Opus-Stone KİIPARI MÉRNÖKI BETÉTI TÁRSASÁG Nyilvántartó Cégbíróság: Pest Megyei Bíróság, Cégbíróság Cégjegyzékszám: 13-06-056975 Közösségi Adószám: HU22281603 2115 Vácszentlászló, Kaszáló utca 17. E-mail: opusstone@invitel. Hu Telefon: 06 70 379 2142
Mottóm: Tud-e az építıiparunk ennél is mélyebbre, az ÉVOSZ segítségével még mélyebbre süllyedni? Az elmúlt hetekben Tolnay Tibornak az ÉVOSZ elnökének két nyilatkozata is megjelent a Magyar Nemzet napilapban. Sajnálatos, de az építıiparban alvállalkozói, azaz a szakkivitelezıi tevékenységet végzık másképp látjuk és éljük meg a körbetartozás problémáját, azaz nem úgy, ahogy az ÉVOSZ elnöke hamisan, álszent és feltőnıen képmutató módon láttatni szeretné. Amirıl Tolnay úr megnyilatkozik –mármint arról, hogy szegény Fıvállalkozók mennyire ki vannak szolgáltatva a Beruházóknakazokat a legkönnyebb orvosolni, nincs szükség törvénymódosításra, mivel a Fıvállalkozók valójában nincsenek kiszolgáltatva! Ha ki lennének, akkor hogyan jöttek létre a milliárdos Fıvállalkozói cégek, és azoknak hogyan lehetnek milliárdos tulajdonosai, résztulajdonosai és egyéb képviselıi? Ami a valós probléma, hogy Fıvállalkozók a jelenleg érvényben lévı jogszabályokkal ellentétes megfogalmazásokat határoznak meg a vállalkozói szerzıdés tervezeteikben és kényszerítik azt az alvállalkozóikra. Tehetik mindezt úgy, hogy a peres eljárás során bíróságok egyes képviselıi e törvénytelenségeket még csak észre sem veszik, keményebben fogalmazva behunyják fél szemüket, sıt a leírt törvénytelenségeket még legalizálják is! Vélhetıen Tolnay úr, kapásból tudja a választ, vajon miért? A Magyar Nemzet 2006. december 22.-i lapjában az építıiparunkkal kapcsolatos cikk jelent meg: „Körbetartozások, visszavont javaslat”. A megfogalmazottak szerint az új törvényi javaslatban az alvállalkozók védelme érdekében az azonnali beszedési megbízás segítségével szándékozták volna orvosolni és csökkenteni a körbetartozásokat, valamint a kisvállalkozókat, sújtó kintlévıségeket Tolnay Lajos, az Építıipari Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke határozott véleménye, „hogy a módosítás csak tovább rontana a helyzeteken, visszaélésekre adna lehetıséget, ezért ık a tervezet visszavonását sürgetik. Ugyanakkor javasolják olyan szabályok bevezetését, amelyek jelentısen meggyorsítanák a gazdasági pereket.” A Magyar Nemzet 2007. január 12.-i lapjában a fenti témához tartozó cikk címe: „Körbetartozások, helyben járó kormány.” Ebben a cikkben a már szokott módon Tolnay Tibor szépen, stílusos semmit mondással fogalmazta meg (lásd dılt betőkkel) a problémák fıbb forrásait és javaslatait, én meg közlöm véleményemet és az általam elképzelt, a gondokat elemzı, segítı észrevételeimet. Tolnay Tibor nyilatkozataiban kizárólag a fıvállalkozók érdekeit képviseli. Az ıket kiszolgáló, a tényleges munkát végzı vállalkozókról szót sem ejt, pedig e szakvállalkozók, szakvállalkozások felé áll fenn a több ezer milliárdos tartozás, azaz Tolnay Tibor az ÉVOSZ elnöke számára is érthetıen fogalmazva: A Beruházók jóval, de jóval kisebb összeggel tartoznak a fıvállalkozások felé (talán ha ötödével), mint például a fıvállalkozások a tényleges munkát végzık felé. Az igazi probléma itt van,és nem ott, ahol ı félrevezetıen megjeleníti! Hiába nem szeretném, de mégiscsak csúnya szót kell leírnom, ezen észrevételemmel szarba nyúlok, de remélem,ettıl még