Nappali tagozatra jelentkezők száma az EKF-en

�� ���� ���������� ������ �������� �������� �����

����. ������� • ���. �������� �. (��.) ����

Tízezernél is többen választo�ák az EKF-et

Az Eszterházy Károly Főiskolára a tavalyitól néhány tuca�al több jelentkezési lap – 10271 db – érkeze�, azaz az érdeklődés töretlen az egri intézmény iránt. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő, hiszen az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) tájékoztatása szerint az országos számadatok a felsőoktatás iránti érdeklődés csökkenését mutatják, az előző évhez képest 12%-kal kevesebb jelentkezőt regisztráltak. Ebben az évben – mint minden más magyar felsőoktatási intézményben – az egri főiskolán is a Bologna-folyamatnak megfelelő, összesen huszonegy BA/BSc. alapszakra lehete� jelentkezni. Ezek mindegyike egyszakos képzés és az alapszakok elvégzése után a tanári szakképze�séget szerezni kívánó hallgatóknak a mesterképzésben kell majd folytatniuk tanulmányaikat. Hagyományos 4 éves főiskolai szintű képzést csak a művészeti (ének-zene, rajz-vizuális kommunikáció) szakok esetén, egyetemi szinten pedig kiegészítő alapképzésben történelem és informatikus könyvtáros szakon hirdete� a főiskola. Tovább növekede� az érdeklődés a nappali tagozatos képzések

Nappali tagozatra jelentkezők száma az EKF-en 7000 6000 5000 4000 3000 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

iránt, az utóbbi tíz évben a főiskolán megduplázódo� a jelentkezők száma ezen a tagozaton. Az idén mintegy 6500 jelentkezési lap érkeze� nappali tagozatra, ami 12%-kos növekedést jelent az előző évhez képest. Csökkent viszont a jelentkezők száma a levelező tagozaton, o� is leginkább a már diplomával rendelkezők körében. A legtöbb jelentkezést a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon regisztrálták. A szakok népszerűségét tekintve az idén is a kommunikáció és médiamenedzsment szakra nyújto�ak be legtöbb jelentkezést, a felvételi irodába

1255 lap érkeze� erre a szakra. Kimagasló számban jelentkeztek továbbtanulásra történelem, magyar, gazdálkodási és menedzsment, szociálpedagógia, testnevelő-edző szakokon. Az Eszterházy Károly Főiskola több új szakra kapo� szakindítási engedélyt: az andragógia, az emberi erőforrások, a nemzetközi tanulmányok, a szabad bölcsészet, sportmenedzser szakok mindegyikén több száz a jelentkezők száma. A már diplomával rendelkezők közül legtöbben anglisztika szakon kívánnak továbbtanulni. A Természe�udományi Karon kiemelkedően magas a biológia, a földrajz,

Üléseze� az új szenátus Február 15-én öt választókörzetben zajlo� főiskolánkon a Szenátus tagjainak megválasztása. A Szenátus választo� és delegált tagjai négyéves időtartamra kapnak megbízást a testületi munka végzésére. Az új testület tagjai: dr. Hauser Zoltán, Sándor József, Elek Elemérné dr., Lőrinczné dr. Thiel Katalin, HerczegDeli Ágnes, Kalcsó Gyula, Hollóné dr. Kacsó Erzsébet, dr. Tóvári judit, Tánczos Tamás, dr. Dávid Mária, dr. Ludányi Ágnes, A. Jászi Éva, dr. Honfi László, dr. Kovács Emőd, Geda Gábor, Kalóné Szűcs Erzsébet; a hallgatók képviselői: Bozsik Nikole�, Csiszár János Péter, Nagy Gábor, Országh Ákos, Sass Dániel, Vécsei Zoltán. Február 15-én három főiskolai karon tarto�ák meg a Kari Tanácsok tagjainak választását. Az új testületek tagjairól a karok küldtek tájékoztatót. BTFK: dr. Mózes Mihály, dr. Antal

Éva, dr. Harsányi Mihály, dr. Ködöböcz Gábor, dr. Loboczky János, dr. Lőrincz Julianna, Kis Katalin, Komlósi Csaba, Török Mária; a hallgatók képviselői: Armancsik Róbert, Görömbei Réka, Bölkény Gábor, Vécsei Zoltán. GTFK: dr. Zám Éva, dr. Kádek István, Hollóné dr. Kacsó Erzsébet, Tóth Tibor, dr. Aczél Perta, Antal Péter, Zsebéné Dobó Marianna, Szegedi Krisztina, Szajlai Erzsébet; a hallgatók képviselete: Szűcs Zsuzsanna, Nádasdi Anikó, Falticska Gergely, Bozsik Nikole�. TTFK: dr. Orbán Sándor, dr. Liptai Kálmán, dr. Murányi Zoltán, dr. Orosz Gyuláné dr., dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, dr. Vida József, Bíró Melinda, Fügedi Balázs, Geda Gábor, Edelényi Márta; a hallgatók képviselői: Kisházy Katalin, Sinka János, Sass Dániel, Benda Georgina. *** A főiskolai szenátustag-választások után első alkalommal ült ösz-

sze az új testület, amely a 2005. évi CXXXIX. törvény alapján március 1-jétől Szenátus néven működik, összetétele megfelel a törvényben foglalt követelményeknek. Az ülés kezdetén a rektor a három főiskolai kar főigazgatójának átadta (az új �v. értelmében) a március 1-től érvényes dékáni kinevezéseket. A kari főigazgatók pedig helye�eseiknek adták át a dékánhelye�esi megbízást. A rektor az új testület tagjainak átadta a 4 évre szóló megbízólevelet. Az új testület már az első ülésen 10 napirendi pontot tárgyalt, és döntéseket is hozo� az alábbi ügyekben: 1. Elfogadta a főiskolai SZMSZ módosítását, amely a Gazdasági Tanács és a Szenátus működési rendjét és hatáskörét határozza meg. 2. Megtárgyalta és elfogadta a Szenátus ügyrendjét.

 ����� ���� a programtervező informatikus szakra jelentkezők száma. A tavalyihoz képest 38%-kal többen adtak be jelentkezést felsőfokú szakképzésre, az új szaknak számító csecsemő- és kisgyermeknevelő, gondozó, valamint a logisztikai műszaki menedzserasszisztens szakokon 100 fölö�i a jelentkezők száma. A tavaszi szünetben a művésze-

ti szakokon alkalmassági felvételi vizsgát tartanak, a gyakorlati vizsgákra, és a diplomások számára néhány szakon előírt szóbeli vizsgára pedig az ére�ségi időszakot követően, július elején kerül sor. Hogy a szépszámú jelentkezőből végül is kik nyernek felvételt az Eszterházy Károly Főiskolára, az a július 26-i budapesti vonalhúzó értekezleten derül ki.

3. Szaklétesítési kérelmeket véleményeze� és támoga�a a művészetközvetítés képzési terület vizuális kultúra, mozgókép kultúra és zenekultúra képzési ágakban alapszakok létesítését Rajz és Énekzene Tanszék részvételével. 4. A testület elfogadta féléves munkaprogramját. 5. Tagokat delegált a főiskola Gazdasági Tanácsába. Az intéz-

mény által delegált tagok: Nagy Levente, dr. Kis-Tóth Lajos, a hallgatói önkormányzat javaslata alapján dr. Liptai Kálmán. 6. Címzetes főiskolai docensi címet adományozo� dr. Székely Ferencnek a TTFK javaslatára. 7. A testület módosíto�a a hallgatóknak adható támogatásokról és a hallgatók által fizetendő díjakról szóló szabályzatot.

Mostantól dékánok A március 1-jétől hatályos Felsőoktatási Törvényben előírtaknak megfelelően átalakul az Eszterházy Károly Főiskola irányítási struktúrája is – tudtuk meg dr. Koncsos Ferenctől, az intézmény főtitkárától, aki elmondta: a törvénnyel kapcsolatos első intézkedések egyikeként a Magyarországon ma működő 72 felsőoktatási intézmény valamenynyi elsőszámú vezetője rektor le�, anélkül, hogy szerepelne az egyetemi vagy a főiskolai megkülönböztetés. – Megszűntek tehát a főigazgatói státusok, így az egri főiskola kari főigazgatóit is kari dékánokká nevezte ki dr. Hauser Zoltán rektor – mondta el a főtitkár. – Ennek megfelelően a Bölcsésze�udományi Kart dr. Mózes Mihály egyetemi tanár, a Gazdasági és Társadalomtudományi Kart dr. Zám Éva főiskolai tanár, a Természe�udományi Kart pedig dr. Orbán Sándor egyetemi tanár dékánként irányítja.

Már a weben is a Líceum TV műsora: h�p://www.ektf.hu/liceumtv/onlinetv.html

2

������� ���� Hírek

A 37. Magyar Filmszemlén februárban levetíte�ék az Emlékeztessen benneteket című, Szomolyán forgato� dokumentumfilmet a Place Mammut Moziban. A film alkotói: Borbás László és Tóth Tibor, a Médiainformatika Intézet tanárai, valamint Kovács A�ila, főiskolánk volt hallgatója. *** Elégede�ségmérést végze� pedagógia szakos levelező tagozatos hallgatói körében a Neveléstudományi Tanszék 2005 decemberében. A hallgatók véleménye alapján a 2005/06-os tanév első félévének oktatója A. Jászi Éva (Neveléstudományi Tanszék) le�, a hallgatók 19%-ának javaslatára. A második helyre Taskó Tünde (10%), a harmadik helyre pedig Budaházy-Mester Dolli (7%) került, mindke�en a Pszichológia Tanszék oktatói. Az adatok részletes elemzését a Tanszék a honlapján hamarosan közzéteszi. *** December másodikán a Debreceni Egyetemen nyilvános vitán sikeresen megvédte doktori értekezését dr. Dávid Árpád főiskolai docens. Dolgozatának címe: Bioeróziós és patológiás elváltozások az egerien Mollusca faunáján. *** Az új-zélandi Christchurcben a Közgazdaságtan Tanszék tanársegédje, Pusztai Csaba 2005 decemberében részt ve� az évente megrendeze� ANZSYS/Managing The Complex V című konferencián. A komplexitás-elmélet társadalomtudományi alkalmazási lehetőségire épülő tudományos összejövetelen kollégánk „The Emergence of Sustainable Communities: The Potential of a Complex Systems Approach in Planning for Local Sustainability” címmel tarto� előadást. *** A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kupolatermében került sor december 7-én Tokár Edina karvezetés DLA hallgató, az Ének-zene Tanszék óraadó tanára koncertjére melyen elsősorban magyar szerzők művei hangzo�ak el és közreműködö� a Budapesti Monteverdi Kórus. *** A belgiumi Liège-ben ado� kamarakoncertet múlt év decemberében dr. Gábos Judit tanszékvezető főiskolai tanár és Jacques Dupriez belga brácsaművész. *** A Debreceni Egyetem Bölcsésze�udományi Karán tarto�a meg habilitációs előadását december 14-én dr. Kiss László főiskolai tanár a Történelemtudományi Intézet oktatója. A habilitációs értekezés témája a szlovák nemzeti tudat születése. E témához kapcsolódtak a magyar és orosz nyelvű tudományos előadások is. Ugyancsak a Debreceni Egyetemen, annak Természe�udományi Karán tarto�a meg habilitációs előadását december 16-án dr. Hoffmann Miklós, a Matematikai és Informatikai Intézet főiskolai docense. Habilitációs értekezésének témaköre a komputergrafika volt. Magyar és angol nyelvű előadása a geometria témaköréhez kapcsolódo�. Kollégáink tudományos teljesítményéhez ezúton is szívből gratulálunk. *** Dr. Mátyás Ferenc és dr. Szlávik János fogadták múlt év decembe-

rében M. Carmona professzort, aki a Sorbonne Paris IV Egyetem képviseletében látogato� Egerbe. Az egynapos tárgyalás végén Erasmus bilaterális szerződés aláírására került sor, amely oktatói és hallgatói mobilitásra kínál majd lehetőséget a 2006/2007-es tanévben. *** Január 12-én főiskolánk is szerepelt a VI. Szolnoki Felsőoktatási Börzén, melyet a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola épületében rendeztek meg. Immár hagyomány, hogy a gimnázium minden év januárjában megszervez egy olyan egész napos kiállítást, ahol a felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak, hogy a Szolnokon és környékén elő végzős középiskolás diákoknak bemutatkozzanak, és képzéseiket népszerűsítsék, segítve ezzel őket a jövőjüket érintő pályaválasztási döntés meghozatalában. A főiskola fontosnak tartja, hogy minden olyan lehetőséget megragadjon, ahol személyes találkozásra nyílik lehetőség a képzéseik iránt érdeklődő diákokkal. A kiállításon résztvevő középiskolások elsősorban az átalakuló képzési rendszerről és az új szakokról érdeklődtek. *** Az Észak-Karolinai Elon University hallgatói és oktatóik (20 fő) látoga�ak január 18-án főiskolánk Politológia Tanszékére, vezetőjük Be�y Morgan volt. Az amerikai diákok és tanáraik számára a Politológia Tanszék egynapos szakmai programot szerveze�. A program során előadásokat hallgatha�ak főiskolánkról dr. Tarnóc András külügyi igazgatótól, valamint a Politológia Tanszék munkájáról és az induló új nemzetközi tanulmányok szakról Ráczné dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetőjének előadásában, majd megtekinte�ék a Líceum épületét. Az Eger Megyei Jogú Város Dísztermében – Törőcsik Gábor ismerte�e a város nemzetközi kapcsolatrendszerét. A Heves Megyei Önkormányzat képviseletében Kiss János, a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi iroda vezetőjének előadásában a megye idegenforgalmi lehetőségeiről kaptak tájékoztatást a résztvevők. A látogatás egri városnézéssel zárult, melynek során főiskolánk hallgatói kalauzolták az amerikai diákokat. *** A marosvásárhelyi Kultúrpalotában koncerteze� január 19-én a Marosvásárhelyi Filharmonikus Zenekar szólistájaként dr. Gábos Judit tanszékvezető főiskolai tanár. Műsorán Bartók Béla III. zongoraversenye hangzo� el, a zenekart Shynia Ozaki japán karmester vezényelte. *** A gödöllői Szent István Egyetemen dr. Vida József, a Fizika Tanszék tanára kísérleti bemutatóval ötvözö� előadást tarto� általános- és középiskolásoknak, egyetemistáknak, valamint fizikatanároknak. *** A Főiskolai Főigazgatói Konferencia Egerben tarto�a évnyitó plenáris ülését január 27-én. Az ülés napirendjén szerepelt a felsőoktatási törvény és a kapcsolódó rendeletek, a Konferenciák 2006. évi költségvetése. Délután kerekasztalbeszélgetésen vita�ak meg több témát.

