Az előadás képei letölthetőek:

Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások

AZ ÁFA ELLENŐRZÉSEK ÚJ GYAKORLATA A NAV intőt kapott a az Európai Unió Bíróságától

Budapest, 2014. január 21.

Előadó:

Vadász Iván alelnök

Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások

http://curia.europa.eu/jcms/jcms/j_6/kezdlap

Ügyszám

Név

Tárgy

C-74/08

Parat

állami támogatás

C-368/09

Pannon Gép

téves adatot tartalmazó számla

C-392/09

Uszoda Építő

az államot nem érte kár

C-274/10

Bizottság

Áfa visszaigénylés

C-80/11, C-142/11

Mahagében-Dávid

a számla kibocsátó ellenőrzése

C-324/11

Tóth

a számla kibocsátó ellenőrzése

C-273/11

Mecsek Gabona

elszállítás bizonyítéka

C-444/12

Hardimpex

áru eredetének vizsgálata

Kúria álláspontja

belföldi ügyletekre elfogadja Eub ítéleteit EBH2013 K.5

közösségi ügyletekre adóalany minden tőle telhető ésszerű intézkedést tegyen meg 2013. június 20. ítélet

Számlán szereplő gazdasági esemény

ténylegesen megtörtént

fiktív (vásárolták a számlát)

Adóhatósági érvelés változásai

A számlakiállító nem adóalany

1990

Az ügylet nem a felek között jött létre

2000

Az ÁFA-t nem hárították át

2012

Adóhatósági gyakorlat fiktív számla esetében

Számlakiállító Számlabefogadó

áfa-levonási jog megtagadása

fizetendő áfa megállapítása és „adóamnesztia”

a NAV fiktívnek minősíti a számlát, mert

ténylegesen volt értékesítés, de nem sikerült bizonyítani, ugyanis

− az általános kereskedelmi eljárások során keletkezett, és − a számviteli törvénynek megfelelő bizonylatokat a NAV nem tartja elégségesnek

nem volt értékesítés

Bizonyítási nehézségek

ugyanaz? vásárolt termék

továbbértékesített termék

nincs minden terméken egyedi azonosító

Áru eredetének bizonyítása Beszállító áruja származhat:

Vásárlás

Saját előállítás

Import


Vásárlás

Nem adja oda számlát


Import


Vásárlás



Előállítás körülményeit megvizsgálhatja, de hogyan igazolja

Import


Vásárlás



Előállítás körülményeit megvizsgálhatja, de hogyan igazolja

Import

Vámokmányokban sincsenek azonosítók

Munkavállalók hiányának lehetséges okai: -Valóban nem volt munkavállalója, -Voltak munkavállalói, csak nem jelentette be őket, - alvállalkoztatót foglalkoztatott, de nem kapott számlát

Önmagában nem bizonyíték, hogy nem volt a számlakiállítónak alkalmazottja

Be nem könyvelt készlet, berendezések lehetséges okai: - Ténylegesen nem rendelkezett készlettel/berendezéssel, - Bevételeit is eltitkolta, ezért készletét nem könyvelte be, - Számla nélkül vásárolta a készleteket/berendezéseket, - Bűncselekmény útján szerezte készletét/berendezéseit

Be nem könyvelt készlet nem bizonyítja, hogy a számlakiállító nem rendelkezett az áruval

Mahagében 62: adóhatóság feladata az ellenőrzések lefolytatása, szabálytalanságok felderítése Adóhatóság által elkövetett hibák -Adócsalók a hivatalos nyilvántartásokban jó adóalanyként szerepelnek -Az ellenérték megfizetésének útját nem derítik fel -Személyek azonosítása nehéz - Számlakiállítókat nem vonják felelősségre

Kérdés: hova lett a pénz?


