Az előadás képei letölthetőek:

Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások

Kérem tegyék fel kérdéseiket….

[email protected]

Adócsalás Cégtemető Felelősség

Budapest, 2015. március 23.

Előadó:

Vadász Iván alelnök

Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások

Témák: Adócsalás típusai Adóbehajtás szigorítása Az adóellenőrzés következményei Cégfantomizálás Vagyonmentés A védekezés Offshore alkonya

Magyar árnyékgazdaság a GDP %-ban 120

105 100

100

98

93

103

98

80

GDP / milliárd Euro

60

Árnyékgazdaság / milliárd Euro 40

24

22

23

23

22

23

20

0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

GDP arányos adóterhelés

27-28-32 %

33 % 35 % 28 % 39 %

28 %

http://www.oecd.org/economy/growth/going-for-growth-hungary-2015.pdf

VTTL = VAT theoretical liability = 12,055 milliárd EUR VAT revenues = 9,084 milliárd EUR VAT Gap = 2,971 milliárd EUR = 25 %

Ismertté vált bűncselekmények NAV

Kifehérítés = áremelkedés

az adócsalás beépült az árakba

Adócsalás típusai (a becsült gyakoriság sorrendjében) 1.Fiktív (hamis) számlázás

5.Körhintacsalás

2.Bevétel eltitkolás

6.Támogatási csalás

3.Fekete foglalkoztatás

7.Nyereség leszívás offshore céggel

4.Cég bedöntése 8.Nyereségporlasztás

Fiktív (hamis) számlázás  magábanvaló hamisítás  színlelés  megtévesztés  színlelés és megtévesztés

Bevétel eltitkolás  nincs számla  a kiállított számlát nem könyvelik be  a költségeket nem korrigálják → tagi kölcsön

Fekete foglalkoztatás  zsebbe fizetés  munkabér helyett számlázás  párhuzamos jogviszonyok  keresztbe számlázás  vagyontalan projektcég az alvállalkozó  csalárd munkerőkölcsönzés

Cég bedöntése  saját célra történő gazdálkodás (kiűrítés)  fantomizálás

Körhintacsalás  tényleges értékesítés nélküli visszaigénylés  eltűnt kereskedő  élősködés

Támogatási csalás  hamis önrész  hamis önköltség

Nyereség leszívás offshore céggel  külkereskedelmi tevékenység  költségelés külföldről  osztalékfizetés

Nyereségporlasztás  veszteségelosztás  darabolás

Körhintacsalás  tényleges értékesítés nélküli visszaigénylés  eltűnt kereskedő  élősködés

Belföldi adóköteles értékesítés


Magyar kereskedő1


Magyar kereskedő1

Magyar kereskedő2


Magyar kereskedő1

termékértékesítés

Magyar kereskedő2

Külföldi adómentes értékesítés


ágh orsz

atár


ágh orsz

atár

Adómentes értékesítés

ágh orsz

atár


ágh orsz

Magyar kereskedő

atár


Szlovák kereskedő

ágh orsz

Magyar kereskedő

atár


Szlovák kereskedő

termékértékesítés és szállítás

Magyar kereskedő

ágh orsz

atár


Szlovák kereskedő

ágh orsz

Magyar kereskedő

atár


Szlovák kereskedő

termékértékesítés és szállítás

Magyar kereskedő

ágh orsz

atár


ágh orsz

Magyar kereskedő1

atár

Magyar kereskedő2


Szlovák kereskedő

ágh orsz

Magyar kereskedő1

atár

Magyar kereskedő2


Szlovák kereskedő

1. termékértékesítés és szállítás

Magyar kereskedő1

ágh orsz

atár

Magyar kereskedő2


Szlovák kereskedő


Magyar kereskedő1

ágh orsz

atár


Magyar kereskedő2

„Klasszikus” körhinta csalás leírása → Eub C-354/03. Optigen ügy

4. termékértékesítés

„A”

„D” országhatár 3. termékértékesítés


„B”


„C”

http://curia.europa.eu/jcms/jcms/j_6/kezdlap

„Klasszikus” körhinta csalás → cél: áfa visszaigénylés


„A”

„D” országhatár 3. termékértékesítés


„B”


„C”

Határon átnyúló ÁFA-csalás/1

„A”

tár

ágha orsz

„D”