����. március

Természe�udományos játszóház

„Varázstorony” a Líceum tornyában

Manapság a természe�udományos gondolkodás, műveltség értéke devalválódni látszik. Az utóbbi évek nemzetközi és hazai felmérései azt mutatják, hogy az általános iskolában a tantárgyak kedveltségi szintjének (a�itűdszintjének) sorában a természe�udományos tantárgyak a korábbi időszakokhoz viszonyítva hátrább kerültek, legtöbbjük sereghajtó. A mérések arra is rámutatnak, hogy ez a szint a középiskolában még tovább csökken. Az egyetemeken, főiskolákon egyre kisebb érdeklődés mutatkozik a természe�udományos pályák iránt. A természe�udományos tantárgyaknak alapvető rendeltetésük: a világ megismerése (hozzájárulnak, hogy megértsük környezetünket, az ember helyét a természetben), kiemelkedő feladatuk van a lényeglátás készségének fejlesztésében, emia� fontos szerepet kell kapniuk az iskolai oktatás-nevelés folyamatában. Az iskolai természe�udományos tantárgyak körül kialakult válsággal a szűk szakmai körökön kívül már a napi sajtó is foglalkozik, és egyre többen teszik fel a kérdést: mit kell tennünk e tantárgyak kedveltségének javításáért? A tantárgyakat tanítók, a pedagógiában jártas szakemberek a népszerűség növelését többek közö� a tantárgyak érdekességének bemutatásában, megismertetésében látják. E tekintetben a természe�udományos tantárgyak jól állnak: a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz nagyon érdekes,

sokszor csodálkozásra késztető, és a bennünket körülvevő világ dolgainak, jelenségeinek megértését nagymértékben segítő ismereteket közvetítenek. Az iskolákban a pénz-, időhiány és egyéb okok mia� kevés lehetőség kínálkozik a kísérletezésre, ami pedig nélkülözhetetlen a természe�udományos érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni egy olyan kiállítás és játszóház létrehozásával, amelyben a jelenségeket szokatlan, látványos formában mutatjuk be. Ennek legjobb példája a budapesti Csodák Palotája, ahol számos természeti jelenség kézzel fogható, könnyen érthető, rácsodálkozásra módot adó, interaktív formában kerül bemutatásra make�ek, modellek, demonstrációs eszközök segítségével. Az alapelv: a játszva tanulás. Ennek köszönhetően a Csodák Palotája a Budapestre szerveze� általános- és középiskolások tanulmányi kirándulásainak egyik kedvelt célpontja. (Hasonló szerepet töltenek be több nyugati városban az o� működő természe�udományi múzeumok.) Az Eszterházy Károly Főiskola Természe�udományi Karának tanszékei, a TIT Bugát Pál Egyesülete, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Heves megyei csoportja a Budapesten működő Csodák Palotája (Közhasznú Társaság) mintájára Egerben is létesíteni és működtetni szándékoznak egy olyan intézményt, melyben az odalátogató diákok: – érdekes jelenségeket, természetben zajló folyamatokat figyelhetnek meg az alapvető fizikai jelenségektől a kémiai reakciókon és a biológiai folyamatokon át az ökoszisztémák működéséig; – saját maguk is végezhetnek kísérleteket, tudományos „játékokat” játszhatnak; – rendkívüli, iskolában nem láto� érdekes kísérletekkel színesíte� foglalkozásokon vehetnek részt. A kiállításokon nem egyszerűen ismereteket akarunk átadni, hanem azt szeretnénk, hogy az ismeretek megszerzése örömöt jelentsen az ide látogatóknak, és az i� eltöltö� idő színvonalas szórakozást nyújtson számukra. Meggyőződésünk, hogy az ilyen kiállítás meghatározó szerepet

tölt be a tudományos ismere�erjesztésben. Eger a hazai tanulmányi kirándulások egyik fő célpontja. Egy jól működő „természe�udományos játszóház” mindenekelő� Eger és Heves megye iskoláinak és tanulói�úságának érdekeit szolgálná, de a távolabbról idelátogató diákok programját is gazdagítaná. A természe�udományok iránti érdeklődés felkeltése, elmélyítése, a tehetséggondozás és a közoktatás céljainak segítése melle� fontos társadalmilag hasznos feladatokat is ellátna, így a természe�udományok társadalmi elfogado�ságának és presztízsének javítását, a természe�udományos és műszaki ismeretek terjesztését, a környezeti tudatformálást, a kulturált szabadidő-töltés biztosítását. Mindezek melle� igen jelentős lenne turisztikai szerepe is, hiszen Eger turizmusának pale�áját színesítené. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy folyamatos pedagógiai jellegű foglalkoztatást adna a működtetésben részt vevő természe�udományi szakos hallgatók számára. A rektor úr pozitív hozzáállásával és közbenjárásával megindult a „Varázstorony” kialakítása. Helye a Líceum tornyában, a Csillagászati Múzeummal szemközti Pedagógiatörténeti Múzeum termében lesz. Az indulást anyagilag az Oktatási Minisztérium finanszírozza, de a terem adta teljes tér terveink szerinti berendezéséhez remélhetően más irányokból is kapunk támogatást. A Varázstorony megnyitásánál különleges Guinnes-rekordkísérletnek lehetünk majd tanúi: a Kémia Tanszék három oktatója 24 órás megszakítás nélküli kémiai kísérletsorozatot végez. A játszóház gondolatát több évvel megelőzően, érdeklődő diákcsoportoknak rendhagyó fizika- és kémiaórákat tarto�unk, melyek mostantól szervesen kapcsolódnak a játszóházi programokhoz, s az Egerbe érkező iskolai osztályok számára, földrajz órákkal kiegészülve, továbbra is rendelkezésre állnak. Ezen kísérleti bemutatókkal, magas színvonalú szemléltetéssel ötvözö� foglalkozásokat előre egyeztete� témákban és időpontokban, a főiskola tanszékeinek szaktantermeiben tartjuk.

Könyvtári szolgáltatások átszervezése A Líceum épületének első emeletén egy HEFOPpályázat segítségével hamarosan elkezdődik egy önálló tanulást elősegítő szolgáltató-kutató részleg kialakítása. Ennek keretében folytatódik az a könyvtárfejlesztés, amely 2004-ben már megindult, és a könyvtári kutató-olvasóterem átadását jelente�e. A jelenlegi beruházás során az „A” épület első emeletén egy nagyon magas szakmai színvonalú irodalomtudományi és nyelvészeti szakrészleget és kutatót alakít ki a főiskola, továbbá az eddig a különböző épületekben szétszórva működő főiskolai könyvtári szakrészlegek a fejlesztés során a Líceum épületében nyernek elhelyezést. Így a Természettudományi Könyvtár a Leányka útról leköltözik a Líceumba a földszinti könyvtári területre, az Irodalomtudományi Könyvtár pedig a második emeletről az első emeleten újonnan kialakíto�, korszerű környezetben fog tovább működni. A könyvtári részlegek költöztetését és annak elő-

készítését 2006. február 6-tól megkezdődö�. Ez sajnos némi kényelmetlenséget okoz a hallgatóknak, de igyekszünk úgy megszervezni az előkészítést, hogy a legfontosabb irodalomhoz a félév során hozzáférhessenek használóink, a Kutató-olvasóterem segítségével 8 órától 20 óráig biztosítjuk a könyvtári nyitva tartást. A többi részleg nyitva tartása időszakosan módosulhat és változhat – a munkafolyamatok előrehaladása szerint – ezért arra kérünk minden kedves olvasót, hogy mielő� igénybe venné valamelyik szakrészleg szolgáltatását, előzetesen tájékozódjon annak nyitva tartásáról! A legfrissebb információkat mindig megjelentetjük a főiskola és a könyvtár honlapján is. Kérjük minden olvasónk megértését és türelmét annak érdekében, hogy a 2006/2007-es tanévet már egy alapjaiban megújult, szakszerű és gyönyörű könyvtári környeze�el kezdhessük!

Dr. Szilvási László (1945–2006) „Apának lenni szolgálat” Sok-sok évvel ezelő�, amikor először találkoztunk Veled, megismertünk egy jól felkészült szakembert. Ahogy teltek az évek, egy jó kollégával és egy jó bará�al le�ünk gazdagabbak. Tanszékünk egyre szorosabb szakmai és emberi kapcsolata egy igazi családdá formált bennünket. Ennek a családi közösségnek Te le�él a családfője. Az „Apa” becenevet minden szempontból kiérdemelted. Tekintélyed volt, és karizmatikus voltál. Nem lehete� nem meghallani, vagy felfigyelni arra, amit mondtál. Még az elejte� mondataid is szállóigévé váltak a hallgatók körében is. Egyéniségeddel értéket teremte�él, és értéket adtál át nekünk és hallgatóidnak. Igazi tudós tanár voltál, aki nemcsak a katedráról taníto�, hanem baráti beszélgetések során is. Gondolataid, amelyeket szívesen megoszto�ál velünk, nem ritkán csak utólag „ére�ek meg” bennünk. Csak később döbbentünk rá, hogy lényeges dolgokat mondtál el a szakmáról, a tanításról, az életről, a világról. Úgy taníto�ál, hogy minden, amit tanítással átadtál, azt életeddel is példáztad. Nem törekedtél népszerűségre, mégis népszerű voltál. Az utolsó pillanatig odaadással szolgáltad a tanítást, a tanszéket, a hallgatókat. Olyan odaadással, amely az élet minden területén jellemző volt Rád. Felkészültségedről előadásaid, jegyzeteid és könyveid tanúskodnak. Családunk – a Szociálpedagógia Tanszék – most árván maradt. A tanszék sokáig nem lesz olyan felhőtlenül vidám, mint Veled volt. Azzal, hogy i� hagytál bennünket, kevesebben és kevesebbek le�ünk! „Szilvási-tanítványok voltunk” Az első pillanatra szigorú, racionális tanár képét muta�a, egészen addig, amíg a szemébe nézve meg nem lá�uk a szíve mélyén rejlő gondoskodó „pótapát”, a tanárt, az embert. A számtalan érdekes szocpedes tantárgy tengerében, a Tanár Úr órái egy különálló szigetet, egy más világot jelente�ek. Csak a harmadik és negyedik tanévben tanultuk meg felfedezni tanításainak mélyebb jelentését. Megtanultunk „szociológiásan” „Szilvásiasan” gondolkodni. Óráin és közös munkánk során megtapasztalha�uk széleskörű szemléletmódját, a szakmája iránti szeretetét és maximalizmusát. De nemcsak szakmai tudást ado� nekünk, hanem a fegyelmeze� munkavégzéshez szükséges alapok elsajátítását is segíte�e, így példaként jelent meg mindannyiunk elő�. Miközben szigorúan megkövetelte a belénk ültete� tudás visszaadását, közvetlen maradt, és a humort sem mellőzte. Hiányozni fog, mint tanár, mint mentor, mint ember. Búcsúzunk

3

������� ����

����. március

a Szociálpedagógia tanszék oktatói és hallgatói

Kovács László (1945–2006)

Házi TDK áprilisban 2007 tavaszán rendezik meg a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, melyen diákjaink – a korábbiakhoz hasonlóan – tizenhat szekcióban mérhetik össze tudásukat, felkészültségüket. A hagyományokhoz híven intézményünk is megrendezi a tavaszi házi TDK konferenciát, amelyen főleg a végzős diákoknak van lehetőségük szerepelni dolgozataikkal – tájékozta�a lapunkat Lőrinczné dr. Thiel Katalin, a FTDB elnöke. Mint ahogyan az már korábban

is történt, a végzős diákok a tavaszi konferencia eredményei alapján nevezhetnek be az országos versenyre, míg az alsóbb éveseknek ugyanez a nevezési lehetőség az őszi konferencia után lehetséges. Az alsóbb éves hallgatók háziversenyét 2006 novemberében rendezzük meg, de nincs akadálya a tavaszi versenyen való „szárnypróbáló” részvételnek sem. A tavaszi házi TDK-konferencia terveze� időpontja: 2006. április 19., szerda, 15.00 óra.

Újabb Erasmusösztöndíjasok az EKF-en Ebben a félévben ismét érkeztek Erasmus-diákok Európa több országából az EKF-re. Ismerjük meg őket!  ���� ����� Kelly Esch és Sofie Van Acker Belgiumból jö� hozzánk. A harmadéves lányok zenét, hollandot és vallástörténetet tanulnak Gentben, és azért választo�ák Egert, mert Európában ez volt az egyetlen olyan hely, ahol elvégezhetik a gyakorlótanításukat énekből. Már meg is ismerkedtek a negyedikes kisdiákokkal, és bár angolul velük még nem nagyon lehet beszélni, a zene nyelvén nagyon jól megértik egymást. Kellyék összesen nyolc előadást hallgatnak angol és magyar nyelven (az utóbbiakat leginkább diákok tolmácsolják nekik). Nagy segítségükre van az Ének-zene tanszékről Tankovits Ádám, aki mindent fordít nekik és mindig készséggel áll szolgálatukra. Szabadidejükben szívesen sétálnak a városban, és eljárnak bulizni. Elmondásuk szerint a magyarok nagyon segítőkészek, és ha valamit nem értenek, akkor azt elmutogatják. Kiemelték még azt, hogy nálunk minden sokkal olcsóbb, mint náluk, így valószínűleg jobban ki fognak jönni a pénzükből, mint azt előre tervezték. Valentin-napon érkeze� és három hónapot tölt i� négy lány Litvániából. Živilė Mitruleviciute, Renata Kornisova, Laura Samoskaite és Vaida Jasenaite a Vilniusi Egyetemen tanulnak, és bár más-más városból származnak, már jól ismerték egymást ezelő� is. Angol tanári szakon tanulnak, így nekik volt a legkönnyebb dolguk az órák kiválasztásával, mert az ilyen tárgyak a mi főiskolánkon is angol nyelven folynak és nincs szükségük külön tolmácsokra.