szaros nem leszek! Akkor kezdeném: 1. miközben a kivitelezıktıl ajánlattételi, teljesítési és szavatossági garanciát várnak el, ráadásul általában feltétel nélküli formában, ık semmilyen biztosítékot nem kapnak arra, hogy a Beruházó valóban rendelkezik az építkezés lebonyolításához szükséges összeggel. Amikor Beruházó akár valóságos közbeszerzési pályázaton, de többségében látszat (elızetesen már legyeztetett) közbeszerzési pályázaton, vagy más elızetes konzultatív megbeszélést követıen szerzıdést köt a Fıvállalkozóval, akkor Fıvállalkozónak joga van bankgaranciát vagy bármilyen egyéb garanciát kérni, és azt Fıvállalkozók (ha valóban úgy érzik, hogy erre szükségük van) meg is teszik. Ráadásul fıvállalkozók jogi képviselıi igencsak felkészültek a jogszabályok kijátszásában, és biztos vagyok benne, hogy minden elvállalt munkánál kellı körültekintéssel (tán titkosszolgálati módszerekkel is) de a szükséges információkat beszerzik. Viszont a tényleges valóság az, hogy Fıvállalkozó semmilyen biztosítékot nem hajlandó adni alvállalkozója felé, aki ha esetleg ilyet kérne, azonnal meg is szakítanák a kapcsolatot. És ne feledjük el, ne hagyjuk, hogy elhallgassák, nem a Beruházó, NEM A MILLIÁRDOS FİVÁLLAKOZÓ FINANSZÍROZZA MEG A KIVITELEZÉSI MUNKÁLATOKAT,hanem az alvállalkozóik!
A Megrendelı-fıvállalkozó által összeállított vállalkozási szerzıdésekben más egyéb tırvénytelenségek is megvalósulnak, amelyet például a Gazdasági Verseny Hivatalnak is vizsgálnia kellene, de eddig vélhetıen nem kapott megfelelı információkat. (a leírtak egy vállalkozási szerzıdéstervezetbıl kijegyzett konkrét megfogalmazások, szó szerinti idézetek, a teljesség igénye nélkül). − A munka megkezdése elıtt Vállalkozó köteles Megrendelı, mint kedvezményezett javára -legkésıbb- a munka megkezdéséig a kivitelezés idıtartamával egyezı és a szerzıdéses munka mőszaki átadásáig érvényes (fedezet) 10% teljesítési biztosítékot nyújtani, mely abban az esetben lehívható, ha a Megrendelı bejelenti, hogy Vállalkozó nem szerzıdés szerint teljesít. A biztosíték szolgáltatható bakgarancia formájában, amelynek feltétele, hogy Megrendelı a biztosítékot nyújtó bankot ismerje el. Hogy is van ez? Próbáljuk meg józanul elemezni a Megrendelıi elvárásokat. Tehát a nyertes alvállalkozó, aki a beépítésre kerülı import kıburkolati anyagokat elıfinanszírozza (aki számára a megrendelı-fıvállalkozó elıleget nem tud biztosítani), aki az anyagok, a segédanyagok, a helyszíni munkát végzı dolgozók, munkabérét és annak járulékait fizeti (vagy fizetné) még tegyen le a megrendelı-fıvállalkozó asztalára a vállalási összeg 10%-át! A szerencsétlen kisvállalkozónak nem elég teher, hogy a munkálatokat elıfinanszírozza, még tegyen le elıre 10%-ot! És ha leteszi, akkor e 10% ráadásul a megrendelınek kamatozik, s természetesen annak a banknak a bevételét növeli, aki jóban van a Megrendelı tulajdonosi körével, vagy ahhoz közeli társaival. − Részszámlákból visszatartott 10% jó-teljesítési biztosíték. Újabb 10% leadása a Megrendelı bankszámlájára! És ezen 10% is a Megrendelınek kamatozik, és hasznot hoz a banknak. A milliárdos fıvállalkozó, meg vigyorog a markába és a médián keresztül azt harsogja, hogy felháborító, hogy milyen megszorításokat próbál a parlament elfogadtatni. Pedig valójában ı kényszeríti rá a parlamentre e törvénytervezeteket is. Megrendelı a szerzıdés összegének 5%-át a