3. termékértékesítés + ÁFA


„B” eltűnő kereskedő

2. termékértékesítés + ÁFA

„C”


Szlovák kereskedő

ágh orsz

Magyar kereskedő1

atár

Magyar kereskedő2


Szlovák kereskedő

1. számlázás

Magyar kereskedő1

ágh orsz

atár

Magyar kereskedő2


Szlovák kereskedő


Magyar kereskedő1

ágh orsz

atár


Magyar kereskedő2


Szlovák kereskedő

1. számlázás

Magyar kereskedő1

ágh orsz

atár

2. számlázás

Magyar kereskedő2

Az APEH három ősbűne

1. Az ÁFA bevezetésekor nem készültek fel a csalárd visszaigénylésekre

2. A fiktív számlák elleni küzdelemben tönkretették a ÁFA visszaigénylési rendszert

3. Nem figyelmeztették a magyar adóalanyokat az ÁFA határok eltörlésének veszélyeire

Példa az adócsalásból származó előny számítására

100 egység bruttó fiktív számla, amely után 10 % jutalékot fizettek áfa előny társasági adó szja (90 x 0,16) számlakiállító jutaléka

összesen

21 10 14 – 10

35

Adóhatóság új eszközei Elévülési idő meghosszabítása Adóregisztrációs eljárás Revizor + NAV nyomozók közös fellépése

2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről

Adóhatóság új eszközei Fedett tevékenység, titkos információgyűjtés Fokozott adóhatósági felügyelet − KOCKERD kérdőív Adószám felfüggesztése és törlése

Új büntetőjogi tényállások − költségvetési csalás Btk 396. § − felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása Btk 397.

Adóhatóság új eszközei

Belföldi összesítő jelentés 2 millió → 1 millió ÁFA tartalom Online pénztárgép → számlák adatszolgáltatás 1,5 milliós készpénz korlát Útdíj − EKAER 2015 Automatikus információcsere → 2017-től

Régi eszközök bevetése

Adójogi alapelvek alkalmazása Mögöttes felelősség alkalmazása

Csőd törvény szankcióinak alkalmazása Anyagmérleg → árrés becslése

Vezető tisztségviselőinek a szerződésen kívül okozott károkozásáért való felelősségét a Gt. 2014. március 14-ig hatályos rendelkezése

az új Ptk rendelkezése

6:541. § [Felelősség a vezető 30. § (1) A társaság felelős azért a tisztségviselő károkozásáért] kárért, amelyet vezető tisztségviselője Ha a jogi személy vezető e jogkörében eljárva harmadik tisztségviselője e jogviszonyával személynek okozott. összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.







Vezető tisztségviselőinek a szerződésen kívül okozott károkozásáért való felelősségét közjog ↔ polgári jog EBH2006. 1461 „Az adóhatóság és az adózó között….. kizárólag közigazgatási, adójogi jogviszony áll fenn. Az ilyen jogviszony alanyai közötti követelés, illetve fizetési kötelezettség jogkövetkezményeire vonatkozóan - kifejezetten erre irányuló adójogi jogszabályi felhatalmazás hiányában - a Ptk. szerinti szabályok alkalmazásának nincs helye. A jogviszony tárgya sem magánjogi igény illetve követelés (BH2000. 443).”

BH2010. 200 „….a Ptk. szabályok alkalmazásának nincs helye, a felek között fennálló közigazgatási, adójogi jogviszony még részben sem változik át a Ptk. szerinti magánjogi jogviszonnyá.”

Az adóhiány okainak elhatárolása

tudatos adócsalás

adótervezés hiánya pl. - üzleti partnert nem ellenőrzik - ingyenes szolgáltatások - fordított/egyenes adó felcserélése - kapcsolt vállalkozások közötti árak….