VEVŐ


VEVŐ

ÁFA-s ellenérték átutalása


VEVŐ


BANK eladó számlája


VEVŐ



pénzfelvétel


VEVŐ



pénzfelvétel

ELADÓ képviselője


VEVŐ



pénzfelvétel

ELADÓ képviselője

EBH2013. K.5 Az adóhatóságot terheli annak bizonyítása, hogy a felperes tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának érvényesítésére felhozott ügylettel kapcsolatban a korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt (2006/112/EK irányelv 1. §, 2003. évi XCII. törvény 97. §). Európai Unió Bírósága 2012. szeptember 6. napján kelt C-324/11. számú Tóth ügyben meghozott ítélete  a számlakibocsátó egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták  be nem jelentett alkalmazottak

EBH2013. K.5 az olyan adóhatósági gyakorlat, mely az adólevonáshoz elvárt kellő körültekintetés keretében ténylegesen objektív felelősséget hárít a vevőre az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban történt szabályszegésekért, nem tekinthető arányosnak vagy ésszerűen elvárhatónak. Az ilyen fajta objektív felelősség indokolatlanul mentesíti az adóhatóságot annak bizonyításától, hogy a vevő tudott vagy tudhatott a számlakibocsátónál fellelhető HÉA kijátszásról és ez az ismeret részéről elősegíti a HÉA adókijátszás megvalósulását. (Kittel ítélet 56-57. pontja)

EBH2013. K.5 nem bármilyen szabálytalanság, hanem kizárólag a HÉA kijátszására irányuló tevékenységben való részvétel eredményezheti az adólevonási jog elvesztését. (Kittel ügy 50. pont) Az a tény, hogy a felperes nem ellenőrizte, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e, nem tekinthető olyan objektív körülménynek, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a felperes tudta vagy tudnia kellett volna a hozzáadottérték-adó kijátszására irányuló szándékról.

EBH2013. K.5 Ez a számlabefogadó részéről pozitív tudattartalmat feltételez. Az adólevonási jog megtagadásához nem elegendő a számlakiállító oldalán felmerülő szabálytalanság fennállásának bizonyítása, ehhez kapcsolódnia kell a számlabefogadó részéről felmerülő tudatos, az áfa kijátszására irányuló magatartásnak is.

Eub szerint a vevőtől ésszerűen elvárható intézkedések

nem automatikus, kizárólag 1. szabálytalanságra/csalásra utaló körülmények esetén 2. jogszabályi előírás alapján (Mahagében 60. pont)

de ez nem lehet a) általános jellegű b) Héa-irányelvnél terhesebb számlázási kötelezettség c) a Héa levonási jog megnehezítése

1. körültekintő számlakiállítás és befogadás 2. üzleti partner adóalanyiságának ellenőrzése 3. Áru átadás−átvétel és a szállítás igazolása 3. gazdasági esemény dokumentumainak megőrzése

1/2013. számú KMJE határozat A KÚRIA

„….a meg nem ismerhető adótitok bizonyítékként nem használható fel.”

a NAV adótitokra hivatkozva megtagadja a számlakiállítóra vonatkozó bevallások utólagos ellenőrzéséről szóló - jkv, és - I-II. fokú adóhatározatok

iratbetekintését emiatt a NAV nem bizonyítja - az eladó adókijátszását, és azt, hogy - erről a vevő tudott, vagy tudnia kellett volna

Valóban védi a NAV az eladó adótitkait?

az eladó minden bűnét leírják az adóhatározatban, pl. - eltűnt, nem lehet ellenőrizni, - nincsenek meg az iratai, - nem adott bevallást, - nem volt készlete, alkalmazottja, alvállalkozója, - büntetőeljárás indult ellene, stb

Valóban védi a NAV az eladó adótitkait?

NEM! csak a konkrét ügyletre vonatkozó tények bizonyítékait „őrzik”

mert arra már nem folytatták le az alapos bizonyítást

ha a NAV megküld egyes iratokat

nem tartalmaznak bizonyítékot

- az eladó adókijátszására, és arra, hogy - erről a vevő tudott

EBH2013. K.5 Ez a számlabefogadó részéről pozitív tudattartalmat feltételez. Az adólevonási jog megtagadásához nem elegendő a számlakiállító oldalán felmerülő szabálytalanság fennállásának bizonyítása, ehhez kapcsolódnia kell a számlabefogadó részéről felmerülő tudatos, az áfa kijátszására irányuló magatartásnak is.

