Az előadás képei letölthetőek:

Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások

VEZINFÓ

Mit tegyünk, ha jön az adóellenőr? Budapest, 2011. április 14.

Előadó:

Vadász Iván alelnök a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete

Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások

Jogszabályok:

Ket (2004. évi CXL. tv) (Áe) Art (2003. évi XCII. tv) Pp (1952. évi III. tv) Vht (1994. évi LIII. tv)

Jogszabályok:

Ctv (2006. évi V. tv) Csődtv. (1991. XLIX. tv) Gt. (2006. évi IV. tv) Ptk (1959. évi IV. tv)

Leggyakoribb problémák: – fiktív számlák – tagi kölcsön – színlelt szerződések – kapcsolt vállalkozások – ÁFA ügyek

Mi a teendő? -képviselő kinevezése - időnyerés - iratbetekintés

- belső ellenőrzés (pl. saját vagyongyarapodás felmérése)

Mi a teendő? - vállalkozás továbbfolytatásának biztosítása - székhely, lakóhely változtatás - adóigazolás beszerzése (amíg lehet)

Adózói védekezés

AKTÍV PASSZÍV

Aktív adózói magatartás – személyes megjelenés, – túlbuzgó nyilatkozás, – revizor által kért összesítések elkészítése, – az igazát bizonygatja, – nem tartogatja az érveit, hanem mielőbb előadja, – az eljárás gyors befejezésére törekvés

Aktív adózói magatartás hátrányai – önkéntelenül is segíti a revizor munkáját, – a revizor által nem ismert információkat ad át, – lehetővé teszi, hogy a revizor korrigálja tévedéseit

Passzív adózói magatartás – nem bizonygatja az igazát, hanem az adóhatóság „eredményeit” kritizálja, – késleltet, húzza az időt, elévülésre játszik, – nem nyilatkozik, vagy csak írásban, – kizárólag a meghatalmazott kapcsolatot az adóhatósággal,

képviselő

tartja

a

Passzív adózói magatartás – nem végzi el az adóellenőr munkáját (nem készíti el a kért kimutatásokat), – semmitmondó észrevétel, tartogatja az ütőkártyákat), – helyszíni ellenőrzés korlátozása

fellebbezés

(az

adóperre

Passzív adózói magatartás hátrányai – a revizor követeli az együttműködést, ezért elkerülhetetlen a konfrontáció, – az ügyfél türelmetlen, szeretne akciózni – a revizor gyanúját erősíti

1. Ellenőrzés 2. Hatósági eljárás

3. Bírósági felülvizsgálat 4. Adóvégrehajtás

Értesítés, mebizólevél bemutatása

Jegyzőkönyv átadása

Ellenőrzés

15 napon belül

I. fokú adóhatározat

jkv átadástól 60 napon belül

Biztosítási intézkedés

Észrevétel

Biztosítási intézkedés Art. 149. § Ha a pénzkövetelés későbbi kielégítése veszélyben van