Tanulnak angol és amerikai irodalmat és történelmet, valamint tanári hatékonyságfejlesztő tréningre is járnak. Ők – a többi külföldivel ellentétben – nem a Leányka Úti Kollégiumban laknak, hanem külön szállásuk van, így kicsit nehezebb az ismerkedés, de azért jól érzik magukat. Külön kiemelték azonban az ételek másságát. Litvániában is sok fűszert használnak, de kevesebb zsírt, és „valahogy mindennek más az íze”. Nagyon tetszik nekik Eger, ami a litván fővároshoz képest kicsi és élhetőbb. Érdeklik őket a szép épületek és az emlékhelyek, tervezik is, hogy egy idegenvezetővel is végigjárják a főbb helyeket. A hollandiai Groningenből jö� Camè Veldman és Doetie Talsma. Pszichológia, közpolitika, sajtóismeret órájuk van, emelle� tanulnak a magyar nyelvről és kultúráról. A lányok próbálnak minél több kulturális eseményre elmenni, megnézték pl. a Kepes-kiállítást, s ellátoga�ak Budapestre is. Nagyon tetszik nekik a szakkoli, meg az egész főiskolás élet. Szerintük is sokkal olcsóbb i� megélni, és bár ők még nem tudják, mennyi ideig maradnak (négy vagy öt hónap), szeretnének minél többet látni a városból és az országból. Magyarországról ezelő� nem sokat hallo�ak – a többiek se –, de azt mondták, hogy szebb, mint várták. Külön örültek a sok havazásnak, mert náluk nem szoko� enynyi esni, így kipróbálha�ák az igazi hógolyózást és hóemberépítést. Cristina Oliveira az előző félévben érkeze� Portugáliából, ő multimédiát tanul az EKF-en. Vele a novemberi Pale�ában már megismerkedhe�etek.

Skót írónő Egerben

 ���� ����� A British Council, az Egyesült Királyság kulturális és oktatási intézete, a Bródy Sándor Könyvtár Idegennyelvi Szakrészlege és az EKF Anglisztika Tanszéke közös meghívására Egerbe érkeze� Alison Louise Kennedy skót írónő. A látogatás apropóját Hát boldog vagyok című könyvének nemrég megjelent magyar fordítása szolgálta�a. Az írónő először felolvaso� regényéből – angol nyelven –, majd egy kötetlen beszélgetés során mesélt életéről, munkásságáról és gondolatairól. A beszélgetés vezetője Szamosi Gertrúd, a Pécsi Tudományegyetem professzora volt. Már csak azért is érdemes volt meghallgatni Kennedyt, mert legalább megtudha�uk, hogy milyen nehéz is megérteni a skót akcentust és egy kicsit megismerkedhe�ünk napjaink Angliájával és Skóciájával.

Hírek Az Élelmiszerbiztonság a bortermékpályán című, 63,5 millió forint összköltségvetésű GVOP–3.1. 1.–2004–05–0283/3.0 számú projekt konzorciumi fórumot tarto� január 23-án főiskolánkon: i� a konzorciumi tagok beszámoltak az első munkaszakasz eredményeiről. A koordinátor intézményt dr. Kiss A�ila projektvezető és dr. Naár Zoltán kutatási koordinátor képviselte, akik ismerte�ék a termőhelyi elemzések, kockázatbecslések, mikrobiológiai vizsgálatok eredményeit, valamint a megalkoto� élelmiszerbiztonsági adatbázist. A Debreceni Egyetem képviseletében prof. Antus Sándor akadémikus az antioxidáns-kapacitás vizsgálatával kapcsolatos eredményeket közölte, míg dr. Váradi Mária, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főosztályvezetője a bioszenzorok kifejlesztésének nemzetközi tapasztalatait tekinte�e át. Dr. Szilágyi Zoltán, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete osztályvezetője, illetve Thummerer Vilmos és Simkó Zoltán az Egri Bormíves Céh vezetői a bortechnológiák és termőhelyek kockázati tényezőit elemezték. *** Január 24–26. közö� a PPTF stratégiai továbbképzési programot szerveze� Noszvajon. A továbbképzésen a tanárképzési kollégium tagjai, vezető metodikusok, gyakorlóiskolai munkaközösség-vezetők, valamint az intézmény vezetői ve�ek részt. A továbbképzés célja a tanári mester szakokra történő felkészülés előkészítése, az együ�működési keretek kidolgozása volt. A programot dr. Hauser Zoltán rektor nyito�a meg. Ezt követően előadást tarto� az EKF stratégiai programjáról, a mestertanárképzés feltételeinek megteremtéséről. A háromnapos továbbképzés ala� intézményünk oktatói és vezetői, dr. Kozma Tamás, dr. Nagy Mária, dr. Estefánné dr. Varga Magdolna, dr. Dávid Mária, dr. Kis-Tóth Lajos, dr. Komenczi Bertalan és dr. Forgó Sándor tarto�ak előadásokat. Az előadások szorosan kapcsolódtak a tanári kompetenciák fejlesztéséhez, tanulói megismeréshez, az elearning tananyagfejlesztéséhez, és a korszerű képzésmenedzsmenthez. A továbbképzés programjában neves külső előadók is részt ve�ek. Az ELTE munkatársai: Falus Iván és Kotschy Beáta, a portfolió használatáról a tanárképzésben és a gyakorlóiskolák és szaktanszékek hatékony együ�működéséről tarto�ak előadást. Szövényi Zsolt, az OM főosztályvezetője előadásában tájékoztatást nyújto� a tanárképzés változásairól az új felsőoktatási törvény szellemében. Kaszai Pál az SAP képzésmenedzsmentről, Könczöl Tamás az IKT kompetencia fejlesztés és a Sulinet digitális tudásadatbázis programjáról tarto� előadást. Kovács Ilma a távoktatás módszertanának változásait muta�a be. A továbbképzési programon megfogalmazódo� az az igény, hogy a tanári KKK megjelenését követően folytatódik a szakmai munka. *** A Bartakovics Béla Művelődési Központban február elsején megrendeze�, Az első sugár című szerzői esten közreműködö� Tankovits Ádám II. évf. énekzene–karvezetés szakos hallgató, vibrafonművész.

4

������ ������� 35. Hírek

Megrendülten ve�ünk végső búcsút január 30-án Kovács László főiskolai tanártól a Rajz Tanszék vezetőjétől és február 14-én dr. Szilvási László főiskolai docenstől a Szociálpedagógia Tanszék oktatójától. Főiskolánk nyugalmazo� tanszékvezetőjét dr. Istók Bertalant február 7-én helyezték örök nyugalomra. Oktatóink emlékét megőrizzük. *** Február elején megérkeztek az EKF-re a külföldi Erasmus hallgatók. A Médiainformatika Intézetnél folytatja az első félévben megkezde� tanulmányait egy portugál hallgató. Két ének szakos hallgató érkeze� a belgiumi Arteveldehogheschool-ból tanítási gyakorlatra, két holland diák a Történelemtudományi Intézetnél és a Médiatudományi Intézetnél ve� fel órákat, négy litván hallgató pedig az Angol–Amerikai Intézet óráit látogatja a tavaszi félévben. A szakmai tárgyak melle� az érdeklődők bekapcsolódtak a Líceum TV munkájába, valamint felve�ék a Politológia Tanszéken és a Pedagógiai–Pszichológiai és Tanárképzési Fakultáson meghirdete� angol nyelvű tanegységeket. *** Csak a derű óráit számolom címmel zenés beszélgetés hangzo� el január 27-én a Kálvin-házban Mozart születésének 250. évfordulóján, születésnapján, születésének órájában. Beszélgető és közreműködő partnerek voltak az Énekzene Tanszék oktatói: dr. Gábos Judit, Marík Erzsébet, Csüllög Judit, Udvarhelyi Boglárka és Várady Krisztina. *** Február 7-én a főiskola Dísztermében megrendeze� ünnepség keretei közö� vehe�e át tanúsítványát az a közel 50 résztvevő, akik sikeresen teljesíte�ék a 2005/2006-os tanév II. félévében a főiskolán megrendeze� Bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati kérdései és Gyermek és fiatalkori devianciák megelőzése című kurzusok tartalmi és formai követelményeit. A tanfolyamokat a Belügyminisztérium Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézete és a Bűnmegelőzési Akadémia Miskolci székhelyű ÉszakMagyarországi Regionális Bűnmegelőzési Oktatási Központja (BMA-ÉRBOK) közösen szervezte a Bűnmegelőzési Szabadegyetem rendezvénysorozat keretén belül. A tanúsítványokat dr. Molnár Zsolt rendőr őrnagy, a BM Bűnmegelőzési Akadémiájának (BM BMA) vezetője és főiskolánk rektora, dr. Hauser Zoltán adták át. *** Február 8-án tarto�a soron következő ülését Miskolcon a Regionális Innovációs Tanács. Az ülés napirendjén az alábbi témák szerepeltek: A Kutatói és Technológiai Innovációs Alap felhasználásának tapasztalatai, valamint a Baross Gábor 2006. évi pályázati kiírások tematikái. Intézményünket dr. Hauser Zoltán képviselte. *** Február 8-án tarto�a szokásos évenkénti találkozóját Eger Megyei Jogú Város vezetése valamint a főiskola rektori tanácsa. A többórás tanácskozáson az együ�működés múlt évi eredményeiről és a soron következő feladatok megoldási lehetőségeiről folyta�ak megbeszélést a városi és főiskolai vezetők.

����. március

„Amivel o� találkoztam, sokkszerű élményként ért…” Interjú Keller Magdolnával

Egy diktafonnal és egy tarisznyányi lámpalázzal felvértezve érkezem a Neveléstudományi Tanszékre. A folyosón csábító aroma terjeng, hmm…, igazán jól esne egy csésze jó erős fekete…, de munka van! A tanárnő elmélyülten pötyög a számítógépén, gondolom, valami „tudományosat”. Ám amint megpillant, csapot-papot félretéve elém toppan: „Szép napot! Ugye, iszik velem egy csésze kávét?” Mintha csak egy régi barátnővel futo�am volna össze…  ������� ������� – Ilyen kedves fogadtatás után nem könnyű hivatalos keretek közé terelni a beszélgetést, de talán nem is muszáj. Meséljen a gyerekkoráról! – 1973-ban szüle�em Békéscsabán. Bíkísi kislyány vagyok, így szokták mondani arrafelé (nevet). Egy kicsiny faluban töltö�em a gyermekkorom, de sajnos korán elváltak a szüleim. Édesanyámmal elköltöztünk a közeli Szeghalomra, o� voltam felső tagozatos, középiskolába pedig Békéscsabára jártam. Utána következe� két év a nyíregyházi tanárképzőn, majd a Debreceni Egyetem magyar–német szaka. Ugyani� doktori iskolába jártam. Most Egerben tanítok, és Pesten tanulok… – Egyik helyről a másikra vándorolva megtalálta valahol igazán önmagát? – Kusza volt az életem, mert pont abban az időszakban, amikor az ember a fontos barátságait köti, elég sok helyen „laktam” egyszerre. Így soha nem volt szilárd talaj a lábam ala�, ahol gyökeret verhe�em volna. Nem tudom, hol vagyok igazán o�hon. Jelenleg Debrecenbe járok „haza”. Életem meghatározó része volt és lesz az a hét év, amit o� töltö�em, de a „bikavér városa” is egyre o�honosabb számomra. – Hogy csöppent Egerbe? – Eredetileg magyar–német szakot végeztem az egyetemen. Szívesen elhelyezkedtem volna középiskolai tanárként, mert imádtam tanítani, de a doktori iskola után nem adódo� Debrecen környékén munkalehetőség. Nagyon szerettem volna o� maradni, de muszáj volt más irányba lépni. Egerben éppen akkor változások zajlo�ak a Neveléstudományi Tanszéken és szükség volt új emberekre. Örömmel jö�em és immár második éve nagyon jól érzem i� magam. – A tanszék honlapján egy első pillantásra végtelennek tűnő listán sorakoznak tudományos munkái. Egy egész Pale�a is kevés lenne a közlésükhöz. Jelenleg mivel foglalkozik? – A budapesti Oktatáskutató Intézet örve ala� szerveződö� egy kutatásmódszertani tanfolyam, ahol kvalitatív kutatásmódszertant tanulok. Emelle� dolgozom a disszertációmon, ami a határontúli magyarokkal és felsőoktatási pályafutásukkal foglalkozik. Ők már tanulhatnak magyarul a szülőföldjükön is, de engem azok érdekelnek, akik úgy döntenek, hogy o�honukat elhagyva Magyarországra jönnek tanulni. Szeretném megtudni, milyen jövőelképzelés húzódik meg elhatározásuk mögö�. – Kutatásaiban gyakran visszatérő elem a hátrányos helyzet. Mi ennek az oka? – Egyrészt engem mindig is érdekeltek a kisebbségekkel kap-

