Az élelmiszerrel érintkező anyagokra (FCM anyagok) vonatkozó jogszabályok ismertetése
Dr. Szilvássy Blanka élelmiszerbiztonsági felügyelő 2015. október 1.
Élelmiszerrel érintkező anyagok Food Contact Materials (FCM) FCM = élelmiszerrel érintkező anyagokat és tárgyakat jelenti.
Az FCM anyagok az élelmiszerlánc részét élelmiszerellenőrző hatóságoknak ellenőrizni forgalmazásukat és felhasználásukat.
képezik, ezért az kell előállításukat,
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény hatálya kiterjed az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására, higiéniai alkalmasságának, megfelelőségének ellenőrzésére és forgalomba hozatalára is. (2.§. (2) bek. c) pont)
Az élelmiszerrel érintkező anyagokra vonatkozó keretjogszabály: Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló 1935/2004/EK
rendelet,
amely az általános követelményeket és alapelveket határozza meg az FCM anyagokra. A rendelet közvetlenül alkalmazandó az EU tagállamaiban.
Az 1935/2004/EK rendelet 1. cikke:
meghatározza az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak fogalmát: ”…(2) Ezt a rendeletet az olyan anyagokra és tárgyakra kell alkalmazni – ideértve az élelmiszerrel érintkező aktív és intelligens anyagokat és tárgyakat is – amelyek: a) rendeltetése késztermék állapotukban, hogy élelmiszerrel érintkezésbe kerüljenek; vagy b) késztermék állapotukban már érintkezésbe kerültek élelmiszerrel, és ezt a célt szolgálják; vagy c) ésszerűen elvárható, hogy késztermékállapotukban szokásos vagy előrelátható felhasználási körülményeik között érintkezésbe kerülnek élelmiszerrel, vagy alkotóelemeiket az élelmiszereknek átadják.”
Az 1935/2004/EK 1. sz. melléklete: FCM anyagok csoportjai (melyek külön, speciális szabályozás hatálya alá tartozhatnak.) 1. Aktív és intelligens anyagok és tárgyak 2. Ragasztók 3. Kerámiák 4. Parafa 5. Gumik 6. Üveg 7. Ioncserélő gyanták 8. Fémek és ötvözetek 9. Papír és kartonpapír 10. Műanyagok 11. Nyomdafestékek 12. Regenerált cellulózfilmek 13. Szilikonok 14. Textíliák 15. Lakkok és bevonóanyagok 16. Viaszok 17. Fa Külön EU-s szabályozás vonatkozik rájuk!
• Ez a rendelet nem alkalmazható:
a) az olyan anyagokra vagy tárgyakra, amelyeket régiségként értékesítenek; b) bevonó- vagy borítóanyagokra, amelyek a sajtok kérgét, a feldolgozott hústermékeket vagy a gyümölcsöket fedik, amelyek az élelmiszer részét képezik és elfogyaszthatók az említett élelmiszerrel együtt; c) a telepített köz- vagy magán vízműberendezésekre
A 3. cikk: általános követelmények
„(1) Az anyagokat és tárgyakat, ideértve az aktív és intelligens anyagokat és tárgyakat is, a helyes gyártási gyakorlattal összhangban olyan módon kell gyártani, hogy azok szokásos vagy előrelátható felhasználási körülmények között alkotórészeiket ne adhassák át az élelmiszereknek olyan mennyiségben, amely: a) veszélyeztetheti az emberi egészséget; vagy b) elfogadhatatlan változást idézhet elő az élelmiszer összetételében; vagy c) az élelmiszer érzékszervi tulajdonságainak rosszabbodását idézheti elő. (2) Egy anyag vagy tárgy jelölése, reklámozása vagy kiszerelése nem tévesztheti meg a fogyasztókat.”
A rendelet rögzíti a jelölés részletes szabályait:
Azokat az anyagokat vagy tárgyakat, amelyek a forgalomba hozataluk időpontjában még nem kerültek érintkezésbe élelmiszerekkel, a következőknek kell kísérniük: a) az „élelmiszerekkel érintkező” szavak, vagy az azok használata szerinti különös megjelölés, mint például kávéfőző, borosüveg, leveseskanál, vagy a II. melléklet szerinti szimbólum; és b) szükség szerint a biztonságos és megfelelő használathoz szükséges, betartandó különös utasítások; és c) a Közösségben letelepedett, a forgalomba hozatalért felelős gyártó, feldolgozó vagy értékesítő neve vagy cégneve, illetve mindkét esetben a címe vagy bejegyzett székhelye; és d) olyan megfelelő jelölés vagy azonosítás, amely lehetővé teszi az anyag vagy tárgy nyomonkövetését
Az „élelmiszerekkel érintkező” szavak feltüntetése azonban nem kötelező az olyan tárgyak esetében, amelyeket jellegüknél fogva kétséget kizáróan arra szántak, hogy élelmiszerekkel kerüljenek érintkezésbe.
Saját területén az a tagállam, amelyben az anyagot vagy tárgyat értékesítik, a Szerződés rendelkezéseivel összhangban előírhatja, hogy ezeket a jelölési követelményeket egy vagy több olyan nyelven kell teljesíteni, amelyet e tagállam a Közösség hivatalos nyelvei közül meghatároz.
A rendelet továbbá előírja, hogy: külön intézkedések hatálya alá tartozó anyagokhoz és tárgyakhoz
írásbeli nyilatkozatot, megfelelőségi nyilatkozatot kell csatolni, amely jelzi, hogy ezek az anyagok és tárgyak megfelelnek a rájuk alkalmazandó szabályoknak. A megfelelőség igazolásához szükséges dokumentumoknak rendelkezésre kell állniuk. Ezeket a dokumentumokat az illetékes hatóság kérésére be kell mutatni.