Tévhit: Jogsértés esetén elvész a levonási jog C-255/02. sz. Halifax 94. „….visszaélésszerű magatartást megvalósító ügyleteket át kell minősíteni oly módon, hogy az a helyzet kerüljön visszaállításra, amely a visszaélésszerűen végzett ügyletek hiányában fennállt volna.”

Az adóhiány maximuma A megállapított adóhiány nem lehet nagyobb, mint a jogszerű eljárás esetén fizetendő adó

Tévhit: Adóköteles bevétel nélkül nincs levonási jog

Levonási jog a HÉA-rendszer alapelve C-286/94. sz. jogeset (Molenheide)

Nem kell adóköteles bevétel a levonáshoz C-110/94. sz. jogeset (INZO) C-268/83. sz. jogeset (Rompelman)

Tévhit: A kincsárba be nem folyt áfa nem vonható le

A be nem fizetett áfa is levonható „Az a kérdés, hogy vajon az érintett termékek korábbi és későbbi értékesítését terhelő HÉÁ‑t befizették‑e, vagy sem, az államkincstárba, nem befolyásolja az előzetesen megfizetett HÉA levonásához való jogot” C-354/03. sz. jogeset Optigen

Tévhit: Hibás számla esetében az áfa nem vonható le

Európai Bíróság C-95/07. és C-96/07. sz. egyesített ügyek (Ecotrade) 63 ……az adósemlegesség elve megköveteli, hogy az előzetesen felszámított HÉA levonása lehetséges legyen, ha a tartalmi követelmények teljesülnek, még ha egyes alaki követelménynek nem is tesz eleget az adóalany

Tévhit: A hibás számla esetében az áfa nem vonható le

EuB ítélet C-368/09. sz. Pannon Gép ügyben - a téves teljesítési időpont tartalmazó számla nem zárja ki a levonási jogot

Tévhit: Hamis számla alapján nem lehet áfa-t levonni ha a bizonylatok utólag hamisnak bizonyulnak, de – az eladó jóhiszemű volt (adókijátszásban való részvételét nem állapították meg) – és gondosan járt el (minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott annak érdekében, hogy az általa lebonyolított Közösségen belüli termékértékesítés ne vezessen adókijátszáshoz) az eladónál adóhiány nem állapítható meg C–409/04. Teleos ügy

Tévhit: Számla nélkül nincs levonás

Európai Unió Bíróság C-90/02. sz. ügyben (Bockemühl) hozott ítélet: a tagállamok nem köthetik az adólevonás jogának gyakorlását ahhoz, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó értékesítéseket és szolgáltatásokat bonyolító vállalkozás rendelkezik-e érvényes HÉA-számlával

Tévhit: Az alvállalkozó nem teljesíthet később, mint fővállalkozó AVI 2010/11/122. „….a felperes egyéb gazdasági megfontolásokból sem hivatkozhat a részére teljesített szolgáltatás és a továbbított szolgáltatás időbeli eltolódására, arra, hogy olyan számlákat fogadott be, amelyekben a feltüntetett szolgáltatásokat már korábban továbbszámlázott megrendelőjének. Ezek a számlák tartalmi fogyatékosság okán nem minősültek hiteles bizonylatnak….” (Legf. Bír. Kfv. I. 35.133/2007.)

Tévhit: privát célra is használt eszköz áfa levonása csak arányos lehet

Amennyiben az adóalany úgy dönt, hogy az üzleti és magáncélra egyaránt használt befektetett eszközöket üzleti eszközként kezeli, úgy az ezen eszközök beszerzésekor esedékes input VAT – az adózási alapelvekből következően – teljes egészében és azonnal levonható…” C-269/00. Seeling Lennartz-mechanizmus C-97/90 sz. jogeset

Tévhit: a téves számlák módosítása és az önellenőrzés szükséges előfeltétel Eub C-392/09. sz. Uszodaépítő Kft a Héa-irányelvvel ellentétes, ha az APEH az ÁFA levonásának jogát  a számlák módosításától benyújtásától teszi függővé

