Az EKF kilencedik Regionális Pályaválasztási Fóruma

Paletta Líceumi

AZ EGRI ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÖZÉLETI LAPJA

XV. ÉVFOLYAM 7. (121.) SZÁM • 2009. DECEMBER

Az Eszterházy Károly Főiskola a tájékozódni kívánó felvételizők és kísérőik számára december 1-én tartotta a tanév első Nyílt Napját. A Líceum első emeletének folyosóján a szakok kihelyezett standjainál informálódhattak a kíváncsiskodók, illetve délelőtt tíz órától a Díszteremben és a 302-es előadóban a főiskola képzési kínálatából, a felvételi eljárás menetéről és az egri hallgatói életből kaphattak egy kis ízelítőt. A Nyílt Napot egy intézményi körséta zárta. A következő Nyílt Napot a felvételi előtt január 19-re tervezi az intézmény.

Az EKF kilencedik Regionális Pályaválasztási Fóruma Ebéd, borkóstoló, koncertek, szakmai előadások és remek hangulat kísérte az Eszterházy Károly Főiskola idei Regionális Pályaválasztási Fórumát a Hotel Eger-Park konferenciaközpontjában. A november 30-án délben kezdődő eseményen a régió középiskoláiból meghívott iskolaigazgatók, osztályfőnökök, pályaválasztási tanácsadók ismerhették meg a főiskola képzési kínálatát és az intézmény vendégszeretetét. A meghívott vendégeket rendhagyó módon fogadta az Eszterházy Károly Főiskola a már kilencedik alkalommal megrendezett fórumon. A délben kezdődő ebéd és a borkóstoló során kötetlen beszélgetések keretében ismerkedhettek a megjelentek a főiskolával. Dr. Gál Lajos, egri borász borbemutatója és az Agria Voces zenekar oldotta még tovább a hangulatot. A szakmai programot Társy József, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális és Sport Irodájának vezetője indította. Kiemelte a főiskola fontos szerepét a városban, és hangsúlyozta, hogy az intézmény a minőségi képzéssel és a munkaerőpiachoz való igazodással mindenképp versenyképes kell, hogy maradjon. Felszólalásában elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja a város és a főiskola együttműködését, a kölcsönös támogatás és az összhang megerősítését. Ezt követően dr. Kis-Tóth Lajos, általános és fejlesztési rektorhelyettes tartott előadást az intézményről. Véleménye szerint az Eszterházy Károly Főiskolát a többi felsőoktatási intézmény közül tradíciói, az Eszterházy-örökség emelik ki.

A rektorhelyettes előadásában bemutatta azokat a leggyakoribb kérdéseket, amelyek az EKF Tanulmányi és Információs Központjához érkeztek a továbbtanulni vágyóktól. A tíz felsorolt kérdésben leginkább a képzésekre, a kollégiumi elhelyezés lehetőségire, az intézmény felszereltségére, a nyelvtanulás lehetőségeire is rákérdeztek. Dr. Kis-Tóth Lajos hangsúlyozta, hogy az EKFen a továbbtanulókat a sikeres tanuláshoz megfelelő környezet várja. A jól felszerelt könyvtárak, a kiváló infrastrukturális feltételek és a magasan képzett oktatói gárda mind-mind a minőségi oktatást szolgálják. A hallgatók számára ideális környezetet jelenthetnek a felújított kollégiumok és a nemrégiben átadott apartmanházak. A laptop-projekttel, amely minden felvett hallgatót számítógéppel lát el, illetve a négy féléven keresztül igénybe vehető idegennyelv-tanulás biztosításával az EKF a munkaerőpiac igényeire reagálva próbálja a hallgatók elhelyezkedési esélyeit növelni. A rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő hallgatók magas ösztöndíjai mellett több támogatás is igénybe vehető (szociális támogatás, Bursa Hungaruca stb). Az Eszterházy Károly Főiskola képzési palettáját és annak sokszínűségét Lőrinczné dr. Thiel Katalin, oktatásfejlesztési rektorhelyettes mutatta be. A főiskola büszke lehet arra, hogy immáron 18 felsőfokú szakképzéssel, 29 alapképzési és 30 mesterképzési szakkal (25 tanári és 5 diszciplináris) várja a továbbtanulni vágyókat. A délutánt főiskolánk volt hallgatója, Herczeg Flóra és dalai zárták Bóta Pál gitákíséretével.

A szeptembertől induló Kulturális örökség tanulmányok új mesterszak bemutatkozik a Palettában (4-5. oldal)!

„Ha rajtam múlna, folyton úton lennék”

Interjú Lukács Lászlóval, a Tankcsapda frontemberével Az egri Ifjúsági Házban folytatódott a Tankcsapda 20. jubileumi koncertturnéja november 20-án. Új lemezükkel hoztak nekünk „Minden jót”, tömegeket mozgattak meg. Már órákkal a kezdés előtt gyülekeztek a rajongók a bejárat előtt. Lukács Lacival sikerült még a koncert előtt beszélgetni. – Milyenek az első visszajelzések? A lemez a közelmúltban jelent meg. – A várakozásunknak megfelelő a visszajelzés. Azt a lemez készítésekor is tudtuk, hogy ez egy viszonylag laza lemez lesz, egy olyan album, amely a zenekar dallamosabb, könynyedebb oldalát mutatja meg, nem pedig a súlyosabb sötétebbet. – Ezt úgy kell érteni, hogy populárisabb lett a Tankcsapda? – Már az első, Baj van című demón – amit ‘89-ben csináltunk – is volt már a szó mai értelmében vett pop-dal, amit a mai napig játszunk. Táncos, éneklős, mulatozós sláger, tehát ez mindig is jellemző

volt ránk, hogy a keménykötésű számok mellett voltak jól énekelhető, ha úgy tetszik populáris dolgaink. Az előző lemez egy sokkal sötétebb, sokkal durvább, sokkal nyomasztóbb hangulatú mind zeneileg, mind szövegileg, ez a mostani világosabbra sikerült. De ebben nincs az a fajta tudatosság, hogyha az előző olyan volt, akkor ez most legyen ilyen. Ami eszünkbe jut, azt vesszük fel. A lemez készítése közben már nyilvánvaló volt számunkra, hogy ez egy lazább hangulatú, vidámabb, színesebb lemez lesz az előzőnél a hangulatokat tekintve. Folytatás a 7. oldalon

2

• LÍCEUMI ÉLET •

Hírsáv Dr. Kusper Judit, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék adjunktusa 2009. november 3-án a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának Tudományos Díjában részesült. Kitüntetésének átvételekor a Magyar Tudomány Napja alkalmából előadást tartott Kanonizációs törekvések a női olvasó szempontjából a XVIII–XIX. század fordulóján címmel.  Dr. Pólya Tamás angol nyelvű előadást tartott a Brnóban november 20–21. között megrendezett nemzetközi konferencián. A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetőjének angol nyelvű előadása a kétdimenziós számítógépes avatarok és az emotikonok használatának különbségeivel foglalkozott kommunikációelméleti szempontból.  Herzog Csilla és dr. Vargáné Vizi Csilla tematikus előadásokkal vett részt a IX. Országos Neveléstudományi Konferencián. A Magyar Tudományos Akadémia Neveléstudományi Bizottsága 2009. november 19–21. között Veszprémben rendezett „Neveléstudomány – Integritás és integrálhatóság” címmel előzetes bírálati rendszerű konferencián szólalt fel a két előadó.  Okosné dr. Bozsik Gabriella, a Magyar Nyelvészeti Tanszék főiskolai tanára előadást tartott november 28-án az ELTE-n megrendezett országos anyanyelv-pedagógiai konferencián. Előadásának címe: A szófaji határesetek helyesírási kérdései.  A Kodály Zoltán V. Magyar Kórusversenyen november 28-án Budapesten az Eszterházy Károly Főiskola vegyeskara Kabdebó Sándor vezetésével vegyeskarok kategóriában 94,60 ponttal, Arany diplomával II. díjat nyert. Kabdebó Sándor a Lantos Rezső Alapítvány Karnagyi különdíjában részesült.  Dr. Forgó Sándor, az Oktatás- és Kommunikációtechnológia tanszékvezetője „A mérnöktanár képzés múltja, jelene és jövője” – Biszterszky Elemér Emlékkonferencián tartott előadást Az új média és a hálózati tanulás témakörben.  „Francia-magyar szótárak és műfordítás (1989–2009)” címmel rendezett konferenciát Budapesten 2009. november 16. és 18. között az Egyetemközi Francia Központ. Ezen a rendezvényen a Magyarországon dolgozó lexikográfusok, műfordítók és egyetemi oktatók osztották meg nézeteiket. Főiskolánkat dr. Őrsi Tibor, a Francia Tanszék docense képviselte, és Anglicizmusok francia– magyar szótárakban? címmel tartott előadást.

