések, érdekességek és „gyöngyszemek“. Céljuk a tananyag tarkítása.

Az egész dupla oldal összefoglalása kérdések és ötletek formájában, a dupla oldal anyagának ismétlése.

A tananyaghoz, az adott témához kapcsolható irodalom, film, internetes oldal feltüntetése.

7

Diego Rivera (1886–1957) mexikói festőművész 1932–1933-ban készült alkotása a detroiti Institut of Fine Arts (művészeti intézet) déli falát díszíti. Címe: Automobil gyártása és összeszerelése. A freskó készítését Henry Ford családja finanszírozta. Henry Ford 1913-ban, a világon elsőként kezdett személyautókat gyártani futószalagon. Ez a népautó – a híres T-modell – éppen az előállítási költségek révén volt olcsón megvásárolható. 1908–1927 között

15 millió darabot adtak el belőle. Rivera freskója a 20. század tipikus jelenségét, az autózás robbanásszerű fejlődését örökíti meg, amely megváltoztatta az ember életét és a természeti környezetet. Figyeljétek meg a freskó felső részét is. Rivera ennek a Fehér és a sárga faj és a geológiai rétegek címet adta. A kép közepén karok és öklök nyúlnak ki a földből. Mit jelképezhetnek? Miért hozhatta kapcsolatba a festő az autógyártást és a geológiai rétegeket?

(I/1)

I. Az első világháború

Felidézzük

A szarajevói sorsdöntő lövések

1. Magyarázzátok meg a kolonializmus, nacionalizmus, fegyverkezés fogalmakat! 2. Miért vált a Balkán-félsziget (Balkánsky poloostrov) puskaporos hordóvá?

Személyiségek arcképcsarnoka

Ferenc Ferdinánd (1863–1914) I. Ferenc József unokaöccse. Rudolfnak, a császár fiának halála után lett trónörökös. 1913-tól az osztrák–magyar hadsereg csapatfelügyelője. Hogy a Monarchia egyben maradjon, I. Ferenc Józseffel ellentétben, különféle változásokat akart bevezetni. Alapvető politikai célja a dualizmus megszüntetése volt, mivel minden rossznak a gyökerét ebben látta. Habár azok közé tartozott, akik a háborút szorgalmazták, nem akart háborút addig, míg a birodalom át nem alakul az ő elképzelései szerint. Előrelátóan kijelentette: „Sosem indítok háborút Oroszország ellen. Mindent feláldozok azért, hogy ne kerüljön rá sor, mert ez a háború vagy a Romanovok vagy a Habsburgok – avagy mindkét dinasztia bukásához vezetne.“

A két ellenséges tábor A központi hatalmak (eredetileg hármas szövetség) és az antant létrejöttével a hat európai nagyhatalom két, egymással szemben álló táborra oszlott. Ettől kezdve bármilyen fegyveres konfliktus nagy háborúba torkollhatott, amely egész Európára kiterjedt volna. Németország (Nemecko) a központi hatalmak vezető hatalma volt. Feltett szándéka volt, hogy Európa legerősebb államává válik, és mint koloniális nagyhatalom, uralma alá hajtja Afrika és Ázsia nagy területeit. Fokozta a fegyverkezést, és nagyszámú újoncot sorozott be a hadseregbe. A német tábornokok azt tervezték, hogy az első adandó alkalommal támadásba lendülnek nyugat felé, villámgyors csapással megverik Franciaországot, majd a hadsereget keletre átcsoportosítva megtámadják Oroszországot (Rusko). Az Osztrák–Magyar Monarchia (Rakúsko-Uhorsko) belső problémákkal küzdött, mert a területén élő nemzetiségek a jogaikat követelték. Ezeket a feszültségeket agresszív külpolitikával igyekezett megoldani. Ennek a politikának elsődleges célpontja a Balkán-félsziget volt, ahonnan ki akarta szorítani Oroszországot, és meggyengíteni Szerbia (Srbsko) befolyását. A hármas szövetség harmadik tagja Olaszország (Taliansko) volt, amelynek azonban területi vitái voltak az Osztrák–Magyar Monarchiával, és nem szándékozott háborúba lépni annak oldalán. Az antant országai közül Franciaország (Francúzsko) szerette volna Németországot meggyengíteni, hogy újra visszaszerezhesse Elzász-Lotaringiát. Nagy-Britannia (Veľká Británia) pedig abba nem tudott belenyugodni, hogy Németország erős haditengerészet kiépítésébe kezdett, és gyarmati birodalmát veszélyeztette. Oroszország az európai befolyását szerette volna növelni, főleg a Balkán-félszigeten (Balkánsky poloostrov), és a török fekete-tengeri (Čierne more) szorosokon keresztül benyomulni a Földközi-tenger (Stredozemné more) térséqébe.

A fekete kéz lecsap A tömbök közti kölcsönös bizalmatlanság és gyanakvás napról napra fokozódott. A fegyverkezési verseny, amely a 19. század végén kezdődött, egyre nagyobb ütemben folytatódott. 1914 nyarán a helyzet már nagyon feszült volt. Ferenc Ferdinánd trónörökös nagyherceg éppen akkor látogatta meg feleségével Szarajevót (Sarajevo), a megszállt Bosznia fővárosát. Bosznia-Hercegovinát (Bosna a Hercegovina) Ausztria–Magyarország (Rakúsko-Uhorsko) 1908-ban csatolta a Monarchiához, ezért az ott élő szerbek vezetői gyűlölték őket. Ferenc Ferdinánd és felesége Szarajevóban merénylet áldozatai lettek; Gavrilo Princip szerb diák lőtte agyon őket, aki a Fekete Kéz szerb titkos mozgalom által támogatott Ifjú Bosznia szervezet tagja volt.

A háború kirobbantása

Gavrilo Princip (1894–1918) Princip és társai ügyében a bíróság 1914 októberében döntött. Mivel Princip a merénylet elkövetésekor még nem volt húszéves, az osztrák jogrend szerint nem ítélhették halálra. 20 év szigorított börtönbüntetésre ítélték, amit magánzárkában, kemény fekhellyel és havi egy böjttel súlyosbítva kellett letöltenie Terezín tömlöcének sötét cellájában. A fogvatartás a gyakorlatban még ennél is szigorúbb volt. Az előírások szerint minden rab tízkilós bilincset viselt. Princip bilincseit 1916-ban vették le, amikor súlyos csonttuberkulózis tüneteit állapították meg nála. Ebbe is halt bele, 1918. április 28-án. Titokban temették el a terezíni városi temetőben. Princip földi maradványait 1920-ban szállították Szarajevóba.

10

II. Vilmos német császár úgy döntött, hogy a merényletet kihasználja a háború kirobbantásához. Fellázította szövetségesét, I. Ferenc József osztrák–magyar uralkodót, hogy a szerb kormányt szervezett merénylet elkövetésével vádolja meg, és küldjön neki elfogadhatatlan ultimátumot. Ferenc József osztrák császár valóban megalázó ultimátumot küldött a szerb kormánynak. P Szerbia a fenyegetés hatására hajlandó volt visszalépni, de az ultimátum valamennyi követelését nem tudta elfogadni. Ausztria–Magyarország kitartott a követelések feltétel nélküli teljesítése mellett, és 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának. P Szerbia segítségére Oroszország érkezett, míg Ausztria–Magyarországéra Németország, majd Franciaország, Nagy-Britannia és más országok is beléptek a háborúba. A háború, amely kirobbant, első világháború néven vonult be a történelembe. 1

2

A térképen nyomozunk 1. Hogyan oszlottak meg az erőviszonyok az egyes katonai-politikai tömbök között? 2. Mutassátok meg a térképen a központi hatalmak és az antant és szövetségesei államait.

A központi hatalmak államai (tengelyhatalmak) és szövetségeseik Az antant által elfoglalt német gyarmatok Az antant és szövetségesei Semleges államok

Hatalmi csoportok az első világháborúban

Nyomon vagyunk P1 „3. Azonnal eltávolítani az oktatási rendszerből, a tankönyvekből és a tanítói karokból mindent és mindenkit, aki Ausztria–Magyarország ellen izgat. 4. A katonai szolgálatból és a hivatalokból eltávolítani minden olyan tisztet és hivatalnokot, aki osztrákellenes propagandában vétkes. 5. Lehetővé tenni, hogy szerb területen Ausztria–Magyarország császári és királyi szervei együttműködhessenek az Ausztria–Magyarország területi egységének felforgatására irányuló mozgalmak leverésében.“ Részlet az 1914-es osztrák–magyar ultimátum feltételeiből

P2

„Valamennyi jelenlevő, a magyar miniszterelnök kivételével, osztja azon véleményt, hogy a puszta diplomáciai siker, végződjön bár Szerbia jelentős megalázásával, érdektelen lenne. Ezért Szerbiának olyan messzeható követeléseket kell benyújtani, amelyek elutasítását előre tudni lehet, s amivel megnyílna az út a radikális katonai megoldás előtt.“ Ausztria–Magyarország 1914. július 7-i minisztertanácsi ülésének jegyzőkönyvéből

P3

Vaszilij Kandinszkij: Improvizáció 30 – ágyúk, 1913. Ugyan még béke volt, de mindenki érezte, hogy küszöbön a háború. A művészek ezt sajátos eszközökkel fejezték ki.

Nyomozunk

P1 P2

1. Miért utasította vissza Szerbia az osztrák–magyar ultimátum 5. pontját? 2. Miért fogalmazta meg az osztrák–magyar kormány az ultimátumát úgy, hogy azt Szerbia ne fogadja el?

Szótárba ultimátum – határidőhöz kötött, fenyegetéssel kísért utolsó felszólítás, figyelmeztetés

Nyomozunk

P3

1. Nomozzátok ki, mit jelent a moloch kifejezés. 2. Írjátok le Moloch alakját. 3. Milyen tárgyak vannak a karikatúrán? 4. Mit jelképeznek a zsákok a karikatúra szélein? 5. Magyarázzátok meg a Moloch lába alatti tárgyak jelentését (könyvek, szobor, olajág). 6. Mely országok kínálnak Molochnak pénzeszsákot? 7. Miért éppen ezek az országok szerepelnek a karikatúrán?

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

A háború Molochja. Német karikatúra, 1899

1. Gondoljátok át, milyen mértékben befolyásolhatta Gavrilo Princip tette az Ausztria–Magyarország és Szerbia közti ellentét kialakukását? 2. Miért keletkezett háborús konfliktus AusztriaMagyarország és Szerbia között? 3. Magyarázzátok meg II. Vilmos német császár kijelentését, amelyet a szarajevói merénylet után mondott: „Most vagy soha!“ Próbáljátok megkeresni az okokat, miért jelentett jó ürügyet a szarajevói merénylet a német császár számára a háború kirobbantásához? 4. Állapítsátok meg, hogy oka vagy csupán ürügye volt a szarajevói merénylet az 1. világháború kitörésének? 5. Szörfözés a világhálón: Próbáljuk meg rekonstruálni. Hogyan zajlott le a szarajevói merénylet?

11

(I/2)

Az első világháború

Felidézzük

A világháború poklában

Idézzétek fel, milyen fejlemények vezettek a háború kirobbanásához.

Hol harcoltak Ellenséges tömbök: Az eredetileg hármas szövetséget Németország, Ausztria–Magyarország és Olaszország alkotta. A háború kezdetétől a hármas szövetség helyett a központi hatalmak elnevezést használjuk. Ide tartoztak: Németország, Ausztria–Magyarország, Törökország és Bulgária. Az antantot erdetileg Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország alkotta. A háború során csatlakozott: Szerbia, Montenegró, Belgium, Görögország, Olaszország, Románia, Japán, az USA és mások.

Az első világháború során Európán kívül Afrikában és Ázsiában is dúltak a harcok, elsősorban a Közel- és a Távol–Keleten (Blízky a Ďaleký východ). A legfontosabb azonban a két európai front volt: a nyugati és a keleti front.

A nyugati front Németország nyugaton villámháborúval akarta eldönteni a háború kimenetét Franciaország ellen. P Gondolkodás nélkül átlépte Belgium (Belgicko) határát, pedig Belgium semleges ország volt. P P A német haderők elérték a Marne folyót, itt azonban a francia hadseregnek sikerült feltartóztatnia az előrenyomulásukat. Hosszú, nehéz állóháború kezdődött. A frontot mindkét oldalon futóárkok szövevénye hálózta be, innen indultak támadásba a katonák. Ha sikerült elfoglalniuk egy újabb sávot, és életben maradniuk, újra beásták magukat. A nyugati fronton három nagy csata játszódott le. A háború első évében (1914-ben) a Marne folyónál, 1916-ban a Somme folyónál és Verdun városkánál. Mindkét oldalon százezrek estek el, de a front lényegesen nem mozdult. Egyik félnek sem volt elég ereje a győzelemhez. 4

1

3

A keleti front Az oroszok rögtön a háború kezdetén átfogó offenzívát igyekeztek indítani a német és az osztrák–magyar haderők ellen. Főleg az osztrák–magyar hadsereggel szemben voltak eredményesek, és sikerült átlépniük a Kárpátokat (Karpaty). 1915 májusában azonban az orosz katonaság a németek nyomására hosszú visszavonulásra kényszerült. Oroszországot már 1915 végén a vereség fenyegette. Az orosz hadsereg fegyverzete rossz, felkészültsége elégtelen volt. Egyetlen átmeneti sikerüket egy rövid offenzíva jelentette, amelyet Brusilov tábornok vezetett 1916 nyarán.

Forradalmi változások Oroszországban „Körülöttünk szó szerint holtak ezrei hevertek. Egyesek láb nélkül, lábak test nélkül, karok test nélkül. Iszonyú látvány volt. Nem féltem, inkább csodálkoztam, hogy ezek valaha emberek lehettek. Nem értettem, egyáltalán mi történik. S tőlünk távolabb mást se láttunk, mint gránátok villanásait. Egyvégtében, szünet nélkül. Szinte hihetetlen, hogy ezt valaki is túlélhette, olyan borzalmas volt az egész.“ Egy angol katona leveléből, aki 1916-ban részt vett a Somme folyó melletti ütközetben.

Az orosz birodalomban súlyos következményekkel járt a háború. A vereségek a fronton, az ellátás csődje, a pénzügyi káosz és a piac összeomlása teljes súllyal a lakosságra nehezedett. A katonák nem akartak tovább harcolni, a munkások a drágaság ellen sztrájkoltak, a nők az utcákon tüntettek az ellátás javításáért. Az elégedetlenkedők élére a demokratikus pártok képviselői álltak. 1917 márciusában (az orosz naptár szerint februárban) II. Miklós cárt lemondásra kényszerítették, és ideiglenes kormányt alakítottak. Ennek kellett volna Oroszországot demokratikus állammá változtatnia. P Ezt az eseményt februári forradalomnak nevezzük. Az ország tovább folytatta a háborút, a legcsekélyebb hadi sikerek nélkül. A bolsevikok radikális szárnya, élén Leninnel éppen a háborús sikertelenségek következményeit igyekezett kihasználni, hogy magához ragadja a hatalmat. 1917 novemberében (az orosz naptár szerint októberben) a bolsevikoknak sikerült magukhoz ragadni a politikai hatalmat. Az októberi forradalom nemcsak az oroszországi demokrácia rövid kísérletének, de a keleti fronton folyó háborúnak is a végét jelentette. A bolsevik Oroszország ugyanis 1918 márciusában Breszt–Litovszkban (Brest-Litovsko) különbékét kötött a központi hatalmakkal. 2

A háború vége

Klórtól megvakult katonák. Az első világháborúban először használtak vegyi fegyvereket (klór, iperit). Ezeket a mérgező anyagokat a német hadsereg 1915-ben és 1917-ben vetette be a belga Ypres melletti harcokban. A támadásban 5000 antantkatona halt meg és 10 000 súlyosan megsebesült.

12

Oroszország háborúból való kilépése meggyengítette az antantot, de az USA belépése a háborúba jelentősen megerősítette. Az amerikaiak 1917-ben az antant oldalán hadat üzentek Németországnak és Ausztria–Magyarországnak. Ezzel válaszoltak az amerikai hajók német tengeralattjárók általi elsüllyesztésére az Atlanti-óceánon. A háború végül a nyugati fronton dőlt el, ahol az antant 1918. november 11-én megadásra kényszerítette Németországot.

Miért jelentek meg már az első világháborúban az első gázmaszkok?

antant–hatalmak

az orosz hadsereg pozíciói 1914 őszén

későbbi szövetségesek

a frontvonal 1917-ben

semleges országok

a Breszk–Litovszki béke után Németország által elfoglalt terület

Az egyes államok katonai veszteségei: Németország: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 808 000 Oroszország: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 700 000 Franciaország: . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 385 000 Ausztria–Magyarország: . . . . . . . . . 1 200 000 Nagy-Britannia: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 947 000 Olaszország: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460 000 Románia: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 000 Törökország: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 000 USA: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 000 Bulgária: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 000 Szerbia: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 000 Belgium: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 000 Portugália (Portugalsko): . . . . . . . . . . . . . 7 200 Görögország: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 000 Montenegró: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 000 Az elesettek mellett a háborúban többmilliónyi katona sebesült meg, akik kéz vagy láb nélküli nyomorékokként tértek haza. Európa tele volt fizikailag és lelkileg sérült emberek tömegeivel. Hasonlítsátok össze az áldozatok számát.

központi hatalmak

A térképen nyomozunk

későbbi szövetségesek a német pozíciók 1914 szeptemberéig a német pozíciók 1918 után

A nyugati, keleti és déli front 1914–1918 között

P3 Belépni tilos!

N e ém

szág tor

Nyomon vagyunk P1 „Tisztelt urak (...), a szükség törvényt bont. Egységeink elfoglalták Luxemburgot, s lehet, hogy már belga területen vannak. Uraim, ez ellentétben áll a nemzetközi joggal! Arra kényszerültünk azonban, hogy ne legyünk tekintettel a luxemburgi és a belga kormány tiltakozására. A jogtalanságot – teljes nyíltsággal beszélek –, a jogtalanságot, amelyet elkövetünk, megpróbáljuk orvosolni, mihelyt elértük katonai céljainkat.“

1. Miről árulkodik a háború lefolyását ábrázoló térkép? 2. A térkép segítségével próbáljatok eligazodni az első világháború lefolyásában.

iu Belg

m

A német birodalmi kancellár beszédéből, 1914. 8. 4-én

P2 „Polgárok! (...) A rendszer, amelyet éppen megdöntöttünk, országunkat és védelmét nehéz és kaotikus helyzetbe sodorta. Az ideiglenes kormány a nemzet akaratára bízza, hogy maga lehessen az utolsó instancia, amely szövetségeseinkkel szorosan együttműködve dönt a háború minden kérdésében, beleértve annak befejezését is.“ Az orosz ideiglenes kormány 1917. 4. 9-i felhívásából

P2

Nyomozunk

Az ideiglenes kormány felhívása szerint ki viseli a felelősséget az oroszországi helyzetért 1917-ben?

P4 A nyugati frontra induló német katonák. Figyeljétek meg a vagonok oldalán olvasható feliratokat: „Párizsi kirándulás; Viszontlátásra a bulváron; A harcban viszket a kardom hegye.“ Mire lehet következtetni belőlük?

Nyomozunk

P4

Milyen elképzeléssel mentek a német katonák a frontra?

Az angol Punch karikatúrája, 1914. 8. 12.

Nyomozunk

P1 P3

1. Hasonlítsátok össze a német kancellár beszédét a karikatúrával. 2. Milyen képi kifejezéssel reagált a karikaturista a német kancellár beszédére? 3. Miért ábrázolta a karikaturista Németországot idős férfinak, Belgiumot pedig kisfiúnak? 4. Mit szimbolizál a Belépni tilos! felirat és az idős férfi zsebéből kilógó kolbász?

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Állapítsátok meg, mely frontokon voltak a legsúlyosabb harcok. 2. Miért használtak a németek klórgázt fegyverként? (Állapítsátok meg a klór sűrűségét.) 3. Miért kellett Oroszországban II. Miklós cárnak lemondania? 4. Hogyan befolyásolták az oroszországi események az első világháború kimenetelét?

13

(I/3)

Az első világháború

„Háború lesz, dúlás, patália lészen. Pozsony mellett térdig érő vér lesz.“ (Háborús nótából Szakolca/Skalica vidékéről)

A szlovákok és a világháború

Felidézzük 1. Miért üzent hadat Ausztria–Magyarország Szerbiának? 2. Melyik két front volt a legfontosabb a háború során?

A költő a háborúról Még áll a harc. Dühöng a fergeteg. Süvítve, zúgva kavarog az orkán, sziklát görget, tajtékos vérhabot hány, mint megvadult őskori szörnyeteg. Féltett vagyonkák, tépett életek tűnnek el kapzsi, telhetetlen torkán, és ronccsá vált, cafatra mállott foszlány, amit röpködve, fújva partra vet. Ahol nemrég még városok virultak, mint kert ölén bimbózó rózsafák, ott most a bánat árnyai bolyongnak, és viperák ütöttek mord tanyát. De hogyha majd ítélni fog a holnap, ki lesz, ki majd minderről számot ád? P. O. Hviezdoslav: Véres szonettek, 1914. augusztus–szeptember 1. Mihez hasonlítja a költő a háborút? 2. Milyen következményekkel jár a háború? 3. Hogyan viszonyult a költő a háborúhoz? (Segítség: irodalmi olvasókönyv)

„Nehéz körülmények közt vettem át a trónt, még nehezebb körülmények közt adom át...“ A haldokló császár szavai 1916-ban a valóságot tükrözték. Birodalma 1914 nyarától háborúban állt. Ausztria–Magyarország soknemzetiségű állam volt, és a nemzetiségi feszültségek olyannyira meggyengítették a birodalmat, hogy a súlyos háborús konfliktus törvényszerűen idézte elő a megsemmisülését. Az egyes nemzetek a háború alatt a saját nemzeti céljaik elérésére törekedtek, és nem érdekelte őket a monarchia egészének sorsa.

A szlovák társadalom és a háború A háború kirobbanása után a kormánypropagandának sikerült az országban fellelkesíteni az embereket „az uralkodó és a haza védelmére“. Magyarországon (Uhorsko) nagyon erős volt az agitáció. A szlovák falvakban és városkákban is lelkesen hirdették a háború támogatói: „Éljen a háború!“ P A szlovákok azonban a háború kirobbanásának hírét ellenségesen és kelletlenül fogadták. A szlovákság inkább Ausztria–Magyarország ellenfeleivel, a szláv Oroszországgal és Szerbiával szimpatizált. A magyar felsőbbség Szlovákiában (Slovensko) terrort vezetett be, és üldözni kezdte a szlovák nemzetébresztőket. P 4

2

Hogyan viselkedtek a szlovák politikusok A szlovák képviselők a háború elején politikai passzivitást hirdettek meg. P Nem akarták, hogy a magyar kormány háborús terveinek helyeslését várja el tőlük. Tudatosították, hogy ha Németország és Ausztria–Magyarország elveszítené a háborút, a szlovákok nemzeti jogaik megszerzésében és felszabadulásukban bízhatnának a nemzeti elnyomás alól. Ebben az esetben lehetőségük nyílna megszerezni a magyar kormánytól a szlovákok területi önrendelkezését. Olyan tervek is születtek, hogy Szlovákiát Oroszországhoz kellene csatolni, vagy létrehozni egy közös lengyel-cseh-szlovák államot. A legelőnyösebbnek azonban Csehország (Česko) és Szlovákia közös államban való egyesítése mutatkozott. 3

Harcok a Kárpátokban és a szlovák kérdés Keleten Oroszország hamarább mozgósított, mint arra számítottak, és ellentámadásba lendült. Az orosz hadsereg már 1914 őszén megközelítette a Kárpátokat. 1914–1915 telén nagy harcok dúltak a Kárpátokban. Ezekben a hónapokban az orosz katonaság több kelet-szlovákiai várost elfoglalt: Mezőlaborcot (Medzilaborce), Sninát (Snina), Homonnát (Humenné), Svidníket (Svidník), Bártfát (Bardejov) és Sztropkót (Stropkov). Lengyelországban az orosz hadsereg egészen a Morva-kapuig (Moravská brána) hatolt előre, miáltal megnyílt a lehetőség, hogy elfoglalja Csehországot és Szlovákiát. Sok szlovák az orosz hadsereggel szimpatizált. Az oroszbarát hangulat abban is megnyilvánult, hogy több szlovák katona önként orosz fogságba esett. A Kárpátokban zajló orosz offenzíva idején nagyon felerősödött a cseh és a szlovák nemzet egy államban való egyesítésének a gondolata. Ezt a gondolatot Szlovákiában először a Vavro Šrobár vezette egykori Hlasosok kezdték terjeszteni, akik szorosan együttműködtek a prágai (Praha) Cseh-Szláv Egységgel. A szlovákok és a csehek jövendőbeli sorsáról azonban a határokon kívül, a külföldi ellenállás köreiben született meg a döntés.

A 71. trencséni (Trenčín) gyalogezred katonái a lövészárok, ún. rókalyuk bejárata előtt. Ez az ezred Galicsnál (Halič) már 1914 augusztusában részt vett a harcokban.

14

Az osztrák–magyar hadsereg emlékérme 1914–1916-ból

Az USA-beli Szlovák Evangélikus Egyesület tagjai ezzel a szalaggal fejezték ki együttérzésüket a háború özvegyeivel és árváival

Nyomon vagyunk P1 „Népeimhez! Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralévő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború terheitől megóvhassam. A Gondviselés másként határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak Monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára... Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani, Szerbia ezen folytonos kihívásainak véget kell vetni, ha sértetlenül fenn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét... Szerbia visszautasította kormányomnak mérsékelt és igazságos kívánságait... Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem. Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom teljes horderejének és a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam és meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára.“ I. Ferenc József, 1914

P2 „Lépésnyire megközelítettek, szinte a hátunk mögött hallgatták a beszédünket. Ha otthon tartózkodtunk, gyanúsak voltunk, hogy titkos árulást szövünk, ha az állomásokon mutatkoztunk... a szemünkre vetették, hogy kémkedünk... Felnyitották a leveleinket... Állandóan terrorizáltak bennünket, az arcunkat, a hangunkat, a mozdulatainkat figyelték. Szomorúságunk és örömünk is árulástól bűzlött.“ Vavro Šrobár: Háborús és fogságbeli emlékek, 1922

P3 „Teljesen passzívnak kell maradni: a dolgok önmaguktól alakulnak, a háború vagy a monarchia részére végződik jól és számunkra rosszul, akkor pedig fölösleges minden áldozat; vagy a monarchia számára rosszul és számunkra jól, akkor pedig a nemzeti felszabadulás magától elérkezik.“

Nyomozunk

P1 P2 P3

1. Mivel indokolta I. Ferenc József Ausztria–Magyarország hadba lépését? 2. Hogyan szólt a Szerbiának küldött osztrák–magyar ultimátum? (Segítség: 11. old.) 3. Miben nyilvánult meg konkrétan a szlovák nemzetébresztők üldözése Vavro Šrobár szerint? 4. Mivel indokolta Ivan Dérer a szlovák politikusok passzivitását?

Érdekesség Milyen volt a helyzet a hátországban? A háború erősen befolyásolta a civil lakosság mindennapi életét, a férfiak távozását és a munkaerő csökkenését okozta minden országban. A férfiakat a nők, gyakran a gyerekek voltak kénytelenek helyettesíteni. A nőknek az iparban és a mezőgazdaságban kellett dolgozniuk, de még a kisegítő hadtestek munkájába is bekapcsolódtak. A háború során a gazdasági helyzet egyre romlott, élelmiszerhiány ütötte fel a fejét, szaporodtak a betegségek és nőtt a gyermekhalálozás. A városainkban uralkodó helyzetről számol be a Národné noviny 1917 novemberében: „Ha az ember látja az embertömeget az utcákon, piacokon, önkéntelenül elgondolkodik azon, vajon mit eszik ez a sok ember, honnan veszi az élelmet és hogyan ruházkodik? A raktárak üresek, a piacok üresek, már a vámnál megrohanják a parasztasszonyokat, akik ezt-azt hoznak. Foggal, körömmel, tenyérrel és karommal harcol minden ember egy falat élelemért.“

Szótárba

Ivan Dérer szlovák szociáldemokrata politikus, jogász, 1914

annektálás – hozzácsatolás, bekebelezés passzivitás – tétlenség, passzív magatartás valamivel szemben agitálás – rábeszélés, bujtogatás, lázítás offenzíva – nagy erejű támadás; támadó fellépés

P4

Érdekesség Az osztrák–magyar hadseregben harcoló szlovák katonák legszörnyűbb és legvéresebb élményei a keleti fronton Galíciában és az olasz fronton (Piave) végbement harcokhoz fűződtek. Kisebb számban azonban minden harctéren ott voltak, így a nyugati frontra is elkerültek. Mintegy 69 800-an elestek, 61 680-an váltak nyomorékká.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük Sebesült kötözése. A 3. gyalogezred szlovák katonái az orosz fronton, 1916

1. Milyen érzelmekkel fogadta a szlovák nép a háború kitörését? 2. Miért választották a politikai passzivitást a szlovák politikusok? 3. Milyen reményeket keltett a szlovákokban az orosz hadsereg előrenyomulása? 4. Próbáljátok megindokolni, hogy a szlovák kérdést megoldó lehetőségek közül miért éppen a szlovák-cseh egyesülés valósult meg?

Médiasarok

Nyomozunk

P4

1. Hasonlítsátok össze a fényképet a 13. oldalon látható fényképpel. 2. Milyen kedvvel és érzésekkel mentek az egyes hadseregek katonái a frontra?

Švejk, a derék katona (film) Božena Slančíková-Timrava: Hősök Romain Rolland: Pierre és Lucie www.worldwar1.com

15

(I/4)

Az első világháború

„El a magyaroktól, de nem a csehek alá, hanem a csehekhez.“ Ivan Daxner, a Szlovák Liga titkára, 1918

A szlovák és a cseh ellenállás külföldön A cseh–szlovák ellenállás kezdetei

Felidézzük Magyarázzátok meg, mi okozta a szlovákok kivándorlását.

Személyiségek arcképcsarnoka

A cseh–szlovák állam megalapításáért folyó harcot Tomáš Garrigue Masaryk kezdte külföldön már a háború első hónapjaiban, amikor R. W. Seton skót történész és újságíró segítségével az antantállamok kormányai számára kidolgozta az első felhívásokat a cseh–szlovák állam megalapítására. Külföldön elkezdődött az agitáció a gondolat megvalósítására. 1916 februárjában Párizsban, három személyiséggel az élén (Tomáš Garrigue Masaryk, Milan Rastislav Štefánik, Eduard Beneš), megalakult a Csehszlovák Nemzeti Tanács. A Csehszlovák Nemzeti Tanács a csehek és a szlovákok Németország és Ausztria–Magyarország elleni harcának a szervezését tűzte ki célul. Az antant politikusai azonban az első években nem hajlottak az Osztrák–Magyar Monarchia szétverésének gondolatára.

Szlovákok és csehek külföldön Az első világháború előtt sok szlovák és cseh élt a világ számos országában, elsősorban az USA-ban és Kanadában (Kanada). A háború kitörése után a külföldön élő szlovákok és csehek követelni kezdték – amit a nemzetek az otthoni háborús terror miatt nem kérhettek – az önrendelkezésre való jogot. Ezzel a követeléssel állt elő rögtön a háború elején az USA-ban működő Szlovák Liga. P A külföldi honfitársak fokozatosan csatlakoztak Masaryk harcához a közös cseh–szlovák államért. A szlovákok és a csehek 1915-ben Clevelandben aláírták a közös egyezményt arról, hogy szüntelenül támogatni fogják a cseh–szlovák államért folytatott harcot. 1918. május 30-án Masaryk ösztönzésére Pittsburghben megerősítették az egyezményt. A pittsburghi egyezmény alapján a közös államban a szlovákok önrendelkezést nyertek volna, míg az állam kialakításának részletkérdéseit az otthon élő csehekre és szlovákokra hagyták. Az ellenálláshoz fokozatosan csatlakoztak az Oroszországban, Franciaországban és más antant- és semleges országokban élő csehek és szlovákok. 1

Tomáš Garrigue Masaryk (1850–1937) Hodonínban született, szegény kocsis családjában. Apja szlovák volt. A községi iskola elvégzése után egy ideig lakatosnak és kovácsnak tanult. Egykori tanítói unszolására szülei végül a brünni (Brno) gimnáziumba küldik, később Bécsbe, ahol le is érettségizett. Érettségi után a bécsi egyetem bölcsészkarán tanult. 1882-ben a prágai egyetem tanára lett, ahol filozófiát adott elő. Diákjai közt Prágában tanuló szlovákok is voltak, akik a Detvan egyesületbe tömörültek. Ezek közé tartozott Vavro Šrobár és Milan Rastislav Štefánik is. Masaryk ösztönzésére adták ki a szlovák diákok a Hlas című lapot, és a szlovák nép szellemi és gazdasági felemelkedésén munkálkodtak. 1889-ben megalapította a Čas című folyóiratot. Ez jelentette Masaryk politikai tevékenységének a kezdetét. Az általa képviselt irányzat a politikai realizmus nevet kapta. Masaryk politikai pályája kezdetén még Ausztria–Magyarország létéért szállt síkra, melynek azonban úgy képzelte el a megreformálását, hogy nemzeteinek védelmet nyújtó állammá váljon. Fokozatosan rájött, hogy ilyen reformok Ausztria–Magyarországon nem lehetségesek. Ezért a háború kirobbanása után, külföldi emigrációjában az Ausztria–Magyarország felszámolását és a csehszlovák állam megalapítását célzó mozgalom élére állt. 1918. 11. 14-én, Csehszlovákia létrejötte után az ország első elnöke lett. 1935 decemberéig volt elnök, amikor is egészségügyi okokból lemondott. 1937. 9. 14-én halt meg. Legendás alakja annyira közkedvelt volt, főleg Csehországban, hogy a nép „Masaryk apónak“ becézte.

A cseh–szlovák ellenállás győzelme 1918-ban A Csehszlovák Nemzeti Tanácsnak sikerült százezres cseh–szlovák hadsereget toboroznia, amely a cseh–szlovák légió nevet kapta. A csehszlovák légió több fronton is érdemeket szerzett. 1918–1919-ben például Szibériában (Sibír) harcolt a bolsevikok ellen. A légióban a külföldön élő csehek és szlovákok és hadifoglyok harcoltak. A legtöbben Oroszországban és Olaszországban voltak. A csehszlovák légió felállításának és a Csehszlovák Nemzeti Tanács diplomáciai aktvitásának köszönhetően a háború végére sikerült elérni a fő célt. A szövetségesek vezető országai (Franciaország, Nagy-Britannia, az USA, Olaszország és Japán/Japonsko) a háború utolsó hónapjaiban elismerték csehszlovák kormánynak a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. Az aktív külföldi ellenállásnak köszönhetően sikerült nemzetközi elismerést szerezni a megalakuló csehszlovák államnak. Fontos mozzanat volt, hogy Szlovákiában és Csehországban a hazai politikusok nagy többsége is támogatta a cseh–szlovák állam gondolatát. A csehszlovák állam megalakítására tett erőfeszítések az USA-ban csúcsosodtak ki, ahová 1918 áprilisában megérkezett T. G. Masaryk. Október 18-án T. G. Masaryk Washingtonban nyilvánosságra hozta a függetlenség kikiáltását, amelyben a világ tudomására hozta a független és demokratikus Cseh–Szlovák Köztársaság megalakulását. P 2

A Csehszlovák Nemzeti Tanács és Cseh–Szlovákia M. R. Štefánik terve által készített zászlaja.

16

Edvard Beneš (1884–1948)

Nyomon vagyunk P1 „Mi azt akarjuk, hogy be legyen vezetve és becsületesen meg legyen valósítva minden nemzet teljes egyenjogúsága és szabadsága, egy nemzet vagy nyelv bármilyen előjogai nélkül a többi fölött vagy a többi kárára, ezért az igazság és a humánum nevében Európa irányadó politikai tényezőihez és az egész civilizált világhoz fordulunk kérvényünkkel és kérésünkkel, gondoskodjanak róla, hogy a jövendő politikai alakulatok rögzítésekor és a nemzetek sorsáról való döntés folyamán a szlovák nemzeten elkövetett bűnök orvoslást nyerjenek, és nemzetünk egyenrangú és egyenlő jogú tényezőként szerepelhessen a többi nemzetek között. A szlovák nemzet részére teljes függetlenséget és szabad önrendelkezést kérünk mind politikai, mind kulturális és gazdasági téren.“

Jogot és bölcsészetet tanult Prágában, Párizsban, Londonban és Berlinben. A külpolitika terén áttekintést és elismerést szerzett. A párizsi Csehszlovák Nemzeti Tanács titkáraként és az ideiglenes kormány tagjaként joggal tartották az állam egyik megalapítójának, Masaryk legközelebbi munkatársának és tanítványának. 1918–1935 között a CSSZK külügyminisztere volt. Masaryk lemondása után ő lett az elnök. Ebben a funkcióban 1938-ig maradt, amikor a müncheni egyezményt követően külföldi emigrációba távozott. Londonban tevékenykedett, ahol elismerték csehszlovák elnöknek. A második világháború után ismét elnök volt, 1948-ig.

Részlet az USA-beli Szlovák Liga Memorandumából, 1914. 9. 10.

P2 „A csehszlovák nemzet alkotmányának csupán legfontosabb elveit vázoljuk: a magáról az alkotmányról való végső döntés jogszerűen a felszabadult és egységes nemzet választott képviselőinek a jogkörébe tartozik. A csehszlovák állam formája köztársaság lesz, mely a fejlődésre való állandó törekvés szellemében biztosítja a lelkiismeret, a vallás, a tudomány, az irodalom, a művészet, a szó és a sajtó szabadságát, a gyülekezési és a petíciós szabadságot. Az egyház el lesz választva az államtól. Demokráciánk az általános választójogon alapul: a nők a férfiak szintjén lesznek politikai, szociális és kulturális téren. A kisebbségeknek egyenlő jogaik lesznek. A kormányzás parlamentáris formában valósul meg, és tisztelni fogja a kezdeményezés és a népszavazás elveit. Az állandó hadsereget milícia helyettesíti.“ Washingtoni deklaráció, részlet a függetlenségi nyilatkozatból, 1918

A csehszlovák légió propagációs és toborzó képeslapja Oroszországban

Szótárba ellenállás – harc a hazai kormány ellen; a cseh–szlovák ellenállás esetében Ausztria–Magyarország elleni harc önrendelkezési jog – szabadságra, nemzeti függetlenségre való jog légió – önkéntesekből álló katonai alakulat bolsevik – a Lenin által vezetett bolsevik (kommunista) párt tagja

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

Nyomozunk

P1 P2

1. Állapítsátok meg, mit követeltek az USA-ban a Szlovák Liga képviselői memorandumukban? 2. Nevezzétek meg az emberi és polgári jogokat, amelyeket biztosítania kellett lakói számára a jövendő Cseh–Szlovák Köztársaságnak.

1. Miért folytattak harcot a csehek és a szlovákok a szövetségesek oldalán? 2. Mit követeltek a csehek és a szlovákok külföldön? 3. Miért szervezett hadsereget külföldön a Csehszlovák Nemzeti Tanács? 4. Hogyan nevezték ezt a hadsereget? 5. Miért esett fogságba a legtöbb szlovák és cseh katona éppen Oroszországban és Olaszországban?

17

(I/5)

Az első világháború

„Hiszek a tudomány fejlődésében, ezért mindennek a fejlődésében, ami az emberiség számára hasznos és nemes.“ M. R. Štefánik

Milan Rastislav Štefánik (1880–1919)

Felidézzük Mi volt a Csehszlovák Nemzeti Tanács fő célkitűzése?

Személyiségek arcképcsarnoka

A Brezová melletti Košariská született Milan Rastislav Štefánik jelentős mértékben járult hozzá, hogy a szlovákok felszabaduljanak a magyar nemzetiségi elnyomás alól. Masaryk mellett a párizsi (Paríž) Csehszlovák Nemzeti Tanács legjelentősebb képviselője és a csehszlovák légiók fő szervezője volt.

A Moldva (Vltava) parti és a Szajna (Seina) parti városban Már prágai (Praha) tanulmányai idején a szoros csehszlovák együttműködés támogatója volt. Ugyancsak Prágában vált Tomáš Garrigue Masaryk filozófiájának és politikájának követőjévé. A prágai egyetemen végzett csillagászati tanulmányai befejeztével Štefánik Párizsba távozott. Csaknem tíz évig tartó tudományos kutatómunkája során sok nemzetközi jelentőségű sikert ért el. Idegenként azonban nem volt könnyű sorsa. A csillagászati megfigyelések kedvéért szinte minden kontinensen megfordult. A háború kitörése előtt francia állampolgárságot kapott.

Katonából tábornok

M. R. Štefánik, prágai tanulmányai idején

Alig robbantak az első lövedékek 1914 nyarán a frontokon, Štefánik azonnal ráébredt, hogy ebben a háborúban dől el az elnyomott szlovák nemzet sorsa is. Mivel Franciaország Németország és Ausztria–Magyarország ellen harcolt, Štefánik belépett a francia hadseregbe, ahol a légierőhöz kérte magát. Törékeny egészsége és nem túl magas növése ellenére bátorságával, szívósságával és találékonyságával sok sikert ért el a hadseregben. Négy év alatt egyszerű közlegényből a francia hadsereg tábornokává lett. P A magas rang elérésében főleg a politikai tevékenysége segítette. A szerb fronton szerzett sebesülése után, amelyből alig került ki élve, visszatért Párizsba. Itt ismerkedett meg Eduard Benešsel. Francia diplomatakörökben levő befolyásos ismeretségei révén lehetővé tette Benešnek, hogy Briand miniszterelnökkel és más jelentős személyiségekkel találkozzék. 1

A cseh–szlovák állam harcosa

repülős hadnagyként

A Csehszlovák Nemzeti Tanács alelnökeként Štefánik minden erejét a csehszlovák államért folytatott küzdelemnek szentelte. Annak ellenére, hogy egészségügyi állapota a nehéz gyomorműtét után egyre rosszabbodott, nem ismert pihenést. Mindig ott fordult elő, ahol a legnehezebb feladatokat kellett megoldani. 1916 nyarán Oroszországba utazott, ahol segített életre hívni a csehszlovák hadsereget. 1917 elején az USA-ba ment, hogy ott is segítsen az önkéntesek toborzásában. Amikor 1918 őszén az oroszországi csehszlovák légió nehéz helyzetbe került, Štefánik Szibériába (Sibír) utazott. Štefánik kitűnő szervező és remek diplomata volt. Az ő áldozatos munkája nélkül a Csehszlovák Nemzeti Tanács aligha tudta volna teljesíteni feladatát – kiharcolni a független Csehszlovákiát. Az új köztársaságban a kormány hadügyminisztere lett. 1919. május 4-én, amikor Szlovákiába tért vissza, Pozsony (Bratislava) közelében lezuhant a repülőgépe, és meghalt. P Mivel a baleset körülményeit sosem tisztázták, Štefánik haláláról a mai napig különféle legendákat mesélnek az emberek. 2

és tábornokként

18

Propagációs képeslap, M. R. Štefánik mottójával

Nyomon vagyunk P1 „Azt kérdezik, hogyan ismertem meg Štefánikot. Rómában volt, sebesülten és betegen, a szerbiai visszavonulás után. Mivel senkit sem ismert Olaszországban, jó barátokra bíztam, akik gondoskodtak róla. Barátaim, akik bemutattak neki, figyelmeztettek: „Ne nagyon figyeljen rá, mikor a hazája függetlenségéről beszél. Ez a mániája. Ettől a gyengéjétől, megvalósíthatatlan és értelmetlen tervétől eltekintve, Štefánik zseniális elme, elsőrendű matematikus, aki már bizonyított, amikor francia meteorológiai állomásokat létesítettek Ecuadorban (Ekvádor) és Papeetében.“ Mindjárt éreztem, hogy Štefániknak igaza van. Nem késlekedtem, és összehoztam mindenkivel, aki segíthetett neki tervei megvalósításában.“

Érdekesség: mit állítottak Štefánikról a kortársai

Claire Boas de Jouvenel (klér boá d zsuvenel), M. R. Štefánik barátnője

J. Jusserand [zsüszeran] francia nagykövet

„A legremekebb katonák egyike, akiket ebben a háborúban megismertem.“ F. Foch [fos] marsall „Szelleme a legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkezett: töretlen bátorsággal, nyugodt elszántsággal és higgadt bölcsességgel, amelynek egyenes irányát nem zavarta semmilyen önző szenvedély. Mindez a legszerteágazóbb tudással párosult, s olyan kellemmel tetézve, ami a tettek emberénél ritkaság.“

P3

M. R. Štefánik életnagyságúnál nagyobb szobra 2009 óta Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Színház új épülete előtt áll.

Nyomozunk

P3

1. Nyomozzátok ki a Štefánik-szobor sorsát. 2. Találjatok hasonló sorsú szobrot, utcanevet vagy emlékművet.

P2 „Május 4-én autóval tartottunk visszafelé a vajnori síkságról. Az időjárás elég kellemetlen volt. Ekkor vettük észre a város fölött a repülőgépet. Azonnal visszatértünk a leszállópályához, nem tévesztve szem elől a gépet. Minden elő volt készítve a leszálláshoz. A repülőgép néhány percig 400-500 méternyire a Duna fölött körözött, majd leereszkedett, mintha valamelyik távolabbi mezőn akart volna leszállni. De szinte azonnal a magasba emelkedett, vagy 100-200 méterre. Jelet adtunk neki: a műszerész meggyújtotta a benzint, hogy kihangsúlyozza a nagy T-vel jelzett leszállóhelyet. Néhány autó állt a közelben. Ezalatt a repülő felénk közeledett, elszállt fölöttünk, s nagy ívben visszafordult. Meglepett bennünket a fordulat széles íve. Abban a pillanatban, amikor a második fordulatba kezdett, hogy felénk vegye az irányt, hirtelen, talán 100 m magasságból, a földre zuhant. A zuhanás végét nem láthattuk, mert a fák eltakarták a kilátást. Szinte azonnal sűrű füstfelhő emelkedett a levegőbe, jelezve, hogy a repülőgép kigyulladt. Talán három kilométerre lehettünk a zuhanás helyétől. Fél tizenkettőkor történt...“ Fournier (furnié) francia ezredes jelentéséből, 1919

Nyomozunk

P1 P2

1. Štefánik melyik tervét tartották megvalósíthatatlannak és értelmetlennek olaszországi barátai? 2. Fournier ezredes tanúbizonysága szerint milyen körülmények között zuhant le Štefánik repülégépe?

Propagációs képeslap, legionáriusjelvénnyel

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Milyen tisztséget viselt M. R. Štefánik a Csehszlovák Nemzeti Tanácsban, és milyen feladatokat teljesített? 2. M. R. Štefánik a francia hadseregben harcolt. Miért volt a francia hadseregben való szolgálata egyúttal a csehszlovák államért folytatott harc is? 3. Szörfözés a világhálón: M. R. Štefánik repülőgép-balesetének rekonstruálása.

Médiasarok Ján Juríček: Milan Rastislav Štefánik Štefánik. Egy hős története. Haza (dokumentum)

19

(I/6) „Mondjuk ki nyíltan, hogy a csehszlovák orientációt akarjuk. Az ezeréves házasság a magyarokkal nem sikerült. El kell válnunk.“ Andrej Hlinka a szlovák politikusok túrócszentmártoni titkos gyűlésén, 1918. 5. 24-én

Felidézzük 1. Miért mondjuk, hogy 1917-ben fordulat állt be a háborúban? 2. Mely győztes államok döntöttek Európa új formájáról?

Személyiségek arcképcsarnoka

Az első világháború

A felszabadult Szlovákia A szlovák politikai képviselők A szlovák politikusok éberen figyelték, mi zajlik a frontokon és a politikában. Tudatosították, hogy ebben a háborúban a szlovák nemzet sorsáról is döntés születik. Sikerült az erőiket jól elhelyezniük. A Szlovák Nemzeti Párt vezetése, élén Matúš Dulával, Turócszentmártonban (Turčiansky Svätý Martin/Martin) működött. A közeli Rózsahegy (Ružomberok) tevékenykedett Andrej Hlinka és a nagyon aktív Vavro Šrobár. A szlovák szociáldemokraták központja Pozsonyban (Bratislava) volt, akiket Emanuel Lehocký vezetett. Emil Stodola és Ferdiš Juriga, a magyar országgyűlés képviselője Budapesten működött. Bécsben, távol a magyar hivatalok hatókörétől, a Milan Hodža által vezetett csoport ténykedett.

A politikai aktivitás megújítása 1918-ban

Vavro Šrobár (1867–1950) Az egyik legaktívabb szlovák politikus volt a háború alatt. Az önálló csehszlovák állam gondolatát szorgalmazta. Már prágai tanulmányai idejében T. G. Masaryk követője lett, s részt vett a Hlas folyóirat megalapításában. 1918-ban a liptószentmiklósi (Liptovský Mikuláš) május 1-jei felvonuláson mondott beszédéért bebörtönözték. Szabadulása után Prágába távozott, ahol a szlovák politikai tábort képviselte a csehszlovák állam kikiáltása során. 1919-től a Szlovákiát képviselő Szlovák Teljhatalmú Minisztériumot vezette. Később több miniszteri funkciót betöltött. Az Agrárpárt képviselője és szenátora volt a Nemzetgyűlésben.

A szlovák politikusok a háború elején politikai passzivitást hirdettek meg. 1918 során azonban világossá vált, hogy a háború a végéhez közeledik, ezért nem lehetett továbbra is passzívnak maradni, különben mások határoztak volna a szlovákok sorsáról. A liptószentmiklósi (Liptovský sv. Mikuláš), május elsejei rezolúcióba Vavro Šrobár belefoglalta a csehek és a szlovákok közös államára vonatkozó követelést is. A magyar hivatalok ezért bebörtönözték, de a lavinát már nem lehetett megállítani. A csehekkel alkotott közös államról szóló végső döntést a szlovák politikusok az 1918. május 24-i turócszentmártoni titkos gyűlésükön határozták el. Itt döntötték el a szlovák politikusok a Magyarországtól való elszakadást és a közös állam kialakítását a csehekkel. Ezt a döntést azonban nyilvánosságra is kellett hozni. A magyar hivatalok nyomása alatt ez nehéz feladatnak mutatkozott. Matúš Dula, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szervezni kezdte a Szlovák Nemzeti Tanácsot. Fokozatosan, gyűlésről gyűlésre határozta meg az összetételét, úgy, hogy az összes szlovák politikai irányzatot képviselje. Mérlegelték, hogy meg kell tartani a szlovák küldöttek nyilvános gyűlését. Ha a magyar kormány nem engedélyezné, akkor az SZNT titokban fog működni.

A mártoni deklaráció Közeledett a háború vége. A magyar politikusok, akik tudatosították, hogy elvesztették a háborút, a szlovákokkal szemben engedékenyebb politikát kezdtek folytatni, hogy megtarthassák őket Magyarországon belül. Ezért a nyilvános gyűlést is engedélyezték. 1918. október 30-án került rá sor Turócszentmártonban. A gyűlésen ünnepélyesen megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács, amely nyilatkozatot fogadott el. Ezt nevezzük a mártoni deklarációnak, amelyben a szlovákok bejelentették, hogy a csehekkel alkotott közös államban kívánnak élni. P P Ezt megelőzően Prágában 1918. október 28-án a Nemzeti Bizottmány vette át a hatalmat, és elfogadta az első törvényt, amely a Csehszlovák Köztársaság (Česko-slovenská republika) megalakulásáról szólt. Ausztria–Magyarország elvesztette a háborút, és a Monarchia szétesett. 1

Ferdinand Juriga (1874–1950) A szlovák katolikusok táborának jelentős politikusa volt. A vajnori plébánia papja volt, ahol nagy népszerűségre tett szert lobbanékony fellépésével és szokatlan öltözködésével – papi ruha helyett népviseletben járt. Élénken, humorosan beszélt az emberekkel, ismerte a szójárásukat. 1906-tól a magyar parlament képviselője volt. A Szlovák Néppárt 1913-ban történt megalakulása után annak alelnöke lett. Ebben a pártban tevékenykedett 1918 után is mint a Nemzetgyűlés képviselője. 1929-ben azonban kizárták a pártból, és Ferdiš Juriga ekkor távozott a politikai életből.

20

A díszes keretbe foglalt mártoni deklaráció

2

Nyomon vagyunk P1 „…1. A szlovák nemzet nyelvében és kulturálisan-történelmileg is része az egységes cseh–szlovák nemzetnek. A kulturális harcokban, melyeket a cseh nemzet folytatott, s amelyek ismertté tették az egész világon, a szlovák ág is részt vett. 2. Ennek a cseh–szlovák nemzetnek követeljük mi is a korlátlan önrendelkezési jogát a teljes függetlenség alapján. Ennek az elvnek az alapján nyilvánítjuk ki egyetértésünket azzal a nemzetközi jogi alapvetéssel, melyet 1918. október 18-án fogalmazott meg Wilson elnök, és amelyet október 27-én az osztrák–magyar külügyminiszter is elismert. 3. Követeljük a béke azonnali megkötését, mégpedig össznépi keresztény alapokon, hogy a béke olyan legyen, hogy a nemzetközi jogi jótállással tegye lehetetlenné a további háborúzást és fegyverkezést…“

A Cseh–Szlovák Köztársaság nagy címere

Részlet a szlovák nemzet deklarációjából, 1918

P2 „Amikor valaki ott bent sarkig kitárta az ablakot, hogy kiszellőztesse a befüstölt helyiséget, valami apró, himlőhelyes arcú emberke, bőrköténnyel a mellén, szúrósan beszólt az ablakon: „Hát mi semmi vagyunk? Minket nem hívnak? A mi szavunk nem ér? Megint az urak döntenek?“ Erre az ablak gyorsan bezárult. Telt az idő, a teremben sűrűsödött a türelmetlenség. Már csak a nap emberére vártak… Éppen abban a pillanatban kanyarodott be a bank épülete elé az öregúr, Matúš Dula, a gyorsan megválasztott SZNT elnöke, egy nagy aktatáskával a hóna alatt. Komótosan, sietség nélkül lépkedett a maga ringó járásával. Az emberek az épület előtt készségesen nyitottak neki utat, és üdvözölték. A tömegből előlépett egy idősebb, szegényes öltözetű polgár, és lelkesen szólt hozzá: „Ügyvéd úr, most már megvan a republikánk, nem lesz több uraság, mindnyájan egyenlők vagyunk!“ Galo volt az, a nyomdai segédmunkás. Az emberek körös-körül nevettek, és dicsőséget kiabáltak. Csak a himlőhelyes, bőrkötényes emberke okvetetlenkedett: „Bizony, várhatsz az egyenlőségre!“ Matúš Dula egy szót se szólt, csak felrántotta a szemöldökét, és szigorúbban zárta össze a száját.“ Turócszentmártonban, a Tatra bank előtt, melyben a deklarációs gyűlés ülésezett, emberek verődtek össze, és mindenféle megjegyzéseket lehetett hallani. Ján Hrušovský író 1963-ban emlékirataiban jegyezte le őket.

Nyomozunk

P1 P2

1. Keressétek ki a szövegben, milyen érvekkel indokolták a szlovák politikusok követeléseiket. 2. Írjátok ki a szövegből, konkrétan mit követeltek a szlovák politikusok. 3. Írjátok ki az ismeretlen szavakat, és állapítsátok meg a jelentésüket. 4. Hasonlítsátok össze a a Tátra bank előtti tömegben elhangzott véleményeket. Milyen vélemények hangzottak el? 5. Miben különbözött a himlőhelyes emberke és Galo segédmunkás véleménye? 6. Miért remélik az emberek a politikai rendszer változásakor, hogy jobbra fordul a sorsuk?

Az SZNT felhívása a rend fenntartására és a szlovákok összetartására

Szótárba deklaráció – ünnepélyes elvi nyilatkozat rezolúció – határozat, döntés

Érdekesség A mártoni deklaráció a Szlovák Nemzeti Tanácsot kiáltotta ki a szlovákok kizárólagos képviseletének, és teljes függetlenségen alapuló önrendelkezési jogot követelt a szlovákoknak. A dokumentum államalapító jellegű volt, amely hivatalosan eltörölte a szlovák nemzetnek Magyarországhoz való tartozását, és megállapította a cseh nemzettel kötött szövetséget. Hivatalos küldöttség vitte Prágába.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Mely szlovák politikai pártok aktivizálódtak Magyarországon az első világháború végén? 2. Mit követeltek a liptószentmiklósi május elsejei manifesztáció résztvevői? 3. Milyen döntést hoztak a szlovák politikusok a turócszentmártoni titkos gyűlésen? 4. Milyen célokkal kezdte Matúš Dula szervezni a Szlovák Nemzeti Tanácsot? 5. Szerintetek miben rejlik az 1918. 10. 30-ai mártoni deklaráció jelentősége? 6. 1918. 10. 30-án megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács. Hányadik SZNT volt ez? 7. Szerintetek miben rejlik a Cseh–Szlovák Köztársaság megalakulásának jelentősége? 8. Foglaljátok össze az egyszerű emberek érzéseit.

A szlovák politikai képviselet néhány tagja azok közül, akik 1918. 10. 30-án aláírták a szlovák nemzet deklarációját. A felvétel az emlékezetes gyűlés 10. évfordulójának alkalmából készült.

Médiasarok Dušan Kováč és kol.: A deklaráció emberei

21

(I/7)

Az első világháború

Felidézzük

Hogyan született meg a béke

Válasszatok ki két eseményt, amelyek döntő hatással voltak az első világháború kimenetelére.

Diplomaták Párizsban Személyiségek arcképcsarnoka

1919 januárjában Párizsban gyűltek össze valamennyi országnak a képviselői, akik háborúban álltak Németországgal, Ausztria–Magyarországgal és szövetségeseikkel. A párizsi béketárgyaláson huszonhét ország 70 küldötte vett részt. A békeszerződés konkrét feltételeiről azonban nem nyilvánosan és nem ilyen nagy számban tárgyaltak. Azokról az Ötök Tanácsa döntött. Az Ötök Tanácsát az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán legfelsőbb politikai vezetői alkották. A fő beszédet Woodrow Wilson amerikai elnök és Georges Clemenceau (klemanszó) francia miniszterelnök tartotta. Wilson és Clemenceau elsősorban azt szerették volna biztosítani, hogy soha többé ne fordulhasson elő az első világháborúhoz hasonló tragédia. Csakhogy mindketten másképp akarták ugyanazt elérni. Clemenceau szerint a legyőzött Németországot úgy le kell gyengíteni, hogy soha többé ne legyen ereje háborút kezdeni. P Wilson viszont azt vallotta, hogy meg kell alapítani a Népszövetséget, amelyben valamennyi ország – a győztesek, a vesztesek és a semlegesek – rendszeresen tárgyal a nemzetközi kérdésekről. A Népszövetségben minden vitás kérdést megegyezéssel kell rendezni. 1

A béketárgyalás döntései Georges Benjamin Clemenceau [zsorzs benzsamen klemanszó] (1841–1929) „A francia politika „tigrise“, 1917-től megerősített jogkörökkel felhatalmazott miniszterelnök. Kinevezése után kijelentette: „Programom mindig ugyanaz: háborúzok itthon, háborúzok a külpolitikában és véghez viszem egészen az utolsó negyedóráig, s az a miénk lesz.“

A békekonferenciának ugyanakkor sok más kérdést is rendeznie kellett. Megszabta a kártérítés nagyságát, amelyet az egykori támadóknak kellett fizetni a háborús károkért. A békeszerződés kötelezte a veszteseket, hogy ismerjék el az újonnan keletkezett államok – Lengyelország (Poľsko), Csehszlovákia (Česko-Slovensko), Jugoszlávia (Juhoslávia) – függetlenségét, valamint Románia (Rumunsko), Ausztria (Rakúsko) és Magyarország új határait. A vesztes Németország és Törökország (Turecko) elveszítette gyarmatait. Ezenkívül Németországnak le kellett mondania Elzász-Lotaringiáról (Alsasko-Lotrinsko), amelyet 1870-ben szerzett meg a porosz–francia háborúban.