csolatos kérdések: milyen egy befogadó vagy kevésbé befogadó többségben kisebbségiként teljes életet élni. Másrészt ez a fajta érdeklődésem találkozo� a debreceni doktori iskola regionális kutatásával, ami a Partuimnak neveze� térség oktatását ve�e górcső alá. Azonnal csatlakoztam a programhoz, mert már akkor azt súgta a szívem, hogy nekem ezt kell csinálnom! Jelenleg is benne vagyok egy kutatási projektben, ami az iskolarendszerből leszakadókkal foglalkozik. Ennek kapcsán ellátogatha�am egy szakiskolába. Amivel o� találkoztam, sokkszerű élményként ért engem: gyerekek, akik olyan szegénységben élnek – anyagilag és/vagy kulturálisan –, ami mia� sokkal kevesebb esélyük van az életben, mint a szerencsésebb társaiknak. Tiszteletre méltó azoknak a tanároknak a munkája, akik próbálják enyhíteni ezt a néha reménytelennek tűnő helyzetet. – Milyen az élete Egerben? – Rendkívül jól érzem magam i�, amihez jelentős mértékben hozzájárul a munkahely kellemes légköre is. Általában mindenkivel jól kijövök, néhány kollégámmal pedig különösen hasonló az érdeklődésünk. Alkalmanként közös programokat is szervezünk: vacsorázni megyünk vagy kerti partit rendezünk. Ahányan dolgozunk i�, annyifélék vagyunk, úgyhogy nem nagyon lehet unatkozni a hétköznapokon sem. A tanítástól tarto�am egy kicsit, de ebbe is elég gyorsan belerázódtam. Ideális az életem Egerben és minden szempontból csodálatos élményekkel gazdagodtam ebben a városban. – Mit csinál, ha éppen nem tanít, nem tanul, nem kutat…? – Amikor „normális” életet élek?! Régimódinak hangzik, de imádok olvasni. Általában az igényesebb irodalmat részesítem előnyben, de ha nagyon le vagyok terhelve szellemileg, akkor a könnyedebb olvasmányokra szomjazom. Agatha Christie-t is az utóbbi, igazán „munkás” években szere�em meg. Emelle� imádok lakberendezési boltokban nézelődni! A szép kiegészítők látványa mindig nagy örömmel tölt el. Ez nem jelent feltétlenül vásárlást, mert saját lakásom még nincs, amit berendezhetnék. Pedig lenne egy-két ötletem, de a valóra váltásuk megmarad az ábrándok szintjén. Ám a legfontosabb számomra az emberi kapcsolatok ápolása. Imádok a barátaimmal lenni, akik szerteszét laknak az országban. A legtöbbjük már házas és gyereke is van. Egyszer én látogatom meg valamelyiküket, máskor meg én hívok meg valakit magamhoz.

 ������� ���� – Az eddig elmondo�ak alapján az utazás is a kedvenc időtöltései közé tartozhat… – Dehogy! Csak akkor szeretek utazni, ha a barátaimmal kirándulok. Főleg ha van, aki megszervezi a kiruccanást és esetleg el is visz magával... A legfurcsább és talán a legszerencsésebb turistatörténetem 2004 nyarához fűződik. A Svájcban élő barátnőm megkért, hogy vigyázzak a gyerkőceire, amíg a párjával házvásárlás céljából átruccannak a szomszédos Franciaországba. Örömmel vállaltam a feladatot és lázasan készülődni kezdtem. Ám mire odaértem, a szülők úgy döntö�ek, hogy mégis magukkal viszik a kicsiket. A barátnőm a „potyaútért” cserébe felajánlo�a, hogy maradjak addig Svájcban, amíg haza nem jönnek. Így kaptam kölcsön egy egész lakást egy hétre a Genfi-tó partján, Európa egyik legszebb országában. – Vannak tervei a jövőt illetően? – Nem szoktam hosszú távra tervezni, ez a világ nem olyan. Csak megpróbálom a rendelkezésre álló lehetőségekből kihozni a legtöbbet. Ha a jövőben is beleférne a tudásom a helyi felsőoktatási koncepcióba, akkor szívesen maradnék Egerben. Ha másképp alakulna, akkor sem váltanék szakmát, mindenképp az oktatás valamelyik részében helyezkednék el. – Mi az álma? – Apró vágyaim vannak és „normálisak”. Anyagi dolgokkal kapcsolatos álmaim nincsenek. Szeretnék úgy lavírozni minden helyzetben, amit elém hoz az élet, hogy akikkel abban találkozom,

azoknak is jó legyen. Mindenesetre egy kicsit megsértődnék az életre, ha nem lenne alkalmam boldog családban élni… meg azt összerakosgatni… és a saját gyerekeimet látni felnőni… terelgetni őket… (Komollyá válik a tekintete.) Igen, ez az álmom! Név: Keller Magdolna Életkor: 32 év Foglalkozás: főiskolai tanársegéd, EKF Neveléstudományi Tanszék Iskolák, végze�ség: – 1992. ére�ségi a békéscsabai Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolában, – 1993–1995. magyar–német szak a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, – 1995–2001. magyar–német szak a Debreceni Egyetem Bölcsésze�udományi Karán, – 2001-től doktori ösztöndíjas a Debreceni Egyetem Bölcsésze�udományi Karának Neveléstudományi Tanszékén. Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, német nyelv és irodalom szakos bölcsész (német irodalom specializáció), PhD. abszolutórium Tervek: A „Határon túli hallgatók a Partium területén határon innen és túl” c. Ph.D. disszertáció befejezése, megvédése, publikálása. Kedvenc időtöltés: találka a barátokkal, olvasás (igazi könyvfaló! – a szerk.), lakberendezési boltok mustrája.

Minden, amit a főiskoláról tudni akarsz: www.ektf.hu

Új-zélandi rájapihenés-nyom és egyéb egzotikumok  ����� ������ Franciaország, Svédország, Spanyolország, Egyesült Államok, Chile, Argentína, Németország… Ha mindet fel akarnánk sorolni, még huszonnégy országot kellene hozzáírni a listához. S hogy mi közük egymáshoz? Az, hogy mindegyikben járt Dávid Árpád docens, aki abban „a kevés időben, amikor nem utazik”, a Földrajz Tanszéken tanít. Felmerülhet, hogy miért látogat ’89 óta külföldi országokat évi átlag három és félszer. Legutóbbi élményével kapcsolatos előadásán így közelíte�e meg a kérdést: „Mondhatnák, hogy biztos nem volt mackósajt a szomszédos kisboltban, így elmentem Új-Zélandra. Hát nem! Egy konferenciára mentem.” És ha nem konferenciára, akkor tanulmányútra. Kutatási tevékenysége mindkét esetben az ichnológiához köti. Hogy az meg mi a szösz? Rég elhalt élőlények éle�evékenységre utaló nyomainak vizsgálata. A 15 millió éves rájapihenés-nyomtól a kacslábú rákok 0,5–1 mm-es keresztmetsze�el rendelkező zokni alakú üregein át a ragadozó csiga támadásának nyomáig minden az érdeklődési körébe tartozik. De azért néha napjaink élőlényei is szolgálnak érdekességekkel. Az egyik ilyenre Árpád így emlékezik: „Argentínai terepbejárásunk során guanaco (egy lámaféle jószág) lábnyomában pampanyúl bogyóit találtuk. Két életnyom egyszerre! Mindenkit elfogo� az izgalom és sorba álltunk, hogy lefényképezhessük.” S hogy mire jó az ichnológia? Íme egy példa: A tanár úr elmesélte, hogy egyik kollegája hét tanítványát hozta el Új-Zélandra, ahonnan három hétre átvi�e őket Ausztráliába, méghozzá a saját kontójára! Megtehe�e. Az ichnológia segítségével ugyanis

5

������� ����

����. március

olajat találtak, ő pedig részesedést kap… Dávid tanár úr többnyire repülőgéppel utazik. Kérdeztem, hogy voltak-e légi kalandjai. Elmondta, hogy egy alkalommal a gép viharba került és a pilóta kikapcsolt minden elektronikus berendezést, teljes sötétségbe borítva ezzel az utasteret. Kézi vezérléssel manőverezte a 1400 km/órával száguldó gépet, ami annyira rázkódo�, hogy Árpádnak „igen nehéz volt tartani a teát”, amikor i�a. Egy másik alkalommal, abban a különleges élményben volt része, hogy negyed órára betekintést nyert a pilótafülkébe. Ez a szeptember tizenegyedikei események után igazi kiváltságnak számíto�. Ekkor tapasztalha�a, hogy az repülés folyamata szinte teljesen automatizált és a pilóta csak a fentebb említe�hez hasonló vészhelyzetek esetére van jelen. Néha azonban hiába. Egy Zürichbe tartó gép mindmáig az Atlanti-óceán fenekén pihen pilótástul. Ha eggyel korábbi útján történik a katasztrófa, akkor a Földrajz Tanszék is szegényebb lenne egy munkatárssal… Árpád saját bevallása szerint csak a spenó�ól fél, (meg esetleg a sóskától). Kérdeztem, hogy akadt-e olyan szituáció, amikor mégis szorult helyzetben érezte magát. Azt válaszolta, hogy egyre emlékszik. Floridában búvárkodtak és belefeledkeztek a korallok szemlélésébe. Az erős áramlat elsodorta őket a hajótól, és amikor feleszméltek már száz-százötven méterre kerültek tőle. Végül odaevickéltek és nem le� baj. Kerültek tengeri viharba is, melynek során a kilenc emeltes ház méretével vetekedő kompot is anynyira dobálták a hullámok, hogy a finom vacsora elgondolkodo� a tá-

vozáson, de végül maradt. Az életét tehát nem, csak a gyomrát félte�e. Zárójelben megjegyezhetjük, hogy a tanár úr a szusit nem ajánlja senkinek. És a csigát sem. Az alligátor viszont jó ízű. „Vele” Floridában találkozo� a tányérján és az erdei tanösvényen is. Utóbbi a napozását megszakítva sérte�en elrobogo�. A hüllőkkel kapcsolatban még egy élménye eszébe juto�. Így emlékszik vissza a történtekre: „Mohát gyűjtö�em a növénytani intézet számára a dzsungelben. Mondták, hogy ha valami zörög, akkor már nem kell elfutni, mert az alligátor sokkal gyorsabb ezen a terepen, mint én, úgyhogy, ha hagyom magam, akkor előbb szabadulok. Majd a maradványokat összeszedik. Ezért valahányszor zörgö� a fű hátranéztem, hogy jön-e már. De nem. Sikerült mohát szednem és i� vagyok.” Útjai során a következő furcsaságokat nem tudta megszokni: Az új-zélandi orral köszönést, és az amerikai koedukált vécét, ahol váll fele� nyito� fülkékben látható, hogy, „hogy élvezkedik melle�ed a másik”. Angliában a fordíto� villanykapcsolók és a keverőcsapok hiánya ejte�ék zavarba. Véleménye szerint a világot úgy kell felfedezni, mint a gyermek. Először csak a hátáról a hasára fordul és szétnéz a kiságyban. Aztán felfedezi a szobát, az udvart, a települést és így tovább koncentrikus körökben. Ily módon utoljára jut el Új-Zélandra, ami pont a Föld túloldalán van. Nos, Dávid Árpád volt már o� is, de csak egyszer. Kívánjuk neki, hogy továbbra is legyen elég lendülete, hogy Magyarországról indulva akár gyalog és ragadozócsigavonalban haladva is visszajusson Új-Zélandra másodszor is!

HÖK esték a HK-ban Az iskola beköszöntét nem biztos, hogy mindenki várta, de a HÖK tagjai megpróbálták feledtetni velünk az új tanév jövőbeni nehézségeit, és meg akarták hozni a kedvünket a tanuláshoz – nem megszoko� módon.  ���� ����� A sort a BTFK–GTFK HÖK közös estje nyito�a, ami épp Valentin-napra ese�. Indításként Kusper Judit tanárnő a szerelmi költészetről tarto� előadást. Tőle hallha�unk az irodalom híres-hírhedt szerelmeiről és a költők múzsáiról, valamint bemuta�a, hogyan jelenik meg a versekben a beteljesült, vagy éppen be nem teljesült szerelem. Ezt a legendás Dirty Dancing című film köve�e, amit a szervezők nem csak a párban érkezőknek ajánlo�ak. Azt est fénypontja az a táncverseny volt, ahol a bátor jelentkezőknek megado� stílusban és zenére kelle� ropniuk egy-egy jól ismert párt megtestesítve. Így látha�uk pl. Ádámot és Évát, Rómeót és Júliát, a Szépséget és a Szörnyeteget rokizni, lassúzni vagy éppen rocker módjára ugrálni. A verseny első helyeze�jei egy kétszemélyes vacsorameghívást nyertek. Végezetül egy buliban tombolha�ak az emberek, ahol Brumi és Bimbó felelt a jó hangulatért. I� aztán mindenki kedvére táncolhato� párjával, vagy megkereshe�e a nagy őt, ha eddig még nem sikerült neki. Másnap este folytatódo� a sorozat a BTFK HÖK kari estjével, amely kiemelt témája – mi más is lehetne i�, Egerben – a bor volt. Először sok érdekességet megtudha�unk Novotny Ádámtól, a Közgazdaság Tanszéken tanító tanár úrtól a bor marketingjéről, arról, hogy milyen stratégia alapján célozzák meg a kereskedők az embereket, és hogy különböző országokban milyen fogásokkal próbálnak minél több

„szőlőlevet” eladni. Megismerkedhe�ünk emelle� a borfogyasztók típusaival, és azzal, hogy a magyarok milyen borozóknak számítanak. A hazai lakosság 60%-a csak ritkán issza a bort – nem is tartja azt tradícioális nemzeti italnak –, inkább részesíti előnyben a sört és/vagy a rövidet. Ezután a szót dr. Lékó László, a Biokémia és Molekuláris Biológia Tanszék docense ve�e át, aki bemutatta nekünk az öt nagy magyarországi borvidéket és beavato� a borkóstolás rejtelmeibe. Elmondta, hogy a villányi–siklósi, a badacsonyi, a szekszárdi, tokaji és az egri tájra milyen klíma és talaj jellemő, hogy ezeken a területeken milyen szőlőfajták a legjellemzőbbek, és hogy mit kell a szőlővel tenni ahhoz, hogy finom és zamatos bor váljék belőle. Aztán megismerkedhe�ünk a borkóstolás szakzsargonjával és megtdha�uk, hogy mit jelent az, ha egy bor fáradt, levegős, gyümölcsös, olajos vagy csendes. Hogy mindezt a gyakorlatban is megtapasztaljuk, a HÖK volt olyan kedves és minden borvidékről hozo� 33 üveg bort, amikből lehete� válogatni és kóstolni. Az előadást egy teszt zárta, ahol lemérhe�ük, hogy mennyit tanultunk az este folyamán, és ahol a helyes megfejtők értékes díjakat nyerhe�ek. Ezen az estén sem maradhato� el a buli, ahol Indián szolgálta�a a zenét. A HÖK esték ezzel még nem értek véget. Február lévén nem hiányozhato� egy jó kis farsangi mulatság sem – a GTFK rendezésében. Február 21-én jelmezes felvonulás és jelmezverseny volt, másnap pedig a PPTF jóvoltából volt ok bulizni. A lemezjátszók mögö� (vagyis a számítógép elő�) Zaradin és Pingvin ült, a vendégeket akciós tea és forralt várta, akinek pedig táncolni volt kedve, azt is megtehe�e.