végszámla jódteljesítési biztosítékaként a teljes épület átadás-átvételi eljárást követı 24 hónapra kamatmentesen visszatartja. A visszatartott összeg a generál átadás-átvételt követıen a megrendelı-fıvállalkozó által elismert bank által nyújtott garanciával kiváltható. A bankgarancia nyilatkozatot a megrendelı-fıvállalkozó által megnevezett harmadik személyre átruházhatóan kell kiállítani. Újabb 5% letétele, s a kötelezı bankgarancia átruházás a Megrendelı által meghatározott harmadik személyre már meg se botránkoztasson senkit sem. −
A megrendelı-fıvállalkozó által nyújtott szolgáltatásokért (víz, energia, munkaterület ırzése, illemhely) az alvállalkozó a szerzıdés összegének 2%-át az egész építkezés biztosítására szóló C.A.R. tipusú biztosításának az alvállalkozó által térítendı biztosítási díj hozzájárulás a szerzıdés összegének 0,30%-a. a szolgáltatások díját a Megrendelı ellenszámlában érvényesíti. A kıiparban igen nagy értékő kılapok kerülnek beépítésre, a fenti %-os levonások komoly levonandó összeget képviselnek. −
Az alvállalkozó által benyújtott részszámlák fizetési határideje a kézhezvételt követı 35. banki nap, illetve a végszámla esetén 45. banki nap. Megrendelı-fıvállalkozó még további 45-60 napig (utóbbi években divattá vált a 90-120 banki napos átutalás is) az alvállalkozó által elvégzett komoly értékő munkáját nem téríti meg, (miközben arcátlanul az alvállalkozó által „önként” átutalt összegek után járó kamatokat a zsebe számára hasznosítja, kimenti, vagy tisztára mossa, stb.) −
A leírtakra úgy érzem a legtalálóbb kifejezés: undorító! Ez ma a magyarországi szélsıségesesen szociál-liberális szabadrablást folytató burzsoá gazdaságunk (el)hajtó ereje, mely így támogatja a becsületes kis és középvállalkozásokat. És most csak a Magyar Építıiparról tettem meg az észrevételeimet! Képzeljük hozzá a többi iparágazatot! A megfogalmazott észrevételeim alapján egyértelmő, hogy amíg a Magyar Építıiparban a megrendelı-fıvállalkozók által megfogalmazott szerzıdéstervezet tartalma minden jogi következmény nélkül ellentétes lehet a jogszabályi elıírásokkal, rendelkezésekkel, ráadásul az elvárható megrendelıi tevékenységük során alig-alig fedezhetı fel a szakmaiság, a tisztességesség látszatát is kerülve a bürokrácia mögé bújva egyetlen céljuk van, hogy a Beruházók, és az alvállalkozóik kijátszása, a nyilvánvaló szabad rablás, a pénzek kifehérítése, addig nem lesz szakmailag is felkészült Építıipar és azon belül, többek között minıségi kıipar. És akkor feltehetjük a kérdést tisztelt Fıvállalkozók és természetesen képviselıjük, Tolnay Tibor felé: Ki végez ma Magyarország építıipari tevékenysége során szabad rablást? Ki teszi tönkre az építıipari szakkivitelezı vállalkozásokat? Kinek van nagyobb tartozása? Beruházónak Fıvállalkozó felé, vagy Fıvállalkozónak az alvállalkozója, beszállítója felé? Hol van a Fıvállalkozók részérıl annyira hangoztatott erkölcs, hol a törvény tisztelete, Hol a hitelességük? Mi meg kisvállalkozók folyamatosan kérdezzük, hol az igazság? Miért, mire e sok hazugság? És mit tesz az Országos Igazságszolgáltatási tanács felügyelete alatt mőködı bíróság –aki elıtt állítólag mindenki egyenlı-, mit tesz az ügyészség, akinek a bőnüldözés a legfontosabb szerepe? Hogyan is mőködik Köztársaságunkban a jogalkalmazás és a jogértelmezés szerepe? És a feljelentéseket követıen vajon mit tesz a rendırség?
