Itália 2012
1.oldal
AZ EGYHETES ITÁLIAI ÚT LEGÉRTÉKESEBBNEK VÉLT LÁTNIVALÓI Pádua Pádua elsődleges látnivalója és lelki élménye a Szent Antal bazilika a Szent monumentális síremlékével. A templom mellett Donatello egyik legismertebb alkotása, Gattamelata lovas szobra látható. Feltétlenül meg kell látogatni a Scrovegnikápolnát is (Capella degli Scrovegni, az egyetem közelében), ahol Giotto di Bondone „Mária és Krisztus élete” freskósorozata található. A Srovegni-kápolnát Enrico Srovegni építtette az 1300-as évek legelején, hogy jóvátételt adjon apja bűneiért. (A nagy vagyont összeharácsoló uzsorást Dante a pokolba helyezte halhatatlan művében, az Isteni színjátékban.) Galileo Galilei harmincéves korától tizennyolc éven át Páduában élt, matematikát tanított és kísérletezett. Ha egyáltalán végrehajtotta a két különböző méretű és súlyú ágyúgolyóval a szabadeséssel kapcsolatos kísérletét, akkor azt inkább az itt található híres torony tetejéről, mintsem a Pisai ferdetoronyról végezte el, hiszen Pisában medicinát tanult. Páduai Szent Antal 1195-ben Lisszabonban született és 1231-ben Pádua mellett, Arcallában halt meg. A ferencesek közé lépett. Hosszabb remetéskedés után elöljárói népmisszióban küldték, ahol rendkívüli hatást fejtett ki. Élete utolsó éveiben Páduában tevékenykedett. Itt temették el. A közbenjárásának tudható rendkívüli imameghallgatások az egész világon ismertté tették. Szinte minden templomban megtalálható a szobra vagy a szentképe. Siena A régi sziénaiak szerint ők a Rolulus-Remus ikerpárból Remus fiának, Senusnak a leszármazottai. Siena és Firenze ősi vetélkedésben állt. Mindkettő bankváros volt a XI. századtól. (Igen sokszor a sienai bankok kezelték a pápai állam pénzét.) Firenze a reneszánsz, Siena a gótika bölcsője. Firenze lázadó, felvilágosult, művészetpártoló város volt, Siena császár és pápa párti, inkább misztikus. Nem nagy művészeket, hanem nagy szenteket adott a világnak. Köztük Itália női védőszentjét, Sienai Szent Katalint, valamint Sienai Szent Bernardinót. (Itália másik védőszentje: Assisi Szent Ferenc.) Siena 1260-ban a monteperti csatában legyőzte Firenzét, és ettől kezdve 300 évig megőrizte függetlenségét. A sors fintora, hogy a császárpárti várost 1555-ben V. Károly császára hadai vették be, hiába volt a város rendkívül hősies ellenállása. A várból formálódott város ellenállt a reneszánsz és a barokk terjedésének is. A világ egyik legegységesebb gótikus városa, tisztán megőrizte középkori jellegét, s mint ilyen a világörökség része. (Olaszországban 44 világörökség található.) Akárcsak Assisi, Siena is messziről lenyűgözi a feléje közeledőt. Itt beszélik legszebben Dante és Petrarca nyelvét.
Itália 2012
2.oldal
A Dómban Michelangelo, Bernini, Donatello és Pisano műveit fedezhetjük fel. A homlokzatot Giovanni Pisano építette 1284-1299 között. A dóm, amely az itáliai gótika egyik legszebb példája, voltaképpen befejezetlenül magasodik a házak közé ékelődve. A 14. században határozták el, hogy a régi dómot lényegesen kibővítik. Ám az 1384-es pestisjárvány idején hibák történtek az alapozásnál. Ezért a régi bazilika a bővítménnyel együtt megsüllyedt. Részben lebontották, részben romként megmaradt. Ha sikerül a terv, akkor a régi dóm az új kereszthajója lett volna. A Piazza del Campo Olaszország egyik legnagyobb és legszebb tere. A legyező alakú tér kilenc szegmense egyesek szerint a „Kilencek tanácsának” hatalmát, mások szerint a Szűzanya köpenyének redőit szimbolizálják. Az „Il Campo” Olaszország legmagasabb várostornya (102 m) és Olaszország második legmagasabb középkori tornya. 1338-1348 között épült. Szent Katalin már kislányként is láthatta. A téren a XIII. század óta rendezik a Sienai Palio-t. A 17 contrada (kerület) közül mindig tíz vesz részt rajta, és a vállalkozó férfiaknak nyereg nélkül kell megülni a vágtató lovat. A tér a középkorban bikaviadalok színhelye is volt. A lovasverseny azonban ezeknél is veszélyesebb. Gyakran történik haláleset. Itáliát a 14. században számos gond sújtotta: a török terjeszkedés, a pápák avignoni fogsága (a franciák soviniszta hatalmi befolyása az Egyházra), Firenze és a pápaság szembenállása, a városállamok harca egymás ellen, a császár ellen és a pápai állam ellen. Ebben a zűrzavaros században született egy férfiakat megszégyenítő lány, egy sienai kelmefestő 25. gyermeke, aki egymaga többet tett kora gondjainak enyhítésére, mint a nagy politikai hatalommal rendelkező férfiak együttvéve. Katalin (1347-1380) domonkosrendi apáca rábírta a pápát, XI. Gergelyt arra, hogy Avignonból 1377-ben visszatérjen Rómába. Békét teremtett Firenze és Siena, valamint Firenze és a pápaság között. Folyamatosan utazott, lelki leányaival, és gyermekeivel, vezekelt, imádkozott, érvelt, harcolt „Krisztus édes menyasszonyáért”, a „földi Krisztusért”, az Egyházért. 1377-ben Pizzában megkapta a stigmákat. Híres könyve, a misztikus Dialógus, amelynek szövegét többnyire elragadtatásban diktálta lelki gyermekeinek. Holtteste a római S. Maria sopra Minerva -templom főoltára alatt nyugszik. Siena másik neves szentje, Szent Bernardin 1380-ban született Sinában, és 1444-ban Aquilában halt meg. A ferences rend tagja lett. Népmissziós tevékenységével nagyban hozzájárult a XV. század erkölcseinek javulásához. Viterbo Orvietóhoz hasonlóan Viterbó is a pápák városa. Itt találjuk XXI. János pápa sírját a Szent Lőrinc templomban, IV. Kelemen és V. Adorján pápa sírját pedig a Szent Ferenc templomban. Viterbó szentje viterbói Szent Róza (1234-1252). Épen maradt testét a viterbói klarissza kolostor Sta-Rosatemplomában őrzik. Viterbói Szent Róza (1234-1252) tizenegy éves korában súlyos betegségből gyógyult meg a Szűzanya segítségével. Ezt követően belépett a ferences harmadrendbe. Családját politikai okokból száműzték. A fiatal Róza Umbria városaiban misszionált, és sokakat megtérített. Miután visszatérhetett Viterbóba, apja házában egy kis cellát alakított ki és itt remete életet élt. Halála után már öt évvel szentté avatta őt III. Callixtus pápa.