és

önellenőrzési

adóbevallás

 annak ellenére, hogy az adóhatóság minden információval rendelkezik, amely az ügy lezárásához kell

Eub C-392/09. sz. az Uszodaépítő Kft

ELADÓ

VEVŐ

a kétoldalú vizsgálat megállapítja, hogy nem volt adóelkerülés, akkor

- a határozattal véglegesen rendezni kell az ügyet

Tévhit: Termékimport utáni áfa-t csak a megfizetés után lehet levonni

1. termékimport 2. vámhatósági határozat ÁFA kivetésről 3. adóalany befizeti az ÁFA-t

4. ÁFA levonási jog gyakorolható Európai Unió Bírósága C414/10. számú ítélete

Közösségi jog − tényleges érvényesülés elve amely „…megtiltja a tagállamok számára, hogy az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé tegyék…” (Eub C-591/10. sz. ügyben hozott ítélete 28. pont)

Eub a levonási jogról C-107/10. sz. és C-25/07. sz. ügyben  az adólevonási jog a HÉA mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható,  a levonási jog a beszerzési ügyleteket terhelő előzetesen felszámított adó teljes összege tekintetében közvetlenül érvényesül,  bár a tagállamok rendelkeznek bizonyos mozgástérrel a HÉA-különbözet visszatérítési szabályainak meghatározása során, e szabályok nem sérthetik a közös HÉA-rendszer semlegességének elvét azáltal, hogy ezen adót teljesen vagy részben az adóalanyra terhelik,

Eub a levonási jogról C-107/10. sz. és C-25/07. sz. ügyben  e szabályoknak lehetővé kell tenniük az adóalany számára, hogy megfelelő feltételek mellett az e HÉA-különbözetből származó teljes követelését visszakapja, ami magában foglalja, hogy − a visszatérítésnek ésszerű határidőn belül, − pénzbeli kifizetés útján kell megtörténnie, és − a visszatérítés elfogadott módja semmiképpen nem jelenthet az adóalany számára pénzügyi kockázatot.

A C-25/07. sz. ügy rendelkező részében az Európai Unió Bírósága kimondta: „…..az arányosság elvével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely … az adóalany hozzáadottértékadó-bevallásának benyújtásától számított 60 napról 180 napra hosszabbítja meg azt az időszakot, amely az adóhivatal rendelkezésére áll a hozzáadottértékadó-túlfizetés valamely adóalany-kategória számára történő visszatérítésére….”.

Art 37. § (4) bek Kiutalási határidő „…a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni.” A kiutalásra nyitva álló határidőt a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától, b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától, c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától kell számítani.





Termékértékesítés teljesítési helye

nincs fuvarozás, feladás

ahol a teljesítéskor a termék van

van fuvarozás, feladás

ahol a termék a fuvarozás kezdetén van

Láncügylet A

Termékértékesítés

B


C

Fuvarozás

eladás többször, feladás-fuvarozás csak egyszer


D

Láncügylet jogalkalmazási lépések:

1. láncügylet különös szabályai csak a a teljesítés helyét adják meg 2. egybevetés → általános szabályokkal, esetleges adómentesség alkalmazása

Magyar eladó (A)


? kereskedő (B)


? kereskedő (C)


szállítás

? megrendelő (D)

Magyar gyártó (A)


Magyar kereskedő (B)


Magyar kereskedő (C)


szállítás

Ukrán megrendelő (D)

ÁFA köteles

Magyar gyártó (A)





ÁFA területi Termékhatályán kivűl értékesítés

B intézi a szállítást


ÁFA köteles

Magyar gyártó (A)


ÁFA köteles





C intézi a szállítást


Adómentesség Áfa tv 89. § alapján

HU eladó

termékértékesítés (számla)

AT vevő

HA - a vevő szállít, vagy - az eladó szállít, vagy - az eladó-vevő megbízásából fuvarozó/szállítmányozó szállít, és - másik tagállamba fuvarozzák a terméket

Láncértékesítés

HU eladó

számla

AT kereskedő

számla szállítás

RO vevő

Láncértékesítés HU eladó

számla

AT kereskedő (vevő)

számla HU eladó szállít

Ha HU eladó szállít:

