Az EKF program városfejlesztési szempontú értékelése
Berkecz Balázs településtervező MSc Pécs, 2011. október 28.
Ha a rendszer nem működik rendesen, ha a rendszer nem korrigálja a hibákat, de még csak nem is jelzi a hibákat, és emiatt azok kijavítására nincsen mód, akkor az a rendszer rossz. (Michael Charlton)
Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól
dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere felkérésére idén készült
szakértők: Ágoston Zoltán, Berkecz Balázs, dr. Faragó László, Horváth András, dr. Kovács Katalin, P. Müller Péter, dr. Rapai Gábor, dr. Szijártó Zsolt
„a meggyőző fikció” A „határtalan város” névre keresztelt EKF pályázatban közel hat éve megfogalmazottak szerint Pécs városfejlődése szempontjából három jelentős folyamat katalizátora lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése felgyorsíthatja: • az ipari és bányavárosból kulturális várossá változást, • a regionális várossá alakulást, • nemzetközi regionális kulturális központtá válást. A pályázati dokumentum szerint a lehetséges gazdasági kitörési pont Pécs és régiója számára a kulturális ipar és a turizmus lehet. A tervezett (és azóta nagyrészt megvalósult) öt kulcsprojektből álló fejlesztési csomag a kulturális várostervezést állította a középpontba: • a városiasság újrafelfedezése, • a városfejlesztés kulturális fordulata, • a városi kulturális politika átváltoztatása.
az EKF révén várt hozadékok pedig nem voltak kisebbek, mint • az ipari és bányavárosból kulturális várossá változtatni Pécset, • új növekedési pályára állítani a város és a Dél-dunántúli régió kreatív iparát és idegenforgalmát; • hozzájárulni a helyi paradigmaváltásához;
kulturális
intézmények
és
szereplők
szemléleti
• elősegíteni a fiatal nemzedékek kreatív tagjainak Pécsett maradását; • egy nagy lökést adni a Dél-dunántúli régió regionális önazonossága felépítéséhez; • hozzájárulni az ország decentralizációjához és kulturális élete többpólusúvá válásához; • nemzetközi várossá tenni Pécset: kulturális intézményeit bekapcsolni a nemzetközi kulturális hálózatokba, és hozzájárulni ahhoz, hogy nemzetközi szerepkörű intézmények települjenek meg a városban; • hozzásegíteni a várost, hogy nemzetközi regionális innovációs központtá váljon; • mintául szolgálni az európai kulturális decentralizáció kibontakozásához, a kelet-közép-európai regionális centrumok kulturális fejlesztéséhez.
a pécsi kulturális alapú városfejlesztés tézisei • Takátsék abban is bíztak, hogy az EKF projekt révén létrejövő városközi kulturális kommunikációt hamarosan követheti a gazdasági kommunikáció is. • Pécs pedig egy többközpontú nemzetközi kisrégió egyik központjaként másként építheti fel városidentitását, mintha csak nemzetállamának egyik periférikus helyzetű középvárosa volna. • Az eredeti elképzelések lényege az volt, hogy a városban rejlő kreatív potenciálokat lehetőségekhez juttatják, (városi) teret adnak nekik úgy, hogy miközben értékek jönnek létre, a teremtő kedv állandóan képes újratermelni önmagát - ezzel beindítva egy fejlődési spirált. • Városfejlesztési szempontból tehát az volt a vízió egyik lényeges eleme, hogy a nagyberuházások és az azokban rejlő kulturális/művészeti értékek majd felhúzzák a környezetük minőségét és további beruházásokat ösztönöznek
a pécsi kulturális alapú városfejlesztés tézisei „meggyőző fikciót kell alkotnom a városról és a lehetőségeiről, amit egyként elhisznek a városlakók és a pályázat döntnökei, s ha elhiszik, akkor elkezdhet valóságot alakító fikcióként működni” (Takáts József)
a pécsi kulturális alapú városfejlesztés tézisei Pécs egy hosszú távú (városfejlesztési) folyamat elindítása mellett döntött, amikor „A határtalan város” című pályázatát benyújtotta, de nem készült 2008-ig egyetlen olyan szakértői dokumentum sem, ami megbízható módon választ adhatott volna a konkrét városfejlesztési és beruházási kérdésekre. Ahogy Sir Bob Scott, a kulturális főváros uniós bizottságának elnöke, a liverpooli EKF pályázat sikerre vivője is fogalmazott egy interjúban: „A sikeres pályázatok hazugságra, reményekre és optimizmusra épülnek. Udvariasan azt mondjuk, hogy reményekre.” Természetesen nem lenne helyes felróni a pécsi EKF pályázat íróinak azt, hogy annak idején nem egy megvalósíthatósági tanulmányt magában foglaló városfejlesztési stratégiát készítettek 2005-ben, nem is ez volt a cél. A város és a civilek pályázata így is magasan kiemelkedett a többi EKF aspiráns anyaga közül. Pécs végül – egy kis Budapest vs. Vidék huzavona után – 2005. október 19-én elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet; ahogy az lenni szokott, ezzel egy időben a dolgok rajzolata is kezdett megváltozni, többek között a városfejlesztési kérdésekben is.