Itália 2012
3.oldal
Orvieto Mintegy 100 km-re Rómától, (Umbria régióban, Peruggia tartományban, Orvieto járásban) közvetlenül az A1 autópálya mellett egy tufasziklán található, lélegzetelállító szépségű 15 ezer lakosú város. Számos régészeti lelet igazolja, hogy az etruszkok által is sűrűn lakott vidéken vagyunk. Már a VI. században püspökség volt. Fő nevezetessége a püspöki székesegyház. A Bolsenában 1263-ban történt ostyacsoda arra indította az Orvietóban székelő IV. Orbán pápát, hogy dómot építtessen. 1290-ben kezdték építeni, és csak háromszáz év múlva alakult ki mai formája. Ez idő alatt többször a pápák temploma is volt, hiszen nem egyszer ide helyezték át a pápák rezidenciájukat, amikor Rómát ellenséges hadak dúlták. A székesegyház teljes egészében márványból épült. Egyetlen stílusirányzatba sem sorolható. Meghökkentő gótikának mondják a művészettörténészek. Különleges szépsége a homlokzatot szinte teljes egészében borító mozaik. A „del corporale” elnevezésű kápolnában őrzik a becses ereklyét, az átlényegülésben kételkedő cseh pap vérrel átitatott kehelykendőjét, az itáliai gótika egyik legszebb ereklyetartójában. A kereszthajó szemben lévő kápolnájában található Luca Signorelli-freskók a művészek zarándokhelyévé is avatta az orvietói dómot. A mennyezetről a megdicsőült Egyház tekint ránk, az oldalfalakon a kárhozatra ébredők döbbenete fogadja az utolsó ítéletet. Dante azért került az oldalfalra, mert Signorelli az Isteni színjáték egyes alakjait is felfestette. A város középkori hangulatát megőrizte, számos etruszk emlék is fellelhető benne. Második nevezetessége az a több mint ötven méter, a város ostromok alatti vízellátását biztosító mély Szent Patrik kútja, amely dupla falú. A belső falon hetven ablak található, s a mai parkolóházak megoldását kialakítva, a vízhordó szamarak a le-föl irányban nem találkoztak. A Rómából elmenekült VIII. Kelemen pápa kezdte építtetni 1527-ben, és III. Pál pápa fejezte be 1537-ben. *** RÓMA Vatikán és a Szent Péter bazilika. A hagyomány szerint Nunnia Pompilius Róma második jövendőmondó királya a város ama magaslatán közölte az istenek állítólagos üzeneteit (vaticinatiókat), amelyet ezt követően Vaticanus-dombnak neveztek. Itt található ma a világ legkisebb (44 hektár) szuverén állama, amely 1929-ban a lateráni szerződés alapján jött létre. Az ókorban – régészetileg nem bizonyíthatóan – állítólag Apolló templom állt a Vaticanusdombon. Caligula kertet alakított ki e vidéken, majd cirkuszt kezdett építeni, amit utódja, Néró fejezett be a Via Cornelia (a mai Via Conciliazione) mentén. Szent Pétert és az itt, illetve más vesztőhelyeken kivégzett keresztényeket a katakombák elterjedéséig a Vaticanus-dombon temették el, azon a helyen, amelyen a Szent Péter bazilika áll. A szegények temetőjének is hívták. Az első pápák többségét is az itt létesített katakombákba, Péter mellé temették. A római keresztények kegyeleti helye lett. Nagy Konstantin a Néró-féle cirkusz egyik falát felhasználva öthajós bazilikát épített Szent Péter sírja fölé, amely a XV. századig, a mai bazilika építésének kezdetéig fennállt. II. Gyula pápa álmodta meg Szent Péter sírja fölé az omladozó régi bazilika helyett a monumentális újat. A kiírt pályázatot meglepetésre az alig ismert Bramante nyerte el, aki akkor már hatvanadik életévét is betöltötte. Bramante meg is kapta a néptől az il maestro ruinante (romboló mester) gúnynevet, mivel neki kellett lebontania a nagy tiszteletben álló romot. A kupolát Michelangelo
Itália 2012
4.oldal
tervezte. Ehhez behatóan tanulmányozta a császárkori Róma területén lévő monumentális Maxentius-bazilika kupola maradványát és a Pantheont. A katedrális csak jóval II. Gyula pápa halála után készült el, utoljára a barokk zseni, Bernini alakított rajta. Ő tervezte1656 és 1666 között az ellipszis alakú Szent Péter tér egyedülálló hatású oszlopsorait, a kollonádokat. (284 oszlop, 88 pillér) Az oszlopok tetején 162 szent barokk szobra található. A négysoros fedett oszlopcsarnokkal övezett tér 350 000 ember befogadására alkalmas. Ha ráállunk az obeliszk és a két szökőkút között található egy-egy kör alakú burkolókő valamelyikére, a négysoros kollonád egyetlen oszlopsornak látszik. (Az említett szökőkutakat Bernini és Moderno tervezte.) A tér 25 méter magas, 380 tonna gránitobeliszkje 1586ig a Caligula féle cirkusz területén állt, 250 méterre a mai helyétől. Áthozatal a kor mérnöki bravúrja volt. Fontana mérnök nevéhez fűződik az emelőgépek elkészítése, és a munka vezetése. A bazilika előcsarnokát Maderno készítette. Az aranyozott márványstukkókon az első 30 vértanú pápa látható, de egy Giotto mozaikképet is találunk, Péter kiszáll a bárkából, hogy a vízen Jézushoz menjen. Az előcsarnok két végében egy-egy lovas szobor van: nagy Konstantin (Bernini műve) és Nagy Károly, az első német-római császár. Az 5 hatalmas kapu is történelem. Ennyi volt az ősi bazilikán is. Az elsőn halottas menet vonulhatott, a másodikon a katonaság, a harmadik a pápa kapuja volt (jelenleg a szentévek kapuja), negyedik Róma népéé, az ötödik a zarándokoké. A főkapun magyar vonatkozású dombormű is található. Zsigmond királyunk német-római császárrá koronázását örökíti meg. 1433-ban itt, a régi bazilikában IV. Jenő pápa helyezte fejére a császári koronát. Belépve a templomba lenyűgöző hatás fogad. A templom hossza 193 méter, a márványpadozattól a kupola bronzkeresztjéig 137 m a távolság. A 66 korintusi pillér fölött ülő 28 szobor a keresztény erények és igazságok jelképei. A kétsoros egymásfölötti falfülkében a 35 rendalapító szent szobra látható. A fő- és kereszthajó falain körbefutó, 593 méter hosszú, két méter széles latin nyelvű mozaikbetűk Jézus szavait örökítik meg, amelyekkel Péterre bízza az Egyházat. Pápák díszes síremlékei, szentek ereklyéi, 14 kápolna, 30 remekművű márvány- és mozaikoltár mellett haladunk el, amikor körbejárjuk a 40 ezer négyzetméter belterületű templomot. A kupolát 96 mozaikkép díszíti. A kupola alatt pedig Szent Péter sírja és a föléje épített mennyezetes főoltár. A baldachint Bernini készítette. A XX. századi feltáró ásatások, amelyek Péter eredeti sírját voltak hívatottak feltárni, nagy segítséget kaptak egy kétszázas évekből való falfelírástól. Talán egy akkori zarándok véste a fülkébe: „Petros eni” (Itt van bent Péter). A Péter sírját is tartalmazó katakombában számos egyéb falfeliratot hagytak a II - III. századi zarándokok. Valamennyien Péter és Pál közbenjárását kérik. A Szent Sebestyén katakomba feliratai, és jelentős ókori kultusza azt valószínűsítik, hogy ellenséges betörések alkalmával ott őrizték Péter csontjait. Bernini 200 tonnás, az oltár felett szinte lebegő ereklyetartója a legújabb kutatások szerint nem Péter székét fogalja magába, hanem azt az ősi lateráni pápai trónt, amelyen Péter utódai ültek. Ha körbejárjuk a templomot, néhány helyen hosszasan meg kell állnunk. A 14 kápolnából a bejárat melletti jobboldalinak az oltárán Michelangelo Pietája fogad. Huszonnégy évesen készítette a zseniális művész. Mintegy vulkánszerűen áradt ki belőle az őstehetség. Ezzel alkotásával azonnal a legnagyobbak közé emelkedett. A freskó Krisztusa, bárhonnan nézzük is, mindig ránk tekint. A következő kápolna mozaikképe Szent Miklóst és Szent Józsefet ábrázolja. Eggyel tovább Szent Sebestyén vértanúságát örökíti meg a mozaik. Az oltár alatti üvegkoporsó boldog XI. Ince ereklyéit őrzi. Közép-Európa népei nagyban neki köszönhetik a török alóli felszabadulásukat. A legdíszesebb oldalkápolna az Oltáriszentség kápolnája. A Cortona által festett oltárkép a Szentháromságot
