AZ ELMÚLT EGY ÉV LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI ÉS STRATÉGIAISZAKMAPOLITIKAI FELADATAI (KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM) I./ Stratégiai, szakmai, európai uniós és nemzetközi ügyek, eredmények 1./ Nemzeti Környezetvédelmi Program Az Országgyűlés 2009-ben elfogadta a 2009-2014 közötti időszakra szóló, 3. Nemzeti Környezetvédelmi Programot és az előző 6 éves Program végrehajtásáról szóló beszámolót. A környezetügy középtávú, átfogó keretprogramjának az érintettekkel együttműködésben történő megvalósítása a megelőzés, az értékvédelem, a terület-, erőforrás- és költséghatékonyság elvének érvényesítése révén mind a társadalmi jólét, mind a gazdasági versenyképesség javításához hozzájárul. Az Országgyűlés e határozatokkal elfogadta a 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Természetvédelmi Alapterv végrehajtásáról szóló beszámolót és a 2009-2014 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet, mely a Nemzeti Környezetvédelmi Program része. 2./ Hazai klímapolitika A 2009. évben elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Program az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglalt intézkedések megvalósítását szolgálja, annak felépítését követve, azaz a kibocsátás-csökkentésre, az alkalmazkodásra és a társadalmi szemléletformálásra vonatkozó teendők meghatározásával. A Programban foglalt egyes intézkedések forrását főként az ÚMFT, az ÚMVP és a kiotói kvóták értékesítéséből származó bevétel jelenti. A klímavédelmet célzó hazai szakpolitikák összefoglalását és eredményességének értékelését, a további feladatok meghatározásához pedig a kibocsátási előrejelzéseket 2020-ra tartalmazza a vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján elkészített jelentés. 3./ Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve 2009 végére Magyarország elkészítette az első, a vizek állapotát feltáró, és az intézkedések programjának segítségével a környezeti célkitűzések elérését megalapozó vízgyűjtőgazdálkodási tervet, valamint közreműködött a Duna nemzetközi vízgyűjtő kerület szintű terv elkészítésében. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a felszíni és felszín alatti vizeinkről rendelkezésre áll: a vizek terhelésének összefoglalását, állapotértékelésük eredményét, azaz a megfelelő osztályba történő besorolásukat, a jelentős vízgazdálkodási problémákat és ennek okait. Megfogalmazza a környezeti célkitűzéseket, a célkitűzések elérésének időpontját, valamint az intézkedések programját. 4./ Természetvédelemmel kapcsolatos eredmények •
10329,84 hektár kiterjedésű terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása történt meg, 7 országos jelentőségű védett természeti terület
1
• • • • • • •
természetvédelmi kezelési terve készült el, 2 új natúrpark (Cserhát Natúrpark és SzatmárBeregi Natúrpark) avatására került sor. 2010. februárjában az Európai Bizottság által meghatározott feltételek szerint módosításra került a Natura 2000 hálózatra vonatkozó hazai szabályozás. Mintegy 980 hektár védett és védelemre tervezett természeti területet sikerült állami tulajdonba venni a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény alapján. További közel 100 ezer hektár területet szükséges a jövőben állami tulajdonba venni. Nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésbe került közel 8000 hektár védett erdő és mintegy 3000 hektár egyéb védett és védelemre tervezett természeti terület. Elkészült 46 ezer hektár Natura 2000 területre 20 darab fenntartási terv, illetve ezekhez kapcsolódóan 2000 darab magyar nyelvű és 700 darab angol nyelvű kiadvány. Megtörtént a „Nemzeti Parki Termék” koncepció bevezetése a 10 nemzeti park igazgatóságnál, és a rendszert jelképező, áru- és szolgáltatás megjelölésére alkalmas védjegy bejegyeztetésre került a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. Miniszteri rendeletben kihirdetésre került minden hazai külterületi barlang felszíni védőövezete. A „Magyar-Horvát Határon Átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum” szakmai előkészítése megtörtént.