Bankszámla zárolása, ingó foglalása, ingatlanra vh. jog,

I. fokú adóhatóság rendeli el végzéssel és I. fokú adóhatóság foganatosítja


30 napon belül

30 napon túl

Felügyeleti intézkedés

Fellebbezés

mellőzés vagy intézkedés

II. fokú adóhatározat


30 napon belül

30 napon túl

Felügyeleti intézkedés

Fellebbezés

mellőzés vagy intézkedés



Helybenhagy

Megsemmisít, új eljárásra utasít

Módosítás, Visszavonás

Terhére 1 éven belül Javára elévülési időn belül

Megváltoztat

1. Ellenőrzés 2. Hatósági eljárás

3. Bírósági felülvizsgálat 4. Adóvégrehajtás

Megbízólevél

Ellenőrzési cselekmények 90/120 nap

Észrevételezési határidő

Megbízólevél


15 nap



Megbízólevél


15 nap

60 nap


I. fokú határozat átadása



Megbízólevél

Fellebbezési határidő


15 nap

15/30 nap

60 nap


60 nap



II. fokú határozat átadása


Megbízólevél

Fellebbezési határidő

Keresetindítási határidő


15 nap

15/30 nap

60 nap


30 nap

60 nap



II. fokú határozat átadása

Végrehajtási cselekmények

BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT

Szabályosan kézbesített II. fokú adóhatározat

30 napon belül kereset

ha nincs kereset

Bírósági felülvizsgálat

Adóvégrehajtás

Adózó székhelye, lakhelye szerint illetékes megyei bíróság

Adózó székhelye, lakhelye szerint illetékes I. fokú adóhatóság

Keresetlevél

30 nap

I. fokú adóhatóság

5 vagy 3 nap

Megyei Bíróság

15 vagy 8 nap

II. fokú adóhatóság

ADÓVÉGREHAJTÁS

Végrehajtási cselekmények

Átvezetés visszatartás

Végrehajtás követelésre, munkabérre

Végrehajtás bankszámlára

Végrehajtási kifogás 8 napon belül – halasztó hatályú

Végrehajtás ingóra, ingatlanra

A végrehajtás felfüggesztése,szüneteltetése

Bíróság

Vh. felfüggesztés iránti kérelem

Ideiglenes fizetési haladék

APEH

Vh. felfüggesztés iránti kérelem

Fizetési könnyítés iránti kérelem

Adómegállapításhoz való jog elévülése

2003. évre elévülés kezdete 2004. 12. 31.

2003

2004

2005

2006

2007

kivéve: 2003. 1.-11. havi bevallások

2008

2009

2010

Elévülés vége 2009.12.31..

2011

2012

Végrehajtáshoz való jog elévülése

Végrehajtáshoz való jog elévülésének vége 2014.12.31..

Végrehajtási jog elévülésének kezdete 2009. 12. 31.

2008

2009

végrehajtható okirat

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Legális megoldások – passzív védekezés – új cég alapítása

– vagyonáthelyezés – jogorvoslatok

Helyes magatartás – revizorral nem beszélgetünk – egyedül nem megyünk be az APEH-ba (kivéve: iratátadás) – nyilatkozatot csak írásban teszünk

Hallgatás joga

NYILATKOZATTEVŐ (ügyfél képviselője)

TANÚ (pl. alkalmazott, üzleti partner)

indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozatot

indokolva megtagadhatja a vallomást

Közigazgatási eljárás 51. § „Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.”

joggyakorlás ≠ az együttműködés hiánya

A tanúvallomás megtagadható, ha a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

nem emlékszem

utána kell néznem

írásban nyilatkozom

nézzék meg az iratokban

Ha a revizor kérdez…….

Az első sikeres vagyongyarapodási vizsgálat „áldozata”

Al Capone

Értesítés ellenőrzésről

Időhúzás

Fedezet keresése

Belső vizsgálat

Vagyonmentés

Nyilatkozat

Felkészülés végrehajtásra

Értesítés, megbízólevél

Jegyzőkönyv átadás



Végrehajtás, vagy adóper

Adózói iratbetekintés

Adózó nyilatkozata

Észrevétel

Fellebbezés

Nyilatkozat tartalma: – a forráshiány fedezetének megjelölése Art 1. § (5) bek. „Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását.”

A határozat hibái

– szabálytalan kézbesítés  nem a meghatalmazott részére – rendelkező rész összevetése az indokolással

A határozat hibái – egyéb érdekelt ügyfelek bevonása  könyvvizsgáló,  számlakiállító üzleti partner,  rosszul számfejtett alkalmazott  mögöttes felelős Ket. 15. § (1) Ügyfél …akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti….

A határozat hibái – kívülálló számára a szöveg nem érthető – számszaki ellentmondások – számszaki levezetések hiánya

A határozat hibái A világosság elve (Szvt 15. § ) •áttekinthető, •érthető, •törvénynek megfelelően rendezett forma

Valódiság elve (Szvt 15. §) •a tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, •bizonyíthatóknak, •kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük

A határozat hibái – bizonyítékok ismertetése  külföldi megkeresés  kapcsolódó vizsgálat

A határozat hibái – a bizonyítékok minősége  közvetlen  közvetett  becslés (valószínűsítés) Államigazgatási főiskola tankönyve „A helyes bizonyítás a közvetlen és a közvetett bizonyítékok egymásba fonódó, egymást kiegészítő egysége, de mégis a közvetlen bizonyítékok elsődlegessége mellett.”