Líceumi

Baj van a tankönyvek nyelvezetével? Rosszak az adatok a hallgatók szövegértési és tanulási hatékonyságáról. A Magyar Nyelvészeti Tanszék munkatársai is felfigyeltek erre a jelenségre, ezért közel egy éve elindítottak egy szövegértésről szóló kutatást, amelyben a tankönyvszövegekben keresik a probléma gyökerét. E témának szentelték a Magyar Tudomány Ünnepe 2009 alkalmából rendezett tudományos konferenciát is. A tankönyvek nyelvéről – nyelvészszemmel című tanácskozásra november 18-án 10.30-kor került sor az „A” épület Papp Istvánról elnevezett termében. A rendezvénynek nem csak a novemberi tudományos rendezvénysorozat szolgált aktualitással, hanem az idén 60 éves fennállását ünneplő Magyar Nyelvészeti Tanszék is, illetve maga a 2009-es év, amely a Magyar Nyelv Éve. A kétrészes konferenciát dr. Zimányi Árpád, tanszékvezető főiskolai tanár nyitott meg, aki röviden ismertette a tanszék történetét, kihangsúlyozva azt az elismerést, hogy

az Országos Helyesírási Versenyt 1994 óta minden évben főiskolánk rendezheti meg. Elsőként dr. Eőry Vilma főiskolai tanár mutatta be a kutatást a tankönyvek nyelvéről és a szövegértésről, ismertette a jelenlegi eredményeket, majd a távlati terveket, célokat. Őt követte dr. Domonkosi Ágnes főiskolai tanár előadása dr. Zimányi Árpád tolmácsolásában a szövegértés-vizsgálatokról és a statisztikailag mérhető kritériumokról. Rövid szünet után dr. Kalcsó Gyula főiskolai docens világított rá a tankönyvkorpusz-építés lehetséges irányaira, majd dr. B. Fejes Katalin egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Nyelvészeti Tanszékének oktatója prezentálta vizsgálatát Szövegösszefüggőség a tankönyvi szövegekben: konnexitás, kohezivitás, koherencia címmel. A konferencia egy kisebb vitával zárult a különböző oktatási technikák használatáról, bevezetéséről.

Csehi Dorina

Paletta

Kreatív előadás a Földrajz Tanszéken A kreatív gazdaság földrajzi hatásai volt a címe annak az előadásnak, amit dr. Kovács Zoltán egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének vezetője tartott november 20-án a főiskola „D” épületében. A háromórás előadás célja napjaink gazdasági paradigmaváltásának és annak térbeli, térségi jellemzőinek ismertetése volt. Átalakulóban van a világgazdaság. A fogyasztói és termelési attitűdök az 1970es évek óta szép lassan eltávolodnak a fordi felfogástól, egyre inkább állunk át az ún. posztfordi gazdaságra. Ez teret ad a globalizációnak, a vásárló érzékenyebb, kényesebb lesz, a gyártó pedig igyekszik a mennyiségről a minőségre áthelyezni a

hangsúlyt. Ez kreativitást igényel. Vagyis a tercier szektor egyes ágazatai lassan uralkodóvá válnak. Mi több: a gazdasági világválság ezeken az ágazatokon a legkevésbé kimutatható. Átalakulóban van ezért a világgazdaság földrajza is. Szemmel látható központosodás megy végbe, mivel a kreatív gazdaság legfőbb táptalajai a fővárosok, nagyvárosok és azok közvetlen környezete. Hazánkban ugyan a Budapest-orientáltságot mindez csak még inkább megnöveli, de nem szabad elfelejtetni, hogy az oktatás és kutatás-fejlesztés a regionális központokban hatalmas lépéseket tesz előre, ahogy más kreatív ágazatok is megvethetik a lábukat.

Böszörményi Sándor

Drogprevenciós Korrupcióról másképp! előadás Az Eszterházy Károly Főiskola Szociálpedagógia Tanszékének rendezésében november 13-án dr. Albert-Lőrincz Enikő professzor a drogfogyasztó magatartás pszichológiai hátteréről tartott előadást. A témát több oldalról is megközelítette az előadó a Család- és gyermekvédő szakos hallgatókkal közösen. A felmerült kérdések között szerepeltek: „Milyen hatékony segítségnyújtási technikák léteznek?”; „Mikor érdemes elkezdeni a drogprevenciót?”; „Ha már a droghasználat után találkozunk az illetővel, azt a segítségnyújtást is megelőzésnek nevezzük?”, „Hogyan ismerjük fel a drogfogyasztó egyént?”; „Hogyan jut el egy ember a droghasználatig?”. Dr. Albert-Lőrincz Enikő professzor beszélt a drogok besorolásáról, hatásairól, a több fázisú megelőzésről, a függőség kialakulásának lépcsőiről, az egyén viselkedésváltozásáról, és annak az életmódnak a kialakításáról, amivel megelőzhetjük a droghoz fordulás veszélyét.

Kovács Adrienn

Az Agria Universitas és a Századvég Politikai Iskola 2009. november 26-án tartotta kerekasztal beszélgetését, amelyet „Korrupcióról másként – a civil társadalom védelmében” címmel hirdetett meg. Az eseménynek iskolánk „B” épülete adott otthont, ahol az izgalmas téma mellett olyan előadók várták az érdeklődőket, akik mind más szempontból közelítették meg a korrupció miértjeit és ellenszereit.

A rövid bevezető után Lőrinczné dr. Theil Katalin etikai megközelítése nyitotta a prezentációk sorát. A rektorhelyettes asszony az ókortól egészen napjainkig kalauzolta a hallgatókat az erkölcsi romlottság alapjai között. A korrupció megoldását mindenekelőtt a nevelésben és a lelkiismeret felébresztésében látja. Dr. Lantos Bálint ügyvéd első mondata hűen tükrözte későbbi mondanivalóját: „Vissza a földre!”. A volt Heves megyei rendőrfőkapitány a téma jogi oldalát boncolgatta. Kiemelte a magyar jogrendszerben örökösen nyitva lévő kiskapukat és a jogalkalmazás következetességét. Hatásos fegyverként a tisztán látható jogi szabályozást említette és

azt, hogy legyen érdemes törvénytisztelőnek lenni. Mivel a meghirdetett programmal ellentétben Monoki Kálmán, a Hír TV riportere nem tudott részt venni a „konferencián”, ezért az előadások sorát Ivády Gábor, Ivád polgármestere zárta. A kicsit oldottabb hangvételű felszólalás személyes és olykor szórakoztató történetekkel példázta, hogyan kellene cselekednie egy önkormányzatnak. Álláspontjában nagy hangsúlyt kaptak olyan dolgok, mint az átlátható önkormányzatok és közbeszerzések, az általa ritkán alkalmazott zárt ülések vagy az, hogy hol húzzuk meg a határt lobbi és korrupció között.

Leskó Mátyás

Földi Péter Prima Primissima-díjas Földi Péter a Munkácsy- és a Kossuth-díj után újabb rangos elismerést kapott. Főiskolánk Vizuális Művészeti Tanszékének főiskolai tanára a 7. Prima Primissima gálán képzőművészet kategóriában jutalmazták. Az elismeréssel járó 50 ezer eurót és a Kincsem szobrot a december 4-én rendezett gálán vehette át a képzőművész a Művészetek Palotájában. A Príma Primissima-díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásá-

val alapította 2003-ban; célja „a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének pártoktól független erősítése”. A főiskola szokásos havi sajtótájékoztatóján, december 8-án Jónás Zoltán, kulturális

programigazgató is beszélt Földi Péter példaértékű tevékenységéről. Mint elmondta, Földi Péter a maga egyszerű tisztaságával vállalja hitvallását, és az is mintaértékű, ahogy tanulóival foglalkozik.

• LÍCEUMI ÉLET •

Líceumi

Paletta

„Nyitott szemmel a világban”

3

Interjú Erdős Andréval

Erdős André, Magyarország volt állandó ENSZ-képviselője Egerben történő látogatása során interjút adott lapunknak. A jeles diplomata, aki a BIGIS tiszteletbeli professzora és a Magyar Köztársaság Tiszti keresztjének tulajdonosa november 26-án beszélt – többek között – Egerről, az ENSZ-ről, az ott szerzett tapasztalatairól, és a fiatalokat is ellátta néhány hasznos tanáccsal. – Harmadik éve jön órát tartani az Eszterházy Károly Főiskolára. Milyen érzésekkel tért vissza? – Nagyon szívesen jövök ide mindig. Egyrészt tudom azt, hogy ez egy minőségi intézmény, másrészt tudom, hogy mennyire fontos a fiatal főiskolásoknak, egyetemistáknak beszélni a világról, hogy nyitott szemmel járjanak benne, mint egy kis ország képviselői, de mint az Európai Unió tagjai. – Mit tart ilyenkor fontosnak a hallgatók szempontjából? – Fontosnak tartom, hogy a hallgatók az előadással kapcsolatban, amit végigülnek, kérdéseket fogalmazzanak meg, és azokat fel is tegyék. Így értik meg a lényegét mindennek. Illetve szükséges, hogy megtanulják: a világ sokkal színesebb, mint azt mi európai ésszel korábban gondoltuk. A nap nem a Kárpátmedencében kel és nem is a Kárpát-medencében nyugszik. Ami például Óceániában történik, arra nekünk, magyaroknak is oda kell figyelnünk, de, ami Dél-Amerikában van, annak Afrikában is számítania kell. Bizony oda kell figyelnünk egymásra, ezt kívánja tőlünk a globalizáció. Csak így oldhatók meg napjaink

Adatbiztonság és kriptográfia November 13-án, pénteken a főiskola meghívására Egerbe látogatott a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja. Prof. dr. Pethő Attila egyetemi tanárt az Eszterházy Károly Főiskola és a Debreceni Egyetem szoros együttműködésének jegyében hívták meg, hogy előadást tartson a mesterképzésben résztvevő számelmélet kurzus tagjainak a „C” épületben, Számelmélet és kriptográfia címmel. Előadásában beszámolt az adatbiztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, felhívta a figyelmet a személyes adatok értékeire, valamint beszélt még – többek között – a számelmélet gyakorlati alkalmazásairól. Aki nem tudott jelen lenni az előadáson, vagy egyszerűen csak elkezdett érdeklődni a téma iránt, az megtalálja az előadás anyagának kibővített változatát a www.inf.unideb.hu/~pethoe weboldalon, amely sokkal inkább az adatbiztonság témájára koncentrál.