2
2. Az ÉVOSZ javasolja, hogy az építésügyi hatóság csak akkor adja ki az épület használatbavételi engedélyét, ha a beruházó valóban kifizette az építıket és a szállítókat. Azért az ÉVOSZ elnöke ennyire komolytalanul nem nyilatkozhat. Az építésügyi hatóságnak egyértelmően a mőszaki és nem a gazdasági megvalósulás ellenırzése a használatbavételi engedélyezési eljárás keretében a feladata. Mi köze lenne egy építésügyi hatóságnak ahhoz, hogy vajon a kivitelezésben részvevık hogyan, mikor, milyen formában számolnak el egymással? Fıleg, ha a Fıvállalkozó hozzá jut a követeléséhez, de alvállalkozóit már ı nem akarja kifizetni, illetve valamilyen törvénytelen módon a bíróságok által legalizáltan azért szeretne minél több pénzt magánál tartani, megpróbál zsiványkodni! És most nagyon finoman fogalmaztam. Remélem, nem arra gondol Tolnay úr, hogy a közigazgatás még nem eléggé korrupt? Téved, nagyon téved! Közigazgatásunkon belül mőködı építésügyi hatóságok, azaz az elsı-és a másod fok is zsebre dolgozik. Ne hunyjuk be a szemünket! Elnézést kérek a törvényeket betartó ügyintézıktıl, de sajnos ma nem az ı munkájuk alapján ítélik meg a hatósági munkát! 3. Elınytelen az a 2003.-as közbeszerzési tırvénybıl kikerült az a passzus, miszerint a beruházó köteles elıre igazolni,hogy a beruházásnak meg van a fedezete. Ebben –végre- van valami,igaza van ÉVOSZ elnökének. De talán ki kellene terjeszteni ezt a passzust a Fıvállalkozókra is, hogy az általuk összeállított vállalkozási szerzıdés tervezetük is automatikusan tartalmazza, kötelezıen legyen benne e pénzügyi nyilatkozat. 4. ÉVOSZ az azonnali inkasszó helyett a határidıs beszedési megbízás bevezetését tartaná elfogadhatónak. Mire a határidıs beszedési megbízás, mely szerint akár 30-60-90, sıt 120 banki napig nem kellene kifizetni a Fıvállalkozónak megtérítenie az alvállalkozók által már a létesítménybe beépített költségeit, miközben Beruházó már rég rendezte a tartozását Fıvállalkozó felé? Fıvállalkozó csak nem a bankjában lévı pénzösszeg kamatait akarja így lenyúlni? 5. Javasolják a gazdasági perek felgyorsítását, sok építı cég ugyanis az évekig elhúzódó viták után … esélye sem lesz jogos követelésének behajtására . Ebben is igaza van ÉVOSZ elnökének, mivel a bírósági ügyek valóban gyakran feleslegesen elhúzódnak. És ez gyakran azért van, mert a szerencsétlen alvállalkozó, aki tudja, hogy a Fıvállalkozóval szembeni perében igaza van, függetlenül attól, hogy a bírósági képviselı ıt marasztalja el, fellebbez. Pedig nincs esélye, hisz a bíróság a szerzıdésben rögzített és törvényekkel ellentétes fıvállalkozó által megfogalmazott megállapodásokat tartja legitimnek. Pedig a Ptk. egyértelmüen fogalmaz: példa az megfogalmazottakra: Ptk. 205. §. (2) szerint nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. Ptk. 200. §. (2) Semmis