A határozat hibái – a becslés feltételeinek bizonyítása – becslés módszerének leírása  az adóalap valószínűsítésének bizonyítása

A határozat hibái – bizonyítékok mérlegelése  mérlegelés indokainak ismertetése – tényállás feltárásának alapossága  az adóalany javára szolgáló tények  az eltűnt üzleti partner felkutatása

Számlával kapcsolatos bizonyítékok mérlegelése Valódiságot támasztja alá

Fiktívvé minősítést igazolja

 készült szerződés  kiállították a számlát  van teljesítésigazolás

 készpénzes kiegyenlítés  a számlakiállító nem adott bevallást  az eladó eltünt  kivitelező nem jelentett be alkalmazottat

A határozat hibái – értesítés bizonyítási cselekményről  joggyakorlás a tanú meghallgatási tárgyaláson – szakértő kirendelése  ha különleges szakértelem szükséges  APEH-on belül, vagy külső  meghallgatása

A határozat hibái

– bizalomvédelem elve  korábbi ellenőrzések megállapításai,  állásfoglalások követése – az indokolásban található ellentmondások  a könyvvizsgáló szakvéleménye

A határozat hibái – megkülönböztetés nélküli eljárás  Art 1. § (3) bek. és 130. §

Eladónál jó a számla

Vevőnél rossz a számla

A határozat hibái

– előírás és tájékoztatás a hibák kijavításáról  Art 1. § (5) bek. és 129. § – törvényi tilalmak  súlyosbítás  ismételt ellenőrzés  – kötelező méltányosság  mérlegelés szempontjai

Illegális megoldások – iratok eltüntetése – cégeladás, fantomizálódás – vagyonmentés

Iratok eltűnése

A tag és vezető felelőssége

Btk 289-290. § 2006. évi V. tv (Ctv) 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv)

Felelős személy

A részesedését eladó tag

A nem jelentkező tag

HA többségi befolyása van (Ptk 685/B. §)

HA többségi befolyása van (Ptk 685/B. §)

Felelős ügyvezető

A vagyoncsökkenést előidéző személy

Könyvvizsgáló

A tag felelőssége Gt 50. § A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. ……..korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. ………..ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni ……… alkalmazni kell a betéti társaság kültagjára is.

Korlátlanul felel (2006. évi V. tv 93. §) a többségi befolyással rendelkező tag, ha – ha a cég a saját tőkéjének 50 %-t meghaladó tartozás, – a cég hitelezőjének kereseti kérelmére, – a bíróság megállapítja, kivéve, ha a tag bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá.

Korlátlanul felel (2006. évi V. tv 93. §) a többségi befolyással rendelkező tag, ha – ha a cég a saját tőkéjének 50 %-t meghaladó tartozás, – a cég hitelezőjének kereseti kérelmére, – a bíróság megállapítja, kivéve, ha a tag bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá.

Korlátlanul felel (2006. évi V. tv 93. §) a többségi befolyással rendelkező tag, ha – a céget a cégbíróság a megszüntetési eljárást követően törölte, – a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó tartozást hagyott hátra, – a cég hitelezője kereseti kérelme alapján, kivéve, ha a volt tag bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában  a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, vagy  a cég nem volt fizetőképes, de a tag az átruházás során jóhiszeműen járt el.



Fantomcég fogalma:

bejegyezték a cégjegyzékbe, DE -

székhelye és képviselője egyaránt ismeretlen

(nem azonosítható vagy eltűnt)

Cégeljárás fantomizálódásnál Ha nincs vagyon

Ha van vagyon

Cégbíróság megszünteti a céget

Felszámolási eljárás

A CÉG TÖRLÉSE Art. 24. § „Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt…akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte…”

A CÉG TÖRLÉSE

Az APEH vezető jogászai leszögezték: „Az adózó nyilvántartásból való törlése nem érthető szó szerint…”

A CÉG TÖRLÉSE Btk 289.§ A számviteli fegyelem megsértése Btk 299.§ Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető

Btk 310. § (5) bek. Adócsalás …büntetendő, aki a megállapított adó….meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot és ezzel az adó…behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

