Az EGYSZA lap kitöltése. Rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1%-áról

Az EGYSZA lap kitöltése Rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1%-áról Ebben az évben ismét lehetősége van arra, hogy az összevont adóalap utáni, a kedvezmények és az önkéntes kölcsönös pénztári egyéni számlára, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlára az Ön által átutalni rendelt összeg levonása után fennmaradó befizetett adójának 1+1%-áról rendelkezzen: • az Ön által támogatni kívánt társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, az előbbi kategóriába nem tartozó könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára, és • az Ön által támogatni kívánt, bíróság által bejegyzett egyház vagy a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat javára. Ha Ön mindkét kedvezményezetti körbe tartozó részére kíván támogatást juttatni, akkor a bevallás részét képező lapon található mindkét rendelkező nyilatkozatot töltse ki! Amennyiben Ön csak az egyházak valamelyikét, illetőleg a költségvetési törvényben megjelölt egyik kiemelt előirányzatot, vagy csak valamely Ön által megjelölt alapítványt, társadalmi szervezetet kíván támogatni, a lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt húzza át, amennyiben nem elektronikus úton nyújtja be a bevallást. Az azonos kedvezményezetti körbe tartozó szervezetek közül csak egy javára rendelkezhet. A rendelkező nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, illetve az egyházak és a kiemelt előirányzatok esetén a technikai számot kell feltüntetni, illetve utóbbiak esetén a kedvezményezett nevét. Nem érvényes a rendelkezés, ha a nyilatkozatát 2011. május 20-áig nem küldi meg (juttatja el) az állami adóhatósághoz és adóját az Önre vonatkozó törvényes határidőig nem rendezi! A nyilatkozatát (nyilatkozatait) az alábbi módon juttathatja el az állami adóhatóságnak • az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy • az adóbevallását elektronikus úton történő benyújtása esetén, a nyomtatvány részeként elektronikus úton (meghatalmazott esetén külön megbízás alapján), vagy • lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán, illetőleg

2

• a rendelkező nyilatkozatát elektronikus űrlapon (meghatalmazott esetén külön megbízás alapján).

is

megteheti

A rendelkező magánszemélyek adatai adótitoknak minősülnek. A rendelkezéshez erre szolgáló nyilatkozat lapot talál a bevallási csomagban. A következő év elején, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megnézheti, hogy az Ön által megjelölt kedvezményezett(ek) részesültek-e az 1% összegből. A bevallását elektronikus úton teljesítő adózók számára az állami adóhatóság a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küld tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítésének megtörténtéről. Amennyiben Ön a bevallását nem elektronikus úton teljesíti, de az állami adóhatóság honlapján erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a rendelkezés teljesítésének megtörténtéről kér tájékoztatást, a nyilatkozatban foglaltak alapján az állami adóhatóság a tájékoztatást biztosítja. Ennek feltétele, hogy az elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval rendelkezzen. A bevallás nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kért egyházak, valamint a kiemelt költségvetési előirányzatok technikai számai a Mellékletben találhatók.

3

Útmutató a 2010. évről szóló személyi jövedelemadó, járulék, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás bevallásához, helyesbítéséhez, önellenőrzéséhez A 2010-es évről szóló 1053-as bevallási nyomtatvány: • • • • •

a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás, az egyes magánszemélyek járulékainak, a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékának a bevallására szolgál. A 1053-as bevallási nyomtatvány a törvényi rendelkezések alapján készült, annak hű tükörképe. Az útmutatóval segítséget kívánunk nyújtani Önnek abban, hogy a bevallását a törvényi előírásoknak megfelelően tudja elkészíteni, azonban felhívjuk figyelmét, hogy az itt olvasható magyarázatok a törvényt nem pótolják. Mielőtt kitöltené a nyomtatványt, vegye elő a munkáltató(k)tól / kifizető(k)től kapott igazolásait, mert az útmutatóban leírtak segítséget nyújtanak abban, hogy hibátlan bevallást készíthessen. Miről olvashat a bevallás útmutatójában? Általános tudnivalók 1. A bevallás beadására vonatkozó határidők 2. Mely esetekben nem kell bevallást benyújtani? 3. A bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalók 4. Az adóbevallás aláírása 5. Mi a teendő a bevallás kitöltéséhez felhasznált iratokkal, igazolásokkal? 6. Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok 7. A visszaigénylés szabályai 8. A pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó előírások 9. Hogyan pótolható a bevallás? 10. A hibásnak minősített bevallás javítása 11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése) 12. A bevallás önellenőrzésével kapcsolatos tudnivalók 13. A bevallás részei

4

14. A bevallás lapjai 15. A bevallás fő lapjait kiegészítő egyes nyomtatványok Általános tudnivalók Ha Ön magánszemélyként munkáltató, és ezzel összefüggésben a költségvetés felé kötelezettsége keletkezett (az alkalmazottól levont adóelőleg, társadalombiztosítási, munkaerő-piaci, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék címén), akkor ezeket a kötelezettségeket az elektronikus úton elküldött 1008-as bevallásában, vagy a papíralapon benyújtott 1008E „az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő kötelezettségekről azon adózók számára, akik nem kötelezettek az adózás rendjéről szóló törvény szerint elektronikus bevallásra” elnevezésű – bevallásában kellett bevallania. Az említett kötelezettségeket a 1053-as bevallásában ne szerepeltesse. Amennyiben Önnek a 2010. adóévben a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő különadó kötelezettségről is számot kell adnia, azt az erre a célra külön rendszeresített bevalláson kell megtennie! A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is a bevallás erre szolgáló sorainak kitöltésével kérheti vissza akkor, ha azt év közben a foglalkoztatójával nem számolta el. Ha Ön magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor a tagdíjfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont tagdíj visszaigénylésére a 1053-as bevallás nem alkalmas, annak elszámolását a foglalkoztatójától kérheti. Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a túlvont nyugdíjjárulékot is a foglalkoztatótól kérheti vissza. Az egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ilyen címen visszaigényelhető túlvont járulék nem keletkezhetett. A bevallás mellékletében minden olyan adat megtalálható, mely a kitöltés során szükséges lehet (Pl.: adótábla, befizetési számlaszámok, a 2010. évre a NAV által közzétett üzemanyagárak, az 1+1%-os rendelkezéshez a technikai számok). A bevallás útmutatójának része a Példatár, mely példákkal segíti a bevallás helyes kitöltését. Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adózási tudnivalóit (kitöltési útmutató, melléklet, példák) önálló útmutató tartalmazza. 1. A bevallás beadására vonatkozó határidők

5

2011. február 15-ig meg kell kapnia az adóbevallása kitöltéséhez szükséges minden igazolást és tájékoztatást.1 Ha Ön egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, akkor a bevallását 2011. február 25-ig nyújtsa be és rendezze az esetleges adótartozását is.2 Más esetekben 2011. május 20-a az adóbevallás benyújtásának és az adótartozás megfizetésének a végső határideje.3 2016. december 31-ig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a 2010. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált! Ne feledje, hogy az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! 2. Mely esetekben nem kell bevallást benyújtani? – Ha Ön 2011. február 15-ig a nyilatkozatával az egyszerűsített bevallást vagy 2011. január 31-ig a munkáltató által történő adómegállapítást választotta és megfelel a feltételeknek; – Ha Ön az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet; Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapott igazolások „mentes” jogcímmel tartalmazzák. – Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján kívül más jövedelme nem volt; – Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján, baleseti járadékán, jövedelempótló kártérítési járadékán kívül más jövedelme nem volt, feltéve, hogy már betöltötte az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt; – Ha Ön a bevallás 18-23. soraihoz fűzött magyarázatnál felsorolt, adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelemmel rendelkezik, és e jövedelem mellett nem szerzett más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelmet; – Ha Önnek bevallásadási kötelezettség alá nem eső más jövedelme mellett megszerzett értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó, a vállalkozásból kivont, valamint kifizetővel kötött szerződés alapján ellenszolgáltatás nélkül kapott életjáradékból származó jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg a 100 000 forintot, és ebből a kifizető az igazolás alapján, az adót levonta; 1

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 46. § (4) bekezdés Art. 1. sz. melléklet I./B/2/a) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ d) pont, valamint 37. § (2) bekezdés 3 Art. 1. sz. melléklet I./B/2/b) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ c) pont, valamint 37. § (2) bekezdés 2

6

– Ha Ön ingatlanát, vagyoni értékű jogát értékesítette ugyan, de ebből jövedelme nem keletkezett, és más bevallásköteles jövedelme sem volt; – Ha Ön bevallási kötelezettség alá nem eső más jövedelme mellett ingó értékesítéséből is vagy csak ebből szerzett jövedelmet, és e jövedelme a 200 000 forintot nem haladta meg; – Ha az Ön alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásból származó 2010. január 1-től 2010. március 31-éig terjedő időszakra megszerzett jövedelme nem érte el a 882 000 forintot, és/vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény szerinti foglalkoztatásból származó 2010. április 1-től július 31-ig terjedő időszakra háztartási munkából, valamint az idénymunkából megszerzett jövedelme nem érte el a 840 000 forintot és nem külföldi állampolgár, és/vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti foglalkoztatásból származó 2010. augusztus 1-től december 31-ig megszerzett jövedelme nem érte el a 840 000 forintot és nem külföldi állampolgár; – Ha Ön az adóévben kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható; – Ha Ön mezőgazdasági kistermelő, és az ebből származó, az őstermelők részére készült külön útmutató szerint megállapított – a támogatásokkal csökkentett – bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, feltéve, hogy más, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt. Ha Önnek a 2010-es évről nem kell bevallást benyújtania, de az állami adóhatóságtól bevallási csomagot kapott, azt nem kell kitöltenie. Előfordulhat, hogy az állami adóhatóság által kiküldött bevallási csomag címzettje a kézbesítéskor már nem él. Ha ilyen helyzet adódik, akkor az elhunyt magánszemély adóját az állami adóhatóság határozattal állapítja meg, a hozzátartozói nem készíthetik el az adóbevallását. A teendőről érdeklődjön a NAV ügyfélszolgálatainál. 3. A bevallás kitöltése • Az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatott betűkkel olvashatóan töltse ki! • Az adóbevallásban csak a fehér rovatokba írjon! • Ha a kitöltés közben hibázik, a hibás adatot húzza át, és aláírásával igazolja a javítást.

7

• A bevallás aláírás nélkül érvénytelen! A bevallásához a NAV honlapjáról is „letöltheti” az ott megtalálható ÁNYK bevallás kitöltő – ellenőrző programot, mely segít Önnek kiszámítani a kötelezettségeit. Választhatja az elektronikus úton történő benyújtást is, ennek feltétele, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél, az okmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál e célból regisztráltassa magát. Amennyiben Önnek alkalmazottja van és ezért a 1008-as vagy a saját jogán 1058-as bevallás benyújtására kötelezett, akkor a 1053-as bevallást is csak elektronikus úton nyújthatja be. A mezőgazdasági őstermelőként biztosított magánszemély csak a 1058-as bevallás tekintetében kötelezett a bevallás elektronikus benyújtására, a 1053-as bevallást választása szerinti formában teljesítheti. A kitöltést támogató program segít abban, hogy Ön a használat során a lehető legkevesebb hibát követhesse el, illetve a kitöltés befejezésekor elvégzett ellenőrzés esetén felhívja a figyelmét a további teendőire, ha valamit nem jól (hiányosan) közölt volna a bevallásában. Tájékoztatjuk, hogy bizonyos adatokat elegendő csak egyszer kitöltenie, a továbbiakban a program „önállóan” számol, illetve biztosítja a bevallásban az adatok megjelenését. Fontos tudnia, hogy a kitöltési program gyakorlati alkalmazása során a felmerülő problémákat folyamatosan kiigazítjuk, ezért a program letöltésekor mindig az utolsó verziót válassza. Amennyiben módja van arra, hogy az Interneten elérhető ÁNYK program segítségével töltse ki a bevallását, célszerű ezt választania, mert a program a hiba elkövetésének a lehetőségét a lehető legkisebbre korlátozza. Fontos! A kitöltő program segít Önnek bevallása kitöltésében, de a használata az útmutató ismerete nélkül nem biztosítja a „hibátlan” kötelezettség teljesítést. Figyeljen arra is, ha egy korábbi értékadat átírásra (javításra) kerül, mindig vegye igénybe a „mezők újraszámolása” menüpontot. Figyelem! Az Internetes kitöltő program segítségével elkészített bevallásban a nyomtatást követően – beküldés előtt – észlelt hiba esetén, a bevallást az Internetes program segítségével ismételten ki kell tölteni, az így javított, kinyomtatott bevallást kell beküldeni. A kinyomtatott bevallásra utólag, kézzel beírt módosításokat a feldolgozás során a kétdimenziós pontkód beolvasó nem veszi figyelembe. Ha csak egy lapon kíván valamely adatot javítani, ne feledje a mezők újraszámolása funkciót igénybe venni, és az

8

egész bevallását ismételten kinyomtatni, mivel a kétdimenziós pontkód csak így tartalmazza a javított, helyes, egységes adatokat! Új lehetőséget biztosít Ön számára a kitöltést elősegítő program használata, a kész bevallása kinyomtatása során is! Abban az esetben, ha a kivonatolt nyomtatást választja, úgy bevallásából kizárólag azok a részek kerülnek kinyomtatásra, melyek „értékes adatokat” tartalmaznak! Ehhez, Önnek a nyomtatás során megjelenő engedélyt a kivonatolt nyomtatáshoz jóvá kell hagynia. Ha elkészült adóbevallásának kitöltésével, a kitöltött és aláírt egyik példányt az erre a célra szolgáló borítékban adja ajánlott küldeményként postára a bevallás benyújtásának időpontjában illetékes megyei adóigazgatóság (az állandó lakcím szerinti) címére. Az egységcsomagban található borítékban postára adott bevallásért 2011. május 20-ig nem kell fizetnie. A bevallás másik kitöltött példányát, a postai feladóvényt és ezt az Útmutatót is őrizze meg, szüksége lehet rájuk! 4. Az adóbevallás aláírása Az adóbevallás hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt az előnyomott helye(ke)n (például a 1053-as főlap alján) feltétlenül írja alá! Ha Ön helyett törvényes képviselője, meghatalmazottja járt el, a bevallást neki kell aláírnia.4 Az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő is ellenjegyezheti.5 Amennyiben az adóbevallása elkészítése során előzőek közreműködését is igénybe veszi, akkor az ellenjegyző neve (adóazonosító szám) mellett az erre szolgáló helyen az adótanácsadói vagy adószakértői nyilvántartási/regisztrációs számát is fel kell tüntetnie. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az állami adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. Ha az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezte, akkor azt a bevallás első oldalán (F blokkjában), az erre szolgáló helyen aláírásával kell jeleznie! 5. A bevallás kitöltéséhez felhasznált iratok, igazolások

4 5

Art. 7. § (1) bekezdés Art. 31. § (14) bekezdés

9

2016. december 31-ig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a 2010. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!6 Ezeket nem kell a bevalláshoz csatolnia. Ha Ön bármely évben az összevont adóalap utáni adóját az utána érvényesíthető adókedvezménnyel csökkentette, akkor a bevallásait mindaddig meg kell őriznie, amíg a kedvezmény véglegessé válásához szükséges időtartam leteltét követő általános elévülési idő, az adó megállapításához való jog naptári évének az utolsó napjától számított 5 év nem telt el. Az elévülés,7 azaz az adó megállapításhoz való jog megszakad, ha Ön az önellenőrzésében saját javára módosítja az adókötelezettségét. Ez esetben az elévülés számítása az önellenőrzés benyújtásának éve utolsó napjától (december 31-től) újra kezdődik. 6. Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok Tartozásait a saját belföldi fizetési számlájáról (bankszámla is annak minősül) történő átutalással is rendezheti.8 Ebben az esetben ne felejtse el az utalás közlemény rovatában az adóazonosító jelét is feltüntetni! Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett9 adózó, akkor befizetési kötelezettségeit kizárólag a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással rendezheti. A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, tagdíj-kiegészítés összegét, nem kell megfizetnie, azt az állami adóhatóság sem téríti vissza! Amennyiben a bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizeti meg az adót, az esedékesség napjától az adótartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékot kell fizetnie. Mértéke: a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének naptári naponként a 365-öd része a tartozás összege után számítva.

6

Art. 172. § (1) bekezdés f) pont alapján 200 000 forintig mulasztási bírság szabható ki, ha az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget 7 Art. 164. § (1) bekezdés 8 Art. 38. § (1) bekezdés 9 Art. 38. § (2) bekezdés

10

Ha Önnek a levont (befizetett) adóelőlegből, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, azt az adóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az állami adóhatóság. Abban az esetben, ha elektronikus úton nyújtja be a bevallását, a visszafizetés legkorábbi időpontja február 1.10 Amennyiben a 1053-as bevallásban visszaigényelhető összeg mutatkozik valamely adónemben (például nyugdíjjárulékot igényel vissza), és a személyi jövedelemadóban befizetési kötelezettsége van, és a többletként mutatkozó összeg elegendő a befizetendő összegre, akkor a 170-es lap kitöltésével és beküldésével tehet eleget a befizetési kötelezettségének. A bevallás első oldalán a (C) mezőben, a visszajáró összeg átvezetésére vonatkozó nyilatkozattételre szolgáló helyre ekkor is írja be az X-et! Ha a többletként jelentkező adó kevesebb, mint a fizetési kötelezettsége, akkor a 170-es lap kitöltése mellett természetesen a különbözetet meg kell fizetnie. Ha tartozását a határidőre nem rendezi, késedelmi pótlékot kell fizetnie. Figyelem! A 2010. adóévtől nem része az egységcsomagnak a személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló készpénz átutalási megbízás (csekk). Természetesen a készpénz átutalási megbízással történő befizetéssel történő teljesítésre továbbra is lehetősége van. Amennyiben személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, nyugdíjbiztosítási vagy egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, akkor ügyfélszolgálataink bármelyikében személyesen kérhet készpénz átutalási megbízást a befizetéséhez. Ilyenkor ne felejtse el az adóazonosító kártyáját is magával vinni, mert csak így kaphat a befizetéseihez készpénz átutalási megbízást. Ellenőrizze, hogy helyesek-e a készpénz átutalási megbízáson szereplő adatok (név, lakcím, adóazonosító jel). Ügyeljen arra, hogy a megfelelő készpénz átutalási megbízást használja, ugyanis ha pl. a személyi jövedelemadó tartozását az egészségügyi hozzájárulás befizetésére szolgáló készpénz átutalási megbízáson adja fel, akkor a személyi jövedelemadó tartozását nem rendezte, a befizetett összeg átvezetésére a nyomtatványboltban beszerezhető, illetőleg a NAV honlapjáról letölthető ’17-es számú nyomtatvány beküldésével van csak lehetősége. A készpénz átutalási megbízáson kívül a fizetési kötelezettsége teljesítésére több lehetőséget is biztosítunk. Az adó megfizetése történhet banki átutalással, az ügyfélszolgálatokon, POS terminálon kezelési költség felszámítása nélkül történő megfizetéssel, illetve CSEKK elnevezésű nyomtatványon is igényelhet készpénz átutalási megbízásokat. 10

Art. 37. § (4) bekezdés

11

Az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainál lehetősége bankkártyával teljesíteni a kötelezettségeit (lásd a NAV honlapján).

van

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy tartozásait a saját fizetési számlájáról (lakossági folyószámlájáról) történő utalással is rendezheti. Átutalás esetén a közlemény rovatban az adóazonosító jelét is feltétlenül tüntesse fel! A CSEKK elnevezésű nyomtatvány a NAV internetes honlapján – www.nav.gov.hu/letöltések/adatlapok menüpont alatt – elérhető és kitölthető, elektronikus beküldésével igényelhető csekk a megfelelő mennyiségben. Amennyiben a tartozását nem tudja egy összegben megfizetni, részletfizetés engedélyezését kérheti az állami adóhatóságtól. Lehetősége van arra is, hogy fizetési halasztást kérjen. A kérelemben részletesen ismertetnie kell a szociális körülményeit, közölnie kell, hogy mi az oka fizetési halasztás kérésének. A kérelmet ne a bevallásához csatolja, azt külön borítékban adja postára! Számoljon azzal, hogy a részletfizetés vagy a fizetési halasztás időtartamára késedelmi pótlékot is kell fizetnie. A fizetési könnyítést már elektronikus úton is kérheti. A fizetési könnyítés iránti kérelem illetékköteles. 7. A visszaigénylés szabályai A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy pénzforgalmi szolgáltatónál (hitelintézetnél) vezetett számlájának számát ne jelölje meg. A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján (postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg. Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján található (D) mezőben az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát. Ha Ön a 1053-02-es lap kitöltésével önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz és/vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára átutalandó összegről rendelkezik, akkor a 1053 főlap (D) blokkjában mindenképpen fel kell tüntetnie a saját pénzintézeti számlaszámát, vagy postai utalási címét! Ha az Ön számlaszáma csak 2x8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető hitelintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához.

12

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg. 8. A pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó előírások11 Abban az esetben, ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, lehetősége van arra, hogy a 100 000 forintnál nem több személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét – a bevallása esedékességét figyelembe véve – az első részlet esedékességétől, (2011. június 20-tól) számított legfeljebb négy hónapon belül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben is megfizethesse. A kedvezmény igénybevételének további feltételei: • Ha az Ön által bevallott fizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a 100 000 forintot, abban az esetben veheti igénybe a kedvezményt, ha a bevallásban a más adónem(ek)ben visszajáró adó összegét a bevallásban található átvezetési lapon (170-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így az Ön tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a 100 000 forintot nem haladja meg. • Ha Ön nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2011. május 20-tól) késedelmi pótlékot számít fel. • Amennyiben a 2010. évi bevallását késedelmesen küldi be, a kedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha a bevallással egyidejűleg benyújtott, a késedelem igazolására vonatkozó kérelemnek az állami adóhatóság helyt ad. Ebben az esetben a pótlékmentes részletfizetés kezdete a bevallás benyújtását követő 30. nap. • A részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket az állami adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálati irodájában beszerezheti. Olvassa el a 6. pontnál leírt lehetőségeket is! • A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az állami adóhatóság külön értesítést nem küld. Ön csak abban az esetben kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg! A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a bevallás C lapján az (A) mezőben nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A részletben történő teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (két vagy három hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4) kell beírnia az erre szolgáló helyre! Az egyes 11

Art. 133/A. §

13

részletek összege a jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3 vagy 1/4 része, a részletek befizetésének határideje pedig 2011. június 20., július 20., augusztus 20., szeptember 20. Figyelem! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatát kitölteni, az később már nem pótolható! 9. A bevallás pótlása Ha a 2010-es évről szóló bevallását határidőn túl nyújtja be, akkor is e nyomtatványt töltse ki vagy töltse le az Internetről és küldje be az állami adóhatósághoz. Fontos! Amennyiben Ön nem egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, és az adóbevallása benyújtásában akadályozott, az akadályoztatás megszűnését követően 15 napon belül köteles az adóbevallását igazolási kérelemmel egyidejűleg benyújtani!12 Ha a bevallását előreláthatólag nem tudja határidőben benyújtani, mert a benyújtáshoz az adózó önhibáján kívül nem állnak a rendelkezésére az elkészítéshez szükséges iratok, igazolások, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tehet az állami adóhatósághoz. Ebben az esetben a bevallási késedelem miatt mulasztási bírságot az állami adóhatóság a bevallás benyújtásának évében, szeptember 20-áig nem szab ki. Amennyiben a 2005. vagy a 2006. évre szóló adóbevallását kívánja 2011-ben pótolni, akkor a nyomtatványboltban kapható vagy a NAV Internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu) letöltött 0736-os bevalláspótló nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. Ha nem az internes honlapról tölti le a 0736-os bevallást, figyeljen arra, hogy a 2005. évet megelőző időszakra – az elévülési idő lejárta miatt – már nem nyújthatja be a bevalláspótló nyomtatványt. Az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően, de késedelmesen benyújtott bevallás esetén is számolnia kell azzal, hogy az állami adóhatóság a törvényben13 foglaltak alapján 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg az Ön terhére akkor, ha a késedelmét annak igazolásával nem menti ki.14 10. A hibásnak minősített bevallás javítása Javítás: előfordulhat, hogy a benyújtott bevallásában kisebb hibát talál az állami adóhatóság. Amennyiben ez a hiba – az Ön közreműködése nélkül – javítható, az állami adóhatóság kijavítja a bevallását és erről értesítést küld. 12

Art. 31. § (4) bekezdés Art. 172. § (1) bekezdés b) pont 14 Art. 172. § (6) bekezdés 13

14

• A hibásan kitöltött bevallás miatt az Ön terhére az állami adóhatóság 20 000 forintig terjedő mulasztási bírságot15 állapíthat meg. • Hibás bevallás esetén az állami adóhatóságra kötelező 30 napos visszatérítési határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani. Ha elektronikus úton küldte be a bevallását és az hibás, úgy a javításra kiértesítő levelet kap elektronikus úton. A javítás során kérjük csak az állami adóhatóság által jelzett hibákat javítsa ki, mert ez a feltétele a bevallása elfogadásának. Feltétlenül töltse ki a bevallás főlapján a hibásnak minősített bevallás vonalkódját is az azonosítás táblájában (B). A javítás során kijavított bevallást ismételten be kell küldenie a teljes adattartalommal. Javító bevallás esetén kérjük, ne töltse ki sem az „Adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa”, sem „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőket! 11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése) Adózói javítás (helyesbítés): hibás bevallás esetén adózói javításnak akkor van helye, ha az állami adóhatóság a benyújtott bevallást elfogadta, és annak módosítása összességében nem eredményezi az adóalap, illetve az adó változását.16 Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor Ön utóbb észlelte, hogy az állami adóhatóság által elfogadott bevallása bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű, vagy a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt. Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön által javítani (helyesbíteni) kívánt bevallás típusát (1053, 1053E vagy 10M29)! A csökkentett adattartalmú 1053-as bevallás kötelezettségeinek helyesbítésére is a 1053-as bevallás benyújtásával tehet eleget. Kérjük, ebben az esetben ne töltse ki a hibásnak minősített bevallás vonalkódját, valamint az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőket! Ilyen adózói javítás (helyesbítés) lehet pl.: valamelyik természetes azonosító adat vagy az adóazonosító jel javítása. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként (helyesbítésként) vagy önellenőrzésként nyújtható be ismételten a bevallás. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság 15 16


15

a bevallás elfogadása előtt a bevallást elektronikus teljesítés esetén javításra adja vissza, úgy utólag beírni elmaradt adatokat nem lehet, csak az állami adóhatóság által jelzett hibák javíthatók! Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell javítania (a 1053-as bevallás lapjainak – kivéve az EGYSZA lap és 16-01-es lap – valamely sora), akkor az adózói javítással (helyesbítéssel) nem érintett adatokat is ismételten közölni kell, vagyis nem csak az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett adatokat kell feltüntetni. Az adózói javítás (helyesbítés) során az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallási időszak (az eredeti 1053-as bevallásban szereplő) valamennyi részletező lapját ismételten be kell nyújtania. Fontos! Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség változást eredményezne, azaz az adóalap, adó összege változna az adózói javítással, úgy a 1053-as bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni (a 16-01-es lapon). Ebben az esetben az önellenőrzéssel érintett bevallás típusát jelölje a főlapon, az erre szolgáló helyen. Adózó által nem javítható (helyesbíthető) adatok A bevallás azon adatai, amelyek az Ön olyan nyilatkozatait tartalmazzák, melyek kitöltése az Ön döntésétől függ, utóbb adózói javítás címén nem korrigálhatók. Így például, ha az adózási mód választásakor az átalányadó szerinti adózást jelölte meg, akkor ezt a döntését utóbb nem változtathatja meg. Nem helyesbíthető utólag az 1+1%-os rendelkezés (EGYSZA lap) az önkéntes pénztári és/vagy NYESZ-R rendelkezés (1053-02 lap)! Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A §. (2) bekezdés c ) pontja értelmében Ön jogosult a papír alapon benyújtott bevallása esetén annak a NAV Ügyintéző Contact Center útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. A NAV Ügyintéző Contact Centere a 40/20-21-22-es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható. Az ÜCC útján intézhető, következőkben felsorolt ügyek Önnek rengeteg időt takaríthatnak meg: • adózói folyószámlával, folyószámla kivonattal kapcsolatos egyedi tájékoztatás, ehhez kapcsolódó adónemek közötti átvezetés, • ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációval, állandó meghatalmazással kapcsolatos egyedi felvilágosítás, tájékoztatás,

16

• egyedi bevallási adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, a hibás bevallással kapcsolatos egyedi tájékoztatás, papíralapú bevallás esetén – az adózó személyes jelenlétét nem igénylő – javítás, • adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, egyedi bejelentésekkel, változás-bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés, • meggyőződés az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, az ellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról. Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 11UK30-as kérelem benyújtásával igényelheti meg. Minél előbb igényelje meg az azonosítót a 30 napos ügyintézési határidő miatt. 12. A bevallás önellenőrzése Önellenőrzés17 az az adózói javítás, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képest változik. Nincs helye az önellenőrzésnek, ha a törvény által megengedett választási lehetőségével élve, utóbb ezt a döntését változtatná meg. Fontos tudnia, hogy önellenőrzésre csak a bevallás benyújtására előírt határidőt követően van lehetőség.18 Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet (és kell) helyesbíteni, amely helyesbítésnek az együttes összege az 100 forintot meghaladja.19 Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Például, ha Ön a 2009. és 2010. évi bevallásában is tévedett, úgy külön bevalláson kell a 2009. évi, illetve 2010. évi kötelezettségét önellenőriznie. Amennyiben a 2005. vagy a 2006. évre vonatkozóan kíván 2010. évben önellenőrzést benyújtani, akkor a nyomtatványboltban kapható vagy a NAV Internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu) letöltött 0735-ös önellenőrzés nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. Ha nem az internes honlapról tölti le a 0735-ös bevallást, figyeljen arra, hogy – az elévülési idő lejárta miatt – a 2005. évet megelőző időszakra önellenőrzést már nem nyújthat be. Az önellenőrzést tartalmazó bevallást a tévedés feltárását követő 15 napon belül kell benyújtani.20 17

Art. 49. § (1) bekezdés Art. 51. § (3) bekezdés 19 Art. 50. § (3) bekezdés 18

17

Amennyiben az önellenőrzés kapcsán visszaigényelhető adója keletkezik, akkor annak más adónemre történő átvezetését, kiutalását a ’17-es nyomtatvány illetőleg a 1053-as bevallásban található 170-es lapnak a kitöltésével kérheti. A 2010. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások (1053, 1053E, 10M29) önellenőrzésére is a 1053-as bevallást kell benyújtania. A 2010. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallás kötelezettségeinek önellenőrzése is a 1053-as, teljes adattartalmú bevallás benyújtásával tehet eleget. Önellenőrzésnek csak akkor tekinthető az adózói javítás (helyesbítés), ha az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevallásához képest változik. Abban az esetben, ha az adott adóban (járulékban) bevallott és később helyesbített adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, „csupán” adózói javítás (helyesbítés). Amennyiben adózói javítás (helyesbítés) után, azonos adónemben előjelhelyesen (+-) összesíti a kötelezettséget, lehet, hogy nem keletkezik eltérés, így a bevallást csak adózói javításként (helyesbítésként) kell benyújtani. Felhívjuk a figyelmét, hogy az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető!21 Az önellenőrzés esedékességét a 1053-as bevallás főlapján a „C” blokkban az erre a célra kialakított kódkockába kell bejegyeznie. Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása önellenőrzés miatt történik, akkor az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön által önellenőrizni kívánt bevallás típusát (1053, 1053E vagy 10M29)! A csökkentett adattartalmú 1053-as bevallás egyenértékű a teljes adattartalmú 1053-as bevallással. Amennyiben a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallást kívánja önellenőrizni, akkor az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőbe szintén a 1053-at írja be! Kérjük, ebben az esetben ne töltse ki a „hibásnak minősített bevallás vonalkódja”, valamint az „adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa” mezőket!

20 21


18

Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén a 16-01, 16-02 lapok (O) blokkjában „X” jelet kell az erre rendszeresített kódkockájába bejegyeznie. Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel Önnek pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtási időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg. Ha Ön az adót (járulékot) az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, és ez által az eredeti bevallásában feltüntetett összeghez képest növekszik a kötelezettsége, akkor fő szabály szerint önellenőrzési pótlékot kell a bevalláson kiszámolnia, és megfizetnie. 22 Az önellenőrzést az önellenőrzött időszakban, azaz az adóévben hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Fontos! Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén is meg kell ismételnie a bevallás teljes adattartalmát! Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor „c” rovatában, a 16-01 – 02 lapok (O) blokkjában pedig X-szel kell jelölnie az ismételt önellenőrzést! Az önellenőrzéssel kapcsolatos további tájékoztatások a 1053-16-os jelű lapok kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók. Fontos! Mielőtt az adózói javítást (helyesbítést), az önellenőrzést elvégezné, érdeklődjön az állami adóhatóságnál, mert lehet, hogy a hiba javítása már megtörtént, ugyanis a kisebb hibákat az állami adóhatóság az adatok feldolgozása során javítja. Ha a hibát állami adóhatósági ellenőrzés tárja fel, és adóhiányt állapít meg, akkor az adó és a késedelmi pótlék megfizetése mellett adóbírságot kell fizetnie.23 II. A 1053-as bevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókról 13. A bevallás részei

22 23

Art. 168. § - 169. §. Art. 170. §

19

A bevallás négy fő része: • Magánszemélyekre vonatkozó lapok – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 10-es pótlapig; • Mezőgazdasági őstermelői lapok – az előzőeken túl a 12-es pótlapok; • Egyéni vállalkozókra vonatkozó lapok – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 15-ös pótlapig; • Önellenőrzésre vonatkozó lapok – a 16-os pótlapok. (Ezek a lapok nem részei az egységcsomagnak!) 14. A bevallás lapjai - Ha Ön magánszemélyként a csökkentett adattartalmú 1053-as bevallást tölti ki, akkor a 1053-as főlap (A-C lapok), az 1+1%-os rendelkező nyilatkozat (EGYSZA lap), valamint a 01, 02, 03, 04, 06-01, 09, 170 pótlapokat tartalmazza a bevallás, de csak azokat a lapokat kell beküldenie, amelyen adatot is tüntetett fel. - Ha Ön nem folytat egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet, akkor a 1053-as főlap (A-C lapok) és az 1+1%-os rendelkező nyilatkozat (EGYSZA lap) mellett, a 1053-01- pótlaptól a 10-es pótlapig, illetve önellenőrzés esetén a 16-os pótlapokat kell kitöltenie. Önnek a főlapokon túl, csak azokat a lapokat kell beküldenie, melyeken adatot tüntetett fel. - Ha Ön őstermelő vagy családi gazdaság tagja, az előzőeken túlmenően a 1053-12-es pótlapokat is ki kell töltenie. - Ha Ön egyéni vállalkozó vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét 2010-ben szüneteltette, vagy megszüntette, akkor a csomagjának tartalmaznia kell a 13as, továbbá a 15-ös pótlapokat. - Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató – nyugdíjas – egyéni vállalkozó, és őstermelői tevékenységet nem folytat, akkor a 13-as, 14-es, és 15-ös pótlapokat kell még kitöltenie. - Ha Ön egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben, a komplett 1053-as bevallást ki kell töltenie. 15. A bevallás fő lapjait kiegészítő egyes nyomtatványok 1053-01 Nyilatkozatok • A lakáscélú hiteltörlesztés halasztott kedvezményének igénybevételéről,

20

• fizetővendéglátóként, ingatlan bérbeadóként, szálláshely szolgáltatási tevékenységet folytatóként tételes átalányadózást választ vagy azt megszünteti a 2011-es adóévre. 1053-02: Rendelkező nyilatkozatok az adóról • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlára, • a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek feltüntetése, egyéb ezekkel összefüggő nyilatkozatok. 1053-03: Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok 1053-04: Elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk: Pl.: ingó-, ingatlanértékesítésből, osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból, tőzsdei ügyletekből, ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek. 1053-05: A külföldről származó adóköteles jövedelmek, egyéb adatok a külföldről származó jövedelmekről, az összevont adóalap részeként külföldön is adózott jövedelmek után külföldön megfizetett adó bevallása. 1053-06-01: Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség és adója és/vagy az ingatlanértékesítésből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása. 1053-06-02: A csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése, az adókiegyenlítés kiszámítása. 1053-08-01: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján adózott bevételek utáni adókötelezettség bevallása. 1053-08-02: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján a bevételeket terhelő, a magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségként befizetett ekho levezetése, bevallása. 1053-09: Egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása őstermelőként, családi gazdaság tagjaként, egyéni vállalkozóként, illetve magánszemélyként. 1053-10: Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, illetőleg nem egyéni vállalkozóként a járulék kötelezettség bevallása, a biztosítási jogviszony adatai: • ha vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15%-os nyugdíjjárulékot kíván fizetni, • ha külföldi személytől szerzett járulékalapot képező jövedelmet, és járulékfizetési kötelezettsége van.

21

1053-170: Átvezetési kérelem: Ha a személyi jövedelemadóban, egészségügyi hozzájárulásban, vagy az egyéni nyugdíjjárulékban túlfizetésként jelentkező összeget, összegeket teljes egészében nem kéri vissza, és adófolyószámlákra kívánja átvezettetni. 1053-12-01 – 03: A mezőgazdasági őstermelők nyilatkozata: • adózási mód választása, • mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata. 1053-12-02 – 03: A mezőgazdasági őstermelői jövedelem levezetése: Ha Ön az őstermelői igazolványa alapján, regisztrált mezőgazdasági termelőként, illetőleg családi gazdaság tagjaként az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, és az e tevékenységéből származó – támogatások összegével csökkentett – bevétele a 600 000 forintot meghaladta és nem tesz nemleges nyilatkozatot, a 1053-12-02-03 pótlapok a kötelezettségei levezetésére szolgálnak. 1053-13-01 – 02: Egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilatkozatok, a vállalkozói tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben: • a jövedelemszámítás módszere, • a tevékenység megszüntetésével, szüneteltetéssel kapcsolatos adatok, • nyilatkozat az átalányadózás választásáról, megszüntetéséről, • a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózással kapcsolatos nyilatkozat, • csekély összegű támogatás (de minimis), az un. csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatás nem érvényesítéséről szóló nyilatkozat, • nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásáról, az adózási mód választásáról, • egyéni vállalkozás megszüntetésekor a pénztárgép elhelyezéséről. 1053-13-03 – 07: Egyéni vállalkozók vállalkozói tevékenységből származó jövedelmének és/vagy veszteségének levezetése, e tevékenység megszüntetése, szünetelése esetén. 1053-13-08-01 – 03: Adatok a csekélyösszegű (de minimis), a kis és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatásáról. 1053-14: Nyugdíjas egyéni vállalkozó járulék levezetése a biztosítási jogviszony idejének közlése. Egészségügyi szolgáltatási és nyugdíjjárulék levezetése, egyéni vállalkozói tevékenység nyugdíj mellett történő gyakorlása esetén.

22

1053-15: Bevallást kiegészítő nyilatkozat.24 A jövedelem-(nyereség)-minimum számítási kötelezettséggel összefüggésben adandó be. Ha valamelyik Önnek szükséges nyomtatvány a bevallási csomagból hiányzik, akkor azt az ügyfélszolgálatainkon ingyen beszerezheti. A bevallás 1053-16-01, 1053-16-02 és 1053-16-03-as számmal ellátott, önellenőrzésre szolgáló lapjai nem része a bevallási csomagnak! 1053 Főlap A személyi adatok kitöltése (B) mező A bevallási nyomtatvány első oldalán találhatóak az Ön személyi adatainak feltüntetésére szolgáló előnyomtatott sorok. Figyelem! Amennyiben Ön rendelkezik adószámmal, családi gazdaság nyilvántartási számmal, őstermelői igazolvány számmal, regisztrációs okirat számmal azt a bevallás főlapján nem kell feltüntetnie, viszont a bevallás részét képező lapok fejrészébe fontos beírnia! Abban az esetben, ha Ön családi gazdaság tagja, akkor a családi gazdaság nyilvántartási számát a 1053-12-es lapokon is fel kell tüntetnie az erre szolgáló helyen! Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői adókedvezményt érvényesíteni kívánja, a regisztrációs okirat számát is fel kell tüntetnie a 1053-12es lapokon. Amennyiben Ön mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, annak a számát a 1053-12-es lapokon is kell feltüntetnie! Amennyiben a NAV honlapján elérhető bevallás kitöltő-ellenőrző programot használja, úgy a program által felajánlott első oldalon lehetősége van beírni, az adószámát is. Ettől kezdve minden Ön által kitöltött lapon a program biztosítja az adószáma megjelenését is. A nevének és adóazonosító jelének kitöltése után a születési nevét minden esetben írja be függetlenül attól, hogy az a jelenlegi nevével megegyezik-e vagy sem. A munkáltatói igazoláson szereplő adószámot, mely a munkáltatójának az azonosítója, a bevalláson nem szabad feltüntetnie! Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzően tartózkodik. A gyorsabb ügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is, amelyen napközben elérhető. Amennyiben a levelezési címe külföldi cím, ne felejtse el a kódkockában X-szel jelölni! 24

1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (8) bekezdés ba) pont és az Art. 91/A. § (1) bekezdés

23

Ha Ön külföldi állampolgár, a személyazonosságát adóazonosító jellel tudja csak igazolni, az útlevelének számát nem használhatja az állami adóhatóság előtti azonosításra. Ha az Ön állandó lakcíme nem Magyarországon van, levelezési címként a magyarországi tartózkodási helyét jelölje meg, ez utóbbi hiányában tüntesse fel a külföldi lakcímét, és ne felejtse el a kódkockában Xszel jelölni! A (C) mező Ha Önnek valamelyik kiegészítő lapot ki kell töltenie, és be kell küldenie, akkor ezt jelezze úgy, hogy az erre szolgáló négyzetbe beírja, hogy a beküldendő nyomtatványból hány darabot csatol. A bevalláskitöltő program elvégzi Ön helyett a benyújtandó lapok jelölését. Ügyeljen arra, hogy a kiegészítő lapokat is a jelölt helyen, alá kell írnia! Ha az Ön által befizetett, vagy a kifizető, munkáltató által 2010-re Öntől levont adó, adóelőleg, a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék, az Ön által befizetett járulék, egészségügyi hozzájárulás összegéből visszatérítés jár Önnek, és a többletként mutatkozó összeget valamennyi adónemben teljes egészében visszakéri, visszatérítési igényét a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelezze az „X” beírásával! Ebben az esetben a 170-es kiegészítő lapot nem kell kitöltenie és beküldenie. A visszaigényelhető összegek teljes egészében történő visszatérítése természetesen csak akkor lehetséges, ha Önnek nincs köztartozása, illetve bevallási kötelezettségeinek eleget tett.25 Fontos! Ha van esedékessé vált köztartozása, az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok szerinti tartozása erejéig él a visszatartási jogával, vagyis csak a tartozást meghaladó összeget utalja vissza az Ön részére. Abban az esetben, ha Önnek köztartozása ugyan nincs, de nem tett teljes körűen eleget bevallási kötelezettségeinek, akkor csak ezen kötelezettségei teljesítését követően kerül kiutalásra az Önnek járó összeg. Ezzel összefüggésben késedelmi pótlék felszámítására nem kötelezett az állami adóhatóság. Ha Ön az egyébként visszajáró összegnek csak egy részét kéri vissza, vagy a 170-es lapon szereplő adónemek között átvezetést kér, vagy a visszajáró összeget későbbi kötelezettségeire a számláján kívánja hagyni, akkor ezt is jelölje az „X” beírásával az erre fenntartott helyen! A visszakért összeggel összefüggésben kitöltendő mező (D) Az általános tudnivalókat olvassa el a 7. „A visszaigénylés szabályai” cím alatt! 25

Art. 151. § (2) bekezdés

24

A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy pénzforgalmi szolgáltatónál (hitelintézetnél) vezetett számlájának számát ne jelölje meg, mert az visszaélésnek minősül. A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg. Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak 2 x 8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető pénzintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához. Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg, ezért az erre szolgáló helyen azt kell feltüntetnie! Felhívjuk figyelmét, ha a 1053-02-es lapon él rendelkezési jogosultságával és/vagy a 1053-16-os lapon az önellenőrzés eredményeként Önnek visszajáró összeg mutatkozik, akkor is feltétlenül töltse ki ezt a táblát. Amennyiben Ön külföldi illetőségű és a Magyar Köztársaságban bankszámla nyitására nem kötelezett, akkor a visszajáró összeg utalását külföldi bankszámlájára az Ön által megadott devizanemben is kérheti. Ebben az esetben az (D) blokkban az erre szolgáló négyzetekben tüntesse fel a külföldi pénzintézeti számlaszámát. A számlaszámot a sor elején kezdje el beírni, és közök kihagyása nélkül folytassa. Amennyiben Ön az Európai Unió valamely tagországában bír adóügyi illetőséggel, fontos a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszám, az úgynevezett IBAN feltüntetése. Ennek oka, hogy más bankszámlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Amennyiben külföldi számlaszámként az IBAN számlaszámot tüntette fel, akkor ezt az „X” beírásával jelezze. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a SWIFT kódot is. Ne felejtse el az erre szolgáló négyzetekben az Ön által választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját (EUR az eurónál, USD az USA dollárnál, GBP az angol fontnál, SKK a szlovák koronánál, PLN a lengyel zlotynál, stb.) is feltüntetni a deviza pontos megnevezése mellett. A külföldi devizanemre történő átváltás költsége Önt terheli. Az erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a külföldi pénzintézet elnevezését és címét (ország, város stb.) is, valamint tüntesse fel az ország kódját is akkor, ha nem az IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldi pénzintézeti számlaszámot jelölt meg. Érvényes országkódok például: AT – Ausztria, GB – Nagy-Britannia, CH – Svájc, CZ – Csehország, DE – Németország, FR – Franciaország stb. Az érvényes országkódok teljes jegyzékét

25

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 13/2008. (XI.18.) MNB rendelet 3. számú mellékletének 4.2. pontja tartalmazza, a lista az MNB honlapján (www.mnb.hu) található meg. Abban az esetben, ha Ön belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok miatt a Magyar Köztársaságban bankszámla nyitására kötelezett, a visszajáró összeg nem utalható külföldi bankszámlára. Ha ennek ellenére külföldi bankszámlaszámot ad meg, a bevallása hibás lesz, a belföldi utaláshoz szükséges adatok megadásáig nem utalható ki az Ön részére visszajáró adó. Pénzforgalmi számlára történő utalásnál egyidejűleg a belföldi és a külföldi számlaszám nem tüntethető fel! Amennyiben a visszatérítés módjaként a pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai átutalást) választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a címet, amelyre az utalást kéri. Postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím. Abban az esetben, ha a bevallása benyújtását követően rövid időn belül változik a lakcíme, javasoljuk a folyószámlájára történő átutalás választását. Ha postai átutalás útján kéri a visszatérítést, akkor a pénzforgalmi számla feltüntetésére fenntartott helyet hagyja üresen. Pénzforgalmi számlára történő utalás esetén a postai cím marad üresen. Figyelem! Amennyiben Ön a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg, az irányítószám és helységnév megadását követően a közterület neve, jellege stb. megnevezéséhez a nyomtatványon megadott 24 négyzetet használhatja fel! Erre azért van szükség, mert a posta az előírása szerint a cím ezen részéhez 24 karakternél többet nem fogad el. Annak érdekében, hogy az Ön által visszaigényelt összeg biztosan, időben célba érjen, a négyzetekbe a posta által beazonosítható címet írjon, mert a megadott négyzeteken túl írtakat nem lehet figyelembe venni. Az (E) mező „A törvényes képviselő, meghatalmazott neve, adóazonosító jele és címe” sorokat természetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell őt a törvényes képviselőjének képviselnie. Kérjük, hogy a bevalláson aláhúzással jelölje az € mezőben, hogy a bevallást Ön törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként tölti ki és írja alá. Az elektronikus úton beküldött bevallás esetén az aláhúzásra természetesen nincs módja. Az adóbevallást fő szabály szerint Önnek kell aláírnia.

26

Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a törvényben26 meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá. Az (F) mező A bevallást aláírhatja a magánszemély törvényes képviselője. Amennyiben a meghatalmazó magánszemély, úgy meghatalmazottként aláírhatja:

a

bevallást

• közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy; • képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja; • egyéni vállalkozó meghatalmazó esetén a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is. A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás, megbízás alapján meghatalmazott más nagykorú magánszemély csak eseti meghatalmazott lehet. Fontos! Az állami adóhatósághoz nem bejelentett, vagy az állami adóhatósághoz bejelentett, de a bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás a meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az állami adóhatósághoz bejelentett, a személyi jövedelemadó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. A főlapon a megfelelő kódkockában kell jelölni az „X” beírásával.27 A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazó és a meghatalmazott mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható. Ne felejtse el a bevallása kitöltésének időpontját feltüntetni és a bevallást aláírni! 1053-A lap kitöltése Ha nyomdai úton előállított nyomtatványt használ, ügyeljen arra, hogy minden egyes lapon a neve, adóazonosító jele, és ha van, az adószáma feltüntetésre kerüljön!

26 27


27

Az általános tanácsokon túlmenően Önnek csak azon sorokhoz fűzött útmutatót kell áttanulmányoznia, amelyeknél érintett lehet. A munkáltatójától (társaságától) kapott 10M30-as igazolás28 segít eligazodnia a bevallás kitöltése során, tekintettel arra, hogy az igazoláson feltüntetett jövedelmek jogcímeinek sorszáma megegyezik a bevallás sorszámaival. Azon sorszám, amely hatszázzal kezdődik, olyan egyéb adatot tartalmaz, melyre a bevallása kitöltése során szüksége lehet. Ha munkaviszonya 2010-ben megszűnt és nem létesített új munkaviszonyt, a kilépéskor kapott Adatlap 2010. számú igazolást használja! Ha új munkaviszonyt létesített és munkáltatójának átadta az Adatlapot, úgy a kapott 10M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az Adatlap összegeit is! Győződjön meg arról, hogy mit tartalmaz a munkáltató(k)tól kapott igazolás, mert azon nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem szerepelhet, hanem minden más (pl. az önálló tevékenységből, a különféle juttatásokból származó, valamint a költségtérítés és egyéb jogcímen megszerzett) bevétel is, amely a munkáltatójától származik. A munkáltatótól származó jövedelmeit a kapott igazolás alapján az adóbevallás azon sorában tüntesse fel, amely sorban az az igazoláson szerepel. Előfordulhat, hogy a kifizetőtől származó igazolások nem minden esetben tartalmazzák a bevallás megfelelő sorának sorszámát. Az igazolásnak azonban mindig tartalmaznia kell a jövedelem kifizetés (juttatás) jogcímét, így ez alapján is beazonosíthatja, mely sort kell kitöltenie.29 Ha az igazolásban levont adó, adóelőleg is szerepel, ne felejtse el a 65-67. sorokban feltüntetni! Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek30 Az összevont adóalap megállapítása (szuperbruttósítás)31 Fontos változás! Ebben az évben alkalmaznia kell az adóalap-kiegészítésre vonatkozó számításokat, melyek az előző évekhez képest több feladatot adhatnak Önnek. Az adóalap kiegészítést Önnek kell kiszámítania, attól függően, hogy az igazolt bevétele és költsége figyelembe vételével meghatározott jövedelem 100%-ban vagy csak 78%-ban képezi az adóalap kiegészítés alapját. Feltétlenül figyelmesen olvassa el a következő bevezetőt, mert az igazolásokon szereplő „alap” összege nem feltétlenül egyezik meg az adóalap-kiegészítés alapjával! 28

Art. 46. § (1) bekezdés Art. 46. §. (1) 30 Szja-törvény VI. Fejezet 31 Szja-törvény 29.§ 29

28

2010. január 01-jétől az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem növelve az adóalap-kiegészítés összegével. Az adóalap-kiegészítés összege a jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék általános mértékével (2010. január 01-jétől 27%), illetve biztosítás hiányában az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő egészségügyi hozzájárulás (2010. január 01-jétől 27%) mértékével számított összeg. Az adóalap kiegészítést számítani kell minden esetben, függetlenül attól, hogy például betegállományára tekintettel táppénz kifizetésben részesült Ön és ezt a személyi jövedelemadón kívül nem terhelte más kötelezettség. A fentiek alapján tehát az összevont adóalap összegét az adóalapba tartozó jövedelmek 1,27-szereseként kell meghatározni. Ha a jövedelem után Ön kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolhatja el, vagy azt Önnek megtérítették), az adóalap-kiegészítés alapjának a megállapított jövedelemnek a megállapított jövedelem 78%-át kell figyelembe vennie. Az így kiszámított összeg 1,27-szerese lesz ebben az esetben az adóalap. Fontos! Az adatokat Önnek kell kiszámítania, függetlenül attól, hogy a kifizető (munkáltató) az év folyamán milyen összeget vett figyelembe az adóelőleg levonása során. Az összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságokra (pl. nyugdíj) az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik, azt változatlan összegben kell az előbbiek szerint összegzett, adóalap-kiegészítéssel megnövelt adóalapokhoz hozzáadva az összevont adóalapba beszámítani. Az adóterhet nem viselő járandóságot – függetlenül attól, hogy mely időszakra jár – a kifizetések időpontja szerint vegye figyelembe. A 1053-A lap 1 – 17. sorok „a” oszlopaiban a jövedelmek alapján számított adóalap-kiegészítés alapjának összegét kell szerepeltetnie, míg a „d” oszlopaiban az alapadóalap-kiegészítéssel növelt összegeket (az „a” oszlop 1,27-szerese) kell feltüntetni. Ez azt jelenti, hogy Önnek kell kiszámítania a jövedelméből az adóalapkiegészítés alapját (azaz a jövedelemének 100%-át, vagy 78%-át), és ezt Önnek kell beírnia az „a” oszlopokba is. Ezt a számítást a bevallásukat programmal kitöltőknek is maguknak kell elvégezniük. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

29

1. sor: A munkaviszonyból származó bérjövedelem A munkaviszonyból származó bérjövedelmét, a munkáltató(i)tól kapott igazolások [10M30-as, Igazolás(ok), Adatlap] alapján írja be ebbe a sorba! Az „a” oszlopba az adó alapját, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be. Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában a Magyar Köztársaságban adóztatható azon jövedelmet, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette Önt meg, amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg. Ha Ön 2010-ben külszolgálatot teljesített, és a belföldi munkáltatójától kapott munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön (is) kellett adóznia, akkor vegye figyelembe a következőket! Amennyiben a jövedelme olyan országban adózott, amely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor olvassa el a 16. és a 25. sorokhoz, ha olyan országban (is) fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a 26. sorhoz fűzött magyarázatot! Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó bérjövedelem keletkezik. Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is. Bérnek minősül a munkáltató által az alkalmazottja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyagmegtakarítás címén fizetett összeg, amelyből legfeljebb havi 100 000 forint levonható. Ha Ön társas vállalkozás tagja vagy egyéni vállalkozó, akkor az ott folytatott személyes közreműködés ellenértéke és a vállalkozói kivét összege nem munkaviszonyból származó jövedelem, azt az 5. vagy a 11. sorban kell bevallania. Nem bér! A 21. sorban kell feltüntetni a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összegét, valamint a felszolgálási díj címén megszerzett összeget. Ha a munkáltatója az adóelőleg megállapításakor az érdekképviseleti tagdíjat figyelembe vette (M30-as igazolás), akkor az 1. sorban igazolt összeg már nem

30

tartalmazza az adóévben az érdekképviseleti tagdíj címén befizetett (levont) összeget. Ha az Ön által fizetett érdekképviseleti tagdíjat a munkáltatója év közben az adóelőleg megállapítása során nem vette figyelembe (nem szerepel az igazolás 51. sorában), vagy ha Ön valamely érdekképviseletet ellátó kamarának is tagja, és a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja érvényesíteni, úgy ezen összeggel a bérjövedelmét csökkentheti. A munkáltatója által levont, és az Ön által befizetett tagdíj együttes összegét az egyéb adatok között ne felejtse el feltüntetni az 51. sorban! Alkalmi munkavállalóként szerzett jövedelem Ha Ön 2010-ben alkalmi munkavállalóként is szerzett jövedelmet, és ezt az alkalmi munkavállalói könyvébe is bejegyezték, akkor ez is bérjövedelemnek minősül és az 1. sorban kell bevallania az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolás alapján. Amennyiben Önnek az így megszerzett jövedelme a 882 000 forintot nem éri el és más összevonás alá eső jövedelme nincs, ezt a bérjövedelmet nem kell bevallania. Nem kell az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmét bevallania abban az esetben sem, ha az abból származó bérjövedelme a 882 000 forintot nem éri el, és e mellett csak adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet szerzett. Olvassa el a 2. pont alatt leírtakat is! Amennyiben az alkalmi munkavállalás során megszerzett jövedelme a 882 000 forintot meghaladja, akkor azt be kell vallania. Fontos tudnia, hogy a kifizetett munkadíj után az alkalmi munkavállalói könyvbe a munkáltató által beragasztott közteherjegy nem tartalmaz személyi jövedelemadó előleget. Ugyanakkor, a törvényi feltételek megléte esetén, a kapott igazolásban feltüntetett hónapok számának figyelembe vételével adójóváírást érvényesíthet. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelem Új! Az egyszerűsített foglalkoztatás32 2010. április 1-től az alkalmi munkavállalást, mint jövedelemszerzést felváltotta, az egyszerűsített foglalkoztatásról alkotott törvényben meghatározottak szerinti jövedelemszerzés lehetősége. A törvény szerint a háztartási munkából, valamint az idénymunkából származó jövedelemről a magánszemélynek nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha • külföldi állampolgár vagy • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 000 forintot meghaladta vagy 32 2009.

évi CLII. törvény

31

• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen kívül más, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás során megszerzett jövedelme a 840 000 forintot meghaladja, akkor azt be kell vallania. A kapott igazolásban feltüntetett hónapok számának figyelembe vételével adójóváírást érvényesíthet. Fontos! Amennyiben Ön 2010. április 1. és 2010. július 31. közötti időszakban alkalmi munkavállalóként, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltatótól (alkalmi munkavállalóként) is szerzett jövedelmet, akkor az így megszerzett összes jövedelmet bérjövedelemként kell bevallania, a kedvezményes szabály az ezeken a jogcímeken szerzett jövedelmekre nem alkalmazható! Értelemszerűen azon hónapok esetében, amelyekre bér illette meg, adójóváírás érvényesíthető az egyéb feltételek megléte esetén. Figyelem! 2010. augusztus 1-jétől szerzett jövedelmek tekintetében felváltotta az új egyszerűsített foglalkoztatásról33 szóló lehetőség az előbbi előírásokat. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a magánszemélynek nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha • külföldi állampolgár vagy • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 000 forintot meghaladta vagy • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen kívül más, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás során megszerzett jövedelme a 840 000 forintot meghaladja, akkor azt be kell vallania. A kifizetéskor kapott igazolásban feltüntetett hónapok számának figyelembe vételével adójóváírást érvényesíthet. 2. sor: A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés Költségtérítésnek számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kap a magánszemély.34 Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kapott, akkor ennek az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem. A kapott teljes bevételt e sor „b” oszlopában, az elszámolt költségek összegét a „c” oszlopban, az adó-kiegészítés alapját az „a” oszlopba, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget tüntesse fel. 33

2010. évi LXXV. törvény

34

Szja-törvény 3. § 16. pont

32

Ha Ön nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni, akkor a munkáltató által igazolt bizonylat nélkül elszámolható költséget írja be a bevallás „c” oszlopába. Ha tételesen kíván a kiadásaival elszámolni, akkor a munkáltató igazolásán feltüntetett bizonylat nélkül elszámolható összeget nem veheti figyelembe, csak a számlával vagy bizonylattal igazolt kiadásait írhatja be a „c” oszlopba. A költségelszámolás módja attól függ, hogy az Ön részére kifizetett költségtérítés mértékét és feltételeit meghatározza-e kormányrendelet, illetve törvény (továbbiakban: jogszabály). Ha igen, akkor a jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni: – vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként, az e feletti rész egésze pedig adóköteles; – vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen) számolható el költség. Ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalányban részesült, akkor költséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el. Ha Ön a saját gépkocsijának a hivatali, üzleti célú használatára tekintettel kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kapott, és annak összege nem haladja meg a bizonylat nélkül elszámolható mértéket, akkor a költségtérítést nem kell bevallania. Be kell vallania a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés teljes összegét, ha az meghaladja a törvény szerinti mértéket. Ekkor a „b” oszlopban a teljes bevételt, a „c” oszlopban a költséget, az „a” oszlopba az adó-kiegészítés alapját, a „d” oszlopba pedig az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be. Ha Ön a személygépkocsiját rendszeresen használta hivatalos célra, és ezért átalány jellegű költségtérítést kapott, illetőleg, ha a munkáltatójától kapott eseti kiküldetési költségtérítéssel szemben tételes elszámolást választ, akkor a költségek levonása a hivatalos utakról vezetett útnyilvántartás alapján történhet. Az ilyen költségtérítést be kell vallania. A gépjárművel kapcsolatos költségek az üzemanyag-felhasználásra és az egyéb fenntartásra, javításra fordított kiadásból állnak. A nem önálló tevékenységet folytatók a jármű beszerzési árát semmilyen formában nem számolhatják el költségként. Az üzemanyagköltség elszámolásánál fontos szabály, hogy az útnyilvántartás szerint megtett kilométerekre a módosított 60/1992. (IV.1.) Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el.

33

Az üzemanyagköltség elszámolása számla alapján vagy a NAV által közzétett ár alapján történhet. Egy adott negyedéven belül csak egyfajta ármeghatározás alkalmazható. A NAV által közzétett, 2010-re alkalmazható üzemanyagárakat az Útmutató mellékletében találja meg! A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el a hivatali, üzleti és magáncélú utak arányában. Az arányt az útnyilvántartás adatai alapján lehet megállapítani. Az előbbi módszer helyett saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van a 9 forint/km normaköltség alkalmazására is. A normaköltség a jármű fenntartásával, javításával kapcsolatos valamennyi költséget tartalmazza, azok felmerülését külön igazolni nem kell. Normaköltség alkalmazásakor az üzemanyag költségét az előbb ismertetett módon, az egyéb költségeket pedig a hivatali, üzleti utakra számolva a kilométerenként 9 forint normaköltség alapján lehet elszámolni. Bedolgozói költségtérítés Ha Ön bedolgozói jogviszonyára tekintettel kapott költségtérítést, akkor az e bevételével kapcsolatos költségeinek elszámolására választhatja, hogy a kapott költségtérítésből az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget vonja le bizonylat nélkül. Ekkor más költséget nem számolhat el bedolgozói jogviszonyával kapcsolatosan. A költségek érvényesítésének másik módja a tételes költségelszámolás. A bevétel teljes összegét mindkét esetben e sor „b” oszlopába, a felmerült és bizonylattal igazolt költségek (vagy a bizonylat nélkül elszámolható 30%) összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) az „a” oszlopba, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be. Ha a költségtérítés címén megszerzett bevételből jövedelme nem származott, akkor ennek a sornak az „a” és „d” oszlopába nullát kell írnia. Távmunka-végzés Ha Önt a munkáltatója távmunka-végzés formájában foglalkoztatta 2010-ben, és erre tekintettel költségtérítést kapott, akkor e bevételével szemben csak tételesen számolhatók el az igazolt kiadások.35 Költségként számolható el a távmunka-végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 100 000 forintot meg nem haladó kiadás. Amennyiben az előzőek szerinti kiadás a 100 000 forintot (2006. év augusztus 31-ét 35

Szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezet 24. pont

34

megelőzően beszerzett eszköz esetében az 50 000 forintot), meghaladja, akkor 33%-os leírási kulcs alkalmazásával, értékcsökkenési leírás formájában számolható el a beszerzés költsége.36 Az értékcsökkenési leírás alkalmazása esetén részletező nyilvántartások vezetése kötelező.37 Ugyancsak költségként számolható el az Internet-használat (egyszeri, havi, forgalmi) díja, valamint a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás, a technológiai energia díja. Amennyiben a lakás és a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített, akkor az előzőek szerinti kiadások a távmunka-végzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2 m3 stb.) alapul vételével számolhatók el. 3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem Ha Önt a munkáltatója 2010-ben külföldön foglalkoztatta és erre tekintettel térítést kapott, akkor – ha a vonatkozó nemzetközi egyezmény a jövedelem magyarországi adókötelezettségét írja elő – a kapott összeget és adóköteles részét ebben a sorban kell feltüntetnie. A külszolgálatra tekintettel kifizetett, a Magyar Köztársaságban adóköteles összeg (a törvényben meghatározott személyi kör kivételével) teljes egészében bevétel, abból levonás 2010-ben nem érvényesíthető. Ha Ön nemzetközi közúti árufuvarozásban, illetőleg személyszállításban gépkocsivezető vagy árukísérő, akkor a külszolgálat címén szerzett bevételéből napi 25 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadásokat számolja el költségként. A külföldi szállás díjára fordított összeg ebben az esetben része a bevételnek, ugyanakkor költségként nem számolható el. Új! Ebben a sorban kell feltüntetni a Szja-törvény 3. sz. melléklet II/2. pontja alapján a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50 százalékát meghaladó összeget, amennyiben bérjövedelemként kerül kifizetésre. A jövedelmet forintra átszámítva kell beírnia. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot az alábbiakban leírtak figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell figyelembe venni. Az 36 37

Szja-törvény 11. számú melléklet II. fejezet Szja-törvény 5. számú melléklet

35

olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor alkalmazni. A fenti rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik az ott meghatározott időpontot – a külföldi pénz eladása esetén – követő 15 napon, illetve – külföldi pénz vétele esetén – megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz. A bevételnek nem része a külföldi szállás és utazás költségének megtérítésére adott összeg. Ha Ön nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott a külföldi kiküldetésre tekintettel térítést, annak összegét és adóköteles részét a 16. sorban tüntesse fel! A munkáltatójától kapott M30-as igazolás alapján töltse ki ezt a sort. Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént. Fontos! Az adóköteles ellátmányt csak akkor kell a 3. sorban feltüntetnie, ha az után a kettős adóztatás elkerüléséről az adott országgal kötött egyezmény rendelkezései szerint Magyarországon kell adót fizetnie. Ha a kapott összeg az egyezmény szerint külföldön adóköteles, de azt a belföldi jövedelem adókötelezettségénél figyelembe kell venni, akkor azt nem itt, hanem a 16. sorban vagy a 25. sorban kell szerepeltetnie attól függően, hogy az adott országgal fennálló egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő figyelembe vételéről hogyan rendelkezik. Abban az esetben, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a kapott összeg Magyarországon mentesül az adó alól, de a jövedelmet a Magyarországon adóztatható jövedelmek utáni adó megállapításánál figyelembe kell venni, akkor az ilyen jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, melyet a 16. sorban kell bevallania. Ha a kapott összeg a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóztatható, de az egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön is beszámítható az összevont adóalapba, de a külföldön megfizetett adóval a belföldön fizetendő adót csökkenteni kell, akkor ezt a jövedelmet a 25. sorban kell feltüntetni.

36

Amennyiben a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelem külföldön és belföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 26. sorában kell szerepeltetnie. 4. sor: Más bérjövedelem Ebben a sorban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetnie, amelyeket nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott, de ezeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény bérnek minősíti. Ilyenek: • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor (ha igen, a 18. sorba írja be az álláskeresési segély összegét, az ott leírtak figyelembevételével), továbbá a kereset kiegészítés és a keresetpótló juttatás, • a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, • nem a munkaviszonnyal összefüggésben kapott adóköteles társadalombiztosítási ellátás (pl. a biztosítási jogviszony megszűnését követően – passzív jogon -, illetőleg az egyéni vállalkozóként, a társas vállalkozás tagjaként kapott táppénz, a gyed stb.), • a szociális igazgatásról szóló törvény alapján kapott adóköteles juttatások, ha azok nem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak. (pl. a közösségi munkáért kapott összeg), • a regionális egészségbiztosítási pénztár által kifizetett táppénz összege. Ha Ön 2010-ben munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést, vagy felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő kártérítést (nem kártérítési járadékot) kapott, de azt nem a munkáltatója fizette ki, akkor azt is ebben a sorban szerepeltesse. Ugyancsak bérnek minősül az olyan kártérítés is, amelyet az egyébként bérnek minősülő, az előzőekben felsorolt jövedelmek pótlására kapott. Az 1988. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti járadék adómentes, ha azt később a bruttósított átlagkereset alapján nem emelték fel, az ilyen jövedelmet nem kell bevallania. Az adómentesség akkor is megilleti Önt, ha az előzőek szerinti járadékát egy összegben fizették ki (megváltották). Az adóköteles baleseti járadékot, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő. Ha Ön nyugdíjas és az

37

öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, akkor a jövedelempótló kártérítési járadékot ne ide, hanem a 18. sorba írja be, a kapott igazolás alapján. Ha Ön év közben töltötte be az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt, úgy a korhatár betöltésének időpontjától folyósított kártérítési járadékot szintén a 18. sorban kell feltüntetni. 5. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek Ebben a sorban kell bevallania azt a jövedelmét, amelyet jogszabály alapján választott tisztségviselőként – nem egyéni vállalkozás keretében – végzett tevékenységére tekintettel gazdasági társaságtól, társasháztól, alapítványtól stb. kapott az adóévben. A könyvvizsgálói tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelmet nem ebben, hanem a 10. sorban kell bevallani! 2010. január 1-től az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység is önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért ezt is a 10. sorban kell szerepeltetni. Ha Ön gazdasági társaság, közhasznú társaság, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség vagy ügyvédi, végrehajtói iroda, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat, MRP szervezet vezető tisztségviselője, akkor az e tevékenységére tekintettel a társaságtól (munkaközösségtől, ügyvédi irodától) kapott jövedelmét ebben a sorban kell bevallania. A megbízási jogviszonyban ellátott vezető tisztségviselői tevékenységére tekintettel kapott ellenértéket is – nem önálló tevékenységből származó bevételként – itt kell feltüntetnie, ezért a 10 százalék költséghányad levonására nincs lehetősége. Abban az esetben, ha Ön a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tevékenységét munkaviszonyban látja el, úgy az e tevékenysége ellenértékét nem ebbe, hanem az 1. sorba írja be. Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás magánszemély tagjaként, a személyes közreműködés ellenértékeként kapott jövedelmet. A társas vállalkozás személyes közreműködő tagjának a 2010. évi adókötelezettségére vonatkozóan a személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmaznia. Döntése szerint, az előzőek alkalmazása esetén, a személyes közreműködői díjkiegészítés összege után kedvezmény érvényesíthető, melyet a 43. sorban szerepeltethet.

38

A személyesen közreműködő tag által – külön jogszabály szerint – felszolgálási díj címén megszerzett bevétel adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, azt a 21. sorban kell szerepeltetni! Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell bevallania azt az értékpapír juttatást is, amelyet a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben, arra tekintettel kapott. Ebben a sorban kell szerepeltetnie a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben a társaság által átvállalt kötelezettséget, vagy elengedett tartozást, valamint az Ön javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is. Itt kell feltüntetnie a nem önálló tevékenységével összefüggésben, e tevékenységére tekintettel kapott más egyéb összegeket is, például a jutalmat, vagy a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén kifizetett összegeket. (Pl. étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások.) Nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével) üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg is. A bevételből levonható havonta 100 000 forint, és a fennmaradó összeg számít jövedelemnek. Amennyiben Ön a társaság tagjaként, külön megbízási szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatást, ennek ellenértéke önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amelyet a 10. sorban kell feltüntetnie! Ha a munkáltató (kifizető) a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel, az Ön javára olyan biztosítási szerződést kötött, amelynek díja adóköteles, azt is itt kell bevallania. Abban az esetben, ha a biztosító szolgáltatására a munkáltató (kifizető) volt jogosult, de ezt az összeget kifizették Önnek, akkor Önnél olyan jogcímen keletkezett adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés. Ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben Ön a biztosított, a kedvezményezett pedig a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy Ön vagy az Ön hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává, úgy az Ön adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) attól a hónaptól kezdődően, amelyben a szerződés módosítására sor kerül, ha a biztosítás díja egyébként nem adómentes.

39

A segítő családtagként megszerzett jövedelmet is ebben a sorban kell bevallani. Ebben a sorba kell feltüntetni azt a belföldön adóztatható külföldről származó jövedelmet, amelyet a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezmény szerint – munkaviszonynak nem minősülő – nem önálló munkából származónak kell tekinteni. Ezt a külföldről származó jövedelmet a bevallás 192. sorában is fel kell tüntetni! Az említett jövedelmek nem minősülnek bérnek, így ezek után adójóváírást nem lehet érvényesíteni! Nem minősül nem önálló tevékenységből származó bevételnek a külön jogszabály szerinti felszolgálási díjként megszerzett bevétel, így azt a 21. sorban kell szerepeltetnie. 6. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés Ha Ön a nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor a kapott M30-as igazolás alapján, a bevétel teljes összegét e sor „b” oszlopába, az elszámolt költségeket a „c” oszlopba, az adó kiegészítés alapját (ha van) a „a” oszlopba a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell beírnia. Ha Ön a saját gépkocsijának a hivatali, üzleti célú használatára tekintettel kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján költségtérítést kapott, és annak összege nem haladja meg a bizonylat nélkül elszámolható mértéket, akkor a költségtérítést nem kell bevallania. A költségelszámolás részletes szabályai a 2. sornál találhatóak. 8. sor: A 2010-ben kapott végkielégítésnek a 2010. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett része Ha az Ön munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2010-ben végkielégítést kapott, akkor a törvényben meghatározott mértéknek megfelelő összeget kell ebben a sorban bevallania. (Az állami végkielégítés is ilyennek számít.) Amennyiben Ön a 2010. adóévben törvény alapján megillető végkielégítést kapott, és érintett a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadóval is erre az évre, úgy a végkielégítésre – a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően – az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja. Vegye elő a kifizetőtől kapott (helyesbített) igazolást, és annak figyelembe vételével töltse ki e sort.