A rendelet előírja az FCM -k nyomonkövethetőségét
(minden szakaszban biztosítani kell, az ellenőrzés, a hibás termékek visszahívása, a fogyasztók tájékoztatása és a felelősség megállapítása megkönnyítése céljából.) Ennek részletei: A vállalkozóknak olyan rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik azoknak a vállalkozásoknak az azonosítását, amelyektől és amelyek részére az e rendeletnek hatálya alá tartozó anyagokat és tárgyakat, valamint azok előállítása során felhasznált összetevő anyagokat és termékeket szolgáltatták. Ezt az információt kérésre be kell mutatni az illetékes (Beszállítók, az FCM-t felhasználó vállalkozások dokumentálása, azonosítása)
Beszállító
Vállalkozó
hatóságok
részére.
Felhasználó
A Közösség piacára bocsátott anyagoknak és tárgyaknak azonosíthatóknak kell lenniük lehetővé téve azok – jelölés, illetve a vonatkozó dokumentumok vagy információ útján történő – nyomon követését.
A Bizottság 2023/2006/EK rendelete az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes
gyártási gyakorlatról
Az 1935/2004/EK rendelet I. mellékletében felsorolt anyag- és tárgycsoportokat, valamint szükség szerint ezeknek az anyagoknak és tárgyaknak a kombinációit, vagy az ezeknek az anyagoknak és tárgyaknak az előállítása során felhasznált újrafeldolgozott anyagokat és tárgyakat a helyes gyártási gyakorlat (GMP) általános és részletes szabályaival összhangban kell gyártani. • A GMP alapvető elemei a minőségbiztosítási - és minőségellenőrzési rendszer és a dokumentáció.
• A nyomdafestékekre és újra feldolgozott műanyagokra részletes GMP szabályok vonatkoznak. A vállalkozó hatékony és dokumentált minőségbiztosítási rendszert hoz létre és biztosítja annak betartását.
A vállalkozó nyomtatott vagy elektronikus formában tárolt dokumentációt hoz létre: • gyártási műveletekre vonatkozó feljegyzések • gyártási „formulák” • előírások amelyek a kész anyag vagy tárgy megfelelősége és biztonságossága szempontjából relevánsak Dokumentálja a minőségellenőrzési rendszer eredményeit kérésre hatóságnak be kell bemutatni
FMC-ek, amelyekre speciális követelmények vonatkoznak Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő
aktív és intelligens anyagokról és tárgyakról szóló 450/2009/EK rendelet „Élelmiszerrel érintkező „aktív anyagok és tárgyak”: azok az anyagok és tárgyak, amelyek rendeltetése a csomagolt élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbítása, illetve állapotuk megtartása vagy javítása. Ezeket úgy tervezték, hogy tartalmazzanak olyan összetevő anyagokat, amelyek bizonyos anyagokat bocsátanak ki a csomagolt élelmiszerbe vagy annak közvetlen környezetébe, illetve ilyen anyagokba abszorbeálódnak;
„Élelmiszerrel érintkező intelligens anyagok és tárgyak”: azok az anyagok és tárgyak, amelyek folyamatosan jelzik a csomagolt élelmiszer vagy annak közvetlen környezete állapotát; The label contains special ink that changes its color based on the amount of ammonia emitted by the meat (the older the meat, the more ammonia it releases)
Aktív és intelligens anyagokat és tárgyakat csak akkor lehet forgalomba hozni, ha: a) megfelelnek a rendeltetésük szerinti célnak és hatásosak; b) megfelelnek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében foglalt általános követelményeknek; c) megfelelnek az 1935/2004/EK rendelet 4. cikkében foglalt egyedi előírásoknak; d) megfelelnek az 1935/2004/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt címkézési előírásoknak; e) megfelelnek e rendelet II. fejezetében foglalt, az összetételre vonatkozó követelményeknek; f) megfelelnek e rendelet III. és IV. fejezetében foglalt, a címkézésre és a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelményeknek,
Csak az engedélyezett anyagok közösségi jegyzékében szereplő anyag használható fel aktív és intelligens anyagok és tárgyak összetevőiben.
A címkézésre vonatkozó kiegészítő szabályok Annak érdekében, hogy a fogyasztó felismerje a nem ehető részeket, az ehetőnek tűnő aktív és intelligens anyagokon és tárgyakon vagy azok ehetőnek tűnő részein fel kell tüntetni: a) a „NEM EHETŐ” feliratot; és b) amennyiben technikailag megoldható, az I. mellékletben megadott piktogramot. Szembetűnőnek, jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük. Min. 3 mm-es betűkkel kell szedni őket, és meg kell felelniük az 1935/2004/EK rendelet 15. cikkében foglalt előírásoknak.
Megfelelőségi nyilatkozat Az aktív és intelligens anyagokat és tárgyakat, függetlenül attól, hogy érintkeznek-e az élelmiszerrel, illetve az ezen anyagok és tárgyak előállítására szánt összetevőket vagy az ezen összetevők előállítására szánt anyagokat a forgalmazás minden szakaszában – a végfelhasználónak történő értékesítés kivételével – az 1935/2004/EK rendelet 16. cikke szerinti írásbeli nyilatkozatnak kell kísérnie. Ezt a vállalkozónak kell kiállítania; Tartalmaznia kell a II. mellékletben foglalt információkat.
Dokumentáció Kérésre a vállalkozó olyan megfelelő dokumentációt bocsát a nemzeti illetékes hatóságok rendelkezésére, amely igazolja, hogy az aktív és intelligens anyagok és tárgyak, valamint az ezen anyagok és tárgyak előállítására szánt összetevők megfelelnek e rendelet előírásainak. Tartalmaznia kell az aktív és intelligens anyag és tárgy alkalmasságáról és hatásosságáról, a vizsgálatok, számítások vagy egyéb elemzések körülményeiről és eredményeiről, bizonyítékkal szolgál az aktív és intelligens anyag és tárgy ártalmatlanságáról, vagy érveket ismertet azok megfelelőségének alátámasztására.
A külön rendelkezés hatálya alá sorolható anyagcsoportok közül a legszélesebb terület a műanyag és műanyag tárgyak csoportja.
10/2011/EU rendelet: „Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról” közvetlenül alkalmazandó az EU tagállamaiban.