Európa új térképe A vesztes államoknak nem maradt más lehetőségük, mint elfogadni a győztesek feltételeit. P P Európa politikai térképe átalakult. Az új békeszerződést azonban, amelyet versailles-i szerződésnek nevezünk (a Párizs melletti versailles-i kastély nyomán – itt írták alá a Németországgal kötött békeszerződést), a vesztes országok kelletlenül fogadták. Európa már a békekötés küszöbén két táborra szakadt: olyan országokra, amelyek elégedettek voltak az új elrendezéssel és olyanokra, amelyek lázadoztak ellene. Az új elrendezés újabb háborús konfliktus forrásává vált, annál inkább, mivel a győztes országok közt is hamarosan megmutatkoztak a további fejlődésre vonatkozó nézetkülönbségek. 2

3

David Lloyd George [dévid lojd dzsordzs] (1863–1945) Brit politikus, 1916-tól különleges jogkörrel felruházott miniszterelnök, a párizsi béketárgyaláson az Ötök Tanácsának tagja.

A képen látható férfiak arra várnak, hogy szemtanúi lesznek a 20. század egyik legfontosabb pillanatának, a békeszerződés aláírásának Németországgal.

22

Nyomon vagyunk P1 „Wilson:

Remélem, hogy a lényeget tekintve egyetértenek Lloyd George úrral abban, hogy Németországgal szemben bizonyos mértéket kell tartanunk. Nem akarjuk elpusztítani és nem is tudnánk. A legnagyobb hibát akkor követnénk el, ha nyomós okot szolgáltatnánk ahhoz, hogy egy napon bosszút akarjon állni... Clemenceau: Már tegnap kifejtettem, hogy tiszta szívemből egyetértek Lloyd George úrral és Wilson elnökkel. A nemzetekkel szemben körültekintően kell eljárni. Lloyd George úr ugyanakkor túl nagy gondot csinál abból, mi lenne, ha Németország vonakodna aláírni a szerződést. Németország már azelőtt megadta magát, mielőtt csapataink bemasíroztak volna a területére. Számolnunk kell azzal, hogy a németek minden pontba belekötnek, hogy nem akarják aláírni a szerződést. Csakhogy mi nagy áldozatok árán szereztük meg a győzelmet, ezért le kell aratnunk győzelmünk gyümölcsét... Németországgal nem lehet egyezkedni. Lloyd George: Mindenesetre kemény békét készítünk Németországnak. Nem marad semmilyen gyarmata, semmilyen hadiflottája, szénbányáinak nagy részét elveszíti. Katonailag Görögország, gazdaságilag Argentína szintjére szorítjuk vissza. És ezekben a pontokban egy az álláspontunk. Ha követelményeinket a lehető legalacsonyabb szinten tartjuk, akkor is nagyon magasak lesznek.“

Thomas Woodrow Wilson (1856–1924) Amerikai politikus, az államjog és a politikai gazdaságtan professzora. 1913–1921 között az USA huszonnyolcadik elnöke. Elérte, hogy az USA belépjen a háborúba. Kidolgozta a világ háború utáni elrendezésének programját (Wilson 14 pontja), és érdemei vannak a Népszövetség megalakulásában. 1920-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki.

A békekonferencia fő tolmácsának jegyzeteiből, 1919. 3. 17.

P2 „...nemcsak mint tábornok, mint német is, aki tisztában van a helyzettel, a következő tanácsot adom önnek, elnök úr: a harcok felújítása keleten az átmeneti sikereket követően, a végeredményt tekintve, sikertelen volna. Ezért alá kell írnunk a békét, azon feltételek mellett, amelyeket ellenségeink szabnak meg.“ Groener tábornok tanácsa F. Ebert német elnöknek. 1919. 3. 17.

P3 „Ha kiújulna az ellenségeskedés, keleten ismét képesek lennénk elfoglalni Poznant és ott megtartani határainkat. Nyugaton viszont aligha számíthatnánk sikerre a szövetségesek számbeli fölényével szemben... Ezért az egész hadművelet eredményessége kérdéses. Mint katona mégis előnyben részesítem a becsületes megsemmisülést a szégyenletes békével szemben.“

Német hadifoglyok, 1918

Hindenburg tábornok, német vezérkari főnök 1916–1919 között

Nyomozunk

Ó ÉR OLS UT

P1 P2 P3

1. Állapítsátok meg, miben volt közös és miben különbözött a győztes államok politikusainak véleménye. 2. Miért éppen Franciaország képviselte a legkeményebb álláspontot Németországgal szemben? 3. Állapítsátok meg, volt-e Franciaországnak azelőtt is konfliktusa Németországgal. 4. Hasonlítsátok össze a német vezérkar képviselőinek álláspontját.

ME NÉ

ÁG

TORSZ

A háborús ellenfelek katonai temetői egyformák

Keressük, rendszerezzük, ismételjük T TAN AN

Angol karikatúra 1918-ból. Mire utal a karikaturista szövege?

INTÉS

BÉKETÁRGYALÁSOK

1. Miért nem akarta az USA és Nagy-Britannia oly keményen megbüntetni Németországot? 2. Mitől tartott az USA és Nagy-Britannia? 3. Lloyd George szavaiból állapítsátok meg, hogyan büntették meg Németországot. 4. Miért jelentette ki W. Churchill angol politikus, hogy a békeszerződések rendszere egy sárból épült házra hasonlít, amely az első szél nyomására összedől? 5. Próbáljátok megmagyarázni, miért volt a béketárgyalásokon legnagyobb szava W. Wilson amerikai elnöknek és G. Clemenceau francia miniszterelnöknek.

23

Az első világháború Keressétek meg a tankönyvben azokat a történelmi személyiségeket, akiket a karikatúrák ábrázolnak. Miről ismertétek fel őket?

Holland karikaturista rajzai, 1992

Módszer: Hogyan elemezzünk karikatúrát A karikatúra, mint művészeti ábrázolási forma, nagyon régen létezik. Az emberek és embercsoportok karikírozását már az ókorban is használták. A karikatúra műfaja első virágzását a reformáció és az ellenreformáció idejében élte az ellenfelek egymást megszégyenítő, megalázó, de olykor szellemes ábrázolásában. A modern értelemben vett karikatúra 1600 körül indult útjára a bolognai művészeti akadémián. Ezért a műfaj neve is olasz eredetű; a caricare szó jelentése túlsúlyozni, eltúlozni. Az irodalomban a karikatúrát a leírásokban, jellemzésekben találjuk meg, amelyek a nagyítás eszközével mutatnak rá egy-egy konkrét személy, embercsoport, környezet tulajdonságaira. A karikatúra a 19. században kezdte reneszánszát élni, és főleg Angliában (Anglicko) nyerte el a mai jelentőségét. A karikatúra a politikai véleménymondás eszközévé vált, amely – vidám, komoly, kedveskedő vagy keményen támadó – kritikát fogalmazott meg. A karikatúra olyan rajz, amely tárgyáról véleményt mond. Kritikus véleményt mond egy-egy személyről, politikai eseményről, társadalmi viszonyokról. A kortárs publikumhoz szól, amely tisztában van a karikírozott jelenséggel. A karikaturista kérdéseket és megfelelő ítéleteket, következtetéseket akar kiprovokálni, ezért tárgyát különleges helyzetben ábrázolja. Ebben az értelemben a karikatúra a valós események felnagyítása, torzítása. A szerző görbe tükröt tart a valóság elé, amelyben egyszerűen és felnagyítva rajzolja meg az arcok, a mozgás, a testrészek jellemző vonásait. Rámutat a személyiségi, jellembeli hibákra és torzulásokra, a társadalmi visszásságokra, a hazugság és az igazság közti fonákságokra. A karikatúra kiválthat nevetést, komolyságot, kételkedést és cinizmust, de a jó karikatúra mindig elgondolkodtat. Lehetőségei határtalanok. Hogy segítségével a múltból is kapjunk információkat, helyes kérdéseket kell feltennünk neki.

Kérdések a karikatúra elemzéséhez

A. Mit látok a karikatúrán?

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

24

Leírom a karikatúrán látható alakokat. Mit csinálnak ezek az alakok? Milyen ruhát viselnek? Az alakok reálisan vannak ábrázolva, vagy túloz a szerző? Ha a karikaturista túloz, megállapítom, hogyan és miben. Leírom a karikatúrán látható tárgyakat. A tárgyak élethűen vannak ábrázolva, vagy el vannak túlozva? Leírom, mit látok a kép hátterében, előterében, közepén, jobbra, balra. Megkeresem a talált ismeretek közti összefüggéseket. Az adott karikatúra alapján értékelem a történelmi eseményt.

B. Interpretáció – bizonyítékok – miért gondolom így.

1. 2.

Megállapítom, kiket ábrázol a karikatúra. Ha a képen látható alakok valós személyek, megállapítom a nevüket és társadalmi helyzetüket a rajz készülése idején. 3. Megállapítom az évszámot, mikor és hol jelent meg a karikatúra. 4. Kinyomozom az eseményre, problémára vagy a karikatúrán szereplő személyekre vonatkozó információkat. 5. Milyen jelentőségük van a karikatúrán olvasható szövegeknek? 6. Ezek a szövegek humorosak vagy ironikusak? Ha igen, megmagyarázom, miért. 7. Elmagyarázom, milyen szimbólumokat használt a karikaturista (pl. medve = Oroszország, bulldog = Nagy– Britannia, Marianna = Franciaország, sarló és kalapács = a Szovjetunió, horogkereszt = fasizmus, nácizmus, vihar = súlyos gondok az országban, háború veszélye). 8. Elmagyarázom, miért használta a karikaturista éppen ezeket a szimbólumokat. 9. Leírom, hogy a kép alakjai pozitív vagy negatív figurák. 10. Milyen a viszonya a szerzőnek az adott témához? Pozitív vagy negatív a hozzáállása? 12. További történelmi forrásokat keresek, amelyekkel ellenőrizhetem, helyesek-e a végkövetkeztetéseim a karikatúrával kapcsolatban.

Nyomozunk

P1 Ha megütöd a kicsit, meglátod…

Ha bántani mered…

Ha megütöd a barátomat…

Hé, ti, ha nem…

Ha csak i mozduln mersz…

P1

1. Írjátok le a karikatúrán látható fiút és férfiakat. 2. Milyen országokat képviselnek? 3. Milyen a viszonyuk Szerbiához? 4. Miben látja a karikaturista az első világháború okait?

O ET N ÉM

Érdekesség RSZÁG FRANCIAO

A karikaturista mint jós?

Z RS

OR O

S AU

Ha hozzám mersz nyúlni…

ÁG

SZO RS

ZÁG

RI ZT

A

SZ ER BIA

„Baráti láncolat“. A Punch angol szatirikus lapban 1914-ben megjelent karikatúra (az utolsó alak Nagy-Britannia).

P2 Will Dyson (1880–1938) ausztrál karikaturista, aki Nagy-Britanniában is tevékenykedett. Karikatúráját a Daily Heraldban jelentette meg. A győztes hatalmak vezetőit (jobbról W. Wilson amerikai elnök; G. Clemenceau, a francia politika „tigrise“, miniszterelnök; V. Orlando olasz miniszterelnök; Lloyd George brit miniszterelnök) meglepi az oszlop mögül hallható gyermeksírás. Clemenceau, a „tigris“ mondja: „Érdekes! Mintha gyermeksírást hallanék.“

Nyomozunk 1 É 9

ES 40- RAT Á J V

P2

1. Szerintetek ki lehet az oszlop mögött síró gyerek, aki mellett a győztes hatalmak vezetői elhaladnak? 2. Magyarázzátok el, mit jelent a feje fölött látható 1940-es évjárat. 3. Állapítsátok meg, mi történt 1940-ben, amikor már egy éve tartott a második világháború. 4. Minden karikatúrában van egy részlet, amely az egész kép lényegét fejezi ki. Ezen a karikatúrán az oszlop előtt látható. 5. Elárul a részlet valamit arról, hogyan viszonyult a karikaturista a történelmi eseményhez? 6. A francia Foch (fos) marsall szintén kételkedett a békeszerződésben. 1919-ben nyilatkozta: „Ez nem béke, ez húsz évre kötött fegyverszünet.“ Mit árult el ezzel?

BÉKESZERZŐDÉS

Tigris: „Érdekes! Mintha gyermeksírást hallanék.“ Will Dyson: A béke és a jövő ágyútölteléke. A Daily Herald újságban 1919. május 13-án, a békeszerződés megkötése előtt megjelent karikatúra.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük Keressetek mai újságban vagy folyóiratban karikatúrát. El tudjátok „olvasni“?

25

Visszatekintés (I) 1. Megmagyarázom a történelmi fogalmakat.

Csehszlovák Nemzeti Tanács

központi hatalmak antant elso˝ világháború

Szlovák Liga Pittsburghi egyezmény

futóárok–háború

Csehszlovák Köztársaság 1918. 10. 28. Mártoni Deklaráció 1918. 10. 30.

oroszországi forradalom cseh–szlovák ellenállás

párizsi békekonferencia

cseh–szlovák légiók

versailles-i békeszerzo˝dés

2. A halmazdiagram segítségével megértem a fontos történelmi fogalmak közti összefüggéseket. a) Az egyes államokat katonai-politikai szövetségek szerint osztályozom. b) Mi köti össze és választja el egymástól a katonai-politikai tömböket? központi hatalmak

antant

Németország Nagy-Britannia Oroszország Ausztria–Magyarország Franciaország Olaszország

Mi köti össze a katonai-politikai tömböket?

3. A diagrammal és a lövészárok keresztmetszetével jellemzem a nyugati front harcait.

1914

fa periszkóp

Marne

LE-puska

klórgáz 1915

Ypres

NYUGATI FRONT

iperit (1917) 1916

1916

homokzsákok

Somme

Verdun

az 1. világháború legnagyobb csatája

bunker (fedett lövészárok) fa- és vas támfal

lövészlépcső deszkák

sár és víz

4. a) Megkeresem az oroszországi februári és októberi forradalom közti fő különbséget. b) Meghatározom az oroszországi forradalom hatását az első világháború kimenetelére.

26

Visszatekintés (I) 5. a) Értékelem az első világháború következményeit. b) A fénykép alapján megállapítom, mi volt a katonák leggyakoribb sebesülése. c) Értékelem, hogy a képen látható katonák csak pózolnak, vagy figyelmeztetni akarnak valamire. Miről árulkodik a kép?

Fából készült protézis

6. a) Megkeresem a környezetemben levő 1. világháborús emlékművet. b) Megindoklom, miért vannak Kelet-Szlovákiában katonai temetők. c) Kinyomozom, hogy az elesett katonák csupán ismeretlen neveket jelentenek, vagy konkrét személyekre utalnak, akikkel ma is találkozom, esetleg az őseim is lehettek. d) Kinyomozom, hogy az őseim közül harcolt-e valaki az első világháborúban. 7. Értékelem, milyen jelentősége volt a cseh–szlovák légióknak a CSSZK megalakulása szempontjából. 8. Megnevezem a cseh–szlovák külföldi ellenállás és az amerikai szlovákok szerepét. 9. Értékelem a Mártoni Deklaráció jelentőségét. 10. Felsorolom a versailles-i békeszerződés alapvető jeleit. 11. Bejelölöm az időegyenesen az éveket és a hozzájuk kötődő hazai és világtörténelmi eseményeket.

1914

1915

1916

1917

1918

1919

27

(II/1)

A két világháború közti Európa

Felidézzük

Új államok Európa térképén

Miért lépett be az USA a háborúba?

Kelet-Európa Kis összefoglaló A háború előtt Európában 17 monarchia volt, élükön királyokkal, császárokkal, cárral. Csak Franciaország és Svájc volt köztársaság. A háború végén három nagy monarchia omlott össze: Németország, Oroszország és Ausztria– Magyarország. Helyükön kilenc köztársaság jött létre. A tizedik ország (Magyarország) király nélküli királyság volt. Élén kormányzó (régens) állt.

Politikusok galériája

Az első világháborút követően Európában több új állam keletkezett. Az első Finnország (Fínsko) volt. A finnek már egy egész évszázada a cári Oroszország fennhatósága alatt éltek. Csak 1917-ben sikerült kihasználniuk, hogy Oroszországot nagyon meggyengítette a háború és a belviszályok. Parlamenti választásokat hirdettek, elszakadtak Oroszországtól és saját államot alapítottak. Finnországhoz hasonlóan a balti államok, Észtország (Estónsko), Lettország (Lotyšsko) és Litvánia (Litva) is elnyerték függetlenségüket. A háború előtt szintén orosz fennhatóság alatt éltek, a háborúban Németország szállta meg őket. A német hadsereg a nyugati fronton történt kapituláció után sem vonult ki a Baltikumból (Pobaltie), sőt 1919-ben az orosz haderők is megpróbáltak bevonulni ide. Az észteknek, letteknek és litvánoknak csak 1920 elején sikerült megszabadulniuk az idegen hadseregektől.

Közép-Európa

Józef Piłsudski (1867–1935) Lengyel tábornok. 1926-ban katonai puccsot hajtott végre és élete végéig Lengyelország diktátora volt, pedig formálisan csak védelmi miniszter volt.

Az első világháború végén megalakult a független Lengyel Köztársaság (Poľská republika) is. A világháborúig Lengyelország nyugati részét Poroszország (Prusko), keleti részét Oroszország, délkeleti részét pedig Ausztria tartotta megszállva. Lengyelország önálló államként megszűnt létezni. Oroszország meggyengülése 1917-ben és a központi hatalmak veresége lehetővé tették a három rész egyesítését és a független lengyel állam felújítását. Németország és Ausztria–Magyarország veresége új lehetőséget teremtett az Osztrák–Magyar Monarchiában élő szláv népeknek is. Amikor 1918-ban, a háború végén a szláv nemzetek elszakadtak a Habsburg-monarchiától, a császári Bécsnek Budapest is hátat fordított. Az öreg, egykor híres monarchia helyén független államok keletkeztek: a Magyar Királyság (Maďarské kráľovstvo), az Osztrák Köztársaság (Rakúska republika), Lengyelország (Poľsko), a Csehszlovák Köztársaság (Československá republika). Románia területe is megnagyobbodott. Magyarország és Ausztria már mint két különálló állam írta alá a békeszerződést. A háborús kártérítésen és a katonai korlátozáson túl kötelezniük kellett magukat, hogy tiszteletben tartják az új államok határait. Németországnak hasonló kötelezettséget kellett vállalnia Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Ausztriával szemben.

A béke bebiztosítása

Nikola Pašić (1846–1926) Szerb politikus, aki érdemeket szerzett a Szerb– Horvát–Szlovén Királyság megalapításában, amelyet 1929-től Jugoszláviának neveztek. 1919–1926 között miniszterelnök.

28

Az új államokban az országalapító fő nemzeteken kívül nemzeti kisebbségek is éltek. Ez az előző, nagyobb államalakulatokban való együttélés következménye volt. Ha a nemzeti kisebbségek nem kapták volna meg az őket megillető jogokat, új konfliktusok forrásaivá válhattak volna. Ezért az új államoknak kötelezniük kellett magukat, hogy biztosítják a kisebbségek jogait az anyanyelv használatára, a saját oktatásra és kultúrára. Néhány politikus, például Woodrow Wilson, az USA elnöke és Tomáš Garrigue Masaryk, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, igyekeztek meghonosítani a demokráciát. Azt akarták, hogy az egyes országok lakosai minél nagyobb részt vállaljanak az állam irányításában. A demokráciának közelebb kellett volna hozni őket egymáshoz és tompítani a köztük levő ellentéteket. A háborút követő első években a demokrácia sikereket ért el. Némely országban azonban fokozatosan diktatúra alakult ki, ami megnehezítette az államok közti együttműködést. A régi konfliktusok kezdtek elmélyülni, és újak keletkeztek. A világ új ellenséges tömbökre való osztódásának a Népszövetség sem tudott gátat szabni, amely az első világháború után alakult meg és Genfben (Ženeva) székelt. Ugyancsak a Népszövetségnek kellett volna felügyelnie a kisebbségi jogok betartását.

Közép- és Délkelet–Európa 1914–1918 között

A térképen nyomozunk Nevezzétek meg azokat az államokat, amelyek Ausztria-Magyarország területén keletkeztek.

Lengyel Királyság (1916. 11. 5.) Lengyel Köztársaság (1918. 11. 11.) Lengyelország területszerzései 1918/1923 M = Moldva Autonóm Terület Délszlávok: Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1918. 12. 1.) Jugoszláv Királyság (1929. 10. 3.)

Nyomon vagyunk P1 „1. Befejezni a titkos diplomáciát, nyilvánosságra hozni minden nemzetközi szerződést. 2. A parti vizek kivételével biztosítani a tengerek szabadságát. 3. Felszámolni minden gazdasági korlátot. 4. A nemzetbiztonsági minimumra csökkenteni a fegyverkezést. 5. Rendezni a gyarmati kérdéseket, hogy mind a függőségben levő, mind az anyaországok érdekei biztosítva legyenek. 6. Visszavonni a haderőket Oroszország területéről. 7. Visszavonni a haderőket Belgium területéről. 8. Megtéríteni a Franciaországnak okozott károkat, visszaadni neki Elzász-Lotaringiát. 9. Az olasz határokat az etnikai elvek alapján rendezni. 10. Ausztria–Magyarország nemzeteinek autonómiát biztosítani. 11. Kivonni a haderőt Romániából, Szerbiából, Montenegróból és felújítani az államiságukat. 12. Az Oszmán Birodalom török részeinek biztosítani a szuverenitást, a török uralom alatt volt népeknek biztosítani a szabad fejlődést. 13. A lengyel etnikumú területeken biztosítani a szabad Lengyelország létrejöttét tengeri kikötővel. 14. Megalapítani az egyetemes népszövetséget, amely garantálja a nagy és a kis államok politikai függetlenségét és területi épségét.“

Wilson 14 pontjának röpirata, amelyet az amerikaiak a frontokra szórtak

Nyomozunk

P1

1. Keressétek ki Wilson pontjai közül azokat, amelyek az Ausztria–Magyarország területén élő nemzetiségekre vonatkoztak. 2. Keressétek ki Wilson pontjai közül azt, amely lehetővé tette Cseh–Szlovákia létrejöttét. 3. Mely területét kellett elveszítenie Németországnak Wilson pontjai szerint? 4. Miért szórták repülőkből 1918-ban Wilson béketervét a háborús frontokra? 5. Milyen hatást válthattak ki ezek a pontok a katonák körében?

Wilson 14 pontja 1918-ból (rövidítve)

Szótárba

Nemzeti kisebbségek

reparáció – háborús kártérítés régens – a távol levő vagy fiatalkorú királyt helyettesítő kormányzó

A párizsi békeszerződés az új államokban kialakult nemzetiségi kérdéssel is foglalkozott. A kormányoknak külön szerződésben kellett vállalniuk, hogy az új államok nemzeti kisebbségeinek biztosítják az egyenjogúságot. Lengyelországban németek, litvánok, ukránok, zsidók éltek. Litvániában lengyelek, németek, oroszok, zsidók éltek. Csehszlovákiában németek, magyarok, ukránok, ruszinok, lengyelek, zsidók éltek. Romániában németek, magyarok, ruszinok, zsidók éltek. Szlovák kisebbség Magyarországon, Jugoszláviában, Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában élt. A szerződések még nem biztosítottak védelmet a roma kisebbségnek, amely szintén ezeken a területeken élt.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Mi volt a lényegük a világ békés elrendezésére tett javaslatoknak a háború után? (Lásd az amerikai elnök 14 pontját.) 2. Miért keletkezhettek 1918-ban új államok? 3. Milyen új államok jelentek meg Európa térképén? 4. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a különböző nemzetiségű polgárok együttélésének egy államban? 5. Szörfözés a világhálón: Népszövetség

29

(II/2)

A két világháború közti Európa

„T. G. Masaryk kétségtelenül korunk egyik legnagyobb személyisége. Sokat tett a cseh és a szlovák nemzet érdekeiért.“ Martin Rázus, 1930

Szlovákia belép a csehszlovák államba

Felidézzük Milyen új államok jelentek meg Európa térképén 1918 után? Segítség: térkép a 29. oldalon.

Politikusok arcképcsarnoka

Szlovákia a csehszlovák állam része lesz Csehszlovákia azoknak az utódállamoknak lett az egyike, amelyek az Osztrák– Magyar Monarchia romjain jöttek létre. A Csehszlovák Köztársaság végleges határait csak a nemzetközi békeszerződés határozta meg, amelyet 1919–1920-ban írtak alá. Eszerint keleten Csehszlovákiához csatolták Kárpátalját is (ma Ukrajna része).

A Szlovákiáért folytatott harc 1918–1919 Szlovákia betagolódása az új államba nem ment simán. A magyar kormány sem a mártoni deklarációt nem tartotta tiszteletben, sem a győztes hatalmak katonai vezetőinek az ideiglenes szlovák–magyar határról szóló döntését. A magyar kormány Szlovákia területén hagyta a katonaságát, a csendőrséget és a hivatalnokait. A helyi nemzeti tanácsok és a nemzeti gárda egységei helyenként megpróbálták átvenni a közigazgatást az egykori magyar hivataloktól. Megpróbáltak rendet teremteni, megszervezni a gazdaságot és a közéletet. Ez csak részben sikerült nekik. Ezért a Szlovákiához csatolt területeket az alakulóban levő csehszlovák hadtestek, a légiók igyekeztek fokozatosan elfoglalni. A Magyar Tanácsköztársaság 1919 márciusában történt kikiáltása után a magyar bolsevik hadsereg megpróbálta elfoglalni Szlovákiát, és a megszállt területeken kikiáltotta a Szlovák Tanácsköztársaságot. Ez azonban nem volt hosszú életű. Szlovákia egész területét csak 1919 végén sikerült felszabadítani. P 1

Csehszlovákia külpolitikája Karel Kramář (1860–1937) Már az első világháború idején az osztrákellenes felkelés élén állt. Az osztrák hivatalok Alois Rašínnal és másokkal halálra is ítélték. Az ítéletet azonban nem hajtották végre. Az 1917-es amnesztia után újra bekapcsolódott a politikai életbe. Kramář a cseh nemzeti politika harcának szimbóluma lett. Ezért is választották 1918-ban az 1. cseh–szlovák kormány elnökévé.

A külpolitikában Csehszlovákia főleg Franciaország segítségére támaszkodott. 1921-ben Romániával és Jugoszláviával megalapította az ún. kisantantot, amely a magyar követelésekkel szemben volt hivatott védeni az utódállamokat.

Az ország belső viszonyai Szlovákia helyzetét az is nehezítette, hogy a köztársaságban az első perctől kezdve központosító törekvések érvényesültek. Ez a Csehszlovák Köztársaság Alkotmányában is benne foglaltatott, melyet 1920 februárjában fogadtak el. Az alkotmány az egységes csehszlovák nemzet fogalmát rögzítette, ami azonban nem felelt meg a valóságnak. 1919 januárjában eltörölték a Szlovák Nemzeti Tanácsot, és fokozatosan feloszlatták a helyi nemzeti tanácsokat és a nemzeti gárdát. Ezek jogkörét a községi tanácsok, a járási és megyei hivatalok vették át, amelyek szintén a prágai belügyminisztérium alá voltak rendelve. A csehszlovák kormány mellett külön Szlovák Teljhatalmú Minisztériumot hoztak létre Szlovákia igazgatására, amelynek Vavro Šrobár állt az élén. Ennek tizennégy osztálya volt, amelyek Szlovákia közigazgatását, gazdaságát, közéletét és kulturális életét igazgatták. A minisztérium azonban valójában nem volt teljesen önálló, mert mindenben a prágai kormány és belügyminisztere alá volt rendelve. Hasonló jogköre volt az Országos Hivatalnak, élén az országos elnökkel, aki 1928-tól a legmagasabb jogkörű állami hivatalnok volt Szlovákiában.

Alois Rašín (1867–1923) Cseh közgazdász és politikus. A Csehszlovák Köztársaság legjelentősebb politikusainak egyike. Ő volt az első pénzügyminiszter. Ténykedésének köszönhetően kiérdemelte az államépítő és rátermett közgazdász elnevezést, akinek sikerült megszilárdítania a háborúban szétzilált állami pénzügyeket. Jelszava volt: dolgozni és takarékoskodni.

30

Az állam zászlaja a kicsi és a közepes címerrel

Érdekesség 1 – Pozsony megye 2 – Nyitra megye 3 – Vágmente megye 4 – Váralja megye 5 – Tátraalja megye 6 – Kassa megyei Praha

o sk iez l aS

Čechy

a rav Mo Brno

5

Turčiansky

Liptovský Sv. Mikuláš

Sv. Martin

3

6 Košice

Zvolen

1 Nitra Bratislava

Slovensko 2

Užhorod

Podkarpatská Rus

4

A központi államigazgatási modell olyan formalitásban is megnyilvánult, mint az állam neve. 1918-tól részben a Cseh–Szlovákia és a Cseh–Szlovák Köztársaság elnevezés volt használatban. 1920-tól, az alkotmány elfogadásától már kötőjel nélkül írták az ország nevét. Ezzel hangsúlyozták az egységes csehszlovák nemzet gondolatát. A kötőjelet Szlovákia autonómiájának rövid időszakában kezdték újra használni, 1938. október 6-tól 1939. március 14-ig, a Szlovák Állam kikiáltásáig. Végül az 1990. április 20-tól 1993. január 1-ig terjedő időszakban, vagyis a Szlovák Köztársaság megalakulásáig.

Csehszlovákia közigazgatási felosztása 1922-ben (Szlovákiában megyerendszer)

Nyomon vagyunk P1 „Pozsonytól Kassáig (Košice) szlovák zászlók lobognak. Katonaságunk felszabadította szlovák hazánkat, de ezt a hazát meg kell szereznünk. Szlovák szülőföldünk csak akkor lesz a miénk, ha minden, ami rajta található, a szlovák nép kezébe kerül. Sok munka vár ránk, de a kezünk szabad, és dolgozni tudunk.“ Milan Hodža, Slovenský týždenník, 1919

P2 „Rózsahegyen röviddel a bélyegzés előtt nyitották meg Baťa cipőboltját, így az emberek a dilemmát, hogy mihez kezdjenek a pénzükkel, sajátos módon oldották meg. Akik egész életükben bocskort, legfeljebb csizmát viseltek, beálltak a hosszú sorba, és cipőt vettek… Az emberek fejetlenül vásároltak – aranyat, ezüstöt, drágakövet, zongorát, képet, még koporsót is…“ Roman Horec történész arról ír, hogyan reagáltak az emberek 1919-ben a pénzváltásra.

Nyomozunk

P1 P2

1. Hogyan buzdította az embereket Milan Hodža újságcikkében? 2. Miért vásároltak mindenfélét az emberek? 3. Mitől tartottak?

A magyar Vörös Hadsereg előbb visszaverte a csehszlovák katonaság előrehatolását, majd betört Szlovákia területére. Ez volt a magyar politika utolsó, elkeseredett kísérlete, hogy Szlovákiát megtartsa a magyar államban és meghiúsítsa a Csehszlovákiába való belépést. A támadó elleni harcban 2000 cseh és szlovák katona vesztette életét. 1919 júniusában a magyar bolsevikok a Magyar Tanácsköztársaság (Maďarská republika rád) mintájára Szlovák Tanácsköztársaságot (Slovenská republika rád) kiáltottak ki az elfoglalt szlovák területeken. Ez a „forradalmi epizód“ azonban csak két hétig tartott. Az 1919. február 25-éről február 26-ára virradó éjszaka leállt a pénzmozgás az országhatáron, amelyet elfoglalt a katonaság. Február 26-a és március 9-e között Alois Rašín pénzügyminiszter rendeletére sikerült felülbélyegezni az osztrák–magyar bankjegyeket, miáltal 30%-kal csökkent a mozgási területük.

Szótárba y kjeg ban t t e z yeg lbél Felü

németek csehek k ko vá zlo

lengyelek

Nemzetiségi megoszlás (1921-es népszámlálás alapján)

m ag ya ro k rus zin ok egyéb

s

A köztársaság területén 13 613 172 lakos élt, ebből 6 850 000 cseh, 1 910 000 szlovák, 3 123 000 német, 745 000 magyar, 461 000 ruszin, ukrán és orosz, 180 000 zsidó, 75 000 lengyel.

centralizmus – a helyi intézmények alárendelése a központi szerveknek, központi irányítás. A CSSZK-ban minden hatalom a prágai kormány kezében összpontosult.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Írjátok le, milyen volt a helyzet Szlovákiában 1918–1919-ben. 2. Ki képviselte a kormányhatalmat Szlovákiában? 3. Miért veszítették el fokozatosan a hatalmukat a szlovákiai kormányzati szervek? 4. Nevezzetek meg két alapelvet, melyeket az 1920-as alkotmány tartalmazott. 5. Szörfözés a világhálón: A csehszlovák pénzbélyegzés 1992-ben. A rövid beszámoló készítéséhez használjátok fel szüleitek, nagyszüleitek emlékeit.

31

(II/3)

A két világháború közti Európa

„Hogy a szlovákok lesznek-e Pozsonnyal? Lesznek, de Pozsony nélkül nem lesznek.“ Ferdiš Juriga

Pozsony, Szlovákia fővárosa

Felidézzük

Szlovákia fővárost keres

Miért vált Pozsony a 16–18. században Magyarország koronázóvárosává?

Szlovákiának, mint a Csehszlovák Köztársaság részének, fővárosra volt szüksége. A választás Pozsonyra esett, amely 1919-ben a legnagyobb szlovákiai város volt a maga 80 000 lakosával. Pozsonyban voltak meg a legjobb anyagi feltételek a fővárosi szerepkör betöltéséhez. Az új államnak Szlovákiában új központi politikai, gazdasági és kulturális szerveket és hivatalokat kellett létrehoznia. A várost közvetlen vasútvonal kötötte össze Prágával, a CSSZK fővárosával és más európai fővárosokkal. Már saját repülőtere is volt. A Duna (Dunaj) Dél-Európa egy részével is összekötötte, és a pozsonyi kikötő fontos közép-európai közlekedési csomóponttá vált. Akkori lakosságának nagy részét viszont magyarok és németek alkották. A várost 1919 januárjában elfoglalta a csehszlovák katonaság, ami elégedetlenséget és ellenállást váltott ki a pozsonyi lakosság körében. Vavro Šrobár szlovák teljhatalmú miniszter javaslatára a csehszlovák kormány 1919 márciusában elfogadta a város új hivatalos elnevezését. A magyar Pozsony helyett (németül Pressburg) a Bratislava P P elnevezést fogadták el. Ez a név a város régi szláv elnevezésére utalt.

Személyiségek arcképcsarnoka

1

2

A város fejlődése

Samuel Zoch (1882–1928) Evangélikus pap, majd püspök. Ő fogalmazta meg a mártoni deklaráció szövegét. Az első pozsonyi főispán lett, s ezt a hivatalt a CSSZK keletkezésének nehéz időszakában látta el. Húsz évig tevékenykedett Modrán. Sokat tett ezért a kisvárosért.

1919 után Pozsony mint főváros, lélekszámban egyre növekedett és területileg is gyarapodott. Új betelepülők ezrei érkeztek ide, akik elszlovákosították a várost. 1930-ban már 124 000 lakosa volt, akiknek több mint a fele csehszlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A város azonban továbbra is multietnikus maradt. A fordulat után Pozsony élete radikálisan és visszafordíthatatlanul megváltozott. A központi hivatalok mellett itt székeltek a bankok, a gazdasági szervezetek, a politikai pártok irodái, a legfontosabb szlovák újságok szerkesztőségei, a kiadók, a kulturális szövetségek és a művészeti csoportok. Pozsonyban volt a székhelye az első szlovák tanítási nyelvű egyetemnek, a Komenský Egyetemnek, itt működött a Szlovák Nemzeti Színház, és megalakult a Mezőgazdasági és a Szlovák Múzeum.

A pozsonyi élet

Pozsonyi látkép, 1922

A dunai vásár plakátja

32

Pozsony mozgalmas közéletet élt. Tizenhét európai és Európán kívüli országnak volt itt diplomáciai képviselete. Minden évben megrendezték a nemzetközi dunai vásárt. Pozsonyt sok külföldi jelentős személyiség kereste fel, elsősorban politikusok és művészek, akik előadásokat tartottak, és ismerkedtek a szlovák problémákkal. A sportélet is virágozni kezdett. A város legkedveltebb futballegyesülete az ŠK Bratislava volt, amely az országos ligába is felküzdötte magát. Habár Pozsonyt némi iróniával Európa legkisebb nagyvárosának nevezték, a városnak mégis modern, közép-európai jellege volt. Nemcsak adminisztratív központja lett az országnak, de valódi nemzeti-politikai centruma is. Ezt a pozícióját az évtizedek során még inkább megerősítette.

Pozsonyi vállalkozócsaládnak adományozott oklevél

Nyomon vagyunk P1 „Pozsony megye és Pozsony város közönségének! A szlovák szabadság be van biztosítva, a mi Csehszlovák Köztársaságunk valósággá vált. Valóra váltak régi vágyaink, s akiket egész korszakok választottak el egymástól, újra egyesültek a közös államban. A testvér megtalálta a testvért, és a mi csehszlovák hadseregünk mindenütt előrenyomul, hogy minden szlovákot felszabadítson az ezeréves iga alól. A csehszlovák kormány kezébe vette a hatalmat és az irányítást... és Pozsony megye és Pozsony városának a területén az államhatalom gyakorlását az alulírott főispánra bízta... A hivatalos nyelv egész Szlovákia területén a szlovák nyelv. A hivatalok kötelesek kizárólag a szlovák nyelvet használni. A megye azon területén, ahol nem szlovákok élnek, a magyar és a német nyelv is használható.“

Nyomozunk

P1 P2

1. Hogyan nevezték a középkori magyar állam közigazgatási egységeit? 2. Állapítsátok meg, milyen jogokat szereztek a Pozsony megye területén élő nemzeti kisebbségek. 3. Nyomozzátok ki a Bratislava szó eredetét.

Szótárba jegyzék – hivatalos értesítés, egy kormány leirata egy másik ország kormányához

Samuel Zoch pozsonyi főispán rendelete, 1919. 1. 4.

P2 „...a szövetséges hatalmak 1919. január 18-án Budapesten átadták a magyar kormánynak a jegyzéket, amelyből világosan kiderül, hogy Pozsony a Csehszlovák Köztársasághoz tartozik, és oda is fog tartozni. Ez már megoldott kérdés.“ „...értesítem Önöket, hogy a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium miniszteri tanácsa rendelete alapján a Bratislava név rendesen el lett fogadva.“ Részletek Vavro Šrobár leveleiből Pozsonynak a CSSZK-hoz való csatolásáról 1919. 2. 12. és 1919. 3. 25. Csehszlovák katonaság Pozsonyban

Rudolf Manderla vállalkozó épülete, ismert nevén „manderlák“, 1936-ban épült. Ez volt az első toronyház Pozsonyban.

Érdekesség A Földművelési Múzeum megnyitása Pozsonyban, 1924

Pozsony utcáin egészen a közelmúltig három nyelv keveredett: a német, a magyar és a szlovák. A régi pozsonyiakat, akiknek többsége mindhárom nyelvet beszélte, szlovákul „prespurákoknak“ hívták. Ez a nyelvkeveredés a város nemzetközi jellegéből, valamint Bécs és Budapest közelségéből adódott. A pozsonyi polgárok életrajza egy régi, elfeledett anekdotát juttat az eszünkbe: „Pressburgban vagy Pozsonyban születtem, Wilsonvárosban vagy Prešporokban katonáskodtam, jelenleg Bratislavában élek...“ Meg kell jegyezni, hogy ezek az emberek nem voltak világvándorok. A sok név mellett is ugyanarról a városról, szülővárosukról van szó, amelyen a század viharai söpörtek át.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Miért Pozsony és nem Turócszentmárton vált Szlovákia kulturális, gazdasági és politikai központjává? 2. Milyen jelentős politikai hivatalok és kulturális intézmények jöttek létre Pozsonyban 1918 után? 3. Pozsony Szlovákia szélén fekszik. Milyen előnyök és hátrányok származnak a fővárosnak ebből a fekvéséből?

Médiasarok Pavel Dvořák: Zlatá kniha Bratislavy Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei

33

(II/4)

A két világháború közti Európa

Felidézzük

Hogyan került Lenin hatalomra

Miért Oroszországban mutatkoztak meg leginkább a háború következményei?

A bolsevik diktatúra bevezetése Oroszországban Személyiségek arcképcsarnoka Andy Warhol: Lenin vörösben

Oroszország nagy, de gazdaságilag elmaradott ország volt, ahol a háború rendkívül súlyos következményekkel járt. Az ország lakossága éhezett, és Oroszország 1917-ben már nem volt képes folytatni a háborút. Az egész birodalomban szaporodott a háborúval és a cári rendszerrel szembeni elégedetlenség. Az 1917-es februári forradalomban, amely megdöntötte a cár uralmát, néhány demokratikus gondolkodású politikus megpróbált olyan kormányt alakítani, amely Oroszországban biztosította volna a demokratikus politikai rendszert. P Az ország azonban tovább viselte a háborút, ezért a válság csak tovább mélyült. A helyzetet kihasználva az orosz bolsevikok, élükön Leninnel, 1917 novemberében megszerezték Oroszországban a hatalmat (októberi forradalom). A bolsevikok azzal szerezték meg az emberek szimpátiáját, hogy kiléptek a háborúból, és Németországgal s annak szövetségeseivel aláírták a békét. A parasztoknak földet, az éhezőknek kenyeret, az orosz birodalom nemzeteinek szabadságot ígértek. A valóságban a bolsevikoknak csak hosszú, véres polgárháborúval sikerült uralniuk az országot. Azt követően, hogy megtarthassák a hatalmat, kemény diktatúrát vezettek be. P 1922-ben az orosz birodalmat átnevezték a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Zväz sovietskych socialistických republík) névre (SZSZKSZ). 1

Vlagyimír Iljics Lenin valódi nevén Uljanov (1870–1924) A Volga menti Szimbirszkben (Simbirsk) született, iskolai tanfelügyelő fiaként. Jogot tanult, amit azonban politikai tevékenységében nem tisztelt. Az 1917-es októberi fordulat központi alakja, a szovjet állam megalapítója. Valamennyi rendeletét és parancsát, amelyeknek állítólag a jövőbeli jólétet kellett volna szolgálniuk, erőszak kísérte. Mivel eltávolította a politikai ellenzéket és a magánvagyont, a totalitárius kommunizmus megalapítójának tartják.

2

Sztálin rémuralma Lenin 1924-ben bekövetkezett halála után Sztálin került hatalomra, aki a bolsevik diktatúrát igazi rémuralommá változtatta. Emberek milliói, akik másként gondolkodtak, mint a bolsevikok, de végeredményben az ő embereik is, beleértve Sztálin munkatársait, munkatáborokban végezték, vagy bírósági ítélet nélkül kivégezték őket. A bolsevik diktatúra nemcsak hatalmi és gazdasági téren igyekezett uralni az országot, de az emberek gondolkodását is meg akarta változtatni. Üldözte az egyházat, a művészetben pedig egyetlen megengedett irányzatot, az ún. szocialista realizmust engedte érvényesülni. Mindez a kifelé hangoztatott kommunizmus építése, vagyis a szociálisan igazságos társadalom érdekében történt. Ezért a bolsevik pártot átnevezték kommunista pártnak.

Kommunista világforradalom Joszif Visszarionovics Sztálin, valódi nevén Dzsugasvili (1879–1953) Gori grúz városkában született, egy szegény cipész családjában. Nyolcévesen az anyja egyházi iskolába adta, ahol pravoszláv papnak kellett volna tanulnia. Az iskolából azonban hamar kizárták, állítólag tiltott irodalom olvasásáért. Hivatásos forradalmár lett belőle. 1924-ben, Lenin halála után, annak utóda, a Szovjetunió korlátlan hatalmú diktátora lett. „A szocializmus építése egy országon belül“ tézis szellemében meghirdette az indusztrializáció (iparosítás) programját, a kollektivizálás (szövetkezetesítés) programját és az ötéves terveket, amelyeket a lakosság tömeges áthelyezése, éhhalál, egész nemzetek kiirtása és az emberi jogok tiprása követett. Korlátlan rémuralma alatt (1924–1953) gyakorlatilag minden ellenfelét és egykori munkatársát likvidálta. Ezt a célt szolgálták a hírhedt gulagok (államilag igazgatott táborok), amelyekből mintegy 1 600 volt. A szakemberek becslései szerint az erőszakos kitelepítéseket követően a munkatáborokban, valamint az éhínség következtében a Szovjetunióban 20-30 millió ember pusztult el. „Egy ember halála szomorú dolog, milliók halála statisztika“, jelentette ki egy ízben Sztálin.

34

A bolsevikok már az 1917 végén végrehajott oroszországi puccs idején arra számítottak, hogy az emberek a többi, háború által tönkretett országban is az övékhez hasonló forradalmat hajtanak végre. A háború után néhány országban történt is erre kísérlet – ún. tanácsköztársaságok alakultak (Magyarországon, Németországban), de a háború utáni korszakban egyedül a Szovjetunió maradt meg a kommunisták által vezetett országnak. Az orosz bolsevikok azonban nem mondtak le az egész világon végrehajtandó kommunista világforradalom tervéről. A világforradalom ösztönzésére alakult meg az orosz bolsevikok által uralt kommunista internacionálé (rövidítve komintern). Világszerte több országban alakultak meg a kommunista pártok, amelyek a kommunista hatalomátvételt tervezték az országaikban.

Lenin zászlaja alatt. A lenini úton. A propagandaplakátok jelentették a politikai gondolatok terjesztésének egyik egyszerű eszközét a nép megnyerésére.

Nyomon vagyunk P1 „A kormány, működése során, az alábbi elvekből indul ki: 1. Teljes és azonnali amnesztia minden politikai vagy vallási kérdésben... 2. Szólás-, sajtó-, gyülekezési szabadság és sztrájkjog... 3. Minden rendi, vallási és nemzetiségi korlátozás megszüntetése. 4. Azonnali választások kiírása az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására, általános, egyenjogú és titkos szavazás útján. 5. A rendőrség népi milíciával való helyettesítése, választott vezetéssel, amely a helyi önkormányzatoknak lesz alárendelve. 6. Helyi önkormányzati választások, az általános, egyenjogú és titkos szavazás alapján. 7. A katonai alakulatok, amelyek részt vettek a forradalmi mozgalomban, nem lesznek lefegyverezve és elvezényelve Szentpétervárról (Petrohrad).“ Az ideiglenes kormány nyilatkozata, 1917. 3. 3.

Lev Davidovics Trockij (1879–1940)

P2 „1918 januárjában megkezdte tevékenységét az alkotmányozó nemzetgyűlés. A bolsevikok azonban nem akartak lemondani a hatalomról. A parlament első ülésére úgy készültek, mint valami csatára. Különleges katonai stábot hoztak létre, Pétervárt körzetekre osztották, és a tengerészekből és katonákból álló őrjáratok őrizték az utcákat. A Tauridszkij-palota parancsnokának, ahol az alkotmányozó nemzetgyűlésnek kellett összejönnie, a bolsevik Urickijt nevezték ki. Mikor az ülés megkezdődött, Zseleznyak vezetésével tengerészek masíroztak be a terembe. Az első napi ülés kezdetén Zseleznyak odalépett az elnöklőhöz, öklével az asztalra csapott, és kijelentette a történelmivé vált mondatot: ,Az őrség fáradt, nem tudjuk tovább védeni magukat. Fejezzék be az ülést!’ Így fosztotta meg Lenin a kormányt az ,ideiglenes’ jelzőtől.“

Lenin legközelebbi munkatársainak egyike. Eredeti neve Bronstein. Janovka nevű ukrán falucskában született. Ifjú kora óta forradalmár volt, amiért száműzték Szibériába. A bolsevik forradalom után a külkapcsolatok komisszárja lett, ami lényegében a külügyminiszteri funckiónak felelt meg. 1918 és 1925 között, vagyis a polgárháború idején és azt követően, honvédelmi komisszár volt. Lenin halála után Sztálin ellenfele volt a hatalomért folyó harcban. 1927-ben Sztálin parancsára kizárták a kommunista pártból, és 1929-ben kiutasították a Szovjetunióból. Törökországban, Franciaországban, Norvégiában (Nórsko) és Mexikóban (Mexiko) élt. Itt gyilkolta meg 1940ben Sztálin bérgyilkosa.

Edvard Radzinszkij: Az utolsó cár

Nyomozunk

P1 P2

P3 A propagandaplakát elemzése P3

1. Állapítsátok meg, milyen politikai rendszert fogalmazott meg az ideiglenes kormány nyilatkozata. 2. Milyen körülmények közt kellett befejeznie ténykedését az alkotmányozó nemzetgyűlésnek?

1. Kit szólít meg a plakát? 2. Miről próbálja meggyőzni az embereket? Mit kellene tenniük? 3. Milyen szimbólumokat használ a plakát? 4. Mely szimbólumokat nem ismeritek vagy nem értitek? 5. Miért fontos eszközei a kommunikációnak a plakátok? 6. Hasonlítsátok össze J. Pimenov propagandaplakátját az alatta levő képpel. 7. Szörfözés a világhálón: propagandaplakát (www.worldwar1.com/posters.htm)

Szótárba Szocializmust építünk. Jurij Pimenov plakátja 1927-ből Alultáplált és rongyos orosz gyerekek az 1921es éhínség idején. A bolsevik kormány minden programja jólétet ígért az embereknek. A valóságban Oroszországban (SZSZKSZ) két nagy éhínség következett: a húszas évek elején és a harmincas évek második felében.

bolsevikok – az ún. többségi szocialista párt tagjai Oroszországban, Lenin vezetése alatt. Oroszország szociáldemokrata pártja 1903-ban két frakcióra szakadt: a többség (oroszul: bolsinsztvo) bolseviknak kezdte magát nevezni, míg a kisebbség (mensinsztvo) a mensevik nevet kapta. A bolsevikok később kommunistáknak nevezték magukat.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Milyen fő vonásokban különbözött egymástól a februári és az októberi forradalom? 2. Indokoljátok meg, miért nem lehetett 1917-ben Oroszországban fenntartani a demokratikus politikai rendszert. 3. Állapítsátok meg, mikor csatlakozott a Szovjetunióhoz a többi ún. szocialista ország. Melyek voltak ezek? 4. Szörfözés a világhálón: A cári család meggyilkolása, Gulag.

35

A két világháború közti Európa Régi fényképek galériája

Dagerrotípia a 19. századból

Katona az első világháborúban. Autokróm színes fénykép, 1917

Módszer: Hogyan elemezzünk fényképet 1839-ben Franciaországban és Nagy-Britanniában szinte egyidőben hoztak nyilvánosságra két találmányt a fényképezésre. Franciaországban a dagerrotípia (Louis Mande Daguerre ezüstözött rézlapra készült fényképe), Nagy-Britanniában a pozitív-negatív módszer (William Henry Fox Talbot módszere) látott napvilágot. Ettől kezdve fokozatosan a fénykép lett a legelterjedtebb képi médium. Elterjedéséhez nagyban hozzájárult George Eastam, amikor 1888-ban piacra dobta az aránylag olcsó és kicsi Kodak márkájú fényképezőgépet. Ettől a pillanattól kezdve már nemcsak a profi fényképészek, de az egyszerű emberek is képesek voltak fényképet készíteni. Különösen érvényes ez a 20. század végétől, amikor elterjedt a digitális fényképezés. Ha megnézünk egy fényképet, gyakran támad az a benyomásunk, hogy amit ábrázol, az pontos és objektív. Ha azonban történelmi forrásként akarunk foglalkozni a fényképpel (képi nyomozás), tudatosítanunk kell, hogy annak tartalma függ a fotós személyiségétől és a körülményektől, amelyek segítségével tudatosan vagy akaratlanul befolyásolhatjuk azt, amit fényképezünk. Ilyen a témaválasztás, a felvétel szöge, helyszíne, ahol készítjük, az élesítés, a fény és az árnyék használata stb. Számolnunk kell azzal is, hogy a fényképész tudatosan manipulálhatja a kész felvételt. Például meg tudja változtatni a kép tartalmát úgy, hogy eltávolít személyeket, részleteket, amelyek valami miatt nem felelnek meg a szándékának, de valamilyen okból utólag ki is egészítheti. Ezt a módszert fotomontázsnak vagy retusálásnak nevezik. Ráadásul az utólagos változtatást megkönnyíti a digitális fénykép, mert a változtatást a számítógépen is elvégezhetjük. Ezért ha történelmi forrásként akarjuk kezelni a fényképet, kritikus szemmel kell értékelnünk, az alábbi kérdések segítségével.

Kérdések a fénykép elemzéséhez A. Annak leírása, mit látok a fényképen.

1. Leírom a képen látható embereket, tevékenységüket és a tárgyakat. 2. Hogyan vannak csoportosítva az emberek vagy a tárgyak? 3. Leírom, mit látok a fénykép hátterében, előterében, közepén, jobb és bal szélén. 4. Van-e szöveg a fényképen? 5. Mit tudok meg a szövegből?

36

B. A következtetéseim magyarázata – bizonyítása. Mi bizonyítja állításaimat?

1. Megállapítom, kiket ábrázol a fénykép. 2. Milyen tárgyakat látok rajta? 3. Mi játszódik le a fényképen? 4. A fénykép reális felvétel (pillanatkép), vagy a rajta látható emberek pózolnak? 5. Milyen funkciót kellett teljesítenie a fényképnek? 6. Szerintetek vannak a fényképen szokatlan elemek? 7. Megállapítom, körülbelül mikor készülhetett a fénykép. 8. Ki a szerzője a fényképnek? 9. Hogyan hat rám a fénykép? 10. Mi tetszik, mi nem tetszik a fényképen? Miért?

C. Hogyan találjunk újabb bizonyítékokat, és hogyan bővítsük a magyarázatunkat?

1. További történelmi forrásokat sorakoztatok fel, amelyek segítségével ellenőrizhetem állításaim igazát a fényképről. 2. Átismétlem az előző történelemórákon szerzett ismereteimet az eseményekről, amelyek a fénykép témájához kötődnek.

Nyomon vagyunk A fénykép utólagos megváltoztatása J. V. Sztálin uralkodásának idejéből: Lenin beszédet mond a moszkvai (Moskva) Szverdlovszk téren 1920. május 5-én.

Szörfözés a világhálón 1. a fénykép feltalálása 2. retusált fényképek

P1 Fénykép, amelyet hivatásos fényképész készített. A fénykép készítője G. P. Goldstein. V. I. Lenint ábrázolja a Vörös Hadsereg katonái előtt, akik J. Piłsudski lengyel tábornok hadai ellen indultak harcba. A tribün mellett Lenin munkatársai: L. D. Trockij és L. B. Kamenyev.

Ismeretlen fényképész felvétele.

P2

Közvetlenül a G. P. Goldstein által készített fénykép után készült. Szinte ugyanazt a jelnetet ábrázolja, csak kisebb változtatásokkal. Éppen ezt a felvételt retusálták néhány évvel később.

P4

P3 Isaac Brodsky retusált fényképről készült festménye, 1933

Nyomozunk

P1 P2 P3

1. Hasonlítsátok össze a három fényképet. 2. Mi látható a fényképek jobb oldalán? 3. Miben különböznek egymástól? 4. Állapítsátok meg a különbségeket. 5. Miért tűnt el a fotóról két politikus? (Segítség: 34–35. old.) 6. Kinek voltak az útjában ezek a politikusok? 7. Kit bízhattak meg a második fénykép megváltoztatásával? 8. Ki lehetett ezért a felelős? 9. Állapítsátok meg, később is retusálták-e a politikai fényképeket. 10. Ha van digitális fényképezőgépetek és számítógépetek, próbáljatok retusálni. Az utólagosan megváltoztatott fényképet 1927 után különféle propagandisztikus kiadványokban tették közzé. Mi több, később a fénykép alapján olajfestmény is készült.

37

(II/5)

A két világháború közti Európa

Felidézzük

Mussolini és feketeingesei

1. Milyen következményekkel járt az első világháború? 2. Mely államok voltak elégedetlenek a béketárgyalások eredményeivel?

Személyiségek arcképcsarnoka

Elégedetlenség és válság a háború utáni Európában Azokban az országokban, amelyek részt vettek a háborúban, nagyon nehezen éltek az emberek. A fegyvergyárak elvesztették a megrendeléseket, és elbocsátották a munkásokat, a frontról visszatérő férfiak nem találtak munkát. A kormányok állandóan új pénzeket nyomtak, ezáltal minden áru megdrágult, és a pénz egyre veszített az értékéből. A munkanélküliek és betegek segélyezése még nem létezett. Az egyszerű emberek türelmüket veszítették, kivonultak az utcákra, tüntettek és javulást követeltek. Ez a helyzet azoknak a politikusoknak felelt meg, akik diktátori hajlamokkal rendelkeztek, s akik a kritikus időszakban minden probléma megoldását ígérték.

Válság Olaszországban

Benito Mussolini (1883–1945) Vidéki kovács fiaként született a Forli város melletti Dovia faluban. Polgári foglalkozása eredetileg tanító volt, de mint fordító, újságíró és szerkesztő is dolgozott. 1919-ben terrorista szervezetet alapított, amely 1921-ben fasiszta párttá változott. A Római Birodalom (Rímske impérium) felújításának eszméjét tűzte ki maga elé. 1922-ben szervezte meg a „római menetelésként“ ismert államcsínyt, majd diktátori rendszert vezetett be. 1926-tól teljhatalmú vezérként (duce) lép fel.