Fedezet elvonás

Ptk 203. §

Btk

290. § csődbűntett

297. § gazdasági tartozás

ADÓS

HITELEZŐ

Rosszhiszemű szerző

A fedezetelvonás

a kötelezett a jogosult kielégítéséül szolgáló vagyont  eladja,  elajándékozza,  a házastársának a különvagyonába utalja,

 haszonkölcsönbe adja,  eladományozza  engedményezi  apportálja, stb.

saját elhatározásából vagyonilag kedvezőtlenebb helyzetbe hozza önmagát

Fedezetelvonás Ptk 203. § Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha – a másik fél rosszhiszemű volt, – vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

Vélelmezett rosszhiszeműség és ingyenesség, ha valaki – hozzátartozójával, – többségi befolyása alatt álló cégével, – a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával, – „egyszerű” befolyása alatti jogi személlyel köt fedezetet elvonó szerződést.

A szerződés érvényes

DE a hitelezővel szemben hatálytalan

ADÓS

Roszhiszemű szerző

HITELEZŐ

Ítélet

Közeli hozzátartozó: A Ptk. 685. § b) : - a házastárs, bejegyzett élettárs - az egyeneságbeli rokon, - az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, -az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, - valamint a testvér.

Csupán hozzátartozó: - az élettárs, - az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, - a házastárs, bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, - valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa

Btk. 297. § (1) bek. Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

BH2000. 140

A tartozás fedezetének elvonása bűntette csak a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg [Btk. 297. § (1) bek.].

- „akarnak, de takarnak” - kétoldalú - a leplezett szerződés érvényes pl. visszavásárlási szerződés

A házastárs anyagi felelőssége Csjt. 30. § Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni

A házastárs nem felel a házastársa által kötött ügyletért (tartozásért), ha bizonyítja, hogy az ügylethez nem járult hozzá. (megdönthető vélelem) A házastárs különvagyona nem szolgálhat a hitelezők igényének kielégítése alapjául.

A házastárs különvagyonához tartozik: a házassági vagyonjogi szerződésben különvagyonként fel-tüntetett vagyontárgy.

Házastárs bűncselekménye - az előnyt a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell megtéríteni, - felelősség mértéke sem korlátozható a közös vagyonból megillető részre BH2000. 546

Art 35. § Ha az adózótól nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse b) a megajándékozott

Társaság átalakulása – formaváltás – szétválás (különválás, kiválás) – egyesülés (beolvadás, összeolvadás) kedvezményezett átalakulás

Új cég + apportálás + átalakulás

Régi cég

Új cég + apportálás + átalakulás Új cég

Régi cég


Régi cég

Közös Kft


Régi cég

vagyon apportálás

Közös Kft

Új cég + apportálás + átalakulás Új cég törzstőke befizetés

Régi cég

vagyon apportálás

Közös Kft


Régi cég

vagyon apportálás

Közös Kft

átalakulás


Régi cég

vagyon apportálás

Közös Kft

átalakulás

Közös Zrt

Tulajdoni arányok változása átalakulás után

Közös Kft

Régi Cég 80 %

Új Cég 20 %

Közös Zrt

Régi Cég 20 %

Új Cég 80 %

Vagyon őrző cég

Eszközök bérbeadása

•ingatlanok, •gépek, •járművek, •vagyoni értékű jogok

Aktív cég

Vagyon őrző cég

Eszközök bérbeadása

Aktív cég

Előnyök: - gyorsított amortizáció - vagyon védelem - bérleti díj variálható

Ajánlott cégstruktúra AT bankszámla

HU aktív cég

AT bankszámla

HU eszközök bérbeadása

vagyonőrző

Offshore tulajdonos

Stróman belépése

Stróman

független személy

tulajdonosi meghatalmazott

független személy

közeli hozzátartozó

férj

részesedés szerzés

független személy

feleség

férj, feleség független személy

Részesedés szerzés módjai

- alapítás, - részesedés vásárlás, - tőkeemelés - részesedés csere, - átalakulás

Kontroll biztosítása  tag ügyvezetővé történő megválasztása határozatlan időre  bankszámla feletti rendelkezés megtartása  munkáltatói jogkör megtartása  társasági szerződésbe foglalt garanciák  szindikátusi szerződés