A rendelet hatálya az alábbi kategóriákra terjed ki: - kizárólag műanyagból álló anyagok és tárgyakra és azok részeire, - ragasztóval vagy más módon egymáshoz rögzített többrétegű műanyagokra és műanyag tárgyakra, - az előbbiekben említett, nyomtatott és/vagy bevont anyagokra és tárgyakra, - fedelek vagy záróelemek tömítését alkotó műanyag rétegek vagy műanyag bevonatok, amelyek az említett fedelekkel és záróelemekkel együtt különböző típusú anyagok két vagy több rétegét alkotják - a többrétegű kombinált anyagokban és tárgyakban lévő műanyag rétegekre. Anyagcsoportok pl.: PVC, polietilén, polisztirol, polikarbonátok, stb. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá az ioncserélő műgyanták, a gumik és szilikonok mert a műanyagoktól eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, így ezekre külön előírásokat kell alkalmazni.
Polivinil-klorid; háztartási fólia, tömítőbetét Nagynyomású polietilén; dobozok, flakonok, fóliák, tasakok, kannák
Alacsonynyomású polietilén; Akrilnitril-butadién-sztirol kopolimer
Polietilén-tereftalát; poliészter; flakonok, bonbon, betétek
Egyéb: melamin, polikarbonát, stb
Polisztirol; tejipari poharak, tálcák, dobozok Polipropilén
Legfontosabb típusok: -Polietilén -Polipropilén -PVC -Polisztirol -PET (poliészter) -Polikarbonát -Poliamid -Melamin (Melamin-formaldehid) -Kopolimerek (SAN, ABS)
(tasakok, tároló dobozok, tasakok, konyhai termékek) (háztartási fólia, tömítő betétek ) (tejipari poharak, dobozok) (sütőzacskó) (cumisüveg, poharak, kancsó) (konyhai tálaló eszközök, műbél) (tányérok, tálak, tálcák)
A rendelet által használt fontosabb fogalmak
„összkioldódási határérték (ÖK)”: az anyagból vagy tárgyból az élelmiszer-utánzó modellanyagokba kerülő nem illékony anyagok maximális megengedett mennyisége; „élelmiszer-utánzó modellanyag”: az élelmiszert utánzó vizsgálati közeg; az élelmiszer-utánzó modellanyag a viselkedése tekintetében az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból való kioldódást utánozza; „specifikus kioldódási határérték” (SKH): az anyagból vagy tárgyból az élelmiszerbe vagy az élelmiszerutánzó modellanyagba kerülő meghatározott anyag maximális megengedett mennyisége; „specifikus kioldódási határérték (egyenértékként)” (SKH(E)): az élelmiszerbe vagy az élelmiszer-utánzó modellanyagba kerülő meghatározott anyagok maximális megengedett összmennyisége, a jelzett anyag összes részében kifejezve; „funkcionális záróréteg”: a bármilyen típusú anyag egy vagy több rétegéből álló záróréteg, amely biztosítja, hogy a végtermékként kapott anyag vagy tárgy megfeleljen az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének és e rendelet rendelkezéseinek;
A műanyagokat és a műanyag tárgyakat csak akkor lehet forgalomba hozni, ha: a) a rendeltetésszerű és az előre látható használat tekintetében megfelelnek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében foglalt, vonatkozó követelményeknek; és b) megfelelnek az 1935/2004/EK rendelet 15. cikkében foglalt címkézési követelményeknek; és
c)
megfelelnek
az
1935/2004/EK követelményeknek; és
rendelet
17.
cikkében
foglalt
nyomonkövethetőségi
d) előállításukra a 2023/2006/EK bizottsági rendeletben megállapított helyes gyártási gyakorlat szerint kerül sor; és e) megfelelnek az e rendelet II., III. és IV. fejezetében foglalt, az összetételre és a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelményeknek.
Az összetételre
vonatkozó követelmények
lényeges eleme, hogy kizárólag az
uniós jegyzékében szereplő anyagok használhatók fel szándékosan a műanyagokban és engedélyezett anyagoknak az I. mellékletben megállapított
műanyag tárgyakban lévő műanyag rétegek előállítására. Az uniós jegyzék tartalma a következő: a) monomerek vagy más kiindulási anyagok; b) adalékanyagok, a színezékek kivételével; c) polimerizációsegítő anyagok, az oldószerek kivételével; d) mikrobiális fermentációból származó makromolekulák
Az anyagokra vonatkozó általános követelmények:
Megfelelő minőségűeknek és tisztaságúaknak kell lenniük. Az anyag gyártójának ismernie kell az összetételt, és kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. Az anyagokra vonatkozó egyedi követelmények • A műanyagokban és műanyag tárgyakban lévő műanyag rétegek előállításához használt anyagokra a következő korlátozások és előírások vonatkoznak: a) a 11. cikkben megállapított specifikus kioldódási határérték (az I. melléklet 1. táblázat 8. oszlop); b) a 12. cikkben megállapított összkioldódási határérték; c) az I. melléklet 1. pontja 1. táblázatának 10. oszlopában megállapított korlátozások és előírások; Például a 61. egyedi azonosító számú hidrogénezett homopolimerek esetében a korlátozás a következő: „Nem használható olyan zsíros élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő tárgyakban, melyekre a „D” modellanyagot határozták meg.” d) az I. melléklet 4. pontjában meghatározott részletes előírások. • A nanotechnológiai anyagok csak abban az esetben használhatók, ha azokat az I. melléklet előírásai kifejezetten engedélyezik és megemlítik.