1. HU eladó teljesítési helye: HU belföld 2. HU eladó közösségen belüli adómentes értékesítést végez 3. AT kereskedő közösségen belüli adómentes értékesítést + beszerzést végez

RO vevő


számla


számla AT kereskedő szállít

Ha AT kereskedő szállít:

1. HU eladó teljesítési helye: HU belföld 2. HU eladó közösségen belüli adómentes értékesítést végez 3. AT kereskedő közösségen belüli adómentes értékesítést vége

RO vevő


számla


számla RO vevő szállít

Ha RO vevő szállít:

RO vevő

1. HU eladó teljesítési helye: HU belföld 2. HU eladó áfa-t számít fel AT kereskedő részére (nem közösségi ügylet, mert 3. személy, az RO vevő szállít) 3. AT kereskedő közösségen belüli adómentes értékesítést vége

Egyenes ÁFA elszámolás

Eladó

ÁFA bevallás

adóhatóság

Nettó ellenérték + ÁFA

Vevő

Fordított adózás ELADÓ adóalany Nettó ellenérték VEVŐ adóalany ÁFA adóhatóság

Fordított adózás

határon átnyúló

belföldi ügyletek

Fordított adózás Héa-irányelv szerint kötelező :

a B2B típusú szolgáltatásoknál, ha nyújtó (eladó) nem telepedett le az vevő tagállamában (196. cikk)

Magyar Áfa törvény fordított adózást ír elő a következő szolgáltatásoknál: 37. § Főszabály B2B 39. § Ingatlanhoz kapcsolódó 40. § Személyszállítás 42. § Kulturális 44. § Közl. eszk. rövid bérbeadása 45. § Éttermi

A fordított adózás feltételei határon átnyuló ügyletnél:

teljesítés helye: belföld megrendelő: belföldi adóalany nyújtó: külföldi adóalany, nincs letelepedve belföldön szolgáltatás: törvényben felsorolt

Áfa törvény 140. §

Belföld Itt regisztrált igénybe vevő adóalany

vélelmezett teljesítési hely

itt fordított adózásra megjelölt szolgáltatás

nyújtó adóalany (belföldön nem telepedett le)

HU Itt regisztrált igénybe vevő adóalany

vélelmezett teljesítési hely

Magyarországon fordított adózásra megjelölt szolgáltatás pl. ingatlanhoz kapcs.

Német nyújtó adóalany (HU-ban nem telepedett le)

Termékértékesítés – a terméket elfuvarozzák (a vevő vagy eladó) – a termék fel- és összeszerelés tárgya – teljesítési hely: ahol szerelik, üzembe helyezik

Közösségen belüli fel és összeszerelés 32. §

Megrendelő adóalany

fordított adózás

Megrendelő nem adóalany

regisztráció a munkavégzés tagállamában

Megrendelő regisztrált szerelés

Fuvarozás

Vállalkozó

Közösségen belüli fel- és összeszerelés

Magyar a magyarnak

HU alvállalkozó

Magyar a magyarnak

HU alvállalkozó

fel-és össze szerelés

Magyar a magyarnak

HU alvállalkozó


HU vállalkozó

Magyar a magyarnak

HU alvállalkozó


HU vállalkozó


Magyar a magyarnak szerel

HU alvállalkozó


HU vállalkozó


DE adóalany megrendelő

összeszerelés Németországban

Szlovákiában (SK) végzett bérmunka

HU alvállalkozó

magyar áfa-s számla

HU fővállalkozó

áfa-mentes számla

SK megrendelő

Szlovákiában (SK) végzett bérmunka

HU alvállalkozó

áfa-mentes számla

HU fővállalkozó SK állandó telephelye

szlovák áfa-s számla

SK megrendelő

Szlovákiában (SK) végzett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenység

HU alvállalkozó

szlovák áfa-s számla

HU fővállalkozó

áfa-mentes számla

SK megrendelő

2013. adóév Áfa törvény 58. §, ha a szerződő felek – részletfizetésben, vagy – határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg. Az elszámolási időszak maximum 12 hónap lehet. Lízingre nem vonatkozik.