Hírek Február 8-án az EKF konferenciatermében megtarto�a első konzorciumi gyűlését az egri Élelmiszerbiztonsági Regionális Tudásközpont (Fogyasztóközpontú, komplex nyomonkövetési rendszerek, új élelmiszerbiztonsági paraméterek és eszközök újszerű info-kommunikációs rendszerrel), melyen valamennyi gazdasági partner (Szinva Net Informatikai K�., Hesi K�., Egri Bormíves Céh K�., Fish and Food K�., Quality Champignons K�., Pásztor Hús K�., Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Detki Keksz K�.) vezetője részt ve�. A fórumon dr. Kiss A�ila, a program menedzser-igazgatója ismerte�e a projekt feladatainak megosztását és időbeli ütemezését, a felálló kutatócsoportok munkaterveit, valamint az irányító, ellenőrző és integráló szerepet betöltő bizo�ságok feladatait és működési rendjét. A fórumon elfogadták a konzorciumi szerződés alapelveit és a munkacsoportok beszámolási rendjét. *** Török Gábor politológus és GiróSzász András politikai szakértő február 10-én a Politológia Tanszék és a Századvég Politikai Iskola közös rendezésében volt a vendégünk egy kötetlen beszélgetésen, melynek témája a 2006-os parlamenti választások, a pártok esélyei, a választási kampány volt. A résztvevő hallgatók betekintést kaptak a meghívo�ak eddigi pályafutásába is. *** Dr. Gábos Judit tanszékvezető az Egyesült Államokban a Valdosta Symphony Orchestra szólistájaként Bartók III. zongoraversenyét játszo�a február 10–11-én, majd négy alkalommal négykezes koncertet ado� Lyle Indergaard zongoraművész-tanár kollégával. Március 3-án és 4-én Belgiumban, Antwerpenben két kamarakoncerten szerepelt Jacques Dupriez-vel. *** Február 15-én az EU6 Kutatásfejlesztési Keretprogram Food Quality prioritására kiírt pályázati felhívására benyújto�ák az EKF ITSC részvételével a Design and application of quality control and management system for SMEs in functional food sector toward quality and safe food production című pályaművet, mely az élelmiszerminőségi kontroll fejlesztésével élelmiszerek előállításának fokozását célozza. A főiskolánk részéről a programmal kapcsolatos munkát dr. Kiss A�ila irányítja. *** Margaret Barron amerikai énektanár és operaénekesnő látogato� február 16-án Egerbe. A Városháza meghívására érkeze� művésznő az Amerikanisztika Tanszék hallgatóinak tarto� nagy sikerű előadást az amerikai történelem legnagyobb afro-amerikai személyiségeiről. Előadását spirituálékkal és blues dalokkal színesíte�e. *** A Dél-Csehországi Egyetem (University of South Bohemia) Angol Tanszékének vezetője, dr. Lucie Betakova Erasmus/Socrates diák- és tanárcsere programban való részvételi szándékkal kereste meg főiskolánk Anglisztika Tanszékén dr. Antal Éva tanszékvezetőt. Februárban a bilateriális megállapodás létrejö�, így a 2006/ 2007-es tanévtől várhatóan éven-

te 2-2 angol szakos diák féléves, valamint 1-1 tanszéki oktató egyhetes időtartamban vehet részt a másik intézmény munkájában. *** 2006. április 8-án, a 30. Magyar Nyelv Hetéhez kapcsolódóan tartják meg az Eszterházy Károly Főiskolán a Magyar Szemiotikai Társaság kommunikációkutatási szakosztályának rendezvényét, melyet H. Varga Gyula, az MSZT kommunikációkutatási szakosztályának vezetője szervez. Ugyancsak szemiotikával kapcsolatos előzetes hír, hogy 2006. október 20–21-én szintén főiskolánkon rendezik meg a Semiotica Agriensis 3., illetve a Fiatal szemiotikusok 3. konferenciáját. *** A Debreceni Egyetem a harmadik alkalommal rendezi meg a Művelődésszervező és Művelődési Menedzser Szakos Hallgatók Országos Találkozóját. A rendezvény időpontja: 2006. április 24–28. *** Egyedi főiskolai sálat és nyakkendőt kaptak ajándékba a főiskola szokásos évvégi zárófogadásán az intézmény dolgozói a Hotel Eger-Park konferenciatermében. Az elegáns vacsoraesten az alábbi kitüntetések átadására került sor: Magyar Felsőoktatásért Emlékplake�: nyugdíjba vonulása alkalmából Hidy Pálné dr. tanszékvezető főiskolai docens; Pedagógus Szolgálati Emlékérem: nyugdíjba vonulása alkalmából Finta Istvánné gyakorlóiskolai tanár és Varga Attila főiskolai adjunktus; Oktatási Miniszter Elismerő Oklevél: nyugdíjba vonulása alkalmából Párdányi Miklós tudományos munkatárs. Lyceum Pro Scientiis Alapítvány az Eszterházy Károly Főiskoláért díj ezüst fokozata: dr. Zaják Etelka főiskolai docens, dr. Kicsák Lóránt főiskolai docens. Főiskolai kitüntetések: Pro Academia Agriensi: dr. Zimányi Árpád főiskolai tanár; Eszterházy Károlyemlékérem: dr. Mészáros Ilona főiskolai docens, Földi Péter főiskolai tanár, Szalay Gábor főiskolai docens, Antal Péter főiskolai adjunktus, Debreceni Nándorné tanárnő, Csanádi Rozália gondnok, Bakalár István gépkocsivezető; Eszterházy Károly Elismerő Oklevél: Dulainé Murányi Judit laboráns, Papp Margit ügyintéző, Szalai Lászlóné ügyintéző, Oldal Vince főiskolai adjunktus, Ipacs Magdolna ügyviteli alkalmazo�, Kérészy László az ISC vezetője, Winkler Györgyi tanárnő. Kari kitüntetések: Papp István-díj: dr. Nagy Sándor nyugalmazo� főiskolai tanár. Az est folyamán fellépe� Kovács Kati és az Agria Táncegyü�es, a zenét pedig a Tu�i Fru�i együ�es szolgálta�a. *** Az Andragógiai és Közművelődési Tanszék két oktatója, Herpainé Lakó Judit és dr. Nagy Sándor ve� részt 2006. március 6–8. közö� Szegeden a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Közművelődési Tanszéke által megrendeze� A kultúraközvetítés elmélete és gyakorlata című konferencián. Herpainé Lakó Judit Testkultúra és családi nevelés címmel előadást tarto�. A konferencián elhangzo� előadásokból tanulmánykötetet jelentetnek meg a rendezők.

6

A lázadás metafizikája  �������� ������ Azon gondolkodom, hogy léteznek-e még lázadók napjainkban, vagyis vannak-e még köztünk rebellis szellemek? Ha meghallom ezt a szót, lelki szemeim elő� tetőtől-talpig bőrruhába bújt alak jelenik meg, aki a lenyugvó Nap fényében egyenesen a szabadságba vágtat „chopper” nevű vasparipájával. A Szelíd motorosok óta sokunkban él ez a kép, de be kell látnunk, hogy a szabadság eme élvezetéhez ma már egy jól menő cég középvezetőjének kell lenni. Simsonnal pedig nem az igazi… Tehát a lázadás mibenlétét máshol tanácsos keresni. Mindenképpen légy más, kerüld a nyárspolgárságot. Ismerős? Hiszen ezt harsogja minden médium! Igyál X márkájú energiamentes üdítőitalt, használj Y gyártmányú korpásodás elleni sampont, vagy hordj Z farmert. Ha így teszel, más leszel. Te leszel az igazi! Vagyis, elvileg ezeket használva lázadsz. Nevetséges! Azonban vigyázni kell, hogy ez a másság, mellyel rebellis hajlamunkat reprezentáljuk, ne csapjon át rombolásba. Valószínű, hogy a kukákat összerugdosó, a telefonfülkék üvegét összetörő, menetrendeket letépő delikvensek sem lázadók. Sőt, úgy gondolom, a félremagyarázo� ideológiák zászlaja ala� felvonuló fiatalok is más jelzővel illetendők, akik sötétedés után kutyát sétáltató bácsikat és éjszakai műszakba igyekvő embereket késztetnek az utca másik oldalára való átballagásra. Okos enged… De akkor ki a lázadó? A talán nem túl szerencsés definíció szerint olyan valaki, aki mer tenni, és tesz is sorsa jobbátételében még akkor is, ha fölö�e álló hatalmakkal kell megküzdenie ennek érdekében. Nem tagadható, hogy a történelem hemzsege� a lázadóktól, vagy ahogy leánykori nevükön hívták őket forradalmároktól. Továbbgondolva, a tudósok és a feltalálók is mind lázadók egy kicsit. Ilyen alapon a nép egyszerű gyermekei közö� is találunk rebelliseket, hisz a tüntetők, a sztrájkolók is a saját sorsuk, vagy az emberiség jobbátételéért demonstráltak. Viszont az alapkérdés e�ől még mindig megválaszolatlan marad: léteznek-e még napjainkban lázadók? A�ól tartok, kihalófélben vannak… Munka, vagy órák után a fotelbe rogyva, távirányítóval és chips-szel egyensúlyozva nevetségesnek hat lázadásról beszélni. A „Viva la revolution!” is éjbe kiálto� szavak csupán. Mégis, mi ellen lázadjunk? Hogy Lucelia Santos de la Vega ne haljon meg csak az utolsó részben, vagy hogy gyártsanak gravitációmentes chipset, ami magától belerepül a szánkba? Mind-mind élet-halál kérdés… Elkényelmesede� posztmodern létünkben a lázadás is átalakult. Így az előbbi definíciónkat is módosítani kell: lázadó az, aki fel tud állni a fotelből, és legalább napi fél órát az egészségének szentel. Tudom, ez komplikált, de ki mondta, hogy a lázadók élete könnyű?

�������

����. március

„Nagyapám is pék volt i�, Egerben...” Kávé Kepes Andrással Hétfőn nézem a tévében, másik nap már együ� kávézunk. Reménykedem: az életben minden így hull majd az ölembe. Mint ez a kávézás Kepessel. Desszert gyanánt… Természetesen.  ������� �������� Kepes András beutazta a világot, nemcsak a Világfalu mia�: ebbe az életformába születe�. A gyerekkora mia� még talán nem is irigyelném: állandó beilleszkedés, költözés, új barátok… De a Világfalu mia� már igen. Egy év utazás (gyönyörű helyekre), munka talán még a családtól távol is elviselhető. Most is így él: felpörgete� életritmus, meghívások, fontos tisztségek betöltése, előadások, interjúk, tanítás… Kérdezem is, a családja mit szól mindehhez. Apa folyton rohan. De nem panaszkodik, nem panaszkodnak, azt mondja, elfogadták így. A felesége „készen kapta”, nincs mit tenni… Az o�hon töltö� időben apa úgyis száz százalékos, szeret és gondoskodik, ez a lényeg. (Visszakérdez, az én családom mit szól, hogy „hétvégi gyerek” vagyok. Válaszolok: elfogadták, nincs mit tenni. Bár ők nem így „kaptak készen”, persze… De o�hon én is száz százalékos vagyok.) Aztán útba ejtünk egy hangulatos kávézót, ahol a folyton zümmögő kávégép és egy anyukája felügyelete ala� játszadozó kisgyerek melle� folytatjuk az útközben megkezde� beszélgetést. Nyugodtan, feketét kortyolgatva… I�, Egerben, ahová nem csak egy előadás köti Kepes Andrást. – A Kepes Vizuális Központ, nagybátyja mia�, az egyik szívügye. Milyen tervei vannak a Közpon�al? – Terveim vannak, de sajnos nem tudok velük mit kezdeni, mert a várossal nem egészen ugyanazok az ötleteink. Pontosabban az ötletek lehetnek ugyanazok, csak mások az elképzeléseink, és így nehéz. A város inkább profitálni szeretne, nem befektetni, de befektetés nélkül nincs profit. – Gyerekkorában sok helyen élt, sok országban megfordult. Annak az életmódnak a tapasztalatai mennyire segíte�ék a Világfalu elkészítésekor? Például a tolerancia vagy más kultúrák ismerete? – Annyiban mindenképpen segíte�, hogy már kiskoromban megtanultam: oda kell tudni figyelni más emberekre, ha azt akarom, hogy énrám is odafigyeljenek. És hogy el kell tudni fogadni másfajta kultúrákat ahhoz, hogy engem is elfogadjanak. Akárhova mentem, mindig én voltam kisebbségben, mert én voltam a magyar gyerek. Akár az arab vagy francia, az amerikai vagy az indián gyerekek közö� – én voltam a furcsaság. Egész életemben azt éltem át, milyen érzés más szemében különösnek lenni, miközben az embert fürkészik, milyen kultúrából jö� a világ másik felére. Ahogy nálunk is fogadni szokták az idegen kultúrát. Mindig az a furcsa, ami más… – Nagy fokú nyito�ságra is szüksége lehete�… – Igen, erre ránevelt az élet. Nem tudom, milyen le�em volna, ha nem utazunk ennyit, mert még kicsi voltam, amikor ez elkezdődö�. A második általánost már Bejrútban, Libanonban jártam, arab és francia gyerekek közö�. Onnantól kezdve