Ilyen válságos helyzet volt Olaszországban is. Bár Olaszország a győztes antanthoz tartozott, az országban elégedetlenség uralkodott. A nacionalisták nyíltan hangoztatták, hogy elégedetlenek a kis területi gyarapodással. Jelentkeztek a gazdasági nehézségek is. Ekkor jelent meg a politikai színtéren Benito Mussolini. Tömeggyűléseket szervezett, és minden probléma megoldását ígérte, mihelyt hatalomra kerül. Hangoztatta, hogy erős kezű kormányt vezet be, amelyre mindenki hallgatni fog. A munkásoknak magasabb bért, a vállalkozóknak nagyobb hasznot ígért, egyszóval mindenkit hitegetett. Mivel az emberek már belefáradtak az örökös sztrájkokba és demonstrációkba, sokan elhitték az ígérgetést. Hamarosan férfiak és ifjak kezdtek körülötte csoportosulni, akik fekete egyenruhát húztak magukra, és fasisztáknak nevezték magukat. A fasiszták egy része félkatonai fegyveres szervezetté alakult, amely utcai verekedéseket provokált, és megtámadta a többi, főleg a munkáspártok tagjait. Mussolini tudatosan fokozta az utcai terrort, s azt állította, ha rábízzák a kormányzást, mindenütt békét és rendet teremt. P 1

A fasiszták hatalmon Miért van egy fényképen Mussolini és Caesar? Miért vették át a fasiszták a Római Birodalom jelképeit?

A harci szervezetek tagjainak jelvényeiben ókori római ún. fascesek voltak: vesszőnyaláb, vörös szíjakkal összefogva, középen bárddal. Ez a jel a kivégzés és korbácsolás jogát jelentette. Az ókori Rómában (Rím) a város, állam, birodalom hatalmát jelentette a polgár élete és halála felett. A latin fasces szóból keletkezett az olasz fascismo (fasizmus) szó.

38

Két év zavargás után az olasz király 1922 októberében valóban megbízta Mussolinit, hogy alakítson kormányt. Ez Olaszországban néhány évtizedre a demokrácia végét jelentette. Mussolini fasiszta pártja minden polgári és szabadságjogot felszámolt, kézbe kaparintotta az állam egész vezetését, a bíróságot, az iskolaügyet, a kultúrát, és megszabta az embereknek, hogyan gondolkodjanak és viselkedjenek. Politikai ellenfeleit rendkívüli bíróságok elé állította, ahol módjuk sem volt védekezni. Legtöbbjüket 20 év szabadságvesztésre ítélték. Sokan kerültek az elhagyatott Lipari-szigetekre (Liparské ostrovy) száműzetésbe. Mussolini diktátor háborúra is készült. A Balkánon Görögország (Grécko) és Albánia (Albánsko), Afrikában pedig Etiópia fölött szeretett volna uralkodni.

B. Mussolini és Hitler. David Low karikatúrája. Miért ábrázolta őket baráti ölelésben?

Fasiszták csoportja, fasiszta zászlóval. Amikor Mussolini nevében terrorizálni indultak a békés lakosságot, amely csak azért nem tetszett nekik, mert nem imádta szeretett vezérüket, halálfejes zászlót vittek magukkal. A hitleri Németországban is ez volt a jelvénye az uralkodó párt legkegyetlenebb alakulatainak.

Ifjúsági félkatonai szervezet kiképzés közben. A hatéves fiúkat Az anyafarkas gyermekeinek nevezték. Tizenegy éves korukban fapuskát, tizenöt évesen valódit kaptak. Hinni, engedelmeskedni, harcolni! – volt a jelszavuk.

Nyomon vagyunk P1 „A mi utunk az erőszak útja. Hogyan lehet megvalósítani az erőszakot és közben tiszteletet prédikálni más nézetekről? Csak egyetlen igazság létezik. Aki hiszi, hogy övé az igazság, védenie kell, akár az élete árán is. Aki pedig nincs meggyőződve a saját abszolút és egyetlen igazságáról, az nem lehet fasiszta.“

P4

Italo Balbo, Mussolini egyik legközelebbi munkatársa

P2 „A fasizmus... egy párt, amely visszavonhatatlanul meg akarja győzni és kényszeríteni akarja a nemzetet, hogy teljesítse programjának alapvető követelményeit.“ Gentile (dzsentile) olasz filozófus, Mussolini munkatársa

P3 „Késsel a foga közt, bombával a kezében, szívében halált megvető bátorsággal.“ Mussolini az ideális fasisztáról

Nyomozunk

P1 P2 P3

1. Az idézett szövegek alapján nevezzétek meg az ideális olasz fasiszta tulajdonságait. 2. Miért éppen ezek a tulajdonságok feleltek meg a fasiszta párt politikusainak Olaszországban?

Benito Mussolini, holland karikatúra, 1992

Nyomozunk

P4

1. Hogyan hat rátok a karikírozott Mussolini tekintete? 2. Miért árnyékolta be feketével az arcát a karikaturista? 3. Miért alkotják a testét keresztbe tett csontok? 4. Mit szimbolizálnak ezek a csontok?

Szótárba nacionalizmus – a saját nemzet hatalmának más nemzet rovására történő érvényesítése

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

Mussolini „római menetelése“, 1922. október

1. Miért voltak elégedetlenek az emberek a húszas évek Olaszországában és más európai országokban? 2. Hogyan használta ki Mussolini és követői ezt az elégedetlenséget? 3. Mi változott meg Olaszországban 1922 után? 4. Miért ellenőrizték a fasiszták az oktatási rendszert és az ifjúsági szervezeteket is?

39

(II/6)

A két világháború közti Európa

Felidézzük

Hitler diktatúrája Németországban

Miért jelentkezett az első világháború után gazdasági válság?

A háború utáni Németország Személyiségek arcképcsarnoka

Az elveszített háború után II. Vilmos német császár az általános elégedetlenség következtében kénytelen volt lemondani. Németország köztársaság lett, amely demokratikus alkotmányt fogadott el. A parlament, amely az alkotmányt megalkotta, Weimar városkában székelt, ezért ezt az államot weimari köztársaságnak nevezzük. Első elnöke a szociáldemokrata Friedrich Ebert lett. Németországnak óriási gazdasági nehézségekkel kellett szembenéznie, amit az elveszített háború és a békekonferencia által Németországra kirótt háborús jóvátétel (reparáció) okozott. A német márka szédületes tempóban veszítette el az értékét. Az emberek márkák millióival rendelkeztek, de az alapvető életszükségleteket sem voltak képesek fedezni belőle. A húszas években a helyzet fokozatosan javulni kezdett, amihez a jóvátétel enyhítése és az USA által nyújtott dollárkölcsön is hozzájárult. Az 1929-ben kirobbant világgazdasági válság azonban ismét térdre kényszerítette a német gazdaságot. Az országban hatalmas volt a munkanélküliség, az éhség és a nyomor.

Hitler hatalmon

Adolf Hitler (1889–1945) Osztrák vámhivatalnok családjában született. Eredetileg festő akart lenni, de nem vették fel a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. 1925-ben Mein Kampf (Harcom) címmel adta ki programját, amelyben faji nézeteit írta le, a németek és a germán faj jövőbeni vezető szerepéről, az alacsonyabbrendű nemzetekről, amelyek közé a szlávokat sorolta, és a zsidóellenes gondolatokat propagálta. Céljai elérése érdekében kirobbantotta a második világháborút. A második világháborús német sikerek csökkenésével párhuzamosan egyre ritkábban lépett a nyilvánosság elé. A háború végén, 1945. 4. 30-án öngyilkosságot követett el. A kép szövege: EGY NEMZET, EGY BIRODALOM, EGY VEZÉR!

A válságot használta ki Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt – ismertebb nevén a német rövidítés alapján, náci párt – vezetője. A gazdasági válság kirobbanása előtt egy jelentéktelen pártocska volt. 1932-ben azonban, amikor legmélyebb volt a válság és a nyomor, már neki jutott a legtöbb hely a parlamentben. A párt a választóknak azt a biztonságot ígérte, amit a válság során veszített el. Ennek alapján lett Hitler 1933 januárjában kancellár-kormányelnök. P Hitler hasonlóan járt el, mint Oroszországban Lenin és Olaszországban Mussolini. Betiltotta az összes politikai pártot, egyesületet, szervezetet és klubot. Az állami szerveket, iskolaügyet, tudományt, kultúrát és a bíróságokat pártja hatalma alá rendelte. Az egész államot átszőtte a titkosrendőrség. A rendszer ellenzőit börtönbe és koncentrációs táborba zárták. Az összes, diktatúrára jellemző kormányzási módszer alakult ki. A német nácikra a rasszizmus volt jellemző, vagyis az emberiséget értékes és kevésbé értékes nemzetekre osztották. Felállították a fajok egyfajta ranglétráját. Magukat, vagy ahogyan ők nevezték, az északi fajt tekintették a legértékesebbnek. A felsőbbrendű német nemzet (übermesch) arra hivatott, hogy a többieket, tehát pl. a szlávokat, zsidókat, cigányokat modern rabszolgákká tegye vagy elpusztítsa. P Németországban kezdetét vette a zsidók programszerű üldözése. P 1

2

3

Készülődés a háborúra Amikor Hitler hatalomra került, nyíltan hangoztatta, hogy Németországnak meg kell bosszulnia az első világháborúban elszenvedett vereséget, és mindent megtesz azért, hogy a németek elfoglalják Európát, majd az egész világot. A weimari köztársaság idején Németország belépett a Népszövetségbe. Hitler vezetésével kilépett a Népszövetségből, és elkezdte semmibe venni a versailles-i békeszerződésben vállalt kötelezettségeit. Hitler hatalomra jutása tehát azt jelentette, hogy Németország előbb-utóbb kirobbantja az új háborút. Joseph Goebbels [göbbelsz] (1897–1945) A rasszista és a háborús elméletek legjelentősebb hirdetője, a propagandaosztály vezetője, korlátlan diktátor a kultúra területén. A háború végén hat gyermekét megmérgezte, majd feleségével együtt öngyilkos lett. Legismertebb kijelentései: „A százszor elismételt hazugság igazsággá válik! Minél nagyobb hazugság, annál hangosabban kell világgá kürtölni!“

40

Dr. J. Goebbels. B. Taussig karikatúrája, 1936. Miért ábrázolta a cseh karikaturista Goebbelst villanypóznán ordító hangszórónak?

Nyomon vagyunk P1 „Tíz éve készültünk, hogy megszerezzük a hatalmat. Szabadon és nyíltan beismerjük, hogy ha mozgalmunk győz, éjjel-nappal az a gondolat fog foglalkoztatni bennünket, hogyan építsük ki a hadsereget, amelyet megtiltott számunkra a békeszerződés. Továbbá megígérjük, hogy mindenkit elpusztítunk, aki ezeket a törekvéseinket gátolja. A mi jogaink csak akkor lesznek biztosítva, ha a német birodalmat ismét a német tőr fogja támogatni.“ Részlet Adolf Hitler müncheni (Mníchov) beszédéből, 1929

P2 „A német politika célja a faji társadalom biztosítása és területének növelése... A német jövő feltétele a szükséges élettér megteremtése... A német probléma csak erőszakos eszközökkel oldható meg... Ha a vezér életben lesz, megmásíthatatlan döntése a német élettér megoldása, legkésőbb 1943–1945-ben...“ Részlet Hitler háborús terveiből, melyeket a vezérkar 1937. novemberi titkos ülésén hagyott jóvá. Hitler szárnysegédjének feljegyzéseiből.

P3 „Zsidó nem lehet a birodalom polgára. Nem rendelkezik választójoggal, hivatali funkcióba nem kerülhet... Zsidó az a személy, akinek az ősei között legalább harmadíziglen mindenki zsidó...“ Részlet a Nürnbergben (Norinberg) 1935-ben elfogadott faji törvényekből

Nyomozunk

Heinrich Himmler (1900–1945) A Birodalmi Biztonsági Főhivatal főnöke. Ez alá tartozott minden állami terrorszervezet, beleértve a gestapót (Geheime Staatspolizei – Állami Titkosszolgálat), a belügyminisztérium valamennyi szervezete és a koncentrációs táborok vezetői. A kapitulációt követően álnéven akart szökni, de a britek elfogták. Öngyilkosságot követett el.

P1 P2 P3 P4 P5

1. Hasonlítsátok össze Hitler terveit az olasz fasiszták gondolataival (39. old.) 2. Mi a közös bennük? 3. Hasonlítsátok össze a plakátot és Hitler karikatúráját.

P5

P4 A Hitler 1933. 5. 17-én elmondott beszédére reagáló amerikai karikatúra

Önarckép, zsidó útlevéllel. Felix Nussbaum festménye 1943-ból. A kép festője az auschwitzi (Osvienčim) koncentrációs táborban pusztult el.

Érdekesség 1938 novemberében a német hatóságok újabb, a zsidó lakosság életét korlátozó rendeleteket adtak ki. A zsidóknak többek közt megtiltották: a tömegközlekedési eszközök használatát, könyvek és folyóiratok vásárlását, gépkocsi, motorkerékpár, üzlet és műhely birtoklását, háziállatok tartását, fürdők, színházak, múzeumok, koncertek, mozik, sőt némely parkok látogatását. 1939. január 1-től minden zsidó eredetű férfi köteles volt felvenni az Izrael, minden nő a Sára második keresztnevet. Ezenkívül útlevelükben J betűs pecsétnek kellett lenni.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

A felfelé vezető úton...

1. Miért került Németországban Hitler hatalomra? 2. Ki támogatta Hitlert? 3. Mit ígért Hitler a németeknek?

41

(II/7)

A két világháború közti Európa

„Rátok apellálok, cseh barátaim, akikkel a sors közös államban egyesített bennünket: ne hagyjátok magatokat elvakítani! Válasszátok az igazság, a testvéri elismerés, az őszinte együttélés útját. A ti megértéseteken áll közös államunk sorsa.“ Jozef Tisónak, a Nemzetgyűlés képviselőjének a beszédéből, 1933. 10. 20.

Szlovákia útkeresése

Felidézzük Nevezzétek meg azokat a szlovák politikusokat, akik az Osztrák–Magyar Monarchiában tevékenykedtek a 20. század elején.

Személyiségek arcképcsarnoka

A Csehszlovák Köztársaság jelentősége a szlovákok számára A szlovákok számára nagy jelentősége volt Csehszlovákia megalakulásának. A történelem során először jöttek létre Szlovákia adminisztratív határai, amelyeket békeszerződés hagyott jóvá. A szlovákok a csehekkel együtt először váltak a történelem során államalkotó nemzetté, még ha az alkotmány szerint politikai értelemben csehszlovák nemzetről is volt szó. 1918 előtt csak kevés szlovák vállalta a szlovák identitását. A kedvező körülmények közt a szlovákság is modern nemzetté formálódhatott, akárcsak a többi európai nép. A szlovákok a csehek segítségével ki tudták építeni saját iskolarendszerüket, anyanyelvi oktatással az alapiskoláktól kezdve a pozsonyi Komenský Egyetemig. További kulturális és nemzeti intézmények alakultak. A szlovákok számára nagy jelentőséggel bírt a demokratikus rendszer, mivel a szlovák ember a történelem során először vált polgárrá, aki választójogot kapott. Ráadásul a nők is választójogot kaptak, ami az akkori Európában nem mindenütt volt természetes. Törvénybe iktatták a nyolcórás munkaidőt, a gyülekezési és a sajtószabadságot. P 1

Politikai pártok

Andrej Hlinka (1864–1938) Katolikus pap és politikus. A szlovák jogokért folytatott tevékenységéért Magyarországon üldözték és bebörtönözték. Alapítója és vezetője a Hlinka Szlovák Néppártnak.

A demokratikus Csehszlovákiában kialakult a többpártrendszer. 1918 októberében, a turócszentmártoni nyilatkozat elfogadásának idején az összegyűlt szlovák politikusok egységesek voltak a tekintetben, hogy a szlovákok számára a legjobb megoldás a csehekkel alkotott közös állam. Míg azonban az új állam nem elég szilárd belsőleg és nemzetközileg, a szlovákok autonómiáját nem tekintették fontosnak. A szlovák politikusok ebben a kérdésben fokozatosan két táborra szakadtak. Az agrár, a szocáldemokrata és más kisebb pártok képviselői kitarottak a mellett, hogy az állam még nem elég szilárd és a szlovákok számára is előnyösebb megoldás a központi államforma. Ezek közül a centralisták közül többen azt a meggyőződést vallották, hogy a csehek és a szlovákok egy közös politikai nemzetet alkothatnak. P A másik oldalon állt a Hlinka Szlovák Néppárt vezette tömörülés, amely Szlovákia önkormányzatának megvalósulását követelte (autonómiát). Az autonomisták azt akarták, hogy Szlovákiának saját nemzetgyűlése, kormánya, saját államapparátusa és bírósága legyen. Ez a két irányzat egymással versenyzett a választók szavazataiért. P Szlovákiában jelen volt az országos kommunista párt is. A nemzeti kisebbségeknek is megvoltak a saját pártjaik. Legjelentősebbek a magyar és a német politikai pártok voltak. A szlovák polgár számára fontos volt, hogy aktívan részt vehetett a modern Szlovákia formálásában, és olyan utat kereshetett az országnak, amelyet a legjobbnak vélt. 2

3

Ivan Dérer (1884–1973) Jogász, politikus, a mártoni deklaráció társszerzője. 1926–1938 között a szociáldemokrata párt földbizottságának elnöke. Volt iskolaügyi és igazságügyminiszter is. A szlovák autonómia-törekvések ellen lépett fel, és a csehszlovák koncepciót támogatta. Politikai törekvéseit ilyen nézetekkel is védte: „Vajon megengedhetjük-e magunknak a nemzetiségi államocska labilitását a körülöttünk levő erős nemzeti alakulatokkal szemben? Megőrizhetné-e Szlovákia az önállóságát, ha meggyengítve a csehszlovák kötelékeket, állandóan ki lenne téve a mágnes vonzásának... a közvetlen szomszédságban élő nagy nemzetek érdekeinek?“

42

Martin Rázus költő a Szlovák Nemzeti Párt tömeggyűlésén. Ez a párt, amelynek Rázus volt az elnöke, egy időben Hlinka Szlovák Néppártjával Szlovákia autonómiáját követelő, közös autonomista blokkot alkotott.

Nyomon vagyunk P1 „A körülmények, amelyek Szlovákia számára a világháborúban meghozták a szabadságot, végérvényesen a nyugati kultúrához kapcsolták… Az 1918-ban elért győzelem végérvényesen a nyugati nemzetek sorába helyezte a szlovákokat… Szlovákia átlépése a keleti kultúrkörből a nyugatiba jövője szempontjából nem kevésbé fontos, mint maga az elért szabadság.“ Štefan Osuský szlovák politikus és diplomata Szlovákia helyzetéről, 1931

P2 „Azért ellenezzük a területi autonómiát, mert az számunkra olyan töredékes, részleges szuverenitást jelentene, amely nem hasonlítható össze azzal a céllal, ami az összállami szuverenitás társtulajdonosi viszonyát jelenti. A területi autonómia azt jelentené, hogy az igazgatás bizonyos területeire korlátozódnánk... az iskolaügyi, a bírósági és az adminisztratív igazgatásra... Megelégedni a politikai autonómiával azt jelenti számunkra, hogy kizárjuk Szlovákiát azokból az összállami ügyekből, amelyek számunkra és az állam számára a legfontosabbak, vagyis kizárnánk magunkat az összállami pénzpolitikából, az összállami külpolitikából és az összállami katonapolitikából.“ Részlet Milan Hodžának a Nemzetgyűlésben elmondott beszédéből, 1921

P3 „Elutasítjuk a gyanúsítást, hogy a politikai autonómiával a csehszlovák állam egysége ellen törnénk, mivelhogy az autonóm berendezésnél az állam bizonyos funkciókat az autonóm testnek enged át, miközben a többi funkciójában az állam szuverenitása érintetlen marad... Aki őszintén gondolja az állam megtartását, feltétlenül támogatnia kell ugyanannak az államnak a két alappillérét – a cseh és a szlovák nemzetet...“

Nyomozunk

P1 P2 P3

1. Állapítsátok meg, hogy a megszerzett szabadságon kívül mit tartott fontosnak Š. Osuský. 2. Hasonlítsátok össze M. Hodža és J. Tiso nézeteit. 3. Miben különböztek egymástól a nézeteik? 4. Találjatok ellenérveket az autonómiával szemben, amelyről M. Hodža beszélt. 5. Milyen körülmények közt maradhatott fenn J. Tiso szerint az egységes csehszlovák állam? 6. Mi a különbség a centralizmus és az autonómia között?

A turócszentmártoni Parasztlovasság, az agrárpárt érdekszervezetének zászlaja

Jozef Tiso: A Szlovák Néppárt ideológiájáról, 1930

P4 „A cseheknek és a szlovákoknak, mivelhogy egymásra vannak utalva, közvetítők nélkül kell megegyezniük… egyenesen és közösen. Miként két, egynevű testvér közös háztartásában is bizonyos alázatnak és rendnek kell lennie, miért ne követelnénk meg ugyanezt egy államban, amelyben százezer és százezer szlovák és cseh egzisztenciától van szó? A csehszlovák megegyezésnek meg kell valósulnia. Ez a cseh és a szlovák jövő érdeke, az államunk érdeke és a legjobb húzás a revizionizmussal szemben.“ Martin Rázus a csehek és a szlovákok viszonyáról, 1934

Nyomozunk

P4

1. Miért követelt Rázus „bizonyos alázatot és rendet“ a szlovákok és a csehek viszonyában?

A Szlovák Néppárt rózsahegyi találkozója, 1924

Szótárba autonómia – egy ország bizonyos részének, területének, nemzetének vagy nemzetiségének állami önigazgatási joga revizionizmus – valamely elmélet, gyakorlat felülvizsgálatának, módosításának követelése

Érdekesség A csehszlovákizmus olyan koncepció volt, amely a cseh–szlovák rokonságon és kölcsönösségen alapult. Később olyan elképzeléssé vált, amely szerint csak egy csehszlovák nemzet létezik. Politikai, államjogi, gazdasági, kulturális és nyelvi téren is igyekeztek elfogadtatni.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

A HSZNP választási plakátja, 1935

Az Agrárpárt választási plakátja, 1935

1. Nézetetek szerint mi jelentette a csehek és szlovákok közös államban való egyesülésének előnyeit és hátrányait? 2. Mi volt a véleményük az egyes politikai pár toknak Szlovákia helyzetéről a CSSZK-ban? 3. Mi a véleményetek a csehszlovákizmusról? Mi volt a pozitívuma és mi a negatívuma?

Médiasarok Janko Jesenský: Demokraták

43

(II/8)

A két világháború közti Európa

„Két terület egyesítése, melyek a fejlettség oly különböző fokán állnak, a gyengébb ország számára szükséget, amellett veszélyt is jelent. A körültekintő állami politikának ezt látnia kell, és tudatosan támogatnia kell a gyengébb terület termelőerejének fejlődését... Minden egyes intézkedése során fel kell tennie a kérdést, milyen hatása lesz annak a gazdaságilag szegényebb országrészre.“ O. Kapp cseh közgazdász, 1928

Harc a mindennapi kenyérért

Felidézzük Véleményetek szerint miben rejlik a CSSZK megalakulásának jelentősége a szlovákok számára?

Személyiségek arcképcsarnoka

1918 után a Csehszlovák Köztársaság a gazdaságilag fejlettebb államok közé tartozott Európában. A Made in Czechoslovakia jelzést viselő áruknak nemcsak itthon, hanem külföldön is sikerük volt. A csehszlovák koronát világszerte elismerték. A Baťa, a Škoda és más cégek világhírűek voltak.

A szlovák gazdaság problémái A CSSZK megalakulása után a szlovák gazdaság rögtön a szegényebb és gyengébb partner szerepébe került a csehországival szemben. Sok szlovákiai gyár nem bírta a cseh iparral szembeni konkurenciát, ezért vagy be kellett zárni őket, vagy átköltöztetni Csehországba. A legfejlettebb szlovákiai iparágak (faipar, textilipar, vasgyártás és üveggyártás), amelyek külföldre szállították a termékeiket, fokozatosan elvesztették az addigi piacaikat, ami gondokat okozott, főleg a gazdasági válság idején. Szlovákia összlakosságának 60 százaléka földművelésből élt. Kevés volt a jó termőföldön, bő legelőn, jól termő szőlőültetvényen gazdálkodó gazdag földbirtokos, jómódú gazda. A parasztok többsége, a nehéz munka ellenére is, nehezen élt meg a kis földecskéjéből, amely öröklődéssel egyre osztódott, egyre kisebb lett. Gyakran áron alul kellett eladniuk a termékeiket, gépek és állatok vásárlására nem volt pénzük. Kénytelenek voltak magas kamatú kölcsönt felvenni a bankoktól, amit nem bírtak törleszteni. Ezért gyakori vendég volt náluk a végrehajtó, aki a fizetetlen tartozások fejében elkobozta a vagyonukat.

A gazdasági válság Csehszlovákiát, akárcsak az egész világot, már 1921–1923-ban, közvetlenül a háború befejeződése után, gazdasági válság sújtotta. Ennél is pusztítóbb volt azonban az a válság, amely 1929-ben robbant ki, és 1933-ig tartott. A szlovák ipari üzemek fokozatosan elvesztették az addigi piacaikat. Egyes országok ugyanis elzárkóztak a más országokból érkező áruk behozatalától. A Szepességben (Spiš), Gömörben (Gemer) és a Garam (Pohronie) mentén egész „éhségvölgyek“ alakultak ki. P P A rossz gazdasági helyzet a munkanélküliség növekedéséhez vezetett, és a lakosság egyre szélesebb rétegeit érintette az életszínvonal drasztikus csökkenése. Az elégedetlenség gyakran tüntetésekbe, „éhségmenetekbe“ és sztrájkokba torkollt, amelyeket a hatalom szigorúan elnyomott. 1933-ban Szlovákiában csaknem minden harmadik felnőtt munkanélküli volt. P A munkanélküliek és a nyomorban élők gyakran döntöttek úgy, hogy elhagyják a hazájukat. A kivándorlási hullám ismét az USA-ba, Kanadába és Argentínába irányult. 1937-ig 104 000 ember távozott a tengerentúlra. 1

Imrich Karvaš (1903–1981)

2

3

A szlovák gazdaság a válság után

Peter Zaťko (1903–1978) A legjelentősebb szlovák közgazdászok, akik modernizációval és iparosítással igyekeztek felemelni a szlovák gazdaságot. Megalapítói voltak a Szlovák Nemzetgazdasági Intézetnek, amely a szlovák gazdaság fellendítésére terveket dolgozott ki és terjesztett elő a kormányzati szerveknek. Sajnos, eredménytelenül. A Szlovák Köztársaság (1939–1945) idején mindketten magas funkciókat töltöttek be az állam gazdasági életében, s amellett aktívan bekapcsolódtak az antifasiszta ellenállásba is. A kommunista diktatúra hatalomra jutása után üldöztetésben volt részük, és börtönbe kerültek.

44

A harmincas évek közepétől gazdasági fellendülés következett be Szlovákiában. Utak, vasutak, új gyárak, városrészek épültek, és sokan dolgoztak a katonai erődítések építésénél a határok mentén, ami az ország védelmi képességének növelésével függött össze. A kormány beavatkozásai a gazdasági életbe arra irányultak, hogy Szlovákiában új üzemek létesüljenek. A gazdasági fellendülés hatása azonban a szociális szférában – a szegényebb rétegek mindennapi életében – csak lassan és fokozatosan érvényesült, így a mindennapi kenyérért folytatott harc nem csitult.

Pótkávé-reklám

Nyomon vagyunk P1 „A Felső-Garam mentén a nép teljességgel fizetés és munka nélkül maradt. Le van terhelve, nem győzi fizetni az adót és a régi kölcsönöket. Ebben a helyzetében még a bíróságok által engedélyezett egzekutorok is zaklatják, akik fillérekért adják el az utolsó tehenet, a kunyhót, a darabka földet. Egyenesen lelkiismeretlenség így kínozni ezt a nyomorgó szlovák népet.“ A. Šalát, a Hlinka Szlovák Néppárt képviselője a Nemzetgyűlésben

A Katarínska Huta üveggyár jó minőségű termékei Európában is keresettek voltak.

Miavai (Myjava) parasztház

A pozsonyi kábelgyár

P2 „A szlovákiai indusztralizációs fejlesztés, amelyet a múlt század nyolcvanas éveiben kezdett a magyar iparosítási politika, amely óriási előnyök nyújtásával kezdte támogatni az új üzemek teremtését és fejlesztését, 1918-ban még nem fejeződött be. Olyan időszak következett, amikor a Morván túli tőkeerős, exportra dolgozó ipar, mely az osztrák időkben a tisztán mezőgazdasági Magyarországtól függetlenül épült ki, szabadon versenyezhetett a gyenge szlovák iparral, amely még gyerekcipőben járt. A liberális szellemű szabad verseny, amely az állam egész területén a fordulat után érvényesült... a szlovák iparra természeti csapásként hatott, mivel a konkurenciaharcban nem egyforma súlyú elemek vettek részt, és a gazdaságilag gyengébbnek el kellett buknia a versenyben...“

Kivándorlási útlevél

Részlet I. Karvaš professzor prágai előadásából, 1935

P3 „A világgazdasági válság minden ágazatban a termelés csökkenését eredményezte és a munkanélküliség növekedését. Az 1930–1934 közötti években a munkanélküliek száma Szlovákiában elérte a 250 000-et. Katasztrofális szociális helyzetük mérséklésének egyik módja az 1931-től a szociális gondoskodás minisztériuma által bevezetett állami étkeztetési akció volt. A munkanélküliek 10–20 korona értékben jegyeket kaptak, amelyek lehetővé tették, hogy a kiválasztott üzletekben élelmiszert vásároljanak. A válsággal sújtott generációk emlékezetében ezek koldusjegyek néven maradtak fenn.“

Szótárba egzekutor – végrehajtó, állami hivatalnok, aki bírósági ítéletet hajt végre, például vagyonelkobzást, tartozás behajtását. liberalizmus – eszmei és politikai irányzat; a polgári szabadságjogokért alkotmányos úton küzdő mozgalom; gazdasági téren az állami beavatkozástól mentes szabad versenyt valló irányzat

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

Szlovákia krónikája, 1999

Nyomozunk P1 P2 P3 1. Írjátok le a Felső-Garam mente (Horehronie) szociális helyzetét. 2. Miért került a szlovák gazdaság a szegényebb és gyengébb testvér szerepébe az állam csehországi részével szemben? 3. Állapítsátok meg, hogyan próbálták megoldani a legszegényebbek szociális helyzetét.

1. Miben különbözött gazdaságilag Szlovákia Csehországtól és Morvaországtól? 2. Miért ment tönkre fokozatosan a szlovák ipar a cseh iparral folytatott konkurenciaharcban? (Segítség: az I. Karvaš előadásának szövegéből vett idézet.) 3. Milyen hatása volt a két világgazdasági válságnak Csehszlovákia és egész Európa gazdaságára? 4. Szörfözés a világhálón: Fekete csütörtök a New York-i tőzsdén 1929-ben

Médiasarok Martin Rázus: Maroško Fraňo Kráľ: Csenkóné gyermekei

45

(II/9)

A két világháború közti Európa

Felidézzük

Az ismeretlen szabadság

Soroljátok fel a 20. század eleji legfontosabb egyesületeket. (Segítség: a 8. osztály tananyaga.)

Szlovák egyesületek csarnoka

A demokratikus politikai rendszer Szlovákia lakói, akik Magyarországon csupán jogtalan tömeget alkottak, a Csehszlovák Köztársaságban első ízben egyenjogú polgárokká váltak. Megízlelhették az addig nem tapasztalt szabadságot – egyszerű lakosokból polgárokká váltak. Tekintet nélkül a nemzetiségi, politikai vagy vallási hovatartozásra vagy szociális származásra, lehetőséget kaptak, hogy aktívan részt vegyenek a közéletben. Szlovákiában 1918-ban több mint húsz politikai párt jött létre. P Szlovákia lakossága az általános és közvetlen választójog alapján választhatott képviselőket az állam legmagasabb törvényhozó testületébe, a Nemzetgyűlésbe. A választások lehetővé tették számukra, hogy a megfelelő embereket válasszák meg az egyes városok és falvak önkormányzati szerveibe. Míg a parlament, a kormány és az ún. magas politika továbbra is távol álltak az egyszerű polgártól, a helyi önkormányzatok, amelyeket a saját községükben saját maguk választottak az emberek, a polgárság érzésével tölthették el őket. 1

A polgári társadalom A szlovákiai Országos Tűzoltó Egylet emblémája

Az állam legfőbb törvénye – az alkotmány – olyan jogokat biztosított a polgároknak, amilyeneket azelőtt nem ismertek. Nemcsak politikai pártokat szervezhettek, de különféle egyleteket alapíthattak, újságokat, folyóiratokat adhattak ki. Szlovákiában százával jelentek meg a különféle újságok és folyóiratok. Szervezetek és egyletek tucatjai alakultak, amelyek emberek ezreinek tették lehetővé, hogy nyilvánosan kifejthessék nézeteiket. P Az egyesületek a demokrácia iskoláivá váltak. Ez azért is fontos volt, mert a megélhetési gondokkal küszködő kisember úgy érezhette, hogy a politika ismét „úri huncutsággá“ vált. A politikai pártokat és vezetőiket főleg a választások előtt érdekelték az emberek. Ilyenkor teljesíthetetlen ígéretekkel halmozták el őket, hogy a lehető legtöbb szavazatot szerezhessék meg. Éppen az egyesületekben nyilvánult meg a demokrácia lényege, mivel a demokrácia nemcsak általános választójogot jelent. A demokrácia életmód, az emberek közti kommunikáció. A demokrácia nemcsak a saját vélemény közlését, de a más nézetek meghallgatását is jelenti. A munkások megalapították a szakszervezeteket. Ezek legfontosabb küldetése a tagok szociális érdekeinek a képviselete volt. Segített a tagoknak, ha munka nélkül maradtak, a munkaadókkal folytatott bértárgyalások során védte a tagság érdekeit. A szakszervezetek népművelő, kulturális és sportrendezvényeket is szerveztek. 2

A Szlovák Iparkamara városi szervezetének zászlaja

A nép felvilágosítása és művelése Az egyesületek legnagyobb előnye az volt, hogy új ismereteket nyújtott tagjainak, művelte őket és tágította kulturális látókörüket. A legnagyobb tömegbázist, mintegy 80 000 tagot, a tűzoltóegyletek mondhatták a magukénak. Szlovákia szinte valamennyi falujában volt tűzoltószervezet. Ezek a lakosság vagyonát és életét védték a természeti csapásokkal szemben, s emellett népműveléssel is foglalkoztak. Nagyon elterjedtek a testnevelő és sportegyesületek. A sport, különösen a futball, a jégkorong és a röplabda, már a harmincas években a közösségi élet része lett, nemcsak a városokban, hanem a falvakban is. A Szlovák Vasutasok Szövetségének zászlaja

46

Egyesületek és szervezetek zászlói, szalagjai

Nyomon vagyunk P1 „A fordulat után nálunk, Szlovákiában is új élet kezdődött. Azok többsége azonban, akik dolgozni akartak, akik áldozatot akartak hozni a jó ügy érdekében, irányt tévesztett. Belevetették magukat a politikába. A nagy dolgok, amelyek nemzetünk kulturális és gazdasági felemelkedését segítették volna, háttérbe szorultak, sőt feledésbe merültek. A politikai események zsivaja mögül a világra kívánkozott valami, amiről a szlovák lélek régóta álmodozott. Védekezett az egészségtelen irány ellen, s valami szebbre, nemesebbre áhítozott, ami az egész emberiség javát szolgálná. Ennek a szellemnek az ereje a társadalmi élet színpadára lép, és magas célt tűz ki maga elé: Szlovákia népének kulturális és gazdasági felemelkedését.“ Részlet a Hasičské listy című újságból, amely a szlovák Országos Tűzoltó Egylet lapja volt, 1923. 1. 25.

Az Új világ című újság sporfelvételeiből, 1926

A Szlovák sas egylet zászlói, Zohor, 1922

P2 „Isten elrendeléséből eljött a mi nemzeti megváltásunk: a világháború utáni szerencsés államfordulatunk. A mi új csehszlovák államunkban minden újjáépül. Živenánk is hozzálátott a munkához: szlovák asszonyokat toboroz az új életre keltéshez... A jó iskolák, a gondos, nemes erkölcsökre irányuló nevelés, a magán- és a polgári élet minden követelményének megfelelő valódi műveltség, ezek jelentik a szlovák nő legfontosabb óhaját, amely a mi szabad, nemzetileg és kulturálisan is kedvező viszonyaink között a beteljesülés nagy lehetőségével kecsegtet.“

A ligetfalui ifjú cserkészek zászlaja

Elena Maróthy-Šoltésová a nőmozgalomról és a Živena egyesületről

Nyomozunk

P1 P2

1. Mit bírált a Hasičské listy című újság szerkesztője? 2. A részlet alapján állapítsátok meg, milyen céljai voltak a szlovákiai nőmozgalomnak.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Hasonlítsátok össze, milyen politikai, gazdasági és kulturális lehetőségeik voltak a szlovákoknak a 19. század végi Monarchiában és az 1918 után alakult CSSZK-ban. 2. Mérlegeljétek az előnyöket, amelyeket a politikai élet demokratizálása jelentett. 3. Milyen jelentőségük volt az egyesületeknek az emberek és a társadalom életében? 4. Miért nevezik még ma is a politikát „úri huncutságnak“? 5. Állapítsátok meg, mely egyesületek léteznek napjainkban is.

47

(II/10)

A két világháború közti Európa

„Meggyőződésünk, hogy a mi törekvő és tehetséges szlovák nemzetünk nem záratik ki a béke áldásából és a nemzetek közösségéből, és neki is megadatik, hogy a maga módján fejlődhessen, és erejéhez mérten hozzájárulhasson az emberiség általános haladásához.“ Mártoni deklaráció, 1918. 10. 30

Az iskola, az élet alapja

Felidézzük Hogyan nyilvánult meg a demokratikus politikai rendszer a szlovákok politikai, gazdasági, kulturális és mindennapi életében?

A magyarosítás következményei az iskolaügyben Szlovákia saját nemzeti oktatásügy nélkül lépett be az új államba. 1918-ban 270 egyházi népiskola tengődött itt nehéz anyagi körülmények között, amelyekben részben szlovákul tanítottak. Ez az állapot azt eredményezte, hogy a szlovák lakosság nagy része analfabéta volt, vagy csak a legalapvetőbb iskolai végzettsége volt. Ezért a csehszlovák államban Szlovákiában az első és legfontosabb feladatok egyike a szlovák iskolák kiépítése volt.

A szlovák iskolaügy építése

Index – főiskolai ellenőrző könyvecske a Komenský Egyetem bölcsészkaráról, 1924

Rövid idő alatt bevezették a szlovák oktatási nyelvet az alap- (akkoriban népiskolák), közép-, szak- és tanonciskolákban, és új iskolákat nyitottak. Az állami, az egyházi és a magániskolák jól megfértek egymás mellett. Javult az iskolalátogatási fegyelem, és csökkent a lakosság írástudatlansága. Az egyre gyarapodó szlovák iskolaügyben azonban főleg a kezdeti időkben hiányoztak a tanítók, a tankönyvek és maguk az épületek is. Ezért az állam, az egyházak és a községek tucatjával alakították át az épületeket iskolákká. A legsúlyosabb problémát a tanítók hiánya jelentette minden szinten. Ezért sok tanító érkezett Csehországból, akik segítettek a szlovák diákok nevelésében és művelésében. Az elszlovákosított vagy újonnan alapított tanítóképzőkből fokozatosan kerültek ki a felkészült szlovák pedagógusok. 1919-ben alapították meg Pozsonyban az első modern szlovák főiskolát, a Komenský Egyetemet, amelynek először három – bölcsészeti, jogi és orvosi – kara volt. Ezekhez fokozatosan új karok társultak. Az egyetem mellett, amely százával képezte a szlovák értelmiség képviselőit, megalakult a szlovákiai tudományos kutatást szervező Šafárik Tudós Társaság. Végül 1938-ban Kassán megnyitották a Műszaki Főiskolát, amely később Pozsonyba költözött. P P 1

2

A szlovák oktatásügy jelentősége A szlovák iskolaügy fejlődésének nemcsak pedagógiai, hanem kulturális szempontból is nagy jelentősége volt. A tanítók, főleg a falvakban és a kisvárosokban, a helyi kulturális élet fő szervezői voltak. A szlovákiai művészeti élet fejlődése szempontjából nagy jelentősége volt a Zenei és Színházi Akadémia (konzervatórium) és az Iparművészeti Iskola megnyitásának Pozsonyban. A középiskolák végzősei közül sokan választották a főiskolai tanulmányokat. Pozsony mellett sok szlovák diák tanult a cseh főiskolákon is, főleg Prágában. Így alakult ki az új szlovák értelmiségi réteg, amely lerakta az alapjait a szlovák tudománynak és művészeti életnek. Egyetemi pedellus jogara, 1924

A diákok szlovák nyelvet tanultak, ám a bizonyítványban „csehszlovák“ nyelvből kaptak jegyeket.

48

A természettudományi kar dékánjának jogara

A pozsonyi Szent Szórád főiskolai internátus

Nyomon vagyunk P1 „Szinte naponta nyílnak az új szlovák iskolák kapui, egészen az egyetemekig. A nemzet érverése minden nappal erősödik. Eltelik öt, tíz év, és Szlovákia erőteljesen szólal meg az új generáció által. Nem a próféciák, hanem az élet törvényei miatt hiszünk a holnapi napban, amely új, erős generációt ad nekünk, új gondolatokkal és formákkal. Ezen a téren elsősorban az irodalomra és a művészetekre gondolunk.“

Érdekesség 1937-ben Szlovákiában 150 óvoda, 4300 népiskola, 230 polgári (alacsonyabb fokú középiskola) iskola, 200 szakközépiskola, 130 tanonciskola és 57 gimnázium volt.

Štefan Krčméry a Slovenské pohľadyban, 1922

Palatábla, amelyet a népiskolai diákok használtak. Palavesszővel írtak rá, amely palakőből készült.

A Komenský Egyetem épülete, amelyet eredetileg mezőgazdasági tőzsdének terveztek. 1927-ben kezdték építeni. Az épület ünnepélyes átadására 1937. 3. 11-én került sor.

A Komenský Egyetem rektori nyaklánca

P2 „1920. január 3-án kezdtük el a rendes tanítást, később megtudtam, hogy mindenütt január 7-én kezdték el a tanítást. Se nekem, se a gyerekeknek semmi baja nem történt emiatt, amikor tanultunk. Márciusban jöttek ki a nyomdából B. Vavroušek olvasókönyvei, jó drága volt, de a III. részlegen mindenkinek megvoltak. Az volt ám az öröm, amikor bevittem őket az osztályba! Mindenki tülekedett, hogy előbb kapjon belőlük, mintha ingyen lettek volna. Áprilisban kijöttek drága szülőföldünk fali térképei, és szeretett tanfelügyelőnk figyelmünkbe ajánlotta. Vászonból, 250 koronáért. Polgáraink, igaz, eleinte hallani sem akartak róla, csak hosszas könyörgés után, hogy szükség van rá, engedte meg polgármesterünk a megvételét. 1921-ben a tanfelügyelőségtől kaptam a Matica slovenská ajándékát, a Robinson Crusoe 2 kötetét kiosztani a legjobb tanulóknak. Ilyenek nálam nem voltak, meg minek az irigységet gerjeszteni, egyik kap, a másik nem. Elolvassák, aztán a kisebbeknek adják szétszaggatni. Ezért senkinek sem említettem, hanem megalapítottam a diákkönyvtárat…“ Karolina Brustleová, a Zsolna (Žilina) melletti Podhorie első tanítónőjének bejegyzése az iskola krónikájában, 1920–1921.

Nyomozunk

P1 P2

1. Hasonlítsátok össze Štefan Krčméry író nyilatkozatát a népiskolában zajló mindennapos tanításról szóló bejegyzéssel. 2. Értékeljétek, hogyan járult hozzá K. Brustleová ahhoz, hogy egyszer megjelenik az „erős generáció, új gondolatokkal“? 3. Keressétek meg iskolátok krónikájában a legrégebbi bejegyzést.

Történelemkönyv a polgári iskolák 4. osztálya számára

Kirakójáték

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Miért kellett Szlovákiában kiépíteni a teljes iskolahálózatot? 2. Miért tanítottak a szlovák iskolákban cseh tanítók is? 3. Mi volt a jelentősége az egyetem megalapításának Szlovákiában?

Médiasarok Szörfözés a világhálón: iskolai krónika

49

(II/11)

A két világháború közti Európa

Felidézzük

Polgártársak vagy ellenségek?

Milyen nemzetek éltek Ausztria– Magyarországon?

Nemzeti és etnikai kisebbségek A Csehszlovák Köztársaság soknemzetiségű állam volt. Az állam területén a szlovákokon és cseheken kívül nemzeti kisebbségek is éltek, akik az újonnan alakult ország számára állandó problémát jelentettek. Szlovákiában a magyarok alkották a legszámosabb nemzeti kisebbséget. Nagyon nehezen alkalmazkodtak az új körülményekhez, mivel az egykori Magyarország uralkodó nemzetéből egyszeriben kisebbséggé váltak. P Szlovákia második legnagyobb számú kisebbsége a német volt. A Szlovákiában élő németek szorosan együttműködtek a csehországi németekkel, akik több mint 3 milliónyian voltak. A németek alkották tehát Csehszlovákia legnépesebb nemzeti kisebbségét. Kisebbséget alkottak még az ukránok és a ruszinok. Míg az egykori Osztrák–Magyar Monarchiában a beolvadás fenyegette őket az uralkodó magyar nemzetbe, az új állam biztosította számukra nemzeti sajátosságaik sokrétű fejlődését. A népszámlálás alkalmával első ízben jelent meg a zsidó nemzetiség. Külön nemzeti kisebbséget jelentettek Szlovákiában a csehek, akik a központosított országban, akárcsak a Csehországban élő szlovákok, nem számítottak kisebbségnek. 1

A kárpátinémet turistaegylet emblémája

A kisebbségek jogai A békeegyezmény aláírásakor a csehszlovák kormány kötelezettséget vállalt a kisebbségek politikai, polgári és kulturális jogainak biztosítására. P Szlovákiában valamennyi kisebbségnek voltak politikai pártjai. Szakszervezeti, ifjúsági, női, kulturális és testnevelő szervezeteket alapítottak. Újságokat, folyóiratokat és könyveket adtak ki az anyanyelvükön. Azokon a területeken, ahol megfelelő arányban (legalább 20%-ban) éltek kisebbségek, anyanyelven (magyarul, németül, ukránul, ruszin nyelven) folyt az oktatás az óvodákban, az alap- és középiskolákban, valamint a szaktanintézetekben. Ezeken a vidékeken a kisebbségek a hivatali kapcsolatban is használhatták anyanyelvüket. 2

Az Einigkeit munkásdalárda zászlaja, 1922

A többségi nemzet és a kisebbségek együttélése A nemzetiségi sokszínűség Szlovákiában nemcsak problémákat és konfliktusokat jelentett, de voltak pozitívumai is. Az egyes nemzetek és nemzetiségek megismerték és kulturálisan gazdagították egymást. A szlovák lakosság többsége jól megfért a nemzetiségekkel. Közös gazdasági, polgári, szociális érdekek és gondok kötötték őket össze, bár sok probléma megoldására eltérőek voltak az elképzeléseik. Különösen ösztönzően hatott a kölcsönös kulturális hatás és a tudományos, kulturális élet képviselőinek együttműködése. Szlovákia lakosságának nagy többsége az anyanyelvén kívül legalább még egy, de olykor két idegen nyelvet is beszélt, ami elengedhetetlen volt a gazdasági életben, de a mindennapi kapcsolatban is. Az együttélést főleg a külföldről érkező hatások bonyolították, főleg Németország és Magyarország igyekezett kihasználni politikai céljaira a német és a magyar kisebbséget. A nemzetiségi kérdés Közép-Európában, így Szlovákiában is nagyon kényes probléma volt, amelyet sosem sikerült minden nemzetiség számára megnyugtatóan rendezni.

A képeken látottak alapján milyen életszínvonalon élhettek az emberek?

50

Nyomon vagyunk P1 „A magyar és a német pártok képviselőinek nevében konstatálom, hogy a hovatartozás kérdését illetően nem kérdezték meg sem a magyar, sem a német nemzetet, ezért nem nyilváníthatták ki akaratukat. Az igazság úgy áll, hogy Felső–Magyarország (Horné Uhorsko) területét a cseh katonaság foglalta el, és a bosszú politikájának megfelelően a lakosságot, akár a sakkfigurákat a sakktáblán, erőszakkal sorolták az új államalakulatba, az úgynevezett cseh–szlovák államba.“

Nyomozunk

P1 P2

1. Hasonlítsátok össze a két felszólalást. 2. Milyen békeszerződésekre hivatkozik Milan Hodža? 3. Mi bizonyítja, hogy a magyar képviselő nem tudott azonosulni vagy egyetérteni az újonnan alakult állammal? 4. Miben mondott ellent a magyar képviselő állítása Milan Hodža állításának, miszerint a kisebbségi kérdés az igazság és az egyenlőség elve szerint alakult?

Ékes–Körmendy Lajos magyar képviselő beszédéből a Nemzetgyűlésben, 1920

P2 „Mindjárt az elején az volt a szándékunk, hogy többet nyújtsunk a kisebbségeknek, mint amire a békeszerződések köteleztek bennünket. Ezért az igazság és a valódi egyenlőség elve alapján oldottuk meg a kisebbségi kérdést. A régi rendszer ezt képtelen volt megoldani. Ez csak a mi demokráciánknak sikerült. Nagyon jól tudjuk, hogy helyesen oldottuk meg a kisebbségi kérdést, és a kisebbségek józan, ésszerű és lojális együttműködésével hozzájárulunk államunk és Közép-Európa erkölcsi, politikai és gazdasági konszolidációjához.“ Milan Hodžának a Nemzetgyűlésben tartott beszédéből

A választási plakátok jól tükrözték Szlovákia nemzetiségi sokszínűségét és a politikai pártok szabad versengését a választásokon.

Érdekesség Szlovákiában mintegy 62 000 személy alkotta a roma (cigány) etnikai kisebbséget. A romák a társadalom legszegényebb rétegéhez tartoztak. Többnyire elkülönített településeken éltek a városok és falvak peremén. Sok cigánycsalád vándorló életmódot folytatott. A romáknak nem voltak biztosítva a legalapvetőbb emberi jogaik sem, ezt bizonyítja az 1927-ben elfogadott „A vándorcigányokról szóló törvény“ is. A romák üldözése a háborús Szlovák Köztársaság idején tetőzött, amikor sokukat fogságba vetették és munkatáborokba internálták. A kommunista kormány (1948–1989 között) anyagi segítségnyújtással igyekezett – sikertelenül – megoldani a cigánykérdést. Nem vette ugyanis figyelembe a cigányok hagyományait és szokásait. A roma etnikum tagjai – az egyre gyarapodó kivételektől eltekintve – jelenleg is a lakosság legszegényebb és legműveletlenebb rétegét alkotják. Egy régi cigány mondás szerint: „Mások adhatnak neked tanácsot, mások mutathatnak utat neked, de embert magadnak kell magadból csinálni.“

Zsidó szertartáshoz használatos háztartási edény

Szlovákia lakosságának nemzetiségi összetétele 1930-ban Csehek és szlovákok Magyarok Németek Ruszinok–ukránok Zsidók Romák (cigányok) Lengyelek

2 345 909 571 988 147 501 91 079 65 385 30 626 933

72,09 % 17,58 % 4,53 % 2,80 % 2,01 % 0,94 % 0,03 %

Szlovákiában kisebb számban éltek még románok, horvátok, szerbek és más nemzetiségek.

Ezek az adatok azt tükrözik, amit népszámláláskor maguk a polgárok diktáltak be. Feltételezhető, hogy a romák többen voltak, ám a roma (akkor cigány) identitást csak 30 626-an vállalták. A zsidó vallásúnak összeírt polgároknak például csak a fele vallotta magát zsidó nemzetiségűnek.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia mindig is sok nemzet és kultúra közös állama volt. Nyomozzátok ki, vajon hagyott-e nyomot ez a ti családotok sorsán is? 2. Állapítsátok meg, hogyan kezelik a nemzetiségi kérdést Európa más országaiban. 3. Hasonlítsátok össze az 1930-as népszámlálás nemzetiségi adatait a legutóbbi (2012) népszámlálás adataival a Szlovák Köztársaságban.

51

(II/12)

A két világháború közti Európa

„Az ember ismeretekre vágyik. Mihelyt feladja ezt a vágyát, megszűnik embernek lenni.“ F. Nansen

A tudomány és a technika mérföldkövei

Felidézzük

A kémia és a fizika sorsfordító felfedezései

1. Magyarázzátok meg az ipari forradalom fogalmát. 2. Miben rejlik a gőzgép jelentősége? 3. Ki találta fel a belső égésű motort?

Személyiségek arcképcsarnoka

A két háború közti időszakban folytatódott a tudomány és a technika gyors fejlődése. A tudósok már 1919-ben felfedezték az atommag hasadásának lehetőségét, később bebizonyították az elméletet, amely szerint az atommag neutronokból és protonokból tevődik össze. Iréne Joliot-Curie és Frédéric Curie (zsolió küri) megállapították, hogy szinte minden atom radioaktívvá válik, ha neutronnal bombázzák. 1934-ben az olasz Enrico Fermi megvalósította az első irányított láncreakciót, amelynek során óriási mennyiségű energia szabadul fel. Az atomenergia felhasználása a 20. század nagy problémája lett, mivel ennek az energiának a felhasználásával a hadiipar visszaélhet. Hatalmas fejődést élt át a vegyészet is. Nagy mennyiségben kezdik gyártani a szintetikus anyagokat. Ez a műanyagok kora. A legismertebb műszálas anyag a nejlon lett, amely főleg 1934 után a női divatban terjedt el, de a műanyag fokozatosan a mindennapi élet szinte minden területére betört.

A tudomány az emberi egészségért

Albert Einstein (1879–1955) Német matematikus, fizikus, a tudomány és az emberi ismeretek 20. századi szimbóluma. 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után, az USA-ba emigrált, ahol egyetemi tanárként működött. 1939-ben figyelmeztette Roosevelt elnököt a nácik atom- és katonai kutatásaira. 1945-ben más tudósokkal együtt figyelmeztetett arra a veszélyre, amit az atomenergia hadászati felhasználása jelent.

A biológiában és az orvostudományban is új, az ember számára mérhetetlen jelentőségű felfedezéseket tettek. A tudósok főleg a táplálkozásra és a járványellenes kutatásra helyezték a hangsúlyt. Ebben nagy segítségükre volt az elektronmikroszkóp, amelynek segítségével új vitaminokat és hormonokat fedeztek fel. Nagy jelentősége volt 1921-ben az inzulin felfedezésének, amely a cukorbetegséggel sújtott emberek tömegeinek életét menti meg. Az orvostudomány további sikereket könyvelhetett el a fertőzéses betegségek elleni harcban, amelyeket új gyógyszerekkel (antibiotikumokkal) kezdtek visszaszorítani. P 3

A villamos energia elterjedése A két háború közti időszak műszaki fejlődésére a villamos energia gyors terjedése és főleg felhasználása volt jellemző. A gépek meghajtását a villanymotor végezte, és felváltotta a gőzgépet. A rádiótechnikában és az elektronikában is jelentős sikereket értek el (az elektroncső megszerkesztése). Tökéletesedett és kiszélesedett a távközlés (távíró, telefon, rádió, a televízió kezdetei). A villamos energia az ember életének nélkülözhetetlen tartozéka lett. A háztartások és városok megvilágításában a villanyáram az addig használt gáz és petróleum helyébe lépett.

A közlekedés fejlődése

Alexander Fleming (1881–1955) Skót tudós, orvos. 1929-ben hozta az orvosi társadalom tudomására a penicillinnek, az új gyógyszernek a felfedezését. Ezzel kezdődött meg a gyógyászatban az antibiotikumok korszaka. A penicillint 1942-től állítják elő tömegesen.

Szótárba technológia – feldolgozási mód, műszaki gyártási menet antiszeptikum – mikróbákat pusztító anyag, ellenméreg

52

A villanymotor mellett leginkább a belső égésű motort használták. Elsősorban a közlekedésben hódított teret, ami hozzájárult a gépkocsi- és repülőgépipar fellendüléséhez. 1919-ben a francia Citroën (szitroen) cég bemutatta az európai piac első népautóját. A britek ugyanakkor az Austint (ósztin), az olaszok a Fiatot kezdték gyártani. Valamivel később közismert népautóvá vált a német Volkswagen (folkszvágen), míg az USA-ban a Fordokat gyártották futószalagon. Az autó tömegcikké válása Nyugat-Európában és az USA-ban fokozatosan átalakította a gazdaságot és a társadalmi életstílust. A gépkocsigyártás, a javítóműhelyek hálózata, az olajipar és a gumigyártás emberek ezreinek adott munkát, de magával hozta az úthálózat modernizálását és befolyással volt a városfejlesztésre is. A két világháború közti időszakban vette kezdetét a rendszeres repőlőgép-közlekedés, bár a repülőgéppel való utazás még mindig nagy kalandot jelentett.

Nyomon vagyunk P1 „Hiszem, hogy a természetben zajló események szigorúbb és súlyosabb törvények szerint működnek, mint amilyeneket jelenleg elismerünk, amikor kijelentjük, hogy egyik jelenség a másik okozója. Olyanok vagyunk, mint a gyerekek, akik a rímek szerint ítélik meg a verset, de semmit se tudnak a rímképletről. Vagy a kezdő zongorajátékoshoz hasonlítunk, aki egy hangjegyet az előzőhöz vagy a következőhöz köt. Bizonyos értelemben ez elég is lenne, ha egyszerű és primitív darabokat játszanánk. Bach szerzeményeinek az előadásához azonban ez biztosan nem illenék.“ Albert Einstein

P2 „Kérdés, mi a fontosabb a tudós számára: a tények ismerete vagy a fantázia.“ Albert Einstein

P3 „1. A penicillin bizonyos fajtája hatékony antibakteriológiai anyagokat termel. A penicillin óriási adagokban sincs toxikus vagy izgató hatással az állatokra... 8. Feltételezhetjük, hogy hatékony antiszeptikum lehet, amelyet külső vagy injektált gyógymódra használhatunk a mikróbákkal megtámadott helyek gyógyítására, amelyek a penicillinre érzékenyek.“

Charles Lindbergh amerikai repülős, a múlt évszázad legendás alakja. 1927-ben elsőként repülte át az Atlanti-óceánt (Atlantický oceán), 33 óra 29 perc alatt.

