BOROS SZILVIA- MONDOK ANITA- VÁRHELYI TAMÁS
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZOLGÁLTATÁSAI ÉS MENEDZSMENTJE
Szolnoki F iskola 2012
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZOLGÁLTATÁSAI ÉS
MENEDZSMENTJE
Szerkesztette: Dr.Kóródi Márta, tanszékvezet f iskolai tanár Szerz k:
Dr.Boros Szilvia, f iskolai docens Mondok Anita, f iskolai tanársegéd Dr.Várhelyi Tamás, f iskolai tanár
Lektorálta:
Istók űsaba, szállodaigazgató, címzetes f iskolai docens
Kiadja a Szolnoki F iskola. ISBN: 978-963-89339-4-2 Felel s kiadó: Dr Túróczi Imre, rektor © Szolnoki F iskola, 2012. Minden jog fenntartva. A könyv egészét, vagy részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.
Tartalo jegyzék ŰEVEZETÉS (DR.VÁRHELYI TAMÁS) .................................................................................................................. 8 I.
RÉSZ (DR.VÁRHELYI TAMÁS)....................................................................................................................... 12
1. A MODERN EGÉSZSÉGTURIZMUS ÉS MENEDZSMENTJE .............................................................. 12 1.1. A) EGÉS)SÉGTURI)MUS ALAPJAI......................................................................................................................... 12 1.2. A) EGÉS)SÉGTURI)MUS HELY)ETE S)ÁMOKBAN ..................................................................................................... 13 1.3. A) EGÉS)SÉGÜGY HELY)ETE, S)EREPE ÉS LEHETŐSÉGEI ............................................................................................ 16 2. FÜRD K A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON .................................................................................. 18 2.1. A VILÁG FÜRDŐINEK TÍPUSAI ÉS ARCULATUK ......................................................................................................... 18 . . .Pri er adottság-típusú o zásté ezők .......................................................................................... 18 2.1.2. Szeku der ráépített o zásté ezők ............................................................................................... 19 2.1.3.Az arculat ............................................................................................................................................ 20 Gyógyfürdő ............................................................................................................................................................... 20 Wellness fürdő.......................................................................................................................................................... 20 Natural resort ........................................................................................................................................................... 21 Sport resort .............................................................................................................................................................. 22 Kulturfürdő ............................................................................................................................................................... 22 Általános üdülőhely .................................................................................................................................................. 23
2.2. EURÓPA LEGFONTOSABB FÜRDŐI, A FÜRDŐK ELOS)LÁSA ......................................................................................... 23 . . .Fürdő árosok - a legjobb 25 SPA ........................................................................................................ 24 2.2.2. SPA hotelek – a top európai spa-hotel .......................................................................................... 30 2.3. MAGYARORS)ÁGI ÉS RÉGIÓS FÜRDŐK ................................................................................................................. 33 2.4. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FÜRDŐINEK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS A FEJLES)TÉSI LEHETŐSÉGEK ................................................ 34 . . . Hajdúszo oszló .................................................................................................................................. 34 2.4.2. Debrecen ............................................................................................................................................ 34 . . . Cserkeszőlő ........................................................................................................................................ 35 . . .Nag árosi fürdők: Szol ok és N íreg háza-Sóstó. ............................................................................ 35 3. GYÓGYTURIZMUS ÉS ORVOSI TURIZMUS A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON.................. 36 3.1. A GYÓGYTURI)MUS ÉS ORVOSI HÁTTERE .............................................................................................................. 36 3.2. A) EGÉS)SÉGÜGYI (ORVOSI) TURIZMUS ............................................................................................................... 39 3.2.1. Az EU-s etegjogok sza ál ozása ...................................................................................................... 40 3.3 A) EGÉS)SÉGGEL KAPCSOLATOS MARKETING SPECIÁLIS VONÁSAI................................................................................ 41 . . . Reklá példák, reklá tre dek ........................................................................................................... 42 Ő. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MARKETINGJE ORSZÁGOS ÉS HELYI SZINTEN ............................. 44 4.1. A MARKETINGELVEK ÉS A) EGÉS)SÉGTURI)MUS ..................................................................................................... 44 4.2. ORS)ÁGMARKETING, STRATÉGIA ÉS GYAKORLAT .................................................................................................... 46 4.2.1. Nemzeti turizmus-marketing ............................................................................................................. 46 4.2.2. Nemzeti turizmus-fejlesztési stratégiák ............................................................................................. 47 4.3. A REGIONÁLIS TURIS)TIKAI MARKETING, TDM ...................................................................................................... 48 . . . Klaszterek, turisztikai deszti á iós e edzs e t szer ezetek .......................................................... 49 4.4. HELYI MARKETING........................................................................................................................................... 51 4.5. TERMÉKMARKETING-PÉLDA: MODERN SPA TERMÉK- ÉS IMÁ)S-ÉPÍTÉSE ...................................................................... 52 5. ONLINE MARKETING – AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK LEHET SÉGEI AZ INFORMÁűIÓS TÁRSADALOMBAN ........................................................................................................... 55 5.1. A TURISZTIKAI CÉLÚ WEBLAPOK.......................................................................................................................... 59 5.1.1. A tartalo szolgáltatás és a tra zak iók ........................................................................................... 60 5.1.2. A turisztikai e lapok fajtái .............................................................................................................. 61 6. FEJL DÉSI IRÁNYVONALAK, JÖV ŰENI LEHET SÉGEK ............................................................ 63 6.1. SPECIÁLIS ADOTTSÁGOK, JAVASLATOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ......................................................................... 63 6.2. A) EGÉS)SÉGÜGYI ÉS TURIS)TIKAI FEJLES)TÉSEK ÖSS)EKAPCSOLÁSA ........................................................................... 65
1
6.3. LEHETŐSÉGEK A NEM)ETKÖ)I EGÉS)SÉGTURI)MUSBAN ........................................................................................... 65 MELLÉKLET ..................................................................................................................................................... 67 FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE ................................................................................................ 71 II.
RÉSZ (DR.BOROS SZILVIA) ........................................................................................................................... 72
1.WELLNESS ...................................................................................................................................................... 72 1.1. A WELLNESS FOGALMA, HELYE ÉS S)EREPE KULTÚRÁNKBAN ..................................................................................... 72 1.2. A WELLNESS MODELL, A) ELEMEK BEMUTATÁSA, ÚJ TRENDEK .................................................................................. 75 2. A WELLNESS KÍNÁLATI ELEMEK ÉS HATÁSUK AZ EMBERI SZERVEZETRE ......................... 80 2.1. FÜRDŐK VILÁGA ...................................................................................................................................... 80 2.1.1. A fürdés jele tősége ......................................................................................................................... 80 . . . Úszás .................................................................................................................................................. 81 2.1.3. Pezsgőfürdőzés .................................................................................................................................. 82 . . . Aro afürdő ....................................................................................................................................... 83 2.1.5. Él é fürdőzés .................................................................................................................................. 83 2.2. MASS)Á)S..................................................................................................................................................... 83 2.2. . Klasszikus asszázs ás é e s éd asszázs, sport asszázs .................................................... 84 2.2. . Refle zó a asszázs .......................................................................................................................... 86 2.2. . Lá akö es asszázs........................................................................................................................... 87 2.2.4. Lomi-lo i asszázs ........................................................................................................................... 88 2.2.5. Aroma asszázs ................................................................................................................................. 88 2.2. . Ar asszázs ....................................................................................................................................... 91 2.2. . Cellulit asszázs ................................................................................................................................ 92 2.2. . Paprikakré es asszázs ................................................................................................................... 92 2.2. . Szárazkefe asszázs .......................................................................................................................... 92 2.2. . Ha g asszázs ................................................................................................................................. 92 2.3. TÁVOL-KELETI MASS)Á)SOK .............................................................................................................................. 93 2.3. . Akupresszúra ..................................................................................................................................... 93 2.3. . Thai asszázs .................................................................................................................................... 94 2.3. . Yu eiho asszázs ............................................................................................................................. 95 2.3. . Shiatsu asszázs ............................................................................................................................... 96 2.3. . I diai fej asszázs .............................................................................................................................. 96 2.4. S)ÉPSÉGÁPOLÁS ............................................................................................................................................. 97 2.4. . Peeli g s ru i g, őrradírozás ...................................................................................................... 97 2.4. . Pakolás teker selés, rap, pa k, e foliatio ................................................................................... 98 2.4. . Testkezelés ......................................................................................................................................... 98 2.4.4. Thalassoterápia ................................................................................................................................. 99 3.
ŰALNEO ÉS HIDROTERÁPIÁS KEZELÉSEK................................................................................... 99 . . A al eoterápiá a alkal azott fürdők ............................................................................................. 101 3.2. Szau ák .............................................................................................................................................. 102 . . Iszapterápia ....................................................................................................................................... 105 . . Parafa gó .......................................................................................................................................... 108 3.5. Pakolások ............................................................................................................................................ 108 3.6. K eipp terápia .................................................................................................................................... 108 3.7. I ókúra ................................................................................................................................................ 109 3.8. Skót zuha ......................................................................................................................................... 112 3.9. Méregtele ítő kúrák ........................................................................................................................... 112
4. KELETI ELJÁRÁSOK ................................................................................................................................ 115 5. EGYÉŰ KEZELÉSEK ................................................................................................................................. 119 5. . O igé terápia ..................................................................................................................................... 120 5.2. Watsu ................................................................................................................................................. 120 5. . Só arla g, sói halá ió ........................................................................................................................ 120
2
5. . Hidegterápia kr oterápia ................................................................................................................. 120 5. . Flotá ió le egés ................................................................................................................................ 121 6. MEDICAL WELLNESS ÉS ANTI-AGING ............................................................................................... 121 7. AZ ÉTKEZÉS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN .................................................................. 123 8. A TESTMOZGÁS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁŰAN ........................................................... 124 9. A RELAXÁűIÓ SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁŰAN ............................................................... 125 FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE .............................................................................................. 126 III.
RÉSZ (MONDOK ANITA) ................................................................................................................. 130
1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁGAZATI HELYE, SZEREPE, KAPűSOLÓDÁSA .............................. 130 1.1. A) EGÉS)SÉGTURI)MUS RENDSZERE .................................................................................................................. 130 1.2. POLITIKAI, JOGI KÖRNYE)ET ............................................................................................................................ 130 1.3. TÁRSADALMI KÖRNYE)ET................................................................................................................................ 131 1.4. GA)DASÁGI KÖRNYE)ET ................................................................................................................................. 133 1.5. A) EGÉS)SÉGTURI)MUS ÁGA)ATI KAPCSOLÓDÁSA ........................................................................................ 135 . . . Egészségüg ..................................................................................................................................... 136 . . . Oktatás ............................................................................................................................................ 138 1.6. ÁLLAMI S)EREPVÁLLALÁS - TURIZMUSMARKETING AZ EGÉS)SÉGTURI)MUSBAN .......................................................... 140 2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK PIACI HELYZETE, A SZOLGÁLTATÓK SZÁMA ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖRÜK ILLETVE SZÍNVONALUK MAGYARORSZÁGON ............................... 142 2.1. A GYÓGY- ÉS WELLNESS S)ÁLLODÁK .................................................................................................................. 142 2.2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS S)ÁLLODÁK KAPACITÁSADATAI ......................................................................................... 145 2.3. A GYÓGY- ÉS WELLNESS S)ÁLLODÁK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA 2010-BEN ...................................................... 148 3. AZ ELMÚLT ÉVEK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEINEK JELLEMZ I, HATÁSUK ÉS EREDMÉNYESSÉGÜK ELEMZÉSE ............................................................................................................ 150 3.1. TURIS)TIKAI FEJLES)TÉSEK VÍ)ATTRAKCIÓHO) KÖTŐDŐEN (1950-1990) ................................................................. 150 3.2. A S)ÉCHENYI TERV ........................................................................................................................................ 151 . . . A g óg - és ter álturiz us fejlesztési alprogra éljai ................................................................. 151 . . . A g óg - és ter álturiz us fejlesztési alprogra eszközei............................................................. 152 3.3. A NEMZETI FEJLES)TÉSI TERV (NFT I.).............................................................................................................. 155 3.4. AZ NFT II., AZAZ AZ ÚJ MAGYARORS)ÁG FEJLES)TÉSI TERV ÚMFT ..................................................................... 156 3.5. ÚJ S)ÉCHENYI TERV ...................................................................................................................................... 158 . . . Rossz irá a fejleszte e a Szé he i Ter ? .................................................................................... 165 3.6. EGÉS)SÉGTURI)MUS STRATÉGIA ...................................................................................................................... 167 Ő. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYI FELTÉTELEI ................................ 168 4.1. FÜRDŐKRE VONATKO)Ó ELŐÍRÁSOK.................................................................................................................. 168 . . . Közfürdők i i ális létesítési és üze eltetési feltételei ................................................................. 168 . . . Fürdők i ősítési kritériu ai .......................................................................................................... 169 4.2. SPA LÉTESÍTMÉNYEK LÉTREHO)ÁSÁNAK FOLYAMATA – A) ÖTLETTŐL A KÉS) ÉPÜLETIG ................................................. 170 . . . Eg árosi spa jelle ző fő eg ségei ................................................................................................. 171 4.3. A FÜRDŐK TÁRGYI FELTÉTELEI .......................................................................................................................... 173 . . . A fürdő ede ék soportosítása .................................................................................................... 173
Ő.3.1.1. Sportcélú medencék ................................................................................................................................... 173 Ő.3.1.2. Magánmedencék ........................................................................................................................................ 176
. . . A ede ék a agai........................................................................................................................ 176 . . . Él é ele ek a fürdőkben ............................................................................................................. 176
Ő.3.3.1. Jellemz vízi attrakciók ............................................................................................................................. 177 Ő.3.3.3. Hullámmedencék ....................................................................................................................................... 182
4.4. A SPA DESIGN .............................................................................................................................................. 183 . . . Japá o se és ofuro ....................................................................................................................... 183 . . . Török ha a .................................................................................................................................. 184 . . . Ska di á fürdők ............................................................................................................................. 185
3
4.4.4. Ajurvedikus spa ................................................................................................................................ 185 . . . A ró ai fürdő ................................................................................................................................... 186 ő. FÜRD - ÉS USZODATEűHNIKAI ISMERETEK ................................................................................. 187 5.1. A FÜRDŐK VÍ)ELLÁTÁSA ................................................................................................................................. 188 . . . A fürdők ízellátása, i t a ízgazdálkodás része ........................................................................... 188
ő.1.1.1. Vízbeszerzés .............................................................................................................................................. 188 ő.1.1.2. Vízkezelés.................................................................................................................................................. 188 ő.1.1.3. Vízhasznosítás ........................................................................................................................................... 190 ő.1.1.Ő. Hulladékvíz-elhelyezés .............................................................................................................................. 190
. . . A töltő-ürítő re dszerű ede ék ízellátása ................................................................................. 190 . . . A íz- isszaforgatásos ede ék ízellátása ................................................................................... 191 . . . A fürdők ízellátásá ak közegészségüg i feltételei ......................................................................... 192 5.2. A FÜRDŐVI)EK KE)ELÉSE ................................................................................................................................ 193 . . . A töltő-ürítő ede ék ízkezelése ................................................................................................. 193 . . . A íz- isszaforgatásos ede ék ízkezelése .................................................................................. 193 5.3. A FÜRDŐMEDENCÉK VÍ)VISS)AFORGATÓ BERENDE)ÉSE ......................................................................................... 194 5.3. . A íz isszaforgató ere dezés te h ológiai ele ei ......................................................................... 195
ő.3.1.1. Durvasz rés ............................................................................................................................................... 195 ő.3.1.2. Pelyhesítés ................................................................................................................................................. 196 ő.3.1.3. Sz rés ........................................................................................................................................................ 196 ő.3.1.Ő. Sz r öblítés ............................................................................................................................................... 198 5.3.1.5. A pH-beállítás ............................................................................................................................................ 199 ő.3.1.6. Fert tlenítés ............................................................................................................................................... 200 ő.3.1.7. Algamentesítés........................................................................................................................................... 204 ő.3.1.8. Aktív szén-por adagolása ........................................................................................................................... 205 ő.3.1.9. Pótvíz-adagolás.......................................................................................................................................... 205 5.3.1.10. Hidraulika ................................................................................................................................................ 205 ő.3.1.11. H tartás.................................................................................................................................................... 206
. . . A fürdő ede ék íz isszaforgató ere dezésé ek
éretezése .................................................... 207
ő.3.2.1. A vízvisszaforgató berendezés teljesítményének meghatározása .............................................................. 207 ő.3.2.2. A vízvisszaforgató berendezés kapcsolása................................................................................................. 208 ő.3.2.3. Durvasz rés ............................................................................................................................................... 208 ő.3.2.Ő. Pelyhesítés ................................................................................................................................................. 208 ő.3.2.ő. Sz rés ........................................................................................................................................................ 209 ő.3.2.6. Nyílt gyorssz r k méretezése .................................................................................................................... 209 ő.3.2.7. Zárt, nyomás alatti gyorssz r méretezése ................................................................................................ 209 ő.3.2.8. Ráiszapolós sz r méretezése .................................................................................................................... 211 ő.3.2.9. A sz r öblítése ......................................................................................................................................... 211 5.3.2.10. A pH-beállítás .......................................................................................................................................... 213 ő.3.2.11. Fert tlenítés ............................................................................................................................................. 213 ő.3.2.12. Algamentesítés......................................................................................................................................... 215 ő.3.2.13. Aktív szén-por adagolása ......................................................................................................................... 215 ő.3.2.1Ő. Pótvíz adagolása ...................................................................................................................................... 215 5.3.2.15. Hidraulika ................................................................................................................................................ 215 5.3.2.16. H tartás.................................................................................................................................................... 218
. . . A fürdő ede ék íz isszaforgató ere dezésé ek gépészeti ele ei ............................................ 219
ő.3.3.1. Durvasz r ................................................................................................................................................ 219 ő.3.3.2. Forgatószivattyú ........................................................................................................................................ 220 ő.3.3.3. Sz r .......................................................................................................................................................... 221 ő.3.3.Ő. A vegyszeradagolás berendezései .............................................................................................................. 223 ő.3.3.ő. Fert tlenít berendezések ........................................................................................................................... 225 ő.3.3.6. Öblít gépek ............................................................................................................................................... 226 ő.3.3.7. H ntartó berendezések ............................................................................................................................... 227 ő.3.3.8. A medencék hidraulikája ........................................................................................................................... 227 ő.3.3.9. A vízvisszaforgató berendezés cs szerelése .............................................................................................. 229 5.3.3.10. Kiegészít berendezések .......................................................................................................................... 231
5.4. A VÍ)VISS)AFORGATÓ BERENDE)ÉSEK TELEPÍTÉSE ................................................................................................ 238 5.5. A VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉS ÜZEMVITELE ................................................................................................ 240 5.6. LÉGTECHNIKAI ISMERETEK............................................................................................................................... 242 . . . Építészeti, épületfizikai sze po tok ................................................................................................ 242
4
. . . Határoló szerkezetek ...................................................................................................................... 244 . . . Belső hel iségek kialakítása............................................................................................................. 244
ő.6.3.1. Gépészeti terek kialakítása......................................................................................................................... 245
. . . Gépészeti szempontok ..................................................................................................................... 245
ő.6.Ő.1. H mérsékletek ........................................................................................................................................... 245 ő.6.Ő.3. Leveg áramok meghatározása ................................................................................................................... 248
. . . E ergiafelhasz álás ......................................................................................................................... 248
ő.6.ő.1. Friss leveg vel történ szell ztetés............................................................................................................ 248
. . . Lég ezetés ....................................................................................................................................... 251 5.7. RENDELETEK, S)ABVÁNYOK ............................................................................................................................. 251 . . . A fürdőket köz etle ül éri tő jogsza ál ok ..................................................................................... 251 5.7.2. Műszaki sza á ok, előírások ............................................................................................... 251 . . . Veszél es a agok kezelése ............................................................................................................. 252
6. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK HÁTTERÉT ADÓ SZEMÉLYI FELTÉTELEK .................................................................................................................................................. 253 6.1. WELLNESS S)OLGÁLTATÓKKAL S)EMBENI KÖVETELMÉNYEK NAPJAINKBAN ................................................................ 254 6.2. A) EGÉS)SÉGTURI)MUSBAN MUNKÁT VÁLLALÓKKAL S)EMBEN TÁMAS)TOTT KÖVETELMÉNYEK ...................................... 254 6.3. A WELLNESS ISMERETEK OKTATÁSA KÜLFÖLDÖN .................................................................................................. 255 6.4. A WELLNESS ISMERETEK OKTATÁSA HA)ÁNKBAN ................................................................................................. 255 6.5. A KÉP)ÉSEK TERÜLETÉN FELLELHETŐ HIÁNYOSSÁGOK, FEJLES)TÉSI IRÁNYOK .............................................................. 256 . . . Részletes fejlesztési el árások ......................................................................................................... 257 . . . Általá os el ek a képzések fejlesztéséhez ....................................................................................... 259 . . . Képzési szi tek szeri t fejlesztési ja aslatok .................................................................................... 260
6.ő.3.1. Szakképzések (OKJ-s képzések)................................................................................................................ 260 6.ő.3.2. Feln ttképzések (tanfolyami képzések) ..................................................................................................... 261 6.ő.3.3. Fels oktatás ............................................................................................................................................... 261
7. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK ÜZEMELTETÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI ASPEKTUSAI ................................................................................................................................................... 265 7.1. A) Ü)EMELTETÉS ADMINIS)TRATÍV FELTÉTELEI .................................................................................................... 265 . . . Az üze eltetési sza ál zat .............................................................................................................. 265 . . . Az üze apló .................................................................................................................................. 265 . . . A fürdő terhelhetősége .................................................................................................................... 266 . . . A közfürdők üze eltetésére o atkozó részletes közegészségüg i előírások / . X. . NM re delet alapjá ....................................................................................................................................... 267 . . . Eg é doku e tu ok ..................................................................................................................... 268 7.2. A GA)DÁLKODÁS TERÜLETEI, A BEVÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK KÖRE ......................................................................... 269 7.3. A) EREDMÉNY-KIMUTATÁS KÉS)ÍTÉSÉNEK NEM)ETKÖ)I GYAKORLATA A GYÓGY- ÉS WELLNESS S)ÁLLODÁKBAN ................. 270 7.4. A S)E)ONALITÁS PROBLÉMÁJA A GYÓGY- ÉS WELLNESS S)ÁLLODÁKBAN .................................................................... 274 8. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK JOGI KÖRNYEZETE, A TÁRSADALOMŰIZTOSÍTÁS ÉS A MAGÁN EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK KAPűSOLÓDÁSA A SZOLGÁLTATÓKHOZ, A FINANSZÍROZÁS SPEűIÁLIS KÉRDÉSEI ................................................................................................ 276 8.1. A TEVÉKENYSÉG MEGKE)DÉSÉHE) ÉS A MŰKÖDTETÉSHE) S)ÜKSÉGES ENGEDÉLYEK, FELTÉTELE ÉS A) ELLENŐR)ÉSEK KÖRE ... 276 8.2. A FÜRDŐS)OLGÁLTATÓ ÉS AZ OEP KÖ)ÖTTI S)ER)ŐDÉS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ FINANS)ÍRO)ÁS ......................................... 281 . . . A g óg ászati ellátások re delésére jogosult or osok köre ............................................................ 283 . . . A g óg ászati ellátás re delése ....................................................................................................... 283 . . . G óg ászati ellátás kúra kereté e ................................................................................................. 283 . . . A g óg ászati ellátás igé e étele ................................................................................................ 284 . . . Az ellátások igé e ételé ek elle őrzése ...................................................................................... 285 8.2.6. Tapasztalatok a társadalo iztosított kezelések újtásá al kap solat a .................................. 285 8.3. A) EGÉS)SÉGPÉN)TÁRAKKAL TÖRTÉNŐ S)ER)ŐDÉSKÖTÉS ...................................................................................... 285 . . . Jogsza ál i háttér ............................................................................................................................ 286 . . . Adó e tes és adóköteles szolgáltatások köre ................................................................................ 287 8.3. . Az ér é esíthető adóked ez é .................................................................................................. 289 8.4. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK........................................................................................................................................ 289 8.5. S)ÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA ............................................................................................................................ 290
5
9. A GYÓGY- ÉS WELLNESS TURISZTIKAI TERMÉK SAJÁTOSSÁGAI, A TERMÉK ELEMEI, A TERMÉKFEJLESZTÉS LEHET SÉGEI ÉS MÓDSZERE ....................................................................... 292 9.1. KOMPLEX TURISZTIKAI TERMÉK FEJLES)TÉSE ....................................................................................................... 292 9.2. A SPA LÉTESÍTMÉNYEK SPECIALI)ÁCIÓJA – A CÉLCSOPORT IGÉNYEINEK MAXIMÁLIS KIELÉGÍTÉSÉNEK )ÁLOGA ..................... 293 9.3. TERMÉKFEJLES)TÉS A GYAKORLATBAN - WELLNESS S)OLGÁLTATÁSOK ÚJ CÉLCSOPORTOK S)ÁMÁRA ................................ 294 9.4. TERMÉKFEJLES)TÉS A GYAKORLATBAN – A HELYI ÉRTÉKEK, MINT A S)OLGÁLTATÓK USP-JE........................................... 294 9.5. EGYEDI TERMÉK A MALDÍV-SZIGETEKEN - WELLNESS-KÖ)PONT A TENGER MÉLYÉN..................................................... 295 9.6. ÖNÁLLÓ SPA TERMÉKFEJLES)TÉS ...................................................................................................................... 296 . . . A kereskedel i árkás és az új saját árkás ter ékek összehaso lítása...................................... 297 . . . Spa ter ékek létrehozásá ak fő sze po tjai ............................................................................. 298 9.6. . Ö álló ter ékfejlesztés a g akorlat a .......................................................................................... 299 9.6.4. Példa a pia o sikerese jele lé ő saját árkás ter ékre ............................................................ 301 10. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK PIAűI POZÍűIÓJÁNAK ER SÍTÉSI MÓDJAI: AZ EGYÜTTM KÖDÉS LEHET SÉGEI, SZAKMAI SZERVEZETEK, ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK, KLASZTEREK MAGYARORSZÁGON .................................................................................. 301 10.1. EGÉS)SÉGTURIS)TIKAI KLASZTEREK ................................................................................................................. 301 . . . Mit értü k klaszterek alatt?........................................................................................................... 301 . . . A klaszterek soportosítása külö öző sze po tok szeri t .......................................................... 302 . . . Pa o Ter ál Klaszter PANTERM ............................................................................................. 303 . . . Dél-alföldi Ter álklaszter .............................................................................................................. 304 . . . Észak-alföldi Ter álklaszter .......................................................................................................... 306 . . . Észak- ag arországi egészségturisztikai klaszter......................................................................... 307 . . . Dél-du á túli Ter álklaszter ........................................................................................................ 307 . . . Jász-Nagykun-Szol ok Meg ei Ter ál- és G óg turiz us Eg esület ............................................ 308 10.2. EURÓPAI S)ERVE)ETEK ................................................................................................................................. 308 10.2.1. Royal Spas of Europe (RSE) ............................................................................................................ 308 10.2.2. European Spa World (ESW) ........................................................................................................... 309 10.2.3. European Spas Association (ESPA) ................................................................................................. 309 10.2.4. International Spa and Fitness Association (ISPA)........................................................................... 310 10.3. HAZAI SZAKMAI SZERVEZETEK ........................................................................................................................ 310 . . . Mag ar Well ess Társaság ............................................................................................................ 310 . . . Mag ar Fürdőszö etség ................................................................................................................ 310 11. A MARKETING SPECIÁLIS KÉRDÉSEI A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK KÖRÉŰEN. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK ÉRTÉKESÍTÉSI KAPCSOLATAI, A PIAűON JELEN LÉV REZERVÁűIÓS RENDSZEREK FAJTÁI ÉS JELLEMZ IK.................... 311 11.1. A GYÓGY- ÉS WELLNESS S)ÁLLODÁK VENDÉGS)EGMENSEI ................................................................................... 311 11.2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS S)ÁLLODÁK S)OLGÁLTATÁSAINAK ÉRTÉKESÍTÉSE ................................................................ 312 . . . Az értékesítési szer ezet ................................................................................................................ 312 . . . A g óg - és ell ess szolgáltatások értékesítési eg ségei ............................................................ 312 . . . Értékesítési sator ák .................................................................................................................... 313 11.2.4 Marketing-ko u iká ió a g óg - és ell ess szolgáltatók ál ................................................... 315
11.2.Ő.1. A szolgáltatás ........................................................................................................................................... 315 11.2.Ő.2. A piacbefolyásolás ................................................................................................................................... 315
12. A GUEST RELATION A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÓKNÁL: PANASZKEZELÉS, VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS. A SZÁLLÁSHELY ÉS A VENDÉG FELEL SSÉGE ............... 323 12.1. A GUEST RELATION SZEREPE AZ EGÉS)SÉGTURIS)TIKAI S)OLGÁLTATÓKNÁL ............................................................. 323 12.2. A VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS ................................................................................................................... 324 12.3. A VENDÉGÉRTÉK ÉS ELÉGEDETTSÉG KAPCSOLATA ............................................................................................... 325 12.4. A VENDÉGPANAS)OK HATÁSA ÉS KE)ELÉSÉNEK MÓDJAI ....................................................................................... 325 12.5. A S)ÁLLODA KAPCSOLATAINAK S)ABÁLYO)ÁSA A) EU-BAN .................................................................................. 327 12.6. A S)ÁLLODA KAPCSOLATAINAK S)ABÁLYO)ÁSA HA)ÁNKBAN ................................................................................. 328 FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE .............................................................................................. 330 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 333
6
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: OKJ-S ÉS AKKREDITÁLT KÉPZÉSEK LISTÁJA AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS TERÜLETÉN ........................................................................................................ 333 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÖRÖK FÜRD KULTÚRA ............................................................................ 341 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A RÓMAI FÜRD KULTÚRA......................................................................... 345 Ő. SZÁMÚ MELLÉKLET: DR. SOÓS PÉTER: FÜRD TÖRTÉNET: JELENŰEN ÉL
MÚLT ......... 350
ő. SZÁMÚ MELLÉKLET: HÁZIREND - MISKOLC-TAPOLűAI ŰARLANGFÜRD **** ................ 357 FÜGGELÉK ...................................................................................................................................................... 363 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK - ő/200Ő. (XI. 19.) EÜM RENDELET AZ ORVOSI REHAŰILITÁűIÓ űÉLJÁŰÓL TÁRSADALOMŰIZTOSÍTÁSI TÁMOGATÁSSAL IGÉNYŰE VEHET GYÓGYÁSZATI ELLÁTÁSOKRÓL ........................................................................................................................................... 363 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: 74/1999. (XII. 25.) EÜM RENDELET A TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZ KR L .............................................................................................................................. 376
7
Űevezetés (Dr.Várhel i Ta ás) A turizmus korunk egyik jelent s ágazata. A turizmusban megfigyelhet fejl dési tendenciák és a hazai adottságok alapján Magyarországon az egészségturizmus tekinthet a legfontosabb turisztikai szegmensnek. Az egészségturizmusnak, angol terminológiával a spa iparágnak az egészségre, az életmódra, illetve az ezekkel összefügg termékekre gyakorolt hatása miatt a turizmuson túlmutató jelent sége is van. Mindezek megértése, a korszer fogalmak és a világtrendeknek megfelel ismeretek elsajátítása elengedhetetlen a turizmus-vendéglátás szakon tanuló hallgatók, valamint a különböz képzéseken résztvev gyakorló szakemberek számára. A jegyzet célja az egészségturisztikai képzések színvonalának emelése, az oktatás írott hátterének megteremtése, a követelmények standardizálása. Az egészségturizmus gyógyvízre, hosszú kúrákra és egészségügyi kezelésekre alapozott klasszikus formája Közép-Európában alakult ki a XIX. században, részben a Római Űirodalom fürd kultúrájára támaszkodva. Tulajdonképpen a modern értelemben vett turizmus is a magashegyi szanatóriumok és a fürd városok látogatásának divatjával vette kezdetét. A fürd városok terén sok szempontból az Osztrák-Magyar Monarchia piacvezet volt. Abban az id ben ezek a kúrák több betegség, a TŰű és a reuma esetén leghatékonyabb gyógymódjának számítottak, de a fiatal n knél a teherbe esés, a középkorúaknál és id sebbeknél a szellemifizikai regeneráció is fontos motivációs szempontokká váltak. A XX. században a tömegturizmus megjelenésével az egészségturizmus folyamatos fejl dése ellenére egy id re vesztett részesedéséb l, de mára részben eltér tartalommal gyakorlatilag visszanyerte turizmuson belüli vezet szerepét. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább értékké vált az egészség, a test és a lélek jó karban tartása. A modern világban ez az érték összekapcsolódik a sikeresség fogalmával is: sikeresebbek lehetünk a munkában, a környezetünkben és a magánéletünkben is, ha egészségesek, ápoltak, fittek tudunk maradni. A modern ember egyre többet hajlandó áldozni erre, és az évközben felgy lt restanciáit szabadsága alatt is hajlandó ledolgozni, hajlandó eltölteni egy hetet egészséges körülmények között, sportos, aktív, de egyben relaxáló, egészséges körülmények között. A fentiek magyarázzák az egészségturizmus növekv sikerét a turizmus ágazaton belül. Az egészségturizmus definíciója nemzetközileg sem egységes. A meghatározás hazánkban is régóta vitatott kérdés mind a gyakorló szakma, mind pedig kutatók körében. Nyilvánvaló, hogy az egészségturizmushoz többféle szolgáltatás is tartozik, de ezek pontos körér l, illetve az egyes kapcsolódó termékek besorolásáról nincs egyetértés. A szolgáltatás specialitása ugyanis az, hogy egyszerre min sülhet klasszikus turisztikai terméknek, emellett pedig az egészségüggyel is szoros kapcsolatban áll. A továbbiakban kitérünk a nemzetközi terminológiai gyakorlatra, de általában azt a meghatározást fogjuk alkalmazni, amelyet a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is alkalmaz, miszerint az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust. Az egészségturizmusban a turisták alapvet motivációja az egészségi állapot javítása (azaz gyógyítása), illetve annak meg rzése (betegségek megel zése). Az egészségturizmus tehát olyan gy jt fogalom, amelybe beletartozik mind az els dlegesen gyógyászati célú, adott szervrendszerre kúraszer kezeléseket nyújtó gyógyturizmus, mind az élményorientált turisztikai formákhoz jobban hasonlító, els sorban a megel zését szolgáló, az egészség kérdését holisztikusan megközelít wellness turizmus.
8
Az egészségturizmus fogalmát természetesen nemzetközi szinten is kell értelmeznünk. Ez nem mindig egyszer – már az iparág elnevezésével kapcsolatban is félreértések keletkezhetnek. Angol terminológiában az egészségturizmus egyszer fordítása (’health tourism’) helyett a spa és wellness iparág megnevezést használják. Alternatív lehet ség az egészségturizmus fogalmának fenntartása mellett, hogy a jöv ben nálunk is spa és wellness iparág fogalmát használják, ami a turizmusnál tágabb kategória, és a helyi lakosság spa kezeléseket igénybe vev trendje miatt pontosabb is. A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdül helyen, általában meghatározott minimális tartózkodási id mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, jellemz en konkrét betegségek gyógyítása érdekében. A tipikusan természeti gyógytényez re (például gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap) épül gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a hangsúly a gyógytényez k igénybe vételén, a gyógyászaton van, amelyeket inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzer k. A gyógyturizmusra az is jellemz , hogy a vendégek (magukat gyakran inkább betegnek és nem turistáknak tartó személyek) orvosi rendelvényre veszik igénybe az adott szolgáltatásokat. A wellness turizmus turisztikai szolgáltatóhelyen, az egészségügy szabályai által kevésbé kötött formában igénybe vehet egyedi és komplex szolgáltatások igénybe vételét jelenti. A wellness az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának megteremtését célozza; és inkább kapcsolatos az életstílus (ideiglenes vagy tartósnak szánt) megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. A wellness turizmus szolgáltatásaival egyszerre célozza a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a kiegyensúlyozottság, a szellemi frissesség elérését, illetve meg rzését. A wellness turista egyik legfontosabb jellemz je az, hogy általában önkéntesen válogatja és veszi igénybe a szolgáltatásokat, amelyek széles körb l származhatnak, hiszen találhatunk közöttük tradicionális gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy, mint spirituális programokat vagy sporttevékenységeket. A wellness holisztikus értelmezéséb l következ en, aktív (például sportok) és passzív (például szépségprogramok) tevékenységeket is magában foglal. A wellness – ellentétben a gyógyturizmussal – csak a legritkábban részesül állami vagy magánbiztosítói támogatásban. A gyakorlatban megfigyelhet a két f egészségturisztikai ág közötti konvergencia is: a gyógyturizmusban is egyre fontosabb a komplexitás és a magas színvonal, a wellness-elemek, és a wellness esetében is el térbe kerülnek az egészségügyi vonatkozások, a tudományos igény megalapozottság. A különböz ágazatok együttes fejlesztése, illetve menedzselése mellett szól az is, hogy el térbe kerül a családi turizmus, és az eltér korosztályok eltér igényeit is ki kell tudni szolgálni. Ez azonban nem vezethet a meghatározó arculat kiválasztásának és domináns megvalósításának elmaradásához, és a különböz egészségturisztikai formákat egy fürd helyen belül térben is megfelel en szeparálni kell. A klasszikus felosztás elméletileg is megkérd jelezhet . A wellness turizmuson belül a medical wellness keretébe tartoznak olyan beavatkozások, amelyek gyakorlatilag gyógyító, és nem megel z jelleg ek. Más oldalról a gyógyturizmus f célcsoportját képez reumás, ízületi kopásos betegek a kezelésekt l nem fognak meggyógyulni, számukra ezek inkább az állapotuk megtartását, a rosszabbodás megel zését – azaz a wellnessre inkább jellemz megel zést szolgálnak. Emellett igaz, hogy a gyógyturizmusban általában egy konkrét betegség bázisán veszik igénybe a szolgáltatásokat, a wellness turizmusban pedig általában nincs ilyen, bár a medical wellness mellett erre más ellenpéldák is vannak, hiszen pl. magas 9
vérnyomású, súlyproblémákkal küzd embereknek is kínálnak speciális wellness kúrákat. Az utóbbi tény egyben arra is ellenpélda, hogy csak a gyógyturizmusra jellemz a kúraszer ellátás: valójában a gyógyfürd ket látogatók jelent s része kúráktól függetlenül teszi ezt, és a társadalombiztosítási támogatás csökkenésével ez egyre inkább így lesz. Az egészségügyi turizmus a fenti formáktól eltér en nem élményorientált, alapvet célja konkrét orvosi beavatkozások, szolgáltatások lakóhelyen kívüli igénybe vétele. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi ellátásszervezés a progresszív betegellátás elve és gyakorlati megvalósítása miatt szintén utazással jár, valójában a hivatásturizmushoz hasonlóan ez is a turizmus körébe lenne sorolható. A modern egészségturizmus legf bb trendje az egészség szempontjainak felértékel dése és a design növekv jelent sége mellett a komplexitás, amely azt jelenti, hogy számos tényez t használnak a cél, az egészségesebb élet eléréséhez. Egyrészt ezek együttese vezet eredményre (illetve ezek összességére van kereslet), másrészt több szolgáltatás együtt eredményez üzletileg is sikeres m ködést. A profit meghatározó része nem a belép díjakból, hanem a kezelésekb l származik, így az egyes tényez k kínálatba illesztése is a kereslet kielégítése mellett a kezelések igénybevételének el segítését szolgálják. Maguk a kezelések is komplexebbé váltak, így egy egyszer masszázshoz járulékos kezeléseket társítanak, és ezeket a kezeléseket csomagokban, márkázva igyekeznek eladni. Ma már az iparág nem egy f tényez re, a termálvízre épül, hanem a kezelésekre és egyéb szolgáltatásokra, és központjait nemcsak a turisták, hanem egyre nagyobb számban a helyi lakosok is igénybe veszik. Ez világtrend, amely Magyarországon is hatni fog, így erre fel kell készülni. Ehhez kell igazítani az egészségturisztikai létesítmények fejlesztési tervei mellett azok marketingjét és menedzsmentjét is. Az egészségturizmus egészségügyi trendjei az egészségügyi aspektusok felértékel dését jelentik. Ennek okai között identifikálhatjuk a kezelések rendszeres, lakóhelyen történ igénybe vételének trendjét is: a rendszeresen igénybe vett kezelésekt l már nem els sorban egzotikumot, kényeztetést várnak a páciensek, hanem valós, hosszú távon is érezhet hatást, eredményt. Így az orvosilag is megalapozott, bizonyítékokon alapuló kezelések és kúrák jelent sége, részaránya n . Ezek alapján az egészségügyben elterjedt fogalom analógiájára a bizonyítékokon alapuló wellness (evidence based wellness) fogalmának bevezetése is felmerült. Az egészségturizmusban az egészség felértékel désének egyik meghatározó alapja, hogy a világ fejlettebb államaiban az egészségtudatosság egyre inkább olyan érték, amely a társadalomban általánosan elfogadott. Mindez nem korlátozódik az üdülés, pihenés, utazás idejére, hanem egyértelm igény jelentkezik arra is, hogy a wellness a mindennapoknak, a családi életnek is a részévé váljon. Ennek a szemléletnek az elterjedésében óriási üzleti potenciál van, mert gyakorlatilag mindenki megszólítható majd egy specializált egészségturisztikai termékekkel. A jóléti társadalomnak számos árnyoldala van, például az öreged társadalmak, az urbanizáció, a személytelenség és a stressz. Az egészségturizmusra nagy hatással van, hogy a f ként az európai és észak-amerikai emberek erre válaszul szellemi, lelki és testi megújulásukat gyakran távoli tájakról, tisztábbnak vélt si civilizációkról származó gyógymódoktól várják. Ezért a kilencvenes évekt l egyre népszer bbek lettek a TávolKeletr l importált egészségmeg rz , gyógyító terápiák. Ezek között természetesen nagyok a min ségi különbségek. Ma már egyértelm trend, hogy a holisztikus szemlélet , egyes 10
elemeiben nem bizonyított hatású kezeléseknek létjogosultsága van, a tudomány által szemfényvesztésnek min síthet kezelések azonban kezdenek visszaszorulni. Az egészségturizmus trendjeib l az is következik, hogy Magyarország valószín leg nem lehet újra az iparág egyik vezet hatalma, hiszen egyrészt a termálvizek szerepe drasztikusan csökkent, másrészt a helyi lakosság kereslete nem mérhet a németek, franciák, olaszok helyi keresletéhez. Az egészségturizmus ennek ellenére továbbra is Magyarország vezet turizmus ága lehet, mivel az iparág világviszonylatban n , és egy-egy kis szegmens is Magyarország szintjén nemzetgazdaság szint jelent séggel bírhat. Ehhez a megfelel szegmensek kiválasztása, fejlesztése és ügyes piaci pozicionálása mellett még a hatékony m ködés szükséges: ma az ország egészségturizmus létesítményeinek zöme nem termel jelent s üzleti eredményt, és ha a fejlesztések értékét amortizációként figyelembe vesszük, akkor kimondható, hogy az ágazat közvetlenül nem vagy alig termel nyereséget. Húzóágazat pedig csak az lehet, amely nem állami támogatásokból fejleszt és reklámoz, hanem kiszámíthatóan profitot termel. Magyarország a számok alapján nincs az els tíz európai ország között, és mindenképpen illúzió, hogy fürd -nagyhatalom vagyunk, vagy akár lehetnénk. Ennek ellenére a középmez ny nagy hagyományokkal és kifejezetten jelent s termálvízkészlettel rendelkez tagjaként a jelenleginél sokkal eredményesek lehetünk, akár megkétszerezve a jelenlegi bevételt, és jelent sen növelve a ma még elég szerény profitabilitást. Ez elegend lenne ahhoz, hogy az egészségturizmus ne csak az ország büszkesége, hanem az egész magyar gazdaság egyik valódi húzóágazata lehessen. A hallgatók számára elengedhetetlen, hogy értsék a modern spa iparág lényegét, az igénybe vev k motivációit, és ez alapján tudják alkalmazni a marketing korábban tanult eszközeit. Ugyancsak fontos a legsikeresebb fürd k, fürd városok, spa-hotelek ismerete, sikerük hátterének megértése, marketing-munkájuk áttekintése. A kezelések el térbe kerülésével fontos ezek megismerése, a gyakorlati menedzselési feladatok miatt pedig a spa létesítmények üzemeltetési kérdéseinek ismerete – a jegyzet így ezekre a területekre fókuszál.
11
I.
rész (Dr.Várhel i Ta ás)
1. A modern egészségturizmus és menedzsmentje 1.1. Az egészségturizmus alapjai
Az egészségturizmus két legfontosabb része a tradicionális gyógyturizmus (betegeknek ill. konkrét betegségek megel zésére, dönt en kúraszer en) és a wellness-turizmus (egészségeseknek, relaxáció és rekreáció, általános állapot és közérzet javítására). Általánosan ide sorolják még a fittness-turizmust (amely a wellnessnél aktívabb, sportosabb tevékenységek, hasonló céllal, így a wellness részének is tekinthet ), a selfnesst (egészséges én kép kialakítása), a soulnesst (szellemi-lelki regenerálódás), a medical wellnesst (wellness szolgáltatások igénybe vétele orvosi felügyelettel és programozottsággal), valamint a strandturizmust. Űár a hazai terminológiában még nem általánosan elfogadott, a fentieken túl gyakorlatilag az egészségturizmus fogalmába kellene sorolni az egészségügyi turizmust is. A turisztikai szervezetek és szakért k szerint a harmadik évezred els évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb fejl dést. Az egészség meg rzése, az egészséges környezetben történ relaxáció, a szépségápolás, a test és a lélek „karbantartása” egyre fontosabb motivációvá válik, így a wellness-turizmus iránti kereslet n . A hagyományos gyógyturizmus esetén az európai lakosság elöregedése növeli a keresletet. Az egészségturizmus egyébként is az egyik legkívánatosabb turisztikai forma: kiszámítható, kicsi a szezonalitása, hosszú az átlagos tartózkodási id , nagy a vendégek fajlagos költése, és a fenntartható turizmus elveivel is könnyen összhangba hozható. A fejlett ipari társadalmak polgárai egyrészt a végletekig kizsákmányolták a természetet, és ezzel a saját egészségükre is veszélyes környezetet hoztak létre, másrészt a modern gazdaságokban jellemz munkahelyek, valamint szokások révén maguk is egészségtelen, mozgásszegény életmódot folytatnak. Ennek ellentételezésére jövedelmük egyre nagyobb hányadát hajlandóak egészségi állapotuk meg rzésére, javítására fordítani. Ez óriási lehet ség az egészségturizmusnak, illetve helyesebben a tágabban értelmezett egészség-, és szépségiparnak. Magyarország a jó ár/értékarányú egészségügyével, természetes módon termelt mez gazdasági termékeivel és fürd ivel, egészségturisztikai létesítményeivel profitálhat ebb l a jelenségb l. Ezek közül kiemelhet a világviszonylatban is a leggazdagabbak közé tartozó termálvízkészlet, illetve a nagyszámú fürd , de azzal a megszorítással, hogy az iparág modernizálása nélkül nem lehet számítani jelent s nemzetközi piaci sikerekre. Űár Magyarország fürd kultúrája több mint 1000 éves, fürd inek zöme csak a XX. században keletkezett, illetve vált jelent ssé. Magyarországon, különösen az Alföldön a vékony földkéreg és a kedvez földtani adottságok miatt különösen jelent s termálvízkészlet található. A vizek egészségügyi jelent ségének korai felismerését jelzi, hogy az 1876-ban kihirdetett közegészségügyi alaptörvény külön fejezetben foglalkozott a gyógyfürd kkel és ásványvizekkel. Magyarországnak óriási az egészségturisztikai potenciálja, amit az itt található nagy gyógyászati intenzitású termálvizek, a környez országok átlagánál fejlettebb, stabilabb egészségügyi intézmények, valamint a javuló elérhet ség jelentenek. A sikerek, a közelmúlt fejl dése mellett látni kell, hogy a Széchenyi-terv és befektet i aktivitás kapcsán az ország 12
féloldalasan fejl dött. Egyrészt az amúgy is fejlettebb Dunántúlon több nagy gyógyfürd profilú fedett létesítmény és wellness-szálló (pl. Sárvár, Gy r, Tapolca, Zalakaros) épült, másrészt a fejlesztések zöme turisztikai, és nem egészségügyi létesítményeket érintett. Utóbbi nem csak azért problémás, mert ez féloldalas, azaz korlátokat jelent fejl dés, hanem mert fél , hogy az egészségügyi szakmaiság is csökken azáltal, hogy egyre több szálloda és fürd önállóan nyújt lényegében egészségügyi jelleg szolgáltatásokat. Ez a szakmai veszélyek mellett természetesen az egészségügy potenciális bevételei szempontjából is kedvez tlen. Látható, hogy az Európához felzárkózó egészségturizmussal párhuzamosan a magyar egészségügy helyzete ez elmúlt tíz évben folyamatosan romlott, így egyre kevésbé tekinthet az egészségturizmus hátterének, a magyar egészségturizmus egyik versenyel nyének. A kívánatos az egészségturizmus és az egészségügy ehhez kapcsolódó részeinek – els sorban a rehabilitációs intézeteknek, balneológiának, fizioterápiás központoknak – az együttes fejlesztése lenne. A fejlesztésre került, illetve javasolható elemek közül érdemes kiemelni, hogy a fedett fürd k elengedhetetlenek a szezonalitás csökkentéséhez, ami egyben megalapozza az épül szállodák gazdaságos m ködtetését. A fedett fürd k megléte egyben az utazásról dönt k bizonytalanságát is csökkenti, kevésbé számít az id járás, azaz ezek a fürd k akkor is hasznosak, ha jó id esetén a fürd z k inkább a kinti medencéket veszik is igénybe. Fontos az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése, amely egyrészt az arculatot pozitívan befolyásoló elem, másrészt olyan nagy érték szolgáltatás, amely a rendszerben magasabb hozzáadott értéket jelent. Ezekhez a szolgáltatásokhoz is jelent s beruházásokra van szükség. Végül kiemelend , hogy az infrastruktúra fejlesztése mellett legalább annyira fontos a modern spa termékfejlesztés, illetve az oktatás, képzés a gazdaságosabb, nemzetközi trendeknek jobban megfelel , szakmailag megalapozottabb m ködés érdekében. 1.2. Az egészségturizmus helyzete számokban
ö é adatok á a következ k: Az egészségturizmusra vonatkozó aktuális 120 107
110 100 90
90
82
80 70
62
60
55
50 40
55
62
59 54
54
45 31
30 20 10 0 2005
2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
1. ábra: M köd egységek száma 200ő-2010 á Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
13
ó éaz ábrán a gyógyszállók á A kínálat számba vétele kapcsán, számának stagnálása és a wellness szállodák számának dinamikus növekedése látható. 17749
18000 16183
16000 14014
14000
14953
14645
14001
14240 13310 11689
12000 10000
9429
9021
8000 5622
6000 4000 2000 0
2005
2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
á 2. ábra: Kiadható fér helyek száma 200ő-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
A fér helyek a tényleges vendégfogadási kínálatot, illetve a bevétel-termel képességet mutatják. A tendenciák hasonlóak, de látható, hogy a wellness szállodák fér helyei csak é 2010-ben haladták meg a gyógyszállók féráhelyeit. ezer f
1000 917
900 800
766
763
729
727
715
700
683
714
751
602
600 508
500 400 300
283
200 100 0 2005
2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
á 3. ábra: Vendégek száma 200ő-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
A kereslet vizsgálata során látható, hogy a gyógyszállók vendégeinek száma nagyjából állandó, a wellness szállodák vendégeinek száma a 2009-es válságévet leszámítva dinamikusan növekszik.
14
é é 3000
á
á
ezer
2721
2733
2653
2695 2571 2453
2500
2212
2000 1673
1660 1447
1500 1255
1000 702
500
0 2005
2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
á Ő. ábra: Vendégéjszakák száma 200ő-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
A vendégéjszakák számát vizsgálva látható, hogy még mindig a gyógyszállók teljesítenek jobban, de fejl dés csak a wellness szállodákban figyelhet meg, és várhatóan hamarosan meghaladják a gyógyszállók vendégéjszakáinak számát. Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyeken tartózkodó vendégek közül majdnem minden tizedik gyógyszállóban lakik. Igaz ugyanakkor az is, hogy nem minden gyógyszállóban megszálló vendég érkezik gyógyászati vagy egészség motivációval. A gyógyszállók vendégköre ugyanis nem ennyire homogén, és a vendégek között megtaláljuk az üzleti, a sport vagy gyakran csak magasabb szolgáltatási színvonalat keres vendégeket is. A gyógyszállók ezen vendégeinek motiváció-alapon történ pontos megoszlása azonban nem é á ó á ismert. 4,0 3,7 3,6
3,6
3,6 3,5 3,4
3,5
3,0 2,8 2,7 2,7
2,7
2,5
2,5
2,5
2,7 2,6
2,6
2,5
2,5
2,3
2,3
2,6 2,5
2,6
2,4
2,4
2,0 2005
Gyógyszálló
2006
2007
Welness szálloda
2008
2009
Szálloda
2010
Összesen
á ő. ábra: Vendégek átlagos tartózkodási ideje 200ő-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
Az iparági jellegzetességeket és az el z adatokat ismerve nem meglep , hogy a gyógyszállókban messze a legmagasabb az átlagos tartózkodási id , Megjegyezzük, hogy ez 15
az érték még mindig viszonylag alacsonynak mondható, hiszen a gyógyturizmusra a kúraszer , akár több hétig tartó ellátás a jellemz , és pl. egy sikeres német gyógyhelyen, Űad á ö tartózkodás é jellemz . Sulza-ban még ma is aákét-három hetes mdFt
50 42,0
40,2
41,9 40,0
40
37,9 35,2
30
26,3
25,2 21,4
20
17,7
10
0 2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
6. ábra: Szálláshelyek összbevétele 2006-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés Forrás: KSH, Itthon.hu
Űár a költségekr l nincs megbízható adat, az ábrán látható, hogy csak a bevételeket tekintve még mindig a gyógyszállók tekinthet k jelent sebbnek, de ez az érték a trendek alapján meg fog fordulni. 1.3. Az egészségügy helyzete, szerepe és lehet ségei
Az egészségturizmust számos más turisztikai ág segíti – ez természetesen ezek számára is fejl dési lehet ség. A hosszú tartózkodási id miatt a vendégek alternatív programajánlatokat, kirándulási lehet ségeket igényelnek. Így a fürd -központok környéke, a környez , programot vagy látnivalót kínálni tudó kistérségek is profitálhatnak a központ fejl déséb l. Ugyancsak fontos kiegészít je az egészségturizmusnak a gasztronómia, különösen a biotáplálkozás. Az ország mez gazdasági adottságai és agrár-innovációs kapacitása kiválóan kihasználható ezen a területen, és a fejl dés kés bb a teljes lakosság táplálkozásának egészségesebbé válásához is hozzájárulhat. Az egészségturizmus szolgáltatásainak rendszeres igénybe vétele a helyben, illetve a vonzáskörzetben lakók egészségének meg rzéséhez is hozzájárul, és az id sek számára különösen fontos. Az egészségturizmus bevételei hozzásegíthetik az egészségügyi rendszert egy magasabb szint , korszer bb m ködés fenntartásához, egyes esetekben más egészségügyi szolgáltatások értékesítéséhez. Az egészségturizmusra jellemz szemlélet egyértelm en pozitív, és hatékonyan hozzájárul a lakosság egészségtudatos magatartásának kialakulásához. Ez segít a kockázat-csökkentésben, a rehabilitáció egyes m téti beavatkozások hatékonyságának emelésében. A növekv ellenálló-képesség, a csökken táppénzes id k és rokkantsági arány hozzájárul a foglalkoztatási, versenyképességi célok teljesüléséhez is. Egyes fejlesztett területek szükséges 16
magasabb m ködési finanszírozása részben a gazdaság majdani növekv teherbíróképességéb l, részben a jelenlegi aktív ellátási igény csökkenése révén el álló megtakarításokból fedezhet . Ma egyébként is torz a finanszírozási rendszer, mert a legdrágább ellátást nyújtó kórházakat a költséges aktív ellátás „felpörgetésében” teszi érdekeltté. Az egészségügy és a turizmus integrációját segítheti az egészségügyi turizmus fejl dése. Ennek egyik útja a külföldi egészségbiztosítók betegeik itteni ellátását megenged , illetve akár bátorító magatartása. Már az ÚMFT-t el készít Egészségügyi Fejlesztési Koncepció is megállapítja, hogy külföldi egészségbiztosítókkal való kapcsolat kialakításában a vállalati szint konstrukciók jelenthetnek igazán komoly piaci lehet séget. Ezek a vállalati javadalmazási és ösztönzési rendszerek képviselhetnek koncentráltabb keresletet például a fürd k iránt. A magán egészségbiztosítók is abba az irányba mozdulnak el, hogy minél több vállalati ügyfelük legyen, amelyek alkalmazottaik után átalánydíjat fizetnek. A vállalati szint konstrukciókon kívül, a magán egészségbiztosítás általában nem tekinthet tömegárunak, egyéni fogyasztóként jellemz en inkább a társadalom fels szegmense veszi igénybe. Ebb l következ en a szolgáltatásokra vonatkozó igényszint is az átlag fölötti. Ez pedig el revetíti azt a jelenleg folyó fejlesztések miatt remélhet leg csak id szakos problémát, hogy a magyarországi szolgáltatók nem tudnak megfelelni a nyugat-európai fogyasztók min ségi elvárásainak. A biztosítók csak a legritkább esetben térítik az utazás és a tartózkodás költségeit. Azaz a szolgáltatások esetlegesen kedvez árszintje kiegyenlít dhet a hosszabb és költségesebb utazási feltételek miatt.
17
2. Fürd k a világon és Magyarországon 2.1. A világ fürd inek típusai és arculatuk
A gyógyfürd eredeti definíciója szerint h forrás mellé települ , annak vizét gyógyításra felhasználó hely. Ma nemzetközi használatban a spa és a fürd fogalma hasonul egymáshoz, és általánosan jelent kezeléseket is kínáló gyógy vagy relaxációs üdül helyet, mely nem feltétlenül rendelkezik hévízforrással. Európában, Amerikában és Japánban a spa kínálat változatos és igen sokszín , így az arculattervezés (image), a tudatos marketing és a turisztikai termékfejlesztés egyre fontosabb szerepet játszik. A modern marketingnek nélkülözhetetlen eszköze az Internet. A világhálón vagy World Wide Web-en megjelen spa honlapok egyértelm , határozott arculatot sugároznak, és a tartalom, a grafikai kialakítás ezzel összhangban lett kialakítva. Az alábbiakban egy korábbi internetes kutatás1 alapján a fürd k webes megjelenítését típusuk és az ebb l következ arculatuk alapján kategorizáltuk. Észre kell venni, hogy az új építés (ill. felújított) fürd k esetében az arculat és a webes megjelenítés kialakítása meglehet sen tudatos, a design és szolgáltatás-design elemeit együttesen tartalmazó folyamat. A munka alapja a témában vezet nek számító országok és kultúrájuk ismeretén túl a turizmus marketingjében ma már az els helyen álló Internet anyagainak vizsgálata. Ebb l következ en az osztályozás alapja az, hogy a fürd k hogyan különböztetik meg, illetve hogyan adják el magukat a turisztikai piacon. Az ezek alapján alkotott csoportok csak részben fednek át a Magyarországon általánosan elfogadott gyógyturizmus – wellness – fitness kategóriákkal. Saját közvetlen tapasztalat és a ráépül kutatás mind azt bizonyítja, hogy a gyógyfürd k az egész világon növekv népszer ségnek örvendenek. Ezzel egyidej leg megállapítható, hogy bár Plinius szerint „Sunt Thermae Medicinae Optima Pars” (A fürd a legjobb orvosság), a balneológia (fürd gyógyászat) jelent sége az orvostudományban csökken és els sorban a prevenció és a rehabilitáció területére korlátozódik2. Ennek megfelel en a legtöbb európai országban csökken a fürd kezelés biztosítási támogatottsága. Hogyan magyarázható ez az ellentmondás? A világ turisztikai kereslete a primer gyógyturizmus fel l egyre inkább az erre ráépül (alternatív gyógyászati, rekreációs, sport, vagy kulturális) szolgáltatások irányába tolódik el, és a tudatos marketing, a turisztikai termékfejlesztés és arculattervezés egyre nagyobb szerepet játszik. Ilyen megközelítésben mellékesnek mondható, hogy az orvostudomány a termálvizek gyógyhatását bizonyítottként elismeri-e vagy sem, mivel az évezredes hagyományok és a közvélemény egyértelm en támogatják a fürd ket. Így a turisztikai kereslet nem az orvosi véleményeken alapszik, akkor érthet vé válik a látszólagos ellentmondás háttere. Az alábbiakban elemezzük a termálfürd k lehetséges vonzástényez it és az ezek alapján kialakított f bb arculattípusokat. 2.1.1.Primer (adottság-típusú) vonzástényezők
Ezek olyan tényez k, amelyek a fürd helyének adottságából következnek és nem (vagy csak kis mértékben) változtathatóak. − Termálvíz Egerszalók fürd fejlesztési stratégiájához, majd a Magyar Turizmus Rt. fejlesztési stratégiájához készült kutatás. Kutatásvezet : dr. Várhelyi Tamás 2 Dr. Űálint Géza M.D., a Nemzetközi Reumatológiai és Pszichológiai Intézet igazgatójának szakért je 1
18
−
−
Vizsgálódásunk definíciójából következ en alapvet adottság. A termálvíz önmagában is vonzer , a föld alól el tör meleg víz sid k óta kedvelt pihen helye az emberiségnek. Gyógyító hatása is régr l közismert (Európában a fürd k jó részét vissza lehet vezetni a római korra – egyes országokban, így hazánkban a klinikailag bizonyítottan gyógyító hatású vizeket gyógyvíznek nevezik), és az évezredek során komoly tudományággá n tte ki magát (balneológia). Érdemes azonban megjegyezni, hogy sok „termálfürd ” melegíti a vizet, s t, arra is van számos nemzetközi példa, hogy egy sikeres „gyógyfürd ” nem is rendelkezik saját gyógyvízforrással. (pl. Wellness spa, Fallbrook, USA). Míg egyfel l természetesen er sen kérdéses, hogy mennyiben tekinthetjük az így kialakított turisztikai terméket valódi gyógyfürd nek, másfel l ezen üdül helyek nem ritka üzleti sikerei arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad a termálvíz szerepét a többi vonzástényez rovására egyoldalúan túlbecsülni. Természeti környezet A pihenés, relaxálás és a kellemes természeti környezet mindig is összetartozott. A fürdés élménye nagyban fokozható, ha a fürd környezete attraktív. Természeti attrakciókat építeni nem lehet, de a meglev ket ki lehet használni. Gyakran úgy t nik, hogy a természeti környezet meg rzése ellentétben áll a kihasználtsággal és így az üzleti sikerrel, de számos példa bizonyítja, hogy ez az ellentét csak látszólagos. Kulturális környezet „Kulturális környezet” alatt egyszerre értjük az épített környezet fizikai (pl. építészeti környezet) és szellemi (pl. kulturális élet) jellemz it. Űár ez nem olyan értelemben adottság, mint a természeti környezet, hiszen emberkéz teremtette, nyilvánvaló, hogy nem lehet sem római romokat építeni, sem pezsg zenei életet varázsolni egy zöldmez s beruházáshoz. A feladat itt is az adottságok gondos felmérése és ennek alapján az arculat kialakításánál a lehet ségek kihasználása, a pozitív folyamatok er sítése.