ez már mindent meghatározo�. De szerintem nem is kell elhagyni az országot ahhoz, hogy az ember más kultúrába kerüljön. Emlékszem, mivel egyszálbelű, nyizege, vékony lábú kisfiú voltam, a szüleim úgy döntö�ek, leadnak falura felhizlalni. Namost egy pesti kisgyereknek falusi, tanyasi környezetbe kerülni, ahol másként beszélnek, másként gondolkodnak az emberek, másmilyenek a gyerekek – ez pontosan olyan, mint elkerülni a világ másik tájára, egy teljesen másfajta kultúrába. És én azt tartom borzasztó fontosnak, hogy az emberek eljussanak odáig, hogy nem egzotikus országokkal kell elsősorban kapcsolatot teremteni, hanem a közvetlen falszomszédjukkal. – Amikor rájö�, hogy csupán középszerű író, kidobta az összes művét, mert azt mondta, hogy vagy Tolsztoj lesz vagy semmi. Mindenben ilyen maximalista? – Általában igen, csak mindent nem tudok kidobni, mert akkor éhen halnék. Nyilván volt rengeteg pocsék újságírói művem is, és valószínűleg nem én vagyok Tolsztoj a televíziózásban sem. Úgy éreztem, hogy ebben talán jobban el tudtam magam fogadni, vagy legalábbis azt gondoltam, hogy ez nem annyira fontos. Mert ha egy művészeti alkotást letesz az ember az asztalra, az igen fontos dolog, és bennem nagyon nagy tisztelet van a művészet iránt. Ezért egy fércművet sem volt szívem kiadni a kezemből. A televíziózás az egy szakma, tehát ha például pék lennék, más lenne a szempont. Ahogy a nagyapám is pék volt i�, Egerben, és neki nagyon fontos volt az, hogy az ő kenyere legyen a legjobb a városban. Ez valószínűleg így működik, de hát azt se lehet összevetni más alkotásokkal. – A Világfaluval meg van elégedve? – Vannak vele szemben fenntartásaim, tudom, hogy kelle� volna elkészítenem, melyek azok a részletek, amelyek jobbak. Igazából szerintem azok a jók, amikben helyzetek és jelenetek vannak. Kevésbé szeretem azokat az epizódjait, ahol baromi érdekes képek ala� én mesélem el, hogy mit kellene rajta látni. Ahol túl sok a narráció, és kevesebb az esemény és a helyzet. De ez sajnos nem mindig úgy alakul, ahogy szeretnénk. Az ember nekivág a világnak, és akkor vagy történik valami, vagy nem. Ezeket az arányokat javítanám, ha az ember bele tudna nyúlni a saját múltjába. De nem tud. – Mi a legkedvesebb emléke, története? Van, amit különlegesebbnek tart a többinél? – Nem tudom, van-e legkedvesebb… Sok kedves van, és azok mind olyan helyzetek, amik érzelmileg fölkavartak. Ilyen például az arab kisfiú körülmetélése, ami megrázó történet volt számomra – végignézni egy kisgyerek fájdalmát –, noha tudom, hogy o� ez a hagyomány. Vagy a perui kislánynak a hajvágási szertartása – ő az az indián kislány, akinek fölkértek, hogy legyek a keresztpapája.

Nagyon szórakoztató volt a japán teaszertartás. O� abszolút nem találtam a helyemet és nem tudtam, mit kell csinálni. Ezek a legérdekesebbek: az ember valahova belecsöppen, és hogyha nem látja, mi a logikája a helyzetnek, akkor nem érzi jól magát. Izgalmas volt Mongólia is abból a szempontból, hogy az emberek sztyeppén élnek. Számomra az emberi kapcsolatokban mindig az a legnagyobb kihívás, ha olyasvalakivel találkozom, aki egészen másképp gondolkodik, mint én, mert megpróbálom megérteni, mitől más. Abból próbálok kiindulni, hogy ő valami nagyot tud, csak én még nem jö�em rá, hogy mi az. Ugyanez van földrajzi helyzetekben is: a legizgalmasabb helyzetek azok, amikor olyan helyre jutok el, ami gyökeresen más, mint ahol én élek. Mondjuk annak idején a sarkvidék volt ilyen felkavaró élmény: megyek, napokon keresztül csak fehéret látok és csak jég és csak a fehér, és egy idő után az ember elkezdi a fehérben a részleteket fölfedezni. A monotóniában is vannak olyan részletek, amik pokoli érdekesek. És az ember elkezd gondolkodni, hogyan lehet ilyen körülmények közö� élni. A másik véglet az őserdő, ahol a természet fantasztikus gazdagsága, a színek kavalkádja ugyanolyan megdöbbentő. O�, Mongóliában is megy az ember és csak sztyeppe, sztyeppe, sztyeppe, sztyeppe, és napok telhetnek el anélkül, hogy az ember akár embert is lásson, nincs egy bokor, egy fa… Közben azt látom, hogy az emberek milyen fantasztikusan élnek i�, helyesek, nyito�ak és bölcsek – Gondolt már arra, mi az oka annak, hogy mindig lány gyereket akart? – Hát nem tudom, elemezgettem már ezt a kérdést én is… Valószínű, nekem nagyon jó életem volt amia�, hogy három nővérem volt, a nővéreimnek rengeteg barátnője, tehát mindig én voltam a dédelgete� kisfiú. Ez nagyon kényelmes helyzet, mindig a kis kedvencnek lenni, és én amúgy sem vagyok vetélkedő alkat. Nem szeretek versenyezni, mint a fiúk jelentős része – én versenyen kívül szeretek nyerni. Tudja mindenki, hogy én vagyok a legjobb, a többiek meg versenyezzenek. Valószínűleg ez az egyik oka, hogy inkább „lánypárti” vagyok gyerekügyben. Azért van ebben némi kudarckerülés is: ne legyen két kakas a szemétdombon… Meg azt mondják, a fiú előbb-utóbb mindig lázad az apja ellen… Ezt soha nem fogalmaztam meg magamnak, csak most, hogy már öreg vagyok és bölcs, visszamenőleg próbálom fölgöngyölíteni, mi lehete� ennek az oka. Én mindig ezt élveztem, nagyon szere�em a gyerekeimmel lenni. Dédelgetős alkat vagyok, szeretek puszilgatni, simogatni – még a titkárnőmmel is pusziviszonyban voltunk. Fiúkkal ezt nagyon nehéz csinálni. A fiúunokámról tudom: Brunót roppant mód idegesíti, hogyha őt megpuszilom, mert ő mégis csak egy pasi… I� megszakad a desszertezés,

elfogy a kávé, már várnak minket a „B”-ben… Átsétálunk, és épp időben érkezünk: a teremcserével járó izgalmak most kezdenek csak lenyugodni… Így a kis késés mia� még nem vár engem lincshangulat, szerencsére. Útközben azért még elmesélem Kepesnek, hogy a pár évvel ezelő�i Nők Lapja-felmérésen felbuzdulva – ahol az ország legjobb pasijának választo�ák –, én is „közvéleményt kuta�am” ebben a témában. Simán nyert, még így, ötvenen túl is. Mert – idézek – sármos, férfias, intelligens, és „bár így nézne ki az én férjem is ötveniksz évesen…!” Örül neki. Naná!

����. március

7

�������

Márai Sándor: A játékos A vágy építi a világot… Az ember maga fekete és fehér. Az ember maga a jó és a rossz. A nő delej és a futók futnak utána…  ����� ������ Egy szál leszakíto� fejű rózsa, egy kard, egy trón és egyéb tárgyak a sakktáblán. Elalszanak a fények. Csupán egy reflektor világítja meg a művészt, s ekkor megszólal a kedvenc nótám: … „Wc-n sírni, ágyon állni, felhőn félni, gonoszt birizgálni...”. Nekem tehát dupla ász élménnyel indul a műsor. A Kispál nóta melle� az első ászt Márai neve garantálta és Csendes László Jászai-díjas művész, aki a darabot előadta. Előadás után a művész úrtól meghökkenve hallo�am, hogy 20 évesen írta a kassai zseni A játékost. Ez meglepő, hiszen hihetetlen mélységekkel bír a darab. Az előadás egy bonyolult és izgalmas játszma. A főszereplő (a játékos) néha Lucifer vagy Ádám, de olykor hihetjük azt is, hogy Márai gondolatait szólaltatja meg miközben sakkot játszik az Úristennel… A sorsokat és történeteket csak érezzük. De még hogy! A guillotine-nal levágo� fej szívet szorítva hull a porba, a kardon lengő sál ledér nőként elevenedik meg Csendes László magával ragadó játékában. A fiatal író bátor, nagyra törő. Az ember tragédiája szereplői sejlenek fel a világ és az ember történetének elemezgetése közben a keletkezéstől egy apokaliptikus végig. A művet március 14. és 16. napján a Gárdonyi Géza Színház Stúdiószínpadán is megnézhe�ék az érdeklődők. Kiváló színészünket pedig április másodikán a Szenátor Házban a festménykiállításának megnyitóján megismerhetjük egy másik művészeti ág szenvedélyes hódolójaként.

Brit kulturális est

 ���� ����� Az őszi félév általában a szakestek ideje. Mindegyik tanszék igyekszik minél előbb tető alá hozni az eseményt, hogy megismerkedhessenek egymással a diákok és a tanárok. Az utóbbi években azonban az Angol Tanszék kilógo� a sorból, mert nem volt, aki kezébe vegye a dolgokat. Most azonban szerencsére akadt néhány másod- és harmadéves önkéntes, akik Antal Éva tanárnő segítségével magukra vállalták a szervezés nehézségeit. Mégsem hagyományos, vetélkedős-játszós szakest le� belőle, hanem dvd-nézős, koncertezős és hajnalig táncolós. Ezt persze senki sem bánta. Főleg azt nem, hogy a hangulatot az Angliából hozato�(!) híres-hírhedt Guinness sör is fokozta. Az estét, amelyen szép számban megjelentek tanárok is, a Li�le Britain (i�hon is megy a tévében Angolkák címmel) néhány epizódjával kezdtük, ami megmuta�a milyen is az igazi angol fekete humor napjaink egy eldugo� kis falujában, melegekkel, öregekkel,

Levelezős vallomás

Eger felejthetetlen

 ������ Megvallom őszintén, elbőgtem magam. Ennek biztos az elhúzódó, nehéz, ünnepekkel tarkíto� vizsgaidőszak is az oka. Két dolog mia� rí�am. Az egyik én is egy nagyon sokat dolgozó, gyermekeit imádó, állandó rohanásban lévő, levelezős hallgató vagyok, mint néhány megkérdeze�. (Szerepek és az azoknak való megfelelés – konfliktushelyzetek – bevezetés a pszichológiába – elsős anyag.) Elbőgtem magam, mert micsoda egyetemes érzések kavarognak ezekben a dolgozó-tanuló anyákban. Nem ismerjük egymást, lehet, hogy a négy év rohanásban el sem futo�unk egymás melle�, mégis ugyanúgy érzünk, mégis ugyanolyan fáradtak és ingerlékenyek, vagy akár kiüresede�ek vagyunk. Talán ez ad olyan hihetetlen energiákat, melyeket környezetünk csodaként, lehetetlenként titulál. Ha még jó jegyekkel is párosul – nahát, az már felháborító! Teher ala� nő a pálma – hú de igaz. A lelkiismeret-furdalás a család elő� és melle�, leginkább a miért nem előbb? témában nyilvánul meg. Elbőgtem magam, mert újra diák lehe�em 33 évesen! Részt vehe�em két nagyon klassz kiránduláson Prágában és Pécse�. Korholtam magam megint, miért nem előbb, eddig miért nem? Pedig olyan jó volt látni és drukkolni a nyertes

mediterrán városnak, megérdemlik! Lá�am lehetőségeiket, fejle� médiahálózatukat, irigykedtem a JPTE-sekre, a lapjukra. Hazatértem. Közben újra kezembe került a Pale�a. Elszégyelltem magam. Milyen jó, és én ebből is kimaradtam, pedig eredetileg a nyomtato� sajtó szak mia� jö�em ide, de a mi évfolyamunkon nem indult el a szak. Kár. Lehet, hogy teljesen tehetségtelen vagyok az írásban és csak valami belső vágy hajt, hogy érzéseimet, véleményemet papírra vessem. Mégis jó, hogy kiírha�am magamból, ezúton köszönöm a cikket elolvasóknak. Nem beszélve fiatal, lendületes tanárimnak – akikkel sajnos csak rohanásban egy-egy blikkre találkoztam –, hogy lehetővé teszik „írásom” megjelenését. Persze köszönöm Pestiné Andreának, hogy cikkével megihlete�. Lassan kezdődik az utolsó félév, most kellene a legtöbb energia! Két diplomadolgozat és persze emelle� a napi egyéb elfoglaltság nem változik!!! Én pedig merengek… Mi minden történt négy év ala�? Oly sok mindent magamba szívtam a rohanás ellenére. Eger felejthetetlen. Írásom végére az is kiderült, nem csak két dolog mia� bőgtem el magam.