Szarvas Adrien

olyan globális kihívásai, mint például a nemzetközi szervezetek adaptálása a különböző területeken, a terrorizmus, az éghajlatváltozás, az ivóvízhiány és még sorolhatnám. – A szakmájában, illetve általában a nagyvilágban hogyan látnak minket, magyarokat? Ön mit tapasztalt? – Nehéz ezt megmondani, ugyanis időszaktól függ. Az országok helyzete folyamatosan változik. A 80-as években például sok olyan lépést tett Magyarország, ami felkeltette a világ figyelmét. Döntéseivel ugye sajátos helyzetet alakított ki magának Kelet-Európán belül. Ma leginkább arról beszélnek velünk kapcsolatban, hogy a mi térségünk igencsak megszenvedi a gazdasági válságot. Szóval, tényleg változó. – Beszélt arról, hogy a média a negatív dolgokra koncentrál. Az ENSZ-szel kapcsolatban mit állítana inkább a figyelem középpontjába? – Nem kárhoztatom a sajtót, hogy negatív, de hiányolom a pozitív dolgokat. A negatív hírek középpontjában általában a rossz konfliktuskezelés áll. Pedig az ENSZ nem csak a politikában van jelen, hanem például a

gazdaságban és a szociális területeken is, ahol számos nagy sikert ért már el. Jóllehet, ezek sokkal szürkébb témák. De mégis szükség lenne ezeket valahogy előtérbe hozni. Be kellene látnia a médiának, hogy az ENSZ nem világkormány. Én vagyok az első, aki erre igyekszik felhívni a figyelmet. De ha a politikai oldalát nézzük, most ott is számos változás megy végbe, amiről érdemes lenne hírt adni. Átalakulóban van például a Biztonsági Tanács, mert az egy jóval kisebb és korábbi ENSZ-re lett kitalálva; ebben a formájában ma már nem elég hatékony. Aztán megalakult a Békeépítő Bizottság, amelynek feladata az összeomlott államok rehabilitálása. Valamint meg lett határozva az ún. „védelmi felelősség” elve, miszerint, ha a helyi hatóságok nyilvánvalóan nem biztosítják a lakosság védelmét az emberiség elleni bűncselekményekkel szemben, ott az ENSZ-nek joga van katonailag is fellépni. A nemzetközi konfliktusokat illetően ez is a szervezet tehetetlenségét igyekszik orvosolni. – Egy mondatban összefoglalva, mit tart a legfontosabbnak, amit diplomatai pályafutása alatt megtanult? Mit osztana meg a hallgatókkal? – Csak ismételni tudom azt, hogy járjanak nyitott szemmel a világban, mert többen vagyunk ezen a hajón, mint gondoljuk.

Böszörményi Sándor

Tech-Day #19 – Új Windows a láthatáron Az EKF Matemetikai és Informatikai Intézete november 24-én rendezte meg 19. alkalommal a TechDay nevet viselő előadását a „C” épület 124-es termében. Ezúttal a Microsoft munkatársai ismertették a cégóriás új termékeit. Vagyis ahogy a rendezvény címe is mondja: Windows 7 – felhasználói és fejlesztői szemmel. Dr. Kovács Emőd főiskolai docens, az Információtechnológiai Tanszék vezetőjének megnyitója után Tóth Bálint a Microsoft Magyarországtól mutatta be a jelenlévőknek a Windows 7-et, kimerítve a felhasználói igények lehető legnagyobb spektrumát. A Vista lassú volt, túl sok újítást tartalmazott, a készítői nem vették figyelembe a kompatibilitást. Ezért volt szükség egy olyan operációs rendszerre, amit akárki egyszerűen tud használni, gyors, hatékony, és ami a legfontosabb, hogy többnyire támogatja más Windows-ok fájljait és alkalmazásait. Reméljük tőle a legjobbakat. A Windows 7 felhasználóbarát és okos is. Nem engedi, hogy a háttérben túl sok fölösleges program terhelje gépünket, a tálca pedig nem csak ésszerűbb lett, de megkönnyíti a lekicsinyített ablakainkban futó programok nyomon követését, sőt, egy-két utasítást is kiadhatunk anélkül, hogy előtérbe hoznánk az adott elemet. Ezután Csirmaz Péter – aki a Microsoft diáktanácsadója iskolánkban – ennél mélyebbre ment. Innentől az előadás kifejezetten az elsőszá-

mú célközönségnek, a jelenlévő programtervező informatikus és webprogramozó hallgatóknak szólt. Az ebben a szekcióban bemutatott Microsoft Expression 3 néven futó programcsaládnak elsősorban ők látják majd hasznát. Ebben a csomagban négy olyan program szerepel, amelyek együttesétől azt várja a Microsoft, hogy a jövő programozóinak jelentősen megkönnyíti majd a dolgát. Nem is lehet vita afelől, hogy apró praktikáival sok terhet levehet a fejlesztők válláról. Legvégül dr. Kusper Gábor főiskolai adjunktus, a Számítástudományi Tanszék vezetőjének moderálásával egy kerekasztal-beszélgetés zajlott le. A meghívottak mind öregdiákjai a főiskolának, akik diplomájuk megszerzése után a Microsofthoz vagy valamely azzal szorosan együttműködő vállalathoz szegődtek. A beszélgetés célja az volt, hogy irányt mutasson, tanácsokat adjon az informatikusnak készülő hallgatók részére leendő karrierjük építéséhez.

Böszörményi Sándor

Erdős André előadása az ENSZ-ről Különleges vendége volt november 26-án a Politológia Tanszéknek. Erdős André, hazánk volt állandó ENSZ képviselője jött el Egerbe, hogy órát tartson a Nemzetközi Tanulmányok BA szakos hallgatóiak. Az elismert szakember már harmadik éve rendszeresen jön a főiskolára előadást tartani. Előadásában szemléletesen beszélt az ENSZ-ről. Bemutatta a működését a különböző szervezeti egységeknek is, kiemelve a három legfontosabbat: a nemzetközi döntésekért felelős Biztonsági Tanácsot, ahol öt állandó és tíz sorsolt állam képviselői tárgyalnak, döntéseik pedig a világon mindenkire kötelezőek; a Közgyűlést, amelyben mind a 192 tagország egy-egy szavazattal bír, és amelynek fő feladata, hogy javaslatokat tegyen a Biztonsági Tanácsnak; a Gazdasági és Szociális Tanácsot, amelynek célja együtt az életszínvonal emelése, bár jelentősége az utóbbi időkben csökkent. Erdős André a Közgyűlésnek volt tagja, valamit a Biztonsági Tanácsban képviselte Magyarországot az 1992-93-as ülésen. Mesélt ezek mellett a diplomatai pályafutása során szerzett tapasztalatairól. Hangsúlyozta már a legelején is, hogy mindenek előtt az a legfontosabb, hogy minél több nyelven tudjunk kommunikálni. Egészen más egy beszélgetés légköre, ha a tárgyaló fél anyanyelvén szólalunk meg, így megkönnyíthetjük az információáramlást. Beszélt arról is, hogy a média sajnos a rossz dolgokra koncentrál, így az egyszerű ember nem érzékeli a szervezet igazi jelentőségét. Pedig az ENSZ-nek több a sikeres kimenetelű konfliktuskezelése, mint az elhibázott. Noha elismerte, a szervezetnek sok változáson kell átmennie, hogy még hatékonyabb lehessen.

Böszörményi Sándor

4

• ÚJ SZAK •

Líceumi

Paletta

Mesterszak a kulturális örökségvédelemnek

A Magyar Akkreditációs Bizottság engedélyezte az új mesterszak, a kulturális örökség tanulmányok és két szakirányának indítását is főiskolánkon. Ez azt jelenti, hogy megfelelő számú jelentkező esetén már a következő tanév szeptemberétől elindulhat a mesterszak, amelyre többféle alapképzésből nappali és levelező tagozatra is lehet felvételizni. A szak és a szakirányok kidolgozásában jelentős feladatokat vállalt Dr. Petercsák Tivadar, a szak és egyben a múzeumi és örökségi gyűjteményszervező szakirány koordinálója, dr. Lőrincz György és dr. Gál Lajos neves egri borászok, akik a borkul-

túra szakirány létrehozásában munkálkodtak. Az országban is egyedülálló kulturális örökség tanulmányok mesterszak és két szakiránya erősen támaszkodik Eger és régiójának kulturális hagyományaira. A felvett hallgatók egy komplex, modern szemléleteken alapuló oktatásban vehetnek majd részt. A borászat és a kulturális örökségvédelem terén a napjaink kihívásaihoz igazodó képzésben olyan szakembereket szeretne a főiskola a társadalom számára biztosítani, akik képesek a kulturális értékek feltárására, feldolgozására, megőrzésére, védelmére és a kulturális

örökség megismertetésére is. Nagyon komoly hangsúllyal szerepel, hogy azokat az értékeket, amelyeket évszázadokon át megőriztek, a társadalom minél szélesebb rétegeivel megismertessék. A borkultúra szakirány erősen támaszkodik arra a mai jelenségre, hogy napjainkban a minőségi borok már egy szofisztikáltabb fogyasztót igényelnek. S ezt a fajta fogyasztót tájékoztatni, megnyerni, számára értékesíteni a bort, vagy esetleg a bor termelési folyamataiban részt venni csak egy komplexebb, szélesebb körre kiterjedő tudással rendelkező szakember képes a megfelelő szinten.