Alexander Fleming cikkének részlete, melyet egy angol orvosi szaklapnak írt 1929-ben

Nyomozunk

P1 P2 P3

1. Elbert Einstein nevéhez fűződik az a jelentős elmélet, amely valamennyi emberi tevékenységre hatással volt a 20. században, a tudományra, a filozófiára, a kultúrára és a művészetre. Mi a neve ennek az elméletnek? 2. Miért hangsúlyozza Einstein a fantázia szerepét a tudományban? 3. Állapítsátok meg, milyen betegségeket gyógyít a pinicillin. 4. Kinek az életét menti meg az inzulin? 5. Hogyan hatott a női divatra a nejlon felfedezése?

Mercedes SSK, 1928

Emancipált fiatal nők, 1925 Léghajó New York fölött

Rádió-vevőkészülék, kombinált elektroncsővel (LÖEWE-cég)

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Soroljátok fel a 20. század első felének legjelentősebb találmányait és felfedezéseit. 2. Milyen jelentőséggel bírt az ember számára a vitaminok és az antibiotikumok felfedezése? 3. Hogyan változtatta meg a gazdaságot és a társadalom életstílusát az autózás? 4. Szörfözés a világhálón: a 20. század első felének felfedezései.

Médiasarok A technika krónikája Jan Tůma: A közlekedés nagy képes krónikája Ablak a világra: Gépek, amelyek megváltoztatták az életünket http://science.discovery.com/

53

(II/13)

A két világháború közti Európa

„Az ifjú nemzedék úgy érzi, hogy egy jobb világ érkezett vele. Az idősebb generáció pedig úgy, hogy a jobb világ vele távozik.“ Karel Čapek

Boldog húszas évek? Új életstílus

Felidézzük Milyen energia terjedt el robbanásszerűen a békebeli években?

Filmcsillagok arcképcsarnoka

Az első világháború borzalmait túlélő emberek jobban megbecsülték a békés életet és magát az életet. A szörnyűségek után igyekeztek az élet kellemesebb oldalát, a pihenést, a társasági életet és a szórakozást keresni. Erre elsősorban a városokban nyílt lehetőségük, amelyek a társadalmi élet központjai voltak. A városok külalakja lassan megváltozott, és változni kezdett a városi lakáskultúra is. A legszegényebb negyedek ugyan még mindig olyanok voltak, mint a 19. század végén, de már több országban olcsóbb, bérházi lakásokat kezdtek építeni, amelyek árban a szakmunkások és az alacsonyabb hivatalnokok számára is hozzáférhetőek voltak. Ezek a lakások már általában saját fürdőszobával rendelkeztek. A kisebb városokban is megkezdték a szennyvízelvezetés kiépítését és az utcák kövezését. Röviddel a háború után a legtöbb országban törvénybe iktatták a nyolcórás munkaidőt, ami megváltoztatta az emberek szokásait. Azelőtt szinte nem volt szabad idejük. Keresni kezdték a lehetőségét, hogyan használják ki a szabad időt. Gomba módra szaporodtak el a különféle egyesületek, sportklubok, stadionok, mozik, kávéházak és kabarék. Megváltozott a nők társadalmi helyzete is, amit nagyrészt a háború eredményezett. Míg a férfiak többsége a frontokon harcolt, a nők a hátországban kifejezetten férfifoglalkozásokat is űztek. Néhány országban a nők választójogot kaptak. Egyre többen kezdtek egyetemeken tanulni, és olyan munkakörökben tűntek fel (orvosok, jogászok, kutatók), amelyek azelőtt férfihivatások voltak.

A film és a rádió

Charles Spencer Chaplin (1889–1977) A világ filmművészetének klasszikusa, angol származású amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező. Egyszerű kellékeivel – az elmaradhatatlan sétapálcával, keménykalappal és félrecsámpázott cipővel – alkotta meg a filmművészet feledhetetlen tragikomikus hősét, az „örök csavargó Charlie-t“, akit emberek milliói imádtak és csodáltak. Legismertebb filmjei: A kölyök, Aranyláz, Modern idők, A sorompók lezárulnak.

Az új szórakozást a film jelentette, amely emberek millióit ragadta magával. Hollywoodban, amely „álomgyárrá“ vált, már a háború előtt létrejöttek az első filmstúdiók. A film hamarosan meghódította Európát is. Németországban megalakultak az UFA filmstúdiók, a kontinens legnagyobb stúdióit Olaszországban építették meg. A francia film, amely már a némafilm korában is ötletességével tűnt ki, mozgó kamerát kezdett alkalmazni, s felhasználta más művészeti ágak, elsősorban a festészet ötleteit és gondolatait. A némafilm korszakának leghíresebb rendezője a francia René Clair (klér) volt. A húszas évek végén aztán sikerült a hangokat (a beszédet, a környezeti zajokat és a zenét) és a képet is egy filmre feljátszani. A színészek végre megszólalhattak a vásznon. A film kisvártatva újabb lépést tett előre – fekete-fehérből színessé vált. Az első rendszeres rádióadás 1920. november 2-án indult az amerikai Pittsburgben. Az adás főleg hírekkel és az éppen akkor zajló elnökválasztás eseményeinek magyarázatával foglalkozott. Európában 1923-ban jelent meg a rádió, amely fokozatosan lett a háztartások természetes tartozéka. Szlovákiában 1926ban indult meg a rádióadás.

Sport A sport is egyre több ember időtöltése lett. A futball, a kerékpár, az úszás, az atlétika, a turisztika és más sportágak erősítették a versenyszellemet, kimagasló teljesítményekre ösztönözte az embereket. Az eredményes sportolókról szóló híreket a sajtó közölte, majd a húszas évek közepétől a rádió is terjesztette hírnevüket.

Marlene Dietrich (1904–1992) A leghíresebb német színésznő, a két háború közti kor nő ideálja. Hitler hatalomra kerülése óta az USA-ban élt. A nácizmus elleni harcban való részvételéért megkapta a Becsületrend keresztjét. Legismertebb filmje a Kék angyal és a Nürnbergi per.

54

Munkás testnevelő egylet. Handlova (Handlová) férfiak gyakorlata, 1920

Érdekesség Az első rádiós futballmeccs-közvetítés úgy történt, hogy a pálya mellett álló riporter telefonba beszélt, és a stúdióban a bemondó mondatonként ismételte a szövegét.

A sportolókra ösztönző erővel hatottak az újkori olimpiai játékok, melyek gondolatát a francia pedagógus-történész, Pierre de Coubertin [kubertén] báró újította fel. Coubertin 24 éven keresztül volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. Az első olimpiai játékokat 1896-ban rendezték Athénban, s azóta négyévenként rendezik meg.

Otto Dix: Nagyváros, 1927–1928

Nyomozunk 1. Számítsátok ki, mikor nem rendeztek olimpiát a világháborúk miatt. 2. Melyik ókori országban voltak az első olimpiai játékok?

Munkáslakás belseje

A két háború közti korszakban Németországban meghatározó szerepe volt a Bauhaus-iskolának, amely főleg az építészetben érvényesült. Ez az irányzat főleg a betont és az üveget részesítette előnyben.

Rádiót hallgató család, 1925

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

Divatlap képe 1925-ből. A kor divatja a rövid haj, az ún. bubifrizura volt. Coco Chanell divattervező viselte először.

1. Hogyan befolyásolták a rádióadások az emberek életét? 2. Miért lett több szabad idejük az embereknek az első világháború után? 3. Hogyan használták ki az emberek a szabad idejüket a 20. század húszas éveiben? 4. Miért áll a tananyag címe után kérdőjel?

55

(II/14)

A két világháború közti Európa

Felidézzük

A művészet és az építészet új útjai

Milyen művészeti irányzatokkal találkoztatok eddig?

Művészek kisgalériája

A képzőművészetben és az irodalomban a művészek már a 19. század utolsó harmadában az érzéseik, elképzeléseik, gondolataik kifejezésének új eszközeit keresték. Nagy ösztönzést jelentett az impresszionista festők útkeresése, akik hatással voltak az irodalomra és a zenére is. A háború után folytatódott az új utak keresése a művészetben.

Dadaizmus Egy művészcsoport, amely a háború idején Svájcban (Švajčiarsko) élt, létrehozta a DADA nevű irányzatot. A csoportot költők és festők alkották. A dadaisták lelke Tristan Tzara költő, Marcel Ducham [marszel düsam] festő és Hans Arp grafikus, szobrász és költő volt. Az alkotás alapvető elvének a játékot és a véletlent tartották. Maga a dadaizmus elnevezés is a véletlen műve volt, egy szótárban bukkantak rá (dada = lovacska, gyermekjáték). A dadaista költemény véletlenszerűen összerakott szavakból áll; a dadaista képet, ehhez hasonlóan, véletlenül egymáshoz kerülő mindennapi tárgyak (rozsdás szög, vonatjegy, szövetdarab, gomb stb.) alkotják. A dadaisták a néző figyelmét az egyszerű tárgyakra akarták ráirányítani, lebontani a művészet és az élet közti akadályt, ösztönözni az emberi fantáziát. P 1

Szürrealizmus

Salvador Dalí (1904–1982) Világhírű spanyol festő, akinek a személyisége és az egyénisége túlnőtt a festő határain. 1929–1936-ban a szürrealista mozgalom tagja volt. Később – főleg 1940 után, amióta az USA-ban élt – független művészként alkotott, és hatással volt több divatos irányzatra és a közönség bizonyos részének ízlésére.

Egy másik jelentős művészeti irányzat, amely szintén a két világháború közti években keletkezett, a szürrealizmus. Neve a realizmus szóból alakult ki a sur- (=felett) szó hozzáadásával, ezért lehetne akár realizmus felettinek is nevezni. A szürrealizmust is költők és képzőművészek hozták létre. Ők azonban nem a véletlenre építettek, hanem a véletlenre a gondolkodásban és a képzeletben. Szerintük igazán szabad gondolatok csak az ember álmában jelennek meg. Ezért az álmok a szürrealisták számára ösztönzőül és forrásul szolgáltak a szabad művészi kifejezéshez. A legjelentősebb szürrealista Max Ernst, Salvador Dalí és Joan Miró volt. Bölcsőjük és otthonuk Párizs.

Modern építészet A 19. század építészetében az ún. historizáló stílus volt az uralkodó, amely a régi stílusokat utánozta, a romántól egészen a klasszicistáig. A 19. század végén egy időre a szecesszió hódította meg Európát, amely előkészítette a talajt a modern architektúra számára. Az új építészet lemondott az addig használt díszítésről, és az épületek funkciójára helyezte a hangsúlyt (funkcionalizmus). Családi házak, sorházak, de ipari létsítmények építésénél is használták. A konstruktivizmus klasszikus építőanyagokat használt: téglát, követ, fát, de új anyagokat is: vasbetont, üveget, acélkonstrukciót. Igyekezett a szépséget és a hasznosságot ötvözni. Az irányzat úttörői a francia-svájci Le Corbusier (lö korbüzjé), a német L. Mies van der Rohe és az amerikai F. Lloyd Wright (rajt) voltak. P 2

Marc Chagall (1887–1985) Oroszországban született. Második hazáját Franciaországban találta meg. Az ún. párizsi iskola egyik jelentős tagja. Álomszerű képei, melyeken a tárgyak és az alakok mintha megszabadultak volna a tömegvonzás hatásától, a szürrealista alkotásokhoz állnak közel.

56

L. Mies van der Rohe: a Tugendhat-villa. Brünn (Brno), 1930

Nyomon vagyunk P1 „Vegyenek egy újságot és egy ollót. Az újságban válasszanak ki egy olyan hosszú cikket, amilyen hosszú verset akarnak. Vágják ki a cikket. Aztán a cikkből vágják ki a szavakat, egyiket a másik után, és szórják be egy zacskóba. Könnyedén keverjék össze. Aztán húzzák elő a kivágásokat, egyiket a másik után, és rakják össze olyan sorrendben, ahogyan előhúzták őket. Gondosan másolják le a szavakat. Egy verset kapnak, amely önökre fog hasonlítani.“

Használjátok irodalmi és képzőművészeti ismereteiteket P1 1. Próbáljatok meg dadaista verset alkotni Tristan Tzara utasítása szerint. 2. A környezetetekben található kisebb tárgyakat (gombok, lapok, textil, fa) kapcsoljátok össze ragasztóval, olyan sorrendben, ahogyan találtátok őket. A végeredmény egy dadaista alkotás.

Tristan Tzara, 1920

Szótárba vízió – látomás, jelenés pilon – csonka gúla alakú oszlop, függőhidak oszlopa dekoratív – díszítő, díszítésre szolgáló enteriőr – szobabelső, belső helyiség avantgárd – vezető csoport, úttörő; formabontó művészeti irányzat

Marc Chagall: Én és a falum

Piet Mondrian: Fa, tanulmány

A harmincas években épült New Yorkban a Chrysler Building felhőkarcoló. A felhőkarcoló, mint a technika és az építészet diadala, amely szembeszáll a gravitációval, a 30-as években jelenik meg az építészetben.

Alekszander Dejneka: Pétervár védői (olaj, 1928). A szovjet avantgardista művészek a külföld modernizmusából és a hazai művészet tradícióiból merítettek.

P2 „1. Az új építőanyagok lehetővé teszik a falak szokatlan megformálását. „2. A modern épületek pilonokon állnak, amelyek lehetővé teszik az épület alatti szabad áthaladást, a lapos tetők pedig kertes teraszok kialakítását. „3. A hosszúkás, egymás után sorakozó ablakok lehetővé teszik az enteriőr megvilágítását.“ A modern építészet elveiből, ahogyan Le Corbusier jellemezte

Nyomozunk

P2

1. Általánosítsátok a modern építészet néhány alapelvét, ahogyan Le Corbusier jellemzi őket. Keressetek más jegyeket.

A Ruszakov üzem klubja Moszkvában. A konstruktivizmus a húszas évek szovjet építészeti avantgárd mozgalma volt. Elutasította a dekorativizmust, a lakásépítésben az ésszerűséget és a szabványosítást követelte.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Próbáljátok megmagyarázni Max Ernst szavait: „Minden, ami igazság, szépség és valóság volt, a szégyen és a nevetség szakadékába zuhant.“ Milyen történelmi eseményekkel függtek össze a pesszimista szavak? 2. Magyarázzátok meg a dadaizmus, a szürrealizmus és a funkcionalizmus fogalmát.

57

(II/15)

A két világháború közti Európa

„Szlovákia kulturális-civilizációs átalakulása a kultúrmunka területén a háború utáni Európa legfigyelemreméltóbb példája.“ „A vándorló skót“, Robert W. Seton-Watson

Szlovákia kulturális fellendülése

Felidézzük 1. Mikor alapították a Matica slovenskát, és mi volt a fő célkitűzése? 2. Ki volt az a norvég író, aki 1907-ben nyilvánosan kiállt a szlovákok mellett?

Személyiségek arcképcsarnoka

Szlovákia beilleszkedése a csehszlovák államba különösen Szlovákia kulturális fellendülésében nyilvánult meg. 1919 februárjában felújították az Osztrák–Magyar Monarchiában betiltott Matica slovenská működését. További kulturális intézmények alakultak, amelyek közül főleg a Dušan Jurkovič vezette Szlovák Művészeti Társaskör bírt nagy jelentőséggel. Az irodalmi és művészeti alkotást sok folyóirat támogatta, nagy mennyiségben jelentek meg a szlovák irodalom eredeti alkotásai és a világirodalom jeles alkotásainak szlovák fordításai.

A szlovák képzőművészet modernizmusa A képzőművészet is ígéretesen fejlődött. Hazai alapokra és hagyományokra épült, de eredményesen tagozódott be a modern európai képzőművészeti irányzatokba is. Erről tanúskodnak Martin Benka vagy Miloš Alexander Bazovský mesterművei. A szlovák modern irányzat fő képviselője Ľudovít Fulla és Mikuláš Galanda volt. A pozsonyi iparművészeti iskola révén, amelynek tanárai voltak, kapcsolatban álltak a legjelentősebb európai művészekkel. Műveiket sok kiállításon díjazták világszerte. A szlovákiai építészet fellendülése sok fiatal építész érvényesülését tette lehetővé. Közülük Fridrich Weinwurm volt a legismertebb, aki alkotómunkájának nagy részét a lakásépítésnek és a lakáskultúrának szentelte.

A Szlovák Nemzeti Színház

Robert William Seton–Watson (Scotus Viator néven is ismert, 1879–1951) Brit történész, aki a szlávok történelmével foglalkozott. A külügyminisztérium Közép-Európa- és Balkán-szakértőjeként is dolgozott. Intenzíven foglalkozott az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségi viszonyaival, különösen a szlovák kérdéssel.

1920-ban Pozsonyban megalapították a Szlovák Nemzeti Színházat. Egyik igazgatója Oskar Nedbal cseh zeneszerző volt, aki európai színvonalra emelte az operát és az operettet. A színházban eleinte csak cseh színészek játszottak, ennek ellenére nagy szerepe volt a professzionális színház kiépülésében és a szlovák énekesek, színészek első generációjának felnevelésében (Ján Borodáč, Hana Meličková, Janko Blaho). 1932-ben a színtársulat mellett megalakult az első szlovák drámai színház, amely már szlovák szerzők műveit is játszotta.

A szlovák film Szlovákia a filmművészetben is hallatott magáról. Karol Plickának, a szlovák népművészet szerelmesének köszönhetően sikeres szlovák dokumentumfilmek születtek. Legsikeresebb filmje, A föld éneke, külföldön is díjat nyert. A szaporodó moziknak köszönhetően szinte az összes szlovákiai városban és nagyobb községben nagy sikerrel vetítették a Juro Jánošík legendájás alakjáról szóló két szlovák filmet. Az egyiket, melynek rendezője Martin Frič, forgatókönyvírója Karol Plicka, főszereplője Paľo Bielik volt, a velencei filmfesztiválon is levetítették.

Paľo Bielik Martin Frič cseh rendező Jánošík c. filmjének főszerepében, 1935

A Matica slovenská felújítására kiadott emlékérem

58

Mikuláš Galanda: Kocsmában, 1927

Nyomon vagyunk P1 „A szlovák értelmiség kinyilatkoztatta, hogy kiáll a szlovák nemzeti sajátosságok eszméje mellett, és ilyen értelemben mint egyenrangú partner akar vállvetve együttműködni a cseh kultúra képviselőinek legfőbb törekvéseivel, hogy velük együtt vagy az ő segítségükkel világszínvonalat érjen el. Örömmel fogadjuk és kérjük a fejlettebb cseh kulturális élet érdeklődését és segítségét kulturális életünk egyes jelenségeinek kérdésében, ha a cseh kultúra képviselőinek hozzáállása a szlovák jellegzetességek tiszteletén alapszik. Ellenezzük azonban a cseh közreműködésnek azt a felfogását, amely kulturális közegünket csupán a cseh kulturális központ perifériájának, provinciájának tekinti.“ Vladimír Clementis szlovák újságíró és képviselő, 1936

P2 „A demokrácia virágai elfordítják a figyelmet a kulturáltság valódi virágaitól. Naponta zuhog ránk a könyvek, folyóiratok, röplapok és brosúrák áradata. Ebben a papír- és irodalmi piramisban már nem ismeri ki magát a nép. Ez az újkori, harsogó kulturális zaj szörnyen kulturálatlan. Sokaknak berekedt a hangjuk az előadásoktól, a kioktatástól és a hasonló népművelő tevékenységtől.“ Prúdy folyóirat, 1926

Nyomozunk

P1 P2

1. Milyen feltételek mellett kellene együttműködniük V. Clementis szerint a szlovák és a cseh kultúra képviselőinek? 2. Milyen politikai problémából indul ki V. Clementis a szlovák és cseh kultúra viszonyának megítélése során? 3. Mit tart „szörnyen kulturálatlannak“ a Prúdy folyóirat cikkének szerzője? 4. Hogyan tudja befolyásolni a minőséget a rengeteg megjelenő könyv?

Az SZNSZ színházi évadjának plakátja, 1924

Rádió-vevőkészülék

Érdekesség A pozsonyi Városi Színház a 20. század elején. Ma az SZNSZ történelmi épülete.

A korabeli pozsonyi kávéházaknak fontos küldetésük és szerepük volt. Mivel nem léteztek irodalmi klubok, az írók a kávéházakban és a borozókban találkoztak. Ján Smrek például a Luxor kávéházban szerkesztette az Elánt (1939-től), és itt írta több könyvét E. B. Lukáč, J. Poničan, L. Novomeský. A Redoute egyik sarkában írta Élő ostor című regényét M. Urban, míg J. Jesenský és J. G. Tajovský az Astóriában szeretett időzni.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Milyen szerepet játszott a Matica slovenská a szlovákiai kultúra fejlődésében? 2. Miért szerepeltek eleinte a Szlovák Nemzeti Színházban cseh színészek? 3. Soroljátok fel a szlovák művészek által elért kulturális sikereket. 4. Miben rejlett R. W. Seton-Watson munkájának jelentősége? 5. Miért hallatszik el napjainkban is sok hasonló vélemény, mint amit 1926-ban a Prúdy szerkesztője megfogalmazott?

Az Elán irodalmi folyóirat

Ester Šimerová-Martinčeková: Dioppói kikötő, 1931

Médiasarok www.webumenia.sk

59

(II/16)

A két világháború közti Európa

„A Csehszlovák Köztársaság kicsi, ismeretlen ország.“ Arthur Neville Chamberlain

Viharfelhők Csehszlovákia felett

Felidézzük 1. Melyik évben vált Hitler birodalmi kancellárrá? 2. Mi volt a célja a német politikának?

Személyiségek arcképcsarnoka

Hitler döntése Csehszlovákia eltörléséről Hitler, röviddel hatalomra kerülése után nyíltan kijelentette, hogy politikájának egyik célja Csehszlovákia eltörlése. Csehszlovákia joggal érezhette magát veszélyben. Németország intenzíven fegyverkezett. Egyik nemzetközi szerződést a másik után sértette meg, s közvetlenül vagy közvetetten, háborúval fenyegetőzött. A német követelések és a német erő Magyarország kezére is játszott, amely szerette volna visszakapni a trianoni egyezmény által elcsatolt területeit. Mi több, még a szomszédos szláv állam, Lengyelország is igényt tartott a CSSZK bizonyos területeire. Németország és Magyarország az itt élő nagyszámú német és magyar lakosságot és elsősorban a kisebbségi politikai pártokat használta fel Csehszlovákia belső meggyengítésére. A csehországi szudétanémetek és a szlovákiai kárpátinémetek pártja a náci Németország politikai eszközévé vált, amelyek a CSSZK területi épsége és egysége ellen léptek fel. Hasonló szerepet játszott Szlovákiában az Egyesült Magyar Párt.

A CSSZK szövetségeseket keres

Milan Hodža (1878–1944) Ismert nemzethű családból származott. Nagybátyja, M. M. Hodža a Štúr-iskola tagjai közé tartozott. Jogot végzett, majd újságíróként dolgozott. 1903-ban kezdte kiadni a Slovenský denník, később a Slovenský týždenník lapot. Az újság oldalain M. Hodža a szlovák parasztságot igyekezett megszólítani. 1905-ben a magyar parlament képviselőjévé választották. 1922-től az agrárpártban töltött be jelentős tisztséget, ahol a párt összállami bizottságának alelnöke volt. Több kormánynak is a tagja volt mint mezőgazdasági és iskolaügyi miniszter. 1935–1938 között első szlovák politikusként a csehszlovák kormány elnöke volt. A miniszterelnöki funkcióban a nemzetiségi kérdés megoldására is törekedett. Kidolgozta Közép-Európa új koncepcióját, amely Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia és Jugoszlávia együttműködésén alapult volna (Duna menti föderáció). 1938. szeptember 23-án kormánya lemondott, Hodža Franciaországba emigrált. 1941-től az USA-ban élt, itt is halt meg.

Nem adjuk fel! A köztársaság védelmét jelképező szobor.

60

Ebben a helyzetben Csehszlovákia joggal remélhette, hogy egy esetleges támadás esetén a szövetségeseinél számíthat támogatásra. Elsősorban hagyományos szövetségesére, Nagy-Britanniára és főleg Franciaországra számított. Jugoszláviával és Romániával szövetségi szerződés kötötte össze, ez alapján létesült az ún. kisantant. 1935-ben Csehszlovákia a Szovjetunióval (Sovietsky zväz) is szövetségi szerződést kötött. Hamar megmutatkozott azonban, hogy valódi veszély esetében ezek a szerződések nem sokat érnek. A helyzet drámaian romlott, amikor 1938 márciusában a náci Németország elfoglalta a szomszédos Ausztriát. A döntő pillanatban Csehszlovákiát cserben hagyták a szövetségesei. Az országban főleg a nyugati szövetségesek, Nagy-Britannia és Franciaország árulása váltott ki elkeseredést. P P A fenyegetett köztársaság mindezek ellenére a védelemre készülődött. Modern fegyverzettel rendelkező, jól kiképzett hadsereggel rendelkezett. 1934-től határai mentén vasbeton erődítményeket épített. Szlovákiában több üzem keletkezett, amelyekben fegyvert, lőszert és más, az állam katonai védelmét szolgáló anyagot gyártottak. Az egész köztársaság lakossága készen állt megvédeni az államot. Ennek az elszántságuknak főleg az 1938 szeptemberében bekövetkezett általános mozgósításkor adták tanújelét. 1

2

A müncheni egyezmény – rólunk, nélkülünk Az emberek elszántsága azonban kevésnek bizonyult. Csehszlovákia kis országként nem rendelkezett annyi erővel, hogy megvédje magát az agresszióval szemben. 1938. szeptember 29-én Münchenben Németország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia legfőbb képviselői megegyeztek, hogy Csehország területeinek nagy részéről lemond Németország javára. Elsősorban a Szudétavidékről volt szó, amelyen többségében németek éltek. Franciaország és Nagy-Britannia úgy vélte, hogy ezzel kielégítették Hitler igényeit, és kitérhetnek a háború elől, amelytől féltek. A csehszlovák kormány fejet hajtott a diktátum előtt, és a határ menti területekről harc nélkül lemondott. A CSSZK ezzel nem csupán területeinek, de fegyverzetének egy részét és a gondosan kiépített védelmi vonalát is elveszítette. Valójában ki volt szolgáltatva a hitleri Németország kényének-kedvének.

Határ menti erődítmény Csehszlovákiában

Személyiségek arcképcsarnoka

N

E

M

E

C

K

O

Mělník Praha

PO ĽS KO

Jičín Hradec Králové

Plzeň Jihlava České Budějovice

Ostrava Olomouc Brno

Prešov

Žilina

●

Trenčín

Košice Zvolen

Bratislava

KO RS ĎA A M

Užhorod Jasina Mukačevo

RUM

UNS

KO

A csehszlovák állam területi veszteségei a müncheni egyezmény következtében. Mondjátok meg, miért hiányzik az 1938 októberi térképről Ausztria?

Nyomon vagyunk P1 „Milyen szörnyű, furcsa és hihetetlen lenne, hogy lövészárkokat kellene ásnunk, gázálarcokat kellene próbálnunk egy távoli országban, két ország között, amelyekről semmit sem tudunk. Bárhogyan is szimpatizáljunk egy kis nemzettel, amelyet nagy és erős szomszédja fenyeget, egyszerűen nem sodorhatjuk az egész impériumot háborúba a kedvéért. Ha már harcolnunk kell, nagyobb dolgokért kell tennünk, mint ezért.“ Részlet A. N. Chamberlain brit miniszterelnök rádiós beszédéből, 1938. 9. 27

P2

„Sz csa, hogy örnyű és fur szágé r t, r o e i g l y o t v á két n tában, i v e i t m z zet kö ame lyekről semmit sem tudunk…

Štefan Osuský (1889–1973) Szlovák diplomata, politikus. Az első világháború idején a csehszlovák állam megalakításán fáradozott. 1918-tól Franciaországban és Nagy-Britanniában nagykövet. Csehszlovákiát képviselte a béketárgyalásokon. Csehszlovákia 1939-es megszállása után megtagadta a párizsi csehszlovák nagykövetség átadását a németeknek. Bekapcsolódott az antifasiszta ellenállásba. Emellett tudatában volt, hogy a csehszlovák állam felújítása a szlovákok egyenjogúságának a megadásától függ. Ezért összetűzésbe került E. Benešsel, aki 1942-ben kizárta a londoni (Londýn) emigráns csehszlovák kormányból. Ugyanekkor távollétében Szlovákiában halálra ítélték. 1942-ben az USA-ba távozott. Elismert személyiség volt, amerikai elnökök (Roosevelt, Truman) tanácsadója volt közép-európai kérdésekben. A háború után már nem tért vissza hazájába.

CSSZK hm! “

EURÓPAI ÉS BRIT ÉRDEKSZFÉR A AJTAJA

Csehszlovákia 1938. szeptember 23-án elrendelte a mozgósítást

Jimmy Friell – Gabriel, Daily Worker, 1938. 9. 29

Nyomozunk

P1 P2

1. Hasonlítsátok össze N. Chamberlain rádiós beszédét J. Fiell karikaturista szövegével. 2. Másoljátok ki a rádiós beszéd szövegének azokat a részeit, amelyeket a karikaturista kiragadott. 3. Mit akart hangsúlyozni a karikaturista a kiragadott szövegekkel? 4. Miért nem használta a karikaturista N. Chamberlain rádiós beszédének teljes szövegét? 5. Mit szimbolizál a foga közt tőrt tartó katona koponyája?

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Milyen intézkedéseket hozott a csehszlovák kormány Hitler hatalomra jutása után? Miért írt alá szerződést a Szovjetunióval? 2. Kit használt fel Hitler Csehszlovákia belső meggyengítésére? 3. Mi késztette Angliát és Franciaországot, hogy szövetségesét, Csehszlovákiát arra kényszerítse, hogy területének nagy részét adja át Németországnak? 4. Milyen szerepet játszottak a nemzeti kisebbségek politikai pártjai Hitler Csehszlovákia-ellenes politikájában?

61

(II/17)

A két világháború közti Európa

Felidézzük

A Cseh–Szlovák Köztársaság szétverése

Mi volt a lényege a müncheni egyezménynek?

Szlovákia autonómiája Személyiségek arcképcsarnoka

A müncheni egyezményt Csehszlovákiában csalódottság és depresszió követte. Edvard Beneš elnök lemondott hivataláról, és külföldre távozott. Emil Hácha lett az új elnök. A bomladozó államban megszűnt a parlamentáris demokrácia, és a totalitárius nézeteket valló politikai erők törekedtek a hatalomba. Szlovákiában Hlinka Szlovák Néppártja (HSZNP) ragadta magához a kezdeményezést. Az 1938. október 5–6-án Zsolnán tartott tanácskozás után kikiáltotta Szlovákia autonómiáját. Az autonómiát a központi prágai kormány is tudomásul vette. P Az autonómia a gyakorlatban Szlovákia új jogállását teremtette meg a csehszlovák államban. A Szlovákia autonómiájáról szóló alkotmánytörvényt utolsó, 1938. novemberi ülésén a csehszlovák parlament is elfogadta. Szlovákia a Szlovák Tartomány (Slovenská krajina) hivatalos megnevezést kapta. Az országnak saját kormánya volt, amelynek élén Jozef Tiso állt. A Csehszlovák Köztársaság hivatalos nevét Cseh–Szlovák Köztársaságra (CS-SZK) változtatta. P 1

2

A bécsi döntés Jozef Tiso (1887–1947) Nagybiccsén (Veľká Bytča) született. A gimnázium befejezése után a bécsi egyetemen tanult jogot. 1911-ben doktorátust szerzett. 1915-ben a nyitrai (Nitra) piarista gimnázium teológiai szemináriumának lelki igazgatója és vallástanára lett. 1924-től Bánban (Bánovce nad Bebravou) lelkész. Ebben az időben már politikai tevékenységet folytat a Szlovák Néppártban. 1925-től a HSZNP képviselője a Nemzetgyűlésben. Már 1925-ben megfogalmazza a párt programját, amely nagyszombati manifesztum néven vált ismertté. Alapvető követelése a törvényhozás autonómiája, Szlovákia önrendelkezése. 1926-ban Tiso érdeme volt, hogy a HSZNP belépett a koalíciós kormányba, amelynek Tiso az egészségügyi minisztere lett. További politikai tevékenysége során Szlovákia területi és nemzeti autonómiájáért küzd a CSSZK keretein belül. Jozef Tiso 1938. 10. 7-étől az autonóm szlovák kormány elnöke, később a Szlovák Köztársaság elnöke. Az 1938–1945 közötti politikai tevékenységéért 1947-ben a Nemzeti Bíróság Pozsonyban halálra ítélte.

Az 1933-as nyitrai (Nitra) Pribina-ünnepség emléklapja és szalagja

A müncheni egyezmény egyenes következménye lett az 1. bécsi döntés. A német és az olasz kormány 1938. novemberi megegyezése alapján Szlovákia déli területét Magyarország kapta. Szlovákia elveszítette területének ötödét (800 ezer lakossal). Szlovákia déli részén a magyarokon kívül negyedmilliónyi szlovák élt. Az elcsatolt területen ideiglenesen katonai diktatúrát vezettek be. A megszállás minden lakos számára rohamos életszínvonal-csökkenést, a szlovákok számára ráadásul kemény nemzetiségi elnyomást eredményezett. Szlovákia szétdarabolásában ráadásul Lengyelország is részt vett. Árvában (Orava) és a Szepességben (Spiš) 226 km2 területet foglalt el 4 280 lakossal.

A totális rendszer Az autonóm Szlovákia ugyanakkor a hitleri Németország további agressziós fenyegetésének árnyékában jött létre, amely Cseh–Szlovákia teljes elpusztítását tűzte ki céljául. Tiso kormánya tudatosította, hogy a nyugati államok a müncheni egyezménnyel a közép-európai államokat kiszolgáltatták a német érdekszférának. Ehhez igazította bel- és külpolitikáját. A belpolitikában ez a HSZNP radikális politikai szárnyának megerősödésében nyilvánult meg, Vojtech Tuka, Alexander Mach és Fedinand Ďurčanskýval az élen. Ők nem elégedtek meg a szlovák autonómiával, hanem önálló Szlovák Állam létrehozásán fáradoztak. A HSZNP a szlovák nemzet kizárólagos képviselőjévé kiáltotta ki magát, a korlátlan hatalomhoz való joggal. A politikai pártok többségét erőszakosan bekebelezte vagy betiltotta. 1938 decemberében a Szlovák Tartományi Nemzetgyűlésbe történő választásokra is úgy állította össze a jelöltlistát, hogy a 63 küldöttből 50 helyet magának biztosított. Megalapította saját fegyveres alakulatát is, a Hlinka-gárdát. A HSZNP lábbal tiporta az alapvető polgári jogokat–a sajtószabadságot, a gyülekezési és szólásszabadságot. Elkezdődött a zsidók és mindazok üldözése, akik más politkai nézeteket vallottak, mint a HSZNP. Ezt az alapállását a párt a nyilvánosság előtt azzal indokolta, hogy a szlovák nemzetnek egységesnek kell lennie, és így kell fellépnie a belső és a külső ellenségekkel szemben.

Zsidó polgárok üzleteinek bevert kirakatai Pozsonyban 1938-ban

62

Čadca Kežmarok

Rožňava Rim. Sobota

Nitra

Košice Trebišov

Užhorod

Kapušany

Lučenec

Bratislava Levice

a München előtti határok az 1. bécsi döntés által kijelölt határ Magyarország által megszállt területek Lengyelország által megszállt területek

Szlovákia területe a bécsi döntés és a lengyel megszállás után

Nyomon vagyunk P1 „Az önrendelkezési jog szellemében követeljük a végrehajtó hatalom szlovákok általi átvételét Szlovákiában. Az önrendelkezési jog elérése a szlovák nemzet sokéves harcának győzelmes beteljesedését jelenti. Ezennel teljesült a szlovák nemzet régi vágya. Hlinka jelszavának szellemében egyesültünk.“

Az autonómia kikiáltása Zsolnán (Žilina)

Részlet a dokumentumból, melyet a szlovák politikai pártok képviselői 1938. október 6-án, Zsolnán fogadtak el

P2 „A szlovákok ezzel az egyesüléssel a szlovák nemzet és a Szlovák Tartomány jobb jövője bebiztosításának az útjára lépnek. Felszólítunk minden szlovák férfit és nőt, hogy az egyesülést fogadja örömmel. Aki a szlovák nemzet egységes akarata ellen szegül, vagy azt elárulja, az a szlovák nép ellenségévé és árulójává válik, s azzal a szlovák nemzet könyörtelenül leszámol. Hlinka Szlovák Néppártja mint a szlovák nemzeti egység pártja, a szlovák nemzeti akarat egyedüli képviselőjévé válik.“ Jozef Tiso a pozsonyi rádióban, 1938. november

Nyomozunk

P1 P2

1. Állapítsátok meg, mit követeltek a szlovákiai politikai pártok. 2. Mi történhetett azokkal, akik nem teljesítették a Tiso által követelt nemzeti egységet?

Szótárba szeparatizmus – különválás, szétválás, kiválás diktátum – valakire vagy valamire rákényszerített parancs

Érdekesség A kassai Huszita teret alig néhány nappal azelőtt keresztelték át Andrej Hlinka térre, hogy a magyarok elfoglalták a várost. Rózsahegyen (Ružomberok) pedig eltávolították annak a Seton-Watsonnak a szobrát, akit nemrég még a szlovákok szószólójaként és védelmezőjeként tiszteltek, s aki tiltakozott a magyar elnyomás ellen. Az volt a „bűne“, hogy tiltakozott Csehszlovákia szétverése és megszállása ellen. Betiltották a szovjet, néhány cseh és más külföldi film vetítését, azok „politikai alkalmatlansága“ címén. A politikai és társadalmi változások kísérőjelensége a régi szimbólumok eltávolítása és az új legendák kialakítása volt.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter felolvassa a bécsi döntés szövegét

A SzlovákTartományi Gyűlés megalakulására kiadott emlékérme

1. Milyen következményei voltak Szlovákiára nézve az 1. bécsi döntésnek? 2. Mikor kiáltották ki Szlovákia autonómiáját? 3. Hogyan jellemeznétek a HSZNP politikáját az autonómia kikiáltása után? 4. Miért rendült meg a lakosságnak a Csehszlovák Köztársaság szövetségeseibe és az ország akkori politikai rendszerébe vetett hite?

63

Visszatekintés (II) 1. Megmagyarázom a fontos történelmi fogalmakat.

Sztálin diktatúrája

utódállamok Szlovákia a Cseh–Szlovák Köztársaságban demokratikus politikai rendszer centralizmus

„a boldog húszas évek“

gazdasági válság fasizmus

csehszlovákizmus

nácizmus

müncheni egyezmény

nemzeti kisebbségek

I. bécsi döntés

autonomisták bolsevik diktatúra

Szlovákia autonómiája totális politikai rendszer

SZSZKSZ (Szovjetunió)

2. A körvonalak alapján megállapítom, mely országok osztoztak 1918-ban az egykori Magyarország területén.

3. Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén hosszú évszázadokon keresztül különböző nemzetek és kultúrák találkoztak egymással. Megnevezem, mi volt az a probléma, amely az 1918. utáni, az egykori Ausztria–Magyarország területén újonnan megalakult országokban egyaránt létezett. 4. Tervezet/projekt: Nyomozok a családi legendáriumban. a) Kinyomozom, hogyan nyilvánult meg családom sorsában a közép-európai nemzetiségi és kulturális sokszínűség. b) Megállapítom, hogy őseim vagy rokonaim között voltak-e olyanok, akik részesei, elszenvedői lettek az 1918 utáni önkéntes vagy erőszakkal megvalósult népmozgásnak.

64

Cseh–Szlovák Köztársaság Ausztria

Magyarország

AUSZTRIA– MAGYARORSZÁG UTÓDÁLLAMAI

Lengyelország

Jugoszlávia

Visszatekintés (II) 5. A rajz segítségével próbálom megérteni a fogalmak közti összefüggéseket. harcok Szlovákiáért (1919-ig)

totális politikai rendszer érvényesülése

Szlovák Teljhatalmú Minisztérium

bécsi döntés

Tartományi Hivatal

SZLOVÁKIA A CSSZK-BAN 1918–1938

Szlovákia autonómiája

demokratikus politikai rendszer

kulturális fejlődés általános választójog

gazdasági nehézségek

politikai pártok centralisták szakszervezetek

a szlovák politika két irányzata

egyesületek

autonomisták

nemzeti kisebbségek

6. a) Megmagyarázom a „boldog húszas évek“ fogalmát. b) Miért jelenik meg a fogalom kapcsán kérdőjel vagy idézőjel? 7. Leírom a bolsevik diktatúra lényegét Oroszországban és a Szovjetunióban (SZSZKSZ 1922-től) 8. Megnevezem az olasz fasizmus és a német nácizmus térnyerésének okait. 9. Megnevezem a fasiszta és a náci politikai rendszer alapvetően közös és megkülönböztető jegyeit. 10. Beírom a diagramba a kulcsfontosságú, világés nemzeti történelmi eseményeket.

1918

1919

1920

1921

1922

1923

1924

1925

1926

1927

1928

1929

1930

1931

1932

1933

1934

1935

1936

1937

1938

65

(III/1)

A második világháború

„Anglia és Franciaország választhatott a háború és a szégyen között. A szégyent választották, s megkapták a háborút.“ W. Churchill

Európa, a diktátorok áldozata

Felidézzük

A diktátori rezsiek közös tulajdonsága az volt, hogy miután hatalmukba kerítették saját országukat, más országok elfoglalásáról kezdtek álmodozni. Az olasz diktátor, Mussolini katonai úton elfoglalta Etiópiát (1936), majd Albániát (1939). Szándékában állt Görögország elfoglalása is. Sztálin a Szovjetunió területét a Baltikumban, valamint Közép- és Délkelet-Európában akarta bővíteni. A legagresszívebb terjeszkedés azonban Hitler szándékában állt, aki Németországot a világ leghatalmasabb államává kívánta tenni. Ezért gyors fegyverkezésbe kezdett, rövid idő alatt népes és jól képzett hadsereget hozott létre. Ezzel minden békeszerződést megszegett, Franciaország és Nagy-Britannia azonban tolerálta ezt. P P

1. Magyarázzátok meg a Német Nemzet Szent Római Birodalmának fogalmát. 2. Mely diktatúrák jöttek létre az első világháború után?

Személyiségek arcképcsarnoka

A diktátorok agresszív tervei

1

2

Hitler agressziójának kezdete

Arthur Neville Chamberlain [csemberlén] (1869–1940) Brit politikus, 1937–1940 közt miniszterelnök. Az ő kormányzása alatt Nagy-Britannia a német agresszió előli hátrálás politikáját folytatta, illetve arra próbálta irányítani, hogy a brit érdekek ne szenvedjenek csorbát. Ezt a Középés Délkelet-Európa országai számára káros politikát engedékeny vagy hátráló (appeasement – epízment) politikának nevezik. Norvégia és Dánia német megszállása után lemondott. Helyébe Winston Churchill [csörcsil] lépett.

1938 márciusában Hitler bármilyen ellenállás és egyetlen puskalövés nélkül a Harmadik Birodalomhoz csatolta Ausztriát. Hitler elképzelései szerint a „harmadik birodalomnak“ akkorának kellett lennie, mint az ún. első birodalomnak, azaz a középkori Német Nemzet Szent Római Birodalmának. Ennek a birodalomnak a része nem csak Ausztria volt, hanem Csehország, Morvaország (Morava) és Lengyelország bizonyos területei is, amelyeket Németország elveszített az első világháború után, egyes nyugati területeivel együtt. Ezért Hitler következő célpontja a Csehszlovák Köztársaság volt. Nem elégedett meg azokkal a határ menti területekkel, amelyeket Münchenben megkapott, Csehország és Morvaország teljes egészét el akarta foglalni, a prágai várral együtt, ezért nyomást gyakorolt a  Hlinka Szlovák Néppártja képviselőire, hogy kiáltsák ki az önálló szlovák államot. Ha ezt megtették volna, a nagyhatalmak által Cseh-Szlovákia számára biztosított garanciák érvényüket vesztették volna, mert Cseh-Szlovákia megszűnt volna létezni. Hitler szándékai révbe értek. 1939. március 14-én megalakult a Szlovák Állam, Hitler pedig másnap bevonult Prágába. Hitler agressziójának a következő célpontja Lengyelország volt. A nyugati nagyhatalmak folyamatosan hátráltak Hitler elől, ami nemhogy csökkentette volna, de növelte az agresszivitását. Ezt bizonyította a német-szovjet megnemtámadási egyezmény és annak titkos záradéka a köztes területek felosztásáról. 1939. szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot. Ezt a lépést már nem tolerálhatták a nyugati nagyhatalmak, és hadat üzentek Németországnak. Elkezdődött a második világháború.

A második világháború első fázisa Az első szakaszban Németország, Olaszország és a Szovjetunió voltak a támadó felek. A Szovjetunió, amelynek titkos szerződése volt Németországgal, elfoglalta Lengyelország keleti részét, majd hadat üzent Finnországnak, amely öt hónapon át volt képes védekezni, csak ezután mondott le területének egy részéről a Szovjetunió javára. 1940 nyarán Sztálin elfoglalta a balti országokat, valamint az akkor Romániához tartozó Besszarábiát (Besarábia) és Észak-Bukovinát (Severná Bukovina). Ezalatt – 1940 tavaszán – Hitler nyugat felé indított támadást. Legyőzte és elfoglalta Dániát (Dánsko), Norvégiát, Hollandiát (Holandsko), Belgiumot és Franciaországot. Az utóbbit két részre osztotta; a nagyobb terület német megszállás alá került, a kisebb, déli rész a vichyi francia kormány kezén, de német ellenőrzés alatt maradt. Ezután légitámadást indítottak Nagy-Britannia ellen. A britek védelmét azonban kilenc hónapos állandó bombázással sem sikerült megtörniük. Ezért Hitler úgy döntött, hogy kelet felé fordul, szövetségese, a Szovjetunió ellen. „Meglátjuk, meddig tartanak a mézesheteink.“ Clifford Berryman amerikai karikaturista 1939 októberében reagált így a náci Németország és a Szovjetunió között létrejött, titkos záradékot magába foglaló, együttműködési szerződésre. Ebben Hitler és Sztálin megegyeztek, hogy a két ország között fekvő államokat felosztják egymás között. Értelmezzétek a gondolatot, amellyel a karikatúrát kommentálta.

66

Hitler és Mussolini „baráti kezet“ nyújt Chamberlainnek és Daladier-nek. David Low, 1939

A Német Birodalom a háború elején 1939. 9. 1.

A Német Birodalom 1942 elején

Németország későbbi szövetségesei

A német hadsereg által elfoglalt területek a háború végén

Hitler-ellenes koalíció a háború elején

A Hitler-ellenes koalíció által elfoglalt területek

A Hitler-ellenes koalíció 1942 végén A Hitler-ellenes koalíció tagjai a háború végén

A koalíció későbbi szövetségesei

Semleges államok A Német Birodalom és szövetségesei legnagyobb hatalmi terjeszkedése

43.10. A Németországnak küldött hadüzenet dátuma

Nyomon vagyunk P1 „Csehszlovákia brit és francia nyomásra történő feldarabolása a nyugati demokráciák kapitulációját fogja jelenteni a náci veszély előtt. Nem hoz békét és biztonságot sem Anglia, sem Franciaország számára. Ellenkezőleg, mindkét hatalom még előnytelenebb és veszélyesebb helyzetbe kerül… Végzetes tévedés azt hinni, hogy a biztonságunkat megoldhatjuk, ha egy kis államot odadobunk a farkasok martalékának…“

A második világháború Európában 1939–1945-ben Német katonák Párizsban

Winston Churchill cikkéből, Chamberlain és Hitler tárgyalása idején, 1938. 9. 21-én.

P2

„Mit is jelent számomra egy Csehszlovákia.“ David Low angol karikaturista karikatúrája 1938 szeptemberéből

Nyomozunk

P2

1. Kit ábrázol a karikatúra? 2. Mit csinál ez a férfi? 3. Mit jelképez a feje fölötti sziklaszirt? 4. Mi történik éppen az egyik sziklával? 5. Milyen következményekkel fog ez járni a képen szereplő férfi számára? 6. Kit szimbolizál a rajzon szereplő férfi? 7. Általánosságokban mi a közös D. Low karikatúrája és W. Churchill gondolatai között (66–67. old.)?

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Milyen következményekkel járt a kis európai országokra nézve az engedékeny politika? 2. Milyen körülmények között szűnt meg létezni Cseh-Szlovákia 1939-ben? 3. Miért kötött a Szovjetunió titkos szövetségi szerződést a náci Németországgal? 4. Mely államokat foglalta el Németország 1941-ig? (Használjátok a térképet.)

67

(III/2)

A második világháború

„Emlékezz, vannak bűntettek, amelyeket nem nő be a fű.“ J. P. Hebel

Élet a megszállt Európában Európa Hitler felügyelete alatt

Felidézzük Idézzétek fel, miként alakult a második világháború első szakasza.

1941-ben Németország Európa csaknem minden országát magához láncolta vagy megszállta. Azon országoknak, amelyek formálisan függetlenek maradtak, bizonyos mértékig szintén alá kellett rendelniük magukat a német érdekeknek, főképp gazdasági téren. A Németországhoz való kényszerű csatlakozás azt jelentette, hogy minden országnak a német érdekek alá kellett rendelnie magát. A külpolitikának, a gazdaságnak és a politikai rendszernek, tehát a kormányzás formájának is a német példához kellett hasonlítania. Ezeket az országokat Németország csatlósainak is szokás nevezni. Ilyen csatlós volt a Szlovák Állam (Slovenský štát) is. A csatlósok jövője bizonytalan volt. A csatlós országok kormányai azt gondolták, hogy minél szófogadóbban viszonyulnak majd Hitler kormányához, annál jobb lesz a helyzetük a náci Európában. Ez azonban nem válhatott be, mivel Hitlernek is megvoltak a tervei. Az engedelmességet megkövetelte, de nem honorálta. Hiszen a nácik Európa többi nemzetét alacsonyabb rendűnek tartották maguknál, annál a nemzetnél, amelynek állítólag joga volt eldönteni, mi történjen a többi európai néppel. Német vereség esetén viszont a csatlósok felelősségre vonásra számíthattak, amiért csatlakoztak az agresszorhoz.

A náci terror

A varsói gettóban

Európa megszállt részén az élet minden feltételét a megszállók szabták meg. Nem csak a katonai alakulatok, de a rettegett titkosrendőrség, a Gestapo egységei is mindenütt jelen voltak. Szinte senki sem tudhatta biztonságban az életét. Mindent a német nemzetiszocialista (náci) ideológia irányított. Hitler már Lengyelország megszállása előtt titkos parancsot adott ki tábornokainak, hogy Lengyelországban a lehető legnagyobb rettegést keltsék, és senkit se kíméljenek. A támadó hadsereg nem csak a védekező hadsereg ellen harcolt, de olyan helyeket is bombázott, ahol nem voltak katonai egységek. Repülőgépeikből lelőtték a menekülő civileket, az elfogott katonákat kivégezték, és amerre a front haladt, tömegével gyilkolták a civil lakosságot. A lengyelek megszállt hazájukban minden jogot elveszítettek. A megszállók koncentrációs táborokba zárták, németországi kényszermunkára vitték őket, módszeresen irtották az értelmiséget, hogy a lengyelekből öntudatlan rabszolganépet csinálhassanak. Hasonló módszereket alkalmaztak más megszállt országokban is, ám a terror sehol sem érintett ekkora embertömeget. Hasonlóan nyers és széles körű terrort a nácik csak a szovjet területeken alkalmaztak, amikor 1941-ben megtámadták a Szovjetuniót.

A zsidók és a romák irtása A nácik minden megszállt és csatlós országban két embercsoportot jelöltek ki, amelyek sorsául a halált szánták. 1941-ben a náci vezetés úgy döntött, hogy a zsidókat mindenhonnan szállítsák koncentrációs táborokba. Ezek többségét Lengyelországban építették. A táborokban az éhhalál, az alultápláltság, a nehéz munka vagy egyéb kínzások által hagyták meghalni őket. Sőt külön haláltáborokat is felállítottak, amelyek a zsidók lemészárlására szolgáltak. A halál fenyegette azonban azokat a nemzeteket, etnikumokat vagy társadalmi csoportokat (szovjet foglyok, homoszexuálisok, Jehova Tanúi) is, akik nyíltan ellenszegültek a náci önkényuralomnak, vagy nem feleltek meg a náci ideológiának. P 1

A zsidó lakosság ellenállása

Ezt a fényképet egy SS-katona készítette. Egy idős nőt ábrázol, amint a gyermekekkel a gázkamra felé tart.

68

A zsidókkal szembeni kegyetlen bánásmód azonban nem teljesen törte meg azok erejét. Részt vettek az aktív ellenállásban és a fegyveres harcban is. Hőstett volt 1943-as felkelésük a varsói gettóban. A nácik csupán kemény harcok árán és speciális egységek bevetésével tudták leverni azt. A gettót ezután felszámolták. Az életben maradt lakosokat vagy lelövöldözték, vagy koncentrációs táborokba küldték.

A Holokauszt számokban Becslések szerint a szállítás közben elpusztultak száma:.................. 800 000 Agyonlőttek száma: ........................... 1 300 000 A haláltáborokban meggyilkoltak feltételezett száma: Auschwitz: ....................... 1 000 000–1 500 000 Treblinka: ............................ 700 000–1 000 000 Belzec: ................................................. 436 000 Sobibór: ................................................ 260 000 Kulmhof: ................................................150 000 Majdanek: ............................... 78 000–360 000 Chelmno .............................................. 340 000 Más táborok: ........................................ 250 000 Az áldozatok feltételezett száma összesen: ............ 5 290 000–6 000 000

Érdekesség Szelekció az auschwitzi koncentrációs táborba érkezést követően

Nyomon vagyunk P1 „Az embert a saját házában tartóztatták le, rendszerint éjszaka, és fogságba vitték. Ott napokat, heteket, néha hónapokat töltött, vagy elkülönített cellában, vagy másokkal, tíz, húsz, néha harminc emberrel együtt… Egy napon, amikor az éppen megfelelt a Gestapó hivatalnokainak, a rabot kihallgatásra vitték. Akinek szerencséje volt, azt rögtön nem verték meg, ritkán olyan is akadt, akit végképp nem vertek meg. A zsidók mindig megkínozva tértek vissza a kihallgatásról. Aztán egy másik napon nyílt a cella ajtaja, az őrködő rendőr egy darab papírt nyomott az ember kezébe, amelyet alá kellett írni. Ez volt a ’védőőrizetről szóló parancs’… Aztán következett a koncentrációs táborba transzportálás. A transzport tarthatott tizenkét óráig, de tizenkét napig is. Éhség, szomjúság, kevés hely, kevés alvás – nemhogy lefeküdni, de leülni sem volt hová –, egyszer forróság, máskor hideg, s ez még a kisebb kín volt. 100, 120, sőt 150 embert zsúfoltak be egy-egy marhavagonba. Amikor a vonat megállt, 30 vagy több halott zuhant ki belőle, akik az úton megfulladtak.“ Német politikai fogoly emlékirataiból a koncentrációs táborból

Nyomozunk

P1

A német politikai fogoly visszaemlékezései alapján meséljétek el, mit éltek át az emberek a tehervagonokban a koncentrációs táborokba való deportálás alatt.

A zsidó lakosság irtását a második világháborúban Holokausztnak is nevezzük. Az ókori Görögországban ezzel a kifejezéssel jelölték a tűzáldozatot (holokaustum = teljesen elégni). Használatos a Soá (megsemmisülés, pusztulás) héber kifejezés is.

A koncentrációs táborok foglyainak megjelölése politikai foglyok

romák

zsidó politikai foglyok

homoszexuálisok

emigránsok

Jehova Tanúi

köztörvényesek

Szótárba agresszor – támadó neutrális ország – olyan ország, amely nem vesz részt a katonai konfliktusban, illetve nem tartozik katonai blokkhoz okkupáció – egy ország erőszakos, katonai megszállása deportálás – száműzés, kényszerű költöztetés, elhurcolás csatlós – (politikai értelemben) társuló ország; ország, melyet más ország ural szelekció – kiválasztás, a (gyengébb) foglyok kiselejtezése és gázkamrába küldése a koncentrációs táborban

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Mi a különbség a megszállt és a csatlós ország között? 2. Jellemezzétek a náci terrort Lengyelország területén. 3. Miért építették a legtöbb koncentrációs tábort Lengyelországban? 4. Értelmezzétek a holokauszt és a Soá fogalmát

Médiasarok Jugoszláv falu kivégzett lakói

Anna Frank naplója www.annefrank.com

69

(III/3)

A második világháború

„A szlovák nemzetgyűlés ezt a törvényt alkotta: 1. § A Szlovák Tartomány önálló és független szlovák államnak kiáltja ki magát...“ Az önálló szlovák államról szóló törvényből, 1939. 3. 14.

Az új állam megalakulása

„A Szlovák Köztársaság olyan névjegy, amelyet Délkelet-Európa kis államainak, főleg a szláv népeknek állítottunk ki arról, mily függetlenül élhet egy kis ország, amely a Német Birodalom védelme alá helyezi magát.“ H. Bernard, az első pozsonyi német követ

Felidézzük Milyen területi változásokat hozott a bécsi döntés?

Arcképcsarnok

1939. március 14-én új államalakulat jelenik meg Közép-Európában – a Szlovák Köztársaság. Az új ország keletkezése Németország politikájának a részét alkotta, amely a Csehszlovák Köztársaság teljes szétverésére irányult. Ezért Németország azokat az erőket támogatta, amelyek az önálló Szlovák Állam megalakulását szorgalmazták.

A játék, Hitler rendezésében Németországban Csehszlovákia szétverése érdek volt. Ezért radikális szlovák politikusokat hívogattak meg, és arra ösztökélték őket, hogy kikiáltsák a szlovák állami függetlenséget. Eközben értesítették a prágai központi kormányt arról, hogy a szlovákok el akarnak szakadni. A kormány Németország ösztönzésére március 10-én visszahívta a Jozef Tiso által vezetett autonóm szlovák kormányt, és rendkívüli állapotot hirdetett ki Szlovákiában. A németek ügynökeik és rohamegységeik segítségével feszültségeket szítottak Szlovákiában, és támogatták a szeparatista politikusokat. Karol Sidortól, az autonóm kormány új elnökétől azt követelték, hogy kiáltsa ki a szlovák államot. Ő azonban ezt visszautasította. Ezért március 13-án a leváltott Jozef Tisóhoz fordultak, akit Berlinbe hívtak tárgyalni. A találkozón Hitler kijelentette, hogy eltökélt szándéka a Csehszlovák Köztársaság megszüntetése, s hogy katonailag megszállja Csehországot. Jozef Tiso tudtára adta, hogy Szlovákia vagy kikiáltja az önállóságát, vagy sorsára hagyja. Ez fenyegetés volt, miszerint Szlovákia egy magyar támadás áldozatává válhat.