2.1.2. Szekunder (ráépített) vonzástényezők
Itt olyan tényez ket sorolunk fel, amelyek nem (vagy csak kis részben) függnek a hely adottságaitól és a turisztikai termék arculatától függ en szükség szerint kialakíthatóak. Fontos, hogy ezek a tényez k egy irányba mutassanak, er sítsék az egységes arculatot. − Fürd szolgáltatások − Gyógyszolgáltatások − „Wellness” szolgáltatások − Kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások − Építészeti kialakítás − Kulturális programok − Konferencia-szolgáltatások − Sportprogramok − Gasztronómia − Egyéb programok
19
2.1.3.Az arculat
A fürd arculata – ami a fürd nek, mint turisztikai terméknek piaci pozicionálásánál dönt jelent séggel bír – a primer és szekunder vonzástényez k keverékéb l alakul ki. Természetesen nincs két egyforma fürd , mindnek sokrét a kínálata, a f arculat mellett minden reális lehet séget kiaknáznak. Mindazonáltal elmondható, hogy a legsikeresebb fürd k nem próbálják mindegyik vonzástényez t leltárszer en felsorakoztatni, hanem határozott, jól meghatározható és f leg egyedi arculattal bírnak. Ezt az arculatot a marketing egészében érvényesítik. Így már a prospektus vagy az internetes honlap grafikai arculata, tartalmi elrendezése is els pillantásra ezt sugallja. A kínálat sokszín , de megkülönböztethet jellemzünk.
néhány alaptípus, melyeket az alábbiakban
Gyógyfürdő − A hangsúly a gyógyuláson, a gyógyhatáson van, a legsikeresebbek jellemz en specializálódtak egy vagy néhány betegségre, (pl. égési sérülések utókezelése vagy n gyógyászati problémák). Értelemszer en a marketingben nagy hangsúly van a víz gyógyhatásának bizonyításán. Űár ezek a fürd k gyakran kellemes természeti környezetben vannak, nem jellemz , hogy különleges természeti vonzer vel találkoznánk (ha igen, akkor általában nem a gyógyászat a fókusz). − Nagyon fontos a tradíció, a gyógyhatás hosszú távú „track record”-ja. − A pozicionálástól függ en a gyógyfürd megcélozhat bármely szegmenst, ennek függvényében dolgozhat nagyon alacsony vagy akár különlegesen magas árréssel. Ett l szinte függetlenül, a beruházás költsége általában magas (orvosi felszerelés), és magas az üzemeltetési költség is (kvalifikált munkaer ). Mivel a nemzetközi trend más irányokba mutat, bizonyos területeken túlkínálat található. − A gyógyvizek, és az arra épül hagyományos gyógyászat és turizmus minden kontinensen megtalálhatók. Európában összesen kb. 2ő00 gyógyfürd m ködik. A vizek összetétele, h mérséklete és hozama természetesen nagyon különböz , de a javallatokat olvasva, a gyógyhatást illet en csak néhány f bb típus létezik. A gyógyászat mellett számtalan egyéb szolgáltatást találunk. – Űaden Űaden (Németország), a „klasszikus” fürd város, ahol a hagyományos gyógyszállók (köztük a többször a világ legjobb spa-hotelévé is választott elegáns Űrenner’s Park) és szanatórium mellett egy modern élményfürd (űaracalla Therme) is épült. Emellett egy régi fürd korh felújítására is sor került (Die Römer), ahol még a g zt is az eredeti módon állítják el . – Űad Ragaz, ahol a szanatóriumok mellett nemrég szintén épült modern élményfürd is – A francia La Roche-Posay, ahol a b rbetegségek, els sorban égés utáni rehabilitációra és a gyermekgyógyászatra specializált fürd . Magyarországon Hévíz, Sárvár és Űük szerepelnek legtöbbet a gyógyturizmust kínáló külföldi irodák listáján. Magyarország legtöbb jelent s fürd je egyébként hagyományainknál fogva ide tartozik, vagy tartozott, különösen Hajdúszoboszló, Harkány, Mez kövesd és Űalf. Well ess fürdő − Űár itt is az egészség a központi téma, a gyógyfürd vel ellentétben ide nem a beteg, hanem az egészségüket meg rizni vágyó, alapvet en egészséges emberek járnak. Következésképpen a primer vonzástényez kben a gyógyvíz min sége nem dönt 20
jelent ség , ezzel egyenrangú a természeti, relaxációra alkalmas környezet és a secunder vonzástényez k szerepe. A wellness programok mellett elengedhetetlenek más kiegészít programok is, típustól függ en els sorban a sportprogramok. Dönt lehet az épített környezet kialakítása, ami a holisztikus koncepciónak megfelel en csakis a természetbe ill lehet. Hasonlóképpen, a gasztronómiai választékot is gondosan át kell gondolni (egészséges, természetes táplálkozás, a káros, mesterséges anyagok kerülése). − A ”wellness” termék pozicionálása szerint lehet közép- vagy fels kategóriás. Fajlagosan alacsonyabb a wellness költsége. Kevésbé beruházás-igényes, mint a klasszikus gyógyfürd . Felfutóban lev piaci szegmens, a kereslet nemrég még meghaladta a kínálatot, de Kelet-Európában a régió imázsa még nem támogatja ezt. A wellness domináns célcsoportja a középkorú n k, de ez egyre kevésbé ennyire specifikus. Wellness spa, (Fallbrook, California USA: az amerikai gyógyfürd (spa) nem
rendelkezik saját gyógyforrással, de sok termálvíz alapú készítményt használ. Szépségápolási és keleti masszázsra épül kezeléseket, aromaterápiát, jógát, ayurvéda terápiát kínál. Egyik érdekessége, hogy “legendás gyógyerej magyar Moor mud pakolást” hirdet. Egzotikum, onnan nézve… Aix-les-bains (Franciaország): a történelmi fürd hely mai arculata a wellness felé fordult. A francia, angol, német, és japán nyelven megirt honlap az odalátogató turisták nemzetiségére utal.
Űergoase, Arosa, Svájc Magyarországon az európai trendek alapján számos fürd fordult ilyen irányba, de általában megtartották gyógyfürd profiljukat is. Zalakaros említhet sikeres példaként, de Debrecen és Hajdúszoboszló legtöbb fejlesztése is ilyen irányú.
Natural resort − Egy különleges természeti tájra szervez d resort, amit termálfürd , wellness és sportszolgáltatások egészítenek ki. A primer vonzástényez k közül a modern ember által egyre inkább felértékelt természeti környezet dominál. Egyes esetekben a fürd vizet melegítik. Az épített környezet általában nem kerül el térbe, és semmiképp sem szabad, hogy zavarja a tájat. A gyógyfürd , mint a kiegészít programok egyike játszik szerepet, sokszín sport és wellness szolgáltatásokkal kiegészítve. − A natural resort a természeti táj különlegességét l és a megközelítés exkluzivitásától függ en széles tartományok között pozícionálható, de a természeti különlegességek véges és egyre fogyatkozó száma miatt egyre inkább a „high end” kategóriába tolódik, ami megfelel a kereslet alakulásának is. Ennek ellenére a beruházás volumene nem feltétlenül nagy, a legnagyobb akadály általában a megfelel engedélyek beszerzése. − Ide sorolható a japán fürd is, bár jellegében eltér európai rokonaitól. Koncentrált élmény, a tökéletességre való törekvés jellemzi. Pauanui (Új Zéland) Yuya (Japán) Pamukkale (Törökország): több ezer éves képz dmény, a 36–38 fokos viz források hozama Ő–500 l/s 100 méter magasból folyik le a víz a hegyoldalon, ahol a sókiválás létrehozta a világon egyedülálló természeti csodát. Fontos megjegyezni, hogy a látogatók nagy száma a táj nagyfokú szennyez désével és eróziójával járt, ezért ma a természetes medencékben nem lehet már fürdeni, és a hoteleket a forrás közeléb l lebontották, és a forrás felett építették újra. Így az 21
eredeti gyógyfürd arculat mára teljesen átalakult és egyértelm en a természeti környezet az els dleges vonzástényez . Magyarországon Egerszalók sódomb melletti fürd je sorolható ide, illetve fenntartásokkal Miskolctapolca barlangfürd je.
Sport resort − Némiképp hasonló a wellness resort-hoz, de annál dinamikusabb arculata van. A primer vonzástényez k közül egyik sem dönt (kivéve, ha a sporttevékenység fókusza köt dik a természeti adottságokhoz). A definíciónak megfelel en ehhez hangsúlyozottan járul hozzá a sportaktivitás. Ezt bármi más kiegészítheti, az adottságtól függ en. A célközönség fiatal. − Sikeres sport resort-fürd helyek általában egy-két tevékenységre fókuszáltak, leggyakoribb a golf, lovaglás és a síelés. Gyakori dilemma a szezonalítás, ezt az adottsághoz és a pozicionáláshoz ill kiegészít tevékenységekkel szokták megoldani (pl. síelés és természetjárás, lovaglás és sífutás). Egyértelm en felfutóban van, de ki van szolgáltatva a gyorsan változó divattrendeknek. − Általában magas beruházás-igény , a pozicionálástól függ en változó profitrátával. The Hills Health Ranch (Űritish űolumbia, Kanada) lovaglást, sízést és mountainbike túrákat kínál. Nozawa Onsen (Japán): a Nozawa Onsen egy óranyi útra van Naganótól, a 1998as téli olimpia városától. A világ legrégibb sí-centrumai közé tartozik; a XX. század els évtizedében alapították mint sí-központot. Jelenleg 13 ingyenes forró vizes közfürd m ködik az üdül területén. Japánban sok hasonló sport resort található még – egyik ilyen jelenlegi tendencia a teniszklubokhoz köt d spa. Tallinn uszodára alapozott spa-ja az óváros peremén Magyarországon néhány város, így Debrecen, Kecskemét, koncepció-szinten Szolnok próbálkozik hasonló arculat megteremtésével. Kulturfürdő − Nagy hagyományokkal bíró, gazdag kulturális környezetben lev fürd hely. Általában, mint gyógyfürd kezdi pályafutását és az eltelt id – gyakran évszázadok – alatt a rárakódó történelmi, építészeti és kulturális emlékek által nemesedik „kulturfürd ”-vé. Értelemszer en ilyet „alapítani” nem lehet, csak egy meglev t felkarolni, jellegét kidomborítani. Általában városi környezetben (vagy a köré n tt fürd városban) van. − A termálvíz gyógyhatása csak a kialakulás kezdeti szakaszában lényeges, kulturfürd vé válása után kisebb jelent ség . Az építészeti környezet dönt , mivel itt ez adottság, ennek meg rzése és az esetleges új épületek érzékeny beillesztése rendkívül lényeges. Járulékos szolgáltatásként wellness aktivitások fejlesztése jobban illik az arculatába, mint a gyógyfürd hagyományok minden áron való ápolása. Fontos még a kulturális programkínálat és a gasztronómia. − A pozicionálást tekintve könnyen belátható, hogy a „high-end” a javallott irány, ennek megfelel en a beruházás és a fenntartás költségei magasak, de a profitráta is magas. − A beruházás jellege némiképp hasonlít a „high-end” „natural resort”-okhoz, annyiban, hogy egyfel l a rendelkezésre álló fürd k száma véges, másfel l az engedélyek (m emlékvédelmi stb.) beszerzése nehézkes és ezek er sen befolyásolhatják a fürd kialakítását.
22
–
–
http://www.royal-spas.org honlap fürd i Karlovy-Vary és Marienbad (űsehország), Űad Kissingen (Németország) Abano (Olaszország), Archena (Spanyolország), Naantali (Finnország), Loutraki (Görögország), Űath (Anglia). Magyarország korábban nem szerepelt itt, de jelenleg már Sárvár felkerült a honlapra. Magyarországon a legszebb példa erre a Gellért és a Széchenyi fürd Űudapesten. Fürd városaink közül Gyulának van a leginkább ilyen jelleg arculata. Űudapest világszinten is jelent s kulturfürd nek lenne tekinthet , ha a nagyvárosi vonások nem nyomnák el a fürd városi jelleget – jellemz , hogy a magyar turisták általában nem is sorolják a hazai fürd városok közé.
Általá os üdülőhely – Olyan fürd kre jellemz , ahol a cél a vakáció kellemes eltöltése. Mind a primer, mind a secunder vonzástényez k szerepelnek, de a gyógyforrás jelent sége alacsony, csak apró épít eleme a f arculatnak. Európán kívül tipikusan turisták részére épült, mert a helyi hagyományokban nem feltétlenül van benne a termálvizek használata. – Sari Ater Hot spring resort (Jáva, Indonézia) – Poring Hot Spings (Kinabalu National Park, Borneo, Malajzia) Japán katonák találták a II. Világháború alatt. Ma a közeli, Ő100 méter magas Kinabalu hegyet megmászó turistáknak kínál fáradtságot enyhít pihen t – Movenpick Resort & Spa, Dead Sea (Jordánia) A holt tenger gyógyító vize mellett ez az üdül hely a “kifinomult resort élet” élményét kínálja. – Űalaton parti városok: Űár Űalatonfüred jelent s egészségturisztikai múlttal büszkélkedhet, a tóparti városok tipikusan a vízre épül üdül helyeknek tekinthet k. Az elmúlt néhány évben azonban sikeresen kezdik átpozícionálni magukat, és ma már pl. Siófokon számos wellness szállodát találunk. Űár a f szezon természetesen a nyár, ezek révén a Űalaton a korábbiaknál jóval sikeresebb desztinációnak tekinthet . Korábban hasonló tendenciák voltak megfigyelhet k sikeres egzotikus tengerparti üdül helyeken is. 2.2. Európa legfontosabb fürd i, a fürd k eloszlása
A turizmus iparággá válása korában a fürd k önmagukban csak akkor számítanak meghatározó vonzer nek, ha tradíciójuk és gyógyhatásuk mellett más, látványos vonzástényez t is fel tudnak mutatni. Ilyen lehet a természeti környezet vagy egy kultúrfürd régi városszerkezete, patinás épületei, és kivételes esetben egy jó id ben épült modern fedett fürd is. Magyarországi viszonylatban az utóbbira jó példa Sárvár, ahol ugyan többféle, remek gyógyvíz, jelent s hagyományok és egy jó állapotú vár található, de ezek nem voltak elegend ek a nemzetközi hírnévhez mindaddig, amíg meg nem épült a tágas, jól tervezett fedett fürd . Ez további fejl dést involvált: a város a Royal Spa-k tagja lett, és 2007 végén megnyílt az ötcsillagos, medical wellness profilú Spirit Hotel Rogner. A természeti környezetre jó példa a Hévizi-tó és az egerszalóki Sódomb, a kulturfürd re talán Űudapest, de sokkal inkább ilyen Karlsbad és Marienbad. E speciális vonzástényez k nélkül egy fürd csak akkor lehet nemzetközileg közismert, ha különleges hotel található ott. Ilyen spa-hotelek azonban fürd városi tradíciók nélkül is építhet k, ezért ezeket a helyeket külön tárgyaljuk.
23
Űár a gyógyvíz szerepe csökkent, a hagyományokra hivatkozás mindig is a turisztikai marketing jelent s része volt. Éppen ezért továbbra is kihasználhatónak tartjuk Magyarország gyógyvizekben való gazdagságát, csak a mennyiség helyett a vizek min ségét és a hagyományos használatot célszer el térbe állítani. Az alábbiakban a legjobb gyakorlat bemutatására egy korábbi kutatást felhasználva összeszedtük a leghíresebb, legsikeresebb 2ő európai fürd t, néhány további jelent s európai tradicionális fürd t, nagyvárosok fürd it, illetve 25 spa-hotelt. 2.2.1.Fürdővárosok - a legjobb 25 SPA
Karlsbad, űsehország: Mai nevén Karlovy Vary, az egykori Monarchia legismertebb és legpatinásabb fürd helye a német határ közelében. A kultúrfürd tipikus példája, régi házakkal, egységes városképpel. Körülbelül 20 forrást használnak, vizeinek némelyike ivókúrára való, amelyeket az utcán is élvezhetünk, ha veszünk egy erre szolgáló porcelánbögrét. A parkokban a Vichy-hez hasonló colonál-okban (oldalról nyitott fedett folyosók) sétálhatunk. Meg lehet tekinteni a földalatti forrásokat is. A város legattraktívabb gyógycentruma a űastle Spa, a tradicionális terápiák helyszíne az Erzsébet-fürd . (Hotel: a Carlsbad Plaza, Gandhotel Pupp, Savoy Westend az ötcsillagosak, melyek mellett kb. Ő0 négycsillagos is található a városban). Bad Gastein, Ausztria: Salzburgtól mintegy 100km-re dél felé, egy gyönyör , elzárt alpesi völgy (Gastein-völgy) végén fekszik, így három oldalról is magas csúcsok határolják. A hagyományos városszerkezetet f ként kisebb szállodák, panziók, villák alkotják, melyek egy nagyobb vízesést is körbefognak. Modern, a városhoz méltó fürd jéb l, a „Kur- und Vital Zentrum”-ból gyönyör az alpesi körpanoráma. Még két speciális kúrahelyet kell kiemelni: egyik az 1825-ben épült Dunstbad, mely közvetlenül az Erzsébet-forrásra épült, hogy a gyógyvíz-g z ne h ljön ki, mire a kezelésekre sor kerül. A másik a Heilstollen, régi bányajáratokban kialakított magas páratartalmú meleg termek, ahová vasút szállítja fel a pácienseket. A szomszédos Űad Hofgasteinben is található modern fürd központ. A terület ma már sikeres sícentrum is. Abano, Olaszország: A Pádova melletti kisváros az olasz medical spa vezet képvisel je. Gyógyszállói évszázados hagyományokkal büszkélkedhetnek, az itteni iszapterápia még régebbi, évezredes múltra tekint vissza. Ez az Abano spa legfontosabb eleme, melegen használva, különböz ásványok, tápanyagok és mikroorganizmusok által variálható, orvosilag igazolt hatással. A közeli Velence és más ismert olasz városok révén kivételesen gazdag turisztikai környezetben helyezkedik el. (Hotelek: pl. AbanoRitz Hotel Terme, Grand Hotel Abano) Bath, Anglia: A nyugat-angliai kisváros a kultúrfürd eklatáns megtestesít je. Az angol „fürd ” szó névadó helyneve, máig meg rizte eredeti városszerkezetét, régi házait. A Viktória-korabeli épületek közül több a maga korában különlegesnek, modernnek számított. Maga a fürd a legépebben fennmaradt római emlék, csodálatos, emeletes, oszlopos nagy medencével, kilátással a kés bb (!) mellé épült gyönyör gótikus katedrális tornyára. A fürd t a rómaiak a gyógyforrás felé építették, mely (pump house) meg is tekinthet . Fürödni azonban nem lehet benne: erre új, modern fürd központ épült. Baden Baden, Németország: tradicionális fürd város Stutgart és Strasbourg között, melynek neve fogalom a világon. A szép parkok és promenádok arra az id re emlékeztetnek, amikor az itt üdül notabilitásoknak a séták és a semmittevés is hozzátartoztak a mindennapjaikhoz. A kulturális szórakoztatásról Európa egyik legnagyobb koncerthallja, a Festspielhaus gondoskodik, ha a vendégek nem a híresen szép és elegáns kaszinót választják. (Hotel: pl.
24
Űrenner’s Park-Hotel & Spa, melyet 2007-ben a legnagyobb spa-magazin által a legjobb spahotelnek választották, ill. a Dorint). Hévíz, Magyarország: Európa legnagyobb melegviz gyógytava szép környezetben, évszázados fürd -hagyományokkal, mely a tóra épült fa építményeken is megmutatkozik. Vize mély, és egész évben lehet benne fürödni. Partján áll a Szent András reumakórház és egy kis elavult fedett fürd . A kórház fizet s pácienseket is fogad, valamint van egy kis négycsillagos szállodája is. A városban még számos nagyobb négycsillagos hotel található (pl a űarbona remek kültéri élményfürd vel, az Europa Fitt szép wellness-részleggel, vagy az ötcsillagossá átmin sített Rogner jelent s parkkal). Vichy, Franciaország: A legismertebb francia gyógyhely Közép-Franciaországban. Hírnevének még dicstelen második világháborús szerepe sem ártott. Legjellegzetesebb részei az egy nagy park körül elhelyezked ivócsarnokok, melyekben különböz min ség és indikációjú gyógyvizet lehet fogyasztani. Kozmetikai termékei világhír ek. Spa, Belgium: A spa-fogalom névadó városa ugyan nem tartozik a legnagyobb spa-k közé (bár csak Radisson Sas hotelb l kett található a városban), de hagyományai, cilinderszer f épülettel rendelkez fedett fürd je miatt megérdemli a kiemelést. Liege közelében fekszik. Ugyancsak ismert ásványvize (a város emblematikus nevezetességei a tiszta, látványos erdei forrásvizek) és az ez alapján készült ital-termékcsalád. Leukerbad, Svájc: Tradicionális fürd hely a Űerni Alpokban. Drámai környezetben fekszik, egy 3700-as és egy 3200-as hegy közötti sziklanyeregben, délutánonként a szó szoros értelmében a 29Őő m-es Daubenhorn meredek sziklafalának árnyékában. ő0 fokos mész- és kéntartalmú fürd jében a vendégek a tradíciók szerint hosszú ideig áztatják magukat, és még az ételt is itt, úszó falapokon szolgálják fel nekik. A település ma már közepes jelent ség síközpont is. Blau Lagoon, Izland: A vulkáni eredet termálvizet hasznosító geotermikus er m mellett létesített, világhír vé vált tó és fürd . Jellegzetessége a valószín tlenül kék vize, mely színt a cianobaktérium okozza. Jellemz je még a kékzöld alga és a kofaföldes iszap, melyben a kiterjedt, egész évben használható kinti t szer medence alján is található. Fedett része és algás kezelései is jelent sek. Az algákra és az ásványi anyagokra épül a fürd nevét visel termékcsalád is. A fürd a f várostól nyugatra, a repül tér közelében helyezkedik el. Mellette Izlandon még számos természeti vulkanikus fürd hely található, bár némelyikkel vigyázni kell, mert ha vize néhány fokot melegszik, akkor már éget. Marienske Lázne (Marienbad), űsehország második legjelent sebb, szintén különleges, egyedi karakter fürd városa. Fiatalabb Karlsbadnál, „csak” a XIX. század elején lett világhír . Göthe vagy űhopin mellett VII. Edvárd angol király kilencszer kereste fel. 630 méter magasan, szép természeti környezetben fekszik. (Hotel: pl. az 1911-ben épített Esplanade Spa & Golf Resort). Hasonló tradicionális fürd hely még a közeli Franciskovy Lázne. A fürd városban jelent s a Danubius Group érdekeltsége (fürd , gyógyszállodák). Evian, Franciaország: Az ásványvizér l ismer település a Genfi-tó déli partján terül el. Szép parkokkal, szállodákkal büszkélkedhet (Hotel: pl. Hotel Royal). A világon els sorban ásványvizér l híres, amely az egyik piacvezet termék, és a brand er sen össze van kötve a város spa-státuszából is ered egészség-fogalommal. Ischia, Olaszország: A Nápolyi-öbölben lév szigetek között ugyan a természeti látnivalókban gazdagabb űapri a híresebb, de gyógyhelyként Ischiának jelent sebbek a hagyományai. (Hotel: Mezzatorre Resort & Spa, a Leading Spas of the World tagja – bár ez a min sítés inkább a hoteleknek, és nem a spa-helyeknek szól) Szováta, Erdély, Románia: A Görgényi havasok alján található a Medve-tó. A sós tó köré épültek a strandok és a szállodák. A Danubius-lánc is üzemeltet itt hotelt. Erdélyben még számos régi fürd található (pl. Herkulesfürd , Tusnádfürd , Űorszék), melyek eléggé el voltak hanyagolva, de mára újra fejl désnek indultak. 25
Pöstyén, Szlovákia: A Vág völgyében fekv város tradicionális fürd je a 67 fokos kénes gyógyvízre alapul. Híresek még az itteni iszapfürd k is. Els sorban mozgásszervi betegségekre (pl. rheumatoid arthritis, scoliozis, osteoporosis) ajánlják, a medical spa-k jellegzetes példája. Emellett ez a nyugat-szlovákiai fürd hely számos szállodájával a leginkább hasonlít a híres nyugat-csehországi fürd városokhoz. Sárvár, Magyarország: Több különböz gyógyvízzel rendelkez tradicionális gyógyhely, ahol a fejezet bevezet jében leírtak szerint az elmúlt években felgyorsult a fejl dés, és a város, ezáltal a magyar fürd k szélesebb élmez nyéb l kezd a nemzetközi élmez nybe kerülni. A 2002-ben átadott fedett fürd je a legszebb Magyarországon – ehhez egy kis négycsillagos szálló is tartozik. 2007-ben Magyarországon els ként megkapta az EUROPESPA-MED min ségi díjat (mely az Európai Fürd szövetség min sítése). A közeli Űükhöz hasonlóan (ahol a Radisson Sas Űirdland Resort & Spa a vezet szálloda) nagy el nye Űécs közelsége. Az új Rogneren kívül több jó szálloda is található még Sárváron, így a Danubius-láncé. A Rogner medical wellness központjában török hamam és rasul is található: utóbbi az iszappakolásos kúra és a g zfürd sajátos egyvelege. A többi négycsillagos szálloda tradicionálisan els sorban a gyógyturizmusra jellemz kezelésekben er s. Vals Graubünden, Svájc: Exkluzív modern fürd Űad Ragaz közelében (nyugatra, Laax síhely közelében), egy nehezen megközelíthet , elzárt hegyi faluban. Vals építészeti különlegességét Peter Zumthor tervezte 1996-ban, és a már kétéves korában építészeti védettséget kapott termálfürd újra a térképre helyezte az álmos alpesi települést. Helyi gránitból és kvarcból készült, és a medencék, medenceterek vonatkozásában sikerült az ideális arányok megtalálása. Baden, Ausztria: Híres spa-desztináció Űécshez közel, dél felé. Modern fedett fürd je (Römertherme wellnessfürd ) és orvosi kezel i (Kurhaus) vannak, szénsavas és kénes vizekkel. Jellemz az iszapterápia használata is. Fürd park és rózsakert is található a városban. Űaden nev tradicionális fürd egyébként Svájc is található. Balneario de Archena, Spanyolország: Ez a délkeleti Murcia tartományban épült fürd is a Royal Spas űollection tagja. 3Ő fokos termálvizét 2ő00 éve használják. Vizér l 1697-ben jelent meg az els tudományos munka, és 178ő-ben már az els restauráció is befejez dött. Termálmedencéje 67ő négyzetméter felület , félig fedett. A közelben, a Hotel Leon körül modern spa épül. Prae Saint Didier, Olaszország: Kis fürd az Aosta-völgyben, kinti medencéib l csodálatos panorámával, kilátással a Mont Űlanc-ra. A közelmúltban megújult spa meg rízte a XIX. századi hagyományokat – a központ 183Ő-ben épült. Vize természetes, klorid-mentes. Környékén szép túrákat lehet tenni, illetve célközönsége közé tartozik a környék sípályáinak (els sorban űormayeur) vendégei is. Űagnéres-de-Bigorre, Franciaország: A Pireneusok lábánál, a legnagyobb francia zarándokhely, Lourdes és a legjobb pireneusi francia síközpont, la Mongie közvetlen közelében fekv kisváros, ahol 2003-ban m vészi színvonalon felépített termálfürd nyílt „Aquensis” néven. Különösen katedrális-szer , élményelemekkel gazdagított nagy medencéje látványos. A XIX. századi épülethez hozzátervezett fa és üveg fürd ben e mellett még kezel k, török hammam, és a tet n pezsg fürd k találhatók. Vize gyógyhatását már a rómaiak is ismerték. St Moritz, Svájc: Tradicionális klimatikus gyógyhely, egyben híres síközpont az ország déli részén, ahol már két téli olimpiát is rendeztek.(Hotel: pl. Űadrutt’s Palace Hotel a Daniela Steiner Beauty Spa-val, űarlton Hotel) Hasonló jelleg , tradicionális üdül hely a Genfi-tó partján Montreaux és Lausanne. Saturnia, Olaszország: A közép-olasz spa filozófiája öt kezelés-féleség együttes használata. Ezek a következ k: balneoterápia, beauty-kezelések, stressz-menedzsment, fitness. Sajátos, öregedés-ellenes programja a Lympha os Saturnia, amely egyénre szabott, a biológiai kor 26
meghatározásával kezd dik, melyet az orvos által meghatározott kezelések követnek, végül a „vidd haza” otthonra adaptálható kezelések és életstílus kialakításával, és az ígéretek szerint az életmin ség javulásával fejez dik be. (Hotel: Terme di Saturnia Spa & Golf Resort) Grotta Giusti, Olaszország (Hotel: GG Natural Spa Resort): Egy természetes, vizes barlangban kialakított fürd , amely részei Dante színjátéka alapján kapták a nevüket. Űejárata klasszikus termésk épület. A Toszkanában fekv barlangot 18Ő9-ben fedezték fel, benne ma 3Ő fokos g zfürd m ködik, mellette modern kezel kkel és elegáns szállodával. Bad Sulza, Németország: A modern Toscana Therme avantgard megoldásai, kezelései új életet adtak az álmos, de 18Ő8-tól m köd fürd városkának. Egyedülálló a „Liquid Sound Templom” hét összekötött medencéje az ablaktalan fatemplomban a csillagok alatt hallgatható világzenével és a víz alatti hangokkal. Néhány további speciális fürd Ezek a fürd k nem sorolhatók Európa legkiválóbb fürd i közé, de néhány jellemz jük miatt mégis érdemes megemlíteni ket. Egy részük komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, más részük potenciálisan kiváló fürd , melyet azonban nem fejlesztettek a mai kor számára elvárható szintre. Vannak olyanok is, amelyeknek a fejl dési potenciálja kimagasló. Végül itt teszünk említést azokról a nagyvárosi fürd kr l, ahol a város híresebb a fürd nél, de a fürd (vagy a fürd kultúra) önmagában is európai jelent ség . Egerszalók, Magyarország: A fehér Sódomb különleges látványosság, melyb l csak még kett létezik a világon: Pamukkaléban (Törökország kisázsiai része) és a Yellewstone parkban (USA). Az egészségturizmus szempontjából jelent sége az, hogy ilyen mérték sókiválás mellett könny elhinni a víz gyógyító erejét. Ezt bizonyítja, hogy az ezredforduló tájékán kiépített strand és szállodák hiányában is százezres vendégforgalma volt a helynek. Ma már korszer spa-központ, egyre több panzió és apartmanház, és hamarosan egy luxusszálló révén Egerszalók elindult a nemzetközi hírnév felé. Bad Ragaz, Svájc: Híres, régi fürd hely űhur közelében, Svájc keleti részén. 37 fokos vize radioaktív, és ízületi, neurológiai és anyagcsere betegségek gyógykúrájára használják. Nevezetessége a közeli ő00 méter hosszú, félelmetes, sz k Taminaschluct-szurdok, ahol néhol 100 méter magas sziklafalak között csak két méter hely marad. A kis teret mennydörg robajjal tölti be a szurdok alján örvényl folyó. A feljegyzések szerint már 12Ő2-ben is fürdöttek az itt ered gyógyforrás vizében: a sziklafalról kötélen függ kosarakban eresztették le a pácienseket. A szurdok felett 170Ő-ben kolostori fürd ház épült. Fiuggi, Olaszország: Róma közelében létesült fürd , melynek gyógyító erej vizeit már a középkorban is ismerték. Egyik leghíresebb vendége, VII. Űonifác pápa vesekövét l szabadult meg itt. Központi intézménye az Orvosi Szépségközpont. Els sorban öregedés elleni és szépség-kezeléseket lehet itt igénybe venni. keleti és nyugati tudományok alapján egyaránt. (Hotel: Grand Hotel Palazzo della Forte) Bad Ischl, Ausztria: az egykor Ferenc József által is kedvelt salzkammerguti fürd hely ma nem tekinthet kiemelked nek, bár Kaise Therme nev fedett fürd jét most újították meg. A városra inkább a híres, szép sziklákkal övezett tóvidék pihen - és aktív turizmus-formája jellemz . Smrdaky, Senica, Szlovákia: Ű rbetegségekre (acne, psorasis, stb.) szakosodott kénes medical spa a cseh határ közelében. A szlovák és a cseh fürd k többségére hagyományosan a kezel jelleg kialakítás jellemz , ahová egyébként nem is lehet betérni csak egy fürd zésre. Ez régebben más országokban is jellemz volt, így még ma is ilyen fürd a szicíliai Sciacca– ban található. Ismert régi szlovák fürd még Űártfafürd (Űardejov), Trencsény, Rajec és a termál-barlangja miatt egyedi Szklenófürd (Sklenné Teplice). 27
Hiszárja-fürd , Űulgária (Hissar): Három településb l álló, jó gyógyhatásúnak ismert vizeir l nevezetes Plovdiv környéki fürd hely. A több, mint 20 forrás vizének ásványianyagtartalma alacsony, a víznek se színe, se aromája nincs. A legmelegebb forrás Ő9 fokos, és számos közülük nem min sül termálvíznek (Hotel: Hissar Hotel, Spa Hotel Augusta). Doljenske Toplice, Szlovénia: szintén a Monarchia fürd kultúrája köszön vissza a XIX. századi épületekben, bár az elérhet szolgáltatások köre jóval b vebb. Különlegessége a forró japán medence és vízesés – bár a Ő0 fokos vizet nem mindenki tudja a japánokhoz hasonló módon élvezni. Varazdinske Toplice (Varazsdfürd ), Horvátország: A szanatórium jelleg gyógyszállóhoz kapcsolódó fürd tágas fedett medencetérrel, úszómedencével, és szép környezetben lév stranddal rendelkezik, de önmagában nem lenne kiemelésre méltó. A városkában azonban szép állapotban megmaradt római fürd romjait is megtekinthetjük, az eredeti forrással, ami már igazi különlegesség. Termes de Montbrió, Tarragona, Spanyolország: Az ünnepelt katalán Art Nouveau stílusban épült fürd , mely a kezelések széles skáláját nyújtja. Egyik termálkútjának vize 81 űelsius fokos. Termas űalicéo, Saint-Paul-les_Dax, Franciaország: Természetes anyagokra, els sorban a k re és a vízsugarakra alapozott modern fürd templom. A űalicéo láncnak több hasonló tagja létezik, pl. Perpignanban és Toulouse-ban, és egy speciális, a szállodák világából jól ismert irányzatra példa: egy helyfüggetlen brand kialakítása és ezt használva hálózat kiépítése. Aqua Dome, Römerbad, Ausztria: Els sorban osztrák területekre jellemz , hogy a sikeres síhelyek, vagy sí-hotelek wellness-központokká, spa-hotelekké is válnak. Kiváló példa erre Sölden (Langenfeld) futurisztikus fürd je, az Aqua Dome, melyben a lebeg óriástekn ket egy megvilágított üvegpiramison keresztül érhetjük el. Másik példa Űad Kleinkirchen „felújított” római fürd je, melynek már a neve is a tradícióira utal, és arra, hogy tulajdonképpen a wellness nem is új találmány. „Pihen tornyából” fantasztikus kilátás nyílik a környez sípályákra. A sí és a wellness összekapcsolásának tendenciáját követik szlovák fürd k is: a kifejezetten európai színvonalúra sikerült Tatralandia Liptószentmiklóson (űhopok közelében), vagy az Aqua űity Poprádon, a Magas-Tátra lábánál. Ezek élményfürd , fitness-részleg és szauna-wellnessközpont részekre tagozódnak. A poprádi wellness-részlegét „Kék gyémánt”-nak hívják, és római fürd höz igyekszik hasonló lenni. Szlovákiában a felsoroltakon túl szólni kell még a Trencsény melletti Trencianske Teplice-r l, amely a Monarchia-kori Magyarország egyik leghíresebb fürd je volt. Fedett fürd csarnoka szecessziós jelleg , önmagában is látványosság. E mellett megemlíthet még a nemesfém bányák és Selmecbánya közelében található Sklené Teplice (Szklenófürd ), ahol barlangfürd t is találunk, és ahol már Mária Terézia is tudományos konferenciát szervezett, a Martin és Űesztercebánya között, a hegyekben, kisebb síterepek közelében fekv , jelent s hagyományokkal rendelkez Turčianske Teplice (Stubnyafürd ), a Dunához közeli Termal Corvinus Velky Meder-ben (Nagymegyernek Mátyás király adott városi rangot) korszer strandjával, A Zsolna közeli, lúgos viz Rajecké Teplice (Rajecfürd ), amely a 17. században épült ki, és antik stílusú fürd házát Aphrodite-nek hívják. Valamint a Tátra és a lengyel határ közelében Vyšné Ružbachy (Fels zúgó), ahol egy lengyel nemes épített szerelmét kifejez fehér kastélyt spanyol hercegn feleségének, Izabellának, és egy vulkáni kráter van feltöltve a hölgyr l elnevezett forrás vizével. A nagy múltú német fürd k közül megemlíthet még Űad Dürrheim a német-francia-svájci határhoz közel, Wiesbaden, ahol a régi Kurhaus ma konferencia-központ, Bad Kissingen, a bajor királyi fürd város régi szanatóriumokkal és az új, tágas és világos KissSalis Therme-
28
jéval, illetve Bad Elster, amelyik az egyik legrégebbi német fürd és 1999-ben újult meg, modernista stílusban, a színek hatására helyezve a hangsúlyt (specialitása az iszapterápia). Fürd k nagyvárosokban Budapest, Magyarország (Széchenyi, Gellért, Rudas, Rác, Király fürd k): A nagyvárosok közül Európa legnevesebb fürd városa. Már a rómaiak is használták gyógyvizeit, de fürd kultúrája a török uralom idején kapott speciális színezetet: fedett fürd inek jelent s része ebb l az id b l származik. A Monarchia idején is építettek az adottságokra: a kor divatja alapján készült az akkor világszínvonalú Széchenyi-fürd és a Gellért-szálló. Mindkett egyedülálló értéket képvisel, a Gellért fedett uszodáját a közép-európai spa-k prospektusokban, könyvekben is megjelenített jelképének tartják. A közelmúltban egy Ramada hotelhez kapcsoltan nagy fedett élményfürd is nyílt (Aquaworld). F rész egy 72 méter átmér j óriáskupola, alatta Angkor templomainak hangulatát idéz építménnyel, melyet medencék, csúszdák, függ hidak vesznek körül. A f városiak kedvelik az új létesítményt, a külföldiek azonban továbbra is els sorban a hagyományos fürd kre kíváncsiak. Granada, Spanyolország: Az Alhambra és az Oroszlán-udvar városában egy igazi mór (arab) fürd is m ködik. Ismert, hogy Dél-Spanyolország egészen a XV. századik az arabok kezén volt, akik magas kulturális szintet képviseltek. Isztambul, Törökország: A török hamman a világ fürd inek egy speciális típusa. A török fürd specialitása az arab eredet g zfürd és termál-medence mellett a k asztalokon végzett szappanos masszázs, mely tet t l talpig átgyúrja és átmossa a pácienst. Isztambulban tradicionálisan számos ilyen fürd m ködik. Bayreuth, Németország: A bajorok Wágner-opera városa 1999-t l egy jelent s fedett fürd vel is büszkélkedhet. Ez a Lohengrin Therme, melynek vize 36 fokos. 1000 négyzetméter vízfelület található itt, valamint szaunák és kezel k. A szaunák között van orosz típusú „bánya” is. A széles skálájú kezelések közül kiemelhet k az alpesi eredet ek, valamint a kelet-ázsiai Pantai-Luar f szernövényes egésztest masszázs. Űécs, Ausztria: Űár nincsenek olyan adottságai, mint Űudapestnek, Űécs régen is, jelenleg is kategóriájában a világ vezet fürd városai közé tartozik. A f város hagyományos, jugendstilben épült fürd je az Amalienbad a Reumannplatz-on. 1926-ban készült el, és a maga idejében a világ egyik vezet létesítménye volt uszodával, kisebb medencékkel, szaunával. Mintegy 13 ezer f befogadására tervezték. A II. világháborúban megsérült, 1986ban állították helyre. A modern fürd a város déli részén, az Oberlaa fürd helyén 2010-ben felépült Therme Wien, amely mintegy 7ő000 négyzetméterével Európában a legnagyobbnak mondható. Többek között huszonhat medence, háromezer négyzetméteres szaunapark, hatezer négyzetméteres egészség-világ található benne. Berlin, Németország: Űerlin nem volt fürd város, de manapság természetesen bármely nagyvárosba lehet korszer , látványos fedett fürd t építeni, melynek törzsközönsége a helyi lakosok. Ezek a fürd k így turisztikailag érdektelenek, kivéve, ha valamilyen különleges tulajdonsággal rendelkeznek. A berlini érdekes design-ja mellett a Bad Sulza-i fürd koncepciója alapján készült, egy ideig az üzemeltet jük is azonos cég volt.
29
2.2.2. SPA hotelek – a top 25 európai spa-hotel
A hagyományos gyógyturizmus kúraszer , hosszabb tartózkodást igényl tevékenység, így érthet , hogy más turizmus-ágakkal ellentétben dönt jelent sége van a szállodák kialakításának. Korábban a fürd városokba történ utazás id igénye indokolta gyönyör századfordulós hotelek építését a XIX. században – ezek némelyike a modern wellnesshotelek el djeinek is tekinthet k. Terminológiai szempontból (a világpiacon az európai és az ázsiai mellett meghatározó) Amerikában a spa-t széles értelemben használják, minden olyan egészségturisztikai létesítményre, ahol valamilyen kezelést igénybe lehet venni. A kezelések zöme ma már wellness jelleg , és többnyire része a hagyományos balneoterápia is. A magunk részér l vizes kezelések, medencék nélkül Európában nem is tekintjük spa-nak az üdül helyet, illetve a szállodát. Egyértelm tendencia, hogy a híres, jó min ség fürd vel rendelkez desztinációk szállodái is egyre inkább saját spa-részleggel rendelkeznek. Ebbe a kategóriába azok a hotelek tartoznak, ahol a településen nincs jelent s fürd , a hotel fürd je az. Természetesen a határvonalak nem élesek: el fordul, hogy egy ismert fürd hely fürd jére épül egy domináns jelent ség hotel. Ha a fürd önmagában is jelent s - ez a helyzet pl. Egerszalókon, az ott a sódomb mellett épül hotellel -, akkor a fürd helyek közé, és nem ide soroljuk. A legjobb hotelek kiválasztása természetesen egy fokkal szubjektívebb kategória a leghíresebb tradicionális fürd városok listájának összeállításánál, de a hotelek híre, tradíciója, könyvekben, min sítéseket tartalmazó kiadványokban történ szerepeltetése, a fürd részleg mérete és design-ja, valamint a spa kezelések teljessége, illetve egyedisége megalapoz egyfajta sorrendiséget. Rogner, Blumau, Ausztria: Különleges, mesevilágot idéz en színes, organikus hotel, melynek néhány tetejét fákkal ültettek be. Ez a természetességet hangsúlyozza, és a kellemes környezet megteremtésén, az épületek tömegének vizuális csökkentésén túl a wellness autentikusságának érzését is fokozza. A híres építész-képz m vész Hundertwasser tervezte. Önálló fürd ként is leírható lenne, leghíresebb eleme a „vulkánfürd ”. A világ spa-hoteleinek egyik legeredetibb képvisel je. Biohotel Stanghwirt, Going, Ausztria: Az alpesi faház stílusban épült hotel homlokzata alapján nem is látszik, hogy valódi, nagy szállodával állunk szemben. Különösen szép a medencetere és a szaunaparkja. Innovatív medencéket találunk itt vízeséssel, trópusi akváriummal, cápákkal. Két híres síhely közelében fekszik (Kitzbühel, Wilder Kaiser). A hotelnek saját lovardája és golfpályája is van, azaz több lábon állva tudja kiszolgálni igényes vendégeit. Interalpen-Hotel, Telfs-Buchen, Tirol, Ausztria: Egy szép hegy alá épített, meglehet sen nagy hotel, ami tervezésének és anyagainak köszönhet en ennek ellenére belesimul a környezetébe. Fürd je ő000 nm vízfelülettel büszkélkedhet, szobáira és közösségi tereire jellemz ek a luxus körülmények. Wellnessrezidenz Schalber, Serfaus, Ausztria: egy kis sasfészek, drámai helyszín, a kültéri medencéb l kilátás a vad sziklákra. Posthotel Achenkirch, Ausztria: Insbruck közelében egy nagyobb ötcsillagos hotel spa-val, mely szépészeti kezelései és keleti terápiás specialitásai (reiki, moxa-acupresszúra, ayuveda) mellett a „tuina” kínai masszázsáról híres. Relais & Chateaux Spa-hotel Jagdhof, Ausztria: Ötcsillagos hotel Stubaital gleccser alatt, ahol gyakorlatilag egész évben lehet síelni. 17 különböz meleg, ill. vizes részleggel rendelkezik. Kezelései si távol-keleti technikákon alapulnak. Palace Hotel, Gstaad, Svájc: A divatos, felkapott és stílusos alpesi üdül hely inkább a téli síszezonban él, de ez az 1913-ban épült hotel egész évben számíthat az eleganciát és a spa-k 30
világát egyaránt kedvel vendégekre. Fedett medencéi dekorációja valószín tlen, színházi díszletnek t nik. Számos további hotel is található a városban, így az ellentétes stílusú, kifejezetten modern Grand Hotel Bellevue & Spa. Raffles le Montreaux Palace, Svájc: A Genfi-tóra és a Déli-Alpokra néz gyönyör art nouveau stílusú hotelt 1906-ban építették. Spa-részlegének specialitása az Amrita-kezelés (pl. lábmasszázs – a szanszkrit szó jelentése: az örök ifjúság elixírje) és az aroma-terápia. Montreauxban, amely jazz-fesztiváljáról is híre, emellett még több elegáns, spa-hotel kategóriába sorolható szálloda található (pl. Le mirador Kempinski & Givenchy Spa). Tschuggen Grand Hotel, Arosa, Svájc: Modern spa Űad Ragaztól keletre, Davos Varázshegyének nyugati oldalán a magasan fekv Arosa-ban. A régebbi ötcsiilag-superior kategóriájú hotelhez újonnan épült Űergoase („hegyi oázis”) egy fürd katedrális. A helyhez és a funkcióhoz egyaránt ill modern fürd épületet a leghíresebb él svájci építész, Mario Botta tervezte. Hoar Cross Hall Spa Resort & Eden Day Spa, Staffordshire, Anglia: Többszörös díjnyertes kastélyszer szálloda az angol vidék nyugalmat árasztó hangulatával. The Spa & Pennyhill Park Hotel, Surrey, Anglia: A XIX. századi kastélyból kialakított szálloda és zárt klubrendszerben m ködtetett fürd egyik jellemz különleges kezelése az „Álmodozás”, amely tet t l talpig kényezteti a pácienst, részben az ausztrál slakosoktól ellesett technikákkal. F ként kozmetikai és öregedés elleni kezelésekre specializálódott. Az ő0 hektáros park nagy sétákra is lehet séget ad a stresszmentes környezetben. Organikus ételekb l álló étlapján „egészséges” és „gonosz” dolgok szerepelnek – utóbbiak közé tartozik a csokoládétorta. The Serenity Spa , Seaham Hall, Anglia: kicsi, különleges destination spa a csodálatos normann katedrálisáról híres kisváros, Durham mellett. Medencéjét ózonnal tisztítják, az egzotikumot az indonéz kezelések jelentik. Jellemz még a természetes kristályok használata: a spa-rituálék része a kvarckristályos szauna, az ametisztkristályos fekete gránit g zkamra, a kristályfény-terápia. Éttermét is Ózonnak hívják. Az angol spa-khoz hasonlóan itt is klubtagságot lehet váltani, bár inkább a kúracsomagok igénybevétele jellemz . The Celtic Manor Resort, Newport, Wales, UK: Szépen kialakított nagyobb vidéki hotel a kezelések széles skálájával. Űeauty űentere, Kleopátra nyomán tejfürd je. rasulja, iszapkezelései vannak. The Brooklodge & Wells Spa, Írország: Dublintól délre iszapkamrájáról, organikus konyhájáról híres vidéki luxushotel, amit elnéptelenedett ír falvak felhasználásával alakítottak ki. Híres éttermét Strawberry Tree-nek hívják. Helyben saját stout-ot (a Guiness-hez hasonló ír barnasört) is f znek. Található itt hammam és aromaterápiás fürd is. Naantali Spa Hotel, Finnország: a Turku közelében fekv , régi faházas, csinos kisvárosban létesült szálloda tavaknak látszó tengeröblök partján áll, illetve úszik: a hotelhez egy nyugdíjazott óceánjáró is csatlakozik. Már a XVIII. században is állt itt fürd ház. Űár Skandináviára nem jellemz a termálvízre alapozott spa-kultúra, hotelek szintjén már kezdik ismerni, a száraz finn szauna révén pedig a világ ismeri az fürd kultúrájukat. Hotel du Palais Imperial Resort & Spa, Űiarritz, Franciaország: A III. Napóleon által épített villa, a mondém tengerparti (atlanti-óceáni) fürd városban ma els sorban szépészeti kezeléseir l nevezetes. Les Thermes Marins de Monte-Carlo, Monaco: A XX. században a II. világháborúig a spak és a thalassoterápia európai modellje volt a kaszinóiról és a gazdagságáról híres miniállamban. A megújult hotel méltó módon folytatja a hagyományokat. A tengeri és masszázs kezelések mellett kiemelhet az aquafitness és a szépségszalon. Cavalieri Hilton, Róma, Olaszország: Az antik Róma fürd inek eleganciáját idézi sparészlege a díszes oszlopokkal és a mozaikokkal, emellett a süllyesztett medencék miatt mégis
31
modernnek hat ez a nagyszer létesítmény. Az elegáns nagyvárosi hotel emellett kilátásáról, antik bútor-gy jteményér l és kaviáros kezeléseir l híres. Kempinski Hotel San Lawrenz, Málta: A viszonylag csendes Gozo szigetén (amely a szigetország névadó szigeténél kisebb) található ötcsillagos luxushotel, melyhez búvárcentrum is tartozik. Wellness részlegének kínálatából a tengeri kezelési központ és az Ayurveda Spa emelhet ki – utóbbihoz autentikus, indiai szakács által készített menü is társítható. Incosol Hotel Medical Spa, Spanyolország. Az egyik legjobbnak tartott dél-európai spa-hotel gyönyör mór kerttel Malaga közelében. Specialitásai közé tartozik a víz alatti masszázs és a súlykontroll program. Altira Spa & Mardawall Hotel, Mallorca, Spanyolország: Az inkább nyüzsg tengerpartjáról híres sziget számos értéket rejt – ezek közül az egyik a Starwood Spa űollection ékessége. Altira filozófiája a test gyógyításának és a lélek megnyugtatásának egysége. Vila Sol Spa & Golf Reort, Portugália: A „Leading Hotels of the World” tagja, modern hotel nagy kertre néz teraszokkal, 1Ő00 négyzetméteres spa-részleggel. A spa is modern bels építészeti megoldásokat használ. Autentikus török hammam is található itt. Öt étterme különböz konyhákat kínál a vendégeknek. Blue Palace Resort & Spa, Kréta, Görögország: Elegáns tengerparti spa-hotel a legnagyobb görög szigeten, amely a thalassoterápián kívül tradicionális olivaolajos masszázsáról nevezetes. Grecotel Olympia Riviera Thalasso, Peloponesos-félsziget, Görögország: Kívül-belül antik szentélyre emlékeztet design, természetes készítményekre alapuló revitalizáló programok és thalassoterápia jellemzi. Le Meridien Limasol Spa, Cyprus: Luxushotel Afrodité szigetének déli tengerpartján. Fürd je a beltéri medencékkel is rendelkez „Le Spa”. F specialitása a thalasso-terápia. Több nemzetközi díjat is nyert (pl. World’s leading spa resort). Speciális, illetve kicsi hotelek Alpenresort Schwarz, Ausztria: Kicsi hotel Insbruck közelében, 300 éves tradíciókra támaszkodva. Spa részlege 3000 négyzetméteres, specialitása az izmok tónusára jó hatással bíró Alpin masszázs. Fonteverde Natural Spa Resort, Toszkána, Olaszország: A helyreállított régi villa bár a „Leading small hotels of the World” tagja, 78 szobájával határeset, a „nagy” hotelek kategóriájába is sorolható lenne. Az egyedi hangulatú és építészeti stílusú Toszkánában fekszik, a toszkániai viszonylatban is kivételesen szép kisváros, Siena közelében, amely katedrálisa mellett városházája magas tornyáról és az el tte lév különleges térr l híres. A háromszintes hotel kertjében hagyományos rózsakert található árkádos földszinti része el tt. Halljában nehéz brokátfüggönyök és régi lámpák egy let nt kor hangulatát idézik. Gyógyhatású vize - melyet fedett fürd ben és szabadtéren is lehet élvezni - kalciumban, magnéziumban és kénben gazdag. Mind európai orvosi kezelések, mind ayurvédikus kezelések elérhet k választékos kínálatú spa részlegében. Les Fermes de Marie, Megeve, Franciaország: Kicsi, organikus anyagokból épített gyönyör hotel és fürd a Mont Űlanc közelében, az Alpokban. Megeve híres síhely, ahol jóval nagyobb szállodák is találhatók. Mégis ez exkluzív hotel lett világhír , ami els sorban bels építészeti kialakításának, a k és a fa ért , intuitív, mégsem túlzó használatának köszönhet . A hely filozófiája szerint a lekerekített kövek és a fatüzelés kandallók javítják a vendégek közérzetét. Jellegzetessége az ásványi anyag kezelés. Szépségfarmjának berendezése és 32
kezelései egyaránt a természetes anyagokra épülnek. A kezelésekhez féldrágaköveket és havasi gyopárt használnak – utóbbinak különösen jelent s hatást tulajdonítanak. A gyönyör k -fa fedett medence mellett a természetet kint is élvezhetjük a jacuzziban. Les Prés d’Eugénie - La Ferme Thermale Minceur Spa, Landes, Franciaország: Inkább villa, mint hotel ez az 1800-as években épült fürd . A vidék fejl dését támogató III. Napóleon feleségér l, Eugéniáról elnevezett fürd város (Eugenie-leŰains) szép vidéken fekszik, és igyekszik meg rizni a hagyományokat – így például kertjében hagyományos rózsák és zöldségek teremnek. Az étterme azonban újraértelmezte a hagyományokat: fogyókúrázást lehet vé tev ételeket szolgál fel. Saját kezelése a méregtelenít hatású fehér kaolinos meleg iszapfürd . Orosz típusú hotelek: űsak megszorításokkal tartoznak a spa-hotel kategóriába, de az orosz szauna, a „bánya” intézménye miatt mégis meg kell említeni az orosz jelleg wellness központtal rendelkez hoteleket. Űár a skandináv hotelekben is obligát tartozék a szauna, ez gyakran csak egy száraz, kezel -szer szoba zuhanyozóval, amelynek többnyire nincs fürd jellege. Az orosz bánya-nak inkább: ez a finnél nedvesebb szauna. Egyik példája a Le Meridien Moscow űountry űlub, Moszkva, Oroszország , ahol vidékies környezetben lehet pihenni, sportolni, konditermet használni, és „bányázni”: a vaskályhával f tött izzasztóban a h fokra akár melegebb száraz finn szaunánál intenzívebben megélni a meleget. Ehhez a fürd mester is hozzájárul, aki nyírfa- vagy f zfavessz vel végigcsapkodja a már amúgy is a melegt l szenved páciens testét. Szokás a bányába nemezsapkát venni: ett l a vendégek elég furán néznek ki, de nem a fejüknek lesz melege, így tovább bírják odabenn. Egy másik ilyen híres hotel a Riga melletti Jurmalában található Űaltic Űeach House, mely több bányával és jelent s spa-részleggel rendelkezik Lettország homokos, de sekély viz és meglehet sen hideg tengerpartján. Riga és Jurmala Lettország orosz többség részéhez tartozik, és turizmusa a gazdag orosz vendégek fogadására alapszik. Jurmala tradicionális üdül hely, szép régi fa villákkal és kevésbé szép, de a kifejlett fák miatt nem felt n volt szakszervezeti üdül kkel. A korábbi orosz uralom miatt bányát még sokfelé találni, így hozzánk közel, a Kárpátalján is. 2.3. Magyarországi és régiós fürd k
Magyarországon az Európában jellemz , viszonylag magas s r ségnél is nagyobb a fürd k s r sége. Ennek oka a történelmi hagyományok, a fürd k használatának a kultúrába történ beépülése mellett az, hogy az ország területének több, mint 80%-a alatt 30 fokosnál melegebb termálvíz található, ráadásul az európai átlaghoz képest kb. kétszer nagyobb geotermikus gradienssel. Így kültéri strandokat viszonylag egyszer en, olcsón lehetett létesíteni. Ezeknek a fürd knek a zöme azonban turisztikailag fejleszthetetlen, jobbára csak a helyi igényeket, esetleg a sz kebb környék igényeit elégíthetik ki. Nemzetközileg csak 6-7 fürd nk sikeres, és reálisan sokkal több nem is futtatható be. Az alábbiakban leírjuk ezeket, majd részletesen ismertetjük az Észak - Alföld fürd it. A jelenleg nemzetközileg sikeresnek mondható fürdők: Hévíz, a legtöbb külföldi vendéget vonzó fürd , ahol a meleg gyógyvizes tó világviszonylatban is különlegesség Hajdúszoboszló, a legnagyobb és a legtöbb vendég által látogatott fürd Sárvár, a legsikeresebben fejlesztett dunántúli fürd város, ahol az els nemzetközi szint fedett élményfürd és az els ötcsillagos wellness-hotel létesült
33
Űudapest, a legtöbb kultúrfürd vel és stranddal rendelkez , a külföldiek által fürd városnak tekintett nagyváros, számos ötcsillagos szállodával Űük, a Űécshez és Ausztriához legközelebb fekv , és ebb l sikeresen profitáló fürd Zalakaros, a nemzetközi trendeknek megfelel szállodafejlesztések révén sikeres fürd város Gyula, a hagyományos külföldi vendégeit elveszt , de a román vendégek révén ismét sikeressé váló tradicionális fürd város A fentiek mellett különleges barlangfürd je mellett nemzetközileg sikeressé válhat Miskolctapolca, természeti környezete miatt Egerszalók, fekvése és új fedett fürd je révén Szeged, speciális gyógy-profilja miatt Harkány és esetleg Mez kövesd. Inkább hazai viszonylatban jelent s űserkesz l , Űogács és Űalatonfüred. Sikeres a szerbek és a szegediek körében népszer Mórahalom, és az lehet Makó is a Makovecz Imre által tervezett új fedett fürd je és Románia fejl dése révén. Elvben az ismert és kedvelt történelmi város, Eger és a klinikái révén komoly egészségügyi háttérrel bíró Debrecen is fejl dési potenciállal rendelkezik. A jelenleg kevésbé sikeres, hagyományos fürd városok közé tartozik OrosházaGyopárosfürd , dacára korszer fedett fürd jének. 2.4. Az Észak-alföldi régió fürd inek csoportosítása és a fejlesztési lehet ségek3
2.4.1. Hajdúszoboszló
Az ország egyik legismertebb és leglátogatottabb gyógyfürd je, az egyetlen nemzetközileg is jegyzett régiós fürd . Természeti környezete nem kiemelked (bár a város szépen parkosított), az épített környezet sem jelent s. A korai és jól menedzselt indulás miatt azonban itt található a régióban a legtöbb szálloda, a legkiépítettebb turisztikai infrastruktúra. Debrecen közelsége kulturális programok, nagyvárosi infrastruktúra megléte miatt jelent s el ny – ehhez járul még a jelenleg nem kell en kihasznált, jól kiépített repül tér közelsége. A legfontosabb jellemz k: Vízh fok: átlag 67 – 7Ő ű, vízhozam: 7ő0-1600 l/min Összetétel: alkalikus-jódos-brómos-konyhasós- hidrogénkarbonátos jelleg termálvíz Javallatok: mozgásszervi betegségekre, b r- és n gyógyászati panaszokra, valamint inhalációs kúraként ajánlott Pozicionálás: low-end és középkategória Arculattípus: gyógyfürd , strandfürd és wellness elemekkel (30 hektár strand, csúszdapark, 10000 négyzetméter vízfelület, 22 medence, 1ő ezer négyzetméteres új fedett élményfürd ) 2.4.2. Debrecen
Kevésbé sikeres, de a fejlesztések és a régióközpont fejl dése miatt országos jelent ség fürd kisebb nemzetközi vendégkörrel. A strandnak kevéssé van gyógyfürd jellege, bár fekvése kedvez a Nagyerdei Parkerd ben. Igen jó a megközelíthet sége. Gyógyszolgáltatása a 4*-os fürd hotelra és a klinikákra épül. A régi fedett rész szép. Komoly b vítés történt, élményfürd fókusszal („mediterrán élményfürd ”), de ez sajnos a strand területét A Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia dr. Várhelyi Tamás által írt egészségturizmus fejezete aktualizálásával
3
34
csökkentette. Arculattípusa: élményfürd , hagyományos strand gyógymedencékkel. Az egészségturisztikai jelleg szálláskapacitás és az egészségügyi, valamint spa szolgáltatások rentábilisan fejleszthet k lennének. 2.4.3. Cserkeszőlő
Országos jelent ség , rendezett, sikeres dél-alföldi (de a régióban található) gyógy- és strandfürd , jelent s szekunder vonzer k nélkül. Érdekessége a csúszdaponyva. Gyógymedencéi a strandolásra való részekt l jól elkülönülnek. A gyógyturizmus a 82 űelsius fokos jódos-brómos vízre alapozott. A gazdasági miniszter itt jelentette be 2001-ben a tízéves egészségturizmus-fejlesztési programot. 2010-ben elkészült a jól tervezett fedett élményfürd je, mely segítségével várhatóan Középkategóriás szálláshelyfejlesztések, valamint a kínálatot b vít attrakciófejlesztés támogatása javasolható. Korábban a sikeres kisebb strandok példája volt az Alföldön Űerekfürd , Karcag és a Tiszató között. Vizének h mérséklete 6ő °ű. Jó példa arra is, hogy nehézséget okozhat a megfelel együttm ködés kialakítása: Karcag saját fejlesztései helyett turisztikai szempontból szerencsésebb lenne a közös berekfürd i fejlesztés. Ugyancsak kívánatos lenne a Tisza-tóval történ együttm ködés – az ÚMFT-b l is ennek támogatása javasolható (az ottani szálláshelyek így jobban kihasználhatók lennének). Jelent s, fejlett gyógyvizes strandok: Tiszavasvári, Hajdúnánás. Az itt épült autósztráda miatt, illetve északról Lengyelország viszonylagos közelsége miatt low-end kategóriában nemzetközi jelent sége is lehet az egyiküknek (közelségük miatt csak egyikük kiemelt fejlesztése javasolható). Hasonló, de nehezebben megközelíthet fürd található Kisvárdán és Jászapátiban. Speciális másodlagos vonzer vel rendelkez fürd k: Tiszacsege és Tiszafüred az él Tisza, valamint a puszta közelsége, Űalmazújváros a Hortobágyi Puszta szomszédsága és Hajdúszoboszló közelsége miatt olyan potenciálisan regionális jelent ség fürd , amely egyike akár nemzetközi hír vé is fejl dhet. Ez a fejlesztés akár kiemelt regionális projekt is lehetne. űsaknem hasonló adottságú, de nehezebben megközelíthet a szép stranddal rendelkez Túrkeve, illetve a fedett fürd fejlesztése révén várhatóan sikeres lesz a könnyebben elérhet Kisújszállás. 2.4.4.Nagyvárosi fürdők: Szolnok és Nyíregyháza-Sóstó.
A jelent s helyi kereslet miatt wellness, a megyei kórházakkal együttm ködve gyógyturizmus vonatkozásában is fejleszthet ek. Regionális jelent ség ek, de kisebb nemzetközi vendégkör is tervezhet . Nyíregyháza áll jobban: itt szép környezetben megépült a fedett élményfürd . Szolnok eddig nem tudott élni a Tiszaliget és az ide vezet új gyalogoshíd lehet ségeivel. Gyógyturizmus kórházak bázisán: Űerettyóújfalu és Fehérgyarmat rendelkezik ilyen adottságokkal, el bbinek a kórház területén van gyógyvize, utóbbiban jelent s (80 ágyas) rehabilitációs ellátási célú fejlesztés történt. Mindkett esetén a rehabilitációs kapacitás, illetve a gyógyhely turisztikai elemeinek továbbfejlesztése javasolható.