Kultúránk és annak eredményei párhuzamosan fejlődtek az emberiséggel. Eközben olyan kulturális javak, emlékek, tapasztalatok és hagyományok halmozódtak fel, amelyeket – amellett, hogy minél gondosabban óvnunk kell – minden kornak kötelessége a lehető leghasznosabb módon felhasználni és bemutatni. A kulturális örökség tanulmányok szak ehhez járul hozzá olyan szakemberek képzésével, akik minden fórumon képesek ezeket az értékeket megfelelő módon kezelni és továbbörökíteni.

Magyar Krisztián

Egyedülálló borkultúra szakirány indul a főiskolán

Eger neves borászai is részt vettek az újonnan induló borkultúra szakirány képzésének kidolgozásában, és fontos szerepet vállalnak a későbbi oktatásban is. A kulturális örökség tanulmányok mesterszakának szakirányán olyan neves, országosan is elismert borászok is oktatni fognak, mint például Dr. Gál Lajos, aki fontos szerepet vállalt a program kidolgozásában, illetve Dr. Pók Tamás. A szakirány felelőse Dr. Lőrincz György, aki a régió egyik legismertebb borásza is egyben. A képzésről, a szakemberek elvárásairól, az Egri borvidék és a magyar bor helyzetéről és kilátásairól Dr. Gál Lajossal és Dr. Lőrincz Györggyel beszélgettem. – Hogyan kerültek kapcsolatba az Eszterházy Károly Főiskolával és a kulturális örökség tanulmányok szak borkultúra szakirányával? Dr. Gál Lajos: – Már lassan több mint egy évtizede felvetődött a főiskolán, hogy nem csak a szőlőtermesztés és a bortermelés technológiájával, hanem a termelés és a fogyasztók között dolgozó szakemberek képzésével is kellene foglalkozni. Körülbelül erre épül majd a mostani szakirány, hogy majd komplex tudást adjon a – remélhetőleg minél magasabb létszámban jelentkező – hallgatók számára. Az ezen a szakon és szakirányon végzett hallgatók, ha szükséges, a szőlőtermesztés területén is tudnak majd dolgozni, és ha szükséges, a kereskedelemben is, hogy akár egy borvacsorát is meg tudjon tartani, és ha úgy adódik, álljon a pult mögött a saját pincéjében, és úgy értékesítse a bort. A mai állapotokat figyelve elmondható, hogy a világon a szőlő- és bortermelés helyzete nem igazán optimális, és most igen viszszafogottan fogalmaztam. Elég, ha csak azt megemlítjük, hogy évente 50 millió hektoliterrel több bort termelünk, mint amennyit megiszunk. Az egész ágazatot másként kellene felépíteni, figyelve azt a trendet, hogy a fiatalok már manapság nem úgy fogyasztják a bort, mint évtizedekkel ezelőtt. Már

nem az étkezés kiegészítéseként isszák általában. A megváltozott körülményekhez és szokásokhoz igazodnunk kell. És nyílván, ezek a fiatalok, akiket majd itt képzünk, alkalmasak lesznek arra, hogy képezzék a fogyasztót akár egy valamilyen borfogyasztói tanfolyamon, mert olyan komplex ismeretekkel fognak majd rendelkezni. Dr. Lőrincz György: – Jónéhány évvel ezelőtt volt, talán a Kémia Tanszék koordinálásában egy oktatási projekt, amelyben részt vettem, és néhány előadáson segítettem a munkát. Az Egri borvidéken található az Eszterházy Károly Főiskola, és ezt a nemes dolgot, amit a szőlő és a bor tud adni, azt fel akarja és fel tudja vállalni, és helyi tudásközpontja akar lenni valójában a borágazatnak és a szőlőnek, persze kiszélesítve más, komoly ismeretanyaggal. Ezt személy szerint csak támogatni tudom, és már régebben felkérést kaptam, hogy vegyek részt, amenynyiben tudok, ennek a munkának a kidolgozásában és a pályázatok létrehozásában. – Önök, mint jeles és országosan is igen elismert szakemberek milyen elvárásokkal rendelkeznek a szakot, szakirányt illetően? A majd itt tanuló hallgatók mennyiben tudnak hozzájárulni a bor népszerűsítéséhez és az egri régió ismertebbé vagy elismertebbé tételéhez a fogyasztók körében?

Dr. Gál Lajos: – Úgy gondolom, hogy nem csupán az egri régiónak, hanem az egész országnak és Közép-Európának szeretnénk szakembereket kinevelni, hiszen ez a fajta képzés egyedülálló lehet az országban, és nagyon szívesen képeznénk szakembereket a környező országok számára is. Visszatérve a kérdésre, a minőségi borok manapság már szofisztikáltabb fogyasztót igényelnek, és ezt a fogyasztót tájékoztatni, számára bemutatni, értékesíteni bort, netán ennek a bornak a termelési folyamatában részt venni csak komplex tudással rendelkező szakemberek képesek. Jelenleg Magyarországon kevés olyan nagyvállalati borászati vállalkozás működik, akinek kifejezetten csak bortechnológusra lenne szüksége, mondjuk évente 1,2,3-ra, vagy amely minden évben felvenne például egy bormarketinges szakembert. Itt leginkább olyan vállalkozások vannak, és ráadásul rengeteg adminisztratív teherrel, ahol a tulajdonos, a vezető már nem tud foglalkozni a számos egyéb dolgával, hanem majd át tud adni feladatokat, és ezen feladatok elvégzéséhez komplex tudással rendelkező szakember kell. Tehát én azt várom, hogy ezek a szakemberek majd az ágazat több területén is el tudjanak helyezkedni, akár a termelésben, akár a keres-

kedelemben és annak különböző ágazataiban, vagy akár egy borászati vállalkozásnál. Hiszen egy borászati vállalkozásnak is nap, mint nap menni kell borbemutatókra, borvacsorára, különböző fesztiválokra, rendezvényekre, és nem mindegy, hogy ki áll a pult mögött. – Hogyan lehetne a fiatalok és egyáltalán az egész társadalom borral kapcsolatos ismereteit bővíteni? Szükség van-e erre napjainkban? Dr. Lőrincz György: – Mindenképp szükségesnek tartom. Az utóbbi évtizedben azért láthatóan megnőtt az érdeklődés a fiatalok körében is a jó borok iránt. Bizakodva figyeljük, hogy számos felsőoktatási intézményben borklubok alakulnak, a borfogyasztással kapcsolatos ismeretekre is vágynak már a fiatalok, és ez szerintem egy jó tendencia. Ha ilyen jellegű képzésekben vesznek részt hallgatók, azért ez az összetettebb, komplex ismeretanyag, amellyel felvérteződnek, külön segít abban, hogy saját környezetükben tudják erősíteni a borfogyasztási kultúrát. Nagy szükségét látom a most induló szaknak és szakiránynak is, épp az imént említettekből kiindulva. Dr. Gál Lajos: – Az előbbi, jó megállapításokat annyival egészíteném ki, hogy ez a tendencia legtöbbször a képzettebb fiatalokra vonatkozik, de a kevésbé

dr. Lőrincz György

dr. Gál Lajos képzettek és a fiatalok tömegei között nem ilyen egyértelmű a borfogyasztáshoz való fordulás. Sőt, van egy olyan információm, hogy a nagy világgazdasági válság közepette egy italnak a fogyasztása növekedett, mégpedig az energiaitalé. Ez, valljuk be, nem egy természetes alapanyagokkal dúsított ital. Illetve a szórakozóhelyeken tanúsított italfogyasztások sem elsődlegesen a borokat érintik. Azért is fontos ez a képzés, hogy minél több képzett szakemberünk legyen, aki majd a saját, fiatal társaságában már bizonyos szempontból központ tud lenni, és ismereteket tud átadni ezzel kapcsolat-

December 4-én kiderült, hogy Dr. Lőrincz György kapta idén a Magyar Bor Akadémia Év Bortermelője címét. Az egerszalóki borászt már hatodik alkalommal jelölték erre az elismerésre. A Budapesten átvett díjat, a szakma legrangosabb elismerését korábban már három, az Egri Borvidéken működő borász is elnyerte (Thummerer Vilmos, Gál Tibor, Vincze Béla).