Itália 2012
5.oldal
ábrázolja, és ez a templom egyetlen olajfestménye. (Minden más olajfestmény átkerült a Santa Maria degli Angeli bazilikába, és itt mozaikképes másukat készítették el a XVIII. század jeles művészei.) Ebben a kápolnában található XIII. Gergely pápa síremléke, aki 1582-ben a róla elnevezett nyugati naptárreformot vezette be. (Elrendelte, hogy 1582. október 4-én október 15-ét írjanak, és bevezette a szökőévet.) A következő oltár nem kisebb szent, mint Nazianzi Szent Gergely (+390) testét őrzi. A jobb kereszthajóban tartották az első Vatikáni Egyetemes Zsinatot (1869-1870). Befordulva jobbra, a templom legszebb pápa-síremlékét pillantjuk meg. Antonio Canova, az új klasszicizmus zseniális mestere készítette XIII. Kelemen (+1769) pápának. Megállhatunk IV. Sixtus és II. Gyula pápa közös sírjánál. Igen, az a pápa, aki Michelangelótól megrendelte a világ egyik legmonumentálisabb síremlékét, most IV. Sixtus-szal egyszerű, közös sírban fekszik. (A befejezetlen II. Gyula síremlék, rajta a híres Mózes-szoborral a Szent Péter bilincsei-templomban tekinthető meg, a Colosseum közelében.) Abban a kupolás kápolnában, ahol minden mozaikdísz a Szűzanyát dicsőíti, találjuk Nagy Szent Leó sírját. Az őt méter magas oltárképen az a jelenet van márványba vésve, amikor a pápa visszafordítja Róma alól Attila hun királyt és seregét. VII. Sándor síremléke Bernini utolsó alkotása. Róma népe csodájára járt, amikor elkészült. A térdeplő pápa fölött, aki gyakran készült a halálra, egy csontváz homokórát tart. A bal kereszthajóban, középső kápolnájában, ahol kirívó színű Szent József mozaikképet találunk, a padló alatt jeltelen sírban nyugszik Pierluigi da Palestrina (+1594) a templom egykori karnagya. A baloldali kereszthajó jobboldali oltára alatt IV. Szent Bonifác nyugszik. Neki köszönhetjük Róma egyetlen épen marad pogány szentélyét, mivel a Pantheont átalakítás nélkül Szűz Mária templommá szentelte. Abban a kupolás kápolnában, amelynek mozaik oltárképén VII. Szent Gergely pápa életéből vett jelenet van (mise közben késsel beleszúr egy lenézett ereklyébe, és abból vér fakad) a szent pápa ereklyéje található. Itt fogadja az újonnan megválasztott pápa a bíborosokat, és innen indul az erkélyre, a koronázásra. (Igaz, a pápai tiara már nem kap szerepet, mert VI. Pál pápa zálogba adta, és a kapott pénzt Teréz anyának juttatta el.) VII. Szent Gergely nevezte magát először Isten szolgái szolgájának. A Napóleon által megalázott és száműzetésbe kényszerített VII. Piusz (+1823) síremlékét sokan bírálják jellegtelensége, lélektelensége miatt. A dán szobrász alkotása valóban ellentétben van a Bazilika építészeti és díszítési stílusával. (A pápa trónusán ülve fáradtan áldást oszt. Mellette két erényét (bölcsességét, lelki erősségét) allegorizáló alakok láthatók. Meg kell állnunk annak az oltárnak a mozaikképénél, amely Raffaello egyik utolsó alkotását, a Vatikáni Múzeum büszkeségét, Urunk színeváltozását adja vissza mozaikképben. Meg kell említeni a vázlatos összefoglalásban a X. Szent Piusz pápa sírját őrző oltárt. Üvegkoporsóban fekszik épen marad teste. A mozaik oltárkép azt a jelenetet ábrázolja, amikor a gyermeklány Máriát szülei a jeruzsálemi templomba viszik isteni szolgálatra. A gazdagon díszített keresztelőkápolna is kivívja csodálatunkat, a 4 m hosszú, 2 m széles porfír keresztkúttal. Bronzfödele hajdan II. Ottó német-római császár (+983) koporsóját takarta. A Szent Péter bazilika altemplomában számos pápasír van, és itt található a Magyar Kápolna is. Egyébként Szent Péter vértanúságának helyén, a Gianicolo-dombon építette meg első római remekművét, Bramente. A vértanúság emlék-temploma voltaképpen egy remekbeszabott barokk kupola.
Itália 2012
6.oldal
Vatikáni Múzeum. A rendezetlen reneszánsz gyűjtemény csoportosítását IV. Kelemen pápa (1769-1774) kezdte el. Őt tekinthetjük a vatikáni múzeumok alapítójának. A 14 vatikáni múzeum ma már egyetlen egységet alkot. A kiállítótermek 7 km-es sétával járhatók végig. A XVI. Gergely pápa által 1839-ben alapított Egyiptomi Múzeum 9 termében koronként nyertek elhelyezést az egyiptomi emlékek (hieroglífok, pénzek, tárgyak, szobrok, múmiák). Ugyancsak ő alapította 1837-ben az Etruszk Múzeumot. Itt 22 terem vár bennünket. A Missionary-Ethnological Museum-ban a missziók területéről (Afrika, Amerika, Ázsia, Óceánia) több mint 100.000 tárgy gyűlt össze. Ezt a múzeumot XI. Piusz pápa 1926-ban alapította. A Vatikáni Múzeum Képtárát, az Art Gallery-t 1926-ban avatta fel XI. Piusz. Tizennyolc terme közül a 2.-ban Giotto, a 3.-ban Beato Angeliko, a 7.-ben Perugino, a 8.-ban Raffaello, a 9.-ben Leonardo, a 12.-ben Caravaggio, a 17.-ben Bernini képei találhatók. A Vatikáni Múzeum könyvtára a világ legértékesebb gyűjteménye. IV. és V. századi könyvek is találhatók itt. II. Gyula pápa 1503-ban kezdett antik szobrokat gyűjteni. Első szerzeményei között volt a Belvederei Apollón néven ismert szobor. A szoborgyűjtemény további értékes darabjai: az árkádok alatti fülkében elhelyezett, Olümpiából származó Hermész, és a Laokoón szoborcsoport. Ez utóbbi előtt mindig nagy tömeg áll. Laokoón főpap és fiai tragédiáját mutatja be, akiket az olimposzi istenek arra ítéltek, hogy elpusztítsák őket a kígyók, amiért megpróbálták megakadályozni, hogy a görögök bejuttassák Trójába a híres falovat. A hagyomány szerint a hellenisztikus korszak eme remekműve Agészandrosz, Polüdórisz és Athénodórosz alkotása. A cinquecento idején megtalált szobor a barokk művészeknek mintául szolgált. (A cinquecento az itáliai irodalom és képzőművészet 16. századi szakasza, az érett reneszánsz kora.) II. Gyula pápa, aki a vatikáni paloták kusza épületegyüttesének egységbe építésével Bramantét bízta meg, nem akarta elődje, Borgia VI. Sándor lakosztályát elfoglalni, ezért a fölötte lévő emelet négy termét alakíttatta ki magának. E négy helység kifestését végül is teljes egészében Raffaelló végezte el. Amikor a pápa meglátta első munkáját, szerződést bontott a többi neves festővel, félkész műveiket is lekapartatta, és az akkor 27 éves Raffellóra bízta mind a négy terem kifestését. Ennek köszönhető, hogy ma itt tekinthetjük meg a festőművészet csúcsteljesítményét Raffaelló stanzáit. (stanza olaszul szobát jelent) Raffaelló egyébként II. Gyula pápa és utóda, X. Leó pápa kegyeltjeként fejedelmi jólétben élt, de nem ezért, hanem páratlan tehetségéért nevezték őt kortársai is festőfejedelemnek. Talán a legtöbbet idézett Raffaelló munka az Athéni iskola. A központi alakok az idealista Platón és a realista Arisztotelész, kiket rangos antik tudósok csoportja övez. A képet mégsem lehet kiszakítani környezetéből, a Parnasszus a Disputa és az Erények is csak az Athéni iskola mellett adják vissza a művészt vezető eszmeiséget. A filozófia, a művészet, a teológia és az erények együttesen adják az ember e világi létének zsinórmértékét, szépségét és értékét. A Sixtus-kápolna és Michelangelo neve összefonódik. Michelangelo Buonarroti (1475-1564) már
Itália 2012
7.oldal