A Szlovák Állam kikiáltása Karol Sidor (1901–1953) 1939. 3. 11-én Hácha elnök Sidort nevezte ki a szlovák autonóm kormány elnökévé. Sidor már a húszas években tagja volt a HSZNP-nek. Diákévei során együttműködött A. Hlinkával. 1930–1939 között a Slovák című napilap főszerkesztője volt. 1935-ben a Nemzetgyűlés képviselőjévé választották, s a csehszlovák kormánynak minisztere is volt. 1939–1945 között Szlovákia vatikáni nagykövete. A háború után Olaszországban és Kanadában élt. Itt is halt meg.

Ferdinand Ďurčanský (1906–1974) Jogász és politikus. A HSZNP radikális szárnyának képviselője volt, amely 1938. október 6. után az önálló Szlovák Állam kikiáltását követelte. Ugyanebben az évben ennek az irányzatnak a képviselői kapcsolatba léptek a náci Németország képviselőivel, akikkel Csehszlovákia szétveréséről tárgyaltak. Ďurčanský tagja volt az autonóm kormánynak, majd 1939–1940 között a Szlovák Köztársaság külügyminisztere és belügyminisztere volt. 1940-ben a németek parancsára visszahívták a funkciójából. Ettől kezdve a jogi karon tanított Pozsonyban. 1945 után emigrációban élt, ahol a Szlovák Állam megújításán fáradozott. 1947-ben a Nemzeti Bíróság távollétében halálra ítélte.

70

Tiso Berlinből felkérte E. Hácha köztársasági elnököt, hogy hívja össze a Szlovák Tartományi Gyűlést. Ezen a gyűlésen, 1939. március 14-én kikiáltották a Szlovák Köztársaságot. P P Hitler, aki követelései villámgyors teljesítését követelte, megígérte, hogy a Német Birodalom védeni fogja az új államot és annak területi egységét. Ezért a szlovák kormányra ráerőszakolta az ún. védelmi egyezményt. P 1

2

3

Hitler csatlósa A Szlovák Állam, amely az 1939. július 21-én elfogadott alkotmányban a Szlovák Köztársaság (Slovenská republika) megnevezést vette föl, az európai kontinens legkisebb országai közé tartozott. Területe 38  055 km2, lakosainak száma 2 655 053 volt. Szlovákia déli területeit, ahol 270 ezer szlovák élt, elfoglalta Magyarország. A szlovák lakosság kíméletlen terrornak volt kitéve ott. A Szlovák Köztársaság hivatalosan a keresztény értékeket és alapelveket vallotta. A politikai életben számos pap játszott szerepet. Az állam elöljárói ezért a Vatikán támogatására számítottak. A Szentszék (Svätá stolica) azonban óvatos volt. Nem nézte jó szemmel a katolikus lelkészek túl aktív részvételét abban az államban, amely a keresztényellenes, diktatórikus náci rendszer szövetségese volt. A Szlovák Állam fennállása során Hitler csatlósa volt, vezetői mindent megtettek azért, hogy maradéktalanul betöltsék a „példás német szövetséges“ szerepét.

Propagációs szórólap, 1933

A Szlovák Nemzetgyűlés ülése 1939. március 14-én

A Szlovák Állam közéleti képviselői

Nyomon vagyunk P1 „Mindenki a független államot akarta, s a Szlovák Állam gondolatáért lelkesedett. Ez a lelkesedés a himnusz eléneklésében nyilvánult meg. Életem legboldogabb napja volt ez, mert ezen a napon megszűntek a magyar megszállástól való félelmeim. Biztos voltam benne, hogy Szlovákia megmenekült.“

Nyomozunk

A. Mach, a Hlinka-gárda főparancsnoka, aSzlovák Állam belügyminisztere, a szlovák Nemzetgyűlés 1939. március 14-i üléséről

P1 P2

1. Miként emlékszik vissza két szemtanú ugyanarra a napra az idő múlásával? 2. Egyformán emlékeznek vissza? 3. Miben tér el a vallomásuk? 4. Milyen körülmények befolyásolhatták azt, hogy az emlékeik eltérőek?

P2 „A képviselők nagyobb részét nem ismertem, nem ismertem a szlovák nemzetgyűlés nagy többségének gondolkodását sem. Meglepődve tapasztaltam, hogy Tiso beszéde után mennyien hökkentek meg és bizonytalanodtak el, hányan kérdezték, hogyan tovább, mit kell tenni, hogyan kell válaszolni. Nem az volt a benyomásom, hogy ennek a nemzetgyűlésnek kapóra jött volna Hitler bejelentése. M. Sokol, a nemzetgyűlés elnöke a CSSZK híveként reagált, amikor azt mondta nekem: Ezt a függetlenséget nekem kell bejelentenem. Örülni fogok, ha közben nem ájulok el.“ P. Zaťkónak, a Szlovák nemzetgyűlés képviselőjének emlékirataiból, 1939. március 14.

P3 1. cikkely A Német Birodalom vállalja a Szlovák Állam politikai függetlenségének és területi integritásának a védelmét. 2. cikkely A Német Birodalom (Nemecká ríša) által vállalt védelem biztosítása érdekében a német védelmi erőknek jogukban áll a Szlovák Állam azon övezetében, amelyet nyugaton a Szlovák Állam határa, keleten a Fehér-Kárpátok (Biele Karpaty) keleti határvonala és a Javorník hegység keleti vonala határol, bármikor katonai objektumokat létrehoznia, s azokat olyan erőkkel biztosítania, amilyeneket szükségesnek tart... Az 1. bekezdésben leírt övezetben katonai felségjogokat a német védelmi erők gyakorolnak... Részlet a német–szlovák védelmi egyezményből, 1939

Nyomozunk

P3

1. Hasonlítsátok össze a német–szlovák védelmi egyezmény 1. és 2. cikkelyét a önálló szlovák államról szóló törvény 1. paragrafusával (70. old.). 2. Szerintetek mi következik a védelmi egyezmény 1. és 2. cikkelyéből?

A Hlinka-gárda jelvénye

Érdekesség A Szlovák Állam kikiáltásának napján A. Hitler a prágai kormánnyal és Hácha elnökkel tárgyalt. Bejelentette, hogy március 15-én a német hadsereg bevonul Csehország és Morvaország területére, valamint óva intett a katonai ellenállástól. Az elfoglalt területen kihirdette az ún. protektorátust, azaz Németország fennhatóságát Cseh–Morva Protektorátus (Protektorát Čechy a Morava), és a Birodalomhoz csatolta azt.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Milyen körülmények közt alakult meg a Szlovák Állam? 2. Milyen követeléseket nyújtott át Hitler Tisónak a berlini tárgyaláson? 3. Miben nyilvánult meg a Szlovák Állam Németországtól való függősége? 4. Milyen jogokat tartott fenn magának Németország Szlovákia területén? (Használjátok fel a védelmi egyezmény 2. cikkelyét)

71

(III/4)

A második világháború

Felidézzük

Új állam Európa térképén

1. Mikor hirdették ki Szlovákia autonómiáját? 2. Milyen körülmények között kiáltották ki a szlovák államot?

Az új állam Magyarországgal, Németországgal és 1939 szeptemberéig Lengyelországgal volt határos. A Szlovák Köztársaságot fokozatosan 27 állam ismerte el. A Szlovák Köztársaság több nemzetközi szerződést írt alá, és néhány nemzetközi szervezet tagja lett.

Háborúban Hitler érdekeiért

Dr. Jozef Tisónak, a Szlovák Köztársaság elnökének a zászlaja

1939 szeptemberében Szlovákia a Német Birodalom szövetségeseként részt vett a Lengyelország elleni támadásban, amivel kezdetét vette a második világháború. Szlovákia ekkor visszakapta azokat a területeket, amelyeket Lengyelország még 1920-ban szerzett meg, valamint azokat is, amelyeket 1938 őszén megszállt. Ezzel azonban egyúttal elhatárolta magát a nyugati nagyhatalmaktól, Franciaországtól és Angliától, amelyek visszahívták Pozsonyból diplomáciai képviselőiket. Még súlyosabb következményekkel járt a Szovjetunió elleni hadüzenet 1941 júniusában. A keleti fronton szlovák katonák százai haltak meg, s maga a háború újabb nemzetközi elszigeteltségbe taszította az országot. Hasonló következményekkel járt 1941 decemberében az Anglia és az USA elleni hadüzenet. A háború, amelyet Hitler vezetett, a náci Németország érdekeiért folyó háború volt. Szlovákia semmit sem nyerhetett ezzel a háborúval. Hitler győzelme esetén a szlovák népet, amely Hitler szerint „alacsonyabb rendű nemzet“, rabszolgasorba taszították volna. Hitler veresége esetén pedig Szlovákiának a vesztes ország sorsával kellett volna szembenéznie. A titkos német dokumentumokból kiderült, hogy a nácik a megnyert háború után nem számoltak a Szlovák Állam létezésével. A szlovákok egy részét el akarták németesíteni, azokat pedig, akik fajilag nem felelnek meg, erőszakkal kitelepítették volna.

Szlovákia nemzetközi elszigetelődése

Jozef Tiso F. Ďurčanský kíséretében gratulál Hitlernek az 50. születésnapján

A. Mach, a Hlinka-gárda (HG) főparancsnoka az elnök kezébe leteszi az esküt

Az új állam érméi

72

Hitler csatlósaként és a háborúban való részvétel miatt Szlovákia nemzetközi elszigeteltségben volt. Hivatalos kapcsolatrendszere Németországra, annak csatlósaira és néhány független államra szűkült. Szlovákiának a legszorosabb kapcsolata – még ha kierőszakolt is – Németországgal volt. Az ország függetlensége a német hatalmi törekvésektől függött. A Szlovák Köztársaság és Magyarország közt feszült volt a viszony. Főleg a bizalmatlanság és a területi követelések tették ellenségekké őket. Már néhány nappal az állam megalakulása után megtámadta a magyar hadsereg Szlovákiát. Ez a háború „kis háború“ néven írta be magát a történelembe. Amikor véget ért, Szlovákiának le kellett mondania Magyarország javára egy 70 000-es lakosú területről, amelyen szlovák és ruszin települések voltak. Szlovákia vissza akarta szerezni azon területeit, amelyeket 1938-ban és 1939ben veszített el. Magyarország viszont további területeket követelt Szlovákiától. Ennek ellenére a két ország fenntartotta gazdasági kapcsolatait. Mindkét ország a német kormányhoz fordult panaszaival, amely mindkét oldalnak üres ígéreteket tett. Teljesítésüket azonban a háború győzelemmel való lezárulásához kötötte, amihez Szlovákiának és Magyarországnak is hozzá kellett járulnia. A „kis háború“ Kelet-Szlovákiában

Szlovák katonák a keleti fronton

Ferdinand Čatloš (1895–1972)

Nyomon vagyunk P1 „Ma a német hadsereg hatalmas csapásai alatt omlik össze a régi világ, melynek az oldalán aktívan harcol a szlovák hadsereg. Ebben a háborúban nem új területek szerzéséről, hanem a régi világ megdöntéséről van szó. Ebben a háborúban a szlovák katonák hősiesen harcolnak.“

A szlovák hadsereg tábornoka, 1939–1944 között a Szlovák Köztársaság védelmi minisztere

G. Medrický, a HSZNP főtitkára, gazdasági miniszter, 1942

P2 „Tudomásunkra jutott, hogy megválasztottak a Szlovák Köztársaság elnökévé, s hogy ezt a hivatalt ünnepélyesen el is foglaltad. Ezért a hírért kegyelemben részesítünk Téged, és kérjük az Istent, hogy nemzetednek, amely számunkra mindenekfölött kedves, igazi jólétet és boldogságot, mely a katolikus hit által épül és szilárdul, nyújtani méltóztassék.“

Tiso elnök tábortüzet gyújt

XII. Pius pápa J. Tisónak küldött leveléből, 1939. 12. 5.

P3 „A Szentszék (Svätá stolica) fájdalommal vette tudomásul, hogy Szlovákiában, melynek szinte az egész lakossága a legszebb katolikus hagyományoknak örvend – 1941. szeptember 9-én kihirdették a kormányrendeletet, amely faji törvényeket léptet életbe, és több olyan rendeletet tartalmaz, amelyek homlokegyenest ellentmondanak a katolikus elveknek.“ A Vatikán diplomáciai jegyzékéből, amelyet a szlovák kormánynak küldött, 1941. 11. 17.

Nyomozunk

Szótárba diplomáciai jegyzék – hivatalos diplomáciai értesítés, egy kormány nyilatkozata egy másik állam kormányához

P1 P2 P3

1. Mire gondolt G. Medrický, amikor ezt mondta: „Ebben a háborúban nem új területek szerzéséről, hanem a régi világ megdöntéséről van szó.“ 2. Mire reagált a Vatikán a diplomáciai jegyzékben?

Érdekesség 1941. 6. 24-én 50 ezer szlovák katona lépett be a háborúba a Szovjetunió ellen. Az volt a feladatuk, hogy a német hadsereget kiegészítsék a front déli szárnyán. 1941 augusztusa után csak 16 000 szlovák katona maradt a keleti fronton. Sokan átálltak a szovjetek oldalára, vagy a partizánokhoz csatlakoztak (pl. Ján Nálepka százados). 1943-ban 2000 szlovák katona állt át vagy esett fogságba Melitopolnál. Később belőlük alakult meg a szovjetunióbeli 2. csehszlovák ejtőernyős brigád, amely 1944-ben bekapcsolódott a szlovák nemzeti felkelésbe.

J. Tiso elnök, Martin Sokol, a Szlovák nemzetgyűlés elnöke és Alojz Macek, a Hlinka Ifjúsági Gárda főparancsnoka Pozsonyban Bolsevikellenes plakát

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Miért hívta vissza Anglia és Franciaország a diplomatáit Pozsonyból? 2. Miért került Szlovákia 1939-től kezdve nemzetközi elszigeteltségbe? 3. Jellemezzétek Szlovákia és Németország viszonyát. 4. Milyen kapcsolat volt Szlovákia és Magyarország között? 5. Milyen következményekkel járt a „kis háború“ Szlovákiára nézve?

73

(III/5)

A második világháború

„Szlovákok, gazdagodjatok, a gazdag egyénekből lesz a gazdag nemzet, amely lenni szeretnénk, mivel a koldusok nemzete a rabszolgák nemzete.“ Slovák, 1940

Élet a Szlovák Államban

Felidézzük Jellemezzétek Szlovákia külpolitikai helyzetét 1939 után.

A szlovák gazdaság A Szlovák Állam két és fél millió lakosát nemcsak a nagypolitika érdekelte. Az emberek figyelmét sokkal inkább a napi gondok és örömök kötötték le. A szlovák gazdaság háborús helyzetnek volt alárendelve. Németország birtokba vette a cseh tőke által irányított vállalatokat. Az ipari és a mezőgazdasági termelés a háború „molochjának“ egyre növekvő igényeit elégítette ki. A szlovák gyárak fegyvereket, hadi alkatrészeket, valamint a hadseregnek szánt fontos cikkeket gyártottak. A fő fogyasztó Németország volt, amely megszabta, elsősorban mit termeljenek Szlovákiában. A Német Birodalom azonban, amelyet teljesen lekötött a háború, nem tudott fizetni, egyre inkább adós maradt. Ez a tartozás sosem lett kiegyenlítve, nagy károkat okozva a szlovák gazdaságnak. A háború egyre növekvő igényei azt eredményezték, hogy Szlovákiában sok új ipari üzem, vasút és közút épült.

Szociális viszonyok Az új ipari vállalatok létrejöttének és az útépítésnek köszönhetően fokozatosan megszűnt a munkanélküliség, amely a 30-as évek elején bekövetkezett gazdasági válság óta a munkások réme volt. Évente mintegy 40 000 munkás ment ki Németországba állandó vagy szezonális munka céljából. A szlovák földműveseknek sem volt gondjuk az árujuk itthoni és külföldi eladásával. A háborús Európa ki volt éhezve. A hivatalnokok és az értelmiségiek előtt az önálló államban olyan lehetőségek nyíltak, amilyenekről azelőtt nem is álmodhattak, az önálló államban jobban érvényesülhettek. A kézművesek és a kereskedők is talpra álltak. Belőlük került ki a háborún meggazdagodottak rétege, az ún. „nyereségzabálók“, akik megszedték magukat az arizálásból, vagyis a zsidó üzemek, üzletek, házak megszerzéséből. Az aránylag jó gazdasági helyzet néhány szociális intézkedést is lehetővé tett: gyermekpótlékot, drágasági pótlékot, bérrendezést és nyugdíjemelést. A legszegényebb lakosok számára minden évben ún. téli segítséget nyújtottak.

Kultúra a totalitás árnyékában A totalitárius hatalom uralni akarta a kultúrát is. A hangsúlyt arra fektette, hogy nemzeti mítoszokat hozzon létre. A HSZNP kiterjedt propagandát indított, hogy meghódítsa az emberek gondolkodását. Az új államnak új oktatási, tudományos és kulturális intézmények létrejöttére volt szüksége. Új közép- és főiskolák keletkeztek. Megalakult a Szlovák Tudományos és Művészeti Akadémia, új, professzionális színházak alakultak, évente több száz könyv jelent meg. A kulturális élet képviselői igyekeztek függetlenek maradni a totalitárius rendszertől, amelynek nem sikerült őket „egységesítenie“ és irányt szabnia, kit kell feltétlenül szolgálni. Számos értékes irodalmi mű jelent így meg, színvonalas színházi előadásokat rendeztek, és a szlovák tudomány is elért bizonyos eredményeket, főképp a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és a régészet terén. A tomboló háború ellenére Szlovákiában virágzott a sportélet. Többféle sportágban is rendeztek hazai versenyeket. A gondot az jelentette, hogy a nemzetközi sportkapcsolatok Németországra és csatlósaira korlátozódtak. A leggyakoribb sportpartnerek Horvátországból (Chorvátsko) érkeztek, amely szintén Németország csatlósa volt.

? bankón linka a H j re d eg An lenik m Miért je

74

A korompai rézgyár

Nyomon vagyunk P1 „Ma fokozott mértékben kell dolgoznunk, mindent ki kell adnunk magunkból, hogy még jobban bebiztosítsuk a szabadságunkat és a helyzetünket Európában, hogy nemzetünk jövője boldog és áldott legyen.“ G. Medrický, a szlovák kormány gazdasági minisztere, 1942

P2 „Gyakran hallunk öndicsérő szavakat gazdaságunk fejlettségét illetően. Bátorkodom azt állítani, hogy ezek elhamarkodott megállapítások. A vizsgák éve csak most következik.“ Vladimír Moravčík képviselő a Nemzetgyűlésben, 1943

Nyomozunk

P1 P2

1. Miben különbözik a két politikus nyilatkozata a gazdaságról? 2. Milyen helyzetben van a Krompach (Krompachy) gyár napjainkban? 3. Mely vasútvonalak épültek meg a Szlovák Állam idején? Indokoljátok meg, miért. Edvard B karikatú eneš egy ko rabeli rán

Érdekesség Szlovákiában fontos szerepe volt a fegyvergyártásnak. A hadiüzemek közvetlenül Németország ellenőrzése alatt álltak. Vágbesztercén (Považská Bystrica) és Dubniczon (Dubnica) (Dubnica) 1943-ban 24 650 munkás dolgozott a németeknek. Szlovákiában ágyút, kézifegyvert, JU-87 típusú repülőgépet gyártottak, valamint hadi alkatrészeket, sisakot, torpedók részeit, tengeralattjárók periszkópjait stb.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

A szlovák futballválogatott pályára lépése Pozsonyban, a Téglamezőn, a Németországgal vívott mérkőzésen, 1939. 9. 15-én. Szlovákia–Németország 0:1. A mérkőzést 10 000 néző követte figyelemmel.

1. Miért sikerült Szlovákiában felszámolni a munkanélküliséget a háború alatt? 2. Magyarázzátok meg az arizálás kifejezést. 3. Mire törekedett a totalitárius hatalom a kulturális életben?

75

(III/6)

A második világháború

„… a szlovák nemzet Hlinka Szlovák Néppártja által vesz részt az államhatalomban…“ Az Alkotmány 58. §-a, 1939. 7. 21.

Milyen volt a Szlovák Állam?

Felidézzük Jellemezzétek az 1939 utáni gazdasági, szociális és kulturális viszonyokat Szlovákiában.

Arcképcsarnok

A Szlovák Köztársaság ugyan önálló állam volt, de nem dönthetett önállóan a saját sorsáról. A náci Németország a követe által és az ún. beráterek – tanácsadók – személyén keresztül ellenőrizte a szlovákiai politikát. Ezek minden minisztériumban és központi hivatalban jelen voltak. Németország akarata főleg a külpolitikában nyilvánult meg.

A Szlovák Állam politikai rendszere A Szlovák Államban totalitárius politikai rendszer működött. A valódi hatalom a HSZNP kezében volt, amely az alkotmányban és a törvényekben is rögzítette vezető szerepét az államban és a társadalomban. Így Szlovákia – modern kori történelmében először – átélte az egypártrendszeri diktatúrát. Ennek következményeképp Szlovákia lakosságának polgári és emberi jogai korlátozva és sértve voltak. P A HSZNP egypárti kormányzását „lyukas totalizmusnak“ is nevezték, mert enyhébb volt a szomszédos országokénál, nem nyilvánult meg olyan brutális formában, és nem üldözte az ellenfeleit. Az állam nem minden polgára értett egyet a kormányzó hatalommal, a Németországtól való függőséggel, a kormányzás antidemokratikus jellegével. Egyre több ellenzéki erő figyelte reménykedve a külföldön működő szlovák és cseh képviselők tevékenységét, akik együttműködtek a Hitler-ellenes koalíció államaival. 1

A HSZNP két szárnya

Vojtech Tuka (1880–1946) Szlovák politikus, jogász. J. Tiso elnökké választása után ő lett a miniszterelnök, később a külügyminiszter is. A HSZNP radikális, fasiszta szárnyához tartozott, amely a Németországban uralkodó politikai rendszer pontos mását akarta bevezetni Szlovákiában. 1946-ban a Nemzeti Bíróság Németországgal való kollaboráció és más bűnök miatt halálra ítélte.

A HSZNP belülről nem volt egységes. Két szárnya között éles harc zajlott. Az egyik oldalon a konzervatív, békésebb szárny volt, élén az ország és a HSZNP elnökével, Jozef Tisóval. Ez a szárny a Németországtól való bizonyos fokú függetlenséget szorgalmazta. A másik oldalon a radikális-fasiszta szárny állt, élén Vojtech Tukával (miniszterelnök és külügyminiszter) és Alexander Machhal (belügyminiszter és a Hlinka-gárda parancsnoka), amely a náci Németország mintájára be akarta vezetni a nemzetiszocializmus gyakorlatát Szlovákiában. Ugyanakkor a két rivális szárny egyformán támogatta a Németországgal való szövetséget. Bár a német politikusok a radikális szárnyat támogatták, tudatosították, hogy a békésebb szárny nagyobb bizalmat élvez a szlovák nép körében, mert biztosítani tudja a nyugalmat az országban, amit a nácik megköveteltek a csatlósaiktól a háború alatt.

A zsidók üldözése A polgári és emberi jogok korlátozása az ún. zsidókérdés megoldásakor mutatkozott meg. A zsidókat fokozatosan megfosztották a vagyonuktól, de az alapvető politikai, polgári s végül emberi jogaiktól is. Egy 1941-es kormányrendelet, az ún. zsidó kódex alapján kitiltották őket az iskolákból, a munkahelyükről, kiűzték a lakásukból. Munkatáborokba gyűjtötték őket, és hogy különbözzenek a többi polgártól, hatágú sárga csillagot (Dávid-csillag) kellett viselniük. P P 1942-ben a szlovák kormány erőszakkal a haláltáborokba internált 58 000 szlovákiai zsidót. 1944 őszén, Szlovákia német megszállása után további 13 000 zsidó polgárt szállítottak el. A kormány embertelen zsidóellenes lépésének következményeit az sem mérsékelte, hogy a polgárok egy része szimpatizált velük, és megpróbált segíteni nekik. A roma lakosság is faji alapú üldöztetésnek volt kitéve. 1

Alexander Mach (1902–1980) Tuka mellett ő volt a másik politikus, aki a náci Németországgal való szoros együttműködést szorgalmazta. 1940-ben belügyminiszter lett, s a Hlinka-gárda parancsnoki tisztségét is betöltötte. 1947-ben a Nemzeti Bíróság 30 évi börtönbüntetésre ítélte.

76

2

Nyomon vagyunk P1 „A Pártnak az élen kell állnia, a közélet és a társadalmi élet szervezőjének kell lennie. A Párt egyenlő a nemzettel, a nemzet egyenlő a Párttal. A nemzet a Párt által szólal meg. A Párt gondolkodik a nemzet helyett. Ami árt a nemzetnek, azt a Párt betiltja és megbélyegzi. A Párt sosem téved, ha csakis és egyedül a nemzet érdekeit tartja szem előtt.“ J. Tiso, a kormányzó HSZNP elnöke

P2 „Bennünket nem tesznek lóvá a buta frázisokkal, hogy a zsidó is ember. A zsidók a sátán képviselői és ügynökei. A zsidó nem Isten teremtménye, ezért a zsidó nem ember, csak úgy néz ki, mint az ember. Aki a zsidókat bármilyen formában támogatja vagy védi, az nem kerüli el Isten büntetését.“ A Hlinka-gárda röplapjából, 1940

A Hlinka-ifjak háborús játékai

P3 „Minden gárdista megjelöl két-három embert a környezetében, az állam ellenségeit, hogy el tudjuk őket távolítani.“ A. Mach belügyminiszter, a Hlinka-gárda parancsnoka

P4 „A szlovákiai zsidóság nagy részét idegen országba való deportálás fenyegeti, ami egyet jelent a pusztulással. Ebben az utolsó, sorsdöntő órában az Ön keresztényi és emberi lelkiismeretére apellálunk: vesse be a befolyását, és akadályozza meg az embereknek ilyen módon történő pusztulását.“ A rabbiknak a köztársaság elnökéhez írt leveléből, 1942 márciusa

Nyomozunk

P1 P2 P3 P4

1. A Tiso-nyilatkozatból vett idézet alapján jellemezzétek a Szlovák Köztársaság politikai rendszerét. 2. Milyen állásponton vagytok a zsidó honfitársak megszólítását illetően a Hlinka-gárda szórólapjaiban? 3. Mire kérték a rabbik (zsidó papok) J. Tiso elnököt? 4. Hasonlítsátok össze a Hlinka-ifjak játékainak fényképeit a 39. oldalon levő fényképekkel.

A nováki (Nováky) munkatábor, 1943

Érdekesség A „lyukas totalizmus“ bizonyítéka az a tény, hogy a Szlovák Államban 1944 szeptemberéig egyetlen halálos ítéletet sem hajtottak végre, ami a második világháború időszakában a fasiszta csatlós államok között egyedüli kivételnek számított.

Nyomozunk A Szlovák Köztársaság lakosságának melyik csoportja alkotta a „lyukas totalizmus“ kivételét?

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Jellemezzétek a Szlovák Köztársaság politikai rendszerét. 2. Milyen politikai csoportok léteztek a hatalmon levő HSZNP-ben? 3. Milyen politikai célokat követtek? 4. Mikor és hova deportálták erőszakkal a szlovákiai zsidókat, és milyen sors várt rájuk?

Médiasarok A zsidó lakosság deportálása

Rudolf Jašík: A Szent Erzsébet tér Üzlet a korzón (film) Szeresd felebarátodat (dokumentumfilm)

77

(III/7)

A második világháború

Felidézzük

A nagyhatalmak Hitler ellen

Milyen taktikával lépett be Németország az első világháborúba 1914-ben?

A Szovjetunió megtámadása Arcképcsarnok

Franklin Delano Roosevelt (1882–1945) Hyde Parkban született, New York államban. A Harvardon és a Columbiai Egyetemen végzett jogot. Az első világháború előtt Wilson elnök jelölését támogatta. Röviddel a háború után azonban gyermekbénulást kapott, amelynek következményeit egész életében viselte. 1932ben, amikor az USA-t is nagy gazdasági válság sújtotta, győzött az elnökválasztáson. Habár az amerikai újságírók szenzációra éhesek voltak és közismerten rosszindulatúak, sosem közöltek olyan fényképet, amely Roosevelt fogyatékosságát – a mankót – hangsúlyozta volna. Pedig előfordult, hogy csaknem elesett (gépkocsiból kiszállva), de az újságírók úgy tettek, mintha nem látták volna. Az USA legnépszerűbb elnöke volt, amit az is bizonyít, hogy négyszer választották meg. Három héttel Németország kapitulációja előtt halt meg.

Winston Churchill (1874–1965) Brit politikus, 1940–1945, 1951–1955 között miniszterelnök. Elutasította Chamberlain elnök hátráló politikáját. Ellenkezőleg, kijelentette, hogy az angol politika célja a fasizmus megsemmisítése. 1940-ben, első miniszterelnöki megválasztása után mondta, hogy csak vért, könnyet és verejtéket ígérhet a nemzetnek. 1941ben az amerikai elnökkel, Roosevelttel együtt fogalmazta meg az ún. Atlanti Chartát, amelyben kifejezték, hogy le kell győzni a fasizmust, fel kell újítani a nemzetek függetlenségének jogát, be kell vezetni a békét és jobb gazdasági együttműködésre kell törekedni. Ennek a programnak az alapján alakult meg a Hitlerellenes koalíció, amelyet az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia alkotott. A 20. század egyik legjelentősebb politikusa volt. 1946-ban, a háború utáni eufóriában Fultonban mondott emlékezetes beszéde jelentette a szovjet terjeszkedés elleni, a hidegháborút megnyitó politika szimbolikus kezdetét. Churchill irodalommal is foglalkozott. 1953-ban Emlékirataiért ő kapta az irodalmi Nobel-díjat.

78

Az Európa nyugati, szárazföldi része és a balkáni országok 1941 tavaszán történt megtámadása után a németek 1941 júniusában a Szovjetunió ellen fordultak. Az agresszorból, amely 1939 szeptemberében megtámadta Lengyelországot, majd Finnországot, a német támadás áldozata lett. Hitler, Lengyelország és Nyugat-Európa lerohanásához hasonlóan, ezt is villámháborúnak tervezte. A Vörös Hadsereg eleinte tényleg fejetlenül menekült, mivel a védekezésre nem volt kiképezve. Stratégiája a harcnak az ellenség területére történő átvitelén alapult. Sztálin ugyanis bízott a megnemtámadási szerződésben, amelyet 1939-ben kötött Hitlerrel. Ráadásul ő maga gyengítette meg a saját hadseregét. Az egyénekkel és a lakosság egész rétegeivel szemben alkalmazott terror, a bebörtönzések és a tömeggyilkosságok elérték a hadsereget is.

Az agresszor megállítása és fordulat a háborúban A szovjet hadsereg csaknem négy hónapon keresztül folyamatosan hátrált. Aztán sikerült visszaverni a német támadást Moszkva ellen. Ez volt az első jelzés, hogy a keleti fronton Hitler villámháborús terve összeomlott. A front többi szakaszán azonban a német katonaság tovább nyomult előre. Gyökeres fordulatra csak 1943 januárjában került sor Sztálingrád (Stalingrad) – ma Volgográd (Volgograd) – mellett. P Itt a Vörös Hadseregnek sikerült 300 000 német katonát bekerítenie, akik, miután két hónapig hiába harcoltak és vártak az erősítésre, megadták magukat. Attól a pillanattól kezdve a német haderő szisztematikus visszavonulásba kezdett a Szovjetunió területén. 1

Háború Afrikában és Ázsiában (Ázia) A háború azonban nem csak Európában zajlott. Nagy-Britannia már 1940-től hadban állt Afrikában az olaszokkal, akik meg akarták szerezni az angol gyarmatokat és főleg Egyiptomot. Amikor az olaszok reménytelenül vesztésre álltak, Hitler egy páncélos hadosztályt küldött a segítségükre, amelyet Rommel tábornok vezetett. Rommel eleinte sikereket ért el, de végül az egyiptomi el-alameini csatában az angolok legyőzték. Ettől kezdve az olasz és német csapatok visszavonulásba kezdtek Afrikában. Japán már a harmincas évektől az Ázsia fölötti uralomra törekedett. 1940 folyamán fokozatosan uralma alá hajtotta Délkelet-Ázsiát. A japánok az Ázsia felszabadításáért a gyarmatosítás alól jelszóval indultak harcba, de megszálló seregeik mindenütt sokkal keményebb és brutálisabb elnyomást tanúsítottak. A japán terjeszkedés útjában elsősorban az Amerikai Egyesült Államok állt, amelynek Ázsiában gazdasági érdekeltsége, több csendes-óceáni szigeten pedig katonai támaszpontja volt. Ezért 1941. december 7-én a japán légierő megtámadta a hawaii-szigeteki Pearl Harbort, az amerikaiak legnagyobb csendes-óceáni támaszpontját. Japán európai szövetségesei – Németország és Olaszország – ezzel egyidejűleg hadat üzentek az USA-nak. Ettől kezdve a világ harcterein hat nagyhatalom állt szemben egymással. Az egyik oldalon Németország, Olaszország és Japán, a másikon Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió. A nagy hármas, Franklin Delano Roosevelt, az USA elnöke; W. Churchill, angol miniszterelnök és Sztálin, orosz diktátor megegyeztek, hogy fő céljuknak a fasiszta Németország saját területén való legyőzését tekintik és feltétel nélküli kapitulációra kényszerítik. Azaz addig harcolnak ellene, míg feltételek nélkül meg nem adja magát. Amerikai és olasz plakát. Mindkettő az Angliáért folyó csatára és London bombázására reagál, mindkettő 1940ből való. Hasonlítsátok össze őket.

A felégetett föld taktikája. Mi volt a célja? Használjátok a fényképet.

Utcai harcok Sztálingrádban, 1943

Nyomon vagyunk P1 „Rossz napunk volt. Zászlóaljunknak nem volt szerencséje. Reggel az orosz ágyúk megöltek 24 embert, 50-et megsebesítettek. Az oroszok vadállati elszántsággal harcolnak és nem adják meg magukat. Közel engednek minket, aztán gránátesővel fogadnak. Tegnap megölték Kraus főhadnagyot. A század parancsnok nélkül maradt (1942. 9. 13.). Megtörtük az oroszok ellenállását a gabonaraktárban. Bent 40 halott oroszt találtunk, a felén tengerész-egyenruha volt (1942. 9. 22.). Mindnyájunkat az éhség gyötör. Már a fagyott krumpli is csemegének számít, de nehéz hozzájutni a fagyos földben, az orosz golyók záporában… (1942. 12. 14.) Már minden lovat megettünk. Kész vagyok megenni a macskazsírt is. Azt mondják, nem is rossz. A katonák hullákra vagy őrültekre hasonlítanak. Csak egyre tudnak gondolni – a jóllakásra. Nem bírunk se járni, se feküdni. A pokolba ezzel a háborúval! (1942. 12. 28.)“

Támadás Pearl Harbor ellen, 1941. december

Wilhelm Hoffmann naplójából, Sztálingrád, 1942

Nyomozunk

P1

1. Miként befolyásolta a háború menete W. Hoffmann naplójának bejegyzéseit?

Sztálingrád romokban

Szótárba flotilla – part menti vizeken cirkáló hadihajók kisebb hajóraja

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

A nagy hármas megkötözi és megfojtja az ellenséget, propagandaplakát, Kukryniksy, 1942

1. Miért sikerült a német hadseregnek 1942. július elejéig 600 kilométerre behatolni szovjet területre? 2. Mikor sikerült először megállítani a német hadsereg előrenyomulását? 3. Soroljátok fel az USA háborúba lépésének okait. 4. Melyik mérföldkő jelentett alapvető fordulatot a háborúban? Indokoljátok meg. 5. Miért nevezik a sztálingrádi csatát a második világháború Verdunjének?

79

(III/8)

A második világháború

„Nem a Szlovák Állam ellen mint a szlovák nemzet független és önálló hazája ellen voltunk. Konfliktusba kerültünk vele, ráadásul fegyveres konfliktusba, mivel nem volt független, a kezdet kezdetétől a fasiszta spekuláció gyümölcse volt, és ehhez az eredetéhez végig hű akart maradni. A Szlovák Állam ellen tehát azért voltunk, mert olyan volt, nem azért, mert volt.“

A Szlovák Nemzeti Felkelés

Ladislav Novomeský

Felidézzük 1. Mely európai országokban keletkeztek már 1941-ben partizánalakulatok? 2. Miért írt alá Csehszlovákia 1935-ben egyezményt a Szovjetunióval?

Arcképcsarnok

A Szlovák Állam Németországgal való szövetsége ellen Fennállásának kezdetétől kezdve létezett ellenállás.

Az ellenállás kialakulása A demokratikus polgári ellenállás a Csehszlovák Köztársaság visszaállítására törekedett. A kommunista ellenállás képviselőinek célja eleinte nem a CSSZK megújítása volt. Egy „szovjet Szlovákiát“ akartak létrehozni, amely a Szovjetunió részévé vált volna. Csupán később, amikor Beneš elnök, mint a csehszlovák kormány külföldi képviselője, 1943 decemberében aláírta a szövetségi szerződést a Szovjetunióval, kezdtek el a kommunisták is a CSSZK megújításán munkálkodni. Ez az út vezetett az ellenállás egyesítéséhez és a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) megalakításához. Ezzel egyidejűleg, 1942-től alakultak meg Szlovákiában az első fegyveres partizánalakulatok, amelyeket azonban eleinte gyorsan megsemmisítettek.

A felkelés terve Az SZNT 1943-ban a karácsonyi egyezményben elfogadta programját. P Ebben kijelentette, hogy a szlovákiai ellenállás fő célja a demokratikus Csehszlovákia visszaállítása, amely elismeri a szlovák nemzet önrendelkezését és egyenrangúságát a cseh nemzettel. A karácsonyi egyezmény megkövetelte, hogy Szlovákiában szüntessék meg az antidemokratikus törvényeket és totalitárius praktikákat, amelyek a Szlovák Állam politikai rendszerében voltak használatosak. Az SZNT ezeket a célokat fegyveres felkelés útján akarta elérni. A felkelés fő fegyveres erejét a Szlovák Állam hadseregében harcoló katonáknak kellett alkotniuk, akiknek a kellő pillanatban a németek ellen kellett fordítaniuk fegyverüket. A hadseregben egy katonai központ szervezte a felkelést, amely 1944-ben jött létre, és együttműködött az SZNT-vel. A felkelésnél számoltak a partizáncsapatokkal is. 1

Fegyverrel a német megszállás ellen Ján Golian (1906–1945) Dandártábornok és a katonai központ parancsnoka. 1944. 8. 29-én parancsot adott a szlovák hadseregnek a német alakulatok elleni harcra. Német fogságba esett. Koncentrációs táborban halt meg.

Szlovákiában 1944. augusztus 29-én tört ki a fegyveres ellenállás, amikor a német katonaság és rendőrség megkezdte a szlovák területek megszállását. A felkelésben a német megszállók ellen a szlovák hadsereg mintegy 60 000 katonája és 18 000 partizán harcolt. A felkelés a Szlovák Köztársaság akkori területének mintegy kétharmadát érintette. A civil lakosság segítsége nélkül lehetetlen lett volna harcolni. A felkelés központja Besztercebánya (Banská Bystrica) volt, itt székelt a Szlovák Nemzeti Tanács. Az SZNT kikiáltotta a Csehszlovák Köztársaság felújítását, és elismerte a külföldön tartózkodó E. Beneš elnöki funkcióját. Ugyanakkor kitartott eredeti programja, a szlovák nemzet önállóságának és egyenjogúságának elismerése mellett a felújított csehszlovák államban. Két hónapos harc után a felkelők vereséget szenvedtek a jobban felfegyverzett és tapasztaltabb német hadseregtől.

Az SZNF jelentősége

Rudolf Viest (1890–1945) Hadseregparancsnok, az 1. csehszlovák hadsereg szlovákiai parancsnoka. Goliannal együtt ő is fogságba esett, és koncentrációs táborban halt meg.

80

A felkelés jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy a szlovák lakosság túlnyomó része elutasította a Szlovák Állam antidemokratikus rendszerét és együttműködését Németországgal. A szlovákok tehát saját akaratukból és saját fegyveres harcukkal álltak át a Hitler-ellenes koalíció oldalára. Szlovákiának így nagyobb beleszólása lehetett az ország rendezésének kérdéseibe a háború után. A felkelés politikai és katonai jelentőségét a Németország ellen harcoló nagyhatalmak is értékelték, hiszen katonai delegációkat és anyagi segítséget is küldtek Szlovákiába.

Nyomon vagyunk Felkelés vagy államcsíny? P1 „Azt kívánjuk, hogy a szlovák és a cseh nemzet az egyenlő az egyenlővel elv alapján alakítsák ki további sorsukat a CSSZK-ban. A CSSZK jövendő elrendezésének demokratikusnak kell lennie, gyökerestől el kell tűnniük a fasiszta, raszszista és totalitárius törekvéseknek. A demokrácia gondolatát kell alkalmazni, és elmélyíteni gazdasági és szociális téren is.“

Az SZNT tagjainak arcképcsarnoka

Részlet a karácsonyi egyezményből, 1943

P2 „A felkelés az elégedetlenek egy kis csoportjának a műve volt, akiknek a Szlovák Állam különböző okokból nem felelt meg. A felkelés gyümölcse a nemzet lealacsonyítása, méltóságától való megfosztása volt, visszatérés az alárendeltségbe és függőségbe, amely 1918–1938 között gyötört bennünket.“ František Vnuk szlovák történész, aki 1989-ig emigrációban élt

P3 „A felkelésnek voltak és vannak bírálói, akik azt állítják, hogy teljesen fölösleges volt. A szlovák nemzeti felkelés azonban kiindulópont történelmünk új időszakához, közeli és távoli jövőnk a maga ténykedésében annak gondolatához, jó és rossz tapasztalataihoz fog visszanyúlni. Nemzetünk a felkelésben talált önmagára.“ L. Novomeský, a forradalmi SZNT tagja

Nyomozunk

Karol Šmidke (1897–1952) Kommunista politikus, aki a háború előtt a szakszervezeti mozgalomban dolgozott. 1939-ben a Szovjetunióba emigrált, ahol hírszerzői kiképzést kapott. 1943-ban visszatért Szlovákiába, bekapcsolódott az ellenállásba, és a felkelés vezető személyisége lett. 1945 után a legmagasabb állami funkciókat töltötte be Szlovákiában (az SZNT elnöke, a Megbízottak Testületének elnöke). A CSKP legmagasabb szerveinek tagja. 1950-ben burzsoá nacionalizmussal vádolják, és eltávolítják a politikai életből.

P1 P2 P3

1. Mit fejez ki a karácsonyi egyezményből vett idézet? 2. Hasonlítsátok össze az SZNF kétféle értékelését. 3. Miben térnek el az értékelések?

Ján Ursíny (1896–1972) Szlovák agrárpolitikus, 1935-től a Nemzetgyűlés képviselője. A polgári ellenállás képviselője, az SZNT alapító tagja, a karácsonyi egyezmény egyik aláírója. 1945-ben a Demokrata Párt egyik alapítója és funkcionáriusa. 1945–1947-ben a csehszlovák kormány alelnöke. 1948-ban a kommunista kormány bebörtönzi. Szabadulása után félrevonultan élt és halt meg.

Szótárba szignatárius – szerződés aláírója, szerződést aláíró személy Tartalékosok bevonulása a hadseregbe

J. Tiso elnök katonai díszszemlén Besztercebányán (Banská Bystrica), a felkelés leverése után, 1944. 10. 30.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Soroljátok fel az okokat, amelyek a lakosság elégedetlenségét váltották ki a Szlovák Állam és rezsimje ellen. 2. Döntsétek el, mi volt a második világháború végén fontosabb Szlovákia számára: Szlovákia további sorsának tétlen kivárása Németország szövetségeseként, vagy fegyveres harc indítása a Hitler-ellenes koalíció oldalán a német megszállók és hazai szövetségeseik ellen. (Vitassátok meg ezeket a kérdéseket.)

Médiasarok Milan Ferko: Ha volna egy puskám A megszegett ígéret (film)

81

(III/9)

A második világháború

Felidézzük

Németország és szövetségeseinek veresége

Mely csaták okoztak fordulatot a háborúban a keleti fronton?

Európa Hitler ellen mozgósít Arcképcsarnok

1940-től Hitler ellenőrzése alatt tartotta Európa szárazöldi részének nagy részét. A Hitler által megszállt és uralt országokban azonban nőtt a Németországgal szembeni ellenszenv. 1942-től ez az ellenszenv aktív harcok formájában is megnyilvánult. Szaporodtak a szabotázsok, merényletek, és megjelentek az első partizáncsoportok is. Jugoszláviában fokozatosan partizánhadsereg alakult, amelyet Josip Broz Tito vezetett. A partizánharcok jelentős szerepet játszottak az ellenállásban a Szovjetunió területén, de Franciaországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Olaszországban is. Aktívak voltak a politikusok is, akik a háború elején külföldre menekültek és leginkább Londonban tömörültek. Itt alapítottak ideiglenes kormányokat és irányították a megszállók elleni külföldi ellenállási mozgalmat. Londonban, majd később Algériában (Alžírsko) tartózkodott de Gaulle (dö gól) tábornok is, a Szabad Franciák Bizottságával.

Olaszország veresége Josip Broz Tito (1892–1980) Jugoszláv tábornagy, politikus, 1945 és 1953 között a kormány elnöke, 1953-tól 1980-ig államelnök. Eredetileg vasmunkás. Az első világháborúban orosz fogságba esett, ahol kapcsolatba került a bolsevikokkal és kommunista lett. 1941-ben Dél-Szerbia hegyeiben nemzeti felszabadító hadsereget szervezett partizánokból. A megszállók elleni harcban jelentős sikereket ért el; partizánhadseregének sikerült Jugoszlávia nagyobb részét felszabadítania a szövetségesek segítsége nélkül. A háború után a jugoszláv állam és a kommunista párt élén volt. Bár ő maga is az egypártdiktatúra feje volt, Jugoszlávia az ő vezetése alatt, a többi kommunista országgal ellentétben, nem hajtott fejet Sztálinnak és a Szovjetuniónak.

A háború utolsó fázisában, amikor a front Közép-Európába ért, néhány országban antifasiszta felkelések robbantak ki. Olaszországban 1943 nyarán Mussolinit a saját hívei buktatták meg. Meg akarták előzni ugyanis a népi felkelést, ami már hajszálon függött. Ugyanakkor igyekeztek kedvezőbb feltételeket teremteni az angolokkal és amerikaiakkal folytatandó béketárgyalásokra, akik már partra szálltak Szicíliában (Sicília). Olaszország, Németország legfontosabb európai szövetségese vereséget szenvedett.

Hitler harmadik birodalmának vége 1944 júniusában a szövetséges haderők partra szálltak Franciaországban. Németország harapófogóba került. Keleten az előretörő Vörös Hadsereg ellen kellett védekeznie, miközben haderői egy részét a nyugati frontra, Franciaországba kellett átcsoportosítania. Mindenki számára világos volt, hogy Németország elveszítette a háborút. Ezért a tábornokok egy csoportja, amely addig Hitler hűségese volt, szövetkezve az ellenállókkal, sikertelen merényletet kísérelt meg ellene. Hitler hatalmon maradt, míg a szövetségesek el nem foglalták Berlint. Április 30-án öngyilkosságot követett el a bunkerban, amelyben rejtőzködött. 1945. május 8-án Németország kapitulált. Ezzel Európában befejeződött a háború.

Japán kapitulációja Európán kívül azonban még dúltak a harcok. A világháború csak Japán vereségével ért véget, amely 1945. szeptember 2-án írta alá a kapitulációt, azt követően, hogy az USA atombombái romba döntötték Hirosimát (Hirošima) és Nagaszakit (Nagasaki).

A világ háború utáni elrendezése Charles de Gaulle (1890–1970) Francia tábornok, politikus, 1958–1969 között elnök. Már az első világháború frontjain is harcolt. Franciaország kapitulációja után elhagyta az országot és a Németország elleni harcot szervezte. Az általa kiépített francia hadsereg az angolszász szövetségesek oldalán harcolt. Nagy érdemei voltak Párizs fölszabadításában. Az ideiglenes kormány elnöke lett. Elnökként elég önkényesen viselkedett, a külpolitikában igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni a volt gyarmatokkal, főleg Algériával.

82

Roosevelt, Churchill és Sztálin már a háború ideje alatt találkozott Teheránban és a Krím (Krym) félszigeten lévő Jaltán (Jalta), hogy egyeztessék a lépéseiket. Röviddel a háború befejezése után a Berlinhez közeli Potsdamban (Postupim) találkozott az USA új elnöke, Truman, Churchill brit miniszterelnök és Sztálin szovjet államfő. Németország további sorsáról tárgyaltak. P Megegyeztek, hogy azokat, akik felelősek a háború alatt elkövetett gaztettekért, nemzetközi bíróság elé állítják. Németországot négy megszállt területre osztották – a szovjet övezetre, az amerikaira, a britre és a franciára. Hasonlóképpen osztották fel Berlint is. 1

Szótárba Hirosima az atombomba ledobása után. A Honsu-sziget (ostrov Honšú) déli részén fekvő város volt az első, amely atomtámadás célpontja lett. Az atombomba robbanása teljesen elpusztította a város központját, 80 000 ember azonnali halálát okozta, a radioaktív sugárzás hatására további 60 000 ember halt meg egy éven belül.

demilitarizáció – lefegyverezés, katonai erők megszüntetése passzív – nem tevékeny, tétlen zóna – övezet szabotázs – munkafolyamat tervszerű, szándékos bénítása

A szövetségesek normandiai partraszállása, 1944. 6. 6.

Nyomon vagyunk P1 „... Németország megszállásakor az ellenőrző bizottság a következő elvek szerint fog eljárni: 1. Németországot teljesen demilitarizálni és lefegyverezni, felszámolni és ellenőrizni mindazt az ipart, amelyet fegyvergyártásra lehet fordítani... 2. Meggyőzni a német népet arról, hogy teljes vereséget szenvedett, és nem térhet ki a felelősség alól azért, amit maga okozott, mert hadviselésének kíméletlen módja és a fanatikus náci ellenállás tönkretették a német gazdaságot, zavart és szenvedést okoztak. 3. Megsemmisíteni a nemzetiszocialista pártot, annak csatlós és alárendelt szervezeteit, feloszlatni minden náci intézményt, bebiztosítani, hogy semmilyen formában ne legyenek felújíthatók, és lehetetlenné tenni minden náci és háborús propagandát. 4. Előkészíteni a német politikai élet demokratikus alapokon történő felújítását, és kiépíteni a nemzetközi életben a békés együttműködést...“

A jaltai konferencia, amelyet 1945 februárjában tartottak. Balról: W. Churchill, F. D. Roosevelt, J. V. Sztálin

A potsdami egyezmény politikai alapelveiből, 1945. 7. 17.–8. 8.

Nyomozunk

P1

Milyen célokat tűzött ki a „nagy hármas“ a potsdami konferencián? Szovjet zászló a berlini Reichstag épületén

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Milyen jelentőséggel bírt a második front megnyitása Normandiában 1944-ben? 2. Miért vetette be az USA a japánok ellen az atombombát? Csak Japánra akart ráijeszteni?

Koncentrációs tábor rabjainak felszabadítása. Mit fejez ki a földön fekvő férfi arca?

Médiasarok John Keegan: A 2. világháború története G. M. Gilbert: Nürnbergi napló Az elit alakulat (sorozat) Ryan közlegény megmentése (film)

83

Visszatekintés (III) 1. Megmagyarázom a fontos történelmi fogalmakat.

a második világháború (1941–1945)

Ausztria megszu˝nése A Cseh–Szlovák Köztársaság szétverése A Szlovák Állam (1939. 3. 14.)

Sztálingrád harcok Afrikában és Ázsiában

a második világháború (1939–1941)

Pearl Harbor

a náci terror a karácsonyi egyezmény

deportálások

az SZNF

koncentrációs táborok

a nyugati front megnyitása

holokauszt

Németország kapitulációja

a Szlovák Köztársaság (1939–1945)

Hirosima, Nagaszaki

a totalitárius politikai rendszer

Japán kapitulációja

a HSZNP és két szárnya

a világháború vége

az ún. zsidó kódex

2. Felismerem Olaszország, a Szovjetunió és Németország agresszív politikájának a céljait. 3. Felsorolom a Cseh–Szlovák Köztársaság 1938–1939 közötti szétverésének az okait. 4. A halmazdiagram segítségével tájékozódom a második világháború eseményeinek sorában.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ESEMÉNYEI a Szovjetunió megtámadása

Lengyelország lerohanása Németország nyugati támadása

1939. 9. 1.–1941. 6. 22.

a moszkvai csata

fordulópont a háborúban

villámháború Leningrád blokádja az USA belépése a háborúba

1941. 6. 22.–1942. 11. 18.

a sztálingrádi csata a kurszki csata

1942. 11. 19.–1943. 12. 31.

az európai háború vége

a Vörös Hadsereg offenzívája a keleti országok felszabadítása Berlin elfoglalása a normandiai partraszállás a nyugati országok felszabadítása

1944. 1. 1.–1945. 5. 8.

háború Ázsiában és a Csendesóceánon Hirosima Nagaszaki

1945. 5. 8.–1945. 9. 2.

5. Kiegészítem a halmazdiagramomat azokkal a második világháborús eseményekkel, amelyek iránt érdeklődöm. 6. A halmazdiagram segítségével beszélek a második világháború kulcsfontosságú eseményeiről.

84

Visszatekintés (III) 7. A fényképek alapján megértem a háború következményeit a civil lakosságra nézve. Ez a három fénykép Leningrád (ma Szentpétervár) városából származik. Ezt a várost a második világháború alatt, 1941 szeptembere és 1944 januárja között körbevette a német hadsereg. A blokád következtében több mint egymillió lakos halt meg, akiket az éhség, a hideg, a betegségek és a kíméletlen bombázás, valamint lövöldözés pusztított el. Rajtuk kívül 250 000 katona és tengerész jutott hasonló sorsra. A fényképről Svetlana Petrova néz ránk. Az első fénykép 1941 májusában, a második 1942 májusában, a harmadik 1942 októberében készült.

a) Megállapítom, milyen körülmények hatása alatt néz rám a három különböző személynek tűnő asszony. b) Vajon mit kellett ennek a nőnek átélnie, amiért ennyire megváltozott az arca és teljes kinézete nem egész két év alatt? c) Mit lehet kiolvasni Svetlana Petrova „arcaiból“? 8. a) Megnézem a Leningrád. Blokád című dokumentumfilmben összevágott archív felvételeket, amelyek bemutatják a 900 napos blokád alatti élet megváltozását a városban. b) Megnézem az interneten található fényképeket a második világháborúról. 9. Megállapítom, a lakosság mely csoportjai estek áldozatául a náci üldöztetésnek és terrornak. 10. Megmagyarázom a koncentrációs tábor, holokauszt, Soá kifejezést. 11. Jellemzem a Szlovák Köztársaság politikai rendszerét 1939 és 1945 között. 12. Állást foglalok a szlovákiai zsidó lakosság koncentrációs táborokba való deportálásával kapcsolatban. Álláspontomat érvekkel támasztom alá. 13. Értékelem a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét. 14. Pontosítom a második világháború végét Európában és a világon. 15. Megállapítom az atombombák Hirosimára és Nagaszakira való ledobásának a következményeit. 16. Felbecsülöm, milyen hatással voltak az atomfegyverek a háború utáni Európa és a világ további alakulására. 17. Kikeresem az interneten a második világháború idővonalait. 18. Beírom az évszámokat a füzetemben található idővonalba, s hozzájuk párosítom a hazai és világtörténelmi eseményeket. Karóra Hirosimából

1939

1940

1941

1942

1943

1944

1945

85

(IV/1)

A világ a második világháború után

„A béke lehetetlen, a háború elképzelhetetlen.“ Raymond Aron

Európa felosztása

Felidézzük Nevezzétek meg azokat az államszövetségeket, amelyek egymás ellen harcoltak az első világháborúban.

A szörnyű háború befejezése után minden ember azt kívánta, hogy legyen tartós béke. Már 1945 októberében megalakult az új világszervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), amely a jövő katonai konfliktusait lett hivatott megakadályozni. Ennek ellenére Európa, majd azt követően az egész világ, két nagy ellenséges táborra szakadt.

Személyiségek arcképcsarnoka

A szovjet tömb kialakítása

George C. Marshall (1880–1959) 1939–1945 között az amerikai hadsereg főparancsnokságának vezetője. 1947–1949 között külügyminiszter, majd 1950-től 1951-ig védelmi miniszter. Az európai megújítási program (Marshall-terv) kezdeményezője és megalkotója. 1948 és 1952 között ennek a tervnek az alapján az USA mintegy 13 milliárd dolláros segélyt nyújtott Nyugat-Európának. A Marshall-terv hozzájárult a nyugat-európai gazdaság újraindításához, felújította az ipart, a mezőgazdaságot, és fellendítette a nemzetközi kereskedelmet. Az USA ennek segítségével megerősítette befolyását és presztízsét Európában, amely fokozatosan a jóléti Nyugatra és az elmaradott Keletre oszlott. G. Marshall volt az egyetlen tábornok, aki munkásságáért Nobel-békedíjat kapott.

Azok az országok, amelyeket a Vörös Hadsereg szabadított fel, illetve foglalt el, a sztálini Szovjetunó befolyása alá kerültek. Sztálin támogatta az ottani kommunista pártokat és rajtuk keresztül akarta uralma alá hajtani a kormányokat. Ezekben az országokban Sztálin bevezette az egyetlen párt, a kommunista párt uralmát. Így váltak a náci Németország egykori csatlósai Sztálin kemény nyomása alatt a Szovjetunió vazallusaivá. Ezek az országok egyúttal a nyugat-európai államokkal szembeni ütköző zóna szerepét töltötték be, az ott állomásozó amerikai haderőkkel szemben. A Szovjetunió tiszteletet és félelmet keltő nagyhatalommá vált. Ereje azonban kizárólag a fegyverek erejében rejlett és a katonai egyenruhába öltöztethető tömeg nagyságában. A Szovjetunióban a háború után is nagy volt a nyomor. Gazdasága romokban hevert, 27 millió embert veszített. A német hadsereg 60 000 falut felégetett. Az embereknek nem volt tető a fejük felett, átmeneti lakhelyeken és zemljankákban húzták meg magukat. Megérték a háború végét, kiűzték és legyőzték az ellenséget, de nem érték el a szabadságot. A munkatáborok továbbra is tele voltak. A háború után Sztálin ugyanis attól tartott, hogy birodalmába beszivárog a nyugati világ hatása, ahol az emberek szabadon véleményt mondhattak, s ahol a kormányok tisztelték az emberi jogokat. Ezért kampányba kezdett; a nyugati államok – egykori szövetségesei – ellen igyekezett gyűlöletet szítani.