5./ Az Európai Unió környezetvédelmi szakpolitikái és jogi eszközei A környezetügyet érintő EU szakpolitikákkal kapcsolatban határozottan képviseltük a magyar álláspontot, ami az elmúlt időszakban egyebek mellett az EU biológiai sokféleség stratégiája, a klímapolitika és az EU környezetvédelmi akcióprogramja kapcsán valósult meg. Biztosítjuk az EU környezetvédelmi jogalkotási folyamatában való hatékony tagállami részvételt. 6./ Klímapolitika végrehajtása és fejlesztése az Európai Unió keretében és nemzetközi szinten A 2009 áprilisában véglegesített klíma-energia csomag megvalósítása érdekében részt veszünk az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének működtetésében és kiemelt figyelmet fordítunk a 2012 utáni szabályok kidolgozása során a magyar érdekek képviseletére. A nemzetközi klímapolitikai együttműködés keretében részt vettünk a 2009. decemberi Koppenhágai Klímacsúcsra való felkészülésben és a magyar érdekek képviseletében a tárgyalásokon. 7./ A nemzetközi környezetügyi együttműködésben való EU részvétel Az EU tárgyalási álláspontjának kialakításában és annak képviseletében való hatékony tagállami részvétel biztosítása szükséges a következő területeken: biológiai sokféleség; klímapolitika; levegővédelem; vegyi anyagok; vegyi anyag és hulladék témájú nemzetközi egyezmények szinergia folyamata; a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló egyezmény. 8./ Európai Duna Régió Stratégia Az Európai Duna Régió Stratégia előkészítő munkálatai zajlanak, hazai és nemzetközi szinten. Ehhez biztosítjuk a hazai környezetügyi álláspont kidolgozását, prioritások meghatározását, projektjavaslatokat. A Stratégia – a különböző társadalmi, gazdasági és környezeti célok megfelelő összehangolása, hatékony együttműködési keret és végrehajtási 2
feltételrendszer megteremtése esetén – jelentős mértékben elősegítheti a térség területi és társadalmi kohézióját, fenntartható fejlődését. 9./ Együttműködés a szomszédos országokkal Magyarország környezetbiztonsága, a jószomszédi viszony erősítése érdekében kétoldalú kapcsolatainkban kiemelkedő jelentőségű a szomszédos országokkal való együttműködés. Az elmúlt időszak legfontosabb fejleményei, illetve eredményei: Ausztriával a Rába Akcióprogramban vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésének szorgalmazása, továbbá azon álláspont képviselete, hogy a jelenleg Szentgotthárd közelében tervezett hulladékégető csak az országhatártól távolabbi helyen valósulhasson meg. Együttműködés Horvátországgal a Határon Átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozása érdekében. A Verespataki aranybánya engedélyezésének határozott ellenzése. Szlovéniával 2,5 millió eurós közös beruházásban, uniós támogatással megépült a Kebele árvíztározó, amely a két ország nyolc települését és közel 2000 hektár mezőgazdasági területet véd az áradástól. 10./ Regionális együttműködés A Duna-medencei együttműködés keretében tavaly az Integrált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kidolgozása folyt, és ezt a tervezési munkát idén a Tisza-vízgyűjtőre is be kell fejezni. Újabb lépést tettünk a Kárpátok Egyezmény céljainak megvalósításában – hatályba lépett a Kárpátok biológiai sokféleségének megóvásáról szóló Jegyzőkönyv. Tavaly Lengyelországban, idén Szlovákiában rendezik a Visegrádi Négyek környezetvédelemért felelős minisztereinek találkozóját, mely egyebek mellett a környezetbarát gazdaság, az éghajlatváltozás, a hulladékkezelés, a vegyi anyagok és ipari biztonság kérdéseivel foglalkozik. 11./ A környezetvédelem pán-európai és globális ügyei Fontos feladatnak tekintjük Magyarország érdekérvényesítését a sokoldalú nemzetközi egyezmények végrehajtásában, a nemzetközi környezetpolitika alakításában. Bekapcsolódtunk a következő Pán-európai Környezetvédelmi Miniszteri Konferencia előkészítésébe, részt veszünk az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának munkájában és az ENSZ Környezeti Program keretében folyó együttműködésben. II./ A környezetvédelmi közigazgatás racionalizálása 1./ Hatósági szervezetrendszer irányításának megerősítése Korszerűsítésre került a környezetvédelmi, szervezetrendszer irányítása.