40

Az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor kell itt figyelembe vennie 2010. évi jövedelemként, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől 2010. december 31-ig eltelt. A 65. sorban a helyesbített levont adóelőleget is a megosztás arányában vegye figyelembe! Az adóelőleg megosztásához szükséges tudnivalókat az 65. sornál találja. Ha a hónapokra való osztás miatt a végkielégítés egy részét a következő évben kell – nyilatkozat hiányában – figyelembe vennie, akkor a fennmaradó részt, a bevallás 50. sorában kell feltüntetnie. Ne feledje el a következő évre (évekre) átvitt hónapok számát is beírni az erre szolgáló négyzetekbe! Az 53. sorban ne felejtse el kitölteni a 2010. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett hónapok számát beírni! Ha a törvényben meghatározott mértéknél magasabb összegű végkielégítést kapott, akkor ezt a részét a végkielégítésnek nem itt, hanem teljes egészében az 5. sor, a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegében kell szerepeltetnie, a kifizető (helyesbített) igazolása alapján! Lehetősége volt arra is, hogy a kifizetést megelőzően a munkáltatónak adott nyilatkozata alapján a 2010-ben kapott törvényben meghatározott mértéket meg nem haladó végkielégítésére a megosztási szabályt ne alkalmazza, hanem a végkielégítés teljes összege után az adófizetési kötelezettségét 2010-ben teljesítse. Amennyiben az előzőek szerint nyilatkozott, akkor azt a bevallás kitöltése során már nem változtathatja meg, vagyis a megosztási szabályt nem alkalmazhatja. Ebben az esetben, a 2010-ben az Ön részére kifizetett végkielégítés teljes összegét a kifizető (helyesbített) igazolása szerint a bevallás 5. sorába, a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegébe írja be, és az 50. sort ekkor értelemszerűen nem kell kitöltenie. A végkielégítés nem minősül bérnek, így utána adójóváírás sem illeti meg. Abban az esetben, ha a megosztás mellett döntött (a kifizetéskor nem nyilatkozott), akkor utóbb, a bevallás kitöltésekor ezt a döntését sem változtathatja meg. Amennyiben Önt a 2010. adóév vonatkozásában a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő különadó kötelezettség (is) terheli, akkor azt az erre a célra rendszeresített, külön bevalláson kell teljesítenie. 9. sor: A 2009. évben kapott végkielégítésnek a 2010. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett része

41

Ha Ön a 2009. évben kapott az előzőek szerinti végkielégítést és annak összegét megosztotta, akkor most ebben a sorban az egy hónapra jutó részt annyiszor kell figyelembe vennie, ahány hónapot még nem számolt el. (Vegye elő a 0953-as adóbevallását és a végkielégítésről kapott igazolását!) A 2010. évben figyelembe vehető, levont adóelőleget a megosztás arányában a 68. sorban tüntesse fel! Az adóelőlegként figyelembe vehető összeg kiszámítására vonatkozó szabályokat a 68. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza. A 2009. évben kapott végkielégítés összegének a 2010. évben figyelembe veendő részére eső hónapok számát az 54. sorba kell beírnia! Önálló tevékenységből származó jövedelmek Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen bevételhez jut, és amely bevétel nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység. Általános adózási szabályok Ezt a részt gondosan olvassa el akkor, ha önálló tevékenységből bevételt szerzett 2010-ben, mert a 10. sorban szereplő jövedelmekre vonatkozó általános tudnivalókat itt találja meg. Az önálló tevékenységből megállapítani.

származó

jövedelmet

kétféleképpen

lehet

Tételes költségelszámolás Az egyik esetben a jövedelem meghatározása a tételes költségelszámolás módszerével történhet. Ebben az esetben valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű költségek kivételével – számlával kell igazolni. A tárgyévi bevétellel szemben csak a tárgyévi költségek vonhatók le. A bevétel hiányában el nem számolt, 2010-ben felmerült költséget a következő évi bevétellel szemben nem lehet érvényesíteni. A tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is része a bevételnek. Több önálló tevékenység esetén a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerülő kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni, azaz, az egyik önálló tevékenység vesztesége a másik önálló tevékenység nyereségét nem csökkentheti. Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merültek fel (világítás, fűtés stb.), a jövedelemszerző tevékenységgel arányosan lehet elszámolni. A költségelszámolásnál a költség nemre jellemző felhasználási mértéket kell alapul venni (m2, m3, kwh).

42

Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvény költségnek elismer. A személyes szükségletet is fedező kiadások költségként nem érvényesíthetők az előzőekben már ismertetettek kivételével. A tételes költségelszámolás keretében a 100 000 forint alatti, kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. A tevékenységhez használt 100 000 forint feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési ára teljes egészében költségként nem vonható le a bevételből még értékcsökkenési leírással sem. Az önálló tevékenységet folytató magánszemély a saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés adóévben történő használatba vétele esetén átalány formájában érvényesíthet értékcsökkenési leírást.38 Az értékcsökkenési leírás az adott tárgyi eszköz beszerzési, előállítási értékének 50%-a, legfeljebb – több ilyen tárgyi eszköz esetén is – az éves bevétel 1%-a lehet. Ezen a címen kiadás csak egy ízben, a használatbavétel évében számolható el költségként. Ha Ön a 2010-ben használatba vett tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat több önálló tevékenységéhez is használja, akkor a kiadást (az átalányban érvényesített értékcsökkenési leírást is) csak az egyik önálló tevékenysége bevételével szemben számolhatja el költségként. Személygépkocsi 2010-ben történő használatbavétele esetén – feltéve, hogy azt az önálló tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységéhez is használja – az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a számolható el költségként.39 Ezen a címen költség ugyancsak egy ízben, a használatbavétel évében számolható el. Ez az 1% az egyéb nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírásán felül érvényesíthető. Abban az esetben azonban, ha a személygépkocsi-használattal összefüggő, az üzemanyagköltségen felüli kiadásait a kilométerenkénti 9 forintos személygépkocsi normaköltség alkalmazásával számolja el, akkor értékcsökkenési leírást még átalányban sem érvényesíthet, mert a normaköltség a személygépkocsi átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását is tartalmazza.40 A személygépkocsi használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások elszámolása a 2. sorhoz fűzött magyarázatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával történik. Amennyiben Ön művészeti tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó jövedelmét tételes költség elszámolási módszerrel határozza meg, – a 38

Szja-törvény 3. sz. melléklet III./2. pont Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 2. pont 40 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 3. pont 39

43

tevékenység jellegétől függően – költségként érvényesítheti a tevékenységével összefüggésben igénybe vett szolgáltatások ellenértékét, valamint az ilyen eszközök, termékek vásárlására fordított kiadást. Az előadóművészi tevékenysége esetén a színpadi megjelenéshez kapcsolódó kiadás ugyancsak költségként érvényesíthető.41 A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló 39/1997. (XII.29.) MKM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy mely művészeti tevékenységek esetén alkalmazhatók az előzőekben ismertetett költség-elszámolási szabályok. Ugyanezen jogszabály rendelkezik arról is, hogy az olyan kiadás esetében, amely a személyes vagy családi szükséglet kielégítését is szolgáló termék, szolgáltatás ellenértéke, az igazolt összegnek csak az 50%-a érvényesíthető költségként. Ha Ön a költségeit bizonylattal igazolni nem tudja, és a kifizetéskor tételes költségelszámolásról nyilatkozott a kifizetőnek, akkor a „b” oszlopba a bevételt, az „a” oszlopba az adóalap-kiegészítés alapját (a bevétel teljes összegét), a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell beírnia, mivel a bizonylat nélküli költségelszámolásra nem jogosult. A „c” oszlopot ebben az esetben üresen kell hagyni. Bizonylat nélküli költségelszámolás Tekintheti a bevétel 10%-át is költségnek, ezt az összeget nem kell számlával igazolni. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés ekkor is része a bevételnek, és a költségtérítésnek is csak a 10%-a számolható el költségként. A két módszer vegyesen nem alkalmazható! Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10%-os költséghányad alkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételes költségelszámolást nem alkalmazhatja. (Pl.: ha Ön mezőgazdasági őstermelő és a tételes költségelszámolást választotta, akkor, ha van gép, vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétele – feltéve ez utóbbinál, hogy ez után a jövedelme után az összevont adóalap részeként kíván adózni –, e bevételével szemben is csak a tételes költségelszámolást alkalmazhatja.) Nem zárja ki a bizonylat nélküli költség elszámolási lehetőséget az önálló tevékenységével kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásából származó jövedelmének megállapítására akár a vállalkozói személyi jövedelemadózási, akár az átalányadózási módot választotta. Ugyancsak 41

Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet 22. pont

44

alkalmazhatja a bizonylat nélküli költség-elszámolási módot akkor, ha a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének a megállapítására átalányadózást választott, vagy mint fizetővendéglátó az e tevékenységére tételes átalányadózást alkalmaz. Mivel a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés jövedelemtartalmának a megállapítására a 10%-os szabály nem alkalmazható, az ilyen költségtérítés mellett az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál a bizonylat nélküli költség-elszámolási mód választható. Amennyiben Ön a kifizető felé bármely önálló tevékenysége ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításakor tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 10%-os szabályt semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére nem alkalmazhatja az adóévben. Tételes költségelszámolásra tett nyilatkozat esetén feltétlenül olvassa el a 63. és 78. sorhoz fűzött magyarázatot is, a költségkülönbözet alapján fizetendő 39%-os és 12%-os adóknál! Támogatás címén szerzett bevétel A 2010. évben kapott támogatás cél szerinti felhasználásával összefüggésben a 2010. évben költségként (értékcsökkenésként) elszámolt összeget kell bevételként figyelembe vennie. Ha Ön a korábbi adóévekben kapott támogatás felhasználásával összefüggésben 2010-ben költséget (értékcsökkenést) számolt el, akkor ezt az összeget is az adott tevékenység bevételéhez kell hozzászámítania. Ha a támogatást egészben vagy részben vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetett, de bevételként még el nem számolt összeget nem kell bevételként figyelembe vennie. A visszafizetési kötelezettség miatt keletkezett késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény miatt teljesített kiadás költségként nem számolható el. A bevételként már elszámolt rész tekintetében az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, vagyis arra az évre vonatkozóan kell önellenőrzést végeznie, amely évben a visszafizetett összeget bevételként elszámolta. Ha Ön a támogatást a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy a cél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag kapta meg, akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie abban az esetben, ha a kiadást korábban (a megelőző adóévben vagy adóévekben) költségként még értékcsökkenési leírás formájában sem számolta el, és a folyósítást követően sem érvényesítette.

45

Ha Ön olyan támogatást kapott, amelyet jogszabály vagy államközi megállapodás adómentesnek minősít, vagy amelyet egyéb okból nem kell bevételként figyelembe vennie, úgy az ebből teljesített cél szerinti kiadások sem számolhatók el költségként. A más önálló tevékenységekre vonatkozó sajátos szabályokat, a 10. sorhoz fűzött magyarázatnál és a mezőgazdasági őstermelők, illetve az egyéni vállalkozók bevallási lapjához készült útmutatóban találja meg. 10. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem Ha Önnek önálló tevékenységből voltak jövedelmei, azokat együttesen e sorba kell beírnia. Vegye elő, a kifizető(k)től kapott igazolás(oka)t! Az önálló tevékenységből származó bevételt a „b” oszlopba, az adóévben felmerült, igazolt költséget a „c” oszlopba, az adóalap-kiegészítés alapját az „a” oszlopba, az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet pedig a „d” oszlopba írja be. Amennyiben a jövedelmének a meghatározására a 10%-os szabály alkalmazását választotta, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „a” oszlopba annak 90%-ának figyelembe vételével meghatározott adóalap-kiegészítés alapját írja be. A „c” oszlopot ebben az esetben hagyja üresen. Ha a bevétel megszerzésekor a kifizetőnek tételes költségelszámolásról tett nyilatkozata miatt a bizonylat nélküli költség-elszámolási módszert nem alkalmazhatja, és bizonylat alapján költséget elszámolni nem tud, akkor a „b” oszlopba a bevételt, az „a” oszlopban a bevétellel megegyező adóalapkiegészítés alapját, a „d” oszlopban az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet kell beírnia. A „c” oszlop ekkor is üresen marad. Ebbe a sorba kell beírnia, ha a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, nem az egyéni vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységként folytatja • az ingóság bérbeadásából származó jövedelmet, [Ha az Ön által bérbe adott vagyontárgy közös tulajdonban van, akkor fő szabályként az e tevékenységből származó jövedelem után Önnek, mint a tevékenységet folytatónak kell adóznia. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak a jövedelmet a tulajdoni hányadok arányában megosszák. Ilyenkor a bevallásban bevételként, költségként és jövedelemként az egy főre jutó értékeket kell szerepeltetni. Társasházi közös tulajdon hasznosítása esetén az adókötelezettség kizárólag a társasházat terheli. Amennyiben Ön az ingóságát nem bérbe adta, hanem rendszeres vagy üzletszerűen végzett tevékenység keretében (az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási

46

• • • • • •

• •

joga megnyílt) értékesítette, akkor az ebből származó jövedelmének kiszámítására az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, és a jövedelmét is ebben a sorban kell bevallania. Ebben az esetben az ingó értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó, 200 000 forintig terjedő adómentesség Önt értelemszerűen nem illeti meg.] a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet – ha annak adózására nem a 25%-os adózási módot választotta, a magánóraadásból stb. származó jövedelmet, az újításból származó jövedelmet, szellemi tevékenységből származó jövedelmet, a gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munkáért kapott tiszteletdíjat, a virág- és dísznövénytermesztésből származó jövedelmet, ha nem számolhatja el őstermelői bevételként, [Amennyiben Ön őstermelői igazolvány birtokában vagy családi gazdaság tagjaként szőlő vagy dísznövénytermesztéssel foglalkozik, akkor az e tevékenységéből származó jövedelemmel kapcsolatos adózási tudnivalókat a 12-es pótlapokhoz készült útmutató mellékletében találja meg.] lábon álló (betakarítatlan) fának vagy más termésnek, terménynek a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelmet,42 ha az ellenőrzött tőkepiaci ügylete a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg, és Ön a kereskedelmi áru átruházója, akkor a pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére Önnek az önálló tevékenységből származik jövedelme, és azt itt kell bevallania.43

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem fő szabály szerint elkülönülten adózó jövedelemnek minősül, így az nem része az összevont adóalapnak, ezért azt nem ebben, hanem a 1053-04 lap 164. sorában kell szerepeltetni. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a 164. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét az adóév végén, az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó általános szabályok szerint állapítsa meg akkor is, ha erről év közben a kifizetőnek nem nyilatkozott.

42 43

Szja-törvény 16. § (3) b) – 20. § (1)-(3) Szja-törvény 67/A. § (10) bekezdés

47

Figyeljen arra, hogy ebben az esetben utólag, az adóévre tekintettel, nem válthat adózási módot. Önnek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után 14%os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezhet. Olvassa el a 09-es lap erre vonatkozó részét is! Figyelem! Abban az esetben, ha az ingatlant nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében adja bérbe44 vagy egyéni vállalkozóként ugyan, de az ebből származó bevételének adókötelezettségére a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat alkalmazza (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatást a 239/2009. (X. 20.) Korm. Rendelet alapján) és tételes költségelszámolást alkalmaz – az alábbi rendelkezések szerint számolhat el értékcsökkenést költségként:45 • Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához tárgyi eszköznyilvántartást kell vezetni, • Nem számolható el értékcsökkenési leírás – a bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével – a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő után. Amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni, • Az épület, építmény leírási alapját az szja-törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt korábban költségként nem számolta el, • Értékcsökkenési leírást a tevékenység megkezdése előtt legfeljebb három évvel korábban megszerzett (létesült) ingatlan, egyéb szálláshely értéke után lehet elszámolni, • A leírási kulcsot az ingatlan jellegétől függő besorolás szerint kell figyelembe venni, • Építmény, épület bérbeadása, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén, ha az nem egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például, ha a szállás célú hasznosítás esetenként egy-egy szobára, épületrészre vonatkozik) a leírási kulccsal meghatározott összegből: - a bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), - a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, - ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni,

44 45

Szja-törvény 18. § (1) bekezdés Szja-törvény 11. számú melléklet

48

A bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időtartamát a tárgyi eszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni, • Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (például egyéni vállalkozóként átalányban megállapított jövedelem) szerint, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt (pl. támogatást) kapott, • Az egyéni vállalkozás keretében megkezdett értékcsökkenési leírás folytatható akkor is, ha a magánszemély – választása alapján – a bérbeadásból származó bevétele után az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályok szerint adózik. •

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshelyszolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a költségelszámolás a következő. A 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított épület értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület, épületrész beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása). A nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása). Az előzőekben említett magánszemély az ingatlan-bérbeadási tevékenységének megkezdése előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. Ezt a rendelkezést az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatást nyújtó magánszemély azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy

49

épület, épületrész esetében - a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek esetében is az adókötelezettség fő szabályként a tevékenységet folytató magánszemélyt terheli, de lehetőség van arra, hogy a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelően teljesítsék az adókötelezettségüket. Amennyiben a jövedelem megosztását választják, akkor a kifizető által levont 25%-os adót is a tulajdoni hányadok szerint kell megosztani. A magánszemély által befizetett 25%-os adó nem osztható meg! Ha Ön a lakását az önkormányzatnak adta bérbe, akkor a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a bérbeadásból származó jövedelem után nem kell adót fizetnie. Az adómentesség feltételeiről a 04 lap 164. sorához fűzött magyarázatból tájékozódhat.46 Ha Ön igazoltan fizetővendéglátó vagy falusi vendéglátó, akkor az e tevékenységéből származó jövedelmének a kiszámítására is alkalmazhatja az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó, az előzőekben ismertetett szabályokat. Az e tevékenységből származó jövedelemre viszont a jövedelem-megosztási szabályt nem alkalmazhatja. Választása előtt feltétlenül olvassa el a 04 lap 164. és 176. sorához fűzött magyarázatot is! Abban az esetben, ha év végén döntött úgy, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét az összevont adóalapba számítja be, akkor a kifizető által levont vagy az Ön által befizetett 25%-os adót adóelőlegnek kell tekintenie és a bevallás 65. (kifizető által levont adóelőleg), vagy 74. (az adózó által befizetett adóelőleg) sorában kell feltüntetnie. Ha az adóévben erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből (is) volt bevétele, akkor abból levonhatja az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeget, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő összeget. 11. sor: Egyéni vállalkozói kivét Ha Ön vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, akkor önálló tevékenységéből származó jövedelmének minősül a személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét összege, amellyel szemben levonás nem érvényesíthető. 46

Szja-törvény 74/A. § (2) bekezdés

50

A kivét összegét a 13-as lapokhoz készült útmutatóban foglaltak alapján írja be ebbe a sorba! Az „a” oszlopba az adó kiegészítés alapját, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be. Az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés előírásait, a 2010. évi adókötelezettségére vonatkozóan nem kell alkalmaznia. Amennyiben élni kíván az egyéni vállalkozói kivét- kiegészítés lehetőségével, akkor az „a” oszlopba az adó alapját, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be. A kivét – kiegészítés összege után kedvezmény érvényesíthető, melyet a 43. sorban szerepeltethet. Olvassa el a 13-as lapokhoz írt útmutatót! 13. sor: Az átalányadózás szerint megállapított jövedelem47 Változás! 2010. január 1-től az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az adóalapnövelő összeg az összevont adóalap része!48 Ha Ön egyéni vállalkozóként és/vagy mezőgazdasági kistermelőként 2010-re (a 2009. évi, illetve korábbi adóbevallásában, vagy a bejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor a 1053-12 és/vagy 1053-13-as laphoz készült tájékoztató alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói és/vagy mezőgazdasági kistermelői tevékenységét a 2010. évben megszüntette és a megszűnésig az átalányadó szabályai szerint adózott. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha a 1053-13-02-es lap 412. sora alapján ez szükséges. Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként és/vagy mezőgazdasági kistermelőként, az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét, akkor a megállapított jövedelmet az „a” oszlopba, a „d” oszlopba pedig az adóalapkiegészítéssel megállapított összeget írja be. 14. sor: Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem Ha Önnek őstermelői igazolványa van vagy regisztrált mezőgazdasági termelő, és az őstermelésből származó bevétele a 600 000 forintot meghaladja, akkor ennek a sornak a kitöltéséhez a 1053-12-es lapokhoz készült útmutatóban találja meg a szükséges tudnivalókat. Ha Ön családi gazdaság tagja, akkor az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan ugyancsak a 1053-12-es lapokhoz készült tájékoztatásban találja meg az Önre vonatkozó adózási szabályokat.

47 48

Szja-törvény 29. § (1) bekezdés Szja-törvény 29. § (1) – (4)

51

Egyéb összevonás alá eső jövedelmek Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, melynek adókötelezettségére eltérő rendelkezés nincs. A bevételnek nem része a magánszemély által szabályszerűen igazolt kiadás, de a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. 15. sor: Magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem Ebben a sorban a magánnyugdíj-pénztár által teljesített, szolgáltatásnak nem minősülő kifizetést kell feltüntetnie. Amennyiben Ön 2010-ben kedvezményezettként ezen a jogcímen is szerzett jövedelmet, kedvezmény illeti meg a számított adó összegéből. A kedvezményt a 34. sorban kell szerepeltetnie. A kitöltés előtt olvassa el a 34. sorhoz írt magyarázatot! Az „a” oszlopba az adókiegészítés alapját, a „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be. 16. sor: Külföldi kiküldetésből származó jövedelem Ha Ön valamely önálló vagy munkaviszonynak nem minősülő, nem önálló tevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, és az ebből származó jövedelme után Magyarországon kell adóznia, akkor e sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „c” oszlopban a levonható részt, az „a” oszlopban pedig a kiegészítés alapját tüntesse fel. A „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be! A jövedelem kiszámítására vonatkozó szabályokat a 3. sorhoz fűzött magyarázatnál találja meg. 17. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem Ha Önnek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyek nem tartoznak az 1-16. sorok egyikébe sem, és adóterhet nem viselő járandóságként a 18-23. sorokba sem, azokat együttesen itt kell szerepeltetnie. E bevételekkel szemben is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az Ön által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Ilyen többek között a jog alapításából, átruházásából (átengedésből), megszüntetéséből, gyakorlásának átengedéséből, valamint a jogról történő lemondásból származó bevétel, amely az említett jogosultságok megszerzésére fordított összeggel csökkenthető. Ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetén, a csökkentés összegében kell figyelembe venni a megszerzéskor adóköteles bevételt is. Amennyiben a bevétellel szemben igazolt költsége merült fel, a „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, az „a” oszlopba pedig a kiegészítés alapját írja be. A „d” oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget írja be! Abban az esetben, ha a bevétellel szemben költséget nem

52

számol (számolhat) el, akkor a bevétel összegét írja a „b” oszlopba, a „c” oszlopot hagyja üresen. Az „a” oszlopba ilyen esetben a „b” oszlopban szereplő bevétel teljes összegét kell írnia. A leggyakrabban előforduló egyéb összevonás alá eső jövedelmek Alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek adókötelezettsége49 Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték a 12%-ot nem haladja meg. Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek egyébként megfelelő állam akkor, ha az említett államnak és a Magyar Köztársaságnak van a kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (továbbiakban: ellenőrzött külföldi adózó) megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított érteket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Egyéb jövedelemként adóköteles az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló tagi jogviszony (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más értékpapír, jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Egyéb jövedelem a fizetett kamat abban az esetben is, ha a kamatot fizető állammal nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerülése végett a Magyar Köztársaságnak. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári jóváírással kapcsolatos tudnivalók Ebben a sorban kell bevallania, ha valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a tagja és a pénztár adományból származó összeget írt jóvá az adóév során az Ön egyéni számláján. Egyéb jövedelem lehet az egyéni számlán történő más jóváírás is, ha az nem adómentes. A jóváírt adóköteles összeget a pénztár igazolása szerint vegye figyelembe. Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített – a szja-törvény szerint – adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, illetve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott olyan szolgáltatás (kifizetés, juttatás) amely nem törvényben meghatározott 49

Szja-törvény 28. § (12) – (13)

53

szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott és nem adómentes. Az önkéntes kölcsönös pénztár által kiállított igazolás ezen a jogcímen tartalmazza. A munkáltatói hozzájárulásnak az a része, amely adóköteles, munkaviszonyból származó bérjövedelem, és azt az M30-as igazolás 1. sora tartalmazza. Egyéb jövedelemként adóköteles a magánnyugdíj-rendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésekor a tagdíj-kiegészítés, ha azt Önnek kifizették. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, szolgáltatás adókötelezettsége A nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles bevételek kapcsán a kötelező várakozási időszak számítására vonatkozó szabályok.50 Egyéb jövedelemnek minősül és ebben a sorban kell bevallania az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően, nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles összeget is. Amennyiben Ön a kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő évben vett fel adóköteles összeget, annak egésze jövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől a jövedelem évente 10-10%-kal csökken. A kötelező várakozási időszak letelte évét követő tizenegyedik évben az ilyen bevételt a jövedelemszámítás során már nem kell figyelembe venni. A 2007. december 31-ét követően jóváírt összegek esetén a kötelező várakozási idő újra kezdődik. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), ha az nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott a szja-törvény szerinti adómentes szolgáltatás, szintén egyéb jövedelemként adóköteles. Ezen jövedelmeket egészségügyi hozzájárulás is terheli, ezért feltétlenül olvassa el a 1053-09-es laphoz fűzött magyarázatot is! A nyugdíj-előtakarékossági számláról történő, nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés adókötelezettsége51 Amennyiben Ön 2010. évben a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, akkor egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül a kifizetés (juttatás), valamint az

50 51

Szja-törvény 28. § (8) Szja-törvény 28. § (17)

54

értékpapírszámlán, letéti számlán kimutatott követelés azon része, amely meghaladja az Ön által teljesített befizetések, átutalások összegét. Ezért, ha Ön 2010. évben A „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíjelőtakarékossági számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésről (juttatásról), átutalásról rendelkezett, illetőleg átvezetést kért, akkor egyéb jövedelemnek minősül a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül a szokásos piaci értéken számított követelés azon része, amely meghaladja az Ön által (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, az Ön javára osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes összegét. Olvassa el az 62., 141. – 146. sorhoz fűzött magyarázatot is. Az előzőek szerinti jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője Önnek igazolást állít ki. Nem keletkezik egyéb összevonás alá eső jövedelem akkor, ha Ön a nyugdíjelőtakarékossági számlája megszüntetésekor a számlán lévő követelését teljes egészében más számlavezetőnél vezetett, „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíjelőtakarékossági számlájára helyezteti át. Egyéb jövedelemként kell a befektetési szolgáltatónak kezelnie a nyugdíjelőtakarékossági számlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés52 (juttatás), átutalás, átvezetés esetén a személyi jövedelemadó törvényben meghatározottak szerint számított összegét. Kamatként megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések Itt kell feltüntetni a tagi kölcsön, vagy értékpapír után 2006. szeptember 1-jét követően nem első alkalommal megszerzett (kifizetett, jóváírt) kamat összegét, illetőleg magánszemélynek nyújtott kölcsön után kapott kamatjövedelmet. A szövetkezeti tagi kölcsön kamata, amennyiben az 5% százalékponttal meghaladja a jegybanki alapkamat összegét, a meghaladó rész szintén egyéb jövedelem. Ha Ön a kamatjövedelmet kifizetőtől kapta és annak van adóköteles része is, azt a kifizető igazolása alapján ebbe a sorba írja be. Külön szabály vonatkozik az 1996. december 31-e előtt és után a magánszemély által adott kölcsönre fizetett kamatokra. Az 1996. december 31-e előtt adott kölcsön kamata akkor nem visel adót, ha annak összege a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamattal számított, az 1996. december 31-e után kötött hitelszerződés esetében pedig a szerződéskötés időpontjában 52

Szja-törvény 28. § (17)

55

érvényes jegybanki alapkamattal számított összeget nem haladja meg. Nem keletkezik adóköteles jövedelem akkor sem, ha a kölcsönszerződés szerinti kamat a jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5%-ával haladja meg. Az előzőekben ismertetett szabályok nem alkalmazhatók akkor, ha a kamatot olyan magánszemély fizeti, akinek az illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezménye. Ilyen esetben a kamat címén megszerzett bevétel egésze egyéb jövedelemnek minősül. A 2006. augusztus 31-ig hatályos rendelkezéseket kell azonban alkalmazni azokra az előzőek szerinti kamatjövedelmekre is, amelyeket a 2006. augusztus 31-e előtt megkötött szerződés, ügylet alapján 2006. augusztus 31-ét követően elsőként szerzett meg. Borravaló, hálapénz adókötelezettsége Itt kell bevallania azt az összeget is, amelyet nem önálló tevékenységére tekintettel borravalóként, hálapénzként kapott. Ha a borravalót Ön az önálló tevékenységével összefüggésben kapta, akkor az a tevékenységének bevétele lesz, és azt a 10. sorban kell bevallania. A 21. sorban kell szerepeltetnie a külön jogszabály szerint megszerzett felszolgálási díjat, valamint a vendéglátó üzletben felszolgálóként közvetlenül a fogyasztótól kapott borravalót is. Ha a munkáltatóhoz befolyt borravaló, hálapénz összegét a munkáltató osztja el, úgy az bérjövedelemként adóköteles (1. sor), azt az M30-as igazolásnak tartalmaznia kell. A biztosító által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem Egyéb jövedelemként kell bevallani a biztosító által kifizetett azon összeget is, amely nem minősül a biztosító szolgáltatásának és nem kamatjövedelemként adóköteles. A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg adómentes, ha a magánszemély a díjat költségként nem számolta el. Egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által kifizetett összegnek az a része, amely meghaladja a magánszemély, más magánszemély által fizetett díjat, valamint a kifizető, munkáltató által fizetett adóköteles díjat. Amennyiben a más magánszemély által fizetett díjat a díjfizető költségként számolta el, annak összege az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem része. Nem számít egyéb jövedelemnek a biztosító által kifizetett azon összeg, amely adókötelezettségét a törvény külön nevesíti. Ilyen, kamatként nevesített jövedelem keletkezik akkor, ha a biztosító által kifizetett összeg maradékjogból

56

származik, vagyis a biztosítás díját a magánszemély vagy a javára más magánszemély fizette, vagy az adóköteles biztosítási díjnak minősült. Ugyancsak kamatnak minősül a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás, illetőleg a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatásából származó jövedelem is. Nem itt kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a szja-törvény külön jogcímen nevesít (pl.: kamatjövedelemként). A társaság által megvásárolt saját üzletrész térítés nélküli átadása a tag részére Ha a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság esetében, a megvásárolt saját üzletrésztől való megválás módjaként a tag részére történő ingyenes átadást határozza meg, úgy a térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaság magánszemély tagjainál ugyan értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül, de az adókötelezettségére az összevonás alá eső egyéb jövedelmekre irányadó előírás vonatkozik. E szerint az szja-törvény eltérő rendelkezése hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték egyéb jövedelemnek minősül. A törvény szerint nevesített, további egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek Ha Ön az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog (praxisjog) átruházásából bevételhez jutott, akkor az ebből származó jövedelmét ebben a sorban kell bevallania. Jövedelemnek a bevétel azon része minősül, amely a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illeték együttes összegét meghaladja. Itt kell szerepeltetnie a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmány és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása útján megszerzett jövedelmét is. A jövedelem kiszámítása során a bevételből levonhatja a jog gyakorlása érdekében felmerült, Önt terhelő igazolt költségeit. Ha Ön külföldi illetőségű jogi személytől, jogi személyiség nélküli társaságtól 10 000 forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékban részesült, akkor annak értéke egyéb jövedelemnek tekintendő, amelyet ebben a sorban kell szerepeltetnie. Nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe vennie az üzleti ajándék értékét akkor, ha annak egyedi értéke a 10 000 forintot nem haladja meg. Ha Önt külföldi illetőségű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság megvendégelte (reprezentációban részesítette), annak értékét ugyancsak nem kell az adóalaphoz hozzászámítania.

57

Egyéb jövedelemnek minősül az értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén a bevétel azon része is, amely meghaladja az értékesített értékpapír vagy más vagyoni érték szerződéskötéskor ismert szokásos piaci értékét. Olvassa el a 04-es lap 166. sorához fűzött magyarázatot is! Egyéb jövedelemnek minősül a tudomány doktorának illetménykiegészítése is. E bevétellel szemben költség nem számolható el. Itt kell bevallania azt a pénzösszeget is, amelyet Ön a termőföldről szóló törvényben meghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés címén kapott. Olvassa el a 1053-04-es lap 162. sorához leírtakat is. Itt kell bevallani a felelősségbiztosítás alapján kapott, jövedelmet helyettesítő kártérítés összegét is akkor, ha az olyan jövedelmet pótol, amely egyéb jövedelemként lenne adóköteles. A jövedelmet pótló kártérítés olyan jövedelemnek minősül, amilyen jövedelmet pótol, ezért azt a pótolt jövedelem jogcíme szerinti sorban kell szerepeltetni. (Pl.: a bérjövedelmet pótló kártérítés, melynek összegét az 1. vagy a 4. sorban kell feltüntetni.) Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetnie az ingóság értékesítéséből származó bevételének azt a részét is, amely meghaladja az ingóság értékesítéséről szóló szerződés megkötésének idején ismert szokásos piaci értékét. A vételárnak a szokásos piaci értéket meg nem haladó részére az ingó értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, és a jövedelmet a bevallás 1053-04-es lapjának 163. sorában kell feltüntetnie. Új szabály 2010. január 1-től! Ha Ön ellenőrzött külföldi társaság tagja,53 és abban más társaság révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik az adóév utolsó napján, és abban a saját, valamint a közeli hozzátartozói54 együtt számított részesedése vagy szavazati aránya eléri a 25 százalékot, akkor egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, a közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta. A fenti, egyéb jövedelem halmozott (nyilvántartott) összegéről, a csökkentések figyelembe vételével nyilvántartást kell vezetni! 53 54

Szja-törvény 28. § (20) pont Ptk. 685. § b) pontja

58

Egyéb jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből azt a részt, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Adóterhet nem viselő járandóságok Az adóterhet nem viselő járandóság része az összevont adóalapnak, de a rá eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetnie. Az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti adóját a 33. sorban kell feltüntetni. Figyelem! Az adóterhet nem viselő járandóság azon része, amely a törvény szerint meghatározott mértéket meghaladó összeg, a felek között fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony szerint adóköteles, az említett jogviszony hiányában egyéb jövedelemként adóköteles! 18. sor: Nyugdíj (a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék) Ebben a sorban kell feltüntetnie a 2010. évben kapott nyugdíj (valamint a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék és jövedelempótló kártérítési járadék összegét. Ez utóbbi feltétele, hogy Ön már betöltötte az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíj összegéről igazolással kell rendelkeznie, de feltétlenül olvassa el a szja-törvény nyugdíjra vonatkozó részét, mivel több olyan juttatást is nyugdíjnak minősít, amelyet cím szerint nem nyugdíjként folyósítanak az Ön részére.55 Változás! A sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék adómentes bevételnek minősül. A 2010. augusztus 18-tól ilyen címen kifizetett összeget nem kell bevallani! 19. sor: Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj, anyasági támogatás Ebbe a sorba

55

Szja-törvény 3. § 23. pont

59

• a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás összegét, • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díjat írja be a rendelkezésére álló igazolása alapján. 20. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető összeg Feltétlenül töltse ki ezt a sort akkor, ha Önnek olyan országból is származott jövedelme, vagy a belföldről származó jövedelme után olyan országban adózott, amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, és az egyezmény ezen összevonás alá eső jövedelmet mentesíti Magyarországon az adó alól, de a belföldön adóztatható jövedelme utáni adó kiszámításánál ez a jövedelem figyelembe vehető. Ez a jövedelme ugyanis adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles. A kettős adóztatást kizáró egyezmények zöme a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő figyelembe vételére ezt a szabályt tartalmazza. Ilyen többek között a Németországgal, Kanadával, Olaszországgal, NagyBritanniával, Franciaországgal, Ausztriával és az Amerikai Egyesült Államokkal megkötött egyezményünk is. Amennyiben Ön az előzőekben foglaltaknak megfelelő jövedelmet szerzett 2010-ben, akkor azt ebben a sorban szerepeltesse. A jövedelem kiszámítására a jövedelem megszerzésének jogcíme szerinti, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Az adókötelezettség fennáll akkor is, ha a jövedelmet nem hozta haza. A jövedelmet forintra átszámítva kell beírnia. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell figyelembe venni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor alkalmazni. A fenti rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik az ott meghatározott időpontot – a külföldi pénz eladása esetén – követő 15 napon, illetve – külföldi pénz vétele esetén – megelőző 15 napon

60

belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz. Ha Ön az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy egyéb alkalmazottjaként e jogviszonyára tekintettel az Európai Közösségektől bért, fizetést és más hasonló térítést, juttatást kapott, akkor azt a bevallásában nem kell szerepeltetnie, feltéve, hogy az az Európai Közösségeket megillető adó hatálya alá tartozik. 21. sor: Felszolgálási díj címén kapott összeg A külön jogszabály alapján megszerzett felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege szintén adóterhet nem viselő járandóságok közé tartozik. (Amennyiben Ön vendéglátó üzlet felszolgálójaként közvetlenül a fogyasztótól borravalót kapott, lehetősége van ez után a jövedelme után nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a 1053-10-es laphoz készült magyarázatban találja meg.) 22. sor: Mezőgazdasági termelő részére adott gazdaságátadási támogatás A termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért (73 500 forintot) meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles. Ha ezen a címen jutott jövedelemhez, számítsa ki, hogy mekkora a kapott támogatás egy hónapra eső összege, és ha az a minimálbért meghaladja, úgy havonta csak a 73 500 forint tekintendő adóterhet nem viselő járandóságnak, a felettes rész egyéb jövedelemként adóköteles, melyet a 17. sorba kell beírnia. 23. sor: Egyéb, adóterhet nem viselő járandóság Ha Ön 2010-ben a 18-22. sorokban feltüntetett adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmeken túl egyéb, a következők szerinti adóterhet nem viselő járandóságot szerzett, akkor azt ennek a sornak a „b” oszlopába kell beírnia, mert az ilyen jövedelem adóköteles és része az összevonás alá eső jövedelemnek (azonban az e jövedelmére eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetni). Amennyiben több jogcímen szerzett adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet, akkor e jövedelmek együttes összegét kell ebben a sorban szerepeltetnie. Nézze meg, mit tartalmaznak az igazolásai. Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül:

61

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj; • a szociális gondozói díj évi 180 000 forintot meg nem haladó része; • a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj; • a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, valamint – a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó – lakhatási támogatás, továbbá a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó része; • a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési – oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, bevételnek számító, az előzőekben nem említett pénzbeli juttatások; • a hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér kétszeresét meg nem haladó része; • a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás; • az EGT-államának joga alapján az előzőekben meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel; • az EGT-államának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják); • a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét; • az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási

62

• •

•

• •

jogviszonyból származó ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó része; az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj; a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj; A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak nyújtott, vissza nem térítendő (elengedett kölcsön összege is) támogatás, a vételár, vagy teljes építési költség 30%-áig, legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben; A szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított összeg; A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának ösztöndíja, egyéb pénzbeli juttatása.

24. sor: Adóterhet nem viselő járandóságok összesen Ebbe a sorba, a „d” oszlopba írja be a 18-23. sorok „b” oszlopainak összegét. Ez az összeg lesz az, amely után az erre az összegre eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetnie. A kedvezményt e jövedelmek együttes összege után a 33. sorban érvényesítheti. 25. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem Ha Önnek olyan országból származó, vagy olyan országban adóztatható belföldről származó jövedelme volt, amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, illetőleg a két ország között viszonosság áll fenn, és az egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmet nem mentesíti Magyarországon az adóztatás alól, ugyanakkor a külföldön megfizetett adó magyarországi beszámításáról rendelkezik, akkor az ilyen jövedelmét ebben a sorban tüntesse fel. A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. A külföldön adóztatható, belföldön beszámítható jövedelem megállapítására a jövedelem megszerzése szerinti jogcímnek megfelelő, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmaznia.

63

A bevételt a „b”, a költséget, feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van a „c”, az adóalap-kiegészítés alapját az „a”, az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget pedig a „d” oszlopban tüntesse fel. Figyelem! Amennyiben az egyezmény alapján a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összege után Önt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg. Ebben az esetben, ne felejtse el az 55. sort kitölteni, mert a bevallása hibás lesz! A külföldön megfizetett adó beszámításához a 30. sort kell kitöltenie. Ne felejtse el a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét az egyéb adatok között a 1053-05 lap 197. sorban feltüntetni! 26. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét ebbe a sorba írja be. Itt tüntesse fel azt az összeget is, amelyet belföldi munkáltatótól, megbízótól a külföldön végzett tevékenységére tekintettel kapott, de az után a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adót fizetett. A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Figyelem! Amennyiben a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme után egyezmény vagy viszonosság hiányában külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összege után Önt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg. Ebben az esetben, ne felejtse el az 56. sort kitölteni, mert a bevallása hibás lesz! A bevételt a „b”, a költséget, feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van a „c”, az adóalap-kiegészítés alapját az „a”, az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget pedig a „d” oszlopban tüntesse fel. A külföldön megfizetett adó beszámításához a 31. sort kell kitöltenie. A külföldön megfizetett, forintra átszámított adó összegét a 1053-05 lap 198. sorban kell szerepeltetnie! 27. sor: Az összevont adóalap összege Ebbe a sorba a 1-26. sorok együttes összegét kell beírnia. Ne feledje el az 1-4. sorok „d” oszlopában és az 55-56. sorok „b” oszlopaiban szereplő

64

bérjövedelmeket külön is összegezni és e sor „a” oszlopában lévő fehéren hagyott mezőbe beírni. (Ha Ön 2010-ben bérjövedelmet szerzett – az 1-4 sorok „d” oszlopában, az 55-56. sorok „b” oszlopaiban adatot tüntetett fel – és e sor „a” oszlopát nem tölti ki, akkor a bevallása hibás lesz.) Ennek a sornak a kitöltése azért fontos, mert ez az összeg szolgál az adójóváírás alapjául. 28. sor: Összes jövedelem a 2010. adóévben A 28. sor „d” oszlopába az összes jövedelem megállapításakor az összevont adóalapba tartozó, az elkülönülten adózó jövedelmeit (bevételeit), a külföldön is adóköteles jövedelmeit, valamint a jogszerűen ekho szerint adózott bevételeit vegye figyelembe. Ehhez, Önnek össze kell adnia a 27. sor „d”, 57. sor „c”, 180. sor „d”, 190. sor „b”, 254. sor „b”, 260. sor „b” és a 273. sor „b” oszlopokban szereplő jövedelmeit. Ha Ön vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó, az e tevékenységéből származó jövedelemként (11. sorban szereplő egyéni vállalkozói kivéten túl), a 1053-04-es lap 177. sorának „a” oszlopában szereplő vállalkozói osztalékalapot is vegye figyelembe az összes jövedelem megállapítása során. Amennyiben Önnek a 2010. évre vonatkozóan a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódóan különadó bevallási kötelezettsége van, az éves összes jövedelem megállapításánál figyelembe kell vennie az 57. sor „c” oszlopában feltüntetett összeget. Az előzőek szerint számított jövedelem összegét írja be a sor „d” oszlopába. Erre az összegre szüksége lesz az adójóváírás, valamint az összevont adóalap utáni adót csökkentő kedvezmények érvényesítése során is. Figyelem! A 28. sor „a” oszlopot Önnek csak abban az esetben kell kitöltenie, ha az összevont adóalap adóját a lakáscélú hiteltörlesztés (37-39. sorok), illetőleg tandíj, felnőttképzés igénybe vehető halasztott kedvezménye (45. sor) címén kívánja csökkenteni. Ezeknél a kedvezményeknél a szja-törvény 2006. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni a jövedelemkorlát figyelembe vételekor, azaz a 3 400 000, illetőleg 4 400 000 forintot meg nem haladó, az adóalap-kiegészítés nélküli jövedelem az irányadó. Azoknál az összevont adóalapba tartózó jövedelem soroknál, ahol költség elszámolás lehetséges, a kapott igazolt bevételből levonható költség figyelembevételével megállapított jövedelmeket kell összeadnia. Ez az összeg azonban nem minden esetben egyezik meg az adóalap-kiegészítés alapjával („a” oszlopok összegével)!

65

Az adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) nélküli 2010. évi összes jövedelem megállapítása, az „a” oszlop kiszámítása Az adóalap-kiegészítés nélküli összevont adóalapba tartózó jövedelmek (1053-A lap 1-től 26-ig sorok) összegéhez adja hozzá a 04-es lap 180. sor „d” oszlop elkülönülten adózó jövedelmét, a 05-ös lap 190. sor „b” oszlop külföldön is adóköteles jövedelmét, valamint a 08-01-es lap 254. sor „b”, 260. sor „b” oszlopok, és a 08-02-es lap 273. sor „b” oszlopban feltüntetett, jogszerűen ekho szerint adózott bevételeket. Az előzőek szerint kiszámított, összesített jövedelmek összegét írja be az „a” oszlopba. Erre az összegre lesz szüksége az összevont adóalap utáni adót csökkentő lakáscélú hiteltörlesztés kedvezmény, tandíj, felnőttképzés halasztott kedvezmények érvényesítése során. Feltétlenül olvassa el a kedvezményekhez tartozó útmutatóban leírtakat! A 1053-B lap kitöltése II. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adójának meghatározása 29. sor: A számított adó Állapítsa meg az összevont adóalap (27. sor „d” oszlop) számított adóját és azt írja ide.56 (A számított adó meghatározása az Útmutató mellékletében található.) 30. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 25. sorban szereplő jövedelem után Ha Önnek olyan jövedelme is volt, amely külföldön adóköteles, de a nemzetközi egyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján e jövedelmet össze kell vonnia a belföldön adóköteles jövedelmeivel, akkor a külföldön megfizetett adót a kettős adóztatást kizáró egyezmény rendelkezéseinek, illetőleg a viszonosságnak megfelelően beszámíthatja. A nemzetközi szerződések jellemzően ilyen esetekben úgy rendelkeznek, hogy a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét kell beszámítani (levonni). Ebbe a sorba Önnek a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét (a 1053-05 lap 197. sor „c” oszlopában feltüntetett adó), legfeljebb a 29. sorban lévő összeget kell beírnia. 31. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 26. sorban szereplő jövedelem után Ha Önnek 2010-ben olyan jövedelme is volt, amely olyan országból származott, vagy olyan országban is adózott, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye és viszonosság sem áll fenn, akkor a 56

Szja-törvény 30. §

66

26. sorban feltüntetett jövedelem után külföldön igazoltan megfizetett, a 198. sorban feltüntetett adó 90%-át, de legfeljebb a 26. sorban szereplő jövedelem utáni, az átlagos adókulccsal kiszámított adót kell ebben a sorban szerepeltetnie. Az átlagos adókulcs megállapításához a 29. sorban lévő adó összegét ossza el a 27. sorban szereplő összevont adóalap összegével („d” oszlop), a kapott hányadost két tizedesre kerekítse, majd szorozza meg százzal. (pl. 0,323269 kerekítve 0,32; az átlagadókulcs 32%). Ne feledje el az így kapott adókulcsot (a példa alapján 32) az „a” oszlopban lévő fehér négyzetekbe beírni! Mielőtt ebbe a sorba a levonható összeget beírná, feltétlenül számítsa ki a külföldön igazoltan megfizetett adó 90%-át, valamint az átlagos adókulccsal a külföldön (is) adózott jövedelme utáni adót is, mert a kettő közül a kisebb összeg szerepelhet ebben a sorban. 32. sor: Adójóváírás Amennyiben Ön 2010-ben bérjövedelmet is szerzett, a bér után (27. sor „a” oszlopának fehér mezőjében feltüntetett bér összege) adójóváírás illeti meg akkor, ha az Ön összes, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme a 3 188 000 forintot nem haladta meg. (4 698 000 forint összes bevallott jövedelmet meg nem haladó jövedelem esetén Önt csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, az erre vonatkozó szabályokat az e sorhoz fűzött magyarázatban szintén megtalálja.) A munkáltatója, bér kifizetője (továbbiakban: munkáltató) az Ön részére kiadott jövedelemigazoláson azokat az összegeket tüntette fel, amelyeket az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett. Így előfordulhat, hogy a munkaviszonyból származó bérjövedelme után az adójóváírás összege és a jogosultsági hónapok száma az igazoláson szerepel akkor is, ha az Ön összes jövedelme a 4 698 000 forintot közelíti vagy meghaladja, ezért év végén a bevallásában vagy csak csökkentett összegben, vagy nem érvényesíthet adójóváírást. A munkáltatója az előlegnél azért vehette figyelembe az adójóváírást, mert Ön írásban kérte annak érvényesítését, mely összege mindaddig csökkentette is az adóelőlegét, amíg a munkáltatójától származó jövedelme az adójóváírásra jogosító értékhatárt (3 188 000 forintot) el nem érte. Az összes jövedelem, melyet figyelembe kell vennie a 28. sor „d” oszlopában található. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és arra tekintettel megállapított adóalap –kiegészítés együttes összegének 17%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 181 200 forint) lehet.

67

Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre Önt az adóévben bér illette meg. Abban az esetben, ha egy hónapon belül többször vagy több kifizetőtől (munkáltatótól) járt Önnek bér, az egy jogosultsági hónapnak számít. Az „a” oszlop nyíllal jelzett kockáiba írja be a jogosultsági hónapok számát, amely legfeljebb 12 hónap lehet. Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 188 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 698 000 forintnál, akkor az Önt egyébként adójóváírásként megillető összeget, csökkentenie kell annak az összegnek a 12%-ával, amennyivel az összes jövedelme a jogosultsági határt, azaz a 3 188 000 forintot meghaladja. Ezzel a szabállyal az adójóváírás 4 698 000 forintnál „elfogy”. Az adójóváírás összegét a törvényben meghatározottak szerint, a fenti leírás alapján kell figyelembe vennie a bevallása kitöltésekor. 33. sor: Az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti adója Ebben a sorban a 24. sorban szereplő jövedelemnek az adótábla57 segítségével kiszámított adóját tüntesse fel. 34. sor: A 15. sorban szereplő jövedelem kedvezménye Ha Ön magánnyugdíj-pénztártól a 2010. adóévben kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő jövedelmet szerzett, akkor a 15. sorban feltüntetett összeg után kedvezményre jogosult. A kedvezmény összege a 15. sorban lévő összeg alapján az adómértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legalacsonyabb adókulccsal (17%) megállapított összeg. Ezt az összeget, de legfeljebb a 29. sor „c” oszlopában szereplő összeget kell beírnia ennek a sornak a „b” oszlopába. 35. sor: A számított adót csökkentő kedvezmények összesen E sor „c” oszlopában összegezze a 30-34. sorok „b” oszlopaiban lévő adóösszegeket. 36. sor: Az összevont adóalap adója Ebbe a sorba a 29. sor összegéből a 35. sor összegének levonása után megmaradt adót kell beírnia. Ez a különbözetként jelentkező összeg az Ön összevont adóalap utáni adója, amely további, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményekkel csökkenthető. Ha a 35. sor „c” oszlopában összesített kedvezmények összege több mint a 29. sor „c” oszlopában szereplő számított adó, akkor ennek a sornak a „c” oszlopába nullát írjon! Amennyiben 57


68

az összevont adóalap utáni adója nulla, akkor további adókedvezményt természetesen nem tud érvényesíteni. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésének általános feltételei Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem haladó mértékben érvényesíthetők,58 ezért célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege a 36. sorban lévő adót ne haladja meg. Az adókedvezmények többségének érvényesíthetősége az Ön összes, 2010. évi jövedelmének nagyságától (28. sor „d” oszlop) is függ. A szja-törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, amelynek akkor van jelentősége, ha Ön több jogcímen is jogosult adókedvezmény igénybevételére, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit nem tudja teljes összegben igénybe venni. Ilyen eset lehet, ha Ön nem rendelkezik annyi adóval, mely fedezetet nyújtana a kedvezmények igénybevételére. Figyelem! Abban az esetben, ha Ön több jogcímen is érvényesíthet kedvezmény(eke)t, de azt részben veheti igénybe, csak az(oka)t a kedvezmény(eke)t jelölje, és olyan összegben amelyet az adója terhére érvényesíteni tud! A kedvezmények igénybe vételére, a törvény által meghatározott, következő sorrendben59 kerülhet sor: 1. 2. 3. 4. 5.

lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, személyi kedvezmény, őstermelői kedvezmény, családi kedvezmény, egyéb.

A 2010. évtől az alábbi jogcímeken, az összevont adóalap adója terhére igénybe vehető kedvezmények megszűntek, nem érvényesíthetők: • A közteherjegy értékének (alkalmi foglalkoztatás) kedvezménye; • A háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke utáni kedvezmény; • A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye; 58 59

Szja-törvény 43. § (1) Szja-törvény 44. § (1)

69

• A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezmény; • A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye; • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói befizetés kedvezménye; • Képzési költségként (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) befizetett összeg kedvezménye; • Közcélú adomány, tartós adományozás kedvezménye; • Élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának kedvezménye; • Üzleti hitel kamatának kedvezménye. III. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése 37 – 39. sorok: A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg halasztott kedvezménye A személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Azonban, a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben, a személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező előírásait változatlan tartalommal lehet alkalmazni azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az szja-törvény szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj. Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, részére az adókedvezmény továbbra is jár a személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint, függetlenül attól, hogy 2007. január 1-ig megkezdődött-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény az előzőek szerint. Amennyiben a fentieknek megfelel és a 2010. évben lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összegről a hitelintézet igazolásával rendelkezik, a szja-törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásait vegye figyelembe az adókedvezmény halasztott érvényesítésekor. Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként – akár 40%, akár 30%-os mértékű kedvezményre jogosult – nem haladhatja meg a 120 000 forintot. A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztására nincs lehetőség.

70

Fontos! A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg 30%-os, illetve 40%os kedvezmény igénybevételénél a 2010. évi adóalap-kiegészítést nem kell beszámítani a 3 400 000, illetve a 4 400 000 forintos jövedelemhatárba! A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme (1053-A lap 28. sor „a” oszlopa) a 3 400 000, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben a 4 400 000 forintot nem haladja meg. Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 000 000 forintnál, akkor az Önt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 000 forintot csökkentenie kell a 3 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával. Nem vonatkozik az időbeli korlát Önre, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van. Ha Ön lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megvásárlására 1993. december 31-e után hitelintézettel lakáscélú felhasználásra lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hitel adósaként (adóstársaként) a szerződés alapján 2010-ben a tőke törlesztésére – ideértve az előtörlesztést is –, a kamat, a kezelési költségek és a hitelfolyósítási díj megfizetésére fordított, a hitelintézet által kiállított igazoláson feltüntetett összeg után adókedvezményt érvényesíthet akkor, ha egyébként a törvényben meghatározott feltételek az Ön esetében fennállnak. A lakás bővítésére felvett hitel törlesztése csak akkor jogosít kedvezményre, ha a bővítés eredményeként a lakás alapterületének növelésével a lakószobák száma legalább egy lakószobával nő. Ezen a címen adókedvezményt a lakástakarék pénztártól felvett hitelre csak akkor lehet igénybe venni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként vagy adóstársaként vehető igénybe. Amennyiben Ön ugyanazon ingatlanhoz egy szerződésbe foglaltan több hitelt (pl. új lakáshoz kamattámogatásos és üzleti kamatozású) vett fel, akkor ezen hitelek törlesztése a kedvezmény alapjául szolgálhat akkor, ha az egyéb feltételek fennállnak.

71

Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél a hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezmény csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettel érvényesíthető. A felújításra, korszerűsítésre felvett hitel adókedvezményre nem jogosít. A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nem jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet Ön a munkáltatójától a hitelintézetnél fennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapott hitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni. Ha a munkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után Ön legalább a törvényben meghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor Ön a hitel ily módon törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre. A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között. 40% az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha • az Ön által felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és • az Ön által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 000 000 forintot nem haladja, vagy nem haladta meg. A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvétele belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez történjen. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be. 30% az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló, Ön által felvett lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen nem haladja, illetőleg haladta meg a 10 000 000 forintot, valamint a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg. A kedvezmény alkalmazhatósága szempontjából lakáscélú felhasználásnak tekintendő:

72 •

• • •

a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez; a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy az szjatörvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti – az előzőekben nem említett – lakáscélú felhasználás.

Amennyiben az Ön házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint Önnnek a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelem-határ az Ön esetében 4 400 000 forint. A 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget, a legfeljebb 120 000 forintot csökkenteni kell a 4 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával akkor, ha az Ön bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem több 5 000 000 forintnál. Ha Ön új lakása szerzéséhez kamattámogatásos hitelt kapott, akkor az annak törlesztésére fordított összeget a 37. sor „a” oszlopába, az összeg 40%-át pedig a 37. sor „b” oszlopába írja be. A 37. sor „b” oszlopába legfeljebb 120 000 forintot írhat, azaz, ha a számított összeg magasabb 120 000 forintnál, e sor „b” oszlopában csak 120 000 forintot tüntessen fel. Abban az esetben, ha az Ön által felvett lakáscélú hitel Önt a 30%-os kedvezményre jogosítja, akkor törlesztésére fordított összeget a 38. sor „a” oszlopába, az összeg 30%-át, a 38. sor „b” oszlopába írja be, amely legfeljebb 120 000 forint lehet. Abban az esetben, ha Ön egy szerződés alapján az új lakásához a kamattámogatásos hitel mellett piaci kamatozású hitelt is felvett, akkor a már említett korlátokon belül úgy a 40, mint a 30%-os kedvezményt is érvényesítheti, feltéve, hogy a felvett, kétféle hitel együttes összege a 10 000 000 forintot nem haladja meg. Ne felejtse el e sorok „b” oszlopaiban feltüntetett kedvezmény együttesen sem haladhatja meg a 120 000 forintot. A 39. sor „c” oszlopa szolgál az Önt megillető lakáscélú adókedvezmény együttes összegének a feltüntetésére. A „c” oszlop kitöltésekor az Önre vonatkozó jövedelemkorlátot is vegye figyelembe. A „c” oszlopba írt összeg nem lehet több 120 000 forintnál. Figyelem! A lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét az átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adójával szemben lehet érvényesítenie.

73

40. sor: A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás alapján havi 3 675 forinttal (az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-ával) lehet csökkenteni az adót mindazokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Ebbe a sorba a „d” oszlopba tehát annyiszor 3 675 forintot – legfeljebb 44 100 forintot – lehet beírni, ahány hónapig fennállt a fogyatékosság. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, csak megőrizni. Akinek az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, nem kell új igazolást kérnie. A kedvezmény igénybevételének jövedelemkorlátja nincs! A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adóból. Az adózás szempontjából súlyosan fogyatékosnak a 2010. január 1-től kiadott igazolások esetében az a személy tekinthető, akinek a betegsége, egészségkárosodása a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. Rendeletben, illetve a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendeletben szerepel. 41. sor: Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 000 forint Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásban feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát (továbbiakban: regisztrált magánszemély).60 Közös őstermelői igazolvány alapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a címen adókedvezményt, aki rendelkezik ezzel a regisztrációval. Az érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől kezdődően, az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. A támogatást a bevallás benyújtásának évében kell agrár de minimis támogatásként figyelembe venni. Amennyiben Ön az őstermelői igazolványa alapján mezőgazdasági őstermelő – a kistermelő is őstermelő – vagy őstermelői tevékenységet folytató családi gazdaság tagja, vagy csak regisztrált magánszemély és jövedelmének kiszámítására tételes költség-elszámolási módot választott, vagy jövedelmét a bevételének 90%-ában határozta meg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adójával, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját. Ha Ön a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, és az őstermelői tevékenység utáni adó a 100 000 forintot nem éri el, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet. 60


74

Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek az őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe, ha a mezőgazdasági őstermelői tevékenységen kívül más forrásból is van összevonandó jövedelme. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját (36. sor) a 14. sorban szereplő jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. A mezőgazdasági őstermelői kedvezmény igénybevételére vonatkozó jövedelemhatár 7 620 000 forint. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot. Az Önt megillető kedvezmény teljes mértékben akkor érvényesíthető, ha az éves összes jövedelme nem haladja meg a 7 620 000 forintot. Abban az esetben, ha az éves összes jövedelme a 7 620 000 forintot meghaladja, úgy a kiszámított kedvezmény összegének, de legfeljebb a 100 000 forintnak a 7 620 000 forint feletti rész 15%-át meghaladó része érvényesíthető. 42. sor: A családi kedvezmény eltartottak után Amennyiben Ön családi kedvezmény címén kívánja az összevont adóalap utáni adóját csökkenteni, akkor annak összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie. A családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége az eltartotti létszámtól és a jövedelemnagyságtól is függ. Családi kedvezményt csak akkor lehet igénybe venni, ha az eltartotti létszám legalább 3 fő, a kedvezményt pedig csökkenteni kell akkor, ha az Ön összes, 2010. évi jövedelme az eltartotti létszámhoz rendelt jövedelemkorlátot meghaladja. Ha Ön családi kedvezményt érvényesít és az Ön összes, 2010. évi jövedelme a következőkben felsoroltak szerinti jövedelemkorlátot meghaladja, akkor Ön a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja az adott jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 15%-át. A családi kedvezmény érvényesíthetősége az eltartotti létszámtól és a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély összes, 2010. évi adóalapkiegészítéssel növelt jövedelmének (28. sor „d” oszlop) nagyságától függ. A jövedelem-korlátot és a hozzá tartozó eltartotti létszámot a törvény a következők szerint határozza meg:

75

• 7 620 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt, • 8 255 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt, • 8 890 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt, • 9 525 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt, • 10 160 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt. Tekintettel az előzőekben ismertetett korlátokra, bevallása elkészítésekor ezekre is legyen tekintettel, vagyis a jövedelemnagyságtól függően számítsa ki az Önt megillető kedvezményt. A kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 forint feltéve, hogy az eltartottak létszáma az adott hónapban legalább a három főt eléri. Mielőtt kiszámítaná a családi kedvezmény összegét, olvassa el a következőket! Amennyiben az Ön összes, 2010. évi jövedelme meghaladja az eltartotti létszámhoz kapcsolódó jövedelemhatárt, akkor az Önt megillető családi kedvezmény összegéből az értékhatárt meghaladó rész 15%-át meghaladó részt érvényesítheti. Az Ön által érvényesíteni nem tudott kedvezményt házastársa, illetőleg élettársa veheti igénybe. Abban az esetben, ha a házastárs, élettárs összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme is meghaladja az eltartotti létszámhoz tartozó jövedelemhatárt, akkor a jogosult által érvényesíteni nem tudott kedvezményt is csökkenteni kell az értékhatárt meghaladó rész 15%-ával. Amennyiben az eltartottak száma és a jövedelem nagysága alapján érvényesíthet családi kedvezményt, úgy a 1053-03-as lapot is töltse ki! Amennyiben a családi kedvezményt születendő gyermekére (is) érvényesíti, akkor ebben az esetben a 03-as lapon a várandósság tényéről kell nyilatkozatot tennie. A családi kedvezményt a kedvezményezett eltartott után a jogosult magánszemély érvényesítheti. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jogosult az őt megillető családi kedvezményt a vele együtt élő házastársával, élettársával megossza. A megosztás feltétele, hogy a 03-as lapon erről közösen nyilatkozzanak és egymás nevét, adóazonosító jelét adóbevallásukon feltüntessék. Élettársak esetén a megosztás feltétele még, hogy a 03-as lapon nyilatkozzanak arról, hogy a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát egyikük sem veszi igénybe. Kedvezményezett eltartott

76

• az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak; • aki rokkantsági járadékban részesül; • a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig; • a családi pótlékra saját jogon jogosult. Amennyiben a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot, illetve EGT-állam hasonló joga alapján más, hasonló ellátást folyósítanak, akkor a kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján a családi pótlékra jogosult. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt állóra tekintettel kapja, illetőleg az, aki a családi pótlékot szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett személyre tekintettel kapja. Magzat esetében jogosultnak az anyát, vagy az anyával közös háztartásban élő házastársát61 kell tekinteni. Saját jogon családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében jogosultnak a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike minősül. A kedvezmény összegének a megállapítása során az eltartottak létszámába azokat a személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettel családi pótlékot nem folyósítanak. A családi kedvezmény szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amely hónapra a családi pótlékot, a rokkantsági járadékot folyósítják. Magzat esetében jogosultsági hónapnak azt a hónapot kell tekinteni, amely hónapban az orvosi igazolás alapján a várandósság (a várandósság kezdetétől számított 91. napot követően) legalább egy napig fennáll. (Az orvosi igazolást nem kell az adóbevallással beküldeni, csak az elévülésig meg kell őrizni.) A gyermek megszületésének hónapját figyelmen kívül kell hagyni akkor, ha ebben a hónapban a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Amennyiben az adóbevallás benyújtását követően történik a magzat, ikermagzat felismerése, akkor a jogosult a családi kedvezményt önellenőrzés útján érvényesítheti. 61

2009. július 1-től bejegyzett élettárs is.

77

A családi pótlékra nem saját jogon jogosultak, valamint a magzat esetében az év végi bevallásban bármelyik jogosult érvényesítheti a kedvezményt függetlenül attól, hogy év közben az adóelőleg megállapítása során melyiküknél vették azt figyelembe. A törvény lehetőséget ad az együtt élő házastársaknak, a közös gyermekeket nevelő élettársaknak arra, hogy év végén döntsék el, a családi kedvezményt melyikük érvényesíti figyelemmel arra is, hogy a többi kedvezményi jogcímeken is érvényesíthető kedvezményekkel is élni tudjanak. A saját jogon családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő esetében az év végi bevallásban is azt kell jogosultnak tekinteni, akinél azt az adóelőleg megállapításakor figyelembe vették. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az előzőek szerinti kedvezményezett eltartottak utáni kedvezményt a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával megossza. Abban az esetben, ha a házastárs, élettárs által érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény összege az adóbevallás benyújtásáig, illetőleg a munkáltatói adómegállapítás időpontjáig nem ismert, a maradék összeg érvényesítése csak önellenőrzéssel történhet meg. Élettársak esetében, ha csak egyikük jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, akkor az év végén a jogosultnak nem minősülő élettárs csak a jogosult által érvényesíteni nem tudott részt vonhatja le az összevont adóalap utáni adójából. 43. sor: Egyéb kedvezmény Ebben a sorban tüntetheti fel az 5. sorban szerepeltetett személyes közreműködői díj-kiegészítés összegének, és/vagy 11. sorban szerepeltetett vállalkozói kivét- kiegészítés összegének a kedvezményét. Az „a” oszlopba ne felejtse el a kedvezmény alapját beírni! 45. sor: Tandíj, felnőttképzés díja címén igénybe vehető halasztott kedvezmény62 A tandíjként (képzési költségként), felnőttképzés költségeként befizetett összegek halasztott kedvezményeinek érvényesítéséhez vegye elő a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolásait. A kedvezmény halasztott érvényesítésének feltétele, hogy az erről szóló igazoláson a kedvezmény halasztása bejegyzés szerepeljen. A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését, illetve a felnőttképzés első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásban érvényesíthető. 62

2009. évi LXXVII. tv. 206. § (7) bekezdés

78

A tandíjba beleértendő a költségtérítés, egyéb térítés is, felnőttképzési díjba beleértendő a vizsgadíj is, a pótvizsga díját azonban figyelmen kívül kell hagyni, az a kedvezmény alapját nem képezheti. A tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény érvényesítésének egyik feltétele, hogy az Ön összes, 2010. évi adóalap-kiegészítés nélküli jövedelme ne haladja meg a 3 400 000 forintot, másik feltétele, hogy a kedvezmények együttes összege az őstermelői adókedvezménnyel sem haladhatja meg a 100 000 forintot. Fontos! A kedvezmény igénybevételénél a 2010. évi adóalap-kiegészítést nem kell beszámítani a 3 400 000 forintos jövedelemhatárba! Abban az esetben, ha az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme (28. sor „a” oszlop) a 3 400 000 forintot meghaladja, az összevont adókedvezmény mértéke a 100 000 forintból a 3 400 000 forintot meghaladó jövedelemrész 20%-át meghaladó rész, de az őstermelői adókedvezménnyel együtt is legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben az Ön összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2010. évi jövedelme (28. sor „a” oszlop) több 3 400 000 forintnál, akkor mielőtt az adókedvezményeket kitöltené, célszerű meghatározni, hogy mekkora az a keret, amely a rendelkezésre áll. A 28. sor „a” oszlop alapján a 3 400 000 forint feletti rész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000 forintból levonva meghatározható mekkora lesz az a kedvezmény összeg, amely egyáltalán érvényesíthető. Abban az esetben pl., ha az Ön összes, 2010. évi jövedelme 3 600 000 forint, akkor a már említett jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának a meghatározásához ki kell számítani a 200 000 forint 20%-át, ami 40 000 forint, ezt le kell vonni a 100 000 forintból, így a magánszemély rendelkezésére álló keret 60 000 forint lesz. Az adókedvezmény beírásakor erre a korlátra is célszerű figyelemmel lenni. Amennyiben Ön a 2010. évben halasztott kedvezményt kíván igénybe venni, akkor az „a” oszlopba írja be a halasztott kedvezmény alapját, a „c” oszlopba pedig annak a 30%-át. A kedvezmény igénybevételéhez az egyes évek vonatkozásában hatályos előírásokat is vegye figyelembe! Figyelem! A tandíj, felnőttképzés címén a halasztott kedvezményt az átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adóval szemben lehet érvényesíteni.

79

46. sor: Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összesen Ebbe a sorba a 39 – 45. sorok összegezett, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények összegét kell feltüntetnie. 47. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó Ebben a sorban a 2010. évi összevont adóalapját terhelő adónak az adókedvezményekkel csökkentett összegét kell feltüntetnie, mely a 36. sor összegéből a 46. sorban szereplő összeg levonása után fennmaradó adóösszeg. Amennyiben a 46. sorba a 36. sorban szereplő adóval azonos összeget írt be, akkor a 47. sorba nullát kell írnia. IV. Egyéb adatok 50. sor: A 2010-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a következő év(ek)re átvitt része Itt kell feltüntetnie a 2010-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés azon fennmaradó részét, amely a 8. sor kitöltése után különbözetként mutatkozik. Ez az összeg lesz az, amelyet a következő évi összevont adóalap megállapítása során figyelembe kell vennie. A hónapok számára szolgáló négyzetben tüntesse fel az átvitt hónapok számát. Kérjük, olvassa el a bevallás 5. és 65. soránál leírtakat is! Amennyiben a 2010-ben kapott végkielégítés teljes összege után az adót 2010ben fizeti meg (5. sor), akkor ebben a sorban nem szabad adatot szerepeltetnie! 51. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj Ebbe a sorba írja be a munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befizetett (levont) igazolt tagdíj összegét, valamint az önálló tevékenység hiányában levonható kamarai tagdíj összegét is a kapott igazolás alapján. 52. sor: A 2010-ben felvett osztalékelőleg Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő – kifizető hiányában a nyilvántartása szerinti összeget – tüntesse fel. A bizonylatokon, a nyilvántartásban külföldi pénznemben szereplő, forintra átszámított összeget írja be. Csak a 2010-ben felvett, és még 2010-ben osztalékká nem vált osztalékelőleget tüntesse fel. A levont 10 és/vagy 25%-os adót az „a” oszlopban lévő téglalapba kell beírnia.

80

53. sor: A 2010. évben kapott végkielégítésnek jövedelemszámításnál figyelembe vett hónapok száma:

a

2010.

évi

Ha az Ön munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2010-ben végkielégítést kapott, akkor ne felejtse el a 8. sorban szerepeltetett, 2010. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett hónapok számát az „a” oszlopba beírni! Vegye elő a kifizetőtől kapott igazolást, és annak figyelembe vételével töltse ki e sort. 54. sor: A 2009. évben kapott végkielégítésnek jövedelemszámításnál figyelembe vett hónapok száma:

a

2010.

évi

Ha Ön a 2009. évben kapott végkielégítést és annak összegét megosztotta, akkor most ebben a sorban a 2010. évben figyelembe veendő részre eső hónapok számát kell beírnia! Vegye elő a 0953-as adóbevallását és a végkielégítésről kapott igazolását! 55. sor: A 25. sorból a bérjövedelem alapja, és az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem összege Figyelem! Amennyiben az egyezmény alapján a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összegét ennek a sornak az „a” oszlopába írja be, mert a bér után Önt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg. Az igazolás alapján a bér összegének alapját az „a” oszlopba, az adóalapkiegészítéssel növelt bérjövedelmet a „b” oszlopba kell beírnia. Ne felejtse el a „b” oszlopban szereplő összeget a 27. „a” oszlop kitöltésénél figyelembe venni, mert az összes bérjövedelem meghatározása nélkül a bevallása hibás lesz! 56. sor: A 26 sorból a bérjövedelem alapja, és az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem összege Fontos! Abban az esetben, ha a belföldi munkáltatójától származó jövedelme után egyezmény vagy viszonosság hiányában külföldön is adót kellett fizetnie, akkor a munkaviszonyból származó bér összegét ennek a sornak az „a” oszlopába írja be, mert a bér után Önt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg. Az igazolás alapján a bér összegének alapját az „a” oszlopba, az adóalapkiegészítéssel növelt bérjövedelmet a „b” oszlopba kell beírnia.

81

Ne felejtse el a „b” oszlopban szereplő összeget a 27. „a” oszlop kitöltésénél figyelembe venni, mert az összes bérjövedelem meghatározása nélkül a bevallása hibás lesz! 57. sor: A 2010. évi különadó alapot képező bevétel összege A 2010. évi CXXIV. törvénnyel módosított egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény előírásai alapján, a különadó alapjának összegét az Szja-törvény rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadóbevallásban elkülönítve be kell vallani, és be kell számítani az éves összes jövedelem megállapításánál. A leírtak alapján, amennyiben Ön érintett a 2010. évben a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó kötelezettséggel, úgy a 1053K bevallásban közölt 2010. évi különadó alapját írja be a „c” oszlopba. Ezt az összeget kell a 28. sor „d” oszlop adatának meghatározásánál figyelembe vennie. A 1053-C lap kitöltése A 2010. évi adófizetési kötelezettség levezetése V. Személyi jövedelemadó 61. sor: A 2010. évi jövedelem adója Ebbe a sorba a 47. sorban, a 04-es lap 179. sorának „e” oszlopában és a 105305-ös lap 190. sor „c” oszlopában szereplő tételek együttes összegét kell beírnia. 62. sor: A visszafizetendő adókedvezmény(ek), pótlólag megfizetendő adó összege Ebben a sorban kell feltüntetnie, ha valamely korábbi adóévben érvényesített adókedvezmény (rendelkezés) összegét vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettség szabályait a következőkben találja meg. Abban az esetben, ha több jogcímen keletkezett visszafizetési kötelezettsége, úgy a leírtak alapján különkülön kiszámított összegeket adja össze és a végeredményt írja be e sor „c” oszlopába. E sor „a” oszlopában van lehetősége a visszafizetendő kedvezmények jellegét megjelölni, természetesen, több kötelezettség jelölésére is módja van (Pl. 2 3). Az erre szolgáló helyen balra kezdődően írja be a következő számjeleket:

82

A visszafizetendő kedvezmény megnevezése

számjele

Biztosítási kedvezmény visszafizetése

1

Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg feltörése miatt

2

NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés

3

Pótlólag megfizetendő adó Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszüntetése

4

A visszafizetendő biztosítási adókedvezmény összege63 (1) A korábbi évekről szóló bevallásában az élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási díj után érvényesített adókedvezményt vissza kell fizetnie akkor, ha Ön 2010-ben a biztosítás feletti rendelkezési jogát – a szerződéskötést követő 10 éven belül – gyakorolta, vagyis a biztosítást megszüntette, értékesítette, vagy visszavásárolta. Akkor is vissza kell fizetnie a kedvezményt, ha a biztosítása alapján egy évnél hosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vett fel, vagy többször vett fel egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsönt. Visszafizetési kötelezettséget eredményez a szerződés olyan módosítása is, amely a szja-törvény – 2009. december 31-én hatályos – 7. számú melléklete szerint a rendelkezési jog gyakorlásának minősül. A járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele szintén az adókedvezmény elvesztésével jár. Nem vonatkozik a visszafizetési kötelezettség azokra az érvényesített adókedvezményekre, amelyeknek az alapjául szolgáló díjfizetés évének utolsó napjától számított 3 év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a rendelkezési jogával 2010-ben élt, akkor csak a 2007-re, 2008-ra és 2009-re érvényesített adókedvezményt kell visszafizetnie, a korábbi években igénybe vett adókedvezményt már nem.