I. melléklet 4. pont
A műanyagokra és műanyag tárgyakra vonatkozó általános korlátozások A műanyagokkal és műanyag tárgyakkal kapcsolatos általános korlátozásokat a II. melléklet állapítja meg. 1. A műanyagokból és a műanyag tárgyakból a következő anyagok nem oldódhatnak ki az alábbi specifikus kioldódási határértékeket meghaladó mennyiségben: Bárium = 1 mg/kg, azaz 1 mg az élelmiszer vagy élelmiszer-utánzó modellanyag 1 kilogrammjában. Kobalt = 0,05 mg/kg, Réz = 5 mg/kg, Vas = 48 mg/kg, Lítium = 0,6 mg/kg, azaz 0,6 mg Mangán = 0,6 mg/kg,. Cink = 25 mg/kg,
2. A műanyagokból és műanyag tárgyakból – az I. melléklet 1. táblázatában felsoroltak kivételével – nem oldódhatnak ki az élelmiszerbe vagy az élelmiszer-utánzó modellanyagba kimutatható mennyiségű primer aromás aminok. A kimutatási határérték 0,01 mg anyag per 1 kg élelmiszer vagy élelmiszer-utánzó modellanyag.
Specifikus kioldódási határértékek A műanyagokból és műanyag tárgyakból az élelmiszerekbe kioldódó összetevők mennyisége nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított specifikus kioldódási határértékeket (SKH, mg/kg élelmiszer). Az olyan anyagok esetében, amelyekre vonatkozóan az I. melléklet nem ír elő specifikus kioldódási határértéket vagy más korlátozást, az általános 60 mg/kg specifikus kioldódási határértéket kell alkalmazni. A fentiektől eltérően az 1333/2008/EK rendelet által élelmiszer-adalékanyagként vagy 1334/2008/EK rendelet által aromaként engedélyezett adalékanyagok nem oldódhatnak ki az élelmiszerekbe olyan mennyiségben, amely a kész élelmiszerben technológiai hatással jár.
Összkioldódási határérték A műanyagok és műanyag tárgyak összes összetevőiből az élelmiszer-utánzó modellanyagokba átkerülő mennyiség nem haladhatja meg a 10 milligrammot az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő felszín egy négyzetdeciméterére számítva (mg/dm2). A 10 mg/dm² összkioldódási határérték az 1 kg élelmiszert tartalmazó, kocka alakú csomagolás esetében az élelmiszer 1 kg-jára vonatkoztatott 60 mg anyag kioldódását jelenti. 609/2013/EU RENDELETE a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről (2016. július 20-tól)
A fentiektől eltérően a 2006/141/EK és a 2006/125/EK bizottsági irányelv szerint meghatározott, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokból és műanyag tárgyakból az élelmiszer-utánzó modellanyagokba átkerülő összes összetevő mennyisége nem haladhatja meg a 60 milligrammot az élelmiszer-utánzó modellanyag egy kilogrammjára számítva (60 mg/kg).
Bizonyos anyagokra és tárgyakra alkalmazandó külön rendelkezések
Többrétegű műanyagok és műanyag tárgyak Többrétegű műanyagban vagy műanyag tárgyban található minden egyes műanyag réteg összetételének meg kell felelnie az ezen rendelet előírásainak. DE: az élelmiszerrel közvetlenül nem érintkező és attól funkcionális záróréteggel elválasztott műanyag réteg esetében: a) az I. mellékletben előírt vinil-klorid-monomer kivételével nem szükséges, hogy a réteg megfeleljen az ebben a rendeletben előírt korlátozásoknak és előírásoknak; és/vagy b) előállítása történhet az uniós jegyzékben vagy az ideiglenes jegyzékben nem szereplő anyagokból is. A b) pontban említett, az uniós jegyzékben vagy az ideiglenes jegyzékben nem szereplő anyagok nem tartozhatnak a következő kategóriákba: • az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) I. mellékletének 3.5., 3.6. és 3.7. szakaszában foglalt kritériumoknak megfelelően „mutagén”, „rákkeltő” vagy „reprotoxikus” besorolású anyagok; • nanotechnológiai anyagok. A végtermékként kapott többrétegű műanyagnak vagy műanyag tárgynak meg kell felelnie az e rendelet 11. cikkében előírt specifikus kioldódási határértékeknek és az e rendelet 12. cikkében előírt összkioldódási határértéknek.
A többrétegű kombinált anyagok és tárgyak „többrétegű kombinált anyag”: különféle típusú anyagokat két vagy több rétegben – ezen belül legalább egy műanyagréteget – tartalmazó anyag vagy tárgy;
A többrétegű kombinált anyagokban és tárgyakban az egyes műanyagrétegek összetételének meg kell felelnie e rendelet előírásainak, de nm kell megfelelni a a 11. és 12. cikk előírásainak (össz/specifikus KH)
At öbbrétegű kombinált anyagban vagy tárgyban lévő, az élelmiszerrel közvetlenül nem érintkező és attól funkcionális záróréteggel elválasztott műanyag réteg előállítható az uniós jegyzékben vagy az ideiglenes jegyzékben nem szereplő anyagokból is. A fent említett, az uniós jegyzékben vagy az ideiglenes jegyzékben nem szereplő anyagok nem tartozhatnak a következő kategóriákba: a) az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3.5., 3.6. és 3.7. szakaszában foglalt kritériumoknak megfelelően „mutagén”, „rákkeltő” vagy „reprotoxikus” besorolású anyagok; b) nanotechnológiai anyagok. Fontos! A rendelet nem szabályozza a teljes többrétegű kombinált anyagot vagy tárgyat. Pontosabban a rendelet hatálya csak a többrétegű kombinált anyagokban és tárgyakban lévő műanyag rétegekre terjed ki (a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja). •
Következésképpen a többrétegű kombinált végterméket forgalomba hozó vállalkozónak olyan megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadnia, amely a rendelet tekintetében jogilag csupán a termékben jelenlévő műanyag rétegekre vonatkozik.
•
Néhány tagállamban előfordulhat, hogy a nemzeti jogszabályok arra kötelezik a vállalkozót, hogy a megfelelőségi nyilatkozatban a nem műanyag rétegekkel is foglalkozzon.
Megfelelőségi nyilatkozat és dokumentáció
Megfelelőségi nyilatkozat A kiskereskedelmi szakasz kivételével az értékesítési szakaszokban az 1935/2004/EK rendelet 16. cikke szerinti írásbeli nyilatkozatnak kell rendelkezésre állnia, melyet a vállalkozó bocsát ki, és tartalmazza az irányelv IV. mellékletében megállapított információkat.