• ÚJ SZAK •

Líceumi

Paletta ban. Ezáltal talán szépen lassan kialakul a fiatalok szélesebb körében egy tudatosabb és szofisztikáltabb borfogyasztási szokásrendszer. – Az egri bor versenyképességét illetően országos és nemzetközi szinten milyen kilátásaink lehetnek? Dr. Lőrincz György: – Elképesztő. Hiszen olyan borvidéken élünk, amit gyakran nem is tudunk felfogni, hogy milyen adottságokkal és lehetőségekkel rendelkezik. Az már egy másik, és elég nehéz kérdés, hogy ezt valójában közösen is fel tudjuk-e fedezni, konkrétan magát az eredeti egri bort, ami egy nagyon sajátos, egyedi bor, és valójában egy ilyen egyedi terméknek nem kéne, hogy legyenek korlátai, amelyek ki tudnának apadni. Ha nem fedezzük fel és nem alkotjuk meg az ebben a borvidékben rejlő lehetőséget borokban, akkor eléggé szürke jövő vár az Egri borvidékre. Pont az az egyik sarkalatos kérdés, hogy az ismereteinkkel át tudjuk-e értékelni a helyzetünket, és meg tudjuk-e találni pontosan ezt az útmutatást az itt dolgozó szőlő- és bortermelőknek, és a felépített bort pedig tudjuk-e majd kommunikálni kifelé. Hiszen egy újat mindig meg kell mutatni a fogyasztóknak, a kereskedők képviselőinek, és, ha valami jó, az szerintem lehengerlővé tud válni. Sok olyan emberre van szükség, aki komplexen gondolkodik, a világ kihívásait figyelembe veszi és ismeri is azokat. Itt már régóta nem csak arról van szó, hogy bort termelünk, hanem annak a helyét és módját, hogy odakerüljön az asztalra, azt tudni is kell jól koordinálni. Dr. Gál Lajos: – Két fontos dolgot mondanék ehhez. Már régebben is többször, több helyütt hangoztattam, hogy a magyar bor világhírű, Magyarországon. A másik pedig az, hogy a magyar bor kikerült a világpiacra. De nem mi vittük ki a borainkat, hanem a világpiac hozta be a borait hozzánk. Itthon kell versenyeznünk. Ami eddig kényelmes volt, hogy jóformán nem sok külföldi bor volt, az az utóbbi időszakban megváltozott. Hogy ezt és a világban zajló tendenciákat felismerjük, ahhoz mindenképp képzettebb emberek kellenek. A helyes információknak és a tudásnak is birtokában kell lenni ahhoz, hogy megfelelő választ tudjunk adni a kihívásokra. Valóban, az itteni borvidékben elképesztő lehetőségek rejlenek. A többi borvidék képviselői előtt félve ugyan, de szoktam mondani, hogy szőlő- és bortermelés szempontjából az Egri borvidék egy kis Magyarország. Mivel itt minden féle karakterű és jellegű bort meg lehet termelni, és nagyon sok egyedi lehetőség van, ami a fajták sokszínűségéből is adódik, és ami a nagyon sok egyedi jelleget adó dűlőből is származik. Nos, ennek a helyes kiaknázásához feltétlen kellenek az ismeretek. De még nem sokan vagyunk, akik ezt próbáljuk ismergetni. – Vagyis akkor ezzel a képzéssel biztosított, hogy az itt frissen végzett szakemberek segítik a régiót előbbre jutni? Dr. Gál Lajos: – Én ebben biztos vagyok, hiszen itt fognak gyakorlatozni. A leendő hallgatóink itt, különböző borászati üzemekben, kereskedelmi egységekben fognak gyakorlaton részt venni, és közben elég komoly és komplex elméleti ismeretanyagokban fognak majd elmélyülni.

Magyar Krisztián

Kulturális örökség tanulmányok – új mesterszak a főiskolán

5

A kulturális örökség terén Dr. Petercsák Tivadar kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik. A Dobó István Vármúzeum korábbi igazgatója, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense, a Történeti Segédtudományi Tanszék mb. vezetője lett az új mesterszak: a kulturális örökség tanulmányok felelőse, és egyben a múzeumi és örökségi gyűjteményszervező szakirány koordinálója is. Az ismert néprajzkutató–muzeológussal az új szak indításáról, az oktatás tartalmáról és céljairól és a szakon végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeiről beszélgettem.

– Mikor és hogyan kezdődtek a szakindítási feltételek és az oktatási keretek kialakításának előmunkálatai az új szakot illetően? – Ez tulajdonképpen 2007–2008ban kezdődött el, kapcsolódva egy olyan igényhez, amely már pár évtizede megjelent Európában, és Magyarországon is aktuálissá vált, és amely szerint a kulturális örökség korábbi differenciált értelmezése helyett egy integrált szemlélet váltja fel. Ez azt jelenti, hogy a kulturális örökségeknek az épített örökségtől a könyvekben, képben, hangban, digitálisan, a művészeti alkotásokban, a tárgyakban megnyilvánuló értékei mellett a szóbeli értékek, a közösségi emlékezet feltárása is beletartozik, és ezeknek nem a különbözőségét, hanem a közös problematikáját vizsgálná ez a szak. Azt is megfigyelhetjük, hogy a kulturális értékeket egy-egy vidék, régió vagy nemzet lakosai egyre inkább saját tulajdonuknak szeretnék tudni, és minél nagyobb részesedést kívánnak ebből. Ezzel a képzéssel olyan szakembereket szeretnénk a társadalom számára biztosítani, akik képesek a kulturális értékek feltárására, feldolgozására, megőrzésére, védelmére és a kulturális örökség megismertetésére is. Nagyon komoly hangsúllyal szerepel, hogy azokat az értékeket, amelyeket évszázadokon át megőriztek, a társadalom minél szélesebb rétegeivel (lokális közösségek, oktatás, kulturális turizmus résztvevői) megismertessék. – Ez a szak mesterképzési szakként fog indulni. Kik jelentkezhetnek a képzésre? A képzésre jelentkezhetnek az alapképzésben végzettek a különböző társadalomtudományi területek alapképzési szakjairól, mint például a szabad bölcsész,

a történelem, a magyar nyelv és irodalom alapképzési szakokról. A borkultúra szakirány kapcsán különböző természettudományi vagy borral kapcsolatos végzettségeket is figyelembe tudunk venni. A megfelelő kreditek beszámításával mesterfokozatot adó szakokon végzettek is jelentkezhetnek ide, például a kulturális antropológia, néprajz, régészet, filológia, esztétika, művészettörténet stb. területekről. Ennek a szaknak az az egyik pozitívuma, hogy nagyon széles körből meríthet, hiszen maga a kultúra is nagyon széles területet ölel fel, és ezeknek egy integrált képzése valósulhat most meg itt Egerben. – Egerben és a régióban is számos kulturális emlék és érték található. Az elhelyezkedési esélyeket tekintve a térség milyen lehetőségeket kínál a kulturális örökség tanulmányok diplomát megszerző hallgatók számára? – Az itt végzett szakemberek olyan képzést kapnak, amelyben a kultúra értékeinek a megőrzése, védelme, az örökségi gyűjtemények fenntarthatóságának biztosítása mellett nagyon fontos azok bemutatása, oktatási és turisztikai hasznosítása. Ezért komoly igény mutatkozik az ilyen szakemberek iránt. Itt gondoljunk csak arra, hogy Magyarországon van körülbelül 850 muzeális jellegű intézmény, és ezek 16%-a a régiónkban található. Vannak olyan muzeális jellegű intézmények, amelyekben igazából nem dolgoznak szakemberek. Itt a települések, iskolák, könyvtárak külön gyűjteményei számára is képezünk olyan szakembereket, akik képesek ezeket az értékeket integráltan, komplexen kezelve őrizni, védeni, és a társadalom szélesebb rétegei számára nyilvánosságra hozni. De, mivel országosan is egyedülálló ez a szak, nem csupán a régió munkaerőpiacát célozhatják meg majd a hallgatóink. Illetve ezek a szakemberek nem csak az ilyen gyűjteményeket őrző és feldolgozó helyeken dolgozhatnak, hanem az örökségvédelemmel kapcsolatos projektekben elláthatnak szakértői feladatokat, megfelelő szakmai háttérrel rendelkezve kulcsszerepük lehet az örökségvédelemmel, örökséghasznosítással kapcsolatos pályázatok összeállításában. – A kulturális örökségek védelmének területén a szakmai hozzáértés, a tudományos felkészültség, a kulturális tájékozottság és a felelős gondolkodás feltétlen szükséges. Ezeket a jellemzőket mennyire látja érvényesülni majd a képzés során? – Azt gondolom, hogy Eger mint képzési hely és Heves megye, illetve a régió kiváló feltételeket teremt ehhez a szakhoz. Hiszen itt a történelmi és kulturális értékek olyan gazdag tárháza van jelen, amely biztos alapot nyújt a képzéshez. A továbbiakat illetően azt gondolom, hogy maxi-

málisan megvannak a kérdésben említett kompetenciák kialakításához a feltételek. Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójától kezdve a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma – amely egyébként a bázisintézmény –, és a Főiskola különböző tanszékei közösen teremtik meg a szükséges magas színvonalú személyi feltételeket. A tanszékek közül a Médiainformatika Intézet mellett a Történettudományi Intézet játszik fontos szerepet, mivel már eddig is komoly képzési formái voltak ehhez a területhez kapcsolódva, hiszen a régészet, a néprajz oktatása vagy a Vármúzeummal közösen rendezett konferenciák, illetve a régész táborok mind-mind olyan elemeket tükröznek, amelyeket a kulturális örökség tanulmányok szak is magában hordoz. De itt még megemlíteném a partnerek között az Egri Főegyházmegyei Könyvtárat és a főiskola Központi Könyvtárát is. – Magyarországon a kulturális örökségvédelem szempontjából minden bizonnyal szükség van fiatal szakemberekre. De a muzeológusok és a néprajzkutatók mellett hogyan és milyen területen érvényesülhetnek a kulturális örökség tanulmányok szakon végzett fiatalok? – Két irányról beszélhetünk. Van egyszer egy differenciált, az örökséget egyes területekre szakosodottan vizsgáló szemlélet, ami természetesen nem fog megszűnni, hiszen ilyen képzések vannak, erre igény van a nagy gyűjteményekben, a múzeumokban. De emellett kereslet van olyan szakemberekre, akik ezt a témakört komplexen tudják kezelni. Tehát olyan intézményekben, vagy pályázatok elkészítésénél, önkormányzatoknál, ahol nem lehet kizárólag csak egy-két szakterületet szemlélni, hanem az adott tájra, településre, régióra nagyobb és pontosabb rálátással kell rendelkezni az épített örökség részétől a néprajzi, folklór hagyományokig. Ezt a két irányt egymás mellett én teljesen megférhetőnek tartom. – Van-e doktori iskolákba jelentkezési lehetőség a szak elvégzése után az országban? – Ennek a képzésnek nem csupán gyakorlati szerepe van, hiszen itt a tudományos kutatás módszertani alapjait is megtanulhatják a hallgatók. Az elméleti ismeretek, a terepen és gyűjteményekben végzett szakmai gyakorlat tapasztalatai, az örökségi értékek interpretációjának, reflexív bemutatásának modern megoldásai figyelembevételével készített szakdolgozat után diplomát szerző hallgatók részt vehetnek az ország különböző egyetemein (ELTE, SZTE, DE, PTE – M.K.) működő doktori iskolák programjában.