Garanciák a társasági szerződésben: - eltérő jogosultság a részesedések esetében, -részesedés átruházás belső korlátozása - vételi jog vagy visszavásárlási jog kikötése - üzletrész adásvételi előszerződés megkötése -részesedés átruházás külső korlátozása - adásvételen kívüli jogcím kizárása - átruházáshoz a társaság beleegyezése

Szindikátusi szerződés -befolyását megőrizni kívánó tulajdonos köti a strómannal - stróman kötelezettséget vállal arra, hogy tagsági jogait a szindikátusi szerződésben foglaltak szerint gyakorolja

Gt. kógens szabályai

Szindikátusi szerződés

A szerződés tárgykörei: - a társaság szervezetének kialakítása, - szavazással kapcsolatos megállapodás, - együttszavazás - részesedésszerzéssel, elidegenítéssel, -új tag belépésének feltételeivel kapcsolatos megállapodás - titoktartási rendelkezések

FOGALOM – alacsony vagy 0 % az adókulcs – kettős adózást kizáró egyezmény nincs – a tényleges tulajdonosok anonimitása biztosított

Nem offshore állam

OFFSHORE CÉG TÍPUSAI MAGÁNYOS OFFSHORE

TÁRSAS OFSHORE

SZERZŐDÉS KAPCSOLATBAN ÁLL

TULAJDONOSI KAPCSOLATBAN ÁLL

EGY MAGYAR TÁRSASÁGGAL

EGY MAGYAR TÁRSASÁGGAL

Magányos offshore

Magyar cég

Magányos offshore

Magyar cég

Offshore cég

Magányos offshore

Magyar cég

adásvételi szerződés

Offshore cég

Társas offshore

Magyar cég

Offshore cég

Társas offshore

Magyar cég

tulajdonos

Offshore cég

Társas offshore Tag

Tag Tag Magyar cég Tag tulajdonos

Offshore cég

Oldalági offshore Megrendelő

árbevétel

pályázat

Fővállalkozó

vállalkozói díj

Alvállalkozó

osztalék

OFFSHORE cég

Rejtőzködő offshore GIBRALTAR Offshore

Offshore

EU Holding

MÁLTA vagy CIPRUS

Magyar Holding

HUNGARY

Cég

Cég

Cég

Offshore

Offshore

Társas offshore alapítása és működtetése

„Hozzávalók” Offshore cég

Offshore ügyvéd

MAGYAR CÉG

Külföldi bankszámla

Magyar ügyvéd

Magyar cég tagjai

OFFSHORE

Magyar magánszemély

Magyar Jogi személy

CÉG

Cégalapítás kintről Off-shore ügyvédi iroda

Alapító iratok, meghatalmazás

Magyar ügyvédi iroda

Társasági szerződés aláírása a off-shore cég nevében Magyar cég Társasági szerződés

Írányítás bentről Off-shore ügyvédi iroda

meghatalmazás

Magyar ügyvédi iroda

Szavazás a taggyűlésen

Határozat

Kontroll biztosítása – a magyar cégbeli  részesedésre vételi jog kikötése  ügyvezetés megválasztása határozatlan időre  eltérő döntési jogosultságok az üzletrészek részvények esetében (pl. aranyrészvény)  részesedés elidegenítéséhez társasági beleegyezés szükséges – az offshore cég bankszámlája feletti rendelkezési jogosultság kizárólag a tényleges tulajdonost illeti meg

Tilos a magyar bankszámla!

Gibraltári offshore

Gibraltár – Magyarországgal nincs egyezménye – nincs információcsere – nincs bűnügyi együttműködés

Gibraltári cégalapítás – minimális alaptőkével (100 £) – Adómentesség feltétele:  Gibraltáron nem végez gazdasági tevékenységet,  nem vezet bankszámlát Gibraltáron – már létező céget lehet megvenni, vagy újat alapítani

Alapításhoz szükséges iratok:  a magánszemély útlevele  bankigazolás  a lakcímére érkező 3 db közüzemi számla  angolszász jog szerinti végrendelet  végrendeleti végrehajtó kijelölése, pl. magyar ügyvéd  adatlapok kitöltése