Példák Áfa tv 58. § – közüzemi szerződés, – telefon és internet szolgáltatás, – ingó- és ingatlan bérbeadás, – rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékek, szolgáltatások (nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el) – átalánydíjas ügyletek – újság-előfizetések, stb.

Teljesítés időpontja időszakos elszámolásnál 2013. év

részfizetés esedékessége

fizikai teljesítés

teljesítés elszámolás időpontja

Teljesítés időpontja időszakos elszámolásnál 2013. év részfizetés esedékessége

teljesítés


Folyamatos teljesítési időpontok típusai 2014. 1. Főszabály 2. Közszolgáltatási szerződés alapján teljesített 3. Egy hónapon termékértékesítés

túli

közösségen

belüli

4. 12 hónapot meghaladó időszak általában 5. 12 hónapot meghaladó időszak, ha az áfa-t a 140. § alapján fizetik

Folyamatos teljesítés időpontja 2014. évtől

1. Főszabály


1. Főszabály

teljesítés


1. Főszabály

teljesítés

az érintett időszak utolsó napja

Folyamatos teljesítés időpontja 2014. évtől Főszabály fizikai teljesítés

elszámolási időszak utolsó napja


2. közszolgáltatási szerződés



teljesítés



teljesítés

az ellenérték megtérítésének esedékessége

Teljesítés időpontja közszolgálati szerződésnél 2014. évtől

részfizetés esedékessége


teljesítés elszámolás időpontja

új Ptk XV. CÍM A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK 6:256. § [Közszolgáltatási szerződés] (1) Közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles. (2) A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli. (3) A felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni.

új Ptk XV. CÍM A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK 6:256. § [Közszolgáltatási szerződés] (1) Közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles. (2) A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli. (3) A felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni.

ide tartoznak pl.: •a villany, gáz, távhő, víz, •szennyvízszolgáltatás, szemétszállítás, telefon, •televízió, rádió jeltovábbítás, kábeltévé, internet, posta, •a telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesítet értékesítés, stb

Önellenőrzés csak akkor

ha az adó •helyesbítés •stornó •pótlás miatt egy korábbi elszámolási időszakban növekszik (+)

Önellenőrzés Art 49. § (1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot …… az adózó helyesbítheti.

Önellenőrzés Art 49. § (1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot …… az adózó helyesbítheti.

A visszáru típusai

Az áru átvételekor a vevő egyes tételeket visszautasít

Az átvétel előtt az eladó már kiállította a számlát.

Az eladó sztorníroz, és kiállítja a jó számlát

Az eladó az átadás után csak az átvett, elfogadott tételekről állít ki számlát.

A korábbi vevő, a tulajdonát képező terméket visszaadja az eladónak

A korábbi vevő állítja ki számlát a visszaadás napján

Árengedmény

Nem árengedmény - elengedés - ajándék - engedményezés

Az előadásban árengedménynek tekintem, ha – az eladó által meghirdetett katalógus ár, vagy – a szerződésben rögzített ellenérték valamilyen feltétel hatására csökken.

A „csökkentő feltétel” formája lehet: – az eladó árajánlata, – a felek közötti szerződésben kikötött feltétel, – a szerződés módosítása.

Diszkont 1. ha többet vesz, azonnal csökken a vételár 2. számlán megjelenik az engedmény

Rabatt 1. a vevő teljes ellenértékről kap számlát 2. későbbi vásárlásoknál eléri a mennyiségi feltételt 3. az eladó helyesbítő számlát állít ki (a korábbi vételárat csökkenti) 4. vevő visszakapja a korábbi vételár X %-át

Rabatt2

Csökkentett ár alkalmazása

1. számla 100 %

2. számla 100 % elérik a kedvezményezett mennyiséget

3. számla 95 %

Skontó 1. a vevő teljes ellenértékről kap számlát 2. a vevő a kedvezményes időszakon belül a csökkentett vételárat megfizeti, 3. az eladó helyesbítő számlát állít ki (a korábbi vételárat csökkenti)