Magyar Krisztián

6

• MAGAZIN •

Francia Napok

Egerbe látogatott Franciaország. Jól érezte magát, így három napig itt is maradt. Mindezt a hatodik alkalommal megrendezett Francia Napok alkalmából, amelyre november 16. és 18. között – hétfőtől szerdáig – került sor a Part Egyesület, az Európai Információs Pont, Budapest, a Francia Intézet és a franciaországi Loire-Atlantique Megye Önkormányzatának támogatásával. A megnyitóünnepség az események egyik helyszínén, a Bartakovics Béla Közösségi Házban este hat órakor vette kezdetét. Merczel József, a Heves megyei Önkormányzat alelnökének beszéde után Tóth Judit, a Francia Tanszék főiskolai adjunktusának felkonferálásával először a Hulló falevelek című előadást hallhattuk. A színpadon Tóth Levente színművész idézett fel magyarul szebbnél szebb verseket a francia lírából. Mellette Győri Zsuzsanna énekesnő lenyűgöző hangjával és kisugárzásával csalt a terembe egy csipetnyit Edith Piafból, a világhírű francia sanzonénekesnőből. Nem is csoda, hogy a közönség vastapsa többször is megszakította az előadást. Elza Pereira, a Párizsból jött francia anyanyelvi lektor pedig gondoskodott arról, hogy amit Tóth Levente elszaval, elhangozzék franciául is. A darab után francia borokat, francia és magyar ízeket kóstolhattak azok, akik megjelentek. Nagy volt a tolongás a poharak és a tányérok körül. „Csak kár, hogy olyan kevés itt a főiskolás” – jegyezte meg az egyik résztvevő. És valóban, a francia szakosok sürögtek a vendégek körül, mi lézengtünk az asztal mellett, de más ismerős arcot az EKF-ről nem láttunk. A következő nap leginkább azoknak szólt, akik francia nyelvet tanulnak a város középiskoláiban vagy épp a főiskolán. Három kategóriában indulhattak ugyanis francia helyesírási versenyen, illetve egy „Ki tud többet Franciaországról?” című műveltségi vetélkedőn. Még ugyanezen a napon az Ifjúsági Házban a Cyrano de Bergerac című film szilvásváradi forgatásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg. Ebből az alkalomból vetítették le a filmet francia nyelven, magyar felirattal az érdeklődőknek. Az utolsó napon a Bartakovics Béla Közösségi Ház otthont adott még egy utolsó vetélkedőnek, a „Ki mit tud?”-nak. Csak ezután jöttek a díjátadók, ám előtte Elza Pereira levetítette nekünk zenés kisfilmjét, bemutatva a sosem alvó Párizst úgy, ahogy a képeslapokon nem látni. A VI. Egri Francia Napok egy párizsi pop-rock együttes, a Les Petites Bourrettes Club koncertjével ért véget. Igazi örömzenében lehetett része annak az érdeklődőnek, aki ellátogatott kedd este az Ifjúsági Házba, és együtt mulatozott a francia fiúkkal. „Egy kis tánc”, és jó kedve lett az embernek. Visszataps után lelkesen fogtuk körbe a színpadról közénk jövő, hangszert cserélő srácokat. A koncert után megkóstolhattunk néhány francia finomságot, majd a Part Café francia zenével tett pontot a rendezvénysorozatra. Szép őszi napok voltak. Merci beaucoup. Au revoir.

Tóth Krisztina – Böszörményi Sándor

Líceumi

Paletta

Kortárs hangon – több szólamban Fantasztikus koncert volt a Líceum kápolnájában. November 24én a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia zeneszerzés tanszékén valamint az Eszterházy Károly Főiskolán tanuló komponisták műveiből összeállított hangverseny remélhetőleg határkőnek bizonyul majd. Részben a két intézmény együttműködése, részben pedig a kreatív energiák felismerése szempontjából. Talán nem túl vérmes a remény, hogy a főiskola a jövőben nem pusztán a keretek és feltételek kialakításában – ez sem csekélység persze –, hanem az utánpótlás buzdításában és felkészítésében is oroszlánrészt vállal majd. Ezzel új és vonzó szín jelenhetne meg az iskola zeneoktatási kínálatában. A siker hallatán és láttán a hangverseny születése körül bábáskodók – Csüllög Judit, Vass Márta, Gábos Judit – lelki szemei előtt bizonyára ez a perspektíva is felfénylett. Ami az intézmények közötti együttműködést jelenti – túl a legközelebbi terven, az egri komponistajelöltek viszonzott budapesti meghívásán –, mindkét fél elégedett lehetett. A budapestieket a csodálatos helyszín, a telt ház és a rendkívül lelkes publikum varázsolta el: a fővárosi kortárs zenei bizony jóval kopárabb helyszíneken és fásultabb közönség előtt kénytelen virulensnek mutatkozni. Az egri fiatalokat pedig a zeneszerzői eszközök gazadagsága, a technikai virtuozitás, a műsorra tűzött darabok szellemei tágassága és a gondolkodásmód frissessége nyűgözte le. A koncert előtt némi szorongással olvastam végig a zeneszerzők névsorát. Majdnem mindenkit személyesen ismerek már, mindenkitől hallottam korábban egy-két kompozíciót, s teljesen világos volt, hogy a két ház zeneszerzői nem egy ligában indulnak. Vajon nem lesz-e a különbség túlságosan is nyilvánvaló? Vajon nem lesz-e emiatt a koncert színvonala szélsőségesen hullámzó? Hogy az utóbbival kezdjem, a színvonal természetesen hullámzott, ám sohasem egymást gyengítő módon, éppen ellenkezőleg: a művek véletlen egymásmellé sorolódása sajátos fénytöréseket és különös visszhangokat hozott létre. Lehetetlen volt nem észrevenni például, hogy Bella Máté (a szólóklarinétra írt Álmatlanságot Szűcs Péter lélegzetelállító technikai fölénnyel szólaltatta meg) expresszív, markáns gesztusokkal megírt darabja után Szakács Dénes Alkony című zongoraművének

keresetlen líraisága a felkorbácsoló klarinétmű után simogatásként hatott. E simogatás után pedig nagyon jól esett Solti Árpád Három dalának komplexebb anyagkezelése és a zongorázás pompás manualitása. Mindkét esetben a szerzők zongoráztak, Soltit a későbbiekben a kollégák műveinek tolmácsolásáért is ünnepelhettük. A koncert Solymosi Tamás cselló-zongora duettjével indul. A méretes darabból ezúttal két tételt hallgattunk meg. Solymosi zenei fantáziáját szigorú keretek közé szorítja, úgy is fogalmazhatunk, hogy világa szűkös, ám cserébe a „kis vidéket” alaposan bebarangolja. Lukács István Missa solemnise nagy előrelépés a tavalyi szárnypróbálgató bemutatkozás után. Harmóniavilága kiszélesedett, dallaminvenciója megélénkült. Az orgonára és énekhangra komponált darabot a szerző és a csodásan fénylő hangú Godzsák Fruzsina adta elő. Az első részt az erdélyi születésű, Budapesten tanuló Kedves Csanád hangulatképei tették teljessé. Hérincs Dániel új kompozícióját (Programzene) nagy várakozás előzte meg. A zenészek mögé vetítővászon került, a kápolna fényeit leoltották, majd egy logó-mandala (sok irányban olvasható, meditatív képvers) jelent meg. A muzsikusok (a Solymosidarabban is szépen csellózó Gede Emese, a hegedűs Lukács Bernadett, a nagybőgőző Fejes-Tóth Gábor és a zongorázó szerző) a feszült hallgatóságot egy kísérleti zenei nyelv, egy sajátos csoportos improvizációs gyakorlat titkaiba vezették be. Az élményszerű produkció után egymást szülték a kérdések; a művészet tehát teljesítette hivatását. Wettl Mátyás Undo című darabjában ismét a nagyszerű Szűcs Péter kápráztatott, játéka Wettl szertelenebb darabját a valóságosnál komolyabbnak mutatta. Balogh Máté keresgélő zongoraművét (Keretek között) a fiatal szerző szólaltatta meg. Podráczky Ákos jazz-ihletésű Szonatinája oldott hangulatot teremtett, sajnálhattuk, hogy a fináléban (Lukács István: Hangképek trombitára és zongorára) közreműködő zenészek nem részesültek a jazz-kompozíció relaxációs áldásaiból és kissé túlizgulták a darabot.

Molnár Szabolcs

Nagysikerű dzsesszkoncert a Líceumban Az Eszterházy Károly Főiskola Líceum épületében november 18-án nagysikerű jazz koncertet adott az Agria Voces énekegyüttes. Az érdeklődés meghaladta a várakozásokat, hiszen azok, akik, a kezdés után pár perccel később érkeztek, már csak pótszékeken tudtak helyet foglalni. A rendezvény címe Musicalparádé volt. A zenekar olyan híres számokat adott elő feldolgozva, mint például a világhírű Hair musicalból a Let

the Sunshine In, az ABBA-tól a Thank you for the music, a KFT-től az Afrika, a Jézus Krisztus Szupersztárból a Szupersztár vagy a Bon bon-tól a Valami Amerika. Felcsendült még két szám a My fair lady-ből, a Padlás című musicalből a Fényév távolság, új köntösben szólalt meg a Karthagó együttes Keleti éje, és zárásként Varga Miklós Vén Európája koronázta meg az este hangulatát. A közönség nagyon hálás volt a fantasztikus

számokból felfűzött dalcsokorért, így nem egyszer visszatapsolta az együttest. A rendezvény előadói voltak: Balázsi Vivien Noémi (ének), Niczky Nikolett (ének), Fehér Sándor Adrián (ének, szólógitár), Erdész Márton (ének, basszusgitár), Cseh András (vokál, billentyű), Klem Dénes (dob), Nagy Zoltán (zongora).