természetvédelmi
és
vízügyi
hatósági
Megtörtént a hatóságok szervezeti felépítésének egységesítése, amely során szétválasztásra kerültek az ellenőrzési és felügyeleti feladatok az engedélyezési és egyéb államigazgatási tevékenységtől. A Zöld Kommandó elnevezésű zöldfelügyeleti akciósorozat keretében eredményesen folytatódott a jogszerűtlen környezethasználatok felderítése.
3
2./ Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése-szakhatósági hatáskörök csökkentése • •
Az egyes engedélyezési eljárásokban az eljárások időtartama – amennyiben azokban más szakhatóság sem vesz részt – 30 nappal csökkent és egyben harminc szakhatósági hatáskör megszűnt. Az új telepengedélyezési szabályozás alapján a korábbi 165 engedélyköteles tevékenység helyett 66 tevékenység esik telepengedélyezési kötelezettség alá, amellyel a szakhatósági eljárások száma is jelentősen csökkent.
3./ A környezetvédelmi engedélyezési eljárás egyszerűsítése és gyorsítása - a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítása •
Egybefoglalt környezethasználati engedély: azon tevékenységek beruházóinak, amelyek több, környezethasználatnak minősülő tevékenységet is folytatnak, de ezekhez külön környezetvédelmi tárgyú engedélyek szükségesek, kérelmükre a felügyelőség az e tevékenységek folytatásához szükséges engedélyeket egyetlen dokumentumban, egy döntésbe foglaltan adja ki.
•
Bejelentéshez kötött tevékenységek: a bejelentés jogintézménye azon vállalkozásoknak kedvez, amelyek környezetvédelmi szempontból kisebb jelentőségű tevékenységet folytatnak, azonban ehhez a hatályos jogszabályok szerint valamilyen környezetvédelmi tárgyú engedélyt szükséges beszerezniük. A módosítással a környezethasználattal járó tevékenységek egy részét már elegendő lesz bejelenteni és egy meghatározott idő eltelte után engedély nélkül lesznek megkezdhetők.
•
Előzetes konzultáció: a módosításig az előzetes vizsgálat határideje összességében 45 nap lehetett. Az előzetes konzultáció bevezetése ezt az időtartamot 30 nappal rövidítette.
4./ Termékdíj - az adminisztrációs teher csökkentése Az új szabályozás alapján teljes egészében az első belföldi forgalomba hozó (gyártó) válik kötelezetté, a kereskedő pedig a termékdíjfizetésre kötelezettek köréből kikerül. Megszűnt a kereskedelmi csomagolás után a gyártók és a kereskedők részére darabalapon meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség. A módosítás következtében egyrészt jelentősen csökken a kötelezettek száma, ezzel együtt az adminisztrációs teherviselők száma (mintegy158 ezer kiskereskedelmi üzlet). Másrészt minden kötelezett számára jelentősen egyszerűsödik az adminisztráció és csökkennek annak költségei. A kereskedelmi csomagolás darabalapú termékdíjának megszüntetése a kereskedők számára összességében évi 6-7 Mrd Ft adminisztratív költség megtakarítást eredményezett a darabalapú termékdíj-fizetési kötelezettség megszűnése mellett. 5./ Az e-közigazgatás fejlesztése Az e-közigazgatás kormányzati programja keretében összesen 9 db pályázat került benyújtásra a KEOP Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (6.3.0) konstrukciójába. A projektek egyrészt az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) egészére, másrészt a meglévő szakrendszerek továbbfejlesztésére, valamint 4