Szemlemuszter

 ����� ���� A tavalyi szemlén végig abban reménykedtem, hogy lesz legalább egy film, ami olyan hatást tud kiváltani belőlem, mint a Tamara a 35. Filmszemle repertoárjából. Aztán egyszer csak nem volt több vetítés, és én azon kaptam magam az utóbbi egy évben, hogy eszembe sem juto� bármelyik filmet újra megnézni. Idén – bár még nem tudom teljesen objektíven átgondolni a láto� alkotásokat – holtbiztos, hogy jobb filmek voltak, mint tavaly. Legszívesebben azt mondanám, hogy csak akkor érdemes filmszemlét rendezni Magyarországon, ha Hajdu Szabolcs elő tud állni egy nagyjátékfilmmel; persze tudom, hogy ez hülyeség. Hisz o� van Pálfi György is, aki a Taxidermiával bebizonyíto�a, hogy lehet kis hazánkban is igényes rétegfilmet készíteni, amiből még Kill Billszerű kultuszfilm is lehet, ha nem vigyázunk.

Fonyó Gergely filmje, a Tibor vagyok, de hódítani akarok is messze jobban sikerült, mint a tinivígjátékok Magyarországi „ú�örője”, a botrányosan rossz Apám beájulna; bár nem tudom teljes mértékben beleélni magam a tinédzser fiúk alko�a célközönség helyébe, ennek ellenére élvezhető volt a film, egykét jó poénnal, egy-két meglepően jó színészi alakítással (gondolok i� elsősorban Tiborra, azaz Fancsikai Péterre, aki lazán lejátszo�a Gregor Bernade�et). A szinglifilmek egyre népesebb táborában is megjelent egy kimagaslóan igényes és intelligens alkotás, Goda Krisztina első filmje, a Csak szex és más semmi, ami szemmel láthatóan nem osztja meg a közönséget. A Friss levegő-nek is nagyon örülök, mert merész. Merész a témaválasztás, merész az, hogy tudatosan visszafogo� színészi alakításokkal él, és a főszereplő lány, Hegyi Izabella teljesen amatőrként

vágo� bele a forgatásba. Az is szokatlan, hogy kevés a párbeszéd, lassú a film tempója, már-már egy távol-keleti filmhez tudnám hasonlítani, ha nem lenne a velejéig magyar téma és helyszínválasztás. Azután o� vannak azok a filmek, amiket megnéz az ember, és már el is felejte�e, hogy lá�a. Nekem ilyen volt a Fej vagy írás, és a Miraq. Azután o� van a kínodban sírva-röhögős filmtípus, a tavalyi Üvegfal után ebben a „műfajban” idén Incze Ágnes Randevú-ja vi�e a pálmát. Muszáj említést tennem a Szőke kólá-ról is, ami – akárcsak a Randevú – megjeleníti a legostobább sztereotípiákat, majd jótékonyan feloldja őket, úgy, hogy közben sem lekötni, sem megneve�etni nem képes. Az utóbb említe� pár filmet gyűjtőnéven talán színvonaltalannak lehetne nevezni, amiből szemmel láthatóan azért évről-évre egy kicsit kevesebb van a pale�án. Talán jövőre már nem is lesz belőlük!?

perverzekkel és többé-kevésbé fogyatékosokkal. Ezután a Bran zenekar játszo�, akik Antal Éva tanárnő kérésére látoga�ak el hozzánk és varászoltak ír hangulatot a HK-ba. Az együ�es tagjai: Kovács Gáborján (fuvola, furulyák, ének), Császár Róbert (gitár), Kis Sándor (bodhrán, ütőhangszerek), Kuti Judit (furulya). A Bran együ�es 1993 óta a magyarországi ír zenei élet egyik legjelentősebb képviselője, rangos népzenei rendezvények és fesztiválok állandó szereplője. A zenekar az általuk játszo� dallamokat saját írországi gyűjtéseik anyagából válogatja össze – így képesek arra, hogy a hagyományos ír zenét sokszínűen mutassák be: a vidám kocsmadalok melle� a balladaszerű ír- és angol nyelvű énekek, a régi hárfás hagyomány dallamai és a friss tempójú népi tánczenék is hallható előadásukban. A zene, ahogy ők mondják személyes kortárs népzene, ami azt jelenti, hogy megpróbálják a régi idők zenéit játszani, de egy kicsit magukévá is teszik a dallamokat.

Fennállása óta a zenekarban több tagcsere is történt, míg végül kialakult a mai felállás. A új tagok – saját elmondásuk szerint – úgy kerültek a zenekarba, hogy eleinte nagy rajongók voltak, minden koncertre eljártak, és egyszercsak a színpadon találták magukat. Ez is azt mutatja, hogy mennyire szeretik a zenét és szeretnek zenélni, náluk ez nem kötelesség, hanem szerelem. A koncert után Dj Somerville lépe� a színpadra. Ő nem egy hivatalos dj, hanem az Angol Tanszék anyanyelvi tanára, Charles Somerville, aki Írországból érkeze� évekkel ezelő� Magyarországra és már harmadik éve tanít a főiskolán. Kérdésemre elmondta, hogy nem foglalkozo� különösebben a zenéléssel, most is csak azért vállalta el, mert felkérték, és úgy gondolta megmutatja, milyen a kortárs brit pop. Célja pedig az volt, hogy olyan zenéket játszszon, amik közül mindenki megtalálja a számára tetsző dalokat, és amire jót lehet bulizni. Sikerült is ilyen nótákat összeválogatnia és a hajnalig tartó táncoláshoz egyre többen csatlakoztak, míg végül már az egész HK-ban alig lehete� elférni. Köszönjük a jó bulit!

Színészek emberközelben!

Március 28-án 19.00 órakor „Meztelen színház” címmel Faust-előadás lesz a Gárdonyi Géza Színházban. Az előadás után rendhagyó, játékos beszélgetés lesz a darabban játszó színészekkel. Aki szeretne részt venni ezen a közönségtalálkozón, csak jegyet kell vennie az előadásra. Mindenkit szerete�el vár a Gárdonyi Géza Színház!

 ��� ����� – ���.������.�� Csizmadia Tibor rendezésében először kerül színpadra a darab Márton László fordításában.

Hallgatók, figyelem!

Munkalehetőség!

Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete munkaerő-foglalkoztatási pályázatot hirdet 2006-ban végző hallgatók részére. A pályázat célja: elektronikus tananyagok digitalizálási, tervezői, szerkesztői, és fejlesztési munkáiban való produktív részvétel. Kik jelentkezhetnek? Minden 2006-ban végző, elsősorban – médiatechnológus asszisztens, – számítástechnika tanár, – informatikus könyvtáros, – programtervező matematikus, – kommunikáció, – művelődésszervező, – és pedagógia szakos hallgató, aki megfelel az alább felsorolt kompetenciáknak. Jelentkezési feltételek: önéletrajz, rövid szakmai beszámolóval. Alapvető, készségszintű informatikai ismeretek (Windows XP, Office programcsomag). Jártasság szintjén a további programok, vagy ezek valamelyikének ismerete: Adobe Photoshop, Adobe Premiere, Sound Forge, Macromedia Dreamweaver, Macromedia Director, Macromedia Flash, PHP Edit. Amit kínálunk: három hónap próbaidő után, egyéves szerződést kínálunk diplomás minimálbérrel. A szerződés megfelelő feltételek melle� meghosszabbítható. A felvételt nyert hallgatóknak a fent említe� programokból augusztusban felkészítést tartunk. Jelentkezési határidő: 2006. április 30. Az önéletrajzokat (a jelentkező elérhetőségeivel) az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetében Kapros Katalinnál lehet leadni, zárt borítékban. Cím: Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet 3300 Eger, Eszterházy tér 1. (Líceum 501-es szoba.) A jelentkezőkkel egy későbbi időpontban elbeszélgetést tartunk. A pályázatok elbírálása: 2006. június 30.

8

����. március

�������

Üvegtigris 2.  ���� ������ Sokan várták és Rudolf Péter rendezésében már látható az Üvegtigris 2., ami valóban mindenben nagyhírű elődje folytatása. Vagyis újra megjelenik a vásznon a kihalt puszta a romos büfékocsival és a körülö�e tengő jól ismert figurákkal: Lalival (Rudolf Péter), Gabennel (Reviczky Gábor), Csokival (Csuja Imre), Rókával (Gáspár Sándor), Cingárral (Szarvas József), Sanyival (Horváth Lajos O�ó) és a többiekkel. A karakterek változatlanok: Sanyi még mindig király és gyermekien együgyű (bár most több szerep jut neki, mint az első részben), Csoki továbbra is vedel és már a film elején üvölti a szinte szállóigévé vált mondatot („ízirájder, öcsém”), Róka ezú�al is mindent

megvesz, ami használhatatlan, legyen az egy szamár, német márka vagy akár egy körhinta, Gaben pedig csak beszél, beszél és beszél. Hogy miről? Hát a nagy semmiről, hiszen maga a film is erről szól. Bár csavaros történetre ebben az esetben nincs is szükség. A film több epizódból épül fel (kezdve azzal, hogy Oszi rájön felesége félrelépésére és egy időre túszul ejti Lalit, Cingár süketnéma szerelmén át, a kínai turistáktól nyüzsgő befejezésig), de a lényeg ismét a kitünő színészek által megformált karakterekben, illetve a helyzetkomikumban van. Na meg a számtalan poénban. A sok szerencsétlen bénázásában, ami annyira rossz, hogy már jó. Akinek tetsze� az első rész, az a folytatást is szeretni fogja...

Csak szex és más semmi  ���� ������ A Csak szex egy könnyed, szórakoztató magyar vígjáték Goda Krisztina rendezésében olyan színészekkel, mint Schell Judit, Csányi Sándor, Gesztesi Károly vagy az Amerikából a film kedvéért hazautazó Dobó Kata. Története napjainkban igen aktuális témát, a munkájában sikeres, ám magánéletében vakvágányra futo� középkorú nő életét, illetve családalapítási vágyait ábrázolja. A főhősről, Dóráról (Schell Judit) már az első percekben kiderül, hogy nem túl szerencsésen választo� párt magának, hiszen a várva várt oltár helye� az ügyvéd úr erkélyén találja magát, méghozzá egy szál bugyiban, elkerülendő a terhes feleséggel való találkozást. Szerencséjére a szomszéd (Csányi Sándor) – minő meglepetés – épp akkor vágyik friss levegőre, így be tudja segíteni saját lakásába,

megszűntetve ezzel az utcán dolgozó munkások fü�ykoncertjét. Ám ezzel még nincs vége a röpke ismeretségnek, mivel később kiderül, hogy segítője, Tamás (aki egyébként nagy nőcsábász hírében áll) lesz az elkövetkezőkben a kollégája abban a darabban, amiben ő a dramaturg. A férfiakból kiábrándult és gyermekre vágyó Dóra barátnője (a férfifaló díva, akit Dobó Kata alakít) tanácsára még hírdetést is felad „csak szex” jeligével, hogy végül egy sor szánalmas jelölt után Tamás karjaiban kössön ki. Kapcsolatra nem vágyik, pusztán gyermeket szeretne, szóval most ő az, aki csak eszköznek tekinti a férfit. Hogy végül mégis szerelem lesz belőle, azt nem nehéz kitalálni, mégis érdemes másfél órát rászánni erre a friss, jó alakításokkal és vicces jelenetekkel teli kedves kis történetre.

Kulturális turizmus  ������ Magyarországon újra divat kiállításokra járni. Gondoljunk csak a sikeres Monet és barátai vagy a Francia festészet évszázadai kiállításokra. Nem lehet említés nélkül hagyni a Munkácsy kiállítást, vagy a Nemzeti Galériában megrendeze� Mednyánszky tárlatot sem. Hosszú sorok kígyóztak a pénztárak elő�, sőt verekedésre is sor került a Monet-kiállításra várók közö�. Talán már jobban szerveze� a január végén Szépművészeti Múzeumban megnyito� El Greco, Goya, Velázquez nevével fémjelze� Öt évszázad spanyol remekművei című kiállítás. A szervezők i� is nagy sikerre számítanak, a jegyváltást és beléptetést megkönnyítendő elővételes jegyvásárlást tesznek lehetővé, a város több pontján lehet belépőket vásárolni és az internet is segítségünkre van. A kiállítás április 30-ig látható. A nyitva tartási időben is nyugati mintát követ a múzeum vezetése, így a nagyon elfoglalt emberek is megtekinthetik, ugyanis csütörtökönként este tíz óráig várja az érdeklődőket a gyűjtemény. Csütörtökönként plusz programokkal várják a kultúra szerelmeseit, így jazzkoncertek és rendhagyó tárlatvezetések részesei lehetünk. Nincs ez másként Bécsben sem. Az osztrák főváros mindig is híres volt pezsgő kulturális életéről. Szomszédaink hamarabb felismerték a művészetekben rejlő lehetőségeket, nyilván jobb gazdasági helyzetük mia� is évről-évre géniuszok kiállításait rendezhe�ék meg. Tavaly év elején én sem tudtam ellenállni és kiruccantam egy napra Rubenst csodálni. A három különböző múzeumban megrendeze� kiállításon meglepően sok honfitársunkkal találkoztunk. Merthogy EU, meg szabad határok, ilyesmi. Az ember kicsit felszabadultabban, könnyebben ugrik át a szomszédba, ha csak egy napra is. Nem luxus és megéri. Az Albertina a belváros közepén, az Opera és a Ho�urg melle� található, mindennap 10-től 18 óráig várja a látogatókat. Amiért most érdemes kimenni, az Egon Schiele (Klimt és Kokoschka kortársa) kiállítása, ami március 19-ig látható, majd az ezt követő szenzáció: a Mozart-életmű kiállítás. Aki nem jut el Salzburgba, ahol egész évben Mozartot ünneplik, méltó programokat talál Bécsben is. A Mozart-életmű bemutatása március 17-én indul és egészen szeptember 20-ig van lehetőség a megtekintésére. Figyelem, ez még nem minden, Bécs nem hagy minket nyugodtan, szeptember 21-től Picasso-remekeket láthatunk. A belépők árai felnőtteknek 9 euro, diákoknak 6,5 euro. A budapesti spanyol kiállításnál is 1800 illetve 900 forintra számítsunk. Végül a kiutazásról: Bécsbe mindennap menetrendszerűen indul nagyon kényelmes, kulturált busz a Néplige�ől. Érdemes a reggel 7 órást választani, mellyel 10 óra elő� már a bécsi 3-as metróvonal Erdberg strasse megállójánál vagyunk. (További buszok 12, 15 valamint 17 órakor). A jegyárakról: szerencsések a 26 év ala�i diákok, ők a 7990 forintos oda-vissza útra szóló jegyeket 50%-os kedvezménnyel válthatják meg, a 26 év fölö�iek 10%-os kedvezményt kapnak.