63

A 2009. évi LXXVII. törvény 206. § (8) bekezdés

83

Ha Ön 2010. évben olyan biztosítási szerződése felett rendelkezett, amelyre tekintettel 2007-2009. években adókedvezményt érvényesített, akkor a következők szerint állapítsa meg a visszafizetési kötelezettségét. Számítsa ki a 2007. és 2008. években érvényesített biztosítási kedvezmény 20 százalékkal növelt összegét. Ehhez az összeghez adja hozzá a 2009. évben érvényesített adókedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj 36 százalékát. A számítás eredményeként kapott összeget kell ebbe a sorba beírnia. A 62. sor „a” oszlopban jelölje az 1 számjelet, és a „c” oszlopba az összesen összeget írja be! A tartós adományozás visszafizetendő külön kedvezménye64 Változás! Megszűnt a tartós adományozás címén igénybe vett kedvezmény után a visszafizetési kötelezettsége abban az esetben is, ha Ön a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét nem teljesítette. Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg feltörése miatt65 (2) Ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál fennálló számlakövetelését (annak egy részét) legalább 24 hónapra lekötötte, és erre tekintettel a lekötött pénzeszköz 10 százalékának átutalásáról rendelkezett, majd ezt követően a lekötést – akár részben is – 2010. évben megszüntette, akkor 20%-kal növelten vissza kell fizetnie azt az összeget, amelyet az állami adóhatóság az Ön rendelkező nyilatkozata alapján a lekötésre tekintettel az egyéni számlájára átutalt. A visszafizetendő összeget írja be ebbe a sorba. NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés66 (3) Abban az esetben, ha a NYESZ-R számlájáról nem nyugdíjszolgáltatásként vett fel összeget, úgy a rendelkező nyilatkozatai alapján az állami adóhatóság által a NYESZ-R számlájára átutalt összeg(ek)et 20%-al növelten köteles visszafizetni. A visszafizetendő összeget kell beírnia ebbe a sorba. Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti

64

2009. évi LXXVII. törvény 206. § (10) bekezdés Szja-törvény 44/A. § (4) bekezdés 66 Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés b) pont 65

84

megszűntetése miatti adófizetési kötelezettség67 (4) Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszűntetése miatt keletkezett adófizetési kötelezettség kiszámításához olvassa el a 164. sornál található útmutatót. A megállapított adófizetési kötelezettséget és a felszámított késedelmi pótlékot ebbe a sorba írja be. 63. sor: Az adóelőleg megállapításához tévesen adott nyilatkozat miatti költségkülönbözet alapján fizetendő 39%-os adó68 Ezt a sort abban az esetben kell kitöltenie, ha az adóévben megszerzett bevételét terhelő adóelőleg megállapításához a kifizetőnek tett nyilatkozatában a tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és az adóbevallásban elszámolt költség meghaladja a nyilatkozat szerinti költséget legalább 5%-kal. A különbözetet, mely az adó alapjául szolgáló összeg („a” oszlopban), a különbözet 39%-át pedig a „c” oszlopban kell szerepeltetnie. Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján a 39%-os adót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összege nem haladja meg a nyilatkozatában megjelölt költség 5%-át. 64. sor: A 2010. évi adófizetési kötelezettség összege Ez a sor a 2010. évi adófizetési kötelezettség összegének feltüntetésére szolgál. Ezt úgy számíthatja ki, hogy a 61. sorban lévő adó összegéhez hozzáadja a 62. és 63. sorok összegét. 65. sor: A kifizetők által levont adóelőleg összege Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, adja össze a naptári évi jövedelmeiről kiállított igazolások alapján a kifizetők (munkáltatók) által levont adóelőlegeket. Az összevont adóalapba tartozó jövedelme után külföldön fizetett adó összegét ennél a sornál ne vegye számításba, mivel a külföldön megfizetett adó figyelembe vétele a 30. 31. és a 33. soroknál történik. Ha a munkaviszonya megszűnésével összefüggésben, 2010-ben törvényben meghatározott végkielégítésben részesült, és annak egy részét a következő évi összevont adóalapjához kell hozzászámítania (a bevallás 50. sorában is adatot tüntet fel), akkor itt a végkielégítés adóelőlegének csak a 2010. évre eső részét veheti figyelembe. Ezt úgy számíthatja ki, hogy a kifizető által levont 17% adóelőleg összegének egy hónapra jutó részét annyiszor veszi számításba, ahányszor a végkielégítés egy hónapra eső részét a 8. sorban 2010. évi

67 68

Szja-törvény 74/A. § (4) bekezdés Szja-törvény 48. § (4) bekezdés

85

jövedelemként tüntette fel. Az így megállapított összeget kell ebbe a sorba beírnia. Abban az esetben, ha Ön a 2010-ben kifizetett végkielégítés teljes összege (5. sor) után 2010-ben adózik (a 8. sorban nem szerepelhet adat), akkor a munkáltató által a végkielégítésből levont adóelőleg teljes összegét vegye figyelembe ennek a sornak a kitöltésénél. Ha Ön a 9. sorban is tüntetett fel adatot, akkor az arra jutó, kifizető által levont adóelőleget ne ebbe, hanem az 68. sorba írja be. 66. sor: A 2009. évben felvett osztalékelőlegből levont adó összege Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 2009. évben, a várható eredmény terhére, osztalékelőleget kapott. Ebből az összegből a kifizetőnek 10 és/vagy 25%-os adót kellett levonnia a kifizetéskor. Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, vegye elő a 0953-as bevallását, majd írja át ide az osztalékelőlegből levont adó összegét. Feltétlenül olvassa el a 167. és a 169. sorokhoz írt útmutatót! 67. sor: A kifizetők által levont forrásadó összege Ebbe a sorba mindazon forrásadó együttes összegét kell beírnia, amelyet a bevallásadási kötelezettség alá eső elkülönülten adózó jövedelmei után 2010. évben vont le a kifizető, és az, az általa kiadott igazoláson is szerepel. Az Önnek 2010-ben kifizetett, és még a 2010. évben osztalékká nem vált osztalékelőlegből levont 10, illetőleg 25%-os adót nem itt, hanem az 52. sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie. Ha Öntől a kifizető az értékpapír értékesítésekor az árfolyamnyereség címén elért nyereségéből adót vont le, akkor a levont adó összegét ebben a sorban tüntesse fel. Ha Önnek olyan bevétele is volt 2010-ben, amelyből a kifizető adót (és nem adóelőleget) vont le és ezt a jövedelmét nem kell bevallania (pl. egy szerződésből származó 15 000 forint alatti, összevonás alá nem eső bevétel esetében), akkor ebben a sorban a nem bevallás köteles jövedelméből levont adóösszeget nem szabad feltüntetnie. A külföldön is adóköteles osztalék, kamat, vállalkozásból kivont jövedelem után a külföldön levont adót ne itt vegye számításba, mert azokat az ilyen osztalék, kamat és vállalkozásból kivont jövedelem utáni adó megállapításakor vehette figyelembe a 05-ös lap 187., 188., illetőleg a 189. sorok kitöltésekor.

86

68. sor: A korábbi végkielégítésnek a 2010. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőlege Ebbe a sorba akkor írjon, ha 2009-ben kapott állami vagy törvényben meghatározott végkielégítést és azt megosztotta (9. sorba is írt adatot), s emiatt, a 2010. évben is keletkezett adófizetési kötelezettsége. A kifizetéskor levont 18% adóelőlegből az arányos megosztás szerinti részt lehet figyelembe venni a 2010-es évben, ezt kell ebbe a sorba beírnia. Vegye figyelembe a 9. sornál leírtakat is. 69. sor: Összes levonás Ebbe a sorba az 65-68. sorok együttes összegét írja be. 70–73. sorok: Az adózót negyedévente terhelő adó, adóelőleg69 Ide nem írhatja be a kifizetőtől kapott igazolás szerint kifizető/munkáltató által levont adó, adóelőleg összegét! Azt a 65.-68. sorokban tüntesse fel! Ha Önnek egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, fizetővendéglátó tevékenységet folytatóként vagy magánszemélyként adót, adóelőleget kellett fizetnie, akkor annak az Ön által negyedévente megállapított fizetési kötelezettség összegét az adóbevallásban fel kell tüntetnie. Itt kell szerepeltetnie azt az adót, adóelőleget is, amelyet Önnek azért kellett megfizetnie a kifizető által adott igazolás alapján, mert az adót, adóelőleget a kifizető nem tudta levonni, vagy a törvény szerint nem kellett levonnia, és e miatt Önnek keletkezett fizetési kötelezettsége. Ezekben a sorokban, Önnek az egyes negyedévekben keletkezett adó, adóelőleg fizetési kötelezettségeit kell szerepeltetnie az „a” oszlopokban függetlenül attól, hogy az adót, adóelőleget megfizette-e vagy sem! Kifizető hiányában az osztalékjövedelem adójának összegét is itt kell feltüntetnie. Nem ide, hanem az 52. sorba kell beírnia a kifizető hiányában, a 2010. évben felvett osztalékelőleg adójának összegét, melyet Önnek kellett megfizetnie. Az adót, adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-ig kellett megfizetnie. Nem kellett az adót, adóelőleget megfizetnie akkor, ha azok együttes összege az adóév elejétől számítva a 10 000 forintot nem haladta meg. Ebben az esetben a IV. negyedév (73. sor) kötelezettségeként írja be, az adóév elejétől számított összeget. 69


87

Itt kell feltüntetnie pl. a mezőgazdasági őstermelőként (családi gazdálkodóként), egyéni vállalkozóként a 2010. évi jövedelme utáni adóelőleg, vagy a fizetővendéglátás utáni tételes átalányadó kötelezettsége összegét is. A 2010. január 12-éig befizetett negyedik negyedévi előleget is itt vegye számításba kötelezettségként. A 2009. évi jövedelméről szóló adóbevallásában a 2009-es évre megállapított, de a 2010-es évben befizetett adókülönbözetet ide nem írhatja be! Ha Ön alkalmazottat foglalkoztató őstermelő, vagy más önálló tevékenységet folytató magánszemély, akkor az alkalmazottól levont adóelőleget nem itt kell bevallania! 74. sor: Az adózó által befizetett adóelőleg, adó E sor „b” oszlopába kell beírnia a 70-73. sorok „a” oszlopainak összegét, feltéve, hogy az adót, adóelőleget teljes egészében Ön meg is fizette. Ha olyan jövedelme is volt, amely nem kifizetőtől származott, vagy amelyből annak kifizetője adót, adóelőleget nem vont le, vagy a várható adóhoz képest kevesebbet számolt ki, és ezért Ön személyesen (is) fizetett adóelőleget, továbbá ha a forrásadót Ön már a bevallás benyújtását megelőzően saját maga befizette, akkor a befizetett tételeket e sor „b” oszlopába kell beírnia. Ha Ön egyéni vállalkozó, ebbe a sorba a saját, 2010. évi vállalkozói jövedelme és a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapja után befizetett adóelőleget kell beírnia. Ez az összeg nem tartalmazhatja az alkalmazottaktól, vagy más kifizetésekből levont személyi jövedelemadó (előleg) összegét. Nem vehető figyelembe ennek a sornak az összegében a 2010. évi vállalkozói jövedelme és vállalkozói osztalékalapja után 2010-ben megfizetett adó sem. Ebben a sorban nem tüntetheti fel a kifizető hiányában az osztalékelőleget terhelő, megfizetett adó összegét. Ezt az osztalékká vált összeggel szemben a 1153-as bevallásában veheti majd figyelembe, mint 2011-ben megfizetett osztalékelőleg adója. 75. sor: Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összeg Ebben a sorban akkor tüntethet fel adatot, ha a 1053-06-01-es lapon ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeivel kapcsolatban az adókiegyenlítési kerete fedezet nyújt az adókiegyenlítésre jogosító összeg egészének (egy részének) figyelembe vételére. Amennyiben a 1053-06-01-es lap 220. sorának „c” oszlopában adatot tüntetett fel, azt ebben a sorban figyelembe veheti „adókiegyenlítés címén befizetett adóként”.

88

Ha a 1053-06-02-es lapon csereügylet(ek)ből származó jövedelmeit (veszteségeit) részletezi, és a 2008. és/vagy 2009. évi bevallása alapján veszteséget ért el, ebben az esetben jogosult adókiegyenlítésre, amelyet megfizetett adóként érvényesíthet a törvényi feltételek megléte esetén. A 105306-02-es lap 240. sorának „h” oszlopában lévő összeget vegye itt figyelembe. Amennyiben ingatlan/vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelme keletkezett a 2008., 2009., 2010. adóévekben és a 2010. adóévben cél szerinti felhasználása volt, ebbe a sorba írja be a befizetett adóként figyelembe vehető összeget a 1053-06-01 lap 202., 205., és 209. sorából! Ha részletfizetési kedvezményt engedélyezett az állami adóhatóság az ingatlan értékesítésből származó jövedelem megállapított adója megfizetésére, akkor az adókiegyenlítést csak a megfizetett adó erejéig veheti figyelembe a cél szerinti felhasználás adójánál, feltéve, hogy a részleteket teljes egészében megfizette. 76. sor: Levont, befizetett adó, adóelőleg együttes összege Ebben a sorban adja össze a kifizetők által levont (69. sor) és az Ön által befizetett adóelőleget, adót (74. sor), valamint az adókiegyenlítés miatt befizetettként figyelembe vehető összeget (75. sor). 77. sor: Adózó terhére mutatkozó különbözet Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg (76. sor) kevesebb, mint a 2010. évi adófizetési kötelezettsége (64. sor), akkor a különbözetként kapott összeget írja be ebbe a sorba. 78. sor: Adóelőleg befizetési különbözet alapján meghatározott 12%-os adó70 Ha olyan adóelőleg levonást kért nyilatkozattal a kifizetőtől, illetve a nyilatkozat alapján fizetett adóelőleg miatt utóbb Önnek felróható okból az adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, akkor a különbözet 12%-át kell a bevallásban szerepeltetnie és befizetnie. A különbözet 12%-át ennek a sornak a „c” oszlopában kell feltüntetni. Ön az adott kifizetéstől függően nyilatkozhatott a következőkről az adóelőleg megállapítása során: • a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, • az adóelőleg-megállapítás módjáról, • a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselő járandóságainak adóévi várható összegéről, 70

Szja-törvény 48. § (4) bekezdés

89

• • • •

bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről, a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról, az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről, a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.

Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatti költségkülönbözet alapján a 12%-os adót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összege nem haladja meg a 10 ezer forintot. 79. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó Ebben a sorban a 77. és a 78. sorban lévő összegek együttes összegét kell feltüntetnie. Amennyiben nem kell 12%-os adót fizetnie (a 78. sorban nincs adat), akkor ebbe a sorba a 77. sorban szereplő összeget kell beírnia. A tartozását a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A 100 forintot el nem érő tartozását nem kell befizetnie. A személyi jövedelemadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056353 számú „NAV személyi jövedelemadó beszedési számlá”-ra kell befizetnie. Amennyiben Önnek akár az egészségügyi hozzájárulásban, akár a nyugdíjjárulékban (nem egyéni vállalkozói minőségben) visszaigényelhető összeg mutatkozik, akkor, e túlfizetések vagy azok egy részének átvezetésével is teljesítheti a befizetési kötelezettségét. Ehhez töltse ki a 1053-170-es lapot! Ha a tartozását egy összegben nem tudja megfizetni, fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kérheti. Feltétlenül olvassa el az Útmutató 6. és 8. pontját, a „Az adótartozás megfizetésére vonatkozó szabályok” című fejezetet! 80. sor: Visszaigényelhető adó, adóelőleg Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg, illetve az adókiegyenlítés összege (76. sor) több mint a 2010. évi adófizetési kötelezettsége (64. sor), a különbözetet a 80. sorban kell feltüntetnie. A 100 forintot el nem érő személyi jövedelemadó összegét az állami adóhatóság nem téríti vissza. Ha Ön a többletként befizetett adót nem kéri vissza, hanem egészségügyi hozzájárulás kötelezettségre, járulékra, ekho-ra, ekho további külön fizetendő

90

adóra kívánja elszámoltatni, akkor töltse ki a 1053-170-es lap erre szolgáló részét. Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, ne felejtse el a bevallás első oldalán a döntésének megfelelő helyen az „X”-et beírni! VII. További, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség Ez a sor az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogosulatlan választásából adódóan fizetendő adó összegének a bevallására szolgál! 87. sor: Ekho különadó fizetési kötelezettség Ebbe a sorba kell beírnia, ha a 1053-08-01-es lapon a 267. sorban további adót számított ki, ekho választására nem jogosító bevételével kapcsolatban. Az ekho különadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200006056401 számú „NAV Ekho különadó beszedési számlá”-ra kell befizetnie. VIII. A nyugdíjjárulék fizetési felső határt meghaladóan levont összeg 88. sor: A felső határt nyugdíjjárulék összege

meghaladóan

levont,

visszaigényelhető

Ebben a sorban kell szerepeltetnie a többletként jelentkező összeget, ha Öntől 2010-ben a foglalkoztató az Önre vonatkozó járulékfizetési felső határt meghaladóan vont le nyugdíjjárulékot, feltéve, hogy azt a bevallás benyújtásáig a foglalkoztatójától nem kérte vissza és nincs is szándékában visszakérni. Ha Ön magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor a tagdíjfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont tagdíj visszaigénylésére a 1053-as bevallás nem alkalmas, annak elszámolását a foglalkoztatójától kérheti. Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a túlvont nyugdíjjárulékot is a foglalkoztatótól kérheti vissza. 2010-ben a foglalkoztatott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme után, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig köteles megfizetni, melynek egy naptári napra meghatározott összege 20 420 forint, éves szinten 365 napra 7 453 300 forint. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől – év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától – az adott év december 31. napjáig, illetve a biztosítási jogviszony megszűnése napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagynia azokat az időtartamokat, amelyre Önnek járulék alapjául szolgáló jövedelme nem volt. Ilyen időtartam különösen az, amely alatt Ön

91

• táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült; • fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságot) töltött. Amennyiben Önnél 2010-ben az előzőek szerinti esetek bármelyike fennállt, akkor az éves felső határként megállapított összeget csökkentenie kell a díjazás nélküli, illetve az igazolt távolléti időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ (20 420 forint) szorzatával. Így kell eljárnia akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg. Önnek rendelkeznie kell a foglalkoztató által kiállított azon igazolásokkal, amelyekből az Önre vonatkozó járulékalap felső határa és az Öntől levont járulék összege megállapítható. Ha a túlvont járulék összege a 100 forintot nem éri el, azt az állami adóhatóság nem fizeti vissza. Amennyiben Ön a túlvont összeget teljes egészében nem kéri vissza, átvezetést kér, vagy a számláján kívánja hagyni, akkor a bevallás első oldalán a megfelelő helyre az „X”-et írja be! Figyelem! Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a többletként levont magánnyugdíjpénztári tagdíjat és a nyugdíjjárulékot kizárólag a foglalkoztatójától kérheti vissza! A 6%-os egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ebben a tekintetben túlfizetése sem keletkezhetett. IX. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása 89. sor: A bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulás Abban az esetben, ha a 1053-09-es lap 297. sorában további, a bevallással egyidejűleg fizetendő egészségügyi hozzájárulást számított ki, azt írja be ebbe a sorba. Az egészségügyi hozzájárulást a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056212 számú „NAV Egészségügyi hozzájárulás beszedési számlá”-ra kell befizetnie. 90. sor: Visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás Ha Ön a 1053-09-es lap 298. sorában adatot tüntetett fel, akkor az oda beírt összeget írja át ebbe a sorba. Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget, vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra,

92

ekho külön fizetendő adóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 170es lapot is. Ne felejtse el a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyre az „X”-et beírni! Nyilatkozat a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történő megfizetéséhez, az (A) mező kitöltése Ha élni kíván a 100 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történő megfizetési lehetőségével, az (A) mezőben nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A részletben történő teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (két vagy három hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4) kell beírnia erre a helyre. Olvassa el a 8. pontnál leírtakat! A 1053-01 lap kitöltése Nyilatkozatok Ha Ön a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására bármely ok miatt kötelezett, akkor a kötelezettségeivel kapcsolatos különböző nyilatkozatait itt kell megtennie. I. Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés halasztott kedvezményéhez (A) 121 -126. sorok: Ha Ön a 1053-B lap 37-39. soraiban adókedvezményt kíván érvényesíteni, akkor ezt a nyilatkozatot is ki kell töltenie. A megfelelő sorokban az adóstárs nevét, adóazonosító jelét, valamint azon lakótelek, lakás fekvése szerinti település elnevezését, valamint helyrajzi számát kell feltüntetnie, amely ingatlan megszerzéséhez felvett hitel törlesztésére tekintettel az adókedvezményt igénybe vette. A nyilatkozaton a hitelszerződésben szerepelő valamennyi adóstárs adatát szerepeltetnie kell. Abban az esetben, ha adóstárs nélkül vette fel az adókedvezménnyel érintett hitelt, úgy ezt jelölje meg (123. sor). A 126. sorba írja be, hogy az adókedvezmény érvényesítése szempontjából Önre a 3 400 000 vagy a 4 400 000 forintos jövedelem-korlát vonatkozik. A 4 400 000 forintos jövedelem-korlát akkor vonatkozik Önre, ha az adóstársa az élet- vagy házastársa, aki a hitellel megszerzett ingatlanban tulajdonostársa is és az adóévben legalább 6 hónapig gyesre volt jogosult. Amennyiben az (A) mezőben az adóstársak adatainak feltüntetésére az előnyomott sorok nem elegendők, akkor az ügyfélszolgálatok bármelyikén kérhet újabb 1053-01 lapot. Ne felejtse el az erre szolgáló helyen feltüntetni, hogy a nyomtatványból hány lapot csatol a bevallásához!

93

II. A fizetővendéglátó, az ingatlan bérbeadó és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató nyilatkozata a tételes átalányadózásról (B) 129. sor: Ha Ön a lakását, üdülőjét fizetővendéglátás keretében hasznosítja, akkor 2011-ben is lehetősége van arra, hogy tételes átalányadózás útján tegyen eleget az adófizetési kötelezettségének. Figyelem! 2010. augusztus 16-át követően az egyéni vállalkozó a megszerzett bérleti, szálláshely-szolgáltatási díjak megszerzése esetén, a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak, és választhatja e tevékenységére a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések szerinti adózást! Az evás egyéni vállalkozó továbbra sem élhet ezzel a lehetőséggel, a bérleti díj az esetében továbbra is evás bevétel. Fontos! A 2010. augusztus 16-át követő tételes átalányadózás választásáról a 10T101E bejelentő- és változás bejelentő lapon kellett nyilatkozni. Amennyiben 2011-ben ezen a módon kíván adózni, akkor az erre irányuló szándékát az erre szolgáló helyen az „X” beírásával jelezze. Mielőtt az adózás módjáról döntene, olvassa el az útmutató 04-es lapjának 176. sorához fűzött magyarázatot is, melyben megtalálja a tételes átalányadózás választhatóságának a feltételeit. Abban az esetben, ha 2010-ben az e tevékenységéből származó jövedelme után tételes átalányadót fizetett és így akar a jövedelme után 2011-ben is adózni, akkor erről most nem kell nyilatkoznia. 130. sor: Ha Ön a fizetővendéglátásból, ingatlan bérbeadásból, szálláshelyszolgáltatásból származó jövedelmének a megállapítására 2010-ra a tételes átalányadózási módot választotta, de 2011-re nem ezen a módon kíván adózni, akkor ezt a szándékát jelezze az „X” beírásával az erre szolgáló négyzetben. A 1053-02 lap kitöltése Rendelkező nyilatkozatok az adóról Általános tájékoztató arról, hogyan rendelkezhet az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár71 és/vagy befektetési szolgáltató felé Csak akkor rendelkezzen, ha a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag!72

71 72

Szja-törvény 3. § 48. pont Szja-törvény 44/A. § (1) bekezdés

94

Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy Önre a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!73 Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál, a pénztár igazolása szerint történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amelynél történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele!74 Több önkéntes kölcsönös pénztár esetén is csak egy pénztár jelölhető meg.75 Nyugdíj-előtakarékossági számla esetén a rendelkezési jogosultság csak abban az esetben illeti meg a számlatulajdonost, ha rendelkezik „NYESZ-R”76 jelölésű nyugdíj-előtakarékossági számlával és nem kapott 2010-ben nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést (átutalást) a NYESZ-R számláról.77 Rendelkezhet akkor is, ha nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt szüntette meg a NYESZ-R számláját, de az adóév utolsó napján még nem mondta fel azt.78 Ha mindkét rendelkezési lehetőségével élni kíván, figyeljen az összegek megosztására.79 Ha az átutalást az állami adóhatóság késedelmesen teljesíti, kamatot kell fizetnie.80 E miatt feltétlenül töltse ki a 1053-főlap (D) tábláját. A rendelkezésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéni számláján jóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség már a 2006. évtől megszűnt! Helyette azonos feltételekkel és mértékben meghatározott összegnek az egyéni számlára történő utalásáról rendelkezhet Ön, feltéve, hogy a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag, azaz az adóbevallásának vagy az egyszerűsített bevallást kérő vagy a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatának megtétele időpontjában tag. Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást 73 74 75 76 77 78 79 80

Szja-törvény 44/A. § (5) bekezdés Szja-törvény 44/A. § (2) bekezdés Szja-törvény 44/A. § (2) bekezdés Szja-törvény 3. § 76. pont Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés a) pont Szja-törvény 44/B. § (1) bekezdés Szja-törvény 44/C. § (1) bekezdés Art. 37. § (6) bekezdés

95

igényelt, úgy a kapott igazolás alapján Ön élhet e rendelkezési jogával (jelölje a 144. sorban X-szel). Ebben az esetben sem írhatja be saját számlaszámát a 139. sorba, az állami adóhatóság közvetlenül Önnek juttatja el a rendelkezése szerinti összeget a 1053-A lapon megjelölt számlára. • Az átutalni rendelt összeggel az összevont adóalap utáni adó (36. sor) nem csökkenthető. • Rendelkezni csak abban az esetben lehet, ha az adókedvezmények levonása után marad még összevont adóalap utáni adó (47. sor). A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár igazolása.81 A nyugdíj-előtakarékossági – NYESZ-R jelölésű – számlához is párosul rendelkezési jogosultság. A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a befektetési szolgáltató igazolása.82 A nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos rendelkezési jogosultságát csak a bevallásában gyakorolhatja. Ön rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját, a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel (ezt jelölje a 146. sorban X-szel). Ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel és a kiutalás teljesülésének időpontjáig megszűnt, a számlavezető által az állami adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, az Ön kérelmére, az abban megjelölt címre (számlára) utalja az állami adóhatóság azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan nyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető. Az átutalás(oka)t, azaz a költségvetési támogatást, az állami adóhatóságnak az adó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől (elektronikus úton benyújtott bevallás esetében február 1-től). Hibás bevallás esetén a 30 napos határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani. Abban az esetben, ha Önnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozása van, vagy az adóbevallása alapján fizetendő adóját határidőben – február 25-ig, illetve május 20-ig – nem rendezte, akkor az utalásra az Ön kérelme alapján az adótartozása, illetőleg az adóbevallása szerinti adó rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor akkor, ha bevallási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.83 81

Szja-törvény 44/A. § (3) bekezdés Szja-törvény 44/B. § (3) bekezdés 83 Szja-törvény 44/A. § (2) és 44/B. § (2) bekezdés 82

96

Amennyiben Ön önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlával és nyugdíjelőtakarékossági számlával kapcsolatosan is rendelkezik, úgy az egyes pénztárakhoz, illetőleg a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek ebben az esetben sem léphetik át a törvényben meghatározott mértéket. Feltétlenül közölje a 138. és 142. sorban a rendelkezését az átutalás tényleges összegéről! Az átutalt összeg nagyságát nem befolyásolja az, ha az összevont adóalap utáni, adókedvezményekkel csökkentett adó önellenőrzés vagy adóellenőrzés során utóbb változik.84 Ha azonban az önellenőrzés vagy az ellenőrzés eredményeként az adókedvezmények levonása utáni összevont adóalap utáni adó (47. sor) olyan mértékben csökken, hogy az már részben vagy egészében nem nyújt fedezetet az átutalt összegre, akkor a különbözetet Önnek, az állami adóhatóság határozata alapján meg kell fizetnie. Nem hoz határozatot az állami adóhatóság, ha a különbözet az 5 000 forintot nem haladja meg. I. Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről Amennyiben Ön rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott és a rendelkezése időpontjában valamely önkéntes pénztár tagja, illetve, ha azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, akkor töltse ki a 132-139. sorokat, majd jelölje meg azt a pénztárt, ahová az utalást kéri, illetve, azt a pénztárat, ahova az utalást kérné, ha nem szűnt volna meg az előzőek miatt a tagsága. Abban az esetben, ha Ön év közben más pénztárba lépett át, úgy figyeljen arra, hogy két helyről kap igazolást, és győződjön meg arról, hogy az igazolásai ne tartalmazzanak halmozott adatokat, mert utóbb ennek adójogi következményei lehetnek. Előfordulhat, hogy az Ön önkéntes kölcsönös biztosítópénztára végelszámolása, felszámolása folyamatban van. Ebben az esetben, illetve a pénztár tevékenységének felfüggesztése esetén az állami adóhatóság értesítése alapján Ön kérheti a bevallásában megjelölt pénztár helyett – amennyiben más önkéntes kölcsönös pénztár tagja – másik pénztárba történő utalását a rendelkezett összegnek. Ha nem tagja más pénztárnak, arra is lehetősége van, hogy saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) kérje ebben az esetben a rendelkezett összeget.

84

Szja-törvény 44/C. § (2) bekezdés

97

132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság Ha Ön önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául az Ön által befizetett tagdíj, valamint az Ön egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles a pénztár által kiadott igazolásban szereplő összegek szolgálnak. A kedvezmény mértéke a pénztár által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 30%-a, ezt kell a 132. sorba a „c” oszlopba beírnia. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány és más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles összeg is szerepel, akkor azt ne felejtse el a bevallása 17. sorában is feltüntetni, mert az Önnél egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül. A pénztár az igazoláson csak a december 31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja. Az ezen a címen Önt megillető összeg nem lehet több mint 100 000 forint. Ha a 132. sorban szereplő összeg 100 000 forintnál kevesebb, erre a kisebb összegre, ha több, akkor a 100 000 forintra teheti meg a rendelkező nyilatkozatát. Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1 –e előtt töltik be (145. sor). Ha Ön is ebbe a korcsoportba tartozik, akkor az Ön esetében a rendelkezésre jogosító legmagasabb összeg nem 100 000, hanem 130 000 forint lehet. Amennyiben Ön a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény (137. sor) legmagasabb összege 120 000 forint, ha Ön az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-e előtt tölti be, akkor pedig 150 000 forint lehet (145. sor). 133. sor: Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság Ha Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőnek a tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési jogát gyakorolni. A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett, a rendelkezés alapjául szolgáló összeg 30%-a, de legfeljebb 100 000 forint lehet. Amennyiben Ön a nyugdíjkorhatárt az Önre irányadó szabályok szerint 2020. január 1-e előtt tölti be (145. sor), akkor a kedvezmény legmagasabb összege 130 000 forint lehet.

98

A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. Abban az esetben, ha Ön az egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte, vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor ügyeljen arra, hogy az egészségpénztárakkal, valamint – feltéve természetesen, hogy önsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni, – az önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a 100 000, illetőleg a már említett feltétel megléte esetén a 130 000 forintot. A lekötött összeghez, valamint a prevenciós szolgáltatáshoz kapcsolódó rendelkezési jogra vonatkozó tudnivalókat a 134. és a 135. sorhoz készült magyarázatból ismerheti meg. Amennyiben Ön az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja a rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege (137. sor) nem lehet több 120 000, illetőleg a 2020. január 1-e előtti Önre vonatkozó nyugdíjkorhatár (145. sor) esetén a 150 000 forintnál, ezért ennek a sornak a kitöltésénél erre is legyen figyelemmel. A kedvezmény alapjául szolgáló összeggel kapcsolatos tudnivalókat a 132. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.

részletesebb

134. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban, pénztárban lekötött összeg kedvezménye

önsegélyező

Amennyiben Ön az egészségpénztárnál, önsegélyező pénztárnál vezetett egyéni számláján a fennálló számlakövetelésből az Ön által meghatározott összeget legalább 24 hónapra lekötötte, akkor az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további rendelkezésre jogosítja a lekötés évéről szóló adóbevallásban. A pénztár által kiállított igazoláson feltüntetett összeg 10%-át e sor „b” oszlopában kell szerepeltetnie. Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a lekötést akár részben is megszűnteti (feltöri), az ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20%-kal növelt összegben vissza kell fizetnie! A 20%-kal növelt összeget a feltörés évéről szóló adóbevallásban kell szerepeltetnie, és a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A lekötött összeg feltöréséről a pénztár az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat. Amennyiben Ön a 2008-as és/vagy a 2009es évről szóló bevallásában ezen a címen adókedvezményt érvényesített, és a lekötött összeget akár részben is feltörte, akkor olvassa el az 62. sorhoz fűzött magyarázatot is. Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkor szerepeltessen adatot, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege – a 135. sorban szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel – a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári

99

tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel együtt a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot. 135. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár prevenciós szolgáltatásának kedvezménye85 Ha Ön önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a külön törvényben86 meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a megbízása alapján a pénztár által kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményre jogosító összeget a pénztár az igazoláson külön feltünteti. Amennyiben Ön ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyeljen arra, hogy az e sor „b” oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorban feltüntetendő kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint a nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt, a 120 000, illetőleg 150 000 forintot. 136. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyező pénztári kedvezmény együttes összege Ennek a sornak a „c” oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények (133-135. sorok) együttes összegét kell feltüntetnie. Ügyeljen arra, hogy az ezen a címen érvényesíthető kedvezmény nem lehet több 100 000, illetőleg 130 000 forintnál. 137. sor: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege Ennek a sornak a „d” oszlopában a 132. és 136. sorok „c” oszlopaiban feltüntetett kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetnie. Amennyiben Ön csak nyugdíjpénztárhoz (132. sor) vagy csak egészség és/vagy önsegélyező pénztárhoz (136. sor) kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeg legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet. Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz (132. és 136. sor) kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb 120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.

85 86

Szja-törvény 44/A. § (1) bekezdés c) pont 1993. évi XCVI. törvény

100

138. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 137. sor „d” oszlopában szereplő összeget írja be, amelyet az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára kíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (47. sor) kevesebb, mint amekkora összegre Ön egyébként a befizetései és az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne (137. sor), akkor ebben a sorban csak akkora összeget szerepeltessen, hogy arra az összevont adóalap utáni adó, azaz a 47. sorban szereplő összeg fedezetet nyújtson. Amennyiben Ön NYESZ-R számlát is nyitott, és az arra befizetett összegre tekintettel is rendelkezni kíván, akkor az átutalni rendelt összeg beírásakor legyen figyelemmel a 142. sorba beírni kívánt összegre! A sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz! 139. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes pénztárat, ahová az átutalást kéri. Ne felejtse el feltüntetni a pénztár adószámát és pénzforgalmi számlaszámát. E nélkül a bevallása hibás lesz! Ha Ön több pénztárnak is tagja, akkor is csak egy pénztár jelölhető meg, az általános ismertetésnél leírt feltételekkel. Kérjük, a nyilatkozaton megjelölt önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak a pénzforgalmi számlaszámát írja be, mert a saját pénzforgalmi számlájának (folyószámlájának) vagy más magánszemély pénzforgalmi számlájának a beírása esetén a bevallása hibás lesz. Amennyiben Ön az állami adóhatóság utalásakor már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a „kedvezmény” utalását kérte, akkor az átutalni kért összeg sorsa lehet: • más pénztárba történő átlépés esetén a pénztárnak a befogadó pénztárba kell továbbutalnia; • ha nyugdíjszolgáltatás miatt nem tagja a pénztárnak a magánszemély, akkor a rendelkezése szerinti összeget az általa megadott címre (számlára) az állami adóhatóság utalja; • abban az esetben, ha teljesítéskor a magánszemély már nem él, a kedvezményezett(ek)nek kell kiutalnia; • minden más esetben, így a tagsági viszony megszűnésekor az állami adóhatóságnál, az erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja. Ez utóbbi esetben Ön akkor juthat hozzá a rendelkezett összeghez, ha az állami adóhatósághoz benyújtott kérelmében igazolja, hogy a pénztári tagsága Önnek nem felróható ok miatt szűnt meg.

101

Abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételekor nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg a tagsági jogviszonya, a 144. sorban „X” bejegyzéssel kell megjelölnie. A pénztári egyéni számlára az állami adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie, ami azt is jelenti, hogy ez az összeg a következő évben nem vehető figyelembe a rendelkezési jog alapjaként sem. II. Rendelkezés a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegről Önnek lehetősége van arra, hogy befektetési szolgáltatónál lévő nyugdíjelőtakarékossági számlájára utalandó összegről rendelkezzen. A nyugdíj pénzszámla csak a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében – ez jelenleg a forint – vezethető. A kedvező adózási rendelkezések csak arra a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkoznak, amelyen a számlavezető befektetési szolgáltató a „NYESZ-R” jelzést87 feltüntette. Ilyen jelzéssel csak egy nyugdíj-előtakarékossági számla rendelkezhet. Amennyiben Ön a NYESZ-R számláján rendelkezésre álló összeget nyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe, akkor az így megszerzett jövedelem nyugdíjnak minősül. Erre akkor van lehetősége, ha igazolja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben88 meghatározott nyugdíjra jogosult, és a számlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően került sor a felmondásra. Amennyiben az Ön részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (átutalás) történik, akkor az egyéb összevonás alá eső jövedelemként lesz adóköteles. Az egyéb jövedelemmel kapcsolatos tudnivalókról a 17. sorhoz fűzött magyarázatban olvashat. Figyelem! Abban az esetben, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíjszolgáltatásról rendelkezett, akkor az adóbevallásában nem tehet nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján már átutalt (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összeget – nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője által kiadott igazolás alapján – köteles húsz százalékkal növelten az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. (62. sor) Önnek nem kell a fent leírtakat alkalmazni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) 87 88

Szja-törvény 3. § 76. pont Szja-törvény 3. § 23. pont

102

követelését 2010-ben a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítják át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezte, azonban • 2010-ben, az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem tehet, és • rendelkező nyilatkozata szerint 2009-ben és 2010-ben átutalt jóváírásnak megfelelő összeget 20 százalékkal növelten köteles a 1053-C lapon a 62. sorban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni (kivéve, ha azt már megfizette), azzal, hogy • a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken, továbbá a befizetés évének az átalakítás éve minősül; • a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe; • ha a tartós befektetési szerződést megkötő befektetési szolgáltató vagy hitelintézet nem a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, akkor a megszüntetett számla vezetője a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezető számára a halmozott összegeket. 141. sor: A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30%-a Amennyiben Ön 2010-ben a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében a „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetést teljesített, akkor a számlavezető által igazolt összeg 30%-áról, legfeljebb 100 000 forintról, ha Ön az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt tölti be, 130 000 forintról rendelkezhet (145. sor). Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelyről az előzőekben ismertetett szabályok alapján Ön rendelkezni jogosult. 142. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri és arra az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (36. sor) fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlájára történő utalásról is rendelkezett (138. sor), akkor arra is legyen figyelemmel e sor kitöltésekor. Amennyiben a 141. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz. 143. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz

103

Ebben a sorban nevezze meg a befektetési szolgáltatót, tüntesse fel adószámát, és ha a befektetési szolgáltató egyben hitelintézet is, közölje az Ön befektetési szolgáltatójánál vezetett NYESZ-R pénzforgalmi számlaszámát. Ezt a kapott igazolásának tartalmaznia kell! Ha a befektetési szolgáltatója nem hitelintézet, a befektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát írja be az erre szolgáló helyre. Ebben az esetben a kapott igazolásának a befektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát kell tartalmaznia! Azt a befektetési szolgáltatót jelölje meg, amely által vezetett „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlájára a 142. sorban feltüntetett összeg átutalását kéri. Kérjük, hogy más pénzforgalmi számlaszámot ne jelöljön meg, mert az állami adóhatóság csak a NYESZ-R számláját vezető befektetési szolgáltató (hitelintézet) pénzforgalmi számlájára teljesítheti az átutalást! A NYESZ-R számlára az állami adóhatóság által utalt összeg után nem kell adót fizetnie, de nem képezi a következő évi rendelkezés alapját sem.89 A 1053-03-as lap kitöltése Eltartottak adatai a családi kedvezményhez Ezt a lapot Önnek ki kell töltenie, ha az összevont adóalap utáni adóját családi kedvezmény címén csökkenti. A 151-153. sorok: Az eltartottak adatai Ezekben a sorokban az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosítókat kell feltüntetnie. Ezen a lapon azon eltartottjait is szerepeltetnie kell, akikre tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak, de a többi nevelési ellátásra jogosultra tekintettel fizetett ellátás összegének a megállapításánál figyelembe vették őket is. Ügyeljen arra, hogy az eltartottak természetes azonosítóit (név, születési név, születés időpontja, helye, az eltartott anyja neve, állandó lakcíme) pontosan írja be. Ne felejtse el az eltartott kódját is beírni az erre szolgáló helyre a következők szerint: 1 – kedvezményezett gyermek az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak; 89

Szja-törvény 7. § (1) bekezdés e) pont

104

2 – eltartott gyermek az, akit a családi pótlék összegének a megállapításánál figyelembe vesznek, de utána családi pótlékot nem folyósítanak; 3 – rokkantsági járadékban részesülő személy 4 – saját jogán családi pótlékban részesülő személy. Abban az esetben, ha a családi pótlék folyósítása gyermeke után év közben szűnik meg, akkor őt a folyósítás megszűnésének évében még kedvezményezett gyermekként jelölje meg, de a kedvezmény számításánál – a családi pótlék folyósításának megszűnését követő hónapokra – már csak eltartottként vegye figyelembe. 154. sor: Nyilatkozat a várandósságról Amennyiben a családi kedvezményt magzatra (is) tekintettel kívánja érvényesíteni, akkor ezen a lapon az erre szolgáló nyilatkozatot ki kell töltenie. Az erre szolgáló helyen fel kell tüntetnie, hogy az adóévben a kedvezményre jogosító várandósság mely időszakban (időszakokban) állt fenn. A magzatok számát is jelölni kell. 155 – 157. sorok: Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról A családi kedvezmény megosztása esetén Önnek fel kell tüntetnie a házastársa, élettársa nevét és adóazonosító jelét is, továbbá a megosztásról írásban nyilatkozniuk kell. Amennyiben a kedvezményt házastársával, élettársával megosztja, akkor az előzőek szerint kell házastársának, élettársának is eljárnia a saját adóbevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatában. Amennyiben a családi kedvezményt élettársával kívánja megosztani, akkor nyilatkozniuk kell arról, hogy egyikük sem veszi igénybe a gyermekét egyedül nevelő szülőt megillető családi pótlékot. Ebben az esetben az élettársa nevét, adóazonosító jelét fel kell tüntetnie (157. sor). Ezt a nyilatkozatot az élettársa adóbevallásában, a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatában is meg kell tenniük. Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az eltartottak feltüntetésére nem elegendők, akkor ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 1053-03-as lapot csatol. Ne felejtse el a nyomtatványt a (D) mezőben aláírni! A 1053-04-es lap kitöltése

105

Az elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk részletezése Ezt a lapot akkor kell kitöltenie és beküldenie, ha Ön a lapon szereplő jövedelme(ke)t szerzett 2010-ben. Figyelem! Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadója 2010. évtől az összevont adóalap részét képezi, olvassa el az útmutató 13. sorához leírtakat! Megszűnt a személyi jövedelemadó rendszerében a cégautóadó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályozás. Amennyiben Önnek cégautóadó bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezett, azt a ’01-es bevalláson tehette meg. A vagyonátruházásból származó jövedelem 161. – 162. sorok: Ingatlan, vagyoni értékű (átruházásából) származó jövedelem és adója

jog

értékesítéséből

Ezeknek a soroknak a kitöltése előtt feltétlenül olvassa el az alábbiakban leírt, vagyonátruházásra vonatkozó részletes szabályokat! Ezekbe a sorokba kell beírnia Önnek az ingatlan és/ vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből (átruházásából) származó jövedelmét és annak adóját. Az adó mértéke a jövedelem 25%-a. Ha Ön 2010. évben ingatlan és/vagy vagyoni értékű értékesítésből, illetve ingatlanlízing meghiúsulása miatt jutott bevételhez, feltétlenül olvassa el az e sorokhoz írt tájékoztatót és tanulmányozza át a példatárban található példákat. Ingatlannak minősül90 a föld (telek) és a földdel alkotórészi kapcsolatban lévő minden dolog. Ilyen különösen az épület, az építmény. Kivételt képez a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termés, termény. (pl. lábon álló fa.) Vagyoni értékű jognak minősül91 a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Nem tekinthető vagyoni értékű jognak az albérlet és az ágybérlet. Nem minősül használati jognak az ingatlannak határozott időtartamra történő bérbeadása akkor sem, ha a bérleti díj egy összegben, a szerződéskötéskor kerül kiegyenlítésre. Az ily módon megszerzett jövedelem ingatlan bérbeadásából 90 91

Szja-törvény 3. § 29. pont Szja-törvény 3. § 31. pont

106

származó jövedelemnek minősül, melyet a 164. sorban kell feltüntetnie akkor, ha arra a 25%-os adómértéket választotta. Abban az esetben, ha a hasznosításból származó jövedelme után az összevont adóalap részeként kíván adózni, akkor a jövedelmet a 10. sorban kell szerepeltetnie. Ha az Ön által értékesített ingatlan olyan országban van, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, akkor az értékesítésből származó jövedelme egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül, és azt a 17. sorban kell bevallania. Értékesítésnek számít az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg. A külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelmet a 1048-as bevallásban kell bevallania. Az ingatlanok cseréje során szerzett jövedelem is adóköteles. Ezt úgy kell tekinteni, mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna. Nem számít ingatlan értékesítésnek a termőföldről szóló törvényben meghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik, akkor az így kapott pénzösszeg teljes egészében jövedelemnek számít. Ezt viszont nem itt, hanem a 17. sorban kell feltüntetnie. Nem számít bevételnek és nem kell bevallani a 2010-ben értékesített vagyoni értékű jogból (nem lakásra vonatkozóan) származó jövedelmet akkor, ha az értékesített vagyoni értékű jogot Ön 1982. január 1-jét megelőzően szerezte. Az 1982. január 1-jét követően megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles. Így például, ha Ön egy üzlethelyiség bérleti jogát 1982. január 1-jét követően szerezte meg, akkor az átruházás

107

ellenértékeként kapott összeg és az abból levonható költségek különbözetét teljes egészében jövedelemnek kell tekintenie, függetlenül attól, hogy a bérleti jog megszerzése és az átruházása között hány év telt el. Adómentes az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem és nem kell bevallania, ha Önnek • a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastársa által történt megváltásából származik a jövedelme; • más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében; • a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítést (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is); • a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzattól kapott térítést; • a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, és a termőföldjét a nyugdíj előtti (gazdaságátadási) támogatás feltételeként adta el. A termőföld értékesítésével kapcsolatos adózási (mentességi) szabályok e sor magyarázatában önálló cím alatt olvashatók. Az ingatlanértékesítésből származó bevétel, az előzőekben felsorolt kivételekkel, minden esetben adóköteles, de nem kell azt bevallania akkor, ha jövedelme abból nem keletkezett. Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingatlan szerzése 1995-ben vagy azt megelőzően, lakás esetén 2005-ben vagy az azt megelőző években történt, vagy ha az átruházásból származó bevételének és az elszámolható költségeinek a különbözete nulla. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontja Az ingatlan és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes

108

szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az átruházásról szóló szerződés kelt. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzésének időpontja:92 • az a nap, amely napon az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották; • az 1986. július 1-je előtt kelt szerződések esetében az illetékhivatalnál történő benyújtás napja; • az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a szerződés keltének napja; • a vagyoni értékű jog, ingatlan tulajdonjog öröklés útján történő szerzése esetén (amikor az örökség megnyílik), az örökhagyó halálának a napja; • a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlan tekintetében – függetlenül attól, hogy mikor jegyezték be tulajdonosként –, a házastársára vonatkozó szerzés időpontja; • földrendezés, a kisajátítás során megszerzett csereingatlan esetén az eredeti ingatlan szerzési időpontja; • a tartós használatba kapott, majd a jogszabály alapján tulajdonba adott ingatlan esetében, a tartós használatról szóló szerződés földhivatalban történt bemutatása. A földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének időpontja:93 • A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően 2007. december 31-éig felépített (újjáépített) épület, továbbá a bővítéssel létesített épületrész esetében a szerzés időpontja a földterület tulajdonjogának a megszerzésével azonos; • A magánszemély tulajdonában (birtokában) lévő ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített (a meglévő helyett újjáépített), bővített épület, építmény, épületrész, építményrész szerzési időpontja azon utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének az időpontja, amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt. (Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzési időpont független attól, hogy a földterület, amelyre a ráépítés történt, vagy az ingatlan, amelyen további bővítés történt, mikor került a magánszemély tulajdonába.); 92 93

Szja-törvény 60. § (1), (2) bekezdés Szja-törvény 60. § (3) bekezdés

109

• Ha az értékesített ingatlan olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített vagy bővített ingatlan, amely esetében a ráépítés, vagy a bővítés a legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének a napját követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, akkor a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni. Nem kötelező az előzőekben ismertetett szabályt alkalmazni,94 ha 2007. december 31-ét követően olyan ingatlanon (telken, épületen) történt az építés, a bővítés, amely már az említett időpontot megelőzően a magánszemély tulajdonában, birtokában volt. Ilyen esetben a magánszemély választhatja azt a lehetőséget, hogy a 2007. december 31-én már tulajdonában (birtokában) lévő telek, illetve az ezen időpontban már meg lévő épület és a 2007. december 31-ét követően felépített, a meglévő helyett újjáépített épület, illetve bővített épületrész szerzési időpontját külön-külön határozza meg. Az ingatlan szerzési időpontjának meghatározására vonatkozó szabályokhoz 3 évre szóló átmeneti rendelkezés kapcsolódik.

új

E szerint, ha a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlanon 2008., 2009., vagy 2010. években építés, bővítés történt, és ezt az épített, bővített ingatlant a 2008-2010. évek bármelyikében értékesíti a magánszemély, az eladott ingatlan szerzési időpontját a 2007. december 31-ei szabályok szerint állapíthatja meg. Ebben az esetben az eredeti ingatlan megszerzésének az éve tekinthető szerzési időpontnak azzal, hogy a számított összeg (a bevételnek és a költségeknek a különbözete) a 2007. december 31-én hatályos előírás szerint csökkenthető, azaz évenként a számított jövedelem 10-10%-ával, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évek valamelyikében történt. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítéséből származó jövedelem kiszámítása A jövedelem egyenlő a bevétel és a levonható kiadás különbségével. Bevételként95 kell figyelembe venni mindazt a bevételt, amelyet az elidegenítésre tekintettel megszerzett.

94 95

2007. évi CXXVI. tv. 468. § (8) bekezdés Szja-törvény 61. § (1) bekezdés

110

Amennyiben a bevétel az értékesített ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerződéskötés napján érvényes szokásos piaci értékét meghaladja, akkor a vételárnak a piaci értéket meghaladó része teljes egészében egyéb összevonás alá jövedelemnek minősül, amelyet a bevallás 17. sorában kell szerepeltetnie. Csere esetén a cserébe kapott ingatlannak a jövedelemszerzés időpontjában érvényes szokásos piaci értékét kell bevételnek tekinteni. Amennyiben a cseréhez pénzben kifizetett érték-kiegyenlítés is kapcsolódik, akkor a pénzt megszerző magánszemélynél azt is bevételként kell figyelembe venni. A magánszemély egy adott ingatlan esetében, a 2007. december 31-éig, és az azt követően megszerzett ingatlanrészek szerzési időpontjához rendelten, megoszthatja az ingatlanértékesítésből származó bevételét. A törvény rendelkezése szerint az ingatlan átruházásához kapcsolódó költségekkel és az értéknövelő beruházások értékével csökkentett bevételnek a ráépítés, újjáépítés, bővítés megszerzésére fordított összegével arányos megosztása révén választhatja a magánszemély azt a lehetőséget, hogy • a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő építettingatlan bevételrész tekintetében a 2007. december 31-én hatályos törvény alapján, • a 2007. december 31-ét követően épített, bővített épület, épületrész esetében pedig a 2008. január 1-jétől hatályos törvény alapján állapítja meg a szerzési időpontot. A bevételből levonható96 a számlával, okirattal igazolt: • • • •

az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg; a szerzéssel kapcsolatos kiadás (illeték, ügyvédi költség stb.); az értéknövelő beruházás költsége; az értékesítéssel, átruházással kapcsolatos kiadások (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.). • az árvízkárok helyreállítása során ingyenesen kapott nagyobb értékű ingatlan 2010-ben történt elidegenítésekor, az eredeti ingatlan értéke és a helyreállított ingatlan értéke közötti, visszafizetett különbözet. Nem vonható le a bevételből: • az a kiadás, amelyet a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben számol(t) el költségként. 96


111

Értéknövelő beruházásnak tekintendő97 az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás – igazolt kiadás –, amely az ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. Ha Ön a jövedelmét a bevallás benyújtásáig cél szerinti felhasználásra fordította, akkor ezt az összeget kiadásként nem veheti figyelembe, mert az nem minősül költségnek az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során. Megszerzésre fordított összeg:98 • az adott szerződésben megjelölt vételár, amely az esetlegesen átvállalt tartozás összegét is magában foglalja (csere esetén a csereszerződésben rögzített érték); • öröklés vagy ajándékozás útján szerzett ingatlan vagy vagyoni értékű jog esetén az illeték megállapításához meghatározott forgalmi érték (nem a hagyatéki terhekkel csökkentett tiszta érték); • a vételi jog gyakorlása során a kárpótlásról szóló törvény alapján megszerzett termőföld, erdőművelési ágú föld esetén a vételárként szereplő összeg; • az önkormányzattól megvásárolt lakás esetében a ténylegesen megfizetett – kedvezményekkel csökkentett – vételár; • az ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített, ujjá épített ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész), valamint az említett időpontot követő bővítés esetében a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig (az ilyen engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig), ennek hiányában a tényleges használatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg, akkor az átruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számlák együttes értéke. Ha a szerzéskori érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-val kell csökkenteni.99 Közös tulajdon értékesítése esetén a tulajdonostársak mindegyike a tulajdoni hányadának megfelelően veszi figyelembe a bevételt, a ráfordításokat és így a jövedelmet is.

97

Szja-törvény 3. § 32/b) pont Szja-törvény 62. § (2) bekezdés 99 Szja-törvény 62. § (3) bekezdés 98

112

A társasházi közös tulajdon értékesítése100 esetén a tulajdonosoknak különkülön kell bevallást benyújtaniuk akkor, ha a társasház közgyűlése a tulajdoni hányadok szerinti adózásról döntött. A bevételből a jövedelmet a tulajdoni hányadnak megfelelően kell megállapítani. A jövedelem megállapítása a számított összegből Lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén101 A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összegből (a számított összegből) a következő feltételekkel és mértékkel kell a jövedelmet meghatározni. Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a jövedelem meghatározása a szerzés időpontjától függően – a számított összeg és a következő táblázat szerinti százalék figyelembe vételével történik. Ha a szerzés éve 2005 2006 2007 2008 2009 2010

a számított összeg 0%-a a jövedelem 30%-a a jövedelem 60%-a a jövedelem 90%-a a jövedelem 100%-a a jövedelem 100%-a a jövedelem

Abban az esetben, ha Ön 2008. január 1. előtt lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakását 2010-ben átruházta,102 a számított összeghez hozzá kell adnia a lakásszerzési kedvezmény alapjaként korábban érvényesített összeget, feltéve, hogy ennek a lakásnak az átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt. Nem lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén103 Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a 100

Szja-törvény 75. § (3), (4) bekezdés Szja-törvény 62. § (6) bekezdés 102 Szja-törvény 62. § (7) bekezdés 103 Szja-törvény 62.§ (4) bekezdés 101

113

bevétel és a költségek különbözeteként számított jövedelmet évenként, a számított jövedelem 10-10%-a csökkenti, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évek valamelyikében történt. A 2010-ben értékesített, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében a számított jövedelem a következők szerint csökkenthető: Ha a szerzés éve 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1995. előtti

a csökkentés mértéke 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 100%

Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c” oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított 25%-os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel. Figyelem! Ha a 2010-ben értékesített ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét cél szerint felhasználta, akkor a cél szerinti felhasználásra fordított összeget és levont adóját, a 06-01-es lapon kell feltüntetnie! Az állami adóhatóság az adót az Ön kérelmére mérsékelheti, vagy elengedheti az Ön jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel. Ingatlanlízing meghiúsulása miatt szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok104

104

Szja-törvény 63. § (8), (9) bekezdés

114

2008. évtől kezdődően, az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulása miatt szerzett jövedelmekre is alkalmazhatóak az ingatlan-átruházásból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályok. A jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján, az Önt – a meghiúsulás miatt – megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből kiindulva kell megállapítani. Ebben az esetben a számított összegnek a bevételt kell tekinteni, az ingatlan megszerzés évének pedig az ügyleti szerződés megkötésének az éve minősül. Az előbbiek figyelembevételével, lakáslízing meghiúsulása esetén az ötéves, más ingatlanlízing meghiúsulása esetén a tizenöt éves számítási szabály alkalmazásával kell értelemszerűen megállapítani a jövedelmet. Abban az esetben például, ha egy lakáslízing-szerződés megkötésének éve 2005., és az azt követő ötödik évben (2010-ben) hiúsulna meg a szerződés, akkor az Önt megillető összeg már nem adóköteles. Ha Önnek az ingatlanlízing meghiúsulása miatt adóköteles jövedelme keletkezett, akkor ilyen esetben is jogosult a jövedelem cél szerinti felhasználására (az adókiegyenlítésre). A termőföld elidegenítéséből származó jövedelemre vonatkozó szabályok Adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek a 200 000 forintot meg nem haladó része, ha az éves összes jövedelem a 4 318 000 forintot nem haladja meg, és az értékesítés: • regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja; • az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részére történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja. Amennyiben a termőföld értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a 200 000 forintot és a magánszemély összes éves jövedelme (28. sor) – az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kivételével – nem haladja meg a 4 318 000 forintot, akkor a jövedelem 200 000 forint feletti részét az adóbevallásban fel kell tüntetni. Ekkor a 25%-os adót a jövedelem 200 000 forinttal csökkentett része után kell az „e” oszlopba beírni. Abban az esetben, ha az összes jövedelem több 4 318 000 forintnál, akkor a jövedelem egésze után meg kell fizetni a 25%-os adót. Amennyiben az átruházás az utóbb említett cél megvalósulása mellett a részarány tulajdon megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól a jövedelem nagyságától függetlenül.

115

Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem akkor, ha az értékesítés • regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja; • magánszemély részére birtok összevonási céllal történt; • a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történt; • a Nemzeti Földalap javára történt. Amennyiben az átruházás az önkormányzat részére történik, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát is. Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie. Amennyiben a vevő a termőföldről szóló nyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti, termőföld átruházásából származó jövedelemként kell bevallania az átruházásról (vásárlásról) szóló szerződésben meghatározott ellenértéket. Abban az esetben, ha Ön az előzőek szerinti feltételeknek megfelelően értékesítette a termőföldjét 2010-ben, erről nem kell a bevallásban nyilatkoznia. Ha a termőföld értékesítéséből származó jövedelme adómentes és e mellett nincs más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme, a bevallást nem kell benyújtania. Elidegenítésnek tekintendő nem csak az adásvétel, hanem az ajándékozás is. Ha Ön a kárpótlási eljárás során megszerzett termőföldet,105 erdőt értékesítette, az ebből származó jövedelme után is 25%-os adót kell fizetnie. 105


116

Ekkor a 161. sor „b” oszlopába a teljes bevételt, a „c” oszlopba a szerzéskori forgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget jelenti), az esetleges értéknövelő beruházás költségét és a szerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia. Amennyiben a szerzést követő hatodik évben vagy azt követően került sor a termőföld értékesítésére, akkor az előzőek szerint kiszámított jövedelmére is vonatkozik az évenkénti 10-10%-os jövedelemcsökkentési lehetőség. A „d” oszlopban a jövedelmet, az „e” oszlopban pedig ennek 25%-os adóját kell feltüntetnie. Abban az esetben, ha a kárpótlásban szerzett termőföldjét eladja és a keletkezett jövedelmének teljes összegét az értékesítéstől számított egy éven belül mezőgazdasági művelésű termőföld vásárlására fordítja, a befizetett adót az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott szerződés másolati példányának csatolásával visszakérheti. Amennyiben a földvásárlás az adóbevallás benyújtásáig megtörténik, az adót nem kell befizetnie. Ez a kedvezmény alkalmazható az olyan termőföld értékesítéséből származó jövedelemre is, amely termőföldet az 1992. évi I. törvény alapján részarány-földtulajdonosként kapott, majd azt önálló ingatlanként tulajdonjogának bejegyzése mellett Önnek önálló ingatlanként kiadtak. Az erdőművelési ágú föld esetén is a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bevallás kitöltése ilyen esetben a következő: a 161. sor „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba a jövedelmet kell beírni. Az „e” oszlopba 0, az „a” oszlopba pedig a „d” oszlopban feltüntetett jövedelem utáni 25%-os adó kerül! Ebben az esetben igazolni kell az állami adóhatóság felé a földvásárlást a földhivatal által iktatott szerződés másolatával. A szerződést ne a bevallással együtt, hanem külön borítékban (kísérőlevéllel) küldje be az állami adóhatósághoz. Abban az esetben, ha a jövedelemnek csak egy részét fordítja termőföld megvásárlására, a teljes jövedelem után meg kell fizetnie az adót. Az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog 2010. évben történő átruházásából származó jövedelem cél szerinti felhasználásának kedvezménye 2008. évtől kezdődően, az értékesített ingatlan után a korábbi években megszokottaktól eltérően, lakásszerzési kedvezményt nem lehet igénybe venni.

117

A jövedelmet be kell vallania akkor is, ha az ingatlan és a vagyoni értékű jog az adóévben történő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallás benyújtásáig teljes egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére használta fel (továbbiakban: cél szerinti felhasználás). A jövedelem cél szerinti felhasználása során a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével is megvalósulhat. Fentieknek megfelelően az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelme után megállapított adót, vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét nem kell megfizetnie. A cél szerinti felhasználás esetén a bevallás 161. és/vagy 162. sor „d” oszlopokból számított jövedelmet a 06-01-es lap 209. sor „a” oszlopában kell feltüntetnie. A számított jövedelem utáni 25%-os adót a 161. és/vagy 162. sor „e” oszlopaiban, és a felhasznált összeg adóját (legfeljebb az „e” oszlopban szereplő adók összegét) a 06-01-es lap 209. sor „b” oszlopába is be kell írnia. A cél szerinti felhasználás tényét a bevallásában külön nem kell közölnie, de a 06-01-es lapot ne felejtse el kitölteni! A cél szerinti felhasználás igazolásához szükséges: • • • •

a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, élettársi kapcsolat esetében az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat.

Nem alkalmazható a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezmény akkor, ha a férőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerzi meg a magánszemély. Adóbevallásában az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználás kedvezményét csak akkor érvényesítheti, ha a cél szerinti felhasználás a bevallás benyújtásáig megtörtént. A bevallásban a cél szerinti felhasználás kedvezményét úgy érvényesítheti, hogy a sor „e” oszlopába a jövedelem után kiszámított adót írja be. Ezt követően ki kell számolnia a cél szerint felhasznált jövedelem utáni adó összegét is. Ha az adóját cél szerinti szerzés miatt csökkenti, a szerzésre fordított összeget és adóját

118

– legfeljebb azonban annyit, amennyi az ingatlan értékesítéséből származó jövedelme és adó összege – a 1053-06-01 lap 209. sorába írja be! A cél szerinti felhasználás igazolására szolgáló iratokat a bevallásban érvényesített csökkentés esetén nem kell az állami adóhatóságnak megküldenie, azonban a szükséges iratokat őrizze meg, hogy egy esetleges ellenőrzés során igazolni tudja a cél szerinti felhasználást. Adókiegyenlítés Amennyiben az ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adó megfizetésre került, az átruházást követő első vagy második adóévről szóló adóbevallásban adókiegyenlítésre jogosult, melyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló bevallásában a korábban megfizetett adó mértékéig érvényesíthet. Ha Önnek a 2008., és/vagy 2009. évben ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származott jövedelme, a jövedelem után megállapított és megfizetett adóból le kell vonni a 2010. évben a cél szerint felhasznált összeg adóját. Nyilatkozat az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználásáról Abban az esetben, ha Ön, az ingatlan és a vagyoni értékű jog 2010. évben történő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallása benyújtásáig teljes egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely (cél szerinti) megszerzésére használta fel, akkor a 06-01-es lap kitöltése egyben a felhasználás tényének közlése is, ezért nem kell külön nyilatkoznia. Nyilatkozatnak minősül, ha az ingatlanlízing meghiúsulásából származó jövedelmét az előzőek szerint használta fel a bevallása benyújtásáig, és azt a 0601-es lapon jelzi.106 A lakásszerzési kedvezmény érvényesítése a 2007. december 31-ig értékesített (átruházott) ingatlanok esetében A 2007. december 31-ig értékesített ingatlanok esetében a jövedelem lakáscélú felhasználását az Szja-törvény továbbra is biztosítja azzal, hogy az említett időpontig átruházott ingatlanoknál, az átruházásból származó jövedelem lakáscélú felhasználására a 2007. december 31-én hatályos előírásait rendeli el alkalmazni. 106


119

Az átmeneti rendelkezés alapján érvényesíthető lakásszerzési kedvezményt a lakáscélú felhasználásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentésével lehet igénybe venni. 163. sor: Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója107 Ebben a sorban kell feltüntetni az ingó vagyontárgyak nem rendszeres vagy nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelem adóköteles részét és 25%-os adóját. Amennyiben az ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerű tevékenysége keretében történt,108 akkor az értékesítésből származó jövedelmének az adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia (10. sor). Abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséért a szerződéskötés időpontjában érvényes piaci árnál nagyobb vételárat kapott, akkor a piaci árat meghaladó bevétele egyéb összevonás alá eső jövedelem és a 17. sorban kell bevallania. Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel megszerzett. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. Ingó értékesítésből származó jövedelemnek minősül az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek (az egyéni vállalkozók is ide tartoznak ebből a szempontból) által a nem kizárólag üzleti célt szolgáló vagyontárgyak (gép, jármű, berendezés, felszerelési tárgy) értékesítéséből származó jövedelem is, amelyek után az értékcsökkenési leírást átalányban számolták el. Ha kizárólag üzleti célú tárgyi eszközt értékesít az önálló tevékenységet folytató magánszemély és annak beszerzési költségeit a tevékenységéből származó bevételéből elszámolta, akkor az értékesítésből származó bevétel a tevékenység bevételének része. Ha a tevékenység megszüntetését követően kerül sor az értékesítésre, akkor ingó értékesítésről van szó, de az önálló tevékenység során elszámolt szerzési értékkel a bevétel már nem csökkenthető. Nem minősül ingó értékesítésnek a földterület tulajdonosának változása nélkül értékesített lábon álló termés, termény. Ilyen pl. a lábon álló fa értékesítése is. 107 108

Szja-törvény 58. § Szja-törvény 58. § (8) bekezdés

120

Ebben az esetben önálló tevékenység jogcímen keletkezik a jövedelem, amelyet a 10., illetőleg a 14. sorban kell bevallani. Nem kell adót fizetni az év során az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem után, ha azok adója együttesen nem több 50 000 forintnál. Ez valójában azt jelenti, hogy az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem együttesen sem haladja meg a 200 000 forintot. Ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200 000 forintot meghaladja, akkor csak a 200 000 forint feletti rész után kell a 25%-os adót megfizetni. Az évi 200 000 forintot el nem érő jövedelmet nem kell bevallani. Ha azonban az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem 2010-ben meghaladta a 200 000 forintot, akkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 50 000 forinttal csökkenteni kell. Amennyiben az értékesített ingó vagyontárgy közös tulajdont képez, akkor – figyelemmel a tulajdonjogi korlátozásokra is – az értékesítésből származó jövedelmet a tulajdonostársaknak meg kell osztaniuk. A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatban igazolt költségeket és a vagyontárgy értékét növelő ráfordításokat (ha azokat korábban költségként még nem számolták el). Értéknövelő beruházásnak tekintendő az a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás (igazolt kiadás), amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt. A szerzéskori érték: • a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény, stb. szerinti érték; • cserébe kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték; • örökléssel szerzett ingóság esetén a hagyatéki eljárásban megállapított érték; • ajándék (ingyenes szerzés) esetén pedig az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték; • illetékkiszabás hiányában, a szerzéskori szokásos piaci érték;

121

• a külföldről behozott ingóságok esetében a vám megállapításánál figyelembe vett érték (a megfizetett vám költségként levonható a bevételből); • a vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetében a számla szerinti, forintra átszámított érték. Amennyiben az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-a tekinthető jövedelemnek és más összegek ez esetben nem vonhatók le. Példa az ingó vagyontárgy értékesítésből származó jövedelem kiszámításához a példatárban található. Az ingó vagyonért kapott bevételt e sor „b” oszlopában, a költségeket – 25%-os jövedelemszámítás esetén a bevétel 75%-át – a „c” oszlopban tüntesse fel. A „d” oszlopba az adóköteles jövedelmet kell beírni. A jövedelem 25%-os adóját 50 000 forinttal csökkentve kell az „e” oszlopba beírni. 164. sor: Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója109 Ha Önnek termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából is volt jövedelme, és ezen jövedelme után nem kíván az összevont adóalap részeként adózni, akkor az ebből származó jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, 25%-os adóját pedig az „e” oszlopában kell bevallania. (Olvassa el a 10. sorhoz fűzött, a más ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó magyarázatot is!) Akkor is választhatja 2010-re az elkülönült adózási módot, ha Ön a korábbi évek bármelyikében a termőföldnek nem minősülő ingatlanának bérbeadásából származó jövedelme után az összevont adóalap részeként adózott. Abban az esetben, ha az említett ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után a 25%-os adózási mód szerint kíván adózni, akkor a bevétel egészét jövedelemnek kell tekintenie. A bevétel költséggel nem csökkenthető, és részét képezi a bérbeadással összefüggésben kapott költségtérítés is. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az adót fő szabály szerint a tevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetnie. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányadoknak megfelelően a bevételt egymás között megosszák. A bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutó értéket kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a bevételt a tulajdonostársak egymás között megosztották, akkor a 109

Szja-törvény 74. § (1), (4)-(8) bekezdés

122

kifizető által levont 25%-os adót is a tulajdoni hányadoknak megfelelően meg lehet osztani. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem utáni 25%-os adót Ön vagy tulajdonostársa fizette be, akkor annak összege a bevétel megosztása esetén sem osztható meg. Amennyiben Ön a lakását magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából önkormányzatnak110 adta bérbe, és a bérbeadás a törvényben meghatározott, feltételeknek megfelel, akkor a bérbeadásból származó jövedelme után nem kell adót fizetnie. Ez a lehetőség abban az esetben illeti meg, ha • a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és legalább 36 hónapra szól; • a szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésre a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezés számát. Abban az esetben, ha a bérleti szerződés az Ön érdekkörében felmerült ok miatt a 36 hónapos időtartam előtt megszűnik, akkor Önnek az adót a bérleti szerződés megszűnésének az évéről szóló adóbevallásában kell a késedelmi pótlékkal együtt bevallania és megfizetnie. A befizetendő adót a következők szerint kell kiszámítania: • meg kell határozni a bérleti díj teljes összege után a kifizetés időpontjában érvényes adómértékkel a jövedelem utáni adót; • ki kell számítani évenként az adott adóévet követő év május 21-től a szerződés megszűnése napjáig a késedelmi pótlékot; • két tizedes jegyre kerekítve ki kell számítani a szerződésből nem teljesült időtartamra eső egész hónapok számának és a 36 hónapnak a hányadosát; • az így kapott hányadossal meg kell szorozni az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét. Az így kiszámított összeget kell a bevallásban, a 62. sorban feltüntetni és megfizetni. Figyelem! A fizetővendéglátásból és a falusi vendéglátói tevékenységből származó jövedelmekre nem alkalmazhatóak az ingatlan bérbeadásra vonatkozó szabályok!111

110 111

Szja-törvény 74/A. Szja-törvény 74. § (4) bekezdés

123

Megszűnt az adómentessége a falusi vendéglátásból származó jövedelemnek abban az esetben is, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik. Amennyiben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme az 1 000 000 forintot meghaladja, olvassa el az egészségügyi hozzájárulás bevallására szolgáló 1053-09-es laphoz készült útmutatót is. Amennyiben Ön termőföld bérbeadásából112 vagy földjáradék címén szerzett jövedelmet, azt az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell bevallania. A vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adózására és bevallására a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 165. sor: Életjáradékból származó jövedelem és adója113 Amennyiben Ön 1996. január elsejét követően kifizetővel életjáradéki szerződést kötött, és az életjáradékot ellenszolgáltatás nélkül kapja, akkor az életjáradék teljes összege jövedelem, amely után az adó mértéke 35%. A jövedelmet e sor „d” oszlopába, az adót pedig az „e” oszlopba kell beírnia a kifizető által kiadott igazolás alapján. Ezt a jövedelmet akkor is be kell vallania, ha a kifizető az adót levonta a járadék kifizetésekor. Nem kell bevallania viszont az ilyen jövedelmét, ha annak összege az adóévben az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből és a vállalkozásból kivont jövedelemmel együttesen sem haladta meg a 100 000 forintot, és az adót a kifizető levonta. Ha Ön nyugdíjas szövetkezeti tag és a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződést, az ebből származó jövedelmet nem kell bevallania akkor, ha az életjáradékot a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze ellenértékeként kapja és a járadék összege, évente nem haladja meg az átalakulás befejezésekor lezárt névérték 1/10-ed részét, de havonta legfeljebb a 10 000 forintot. Adómentes: • a nyugdíjas magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy a helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján megszerzett vagyoni érték; 112 113

Szja-törvény 3. § 51. pont, valamint Art. 176. § (3)-(9) bekezdés Szja-törvény 64/A. § (7) bekezdés

124

• a magánszeméllyel kötött tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésből származó jövedelem. Nem kell bevallani, ha az életjáradékot nem magánszemélytől kapta ingatlanának, vagyoni értékű jogának vagy ingóságának az ellenértékeként, mert ez után az életjáradékot fizető kifizetőnek kell az adókötelezettséget teljesítenie. 166. sor: Árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelem114 Ebben a sorban az árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelmét és a jövedelem 25%-os adóját kell szerepeltetnie. Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére és a járulékos költségekre fordított kiadás együttes összegét. Ha Ön az értékpapír értékesítésekor a vevőjének részletfizetést engedélyezett, és a teljes vételárat nem kapta meg 2010-ben, akkor a jövedelmét a részletnek a teljes vételárhoz viszonyított arányában kell meghatároznia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes vételárból kiindulva meg kell határoznia a jövedelmét, majd ebből 2010-re olyan hányadot kell jövedelemként bevallania, amilyen hányadot Ön a bevételből 2010-ben a vevőjétől megkapott. Amennyiben az értékpapír átruházásáért kapott ellenérték teljes összege valamely később bekövetkező feltételtől függ, akkor úgy kell tekinteni, mintha a feltételek megvalósultak volna, és az eladó a vételárat részletekben kapná meg. Amennyiben utóbb valamely feltétel nem teljesül, és ezért az eladó javára adókülönbözet mutatkozik, az önellenőrzéssel igényelhető vissza. Abban az esetben, ha az eladót további, a fix vételárhoz az egyes jövőbeli feltételekhez kapcsolódóan, de előre ki nem kötött juttatás is megilleti, akkor a fix vételáron felüli rész egyéb összevonás alá eső jövedelemként kell a 17. sorban feltüntetni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában értékpapír115 alatt minden olyan okirat, adat értendő, amelyet a Polgári Törvénykönyv, vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül még a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti

114 115

Szja-törvény 67. § Szja-törvény 3. § 34. pont

125

tagsági kölcsön kivételével. Értékpapírnak minősül továbbá a más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés is. Amennyiben 2010. évben árfolyamnyereségből származó jövedelmet szerzett, az igazolt szerzési érték- és járulékos költségadatok alapján megállapított jövedelmet ennek a sornak a „d” oszlopába kell beírnia és a 25%-os adót az „e” oszlopba. A kifizető által figyelembe nem vett (igazolt) szerzési érték és járulékos költség a bevallásban érvényesíthető. Az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. Az értékpapír megszerzésére fordított összeg: • ellenőrzött tőkepiaci ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügylet szerinti, igazolt ellenérték; • ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződéssel megszerzett értékpapírnál a szerződésben foglalt ellenértékből az átruházásig igazoltan megfizetett összeg; • társas vállalkozás alapítása útján szerzett értékpapír esetén az értékpapír átruházásáig a társas vállalkozás részére igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni (ezt a rendelkezést kell alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének, új értékpapír kibocsátásával történő felemelésével megszerzett értékpapírra is); • a vállalkozásból kivont jövedelem címén megszerzett értékpapír esetében az ezen a címen megszerzett bevételként figyelembe veendő érték; • csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték; • az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősül, a jövedelemként figyelembe vett összeg, amelyet növelni kell az átruházásig a magánszemély által teljesített ellenértékkel; • az MRP szervezet által a magánszemély tulajdonába adott értékpapír esetében az értékpapír átadásáig a magánszemély által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész; • a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az átalakuláskor lezárt névérték az eredeti szerzőnél és örökösénél, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte; • az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ingyenesen juttatott értékpapír juttatáskori névértéke az eredeti

126

szerzőnél és az örökösénél, ez utóbbinál akkor, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte; • olyan értékpapír megszerzése esetében, amely illetékköteles (abban az esetben is, ha az illeték kiszabása nem történt meg az átruházásig), az illetéktörvényben meghatározott forgalmi érték, növelve az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel; • az előzőekben nem említett esetekben a megszerzés érdekében a magánszemély által az értékpapír átruházásáig igazoltan megfizetett összeg. Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség: • a befektetési szolgáltató részére a befektetési szolgáltatási, befektető szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenység ellenértéke; • az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke; • a kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott értékpapír megszerzésére fordított összeg vagy – ha az értékpapírt a magánszemély visszaszolgáltatni nem tudja – a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege; • az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték; • a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, és a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe; • az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló jegyzési, vételi jog ellenértéke; • az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértéke. (Az utóbbi két esetben az ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetén, ide kell számítani a jog megszerzésekor adóköteles összeget is.) Ha Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereségből származó jövedelme után külföldön is fizetett adót, akkor ezt a jövedelmét a 05-ös lap 185. sorában kell szerepeltetnie! Nem tekintendő árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapír kölcsönzéséből, valamint az értékpapír értékesítéséből származó azon jövedelem, amelynek egészét vagy meghatározott részét a törvényi rendelkezés alapján, más jogcímen megszerzettnek kell tekinteni. Ilyen lehet pl. a vételi jog alapján megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházásakor érvényes szokásos piaci értékét, illetőleg a bevételnek az a

127

része is, amely az értékpapír vagy más vagyoni érték elidegenítése során a szokásos piaci értéket meghaladja. Egyéb jövedelemként adóköteles az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget meghaladó része is. Az olyan ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre, amelyek áruval történő teljesítéssel szűnnek meg, az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2006. augusztus 31-ét követően ellenőrzött tőkepiaci ügylet útján megszerzett jövedelem adóköteles. E jövedelem bevallására a 174. sor szolgál. Árfolyamnyereség az olyan értékpapír értékesítéséből származó jövedelem is, amelyet a magánszemély a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerzett meg. Ha Ön az eredeti jogosultként – vagy az eredeti jogosult örököseként hagyatéki eljárás keretében – megszerzett kárpótlási jegyének felhasználásával az állami tulajdon privatizációja során szerzett részvényét, üzletrészét tőzsdén kívüli ügylet keretében elidegenítette, akkor az ebből származó jövedelme ugyancsak árfolyamnyereségként adózik. Amennyiben Ön a nem eredeti jogosultként megszerzett kárpótlási jegy felhasználásával szerzett az állami tulajdon privatizációja révén részvényt, üzletrészt és azt elidegenítette 2010-ben, akkor a bevételnek arra a részére, amely meghaladja a megszerzésre fordított összeget, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Árfolyamnyereségből származik a kedvezményezett részesedéscsere útján a pénzben megszerzett bevételnek az egésze, valamint az értékpapírban megszerzett bevétel egésze is, ha a magánszemély az értékpapírban megszerzett bevétel adózására ezt választja. A választásáról az adóbevallásában nyilatkoznia kell! Amennyiben Ön a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzett értékpapírból származó jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkor az „a” oszlopban az „1” számjegy beírásával jelezze. Abban az esetben, ha Ön nem tekintette bevételnek, a kifizetőnek tett nyilatkozatában a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírból származó jövedelmét, akkor azt ebben a sorban jelezze az „2” számjegy beírásával.