Ligler Erika

Táguló televízió November 27-én, a vendégtanári program keretében látogatott el főiskolánkra előadást tartani Jenei Ágnes, a Corvinus Egyetem Kommunikációs Tanszékének adjunktusa. Prezentációjából kiderült, hogy a televíziót még nem kell temetnünk, ugyanis képes a megújulásra a különböző interaktív eszközök, illetve műsorok segítségével. A jövőben 3D-s szemüvegekkel 3D-s tartalmakat fogunk nézni, miközben mi magunk is alakíthatjuk majd egy vetélkedő, vagy sorozat végkimenetelét sms vagy internet segítségével. Különféle kameraállásból nézhetik például a Forma1 szerelmesei a futamot, miközben interjúkat és statisztikákat olvashatnak, fórumokon tanácskozhatnak, élőben fogadhatnak és még kommentátort is válthatnak. Mivel a fogyasztás individualizálódik, ezáltal új funkciók és használati lehetőségek jelentkeznek, igazodva az aktuális trendekhez. Ezáltal meg fog dőlni az amatőr és a profi, a szubjektív és az objektív, a magán- és a közszféra. Az előadás zárszava a televízió változásával volt kapcsolatos: „Átalakulása nem forradalmi, hanem természetes, nem revolúció, hanem evolúció”.

Farkas Anett

• MAGAZIN •

Líceumi

Paletta

Újságírás ÉS közélet

Kovács Zoltán Pulitzer-emlékdíjas újságíró, az Élet és Irodalom című hetilap főszerkesztője tartott előadást főiskolánkon Sajtómunkások – újságírás és közélet címmel november 25-én. A rendezvényt a Kommunikáció és Médiatudomány Tanszék szervezte a Kepes György Szakkollégium támogatásával. Kovács Zoltán bemutatta az Élet és Irodalom (ÉS) című újságot, ismertette az újság beállítottságát, profilját és jelenlegi helyzetét a nyomtatott sajtó világában. Kiemelte, hogy bár manapság a lapok zöme egy-egy párt felé húz, az ÉS igyekszik ilyen értelemben távol maradni a politikától. Érdekes információ volt, hogy az újságba a szerkesztőségen kívül is sokan írnak cikkeket, a belső munkatársak inkább a lap szerkesztésével foglalkoznak, amit Kovács Zoltán az egyik legnagyobb értéküknek tart. Az előadó megosztotta velünk a mai sajtóról alkotott véleményét, valamint azt is, hogy melyek azok a tulajdonságok, melyekkel egy újságírónak rendelkezni kell(ene). Szó esett arról is, hogy az internet milyen hatással van napjainkban az újságok olvasottságára. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy az Élet és Irodalomban éppen azért nincsenek hírek, mert a szerkesztőség tisztában van vele, hogy nem vehetnék fel a versenyt az internetes hírportálokkal, ezért feleslegesnek tartják. Kovács Zoltán meglátása szerint a világháló lassan de biztosan megöli a nyomtatott sajtót. Kovács Zoltán az árnyoldalak mellett az újságírás szépségeit is kiemelte, így próbálva teljes képet adni a szakmáról.

Gerstmayer Anita

Vegyeskari koncert a Líceumban Az Ének-zene Tanszék vegyeskara Kabdebó Sándor karnagy vezetésével adott hangversenyt a Magyar Tudomány Ünnepe 2009 programsorozat alkalmából a Líceum Oratorium Artium Pyrkerianumban a komolyzene iránt érdeklődőknek. November 16-án 18 órakor kezdődött a műsor Réz Lóránt, főiskolai adjunktus, orgonaművész három tételes orgonajátékával. Őt követte az Eszterházy Károly

Főiskola Vegyeskara, akik Csezmicky, Mendelssohn, Kodály és Bárdos műveket adtak elő. A műsor részben megfelel annak az összeállításnak is, amivel a Kodály Zoltán V. Magyar Kórusversenyen mérettetik meg a Vegyeskar. Befejezésül, mintegy keretet adva a rendezvénynek, ugyancsak Réz Lóránt adott elő orgonán egy J. S. Bach-művet a zeneszerető közönségnek.

Csehi Dorina

„Ha rajtam múlna, folyton úton lennék”

7

Interjú Lukács Lászlóval, a Tankcsapda frontemberével Folytatás az 1. oldalról

Már akkor gondoltunk rá, hogy lesznek olyan emberek, akik azt mondják, hogy a Tankcsapda eladta magát, hogy már popzenekar vagyunk vagy diszkó. Ezek a vélemények már vagy 15 éve egyfolytában elhangzanak, hogy: a zenekarnak már vége; az előző lemez jó, de ez már nem az. Viszont ami ennél sokkal fontosabb, hogy a Tankcsapda közönségének a túlnyomó részétől – akik veszik a fáradságot, és nem csak felületesen egy-egy dalba belehallgatva döntenek arról, hogy ez egy jó lemez vagy nem –, sok viszszajelzés érkezett, hogy ez az album nagyon sokat ad. Ennek a lemeznek egy kicsivel több időre van szüksége, hogy az emberek megemésszék, de szerintem néhány hónapon belül, mire a tavaszi lemezbemutató turné elkezdődik, mindenki úgy fogja fújni kívülről a számokat, mint a korábbi lemezek bármelyik dalát. – A turné koncertjei mennyire azonosak egymással? Persze teljesen nem lehet ugyanaz, mert nem látványshow-ról van szó, ahol percre pontosan előre van írva, hogy 5.32-nél feljön egy díszlet, de mennyire követitek el egymás után ugyanazt? Ma itt vagytok Egerben, de ha holnap mennék veletek Kazincbarcikára, akkor ott hasonló dolgot kapnék? – Nagyjából igen. Ezen a hétvégén ugyanazt a dallistát játsszuk, elvileg ugyanaz a két koncert, de mégsem. Teljesen másak a körülmények, más a helyszín, más a színpad, más technikai paraméterek vannak. Ez pont olyan, mintha valakinek az egyik kedvenc hobbija például a vízilabda meccsekre járás lenne. Azt gondolom, hogy aki az egri vízilabdacsapatnak szurkol, mert látott már 2-3 egri meccset, nem fog a negyediken otthon maradni, hiszen az is hozhat számára újdonságot. Pedig ugyanaz a medence, ugyanazok a srácok dobálják benne a labdát, mégis minden meccs lehet más. Így aztán egy-egy Tankcsapda koncertet is lehet így megélni: egyrészt a közönség az adott városból verődik össze, úgyhogy számukra ez „A Tankcsapda koncert”, másrészt pedig függetlenül attól, hogy a dalok összeállítását nem változtatjuk meg koncertről koncertre, nekünk sem unalmasak a bulik. Mindig van új kihívás, vannak új, izgalmas szituációk, helyszínek, technikai dolgok, emberek, bármi. Van nagyon sok ember, akik rendszeresen járnak városról városra Tankcsapda koncertre. Ha nekik nem unalmas “ugyanazt” látni vagy hallani, akkor

azok számára, akik az adott városban jönnek el egy bulira, és másnap már nem jönnek tovább velünk – nyilván ebből van a sokkal több –, azok számára pedig végképp nem unalmas. – Megelőzte a lemezt egy alkotói időszak, gondolom ezért is vállaltatok kevesebb koncertet. Mit szeretsz jobban? Turnézni, stúdiózni vagy dalokat írni? – Tamás és Cseresznye sokkal jobban kedvelnek a stúdióban dolgozni lemezfelvétel közben, jobban szeretik a technikai dolgokat. Én sokkal jobban szeretek turnézni. Ha rajtam múlna folyton úton lennék. De a munkának vannak különböző fázisai, részterületei, amit ugyanúgy el kell végezni, még akkor is, ha éppen az kevésbé szimpatikus, kevésbé áll hozzád közel. Cseresznye például nem igazán szeret úton lenni, de tudja, hogy ha koncertezni akar, el kell jutnia A-ból B-be. Én jóval kevésbé szeretek stúdióban pepecselni, nekem az unalmas, nem elég intenzív. De ő sokkal jobban érzi ott magát, szereti a gombokat tekergetni napestig. Mivel elég régóta vagyunk ebben az egész szisztémában, mindenki tudja tolerálni a másik dolgait. Ha Cseresznyének jobban esik a gombokat tekergetni, akkor én hagyom, hogy tekergesse a gombokat. Ha meg ő tudja, hogy nekem sokkal fontosabb bármi mást csinálni, akkor azt hagyja, hogy én csináljam. – Tehát egyszerűen jól kiegészítitek egymást. Ez lehet már 20 éve a Tankcsapda motorja? – Igen. A zenekar ebben a felállásban dolgozik több, mint 10 éve, tehát Cseresznye, Tamás és én. Korábban voltak tagcserék. Hogy ez így tud működni, ilyen intenzitású, ekkora sikereket érünk el és ennyi örömmel jár, az egyrészt annak tudható be, hogy hagyjuk érvényesülni a másikat, amiben úgy érezzük, hogy ő a jobb. Másrészt, ha időnként konfliktusok is vannak, mivel mind a hárman alapvetően egy irányba akarunk menni, legfeljebb ott vannak különbségek, hogy ki milyen módon szeretne Aból a B-be jutni. De azt, hogy A-ból B-be kell jutni, mind a hárman így gondoljuk. Ez az alap. Amíg ez megvan, amíg így tud működni, addig az elképzeléseink között lévő különbségekről legrosszabb esetben szavazással döntünk. Mivel hárman vagyunk ez pont ideális, mert sosincs döntetlen. Közös a célunk, és ez a fontos. – Külföldi törekvéseitek vannak még? Korábban volt néhány turné a határainkon túl. – Kisebb-nagyobb rendszeresség-