életében megkapta kortársaitól az il divino (isteni) jelzőt. Tizennégy évesen a Medici-kert antik szobrait tanulmányozta. Az antik szobrok hatása fellelhető vatikáni freskóin, firenzei és római szobrain és az általa készített síremlékeken egyaránt. IV. Sixtus pápa 1480-as években kezdte díszíttetni kápolnáját a kor legjelesebb mestereivel: Botticellivel, Ghirlandaióval, Giottóval, Peruggióval. Egy emberöltővel később, II. Gyula pápasága alatt Michelangelo festette ki a kápolna boltozatát, majd „néhány pápával később” az oltárfalra felfestette az Utolsó ítéletet. Angyalvár (Castel Sant’Angelo). Eredetileg Hadrianus császár, majd utódainak mauzóleuma volt. A Colosseum után ez volt a császárkori római építészet legragyogóbb alkotása. Honorius pápa a mauzóleumot hadászatilag megerősítette. Kastéllyá való átalakítása a X. században kezdődött el. III. Miklós pápa 1277-ben a ma is jól ismert átjáró segítségével összekötötte a Vatikánnal. Ez a biztonsági út a Vatikánt körülvevő várfal tetején vezetett. Az Angyalvár elnevezés egy 590-es eseményre megy vissza. Nagy Szent Gergely pápa ünnepélyes körmenetet tartott, hogy a város megszabaduljon a pestistől. Ekkor Szent Mihály főangyal megjelent a Mauzóleum tetején, és visszatette hüvelyébe kardját. Ezzel jelezte, hogy vége a pestisjárványnak. Falakon kívüli Szent Pál bazilika ( S. Pauli fuori la mura). Szent Pál kivégzése helyének, a Tre Fontáne (három forrás) közelében Nagy Konstantin császár kisméretű temetői bazilikát építtetett. 386-ban II. Valentián nyugatrómai császár az apostolfejedelem sírja fölé hatalmas bazilika építésébe kezdett. Honorius pápa fejezte be Róma akkori legnagyobb templomának építését. A középkorban oszlopcsarnok kötötte össze az Ostiai út kapujával és a Szent Péter bazilikával. 1823-ban az addig teljes épségében fennmaradt ókeresztény bazilikát tűzvész pusztította el. XIII. Leó pápa felhívására, az egész keresztény világ közadakozásából sokkal fényesebb templom épült újjá, természetesen megőrizve az eredeti formát. A római keresztények Szent Pál sírját már a II. századi iratok szerint az Ostiába vezető út mentén tisztelték, egy mérföldre a városkaputól. Ugyancsak ősi iratok tanúskodnak arról, hogy Szent Pált egy Lucina nevű özvegyasszony birtokán temették el. A helyszín tehát kellőképpen igazolt. A bazilika aranymozaikos homlokzatán a dombon pihenő „Isten Báránya” mellett Jeruzsálem és Betlehem képe látszódik, a zsidók és a keresztények ugyanazon egyházba kaptak meghívást. A domb négy forrása a négy evangélium, amelynek hirdetését az apostolok kezdték el, és amelyből minden ember olthatja a teljesség iránti szomját. A templom öthajós bazilika, 80 gránitoszloppal tagolva. Luigi Poletti építész a XIX. század első felében visszavarázsolta az ősi bazilika hangulatát. A főhajó ablakai között freskók Szent Pál életéről beszélnek. Az egész templomon körbefut az a 265 mozaikkép, amely a pápákat ábrázolja Pétertől, a mostani pápáig, XVI. Benedekig. Sokáig fogva tartja a szemünket a két gyönyörű mozaikkép. Az egyik a főhajót és a kereszthajót összekötő diadalívben csillog. VI. századi bizánci mozaikkészítő mesterek alkotása. A Jelenések könyvének 24 fehérruhás aggastyánját jeleníti meg. A másik mozaikkép a félkör alakú apszist díszíti. Az utolsó ítélet Krisztusát ábrázolja. A főoltár magasba szökellő gótikus baldahinja alatt Szent Pál teste vár az utolsó ítéletre, a Nagy Konstantin által készíttetett márványkoporsóban. A márványból faragott húsvéti gyertyatartó XII. századi
Itália 2012
8.oldal
remekmű. A Szentségkápolna Krisztus-korpusza előtt zarándokok milliói imádkoztak, köztük Szent Brigitta svéd hercegnő, akihez a néphit szerint beszélt Krisztus. Ezért van itt Stefano Maderno (1576-1636) szoborműve, a térdre roskadó Szent Brigitta. A szobrot nagyon megszabdalta az emléket gyűjtő emberek túlbuzgósága. A templom melletti kolostorkert a XIII. századból való. S. Maria Maggiore. A világ legnagyobb és leghíresebb Mária-temploma az Esquilinus-dombon álló pogány épületből, a Basilica Siciliana-ból alakult ki. A jelenlegi Mária-templomot III Sixtus pápa (432-440) építtette, az Efezusi zsinat Mária-dogmájának (Mária Theotokosz = istenszülő) tiszteletére, de nagyon sok pápa gazdagította. Az eredeti, fényes, háromhajós épület, bár folyamatosan alakult, a mai napig megtartotta klasszikus szépségét. Legalkalmasabb az ősi bazilikák bemutatására. A kétoldalt látható 36 pároszi, ionstílusú márvány és négy gránitoszlop a hajdani pogány Juno-templom maradványai. A templom előtti téren a római Fórumról származó hatalmas márványoszlop tetején Mária bronzszobra áll. Az oszlopon ezt a feliratot olvassuk: „Boldog vagyok, hogy azt hordozhatom, aki a Megváltót hordozta”. A templom építésének legendája, miszerint egy patrícius megálmodta, hogy a nyári hőségben reggelre hóval jelölt dombon templomot építsen, csak a XIII. századból való. Mindenesetre a Havas Boldogasszony ünnepe a földkerekség legnagyobb Mária-templomának állít emléket. A főhajó 36 mozaikképe az ószövetségi isteni ígéretekről szól. A „Biblia pauperum”, a szegények bibliája látható a falon. Nagy Szent Leó pápa írja: „Azt, amit a puszta betű elérhetővé tesz az olvasni tudóknak, a kép megérteti az analfabétákkal. Ennek segítségével a tudatlanok megtanulják a követendő hittant. Szükséges tehát, hogy a kép alkossa a nép legfontosabb könyvét.” A főhajó 36 mozaikképe, amelyek az V. századból valók, az ószövetségi isteni ígéretekről beszélnek. Ugyancsak az V. századból származik a főoltár felett lévő csodaszép diadalív mozaikja, amely Mária szerepét és dicsőségét zengi. Az apszis hasonlóképpen csodás, XIII. századi mozaikképe az Istenanya dicsőségét, megkoronázását mutatja. A legendás Mária-kegykép (Salus populi Romani) a Borghese-kápolna gyöngye. A kápolna görög kereszt alakú, kupolás, külön templom, a barokk stílus minden jellegzetességével. V. Pál pápa építtette 1613-ban. A kápolna oltára a legritkább és legdrágább márványfajtákból épült. A hagyomány szerint a Mária-kegyképet Szent Lukács apostol festette. Történetét a VI. századig lehet visszakövetni. Ekkor hozták át a Forum Romanum legrégibb Mária-templomából, a S. Maria Antiqua-ból. A Borghese-kápolnában két pápa sírja van: V. Pálé, és VIII. Kelemené. Utóbbi gyakran jött ide hajnalban a közeli quirináli palotából, és a kapu előtt térdelve várta, hogy kinyissák a templomot. A szemben lévő, hasonló templomszerű kápolnában szintén két pápasír van. A kápolnát építtető V. Sixtus-é, aki Róma egyik legnagyobb építtető és közrendet helyreállító pápája volt (a Néri Szent Fülöp filmből ismerhetjük), valamint V. Szent Piuszé, akit a történelem a Lepatói tengeri győzelem (1571) pápájának ismer. A kupola alatt magasba szökell a márványoltár nyolcszögletű domborműves tabernákuluma. A négy, hatalmas aranyozott bronzangyal vállain szinte lebeg az építmény. Barokk remekmű. Az oltár alatti kriptában is a történelem vár bennünket. Itt van annak az ősi tágas kápolnának a maradványa, amelyet még III. Sixtus pápa épített a betlehemi barlang mintájára, s ahol a később idehozott jászolereklyéket tisztelték. Olimposz bizánci császári küldött itt akarta megöletni I. Márton pápát misézés közben, de a gyilkosság előtt a merénylő váratlanul megvakult. Itt tartotta Nagy Szent Gergely pápa híres homíliáit, szentírás magyarázatait. Az évszázadok alatt nagyon megrongálódott kápolnát, ami mintegy 15 méterre volt mostani helyétől, 1590-ben V. Sixtus kérésére a zseniális építész, Domenico Fontana az oltár alá helyezte. Itt tartotta első szentmiséjét Loyolai Szent Ignác is. A térdeplő szoboralak VIII. Kelemen pápának állít emléket. A templom harangtornya Róma legmagasabb gótikus tornya. Magassága 75 m.