Az USA befolyásának megerősödése Az USA a háborúban gazdaságilag és politikailag is megerősödött. A világ vagyonának 50 százalékát birtokolta. Az egész világon légi, vízi és katonai támaszpontjai voltak. Az USA kormánya tartott a kommunisták egyre növekvő európai befolyásától. Mivel a nélkülözés jó táptalajnak bizonyult a kommunizmus terjedéséhez, az amerikai szakemberek keresték a módját, hogyan segíthetnének az európai gazdaságnak. Ilyen segítség volt röviddel a háború után az UNRRA (az egyesült nemzetek segélyezési és felújítási tanácsa), de főleg a Marshall-terv. Az USA gazdasági segélyt kínált fel a nyugat-európai országoknak, de a Szovjetuniónak és a Szovjetunió érdekszférájához tartozó Lengyelországnak és Csehszlovákiának is. A feltétel az volt, hogy a segélyt elfogadó kormányok támogassák a magánvállalkozást. A Szovjetunióban azonban már rég felszámolták a magánvállalkozást. Ezenkívül Sztálin attól is tartott, hogy a segély elfogadása megerősíti a Nyugat befolyását Európa keleti részén. Ezért nemcsak ő nem fogadta el a Marshall-tervet, de Lengyelországnak és Csehszlovákiának is parancsba adta az elutasítását.

Európa és a világ felosztása Európa így két táborra szakadt – keleten a szovjet tömbre, nyugaton az amerikai befolyású területre. Az USA és a Szovjetunió a világ legbefolyásosabb országai lettek, és szuperhatalmaknak kezdték őket nevezni. A szuperhatalmak katonai tömörüléseket alakítottak ki maguk körül. Az USA a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) katonai erejére támaszkodott, a Szovjetunió pedig Varsói Szerződés néven alakított ki csatlósaival katonai szövetséget. A két nagyhatalmi tömbön kívül léteztek még az egykori gyarmatbirodalom országai, amelyek fokozatosan szabadultak fel gyarmatosítóik uralma alól. Ezek voltak a harmadik világ országai. A Marshall-tervet propagáló holland (Holandsko) plakát 1950-ből

86

UNRRA-csomag, tejjel

P4

Vége az egy világ gondolatának. Amerikai karikatúra 1946-ból NATO-tagállamok A Varsói Szerződés országai

A szuperhatalmak és szövetségeseik

Nyomon vagyunk P1 „A baltikumi Szczecintől az adriai (Jadran) Triesztig (Terst) a világrészeken keresztül lehullott a vasfüggöny. E mögött a vasfüggöny mögött fekszik minden régi közép- és kelet-európai állam fővárosa. Varsó (Varšava), Berlin, Prága, Bécs (Viedeň), Budapest, Belgrád (Belehrad), Bukarest (Bukurešť), Szófia (Sofia), az összes híres város és lakossága oda került a szovjet érdekszférába, s ilyen vagy olyan formában nemcsak a szovjet hatás alatt, de egyre gyakrabban Moszkva növekvő ellenőrzése alatt áll valamennyi.“ Részlet Churchill fultoni beszédéből, 1946. 3. 5.

P2 „Emelem poharam minden újszláv jólétére és dicsőségére. Külön kihangsúlyozom az újszláv kifejezést a régi cári szlávsággal szemben. Nekünk, bolsevikoknak vagy kommunistáknak, más elképzeléseink vannak a szlávságról... Minden államnak magának kell eldöntenie, milyen rendszerben akar élni. A Szovjetunió semmi mást nem akar, mint szövetségeseket szerezni, akik mindenkor készek szembeszállni a német veszéllyel. A Szovjetunió nem akarja magát beleártani szövetségesei belső dolgaiba.“

Nyomozunk

P4

1. Miért állította az amerikai karikaturista 1946 márciusában, hogy „vége az egy világ gondolatának“? 2. Mit szimbolizál a földgömb, amely éppen két féltekére hasad? A Marshall-segély 1948. április és 1952. június közti elosztása A 12,8 milliárd dolláros segély így oszlott meg: Nagy-Britannia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24,9 % Franciaország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21,2 % Olaszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11,8 % Németország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10,8 % Hollandia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7,7 % Görögország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5,5 % Ausztria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5,3 % Belgium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5,3 % Többi országok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7,5 %

Nyomozunk Számítsátok ki, hozzávetőleg hány dollár segélyt kaptak az egyes országok.

Sztálin Benešhez intézett beszédéből, 1946. márciusi találkozójukon

P3 „Meggyőződésem, hogy az USA a szabad népek támogatásának politikáját kell hogy folytassa... Elsősorban gazdasági és anyagi segítséget kellene nyújtanunk nekik, ami elengedhetetlen a gazdasági stabilitáshoz és a politikai rendhez... A totalitárius rendszerek a szegénységben és a nincstelenségben gyökereznek.“ Részlet Harry Truman amerikai elnök kongresszusi beszédéből, 1947. 3. 12.

P1 P2 P3 Nyomozunk 1. Hasonlítsátok össze Churchill beszédét az 1946-ban megjelent amerikai karikatúrával. 2. Hasonlítsátok össze W. Churchill és J. V. Sztálin beszédét. Miben különböznek egymástól? 3. Mivel indokolta meg H. Truman az USA gazdasági és pénzügyi segélyét? 4. Kikre gondolt Truman elnök, amikor szabad nemzetekről beszélt? 5. Szerintetek Sztálin beszéde a Szovjetuniónak a szövetségeseivel szembeni valódi politikáját tükrözte?

Szótárba vazallus – alárendelt, függő helyzetben levő zemljanka – földbe épített lakóhely

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Mi okozta a Hitler-ellenes koalíció egykori szövetségesei, az SZSZKSZ, az USA és Nagy-Britannia közti ellentétet? 2. Magyarázzátok meg R. Aron kijelentését: „A béke lehetetlen, a háború elképzelhetetlen.“ 3. Magyarázzátok meg, mit jelent a vasfüggöny kifejezés. 4. Miért beszélünk 1948 után hidegháborúról és nem békéről?

87

(IV/2)

A világ a második világháború után

Felidézzük

Visszatérés a felújított köztársaságba

1. Mikor foglalták el a német csapatok Besztercebányát? 2. Mi történt az SZNF veresége és a felkelőknek a hegyekbe való visszavonulása után?

A harcok és a terror nyomában

1945 januárjában a Nemecka (Nemecká) melletti mészégetőben a náci alakulatok a Hlinka-gárda gyorsalakulatai segítségével mintegy 800–900 embert lőttek agyon és égettek el.

Szlovákia felszabadítása a német megszállás alól A szlovákiai területek német megszállás alóli felszabadítása az ország keleti részén már 1944 októberében elkezdődött. Nyolc teljes hónapig tartottak az elkeseredett harcok, amelyekben a szovjet és a román hadsereg, valamint az 1. csehszlovák hadtest egységei vettek részt. A harcok, amelyekben mindkét oldalon több tízezer katona esett el, mérhetetlen szenvedést okoztak a civil lakosságnak. Az SZNF leverése után a németek megtorlásba kezdtek Szlovákiában. Szlovákia tele volt tömegsírokkal, amelyekbe a felkelőket, az erőszakos halállal elhunyt hadifoglyokat, de főképp a civil lakosságot temették. A legnagyobb bűnöket a német katonai kommandó tagjai követték el, de gyakran a segítségükre voltak a Hlinka-gárda egységei is, amelyek nemcsak a partizánokat és az őket segítő lakosságot üldözték kegyetlenül, hanem a zsidókat és a cigányokat is. Néhány partizánalakulat is értelmetlen bosszút és kegyetlenséget alkalmazott, amire a német ajkú lakosság fizetett rá. A háborús események súlyos anyagi károkat okoztak Szlovákiában. Ezeket nem csak a harcok okozták, de a visszavonuló német hadsereg áldozatául estek a módszeresen pusztított gyárak, üzemek, vasutak, közutak és hidak is. A totalitárius rendszer vezető képviselői a német megszálló egységek védelme alatt 1945 áprilisában elhagyták Szlovákiát. Politikai okokból velük együtt távozott mintegy 5000 szlovák polgár. Németország parancsára az országból a szlovákiai németeket is kitelepítették.

Szlovákia megújítása az eredeti, 1938-as határokon belül A felszabadított területeken nagyon nehezen indult meg a békés élet. Az emberek elhagyták a pincéket, hegyi bunkereket, különböző búvóhelyeket, miközben még hallhatták a távolodó front ágyúlövéseit. Örültek, hogy véget ért az emberiség történetének legszörnyűbb háborúja. Ez az érzés segített részben elfeledni a szenvedéseket. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak és a politikai hatalom új szerveinek – a helyi és a járási nemzeti bizottságoknak – legfontosabb feladata a gazdaság és a közélet felújítása volt. P A lakosság lelkesen vett részt az elpusztított üzemek, utak, hidak, kiégett házak, sőt egész falvak felújításában. Az éhezőknek (főleg Kelet-Szlovákiában) rendkívüli élelmiszeradagokat osztottak. Az USA-ból érkezett a népszerű UNRRA, amely segített az élelmiszerrel és közszükségleti cikkekkel való ellátásban. 1

A politikai élet Fokozatosan éledezett a politikai élet is. A nemzeti bizottságokban – az államhatalmi szervekben, amelyek már az SZNF idején elkezdték működésüket – a Demokrata Párt és a Kommunista Párt versengett egymással. A kezdődő politikai harcokban már ekkor érzékelni lehetett a Szovjetunió növekvő befolyását. A Szovjetunió a saját területéhez csatolta Kárpátalját, amely a második világháború előtt a csehszlovák állam része volt. A külföldi illegalitásban működő csehszlovák kormány is hazatért a felszabadult szlovák területre. Áprilisban az új kormány közzétette új programját, amely a kihirdetés helyszíne alapján a Kassai Kormányprogram nevet kapta. A programot Moszkvával egyeztették. Ennek alapján kezdődött az állam megújítása a felszabadult területeken. P 2

Katonai kitüntetések

88

A Čas című újság, 1944. szeptember

Nyomon vagyunk P1 „Eljött a felszabadulás órája. Harcunk gyümölcse a Cseh–Szlovák Köztársaság, amely szláv népi demokratikus állam lesz. Ebben nem lesz helye a régi centralizmusnak. Polgárok, válasszátok és minden lehető módon támogassátok a nemzeti bizottságokat. Újítsátok fel a megszakadt közlekedést, javítsátok meg az utakat, a vasutakat, a hidakat. Szervezzétek meg a gyárakban a munkát. Indítsátok újra a vállalkozásokat és az üzleteket. Az SZNT a politikai hatalom legfelsőbb szerve Szlovákiában.“ A Szlovák Nemzeti Tanács kiáltványából, 1945. február A Kassai Kormányprogram kihirdetése

Ludvík Svoboda tábornok, az 1. csehszlovák hadtest parancsnoka

P2 „A kormány véget vet a csehek és a szlovákok közti régi vitának, s abból kiindulva, hogy elismeri a szlovákságot önálló nemzetnek, következetesen azon lesz, hogy érvényt szerezzen az egyenlő az egyenlővel elvének, hogy megvalósuljon a két nemzet közti valódi testvériség. Elismerve, hogy a szlovákságnak a maga urának kell lennie a szlovák vidéken, a szlovák nemzet önállóságának jogszerű képviselőjét és Szlovákia területén az államhatalom képviselőjét fogja látni a nemzeti bizottságokra támaszkodó SZNT-ben.“ A kassai kormányprogramból, 1945. április

Nyomozunk

Az 1. csehszlovák hadtest katonái felállítják a felújított köztársaság határoszlopát.

P1 P2

1. Miért hangsúlyozta az SZNT manifesztuma, hogy az új államban nem lesz helye a régi centralimusnak? 2. Állapítsátok meg, milyen problémára reagált a két dokumentum.

A szovjet hadsereg Kassán

Pontonhíd Pozsonyban

Babbal teli zsákok – UNRRA-program

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Állapítsátok meg, mikor szabadult fel a városotok, falvatok, járásotok. 2. Vannak-e a lakóhelyetek közelében háborús sírok? 3. Hogyan akarta rendezni a Kassai Kormányprogram a szlovákok és csehek viszonyát? 4. Milyen sorsra jutott a közeletekben levő kastély, vár és annak tulajdonosa Szlovákia felszabadítása közben?

89

(IV/3)

A világ a második világháború után

„A választáson mindenki a demokratákért áll ki.“ A Demokrata Párt egyik választási jelszava, 1946

Sztálin árnyékában

Felidézzük

A CSSZK megújításával a lakosság többsége arra számított, hogy a demokratikus politikai rendszer is megújul. Az ország azonban a szovjet érdekszférába került. Sztálinnak megvoltak a tervei, hogyan akarja a közép- és délkelet-európai államokból kialakítani a táborát, ahol hasonló politikai rendszer lesz, mint a Szovjetunióban. A csehszlovák kommunisták tisztában voltak vele, hogy amennyiben megszerzik a hatalmat, Sztálin segítségével meg is tudják tartani, és kialakíthatják pártjuk egyedulamát. Ezért kampányba kezdtek a hatalom megszerzéséért. A közélet megtisztításának ürügyével emberek tömegeit zárták ki a jogokból. A német és a magyar nemzeti kisebbség tagjai elveszítették állampolgárságukat. A németek többségét kitelepítették Németországba. A magyarság egy részét a csehszlovák–magyar államközi lakosságcsere-egyezmény alapján kitelepítették Magyarországra. Magyar családok tömegeit szállították akaratuk ellenére a csehországi Szudéta-vidékre kényszermunkára. P A politikai pártok, amelyek a háború alatt részt vettek az ellenállásban, kialakították a Nemzeti Frontot. Szlovákiában csupán a Demokrata Párt és a Kommunista Párt lett a Nemzeti Front tagja. Az 1946-os választások előtt még két kis pártot vettek fel a Nemzeti Frontba.

Miért beszélünk 1946 után hidegháborúról és nem békéről?

Személyiségek arcképcsarnoka

Korlátolt demokrácia

3

Az 1946-os választások

Klement Gottwald (1896–1953) 1946-ban mint a kommunista párt vezető képviselője, amely Csehországban győzött a választásokon, a kormány elnöke lett. Kormánya a háború utáni gazdaság rekonstrukciójára és felújítására összpontosított. Bejelentette a kétéves tervet, amely a háborús károkat volt hivatott eltávolítani, és lerakni Szlovákia iparosításának alapjait. A februári kommunista puccs után, melynek az élén állt és E. Beneš elnök lemondása után 1948. 6. 14-én elnökké választották (1948–1953).

1946-ban került sor a háború utáni első választásokra, amelyeken csak a Nemzeti Front pártjai vehettek részt. Ez a demokrácia korlátozása volt. Az országos választásokon a Kommunista Párt győzött, a cseh országrészben elért döntő győzelmének köszönhetően. A kommunisták jelöltje, Klement Gottwald lett a kormány elnöke. A kommunistáké lett a belügyminisztérium is, amely a rendőrséget irányította. Szlovákiában a választásokat a Demokrata Párt nyerte meg, amely a szavazatok 62%-át szerezte meg, míg a kommunisták csak 30%-ot kaptak. P A csehországi és szlovákiai választások eltérő eredményének kedvezőtlen hatása lett a szlovák–cseh viszonyra. A szlovák kommunisták, akik azelőtt a szlovák politikai intézmények megerősítését és az állam szövetségi elrendezésének elvét szorgalmazták, változtattak a politikájukon, és a prágai centralizmust kezdték támogatni. A centralizmus segítségével szerették volna Szlovákiában elérni azt, amit a választásokon nem sikerült nekik – uralni Szlovákiát. 1

A totalitárius rendszer bevezetése A korlátozott demokrácia kedvező körülményeket teremtett az új totalitarizmus bevezetésére. A kommunisták a biztonsági szervek és propaganda segítségével elhíresztelték, hogy államellenes összeesküvés készül, amelybe állítólag a Demokrata Párt is bekapcsolódott. Tömegtüntetések szervezésével és a Nemzeti Front pártjainak döntése alapján kényszerítették a Demokrata Pártot, hogy adja fel vezető pozícióját a Megbízottak Testületében, amit a választások alapján szerzett. P A csehországi és a szlovákiai nem kommunista pártok 1948 februárjában próbálták meggátolni a kommunisták szándékát az abszolút hatalom megszerzésére. Minisztereik lemondtak, abban bízva, hogy E. Beneš köztársasági elnök új kormányt nevez ki, és segít megszilárdítani a demokratikus rendszert a CSSZK-ban. Ezek a remények azonban nem teljesültek. A kommunisták ígéretekkel, fenyegetéssel és tömegtüntetések segítségével bevezették az új totalitárius rendszert, amelyet népi demokráciának neveztek. Ez azonban totalitárius rendszer volt, szovjet minta alapján. 2

Jozef Lettrich (1905–1969) Eredetileg az Agrárpárt politikusa, az SZNF egyik vezető egyénisége. 1945-től a Demokrata Párt elnöke, 1946-tól az SZNT elnöke. 1947 szeptemberében a kommunisták a köztársaság elleni összeesküvéssel vádolták meg a Demokrata Pártot. Ez azonban kitalált vád volt, melynek ürügyéül a Demokrata Párt egykori HSZNP-s tagjai szolgáltak. Az „összeesküvés“ kapcsán több mint 600 embert börtönöztek be. A kommunistáknak így sikerült meggyengíteniük a DP pozícióját. 1948 februárját követően Jozef Lettrich az USA-ba emigrált.

90

Prága, Óváros tér, 1948. február 21.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe tartott szavazás eredménye 1946. 5. 26-án Csehország Csehszlovákia Kommunista Pártja Csehszlovák Nemzetiszocialista Párt Csehszlovák Néppárt Csehszlovák Szociáldemokrata Párt

40,17% 23,66% 20,24% 15,58%

Szlovákia Demokrata Párt Szlovákia Kommunista Pártja Szabadság Párt Munkáspárt

62,00% 30,37% 3,73% 3,11%

Nyomon vagyunk P1 „Meg kell magyaráznunk a polgárságnak, hogy ez a választás egy nagy népi szavazás lesz arról, akarja-e, hogy a CSSZK-ban fel legyen újítva a demokratikus intézményrendszer, a demokratikus életforma és kormányzás. Ezért ezek a választások nemcsak az egyik vagy másik párt győzelméről, hanem két teljesen különböző világnézet győzelméről döntenek.“ Részlet a Demokrata Párt felhívásából az 1946-os választások előtt

P2 „A kommunista párt vezetősége pontos tervet dolgozott ki a Demokrata Párt szétverésére és a hatalom megszerzésére. A Demokrata Pártra minden áron rá kell bizonyítanunk az államellenes tevékenységet, és ennek alapján fel kell oszlatnunk.“ Az SZLKP titkos irataiból, 1946 nyarán

Nyomozunk

P1 P2

1. Mondjátok el, milyen célokkal indult a választásokon a Demokrata Párt. 2. Miről árulkodik a kommunista párt titkos irata? 3. Miben különböztek a Demokrata Párt és a Kommunista Párt céljai?

P3 „1946 végén rémhírek kezdtek terjedni: kitelepítik a magyar családokat Csehországba, a Szudéta-vidékre (Sudety). (…) Amikor a párkányi vasútállomásra érkeztünk, egy másik farnadi családdal szállítottak be bennünket egy közös marhavagonba. A vagonokban nem lehetett fűteni, kint mínusz húsz fok volt, télikabátokba, pokrócokba burkolózva vártuk, mikor indul el velünk a szerelvény. Mi, felnőttek még csak bírtuk valahogy, de sok család pólyás gyerekkel volt, el lehet képzelni, mennyit szenvedtek ezek az anyák. Az egész szerelvényt fegyveres katonák vették körül, így egy lépésre sem tudtunk eltávolodni a vagonoktól. Késő délután indult el a vonat, és könnyes szemmel néztünk vissza, vajon meglátjuk-e még valaha ezt a vidéket? Eljött az éjszaka, de mi le sem hunytuk a szemünket. Három napig tartott az út Csehországba. A szerelvény gyakran órákat vesztegelt a nyílt pályán, mert a síneket méteres hó fedte. A vagonban sem egy tányér meleg levest, teát, de még hideg vizet sem kaptunk, az otthonról hozott száraz ételen voltunk. Katonai szeszfőzőn olvasztottunk havat, és főztünk szárított csipkéből teát. Így érkeztünk meg 1947. január 12-én a csehországi Žatec város állomására. Ott már vártak bennünket jövendő „gazdáink“.“ A farnadi (Farná) Klebecska István visszaemlékezéseiből

Nyomozunk

P3

1. Írjátok le, milyen körülmények közt utaztak a magyar családok a Szudéta-vidékre. 2. Miért éppen a Szudéta-vidékre kellett menniük? 3. Hasonlítsátok össze a háború alatti és a háború utáni erőszakos kitelepítésekről szóló visszaemlékezéseket. 4. Miben hasonlítottak és miben különböztek egymástól? 5. Milyen következményekkel jár az emberekre az erőszakos kielepítés az egyes történelmi korszakokban? 6. Soroljatok fel néhány példát az erőszakos kielepítésre a 20. század végéről és régebbi korokból.

A Februári Győzelem Érdemrend

Szótárba Nemzeti Front – művileg kialakított egységes szervezet Csehszlovákiában, amelynek valamennyi politikai párt tagja volt, amelyben az 1948. februári puccs után a kommunisták teljhatalomhoz jutottak. lakosságcsere – államközi egyezmény, amelynek értelmében szlovákiai magyarok tízezreit telepítették át Magyarországra, és a helyükre magyarországi szlovákok települtek át

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Mivel szerzett a kommunista párt Csehszlovákiában bizonyos fokú tiszteletet és bizalmat 1945 után? 2. Hasonlítsátok össze az 1946-os választások csehországi és szlovákiai eredményeit. 3. Hogyan hatott a hidegháború a csehszlovákiai belpolitikai helyzetre? 4. Mi volt a fő következménye a februári államcsínynek? 5. Hogyan sikerült Szlovákiában a kommunistáknak meggyengíteniük a Demokrata Párt politikai pozícióját?

91

(IV/4)

A világ a második világháború után

Felidézzük

A vasfüggönytől nyugatra

1. Miért képviselte Franciaország Németországgal szemben a legkeményebb magatartást az 1919-es versailles-i békekonferencián? 2. Miért nem akarta Nagy-Britannia és az USA túl keményen megbüntetni Németországot a második világháború után?

Németország felosztása A világ és Európa felosztása egyre hangsúlyosabban nyilvánult meg egykori szövetségeseinek Németországhoz való hozzáállásában is. Németország négy megszállási övezetre volt felosztva, amelyek a győztes nagyhatalmak – a Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia és Franciaország – igazgatása alatt álltak. Az USA és Nagy-Britannia azt tartotta célszerűnek, hogy előbb hozzá kell járulni a német gazdaság helyreállításához, s csak azután követelni Németországtól, hogy fizesse meg a háború okozta károkat. A Marshall-terv Németország megsegítésével is számolt. Ez azonban a piacgazdaság megőrzését és a német demokratikus rendszer helyreállítását jelentette. P A Szovjetunió azonban azonnali kártérítést akart. Megszállási övezetében már el is kezdte annak behajtását; szétszerelte és elszállította mindazt, ami a német üzemekből megmaradt. Sztálin csak azokat az embereket és politikai itányzatokat támogatta, amelyek hajlandóak voltak alárendelni magukat Moszkva akaratának. Ez Németország felosztásához vezetett. 1949 májusában megalakult a Német Szövetségi Köztársaság/NSZK (Spolková republika Nemecko/SRN), októberben pedig a Német Demokratikus Köztársaság/NDK (Nemecká demokratická republika/NDR). Az NSZK a parlamentáris demokrácia útjára lépett, elfogadva a fegyverkezési tilalmat és a fasizmus propagálását. Az NDK totalitárius vezetésével a szovjet érdekszféra része lett. 2

Két nemzet, két birodalom, két vezető. Korabeli karikatúra, amely a két német állam létrejöttére reagált. Balra az NDK vezetője, Wilhelm Pieck, jobbra Konrad Adenauer. Mit szimbolizálnak a tárgyak, amelyeket a sasok tartanak a karmaikban?

1945. október 24-én kezdte meg tevékenységét New York-i székhelyén az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). A világszervezet megalakulásában aktív szerepet vállalt Ján Papánek szlovák diplomata is (1896–1991). Annak a szakértői csoportnak volt a tagja, amely az ENSZ alapokmányának, a Chartának a végleges szövegét megfogalmazta.

Félelmek Sztálin terjeszkedésétől Sztálin elkezdte uralma alá hajtani Közép- és Délkelet-Európa országait, ami a nyugati részeken félelmet ébresztett, hogy folytatja az expanziót Európában. 1949-ben megalakult az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, ismertebb nevén NATO, a nyugat-európai államok és az USA politikai és katonai szövetsége. A NATO főparancsnoka mindig amerikai tábornok volt, míg a politikai vezetés az európai politikusok kezében volt. A NATO első főparancsnoka Dwight Eisenhower (eizenhauer) lett, a szövetséges haderők európai főparancsnoka, a későbbi amerikai elnök. A NATO megalapításának közvetlen kiváltó oka a csehszlovákiai államcsíny és Nyugat-Berlin szovjet blokádja volt.

Az európai integráció kezdetei A Marshall-terv a nyugat-európai államok közeledését is segítette. Már 1948-ban 18 állam fogott össze, amelyek igényt tartottak az amerikai gazdasági segítségre. Megalapították az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet. Ennek egyik célja az volt, hogy irányítsa és egyeztesse a pénzügyi segítséget, amelyet a Marshall-terv nyújtott. P Egy évvel később strasbourgi (Štrasburg) székhellyel elkezdte működését az Európa Tanács. Ennek feladata fokozatosan egyesíteni a tagországokat és hozzájárulni az európai öntudat formálásához. P Az ide vezető út nem volt könnyű. Sok ország nehezményezte, hogy az USA feltételül szabta a nyersanyagforrásokhoz való előnyös hozzáférést. Franciaország például aggályosnak tartotta az NSZK bekapcsolódását az Európa Tanácsba. Nagy-Britannia pedig a vámegyezménytől tartott, amely el akarta távolítani az akadályokat a nemzetközi kereskedelemből. 1

3

„Ez egy egyszerű dokumentum, amely ha 1914-ben és 1939-ben létezett volna, és ha akkor azok az államok támogatták volna, amelyek ma itt képviseltetik magukat, hiszem, hogy meggátolták volna az agressziót, amely két világháborúhoz vezetett.“ – mondta Harry Truman 1949. április 4-én Washingtonban, az Észak-atlanti Szerződés (NATO) aláírásakor. A politikai-katonai szövetséget tizenkét nyugat-európai ország és az USA hozta létre.

92

Európa három megalapítója. Az olasz Alcide de Gasperi, a német Konrad Adenauer és a francia Robert Schuman az Európa Tanács ülésén Strasbourgban, 1951-ben.

Nyomon vagyunk P1 „Állandóan valamiféle Marshall-tervet emlegetnek, jelentette ki 1947. október 22-én Marshall tábornok a New York Herald Tribune újság szerkesztői előtt. Sajnálatos, hogy ezzel kapcsolatban az én nevemet emlegetik, s az, hogy tervről lenne szó, teljesen téves. Szó sincs semmilyen tervről. Kezdeményezésről van szó.“ Az amerikai informácós szolgálat párizsi bulletinje, 1947

P2 „Németországot úgy megterhelték a rendkívüli hitelek, hogy nem tudta visszafizetni őket. Az eredmény a Hitler-jelenség lett. Nem akartuk megismételni ezt a hibát, ezért kellett a Marshall-terv. Úgy gondolom, hogy ez a terv történelmi jelentőségű volt.“ Georg Ball, az amerikai Stratégiai Tervezési Hivatal igazgatója, 1959

P3 „Az európai politika, ahogyan azt értelmezni szoktuk, egyáltalán nincs ellentétben a hazafiságunkkal. Nem tagadjuk meg, sosem tagadtuk meg a hazánkat. De minden nemzeti érdeknek fölérendeljük a közjót, a közös érdeket, amelyben elvesznek és egybeolvadnak országaink önös érdekei.“ Az egységes Európa a béke biztosítéka. Plakát, 1951. Mi ellen szeretne védelmet nyújtani az „európai esernyő“?

Robert Schuman jegyzeteiből, 1949

Nyomozunk

P1 P2 P3

1. Miért utasítja el Marshall tábornok, hogy tervről beszéljünk és nem kezdeményezésről? 2. Mi a különbség a terv és a kezdeményezés fogalma között? 3. Állapítsátok meg, milyen történelmi eseményeket emleget G. Ball. 4. Konkretizáljátok R. Schuman gondolatait a közjóról.

1945. november 20-ától 1946. október 1-jéig tartott Nürnbergben a német háborús bűnösök pere.

A szabad Európa napja. Első lépés: szén és az acél.

P4 „A per jelentősége abban áll, hogy ezek a foglyok olyan romboló hatást testesítenek meg, amelyek még akkor is jelen lesznek a világon, amikor ők maguk már elporladtak. A per rámutat arra a tényre, hogy a faji gyűlölködés, a terror, a hatalom erőszakja és kegyetlensége állandóan aktuálisak. Ezek a nacionalizmus, a vad militarizmus és a katonai intrika jelképei, amelyek felfordulást okoztak Európában, a férfiak, nők és gyerekek gyilkolása, a lakóhelyek elpusztítása és az emberéletek kioltása…“ Részlet Robert H. Jackson bírónak, a nürnbergi per főügyészének beszédéből, 1945. 11. 21.

P5 „Ma, huszonöt évvel a nürnbergi per után is állandóan aggódni lehet, tekintettel az emberiesség ellen elkövetett bűntettek üldözésére, hogy az emberiesség még mindig nincs kellőképpen felfegyverezve, ezért a barbársághoz való visszatérés nem kizárt.“ René Cassin az ENSZ által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának társszerzője beszédéből. 1971-ben Nobel-Békedíjat kapott.

Nyomozunk

P4 P5

1. Mire figyelmeztetnek a történelmi források szerzői? 2. Indokoljátok meg, hogyan függ ezzel össze az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.

Szótárba integráció – országok egyesülése különféle érdekek alapján militarizálás – a katonai szervezés formáinak és módszereinek átvitele a polgári viszonyokra

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Mi okozta az első ellentéteket az egykori Hitler-ellenes koalíció országai között? 2. Indokoljátok meg, miért csak néhány évvel a háború után kezdtek el a nyugat-európai országok együttműködni. 3. Mely szervezetek jelentették az európai országok integrációjának első lépéseit? 4. Képzeld magad a francia politikus helyébe, aki néhány évvel a háború után azt hangoztatja, hogy politikailag és gazdaságilag szorosan együtt kell működni Németországgal, az egykori ellenséggel. Milyen visszhangot válthatott ez ki a korabeli Franciaországban?

93

(IV/5)

A világ a második világháború után

Felidézzük

A vasfüggönytől keletre

Hogyan biztosította befolyását a Szovjetunió azokban az országokban, amelyeket a Vörös Hadsereg szabadított fel?

„Churchill kelletlenül, Roosevelt különösebb aggodalom nélkül hagyta, hogy a Vörös Hadsereg megszállja Európa nagy részét, s ettől fogva a Szovjetuniónak ezen a területen meghatározó befolyása lehessen. Az a tény, hogy ezt a KGB közvetlen ellenőrzése alatt álló kommunista kormányok beiktatásával éri el, csak részletkérdés…“ Denis Healey, a brit Munkáspárt nemzetközi titkára

Közép- és Kelet-Európa szovjetizálása

Joszip Broz Tito marsall mint Júdás. Szovjet karikatúra 1949-ből. Miért ábrázolta a karikaturista Titót Júdásnak?

Sztálin a hozzá tartozó érdekszférában kialakította a saját táborát. Ide tartozott Albánia, Bulgária (Bulharsko), a Csehszlovák Köztársaság, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság (Nemecká demokratická republika), Lengyelország és Románia. Ezekben az országokban az egy politikai párt (kommunista párt) totalitárius rendszere érvényesült. Jugoszláviában is a totális kommunista rezsim lépett életbe, Josip Broz Tito azonban nem volt hajlandó elfogadni Sztálin diktátumát. Arra hivatkozott, hogy Jugoszláviát nem a Vörös Hadsereg szabadította fel, hanem a saját partizánjai. A Szovjetunió által felügyelt államok kénytelenek voltak engedni Sztálin diktátumának, és hűséges csatlósokká váltak. Ezekben az országokban a kommunista párt elkezdte a közéletből és a politikai életből kizárni a másképp gondolkodó embereket. Ellenőrizték az oktatást, a kultúrát és a sajtót. A kormányban, a rendőrségben, az államapparátusban minden fontos pozícióba a saját embereiket juttatták. Ezekben az országokban politikai perek kezdődtek, előbb a rendszer ellenzőivel, majd a saját embereikkel szemben is, akiket árulással és az imperializmus kiszolgálásával vádoltak.

Gazdasági lemaradás A kommunisták első gazdasági intézkedései a háborúban tönkretett gazdaság megújulását célozták meg. Sokan úgy hitték, hogy a mezőgazdasági reform, a nagybirtokok felosztása és a nemzetgazdaság kulcságazatainak államosítása a Marshall-terv segítsége nélkül is képes lesz beindítani a gazdasági fellendülést. A gazdasági élet egész szerkezete – termelés, piac, pénzügy – a szovjet mintájú, központilag irányított gazdaság szorításába került, amely a bürokratikus ellenőrzésre támaszkodott, és mindenfajta kezdeményezést elnyomott. Az ötvenes évek elején sikerült növelni a termelést, eltörölték a jegyrendszert, melyet még a háború során vezettek be, és sok lakás, üzem épült. Ám a gazdaság köponti irányítása hamarosan fékezni kezdte a gazdasági fejlődést, és nem volt képes rugalmasan reagálni a lakosság szükségleteire. Mindez a Nyugat-Európától való lemaradáshoz vezetett. P P Amikor befejeződött a kommunista hatalomátvételek sorozata, a Szovjetunió 1949-ben megalapította a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST). Ennek feladata a gazdasági együttműködés irányítása volt a szovjet tömb országaiban. Eleinte csak a kereskedelmet érintette, később a termelés tervezését, s végül a szovjet felügyeletű és irányítású gazdasági integrációt kellett volna elérnie. 1

Milada Horáková, a csehszlovákiai politikai perek áldozata az ötvenes években

2

A vasfüggöny

A berlini fal építése, 1961

94

Minél szembetűnőbbé vált a szovjet tömb életszínvonalának lemaradása a nyugat-európaitól, annál nagyobb gonddal ügyeltek a kommunista kormányok, hogy lakosságuk el legyen zárva a demokratikus világtól. Ez az elzártság azonban még inkább elmélyítette az egész tömb válságát és elmaradottságát. A kemény határok s az emberek és az áru mozgásának szigorú ellenőrzése, ami elszigetelte a szovjet tömböt, a vasfüggöny gúnynevet kapta. A helyzet Sztálin 1953. márciusban bekövetkezett halála után sem változott. Ráadásul 1955-ben a „szovjet világ“ rendszere azzal tetőzte be művét, hogy megalapította a közös katonai és politikai szervezetét, amely Varsói Szerződés néven vált ismertté.

Nyomon vagyunk P1 „A kommunista tervgazdálkodás különös rendetlenséget tartalmaz. A kritika teljes hiánya és a komoly javaslatok elutasítása elkerülhetetlenül a pazarláshoz és a megtorpanáshoz vezet. Az üzemek gazdálkodása, a legnagyobb jóakarat mellett is, éppen emiatt a korlátlan politikai és gazdasági hatalom miatt válhat semmivé. Amellett senkit sem érdekel, mennyibe kerülnek az egész gazdaságnak ezek a vállalatok. Mennyibe kerül a nemzetnek az elhanyagolt mezőgazdaság? Mennyibe kerül a holt tőke, amelyet az alacsony hatékonyságú iparba fektettek? Mennyibe kerülnek a gyengén fizetett munkások, akik szisztematikusan lustálkodnak? Mibe kerül a rossz minőség a termelésben? A költségeket nem lehet kiszámolni!“ Milovan Djilasz jugoszláv kommunista, 1948

P2 „A kommunizmus az emberiség fényes jövője. A kommunista társadalom építése a szovjet nép közvetlen, gyakorlati feladata. A kommunizmus az osztályok nélküli társadalmi rend, amelyben a termelőeszközök az egész nép tulajdonában vannak és a társadalom minden tagja szociálisan teljesen egyenlő lesz. Az osztályok nélküli társadalomban a közös gazdagság forrásai gazdagabban fognak folyni. Egy nagy elv fog érvényesülni: Mindenki a képességei szerint, mindenkinek a szükségletei szerint. Az elkövetkező évtizedben (1961–1971) a Szovjetunió a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése során az egy főre eső termelésben megelőzi az USA-t, a kapitalizmus legnagyobb és leggazdagabb országát.“ Részlet a Szovjetunió Kommunista Pártjának programjából, 1961

Nyomozunk

A kettéválasztott város Berlin, hasonlóan mint az egész Németország, a háború után négy megszállási övezetre lett felosztva. Hogy a megszálló szovjet vezetés biztosítsa egész Berlin feletti befolyását, 1948 júniusában lezárta a vasúti, közúti és vízi forgalmat Németország nyugati zónái és Berlin nyugati zónája között. Így akarta kiéheztetni Berlint. A blokád 1949 májusáig tartott. NyugatBerlint a blokád egész ideje alatt az amerikai repülők látták el – légihídon keresztül. Katonai és civil repülőgépek szállították az élelmiszert, az ipari alapanyagot, az embereket. Az USA így demonstrálta gazdasági és műszaki fölényét. A Szovjetunió kénytelen volt a blokádot feloldani. Hogy megakadályozza polgárainak NyugatBerlinbe, onnan Nyugat-Németországba történő tömeges távozását, 1961-ben az NDK kormánya szögesdrót kerítést és más akadályt állított fel egyetlen éjszaka leforgása alatt. Három nappal később valódi falat építtetett Berlin keleti és nyugati része közé. A szigorúan őrzött, 165 km hosszú fal hosszú évekig a szétválasztott Európa jelképe volt a világ számára. A vasfüggöny szimbóluma lett. 1989 decemberében távolították el, a kommunista diktatúrák bukását követően.

P5 A vasfüggöny az emberek

P3

tudatában „Tolmácsként érkeztem Angliába egy gyermekcsoporttal, amelyet a Csehszlovák–Brit Barátsági Liga hívott meg vendégségbe a cserelátogatási program keretében. Látogatásunk végén Dél-Walesben ünnepségre került sor, amelyen a csehszlovák gyerekek táncoltak és énekeltek. Teázás közben az egyik brit gyermek nagymamája megkérdezte: „Hogy sikerült ide eljutniuk?“ „Repülővel jöttünk“ – válaszoltam. „Ó, igen? Nem gondoltam, hogy ez lehetséges.“ „Miért?“ – kérdeztem. „Nem hittem volna, hogy a repülők olyan magasan szállnak, hogy átrepülik a vasfüggönyt“ – felelte.

P1 P2

1. Állapítsátok meg a tervezett gazdasági termelés hátrányait, amelyekre M. Djilas utalt. 2. Mi volt a célja a kommunista társadalom építésének? 3. Miért voltak ezek a célok elérhetetlenek?

Nyomozunk

Érdekesség

P3

1. Ki kukucskál be a vasfüggöny mögé? (Segítség: a fultoni beszéd a 87. oldalon.) 2. Mit csinál a többi alak a háttérben? 3. Mit jelképez a futó alak?

„Belépni tilos, József parancsára.“ Angol karikatúra, 1946

P4 „A Bernauer utcai lakótelep déli házai Kelet-Berlinben voltak, de a mellettük vezető járda külső széle már Nyugat-Berlinhez tartozott. Ezeknek a házaknak a kapuit természetesen mindjárt augusztus 13-án becsukták, de a lakásokban élő emberek megpróbáltak az ablakokon kiugrálva megszökni. Aznap több embert láttam a harmadik, negyedik emeletről kiugrálni a lepedőkbe, amelyeket a járda külső szélén álló nyugat-berlini tűzoltók tartottak.“ Detlef Kühn visszaemlékezése 1961-re

Mire voltak képesek az emberek, hogy átjuthassanak Berlin nyugati részébe?

Szántó Olga újságíró visszaemlékezéseiből.

Nyomozunk

P5

1. Milyen elképzelése volt a brit nagymamának a vasfüggönyről? 2. Milyen körülmények hatására alakíthatott ki ilyen elképzelést?

Szótárba KGB – szovjet titkosrendőrség államosítás – a magánvagyon állam általi kisajátítása

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Miért utasította el Jugoszlávia Sztálin parancsuralmát? 2. Milyen eszközökkel igyekeztek elérni a kelet-európai országok politikusai a háború utáni gazdasági fellendülést? 3. Meséljétek el, milyen körülmények közt alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság.

95

(IV/6)

A világ a második világháború után

„Ki nem velünk, az ellenünk!“ „Sztálin, Gottwald, Široký éljen örök időkig!“ „Kéz a kézben, egy síkban építjük a hazánkat!“ „Szélnek, esőnek parancsolunk...!“ „Ki az úton álldogál, nem szereti a hazát!“

Csehszlovákia szovjetizálása

A kommunista propaganda jelszavai

Az 1948 februárjában lejátszódott politikai fordulat negyven évre rányomta a bélyegét Csehszlovákia fejlődésére. Az ország a Szovjetunió jármába került, minden fontos kérdésről Moszkvában döntöttek.

Felidézzük

A politikai rendszer

Miért jött létre a KGST és a Varsói Szerződés?

Személyiségek arcképcsarnoka

Viliam Široký (1902–1971) A Szlovák Kommunista Párt egyik vezető képviselője. A februári államcsíny után ő lett a csehszlovák kormány elnöke és a külügyminiszter. Részt vett a politikai perek és tisztogatások előkészítésében. 1963-ban maguk a kommunisták távolították el a politikai életből.

A kommunista párt állampárttá vált. Vezető szerepét 1960-ban az alkotmányban is rögzítette. A választások során a polgár nem választhatott szabadon a neki tetsző képviselők közül. Mindig csak azokat a képviselőket választhatták, akiket a kommunista párt javasolt. Ezt egységes szavazólistának nevezték. A politikai rendszer szigorúan centralista elvekre épült. Ez a szlovák nemzeti szervek jogköreinek további megnyirbálását jelentette. 1960-ban feloszlatták a Megbízottak Testületét, és az SZNT is csak formális szervezet maradt. A centralizáció azt is jelentette, hogy korlátlan hatalom összpontosult az uralkodó párt képviselőinek a kezében, s ők töltötték be a legmagasabb állami funkciókat is. A hatvanas évek elején a kommunista funkcionáriusok, élükön Antonín Novotný elnökkel kijelentették, hogy az országban már megvalósult a szocializmus. Az 1960-as új alkotmány szerint Csehszlovákia szocialista országgá vált, és hivatalos neve Csehszlovák Szocialista Köztársaság (CSSZSZK).

A tetszhalott társadalom 1948 februárja után azonnal elkezdődött a társadalmi élet megtisztítása. Nemcsak azokat távolították el, akik nem voltak a kommunista párt tagjai, hanem azokat a polgárokat is, akik kényelmetlenek voltak az új rendszer számára. A tisztogatást a Nemzeti Front rendesen megválasztott tagjai között, az SZNT-ben és a nemzeti bizottságokban is elvégezték. A kommunisták központi szervezetekbe tömörítették az egész társadalmat. Ilyen volt a forradalmi szakszervezeti mozgalom (ROH), a Csehszlovák–Szovjet Barátság Szervezete, az iskolások számára a pionírszervezet, később a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ). Bármilyen önálló kezdeményezés nemkívánatos volt. A kommunisták az Állambiztonság (Štb) által ellenőrizték a társadalmat. A titkosrendőrséggel sok ember együttműködött, akik feljelentették polgártársaikat, mert például nyugati rádióadót hallgattak, kritizálták a rendszert, de azokat is, akik nem vettek részt a kötelező kommunista rendezvényeken. P 1

Koholt perek

Ján Vojtaššák (1877–1965) Szlovák római katolikus egyházi méltóság, 1921-től szepességi püspök. A Szlovák Állam fennállása idején magas politikai tisztséget töltött be. 1950–1963 között a kommunista rendszer bebörtönözte.

A kommunista rendszer tragikus fejezete volt a rendszer valódi, vagy feltételezett ellenségeinek, az ún. osztályellenségeknek a kegyetlen üldözése. Ennek nevében a polgárok tömeges őrizetbe vétele, bebörtönzése és egyéb üldözése zajlott. A kényelmetlen személyeket munkatáborokba küldték. Több száz, előre megtervezett kirakatperre került sor. A vádlottak a kegyetlen fizikai és pszichikai nyomás hatására olyan súlyos bűnöket ismertek be (hazaárulás, kémkedés, szabotázs stb.), amelyeket sosem követtek el. P A politikai perek ítéletei súlyosak voltak: sokévi börtönbüntetés és 232 esetben halálbüntetés. A nem kommunista pártok egykori vezetői az első áldozatok közt voltak. Később a papok és a szerzetesek következtek, miközben valamennyi rendet feloszlatták, és a kolostorokat bezárták. Hamarosan az uralkodó kommunista párt néhány vezetője is sorra került. Nem kerülték el sorsukat az antifasiszta harcosok, a földművesek, akik nem akartak belépni az egységes földműves szövetkezetekbe, de az egyszerű polgárok sem. P 2

3

Vladimír Clementis (1902–1952) Szlovák kommunista politikus és publicista. 1948–1950 között a CSSZK külügyminisztere. 1952-ben politikai perbe fogták, és halálra ítélték, majd kivégezték. 1963-ban rehabilitálták.

96

A Csehszlovák–Szovjet Barátság szalagja

Nyomon vagyunk P1 „Van a községünkben osztályellenség? Teljesítette a község a hús- és gabona-beszolgáltatást? Miért él jól ez és ez a személy, annak ellenére, hogy nem dolgozik? Miért és miről suttognak egyesek titokban? Miért nincs érdeklődés a szovjet filmek iránt? A háztulajdonosok az állami ünnepekkor miért nem teszik ki a zászlókat? Ki és miért szabotálja a községben a különböző parancsokat? Mindezen kérdések mögött titkos ellenség lapul, akit le kell leplezni...“ Részlet a személyek munkatáborokba való besorolására vonatkozó előírásokból, 1949

P2 „Éjszaka vittek el. A kihallgatás sosem zajlott le durvaság, sértegetés, megalázás, verés nélkül. Hurkot vetettek a nyakamba, ha nem vallok, állítólag felakasztanak. Nem volt mit bevallanom. Pisztolyt szorítottak a fejemhez. Ha nem vallok, agyonlőnek. Elsütötték a fegyvert, de csak riasztópisztoly volt. Ez néhány óráig tartott. Már alig álltam a lábamon, szomjas voltam és lázam volt, vizet kértem, de senki sem válaszolt a kérésemre.“ F. alezredes vallomásából, akit 1949-ben hallgattak ki

P3 „Közölték velem, hogy a kegyelmi kérvényemet elutasították, és néhány óra van hátra az életemből. A lelkemben mindennel megbékéltem, és nem tudom, nem lett volna-e számomra nehezebb ezen a világon maradni, és kínlódva újra átélni mindazt, amit az utolsó két-három évben kellett átélnem. Mindezek ellenére szebb idők születtek, még ha a hozzájuk vezető út kemény és kegyetlen is. Ha valamiért éltem – akkor ezért.“ V. Clementis vezető szlovák politikus rokonainak írt utolsó leveléből, kivégzése előtt, 1952 decemberében

Nyomozunk

P1 P2 P3

1. Mire ösztönöztek a fent idézett előírások? 2. Mire irányult a letartóztatottak brutális bántalmazása? 3. Milyen volt V. Clementis alapállása pár órával a kivégzése előtt? 4. Az üldözöttek melyik csoportjához tartozott V. Clementis?

A kommunista „folklór“ jelképei: sarló, kalapács, gyárkémények, fogaskerekek, kombájnok. Ezekkel élt vissza a kommunista propaganda. Ezekkel díszítette az épületeket, gyárakat, a városok és falvak utcáit.

Érdekesség Aki nem értett egyet az egységes jelölőlistával, fehér lapot dobhatott a szavazóurnába. Az 1948-as választások során Szlovákiában 14% vállalta ezt a „merészséget“. Később a fehér lapokat eltörölték.

Szótárba szabotázs – valaminek (pl. a termelésnek) a tudatos rongálása, gátolása Megbízottak Testülete – 1945-től a szlovák kormánynak megfelelő szerv, a Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó szerve. A megbízottak miniszteri jogkörrel bírtak Szlovákiában.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

P4 Nyomozunk 1. Miben különbözött az 1954-es és az 1960-as választás az 1946-ostól?

P4

Választások a Nemzeti Frontba, 1954. 11. 28. A Nemzeti Front jelölőlistája 97,89 % Fehér lapok 2,11 % Érvénytelen lapok 0,39 %

1. Milyen hatalmi érdekszférához tartozott Csehszlovákia 1948 után? 2. Miért mondjuk, hogy Csehszlovákia csatlós állammá vált? 3. Mihez vezetett az a gondolat, hogy a szocialista forradalom győzelme után élesedik az osztályharc?

Könyvespolc Választások a Nemzeti Frontba, 1960. 6. 12. A Nemzeti Front jelölőlistája 99,85 %

Ladislav Mňačko: Hogy ízlik a hatalom Miloslav Švandrlík: Fekete bárók Fekete bárók (film)

97

(IV/7)

A világ a második világháború után

„Az emberi nagyság nem a felhalmozott kincsekben, sem a fegyverek pusztító erejében, de egyedül a jogban és az igazságban rejlik.“ Mahatma Gandhi

A kolonializmus vége

Felidézzük 1. Mely országok gyarmatosították Afrikát 1880–1914 között? 2. Magyarázzátok meg a gyarmat fogalmát.

Személyiségek arcképcsarnoka

A második világháború után Ázsia és Afrika országai, amelyek gyarmatok voltak és amelyek évtizedek óta igyekeztek megszerezni a függetlenséget, kivívták önállóságukat.

India Már a 19. század végétől jelentkezett a gyarmatosítókkal szembeni ellenszenv. A két háború közti időszakban a britekkel szembeni ellenállás fő képviselője Mahatma Gandhi volt, a passzív ellenállás, a polgári engedetlenség, az erőszak nélküli ellenállás hirdetője. A második világháború alatt a londoni kormány megígérte Indiának a függetlenség megadását. A szabad Indiában azonban szinte azonnal jelentkeztek az etnikai (nemzeti) és vallási ellentétek, amelyeknek maga Gandhi is áldozatául esett. Az egykori brit gyarmat helyén két állam jött létre: India és Pakisztán (Pakistan). 1971-ben Kelet-Pakisztánból (Východný Pakistan) szakadt ki Banglades (Bangladéš). Indiának, az erős szovjet nyomás dacára, sikerült ügyesen lavíroznia a két hatalmi tömb között. Ezzel sok afrikai és ázsiai állam példaképévé vált, akik nem akartak a szuperhatalmak erőterébe kerülni. P 1

Vietnam, Laosz, Kambodzsa

Mahatma Gandhi (1869–1948) Az indiai nép politikai vezetője a függetlenségi harcban. „Sok tisztséget viselő ember vállal bizonyos áldozatot pusztán öncélúan. Gandhi azonban egészen más. Ő kivételes a maga fennköltségében. Nem liheg a hatalomért, pozícióért, hírnévért, dicsőségért. Kínáljátok fel neki az indiai trónt és nem hajlandó ráülni, de eladja a drágaköveket, és a pénzt szétosztja a szegényeknek... Az igazságtalan hatalommal való együttműködést elutasító mozgalom valóban hatalmas. A gondolat harcáról van szó a fizikai erőszak ellen. Szerencse, hogy ezt a mozgalmat Gandhi vezeti, akit egész Indiában tisztelnek.“

Ez a három ország (az ún. francia Indokína) francia gyarmat volt. A háború alatt Japán foglalta el őket. Franciaország a háború után sem akart róluk lemondani, és megkísérelte visszaállítani gyarmatbirodalmát. A helyzet azonban teljesen más volt, mint a háború előtt. A japán megszállás ellen nagyon erős ellenállás jött létre, s ezek vezetői a háború után sem nézték tétlenül, hogyan próbál hazájukban megújulni a francia gyarmatosítás. Ráadásul Ázsia színpadán megjelent egy új nagyhatalom: Kína (Čína). Abban az időben Kína még a moszkvai vezetésű tömbhöz tartozott, és az indokínai nemzeti felszabadító mozgalmak kommunista szárnyát támogatta. Ezek az ellentétek háborúba torkolltak Indokínában, amelyben a franciák vereséget szenvedtek. Kambodzsa (Kambodža) és Laosz (Laos) elnyerte teljes függetlenségét, de Vietnamot két részre osztották: a Vietnami Demokratikus Köztársaságra (Vietnamská demokratická republika), élén a kommunista Ho Si Minh-nel és az Amerika-barát kormányzású Dél-Vietnamra (Južný Vietnam). Ho Si Minh partizánalakulatai azonban tovább harcoltak Dél-Vietnamban, ami hosszú háborúhoz vezetett. Dél-Vietnam oldalán az USA is belépett a háborúba. A vietnami háború (1965–1973) az amerikai erők kivonulásával végződött a térségből, és Vietnam egyesítésével, élén kommunista kormánnyal.

Kórea Kórea 1910 óta japán uralom alá tartozott. Japán veresége után Kóreát két részre osztották. Az északi részen kommunista rezsim jutott hatalomra, míg Dél-Kórea (Južná Kórea) amerikai fennhatóság alá került. 1950-ben az északi csapatok kínai segítséggel betörtek Dél-Kóreába. Dél-Kórea segítségére az USA és az ENSZ csapatai jöttek. A kóreai háború három évig húzódott. A bonyolult béketárgyalások után a két ország közti határvonalat a 38. szélességi fok mentén jelölték ki.

Afrika Afrikában sokkal békésebb úton zajlott le a gyarmati rendszer szétesése. Az egyes nemzetek egymás után szabadították ki magukat a gyarmati elnyomás jármából. Előbb önkormányzatot, majd autonómiát szereztek, végül a teljes függetlenséget. A dekolonizáció csupán Algériában (Alžírsko), Kongóban (Kongo) és Angolában (Angola) volt drámai kimenetelű. Dzsavaharlal Nehru (1889–1964) Az indiai kormány első elnöke 1947–1964 között.

98

Gyarmattartó államok

1945–1949

1950–1959

1961–1969

H 1970-től

1960 („Afrika éve”)

Mao Ce-Tung (1893–1976)

Gyarmat nélküli államok 1945 Grönland Dánia fennhatósága alatt

Dekolonizáció 1945 után

Nyomon vagyunk P1 „A legfontosabb kérdések egyike az Ázsia és Európa közti kapcsolatok újonnani kiépítése... Indiának nemcsak ambíciói miatt, de földrajzi fekvése és történelmi elrendelése folytán is nagyon fontos szerepet kell játszania Ázsiában, valamint a Kelet és a Nyugat közti viszonyban... A Távol-Keletet érintő bármilyen kérdésben sem lehet India nélkül mérlegelni... A múltban a Nyugat ignorálta Ázsiát, vagy nem olyan szerepet szánt neki, amilyen megillette volna. Ázsia valóban a hátsó ülésre volt ültetve, és a politikusok sem vették észre a helyzet változását... Nem állítom, hogy mi, ázsiaiak minden téren, etnikai vagy etikai alapon előbbre valóak vagyunk az európai népeknél. El tudom képzelni, hogy rosszabbak is vagyunk. De Európát a konfliktusok öröksége terheli... Megfigyelhetjük, hogy a világ egyre inkább az egység felé irányul... Nekünk úgy kellene politikánkat irányítani, hogy elkerüljük a konfliktusokat...“ Rabindranath Tagore, világhírű indiai író

Nyomozunk

P1

1. Állapítsátok meg, milyen szerepet kellene játszania Indiának a függetlenség kivívása után. 2. Miért szokás mondani, hogy az ázsiai államok, amelyek gyarmatbirodalmak részei voltak, a jelenlegi világban egyre nagyobb szerepet játszanak, főleg gazdasági téren? 3. Említsetek néhány országot, amelyek kirobbanó gazdasági fejlődésen mentek keresztül.

P2

Kínai Népköztársaság (Čínska ľudová republika) megalapítója, amelyben a szovjet típusú diktatúrát vezette be. Mao azonban fokozatosan eltávolodott a példaképétől, mert más elképzelései voltak a gazdasági fejlődésről, de azért is, mert Kínának nagyhatalmi szerepet szánt. 1959-ben felbontotta a Szovjetunióval kötött szerződést, ami a kapcsolatok romlásához, sőt ellenséges viszonyhoz vezetett a két ország között. 1966-ban kezdődött Kínában az ún. kulturális forradalom folyamata, melynek során a városokból a falvakba űzték a tudósokat, művészeket és tanárokat, ahol válogatott módon kínozták és megalázták őket. A kulturális forradalom jelképei a Mao Ce-Tung-idézeteket tartalmazó vörös könyvecskék voltak. (Andy Warhol képe)

Érdekesség Az egykori gyarmatbirodalmak országainak többsége szegény maradt. Habár egykori gyarmattartóik politikailag nem birtokolják őket, gazdaságilag továbbra is a fejlett országoktól függenek. A függőségnek ezt a burkolt formáját neokolonializmusnak nevezzük. Legelterjedtebb Afrikában, a legkésőbb felszabadult kontinensen. Az egyik pozsonyi utcában emléktáblát láthattok, amely arra emlékeztet, hogy 1938. 8. 20-án Dzsavaharlal Nehru lányával, Indira Gandhival meglátogatta Pozsonyt, ahol Vladimír Clementis szlovák újságíróval találkozott.

Szótárba dekolonizáció – politikai, gazdasági és ideológiai intézkedések, amelyek a gyarmati rendszer felszámolását célozzák mahatma – indiai nyelven nagy lélek

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

Kép a vietnami háborúból, amelyben az amerikai és az észak-vietnami csapatok harcoltak egymás ellen (1965–1973): a napalmmal eltalált Kim Phuc kislány a rokonaival menekül az égő faluból. A felvétel 1972. június 8-án készült, és szó szerint sokkolta a világot. Az ölében gyermeket tartó nő fényképe 1994-ben készült. Minek alapján ismernétek fel a gyermekét tartó nőt? Nyomozzátok ki, milyen összetevőket tartalmaz a napalm.

1. Melyek voltak a legjelentősebb brit és francia gyarmatok Ázsiában, és mikor szabadultak fel? 2. Különböző történelmi korokkal kapcsolatban találkozhattatok a gyarmatosítás fogalmával. Próbáljátok megmagyarázni a fogalmat történelmi változásaiban. 3. Tipp projekthez: az európaiak felfedezik és leigázzák a világot: 1492–1914 4. Milyen a viszony jelenleg Észak- és Dél-Kórea között? 5. Jellemezzétek Kína jelenlegi politikai és gazdasági helyzetét. 6. Miért nevezték az egykori gyarmatokat alkotó országokat a harmadik világ országainak?