az e-környezetvédelemhez kapcsolódó ügyintézést támogató minősített iratkezelő rendszer országos szintű bevezetésére irányulnak. A projektek nagymértékben egyszerűsítik és hatékonyabbá teszik a hatósági munkát, egységesítik a környezetvédelmi adatszolgáltatást- és feldolgozást. Emellett az adatszolgáltatásra kötelezettek számára az Ügyfélkapun keresztül történő adatszolgáltatásra, illetve a szolgáltatások teljes elektronizálására is lehetőség nyílik. A zöldhatóságok számára közvetlenül is hozzáférhetővé vált a Természetvédelmi Információs Rendszer, amely nagyban segíti a jogalkalmazói munkát és hozzájárul az eljárási határidők csökkentéséhez. Megvalósult a Természetvédelmi Őrszolgálat csatlakoztatása az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszerhez, amely a rendvédelmi és katasztrófa-elhárításért felelős szervekkel való kommunikációt is megkönnyíti. III./ Beruházások, fejlesztések, pályázatok 1./ Nemzetközi emisszió-kereskedelem, klímapolitikai projektek Kiotói Jegyzőkönyv alapján Magyarország kvótatöbblettel rendelkezik. E kvóták egy részének értékesítéséből 2010 májusáig összesen mintegy 38 milliárd Ft bevétel keletkezett, és ezek terhére klímavédelmet célzó beruházási programok elindítására került sor. A kiotói egységek hasznosításából származó bevételek kezelése, felhasználása (Zöld Beruházási Rendszer) keretében több pályázati alprogram indult. A 2009 júliusában meghirdetett és 2009. december 31-én lezárt ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram, valamint a 2009 végén indult Energiahatékonysági Alprogram elsődleges célja a lakóépületekhez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátások csökkentése. A Panel Alprogram keretében eddig 948 db, mintegy 15,2 Mrd forintnyi pályázatról született pozitív döntés. A komplex felújításokkal egy-egy panelház energia költségeinek akár 40-50 százalékát is megtakaríthatja. Lakásonként - a felújítások fajtájától függően - akár havi 10-15 ezer forinttal csökkenhetnek a közüzemi számlák. Az eddigi nyertes Klímabarát Otthon panel pályázatokkal évi 34 ezer tonna CO2 csökkentés érhető el. Az Energiahatékonysági Alprogram pályázatainak benyújtása és feldolgozása folyamatos. 2010 márciusában indult a ZBR Energiatakarékos Háztartási Gépcsere Alprogram a rászoruló társadalmi csoportok háztartási gépeinek energiatakarékos készülékre történő cseréjének céljával. A klímavédelmi programmal mintegy 2 ezer tonnával csökkenhet a háztartások éves CO2 kibocsátását. A ZBR Energiatakarékos Izzócsere Alprogram 450 milliós keretösszegű pályázatán rászorulók cserélhetik hagyományos energiafaló izzóikat energiatakarékosra. A program célja a rezsi csökkentése mellett a mérhető kibocsátás-csökkenés (a tervek szerint a légkört 47 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid szennyezi majd, és az erőműveknek közel 6,3 megawattal kevesebb áramot kell előállítaniuk. A programban várhatóan kicserélt 430 ezer izzóval összesen évi 1,5 milliárd forintos megtakarítás érhető el).
5
2./ Hulladékgazdálkodás •
•
•
A szelektív hulladékgyűjtés ma már 1200 településen, több mint 5,5 millió ember számára elérhető, több mint 8000 szelektív gyűjtőszigettel, közel 100 gyűjtőudvarral. 2009-ben a települési szilárd hulladéknak 16,5%-át gyűjtötték szelektíven és dolgozták fel (közel 750 ezer tonna). Biztosítottuk, hogy 2009-től csak az EU követelményeket kielégítő hulladéklerakó működhessen. 2009. július 16-áig 132 műszakilag nem megfelelő (kombinált szigeteléssel nem rendelkező) lerakó került bezárásra és ezt követően 79 települési szilárdhulladéklerakó üzemel engedéllyel. A régi, bezárt lerakók rekultivációja EU és hazai támogatással több száz helyszínen folyamatban, illetve előkészítés alatt van. A „Tiszta Magyarországért” program részeként a zöldtárca 2009-ben 106, 8 millió Ft-ot fordított az illegálisan elhagyott hulladékok összeszedésére az önkormányzatok és társadalmi szervezetek támogatásával.