128

Az értékpapír átruházásából származó, árfolyamnyereségnek minősülő jövedelem nem csökkenthető az adóévben elszenvedett árfolyamveszteség összegével. Amennyiben az árfolyamnyereségből származó jövedelme az értékpapírkölcsönzésből, vállalkozásból kivont vagyonból, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból, valamint az osztalékból származó jövedelmével együtt sem haladja meg a 100 000 forintot, akkor azt nem kell bevallania, ha abból (azokból) a kifizető az adót levonta. 167. és 169. sorok: Osztalék címén megszerzett jövedelmek116 Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2010-ben, akkor annak összegét és adóját ezekbe a sorokba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. A jövedelmet a „d” oszlopba, az adó összegét pedig az „e” oszlopba kell beírnia az adó mértékének megfelelő sorba. Ha Ön külföldről is kapott osztalék jövedelmet, akkor azt a 05-ös lapon szerepeltesse! Az osztalék után az adó mértéke 2010-ben: • fő szabály szerint 25% (169. sor), • a bármely EGT- államban működő, a tőkepiacról szóló törvény117 szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírból származó, eredmény felosztásakor megállapított és megszerzett, a jelen esetben a Magyar Köztársaság joga szerint osztaléknak elismert hozama (167. sor) után az adó mértéke 10%. Fontos! Minden esetben vegye figyelembe az osztalék kifizetésekor a kifizetőtől kapott igazolást. Az osztalékelőleg osztalékká válásakor keletkezik az adófizetési kötelezettség. Osztaléknak minősül a társas vállalkozás tagja, tulajdonosa részesedése, a társaság adózás utáni eredményéből. Osztaléknak minősül az adózott eredményből kifizetett kamatozó részvény utáni kamat összege is. Osztaléknak minősül a kockázatitőkealap-jegy hozama is. Nem minősül osztaléknak az osztalékelőleg. Az előzőeken túlmenően a személyi jövedelemadóban osztaléknak minősül az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, valamint a végrehajtó iroda tagjának az adózott eredményből juttatott összeg. Az adott iroda által kiállított igazolás alapján vegye figyelembe az osztalékjövedelmet. 116 117

Szja-törvény 66. § 2001. évi CXX. tv. (Tpt)

129

Ha Ön 2009-ben osztalékelőleget kapott és annak egésze, vagy egy része 2010ben osztalékká vált, akkor az osztalékká vált osztalékelőleget és az azt terhelő adót a kifizető által kiadott igazolás alapján a megfelelő (167. és/vagy 169.) sorban tüntesse fel. Az osztalékkal (osztalékelőleggel) kapcsolatos szabályok alkalmazása tekintetében kifizető:118 a külföldről származó belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá). Tekintettel arra, hogy az osztalékelőlegből, annak kifizetésekor (2009-ben) le kellett vonni az azt terhelő adót, ha az előleg teljes egészében osztalékká válik, (a jóváhagyott osztalék megegyezik a korábban kifizetett osztalékelőleg összegével) úgy a 66. és 169. sor kitöltésén túl nincs teendője. Előfordul olyan eset is, amikor az osztalékelőleg nem válik teljes egészében osztalékká. Ekkor, az osztalék sorok kitöltésén túl a 66. sort kell feltételül kitöltenie ahhoz, hogy a bevallása benyújtásával egyidejűleg visszaigényelhesse a korábban levont adó Önt megillető részét. Természetesen az is előfordulhat, hogy a korábban kifizetett osztalékelőleg összegét meghaladja a jóváhagyott osztalék. Ebben az esetben az osztalékelőlegből osztalékká vált összegre az előzőekben leírtak vonatkoznak, míg a „felettes” osztalékról csak akkor kell jelen bevallásában számot adnia, ha azt az Ön részére ki is fizették a 2010. évben. Abban az esetben, ha az osztalékelőlegből levont adó nem nyújtott fedezetet az osztalékká vált összeg utáni adóra és a kifizető a különbözetet nem tudta levonni, akkor azt Önnek kellett megfizetnie a kifizető által kiállított igazolás alapján a kifizetés negyedévét követő hónap 12-éig. Az Ön által megfizetett adót be kell vallania, ezért azt ne felejtse el a negyedéves kötelezettség valamelyik sorának és a 74. sor kitöltésénél figyelembe venni. Ez utóbbi esetben a kifizető levont adóként csak az Öntől ténylegesen levont adó összegét tüntette fel. Valamennyi esetben ügyeljen arra, hogy a bevallás 66. sorának „b” oszlopába az igazoláson szereplő, levont adó összegét beírja attól függetlenül, hogy azt, vagy annak egy részét Öntől ténylegesen nem 2010-ben vonta le a kifizető. Amennyiben az osztalékból származó jövedelme az értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból származó jövedelmével valamint a vállalkozásból kivont vagyonból származó jövedelmével együtt sem haladja meg a 100 000 forintot, akkor azt bevallania nem kell, feltéve, hogy az adó levonása megtörtént. 118

Art. 178. § 18. pont

és Szja-törvény 66. § (7) bekezdés a) pont

130

Ha Ön osztalékelőleget vett fel 2010-ben és ez 2010-ben nem vált osztalékká, ezt az összeget és 25%-os, a tőzsdére bevezetett értékpapír esetén megszerzett osztalékelőleg esetén 10%-os adóját az egyéb adatok közé, a 1053-B lap 52. sorába írja be. 168. sor: A tartós befektetésből származó jövedelem és adója119 Figyelem! A 2010. adóévtől tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül – a feltételek megléte mellett – a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek (ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is), a lekötött pénzösszeget meghaladó része, azaz a lekötési hozam. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében a tartós befektetésre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák. Amennyiben Önnek tartós befektetésből származó jövedelemről van igazolása, akkor a „d” oszlopba a jövedelmet, és az „e” oszlopba a megállapított adót írja be. Lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet a befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben, valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben, a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető, és át nem csoportosítható. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel egy tartós befektetési szerződés köthető. A magánszemély a lekötött pénzösszeg hozamának a terhére a külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján • ellenőrzött tőkepiaci ügyletben, forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan forintban denominált pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne, 119

Szja-törvény 67/B. §

131

• kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben, forintban történő elhelyezésre vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. A befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban. Lekötési hozamot • a lekötési időszak megszűnésekor (az ötéves lekötési időszak utolsó napján, illetve – ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési időszak utolsó napján); • a lekötés megszakításakor (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja) kell megállapítani. Ha a hároméves lekötési időszak utolsó napján a lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – kerül meghosszabbításra, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be. Az adó mértéke • 0% az ötéves lekötési időszak utolsó napján; • 10%, ha a lekötés nem kerül meghosszabbításra a hároméves lekötési időszak utolsó napján, vagy a lekötés a lekötött pénzösszegnek egy részére nem kerül meghosszabbításra az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napján, illetve, ha a lekötés a kétéves lekötési időszakban kerül megszakításra, a megszakítás napján; • 20%, ha a lekötés az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt kerül megszakításra, a megszakítás napján megállapított lekötési hozam után. Nem kell bevallani a tartós befektetésből származó jövedelmet, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a bevallásában kell megállapítani, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg fizetni. A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg. Ebben az esetben a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező

132

tőkejövedelemre – jogcíme szerint – a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni: • ha a jövedelmet a szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe, • az adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett. Befizetésnek minősül az is, ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíjelőtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni. Befizetés továbbá, az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy • a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat; • a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell figyelembe venni. 170. sor: A privatizációs lízing jövedelme és adója Ha Önnek privatizációs lízingszerződésből volt jövedelme 2010-ben, akkor e jövedelmét, és az ez után kiszámított 25%-os adót ebben a sorban kell bevallania, amennyiben az adót a kifizető nem vonta le. Ilyen címen akkor keletkezik adókötelezettsége, ha az eladó által a tulajdonába adott vagyonrészt vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, illetőleg a lízingbe vett társaság jogutód nélkül megszűnik. Ha Ön a tulajdonába adott vagyonrészt elidegeníti, akkor jövedelemként a lízingbe vett társaság, privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértékét, vagy – ha az több – az ellenértékét kell figyelembe vennie.

133

Ha Ön a társaság jogutód nélküli megszűnése következtében jutott ezen a címen jövedelemhez, akkor bevételnek és egyben jövedelemnek is az ellenérték számít akkor is, ha az kevesebb, mint a névérték. Nem számít jövedelemnek az az összeg, amelyet a megszerzés érdekében a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett. Az előzőek szerint megállapított jövedelmet a 170. sor „d” oszlopába, a 25%-kal számított adót pedig az „e” oszlopba írja be. 171. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem és adója120 Ha Ön 2010-ben értékpapír kölcsönzése címén szerzett jövedelmet, akkor azt és annak adóját ebben a sorban kell bevallania. Az értékpapír kölcsönzése címén kapott bevétele teljes egészében jövedelem, ezt kell e sor „d” oszlopába beírnia. A jövedelem utáni 25%-os adó feltüntetésére ennek a sornak az „e” oszlopa szolgál. Amennyiben az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme az árfolyamnyereségből, osztalékból, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból és a vállalkozásból kivont jövedelmével együtt sem haladja meg az 100 000 forintot, akkor – feltéve természetesen, hogy a kifizető az adót levonta – nem kell a jövedelmet bevallania. A tőkepiacról szóló törvény121 szerint az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír olyan átruházása, amelynek eredményeként a kölcsönbe vevő a kölcsönbe kapott értékpapírral sajátjaként rendelkezik, vagyis azt el is idegenítheti. A kölcsönszerződésben a kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a meghatározott időpontban (a szerződés határozott időre köthető, de a futamidő egy évnél hosszabb nem lehet) a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt a kölcsönbe adónak visszaadni. Amennyiben a lejáratkor a kölcsönbe vevő nem tudja az értékpapírt visszaadni, akkor a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései figyelembe vételével köteles kártérítést fizetni. Sajátos szabályok vonatkoznak a kölcsönbe kapott értékpapír értékesítése során keletkezett árfolyamnyereségből származó jövedelem adókötelezettségére. Az árfolyamnyereséget vagy veszteséget a kölcsönbe vevőnek nem az értékesítéskor, hanem az értékpapír visszaszolgáltatásakor, ha pedig visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a szerződés megszűnésekor kell megállapítania. A kölcsönbe kapott értékpapír elidegenítéséből származó 120 121

Szja-törvény 65/A. § 2001. évi CXX. tv. (Tpt.)

134

jövedelmét nem itt, hanem az árfolyamnyereségből származó jövedelmei között a 166. sorban kell szerepeltetnie. 172. sor: Kamatból származó jövedelem és adója122 A kamat címén megszerzett jövedelem adóköteles, amely után az adó mértéke 20%. A nem pénzben megszerzett kamatnak minősülő jövedelem után az adó, a vagyoni érték szokásos piaci értékének, vagy a nyereménybetét esetén a nyereményalapnak az egynegyede. A kifizetőtől szerzett kamatjövedelmet nem kell a bevallani, az után az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót von le a jövedelemből, mert az Ön nyilatkozatának hiányában, illetve nem megfelelő nyilatkozata miatt nem veszi figyelembe teljes összegben a bevételt csökkentő tételeket, azaz az értékpapír megszerzésére fordított érték és járulékos költségek összegét. A többletként levont adó miatti különbözetet az adóbevallásában vagy önellenőrzéssel rendezheti. Egyebekben Önnek csak akkor van adóbevallási – és fizetési kötelezettsége, ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik. 173. sor: Csereügyletből származó jövedelem és adója123 A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló124 törvény határozza meg. E törvény szerint: deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet az, amely, valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze, és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után. Az ügylet lényege az, hogy a magánszemély egy kötelezettségéhez (vagy jogosultságához) kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt), más jövőbeni kiadásra (vagy bevételre) cserél úgy, hogy ez a csere a résztvevő felek számára kockázatot jelent. A megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét az előzőektől eltérően, a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – a 122

Szja-törvény 65. § Szja-törvény 65/B. § 124 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 7. pont 123

135

felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el. A csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget a kifizető (kifizető hiányában a magánszemély) állapítja meg. A kifizető a jövedelemről és/vagy veszteségről – ügyletenként – a magánszemély számára az adóévet követő január 31-éig igazolást ad, de a kifizetőt nem terheli adó, adóelőleg levonási kötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése a magánszemély feladata, azaz az adóbevallása benyújtásának határidejéig bevallja és megfizeti az adót. Kifizető hiányában a csereügyletből származó jövedelmet Önnek kell nyilvántartania ügyletenként. Lehetőség van az adóéven túlnyúló (az adóévek között), ugyanazon csereügylethez kapcsolódó veszteséget az ugyanazon csereügylet jövedelmével szemben figyelembe venni. Ezt adókiegyenlítéssel teheti meg. Abban az esetben, ha Ön 2010. évben csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget ért el, ezt a sort a 1053-06-02-es lap 230. (238.) sor alapján kell kitöltenie (az egyes ügyletek összesített jövedelmét). Mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 1053-06-02-es lap 222-231. sorait! A 230. és 238. sor „b” oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelem együttes összegét írja be a 173. sor „d” oszlopába, az ezt terhelő 25% adót, pedig az „e” oszlopba. Fontos! Nem számítható össze az egyes ügyleteken elért jövedelem, a másik ügylet veszteségével! 174. sor: Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója125 Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján, a magánszemély által, az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. 125

Szja-törvény 67./A §

136

Fontos! Fentiekből következik, hogy lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek csak azt az ügyletet lehet tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás. További lényeges kérdés, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek összeszámítása, azaz 2008. évtől kezdődően a jövedelem számításakor, az összes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti veszteség összevetése alapján kell jövedelmet vagy veszteséget számítani. Az adókiegyenlítés továbbra is csak az adóévben vagy az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén van mód a veszteség elszámolására. Az adókiegyenlítés részletes szabályait a 1053-06-01-es lapon található, az adókiegyenlítés számítására készített tábla (212-220. sorok) útmutatójánál találja meg. Ellenőrzött tőkepiaci ügylet a – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, amennyiben az megfelel az ügyletre vonatkozó rendelkezéseknek. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül továbbá az az ügylet: • Amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, • Amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal a Magyar Köztársaságnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és - az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és - ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és - amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással. Amennyiben a 2010. évben elért – pénzben elszámolt – ügyleti nyereségei együttes összege több mint az Önt terhelő – pénzben elszámolt – ügyleti veszteségei együttes összege, akkor e jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, a 20%-os adót pedig az „e” oszlopában kell bevallania. A jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie, a következők alkalmazásával. Abban az esetben, ha a 2010. évben, a pénzben elszámolt ügyleti veszteségei

137

együttes összege meghaladja a pénzben elszámolt ügyleti nyereségei együttes összegét, Önnek 2010. évben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből vesztesége keletkezett. A veszteség összegét, e sor „a” oszlopában kell bevallania. Az adókiegyenlítés alkalmazására a 1053-06-01-es lap 212-220. sorai szolgálnak. Ne feledje, a 174. sort akkor is ki kell töltenie, ha adókiegyenlítést nem kíván (vagy nem tud) igénybe venni. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről a befektetési szolgáltató bizonylatot állít ki, amely alapján Önnek kell az értékpapírra, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogokra előírt nyilvántartást vezetnie oly módon, hogy abból az adókötelezettségét meg tudja állapítani. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletről kiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a kifizető a szja-törvény szabályai szerint, forintra átszámítva is feltünteti. Az ellenőrzött tőkepiacon értékesített értékpapírokból származó jövedelem megállapítására az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (166. sor). Abban az esetben, ha Ön az ellenőrzött tőkepiaci ügylet során kereskedelmi árut ruházott át, az ügylet során megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia (10. sor). Ha az ellenőrzött tőkepiacra bevezetett értékpapírban az ellenőrzött tőkepiacra kerülés előtt, Ön társas vállalkozás tagjaként jegyzett tőkeemelés vagy átalakulás során 2007. december 31-e után jutott adófizetés nélkül értékpapír formájában a vagyonnövekményhez, majd az értékpapírt ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében átruházta, akkor az értékpapír névértékéből, de legfeljebb a bevételből a vagyonnövekménynek megfelelő részre, az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia (166. sor). 175. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem és adója Ha Ön 2010-ben a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása, illetőleg a társas vállalkozásban fennálló tagi jogviszonyának megszűnése következtében jövedelmet szerzett, akkor annak összegét kell ennek a sornak a „d” oszlopába beírnia a kapott igazolás alapján. Vállalkozásból kivont vagyonként adóköteles az a jövedelme is, amelyet a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítására, a cégbejegyzési eljárás megszüntetésére tekintettel szerzett. Ebben a sorban kell a jövedelmet szerepeltetnie akkor is, ha Ön MRP szervezet tagja volt és a szervezet 2010-ben történő megszűnése következtében jutott jövedelemhez. A vállalkozásból kivont vagyon adókötelezettsége szempontjából társas vállalkozásnak tekintendő az alacsony adókulcsú államnak nem minősülő országban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet is akkor, ha a társasági adónak megfelelő adó alanya.

138

A jövedelem utáni 25%-os adókötelezettséget, e sor „e” oszlopában kell szerepeltetnie. A megszerzésre fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az MRP szervezet megszűnése esetén a bevételnek az a része minősül jövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába még nem került értékpapírok együttes könyv szerinti értékét. Ebben a sorban adatot csak akkor kell feltüntetnie, ha a vállalkozásból kivont jövedelme az osztalékból, az árfolyamnyereségből, ellenérték nélkül kapott életjáradékból és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmével együtt az 100 000 forintot meghaladta. Az 100 000 forint alatti jövedelmet is be kell vallania akkor, ha a kifizető az adót nem vonta le. 176. sor: A fizetővendéglátó tételes átalányadója126 Amennyiben Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelme után 2010-ben a tételes átalányadózás szabályai szerint adózik, úgy ennek a sornak az „e” oszlopában az éves átalányadó összegét kell feltüntetnie, amely kiadott szobánként évi 32 000 forint.127 Az adó összegét nem befolyásolja, ha Ön e tevékenységét nem egész évben gyakorolta. E tevékenységére tekintettel Önnek egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell. Olvassa el a 1053-09-es laphoz készült útmutatót is! Nem minősül fizetővendéglátó tevékenységnek és így tételes átalányadózásra sem jogosít a szálláshelynek vagy egy részének ugyanazon vendég számára történő, egybefüggően 90 napnál hosszabb idejű bérbeadása. A tételes átalányadózásra csak akkor jogosult, ha a szálláshely hasznosítása a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőjében történik. Ha több lakással vagy üdülővel rendelkezik, akkor tételes átalányadózás esetén közülük csak egy ingatlanában folytathatja ezt a tevékenységet. A tételes átalányadózást akkor választhatta, ha Ön magánszállásadási tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, hanem az önkormányzatnál bejegyzett fizetővendéglátóként, és az erről szóló igazolást az önkormányzat jegyzője Önnek kiadta, és ennek tényét, a kiadást követő 15 napon belül az állami adóhatóságnál bejelentette. Amennyiben már korábban is nyilvántartott fizetővendéglátó volt, és adózására a 2009-es évre nem a tételes átalányadózást választotta, akkor 2010-re a tételes átalányadózás választásáról a 2009. évről szóló 0953-as személyi jövedelemadó bevalláson kellett nyilatkoznia. 126 127

Szja-törvény 57/A. § Szja-törvény 57/A. § (4) bekezdés

139

Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választása jogszerű volt, de a választást követően az alkalmazhatóság bármely feltételének a tevékenység gyakorlása már nem felelt meg,128 akkor annak a negyedévnek az első napjától, amely negyedévben a változás bekövetkezett, a fizetővendéglátásból származó bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (10. sor) vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A tételes átalányadót ekkor arányosan annyi negyedévre kell megfizetnie, ahány negyedévre a tételes átalányadózás alkalmazható volt. Ha Ön 2010-re a tételes átalányadózást választotta ugyan, de a választás feltételei már a választáskor sem valósultak meg, úgy e tevékenységből származó egész évi bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (10. sor) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia. Amennyiben Ön 2011-re is a tételes átalányadózást választja, úgy azt nem kell jelölnie. Ha 2011-re-ra nem kíván a fizetővendéglátásból származó jövedelme után tételes átalányadót fizetni, akkor erről a 1053-01–es lap 130. sorában nyilatkozzon. Amennyiben 2010-re nem a tételes átalányadózási módot alkalmazta, de 2011-re ezen a módon kíván adózni, akkor a 1053-01-es lap 129. sorában kell erről nyilatkoznia. Abban az esetben, ha a fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, az erre tekintettel az Önt megillető, a megszűnést követően érkező bevételét és felmerülő költségét, a megszűnés időpontját megelőzően szerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekintenie. 177. sor: Az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója és vállalkozói osztalékalap utáni adója Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként 2010-re a vállalkozói személyi jövedelemadózást választotta, akkor ezt a sort a 1053-13-as laphoz készült útmutató segítségével tudja kitölteni. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2010. évben megszüntette, például ha a 2010. évben a személyi jövedelemadó hatálya alól tért át a társasági adó hatálya alá és a megszűnésig a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózott. Ne felejtse le, hogy a vállalkozói osztalékalap után egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is lehet.

128

Szja-törvény 57/A. § (5) bekezdés

140

178. sor: Egyéb forrásadós jövedelmek és ezek adója Ha Önnek olyan – úgynevezett forrásadós – jövedelme is volt, amelyet azért kell bevallania, mert abból a kifizető nem vonta le az adót és a 161-177. sorokban megjelölt jövedelmek között külön nincs megnevezve, akkor e sor „d” oszlopában a jövedelmet, ennek adóját pedig az „e” oszlopban tüntesse fel. A fizetendő adó összegét az adott jövedelemre érvényes adókulcs alkalmazásával állapítsa meg. Ne felejtse el beírni az „a” oszlopban fehéren hagyott téglalapba a jövedelem megnevezését. Itt kell szerepeltetni pl. a csőd, felszámolás, végelszámolás keretében kifizetett jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésből, az életjáradék egy összegben történő megváltásából származó jövedelmet és 25%-os adóját is akkor, ha az adót a kifizető nem vonta le. Ha Ön külföldi cégtől kedvező kamatozású vagy kamatmentes hitelt kapott, akkor a kamatkedvezmény miatti adót Önnek kell megfizetnie. A kamatkedvezmény utáni adót évenként utólagosan kell megállapítani az adóév végén az adóévben ténylegesen megfizetett, és a fennálló követelésre a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege, vagy ha a szokásos piaci kamat ennél bizonyítottan alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal számított kamat különbözete után. Ha a hitel visszafizetése év közben megtörtént, akkor a hitel visszafizetésének napjára kell a kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. A kamatkedvezmény129 után az adó 54%. Abban az esetben, ha Ön a kölcsönszerződést 2003. november 30-ig megkötötte, akkor a futamidő végéig a kamatkedvezményből származó jövedelmének adókötelezettségére a 2003. december 31-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmaznia, és e jövedelme után 44%-os adót kell fizetnie. A kamatkedvezményt ekkor évenként utólagosan kell megállapítani az adóév végén az adóévben ténylegesen megfizetett, és a december 31-én érvényes jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként. Ha a hitel visszafizetése év közben megtörtént, akkor a hitel visszafizetésekor (átvállalásakor) érvényes jegybanki alapkamattal kell számolni. 179. sor: Az elkülönülten adózó jövedelmek és azok adója Ebben a sorban összegezze a 161-178. sorok „d” és „e” oszlopainak jövedelem és adó összegeit. Az „e” oszlop összesített adatát kell a 61. sornál leírtak szerint figyelembe vennie a 2010. évi személyi jövedelemadó kötelezettség kiszámításánál. 180. sor: A 2010. évi jövedelem számításánál figyelembe veendő összeg 129


141

Ebben a sorban a 179. sor „d” oszlopába írt összegből vonja le a 161. sor „d” oszlopában szereplő ingatlanértékesítésből származó jövedelem összegét, és adja hozzá a 177. sor „a” oszlopába írt vállalkozói osztalékalap összegét. Az így kapott összeget kell az éves összes jövedelem (28. sor) kitöltésénél számításba venni. 1053-05 lap külföldről származó jövedelmek A külföldi pénznemről történő átszámítás A Magyarországon belföldi illetőségű magánszemélyt a jövedelemszerzés helyétől függetlenül az összes (bel- és külföldi) bevétele alapján adókötelezettség terheli, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik. Amennyiben Önnek a 2010. adóévben külföldi pénznemben keletkezett bevétele, merült fel kiadása, az adó mértékének meghatározásához a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. A külföldi pénznemről történő átszámítás: • bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, • kiadás esetében a teljesítés időpontjában, • dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor, • értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján, • az egyéb nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában, • a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése alapján – a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni. A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.

142

Ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik – a külföldi pénz eladása esetén – követő 15 napon, illetve – külföldi pénz vétele esetén – megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz. Ha külföldi pénz eladása/vétele ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni. (értékpapír-átruházás, értékpapír tulajdonjogának megszerzése) A külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetében • ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a kifizető az adóelőleg megállapításához, vagy • ha a magánszemély (választása szerint) az adóelőleg, adó megállapításához a bevétel forintra történő átszámítására a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza. I. Külföldről származó, különadózó jövedelmek 185. sor: Árfolyamnyereségből származó jövedelem és adója Ha Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereség jövedelme után olyan országban is adót fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldön megfizetett adóval a 25%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető a 25%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-ának megfelelő összeget meg kell fizetnie. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján a megfizetett adó összegéből visszajár. 186. és 187. sor: Osztalékból származó jövedelem és adója Ha Ön 2010-ben külföldről kapott osztalékot, akkor ebbe a sorba a külföldről származó osztalék teljes összegét írja be. A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett osztalékjövedelmét forintra átszámítva kell a bevallásban szerepeltetnie.

143

Kifizető hiányában az osztalék jövedelemadóját Önnek kellett megállapítania, és a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig megfizetnie. Ezért ne felejtse el a 1053-C lapon az adott negyedév kötelezettségeként sem bevallani (70-73. sorok) és a megfizetett összeget a 74. sorba beírni. Olvassa el ezekhez a sorokhoz írt útmutatót. A bevallás 05-ös lap, egyéb adatok között ne felejtse el feltüntetni azt az osztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk és az egyezmény alapján, az osztalék külföldön is adóztatható. Ha az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (05-ös lap egyéb adatok között szereplő összeg) a 25%-os adóból vonja le és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor „c” oszlopába. Amennyiben az osztalékjövedelmét az Európai Unió tagállamában elismert piacnak minősülő (de nem Magyarországon működő) tőzsdéjére bevezetett értékpapírból szerezte 2010. évben, akkor az adó mértéke 10%. Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 10, 25%-os adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát írjon! Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (05-ös lap egyéb adatai között szereplő) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen osztalékjövedelem után, vagyis a „c” oszlopban adóként az osztalékjövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell. Ne felejtse el az egyéb adatok között a 05-ös lapon az előzőek szerinti osztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót feltüntetni. Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget, amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek az osztalék jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár. 188. sor: Kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelem és adója Ha Ön 2010-ben külföldről (is) kapott kamatjövedelmet, akkor ebbe a sorba a külföldről származó kamatjövedelme teljes összegét is írja be. A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, majd forintra átszámítva kell a bevallásában szerepeltetnie. A bevallás 195. sorában ne felejtse el feltüntetni azt a kamatjövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyan

144

országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk és az egyezmény alapján, a kamat külföldön is adóztatható. Ha a kamat forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (196. sor „b” oszlopában szereplő összeg) a 20%-os adóból vonja le, és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor „c” oszlopába. A megszerzett kamatjövedelem külföldön megfizetett adója a Magyarországon fizetendő adót csökkenti. A forrásadó külföldön megfizetett adónak minősül, amely a magánszemély számára külföldön nem jár vissza, így a forrásadó csökkenti a Magyarországon fizetendő adó összegét. A forrásadó mértéke 20%. Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 20%-os adóval vagy annál több, akkor az „c” oszlopba nullát írjon és értelemszerűen ekkor is a 195. sorban kell feltüntetni a kamatjövedelmét és a külföldön megfizetett adót. Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (196. sor „b” oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen kamatjövedelem után, vagyis az „c” oszlopban adóként a kamatjövedelem legalább 5%-át szerepeltetnie kell. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, mely a nemzetközi szerződés rendelkezése, külföldi jog (viszonosság) alapján a megfizetett adó összegéből visszajár. 189. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem és adója Ha Ön belföldi illetőségű és a vállalkozásból kivont jövedelme után olyan országban is adót fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldön megfizetett adóval a 25%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető a 25%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-át meg kell fizetnie. A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainál találja. 190. sor: A 2010. évi összes külföldön is adózott jövedelmek és adójuk Ebben a sorban összegezze a 185-189. sorok „b” és „c” oszlopainak jövedelem és adó összegeit. Az „c” oszlop összesített adatát kell a 61. sornál leírtak szerint figyelembe vennie a 2010. évi személyi jövedelemadó kötelezettség kiszámításánál.

145

A 2010. évi jövedelem számításánál a „b” oszlopban szereplő összeget kell az éves összes jövedelem (28. sor) kitöltésénél figyelembe venni. II. Egyéb adatok a külföldről származó jövedelmekről A külföldön megfizetett adót a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítania. Abban az esetben, ha a külföldi adót olyan pénznemben állapították meg, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámolásnál figyelembe vennie. 192. sor: Külföldről származó, a kettős adózást kizáró egyezmény alapján vagy annak hiányában csak belföldön adóztatható jövedelem Ebben a sorban akkor szerepeltessen adatot, ha Önnek volt olyan jövedelme is 2010-ben, amelyik külföldről származott, de a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint ez a jövedelme csak belföldön adóztatható, illetőleg olyan országból származott, amely országgal nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményünk, és ezen jövedelme után külföldön nem fizetett adót. Az ilyen jövedelmét a bevallásnak abban a sorában kellett szerepeltetnie, amely a jövedelemszerzés jogcímének (pl. önálló, nem önálló tevékenységből, szellemi tevékenységből stb.) megfelel. Amennyiben az előzőek szerinti jövedelme is volt, azokat összegezve írja be ebbe a sorba. A törvény szerinti adómentességek értelemszerűen a külföldről származó bevételekre is vonatkoznak, ha az ebből származó jövedelem Magyarországon adóztatható, ezért az ilyen jövedelmeit bevallania nem kell és ebben a sorban sem kell szerepeltetnie. 193. sor: A 187. sorból a külföldön is adóztatható osztalék a kettős adózást kizáró egyezmény alapján és a külföldön megfizetett adó Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett osztalék címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi az osztalék külföldön történő adóztatását is. Az osztalékból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az „c” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó osztalék adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 187. sorhoz készült magyarázatban találja meg. 194. sor: A 187. sorból a külföldön is adóztatható osztalék a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában és a külföldön megfizetett adó

146

Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett osztalékjövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen osztalékjövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e sor „c” oszlopában kell szerepeltetnie. 195. sor: A 188. sorból a külföldön is adóztatható kamat, a kettős adózást kizáró egyezmény alapján és a megfizetett adó Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett kamat címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi a kamat külföldön történő adóztatását is. A kamatból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig az „c” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó kamat adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 188. sorhoz készült magyarázatban találja meg. 196. sor: A 188. sorból a külföldön is adóztatható kamat, a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában és a külföldön megfizetett adó Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett kamatból származó jövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen jövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét e sor „c” oszlopában kell szerepeltetnie. 197. sor: A 25. sor „d” oszlopban szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó Ebben a sorban a 25. sorban feltüntetett jövedelme után külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell szerepeltetnie. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnek törvény, nemzetközi szerződés, viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adót az adott állam adóhatóságától kérheti vissza. 198. sor: A 26. sor „d” oszlopban szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó Ha Ön a 26. sorban is szerepeltetett jövedelmet, akkor ebben a sorban a jövedelme után külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell feltüntetnie. A 1053-06-01-es lap az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítése, illetve ellenőrzött tőkepiaci ügyletek – az adókiegyenlítés összegének megállapítása

147

Az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmek alapján az adókiegyenlítés levezetése I. A 2008. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása Amennyiben Önnek 2008. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme, a megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő két évben adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló bevallásában, megfizetett adó címén levonással érvényesíthet. Amennyiben Ön a 2008. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a 2010. évben cél szerint felhasználta, akkor a 200. – 202. sorokat töltse ki! Ha Ön a 2008. évi bevallásában is figyelembe vett adókiegyenlítést a jövedelem cél szerinti felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel! 200. sor: A 2008. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adója A 2008. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a 0853-05-01 lap 161. sor „e” oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha ezt az összeget már megfizette. 201. sor: Adókiegyenlítés miatt befizetett adóként 2009. évben figyelembe vett összeg Amennyiben 2009. évben cél szerint felhasználta a 2008. évi ingatlanértékesítés jövedelmét (vagy annak egy részét) és erre tekintettel a 2009. évi bevallásában adókiegyenlítést érvényesített, a cél szerint felhasznált résznek („a” oszlop) és a hatályos adókulccsal megállapított adóját („b” oszlop) írja ebbe a sorba. 202. sor: A 2010. évben cél szerinti felhasználás (a még figyelembe vehető összeg a 2008. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából) Ha a 2008. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából a 2010. évben még figyelembe vesz cél szerinti felhasználást, akkor a fennmaradó összeget ebbe a sorba írja be. Ebbe a sorba legfeljebb a 200. sor „b” oszlopának és a 201. sor „b” oszlopának a különbözetét írhatja be cél szerinti felhasználásként. A felhasználás összege nem lehet több mint a 2008. évi ingatlan átruházásból származó jövedelem bevallott és megfizetett adója! Ezt az összeget kell a 1053-C lap 75. sorába is átírnia!

148

II. A 2009. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása Amennyiben Önnek 2009. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme, a megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő két évben adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló bevallásában, megfizetett adó címén levonással érvényesíthet. Amennyiben Ön a 2006. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a 2010. évben cél szerint felhasználta, akkor a 204. – 206. sorokat töltse ki! Ha Ön a 2009. évi bevallásában is figyelembe vett adókiegyenlítést a jövedelem cél szerinti felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel! 204. sor: A 2009. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adója A 2009. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a 0953-05 lap 161. sor „e” oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha ezt az összeget már megfizette. 205. sor: A 2010. évben cél szerinti felhasználás Ha a 2009-ben értékesített ingatlan jövedelmének egy részét, vagy egészét a 2010. évben cél szerint felhasználta, ebbe a sorba, az „a” oszlopba a felhasználás alapját és a „b” oszlopba az adóját írja be. Az ebben a sorban szereplő összeg legfeljebb a 204. sor „b” oszlopának az összegével egyezhet meg. A felhasználás összege nem lehet több mint a 2009. évi ingatlan átruházásból származó jövedelem bevallott és megfizetett adója! Ezt az összeget kell a 1053-C lap 75. sorába is átírnia! 206. sor: A 2011. évben cél szerinti felhasználás esetén még figyelembe vehető összeg a 2009. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából Abban az esetben, ha Ön a 2009. évben értékesített ingatlant, és a számított jövedelem adóját nem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkor ebbe a sorba a 2011. évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető összeget (a 204. sor „b” oszlopába és a 205. sor „b” oszlopába írt összegek különbözetét) írja be. III. A 2010. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származó jövedelem alapján az adókiegyenlítés kiszámítása 208. sor: A 2010. évi ingatlan értékesítés jövedelmének alapja és adója

149

Ha Ön a 2010. évben ingatlant értékesített és az értékesítés jövedelmének adóját, vagy egy részét cél szerint felhasználta, akkor az „a” oszlopba a jövedelmet és a „b” oszlopba az adót írja be. 209. sor: A 2010. évi cél szerinti felhasználás Ezt a sort akkor töltheti ki, ha a 2010. évben értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog jövedelmének adóját 2010. évben cél szerint felhasználta, és a 161. vagy a 162. sor „e” oszlopát kitöltötte. A felhasználás összege nem lehet magasabb összeg, mint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott adójának összege! Ezt az összeget kell a 1053-C lap 75. sorába is átírnia! 210. sor: A 2011. évben cél szerinti felhasználásként figyelembe vehető összeg (a 2010. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából) Abban az esetben, ha Ön a 2010. évben értékesített ingatlan után a számított jövedelem adóját nem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkor ebbe a sorba a 2011. évben cél szerinti felhasználásként figyelembe vehető összeget írja be. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből130 származó jövedelem/veszteség és adójának részletezése A 2010. évben képződött és 2010. december 31-éig lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség alapján az adókiegyenlítés számítása 2008. január 1-jétől az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség elszámolási szabályaiban is változás történt. Bevezette a jogalkotó az adókiegyenlítés131 fogalmát. Továbbra is csak az adóévben vagy az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén van mód a veszteség elszámolására, de 2008. évtől kezdődően nem a jövedelemnek kell fedezetet nyújtania a veszteségre. A kiszámítását a jövedelem és a veszteség összege adókulccsal meghatározott szorzatainak összehasonlítása alapján kell elvégezni. 2008. évtől kezdődően, adókiegyenlítés formájában van Önnek lehetősége az ügyleti vesztesége figyelembevételére. Adókiegyenlítésre akkor van lehetősége, ha az adókiegyenlítésre jogosító összegnek fedezete van, azaz rendelkezik adókiegyenlítési kerettel.

130 131

Szja-törvény 67/A. § Szja-törvény 67/A. § (6)-(8) bekezdés

150

Adókiegyenlítési keretként a 2008., 2009. és a 2010. évben bevallott ellenőrzött tőkepiaci ügyletei jövedelmének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott összeg vehető figyelembe. Adókiegyenlítésre jogosító összegként, a 2008., 2009. és a 2010. évben bevallott ellenőrzött tőkepiaci ügyletei veszteségei összegének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott összeg vehető számításba. Az egyes adóévekhez tartozó összegeket külön-külön kell meghatározni a 212214. és 216-218. sorokban. Ha a 2008. évben a 0853-as bevallásában, vagy a 2009. évi 0953-as bevallásában Önnek az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből vesztesége származott, a tábla megfelelő sorában csökkentő tételként ezt is figyelembe veheti. Adókiegyenlítés számítása során, ha ebben az évben érvényesít adókiegyenlítést, úgy értelemszerűen a következő évben mind a kiegyenlítésre jogosító, mind a kiegyenlítési keret összegét csökkentenie kell majd a 2010-ben figyelembe vett összeggel. 212-214. sorok: Az adókiegyenlítési keret megállapítása Ezekben a sorokban kell feltüntetni az adóévet megelőző két adóév és az adóév megállapított jövedelme és a 20% mértékű adókulccsal meghatározott adó összegét. Vegye elő a 0853-as és 0953-as bevallásait! 215. sor: Az adókiegyenlítési keret összesen Az adókiegyenlítési keretet, azaz a 212-214. sorok „b” oszlopába írt adatok együttes összegét írja be, ebbe a sorba. Ezt kell összehasonlítania a 219. sor „c” oszlopába írt összeggel. 216-218. sorok: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg megállapítása Ezek a sorok szolgálnak az adóévi és az adóévet megelőző két adóév vesztesége és a 20% mértékű adókulccsal kiszámított adókiegyenlítésre jogosító összeg beírására. 219. sor: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen Az adókiegyenlítésre jogosító összeg a 216-218. sorok „c” oszlopába írt adatok együttes összege. Ezt kell összehasonlítani a 215. sor „b” oszlopába írt összeggel.

151

220. sor: Az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg Ez a sor szolgál az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg feltüntetésére. Az összeget úgy számíthatja ki, hogy a 215. sor „b” oszlopában szereplő összeget összehasonlítja a 219. sor „c” oszlopában feltüntetett összeggel. Az adókiegyenlítés csak annyiban érvényesíthető, amennyiben a keret erre fedezetet nyújt, azaz a 219. sor összegét, de legfeljebb a 215. sor összegét írhatja ebbe a sorba. A 220. sor „c” oszlopában feltüntetett összeget kell átírnia a 1053-C lap75. sorába. A 1053-06-02-es lap a csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése A 2010. évben képződött és 2010. december 31-éig lezárult csereügyletből132 származó jövedelem/veszteség megállapítása ügyletenként Csereügylet, ha Ön egy kötelezettségéhez kapcsolódó jövőbeni kiadását cseréli el egy másik jövőbeni kiadásra úgy, hogy ez Önre és a másik szerződő félre nézve is kockázatot jelent. Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor Ön a jogosultságához kapcsolódó bevételét cseréli el. Csereügyletből származó jövedelem, ha Ön deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján szerzett bevételének kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő igazolt kiadásokat meghaladó része. A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege a csereügyleti veszteség. Az adott csereügylet vagy jövedelemmel, vagy veszteséggel zárul. Ha a különbözet pozitív, úgy jövedelme keletkezett, mely után 25% mértékkel adót kell fizetnie. Ha a különbözet negatív, akkor vesztesége keletkezett az adott ügyleten. 222-229. sorok: Az adott ügyletből származó jövedelem vagy veszteség

132

Szja-törvény 65/B. §

152

A sor „b” vagy „c” oszlopába írja be a jövedelmét vagy veszteségét. Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az ügyletekből származó jövedelem vagy veszteség feltüntetésére nem elegendőek, akkor ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 1053-06-02-es lapot csatol. 230. sor: A csereügyletből származó jövedelem összesen A sor „b” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított jövedelem összesítésére. A 230. sor „b” oszlopában szereplő összeget kell átírnia a 1053-04-es lap 173. sor „d” oszlopába, az összeg 25% mértékű adóját az „e” oszlopába. 231. sor: A csereügyletből származó veszteség összesen A sor „c” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított veszteség összesítésére. Az adóéven túlnyúló csereügyletből származó, a 2010. adóévben képződött jövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés Az adóéven áthúzódó csereügylet esetében évente meg kell állapítania, hogy az adott ügylete eredményes vagy veszteséges volt abban az évben. Eredmény esetén az adót meg kell fizetnie, de ugyan ezen ügyleten, egy későbbi veszteségét adókiegyenlítés formájában elszámolhatja. Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az adóéven túlnyúló ügyletekből származó jövedelem vagy veszteség feltüntetésére nem elegendőek, akkor ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 1053-06-02-es lapot csatol. 232. – 237. sorok: Az adott ügylet jövedelme vagy vesztesége Ezekben a sorokban kell feltüntetnie az adóéven túlnyúló csereügyletből származó ügyletenkénti jövedelmet vagy veszteséget. Ugyanazon adóévben az adott ügylet vagy eredményes (jövedelem képződik) vagy veszteséges. Az adott sorban tehát vagy a „b” és „c” oszlop, vagy a „d” és „e” oszlop lehet kitöltött.

153

Ahhoz, hogy az adóéven túlnyúló adott csereügyleteivel kapcsolatos adókötelezettségét követni tudja, az ügyleteiről vezetett nyilvántartásában azonosítható módon kell vezetnie az egyes ügyletekkel kapcsolatos bevallási adatait is. Az adókiegyenlítés, mint az elnevezéséből is következik, a jövedelem és a veszteség adójának az összehasonlítása. A göngyölített keretbe („f” oszlop) a jövedelem megfizetett adója számít bele, a göngyölítésre jogosító összegként („g” oszlop) a veszteség számított adóját kell figyelembe venni. A kiegyenlítés elszámolása során az előbbi összegek göngyölített adatait vegye figyelembe. Az adókiegyenlítés elszámolásához a nyilvántartást a következők szerint kell vezetni a csereügylet keletkezésének évéről szóló bevallásban bevallott: • • • •

Csereügyleti jövedelmet, Csereügyleti jövedelem adóját (göngyölített keret összeg), Csereügyleti veszteséget, Csereügyleti veszteség adóját (göngyölítésre jogosító összeg).

A további években az adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem/veszteség nyilvántartása a következő a fentieken kívül: • Az adókiegyenlítési keretet növeli az adott csereügylet jövedelmének az adója, • Az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés. Az ugyanazon csereügylethez tartozó göngyölített keret összeg („f” oszlop) megegyezik az adókiegyenlítésre jogosító összeggel („g” oszlop), de legfeljebb az adókiegyenlítési keret összeg nagyságával. 238. sor: Az ügyletekből származó jövedelem összesen A „b” oszlopba a 2010. évben elért csereügyletből származó jövedelmei összegét írja be. Ezt kell a 1053-04-es lap 173. sor „d” oszlopába átírnia a 230. sor „b” oszlopába írt adatot is figyelembe véve. 239. sor: Az ügyletekből származó veszteség összesen

154

Ha az áthúzódó csereügylete(i) között vannak veszteségesek, úgy a „d” oszlopba összegezve írja be a veszteségeit. 240. sor: Adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehető összeg Ebben a sorban az adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehető összeget tüntesse fel. Ezt az összeget kell a 1053-C lap 75. sorába is beírni. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevételek utáni adókötelezettség részletezése és bevallása133 Ha Ön a 2010. évben hatályos 2005. évi CXX. Törvény alapján valamely bevételének adózására a kifizetőnek írásban tett nyilatkozata szerint az ekho szabályai szerint tett eleget, akkor a 1053-08-01-es lapot kell kitöltenie, ha még az ekho megfizetését is átvállalta a kifizetőtől, akkor a 1053-08-02-es lapot kell csatolnia a bevallásához. Figyelem! A 2010. évi LXXXIII. törvény alapján a 2010. adóévtől a testkultúra, különösen a sport fejlődésének előmozdítására figyelemmel, azon magánszemélyek is választhatják e tevékenységre vonatkozóan az ekho szerinti adózást, akik e célok elérésében közreműködnek. Az ekho szerint adózott bevételeiről elsősorban azért kell a 1053-as bevallásában számot adnia, mert a szja-törvény alapján az éves összes jövedelem megállapításához figyelembe kell venni ezen jogcímen szerzett bevételeit is. Jogosulatlan ekho választás esetén a 1053-as bevallás szolgál a további ekho fizetési kötelezettség közlésére is. (265-267. sorok) 2010. évben, ha Ön teljes egészében átvállalja az ekho megfizetését, a 1053-as bevallásban kell az ekho-ról, a bevallási kötelezettségét teljesítenie. Ön akkor választhatta az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban személyes közreműködésként, vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés alapján a következőkben felsorolt FEOR besorolású foglalkozásúnak minősült. Az ekho alkalmazására jogosító foglalkozások: • 2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője • 2616 Újságíró • 2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő • 2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások • 2621 Író (újságíró nélkül) 133

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (Ekho-törvény)

155

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • •

•

2622 Műfordító 2623 Képzőművész 2624 Iparművész 2625 Zeneszerző 2626 Rendező 2627 Operatőr, fotóművész 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg) 2631 Színész, előadóművész, bábművész 2632 Zenész, énekes 2633 Koreográfus, táncművész 3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs 3721 Segédszínész 3722 Segédrendező 3723 Népzenész 3725 Cirkuszművész 3729 Egyéb művészeti foglalkozások 5311 Színházi fodrász 5312 Színházi kikészítő 5341 Fényképész, fotó-és mozgófilmlaboráns 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású 5343 Díszletező, díszítő 5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében 5349 Színházi öltöztető 7321 Színházi jelmezkészítő 7323 Színházi fejdíszkészítő 7335 Színházi lábbeli készítő 2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek szóló gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel 3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel

156

vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró. 2008. évtől kezdődően, a Magyarországon kívüli más EGT-állam polgára is jogosult az ekho választására. Ennek feltétele, hogy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján ne tartozzon a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy legyen valamely EGT-államban és rendelkezzen az illetékes hatóság erre vonatkozó E 101-es, vagy A1-es igazolásával. Feltétele még az ekho választásának, hogy rendelkezzen bármilyen tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó, társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként, egyéni vállalkozói kivétként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Pl.: a munkaviszonyban folytatott ekho választására jogosító tevékenység esetén, csak a havi minimálbért meghaladó jövedelemre alkalmazható a kedvezőbb szabály. Ha Ön az adóév során legalább 183 napig nyugdíjas volt, akkor az előzőekben jelzett, általános szabályok szerint adózott jövedelem nem volt feltétele az ekho választásának. Az ekho 25 000 000 forintot meg nem haladó, kizárólag kifizetőtől a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében megszerzett bevételre választható (pl.: devizában, értékpapírban vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem). 25 000 000 forint a bevételi értékhatár akkor, ha a magánszemély az adóév végéig rendelkezik a minimálbér (2010-ben 73 500 forint) tizenkétszeresének megfelelő, általános szabályok szerint adózott jövedelemmel. Amennyiben az előzőek szerinti jövedelem nem éri el a minimálbér tizenkétszeresét, akkor a bevételi értékhatár a 25 000 000 forint olyan hányada, amilyen arányt e jövedelem a minimálbér tizenkétszeresében képvisel. Nyugdíjas esetében a bevételi határ 25 000 000 forint.

157

Amennyiben Ön az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor az Önre vonatkozó bevételi határt csökkenti az a bevétel, amelyet Önnek evás bevételként kell figyelembe vennie. Nem választhatta az ekho-t arra a bevételére, amely után az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellett teljesítenie. (például, ha számlát bocsájt ki, a számla szerinti bevételére nem alkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot) Abban az esetben, ha Ön evás társas vállalkozás tagja, akkor az Önre vonatkozó, legfeljebb a 25 000 000 forintos bevételi határt csökkentenie kell a társas vállalkozás bevételéből a társasági szerződésben az adózott eredményből Önt megillető résszel, függetlenül attól, hogy a részesedést Ön felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzett tőkében való részesedése szerinti arányban Önt megillető bevétellel. 25 000 000 forint bevétel elérését követően az ekho alkalmazására már nem nyilatkozhatott. Abban az esetben, ha Ön 2010-ben országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, akkor az összeghatár 50 000 000 forint a 2010. augusztus 18-tól megszerzett bevételeire vonatkozóan. Az ekho alapja a bevétel egésze. Ha Ön áfa fizetésére kötelezett, akkor az ekho alapjának a megállapítása során az áfát figyelmen kívül kell hagyni. Az ekho alapjául szolgáló (254. és 260. sor „b”, valamint a 277. „b” oszlopban szereplő) összeget az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nagyságának megállapítása során (a bevallás 28. sor „d” oszlop) figyelembe kell venni. Az ekho mértéke 35%, amelyből 15% a magánszemélyt, míg 20% a kifizetőt terheli. Az Önt terhelő ekho-t a kifizetőnek kellett megállapítania és levonnia. A 15%-os adóból 9,5% személyi jövedelemadónak, 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járuléknak, 3,9% pedig egyéni nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül. Figyelem! Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a 2010. január 1-től 2010. szeptember 30-ig terjedő időszakra a 3,9%-os ekho alapból 0,1% nyugdíjjárulék, míg 3,8% magánnyugdíjpénztári tagdíjnak minősül. A 2010. október 1-től a magán-nyugdíjpénztári tag magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekhoalap 3,9%-a nyugdíjjáruléknak minősül! Ha Ön nyugdíjas, vagy a kifizetés időpontjában a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig már megfizette és erről a kifizetést megelőzően nyilatkozott, akkor a kifizető Öntől csak 11,1%-os ekho-t vont le. Amennyiben a feltételek megléte ellenére nem nyilatkozott, és ezért a kifizető az Önt terhelő

158

ekho-t 15%-os adómértékkel vonta le, akkor a többletként levont összeget a foglalkoztatójától visszakérheti. Ha a többletként levont járulékot a bevallás benyújtásáig nem kérte vissza a foglalkoztatójától, akkor azt a bevallásában visszaigényelheti. Az általános szabálytól eltérően, a Magyarországon kívüli más EGTállamban biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5% ekho terheli, amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia. A levont 9,5% ekho teljes egészében a személyi jövedelemadóra számolandó el. A kifizetőt terhelő 20%-os ekho-ból 3,3% egészségbiztosítási járuléknak, 16,7% pedig nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül. Nem terheli a kifizetőt ekho a Magyarországon kívüli más EGT-államban biztosított személynek juttatott ekhos bevétel tekintetében, illetve akkor sem, ha a magánszemély átvállalja a 20% megfizetését. A kifizetőnek az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kellett vennie. Az ekho mértéke 11,1% az ekhoalap azon része után is, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napoknak és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének a szorzatát. Amennyiben például a biztosítás időtartama 1 nap, akkor a magánszemély nyilatkozata hiányában legfeljebb a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig lehet levonni a 15% mértékkel ekho-t, az e feletti rész 11,1% mértékkel lesz ekho köteles. Amennyiben a magánszemély megbízásos jogviszonyban 100 000 forint bevételt ér el 1 napra (a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összege 2010-ben 20 420 forint), akkor 20 420 forint lesz a 15% ekho alapja, míg a különbözet (100 000-20 420) a 79 580 forint után 11,1% ekho levonási kötelezettség keletkezik. Ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan ekhoalapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű ekhot fizetett figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék. Ha az adott kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban megjelölheti az ekhoalapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekhoalap fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos ekhomérték. Szintén 11,1 százalék az ekho mértéke az ekhoalap azon része után, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási

159

kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napok és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felsőhatár napi összegének szorzatát. A magánszemély által átvállalt ekho Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése szerint – az egyéb feltételek megléte esetén – Ön az ekho választásáról – az Önt megillető bevétel kifizetése előtt – a nyilatkozatával egyidejűleg nyilatkozhatott arról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erre akkor van lehetősége Önnek, ha az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi. Amennyiben Ön a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy az Ön által megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie, és az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves személyi jövedelemadó bevallás 1053-08-02-es lapján be kell vallania. Ebben az esetben a kifizető igazolása csak a bevétel összegét és azt a tényt tartalmazza, hogy átvállalta az ekho megfizetését. A kifizető helyett átvállalt 20% ekho mellett, 11,1% és/vagy 15% ekho-t kell megfizetnie Önnek. A Magyarországon kívüli más EGT államban biztosított magánszemélynek a 9,5% ekho mellett, nem kell a 20% ekho-t megfizetnie, mivel ilyen esetben a kifizetőt nem terheli ez a kötelezettség, így átvállalásról ebben az esetben nem is lehet szó. Fontos tudni, hogy az ekho-val adózott jövedelmére tekintettel Önt nem illeti meg pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, illetőleg az öregségi nyugdíja összegének meghatározásánál nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelemként azon ekho alap 61%-át kell figyelembe venni, amely után az Önt terhelő ekho mértéke 15%. Amennyiben Ön valamely bevételére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor külön, további adó fizetésére kötelezett. Az adóév során jogosulatlanul ekho-zott bevételét a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó olyan bevételként kell figyelembe vennie, amilyen jogcímen azt megszerezte. Az Önt terhelő, levont ekho-ból 9,5%-ot a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell elszámolnia és a 65. sor összegének meghatározásánál figyelembe vennie. A 1053-08-01-es lap kitöltése

160

Fontos! A 253-258. sorokat az ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, a legfeljebb 25 millió forint összeghatárig adózott bevételei és levont adója alapján töltse ki! 253. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és levont adója Ennek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte. A „c” oszlopba a 15%kal, a „d” oszlopba a 11,1%-kal, az „e” oszlopa pedig a 9,5%-kal levont ekho-t kell beírnia. 254. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és levont adója Ennek a sornak a „b” oszlopában a legfeljebb 25 millió forint összeghatárig az ekho-val adózott bevételeinek együttes összegét kell szerepeltetnie, amelyekre jogszerűen választotta az ekho alkalmazását. A „c”-„e” oszlopok a kifizető által levont ekho feltüntetésére szolgálnak 15, 11,1 és 9,5%-os bontásban. Az ebben a sorban szereplő bevételét kell a bevallás 28. sorának „d” oszlopába beírandó összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelemnél figyelembe vennie. Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, helyesen nyilatkozott vagy sem, az e lap kitöltéséhez tartozó magyarázat elején található általános tájékoztatót olvassa el! Amennyiben valamennyi bevételére jogszerűen kérte az ekho alkalmazását, akkor ebbe a sorba a 253. sorban feltüntetett összeget kell beírnia, a további sorokat pedig nem kell kitöltenie. 255. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására munkaviszonyból származó bevétel és levont adója

nem

jogosító

Amennyiben Ön valamely munkaviszonyból származó jövedelmének adókötelezettségére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor e bevételét kell ennek a sornak a „b” oszlopában szerepeltetnie. Ezt az összeget munkaviszonyból származó jövedelemként kell számításba vennie, és fel kell tüntetnie a bevallás 1., 2., 3. vagy 5. sorában is attól függően, hogy milyen címen (munkaviszonyból származó bérjövedelem, költségtérítés, külszolgálat, adóköteles biztosítási díj) megszerzett bevételre nyilatkozott az ekho választásáról. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia.

161

Ne felejtse el az „a” oszlopban az erre szolgáló helyen a 9,5%-os személyi jövedelemadót is feltüntetni, ugyanis ezt az összeget a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor). 256. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és levont adója Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nem jogosította. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia. Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta. E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor). 257. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és levont adója Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia. E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak minősül, ezért azt a 10. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie. Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor). 258. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevétel és levont adója Ennek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevételét kell beírnia, a kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba, amelyre nem választhatta volna az ekho alkalmazását. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 13-as laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint.

162

E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (65. sor). Fontos! A 259-264. sorokat a sporttal foglalkozó, az ekho alkalmazására 2010. augusztus 18-át követően tett nyilatkozat alapján, legfeljebb 50 millió forint összeghatárig adózott bevételei és levont adója alapján töltse ki! 259. sor: A sporttal foglalkozó által az ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és levont adója Ennek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte. A „c” oszlopba a 15%kal, a „d” oszlopba a 11,1%-kal, az „e” oszlopa pedig a 9,5%-kal levont ekho-t kell beírnia. 260. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és levont adója Ennek a sornak a „b” oszlopában a legfeljebb 50 millió forint összeghatárig az ekho-val adózott bevételeinek együttes összegét kell szerepeltetnie, amelyekre jogszerűen választotta az ekho alkalmazását. A „c”-„e” oszlopok a kifizető által levont ekho feltüntetésére szolgálnak 15, 11,1 és 9,5%-os bontásban. Az ebben a sorban szereplő bevételét kell a bevallás 28. sorának „d” oszlopába beírandó összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelemnél figyelembe vennie. Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, helyesen nyilatkozott vagy sem, az e lap kitöltéséhez tartozó magyarázat elején található általános tájékoztatót olvassa el! Amennyiben valamennyi bevételére jogszerűen kérte az ekho alkalmazását, akkor ebbe a sorba a 259. sorban feltüntetett összeget kell beírnia, a további sorokat pedig nem kell kitöltenie. 261. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására munkaviszonyból származó bevétel és levont adója

nem

jogosító

Amennyiben Ön valamely munkaviszonyból származó jövedelmének adókötelezettségére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor e bevételét kell ennek a sornak a „b” oszlopában szerepeltetnie. Ezt az összeget munkaviszonyból származó jövedelemként kell számításba vennie, és fel kell tüntetnie a bevallás 1., 2., 3. vagy 5. sorában is attól függően, hogy milyen címen (munkaviszonyból származó bérjövedelem, költségtérítés, külszolgálat, adóköteles biztosítási díj) megszerzett bevételre nyilatkozott az ekho

163

választásáról. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia. Ne felejtse el az „a” oszlopban az erre szolgáló helyen a 9,5%-os személyi jövedelemadót is feltüntetni, ugyanis ezt az összeget a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor). 262. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és levont adója Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nem jogosította. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia. Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta. E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor). 263. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és levont adója Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia. E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak minősül, ezért azt a 10. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie. Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor). 264. sor: A 259. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevétel és levont adója Ennek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevételét kell beírnia, a kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba, amelyre nem választhatta volna

164

az ekho alkalmazását. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 13-as laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint. E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (65. sor). További ekho fizetési kötelezettség 265. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 18%-os további adója Ha Ön olyan tevékenységből származó bevételére választotta a kifizetéskor az ekho szerinti adózást, amely tevékenység nem jogosította az ekho alkalmazására, illetőleg abban az esetben, ha az adóévben a bevétele már elérte a 25 000 000, illetve az 50 000 000 forintot és a továbbiakban is az ekho alkalmazását választotta, akkor Önnek 18%-os további adót kell fizetnie. Az adó alapját (az előzőekben jelzett bevétel) a 253., 259. és 273. sor „b” oszlopából az e sor „b” oszlopában, míg a 18%-os adót a „c” oszlopban szerepeltesse. 266. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 9%-os további adója Amennyiben Önnek volt olyan bevétele, amelyre az ekho alkalmazását kérte, de arra bármely – a 265. sornál nem említett – okból nem volt jogosult, akkor annak összegét írja be ennek a sornak a „b” oszlopába, a 9%-os további adóját pedig a „c” oszlopban szerepeltesse. 267. sor: További adófizetési kötelezettség összesen Ennek a sornak a „c” oszlopában összegezze a 265. és a 266. sorok „c” oszlopaiban szereplő különadókat. Az Önt terhelő további adót (267. sor „c” oszlopa) kell beírnia a 87. sorba, és a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig meg is kell fizetnie. Amennyiben személyi jövedelemadóban, egészségügyi hozzájárulásban, nyugdíjbiztosítási járulékban Önnél visszajáró összeg mutatkozik, akkor átvezetést is kérhet, melyhez ki kell töltenie a 170-es lapot. A magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségeként befizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevallása A 1053-08-02-es lap kitöltése Ezt a bevallási lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint – az

165

egyéb feltételek megléte esetén –, Ön élt azzal a lehetőséggel, hogy az ekho választásával egyidejűleg nyilatkozott arról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erre Önnek akkor volt jogszerűen lehetősége, ha az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végezte. Változás! Ne felejtse el a lap fejlécében az ekho típusánál jelölni, hogy az ekho szerinti adózást a sport tevékenységével kapcsolatban (1), vagy egyéb ekho (2) –ra jogosító bevételeire tekintettel választotta! Amennyiben Ön a kifizetőt (20%) és az Önt terhelő (15%, 11,1%, 9,5%) ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy a megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie. Az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves személyi jövedelemadó bevallás 1053-08-02-es lapján be kell vallania. Ennek a teljesítésére szolgálnak e lap 269-272. sorai. A „b” oszlopba az ekho alapját kell beírnia, ez az az összeg, amely után az ekhot év közben meg kellett fizetnie (ekho kötelezettsége). A „c” oszlopba a kifizetőt terhelő – átvállalt 20% mértékű ekho (adónem 190) beírására szolgál. Ennek a megfizetése – a 9,5% mértékű ekho-t fizető magánszemélyeken kívül – minden esetben terheli a magánszemélyt, mivel ez a kifizetőt terhelő ekho összege. A „d” oszlopban kell feltüntetni a 11,1% mértékű ekho összegét (adónem 193) akkor, ha Ön nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette (megfizeti). Ebben az esetben nincs eltérés a magánnyugdíjpénztári tag és nem magánnyugdíjpénztári tag között. Az „e” oszlop a 15% mértékű ekho (adónem 191) beírására szolgál, feltéve, hogy Ön nem tartozik a „d” oszlopnál leírt körbe, és nem magánnyugdíjpénztári tag. Az „f” oszlopot akkor kell kitöltenie, ha nem tartozik a „d” oszlopnál leírt körbe, de magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezik. A 15% mértékű ekho ez esetben a 195-ös adónembe tartozik. Ilyen esetben ne feledje el, hogy a 268. sorban az „f” oszlopban, az erre szolgáló helyen az adónemkód jelölés alatt annak a magánnyugdíjpénztárnak az adónemkódját is be kell írnia, amelynek tagja. (Az adónem kódokat az 1. sz. mellékletben találja). Fontos! 2010. november 1-től a magánnyugdíjpénztári tagság esetén a közterhet a „NAV Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számlára” (1003200006056377) kell teljesíteni!

166

A „g” oszlopban az a magánszemély tüntethet fel adatot, aki a valamely Magyarországon kívüli EGT államban biztosított és rendelkezik E 101-es jelű igazolással. 273. sor : Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és az azt terhelő adó összesen Ebben a sorban kell összesíteni a 269-272. sorokba írt, az ekho alkalmazására tett nyilatkozata alapján átvállalt-adózott bevételeit és kötelezettségeit. 274. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat megfizetett ekho adónem szerinti bontásban

alapján

adózó

által

E sor megfelelő oszlopaiba kell beírnia az Ön által az adóévben az adónemek szerint megfizetett ekho összegeit. 275. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, az adózó által további fizetendő ekho (adónem szerinti bontásban) Abban az esetben, ha a 273. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 274. sor összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban a további fizetendő ekho összegét kell feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t kell a bevallás benyújtásáig megfizetnie. 276. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján, az adózó részére visszajáró ekho (adónem szerinti bontásban) Abban az esetben, ha a 274. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 273. sor összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t bevallás benyújtásával egyidejűleg visszaigényelheti, illetve kérheti átvezetését más adónemre a ’17-es lap kitöltésével. Fontos! Abban az esetben, ha az ekho választására nem volt jogosult, Önnek nem keletkezik visszaigényelhető ekho összege! A jogosulatlanul ekho szerint adózott jövedelmeiről, a 278-280. sorokban kell számot adnia. 277. sor: A 273. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és befizetett adója Ennek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte és egyben átvállalta a kötelezettség teljesítését. A megfelelő oszlopokba, a bevételt terhelő, megfizetett ekho összegét kell beírnia. Ne felejtse el az ekho alapjául szolgáló (254., 260.

167

és 277. sor „b” oszlopában szereplő) összegeket az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme megállapítása során (a bevallás 28. sor „d” oszlop) figyelembe kell venni. 278. sor: A 273. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre tekintettel megszerzett bevétel és megfizetett adója Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nem jogosította. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megfizetett adót a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopaiba írja be. Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6. sorában is szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal összefüggő költségtérítés címén kapta. E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor). 279. sor: A 273. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és megfizetett adója Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopba kell beírnia. E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak minősül, ezért azt a 9. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie. Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (65. sor). 280. sor: A 273. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevétel és megfizetett adója Ennek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó bevételét kell beírnia, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót írja a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopba. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 13-as laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint.

168

E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (65. sor). Abban az esetben, ha a 269-280. sor valamelyikében adatot tüntetett fel, olvassa el a 1053-08-01-es lap 265. és 266. soraihoz tartozó útmutatót és az abban foglaltak szerint vegye figyelembe a 265. és 266. sorok „b” oszlopának kitöltésénél a 269-280. sorok „b” oszlopában szereplő összegeket. A 1053-09-es lap kitöltése Figyelem! A 2010. adóévre vonatkozóan az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályai jelentősen megváltoztak! Megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, és változtak a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás szabályai is! Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség134 Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a Tbj. törvény szerinti belföldi magánszemélynek juttatott – a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett – jövedelem után. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető adót, adóelőleget nem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell az egészségügyi hozzájárulást bevallani és megfizetni. A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 27%, de a törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek után 14, 15 és 20%-os mértékű is lehet. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség – ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is – keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentesül az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe. 134

Eho tv. 3-5. §

169

Ha az őstermelői igazolvány alapján folytatott őstermelői tevékenységéből származó bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, akkor egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie! Fontos! A magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címén megszerzett bevételt, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalót Önnél nem terheli 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség! Figyelem! A kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni!135 Ez azt jelenti, hogy függetlenül az osztalék megállapításának évétől, annak kifizetése időpontjában hatályos kulccsal kell az egészségügyi hozzájárulás összegét megállapítani, figyelembe véve a hozzájárulás-fizetés felső határát is. A teljesített befizetések figyelembevételével megállapított hiányt a bevallással egyidejűleg kell megfizetni, illetve a túlfizetésként jelentkező egészségügyi hozzájárulást visszaigényelheti, illetve a 1053-170-es lapon rendelkezhet sorsáról. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget fő szabályként negyedéves bontásban kell bevallani. 285. sor: A magánszemély 15%-os hozzájárulása Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön mezőgazdasági kistermelőként, mezőgazdasági kistermelőnek minősülő családi gazdálkodóként, vagy e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő, kistermelőnek minősülő tagjaként a tételes költségelszámolást választotta, és az e tevékenységéből származó jövedelme utáni bevallásadási kötelezettségének a nemleges bevallási nyilatkozat megtételével tett eleget (a 1053-12-01-es lap 323. sorát kitöltötte). A hozzájárulás alapja az őstermelői tevékenységből származó, a 323. sorban feltüntetett bevétel 5%-a, a mértéke pedig 15%. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenti a járulékalappal. 286. sor: A magánszemély 20%-os hozzájárulása

135

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 483. §

170

Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön fizetővendéglátó tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi és e tevékenységéből származó jövedelmének adózására a tételes átalányadózást választotta. Az egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20%-a. A negyedéves kötelezettségeket a „g” oszlopban kell összesítenie! Ha Ön fizetővendéglátóként nem a tételes átalányadózást választotta, akkor százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie. 287. sor: A magánszemély 27%-os hozzájárulása Ezt a sort akkor töltse ki, ha Önnek 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott • az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, • a külön adózó jövedelmek közül • a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, • a kamatkedvezményből származó jövedelem, • az egyösszegű járadékmegváltások, • a kisösszegű kifizetések után. Ebben a sorban kell feltüntetnie a családi gazdaságban folytatott kiegészítő tevékenységnek minősülő tevékenységből származó, összevont adóalapot képező jövedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulást. A családi gazdaságban – nem foglalkoztatottként – közreműködő családtag is e sorban nyilatkozik kötelezettségéről. Ha Ön egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodó és a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, akkor az egyéni vállalkozóként megfizetett járulékok alapját meghaladó családi gazdálkodásból származó jövedelme után fizetendő hozzájárulást is itt tüntesse fel. Abban az esetben, ha Ön az őstermelői tevékenységét nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi, az egészségügyi hozzájárulás alapját csökkentenie kell az őstermelői tevékenységével összefüggésben fizetett járulékok alapjával.