99

(IV/8)

A világ a második világháború után

„A szovjet tömb valamennyi tagja köteles beavatkozni minden kommunista országban, ahol a szocializmus vívmányai veszélybe kerülnek.“ A Brezsnyev-doktrína

A félelem egyensúlya

Felidézzük Soroljátok fel azokat az országokat, amelyek a szovjet tömbhöz tartoztak.

A két szuperhatalom – USA és a Szovjetunió – tartott egymástól és egymást gyanúsítgatta, hogy agresszióra készül. Katonai és politikai versengésük nagy veszélyt jelentett a világ számára, mivel mindkettő atomfegyverekkel rendelkezett. A szovjet tömb országaiban koholt vádakkal ítélték el az embereket, mint az imperializmus ügynökeit.

Boszorkányüldözés Személyiségek arcképcsarnoka

Azután, hogy a Szovjetunió uralma alá hajtotta a közép- és délkelet-európai államokat, és az ázsiai kontinensen is terjeszkedni kezdett, a Nyugatot félelem töltötte el egy esetleges európai és ázsiai támadásától. Ez hívta életre az USA-ban a kommunistaellenes kampányt, amely 1950–1953-ban érte el a tetőfokát. A McCarthy szenátor által vezetett Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság mindenkit üldözött, aki gyanúsnak tűnt, hogy kapcsolatokat tart fenn vagy a múltban kapcsolatban volt a kommunistákkal.

Részleges enyhülés Sztálin halála után Amikor 1953 márciusában Sztálin meghalt, a Szovjetunióban enyhülni kezdett a terror. A szovjet kommunisták 1956-os, XX. kongresszusán Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZSZKSZ új vezetője titkos iratokat tárt fel a sztálini rémuralomról. De Hruscsov sem teregette ki a teljes igazságot, és nem ítélte el a rendszert, amely lehetővé tette a gaztetteket.

Elégedetlenség a szovjet tömbön belül Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971) Sztálin halála után Hruscsov igyekezett eltávolítani Sztálin rémuralmának legkirívóbb jegyeit. A kommunista párt 1956-os, XX. kongresszusán nyíltan bírálta Sztálin uralmának terrorista módszereit. Szabadon engedte a politikai foglyok többségét, és gazdasági reformokkal próbálkozott. A politikai és gazdasági hatalmat azonban a kommunista párt kezében hagyta. A nemzetközi politikában a nemzetek békés egymás mellett élését hangoztatta. 1959-ben és 1961-ben találkozott D. Eisenhower és J. F. Kennedy elnökkel. Ezek a találkozók fokozatosan a hidegháborús légkör enyhüléséhez vezettek. Hruscsov hatalma azonban nem soká tartott. 1964-ben a Brezsnyev vezette neosztálinista csoport megfosztotta hatalmától. Leonyid Iljics Brezsnyev 1964-től 1982-ig állt a szovjet kormány élén.

A szovjet tömbön belül élő emberek elégedetlenek voltak a kommunista diktatúrával és a szovjet uralommal. Röviddel Sztálin halála után az NDK-ban zavargások törtek ki. Ezt a szovjet hadsereg segítségével keményen elfojtották. 1956-ban Magyarországon robbant ki kommunistaellenes felkelés. P Ennek a forradalomnak is a szovjet tankok vetettek véget, akárcsak az 1968-as csehszlovákiai, a kommunista rendszer megreformálására tett kísérletnek. Világossá vált, hogy Sztálin utódai sem hajlandók feladni pozícióikat a csatlós államokban. 1980-ban Lengyelországban alakult ki komoly válság, ezt azonban a szovjet hadsereg segítsége nélkül is sikerült felszámolni, a rendkívüli állapot bevezetésével. 1

Egy lépésre a világháborútól A sztálinizmus szovjetunióbeli elítélése után a nemzetközi politikában bekövetkezett enyhülés nem tartott soká. 1961-ben, a berlini fal megépülése után új berlini konfliktus robbant ki. Egy évvel később a karibi térségben került sor újabb válságra, amely csaknem új világháborúba sodorta a világot. 1959-ben a kubai partizánok Fidel Castro vezetésével Kubában megszerezték a hatalmat. A szigetország kommunista országgá és a Szovjetunió csatlósává vált. 1962-ben Hruscsov, miután megegyezett Fidel Castróval, titokban rakétakilövő támaszpontokat helyezett el Kubában, amelyek atomfejekkel ellátott rakéták kilövését tették lehetővé. Mivel mindez az USA közelében történt, John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök reakciója nagyon kemény volt. Az amerikai katonai beavatkozás veszélye végül meghátrálásra késztette Hruscsovot. P A világ fellélegzett. P A mindkét oldalon hatalmas mennyiségben felhalmozott tömegpusztító fegyver azonban nagy fenyegetettséget jelentett az emberiségnek. Csak az egymástól való félelem alakított ki egyfajta egyensúlyt, amely megakadályozta a háború kirobbanását. 2

3

Sztálin ledöntött szobra. Budapest, 1956

100

Karikatúra a hidegháborúról és a fegyverkezésről

Nyomon vagyunk P1 „A Kossuth tér zsúfolásig megtelt, és még minden oldalról özönlöttek az újabb tüntetők. Több mint két órája álltunk ott, arra várva, hogy valaki felelős érkezik és beszédet mond. A tömeg Nagy Imrét követelte, akiben, úgy látszott, megbízott. Kérdezősködtem a mellettem állóktól, miért nem megy be valaki az épületbe és hív ki valakit a jelenlevők közül, hogy elénk álljon. Egy idősebb úr fordult hozzám: ,Menj be te, fiam. Talán szerencséd lesz, és találsz valakit, akivel beszélni lehet.’ Így hát bementem a parlament épületébe. A velem beszélő minisztert meggyőztem, hogy a magyar zászlóból, amelyet ki akart tűzni, vágja ki a kommunista jelképet.“

Magyar zászló az 1956-os forradalom idejéből

Pongrátz Ernő forradalmár emlékeiből

Nyomozunk

P1

P2

1. Miért vágták ki az emberek a zászlóból a kommunista jelképet? 2. Mit akartak ezzel kifejezni?

Nyomozunk

Budapesti felvétel az 1956. októberi napokról. A szovjet beavatkozás, majd az azt követő válasz csaknem 4 000 ember halálát követelte, közülük 700 szovjet katonáét.

P2

1. Ki a karikatúrán szereplő két politikus? 2. Miért ábrázolta a karikaturista a tárgyalásukat kézlenyomással? 3. Mivel segítik a párbajukat? 4. Min ülnek a politikusok? 5. Hogyan végződött a párbaj? A félelem egyensúlya. Ny. Sz. Hruscsov mondja J. F. Kennedynek: „Egyetértek, elnök úr, tárgyalni akarunk.“ A londoni Daily Mail karikatúrája, 1962.

P3

Szovjet tankok Prágában, 1968 augusztusa

Érdekesség Milyen eseményre reagált 1963-ban a német karikaturista? Lech Walesa munkásvezér állt a lengyel független szakszervezet élén

„Amikor 1980 decemberében a szovjetek azzal fenyegetőztek, hogy megtámadják Lengyelországot, az USA lépéseket tett, hogy elriassza őket ettől. Ebben az időben a szovjetek már tudták, hogy ha a lengyelek ellenállást tanúsítanak, az USA nem fog ölbe tett kézzel ülni…“ Zbigniew Brzeziński (brzsezsinyszki), Carter elnök tanácsadója

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

Utcai zavargások Lengyelországban, 1980

1. Hogyan nyilvánult meg a hidegháború az emberek mindennapi életében Keleten és Nyugaton? 2. Mi változott meg Sztálin halála után? 3. Miért tört ki időnként az elégedetlenség a csatlós államokban? 4. Melyek voltak a legjelentősebb ellenállási kísérletek a diktatúra ellen a kelet-európai országokban? 5. Milyen a viszony napjainkban az USA és Oroszország, valamint az USA és Kuba között?

101

(IV/9)

A világ a második világháború után

„A társadalom és az állam vezető ereje a munkásosztály élcsapata, a Csehszlovák Kommunista Párt, amely a munkások, a földművesek és az intelligencia soraiból toborzott legaktívabb és legöntudatosabb polgárok önkéntes harci szövetsége.“ A CSSZSZK alkotmányának 4. cikkelye

A kommunista totalitás két arca Szlovákiában

Felidézzük Mely országban hirdették meg a 30-as években az indusztrializációt és a kollektivizációt?

A szocializmus legnagyobb építményei

A kommunista uralom bevezetése gyökeres változásokat okozott a szlovák társadalom életében. A gazdasági életben szigorúan központosított irányítás érvényesült. A szovjet minta alapján ötéves terveket szabtak meg, amelyek gyakran teljesíthetetlen célokat tartalmaztak.

Ipari termelés Az ipar eleinte kiemelten az ércbányászatra, az acélgyártásra, a fegyverek és hadiipari cikkek gyártására összpontosult. Elhanyagolták a fogyasztási cikkek gyártását, ami ellátási problémákat okozott és áruhiányt a mindennapi életben. Nagy ütemben folyt az indusztrializálás – az iparosítás. Új gyárak tucatjait építették. Ezekben azonban költséges és gyakran rossz minőségű volt a termelés. A termelés nem a piaci igényekhez igazodott, hanem az előre megszabott tervek szerint zajlott. Elsősorban a gép-, a hadi- és a vegyipart fejlesztették. Később azonban a szlovákiai üzemekben fontos modern termékek, például televíziók, hűtőszekrények stb. sorozatgyártása is elkezdődött. Fejlődésnek indult a hagyománnyal rendelkező fafeldolgozás, üveggyártás és textilipar. Az emberek, akik számára be volt biztosítva a munka, rosszabb munka- és életkörülményekkel, kisebb bérrel is megelégedtek.

Mezőgazdaság

A garamszentkereszti (Žiar nad Hronom) alumíniumgyárat a zöld rét kellős közepén, a festői Zsári-völgyben (Žiarska dolina) építették. Az alumínium gyártásához szükséges alapanyag nem volt a környéken. Mivel Csehszlovákia független akart lenni a behozataltól ebből a stratégiai fontosságú fémből, ilyen körülményes viszonyok közt, az életkörnyezet tönkretételének árán kezdte az alumíniumgyártást. Igaz, sok ezer ember talált itt munkalehetőséget.

A mezőgazdaságban bekövetkezett az ún. kollektivizálás (szövetkezetesítés) időszaka. A parasztokat arra kényszerítették, hogy lépjenek be a szövetkezetekbe, ahol közösen kellett gazdálkodniuk. A kollektivizálás többnyire erőszakos módszerrel valósult meg. Az egységes földműves-szövetkezetek (efsz) eleinte veszteségesek voltak, a munkafegyelem alacsony volt, s az államnak nagy pénzösszegekkel kellett támogatnia őket. Gazdasági hasznot csak a hatvanas években kezdtek hozni. A földjeiktől megfosztott parasztok ezrei költöztek a városokba, ahol a gyárakban állást és nagyobb szociális biztonságot találtak.

Változások a társadalom struktúrájában A hatvanas évek közepén először fordult elő Szlovákia történetében, hogy az iparban többen dolgoztak, mint a mezőgazdaságban. Alaposan megnőtt a városi lakosok száma. A városokban új lakónegyedek épültek, modern mellékhelyiségekkel, a falvakban új házakat emeltek. Szlovákia egész területét áramosították. Szlovákia iparosítása az előző időszakhoz viszonyítva a lakosság többségének életszínvonalát és kulturális szintjét magasabb szintre emelte. Az életszínvonal azonban nem érte el az európai fejlett országok szintjét. A totalitárius rezsim ellenére Szlovákia modern ipari országgá vált.

Szlovákia helyzetének megoldatlan kérdése

A legnagyobb szlovákiai üzem a Keletszlovákiai Vasmű, ahol évente több mint 4 millió tonna acélt gyártanak. 1964-től üzemel.

A szeredi (Sereď) Nikkelkohó építése. 1965-ben készült el, 1992-ben szűnt meg.

102

Szlovákia helyzete, egyenjogúsága a közös államban megoldatlan maradt. 1950-től a kommunista párt állandó harcot folytatott az ún. szlovák burzsoá nacionalizmus ellen. Annak neveztek minden szlovák törekvést, ami az állam elrendezését, a gazdasági és a kulturális élet egyenjogúsítását célozta. A „burzsoá nacionalizmus“ elleni harc áldozatai börtönben végezték vagy munkatáborokban. Ez nyugtalanságot szított nem csak Szlovákia lakossága, de néhány szlovák kommunista körében is.

Így néztek ki a csehszlovák bankók.

Nyomon vagyunk P1 „A szocialista építés sikeres befejezése megkívánja a nemzetgazdaság fejlesztését, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás győzelmének elérését, a dolgozóknak az igazgatásban és az államirányításban való részvételének növelését. El akarjuk érni, hogy 1965-ig a mezőgazdasági termelés 40%-kal emelkedjen az 1957-es évhez viszonyítva. Azzal számolunk, hogy 1970-ig lényegében megoldjuk a lakásproblémát a köztársaságban.“ A CSKP programnyilatkozatából, 1958

Érdekesség A „B akció“ a nagyobb szlovákiai városokat is érintette. Pozsonyban, Zsolnán, Nyitrán, Komáromban (Komárno) stb. nemcsak az volt a cél, hogy az elvtársak jó lakásokhoz jussanak. A „nép ellenségeit“, főleg az intelligencia képviselőit és az egykori „burzsujokat“ akarták szétszórni a nagyobb városokból. Járjatok utána, volt-e olyan rokonotok, aki a „B akció“ áldozatává vált.

Minden nagyobb és kisebb szlovákiai város arculatára jellemzővé váltak a panelházak, vagy ahogy népiesen hívták, a „szálláshelyek“. A lakótelepek építése során sok történelmi emléket tönkretettek. Másrészt viszont fiatal családok százezreinek nyújtottak lakhatási lehetőséget.

P2 „Az ’50-es évek elején kezdődött az ún. „B akció“, melynek keretében Prágában, Plzeňben és más kerületi városokban néhány száz embert kiköltöztettek a lakásából. A lakásokat aztán „közérdekre“ hivatkozva elkobozták, lakóikat a határövezetbe költöztették. Ennek az akciónak a keretében foglalták le a Prága környéki villákat és nyaralókat. A lakások és nyaralók tulajdonosait kinevezték osztályellenségnek ... Adatokat gyűjtöttem, amelyekből világosan kitűnik, hogy „a munkásosztály érdekében“ elkobzott lakások közül egyet sem kapott meg munkás. Valamennyit katonatiszteknek, rendőrtiszteknek és kommunista funkciósoknak adták. ... Az áldozatokat nem a tulajdonosok „osztályminősége“ szerint válogatták ki, hanem a lakások minősége szerint.“ Zdeněk Mlynářnak, a CSKP KB egykori tagjának a visszaemlékezéseiből

A hagyományos falusi faházak, zsindelytetős vályogházak szinte teljesen eltűntek a szlovákiai falvakból. Helyettük többszintes családi házak épültek fürdőszobával, vezetékes vízzel és központi fűtéssel. A hagyományos falusi házakat a városi emberek használják nyaralóknak, vagy magányos öregek lakják.

Szótárba

Nyomozunk

A pénzreform a valóságban polgárok millióit fosztotta meg a megtakarított pénzétől

1. Miért stratégiai fontosságú fém az alumínium? (Segítség: a kémiai ismeretek) 2. Hasonlítsátok össze az 1960-as alkotmány 4. cikkelyét (102. old.) az 1939-es alkotmány 58. cikkelyével (76. old.). 3. Melyik államból importáljuk a mai napig a kőolajat és a vasércet? 4. Járjatok utána, milyen mértékben érintette a kollektivizáció a rokonaitokat. 5. Miben érintette a rokonaitokat a pénzreform?

elvtárs – eredetileg a szocialista és kommunista párt tagjai közti megszólítás. 1948 után kötelezően ezt kellett használni az uram, hölgyem megszólítás helyett KB (központi bizottság) – a kommunista párt egyik legfelsőbb szerve az ország federatív rendezése – olyan állami rendezés, amelyben a központi kormány és központi parlament mellett federatív kormányok és parlamentek is működnek, amelyeknek az ún. federatív, azaz regionális államok igazgatása áll jogkörükben.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Mik voltak az iparosításnak és a kollektivizálásnak a fő céljai? 2. Miért volt fontos Szlovákia iparosítása? 3. A szlovák ipar mely ágazatai fejlődtek és melyek maradtak vissza? 4. Mik voltak az iparosításnak és kollektivizálásnak az előnyei és hátrányai? 5. Mennyiben befolyásolta az iparosítás és kollektivizálás a közeli vagy távoli rokonaitok életét?

103

(IV/10)

A világ a második világháború után

„A rendszer útját állta a változásoknak... akadályozta a vezetők természetes cseréjét, és meggátolta az új gazdasági és politikai programok alkotását. Az 1968-as évben akkor ütköztünk bele ebbe a dinoszauruszi rendszerbe, amikor még működött. A szovjet politbüro óriási birodalmat tartott össze, és ügyelt arra, hogy sehol se keletkezzen ellenzék. A gond az volt, hogyan próbálhatunk meg addig manőverezni, amíg civilizált körülmények között akceptálnak bennünket. Optimista módon azt gondoltam, hogy változásokat érhetünk el, hiszen a zsarnokságuk nem léphet át bizonyos határokat.“

Sikertelen reformkísérlet

Alexander Dubček

Felidézzük Melyek voltak azok a legjelentősebb ellenállási törekvések, amelyek 1968 előtt a kelet-európai országokban megnyilvánultak a kommunista totalitás ellen?

Gazdasági és társadalmi válság A hatvanas évek elején Csehszlovákia társadalma mély válságba került. Csehszlovákia egyre jobban lemaradt az európai demokratikus országok mögött. Fokozatosan fény derült a totális rendszer ártatlan emberekkel szemben elkövetett bűntetteire. A nyilvánosság tudomást szerzett a kihallgatások kegyetlen módszereiről és az igazságtalan halálos ítéletekről. 1961-ben összeomlott a nem reálisan megtervezett harmadik ötéves terv. Az életszínvonal érezhetően romlott, s ez növelte az emberek elégedetlenségét. Az elégedetlenség leginkább az értelmiség köreiben nyilvánult meg, főleg az írók és újságírók között. A kommunista párt részleges reformokkal igyekezett elejét venni a terjedő kritikáknak. Ám magában a pártvezetésben is nőtt az elégedetlenség, mivel a párt nem volt képes a társadalom alapvető gondjait kezelni. A totalitárius rendszer és annak feje, Antonín Novotný, érzéketlen szlovákellenes lépéseivel egyre nagyobb ellenállást váltott ki Szlovákiában. Ismét előtérbe kerültek az állam elrendezésének új követelményei.

Személyiségek arcképcsarnoka

Az emberarcú szocializmus kísérlete

Alexander Dubček (1921–1992)

A gazdaság és társadalom helyzetével sok kommunista is elégedetlen volt. 1968 elején Novotný elnököt Csehszlovákia Kommunista Pártja élén – első szlovákként – Alexander Dubček váltotta fel. Márciusban Novotnýnak köztársasági elnöki funkciójáról is le kellett mondania. Ludvík Svoboda lépett a helyére. Ezek a változások előhívtak egy olyan országos reformmozgalmat, amelyet a lakosság döntő többsége lelkesedéssel támogatott. A változások a szocializmust leváltani hivatott emberarcú szocializmus zászlaja alatt mentek végbe. P Eltörölték a cenzúrát, új szervezetek és társulások keletkeztek, melyek később politikai pártokká alakultak volna át. Nyilvános gyűléseket tartottak, amelyeken a polgárok szabadon megfogalmazták követeléseiket. Bírálták a hibákat, rámutattak az elmúlt évek kegyetlenségeire és igazságtalanságaira, szabadabbá vált a vallásgyakorlás. Az 1968-as történések ismét felélesztették a szlovákság egyenjogúságának érzékeny kérdését a közös államban. A szlovák politikusok, a közvélemény támogatásával, az ország szövetségi elrendezését követelték. Ez két egyenrangú köztársaságot jelentett volna a közös csehszlovák államban. 1968 októberében a csehszlovák federációról szóló alkotmánytörvény elfogadásával ez meg is valósult. P 1

Zayugrócon (Uhrovec) született, ugyanabban a házban, amelyben Ľudovít Štúr. A Szovjetunióban nőtt fel, ahol a szülei munkát vállaltak. A Szlovákiába való visszatérés után munkásként dolgozott. 1944-ben bekapcsolódott az SZNF-be. A második világháború után hivatásos politikussá vált. Egyre magasabb posztokat töltött be az államapparátusban, és a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésében. 1968-ban annak a mozgalomnak az élére került, amely megkísérelte a csehszlovákiai kommunista rendszer megreformálását. Ez a mozgalom prágai tavasz néven lépett be a világ köztudatába. A reformtörekvéseknek a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása, majd Csehszlovákiának a Szovjetunió általi megszállása vetett véget. Alexander Dubčeket és munkatársait erőszakkal a Szovjetunióba hurcolták, ahol arra kényszerítették, hogy írja alá a moszkvai kormány által diktált szerződést. Dubčeket fokozatosan megfosztották minden funkciójától, és húsz éven keresztül elszigetelten, a titkosszolgálat ellenőrzése alatt élt. A hazai polgárok, de főleg a külföld számára a szlovák és a cseh nemzet demokráciáért vívott harcának szimbóluma lett. 1989-ben, a kommunista hatalom bukása után, visszatért a politikai és a közéletbe. A parlament elnökévé választották. 1992 őszén autóbaleset áldozata lett.

104

3

A reformmozgalom erőszakos elfojtása A Leonyid Brezsnyev által irányított szovjet vezetés, csakúgy, mint a többi kommunista ország állami, kommunista pártvezetése félelemmel és szorongással figyelte a CSSZSZK-ban zajló eseményeket. Attól tartottak, hogy a demokratizálódás folyamatának „szikrája“ átugrik saját országukba is. Ezért úgy döntöttek, hogy a csehszlovák reformokat katonai erővel fojtják el. Az 1968. augusztus 20-áról 21-ére virradó éjszakán a Varsói Szerződés seregei (Románia kivételével) megszállták Csehszlovákiát. A CSSZSZK legfelsőbb szervei tiltakoztak szövetségeseik hitszegő lépése ellen. A vérfürdőtől tartva azonban nem adtak ki parancsot az állam fegyveres védelmére. ĺgy is polgárok százezrei mentek ki az A. Dubček mint utcákra tiltakozni, akik közül többen Jánošík egy 1968-as a megszállók páncélosai alatt vagy karikatúrán. Miért fegyvereitől lelték halálukat. A demokrajzolta meg M. Haďák cseh karikaturista ratikus reformkísérletet CsehszlovákiáA. Dubčeket Jánošík P ban kíméletlenül elfojtották. alakjában, amint egy 2

különös tábortűz felett táncol?

Ladislav Bielik fotója, amely bejárta a világot. Jelenleg a világ száz legismertebb fényképe közé tartozik. 1968 augusztusa.

Érdekesség „Esik, és odakint sötét van Hosszú lesz ez az éjjel A farkas megkívánta a bárányt Testvérem, zárd be az ajtót!“ A dalszerző és költő Karel Kryl (1944–1994) dalai, amelyek az augusztusi eseményekre reagáltak, húsz évre az idősebb és a fiatalabb generáció himnuszává váltak. 1989 novemberében is énekelték őket a tereken.

Az utcai feliratokból és rajzokból

Smrkovský

Részlet Adam Roberts Czechoslovakia 1968 c. könyvéből, amely Londonban jelent meg, 1969-ben.

Teljes bizalom

Černík

P2 „A csehszlovák nép ellenállása a Varsói Szerződés öt országának inváziója ellen 1968 augusztusában a külső agresszorral szembeni passzív ellenállás legfigyelemreméltóbb példája volt, amelynek a világ eddig tanúja lehetett. Az inváziót követő hat napon át a csehek és a szlovákok nyíltan szembeszegültek a betolakodókkal, nem hallgattak a parancsaikra, az együttműködés minden fajtáját megtagadták; társalogtak velük, hogy aláássák a katonai egységek megbízhatóságát és belső morálját.“

A közvéleménykutatás eredményei százalékban (1968 szeptemberében)

Svoboda

A CSKP akcióprogramjából, 1968. április

A lakosság a megszállókkal való kapcsolatában ehhez a „tízparancsolathoz“ tartotta magát: „nem tudod, nem érdekel, nem beszélsz, nincs neked, nem tudod hogyan, nem adsz, nem teheted, nem adod, nem mutatsz, semmit sem teszel“.

Dubček

Nyomon vagyunk P1 „Arra fogunk törekedni, hogy a demokratikus értékekkel való kormányzást összekössük a tudományos kormányzással. Ma osztálykülönbségek súrlódnak. Az emberek értékelésének fő mércéjévé az az önrész válik, amellyel az egyén hozzájárul a társadalmi fejlődéshez. Az államhatalmat nem monopolizálhatja egyetlen párt. Hozzáférhetőnek kell lennie a nép összes politikai szerveződése számára. Be kell biztosítani az alkotmányos, gyülekezeti és társadalmi szabadságjogokat. A csehek és szlovákok viszonyát federatív rendszerűvé kell átalakítani.“

„Lenin, ébredj, Brezsnyev megbolondult!“ „Ne köpjetek a levegőbe, kárt tesztek az orosz bombázókban!“ „Iván, menj haza, Natasa vár!“

97,2

97,8

90,4

90,1

Bizalom, fenntartásokkal 1,8

1,4

6,0

6,6

Bizalmatlanság

0,2

0,3

1,2

1,3

Nincs véleménye 0,8

0,5

2,4

2,0

Érdekesség

1968. október 30. A csehszlovák federációról szóló törvény aláírása

P3 „Mi, a cseh és a szlovák nemzet, kiindulva a felismerésből, hogy újkori történelmünket átitatja a közös államban való élet szándéka, úgy döntöttünk, létrehozunk egy federációt, amely két egyenrangú nemzetállam önkéntes szövetsége, amely mindkét fél önrendelkezésének jogán jön létre.“ Az 1968. október 27-én elfogadott alkotmánytörvényből

Nyomozunk

P1 P2 P3

1. Milyen konkrét szabadságokról van szó a kommunista párt programjában? 2. Értelmezzétek: „Az államhatalmat nem monopolizálhatja egyetlen párt“ 3. Mit csináltak az egyszerű emberek A. Roberts szerint a katonai invázió után? 4. Mi volt a céljuk ezzel? 5. Hasonlítsátok össze Roberts szövegét a „tízparancsolattal“, amely egyfajta irányadó volt a megszállókkal szembeni viselkedéshez. 6. Milyen formában akarták megoldani a csehek és szlovákok viszonyát?

1945, 1948 és 1968 után több jelentős személyiség ment emigrációba. Például néhány író (Andrej Žarnov, Rudolf Dilong, Karol Strmeň, Leopold Lahola, Jozef Cíger-Hronský), festő (Ladislav Guderna), filmrendező (Stanislav Barabáš), színész (Milan Sládek), közgazdász (Eugen Löbl), jégkorongozó (a Šťastný fivérek) és mások. 1970-ben Štefan Roman háború előtti emigráns Kanadában megalapította a Szlovákok Világkongresszusát. 1968 után sok fiatal emigrált Szlovákiából nemcsak politikai, hanem gazdasági okokból is.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Mikor következett be a hidegháború „felmelegedése“? 2. Mi okozta a hatvanas évek politikai kríziseit? 3. Miért nem kívánták a Varsói Szerződés tagállamai a csehszlovák demokratizálást? 4. Hogyan rendeződött a csehek és szlovákok viszonyának kérdése? 5. Kérdezzétek meg nagyszüleiteket, hogy emlékeznek vissza 1968–1969-re. 6. Tipp böngészéshez: a világ 100 legjelentősebb fényképe

105

(IV/11)

A világ a második világháború után

„Örök időkre a Szovjetunióval, és soha másképp!“ A propaganda egyik szlogenje

A halott társadalom

Felidézzük Mi volt az 1968-as reformok alapja?

Arcképcsarnok

A reformok leállítása Csehszlovákia szovjet csapatok általi megszállása a reformmozgalom végét jelentette. A kommunista párt és az állam élére Gustáv Husák szlovák kommunista politikus állt, aki teljesen alárendelte magát Moszkva parancsainak. A hivatalos pártdokumentumok a reformfolyamatot ellenforradalomnak nevezték, a kemény totalitárius rezsim visszaállítását pedig normalizációnak, mivel a társadalom kormányzásának ezen metódusát az új vezetés normálisnak tartotta. Az emberarcú szocializmus helyett pedig a reális szocializmus kifejezést használták. P A közéletben kezdetét vette a tisztogatás. Akikre a kommunista párt rásütötte a szocializmusellenesség bélyegét, azok nem maradhattak semmilyen közéleti vezetői beosztásban. Még a munkahelyükről is elbocsátották őket. Elvették az útlevelüket, és nem szerepelhettek a nyilvánosság előtt. Ezek a korlátozások a családtagokat is érintették. A legsúlyosabb büntetést a gyerekeikre rótták ki, akik nem tanulhattak főiskolán. Ez az eljárás a polgári és az emberi jogok nyílt megsértése volt. Az egész társadalom újra az állambiztonsági szervek ellenőrzése alá került. Az elégedetlenség és a szabad gondolkodás minden megnyilvánulását ellenségesnek és államellenesnek minősítették. Újra politikai perekre került sor, ha nem is olyan kegyetlen ítéletekkel, mint az ötvenes években. Sok polgár, hasonlóan, mint 1948 után, Nyugat-Európába vagy az USA-ba emigrált. 1968 után 200 000 ember hagyta el Csehszlovákiát. A demokráciaellenes rendszer megerősödése rányomta bélyegét az ország szövetségi elrendezésére is. A szövetségi elv csak papíron létezett, és minden hatalom az uralkodó kommunista párt kezében volt. 1

Gustáv Husák (1913–1991) Jogász, politikus, a Csehszlovák Kommunista Párt funkcionáriusa. A második világháború idején bekapcsolódott az antifasiszta ellenállásba, s a Szlovák Nemzeti Felkelés egyik legmagasabb politikai vezetője volt. 1945 után fontos kormányzati posztokat töltött be: a Megbízottak Testületének elnöke, belügyi megbízott, az SZNT és a Nemzetgyűlés képviselője. A CSKP legfelsőbb szerveinek tagja. Az ötvenes években, a kommunista rendszer hatalomra jutásakor burzsoá nacionalizmussal vádolták meg. 1954-ben életfogytiglani börtönre ítélték. 1960-ban feltételesen szabadlábra helyezték, majd 1963-ban rehabilitálták. 1968ban a kormány alelnöke lett, és megbízták a csehszlovák állam szövetségi elrendezéséről szóló törvény kidolgozásával. Csehszlovákia 1968. augusztusi megszállása után a CSKP élére helyezték. ĺgy lett a megszállók hatalmi politikájának kiszolgálója, akik 1968-ban harckocsikkal taposták el a reformokat. Az ő nevéhez fűződik az ún. normalizáció és a szovjet mintájú, antidemokratikus, egypárturalmi, centralizált rendszer visszaállítása. 1975-ben Gustáv Husák, első szlovákként, Csehszlovákia elnöke lett. Erről a funkciójáról 1989-ben mondott le, nem egész egy hónappal a kommunista rendszer bukása után.

L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára 1964–1982-ben. Másfél évvel a megszállás után, prágai látogatása során Brezsnyevnek a CSSZSZK Hőse kitüntetést adományozták. A karikatúra 1990-ben készült.

106

A gazdaság stagnálása A normalizációs folyamat a gazdasági élet stagnálásában is megnyilvánult. Az ország fejlődése messze elmaradt a fejlett országokétól, ami a lakosság életszínvonalán is érződött. Bár a lakosság többsége nem értett egyet a fennálló viszonyokkal, többé-kevésbé alkalmazkodott. A polgárok a magánéletükbe zárkóztak, és nem érdekelte őket a politikai élet. Ez a hozzáállás, a tetszhalott társadalom nagyon is megfelelt a hatalomnak, amely tudta, hogy nem fogja elnyerni a társadalom szimpátiáját, azonban tartott a rendszerellenes megnyilvánulásoktól.

Az egyet nem értés és ellenállás megnyilvánulásai Már 1969 januárjában megrendítette az ország és a világ közvéleményét Jan Palach prágai diák öngyilkossága, aki, hogy felébressze a polgárok lelkiismeretét, felgyújtotta magát. 1977-ben Prágában megalakult a Charta ’77 polgári mozgalom, amely felhívásaival a figyelmet a közélet hiányosságaira terelte, rámutatott a polgári és emberi jogok megsértésére. Szlovákiában leginkább a katolikus hívők körében nőtt az ellenállás a reális szocializmus módszerei ellen. A katolikusok követelték az alkotmányban is rögzített vallásszabadság és a szabadságjogok biztosítását. Ellenállóknak számítottak a természetvédők és a független értelmiségiek. A rendszer ellenzői, akiket disszidenseknek neveztek, titokban ún. szamizdat kiadványokat és könyveket jelentettek meg és terjesztettek. A kommunista párt és az államapparátus ezekre fokozott üldözéssel és durva ink, tézkedésekkel válaszolt. n u us m ializ tt… szoclfogyo ú c r a e Ember , nincs, sajnos

M. Vanek szlovák karikaturista rajza. Magyarázzátok meg, mire gondol az eladó.

Nyomon vagyunk P1 „1968-ban széles kommunistaellenes koalíció alakult, amely az 1948 előtti állapotokat akarta visszaállítani. A kommunista párt vezetésének egy része ezt a szocialistaellenes elmozdulást polgáraink pozitív megnyilvánulásának állította be. A valóságban a reakciós és az ellenforradalmi elemek térhódításáról volt szó.“ Részlet a Tanulságok az 1968-as eseményekről című kiadványból, amelyet a kommunista párt vezetése adott ki 1970-ben

Nyomozunk

P1 P2

1. Hasonlítsátok össze a két véleményt 1968-ról. 2. Milyen elképzeléseik voltak a szocializmusról a reformereknek? 3. Hogy nevezték a Tanulságokban azokat az embereket, akik emberarcú szocializmust szerettek volna építeni?

P2 „Olyan kísérlet volt ez, amely megpróbálta végre kialakítani (első ízben a történelmében és a világtörténelemben) a szocializmust a mindenható titkosszolgálat nélkül, az írott és a beszélt nyelv szabadságával, szabad közvéleménnyel, amely meghallgatásra talál. Olyan politikával, amely erre támaszkodik, modern, szabadon fejlődő kultúrával és olyan emberekkel, akik elutasítják a félelmet. Egy kísérlet volt, amellyel a csehek és a szlovákok a középkor vége óta először érezhették magukat ismét a világtörténelem központjában, és felhívást intézhettek a világhoz.“ Milan Kundera cseh író a Listy folyóirat hasábjain, 1968 decemberében 1969 áprilisában született meg a tisztogatásokról és a reformerek eltávolításáról szóló határozat. Ehhez a lépéshez jó ürügyül szolgált a márciusi jégkoronghét is. A svédországi (Švédsko) jégkorong-világbajnokságon Csehszlovákia kétszer győzött a Szovjetunió válogatottja ellen, mire spontán ünneplésekre került sor Pozsonyban és Prágában. Ezek azonban átcsaptak a fennálló viszonyok, főleg az ország szovjetek általi megszállása elleni tiltakozásba. A képen Jozef Golonka, az ujjongó gólszerző látható.

Az uralkodó párt és az ország vezető képviselői ünnepi gyűlésekkel emlékeztek meg az évfordulókról

Hivatalos nagygyűlés a februári győzelem évfordulóján

„Engem ért a megtiszteltetés, hogy az egyes számot húztam, s így jogot nyertem az első levelek megírására, s arra, hogy én legyek az első fáklya...“ (Jan Palach utolsó leveléből)

Szótárba normalizáció – a csehszlovákiai demokratikus fejlődés befagyasztása és eredményeinek fokozatos felszámolása. A szovjetmajmoló totalitárius rendszer felújításának folyamata, amely 1968 őszén kezdődött és 1971-ben tetőzött. A normalizáció kifejezés alatt olykor az 1968 augusztusától 1989 novemberéig tartó időszakot értik. kontrarevolúció – ellenforradalom; mozgalom, amely egy adott forradalom és annak következményei ellen irányul stagnálás – egy helyben topogás, pl. a gazdaság növekedésének leállása szamizdat – az olyan irodalom és publicisztika megjelölése, amely a cenzúra miatt nem jelenhetett meg hivatalos kiadóknál, s titokban, kéziratos formában terjesztették emigráció – főleg politikai okokból történő kivándorlás

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Magyarázzátok meg, mit jelent a normalizáció. 2. Hogyan büntették az 1968-as reformereket? 3. Hogyan nyilvánult meg a normalizáció a gazdasági életben és a cseh–szlovák viszonyban?

Médiasarok Az égő bokor (film)

107

(IV/12)

A világ a második világháború után

„Minden kor megvalósítja az előző kor valamely álmát.“ Jan Neruda

A civilizáció fény- és árnyoldala

Felidézzük

Az atomkor

1. Soroljátok fel a legjelentősebb találmányokat a 18. század közepétől kezdve. 2. Értékeljétek, miben állt a jelentőségük.

Űrhajósok arcképcsarnoka

Az első atombomba felrobbanása Hirosimában – amely nyolcvanezer ember halálát, valamint radioaktív sugárzás okozta betegségeket idézett elő a későbbi generációknál is – tudatosította az emberekben, hogy az atom korában élünk. Hirosima és Nagaszaki tragédiájának köszönhetően az atomenergia sokáig a háborúhoz kapcsolódott. Az atomenergia békés felhasználásának kutatásai sokáig akadályokba ütköztek, abból a félelemből kifolyólag, hogy az atomenergiát hadi célokra használhatják fel. Az atommag hasadásából nyert energiát azonban fokozatosan békés célokra is felhasználták. Leggyakrabban atomerőművekben. Ezek működése azonban számos kockázatot hordoz magában. Az atomerőmű bármilyen balesete emberéleteket veszélyeztethet közvetlenül, valamint megfertőzheti a levegőt és a talajt.

Az űrhajózás kora

Jurij Gagarin (1934–1968) Szovjet kozmonauta, katonai repülő. Az első ember a világűrben (1961. 4. 12.). A Vosztok 1 űrhajóval 108 perc alatt kerülte meg a Földet. Gyakorlórepülésen lelte halálát.

Atomerőművek legnagyobb balesetei 1957 . . . . . . . Nagy-Britannia, Winscale: radioaktív anyagok szivárgása izzó grafitból. 40 halott és 500 km2-nyi terület megfertőzése. 1957–1958. . . Urál (Ural) (volt Szovjetunió) – radioaktív hulladék tárolójának robbanása. Az emberi életekben esett kárt eltitkolták, 30 falut kilakoltattak. 1979 . . . . . . . USA, Hariburg: az addigi legnagyobb baleset a világon. Óriási mennyiségű radioaktív pára és víz szivárgott el. Az egészségben esett károkról nincsenek adatok. 200 ezer sugárfertőzött embert evakuáltak. 1986 . . . . . . . Ukrajna (Ukrajina), Csernobil (Černobyľ) (volt Szovjetunió): tűz ütött ki az atomerőmű reaktorában. Radioaktív felhő került a levegőbe. Néhány száz halott. A Szovjetunió nagy területe megfertőzve, a radioaktív felhő egészen Közép-Európáig eljutott. Csernobilben a hirosimai radioaktivitásnak 40-50-szerese került a levegőbe. 2011 . . . . . . . Fukusima (Fukušima), Japán: atomerőmű-szerencsétlenség. A hibákat és a radioaktív szivárgást egy földrengés és az azt követő cunami pusztító árhulláma okozta. A radioaktív sugárzás mértékét a csernobili katasztrófáéhoz hasonlítják.

108

A tudományos kutatás lehetővé tette az emberiség számára, hogy eljusson a világűrbe. Kozmikus korról 1957 után beszélünk, amikor is a Szovjetunió fellőtte a Föld (Zem) első műholdját, a Szputnyik 1-et, egy hónappal később pedig a Szputnyik 2-t egy kísérleti kutyával, Lajkával a fedélzeten. 1961 áprilisában először repülte körbe a Földet szovjet űrrakétában az első ember, Jurij Gagarin, őt követte 1962-ben az amerikai John Glenn, 1965-ben pedig az első nő, Valentyina Tyereskova. 1969-ben bolygónk több millió lakója figyelte a televízión keresztül visszafojtott lélegzettel két amerikai űrhajós, Edwin Aldrin és Neil Armstrong leszállását a Holdra. A hasznos együttműködés példája volt 1975-ben a Szojuz–Apollo szovjet–amerikai közös űrrepülés. Ezeket az eseményeket az emberek egyenes adásban nézhették a televízióban. A modern tömegtájékoztató eszközök (sajtó, rádió, televízió) képesek voltak arra, hogy az egész világba sugározzák a híreket.

A világ mint globális falu Az IBM cég már 1946-ban megalkotta az első elektromos számítógépet. Akkortól kezdve a számítógépek újabb és újabb generációi jelentek meg. Az elektronika és az informatika legrohamosabb fejlődése a 20. század kilencvenes éveiben zajlott. Az informatika nem csak a termelésben és annak irányításában, de az ember mindennapi életében is szerepet játszott. A műholdak óriási távolságokra továbbították az információkat, az internetet pedig tömegek használták, aminek köszönhetően a világ „globális falu“ lett. Az azonos fogyasztási eszközök tömeges használata, az információk gyors hozzáférhetősége az egész világon és a fejlett országok életstílusának eljutása minden kontinensre azt idézte elő, hogy a világ civilizációs egyesülésen esett át. Ez a globalizáció. A modern világban egyre fontosabb szerepet játszott a tudomány. A tudományos tevékenységben meghonosodott a csapatmunka, és egyre több pénzt fordítottak kutatásra. Az új tudományos találmányok használhatósága egyre gyorsabb lett mind az iparban, mind az ember mindennapjaiban.

Az informatikai technológiák óriási sebességgel fejlődnek, az eszközök hamar elavulnak.

Érdekesség Az emberi civilizáció századunkban bekövetkezett különféle katasztrófái, mint a levegő szennyezettsége, a kőolajszállító tankhajók balesetei az óceánokon, az állatok, az őserdők (a kék bolygó tüdőinek) pusztulása, a radioaktív hulladék megsemmisítése, a gazdag országok fogyasztói társadalmának szeméthegyei azt eredményezték, hogy a huszadik század végén az embereknek tudatosítaniuk kell az ökológia kifejezést. Az életkörnyezet veszélyeztetettsége a nyolcvanas években globális, világméretű problémává vált. A szemmel látható katasztrofális következmények, mint pl. az ózonréteg kilyukadása és az üvegházeffektus, riasztóak.

Egy esemény, amely megbélyegezte a 21. századot

„Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek“, mondta Neil Armstrong (1930–2012), amikor első földi emberként lépett a Holdra 1969. július 21-én. Később Edwin Aldrin [oldrin] követte őt.

Nyomon vagyunk P1 „Az utóbbi négy hónap alatt valószínűvé vált, hogy nagy mennyiségű uránban is lehet láncreakciót elindítani, amivel nagy mennyiségű energia keletkezik... Most már biztos, hogy a közeljövőben erre sor kerül. Ez az új felfedezés lehetővé tenné bombák előállítását, s lehetséges, hogy mérhetetlen erejű bomba keletkezne. Az Amerikai Egyesült Államok csak szerény mennyiségű, gyenge uránérccel rendelkezik. Kanadában jó minőségű érc van. Tekintettel a helyzetre, talán szükségesnek tartaná a kormány és a láncreakción dolgozó amerikai fizikuscsoport állandó kapcsolatát.“ Részlet Albert Einstein leveléből, 1939. 8. 2.

P2 „Életemben egy nagy hibát követtem el, amikor Roosevelt elnöknek aláírtam a levelet, amelyben atombombák gyártását tanácsoltam neki. Volt azonban egy felmentő körülmény – annak a veszélye, hogy a németek kezdik gyártani.“ Részlet Einstein és Linus Pauling beszélgetéséből, 1954-ben.

Nyomozunk

P1 P2

1. Hogyan tekint vissza Einstein az atombomba előállítására? 2. Miért tudnátok helyeselni a gyártását?

A Világkereskedelmi Központ (WTC) felhőkarcolóiba, az amerikai kereskedelem jelképeibe 2001. szeptember 11-én két eltérített utasszállító repülőgép ütközött bele, utasokkal a fedélzetén. Mindkét felhőkarcoló összeomlott. Mintegy 3000 ember vesztette életét a romok alatt. A harmadik repülőgépet a washingtoni Pentagon épületének irányították a terroristák, a negyedik pedig Pittsburgh közelében zuhant le. A támadások kitervelője az al-Kaida terrorszervezet vezetője, Oszama bin Laden volt. A világ legkeresettebb terroristáját, Oszama bin Ladent 2011. május 2-án ölték meg a pakisztáni Abbotábád városában egy amerikai elit egység szárazföldi akciója során.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

A 20. század hatvanas éveiben a katolikus egyház is változásokon megy át és felteszi a kérdést: Mi a szerepe a modern világban? Terjed az ökumenizmus, azaz a különféle vallások kibékülése a humanizmus és az elidegenedett fogyasztói világ jobbá tétele céljából. Ilyen gondolatok hordozója II. János Pál pápa 1978–2005 között.

December 1. – az AIDS elleni harc világnapja

A Föld első műholdja, a Szputnyik 1

1. Hasonlítsátok össze a tudományos-műszaki forradalmat a 18. és a 19. század ipari forradalmaival. 2. Miképp kezdte befolyásolni az elektronika és informatika az emberek életét? 3. Miért érinti az egész világot a környezetvédelem problémája? 4. Mik a globalizáció negatívumai és pozitívumai? Vitassátok meg ezek megnyilvánulásait. 5. Miért vált a világ fokozatosan „globális faluvá“? 6. A 21. század emberének milyen értékek alapján kellene élnie?

109

(IV/13)

A világ a második világháború után

„A művészet a lényeghez akar felnőni, akár a tudomány, de a maga módján.“ Franz Marc

A szalonok és az utca művészete Az absztrakt művészet és a pop-art

Felidézzük Melyik művészeti irányzat fogott meg benneteket eddig a legjobban?

A második világháború utáni művészet tarkább volt, mint bármikor azelőtt. Még alkottak azok a művészek, akik a két háború között váltak híressé, de már előretört az új generáció is. A háború utáni kiállítások legnagyobb meglepetését azok a képek jelentették, amelyek különféle színű felületekkel, vonalakkal és foltokkal vonzották a nézők tekintetét, azonban nem fejeztek ki semmi konkrétumot, nem volt megfogható értelmük. Éppen azért, mert ezek a képek nem kívántak semmi konkrétat kifejezni, sem tájakat, sem alakokat, az új stílus az absztrakt nevet kapta. A stílus legjelentősebb képviselője Jackson Pollock (dzsekszon polok) volt. A hatvanas években új irányzat terjedt el Amerikából, a pop-art. A pop a populáció szó rövidítése volt, tehát népi és hétköznapi tárgyakat ábrázolt. A pop-art nem csak visszatérés volt az absztrakttól a konkréthoz, de annak deklarálása is, hogy a művészet része lehet bármi: a hamburger, egy szelet torta, egy fénykép, egy plakát stb. A pop-art legjelentősebb képviselői közé tartozik Andy Warhol. Képeinek motívumait gyakran alkotják például konzervdobozok, papírdobozok, filmsztárok képeinek egész sorozata, akiknek a szupersztár elnevezést adta.

Új építészet A háború után az építészet is új külsőt és stílust keresett. Míg a háborúban tönkretett Európának az volt a fő gondja, hogy a szétbombázott városokban olcsón és gyorsan lehessen építeni, az USA-ban elég tőke volt az atipikus művészi építésre. Ezek közül sokat európai építészek terveztek, akik már a két háború közti időszakban is igyekeztek új irányzatokat vinni az architektúrába. A háború után új építészek tűntek fel, mint pl. Oscar Niemeyer (nímajer), Norman Foster, vagy Nicholas Grimshaw (grimsó). Federico Fellini (1920–1993) Tizenhét évesen abból élt, hogy vicceket rajzolt a folyóiratoknak. Három évvel később került a filmhez mint szövegkönyvíró. A háború után kezdett rendezni. Leghíresebb filmjei: Országúton (1954), Cabiria éjszakái (1956), Giulietta és a szellemek (1965). Mindhárom filmben felesége, Giulietta Massina játszotta a főszerepet.

A George Washington hídon (New York) levő autóbusz-végállomás, amely Pier Luigi [lujdzsi] Nervi olasz építész alkotása (1962). Nervi tervezte az UNESCO párizsi székházát is.

110

Film és tánczene A legtömegesebb művészeti ággá a második világháború után a film és a tánczene vált. A filmek és filmsztárok jelentősen befolyásolták az emberek gondolkodását és érzéseit az egész világon. A ’60-as évek után, amikor elterjedt a televíziós adás, a filmek a televízió képernyőjén keresztül minden hajlékba eljutottak. A háború utáni időszakban főképp az olasz filmnek volt nagy sikere, amely a háborúból, valamint az egyszerű emberek háború utáni nehéz életéből merítette témáit. Ezt a filmiskolát neorealizmusnak nevezzük. Az olasz film a későbbi években is megtartotta vezető szerepét a világban. A hatvanas években Európában a francia új hullám filmjei domináltak. Ebben az időszakban a csehszlovák filmiskola is sikeres volt (Üzlet a korzón, Szigorúan ellenőrzött vonatok – Oscardíjat nyertek). A 20. század utolsó évtizedeiben főképp az amerikai filmek váltak sikeressé. A filmeket egyre inkább akciós cselekményük és technikai trükkjeik vitték sikerre, amit az elektronika fejlődése tett lehetővé. A háború utáni években a film mellett a modern zene tartozott a legsikeresebb művészeti ágak közé. A modern zene fejlődésében a ’60-as évek számítanak mérföldkőnek, amikor négy liverpooli fiú megalapította a The Beatles nevű együttest. A The Beatles sikerének is köszönhetően egymás után alakultak meg a zenei együttesek számos országban (Rolling Stones, Led Zeppelin, Deep Purple stb.).

A The Beatles együttes (1957–1970)

A Marilyn abból a sorozatból való, amelyet A. Warhol a híres filmcsillag arcának szentelt. A kép a pop-art egyik legismertebb alkotása.

Triond (részlet). A mozgás és a mélység illúziója. Victor Vasarely, 1973.

Campbell levese (1965). Andy Warhol alkotásainak egyik legismertebb témája. Képeivel találkozhatunk a Warhol család mezőlaborci (Medzilaborce) múzeumában, Kelet-Szlovákiában. (Warhol szülei Mikó/Miková kelet-szlovákiai községből származtak.)

A Marina City Chicagóban. A hatalmas felhőkarcolót 1964–1965-ben építette Bertrand Goldberg. Átadása idején a világ legmagasabb épülete volt. A felső szinteken lakások vannak, az alsókon garázsok és szolgáltatások. Egy hatalmas színház is van benne.

Érdekesség A ’60-as években az USA-ból terjedt el a hippiknek, a virágok gyermekeinek a mozgalma. A konvenciókat, bigottságot, társadalmi kötöttségeket tagadó ifjúsági mozgalom a 20. század ’60-as éveiben a spontánságot, a szabadságot, békét, szerelmet és a drogokat, valamint a szexuális szabadságot terjesztette. Főképp a háború és az erőszak ellen tiltakozott. A hippikre jellemző volt a kirívó öltözködés is.

A Guggenheim Múzeum New Yorkban. A modern amerikai építészet egyik világszerte elismert képviselője, Solomon Wright a múzeum külsejét körkörösre tervezte, ennek felel meg az épület belsejében spirálisan csavarodó feljáró is. A tárlatnézők ezen haladva látják a képeket.

James Dean, az ’50-es évek filmsztárja

A Sydneyi Opera, amely Jörn Utzon dán építész alkotása (1957–1972), a fantázia harmóniáját és a műszaki tökéletességet ötvözi.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

1. szám – Jackson Pollock képe, melyet 1949-ben készített, a legjelentősebb alkotásainak egyike.

1. Próbáljatok meg közös jegyeket találni a 20. század első és második felének képzőművészeti alkotásai közt. 2. Milyen az architektúra és a természeti környezet közötti viszony? 3. Milyen híres filmfesztiválokat ismertek? 4. Miért vált a film tömegművészetté? 5. Nevezzetek meg néhány mai filmcsillagot. 6. Ki a kedvenc színészetek, zenészetek?

111

(IV/14)

A világ a második világháború után

„Az ideológiai köntös nem lehet cél, még ha a jelenlegi művészeti programok kialakításához is vezet. Az eredményeknek a műveknek kell lenniük, nem a programoknak. Már nem iskolába járunk, hanem iskolázásokra, nem ifjúságunk van, hanem ifjúsági mozgalmunk, nincsenek olvasóink, csak olvasóköreink.“

A szlovák kultúra a totalitás éveiben

Alexander Matuška, 1957

Felidézzük 1. Mikor indult el Szlovákiában a rádióadás? 2. Mikor valósult meg Európában az első televíziós közvetítés? 3. A kulturális élet mely területei fejlődtek Szlovákiában 1918 után?

Kultúra a kommunista hatalom felügyelete alatt A kulturális élet is az uralkodó párt szigorú ideológiai felügyelete alatt fejlődött. A párt a kultúrából kizárta a kényelmetlen egyéniségeket, őrizte az „ellenséges burzsoá“ hatások, azaz a modern tudományos és művészeti irányzatok beszivárgásától. Az egyetlen megengedett művészeti irányzat a szovjet mintára átvett „szocialista realizmus“ volt, vagyis a valóság mechanikus ábrázolása. A gyakorlatban azt jelentette, hogy az uralkodó párt hatalmi és ideológiai igényeit kellett kiszolgálni. A hazai és a külföldi irodalomra szigorú cenzúra felügyelt. P 1

Az irodalom és a művészet sohasem hódolt be teljesen a totalitásnak

A Szlovák Rádió pozsonyi épülete

A művészet, amelynek alapja az alkotás szabadsága, még a totalitás súlyos körülményei között is bizonyos mértékig teret tudott nyerni. A szorongató légkör ellenére, amely az egész társadalmat uralta, Szlovákiában új iskolák, professzionális színházak, művészeti együttesek, könyvtárak, mozik jöttek létre. Új kulturális intézmények alakultak, mint a Szlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Nemzeti Galéria, a Szlovák Filharmónia stb. A szlovák művészet méltón tudta képviselni hazáját külföldön is. A művészet, a rendszeres politikai nyomás ellenére, belső erejének és életerejének köszönhetően átlépte Szlovákia határait, és a modern európai kultúra részévé vált (pl. a posztmodernizmus, konceptualizmus). Szlovákia kultúrájának olyan küldöttei járták a világot, mint a SĽUK, a Lúčnica népművészeti együttesek, a Szlovák Filharmónia, vagy a Szlovák Nemzeti Színház Operatársulata. Világszínvonalat ért el a szlovák könyvillusztrálás.

Kultúra mindenkinek

A Szlovák Nemzeti Galéria A Pozsonyi Zenei Ünnepségek emblémája

A Szlovák Filharmónia

112

A 20. századra jellemző, hogy a művészet eljutott a széles nagyközönséghez. Ez volt érvényes Szlovákiára is. A színházak, koncerttermek, galériák és múzeumok árai mindenki számára elérhetőek voltak. Az államhatalom ezzel saját ideológiáját akarta eljuttatni a lakossághoz, ám nem tudta teljesen megakadályozni, hogy a közönséghez értékes művészeti alkotások is eljussanak, mind hazaiak, mind külföldiek. A kultúra leglátogatottabb fajtája a mozi lett. A mozik vásznán nem csak a világ kinematográfiájának legkiválóbb alkotásai voltak láthatók, de a szlovák filmgyártás is világsikereket ért el. A legjelentősebb sikert a Kadár és Klos által rendezett Üzlet a korzón c. csehszlovák film érte el, amely 1966-ban Oscar-díjat nyert. A filmben egy szlovák színész, Jozef Króner játszotta a főszerepet. A tömegkultúra fejlődését a televízióadás segítette elő, amely Szlovákiában 1956-ban indult be. A televíziós közvetítés harminc év alatt a társadalmi és a magánélet természetes tartozékává vált. A televízió betörése, a magnetofonok, később a videomagnók egyre tömegesebb elterjedése azonban gyengítette a lakosság kulturális aktivitását. A tudománynak és a művészetnek további fejlődése szempontjából arra volt szüksége, hogy kitörjön a politikai béklyó okozta bezártságból, és csatlakozhasson a világ modern áramlataihoz. Ezért egészen természetes volt, hogy a művészek részt vettek a totális rendszer meggyengítésében és megdöntésében Csehszlovákiában.

Az SZNF múzeuma Besztercebányán

Nyomon vagyunk P1 „A kommunista pártnak uralnia kell a sajtót, a rádiót, a televíziót, mivel ezek rendkívül fontos eszközei a hatalomnak és a tömegpolitikai nevelésnek, s amelyeknek sosem szabad kisiklaniuk a szocialista állam és a párt vezetése és ellenőrzése alól, ha azt akarjuk, hogy a szocializmus ne kerüljön komoly veszélybe.“

A szlovák könyvillusztráció, főleg a gyermekkönyv-illusztrálás sok díjat nyert a világban. Ebben nagy érdemeket szerzett Vincent Hložník, Albín Brunovský és Dušan Kállay. A szlovák grafika hírnevének is köszönhető, hogy éppen Pozsonyban rendezik kétévente a nemzetközi Könyvillusztrációs Biennálét (BIB).

A kommunista párt Tanulságaiból, 1970

P2 „Hogy mennyire lesz szabad a kultúra, az magától a kultúrától függ. A szabad alkotást senki sem tilthatja meg. Csak azok a művészek és tudósok tiltják, akik féltik a pozíciójukat. Ők is legyőzhetik a félelmüket, és szabadon alkothatnak. A szlovák és a cseh kultúra legnagyobb alakjai ezt meg merték tenni.“

A BIB emblémája

A Charta ’77 nyilatkozatából, 1987. január

Nyomozunk

P1 P2

1. Milyen módon ellenőrizte az állam a médiát? 2. Mire utal a Charta ’77 azon állítása, miszerint a szabad alkotást csak azok a művészek és tudósok tiltják, akik féltik a pozíciójukat? 3. Miért fontos a totalitárius politikai rendszerben a média ellenőrzése? 4. Mitől tartottak a művészek, ha nem a párt politikájának megfelelően alkottak volna?

Az Üzlet a korzón című film 1966-ban elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. A főszerepet a szlovák Jozef Króner játszotta.