1. Ellenőrzés

2. Hatósági eljárás 3. Bírósági felülvizsgálat 4. Adóvégrehajtás

Adóeljárás Értesítés, mebizólevél bemutatása


Ellenőrzés


Ellenőrzés

Jegyzőkönyv átadása


Ellenőrzés


15 napon belül

Észrevétel



Ellenőrzés

15 napon belül

I. fokú adóhatározat

jkv átadástól 60 napon belül

Észrevétel



Ellenőrzés

15 napon belül



Biztosítási intézkedés (vagyon zárolása)

Észrevétel

Biztosítási intézkedés Art. 149. § Ha a pénzkövetelés későbbi kielégítése veszélyben van

Bankszámla zárolása, ingó és követelés foglalása, ingatlanra vh. jog,

I. fokú adóhatóság rendeli el végzéssel és végrehajtja



Ellenőrzés

15 napon belül




Észrevétel



Ellenőrzés

15 napon belül

Fellebbezés

30 napon belül




Észrevétel



Ellenőrzés

15 napon belül

Fellebbezés

Másodfokú eljárás

30 napon belül




Észrevétel

Fellebbezés

Fellebbezés

II. fokú jogerős határozat

Fellebbezés


30 napon belül

Bírósági kereset

Fellebbezés


30 napon belül

Bírósági kereset

ha nincs kereset

Adóvégrehajtás

Adóeljárás közvetlen következményei  iratok bevonása  biztosítási intézkedés, bűnügyi zárlat  kapcsolódó ellenőrzések üzleti partnereknél  helyszíni ellenőrzés  tanúk meghallgatása, nyilatkozattételre kötelezés  az ügyvezetőre és többségi tulajdonosra korlátozások  büntető feljelentés

A szankció mértéke − adókülönbözet − adóbírság → 50-75-200 % − késedelmi pótlék → jegybanki alapkamat 2x − mulasztási bírság

költségvetésnek okozott vagyoni hátrány Ft

büntetési tétel

Kisebb: 50.001 – 500.000

2 év

Nagyobb: 500.001 – 5.000.000

3 év

Jelentős: 5.000.001 – 50.000.000

1 – 5 év

Különösen nagy: 50.000.001 – 500.000.000

2 – 8 év

Különösen jelentős: 500.000.000 felett

5 – 10 év

Mi a teendő?

̶ értesítés adóellenőrzésről

Mi a teendő?

adóeljárásban passzív védekezés

tevékenység áthelyezése

Mi a teendő? -képviselő kinevezése - időnyerés - iratbetekintés - belső ellenőrzés (pl. saját vagyongyarapodás felmérése)

Mi a teendő? - vállalkozás továbbfolytatásának biztosítása - cégnév, székhely, lakóhely változtatás - adóigazolás beszerzése (amíg lehet) - postai kézbesítés biztosítása - külföldi bankszámla

Tevékenység áthelyezése  új cég alapítása  szerződések átruházása  bérleti szerződések, közművek átírása  tárgyi eszközök, készletek, dolgozók áthelyezése

korlát: - bankhitel, - támogatási szerződés

A cég eltüntetések típusai:

1. fantomizálás

2. cégtemető → új ügyvezető „átveszi” a céget

Fantomcég

- tulajdonosok elérhetetlenek vagy strómanok - tisztségviselők elérhetetlenek vagy strómanok - székhelyén nem található

fajtái: a) részesedés eladása b) új tagok tőkeemeléssel többséget szereznek

A cég eltüntetés tényleges célja mentesíteni az ügyvezetőt 1. iratőrzés alól és 2. a cég képviseletétől

Cégeladáshoz kapcsolódó bűncselekmények  Közokirat-hamisítás (342. §)  Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség (409.§)  A számvitel rendjének megsértése (403. §)  Gazdasági csalás (347.§)  Csődbűncselekmény (404.§)  Sikkasztás (372. §)

elmulasztása

Cégeladáshoz kapcsolódó felelősségi szabályok  A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása (Csődtv 63/A. §)  Részesedés átruházás és kényszertörlés (Ctv 118/A. §)  Felszámoló visszamenőlegesen kifogásolhat szerződéseket

− 5 évre visszamenőleg Csődtv 40. §, − kérheti a bíróságtól a vezetők felelősségének megállapítását Csődtv 33/A. §

Iratok eltűnése

Iratok eltűnésének lehetséges következményei

− az ÁFA bevallásokban szereplő levonandó adót nem fogadják el, mert nincs bizonylat

− a bankból felvett pénzösszeget a felvevő jövedelmének mínősítik

A fedezetelvonás a kötelezett a jogosult kielégítéséül szolgáló vagyont  eladja,  elajándékozza,  a házastársának a különvagyonába utalja,

 haszonkölcsönbe adja,  eladományozza  engedményezi  apportálja, stb.

saját elhatározásából vagyonát csökkenti

ADÓS

HITELEZŐ (NAV)