Itália 2012
9.oldal
Lateráni bazilika. Homlokzatán ezt a feliratot olvassuk: „A város és a világ minden templomának anyja és feje.” A kereszténység első és legősibb temploma. Nagy Konstantin építtette a pápa számára a császári palota mellé, miután 313-ban, a híres Milánói rendeletével megszüntette a keresztények üldöztetését. I. Szent Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben az Üdvözítő tiszteletére. Csak a IX. századtól lett Szent János apostol a templom védőszentje. A császár később, miután lelkiismereti okokból elhagyta Rómát, és a Boszporusz partján épülő új székvárosba, Konstantinápolyba költözött, a Lateráni palotát is a pápáknak adta át. (A Laterán egy ősi római család neve, akiktől Néró elvette palotájukat. Több császár itt született.) A lelkiismereti ok az volt, hogy kiderült, a császár hamis vádak alapján ártatlanul végeztette ki második feleségét, Faustát és tulajdon mostohafiát. Nagy Konstantin elköltözése előtt megépítette és gazdagon felékesítette az öthajós, 56 márványoszlopos bazilikát. A nép aranybazilikának nevezte. Az évezredek során elviselt számos földrengést, tűzvészt, ellenséges hadak fosztogatását, a konstantini alapforma azonban mindvégig megmaradt. A főhajó előcsarnokában a templomépítő császár lovas szobra látható. A főhajó két oldalán a tizenkét apostol 4.6 m magas szobra fogad, felettük tizenkét próféta. Itt is megtaláljuk a „szegények bibliáját”. A főhajó baloldalán tizenkét ószövetségi előkép, velük szemben az újszövetségi beteljesülés. Mindenki megcsodálja a mozaikpadlózatot és az arannyal gazdagon díszített, művészi famennyezetet. A főhajó végén emelkedik a pápai oltár, ahol a II. Vatikáni zsinatig csak a pápa misézhetett. Előtte a padlózat kriptaszerű mélyedésében V. Márton pápa sírjának felirata: „Temporum suorum felicitas” (korának boldogsága) arra utal, hogy a pápa Konstanzi zsinaton történt megválasztásával véget ért a fenyegető nyugati egyházszakadás, amikor három pápa is volt egyszerre. Az oltárbaldachin ereklyetartó is egyben: Szent Péter és Szent Pál koponyaereklyéit őrzi. A kereszthajóban két pápasír van, III. Ince (aki Szent Ferenc rendjét engedélyezte) és XIII. Leó. Az apszis félkör alakú színpompás mozaikképe a diadalmas kereszténység jelképe. Van egy magyar emlékmű is a Lateráni bazilikában. A hármas mezőjű dombormű megjeleníti Patróna Hungariae-t, Szent Istvánt és Szent Lászlót, illetve azt az eseményt, amikor II. Szilveszter pápa átadja Asztrik pécsváradi apátnak a magyar királyi koronát. Ezt az emléket állította a magyarok hálája II. Szilveszter pápa sírja fölé. A Szent Lépcső. (Scala Sancta). Közvetlenül a Lateráni bazilika mellett áll az a kis épület, amelyben a Szent Lépcső, a legrégebbi pápai magánkápolna, a Sancta Sanctórum és az Üdvözítő híres képe, az Archeropíta (nem emberi kézzel festett) található. A hagyomány szerint a 28 márványlépcső Pilátus Jeruzsálemi palotájához vezetett fel. Nagy Kostantin édesanyja, Szent Ilona császárnő hozta magával Jeruzsálemből, sok más ereklyével együtt, amikor szentföldi engesztelő zarándoklatra utazott azon családi tragédia miatt, amiért Nagy Konstantin a Boszporusz partjára költözött. Eszerint ezen a lépcsőn vitték fel Jézust Pilátushoz. A keresztények tiszteletből ezen a lépcsőn csak térden állva mennek föl. A Szent Lőrinc tiszteletére szentelt ősi pápai magánkápolna, amelyben sok szent pápa is imádkozott, nem látogatható. Legféltettebb kincse az Üdvözítő képmása, az Archeropíta. Négy híres Krisztus-arcot ismert a történelem. Az egyiket az ókorban Edesszában tisztelték. 544-ből való. A második a kappadociai Kamulia kegyképe volt, 560 körül festették. A harmadik a Szent Péter bazilika híres ereklyéje, Veronika kendője. (Az őskeresztény időktől tisztelik, eredete ismeretlen.) A negyedik pedig itt van a Sancta Sanctorumban. Legelső írott emlékünk 752-ből van róla. Róma népe gyakran fohászkodott hozzá, és hordozták körbe a városban, Istentől bűnbocsánatot, irgalmat kérve, vagy örömujjongásban egy-egy katasztrófa elhárulása után. Katakombák. A Lateráni bazilika mellőli térről indulnak a buszok a két legismertebb katakombához, a Szent Callixtus és a Szent Sebestyén katakombákhoz, amelyek a Via Appia mentén húzódnak. A világon Rómában található a legkiterjedtebb katakomba-rendszer. Ezek az ókeresztény temetkezési helyek két okból terjedtek el. A 12-táblás törvény tiltotta Rómában a városon belüli temetkezést. Ezért a római családok a városba vezető utak mentén alakították ki családi kriptáikat. A keresztények, mivel a rabszolgákat is, és az üldözések alatt kivégzett összes
Itália 2012
10.oldal
hívőt családtagnak tekintették, igen sok halott méltó eltemetéséről gondoskodtak. A város alatt húzódó tufa talaj alkalmas volt arra, hogy temetkezések céljára hosszú alagútrendszert alakítsanak ki. Az üldözött Egyház is élhetett a temetkező társulatok birtokszerzésének törvényadta lehetőségével, így jutott hozzá azokhoz a területekhez, ahol a katakombákat kiépíthette. A katakomba szó eredete: A rómaiak a Via Appia mentén húzódó telket a közeli szakadék miatt, amelynek alján kripták voltak, kata kümbasznak (verem melletti helynek) nevezték. Ide épültek az első ókeresztény katakombák. Néhol négy-öt egymás feletti (emeletes) alagútrendszer fut. A Callixtusz katakomba onnan kapta a nevét, hogy Zefirin pápa a rabszolgából lett papra, Callixtuszra bízta a Via Appia menti katakomba egyházi felügyeletét. Ez volt a keresztények első köztemetője. Callixtusz később maga is pápa lett (217-222). Vértanúsága bizonytalan, mert a császár kedvelte őt. Az eddig feltárt katakomba rendszer hossza 1.000 km, és mintegy 5 millió sírt tartalmaz a 43 főkatakomba. A katakombák feltárásában kiemelkedő szerepe volt De Rossi régésznek a XIX. század első felében. Őt a „katakombák Kolombusz Kristófjának” nevezik. Az üldözések idején menedékhely is volt, és itt gyűltek össze a hívek a gyászszertartásra, illetve a vértanúk emléknapján a szentmisére. Ezért tágasabb szentségi kápolnákat is kialakítottak, és ezekben értékes szakrális díszítések találhatók. A sírok feliratai kincsesbányái a történészeknek. A rómaiak általában tiszteletben tartották a holtak nyughelyeit, de némely esetben az üldöző hatóságok a katakombákban is lecsaptak a pápára és a papságra. II. Szent Sixtus pápát (257-258) misézés közben fogták el a Callixtusz katakomba azon termében, amelyet ma a róla elnevezett pápai sírkamraként ismerünk, és négy szerpapjával együtt a helyszínen lefejezték. Sixtust e sírkamra főhelyén temették el. A hagyomány szerint diakónusát Lőrincet néhány napra szabadon engedték, hogy összeszedje az egyház kincseit. Ő azonban a koldusokat, betegeket, nincsteleneket gyűjtötte össze, mint az Egyház kincseit. Azonnal kivégezték őt is, tüzes rostélyra fektetve. Sokan felkeresik a Szent Ágnes katakombát a Piazza Navóna közelében, a Szent Lőrinc bazilika melletti katakombát, de elsősorban a Callixtus és a Szent Sebestyén katakomba a látogatók és zarándokok fő célpontja. A Callixtisz katakombában Damazus lépcsőjénél kezdődik a pápák régiója. A