171

Ebben a sorban kell bevallania a külföldi társaságtól a 10 000 forint egyedi értéket meghaladó értékű üzleti ajándék utáni hozzájárulást is. 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli az szja-törvény szerinti egyéb jövedelmeket is! Itt kell szerepeltetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár – a tag kilépése, a várakozási idő letelte utáni – adóköteles kifizetésének összege után fizetendő egészségügyi hozzájárulást, a nyugdíj-előtakarékossági számláról a tulajdonos részére kifizetett egyéb jövedelemnek minősülő összeg utáni eho kötelezettséget, valamint az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatásának összege utáni eho kötelezettséget is.136 Ebben a sorban kell feltüntetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő 27%-os egészségügyi hozzájárulást, amelyet az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell az egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget megfizetni. A jövedelem utáni 27%-os hozzájárulást negyedéves bontásban kell megállapítani és bevallani. Ne felejtse el a részösszegeket összesíteni a „g” oszlopban! A magánszemély 14%-os hozzájárulása A következő öt sort (288-292. sorok) akkor töltse ki, ha Önnek a szja-törvény szerint külön adózó - vállalkozásból kivont, - értékpapír kölcsönzésből származó, - 25%-os adóterhet viselő osztalékból, - vállalkozói osztalékalapból, - árfolyamnyereségből, - ingatlan bérbeadásból 1 millió forintot meghaladó jövedelme származott. Az említett jövedelmek után mindaddig meg kell fizetnie a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást, amíg biztosítási jogviszonyában a magánszemélyt terhelő egészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból a természetbeni egészségbiztosítási járulékot 136

Eho tv. 11. § (11) bekezdés

172

kell figyelembe venni, valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előzőek szerinti jogcímek szerepelnek. A 284-287. sorokban feltüntetett kötelezettséget az egészségügyi hozzájárulási felső határ számításakor figyelmen kívül kell hagyni. 288. sor: A kifizető által levont 14%-os mértékű hozzájárulás Ebben a sorban a kifizető igazolása alapján, az általa igazoltan levont 14%-os mértékű hozzájárulás összegét szerepeltesse! 289. sor: A megfizetett egészségbiztosítási járulék összege Ennek a sornak a kitöltése akkor indokolt, ha a 288. és/vagy a 292. sor „g” oszlop(ok)ban szerepel adat. Ennek a sornak a kitöltéséhez rendelkeznie kell a kifizetőtől kapott igazolással, amelyen a magánszemélyt terhelő, megfizetett egészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő, megfizetett természetbeni egészségbiztosítási járulék összegei szerepelnek. 290. sor: A 288. és 289. sorok összege Az előző két sor adatát összesítse ennek a sornak a „g” mezőjében. A 290. sor „f” oszlopában akkor szerepelhet adat, ha a kifizető által levont egészségügyi hozzájárulás és a megfizetett egészségbiztosítási járulék együttes összege meghaladja a hozzájárulás fizetési felső határt. Itt kell feltüntetnie a 450 000 forintot meghaladó részt, amely azonban nem lehet több mint a 288. sor „g” oszlopában szereplő összeg. 291. sor: A hozzájárulás-fizetés felső határáig (450 000 forintig) még fennmaradó összeg Ha az előző 290. sor „g” mezőben szereplő adat nem éri el a 450 000 forintot, akkor ebben a sorban a 450 000 forint és a 290. sor „g” oszlopban szereplő adat különbségét írja be. Ha a 288-290. sorokban nem szerepel adat, de van saját kötelezettsége, azaz a 292. sorban kötelezettséget kell szerepeltetnie, akkor ebben a sorban 450 000 forintot kell feltüntetnie. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a 292. sorban mekkora összeg szerepelhet!

173

292. sor: A magánszemély 14 %-os hozzájárulása Amennyiben Önnek negyedéves (előleg) kötelezettsége van a „b” – „e” oszlopokban a teljes kötelezettséget kell bevallania. A sor „f” oszlopát (az adóévet követően esedékes további kötelezettség) akkor kell kitöltenie, ha a kifizetőnek adott nyilatkozata ellenére az egészségbiztosítási járulék összege az adóévben nem éri el a 450 000 forintot. Ebben az esetben az egészségügyi hozzájárulást 6%-kal növelten kell mindaddig e sor „f” oszlopában bevallania és a bevallás benyújtásáig megfizetnie, amíg a 450 000 forintot az emelt összeg el nem éri. Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a kifizetőnek nem nyilatkozott arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból származó jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot, és így, nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le az Önt terhelő egészségügyi hozzájárulást. Az egyéni vállalkozó az „f” oszlopban tünteti fel, a 25%-os adót viselő osztalékjövedelmét terhelő 14% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége összegét. Abban az esetben, ha a 290. sor „g” oszlopában szereplő kötelezettségen túlmenően van 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, akkor annak összegét kell a 292. sor „g” mezőben szerepeltetnie. A „g” mező összege megegyezik a 292. sor „b” – „f” oszlopainak összegével, de nem lehet több mint a 291. sorban szerepeltetett összeg! 293. sor: A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban összesítve írja be a 2010. évre vonatkozó százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, azaz a 285.+286.+287.+292. sorok „g” oszlopainak összegét. 294. sor: Az adózó által befizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás Az Ön által 2010. évre befizetett egészségügyi hozzájárulást itt tüntesse fel. Ebben a sorban ne vegye figyelembe annak a hozzájárulásnak az összegét, amelyet a kifizető vont le Öntől. 295. sor: A 14%-os mértékű hozzájárulásból a kifizető által túlvont összeg

174

Ebben a sorban kell szerepeltetnie – amennyiben van – a 290. sor „f” oszlopban szereplő összeget (a kifizető által 2010. évben – 14%-os egészségügyi hozzájárulás címén – túlvont hozzájárulás), amely lehet például a felső határt meghaladóan teljesített levonás miatt. Túlvont hozzájárulásnak minősül az is, ha például az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem – a kifizetőnek adott nyilatkozat ellenére – mégsem haladja meg az egymillió forintot. Abban az esetben, ha nincs túlvont hozzájárulás, ebben a sorban nem kell adatot feltüntetnie! 296. sor: Az adózó által befizetett százalékos egészségügyi hozzájárulás és a kifizető által túlvont hozzájárulás összege Ebben a sorban a százalékos egészségügyi hozzájárulás címén az Ön által befizetett és a kifizető által túlvont hozzájárulás összegeket együttesen kell feltüntetnie. (A 294. és a 295. sor „g” oszlopokban szereplő összegek). 297. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 296. sor adata kisebb, mint a 293. sor összege. Ebben az esetben Önnek még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége van. A 293. sor összegéből vonja le a 296. sor összegét és a különbséget írja be ebbe a sorba, amely a 291. sorban szereplő összegnél nem lehet nagyobb. Ezt az összeget a bevallás 89. sorába vezesse át. 298. sor: Visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás Amennyiben a 296. sor adata meghaladja a 293. sor adatát, akkor Önnek visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása keletkezett. A 296. sor összegéből vonja le a 293. sor összegét, és a megmaradt összeget írja be ebbe a sorba, majd a bevallás 90. sorába vezesse át. Az egészségügyi hozzájárulás elszámolására több példát talál a példatárban! Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, illetőleg nem egyéni vállalkozóként a járulék kötelezettségének bevallása Figyelem! A foglalkoztatótól kapott járulékigazoláson szereplő összegeket nem kell, nem szabad ezen a lapon járulékkötelezettség címén bevallani! Csak az alábbi esetekben kell a lapot kitöltenie:

175

• A 1053-10-es lapon tesz eleget bevallási kötelezettségének a magánszemély, amennyiben valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez137 (tehát a bevallást nem a belföldi foglalkoztatótól kapott igazolásban szereplő járulékokról kell megtenni); • illetve az a magánszemély, aki vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után kíván járulékot fizetni. A foglalkoztató – akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személy részére a járulékalapot képező jövedelem juttatása történik – a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék levonását, megfizetését és bevallását. Az átvállalt járulékkötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek, ebben az esetben a magánszemélynek bevallási kötelezettsége nincs. Általános tudnivalók A kitöltéshez a Tbj.-t138, valamint a törvény végrehajtásához kiadott Tbj. R.-t139 vegye alapul.140 Figyelem! 2010. január 1-től a társadalombiztosítási járulék mértéke 27%. A törvényben meghatározott természetes személy a járulékalapot képező jövedelme után 27% társadalombiztosítási járulékot, 9,5% nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagság esetén 1,5% nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat), valamint 6% egészségbiztosítási és 1,5% munkaerő-piaci járulékot fizet. Fontos! A 2010. november 1-jét követő időszakban esedékessé váló járulékokra, a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5%, az esedékes tagdíj mértéke 0%. A 27% társadalombiztosítási járulékot (301. sor „c” oszlop) meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képező 24%-os nyugdíjbiztosítási, illetőleg az 137

Tbj. 5. § (3) bekezdés a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 139 Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet 140 A Tbj. fontosabb rendelkezései: Ki minősül foglalkoztatónak (4. § a) pont); biztosítottnak (5. §); kire nem terjed ki a biztosítás (11. §); járulékalapot képező jövedelem (4. § k) pont); járulékalapot nem képező jövedelem (21. §); milyen járulék fizetésére kötelezett a foglalkoztató és a biztosított (18. §); a járulékok fajtái és mértéke (19. § és a 26. § 2005. október 1-jétől hatályos (7)-(8) bekezdései); a foglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége (20.§); a biztosítottat terhelő egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felső határa (24., 31. §) 138

176

Egészségbiztosítási Alap bevételét képező 2% illetve a 2010. adóévtől 1%-os munkaerő-piaci járulékra. A 2%-os mértékű egészségbiztosítási járulékból 1,5% a természetbeni és 0,5% a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. Hasonlóan elkülönítve kell a fizetendő egyéni járulékok bevallásának is eleget tenni, ezért a 9,5% nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5% nyugdíjjárulék és 8% tagdíj, 2010. október 1-jét követően a nyugdíjjárulék 9,5%, a tagdíj 0%), a 6% egészségbiztosítási járulék (amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%), illetve az 1,5% munkaerő-piaci járulék egy sorban történő bevallása nem lehetséges. Változás! A 2010. évtől a magánszemély 1,5% munkaerő-piaci járulékot köteles fizetni. Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot, a munkaerő-piaci járulékot, de a nyugdíjjárulékot együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig. Ez a felső határ 2010. évre naptári napi 20 420 forint, egész évre számítva (365 x 20 420 =) 7 453 300 forint.141 A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat is) levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képező juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felső határát. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. A biztosított nem fizet pénzbeli (2%) egészségbiztosítási járulékot a legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló munkaviszonya mellett egyidejűleg fennálló további jogviszonyában. A vendéglátó üzlet felszolgálója döntése szerint, a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is.142 A borravaló után egészségbiztosítási járulékot és magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. Figyelem! A borravaló címén megszerzett jövedelemmel összefüggésben csak a 315-316. sor tölthető ki (havi részletezéssel)! A külföldről származó jövedelem megszerzése szerint kifizetésenként, jogviszonyonként külön-külön lapon kell a „c” oszlopban kötelezettségeket feltüntetni. A 299. sor”a” oszlopban feltétlenül fel kell tüntetnie azt a napot, amelyen a 300-314. sorokban a kifizetés megtörtént! 141 142

A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény Tbj. 26. § (7) bekezdés

177

A nyomtatványon az erre szolgáló helyen (fejlécben) a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 1053-10-es lapot csatol. Ne felejtse el a fejlécben a társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ számát) is feltüntetni! Ezen a bevallási lapon a biztosított egyéni vállalkozó saját járulékait nem vallhatja be! A 1053-10-es lap kitöltése Figyelem! A kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelmek nem összevonhatóak, azokat kifizetésenként – külön-külön lapon bevallani, akkor is, ha egy kifizetőtől származnak is. 299. A biztosításban töltött idő Ebben a sorban azt a hónapot/napot tüntesse fel, amikor valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerzett. 300. sor: A 27%-os társadalombiztosítási járulék alapja143 Ebben a sorban kell feltüntetni a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kifizetett, juttatott – a foglalkoztató által át nem vállalt – járulék alapját képező jövedelem összegét abban az esetben, ha azt a 2010. adóévben szerezte meg, függetlenül annak nagyságától. Figyelem! A kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelmek nem összevonhatóak, azokat kifizetésenként – biztosítási jogviszonyonként – kell külön-külön lapon bevallani, még akkor is, ha egy kifizetőtől származik. 301. sor: A magánszemélyt terhelő 27%-os társadalombiztosítási járulék összege144 Ebben a sorban kell feltüntetni – a 300. sor összegéből számítottan – a magánszemélyt terhelő 27% mértékű társadalombiztosítási járulék összegét. 143 144

Tbj. 20. § Tbj. 19. § (1) bekezdés

178

302. sor: A nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%) Ebbe a sorba a 300. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, a kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A nyugdíjbiztosítási járulékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056236 számú „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlá”-ra kell befizetnie. 303. sor: A 1,5%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ebben a sorban a 300. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, a kifizetett (juttatott) 27%-os járulékalapot képező jövedelem után kiszámított természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell feltüntetni. 304. sor: A 0,5%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege Ebbe a sorba a 300. sorból számítottan, a magánszemélyt terhelő, a kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. Az egészségbiztosítási járulékot, és munkaerő-piaci járulékot a 1003200006057749 számú „NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék beszedési számlá”-ra kell befizetnie. 305. sor: Az 1%-os munkaerő-piaci járulék összege Ebbe a sorba a 300. sorból számítottan a magánszemélyt terhelő, a kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított munkaerő-piaci járulék összegét kell beírni. Számlaszám: 10032000-06057749 „NAV Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék beszedési számla”. 306. sor: A magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja145 A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összegét kell beírni. A nyugdíjjárulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelemmel, azzal, hogy a foglalkoztatott az Szja törvény 69. §-a szerinti adóköteles természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének a személyi jövedelemadóval növelt összege után nyugdíjjárulékot nem fizet. A fizetendő nyugdíjjárulék alapjának kiszámításakor vegye figyelembe a járulékfizetési felső határra vonatkozó szabályokat is.

145

Tbj. 24. §

179

307. sor: A nem magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege (9,5%)146 A nem magánnyugdíjpénztári tag biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem – ide nem értve az szja-törvény 69. § szerinti természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt adóalapként megállapított értékének összegét – után fizetendő nyugdíjjárulék összegét írja ide. Számlaszám: 10032000-06056236 „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla”. 308. sor: A magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege (1,5%) Ebben a sorban kizárólag a magánnyugdíjpénztár tag biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Fontos! Ha Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a 2010. január 1-e és 2010. szeptember 30-a közötti időszakban esedékes nyugdíjjárulék összege 1,5%, míg a 2010. október 1-jét követő időszakban 9,5%. Számlaszám: 10032000-06056236 „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla”. 309. sor: A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj összege147 Ebben a sorban a 306. sorból számított tagdíj összegét kell feltüntetni. Fontos! A 2010. január 1-je és 2010. szeptember 30-a között esedékes 8% tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlára kellett megfizetnie. Ha Ön magánnyugdíjpénztár tagja, a 2010. október 1-jét követően esedékes tagdíj mértéke 0%, ezért a „c” oszlopban összeget nem írhat, de ne felejtse el a magánnyugdíjpénztár adónem kódját a „b” oszlopban feltüntetni! A magánnyugdíj-pénztárak adónemkódjai az 1. számú mellékletben találhatóak. 310. sor: A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj kiegészítés összege148

146

Tbj. 19. § (2) bekezdés Tbj. 33. § 148 Tbj. 51. § (9) bekezdés; 1997. évi LXXXII. törvény 26. § (5) bekezdés 147

180

Ebben a sorban a 306. sorban feltüntetett járulékalap alapján megállapított tagdíj kiegészítés összegét kell feltüntetni. A kiegészítés összege együttesen nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék- alap, (tagdíjalap) 10 százalékát. A magánnyugdíj-pénztárak adónem kódjai az 1. számú mellékletben találhatóak. 311. sor: A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja149 A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját képező jövedelem összegét írja ide, ami azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal, hogy nem kell egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a társadalombiztosítási járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után. 312. sor: A természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%)150 Ebbe a sorba a magánszemélyt terhelő 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét írja be. Számlaszám: 10032000-06057749 „NAV Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék beszedési számla”. 313. sor: A pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (2%) Ebbe a sorba a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét írja be. Ezt a sort nem kell kitöltenie abban az esetben, ha rendelkezik további legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló munkaviszonnyal. Számlaszám: 10032000-06057749 „NAV Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék beszedési számla”. 314. sor: A munkaerő-piaci járulék összege (1,5%) Ebbe a sorba a magánszemélyt terhelő 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulék összegét írja be. Számlaszám: 10032000-06057749 „NAV Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék beszedési számla”. A vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 149 150

Tbj. 24. § Tbj. 19. § (3)-(6) bekezdés

181

Figyelem! A 315-316. sorokban a jövedelem megszerzése szerinti hónap/hónapokban [(„a”-„l”) oszlopok] kell a kötelezettséget feltüntetni. Az „m” oszlopokban az összesítést kell elvégezni. 315. sor: A borravaló összege151 Ebbe a sorba a borravaló címén kapott teljes összeget írja be akkor, ha, ezen összeg után 15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot kíván fizetni. 316. sor: A borravalót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összege (15%) Ebben a sorban – a 315. sorban feltüntetett összeg után kiszámított – 15%-os kötelezettséget kell közölni. Számlaszám: 10032000-06056236 „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla”. A bevallásban visszaigényelhető adó, járulék, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás átvezetése, részleges kiutalása Ha Ön a bevallás 80., 88., 90., vagy a 276. sorában (soraiban) visszaigényelhető személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségügyi hozzájárulást, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást tüntetett fel, és azok együttes teljes összegét nem kéri vissza, akkor rendelkezhet a visszajáró összeg más adónemre történő átvezetésről, illetve az átvezetések után fennmaradó összeg kiutalását kérheti. Abban az esetben, ha a különbözetnek csak egy részét kéri vissza, ezen a lapon rendelkeznie kell a maradék összeg sorsáról. Ha Ön ezt a lapot kitölti, akkor a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelölje azt. Ha a bevallást a korábbi 1053-as (csökkentett adattartalmú 1053-as) bevallásának önellenőrzéssel történő helyesbítéseként nyújtja be, és a bevallás 1053-16-01-es és/vagy 1053-16-02-es lapján kötelezettség-csökkenést mutatott ki, ugyancsak a 1053-170-es lapot kell kitöltenie akkor, ha a visszajáró adó átvezetését, részösszegének kiutalását kéri. Ki kell tölteni a 1053-170-es lapot akkor is, ha az önellenőrzés a korábbi megállapított önellenőrzési pótlék önellenőrzéssel történő helyesbítése következtében az önellenőrzési pótlék összegének csökkenését tüntette fel, és ennek az összegnek az átvezetését, részleges kiutalását kéri. A 1053-170-es lap kitöltése Figyelem! A főbizonylat száma az átvezetéssel és/vagy kiutalási kérelemmel érintett bevallás típusa (1053, 1053E, 10M29) mezőt ne felejtse el kitölteni! A csökkentett adattartalmú 1053-as bevallás egyenértékű a teljes adattartalmú 151

Tbj. 26. § (7) bekezdés

182

1053-as bevallással, az átvezetéssel és/vagy kiutalással érintett bevallás típusa mezőbe szintén a 1053-at írja be! Ha átvezetési kérelmet nyújt be és a visszajáró adó más adónemre történő átvezetése mellett, a fennmaradó összeg kiutalását kéri, akkor a bevallás főlapjának (C) mezőjében ezt X-szel kell jelölnie. Ha a visszajáró adóról a bevallásban nem rendelkezik, de később a visszajáró adó átvezetését, részösszegének kiutalását kéri, akkor az önálló ’17-es számú átvezetési kérelmet kell kitöltenie és benyújtania. Nincs szükség a 1053-170-es lap kitöltésére és benyújtására, ha Ön a bevallás főlapjának (C) blokkjában a pénzforgalmi rendelkezéseknél „a teljes visszaigényelhető összeget, összegeket visszakéri” elnevezésű kódkockában X-szel jelöli, ha a visszajáró adó kiutalását kéri. A 1053-170-es lap átvezetési, kiutalási adatai: A 1053-170-es lapon az összeg-adatokat jobbra rendezve, előjel nélkül, forintban kell feltüntetni! Az átvezetési kérelmet a lap 01-20. soraiban az „a”-„h” oszlopokban kell kitölteni. A kitöltött sorok között nem lehetnek kihagyott sorok, a nyomtatványt folyamatosan kell kitölteni. A lap „Összesen” sorában a terhelendő, jóváírandó és kiutalandó adó összesített adatait kell kitölteni. A terhelendő adónemre vonatkozó oszlopok az „a”-„d” oszlopokban találhatók. A jóváírandó adónem oszlopai az „e”-„g” oszlopok. A kiutalandó összeg feltüntetésére a „h” oszlop szolgál. Az adónem főbizonylati sorszáma az „a”, az adónem kód a „b” és a rövidített megnevezése a „d” oszlopba a bevallásban kimutatott visszaigényelhető adó sorának megfelelő számát, adónem kódját és rövidített nevét kell beírni az alábbiak szerint. „a” oszlop

„b” oszlop

„c” oszlop

bevallás 80. sora bevallás 88. sora bevallás 90. sora

103 125 152 190 (191,193,195,197)

szja nyugdíjjárulék eho

bevallás 276. sora

ekho

Önellenőrzés Önellenőrzés esetén, az „a” oszlopba a 1053-16-01 lap kötelezettség-csökkenés sorának számát és/vagy a 1053-16-02-es lap kötelezettség-csökkenés sorának számát kell beírni. Ezekben az esetekben, az adónem kód „b” oszlopba értelemszerűen csak a sorszámhoz tartozó, a 16-01-es lap „b” oszlopában található kódot kell beírni. A terhelendő adónem rövidített megnevezése „c” oszlopba ugyancsak a sorszámhoz tartozó, a bevallás „a” oszlopában lévő adó

183

megnevezésének rövidített nevét lehet beírni. Ha az önellenőrzés korábbi önellenőrzés önellenőrzési pótlékának helyesbítését szolgálja, akkor az „a” oszlopba a pótlék-csökkenés sorának számát, a „b” oszlopba a 215 adónemkódot, a „c” oszlopba az Önellenőrzési pótlék rövidített megnevezést kell beírni. Ha az önellenőrzés a magánnyugdíj-pénztári befizetési kötelezettség csökkenését eredményezi, akkor a visszajáró adó átvezetését nem a 1053170-es lapon kell kérni, hanem külön a ’17-es bevalláson kell kezdeményezni. Azon adónem 3 jegyű kódját (az érintett sorokban megtalálhatók), amelyre az adózó akár részben, akár egészben a visszaigényelhető adót, kötelezettségcsökkenést átvezettetni kívánja, az „e” oszlopba, az adónem rövidített elnevezését pedig az „f” oszlopba kell beírni. Az átvezetni kívánt összeget a „d” és „g” oszlopokban kell forintban feltüntetni. Egy sorban egy adónemről csak egy adónemre teljesíthető átvezetés. Korábbi önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén a 215-ös (Önellenőrzési pótlék) adónemről soronként szintén csak egy adónemre kérhető átvezetés. A visszaigényelhető adó azon részösszegét, amelyet nem egy másik adónemre kíván átvezettetni, hanem a saját pénzforgalmi számlájára vagy pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai címére) kíván átutaltatni, a „h” kiutalandó összeg oszlopban kell szerepeltetni. A visszajáró adó terhére kiutalandó adó összegét külön sorban kell feltüntetni, de úgy is kitölthető a „h” oszlop, ha az oszlop sorában egyidejűleg az „e”-„f”-„g” oszlopok a jóváírandó adóhoz tartozó adatok szerepelnek. A terhelendő adó összegének soronként meg kell egyeznie a jóváírandó, illetve a kiutalni kért adó összegével. Azaz a „d” oszlop adatának meg kell egyeznie a jóváírandó adó összegével, ha csak átvezetést kér, és a „h” oszlopba írt összeggel, ha kiutalást kér. Ha átvezetést kér, és a fennmaradó részösszeg kiutalását is kéri, akkor soronként és összesen [d=g+h] összefüggésnek kell érvényesülni. Az esetleges köztartozásokra való visszatartás és átutalás csak a „h” oszlopban szerepeltetett kiutalandó összeg erejéig történhet. Példa a 1053-170-es lap kitöltésre: Visszaigényelhető adó: a 1053-C lap 80. sor „c” oszlopában 80 000 forint, amely összegből az adózó 50.000 forintot az eho számlára kér átvezettetni, 20 000 forintot az SZJA számlán kíván tartani, 10 000 forintot pedig kiutalni kér. Ssz.

a

b

01. 02. 03.

80 80 80

103 103 103

c SZJA SZJA SZJA

d

e

50 000 20 000 10 000

152 103

f EHO. SZJA

g

h

50 000 20 000 10 000

184 80 000

Összesen

70 000

10 000

Példa a 1053-170-es lap kitöltésére kötelezettség-csökkenést eredményező önellenőrzés esetén: Visszaigényelhető adó: 1. sor 10 000. forint, amelyet saját számláján kíván hagyni, a 22. sor 13 000 forint, amelyből 6 000 forintot önellenőrzési pótlékra kér átvezetni és a fennmaradó 7 000 forint kiutalását kéri. Ssz. a 01. 1. 02. 22 Összesen

b 103 125

c SZJA nyugdíj

d 10 000 13 000 23 000

e 103 215

f SZJA Önell.pótl

g 10 000 6 000 16 000

h 7 000 7 000

Ne felejtse el a lapot aláírni! Nemzeti Adó- és Vámhivatal Melléklet/1053 Adótábla Szja-törvény 30. § A 2010. évi jövedelmekre érvényes adókulcsok és adósávok A jövedelem nagysága 0 – 5 000 000 forintig 5 000 001 forinttól 850 000 forint és az 5 000 000 forinton felüli rész

Az adó mértéke 17% 32%-a

Példa a számított adó kiszámítására: Az adózó összevont adóalapja... 5 100 000 Ft Az adó kiszámítása: 5 000 000 Ft adója..................... 850 000 Ft 100 000 Ft (5 100 000 – 5 000 000) 32%-a 32 000 Ft 5 100 000 Ft adója:.................... 882 000 Ft A 1053-as bevallást érintő számlaszámok SorMegnevezés Költségvetési szám számla száma 1. Személyi jövedelemadó 1003200006056353 2. Egészségbiztosítási és munkaerő10032000piaci járulék 06057749 3. Nyugdíjbiztosítási Alapot 10032000-

Adónemkód 103 188 125

185

4.

megillető bevételek Egészségügyi hozzájárulás

5.

Kifizetőt terhelő ekho

6.

Magánszemélyt terhelő ekho

7.

Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 11,1%-os ekho Nyugdíjas vagy járulékfizetési felsőhatár túllépés esetén fizetendő ekho Ekho különadó

8.

9. 10.

11. 12.

06056236 1003200006056212 1003200006056360 1003200006056377 1003200006056384

Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15%-os ekho EGT államban biztosított személytől levont ekho Önellenőrzési pótlék

152 190 191 192

1003200006056391

193

1003200006056401 1003200006057660

194

1003200006056425 1003200001076301

197

195

215

Az APEH által közzétett, 2010-re alkalmazható üzemanyagárak (Ft/l) az

Az üzemanyag fajtája

I.

II.

III.

szja-törvény 82. § (2) bekezdése alapján IV. V. VI. VII. VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter

ESZ-95 ólmozatlan

300

316

317

326

335

339

340

348

343

340

342

342

Gázolajok

283

298

298

304

310

316

322

334

327

327

330

327

Keverék

327

343

344

353

362

366

366

375

370

367

369

369

LPG autógáz

174

175

179

180

179

183

183

189

189

188

199

201

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ A nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a 2010. évi Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény naptári napi 20 420 forintban, egész évre számítva (365 x 20 400 =) 7 453 300 forint összegben határozta meg. A magánnyugdíj-pénztárak adóhatósági azonosítói, adónem kódjai

186 Pénztár azonosító

Megnevezés

261

Adónem kód önellenőrzési pótlék 461

Allianz Hungária Nyugdíjpénztár

262

462

0019

Aranykor Nyugdíjpénztár

263

463

0031

Budapest Magánnyugdíjpénztár

265

465

0001

AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

266

466

0013

Dimenzió Magánnyugdíjpénztár

267

467

0021

Életút Első Országos Nyugdíjpénztár

268

468

0022

Erste Bank Országos Magánnyugdíjpénztár

269

469

0006

Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár

270

470

0014

Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

271

471

0015

ING Magánnyugdíjpénztár

272

472

0025

MKB Nyugdíjpénztár

273

473

0002

OTP Magánnyugdíjpénztár

274

474

0033

Postás Magánnyugdíjpénztár

275

475

0037

Quaestor Magánnyugdíjpénztár

277

477

0048

Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

278

478

0028

VIT Nyugdíjpénztár

279

479

0063

Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

282

482

0008

Aegon Magyarország Magánnyugdíjpénztár

0016

Adónem kód tagdíj Önkéntes

Önkéntes

és

és

A támogatható civil szervezetek adószámáról és a felajánlásokkal kapcsolatban az alábbi helyeken kaphat felvilágosítást: www.nonprofit.hu www.civil.info.hu Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány zöld száma: 06/80/200-074 A melléklet nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kapott egyházak, valamint a kiemelt költségvetési előirányzat technikai számai Sorszám

Kedvezményezett

1.

A költségvetési törvényben az Országgyűlés által a saját költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt előirányzat, melyet •

Nemzeti Tehetség Program feladatai

Technikai szám

1823

187 2.

Magyar Katolikus Egyház

0011

3.

Magyarországi Református Egyház

0066

4.

Magyarországi Evangélikus Egyház

0035

5.

"Igaz Béke" Egyház

6.

„ANHK” Az Örök Élet Egyháza

7.

„Igazság Oszlopa” Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház

8.

„Olajfák” Gyülekezet

9.

A Jövő Hídja Szabadegyház

10.

A Metafizikai Hagyomány Egyháza

11.

A Sophia Perennis Egyháza

12.

A Tan Kapuja Buddhista Egyház

0255

13.

AGAPÉ Gyülekezet

0262

14.

AKIA Egyház

15.

Ámen Gyülekezet

16.

Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza

17.

ATMA - A szeretet egyháza

18.

Az Univerzum Egyháza

19.

Bét Orim Reform Zsidó Hitközség

1737 0839

0918

0633

0815 0561 1005

1256

0712

1483

1665 0640 1751

188 20.

Szeretet Szövetség

21.

Boldog Évek Közösség

22.

Boldog Özséb Szeretet Egyháza

23.

Boldog Teréz Anya Keresztény Egyház

24.

Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

25.

Budapesti Autonom Gyülekezet

26.

Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet

27.

Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet

0475

28.

Duna-Tisza Menti Unitárius Szórványegyházközség

1593

29.

BUDDHISTA MISSZIÓ Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség

0341

30.

Calvary Chapel Egyház

1579

31.

Ceglédi Gyülekezet

32.

Csend Hangja Egyház

0327

33.

Dávid Sátora Gyülekezet

1658

34.

Derű Egyház

35.

Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház

36.

Dzsaj Bhím Közösség

37.

Egyesítő Egyház

38.

Egyetemes Szeretet Egyháza

0987 1634 1081 1744 0420 0664

1380

1160

1524 1476

1720 0743 0413

189 39.

Élet Gyülekezete

40.

Életenergia Közössége Független Szellemi Rend

41.

Élő Ige Gyülekezet

0482

42.

Élő Isten Gyülekezete

1548

43.

Élő Szó Gyülekezete

44.

Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend

0619

45.

EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)

1287

46.

Erdélyi Gyülekezet

0334

47.

Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség Újszövetségi Gyülekezet

0688

48.

Evangéliumi Barátság Egyház

49.

Evangéliumi Keresztények Gyülekezete

50.

Evangéliumi Pünkösdi Közösség

0138

51.

Ezoterikus Tanok Egyháza

0547

52.

Fehérlótusz Közösség

53.

Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház

54.

Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza

55.

Forrás Egyháza

0781

0949

1414

0891

0860

0932

1191

0963

0774

190 56. 57.

Forrás Keresztyén Gyülekezet Független Történelmi Protestáns Egyház

0231 1531

58.

Golgota Keresztény Gyülekezet

0578

59.

Gyémánt Út Buddhista Közösség

0042

60.

Hetednap Adventista Reformmozgalom

0451

61.

Hetednapi Adventista Egyház

0248

62.

Hetednapi Adventista Egyház „Reform Mozgalom” Nemzetközi Misszióegyesület

1452

63.

Hindu Vaisnava Egyház

64.

Hit Gyülekezete

0279

65.

Holisztikus Egy-Ház

1696

66.

Immánuel Gyülekezet

67.

Issihia Misztikus Központ

1225

68.

Isten Egyháza

0190

69.

Isten Gyülekezete – Egyesült Pünkösdi Egyház

70.

Iszlám Egyház

71.

Jászsági Gyülekezet

72.

KELTA-WICCA Hagyományőrzők Egyháza

73.

Keresztény Advent Közösség

0080

74.

Keresztény Élet Központ

1342

1177

1421

0585

1407

0853

1146

191 75.

Keresztény Testvéri Közösség

0169

76.

Keresztyén Család Gyülekezet – Christian Family Church

0499

77.

Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség

1603

78.

Konstantinápolyi Egyetemes Magyarországi Orthodox Exarchátus

0224

79.

Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete

0970

80.

KOZMOSZ Univerzális Szeretet Egyház

0695

81.

Közösség a Születés Méltóságáért

82.

Krisztus Kegyelme Gyülekezet

83.

Krisztus Magyarországi Egyháza

84.

Krisztus Szeretete Egyház

85.

Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet

86.

Kunszentmiklósi Boldog Isten Gyülekezete

87.

KVANUM ZEN Iskola Magyarországi Közössége

88.

Lélek Egyház

1335

89.

Magyar Brahmana Misszió

1366

90.

Magyar Evangéliumi Egyház

91.

Magyar Iszlám Közösség

0554

92.

Magyar Jövőbelátók Egyháza

1641

Patriarchátus

1122

0901

0705 0626 0671 1586 1108

1098

192 93.

Magyar Taoista Egyház

94.

Magyar Vaisnava Hindu Misszió

95.

Magyar Vallás Közössége

0516

96.

Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség

0107

97.

Magyarországi Bahá’i Közösség

0310

98.

Magyarországi Baptista Egyház

0286

99.

Magyarországi Biblia Szól Egyház

0097

100.

Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

0372

101.

Magyarországi Church Of God Egyház

102.

Magyarországi Csan Buddhista Közösség

103.

Magyarországi Dzogcsen Közösség

104.

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

105.

Magyarországi Jehova Tanúi Egyház

106.

Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség

107. 108.

Magyarországi Keresztény Kínai-nyelvű Egyház Reneszánsz Templom Magyarországi Késői Eső Gyülekezet

109.

Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház

110.

Magyarországi Kopt Ortodox Egyház

0877

0767

1012 0530 1469

0444

0406 0059 1775 0468 1201

1397

193 111.

Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége

0389

112.

Magyarországi Vallásközösség

0437

113.

Magyarországi Metodista Egyház

114.

Magyarországi Muszlimok Egyháza

115.

Magyarországi Örmény Apostoli Egyház

116.

Magyarországi Pantholokatolikus Tradicionális Egyház

1689

117.

Magyarországi Román Ortodox Egyház

0293

118.

Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet

0217

119.

Magyarországi Szcientológia Egyház

0114

120.

Magyarországi Új Apostoli Egyház

0592

121.

Magyarországi Unitárius Egyház

0200

122.

Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház

123.

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

0358

124.

Mantra Magyarországi Buddhista Egyház

1706

125.

Maranatha Lelkiismereti és Ideológiai Egyházközösség

126.

Mezőkövesdi Teljesevangéliumi Keresztény Gyülekezet

127.

Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház

128.

Nagyboldogasszony Szeretet Egyház

129.

Názáreti Egyház

Lectorium

Rosicruciánum

0073 1050

0729

1328

1270

1139

1067 1782 1074

194 130.

Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház

131.

Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet

0509

132.

OM VISHWA GURU DEEP HINDU MANDIR Vallási Közösség és Szellemi Iskola

0303

133.

Omega Pünkösdi Gyülekezetek Hálózata

1672

134.

Orosz Orthodox Egyház (Moszkvai Patriarchátus)

135.

Örmény Apostoli Ortodox Egyház

136.

Öskeresztyén Apostoli Egyház

137.

Ősmagyar Egyház

138.

Paksi Gyülekezet

139.

Paulus Evangéliumi Közösség

140.

Rime Buddhista Központ

141.

Sekina Gyülekezet

142.

SHALOM Biblia Gyülekezetek

143.

Sodalitas Mithraica Egyház

144.

Magyar

Egyházmegyéje

Sri Sathya Sai Baba Székesegyháza

145.

Szabad Evangéliumi Egyház

146.

Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség

147.

Szangye Menlai Gedün, A Gyógyító Buddha Közössége

0884

0365 1263 0152 0925

0750 1555 1249

1232 0145 1115 1500 0822

1184 0523

195 148.

Székesfehérvári Keresztény Közösség Egyház

149.

Szent Erzsébet Hívei Egyház

1359 1610

150.

Szent Kamill Keresztény Egyház

1713

151.

Szent Margit Anglikán/ Episzkopális Egyház

0183

152.

Szeretet-Közösség Teljes Evangéliumi Egyház

153.

Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség

154.

Szolnoki Gyülekezet

155.

Szőlőskert Keresztyén Közösség

156.

Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet

157.

Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség MAHANAIM Gyülekezet

158.

Teljesség Forrásának Egyháza

159.

Tiszta Lelkű Emberek Egyháza

160.

Újszövetség Egyháza

161.

Újszövetség Gyülekezet

162.

Usui Szellemi Iskola Közösség

163.

Üdvhadsereg Szabadegyház-Magyarország

164.

Üdvösség Hirdetői Egyház

165.

Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége

1768 1373

0736 0396 0798 0121 1490

1029

1562 1036 1799 0176 1438

0956

196 166.

Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház

167.

„Teremtő Lélek” Egyház

168.

„Szövétnek Keresztény Gyülekezet”

1830

169.

„Az Örök Végtelen Egyháza”

1847

170.

„Gondviselés Közösség Egyháza”

1861

171.

„Élő Vizek Folyói” Keresztény Egyház

1878

172.

A Tevékeny Szeretet Közössége

1885

173.

Szivárvány Gyülekezet

1892

174.

Mária Temploma Egyház

1902

175.

Élő Fény Egyház

1919

176.

A Keresztény Megújulásért

177.

„Szeretet Hídja” Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház

1933

178.

Út és Erény Közössége Egyház

1940

179.

Megújult Pünkösdi Roma Hitközösség

1957

180.

Silencio Hitközösség

1964

181.

De La Salle Szent János Egyház

1971

Közösség

1809

1816

Mozgalom

a

Vallási

1926

197 182.

Béke Gyülekezet

1988

183.

Hiszünk és Cselekszünk Kisegyház

1995

184.

NOÉ az Életért Közösség

2006

185.

Magyarországi Gó Egyház

2013

186.

Az Út Gyermekei Egyház

2020

187.

KIRKO Ezoterikus Intézeti Egyház

2037

188.

Jézus Krisztus Magyarországi Roma Keresztény Egyház

2044

Példák a 1053-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása (adóalap-kiegészítés számítása) 1. Nagy János munkavállalónak 2010-ben munkaviszonyból származó bérjövedelem adóalapjaként 3 810 000 forintot igazoltak a 10M30-as igazoláson, mely összeg az adóalapkiegészítéssel növelt összeg. A jövedelem alapja 3 000 000 forint. Az összevont adóalap összegét a jövedelem 1,27-szereseként kell meghatározni! 2. Nagy Jánosnak 2010. évre nevelőszülői díj címén 240 000 forintot fizettek, amely összeg adóterhet nem viselő járandóság, ezért az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik rá, változatlan összegben kell az összevont jövedelmekbe számítani! 3. A fentieken kívül Nagy Jánosnak 2010. október 4-én 635 000 forintot a nyugdíjelőtakarékossági számláról nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő juttatáskánt fizettek ki. Mivel az 635 000 forint egyéb jogcímen kapott kifizetés után Nagy János köteles a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell az adóalapkiegészítés alapjaként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot. A kifizetett összeg után Nagy Jánosnak 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget november 12-ig kellett fizetnie (a 1053-09-es lapon pedig be kell vallania 287. sor „e” oszlop). A bevallás vonatkozó sorainak kitöltése a következő: „a” Megnevezés „b” Bevétel (adóalapkiegészítés

„c” Költség

„d” Jövedelem (adóalapkiegészítéssel)

198

1. bérjövedelem 17. egyéb jövedelem 19. nevelőszülői díj 27. összevont adóalap

alapja) 3 000 000 495 300 240 000 3 810 000

635 000 -

-

3 810 000 629 031 240 000 4 679 031

A külszolgálatért kapott összeg adóköteles részének kiszámítása, a 1053-A lap 3. sorához 1. A munkavállaló 10 napot töltött külszolgálatban. Napi 60 eurónak megfelelő összegű napidíjat kapott, ami a 10 napra 600 eurónak felel meg. A 2010. évi törvényi rendelkezések alapján a 600 euró bevétellel szemben költséget nem lehet figyelembe venni. Bevételnek a megszerzés, azaz a kifizetés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán átszámított 600 eurónak megfelelő forint összeg minősül. 2. A Magyar Honvédség állományában lévő magánszemély 30 napot töltött el külföldön, műveleti területen. Részére napi 50 euró bérjövedelemként került kifizetésre. Bevételként az 1 500 eurót, az 50%-ot azaz 750 eurót költségként, az 50%-ot meghaladó részt, azaz 750 eurót, a külszolgálatért kapott jövedelemalapjaként kell figyelembe venni. A 3. sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „c” oszlopba a költségként levonható összeget kell beírnia. Az „a” oszlopba a „b” és „c” oszlopok különbségét, a „d” oszlopban pedig az „a” oszlop 1,27-szeresét tüntesse fel! A végkielégítés megosztása a 1053-A lap 8. sorához 1. A magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelme 2010. október 31-éig (1. sor „a” oszlop) (a munkaviszony is ekkor szűnt meg) 1 000 000 Ft A végkielégítés 5 havi (törvényben meghatározott) összege 500 000 Ft Év végéig hátra lévő hónapok száma 2 hó Az 1 hónapra jutó rész 500 000 : 5 = .. 100 000 Ft A 2010. évi összevont adóalap bevallása: - az 1. sor (1. sor „a” oszlop) összegébe számít 1 270 000 Ft - a 8. sorba (2 x 127 000) 254 000 Ft A végkielégítés összegéből 2011-re 300 000 Ft-ot kell átvinnie (50. sor). Ebben az esetben a 17%-os kulccsal levont személyi jövedelemadó összegét is meg kell bontania. A 2010. évre (21 590 Ft/hó) 43 180 Ft vehető figyelembe az 65. sor összegében. A fennmaradó 64 7700 Ft részt a 2011. évről benyújtandó 1153-as bevallásban kell majd, „a korábbi végkielégítésnek a 2011. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőlegként” sorba kell beírni. Az adójóváírás számítása, a 1053-B lap 32. sora 1. Kovács Tibor 2010-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynek összege 3 720 000 Ft volt (1. sor „a” oszlop). Adóalap kiegészítéssel számított összeg (3 720 000x1,27)= 4 724 000 Ft (1. sor „d” oszlop) Az adózó adójóváírást egyáltalán nem érvényesíthet, mivel a 2010. évi összes jövedelme (28. sor) a 4 698 000 Ft-ot meghaladta. 2. Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme adóalap kiegészítéssel csak 3 320 000 Ft lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna adóalap kiegészítéssel 1 510 000 Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott (28. sor) jövedelme 4 830 000 Ft lenne, ami a 4 698 000 Ft értékhatárt szintén meghaladná.

199

3. Nagy Tibor 2010-ben 3 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett adóalap kiegészítéssel. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme (28. sor) a 4 698 000 Ft-ot nem haladta meg. A csökkentett összeg kiszámítása: Az adózót megillető összeg a bér 17%-a, de legfeljebb 181 200 Ft lenne, ez azonban csökkentendő (3 817 000-3 188 000) a 629 000 Ft 12%-ával, azaz 75 480 Ft-tal, így a dolgozó 2010-ben adójóváírás címén 181 000- 75 480 = 105 720 Ft-tal csökkentheti a számított adóját. 4. Nagy Kázmér 2010. évi bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme adóalap kiegészítéssel (28. sor) 1 160 000 Ft. Az adóévben megszerzett bérjövedelme adóalap kiegészítéssel 1 200 000 Ft, a jogosultsági hónapok száma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerint állapítja meg. A 1 200 000 Ft adóalap kiegészítéssel növelt bér 17%-a 204 000 Ft, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x 15 100 Ft/hó, vagyis 120 800 Ft adójóváírás illeti meg. Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1053-C lap 63., 78. sorához 1. Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint tételes költséget jelölt meg. Ezzel szemben év végén, a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költsége csak 180 000 forint. A két összeg különbözete 120 000 forint, több mint az adóelőleg megállapításakor nyilatkozott költség 5%a (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba). A 120 000 Ft után, annak 39%-át, vagyis 46 800 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie. 2. A fenti példa alapján nem kellene 39%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a két összeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-ánál), azaz a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg lenne. 3. Az 1. példa alapján, amennyiben adózó kötelezettsége levezetésekor a 77. sorban adókülönbözetet mutat ki, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e, hogy a ténylegesen elszámolható költség alacsonyabb, mint az adóelőleg-nyilatkozatában közölt költség. Amennyiben a befizetendő különbözet az helytelen adóelőleg-nyilatkozat következménye, és 10 000 Ft-ot meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége, úgy további 12% adót kell felszámítania (78. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg. A korábbi végkielégítésnek a 2010. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont adóelőlege kiszámítása 1053-C lap 68. sorához 1. A kifizető 2009. augusztus hónapban (a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg) 12 hónapra 1 200 000 Ft törvényben meghatározott végkielégítést fizetett (1 hónapra 100 000 Ft jut) és a 18% adóelőleget, azaz 216 000 Ft-ot levonta, amelynek egy havi összege 18 000 forint. A 2009. évi adóbevallásába a magánszemély a szabályoknak megfelelően a 4 hónapra jutó végkielégítést és annak az adóelőlegét írta be. Ennek megfelelően a 2010. évi adóbevallásába a további 8 hónapra jutó összeget, azaz 8 x 100 000 = 800 000 forintot kell a 9. sor „a” oszlopába beírnia. Az adóalap-kiegészítéssel

200 növelt (800 000 x 1,27)= 1 016 000 Ft-ot a 9. sor „d” oszlopába írja be! Figyelembe veheti a 2009-ben levont adóelőlegből 8 x 18 000 = 144 000 Ft, ezt kell az 68. sorban feltüntetnie. A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összegének kiszámítása a 1053-C lap 88. sora 1. Ha Ön 2010. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az idő alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 20 420, vagyis 3 754 888 forint után kötelezett a 9,5%-os mértékű, összesen 356 714 forint nyugdíjjárulék megfizetésére. 2. Ha Ön 2010. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, de keresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 365 x 20 420, vagyis 7 453 300 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 20 420, vagyis 612 600 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 7 453 300 – 612 600, vagyis 6 840 700 forint után kötelezett a 9,5%-os mértékű, összesen 649 867 forint nyugdíjjárulék megfizetésére. A 2010. évben érvényesíthető adókedvezmények kiszámítása, a 1053-B lap kitöltése Az adókedvezmény kiszámítása, a jövedelemkorlátra tekintettel: 1. Kedves Mária éves összes jövedelme (28. sor „d” oszlop) 2010. évben 4 572 000 Ft volt. Lakáscélú hitel halasztott kedvezményét 500 000 Ft után kívánja érvényesíteni (37. sor), ennek 40%-a 200 000 Ft lenne, de legfeljebb 120 000 Ft adókedvezményt érvényesíthetne. E kedvezmény esetében a jövedelemkorlát számítása nem az adóalap-kiegészítéssel számított éves összes jövedelem alapján történik, hanem a tényleges jövedelem figyelembe vételével. A tényleges jövedelme (28. sor „a” oszlopa), melyet az adóalap-kiegészítés nélkül is ki kellett számítania 3 600 000 Ft volt. A jövedelemkorlátra tekintettel csökkenteni kell az igénybe vehető kedvezmény összegét az alábbiak szerint: Tényleges összes jövedelem: ................... 3 600 000 Ft Jövedelem korlát: ........... ......................... 3 400 000 Ft Meghaladó rész: ............. ......................... 200 000 Ft, ennek 20%-a = 40 000 Ft. Az igénybe vehető kedvezmény összege: 120 000 Ft – 40 000 Ft = 80 000 Ft. Képzési költségként befizetett összeg halasztott kedvezményének kiszámítása, a 1053-B lap 45. sora 1. Szép Gézának a „Tudás Egyetem” által 2006. évre vonatkozó igazolása alapján, halasztott kedvezményként 650 000 forint befizetett tandíjat igazolt. A hallgatói jogviszonya 2008. évben szűnt meg. Szép Géza a 2008. évi adóbevallásában 90 000 forintot felsőoktatási tandíj halasztott kedvezményeként igénybe vett. A 2009. évben 250 000 Ft kedvezmény alap figyelembe vételével 75 000 Ft kedvezményt érvényesített. A 2010. évre 3 200 000 Ft összes jövedelemmel számolva igénybe vehető kedvezmény kiszámítása: Igazolt, befizetett összeg: ......................... 650 000 Ft 2008-ban igénybe vett kedvezmény:........ 90 000 Ft A 2008. évi kedvezmény alap: ................. (90 000/30)*100 = 300 000 Ft A 2009-ben igénybe vett kedvezményalap: 250 000 Ft A 2010. évben figyelembe vehető kedvezmény alap 100 000 Ft*

201 *Ezt az összeget kell a 1053-B lap 45. sor „a” oszlopába képzési költség halasztott kedvezmény alapjaként beírnia. A 2010. évben lehetősége van még 100 000 Ft kedvezmény alap után 30 000 Ft halasztott kedvezmény érvényesítésére, melyet a 45. sorban kell feltüntetnie. Ezzel az összeggel lezárult a képzési költségként befizetett összeg után halasztott módon történő kedvezmény érvényesítési lehetőség. 2. Ha a fenti példából kiindulva a 2010. évre 3 600 000 Ft összes jövedelemmel számolva, az igénybe vehető kedvezmény kiszámítása a következő: Jövedelem korlát: ........... ......................... 3 400 000 Ft A 200 000 Ft felettes rész 20%-a: ............ 40 000 Ft Igénybe vehető kedvezmény (100 000 – 40 000): 60 000 Ft A halasztott kedvezmény alapja:.............. 350 000 Ft Érvényesíthető kedvezmény alap [(60 000/30)*100]: 200 000 Ft* *Ezt az összeget kell a 1053-B lap 45. sorába beírnia.

A 2009. évben 200 000 Ft kedvezmény alap figyelembe vételével 60 000 Ft kedvezményt érvényesített. A 2010. évben lehetősége van még 150 000 Ft kedvezmény alap után 45 000 Ft halasztott kedvezmény érvényesítésére, melyet a 45. sorban kell feltüntetnie. Ezzel az összeggel lezárult a képzési költségként befizetett összeg után halasztott módon történő kedvezmény érvényesítési lehetőség. A felnőttképzési díj halasztott kedvezményének kiszámítását is az előző két példa alapján kell elvégezni. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója1053-04-es lap a 161. sora Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására 1. Kiss József az önkormányzattól a 2006-ban megvásárolt lakását 2010-ben eladta 3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint. A jövedelem kiszámítása: Bevétel („b” oszlop) Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) Számított összeg: Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a

3 500 000 Ft 500 000 Ft 3 000 000 Ft 900 000 Ft 225 000 Ft

2. Ha az 1. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni. Bevétel („b” oszlop) 1 750 000 Ft Költség („c” oszlop) - 250 000 Ft Számított összeg 1 500 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 450 000 Ft Adó („e” oszlop) a 450 000 Ft 25%-a 112 500 Ft

202 3. Ha az 1. példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie: Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 Ft Költség („c” oszlop) - 500 000 Ft Számított összeg 3 000 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 Ft Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a 225 000 Ft, a 900 000 Ft 25%-os adója, azaz 225 000 Ft. A „d” oszlopban szereplő 900 000 Ft jövedelmet és az „e” oszlopban feltüntetett, levont 225 000 Ft adót a bevallás 06-01-es lapján a cél szerinti felhasználásról, a 209. sorban kell feltüntetnie. A 209. sor „a” oszlopba a 900 000 Ft-ot, és a „b” oszlopba a 225 000 Ft-ot kell beírnia. 4. Kovács Kázmér 2007-ben értékesített régi lakásának bevételéből származó 3 000 000 Ft adóköteles jövedelmét teljes egészében lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesítette a 2007-ben 12 000 000 Ft-ért vásárolt új építésű lakásánál. Ezért nem fizetett személyi jövedelemadót az ingatlanértékesítéséből származó jövedelme után 2007. évi bevallásában. 2010. évben az újépítésű lakását eladta 16 000 000 Ft-ért. A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő: Bevétel („b” oszlop) .............................. Költség („c” oszlop) .............................. Számított jövedelem.............................. Korábbi lakáscélú kedvezmény alapja .. + 3 000 000 Ft Számított összeg………………………. 7 000 000 Ft Jövedelem a számított összeg 60%-a: ... 4 200 000 Ft Adóköteles jövedelem („d” oszlop) ..... Adó a 4 200 000 Ft 25%-a („e” oszlop)

16 000 000 Ft 12 000 000 Ft 4 000 000 Ft

4 200 000 Ft 1 050 000 Ft

5. Nagy Bálint a 2005-ben 26 000 000 Ft-ért vásárolt üdülőjét 38 000 000 Ft-ért értékesítette 2010-ben. A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő: Bevétel („b” oszlop) .............................. 38 000 000 Ft Költség („c” oszlop) .............................. 26 000 000 Ft Számított, egyben adóköteles jövedelem („d” oszlop) 12 000 000 Ft A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2011-ben, illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 25% mértékű adót, azaz 3 000 000 Ft-ot kell az „e” oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni. 6. Nagy Bálint az 1997-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el 2010-ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint. Az adó kiszámítása a következő: Bevétel („b” oszlop) 14 700 000 Ft Költség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000= - 3 300 000 Ft Számított jövedelem 11 400 000 Ft Levonandó a 11 400 000 Ft 80%-a - 9 120 000 Ft Jövedelem („d”) oszlop 2 280 000 Ft Adó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 25%-a 570 000 Ft

203

Ha a példánkban szereplő adózó, az eladott telket 1995-ben vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a 11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számított összegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene bevallania. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a 1053-04-es lap 163. sora 1. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000 forint. Ennek 25%-os adója 200 000 forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel a 200 000 Ft 25%-át, vagyis 50 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 150 000 forintot kell az adózónak írnia. A 2009. évben kifizetett osztalékelőleg adójának a 2010. évben történő elszámolása a 1053-04-es lapon 2009. évben kifizetett osztalékelőleg: 25%-os adó: 2010. évben realizált osztalék 100 000 1/1. Jövedelem 169. sor 25%-os osztalék: 100 000 179. sor Összesen: 100 000 61. sor 2010. évi adó összege összesen: 66. sor Kifizető által 2009-ben levont adó: 79. sor Fizetési kötelezettség: 2010. évben realizált osztalék 80 000 1/2. Jövedelem 169. sor 25%-os osztalék: 80 000 179. sor Összesen: 80 000 61. sor 2010. évi adó összege összesen: 66. sor Kifizető által 2009-ban levont adó: 69. sor Fizetési kötelezettség: 80. sor Visszaigényelhető: 2010. évben realizált osztalék 110 000 1/3. Jövedelem 168. sor 25%-os osztalék: 110 000 179. sor Összesen: 110 000 61. sor 2010. évi adó összege összesen: 66. sor Kifizető által 2009-ban levont adó: 67. sor Kifizető által levont adó: 71. sor Adózót terhelő adó (előleg) a II. negyedévre: 76. sor Levont, befizetett adó: 79. sor Fizetési kötelezettség:

100 000 25 000 Adó 25 000 25 000 25 000 25 000 0 Adó 20 000 20 000 20 000 25 000 0 5 000 Adó 27 500 27 500 27 500 25 000 2 500 0 27 500 0

A 2010. évben képződött és 2010. december 31-éig lezárult ellenőrzött tőkepiaci (tőzsdei) ügyletből származó jövedelem/veszteség bevallása, valamint, az adókiegyenlítés számítása, 1053-06-01 lap 212-220. sorok 1. Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakult Kovács János ellenőrzött tőkepiaci ügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2010-2012 években.

204 2010. év 2.1 Kovács Jánosnak 2008-ban és 2009-ben nem volt vesztesége. 2008-ban 500 000 Ft, 2009-ben 1 000 000 Ft jövedelmet ért el. A 2010. évben 1 750 000 veszteséget közölt (1053-04-es lap 174. sor „a” oszlopa). A bevallás 1053-06-01-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret 212. 2008. év 213. 2009. év 214. 2010. év Adókiegyenlítési keret összesen 215. 216. 217. 218. 219.

A jövedelem adója A veszteség adója ------------------------- ------------------------100 000 ------------------------200 000 ------------------------0 ------------------------300 000 -------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------- -------------------------2008. év -------------------------0 2009. év -------------------------0 2010. év -------------------------350 000 Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------350 000

220.

300 000*

összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett -------------------------adóként figyelembe vehető * Ezt az összeget kell a bevallás 75. sorában feltüntetni.

A bevallás 1053-04-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 174. 1 750 000 --------------

„c” --------------

„d” 0

„e” 0

2011. év 2.2 Adózó János 2011-ben 350 000 Ft veszteséget számolt ki. Mivel 2010-ben „elköltötte” az adókiegyenlítési keretét, így adókiegyenlítést nem vehet figyelembe a bevallásában. A bevallás 1153-06-01-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret 212. 2009. év 213. 2010. év 214. 2011. év Adókiegyenlítési keret összesen 215. 216. 217. 218. 219. 220. *

A jövedelem adója A veszteség adója ------------------------- ------------------------0 ------------------------0 ------------------------0 ------------------------0 -------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------- -------------------------2009. év -------------------------0 2010. év -------------------------50 000* 2011. év -------------------------70 000 Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------120 000

összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett -------------------------adóként figyelembe vehető A 1053-as bevallás 219. és 220. sorában feltüntetett összeg különbözete.

A bevallás 1153-04-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 174. 350 000 --------------

„c” --------------

0

„d” 0

„e” 0

205 2012. év 2.3 Adózó János 2012-ben 50 000 Ft összes nyereséget realizált. Tekintettel arra, hogy a 2010. és 2011. évi vesztesége 120 000 Ft, így az adókiegyenlítésre jogosító összegből 10 000 Ft-ot érvényesíthet. A bevallás 1253-06-01-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret 212. 2010. év 213. 2011. év 214. 2012. év Adókiegyenlítési keret összesen 215. 216. 217. 218. 219. 220. *

A jövedelem adója ------------------------0 0 10 000 10 000 Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------2010. év -------------------------2011. év -------------------------2012. év -------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg --------------------------

összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett -------------------------adóként figyelembe vehető Ezt az összeget kell a 1253-as bevallás 75. sorában feltüntetni.

A bevallás 1253-04-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 174. 0 --------------

„c” --------------

A veszteség adója --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------50 000 70 000 0 120 000

„d” 50 000

10 000*

„e” 10 000

A 2010. évben képződött és 2010. évben lezárult csereügyletből származó jövedelem/veszteség megállapítása és bevallása ügyletenként, 1053-06-02 lap 232-240. sorok 1. Kockáztató Béla a 2010. évben 4 csereügyletet kezdett el és ezen ügyletek le is zárultak még ebben az évben. A bevallás 1053-06-01-es lapjának kitöltése a következő: Sor száma „a” Csereügylet Csereügylet jövedelme vesztesége „b” „c” 222. Adott csereügylet 100 000 0 223. Adott csereügylet 50 000 0 224. Adott csereügylet 0 30 000 225. Adott csereügylet 10 000 0 Csereügyletből származó 226. 160 000* --------------------------

jövedelem összesen Csereügyletből származó -----------------------30 000 veszteség összesen Ezt az összeget kell a 1053-04-es lap 173. sorának „d” oszlopába beírni, a 25% mértékkel megállapított adó összegét (40 000 Ft) pedig e sor „e” oszlopában kell feltüntetni. Nem számítható össze az egyik ügyleteken elért jövedelem, a másik ügylet veszteségével!

227.

*

Az adóévben képződött és a 2010. adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés számítása és bevallása 1053-06-

206 02 lap 232-240. sorok 1. Kockáztató Béla adóéven túlnyúló csereügyleteket is bonyolít. Ezek sajátossága, hogy az azonos ügylet egyik évi veszteségét a másik év eredményével szembe állíthatja, és az adókiegyenlítés módszerével a bevallásában elszámolhatja. Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakul Kockáztató Béla csereügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2009-2011. években. 1.1 Kockáztató Béla 2008. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egyben veszteséget realizált. A bevallás 0853-05-02-es lap kitöltése: Sor száma 211. 212. 213. 217. 218

Ügylet „a” 1-es 2-es 3-as Összes jövedelem Összes veszteség

jövedelem

veszteség

adó

„d”

„e”

adó

„b” „c” 200 000 50 000 150 000 37 500 0 0 350 000 -------------------- ---------

0 0 0 0 70 000 17 500 ----------- ------------70 000 ---------

A bevallás 0853-05-01-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 174. ----------------------

„c” --------------

göngyölített göngyölítésre keret jogosító összeg összeg „g” „f” 50 000 0 37 500 0 0 17 500 ---------------------------------

„d” 350 000

-----------

„e” 87 500

1.2 Kockáztató Béla 2009. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egyben veszteséget realizált. A bevallás 0953-06-01-es lap kitöltése: Sor száma

ügylet

jövedelem

adó

„a”

„b”

„c”

0

veszteség

adó

„d”

„e”

0 100 000 25 000

göngyölített keret összeg „f”

göngyölítésre jogosító összeg „g”

adókiegyenlít és összege „h”

50 000

25 000*

-----------------------------------------------------------------37 500

211.

1-es

212.

2-es

80 000 20 000

0

0

57 500

0

213.

3-as

50 000 12 500

0

0

12 500*

17 500

217.

Összes jövedelem

-----------

-------------

218.

Összes veszteség

--------- ------------------ -------- 100 000 --------

-----------

-----------

130 000 --------

Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg *A bevallás 65. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összeget kell beírni. A példabeli esetben az 1-es ügyletben a 25 000 jogosító összegre van fedezet, így azt teljes egészében, míg a 3-as ügylet

219.

207 esetében csak a fedezet erejéig számolhat az adókiegyenlítés összegével. A leírtak szerint, a 25 000+12 500= 37 500 Ft került a 65. sorba.

A bevallás 0953-05-ös lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 174. ----------------------

„c” --------------

„d” 130 000

„e” 32 500

1.3 Kockáztató Béla 2010. évben három ügyletéből kettőben veszteséget, egyben jövedelmet realizált. A bevallás 1053-04-es lap kitöltése: Sor száma

ügylet

jövedelem

adó

„a”

„b”

„c”

232.

1-es

233.

2-es

234.

3-as

238.

Összes jövedelem

239.

Összes veszteség

0

veszteség

adó

göngyölített keret összeg „f”

göngyölített jogosító összeg „g”

adókiegyenlítés összege „h”

„d”

„e”

25 000*

62 500

0

72 500

0

0 300 000 75 000

0

80 000

-----------

----------------------

-----------------------------------------------------------------25 000

0 250 000 62 500

60 000 15 000 0

0

60 000 --------

--------- ------------------ -------- 550 000 --------

-----------

Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg *A bevallás 75. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összeget kell beírni. A példabeli esetben az 1-es ügyletben a 62 500 jogosító összegre van részben fedezet, így azt a fedezet erejéig számolhatja be az adókiegyenlítés összegébe. A leírtak szerint, a 25 000 Ft kerül a 75. sorba, mivel a 2-es ügylet adókiegyenlítési kerete nem vehető figyelembe a 3-as ügylet adókiegyenlítésre jogosító összegével szemben.

240.

A bevallás 1053-04-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 173. ------------------------

„c” --------------

„d” 60 000

„e” 15 000

Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése 1053-06-01 lap 1. Kis Virág 2009-ben értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított 10 000 000 forint jövedelme után a 2 500 000 forint adót megfizette. 2010-ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért. 1053-06-01 lap kitöltése: 204. sor 2009-ben megfizetett adó 2 500 000 Ft 205. sor 2010. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója: 1 000 000 Ft* 206. sor 2011-ben még figyelembe vehető összeg 1 500 000 Ft *Ezt az összeget kell beírnia a 1053-C lap 75. sorába.

2. Minden Áron 2010-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme 5 000 000 forint, melynek az adója 1 250 000 forint. 2010-ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított összeg 6 000 000 forint. A 1053-06-01 lap kitöltése: 208. sor 2010. évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja: 5 000 000 adója: 1 250 000 Ft*

208 209. sor 2010-ben cél szerinti felhasználás alapja: 6 000 000 adója: 1 500 000 Ft* 210. sor 2011. cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető: 0 Ft *A 161. sor „e” oszlopában a két adó összegét, azaz a 2 750 000 Ft-ot tüntesse fel!

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek bevallása, a 1053-08-01-es lap sorai 1. Gábor Zsolt a 2621 FEOR- számmal jelzett tevékenységéből származó bevételére az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot alkalmazta. A kifizetőnek adott nyilatkozata szerinti bevétele 1 380 000 Ft volt, ebből 593 000 Ft (4 szerződésből) megbízási szerződésből származott. A kapott igazolások alapján, mind a négy kifizetés (80 000 Ft, 73 000 Ft, 180 000 Ft, 260 000 Ft) esetében a kifizető igazolása szerint, a biztosítás időtartama 1 nap, így a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig vonta le a 15% mértékkel ekho-t, a fennmaradó összeg után pedig 11,1% mértéket alkalmazott. A többi bevétel esetében már nyilatkozott, hogy elérte a járulékfizetési felsőhatárt. Gábor Zsolt rendszeresen közreműködik mérkőzésvezetőként az első osztályú kézilabda mérkőzéseken. 2010. szeptembertől induló szezonban az év végéig 36 mérkőzést vezetett, melyekért a megbízási szerződés szerint mérkőzésenként 120 000 Ft-t kapott. Erre a bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózási módot választotta. A nyilatkozat szerinti bevétel: 1 380 000 Ft 15% ekho 4x (20 420x0,15)= 12 252 Ft 11,1% ekho [593 000-(4x20 420)] x 0,111= 56 757 Ft és 11,1%ekho (1 380 000-593 000) x0,111= 87 357 Ft 11,1% ekho (4 320 000) x 0,111= 479 520 Ft A 1053-08-01-es lap kitöltése Sor száma Sor oszlopa „a” 253. ----254. ----259. ----260. -----

Sor oszlopa „b” 1 380 000 1 380 000* 4 320 000 4 320 000*

Sor oszlopa „c” 12 252 12 252 -----------

Sor oszlopa „d” 144 114 144 114 479 520 479 520

* Ezeket az összegeket kell figyelembe venni az éves összes jövedelem megállapításánál a 28. sorban

2. Előző példában leírtakból kiindulva, tételezzük fel, hogy adózó a 73 000 Ft bevételére jogosulatlanul választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózási módot (tevékenységére tekintettel nem felelt meg). A 1053-08-01-es lap kitöltése Sor száma Sor oszlopa „a” 253. ----254. ----257. 6 935*** 259. ----260. ----265. ----* **

Sor oszlopa „b” 1 380 000 1 307 000* 73 000** 4 320 000 4 320 000* 73 000

Sor oszlopa „c” 12 252 12 252 3 060 ----------13 140****

Sor oszlopa „d” 144 114 144 114 5 839 479 520 479 520 -----

Ezt az összeget kell az éves összes jövedelem megállapításánál számításba vennie a 28. sorban. Ezt az összeget kell a 10. sorban a bevételeihez számítani.

209 *** ****

Ez az összeg vehető figyelembe levont személyi jövedelemadóként, ezért ezt a 65. sorba feltétlenül át kell írni. Ez a külön fizetendő adó összege a jogosulatlan nyilatkozat miatt, ezt a 87. sorba is át kell írni és meg kell fizetni.

A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 1053-09-es lap kitöltése 1. Kocsis Péter adózó 2010. évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely bérbeadásból 1.400.000 forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől 25%-os adókulcs alá eső, 265.100 forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen: 1.400.000 + 265.100 = 1.665.100 forint, ennek 14%-a 233.114 forint. Kocsis Péter adózó után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg. Adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza: - a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint), és - a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint). Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetében további (saját) egészségügyi kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak a saját kötelezettségeket kell feltüntetni, a 1053-09-es lapot nem kell kitöltenie. Ugyanakkor szintén jogszabály írja elő a következőket: A 14%-os egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni, amíg az adózó biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselésről szóló törvény alapján a kifizető által megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a 14%-os egészségügyi szolgáltatás-köteles jövedelmek után megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450.000 forintot (hozzájárulás-fizetés felső határa). Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 + 240.000 = 473.114), az adózónak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es lapját ki kell töltenie. A kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia: A 288. sor „g” mezőjébe a 233.114 forintot, a 289. sor „g” mezőjébe a 240.000 forintot kell beírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint kerül. A 290. sor „f” oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások összege meghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát. Ez összegszerűen: (473.114 – 450.000 =) 23.114 forint. A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert az adózónak egyéb kötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt. A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvont összeget (23.114 forintot). Ez lesz az adózó által ténylegesen visszaigényelhető összeg, amit a bevallás 90. sorába is át kell vezetni. 2. Nagy Pál adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza: - a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (123.456 forint), és - a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (124.358 forint). Az adózónak saját jogon 2010. I negyedévében 3.156 forint, a II. negyedévben 4.523 forint, a III. negyedévben 11.589 forint és a IV. negyedévben 16.987 forint (összesen 36.055 forint) 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett.

210 Mivel az előzőekben felsorolt tételek együttes összege nem haladja meg a felső határt (összesen: 284.069 forintot) ezért a 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni. A 288. sor „g” mezőjébe a 123.456 forintot, a 289. sor „g” mezőjében a 124.358 forintot kell beírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 247.814 forint kerül, az „f” oszlop üresen marad, mivel a „g” oszlop összege nem éri el a 450.000 forintot. A 291. sorba a felső határig kiszámított különbözet összegét, azaz a [450.000-(123.456+124.358)]= 202.186 forintot kell beírni. A 292. sor „b”-„e” oszlopaiban az adott negyedévre vonatkozó összegeket (3.156 + 4.523 + 11.589 + 16.987) kell szerepeltetni, a 292. sor „g” oszlopában az előző oszlopok összesen adatát, a 36.255 forintot kell feltüntetni. Példánkban a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyéb százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége (25%, 27%, stb.) nincs, ezért a 293. sorban is a 36.255 forintot kell feltüntetnie. A 294. sor „g” oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, ha pl.: az adózó befizette az egyes negyedévekre bevallott hozzájárulás teljes összegét, akkor a 294. sorba a 36.255 forintot kell beírni. A 295. sor üresen marad, mert sem túlvonásról, sem túlfizetésről nincs szó. A 296. sorba is a 36.255 forintot kell beírni, valamint a 297. és 298.sorok is üresen maradnak, mert a kötelezettség teljes összegét az adózó pénzügyileg rendezte.

ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) 2010. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ Az útmutatóban leírtak segítik Önt az egyes sorok kitöltésében, illetve a jogszabályi hivatkozások révén könnyebben eligazodhat. Ha teheti, vegye igénybe az APEH honlapján található JAVA programot (www.nav.gov.hu)! A kitöltési útmutató az szja-törvény ismeretét nem pótolja! A 1053-as bevallás főlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallás benyújtására vonatkozó határidő, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.) Önre is vonatkoznak, vegye ezeket figyelembe a kitöltésnél! Az azonosító adatait a 1053-12-es lapokon is ki kell töltenie. A nyomtatványon csak a fehéren hagyott részeket töltse ki nyomtatott betűkkel (tollal) vagy írógéppel. Az útmutató tartalma: 1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók 1.1. Általános tudnivalók 1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok 1.3. Családi gazdaságok adózása 2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók 2.1. Támogatások elszámolása 2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján 2.3. Bevételek 2.4. A költségek elszámolásáról 2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén 2.6. Veszteség elszámolása

211 2.7. Veszteségelhatárolás 3. Egyéb adatok

A mezőgazdasági őstermelők (kistermelők) nyilatkozata(i) 1053-12-01-es lap kitöltése Ezt a bevallási lapot csak a mezőgazdasági őstermelők tölthetik ki! A 1053-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 1053-1201-es lapot is csatolja. A lap kitöltése előtt, a 1053-12-es lapokhoz készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el (1.1. pont), melyekből megismerheti a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis támogatásokkal kapcsolatos szabályokat. Mezőgazdasági kistermelőnek azt az őstermelőt kell tekinteni, akinek az őstermelésből származó, támogatások összege nélküli bevétele a 8 millió Ft-ot nem haladja meg. I. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás választásáról152 321. sor: Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként az átalányadózást választja a 2011. évre, jelezze ezt „X”-szel az erre szolgáló négyzetben. Ha a 2010. adóévre átalányadózást választott és 2011-re is ezt az adózási módot kívánja fenntartani, akkor ezt a sort ne töltse ki! Fontos! A 2010. évtől a mezőgazdasági kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi.153 Az átalányadózásra vonatkozó döntésénél ezt is vegye figyelembe. II. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről 322. sor: Ha Ön a 2010. adóévre a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének meghatározására az átalányadót választotta, de a 2011. adóévben nem ezen a módon kíván adózni, ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze. III. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata154 323. sor: Ez a sor a mezőgazdasági kistermelésből származó bevételt és a bevételként figyelembe vett támogatások összegét tartalmazza, ha nyilatkozattételi jogával él. Nyilatkozattételi jogával akkor élhet, ha az Ön bevétele a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből a bevételként elszámolt támogatások összege nélkül 600 000 Ft-nál több, de a 4 000 000 Ft-ot nem haladta meg 2010-ben és a jövedelem megállapítására tételes költségelszámolási módot választott, továbbá rendelkezik e bevételének 20%-át kitevő – az őstermelői tevékenységével összefüggésben felmerült és költségként is elismert – kiadást igazoló számlával. Ezzel a nyilatkozattal eleget tehet az őstermelői tevékenységből származó bevételével összefüggő bevallásadási kötelezettségének. Egyéb, más jövedelmei tekintetében a személyi jövedelemadó bevallás megfelelő sorait kell kitöltenie. Ha nyilatkozattételi jogával él, akkor olvassa el, a 1053-09-es bevallási lap 285. sorához írt útmutatót is, mivel a bevétele 5%-a után, 15% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége keletkezhetett. A jármű használattal kapcsolatos, számlával igazolt költségeit csak akkor veheti számításba a nyilatkozat kitöltésénél, ha útnyilvántartást vezet. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató őstermelők155, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem 152

Szja-törvény 50. § (2)-(3) bekezdések, Art. 5. sz. melléklet Szja-törvény 16. § 154 Szja-törvény 78/A. § (4), és (6) bekezdések; 23. § 155 Szja-törvény 78/A. § (2); (4) bekezdés 153

212 foglalkoztatottként közreműködő családtagok156 is élhetnek nyilatkozattételi jogukkal, de csak külön-külön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják. Amennyiben nemleges bevallási nyilatkozatot tesz, akkor a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javainak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20-20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie. Amennyiben nyilatkozattételi jogával él és kizárólag olyan bevételt szerez, amely adózás szempontjából adóterhet nem viselő járandóságnak minősül (pl. nyugdíjas), akkor e bevételét is be kell vallania, függetlenül attól, hogy e jövedelmei után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. 324. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított támogatás157 bevételként figyelembe vett összegét írja be. 325. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a 2010. évben folyósított egységes területalapú (földalapú) támogatás összegét írja be. 326. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be. Ilyen támogatás például erdőtelepítés esetén a jövedelempótló támogatás. IV. A mezőgazdasági őstermelő nyilatkozat az őstermelésből származó jövedelem számítási módjáról Ezek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását. A 327-329. sorok szolgálnak arra, hogy „X”-szel megjelölje a 1053-12-02 és 1053-12-03-as pótlapok mely sorait fogja kitölteni akkor, ha tételes költségelszámolás vagy 10%-os vélelmezett költséghányad szerinti elszámolás vagy átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a 2010. évi mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét. Amennyiben ezeknek a soroknak valamelyikét jelöli, akkor a 323-326. sorok nem tölthetők ki. 1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók 1.1. Általános tudnivalók A személyi jövedelemadóról szóló törvény meghatározza a mezőgazdasági őstermelő158, a mezőgazdasági kistermelő159, valamint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység160 fogalmát. Meghatározza továbbá a saját gazdaság fogalmát, melybe beletartozik a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól, hogy a termelés eredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az őstermelő rendelkezik.161

156 157 158 159 160 161

Szja-törvény 3. § 18. és 19. pont Szja-törvény 3. § 42. pont Szja-törvény 3. § 18. pont Szja-törvény 3. § 19. pont Szja-törvény 6. sz. melléklet I. pont Szja-törvény 3. § 18. a), c) pont

213 Családi gazdálkodónak162 az a személy minősül, amely a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyezteti. Őstermelői tevékenységük tekintetében őstermelőnek minősülnek a családi gazdálkodók, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjaik. A regisztrált mezőgazdasági termelő az a magánszemély, akit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben mezőgazdasági termelő magánszemélyként tartanak nyilván.163 Az őstermelői igazolvány164 csak az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Ha Ön az őstermelői igazolványa alapján folytatott tevékenységét 2010. január 1-jét megelőzően kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a 2010. évre legkésőbb, 2010. március 20-áig érvényesíttetnie kellett165, ellenkező esetben Ön 2010-ben csak az érvényesítés napjától tekinthető őstermelőnek, ezért a 2010. január 1-je és az érvényesítés napja közötti időszakban érkezett (kézhez vett) bevételét és felmerült költségét a 1053-as bevallás 10. sorába írja be. Amennyiben a következőkben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, úgy az említett termékek értékesítéséből származó bevételének a teljes összegét (és az ebből származó jövedelmét) a 1053-as bevallás 10. sorában tüntesse fel! Az éti csiga a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint engedélyhez kötötten gyűjthető. Amennyiben az éti csiga gyűjtése az erre vonatkozó engedély alapján történik, akkor az, mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül.166 Az egyéni erdőgazdálkodói tevékenység akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha a magánszemély a saját tulajdonában lévő és az erdészeti hatóság által önálló erdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik. Az erdőbirtokossági társulatokban lévő erdőtulajdonosok esetén az erdei haszonvételből származó bevételt az őstermelői igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdő tulajdonosánál mezőgazdasági őstermelésből származó bevételként figyelembe venni, ha a szóban forgó erdei haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem az erdőtulajdonos jogai között sorolja fel. Az erdőgazdálkodó által kiállított bizonylatok alapján – az erdőgazdálkodótól kapott és az erdőgazdálkodónak fizetett összeg vehető figyelembe. Egyéni vállalkozóként kötelesek gazdálkodni azok a magánszemélyek, akik az erdőterület megszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezőgazdasági utalványt is felhasználtak az erdőterület megvásárlásától vagy kimérésétől, illetőleg birtokbavételi lehetőségétől számított öt évig.167 Ha a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevétele az évi 250 000 Ft-ot meghaladta, akkor ennek a bevételének teljes összegét (és az ebből származó jövedelmét) a 1053-as bevallás 10. sorában kell feltüntetnie.168

162

1994. évi LV. tv. 3.§ h), i) pont 2007. évi XVII.tv. 26.§ (1) a) pont 164 Szja-törvény 3. § 18. b) pont 165 228/1996 (XII. 26) Korm. rendelet 6. § (2) a) 166 Szja-törvény 6. sz. melléklet I. a) pont 167 1991. évi XXV. törvény 24. § 168 Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) pont 163

214 A karácsonyfa értékesítéséből származó bevételre ez a szabály nem vonatkozik. A törvényi feltételek169 megléte esetén sem tekinthető őstermelői bevételnek a 22042999 vámtarifa szám alá tartozó szőlőbor értékesítéséből származó bevétel.170 Ha a saját termelői borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem saját előállítású őstermelői terméket, borosüveget stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezést biztosít), akkor az ebből származó bevételei önálló tevékenységből (vagy egyéni vállalkozásból) származó bevételnek minősülnek.171 (a 1053-as bevallás 10. sora, illetve az egyéni vállalkozók 1053-13-03-as bevallási lap 421. sora.) AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A mezőgazdasági őstermelő a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, az innovációs járulék, valamint az agrártermelés költségeit csökkentő támogatások visszafizetési kötelezettségét a 2011. február 25-éig beadandó 1001-es bevallásban tudja bevallani. A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettség bevallására a 1008-as és a 1008E számú bevallás szolgál(t). 1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok172 Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyes családtagnak az őstermelésből származó jövedelmére a személyi jövedelemadóban és az általános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia. Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező tagok őstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő felosztására nincs mód, a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, mellyel szemben csak az adózó nevére kiállított bizonylatok alapján, illetve az szja-törvény rendelkezései alapján számolható el költség. A közös őstermelői tevékenység időszakában az igazolványba bejegyzett családtagok egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az őstermelői tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az őstermelőket megillető 173 kedvezményekre. A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adózóknak, illetve a családi gazdaságok tagjainak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük, amennyiben a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmük után adókedvezményt kívánnak érvényesíteni. A közös gazdálkodás időszakában a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez alól kivétel a gépjármű használattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás.

169

Szja-törvény 6. sz. melléklet I. c) pont Szja-törvény 6. sz. melléklet II/B) 19. pont Szja-törvény 6. sz. melléklet I. c) pont 172 Szja-törvény 78/A. § 173 Szja-törvény 39. § 170 171

215 Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni.174 Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek a saját tulajdonú (ideértve a házastárs tulajdonát is) személygépkocsijuk üzemi célú használata címén külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül.175 A közösen gazdálkodó családtagoknak az adóévben azonos módon kell elszámolniuk a gépjárműhasználattal kapcsolatos kiadásaikat. Ha a korábbi adóévekben egyénileg gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő veszteséget határolt el, akkor az ilyen veszteséget csak az számolhatja el a közös őstermelői tevékenységből származó jövedelmével szemben, akinél ez a veszteség a korábban egyénileg végzett őstermelői tevékenysége során keletkezett.176 Amennyiben a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok egyike évközben kiválik a közös gazdálkodásból, akkor a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt – és tételes költségelszámolás esetén a költséget – fel kell osztani a közös tevékenységet folytató családtagok között. A közös őstermelői tevékenységet tovább folytató családtagok ezt követően érkezett bevételét és elismert költségét a lecsökkent létszám figyelembevételével kell felosztani. A kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról a családtagok megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában a bevételt attól függően kell figyelembe venni, hogy azt ki kapta meg ténylegesen. A közös őstermelői tevékenységből kivált családtag az őstermelői tevékenységét önállóan tovább folytathatja, de az év hátralévő részére is csak olyan adózási módot választhat, amilyet a közös őstermelői tevékenység idejére választott a családtagjaival. Az adóév végén a közös gazdálkodásból kivált családtag jövedelmének a megállapításánál figyelembe kell venni a kiválás időpontjában felosztott, őt megillető bevételnek (és költségnek) az összegét is. 1.3. Családi gazdaságok adózása177 A termőföldről szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységek folytathatók. Mezőgazdasági tevékenységnek minősül178 a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporító anyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (Az előzőekben felsorolt – a családi gazdaságban végezhető – mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos a személyi jövedelemadó törvény szerinti őstermelői tevékenységek körével!) Kiegészítő tevékenység179 a falusi és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás).

174 175 176 177 178 179

Szja-törvény 6. sz. melléklet III. c) pont Szja-törvény 3. sz. melléklet IV/8. pont Szja-törvény 22. § (2)-(5) bekezdés 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1994. évi LV. törvény 3.§ (k) pont 1994. évi LV. törvény 3.§ (l) pont

216 A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjai az őstermelői bevételükből a közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesek megállapítani a jövedelmüket. Abban az esetben, ha a közös gazdálkodást megelőzően, de az adóéven belül az önállóan gazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor – a korábbi választásuktól függetlenül – az adóév egészére azt az adózási módot kötelesek alkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Amennyiben a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába, amelyek után korábban az őstermelői vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükben értékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás (a teljes leírásig) folytatható. A családi gazdasághoz tartozó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (nem anyagi javak) beruházási költsége – értékhatártól függetlenül – az üzembe helyezés évében egy összegben is elszámolható. A gazdálkodó család tagjai a tételes költségelszámolás során az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után fognak adózni. Ha a családi gazdálkodó, illetőleg a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag kiegészítő tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, akkor a 10%-os vélelmezett költséghányad vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával állapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben a tételes költségelszámolás módszerét választja akkor a kiegészítő tevékenységből származó bevételével szemben a költségek csak bizonylatok alapján (tételesen) számolhatók el. Ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag az őstermelői tevékenység mellett más önálló tevékenységet is folytat, akkor a családi gazdálkodói és az önálló tevékenységre az adóalap megállapítása miatt, a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket, elkülönítve kell nyilvántartani. Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, ha a törvény másként nem rendelkezik. A mezőgazdasági kistermelő a törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást is választhat. Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módra vonatkozó nyilatkozattétel is. A választott adózási és jövedelemszámítási módról a 1053-12-01-es bevallási lapon lehet nyilatkozni. 2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók 2.1. Támogatások elszámolása180 A 2004. január 1-je és 2007. december 31-e között igényelt és kiutalt támogatások elszámolása A jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kiutalt támogatásnak azt a részét kell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet a támogatásból teljesített kiadás címén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt. 180


217 Amennyiben a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatás költségként egyébként el nem ismert kiadásokra (pl. személyes célokra) is felhasználható, akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthető, de ezzel megegyező összegű bevételt is el kell számolni. A jogszabály alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál sem bevételként, sem költségként (sem értékcsökkenési leírásként) nem kell figyelembe venni. Amikor a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként (értékcsökkenési leírásként) érvényesíthető. Amennyiben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított és az adóévet megelőzően bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, akkor a már elszámolt bevétel önellenőrzés benyújtásával helyesbíthető. Ilyenkor a visszafizetési kötelezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként nem érvényesíthető. 2008. január 1-jétől kezdődően a költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott támogatásnak csak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.181

Egységes területalapú támogatás182 Az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét, a folyósítás évében kell bevételként figyelembe venni! Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a későbbiekben vissza kell fizetni, akkor a visszafizetett összeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni, amely adóévben a visszafizetés megtörtént. Egyéb jogcímen folyósított támogatás Az előzőekben nem említett más, egyéb jogcímen kapott – jogszabály alapján kiutalt – támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni, amennyiben az nem tekinthető költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Ilyen támogatás például a jövedelmet pótló támogatás erdőtelepítés esetén. Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több 600 000 Ft-nál, nem kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha azonban meghaladja a bevétele a 600 000 Ft-ot, az egész bevételét figyelembe kell vennie. 2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján Amennyiben az adóévben nem választotta az átalányadózást, akkor a jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat. – Az első módszer szerint a 10%- vélelmezett költséghányad levonásával a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek. A tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési 181 182

Szja-törvény 3. § 42. pont Szja-törvény 3. § 28. pont; 2. sz. melléklet III. pont

218 leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie. – A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembevételével kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania. Őstermelői adókedvezmény183 Ha a tételes költségelszámolást választotta és nem él a nyilatkozattételi jogával, vagy ha a 10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az őstermelésből származó jövedelme után adókedvezményt érvényesíthet a 1053-as bevallás 1053-B. lapjának 41. sorában. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az őstermelő (közös gazdaság esetén is csak az, aki) rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számmal és ezt a számot a bevallásában feltünteti. Ez a kedvezmény agrár de minimis támogatásnak minősül.

A 1053-12-02-es lap kitöltése 2.3. Bevételek184 A 2010. évi adóalapba beszámító bevételek 341. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben az adóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie. Ha Ön jogszabály alapján támogatást kapott, akkor a támogatások elszámolására vonatkozó részt az útmutató 2.1. pontjában is olvassa el! Bevételnek minősül különösen: – az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével); – a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg; – az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el; (Nem kell a bevételhez hozzászámítani a fentieket, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolta el költségként, vagy ha e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtotta.) – az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az őstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta; – a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ilyen a felelősségbiztosítás címén felvett összeg is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként; – a kapott kamat;

183 184

Szja-törvény 39. § (1) bekezdés Szja-törvény 17. §, 22. § (7) bekezdés; 2. sz. melléklet I. pont

219 – a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem számolta el; – a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta; (Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenített el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó bevétel után a 161163. soroknál leírtak szerint kell eljárni.) – az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel; (Az erdőfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapján az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetett összeg terhére visszautalt összeget – akác és lágy lombos célállomány esetén – az erdőfelújítás kezdő évét követő 5 éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembe vennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál a rendelkezésre álló időszak az erdőfelújítás kezdő évét követő 8 év. Az előzőek szerinti határidőkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóság által kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezen túlmenően a normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül levonható a bevételből.) – a 100 000 Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor –, ha annak beszerzési árát egy összegben elszámolta – a beszerzés időpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100%-ával, két éven belül a 66%-ával, három éven belül a 33%-ával kell a bevételt növelni. Ha az ellenszolgáltatás nélküli átruházásra 3 éven túl kerül sor, akkor a bevételt nem kell növelni; – őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld és mezőgazdasági vagyoni értékű jogok eladásából származó bevétel Vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevételnek minősül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára. (Költség, a termék vagy az állat kihelyezési értéke.)185 Ha az őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat186, akkor őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít. (Ez az őstermelői bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnél költség.) A mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése esetén bevételként figyelembe veendő, további tételek187 Ha az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységből származó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania. Az őstermelői tevékenység megszüntetése esetén az előzőekben felsoroltakon túl bevételként kell elszámolnia: – a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, félkész és késztermék) leltári értékét; 185

Szja-törvény 3. § 18. pont c) alpont Szja-törvény 22. § (7) bekezdés 187 Szja-törvény 2. sz. melléklet II. pont 186

220 – a 100 000 – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történt beszerzés esetén a 30 000, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történt beszerzés esetén az 50 000 – Ft-ot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártó eszközt is) leltári értékét; – a gazdasági épület, a jövedelemszerző tevékenységhez használt egyéb ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték a bevallás benyújtásáig még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.) Amennyiben a tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtását megelőzően érkezett még bevétele az őstermelői tevékenységével összefüggésben, akkor ezt a bevételét, még 2010. évi bevételként vegye figyelembe (pl. ha a felvásárlónak leadott állatok, növények ellenértékét csak 2011. évben, de még a bevallásának a benyújtása előtt kapta meg). Ha az adóbevallásának a benyújtását követően is érkezik még az őstermelői tevékenységével összefüggésben bevétele, akkor arra az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell a 2011. évről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában alkalmaznia. A bevételéből levonhatja a korábbi őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült és még el nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összege több lenne mint az utóbb megszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amelyet az adóbevallásában nem tud elszámolni, a tevékenység megszüntetése évéről készített adóbevallásának az önellenőrzésével érvényesítheti. Ha ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor a 2011. évről benyújtott adóbevallásába nem írhatja be annak a kiadásnak az összegét, amelyet az önellenőrzés benyújtásával érvényesít majd. 342. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből a 2010. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás188 bevételként figyelembe vett részét írja be! 343. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egységes területalapú támogatás189 összegét írja be! 344. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be! Bevételt csökkentő tételek190 Bevételt csökkentő kedvezmények érvényesítésére csak tételes költségelszámolás esetén van lehetősége. A 345., a 346. és a 347. sorokban felsorolt kedvezményeket családi gazdaságok esetében csak a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelemszámítás során (nem lehet megosztani). 345. sor191: Amennyiben legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér192 összegével csökkentheti az őstermelésből származó bevételét.

188

Szja-törvény 3. § 42. pont, 19.§ Szja-törvény 3. § 28. pont 190 Szja-törvény 21. § 191 Szja-törvény 21. § (1) bekezdés a) pont 192 Szja-törvény 3. § 77. pont 189

221 346. sor193: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott, volt szakképző iskolai tanuló, valamint az szja-törvény rendelkezése szerint korábban munkanélküli194, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 356. sorban) elszámolható. A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. E sor „a” oszlopában a „b” oszlop összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget tüntesse fel. 347. sor195: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-ával (17 640 Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12%-ával (8 820 Ft) csökkentheti a bevételét. 348. sor196: Ebbe a sorba a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételéből az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás értékének megfelelő összeget írja be akkor, ha az kevesebb, mint amennyit befizetett. Ellenkező esetben a befizetett összeget szerepeltesse itt. 349. sor: A bevételt csökkentő tételek (345- 348. sorok) együttes összegét írja ide. 350. sor: Az adóalapba beszámító bevételéből (a 341. sor „b” oszlopába írt összegből) vonja le a bevételt csökkentő tételek együttes összegét (349. sor „b” oszlopába írt összeg) és a különbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentő tételek összege (349. sor „b” oszlop) meghaladja a bevételét (341. sor „b” oszlopának adata), ebbe a sorba nullát írjon. 2.4. A költségek elszámolásáról197 Költséget az Szja - tv. 3. sz. melléklete szerint lehet elszámolni. Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történő vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, az egyszerűsített számla alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely megfelel az Szja-törvényben meghatározott feltételeknek.198 (Például, ha permetezőgépet vásárol adószámmal nem rendelkező magánszemélytől és azt kizárólag az őstermelői tevékenységéhez használja, a vételárat akkor tudja költségként elszámolni, ha a jogügyletre adásvételi szerződést kötnek.) Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői tevékenységét 2010. évben kezdte meg, akkor a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelőzően még nem

193 194 195 196 197 198

Szja-törvény 21. § (2)-(3) bekezdés Szja-törvény 3. § 43. pont Szja-törvény 21. § (1) bekezdés a) pont Szja-törvény 20. § Szja-törvény 4. § (3)-(4) bekezdés; 18. §; 22. §; 3. sz. melléklet Szja-törvény 10. § (7) bekezdés

222 érvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. Az értékcsökkenési leírást időarányosan – a tevékenység megkezdésének időpontjától az adóév végéig hátralévő napok számának figyelembevételével – lehet elszámolni. Az értékcsökkenési leírás éves összegét teljes egészében csak akkor számolhatja el, ha az őstermelői igazolványt 2010. március 20-a előtt kiváltotta, vagy ha az adóév utolsó napján családi gazdaságnak a tagja. Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolható el199. (Lásd: az útmutató mellékletében) Az a magánszemély, aki az erről szóló kormányrendelet200 szerint regisztráltatta magát, valamint az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaságba tartozó vagy annak részét képező tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési (beruházási) költségét az üzembe helyezés időpontjában egy összegben is elszámolhatja. Amennyiben a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhez használja, akkor választhat, hogy melyik (az őstermelői vagy a vállalkozói) tevékenységének a bevételével szemben számolja el az egyébként érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek között. Ha például őstermelőként a traktorjával nemcsak a saját földjét műveli, hanem egyéni vállalkozóként bérmunkát is vállal, el kell döntenie, hogy a költségeket mely bevételével szemben számolja el. Az előzőekben nem említett minden más, az őstermelői és a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartani! A mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket pedig a bevételek arányában meg kell osztani! A költségelszámolásnál vegye figyelembe a jogszabály alapján kapott támogatás elszámolására vonatkozó (a 2.1. pontban leírt) szabályokat is. Az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytatóknak, valamint a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjainak a bevételhez hasonlóan a költségeket is egy főre számítva kell a bevallásukban szerepeltetniük. Költség 351. sor201: Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását. Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén – a személygépkocsi kivételével – a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50%-a számolható el átalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg az őstermelésből származó éves bevételének (341. sor adata) az 1%-át. Ezen túlmenően a 2010. évben vagy korábban vásárolt, de a 2010. évben használatba vett személygépkocsi után az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10%-a is elszámolható.

199

Szja-törvény 11. sz. melléklet II. pont 256/2007. (X. 4.) Korm. rend. 5. § (3) bekezdés f) pont 201 Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet 200

223 A leírási kulcsok jegyzékét, valamint az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó útmutató mellékletében találja. 352. sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdasági épületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét kell feltüntetni. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy előállítási (beruházási) költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az őstermelői tevékenységéhez várhatóan használni fogja. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget (vagy a leírás módszerét) a használatba vétel időpontjában kell meghatározni és a nyilvántartásokban feljegyezni. 353. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be. Ha Ön az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó vagy a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, akkor a családi gazdaság részét képező vagy ahhoz tartozó 2010. évben használatba vett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árát egy összegben is elszámolhatja. Ezt az egyösszegű költségelszámolást, a kormányrendeletben meghatározott regisztrált termelő is választhatja. (A beszerzési ár egy összegben elszámolható akkor is, ha a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat az említett személyek bármelyike részletre vásárolta.) 354. sor: Ez a sor az őstermelői tevékenységével összefüggő pénzintézeti hitelre kifizetett kamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközök részletre történő vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is. Az üzembe helyezés időpontját követően az adóévben fizetett kamat (kezelési költség) összegét írja ebbe a sorba. 355. sor: Ebben a sorban a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költségét tüntesse fel. A tevékenység megkezdését megelőző három éven belül beszerzett – bizonylattal igazolt – beszerzési költséget a kezdés évében elszámolhatja, ha azt korábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el. 356. sor: Ebbe a sorba a 351-355. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült, költségként is elszámolható kiadásait írja be. Költség az Szja-törvény 3. sz. melléklete szerint érvényesíthető. Azon őstermelők esetében, akik bevallás benyújtási kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az Internet használatért fizetett díj 50%-a számolható el költségként. Egyebekben az Internet használatért fizetett díj 30%-a érvényesíthető költségként. A Tbj. rendelkezése szerint a 8 millió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági őstermelőnek (kistermelőknek) a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie, ezért a befizetett 9,5 százalék nyugdíjjárulékból – arányosítva – annak 72%-a a költségek között elszámolható. Ebbe a sorba írja be az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan 2010. évben költségként elszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozó szabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére 1997. január elsejét

224 megelőzően kötött szerződés alapján került sor. A lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe vevőnél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő 1 hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3%-ának, ingatlan esetén 1,1%-ának megfelelő összeg számolható el. Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felső korlátja alapján több személygépkocsi esetében is - az őstermelésből származó éves bevétel 1%-áig számolható el a bérleti és lízingdíj címén kifizetett összeg. Költségként számolhatók el az őstermelői tevékenységhez használt jármű(vek) üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás.202 Felhívjuk figyelmét, ha a tulajdonában álló személygépkocsi után tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számol el, akkor 2009. február 01től cégautóadó203 fizetésére kötelezett. A cégautóadót önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani és megfizetni az állami adóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettség fennáll. A bevallást a 1001. számú „Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére” elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni szintén negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A megfizetett cégautóadó összege a költségek között elszámolható. Az üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás vagy az állami adóhatóság által havonta közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi célból megtett kilométerek után lehet elszámolni. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehet több a fogyasztási norma mértékénél.204 Egy adott negyedéven belül vagy csak számla alapján vagy csak az APEH által közzétett árral lehet számolni. Az állami adóhatóság által a 2010. évre közzétett üzemanyagárak a 1053-as bevallás mellékletében találhatók meg. Az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező magánszemély nem alkalmazhatja az APEH által közzétett üzemanyagárat, az üzemanyag költségelszámolás csak tételesen, a számlák alapján, nettó összegben történhet. A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el az útnyilvántartásban feltüntetett üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említett kiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van kilométerenként 9 Ft205 általános személygépkocsi-normaköltség elszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más – a jármű fenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült – számlával igazolt kiadást még részben sem lehet elszámolni. Útnyilvántartás vezetése nélkül – a saját tulajdonban lévő személygépkocsi használata címén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) – havi 500 km út elszámolható206 átalányban. Ilyen esetben a kormányrendeletben meghatározott norma szerinti üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbá 202

Szja-törvény 5. sz. melléklet I /7. Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A. § 204 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendelet 205 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (3) bekezdés 206 Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (8) bekezdés 203

225 kilométerenként 9 Ft általános normaköltséget lehet elszámolni. Ezt a módszert csak a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az őstermelői tevékenység teljes időszakára lehet alkalmazni. (Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi is.) A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármű esetén az üzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási) költség számolható el, amennyiben a bérleti szerződés alapján ezek a kiadások a bérbevevőt terhelik. 357. sor207: Amennyiben Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő, akkor a számlával igazolt kiadásain felül kistermelői költségátalányt is érvényesíthet. Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő kedvezmények levonása után megmaradt bevételének (350. sor adata) a 40%-át számolhatja el költségként. Ha kistermelői költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el a későbbi évekre. 358. sor: Ebben a sorban a 2010. évben elszámolt költségek együttes összegét szerepeltesse (351–357. sorok összege). Ha Ön a 10%-os költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor a bevétele 10%-ának megfelelő összegű költséget írja ebbe a sorba. (Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebben a sorban a 10%-os költséghányaddal számolt, a 351-357. és a 359., 361. sorokban nem szerepeltethet adatot! 359. sor: Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a 2009. évi 0953-12-02-es bevallási lap 362. sorában kimutatott veszteségéből 2010. évben kíván elszámolni. A veszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget vegye először figyelembe (olvassa le a 2.6. pontnál leírtakat!). A jövedelem megállapítása 360. sor: Ebbe a sorba a mezőgazdasági őstermelésből származó 2010. évi jövedelmét írja be, amely a 350. sor összegének a 358. és a 359. sorok együttes összegét meghaladó része. Ezt az összeget kell beírnia a 1053-as bevallás 14. sorának „a” oszlopába. Ezen összeg után a 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a 1053-09-es lap 287. sorában, amennyiben az őstermelésből származó bevétele a támogatások összege nélkül a 4 millió Ft-ot meghaladta a 2010. évben. A veszteség megállapítása 361. sor: Ha a 2010. évben felmerült költségei (358. sor) meghaladják a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét (350. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 358. sorba írt összegnek a 350. sorba írt összeget meghaladó részét) ebbe a sorba írja be. Ha a 357. sorba is írt adatot és emiatt lenne vesztesége, ebbe a sorba nullát írjon. A 1053-12-03-as lap kitöltése 2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén208 Ha Ön a 2010. évre az átalányadózást választotta és az adóévben elszámolt jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás összegével csökkentett őstermelői 207 208

Szja-törvény 22. § (6) bekezdés Szja-törvény 50. § (2) bekezdés

226 tevékenységből származó bevétele nem több 8 000 000 Ft-nál, akkor az átalányadózás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét. De csak akkor, ha erről Ön a 2010. adóévre a 0953-as bevallásában, illetve a tevékenység évközi megkezdésekor nyilatkozott! Az átalányadózást megelőzően elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakában évenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadózás választására tett nyilatkozata ellenére elveszíti az átalányadózás szabályai szerint az adózás lehetőségét, az az őstermelő, akinek az átalányadózásra jogosító értékhatárnál több bevétele volt az adóévben. Amennyiben az átalányadózás feltételei nem teljesültek, akkor Ön a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint, tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad levonásával állapíthatja meg. Ebben az esetben a 1053-12-02-es lap 341-361. soraiban kell a jövedelmét feltüntetnie. Az átalányadózás időszakában más önálló tevékenységből származó bevételként (10. sor) kell elszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást. Nem minősül bevételnek a célszerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatás összege feltéve, hogy a támogatás célszerinti felhasználása révén teljesített kiadásait alapján a költségek között nem számolta el209. A területalapú és az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét viszont az őstermelői bevételek között kell elszámolni. Az átalányadózás választása esetén az őstermelői tevékenységéből származó bevételből, a törvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítani az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmet. Ezeknek a költséghányadoknak a figyelembevételével az állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó termék értékesítéséből származó bevételnek a 6%-a, más, egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek (ideértve a támogatások összegét is) pedig a 15%-a a jövedelem. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési (előállítási) értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is. 363. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó, illetőleg azzal összefüggő összes bevételét tüntesse fel. Ha Ön e tevékenységéhez költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást kapott, és azt bevételnek tekintette, vagy az annak minősült akkor ezt a bevételét és a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségét a 1053-as bevallás 10. sorában tüntesse fel. 364. sor210: Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sorban feltüntetett bevételének azt a részét írja be, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származott. 365. sor211: Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sor összegéből a 2010. évben folyósított területalapú (földalapú) támogatás összegét írja be. 209

210

Szja-törvény 7.§ (1) v) pont Szja-törvény 53. § (1) bekezdés e) pont

227

366. sor: Ide a 363. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be, ha az nem tekinthető költségek fedezetére, vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak. 367. sor212: Ebben a sorban az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét állapítsa meg. Ha a bevétele nem kizárólag állattenyésztésből vagy állati termékek előállításából származik, hanem egyéb őstermelői tevékenységből is, akkor a bevételét a jövedelemszámításkor meg kell osztania: • állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó bevétel a 364. sor „a” oszlop 6 %-a a jövedelem; • őstermelői tevékenységből származó további bevételei esetében a bevétel 15%-a a jövedelem. A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell e sor „b” oszlopába beírnia. 2010. január 01-től a mezőgazdasági őstermelő átalányban megállapított jövedelme az összevont adóalap részét képezi, ezért a kiszámított jövedelmet a 1053-A. lap 13. sor a) oszlopában is fel kell tüntetni. A jövedelmet, tekintettel arra, hogy az összevont adóalap része, ki kell egészítenie az adóalap-növelő összeggel (a jövedelem 27%-a). Az adóalap-növelő összeggel növelt jövedelmet a 13. sor d) oszlopába kell beírni. Az átalányban megállapított jövedelem összege után 27%-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.213 A biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő járulékok alapjával.214 Az így megállapított kötelezettségét a 1053-09-es lap 287. sorában kell bevallania. 2.6. Veszteségelszámolás215 A 2004. évben vagy azt követően keletkezett és elhatárolt veszteség bármely későbbi adóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) az őstermelő döntése szerinti megosztásban elszámolható. Az elhatárolt veszteség elszámolásánál mindig a keletkezésük sorrendjét kell követni. Az adóévben elhatárolt veszteség visszamenőlegesen a megelőző két adóévre – a bevallott, illetve az önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben – is elszámolható. Az átalányadózás időszakában és a 10%-os költséghányad alkalmazása esetén, a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. A 2009. évet megelőző évek veszteségének továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét kellett kérni abban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követő negyedik adóévben vagy később keletkezett és az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem érte el a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelme megállapításánál elszámolt költség 50%-át, vagy akkor, ha az őstermelői tevékenysége alapján a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el. Azt a veszteséget, amely elhatárolásához adóhatósági engedélyt kellett kérni, a kérelem elmulasztását követően, önellenőrzés alapján az adóhatóság nem engedélyezheti.

211

Szja-törvény 3. § 28. pont Szja-törvény 55. § (1) bekezdés 213 Eho tv. 3.§ (1) bekezdés 214 Eho tv. 3.§ (5) bekezdés 215 Szja-törvény 22. § (1)-(5) bekezdés 212

228 A 2009. évi elhatárolt veszteségre már alkalmazható volt a veszteség adóhatósági engedélyeztetés nélküli elhatárolása.216 A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. 2.7. Veszteségelhatárolás217 369. sor: Ebbe a sorba azt az összeget írja be, amelyet önellenőrzéssel kíván a 2010. adóévben keletkezett veszteségéből (361. sor) 2008. és/vagy 2009. év(ek)re elszámolni. A 2010. évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenőleg a 2008. és a 2009. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt az őstermelői tevékenységéből adóköteles jövedelme. A veszteség visszamenőleges elszámolása esetén a 2008. és/vagy 2009. években bevallott őstermelői tevékenységből származó jövedelmét önellenőrzéssel kell helyesbítenie. (Az önellenőrzéshez a 2008. évre a 0853-as, a 2009. évre 0953-as nyomtatványt kell felhasználnia.) Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elszámolása, akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabály érvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak a korrekcióját. 370. sor: Ebbe a sorba a 2010. évi vesztesége (361. sor) összegét írja be, vagy ha ebből a 369. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó összeget, a 361. és a 369. sor különbözetét írja be. 371. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában a korábbi évekről áthozott, 2010. évben el nem számolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét szerepeltesse. Az átalányadózás időszakában a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Ezt szintén ebben a sorban vegye figyelembe! 372. sor: Ebben a sorban a 370. és 371. sorok „b” oszlopaiba írt adatok együttes összegét tüntesse fel. 3. Egyéb adatok 374. sor: A vásárolt és a saját termelésű összes anyag, áru, félkész- és késztermék 2010. december 31-én felvett leltár szerinti értékét írja be ebbe a sorba. 375. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítő családtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem bruttó összegét kell beírnia. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell. Például, ha 7 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, akkor az átlagos létszám: 80/12=6,66. Ez kerekítve 7, amelyet az „a” oszlopba kell beírni. Családi gazdaságok tagjai közül csak a családi gazdálkodó írhat ebbe a sorba adatot! (Az alkalmazott munkabéréből levont személyi jövedelemadó előleget és a foglalkoztatottra tekintettel megállapított járulékfizetési kötelezettséget, továbbá az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget a 1008-as bevallásban kellett szerepeltetni.) 216

217

Szja- törvény 22.§ (4) bekezdés Szja-törvény 22. § (2), (3) bekezdés

229

376. sor: A vevők, megrendelők 2010. december 31-én fennálló tartozását tüntesse fel itt. 377. sor: A 2010. december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét írja ide. 378. sor218: Ebbe a sorba a 2010. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összegét írja be. 379. sor: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből azt az összeget írja, amelyet a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra utólag folyósított támogatás összegéből bevételként nem (és költségként, értékcsökkenési leírásként sem) számolt el. 380. sor219: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2010. január 1-jét követően folyósított támogatatás összegének még fel nem használt részét írja be. 381. sor: Ebbe a sorba a 2010. január elsejét megelőzően előre folyósított támogatás még fel nem használt részét írja be. 382. sor220: Ebbe a sorba a beruházási költség címén nyilvántartott összeget írja be.

Melléklet a mezőgazdasági őstermelők 1053-as bevallás útmutatójához A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai221 a) Épületek Az épület jellege Hosszú élettartamú szerkezetből Közepes élettartamú szerkezetből Rövid élettartamú szerkezetből

Évi leírási kulcs% 2,0 3,0 6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása: Csoport megnevezése Hosszú élettartamú szerkezet Közepes élettartamú szerkezet

218

Felmenő (függőleges) Kitöltő (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó teherhordó szerkezet falazat szerkezet* Beton-és vasbeton, égetett Tégla, blokk, panel, öntött Előregyártott és monolit tégla-, kő-, kohósalak és falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók közötti acélszerkezet üvegbeton és profilüveg kitöltő elem, valamint boltozott födém Könnyűacél és egyéb Azbeszt, műanyag és Fagerendás (borított és fémszerkezet, gázszilikát egyéb függőfal sűrűgerendás), mátrai szerkezet, bauxitbeton födém, könnyű acélfödém, szerkezet, tufa- és salakill. egyesített acél blokk szerkezet, fűrészelt tetőszerkezet könnyű faszerkezet, vályogfal kitöltő elemekkel

Szja-törvény 3. § 42. pont Szja-törvény 19. § 220 Szja-törvény 3. § 54. pont 221 Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont 219

230 szigetelt alapokon Szerfás és Deszkafal, lemezkeretbe deszkaszerkezet, sajtolt lapfal vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat *(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet) Rövid élettartamú szerkezet

Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Építménycsoportok Évi leírási kulcs % Ipari építmények 2,0 Mezőgazdasági építmények 3,0 ebből: önálló támrendszer 15,0 Melioráció 10,0 Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0 Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0 Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0 Vízi építmények 2,0 Hidak 4,0 Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0 Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0 Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0 Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0 Egyéb, minden más vezeték 3,0 Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0 Hulladéktároló 20,0 Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0 Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0 Hulladékhasznosító létesítmény 15,0 Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni. Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

231 Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye. c) Ültetvények Ültetvénycsoportok Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep Spárga, málna, szeder Dió, gesztenye Egyéb ültetvény

Évi leírási kulcs% 6,0 10,0 15,0 4,0 5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések; – a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések; – a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok; – a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések; – a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám; – a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok; – a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések; – a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések; – a HR 8421 21 vtsz.-alszámok; – a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések; – a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok; – a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök. db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok. dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz. e) Kortárs képzőművészeti alkotások A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az

232 elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni. Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja: – koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz; – az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze; – tenyészállat; – a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz; – a közúti személyszállításhoz használt autóbusz. Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni. Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul. Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja – szőlőültetvény esetén az 500 m2-t; – gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikö, szeder, bodza; – 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is. A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet. A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.) Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja). A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el. A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés,

233 vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.) A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat az Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik. Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni a Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít. A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköznyilvántartásban is fel kell jegyezni. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el. Példa: 2010. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt. – a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft – az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2010. május 11. – 2010. december 31. között) 235 nap – költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft. Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.

234 A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 %-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön is meghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal, hogy a leírás mértéke 50-50%. Ezt a szabályt a 2008. január 1-je után beszerzett tárgyi eszközök esetében kell alkalmazni. Ha 2010. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára 175 000 Ft, akkor 2010-ben és 2011-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)= 87 500 Ft/év vehető figyelembe. Ha a fentieknek megfelelő tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását 2009. évben megkezdte, úgy az ilyen tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön meghatározhatta. (A leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie.) A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell. A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %értékcsökkenési leírás érvényesíthető. A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is. Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat. Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek222 A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa 222

Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) és c) pont, valamint II/A. pont

235 számú, rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 000 forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban – ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta – az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások. A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert meghaladó kiszerelésben (kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztania. A) Állat, állati termék Sor- Megnevezés szám 1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok 2. Tej és tejipari termék

0101-0106-ból, 0301-ből, 0306-ból, 0307-ből

3.

Madártojás héjában kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása

0407

4.

Természetes méz 0409 (ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is) 0502-0503, Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers a 0505-ből, finom vagy durva állati szőr az 5101-ből, 5102

5.

Vámtarifaszám

0401-0406

6.

Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék

152190 91 00-ből 152200 99 00-ből

7.

Propolisz (méhszurok), továbbá

130190 90 99-ből

236 Méhpempő nyers virágpor Méhméreg máshova nem sorolt méhészeti termék

0410-ből 121299 80 00-ből 300190 99 00-ből 210690 98 99-ből

B) Növény, növényi termék 8. Élő növény kivéve: a hínár, az alga

a 0602-ből

9.

Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág

0603, a 0604-ből

10.

Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók 0701-0714 frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya

11.

0801-0814 Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs

12.

Fűszernövények és fűszerek: Fűszerpaprika Borókabogyó Sáfrány Kakukkfű Ánizsmag Köménymag Kapormag egyéb hazai fűszernövények

a 0601-ből,

0904 20-ból 0909 50-ből 0910 20 0910 40-ből 0909 1000 0909 30 0910 99-ből 0709 90-ből 1211 90-ből

13.

Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, 1001-1005, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, 100610, triticale és más hibrid 1007-1008 kivéve: a malomiparban megmunkáltakat

14.

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag

1201-1207

15.

Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra

1209

16.

Ipari növények: - komlótoboz és lupulin,

1210 1211-ből

237 - növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények - szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és 1212-ből szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér - gabonaszalma és -pelyva 1213 1214 - takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny 17.

Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy 1401, 1403 ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző

18.

Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió 19. Szőlőbor kivéve a 22042999

2001-2009

20.

Szőlőmust

2204 30

21.

Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: 2308 00 40, makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, 2308 00 90-ből levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.

22.

Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék

2401-ből

23.

Szerves trágya

3101

24.

Szőlővenyige

4401-ből

25.

Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb.

4404-ből

26.

Len és valódi kender (Cannabis sativa L), nyersen 27. Karácsonyfa 28. Borseprő, borkő 29. Szőlőtörköly

220429-ből

5301-ből, 5302-ből 0604-ből 2307-ből 2309-ból

238

C) Tevékenységek 1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből 2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik 3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg. A 2010. május 14-ig hatályos 14/2006. (II. 16.) FVM-Eüm-ICsSzEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeit határozza meg. E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő (a következőkben meghatározott tevékenységet végző természetes személy) az 1. számú melléklet szerinti kis mennyiségű (a továbbiakban: kis mennyiségű), a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el, b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót látja el, c) tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsával közvetlenül a végső fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el, d) a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányok birtokában, a halászati vízterületen általa kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el. A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő termelése és előállítása során. 1. számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelethez Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában 1. Kistermelő havonta legfeljebb 4 sertést vagy 1 szarvasmarhát vagy 4 juhot vagy 4 kecskét vághat, illetve vágathat le. 2. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet. 3. Kistermelő hetente levághat legfeljebb a) 200 házi tyúkfélét, vagy b) 100 víziszárnyast vagy pulykát, vagy c) 50 nyúlfélét. 4. Kistermelő naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kg tejterméket értékesíthet. 5. Kistermelő évente legfeljebb 5000 kg mézet értékesíthet.

239 6. Kistermelő hetente legfeljebb 360 db tojást értékesíthet. 7. Kistermelő évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet. 8. Kistermelő évente legfeljebb 20 000 kg növényi eredetű alapterméket értékesíthet. 9. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg savanyúságot vagy 20 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket értékesíthet. 10. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket értékesíthet. 11. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet. A 2010. május 15-étől hatályba lépő 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű, a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el, b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el, c) általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.

1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Termék vagy alaptermék, és a hozzá kapcsolódó tevékenység megnevezése Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc vagy emu levágása és húsának értékesítése 50 kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és húsának értékesítése Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése 100 kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése Víziszárnyas vagy pulyka levágása és húsának értékesítése Nyúlféle levágása és húsának értékesítése Húskészítmény előállítása és értékesítése Tej értékesítése Tejtermék előállítása és értékesítése Méz és méhészeti termék értékesítése

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Tojás értékesítése Hal értékesítése Növényi eredetű alaptermék értékesítése Savanyúság Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése Termesztett gomba értékesítése

1. 2. 3.

Heti maximális mennyiség

Éves maximális mennyiség

6 db

72 db

10 db

120 db

2 db

24 db

2 db 200 db 100 db 50 db 70 kg 200 liter 40 kg

24 db

500 db 150 kg 150 kg 50 kg 50 kg 100 kg

2 600 kg Együttesen 5 000 kg 20 000 db 6 000 kg 20 000 kg 5 200 kg 5 200 kg

240

Példatár Az őstermelői kedvezmény kiszámítása 1053-B. lap 41. sora 1. Az adózó – aki regisztrált mezőgazdasági termelő – 2010. évi összevont adóalapja 650 000 forint. Ebből az őstermelői jövedelem 400 000 forint, termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelme 250 000 forint. Az adózó tételes költségelszámolással állapította meg a jövedelmét. Könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összeg 15 000 forint. A kedvezmény kiszámítása a következő: Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelemmel együtt: 650 000 Ft 17%-a 110 500 Ft Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelem nélkül: 250 000 Ft 17%-a 42 500 Ft Az összevont adóalapok adójának különbözete: 110 500 – 42 500 = 68 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a különbözet a 100 000 forintot nem éri el, és a magánszemély számlával igazoltan a könyvelőnek 15 000 forintot kifizetett, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet. A könyvelői díjkedvezmény kiszámítása: Az őstermelői jövedelem aránya az összjövedelmen belül: 400 000 : 650 000 x 100 = 61,54 %, kerekítve 62%. Adókedvezményként a könyvelőnek kifizetett összeg 62%-a, vagyis 15 000 x 0,62 = 9 300 forint érvényesíthető. Az őstermelői kedvezmény címén levonható a 68 000 forint és a 9 300 forint összege, vagyis 77 300 forint. Ez az összeg egyben agrár de minimis támogatásnak minősül. A példabeli adózónak ezt az összeget kell a 41. sor „c” oszlopába írnia, feltéve, hogy az, az e sorhoz készült útmutatóban jelzett jövedelem és kedvezményi korlátba belefér. Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében Az egészségügyi hozzájárulás kiszámítása (1053-09-es lap) Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely 73 500 forint. 2010. január hónapra még a 2009. december hónapban érvényes 71 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt (minimum járulékalap) 2010. január 01-től felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet. 1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:

241

Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2010. január hóra 71 500 forint, 2010. február 1-jétől havi 73 500 forint (évi 880 000 forint). A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 880 000 forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. A mezőgazdasági kistermelők nyilatkozatai, a 1053-12-01-es lap kitöltése III. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata 1. Amennyiben a 2010. évi bevétele 700 000 Ft, ebből az őstermelésből származó bevétele 500 000 forint és a földalapú támogatás összege 200 000 forint, akkor nem kell nyilatkoznia, mivel ebben az esetben a bevétele adómentes. 2. A tételes költségelszámolást választó, nyilatkozattételi jogával élő kistermelő 2010. évi bevétele 3 000 000 Ft volt (323. sor). A 2010. évi bevételei között támogatást nem vett figyelembe. Az egészségügyi hozzájárulás alapja 150 000 Ft (3 000 000 Ft 5%-a), a fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege pedig 22 500 Ft lesz (150 000 Ft 15%-a), melyet a 105309-es lap 285. sorában a megfelelő oszlop(ok)ba kell beírnia. 3. Előző mezőgazdasági kistermelő 893 500 Ft járulék alapot vallott be a 1058-as bevallásában. A százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség meghatározása ebben az esetben a két alap figyelembevételével (150 000-893 500) történik. Jelen esetben százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem keletkezett. A mezőgazdasági kistermelő átalányban megállapított jövedelmének kiszámítása a 105312-03-as lap 363-367. sorai Egy négytagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki és az átalányadózást választották. A család bevétele – növénytermelés 8 000 000 Ft – állattenyésztésből 7 600 000 Ft Összes bevétel 15 600 000 Ft Az egy főre jutó bevétel: 3 900 000 Ft, ebből: – a növénytermelés bevétele 2 000 000 Ft, amelyből a jövedelem (15%) 300 000 Ft – az állattenyésztés bevétele 1 900 000 Ft, amelyből a jövedelem (6%) 114 000 Ft Az egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 414 000 Ft, mely összeg az összevont adóalap részét képezi. Ezt az összeget kell beírni 1053-A lap 13. sor a) oszlopába. A bevallás kitöltése: 363. sor „b” ................. ........... 3 900 000 Ft 364. sor „a”.................. ........... 1 900 000 Ft 367. sor „b” ................. ........... 414 000 Ft (300 000+114 000) 1053-A. lap 13. sor a) oszlop...................... 414 000 1053-A. lap 13.sor b) oszlop........................ 525 780 (414 000*1,27)

242

Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely 73 500 forint. 2010. január hónapra még a 2009. december hónapban érvényes 71 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt (minimum járulékalap) 2010. január 01-től felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet. 1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak: Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2010. január hóra 71 500 forint, 2010. február 1-jétől havi 73 500 forint (évi 880 000 forint). Az egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 880 000 forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILATKOZATA(I) A 1053-13-01-ES LAP KITÖLTÉSE A lap kitöltése előtt a 1053-13-as lapoktól, a 1053-15-ös lapokig készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis és egyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódó adózási mód választásával kapcsolatos szabályokat. I. Egyéni vállalkozás esetén a jövedelemszámítás módszere a 2010. évre Ezek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását. A 401. és 402. sorban van lehetősége azt jelölni, hogy a 2010. évi egyéni vállalkozásából származó jövedelmét a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg. Ha az átalányadózás szerinti adózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét és kizárólag a 210/2009 (IX. 29.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytat, úgy a 403. sorban nyilatkozhat erről. Nyilatkozat esetén az erre szolgáló helyen „X”-szel jelölje választását. Ha a 412. sorban is szerepel adat, úgy a 401-402. sorban a 412. sor kitöltését is vegye figyelembe (ebben az esetben, mindkét jövedelemszámítási mód jelölhető).

243

II. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata a tevékenysége megszüntetéséről, szüneteltetésésről Ezek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását. 404. sor: Ebben a sorban „X”-szel kell jelölnie, ha a 2010. évben az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette (és az adóév folyamán nem kezdett új egyéni vállalkozói tevékenységet) vagy akinek egyéni vállalkozói tevékenysége folytatását a körzetközponti jegyző határozatban, jogerősen megtiltotta. Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 7. pontját! Szintén itt kell jelölnie, ha mint 2009. december 31-éig egyéni cégként működő egyéni vállalkozó adószáma – az új Evtv. 38.§ (19)223 bekezdésének átmeneti szabálya szerint – 2010. január 01-jétől az egyéni cégekre vonatkozó új szabályozás szerinti tovább működés nélkül szűnt meg. 405. sor: Ebben a sorban „X”-szel kell jelölnie, ha az Ön egyéni vállalkozói tevékenysége egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, vagy az átmeneti rendelkezések szerint egyéni cégként működik tovább és az egyéni vállalkozói tevékenysége emiatt szűnt meg, illetve ha egyéni vállalkozói tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, tagjaként folytatja. Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 8. pontját! 406.sor: Ebben a sorban „X”-el kell jelölnie, ha Ön az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette a 2010. évben és az adóév folyamán nem kezdte újra. Ha a szünetelés időtartama alatt vállalkozói tevékenységét megszűntette, akkor - ezt a sort nem kell kitöltenie - a 404. sorban jelölje a megszűnés tényét. Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 9. pontját! III. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról224 407. sor: Ha a 2011. adóévre az idevonatkozó feltételek megléte mellett átalányadózást választ, akkor az erre szolgáló négyzetbe beírt „X”-szel jelölje azt. Fontos! A 2010. évtől az egyéni vállalkozói bevételből átalányban megállapított jövedelem, nem az elkülönülten adózó jövedelmek körébe tartozik, hanem az összevont adóalap részét képezi. Az átalányadózásra vonatkozó döntésénél ezt is vegye figyelembe. IV. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről225 408. sor: Ha az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után a 2011. adóévre nem az átalányadózást választja, akkor ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze. Az átalányadózási mód megszüntetése esetén a megszűntetés évét követő négy adóév elteltét követően választhatja ismételten az átalányadózást. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az szja - törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett. Ha Ön 2010. december 20-áig bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá és 2010-ben átalányadózó volt, akkor ezt a sort nem kell kitöltenie. V. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a jövedelem-(nyereség)-minimum alkalmazásával kapcsolatosan

223

2009. évi CXV. tv az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evtv.) 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (1); (3)-(8) bekezdések 225 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (7) bekezdés 224

244 Az idevonatkozó részletes szabályokat a 1053-13-as lap 10. pont alatti útmutatójából ismerheti meg. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységére a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályait alkalmazza, ebben a sorban nyilatkoznia kell, kivéve, ha a 421. és 425. sorban nulla szerepel. 409. sor: Ebben a sorban a jövedelem-(nyereség)-minimum megállapításával kapcsolatos nyilatkozatát teheti meg, az arra szolgáló helyen. A (4), (5) és (6) szám szerinti választását csak az adatok ismeretében (a jövedelem levezetése után) tudja jelölni (kötelezett-e a jövedelem-minimum szerinti adózásra vagy a nyilatkozattételre). E miatt a 13-03-tól kezdődő lapok kitöltése után töltse csak ki a nyilatkozatra vonatkozó részt. Az 1-6-ig terjedő jelölések alkalmazása: A jövedelem-minimum megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznom, mivel az egyéni vállalkozói tevékenységemet 2009. január 1-jét követően kezdtem, vagy újrakezdtem és a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem folytattam egyéni vállalkozói tevékenységet (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem számolt el bevételt). 1 Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2009. évben elemi kár sújtott.

2

Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2010. évben elemi kár sújtott.

3

Jövedelem minimum szerinti adózásra nem vagyok kötelezett, mivel az Szja tv. 49/B. §ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap eléri, az adóévben az Szja. tv. 49/B. § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot. (E nyilatkozata megtételéhez segítségül szolgál a 1053-13-04-es lap 454. sora.) 4 A Szja tv. 49/B §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap nem éri el az adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot és emiatt, a jövedelem minimum szerinti adózást választom. 5 A Szja tv. 49/B §- ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz a hasonlító adóalap nem éri el az adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség)minimumot, de a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózás helyett, bevallást kiegészítő nyilatkozattételi jogommal élek a 1053-15-os lap kitöltésével. 6 VI. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a támogatásokkal kapcsolatban 410. sor: Jelölje „X”-szel, ha a jelen bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un. csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatásokról szóló rendeletek alapján támogatást. (Olvassa el az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 18. pontnál leírtakat, mielőtt ezt a sort kitöltené.) Ha a jelölést elmulasztja, a 1053-13-08-01, 1053-13-08-02, 1053-13-08-03-as lapokat is be kell nyújtania.

245 A 1053-13-02-ES LAP KITÖLTÉSE A lap kitöltése előtt a 1053-13-as lapoktól, a 1053-15-ös lapokig készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis és egyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódó adózási mód választásával kapcsolatos szabályokat. VII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásáról, az adózási mód választásáról Abban az esetben, ha az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét az özvegye vagy örököse tovább folytatja, de eddig nem volt egyéni vállalkozó, a 411. sorban az erre szolgáló helyen jelölje „1”-gyel. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelentette az adóhatóságnak226. Ha a tevékenységet továbbfolyató özvegy vagy örökös maga is egyéni vállalkozó, de az elhunyt által alkalmazott adózási módtól eltérő adózási mód szerint adózik, eldöntheti, hogy az egyesített tevékenységből származó jövedelem megállapítására a továbbiakban milyen adózási módot választ. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának szándékán túl, 90 napon belül bejelentette az állami adóhatóságnak a választott adózási módot227. Abban az esetben, ha Ön az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét, mint az özvegye vagy örököse tovább folytatja, de eddig is egyébként egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, valamint határidőn belül eleget tett a bejelentési kötelezettségének, a 411. sorban az erre szolgáló helyen 2-vel jelölje ezt a tényt. Abban az esetben, ha a 411. sorba 2-est írt, úgy most, a döntése szerinti, választott adózási módot a 412. sorban kell jelölnie a következőkben leírt lehetőségek figyelembe vételével. Sorsz

2 3 4 5 6 7 8 9 10

Egyesített tevékenység adózási módja

Elhunyt adózó tevékenységének adózási módja

Egyesített tevékenység előtti adózási módja

átalányadó átalányadó vállalkozói szja eva átalányadó vállalkozói szja vállalkozói szja eva eva

vállalkozói szja átalányadó átalányadó eva eva eva vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó

átalányadó vállalkozói szja vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó vállalkozói szja átalányadó eva eva

Abban az esetben, ha azonos adózási mód szerint adózott az elhunyt egyéni vállalkozó, illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412. sorba „1”-est kell beírni. Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a 226 227

1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (7) bekezdés 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (8) bekezdés

246 választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések. Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások alkalmazásáról a vállalkozói útmutató 12.2 pontjánál leírtaknál olvashat. Például „3”-ast, azaz átalányadózást Ön akkor választhatott az egyesített tevékenységre, ha nem állt munkaviszonyban, illetve a választás időpontjában az elhunyt és az Ön által addig elért bevétele nem haladta meg a 15 illetve a 100 millió forint időarányos részét. Ha Ön az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlása során már korábban is adózott az átalányadó szabályai szerint, vegye figyelembe, hogy csak akkor választhatta az egyesített tevékenységre ezt az adózási módot, ha az átalányadózás megszüntetése évét követően legalább négy adóév eltelt. Ez vonatkozik arra is, ha Ön a korábbi átalányadózás időszaka alatt megszűntette a tevékenységét, majd utóbb újból egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét. Ha például a jelölés „5”-ös, azaz Ön az egyesített tevékenységre az elhunyt egyéni vállalkozó által alkalmazott egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként történő adózást akkor választhatta a vállalkozói személyi jövedelemadó helyett, ha megfelel annak a feltételnek, hogy az Ön korábbi eva alanyiságának megszűnés adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható. VIII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás megszüntetése során a pénztárgépek elhelyezéséről 413-417. sor: Abban az esetben, ha Ön egyéni vállalkozóként rendelkezett pénztárgéppel, akkor nyilatkoznia kell arról, – a megfelelő jelöléssel - hogy az a tevékenysége megszűnését követően hová került. A következő számok felhasználására van lehetősége, ha szervíznek adta el, 1 szabadforgalomba bocsátotta, 2 megtartotta, 3 leselejtezte, 4 minden egyéb esetben 5. A nyilatkozatot nem kell megtennie, ha a megszűnést követően, az adóéven belül új egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett. ÚTMUTATÓ AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ 2010. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ Ezeket a bevallási lapokat csak az egyéni vállalkozók tölthetik ki! A 1053-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 1053-1301-es és 02-es pótlapot is csatolja. Önnek, a 1053-13-as, a 1053-14-es pótlapokon, illetőleg bizonyos esetekben a 1053-15-ös pótlapon, az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó jövedelméről, valamint annak adójáról kell számot adnia, nyilatkoznia, amennyiben azt a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint kell megállapítania. Amennyiben lehetősége van, vegye igénybe az ÁNYK (AbevJava) program szolgáltatásait az állami adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu).

247

1. A BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE E bevallási lapokat kell kitöltenie annak az egyéni vállalkozónak is, 1. aki az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette a 2010. évben; 2. aki egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelte(ti)tte a 2010. évben; 3. akinek egyéni vállalkozói tevékenysége egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, illetve aki egyéni vállalkozói tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, tagjaként folytatja; 4. akinek egyéni vállalkozói tevékenysége folytatását a körzetközponti jegyző határozatban, jogerősen megtiltotta; 5. aki az eva hatálya alá tartozik, de akinél az eva-s időszak előtt foglalkoztatási, kisvállalkozói, fejlesztési tartalék címén érvényesített bevételt csökkentő kedvezmény a feltételek hiánya miatt nem vált véglegessé és emiatt személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezett; 6. aki az eva hatálya alá tartozik, de az egyszerűsített vállalkozói adóra tett nyilatkozata nem volt jogszerű; 7. akinél az eva-s időszak előtt érvényesített kisvállalkozói adókedvezmény nem vált véglegessé; 8. aki a 2010. évre az eva szerinti adózást választotta, de évközben a feltételek hiánya miatt kikerült az eva törvény hatálya alól és emiatt vissza kellett térnie a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, az áttérés időpontjától; 9. aki családi gazdálkodóként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, de a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét, foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, illetve fejlesztési tartalék címén csökkentette a bevételét és ezek az igénybevett kedvezmények nem váltak véglegessé. 2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A jövedelem megállapításakor a bevételeket és a költségeket Ft-ban kell figyelembe venni. Ha Ön nem pénzben kapja az ellenértéket (vagyoni értéket), akkor bevételnek a Ft-ban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekintenie. Akkor is ezt a bevallási lapot kell kitöltenie, ha Ön más törvény szerint kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, a 1053-13-01 és 1053-13-02-es lapokon az adózói nyilatkozatokat kell kitöltenie. A 1053-13-03-tól a 07-ig tartó bevallási lapokat akkor is be kell nyújtania, ha azon nem szerepel adat. Ebben az esetben csak az összesítő (vastag keretes) sorokba írjon nullát. (Elektronikus úton vagy 2D módon – internetes program felhasználásával papír alapon – történő kitöltés esetén a bevétel, egyéb költség sorokba írjon nullát.) Amennyiben Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a 2010. január 1-je és december 31-ie közötti időszakra eső egészségügyi szolgáltatási járulékát és a nyugdíjjárulékát a 1053-14-es lapon kell bevallani. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak a saját járulékait a 2010. évben a 1058-as bevallásban kellett közölnie. 2.1 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

248

Többféle vállalkozói tevékenység esetén az egyéni vállalkozásból származó bevételeit és a költségeit együttesen (összesítve) vegye figyelembe. Ha Ön a 2010. évben év közben vált özvegyi vagy örökösi jogon egyéni vállalkozóvá, olvassa el a 12.1 pont alatti tájékoztatást. Amennyiben az eva-t jogszerűtlenül választotta, akkor az állami adóhatóságnak kellett megállapítania becsléssel a bevételét és a költségeit azon időpontig, amikor ennek tényét Ön vagy az állami adóhatóság feltárta. Ebben az esetben a becsléssel megállapított bevételi és költség adatokat kötelező figyelembe vennie a jövedelemszámításkor és az Szja-törvény szerinti könyvvezetési kötelezettségének a becsült időszakot követően kell eleget tennie. Az eva választása miatt a 2009. évi bevallásában további korrekciókkal kellett számolnia. Amennyiben a választása nem volt jogszerű a 2010. évre, akkor a korrekciós tételek miatt a 2009. évi bevallását is módosítania célszerű (az esetleges későbbi jogkövetkezmények elkerülése érdekében) önrevízió útján. Ha Ön 2009-ben az átalányadó szabályai szerint adózott és az eva választása a 2010. évre nem volt jogszerű, akkor csak a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályokat alkalmazhatja, mivel az átalányadózásra nem térhetett vissza. Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, de az adóéven belül ismételten egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett folytatni, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 1053-13-as bevallási lapon a mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse. Ha Ön a 2010. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, majd az adóéven belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben szüneteltette, de az adóéven belül újra folytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 1053-13-as bevallási lapon a mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse. A személyi jövedelemadó törvény szerint jövedelmét – a törvényben is megjelölt feltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg: • a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, • az átalányadózás. A döntését a 1053-13-01-es lap I. táblájában kell jelölnie. Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről a 1053-13-01-es bevallási lap III. és IV. tábláin nyilatkozhat. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalókat a 1053-13-06-os lap útmutatójánál a 16. pont alatt találja. 3. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOVÁBBI TUDNIVALÓK

249 Az útmutató a következőket tartalmazza: 4. Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítése 5. A családi gazdaságok egyéni vállalkozó tagjainak adózása 6. Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évre történő választása esetére vonatkozó szabályok 7. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetéséhez kapcsolódó különös szabályok 8. Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó és a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok 8.1 Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok 8.2 A tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok 9. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódó különös szabályok 10. A Jövedelem-(nyereség)-minimum (Nyilatkozat) 11. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételei 50 millió forint alatti - a 2010. adóév első félévére eső - vállalkozói adóalap esetén 12. Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatására vonatkozó szabályok 12.1 Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatása 12.2 Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások, özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatás esetén 13. A vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítása 14. A veszteségelhatárolás 15. A vállalkozói osztalékalap és adójának megállapítása 16. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalók 17. A kisvállalkozói kedvezmény részletező adatai 18. Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un. csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatásokról 19. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozót terhelő járulékokról 4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE Az egyéni vállalkozónak a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, az innovációs járulék-, a szakképzési hozzájárulás-, valamint az agrártermelés költségeit csökkentő támogatások visszafizetési kötelezettségét, a cégautó adó kötelezettségét a 1001-es bevallásban kell bevallania. A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettség bevallására a 1008, 1008E számú bevallás szolgált. 5. A CSALÁDI GAZDASÁGOK EGYÉNI VÁLLALKOZÓ TAGJAINAK ADÓZÁSA A családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagnak mezőgazdasági őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségét a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie akkor is, ha a családi gazdaság nyilvántartásba vétele egyéni vállalkozói jogállás alapján történt, ha a

250 bevétele az szja-törvény 6. sz. mellékletében felsorolt őstermelői termékek előállításából, felsorolt tevékenységek gyakorlásából származik. A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos tudnivalók a 1053-12-es laphoz fűzött útmutatóból ismerhetők meg. Mindez a következőket is jelenti: – A családi gazdaságban folytatható kiegészítő tevékenység után továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, ha az egyéni vállalkozói igazolványában fel van tüntetve. – Egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő tevékenységek tekintetében az átalányadó választásáról nyilatkozni lehet. – Ha a családi gazdaságba befolyt összes bevétel őstermelői tevékenységből származik, akkor a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó bevallásadási kötelezettségnek kell eleget tenni, de az egyéni vállalkozói jogállással rendelkező magánszemélynek a (1053-13-as) bevallási lapot ekkor is be kell küldenie az állami adóhatósághoz. Ebben az esetben a 1053-13-as bevallási lapok összesítő soraiba kell nullát beírni. – A nem egyéni vállalkozói jogállás alapján végzett kiegészítő tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt az állami adóhatósághoz bejelentette. A bejelentkezéskor választott adózási mód szerint kell a kiegészítő tevékenység után a jövedelmet megállapítania. – Egyéni vállalkozói bevétel hiányában a kötelezően fizetett saját jogú járulék összegét, és a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt keletkezett veszteség összegét nem lehet megosztani a családtagokkal. A járulék összegét a bevételével szemben az a magánszemély vonhatja le, aki annak megfizetésére kötelezett. A nyilvántartott veszteség összegét is csak az a magánszemély érvényesítheti a jövedelmével szemben, aki a veszteséget „hozta”. – A bevételt csökkentő kedvezményeket az őstermelésből származó jövedelmével szemben a családi gazdálkodó érvényesítheti. 6. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2011. ÉVRE 228 TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSA ESETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Ha Ön 2010-ben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint állapítja meg egyéni vállalkozásból származó jövedelmét, de 2010. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá, akkor az áttéréssel kapcsolatban az alábbiakra legyen figyelemmel: – A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint meg kell állapítania, de a bevallásban nem kell levezetnie, a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, és bevallania, amíg az Eva tv. előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy – ezt megszüntetve – a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza. – A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét az adóalanyiság 2011. évre való választása esetén a 2010. évi bevallás 1053-13-06-os lapjának 505. sorában kell szerepeltetni. – Az adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket (422. sor adata), amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az Eva tv. szerinti adóalanyiság első adóévét. – Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, vagy fejlesztési tartalék nyilvántartása 228

2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) 10. §, 17. § (2)

251 (lekötése), foglalkoztatottak számának növekedése miatt csökkentette a bevételét, akkor a felsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az eva-s időszak alatt is vonatkoznak majd Önre. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja-törvényben meghatározott időszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre tekintettel a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját – mely 16% – vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetni. – Ha az eva-s időszakot megelőzően fejlesztési tartalékkal csökkentette a bevételét és a 2010. évre átjelentkezett az Eva tv. hatálya alá, akkor az eva hatálya alatt a fejlesztési tartalék nem cél szerint történő feloldása esetén a feloldott összeg utáni adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie (1053-13-05-ös lap 484. sor). – Ha a tárgyi eszközt az eva-s időszakban helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezést megelőzően az adózás utáni jövedelem csökkentésekor levont beruházási költség összegével nem kell az adózás utáni jövedelmét növelnie, mivel e tekintetben az Szja-törvény e rendelkezése az eva-s időszakban nem vonatkozik Önre. – Az eva hatálya alá bejelentkezett adózót, e jogviszonyára tekintettel az adóévben megszerzett bevétele után nem terheli személyi jövedelemadó kötelezettség. Természetesen más jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség fennáll. 7. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Ha Ön az egyéni vállalkozói tevékenységét 2010. évben megszűntette meg, vagy annak folytatását a körzetközponti jegyző határozatban, jogerősen megtiltotta a 1053-as bevallásában 2011. május 20-áig kell számot adnia a magánszemélyként Önt terhelő személyi jövedelemadó, valamint vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségéről. Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Amennyiben az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor az özvegy, örökös esetében az egyéni vállalkozó tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni. Olvassa el a 12. pont alatti tájékoztatót! Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig: – az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, – az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a magánszemélynek a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem (10. sor) megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.229 Az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói 229

1995. évi CXVII. törvény (Szja- tv.) 49/B. § (2)

252 jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás. A tevékenység megszüntetésekor a vállalkozói lapok „d” oszlopai szolgálnak a megszűnés szabályai szerinti jövedelem levezetésére, az adókötelezettség meghatározására. A 1053-13-01 és -13-02-es lapokon az Önre vonatkozó részeket is töltse ki! Ne felejtse el a 1053-13-01-es lapon a 404. sorban jelölni a tevékenysége megszűnésének tényét. A lapok kitöltésekor további bevételnek minősül és a jövedelemszámítás során a 421. sor „d” oszlopában figyelembe kell venni230: • a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és saját termelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét (a leltár szerinti értéket az Szja-tv. 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani); • a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értékét, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt; • a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték összegét – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta. (Amennyiben ez az összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, a használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.) Fontos tudnia, hogy a bevételeit nem csökkentheti • a foglalkoztatási kedvezménnyel (a 429. sorban); • kisvállalkozói kedvezmény címén (a 431. sorban), a 1053-13-07-es lapot nem töltheti ki. A megszűnés adóévére vonatkozóan kisvállalkozások adókedvezménye (458. sor) sem érvényesíthető. Ha adómegtakarítást tart nyilván, akkor a megtakarított és nyilvántartott adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie a (1053-13-05 lap 485. sor). Az előzőekhez hasonlóan, a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg esetében is visszafizetési kötelezettsége keletkezik (1053-13-05 lap 484. sor). Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén Önnek, a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint, a „d” oszlopokban kiszámított vállalkozói osztalékalap után, kell az adót megfizetnie a 1053-as bevallás benyújtásakor. Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Megszűnt” címmel talál segítséget.