3./ E-közigazgatás fejlesztési projektek A projektek előkészítésének költsége összesen 158,3 millió Ft, amelyhez átlagosan 89%-os támogatási intenzitással mintegy 142 millió forintnyi támogatás kapott a tárca, a projektek megvalósításának költsége összesen 4,3 milliárd Ft. Jelenleg részletes megvalósíthatósági tanulmányok benyújtása illetve a teljes második fordulós, megvalósítási szakaszra vonatkozó pályázatok előkészítése folyik, várhatóan a fejlesztések többsége 2011 folyamán megvalósul, de a komplexebb fejlesztések is lezárulnak 2012 végéig. 4./ Környezetfejlesztés •
• •
A környezetvédelmi jelentőségű gazdaságösztönző támogatások keretében meghirdetésre került 8 Mrd Ft-os kerettel a GOP 2.1.4./K (KMOP 1.2.4/A) környezetközpontú technológiafejlesztés és GOP 2.1.4/H (KMOP 1.2.4/B) hulladékhasznosítási technológiafejlesztés pályázati kiírás. Kiírásra került a KEOP 1.1.1 Hulladékgazdálkodási konstrukció és a KEOP 1.2.0/B Szennyvíztisztítási konstrukció egyfordulós eljárásban. A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében sikeresen pályáztunk környezeti monitoring vizsgálatok uniós követelményeknek megfelelő mérőeszköz fejlesztésére. Az elnyert támogatás: KvVM 5 886 119 CHF + a Közép-Duna-völgyi KTVF 5 190 000 CHF, összesen 11 076 119 CHF.
5./ Ivóvízminőség-javítási program •
Észak Alföld I. ütem, hozzávetőleg 6,5 milliárd forint beruházási költség, 41 település, mintegy 110 ezer fő lakosság. A beruházás befejeződött, illetőleg próbaüzem van folyamatban. Ezzel együtt az Ivóvízminőség-javító Program már 10%-a teljesült, mind lakónépesség, mind települések vonatkozásában (81 település, 266 ezer fő).
•
Az Észak-alföldi régió II. üteme és a Dél-alföldi régió tekintetében lényegében befejeződött az Ivóvízminőség-javító Program előkészítése, az év hátralévő részében folyamatosan beadásra kerülnek a megvalósításra irányuló KEOP pályázatok (projekttársulások száma 32-34, településszám 340-350, lakónépesség mintegy 1,7 millió fő, beruházási költségigény kb. 110 milliárd forint). Ebben a két régióban található az ivóvízminőség-javítással érintett települések fele, a lakónépesség háromnegyede.
6
•
Az ország két alföldi régióján kívüli területéről benyújtott ivóvízminőség-javítási célú KEOP pályázatok közül mintegy 40 pályázat volt eredményes, melyek hozzávetőleg 200 települést, kb. 310 ezer fő lakónépességet érintenek. Ezen beruházások költségigénye mintegy 24 milliárd forint. Ebből a körből jelentőségére tekintettel kiemelkedik BorsodAbaúj-Zemplén megye pályázata (81 település, 102 522 fő, 4,2 milliárd forint).