Az írásbeli nyilatkozat lehetővé teszi a tárgyát képező anyagok egyszerű azonosítását. A nyilatkozatot meg kell újítani, ha az összetétel vagy az előállítás olyan számottevő mértékű módosulása következik be, amely az anyagból vagy a tárgyból való kioldódás mértékének változását idézi elő, illetve ha új tudományos ismeretek látnak napvilágot.
•kiskereskedelem: (a 178/2002/EK rendelet szerint) élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása és tárolása az élelmiszer eladásának vagy a fogyasztók részére történő átadása helyén, beleértve az elosztó-központokat, a közétkeztetési tevékenységet, az üzemi étkezdéket, az intézményi étkeztetést, az éttermeket és az egyéb, élelmiszerellátó helyeket, üzleteket, bevásárlóközpontokat ellátó létesítményeket és nagykereskedelmi árusítóhelyeket.
IV. MELLÉKLET Megfelelőségi nyilatkozat A 15. cikkben említett írásbeli nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia: (1) a megfelelőségi nyilatkozatot kiadó vállalkozó neve és címe; (2) a műanyagokat vagy műanyag tárgyakat, a műanyagok és műanyag tárgyak előállításának köztes szakaszaiból származó termékeket vagy az ilyenek gyártására szolgáló anyagokat gyártó vagy importáló vállalkozó neve és címe; (3) a műanyagok, műanyag tárgyak, a műanyagok és műanyag tárgyak előállításának köztes szakaszaiból származó termékek vagy az ilyenek gyártására szolgáló anyagok megnevezése; (4) a nyilatkozat dátuma; (5) annak megerősítése, hogy a műanyagok vagy műanyag tárgyak, a műanyagok és műanyag tárgyak előállításának köztes szakaszából származó termékek vagy az anyagok megfelelnek az ebben a rendeletben és az 1935/2004/EK rendeletben szereplő előírásoknak;
(6) a felhasznált olyan anyagokra, illetve azok bomlástermékeire vonatkozó információk, amelyekkel kapcsolatban e rendelet I. és II. melléklete korlátozásokat és/vagy előírásokat állapít meg, hogy az ellátási lánc következő gazdasági szereplői biztosítani tudják a korlátozások betartását; (7) az élelmiszerekben való felhasználásuk tekintetében korlátozás alá eső anyagokról szóló, kísérleti adatok vagy elméleti számítás alapján kapott, megfelelő információk az ezen anyagok specifikus kioldódásáról, valamint adott esetben a 2008/60/EK (édesítőszerek), a 95/45/EK (színezékek) és a 2008/84/EK (egyéb élelmiszer-adalékanyagok) irányelv szerinti tisztasági kritériumokról, annak érdekében, hogy ezen műanyagok vagy műanyag tárgyak felhasználói eleget tudjanak tenni az alkalmazandó európai uniós rendelkezéseknek, illetve ezek hiányában az élelmiszerekre alkalmazandó nemzeti rendelkezéseknek; (8) használati előírások, mint például: i. azok az élelmiszertípusok, amelyekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe fognak kerülni; ii. élelmiszerekkel érintkezésben lévő műanyagokra vagy műanyag tárgyakra vonatkozó kezelési és tárolási idő és hőmérséklet; iii. az anyag vagy tárgy megfelelőségének megállapításához használt viszonyszám: az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő felszín és a térfogat aránya;
(9) ha többrétegű és funkcionális záróréteg van, annak megerősítése, hogy a műanyag vagy műanyag tárgy megfelel az e rendelet 13. cikke (2), (3) és (4) bekezdésében vagy 14. cikke (2) és (3) bekezdésében szereplő előírásoknak. *Az irányelveket felváltotta az 1333/2008/EK és az 1334/2008/EK, 231/2012/EU rendelet
Kettős felhasználású adalékanyag Olyan anyag, amelyet műanyagokban jelen lévő adalékanyagként, valamint élelmiszer-adalékanyagként vagy aromaanyagként is engedélyeztek. Egy anyag akkor minősül „kettős felhasználású adalékanyagnak”, ha a műanyag adalékanyag kémiai neve megfelel egy engedélyezett élelmiszer-adalékanyag vagy aromaanyag kémiai nevének, függetlenül a tisztaságától és attól, hogy az anyagra vonatkozike korlátozás az élelmiszerben, illetve a műanyagban való felhasználás tekintetében. A sók esetében a sót kell figyelembe venni, nem pedig az engedélyezett savat, fenolt vagy alkoholt. Példa: a kalcium-sztearát kettős felhasználású adalékanyag (E470a), a cink-sztearát azonban nem. A műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló rendeletben a sztearinsav szerepel. A kalcium-sztearát E470a számmal szerepel, pedig tisztasága nem felel meg az élelmiszerben való felhasználásának. A jogszabály fő célja az, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználóját tájékoztassa a kettős felhasználású adalékanyag jelenlétéről a műanyagban, hogy ezeket is figyelembe lehessen venni az élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályok, illetve az élelmiszer és a csomagolás közötti interakció tekintetében.
Igazoló dokumentumok Kérésre a vállalkozó a hatóság rendelkezésére bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a műanyagok és műanyag tárgyak, illetve előállításuk köztes szakaszából származó termékek, valamint az ezen tárgyak gyártására szánt anyagok megfelelnek a rendelet előírásainak. A dokumentáció tartalmazza a vizsgálatok, számítások, így a modellezések, és más elemzések körülményeit és eredményeit, valamint bizonyítékot a biztonságosságról, illetve a megfelelést bemutató indokolást. A megfelelés kísérleti úton való bizonyítására vonatkozó szabályokat az V. melléklet állapítja meg. 1. FEJEZET: Az élelmiszerekkel már érintkezésbe került anyagok és tárgyak specifikus kioldódásának vizsgálata 2. FEJEZET: Az olyan anyagok és tárgyak specifikus kioldódásának vizsgálata, amelyek még nem kerültek érintkezésbe élelmiszerekkel 3. FEJEZET: Az összkioldódás vizsgálata (Szabványosított vizsgálati körülmények) 4. FEJEZET: A kioldódási vizsgálat eredményeinek a kioldódási határértékekkel való összehasonlításakor alkalmazott korrekciós tényezők
Az igazoló dokumentumok megőrzésére vonatkozó rendelkezés a gyártás és forgalmazás minden egyes szakaszában érvényes, ideértve a kiskereskedelmet is, és nem kapcsolódik közvetlenül a megfelelőségi nyilatkozat rendelkezésre állásához. A szállítótól kapott megfelelőségi nyilatkozat és a belső minőségellenőrzésről szóló belső dokumentáció is az igazoló dokumentumok közé tartozik.