sírkamra loculusaiba temették a III. század vértanú pápáit. A főhelyen, mint már említettük, II. Sixtus teste pihen. A sírkamra végéről bal felé nyílik Szent Cecília kriptája. Mélyedésében, ahol egykor a vértanú szűz épen marad teste feküdt, ma Maderna híres szobrának másolata áll, mert Cecíliát I. Pascal pápa 817-ben átvitette a Tiberisen túl Szent Cecília templomba. Maderna szobra abban a pózban ábrázolja Cecíliát, ahogy a sír feltárásakor találták. Az oldalán fekvő leány egyik kezén három ujjat, a másikon egyet nyújt ki. Ezzel hitvallást téve az egy Isten és a Szentháromság mellett. Szent Cecília kriptájától tovább haladva érkezünk a szentségi kápolnába, ahol sok szent pápa misézett. Nem messze a Callixtus katakombától, a Via Appia mentén található a Szent Sebestyén katakomba, a szent sírjával. A IV. századtól a föld felszínén kápolna koszorú vette körül. A kultusz nemcsak Szent Sebestyénnek szólt, hanem annak is, hogy bizonyos időszakpkban ide menekítették Szent Péter csontjait. Liberius, majd Damasus pápa tetőt vont az egymás mellé épített kápolnák fölé és kész is volt a háromhajós Apostol-bazilika. A VIII. századtól azonban szinte kizárólagossá vált itt Szent Sebestyén tisztelete. Santa Maria sopra Minerva (a Pantheon mellett) a „művészi mennyország”, és Sienai Szent Katalin sírját befogadó egyetlen gótikus templom Rómában. Kápolnái egy-egy szent tiszteletét őrzik, és igen gazdag a világhírű műalkotásokban. A főoltár mögött található két Medici pápa síremléke. Az egyik X. Leó, akinek politikai rövidlátása a nyugati egyházszakadást elősegítette (+1521), a másik pedig VII. Kelemen (+1534), akinek szintén szerencsétlen volt a külpolitikája. V. Károly császár feldúlta Rómát (sacco di Roma), és a pápát fél évig száműzetésbe kényszeríttette. VII. Kelemen tagadta meg VIII. Henrik házasságának felbontásét. A Caraffa-kápolna csodája a renaissance nagy mesterének, Filippino Lippinek színpompás freskói, aki 1488 és 1493 között itt mutatta be Rómának káprázatos tehetségét. (200 aranydukátot kapott művéért.) Főleg Aquinói Szent Tamás életét mutatja be. Az egyik kápolnába járt Néri Szent Fülöp az utcagyerekekkel
Itália 2012
11.oldal
Savanarola szentté avatásáért imádkozni. (A firenzei hitszónokot a rosszemlékű VI. Sándor végeztette ki.) Ebben a templomban dolgoztak Mátyás király kedvenc itáliai szobrászai, Andrea Bregno és Giovanni Dalmata. (Két megjegyzés. Nem mindegyik pápa volt mindenben kiváló. De a pápaság intézménye maga nagyon nagy érték. Ahogy az apaság vagy az anyaság intézményének az értékét sem csökkenti, ha egyik-másik férfi vagy nő, mint apa és anya nem állnak a hivatásuk csúcsán, a pápaság intézményének értékét sem egyes képviselői adják. S látszik, hogy a kevésbé kiváló pápák is, egy-egy nagy szent közelében akarták a földi nyughelyüket megtalálni.) Szent Ágnes bazilika. Szülei a vértanú Ágnest, és a később megkövezett lánytestvérét, Emerenciát is a Via Nomentána mentén húzódó katakombában temették el. (Háromszintes katakomba, mintegy hatezer sírt tartalmaz.) Szent Ágnes kivégzésének helye Domitianus császár cirkusza mellett volt. Sokáig kis oratórium őrizte a szent sírját, amit II. Callixtus pápa 1123-ban kis bazilikává alakított. A mai templom a XVII. század első felében készült el, és elnyerte Bernini heves bírálatát. A templomban több szent vértanúságának művészi emlékét láthatjuk, többek között egy csodálatos dombormű Szent Emerencia, Ágnes tejtestvérének megkövezését mutatja. Az egyik zárt mellékkápolnában őrzik Szent Ágnes fejereklyéjét, a másikban Római Szent Franciska keresztútját. Az altemplom, ami a hagyomány szerint Szent Ágnes kivégzésének helyét mutatja, a Domitianus-féle cirkusz szintvonalán fekszik. A bazilikából Róma egyik leghíresebb terére, a Piazza Navónára lépünk ki. Bernini szökőkútja Róma legszebb barokk szökőkútja. Az akkoriban, tehát 1651-ben ismert világ négy nagy folyamát jelképezi: Nílus, Gangesz, Duna, Rio de la Plata. A San Luigi dei Francesci-templomba (a Piazza Navona közelében van, érintjük a Pantheon felé haladva) három csodálatos Caravaggio kép miatt is érdemes betérni. Egy francia bíboros a XVI. század közepén a franciák római templomában, a IX. Szent Lajos-templomban megvásárolt egy kápolnát, és azt Szent Máténak szentelte. Caravaggió három képen jelenítette meg az evangélista életének jeles eseményeit. (Máté meghívása, az Evangélium írása, Máté vértanúsága). IX. Szent Lajos király (1219-1270) a franciák Szent Lászlója. Santa Maria in Ara coeli a Capitólium Mária temploma, amelyhez mintegy égi lajtorjaként 124 darab tizenöt méter széles márványlépcső vezet föl. 1348-ban Róma népe közadakozással építtette fogadalomból, amiért az Itáliában dühöngő pestisjárvány nem lépte át Róma kapuit. A templom helyén eredetileg Róma vára állt, az Arx Capitolina, a legfőbb pogány templommal, a Jupiter templommal, és Juno istennő szentélyével. Az V. században épült e pogány főhelyen Mária temploma. A római szenátus hivatalos temploma lett. Többször bővítették. Kedves hagyomány szerint karácsonykor a csodatévő Bambino Jesu (gyermek Jézus) szobra előtt a város katolikus családjainak kisgyermekei mondanak gyermekprédikációkat. A templom 22 márványoszlopa az antik Róma különböző épületeiből került ide. A díszes barokk oltár fölött van a VI. századból való, fára festett Mária kegykép. Aranykoronáját Napóleon katonái 1797-ban elrabolták, de a francia állam 1938-ban visszaszolgáltatta. A kereszthajó nyolc márványoszlopos kupolás oltára Szent Ilona császárné ereklyéit rejti. A legenda szerint ezen a helyen jelent meg a Szűzanya Augusztus császárnak, és ő ezen a helyen emelt oltárt Isten egyszülött Fiának. A 17 mellékkápolna közül az egyiket Sziénai Szent Bernardin életéből vett események díszítik. Bufalini (+1506) ügyvéd építtette, mert Szent Bernardin Rómában járva kibékíttette a Bufalini és a Baglioni családot. A Santa Bambino kegyszobrát, amely előtt a római kisgyermekek karácsonyi prédikációkat mondanak, 1476-ban Jeruzsálemben faragta egy ferences barát a Getszemáni-kert olajfájából. Szent Péter bilincsei-templom (S. Pietro in vincoli), a Colosseum közelében. 440-ben szentelte fel III. Sixtus pápa. Leghíresebb ereklyéje az a bilincs, amelyet Szent Péter viselt Jeruzsálemi és
Itália 2012
12.oldal