6./ Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program A kormányzati ciklusokon átívelő Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program teljesítését célzó KEOP 1.2.0 pályázati konstrukcióban 15 bíráló bizottsági ülés került megtartásra, melyek napirendjén összesen 56 projekt szerepelt. A fejlesztések megvalósulásával 2008. év végén 71,3 %-ra emelkedett csatornahálózatra kötött lakások aránya. A KEOP 1.2.0 szennyvizes pályázati ablakban 2010. április végéig a jóváhagyott támogatási összeg: 139,5 milliárd Ft A kistelepülések szennyvízelvezetési és –tisztítási stratégiai döntései megalapozásához a következő segítséget nyújtottuk az önkormányzatoknak: • elkészült egy útmutató, amely a tervezők, települési vezetők és hatósági munkatársak részére is hasznos információkat tartalmaz, bemutatja a területet érintő jogszabályi változásokat, valamint • a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának keretében 2009-ben elindult egy mintaprojekt az NFGM szervezésében a KvVM szakmai közreműködésével, amely során két településen állami forrásból kerül sor a település ingatlanait kiszolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésére. 7./ Árvízvédelemi fejlesztések, Vásárhelyi-terv (VTT) A VTT keretében 2009-ben a Tiszaroffi árvízi tározó valósult meg, továbbá befejeződtek a Hanyi-Tiszasülyi, a Nagykunsági és a Szamos-Kraszna-közi árvízi tározók, a Tisza hullámtér árvízvédelmi fejlesztésének előkészítési munkái és megkezdődtek a kivitelezések, előrehaladtak a Beregi tározó és a meglévő árvízvédelmi létesítmények fejlesztésének előkészítő munkái. A KEOP keretében fejeződtek be a Duna projekt, valamint a Dráva menti öblözetek árvízvédelmi fejlesztésének előkészítési munkái és megkezdődtek a kivitelezések. Folyik Komárom és Tát térségében, valamint a kisebb folyók (Mura, Rába-völgy) árvízvédelmi rendszereinek legkritikusabb szakaszain a fejlesztés előkészítése. 8./ Komplex vízgazdálkodási programok Előkészítés alatt áll a Kis-Balaton II. vízvédelmi rendszer fejlesztése és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőségének javítása projekt. 2010 folyamán fog befejeződni a Mosoni-Duna, Lajta rehabilitációja, a Szigetköz vízpótlásának, valamint a Tisza-tó rehabilitációja és a térség vízpótlásának megvalósulására irányuló TIKEVIR projekt. A konstrukció keretösszege a 2007-2013 időszakra eredetileg 62 Mrd Ft volt, amihez további 7,5 Mrd Ft került átcsoportosításra, mely forrás a Duna-Tisza köze vízpótlásának megoldását célozza. Ennek érdekében kiírásra került a KEOP – 2.2.1/B - Komplex vízvédelmi beruházások, Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartásának javítása konstrukció, ahova az első fordulós projekt beadásra került.
7
9./ Vízrendezési művek fejlesztése 2009-ig a régiós környezetfejlesztési projektek közül 9 kiemelt projekt 8,9 Mrd Ft támogatást kapott. További 16 projekt kapott összesen 7,5 Mrd Ft támogatást. Az önkormányzatok részére megnyitott belterületi vízrendezési pályázati lehetőség keretében 141 település projektje nyert elfogadást 24,8 Mrd Ft-os támogatási kerettel. 10./ Országos Környezeti Kármentesítési Program Lezárult Üröm–Csókavár kármentesítése az EU Kohéziós Alap támogatásával. A szennyezőanyag aktív kitermelési szakasza 2010 áprilisában befejeződött, mintegy 55 ezer tonna gáztisztító masszát és több mint ezer tonna csurgalékvizet szállítottak el a helyszínről, amely 100%-ban újrahasznosításra kerül. A KEOP 2.4.0 „Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése” pályázati konstrukció keretében közel 40 Mrd forint áll rendelkezésre állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési beruházásokra 2007-2013. között. A 2009. év végén az első fordulóban beérkezett és befogadott 20 pályázat a teljes rendelkezésre álló forrást lekötötte. A KvVM az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében megkezdte egy stratégiai terv kidolgozását, amely a volt Csepel Művek Gyártelep ipari tevékenységéből, a múltban keletkezett és hátrahagyott környezeti károk kármentesítési feladatainak megoldását célozza. 