A gibraltári ügyvédi iroda elkészíti és megküldi: – alapító okirat – alapszabály – cégkivonat (3 hónapnál nem régebbi) – jótállási nyilatkozat (goodstanding) – kötelezettségvállaló nyilatkozat (deed of trust) – meghatalmazások – az ügyvezető cég iratai

Az offshore cég funkciói

Adózatlan nyereség felhalmozása

Adózott eredmény leszívása

Vállalat finanszírozás

Vagyonőrzés

Külkereskedelem eredménye itt csapódik le

Tagi osztalék formájában

Tőke Tőketartalék Kölcsön

Tulajdonos elrejtése

EXPORT Magyar cég

Alacsony áron eladás

Off-shore

Piaci áron továbbértékesítés

Tényleges vevő

IMPORT Magyar cég

Magasabb áron továbbadás

Árrés Osztrák bankban

Off-shore

Piaci áron értékesítés

Tényleges eladó

Osztalék útja Magyar cég

Osztalék adómentesen

Társas Offshore Szja tv Egyéb jövedelem

Jövedelem

Magyar tulajdonos

CY

HU osztalék

nincs adókötelezettség

Nulla adó Magyar cég

Saját üzletrész megvásárlása

Társas offshore

– a vételár adómentes – saját üzletrész keletkezik – ezt a magyar társaság bevonja – ráfordításként elszámolják a vételárat

Ajánlott cégstruktúra AT bankszámla

HU aktív cég

AT bankszámla

HU eszközök bérbeadása

vagyonőrző

Offshore tulajdonos

MAGÁNYOS OFFSHORE

Költség számlázás

MAGYAR CÉG

HÁTRÁNYA − az adóhatóság (NAV) igényli a teljesítés bizonyítását

A jogsértés határpontja

Offshore cég alapítás





Offshore cég belépése magyar cégbe







Osztalék utalása Offshore cég bankjába









Osztalék felvétel offshore bankjából











Felvett osztalék nem szerepel a magyar szja bevallásban

Ha a haszonhúzó magyar magánszemély Egyéb jövedelem (Szja tv 28. §)  16 % szja  27 % eho

A készpénz repatriálása

Átutalás

Személyi poggyászként

Bankkártya használata

Cégbe helyezés (törzstőke, tagi kölcsön)

Tulajdon vasárlás

Kedvezményezett részesedéscsere

Offshore ügyletek Törvényes (önmagában) Törvénytelen  fiktív költség számlázása  osztalék adómentes kiutalása  színlelt áron kötött ügyletek  belföldi ingatlan vásárlása (olcsón ad el, drágán vásárol)  ingatlan vásárlása külföldön  tartozás fedezetének elvonása  újra befektetés másik vállalkozásba  korrupciós pénz megőrzése  jövedelem felvétele az adó  üzletrész vásárlása megfizetése nélkül  részesedéscsere  tőzsdei ügyeletek bonyolítása

Ellenőrzött külföldi társaság fajtái

belföldi magánszemély tulajdonos

bevétel többsége HU-ból származik

ha van tényleges tulajdonos

pl. ha osztalékot, kamatot kap HU-ból

Ellenőrzött külföldi társaság fajtái kivéve: ha OECD tagállam, és van gazdasági jelenlét

1. a társasági adó mértéke kevesebb 10 %-nál vagy 2. pozitív eredmény, de 0 adóalap vagy 3. társ. adó magas, de pozitív eredménynél sem fizet

EKT hátrány – nem költség az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték, – kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a vállalkozási tevékenységét szolgálja

Minden költségelszámolás esetén • nem lehetnek kapcsoltak (anonimitás) •be kell mutatni - a tulajdonosokat, - és a könyvelést,

Ha nem sikerül, akkor vállalkozási érdek bizonyítása

CY

áru számla

HU

költség elszámolható, ha 1. tulajdonosok nem látszanak és 2. igazolt a gazdasági jelenlét 3. a szállítás költségét az eladó viseli 4. magyar vevő igazolja a vállalkozási érdeket továbbértékesítéssel



Offshore cég kereskedik

Offshore cég importál árut a kapcsolt magyar cégbe

Offshore cég az árrés után nem fizet adót ott ahol rezidens

Magyar cég nem jelentette be a kapcsoltságot

Köszönöm a figyelmet

Az előadás képei letölthetőek:

Recommend Documents