35
3. Gyógyturizmus és orvosi turizmus a világon és Magyarországon 3.1. A gyógyturizmus és orvosi háttere
A magas ásványi anyag tartalmú termálvizek gyógyító hatását már az ókorban is ismerték. A világ talán leg sibb fürd kultúrája a perzsa, ahol ezeket a vizeket már terápiás célokra is használták. A vízben fürdés mellett már létezett a g zfürd is. A perzsa fürd kultúrából alakult ki az arab és az ottomán török fürd kultúra, amelyekre már a római fürd kultúra kultúra is hatott. A legismertebb és legnagyobb hatású ókori fürd kultúra a római. Űár tisztálkodásra korábban is léteztek közfürd k, a nagy, lényegében a korabeli regenerációt és társadalmi érintkezést is szolgáló termák a II. századtól épültek. Ezek használatának lényege egy fiziológiás hatásokon alapuló rituálé. Ennek els része a forróvizes, általában padlóf tés , meleg caldarium, ahol a test felhevül, a pólusok kinyílnak, és ennek, valamint az izzadásnak köszönhet en a salakanyagok távoznak. Ezt követi a tepidárium, ami egy langyos helység márvány vagy kerámia fekhelyekkel, és pihenésre, regenerációra szolgál. Végül a frigidárium következik, ahol a hideg viz merül medence, illetve a hideg leveg révén a pórusok záródnak, a test felfrissül. Ez tehát egyfajta si wellness fürd . Emellett a rómaiak ismerték a víz gyógyító hatásait, és els sorban a provinciák légióinak katonáit gyógyították is ezekben. Számos mai híres fürd város els fürd i így keletkeztek, Űaden Űadent l Űudáig (Aquincum). A középkorban a török fürd kultúra vált a leghíresebbé, de Magyarországon már a törökök el tt is használták a termálvizeket, és gyógyító hatásukkal is tisztában voltak. A legszebb középkori fürd ket azonban Űudán is a törökök építették. Ezzel párhuzamosan Japánban is jelent s fürd kultúra alakult ki. Már a X. századtól számos fürd épült, melyeket a kés bbiekben a szamurájok is gyakran használtak, mert megfigyelték, hogy a fürd zés el segítette a sebgyógyulást. Japánban a kiváló min ség termálvizeket els sorban nem gyógyászati célokra használják, de jelenleg ilyen irányú kezdeményezések is léteznek. A klasszikus gyógyturizmus a XIX. században alakult ki, els sorban a német orvosi iskolák tevékenysége alapján. Ebben az id szakban ehhez a kultúrkörhöz, illetve gazdasági csoporthoz tartozott Magyarország is, amely aktív részes volt a fejlesztéseknek. Az egyik ma is használatos kezelést, a súlyfürd t magyar orvos fedezte fel. Földrajzilag KözépNémetországtól Közép-Olaszországig, Németország és Svájc nyugati határaitól a Monarchia keleti határáig terjed a gyógyturizmus hatóköre. Űudapest sok szempontból központi városnak számított, és a hazai egészségturisztikai ipar elismertségét jelzi, hogy f városunkban alakult meg 1937-ben a világ els nemzetközi fürd szövetsége. A gyógyturizmus általában kúraszer ellátást nyújt, amelyet orvos határoz meg, és orvosi felügyelettel zajlik. Emiatt jellemz rá a hosszú tartózkodási id . Jellege miatt nagy befektetés és él munka-igény , és nagy a turisták fajlagos költése is, bár ez hazánkban az OEP által finanszírozott szegmensben nem így van. A kezelés alapjai a fizioterápiás kezelések. A fizioterápia a természeti energiákat (fizikai és kémiai) használja fel gyógyításra. Ennek egy részhalmaza a fizikoterápia, amely a csak tisztán fizikai energiát felhasználó kezeléseket tartalmazza. Ezek közé soroljuk az elektroterápiát, a fototerápiát, a termo és kryoterápiát, a hidroterápiát és a mechanoterápiát. A 36
további, fizikai és kémiai energiákat egyaránt felhasználó fizioterápiás gyógymódok az ásvány- és gyógyvizet felhasználó a gyógyturizmus szempontjából kiemelked jelent ség balneoterápia, az inhalációs kezelések, a klímaterápia és a jelenleg elfogadott besorolás szerint az étrend-terápia is. A klasszikus orvoslás által a rehabilitációban, krónikus mozgásszervi betegségek kezelésében el nyben részesített fürd kezelések orvosi megalapozottsága a bizonyítékokon alapuló orvoslás terjedésével megkérd jelez dött. Léteznek ugyan tudományos publikációk, melyek bizonyítják a gyógyvizek hatásait, de ezek nem tekinthet k meghatározónak. A fürd kezelések hasznossága azonban más szempontok alapján is vizsgálható: egyrészt a holisztikus gyógyítás szemszögéb l kétségtelenül el nyösek, másrészt kétséges pl. a reumatológiában, hogy mennyire reálisak a gyógyszeripar érdekében álló megállapítások a reumatológiai betegek gyógyszeres kezelésének el nyeir l, különösen akkor, ha a költségeket és a hosszú távú hatásokat –mellékhatásokat is tekintjük. A gyógyturizmusban a kezelések természetes gyógytényez kre épülnek. A legfontosabb természetes gyógytényez a gyógyvíz, e mellett a klímát, a gyógyiszapot lehet kiemelni. Tágabb értelemben természetes gyógytényez k a gyógybarlangok, gyógyhelyek és a széndioxid forrás, a mofetta. Magyarországon ezek a következ k: • mofetta (1 db) Mátraderecske, • gyógyiszap (Ő db) - Hajdúszoboszló, Hévíz, Makó, Tiszasüly, • gyógybarlang (ő db) - Abaliget, Űudapest, Jósvaf , Miskolc és Tapolca, • gyógyhelyek (13 db) - Űalatonfüred, Űük, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Miskolc, Parád, Sopron, Zalakaros. Magyarország területének mintegy 80%-án 30°ű feletti termálvizet adó forrás és kút található. A nyilvántartott mintegy 1300 termálvízkút körülbelül 20%-a szolgál fürdési célokat. Nagyjából 1ő0 víz lett gyógyvízzé min sítve. Ezekb l az adatokból következik, hogy a termálkutak, gyógyvizek száma nem korlátja az egészségturizmusnak, a sz k keresztmetszetek máshol keresend k. A gyógyvíz terminológia nemzetközileg többnyire nem használt, ezért is nehéz kiváló gyógyvizeinket így hirdetni. Hazánkban az a gyógyvíz, amikor egy ásványvíz gyógyhatása objektív vizsgáló módszerekkel legalább egy betegségcsoportban egyértelm en igazolást nyert. Ásványvíznek nevezzük azt a felszín alatti vízrétegb l származó vizet, amely tiszta, kémiai és mikrobiológiai szempontból az egészségre ártalmatlan, összetétele közel állandó, és literenként legalább 1000 mg oldott ásványi anyag tartalma van. Ezekt l eltér fogalom a termálvíz, amely a felszín alól feltörve, illetve onnan kinyerve legalább 30 űelsius fokos. Űár a gyógyvizek sokfélék, és minden egyes gyógyvízhez egyedi javallatok társíthatók, többek között a h hatás és a magas iontartalom miatt hasonló hatásaik is vannak, és általában a különböz fürd k hasonló indikációs listát állítanak össze. A gyógyvíz els dlegesen a reumatikus megbetegedésekre van gyógyító hatással, amikor az akut állapot már elmúlt. Gyógyvíz segítségével krónikus ízületi megbetegedések okozta fájdalmakat jelent sen lehet csökkenteni. A tapasztalatok szerint a magas kéntartalmú gyógyvizek a legjobbak a mozgásszervi betegsége kezelésére. Emellett ma els sorban a b rbetegségek és n gyógyászati betegségek egy részére, valamint sérülések, m tétek utókezelésére ajánlják a gyógyvizeket. Régen a fürdés mellett hasonlóan jelent sek voltak az ivókúrák, és a gyomor-bélrendszer betegségeinek kezelése is a f indikációk között volt, de mára ez a felhasználás visszaesett.
37
Általában igaz, hogy a gyógyvizek használata a krónikus betegségek esetén ajánlott, az akut betegségek esetén viszont ellenjavallt. Gyulladt, duzzadt ízület, nedvedz b rbetegség, friss, nyílt seb esetén nem szabad fürd zni. Ugyancsak problémás lehet a termálvíz a szívérrendszeri megbetegedésben szenved k számára (pl. kezeletlen magas vérnyomás, ischemiás szívbetegségek). A legfontosabb javallatok (a hévizi, debreceni és cserkesz l i fürd k javallatait felhasználva) a következ k: Reumatikus és mozgásszervi megbetegedések degeneratív formái (pl. artrozis, spondilartrozis, diszkopátia) Krónikus gyulladásos gerincoszlop és ízületi megbetegedések (pl. PűP, Űechterew kór), köt szöveti reumák (izom- és ízületi szalagok megbetegedései) Egyes b rbetegségek (pl. psoriazis, ekcéma) Szekunder ízületi megbetegedések, az anyagcsere zavaroknál fellép ízületi fájdalmak (pl. a leggyakoribb, a köszvény) Törések, baleseti sérülések, mozgásszervi m tétek utáni állapot (különösen végtag törések), rehabilitáció Krónikus, periferikus, az idegrendszerrel összefügg , els sorban mechanikai okokra visszavezethet panaszok (pl.isialgia, polyneuropatia, parezis) Ízületi, porckorong operációk el - és utókezelése (pl. discus hernia utókezelése) Krónikus n gyógyászati megbetegedések A többi természetes gyógytényez közül a széndioxid-fürd t érsz kületekre, a gyógybarlangokat légúti betegségekre, asztmára, gyógyiszapot els sorban a mozgásszervi megbetegedések kiegészít kezelésére használják. Az OEP által támogatott fürd gyógyászati kezelések: Gyógyvizes gyógymedence (Hévízi tófürd is) Gyógyvizes kádfürd Iszappakolás Súlyfürd Szénsavas fürd Orvosi gyógymasszázs Víz alatti vízsugármasszázs Víz alatti csoportos gyógytorna űsoportos gyógyúszás 18 éves kor alatt Ezek többsége valamennyi gyógyfürd ben elérhet , és nagymértékben hozzájárulnak a kisebb fürd k m ködtethet ségéhez. Sajnálatos módon a támogatások reálértéke tendenciaszer en csökken. A kezelések többsége járóbeteg ellátás formájában realizálódik. Emellett ki kell emelni a súlyosabb reumás betegségek kezelését és a rehabilitációt, melyek fekv beteg intézményekben folynak. Magyarországon a legjelent sebb intézménye a Szent András Kórház Hévízen, az Országos Reumatológiai Intézet és az Irgalmasrendi Kórház Űudapesten, a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet, a Űalatonfüredi Szívkórház, a harkányi és a mez kövesdi reumakórház. E mellett többnyire jelent sek a megyei kórházak reumatológiai osztályai és az egyetemi klinikák reumatológiai tanszékei. A gyógyturizmusnak ezek jelentik
38
a szakmai hátországot. A legtöbb páciens gyógyszállóban lakik – ezekr l az els fejezetben írtunk adatokat. 3.2. Az egészségügyi (orvosi) turizmus
Egy speciális része az egészségügynek az egészségügyi turizmus, amikor a páciensek egy-egy konkrét orvosi beavatkozás elvégzése céljából utaznak. Magyarország szakért i becslések szerint a világon az els háromban van a fogturizmus területén, és más esetben is igen jelent sek a potenciálok. Ki kell emelni a rehabilitációs kezeléseket, melyek már egyértelm en átfedik a gyógyturizmus kategóriáját. Valójában a világ nem is használja a hazai értelemben az egészségturizmus fogalmát (spa and wellness industry-ról beszélnek). Ahogy az iparág meghatározásánál írtuk, helyesebb lenne, ha itthon is kitágítanánk az egészségügyi (orvosi) turizmussal a jelenleg a gyógyturizmust és a wellnes turizmust tartalmazó fogalmat. Jelenleg Magyarországon az egészségügyi turizmus szinte kizárólag csak a magánszférában, kis és közepes rendel kben m ködik. Alapja az itt elérhet versenyképes ár/érték arány. Szakmailag els sorban fogorvoslás és az esztétikai célú plasztikai sebészet területén sikeres. Ennek oka, hogy egyrészt ezeken a területeken lehet viszonylag kis befektetéssel, a hivatalos egészségügy rendszerét l lényegében függetlenül orvosi tevékenységet folytatni, másrészt e területeken a magyar orvosok képzettsége világszínvonalúnak mondható, harmadrészt a betegek viszonylag könnyen át tudják látni a rájuk váró procedúrát, kevésbé merül fel a bizalom kérdése. Az üzletet többnyire külföldi tour-operatorok közvetítik, amelyek rendszere a világon már jól kiépült. Űonyolultabb beavatkozások, nagyobb intézmények érdemi bevonása az egészségügyi turizmusba csak aktív állami szerepvállalással és induló támogatással lehetséges. Ennek f területe az ortopédiai m téteket is magában foglaló mozgásszervi betegségek kezelése lehet, valamint a szemészet és még néhány kisebb m tétes szakmai terület. Az Új Széchenyi Tervben az egészségturizmus helyett az egészségipar kiemelt támogatása került, ami a piacképes egészségügyi, egészségturisztikai területek és hátterük együttes kezelés miatt szakmai szempontból üdvözölhet . Emellett azonban tisztában kell lenni azzal, hogy Ezen a téren nagy a verseny a világban, és Magyarországnak fókuszálnia kell (pl. a medical wellness-re, amit jobban ki lehetne emelni) Egy pozitív országképhez rendbe kell tenni az alulfinanszírozott, romló színvonalú egészségügyi ellátó rendszerünket, ami nagyon sok pénzbe kerül Az egészségügy konszolidációja nélkül olyan mérték a humán er forrás kiáramlása, ami a terveket megvalósíthatatlanná teszi Ugyancsak rendbe kellene tenni a népegészségügyet – a prevenciós és életmód programok kevesebb pénzbe, de sok munkába kerülnek – nem leszünk hitelesek a piacon addig, amíg ilyen rosszak a morbiditási és mortalitási mutatóink, vagy legalábbis nem tudunk látványos elmozdulásról beszámolni Európában kifejezetten jellemz , hogy a nagy gyógyturisztikai központok professzionális gyógyító tevékenységet is végeznek, de fürd városként szereznek ismertséget. Ez els sorban a német területekre jellemz (pl. Űaden Űaden, Űad Kissingen), de Svájc (pl. Űad Ragaz), Ausztria (Űad Gastein), Olaszország (pl. Abano), űsehország és Szlovákia (pl. Marienbad, 39
Pöstyén). illetve hazánk (pl. Hévíz) is ide sorolható. Hasonló imázsa van Lausanne-nak is, ahol Európa egyik legnagyobb presztízs magánklinikája, a Clinique La Prairie m ködik. Jellemz , hogy nemrég ez az intézmény is egy spa részleggel b vítette a szolgáltatásait. Ezt az intézményt, illetve a marketing-kommunikációját érdemes részletesen is megvizsgálni. Lényege a min ség, a nemzeti egészségügynél magasabb színvonal, és néhány speciális, drága fiatalító, illetve egyéb ssejt alapú, csak itt elérhet kezelés, valamint a vendégek összetételére történ hivatkozás.
7. ábra: a űlinique La Prairie új diagnosztikai épülete
3.2.1. Az EU-s betegjogok szabályozása
Az egészségügyi turizmus sikerét alapvet en befolyásolja, hogy az Európai Unió miniszteri tanácsa 2011. február 28-án jóváhagyta az Európai Parlament által januárban elfogadott uniós jogszabályt, amely a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokat határozza meg. A direktíva annak érdekében ír el szabályokat, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint támogatja a tagállamok közti együttm ködést, "tiszteletben tartva a tagországok nemzeti illetékességét az egészségügyi ellátás megszervezésére és nyújtására". A jogszabály elfogadásáról a tagországok min sített többséggel döntöttek. Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia ellene szavazott, Szlovákia tartózkodott, azaz Magyarország EU-tag szomszédjai nem támogatták a szabályozást, és ez a részletes szabályok kidolgozása során problémákat, korlátozásokat valószín sít. Igaz, ha az egészségügyi turizmust nézzük, Magyarország számára a f küld piac szomszédjaink mellett Nagy-Britannia lehet. A tagországoknak két és fél évük van, hogy az irányelv el írásait nemzeti jogrendjükbe ültessék. A határon átnyúló betegjogokra vonatkozó irányelv tervezetét 2008-ban terjesztette el az Európai Űizottság. Az Európai Űíróság korábbi ítéleteire alapozva az irányelv f célja olyan szabályok létrehozása volt, amelyek megkönnyítik az európai betegek számára a biztonságos és magas színvonalú, határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást. Az 40
irányelv tisztázza, hogy milyen jogok illetik meg a külföldön ellátást igénybe vev beteget, illetve hogy ezzel párhuzamosan milyen kötelezettségei és jogai vannak az ellátás, valamint a biztosítás helye szerinti tagállamnak. Az irányelv f szabályként mondja ki, hogy a külföldön ellátást igénybe vev beteg gyógykezelését csak a hazai költség mértékéig köteles megtéríteni a biztosítás helye szerinti tagállam. Ma még nem látható kell mélységben, hogy ezeknek mi lesz a következménye, illetve mi lesz az érvényesítést lehet vé tev gyakorlati szabályrendszer. Az viszont biztos, hogy az egészségügyi turizmus felfutása várható, ami megfelel en menedzselve az egész egészségturizmus számára segítség lehet. 3.3 Az egészséggel kapcsolatos marketing speciális vonásai Napjainkban a marketingnek soha nem látott jelent sége van a világunkban. Űár ez természetesen a gazdasági szférára igaz, a nonprofit szféra sem vonhatja ki magát a kommunikációs trendek alól. Igaz, a gazdasági szférának lényegesen nagyobb források állnak rendelkezésére, ezért gyakorlatilag a gazdaság igényei határozzák meg a marketingpiac szabályait és trendjeit. Az egészségügy egyfajta átmeneti ágazat a forprofit és a nonprofit szféra között. Ennek három f oka a következ : A tulajdonviszonyok és a finanszírozás: hazánkban az egészségügyi intézmények zöme önkormányzati, illetve állami tulajdonban van, ennek összes következményével együtt. Valójában nincs igazi tulajdonos, aki a profitábilis m ködésben érdekelt, bár a finanszírozási rendszer miatt az ágazat sokkal inkább gazdálkodási ágazatnak min sül, mint az oktatás. A szakma jelleg: bármennyire is léteznek profit-orientált egészségügyi rendszerek, az ellátás valamilyen szinten mindig etikai kérdés is, és – indokoltan – érvényben vannak a reklámot jelent sen korlátozó jogi szabályozók. A hazai finanszírozási helyzet: jelenleg szinte lehetetlen a pénzügyi eredményt termel m ködés, a többség számára a talpon maradás a cél. Túl kevés az ágazatra fordított forrás. Egy sor beavatkozás elvégzése veszteséges, azaz nyilvánvalóan nem reklámozandó, hiába tudja ezt egy kórház, orvos-csoport kiválóan végezni. Az egészségügyi ágazat szerepl i kifejezetten sokfélék, már csak ezért sem lehet egységesen egészségügyi marketingr l beszélni. Egészen más típusú marketingre van szüksége egy kórháznak, egy magánorvosi rendel nek, egy patikának vagy egy gyógyszergyártónak. De az egyes csoportokon belül is igen nagyok a különbségek: így gyakrabban találkozhatunk a magánklinikák reklámjaival, és a legtöbbet látott hirdetéseket a plasztikai sebészek jegyzik. A gyógyszerek egy körét nem is lehet reklámozni, de pl. a vitaminok, táplálék-kiegészít k, gyógyhatású készítmények esetében kifejezetten jelent s a reklámpiac. Szintén az ágazat jellemz je, hogy a támogatott gyógyszereket nem a fogyasztóknak, hanem a felírásukra jogosult orvosok felé reklámozzák, költséges orvos-látogatói hálózatokat fenntartva. A törvények, rendeletek mellett a gyógyszerek reklámozását EU-s irányelvek, valamint iparági kódexek is korlátozzák. A Gyógyszer Vállalatok és Egyesületek Európai Szövetsége (European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations, EFPIA) 2007 októberében elfogadta a Receptre Kapható Gyógyszerek Egészségügyi Szervezetek Felé Irányuló Reklámozásáról és a Szervezetekkel Való Értekezésekr l Szóló Kódexet, amely az
41
Európai Unió Tanácsa által kibocsátott 2001/83/EK irányelv rendelkezésein alapul, mely az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek reklámozásáról szól. A jogi korlátok miatt a gyógyszereknél jelent sebbnek mondható a gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészít k reklámja. Ezek egyébként a nagy gyógyszergyárak bevételeinek is egyre nagyobb hányadát adják. A gyógyászati segédeszközök reklámozására a 2006. évi XűVIII. törvény vonatkozóan ír el kötelezettségeket. Az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalát általánosan szabályozó rendeletek is tartalmaznak reklámozással kapcsolatos követelményeket, például a csomagolást vagy a vásáron történ kiállítást illet en. A törvényben gyógyászati segédeszközként nevesített termékek az orvostechnikai eszközök egy részét alkotják, ezért a legtöbb esetben külön vizsgálatot igényel, hogy egy adott termék minek min sül, és így milyen reklámozási szabályok vonatkoznak rá. Mivel a határvonalak nem kell en élesek, ezért a legtöbb problémát nem a reklámozás tartalmi kérdései, sokkal inkább a jogszabályok alkalmazhatóságának eldöntése jelenti (Űalázs György Ferenc, 2007). Az egészségügyi turizmus el z alfejezetben leírt jellegzetességei miatt az egészségügyi turizmus marketing-tevékenysége kifejezetten hasonlít az egészségturizmus marketingtevékenységéhez, amit meglehet sen jól ismerünk. Ennek f jellemz i, hogy az online marketing és reklám a legjelent sebb, emellett az újsághirdetések, óriásplakátok, a prcikkek és filmek emelhet k ki, a színes prospektusok visszaszoruló volumene mellett. Emellett az egészségügyi turizmus marketingjének speciális jellemz je a tour-operator-ok jelent s szerepe. Ennek oka, hogy ez esetben fokozottan bizalmi termékr l van szó, és egy hiteles utazásszervez ben jobban bíznak a páciensek, mint a turizmusban általánosan használt egyéb marketingcsatornákban. Ilyen értelemben az egészségügyi turizmus marketingjére a turizmus negyedszázaddal ezel tt domináns utazásközvetít i rendszere a jellemz . 3.3.1. Reklámpéldák, reklámtrendek
A reklámszakma modern felfogása szerint a kommunikáció els dleges értelme a distinkció. Kreatív kommunikáció = reklám = a megkülönböztetés m vészete. Az egészségügy egészére általánosságban vonatkozó korlátok miatt érthet , ha nem az ágazat reklámjai keltik a reklámszakmában a legnagyobb figyelmet. Néha azért vannak kivételek: ilyen aktuális példa a Nagy-Űritanniában a megbízhatatlan weboldalakról vásárolt gyógyszerek veszélyeire figyelmeztet reklámfilm. Ennek sokkoló végén az látható, hogy a „patkánymérget” tartalmazó gyógyszer bevétele után fulladozó férfi egy jókora rágcsálót kénytelen kihúzni a szájából. A Űrit Reklámhatóság is megvizsgálta a hirdetés tartalmát a beérkez panaszok miatt. A testület szerint azonban a reklám helyénvaló, mert egy súlyos problémára akarja felhívni a figyelmet, és ennek érdekében él megdöbbent képi eszközökkel. A "Get Real, Get a Prescription!” nev kampányban emellett óriásplakátok, egy hét állomásos tájékoztató körút, valamint egy napilap hasábjain interaktív játék is megtalálható. Egy másik aktuális példa kevésbé nyerte el a szakma és az érdekl d k tetszését. A „Reklám a javából” blog szerint a belgiumi Telnet telekommunikációs vállalat megtalálta a "zseniális" megoldást arra, hogy tényleges testi érintkezés nélkül hogyan lehet mégis barátilag üdvözölni egymást. A plakátokon is demonstrált kézfogás-imitáció a H1N1 vírus okozta paranoiás jelenségnek lett min sítve. Egyébként a blogok nem csak értékítéleteket, véleményeket közvetítenek, hanem a reklámipar is használja ket. A függetlenség látszata hitelessé teszi a
42
blogokban olvasottakat – érdekes jelenség, hogy pl. Űudapesten egyre többen választanak éttermet ezek alapján, és az orvosválasztás terén is n a blogok szerepe. A hazai példák közül inkább sikeres kampányok, mint különleges kreatív reklámtermékek emelhet k ki. A „Marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' 2008-as konferenciáján hangzott el egy hazai sikeres egészségügyi reklámkampányról beszámoló, amely társadalmi célú kampánynak min síthet 4. A 2004-es évben a szervezett méhnyak sz résen megjelen k aránya mindössze Ő.2% volt, ami mind a szakmai elvárásokhoz, mind az EU tagállamokban megfigyelt értékekhez képest rendkívül alacsony. Mivel a korábbi programok nem jártak sikerrel, ezért egy újszer megközelítést vezettek be, az üzleti szférában „bevett'” gyakorlatnak számító integrált kommunikációs kampányt indítottak a népegészségügyben. A célcsoport médiafogyasztási szokásainak, és motivációinak vizsgálata után került sor a célcsoport elérését optimalizáló kommunikációs mix kialakítására. Eltér eszközök szolgáltak az alacsonyabb iskolai végzettség ek, a vidéken él k, az internet használók elérésére. A program során a népegészségügyi programok történetében el ször nem csupán felszólítás, hanem nyereményjátékkal történ ösztönzés és a kezdeményezést azonnal mérhet vé tév elemek beépítése is megtörtént. A program eredményeire jellemz , hogy két év alatt Ő.2 százalékról 12 százalékra, vagyis háromszorosára emelkedett a sz résen résztvev k száma. Az egészségügyi reklámpiac legfontosabb hosszú távú trendjeként természetesen az információs társadalom kialakulását, illetve ennek következményét azonosíthatjuk. Tanúi lehettünk, hogy az informatikai lehet ségek hogyan változtatták meg az egészségügyi finanszírozás, dokumentálás, szakmai kommunikáció gyakorlatát. Ezek azonban csak a kezdeti lépések. Az informatika a XX. század utolsó negyedében viharosan gyors fejl déssel napjaink f társadalomformáló hajtóerejévé vált, és a következ két évtizedben várhatóan átformálja a társadalmat és a gazdaságot „információs társadalommá”. Ennek egyik látható jele az egészségügyben az egészségportálok megjelenése és egyre komolyabb szerepe is, amely els sorban kommunikációs kérdés, de a reklám szempontjából is jelent s csatorna. Itt az információk hitelessége, a megbízhatóság a f kérdés, a fogyasztóvédelem korlátai, továbbá a meglehet sen szabályozott egészségügyi reklámpiac esetében szokatlan jellemz , a korlátozott ellen rizhet ség. Ma az internetes reklámok tartalmát gyakorlatilag senki sem ellen rzi. Az információs társadalom kialakulásával párhuzamosan, egyre gyorsabban fejl d biotechnológia és egészségipar új lehet ségei hamarosan új, nehezen megválaszolható kérdéseket fognak felvetni: az egészség értéke és az ellátáshoz való hozzáférés, az orvosilag megtehet – gazdaságilag megengedhet mellett a mit lehessen megtenni és mit nem kérdése is el térbe kerül. Új kérdések merülnek fel az élet lényege és a mesterséges, esetleg a fiziológiásnál jobb szervek felhasználhatósága, a már ma is vitatéma klónozás kérdése és az euthanázia vonatkozásában, vagy éppen a gyógyítás – veszélyes gyógymód, a természetes környezeti, illetve emberi genom meg rzésének kérdései tekintetében. A számítógépes él lénytervezés még csak a jöv , de a gének átalakítása, és ezáltal az egész bioszféra átalakítása már meg is kezd dött. Ezeknek a kérdéseknek igen komoly kommunikációs, illetve reklám-etikai vonatkozásai is lesznek.
4
Paplanos, 2008
43
Ő. Az egészségturizmus marketingje országos és helyi szinten A fejezetben els sorban a desztináció-marketingr l lesz szó, a szolgáltatói marketing máshol kerül tárgyalásra. Itt mindössze a modern spa trendeknek megfelel termékfejlesztés és imázsépítés módja kerül megemlítésre, mivel ez ma még nem a gyakorlati szolgáltatói marketing része. 4.1. A marketingelvek és az egészségturizmus
Az egészségturizmus marketingje nagyvonalakban megfelel a marketing általános szabályainak, ezen belül is a turizmusra, szolgáltatások marketingjére vonatkozó szakmai szokásoknak. Az általános termék-marketinghez képest a f különbség, hogy egy kifejezetten összetett termékr l van szó, amely egyben bizalmi termék, és amelynek min sége is nagymértékben szubjektív. A marketing összetettségére jellemz , hogy pl. az elmúlt években és jelenleg is hazánkban feladata az egyszer fürd zés, szaunázás és masszázs fel l a tudatos egészségvédelem és a kezelések rendszeres igénybe vétele felé terelni a keresletet, azaz itt a marketing nem csak vásárlási divatot, szokásokat módosít, hanem a fogyasztók saját életükhöz, egészségükhöz való viszonyát is. A modern marketing komplex, ami egyrészt azt jelenti, hogy foglalkozik a termékkel (az adott fürd helyi csomag, fürd , kezelés), annak általános imázsával (pl. a kezelések egészségre gyakorolt hatásai), termék elérhet ségével (hogy lehet megvásárolni, igénybe venni), el nyeivel (árel nyök, különleges min ség bemutatása, vagy pl. az egyediség hangsúlyozása), választásának aktualitásával (eseményhez kötés, akciók). A komplexitás más megközelítésben azt jelenti, hogy bár nyilván itt is azonosításra kerülnek a célcsoportok és az ezekhez megfelel marketing csatornák, a marketing üzeneteknek koherensnek, egymásra épül nek kell lenni az általános imázs-javító üzenetekt l (pl. egy fürd városok óriásplakátos bemutató kampánya) a konkrét eladás ösztönz akciókig. A fentiek természetesen nagyvonalakban megfelelnek a marketing-elmélet ŐP-jének, illetve 7P-jének (Price, Product, Place, Promotion, illetve People/Personal, Process, Physical Evidence). Ezeket (magyar megnevezésüket használva) külön is részletezzük. Termék Az egészségturizmusban egyrészt a fürd hely, spa-hotel megválasztását, másrészt a nyújtott szolgáltatásokat jelenti. Ide tartozik pl. a kúra kezeléseinek összeállítása is. A különböz szolgáltatási min ség és a kezelések kiváló alap a differenciált termékkínálat kialakításához. Ár Mind a fürd belép kre, mind a kezelésekre vagy egyéb szolgáltatásokra olyan árat kell megállapítani, amelyet a potenciális vev k képesek és hajlandók megfizetni, más szolgáltatókkal versenyképes, és nyereséget tartalmaz. Természetesen nyereség több vonatkozásban képz dhet, így pl. egy fürd esetén gyakori, hogy a belép díjak nem fedezik a költségeit, és haszna az igénybe vett járulékos szolgáltatásokból (pl. vendéglátás) és a kezelésekb l lesz.
44
Elosztás Van olyan fürd , ahol a vendégek zöme helyi (pl. Karcag vagy Nádudvar), máshol a helyiek csak elhanyagolható szegmenst alkotnak (pl. Hajdúszoboszló vagy űserkesz l ) – az eredeti alaptermék, a gyógyvíz pedig alig különbözik. Van olyan fürd , illetve szálloda, amely szinte teljes kapacitását utazási irodákon keresztül, vagy az internetes csatornákon keresztül adja el, mások a hagyományos reklámokra építenek. Ezek mellett a turisztikai vásárok, valamint az egészségügyi jelleg hálózatok jelentenek értékesítési csatornát. A hagyományos turisztikai és az egészségügyi beutalási rendszerre fókuszáló elosztási csatornák mellett célszer kihasználni az egészségtudatosság fokozódását, és a prevenciós programokat, az ilyeneket népszer sít csatornákat is érdemes figyelembe venni. Ösztönzés Els sorban a reklám és a PR tartozik ide, de a h ség-akciók, nyereményjátékok, fürd helyekre szervezett termékbemutatók is ide sorolhatók. A reklám vonatkozásában a turizmusban az Interneté a f szerep. Ki kell emelni, hogy ez ma már lényegében az id sebb korosztály esetében is igaz. Egyrészt ez a korosztály is egyre nagyobb számban használja, illetve fogja használni a világhálót, és közülük pontosan azok használják többet, akik önálló utazási döntést tudnak hozni, másrészt az id seket befolyásoló véleményformálókon (családtagok, egészségügy szerepl i) keresztül is eljuthat az Internetre alapozott marketingüzenet. Emberek Az egészségturizmus marketingjében nem dönt , pedig pl. kezelések során kifejezetten fontos a bizalmi köt dés kialakítása. Az egészségügyi turizmus esetében a helyzet más, egy sikeres orvos neve páciensek tömegeit vonzhatja. Folyamat A turisztikai szolgáltatás megfelel megtervezése szintén a siker kulcseleme. Itt többek között szerepe van a várakozásnak, az egyes szolgáltatás-részekre megfelel en megválasztott id nek: pl. mennyi id alatt jut a vendég a kezel be, mi történik vele a kezelés után.
Fizikai megjelenés A szolgáltatás környezete nagymértékben meghatározhatja a min ség megítélését, ezért is jellemz a fürd katedrálisok, különleges fürd épületek, szép, hangulatos kezel k kialakítása, a szép környezet, parkok megteremtése. Világtrendnek tekinthet , hogy a dizájn szerepe egyre n a turizmusban. A marketingelmélet szerint a marketingmix a ŐP, illetve 7P keveréke, vagyis azoknak a marketingeszközöknek az összessége, amelyeket a vállalkozás a célkit zései elérésére használ az adott piacon. A marketingmix célja, hogy a lehet legkevesebb befektetés mellett a lehet legnagyobb eredményt hozza. A turisztikai marketing általános jellemz je, hogy Nem egy konkrét, megfogható termék eladásáról szól (ez általában jellemz a szolgáltatás-marketingre, melynek a turisztikai marketing egy speciális része) Komplex élményt ígéretét kell közvetíteni, amely egyszerre három aspektusból is meg kell gy zni a befogadót: A kínálat kell en érdekes (utazási motivációt jelent attrakciók, események)
45
A motivációt jelent kínálat mellett a járulékos tényez k is megfelel ek (a desztináció attrakciói mellett ez a szállást, étkezést jelentheti, egy szálloda kínálata esetén annak egyes kiegészít funkcióit, pl. parkolás, wifi) Kedvez , illetve megfelel az ár/érték arány (azaz egyrészt versenyképes az ár a hasonló kínálat áraival, másrészt a várható élmény megéri az árát) A bizonytalanságot kell informálással csökkenteni kell (a turisták idegen helyre mennek, ez kockázatokat, bizonytalanságot jelent, így fontos a bizonytalanság csökkentése, a félelmek kezelése) A marketing folyamat tervezése elvben a helyzetelemzéssel kezd dik, majd a célok meghatározásával folytatódik. Alapja általában egy meglév folyamat vagy fejlesztési stratégia. A folyamat következ eleme a marketing-stratégia. A stratégián alapul az egyes marketing programok kidolgozása, amelyet akciótervben, cselekvési tervben foglalhatunk össze. A modern marketing eszközei megválogatásánál, ezek súlyozásánál figyelembe veszi, hogy az információs társadalom küszöbén állunk. A XXI. század els évtizedei az információs társadalom kialakulásának id szaka. Az informatika hatásai lassan meghatározóvá válnak a fejlett világban, így Magyarországon is. Ez nyilván alapvet hatással van a marketingre, hiszen a marketing lényegében mindig is meghatározó mértékben a megfelel információ adott célközönség részére történ eljuttatásáról szólt. Különösen igaz ez a turizmusra, amely az on-line marketing egyik úttör ágazata volt. Az információs társadalom fejlettségi szintjéb l az következik, hogy a legfontosabb marketing csatorna az Internet. Az egészségturizmus promóciója els sorban az Interneten keresztül kell, hogy történjen, mert a potenciális turisták egyre nagyobb számban a világhálón keresnek, döntenek, illetve rendelnek meg ilyen típusú szolgáltatásokat. Ez egyben a csatornán használatos marketing eszközök típusát is meghatározza: a figyelem felkeltését szolgáló weblapok, a döntést is segít , megfelel információt, illetve összehasonlítási lehet séget nyújtó weblapok, illetve a foglalásokat, fizetést is lehet vé tev tranzakciós weblapok jelentik a f bb szinteket. Emellett ki kell emelni az email-ek jelent ségét, mint gyors, olcsó és hatékony kommunikációs eszközt, amit direkt mail-es megkeresésekre, ügyfélkapcsolat tartására, valamint az akciók, események tényének és részleteinek közvetítésére is használhatunk. 4.2. Országmarketing, stratégia és gyakorlat
4.2.1. Nemzeti turizmus-marketing
A nemzeti turizmus-fejlesztés kiemelt területe a turizmus-marketing. Ezt nemzeti szinten közpénzb l kell végezni. Szervezetileg a turizmus-marketing a Magyar Turizmus Zrt-nek a feladata, amely ezt f városi központtal és a közigazgatási régiókban, valamint a balatoni és Tisza-tavi turisztikai régiókban m köd szervezeteivel végzi. Ez els sorban a turisztikai vásárokon, szakmai szervezetekben való képviseletet, kiadványok készítését, reklámkampányok, szakmai utak, egyéb akciók szervezését jelenti. Lényeges része a Tourinform irodák hálózatának segítése is. Emellett a központi informatikai rendszerek fenntartása, így az www.itthon.hu üzemeltetése tartozik a szervezet feladatai közé. Ezek közül meghatározó jelent sége miatt az utóbbit, az online turizmus-marketinget emeljük ki.
46
Már a Széchényi Terv keretében megfogalmazódott turizmusfejlesztési program is leszögezte, hogy amennyiben a következ négy-öt esztend ben nem sikerül az informatikát a hazai turizmus szerves részévé tenni, akkor a 21. században az ország egésze kerülhet behozhatatlan versenyhátrányba a világ turisztikai piacán. Az id ben történt felismerés következtében a veszély lényegében kivédésre került, de a versenyel ny megszerzéséhez nem sikerült ennél is gyorsabban, hatékonyabban lépni. A legnagyobb küld piac, Németország vonatkozásában véleményünk szerint informatikai alkalmazásaink az ottaninál lassabb fejl dése is oka volt a vendégszám csökkenésének. A hazánkban a turizmus marketingjéért és részben menedzseléséért felel s Magyar Turizmus Rt. els átfogó, területfejlesztési szempontból jelent s programja az Országos Turisztikai Információs Rendszer (OTIR) volt, ami lényegében az Nemzeti Turisztikai Adattár adatait kezelte. A korszer , Internet és portál alapú rendszerekr l Magyarországon csak az ezredfordulótól beszélhetünk, amikor a ROMbrandt Kft. létrehozta MIWO weblapot, amely jól karbantartott adatbázisokra épült. A Hungarian Hotel Guide és a magyarországi vendéglátóhelyek listája kell képpen teljesnek volt mondható. A rendszer tartalmazta az utazási irodák, a magánszálláshelyek, a kempingek listáját is, valamint a kés bbiekben pl. a gyógyfürd k adatbázisát. A cég a nem túl szép, de jól használható weblapból 2001-ben üzletileg is sikeres turisztikai portált hozott létre travelport.hu néven. A MIWO sikere ellenére 2002-ben a Magyar Turizmus Rt. nagy volumen portálfejlesztési tendert írt ki, ez a fejlesztés azonban elhúzódott, és nem lett igazán sikeres. Szerencsére az ezt követ években az Rt. területi igazgatóságai sikeresebb regionális portál-fejlesztéseket hajtottak végre, így napjainkban az ország versenytársaihoz képest nincs versenyhátrányban ezen a területen. A gyors technológiai fejl dés azonban ismét az ezredfordulóra jellemz helyzetet alakított ki: a széles sávú, tömeges Internet-elérés, a multimédiás eszközök és a tranzakciós programok használatának terjedése miatt a jelenlegi rendszerek gyors elavulása, versenyhátrányba kerülés várható, illetve megfelel irányú, sebesség és színvonalú fejlesztésekkel versenyel ny nyerhet . A Magyar Turizmus Zrt a turisztikai stratégiák alapján minden évben turisztikai marketingtervet készít. Ez tevékenységének alapja. A jelenlegi tendenciák szerint a Magyar Turizmus Zrt. tisztítja profilját, és e szerint a megfogalmazott üzleti céljait közvetlenül segít tevékenységeket támogat. Ezek a célok magukban foglalják a belföldi vendégéjszakák számának 1%-os növelését, a külföldi vendégéjszakák számának 2%-os növelését, valamint a konferenciaturizmus forgalmának ő%-os növelését. A szervezet hagyományosan külpiaci és belföldi lakossági marketingkommunikációt, valamint szakmai értékesítés-ösztönzést végez. 2011-t l e mellett a stratégiai marketingkommunikáció jegyében meger södik a márkakommunikáció, belföldön szemléletformáló kampányok indulnak. Az egészségturizmust els helyen kiemel kormányzati stratégiáknak megfelel en az új turisztikai országpozíció a víz koncepciója köré épül. Hasonló megfontolásból szakítottak azzal a korábbi gyakorlattal, hogy tematikus éveket hirdetnek meg, és folyamatosan a felszín alatti vizek gazdagságát, Magyarországot, mint az egészségturizmus hazáját propagálják. 4.2.2. Nemzeti turizmus-fejlesztési stratégiák
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) 2005-ben készült, és az EU-s támogatásokhoz igazodva 2013-ig tekint el re. Elkészülte már önmagában is pozitív eredménynek tekinthet .
47
Ez értelemszer en a nemzeti turizmus marketing alapja is. A stratégia letölthet a Magyar Turizmus ZRt. által fenntartott honlapról: http://itthon.hu/szakmai-oldalak/stretegiai-dokumentumok/nemzeti A stratégia bevezet je szerint a rendszerváltoztatást követ en sokan felismerték, hogy a piacgazdaság hazai kiépülése megteremtheti a feltételeit annak, hogy a turizmus a világtendenciákhoz igazodva Magyarországon is a gazdaság motorjává váljon. A látványos és eredményes fejlesztések ellenére ugyanakkor korábban nem került elfogadásra az ágazat hosszú távú átfogó fejlesztését megalapozó stratégia. A turizmus területén tevékenyked vállalkozásoknak és a szakmai szervezeteknek is elvárása egy olyan átfogó, iránymutatásul szolgáló turizmusfejlesztési stratégia, amely hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átível en jelöli ki az ágazat fejlesztési irányait. Az ágazatban is tapasztalható egyre fokozódó versenyhelyzet, az egységes európai bels piac, a folyamatosan változó fogyasztói igények, valamint az új trendek és utazási formák megjelenése indokolják, hogy átgondoltan, meghatározott célok mentén valósuljon meg a turizmus fejlesztése. A nemzetgazdaságban betöltött szerepe ellenére a turizmus háttérbe szorult a kormányzati, politikai véleményformálók körében, ennek következtében az ágazat alkupozíciói gyengék: a stratégiától, illetve megvalósításától a turizmusban érdekeltek az ágazat elfogadottságának és egyben alkupozíciójának er södését is. Az NTS célstruktúrája átfogó, sarkalatos, specifikus és horizontális célokat tartalmaz. Átfogó cél (melyek egyben a stratégia pilléreit is kijelölik) az emberközpontú és hosszú távon jövedelmez fejl dés, a turistafogadás feltételeinek javítása, az attrakciófejlesztés, az emberi er forrás fejlesztés és a hatékony m ködési rendszer kialakítása. A legfontosabb, a jegyzet témájával összefügg sarkalatos fejlesztési cél a turisztikai attrakciók elérhet ségének javítása, a termékfejlesztés (specifikusan kiemelve a természeti adottságokra, hagyományra, örökségre épül kínálatfejlesztés és az innováción alapuló kínálatfejlesztés), valamint a desztinációfejlesztés. Az elérhet ség javításához kapcsolt az „élményben utazunk”, a humán er forrás fejlesztéséhez a „barátságos profizmus”, a hatékony m ködési rendszer kialakításához a „talpára állított piramis” szlogen. A fejlesztésekre a m ködési költségekkel együtt 200ő és 2013 között a tervek szerint mintegy ő20 milliárd forint közpénz lett tervezve ebb l az EU forrás 23ő milliárd, a hazai finanszírozással együtt 31ő milliárd forint. E mellett a stratégia 600 milliárd forintot meghaladó magánforrással is számol. 4.3. A regionális turisztikai marketing, TDM
A regionális turisztikai marketing az országoshoz képest kevésbé imázs-alapú, nagyobb mértékben támaszkodik a régióban jellegzetesen megtalálható vonzer kre, illetve a régió jelent s turisztikai eseményeire. Irányítását a Magyar Turizmus ZRt regionális irodái végzik, amelyek általában nem a régió központjában, hanem turisztikailag legjelent sebb nagyvárosában vannak (pl. Gyula, Eger). A Űalatonnak és a Tisza-tónak külön regionális irodája van. Az országos stratégiák mellett a Magyar Turizmus ZRt keretében 2005-ben regionális stratégiák is készültek. Részben ezekre épültek kés bb a regionális operatív programok turisztikai prioritásai. A turizmus a vidékfejlesztés, illetve a területfejlesztés egyik legfontosabb eleme. Ebben az értelemben helyes, hogy az EU források elosztását szabályozó regionális operatív programoknak a leginkább kiemelt területe. A központi szempontrendszer részleges hiánya azonban súlyos ellentmondásokat is szül: nem föltétlenül a nemzetközi 48
keresletnek megfelel létesítmények épülnek, nem elég átgondoltak és komplexek a beruházások, gyakran nem a legalkalmasabb helyen valósulnak meg. Jó példa erre a Délalföldi Régió: szakmailag érthetetlen, hogy pont a régió nemzetközileg legismertebb fürd városának, Gyulának nem jutott kiemelt projekt fürd fejlesztéséhez, pedig egyedi fejlesztési elképzelése, a Világfürd koncepciója 200ő óta ismert. Ezzel együtt helyes, hogy a támogatások régiónként legyenek tervezve és elosztva, de szerencsésebb lett volna, ha néhány nemzetközi jelent ség program, valamint a régiók fejlettségi különbségeit kiegyenlít program (pl. a turizmust is megalapozó rehabilitációs központok vonatkozásában) központilag tervez dik. 4.3.1. Klaszterek, turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek
Helyi, illetve térségi, regionális szinten a turizmus fejlesztését nem csak a közszféra (önkormányzatok, regionális fejlesztési ügynökségek) szervezetei, hanem egyre inkább az érdekeltek szélesebb spektrumából alakult szervezetek tervezik. Ezekben a szervezetekben általában alapítók, vagy tagok az önkormányzatok is, de a tagok többsége a turisztikai piacon m köd vállalkozás, illetve intézmény. Ebb l következ en az általuk végzett tervezés más, általában rövidebb távú, és gyakorlat-orientáltabb. Az ilyen típusú szervezetek között a turizmusban a klaszterek terjedtek el leginkább, így részletesebben ezeket ismertetjük. A magyarországi turisztikai témájú klaszterek jellemz en marketingszemlélet térségi együttm ködések. Porter klasszikus értelmezésében a klaszterek egymás mellé települt és egymással kapcsolatban álló (ipari) vállalkozások, önkormányzati szervek, kutatóhelyek, fels oktatási intézmények, pénzügyi intézmények együttese, amelyek tevékenységüket azonos szélesebb értelemben vett iparágban fejtik ki, és egymást kiegészít tulajdonságokkal rendelkeznek. A klaszter alapvet en meglév kapcsolatokra, helyi versenyel nyt jelent tényez k kiaknázására, fejlesztésére koncentrál. Az európai országok tipikus klaszterágazatai között található a turizmus (Ausztria, Anglia, Portugália, Spanyolország, Olaszország). A „gyógy- és egészségturisztika” klaszterágazat pedig Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország esetében jelent s. Jól látható, hogy azokban az országokban jelentek meg a turisztikai és egészségturisztikai klaszterágazatok, amelyek egyben Európa legnépszer bb turisztikai fogadóhelyei5. Ha Magyarországon a turisztikai szektorban meglév klasztereket vizsgáljuk, akkor az egészségturizmus terén találunk a legtöbb szervez dést. Az egészségturizmus területen a klaszter jelent sége mérhet a klaszterekben megjelen szervezetek számában, a klaszterek által lefedett „termál-terület” nagyságában, a tagok bevételében, a közvetett módon mért eredmény pedig a termál-terület versenyképességének er södése lehet. A klaszterek legfontosabb tevékenysége a közös marketing, az információ-áramlás biztosítása, a szakmai képzés, tájékozódás, de az innovációs kezdeményezésekre is van példa. A Magyarországon található fontosabb termálklaszterek: Pannon Termál Klaszter (Nyugat-Magyarország és a Űalaton) Könyves Erika (2008): Klaszterek szerepe a turizmusban, "Hagyományok és kihívások a menedzsmentben", Debrecen, pp. 374-381. alapján
5
49
Észak-Alföldi Termál Klaszter Egyesület Észak-Magyaroszági Egészségturisztikai Klaszter Dél-Dunántúli Termálklaszter Dél-alföldi Termálklaszter.
A termálklaszterekben a gyógy-, termálfürd k, strandok játsszák a meghatározó szerepet. Az önkormányzatok részvétele is igen jelent s, (különösen az Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület esetében), ezen önkormányzatok általában fürd tulajdonosok, üzemeltet k is egyben. A szálláshelyek leggyakrabban a gyógy- vagy wellness szállodák, de vannak termálvagy gyógy-kempingek, hotelek, panziók is. A termálklaszterekben jellemz en részt vesznek oktatási, képz intézmények is. A fels oktatási intézmények szerepe nemcsak az oktatásban, de az innovációban, a kutatásban is jelent s. Tipikus, hogy egy-egy tanácsadó cég is tagja a termálklaszternek, (a Pannon Termál Klaszterben 3 tanácsadó cég is). Szervez , fejleszt szervezetként általában a Magyar Turizmus Zrt, illetve a régió marketing igazgatósága, Tourinform iroda, vagy a régió (ÉM) fejlesztési ügynöksége vállalt tagságot. Egészségügyi intézmények közül egy-egy kórház, ill. gyógyászati centrum található a termálklaszterekben. Egyéb szervezetek között a témával foglalkozó magazin, épít ipari cég, ruházati, tisztító cég, uszodatechnika, kereskedelmi vállalkozás tagja a klaszternek. A tagok m ködési területükön hathatós segítséget tudnak nyújtani a klaszternek. A különböz szakmai megközelítések segítik a jobb marketingstratégia megfogalmazását is. A regionális operatív programok támogatásai nyomán megalakultak, illetve egyre inkább meg fognak alakulni a turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek, és néhány év múlva – ha a kormányzati politika továbbra is támogatni fogja ezt az irányt – a tervezésben ezek a klasztereknél fontosabb szervezetek lesznek. Ezek kialakulásának sebessége azonban régiónként eltér : így például az Észak-magyarországi Régióban a legtöbb jelent s desztinációban már 2009-ben megalakult a TDM szervezet, és például Eger környékén már a térségi szervezet is létrejött, addig az Észak-alföldi Régióban csak Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Nyíregyházán alakult, és 2011-ben sem történt érdemi el relépés. Formálódóban van Jász-Nagykun-Szolnok megyében az Alföld Szíve Térségi TDM, amely jelenleg egy hasonló nev egyesület formájában m ködik, de térségi TDM szervezetként történ hathatós m ködését az is nehezíti, hogy 2011-ig a megyében egyetlen TDM szervezet sem alakult. A turizmusfejlesztési stratégiában rögzítettek alapján egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teend it a helyi desztináció menedzsment szervezet végzi, amely „… a helyi lakosság, az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók szoros együttműködésével a helyi turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztésével és promóciójával foglalkozik.” Ezek az elvben alulról szervez d szervezetek a turizmus szolgáltatók együttm ködési fórumaiként is értelmezhet k. Szakmai jelent ségük egyrészt az együttm ködés megteremtése, formalizálása kapcsán, másrészt a szolgáltatók turistákkal történ közvetlen kapcsolata, igényeik ismerete kapcsán megfelel m ködés esetén nyilvánvalónak tekinthet . Ehhez természetesen az kell, hogy valóban az elveknek megfelel en szervez djenek (és pl. ne az önkormányzat vagy egy domináns szolgáltató álljon a háttérben), másrészt a kommunikáció és a döntéshozatal demokratikus és szakmailag megalapozott legyen. űsak az ilyen szervezetekre alapozott térségi, illetve magasabb szint TDM szervezeteknek lehet a hagyományos területi turisztikai szervezetekkel szemben valós el nye.
50
A m ködés alapja a deszinációfejlesztési stratégia, amelyet a turisztikai stratégiák elfogadott fogalomrendszere és módszertana alapján kell elkészíteni. A gyakorlatban a fejezetek szerkezete a „deszinációfejlesztési stratégia tartalmi felépítésének vázlata - segédlet a TDM pályázatok megvalósításához” NFÜ-s anyag alapján készül, 7 éves id távra. A stratégián alapuló 1-2 éves operatív cselekvési programok jelentik a gyakorlati munka alapját. A TDM szervezetek leggyakoribb feladatai: Szervezetfejlesztés, kapcsolatok, együttm ködési formák kiépítése Információk, turisztikai adatok gy jtése, feldolgozása, közvetítése Desztinációfejlesztési stratégiák és cselekvési programok készítése A stratégián alapuló termékfejlesztés, projektmenedzsment Marketing tevékenység, desztinációs márkaépítés Monitoring, vendégelégedettség mérése Ezek közül a marketing mellett kiemeljük a helyi vállalkozók tájékoztatásának fontosságát a következ területeken: A turistaforgalom prognosztizálása: szükséges, hogy a vállalkozók a lehet séghez képest felkészültek legyenek a környez országokból érkez turistaforgalom várható mértékér l. Mivel egyre inkább jellemz a „hosszú hétvégés” turizmus, ezért kiemelt jelent sége van, hogy a vállalkozók információval rendelkezzenek a helyben nagy turistaforgalmat generáló országok nemzeti ünnepeir l. Az események id pontja: szükséges, hogy a helyi szervezésében létrejöv eseményekr l (fesztiválok, koncertek stb.) minél korábban értesüljenek a magánvállalkozások. Ez egyfel l azt jelenti, hogy az események ütemezését a jelenlegi gyakorlatnál korábban kell meghatározni, másfel l azt is, hogy err l a vállalkozókat hatékonyabban kell értesíteni. Pályázati, kiállítási lehet ségek: lényeges, hogy a helyi turisztikai vállalkozások id ben értesüljenek a rájuk vonatkozó lehet ségekr l, mert egy kisvállalkozótól nem várható el, hogy folyamatosan kövesse az ezeket minden vállalkozó számára közzétev csatornákat.
4.4. Helyi marketing
A 2005-ben elfogadásra került Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia egyik f célkit zése: hatékony m ködési rendszer, azaz új turisztikai intézményrendszer kialakítása a turizmus területén. Jelenleg a turisztikai szervezeti rendszer m ködésének minden szintjére jellemz , hogy a promóciós tevékenység elválik a termékfejlesztést l, a stratégiatervezést l és a projekt-menedzselést l. Az egyes turisztikai célterületeken hiányzik a komplex desztináció menedzsment, azaz egyik szinten sincs integrált tervezés és végrehajtás. A desztinációfejlesztés komplex szemlélettel, integrált megoldásokkal szolgálja a turisztikai szektor fejl dését. Az egymáshoz kapcsolódó, turisztikai célterületek, desztinációk lehatárolására azért van szükség, hogy az adott terület turizmussal összefügg fejlesztési és marketing feladatai egységesen kezelhet vé váljanak. A promóció területén a fejlett turizmussal rendelkez országokban a turizmusnak piramisszer en egymásra épül , együttm köd rendszere van, ami el segíti a hatékony marketing kommunikációt. Ennek a rendszernek a tapasztalatai jó példával szolgálnak a hazai desztináció menedzsment kiépítésére. 51
A helyi turisztikai marketing nagyban hasonló a regionális turisztikai marketinghez, de a helyi imázst a konkrét kínálathoz, eseményekhez jobban kapcsolódva igyekszik közvetíteni. A TDM-ek felállásával várhatóan növekedni fog a TDM-tag szolgáltatók ajánlatait is tartalmazó promóciós tevékenység. Szintén a helyi turisztikai kommunikációra jellemz , hogy összefügg, estenként egybemosódik a városi, települési kommunikációval, valamint az, hogy egyik alapja a helyi idegenforgalmi adó. A helyi turisztikai marketing er sen épít a konkrét vonzer kre. Amennyiben teheti, akkor épít a brand-ekre is, ezeket igyekszik er síteni, és a marketing-komminikációt ezekre építi. Eger esetén például a brand-eknek rendszere is azonosítható, kezdve a leger sebbekt l, amelyek a borhoz, a várhoz és a barokk belvároshoz köthet k, a gyengébbekig, mint a fürd város, törökfürd , templomok városa, a Űükk kapuja. Ezek közül pl. az Egri Vár és a török ellenes harcok, illetve a török fürd , vagy a bor és a Űükk bortermelésre használt lankái összeköthet k, egymást er sítik, mint ahogy a f brand-ek is: a Dobó térr l (a belvárosi f térr l) szép a kilátás a várra, el térben Dobó és a várvéd k szobrával, a Űikavér legendája a várhoz köt dik, a borfesztiválok egy részét a Dobó téren rendezik, melyhez a hátteret a barokk épületek adják. 4.5. Termékmarketing-példa: modern spa termék- és imázs-építése
A modern, komplex spa termékek a wellness alapelveit figyelembe vev filozófiára épülnek. Maguk a termékek is ezt a filozófiát fejezik ki, ezek összessége határozza meg az arculatot is, melynek minden eleme a filozófia megvalósulását sugallja. Példaképpen a jelenleg hazánkban ezt talán a legteljesebben megvalósító Magnólia Day Spa anyagai alapján írjuk le 6 a termékeknek ezt a világát. Hangsúlyozzuk, hogy ez esetben a termékfejlesztés – mely si kultúrák technikáiból komplex, modern spa-termékeket hoz létre – maga is a marketingtervezés integráns része. A filozófiát a következ szövegek közvetítik: „Hagyja, hogy elvarázsoljuk! Létezik egy hely, ahol Ön a legfontosabb ember, ahol minden feszültsége oldódik, ahol minden annak jegyében történik, hogy tökéletes testi-lelki-szellemi harmóniába kerüljön. A Magnolia Day Spa a hétköznapok gondjaiból mesés tájakra repít. A magnolia az egyik leg sibb kétszik növény, virága gyönyör , illata varázslatos. Az állandóság és a harmónia szimbóluma, mely túlmutat minden viszontagságos id szakon és újra meg újra elvarázsol. Ez a mi célunk is: Ön bármikor is tér be hozzánk, gondtalanná tesszük a nálunk töltött id t, hogy úgy érezze, egy szebb világban kalandozhatott, melynek eredményeként újjávarázsolva, könnyedén átlendül hétköznapjain. Merüljön el a Magnolia Day Spa világában és tapasztalja meg a tökéletes kikapcsolódást! Utazzon velünk a varázslatos keletre, si kultúrákba, egzotikus trópusi tájakra! Élje át, ahogy testét, lelkét és szellemét életer vel töltik meg az si indiai, ayurveda kezelések. Fedezze fel a csokoládé, a szója, a méz érzéki simítását. Élvezze a bambuszerd susogását, a keleti olajok forró érintését, a f szeres gyümölcsök élénkít erejét, merüljön el a török fürd k bársonyos
6
http://magnoliadayspa.hu
52
pezsgésében. Engedje, hogy átölelje az si titok, a trópusi szigetek bujasága, élje át újra az ismeretlen izgalmát.” Az ennek megfelel választható kezelések közül néhány: Chakra Dharma - Az energiaközpontok rezgése „A gyógyítás egyik si m vészetének, a kristály- és drágak gyógyászatnak titkát osztjuk meg Önnel ebben a rituáléban. Érezze b rén a misztikus tájak lávaköveinek simogató, meleget adó rezgését. Élje át, ahogyan a kövek rezgése harmonizálja, tisztítja és megnyitja energiaközpontjait. Tapasztalja meg, ahogyan testében szabad út tárul fel az életer , a chi számára, hogy egész testét átjárja a megújulás, a harmónia és a nyugalom. A teljesség megtapasztalásában segítségére lesz a háttérb l besz r d éteri zene, a gyertyák fénye, a kristályinga és a testét simogató illatos növényi és esszenciális olajkeverék (mogyoró, napraforgó, édesnarancs, levendula, geránium és rózsafa olajok). „ Pindasweda – az ő elem játéka „Engedje meg az élet ő elemének, hogy megajándékozza Önt azzal az energiával, amelyre a legnagyobb szüksége van. A FÖLD elhozza Önnek a stabilitást, a VÍZ felkínálja a változtatás lehet ségét, a T Z megadja az átalakításhoz szükséges energiát, a LEVEG mozgást gerjeszt és az ÉTER létre hívja kívánságát! A rituálé során megtapasztalja a nyugalom, a harmónia és a biztonság teljességét. Gyógynövényekkel teli, langyos olajjal átitatott, finom tapintású, kellemesen meleg, kis zsákocskákkal gyengéden átmasszírozzuk egész testét. A masszázs hullámszer , ringó mozgása, a háttér megnyugtató zenéje, a testét körbeburkoló melegség szinte álomba fogja ringatni. Az illóolajok illatának (szantálfa, édesnarancs, rozmaring, levendula) köszönhet en elutazik lelkének, szellemének eddig még ismeretlen birodalmába.” Loka Sodi – A bolygók ösvénye „űsillagövi jegyének megfelel aromagyertya illata indítja el Önt a bolygók ösvényén, ahol a szférák zenéjét hallatja Önnel az univerzum. Mindeközben sheavajas, édesmandula és kókuszolajos simogatás ébreszti fel érzékeit a gyertyák fényárjában. A bolygók ereje testének minden egyes sejtjét regenerálja, és energiával tölti fel. Lelke és szelleme finom fürd t vesz a kozmosz teljességében.” Shirodhara – a harmadik szem ébredése „A Shirodhara kezelés alapja az ezeréves indiai ayurvéda tudomány. Szanszkrit nyelven "Shir" fejet jelent, a "Dhara" szó a “folyni” ige megfelel je. A Shirodhara egy nagyon kellemes, életenergiával feltölt , lelket megszépít rituálé, amely során langyos olajcseppek lassan folydogálnak homlokára, a harmadik szeméhez. Mindeközben gyengéd indiai fejmasszázs segít ellazulni és az energia áramoltatással feloldódnak a stressz által okozott lelki, fizikai és szellemi blokkok. Spirituális felfogás szerint harmadik szemünk a lelkünk lakhelye. Felébresztésével kapcsolatot tudunk teremteni spirituális világokkal, élesíthetjük megérzéseinket,
53
érzékelésünket. Segít feldolgozni, megérteni mélyr l feltör érzelmeinket, legyen az harag, düh vagy félelem.” Látható, hogy valódi kezelések kapnak itt misztikus csomagolást, amely a termék eladhatóságát, árszínvonalát is nagymértékben meghatározza. Ezeket a kezeléseket természetesen csak egy exkluzív szalonban lehet eladni, ahol a design és a szolgáltatás igénybe vételének szervezése is megfelel a filozófiában megfogalmazottaknak. Ugyanez vonatkozik a weblapra és a reklámra is: a képi világ koherenciája, min sége meghatározó jelent ség . Ez a megközelítés még elég egyedi, pedig amennyiben Magyarországot valóban, mint a termálvizek országát igyekszünk pozícionálni, akkor használnunk kell a nemzetközi spa világban meg szokott marketing-kommunikációs formákat is.