Megfelelés A specifikus kioldódási határérték az élelmiszerben levő valamely idegen anyag megengedett mennyisége. A kioldódási vizsgálat eredményeinek megadása: mg/kg-ban, a felszínnek a térfogathoz viszonyított, a tényleges vagy előre látható használatnál fennálló, valós arányának alkalmazásával kell kifejezni (felület/térfogat arány, S/V). a gyártónak biztosítania kell, hogy a legkedvezőtlenebb érintkezési körülmények között is megfeleljen ennek a határértéknek. Az előírásoknak való megfelelést az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell. Valamely anyag vagy tárgy meg nem felelését kioldódási vizsgálattal kell megerősíteni. Ezért a 10/2011/EU rendelet meghatározza a kioldódási vizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat.
DE: tartályok, lapok, fóliák, illetve más tárgyak esetén, melyek < 500 ml vagy g ill. > 10 liter mennyiséget tartalmaznak, olyan lapok és fóliák esetében melyek még nem kerültek érintkezésbe élelmiszerrel, valamint olyan tárgyaknál, melyek alakja miatt lehetetlen felbecsülni a felszín és a vele érintkezésbe kerülő élelmiszer közötti arányt, a kioldódás mértékét mg/kg-ban, az élelmiszer 1kg-jára eső, 6 dm2 felület szerinti felszín/térfogat aránnyal kell megadni
Eredmények megadása SK (ált): - mg/kg (ismert v. előre látható felhasználás) - mg/kg (6 dm2 1 kg) : - 500 mL V 10 L tartály, fólia - ismeretlen felhasználás SK / kupakok, tömítések, dugók: - mg/kg: é.sz. mennyisége ismert - mg/dm2 : záróeszköz + tartály felülete ismert - mg/tárgy: használata nem ismert ÖK / kupakok, tömítések, dugók: - mg/dm2 : - mg/tárgy:
záróeszköz + tartály felülete ismert használata nem ismert
A 10/2011/EU rendelet I. melléklete tartalmazza: • az engedélyezett anyagok uniós jegyzékét, (1. táblázat) • az anyagcsoportokra előírt korlátozásokat, (2. táblázat) (egyes anyagcsoportokra megadja az SKH(E) értékeket) • a megfelelőség ellenőrzésének szempontjait (3. táblázat) • az anyagokra vonatkozó részletes előírásokat (4. táblázat) A II. melléklet az anyagokra és tárgyakra vonatkozó általános korlátozásokat, kioldódási határértékeket állapítja meg.
A III. melléklet az élelmiszer-utánzó modellanyagokkal foglalkozik. (A vizsgálati közegnek élelmiszerre jellemző főbb fizikai-kémiai tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Élelmiszerutánzó modellanyagok használatakor a szabványos vizsgálati időtartamnak és hőmérsékletnek a lehető legnagyobb mértékben kell reprodukálnia a tárgyból az élelmiszerbe történő, esetlegesen bekövetkező kioldódást) A IV. melléklet a megfelelőségi nyilatkozat tartalmát állapítja meg Az V. melléklet a megfelelés vizsgálatának részleteivel foglalkozik
Még mindig a műanyag…
284/2011/EU rendelet a Kínai Népköztársaságból és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszközök behozatalára vonatkozó egyedi feltételek és részletes eljárások megállapításáról A rendelet 2011. július 1. óta van hatályban.
Az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszeren keresztül számos értesítés és riasztás érkezett olyan, Kínából, illetve Hongkongból az Unióba importált, FCM-ekről, amelyekből az uniós jogszabályoknak meg nem felelő mennyiségben oldódnak ki élelmiszerekbe ezen anyagok. Pl: poliamid konyhai eszközökből nagy arányban oldódnak ki primer aromás aminok élelmiszerekbe. A primer aromás aminok az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokban előforduló szennyeződések vagy bomlástermékek következtében keletkezhetnek. A primer aromás aminok vegyületcsaládjába tartozó vegyületek egy része rákkeltő, egy másik részük pedig feltehetően rákkeltő hatású.
A formaldehid műanyagok gyártásában történő használata engedélyezett, amennyiben az ezekből a műanyagokból élelmiszerekbe kioldódó formaldehid mennyisége nem haladja meg a 15 mg/kg- ot (speciális kioldódási határérték [SKH] összes formaldehidben és hexametiléntetraminban kifejezve).
Az uniós jogszabályok előírásainak jobb megismertetése érdekében a Bizottság a kínai ellenőrző hatóságok és az érintett iparág gyártói számára képzéseket szervezett.
Ennek ellenére nagy mennyiségű ellenőrzött, Kínából és Hongkongból származó vagy ott feladott poliamid és melamin műanyag konyhai eszköz továbbra sem felel meg az uniós jogszabályok előírásainak.