Bónus 1. a vevő teljes ellenértékről kap számlát, 2. az eladó a vételárral arányos „pontot” ad a vevőnek, 3. következő vásárlásnál a „pont” beszámítható a vételárba 4. az eladó a számlában csökkenti a vételárat

Közvetett 1. a vevő teljes ellenértékről kap számlát, 2. az eladó az elszámolási időszak végén összesíti az forgalommal arányos engedményt, 3. eladó visszafizeti az engedményt

Árengedmény típusai az ÁFA törvényben

ÁRCSÖKKENTÉS

VISSZATÉRÍTÉS


ÁRCSÖKKENTÉS

Teljesítéskor

VISSZATÉRÍTÉS

Teljesítés után


ÁRCSÖKKENTÉS

Teljesítéskor

Korábban elért engedmény beszámításával

VISSZATÉRÍTÉS

Teljesítés után

Az értékesítéshez kapcsolódó engedmény beszámításával


ÁRCSÖKKENTÉS

Teljesítéskor


VISSZATÉRÍTÉS

Teljesítés után


Az árengedmény az eredeti számlán csökkenti az ÁFA alapját

Az ÁFA alapja helyesbítő számlával csökkenthető



ÁRCSÖKKENTÉS

Teljesítéskor


VISSZATÉRÍTÉS

Teljesítés után


Az árengedmény az eredeti számlán csökkenti az ÁFA alapját és a nettó árbevételt



Helyesbítés nélkül az utólag adott engedmény nem csökkenti a nettó árbevételt

HELYESBÍTŐ SZÁMLA Szállító adatai

Vevő adatai

A teljesítés kelte

A számla kelte

Fizetési határidő

Sorszám:

2011. november 5.

2012. december 1.

—

0000/2012

Megnevezés

Helyes összeg:

Eredeti összeg

Különbözet

A 2011. november 5. napján kelt 12345/2011. sz. eredeti számla helyesbítése Nettó összeg: ÁFA összeg: Bruttó összeg:

Összes különbözet:

8.000 2.160 10.160

10.000 2.700 12.700

− 2.000 − 540 − 2.540

− 2.540

Helyesbítő számla

Helyes érték – eredeti tételek = ± különbözet negatív csökken az eladónál vevő követelés fizetendő ÁFA árbevétel

pozitív növekszik az eladónál vevő követelés fizetendő ÁFA árbevétel

Ha az árengedmény nincs számlázva: az engedmény összege után 1. ÁFA-t és 2. helyi iparűzési adót

kell fizetni

Nem számlázott árengedmények elszámolása

ELADÓ

egyéb ráfordítás elszámolása

tejipari termék számlázása teljes áron

22 %-os árengedmény fizetés

VEVŐ

egyéb bevétel elszámolása

Teljesítés vevő általi elismerése – Legfelsőbb Bíróság GK 16. szám „…a szolgáltatás szerződésszerű teljesítésének megtörténtéről csak akkor lehet szó, ha a megrendelő a dolgot, a szolgáltatást át is vette (éspedig teljesítésként, tehát ide nem értve a felelős őrzésbe vételt)….”

ha nincs elismerés, akkor számla sem állítható ki 71/1999. Számviteli kérdés

433/2010/Szt. 72. § (1)/ISZ Hogyan kell figyelembe venni a bevételek elszámolása során a megbízó által el nem ismert számlát? [71/1999. Számviteli kérdés] Ha a számlát kiállították már akkor, amikor még nem is volt elismert teljesítés, amikor még nem lehetett volna kiállítani, akkor a vállalkozó jogszabályellenesen járt el. A jogszabályellenes állapotot meg kell szüntetni azzal, hogy az eredeti számlát vissza kell vonni, illetve helyesbítő számla kiállításával kell azt stornírozni. A helyesbítő (stornó) számla alapján (ellenkező jogszabályi előírás hiányában) természetesen nemcsak az árbevételt, hanem a fizetendő általános forgalmi adót is stornírozni kell.