VAGYONSZERZŐ

Fedezetelvonás szankciója

Ptk 203. § új Ptk 6:120 §

Btk 405. §

viszonylagos hatálytalanság

adóügyekben nem alkalmazható

Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha  a másik fél rosszhiszemű volt,  vagy reá nézve származott.

a

szerződésből

ingyenes

előny

A szerződés érvényes

DE a hitelezővel szemben hatálytalan

ADÓS

ADÓS

elvonás

SZERZŐ

ADÓS

elvonás

SZERZŐ

bírói ítélet

HITELEZŐ (NAV)

Ha valaki a - hozzátartozójával - vagy összefonódott cégével köt ilyen szerződést,  a rosszhiszeműséget, vagy  az ingyenességet vélelmezni kell.

megdönthetetlen vélelem

Ptk. 8:1. § közeli hozzátartozónak minősül  a házastárs,  az egyeneságbeli rokon  az örökbefogadott gyermek,  a mostoha- és neveltgyermek,  az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,  valamint a testvér.

Btk 405. § (régi Btk 297. §) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja  vétség 1 év  bűntett 3-5 év

az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti

BH2000. 140 A tartozás fedezetének elvonása bűntette csak a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg [Btk. 297. § (1) bek.].

Mögöttes felelősség

Art 35. § Ha az adózótól nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse b) a megajándékozott

A házastárs anyagi felelőssége régi Csjt. 30. § és új Ptk 4:46. § Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni

A házastárs nem felel a házastársa által kötött ügyletért (tartozásért), ha bizonyítja, hogy az ügylethez nem járult hozzá. (megdönthető vélelem) a házastárs különvagyona nem szolgálhat a hitelezők igényének kielégítése alapjául.

pl. a házassági vagyonjogi szerződésben különvagyonként feltüntetett vagyontárgy

Házastárs bűncselekménye - az előnyt a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell megtéríteni, - felelősség mértéke sem korlátozható a közös vagyonból megillető részre

BH2000. 546

Adótervezés - adóelőnyök érvényesítése - hibák elkerülése - felelősség csökkentése

- vagyonvédelem

polgári jog

számvitel

Szükséges ismeretek

cégjog

adójog

Személyes felelősség csökkentése

- többségi tulajdon

- kapcsoltság - egyéni vállalkozás

- betéti társaság

megszüntetése

Személyes felelősség csökkentése

- elkülönült ügyvezető alkalmazása

nem lehet stróman

Cég- és magánvagyon védelme

− kockázat és vagyon szétválasztás → vagyonőrző cég

− cégszerkezet átalakítása → a múlt elhagyása − külföldi cég és bankszámla

− házassági vagyonjogi szerződés − üzleti partnerek ellenőrzése

Minősített többség, egyszemélyes társaság miatti korlátlan felelősség hátrányos üzletpolitika esetén  Csődtv 63. §  Gt 54. § és új Ptk 3:324. §

Kapcsolt vállalkozások (associated companies)

Kapcsolt vállalkozás1.

értékesítés

Kapcsolt vállalkozás2.

ellenőrzött ügylet (controlled transaction)

belső árazás (transfer pricing)

arm’s lenght principle •szokásos piaci érték •szokásos piaci ár •piaci érték

A kapcsoltság kezelésének módszerei

1) A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek megszüntetése 2) A kapcsolt vállalkozások egyesülése 3) Független fél bevonása

A kapcsoltság kezelésének módszerei

Jogszerűtlen megoldások 1) Színlelt közvetítő cég beiktatása 2) Offshore cég a tulajdonosok között 3) Stróman belépése

Stróman belépése a) A társasági szerződésben – részesedés átruházás korlátozása

b) A szindikátusi szerződés

c) Az üzletrész zálogjoggal való megterhelése

Ügyvezetői kapcsoltság 2015. évtől Tao törvény 4. § 23. kapcsolt vállalkozás: f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;

félhivatalos álláspont: - ha egy azonos ügyvezető van, akkor már kapcsolt „…hiszen a személyében és jogaiban azonos ügyvezető a piaci alapon történő kapcsolatot egyértelműen kizárja.” (adókódex 2015/I. 228. old.)

adózó

más személy

ügyvezetés egyezőségére tekintettel köztük

•üzleti politikára és •pénzügyi politikára •döntő befolyásgyakorlás valósul meg

adózó

más személy



adózó

más személy



ügyvezetés egyezősége → szinonimája: azonos

Kérdés: Ha azonos az ügyvezetés, akkor lehet egymástól eltérő üzleti és pénzügyi politika?