Könyv a cukrászról

 ����� ���� Sajtótájékoztatón muta�ák be február 24-én a Hotel Minaret é�ermében az Egerben élő világhírű, Oscar-díjas mestercukrász, Kopcsik Lajos (középen) életéről és munkásságáról íródo� könyvet. A Képzőművészeti Kiadó gondozásában A cukrász címmel megjelent igényes kivitelű kötet szerzője főiskolánk óraadó tanára, Hekeli Sándor (képünkön jobbra).

Ajtók a Művészetek Házában

 ���� ������ Vannak dolgok, melyek soha nem mennek ki a divatból, mint a „világbéke”, a farmer, a „Szeretkezz ne háborúzz!”, vagy ide tartozik a Doors is. Ezt bizonyítja az a 60 huszonéves fiatal is, akik eljö�ek a közelmúltban (ha egészen pontos akarok lenni, február 16-án) a Művészetek Házában tarto�, a Doors 1967-es koncertjének vetítésére. Hatalmas fotelek fogadtak minket, melyben elterpeszkedve igazán o�hon érezhettük magunkat. A film elkezdődö�, a zene betöltö�e a termet, Morrison személyisége magával ragado� mindannyiunkat. Amint padlóra veti magát, o� fetrengve túlvilágról jö� hangjával megszólít minket. Kéri, éljünk, hogy csak a mának és magunknak éljünk. Elgondolkodom, talán igaza van, talán neki van igaza.

Milyen jó is lenne csak a mának élni, nem törődve semmilyen szabállyal, formasággal, következménnyel. A lényeg, hogy nekem jó legyen. Mennyire bosszantó visszasüppedni a realitás talajára. Sajnos, igenis szükség van kompromisszumokra, az életben máshogy nem lehet boldogulni. Mégis, aznap este elhi�em, hogy minden lehetséges. Csak fantázia kell és vagányság, ja és egy kis „nemtörődömség” sem árt. Abban az egy órában csak a zene számíto�. Olyan zene, amely elgondolkodtat, kérdések halmazát veti fel az emberben, de a válaszokra magunknak kell rájönnünk. Az életben magunknak kell boldogolnunk, a megfelelő utat megtalálnunk. Jim Morrison 35 éve halo�, mégis olyat hagyo� maga után, amire még most is fiatalok sokasága vevő.

„Édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad”

Kötet József A�iláról

 ����� ������ A tavalyi év, József A�ila születésének 100. évfordulója több, a költővel kapcsolatos kiadványt eredményeze�. Talán az egyik legérdekesebb írás, József A�ila életregénye Asperján György tollából az elmúlt hónapok könyvsikere volt. A regény hőse – egy nélkülözéssel, megalázásokkal sújto� félárva proletárfiú, akiből szenvedő kamasz válik, s aki majd rendkívüli érzékenysége és akaratereje révén korának szellemi csúcsaira jut, ám saját életerejét felemésztve, harminckét évesen öngyilkosságba zuhan – nem fiktív személy, hanem „azonos” József A�ilával, a huszadik század egyik legjelentősebb költőjével.

Részletes és alapos feltáró munka előzte meg a regény megszületését: a költőről születe� kortársi visszaemlékezések, életét övező dokumentumok meghatározták a mű fő irányvonalát, de inspirálták is a szerzőt, aki fantáziáját csak a szükséges mértékben alkalmazta. „Életregény” – mondjuk a szerző nyomán, de azt is mondhatnánk, hogy családregény. József A�ila életének regénye ugyanis emberi viszonylataiban tárul fel, s ezek közül a legerősebbek a családi viszonyok. *** (Asperján György: Fogadj szivedbe – József A�ila életregénye. Aspy Kiadó, 2005.)

����. március

��������

9

10

����. március

��������

lánglovagok Egyelőre nincs új diákigazolvány Vöröskeresztes a Dobó téren

Trabant vagy Audi?

Trabant és Audi – így jellemezte a régi és a terveze� új, rezgőkörös diákigazolvány közti különbséget Magyar Bálint oktatási miniszter. Pokorni Zoltán volt tárcavezető úgy véli, ezt a Trabantot sosem tolták ki a garázsból – olvasható az Aktív Szemeszterben.  �������� ����� Az elmúlt évben az Oktatási Minisztérium há�érintézménye, az Educatio Kht. két sikertelen tendert írt ki az új diákigazolványok előállítására. Az elsőt februárban, ezt a kiírással kapcsolatos szabálytalanságok mia� a

tárca visszavonta. A másodikat szeptemberben, de ez sem hozo� eredményt, mert a tenderen induló három cégből ke�őt az elbírálás folyamán kizártak, a versenyben maradt T-Systems Hungary K�.vel pedig nem sikerült megegyezni az árban.

Az oktatási tárca álláspontja szerint az új rezgőkörös kártyára azért van szükség, mert ez felel meg az új, korszerű beléptető rendszereknek. A rezgőkörös kártya ugyanis kontaktus nélkül is tud kommunikálni, tehát nem kell bedugni az olvasóba, csak hozzá kell érinteni az érzékelőhöz, és már bent is vagyunk a kollégiumban. Az új „diák” ezenkívül az elektronikus aláírást is tudná tárolni.

������: ������������ ���������

Képünk illusztráció: egy diákigazolvány a ’60-as évekből

Selyemcukor ízű hangulat

 ������� Március első keddje, utolsó óra, este hét. Széthasad a fejem a szokásos heti migréntől, legszívesebben egy gyertyafényes szobában maszszíroztatnám a koponyám, pontosabban a helyén lüktető kosárlabda-méretű gömböt. És mintha valóra válna a kívánságom… Vörös szemmel pásztázom a „B” auláját, hátha lesz kivel hazamenni, amikor megérzem azt az édes-nyugtató illatot… Az orromnál fogva vezetnek a kellemes kis foszlányok és behúznak a nagyelőadóba. Gyertyák pislákolnak a hétköznapokon komor-barna előadóban. A keskeny asztalok kávézóhangulatúan összefonódva, a kancsóban pihenő forró víz gőze táncoló alakokat rajzol a térben, kellemes zene szól. Óvatosan megközelít a Diáktanácsadó Iroda (DTI) egyik tagja és halkan megszólít: „Sápadtnak látszol, milyen teát kérsz?” Mielő� kiadhatná a szürkeállományom a válaszadó parancsot megbénult beszélőszervemnek, hogy köszi, nem-nem, nem maradok, csak benéztem…, már melegíti az ujjaimat az életmentő ital. Nem tudtam és nem is akartam ellenkezni. Lesegíte�ék a cókmókomat, és onnan már nem volt visszaút: szűnni érződö� a fejgörcs, és lépésről lépésre gyarmatosítani kezde� a pozitív életérzés. Az asztalokon hadrend-

be álltak gyermekkorom ízei: fahéjas tea, vajkaramella, selyemcukor. Engedtem a csábításnak és visszazuhantam kiskorú önmagamba… A szomszéd asztalhoz invitáltak gyilkososat játszani. Vagy maffiásat? Már nem emlékszem pontosan, de a játékot ismerem. Fejek le, fejek fel, egy kör, két kör, aztán már nem számoltuk. Aki meghalt, elfújta az életét jelentő teamécsest. Melle�ünk scrabble-öztek, azon túl kártyáztak, egy másik csoport pedig harsányan kacago� az aktuális sztorigép eseménydús mondatain. Váltás: activity. Akkor döbbentem rá, hogy a játszópajtások nagy

részével még soha nem találkoztam. Gyors névcsere, kézfogás, mosoly. Mutogatásra-firkálásra fel! Volt o� minden: „cápadelfin”, „tetűfészek”, „rúdugró” (=gereblyenyél?!) és minden más, ami félreérthető. Az adrenalinszint a plafonon, mindenki ugrásra készen a hatpontosokra! Észre sem ve�ük, hogy már régóta kocogtatja a vállunkat a záróra. Röhögésbe fulladó rímpróbálgatás, egy utolsó cukorka a zsebbe és irány haza. Örömmel nyugtáztam az állást: Migrén-Én 1:1. Azt hiszem, két hét múlva is eljövök tovább erősíteni a pozíciómat.

 ������� ������� Nem mindennapi jelenségnek lehete� tanúja a város aprajanagyja február 9-én este. Csaknem kétszáz fiatal önkéntes vonult végig – fáklyákkal „felfegyverkezve” – Eger utcáin a Magyar I�úsági Vöröskereszt magalakulásának 85. évfordulója alkalmából. A felvonulás első szakasza a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumtól egészen a Dobó térig húzódo�, ahol az ünnep fényét a tűzakrobaták cseppet sem veszélytelen produkciója emelte tovább. Ezt követően a menet a dr. Kemény Ferenc Általános Iskola felé ve�e az irányt, ahol Gortva József, a Vöröskereszt megyei titkárának köszöntője után egy kis harapnivaló és szórakoztató program várta a „masírozásban” megfáradt hatvani, gyöngyösi, füzesabonyi és egri fiatalokat. Figyelemre méltó, hogy csak a megyében több mint 1500(!) gyermek és fiatal tagja, valamint hat bázisiskolája van a Vöröskeresztnek. Utóbbiak közül (a fent említe�) ke�ő Egerben működik. Ezentúl főiskolánk is büszkélkedhet segítő

i�akkal, mert 2005. november 22én mintegy tucatnyi taggal megalakult az Egri I�úsági Vöröskereszt Hallgatói Alapszervezete. A csoport egyik alaptevékenysége a főiskolai váradó napok folyamatos szervezése, amely legutóbb két helyszínen és időpontban (február 21-én az Almagyardombi Kollégiumban és február 28-án a főiskola „B” épületének kiselőadójában) ado� lehetőséget arra, hogy hemoglobinhalmokkal elláto� hallgatóink majdnem száz egység vérrel tovább erősítsék pozíciónkat az Országos Felsőoktatási Véradóversenyben. A szervezet emelle� több alkalommal indít a jövőben elsősegélynyújtó tanfolyamot. Az o� megszerze� ismeretek nem csak a hétköznapok kisebb-nagyobb balesetei során alkalmazhatók (gondoljatok a vizsgaidőszak kellős közepén a kenyér helye� elvágo� kezekre és a jeges-csúszós utakon elszenvede� rándulásokra!), de a kurzust koronázó oklevélnek jó hasznát vehetitek majd a járművezetői tanfolyam egészségügyi vizsgájának kiváltásakor is!

Tudtad, hogy: – a Magyar Vöröskereszt immár 125 éves múltra tekint vissza? – a Vöröskereszt alapeszméje Henry Dunant, egy svájci kereskedő agyából pa�ant ki? 1859-ben bejárta a solferinói csatateret, ahol 300 000 ember véres ütközete után szemtanúja volt az iszonyat látványának és 40 000 halo� és sebesült szenvedéseinek. Kezdeményezte egy nemzetközi szervezet létrehozását, mely erőfeszítései nyomán 1863-ban Nemzetközi Vöröskereszt néven jö� létre. – 1925-ben rendezték meg először a Magyar I�úsági Vöröskereszt kezdeményezésére az „Anyák napját”?

Néptáncosaink turnéja

Elindulunk szép hazánkból…

 ������� �������

 �. �. Lengyelországba, Slupsk városába utazik a főiskola Egres Néptáncegyü�ese április első hetében. A lengyel Pomeránia Pedagógiai Egyetem négy napra látja vendégül a táncosokat, akik im-

már hét koreográfiával állnak színpadra. A két fellépésre a város színházában kerül sor. Az intézmények közö�i megállapodás részeként április végén Egerben koncertezik a lengyel egyetem jazz-zenekara, a Leszek Kulakowski Big-Band.

������� ������� – �� ���� �������� �������� �����. Főszerkesztő: ����� ���� • Főszerkesztő-helye�esek: ������� �������, ���� �����, ���������� ����� • Olvasószerkesztő: ������� �������� • Tervezőszerkesztő: ��������� ����� • Munkatársak: �������� �����, ����� ��������, �������� ������, ���� ������, ������ ����, ������ �����, �������� ����, ���� �������, ������ ������, ������ �����, ���� ������, ������ ������, ������� ������, ����� ����� �����, ������ ���������, ����� �������, ������� ��������, ������� �����, ������� ������� ����, ������� �����, �������� ���������, ����� ������, ������� �����, ���� ������, ���� �������, ���� �����, ������ ������, ����� �����, ������� ������ ������, ����� ����� �����, ������� �������, �������� ����, �������� ������, �������� �����, ������ �����, ����� ������, ���� ���������, �������� ���������, ���� ���������, ���������� ����, ������� ����� ������, ����� �����, ����������� �����, ������ �����, �������� �����, ����� ������� ���������, ����� ������, ������� �����, ����� �����, ����� ������, ����� ���������, ������ �����, ������ ������, ������� ����, ���� �����, ���� �����, ����� ������, ����� ����, ��������� ����� ����. Hirdetésszervező: �������� ����� • Kiadja az Eszterházy Károly Főiskola • Felelős kiadó: Líceum Kiadó • A szerkesztőség címe: Eszterházy Károly Főiskola, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékcsoport, 3300 Eger, Egészségház u. 4. Tel.: (+36 36) 520–400/3018 E-mail: [email protected] • Nyomdai munkák: B. V. B. Nyomda és Kiadó K�., Eger, ügyvezető: �������� ������, tel.: (+36 36) 518–413 • Megjelent 5000 példányban • ISSN 1589–0147.