433/2010/Szt. 72. § (1)/ISZ Hogyan kell figyelembe venni a bevételek elszámolása során a megbízó által el nem ismert számlát? [71/1999. Számviteli kérdés] Ha a számlát kiállították már akkor, amikor még nem is volt elismert teljesítés, amikor még nem lehetett volna kiállítani, akkor a vállalkozó jogszabályellenesen járt el. A jogszabályellenes állapotot meg kell szüntetni azzal, hogy az eredeti számlát vissza kell vonni, illetve helyesbítő számla kiállításával kell azt stornírozni. A helyesbítő (stornó) számla alapján (ellenkező jogszabályi előírás hiányában) természetesen nemcsak az árbevételt, hanem a fizetendő általános forgalmi adót is stornírozni kell.

Ha a vevő visszautasítja a számlát 1. eladó storníroz 2. eladó polgári pert indít 3. a bíróság ítélete pótolja a vevő teljesítést elismerő nyilatkozatát 4. az eladó kiállítja a számlát (teljesítés időponja = ítélet jogerősítésének napja) (103/2002. Számviteli kérdés)

Sztv 15. § (8) bek. Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. (az óvatosság elve)

Sztv 72. § (2) bek. A teljesítés időszakában elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja…. - a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített….ellenértékkel egyező árbevételt…

Bíróság előtt:

NAV előtt:

nem jó a számla

jó a számla

Számviteli törvény 42. § (1) bek. Kötelezettségek …. a már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak.



Számviteli törvény 16. § (1) bek. Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve).


Számviteli törvény 16. § (1) bek. Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve).

Btk 396. § Költségvetési csalás Btk 403. § A számvitel rendjének megsértése

új Ptk hatályba lép 2014. március 15. az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

Felelősség más személy által okozott kárért →új Ptk 6:540. § (3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.

6:541. § Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Felelősség más személy által okozott kárért →új Ptk 6:540. § (3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.


Felelősség más személy által okozott kárért →új Ptk

6:540. § (3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.


Felelősség más személy által okozott kárért →új Ptk

6:540. § (3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.


adóhatóság

magánszektor vállalkozás tulajdonos ügyvezetés

A felszámoló megtámadhatja a szerződéseket Csődtv 40. § a) 5 évre visszamenőleg  az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződést, jognyilatkozatot, ha  az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és  a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, b) 2 évre visszamenőleg  ingyenes elidegenítés, kötelezettségvállalás vagy  a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, c) 60-90 napra visszamenőleg  egy hitelező előnyben részesítése

A felszámoló megtámadja a szerződéseket megtámadási határidő: tudomásszerzéstől 90 napig, max. a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül - a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni - összefonódás esetén a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell - hitelezőket tájékoztatni kell

A felszámoló kérheti a bíróságtól megállapítását Csődtv 33/A. §

a

vezetők

felelősségének

- 3 évre visszamenőleg - vagyoni biztosíték is kérhető - gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt - mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az elvárható valamennyi intézkedést megtette A felszámolás lezárását követő 60 napig bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól a vezető kötelezését

A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása Csődtv 63/A. § - a felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és - saját tőke 50%-át meghaladó a tartozás, - a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére - a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért kivéve, ha  bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt,  illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.  hasonló szabály: Ctv 118/A. § kényszertörlés esetén

Közvetlen tettes Önálló tettes Közvetett tettes

Tettesek Társtettes

ELKÖVETŐK

Felbujtó Fizikai bűnsegéd

Részesek Bűnsegéd

Pszichikai bűnsegéd

Közvetlen tettes Önálló tettes Közvetett tettes

Tettesek Társtettes

ELKÖVETŐK

Felbujtó Fizikai bűnsegéd

Részesek Bűnsegéd

Pszichikai bűnsegéd

Felelősség csökkentése  magánszemélynél - többségi tulajdon és kapcsoltság megszüntetése - egyéni vállalkozás és betéti társaság átalakítása - alkalmazott ügyvezető

 vagyon és kockázat szétválasztása - vagyonőrző cég - cégszerkezet átalakítása - külföldi bankszámla

Köszönöm a figyelmet

Az előadás képei letölthetőek:

Recommend Documents