az a szerzıdés, amely jogszabályokba ütközik Ma Magyarországon nincs olyan szerzıdéstervezet, amely ne tartalmazna jogszabályban megfogalmazottaktól eltérı hivatkozásokat. Az egyszerő vállalkozó (szakmunkás) nem ismeri a jogszabályokat, hisz az érdekképviseleti szervek, mint például a kamarák jó része, nem tájékoztatják, nem készítik fel a tagjaikat. Elkeserítı, de a felfogadott ügyvédek nagy részének fogalma sincs a törvények tartalmáról, felkészületlen, és képtelen képviselni a megbízóját. A bírósági képviselık is felkészületlenek lennének, Vagy inkább a Fıvállalkozó jogi képviselıjével elızetesen egyeztetve értelmezik a jogszabályokat. Sajnos mára már ez is ténnyé válhat. A jogszabályokat sértı szerzıdésekrıl csak utólag, a munkálatok befejezése és a fizetések elmulasztása után derül ki, hogy oda nem illı kitételeket tartalmaz. Nagyon kellenének a törvényeket ismerı, befolyásolhatatlan bírók! 6. Javasolják, hogy a ki nem fizetett számlák után ne kelljen ÁFA összeget fizetni. Ez már valóban korrekt és megalapozott javaslat. Ne feledjük, hogy az alvállalkozók veszik meg a beépítésre kerülı anyagokat saját tıkéjükbıl, kölcsönökbıl, hitelek felvételével, ráadásul az anyagok vásárlásakor az aktuális ÁFA összeget is kifizetik, majd ha számlát állítanak ki az elvégzett munkájukról,akkor még egyszer meg adózatják,még egyszer ÁFA befizetésére kényszerítik a szerencsétlent! Miközben nem is jut hozzá a számlája ellenértékéhez! Hol, itt az igazság tisztelt Pénzügyminiszter Úr! 7. A napokban megkerestük az összes felet, egyeztetnek, a módosítás irányvonalát csak ezután határozzák meg. Jellemzı ÉVOSZ érdekképviseleti tevékenységére, hogy jó pár éve mőködik, és csak most kezdenek hozzá a módosítás irányvonalának meghatározásához. Eddig mi a fenét tettek? Mivel foglalkoztak? 8. IPOSZ véleménye, hogy a tavaszra elkészülı módosítás csak a közbeszerzések körében javítana a jelenlegi viszonyokon. Igen, IPOSZ képviselıjének jók a meglátásai, hisz a tervezet módosítások csak a Fıvállalkozóknak hozhatnak javulást, mivel a közbeszerzési eljáráson nagyrészt, sıt kizárólag ık vesznek részt. Az IPOSZ által képviselt kisvállalkozókat a Fıvállalkozók teszik tönkre, a szakkivitelezık vállalkozások tevékenysége teljesen független a közbeszerzési eljárástól! Szükség van egy hatékony jogszabályra, a jelenleginek teljes felülvizsgálatára. Ez ügyben IPOSZ-nak kellene mielıbb lépnie, a vállalkozásokkal kapcsolatos törvények elıírásainak változtatását (szerintem kb. 10%-át) kellene javaslataiban megfogalmazni és elfogadtatni, az IPOSZ valóban érdeminek tőnı tevékenységét kell támogatni. Kezdeményezni kell egy átfogó vizsgálatot, meg kell keresni minden érintett ügyfelet, akik felé, bárki felé, legyen az Beruházó, Fıvállalkozó, Alvállalkozó vagy Szubalvállalkozó felé tartozások állnak fent.