11./ Természetvédelemmel, természetmegőrzéssel kapcsolatos fejlesztések A nemzeti park igazgatóságok 40 természetvédelmi célú projektje nyert támogatást összesen mintegy 9 milliárd forint értékben a különféle pályázati konstrukciókban (KEOP, LIFE+, Interreg, stb.). IV./ További folyamatban lévő feladatok 1./ Felkészülés a magyar EU-elnökségre a környezetvédelem területén Magyarország 2011. első felében látja el az EU soros elnökségét. A spanyol-belga-magyar EU-elnökségi trió átfogó programjának részeként meghatározásra kerültek azon környezetügyi témakörök, amelyekre vonatkozóan folyamatban van a konkrét célok és eszközök kidolgozása a trió másfél éves időszakában. A magyar elnökségi félév során a következőkkel kiemelten kívánunk foglalkozni: az EU környezetvédelmi akcióprogramjának végrehajtása, illetve továbbfejlesztése; az EU Fenntartható Fejlődés Stratégia felülvizsgálata; biológiai sokféleség védelme; új klímapolitikai célok és eszközök; vízgazdálkodás feladatai, különös tekintettel a Duna Régió Stratégiára. 2./ Hulladék keretirányelv átültetése és a termékdíjas szabályozás új rendszere Az EU 2008/98/EK új hulladék keretirányelvének átültetését a tagországnak 2010. december 12-ig kell elvégezni. Ennek érdekében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény felülvizsgálata megkezdődött. A törvény kihirdetése után a kapcsolódó hulladékos jogszabályokat felül kell vizsgálni. A hulladékkeletkezés megelőzése elvének fokozottabb érvényesítése, illetve a jelenleg hatályos szabályozási rendszer fejlesztése a cél. Olyan gazdasági szabályozó eszközrendszer szükséges, amelyben a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, valamint a hasznosítás növekedése, előre jól tervezhetően, biztosított. 8
A szabályozás felülvizsgálatára a hulladékgazdálkodási törvény elfogadása után kell sort keríteni. Az EU csomagolási irányelvében meghatározott feladatok teljesíthetőségének érdekében a hatályos termékdíj szabályozás szigorítása és a betétdíjas rendszerek kialakítása, illetve a lakossági szelektív hulladékgyűjtés ösztönzési lehetőségeinek kialakítása szükséges. 3. / A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása Előkészítettük és széles körben egyeztettük a vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítás tervezetét. A módosítás fő célja a víziközművek működtetésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata, a víziközmű vagyon tulajdoni viszonyainak egyértelműsítése. Felülvizsgálatra kerülnek a hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezések. 4. / Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT)
A 2014-ig terjedő második OHT szakmai tervezete elkészült, annak stratégiai környezeti vizsgálata folyik. A terv megfogalmazza a hulladékgazdálkodás középtávú feladatait, összhangban az EU elvárásokkal. Az OHT-II és az OHT-I-ről szóló beszámoló Országgyűlés elé terjesztése az őszi ülésszakban lehetséges. 5./ Környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításának célja, hogy a magyar jogrendszerben meglévő, a jelentős környezeti hatások megelőzésére, az előzetes vizsgálati kötelezettség teljesítésre, a kumulatív hatások figyelembe vételére már alkalmazott jogi eszközök mellett a szabályozás teljes mértékben kielégítse az irányelv által támasztott követelményeket. Megjelenítésre kerülnek a beruházás elhelyezkedésével kapcsolatos szempontok (érzékeny területen történő beruházások), a beruházások felaprózásának kiküszöbölése érdekében szükséges előírások, a kisméretű tevékenységek szélesebb körében a várható környezeti hatásuk jelentőségének vizsgálatát célzó rendelkezések és a felügyelőség szakhatósági közreműködésének felülvizsgálatát célzó rendelkezések.
9