Római fogságában. (Jeruzsálemi fogságát, amikor lehullottak róla a bilincsek az egyik Raffaeló stanza is megjeleníti a Vatikáni Múzeumban.) Erről a bilincsről először egy VII. századi legenda beszél. Valószínűbb, hogy a közeli Mamertínuimi börtönből került ide a bilincs, ahol szintén raboskodott Szent Péter. A templomban nyugszik Nicolaus Cusanus püspök, aki a XV. század legnagyobb tudósai közé számított. Fő műve, a De docta ignorantia (A tudós tudatlanságról) minden művelt ember kötelező olvasmánya volt a legutóbbi időkig. A templomot azonban elsősorban Michelangelo Mózese teszi fő zarándokhellyé. Itt található II. Gyula pápa befejezetlen síremléke. A pápa 1505-ben Michelangelót Firenzéből Rómába hívta, hogy a Szent Péter bazilikába készítse el 40 alakos, monumentális síremlékét. A rendkívül lelkiismeretes Michelangelo azonnal munkához látott, és nyolc hónapon át válogatta és bontotta a márványt Carrarában. Azonban alig látott neki a munkának, a pápa, már új tervet dédelgetett: lebontatja az ősi Szent Péter bazilikát, és hatalmas újat épít. A csalódott Michelangelo ugyan többször nekilátott a munkának, de egyre zsugorodott a megálmodott mű. Végül a negyven alakból három került ki a nagy mester vésője alól, Mózes, Ráchel és Lea. A többit különböző szobrászok készítették. A Mózes azonban a művészettörténet egyik leghíresebbike lett. A XVIII. századig a római zsidók idejártak szombatonként imádkozni. A hagyomány szerint, amikor elkészült Michelangelo a Mózessel, ráütött kalapácsával a térdére, és rákiáltott: Adesso parla! (Most pedig beszélj!) Santa Maria degli Angeli (a Piazza d. Repubblica Metró kijáratánál). Az angyalokról elnevezett Mária bazilika eredetileg Diocletianus pompás gőzfürdője (terma) volt. A termák építése hét évig tartott (298-305) és 4.000 keresztény rabszolga vett benne részt. Az építkezés végére megmaradt 1203 keresztény munkást Diocletianus lefejeztette. Az V. században Vitigész gót vezér Rómát feldúlva, a vezetékeket elvágatta, és a gőzfürdőt használaton kívül helyezte. Innentől kezdve rablók és zsiványok tanyája lett. A XVI. században Antonio del Luca nevű papnak látomása volt, hogy az angyalok tiszteletét terjessze. A hajdani gőzfürdő hatalmas tepidariumát találta alkalmasnak, hogy kultuszhellyé alakítsák. Azonban III. Gyula pápa unokaöccsei, akik ott lovagolni akartak, elzavarták a buzgó papot és társait. Ő azonban hajthatatlan volt. Végül IV. Piusz pápa 1561-ben engedélyt adott a templomépítésre, és az akkor 86 éves Michelangelót kérte fel a tervek elkészítésére. A kezdeményező pap, a zseniális tervező, és a pápa négy év múlva meghaltak, így lassan haladt az építkezés. A XVIII. században ide hozták át a Szent Péter bazilika 12 hatalmas olajfestményét, amelyeket a Szent Péterben mozaikképekkel helyettesítettek. Ezért jelentős átalakítást igényelt a templom. Ezt a munkát 1749-ben Luigi Vanvitelli nápolyi építész vezette, és kialakította a mai világos templomot. 1896 óta ez a templom az olasz állam ún. „hivatalos istentiszteleteinek” temploma. Ekkor tartotta itt esküvőjét III. Viktor Emmánuel, olasz király Heléna hercegnővel. Itt van eltemetve az olasz állam több kiválósága, de a templomot megálmodó papnak Antonio del Lucának és a IV. Piusznak a sírját is itt találjuk. A templom halhatatlan mesterműve még a francia Jean Antonie Houndon által 1768-ban készített életnagyságú márványszobor Szent Brúnóról, a karthazuziak alapítójáról. Pantheon. Nagy Kostantin császár 313-ban szabadságot adott a kereszténységnek, majd hamarosan a birodalom hivatalos vallása a kereszténység lett. A IV. században a keresztények általában nem átalakítottak a pogány templomokat, hanem lebontották, és főleg oszlopaikat felhasználták, Az egyetlen épen marad pogány templom Rómában a Pantheon, amelyet Augustus császár veje, Agrippa konzul építtetett Kr. e. 27-ben. A templom többször leégett. Mai formáját Hadrián császárnak köszönheti, aki 120 és 124 között teljesen újjáépíttette, és előcsarnokot is illeszttetett hozzá. A Pantheon hívei makacsul ellenálltak, elzárták a templomot a kereszténységtől. A 399. évben kiadott császári parancs azonban minden pogány templomot bezáratott. A Pantheont megmentette egészen egyedi építészeti stílusa. Voltaképpen egyetlen kupola. A tetején lévő 9 m átmérőjű nyílás a világítást és a szellőztetést egyaránt ellátja. Hét fülkéjében egykor hét istenszobor állott. Ma a Vértanúkhoz címzett Mária-templom a Pantheon keresztény neve. 800-ban III. Leó pápa sok vértanú ereklyét hozatott ide a katakombákból. 830 november 1-jén pedig itt ünnepelte
Itália 2012
13.oldal
először IV. Gergely pápa mindenszentek ünnepét. Sok államférfi és művész temetkezési helye is a Pantheon. A leghíresebb közülük Raffaello Sanzio (+1520). A császárkori Róma. Capitolium. Egykor Róma isteneinek volt a szent helye, majd a győztes hadvezérek diadalmenetének végcélja. A Capitóliumhoz vezető lépcsősort (cordonatai) Michelangelo tervezte, csakúgy, mint a két egymástól széttartó palotát. A tér közepén lévő Marcus Aurelius lovas szobra az egyetlen megmaradt bronzszobor azok közül, amelyek az ősi Rómát díszítették. Állítólag azért marad meg, mert Nagy Konstantin lovas szobrának vélték. Forum Romanum. A császárkori Róma dicsőségét és gazdagságát mutatja. Még romjaiban is fenséges. Tőszomszédságában található a Mamertínuimi börtön, ahol a hagyomány szerint Szent Péter, és talán Szent Pál is raboskodott. Colosseum. Az örök város egyik legidőtállóbb jelképe a Colosseum. Az Amphiteatrum Flavianumot (körszínházat) a Flavius családhoz tartozó három császár építtette. A 65 éves Vespasianus császár kezdte meg ennek a körszínháznak az építését, amikor Kr. u. 70-ben fia és utóda, Titusz visszatért a Jeruzsálemet elpusztító hadjáratából. A Colosseum nevet arról a 32 m magas bronzszoborról kapta, amely sokáig az amfiteátrum közepén állt. Helioszt, a napistent ábrázolta, Néró arcvonásaival. Csak a IV. század közepén pusztították el. Az ellipszis alakú körszínház szinte az időtlenséget leheli. Hosszanti tengelye 188 m. Körfogata 527 m. 50 ezer nézőt fogadott be a négyemeletnyi nézőtér. Az épület szerencsésen ötvözi a görög és a római építészet értékeit. Azt tartja a mondás: „Amíg a Colosseum áll, Róma is állni fog. Ha a Colosseum elpusztul, Róma is elpusztul. S ha Róma elpusztul, összedől a világ.” A Colosseum 10 évig épült. Az a több ezer zsidó rabszolga is építette, akiket Titusz hurcolt magával. A véres gladiátorjátékok, amelyek évente 65 napos játékidényt jelentettek, csak 186-ban kezdődtek. Addig inkább vadállatokat engedtek egymásra, és vadállatokkal gyilkoltatták az elítélt szerencsétlen emberek, köztük a keresztények ezreit. 107-ben itt vetették vadállatok elé az aggkorú Antochiai Szent Ignác püspököt. A császárok számára politikai szükségszerűség lett a véres látványosság. A nincstelen plebejus réteget így tudták féken tartani. (Panem et circenses!) A játékok alatt mindenki a császár vendége volt. Étellel, itallal, pénzszórással, és a legalantasabb ösztönök kielégítésével kereste a császár a lezüllött tömeg kegyét. Az elvadult erkölcsiségre jellemző volt, hogy csak a vadállatok veszteséglistáját vezették, az emberekét nem. 186-tól pedig a többszörös győztes gladiátorokat úgy ünnepelték, mint ma a legnevesebb futballsztárokat. A gladiátorjátékoknak csak a IV. század legvégén tudott véget vetni Honorius császár. Az állatviadalok azonban 519-ig tovább folytak. Sőt tudunk egy 1332-ben itt rendezett bikaviadalról, amikor 18 halott fiatalember maradt a porondon. Petrarca említi, hogy Isten büntetéseként fogták fel, amikor 1349-ben egy földrengés leomlasztotta az egyik oldalt. Ettől kezdve kőbányaként használták. Számos palota a Colosseum márványiból épült. Kétharmada mégis megmaradt, köszönhetően annak, hogy XIV. Benedek pápa 1748-ban megtiltotta a kövek elhordását.