3
Nagyon fontos feladat lenne, hogy mindenki számára egységes alakú és tartalmú szerzıdéstervezetet kell megfogalmazni, amit a partnerek közötti szerzıdésnek kötelezıen tartalmaznia kell, azaz nem lehet azokat kihagyni. Az is természetes, hogy ezeken kívül a partnerek az együttmőködésének megfelelıen még egyéb kikötéseket (de nem a jogszabályi elıírásokkal ellentéteseket) tehetnek, az bıvíthetik. És ismét hivatkozom a Ptk. 205. §. (2) rendeletében megfogalmazottakra: nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. Azokat a megrendelıket, akiknek az elmúlt években kötött szerzıdéseiben, törvényben rögzítettekkel ellentétes elıírások kerültek megfogalmazásra,ott a céget (megfelelı vizsgálatokat követıen a vezetıiket is) nagyon komolyan meg kell büntetni, kártérítésre kellene kötelezni, a cég jogi képviselıjét, aki a törvénytelen szerzıdés szöveget megfogalmazta, azt a pénzbüntetésen kívül legalább 3-5 évre el kellene tiltani a jogi területen való ténykedésétıl! Hatóságoknak ennél könnyebben elvégezhetı, ráadásul átlátható tevékenységet ki sem lehetne találni ahhoz, hogy a gazdaságunkból hiányzó pénzösszeget legálisan beszerezzék! Elızıekben megfogalmaztam az alábbiakat: Mi kisvállalkozók úgy tudjuk, hogy a TİRVÉNYEKNEK A TISZTESSÉGET KELLENE KÉPVISELNIÜK! És mégsem teszik, mi több, a kizsákmányolásunkat támogatják! Kinek lenne a törvényeket tartalmilag felülvizsgálni? Mikor állítják bíróság elé azokat, akik a hamis törvényeket megalkották, annak aktív részesei voltak? Azért mert politikusaink, függetlenül attól, hogy mely pártot képviselnek,álszent módon mégis összehangoltan hazudnak,nekünk meddig kell elviselnünk az általuk képviselt, legalizált gazdasági kizsákmányolást? Kiben bízhatunk? Ki segít problémáink megoldásában? Biztosak lehetünk benne, hogy nem a korrupciót képviselı, azt aktívan felhasználó és évezı Magyar Építıipart tönkretevı, azt lesilányító megrendelı-fıvállalkozások. Mindenki hangoztatja, de lépéseket meg sem próbálnak tenni annak érdekében, hogy a szürke és fekete gazdaságot háttérbe szorítsák. Pedig aránylag egyszerő a feladat, a Ptk. 390. §-a erre is ad lehetıséget,csak élni kellene vele: a felek a szolgáltatást mőszaki tervekre és ahhoz tartozó költségvetésre utalással is meghatározhatják. A mőszaki tervek tartalmazzák az elvégzendı szolgáltatás minıségét és mennyiségét, míg a költségvetés magában foglalja az elvégzendı munka mennyiségét és ellenértékét. Mindezek birtokában egyértelmően megállapítható, hogy a felek megállapodása konkrétan milyen szolgáltatás teljesítésére irányult. Véleményem szerintem csak a közbeszerzési,és egyéb pályázati anyagnak, hanem az átalányáras szerzıdésnek legyen kötelezı melléklete a szakkivitelezı, vállalkozó által a megrendelı részérıl átadott terveket és tervezıi költségvetési kiírást is felülvizsgált, észrevételeivel bıvített, az általa javasolt módosításokat is tartalmazó, azaz szakmailag is felkészült költségvetési kiírás alapján készült árajánlat! Ez általa bíróságok is könnyebben tudnának bizonyos kérdésekben állást foglalni, mondjuk a többlet- és pótmunka vonatkozásában. Így egyértelmően bizonyítható, hogy a kivitelezı mire vállalkozott, és milyen többlet- valamint pótmunkát kellett elvégeznie, ráadásul valóban megismeri és felkészül az elvégzendı munkára. Természetesen a tételes költségvetésnek a költségei anyag és díj részekre is meg lennének osztva. De hiszen ezzel újat nem is mondok, mert minden építıipari árszabályzattal kapcsolatos elıírás így határozza meg a költségvetési kiírás arculatát. Ezzel a közbeszerzési eljárás a pályáztatás mőszaki tartalma a hozzárendelt költségekkel is ellenırizhetıbbé válik, igencsak leszőkülne a jelenlegi építıipart nyomorba döntı korrupció, másrészt valóban verseny alakulhatna ki a pályázók között, és ez által vélhetıen a kivitelezés minısége is javulhatna. Természetesen a Ptk. -ban is található a jogalkotó hibájából –melyet eddig bíróság furcsa módón a napi gyakorlatában sem észrevételezett, nem hozott nyilvánosságra-, több vállalkozást sértı, félreértelmezhetı megfogalmazás is, mely ellentétes az alapvetı magatartási normákkal, durvábban fogalmazva kizárólag a megrendelı érdekeinek megfelelıen „téved”. Egyéb javaslataim: Pénzügyi szervek meghatározhatják, hogy az ajánlati és szerzıdésben elfogadott, meghatározott díj hány %.át kell a dolgozók részére kifizetni, és így egyszerően ellenırizhetı az adó formájában befizetendı összegek nagysága. A jelenlegi minimálbér rendeletet ezzel ki lehetne váltani, ráadásul a vállalkozó is jól jár, nem tud csalni, hisz ezzel ismét bevezetheti a teljesítmény elszámolási rendszert, ráadásul az elvégzett munkára kifizetendı meghatározott bért sem feketén kell megfizetni. Vagy, ha mégis a törvénytelenség útjára tévedne (hisz minden elıírást kilehet játszani) akkor jóval egyszerőbb rájönni az ellenırzéskor a félre lépésre.