Az importőr minden egyes szállítmány esetében szabályszerűen kitöltött nyilatkozatot kell, hogy benyújtson az illetékes hatóságnak arra vonatkozóan, hogy az megfelel a primer aromás aminok és formaldehid élelmiszerbe való kioldódását szabályozó előírásoknak A nyilatkozatot laboratóriumi jelentésnek kell kísérnie, mely tartalmazza: a) poliamid konyhai eszközök esetében olyan vizsgálati eredmények, amelyek alátámasztják, hogy azokból élelmiszerekbe vagy élelmiszer-utánzó modellanyagokba nem oldódhatnak ki kimutatható mennyiségű primer aromás aminok. A kimutatási határ 0,01 mg/kg élelmiszer vagy élelmiszer-utánzó modellanyag; b) melamin konyhai eszközök esetében olyan vizsgálati eredmények, amelyek alátámasztják, hogy azokból élelmiszerekbe vagy élelmiszer-utánzó modellanyagokba nem oldódhat ki 15 mg/kg élelmiszer értéket meghaladó mennyiségű formaldehid. Az első beléptetési helyen* működő illetékes hatóság a következőket végzi el: a) okmányellenőrzés valamennyi szállítmány esetében, a szállítmányok érkezését követő két munkanapon belül;
b) azonossági és fizikai ellenőrzés, beleértve a szállítmányok 10 %-án végzett laboratóriumi vizsgálatot is, oly módon, hogy az importőrök vagy képviselőik ne láthassák előre, hogy egy adott szállítmány esetében sor kerül-e ilyen ellenőrzésre; a fizikai ellenőrzések eredményét a technikailag lehetséges legrövidebb idő alatt rendelkezésre kell bocsátani
*Magyarországon: állategészségügyi határállomások
• PÉLDÁK POLIAMID ESZKÖZÖKRE
• PÉLDÁK MELAMIN ESZKÖZÖKRE:
Példa a különböző szerepeket betöltő vállalkozóra Egy élelmiszer-áruház Egy élelmiszer-áruház frissen szeletelt kolbászt árul műanyag tálcákon, amelyeket harmadik országból importált. •
Az élelmiszer-áruház élelmiszerrel látja el a fogyasztót, tehát a kiskereskedő szerepét tölti be.
•
Az élelmiszer-áruház érintkezésbe hozza a kolbászt a műanyag tálcákkal, tehát élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználója is.
•
Az élelmiszer-áruház importálja az erre a célra használt tálcákat, ezért importőr is. Ezek szerint az élelmiszer-áruház három különböző szerepet tölt be, és az összes szereppel járó kötelezettségeket be kell tartania.
•
Ha az élelmiszer-áruház rányomtatja a lejárat dátumát a műanyag tálcákra, akkor a gyártó szerepével járó kötelezettségeket is teljesítenie kell.
És még mindig a műanyag… 282/2008/EK rendelet az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újra feldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról, valamint a 2023/2006/EK rendelet módosításáról. „Újrafeldolgozási eljárás”: olyan eljárás, amely során a műanyaghulladék újrafeldolgozásra kerül. Az újrafeldolgozási eljárást az Európai Bizottságnál engedélyeztetni kell, (jelenleg ideiglenes lista van a beadványokról, engedélyezett lista még nincs). KÖVETELMÉNYEK Újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat csak akkor lehet forgalomba hozni, ha olyan újrafeldolgozott műanyagot tartalmaznak, amelyek kizárólag az e rendelettel összhangban engedélyezett újrafeldolgozási eljárással keletkeztek.
+
A minőségbiztosítási rendszer megfelel a 2023/2006/EK rendelet (helyes gyártási gyakorlat) mellékletében előírt részletes szabályoknak.
Az újrafeldolgozási eljárások engedélyezése a műanyag alapanyagok ILLETVE a végső, újrafeldolgozott műanyagok minőségét előre meghatározott kritériumok alapján kell megállapítani és ellenőrizni, amelyek biztosítják, hogy a végső újrafeldolgozott műanyag és műanyag tárgy megfeleljen az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének
• a műanyag alapanyagoknak zárt és ellenőrzött láncot alkotó termékkörből kell származnia ezzel biztosítva, hogy csak az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokat és tárgyakat használnak fel, és minden szennyezés kizárható; vagy • igazolni kell (pl.: challenge testtel vagy más megfelelő tudományos bizonyítékkal), hogy az eljárás képes a műanyag alapanyagok bármely szennyeződését olyan szintre csökkenteni, amely nem jelent veszélyt az emberi egészségre nézve;
+ újrafeldolgozási eljárások engedélyezése
Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–84/500 számú előírása Olyan kerámiatárgyak esetleges ólom és kadmium kioldhatóságára vonatkozik, amelyek kész állapotukban élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, vagy amelyek élelmiszerekkel érintkeznek és e célra készültek. Ezen előírás értelmében a kerámiatárgyak általában nagy agyag vagy szilikáttartalmú szervetlen anyagok keverékéből, esetleg kis mennyiségű szerves anyag hozzáadásával előállított tárgyak. A keveréket az előállítás során formázzák, majd kiégetik. E tárgyak lehetnek mázasak, zománcozottak, illetve festettek. Egy kerámiatárgy akkor felel meg ezen előírás követelményeinek, ha a B és C részben megállapított feltételek mellett elvégzett vizsgálatok során a belőle kivont ólom, illetve kadmium mennyisége nem haladja meg az alábbi határértékeket:
Az élelmiszerekkel érintkezésbe még nem került kerámiatárgyakat forgalombahozataluk különböző szakaszaiban – a kiskereskedelmet beleértve és azzal bezárólag - a 1935/2004/EK rendelet 16. cikkének megfelelően írásbeli nyilatkozattal kell ellátni.
Ezt a nyilatkozatot a kerámiatárgy gyártójának vagy az Európai Unióban székhellyel rendelkező eladónak kell kiállítania, és tartalmaznia kell az ezen előírás D részben meghatározott adatokat.
Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–2007/42 számú előírása az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekről
Ez az előírás az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekre (cellofán) vonatkozó előírásokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az B rész általános leírásának, és amelyeket a) önmagukban vagy b) más, az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező vagy érintkezésbe kerülhető anyag részeként használnak. Valamint a következő típusok egyikébe tartoznak: a) bevonat nélküli regenerált cellulózfilm, b) cellulózból származó bevonatú regenerált cellulózfilm, c) műanyag bevonatú regenerált cellulózfilm. Gyártásukhoz felhasználható anyagokat tartalmazza az A rész II. fejezet és a C rész
Jelen előírás nem vonatkozik a regenerált cellulózból készült műbelekre. A regenerált cellulózfilm nyomtatott felületei nem kerülhetnek érintkezésbe az élelmiszerrel.