Dominik Tatarka a Bólogatás démona és Ladislav Mňačko Hogy ízlik a hatalom című művét azért olvasták sokan, mert be volt tiltva

Ondrej Nepela műkorcsolyázó, többszörös világbajnok és olimpiai győztes

A mindennapi kultúra részét alkották a testnevelő és sporttevékenységek is. Egy esemény, amellyel a rezsim a testnevelést akarta tömeges tevékenységgé tenni: a csehszlovák Szpartakiád.

Szótárba ideológia – valamely társadalmi csoport céljait kifejező eszmék, állásfoglalások, nézetek rendszere cenzúra – a sajtó, az irodalom, a rádió, a televízió, a film stb. hivatalos ellenőrzése, az állam érdekeinek megfelelően

Keressük, rendszerezzük, ismételjük

Pavol Hammel, a szlovák könnyűzene jelentős egyénisége

Csehszlovákia futballválogatottja, amely az 1962-es chilei világbajnokságon ezüstérmet szerzett.

1. Miért ellenőrizte a kommunista állam a művészeteket, a sajtót, a rádiót és a televíziót? 2. Mit jelent a cenzúra szó? 3. Kérdezzétek meg nagyszüleiteket, mikor vásároltak először televíziót, tranzisztoros rádiót. 4. Kérdezzétek meg a szüleiteket, melyik zenei együtteseket kedvelték ifjúkorukban.

113

(IV/15)

A világ a második világháború után

„Azt javaslom, koccintsunk a külpolitika új doktrínájára, a kölcsönös bizalom és fennálló béke doktrínájára, Brezsnyev és Nixon doktrínájára.“

A mozdulatlanság vége

Richard Nixon amerikai elnök krími látogatása során, 1974 júliusában

Felidézzük Soroljátok fel a hruscsovi politika új elemeit.

Disszidensek arcképcsarnoka

A totalitás elleni harc a szovjet tömb országaiban A kommunista vezetők megpróbáltak javítani a lakosság életkörülményein. Világos volt ugyanis, hogy a nem kommunista országokban az emberek nem csak szabadabban, hanem magasabb életszínvonalon is élnek, de minden gazdasági reformjuk csírájában omlott össze. Ez nyugtalanságot váltott ki a lakosság körében. Sok ember nyíltan felvállalta a totalitás elleni ellenszenvét. A katolikus mozgalom Lengyelországban és Szlovákiában, a nemzeti orientációjú értelmiség Magyarországon, a művelt réteg különféle demokratikus csoportjai Csehországban – ezek mind kis szigeteket alkottak az államhatalommal szembeni ellenállásban. A Szovjetunióban is megalakult a mozgalom a polgári jogokért Alexander Szolzsenyicin író és Andrej Szaharov atomfizikus körül. Jelentős lépéseket tettek a hatalmi rend ellen az NDK-ban. Több ezer családot választott el a berlini fal, tehát a nemzeti egyesülés vágyát a szétszakított családi kötelékek egyesítésének szándéka is erősítette.

Kísérletek a nemzetközi feszültség feloldására 1975-ben összeültek az európai országok, az USA és Kanada képviselői az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten Helsinkiben, hogy megegyezzenek a békés együttélés körülményeiről. P A politikusok úgy döntöttek, együttműködnek a gazdaság, tudomány és kultúra területén, békésen élnek egymás mellett, háborúk nélkül, valamint tiszteletben tartják polgáraik emberi jogait. A kommunista politikusok azonban nem vették komolyan az emberi jogokról szóló egyezményeket. Továbbra is teljes mértékben megtagadták polgáraik emberi jogait. Csupán a kultúrában enyhítették a nyomást, valamint megengedtek bizonyos kapcsolatokat a külvilággal. 2

Andrej S. Szaharov (1921–1989) Kiemelkedő tudós volt. Részt vett a hidrogénbomba előállításában. Később a sztálinizmus és a rabság bátor kritikusa lett, amiért üldözték, majd Gorkijba (ma Nizsnyij Novgorod/Nižný Novgorod) száműzték, ahol szigorú felügyelet alatt állt. 1975-ben Nobel-békedíjat kapott, amelyet azonban nem vehetett át személyesen. A ’80-as évek végén visszatért a közéletbe és a politikába.

Alapvető változás a Szovjetunióban A helyzet akkor változott meg, amikor 1985 márciusában Mihail Gorbacsov lett a Szovjet Kommunista Párt főtitkára. Ő volt az első szovjet politikus, aki a kommunizmus keretein belül demokratikus jogokat akart bevezetni. Abban reménykedett, hogy ez a kommunista rendszer alapjainak veszélyeztetése nélkül is kivitelezhető. Reformtörekvései peresztrojka néven írták be magukat a történelembe. Kiderült azonban, hogy a szovjet rendszert nem lehet megreformálni. Az egyik oldalon az uralkodó párt funkcionáriusainak ezrei védekeztek a reformok ellen, a másik oldalon a politikai diktatúra mindennemű lazulása utat nyitott azok számára, akik másképp akartak élni. Ők nem voltak hajlandók megelégedni a kisebb rabsággal, szabadságot akartak. M. Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió nem fog beavatkozni a szovjet blokk országainak belső eseményeibe. Ez nagyon fellelkesítette a kommunista totalizmus ellenlábasait.

A kommunista totalitás bukása és a Szovjetunió megszűnése 1989 őszén utcai megmozdulások hulláma indult el a szovjet blokk csaknem minden országában. A kommunista kormányok megbuktak, és 1990 tavaszától mindenütt a kommunista diktatúra évtizedei utáni első demokratikus választásokra készülődtek. A szovjet birodalom szétesése magában a Szovjetunióban is szeparatista mozgalmat hívott elő, ami végül a Szovjetunió teljes szétesését okozta. Alexander Szolzsenyicin (1918–2008) Világhírű író. Könyvei, az Ivan Gyenyiszovics egy napja és a Gulag szigetcsoport leleplezték a világ előtt a sztálini terrort. Szolzsenyicint lecsukták, majd erőszakkal kitoloncolták a Szovjetunióból. Először Svájcba menekült, majd az USA-ban élt. 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, amit ő sem tudott átvenni. 1993-ban visszatért Oroszországba.

114

A cseh Vokno (Ablak) c. szamizdat kiadvány oldala, amely 1979–1989 között jelent meg. A szamizdat a saját kiadás módszere volt, amellyel a polgári aktivisták megkerülték a cenzúrát a keleti blokk országaiban a hidegháború idején.

Nyomon vagyunk P1 „Mit is keressenek reggelenként a rabnál? Reggel azt kell ellenőrizni, nem visz-e ki magával vagy három kiló élelmiszert, hogy ezzel aztán megszökhessen. Volt idő, amikor még a kenyértől is féltek, az ebédhez kivitt húsz dekától, azért aztán parancsba adták: minden brigád faládát készít magának, és csak abban viheti ki a brigádtagok kenyerét, a többit el kell kobozni. Ki tudja, mit akartak ezzel elérni, talán az egész csak arra volt jó, hogy az embereket kínozzák, hogy felesleges gondot okozzanak: hisz mindegyik vagy beleharapott a saját kenyéradagjába, vagy valahogy megjegyezte, és úgy rakta a ládába, de hát ezek a darabok mind egyformák, mind ugyanabból a kenyérből voltak; és egész úton csak arra gondoljon és gyötrődjön az ember, nem cserélik-e ki az ő darabját, ezen civakodtak egymás között, néha ökölre is mentek. Egy ízben a munkahelyről hárman megszöktek egy gépkocsin, és magukkal vittek egy egész láda kenyeret. A parancsnokok erre észbe kaptak, a ládákat összeapríttatták a kapuőrség előtt. Azóta ismét mindenki viheti magával az adagját.“ Alexander Szolzsenyicin, Ivan Gyenyiszovics egy napja, 1962

Mihail Gorbacsov (1931)

P2 „VI. Az emberi és alapvető jogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolati szabadságot, a lelkiismereti szabadságot, a vallási kinyilatkoztatás és a meggyőződés szabadságát… A résztvevők elismerik az emberi és alapvető jogok egyetemes érvényességét. Ezek tiszteletben tartása a béke, az igazságosság és az emberi jólét megtartásának alapkörülménye, ami pedig elkerülhetetlen feltétele az emberek és országok közötti baráti együttműködésnek. (Az aláírók) kötelezik magukat arra, hogy önállóan és együttesen is, közreműködve az Egyesült Nemzetekkel, támogatni fogják ezen jogokat és szabadságokat, valamint követelni fogják, hogy általánosan és hatékonyan betartsák őket.“ Részlet a Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányából, 1975

Nyomozunk

P1 P2

1. Miért kellett a rabok minden brigádjának faládát készítenie? 2. Hogy tették bele a rabok a kenyéradagjukat? 3. Miért gondoltak a rabok állandóan a darabka kenyerükre? 4. Magyarázzátok el a helsinki konferencia záróokmányának 6. cikkelyét.

Új egyéniség a szovjet politikai porondon, aki a ’80-as évek jelenségévé vált. 1985-ben a kommunista párt főtitkára lett. A politbüró elöregedett elvtársai, akik harminc hónap alatt három embert temettek el maguk közül, sohasem választották volna Gorbacsovot főtitkárrá, ha sejtették volna, milyen változásokat hoz a politikája. Gorbacsov tisztában volt a szovjet társadalom gyengeségeivel, a gazdasági élet stagnálásával, a politikai rabság és a nemzetközi elszigeteltség súlyos következményeivel. Szabadon engedte a politikai foglyokat, és a „glasznoszty“ (nyíltság), valamint a „peresztrojka“ (átalakítás) jelszavaival számos politikai és gazdasági reformot próbált véghezvinni. Külföldön ő volt a legnépszerűbb szovjet politikus. Nem csak az angol kormány elnöke, Margaret Thatcher (tecsör) és az amerikai elnök, Ronald Reagan szimpatizált vele, de hivatalosan fogadta II. Erzsébet királynő is, ami ez idáig elképzelhetetlen volt. Liberalizációs politikája azonban nem a szocializmus megszilárdításához vezetett, mint azt hitte, hanem, éppen ellenkezőleg, a kommunista totalitarizmus bukásához. 1990-ben elnyerte a Nobelbékedíjat. A Szovjetunió szétesését követően (1991) lemondott hivataláról.

Szótárba politbüró – a Szovjetunió Kommunista Pártjának legmagasabb szerve

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Mik voltak az okai a Nyugat és a Kelet fokozatos közeledésének? 2. Mik voltak a helsinki konferencia alapgondolatai? 3. Mi volt a „peresztrojka“ elsődleges célja a Szovjetunióban? 4. Mi volt az emberi és polgári jogokért folytatott harc jelentősége? 5. Tipp böngészéshez: fegyverkezés és lefegyverzés a 20. század második felében. Híres „üldögélés a kandalló előtt“ a Genfi-tó (Ženevské jazero) melletti nyaralóban, 1985-ben. Ronald Reagan amerikai elnök és a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, Mihail Gorbacsov. Első találkozójuk eredményéről Ronald Reagan ezt nyilatkozta: „Hosszú utat kell még megtennünk, de jó irányba tartunk.“ 1987. 12. 8-án a két szuperhatalom vezetője elsőként egyezett meg a közepes hatótávolságú (500–5000 km) atomrakéták teljes felszámolásáról.

115

Visszatekintés (IV) 1. Megmagyarázom a fontos történelmi fogalmakat.

szuperhatalmak

dekolonizáció a karibi válság

hidegháború (1945–1989) Szlovákia a CSSZK-ban korlátozott demokrácia (1945–1948) a februári fordulat, 1948 a totalitárius politikai rendszer kezdete Németország kettéosztása az európai integráció a CSSZK szovjetizálása politikai perek iparosítás kollektivizálás

reformkísérlet 1968-ban normalizáció atomkor kozmikus kor elektronizáció

informatika globalizáció terrorizmus kultúra

a 20. század 2. felének m˝uvészete

2. A halmazdiagram alapján osztályozom, mi az, ami elválasztotta és ami összekötötte a két szuperhatalmat a hidegháború idején. Varsói Szerződés, KGST, NATO, Marshall-terv, európai integráció, demokratikus politikai rendszer, totalitárius politikai rendszer, központilag irányított gazdaság, a szabad piac gazdasága, tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, a világűr meghódítása, koreai háború, vietnami háború, karibi válság, afganisztáni háború, fegyverkezés, szovjet blokk, fegyveres beavatkozás Magyarországon, az NDK-ban és Csehszlovákiában A Szovjetunió és a szovjet blokk

Az USA és érdekszférája

Közös jegyek

3. a) Megindokolom, miért van a bokszolók kezén bokszkesztyű helyett hidrogénbomba. b) Megtudom, milyen elven működtek a hidrogénbombák. c) Megállapítom, mit akart kifejezni a német karikaturista ezzel a képpel.

Kelet–Nyugat: Nehézsúlyúak mérkőzése, német karikatúra 1959-ből.

116

Visszatekintés (IV) 4. Elmondom, milyen volt a helyzet Szlovákiában 1945-ben. 5. Összehasonlítom a háború utáni első választások eredményeit Szlovákiában és Csehországban 1946-ban. 6. Elmondom a háború utáni első választások eredményeinek hatását a CSSZK további fejlődésére. 7. Megállapítom, miért emlegetik az 1945–1948 közötti időszakot korlátozott demokráciaként. 8. Megindoklom, miért jellemzik az 1948-as eseményeket a totalitárius politikai rendszer meghonosodásaként a CSSZK-ban. 9. Megállapítom, mi volt az oka Németország kettéválasztásának 1949-ben. 10. Felismerem, miért éppen Franciaország és Németország voltak az európai egyesülés motorjai. 11. a) Felsorolom, mik voltak a szovjetizálás tipikus jelei Közép- és Kelet-Európa azon részein, amelyek a Szovjetunió érdekszférájába tartoztak. b) Bemutatom ezeket a jeleket az 1948 utáni Csehszlovákia példáján. 12. a) Jellemzem a szlovákiai iparosítás és kollektivizálás előnyeit és hátrányait. b) Felhasználom az emberek visszaemlékezéseit erről az időszakról. 13. Értékelem a dekolonizáció jelentőségét. 14. Elmondom, miért került a világ 1962-ben egy újabb világháború szélére. 15. Megmagyarázom az emberarcú szocializmus fogalmát. 16. Hangsúlyozom az 1969 utáni normalizáció korszakának jellemvonásait. 17. Megmagyarázom, milyen hatással volt a fegyverkezés és a tömegpusztító fegyverek kifejlesztése a hidegháborús időszak nemzetközi politikai helyzetére. 18. Értelmezem Marshall McLuhan gondolatát: „Az információ azonnali és mindenütt jelen lévő elektronikus továbbítása az emberi családot a globális falu életének közösségi állapotában egyesíti.“ 19. Főbb vonásaiban jellemzem a 20. század második felének kultúráját és művészetét.

Milyen problémára mutat rá a karikaturista?

20. Megindokolom, miért számít mérföldkőnek Európa és a világ további történelmében a Szovjetunió 1991-es szétesése. 21. Felismerem, miben befolyásolja a terrorizmus a nemzetközi politikai helyzetet a világban. 22. Elemzek egy szabadon választott karikatúrát és fényképet a tankönyvből. 23. Beírom az évszámokat a füzetemben található idővonalba, és hozzájuk párosítom a hazai és világtörténelmi eseményeket.

1945

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

117

(V/1)

Napjaink történelme

„Elérni Németország egyesítését anélkül, hogy elérném Európa egyesítését, azt jelentené, hogy nem sikerült valóra váltanom az álmomat.“ Helmuth Kohl a Time magazinnak, 1990

1989, a fordulat éve

Felidézzük 1. Mi volt a két német állam neve a második világháborút követő szétválás után? 2. Mit jelentett az 1968 utáni normalizáció Csehszlovákiában?

Arcképcsarnok

Remény a változásra A szovjet blokk lakosai számára világos volt, hogy enyhülés a kommunista totalitarizmusban csak akkor állhat be, ha megváltozik a helyzet a Szovjetunióban. Ezért a legmagasabb szovjet vezető, Mihail Gorbacsov alapvető reformbejelentései után a szovjet blokk országainak lakosai szervezkedésbe fogtak a kommunista totalitarizmus ellen. Az események 1989-ben csúcsosodtak ki. Magyarországon a kommunisták bevezették a többpártrendszert, nyilvánosan rehabilitálták és ünnepélyesen újratemették az 1956-os magyarországi forradalom kivégzett vezetőjét, Nagy Imrét. Ezzel nyilvánosan elítélték a Szovjetunió fellépését a magyar felkelők ellen. Lengyelországban az ellenzéki Szolidaritás szakszervezeti mozgalom kiharcolta, hogy nyilvánosan működhessen, és bekapcsolódott a politikai életbe. Csehszlovákiában az egész 1989-es év folyamán tömeges tüntetések zajlottak az ún. normalizációs rezsim ellen (bársonyos forradalom). A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állampolgárai, kihasználva, hogy Magyarország megnyitotta a határt, tömegesen menekültek ki a magyar–osztrák határon keresztül a Német Szövetségi Köztársaságba.

A berlini fal leomlása

Helmuth Kohl (1930) 1982 és 1998 között a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja volt. 1989–1990 között, amikor a Szovjetunió levette a kezét a kelet-európai országokról, kormánya menedéket nyújtott az egyre növekvő számú menekültnek a Német Demokratikus Köztársaságból. Két hónappal Kelet- és Nyugat-Németország egyesítése után az újonnan létrejött Németország 1945 utáni első kancellárjává választották.

A fal, amely elválasztotta Berlin nyugati részét Kelet-Berlintől, az NDK fővárosától, a kettéválasztott Németország jelképe volt. Az NDK nagyon szigorú őrizet alatt tartotta a két ország közt húzódó határ ezen szakaszát. Az NDK számos polgára, aki különböző módszerekkel megpróbált átjutni rajta, az életével fizetett. 1989. november 9-én az NDK kormánya szabad belépést engedélyezett polgárai számára a Német Szövetségi Köztársaság területére. NDK-állampolgárok ezrei árasztották el Nyugat-Berlint, nem csak a határátkelőkön, de a rettegett berlini falon keresztül is. A fal, amely a két német államot elválasztotta, leomlott. Az események hamar az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság egyesüléséhez vezettek. 1990. október 3-án Németország, amelyet a második világháború után osztottak ketté, ismét egyesült. P P 1

Európa új politikai térképe A kommunizmus bukása azt eredményezte, hogy Közép- és Kelet-Európa számos országa a demokrácia útjára lépett. Nagy változások álltak be Európa politikai térképén is. 1991 végén megszűnt a Szovjetunió. A romjain független országok egész sora alakult meg. Közülük három, az ún. balti országok, Litvánia, Lettország és Észtország, 2004-ben az Európai Unió tagjaivá váltak. Jugoszlávia szétesett. Ez a szétesés azonban hosszadalmas polgárháborút eredményezett a Balkánon, rengeteg áldozattal. Szlovénia, mint volt jugoszláv tagállam, belépett az Európai Unióba. Az 1993-as év elején a föderatív Csehszlovákia két önálló államra vált szét: a Cseh Köztársaságra (Česká republika) és Szlovákiára. Mindkét ország az Európai Unió tagja lett 2004-ben. Európa politikai térképének ezen változásai, méretüket tekintve, összehasonlíthatók az első világháború utáni Európa új térképével. P 3

Az első nyílások a berlini falon

Cím nélkül, nyugatnémet karikatúra 1989-ből

118

2

A berlini falnak, a széttagolt Európa jelképének lebontása. 1990-ben Németország egyesült.

P3

Európa térképe 1989-ben és 2004-ben. Hasonlítsátok össze a terképeket. Állapitsátok meg a változásokat Európa 2004 évi térképén.

Nyomon vagyunk P1 „Gyakran találkozom magasröptű példákkal, miként kapcsolódnak be a keleti és nyugati férfiak és nők csodálatos lélekkel és önzetlen odaadással az egyesülés folyamatába. Ennek ellenére számunkra úgy tűnik, összességében az emberi szférában a legnehezebb az egyesülés. Nem vagyunk elég nyitottak egymás felé.“ Richard von Weizsäcker német elnök beszédéből, 1991. 10. 2.

P2 „Eleinte egyáltalán nem érdekelt ez az egyesüléses dolog. Engem ez nem érintett. Eleinte a keletiek csupán a határ menti részekre jártak bevásárlás céljából. Az embernek az az érzése támad, hogy mindenfelé terjeszkednek… Mindenütt csak a keleti blokk, a bevásárlóközpontokban, a szupermarketekben, a diszkókban. Ez nem tetszik. Mi itt kialakítottuk az életvitelünket, nekik is megvan a maguké. Nem illik össze a kettő. Elég rájuk nézni, ahogy kinéznek, ahogy mozognak, beszélnek, öltözködnek. A keletiek azt hiszik, hogy ha most a Karstad, a Horten, vagy az Aldi áruházban vásárolnak és Olaszországba járnak nyaralni, akkor ennek az egésznek a részévé válhatnak. Közben csak majmolnak és utánoznak, elhisznek mindent, amit eléjük tárnak a reklámok és a politikusok. És ha valami nem sikerül, vagy nem jön össze, csak panaszkodni tudnak. Apám szintén munkanélküli volt, most meg napi 40 kilométert utazik a munkahelyére… Csinál emiatt ekkora riadalmat?“ Nyugatnémet diák visszaemlékezése az egykori Német Demokratikus Köztársaságból származó fiatalokkal való találkozásra, 1992.

Nyomozunk

P1 P2

1. Azonosítsátok Weizsäcker alapján az európai egyesülés lehetséges buktatóit. 2. Mi nem tetszett a nyugatnémet diáknak a keletnémetekkel kapcsolatban? 3. Miért beszél ez a diák kétféle életmódról? 4. Milyen jelzőkkel illeti a Keletről jött fiatalokat? 5. Milyen problémát vethet fel hosszú távon Németország egyesülése? 6. Milyen közös vonásokat fedeztek fel a két forrás között?

Érdekesség Jugoszlávia szétesése után a szerbek, muszlimok és horvátok közötti ellentétek véres polgárháborúba torkolltak. 1991 és 1995 között a boszniai és horvátországi harcok 150 000 emberéletet követeltek. A harcok részét képezték az etnikai tisztogatások, amelyek során a civil lakosság szisztematikus irtására került sor, etnikai hovatartozás alapján. A legnagyobb vérengzésre 1945 után Srebrenicában, Bosznia és Hercegovina keleti részén került sor. A szerb katonai és félkatonai egységek több mint 8000 muszlim férfit gyilkoltak le, akikből 500 18 éven aluli volt. Megöltek 76 nőt és lányt is.

A srebrenicai népirtás áldozatai

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Miért kezdtek a szovjet blokk országainak polgárai mozgalmakat szervezni a kommunista totalitarizmus ellen, miután Gorbacsov színre lépett a Szovjetunióban? 2. Miért jelent az 1989-es év mérföldkövet több ország történelmében? 3. Értékeljétek a berlini fal leomlásának jelentőségét. 4. Milyen változások álltak be Európában 2004-ben?

119

(V/2)

Napjaink történelme

Felidézzük

Út az Európai Unió felé

Mi a neve annak az európai szervezetnek, amelyet 1948-ban hoztak létre az integráció céljából?

Az európai integráció alakjai

Nyugat-Európa gazdasági és politikai integrációja A pusztító második világháború tapasztalatai számos politikusban vetették fel a béke zálogának, azaz Európa egyesítésének a gondolatát. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági növekedés feltétele az országok gazdasági egyesülése. Ilyen európai politikus volt Jean Monnet francia közgazdász és diplomata is, aki rendkívüli tervet dolgozott ki. Szerinte az egész francia–német szénkitermelést és acélgyártást egy közös hivatal ellenőrzése alá kell rendelni. Ez a hivatal irányítaná a szén és az acél kitermelését és eladását, megelőzve ezzel a kölcsönös politikai és gazdasági konfliktusokat. Továbbá más európai országok kapcsolódását is lehetővé tette volna. Monnet terve akkor vált valóra, amikor 1951-ben hat európai ország képviselői aláírták az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásáról szóló szerződést. Jean Monnet lett az első elnöke. P 1957-ben, bonyolult tárgyalások után, hat ország képviselői aláírták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalapító szerződést. A gazdasági integráció mellett életbe léptek a politikai integráció bizonyos elemei is. A maastrichti szerződés 1992-es aláírásával pedig megalakult az Európai Unió (EU). P 1

2

Európa a kommunizmus bukása után Jean Monnet [zsan moné] (1888–1979) Francia közgazdász és politikus. Az Európai Unió gondolatának egyik atyja. A fő célnak az Európai Egyesült Államok létrejöttét tartotta. 1976-ban az Európa Tanács az Európa díszpolgára címet adományozta neki.

A kommunizmus bukása, a KGST és a Varsói Szerződés megszűnése lehetővé tette, hogy folytatódjon az európai integráció. Közép- és Kelet-Európa szabad, demokrácia felé tartó országai jelezték belépési szándékukat a nyugat-európai gazdasági, politikai és katonai szervezetekbe. Az Európai Unió nagyszabású bővítésére 2004-ben került sor, amikor egyszerre tíz ország vált az Unió tagállamává a Baltikumból, Közép-Európából és a Mediterrán térségből, beleértve Szlovákiát is. 2007-ben Bulgária és Románia is csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Unió napjainkban a gazdasági integráció elmélyítésére, a közös kül- és biztonsági politikára, valamint az igazságszolgáltatás és belső biztonság integrációjának megszilárdítására törekszik. Nyitott a további bővítés irányában is. A különböző országok integrációja azonban számos problémát vet föl minden szinten. Több ország, Szlovákiát is beleértve, közös monetáris uniót hozott létre, amelynek közös valutája az euró.

Robert Schuman [suman] (1886–1963) 1947 és 1948 között Franciaország miniszterelnöke. 1948–1952 között külügyminiszter. A német–francia barátság elszánt védelmezője. Támogatta és szorgalmazta Monnet tervét a nyugat-európai országok szén- és acélfeldolgozásának egyesítéséről. Európa atyjának is nevezik.

az EU szervezeteinek székhelyei az EU és egyidejűleg az eurózóna tagjai (2012) az EU többi tagországa (2012)

Az Európai Unió zászlaja

120

EU-tagjelölt országok (2012) az EU gazdasági közösségének tagországai és területei

Európa térképe az eurózóna kiemelésével, 2012

a schengeni övezethez tartozó országok

Nyomon vagyunk P1 „Európa nem hozható létre hirtelen, sem egyszerű egyesítéssel. Konkrét tények, főképp a szolidaritás alapján jön létre. Európa nemzeteinek egyesítése megköveteli a Franciaország és Németország közötti évszázados ellentétek megszüntetését. Ezért a francia kormány javasolja, hogy lépés történjen egy – ugyan korlátozott, de döntő – megoldás felé. A francia kormány javaslatot tesz egy közös, legmagasabb hivatal létrehozására a francia–német szén és acélgyártás felügyeletére, valamint egy olyan szervezet létrehozására, amelybe más európai országok is beléphetnének. Ez a szervezet közös alapot szolgáltatna a gazdasági fejlődés biztosításához. Az így létrejövő közös termelés lenne a feltétele annak, hogy Franciaország és Németország között nem csak elképzelhetetlen, de gazdasági szempontból lehetetlenné is válna bármilyen háború lehetősége. Így egyszerűen és gyorsan kialakulhatnának a feltételek az olyan országok gazdasági közösségének létrejöttéhez, amelyek között áthidalhatatlan és véres viszályok voltak.“ Az ún. Schuman-tervből, 1950. 5. 9.

P2 „Európa népei az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét, és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget. Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét; …biztosítja a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát.“ P3

Konrad Adenauer (1876–1967) 1949 és 1963 között a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Adenauert tartják a mai Németország atyjának. Az ő kormányzása idején alakult ki az országban a demokratikus rendszer. Az NSZK barátságot kötött Franciaországgal és az USA-val. Az Európai Szén- és Acélközösség megalapításának egyik kezdeményezője volt. Ez a közösség 1952-ben kezdte meg működését.

Az Európai Unió egységes pénzneme, az euró

Az Európai Unió Alapjogi Chartájából, 2010

Érdekesség

Nyomozunk

P1 P2

1. Jellemezzétek a Franciaország és Németország közötti több száz éves ellentéteket. 2. Miért állt Franciaország érdekében egy közös gazdasági szervezet létrehozása? 3. Milyen alapelveken nyugszik az Európai Unió? 4. Értékeljétek ezen alapelveket az emberek mindennapi élete szempontjából. 5. Találjátok meg az európai integráció pozitív és negatív hatásait az országok és polgáraik életére és működésére.

Nyomozunk

P3

1. Miért ábrázolta a karikaturista Jean Monnet és Konrad Adenauer testét kéményként? 2. Miért füstöl a politikusok feje? 3. Miért mosolyognak elégedetten? 4. Mit akart kifejezni a rajzoló azzal, hogy egybefonta a kéményeket? 5. Vajon pozitív, vagy negatív hozzáállást fejezett ki a karikaturista az általa ábrázolt esemény kapcsán?

Összefonódott utak. Nyugatnémet újság karikatúrája, 1950. május 13.

Az Európai Unió egységes pénznemét, az eurót 1999. január 1-jétől kezdték használni az Európai Unióban, üzleti és pénzügyi tranzakciókra. A valós bankók és érmék csupán 2002. január 1-jén kerültek forgalomba, azonban nem minden tagország fogadta el a közös valutát. A bankók minden országban egyformák. Az érmék elülső oldala, amelyen az érme értéke van feltüntetve, közös, míg a hátoldal a választott nemzeti emblémát ábrázolja. Mindegyik szabad forgalomban van. Az euró elődje az üzleti és pénzügyi tranzakciók szintjén az európai pénzegység, az ECU volt.

Szótárba fenomén – szokatlan jelenség, esemény

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Miért kezdtek a nyugati országok együttműködni egymással a második világháború után? 2. Különítsétek el az egyes európai szervezeteket, amelyek 1945 után jöttek létre. 3. Milyen eltérések voltak Nyugat- és Kelet-Európa integrációjában? 4. Értékeljétek az integráció jelentőségét a háború utáni Európában. 5. Milyen problémákkal néz szembe napjainkban az Európai Unió?

121

(V/3)

Napjaink történelme

„A berlini fal ledőlte után, a kelet-európai események után… a világ mámorba került, … hogy kezdetét vette az aranykor.“

Úton a demokrácia és önállóság felé

Lord Carrington, angol külügyminiszter

Felidézzük 1. Mi volt a glasznoszty és a peresztrojka célja? 2. Kinek a nevéhez fűződnek ezek az események?

Az 1989. novemberi napok képtárából

1989. november 17. Az áttörő változások kezdetének 1989. november 17-ét tartják. Ezen a napon Prágában, november 16-án pedig Pozsonyban diáktüntetés zajlott. A tüntetés elleni brutális fellépés eredményeképp láncreakcióként indult meg a nagyszabású, össztársadalmi megmozdulás, amely tömeges tüntetésekben; kulturális és közintézményekben, felsőoktatási intézményekben, hivatalokban és gyárakban zajló polgári aktivitásban nyilvánult meg. Az országos általános sztrájk megmutatta, hogy a fennálló rezsim nem csak a lakosság, de a hadsereg és a rendvédelem bizalmát is elveszítette. P A kommunista párt vezetése azzal próbálta menteni pozícióit, hogy lecserélte a pártvezetőket. Azonban már késő volt. 1989. november 29-én a Szövetségi Gyűlés elfogadta azt a törvényt, amely megfosztotta a kommunista pártot állami és társadalmi vezető szerepétől. Szövetségi és köztársasági szinten is megalakultak a nemzeti egyetértés kormányai. Az új köztársasági elnök az egykori ellenzéki értelmiségi, Václav Havel lett. A politikai életbe visszatért Alexander Dubček is, aki a Szövetségi Gyűlés elnöke lett. A kommunista totalitárius rezsim csehszlovákiai bukása bársonyos vagy zamatos forradalomként került be a nemzetközi és a hazai köztudatba. Ezeket a jelzőket az események nyugodt, békés lefolyása miatt kapta. 1

A parlamenti demokrácia visszaállítása Csehszlovákiában negyven év után visszaállt a parlamenti demokrácia rendszere. Alapját az újonnan létrejött politikai pártok és mozgalmak alkották, melyek a társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak az érdekeit képviselték. Ezek a pártok szálltak versenybe a polgárok szavazataiért a forradalom utáni első választásokon, 1990 júniusában. Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen érte el a legjobb eredményt, míg Csehországban a Polgári Fórum. A forradalom gyökeres változásokat hozott a gazdasági életben is. Az új törvények orvosolták azokat a sérelmeket, amelyeket a régi rendszer okozott az embereknek. Az egész gazdasági élet megváltozott, igazodott a szabad piac rendszeréhez, amely már bevált Európa és a világ fejlett országaiban. Ez a folyamat azonban nem volt egyszerű és fájdalommentes. A lakosság széles rétegeinél az életszínvonal csökkenésében és a munkanélküliség megjelenésében csapódott le.

Az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte A forradalmi változások Szlovákiában ismét felvetették az államjogi kérdés megoldatlanságát. Szlovákia és a Cseh Köztársaság politikai vezetői három éven keresztül vitáztak és tárgyaltak a közös szövetségi államon belüli viszonyról. Az 1992-es választásokon mind Szlovákiában, mind Csehországban olyan politikai pártok és mozgalmak győztek, amelyek ennek a kérdésnek a megoldását a föderatív Cseh–Szlovákia kettéválásában, két önálló állam létrehozásában látták. 1992 júliusában a Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló törvényt. P 1992 szeptemberében elfogadta a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. 1992 novemberében a szlovák és cseh képviselők a Szövetségi Gyűlésben szavazati többséggel elfogadták a Cseh–Szlovákia két önálló államra való felosztásáról szóló alkotmánytörvényt. 1993. január 1-jén Vladimír Mečiar, a szlovák kormány elnöke és Václav Klaus, Szlovákia belépett a világ a cseh kormány elnöke a Tugendhat-villa kertjében, Brünn, önálló országainak csa1992. 8. 26. Tárgyalásaik Cseh–Szlovákia két önálló államra ládjába. való felosztását eredményezték. 2

122

Arcképcsarnok

Ami elképzelhetetlen volt, valósággá vált. A polgári ellenzék képviselői egy asztalnál tárgyalnak a leköszönő politikai vezetőkkel.

Nyomon vagyunk P1 „A pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés téren szinte minden nap tízezres nagygyűlések zajlanak. A tribünre az ellenzék és a 1968-as megújulási kísérlet legendás alakjai lépnek fel. A forradalmi hullám és az november utáni események képviselői végre teret nyernek a médiumokban is. Mindenekelőtt a pozsonyi televízió november 24-én este sugárzott vitaműsora történelmi jelentőségű. Itt találkoztak a két legfontosabb forradalmi mozgalom – a Diákmozgalom és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom – képviselői a hivatalos hatalom képviselőivel. Az ámuldozó lakosság először látja a saját szemével a NYEE képviselőit és a diákokat, valamint hallja saját fülével, amint azok szemtől szemben a kommunista hatalom képviselőivel elítélik a rezsimet, amely a társadalmat a szakadék szélére sodorta. És ez nem minden, elítélik az 1968-as reformkísérlet erőszakos elfojtását, az ún. normalizáció éveit… és általános sztrájkra szólítják fel az embereket…“

Václav Havel (1936–2011) Cseh író, drámaíró és politikus. A múltban disszidens, aki néhány évet börtönben is töltött. 1989 novemberében a bársonyos forradalom vezető képviselője. 1989 végén, 40 év után őt választották az első nem kommunista államelnökké. 1992-ig maradt hivatalában. Ő volt az utolsó csehszlovák elnök, egyben az első cseh köztársasági elnök is 1993 és 2003 között.

Fedor Gál, Első kézből, 1991

P2 „Mi, a demokratikusan megválasztott Szlovák Nemzeti Tanács, kinyilatkoztatjuk a szlovák nemzet önrendelkezésének természetes jogát, úgy, ahogyan azt a nemzetek önrendelkezési jogát rögzítő összes nemzetközi szerződés és egyezmény leszögezi. A Szlovák Nemzeti Tanács kikiáltja a független Szlovák Köztársaságot, mint a szlovák nemzet szuverén államának alapját.“ Az SZNT-nek az SZK szuverenitásáról szóló határozata, 1992. 7. 17.

Michal Kováč (1930) Közgazdász, politikus. 1993. 2. 15-én a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői az önálló Szlovák Köztársaság első elnökévé választották. Funkcióját 1998-ig töltötte be.

Szótárba privatizáció – közös (állami) tulajdon átvitele magánszemély tulajdonába restitúció – egy dolog visszaállítása eredeti állapotába (elkobzott vagyon visszaszolgáltatása, kárpótlása)

Keressük, rendszerezzük, ismételjük A közös állam támogatóinak nagygyűlése, 1992

Nyomozunk

Az önálló állam támogatóinak nagygyűlése, 1992

P1 P2

1. Mi döbbentette meg az embereket a televízióban 1989. november 24-én? 2. Miképp emlékeznek vissza szüleitek, nagyszüleitek az 1989-es eseményekre? 3. Miért támogatták sokan a Csehszlovák Föderatív Köztársaság megőrzését,

és ugyancsak sokan az önálló Szlovák Köztársaság létrejöttét? 4. Hogyan élték meg a szüleitek, nagyszüleitek a jövőbeni Szlovákia államjogi elrendezéséről szóló viták és tárgyalások légkörét?

1. Milyen hatással voltak a szovjetunióbeli változások a csatlós országok belső helyzetének alakulására? 2. Milyen konkrét változások álltak be 1989 novembere után Csehszlovákia gazdasági és politikai életében? 3. Miben rejlik 1989. november 17-ének a jelentősége? 4. Miben áll az önálló Szlovák Köztársaság 1993-as létrejöttének jelentősége?

123

(V/4)

Napjaink történelme

Felidézzük

Szlovákia belépése az EU-ba és a NATO-ba

Hogyan nevezték a nyugat-európai integrációs tömörüléseket, melyek az Európai Unió elődei voltak?

Arcképcsarnok

A Szlovák Köztársaság nemzetközi elismerése Röviddel a megalakulása után Szlovákiát elismerte a világ összes állama, nemzetközi politikai és gazdasági szervezete. 1993 februárjában a New York-i ENSZ-székház előtt kitűzték a szlovák lobogót, annak bizonyítékaként, hogy Szlovákia az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállama lett. Szlovákia az Európa Tanács, valamint az Európai Közösség tagja lett, amely röviddel ezután átalakult Európai Unióvá.

Az Európai Unióba és a NATO-ba való belépésre irányuló törekvések

Günter Verheugen (1944) Német politikus. 1999–2004 között az Európai Bizottság tagja, az EU bővítéséért felelős biztos. A Szlovák Köztársaság csatlakozási tárgyalásait is ő vezette.

Az 1989-es bársonyos forradalom nemcsak a demokratikus politikai rendszer megújulását, hanem Csehszlovákia nemzetközi helyzetének megváltozását is hozta, hiszen már nem volt a Szovjetunió csatlósa. Az ország szabadon dönthetett nemzetközi irányvételéről. A föderatív Cseh–Szlovákia kijelentette, hogy politikájának célja az euroatlanti struktúrákba, azaz az integrálódó Európába és a NATOba való belépés. Ezt az irányvonalat fogadta el Szlovákia is. Az új állam fő külpolitikai célja az európai uniós és a NATO-s tagság elnyerése volt. Ez azonban nem volt egyszerű. A Szlovák Köztársaságnak gazdasági és politikai feltételek egész sorát kellett teljesítenie. Szlovákia, a demokrácia érvényesülésének problémái miatt, ellentétben szomszédaival, Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal, kiesett a NATO-bővítés első köréből, és nem hívták meg az Európai Unióba való belépésről folytatott tárgyalásokra sem. Változás csak 1998-ban állt be, amikor a választásokon Mikuláš Dzurindával az élen új kormány alakult, amely Vladimír Mečiar kormányát váltotta le. Szlovákiát már 2000-ben meghívták az Európai Uniós csatlakozásról folytatott tárgyalásokra. A tárgyalások sikeresek voltak, és a Szlovák Köztársaság 2004. május 1-jén az Unió, röviddel azután pedig a NATO tagja lett. P 2009-ben Szlovákia belépett az Európai Monetáris Unióba, pénzneme azóta az euró. 1

Kilátások a 21. századra

Ján Figeľ (1960) Szlovák politikus. A Szlovák Köztársaság EU-s csatlakozási tárgyalásaiért felelt. Első szlovákként töltött be funkciót az EU-ban mint az oktatás, szakképzés, kultúra és többnyelvűség biztosa.

A Szlovák Köztársaság bankjegyei és váltópénzei 1993 után

124

A demokratikus politikai rendszer bevezetése és az euroatlanti struktúrákba való belépés a legfontosabb célok elérését jelentette, melyeket a szlovák társadalom az 1989-es bársonyos forradalom idején kitűzött maga elé. A 21. század eleje azonban új problémákat is hozott Szlovákia lakosai számára. Ilyen probléma a demokráciának a politikai és mindennapi életben való érvényesülése. Szlovákiát, mint a világ közösségének nagy részét, olyan akut problémák is érintik, mint a környezet épségének megőrzése. Az ország a nemzetközi terrorizmus fenyegetéseinek is ki van téve. Szlovákiát is érintette a pénzügyi és gazdasági világválság, és Szlovákiában is nőtt a munkanélküliek aránya. A polgárok számára azonban fontos, hogy a demokratikus rendszerben részt vehetnek az ország legfontosabb kérdéseit érintő döntések meghozatalában, és nem kell izgalommal várniuk, hogyan döntenek a politikusok vagy a kormányzó politikai pártok. A Szlovák Köztársaság lobogójának felvonása az Európai Parlament épülete előtt, Strasbourgban

A Szlovák Nemzeti Tanács (parlament) épülete

Érdekesség 2003. május 16–17-én népszavazást tartottak Szlovákiában az EU-ba való belépésről. A kérdés, amelyre a szlovákiai polgároknak válaszolniuk kellett, így hangzott: Egyetért-e Ön azzal, hogy a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagországává váljon? A népszavazáson a szavazásra jogosultak több mint fele jelent meg (52,15%). A belépés mellett a szavazók 92,46%-a voksolt.

Véleményezzétek a Szlovák Köztársaság polgárainak hozzáállását az Európai Unióhoz a számadatok és az EU-ba való belépésről szóló népszavazás eredményei alapján.

Nyomon vagyunk P1 „Attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra, elhatározták, hogy felülemelkednek ősi megosztottságaikon, és – egymással mind szorosabb egységre lépve – egy közös jövő megteremtésére törekednek… az ily módon „sokféleségben egyesült“ Európa a legjobb esélyt kínálja annak a nagyszerű vállalkozásnak a megvalósítására, amelynek révén e térség, minden egyes egyén jogainak tiszteletben tartása mellett, valamint az eljövendő nemzedékekért és a föld jövőjéért viselt felelősségük tudatában, az emberiség reménységének különleges térségévé válik…“ Az európai alkotmány létrehozásáról szóló Szerződés Preambulumából (2004).

Nyomozunk

P1

1. Pontosítsátok a kifejezést: „felülemelkednek ősi megosztottságaikon”. 2. Nevezzetek meg a történelemből néhány konfliktust, amelyeket Európának el kellett viselnie. Az Elnöki Palota Pozsonyban

Különböző életmódok Szlovákiában

Az SZK Kormányának épülete

Nyomozunk 1. Hasonlítsátok össze a képek alapján az emberek eltérő életstílusát Szlovákiában. 2. Mi okozza ezeket az eltéréseket az emberek életében? 3. Milyen előnyei és hátrányai vannak a városi és a falusi életnek? 4. Miért vándorolnak el a fiatalok a falvakból? 5. Hogyan változik a nagyvárosok környezete és külvárosainak az állapota? 6. Mi a véleményetek Szlovákia EU-ba való belépéséről? 7. Vitassátok meg a belépés előnyeit és hátrányait.

Keressük, rendszerezzük, ismételjük 1. Miben nyilvánult meg Szlovákia nemzetközi elismerése 1993-ban? 2. Mi volt a Szlovák Köztársaság célja a megalakulást követően? 3. Miért esett ki Szlovákia 1993 és 1998 között a NATO-bővítés első hullámából és az EU-ba való belépésről folytatott tárgyalásokról? 4. Miért számít a 2004-es és a 2009-es év mérföldkőnek a Szlovák Köztársaság fejlődésében? 5. Milyen problémákkal küzd Szlovákia a 21. század elején? 6. Az ókori athéni politikus, Periklész ezt írta: „Habár csak némelyek alakíthatják a politikát, mindannyian képesek vagyunk arra, hogy bíráljuk.“ Vitassátok meg ezt a periklészi gondolatot.

125

Visszatekintés (V) 1. Megmagyarázom a fontos történelmi fogalmakat.

a hidegháború vége, 1989

az Európai Unió a bársonyos forradalom (1989. november 17.)

változások a szovjet tömbön belül

Nyilvánosság az Ero˝szak Ellen

a berlini fal leomlása

parlamenti demokrácia Németország egyesítése

a Szlovák Köztársaság megalakulása (1993. január 1.)

a Szovjetunió szétesése

Szlovákia az EU-ban és a NATO-ban

változások Európa térképén

az euró bevezetése (2009)

2. A térkép segítségével felidézem az 1990 utáni európai változásokat.

a Szovjetunió felbomlása

a föderatív Cseh–Szlovákia szétválása

Németország egyesítése

Litvánia

Cseh Köztársaság

Jugoszlávia szétesése

változások Európában

Lettország

Szlovák Köztársaság

Észtország

3. Értékelem Németország egyesítésének jelentőségét 1990-ben. 4. Felismerem a történelmi mérföldköveket az Európai Unió kialakulásának folyamatában. 5. Megindoklom, miért tartják az 1989-es és a 2004-es évet mérföldkőnek Európa egyesítésében. 6. Elmondom a véleményemet az európai egyesülés előnyeiről és hátrányairól. 7. Megindoklom, miért várták az emberek az 1989-es csehszlovákiai politikai rendszer változásától azt, hogy jobban fognak élni, vagy ellenkezőleg, miért aggodalmaskodtak vagy tartózkodtak. 8. Értékelem a Szlovák Köztársaság megalakulásának jelentőségét. 9. Megállapítom, miben nyilvánult meg 1993-ban a Szlovák Köztársaság nemzetközi elismerése. 10. Elmondom, milyen problémákkal küzdenek a mai Szlovák Köztársaság lakosai.

126

Visszatekintés (V) 11. Összehasonlítom a változásokat Európa térképén 1918 és 2004 után.

Lengyel Királyság (1916. 11. 5.) Lengyel Köztársaság (1918. 11. 11.) Lengyelország területszerzései 1918/1923 M = Moldva Autonóm Terület Délszlávok: Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1918. 12. 1.) Jugoszláv Királyság (1929. 10. 3.)

12. Csoportokat alkotunk az osztálytársaimmal, és projekteket készítünk a 20. század második felének mindennapi életéből: a) Hogyan öltözködtek az emberek, a gyermekek az iskolában, milyen munkaruhák voltak, milyen volt a házi és a szabadidős viselet, az ünnepi öltözet, a konfekció, a házi ruhakészítés, a divatruházat vásárlása, a ruházatról való gondoskodás. b) Hogyan vásároltak az emberek, az eladás kultúrája, az önkiszolgálók és üzletközpontok, a hiánycikkek és a pult alatti árusítás, sorban állás az élelmiszerért. c) Hogyan segítették az emberek a nemzetgazdaságot, brigádok a mezőgazdászok megsegítésére, ifjúsági építkezések, a városok és falvak tavaszi takarítása. d) Miképp tartották az ünnepeket, a jelentős évfordulókat és a gyásznapokat, hogyan álltak hozzá az emberek a nyilvános eseményekhez. e) Hogyan laktak az emberek, mikor jutottak lakáshoz, szövetkezeti és magánlakások, lakberendezés, háztartási gépek. f) Hogyan táplálkoztak az emberek, kedvelt ételek és italok, csemegék, élelmiszerek, amelyek ma már nem kaphatók, étkezés az iskolai és üzemi étkezdékben, önkiszolgáló boltok. g) Mivel töltötték az emberek a szabadidejüket, hogy néztek ki a diszkók, milyen zenét hallgattak, mit és hogyan táncoltak, milyen kedvteléseik voltak, mivel töltötték a családi estéket, hogyan játszottak a gyermekek stb. 13. Beírom az évszámokat a füzetemben található idővonalba, s hozzájuk párosítom a hazai és a világtörténelmi eseményeket.

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

127

A tankönyvben előforduló nevek és kifejezések szótára Albánia – Albánsko Algéria – Alžírsko Állambiztonság – Štátna bezpečnosť Anglia – Anglicko Angola – Angola Árva – Orava Atlanti-óceán – Atlantický oceán Auschwitz – Osvienčim Ausztria – Rakúsko Ausztria–Magyarország – Rakúsko-Uhorsko Ázsia – Ázia Balkán-félsziget – Balkánsky poloostrov Baltikum – Pobaltie Banglades – Bangladéš Bán – Bánovce nad Bebravou Bártfa – Bardejov Belgium – Belgicko Belgrád – Belehrad Besszarábia – Besarábia Besztercebánya – Banská Bystrica Bécs – Viedeň Bittse – Bytča Bosznia-Hercegovina – Bosna a Herce govina Breszt-Litovszk – Brest-Litovkso Brünn – Brno Budapest – Budapešť Bukarest – Bukurešť Bulgária – Bulharsko Cseh Köztársaság – Česká republika Cseh-Morva Protektorátus – Protektorát Čechy a Morava Cseh–Szlovák Föderatív Köztársaság – Česko-slovenská federatívna republika Csehország – Česko Csehszlovák Köztársaság – Česko-slovenská republika/Československá republika Csehszlovák Nemzetiszocialista Párt – Československá národnosocialistická strana Csehszlovák Néppárt – Československá ľudová strana Csehszlovák Szociáldemokrata Párt – Československá sociálnodemokratická strana Csehszlovák Szocialista Köztársaság – Československá socialistická republika Csehszlovákia – Česko-Slovensko /Československo Csehszlovákia Kommunista Pártja – Československá komunistická strana Csehszlovák–szovjet Barátság Szervezete – Zväz československo-sovietskeho priateľstva Csernobil – Černobyľ Dánia – Dánsko Dél-Kórea – Južná Kórea Dél-Vietnam – Južný Vietnam Demokrata Párt – Demokratická strana Dubnicz – Dubnica Duna – Dunaj

128

Ecuador – Ekvádor Egyiptom – Egypt Elzász-Lotaringia – Alsasko-Lotrinsko Észak-Bukovina – Severná Bukovina Észtország – Estónsko Európai Unió – Európska únia Fehér-Kárpátok – Biele Karpaty Fekete-tenger – Čierne more Felső-Garam mente – Horehornie Felső-Magyarország – Horné Uhorsko Finnország – Fínsko Föld – Zem Földközi-tenger – Stredozemné more Franciaország – Francúzsko Fukusima – Fukušima Galics – Halič Garam – Hron Garam mente – Pohronie Garamszentkereszt – Žiar nad Hronom Genf – Ženeva Genfi-tó – Ženevské jazero Gömör – Gemer Görögország – Grécko Handlova – Handlová Hirosima – Hirošima Hollandia – Holandsko Homonna – Humenné Honsu-sziget – Honšú (ostrov) Horvátország – Chorvátsko India – India Jalta – Jalta Japán – Japonsko Jugoszlávia – Juhoslávia Kambodzsa – Kambodža Kanada – Kanada Kassa – Košice Kárpátok – Karpaty Kárpátalja – Podkarpatská Rus Kassai Kormányprogram – Košický vládny program Kelet-Pakisztán – Východný Pakistan Kína – Čína Kínai Népköztársaság – Čínska ľudová republika Komárom – Komárno Kommunista párt – Komunistická strana Kongó – Kongo Koszovó – Kosovo Közel-Kelet – Blízky východ Központi Bizottság – Ústredný výbor Krím – Krym Krompach – Krompachy Laosz – Laos Lengyel Köztársaság – Poľská republika Lengyelország – Poľsko Lettország – Lotyšsko Liechtenstein – Lichtenštajnsko Lipari-szigetek – Liparské ostrovy Liptószentmiklós – Liptovský sv. Mikuláš/Liptovský Mikuláš Litvánia – Litva

London – Londýn Luxemburg – Luxembursko Macedónia – Macedónsko Magyarország – Uhorsko (do r. 1918)/Maďarsko (po r. 1918) Máriatölgyes – Dubnica Mártoni Deklaráció – Martinská deklarácia Magyar Királyság – Uhorské kráľovstvo (do r. 1918)/Maďarské kráľovstvo (1918 – 1946) Magyar Tanácsköztársaság – Maďarská republika rád Megbízottak Testülete – Zbor povereníkov Mexikó – Mexiko Mezőlaborc – Medzilaborce Miava – Myjava Modor – Modra Moldva – Vltava Montenegró – Čierna Hora Morva-kapu – Moravská brána Morvaország – Morava Moszkva – Moskva Munkáspárt – Robotnícka strana München – Mníchov Nagaszaki – Nagasaki Nagy-Britannia – Veľká Británia Nagybiccse – Veľká Bytča Nemecka – Nemecká Német Birodalom – Nemecká ríša Nemzeti front – národný front Német Demokratikus Köztársaság – Nemecká demokratická republika Német Szövetségi Köztársaság – Spolková republika Nemecko Németország – Nemecko Nizsnyij Novgorod – Nižný Novgorod Norvégia – Nórsko Nürnberg – Norinberg Novák – Nováky Nyilvánosság az Erőszak Ellen – Verejnosť proti násiliu Nyitra – Nitra Olaszország – Taliansko Oroszország – Rusko Országos Hivatal – Krajinský úrad Osztrák Köztársaság – Rakúska republika Osztrák–Magyar Monarchia – Rakúsko-Uhorsko/Rakúsko-uhorská monarchia Pakisztán – Pakistan Párizs – Paríž Párkány – Štúrovo Polgári Fórum – Občianske fórum Poroszország – Prusko Portugália – Portugalsko Potsdam – Potsdam/Postupim Pozsony – Bratislava Pozsonyi Zenei Ünnepségek – Bratislavské hudobné slávnosti Prága – Praha Románia – Rumunsko Róma – Rím Római Birodalom – Rímske impérium

Rózsahegy – Ružomberok Strasbourg – Štrasburg Svájc – Švajčiarsko Svédország – Švédsko Szabadságpárt – Strana slobody Szajna – Seina Szakolca – Skalica Szarajevó – Sarajevo Szentpétervár – Petrohrad Szentszék – Svätá stolica Szepesség – Spiš Szerbia – Srbsko Szered – Sereď Szibéria – Sibír Szicília – Sicília Szimbirszk – Simbirsk Szinna – Snina Szlovák Állam – Slovenský štát Szlovák Filharmónia – Slovenská filharmónia Szlovák Kommunista Párt – Komunistická strana Slovenska Szlovák Köztársaság Alkotmánya – Ústava Slovenskej republiky Szlovák Nemzeti Felkelés – Slovenské národné povstanie Szlovák Nemzeti Galéria – Slovenská národná galéria Szlovák Nemzeti Színház – Slovenské národné divadlo Szlovák Nemzeti Tanács – Slovenská národná rada Szlovák Rádió – Slovenský rozhlas Szlovák Tanácsköztársaság – Slovenská republika rád Szlovák Tartomány – Slovenská krajina Szlovák Tudományos Akadémia – Slovenská akadémia vied Szlovákia – Slovensko Szlovénia – Slovinsko Szófia – Sofia Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége – Zväz sovietskych socialistických republík Szovjetunió – Sovietsky zväz Sztálingrád – Stalingrad Sztropkó – Stropkov Szudéta-vidék – Sudety Távol-Kelet – Ďaleký východ Teljhatalmú Minisztérium – Ministerstvo s plnou mocou Törökország – Turecko Trencsén – Trenčín Trieszt – Terst Turócszentmárton – Turčiansky Svätý Martin/Martin Ukrajna – Ukrajina Urál – Ural Varsó – Varšava Vágbeszterce – Považská Bystrica Vietnam – Vietnam Vietnami Demokratikus Köztársaság – Vietnamská demokratická republika Volgográd – Volgograd Zayugróc – Uhrovec Zsári-völgy – Žiarska dolina Zsolna – Žilina

Irodalom/Literatúra BENEŠ, Z. – NÁLEVKA, Z.: Dějepis pro střední odborné školy. Praha: Práce, 2009. BENSON, T.: Low and the Dictators. London: Cromwell Press, 2008. BENSON, T.: The Cartoon Century: Modern Britain Through the Eyes of Its Cartoonists. London: Random House Books, 2007. BRYANT, M.: World war II in cartoons. London: Grub Street, 2006. BRÜCKNER, D.: Treffpunkt Geschichte 4. Bamberg: Buchnersverlag, 1996. CÍSAŘ, K.: Co je to fotografie. Praha: Hermann a synové, 2004. DUROSEL, J. B.: Dejiny Európy a Európanov. Bratislava: Fortuna Print, 2002. FIDLER, J. – MAREŠ, P.: Dějiny NATO. Praha: Paseka, 1997. GEISS, P. – LE QUINTREC, G.: Histoire/Geschichte. Stuttgart: Klett, 2006. JUDT, T.: Poválečná Evropa. Dějiny od roku 1945. Praha: Slovart, 2008. KOVÁČ, D. a kol.: Kronika Slovenska 2. Bratislava: Fortuna Print, 1999. KARCHER, E.: Otto Dix (1891 – 1969). Köln: Taschen Verlag, 2010. KRATOCHVÍL, V.: Modely na rozvíjanie kompetencií žiakov. Bratislava: Stimul, 2004. LEJEUNE, R.: Robert Schuman, otec Európy. Prešov: VMV, 2001. MIQUEL, P.: Histoire. Paris: Edition de la Cité-Bordas/Sejer, 2007. NATIONAL GEOGRAPHIC: Essential visual History of World. Berlin: Delius Verlag, 2007. PANDEL, H. J.: Geschichte konkret 3. Braunschweig: Schroedel Verlag, 2005. PANDEL, H. J.: Zeitlupe 3. Hannover: Schroedel Verlag, 2003. PARTOS, G.: Studená vojna očami východu. Bratislava: PTK ECHO-M-press, 1994. SONTAGOVÁ, S.: O fotografii. Praha: Paseka, 2002. SOUTER, G.: Diego Rivera. New York: Parkstone Press, 2007. STRADLING, R.: Vyučovanie európskej histórie 20. storočia. Bratislava: MPC, 2002. SCHNAKENBERG, U.: Die Karikatur im Geschichtsunterricht. Schwalbach: Wochenschau, 2012. WALSCH, B.: Modern World History. London: Hodder Muray, 2004. ULRICH, H.: Andere Tijden. Den Bosch: Malmberg, 1991. A novemberi napokban az emeberek spontánul készítettek és ragasztgattak ki különféle plakátokat.

történelem

Az elmúlt idő nyomában

Az elmúlt idő nyomában

történelem