az EKF projekt megvalósításának időszaka
Pécs integrált városfejlesztési stratégiája 2008-ban készült el. A város nem vette komolyan az operatív városfejlesztésben rejlő lehetőségeket és - sok hazai városhoz hasonlóan - csak az uniós városfejlesztési pályázat kötelező mellékleteként készíttette el az integrált városfejlesztési stratégiáját.
az EKF projekt megvalósításának időszaka A projektet magukénak érző civilek - rövid időn belül - a projekten kívül kerültek. A felülről lefelé történő, megtervezett, fejlesztésre irányuló mély benyomást keltő törekvések általában nem képesek hatni a mindennapi, megszokott kultúrára. Az olyan beruházások, melyeket elválasztottak a helyi közélettől, és a helyi lakosok aktív részvétele nélkül valósítják meg őket nem igazán helyettesíthetőek egy közösségi épülettel és a helyi kultúra megfelelő fejlesztésével. Pécsett is hasonló történt. Napjaink Magyarországának egyik legsúlyosabb problémája a társadalmi integráció rendkívül alacsony szintje, ami a kölcsönös bizalom hiányában nyilvánul meg. Az emberek vonakodnak, vagy egyáltalán nem képesek arra, hogy együttműködjenek egymással, hogy az eltérő érdekeket összekapcsolják, és hogy a konfliktusokat elismerjék és megoldják. Miközben Pécs saját társadalma is vívódott egymással, addig az ország nagyobb fele egyfajta irigységgel és megvetéssel szemlélte az EKF program körüli eseményeket, ami nem segítette a pécsi városfejlesztési kísérlet sikerét.
az EKF projekt megvalósításának időszaka
„Sajnos az az érzésem, hogy a NAGY áttörés nem jön (…) létre. Ennek szerintem pszichológiai okai vannak. Pécsett leginkább az egymás iránti bizalom hiányzott, amikor én ott jártam. Senki sem bízott a másikban. A civilek nem bíztak a politikusokban, a politikusok a civilekben, a szakmákban. Az állami hivatalnokok nem bíztak a helyi ügyintézőkben és persze ez fordítva is igaz volt. Ilyen helyzetben, ha tehát a bizalmatlanság az uralkodó hangulat, problémás valami nagyot alkotni. Úgy gondolom Magyarországon ez történt. A bizalomhiány miatt kívánatos, alulról jövő szemlélet helyett a felülről való irányítás struktúrája állandósult. Nem mellesleg a bizalom szorosan összefügg az önbizalommal: a magyaroknak sokkal nagyobb önbizalomra is szükségük lenne.” (Bert van Meggelen)
városfejlesztés valódi stratégia nélkül Sajnos Pécs még ma sem rendelkezik olyan megvalósítható városfejlesztési stratégiával, amely megnyugtatóan megmutatná, hogyan lehet a várost fenntartható fejlődési pályára állítani a következő tíz év távlatában, az elért eredményekre támaszkodva. Mihez fog kezdeni a város az EKF eddigi eredményeivel, milyen új fejlesztésekkel tud nagy számú munkahelyet teremteni, hogyan tudja ebben a fejlesztési munkában integrálni az EKF kapcsán létrejött, és a fejlesztés egyik húzóerejének szerepére alkalmas kreatív kulturális ipart? Hogyan válaszolja meg a rendezvényév utáni időszak fő városfejlesztési és gazdasági kérdését: milyen lesz az élet Pécsett 2010 után? A város talán azzal vétette a legnagyobb hibát, hogy nem készítetett egy olyan stratégiát, amit maga is komolyan vett volna, ráadásul nem tekintett előre megfelelő távlatban.