54
5. Online marketing – az egészségturisztikai szolgáltatók lehet ségei az információs társadalomban A turizmus informatika segítségével történ fejlesztése lényegében csak a kilencvenes évekre jellemz . A technológiai fejl dés következtében a létrejöv rendszerek már nemcsak a marketing, hanem egyre inkább a foglalás-menedzsment terén is meghatározó jelent ség vé válnak. Az információs társadalom felé közeledve annak egy-egy aspektusa fokozatosan dominánssá válik. A turizmus különösen sok olyan folyamatot tartalmaz, amely informatikai eszközökkel jól kezelhet , és a világháló segítségével a legszélesebb rétegek számára is kit n en elérhet vé tehet . Ki lehet jelenteni, hogy a turizmus az információs társadalom egyik húzóágazata. Az európai online utazások értékesítése dinamikusan n . 2006-ról 2007-re 2Ő százalékkal növekedett, így elérte a megközelít en ő0 milliárd Euros forgalmat az európai piacon, amely 19,Ő százalékos piaci részesedést jelent (Marcussen 2008). Érdekes ennek a forgalomnak a földrajzi vizsgálata is. E szerint az Egyesült Királyság az európai online utazási piac 30 százalékát uralta 2007-ben (2006-ban 3Ő%), a második Németország volt 19 százalékos piaci részesedéssel (2006-ban 20%). A kis lélekszámú, de fejlett információs társadalommal rendelkez Észak-Európa 11%-al részesül, a nagy lélekszámú Dél-Európa 1Ő%-al, a 12 újonnan csatlakozott tagállam ezzel szemben összesen csak 3%-al. Az online turisztikai piac ágazatai közül a repülés a legjelent sebb (ő7%), megel zve a hotel-ágazatot (17%). táblázat Online utazások piaci trendje Európában 1998-2007 (EU27+EFTA3)
I. Év
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Piacméret milliárd Euro 200 210 225 222 221 215 220 235 247 254
milliár Euro 0.2 0.8 2.5 5.0 8.9 13.9 20.8 30,2 39.7 49.4
Forrás: Centre for Regional and Tourism Research, Denmark
Online eladás a piac %-ában 0.1% 0.4% 1.1% 2.3% 4.0% 6.5% 9.5% 12.9% 16.1% 19.4%
növekedés %-a N.A. 257% 216% 99% 77% 56% 50% 45% 31% 24%
A fentiekb l következik, hogy Magyarország turisztikai értékeinek marketingjét az online marketing követelményeihez kell igazítani ahhoz, hogy ezeket a jöv ben minél szélesebb körben, minél hatékonyabban lehessen értékesíteni. Az értékeket új, az eddigieknél hatékonyabb médián keresztül lehet és kell eladni, olyanon, amely nemcsak a turisztikai kínálattal kapcsolatos attit d formálásában és a vásárlási döntés kialakításában bír szereppel, hanem egyben a vásárlás, üzletkötés közvetlen, távolságtól független, gyors és hatékony módját is nyújtja. Az elmúlt években az informatika szerepe ugrásszer en megn tt a turizmus csaknem minden területén. Ezen belül ki kell emelni a következ ket: 55
Az utazni szándékozók számára a legfejlettebb országokban ma már az Internet az els dleges információ-forrás Kiépültek a világméret helyfoglalási rendszerek Már az 1999-es karácsonyi szezonban az USA-ban többen foglaltak online repül jegyet, mint hagyományos módon. Ez volt az els „el zés” az online világban, és hangsúlyozni kell, hogy ez éppen a turizmus-iparban történt A fejl désnek a motorja az információs társadalom kialakulásának a folyamata, ami komplex módon alakítja át a társadalmat és a gazdaságot. Magyarország, a magyar gazdaság szempontjából az informatika a lehetséges kitörési pont. Az informatika területén potencírozott fejl dés az egyik pillére lehet a következ évtized gazdasági növekedésének, és az informatika területén (els sorban az elektronikus kereskedelemben) éppen a turizmus az egyik legfontosabb terület. A turizmus-informatika szempontjából különösen fontos látni, hogy az egyre komplexebb infokommunikációs szolgáltatások viszik el re a fejl dést. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a levelezés vagy az általános célú információ-átadás visszaszorult volna, de a gazdaságra, és ezen keresztül a társadalom átalakulására leginkább a szolgáltatásokat kínáló, aktív weblapok fejl dése, mind tömegesebb igénybe vétele hat. Sokan ezt „tartalom”-ként azonosítják, de valójában ett l kissé eltér kategóriáról van szó: a lényeg az, hogy olyan dolgokat tudunk a weben keresztül elvégezni, amit korábban csak a valós életben cselekedve, sokszor fáradságosabban, lassabban és kevésbé jól informálva tehettünk meg. A tartalom ennek lényeges eleme, de nem minden tartalom köthet szorosan az infokommunikációs szolgáltatásokhoz, és más jellemz k (els sorban az interaktivitás) hasonlóan fontosak. A jelenleg nemzetközileg folyó fejlesztések alapján kijelenthet , hogy az Internet tartalma és szolgáltatásai elérési csatorna vonatkozásában megváltoznak: ugyanaz a tartalom és szolgáltatás számítógépr l, kézi eszközr l és mobiltelefonról egyaránt igénybe vehet vé vált (a megfelel programok a különböz formátumokat nagyrészt automatikusan tudják generálni). Ez a szolgáltatások folyamatos, kiterjedt használatához fog vezetni. A turizmusban jelenleg a következ informatikai termékekkel és eszközökkel kell számolni: dominánssá váló elektronikus marketing kiadványok, dönt en webek, kisebb részben CD-k, mobil alkalmazások, helpdesk-információk turisztikai portálok összekapcsolt és intelligensen kezelt adatbázisok térképi megfeleltetések (az adatbázisok és a webek integrálásával): a magyarországi webek legnagyobb gyengeségének tekinthet a használható térképek hiánya. elektronikus tranzakciós webek, amik segítségével bármit el lehet intézni, elektronikus kereskedelmi lehet ségek elektronikus foglalási ágensek utazás-optimalizáló funkciók megjelenése és elterjedése a fentieken alapuló mobil alkalmazások az úton lév turisták számára (a mobil alatt nem csak mobiltelefont értve – így pl. az USA-ban már általánossá vált az elvileg ilyen célra is alkalmas autóba szerelt fedélzeti számítógép) e-procurement rendszerek logikáján alapuló turisztikai piacterek A légitársaságok számára nagy lehet séget biztosít a számítástechnika-informatika, különösképpen az on-line technológiák rohamos fejl dése (Gál 2007). Az utazási portál az integráció és együttm ködés megfelel terepe lehet. Itt lehet ség nyílik újabb piaci szegmens 56
felkutatására, értékesítésére, keresztértékesítésre, közös adatbázis létrehozására, a termékek rugalmas összekapcsolására, visszajelzések fogadására és még sorolhatnám. Megfelel szervezéssel és összefogással a szinergikus hatások b ven kiaknázhatók. A Nemzetközi Légifuvarozók Szövetségének felmérése kimutatta, hogy az elektronikus jegyrendszer 100%-os bevezetése esetén évi 2,8 milliárd dolláros megtakarítás érhet el iparági szinten - egy papírjegy ugyanis tízszer drágább, mint egy elektronikus jegy. Napjainkban egyre inkább érzékelhet a papírjegyek kiváltása (igaz, sajnálatos módon nem a jegyárakban, mert azokat a növekv üzemanyag-árak és biztonsági költségek teszik egyre drágábbá). A turisztikai kutatók (Law, Leung és Wong 200Ő) hangsúlyozzák az Internet utazásra és turizmusra gyakorolt hatását. A kínálati oldalon az Internet lehet séget nyújt arra, hogy a termék globálisan, minden potenciális vásárlóhoz bármikor eljusson. A kínálati oldal szempontjából nézve egy sikeres weboldal legf bb jellemz i, hogy csökkentik az értékesítési költségeket, növelik a bevételt és a piaci részesedést. Az utazók szemszögéb l az Internet lehet séget nyújt arra, hogy közvetlenül a turisztikai termék el állítóival lépjenek kapcsolatba, továbbá, hogy bármikor és bárhol megvásárolhassák a kívánt szolgáltatást/terméket. Az információ- és kommunikációtechnológia alapvet en meghatározza az utazók ismereteit, hozzáállását és viselkedését. Mivel a termékek kínálata és ára online módszerekkel is egyre jobban áttekinthet és összehasonlítható, és az új e-üzleti megoldások (pl. online aukciók) jelent sen növelik az amúgy is mind árérzékenyebb turisták vásárlóerejét, az utazók egyre kevésbé tartják fontosnak a márkah séget és egyre nagyobb kalandvágy jellemzi ket (Sigala 200ő). A szállodaiparban is fokozódik a globalizáció, a konkurenciaharc, egyre gyakrabban cserél dnek a vendégek, n nek a vendégek meghódításával járó költségek (és a vendégek elvárásai is), ezért a szállodák teljesítménye jelent s részben azon múlik, hogy hatékonyan ki tudják-e szolgálni a vendégeiket. A jövedelmez ség és a vendégh ség növelése érdekében a szállodák napjainkban különböz ügyfélkapcsolat-menedzselési stratégiák megvalósításán dolgoznak, melynek célja, hogy felkutassák, összegy jtsék és tárolják a megfelel információkat, majd – validálás után – megosszák ket a szervezet minden részlegével, hogy azok személyre szabott, egyedi vendégélmények létrehozásához használják fel ket. Az IűT a személyes élmények kidolgozásának és az ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM) megvalósításának egyik f katalizátora. Ha a legfejlettebb országokhoz képest késve is, de mára Magyarországon is átalakultak a fogyasztási szokások az Internet hatására. A hazai e-vásárlók f ként a könyv, űD, DVD, a m szaki cikkek, élelmiszer és a szolgáltatások közül a fordítás, repül jegy vásárlása iránt vannak bizalommal (Zsolnainé, 2006). Zsolnainé kutatásában megállapította, hogy még 2002ben az interneten keresztül vásárolt termékek megoszlásában az utazás 9%-os arányt képviselt, addig ez 2006-ban már 30%-os részesedést mutat. A legszembet n bb változás a 2002. évhez képest, hogy jelent sen megn tt azok aránya, akik repül jegyet, utazást vásárolnak online módon. Ennek a kínálati oldal jelent s b vülése az oka. A Malév csak 2003 decemberében kezdte meg az online értékesítést, amit a Wizz Air megjelenése tett sürget vé, hiszen ez utóbbi légitársaság nem m ködtet költséges jegyirodákat, kizárólag Interneten keresztül értékesít repül jegyeket, így árai jóval alacsonyabbak voltak a Malév kínálta jegyáraknál. Mivel az olcsóbb „fapados” járatokra csak online lehet jegyet venni, és a Malév repül jegy-árai is olcsóbbak körülbelül 20 százalékkal 57
az offline értékesített jegyeinek árához képest, természetszer leg megn tt az utazásokat tekintve a vev k onlie vásárlásának aránya. Az Internet megteremtette a különböz virtuális közösségek létrejöttének lehet ségét, amelyeket azonos érdekl dés (potenciális) fogyasztók is létrehozhatnak (Zavodik 200ő). A jelent ségük kiemelked lehet azon fogyasztói csoport döntési folyamatában, amely esetében nagy szerephez jut az autentikusnak min sített forrásból származó „szájreklám”, mivel a kevés id vel rendelkez fogyasztók megítélése szerint a véleményvezet ajánlását elfogadva jelent s energia (költség) takarítható meg. Tör csik (2003) szerint a chatelések, a baráti beszélgetések alkalmával hallottak, olvasottak jobban érdeklik ezt a csoportot, mint a televíziós reklámok, az így szerzett információkat nagyobb bizalommal kezelik. Ezen közösségek szerepe jelent s a turisztikai piacon, hiszen a fogyasztó bizalmát meg kell szerezni a desztináció, a turisztikai termék, ill. szolgáltatások iránt. A tapasztalatok azt is megmutatják, hogy az uticél választásban dönt szerepe van az ismer sök ajánlásának, a megbízható baráti közösségek véleményének, utazási tapasztalatoknak. Ebben természetesen az uticélról kialakított képnek is dönt szerepe van („jó helyek” – Minca 1996, Michalkó 2007), de a kép kialakulása, ill. formálódása szintén leginkább a leírt mechanizmus révén történik. Az Interneten található tematikus webek felé mintegy kapuként funkcionáló speciális webhelyek, portálok jelent sége egyre n , és szerepükkel ma már minden Internettel kapcsolatos professzionális elképzelésnél számolni kell. A portáloknak is megfigyelhet evolúciójuk, ami szerint kategorizálhatók:
horizontális portálok, keres k vertikális portálok, (els sorban) mint információforrások portálok, mint szolgáltatások gy jt helyei szoftverek futtatására alkalmas portálok
A portálok kezdetben - úgynevezett horizontális portálként - ugróhelyként szolgáltak más webhelyek felé. Ezek általában egy hatékony keres köré szervez dtek (pl. AltaVista, Yahoo!), és az evolúciós, azaz a fejl dés irányát is figyelembe vev szemlélet ellenére jelenleg is léteznek. Mivel jelent s forgalmat bonyolítanak, egyre komolyabb online reklámbevételre számíthatnak. Néhány jelent s külföldi speciális turisztikai keres címe: About.com/travel Virgin.net/travel Travel.yahoo.com Vertikális portálnak nevezhetjük a több mélység információt és szolgáltatást kínáló webhelyeket. Magyarországon jelenleg a legfontosabb funkciónak a hírek továbbítása és a chat-funkciók tekinthet k. Ezekr l a portálokról eljuthatunk különféle tematikus webhelyekre, illetve szakportálokra. Az ilyen szakportálokhoz történ kapcsolódás szintén kívánatos, de világosan el kell határolni a központi törzsrészt l az ilyen kapcsolatokat. A turizmus szempontjából érdekes szakportálok lehetnek: utazás-szabadid egészségügy-életmód közlekedés, autókölcsönzés programok, jegyvásárlás 58
kereskedelem (nem szabad lebecsülni azt, hogy a turisták szeretnek vásárolni, és esetenként ez lehet a fajlagos költés egyik legértékesebb eleme) Amerikában jónéhány portál látogatóinak (uniq user) száma több ő0 milliónál, és az internetes szolgáltatások, elektronikus kereskedelem is egyre inkább ezeken keresztül bonyolódik. A jelent s turisztikai portálokra példa az Expedia, a Travelocity, a Preview Travel, a Bookings.com, a CheapTickets.com, illetve (a turisztikai kiadóktól) a Lonely Planet és a Rough Guide, Magyarországon a Travelport, a go.hu és a vista.hu. Megfigyelhet egy olyan trend, hogy a hírek, információk szerepe csökken, a szolgáltatások jelent sége pedig n . Utóbbiakat tranzakciós helyeknek is hívják, és „end-node” -nak tekintik a fogyasztói Internethasználat szemszögéb l. A jelen trendjei közül ki kell emelni a szoftverek futtatására alkalmas webhelyeket. Ezek lényegében operációs rendszer funkciókat is átvesznek, és akár operációs rendszerré is válhatnak. Mindenképpen valószín , hogy a távoli szoftverfuttatás jelent sége ugrásszer en meg fog n ni, és ebben a portáloknak is komoly szerepe lesz. Ez egyben eszköz lehet az informatikában nem túl járatos turisztikai kisvállalkozások problémáinak megoldására is. Ugyancsak számítani kell a mobilos és a palmtopos felhasználásra: a portálok tartalmának többféle csatornán keresztül is elérhet nek kell lennie. Magyarországon a WAP a volt az els ilyen technológia. A WAP lényegében a mobiltelefon és az Internet összeházasítása. A fizikai korlátok miatt csak igen korlátozott Internet-funkciókat nyújtó technológia nem vált divattá. Az újabb, 3G-re alapuló technológiák azonban bizonyára azzá válnak (még ha kezdeti terjedési sebessége csalódás is a piaci várakozásokhoz képest), és ez lehet vé teszi a teljes mobilitás melletti azonnali információ-szerzést, mégpedig jóval több ember számára, mint ahány személyi számítógéppel rendelkezik. 5.1. A turisztikai célú weblapok
A XX. század vége az Internet elterjedésének id szaka volt. Amerikában és néhány más országban az üzleti élet és a lakosság szokásai eddig soha nem látott mértékben változtak meg az ezredforduló körül. A világ más területein ez a változás lassabban folyik, de szintén megindult. A változások a turizmus területén különösen nagyok. Tekintettel arra, hogy a Magyarországra érkez , a beutazó turizmus bevételeinek dönt hányadát jelent nyugateurópai utasok, illetve az egy részüket utaztató irodák körében ezek a változások gyorsabbak, mint nálunk, fennáll a veszélye a következ knek: a magyar turizmus piacvesztés el tt áll a jelenleg növekv infrastrukturális turizmus-beruházások megtérülési rátája alacsonyabb lesz a magyar turisztikai ipar profitja csökken, mert a külföldi szolgáltatók jobb pozícióban lesznek a turisztikai termékek eladásánál, és mind az beutazók, mind a kiutazók vonatkozásában a profit egy jelent s része külföldön realizálódik A fenti veszélyeket csak a világ korszer weblapjainak, portáljainak elemzésével, a tanulságok id ben történ levonásával, hathatós központi programokkal és marketingmunkával lehet kivédeni.
59
A turisztikai weblapoknak több formája van. Ezek csoportosítása és elemzése mellett els sorban az országok, Magyarországhoz hasonló méret területek weblapjait célszer megvizsgálni. Tekintettel arra, hogy a turizmus fejl désére fordított források legjelent sebb része az egészségturizmus, gyógyturizmus fejlesztését szolgálja, ennek a fejezetnek is az ezzel foglalkozó része lett a legrészletesebben kidolgozva. Az egészségturizmus hagyományai és trendjei együtt határozzák meg a weben keresztüli marketinget, ezért nem egyszer en a létez weblapok felsorolását és leírását adjuk meg, hanem a terület egészének elemzése alapján állapítunk meg kategóriákat, és a fejl dés irányát is érzékeltetve a kategóriákat használva végezzük el a feladatot. A weblapok és az idegenforgalmi szakma elemzése, az informatikai trendek figyelembe vétele alapján a fejl dés f irányai a következ k: Az Internet használatának általánossá válásával a bármilyen formában dokumentáltan létez turisztikai információ csaknem teljes egészében a weben is elérhet vé válik A komplex és nagy mennyiség információ miatt egyre inkább a portálszer megjelenés válik dominánssá. Egyértelm cél az egyszer bemutatás, leírás helyett az ügyfél igényeinek mind teljesebb kielégítése, többek között hatékony keres k alkalmazása Az egyes turisztikai vonzer k, termékek saját weblapja a marketing irányultságuk alapján differenciálódik: a weblap a tükre annak, hogy egy terméket, látnivalót (de tájegységet, várost, országot is) hogyan akarnak eladni. Technológiailag fontos a széles sávú Internet-elérés elterjedése, ami teljes kör multimédiás alkalmazások készítését teszi lehet vé (szép képek, videók, igényes grafika, zene vagy hang, stb.). Elterjed ben van az intelligens térképek használata. A webes böngészés mellett ezeket egyre inkább a gépkocsikba szerelt számítógépekben, menet közben is kezdik használni. A web használatának módja is változik: az információ-szolgáltatás jelent ségét egyre inkább felülmúlja a tranzakciók lehet sége: a felhasználók ügyeiket is el akarják intézni a weben. Az elektronikus kereskedelmi megoldások elterjedése, kib vülése. Már nemcsak erre szakosodott portálokon keresztül lehetségesek foglalások, hanem a szállodaláncok, légitársaságok és utazási szervezetek maguk is beléptek a piacra, ahol komoly verseny folyik. Megoldódott a biztonságos fizetés, kialakulóban vannak az intelligens, kapcsolt foglalási rendszerek. Több csatorna használata: a Pű mellett a mobiltelefon és a palmtop jelleg eszközök is egyre jelent sebbek. Általánosak a küls információs terminálok, terjednek a nem ember által használt automatikus IP kapcsolatok. Az utazni szándékozók számára a legfejlettebb országokban ma már az Internet az els dleges információ-forrás. Ebb l a tényb l kiindulva célszer megvizsgálni a weblapok tartalmi kérdéseit és egyéb szolgáltatásaikat, a weblapok fajtáit turisztikai szakmai szempontból, valamint az egyes fajtákon belül a különböz megoldásokat, arculatokat. 5.1.1. A tartalomszolgáltatás és a tranzakciók
60
A hagyományos, információt nyújtó weblapok és a tranzakciókat lehet vé tev weblapok között a tartalom szempontjából végzett kategorizálás különösen nehéz, mert a különböz célra készült webek között szinte folyamatos funkcionális átmenetek figyelhet k meg. Ráadásul a terminológia sem egységes, hiszen például az Internet szolgáltatások esetén a „tartalomszolgáltató” fogalom korábban, még nem a szolgáltatások dominanciája idejében született. Ebbe a fogalomba beleértik a különböz értéknövelt szolgáltatásokat nyújtókat is, függetlenül attól, hogy a szolgáltatásban a tartalom mennyire hangsúlyos. Természetesen a tartalom szolgáltatása is szolgáltatás, de lényeges különbség van a között, hogy csak felkerül valamilyen anyag a webre, vagy üzleti folyamatok (regisztráció, interaktív kommunikáció, fizetés, stb.) is rendel dnek hozzá. Az átfedésekre a gyakorlati életben jó példa az utazási szolgáltatások megoldása. Az online repül jegy-értékesítés volumene napjainkban kezdi meghaladni a hagyományos eladásokat. Ez így egy új kereskedelmi csatorna, a fogyasztói elektronikus kereskedelem sikeres példája. Valójában a helyzet bonyolultabb, mert a siker mögött komplex szolgáltatások és a legolcsóbb lehet ségek megtalálására alkalmas e-procurement rendszerek (azaz business to business típusú elektronikus kereskedelem) áll. A szolgáltatási láncba a különböz termékek értékesítésének integrálása történik - azaz egy „agent” segítségével a repül jegyhez foglalható a szállás, a bérautó, a biztosítás, a koncertjegy, segít információs csomag keletkezik (így id és útvonaltervek), és változás esetén ez az egész automatikusan újraszervez dhet. 5.1.2. A turisztikai weblapok fajtái
Az els dlegesen turisztikai célú internetes anyagok más területekhez hasonlóan dönt en egyszer bb weblapokra és komplex portálokra bonthatók. Természetesen ezek elhatárolódása nem éles. A weblapok arculata fejlettségükt l és céljuktól függ: ezt leginkább a részletesen tárgyalt példán, a gyógyfürd k weblapjainak bemutatásán keresztül ismertetjük, ahol a kategorizálás alapjának éppen az arculatot választottuk. Funkció szerint els sorban a következ internetes alkalmazásokról beszélhetünk (példaképp általában egy kisebb, de fejlettebb ország, Izland weblapjait említjük): Az egyes vonzer k, turisztikai termékek weblapjai. Ezek is sokfélék lehetnek, az információs laptól az image-domináns, m vészi kivitel honlapon át a portálszer városi weblapokig, amik els sorban már nem is ide sorolandók. Turisztikai szolgáltatások weblapjai: különösen a közlekedési cégek, illetve szervezetek (légitársaságok, vasúttársaságok, stb.), valamint a szállodák (esetleg éttermek: whatson.is) és szervezeteik weblapjai jellemz ek (pl. lemeridienhotels.com). Komplex szolgáltatásokat is kínáló vonzer k: lényegében az el z két kategória jellemz it egyesíti. Ilyenek a külön fejezetben részletesen tárgyalt gyógyfürd honlapok is. Ide sorolhatók a tranzakciós szolgáltatásokat nyújtó városi weblapok (pl. londontown.com) – így a garmisch.de-r l egy olyan szálláskeres érhet el, ahol megadhatjuk, milyen típusú szállást keresünk hány ággyal, milyen árkategóriában, milyen ellátással. Az eseményorientált vonzer r l szóló weblapok az els kategóriához hasonlóak. Ilyenre példa a volcanoshow.is, ahol tájékozódhatunk az aktivitásukat gyorsan változtató vulkánok állapotáról, a látnivalókról és a veszélyekr l. Egy másik példa a galapagos.org, amelyen a korábbi olajszennyez dés hatásait lehetett évekig nyomon követni. 61
Nemzeti és regionális turisztikai szervezetek weblapjai (az izlandi példánál maradva icetourist.is és goiceland.org, lokálisan az impresszív east.is és south.is). Turisztikai szakmai szervezetek weblapjai Kereskedelmi célú, e-commerce szolgáltatást is nyújtó weblapok (ilyen a travelport.hu, vagy Izlandban az aktuális információkat is gazdagon közl eyeoniceland.com). Ismeretterjeszt célú weblapok turisztikai vonatkozásokkal: ilyenek például az Antarktiszról szóló weblapok (az extremeimages.com, a Sir David Attenborough munkája alapján készült j.e.m.com, a mastromedia.com), vagy az izlandi tengerbiológiai intézet hafro.is weblapja. Eseményr l szóló weblapok: évfordulókról, dedikált évr l (pl. az egészségturizmus éve), fesztiválokról szóló lapok. Ilyen például az 1000 éves keresztény Izlandról készített kristni.is. Turisztikai kiadók weblapjai: ilyen a Lonely Planet és a Rough Guide összetett, igényes weblapja. Hasonló célú a napi aktuális hírek bázisán turisztikai videók és könyvek vásárlását lehet vé tev icenews.ic. Utazási irodák weblapjai, általában jellemz en turisztikai csomagok, esetleg szolgáltatások kínálatával. Lényegében ugyanilyenek a virtuális irodák is – ilyen például az Amerikában nagyon népszer ski.com, ami egy speciális keres vel egybeépített sí-utakat csomagban ajánló (repül + szállás + síbérlet), a foglalást is lehet vé tev webhely, vagy a szolgáltatók licitálását is az üzleti modell részeként kínáló goto.com. A weblapokhoz hasonlóan a portáloknak is megfigyelhet evolúciójuk, ami szerint kategorizálhatók: horizontális portálok, keres k vertikális portálok, (els sorban) mint információforrások portálok, mint szolgáltatások gy jt helyei szoftverek futtatására alkalmas portálok Vertikális portálnak nevezhetjük a szakmai, a többszint információt és szolgáltatást kínáló webhelyeket. Ezekr l a portálokról eljuthatunk különféle tematikus webhelyekre, illetve szakportálokra. A turizmus szempontjából jellemz szakportálok: utazás (csomagok) utazási ajánlatok (image-ek) programok („ma este”) fesztiválok egészségügy-életmód közlekedés, autókölcsönzés helyfoglalás, szállodák A jelent s, szolgáltatásokat is nyújtó turisztikai portálokra példa az Expedia, a Travelocity, a Preview Travel. Egyre több légitársaság és szállodalánc is hasonló portált üzemeltet. Az Expedia az USA területén már automatikusan összehangolja a repül jegy és a szálláskeresést, a jegyek, ill. a szobák elérhet ségét is vizsgálva: kétségkívül ez a jöv . A közelben a kereskedelmi célú, szolgáltatásokat kínáló portálra a legjobb példa a jól használható horvát adriatica.net, amely egyszerre szól az utazókhoz és az utazásszervez khöz.
62
6. Fejl dési irányvonalak, jöv beni lehet ségek A nemzetközi trendek és a helyi lehet ségek elemzése alapján Magyarországon a jöv ben a vezet turisztikai termék az egészségturizmus lesz, így a fejlesztési irányok között is ennek kell prioritást adni. Ez stratégiai szinten 2010-ben megtörtént. Fontos az egészségturizmus kiemelése az Észak - Alföldön is, amint azt az elfogadott regionális stratégiák (a turizmusstratégia és a ROP) is kimondja - a régió lehetséges fejlesztéseit példaképpen részletesen is leírjuk. A II. világháború el tt Magyarország a piacvezet k közé tartozott, de azóta megváltozott az iparág helyzete, tartalma, az üzleti modellek, a piaci viszonyok, és ezzel az ország az ezredfordulóig nem tartott lépést.. Űár Magyarországon közkelet vélekedés, hogy az egészségturizmusban nagyhatalom vagyunk, ezt sem a számok, sem nemzetközi ismertségünk nem támasztja alá: az iparág vezet it, befektet it, véleményformálóit összefogó Global Spa Summit-on a szerz személyes tapasztalatai alapján alig néhányan ismerték hazánkat. Magyarország a GSS által készíttetett tanulmány szerint nincs az els 20-ban sem, és az európai kis országok közül egyedül Ausztria emelkedik ki, bizonyítva, hogy ez azért lehetséges. Ha nem lettek volna a Széchenyi Terv keretében fedett fürd fejlesztések, lemaradásunk már behozhatatlan lenne. A fejlesztések sikere érdekében a megközelítésében is szakítani kell az eddigi gyakorlattal. A tömegturizmus fel l a min ségi turizmus felé kell lépéseket tenni. Központokat kell meghatározni, a megcélzott vendégkör szerint differenciálni kell a fejlesztéseket és az arculatot, el térbe kell hozni az olcsóbb (romániai, szlovákiai) vetélytársakkal szembeni versenyel nyünket, az egészségügyi aspektusokat. Mindenképpen szükség van hazai spa innovációra, termékfejlesztésre, komplex spa brand-ek kialakítására. A piacon sikeres arculat kialakításához, és a magasabb hozzáadott érték szolgáltatások arányának növeléséhez egyaránt elengedhetetlen az egészségügyi aspektus el térbe helyezése. Fontos az iparág kapcsolatrendszerének újragondolása is. A turizmus sikere nagymértékben múlik a résztvev kisvállalkozások sikerességén, ami pedig er sen függ a szabályozási, támogatási környezeten. A fejlesztéseket és az eredményességet segít kedvezményrendszert, támogatási- és oktatási rendszert kell kiépíteni, újra kell gondolni az együttm ködésre, közös fejlesztésre, m ködésre, marketingre ösztönz jogi és nem jogi szabályozást, a TDM-eket. A turizmus sikere számos dologtól függ, a nyelvoktatás helyzetét l a vendéglátók kedvességéig és képzettségéig, az ország gazdasági helyzetét l a közbiztonságig. Az egészségturizmus esetén kiemelt jelent sége van az egészségüggyel, (a fürd kezelések finanszírozása miatt is) az OEP-pel, valamint az egészséges életmódot segít rendszerekkel történ kapcsolatoknak, de pl. a borászati ágazatnak is szerepe lehet egy divatos szegmens, wine-spa (hotelek és kezelések) sikerre vitelében, amely téren Magyarországnak különösen jó adottságai vannak. Kiemelten fontos kérdés az egészségipari szerepl k és az egészségturisztikai szolgáltatók közötti szerves kapcsolat megteremtése. 6.1. Speciális adottságok, javaslatok az Észak-alföldi Régióban
A kirívóan egyenetlen rehabilitációs ellátási kapacitás-eloszlás miatt az esélyegyenl ségre és az elmaradott térségek fejlesztésének EU –s elvére tekintettel nyilvánvalóan els sorban az ország keleti régióit kell fejleszteni. Figyelembe kell azonban venni, hogy a költség63
hatékonyság miatt nem lehet a meglév adottságok figyelembe vétele nélkül fejleszteni. Szintén fontos, hogy megfelel koordináció nélkül a politikai lobbizás miatt elaprózódó fejlesztések nem szolgálják a f cél, egy versenyképes egészségturisztikai ágazat létrejöttét. Fontos, hogy ezeknek a fejlesztéseknek egyéni arculatuk legyen, mert a növekv versenyben csak így van esély bevezetni ket a nemzetközi turisztikai piacra. A területi kiegyenlít dés, a vidék fejl désének el segítése miatt prioritást kell adni a f városon kívüli, s t lehet leg a megyeszékhelyeken kívüli fejlesztéseknek. Ennek oka, hogy a gyógyturizmus és a rehabilitáció nem igényel olyan nagyvárosi hátteret, mint számos más fejlesztend terület – ahol amúgy is a központokat kell fejleszteni. Már a jelenlegi NFT-nek is az a sajnálatos következménye, hogy a források csaknem kizárólag a megyeszékhelyekre kerülnek – az ÚMFT-ben, illetve a következ pénzügyi ciklushoz tartozó fejlesztési tervben ezt lehet leg el kell kerülni. A Dél-Alföld mellett kiemelten fejlesztend Észak-Alföldi régióban a gyógyturizmus szempontjából a legfontosabb egy nagy és néhány kisebb mozgásszervi rehabilitációs központ, illetve balneológiai - fizioterápiás egészségturisztikai szolgáltató központok fejlesztése. Nemzetközi szint egészségközpont gyógyturizmus szolgáltatási fókusszal csak megfelel min ség gyógyvízre tervezhet , jelent s egészségügyi háttérre alapítható közlekedési szempontból megfelel helyen, jó imázzsal rendelkez területen. A kiemelt mozgásszervi rehabilitációs központ számára az ideális helyszínnek Űerettyóújfalu látszik. A fejlesztés központi program keretében történhet. Ez a rehabilitáció, illetve gyógyturizmus kis kórházak bázisán modell példája is lehet: bár megyéjében Űerettyóújfalu az egyetlen megyeszékhelyen kívüli kórház, és megszüntetése az elmaradott bihari térség miatt hosszabb távon sem indokolt, finanszírozhatósága problematikus. Ezzel szemben adottságai jók: közel fekszik a debreceni repül térhez (ami a megyeszékhelyt l Űerettyóújfalu felé esik), kihasználhatja a szintén közeli Hajdúszoboszló hasonló gyógyvizének imázsát (a bevizsgált gyógyvíz a kórház területén van), és van területe a fejlesztéshez. Más szóba jöhet helyszíneknek vagy nincs kórháza (ami a szükséges egészségügyi háttér), vagy rossz az elérhet sége. A fejlesztésekhez ma már hozzátartozik a kapcsolódó fedett fürd és néhány szolgáltató létesítmény is – utóbbiak többségét, valamint a kereskedelmi szálláshelyeket azonban már magánt kéb l is lehet építeni. Az egészségturizmus egészségügyi hátterének felértékel désével a régió legjelent sebb fürd jének, Hajdúszoboszlónak is lépést kell tartani. Szerencsére az elmúlt években megtörténtek a szükséges lépések, van mire építeni. Az új fedett élményfürd felépítésével a régi fedett fürd egyértelm bb gyógy-profilt kaphat. A továbbfejlesztés a gyógyhely komplex fejlesztését, illetve a modern spa kezelések terén történ fejlesztést jelenthet. Űerettyóújfalu Hajdúszoboszlóval együttesen is fejleszthet : ideális esetben Űerettyóújfalu az egészségügyi hátteret és esetleg kisebb kihelyezett részleget biztosít, a fürd város pedig imázsa, ismertsége mellett vizes üzemeltetési tapasztalataival segít. Hajdúszoboszlónak amúgy is célszer egy gyógytérség központjának lenni: ez Nádudvart, Kabát (esetleg Püspökladányt) és Űerettyóújfalut foglalhatja magába. Speciális, kisebb központok fejlesztése is javasolható (1-2 db: meglév rehabilitációs kapacitás b vítésével, pl. Szolnokon, Debrecenben és Nyíregyházán vagy Fehérgyarmaton) Emellett Debrecen a fürd és a klinikák egymás mellett fekvése miatt kit n en fejleszthet
64
lenne a nemzetközi trendeknek megfelel kiemelked méretben is.
medical wellness irányba, akár országosan
Egyéb fejlesztések között megemlíthet a közepes mozgásszervi rehabilitációs járóbeteg szolgáltató intézmények fejl d turisztikai infrastruktúra mellett, illetve gyógytényez vel rendelkez kistérségi központokban járóbeteg kezel k kialakítása, küls szolgáltatási kapacitással (pl. űserkesz l , Tiszafüred, Űalmazújváros vagy Tiszacsege, Kisújszállás, Hajdúnánás vagy Hajdúböszörmény, Tiszavasvári) Szintén fontos terület a spa-weblapok, egészségügyi intézmények gyógyturizmus-kínálatára tranzakciós portál fejlesztése, valamint az egészségturizmus HR-oktatás, képzés fejlesztése. 6.2. Az egészségügyi és turisztikai fejlesztések összekapcsolása
Magyarországon az egészségturizmus csak akkor lehetne az er söd piaci versenyben sikeres, ha a turizmusért felel s szervek és az egészségügyi fejlesztésért felel s szervek együtt terveznék. Kiemelhet , hogy a természeti kincseket kiaknázó turisztikai és gyógyító-megel z szolgáltatások egymást er sít összekapcsolása a cél. A gyógytérségek létrehozásával a központi elképzeléseknek megfelel en egy-egy térség egészségügyi intézményeinek földrajzilag és szakmailag meghatározott köre alkalmassá válhat a hazai gyógyturisztikai kínálat dinamizálására. A turisztikai ágazat a leírt szinergiák mellett azért is jól jár az egészségügy fokozott szerepvállalásával, mert egyes létesítmények EU-s támogatás igénybe vétele esetén alacsonyabb önrésszel építhet k így meg. A tervezett fejlesztések az EU elvek érvényesülése szempontjából is hasznosak, hiszen els sorban az elmaradott területek fejleszthet k, és ezzel a ma még kirívó különbségek is mérsékelhet k az Észak-Nyugat Magyarország és a F város, illetve a keleti országrészek között. 6.3. Lehet ségek a nemzetközi egészségturizmusban
Nemzetközi viszonylatban Magyarország két f versenyel nye termálvizeinek gazdagsága és a hagyományok, tradicionális fürd k. Látni kell azonban, hogy a termálvizeknek nincs meghatározó jelent sége a wellness turizmus területén, a tradíciók pedig inkább csak a modern kínálat mellett segítik a fürd helyeket a piaci versenyben. Tekintettel arra, hogy az országban néhány kifejezetten szép régi fürd ellenére se a leghíresebb fürd városokhoz hasonló épített városi környezet, se kiemelked en szép természeti környezet nem található, a az iparág meghatározó formája, a wellness turizmus terén nem reális a környez országok átlagánál lényegesebben sikeressé válni. A két f versenyel ny azonban jól kihasználható a gyógyturizmus terén, azonban itt a kínálatot minden szempontból modernizálni kell. A gyógyvizek mellé telepített gyógyszállók üzemeltetése min ségi szakembergárdát és ellátási gyakorlatot feltételez els sorban rehabilitációs, reumatológiai, kardiológiai és geriátriai szakterületen. Ez Magyarországon els sorban az egészségügyi intézményekhez kötve alapvet en rendelkezésre áll. A gyógyszállókra épül turizmust el mozdító egészségügyi szolgáltatói infrastruktúrák az érintett szakmákban kiépíthet k a 65
gyógyszállókon belül, illetve az elérhet közelségben elhelyezked ellátó intézményekben is. Ezt az ellátási formát azonban Európán kívül gyakorlatilag nem ismerik, és kontinensünkön belül is gyakran a meghaladott, kevésbé min ségi szolgáltatásokkal azonosítják. űsak központi programokkal lenne lehetséges az újrapozícionálás, a következ piacok megnyerése: Németország (és a hasonló Svájc): min ségi piac kifejezetten magas igényekkel – a németek elmaradásának f oka a relatív min ségromlás, a korszer tlenség (ide értve a korszer tlen marketinget is). Olaszország (és Szlovénia): az olaszok körében ismertek és kedveltek a hagyományos gyógyturisztikai kezelések. Ezeket tradicionálisan belföldön veszik igénybe (ezért érkezett eddig kevés olasz gyógy-turista), de a társadalombiztosítási finanszírozás ottani sz külése Magyarországnak komoly piaci lehet ségeket jelent. Oroszország (és a Szovjetunió volt országai): ismertek a szanatóriumok, de az utazást megfizetni tudó elit csak egy modernizált formában, komplexebb kínálattal választaná tömegesen a hazai intézményeket Távol-Kelet: az európaihoz hasonló az elöregedési folyamat, és emellett elég jó az országimázsunk. Els sorban Japánból, Koreából, Kínából és Vietnámból lehetne nagyobb számú gyógy-turistát megnyerni az adott országra optimalizált kínálattal és marketing stratégiával (pl. Japánban ismerik a gyógyvizet és érdekl dnek a zenénk, kultúránk iránt, Vietnámban fontosak a wellness-elemek és az üzleti lehet ségek, Kínában a gyógyturisztikai hagyományok bemutatása és az állami szervekkel történ kooperáció lehet eredményes). Törökország (és részben a Közel-Kelet): a magyar turizmus egyik leginkább kihasználatlan küld országa, ahol fürd kultúránk hasonlóságát és a mögöttes orvosi tudást lehetne a marketing középpontjába állítani –persze ehhez az kellene, hogy a törökökre ne csak mint egykori hódítókra, hanem pl. fürd kultúránk épít ire is tekintsünk. Az egészségügyi turizmus területén az Új Széchenyi Terv is megállapítja, hogy Magyarországot Európában a vezet országok közé a kiemelked en jó ár-érték arány emelte, f leg egyes kisméret magánrendel kben is végezhet orvosi, egészségügyi szakterületek szegmenseiben. Ilyen els sorban a fogászat, de ilyen az esztétikai célú plasztikai sebészet is. A Terv alapján olyan célzott orvosi szolgáltatások fejlesztésével, amelyek a régióhatáron átnyúló utazásokat, turisztikai programcsomagokat, a diagnosztikus-, terápiás-, rehabilitációs beavatkozásokat, a nemzetközileg elismert készségfejlesztéseket is magában foglaló komplex csomagokra épít, az árel ny típusú pozíción túl, Magyarországot a nemzetközi piacon a min ségel nyt és hiánypótló kezeléseket kínáló országok közé is emelheti.
66
Melléklet A GYÓGYÍTÓ MAGYARORSZÁG - EGÉSZSÉGIPARI PROGRAM A mellékletben összefoglaljuk az Új Széchenyi Terv els programjának lényegét, a 2011 januárban megjelent kormányzati kiadványban írtak alapján. űsak a program címének valóban megfelel elemeket részletezzük – a programra jellemz , hogy az ÚMFT korábbi turisztikai programjainak zömét is tartalmazza, és ezek vonatkozásában nem is tekinthet sem konzisztensnek, sem újnak. A valóban az egészségiparra vonatkozó programelemek viszont mind a régi Széchenyi Tervhez, mind az ÚMFT-hez képest átgondoltabbak, jobban igazodnak a világtrendekhez, els sorban a komplexitáshoz, a kezelések el térbe kerüléséhez, az egészségügy (illetve orvosi megalapozottság és/vagy részvétel) szerepének növekedéséhez. Emellett jobban figyelembe veszik a tényleges problémákat is, így nem els sorban fürd fejlesztést, hanem a fürd k kétségkívül nem kell jövedelmez ségének javítását támogatják. A program céljai A Gyógyító Magyarország - Egészségipari program hazánk termálvízkészletének hatékonyabb kihasználásán túl, a rá épül termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalását, illetve az egészségtudatos életmódot szolgáló termel és szolgáltató iparágakat kapcsolja össze. A Gyógyító Magyarország - Egészségipari program f céljai: elmaradott térségek felzárkóztatása termikus energia komplex hasznosítási lehet sége természeti adottságok védelme, a min ség garantálása az ország versenyképességének tartós növelése tudásfejlesztés A program tervezett eredményei A Gyógyító Magyarország – Egészségipari program sikere révén várható eredmények: jelent s munkahelyteremt hatás a kkv-szektor versenyképességének javulása gazdasági növekedés biztosítása területi és társadalmi különbségek csökkenése a lakosság egészségi állapotának javulása az oktatás-képzés élénkülése Magyarország küls energiafügg ségének csökkenése fejl dés biztosítása környezeti, makrogazdasági és társadalmi szempontból stratégiai el ny A program két f részb l áll: az egészségiparra épül turizmus programrészb l és a termál egészségipar programrészb l.
67
.
68
Az egészségturizmus alprogram fejlesztésének legfontosabb eszközei
komplex programok végrehajtása országos és területi szinten gyógy- és wellness turizmus további fejlesztése „nem vizes” /gyógybarlangok, mofetta/ egészségturizmus fejlesztése a gyógyhelyek fejlesztése fürd -desztinációk, attrakciók fejlesztése orvosi szolgáltatásokra irányuló egészségturizmus fejlesztése gyógyászati szolgáltatások min ségbiztosítása az egészségturizmusban keletkez adatbázis hatékony kezelésének kidolgozása vízbázis védelem
Az országos és térségi arculat kialakítása és komplex programok tudatos és következetes végrehajtása Magyarország egységes arculatának kialakítása az egészségturizmuson belül a regionális és helyi arculat kialakításánál a célcsoport-orientált profilok meghatározása a fejlesztésben dönt szerepet kapjon a az egyediséget tükröz profilok megjelenítése, a márka tudatos építése a marketingben fontos szerepet kapjon az orvos-szakmai érvrendszer, a víz unikális jellege, a terápiás spektrum A „vízbázisú” gyógy- és wellness turizmus fejl dése érdekében a gyógyfürd k, gyógyszállók, szakosodott egészségügyi intézmények komplex szolgáltatási rendszerének fejlesztése a magasabb színvonal eléréséért a gyógyvíz alapú szolgáltatások kiegészítése orvosi szolgáltatásokkal külföldi piacok bevonása a magánbiztosítókon keresztül A gyógygázra, gyógybarlangra, klimatikus gyógyhelyekre építhet gyógyturizmus érdekében magas színvonalú, környezettudatos szállás- és vendéglátó szolgáltatások kialakítása, megfelel szabadid s programkínálattal a gyógybarlangok, klimatikus gyógyhelyek jogi szabályozásának felülvizsgálata, min sítés aktualizálása A gyógyhelyek fejlesztése saját arculatú gyógyhelyek kialakítása a gyógyturizmusban a gyógyhelyek orvosi-szakmai specializálódása, min sítésér l szóló jogszabályozás felülvizsgálata, min ségbiztosítás a versenyel nységért Fürd -desztinációk, attrakciók és települések fejlesztése helyi és térségi desztináció-menedzsment szervezetek /TDM/ kialakítása
69
a fürd -desztinációkban a profilhoz illeszked gyógyászati funkciók kialakítása, a gyógyfürd k rekonstrukciója, b vítése és korszer sítése, fejlesztése megfelel piacképes szálláshelyek /családi wellness, selfness/, nagyobb kapacitású szállodák, /ismert lánchoz tartozó több csillagos szállodák/ építése Az orvosi szolgáltatásokra épül egészségturizmus fejlesztése a meglév orvosi egészségügyi kapacitások b vítése, új magas min ség egészségügyi szolgáltatások létrehozása a megfelel infrastruktúrával /magas színvonalú szálloda, turisztikai szolgáltatás/ orvosi m szerpark mennyiségi és min ségi fejlesztése szakmai védjegy honosítása Gyógytérségek – gyógyászati szolgáltatások mín ségbiztosítása az egészségturizmus fejlesztésével a nemzetközi versenyképesség javítása, a meglév egészségügyi szolgáltatások versenyképessé tétele a turisztikai desztináció-menedzsment szervezetek létrehozásával a térségek turisztikai fejlesztése
70
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE Albel A. – Tokaji F: Alföld Spa. Gyógyítás és wellness a Dél-Alföld termálfürd iben. Gyula, 2006. Űalázs Gy. F: Az orvostechnikai eszközök jogszer reklámozásának sajátos követelményei. Marketing, public relations és reklám az egészségügyben, Budapest, 2007. Castells, M.: Az információ kora Gazdaság, társadalom és kultúra I. –II. és III. kötet. Gondolat – Infonia, 2005, 2006 ill. 2007. Kékes E., Kincses Gy., Várhelyi T.: Egészségügyi Informatika. Spriger Hungarica, 1993 Könyves E: Klaszterek szerepe a turizmusban, "Hagyományok és kihívások a menedzsmentben", Debrecen, 2008. Michalkó G.: A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János F iskola, Székesfehérvár (2. kiadás), 2007. Paplanos P:,,Átsz r d üzenetek'', avagy egy eredményes sz r program kommunikációjának bemutatása. Marketing, public relations és reklám az egészségügyben, Budapest, 2008. Poór Gy, Űálint G, űsermely M: Helyzetjelentés és jöv kép a fizioterápiáról Magyarországon. Magyar Tudomány, 200ő/11. Süli-Zakar I.: Az Eu regionális politikájához való csatlakozás területfejlesztési következményei Magyarországon. In: Süli-Zakar I. (szerk) A terület- és településfejlesztés alapjai Dialóg űampus Kiadó, Űudapest-Pécs, 2003. Tárczy E. Zs: Gyógyszerek reklámozási lehet ségei az egyes országokban a fogyasztók felé irányuló hirdetések tükrében. Glossa Iurdica – I. évfolyam 1. szám, 2009. Várhelyi T.: Az egészségügyi portálokról. IME: Informatika és Menedzsment az Egészségügyben 2002. 1. évf. 3. ŐŐ-46. o. Várhelyi T. (szerk): Az informácós társadalom fejl dése és a munkaer piac. DE TEK, 2007. Várhelyi T: A turizmus fejlesztése. Liceum Kiadó, Eger, 2009. Zavodik J: A kiszolgáltatott e-fogy@sztó. Marketing & Menedzsment 2005/3
II.
RÉSZ (DR.BOROS SZILVIA)
1.Wellness 1.1. A wellness fogalma, helye és szerepe kultúránkban Korunk fogyasztói kultúrájában a testi szépség, az egészségmeg rzés kiemelt hangsúlyt kap. Mintha korunkra az életkultusz lenne jellemz , amely tökéletes ellentéte az ókori egyiptomi halottkultusznak. Akkoriban ugyanis a születéskor várható élettartam igen alacsony volt (2ő30 év), valószín leg ennek volt köszönhet a túlvilágba vetett hit, illetve hogy az élet gyakorlatilag arra volt elegend , hogy az emberek felkészüljenek a halál utáni létre. Napjainkban azonban pont fordítva történik minden, vagyis az élet értékel dött fel, amelyben a megjelenés, a vitalitás, a fiatalság, ill. a fiatalosság egyfajta társadalmi elvárás. a betegség, öregedés, halál rejtett kifejezésekké, tabu témákká kezdtek válni teljesen indokolatlanul, hiszen e fogalmak szintén az élet velejárói. Egy olyan Janus arcú kultúrába élünk, amely egyfel l folyamatos fogyasztásra, élményszerzésre motivál, másfel l pedig óva int a túlzásoktól, az élvezetekt l. Elvárja, hogy tudatosan étkezzünk, sportoljunk, tartózkodjunk a káros szenvedélyekt l és próbáljunk a stresszel szemben hatékonyan fellépni. Nem véletlen tehát, hogy a turizmus különböz területein is új trendek jelennek meg, az egészséggel, a betegségek prevenciójával, az öregedési folyamatok késleltetésével, a stresszkezeléssel, és a szépségápolással kapcsolatosan. Ezen eljárások az utóbbi id ben jelent sen felértékel dtek, és egyre keresettebbé váltnak. Az egészségturizmus két ágában (wellness- és gyógyturizmus), de különösen a wellness turizmusban is megjelenik az élmény-nyújtás, a komplexitásban gondolkodás, az individuum kihangsúlyozása a jól-lét érzés megteremtésének eszközeiként. A régi fogalmak változása mellett új megvilágítás, tipizálás bontakozik ki. Lássuk, mit jelentenek napjaink gyakran hallott kifejezései! Wellness: az egészségturizmushoz kapcsolódó fogalom a wellness, amely két angol szó a
„wellbeing” (jó közérzet) és a „wholeness” (jó kondíció) szavak összeolvasztásából alakult ki. A wellness egyaránt magában foglalja a fizikai, mentális és érzelmi egyensúlyt, és az általános jóérzéssel párosuló testi-lelki harmóniát. Azonban a turizmuson belül a wellness egy nagyobb egységként értelmezhet , amelyben a fitness, a mindness és a selfness is helyet kap. Azonban a wellness fogalma az igények, célok fel l is körvonalazható. Milyen céllal vehet k igénybe a wellness szolgáltatások? A kérdést alapvet en négy fogalommal válaszolhatjuk meg: (1) preventív (betegségek megel zése), (2) rekreációs, (3) regenerációs, és (Ő) relaxációs céllal. Vagyis a wellness hordozza a betegségek prevencióját, az aktív kikapcsolódást, a stresszel teli életb l való kiszakadást, a pihenést és az új energiákkal történ feltölt dést. Tágabb értelemben a rehabilitáció, vagyis a már meglév betegségekb l történ felépülés is ide sorolható, de a wellness els sorban a prevencióra helyezi a hangsúlyt. A wellnesst, mint jól-létet három nagyobb egységre lehet felosztani: fittness-re, selfnessre és mindnessre. Fitness: a fitness jelentése űooper szerint nem más, mint a rendszeres fizikai aktivitással, egészséges táplálkozással és érzelmi egyensúllyal kialakított jóllét állapota. A turizmusban a fitness leginkább a testgyakorlásban nyilvánul meg. A legtöbb szálloda alapfelszereltségévé vált a fitness terem, amely els sorban a kikapcsolódásra, rekreációra vágyó vendégkört tartja célcsoportjának, melynek tökéletes kiegészít je a MIűE szegmens is.
72
Selfness: „Meg kell tanulnunk pozitívan gondolkodni, kívülr l értékelni saját magunkat és minél többször megtapasztalni a kompetencia-élményt” –írja Mathias Horx a selfnessr l. Horx osztrák trendkutató nevéhez f z dik az új angol kifejezés, amely mindinkább a lelki harmóniára, a pozitív önértékelésre, a kell önismeretre és a pozitív gondolkodásra, valamint az érzelmi egyensúlyra hívja fel a figyelmet. A fittness a testi egészséget, jóllétet foglalja magában. A selfness az egyén önismeretét mélyíti el, emellett megtanítja az élet pozitív oldalát figyelni, az optimista személetmódon keresztül, valamint segíti az egyént a sikerélmények – úgy nevezett kompetenciaélmény – minél többszöri megtapasztalásában. Képessé teszi arra, hogy reálisabban szemlélje saját magát, konfliktusait könnyebben kezelje és elinduljon/ visszataláljon az egész életen át tartó önfelismerés útján. http://www.clubspas.com/fr/. Mindness: a mindness fogalom leginkább a német területeken terjedt el. A fogalom
hátterében a szellemi kibontakozás foglal helyet. Vagyis az egészséges test és lélek mellett a szellem kibontakozásának relevanciáját er síti meg. A kognitív funkciók mellett az intuitív képességeket is hordozza. Spa : a latin „sanus per aquam”, azaz vízzel történ gyógyítás rövidítéséb l származik. A
fogalom mára kissé átalakult, ugyanis nem feltétlenül a vízzel kapcsolatos szolgáltatásokat tömöríti, hanem sokkal inkább az egyén jól-létére fókuszál. Az egészséges életmód elemeinek széles tárházát foglalhatja magában, például a méregtelenítést, szépségápolást vagy akár az életmód tanácsadást. A Nemzetközi Spa Szövetség az alábbi spa-kat különíti el: - Resort/ Hotel spa: F ismérve a szállás biztosítása. A szobaárak a legtöbb szállodában tartalmazzák a szauna, jacuzzi, úszómedence, élménymedence, fitness terem használatát. A vendég akkor érkezik és távozik, amikor kedve tartja (ellentétben a desztinációs spa-val). Magyarországon wellness szállodaként szerepel, amelyb l öt évvel ezel tt még alig volt több, mint ötven, mára számuk száz feletti, és folyamatosan növekszik. A caldarium, tepidarium és frigidarium hármas egységét szinte egyik szálloda sem mell zi, de emellett a legtöbb resort hotel fitness teremmel, valamint masszázzsal, szépségápolással várja vendégeit. Egyik hazai példa a Thermal Hotel Visegrád****superior Szálloda, http://www.thv.hu/, amely páratlan szépség szauna parkkal, valamint számos wellness kezeléssel várja a vendégeket. A gyermekprogramok, valamint a csoportos mozgásprogramok koordinálását animátor segíti. Külföldi példák közül kiemelhet a Hawaii Waikiki parton található Royal Hotel www.royal-hawaiian.com - Desztinációs spa: egy bizonyos cél (pl. fogyókúra, méregtelenítés, dohányzás leszokás, asszertív tréning, pszichodráma továbbképzés stb.) elérésének érdekében kialakított spa-ról van szó, amelyre legtöbb esetben az exkluzivitás, a világ zajától elzárt környezet megteremtése jellemz . Mérete nem túl nagy, mindössze 10-20 vendég befogadására alkalmas. A részletesen kidolgozott programra jellemz , hogy meglehet sen szigorú szabályokat követel. Például nem lehet bármikor odalátogatni, sem abbahagyni, ragaszkodni kell a kiírt turnushoz. A desztinációs spa-ba olyan személy nem kap bebocsájtást, aki nem vesz részt az aktuális programban. Másik érdekessége, hogy mindig biztosított az orvos, ill. szakember felügyelete, a vele történ konzultációs lehet ség, amely a programnak is része. A programok a megérkezést követ en egy orvosi kivizsgálással és konzultációval kezd dnek. A cél eléréséhez minden feltételt biztosítanak, amely azt is jelenti, hogy nem lehet más jelleg szolgáltatásokhoz hozzájutni. Például a fogyókúrás program csak az ehhez 73
-
-
-
74
megfelel étkezést biztosítja, cukrászsütemények, zsíros ételek, extra adagok nem elérhet k. Nincs külön bár vagy büfé, ahol az éhségt l szenved vendég kiegészíthetné a kalória bevitelt. A desztinációs spa-k még nem terjedtek el hazánkban, mindössze néhány található bel lük. Ide tartozik például a Visegrádi Vendégház http://www.bio-tex.hu/, vagy a személyre szabott ájurvédikus kezeléseket biztosító űalendula Gyógyközpont,Siófokon http://www.calendula.hu/. Külföldi példák közül a kaliforniai méregtelenít spa http://www.wecarespa.com/gallery.shtml emelhet ki. Day spa: Magyarul napi spa, jóllehet hazánkban szélesebb körben alkalmazzák angol megfelel jét. Fontos ismérve, hogy nincs lehet ség egy napnál több, folyamatos ott tartózkodásra a szálláslehet ség hiánya miatt. Jellemz en a nagyvárosok forgalmas belvárosi övezetében találhatók. Exkluzív környezetet, csendes, igazi kikapcsolódásra alkalmas körülményeket nyújt. A wellness kínálati elemek száma és fajtája azonban nagy egyéni különbségeket mutat. A day spa-kat a nagyvárosi stresszkezelés egyik eszközének céljából alakították ki f leg azon vendégek számára, akik két tárgyalás közötti 2-3 vagy akár annál több órában szeretnének egy kicsit kikapcsolódni, elvonatkoztatni a bokros teend kt l, konfliktusoktól. Ezért minden day spa-ra jellemz a csendes, nyugodt, relaxálásra is alkalmas helységek kialakítása. Emellett a legtöbb helyen szépségápolás (fodrászat, arckezelés, stb.), masszázsfajták, szaunák állnak a vendégek rendelkezésére. F ismérvéhez tartozik, hogy a helyszínen mindent biztosítanak: papucsot, fürd köpenyt, törölköz t, sampont, szappant, egyszer használatos fés t és hajszárítót is. Így nem is kell különösebb el készület ahhoz, hogy a vendég egy-két nyugalmas órát eltöltsön két tárgyalás között. Hazánkban egyre több day spa-t találhatunk. Magyarországon Mandala day spa tartozott az els k közé http://www.mandaladayspa.hu/, a külföldi példák száma szinte kifogyhatatlan, különösen az amerikai nagyvárosokban találhatók nagy arányban http://www.atouchoflasvegasdayspa.com/. Medical spa: orvosi szupervízióhoz kötött gyógykezeléseket, ambuláns m téti beavatkozásokat ígér spa, exkluzív környezetben, amelyek kínálati elemei közül nem hiányoznak a wellness kezelések (pl. szauna, masszázs, szépségápolás, stb.) sem (pl. http://www.medispa.co.za/services.htm). A klasszikusnak számító orvosi beavatkozások mellett új technológiákon alapuló eljárások szerepet kapnak. Például nem ritka a fogászati (pl. fogbeültetés), szemészeti (pl. lézeres látásélesség-korrekció), kozmetológiai (pl. lézeres epiláció, pigmentfolt eltávolítás, mikrodermabrázió, mezoterápia, stb.) http://www.rejuvenationsmedispa.com/, plasztikai sebészet (pl. hajbeültetés, visszér eltávolítás, zsírleszívás, eml -augmentáció, stb.), mint divatosnak, újszer nek mondható, többnyire szépészeti megoldások. Természetesen a hazai fürd kultúra elemei, vagyis a gyógyszolgáltatásokat nyújtó fürd k is tulajdonképpen medical spa-knak tekinthet k. Közös jellemz jük, hogy a hazai gyógy- és thermál vizek erejét, ill. a hidroterápiás eljárások széles repertoárját kihasználva reumatológiai kórképek, valamint rehabilitációs kezeléseket végeznek szakorvosi irányítás mellett. http://www.danubiushotels.hu/hu/szallodak/magyarorszag/budapest/danubius_health_ spa_resort_margitsziget/gyogyszolgaltatasok Egyik kiemelked hazai példa a wellness és orvosi kínálati elemek találkozásának a Quintess Spa http://quintess-spa.hu/. Mineral spring spa: Japánban évszázados hagyományokra tekint vissza a forró forrásvizet kínáló spa-k összessége. A japán földrajzi és klimatikus viszonyoknak köszönhet en kétféle természetes forrásvíz különböztethet meg, a kültéri rotenburo és a beltéri notenburo. A mineral sping spa olyan létesítmény, amely épületen belül kínálja a természetes ásvány- vagy tengervizet.
-
-
Klub spa: Kizárólag tagsági igazolvánnyal látogatható, exkluzív spa, amelynek meglehet sen sokféle szolgáltatást ajánlhat. A klub spa-k kínálati elemeire nem jellemz az egységesség. Ahány spa, annyi féle elérhet ség jelenhet meg. Közös jellemz jük, hogy a tagság megszerzését er sen limitálják. Vagy az igen magas ár, vagy egyféle társadalmi hovatartozás szabja meg a tagság feltételét. Sokszor egy-egy elit sportág képvisel i veszik igénybe (pl. jacht http://grandyachtclub.com/, golf http://www.manningsheath.com/EXCLUSIVE_HOTELS/the_club.aspx). Wellness központ: tagsági belép vel vagy napi jeggyel látogatható. Általában a város frekventált részén helyezkedik el. Alapvet en a fitnesz szolgáltatások széles tárháza érhet el, mint pl. kondi gépek, aerobik, spinning, személyi edzés, stb., amely mellett egyéb kiegészít szolgáltatás is igénybe vehet , pl. masszázs, szauna, pezsg fürd , szépségápolás, tanácsadás, stb. Hazánkban egyik kiemelked példa a franchise rendszerben m köd Oxigén wellness http://fay.oxygenwellness.hu/.
1.2. A wellness modell, az elemek bemutatása, új trendek „Az ember egy módon használhat a világnak, ha rendbe jön önmagával. Az embernek egy dolga van, az üdvössége.” – fogalmazza Németh László. Valójában az üdvösséget, más szóval a boldogságot azonban sajnos nehezen, vagy egyáltalán nem érhetjük el. Apróbb, hosszabb, rövidebb ideig tartó örömöket azonban annál inkább. Mindennek megvalósulása is sokszor nehézségekbe ütközik. Hiszen fogyasztói társadalmunk kimondatlan szabályai közt szerepel a munka iránti maximális elkötelezettség, az anyagi javak felhalmozására való törekvés. Mindez sokakat csapdába ejt és észre sem veszik, hogy telnek a hetek, hónapok, évek, évtizedek és még csak ki sem tudtak kapcsolódni igazán. Azonban csak akkor tudunk maximálisan teljesíteni, ha rátalálunk a testi, lelki, szellemi egyensúlyra, amely nem más, mint a wellness, vagyis a jól-lét állapota. A wellness azonban nem mindig érhet el egykönnyen, számos tényez befolyásolja. Melyek a wellness-t, vagyis testi, lelki, szellemi harmóniát befolyásoló tényez k? Nos, számos fontos szempont fogalmazható meg a wellness kapcsán. Legszemléletesebben egy kerékmodellel írható le, amelynek küll ihez egy-egy fogalom társul (1. sz. ábra).