gel mostanában is játszunk külföldön, az országhatárokhoz közeli magyar lakta területeken, és az országhatárokon távol lévő területeken is. Ha van rá lehetőségünk – és hál’ Istennek néha azért van –, akkor nagyon szívesen játszunk bárhol, ahol szívesen látnak minket. De az egészen biztos, hogy mi külföldi karrierben, külföldi sztárságban, angol nyelvű lemezek tucatjaiban és külföldi turnékban nem gondolkodunk. Méghozzá azért nem, mert mi egy magyar zenekar vagyunk – a szónak a túlzó jelzőktől mentes értelmében. Magyarul tudjuk megfogalmazni a gondolatainkat. Ha angolul kellett volna világsikereket elérnünk, akkor engem nem Debrecenben rakott volna le a gólya, hanem Seattle-ben, és Kurt Cobainnek hívtak volna, és ezelőtt 15 évvel fejbe lőttem volna magamat. És, ha a Kurt Cobain Debrecenben született volna, ő lett volna a Lukács Laci. Ezek a dolgok nem véletlenül történtek így, ezért egyáltalán nem vagyunk elégedetlenek azzal, hogy nem világsztárok vagyunk, hanem “csak” magyar sztárok. Ahogy Polgár Jenő mondta régebben viccesen – bár ő nem annak szánta –, hogy: „Ismernek minket az egész országban, sőt még a Dunántúlon is.”

Csehi Dorina

8

• HÁTSÓDAL •

Körkérdés: Mi az, ami tetszik a Líceumi Palettában, és mi az, amit a leginkább hiányolsz belőle?

Arcél(c)

„Akaraterő és elhivatottság az egész”

Új rovatunkban a főiskola oktatóit illusztráljuk egy kicsit más szemmel, egy rajz–vizuális kommunikáció szakos hallgató segítségével. Barna Bélát, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék főiskolai tanársegédét, lapunk főszerkesztőjét Kárpáthegyi István „mutatja be”. Lapunk következő számában dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja szerepel majd.

Interjú Ficsór Dáviddal, a magyar strandfociválogatott kapusával

Jakus Sára, turizmus és vendéglátás, II. évfolyam – A Paletta betölti feladatát, és tájékoztat a főiskolán történtekről: előadásokról, rendezvényekről. De a Palettában lehetnének olyan kulturális események is, amelyek nem feltétlenül az EKF-hez kötődnek, de minket főiskolai hallgatókat érintenek. Szívesen olvasnék a Palettában képregényeket is, amelyeket írhatnának a hallgatók, ezáltal is egyfajta interaktív jelleget adva az újságnak. Illetve néhány vicc is lehetne benne. Klujber Márta, pedagógia, II. évfolyam – Az jó, hogy a Paletta közli az EKF fontosabb eseményeit. A Palettában megjelenhetnének olyan versek, amelyeket hallgatók írtak. Szívesen olvasnék több interjút, amelyekben bizonyos embereket jobban meg lehet ismerni szakmai és hétköznapi oldalukról is. A Palettában megjelenhetnének pályázati felhívások, amelyből a hallgatók részletesebben értesülhetnének az adott lehetőségekről.

– Miért abszolút selejt az Alföld? – Mert balra se lejt, jobbra se lejt.

Réti Júlia, képi ábrázolás, II. évfolyam – Szerintem a Palettának olyan témákat kellene feldolgoznia, amelyek a hallgatókhoz közelebb állnak. Én például szívesen olvasnék aktuális filmekről és könyvekről kritikákat. A Rajz Tanszék kiállításairól is jó lenne többet olvasni, és a keresztrejtvényt is egy jó ötletnek tartanám. Adamik Zsolt, magyar, III. évfolyam – A Paletta közli a fontosabb eseményeket, de jó ötletnek tartanám, ha prózai művek is jelennének meg, mondjuk pályázatok keretében. A hallgatók műveit pedig szavazás alapján lehetne értékelni. Azonban akik megkapják, számukra megemelném a támogatás összegét.

HU MORZSÁK A Tigris hosszú folyó, de az Euf rátesz.  – Uram, megmondaná, hogy juthatok el leggyorsabban a városi kórházba? – Nagyon egyszerűen. Lépjen le a járdáról!  Ábelnek beszédhibája volt.

Nem tudta kimondani a „k” betűt. Még a logopédus bátyja sem tudott segíteni a káin.  – No, édes fiam, rendesen viselkedtél az iskolában? – Hogyne! Mi mást csinálhatna az ember, ha egész délelőtt a sarokban kell állnia!?

Líceumi

Paletta

Új félév, új tárgyak, új vizsgák. Minden új, csak a mondás a régi: „Csak lennék túl ezen a vizsgaidőszakon!” Az ünnepek és a tél közepette mindenkinek sikeres és eredményes vizsgaidőszakot kíván a Líceumi Paletta Szerkesztősége. Természetesen az index leadása után mindenki megérdemli a kikapcsolódást. Ki otthon, ki valamely hangulat-karbantartó egységben, ki pedig a Sas Úti Kollégium tetején (képünkön).

„A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” – írja Hemingway. És valóban, a sport fegyelemre, rendszerességre és jobb esetben tiszteletre is tanít. Ha mást nem, megtanuljuk magunk erőfeszítéseit, munkáját tisztelni. Ficsór Dávidnak, a főiskola harmadéves sportszervező szakos hallgatójának életében kiemelt szereppel bír az élsport. Ötszörös strandfoci-válogatott kapus, első osztályú futsal játékos és emellett a nagypályás bajnokság második vonalában is teljesít hétről-hétre. – Standfocizol, egy első osztályú futsal és egy NB2es nagypályás csapatban is védesz, emellett tanulsz, és a Kepes György Szakkollégium tagja vagy? Hogyan bírod összeegyeztetni mindezt? – Nem egyszerű. De akaraterő és elhivatottság kérdése az egész. Nálam ez megvan, így meg tudom oldani, hogy mindenhol maximálisan „ott” legyek. – Hogyan kerültél a válogatott közelébe? – Gyöngyösön alakult tavaly nyáron egy futsal csapat. Ezt Izsvák Zsolt – a beach soccer magyarországi promótere – alapította azzal a céllal, hogy a strandlabdarúgó-válogatott magja egész évben együtt legyen egy egyesületen belül. Először a futsal csapatba kerültem be, majd kis idő múltán be is mutatkozhattam a nemzeti gárdában is. – Mennyi idő jut a magánéletedre? – Nem túl sok, hiszen szezon közben a hétvégéim is foglaltak, de próbálok minden fronton helytállni. Támogat a családom, a barátaim és – ahogy szokták mondani – minden sikeres férfi mögött egy nő áll. Nos, a párom kiáll mellettem és segít bármiben. Én cserébe próbálom a szabadidőm nagy részét ráfordítani. – Melyik csapat fontosabb számodra? Van-e egyáltalán rangsor? – Mondanom sem kell, hogy válogatott mezt felölteni a legnagyobb élmény és a legnagyobb dolog. Így a válogatott prioritást élvez. Mivel általában nyáron kell pályára lépni, így nem nagyon ütközik nagypályás elfoglaltsággal. Ezek után igazán nincs rangsor, hiszen a labdarúgást és a futsalt is nagyon szeretem, és mindkettő közel áll hozzám. Talán a nagypályás foci kicsit előrébb van, mert itt nagyobbak az elvárások, több az edzés. – A futsal-válogatottságra mennyi esélyt látsz? – Sokunk előtt nyitva áll a kapu. Csinálom a dolgom teljes erőbedobással, majd meglátjuk, mire lesz ez elég. Ez már nem rajtam múlik.

LÍCEUMI PALETTA – AZ EGRI FŐISKOLA KÖZÉLETI LAPJA. Főszerkesztő: BARNA BÉLA • Főszerkesztő-helyettes: MAGYAR KRISZTIÁN • Tervezőszerkesztő: TÖMÖSKÖZI PÉTER • Munkatársak: BARNA ENIKŐ, BIRKÁS BOGLÁRKA, BÖSZÖRMÉNYI SÁNDOR, CSEHI DORINA, FARKAS ANETT, FERENCZ NORBERT, GERSTMAYER ANITA, HEVESI NORBERT, KISS ADRIENN, KOVÁCS ADRIENN, KOVÁCS DÁVID, KÖMLŐI DÓRA, KULI LENKE, LESKÓ MÁTYÁS ANDRÁS, LIGLER ERIKA, MADOVY ALEXANDER, PÁLÓCZY ÁDÁM, PODRÁCZKI ANETT, SZARVAS ADRIENN, SZILÁGYI EDINA, SZONDI ÉVA, TÓTH KRISZTINA, TÓVAJI TÍMEA. Kiadja az Eszterházy Károly Főiskola • Felelős kiadó: Líceum Kiadó • A szerkesztőség címe: Eszterházy Károly Főiskola, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékcsoport, 3300 Eger, Egészségház u. 4. Tel.: (+36 36) 520–400/3018 E-mail: [email protected] • Nyomdai munkák: B. V. B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger, ügyvezető: BUDAVÁRI SÁNDOR, tel.: (+36 36) 518–413 • Megjelent 2500 példányban • ISSN 1589–0147.