Megfelelőségi nyilatkozat • A kiskereskedelmi forgalmat kivéve az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmből készült anyagokat és eszközöket az értékesítés minden fázisában kísérnie kell a 1935/2004/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilatkozatnak.
• Amennyiben speciális felhasználási feltételek vannak meghatározva, ezeket a regenerált cellulózfilmből készült anyagok és eszközök címkéjén ezt fel kell tüntetni.
Megfelelőségi nyilatkozatok Műanyagokra és műanyag tárgyakra, a műanyagok és műanyag tárgyak előállításának köztes szakaszaiból származó tárgyakra, valamint az ezen műanyagok és műanyag tárgyak gyártására szánt anyagokra (10/2011/EU rendelet)
A kiskereskedelmi szakasz kivételével az értékesítési szakaszokban. Pl. megléte szükséges egy FCM műanyagot előállító vállalkozásnál, egy FCM műanyagot forgalmazó vállalkozásnál, egy FCM műanyagot felhasználó élelmiszeripari üzemnél.
Kerámiatárgyak (MÉ 1-2-84/500)
A kiskereskedelmet beleértve és azzal bezárólag. Pl. megléte szükséges egy kerámiatárgyat előállító vállalkozásnál, a közétkeztetésben, egy étteremben, nagykereskedelmi árusítóhelyen, vegyesboltban, a kerámiatárgyat felhasználó élelmiszeripari üzemben
Regenerált cellulózfilmből készült anyagok és eszközök (MÉ 1-2-2007/42)
A kiskereskedelmi forgalmat kivéve az értékesítés minden fázisában. Pl. megléte szükséges egy regenerált cellulózfilmet előállító vállalkozásnál, egy regenerált cellulózfilmet forgalmazó vállalkozásnál, egy regenerált cellulózfilmet felhasználó élelmiszeripari üzemnél.
Aktív és intelligens anyagok: 450/2009/EK ››››› 1935/2004/EK szerint
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 57/2010. (V. 7.) FVM rendelete az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről A rendelet jelenleg az FCM-ek közül csak a csomagolóanyag gyártó és forgalmazó vállalkozásokra ír elő bejelentési kötelezettséget, de folyamatban van a rendelet módosítása, a bejelentési kötelezettség kiterjesztése az összes FCM anyagféleségre. A rendelet módosításában a „forgalmazói” kör az első magyarországi forgalmazók körére lesz szűkítve.
A létesítményellenőrzési terv 2011. óta foglalja magába az élelmiszercsomagoló-anyagot gyártó és forgalmazó vállalkozók vizsgálatát, valamint az FCM-k mintavételét,
A hatósági ellenőrzés fő szempontjai az alábbiak.
• Az FCM anyagot regisztrálásuk.
gyártók,
forgalmazók
bejelentése
alapján,
• A létesítmények ellenőrzése és mintavétel. • Az FCM anyagokat gyártó vállalkozásoknál a GMP meglétének ellenőrzése az FCM vállalkozó által dokumentált minőségbiztosítási, minőségellenőrzési rendszer és a vonatkozó rendeletben előírt további dokumentációk ellenőrzése révén. • Az FCM előállítás során a nyomonkövetési rendszer ellenőrzése.
• A gyártott és forgalomba hozott termékek jelölésének, megfelelőségi nyilatkozatainak és a kapcsolódó kísérő dokumentumok tartalmának ellenőrzése, az előírások szerinti megfelelés ellenőrzése.
Szankcionálás Az 1935/2004/EK rendelet 25. cikke előírja ezen anyagokkal kapcsolatos jogsértések esetén a szankcionálási kötelezettséget.
Az Éltv. 57. § j) pontja értelmében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök használatát megtilthatja. Az Éltv. 14. §-a alapján előírt felelősségi rendelkezések a következők: „14. § (1) A takarmány biztonságosságáért és minőségéért a takarmány előállítója, nem hazai előállítású takarmány esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - az etethetőségi, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig - felelős. (2) Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig - felelős. (2a) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó termék biztonságosságáért és minőségéért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a felelős. (3) Az (1)-(2a) bekezdés nem alkalmazható, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta.
2014. február 15-től hatályos szöveg szerint: Éltv. 63. § (1) Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni a) azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával … aq) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó, a 60-62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi;… Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó előírások megsértése miatt. A 2014. április 25-től hatályos szöveg szerint a bírság összegét az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján kell megállapítani, az alkalmazandó szorzó: 5-20, és további súlyosbító tényezőket is figyelembe kell venni.
Year(s)
Description of the work*
2008 -2014
Monitoring
Type of materials or articles tested Plastics
2008 -2014 2008 -2014
Monitoring Monitoring
Ceramics Paper and board*
2008 -2014 2008-2014 2008 -2014
Monitoring Monitoring Monitoring
Paper and board** Rubbers Printing inks
2008 -2014
Monitoring
Silicones
Target substances
No of samples
overall migration into aqueous food stimulants Lead,Cadmium Lead,Cadmium,Copper,Chromi um formaldehyde overall migration Benzophenone
307
400 300
447
200 100 0
307
263 76
263 151 38
Low molecular weight 142 siloxanes,Silicone oligomers
Monitoring vizsgálatok 2008-2014 500
447 76
151
142 38
RASFF: 2011-től Összesen: 1104 db króm; 242 egyéb; 331 350
PAA; 140 ólom; 115
300
287
250
formaldehid; 193 kadmium; 83
309
333 db
*Egyéb: illó szerves anyagok, ftalátok, BPA, stb.
218 184
200 150
106 100 50 0
2011
2012
2013
főleg harmadik országokból és kisebb mértékben tagállamokból származó anyagokra vonatkoztak.
2014
2015
Szept. 30-ig
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Szilvássy Blanka, PhD élelmiszerbiztonsági felügyelő +36-70/436-0658 E-mail:
[email protected]