1. ábra – Wellness kerék modell 75
Saját bels egyensúlyunk, harmóniánk megteremtéséhez szükségünk van a megfelel szociális körülményekre, megfelel munkalehet ségre, anyagi helyzetre, de az is fontos, hogy legyen fedél a fejünk felett, és nem legyen kilátástalan a szociális helyzetünk fejl dése, fejlesztési lehet sége. A következ az intellektuális fejl dés, vagyis mindenki saját igényének megfelel en tudja magát továbbképezni. A két el bb említett tényez a mindeness-hez, vagyis els sorban a szellemi jól-lét állapotához járul hozzá, de természetesen a testi és lelki folyamatokban is szerepet kap. A fizikai kondíció is nélkülözhetetlen. A betegségek megel zésének szempontjából heti 2,ő óra, közepes intenzitású fizikai aktivitásra van szükségünk (Amerikai Sportorvos Társaság, 2010). A megfelel táplálkozásnak és az optimális testtömeg elérésének és megtartásának jelent sége is megkérd jelezhetetlen a betegségek megel zése szempontjából, vagyis a wellness szempontjából. A WHO, 200ő-ben kiadott állásfoglalása szerint az elhízás önálló betegségnek számít. Sajnálatosan hazánkban is meglehet sen nagy az lehízottak és túlsúlyosak aránya, a feln tt lakosság több mint ő0 százalékát érinti (Űoros, 2010). Az érzelmi egyensúly, a lelkiállapot is nagyon fontos tényez je a jól-lét állapotának. A munkahelyi körülmények és a lakókörnyezet, valamint a szellemi, spirituális jellemz k, a szórakozás és kikapcsolódási lehet ségek is egyforma hangsúlyt kapnak a wellness megteremtésében. Természetesen a test, lélek és szellem nem választható szét egymástól, hiszen szoros kölcsönhatásban álnak egymással. Sokszor nem is gondolnánk, hogy a munkahelyi teljesítményt mennyi minden képes befolyásolni: család, szociális körülmények, érzelmi egyensúly, fizikai állapot, stb. A wellness kerék szinte mindegyik eleme összefüggésben áll egymással, nem választható szét. Ha szemügyre vesszük az egyes wellness-hez szükséges életstílus elemeket, akkor bizonyára találunk olyanokat, amelyekben nehézség, hiányosság, optimálistól való eltérés mutatkozik. Érdemes gondolatban pontozni (1-10-ig), hogy a saját életünkben az egyes tényez k milyen szinten mondhatók jónak, saját, szubjektív megítélésünk szerint. Egy pont jár a leggyengébb, ill. legnagyobb hiányosságnak, 10 pont jár annak a tényez nek, amellyel maximálisan elégedettek vagyunk. A pontozás segít a változtatni való tényez feltárásában. Hiszen nem vagyunk egyformák, van, akinek a környezet jelenti a legnagyobb problémát, másoknak a kapcsolati konfliktusok, míg akadnak olyanok, akik az optimális testtömeget képtelenek elérni. Azonban nem csak az egyén, az individuum szintjén, hanem a lakosság szintjén is elvégezhet a fentiekben említett pontozás, a leggyengébb láncszem feltárása. Ha a hazai lakosságra gondolunk, akkor a kerék leggyengébb eleme a fizikai kondícióra, a táplálkozásra, a testtömegre, ill. a szociális körülmények részre esik. Hiszen a hazai halálozási statisztikák szerint minden második halálokot a szív-érrendszeri betegségek képezik, amelyek nagy hányada megel zhet lenne a kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással és a testtömeg optimalizálásával. A wellness jóval több, mint amit a szó jelentése sugall, hiszen az álmaink, a vágyaink, a céljaink eléréséhez szükséges energiát is hordozza. Az egészség (testi, szellemi, lelki és szociális szinten) nem jöhet létre életenergiánk, a bennünk lév hajtóer kedvez szintje nélkül. Új trendek: Napjaink teljesítményorientált világában, a folyamatosan gyorsuló élettempóban egyre nehezebb saját bels ritmusunkat fenntartani. A mindennapok stresszhelyzetei megkövetelik a pihenést, a hatékony kikapcsolódási lehet ségek keresését. A legtöbb multinacionális vállalat is felismerte, hogy a munkatársak teljesítményének fokozásában nagy jelent séget jelent a fitnesz bérletek, masszázsok, jóga, stb. támogatása. Ezért számos vállalat 76
külön összeget áldoz dolgozóik regenerációjának, kikapcsolódásának érdekében. Természetesen hazánkban még viszonylag kevés munkahely mondhatja el, hogy anyagi és erkölcsi támogatást nyújt a dolgozók jóllétének – azaz a wellness – biztosításához. Talán ezért is elég nehéz sokaknak az els lépést megtenni és egyáltalán felmérni, hogy melyik, hol érhet el és egyáltalán mi jellemzi azokat a wellness módszereket, amelyek az egyén szintjén, az adott élethelyzetben legjobban, leghatékonyabban m ködnek és ráadásul beépíthet k a mindennapok zsúfolt órarendjébe. Nem véletlen tehát, hogy korunk fürd kultúrája bizonyos mértékben új elvárásokat támaszt a szolgáltatásokkal, a wellness kínálati elemek kialakításával szemben. Egy-egy új kezelés, eljárás bevezetésekor az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni: 1. Élmény-nyújtás: egyszer szolgáltatások is különleges élményhez tudják juttatni a vendéget a környezet sajátos kialakításával. Vagyis nem csupán egyetlen érzékszervre, hanem a lehet legtöbb érzékszervre próbálnak hatni. Például egy pezsg fürd esetében, ahol a taktilis (tapintó) ingerek játsszák a f szerepet a víz buborékoltatásával, a hangok, színek, fények, illatok is hangsúlyt kapnak, mindezzel jelent sen fokozván az alapélményt http://www.bluemoonantigua.com/amenities.htm. 2. Egyediség: fontos szempont, amely az élmény-nyújtáshoz is kapcsolódik. Olyan szolgáltatások kialakítása a cél, amely egyszeri és megismételhetetlen, amelyet sehol máshol nem találhat meg, tapasztalhat meg a vendég, csak az adott spa-ban. Az egyediséggel javíthatók a látogatottsági és a bevételi mutatók. Nem csupán egy wellness kínálati elem nyújthat egyedül álló élményt, hatást, hanem maga a milli is, http://www.thermeamelybe a spa-t a tervez beágyazta vals.ch/de/therme/architektur/galerie/. 3. Természetességre törekvés: Nem csupán az építészeti megoldásokra, anyaghasználatra értend a természetesség, hanem a szolgáltatások kialakítására is. A legtöbb spa-ban, különösen a szépségápolás terén elvárás a természetes alapanyagok alkalmazása (pl. alga, sz l , gyógynövények, illóolajok, méz, stb.) http://www.oreillys.com.au/the-lost-world-spa/facilities-3/vino-therapy. 4. Komplex szolgáltatások kialakítása: az egyediséget és élmény-nyújtást egyszerre szolgálják azok a szolgáltatások, amelyek komplexen, az adott természeti környezet adottságai mentén alakítják szolgáltatásaikat, csomagajánlataikat. Például a borkóstoláshoz http://www.chateaudebreze.com/castle-breze.html, kastélylátogatáshoz jól illeszthet a kerékpártúrázás és a gasztronómia. Lényeges azonban a hozzá tartozó milli is. Egy tengerparti régióban például a tenger, a sajátos klíma determinálhatja a komplex szolgáltatások kialakítását. 5. Keleti és nyugati wellness módszerek ötvözése: Európában inkább a nyugati orvostudomány módszerei (pl. svéd masszázs, Gerson diéta, Űuchinger kúra, stb.) váltak ismertté és elfogadottá, azonban tendencia mutatkozik az európai ember számára ismeretlen, jóllehet több ezer éves múltra visszatekint távol-keleti vagy si amerikai módszerek (pl. tai-chi, akupunktúra, lomi-lomi, stb.) növekv keresletét illet en. Nálunk alternatív vagy komplementer gyógyító eljárásokként tartják számon legtöbbjüket. Ugyanúgy a távol-keleti országokban egyre nagyobb körben válik elérhet vé a nyugati módszerek széles repertoárja. Sokszor a cél ugyanaz (pl. nyugtatás), de a módszer eltér . Kínálati elemek alakulása: Feltehetjük a kérdést, hogy vajon mi jellemzi a modern fürd k wellness kínálati elemeit, bels tereit. A fent említett f bb irányvonalak mellett megjelenik az ókori fürd kre jellemz szerkezet is, leginkább a terek felosztását illet en. Például az ókori 77
római fürd k sajátossága a tepidárium (pihen ), caldarium (meleg h mérséklettel jellemezhet szolgáltatások összessége), valamint a frigidarium (hideg h mérséklettel kapcsolatos szolgáltatások összessége). A modern szaunák struktúrája híven követi az ókori szerkezetet. Vagyis meleg (száraz szauna, g z, aroma kabin, infrakabin), hideg (merül medence, hidegzuhany, jégkása adagoló) és a hozzájuk kapcsolódó pihen helységek hármasa szinte minden spa-ban jelen van. Egyik kiemelked példája a Thermal Hotel Visegrád****superior szauna parkja, amelynek körkörös szerkezete, csempézett falai, illatai és legf képpen thermál víz kúttal gazdagított, keleties hangulatot árasztó tepidáriuma egyfel l a régi korok hangulatát, másfel l a modern, korszer szaunázás feltételeit maradéktalanul biztosítja. A modern spa-k igyekeznek olyan szolgáltatásokat szerepeltetni a kínálati elemek között, amelyek egy-egy ország nevével fémjelezhet k, és amelyek széles körben elterjedtek szerte a világon. Űodecker és űohen szerkesztésében 2008-ban jelent meg egy válogatás, amely a „nemzetközi spa nyelv” elnevezést kapta. A következ kínálati elemeket foglalja magába: Alpesi wellness: nem csak az Alpokban végezhet téli sportok nagy részét (síelés, snowboard, sífutás, korcsolyázás, szánkózás) foglalja magába, hanem a magaslati friss leveg , túrázás, relaxálás lehet ségét is, amely szállodai spa-szolgáltatásokkal egészül ki. http://www.youtube.com/watch?v=aTddCdgDPsE Amerikai aerobik: az aerobik tréningnek számos régi és új változata kedvelt szolgáltatás a fitnesztermekkel rendelkez spak-ban. Jellemz je, hogy egy aerobik tréner segítségével egyszerre, zene ritmusára végzett mozgássorozatból áll. Fokozza az izomer t, izomállóképességet és enyhén emeli az aerob állóképességet is. Ausztrál sgyógyítás: a természet ( serd , fák, cserjék és egyéb növények) erejét alkalmazzák. Természetes alapanyagú készítményeket alkalmaznak. Űalinéz boreh: egy gyömbérgyökeret, fahéjat is tartalmazó mixtúra, amely az indonézek szerint csökkenti az izom, ízület és csonteredet fájdalmakat. Testkezelés, masszázs alkalmával viszik fel a testre. Brazil gyanta: Űrazília nagyon fejlett a kozmetológia és a plasztikai sebészet. A gyantázás egy speciális sz rtelenít eljárás, amely a b rt tökéletesen simává varázsolja. Űrit egészség farm: a Űrit szigetek lankás tájain, vidéki környezetben, friss leveg n élvezhet az örömteli kikapcsolódás, kirándulás, pihenés, feltölt dés. Kínai akupunktúra: több ezer éves múltra visszatekint gyógymód, amely az ú.n. meridiánok (energiamez k) stimulálásán alapszik. Az akupunktúrás pontokba t t szúrnak, amellyel iniciálható az energiaáramlás és a szervek összehangolt m ködése. Holt tengeri só: a Holt-tenger sótartalma igen magas, amely a speciális klímával együtt váltja ki effektivitását, különösen egyes ízületi- és b rbetegségek (pl. pikkelysömör) kezelésében. Egyiptomi illóolajok: az aromaterápia shazájának Egyiptomot tartják, mivel az illóolajok el állítása többezer éves múltra tekint vissza. Francia thalasso terápia: a tengeri klíma (leveg és páratartalom), valamint a tengervíz és a tengeri növények (alga) alkalmazása a wellnessben. Nem csak a szépségápolásban, hanem a légúti és egyéb betegségek kezelésében is élenjár. Finn szauna: száraz szauna, amelyben általában 90-100 0C uralkodik, igen alacsony páratartalom mellett. Hatására gyorsul a h leadás, fokozódik az anyagcsere, és a méregtelenít folyamatok el térbe kerülnek. Német kúra: a természetjárás, kerékpározás és egyéb sportok melletti tudatos étkezés és stresszkezelés. Hawaii lomi-lomi: speciális hawaii masszázs célja az energiaáramlás biztosítása, amelyet polinéz természeti környezetben, speciális mozdulatokkal végeznek. 78
Magyar iszapterápia: gyógykezelést takar, amelynek során szakorvosi javaslatra a test egyik részére (pl. térdre, könyökre, váll, stb.) felmelegített iszapot helyeznek nagyobb (több kg) mennyiségben, 20 perc id tartamra. Indiai ájurvéda: magában foglalja a többezer éves indiai orvoslás számos kezelési eljárását, amelyek közül a shirodara (olaj csorgatása a harmadik szemre), abhyanga (speciális masszázs) terjedt el leginkább a modern spa kultúrában. Indiai fejmasszázs: általában olajjal végzett, speciális, fejre alkalmazott masszázs, amelynek hatására javul a fej vérkeringése, a haj és fejb r tápláltsága, valamint oldja a stresszt, szorongást és ellazít. Olasz fango és terme: az ókori római fürd kultúrán alapuló eljárások összessége. A fangó az iszap és paraffin keveréke, amely könnyebben távolítható el a testfelszínr l, azonban alacsonyabb hatásfokú, mint maga az iszap. Az ókori Itáliában a fürd be járás hozzátartozott a mindennapok szabadid -eltöltéséhez. N k és férfiak számára is elérhet volt. A fürd k hatalmas területeken helyezkedtek el. Természetes anyagokat, márványt és követ alkalmaztak az építészeti megoldásokhoz. Jóllehet a legtöbb jómódú család házához fürd is tartozott, azonban a lakosság a hatalmas és egyben meglehet sen zsúfolt nyilvános fürd ket fontos társadalmi színtérként, találkahelyként is számon tartotta. A római fürd ket sajátos szerkezet jellemezte. A bejáratból közvetlenül a férfiak és külön a n k számára az öltöz , latinul „apodyterium” állt rendelkezésre. Férfiak innen a kör, ill. négyzet alapú fitneszterembe juthattak. A f tött padlón át eljuthattak a tepidariumba, vagyis a pihen térbe, ahol kellemes meleg, félhomály, szárazság fogadta a relaxálni vágyó vendégeket. A tepidariumból rögtön a caldariumba, vagyis a forró vizes medencébe, majd a frigidariumba, a hideg vizes medencébe juthattak. Eztán következhetett ismét a tepidarium, vagy külön helységben olajos masszázs is elérhet volt. A fürd höz étterem, könyvtár, színház és park is tartozott. Vagyis minden olyan kikapcsolódási lehet ség adott volt, amely a szocializálódást szolgálta. Japán forrásfürd : Japán vulkánikus régió, amely számos geológiai és klimatikus tulajdonságát meghatározza. Ennek köszönhet en alakultak ki geotermikus forrásvizei, amelyeknek alapvet en két fajtáját lehet megkülönböztetni: kültéri, ú.n. „rotenburo” és beltéri, ú.n. „notenburo”-t. Évszázadok óta különleges feladatot látott el. Nem csupán a környékre utazó vagy ott él szerzeteseket látta el, hanem fontos társadalmi színteret is biztosított, ahol együtt fürödhetett férfi és n , meztelenül. A természetes közegbe, különleges atmoszférába ágyaszott fürdés igazi rituális aktus volt, amely a két nem, valamint az osztályok közötti hatalmas társadalmi szakadék áthidalására volt képes. A fürd sajátossága a japán él világ (ciprusok), parkok kiépítése és a természetes burkolófelületek (fa és gránit) alkalmazása http://www.youtube.com/watch?v=OlumpmRb7Vw. Japán shiatsu: pontszer mozdulatokból épül fel, az akupresszúrás energiapontok stimulálásán alapul. A kínai akupresszúrából ered. Jávai lulur: speciális b rápoló eljárás, amelynek során gyógynövénykeveréket visznek fel a testre. A b r rejuvenációját idézi el . Mexikói temescal: a maja kultúrából származó izzasztó sátor, amelynek hatására testi és spirituális megtisztulás jön létre. Fülöp szigeteki hilot: speciális tradicionális fülöp-szigeteki masszázs, amely testi, lelki, szellemi feltölt dést szolgálja. Izomfájdalmak csillapítására hatékonyan alkalmazható. Orosz g zfürd : a szaunában magas páratartalom és viszonylag alacsony h mérséklet uralkodik, amelynek hatására a b r pórusai kitágulnak, gyorsul az anyagcsere, fokozott az izzadás, ezzel együtt méregtelenít folyamatok mértéke. Svéd masszázs: Klasszikus masszázs, amelynek öt alapfogását lehet megkülönböztetni: gyúrást, dörzsölést, vibrációt, ütögetést, simítást. Izomfájdalmak kezelésére kiválóan alkalmas. 79
Svájci zuhanykezelés: er s vízsugárral történ , masszírozó, keringésfokozó kezelés, amely vízszintes és függ leges helyzetben is kivitelezhet . Thai masszázs: speciális masszázs az izmok, ízületek kimozgatására. A massz r sokszor egész testével végzi a kezelést. Törökfürd : az ókori görög és római fürd kultúrából alakult ki, virágzása i.u. 600-tól kezd dött, a középkorban terjedt el. A török hódoltság alatt hazánkban is számos török fürd épült (pl. Lukács http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/hu/lukacs/virtualis_seta, Rácz, Királyfürd ). Egyedi hangulatot árasztó mozaikos, magas páratartalmú, kisebb helységek jellemzik. A kupolás szerkezet minden fürd sajátossága. Űent félhomály és nyugalom honol. A középkorban fontos társadalmi színtérnek számított nem csupán a fels bb, hanem az alsóbb rétegek számára is. Igazi szenzoros kavalkádot nyújtott a zenével, olajos masszázsokkal, szépségápolással, fürd kúrával. Tulajdonképpen a törökfürd sajátosságaként napjainkban a hamam kezelés terjedt el. A mozaikos, magas páratartalmú, faltól falig csempézett helység közepén egy márványból készített kör alakú vagy hat-, ill. nyolcszöglet masszázságy található, a fal mentén több cizellált mosdókagyló és vízcsap helyezkedik el. A hamam kezelés tulajdonképpen egy szappanos dörzsölésb l, masszírozó mozdulatokból, majd langyos vízzel történ leöntések váltakozásából áll. A vendég eközben meztelen és teljesen passzív, a kezelés alatt a vendéget a massz r mozgatja. A hamam kezeléshez speciális, dúsan habzó szappant alkalmaznak http://www.youtube.com/watch?v=Od871WHPA9k&feature=related. A jöv trendjei a day spa-k népszer ség-emelkedésének irányába mutatnak. Az egyre b vül vendégkör nem csupán hétvégi kikapcsolódásnak szánja, hanem a rohanó hétköznapokban is szívesen tölt néhány órát a day spakban, például két tárgyalás között. Mivel a day spa-kban nem lehet szobaárakkal számolni, ezért törekedni kell a profitorientált szolgáltatások, komplex programok, egyedi gépek, termékek bevezetésére. A vendégek jelent s része a kiváló min séget keresi megfizethet áron, azonban a kellemes, tiszta környezet, kifogástalan szakmaiság, megbízhatóság és exkluzivitás hatására hajlandó a magasabb árat is megfizetni. Ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos bels min ségellen rzés és a munkatársak rendszeres továbbképzése. 2. A wellness kínálati elemek és hatásuk az emberi szervezetre 2.1. Fürd k világa
2.1.1. A fürdés jelentősége
A fürdés – csakúgy, mint étkezési szokásaink – kultúránk fontos része. Űármelyik országba sodor minket az élet, biztosan találunk jó néhány különbséget az adott nép fürdési, ill. tisztálkodási szokásaiban a miénkhez képest. Hazánkban, az 1800-as években a legtöbb családban a kéz, láb, haj és fogak tisztántartására helyez dött a hangsúly. Az akkor illemszabályok szerin a férfiaknak több, nagyobb kiterjedés mosakodásban kellett részesülniük. Mindez azt jelentette, hogy míg a n k kezüket, karjukat, arcukat, legvégül lábfejüket mosták meg a dézsa vízben, addig a férfiak egész fels testüket is lemosták. Az id sebb asszonyok évente egyszer szappanozták le hajukat, a feln tt n k havonta egyszer, a fiatal lányok hetente egyszer. A csecsem ket naponta kétszer is megfürösztötték. Hittek abban, ha nagypéntek reggelén megmerülnek a közeli folyóban, majd meghemperegnek a harmatos f ben, úgy az év hátralév idejében távol tudják tartani maguktól a betegségeket.
80
Karácsonykor almát tettek a fürd vízbe hogy olyan hamvasak, pirospozsgásak, egészségesek legyen a következ évben, mint az alma. Ű rápolásként tejet, tejszínt, vajat alkalmaztak. Lássuk a korszer fürdés ismérveit! Egésztest lemosásához meleg (36-40oű) és a langyos (23330ű) víz az optimális. Hideg (1ő-220ű) és forró (Ő00ű felett) víz alkalmazása betegségek kezeléséhez kötött (maximum 1ő perc id tartamban), egyébként nem ajánlott. A szervezet számára közömbös – más néven indifferens – víz h mérséklete 3Ő-360C. Ekkor a szervek m ködésében nem jön létre alapvet változás. Az indifferens víznél alacsonyabb h mérséklet vizet hipotermiás víznek nevezzük, amelynek hatására lassabban ver a szív, a vérnyomás n (az erek összehúzódnak). Az indifferens víznél magasabb h mérséklet t hipertermiás víznek nevezzük, amelynek hatására az erek kitágulnak, vagyis csökken a vérnyomás, gyorsabban ver a szív (pulzusszám szaporábbá válik). Kádban fürdés el tt célszer szappannal, zuhany alatt átmosni magunkat, hiszen így elkerülhet az elhat hámsejtek, b rön megteleped kórokozók, szennyez dések fürd vízbe kerülése, amely egészségtelen és kellemetlen is egyben. A fürd vízben töltött els ő perc a nyugalomról szól. Ekkor izmaink ellazulnak, a b r pórusai kitágulnak. Ezt követ en érdemes kefével átdörzsölni, átmasszírozni a testet, majd végezetül langyos vízzel lemosakodni. A fürdés alapszabályai közé tartozik, hogy csak akkor fürödjünk, ha nem érezzük magunkat betegnek, ha nem rohanunk sehová, még nem étkeztünk. Fontos, hogy a víz h mérséklete ne legyen 360C -nál magasabb. Maximum 20-2ő percig tartózkodjunk a fürd vízben és el ször deréktól felfelé mosakodjunk, majd utána jöhet az alsó testfél. Fürdés után dörzsöljük szárazra testünket és alkalmazzunk testápoló krémet, b rtípusunknak megfelel en. Testhint porral a hajlatok szárazon tartását garantálhatjuk, amely megóv bennünket a gombás fert zésekt l. 2.1.2. Úszás Hazánkban az úszás mély gyökerekkel rendelkezik, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy az ország történetének els olimpiai aranyérmét Hajós Alfréd kapta úszásból, 1896-ban. Azóta a sikersorozat szinte töretlen. Talán ennek köszönhet , hogy hazánk infrastrukturálisan is megteremti az úszás feltételeit. Nem csupán az uszodák, fürd k ódon falai, hanem az új építés , modern wellness szállodák jelent s része is készen áll az úszáskedvel vendégek fogadására. Az úszás az ú.n. lifetime sportok közé tartozik, egy életen keresztül, kortól és nemt l függetlenül gyakorolható. Minden életkorban számos kedvez élettani hatást fejt ki. Kiemelkedik légzésszabályozó hatása. A megfelel technika hozzásegít, s t rákényszerít a légzés szabályozására. Gondoljunk arra, hogy a ritmusos tempózás, vízbe merülés, kiemelkedés, majd ennek szabályos ismétlése nem csak az izmokat, hanem a légz rendszert is jelent s tréningnek veti alá. Az úszásnemek között megkülönböztethet a gyors-, mell-, hát és pillangóúszás, amelyek nem egyforma terhet rónak az egyénre. A megfelel technikában végzett gyorsúszás során van szükség a legkisebb er feszítésre, ellentétben a pillangózással, amely meglehet sen nagy energiát igényel. Szervezetünknek egy óra folyamatos úszás alkalmával ő00-700 kalóriára van szüksége, úszásnemt l, edzettségi szintt l, intenzitástól függ en.
81
Az úszás egy igazi állóképességi sport, amelyben – csakúgy, mint a futás, kerékpározás, gyaloglás, stb. esetén - a teljesítményt az oxigénfelvev képesség limitálja. Rendszeres úszás hatására számos kedvez folyamat jön létre szervezetünkben: n a légzésmélység javul az oxigénfelvev képesség gyorsulnak az anyagcsere folyamatok (n a HDL-koleszterin szint, csökken a vér trigliceridszint, n a cukortolerancia) gazdaságosabbá válik a szív munkája fokozódik az erek rugalmassága javul a mozgáskoordináció n az izomer javul az izmok, inak, szalagok, ízületek rugalmassága n a tesztoszteron, növekedési hormon szint csökken a stressz hormon szint javul az immunvédelem (n az IgA-szint) gyorsul a méreganyagok kiválasztása n a szellemi teljesítmény javulnak a kognitív funkciók (memória, kombinációs készség, tanulás, stb.) n az önbizalom javul a munka iránti érdekl dés javul az alvásmin ség csökken a szorongás oldódik a depresszió javul az énkép stb. A felsorolt kedvez testi-lelki-szellemi változások miatt az úszást méltán nevezhetjük az egyik legegészségesebb sportágnak. Nem csak a betegségek megel zésében, hanem kezelésében is jelent s – sokszor els dleges – szerepet tölthet be. Kiemelend a csontritkulás talaján kialakult csonttörések megel zésében betöltött szerepe. Jóllehet a csontokra minimális er t gyakorol, ezért a csontritkulás megel zésében nem játszik szerepet, azonban mivel minden izmot megmozgat és javítja a mozgáskoordinációt, ezért az elesésekb l adódó rossz mozdulat, csonttörés kivédhet általa. Másik fontos alkalmazási terület a jelent s súlytöbblettel rendelkez k mozgásprogramjában található. Mivel a víz felhajtóereje révén a csontokra nem hárul nagy munka, ezért az úszás, ill. a vízben végzett torna els dleges mozgás-alternatívája a testtömegcsökkent programoknak. 2.1.3. Pezsgőfürdőzés
A pezsg fürd – más néven jacuzzi – egy speciálisan kiképzett fürd kád, amelynek oldalából, ajlából vízsugár érkezik a kádban tartózkodó személy adott testfelületére, általában hátára, derekára, talpára, vádlijára. A kád mérete változó, általában Ő-8 személy befogadására alkalmas. Alakja lehet kerek vagy szögletes, oldalát körben ül ke alkotja, így a vendégek körben tudnak elhelyezkedni. A vízsugarak enyhe masszírozó, izomlazító hatást fejtenek ki. A víz h mérséklete 37-40oC. http://www.adriastarhotels.hr/?hotels=budva_montenegro&accommodation=queen_wellnesshotel&lng=en
82
2.1.4. Aromafürdő Hogyan készíthetünk aromafürd t és mi jellemz rá? Akár otthon, saját fürd kádunkban készíthetünk aromafürd t: ő-10 csepp illóolajat egy ev kanál tejben vagy tejszínben elkeverünk (mindez azért fontos, hogy egy feloldódjon, mivel vízben az olaj nem tud szétoszlani, ezért olajra van szükség, fürd esetében), majd az így kapott keveréket hozzáöntjük a fürd vízhez és nagy karmozdulatokkal elkeverjük. Az értékes hatóanyagok részben a b rön keresztül jutnak el a véráramba, majd a szervekbe, szövetekben, részben a felszálló illatanyagok a szaglószervek keresztül az agyunkhoz (rendkívül gyorsan, 2 másodperc alatt), illetve a légzéssel a tüd höz majd a vérárammal a különféle szervekhez kerülnek. Nem szükséges sokat id zni a fürd kádban, 10-1ő perc b ven elegend . Nyugtatásra, stresszkezelésre, kedély-javításra, frissítésre, alvászavarok oldására, mozgásszervi betegségek kiegészít kezelésére, izomfájdalom, izommerevség esetén, n gyógyászati betegségek, b rön jelentkez fert zések kezelésére hatékonyan alkalmazhatók. 2.1.5. Élményfürdőzés
Napjainkban az élményfürd zés növekv népszer ségnek örvend. Nem véletlenül, hiszen a lakosság olyan kikapcsolódásra, szabadid -eltöltési lehet ségre vágyik, amely a testi-lelki felfrissülés, pihenés mellett egyúttal felejthetetlen élménnyel is szolgál a család minden tagjának. Az élményfürd zés ennek az igénynek tesz eleget: a víz szerelmeseinek kínál maximális regenerálódást, pihenést, testi-lelki-szellemi felfrissülést. A fürd k egyedi tervezése a színek, formák, hangok, fények, taktilis ingerek által egyedivé és felejthetetlenné teszik az élményt http://www.galerius-furdo.hu/galeria.html; http://www.aquasziget.hu/elmenyfurdo; http://kehidatermal.hu/kepek#gyogy-eselemenyfurdo. 2.2. Masszázs
A masszázs nem más, mint a lágy szövetek manipulációs kezelése, amelynek célja a szövetek tónusának kiegyensúlyozása, a testi m ködés harmonizálása speciális mozdulatok segítségével. Űármennyire különös, de keresve sem találnánk a masszázsnál régebbi gyógyító eljárást. Eredete az ókori Kínába, Indiába, Egyiptomba nyúlik vissza. Az óegyiptomi hieroglif szövegek, festmények h tanúbizonyságot tesznek bizonyos masszázsfajták – különösen a reflexológia és az aromamasszázs – magas szint ismeretér l, amelyet szépségápolásra és fájdalomcsillapításra is alkalmaztak. Kés bb, az ókori görögök is el szeretettel ajánlották. Hippocrates például úgy vélekedett, hogy az orvosnak jártasnak kell lennie sokféle gyógyító eljárás, így a masszázs terén is. Hitt a masszírozó technika áldásos, gyógyító hatásaiban, amely akkoriban (i.e. 776 az els olimpiai játékok éve) az olimpiára készül sportolók izomlazításában és bemelegítésében is bevált módszert jelentett. Az ókori germánok javasasszonyai simítók segítségéve végezték a masszázst. Hitük szerint a k átvette a fájdalmakat, betegségeket, panaszokat, így a test tisztulási folyamata kiteljesedhetett. A középkorban másodvirágzását élte a masszázskezelés. Számos híres keleti gyógyító, köztük Avicenna (arabul Ibn Sina) alkalmazta gyógyításra. Nevéhez f z dik a rózsaolaj 83
desztillálásának felfedezése. Az olajos kezelést masszírozással kombinálta. Az akkori fürd kben, a hammam –okban vált népszer vé a gyógyító, frissít eljárás, amelyet b r- és reumás betegségek kezelésére is ajánlottak. Az 1ő00-as években Ambroise Paré, tábori és királyi orvos végzett hasonló terápiát katonai sebesültek izomzatának kezelése céljából. A barokk kor nagy gyógyítója, a keringés felfedez je, William Harvey felfedezte a masszázstechnika és az érrendszer anatómiai elhelyezkedése közötti összefüggéseket. A 19. században ismét fellendült a masszírozás iránti igény. Megszámlálhatatlanul sokféle fajta manipulációs technikán alapuló eljárás, alternatív módszer látta meg a napvilágot, amelyek indikációi (javallatai) igen széles panasz-spektrumot fogtak át. Például maga Freud is hasznosnak tartotta egyes pszichés kórállapot (pl. hisztéria) kiegészít terápiájaként. A masszázs tudományos alapjait Per Henrik Ling (1776-1839), svéd gyógytornász teremtette meg. A passzív mozgatást kombinálta masszírozással. Módszerét az 1813-ban alapított Királyi Központi Torna Intézetben kezdte tanítani. Ebben az id ben, Angliában is és Franciaországban az Aix-les-Űain gyógyhelyen vízsugárral végezték a masszírozást. John Mezger, holland orvos (1838-1909) nevéhez f z dik a masszírozás önálló tudománnyá emelése. A klasszikus masszírozás kifejlesztését, alapkövének letételét Ling és Mezger neve fémjelzi. Napjainkban a wellness kínálati elemek egyik pregnáns komponensét a masszázsok jelentik. Szinte egyetlen spa szolgáltatásai közül sem hiányozhatnak. Számos fajtáját, három f csoportját különböztethetjük meg: (1) Klasszikus masszázsokat, (2) Reflexzóna masszázsokat, (3) Távol-keleti masszázsokat. Emellett léteznek amerikai eredet , speciális masszázsok, mint például a fentiekben említett lomi-lomi, vagy az észak-amerikai eredet lávaköves masszázs. Számos divatos masszázs is elkülöníthet , mint például a mézes masszázs, dörzskefe masszázs, forró guriga hátmasszázs, stb. 2.2.1. Klasszikus masszázs (más néven svéd masszázs, sport masszázs)
Az ókori görög hagyományokra épül klasszikus masszírozást a svéd gyógytornász, Per Henrik Ling és holland orvos, J. Georg Mezger fejlesztette ki az 1800-as években. Öt alapfogást különböztethetünk meg: 1. Gyúrás (petrissage): a nagyobb izomcsoportok lazítására alkalmazható. A lapos hátizmok nyújtását görgetéssel érhetjük el. A gyúrás hatására a merev izomzat fájdalma az adott pillanatba feler södik, amely a mozdulat végeztével szinte teljesen megsz nik, ugyanis a masszírozás hatására a feszült izomzatban javul a vérkeringés, így több oxigén kerül a szövetekbe, amely végs soron fájdalomcsökkenéssel jár. 2. Simítás (effleurage): a vénás és nyirokpangás (ödéma) szüntethet meg, valamint az idegrendszert nyugtatja. Az ú.n. manuális nyirokdrenázs speciális irányú, simító mozdulatokkal szünteti meg a nyirokpangást. 3. Dörzsölés (friction): hatására a sejtekbe vazoaktív, hormonszer anyagok (pl. hisztamin) szabadulnak fel, amelynek hatására az érfal átereszt képessége n , a b r kipirul. A mélyebb szöveteket (inakat, izomkötegeket) érint dörzsölés fájdalommal jár, azonban hatékony a szöveti letapadások megszüntetésére. 4. Ütögetés (tapotement): rövid, vereget mozdulatokból épül fel. A háton és mellkason végzett apró ütöget mozdulatok hatására a krónikus hörghurut, ill. az id skori hiposztatikus tüd gyulladás kezelésének hatékony kiegészít je, Mivel a letapadt szekrétumok oldását, a köpetürítést segíti el . Tenyérrel, kézháttal, kéz éllel, ökölbe szorított kézzel (csuklóból indított mozdulattal) is végezhet .
84
5. Vibrálás (vibration): fájdalomcsillapító és izomlazító hatást fejt ki. A karok, lábak rázogatásával a hasüregi szerveket, valamint az izomzat tónusát lehet befolyásolni. A mellkasra gyakorolt vibráció nyákoldó, köpetürít hatású. Az egyetlen masszázsfogás, amelyet gépek segítségével is eredményesen lehet alkalmazni, akár 1ő percen keresztül is. A massz r tenyerével, ujjhegyeinek segítségével végzi. A klasszikus masszázs az alábbi hatásokat fejti ki: enyhíti az izommerevséget, izomfeszülést megszünteti az izomgörcsöt fokozza az izmok, szövetek rugalmasságát és az ízületek mozgásterjedelmét fokozza a mozgások könnyedségét, hatékonyságát segíti a stressz tüneteinek leküzdését és relaxációt könnyíti és mélyíti a légzést javítja a vér- és nyirokkeringést enyhíti a feszültség okozta fejfájást, izomfeszülést a mimikai izmok, szemkörüli izmok környékén fokozza a szervezet öngyógyító mechanizmusait gyorsítja a szövetek regenerációját enyhíti az izom, ill. ízületi fájdalmakat segíti a b rtáplálást, egészségmeg rzést szerepet játszik a stresszkezelésben, feszültségoldásban oldja a szorongást összehangolja a szellemi és testi összeköttetéseket, funkciókat er síti az immunrendszert segíti a gyermekek mozgásfejl dését szerepet játszhat a depresszió, szorongás, carpal tunnel szindróma, alvászavar, fejfájás, aszthma, allergia, krónikus ízületi gyulladás, keringési rendellenességek, krónikus fájdalmak kiegészít terápiájában A klasszikus masszírozás legfontosabb kezelési javallatai (indikációi) a következ k: reumás ízületi betegségek (fájdalmak) neurológiai betegségek (petyhüdt bénulás) sérülések, balesetek, m tétek utáni rehabilitáció belgyógyászati betegségek (magas vérnyomás) gyermekkori fejl dési rendellenességek A klasszikus masszírozás legfontosabb kontraindikációi (ellenjavallatai) a következ k: lázas betegségek akut gyulladások, fekélyek daganatos betegségek limfómák vérzékenység (hemofília) véralvadásgátló szedése, trombózis, trombózis hajlam friss szívinfarktus súlyos érelmeszesedés (atherosclerosis) dekompenzált szívelégtelenség reflexdisztrofiás szindróma (Sudeck szindróma)
85
Mint ahogyan a fentiek is mutatják, nem csupán a wellnessben, hanem a balneoterápiában is fontos szerepet tölt be a klasszikus – más néven svéd masszázs, amelyet számos más kezelési módszerrel lehet kombinálni. Mely kezelések tartoznak ide? Leggyakrabban az iszap terápia, infravörös fénykezelés, oxigénterápia, krioterápia, mozgásterápia, elektromos kezelések, stb. Fontos, hogy a szaunázásra, g zre, gyógyfürd zésre ne a masszázsok el tt kerüljön sor, mert a meleg hatására kialakult utóizzadás nem teszi lehet vé a hatékony masszírozást. Igaz, hogy a b r vérellátását javítják a meleg kezelések, azonban az izmok vérátáramlását rontják. Ha mégis a masszázs zárja a kezelések listáját, akkor törekedni kell a szervezet ő-10 perces pihentetésére, a kezelések közötti szünetekben. A klasszikus masszázs egyik változata a manuális nyirokdrenázs, más néven nyirokmasszázs, amelynek célja a nyirokkeringés fokozása alacsony intenzitású, körkörös simító mozdulatokkal. Minden olyan esetben javasolt, amikor nyiroködéma (vizeny ) áll fent, de fontos, hogy nem daganatos betegség okozza a nyirokpangást. Ugyanis a daganatos betegségek esetében szigorúan tilos masszírozni! Krónikus vénás pangás talaján kialakult ödéma, reumás betegségek, sérülések, m tétek után jelentkez ödémák, hosszú, tengerentúli utazás során kialakult lábdagadás hatékonyan kezelhet a manuális nyirokdrenázzsal. Szigorúan tilos daganatos betegségek, trombózis és trombózis hajlam, akut gyulladások, fert z betegségek, láz esetén alkalmazni! A víz alatti sugármasszázs (tangentor kezelés) szintén a klasszikus masszázsok csoportjába tartozó balneoterápiás eljárás, amelyet orvosi javaslatra alkalmaznak. A vendég erre a célra kialakított kádban ül, miközben a víz alatt, szisztematikusan, er s vízsugárral masszírozzák egész testét vagy részlegesen, bizonyos testrészét (pl. vállát, derekát). A meleg víz – amely lehet csapvíz vagy gyógy- és thermál víz is - segíti az izmok lazulását, elernyedését. A kezelés hatására a szöveti letapadások szüntethet k meg, emellett javul a keringés, oldódik az izomfeszülés és leválik a b r elhalt hámsejt rétege. Szinte valamennyi mozgásszervi betegségben javasolható. Az átlagos kezelési id 20-30 perc. 2.2.2. Reflexzóna masszázs
A reflexzóna masszázs a szegmentális reflexek kialakításán alapul, amelynek során elektromos impulzus érkezik a szervekhez, így azok m ködése befolyásolható. Ide tartozik a (1) köt szöveti masszázs, (2) periosteum kezelés, (3) colon terápia, (Ő) talpreflexológia. A köt szöveti masszázs kifejlesztése Elisabeth Dicke gyógytornász nevéhez f z dik. Felfedezte, hogy ha a bels szervek valamelyike beteg, akkor a törzs különböz helyeinek tapintása során zónák alakulnak ki. A zónák, mint köt szöveti kötegek sokszor szabad szemmel is jól láthatók kitüremkedések vagy besüppedések képében. A zónákhoz rendelhet egy-egy szerv, amelyet el ször Head, angol neurológus vetett papírra, 1893-ban. A köt szöveti masszázs kidolgozását Dicke 1929-ben publikálta. Tulajdonképpen a masszázs során a zónákhoz tartozó szervek m ködése befolyásolható. Nem javasolt akut gyulladások, daganatos betegségek, pszichiátriai kórképek esetén. A periosteum – magyarul csonthártya – kezelés tulajdonképpen egy igen fájdalmas, 3 percig tartó masszázsfajta, amelynek során ritmikusan végzett, pontszer nyomást gyakorolnak a csontokra. Az így kialakult fájdalom elleningerként viselkedik és a központi idegrendszeri gátlás révén izomlazítás, fájdalomcsillapítás jön létre végeredményként. Degeneratív csontbetegségek, lábszárfekély fájdalomcsillapítására, valamint epeköves görcsroham, angina pectoris oldására alkalmazható. Szigorúan tilos alkalmazni akut gyulladások, daganatos 86
betegségek, csontot érint , el rehaladott állapotú betegségek (pl. csontritkás, osteomalacia, stb.) esetén. A colon - magyarul vastagbél – kezelés egy speciális vastagbélre gyakorolt masszázs, amely a has pontjait érinti. Reflexzóna kezelésr l van szó, amelynek során a vastagbél idegfonatának tónusa, valamint a vastagbél perisztaltika (mozgása) befolyásolható. Javallott krónikus székrekedés, epeúti betegségek, nyombélfekély esetén. Tilos alkalmazni akut vastagbélgyulladás, rosszindulatú daganatos folyamatok, várandósság állapotában. A talpreflex masszázst már Krisztus születése el tt 20őő évvel is ismerték Egyiptomban, amelyr l a hatodik dinasztiából származó írásos dokumentumok, rajzok is fennmaradtak. Kínában és Indiában is ismerték. Másodvirágzását az újkorban élte, f leg az angol, német és orosz területeken vált népszer vé. Valamivel kés bb William Fitzgerald kidolgozta a hasonló alapokon nyugvó reflexzóna masszázst. A két talpat ő-ő hosszanti sávra – zónára – osztotta. Úgy hitte, hogy mindegyik zónához tartozik egy-egy reflexterület a testen. A talp zónáinak stimulációjával az adott területen fekv szervek m ködésére lehet hatni, fájdalmat csillapítani. Az 1930-as években Eunice Ingham fedezte fel, hogy a két talpon az összes szerv anatómiai elhelyezkedése kirajzolható, a hozzájuk tartozó reflexpontok által. Egy kezelés általában Ő0-ő0 percig tart, amelyben a terapeuta hüvelyk- és mutatóujjával gyakorol nyomást az adott pontra. Mindig saroktól indulnak és a lábujjak, majd a lábhát irányába haladnak. Fontos, hogy nem klasszikus masszázs mozdulatait alkalmazzák (amelynek neve talpmasszázs), hanem a meghatározott pontok nyomását, vagyis stimulálását végzik el. A csupasz talp a massz r ujjával érintkezik, olajat, krémet, púdert nem alkalmaznak. A reflexológia kiválóan alkalmas stresszkezelésre, közérzetjavításra, krónikus fájdalmak csillapítására, izom-relaxációra. Az állandó, sz nni nem akaró izomfájdalmakkal kísért betegség, a fibromyalgia, valamint az aszthma bronchiale, allergiás panaszok, krónikus ízületi fájdalmak, krónikus fáradtság szindróma tüneteinek enyhítésére kiválóan alkalmas. 2.2.3. Lávaköves masszázs
Mélyszövet masszázs, amelyet felmelegített, különböz méret lávakövekkel végeznek. A kezelésben lényeges szerepet játszik a kövek h mérséklete is, ezért termoterápiának is nevezhet . Els alkalmazása az ókori indiai kultúrába nyúlik vissza, modern alkalmazása azonban Nelson Hannigan nevéhez, a LaStone terápia kifejleszt jéhez köthet , aki őŐ forró, 18 hideg és 1 szobah mérséklet követ használt. Úgy vélte, hogy a kövek mintegy a massz r kezének meghosszabbításaként a test mélyebb szöveteit is elérik. Hatásukra nem csupán az izmok ellazulása teljesedhet ki, hanem a test energiapályáinak felszabadítása is megvalósítható. A csakrák (energiaközpontok indiai neve) nyitásában is részt vesz, amellyel az energiaáramlás fokozható a talptól a fejtet ig. Méregtelenít , keringésjavító, fájdalomcsillapító, stresszoldó, érzelmi harmóniát segít tulajdonságai sem hanyagolhatók el. A lávaköves masszázs kétféleképpen végezhet . Az egyik módszer majdnem teljesen megfelel a svédmasszázzsal, csupán a k alkalmazásában tér el. A 3Ő 0C-fokra felmelegített követ a massz r kézbe veszi, és a klasszikus masszírozó mozdulatokat annak segítségével végzi el. A masszázshoz olajat alkalmaz. Természetesen nem csak a vendég, hanem maga a massz r is jótékony energiákhoz jut a lávakövek révén. A másik módszer szerint a 87
felmelegített, különböz méret köveket a gerinc mentén, valamint a vállakon, háton helyezik el és a köveket ott hagyják, miközben a vendég izomzata ellazul. Ez utóbbi módszer leginkább a stressz kezelésben eredményes. http://www.ehow.com/video_4974468_what-hotstone-massage.html 2.2.4. Lomi-lomi masszázs
Nem csupán Hawaii-on, hanem Ausztrália, Kalifornia, ill. USA más területein is elérhet . Ismerete űook kapitány felfedéseinek köszönhet , aki a polinéz szigetekre jutva ismerkedett meg az slakosok egyik gyógyító eljárásával, a lomi-lomival. A hawaii falvak mindegyikében számos pap élt, akik közül egyesek lelkipásztori feladatokat töltöttek be, mások gyógyítottak. ket kahuna-papnak nevezték. A falu kahuna lomi-lomi papja minden család egy-egy tagjának adta át lomi-lomi tudását, hogy a beavatott családtag értsen saját szerettei kezeléséhez. Nem csupán a test gyógyítását célozta, hanem a pozitív gondolkodás megteremtését is feladatának tartotta. Az érintés segítségével energizálta a testet, ezáltal fokozta az életer t (mana). A lomi-lomi masszázs relaxációval kezd dik, miközben a vendég ráhangolódik a kezelésre, és befogadóvá válik. A mozdulatok jelent s része simításból és gyúrásból áll, azonban nem csupán a tenyérrel, hanem sokszor az alkarral és a könyökkel és az ún. lomi pálcák segítségével éri el a massz r a mélyebb szöveteket és az izmokra kell er t gyakorol. A lomi-lomi hatására gyorsul a keringés, csökkennek a krónikus fájdalmak, ellazul az izomzat. Mindemellett a szellemi funkciók javulásában és az érzelmi egyensúly megteremtésében is szerepet játszik. khttp://www.youtube.com/watch?v=0qiMkU2hd8I&feature=list_related&playnext=1&list=P L232900B95C41841E http://www.youtube.com/watch?v=FcyTfnRLVrs&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=2D-ujmXmX1U&feature=related 2.2.5. Aroma masszázs
Az aromaterápia ismerete az ókori Egyiptomhoz köthet . Többezer éves írásos feljegyzések bizonyítják az illóolajok Fáraók korában, i.e. 1ő00-ban történ alkalmazását. A mendemonda szerint, maga Kleopátra is ismerte, szépségének egyik titka a saját maga által kifejlesztett szépségápolási praktikák álltak, amelyek során az illóolajok erejét is felhasználta. A gyógynövények jótékony és szerteágazó hatásai és orvosi alkalmazási lehet ségei már Shen Nung’s Pen ideje alatt, i.e. 3000-ben, valamint az indiai ájurvéda medicinában, i.e. 2ő00-ban is gyakorlat része volt. Az ókori rómaiak el szeretettel kevertek aromaolajokat a fürd vízbe, nem csupán vallási rituálék során, hanem a mindennapokban is. Az ógörög Dioscorides több mint ő00 növény részletes leírását, több mint Őő00-féle felhasználási lehet ségét jegyezte le a De Materia Medica-cím könyvében, amely a nyugati orvoslás egyik jelent s mérföldkövének számított. A középkorban Avicenna desztillált el ször olajat a rózsa szirmaiból. Újkori virágzása Gattefossé, francia parfümkészít nevéhez f z dik, aki az I. világháborúba sérült katonák kezelésére alkalmazta az illóolajok széles skáláját. 1937-ben jelent meg „Aromatherapie: Les Huilles essentielles, hormones végétales”- cím könyve, amely az illóolajok ismeretének újabb fontos fejl dési állomását képezte. Jóllehet Piesse, parfümkészít nevéhez f z dik az illatok tónusának meghatározása, az illatjegyek kategorizálása. Felfedezése szerint – csakúgy, mint a zenében – az illatok között is 88
megtalálhatunk magas, közepes és mély regisztereket. A magas illatjegyekb l (pl. citrom, narancs, mandarin, rozmaring, kakukkf , stb.) Ő-ő csepp szükséges, friss jelleget biztosítanak, azonban k párolognak el leggyorsabban. A középs illatok (levendula, geránium, keser narancs, stb.) adják meg az illati igazi karakterét, 3-Ő csepp koncentrációban. A mély illatok (jázmin, pacsuli, vetiver, ylang-ylang, stb.) lassan párolognak, legtovább érezhet k ezért 1-2 csepp is elegend bel lük. A 2. világháború idején Jean Valnet adta háború okozta pszichiátriai betegségek kezelésére. 1977-ben jelent meg az els angol nyelv irodalom Robert Tisserand tollából, „The art of aromatherapy”-címmel, amelyben kiemelték a masszázsokban betöltött szerepét. Az aromaterápia tulajdonképp, mint egyiptomi sajátosság terjedt el széles körben (Űodecker és űohen, 2008, nemzetközi spa nyelv), a világ szinte minden szegletében. Felmerülhet a kérdés, hogy mit értünk aromaterápia alatt. Nos, egy gy jt fogalomról van szó, amelyben a f szerepet az illóolajok jelentik. Vagyis olyan eljárásokat tömörít, ahol a gyógyhatással rendelkez növények koncentrált hatóanyagait használják. Nem csupán masszázsokról van szó, hanem beszélhetünk aromafürd r l, párologtatásról, parfümr l, inhalálásról, bedörzsölésr l, borogatásról. Alapvet en azonban a legtöbb spa-ban mint fürd , masszázs és komplex program találhatjuk meg. Az illóolajok – más néven aromaolajok – közös jellemz je, hogy az adott növény hatóanyagait (bioaktív vegyületeit) koncentráltan hordozzák. Gondoljunk bele, hogy pl. 2 liter levendulaolajhoz 760 kg (!) friss levendulára van szükség. Érthet tehát, hogy mindössze néhány, ha feszültségoldásra, relaxálásra gondolunk, akkor 2-Ő csepp levendulaolaj is képes a kívánt hatást teljesíteni. Az alábbi írhatók le az aromaolajok legf bb hatásai: fájdalomcsillapítás antimikrobiális (képes elpusztítani a kórokozókat (baktériumot, vírust, gombát) antiszeptikus (fert tlenít ) anti-inflammációs (gyulladáscsökkent ) adsztringens (összehúzó) görcsoldó nyugtató köptet vizelethajtó Mint ahogyan az el bbiekben bemutattuk, az illóolajok rendkívül magas koncentrációban hordozzák az értékes biológiailag aktív vegyületeket. Ezért a masszázs nem végezhet önmagában csupán illóolajakkal, hiszen b rre cseppentve akár égési sérülést is okozhatna, hígítatlanul. Tehát a néhány csepp illóolaj b rre juttatásához egy úgynevezett bázisolajra – más néven hordozóolajra – van szükség, amelyben az illóolajat szétoszlatjuk, elkeverjük, majd a masszázs az így kapott keverékkel végezzük. Természetesen nem mindegy, hogy melyik olajat választjuk bázisolajnak. Fontos ugyanis, hogy jó min ség , semleges illatú legyen, arcmasszázs esetén ne hagyjon zsíros foltot a b rön, de ne is szívódjon fel gyorsan és ne úgy, hogy utána a test ragadjon, hiszen ekkor a massz r már nem, vagy igen nehezen tud masszírozni. Lényeges tehát, hogy a masszázsok kivitelezése szempontjából jó min ség legyen. Ide tartozik az édesmandula-, jojoba, sz l mag-, kajszibarackmag-, avokádó-, olíva-, napraforgó-, búzacsíra, ligetszépe olaj. Az édesmandula olaj selymes tapintása, testes karaktere miatt igen kis mennyiségben is elegend egyetlen masszázs kivitelezéséhez, azonban igen nehezen szívódik be a b rbe, sokáig zsíros foltot hagyva maga után. Nem csak aromamasszázsra, hanem haj és b rtáplálásra is alkalmazzák. A jojoba olaj sajátossága a hosszú ideig eltarthatóság és az összes b rtípusra történ alkalmazhatóság, valamint a 89
szennyez dés-eltávolító képesség. A sz l mag- és a kajszibarack magolaj közös jellemz je, hogy arcra is alkalmazható, mivel nem hagy foltot a b rön, teljesen felszívódik. A masszázsokhoz alkalmazható többféle hordozóolaj keveréke is. Szinte megszámlálhatatlanul sokféle illóolajat lehet megkülönböztetni. A leggyakoribb, aromaterápiában alkalmazott olajok közül válogattunk néhányat az alábbiakban: Űorsmenta olaj: jellegzetes illattal rendelkezik, kifejezetten h sít hatást fejt ki, csíp s karakter . Fájdalomcsillapító pakolások, krémek komponense. Emellett hurutoldó, görcsoldó, fejfájás csillapító, élénkít , kedélyállapot fokozó effektusokkal is jellemezhet . 1-2 csepp mennyiségben is elegend alkalmazni. Rózsaolaj: az illóolajok királyn je, kifejezetten n ies karakter . Univerzális olaj, mivel minden b rtípus kezelésére kiválóan alkalmas. Rendszertelen menstruáció, hangulatingadozás, stressz, harag, szomorúság, álmatlanság, szorongás megszüntetésében lehet segítségünkre. Tömjénnel, pacsulival, jázminnal, indiai citromf vel, vetiverrrel, mandarinnal, stb. keverhet . Kamilla olaj: hazákban is a legismertebb gyógynövény, illóolaját izom-, ízület és csontfájdalmak, migrén, fejfájás, vágás, ekcéma, égés, valamint stressz esetében eredményesen adhatjuk. H sít , b rnyugtató krémként borsmentával keverhet 7:3 arányban. Jázmin olaj: igazi afrodiziákum (nemivágy-serkent ), menstruációs görcsök oldásában, köhögéscsillapításban, stressz- és szorongásoldásban lehet segítségünkre. Tömjénnel, naranccsal, pacsulival keverhet . Eukaliptusz olaj: els sorban a légutak tisztításában, hurutoldásban, köhögéscsillapításban, nyákoldásban jár élen, de az emésztést is javítja, valamint izomfájdalom, hátfájdalom esetén is jó hatást fejt ki. űitrommal, borsmentával, teafával keverhet . Indiai citromf olaj: f bb hatásai közé tartozik a nyugtatás, idegrendszeri funkciók egyensúlyba hozása (tonizálás), gyulladáscsökkentés, kórokozókkal szemben védelem biztosítása. Kimerültség, túlterheltség esetén kifejezetten kedvez . Levendulaolaj: csökkenti a vérnyomást, nyugtat, ellazít, csillapítja a fájdalmakat. Emellett az alvászavarok, szorongás, feszültség kezelésének hatékony módszere. Emellett a kórokozók elpusztításában, sebgyógyulásban, rovarcsípések okozta panaszok (pl. viszketés) orvoslásában is szerepet játszhat. Napégés esetén kamillával fejt ki nyugtató, gyulladáscsökkent hatást. Keverhet citrommal, tömjénnel, bormentával, szantálfával. Rozmaring olaj: kifejezetten alkalmas a krónikus ízületi fájdalmak, gyulladások enyhítésére. Emellett serkenti az étvágyat, a keringést, ezáltal a szellemi és testi felfrissítésben is élen jár. Levendulával, indiai citromf vel, gyömbérrel, stb. együtt hatása feler södik. Narancsolaj: közérzetjavító, emésztést serkent , stressz- és szorongásoldó, fert tlenít hatásokat tudhat magáénak. Levendulával, borsmentával, gyömbérrel, gerániummal keverhet . Szantálfa: kiváló szorongásoldó, nyugtató hatást fejt ki. Keleten a meditációk fontos kelléke, mivel a harmadik szem (éleslátás és intuíció energiaközpontja) nyitásában vesz részt. A húgy-ivarszervek gyulladásai, hörg gyulladás, szembetegségek, övsömör kezelésében is szerepet kaphat. Férfiak aromaterápiájára is optimális. Tömjénnel, rózsával, pacsulival, citrommal, eukaliptusszal keverhet . A kombinált masszázsprogramok között olyanok szerepelnek, amelyekben a peeling (b rradírozás) és/ vagy testpakolás, tekercselés is helyet foglal a masszázsok mellett. Sok 90
helyen a b r rugalmasságának fokozása érdekében szaunával és pezsg fürd vel is kiegészül. Egy példa a „Nefertari álma” kezelés, amely egy hamisítatlan egyiptomi specialitás. Hurghada nemzetközi szállodáinak spa-kínálatában lelhet fel és a következ kb l áll: 10 perc szaunát követ en teljes testradírozás, amelyhez néhány csepp citromolajjal kevert sivatagi homokot használnak. A homokkal dörzsölik le a b r elhalt hámsejtrétegét és fokozzák a keringést. Ezután zuhany alatt eltávolítják a testre dörzsölt homokot, majd 10 perc g z és 10perc pezsg fürd következik. A programot egy Őő perces teljes testmasszázs zárja, amelyhez kajszibarack magolaj hordozó olajhoz adott citrom- és szantálfa illóolaj keveréket visznek fel a b rre. Az er s méregtelenítés mellett ödéma-csökkent és energizáló, b rfeszesít hatást is kifejt, nem beszélve az euforizáló, stresszoldó tulajdonságáról. A fentiek jól mutatják, hogy az illóolajok alkalmazásában szinte kifogyhatatlan variációs lehet ség rejlik. Könnyen és egyszer en el állíthatók a keverékek, emellett nem igényelnek semmilyen extra szakértelmet. A drogériák nagy részében beszerezhet k az aromaterápiához alkalmazott olajok. Számos külföldi spa-ban az illóolaj keverékeket közvetlenül a kezelés el tt, a vendég igényeire, személyére szabva készítik el. Ehhez azonban az illóolajok hatásainak magas szint ismerete, valamint a vendég igényeinek pontos felismerése szükséges. 2.2.6. Arcmasszázs
Szinte nincs olyan 18 év feletti hölgy, aki legalább egyszer ne járt volna élete során kozmetikusnál. Űármilyen arckezelésen is vett részt, a masszázs általában kihagyhatatlan komponensként szerepelt. Az arcmasszázsnak két formáját különböztethetjük meg, a nyugati eljárást és a távol-keleti eredet , reflexpontok stimulációján alapuló formát. Az el bbit a kozmetikusok el szeretettel alkalmazzák arckezelések el tt, közben és után vagy akár önálló szolgáltatásként. Az arcmasszázs eredete az ókori Kínába, Japánba, Perzsiába nyúlik vissza, de a görögök körében is népszer ségnek örvendett. A keleti eljárás során semmilyen krémet, olajat nem kennek a masszírozandó b rfelületre, és nem végeznek semmilyen klasszikus mozdulatot. A reflexpontok – más néven akupresszúrás pontok - ujjal történ stimulációját végzik el, amelynek hatására fokozható a szervezet egészének vitalitása, csökkenthet a fejfájás. Az arcmasszázs legfontosabb jótékony hatása az arcb r állapotának javítása, keringésének fokozása, ráncok elhalványítása, egyszóval a b r öregedésének késleltetése. Az arcon található mimikai, valamint a szem körül lév izmok tónusát csökkenti, amely még jobban feler síti a b r kisimítását. Emellett csökkenti a feszültség, tartós koncentrálás okozta fejfájást és segít a teljes testi, lelki és szellemi relaxáció elérésében. A keleti akupresszúrás módszer a máj és epehólyag m ködését is képes harmonizálni, emellett a menstruációs fájdalmakat, a menses el tti kellemetlen panaszokat képes enyhíteni. A nyugati arcmasszázs tulajdonképpen simító mozdulatokból épül fel, amelynek során nagy szerepet kap a mozdulatok ereje. Ugyanis az arc izmai, b re és más szövetei jóval érzékenyebbek, mint a test más területein. Ezért mindig körültekint en, kell lágysággal szabad csak az archoz érni. Mivel a ráncok megjelenése, a b r állagának fokozatos romlása lefelé mutató, ezért fontos a mozdulatok felfelé mutató iránya. A halántékon körkörös mozgást végeznek az ott fekv lapos izom ellazítására. Az orrnyereg és a szemzug területén egy pontban lágyan nyomják az adott területet, és néhány másodpercig kitartják a mozdulatot. 91
Léteznek olyan állapotok, amelynek meglétekor arcmasszázs nem végezhet . Ilyenek a pattanások, pikkelysömör, ekcéma, nyílt sebek, vágások, horzsolások, égési sérülések, mivel a b rt nagyon könnyen elfert zhetjük. Az arcmasszázs nem csak n knek szól. Egyre népszer bbé válik férfiak körében is, ezért célszer a wellness szolgáltatások kínálatát férfiaknak szánt arcmasszázzsal is kiegészíteni. 2.2.7. Cellulit masszázs
A cellulit masszázs tulajdonképpen az ú.n. narancsb r kezelésének egyik módszere. Az életkor el rehaladtával, genetikai hajlam esetén a szerveket, szöveteket elválasztó, ill. körülölel köt szövet lazul, zsugorodik. Ennek köszönhet , hogy a comb fels szakaszán a küls és bels részén, valamint a fenéken narancshéj szer b rkitüremkedések figyelhet k meg. Mindez a köt szövet zsugorodásával, lazulásával hozható összefüggésbe, tehát nem a zsírszövet kitüremkedésér l van szó. A masszázs során a zsugorodó köt szövetet kísérlik meg széthúzni, amely meglehet sen nagy fájdalommal és szövetroncsolódással jár. A technika dörzsölésb l, nyomásból, gyúrásból épül fel. Egy kezelés általában 20 percig tart, amelyet legalább ő-10-szer megismételnek. 2.2.8. Paprikakrémes masszázs
A paprikában rejl kapszaicin nev vegyület (a csíp s ízért felel) révén fájdalomcsillapító, keringés és anyagcsere-fokozó hatások érvényesülnek a paprikakrémes masszázs során. A masszírozott felületen növekszik az anyagcsere és a keringés, amelynek hatására a masszírozott testrész kerülete csökkenthet . Alkalmazható cellulit masszázsként, vagy klasszikus masszázselemekkel is. Az anyagcsere fokozó masszázsok fahéjjal vagy kávéval is kivitelezhet k. 2.2.9. Szárazkefe masszázs
Simogató masszázs, amely félkemény sörtéj kefével történik speciális technikával. Segítségével a vérkeringés gyorsul és a b r legfels , elhalt hámrétege eltávolításra kerül. Így a b r simává, ápolttá válik. Mivel élénkíti az anyagcserét, ezért jól kombinálható méregtelenít kúrákkal és a cellulitis kezelésében is. 2.2.10. Hangmasszázs
A hangmasszázs az ókori Indiából, Kínából ered. Miközben a vendég kényelmesen fekszik a masszázságyon a hangtálakból származó hanghullámok rezgései koncentrikusan végigáramlanak testén és a sejteket elérve vibrációt képeznek. A rezgések nem csupán a testi folyamatokra, hanem a lélekre és szellemre is kedvez en hatnak. A hangmasszázs igazi holisztikus módszernek tekinthet , mivel a test, lélek, szellem harmóniájára törekszik.
92
2.3. Távol-keleti masszázsok
Napjainkban egyre nagyobb népszer ségnek örvendenek a távol-keleti filozófiai rendszereken alapuló eljárások, amelyek között számos masszázsfélét is elkülöníthetünk. A hagyományos kínai orvoslás a jin és jang ellentétes energiák összhangjára, egyensúlyára épülnek, amelyek aránya minden él organizmusban fellelhet , arányuk mindig változik, egymást kiegészítve (pl. ha a jin-energia csökken, akkor a jang n ). Az energia chi minden sejten, szerven, szöveten átáramlik. Pályájuk az emberi test szövevényes meridiánjain (energiacsatornáin) halad át, és az egyes szerveket összeköti egymással. A betegségek, lelki, szellemi, testi panaszok akkor jelentkeznek, ha a chi áramlás akadályba ütközik. A távol-keleti gyógyító eljárások – így a masszázsok is - az energiaáramlás folytonosságára, a blokkok megszüntetésére, a jin és jang energiák harmonizálására helyezi a hangsúlyt. A tradicionális kínai masszírozás neve tui-na, amelynek elméleti alapjai megegyeznek az akupunktúráéval és a jin és jang harmonizálását célozza. Els sorban simító-gyúró (tui-na) és nyomó-dörzsöl (an-mou) technikákat alkalmaznak. Mindegyik mozdulatnak létezik egy jin és jang verziója is. A jin mozdulatok gyengédek, kívülr l befelé, a szív felé mutatnak. A jang fogások er teljesek és kifelé mutatók. Az er s fogások nyugtatnak, a finom mozdulatok az izomzatot tonizálják, míg a középer s fogások a szervezet egészét er sítik, és szerepet játszanak a betegségek megel zésében. Nem csupán a nagyobb testfelületet masszírozzák (amely tulajdonképpen megfelel a klasszikus masszírozásnak), hanem egy-egy meridián-pont stimulálásával is hatnak a szervekre. A hagyományos kínai masszázs a kett kombinációjából épül fel. A kínai masszírozás indikációi megegyeznek a nyugati klasszikus masszázs javallataival. Tehát nem csupán a betegségek megel zésére, hanem az enyhe fejfájás, izomláz, szervi funkciózavarok, reumás fájdalmak kezelésére ajánlják. Mivel akupresszúrát is alkalmaznak, ezért nem csupán a krónikus kórképek, hanem egy-egy akut betegség (pl. influenza, fels légúti hurut, enterocolitis, stb.) kezelését is kiegészítik vele. 2.3.1. Akupresszúra
Az akupresszúra a Kínai orvoslás egyik meghatározó gyógyító komponense. Energiapontos stimulálásáról van szó az ujjakkal történ nyomás révén. Elve és célja teljesen megegyezik az akupunktúrával, ahol az ujjak helyett speciális, vékony t vel történik a meridián pontok stimulálása. Az akupresszúra hatékonyan alkalmazható a krónikus fájdalmak csillapítására. Az egyik legrégebbi, legalább 2000 éves kínai írásos orvosi dokumentum, a Huang Di taglalja az akupunktúra és akupresszúra kivitelezését, ill. alkalmazásának lehet ségeit mind a prevenció, mind bizonyos betegségek kezelésének tekintetében. Emellett a testmozgás, a gyógynövények alkalmazása, a táplálkozás, életmódváltás és más gyógyító eljárások ismertetése is helyet kap. Önálló értekezésként a.d. 282-b l maradt fent írásos feljegyzés az akupunktúráról. Az akupresszúra módszerének nem csupán a betegségek megel zésében, a vitalitás fokozásában, az immuner sítésben, a stressz leküzdésében, egyszóval a wellnessben vehetjük hasznát, hanem a fejfájás, az ízületi fájdalmak, a köhögés és megfázás, allergiák, aszthma, feszültség, menstruációs görcsök, arcüreggyulladás, teniszkönyök, potenciazavarok, fogfájdalmak enyhítésében, gyógyításában is. 93
A kínai medicina úgy tekint a testre, mint a világegyetem kis részére, ahol természeti törvények, szabályok, egyensúly és harmónia uralkodik. Úgy véli, hogy az érzelmek, a gondolatok, valamint a környezeti tényez k (pl. klíma, légszennyez dés, munkakörülmények, stb.) hatnak a testi folyamatokra, ennek köszönhet en alakul ki a betegségek, kórfolyamatok nagy része. Filozófiai rendszeréhez tartozik a jin és jang törvényszer ségére, valamint az energiaáramlás, a chi. Az univerzum minden egyes tartozékának létezik egyfajta karaktere, amely jin vagy jang jellemz ket hordoz. Így például a jang a férfi, az aktivitás, a fény, szárazság, felfelé törekvéssel, kibocsátással, míg a jin a n i, a hideg, a passzív, sötét, nedves, lenti és befogadással, emellett még számtalan más jellemz vel írható le. A két ellentétes törvényszer ség nem létezik egymás nélkül, kölcsönhatást gyakorolnak egymásra. Panaszok, betegségek a jin és jang harmóniájának felbomlása következtében jönnek létre. A chi alapvet életenergia, amely minden él és élettelen anyagban benne rejlik. Ugyanúgy megtalálható az ételekben, az italokban, a leveg ben, a vízben, a napfényben, mint az emberi szervezetben, amely energiapályákon (meridiánokon) keringenek, és szövevényesen behálózzák az összes szervet, testrészt. Tizenkét f meridián emelhet ki, amelyek egy-egy szervvel állnak kapcsolatban. Űetegség, panasz akkor jelentkezik, ha az energiapálya valahol elzáródik, az életenergia-áramlás elakad, vagy hanyatlik. Az akupresszúra és az akupunktúra célja az energiablokkok megszüntetése, a chi áramlásának biztosítása a meridián pontok ujjal, ill. t vel történ stimulációja révén. Az energiapontokat aku-pontoknak is aposztrofálják. Az akupresszúra nem csupán önállóan, hanem masszázzsal is kombinálható. S t önmagunkon is végezhet , pl. fejfájás esetén. Az akupresszúra módszere viszonylag könnyen elsajátítható, azonban a mögötte álló filozófiai és elméleti ismereteket több éven át kell tanulni. A kínai gyógyítók nem csak küls jegyekb l, tünetekb l, beszélgetésb l diagnosztizálják az adott személy betegségét, hanem lényeges szerepet tulajdonítanak a pulzusdiagnosztikának is. Űármennyire különösnek is t nhet, de a pulzus tapintása alapján számos betegségre, eltérésre tudnak következtetni. Az akupunkt rök és akupresszúra-terapeuták az el zetes pulzusvizsgálatból tudják, hogy milyen kezelésben kell az adott személyt részesíteni. A masszázs alatt a vendég egy masszázsszivacson fekszik ruhástól. A terapeuta lágyan ráteszi kezét a vendég hasának közepére, majd más testrészeinek artériáira és a pulzálás kíséri figyelemmel, amellyel a chi jelenlétét tudja feltérképezni. Ezt követ en az energiaelakadás függvényében egy-egy meridián mentén halad az aku-pontok nyomásával. Nem ritkán gyógynövényeket és köpölyözést is alkalmaz. Az akupresszúra kivitelezése során a vendég nem érez fájdalmat, s t a kezelés után szinte rögtön érzi a kedvez változást. A krónikus betegség, panasz leküzdéséhez azonban nem elég egyetlen kezelés. 2.3.2. Thai masszázs
A thai masszázs napjaink wellness kínálatai között egyre népszer bbnek mondható. Nem véletlenül, hiszen egyediség, különlegesség és hatékonyság jellemzi. Gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. A távol-keleti orvostudomány filozófiai rendszere hívta életre, amelynek célja a testi, szellemi, lelki folyamatok harmonizálása. A thai népi gyógyászat egyik fontos részét képezte a gyógynövények alkalmazása, a dietoterápia és a spirituális gyakorlatok mellett. Egyes feltételezések szerint Jikava Kumar Űaccha nevéhez f z dik a thai masszázs
94
alapköveinek letétele, aki egy indiai buddhista kolostorban élt. Kés bb, az i.sz. 2. században, a szerzetesek Thaiföldre vándorlásával jutott el az shazába. A thai masszázsnak sokrét jótékony hatását lehet megkülönböztetni, amelyek között a betegségek prevenciója és kezelése egyaránt szerepel. Alapjában véve az energiacsatornák felszabadítását, a vitalitás fokozását szolgálja. Emellett fokozza az ízületi mozgásterjedelmet, a vér- és nyirokkeringést, az ízületek, izmok rugalmasságát. Javítja a szervek m ködését, nyugtat, relaxál, felfrissít, enyhíti a fejfájást és a krónikus ízületi fájdalmakat. űsökkenti az izomfájdalmakat, izommerevséget. A thai masszázst a „sen”-ek, vagyis az energiapályák mentén végzett nyújtások, nyomó mozdulatok váltakozása jellemzi. A közel 70.000 sen-b l a 10 legfontosabb energiavonalon fejtenek ki stimulációt, amelyet olykor tenyérre, hüvelykujjal, könyökkel, talppal, sarokkal is kiviteleznek. A mozdulatok kivitelezése során a vendég pozícióját folyamatosan változtatják, amely nem mindig mondható megszokottnak. Ennek eredményeként az ízületek, és az izmok nyújtása hatékonyabbá válik. A thai masszázs kivitelezésének négy féle alaphelyzetét lehet megkülönböztetni: (1) a vendég hanyatt fekszik, a massz r vele szemben, (2) a vendég jobb, majd bal oldalán fekszik, a massz r oldalt, (3) a vendég hason, a massz r a vendég hátán helyezkedik el, (Ő) a vendég ül helyzetben van. A thai masszázs megvalósításához masszázs szivacsra van szükség, amelyet a földre helyeznek, hiszen a massz rnek ez által sokkal több helye és lehet sége marad a helyzetváltoztatásra és a mozdulatok erejének fokozására. Általában nem alkalmaznak olajat, sem púdert vagy krémet a masszázsok kivitelezéséhez, amelynek átlagos id tartama 1-2 óra. A massz r spirituális ráhangolódással, meditációval és kell alázattal és koncentrációval készül a vendég kezelésére. http://www.youtube.com/watch?v=RAWB8ms4XYU 2.3.3. Yumeiho masszázs
A buddhista kolostorok shaolin papjai nem csupán a kung-fu harcm vészet, hanem a yumeiho masszázs alapjainak megteremtését is magukénak mondhatják. Talán kissé különösnek t nhet, hogy a kínai masszázs nem a hatalmas távol-keleti shazában, hanem Japánban terjedt el, virágzását az 1960-as években érte el. Ekkor alakult ki modern változata, amelynek ismerete elterjedt szerte a világban (több mint ő0 országban), majd mintegy harminc évvel kés bb hazánkat is elérte. A szó jelentése „az életenergia forrása” (yu: forrás, mei: életenergia, ho: módszer). A masszázs alapjait a gyúró, nyomó mozdulatok alkotják, amelyeket egy-egy pont stimulálásával, er teljes nyomásával (akupresszúra), valamint speciális kimozgató mozdulatokkal kombinálnak. A kimozgatás a nyugati „manuál terápia” technikájának felel meg. A yumeiho egy igazi gyógyító technika, amely nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel. A masszázst megel z en fizikai vizsgálat során mérik fel a gerinc állapotát, görbületeit, a vállak szimmetriáját, a végtagok egymáshoz viszonyított helyzetét, a testtartást, stb. Megvizsgálják, hogy a cip k talpai, sarkai, élei mennyire elhasználtak és hogy szimmetrikusak-e. Az arcon, homlokon elhelyezked ráncok, valamint a szemöldök vonalának szimmetriája, ill. annak hiánya is árulkodik a gerinc és ízületek állapotáról. A masszázs során a terapeuta energiát közvetít saját mozdulatain, érintésén át a vendégnek. Sokszor egész testtömegét felhasználja a mozdulatok megfelel erejének eléréséhez. Az energiacsatornák (meridiánok) megnyitása, az energiaáramlás helyreállítása a masszázs legf bb célja. Az ízületek kimozgatása, az izomzat ellazítása is hozzátartozik. A testtömeget 95
hordó vázrendszer kimozgatását, az asszimetria megszüntetését, az ízületek mozgásterjedelmének fokozását, az energiablokkok oldását, a szervezet egészének vitalitásának fokozását hivatott elérni. Végeredményben azonban nem csupán a vázizomrendszerre fejt ki kedvez hatást, hanem a szervek m ködését is képes kedvez en befolyásolni. Ingadozó vérnyomás, alvászavarok, székrekedés, memóriahanyatlás, menstruációs görcs kiegészít terápiájára is hatékonyan alkalmazható. A yumeiho masszázs kivitelezését földön, masszázsszivacson végzik. A vendég kényelmes ruhát (vékony, pamut pizsamaszer öltözet) pamut zoknit visel. A massz r sokszor egész testének erejét, tömegét igénybe veszi a masszázshoz. A technika er sen kötött: nemcsak a fogások pontos kivitelezése követelmény, hanem azok sorrendje is meghatározott. A yumeiho fogások pontos kivitelezése alapvet fontosságú, a technikától semmilyen eltérés nem megengedett. 2.3.4. Shiatsu masszázs
A shiatsu egy hazánkban is ismert japán masszázsfajta, az akupresszúra megfelel je. A nyugati társadalmakban önmasszázsként is alkalmazzák. A „shi” jelentése ujj, az „atsu” nyomást jelent. Vagyis a meridián-pontok ujjal történ stimulációjáról van szó. Az alábbi alapgyakorlatokkal jellemezhet : 1.