Itália 2012
14.oldal
Szent Kozma és Damján bazilikája. A Fórum tőszomszédságában találjuk. Eredetileg Vespasianus császár Kr. u. 75-ben emelt itt templomot. „Templom pacis” (béke temploma) néven tanúskodnak róla a korabeli telekkönyvi leletek. A téglalap alakú templomot kör alakúvá építtette át Maxencius császár a fiatalon elhuny fia, Romulus emlékére. III. Félix pápa pedig 526-ban Kozma és Damján tiszteletére szentelte fel A Kis-Ázsiából származó ikertestvérek orvosok voltak. A szegényeket ingyen gyógyították, és sok embert a keresztény hitre térítettek. Ezért Diocletianus 303-ban kivégeztette őket. A vértanú keresztény orvosok tisztelete azért helyeződött ide, mert a környéken volt a pogány gyógyító istenek kultusza, s errefelé laktak a császári orvosok, akik a megsérült gladiátorokat is gyógyították. Valóságos művészi és szakrális ékszerdoboz ez a bazilika. *** Assisi. Már a III. századtól püspökség. Első püspökei, köztük a város védőszentje, Szent Rufinus vértanúk lettek. Ma elsősorban Szent Ferenc és Szent Klára sírja és a róluk elnevezett bazilikák vonzzák ide a zarándokokat. A Szent Ferenc-bazilika egy háromszintes templom. Itália első gótikus stílusú, francia hatást tükröző szakrális épülete. 1228 és 1253 között épült. Az alsó templomban Szent Ferenc és körülette az első testvérek nyugszanak. A középső szint az itáliai ferences templomok mintája lett. A basilica superior-ban találjuk Giotto híres, Szent Ferenc életét bemutató freskósorozatát. 1298-ban kezdte a munkát. Ekkor 32 éves volt, és római tanára ajánlotta őt a ferences generális figyelmébe. A ferencesek aszketikus misztikáját, összekapcsolta a bizánci síkszerűséggel. Ezzel új utat nyitott az európai festészetben. Világos, derűs képei Szent Ferenc lelkületét tükrözik. Hasonlóképpen lenyűgöző hatásúak Cimabue freskói a kereszthajóban. Szent Ferenc élete. 1181-ben született. Atyja Assisi leggazdagabb embere volt. Jánosnak keresztelt fiát francia származású felesége iránti szeretetből kis franciának, Franceskónak nevezte. Ferenc kezdetben a korabeli aranyifjak életét élte. Peruggia elleni harcban fogságba került, súlyosan megbetegedett. Komolyabban kezdett gondolkodni az életről. Több látomása is volt, amelyekben egyre inkább látszott, hogy Istennek nagy tervei vannak vele. Szent Damján templomának Krisztusa arra szólította fel, hogy építse újjá a romokban lévő egyházat. Kezdetben ténylegesen templomokat és kápolnákat állított helyre, mígnem megértette, hogy Jézus őt az anyaszentegyház újjáépítésére kéri, a világi gazdagodás helyett a valódi lelki értékek megélésére, az Istentől és az élettől való elidegenedés helyett a Teremtő és a teremtmények iránti szerelemre. Lelkes ifjak csatlakoztak hozzá. III. Ince pápa 1210-ben szóban jóváhagyta az új rend alapítását. 1226ban halt meg, s nem egészen két év múlva IX. Gergely pápa szentté avatta. A Szent Klára templom 1257-ben épült. Itt található az a kereszt, amelynek Krisztusa Szent Ferencet megszólította. Az altemplomban, amelynek kiképzése nagyon hasonlít a Szent Ferenc-
Itália 2012
15.oldal
templom altemplomához, Szent Klára sírját találjuk, épen maradt testével, és számos ereklyét is megtekinthetünk itt, mint a szent ruházatát és azokat a hajfürtöket, amelyektől a Porcinkulakápolnában történt beöltözésekor, 1212-ben megvált. Assisi Szent Klára élete. 18 éves volt, amikor Ferenc hatására hite kezdett elmélyülni. Egy barátnőjével megszöktek a szülői házból, és Ferenc életstílusát kezdték élni. Egy év múlva, 1212ben Ferenc beöltöztette, és a bastiai bencés kolostorba menekítette őket, mert családjaik mindent megtettek, hogy visszafordítsák a lányokat a szerzetesi élettől. Klárát azonban hamarosan követte húga, Ágnes, aki szintén szentté vált, majd következő húga és végül megözvegyült édesanyja is a Klára vezette klarissza kolostor apácája lett. Ez a kolostor az Assisi közelében található Szent Damján templom mellett épült. Lenn a völgyben a hatalmas méretű Angyalos Boldogasszony bazilika (Basilica de Santa Maria degli Angeli) a Porcinkula-kápolna és a mellette lévő Szent Ferenc cella (a szent halálának helye) fölé épült 1569-ben. A Porcinkula-kápolnát Szent Ferenc maga hozta rendbe, és sokat imádkozott itt. Ebben a kápolnában öltöztette be Szent Klárát. Közvetlenül a megrendítő hatású kápolna mellett találjuk azt a kis cellát, ahol 1226-ban Szent Ferenc meghalt. A város templomaiban több földrengés okozott hatalmas károkat a történelem során. Ám világméretű összefogással mindig gyorsan megtörtént a helyreállítás. Velence. A várost Aquileiából és más városokból Attila elől ide menekült veneták alapították. A szigetcsoport lakói előbb a keleti gótok, majd a bizánciak fennhatósága alatt éltek. Aztán vezéreik, a doge-k vezetésével a IX. századtól önállósították magukat. Velence csakhamar jelentős kereskedelmi centrum lett, Kelet és Nyugat találkozási pontjaként, egyben vallási és művelődi hatalommá is fejlődött. Agnello és Giustiniano Partecipazio dogék alatt, a IX. században megépült a doge-palota, és megszerezték Alexandriától Márk evangélista ereklyéit. Megépítették az első Szent Márk templomot az ereklyék számára, és a mai 100 méter magas őrvagy világítótorony, a Campanile elődjét. Velence hatalma csúcspontját a keresztes háborúk idején élte. A ma is látható doge-palotát II. Orseolo doge építette, 991-től 1009-ig. A sziget belső része facölöpökre épült. A város „főutcája” a Canal Grande, amelyen vaporettók (vízibuszok) és gondolák szállítják az embereket. A ma látható Szent Márk-székesegyház a 11. században épült. Ünnepélyes felszentelésére 1094-ben került sor. Az aranytemplom (Chiesa d’Oro), ahogyan a Szent Márk-székesegyházat gazdag márvány- és mozaikdíszei miatt nevezik, ötkupolás, görög kereszt alakú épület, amely a bizánci építőművészet egyedülálló alkotása. A templom belseje titokzatos fényhatásaival, 4000 négyzetméternyi mozaikjával, ötszáz pompás oszlopfőjével, szobraival, arany díszítéseivel lenyűgöző hatást kelt. A mennyezeten kialakított négyszögletes nyíláson át látható a Paradicsom-boltozat, a Tintoretto vázlatai által készített Utolsó ítélet csodálatos mozaikképe. A Napóleon által Európa szalonjának nevezett hatalmas Szent Márk-téren 1514-ben épült a ma is látható, 100 m magas világító- és őrtorony. Igaz, 1902-ben váratlanul leomlott, de nemzetközi segítséggel újraépítették. Tetején Szent Mihály arkangyal őrzi a várost. Velencének több mint 100 temploma van. A Santa Maria Gloriosa dei Frari templomban található az egyik mellékoltár képeként, Velence nagy festőjének Vecellio Tizianónak első nagyszabású
Itália 2012
16.oldal
alkotása, Mária mennybevétele (Assunta), amely a világ oly sok templomában látható másolatban. Tiziano mesterének Bellininek az alkotásait is megcsodáljuk itt. Tiziano mellett több doge sírját találjuk e templomban. Egyébként a dogék temetkezési helye a Szent János és Pál templom volt. A San Giorgio Maggiore szigeten látható a hasonló nevű templom, ahonnan Szent Gellért elindult, hogy végül Magyarországon kössön ki. Velence képtáraiban (Museum dei Settecento, Galerie del’Accademia), és templomaiban Bellini, Tiziano, Giorgione, Tintoretto, Veronese képeit láthatjuk. Talán, hasznos tanács lehet a Velencébe utazóknak, hogy 7 euró a vaporetto a Busz-parkolótól a Szent Márk-székesegyházig. A Busz-parkolótól a Piazzále Rómáig olcsó függővasúttal megtehető a 3 km-es út. Ezért érdemes gyalog visszasétálni a Szent Márk-térről. A Szent Márk-székesegyház újabban 12 órától 14 óráig bezár. ¾ 12-kor már nem engednek be. A semmitmondó programot nyújtó homlokzati kilátóhelyre terelik a sort kiálló, gyanútlan turistákat, tetemes összegért. Bent a történelmi központban mindenütt egységesen 1.5 euró a WC használati díj. Ez egy család vonatkozásában tetemes kiadás. Érdemes viszont egy hangulatos, lagúna-parti árnyas teraszon elfogyasztani a pizzát az ebédhez. A 8-10 euróhoz mindig hozzá kell számítani a fejenkénti 2 euró szervízdíjat is, de másutt sem olcsóbb. Meg lehet pihenni, a kiváló városi kutakból üvegbe töltött vizet lehet inni, és a WC itt ingyen van. Velence, beleszámítva Frari-templom 3 eurós belépőjegyét és a fagylaltot is, fejenként 25 euróból megúszható. Ha a legjelentősebb múzeumokat meg akarjuk látogatni, akkor akár 100 eurót is kell kalkulálnunk. Palmanova. Erődváros, szép templommal. Jelentős szerepet vitt Észak-Itália és a Habsburgok harcában, valamint az I. Világháborúban. Az utánpótlás, a hadtáp és a pihenő egységek katonai bázisa volt. A város a sokszögletű, csillag alakú erődfalakon belül épült fel. Valószínűleg kihagyjuk. Általában ebédelés vagy szentmise bemutatása céljából ideális.
Dunakeszi, 2012. július 07. Szabó József László plébános