Ptk 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] A vezető tisztségviselő  a jogszabályoknak,  a létesítő okiratnak és  a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve.

Kapcsolt vállalkozás megszüntetése

lehetséges megoldások: 1. ügyvezetői azonosság megszüntetése 2. befolyás kizárása 3. cégvezető kinevezése

1. ügyvezetői azonosság megszüntetése

a) több ügyvezető kinevezése - ügykörök felosztása

b) személycserék (rokonság nem számít)

2. befolyás kizárása

a) létesítő okiratban kell szabályozni - ügyvezetés működését - pénzügyi és üzletpolitikai döntéshozatalt

b) taggyűlés/közgyűlés dönt egyes - pénzügyi és üzletpolitikai kérdésekben

3. cégvezető kinevezése

a) cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését, taggyűlés/közgyűlés nevezi ki b) korlátozott vagy általános képviseleti joggal rendelkező cégvezető (Ptk 3:116 §)

Egyéniből társaság Egyéni vállalkozás

Egyéni vállalkozás

alapítás


alapítás

Egyéni Cég


alapítás

Egyéni Cég

átalakulás


alapítás

Egyéni Cég

átalakulás

Gazdasági társaság


alapítás

Egyéni Cég

társasági adó, számviteli törvény hatálya alá kerül

átalakulás



alapítás

SZJA van

Egyéni Cég

átalakulás


SZJA nincs

egyéni vállalkozás megszűnési bevallásában − vállalkozói bevétel − az egyéni cégnek átadott eszközök alapító okirati értéke Szja tv 49/A. §


alapítás

Illeték van ingatlan+jog, gépjármű

Egyéni Cég

átalakulás


Illeték mentesség 2012. 01. 01-től


alapítás

ÁFA nincs (megszünés miatt)

Egyéni Cég

átalakulás

ÁFA nincs



alapítás

Engedélyek átvihetőek

Egyéni Cég

átalakulás

Engedélyek átvihetőek



alapítás

Egyéni Cég

Kedvezmények folytathatóak

átalakulás


Kedvezmények folytathatóak


alapítás

Egyéni Cég

átalakulás


engedélyek miatt, csak az ehhez szüséges vagyonnal


alapítás

Egyéni Cég

átalakulás


egyéni cégbe át nem vitt vagyon


megszűnés


alapítás

Egyéni Cég

átalakulás


Új Kft

alapítás

egyéni cégbe át nem vitt vagyon


megszűnés


alapítás

Egyéni Cég

átalakulás


Rossz cégstruktúra

Jó hírnév

Vagyon

Kockázat

Korszerű cégszerkezet

Kockázat

Jó hírnév

Vagyon

Vagyon őrző cég

•ingatlanok, •gépek, •járművek, •jogok

Eszközök bérbeadása

Aktív cég

•munkaerő, •megrendelések, •termelés, •készletek

Vagyon őrző cég

Eszközök bérbeadása

Aktív cég

Előnyök: - vagyon védelem - gyorsított amortizáció - bérleti díj variálható

Jó hírnév Kft

Kockázat Kft

Vagyonörző Kft

Jó hírnév Kft

bérbeadás

Kockázat Kft

Vagyonörző Kft

Jó hírnév Kft

bérbeadás

Kockázat Kft

Vagyonörző Kft

bérbeadás

Jó hírnév Kft

bérbeadás

alvállalkozás

Vagyonörző Kft

Kockázat Kft

bérbeadás

Jó hírnév Kft

bérbeadás

alvállalkozás

Vagyonörző Kft

Külföldi cég

Kockázat Kft

bérbeadás

Jó hírnév Kft

bérbeadás

alvállalkozás

Vagyonörző Kft

osztalék

Külföldi cég

Kockázat Kft

bérbeadás

Vagyon és kockázat szétválasztásának módszerei: 1. kiválás (szétválás) 2. apportálás 3. új cég