2.
3.
4. 5.
Az egyik lábat a másik térdre tesszük, és két kézzel megfogjuk a lábfejet úgy, hogy a talpat magunkkal szemben tartjuk. A talp közepét mindkét hüvelykujjal er sen megnyomjuk. Mindez fokozza a test ellazulását. A lábujjakat egymástól szétválasztjuk, majd a két hüvelykujjal gyakoroljunk nyomást a lábujjak egymás felé néz felszíneire. A nagy lábujjtól kezdve végighaladunk az összes lábujjon. A pontnyomó masszázs hatására a lábujjak és a mellkas közötti energiaáramlás felgyorsul. Mindkét kézzel átfogjuk a derekat. A négy ujjal a derék elüls részére gyakorolunk enyhe nyomást. A gyakorlat hatására a szervek közötti energiaáramlás gyorsul, a gondolatok kitisztulnak. Lágyan, ritmusosan kopogtassuk végig a fejtet t, melyhez a középs ujjízületet használjuk. A gyakorlat hatására oldódik a feszültség. Gyakoroljunk nyomást az orrnyeregre a hüvelykujj segítségével. A nyomást tartsuk ki, majd engedjük el. Mindezt többször ismételjük meg. A gyakorlat segít az alvászavarok és a feszültség oldásában.
2.3.5. Indiai fejmasszázs
A fejmasszázs népszer sége Indiában évezredek óta töretlen. Minden családban alkalmazzák egymáson. Már egészen kisgyermekkorban fejmasszázzsal nyugtatja 3-Ő éves kor feletti gyermekét anyja. Nem csupán a fejet érinti, hanem a nyakat, vállat, hátat, arcot is. Hatására gyorsul a keringés és a salakanyagok távozása is. Emellett több oxigén és tápanyag éri el a környez szöveteket. Emellett az endorfin felszabadulásnak köszönhet en euforizáló hatás jön létre. Alapvet en a fejmasszázs hatékony stresszoldó, vitalizáló, immuner sít , légzésmélység fokozó, feszült fejfájást oldó, orrdugulást csillapító, ízületi merevséget oldó, hajer sít tulajdonságokkal rendelkezik.
96
2.4. Szépségápolás
Napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyez dik a testi szépség, a fiatalság tartós meg rzésére. Senki nem szeret, és nem akar az öregedés kellemetlen változásaival szembesülni. Társadalmunk is azt üzeni, hogy jobb, ha minél tovább meg rizzük munkaképességünket, fizikai, mentális, lelki teherbírásunkat. Ehhez jó egészség, fittség és nem utolsó sorban fiatalos megjelenés kell. Nem véletlen tehát, hogy a szépségápolás újabbnál újabb praktikáinak, módszereinek tárháza kifogyhatatlan, amelyben mindenki megtalálhatja a saját ízlésének, igényeinek megfelel t. Az anti-aging (öregedés késleltetésével foglalkozó) szolgáltatások palettájából sem hiányozhatnak a szépséggel, küls megjelenéssel kapcsolatos kezelések, s t sok spa-ban igazából erre helyez dik a hangsúly. A szépségápolás célja nem más, mint a (1) szépség meg rzése, (2) a fiatalság megtartása, (3) a jó közérzet kialakítása a természetes anyagok erejével. Számos természetes anyag szerepelhet a kezelésekben, mint például a kávé, kakaó, tej, tejszín, tojás, méz, cukor, tengeri, ill. himalájai só, homok, iszap, gyógynövények, zöldségfélék, gyümölcsök, algák, vörös sz l , bor, zöldtea, s t még drágakövek (gyémánt, arany), féldrágakövek (jáspis, hegyikristály, ametiszt, stb.) is. A felsoroltak közös jellemz je, hogy fizikai hatásai, vagyis sajátos rezgésszáma, valamint illata, tapintása és a legtöbb anyag kémiai tulajdonságai révén is kifejti hatását. Gondoljunk például a mézre vagy a gyógynövényekre, algákra, kakaóbab rleményre, vörös sz l re. Milyen szolgáltatások tartoznak ide? A klasszikusnak számító fodrászat, kozmetika, manik r, pedik r, sminkkészítés, m körömépítés, epilálás (sz rtelenítés) mellett a peeling (b rradírozás), wraping (pakolás, más néven testtekercselés) és a komplex testkezelések.. Emellett a thalassoterápia és az arcmasszázs is ide sorolható. Természetesen majdnem az összes wellness kínálati elem (pl. masszázsok, fürd k, méregtelenítés, stb.) másodlagos hatása a szépségápolásban rejlik, hiszen a stressz közömbösítése, a szervezet megnyugtatása látványos változást eredményez a b rön is. Érdemes megemlíteni a b r bels ápolását is, azaz az ételek, italok fogyasztásának b rre, szépségre kifejtett tulajdonságait is. Napjaink kozmetikai ajánlásai a vitaminok bevitelét is hangsúlyozzák. Nem szabad említés nélkül hagyni a legújabb technikai vívmányokon alapuló eljárások összességét, amelyek között invazív (m téti beavatkozás) és nem-invazív módszerek is szerepelnek. Ide tartozik a mikrodermabrázió, lézeres epiláció, lézeres pigmentfolt eltávolítás, mezoterápia, botox, ajaknagyobbítás, stb., amelyek nagy részét anti-aging szolgáltatásokként találunk meg általában a medi-spa-k kínálatában. 2.4.1. Peeling (scrubbing, bőrradírozás)
A b rradírozás napjainkban keresett szolgáltatásnak számít. Megtalálhatjuk önállóan vagy komplex kínálati elem részeként. A radírozás célja az elhalt hámsejtek eltávolítása, a b r keringésének fokozása. A módszer fokozza a b r vérellátását és gyorsítja anyagcseréjét, amelynek hatására a b r selymessé, egészséges fény vé válik. Általában a komplex kezelések els lépései között szerepel. Végezhet tengeri üledékkel, iszappal, algával, barnacukorral, kókuszreszelékkel, sivatagi homokkal vagy himalájai sóval. Végeláthatatlan az anyagok sokfélesége, amelyek állaga teszi lehet vé a hámréteg leradírozását. A peeling átlagos id tartama 20 perc.
97
Lássunk egy példát! A szolgáltatás neve: Remineralizáló (újraásványozó) peeling, a következ lépésekb l áll: 30 g tengeri üledéket 30 ml forró vízzel kevernek össze és vékony rétegben felviszik a testre egy ecset segítségével. A hassal kezdik, majd folyamatosan haladnak a karok és lábak irányába. Űefedik a testet vékony törölköz vel, hogy megtartsa a meleget. Hagyják hatni 10 percig, amíg a massza finom porrá nem szárad. Enyhe, körkörös mozdulatokkal, dörzskeszty segítségével segítik a méregtelenítést. A lábakkal kezdik és úgy haladnak a szív felé. A vendég testének kezelés alatt nem álló részeit mindig gondosan betakarják törölköz vel. Fölemelik a törölköz t, hogy diszkréciót biztosítson a vendégnek és megkérik, hogy forduljon meg arccal fölfelé. Az el z lépéseket a másik oldalon is megismétlik, fölviszik az iszapot a mellkasra, dekoltázsra és hasra, végül a lábfejekre. Befedik a testet törölköz vel és hagyják hatni újabb 10 percig. A hámlasztást a dörzskeszty vel megismétlik, a mellek és dekoltázs kivételével, ahol a dörzskeszty t nem alkalmazzák. Meleg vízzel leöblítik a testet, vagy a vendég lezuhanyozik. Alga macerátumot vagy keringésjavító olajat visznek fel a testre, pihentet masszázsmozdulatokkal. 3 csepp relaxáló vagy keringésjavító olajat adnak hozzá a nagyobb hatás érdekében. A kezelés legvégén bársonyos testápoló tejet visznek föl a b rre masszírozó mozdulatokkal a lábfejt l a fejig haladva. 2.4.2. Pakolás (tekercselés, wrap, pack, exfoliation)
A pakolások is keresett szolgáltatásnak számítanak. Külön az arcon és az egész testen (arcot kivéve) végezhet . Önállóan, vagy komplex program részeként is találkozhatunk vele. A szolgáltatás célja a b r táplálása, a stressz és szorongásoldás, a keringés-stimulálás és a szövetek turgorának (folyadéktartalmának) egyensúlyba hozása. A pakoláshoz nagyon sokféle természetes anyagot lehet alkalmazni, mint például a vörös sz l t, csokoládét, kávékrémet, fahéjat, algát, mézet, gyógynövényeket, tejet, tejszínt, zöldteát, tojást, aranyat, gyémántot por alakban. Ez utóbbit az arcon alkalmazzák, ájurvédikus kezelés részeként. Az arany és gyémánt szabályos térszerkezete, magas rezgésszáma áttev dik a b rre és a mélyebb szövetekre, ezáltal jótékonyan hat a szervezet egészére. A pakolások átlagos id tartama ő0 perc. Lássunk egy példát! A pakolás neve: regeneráló, energia-visszanyer pakolás, amely a következ lépésekb l tev dik össze: 1. Keringés-stimulálás Alga macerátum kerül a csíp re, combokra, hasra, dekoltázsra, nyakra, mellekre. Fóliázás, takarás, 10 perc nyugalom. 2. Táplálás Serkent csomagolás nyugtató aromaolajjal: teljes testkezelés, fóliázás, takarás, 30 perc nyugalom. Végül szappan nélküli öblítés történik. 3. Egyensúly-védelem: hidratálás alga-menta tejjel (10 perc) 2.4.3. Testkezelés
98
A testkezelések általában peelinget és pakolást tartalmaznak. Nem ritkán a pakolásokat masszázs váltja fel. Olyan program is létezik, amelyben a peeling után masszázs következik, majd pakolás zárja a sort. A testkezelések id tartama legalább 1-1,ő óra. Napjainkban igen divatosnak mondható a vörös sz l vel, kakaóval vagy algával végzett testkezelés. A „Vine secret” testkezelés az alábbiakból tev dik össze: 1. Peeling dörzskeszty vel: vörös sz l s testradír (30ml) + keringésjavító eszencia olaj ő csepp: hosszú masszázsmozdulatokkal eltávolítják az elhalt hámsejteket. Ha a b r száraz, vagy érzékeny, őml sz l mag olajat adnak a radírhoz. 2. Vörös Sz l Testcsomagolás és Sz l mag olaj (10 ml) 200-300 ml-nyi port vegyít 3ő0 ml meleg vízzel és 10 ml sz l mag olajjal. A keveréket el ször a hátra viszik fel. Olyan masszázsmozdulatokkal dolgoznak, amelyek „el melegítik” az izmokat a mélyebb nyomások el tt. A test másik felén hasonló módon folytatják a kezelést. Űetakarják a vendégét fóliával, majd melegen tartó takarót 20-30 percig. A vörös sz l b velkedik antioxidáns vegyületekben, köztük rezveratrolban, amely a b rön át képes a mélyebb szövetekbe is átjutni és a sejteket regenerálni, a b rt feszesíteni. Napjaink egyik új szolgáltatása a vinoterápia (sz l s testkezelés, borfürd ), amely a bort és a sz l t alkalmazza. Sok helyen, például a híres bortermel Űordeaux-ban is léteznek olyan szállodák, ahol a vinoterápia mellett a borkóstolás és gasztronómia is lényeges része a wellness programnak. Másik ajánlatukban a sz l a méregtelenít böjtprogram fontos komponenseként szerepel. 2.4.4. Thalassoterápia
A thalassoterápia a tengerrel történ gyógyítást jelenti, amely többféle szolgáltatás gy jt fogalma. A tengeri klíma (meleg, párás leveg és napsütés), a tenger, mint sós víz élettan hatásai és a tengeri üledékkel, algákkal végzett testkezelések (peeling, pakolás, fürd ) tartoznak ide. A francia riviéráról indult, mára már a legtöbb fejlett ország spa-kínálatában is szerepel. Hazánkban is találunk thalassoterápiát, amely alatt az algás kezelések értend k. 3.
ŰALNEO ÉS HIDROTERÁPIÁS KEZELÉSEK
A fizikai és kémiai energiákat alkalmazó kezelések összességét fizioterápiának nevezzük. A csupán fizikai energiát használó terápiák együttesét fizikoterápiának hívják. A fizioterápia számos elemét különböztethetjük meg, amelyek a következ k: Elektroterápia (kis-, közép-, nagyfrekvenciás, valamint elektromágneses kezelések Fototerápia (fénykezelések összessége): UV, infravörös, lézer, látható fény, napfény Termoterápia (h energiával történ kezelés): h légkamra, g zkamra, szauna Hidroterápia (vízzel történ kezelések, amelyek a víz fizikai tulajdonságait használják ki, csapvízzel is végezhet ): borogatás, kneipp, zuhany, víz alatti sugármasszázs, súlyfürd Mechanoterápia: gyógytorna, masszázs, ultrahang, stb. Magnetoterápia: mágneses kezelések gy jt neve. A mágneses tér kedvez fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkent hatást fejt ki. Űalneoterápia: gyógyvízzel, termál-, ill. ásványvízzel történ kezelések: iszapkezelés, ivókúra, fürd k. Kúraszer (10-1ő) alkalmazás jellemzi, egy kezelés általában 20-40 percig tart. A hazai balneoterápia indikációi: derékfájdalom, pikkelysömör talaján kialakult ízületi gyulladás, rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás), arthrosis 99
(ízületi deformitás, gyulladás), fibromyalgia (izomfájdalommal járó betegség). Azonban szigorúan tilos akut lázas állapot, akut gyulladások, pszichiátriai betegségek, b rgyulladás, szívelégtelenség, angina pectoris, szívinfarktus után három hónapig, sclerosis multiplex, el rehaladott máj, vesebetegség, érelmeszesedés, tbc, rosszindulatú daganatos betegségek, csontvel gennyedés esetén alkalmazni. Inhalációs kezelések (porlasztott gyógyszer inhalálása) Klímaterápia (egy adott földrajzi környezet szervezetre gyakorolt hatásai): barlangok, stb. Étrendi kezelések, diéták Gyógyhelynek nevezzük a természetes gyógytényez vel rendelkez infrastrukturálisan is alkalmas betegek fogadására, gyógyítására.
helyet, amely
Gyógyvíz, thermál víz, ásványvíz: mi köztük a különbség? 1. Gyógyvíznek min sül az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van. (A gyógyhatás bizonyítására ú.n. kett s vak, kontrollált, humán klinikai, longitudinális vizsgálatok eredményei szolgálnak.) 2. Termálvíznek a spontán feltörés vagy mesterséges fúrás során nyert legalább 30 0C-os vizet nevezik. A legtöbb hazánkban található víz ennél jóval magasabb h mérséklettel tör a felszínre. A tiszazugi űserkesz l egyik gyógyvize pl. 920C-os. 3. Ásványvíznek min sül a felszín alatti vízrétegb l származó, mikrobiológiailag tiszta víz, amelynek literében legalább ő00-1000mg oldott ásványi anyag, vagy az alább felsorolt bioaktív anyag valamelyike található. Ivókúraként az alábbiakat tartalmazza: Nátrium-ion: kevesebb 200 mg/l-nél Magnézium-ion: legalább 20 mg/l Kálcium-ion: legalább 60 mg/l Fluorid-ion: 0,8-1,2 mg/l Szabad széndioxid: legalább 1000 mg/l. Lényeges kritérium továbbá, hogy mangántalanításon és/vagy gáztalanításon kívül más kezelésnek nem vetették alá, széndioxidon kívül más vegyületet nem adtak hozzá, palackozása olyan technológiával jellemezhet , amelynek során a víz összetétele nem változik, mikrobiológiailag is meg rzi min ségét.
A magyar ásvány-, ill. termálvizek h mérséklete lényegesen magasabb, mint a legtöbb európai országból nyert vizeké. Ennek magyarázata, hogy a Kárpát-medencében az ú.n. geotermikus gradiens értéke 20m. A geotermikus gradiens az a földkéreg vastagság, amelyben a víz h mérséklete 10C-kal növekszik. A legtöbb európai országban ez az érték 30-33m. A hidroterápiás kezelések során a víz fizikai tulajdonságaival, a (1) hidrosztatikus nyomással, (2) felhajtóer vel, (3) h mérséklettel érik el a gyógyító hatást. A hidrosztatikus nyomás hatására számos élettani változás jön létre, amelyek a következ kben foglalhatók össze: Szív-érrendszeri: vérnyomáscsökkenés, pulzusszám (szívfrekvencia) csökkenés, vénás visszaáramlás gyorsulás, perifériás ellenállás csökkenés Légzés: vitálkapacitás csökkenés, kilégzési ellenállás növekedés Vese: kálium-és nátriumürítés fokozódás Hormonális: renin-angiotensin csökkenés, adrenalin, noradrenalin (stresszhormon) csökkenés, ADH és prolaktin szintézis csökkenés, dopamin és endogén opiát-szintézis fokozódás 100
Ideg-izomrendszer: izomrelaxáció fokozódás (Ő-6cm), mobilitás fokozódás, oxigénfogyasztás csökkenés az izomban Hematológiai: hematokrit (vér alakos elemeinek összessége): el ször csökken, majd n Vízmélység hatására 1,3 m mélyen 80-100Hgmm vízoszlop nehezedik a végtagra, így annak térfogata csökken. A felhajtóer nek köszönhet en a derékig vízbe merült test súlyának felét, mellkasig merülve súlyának 7ő%-át „veszíti el”. Jelent sége a súlytöbblettel rendelkez k kezelésében rejlik, hiszen a vízben végzett mozgásprogram hatására sem terhel dik számottev en az ízület, ezért elhízottak kezelését, mozgásterápiáját kizárólag vízben szabad kezdeni. A víz h mérsékletének szempontjából beszélhetünk hypothermikus (alacsony h mérséklet ), indifferens (közömbös a szervezet számára) és hypertermikus (magas h mérséklet ) vízr l. A hypotermikus (10-14 oC: nagyon hideg, 15-22 oC: hideg, 23-33 oű: h vös) víz élettani hatásai a következ k: Perifériás ellenállás növekedés Fokozott szimpatikus hatás (vérnyomás növekedés) helyi vérb ség Adrenalin és noradrenalin (stresszhormon) felszabadulás El bb érsz kület (vasoconstrikció) majd értágulat (vasodilatació) alakul ki Indifferens víznek nevezzük a 3Ő-36oű h mérséklet vizet, mivel nem fejt ki számottev élettani változást szervezetünkben. A hyperthermikus (36-40oC: meleg, >40oű: forró) víz élettani hatásai a következ k: Izom relaxació Fájdalomcsillapítás Vérellátás növekedés a b rben és izomban Szívfrekvencia fokozódás (szaporább pulzus) vérnyomáscsökkenés Űélmozgás fokozódás Savszekréció fokozódás Krónikus gyulladáscsökkentés (kedvez hatás) Akut gyulladásfokozás (kedvez tlen, káros hatás) 3.1. A balneoterápiában alkalmazott fürdők Konyhasós fürd : a só érdekessége, hogy megtapad a b rön (sokszor még hetekkel kés bb is kimutatható a b rön), er s ingerhatást fejt ki az immunrendszerre, amely ilyen formán aktiválódik. Mivel nehezíti a b rön keresztül történ folyadékleadást, ezért többszörös kezelés hatására kisebb testtömeg gyarapodás lép fel. Másik hatása a b r h mérsékletének emelkedése, amely 12 óra elteltével tér vissza az eredeti értékre. A h mérsékletemelkedés következtében kitágulnak a b r felszíni erei és fokozódik az anyagcsere. Harmadik és talán legfontosabb hatása a gyulladáscsökkentés. N gyógyászati, urológiai betegségek esetén jól alkalmazható, emellett a pikkelysömör kezelésében is nagy szerepet játszik. Léteznek olyan só-kivonatok, amelyet tengerekb l vonnak ki, pl. a Holt –tengeri só is megkapható szerte a világon, amelynek segítségével otthonunkban is készíthetünk sófürd t. Nem csak a 101
balneoterápiában, hanem a wellnessben is megtalálható a thalassoterápiák körében (lásd a szépségápolás fejezetben). Szénsavas fürd a felszíni erek kitágulásával jár. űsökken a perifériás ellenállás, ezért a b r, köt szövet, izmok és a szervek, maga a szív is többlet vérhez, ezáltal oxigénhez jut, anyagcseréje felgyorsul. A légzés mélyül, javul a tüd oxigénellátása. Kiválóan alkalmas cukorbetegség, csontritkulás, és más mozgásszervi betegség, szívbetegségek kezelésére, valamint az összes szerv m ködésének javítására. Radonfürd : jellegzetessége, hogy alfa-sugárzást bocsát ki, a radon a b rön át és a légzéssel kerül be szervezetünkbe. Hatására kitágulnak az erek, csökken a vérnyomás, valamint csillapodnak a fájdalmak. felezési ideje 3,8 nap. Kénes vizek: háromféle, (1) szulfid, (2) szulfát és (3) amorf kén formájában található meg a vizekben. Egy része a b rön, másik a légzéssel jut szervezetünkbe. Érdekes módon nem csak a véráram útján, hanem más szöveteken, p. porcon keresztül is áthatol és beépül szövetállományába. Mindez rendkívül kedvez , hiszen az ízületi deformitások esetén a beteg állapota a kén hatására jelent sen javulhat. Emellett javítja a szív saját vérellátását, csökkenti az erek koleszterintartalmát, valamint a pikkelysömörös pikkelyek leválását is fokozza. Alkalmas a faggyúmirigyek betegségének (seborrhoeás b rbetegség) kezelésére is. Jódos-brómos vizek: a jód hatékony gyulladáscsökkent , valamint segíti a folyadékgyülemek feszívódását, csökkenti a húgysav és vércukorszintet és serkenti a petefészek m ködését. A pikkelysömör, a nemi szervek gyulladása, húgyvezeték, prosztata gyulladásai, valamint a mozgásszervi betegségek, m tétek utáni rehabilitáció esetén hatékony terápiás lehet ség. Mesterséges fürd k: beszélhetünk sós, csersavas, kamillás, gyógynövényes (pl. erdei feny ), kénes fürd r l, amelyet akár otthon is a fürd kádban elkészíthetünk. Természetesen csapvízzel, így nem a balneoterápiához, hanem a hidroterápiához tartozik.
A fürd k kapcsán említést érdemel a mofetta, amely vulkanikus tevékenységhez köt d , széndioxidból álló gázfeltörés. Olaszul „b zös kipárolgást” jelent. Hazánkban egyetlen mofetta létezik Mátraderecskén 199ő óta, azonban viszonylag sokat találhatunk Székelyföldön és a Felvidéken, valamint Olaszországban, Jáva szigetén. Két fajtáját a nedves és száraz mofettát különböztethetjük meg. A nedves mofetták szénsavas vizet (savanyú víz: Erdélyben borvíz, Felvidéken csevice), a száraz mofetták gázt adnak. Rendkívül er s értágító hatást fejt ki, ezért az érbetegségek, magas vérnyomás, csontritkulás, cukorbetegség, degeneratív ízületi betegség (artrózis), medd ség kezelésére alkalmas. 3.2. Szaunák
A szaunák világa napjainkban egyik legalapvet bb wellness kínálati elemként jelenik meg. Az ókori római fürd k tepidárium, caldarium, frigidarium hármas egységét hordozza. Maga a szauna képezi a caldariumot, amelyhez minden esetben frigidarium (merül medence, jégkása adagoló vagy hidegzuhany), valamint pihen terület (tepidarium) tartozik. A szaunák és g zfürd k ú.n. heterotermális eljárások, mivel a h mérséklet a kúra során változik, a test többször felhevül, majd leh l. A heterotermális módszerek három alcsoportra bonthatók: (1) meleg, nedves eljárások, ide tartozik a hamam és a g z (2) vízben történ elmerülés (immerzió): pezsg fürd , japán fürd , kneipp terápia (3) száraz forró, eljárások: finn szauna, infraszauna (1. ábra). 102
1. ábra Heterotermális eljárások felosztása A finn – más néven száraz - szauna és a g z egyaránt váltakozó h mérséklet fürd nek min sül. Nem csupán a wellness területén, hanem mint hidroterápiás eljárás is alkalmazható. A szaunázás hatására a test többször (optimálisan kétszer-háromszor) felhevül, majd leh l. A száraz szauna páratartalma minimális, ezért száraz, ugyanakkor forró körülményeket teremt, ellentétben a g zzel, ahol a páratartalom 80% feletti, a h mérséklet azonban jóval alacsonyabb, mint a finn szaunában. A túlmelegedés fázisában a szív gyorsabban ver (pulzus szaporábbá válik) és az erek, valamint a b r apró erei kitágulnak (vazodilatáció), amely pír formájában jelentkezik. A sejtek, oxigénellátása fokozódik, az anyagcsere felgyorsul. A leh lési szakaszban az erek összehúzódnak (vazokonstrikció), a vénákban mért nyomás (ú.n. vénás tónus) fokozódik. A hideg-meleg váltakozása jelent s javulást eredményez a vénás keringésben. A g zfürd hatására a test h leadása felgyorsul, a verejtékezés mértéke számottev en n . Lássuk, mi a különbség a száraz szauna és a g z között: a g zben alacsonyabb a h mérséklet, mint a száraz szaunában: g zben Őő-500C, száraz szaunában 80-1000C uralkodik a g zben lényegesen magasabba páratartalom, mint a száraz szaunában a g zben általában tovább bírjuk, mint a száraz szaunában, azonban egyik esetében sincs szabály a tartózkodási id re vonatkozóan, mivel nagy egyéni különbségek lehetnek. Általánosságban, mintegy irányadó értékként a g zben max. 1ő-20 percig, finn szaunában 10-1ő percig célszer tartózkodni. a g zben és a finn szaunában is alkalmazhatók illóolajok, amelyek koncentrált hatóanyagai a belégzéssel a tüd be, majd a véráram útján a különféle szervekhez jutnak, másfel l a szaglószerven keresztül az agyba érkeznek, amelyek együttesen feler sítik az adott hatást. Általában levendulát, bormentát, citromfüvet, eukaliptuszt, erdei feny t, narancsot, szoktak alkalmazni, mindössze néhány csepp mennyiségben.
103
A finn szaunában és a g zben eltöltött id nagyon egyénfügg . Számos tényez t l függ, hogy ki meddig tudja a forróságot, a test felhevülését elviselni. Alapvet en a testtömeg, a b rfelület és az életkor is befolyásolja. Minél magasabb a testtömeg, annál lassabban n a magh mérséklet, ergo a nagyobb testtömeggel rendelkez k tovább bírják. Minél magasabb a b rfelület (pl. egy magas vékony ember, vagy gyermek esetében), annál gyorsabb a h felvétel. Gyermekek azért nem szeretik/ nem bírják néhány percnél tovább a szaunázást, mert a testfelületük lényegesen magasabb a testtömeghez képest, ezáltal igen gyorsan fel tudnak hevülni. A finn szauna jellegzetessége, hogy az alsó és fels padrészek között akár Ő0 0C-os különbség is lehet, mivel a kályhából áramló leveg el ször a szauna fels bb mez ibe jut, majd onnan száll lefelé. Vagyis az alsó padrészeken sokkal lassabban jön létre a magh mérséklet emelkedése. A nagy különbséget mégsem érezzük, mivel igen alacsony a páratartalom. A test nem tudja ebben a közegben gyorsan leadni a h t (ellentétben a g zzel), így a felhevülés üteme meglehet sen gyors és nem érzi a h mérsékleti változásokat. A száraz szaunát nem csupán stressz kezelésre lehet alkalmazni, hanem izomgyengeség esetén, vagy m tétek utáni lábadozás során, a rehabilitáció részeként. Az ízületi mozgások besz külése esetén, illetve alvászavar, enyhe depresszió, levertség, túledzettség fennálltakor hatékony terápiás szerepet kaphat. Természetesen a g z is alkalmazható alvászavar, depresszió, levertség, ízületi merevség, krónikus ízületi gyulladások, valamint leromlott általános állapot esetén. Száraz, repedezett b r, vízhiányos ekcéma, fels légúti krónikus hurutok, köhögés, rekedtség, krónikus arcüreggyulladás fennálltakor azonban csak a g z javasolt, a száraz szauna nem ajánlott. Az infraszauna néhány évvel ezel tt jelent meg a wellness kínálati elemek között. Sok család saját infraszauna kabinnal is rendelkezik. Ugyanis f ismérve, hogy egy-két személy fér el benne egyszerre. Természetesen léteznek nagyobb infraszaunák is, de még mindig a kisebbek találhatók meg legnagyobb mennyiségben. Jellemz je, hogy infrasugarak melegítik a testet, amelyek mer legesen érkeznek a testfelszínre. Páratartalma nulla, h mérséklete kb. Ő0 0C, ezért a test felhevülése viszonylag lassan következik be. Mivel az infrasugarak a mélyebb szövetrétegekbe is áthatolnak, ezért a verejtékezés mértéke jelent s. Gyorsítja az anyagcserét, méregtelenít, fokozza a nyirok és vérkeringést, fokozza az immunvédelmet és a sejtek regenerációs hajlamát. Izomlazításra, sérülések, balesetek, m tétek utáni rehabilitációra alkalmazható. Az átlagos tartózkodási id 1ő-30 perc az infraszauna esetén. Sok helyen az infraszaunát színterápiával egészítik ki. A szauna világítása változtatható. A színek a különböz energiaközpontokra képesek hatást gyakorolni. Például a vörös szín a szakrális csakra, a zöld a szívcsakra, a kék a torokcsakra m ködését befolyásolja (a csakrákról az ájurvéda fejezetben írunk): Fehér: nem köt dik egyik szerv m ködéséhez és jellemz je, hogy az egész színskálát magában hordozza. Mindezek miatt leginkább akkor hatásos, ha más színnel együtt alkalmazzuk. Vörös: Különösen a nemi szervek (herék, petefészek) m ködését befolyásolja. De a vér színe révén a mozgásban szerepl izmok m ködésére is serkent leg hat. A test, szellem és lélek méregtelenítését segíti. Narancs: A hát keresztcsonti részére, a gyomorra, a belek bizonyos területeire, valamint a vesékre és mellékvesékre fejt ki hatást. Segíti az emésztést és a kiválasztást, valamint a félelmek oldásában is támogat. Jó hatást fejt ki az aszthmára, epilepsziára, reumás panaszokra, csont- és szalagsérülésekre. Sárgával kombinálva a 104
n i változókori panaszokat képes oldani. Szabályozza a hormontermel dést mindkét nem estében. Sárga: Az emészt rendszer, máj, b r és idegrendszer m ködését képes serkenteni. A cukorbetegség, depresszió, emésztési panaszok, b relváltozások, fülbetegség orvoslásában vesz részt. Zöld: Általános gyógyító szín. Segíti a negatív érzelmek szétoszlatását, oldja fejfájást és serkenti az epem ködést. Altató hatású. Kék: a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, torok, tüd m ködését befolyásolja, de a testtömeg szabályozására is hatással van. Segít feloldani a félelmeket, emellett h sít , nyugtató hatást fejt ki. A visszerekre is jó hatást fejt ki. Indigó: A csontokra, gerincre, agym ködésre hat. Segít a vesebetegségek, pajzsmirigy túlm ködés kezelésében, a gerinc-, hát-, derékfájdalmak enyhítésében. Lila : Nagyon rövid ideig alkalmazható. Az agym ködésre és az immunrendszerre serkent leg hat. Űels gyulladásos folyamatok és idegrendszeri panaszok oldásában vesz részt.
Említést kell tennünk azokról a panaszokról, kórfolyamatokról, amelyek megléte kizárja a szaunázást, bármelyik fajtáról legyen is szó. Ide tartoznak az alábbiak: rosszindulatú daganatos betegségek fert z tüd gyulladás akut (heveny) fert z betegségek (pl. influenza) láz szívelégtelenség végtagkeringési zavar malignus (kezelhetetlen) magas vérnyomás súlyos angina pectoris (mellkasi szorítóérzés) magas pajzsmirigyhormon szint (hyperthyreosis) vénagyulladással járó trombózis (thrombophlebitis) szívinfarktus után közvetlenül kivizsgálatlan (diagnosztizálatlan) panasz A szaunázás Oroszországban is mély gyökerekkel rendelkezik. A szauna érdekessége, hogy falait farönkök alkotják és mivel a 60oC-ra hevített köveket állandóan locsolják, ezért folyamatos a g zképz dés. Az orosz szauna lényegében g znek, vagyis meleg-nedves eljárásnak tekinthet . A fentiek mellett említést érdemel az ú.n. bioszauna, amely nem az alacsony h mérséklettel m ködtetett vagy kiegészít kkel ellátott szaunákat vagy az illóolajok alkalmazását jelenti. Építése, anyaghasználata miatt nevezhet bio-nak.
3.3. Iszapterápia Els sorban gyógykezelést takar, amelynek során szakorvosi javaslatra test egyik részére (pl. térdre, könyökre, stb.) felmelegített iszapot helyeznek nagyobb (több kg) mennyiségben, 20 perc id tartamra. Az iszapot gyógyföldnek (görögül „pelosz”, nemzetközi kifejezéssel „peloid”) is nevezhetjük, hiszen a föld ásványi anyagait, emellett szerves (növényi és állati) 105
alkotórészeket hordoz. Lényeges kémiai és fizikai hatásokat tudhat magáénak. Lassan veszi fel a h mérsékletet, rendkívüli h tároló képességgel rendelkezik. Ennek köszönhet en az iszapot 420 C-fokon alkalmazzák, de mivel igen lassú a h leadó képessége, ezért a 450C-fokos h mérsékletet is jól tolerálja az emberi szervezet. A 380C-fokos iszapot testünk hidegnek érzi, h t von el a testrészekt l. A h mérséklet mellett lényeges jellemz je a szemcsenagyság, amely a víztartalmat, képlékenységet, folyékonyságot befolyásolja. Kémiai tulajdonságai révén a b rön számos ion képes penetrálni (áthatolni), ezzel is fokozván a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkent hatást. Az iszapot kezelések el tt ásványvízzel f zik fel, majd a kell h mérsékletre h tik és ráhelyezik a fájdalmas testrészre. http://www.youtube.com/watch?v=xH_PYPIZmfc A hazai öt (Makó, Hajdúszoboszló, űserkesz l , Hévíz, Tiszasüly) iszap-lel hely közül Tiszasüly és Hévíz emelkedik ki. Szolnok megyében, Tiszasüly határában, a Tiszától kb. 3kmre található, a világ egyik legjobb min ség gyógyiszapja, a kolop-iszap. Talán ennek is köszönhet , hogy napjainkban nem csak hazánkban, hanem számos európai országban, 200ő óta már az Amerikai Egyesült Államokban is alkalmazzák. A Monarchia idején maga Ferenc József császár is kolop iszappal kezeltette köszvényes, fájó ízületeit. A mendemonda szerint nehezen barátkozott meg fájó testrészeinek sárral befedésének gondolatával. Akkoriban még nem sejtették, hogy valójában az iszap jóval nemesebb, mint a sár, hiszen a föld mélyebb rétegeib l fakad és si eredetét az iszapból el bukkanó egy-egy csigaház vagy koralldarabka fémjelzi. A kolopfürd i gyógyiszap ismerete és els alkalmazása az 1800-as évek végére nyúlik vissza. Története összefonódott a kolopi gyógyvízével, amelyet el ször dr. Lengyel Űéla egyetemi tanár tanulmányozott 1983-ban. Vizsgálatai bizonyították, hogy kénhidrogén vegyületei, valamint a gazdag iontartalma révén jelent s gyógyhatásokat fejt ki, különösen a fels légúti betegségek esetén. Végess Sándor, tiszasülyi földbirtokos szorgalmazta a víz bevizsgálását, hiszen fúrt el ször kutat a környéken, hogy állatainak elegend ivóvizet tudjon biztosítani. A nem éppen kellemes illatú kénes víz a szarvasmarhák és tyúkok egészségére kedvez hatást fejtett ki, kevésbé betegedtek meg. Kés bb, amikor a víz gyógyhatásai tudományos igazolást nyertek Végess egy 1ő0 fér helyes szállodát és a hozzá tartozó park közepén egy hosszúkás medencét építtetett, amely két kútból kapta a gyógyító vizet. A kutakat Emma és Irma névre keresztelték és hamarosan felfedezték, hogy aljukon jelent s mennyiség iszap lappang… Az iszap értékes tulajdonságait el ször dr. Hánkó Vilmos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja vetette papírra 1898-ban, aki a magas vas és szulfáttartalomra hívta fel a figyelmet. Ekkor kezd dött a gyógyiszap kezelés hatékonyságának elismerése és elterjedése. Az Egészségügyi Minisztérium azonban csak 1968-ban nyilvánította gyógyiszappá. Hogyan jutnak hozzá az értékes iszaphoz? Nos, az eljárás az elmúlt évszázadokban nem sokat változott. Talán annyit, hogy a lovat traktor váltotta fel. A betakarítás általában júniusban kezd dik, és négy hónapon keresztül tart. A fúrótorony karját traktor m ködteti, amelynek segítségével 8-10 méter mélyr l érkez , mintegy Őő-ő0 tonna iszapot nyernek ki évente. 106
Leginkább a nyári szárazság kedvez a betakarításnak, mivel az iszapot meg kell szárítani és finomszemcsékké rölni a szállíthatósághoz. A finomra porított iszapot ő0 kg-os zsákokban juttatják el a felhasználókhoz, az ország szinte minden pontjára. Alkalmazás el tt vízzel összekeverik, felf zik, majd a kell , terápiás h fokra h tik. Az így kapott iszap alkalmas a fájó testrészek kezelésére. Miben rejlik a kolop iszap gyógyhatása? Els sorban kémiai tulajdonságainak, vagyis ionösszetételének, másrészt fizikai tulajdonságainak, a h mérsékletének és súlyának köszönhet . Számos iont hordoz, amelyek közül kiemelend a vas-, mangán-, magnézium-, kálium-, nátrium-, szilicium-, titánium oxid. Az értékes mineráliák a b rön keresztül bekerülnek a véráramba, eljutnak a szervekhez, szövetekhez és képesek stimulálni az idegrendszert, immunrendszert, hormonrendszert is. Az iszapnak kedvez tulajdonsága a h tartó képesség, így a kezelt testrész viszonylag hosszú id n át tartható melegben. A mechanikai hatás révén az ízületi gyulladások talaján kialakult ödéma csökkenthet . Az iszapkezelés napjainkban a balneoterápiás eljárások egyik fontos komponense. Nem véletlenül, hiszen fokozza az ízületekben történ anyagcsere-folyamatokat, stimulálja a b r fájdalomérz receptorait, relaxálja az izmokat és köt szövetet, fokozza a vér- és nyirokkeringést, anyagcserét, méregtelenítést. Az alábbi betegségek kezelésére alkalmazható: krónikus degenerativ ízületi és csontbetegségek (pl. artrózis) köszvény okozta ízületi gyulladás sportsérülések, törések, ficamok, húzódások utókezelésére krónikus ínhüvelygyulladás krónikus gyulladással járó, nem specifikus n gyógyászati kórképek fibromialgia (intenzív, nem gyulladásos izomfájdalommal járó betegség) Léteznek azonban olyan kórfolyamatok, amelyek meglétekor tilos alkalmazni: heveny ízületi gyulladás tüd tuberkulózis láz rosszindulatú daganatos betegség atherosclerosis (érelmeszesedés) várandósság trombózis nyílt seb szívelégtelenség agyi katasztrófa (agyvérzés, lágyulás) Az iszapkezelés kivitelezésen nem igényel különösebb szakértelmet. Fontos, hogy a megfelel mennyiségben (alsó végtagra 16kg) és h mérsékleten (általában Ő2oű fok) kerüljön az érintett meztelen testfelületre. Ezután a beteget kényelembe helyezik, majd fóliát, leped t, végül meleg takarót tesznek rá. A kezelés általában 20 percig tart. A kéz kisízületeinek kezelése egy vödör segítségével valósítható meg.
107
A kolop-iszap orvosi alkalmazása mellett kozmetikai céllal is felhasználható, mivel méregtelenít, lokálisan kitágítja az ereket, táplálja a b rt, kisimítja a ráncokat és leradírozza a felszíni, elhalt hámsejteket. A pakolás során az arcon vagy testen egyenletesen oszlatják szét az iszapot. A test érintett felszínét nem fedik le, hanem hagyják kih lni és megszáradni. A kezelés id tartama általában 20 perc. 3.4. Parafangó A parafangó kezelés lényegében paraffinos iszapkezelést jelent (fango jelentése olaszul: iszap), amely orvosi javaslatra adható, fizioterápiás eljárás. Számos el nyét különböztethetjük meg, de akad azonban hátrányos tulajdonsága is az iszap terápiával szemben. Egyik nagy el nye, hogy nem jár annyi piszokkal, a betegnek a kezelés után nem feltétlenül kell lezuhanyoznia, mive a paraffin kih lése alkalmával az iszapos részt is megszilárdítja, amely egyetlen mozdulattal eltávolítható a kezelt testrészr l, elég leöblíteni az érintett testrészt. Másrészt a parafangót többször fel lehet használni (természetesen a higiénés el írásoknak megfelel újrahevítés után). A parafangó kezelés 20 percig tart, protokollja tulajdonképpen megegyezik az iszapterápiával, azonban kb. 10 perccel kevesebb el - és utókészületet igényel, mint az iszap, tehát ugyanannyi id alatt több beteget lehet kezelni parafangóval. Nagy hátránya azonban a kémiai hatás hiánya, valamint hogy nem végezhet teljes testkezelés, csak egyszerre egy terület, mivel nem áll rendelkezésre akkora paraffin tábla, hogy a teljes testre elegend legyen. Egy pakoláshoz 3-Ő kg parafangóra van szükség.
3.5. Pakolások
A gyógyszeres pakolások közös jellemz je, hogy csak kémiai hatás érvényesül. (Ellentétben az iszappal, ahol a mechanikai, h mnérsékleti és kémiai hatásokkal is számolhatunk.) Megkülönböztethetünk ú.n. (1) Ritex-pakolást, (2) Isiászborogatást és (3) gyógynövénypakolást. A gerincoszlop mentén futó izomzat kezelésének egyik jól bevált eszköze a Ritex-pakolás, amelynek célja a gyulladáscsökkentés, az ízületek kénhiányának pótlására, valamint a gyulladáscsökkentésre ajánlják. A Ritex pakolás id tartama általában 30 perc, a gyulladáscsökkent , ú.n. antiphlogistin ken ccsel történ pakolás 12 óráig tart. Az isiászborogatás az idegek (pl. karfonat, combideg, ül ideg) gyulladásának jól bevált terápiája, amely -140C-os borogatással, kryoterápiával (hidegterápiával) egészíthet ki. A gyógynövényes pakolások kivitelezéséhez fitoterápiás szakember irányítása szükséges. 3.6. Kneipp terápia
A Kneipp terápia különösen hazánkban és a környez országokban, f leg a német ajkú területeken érhet el akár önálló szolgáltatásként, vagy más kezelésekkel együtt, csomagajánlatok részeként. A wellness és gyógyszállodákban egyaránt alkalmazott eljárásról van szó. Lényege a váltakozó h mérséklet fürd , ill. víz testen történ alkalmazása, amelynek hatására gyorsul és javul a végtagok keringése, er sebbé válik az immunrendszer. 108
A terápia megalkotója Sebastian Kneipp, bajor baptista szerzetes volt, az 1800-as évek végén, aki saját gyógyítására dolgozta ki holisztikus (testre, szellemre, lélekre) kifejtett módszerét. Akkoriban a tüd tuberkulózis járvány méreteket öltött és legtöbbször halálos kimenetellel végz dött. Sajnos Kneipp-et sem kímélte a járvány, elhatározta, hogy megpróbál kigyógyulni a rettegett kórból. Megmártózott a jeges Dunában, majd otthonában forró fürd t vett és mindezt hetente három-öt alkalommal megismételte. Nem riadt vissza a legzordabb téli hidegt l sem. Néhány hónap elteltével immunrendszere meger södött, tünetei jelent sen enyhültek, majd végleg megsz ntek. Tulajdonképpen kúrája három elemb l épült fel: (1) hidroterápiából (hideg és meleg víz váltogatása), (2) aerob testmozgásból (pl. úszás), (3) gyógynövények alkalmazásából (herba teák kortyolása a nap folyamán). Napjainkban a Kneipp terápiának számos megjelenési formáját különböztethetjük meg. A legtöbb spa-ban, aqua parkban a kneipp taposóval találkozhatunk, amely nem más, mint egy hosszúkás, korláttal ellátott medence a meleg vizes medencék vagy a szaunák környékén. A medencében fél lábszárig ér friss hidegvíz található, alja nagyobb kavicsokkal van kirakva. A vendég átlépked a kavicsos hideg vízben, majd megmártózik a forró vízben, miközben erei „tornáznak”. Hideg hatásra összehúzódnak, meleg hatására kitágulnak. Gyógyszállodákban aromafürd vel, leöntésekkel egészül ki a Kneipp kezelés. A Kneipp aromaolaj keverékek több szállodában meg is vásárolhatók. A klasszikus modern kneipp terápia az alábbiakat foglalja magában: 1. Hidroterápia (hideg-meleg víz váltogatása) 2. Fitoterápia (gyógynövények, illóolajok alkalmazása, herbatea fogyasztás) 3. Mozgásterápia: kirándulás, torna, úszás, tenisz 4. Dietoterápia: alacsony fehére és magas rosttartalmú étrend a köszvény és cukorbetegség megel zésére, ill. kezelésére 5. Egyéb egészségmeg rz terápia: orvos javaslatára masszázs, iszapkezelés, stb. A kneipp terápia kivitelezése szakember feladata, aki a kneipp képzés elvégzésér l bizonyítvánnyal rendelkezik. Alkalmazási lehet ségeir l Németországban folyamatos képzések keretén belül adnak számot. 3.7. Ivókúra
Vajon visszahozható a Monarchia idejének virágzó fürd kultúrája, amelyet maga Ferenc József császár is különös figyelemben részesített és saját köszvénybetegségét is hazai termálvizeink gyógyították? Ki tudja, talán van esély rá, hiszen minden feltétel adott hozzá: 213 elismert ásványvíz, 218 elismert gyógyvíz, 7Ő gyógyfürd , 13 gyógyhely, ő gyógybarlang, ő természetes gyógyiszap, 32 gyógyszálloda, 1 gyógygáz (Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürd ügyi F igazgatóság aktuális nyilvántartása, 2010). Az 1800-as évek végén a fürd kultúra szerves részét jelentette az ivókúra is, amely napjainkra sajnálatos módon kezd a feledés homályába veszni. Az ivókúra tulajdonképpen nem más, mint a gyógyhatással rendelkez vizek bels leg (szájon át) történ alkalmazása. Számos gyógyvízfajta különböztethet meg, egyik pregnáns hazai példa a cserkesz l i alkálikloridos, hidrogén-karbonátos, jódos víz, amelynek fluorid és metakovasav koncentrációja is meghatározó. Számos jótékony hatást fejt ki, ezért küls leg (fürd ) és az ú.n. 6. számú kútja 109
bels leg (ivókúra) egyaránt hatékonyan alkalmazható. Ivókúraként heveny és idült gyomor-, bélrendszeri, valamint epebetegségek, légz szervi gyulladások, fels légúti hurut esetén ajánlható. Másik közeli példa a szolnoki gyógyvíz. Űármennyire különös, de Szolnok várost Gál Mózes 1981-ben megjelent könyvében „gyógyfürd k városa”-ként aposztrofálta, mivel akkoriban még 2Ő m köd spa-t mondhatott magáénak. Az eltelt harminc év alatt számos fürd zárta be kapuját, azonban mind közül a legpatinásabb Tisza Szálló – Gyógyfürd a mai napig fogadja vendégeit. Életkora egyid s az els szolnoki gyógyvízforrással. Mindkett t 1928-ban létesítették. A gyógyvíz 9ő0-1200m mélyr l, ő2-62oC-fokos h mérséklettel, magas nyomással (ő00liter/ perc) tör a felszínre. Oldott ásványi anyag tartalma annál magasabb, minél mélyebbr l érkezik az adott kút ártézi vize. Már 1936-ban gyógyvízzé min sítették. Az 1972ben feltárt gyógyvíz őŐ8m-r l érkezik, őŐ oű, hozama 1000 liter percenként. Milyen értékes elemeket hordoz a szolnoki gyógyvíz? Az alkáli-hidrogénkarbonátos vizek közé tartozik, jelent s jód, klorid és fluor tartalommal (az 1928-ban fúrt kútban lényegesen több jód rejlik, az 1972 –es víz jóval több fluort hordoz. Az összes oldott ásványi anyag tartalom 1,ő-2g közötti. Kedvez élettani hatásai miatt küls leg (fürd ) és bels leg (ivókúra) egyaránt alkalmazható. Ivókúraként epepanaszok, gyomor-bélhurut, gyomorsav túltengés esetén ajánlott. Lássuk, alapvet en milyen gyógyvíz típusokat lehet elkülöníteni: Nátrium-kloridos (konyhasós) vizek: közös jellemz jük, hogy a gyomorba jutva lassan oldódnak, ezért igen jó hatást fejtenek ki a gyomor-bélnyálkahártya gyulladásos folyamataira, gyomornedv elválasztásra. Gyomorsavhiányban fogyasztásuk kifejezetten ajánlott. Kalcium-, magnézium/ alkáli-hidrogénkarbonátos vizek: kiválóan alkalmasak a sav-bázis egyensúly megteremtésére, mivel a szervezetet lúgosítják. A gyomorsav túltengés kezelésében (hiperaciditás), gyomor-bélrendszeri gyulladások kezelésében hatékonyan alkalmazhatók. A szabad szénsavtartalmú vizeket értágító hatásuk miatt a keringési betegségek kiegészít terápiájára is lehet alkalmazni. (Borsodi, Salvus) Szulfátos (keser sós) vizek: emészt rendszeri betegségek, n gyógyászati panaszok kezelésére alkalmazhatók. Emellett felgyorsítják a máj- és epem ködést, gyorsítják a vékonybél passzázst. (Ferenc József, Hunyadi, Mira) Jódtartalmú vizek: bizonyos pajzsmirigybetegségekben és az érelmeszesedés kezelésében is hatékonyan alkalmazhatók. (Jódaqua) Kénes vizek: lassan, apró kortyonként szabad fogyasztani, étkezés el tt egy órával, vagy étkezés után két órával. Hatásukra a gyomor emésztése javul. Enyhe hashajtó effektussal is rendelkeznek, valamint segítik a máj méregtelenít folyamatait, az ízületi- és b rbetegségek terápiáját. (Harkány, Hévíz, Űalf, Lukács, Rudas) Vasas vizek: literenként legalább 10-20mg ferro- vagy ferri iont tartalmaznak. Vegyhatásuk savanyú. Vashiány kiegészít kezelésére alkalmazzák. Radontartalmú vizek: értágító, vérnyomáscsökkent . Mivel radioaktív, ezért csak max 3-Őhétig alkalmazható. (Hévíz, Rudas, Gellért) Fluoridos vizek: jó hatással rendelkezik a fogakra. Fogínysorvadás kezelésére alkalmazzák. (Salvus) 110
A hazai piacon kapható gyógyvizeink a következ k: Űorsodi víz: alkáli-hidrogénkarbonátos, szulfátos; méregtelenítésre, sóháztartás helyreállítására javasolják Ferenc József víz: keser sót és glaubersót tartalmaz; hashajtásra, aranyérbetegség, máj és epebetegségek, sérv, bélhurut esetén javasolt Hunyadi János víz: keser sót és glaubersót tartalmaz; hashajtásra, aranyérbetegség, máj és epebetegségek, sérv, bélhurut, szív-érrendszeri betegségek, elhízás esetén javasolt Jódaqua: jódos víz; a megfelel jódbevitel biztosítására ajánlott Mira: glaubersós víz; gyomor-bélhurut, vastagbélgyulladás, epehólyag gyulladás, epekövesség esetén javasolt Parádi: kénes víz; gyomor-bélhurut, savhiány, epehólyag és epeutak betegségei, hörghurut, ízületi bántalmak esetén javasolt Salvus: nátrium-hidrogénkarbonátos víz; gyomorégés, émelygés, hányinger, puffadás, teltségérzet, gyomortáji nyomás, savtúltengés, reflux betegség, gyomorfekély esetén javasolt. Számos hazai és import ásványvíz érhet Acqua Panna Borsec Evian Hargita Gyöngye Jana Levissima Magnesia Mattoni Perrier Radenska Römerquelle San Benedetto San Pellegrino Tusnád Vera Vittel Voda Voda Vöslauer Amadé Apenta Optima Aqufitt Aqua Dolina Aqua Kumilla Aqua Mathias Aqua Viktoria Aqua Vitae Aquasol Attala Ave
el a piacon: Badacsonyi Balfi Civis csokonai Dogerita Filigrana Fonte Verde Irgalmas Víz Jászok Kincse Kiskúti Kun-Aqua Lillafüredi Margitszigeti Ásványvíz Mistral Mizse Mohai Mózakva Naturaqua Óbudai Gyémánt Pannon Aqua Pannon Gyöngye Parádi Pávai Vajna Primavera Santé Szent József Szentkirályi Theodora Veritas Gold
Visegrádi Vivien
111
Az 1800-as évek végén kifejezetten ivókúrára készített gyönyör szecessziós díszítés kristálypohárral jártak a kútra és gyaloglás, parkban sétálás közben kortyolták a föld mélyének gyógyító ajándékát. A korabeli fürd orvosok javaslatai szerint reggel fél6 és 8 óra között, éhgyomorra volt célszer elfogyasztani a vizet 2-8 dl mennyiségben. Legtöbbször az ivást zeneszó kísérte. 3.8. Skót zuhany
Speciális, váltott h mérséklet fürd , amelynek során a testre közepes er sség vízsugár érkezik minden irányból. A fürd mester ő0 másodpercig 36ű-os vizet enged a betegre, majd hirtelen hidegre vált. A h mérséklet váltogatását akár 10-15-ször megismétlik, a beteg állapotától függ en. Hatására javul a keringés, er södik az immunvédelem. Modernebb változata a svájci zuhanykezelés, amely nem els sorban hidroterápiás eljárás, hanem wellness egyik fontos eleme, ezért is vonult be a nemzetközi spa nyelvbe. 3.9. Méregtelenítő kúrák
Napjaink wellness kínálati elemei között találhatjuk meg a tisztítókúrák, böjtprogramok viszonylag sokféle képvisel jét. Talán a nyugati fogyasztói társadalmakra jellemz berendezkedés, életmód keltette életre a tisztítás, méregtelenítés iránti igény fokozódását. Az emberekre egyre több feladat hárul, amely a munkahelyi teljesítménykényszerrel magyarázható. A n i emancipáció, valamint a családok nehéz gazdasági helyzetének következtében sokan, szinte mindenki munkába kényszerül. Nehéz a több irányból érkez stresszhelyzeteket megfelel en kezelni a mindennapokban. Mindennek köszönhet en feltámad az emberek igénye az elvonulásra, pihenésre, a rendszertelen étkezések megfékezésére, a gondolatok, érzelmek letisztítására. Olyan szolgáltatásokra vágynak, ahol szervezetük regenerálódni, tisztulni, újulni tud, miközben távol vannak a mindennapok zakatolásától, a megoldatlan gondoktól, a bokros teend kt l. Kétségtelen tehát, hogy a méregtelenít programok – különösen a desznitációs spa-k – képesek ezt az igényt maradéktalanul kielégíteni. A méregtelenítés eredete az ókori böjtökhöz nyúlik vissza. Már id számításunk el tt Egyiptomban, kés bb Görögországban is alkalmazták. Hippocrates, az antik görög gyógyító is alkalmazta betegeinek gyógyítására. Kés bb a középkori szerzetesek, köztük Hildegard von Űingen bencés apátn ajánlotta, aki saját gyógynövényf zeteivel kombinálta a tisztítókúrát. Az újkorban ismét felvirágzott, Mayr, Hay, Űuchinger, Gerson foglalkozott speciális tisztító diétával. Mit is jelent a böjt? Tágabb értelemben az élvezetekt l (étel, ital, tánc, szex, dohányzás, alkoholfogyasztás, szórakozás, stb.) történ teljes vagy részleges önmegtartóztatást jelenti. Sz kebb értelemben beszélhetünk (1) vallási (bizonyos ételekt l, italoktól történ tartózkodás, amely a vallási szokások része, pl. ramadán, nagypéntek, stb.), (2) orvosi böjt (gyógyításra alkalmas speciális diéták), (3) erkölcsi, bölcseleti böjt (józanság és mértékletesség ételben, italban és más élvezetekben), (Ő) lelki böjt (tiltott vagy legális élvezetekt l, szexualitástól való önmegtartóztatás.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy a böjt célja, hogy gyorsan megszabadítson a felesleges kilóktól. Azonban ez nem így van, hiszen nem nevezhet jó fogyókúrás módszernek, kivéve, ha ú.n. morbid elhízásról van szó, amikor a fogyás életment beavatkozásnak számít. Ekkor azonban nem szakad meg a diéta a böjtprogram befejeztével. Nos, minden méregtelenít eljárásnak kett s célja van, az egyik a szervezet mérgekt l történ megtisztítása, a másik a inmmuner sítés. Nem csak a testet, hanem ugyanúgy a szellemet (gondolatokat) és a lelket (érzelmeket) is figyelembe kell venni a tisztítókúra alatt. Hiszen a düh, harag, negatív gondolatok, érzelmek legalább olyan káros hatást fejtenek ki, mint a rendszertelen, egyoldalú étkezés, dohányzás, stb. Ezért a legtöbb program mentális gyakorlatokat is tartalmaz. Űármilyen böjtr l, méregtelenítésr l legyen szó, mindegyik alapja a víz. Hiszen a víznek felbecsülhetetlen szerepe van a szervezet (test és élek) megtisztításában. „Aki tudatosan megtanulja magát jól érezni a vízben szabadon lebegve, jócskán kibékült lelkivilágával és el tudta bocsátani a lelki gondokat”- nyilatkozta Dhalke, böjtterapeuta. A víz selem, egyben a n iesség szimbóluma, a kínai filozófia szerint jin karaktert hordoz. Alkalmazkodást, megújító er t, tisztítást jelképez. A szervezet természetes méregtelenít folyamatai sem m ködnének nélküle. Emellett a homeopátia gyökerének számít, ahol a két hidrogén és egy oxigén molekulából álló poláris vegyületnek köszönhet a gyógyító er , hiszen képes különféle alakzat felvételére. A modern kor méregtelenít kúrái sem létezhetnek víz nélkül (Arcady Economo anti-aging böjtjét kivéve, ahol egy-három napon át sem ételt sem italt nem vehet magához a böjtöl ). Lássuk a régi és új irányzatokat! Hildegard böjt: Hildegard von Űingen, bencés apátn (1098-1179) nevéhez f z dik. Id tartama 6-10 nap, amelynek során speciális torlaszoldó, epeserkent levest fogyasztanak galgantból, valamint tönkölybúza, zöldségek és friss gyógyfüvek, f szerek f zete, emylnek fontos tulajdonsága a melegít hatás (böjt alatt az anyagcserefolyamatok csökkenése, a tápanyagok termikus hatásának hiánya miatt sokszor igen kellemetlen fázékonysággal, hideg intoleranciával jár, ezért fontos a melegítés). A levesek között ánizsteát, vizet, tönkölykávét szervíroznak. Reggelente beöntéseket, majd száraz masszázst és gyógynövénylik r fogyasztását írják el . Nap közben a gyaloglások és meditációk sem maradhatnak el. Breuss-féle kúra: hat hétig tart, amelynek során csak frissen facsart zöldség és gyümölcslevek kerülnek terítékre ima mellett. Mayr-féle zsemlekúra: Három héten át reggelente glaubersós hashajtás, bélmasszázs (colon terápia) nap közben csak száraz szemle és tej kerül bevitelre. Hay-diéta: bizonyos ételek, italok nem fogyaszthatók egy id ben, például a keményít t és cukrot tartalmazó ételek nem ehet k fehérjét vagy savas gyümölccsel együtt, minimum Ő órát kell várni két különböz étel elfogyasztása között. Burgonya és rizsnapok: egy-négy napig tart, miközben burgonyát és rizst lehet fogyasztani zsiradék és só teljes mell zésével. Buchinger-kúra: Teljes táplálékmegvonás jellemzi, csak gyógyteákat, zöldségleves sz rt levét, ásványvizet és kevés gyümölcslevet szabad a nap folyamán fogyasztani. Teljes mértékben el kell hagyni a dohányzást, kávézást, alkoholfogyasztást, sütemények, csokoládék és édesít szerek fogyasztását. Szakorvos felügyelete mellett lehet leg csökkenteni kell a szedett gyógyszerek adagját. A bélrendszer tisztítása alapvet fontosságú, mely történhet keser sóval, és bizonyos id közönként beöntéssel. Melius-kúra: kezd változatban f tt barnarizs, vegyes saláta speciális öntettel, párolt zöldségek, levesek, idénynek megfelel gyümölcsök, 2-3 liter Melius tisztítótea keverék fogyasztása jellemzi. Kés bb a diéta ásványvízzel, 1dl/nap bio borral, tejsavóval egészül ki. 113
Gerson-gyógymód: Reggel 8 és este 7 óra között 13 pohár vegyszermentes zöldség és gyümölcslé elfogyasztását javasolja. Reggelire vízben f tt zabkása, vízben párolt gyümölcsök, aszalt szilva, mazsola, szárított sárgabarack, nagy pohár frissen facsart narancslé, banán kerülhet terítékre. Az ebéd és a vacsora azonos: nagy adag nyers saláta, Hippokratész-zöldségleves, héjában sült burgonya párolt f zelékkel, friss gyümölcs. Számos szabályt ír el : Az elfogyasztott ételnek kb. fele nyers zöldség vagy gyümölcs. A salátákhoz csíráztatott magvakat (búzát, babot, lencsét stb.) ad. Salátaöntetként mézet és almaecetet vagy hidegen sajtolt olajakat használ. Minden zöldséget a lehet legkevesebb vízben f zi. Nem alkalmaz sót, borsot vagy más er s f szert. Rozmaringgal, borsikaf vel, majoránnával és más zöldf szerrel ízesít. A cukrot, édességeket mell zi, akácmézzel édesít. Kerüli a finomított gabonaféléket: a fehérkenyeret, fehérlisztb l készült pékárut. Helyette teljes ki rlés - Graham-lisztb l készült - barna kenyeret, fehér rizs helyett barna rizst engedélyez. Legkevesebb három hónapig teljesen mell zi a tejterméket, azután is csak nagyon sovány tejb l készülteket ajánlja. Minden f étkezéshez egy pohár frissen centrifugált répa-almalevet szervíroz. Nem használ alumínium edényt, hanem zománcozottat vagy rozsdamentes acélból készültet. Űármelyik méregtelenít kúráról legyen szó, az étkezésre és folyadékfogyasztásra vonatkozó programot egyéb wellness kezeléssel egészíthetjük ki a méregtelenítés felgyorsítása, teljesebbé tétele érdekében. Az alábbi eljárásokat akár személyre szabottan a vendég alkatának, személyiségének megfelel en lehet variálni: balneoterápiás fürd k colon hidroterápia (a vastagbél vízzel történ tisztítása speciális cs és vízáramoltató készülék segítségével). A legtöbb méregtelenít kúra els napján elvégzik. testmozgás minden fajtája, kizárólag alacsony intenzitáson, mivel a kevés energiabevitel hatására vércukorszint zuhanás jöhet létre, amely akár ájulással is járhat. meditáció jóga tai-chi pszichoterápiás módszerek kneipp terápia g z, száraz és infraszauna hammam pezsg fürd masszázs (szinte bármelyik masszázsféle) oxigénterápia akupresszúra, talpreflexológia aromaterápia gyógynövénypakolás testradírozás testtekercselés thalassoterápia 114
Felmerülhet a kérdés, hogy milyen hatások alakulhatnak ki a méregtelenít kúrák alatt, ill. után. Nos, eleinte (az els három napban) meglehet sen rossz közérzet, aluszékonyság, fejfájás, szédülés, lehangoltság, ingerlékenység jelentkezhet, azonban a tünetek nagyon eltérhetnek egyént l függ en. A kúra hetedik napján azonban már látványos testtömeg csökkenés, javuló alvásmin ség, fokozott vitalitás, csökkent ízületi fájdalmak, merevség, javuló kedélyállapot, fokozott szellemi frissesség jelentkezhet. Amennyire kedvez a tisztítókúrák hatása, annyira nehéz a megfelel szakmai hátteret, technikai és személyi feltételeket biztosítani. Sokszor a vendég reakciói változtatást követlenek a programban, ezért a program összeállítását, lebonyolítását kell rugalmassággal kell kezelni. A vendéget tájékoztatni kell a program menetér l, várható hatásairól és nem utolsó sorban fel kell készíteni szervezetét a méregtelenítésre. A legtöbb program három fázisból épül fel: (1) levezetés (fokozatosan csökkentjük az energia bevitelt), (2) maga a böjt, (3) felépítés (fokozatosan felépítjük az átstrukturált étrendet. A méregtelenítés orvosi felügyeletet igényel abban az esetben, ha a program több mint egy napig tart. Minden esetben el zetes orvosi vizsgálattal ki kell zárni az epek , vesek jelenétét, valamint a vérszegénységet, szívbetegséget, cukorbetegséget. A tárgyi és személyi feltételek a következ pontokban foglalhatók össze: A programot mindig orvosi vizsgálat és anamnézis-felvétel el zi meg Orvos-, ill. dietoterapeuta kialakítja a tisztító kúrát: étrendet és méregtelenít kezeléseket ír el , majd ezt a vendéggel leegyezteti. Az étkezések mellett a b séges folyadékfogyasztást is biztosítani kell. Szükséges saját asztal a bárban vagy a medence szélén, ahol csak az adott vendég tartózkodik, és oda szolgálják fel neki az étkezéseket és az italokat. A program egész ideje alatt biztosítani kell az orvosi felügyeletet és a konzultáció lehet ségét. űélszer minden nap egyórás konzultációt biztosítani az orvossal vagy dietoterapeutával. A felszolgálók, orvos, dietoterapeuta, teremf nök, f szakács, kezelést végz k, sparecepciósok folyamatos kommunikációja, tájékoztatása szükséges. Nagy segítséget jelenthet az animátor vagy hostess folyamatos figyelme. Összefoglalva, tulajdonképpen a fogyasztói társadalomra jellemz életstílus váltja ki a tisztítókúrák iránt növekv igényt. Nem csak az orvosi spa-kban és desztinációs spa-k f profiljaként jelenik meg, hanem a wellness szállodákban is megtalálhatjuk. A program eredményességéhez nélkülözhetetlen a munkatársak folyamatos kommunikációja és összehangolt munkája a vendég változó igényeit figyelembe véve. A személyi feltételek mellett létfontosságú a tárgyi feltételek biztosítása is. 4. KELETI ELJÁRÁSOK A keleti eljárások egy részér l (akupresszúra, thai masszázs, shiatsu, yumeiho, stb.) már írtunk. az alábbiakban a nyugati spa-kban még viszonylag új, de egyre nagyobb népszer ségnek örvend ájurvédáról írunk. Hazánkban a Siófokon található űalendula Orvos Természetgyógyász Kelet-Indiai Terápiás Intézetben érhet k el az ájurvédikus gyógyászat számos, wellnessben is megtalálható szolgáltatása. http://www.calendula.hu/ 115
Az ájurvéda nem más, mint az ókori Indiából származó orvostudomány. Szanszkrit nyelven az „élet tudományát” jelenti (ayur: élet, veda: tudomány). Filozófiai rendszere és az egészséghez, betegségekhez való hozzáállása gyökereiben eltér a nyugati orvoslás eszmerendszerét l, módszereit l. Hite szerint mivel genotípus alapján minden ember eltér egymástól, ezért másként reagál bizonyos környezeti tényez kre, pszilchés és mentális hatásokra egyaránt. A test szoros kölcsönhatásban áll a mentális, lelki és spirituális folyamatokkal. Az ájurvéda medicina nyolc f ágra bontható, melyek mindegyikében nagy hangsúlyt fektetnek a betegségek megel zésére. Tehát nem csupán a betegségek kezelésével foglalkozik, hanem a prevencióban alkalmazható sokszín módszer megismerésére és alkalmazási lehet ségeire is rálátást ad. Az ájurvéda szerint az emberi szervezetben három szabályozórendszer m ködik, az ú.n. három dosha, amelyek aránya minden ember esetében eltérhet egymástól. Az egyénre jellemz három dosha harmóniája teremti meg a testi, szellemi és lelki egyensúlyt. Ha szabályozórendszer arányai valamely ok folytán eltolódnak, úgy tünetek, kés bb betegségek lépnek fel. Melyek a három dosha tulajdonságai? Nos, vata, pitta és kapha doshát különíthetünk el, amelyek mindegyike az öt alapelemb l kett tulajdonságait hordozza. A vata a leveg és az r, a pitta a t z és víz, a kapha a víz és a föld selemek tulajdonságaival jellemezhet . A doshák m ködését, összhangját küls (pl. klíma, testmozgás, munkahely, utazás, stb.) és bels (érzelmek, stresszhelyzetek, stb.) tényez k befolyásolhatják. A vata szó jelentése: mozgásba hozni, elindítani. Ez a szabályozórendszer felel s a cselekvésekért, az érzékelésért, az ingerek felfogásáért, a kommunikációért. A petesejt vándorlását, a sejtek közötti ingerület-átvitelt, az anyagcsere folyamatokat szabályozza. Hideg, száraz, könny karakter , ideg-energia-ként is aposztrofálható. Örömöt, vidámságot idéz el . A vata túlsúly következtében kézremegés, b r korpásodás, szárazság, végtagfájdalmak, sarok kirepedés, ízületi fájdalmak, nyugtalan alvás, álmatlanság, hideg intolerancia, memóriahanyatlás. A vata tulajdonságok el térbe kerülése együtt jár az életkor el rehaladtával. A pitta a „katabolikus t zenergia”, a táplálékok emésztése, felszívódása, a fény elektromos ingerré alakítása a pitta eredménye. A döntéshozásban, az intellektuális folyamatok nagy részében, a gyors információalakításban játszik szerepet, emellett szerepet játszik a táplálékfelvételben, éhségérzet kialakulásában, folyadékbevitelben. A félelem, agresszió, harag, h zöngés kialakítója. Forró és mozgékony karakter . A hajat csillogóvá a b rt fényessé alakítja, azonban a meleg intolerancia, a tenyér és talp túlzott izzadása, a korai szülés és ráncosodás kialakulása is a pittának köszönhet . A fiatal feln tt korba kerülnek el térbe a pitta energiák. A kapha az anabolikus táplálékenergia, a testi folyamatok összehangolt m ködéséért felel. Nyugalom, szilárdság, megbízhatóság, stabilitás, h ség, állandóság, szeretet, könyörület, kedvesség, türelem, kitartás, segít készség jellemzi. A lendületes pitta energiák szabályozását végzi. Kapha túlsúly esetén testtömeg gyarapodás jön létre, emellett a cselekvés és 116
gondolkodás lelassul. Ha túl kevés a kapha energia, akkor testtömeg csökkenés, impotencia, szájszárazság figyelhet meg. A kapha energiák el térbe kerülése a gyermekkor sajátossága. A három dosha aránya és egyensúlya folyamatosan mozgásban van, életszakaszonként is változhat. A küls és bels ingerek er sen befolyásolják. A testi, szellemi és lelki alaptulajdonságok azonban megmutatják, hogy az adott személy esetében melyik dosha dominál. Ennek ismeretében személyre szabott kezelési protokoll alakítható ki. Ugyanis legyen szó masszázsról, testkezelésr l vagy bármely más wellness eljárásról, a hozzájuk alkalmazott ételek, italok, gyógynövények, illóolajok, hordozóolajok és bizonyos technikák is a doshák szerint választhatók ki. Az ájurvédában igen lényeges szerepet kap a jóga, az étkezés, folyadékbevitel, valamint a gyógynövények alkalmazása, valamint a speciális tisztító kúra, amelynek neve panchakarma. A betegségek megel zésének, sok esetben kezelésének is egyik alap módszere a masszázsok széles repertoárja, amelyek az alábbi hatásokat fejtik ki: stresszoldás testi, szellemi, lelki relaxáció immunrendszer er sítés méregtelenítés izomtónus fokozás vagy izomlazítás b rápolás ízületi mozgásterjedelem-, rugalmasság fokozás öregedési folyamatok lassítása szervek m ködésének javítása, összehangolása vér és nyirokkeringés serkentés általános er nlétjavítás krónikus betegségek kezelése Említést kell tennünk a test hét energiaközpontjáról, vagyis a csakrákról, amelyek összeköttetésben állnak egymással, valamint a test összes szervének m ködését hangolják össze: 1. csakra: gyökércsakra, színe vörös. Összeköttetésben áll a gerinccel, csontokkal, fogakkal, végbéllel, körömmel, vastagbéllel, ízületekkel, vérképzéssel, vérnyomással, testh mérséklettel. Alulm ködésnél piros színt, túlm ködés esetén zöld színt adhatunk. 2. csakra: szakrális csakra, színe narancs. A nemi szervek, medence, vese, hólyag, kiválasztás, n i nemi ciklus áll vele összekötetésben. Alulm ködés esetén a narancs, túlm ködés esetén a kék harmonizálja. 3. csakra: napfonat (solar pexus), színe sárga, eleme a t z. A hasüreggel, emészt rendszerrel, epével, izmokkal, vegetatív idegrendszerrel áll kapcsolatban. Aulm ködés esetén a sárga, túlm ködéskor a lila gyógyít. 4. csakra: szívcsakra, eleme a leveg , színe a zöld, rózsaszín, arany. A szívvel, mellkassal, tüd vel, immunrendszerrel, vérnyomással, b rrel áll kapcsolatban. Alulm ködéskor a rózsaszín és zöld, túlm ködés esetén a kék és sárga gyógyít. 5. csakra: torokcsakra, színe türkizkék, eleme az éter. A nyakkal, torokkal, hörg kkel, tüd vel, mandulákkal, állkapoccsal nyel cs vel, hangképz szervvel 117
áll kapcsolatban. Alum ködés esetén a türkizkék, túlm ködés esetén a narancs gyógyít. 6. csakra: harmadik szem, színe indigó. Az arccal, szemmel, orral, kisaggyal, központi idegrendszerrel áll kapcsolatban. Alulm ködés esetén a lila, túlm ködéskor a sárga gyógyít. 7. csakra: korona csakra, színe fehér, arany, ibolyakék. A nagyaggyal, koponyával, agykéreggel áll kapcsolatban. Alulm ködéskor a fehér, ibolya szín, túlm ködéskor a kék, türkiz gyógyít. Természetesen nem csak a színekkel lehet az egyes csakrákra hatni, hanem számos ájurvédikus kezelési módszerrel is. A jógázás a csakrák és a hozzájuk tartozó szervek közötti energiaáramlás folyamatosságának fenntartására hivatott. A masszázsok és egyéb eljárások szintén segítik a test energizálását a csakrákon keresztül. Az abhjanga egy speciális egy, vagy két massz r által végzett gyógynövényolajos masszázs. Az olajat a vendég aktuális panaszainak, fizikai állapotának függvényében választják ki, majd 40C-ra melegítik. Masszázs el tt a vendég herbateát kap, miközben egy félórás anamnézis alkalmával a massz r felméri a vendég igényeit. Minden masszázs a massz rök meditatív ráhangolódásával kezd dik. A masszázs során a vendég teljesen meztelen, csak egy egyszer használatos alsónem borítja szemérem testét. A massz r – h két massz r esetén jobb és bal testfélen szinkron – el ször az alsó végtagokkal kezdi a masszírozást, amely nyomó-simító mozdulatokból épül fel. Hatalmas területet járnak be a testen egyetlen mozdulat alatt, amellyel egyúttal megakadályozzák a leh lést is. Az olaj alkalmazás a dosha figyelembevétele mellett, kisebb nagyobb adagokban kerül a masszírozott testrészre. Egy száraz b r vata alkatú ember teste lényegesen több, akár fél liter olajat igényel. A kapha alkatú embereket – különösen, ha jelent s súlytöbblettel rendelkeznek – minimális olaj alkalmazásával, vagy egyáltalán nem is masszírozzák. A masszázs alatt a vendég teljesen passzív, a massz rök végzik mozgatását. Ehhez azonban megfelel masszázságyra van szükség. Az ágyak általában fából készülnek és jellegzetes vályú, valamint egy megemelt perem szegélyezi. Mindez a felesleges olaj összegy jtése miatt fontos, valamint meggátolja a vendég lecsúszását. Egy abhjanga masszázs általában 60-90 percig tart. Rendkívül hatékony a ráncok kisimítása, a keringésjavítás, az immuner sítés, az ízületi fájdalmak kezelése, a méregtelenítés, az alvászavarok oldásának tekintetében. Hazánkban az egyik legmagasabb szint abhjanga masszázst a Keralában tanult Galambos Rózsa és munkatársai biztosítják. http://www.ayurvedam.hu/ Az udvarthana tulajdonképpen a manuális nyirokdrenázs indiai megfelel je, amely speciális dörzsöl mozdulatokból épül fel. A kezelést gyógynövény rleményekkel végzik. Nem csupán a nyirokkeringés fokozását, hanem a b r elhalt hámsejtjeinek leradírozását, valamint az izomzat tónusának fokozását is el mozdítja. A kezelés általában 60 percig tart. Az élakhizi egy speciális, gyógynövényf zetet tartalmazó selyemlabdacsokkal történ kezelés. A masszírozáshoz használt zsákokba gyógynövényolajban párolt növényi alkotórészek (levelek, gyökerek) kerülnek. A kezelést gyógyolajos testmasszázs el zi meg. er teljes fiatalító hatást fejt ki, id tartama általában 90 perc.