Hol tart Pécs az eredeti célok és a várt hozadékok vonatkozásában? •
2010-ig nem sikerült új növekedési pályára állítani a város és a Dél-dunántúli régió kreatív iparát és idegenforgalmát (habár utóbbi esetében egyértelmű a pozitív hatás) – e folyamatokat tízéves távlatban érdemes majd megvizsgálni;
•
A helyi kulturális intézmények és szereplők szemléleti paradigmaváltása egyelőre várat magára, bár az elkészült új épületek fenntartása valószínűleg kikényszeríti majd a hatékony működtetéshez szükséges új szemléletet. (Amennyiben mégsem, az magát a csődöt jelenti.)
•
A dél-dunántúli régiós önazonosság kialakításában az EKF alig tehetett valamit, e pályázati cél már a program megvalósulása során lekerült a napirendről. (A közös hagyomány nélküli, mesterséges módon kialakított közigazgatási egységek lakóiban amúgy sem alakítható ki olyanfajta régiós identitás, mint a történelmileg megképződött területi egységek esetében.)
•
Az ország kívánatos kulturális decentralizációjához hozzájárulhat például a Kodály Központ vagy a Zsolnay Negyed létrejötte, amennyiben működésük valóban képes alternatívát nyújtani országos, nemzetközi szinten.
•
Pécs nemzetközi kulturális szerepe megerősödött az elmúlt években, ám ahhoz, hogy valóban nemzetközi szerepkörűvé váljanak a város kulturális intézményei, központi költségvetési forrás is szükséges.
•
A nemzetközi regionális innovációs központ szerep irányában nincs elmozdulás.
•
Hogy Pécs fog-e a jövőben mintául szolgálni az európai kulturális decentralizáció kibontakozásához, illetve a kelet-közép-európai regionális centrumok kulturális fejlesztéséhez, az 2011-ben még nem megválaszolható. E tekintetben sok függ attól, hogy a város milyen fejlesztési pályát jár majd be 2010 után.
Még nincs vége, a munkát folytatni kell! Ha Pécs nem folytatja a fejlesztéseket egy megvalósítható stratégia mentén, akkor a korábbi szép remények ködbe vesznek. Amennyiben folytatódik a szorgos építkezés, akkor Pécsnek komoly esélye van arra, hogy 2011-hez képest közép- vagy hosszútávon (8-15 év) hozni tudja azokat a hozadékokat, amiket 2005-ben remélt és ezzel elfoglalja méltó helyét az európai kulturális városhálózatban. A siker érdekében Pécs városának, lakosainak és az itt boldogulni kívánó vállalkozásoknak kell felismerniük azt a tényt, hogy a legtöbbet a saját sikerükért maguk tehetnek. Nem számíthatnak másra, mint a saját erejükre, tudásukra és ügyességükre. Fel kell építeni a bizalmat. A várost alkotó közösségnek a város fejlődéséért történő eredményes összefogása érdekében meg kell újítani a társadalmi párbeszéd gyakorlatát, a szakmai és civil részvétel formáit, mert a közösség ereje a város ereje. Ehhez kapcsolódóan elindultak pozitív folyamatok és kezdeményezések a városban, ilyen volt például a Kis Esti Viták elnevezésű rendezvénysorozat és a most zajló Város-Kooperáció (http://varoskoop.pecsicivil.hu/).
Köszönöm a figyelmet!
KAPCSOLAT:
iroda: 7621 Pécs, Rákóczi út 1. mobil: +36 20 574 6031 e-mail:
[email protected]