230

Szja- tv. 10. számú melléklet II. pont

253 8. AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÁSA MIATT MEGSZŰNŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÉS A TEVÉKENYSÉGÉT ÜGYVÉDI IRODA, KÖZJEGYZŐI IRODA, VÉGREHAJTÓI IRODA TAGJAKÉNT FOLYTATÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége egyéni cég alapítása vagy tevékenységének ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként történő folytatása miatt szűnik meg, annak az alapítást, ill. a tagi jogviszony keletkezését megelőző nappal megállapított (szja, eho) kötelezettségeiről a 1053-as bevalláson kell számot adnia. A bevallás benyújtási határideje 2011. május 20. 8.1. AZ

EGYÉNI CÉG ALAPÍTÁSA MIATT MEGSZŰNŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

Aki a tevékenységének megszüntetésével egyéni céggé alakul át, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan leltárt kell készítenie, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást kell összeállítania a követelésekről, továbbá nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cégalapító okiratában rögzített. Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni, amennyiben úgy dönt, hogy az előírt nyilvántartási kötelezettségeit egyéni cégként kezeli. Nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni az egyéni cég tulajdonába adott olyan eszközök esetében, amelyekre az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt és/vagy kisvállalkozások adókedvezményét érvényesítette. Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott – eszköznek az alapító okiratban meghatározott értéke (apport) vállalkozói bevételnek, – értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie. A magánszemély eldöntheti, hogy a megszűnés adóévről szóló adóbevallásában: 1. a megszűnési szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét, és azt 2011. május 20-ig, az általános szabályok szerint, egy összegben fizeti meg, vagy

254 2. az egyéni cég alapítása miatti megszűnésre vonatkozó különös szabályok és a megszűnés általános szabályainak figyelmen kívül hagyásával is megállapítja (megszűnés nélküli adókötelezettség) az adókötelezettségét (különbözet szerinti adózás). Ha a megszűnés szabályai szerint megállapított adókötelezettség a megszűnés szabályai figyelmen kívül hagyásával számított adókötelezettségét 10 ezer forintnál nagyobb összegben meghaladja, a különbözet három egyenlő részletben fizethető meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként.231 Ha a megszűnési szabályok alkalmazásával (1. pont) állapítja meg a jövedelmét, akkor a 1053-13-03 - 1053-13-05-ös lapok „d” oszlopait kell kitöltenie. Ha a különbözet szerinti adózást alkalmazza (2. pont), akkor a 1053-13-03 -1053-13-05ös lapok „c” és „d” oszlopait kell kitöltenie. Ne felejtse el a 1053-13-01-es lapon a 405. sort jelölni! Kérjük, olvassa el a 480-483. sorokhoz fűzött magyarázatot is! 8.2 A TEVÉKENYSÉGÉT ÜGYVÉDI IRODA, KÖZJEGYZŐI IRODA, VÉGREHAJTÓI IRODA TAGJAKÉNT FOLYTATÓ 232 SZABÁLYOK

EGYÉNI

VÁLLALKOZÓ

BEVALLÁSÁVAL

ÖSSZEFÜGGŐ

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja, akkor a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál a 8.1 pontban leírt szabályok helyett - amennyiben az a számára kedvezőbb - alkalmazhatja az Szja-tv. 2011. január 01-jétől hatályos, erre vonatkozó, alábbi előírásait.233 Az egyéni vállalkozó a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia. Adómegfizetési kötelezettség esetén: a) késedelmi pótlék nélkül a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét; b) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni; Az a) és b) pont szerinti kötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja – a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben fizeti meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Az első részletet vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként kell szerepeltetni. Az adóévi kötelezettséget e bevallás, a további két részletet a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

231

Szja-tv. 49/A. § (2) – (5) bekezdés 2010. évi CXXIII. törvény 21.§ és 29.§ 233 A 2011. január 01-én hatályos Szja-tv. 84/E. § 232

255 A fenti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével számított összeg. A 8.2 pontban leírtak alkalmazása esetén a 1053-13-03 - 1053-13-05-ös lapok „d” oszlopait kell kitöltenie, kivéve a 461., 481. és a 484. sorokat, ahol a „c” oszlopban szerepeltethet adatot. Ne felejtse el a 1053-13-01-es lapon a 405. sort jelölni! Kérjük, olvassa el a 461., 480-484. és a 486. sorokhoz fűzött magyarázatot is! Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál az „Átalakuló” címmel talál segítséget. 9. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

234

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell jelenteni elektronikus úton - a körzetközponti jegyzőnél (okmányiroda). Amennyiben az 5 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. Akinek van egyéni vállalkozói igazolványa is, annak azt is le kell adnia a tevékenység szüneteltetésének bejelentése mellett. Az ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységét a jogállását szabályozó külön törvény előírásai235 szerint szüneteltetheti. Nem szüneteltetheti tevékenységét a magán-állatorvos és az önálló bírósági végrehajtó236. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak az átalányadózásra való jogosultsága nem szűnik meg, ha a szünetelés időtartama alatt munkaviszonyt létesít.237 A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szüneteltetés megkezdése adóévéről a szüneteltetés megkezdését megelőző nappal (kivéve, ha tevékenységét adóéven belül újra kezdte) megállapított (szja, eho) kötelezettségeiről a 1053-as bevalláson kell számot adnia. A bevallás 1053-13-03 – 1053-13-05-ös lapok „c” oszlopait kitöltve kell a személyi jövedelemadó kötelezettséget megállapítani. A bevallás benyújtásának határideje: 2011. február 25. Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett a magánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben a) kisvállalkozói kedvezménnyel (461.sor), b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel (484.sor), c) foglalkoztatási kedvezménnyel (423.sor), d) nyilvántartott adókülönbözettel (485.sor), 234

2009. évi CXV. tv.. az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről, 1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről, 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről 236 1995. évi XCIV. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról, 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 237 A 2011. január 01-én hatályos Szja-tv. 84/K. § 235

256 e) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét (463.sor).238 Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény (431. sor és a 13-07-es lap), fejlesztési tartalék (432. és 509. sor), foglalkoztatási kedvezmény (429. sor) címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet (511. sor), nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét (458. sor). Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem (10. sor) megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó költséget nem (értékcsökkenési leírást sem) számolhat el. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait. Továbbá a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.239 A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó megszüntetheti az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját.240 Ha nem szünteti meg, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését be kell jelentenie a vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.241 A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat a magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelemre242 vonatkozó szabályok szerint adózik. Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Szüneteltető” címmel talál segítséget. 10. JÖVEDELEM -(NYERESÉG)-MINIMUM 238

Szja-tv. 57. § (2) A 2011. január 01-én hatályos Szja-tv. 84/K. § 240 Art. 14.§ (8) 241 Szja-tv. 57. § (4 ) b) pont 242 Szja-tv. 65. § 239

257

A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt el kell döntenie, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével megállapított vállalkozói adóalap összege után vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum után (ha erre kötelezett) fizeti meg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Élhet a nyilatkozattételi jogával is, azaz a 105315-ös lap benyújtásával. Nem kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást: - az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének (újrakezdésének) évére és az azt követő adóévre, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele); - az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően elemi kár következett be az adóévben és/vagy a megelőző adóévben. Ebből a szempontból elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének legalább a 15 százalékát eléri. A tevékenységét az előző adóévben vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében elemi kárnak a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének legalább a 15 százaléka minősül. Amennyiben az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül meg kellett küldenie a telephelye szerint illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő és a jövedelem-(nyereség)-minimum számítására kötelezett az egyéni vállalkozó. Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a 1053-13-01-es lapon a 409. sorban „1”-es vagy „2”-es vagy „3”-as szerepel. Ha alkalmaznia kell jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a következők szerint kell eljárni: A tevékenységét megszüntető (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnő egyéni vállalkozót) egyéni vállalkozó a „d”, a tevékenységet özvegyi jogon folytató, illetve az egyesített tevékenység esetén a „c” oszlopban vezeti le a számításokat. Az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó, ha a megszűnés szabályai szerinti adózást választja, akkor a „d” oszlopban, ha a különbözet szerinti adózást alkalmazza (lásd: 8. pont), akkor a „c” és „d” oszlopban is levezeti a számításokat. Ad.1 Először meg kell határozni a 1053-13-03-as és 13-04-es lapok sorainál leírtak alapján a módosított vállalkozói adóalapot (453c/d). Ad.2 Ki kell számítani az un. hasonlítási alapot. Hasonlítási alap: A bevétel és a bevételt növelő tételek összegéből a költségek levonása után fennmaradó rész [452c/d=(421+425)446]. Ad.3 El kell végezni a jövedelem-(nyereség)-minimum levezetését. Jövedelem-(nyereség)minimumnak – a belföldi telephelyhez köthető – a tárgyévi adóalapba beszámító bevételnek az adóévben – a belföldi telephelyhez köthető – az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével csökkentett részének 2%-át kell tekinteni 454c/d=[421a/b vagy 421c/d* -[(440c/d+(441a/b vagy 441c/d)] x 0,02.

258 Így kell eljárni akkor is, ha külföldön is van telephelye és az adott országgal Magyarország a kettős adóztatás elkerülésére nemzetközi egyezményt kötött. *Amennyiben külföldi telephellyel is rendelkezik, de a kettős adóztatás elkerülésére nincs egyezmény, akkor a 421. sor c/d oszlopába írt összegből kell kiindulnia a jövedelem(nyereség)-minimum meghatározásánál. Kérjük, olvassa el a 440-441. sorokhoz fűzött magyarázatot is! Fontos! Ha az adóévben bevétele nem volt, azaz a 421. és 425. sorba nullát írt, úgy nem tud jövedelem-(nyereség)-minimumot számítani. Ha a bevételei és a költségei megegyeznek (vagy a költségek meghaladják a bevételek összegét), azaz a módosított vállalkozói adóalapja nulla, a számításokat el kell végeznie. Nem mentesíti a számítások elvégzése alól az a körülmény sem, ha a bevétele ugyan magasabb a költségeinél, de korábbi évről (évekről) veszteséget hoz, amit figyelembe vesz a vállalkozói adóalap megállapítása során. Ha elvégezte a számításokat, következő a teendője. Hasonlítsa össze a 452c/d és 454c/d oszlopának összegeit, azaz nézze meg, hogy a hasonlítási alap eléri-e a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét. Ha a 452c/d > 454c/d, úgy a 453c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után kell a vállalkozói személyi jövedelemadót megfizetnie. Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a 1053-13-01-es lapon a 409-es sorba „4”-est írjon. Ha a 452c/d < 454c/d, úgy választási lehetősége van eldönteni, hogy a jövedelem(nyereség)-minimumot tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ekkor a 1053-13-01-es lapon a 409. sorba „5”-öst írjon. Dönthet úgy is, hogy a 453c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után fizeti a vállalkozói személyi jövedelemadót. Ekkor ki kell töltenie, és csatolnia kell a bevallásához a 1053-15-os Nyilatkozatot. Amennyiben a fentiek miatt nem alkalmazza a jövedelem(nyereség)-minimum számítást, úgy a 1053-13-01-es lapon a 409. sorba „6”-ost írjon. Döntése előtt feltétlenül olvassa el a 11. pont alatt található, az 50 millió forint alatti - a 2010. adóév első félévére eső - vállalkozói adóalapra vonatkozó rendelkezés általános magyarázatát is. 11. A KEDVEZMÉNYES ADÓKULCS ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI 50 MILLIÓ FORINT ALATTI - A 2010. ADÓÉV ELSŐ FÉLÉVÉRE ESŐ - VÁLLALKOZÓI ADÓALAP ESETÉN A személyi jövedelemadó törvény 2010. július 1-jétől hatályos szabályai szerint a vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 %, az e fölötti összegre 19 % a vállalkozói személyi jövedelemadó. A változás év közbeni hatálybalépése miatt eltérő szabályok vonatkoznak a 2010. adóév első, illetve második felére. A szabályok érvényesítéséhez a 2010. évi adóalapot két részre kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység napjainak arányában. A 2010. január 1-jétől 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó vállalkozói adóalapra: – 50 millió forintig 10 %-os adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik megfelelnek a 2010. június 30-án hatályos törvényi rendelkezések szerint irányadó

259

–

feltételeknek, (ebben az esetben teljesíteni kell a megtakarításra vonatkozó feltételeket is) 19%-kos kulcsot alkalmaznak azok az adózók, akik nem tudják teljesíteni a 10 %-os adókulcs alkalmazásához szükséges feltételeket.

A 2010. július 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő időszakra jutó vállalkozói adóalapra: – 250 millió forintig 10 % az adókulcs, és nincsenek feltételek az érvényesítéshez (az éves 500 millió forintos határ került felezésre a féléves bevezetés miatt), – 250 millió forint felett 19 % az adókulcs. A 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részére a 10% mértékű adókulcs alkalmazásának feltételei243: –

–

–

–

–

243

Ön nem érvényesíti az szja-törvény 13. számú mellékletében szabályozott kisvállalkozások adókedvezményét (a fejlesztési hitel kamatkedvezményét), a kisvállalkozói adókedvezményt, valamint az átmeneti rendelkezések szerinti vállalkozói adókedvezményt és, foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő és, az egyéni vállalkozói tevékenysége 2010. július 1-je előtti időszakára eső vállalkozói adóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem - (nyereség) - minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], és Önnel szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, az egyéni vállalkozói tevékenysége 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010.július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan a) legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy b) ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Bevallásában egyéb adatként közli a nyilvántartott adókülönbözet összegét (1053-1306-os lap 511.sor).

Szja-tv. 84/A. § (4) bekezdés

260 A felsorolt feltételeknek együttesen kell megfelelni. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó a 2010. július 1-je előtti időszakra eső adóalapjának az 50 millió forintot meg nem haladó részére 10% adót fizethet, és csak az 50 millió feletti részre kell 19% adót fizetnie. Fontos! Bárhogy dönt is Ön, e döntése gazdasági döntés, így utóbb önellenőrzéssel nem módosítható. Ha Ön az Szja-törvény 2010. július 1-jét megelőző szabályai szerint él a 10%-os adómértékkel, az adómegtakarítás felhasználására vonatkozó feltételeket még teljesítenie kell. Az adómegtakarítás összegének felhasználása Ön a 10% mértékű kulcs alkalmazása esetén, a 9% adónak megfelelő összeget, csak meghatározott célokra fordíthatja. Ennek érdekében a 9% adónak megfelelő összeget köteles nyilvántartásba venni abban az adóévben, amikor érvényesítette a kedvezményes adókulcsot (a 2010. évi bevallás benyújtásakor 2011-ben lehet érvényesíteni, így a nyilvántartásba vétel kezdőéveként 2011. évet kell figyelembe venni). A nyilvántartott adókülönbözet felhasználása – az Szja-törvény adta keretek között – adózó döntése szerint történhet. Az erre vonatkozó döntés utóbb nem módosítható. a) A vállalkozói adóalap 9% adónak megfelelő adókülönbözet összege a 10% adómértéket tartalmazó adóbevallás benyújtásának adóévében az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában – az Ön döntése szerint – az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. b) Dönthet úgy is, hogy a 9% adónak megfelelő nyilvántartott adókülönbözetet kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előbbiek céljára felvett hitel törlesztésére kívánja fordítani, választhat, hogy azt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági - általános csoportmentességi - rendeletben244 foglaltak szerinti támogatásnak tekinti. c) Az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál maradó összeg, ha azt kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előzőek céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül. Ekkor csekély összegű (de minimis) támogatás nem vehető igénybe. Az a) pont szerinti esetben, ha Ön a nyilvántartott összeget csekély összegű (de minimis) támogatásnak tekinti, kivezetheti a nyilvántartásból – a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében – akár több részletben és évenként is – az adóévben az Ön által kizárólag üzemi célt szolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyet a nyilvántartott fejlesztési tartalékból fedez245) – a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott és/vagy korábban munkanélküli és/vagy pályakezdő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségként elszámolt kiadására tekintettel, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött és a foglalkoztatásokra a szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint kerül sor; 244

A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) 245 Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdés

261 –

pénzforgalmi szolgáltatóval kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettsége csökkentésére tekintettel.

A b) és c) pont szerinti esetekben, ha Ön a nyilvántartott összeget a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekinti, vagy ha elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozó, akkor kivezetheti a nyilvántartásból – a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében – akár több részletben és évenként is – az adóévben az Ön által kizárólag üzemi célt szolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében – alapnyilvántartásban, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásban rögzített - beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyet a nyilvántartott fejlesztési tartalékból fedez246) – pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) az előbbiekben említett beruházási, felújítási kiadások miatt fennálló kötelezettsége csökkentésére tekintettel, feltéve, hogy a nyilvántartásból kivezetett összegekkel finanszírozott előbbi célok összhangban vannak a közösségi rendeletek előírásaival. Visszafizetési kötelezettség Ha Ön nem a cél szerinti felhasználásra tekintettel vezeti ki a nyilvántartásából az összeget, akkor a kivezetést követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie a kivezetett résszel azonos összegű adót. Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg a nyilvántartásba vett összeg – következőkben részletezettek szerinti – felhasználása, a nyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmi pótlékot az Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) a negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Ha özvegyi jogon vagy örökösként folytatja tovább az egyéni vállalkozói tevékenységet, úgy nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha egyebekben megfelel a tevékenységet folytató a feltételeknek. Ha a lekötést követően áttér az Eva törvény hatálya alá, mivel az egyéni vállalkozói jogállása nem szűnik meg, a 6 vagy 9 %-os kedvezménnyel összefüggő rendelkezéseket az eva hatálya alatt is alkalmaznia kell. Figyelem! További fontos tudnivaló a kedvezményes kulcs alkalmazásához. Az Ön vállalkozói adóalapjának el kellett érnie 2010. év első félévében és/vagy 2009. évben a jövedelem-(nyereség)-minimumot. Ezt a feltételt azzal is teljesítheti, ha Ön – választási lehetőségével élve – a 1053-as adóbevallásában legalább a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak. Amennyiben az adóévet megelőző évben, azaz 2009. évben Ön még nem volt egyéni vállalkozó, csak az adóévre, azaz 2010. évre vonatkozik ez a feltétel. A 2009. évről szóló adóbevallásnál már célszerű volt figyelembe venni, hogy a 10% mértékű adókulcs 2010. évben csak akkor alkalmazható (függetlenül attól, hogy a korábbi szabályok szerint 2009-ben már alkalmazhatták), ha a 0953-as bevallásában legalább a jövedelem246

Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdés

262 minimumnak megfelelő adóalapot vallott be, feltéve, hogy a vállalkozói adóalapja nem érte el a jövedelem-(nyereség)-minimum nagyságát. Ezt a feltételt nem kell teljesítenie Önnek, a tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. Önnek külön nyilvántartást kell vezetnie oly módon, hogy abból megállapítható legyen a nyilvántartásba vétel/nyilvántartásból történő kivezetés időpontja, a nyilvántartott és a nyilvántartásból kivezetett összeg, valamint a nyilvántartásból történő kivezetés alapjául szolgáló kiadások teljesítésének időpontja és összege, vagy a nyilvántartásból történő kivezetés miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege, a kötelezettség keletkezésének időpontja. 12. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

12.1 AZ

EGYÉNI FOLYTATÁSA

VÁLLALKOZÁS

ÖZVEGYI

JOGON

VAGY

247

ÖRÖKÖSKÉNT

TÖRTÉNŐ

Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor – az egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve – továbbra is úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, az örököst illeti. Ennek feltétele, hogy az özvegy, illetve az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak. Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét, ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ezen összeg után az adóhivatal állapítja meg a végleges adót az elhunyt magánszemélynél. Ügyelni kell arra, hogy az elhunyt által megfizetett adóelőleget is az elhunyt adókötelezettségének megállapításánál számítsák be. Ebben az esetben tehát, a vállalkozói kivét összegéből nem kell a 1053-as bevallás 11. sorában figyelembe venni azt a részt, amelyet az elhunyt egyéni vállalkozó a halálát megelőzően számolt el költségként. Ugyanakkor, az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét összegét – az Szja-törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – az özvegy, illetve az örökös, figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozói osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, az elhunyt magánszemély kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell. 12.2 AZ

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ EGYESÍTETT TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELŐÍRÁSOK, ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁS ESETÉN

Az előzőekben leírt rendelkezésétől eltérően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként már 247

Szja-tv. 49/A. § (7), (8), (9) bekezdés

263 egyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, a tevékenység folytatás szándékának bejelentésén túl, ugyanezen 90 napon belül bejelenthette – amennyiben a törvényi feltételeknek megfelelt – azt is, hogy mely adózási előírás szerint (vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadó, egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként) kíván adózni a folytatott egyesített tevékenység után. Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan az szja-törvény rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen kívül hagyásával állapítja meg a kötelezettségeket. Tehát, megállapítja a vállalkozói adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadóban meghatározott jövedelmet és azokat az adóévre vonatkozó adóbevallásban (jelen esetben, a 1053-as bevallásban) bevallja, az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti. Eltérő szabály vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaira. Ha az elhunyt egyéni vállalkozó az eva alanya volt, függetlenül attól, hogy mely adózási mód szerint folytatja az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az egyesített tevékenységet, az eva alapja utáni adót az elhunyt vállalkozónál az állami adóhatóság állapítja meg248. Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések. Az állami adóhatósághoz bejelentett, egyesített tevékenység adózási módjával kapcsolatos nyilatkozat a 1053-13-02-es lap 412. sorában található. Feltétlenül ki kell töltenie ezt a sort, mert csak így tudja az állami adóhatóság a bevalláson belül az adózási mód szerinti levezetést programmal támogatni. Ha azonos adózási mód szerint adózott – az eva-t kivéve – az elhunyt egyéni vállalkozó, illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412. sorba 1est kell beírni. A következő esetek lehetségesek az eltérő adózást követően, az egyesített tevékenység adózási módjának választására. Sorszám

248

Egyesített tevékenység adózási módja

Elhunyt tevékenység adózási módja

Egyesített tevékenység előtti adózási módja

2

átalányadó

vállalkozói szja

átalányadó

3

átalányadó

átalányadó

vállalkozói szja

4

vállalkozói szja

átalányadó

vállalkozói szja

5

eva

eva

vállalkozói szja

6

átalányadó

eva

átalányadó

7

vállalkozói szja

eva

vállalkozói szja

8

vállalkozói szja

vállalkozói szja

átalányadó

Eva tv. 3. § (2)

264 9

eva

vállalkozói szja

eva

10

eva

átalányadó

eva

A választástól függően, a következőkre kell figyelni a bevallás kitöltésekor. Ha 2-es a jelölés, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerét választotta az egyesített tevékenység kötelezettségének megállapítására. Az elhunyt vállalkozói adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 1053-13-03, -04, -05 lapokon most Önnek kell levezetni és megállapítani. A 13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja az elhalálozás napja. Az átalányadóban megállapított jövedelem levezetésére a 1053-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak záró napja, ha év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2010. december 31. Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni. Tekintettel arra, hogy az elhunyt a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg Ön az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kell számítania az elhunyt vállalkozói személyi jövedelemadó adatai alapján, és szerepeltetnie kell. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania és a saját készletértékével együtt kell számításba vennie. A bevallási időszakra vonatkozóan egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget is számolni kell. Ha 3-as a jelölés, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás helyett, az elhunyt által alkalmazott átalányadó módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1053-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét. A 1053-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja. Az átalányban megállapított jövedelem levezetésére a 1053-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2010. január 1., míg záró napja, ha év közben Ön nem szünteti meg az egyesített a tevékenységét, 2010. december 31. Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni. Tekintettel arra, hogy az Ön a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kell számítania és szerepeltetnie kell. Ne felejtse el, hogy az elhunyt előző évi (0953-13-06-os lap 505. sor) bevallásában feltüntetett összeget is figyelembe venni az 505. sor kitöltésénél. Az Ön készleteinek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania az elhalálozás napjára. Szintén szüksége van az elhunyt előző évi bevallására és irataira ahhoz, hogy meg tudja állapítani (ki tudja számítani) az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből annak 20%át, melyet az átalányozás időszaka alatt évente elszámoltnak kell tekintenie, és a saját elhatárolt vesztesége 20%-val együtt vegye figyelembe a 1053-13-04-es lap 467. sorában csökkentő tételként. A bevallási időszakra vonatkozóan, egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget is számolni kell.

265 Ha a jelölés 4-es, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 105313-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani a vállalkozói jövedelmet. A 1053-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja, ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2010. december 31. Az elhunyt átalányban megállapított jövedelmének levezetésére a 1053-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2010. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozás napja. Fontos! A bevételei meghatározásakor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által nyilvántartott (0953-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül, melyet a 424. sorban, a „c” oszlopban szerepeltetnie kell. Ha a jelölés 5-ös, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás helyett, az elhunyt adózási módszerét az egyszerűsített vállalkozói adózást választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1053-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét. A 1053-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja. Fontos! Ne felejtse el, hogy az eva hatálya alá történő átlépéskor meglévő kintlévőségeit még a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint kell figyelembe vennie, azaz bevételnek kell tekintenie és a 1053-13-03-as lap 422. sorában szerepeltetnie kell minden olyan Önt, az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpontja megelőzi az eva alanyiság kezdő időpontját. Az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét se felejtse el feltüntetni. Ezt a szabályt mindaddig alkalmaznia kell, ameddig az eva hatálya alá tartozik. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania az elhalálozás napjára. Ha 6-os a jelölés, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerét választotta az egyesített tevékenységre is. Az átalányban megállapított jövedelem levezetésére a 1053-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy Ön nem év közben kezdte meg tevékenységét – 2010. január 1., míg záró időpontja, ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2010. december 31. Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az eva hatálya alatt nyilvántartott (0953-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket is szerepeltetnie kell az 505. sorban mindaddig, amíg az átalány hatálya alá tartozik. Ha 7-es a jelölés, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazott adózási módot választotta. Ekkor a 1053-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani a vállalkozói jövedelmet. A 1053-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja, ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2010. december 31. Az elhunyt egyszerűsített vállalkozói adóját az állami adóhatóság állapítja meg! Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az eva hatálya alatt nyilvántartott (0953-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket is szerepeltetnie kell a 422. sorban.

266

Ha 8-as a jelölés, akkor Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadózás helyett, az elhunyt által alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 1053-13-06-os lapon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti átalányban megállapított jövedelem összegét. A 105313-06-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja. Az elhunyt vállalkozói adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 1053-13-03, -04, 05 lapokon most Önnek kell levezetni és megállapítani. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2010. január 1., míg záró napja, ha év közben Ön nem szünteti meg az egyesített a tevékenységét, 2010. december 31. Fontos! A bevételei meghatározásakor legyen figyelemmel arra, hogy az Ön által nyilvántartott (0953-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül, melyet a 424. sorban, a „c” oszlopban szerepeltetnie kell. Ha a jelölés 9-es vagy 10-es, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazott egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózási módot választotta. Ebben az esetben a bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy az elhunyt nem év közben kezdte meg tevékenységét – 2010. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozása napja lesz. Fontos! Ne felejtse el kiszámítani és a bevallás 505. sorában feltüntetni az elhunyt tevékenységével kapcsolatosan megállapított készletértéket is. 13. VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA A 1053-13-as lapokon a kétféle adózási módszer, csak a 1053-13-01 és 02-es lapon tett nyilatkozat szerint alkalmazható. A 1053-13-03-as lap kitöltése Mielőtt a bevallása kitöltéséhez hozzákezdene, kérjük, jelölje meg a bevallási időszakot az erre szolgáló helyen, mert e nélkül a bevallása hibás lesz! A bevallási időszak 2010. 01. 01. napjától, vagy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének napjától kezdődik és: – éves bevallás esetén 2010. 12. 31. napig tart, – a tevékenység megszüntetése esetén a megszűnés napjáig tart, feltéve, hogy az adóév folyamán nem kezdett új vállalkozói tevékenységet (1053-13-01es lap 404. vagy 405. sora kitöltött), – egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a szüneteltetés kezdő időpontját megelőző napig tart, feltéve, hogy az adóév folyamán tevékenységét nem kezdte újra (1053-13-01-es 406. sora kitöltött). Az egyéni vállalkozói tevékenység özvegyi vagy örökösi jogon történő folytatása esetén a 12. pontban leírtak szerint kell a bevallási időszakot meghatározni. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette és adóéven belül új tevékenységet kezdett, vagy tevékenységét szüneteltette és az adóéven belül újra folytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint

267 a tájékoztató adatok megállapításakor a 1053-13-as bevallási lapon a mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse. (Bevallási időszak a teljes adóév.) Ha egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette évközben és a szünetelés időtartama alatt megszűntette a tevékenységét, bevallási időszakként 2010. 01. 01. (vagy a tevékenység kezdő) napjától a megszűnés napjáig tartó időszakot tüntesse fel. Ha a 2009. december 31-éig egyéni cégként működő egyéni vállalkozó – az új Evtv. 38.§ (19)249 bekezdésének átmeneti szabálya szerint – 2010. január 01-jétől az egyéni cégekre vonatkozó új szabályozás szerint tovább működik, a bevallási időszak záró napjaként az egyéni vállalkozói adószám megszűnésének napját tüntesse fel. Bevételek250 A 2010. évi adóalapba beszámító bevétel 421. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan az adóévben elért (kézhez vett vagy jóváírt) bevételét kell szerepeltetnie. Bevételnek minősülnek különösen az Szja-tv. 10. számú mellékletében meghatározottak. Támogatások elszámolása A támogatások kezelésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések. Ha a támogatással összefüggő adókötelezettséget - a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kapott támogatás esetén - valamely ok miatt részben vagy egészben vissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, a visszafizetés évében levonhatja a bevételéből. Az egységes területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatás a személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában nem tekinthető a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Az egységes területalapú támogatás251 összegét, a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni. Amennyiben az egységes területalapú támogatást köteles lesz visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét kell csökkentenie, amely évben a visszafizetés megtörtént.252 A támogatás címén folyósított összeg kezelését az is befolyásolja, hogy azt végleges támogatásként vagy visszafizetési kötelezettség mellett folyósították. Amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendő támogatást kapott, a támogatás révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadás alapján számolhat el költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés lehetővé teszi.253 Az előre folyósított támogatás összegéből az adóévben az az összeg minősül bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével.

249

2009. évi CXV. tv az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evtv.) Szja-tv. 17. §; 49/B. §; 49/B. § (1) bekezdés, 10. sz. melléklet Szja-tv. 3. § 28. pont 252 Szja-tv. 2. sz. melléklet III. 3. 253 Szja-tv. 4.§ (3) 250 251

268 Amennyiben az előre folyósított támogatás összege költségnek nem minősülő kiadás fedezetére is szolgál, akkor a költségként el nem ismert kiadásokra (személyes vagy családi szükségletre) felhasznált támogatás összege az adóévben megszerzett bevételnek minősül. Ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2010. január 1-je előtt előre folyósított, bevételként elszámolt támogatást köteles lesz egészben vagy részben visszafizetni, akkor a már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a támogatás bevételként történő elszámolása a visszafizetés adóévét megelőzi. Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás sem számolható el költségként. 2008. január 1-jét követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak csak az minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.254 A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, ekkor azonban a támogatás cél szerinti felhasználásának megfelelően teljesített kiadás alapján sem számolható el költség, értékcsökkenési leírás. Amennyiben a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás tekintetében költség, értékcsökkenési leírás elszámolható. Bevételekre vonatkozó további szabályok Ha Ön olyan 100 ezer Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt adott át ellenérték nélkül 2010-ben, melynek a beszerzési árát egy összegben költségként elszámolta és ez az átadás a beszerzés időpontját követő 1 éven belül történt, akkor a beszerzési értéket teljes egészében bevételként kell figyelembe vennie. Amennyiben az átadás a beszerzést követő 1 éven túl, de 2 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 66%át, ha 2 éven túl, de 3 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 33%-át kell a bevételéhez hozzáadnia. A bevételét e címen nem kell megnövelnie 3 éven túli átadás esetén, vagy ha azt természetbeni juttatás címén nyújtotta. (Egyes tárgyi eszközök beszerzési árának egy összegben történő elszámolására csak akkor volt mód, ha azt korábban még nem vették használatba és az üzembe helyezésre kiemelt térségben, vállalkozói övezetben került sor, valamint akkor, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának forrása bevételnek számító, kizárólag cél szerinti támogatásból történt, illetve 2006. január elsejét követően 250 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatása esetén a tárgyi eszköz üzembe helyezésére a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében került sor.) Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg ezek szokásos piaci értéke, ha ez utóbbi a több, amennyiben azok beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként elszámolta vagy értékcsökkenési leírást számolt el. Ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló, de az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközök, nem anyagi javak eladási ára is azzal, hogy ilyen esetben a nyilvántartásba vett beruházási költséget lehet figyelembe venni az értékesítéskor a költségek között. 254

Szja-tv. 3. § 42. pont

269

Bevételnek minősül minden olyan, az egyéni vállalkozói tevékenység keretében átruházott ingatlanból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházott (véglegesen átengedett), megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából) származó ellenérték, amelyet az átruházásra tekintettel az egyéni vállalkozó megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén, a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke255, megnövelve a 2007. december 31-ig hatályos előírások alkalmazásával lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeggel, ha egyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából következik.256 Ha a 2010. évben a kifizetőnek tett nyilatkozatában valamely bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogosulatlanul választotta, akkor e bevétele után a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Ezt az összeget a 1053-08-01-es lap 258. és/vagy a 1053-08-02-es lap 280. sor „b” oszlopából kell átírnia a 421. sorba. A táppénz257 címén folyósított összeg adózás szempontjából bérnek minősül (1053-A lap 4. sora). Az Flt258 alapján folyósított álláskeresési járadék összege, melyet az egyéb feltételek megléte esetén akkor folyósítanak, ha az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, szintén bér jövedelemnek tekintendő. Nem bevétel a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték összege még akkor sem, ha az értékesítést megelőzően az a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgált. Személygépkocsi értékesítése esetén az ingó vagyontárgy értékesítésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat (163. sor) kell alkalmazni, amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása nem minősül rendszeresen vagy üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek. Tevékenység megszüntetése A tevékenység megszüntetésekor bevételnek minősül: • a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és saját termelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke (a leltár szerinti értéket az Szja-tv. 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani); • a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értéke, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt; • a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték összege – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói 255

Szja-tv. 61. § (1) bekezdés Szja-tv. 62. § (7) bekezdés 257 Szja-tv. 3. § 21. pont b és d alpont 258 1991. évi IV. tv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 25. § (1) bekezdés 256

270 tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta. (Ha ez az összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, a használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.) Az egyéni vállalkozó tevékenységének megszűntetéséhez kapcsolódó szabályok az útmutató 7. és 8 pontjában találhatók. Bevételt növelő tételek259 Eva hatálya alá történő átlépés miatt figyelembe vett további bevétel 422. sor260: Amennyiben 2010. december 20-áig első ízben jelentkezett be az eva hatálya alá, illetőleg akkor is, ha az Szja-tv. 49/A. § (8) bekezdése alapján jelentkezett261 be az eva hatálya alá, bevételnek kell tekintenie minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az eva alanyiság első adóévét, illetőleg az Szja-tv. 49/A. § (8) bekezdésében biztosított áttérésig kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti bevételét. Foglalkoztatottak számának csökkenése miatt további bevétel 423. sor: Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének, az egyéb feltételek megléte esetén 1,2-szerese.262 {Az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben, munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak) számával történő elosztásával két tizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni aa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően az egyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát, ab) a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30 napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát; b) a havi minimálbér évesített összege: ba) a havi minimálbér tizenkétszerese, bb) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba) szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata.263} A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése esetén bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Átalányadózás hatálya alóli áttérés miatt további bevétel 424. sor: Ha a 2009. évben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme megállapításakor átalányadózást alkalmazott, majd a 2010. évre áttért a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra, 259

Szja-tv. 49/B. § (4)-(5) bekezdés 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) 17. § (1) bekezdés Vállalkozói útmutató 12.2. pont 262 Szja-tv. 49/B. § (5) bekezdés 263 Szja-tv. 49/B. § (19) bekezdés 260 261

271 akkor a bevételének részeként kell számításba venni, az adóalapot nem érintő bevételként nyilvántartott – a megszűnés szabályai szerint kiszámított – készlet leltári értékét is, amelyet az átalányadózásra való áttéréskor kellett kiszámítania (0953-13-06-os lap 505. sor). Bevételt növelő tételek összesen 425. sor: Ebben a sorban összegezze a 422-424. sorokba írt bevételt növelő összegeket. Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények)264 Ha Ön olyan családi gazdálkodó, akit egyéni vállalkozói igazolvány alapján vettek nyilvántartásba a családi gazdaság bejegyzésekor és csak őstermelői bevétele van, akkor egyéni vállalkozói bevétel hiányában a 426–428. és a 433. sorokat ne töltse ki. E sorok kedvezményeit az őstermelésből származó bevételéből vonja le. E kedvezmények összegét a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjaival nem oszthatja meg a jövedelemszámítás során. Szakképző iskolai tanuló után igénybe vehető kedvezmény265 426. sor: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-ával (17 640 Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12%-ával (8 820 Ft) csökkentheti a bevételét. Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény266 427. sor: A legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként, havonta az ilyen alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel (73 500 Ft) csökkentheti a bevételét. Foglalkoztatásra tekintettel levonható társadalombiztosítási járulék267 428. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott volt szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli268, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 444. sorban) elszámolható. A kedvezmény összegét a 428. sor „c” oszlopába írja be. E sor „b” oszlopába a „c” oszlop összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget írja be. Foglalkoztatási kedvezmény, a létszámnövekedésre tekintettel269 429. sor: Az adóév első napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a létszámnövekedésre tekintettel csökkentheti a bevételét az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és az adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel, feltéve, hogy az adóév végén 264

Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés a) pont 266 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés a) pont 267 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés b) pont 268 Szja-tv. 3. § 43. pont 269 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pont 265

272 nincs köztartozása. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám és a tevékenység kezdő időpontjában érvényes havi minimálbér és az adóévi átlagos állományi létszám az irányadó. A megállapított összeg 10 és/vagy 19%-nyi adóval számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezménye270 430. sor: Csökkenthető a bevétel az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés271 folytatása érdekében felmerült kiadásból az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy – választás szerint – a kísérleti fejlesztésre fordított beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, feltéve, hogy az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt és a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybe vételével teljesítette. Az előzőek nem alkalmazhatók a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadások esetében. Az az egyéni vállalkozó, aki felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében közösen végzett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést, az előzőekben meghatározott összeg háromszorosát (de legfeljebb 50 millió Ft-ot) veheti figyelembe, amelynek a 10 és/vagy 19%-os adókulccsal számított értéke, az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Kisvállalkozói kedvezmény272 431. sor: Mielőtt ezt a sort kitöltené, töltse ki a 1053-13-07-es bevallási lap 512–521. sorait, valamint a 1053-13-05-ös lapot, és olvassa el az azokhoz fűzött magyarázatot! A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek (421. sor adata) a vállalkozói költséget (446. sor adata) meghaladó részénél.273 Ebbe a sorba az 521. sorban szereplő összeget kell átírnia. Átalakuló Aki a egyéni cég alapítása miatt a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól átkerül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá, azt ez a kedvezmény is megilleti a jövedelem számításakor. A fejlesztési tartalék összege után érvényesített kedvezmény274 432. sor: Csökkentheti a bevételét fejlesztési tartalék címén, az e sor „b” oszlopában tájékoztató adatként feltüntetett összeg, legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói 270

Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés c) pont Szja-tv. 3. § 66-68. pont Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pont 273 Szja-tv. 49/B. § (12) bekezdés 274 Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés f) pont 271 272

273 bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50%-a, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Nem vehető figyelembe itt, a 49/B. § (21) bekezdése szerint nyilvántartott összeg. Ebbe a sorba, a 421. sor összegéből a 446. sorba írt összeg levonása utáni rész 50%-a, de legfeljebb 500 millió Ft írható be. (Amennyiben a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeget az adóévet követően tárgyi eszköz beszerzésére fordítja, akkor a beszerzési árnak azt a részét számolhatja el a költségei között értékcsökkenési leírás címén, amely a nyilvántartásból kivezetett összeget meghaladja.) Átalakuló – Tevékenységét megszüntető A fejlesztés tartalék címén nyilvántartott összeggel a bevallás kitöltésekor a „d” oszlopban, csak az egyéni cég alapítása miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá áttérő egyéni vállalkozó csökkentheti a bevételét. Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények) összesen 433. sor: Ebben a sorban a bevételt csökkentő tételeket összesítse (a 426–432.) sorokba írt adatok együttes összege). Bevétel a növelő és csökkentő tételek (kedvezmények) levonása után 434. sor: Ebbe a sorba a bevételt növelő és csökkentő tételekkel módosított bevételét írja be (a 421. és 425. sorok együttes összegének a 433. sor összegét meghaladó része vagy nulla). Költségek275 Amennyiben olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely megfelel az Szja-tv. 10. §-ában foglaltaknak és tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például az eladó és a vevő nevét, címét, a kiadás megnevezését, összegét és pénznemét) is. Külön szabály vonatkozik a kezdő és a tevékenységét szüneteltető vállalkozóra. A tevékenység megkezdését megelőzően legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadások, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadások, a kezdés évében a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolása megkezdhető. A tevékenység folytatása előtt legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadások, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadások, a szüneteltetés befejezését követően a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolása megkezdhető. Többféle vállalkozói tevékenység esetén az elismert költségeket is együttesen kell elszámolni. 275

Szja-tv. 4. § (3) bekezdés; 4. és 11. sz. melléklet

274 Több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében (pl. bérbeadás/egyéni vállalkozás, őstermelés/egyéni vállalkozás) választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthető költségeket. A költségek (ide értve az értékcsökkenési leírást is a teljes leírásig) nem oszthatók meg a különböző tevékenységek bevételei között. Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat (pl. családi gazdaságban), akkor – az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értéke, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít (vállalkozói bevétel az ellenérték), a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül; – egyéni vállalkozói és őstermelői tevékenység együttes folytatása esetén a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha a törvény másként nem rendelkezik – a mindkét tevékenységgel összefüggő (fel nem osztható) költségeket a bevételek arányában kell megosztani. A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja-törvény költség elszámolására vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel. (Pl.: Az ekho-val adózott bevétel 5 millió; az egyéni vállalkozás bevétele 10 millió, akkor az egyéni vállalkozói bevétellel szemben elszámolható költségek aránya (10 m/15m) 67%.) Vállalkozói kivét 435. sor276: Ebben a sorban, a vállalkozói kivét összegét szerepeltesse. Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg. Ezt az összeget kell a 1053-A bevallási lap 11. sor a) oszlopába is beírnia. A vállalkozói kivét az összevont adóalapba tartozó jövedelmek körébe tartozik, és az adóalap-kiegészítés összegével277 (27%-kal) növelten kell az összevont adóalap megállapításakor figyelembe venni. Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának a napja. Az adóévben felvett kivét összege után – a göngyölítésre vonatkozó szabályok alkalmazása mellett – negyedévente adóelőleget kellett fizetnie, melyről a negyedéves vállalkozói személyi jövedelem adóelőleg kötelezettségével együtt a 1053-C bevallási lap 70– 73. soraiban kell számot adnia. Olyan esetben, ha Ön özvegyi vagy örökösi jogon vált 2010-ben egyéni vállalkozóvá, akkor a 435. sor „b” oszlopába az örökhagyó által felvett kivét összegét, a „c” oszlopba pedig az örökhagyó által felvett, és a saját kivét együttes összegét írja be. Ügyeljen arra, hogy a 1053A bevallási lap 11. sorába csak azt az összeget vegye figyelembe, amelyet Ön vett fel az egyéni vállalkozói tevékenység özvegyi, örökösi jogon való folytatása során. [A „c” oszlop összegéből vonja le a „b” oszlopba írt összeget és a maradékot kell a 1053-A bevallási lap 11. sor „a” oszlopában szerepeltetni.] Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 276 277

Szja-tv. 16. § (4) bekezdés Szja-tv. 29. §

275 436. sor: A tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét írja ide. A leírási kulcsok jegyzékét és alkalmazásuk szabályait a vállalkozói útmutató mellékletében találja. Amennyiben az eva hatálya alól visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, a visszatérés első napjával az eva törvény 17. §-ában foglaltak szerint részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni. A részletes vagyonleltárban kimutatott beruházási költségnek azt a részét, melyet az eva adóalanyiságot megelőző adóév utolsó napjára – az Szja-törvény szerinti nyilvántartás alapján – kimutatott beruházási költséget meghaladja, az Szja-törvény alapján elszámoltnak kell tekinteni. Az eva-s időszak alatt megszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az adóalanyként lezárt adóévre az Szja-törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni. A továbbiakban értékcsökkenési leírás ezen tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében csak akkor számolható el, ha annak alapjául más által kiállított bizonylaton feltüntetett ellenérték – mint beruházási költség – szolgál. Az adóalanyként lezárt eva-s adóévben teljesített valamennyi – egyébként az Szja-törvény szerint költségnek minősülő – kiadást (juttatást) elszámoltnak kell tekinteni. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés, jármű – kivéve a személygépkocsit – esetén egy évben, a használatbavétel évében az értékcsökkenési leírás átalányban számolható el. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1%-áig, ezen belül is az eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50%-áig terjedhet. A személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Ez azt jelenti, hogy az e tevékenységekhez használt személygépkocsi beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében elszámolható. Minden más esetben a saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi használatbavétele évében az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehető figyelembe értékcsökkenési leírás címén. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2. pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást – ha annak a rendelkezésben foglalt egyéb feltételei fennállnak – a teljes leírásig folytathatja feltéve, hogy a cégautóadót megfizeti. Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az Szja - törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számolt el cégautó adót278 kell fizetnie. Amennyiben a támogatás összegét bevételként kell figyelembe vennie, akkor a támogatásból vásárolt kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszköz beszerzési ára az üzembe helyezés évében a támogatás mértékéig egy összegben, a fennmaradó rész értékcsökkenési leírás útján számolható el azzal, hogy ilyen esetben is a teljes beszerzési ár az értékcsökkenési leírás alapja. Ha a támogatás felhasználásával megszerzett tárgyi eszköz nem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek, akkor a költségek között csak a

278

1991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,

276 támogatás összege számolható el értékcsökkenési leírás címén, ezen túlmenően nincs mód további értékcsökkenési leírás elszámolására. Nem anyagi javak értékcsökkenési leírása 437. sor: A nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírás279 összegét írja, ebbe a sorba. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. Az értékcsökkenési leírás alapja ebben az esetben is a beruházási költség. Évközi üzembe helyezés esetén a leírás összegét időarányosan kell megállapítani. Részletre történő vásárlás esetén a vállalkozói útmutató mellékletében található szabályokat kell alkalmaznia. Az értékcsökkenési leírás érdekében a nem anyagi javak beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben várhatóan az egyéni vállalkozói tevékenységhez használni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban feljegyezni. Tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési ára 438. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a leghátrányosabb helyzetű kistérségben280 üzembe helyezett és a korábban még használatba nem vett műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni azzal, hogy az évközi üzembe helyezés miatt az időarányos elszámolásra nem kell figyelemmel lenni. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1%-a, jármű esetében a 3%-a, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor ez a kedvezmény az EKszerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásnak minősül. Minden más esetben a beruházás az egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben281 foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Amennyiben a 100 000 Ft egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszköz, nem anyagi javak bekerülési értékét egy összegben számolja el, akkor ezt az összeget a 444. sorban szerepeltesse. Áru, anyag, göngyöleg beszerzési ára 439. sor: Ebbe a sorba az árubeszerzésre, anyagbeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított költségeit írja be. A belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk értékének összegét e sor „a/b” oszlopában kell értelemszerűen szerepeltetni. Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (vállalkozói útmutató 7. és 8. pontjai), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be. A 439. sorból a belföldi telephelynek betudható, eladásra beszerzett áruk értéke 279

Szja-tv. 11. sz. melléklet II./1./b) pont 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. számú melléklet 281 A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) 280

277 440. sor: Ebbe a sorba a „c/d” oszlopba, jövedelem-(nyereség)-minimum számításához szükséges, a 439. sor összegéből a belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk értékének összegét írja be. Figyeljen arra, hogy a 2010. évben eladásra beszerzett áruk értékébe beszámítható a 2010. évben eladásra beszerzett áru értéke akkor is, ha azok 2010. évben nem kerültek eladásra. Ugyanakkor jövedelem-(nyereség)-minimum számításánál a 2009. évben beszerzett áruk értéke akkor sem számítható be, ha az ellenérték kiegyenlítésére csak 2010. évben került sor. Eladott közvetített szolgáltatások értéke 441. sor: Ebben a sorban a „c/d” oszlopban az eladott közvetített szolgáltatások értékének összegét282 szerepeltesse. A belföldi telephelyének betudható, eladott közvetített szolgáltatások értékének összegét e sor „a/b” oszlopába írja be. Egy adott szolgáltatás akkor tekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha annak nyújtásában Ön a saját nevében, de más javára jár el, tehát az adott szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is egyben. Ilyen lehet a szállítás, közüzemi díjak továbbszámlázása. Ugyanakkor az alvállalkozói teljesítmény, alvállalkozói díj nem sorolható automatikusan a közvetített szolgáltatások körébe, annak valós tartalmáról meg kell győződni. Az csak akkor tekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha tartalmában megfelel az áfa- törvény 15. §-ában foglaltaknak. Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (útmutató 7. és 8. pontjai), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be. Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék címén elszámolt összeg 442. sor: Az egyéni vállalkozó a költségként elszámolható, az adóévben megfizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegét írja be e sorba. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre, kölcsönre fizetett összege 443. sor: Ez a sor tartalmazza a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett kölcsönre fizetett kamat összegét. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat (kivéve az a kamat, amely a tárgyi beszerzési árának részét képezi) költségként elszámolható.

kamat hitelre, felvett eszköz

A 2010. évben felmerült, a 435-443. sorokban fel nem sorolt minden egyéb költség 444. sor: Ebbe a sorba a 435–443. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült és költségként elismert kiadásainak együttes összegét írja be. Költség – többek között – az alkalmazott részére kifizetett bér, a megbízási díj, a munkaszerződés alapján járó – a munkáltatót kötelezően terhelő – juttatás, kifizetés, az alkalmazottak után kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetői minőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás, az adóévben megfizetett a legfeljebb 100 000 Ft egyedi értékű tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra fordított kiadás. (Olvassa el a 438. sorhoz tartozó magyarázatot.) Ha Ön olyan egyéni vállalkozó, akinek a családi gazdaságból és csak őstermelői tevékenységből származik bevétele, akkor a kötelezően fizetendő járulék összegét ne itt, hanem az őstermelésből származó jövedelme megállapításakor vegye figyelembe, amennyiben a tételes költségelszámolást választották. Költségei között számolhatja el a saját tulajdonában lévő, a bérelt vagy lízingelt személygépkocsi után ténylegesen megfizetett cégautó adó összegét is. Ha a 2010. év utolsó 282

A 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (áfa-törvény) 15. §

278 negyedévére vonatkozó cégautó adót 2011. január 20-ig megfizette, akkor annak összegét a 2011. évi költségei között számolhatja csak el. A cégautó adó kötelezettséget283 negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig kellett megfizetnie és bevallania a 1001. számú bevallásban. Ha az új személygépkocsi beszerzésére tekintettel kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor az adott személygépkocsi után a cégautó adót kötelező megfizetnie a kedvezmény érvényesítésének évét követő négy évig. (Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló személygépkocsit értékesítette, vagy elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt át kellett sorolnia, illetve akkor sem, ha az eva hatálya alá átjelentkezett). A járművek költségelszámolása284 A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. A saját tulajdonú – ideértve a házastárs tulajdonában lévő járművet is – kizárólag üzemi célt szolgáló jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint az adott jármű értékcsökkenési leírása az útmutató mellékletében ismertetett módon. Az üzemanyagár az üzemanyag-vásárlási számla szerint vagy az állami adóhatóság által havonta közzétett áron vehető figyelembe. Az adóév során egy-egy negyedéven belül csak egyfajta módon – számla (számlák) alapján vagy az állami adóhatóság által közzétett áron – számolhatta el az üzemanyagköltséget az adott járműre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével. Amennyiben az üzemanyag beszerzés általános forgalmi adóját levonásba helyezte, az üzemanyag-felhasználás költségként való elszámolásánál nem alkalmazhatja az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagárakat. Az üzemanyagköltség elszámolásánál a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el. Saját tulajdonú személygépkocsi esetében a tételes költségelszámolás helyett az üzemi célból megtett utakra kilométerenként 9 Ft elszámolását is választhatja, amely az üzemanyagköltségen felül minden más költséget (így például a fenntartás, javítás, felújítás) magában foglal. Részletes útnyilvántartás hiányában a norma szerinti üzemanyag-mennyiség megállapításánál korrekciós szorzók figyelembevételére – a téli üzemmód miatti további költségek kivételével – nincs mód. A téli üzemeltetés címén december 1-je és március 1-je közötti időszakra lehet további költséget elszámolni, amelynek mértéke a norma szerinti üzemanyag mennyiség 3%-a lehet. Az alapnorma mellett alkalmazható korrekciós tényezőkkel összefüggésben fontos tudnia, hogy azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható. Amennyiben a téli üzemeltetés szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés szorzóját (az alapnorma 3%-a december 1-je és március 1-je közötti időszakban) a másik szorzóval össze kell adni, és az így kapott eredménnyel kell az alapnormát növelő értéket kiszámítani. 283 284

1991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §, Szja-tv. 11. sz. melléklet III. pont

279

Légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén a korrekciós szorzó az alapnorma 5%-a. Ez a szorzó a légkondicionálóval felszerelt gépkocsi május 1-je és szeptember 1-je közötti üzemeltetési időszakában alkalmazható azzal, hogy e korrekciós szorzó alkalmazása mellett más korrekciós szorzó nem vehető figyelembe. Az előzőekben ismertetett szabályok helyett a saját tulajdonában lévő személygépkocsi esetében – az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül – havi 500 km utat számolhat el útnyilvántartás vezetése nélkül. E költségelszámolásnál is az adott járműre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiséget veheti figyelembe az állami adóhatóság által közzétett áron, vagy számla (számlák) szerinti áron, továbbá kilométerenként 9 Ft-ot számolhat el. Ezt a módszert a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamában lehet alkalmazni. A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható az üzemi használatra eső bérleti díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti díja, ahol a bérleti díj címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetében sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1%-át). Ezen felül elszámolható az üzemi használatra eső – üzemanyag-fogyasztás, – a számla szerinti egyéb költség, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik. Járművezető gyakorlati szakoktató – akkor is, ha egyéni vállalkozás keretében gyakorolja tevékenységét – alkalmazhatja az oktatáshoz használt saját tulajdonban lévő jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló módosított 124/1994. (IX.15.) Kormányrendeletben meghatározott költségátalányt is. Az oktatási órákon kívüli üzleti utakra az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályokat is alkalmazhatja. Ha a kormányrendelet szerinti költségátalányt alkalmazza, akkor a további üzleti célú utak arányának megállapításánál figyelembe kell venni azt a futásteljesítményt is, amelyet az oktatási órákra költségátalány keretében számolt el, de ez utóbbi futásteljesítményre költséget újból nem számolhat el. A 12.2 pont alatt leírt, egyesített tevékenység esetén, az egyesítés időpontjában kell megvizsgálni a gépjármű költségelszámolásának lehetőségét az előzőek értelemszerű alkalmazásával. Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az Szja - törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számolt el cégautó adót285 kell fizetnie. Hivatali, üzleti utazás Hivatali, üzleti utazás, külföldi kiküldetés esetén elszámolható az utazás, a szállás díja, de a költségelszámolásnak feltétele, hogy az üzleti cél valós tartalmát bizonyítani kell. A nemzetközi közúti árufuvarozásban, személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként történő részvétel esetén napi 25 eurónak megfelelő Ft összeg számolható el azzal, hogy ebben az esetben nem számít elismert költségnek a szállásra fordított kiadás. Alkalmazottak esetében a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Olvassa el a 1053-as bevallás 2. és 3. sorához fűzött magyarázatot!

285

1991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,

280 Az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható. A további elszámolható költségeket az Szja-törvény 11. sz. melléklete tartalmazza. A 2010. évben felmerült összes költség 445. sor: Ennek a sornak a „c” („d”) oszlopába a 2010. évben felmerült – a 435–444. sorokba írt (kivéve a 440. sort) – költségei együttes összegét szerepeltesse. Amennyiben egyes bevételeire az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogszerűen választotta a 2010. évben, akkor a költségeit arányosítania kell. A 2010. évben elszámolható költség 446. sor: E sor „c” („d”) oszlopába az elismert költségeit írja be. Az idevonatkozó szabályok a költségek elszámolására vonatkozó általános tudnivalók között ismerhetők meg. A 1053-13-04-es lap kitöltése 2010. évi jövedelem 447. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozásból származó 2010. évi jövedelmét kell beírnia. A 434. sor „c/d” oszlopának összegéből vonja le a 446. sor „c/d” oszlopába írt összeget, és ha az pozitív, vagy nulla írja e sornak a „c/d” oszlopába. 2010. évi veszteség 448. sor: A vállalkozás 2010. évi vesztesége (a 446. sor „c/d” oszlopába írt összegnek a 434. sor „c/d” összegének levonása utáni rész.) Átalakuló Amennyiben egyéni cég alapítása miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tér át, akkor ügyeljen arra, hogy a „jogutód” társas vállalkozásba csak a belföldi tevékenység eredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább. Korábbi év(ek)ről áthozott veszteség címént levont összeg 449. sor: Ebben a sorban a korábbi év(ek)ről áthozott, elhatárolt veszteségének azt a részét szerepeltesse, amelyet a 2010. évi jövedelmével szemben érvényesít. E sorba legfeljebb a 447. sor összegét lehet beírni. Az előző év(ek) veszteségeit a korábbi adóbevallásainak megfelelő sorai tartalmazzák. A korábbi években elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni. A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el. A 2003. december 31-éig keletkezett korlátozott időtartamra elhatárolható veszteség összege utoljára a 2008. adóévben volt elszámolható. Amennyiben a családi gazdálkodónak vagy a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjának olyan vesztesége van, amely a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtti év(ek)ben keletkezett és azért nincs egyéni vállalkozásból származó bevétele, mert az őstermelésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, akkor az ilyen veszteség összegét az őstermelésből származó bevétellel szemben lehet érvényesíteni.

281 Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét özvegyi vagy örökösi jogon folytatja, akkor az örökhagyónál keletkezett veszteség összegét figyelembe veheti a vállalkozói adóalap megállapításánál. Abban az esetben, ha évközben a feltételek hiánya miatt kikerült az eva hatálya alól, akkor az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Ez azt jelenti, hogy abban az adóévben, amikor kikerül az eva hatálya alól, az elhatárolt veszteségből 20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Amennyiben a 2009. évet megelőző évek veszteségének elhatárolásához az állami adóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, akkor a korábbi évek veszteségét csak akkor veheti figyelembe a jövedelemszámítás során, ha engedélyt kapott. Olvassa el a 1053-13-04-es laphoz tartozó útmutatónál, a 14. pont alatt, a veszteségelhatárolás szabályait. A 2010. évi vállalkozói adóalap 450. sor: 2010. évi vállalkozói adóalap (a 447. sor összegéből a 449. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla). Nemzetközi szerződés szerint, a vállalkozói adóalap külföldön adóztatható része 451. sor: Amennyiben külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a jövedelmét módosíthatja a jövedelmének külföldön adóztatható részével, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. Ebbe a sorba a 450. sor összegéből a vállalkozói adóalapnak azt a részét írja be, amely a nemzetközi szerződés alapján külföldön (is) adóztatható. A külföldi telephelynek betudható bevételeinek és költségének figyelembevételével – a magyar szabályok szerint – számolja ki a jövedelem külföldön adóztatható részét és ezt az összeget írja ebbe a sorba. Azokat a kiadásokat, vagy kedvezményeket, amelyek mindkét telephelynek betudhatók – a bevétel arányában – ossza meg! Hasonlítási alap 452. sor: A hasonlítás alapjának meghatározása során az Szja-törvény 49/B. § (1)-(5) bekezdéseiben meghatározott, a bevétel és a bevételt növelő tételek együttes összegéből kell az Szja-törvény 4. és 11. számú mellékletében leírtak szerint meghatározott költségeket levonni (421 + 425 – 446). A fennmaradó rész, a hasonlítási alap. Módosított vállalkozói adóalap 453. sor: Módosított vállalkozói adóalap (a 450. sor összegéből a 451. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla). Abban az esetben, ha a külföldi tevékenysége veszteséges, ezt nem tudhatja be a hazai jövedelemébe. Feltétlenül olvassa el a 1053-13-01-es lap 409. sorához tartozó útmutatót! Az „a” oszlopban akkor jelöljön „X”-szet, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót az e sorba írt vállalkozói adóalap után fizeti meg, azaz, ha a 1053-13-01-es lap 409. sorában az (1), (2), (3), vagy a (6)-os kódot választotta. Ne felejtse el az „a” oszlopot kitölteni! Ha a (6)-os kódot választotta, akkor a 1053-15-os lapot is ki kell töltenie, és be kell nyújtania a bevallásával együtt. Nem kell „X”-szet szerepeltetnie, ha a 1053-13-01-es lap 409. sorába a (4)-es vagy az (5)-ös kódot írta be. A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 454. sor alapján fizeti meg. A 2010. évre kiszámított jövedelem-(nyereség)-minimum

282 454. sor: A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell határoznia, a jövedelem-(nyereség)-minimumot. Feltétlenül olvassa el az útmutató 10. pontjában leírtakat! Ha a törvény előírása alapján jövedelem-(nyereség)-minimumot kell számítania (és a 105313-01-es lap 409. sorában a (4)-es vagy az (5)-ös kódot választotta), a jövedelem-(nyereség)minimum összegét írja be ide. Amennyiben ezt tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának, úgy e sor „a” oszlopában jelölje „X”-szel, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum után fizeti meg. A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 453. sor alapján fizeti meg, kivéve, ha nem kötelezett jövedelem-(nyereség)-minimumot számítására [azaz a 409. sorban (1), (2), (3) szerepel]. A döntésénél vegye figyelembe, hogy 2010. év első félévében a 10%-os adókulcs akkor alkalmazható, ha a 2010. július 1-je előtti időszakára eső vállalkozói adóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik]. Olvassa el az útmutató 11. pontjában leírtakat! A vállalkozói személyi jövedelemadó286 A vállalkozói személyi jövedelemadó 455-457. sor: A személyi jövedelemadó törvény 2010. július 1-jétől hatályos szabályai szerint a vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 %, az e fölötti összegre 19 % a vállalkozói személyi jövedelemadó. A változás év közbeni hatálybalépése miatt eltérő szabályok vonatkoznak a 2010. adóév első, illetve második felére. A szabályok érvényesítéséhez a 2010. évi adóalapot két részre kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység napjainak arányában. A 455. sor a) oszlopába az egyéni vállalkozói tevékenység naptári napjainak a 2010. július 1je előtti időszakra eső arányát kell beírni. (A tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjai számának és a 2010. évi tevékenység összes naptári napjai számának a hányadosa, két tizedes jegyre kerekítve. Pl: ha az egyéni vállalkozó tevékenységét 2010. február 1-jén kezdte, akkor a 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napok száma: 150 nap, a 2010. évi tevékenység (2010. 02.01-től 2010. 12.31-ig) naptári napjainak a száma: 334 nap, a tevékenység naptári napjainak a 2010. július 1-je előtti időszakra eső aránya: 150/334 = 0,45) A 455. sor b) oszlopában a vállalkozói adóalap (453. vagy 454. sor) összegének a 2010. július 1-je előtti időszakra az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegét szerepeltesse (a 453. vagy a 454. sor összege és a 455. sor a) mezőben szereplő hányados szorzata). A 455. sor c)/d) oszlopában a b) oszlopban szereplő összeg adóját kell feltüntetni.

286

Szja-tv. 49/B. §

283 Ekkor a július 1-je előtti időszakra kiszámított arányszámmal a megállapított vállalkozói adóalap (453. vagy 454.sor összege) szorzataként meghatározott arányos összegre (a sor „b” oszlopa) 19%-os adókulccsal határozza meg az adó összegét (c/d). Az adó összege a b) oszlop összegéből 50 millió Ft-ig 10%, 50 millió Ft felett 19%, feltéve, hogy a 11. pontnál leírtaknak megfelel és választja ezt a lehetőséget! A 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 9%-a mindkét esetben az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában – a 11. pontnál leírtak szerinti támogatásnak minősül. Választhatja az adó 19% mértékét, az arányosított adóalap egészére is. Ez a gyakorlatban pl. azt is jelenti, ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor csak a 19%-os adókulcs alkalmazására jogosult. Ha a 458. sor „b” oszlopában is van adat, akkor sem lehet az adó 10%. A 456. sor a) oszlopában az egyéni vállalkozói tevékenység naptári napjainak a 2010. június 30-a utáni időszakra eső arányát kell beírni. (A tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjai számának és a 2010. évi tevékenység összes naptári napjai számának a hányadosa, két tizedes jegyre kerekítve. Pl: ha az egyéni vállalkozó tevékenységét 2010. február 1-jén kezdte, akkor a 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napok száma: 184 nap, a 2010. évi tevékenység (2010. 02.01-től 2010. 12.31-ig) naptári napjainak a száma: 334 nap, a tevékenység naptári napjainak a 2010. június 30-a utána időszakra eső aránya: 184/334 = 0,55) A 456. sor b) oszlopában a vállalkozói adóalap (453. vagy 454.sor) összegének a 2010. június 30-a utáni időszakra az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos összegét szerepeltesse (a 453. vagy a 454. sor összege és a 456.sor a) mezőben szereplő hányados szorzata). A 456. sor c)/d) oszlopában a b) oszlopban szereplő összeg adóját kell feltüntetni. Az adó összege a b) oszlop összegéből 250 millió forintig 10 % és nincsenek feltételek az érvényesítéshez (az éves 500 millió forintos határ került felezésre a féléves bevezetés miatt), 250 millió forint felett 19 %. 457. sor: A vállalkozói személyi jövedelemadó összesen (a 455. és 456. sorok összesen). Ennek a sornak a „b” oszlopába az adó összegének a 70%-át írja be. Vállalkozói adókedvezmény 458. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába – az átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel – a vállalkozói adókedvezményt írja be. Az adókedvezmény összege de minimis támogatásnak minősül. E sor „b” oszlopában a „c” oszlop összegéből a kisvállalkozói adókedvezmény összegét tüntesse fel. E kedvezményt azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadónak legalább a 30%-át meg kell fizetnie kisvállalkozói adókedvezmény érvényesítése esetén. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény összege („c/d” oszlop adata) nem lehet több a 457. sor „b” oszlopába írt összegnél. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az adóévben megfizetett kamat 40%-a azzal, hogy az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg

284 a 6 000 000 Ft-ot. E kedvezmény összege az egyéni vállalkozó döntése szerint – vagy csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, azonban ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál az 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap 459. sor: Amennyiben a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel a kettős adóztatás elkerülésére nincs nemzetközi szerződésünk, akkor ebbe a sorba a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap összegét írja be. A külföldön megfizetett adó (507. sor) összegének a 90%-a, de legfeljebb a külföldön is adózott jövedelem átlagos vállalkozói adókulcs szerinti adója 460. sor: Nemzetközi szerződés hiányában a vállalkozói adóalap utáni adót csökkenti a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap (459.sor) után a külföldön igazoltan megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó. Az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adót úgy kell kiszámítani két tizedes jegyre kerekítve, hogy az adókedvezménnyel is csökkentett vállalkozói személyi jövedelemadót (457–458. sorok „c/d” oszlopainak különbségét) el kell osztani a vállalkozói adóalappal (450. sor adata). Az „a” oszlopba az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsot, a „c/d” oszlopba a korlátok figyelembevételével megállapított levonható adó összegét írja be. Ne felejtse el az 507. sorban feltüntetni az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldön megfizetett adó 2010. évi összegét! A 2006-2009. év(ek)ben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény(ek) összege, vagy egy része után visszafizetendő adó 461. sor: Ebbe a sorba a 2006–2009. években érvényesített kisvállalkozói kedvezmény visszafizetendő adóját kell beírni. Olvassa el az 512–521. sorok kitöltéséhez fűzött tájékoztatót. A kedvezmény címén levont összeg kétszeresének 16%-át kell a visszafizetésnél számításba venni. A kisvállalkozói kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettség azt az egyéni vállalkozót is terheli, • aki bejelentkezett az eva hatálya alá és az eva-s időszakban, illetve • aki az átalányadó szabályai szerint állapítja meg az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét és ezen időszakban következik be a kedvezmény visszafizetése alapjául szolgáló körülmény. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése esetén bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik Ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása – cselekvőképességének elvesztését vagy halálát kivéve – megszűnik, a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg egy részét, a jogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. Olvassa el az útmutató 18. és 19. pontját! Áttérő

285 Aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá kerül át, annak az áttérés miatt az Szja-törvény hatálya alatt igénybevett kisvállalkozói kedvezményt nem kell visszafizetnie. Átalakuló Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a 2010. évben, és adókötelezettségét az Szja- tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010. évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, akkor a 461. sor b) oszlopában tüntesse fel a kisvállalkozói kedvezmény után visszafizetendő adó összegét. Ebben az esetben a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét kell figyelembe vennie. Olvassa el a kitöltési útmutató 8.2. pontját, valamint a 480-484. sorokhoz fűzött magyarázatot! A vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összege 462. sor: Ebbe a sorba a vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összegét kell beírnia. A 457. sor összegéből le kell vonni a 458. és a 460. sorok „c/d” oszlopaiba beírt összegeket, majd azt növelni kell a 461. sor „c/d” oszlopába írt adattal. A kisvállalkozói adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt visszafizetendő összege287 463. sor: Ebbe a sorba a hitelkamat alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be, amennyiben azt a tárgyi eszköz elidegenítése miatt vagy üzembe helyezés hiányában – kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok – vissza kell fizetnie. A kedvezmény visszafizetésére Ön akkor kötelezett, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezte üzembe – kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás –, valamint akkor, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegenítette. Feltétlenül olvassa el a 18. pontnál leírtakat! A „b” oszlopba az adókedvezmény összegét, a „c/d” oszlopba a visszafizetendő adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése esetén bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik Ha a fent említett időszak alatt az egyéni vállalkozói tevékenység bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka a magánszemély cselekvőképességének elvesztése vagy halála, valamint az egyéni cég alapítása), a kisvállalkozói kedvezmény egészét vagy egy részét vissza kell fizetnie. A 2010. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettség 464. sor: Ebben a sorban a 2010. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségét szerepeltesse, mely a 462. és a 463. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatok együttes összege. 14. VESZTESÉGELHATÁROLÁS288 A tárgyévben elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) az egyéni vállalkozásból származó jövedelmével szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja. 287 288

Szja-tv. 13. számú melléklet 14.pont Szja-tv. 49/B. § (7) bekezdés

286

A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteség elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni. Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó veszteségelhatárolása Eltérő szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat és a jövedelmét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. Esetében az adóévben elhatárolt veszteség összege – önellenőrzés keretében – az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is elhatárolható oly módon, hogy a megelőző két év egyikében, vagy mindkettőben megszerzett mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben – de a két évre együttesen is legfeljebb – az elhatárolt veszteség összegével. Egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. A mezőgazdasági tevékenység meghatározásánál e tekintetben az Szja-tv. 6. sz. melléklete az irányadó. Ne feledje, hogy a veszteség visszamenőleges elszámolására a 2008. és 2009. évi adóbevallásának önellenőrzéssel való helyesbítésével van lehetősége. Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elhatárolása, akkor az állami adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabály érvényesítésére. Az állami adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak az összegét. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok helyett az átalányadózást vagy az eva-t választja, akkor az átalányadózás ideje, illetve az eva hatálya alatt a nyilvántartott veszteség összegéből 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Mezőgazdasági vállalkozók 2008-2009. évekre elhatárolt veszteségének összege 465. sor: Amennyiben Ön mezőgazdasági tevékenységet (is) folytató egyéni vállalkozó (de nem családi gazdaság keretében végzi ezt a tevékenységét) és 2010-ben e tevékenysége veszteséges (448. sor adata), úgy a 2010. évben keletkezett veszteség összegét visszamenőleg 2008. és a 2009. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt, e tevékenységéből adóköteles jövedelme. Ha az egyéni vállalkozásában nem csak mezőgazdasági tevékenységet folytat, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. A 2010. évi veszteség összegéből a 465. sor összegének levonása után meg maradt veszteség

287 466. sor: Ebbe a sorba a 448. sor összegét írja be, vagy ha ebből a 465. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó rész kerülhet (a 448. sor összegének a 465. sor összegét meghaladó része). A korábbi év(ek)ről áthozott, még el nem számolt elhatárolható veszteség 467. sor: Ebben a sorban a korábbi évekről áthozott veszteségének azt az összegét kell szerepeltetnie, amelyet a 2010. évi jövedelmével szemben nem számolt el. A még el nem számolt elhatárolható veszteséget a „c” oszlopba írja be. Ha tevékenységét 2010. évben szüntette meg, a tevékenység megszüntetése időpontjáig elhatárolható összeget a „d” oszlopban szerepeltesse. Amennyiben a 2009. évet megelőző években keletkezett veszteség elhatárolásához az állami adóhatóság engedélye kellett, akkor annak összegét csak akkor írhatja be e sorba, ha az állami adóhatóság az engedélyt megadta a veszteség továbbvitelére. Ha nem kért engedélyt, akkor a veszteség összegét nem veheti figyelembe e sor kitöltésénél. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alóli kikerüléskor azt a veszteség összeget is vegye figyelembe ebben a sorban, melyet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatti időszakában (20%/év) elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó szerinti adózás időszakában, adóévenként elszámoltnak kell tekinteni a nyilvántartásai szerinti, elhatárolható veszteség 20% mértékkel megállapított összegét. Az előzőek levonásával meghatározott összeget írja be e sorba. Nyilvántartott veszteség összege 468. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopában a 466–467. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatokat összesítse. Amennyiben a 2009. évet megelőző évek veszteségének elhatárolásához az állami adóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, de ezt nem tette meg, akkor a veszteségét nem veheti figyelembe a jövedelemszámítás során és ez a sor sem tartalmazhatja. 15. A VÁLLALKOZÓI OSZTALÉKALAP ÉS ADÓJÁNAK

289

MEGÁLLAPÍTÁSA

Az egyéni vállalkozó 2010. évi adókötelezettségére az Szja-tv. kivét-kiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.290 A 1053-13-05-ös lap kitöltése Adózás utáni vállalkozói jövedelem 469. sor: E sor „c/d” oszlopába az adózás utáni vállalkozói jövedelmét írja be, amely a 453. és a 431. sorok „c/d” oszlopainak együttes összegének a 464. sor „c/d” oszlopába írt összeget meghaladó része, vagy nulla. A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni jövedelemből kiindulva kell kiszámítania azzal, hogy a módosított vállalkozói adóalapból kell kiindulnia akkor is a számítás során, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum után fizette meg. Adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek291

289

Szja-tv. 49/C. § A 2011. január 01-én hatályos Szja-tv. 84/F. § 291 Szja-tv. 49/C. § 290

288 Ellenszolgáltatás nélküli átruházás esetén, a tárgyi eszközök nettó értékéből, az adózás utáni jövedelmet csökkentő tételként figyelembe vett összeg arányos része 470. sor: Ha Ön a 2007. január elsejét követően üzembe helyezett tárgyi eszköz nettó értékével az akkori adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentette és ezt a tárgyi eszközt 2010-ben ellenszolgáltatás nélkül átadta – és az átadás nem minősül természetbeni juttatásnak, ami után meg kellett fizetnie a személyi jövedelemadót –, akkor az akkori nettó érték meghatározott összegével növelnie kell az adózás utáni vállalkozói jövedelmét. Ez azt jelenti, hogy a levont összeget vagy annak meghatározott részét attól függően kell ebbe a sorba beírnia, hogy mikor történt a jövedelem csökkentése. Ha 2010-ben, akkor a teljes levonással, a 2009-ben történt levonás esetén az összeg 66%-ával, a 2008-ban levont összegnek pedig a 33%-ával kell most növelnie az adózás utáni jövedelmét. Megszűnt Akkor is ezt a szabályt kell alkalmaznia, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2010. évben megszüntette. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembehelyezése esetén vagy határidőben történő üzembe helyezés hiányában a korábbi év(ek)ben beruházási költség címen levont összeg 471. sor: Amennyiben 2010-ben olyan tárgyi eszközt helyezett üzembe, amelynek a beruházási költségével a korábbi években részben vagy egészben az adózás utáni jövedelmét csökkentette, akkor ebbe a sorba írja be az üzembe helyezett tárgyi eszközre tekintettel beruházási költség címén ténylegesen levont összeget. Ha az adózás utáni jövedelem csökkentésének évét követő negyedik évben nem helyezi üzembe a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat, akkor a beruházási és felújítási költség címén levont összeggel az adózás utáni jövedelmét a negyedik évben növelnie kell. Ültetvénytelepítés esetén a termőre fordulás évében kell az adózás utáni jövedelmét növelnie a beruházási költség címén levont összeggel. Ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése a családi gazdasághoz tartozó tárgyi eszközként történt és a jövedelmét az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania, akkor a beruházási költség címén levont összeget nem kell adózás utáni jövedelmet növelő tételként figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor sem, ha bejelentkezett az eva hatálya alá és ezen időszak alatt került sor az üzembe helyezésre. Megszűnt és átalakuló A 2010. évben beszerzett, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz esetében, az üzembe helyezés időpontjától a beszerzési árnak az elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó részével az adózás utáni jövedelmét ugyan csökkentheti, de ezt az összeget itt növelő tételként is figyelembe kell vennie a megszűnésre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén a lap kitöltésekor. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek összesen 472. sor: Ebben a sorban a 470–471. sorokba írt adatokat összesítse. Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek292 Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet és az azt növelő tételek együttes összegét legfeljebb annak összegéig lehet csökkenteni. Beruházási költség címén levont összeg 292