Kiválás

Régi cég

kiválás vagyonátvitel

Új cég

hátrány: az új cég felel a régi cég kötelezettségeiért

Apportálás

Régi cég

vagyon apportálás

Új cég

hátrány: a régi cég marad az új cég tulajdonosa

Új cég

Új cég1 Régi cég Új cég2

hátrány: a vagyon a régi cégben marad

Vagyon és kockázat szétválasztásának módszerei: 1. kiválás (szétválás) 2. apportálás 3. új cég

4. új cég + apportálás + átalakulás

Új cég + apportálás + átalakulás

Régi cég

Új cég + apportálás + átalakulás Új cég

Régi cég

Új cég + apportálás + átalakulás Új cég

Régi cég

vagyon apportálás

Közös Kft

Új cég + apportálás + átalakulás Új cég törzstőke emelés

Régi cég

vagyon apportálás

Közös Kft


Régi cég

vagyon apportálás

Közös Kft

átalakulás


Régi cég

vagyon apportálás

Közös Kft

átalakulás

Közös Zrt

Tulajdoni arányok átalakulás előtt

Közös Kft

Régi Cég 80 %

Új Cég 20 %

Tulajdoni arányok változása átalakulás után

Közös Kft

Régi Cég 80 %

Új Cég 20 %

Közös Zrt

Régi Cég 20 %

Új Cég 80 %

Osztalék útja

Osztalék útja Magyar cég


Offshore


Offshore

Offshore magyar tulajdonosa


Osztalék adómentesen

Offshore




Offshore

Jövedelem




Offshore Szja tv Egyéb jövedelem

Jövedelem


A jogsértés határpontja

Offshore cég alapítás





Offshore cég belépése magyar cégbe







Osztalék utalása Offshore cég bankjába









Osztalék felvétel offshore bankjából











Felvett osztalék nem szerepel a magyar szja bevallásban

A TANÁCS 2014. március 24-i 2014/48/EU IRÁNYELVE a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv módosításáról

hatályos: 2016. január 1. Svájc és Ausztria 2018-tól

tényleges tulajdonos névleges tulajdonos OFFSHORE CÉG

rendelkező OFFSHORE CÉG AT BANKJA

RENDELKEZŐ AT BANKJA

haszonhúzó = tényleges tulajdonos

bank jelenti az adóhatóságnak haszonhúzó részére jóváírt kamatot

Kérdések: 1. offshore cég megszüntetése? 2. bankszámla megszüntetése? a) céges b) privát

Stabilitás Megtakarítási Számla 2013. évi CXV. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról 7. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

62/2013. (XII. 17.) NGM rendelet

Korábbi adóamnesztiák

2003−2006 → színlelt szerződések 2006 → házipénztár, tagi kölcsön

2008−2009 → tagi kölcsön, offshore pénzek hazahozatala 2010−2012 → offshore pénzek hazahozatala, cégmagyarosítás

Stabilitás Megtakarítási Számla

értékpapír számla

pénzszámla

befektetési tevékenységet végző hitelintézet által vezetett számla

Stabilitás Megtakarítási Számla − minimum 5 millió Ft befizetés − a betett pénz után kamat nincs − az értékpapírszámlán kizárólag forintban jegyzett állampapír

dematerializált,

− értékpapírok nyeresége után csak szja-t kell fizetni

Szja kötelezettség megfizetése

adófizetési kötelezettség keletkezik → ha pénz vagy értékpapír kivonás történik

értékpapír adóalapja → a kivonáskori szokásos piaci érték

Pénzkivonáskor az adóalap sávosan csökken a befizetés és kifizetés között eltelt idő függvényében

3. év

adóalap a kifizetés 200 %-a

4. év


5. év


nincs adó

Garanciák

− befizetéskor megszerzett jövedelemnek kell tekinteni − a hitelintézet anonim módon vonja le az szja-t − büntetőjogi mentesség nincs

A bizalmi vagyonkezelési szerződés 6:310. §

Vagyonrendelő (eredeti tulajdonos)

kezelendő vagyon tulajdonjoga

Vagyonkezelő

kedvezményezett javára

A bizalmi vagyonkezelési szerződés 6:310. §

Vagyonrendelő (eredeti tulajdonos)

kezelendő vagyon tulajdonjoga

Vagyonkezelő (eredeti tulajdonos)

kedvezményezett javára

Köszönöm a figyelmet

Az előadás képei letölthetőek:

Recommend Documents