118
A shirodhara tulajdonképpen nem más, mint meleg gyógynövényolaj vagy f zet csorgatása a harmadik szem (6. csakra) környékére. A vendég masszázságyon hanyatt fekszik, feje fölött egy lyukas edényb l gyógynövény olajat csorgatnak, amely a két szem közötti területen folyik hátrafelé, a fejtet középvonalában. Hatékony feszültség-, stressz-, szorongásoldás jön létre. Emellett kisimítja a ráncokat és enyhíti a migrénes fejfájást. Általában 1ő-40 percig tart. A marma masszázs lényege tulajdonképpen megegyezik az akupresszúrával. A 108 marmapont stimulálásáról szól, amelyek hatására javul a szervek közötti energiaáramlás. A 108 pont ugyanis a 7 csakrával (energiaközponttal) áll összeköttetésben. A pontok stimulálását gyógynövény olajos nyomó mozdulatokkal végzik. A kezelés id tartama általában 60-90 perc. Érdemes szót ejtenünk az ájurvédikus speciális tisztítókúráról, az ú.n. panchakarmáról, amely komplex tisztító-méregtelenít eljárás. Kizárólag csak nagy szakmai tapasztalattal rendelkez ayurvéda orvos irányításával és folyamatos kontrolljával végezhet el. A szó jelentése: öt eljárás, amely utal arra, hogy a panchakarma öt különálló részb l - (1) nasya, (2) vamana, (3) virechana, (Ő) basti, (ő) ájurvédikus táplálokozás - tev dik össze. A kezelés célja a felgyülemlett dosha eltávolítása és a három dosha közötti egyensúly helyreállítása. A nasya során gheet (tisztított vajat) vagy egyéb gyógynövényolaj keveréket juttatnak az orrüregbe. Miután a vendég felszippantja a hatóanyagot, heves könny, nyál, orrváladék elválasztás indul meg, amely 1-2 óráig is eltarthat. A gyógymód kúraszer en is nagyon hatékonyan alkalmazható allergiás és más krónikus arcüreggyulladás, migrénes fejfájás esetében. A vamana alatt hánytató gyógynövények f zetét itatják meg, amellyel a gyomor és a bélrendszer fels szakasza tisztítható. A hánytatás hatására a felgyülemlett kapha dosha eredményeként kialakuló betegségek szüntethet k meg, mint pl. a krónikus hörghurut. A kezelés el tt ügyelni kell a b séges folyadékfogyasztásra a kiszáradás megel zése érdekében. A virechana speciális hashajtó szerek alkalmazásával az alsó bélszakasz tisztítását célozza. A hashajtás segíti a három dosha harmóniájának megteremtését. A basti során gyógynövény-olajat juttatnak a végbélbe, amellyel táplálják a szervezet egészét. Azért a beöntést alkalmazzák, mert így a bejuttatott vegyületek gyorsabban és hatékonyabban tudnak felszívódni. Azonban nem csak táplálás céljából alkalmazható az eljárás, hanem ürítés fokozás, fiatalítás, egészségmeg rzés céljából is. A speciális diéta segíti a méregtelenedést és a szervezet energizálását. A panchakarma program általában 3-6 hétig tart, szigorú orvosi felügyeletet követel. A kúra napi két jógával, meditációval egészül ki.
5. EGYÉŰ KEZELÉSEK A wellness kínálati elemeknek kifogyhatatlan a tárháza. Nem tudjuk a teljesség igényével bemutatni mindet, hiszen szinte minden nap jelennek meg új elemek a spa- szolgáltatások 119
körében. Jelen fejezetben a napjainkban fellelhet és növekv vagy töretlen népszer ségnek örvend , eddig nem szerepl eljárásokat vesszük górcs alá. 5.1. Oxigénterápia
A leveg oxigéntartalma 20-21%, emellett 78%-ban nitrogént, 0,93%-ban argont tartalmaz. Szervezetünk a teljes oxigénhiányt Ő percnél nem bírja tovább. Ellentétben a növényekkel, az ember nem képes oxigént termelni, sem raktározni, ezért felvételére folyamatosan szükség van. Ha a légköri oxigéntartalom csökken, vagy valamely betegség, normálistól eltér állapot miatt kevesebb oxigénhez jutnak sejtjeink, úgy azok m ködése zavart szenved. Az életkor el rehaladtával a vér oxigéntartalma fokozatosan csökken. Hetvenéves korra a fiatalkori 9ő torról 70 torra esik a vér oxigénnyomása. Mindez a tüd , érrendszer, szívm ködés megváltozásának következménye. Oxigénhiány tünetei: fáradtság, levertség, alvászavar, fizikai- és szellemi teljesítménycsökkenés, elhúzódó sebgyógyulás, visszatér fert zések, lassúbb regeneráció. Természetesen ennél jóval komolyabb tünetek is felléphetnek (zsibbadás, heves fájdalom, mellkas-szorítás, stb.), amelyek megléte esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Az oxigénterápia hatására oldódik a stressz, elmúlik a fejfájás, enyhülnek a másnapossággal járó tünetek, csökken a fáradtság és levertség, er södik az immunvédelem, javul a memória. Emellett számos esztétikai el ny, és életmin ség javulás is származik bel le: haj-, b rregeneráció fokozódás, gyorsult méregtelenítés, fokozott nemi vágy, stb. A kezelést egy speciális, mozgatható, kényelmes karosszék mellett elhelyezhet készülék segítségével végzik,a mely kb. 30%-os oxigéntartalmú leveg t juttat az orrba egy vékony plasztik csövön át. A kezelés ő-20 percet vesz igénybe. Kényelmes, nyugodt környezetben relaxáló, frissít hatásokat fejt ki. Jól alkalmazható két kezelés közötti id ben. 5.2. Watsu
Egyre több wellness szálloda kínálati elemei között található meg a watsu, amely az 1980-as években indult hódító útjára. Lényegében a „water” és a „shiatsu” szavakból alakut ki az elnevezés. Vízben végzett kezelésr l van szó. A watsu terapeuta a vendéget folyamatosan tartja a vízben, miközben gyengéd mozdulatokkal tolja, húzza, forgatja. A vendég teljesen passzív. A lebegés - tulajdonképpen ringatás - hatására nyugalom árad végig a testen és teljes ellazuláshoz vezet. Egy kicsit megidézi a magzati kor gondtalanságát, súlytalanságát. 5.3. Sóbarlang, sóinhaláció
Számos spa önálló kínálati elemeként találhatjuk meg a sóbarlangot vagy a sóinhalátort. Nem csak a wellnessben nyugtatásra, regenerálásra, hanem betegségek kezelésére is alkalmazható. Különösen az aszthma, allergia kiegészít terápiájában hatékony. 5.4. Hidegterápia (kryoterápia)
A hidegterápia egyre több spa-ban érhet el. Az alábbi betegségek esetén javasolt: krónikus ízületi gyulladások, gerinc-deformitások, autoimmun betegségek, pikkelysömör, m tétek 120
utáni rehabilitáció, érrendszer krónikus gyulladása fennálltakor. Azonban általános regeneráló hatása sem lebecsülhet . A vendég fürd ruhára vetk zik, keszty t, zoknit, cip t, fül-és szájvéd t visel, majd belép a hidegkamra el terében, ahol -10 ű uralkodik. Fél perc tartózkodás után a -60 C – os, majd a -110 C-os kamrába lép, ahol végül 1-3 percet tartózkodik. Akárcsak a szaunázást, a hidegkamrában tartózkodás id tartamát is az egyén saját maga szabályozza. A kezelés alatt folyamatos orvosi jelenlét biztosított. A néhány perces terápia után kellemes meleg érzés alakul ki az egész testben, a fájdalmak jelent sen csökkennek, az ízületek mozgásterjedelme kiszélesedik. 5.5. Flotáció (lebegés)
A flotáció nem más, mint az ú.n. csökkentett környezeti stimulációs terápiák (REST) egyik fajtája. A környezet ingereinek kizárásával segíthetjük a relaxációt. Ehhez sok helyen az ún.n. flotációs tartályt alkalmazzák. A tartályban magas sókoncentrációjú víz található, amely garantálja a test lebegését minden különösebb er feszítés nélkül. A vendégnek nincs más dolga, csak belemászni a tartályba és megmártózni, lebegni a vízben. A tartályok nagy része domború fedéllel van ellátva, amelyet rácsuknak a vendégre. A tartály oldalából relaxáló zene szól, tetejéb l fények áramlanak. Különösen alvászavarok, túlterhelés, stressz, feszültség állapotaiban hatékony nyugtató eljárás. 6. MEDICAL WELLNESS ÉS ANTI-AGING „A medical wellness orvosi háttérrel rendelkez wellness szolgáltatások és kúrák rendszere, mely ötvözi a wellnest és az orvostudományt. A tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat kellemes környezetben, egyéb wellness szolgáltatásokkal kiegészítve kínálják, meggyorsítva ezzel a gyógyulást, a szubjektív egészségérzet tartós javulását, egészségtudatos életforma kialakítását. A medical wellness egy küls fél által (TÜV Rheinland) tanúsított rendszer, melyben a szolgáltatásközpontú min ségirányítási rendszert a szakma specifikus szempontjai egészítik ki (Istók, 2011).” Napjaink fogyasztói kultúrájában a testi szépség, a fiatalság, vitalitás, maximális teljesítmény mágikus fogalmaknak számítanak. Az emberek ugyanis félnek az elmúlástól, az id skorban jelentkez kedvez tlen változásoktól, a munkaképesség csökkenést l. Valljuk be szintén, nem alaptalanul, hiszen társadalmunk nem kedvez az öregedésnek. Nehéz olyan szociális és gazdasági alapokat elérni, amelyek képesek gondtalan id skort létrehozni. Így elkerülhetetlen az emberek hosszú, egészséges, fiatalos, életenergiával teli id skor megteremtésének igénye. Nem véletlen tehát a medical wellness megjelenése és elterjedése, amelynek jelent s hányadát az öregedési folyamatok késleltetését célzó, ú.n. anti-aging szolgáltatások képezik. A medical wellnessben nélkülözhetetlen az szakorvosok szerepe, hiszen k állapítják meg, hogy az adott vendégnek milyen kezelésre van szüksége a betegségek prevenciója, ill. kezelés szempontjából. A medical wellness címet egységes követelményrendszer határozza meg, amelyet a TÜV Rheinland és a Német Medical Wellness Szövetség együtt határoz meg és kontrollál. A min ség-ellen rzés a szakmai színvonal mellett az intézmény színvonalára is kiterjed. Szállodák esetén nem csupán a szakmai oldal vizsgálatát végzik el, hanem fontos szerepet kap a szállodai ellátás színvonalának, a szobák tisztaságának, felszereltségének vizsgálata, amely mellett az ételkínálat (vegetáriánus, bio ételek, speciális élelmiszerek, stb.), italkínálat (frissen préselt levek, cukormentes üdít k, stb.), valamint a pihenéssel, 121
rekreációval, aktív és passzív szabadid eltöltési lehet ségekkel kapcsolatos szolgáltatások, kínálati elemek felmérése sem marad el. Anti-aging: az anti-aging medicina, mint a nyugati orvoslás egyik fiatal hajtása az 1980-as években az Amerikai Egyesült Államokból indult el, mára meghódította szinte az egész világot. Hazánkban el ször 200ő-ben bontogatta szárnyait az új orvoslás Kor Kontroll néven. Napjainkra számos átalakuláson ment keresztül, néhány évvel ezel tt saját klinika nyitotta meg kapuit Quintess Healthy Aging Club- néven, Űudapesten, a H vösvölgyben. Természetesen számos más szálloda és spa biztosít anti-aging szolgáltatásokat, amelyeknek szakmai kompetenciája, sem szolgáltatási köre nem közelíti meg a Quintess Klinikáét. Az anti-aging tulajdonképpen mindazt a szolgáltatást és diagnosztikai módszert magába foglalja, amely szerepet játszik az id s korban jelentkez betegségek korai felismerésében, valamint segíti az egészségmeg rzést és a betegségek prevencióját a legmodernebb technológiák alkalmazásával. Az anti-aging alapvet en (1) sz r vizsgálatokból és (2) terápiákból tev dik össze. A sz r vizsgálatok majdnem minden szervre kiterjed általános diagnosztikai eljárásokat tömörít (belgyógyászat, fogászat, szemészet, fül-orr-gégészet, tüd gyógyászat, urológia, n gyógyászat, kardiológia, stb.), amelyhez genetikai polimorfizmus vizsgálat és bioógiai életkor felmérés is kapcsolódik. A genetikai vizsgálatok profiljában az id s korral járó betegségek genetikai hajlamának kisz résére helyezik a hangsúlyt. Ide tartozik az Alzheimerkór, Parkinson-kór, daganatos betegségek (eml , tüd , vastagbél, prosztata), magas koleszterin szint, magas vérnyomás, kettes-típusú cukorbetegség, elhízás, stb. Emellett lehet ség van a hosszú élet génmodosulás (ú.n. polimorfizmus) jelenlétének kimutatására is. Természetesen a kapott eredmények felhívják a figyelmet az egyes betegségek genetikai hajlamára, amely mindösszesen kb. 30%-ban járulnak hozzá az adott betegségek kialakulásához. Vagyis ha valakinek kimutathatóan jelen van génállományában az eml rák 12 polimorfizmusa, akkor fokozottabb figyelemre, gyakoribb sz r vizsgálatok elvégzésére inti az adott személyt. A másik fontos diagnosztikai módszer a biológiai életkor meghatározás, amelyet különféle vizsgálatok összessége alapján, adott életkori átlagértékekhez viszonyítva határoznak meg egy szoftver segítségével. A biológiai életkor megmutatja, hogy a különféle szervek és szervrendszerek m ködése hány éves korú egyén szervm ködésének fele meg. Ugyanis nem biztos, hogy egyezik a születési dátum alapján számított ú.n. kronológiai életkorral. Gondoljunk például egy 60 éves maratoni futóra, akinek szíve és érrendszere olyan, mint egy 20 évesé, b re viszont jóval id sebb, mint a kortársaié. A vizsgált szervek biológiai életkorának átlaga adja az aktuális biológiai életkort. Természetesen minél alacsonyabb az érték, annál kedvez bb élettani funkciók, jobb életkilátások, munkateljesítmény jellemzi az adott személyt. A terápia fázis a diagnosztikai eljárások során kapott eredmények függvényében alakul. A leletek alapján megállapítható, hogy milyen további kezelésre van szüksége az egyénnek. Ha nem mutatatható semmilyen szervi eltérés, akkor az életmódra, a stresszkezelésre célszer fókuszálni. Az életmód tanácsadás magába foglalja az egyénre szabott egészséges táplálkozást, rendszeres testmozgást, stresszkezelést, memóriajavítást, szépségápolást és szexuális funkciók javítását. Az egészséges táplálkozás kapcsán felhívják a figyelmet a rendszerességre, változatosságra, a b séges zöldség, gyümölcsfogyasztásra, az olívaolaj jelent ségére, az opmega-3 zsírsavakban és D-vitaminban b velked ételek (els sorban halak és tengeri herkenty k) megfelel bevitelére. A funkcionális élelmiszerek (olyan élelmiszerek, amelyek b velkednek egészségmeg rzésben bizonyítottan szerepet játszó vegyületekben) fogyasztására is hangsúly helyez dik. Ide tartozik a fekete csokoládé (antioxidáns vegyületei 122
révén), tengeri halak (omega-3-zsírsavak), bor (rezveratrol nev antioxidáns), mandula (E-, B17-vitamin), fokhagyma, amelyek mindegyike képes szív-érrendszeri betegségek rizikóját csökkenteni. A csökkentett kalória bevitel anti-aging hatásaira is rávilágít. A rendszeres testmozgás rsem nélkülözhet a betegségek prevenciójában. A hazai és nemzetközi legfrissebb ajánlások szerint hetente legalább 2,ő óra (heti őx30perc) közepes intenzitású aerob testmozgásra van szükségünk, amelyet heti egy-két er edzéssel egészíthetünk ki. A stresszkezelésnek szinte bármelyik wellness kínálati elem eleget tesz. Emellett a keleti harcm vészetek (tai-chi, csikung), jóga, meditáció, és a nyugati pszichológiai módszerek (pszichoterápiák) szintén nagy segítségre lehetnek, különösen libidópangás, elakadások esetén. A memóriajavításnak és szexuális funkciók javításának léteznek gyógyszeres megoldásai, valamint számos étrend-kiegészít , új és régi eljárás szerepet játszhat. Az anti-aging diagnosztikai eljárások és kezelési módszerek száma évr l évre gyarapodik. Gondoljunk az újabbnál újabb mozgásformákra, táplálkozási és stresszkezelésben szerepet játszó módszerekre. A kozmetológia, fogászati beavatkozások, szemészeti korrekciós m tétek, plasztikai sebészet és b rgyógyászati megoldások és természetesen a fizioterápiák is mind az öregedési folyamatok késleltetését, a küls , kortalan szépséget, ápoltságot hivatottak biztosítani. 7. AZ ÉTKEZÉS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁŰAN Ha wellnessr l, vagyis a jól-lét állapotáról beszélünk, akkor mindenképp említést kell tennünk a táplálkozásról is, hiszen az étkezés is a wellness-t szolgálja. Alapvet en négy - (1) gasztronómia (kulináris élmény-nyújtás, helyi ízek felvonultatása), (2) egészségmeg rzés (bio-ételkínálat, wellness menü), (3) fogyókúra (csökkentett kalóriatartalmú, zsírtartalmú, stb. étrend), (4) méregtelenítés (léböjt, Gerson-kúra, Mayr, stb.) - irányból közelíthet meg az étkezés wellnessben betöltött helye és szerepe. Napjaink spa világában egyre nagyobb hangsúly helyez dik a gasztronómiára, a kulináris élmény-nyújtásra, amelyet akár önálló szolgáltatáskén vagy más kínálati elemmel együtt is megtalálhatunk. Az étkezés egy fontos örömforrás, élvezetének hiányában jól-lét érzés nehezen vagy csak hiányosan teljesül. A spa-kultúrákban új trendek figyelhet k meg, amelyek nem csupán a kínálati elemekben, hanem ugyanúgy a gasztronómiában is élmény-nyújtásra törekszenek, amelyet leginkább extrém ízpárosítással (pl. méz és vörösbab vagy pirított curry és vadgomba), szokatlan textúrával érnek el. Fokozott az igény az új, ill. távoli földrészek ízeinek megismerése iránt. Mindemellett kedvenc és jól ismert ízeink új megfogalmazásban, köntösben jelennek meg, ezáltal nem csak az újdonság élménye, hanem az állandóság, a lelki stabilitás (selfness) is megvalósulhat. A bor és pálinkakóstolás szintén fontos részévé válik a wellnessnek. Az egészségmeg rzés, betegségek prevenciója szempontjából nem csak a nyersanyagok körültekint megválasztására törekszenek, hanem a változatosság, ugyanazon alapanyag variációs repertoárjának szélesítése is fontos szerepet kap. Például a szív-érrendszeri betegségek rizikóját csökkent ételek, élelmiszerek (pl. fekete csokoládé, mandula, zöldségfélék, halak, tengeri herkenty k, fokhagyma, stb.) felhasználási lehet ségeinek kib vítésével változatos menüket kreálhatnak. Az így összeállított ú.n. wellness menükkel a wellness kínálat teljessé tehet , a vendégek elégedettsége nagymértékben növelhet . (Ugyanis a legtöbb fürd és wellness szálloda esetében komoly problémát jelent, hogy a sokszor
123
világszínvonalú gyógy-, ill. wellness szolgáltatások mellett nagyon szerény kulináris élményben lehet részük a vendégeknek.) A fogyókúra és méregtelenítés iránti növekv igényt is szem el tt kell tartani, hiszen ha abból a sajnálatos tényb l indulunk ki, hogy hazánkban minden második feln tt túlsúlyos vagy elhízott és a fejlett országok statisztikái is majdnem hasonló képet festenek, akkor minden azt jelenti, hogy a spa-kat látogató közönség közel fele lényeges szempontnak tartja a fogyókúrás programok, ill. a fentiekben részletesen elemzett méregtelenít csomagok elérhet ségét. Mindez azt jelenti, hogy a testtömegcsökkentés és léböjt alapvet elvárásként jelenik meg, amely azonban nem feltétlenül függ össze a programban részt vev k számával. Kétségtelen azonban, hogy a komplex szolgáltatásoknak kialakításában, vagyis a speciális táplálkozási program és wellness szolgáltatások összhangja magas szinten lehet jelen abban az esetben, ha a fogyókúrát vagy méregtelenítést célozza. Számos külföldi és hazai gyógy-, ill. wellness szálloda tud jó és követhet példával szolgálni a táplálkozás és wellness integrációjának tekintetében. Kiváló hazai példát nyújt a Sárvári Danubius Termál Szálloda gyógy és wellness szolgáltatásainak, valamint léböjt programjának összhangja. 8. A TESTMOZGÁS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁŰAN Mint ahogyan az 1. fejezetben részleteztük, a wellnessnek elengedhetetlen komponense a testi jóllét állapota, amelyet a fitnesz fogalommal fejezhetünk ki leginkább. A hazai és külföldi szállodák jelent s része rendelkezik olyan helységgel, ill. szolgáltatással, amely a testmozgásra fókuszál. A fitnesztermek kínálta mozgáslehet ségek a fürd k, szaunák, masszázsok mellett alapvet szerepet töltenek be. Nem véletlenül, hiszen napjainkban a betegségek megel zése, az egészségmeg rzés társadalmi „elvárásként” jelenik meg, különösen a fejlett nyugati társadalmakban. Egy utazó üzletember, ha csak két napra is indul útnak, magával viszi edz cip jét és tréningruháját számítván a szállodai edzéslehet ségre. A testmozgás iránti növekv igény váltotta ki a szállodák sportszolgáltatásainak kib vítését. A legtöbb spa-ban (legyen szó day-, resort-, desztinációs-, klubsparól vagy wellness központról) a fitnesztermek kínálta lehet ségek széles tárháza fellelhet . Ide tartoznak az ú.n. cardio-gépek (a szív-érrendszer állóképességének fokozását végzik els sorban, pl. evez pad, lépcs z , sífutógép, kerékpár, futószalag, stb.), a kézisúlyok (2-20kg-ig), az er sít gépek (ellenállással szemben végzett gyakorlatok kivitelezésére szolgálnak), állítható támlájú padok, valamint az izomzat nyújtására szolgáló szivacs, bordásfal, fitball. A fitneszterem sok helyen aerobik stúdióval egészül ki, ahol csoportos zenés tornák (pl. zumba, zulu, step aerobik, kangoo, stb.), táncok (pl. hastánc, salsa, társastánc, stb.), keleti harcm vészetek, mozgásokformák (pl. tai-chi, jóga, chi-kung, stb.), speciális mozgásformák (pl. pilates, gerinctorna, survival-tréning, stb.) várják a vendégeket. Emellett a nagyobb spa-k lehet séget adnak a tenisz, asztalitenisz, fallabda, billiárd, stb. gyakorlására is. Számos klub-, il. resort spa f profiljaként alakítja ki egy-egy népszer sportág köré f profilját. Ide tartozik például a vitorlázás lovaglás (http://szallas.hu/Kemenes-%C3%96kopanzi%C3%B3-Lovas), búvárkodás (http://www.hotel-yachtclub.hu/index_hu.php), (http://www.marriott.com/hotels/travel/hrgeg-hurghada-marriott-beach-resort/), golfozás (http://www.ihilani.com/), síelés (http://www.scottdunn.com/luxury-holiday/ski-holidays/skihotels-alps), stb. Mint ahogyan a wellness kínálati elemekre általánosságban, úgy a sportolásra is jellemz az élményszerzésre törekvés, felh tlen kikapcsolódás, a szervezet 124
megújítása, a stresszkezelés, ezért a mozgásporgramok összeállításának szempontjai között mindezek szerepelnek. 9. A RELAXÁűIÓ SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁŰAN A fogyasztói társadalom meglehet sen feszített élettempót követel. Elvárások sorozatában, a munkahelyi és családi megfelelések rendszerében, teljesítménykényszerben és az életvitelb l adódó stresszhelyzetek kereszttüzében élünk. Nem véletlen, hogy korunk embere szabadidejében szeretne elvonulni a város kattogó zajától, a gondok záporától. űsendre, nyugalomra, pihenésre, kikapcsolódásra, feltölt désre vágyik. Napjaink spa-kultúrája, infrastruktúrája, a wellness szállodák növekv száma és a szolgáltatások repertoárjának folyamatos kiszélesedése alapvet en ebb l az igényb l fejl dött ki és borult virágba. Szinte nincs olyan wellness szolgáltatás, amely nem vesz részt a stresszkezelésben. Legyen szó szaunázásról, fürd zésr l, sportolásról, étkezésr l, vagy akár szépségápolásról, a testi folyamatok javítása mellett a lélek és szellem megújulását, a stressz leküzdését is el segítik. Természetesen a wellness kezeléseknek létezik egy kisebb csoportja, amelyek els dlegesen a relaxációt szolgálják. Ide tartoznak a (1) nyugati módszerek (mozgásterápia, aromamasszázs, jacuzzi, flotáció, érintés, légzésterápia, kisállaterápia, watsu, stb.), a (2) pszichológiai módszerek (egyéni és csoport-terápiák, autogén tréning, progresszív relaxáció, Alexander módszer, imagináció, stb.), a (3) keleti módszerek (ájurvédikus kezelések, hangterápia, fényterápia, prana nadi, jóga, tai-chi, chi-kung, shiatsu, meditáció, stb.), az (Ő) alternatív módszerek (kristályterápia, Űach-virágterápia, zene-, m vészet-terápia, stb.), amelyek mind a lelki harmónia, az érzelmi egyensúly kialakítására, a stressz eliminálásra törekszenek.
125
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE
Alber, A. és Tokaji, F. (2006): Alföld Spa, Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürd k KHT. Gyula Alber, A. és Unk, J. (1999): Gyógyító vizek a Dél-Alföldön, Délalföldi Regionális Idegenforgalmi Űizottság, Gyula Alford, B.B., Blankenship, A.C., Hagen, R.D. (1990): The effects of variations in carbohydrate, protein and fat content of the diet upon weight loss, blood values and nutrient intake of adult obese women. Am J Diet Assoc. 90:534–540. Appleby, P.N., Thorogood, M., Mann, J.I., Key, T.J., (1998): Low body mass index in non-meat eaters: the possible roles of animal fat, dietary fibre and alcohol. Int J Obes Relat Metab Disord., 2: 454–460. Aranceta, J., Perez-Rodrigo, C., Gondra, J., Orduna, J., (2001): Community-based programme to promote physical activity among elderly people: The Gerobilbo Study. J Nutr Health Aging. 5:238-242. Armstrong, C.W., Ashby, B.C., Campbell, B.M., Drowatzky, J.N., Greninger, L.O., Weiper, W., Kerry, L., Wolfe, W.W., (2003): Effects of a six-week exercise and education program on older adults ages 65 to 85 years, Clinical Kinesiology Atreya (200Ő): Ayurvéda, táplálkozás, testi-lelki egyensúly, Saxum Kiadó, Űudapest Űálint-Űender (199ő): A fizioterápia elmélete és gyakorlata, Springer Kiadó, Űudapest Beck, Mark F. Milady’s Theory and Practice of Therapeutic Massage. Milady Publishing, 1994. Berkey, C.S., Rockett, H.R.H., Gillman, M.W., Field, A.E., and Colditz, G.A., (2003): Longitudinal study of skipping breakfast and weight change in adolescents International Journal of Obesity 27, 1258–1266 Űingen, H. (200Ő): Okok és gyógymódok, Kairosz Kiadó, Űudapest Blundell, J.E., Gillett, A., (2001): Control of food intake in the obese. Obes Res. 9(Suppl 4): 263S–270S. Boehme, D. (1977): Preplanned fasting in the treatment of mental disease: survey of current soviet literature, Schizophrenia Bulletin, Vo. 3. No. 2. 288-296. Űoros Sz. (2009): Wellness új megfogalmazásban, Design űoncept, Szakmai Szalon, Budapest Boros, Sz. (2010): Testi énkép, szorongás-, és depresszió-hajlam, valamint a táplálkozás kapcsolata élsportolók, szabadid -sportolók és elhízottak körében; doktori disszertáció, Semmelweis Egyetem, Űudapest Űoros, Sz., Sz ts, G., Farkas, A., Martos, É. (1999): Táplálkozáselemzés különböz típusú testsúlycsökkent programokban résztvev túlsúlyosoknál. III. Országos Sporttudományi Kongresszus, Űudapest, Abstr., Sporttudomány 1. 11. 1999. Űragg, P.ű. és Űragg, P. (1992): A böjt csodája, Magyar Világ Kiadó, Űudapest Byers, Dwight. Better Health with Foot Reflexology: The Original Ingham Method 1983 Calder A. (2004): Recovery Through the Ages. In Faster, Higher, Stronger .;24:11-15. Capellini, Steve. Massage Therapy Career Guide for Hands-On Success. Milady Publishing, 1998. Cash, T., Pruzinsky, T. (2004): Body Image: A Handbook of Theory, Research, and Clinical Practice, Guilford Press űhopra, D. (1993): Tökéletes egészség az ayurvéda segítségével, Édesvíz Kiadó, Budapest
Cochrane, D.L., (2004): Alternating hot and cold water immersion for athlete recovery: a review, Physical Therapy in Sport 5 (2004) 26–32. Colette, C., Percheron, C., Pares-Herbute, N, , Michel,F, Brillant, Pham, T-C Descomps B űooper, K.H. (1990): A tökéletes közérzet programja. Sport, Űp.19-26.p. Csermely, M. (2002): Gyógyfürd k és gyógyvizek, White Golden Űook Kft, Űudapest Dahanukar, S. és Thatte, U. (200Ő): Ayurvéda mindenkinek, Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány, Űudapest Dahlke, R. (1998): A tudatos böjtölés kézikönyve, Űioenergetic Kft, Piliscsaba Dattilo, A.M., Kris-Etherton, P.M., (1992): Effects of weight reduction on blood lipids and lipoproteins: a meta-analysis. Am J Clin Nutr, 56:320–28. Dougans, I (1996): The Complete Illustrated Guide to Reflexology.New York: Barnes & Noble. Downing, George. The Massage Book. New York: Random House, 1998. Drapeau, V., Provencher, V., Lemieux, S., Despre´s, J-P, Bouchard, C. and Tremblay, A., (2003): Do 6-y changes in eating behaviors predict changes in body weight? Results from the Que´bec Family StudyInternational Journal of Obesity 27, 808–814 Field, A.E., Gillman, M.W., Rosner, B., Rockett, H.R., and Colditz, G.A., (2003): Association between fruit and vegetable intake and change in body mass index among a large sample of children and adolescents in the United States International Journal of Obesity 27, 821–826. Flegal, K., M., Carroll, M., D., Kuczmarski, R., J., Johnson, C., L., (1998): Overweight and obesity in the United States: prevalence and trends, 1960-1994. International Journal of Obesity Related Metabolic Disorder, 22; 39-47. Frawley, D. és Lad, V. (1991): Gyógynövény jóga, Édesvíz Kiadó, Űudapest Freedom, űA: The űrossing Press, 1990. This source includes Dr. Fitzgerald’s zone maps as well as modern reflexology maps. French, S., A., Jeffery, R., W., & Murray, D., (1999): Is dieting good for you?: Prevalence, duration and associated weight and behaviour changes for specific weight loss strategies over four years in US adults Int J Obes 23, 320-327. French, S.A., Harnack, L., Jeffery, R.W., (2000): Fast food restaurant use among women in the Pound of Prevention study: dietary, behavioral and demographic correlates. Int J Obes Relat Metab Disord., 24: 1353–1359 French, S.A., Jeffery, R.W., Forster, J.L., McGovern, P.G., Kelder, S.H., Baxter, J.E., (1994): Predictors of weight change over two years among a population of working adults: the Healthy Worker Project. Int J Obes Relat Metab Disord., 18: 145–154. French, S.A., Jeffery, R.W., Forster, J.L., McGovern, P.G., Kelder, S.H., Baxter, J.E., (1994): Predictors of weight change over two years among a population of working adults: the Healthy Worker Project. Int J Obes Relat Metab Disord., 18: 145–154. Gál, M. (1981): Az Alföld gyógyfürd i és fürd i, Panoráma Kiadó, Űp. Galloway, M.T., and Jokl, P. (2000): Aging successfully: the importance of physical activity in maintaining health and function. J Am Acad Orthop Surg, 8(1): 3-44. Ganong W.F., (1990): Az orvosi élettan alapjai, Medicina Kiadó, Űp. Gardi Zsuzsa: Alapozó gyógytorna elmélet és gyakorlat, HIETE Bp. 1998. Gerry Bodeker (Editor), Marc Cohen (Editor) (2008): Understanding the Global Spa Industry: Spa Management, Butterworth-Heinemann Goldhamer, A.G., Douglas, D.C., Lislie, J., Sultana, P., Scott, A., Parpia, B., Hughes, B., Campbell, C., (2002): Medically Supervised Water-Only Fasting in the Treatment 127
128
of Borderline Hypertension, The Journal of Altern. And Compl. Med.Vol. 8, No.5, pp. 643–650 Harding, J. (2006): Aromaterápia, Scolar Kiadó, Űudapest Haskell, W.L., Lee, I.M., Pate, R.R., Powell, K.E., Blair, S.N., Franklin, B.A., Macera, C.A., Heath, G.W., Thompson, P.D., Bauman, A., (2007): Physical Activity and Public Health: Updated Recommendation for Adults From the American College of Sports Medicine and the American Heart Association Med Sci Sports Exerc. 39(8):1423-1434. Hayes, L., Pearce, M., S., Unwin, N.C., (2006): Lifecourse predictors of normal metabolic parameters in overweight and obese adults Int J Obes 30: 970-976 Hegyi, G. (szerk), (1999): Természetes gyógymódok (Komplementer medicina), K.u.K. Kiadó, Űudapest Jeffery, R.W., Wing, R.R., Thorson, C., Burton, L.R., Raether, C., Harvey, J., Mullen, M., (1993): Strengthening behavioral interventions for weight loss: a randomized trial of food provision and monetary incentives. J Consult Clin Psychol., 61: 1038–1045. Kallenbach, Laurel. “In Good Hands: Five hands-on therapies offer a combination of energy, reduced tension and a healing touch.” Delicious! Your magazine of Natural Living (January 31, 2000). Kósa, L. (1999): Fürd élet a Monarchiában, Holnap Kiadó, Űp. Könyves, E., Müller, A., Szabó, R (2003): A wellness turizmus sokszín kínálatának bemutatása Kronenberg, F., Pereira, M.A., Schmitz, M.K., Arnett, D.K., Evenson, K.R., Crapo, R.O., Jensen, R.L., Burke, G.L., Sholinsky, P., Ellison, R.C., Hunt, S.C., (2000): Influence of leisure time physical activity and television watching on atherosclerosis risk factors in the NHLBI Family Heart Study. Atherosclerosis, 153: 433–443. Leawy, H.R., Bergel, R.R. (2003): The spa encyclopedia, Thomson learning, USA Leite, M., L., C., and Nicolosi, A., (2006): Lifestyle correlates of anthropometric estimates of body adiposity in an Italian middle-aged and elderly population: a covariance analysis, Int J Obes 30: 926-934 Ligtenberg, P.C., Hoekstra, J.B., Bol, E., Zonderland, M.L., Erkelens, D.W., (2007): Effects of physical training on metabolic control in elderly type 2 diabetes mellitus patients, Clin. Sci. 93(2):127-35. Loving, Jean E. Massage Therapy: Theory and Practice. Appleton & Lange, 1998. Luscombe, N.D., Clifton, P.M., Noakes, M., Farnsworth, E., and Wittert, G., (2003): Effect of a high-protein, energy-restricted diet on weight loss and energy expenditure after weight stabilization in hyperinsulinemic subjects International Journal of Obesity (2003) 27, 582–590. Masamo, A. (2005): On the necessity of fasting in the treatment of hemorrhagic peptic ulcer patient, Tokyo Byoin Keiei Honbu Rinsho Kenkyu Hokokusho, Vol. 2003. 7173. Mercati, Maria. “The Healing Űenefits of Oriental Massage.” Positive Health (May 31, 1999). Michalsen, A., Weidenhammer, W., Melchart, D. Langhorst, J. Saha, J., Dobos, G. (2002): Short-term therapeutic fasting in the treatment of chronic pain and fatigue syndromes--well-being and side effects with and without mineral supplements, Forschende omplementärmedizin und klassische Naturheilkunde = Research in complementary and natural classical medicine Vol. 9 Issue 4 Pg. 221-7 morbid elhízott betegek körében, (Kézirat) Nádasi, T. és Udud, P. (2007): Ásványvizek könyve, Aquaprofit Zrt.
Nagy, Z. (200Ő): A Felvidék fürd inek lexikona, KT Könyv és Lapkiadó, Révkomárom Norman, J.E., Bild, D., Lewis, C.E., Liu, K., and Smith, West, D., (2003): The impact of weight change on cardiovascular disease risk factors in young black and white adults: the CARDIA study International Journal of Obesity 27, 369–376. Norman, A., Bellocco, R., Vaida, F., Wolk, (2002): Total physical activity in relation to age, body mass, health and other factors in a cohort of swedish men International journal of obesity Vol. 26, no5, pp. 670-675 Pasman, W.J., Blokdijk, V.M., Bertina, F.M., Hopman, W.P.M., and Hendriks, H.F.J., (2003): Effect of two breakfasts, different in carbohydrate composition, on hunger and satiety and mood in healthy men, International Journal of Obesity (2003) 27, 663–668. Peirce, A. (1999): The American Pharmaceutical Association Practical Guide to Natural Medicines. New York: William Morrow and Company, 1999. Peralta, M.A. (200Ő): Magyarország gyógyító vizei, űarita Űt. Rosell, M., Appleby, P., Spencer, E., and Key, T., (2006): Weight gain over 5 years in 21 966 meat-eating, fish-eating, vegetarian, and vegan men and women in EPICOxford, Int J Obes 30: 1389-1396 Sánchez-Villegas, A., Bes-Rastrollo, M., Martínez-González, M., A., and SerraMajem, L., (2006): Adherence to a Mediterranean dietary pattern and weight gain in a follow-up study: the SUN cohort Int J Obes 30: 350-358 Schimmel, K-ű. (1992): A természetgyógyászat tankönyve I-II. kötet, Sanitas Természetgyógyászíti Alapítvány Schnirring, L. (2000): Healthy aging or anti-aging? Physic Sportsmed, 28(6): 15-20. Sidney, S., Sternfeld, B., Haskell, W.L., Jacobs, D.R., Chesney, M.A., Hulley, S.B.,(1996): Television viewing and cardiovascular risk factors in young adults: the CARDIA study. Ann Epidemiol., 6: 154–159. Stein, Diane. All Women Are Healers: A Comprehensive Guide to Natural Healing, űh. V, “Foot and Hand Reflexology. Tubergen-Linden (2002): A brief history of spa therapy, Ann Rheum Dis ;61:273–275 Vági, J (200ő): Gyógyfürd k, Kossuth Kiadó Várhelyi, T. (szerk) 2009: Világtrendek az egészségturizmusban: vállalkozói kultúra és a tudás fejlesztése – Szolnoki F iskola Yao, M., Lichtenstein, A.H., Roberts, S.B., Ma, G., Gao, S., Tucker, K.L., and McCrory, M.A., (2003): Relative influence of diet and physical activity on cardiovascular risk factors in urban Chinese adults International Journal of Obesity 27, 920–932. Young, L.R., Nestle, M.N., (2002): The contribution of expanding portion sizes to the US obesity epidemic. Am J Public Health, 92: 246–249. Zauner, R.: A hátfájdalmak természetes gyógymódja, Medicina, Űp. 1990.
129
III. RÉSZ (MONDOK ANITA)
1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁGAZATI HELYE, SZEREPE, KAPűSOLÓDÁSA 1.1. Az egészségturizmus rendszere A turizmus rendszere, amely a keresletet jelent turistát (és a küld területeket), valamint a kínálatot megtestesít turisztikai szektort (illetve turisztikai desztinációkat) foglalja magában, dinamikusan változik és nyílt rendszerként kölcsönhatásban áll a társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági, természeti és technológiai környezet elemeivel. A turizmus és környezete között kölcsönös függések rendszere alakul ki. A kölcsönhatás minden esetben egyaránt lehet pozitív és negatív. Mivel a turizmus rendszere nyílt rendszer, a turizmus szektor fejl dése összefügg a környezete fejl désével, illetve folyamatos kölcsönhatás érvényesül a környezet egyes összetev i és a turizmus rendszer elemei és m ködése között. 1.2. Politikai, jogi környezet Kormányzati szinten jelenleg a turizmussal kapcsolatos ügyekért a Nemzetgazdasági Minisztérium Űelgazdaságért Felel s Államtitkársága felel. A turizmus állami irányítása els sorban az ágazat fejlesztési stratégiájának megalkotását, jogszabályi- és közgazdasági környezetének alakítását, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerének ápolását, m ködtetését jelenti. E szervezeti egység látja el emellett a nemzeti turisztikai marketingszervezet, a Magyar Turizmus Zrt. szakmai felügyeletét is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttm ködve részt vesz az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország - Egészségipari programjához köt d pályázati rendszer kialakításában, illetve a turisztikai célú hazai költségvetési források felhasználásának meghatározásában. A turizmus speciális egészségturisztikai kérdéseiben az Nemzeti Er forrás Minisztérium Egészségügyért Felel s Államtitkársága az illetékes. GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Min ség- és Szervezetfejlesztési Intézet) Informatikai és Rendszerelemzési F igazgatóság (az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, az ESKI utódszervezete) módszertani kutatóintézetként az ágazat egészségpolitikai stratégiájának kialakításához és a döntésel készítéshez kapcsolódóan egészségügyi informatika, információpolitika, egészségügyi közgazdaságtan, egészségügyi rendszertudományok, technológia-értékelés és támogatáspolitika területeken tevékenykednek. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az egészségturizmus nem a jelent ségének megfelel helyén található az államigazgatási rendszerben. Majd minden kormányban más és más tárcához tartozik, melynek következtében természetes, hogy lobbyereje sem tud kielégít lenni, a különböz szakmai szervezetek fellépése ellenére is bizonytalan a megítélése és preferáltsága. A turizmus egységes irányításának hiánya valamint az egységes turisztikai törvény életre nem hívása hátráltatja a gazdasági ág er teljesebb növekedését. Az Egészségügyi Minisztérium részér l nem látható az az egységes, elfogadott koncepció, mely meghatározná az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elképzeléseit az ágazat támogatása tekintetében. Emiatt az egészségturisztikai szolgáltatók: helyzete bizonytalan támogatásának mértéke folyamatosan csökken, a szolgáltatások alulfinanszírozottak 130
a tervezhet ség ellehetetlenül a külföldi biztosítók megnyerése számukra nehézzé válik. Az egészségturizmus szerepl i m ködésének jogi hátterét legnagyobb részben az OGYFI (Országos Tisztif orvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürd ügyi F osztálya, http://www.antsz.hu/portal/portal/ogyfi.html) adja meg, mely meghatározza az egyes fogalmakat és engedélyezteti a létesítmények m ködését, a vizek bevizsgálását, a gyógyhellyé és gyógytényez vé történ min sítést. A F osztály összefoglalóan a természetes gyógytényez kkel kapcsolatos hatósági, szakmai irányító és felügyeleti tevékenységeket látja el. Ezen kívül – ágazatközi jelenség lévén – számos kapcsolódó terület (egészségügy, környezetvédelem, területfejlesztés, gazdaság, energetika, stb.) szabályozásában található az egészségturizmusra vonatkozó, illetve azt érint rendelet. A regionális turizmusfejlesztési stratégiák mindegyike megvalósítandó céljának tekinti az egészségturisztikai kínálat b vítését, a meglév szolgáltatások min ségi fejlesztését. Az egészségturisztikai beruházások és fejlesztések forrásait – a magánt ke mellett – az Új Széchenyi Terv biztosítja. 1.3. Társadalmi környezet A betegségek gyakoribb el fordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb min ség és rövidebb életre számíthatnak a korábbi uniós országok és a velünk együtt csatlakozott visegrádi országokhoz viszonyítva is. Az OEűD Health at a Glance: Europe 2010 kiadványában 31 európai ország – az Európai Unió 27 tagállama mellett Izland, Norvégia, Svájc és Törökország – egészségi állapotának és egészségügyi rendszerének legfontosabb indikátorait mutatja be. Az uniós országokban a születéskor várható élettartam 1980-hoz képest hat évvel megemelkedett, 2007-ben elérte a 78 évet. A 27 uniós tagállam átlagában a születéskor várható élettartam a 200ő-2007 közötti hároméves id szakban férfiak esetében 7Ő,3 év, míg n k esetében 80,8 év volt. A legalacsonyabb és a legmagasabb születéskor várható élettartam közötti országok esetében körülbelül nyolc év különbség van a n k és tizennégy év a férfiak esetében. Magyarországon a születéskor várható élettartam 2007-ben n k esetében 78 év, férfiak esetében 69,ő év volt. Sok uniós tagállam igen jelent s fejl dést ért el a dohányfogyasztás csökkentése terén, ami azonban még mindig az id el tti elhalálozás vezet okozója. E fogyasztásbeli csökkenés jelent s részben olyan uniós, illetve a nemzeti szint szabályozások eredménye, amelyek a társadalmi tudatosság fokozására irányuló kampányokat, a reklámozási tilalmat és a nagyobb adókat támogatják. Az 1980-as 30 %-ról kevesebb, mint 18 %-ra csökkent Svédországban és Izlandon a naponta dohányzó feln ttek aránya. Görögországban azonban a feln ttek majdnem 40 %-a továbbra is naponta dohányzik. A dohányzók aránya relatíve magas Űulgáriában, Írországban és Hollandiában is. Magyarország lakosságának harmada dohányzik, a tüd rákban elhunyt férfiak száma nálunk a legmagasabb a világon. A Gallup Intézet vizsgálata szerint míg 199ő-ben a 18-2Ő éves n k kevesebb mint negyede (2Ő%) dohányzott, addig mára ez az arány elérte a harminc százalékot. Űár az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás gyakorisága stagnált, a gyerekek egyre fiatalabb korban gyújtanak rá,
131
átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá. A középiskolás diákok majdnem fele dohányzik7. Az elmúlt három évtizedben az alkoholfogyasztás is visszaszorult sok európai országban. A reklámozás korlátozása, az értékesítés terén alkalmazott megszorítások és az adóztatás az alkoholfogyasztás mérséklésében hatékony eszköznek bizonyultak. A hagyományos bortermel országokban – például Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország – azt tapasztalták, hogy 1980 óta az egy f re jutó alkoholfogyasztás jelent s mértékben csökkent. Másrészt viszont több más országban a fogyasztás jelent s mértékben megnövekedett, például Írországban, az Egyesült Királyságban és néhány északi-európai országban. Az Európai Unióban a feln tt népességnek több mint a fele túlsúlyos, illetve elhízott. Ez az arány mind az EU-15-ök, mind pedig az EU-27-ek esetében érvényes. Az elhízottság – amely nagyobb egészségügyi kockázattal jár, mint a túlsúly – el fordulási gyakorisága változó, a kevesebb, mint 10 %-os romániai, svájci és olasz értékt l az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és Izlandon el forduló 20 % feletti arányig terjed. Átlagosan az uniós országok feln tt lakosságának 1ő,ő %-a elhízott. Az elhízottak aránya az elmúlt húsz évben több mint a kétszeresére n tt a legtöbb olyan uniós országban, ahol erre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre. E gyors növekedésben egyáltalán nem játszik szerepet, hogy az elhízottak aránya két évtizeddel ezel tt mekkora volt. Hollandiában és az Egyesült Királyságban az elhízottak száma több mint kétszeresére n tt 1998 és 2008 között, még ha Hollandiában az elhízottak aránya jelenleg kevesebb is, mint a fele az Egyesült Királyságbelinek. Mivel az az általános vélekedés, hogy az elhízottság révén a krónikus betegségek kialakulásának a kockázata is megn , ezért az elhízottsághoz jelent s többlet egészségügyi kiadások társulnak. Egy a közelmúltban Angliában készült tanulmány becslése szerint a túlsúly és az elhízottság miatt jelentkez kiadások 2007 és 201ő között 70 %-kal is növekedhetnek, és ez 202ő-re 2,4-szeres értéket jelent. Az európai országok közül 2008-ban körülbelül Ő 300 euróval Norvégia költötte egy f re vetítve a legtöbbet az egészségügyre. Svájc, Luxemburg és Ausztria volt a következ legtöbbet költ ország. A legtöbb észak- és nyugat-európai ország fejenként 2 ő00-3 500.– eurót (vásárlóer -paritáson számolva) fordít az egészségügyre, amely 10-60 %-kal meghaladja az uniós átlagot. Az uniós átlagnál kevesebbet pedig kelet-, illetve dél-európai országok költenek, mint például Törökország, Románia, Űulgária, Lengyelország és Magyarország. Milyen okok állnak a magyarországi lakosság egészségi állapota mögött8? A nemzetközi és a hazai kutatások eredményei alapján feltételezhet , hogy a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért a következ tényez k lehetnek felel sek: Az egészséget közvetlenül befolyásoló egészségkárosító életmód a többi országhoz képest jelent s hazai elterjedtsége jellemz . Szerepe a túlzott alkoholfogyasztáshoz és a dohányzáshoz köthet , a referencia országokéhoz viszonyított magas halandóság meggy z en bizonyítja ezt az okot. A keringési betegségek kiugróan magas Forrás: http://www.weborvos.hu/lapszemle/magyarorszag_lakosainak_harmada_dohanyzik/135068/, letöltés ideje: 2011. 08. 05. 8 Forrás: Jelentés egy egészségben elmaradott országból… Egészségjelentés 2010, EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft., Űudapest, 2010. március (http://www.egeszsegmonitor.hu/dok/Osszefoglalo _Egeszsegjelentes_2010.pdf, letöltés ideje: 2011. 07. 22.) 7
132
halandóságához – ezeken túl – az egészségtelen táplálkozás, és a testmozgás hiánya is hozzájárulhat. A helytelen egészségmagatartás hátterében jórészt az egészségnevelés és egészségfejlesztés modern és eredményes módszerei elterjedtségének hiányosságai, az e célokra fordított összegek elégtelensége valamint az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz, sportolási lehet ségekhez való korlátozott hozzáférés állnak. Az egészséges választások további akadálya a helyes döntéshez szükséges ismeretek és a kell motiváció hiánya. A kisebb és nagyobb közösségekben az egyént ér stressz, az általános érték‐ és bizalom‐hiány, a támogató közösségek, az emberi szolidaritás gyakori hiánya, a kapcsolatokat sokszor romboló kommunikációs kultúra, az asszertív konfliktuskezelés nehézsége, a negatív gondolkodás, az emberek közti ellentéteket szító közhangulat, a széles kör stigma és diszkrimináció egyaránt hozzájárul a lelki és testi egészségünk megromlásához. A fokozott stressz ugyanis nem csak lelki betegségekhez vezet. A depresszió és a stressz közvetlenül járul hozzá testi betegségek kiváltásához és rosszabbodásához. A környezeti stresszek hatásai pedig a gén‐környezet kölcsönhatás révén a következ generációknak is átadódnak. Az egészséget ily módon károsító pszichoszociális környezet kialakulásában a magyar társadalom szerkezete, politikai és jogi intézményrendszere, az ország gazdasága, gazdagsági teljesítménye, foglalkoztatási és jövedelmi viszonyai, de még a közlekedési és információs infrastruktúra is szerepet játszik. Ezek együttesen határozzák meg továbbá az egyéneknek a hatalomhoz, az er forrásokhoz, és ezáltal az egészséges életmód feltételeihez való hozzáférést is. S t, a társadalmi‐gazdasági környezet felsorolt elemei az egészségügyi és szociális rend‐szerek nem megfelel m ködtetésén keresztül közvetlenül is okolhatók a magyar lakosság Európától leszakadó egészségéért.