Szja-tv. 49/C. §

289 473. sor: Ebben a sorban a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban szereplő, a 2010. évben felmerült beruházási költségét szerepeltetheti akkor, ha a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékcsökkenési leírását üzembe helyezés hiányában még nem kezdte el a 2010. évben. Ha a tárgyi eszköz, nem anyagi dolog üzembe helyezése 2010-ben megtörtént, akkor annak költségét ebben a sorban hagyja figyelmen kívül! Ha évközben kikerült az eva törvény hatálya alól, akkor a beruházási költségnek azt a részét, amely az eva-s időszakban merült fel, nem veheti figyelembe az adózás utáni jövedelmet csökkentő tételek között. Kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2010. évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök, nem anyagi javak nettó értéke 474. sor: A 2010. évi adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentheti a kizárólag üzemi célt szolgáló, saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékéből 2010-ben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, amennyiben az értékcsökkenési leírást a 2010. évben kezdte el. Az adózás utáni jövedelmet csökkenti annak a személygépkocsi beszerzési árának nettó értéke is, amelyre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette. Más személygépkocsi továbbra sem tekinthető ebből a szempontból kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, még akkor sem, ha a cégautó adót megfizette. Adórövidítéssel, egyéb jogszabálysértéssel összefüggő bírság, késedelmi pótlék 475. sor: Ebben a sorban az olyan adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegét kell szerepeltetni, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenységének gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként fizetett meg. Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek összesen 476. sor: Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételeket összesítse (a 473–475. sorokba írt adatok együttes összege) ebben a sorban. Vállalkozói osztalékalap meghatározása293 477. sor: Vállalkozói osztalékalap, a 469. és a 472. sorok együttes összegének a 476. sor összegét meghaladó része, vagy ha az utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla. (Ebben a sorban negatív szám nem szerepelhet.) E sor összegét szerepeltetnie kell a 1053-04-es lap 177. sorának „a” oszlopában. [Amennyiben alkalmazni kívánja az Szja-tv. kivét-kiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit,294 akkor a 477. sor „a” oszlopában szerepeltesse a kivétkiegészítés összegét. Ebben az esetben az osztalékadó alapja (477. sor c/d oszlop) a kivétkiegészítéssel csökkentett vállalkozói osztalékalap lesz (469+472-476.sor összege csökkentve a 477.sor „a” oszlopában szereplő összeggel).] A vállalkozói osztalékalap adója 480. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába a vállalkozói adóalap (477. sor) 16%-át szerepeltesse. Fontos! A 481-483. sorokat az egyéni cég alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozók tölthetik ki, ha adókötelezettségük megállapítására a különbözet szerinti adózást választják. A tevékenységüket ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda 293 294

Szja-tv. 49/C. § Szja-tv. 16. § (5)-(9)

290 tagjaként folytató egyéni vállalkozók is kitölthetik e sorokat, ha adókötelezettségüket az Szja-tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010. évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítják meg, vagy a különbözet szerinti adózást választják. Feltétlenül olvassa el a kitöltési útmutató 8. pontjában leírtakat is! Adókötelezettségek különbözete 481. sor: E a sor „d” oszlopát akkor kell kitöltenie, ha egyéni cég alapítása miatt megszüntette a vállalkozói tevékenységét és adókötelezettségének megállapítására a különbözet szerinti adózást választotta. Ebben az esetben a megszűnés szabályai szerint és anélkül is meg kell határoznia az adókötelezettségét (a 1053-13-as lapok „c” és „d” oszlopot is ki kell töltenie). [481d=(480d-480c)+(464d-464c)] Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a 2010. évben, és adókötelezettségét az Szja- tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010. évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, akkor e sor „c” oszlopában a kisvállalkozói kedvezménnyel (461b) és a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben (484c) keletkezett adófizetési kötelezettség összegét szerepeltesse. (481c=461b+484c) Kérjük, olvassa el a kitöltési útmutató 8. pontjában leírtakat! Adókötelezettségek különbözetének 2011. május 20-ig esedékes összege A 482. sor: Ha egyéni cég alapítása miatt szüntette meg a tevékenységét és a megszűnés szabályai szerint és az a nélkül megállapított adókötelezettség különbözete meghaladja a 10.000 Ft-t, akkor az adó különbözet három egyenlő részletben fizethető meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként.295 Ebbe a sorba az adóévi kötelezettségként megállapított összeget kell beírni.(481d/3) Ha a megszűnés szabályai szerint és az a nélkül megállapított adókötelezettség különbözete nem haladja a 10.000 Ft-t, akkor a különbözet összegét a 482.sor „c” oszlopába írja be. Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a 2010. évben, és adókötelezettségét az Szja- tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010. évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, és a 481. sor „c” oszlopában szereplő összeg a 10.000 Ft-t meghaladja, akkor az adókötelezettség három egyenlő részletben fizethető meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként. Ebbe a sorba az adóévi kötelezettségként megállapított összeget kell beírni.(481c/3) Ha az adókötelezettség nem haladja a 10.000 Ft-t, akkor a különbözet összegét a 482.sor „c” oszlopába írja be. Adókötelezettségek különbözetének a következő két adóévben esedékes összege A 483. sor: Ha a 481. sorban szereplő összeg meghaladja a 10.000 Ft-t, akkor az adó különbözet három egyenlő részletben fizethető meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként.296

295 296

Szja-tv. 49/A. § (2) – (5) bekezdés Szja-tv. 49/A. § (2) – (5) bekezdés

291 E sor „b” oszlopába a 2012. évben esedékes kötelezettségként, a „c” oszlopba a 2013. év kötelezettségeként a 481. sorba írt adat harmadrészeként megállapított összeget kell szerepeltetni. Ha a 481. sorban szereplő összeg nem haladja meg a 10.000 Ft-t, akkor a 483. sort ne töltse ki. Fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt, még fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összege297 484. sor: Ebbe a sorba a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg, nem célszerinti felhasználása miatt fizetendő vállalkozási személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegének késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be. E címen akkor van adófizetési kötelezettsége, ha a bevételét e címen 2010. január elsejét megelőzően csökkentette a nyilvántartott összeggel és azt a 2010. évben a nyilvántartásból történő kivezetést követően, nem beruházási cél szerint költötte el. Nem használható fel a fejlesztési tartalék adó és késedelmi pótlék fizetése nélkül olyan tárgyi eszköz beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy amelyhez ingyenesen jutott. Amennyiben a (lekötött) nyilvántartott összeget annak célja szerint nem költötte el, akkor a feloldott rész után 16% vállalkozói személyi jövedelemadót, a feloldott rész vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után pedig vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetni. Az adót, a nyilvántartásból történő kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni késedelmi pótlékkal növelten. E sor „a” oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a nyilvántartott pénzösszeg kivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél miatt történt. A „b” oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopba pedig az adó, késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a feltételek nem teljesítése esetén bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Az egyéni vállalkozónak – ideértve a tevékenységét szüneteltető, illetve megszüntető egyéni vállalkozót is – e címen akkor is visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor a bevétel csökkentésének évét követő 4 éven belül. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette [ekkor az „a” oszlopba az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének időpontját], vagy ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérést megelőzően a nyilvántartott összeget kivezette, de azt annak célja szerint nem költötte el [ekkor az „a” oszlopba a nyilvántartásból történő kivezetésének időpontját írja be]. Átalakuló Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a 2010. évben és adókötelezettségét az Szja- tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010. évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, akkor a 484.sor „c” oszlopában tüntesse fel az adómegfizetési kötelezettség összegét. Ebben az esetben a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adó- fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni. Olvassa el a kitöltési útmutató 8.2. pontját! A 10%-os adókulcs alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő összeg nem célszerinti felhasználása miatt fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összege298 485. sor: E sor kitöltése előtt feltétlenül olvassa el az útmutató 11. pontjában leírtakat! 297 298

Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdés Szja-tv. 2010. 08. 15-én hatályos 49/B. § (22) bekezdése

292 Ha Ön a vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adót a 10%-os mértékkel határozta meg, és a 6% adónak megfelelő összeget nem a cél szerinti felhasználásra tekintettel vezette ki a nyilvántartásból, akkor a kivezetést követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten meg kellett fizetnie a kivezetett résszel azonos összegű adót! Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg a nyilvántartásba vett összeg – következőkben részletezettek szerinti – felhasználása, a nyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmi pótlékot az Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) a negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. E sor „a” oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a 6% (9%) adónak megfelelő összeg kivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél miatt történt. A „b” oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopba pedig az adó, késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be. Vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összege 486. sor: Ebben a sorban kell összesítenie a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, valamint a fejlesztési tartalék nem célszerinti feloldása miatt visszafizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét, és a 10%-os adókulcs alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő összeg nem célszerinti felhasználása miatt fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét. (a 464. sorba és a 480., 482., 484., és 485. sorok „c/d” oszlopaiba beírt adatok). Az összesített adatokat a 1053-04-ös lap 177. sorának „e” oszlopába is be kell írnia. Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja a 2010. évben, és adókötelezettségét az Szja - tv. - 2011. január 01-én hatályos, de már a 2010. évre is alkalmazható - 49/A. § (6) bekezdése szerint állapítja meg, akkor e sor „b” oszlopában szerepeltesse az elhatárolt veszteség után (468.sor) az adó mértékével számított összeget. Ezzel az összeggel csökkentheti a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét.(486d=464d+480d+482c+485d-486b)

16. AZ ÁTALÁNYADÓZÁSSAL ÉS ANNAK VÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK A 1053-13-06-os lap kitöltése A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett az átalányadózást akkor választhatta, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőzően 2009-ben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió Ftot299 nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban. Az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység300, akkor választhatta az átalányadózást, ha az

299 300

Szja-tv. 50. § (1) bekezdés a) pont 210/2009 (IX.29) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

293 átalányadózást közvetlenül megelőzően 2009-ben a vállalkozói bevétele a 100 millió Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban. Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatárok megemelkednek a bevételként figyelembe vett támogatások összegével.301 Átalányadózást csak az egyéni vállalkozói tevékenység egészére lehet választani. Ha egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, akkor külön-külön és egyidejűleg is választhatja a kétféle tevékenységére az átalányadózást. Ha Ön a 2009. évi bevallásában a 2010. évre az átalányadózást választotta és az ezt követő adóévekben sem kíván ezen az adózási módon változtatni, akkor a választása a feltételek megléte esetén – a visszavonásig – érvényes, és nem kell újból nyilatkoznia. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadás (nyugtaadási) kötelezettségét.302 Bármely feltétel hiányában (pl. munkaviszonyt létesít) az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra kell áttérni. Ha átalányadózást választott, majd azt megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – az átalányadózás megszűnése/megszüntetése évét követő legalább négy adóév elteltével választhat. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az szja - törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.303 A 2009. július 01-jétől hatályos előírás szerint a 2010. adóévre vonatkozóan újra választhatta az átalányadózást, ha a 2009. évben, vagy korábban a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg a jogosultsága, és ha annak egyéb feltételei fennállnak. Ezt be kellett jelentenie az állami adóhatóságnak. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek a bevétel érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.304 A főállású és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó eltérő költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg az egyéni vállalkozásból származó bevételéből a jövedelmét. Az érvényesíthető költségátalányok a következők: A bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint az egyéni vállalkozásból származó bevétel 40%-a vonható le vélelmezett költséghányad címén az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításakor. 301

Szja-tv. 7. § (3) bekezdés Az átalányadózás ideje alatt kapott támogatások összegét a folyósítás évében bevételként kell figyelembe venni. A költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege nem része az egyéni vállalkozásból származó bevételnek, azt a bevallás 10. sorában lehet figyelembe venni. 302 Szja-tv. 55. § 303 Szja-tv. 50.§. (7) bekezdés 304 Szja-tv. 56.§ (1) bekezdés

294 Aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, az 25% vélelmezett költséghányadot érvényesíthet. Aki az adóév egészében kizárólag az Szja-törvény 53. §-ának (3) bekezdésében vagy kizárólag a (3)-(4) bekezdésében felsorolt tevékenységet folytat, az a bevétel 80%-át, kiegészítő tevékenység folytatása esetén a bevétel 75%-át vonhatja le vélelmezett költséghányad címén. Aki ezeken kívüli tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40, illetőleg a 25%-os költséghányadot kell alkalmaznia. Aki az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat305 (kiskereskedő), az a bevétel 87%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a bevétel 83%-át tekintheti vélelmezett költséghányadnak. Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége keretén belül a kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenysége külön-külön, vagy együttesen az adóév egészében kizárólag az szja-törvény 53.§ (4) bekezdésében felsorolt üzletek működtetésére terjed ki, annak a bevétel 93%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, akkor a bevétel 91%-át lehet vélelmezett költséghányadként figyelembe venni. Akinek a tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, annak a változás időpontjában az év első napjától visszamenőlegesen az összes bevételére vonatkozóan át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Amennyiben az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül (év közben nyugdíjba megy), akkor az átalányadó alapját ebben az évben még a főfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó „magasabb” költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg. Ha a 2009. évben az átalányadó szabályai szerint adózott és a 2010. évre az eva törvény szerinti adózást választotta, de a feltételek hiánya miatt év közben kikerült e törvény hatálya alól, akkor az átalányadózást az eva-s adóévet követő négy adóévre nem választhatja. Ha az előzőekben ismertetett szabályok figyelembevételével a 2011. évre az átalányadózást kívánja választani, akkor a 1053-13-01-es lapon a III. táblában a 407. sorban ezt a döntését jelölje X-szel. Ha a 2010. évben az átalányadó szabályai szerint adózott, de ezt az adózási módot a 2011. évre nem kívánja továbbra is fenntartani, akkor a 1053-13-01-es lap IV. pontjánál a 408. sorban kell nyilatkoznia erről. Ha 2010. december 31-éig a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta és a 2011. évre az átalányadózást választja, akkor – 2010. december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz;

305

210/2009 (IX.29) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

295 – az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó, a személyi jövedelemadó törvény szerint elszámolható értékcsökkenési leírását is. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt. Ennek az az oka, hogy e támogatások összege nem az átalányadó alapjába számít bele, hanem – amennyiben a támogatás összegét bevételként kezeli – önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni a 1053-as bevallás 10. soránál, mellyel szemben a költségek elszámolhatók; – az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Fontos! A 2010. évtől az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi. A 2011. évre - az átalányadózásra - vonatkozó döntésénél ezt is vegye figyelembe. Az átalányban megállapított jövedelem meghatározása306 E lap kitöltése előtt feltétlenül írja be a bevallási időszak adatait az erre szolgáló helyre. A bevallási időszak meghatározásához az útmutató 13. pontjában leírtakat is vegye figyelembe. Ha külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelemként a külföldi telephelynek betudható bevétel alapján átalányban megállapított jövedelem minősül307. Az így megállapított jövedelem összege adóterhet nem viselő járandóság, melyet a 1053-A lap 20. sorában kell feltüntetnie. Az átalányadó alapjába beszámító bevétel 491. sor: Ebbe a sorba az átalányadó alapjául szolgáló bevételt kell beírni. A bevételek számbavétele a 421. sorhoz fűzött tájékoztatás alapján, a támogatásokra vonatkozó eltérő szabályra is figyelemmel történhet. A támogatás összegéből az a rész, amelyet a költségei fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem (10. sor) megállapítására irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. A területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatást bevételnek kell tekintenie, amennyiben Ön a mezőgazdasági tevékenységét egyéni vállalkozás keretében folytatja. A támogatás összege megemeli az átalányadózás alkalmazási feltételéül rendelt bevételi értékhatárt is. E sor „b” oszlopába a „c/d” oszlop összegéből a támogatás összegét kell beírni. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét évközben kezdte el vagy szünteti meg, akkor az átalányadó alkalmazási feltételéül megállapított bevételi értékhatárt időarányosan kell megállapítani. Része a bevételnek a földalapú és az egyéb jogcímen kapott támogatás összege is, ha ez utóbbit nem költségek fedezetére vagy nem fejlesztési célból folyósították.

306 307

Szja-tv. 53. § Szja-tv. 3. § 72.pont l) és 3/A. § (4)

296 A számított jövedelem 492. sor: Ebbe a sorba a bevételből az Önre vonatkozó költséghányad levonásával megállapított jövedelmét írja be, a 491. sorba írt adat figyelembevételével. 2010. évtől az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi. Ezt az összeget kell átírni a 1053-A lap 13. sor „a” oszlopába. Egyéb adatok Nyitókészlet leltári szerinti értéke 2010. január 1-jén 497. sor: Ebben a sorban a 2010. január 1-jén rendelkezésre álló – leltár szerinti – anyag, árukészlet, félkész és késztermék nyitó értékét kell szerepeltetni, egyezően a 2009. évi 0953as bevallás 498. sorában közölt zárókészlet összegével. Zárókészlet leltári szerinti értéke 2010. december 31-én 498. sor: A 2010. december 31-én felvett leltár szerinti – vásárolt és saját termelésű – anyag, árukészlet, félkész és késztermék értékét tartalmazza ez a sor. Átalakuló – Tevékenységét megszüntető Ebben a sorban a tevékenység megszüntetésének napjával, vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés időpontjában felvett leltár szerinti zárókészlet összegét kell szerepeltetnie áfa nélkül. Az alkalmazottak átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem 499. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgy állapítható meg, hogy az összes foglalkoztatási hónap számát el kell osztani 12-vel). A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell két tizedes jegyig. (Például, ha 3 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 20 hónap, akkor az átlagos létszám 20: 12 = 1,66. Ez kerekítve 2. Ezt a számot a „b” oszlopba kell beírni.) E sor kitöltése kötelező! Fontos! Felhívjuk figyelmét, hogy az egyéni vállalkozók esetében - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján - a „kis- és középvállalkozás” kategóriába történő besorolás alapja a foglalkoztatotti létszám308. A segítő családtagok átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem 500. sor: Ebbe a sorba a segítő családtagok átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét írja be. Az átlagos létszámot a 499. sornál leírtak szerint állapítsa meg. A 2010. évi adóalapba beszámító bevételből, a 2010. évben folyósított támogatások bevételként figyelembe vett része 501. sor: Ebbe a sorba a 421. sor összegéből a 2010. évben folyósított területalapú támogatás, az egyéb jogcímen folyósított, valamint a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be. Az 502–504. sorokat a választott adózási módtól függetlenül ki kell tölteni! A 2010. évben költségek fedezetére, fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege 308

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3.§ és 5.§ (1)

297 502. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába a 2010. évben költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét írja be. A „b” oszlopba, a „c/d” oszlop összegéből a fel nem használt rész összegét írja be! A 2010. év január 1-jét megelőzően a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás még fel nem használt összege 503. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2010. január elsejét megelőzően folyósított támogatás összegének még fel nem használt részét kell beírni. E sorba jellemzően akkor kerülhet adat, amennyiben a támogatás összegét előre folyósították. A 2010. évben utólag folyósított támogatások összegéből bevételnek nem minősülő összeg 504. sor: Ebbe a sorba a 2010. évben utólag folyósított támogatás összegét írja be, amennyiben azt nem tekintette bevételnek. Ilyen esetben a támogatott cél szerinti kiadásának a támogatás összegével fedezett részét költségként nem veheti figyelembe. Adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték309 505. sor: Ha Ön korábban a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg az átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor ebbe a sorba, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét szerepeltesse. Ezt a szabályt kell alkalmaznia akkor is, ha 2010. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania. Ezt a sort („d” oszlopot) nem töltheti ki a tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó. Leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készletek beszerzési ára 506. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készlet beszerzési értékét írja be. Külföldön megfizetett adó 507. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldön megfizetett adó 2010. évi összegét írja be. A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, - a magánszemély választása szerint a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítani. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a Ftra történő átszámításhoz figyelembe venni. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. Az egyéni vállalkozói tevékenységhez felhasznált vállalkozáson kívüli forrása 508. sor: Egyéb adatként, kérjük, hogy tüntesse fel azon összeget, melyet egyéni vállalkozói tevékenységéhez felhasznált, és amelynek forrása vállalkozáson kívüli. (Pl.: saját adózott pénze, magánkölcsön.) Fejlesztési tartalékként (a korábban lekötöttként kezelt) nyilvántartott összeg 509. sor : Itt tüntesse fel a fejlesztési tartalék nyilvántartott összegét. A korábban lekötött számlakövetelés összegét is vegye figyelembe! Az adókötelezettség teljesítése során a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevallás benyújtásának évét kell tekinteni. 309

2002. évi XLIII. tv. 17. § (2); Szja-törvény 51. § (4) bekezdés

298

Megszűnő A tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki! A vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban – kisvállalkozói adókedvezmény alapjául szolgáló – felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összege 510. sor: Ebben a sorban – külön adatként is közölni kell – a költségek között, a 443. sorban elszámolt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összegéből azt a részt, melyet kisvállalkozói adókedvezmény alapjaként vett figyelembe. A 2010. év I. félévére vonatkozóan a 10%-os adókulcs alkalmazása miatt megtakarított, nyilvántartott adó összeg 511. sor: E sorban az Szja-törvény 2010.augusztus 15-én hatályos 49/B. § (21) bekezdése alapján számított, 9% mértékű, megtakarított adó összegét kell szerepeltetni. Az alacsonyabb kulcs (10%) alkalmazására 2010. év első félévére vonatkozóan többek között akkor van lehetősége, ha a bevallásában feltünteti a megtakarított adónak megfelelő összeget. Olvassa el a 11. ponthoz írt magyarázatot! Megszűnő A tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki! 17. A KISVÁLLALKOZÓI KEDVEZMÉNY RÉSZLETEZŐ ADATAI Mielőtt a 512–521. sorok adatait kitölti, olvassa el a 1053-13-08-as lapok kitöltéséhez fűzött útmutatót a csekély összegű (de minimis) és más támogatásokra vonatkozó tudnivalókról is. E tudnivalók ismeretében tudja megállapítani (eldönteni), hogy Ön érvényesítheti-e, és ha igen, akkor mekkora összegben a kisvállalkozói kedvezményt. A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének részletes szabályai310 Ha az egyéni vállalkozó 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat (vagy alkalmazott nélkül folytatja tevékenységét), akkor az egyéni vállalkozásból származó bevételét csökkentheti a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értékével, amely nem lehet több mint a bevételek és az elismert költségek különbsége, de legfeljebb évi 30 000 000 Ft. A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költségének (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségének együttes összege lehet. Beruházási költség nem vehető figyelembe, az e rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a cserébe visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette –, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és ültetvény esetén. A tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazási szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehető figyelembe. 310

Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pont, (12)-(14), (17) bekezdés

299 A kisvállalkozói kedvezmény összege a tárgyévi bevételek és a tárgyévben elszámolható költségek különbsége alapján állapítható meg. A tárgyévben elszámolható költségek részét képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját képező, az üzembe helyezett tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összege is. A kedvezmény érvényesítésének a 30 000 000 Ftos korláton belül további kettős korlátja van, ugyanis a kedvezmény összege nem lehet több a bevételek és a költségek különbségénél, és nem lehet több a kedvezmény alapjául szolgáló beruházási költség összegénél sem. E kiadások közé kell sorolni azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek egyedi beszerzési ára 100 000 Ft alatt van. Beruházási költségnek a számla szerinti beszerzési árat kell tekinteni, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ez azt jelenti, ha a bevétel például 10 000 000 Ft, a költség 7 600 000 Ft és a tárgyi eszközök beszerzési ára 2 000 000 Ft, akkor kisvállalkozói kedvezmény címén a 2 000 000 Ft levonható, mivel a beruházás költsége kevesebb a bevételek és a költségek (10 000 000 Ft – 7 600 000 Ft = 2 400 000 Ft) különbségénél. A példabeli esetben a jövedelem 400 000 Ft. [A példánknál maradva – egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor –, ha az egyéni vállalkozónak a kisvállalkozói kedvezmény levonása után 400 000 Ft jövedelme marad és a korábbi évről áthozott vesztesége 100 000 Ft, akkor a vállalkozói adóalap 300 000 Ft, mely után az adó 10 és/vagy 19%. Ennek az adónak az összege csökkenthető tovább a kisvállalkozói adókedvezménnyel.] E kedvezmény alkalmazhatósága azt is jelenti, hogy az „első” tulajdonosok által megvalósuló beruházásokat kedvezményezi a törvény. A mások által korábban használatba vett üzlet, műhely, használt személygépkocsi vásárlására fordított kiadás nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját. A korábban még használatba nem vett fordulat teljesen új eszközt feltételez, amelynek értelemszerűen a külföldről behozott használt gépek, berendezések sem felelnek meg. A jármű abban az esetben szolgálja a tevékenységet közvetlenül, ha az a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és – mindkét esetben – a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nemcsak egy-egy esetben) használja, továbbá, ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nem folytatható. A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is. feltéve, ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.311 Az szja-törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kisvállalkozói kedvezmény a többi személygépkocsira is érvényesíthető, ennek azonban az a feltétele, hogy a cégautó adót a kedvezmény igénybevételét követően legalább négy éven át meg kell fizetni. Így például, ha a kiskereskedő egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol 2010-ben és a kisvállalkozói kedvezményt igénybe veszi, ez egyben azt is jelenti, hogy a cégautó adót a kedvezmény érvényesítését követő 4 adóévben meg kell fizetnie. Amennyiben az egyéni vállalkozó kereskedelmi fuvarozás körébe tartozó tevékenységéhez teherszállító járművet (tehergépjárművet és vagy tehergépjármű-pótkocsit) vásárol, e beruházásra a kisvállalkozói kedvezményt nem érvényesítheti, mivel a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó 1998/2006/EK Rendelet szerint a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások által megvásárolandó tehergépjárművek nem támogatandók. 311

Szja-tv. 49/B. § (13)

300 A telek vásárlására fordított összeg nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját! Amennyiben az egyéni vállalkozó új lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és az egyéni vállalkozói tevékenységei között az ingatlan hasznosítás szerepel, a beruházási érték a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgálhat. A kedvezmény alapjául szolgáló üzemkörön belüli ingatlanok körébe jellemzően az üzlethelyiség, a műhely, a raktár sorolható. Az üzemkörön kívüli ingatlanok312 beszerzési ára nem szolgál a kedvezmény alapjául. A kisvállalkozói kedvezmény végleges érvényesítésének általános – időhatárhoz kötött – korlátai vannak. Ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a továbbiakban felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik – az idevágó rendelkezések szerint elrendelt időpontban – az eszközhöz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címén levont összeg kétszeresének 16 %-át (2010. évtől a 19%-át) kell megfizetni vállalkozói személyi jövedelemadó címén. Amennyiben tehát: – az eszköz üzembe helyezésére négy éven belül nem kerül sor (kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás), akkor a kisvállalkozói kedvezmény összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó adókötelezettségnél kell figyelembe venni; – az eszköz már az üzembe helyezéskor, használatba vételkor sem szolgált kizárólag üzemi célt, vagy nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységet szolgálta, akkor a kisvállalkozói kedvezmény összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés évének adókötelezettségénél kell figyelembe venni; – az eszközt az üzembe helyezést követően, de négy éven belül nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységhez vagy nem kizárólag üzemi célúként használják, akkor a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az „átsorolás” évében kell az adókötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye. (Személygépkocsi esetében ez azt is jelenti, hogy a cégautó adó fizetési kötelezettsége is megszűnik az egyéni vállalkozónak, ha a roncsolódás miatt a járművet kivonják a forgalomból.) – az eszköz – akár az üzembe helyezése, használatba vétele előtt vagy utána, – de a kedvezmény igénybevételét követő négy éven belül – értékesítésre kerül (ideértve a természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), akkor a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az értékesítés évében kell az adókötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Az előző szabályok a következőket jelentik: – A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésekor a részletező nyilvántartásban (pl. a tárgyi eszköz nyilvántartásban) meg kell jelölni, hogy melyek azok a tárgyi eszközök, szellemi termékek, amelyek tekintetében egy esetleges értékesítés, „átsorolás” eredményeképpen a kedvezmény kétszeres összegének adóját vissza kell fizetni. – A kedvezmény folyamatos beruházás esetén [pl. saját kivitelezésben megvalósuló beruházás esetén (üzlethelyiség építése, építtetése)] akkor is érvényesíthető, ha az több adóévben valósul meg. Ez azt is jelenti, ha három év alatt valósul meg a beruházás és a kisvállalkozói kedvezményt mindegyik évben érvényesíti, akkor pl. a hatodik évben történő értékesítés esetén az első két évben igénybevett kedvezmény összegét már nem kell visszafizetni, mivel a 312

Szja-tv. 11. sz. melléklet II./1./aa) pont

301 kedvezmény visszafizetési kötelezettséget a kedvezmény igénybevételének időpontjától kell vizsgálni. – A cégautó adó fizetési kötelezettségen az sem változtat, ha a következő adóévre az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja. – Mivel az átalányadózó elismert költséghányad szerint állapítja meg jövedelmét, a cégautó adó költségek közötti érvényesítésére nem lesz módja. Nem kell viszont a cégautó adót megfizetnie a kedvezmény érvényesítését követően annak az egyéni vállalkozónak, aki bejelentkezik az eva hatálya alá. Ha kikerül az eva hatálya alól négy éven belül, akkor a hátralévő időszakban a cégautó adó fizetési kötelezettség fennáll. – Ha az egyéni vállalkozó átalányadózást választ és értékesíti vagy átsorolja pl. azt az üzlethelyiséget négy éven belül, amelyre kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor az üzlethelyiséghez kapcsolódó kedvezmény összegének kétszeresét ebben az esetben is vissza kell fizetnie. Ilyen esetben tehát nem csak az átalányadózás szerinti adót kell megfizetnie, hanem meg kell fizetnie az üzlethelyiséghez kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címén levont bevétel kétszeresének 19 %-át is vállalkozói személyi jövedelemadó címén. – Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel, pénzügyi lízing keretében átvett eszköznek a teljes beszerzési ára képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját. – Ha a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenési leírás alá vonható, ez még nem jelenti azt, hogy a kisvállalkozói kedvezmény alapjául is szolgál. Pl. a cukrász esetében a hűtőszekrény nélkülözhetetlen a tevékenység folytatásához, de egy könyveléssel foglalkozó egyéni vállalkozó esetében a tevékenység hűtőszekrény nélkül is folytatható. A 1053-13-07-es lap kitöltése Az egyéni vállalkozói bevételnek a költségeket meghaladó része 512. sor: Ebben a sorban összesítse az egyéni vállalkozói bevételének az elismert költségeket meghaladó részét. (A 421. sor „c” oszlopának összegéből vonja le a 446. sor „c” oszlopába írt összeget.) Ha a bevételét a költségei meghaladják, akkor a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésére nincs mód, a 1053-13-07-es lap nem tölthető ki. Az egyéni vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló, kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló beruházások és azok bekerülési értékének részletezése 513–518. sorok: Ezekben a sorokban szerepeltesse a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló beruházásokra fordított kiadásait, ideértve a 100 000 Ft alatti egyedi értékű tárgyi eszközre, szellemi termékre fordított kiadásait is, ha az a kedvezmény alapjául szolgál. A beszerzési ár/beszerzési érték összesen 519. sor: Ebben a sorban összesítse az 513-518. sorokba írt adatokat. Kisvállalkozói kedvezmény címén, a bevételből levonható összeg 520. sor: Ebbe a sorba – a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló összeget – legfeljebb 30 000 000 Ft-ot írhat, de a kedvezmény összege nem lehet több a beruházási költségnél (473. sor) és nem lehet több a bevételek és költségek különbségénél sem (512. sor adata). Bevételt csökkentő tételek között ténylegesen figyelembe vett összeg 521. sor: Ebbe a sorba csak a ténylegesen figyelembe vehető összeget írja be! Ezt kell a bevételt csökkentő tételek közé, a 431. sorba átírni.

302 18. ADATOK A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁSOKRÓL, VALAMINT AZ UN. CSOPORTMENTESSÉGI ÉS AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRÓL (1053-13-08-AS BEVALLÁSI LAPOK)

A 1053-13-08-01-es lapon – 522–531. sorokban – kell feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű, de minimis (a továbbiakban: de minimis) támogatásnak tekintett összegeket. A 1053-13-08-02-es lapon az 532-541. sorokban a csoportmentességi támogatásnak (továbbiakban: kis- és közép vállalkozások) támogatásának minősülő kedvezményeket. A 1053-13-08-03-as lapon az 542-551. sorokban a mezőgazdasági csoportmentességi (továbbiakban: mezőgazdasági kis- és közép vállalkozások) támogatásának minősülő kedvezményeket. Kérjük vegye figyelembe, amennyiben tevékenységét szünetelteti, az azzal kapcsolatos előírásokat is. A lapokon van lehetőség a közvetlen, (pénzbeli) adórendszeren kívüli támogatás összegének feltüntetésére is. Amennyiben Ön a 2010. évi bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe az Szja - tv. szerinti (egyetlen jogcímen sem) támogatást, akkor ezt a táblát nem kell kitöltenie. Ebben az esetben a 1053-13-01-es lapon, a 410. sorban ezt jelölje be. 18.1 De minimis támogatások De minimis támogatások azok a csekély összegű támogatások, amelyeket jogszabály (pályázat) ilyenként nevesít. 2007. január 1-jétől de minimis támogatások az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15-i) bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások. A 2007. évtől kezdődően a de minimis támogatás313 feltételei a következők: De minimis lehet minden támogatás, ha azt jogszabály314, jogszabályon alapuló kiírás de minimisként nevesít. Csak az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csak akkor, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetve adóalap kedvezmény). A de minimis támogatás bármely három adóévben, legfeljebb 200 000 eurónak megfelelő Ft- összeg lehet, kivéve a szállítási ágazatban, ahol bármely három adóévben legfeljebb 100 000 eurónak megfelelő Ft összeg lehet. Az érvényesíthető összes támogatási összeget az összes de minimis támogatás alapján kell meghatározni. Azonos költséghez adott de minimis támogatást, más állami támogatásokkal kumuláltan kell figyelembe venni. A szabályozás szerint adóévekben kell a támogatás maximálisan igénybe vehető összegét meghatározni. A három adóév összeszámításának kiindulásánál mindig az aktuális adóév a harmadik év. A hároméves időszakot ún. gördülő módszerrel kell megállapítani, azaz mindig az aktuális adóévhez képest kell az előző két adóév de minimis támogatásait összeszámítani. 313

A Bizottság 1998/2006./EK-rendelete Az szja-tv. egyéni vállalkozókkal kapcsolatos rendelkezési közül az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában, a következők minősülnek de minimis támogatásnak: A 49/B. § (6) bekezdésének cb) pontja 2005. évtől [az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés]; d) pontja 2004. évtől [kisvállalkozói kedvezmény], összefüggésben a (9)- (10) bekezdéssel; g) pontja 2005. évtől [foglalkoztatási kedvezmény]; h) pontja 2005. évtől 2009. évig [szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom megszerzése, fenntartása]. A 49/B. § (10) bekezdése 2006. évtől 2009. évig a 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6%-a, a 2010. év első félévére vonatkozóan a 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 9%-a. Az szja-tv. 11. sz. melléklete II.2/pa) pont, 13. sz. melléklet 12. pont. 314

303 (Például a 2010. évben a 2009. és 2008. évről benyújtott bevallás de minimis támogatásait kellett levonnia a 200 000 eurós határ összegből, hogy a 2010. évben érvényesíthető de minimis összegét megkapja. A 2010. évben érvényesíthető „keret” kiszámításakor a 2008. és 2009. évről benyújtott bevallás de minimis tábláit kell felhasználni.) A támogatástartalmat kell egybeszámítani, ezért a táblában több számításra van mód attól függően, hogy adóalapot érint vagy adókedvezményként lehet figyelembe venni a támogatást. Azonos költséghez egybe kell számítani a kapott állami támogatás és a de minimis összegét (kumuláció). Ez azt jelenti, hogy ha ilyen beruházáshoz akar az egyéni vállalkozó de minimis támogatást igénybe venni, akkor az állami támogatás és a de minimis összege együttesen nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott támogatási intenzitást. [Azaz azt a %-ot, amely megmutatja, hogy egy adott egységnyi beruházáshoz maximum hány % támogatás vehető igénybe.] Az EK rendeletben említett regionális támogatási térképet a módosított 85/2004 (IV.19) Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza.315 Ha az egyéni vállalkozó az Szja - tv. szerint kisvállalkozónak minősül, úgy 2007. január 1jétől a támogatás intenzitás 20 százalékponttal növelt értéke a régióra meghatározott mértéknek, kivéve, ha a kisvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik vagy nagyberuházást valósít meg. (Például a kisvállalkozás Budapesten kíván a beszerzett gépéhez támogatást elszámolni, úgy az állami támogatás és a de minimis együtt, azaz a támogatási intenzitás (25+20) 45%. A pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások (85/2004. (IV. 19) Korm. rendelet 23/A §) igénybevétele esetén figyelemmel kell lenni azon előírásra is, mely szerint a 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt csekély összegű támogatás támogatástartalma és az átmeneti támogatás együttes összege nem haladhatja meg az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Figyelem! A bizottság 1998/2006./EK rendelete csak a szállítási ágazatban működő vállalkozásokat korlátozza azzal, hogy a támogatás összege nem lehet több 3 év alatt 100 000 eurónál, illetve nem vehető igénybe a kedvezmény, amennyiben tehergépjármű vásárlása történik és a vállalkozás kereskedelmi fuvarozás területén működik. A mezőgazdaság területén az új rendelet meghatározza a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fogalmát. Függetlenül attól, hogy az alapanyag és a végtermék is szerepel az EK Szerződés I. számú mellékletében, ha az nem minősül mezőgazdasági termék elsődleges előállításának, nem vehető igénybe a de minimis támogatás. 18.2 KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA316 Ez a támogatási forma, mely a beruházásokhoz kapcsolódik, az adórendszeren belül is érvényesíthető. A támogatás mértéke (a támogatási intenzitás) a kisvállalkozásoknál legfeljebb 15%. A 2008. augusztus 29-től hatályos 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet lépett a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet helyébe. Az adórendszer keretében (a bevallás benyújtásának 2011. évi napjával) igénybe vehető kedvezmények tekintetében az általános csoportmentességi rendelet tekintendő irányadónak. A közvetlen támogatások igénybe vétele 315

Magyarország esetében 2007. január 1-jétől a következő támogatás intenzitások érvényesek: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Délalföld és Dél-Dunántúl esetében 50%; Közép-Dunántúl esetében 40%; Nyugat-Dunántúl és Pest megye esetében 30%; Budapest esetében 25% (2011. 01.01-től 10% ). 316 A Bizottság 70/2001 /EK-rendelete, 800/2008/EK-rendelete

304 esetén, az odaítélés napja dönti el, hogy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet vagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szabályai alkalmazandók. A közvetlen támogatás támogatástartalmát az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, illetve a támogatás alapjául szolgáló jogszabály alapján kell meghatározni. A kis- és közepes vállalkozásokról szó EK rendelet esetében is igaz, hogy az adórendszeren belül érvényesített állami támogatás mellett adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható a maximális támogatási intenzitás mellett. A rendelet alkalmazásában beruházás alatt azt a tárgyi eszközökbe és az immateriális javakba történő következő beruházást kell érteni. Olyan fizikai tárgyi eszközökbe történő beruházás, amely • egy új létesítmény létrehozásával, • egy meglévő létesítmény bővítésével, vagy • egy meglévő létesítmény termékének vagy termelési folyamatának az alapvető megváltozását előidéző tevékenységgel függ össze. (Ez utóbbi esetében különösképpen az ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján történik a változtatás.) Amennyiben a tárgyi eszközbe történő beruházás olyan létesítmény átvételének formájában történik, amely már bezárt vagy bezárt volna, ha nem vásárolják meg, akkor azt is tárgyi beruházásnak kell tekinteni. Az immateriális javakba történő beruházás körébe tarozik: • a technológiaátadásba történő beruházás, • a szabadalmi jogok, licencek, know-how vagy • nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek vásárlása. Az elszámolható költségek körébe tartoznak: • az ingatlanok (telek, épület), • a gépek, berendezések, felszerelések, • a szállítási ágazatban a vasúti járművek, • a technológia-beszerzés költségei (az immateriális javak beruházása esetén). 18.3 A MEZŐGAZDASÁGI KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA317 A mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatásáról szóló rendelet szerint a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és közepes vállalkozások vehetnek igénybe támogatást beruházásaikhoz. A támogatás három adóévben (gördülő számítás) legfeljebb 400 000 euró lehet, és a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 40% mértéket. Ebből a szempontból a beruházásnak különösen a következő célok valamelyikét kell szolgálnia: • a termelési költségek csökkentését, • az előállítás javulását vagy átcsoportosítását, 317

A Bizottság 1857/2006/EK-rendelete

305 • a minőség javítását, a természeti környezet megóvását és minőségének javítását vagy • az állatjólét színvonalának javítását. Az elszámolható költségek közé a következők tartoznak: • az ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése, • a gépek, berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig, • az olyan – nem építkezési célra szánt – föld vásárlása, amely a beruházás elszámolható költségének legfeljebb 10%-ába kerül. A rendelet meghatározza, mely célok nem kaphatnak támogatást. Így például a nem bővítést szolgáló beruházások, azaz a szinten tartást céljából történő beruházások nem kaphatnak támogatást. A rendelet biztosítja, hogy az adórendszeren belül érvényesített állami támogatás mellett – a maximális támogatási intenzitás keretein belül – adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható.

A támogatások megszerzésének időpontja: - adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a támogatás igénybevételi jogának a kedvezményezettre ruházásának időpontja, azaz a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat kelte (a támogatás megítélése). – az adórendszeren belüli támogatások esetén: az adóbevallás benyújtásának a napját kell a de minimis támogatás megszerzési időpontjának tekinteni. A forintban megállapított támogatástartalom átszámítása euróra: – az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a forintérték az adott támogatás megítélése adóévében érvényes referencia rátával számított jelenértéken meghatározott összeg, amelyet a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell euróra átszámítani, - az adórendszeren belüli támogatások esetén: az euróra történő átszámítás alapja az adóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyam. A 1053-13-08-01 – 08-03-as lapok kitöltése Minden lapon, az oszlopok megnevezése sorban az adott lapon figyelembe vehető adórendszeren belüli (szja-törvény) jogcímet találja. Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több oszlop adata is kitöltött lehet, kivéve a „j”-„k” oszlopok, mert ha ezek kitöltöttek, úgy a „d”-„e”, „f”-„g” és a „h”-„i” oszlopok üresen maradnak. Az egyes sorok kitöltésénél meghatározó az igénybevétel napja szerinti tételes időrendi felsorolás. Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi szja - tv. szerinti kedvezmény [a „d”-„i” oszlopok] egy sorban jelölendő. „a” oszlop: Valamennyi, 2010. évben igénybe vett támogatás időpontját fel kell tüntetni. Az igénybevétel napjaként az szja-törvény szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni.

306 Ezt a táblát tehát abban az esetben kell kitöltenie, ha 2010. évben érvényesít támogatás(oka)t. Tekintettel a gördülő módszer alkalmazására, a 2008. évi (0853-13-08-01) és/vagy a 2009. évi bevallása (0953-13-08-01) adatait vegye figyelembe a 2010. évben érvényesíthető támogatás összegének kiszámításánál! Az adórendszeren kívüli, valamint az adórendszer keretében igénybe vett támogatások összege egy sorban (egymás mellett) nem szerepeltethető, kivéve azt a véletlenszerű esetet, ha a kettő igénybevételének a napja egybeesik, azaz a bevallás benyújtásának a napján kap az adózó adórendszeren kívüli támogatást is. „b” és „c” oszlopok: A 2010. évben kapott, közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások – a jelen bevallás benyújtásának napjáig megítélt, igénybe vett, és a 2008. és/vagy 2009. évről benyújtott bevallásban nem szereplő – összegeit egyenként, a támogatás igénybevételének időpontja szerint, külön-külön sorokban a „c” oszlopban forintban, és euróban a „b” oszlopban kell szerepeltetni. „d” és „e” oszlopok: Az oszlop-párban (euró/Ft) az szja-törvény szerinti, 2010. évi vállalkozói bevételt csökkentő tételek együttes összegének támogatástartalmát kell szerepeltetni. A vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét - ha nem választja 2010. első félévére vonatkozóan az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése szerinti sávos adószámítást - az adóévben érvényesített összes kedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával – a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összeg 19%-a, b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 %-a, az azt meghaladó rész 19 %-a. Ha 2010. adóév első félévére vonatkozóan alkalmazza az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése szerinte sávos adófizetést, a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét – az adóévben érvényesített összes kedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával – a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 %, az azt meghaladó rész után 19 % adómértékkel kell meghatározni. Az „e” oszlopban forintban, a „d” oszlopban az előzőekben leírtak szerint kiszámított az euróban meghatározott összeget kell feltüntetni. Ne felejtse el, az igénybevétel napjaként mindig a bevallás benyújtásának a napját kell megjelölni az „a” oszlopban. „f” és „g” oszlopok:

307 Az szja-törvény szerinti kisvállalkozások adókedvezményének összege oszlop-párban, az adott lapnak megfelelően, (euró/forint) az az adózó tüntessen fel adatot, aki az Szja - törvény 13. számú melléklete szerint a 2010. adóévről benyújtott bevallásban (amennyiben a szerződést 2003. december 31. után kötötték) igénybe vette a támogatásnak minősülő kis és közepes vállalkozások adókedvezményét. Az adókedvezmény(ek) összegét a „g” oszlopban forintban, és az euróban meghatározott összegét az „f” oszlopban kell szerepeltetni. „h” és „i” oszlopok: Az szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. (a 08-01-es lapon a pa, 08-02-es lapon pb, a 08-03-as lapon a p) pontja szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban (euró/Ft) kell szerepeltetetni a hivatkozott törvényhely alapján, a 2010. adóévről benyújtott bevallásban az új tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében 100%-os értékcsökkenésként figyelembe vett bekerülési érték 1%-át, illetve jármű esetén 3%-át. Ennek összegét az i) oszlopban forintban, és euróban a „h” oszlopban kell megadni. A meghatározott támogatástartalmat, ha az szjatörvény 11. sz. mellékletének II/2. a) pontja szerint de minimisként veszik számba a 08-01-es lapot töltse ki. Akik e jogcímen a kedvezményt a kis és közepes vállalkozások támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik figyelembe, a 08-02-es lapon, akik a mezőgazdasági kis és közepes vállalkozások támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik figyelembe a 08-03-as lapon töltsék ki ezt az oszloppárt. „j” és „k” oszlopok: Az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban szerepeltesse – a 2010. adóévről benyújtott bevallásban a 2010. adóév első félévére vonatkozóan 10/19%-os adófizetés választása esetén – a kedvezményes kulcs (a vállalkozói adóalapból 50 millió Ft-ig a 10%-os adókulcs) alkalmazása következtében kieső 9 százalék adó összegét (amely legfeljebb 3 millió Ft lehet). Mielőtt kitöltené ezt az oszlopot, feltétlenül olvassa el az útmutató 11. pontjánál leírtakat! Fontos! Ha az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése alapján élni kíván a kedvezménnyel, úgy figyeljen arra, hogy a kisvállalkozások adókedvezményét318 nem érvényesítheti! 19. A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓNAK MINŐSÜLŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓT TERHELŐ JÁRULÉK Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként319 folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2010. január 1-jétől havi 4 950 forint (napi 165 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fennállását nem befolyásolja, hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként elért bevétele. Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége: az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,

–

318

Szja-tv. 13. sz. melléklet 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és magánynyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj) 4. § f) pont

319

308 − ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, − közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart320. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azon időtartamra, amely alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, vagy – ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként – kamarai tagságát szünetelteti, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel321. Az egyéni vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett a 9,5%-os nyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is terheli. A szünetelés időtartama alatt nem köteles nyugdíjjárulék fizetésére. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén tagdíjat nem, csak 9,5% nyugdíjjárulékot fizet322. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem összege. A kiegészítő tevékenységet folytató - nem eva alany - egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg323. A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre minden, 2006. december 31-ét követően saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával meg kell emelni324. A 1053-as bevallás 14-es lapján a nyugdíjjárulék kötelezettség havi bontásban történő bevallása kizárólag az esetleges nyugdíjemeléshez szükséges adatszolgáltatás érdekében történik. A 1053-14-es lap kitöltése325 555. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege Ebben a sorban az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét (2010. évben havi 4 950 forint, napi 165 forint)326 kell szerepeltetni. Számlaszám: 10032000-06056229 NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla 556. sor: A nyugdíjjárulék alapja A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem327. 557. sor: A nyugdíjjárulék összege (9,5%) Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékalapot képező jövedelme után fizetendő 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékot kell feltüntetnie. A

320

Tbj. 37. § (3) bekezdés, Tbj. 10. § (1) bekezdés Tbj. 37/A. § Tbj. 19. § (2) bekezdés b) pontja 323 Art. 2. sz. melléklet I. Határidők 5. C) b) pont 324 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.) 22/A. § (1) bekezdés 325 Tbj. 19. § (2), (4) bekezdések; 37. § (1) bekezdés 326 Tbj. 19. § (4) bekezdés 327 Tbj. 37. § (1) bekezdés 321 322

309 nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határ összege után kell megfizetni.328 Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számla 558. sor: A kiegészítő tevékenység folytatásának kezdő időpontja E sor „b” oszlopában tüntesse fel a kiegészítő tevékenységének kezdő időpontját akkor, ha 2010-ben év közben változott a Tbj. 4. § b) pontja szerinti (egyéni vállalkozói) jogállása. AZ SZJA TV. 49/B. § (8) BEKEZDÉS BA) PONTJA SZERINTI BEVALLÁST KIEGÉSZÍTŐ NYILATKOZAT A 1053-15-os lap kitöltése Ezt a Nyilatkozatot köteles a bevallásához mellékelni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésében foglaltak alapján jövedelem-(nyereség)-minimumot kellett számítania, de az Art. 91/A. § (1) bekezdése alapján nem a jövedelem-(nyereség)minimumot választotta a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ebben az esetben a 1053-13-01-es lapon a 409. sorban a 6-os kód választásával ezt a szándékát jelölte. A Nyilatkozat 1-27. sorainak megfelelő adattartalom az egyéni vállalkozó 2010. évével, illetőleg a 2008. és 2009. adóéveivel összefüggésben töltendő ki. Az adatokat az egyéni vállalkozó adott adóévi nyilvántartásai felhasználásával kell kitölteni, ugyanakkor fontos, hogy az adatok ezer Ft-ra kerekítve szerepelnek a Nyilatkozatban. Az 1. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy „1”-est, ha a válasz nem, úgy „2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírni. Figyelem! A nyilatkozat minden rovatát ki kell tölteni! Amennyiben az érték nulla, akkor a „0”-át is be kell írni. A Nyilatkozatot az általános részben leírtak szerint, alá kell írnia. Melléklet az egyéni vállalkozók 1053-as bevallási útmutatójához A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai329 a) Épületek Az épület jellege

Évi leírási kulcs %

Hosszú élettartamú szerkezetből Közepes élettartamú szerkezetből Rövid élettartamú szerkezetből

2,0 3,0 6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása: Csoport megnevezése

328

Felmenő (függőleges) teherhordó szerkezet

Tbj. 24. § (2) bekezdés Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont

329

Kitöltő (nem teherhordó) szerkezet

Vízszintes teherhordó szerkezet*

310 Hosszú élettartamú szerkezet

Beton-és vasbeton, égetett Tégla, blokk, panel, öntött Előregyártott és monolit tégla-, kő-, kohósalak és falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók közötti acélszerkezet üvegbeton és profilüveg kitöltő elem, valamint boltozott födém Közepes élettartamú Könnyűacél és egyéb Azbeszt, műanyag és Fagerendás (borított és szerkezet fémszerkezet, gázszilikát egyéb függőfal sűrűgerendás), mátrai szerkezet, bauxitbeton födém, könnyű acélfödém, szerkezet, tufa- és salakill. egyesített acél blokk szerkezet, fűrészelt tetőszerkezet könnyű faszerkezet, vályogfal kitöltő elemekkel szigetelt alapokon Rövid élettartamú Szerfás és Deszkafal, lemezkeretbe Szerfás tapasztott és egyéb szerkezet deszkaszerkezet, sajtolt lapfal egyszerű falfödém vályogvert faszerkezet, ideiglenes téglafalazat *(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Építménycsoportok Évi leírási kulcs % Ipari építmények 2,0 Mezőgazdasági építmények 3,0 ebből: önálló támrendszer 15,0 Melioráció 10,0 Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0 Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0 Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0 Vízi építmények 2,0 Hidak 4,0 Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0 Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0 Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0 Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0 Egyéb, minden más vezeték 3,0 Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0 Hulladéktároló 20,0 Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0 Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0 Hulladékhasznosító létesítmény 15,0

311

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni. Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet. Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye. c) Ültetvények Ültetvénycsoportok Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep Spárga, málna, szeder Dió, gesztenye Egyéb ültetvény

Évi leírási kulcs% 6,0 10,0 15,0 4,0 5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések; – a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések; – a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok; – a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések; – a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám; – a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok; – a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések; – a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések; – a HR 8421 21 vtsz.-alszámok; – a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések; – a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok; – a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök. db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok. dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: – Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.

312

e) Kortárs képzőművészeti alkotások A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni. Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja: – koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz; – az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze; – tenyészállat; – a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz; – a közúti személyszállításhoz használt autóbusz. Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni. Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul. Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja – szőlőültetvény esetén az 500 m2-t; – gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikő, szeder, bodza; – 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is. A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet. A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.) Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).

313

A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el. A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés, vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.) A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik. Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni az Szja-tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít. A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköznyilvántartásban is fel kell jegyezni. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el. Példa: 2010. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt. – a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft – az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2010. május 11. – 2010. december 31. között) 235 nap – költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft.

314

Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig. A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás mértéke 50-50%. Ezen tárgyi eszközök évközi üzembe helyezése esetén az időarányosítást nem kell alkalmazni. Ha 2010. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára 175 000 Ft, akkor 2010-ben és 2010-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)= 87 500 Ft/év vehető figyelembe. A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell. A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %értékcsökkenési leírás érvényesíthető. A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is. Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat. Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül. A 2009. február 01-jétől hatályos rendelkezések szerint kizárólag üzleti célt szolgáló személygépkocsinak a személygépkocsi-bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi minősül, amennyiben azt a vállalkozó más célra nem használja és üzleti nyilvántartása ezt egyértelműen alátámasztja. Ez azt jelenti, hogy csak e tevékenységekhez használt személygépkocsik beszerzési ára számolható el értékcsökkenési leírás (évi 20%) keretében.

315 Minden más esetben a használatbavétel évében csak egy ízben - a személygépkocsi értéke alapján - az éves bevétel 1 %-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 %-a vehető figyelembe átalányamortizáció330 címén. Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. A kortárs művészeti alkotást 5 év vagy annál hosszabb idő alatt lehet leírni. A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartaléknyilvántartásból kivezetett összeget. Példatár Az adójóváírás számítása, a 1053-B lap 32. sora 1. Kiss József 2010-ben egyéni vállalkozó volt egész évben. A vállalkozói kivét és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összege 3 192 000 Ft, a vállalkozói osztalékalap pedig 300 000 Ft volt. Június 23-tól július 4-ig beteg volt. Erre az időre az adóalap kiegészítéssel növelt táppénz összege 95 000 Ft. Más jövedelme nem volt. A táppénz bérjövedelemnek minősül, és az összes bevallás alá eső jövedelme (28. sor) 3 587 000 Ft, azaz a 3 188 000 Ft-ot meghaladja ugyan, de a táppénz után az adójóváírást csökkentett összegben érvényesítheti. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel két hónapra illette meg a bérjövedelemnek minősülő táppénz. A számított adóból levonható összeg a 95 000 Ft 17%-a, vagyis 16 150 Ft lenne, mivel a bér 17%-a nem éri el a 2 hónapra levonható legfeljebb (2 x 15 100=) 30 200 Ft-ot. A jogosultsági határt (3 188 000 Ft-ot) a 28. sor jövedelme (95 000+3 192 000+300 000=3 587 000) meghaladja, így a 3 587 000 és a 3 188 000 Ft különbözete (399 000 Ft) 12%-ával (47 880 Ft-tal) csökkentenie kell az adójóváírás összegét. Ez azonban az jelenti, hogy adójóváírást adózó nem érvényesíthet. Példák az egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely 73 500 forint. 2010. január hónapra még a 2009. december hónapban érvényes 71 500 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt (minimum járulékalap) 2010. január 01-től felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet. 1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. 330

Szja- tv. 11. sz. melléklet III. 5. pont

316 A példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak: Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap 2010. január hóra 71 500 forint, 2010. február 1-jétől havi 73 500 forint (évi 880 000 forint). A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 880 000 forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. Az egyéni vállalkozók nyilatkozatai, jövedelem/veszteség levezetése, a 1053-13-as lapok kitöltése Az egyéni vállalkozó nyilatkozatai I. 1053-13-01-es lap III. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról Ha az egyéni vállalkozásból származó bevétele 2010-ben 14 500 000 forint volt és 1 millió forint egységes területalapú/földalapú támogatást kapott, akkor az átalányadó alkalmazására, választására való jogosultsága a bevételi értékhatár szempontjából megmaradt (408. sor). Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem/veszteség kiszámítása a 1053-13-as lapok kitöltése 438. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 2010. január 10-én vásárolt és 2010. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz (berendezés) beszerzési ára 800 000 Ft volt. Adózó 2010. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás [(800 000 x 0,145)= 116 000 Ft] időarányos részét az evás időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege (116 000 : 365 x 263)= 83 583 Ft, így a továbbiakban a részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével azzal, hogy a példabeli esetben 2010. október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a leírás összegét, mely a példa szerint (116 000 : 365 x 92)= 32 417 Ft. Járművek költségelszámolása Amennyiben az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti) célú használatra 25 000 km volt és a munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató adózó munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 000 km után fizetett költségtérítést, akkor 15 000 km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó bevételével szemben. Ha az egyéni vállalkozó útnyilvántartás alapján a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel költséget számol el, akkor cégautóadó fizetésére kötelezett. 491. sor: Az átalány szerint adózó bevétel Példa: – a 2010. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül 14 600 000 Ft – 2010. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatás összege („b” oszlop adata) 800 000 Ft

317 2010. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 15 400 000 Ft A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a 15 400 000 Ft. Az átalány szerint megállapított jövedelem meghatározására, az adózó 40%-os költséghányadot alkalmazhat. A jövedelem 15.400.000 Ft bevételt figyelembe véve 6.160.000 Ft, melyet a 13. sor”a” oszlopában kell szerepeltetni. Továbbá ezt az összeget kell a 27% adóalap-növelő összeggel kiegészítve a 13. sor „d” oszlopába beírni, azaz 7.823.200 Ft. Nemzeti Adó- és Vámhivatal

ÖNELLENŐRZÉS331 Ezek a lapok a 1053-as, a csökkentett adattartalmú 1053-as, a 1053E számú bevallás és a 10M29 (munkáltatói adómegállapítás) önellenőrzésének eredményeként mutatkozó különbözet bevallására szolgálnak. Fontos! Az önellenőrzés lényege a teljes adatcsere, ezért az önellenőrzést a bevallás helyes adataival kitöltve, teljes adattartalommal kell megismételni! Például a 1053-02-es lap módosulása miatt nem elegendő az önellenőrzési lap és a 1053-02-es lap helyes adatokkal történő kitöltése, a jövedelmekre/kedvezményekre stb. vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni a bevallás megfelelő lapjain akkor is, ha abban változás nem történt. A munkáltatói adómegállapítás (10M29) abban az esetben 332 önellenőrizhető, ha a munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy az adókedvezményre jogosító igazolást a késedelmes benyújtása, vagy elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe, illetve, ha bármely ok folytán helyesbített 10M29-est kap és már nem áll az elszámolást kiállító munkáltatóval munkaviszonyban. Ezt a tényt a 16-01-es és 16-02-es lapok (O) blokkjában X-szel kell jelölnie! Önellenőrzésnek csak az az adózói javítás (helyesbítés) minősül, amely kötelezettség változást eredményez, vagyis az adóalap, a járulékalap illetve az adó, a járulék összege változik. Ebben az esetben az önellenőrzéssel érintett bevallás típusát jelölje a főlapon, az erre szolgáló helyen. Abban az esetben, ha az adózói javítás (helyesbítés) összességében nem eredményezi az adóalap, adó, járulékalap, járulék változását, azaz a bevallott és később helyesbített adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, kérjük, az önellenőrzésre vonatkozó lapokat ne 331 332

2003. évi XCII. törvény (Art.) 49-51. § Art. 49. § (6) bekezdés

318

töltse ki! Ez adózói javításnak, helyesbítésnek minősül, és az érintett bevallás típusát a főlapon, az erre szolgáló helyen jelölje! Önellenőrzés esetén a 16-01-es és 16-02-es lapot kell csatolni a teljes adattartalmú bevalláshoz. Ekkor a főlap (C) blokkjában, azaz, az erre szolgáló helyre írja be az önellenőrzéssel érintett bevallás számát! Ha az önellenőrzés Önnek visszajáró összeget eredményez, úgy feltétlenül töltse ki a 1053 főlap (D) tábláját. Az önellenőrzéssel megállapított visszajáró összeget nem utaljuk ki közvetlenül, ezért kérjük a 1053-170-es lapját (átvezetési kérelmet) is töltse ki. Ha nem kíván más adónemre átvezetést kérni, a 170-es lap útmutatójában leírtak szerint kitöltött sor „h” oszlopába írja be a kiutalni kért teljes összeget. Mi minősül adózói javításnak (helyesbítésnek)? Példa: A magánszemély a 2010. adóévre 1053-as bevallást nyújtott be. A bevallásban a 2 000 000 forint munkaviszonyból származó adóalapkiegészítéssel számított bérjövedelem szerepel, az 1 000 000 forint nyugdíj összege kimaradt. A 1053-as bevallás módosulása az elvégzett adózói javítás alapján: Megnevezés Eredeti adatok 1. sor (bérjövedelem) 2 000 000 18. sor (nyugdíj) 29. sor (számított adó) 340 000 32. sor (adójóváírás) 181 200 33. sor (a nyugdíjra eső adó) 61. sor (2010. évi jövedelem adója) 158 800 65. sor (kifizetők által levont adóelőleg) 158 800 79. sor (még fizetendő adó) 0 80. sor (visszaigényelhető adó) 0

Módosított adatok 2 000 000 1 000 000 510 000 181 200 170 000 158 800 158 800 0 0

A táblázatban szereplő adatok (az adózói javítás elvégzése) alapján nem minősülnek önellenőrzésnek – adó, adóalap összege nem változott –, ezért a főlapon a (C) blokkban az „Adózói javítással, helyesbítéssel érintett bevallás típusa” mezőt kell kitöltenie, és „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőt üresen hagyni! Mi minősül önellenőrzésnek? Példa: A magánszemély a 1053-as bevallás benyújtását követően kapta meg a kifizetőtől az igazolást a vállalkozásból kivont jövedelméről, mely szerint a

319

jövedelem 1 000 000 forint, a kifizető által levont adóelőleg 245 000 forint. Az eredetileg feldogozott 1053-as bevallásban 2 000 000 forint bérből származó adóalap-kiegészítéssel számított jövedelem szerepel. A 1053-as bevallás módosulása az elvégzett adózói javítás alapján: Megnevezés Eredeti adatok 1. sor (bérjövedelem) 2 000 000 29. sor (számított adó) 340 000 32. sor (adójóváírás) 181 200 61. sor (2010. évi jövedelem adója) 158 800 65. sor (kifizetők által levont adóelőleg) 158 800 79. sor (még fizetendő adó) 0 80. sor (visszaigényelhető adó) 0 175. sor (vállalkozásból kivont jövedelem) 175. sor (a vállalkozásból kivont jövedelem adója)

Módosított adatok 2 000 000 340 000 181 200 408 800 403 800 5 000 0 1 000 000 250 000

A fenti módosítás következtében az adóalap és a fizetendő adó is változik, a 1053-16-01-es lap 1. sor „c” oszlopába a 61. sor különbözetét (408 800158 800=250 000), a „d” oszlopba pedig a 79. sor különbözetét (5 000-0=5 000) kell beírni. Ne felejtse el az „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőt is kitölteni! A 1053-16-01-es lap kitöltése Ezt a lapot abban az esetben szabad/kell kitöltenie, amennyiben a benyújtott, feldolgozott bevallásában (1053, csökkentett adattartalmú 1053, 1053E, 10M29) az eredetileg bevallott kötelezettség alapját és annak adóját helyesbítenie kell, és az így kitöltött bevallás kötelezettség alapjának és/vagy a kötelezettségnek (+-) különbözete nem egyenlő nullával. Fontos! Abban az esetben, ha az önellenőrzést a bevallás ismételt önellenőrzéseként nyújtja be, ne felejtse el az (O) blokkban, az erre utaló mezőben X-szel jelölni! Önellenőrzés esetén az 1-22. sorokban ahol erre lehetőséget ad a nyomtatvány, az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség különbségét kell feltüntetni. A járulékfizetési felső határt meghaladó, levont nyugdíjjárulék összegének (23. sor) nem értelmezhető az önellenőrzés során az alapja. A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj és tagdíj-kiegészítés vonatkozásában (16-19. sorok) az adónemkódot ne felejtse el kitölteni!

320

Az adónemkódokat az Ön részére kiállított M30-as igazoláson az Önre vonatkozó magánnyugdíj-pénztár adóhatósági azonosító száma segítségével a bevallás útmutatójának 1. számú mellékletében, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján a (www.nav.gov.hu/szamlaszamok) oldalon találja. Példa a helytelen számlaszám önellenőrzésére: Az eredetileg benyújtott 1053as bevallásában helytelenül tüntette fel, a 261-es magán-nyugdíjpénztári adónemkódot, és önellenőrzéssel a 263-as adónemkódra kívánja javítani. A 16. magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj és a 18. magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj kiegészítés összege sorokba beírja a jó 263-as adónemkódot, a 26. magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótlék sorba pedig az ehhez az adónemkódhoz kapcsolódó 462. önellenőrzési pótlék adónemkódját. A 17. magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj és a 19. magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj kiegészítés összege sorba kerül a 261. (előzőleg helytelenül feltüntetett) adónemkód mínusz összeggel. Ha elírta a magánszemély a magán-nyugdíjpénztár adónemkódját, úgy külön eljárást igényel az állami adóhatóság részéről ennek a rendezése. Ha az összegben van a magánszemély javára mutatkozó különbözet, azt nem kapja közvetlenül vissza, mert azt az állami adóhatóság ugyancsak külön eljárásban rendezi a magánnyugdíjpénztárral, és a kiutalására csak akkor kerülhet sor, ha a magánnyugdíjpénztár a magánszemély önellenőrzése során megállapított különbözetet visszautalja az állami adóhatóság számlájára. Abban az esetben, ha a 125-ös (nyugdíjbiztosítási járulék) adónemkódon a 3. és a 22. sorokban egyidejűleg kötelezettség-csökkenést mutatott ki, amelyet más adónemre kíván átvezettetni, akkor a 1053-170-es lapot (átvezetési kérelem) az alábbiak szerint kell kitöltenie. Az „a” (adónem bizonylat sorszáma) oszlopba a 3-as sorszámot kell beírni, a „d” (terhelendő összeg forintban) oszlopba pedig 3. és a 22. sor adatát összevonva úgy kell beírni, hogy a 22. sor előjelét fordítottan kell figyelembe vennie! A fordított előjelnek az az oka, hogy ha az eredeti bevallás 1053-C lap 88. sora (a nyugdíjjárulék fizetés felső határát meghaladóan levont összeg) kitöltött, akkor azt az összeget az állami adóhatóság Önnek visszautalta, ha csak másképpen nem rendelkezett. Amennyiben ebben a sorban a javított összeg kisebb, mint az eredetileg bevallott, akkor Önnek tulajdonképpen kötelezettség növekedése keletkezett, ezért a befizetendő járulék előjele pozitív. Az önellenőrzési pótlék kiszámítása A lap (O) blokkjában jelölje X-szel, ha a bevallását azért kell önellenőriznie, mert a munkáltatótól, kifizetőtől hibás igazolást kapott, illetve, ha a bevallás

321

kitöltéséhez szükséges igazolásokat a bevallás benyújtási határidejét követően – késve – kapta meg. Ebben az esetben nem kell önellenőrzési pótlékot számolnia! Az Ön javára mutatkozó javítás (helyesbítés) esetén nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, megfizetni. Az Ön terhére mutatkozó kötelezettség esetén az önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Az önellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján (www.nav.gov.hu) található pótlékszámítási program. Figyelem! Az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként külön-külön kell figyelembe venni, mert a 1053-16-01-es lap soraiban szereplő negatív előjelű különbözet nem csökkenti a valamely más adónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedés összegét! Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedes jegy pontossággal kell meghatározni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól az önellenőrzés benyújtása napjáig terjedő időszakra kell kiszámítani. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Az adónként, illetve járulékonként (kivéve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat és tagdíj-kiegészítést) külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont összegét a 25. sorba kell bejegyezni. Tekintettel arra, hogy az önellenőrzési pótlék is adónak minősül, így annak megállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson. Abban az esetben, ha az önellenőrzési pótlék kerül önellenőrzésre, akkor csak az önellenőrzési pótlékot módosíthatja, más – a bevallásban szereplő, egyéb kötelezettségét nem, de a bevallást teljes adattartalommal kell kitöltenie. Ebben az esetben a 16-01-es lapon csak az önellenőrzési pótlék összege mezőben lehet adat. Ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 25. sor „c” oszlopában, és az (O) blokkban X-szel jelölnie kell az ismételt önellenőrzést! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj és tagdíj kiegészítés különbözeteinek (a 16. és a 18. sorok) összegét az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a többi adónemtől külön kell figyelembe venni, és az ez alapján megállapított, a magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótlékot a 26. sorban kell feltüntetni.

322

A magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótlék megállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető. Ebben az esetben a 16-01-es lapon kizárólag a 26. sorban szerepeltethető adat, de a bevallás teljes adattartalmát ki kell töltenie. Ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 26. sor „c” oszlopában, és az (O) blokkban X-szel jelölnie kell az ismételt önellenőrzést! Ha az önellenőrzés adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert Ön az adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de magánszemély esetében az 1 000 forintot meg nem meghaladó összeget nem kell sem bevallani, sem megfizetni. A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, tagdíj-kiegészítés összegét nem kell megfizetnie, azt az állami adóhatóság sem téríti vissza! A 1053-16-02-es lap kitöltése Ezen a lapon a 1053-02-es – rendelkezés az adóról – lap módosítása következtében megállapított különbözetet, a 1053-08-02-es – a magánszemély által átvállalt egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás – lap módosítása miatti különbözetet, és a 1053-13-05-ös – az egyéni vállalkozói osztalékalapok adója – lapon szereplő különbözetet lehet elszámolni. A 1053-02-es lap vagy a 1053E bevallás módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása Ezt a táblázatot akkor töltheti ki, ha az adókedvezmények levonása után, az összevont adóalap adójának összege a 1053-as, a csökkentett adattartalmú 1053-as, a 1053E bevalláshoz, vagy a 10M29-es munkáltatói adómegállapításhoz képest, a korábban tett rendelkező nyilatkozat adatain azért kíván változtatni, mert azokat nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai szerint töltötte ki. A 27. és 28. sor „c” oszlopába írja be az eredeti rendelkezései szerint, a bevallás 138. és/vagy 142. sorában szereplő összegeket. A 27. és 28. sor „d” oszlopába (138. és/vagy a 142. sor) a módosított kötelezettséget (138. és/vagy a 142. sor) tüntesse fel. Abban az esetben, ha a módosított összegek nem érik el az eredeti adatok összegét, úgy a különbözet összegét a 27. és/vagy 28. sor „e” oszlopában tüntesse fel, és összegezze a 29. sor „e” oszlopába. Az Ön terhére mutatkozó

323

(befizetendő) személyi jövedelemadó különbözet összegét (29. sor „e” oszlop) az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg, meg kell fizetnie! Amennyiben a módosított összegek nem haladják meg az eredeti adatok összegét, úgy nincs a 27. és/vagy 28. sor „c” és „d” oszlopainak kitöltésén túl további teendője. Abban az esetben, ha a módosított összegek meghaladják az eredeti összegeket, úgy a különbözetet a 27. és/vagy 28. sor „f” oszlopában tüntesse fel. Ezen összegeket az állami adóhatóság az Ön által az eredeti bevallásában jogszerűen megjelölt önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bankszámlájára és/vagy befektetési szolgáltatónál vezetett nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára átutalja. Fontos! A 1053-02-es lapon csak akkor jelöljön meg más önkéntes kölcsönös pénztárat (befektetési szolgáltatót) a 139., illetve a 143. sorban, ha korábban olyan számlát jelölt meg, amelyre a rendelkezése nem volt jogszerű! A 1053-08-02-es lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása Ezt a táblát kell akkor kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta és átvállalta a kifizető helyett is az ekho szerinti közteher megfizetését, majd utóbb a 1053-08-02-es lapon, a 273276. sorok bevallott kötelezettségében változás történt. Önellenőrzéssel nem korrigálható a jogosulatlan ekho választás miatti kötelezettség változás, azaz a 273. és 277. sor különbözete. Nem lehet itt önellenőrizni és visszaigényelni a bevallott és megfizetett 15% ekho összegéből a nyugdíjjáruléknak megfelelő részt, ha minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette, de ennek ellenére nem 11,1% mértékkel állapította meg az ekho kötelezettségét. (A 88. sorban van lehetősége rendezni.) Kizárólag akkor élhet az önellenőrzés lehetőségével, ha jogszerűtlenül állapította meg az ekho mértékét, illetve magánnyugdíj-pénztári tagság esetén téves magánnyugdíj-pénztár adónemkódját jelölte meg a bevallásában. Ennek korrigálása a 16-01-es lap 17-18. sorainál leírtak szerint történik. A 1053-13-05-ös lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása Ezt a táblázat a megszűnéssel és a megszűnés nélkül számított adókötelezettségek különbözetének a következő két adóévben esedékes összegének önellenőrzésére szolgál.

324

A 483. sor „b” oszlopában szereplő 2012. évben esedékes eredeti kötelezettség, és az önellenőrzéssel megállapított kötelezettség különbözetét írja a 37. sor „c” oszlopába. A 483. sor „c” oszlopában szereplő 2013. évi eredeti kötelezettség, és az önellenőrzéssel megállapított kötelezettség különbözetének összegét kell szerepeltetnie a 38. sor „c” oszlopban. Fontos! Abban az esetben, ha a megszűnés szabályai szerint és az a nélkül megállapított adókötelezettségek különbözete az önellenőrzés elvégzését követően nem éri el a 10 000 forintot, akkor a 2012., és 2013. esedékes kötelezettség összege nulla lesz, a 481. és 482. sorok változása mellett. Figyelem! A tárgyévben esedékes kötelezettség önellenőrzése a 06-01-es lap 1. sorát érinti!

325

A 1053-16-03-as lap kitöltése Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály Ezt a lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. § figyelembevételével az önellenőrzés oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, feltéve, hogy az önellenőrzést 2006. július 17. után hajtotta végre. Ezt az „A” blokkban kell jelölnie X-szel. A lapot csak a 1053-as bevallás részeként, a 1053-16-01-es és 1053-16-02-es lappal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Ha a lapot önállóan nyújtja be, azt az állami adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a 1053-16-03-as lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). A „B” blokk 2. sorában kell megadnia azt az adónemkódot (a 1053-16-01-es és/vagy-16-02-es lap „b” oszlopa), a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. Ha több ilyen adónem van, úgy több 1053-16-03-as lapot kell benyújtania, és a lap fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell! A „C” blokkban lévő 1-20. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy melyik adókötelezettséget megállapító jogszabály az, amellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá milyen okból alkotmányellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. A „C” blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. NEMZETI ADÓ- és VÁMHIVATAL

Az EGYSZA lap kitöltése. Rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1%-áról

Recommend Documents