4
Az építıipari munkát végre legálissá lehetne tenni, visszakerülhetnének az építıiparunkba a valóban felkészült szakmunkások, a valóban becsülettel dolgozó betanított-és segédmunkások is Sajnos ma a Beruházó és Fıvállalkozó képviselıi gyakran elméletileg és gyakorlatilag is felkészületlenek arra, hogy az építıipari technológiai sorrendiséget figyelembe véve korrekt kivitelezési ütemtervet határozzanak meg egy-egy szakma részére, úgy, hogy más szakmákkal való együttmőködés is megvalósulhasson. Ezért lenne fontos, ha az alvállalkozók az ajánlatuk mellé a kapacitásuknak is (a megrendelıi elvárásokat, a szubalvállalkozóik felkészültségét, létszámát is figyelembe vevı) megfelelı kivitelezési ütemtervet állíthatnának össze. A kivitelezı (vélhetıen) ismeri saját szakterületének technológiai elıírásait, az annak kivitelezésére fordítandó szükséges idıtartamot (a technológiai sorrendiséget is betartva, azt figyelembe véve) a beépítendı anyag beszerzési forrásokat, és saját pénzügyi lehetıségeit. Késıbb ezen alvállalkozói ütemterveket viszont már a megrendelı tudná saját szervezett munkavégzése érdekében összehangolni. A megrendelı (fıvállalkozó) amennyiben komoly anyagértéket kell beépíteni, annak költségviselésébe legalább 50% elıleggel szálljon be, munkavégzést követı átadás-átvételi eljárás folyamatában Beruházó mőszaki ellenıre(i) is vegyenek részt, és a számla kiegyenlítése 8 napon belül (nem banki nap!) kerüljön kiegyenlítésre. Ezzel a komolyértékő anyagok beszerzése, folyamatos beépítése is biztosítottá válhat. Természetesen megrendelı számára biztosítani kell a kultúrált bizalmatlansággal való élés lehetıséget, azaz az anyagbeszerzések ellenırizhetıségének a lehetıségét az üzleti titkokat nem megsértve. (mondjuk az anyagot gyártó forgalmazó cégtıl a vállalkozó megrendelésérıl, a legyártott az elszállított anyagok mennyiségérıl információkat kérhet). A szakkivitelezık szakmunkásainak a szakmai bizonyítványuk másolatát a helyszínen kellene tartaniuk. Ha a dolgozók betanított munkát végeznek (szakmai tapasztalatom, hogy gyakran jobb minıségben, mint a „tanult” szakmunkások!), akkor viszont azt az építési naplóba név szerint vezetve kellene nyilvántartani. Ez vonatkozna az építésvezetıre és a mővezetıre is, hisz gyakran igencsak tanulatlan, tapasztalatlan személyekként képviselik a vállalkozót. . Vácszentlászló, 2006. január 13.
. Kovács István
5