Az elöreged európai és magyar társadalom számára kiemelten fontos az egészségturizmus, a min ségi gyógykezelés és a rehabilitáció feltételeinek fejlesztése. Az egészségtudatosság egyre er teljesebben jelenik meg a hazai társadalom szemléletében, így az egészségturisztikai szolgáltatások célcsoportja tágul és hangsúlyosabbá válik a prevenció. A versenyszférában dolgozók arányának növekedésével egyre népszer bbek a rövid szabadid egészséges eltöltését, a jó közérzet meg rzését és a betegségek megel zését szolgáló belföldi wellness szolgáltatások. A szolgáltatásokat igénybe vev k általában egy hosszabb hétvégét, rövidebb szabadságukat töltik el wellness szállodákban. Igény mutatkozik arra, hogy az egészségturisztikai szolgáltatások mellett más attrakciók is szolgálják a vendégek szabadidejének kellemes eltöltését. A konferenciaturizmus igényeit is kiszolgáló egészségturisztikai szálláshelyek kedvelt helyszínei a vállalatok továbbképzéseinek, tréningjeinek is. 1.Ő. Gazdasági környezet A nemzetgazdaság turizmusra jellemz ágazatainak hozzájárulása a GDP-hez 2008-ban 5,2%, a továbbgy r z hatásokat és a kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve a bruttó nemzeti termék kb. 8,8%-a hozható összefüggésbe a turizmussal9.
9
Forrás: Ecoline http://ecoline.hu/piac/20100323_szallodas/print.aspx letöltés ideje: 2011. 07. 23.
133
Az alacsonyabb belföldi turizmussal jellemezhet országokban a turizmus GDP-hez való hozzájárulása gyakorlatilag a nemzetközi turizmus aktív forgalmától függ. A turizmus GDPhez való viszonyát számos tényez befolyásolja: Az ország adottságainak köre, vagyis az adott terület vagy ország attrakcióinak típusai és a gazdasági környezetének összetétele. Az ország vagy terület általános technológiai színvonala. A globalizáció és a technológiai fejl dés mindinkább el térbe helyezi a turizmusban a modern technológiák használatának szükségességét. A fejl d országokban az alacsonyabb technológiai színvonal sokszor jelent gondot a turizmus kiaknázásában. Az ország társadalmi és politikai stabilitása vagy instabilitása. Az ország és a terület szokásai, attit djei és a turisták viselkedésére, utazási hajlandóságára. Fontos tényez ezeken kívül a turisztikai beruházásokra szánt összegek mértéke és felhasználásuk megoszlása. Napjainkban a turizmus egyik legjobban fejl d ága – a fogyasztói igényekre és adottságainkra alapozva – az egészségturizmus, ezért kiemelten fontos tervezése, hosszú távú jöv képének megalkotása.
1. táblázat: A leglátogatottabb magyarországi városok (* zárójelben a kereskedelmi szálláshelyeke eltöltött vendégéjszakák száma ezerben kifejezve) Forrás: Turizmus Magyarországon 2010, Magyar Turizmus Zrt. 2011 http://itthon.hu/site/upload/mtrt /kiadvanyok/pager/hun_turizmus_magyarorszagon_2010/ letöltés ideje: 2011. július 23.
Magyarország tíz leglátogatottabb településéb l a Űalaton mellett elhelyezked k mindegyik egészségturisztikai potenciállal is rendelkezik (lásd 1. számú táblázat). A gyógy- és wellness szállodák száma (lásd 2. számú táblázat) valamint a bennük eltöltött vendégéjszakák száma emelkedik, a belföldi vendégek aránya folyamatosan n . Mindez – az egészségtudatosság és – a meg rzés, a betegségek megel zése – a jöv ben is folytatódó trendnek mutatkozik, mely kiemelked en fontos az egészségügy majdani finanszírozása szempontjából. Az elterjesztésével a lakosság egészségi állapota javul, így kevesebb egészségügyi szolgáltatásra szorulnak (mérsékl d gyógyszerfogyasztás, orvoslátogatás, stb.), amely az államháztartás kiadásait csökkenti.
134
2. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 2010. július 31-én Forrás: Turizmus Magyarországon 2010, Magyar http://itthon.hu/site/upload/mtrt/kiadvanyok /pager/hun_turizmus_magyarorszagon_2010/ letöltés ideje: 2011. július 23.
Turizmus
Zrt.
2011
Az egészségturisztikai beruházások más turisztikai (szálláshelyek és turisztikai szolgáltatók megjelenése és fejl dése) és gazdasági fejlesztéseket (kiegészít szolgáltatók meger södése, valamint befektet k vonzása a térségbe) is el segítenek, szükségessé tesznek, ezzel növelve az adott település/térség/régió versenyképességét. A gyógylétesítmények kihasználtsága szempontjából fontos, hogy igénybevételük nem évszakhoz kötött, ezáltal a szezonalitás csökkentését is szolgálják, növelve adott térség turisztikai bevételeit és a foglalkoztatottságot. Mindezek mellett azonban az adófajták számának (pl. TV használati díj a kereskedelmi szálláshelyeken) és mértékének növekedése olyan nagy terheket ró a vállalkozásokra, melyek a szolgáltatások színvonalemelésének elmaradásához vezethetnek, s ez versenyképességük romlását jelentheti.
1.5.
Az egészségturizmus ágazati kapcsolódása
Az egészségturizmus a gyógyászati és prevenciós sajátosságai alapján szoros kapcsolatban áll az egészségüggyel, a szakemberigénye alapján az oktatással, jogszabályi környezete alapján a közigazgatással, a turizmus általános jellemz i miatt pedig a területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, kultúrával, rendészettel és az infrastrukturális hálózattal. A fent említett kapcsolódások közül az egészségügyi és az oktatás területével való kapcsolódás kerül kifejtésre.
135
1. ábra: Az egészségturizmus ágazati kapcsolatrendszere Forrás: Molnár űsilla (2010): Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai c. doktori tézis p. 30. Forrás: http://rgdi.sze.hu/index.php?option=com_docman&task=doc...gid (letöltés ideje: 2011. 08. 10.) alapján saját szerkesztés
1.5.1. Egészségügy Jelenleg hazánkban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatja a gyógyulni vágyó lakosság azon kezeléseit, melyek gyógytényez re alapozottak, és orvosi javallatra vehet ek igénybe. A finanszírozás mértéke csökkenést mutat, az nem a piaci igényeknek megfelel , és egyoldalúan, a szolgáltatók kihagyásával történik. Utoljára 2007. június 1-jén történt módosítás (23/2007. (V. 18.) EüM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhet gyógyászati ellátások támogatásáról).
Megnevezés 01 Gyógyvizes gyógymedence (ideértve a hévízi tófürd t is) 02 Gyógyvizes kádfürd 03 Iszappakolás 0Ő Súlyfürd 136
A) Fürd gyógyászati ellátások I. Országos minősítésű fürdők Közfinanszírozás TŰ támogatás alapját képez ár mértéke (%) (áfa nélkül, Ft)
TŰ támogatás áfa nélküli összege (Ft)
519
50
260
614 1167 708
85 FIX FIX
522 897 531
0ő Szénsavas fürd 06 Orvosi gyógymasszázs 07 Víz alatti vízsugármasszázs 08 Víz alatti csoportos gyógytorna 09 Komplex fürd gyógyászati ellátás 01 Gyógyvizes gyógymedence 02 Gyógyvizes kádfürd 03 Iszappakolás 0Ő Súlyfürd 0ő Szénsavas fürd 06 Orvosi gyógymasszázs 07 Víz alatti vízsugármasszázs 08 Víz alatti csoportos gyógytorna 09 Komplex fürd gyógyászati ellátás 01 Gyógyvizes gyógymedence 02 Gyógyvizes kádfürd 03 Iszappakolás 0Ő Súlyfürd 0ő Szénsavas fürd 06 Orvosi gyógymasszázs 07 Víz alatti vízsugármasszázs 08 Víz alatti csoportos gyógytorna 09 Komplex fürd gyógyászati ellátás 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás
1002 882 964 676
FIX FIX FIX 85
745 550 724 575
2482
85
2110
II. Körzeti minősítésű fürdők 454 50 548 85 1055 85 625 85 876 85 785 70 852 85 602 85 2202
85
III. Helyi minősítésű fürdők 404 50 498 85 934 85 559 85 866 85 692 70 769 85 513 85 1995
85
B) Egyéb gyógyászati ellátások 676 100
227 466 897 531 745 550 724 512 1872
202 423 794 475 736 484 654 436 1696
676
3. táblázat: Az OEP nyújtotta finanszírozás az elvégzett gyógyszolgáltatásokért Forrás: 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet
Nagy hátrányt jelent, hogy a hazai orvosi kamarák és szövetségek nem mutatnak kell érdekl dést a balneológiai kezelések és az ezirányú szakmai továbbképzések iránt. Ezen felül egészségturisztikai szolgáltatásaink korábban kedvez nek ítélt ár-érték aránya is elt n ben van, mely által csökken versenyképességünk a környez konkurens országokkal szemben. Az egészségügy területén napjainkban zajló átalakítások egyel re elkerülik az egészségturizmushoz kapcsolható intézményeket. Mozgató rugót jelentene a rehabilitációs célú egészségturizmusban, ha a hazai egészségügyi reform keretében zajló új rehabilitációs program – pl. a rokkant nyugdíjas betegeknél – lehet ségeit a fürd k a helyi/regionális kórházakkal együtt koordinálva használnák ki.
137
1.5.2. Oktatás Magyarországon jelenleg 7 f iskolán és 7 egyetemen folyik ŰA szint idegenforgalmi képzés. A fels oktatási intézményekben az elmúlt években jelent sen n tt a turizmus-vendéglátás szak akkreditációjának üteme. A turizmus-vendéglátás alapképzésre (minden képzési formára) 2011-ben pótfelvételi nélkül felvettek száma az összes képz intézmény viszonylatában 2037 f (ebb l államilag támogatott 862 f ), turizmus-menedzsment mesterképzésre 122 f (ebb l államilag támogatott 119 f ), idegenforgalmi szakmenedzser képzésre 1330 f , ebb l államilag támogatott helyen 1263 f nyert felvételt10. A középfokú (OKJ-s) képzés terén hiányosságok tapasztalhatóak. Jelenleg az oktatás legnagyobb hiányossága, hogy nincs hiteles közép- és fels fokú fürd szakember képzés. Az általános tematikájú Idegenforgalmi szakmenedzser nem ad kell mélység szakismeretet a fürd üzemeltetés területén, s t, szinte érint legesen tanulnak a diákok a fürd kr l valamely turisztikai tárgy keretében. A fürd intézmények vezet i általában autodidakta módon sajátítják el az alapvet ismereteket, míg dömping van a legkülönböz bb, f iskolákon képzett idegenforgalmi szakmenedzser képzésb l. Sok szakmai ismeret nem akkreditált képzés keretében is megszerezhet , ezért a piacon egyre növekv számban jelennek meg a nem kifejezetten a min ségközpontú oktatást vállalkozói tevékenységük középpontjába helyez intézmények. A turisztikai képzésekben résztvev intézmények közép- és fels fokon is els sorban a hagyományos és általánosabbnak mondható szakmai képességek fejlesztését állítják a középpontba. Hiányzik a speciális, komplex oktatási rendszer szervezéséhez, a kapcsolódó szolgáltatások integrálásához szükséges egészségturisztikai képzési rendszer teljes vertikuma a középfoktól a mesterszintig. A gyakorlatorientáció a ŰA programokban alapkövetelmény, ám a középfokú képzésekr l ugyanez nem mondható el. A következ táblázat a 2011-ben turizmus-vendéglátás és turizmus-menedzsment szakokon képz intézményeket veszi számba. Turizmus-vendéglátás ŰA szak Képz intézmény rövid neve Egészségturizmus szakirány megléte BCE-GTK BGF-KVIFK BKF-HFTGK × DE-GVK × EKF-GTK wellness-animáció HJF KJF KRF-GTK × ME-GTK NYME-AK Rekreáció és egészségfejlesztés néven önálló ŰA szak PE-GK / GTK -/PTE-IFK SZF × 10 Forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/2011a_felvettek_gyorsjelentes?pri ntMode=true, letöltés ideje: 2011. 08. 19.
138
SZIE-GTK
Turizmus-menedzsment MA szak Képz intézmény rövid neve specializáció BCE-GTK (angol nyelven) nincs adat BGF-KVIFK nincs adat BKF Turisztikai desztinációs menedzsment Világörökségi színhelyek turisztikai menedzsmentje KRF Turisztikai desztinációmenedzsment PE-GTK (magyar és angol Vállalatirányítás / Enterprise Management nyelven) Térségmenedzsment / Destination Management PTE-IFK Turisztikai desztinációmenedzsment 4. számú táblázat: A turizmus-vendéglátás és turizmus-menedzsment szakokon képz 2011-ben Forrás: www.felvi.hu alapján saját szerkesztés
A gazdasági képzési terület mellett a következ egészségturizmushoz kapcsolódó képzésekkel:
intézmények listája
képzési területeken találkozhatunk az
Orvos-és egészségtudományi képzési terület a) egészségügyi szervez alapképzési szak; egészségturizmus szervez szakirány b) ápolás és betegellátás alapképzési szak, gyógytornász szakirányon egészségturisztikai ismeretek oktatása c) rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak.
belül
Az orvos-és egészségtudományi képzési területen folyó alapképzés (BSc) Egészségügyi szervez alapképzési szaknak van kapcsolódása az egészségturizmushoz. A szak képzési és kimeneti követelményeit tartalmazó rendelet meghatározza a képzés során választható szakirányokat, köztük az Egészségturizmus-szervez szakirányt (210 kredit, Ő félév). Jelenleg Ő intézményben folyik egészségturizmus-szervez szakirányú képzés: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszegi Képzési Központ (A szakirány keretében oktatott tárgyak: Egészségturisztikai alapismeretek, EŰHKT /elektro-, balneo-, hidro-, klimato-terápia/, Prevenció- rehabilitáció - rekreáció, Egészségturisztikai pályázatok projektmenedzsmentje) Széchenyi István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet, Gy r, (A szakirány keretében oktatott tárgyak: Egészségturizmus elmélete, Egészségturizmus Magyarországon, Egészségturizmus az Európai Unióban, Az egészségturizmus speciális területei, Egészségturisztikai programtervezés) Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet, Gyula (A szakirány keretében oktatott tárgyak: mintegy 1ő-féle tantárgy) Miskolci Egyetem, Egészségügyi F iskolai Kar, (a szakirány keretében oktatott tárgyak: mintegy 26-féle tárgy.
Ápolás és betegellátás alapképzési szak Gyógytornász szakirányon belül egészségturisztikai ismeretek oktatása 2Ő0 kredit 8 félév, képzési helyszínek: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, Miskolci Egyetem Egészségügyi F iskolai Kar, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Szegedi 139
Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar. A képzés többek között tartalmazza a komplex fizioterápia teljes körét. Űármilyen meglep , hazánkban az egyetemi oktatáson belül nincs önálló balneológus képzés. A medikusok számára kötelez en választható „Rehabilitáció és fizioterápia” szemeszter van az egyetemeken, ezen belül oktatnak balneológiát. Az orvosok számára a rehabilitáció és fizioterápiás szakorvos-képzés során van mód balneológiai ismeretekre szert tenni. Ezen túlmen en a Semmelweis Egyetem Posztgraduális Reuma Tanszéke szervez pontszerz tanfolyamokat balneológia témakörben. Más szakokon sem kizárható egészségturisztikai ismeretek oktatása egy-egy tárgy vagy témablokk keretében, ez azonban nem lehet jelent s óraszámú, mert a Magyar Fels oktatási Akkreditációs Űizottság (MAŰ) nem engedélyezi egy adott képzési területhez tartozó szakok esetében az ún. kereszt-szakirányok indítását, a szaktávolság elve alapján. A fentieken túlmen en pedig további négy alapszak található az indítható alapszakok között, amelyek olyan szakképzettséget nyújtanak, amely alkalmassá teszi a szakot elvégz t, hogy különböz egészségturisztikai létesítményekben helyezkedjenek el. Sporttudományi képzési terület a) sportszervez alapképzési szak b) rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés c) humán kineziológia d) testnevel -edz Rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak Jelenleg ő intézményben folyik a képzés: Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai űsere János Kar, Nyugat-Magyarországi Egyetem M vészet, Nevelés és Sporttudományi Kar, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Semmelweis Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképz Kar; a hiányos kérd ívekb l nem derül ki nevezett tantárgyak tartalma, csak következtetni lehet, hogy megpróbálják a 6 félév alatt a sporttudomány és az egészségtudomány oldaláról megközelíteni az oktatást. A sporttudományi alapképzettséggel rendelkez k számára több iskola is kínál térítéses tanfolyamokat, amelyek sok ponton kapcsolódhatnak az egészségturisztikai szolgáltatásokhoz. Ezek közül számos képzés rendelkezik OKJ-s végzettséget ad, de fontos a munkaadók figyelmét felhívni, hogy a képzések bemeneti követelménye nagyban meghatározza a képzési szintet, sajnos azonos elnevezéssel m köd tanfolyamoknak különböz tudástartalmuk van. Az OKJ-s képzések teljes listája az 1. számú mellékletben található. 1.6. Állami szerepvállalás - Turizmusmarketing az egészségturizmusban A Magyar Turizmus Zrt. hazánk, mint turisztikai desztináció népszer sítéséért felel s nemzeti turisztikai marketingszervezet. Legf bb célja a mérhet turisztikai indikátorok, pl. a vendégszám, a vendégéjszaka-szám és a turizmusból származó bevételek növelése. A szervezet munkájában meghatározó irányelv a turisztikai szakmával és a stratégiai partnerekkel való szoros együttm ködés. A turisztikai szolgáltatók és stratégiai partnerek
140
bevonásával közös finanszírozású marketingakciókat és kampányokat bonyolít le, így a források koncentrálásának köszönhet en a hatékonyság is javítható. „MATUR: a turizmusmarketing elsősorban nem pénzkérdés A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) budapesti tagozatának elnöksége id szer nek tartja a hazai turisztikai országmarketing kérdéseivel kapcsolatos álláspontjának újrafogalmazását, amelyr l nyílt szakmai állásfoglalást is kiadott. A MATUR szerint nemzeti turizmusmarketingünk már jó ideje a turizmuspolitika mostohagyermeke. Noha világos, hogy a magyar turizmusban érdemi továbblépés az országmarketing gyökeres megújítása nélkül elképzelhetetlen, annak megvalósítása – számos kísérlet ellenére – hosszú évek óta várat magára. A helyzetet több értelmezési kérdés is nehezíti. Az els , gyakran tapasztalható félreértés abban áll, hogy az országmarketing központi kérdése a rendelkezésre álló összeg nagysága, melynek emelésével minden gond automatikusan, magától megoldódik. Az állásfoglalás szerint a probléma lényege legtöbbször tartalmi és csak másodlagosan anyagi. Egy másik széles körben elterjedt tévhit, hogy a korábban nem alkalmazott marketing technikák bevezetése jelenti a turisztikai országmarketing megújítását. A helyes sorrendiség azonban itt sem cserélhet fel: az országmarketing lényege egy jól átgondolt, piacorientált szakmai koncepció és nem a marketing technika. Az országmarketing kialakításánál pedig nem hagyhatók figyelmen kívül a vásárlói trendeket. Olyan kurrens kínálattal kell rendelkeznünk, amelyre valódi kereslet mutatkozik a turizmus piacán. A MATUR állásfoglalása szerint a 2011 évi marketingtervben több hasonló probléma is érzékelhet . Alapkérdés a f irányként meghatározott egészségturizmus, amely önmagában lehet egy reális fejlesztési potenciál. Ugyanakkor, minden marketing terv fontos kritériuma, hogy annak a meglév piaci keresletb l kell kiindulnia. Mondjuk ki világosan: a magyarországi utazások dönt többsége ma tényszer en nem egészségturisztikai motivációval történik. Az tehát lehet egy stratégiai, perspektivikus fejlesztési irány, de ilyen mérték túldimenzionálása megalapozatlan. A MATUR véleménye szerint lehet, hogy helyes az irány, de helytelen az arány, mivel az kevéssé tükrözi a piaci realitásokat. Hasonlóképpen nem lehet alábecsülni az örökségturizmust, amely egyébként a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában is meghatározó helyet foglal el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek a területnek a szerepe, különösen a külföldiek magyarországi utazási döntéseinél meghatározó. Népszer , jó reputációval rendelkez gyógyforrásokat, fürd ket és a kapcsolódó egészségmeg rz szolgáltatásokat több közeli, akár szomszédos országban is találhatunk, az tehát a nemzetközi kínálatban végs soron helyettesíthet . Az utazók, turisták számára valóban egyedi, karakteres ajánlatot a külföldi piacokon els sorban a magyar örökségturizmus termékei jelentenek. Erre egyébként a belföldi piacon is komoly az igény. Paradox módon azonban éppen ez a terület a legkevésbé kimunkált, annak ellenére, hogy ebben rejlik a legkedvez bb esély a márkaépítésre. A lényegesen nagyobb figyelmet érdemelne a hagyományos magyar gasztronómia és vendéglátás is, illetve az abban rejl piaci lehet ségek kiaknázása. Ezek 141
ugyanis nemzeti kínálati karakterisztikánk fontos alkotóelemei – közli a MATUR állásfoglalását a turizmusonline.hu.” Forrás: http://www.trademagazin.hu/horeca/matur-az-oroksegturizmusban-rejlenek-a-legjobb-lehetosegek.html, letöltés ideje: 2011. 08. 18.)
2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK PIACI HELYZETE, A SZOLGÁLTATÓK SZÁMA ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖRÜK ILLETVE SZÍNVONALUK MAGYARORSZÁGON Wellness kínálat Magyarországon az alábbi szolgáltatóknál jelenik meg: a wellness szállodákban, vagy a különböz min sítés kereskedelmi szálláshelyeken (például a gyógyszállókban) kialakított wellness részlegekben a gyógy-, termál- és élményfürd k erre kialakított egységeiben egészségcentrumokban napi wellness szolgáltatóknál: wellness centrumokban, wellness klubokban, szépségszalonokban egyéb szolgáltatóknál. 2.1. A gyógy- és wellness szállodák A gyógyszálloda és wellness szálloda által nyújtandó szolgáltatások és a m ködtetés lehetséges színvonala a 239/2009 Kormányrendelet megjelenéséig a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizet vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek min sítésér l, valamint az azt módosító őŐ/2003. (VIII.29.) GKM rendelete az joganyagokban került szabályozásra. A 239/2009. Kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételeir l és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjér l meghatározza a szálláshely fogalmát, a tevékenység folytatásának feltételeit (szállodák esetében szálláshely szolgáltatás mellett egyéb szolgáltatás nyújtása kötelez , a minimális kapacitás pedig 11 szoba) és a szálláshely típusok minimum engedélyezési követelményeit. A korábbi rendelet 1*-os szálloda aktualizált követelményei jelennek meg minimálisan teljesítend kritériumokként. A szálláshely-üzemeltetési engedélyt az önkormányzat jegyz je adja ki a kérelmez knek. A jelenleg m köd szálláshelyek szolgáltatóinak azonban nem kell új engedélyezési eljárást kezdeményezniük. Az új rendelet nem teszi kötelez vé a szálláshelyek min sítését, így a szálláshelyek korábbi osztályba sorolása 2010. december 31-ig volt érvényes. A kereskedelmi szálláshelyek min sítése 2011. január 1-jét l a szálláshelyek szolgáltatásainak min ségi színvonal szerinti megkülönböztetésén alapuló, a szakmai szövetségek közrem ködésével kialakított kritériumú védjegyrendszer biztosítja. Falusi szálláshely napraforgóval”, a „vendégszoba, vendégház, apartman koronával”, a „kemping csillaggal”, valamint az „üdül háztelep osztállyal” nemzeti tanúsító védjegyek kerülnek bejegyzésre. Szállodák esetében a „hotel csillaggal/superior” tanúsító védjegyet a Magyar Szállodaszövetség jegyeztette be. 142
A védjegyrendszer célja az egységes és ellen rzött szálláshely-min sítés kialakítása. A Hotelstars védjegyrendszer nem hazai kialakítású, a létrehozása több ország partnerségéhez kapcsolódik. 2009 decemberében Prágában alapították meg a Hotelstars Uniont a szállodák egységes min sítése stratégiai partnerség összefogására a cseh, a holland, a német, a magyar, az osztrák, a svájci és a svéd szállodaszövetségek képvisel i. A Hotelstars Union létrejöttében közrem ködött a HOTREű, az európai szállodai és vendéglátó szövetségeinek erny szervezete. Az együttm köd Szállodaszövetségek hozzájárulnak országaikban a szállodák színvonalának emeléséhez, a vendégek számára transzparens osztályba sorolást nyújtanak és online hozzáférést biztosítanak nemzeti weboldalukon a min sített szállodák adataihoz illetve a min sítés rendszeréhez. A korábban érvényben lév rendelet értelmében „wellness szálloda az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra el írt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illet leg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkez személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehet ségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. melléklet I/F pontjában meghatározott feltételeknek.” Az említett 2. melléklet a következ el írásokat szabja a wellness szállodák által kínált minimális wellness szolgáltatásokra: 1. „A szálloda minimum 1 beltéri fürd medencével rendelkezik. 2. A szálloda rendelkezik minimum 2-féle szauna vagy g zfürd létesítménnyel. 3. A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább négyféle szépségápolási lehet séget nyújt. 4. A szálloda legalább 6-féle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító - vizes és száraz - szolgáltatást kínál. 5. A szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemz , hagyomány rz magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel és italajánlatok. 6. A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitness-teremmel és sportedz vel, sportoktatóval, vagy testnevel tanárral. 7. A szálloda minimum Ő-féle szabadid s sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és további minimum 1-féle aerobik jelleg tréninget. 8. A szálloda minimum 3-féle közösségi, kulturális, zenei, m vészeti programlehet séget nyújt, illetve folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta lehet ségeket. 9. A szálloda a nappali és a délutáni m szakban rendelkezik legalább 1 f wellness végzettség vagy azzal egyenérték végzettséggel rendelkez dolgozóval.” A wellness szállodai min sítés jelenleg a Hotelstars általi védjegyrendszerben történik. A szálloda min ségi osztályra min síti magát, majd külön wellness min sítési kritériumok teljesítése esetén „wellness tábla” használatára kap feljogosítást. Továbbra is csak a minimum 3 csillagos egységek kaphatnak wellness szálloda min sítést. Az új wellness kritériumok a következ k:
143
Az „M” jel minimálisan teljesítendő kritériumot jelöl. ő. táblázat: A wellness szállodák kötelez en el írt kritériumai a Hotelstars védjegyrendszerben Forrás: http://www.hotelstars.hu/Default.aspx?tabid=86, letöltés ideje: 2011. 10. 12.
A korábbi rendeletek értelmében a „Gyógyszálloda az a szálloda, amely megfelel a szállodára el írt követelményeknek, továbbá vendégei számára f ként természetes gyógytényez alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészít szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellen rzés mellett terápiás lehet séget biztosít és megfelel a természetes gyógytényez kr l szóló 7Ő/1999. (XII. 2ő.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek.” Gyógyszálloda 2-ő* min sítéssel m ködhetett. Jelenleg még nem készült el a Hotelstars védjegyrendszeren belül a gyógyszállodák min sítési kritériumrendszere, de hasonló lesz a fentebb bemutatott wellness szállodai feltételrendszerhez. 144
A spa létesítményekre vonatkozó osztályba sorolási vagy egyéb min sítési rendszer nem m ködik jelenleg a hazai egészségturisztikai piacon. 2.2. A gyógy- és wellness szállodák kapacitásadatai A wellness szállodákra vonatkozó el írások csak 2003-ban kerültek kidolgozásra, ezért ezen típusú szállodaként csak 200Ő-t l üzemelhetnek egységek. Ez a tény áll annak hátterében, hogy a rendelkezésre álló adatok csak 200Ő-t l mutatják a wellness szállodák kapacitását, teljesítményét. Fontos hangsúlyozni, hogy a wellness szállodák száma 2003-ról 200Ő-re nem n tt robbanásszer en, csupán arról van szó, hogy a wellness szolgáltatást nyújtó, korábban „szálloda étteremmel” besorolású hotelek átsoroltatták magukat a wellness szálloda kategóriába. A változás a következ években is együtt mutatta az újonnan nyitott és az átsorolt egységekb l származó növekedést, így nem lehet elválasztani a két hatásból származó változást. A gyógyszállodák esetében az 1998-as év volt fordulópontnak nevezhet , ekkor definiálta a fenn említett IKIM rendelet a sajátos szálloda-típust, s a statisztikai adatgy jtések is a jogszabály életbe lépése utáni els teljes m ködési évt l, azaz 1999-t l állnak rendelkezésre. Ebben az esetben is tévedés lenne az 1998 évr l 1999-re történt gyógyszállodai egységnövekedést új egységek nyitásával magyarázni, itt is a rendelet által kínált lehet séggel élt, és ezért gyógyszállodává átsorolt egységek jelennek meg a statisztikákban.
A gyógy- és wellness szállodák számának alakulása 1999-2010 között 120
darab
100 80
60 40 20 0
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
évek gyógyszállodák száma
wellness szállodák száma
2. ábra: A gyógy- és wellness szállodák számának alakulása az elmúlt 10 évben Forrás: KSH jelentések alapján saját szerkesztés
A gyógy- és wellness szállodák növekedése eltér pályán történt – köszönhet ez az egyrészt a korábban ismertetett jogszabályi háttérnek, másrészr l a termék eltér sajátosságainak és a piaci trendeknek. Éppen az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején gy r zött be Magyarországra a tengerentúlon és Európában már javában tartó wellness-láz, amely eredményeképpen hazánkban is az egészségmeg rzés, a jó közérzet fenntartása, a test és lélek kényeztetése került a figyelem középpontjába. A szolgáltatók - kihasználva a piaci lehet séget – jelent s beruházásokkal átalakították meglév egységeiket vagy újat építettek a wellness jegyében. A jogszabályi változás is a piaci nyomás eredménye, s ett l az id ponttól kezdve a 145
köztudatba is egyre jobban átkerül az „újhullámos” életforma, amelyb l a hazai lakosság f képp a masszázsokat és a vízi kényeztet szolgáltatásokat ismerte meg. A 2. ábrán a gyógyszállodák számának elmúlt évtizedbeli monoton növekedése valamint a jogszabályi nevesítés utáni wellness szállodai boom követhet nyomon.
darab
A gyógy- és wellness szállodák kapacitásának alakulása 1999-2010 között 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
évek gyógyszállodai szobaszám
gyógyszállodai fér hely
wellness szállodai szobaszám
wellness szállodai fér hely
3. ábra: A gyógy- és wellness szállodák kapacitásának alakulása az elmúlt 12 évben Forrás: KSH jelentések alapján saját szerkesztés
A piac méretének viszonylag kismérték növekedése miatt a gyorsan fejl d wellness szállodák a gyógyszállodáktól vonzották el a vendégeket, hiszen a magyar lakosság korábban jórészt ezen egységekben vette igénybe vizes szolgáltatásokat – jellemz en a nyári szabadságolási id szakban vagy télen, némi melegségre vágyva. Nem meglep tehát, hogy a gyógyszállodák számának és kapacitásának monoton növekedése megtörik 2006-ban, s ett l az évt l kezd d en csökken a gyógyszállodaként üzemel egységek száma. Ez nem jelenti azt, hogy a szállodák bezártak, csupán annak lehetünk szemtanúi, hogy a piac átstrukturálódik: a gyógyszállodai szolgáltatásokkal szemben az átlagos turisták számára vonzóbbá váltak a wellness hotelek által kínáltak. Ezen átstrukturálódás mind országosan, mind a kiemelt turisztikai régiókban nyomon követhet (lásd 4. ábra). A hagyományos gyógyturista azonban továbbra sem találja meg igényei kielégítését a wellness hotelekben, itt nem áll rendelkezésre orvosi felügyelet, gyógyászati kezelések, stb., így a megszokott létesítményeket veszi igénybe. Ezért számos szakember úgy véli, hogy a gyógy- és wellness szolgáltatások élesebb szétválasztására lenne szükség, s a gyógyászati kezelések magasabb színvonalára, kórházi szint – vagy kórházakkal való együttm ködéssel megvalósuló szolgáltatásnyújtásra lenne a kívánatos.
146
Ő. ábra: A gyógy-, wellness és apartmanszállodák aránya országosan, Űudapesten és Űalatonon Forrás: Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményér l, KSH kiadvány, p. 36.
Gyógy- és wellness szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtságának alakulása 1999-2009 között az országos szállodai átlaghoz viszonyítva
70 60
százalék
50 40 30 20 10 0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
évek Szállodák átlagos SZKK-a
Gyógyszállodák átlagos SZKK-a
Wellness szállodák átlagos SZKK-a
ő. ábra: A gyógy- és wellness szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtsága az elmúlt tíz évben (referencia: szállodai átlagos szobakapacitás-kihasználtság) Forrás: KSH jelentések alapján saját szerkesztés
A gyógyszállodák szobakiadási teljesítménye az elmúlt 10 évben folyamatosan meghaladta az országos átlagos szállodai szintet, ez els sorban a szolgáltatás sajátosságaival (kúraszer kezelések, hosszabb tartózkodási id , nagyobb külföldi vendég-arány, stb.) magyarázható. A wellness szállodák ezzel szemben az országos átlaghoz közeli szintet érték el a szobakapacitás-kihasználtság tekintetében, s t, 200ő-ben és 2009-ben a teljesítményük a szállodai átlagérték alatt maradt.
147
2.3.
A gyógy- és wellness szállodák forgalmának alakulása 2010-ben
6. táblázat: A gyógy- és wellness szállodák vendégforgalmának alakulása 2010-ben Forrás: Turizmus Magyarországon 2010, Magyar Turizmus ZRt. http://itthon.hu/site/upload/mtrt/ kiadvanyok/pager/hun_turizmus_magyarorszagon_2010/ letöltés ideje: 2011. július 23.
„A Központi Statisztikai Hivatal el zetes adatai alapján 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 7,3 millió vendég 19,0 millió vendégéjszakát töltött el. Az átlagos tartózkodási id 2,6 éjszaka volt. Az el zetes adatok alapján a vendégek száma 1,9%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 1,ő%-kal n tt az el z évhez viszonyítva. A gyógyszállodák jelent ségét mutatja, hogy 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 10,3%-át (7ő1 ezer f ), vendégéjszakáinak 13,ő%-át (2ő71 ezer éjszaka) regisztrálták gyógyszállodában. Az összes szállodai vendég 13,6%-a választott gyógyszállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 18,ő%-át töltötték a gyógyszállókban. 2010-ben a gyógyszállodák vendégeinek ő9,3%-a, vendégéjszakáinak Ő9,6%-a származott a belföldi forgalomból. A vizsgált id szakban az átlagos tartózkodási id a gyógyszállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,Ő éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan Ő,2 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 2,9 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. 2010-ben a gyógyszállodákban a vendégek száma 10,0%-kal b vült az el z évhez képest. Ez a pozitív változás els sorban a belföldi vendégek számának március óta hónapról-hónapra tapasztalható b vülésének köszönhet : a belföldi vendégek száma 12,1%-kal, a külföldi vendégek száma 7,0%-kal emelkedett az el z évhez képest. A belföldi vendégéjszakák száma 8,2%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 1,7%-kal, így az összes, gyógyszállodában eltöltött vendégéjszaka száma Ő,8%-kal növekedett az el z évhez képest. A wellness-szállodák jelent sége is folyamatosan n : 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 12,6%-át (917 ezer f ), vendégéjszakáinak 11,6%-át (2212 ezer éjszaka) regisztrálták wellness-szállodában. Az összes szállodai vendég 16,6%-a választott wellnessszállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 1ő,9%-át töltötték a wellness-szállókban. A vizsgált id szakban a belföldi forgalom volt a meghatározó a wellness-szállodákban: a vendégek 77,Ő%-a, a vendégéjszakák 72,3%-a belföldr l származott. Az átlagos tartózkodási id a wellness-szállodákban valamivel a kereskedelmi szálláshelyi átlag alatt maradt, 2,Ő 148
éjszaka volt. 2010-ben a külföldi vendégek átlagosan 3,0 éjszakát, a belföldi vendégek átlagosan 2,3 éjszakát töltöttek a hazai wellness-szállodákban. A wellness-szállodák vendégeinek száma 28,Ő%-kal, ezen belül a belföldi vendégek száma 26,8%-kal, a külföldi vendégek száma 3Ő,Ő%-kal n tt 2010-ben az el z évhez képest. A belföldi vendégéjszakák száma 28,6%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig Ő2,9%-kal emelkedett, így az összes wellness-szállodában eltöltött vendégéjszaka-szám is dinamikusan, 32,2%-kal emelkedett. A külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulását a különböz szállástípusok szerint az 1. táblázatban foglaltuk össze. 2010-ben a külföldi vendégéjszakák 13,8%-át regisztrálták a gyógyszállodákban. A vizsgált id szakban a legtöbb vendégéjszakát Németország (a gyógyszállodákban töltött összes külföldi vendégéjszaka 33,2%-a), Ausztria (12,9%), Oroszország (8,9%), űsehország (6,Ő%), Románia (3,3%), Lengyelország (2,7%), Svájc (2,7%), Olaszország (2,7%), Szlovákia (2,ő%), Franciaország (2,1%) és az Amerikai Egyesült Államok (2,1%) vonatkozásában regisztrálták. Lengyelország (+31,9%), Oroszország (+2Ő,6%), Románia (+20,3%), Szlovákia (+18,7%), űsehország (18,6%), az USA (1ő,ő%) és Olaszország (8,6%) esetében könyvelhettünk el jelent s növekedést a gyógyszállókban eltöltött vendégéjszakák számát tekintve. A többi kiemelt piac esetében csökkent a vendégforgalom a hazai gyógyszállodákban 2009-hez képest. 2010. december 31-én a KSH ő8 m köd gyógyszállodát és 103 wellness-szállodát tartott nyilván. A gyógyszállodák 1Ő Ő9Ő, a wellness-szállodák 17 ő99 fér hellyel rendelkeztek. 2010-ben a gyógyszállodák szobakapacitás-kihasználtsága 56,1%, a wellness-szállodák szobakapacitás-kihasználtsága Ő2,8% volt, míg a szállodák átlagos szobafoglaltsága ŐŐ,8%-ot tett ki. Az elmúlt évben a gyógyszállodák 19,3 milliárd (+1,3%), a wellness-szállodák 16,1 milliárd (+2Ő,ő%) forint bruttó szállásdíj-bevételt realizáltak. A wellness-szállodák esetében a külföldiekt l származó szállásdíj-bevételek Ő8,ő%-kal, a belföldi szállásdíj-bevételek pedig 17,5%-kal emelkedtek. A gyógyszállodák esetében a szállásdíj-bevétel Ő3,Ő%-a, a wellnessszállodák esetében 73,1%-a származott a belföldiekt l. A 2010-es bevételek összetételét tekintve a gyógyszállodák összes nettó árbevételének Ő9,3%a származott a szállásdíjból, 22,1%-a a vendéglátásból, 28,ő%-a pedig az egyéb bevételekb l. A wellness-szállodák esetében is hasonlóak az arányok, az összes nettó árbevétel Ő6,9%-a a szállásdíjakból, 2Ő,3%-a a vendéglátásból, 28,8%-a pedig egyéb bevételb l származott.” (Forrás: A gyógy- és wellness szállodák forgalmának alakulása 2010-ben, Magyar Turizmus Zrt. Kutatási űsoport, 2011 http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikaiadatok, letöltés ideje: 2011. július 23.)
149
3. AZ ELMÚLT ÉVEK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEINEK JELLEMZ I, HATÁSUK ÉS EREDMÉNYESSÉGÜK ELEMZÉSE 3.1. Turisztikai fejlesztések vízattrakcióhoz köt d en (19ő0-1990) A második világháború után, a kommunista rezsim ideje alatt megkezd dött az ország újraépítése illetve az ipari létesítmények termel képessé tétele. A központilag irányított fejlesztések els sorban az ipari termel bázis valamint a hozzá kapcsolódó lakásállomány b vítésére irányultak. Az 1960-as években a munkások üdültetésének megszervezésére – gyakran a turisztikai racionalitást mell zve – jelent s számban épültek szállodák és épít táborok, SZOT-üdül k. A tervgazdálkodás a fejlesztéspolitika alapját jelentette, öt éves távlatban jelölte ki azon fejlesztési prioritásokat, amelyek a szocialista rendszer számára vagy gazdasági vagy jóléti szempontból elengedhetetlenek voltak. 196ő-1970 között, a harmadik ötéves terv idején épül meg a balatoni szállodák jelent s része: siófoki szállodasor, Annabella és Marina (Űalatonfüred), déli-part Touring szállodái (ezért is oly hasonlóak építészeti szempontból a szállodák egymáshoz).
1. kép: Hotel Annabella***, Űalatonfüred (jelenleg Danubius)
2. kép: Thermal Hotel (jelenleg Danubius Health Spa Resort****) Hévíz
3. kép: Hotel Marina***, Űalatonfüred (jelenleg Danubius)11
1979-ben alakult meg a Danubius Szálloda és Gyógyüdül Vállalat, amely a gyógyidegenforgalom létrehozása és növelése érdekében jött létre. Üzemeltetésre átvette pl. a margitszigeti Nagyszállót vagy a keszthelyi Helikont is. Az ötödik ötéves terve idején (1976-1980) kiteljesedett a gyógyszálló-program, és az alábbi hotelek nyílnak meg: 1976-hévízi Thermal szálloda, 1979-margitszigeti Thermal szálloda. 1980-as években svéd hitelb l a bükfürd i Thermal szálloda, magyar-osztrák-dán együttm ködésb l a űlub Tihany épült fel, osztrák hitelb l pedig a margitszigeti Grand Hotel Ramadát rekonstruálták. A fejlesztés a szocialista rezsim idején kiváltképpen szenzációs volt, hiszen nem baráti országból érkezett pénzügyi forrást használtak fel a fejlesztések finanszírozására. 1986-ban a ŰkM és az ÉVM el terjesztése alapján elfogadták a turizmus hosszú távú ágazati és területfejlesztési koncepcióját. A rendelet a bevonható hitel és t ke nagyságát 2ő0 millió USD-ben szabta meg. Ennek köszönhet en valósultak meg az alábbi beruházások, pl.: Thermal Hotel Helia (1990, magyar-finn), Thermal Hotel Aquincum (1991, magyar-svájci, jelenleg a szálloda Ramada Plaza néven m ködik). 11
Mindhárom kép forrása: www.utazzitthon.hu, letöltés ideje: 2008. 10. 23.
150
Ő. kép: Thermal&Sport Hotel, jelenleg Danubius Health Spa Resort Űük****
6. kép: Corinthia Thermal Hotel Aquincum*****, jelenleg Ramada Plaza Budapest12
ő. kép: Club Tihany Üdül központ
3.2. A Széchenyi Terv13 A rendszerváltást követ id szak egészségturisztikai szempontból kiemelked programja a Széchenyi Terv. A program tervezési gyakorlata három f elemre épült: az állam és az üzleti szektor közötti partneri viszonyra, a korlátozott állami társfinanszírozásra és a programfinanszírozásra, az állami támogatási források összehangolt felhasználására. A terv id távja az EU tervezési és programozási gyakorlatával összhangban hat évre kitekint , közép-távú, 2001-t l 2006-ig terjed gazdaságfejlesztési terv volt, ugyanakkor már 2000-ben megtörténtek a tervkészítések, programok kidolgozása, a programokhoz kapcsolódó pályázati rendszerek elkészítése. Programok Vállalkozáserősítő program Lakásprogram Turizmusfejlesztési program Kutatási, fejlesztési és innovációs program Információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program Autópálya-építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok Regionális gazdaságépítési program Összesen:
2001, milliárd Forint 31,4 69,9 25,0 17,5 15,0
2002, Milliárd Forint 37,3 72,6 28,1 37,0 28,9
132,1
120,9
5,0 295,9
6,0 330,8
7. táblázat: A Széchenyi Terv állami társfinanszírozása 2001-2002-ben Forrás: Széchenyi Terv, Gazdasági Minisztérium Sajtótitkárságának kiadványa
3.2.1. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram céljai hazánk turisztikai bevételeinek növelése a gyógy- és termálturizmus által új célcsoportok elnyerése, az akkori egygenerációs helyett háromgenerációs célközösség bevonását, nemzetközi szinten is tartósan versenyképes termékfejlesztés a gyógy- és termálturizmus terén komplex szolgáltatási csomagok kialakítása Mindhárom kép forrása www.utazzitthon.hu, letöltés ideje: 2008. 10. 23. Forrás: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szint hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvev szék Kutatóintézete, Űudapest, pp. Őő-48.
12 13
151
min ségi és exkluzív befektetések támogatása, kompetitív befektetési lehet ségek biztosítását a gyógy- és termálturizmus területén, valamint a turisztikai szezon nyújtása. 3.2.2. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram eszközei A m köd gyógy- és termálfürd k felújítása, valamint szolgáltatásainak komplex fejlesztése (több generáció fogadását is lehet vé tev gyógyturisztikai szolgáltatások kiépítése) A feltárt, de még nem hasznosított termálvízkincs (gyógy-) turisztikai hasznosításának el segítése A gyógy- és termálfürd helyek infrastrukturális fejlesztése, a gyógy- és termálturisztikai szolgáltatások, az alap- és turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet összehangolt, turisztikai célú fejlesztése Az intézmény- és szabályozórendszer kiépítése Gyógy- és termálturizmus marketing (az új célcsoportokat, minden korosztályt figyelembe vev , regionális szemléletmódú marketingstratégiák kidolgozása és végrehajtása) Humáner forrás-fejlesztés (a kapcsolódó emberi er források min ségi és mennyiségi fejlesztése) A Gazdasági Minisztérium irányításával és koordinálásával 2000 második félévére készült el a Széchenyi Terv hét programja, amelyeknek állami társfinanszírozására az Országgy lés a 2001-2002. évi költségvetésben összesen 626 milliárd forintot szavazott meg. A Terv az állam, a gazdasági szerepl k valamint a régiók együttm ködésére épül, ezek közösen kialakított és együttesen végrehajtott cselekvési programja. Ezért a Terv pénzügyi tekintetben a decentralizált programfinanszírozás elvére támaszkodik, ahol az állam a programprioritások érvényesülése érdekében társfinanszírozóként vesz részt. A Széchenyi Terv egyik kiemelked fontosságú programja, egyre növekv gazdasági jelent ségének köszönhet en, a turizmus fejlesztésére kidolgozott terv volt. A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja a turizmus min ségi fejlesztését irányozta el és egyúttal olyan fejlesztési irányokat és módszereket alkalmazott, amelyek révén a fejlesztés nem jár negatív hatásokkal az ország természeti és kulturális környezetére. A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja során a pályázók összesen 36,ő milliárd Ft támogatáshoz jutottak, amelynek felhasználásával 91,7 milliárd Ft bekerülési összeg beruházás jött létre. A Program hét alprogramra épül (egészségturizmus, kongresszusi turizmus, turisztikai tematikus parkok, kulturális turizmus, lovas turizmus, egyéb min ségi turisztikai termékek, turisztikai információs rendszerek), melyek közül az egészségturisztikai fejlesztések kiemelt jelent séggel bírnak. Ebbe az alprogramba termálfürd k fejlesztése, illetve kialakítása, valamint a kapcsolódó infrastrukturális és környezeti fejlesztés és a termálfürd khöz kapcsolódó szálláskapacitás fejlesztése tartozott. Az ilyen célokra nyújtott állami támogatások összege közel 31 milliárd Ft volt, amelyet 100 nyertes pályázó között osztottak ki. Nem csak a fejlesztésekhez nyújtott támogatások nagyságrendje érdemel figyelmet, hanem azok tovagy r z hatásai is számottev ek. A támogatással megvalósult projektek a településeken és nemzetgazdasági szinten egyaránt adatokkal bizonyított, jelent s multiplikátor-hatásokkal 152
járt együtt. A támogatás segítségével 81,ő milliárd Ft bekerülési érték beruházás valósult meg. A program gyógy- és termálturisztikai alprogramja keretében támogatott pályázatok területi eloszlását mutatja a 6. ábra, gazdasági hatásait régiós bontásban pedig a 8. táblázat.
6. ábra: A 2001-200Ő között a Széchenyi Terv keretében gyógy- és termálturisztikai célú támogatást nyert települések regionális eloszlása http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/8721714BF8FF6EBBC1257060003369B9/$File/0536J000.pdf, Forrás: letöltés ideje: 2008. március 19.
Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Összesen:
Támogatás (eFt)
Űekerülési érték (eFt)
Új munkahelyek száma (db)
3 996 984 4 447 018 2 281 789 4 408 102 2 693 516 10 469 110 2 637 770 30 637 770
8 674 653 10 710 403 6 446 753 11 767 567 7 401 506 29 640 303 6 816 943 81 458 128
185 302 175 361 232 930 230 2 415
8. táblázat: 2001-200Ő között a Széchenyi Terv keretében támogatott gyógy- és termálturisztikai projektek régiós bontásban Forrás: http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/8721714BF8FF6EBBC1257060003369B9/$File/0536J000.pdf, letöltés ideje: 2008. március 19.
A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési célja – állami költségvetési források támogatásával – az ország meglév , területileg is differenciált idegenforgalmi adottságainak komplex, összehangolt fejlesztése, a min ségi turizmus el segítése, a vendégkör szélesítése, az egészségturisztikai lehet ségek b vítése, az idegenforgalmi id szak meghosszabbítása, a turizmus szezonális ingadozásainak mérséklése, ezáltal a vendégforgalom növelése és a lakosság egészségi állapota javulásához való hozzájárulás volt. Az egészségturizmus fejlesztését prioritásként határozták meg, amelyr l utólag is megállapítható, hogy helyes helyzetértékelés alapján történt. Ezt igazolja, hogy a 200ő-2013. évekre vonatkozó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia szerint is Magyarország „els dleges kiemelt terméke az egészségturizmus, mely egyben a természeti adottságokra épül kínálatfejlesztés legfontosabb eleme is”. 153
A Széchenyi Terv egészségturisztikai projektjei a településeken és nemzetgazdasági szinten egyaránt jelent s multiplikátor (értéksokszorosító) hatásokkal jártak együtt. Ezek a hatások a vállalkozói jövedelemtermelésben, a foglalkoztatásban, az állami költségvetési bevételekben és a helyi adóbevételekben egyaránt megmutatkoznak. A terv keretében megvalósult fürd k, wellness hotelek a legkorszer bb technikát és szolgáltatási színvonalat képviselik Magyarország vidéki városaiban, ami ösztönz leg hat a települések fejl désére, a helyi és környez régiók lakosainak kulturált szabadid eltöltésére, és jelent s vállalkozói t két von be a turisztikai infrastruktúra fejlesztésébe. Űár a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési célkit zései helyesnek bizonyultak, a létrejött beruházások jól illeszkednek ezekhez a célokhoz, a fejlesztések egy részének megvalósítása során számos probléma és rendellenesség merült fel. Ezekre mutat rá (az önkormányzatokra vonatkozóan) az Állami Számvev szék ellen rzésér l szóló jelentés, amelynek néhány megállapítása: Az önkormányzatok felismerték a turizmusban rejl lehet ségeket, mint az elmaradott térségek felzárkóztatásának egyik eszközét, amely kedvez hatást gyakorol a népesség megtartására, az önkormányzati adóbevételekre, a munkahelyteremtésre, hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek meg rzéséhez. A Széchenyi Terv keretében a központi költségvetés egészségturisztikai beruházásokra kiírt pályázatok 38 %-ának nyertese önkormányzat és állami költségvetési szervezet volt. Az Állami Számvev szék ezeknek teljesítmény-ellen rzését végezte el, melynek keretében rendszerszemléletben tekintették át a beruházás teljes folyamatát, amely magában foglalta a beruházás el készítését, megvalósítását, annak hatásait, a beruházás megvalósításával létrejött létesítmények üzemeltetését. A jelentés szerint az ellen rzött 17 beruházásnál az önkormányzatok fejlesztései nem átgondolt fejlesztési koncepció mentén valósultak meg, és nem igazodtak megfelel en a térségi területfejlesztési elképzelésekhez. A települések helyi turizmusfejlesztési célkit zései a képvisel -testületek által jóváhagyott gazdasági programokban, idegenforgalmi és turizmusfejlesztési programokban és koncepciókban, valamint a hosszú távú fejlesztési stratégiákban jelentek meg. A fürd fejlesztéseket a beruházók megvalósíthatósági tanulmányokban, üzleti tervekben alapozták meg, amelyekben els sorban az adottságok hangsúlyozására, a lehet ségek optimista bemutatására törekedtek, és nem fordítottak figyelmet a fejlesztéseket akadályozó kockázati tényez k számbavételére. A beruházások megvalósításában résztvev k kiválasztásánál a tervez k, valamint a bonyolítók és a m szaki ellen rök esetében kevésbé érvényesült a nyilvánosság, a kivitelez k és szállítók 86,ő%-át választották ki versenyeztetéssel. A közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettségüknek a beruházók 31,1%-ban nem tettek eleget. A versenyeztetés hiánya akadályozta a közpénzek takarékos és átlátható felhasználását, nem tette lehet vé a vállalkozók összeférhetetlenségének, valamint a döntéshozatal folyamatában a szakmai szempontok érvényesülésének a megállapítását. A Széchenyi-terv gyógy- és termál alprogramja által megvalósult fejlesztések értékelésér l részletesen olvashat a dr. Mundruczó Györgyné – dr. Szennyessy Judit (2005): Az egészségturisztikai fejlesztések gazdasági hatásai Magyarországon cím tanulmányban.
154
3.3. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.)14 Hazánk európai uniós taggá válásával a közösségi regionális politika finanszírozási szempontból új alapokra helyezte a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos állami szerepvállalás korábbi gyakorlatát. Olyan fejlesztési koncepciók és stratégiák kidolgozására volt szükség, amelyek nem csak a hazai társadalom és a nemzetgazdaság igényeit veszik figyelembe, hanem az Európai Unió követelményeit is. Ennek érdekében a kormány arról intézkedett, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv készítését átfogó dokumentumok alapozzák meg. A határozat értelmében 200ő végére elkészült dokumentumok (OFK, OTK) meghatározták azt a mozgásteret, amelyben elkészülhetett a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS), amely kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat. Az NFT I. a 2004-2006 közötti id szakra vonatkozóan határozta meg azokat a kiemelt fontosságú fejlesztési területeket amelyek – helyzetfeltárásos alapulva – az ország fejl dését a legnagyobb mértékben szolgálták. Az NFT I. elkészítésekor megfogalmazott célok az alábbiak voltak: Átfogó cél I.: Egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom Átfogó űél II.: A gazdaság versenyképességének növelése Átfogó űél III.: A környezetmin ség javítása, fenntartható er forrás gazdálkodás Átfogó űél IV.: A kiegyensúlyozott területi fejl dés el segítése A kijelölt célok megvalósítását úgynevezett operatív programokon keresztül kívánták véghez vinni. A Nemzeti Fejlesztési Terv öt Operatív programja: Humáner forrás-fejlesztési Operatív program (HEFOP) Gazdasági Versenyképesség Operatív program (GVOP) Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív program (KIOP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program (AVOP) Regionális Operatív program (ROP) Az NTS az egészség-, az örökség és a kongresszusi turizmust helyezte a fókuszba, amelyek a turisztikai termékfejlesztés nemzeti szint prioritásai, míg a többi termék regionális kompetenciába tartozik. Ez annyit jelent, hogy ez a három termék Magyarország teljes területén prioritást élvezett, míg a többi esetében tisztán a régióra van bízva, hogy azok fejlesztésére szán-e er forrásokat. Külön turizmuságazati központi operatív program hiányában a fejlesztések kiegyenlített és harmonikus megvalósítása érdekében a koordináció területén nagy szerep hárult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányító hatóságára. A turizmus – a turisztikai fogadóképesség javítása által – els sorban a ROP-on belül jelent meg. Az I. NFT keretében mintegy 31 milliárd forint állt rendelkezésre az ágazat fejlesztésére. Az NFÜ adatai szerint I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 1Ő2 darab turisztikai projekt részesült támogatásban közel 31 milliárd forint értékben. Ebb l Ő8 darab turisztikai vonzer fejlesztését célzó projekt indulhatott el összesen több mint 22 milliárd forint értékben. 9Ő darab projekt keretében valósulhat meg szálláshely- és hozzá kapcsolódó szolgáltatás fejlesztés több mint 8 milliárd forint támogatás segítségével.
Forrás: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szint hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvev szék Kutatóintézete, Űudapest, pp. Ő9-50.
14
155
A 2005-ben elkezd dött m emlékfürd rekonstrukciós program folytatásaként a 2007. április 16-án meghirdetett m emlék-gyógyfürd pályázat célja Magyarország különleges természeti adottságú területein egészségturisztikai központok kialakítása a m emlék fürd k rekonstrukciójával és szolgáltatáskínálatuk korszer sítésével. A fejlesztés során kiemelt szempont volt a m emlék jelleg meg rzése. Az 1,8 milliárd forint keretösszeg pályázatra 7 támogatási kérelem érkezett be. Ezek közül két budapesti (Gellért fürd őő0 mFt, Széchenyi fürd őő0 mFt) és két vidéki projekt (Esztergom Szent István artézi fürd együttes Ő00 mFt, Székesfehérvár Árpád fürd 300 MFt) részesült támogatásban, és több mint 3 milliárd Ft érték beruházás valósul meg15. 3.Ő. Az NFT II., azaz az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)16 A 2007-2013 közötti programozási id szakra készült új dokumentum, amely jellege és felépítése hasonlít az el djéhez. A fejlesztési terv azonban átformált operatív programokat nevesít, amelyek a következ k: gazdaság fejlesztése (GOP) közlekedés fejlesztése (KÖZOP) társadalom megújulása, fejlesztése (TÁMOP, TIOP) környezet- és energiafejlesztés (KEOP) területfejlesztés (ROP-ok) államreform (ÁROP, KKOP) végrehajtás, technikai segítségnyújtás (VOP) A turizmus a területfejlesztés alatt, a regionális operatív programokban jelenik meg, amelyek f támogatási területei: Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés (minden régióban támogatási jogcím: egészségturizmus, kulturális- és örökségturizmus (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában nemzeti szint prioritásként definiált turisztikai termékek), nem minden régióban támogatási jogcím: ökoturizmus, aktív turizmus, borturizmus, rendezvényturizmus) Turisztikai fogadóképesség javítása (kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és min ségi fejlesztése, konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése) M ködési háttér fejlesztése (térségi desztináció menedzsment rendszer megteremtése és fejlesztése, turisztikai termékfejlesztési programok és projektek koordinálása, elektronikus foglalási és turisztikai attrakciókat, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási informatikai hálózati rendszerek létrehozása, turisztikai szektor szerepl i közötti együttm ködések er sítése, regionális turisztikai marketingtevékenységek támogatása). Az ÚMFT keretében a 2007-2013 közötti programozási id szakban összességében mintegy 300 milliárd forintnyi támogatást hívhat le hazánk az Uniótól turisztikai fejlesztésekre. Ez az összeg tízszerese az els fejlesztési terv idején felhasznált forrásoknak.
Forrás: NFÜ sajtóháttér, www.nfu.hu/download/2938/sajtóháttér-végl%20.pdf, letöltés ideje: 2009. 07.21. Forrás: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szint hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvev szék Kutatóintézete, Űudapest, pp. 52-54.
15
16
156
2007-ben és 2008-ban kéttípusú pályázat került meghirdetésre: turisztikai attrakciók és szálláshelyek fejlesztésére lehetett támogatást igényelni. A turisztikai attrakciók fejlesztésére kiírt pályázatok eredményeként termál- és gyógyfürd k, várak, kastélyok, múzeumok, természetvédelmi látogatóközpontok és sport-, valamint konferencia létesítmények valósulhatnak, újulhatnak meg. Erre a célra 2007-2008 között 163 pályázónak Ő2,ő milliárd forint támogatást ítéltek meg, a támogatások segítségével összesen mintegy 76 milliárd forint érték beruházás valósulhatott meg. A fejlesztések nagyobb része – mintegy 77%-a – négy hátrányos helyzet régióban realizálódott, így a támogatások jelent s hányada – közel a háromnegyede – is ezen térségekbe került. Az attrakciófejlesztésre megítélt támogatás az alábbi területek között oszlott meg:
7. ábra: Az ÚMFT attrakciófejlesztési támogatásának megoszlása (2007- 2008) Forrás: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szint hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvev szék Kutatóintézete, Űudapest, p. ő3.
A szálláshelyek fejlesztésére kiírt pályázatok keretében a turisztikai fogadóképesség javítására, illetve a szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére lehetett támogatást igényelni, többek között magas min ség szálláshelyek kialakítására, a már meglév szálláshelyek szolgáltatáskínálatának b vítésére és a helykihasználtság javítására. A 2007-2008-as akcióterv keretében 11ő kereskedelmi szálláshely fejlesztését célzó pályázatot fogadtak el. A teljes beruházási érték 120 milliárd forint, ebb l az uniós támogatási rész 30,ő milliárd forint. A két pályázaton tehát a 2007. és a 2008. évben összesen 278 projekt nyert el közel 73 milliárd forint érték támogatást. 2009 áprilisában jelent meg a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek támogatását célzó pályázat, amelynek célja a turisztikai versenyképesség növelése, a megfelel kompetenciákkal rendelkez menedzsment szervezeti rendszer kialakítása és m ködtetése. A pályázat eredményeként regionális, illetve országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer létrehozása volt a cél. Turisztikai szervezetfejlesztésre most els alkalommal álltak rendelkezésre pályázati források, a támogatások szakszer felhasználásával er síthet a vállalkozói, a civil és az önkormányzati szektor együttm ködése, amely végs soron a turisztikai szolgáltatások színvonalának emeléséhez járult hozzá.
157
3.ő. Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program „A Gyógyító Magyarország – Egészségipari program egyrészt hazánk termálvízkészletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza meg, másrészt – ezzel összefüggésben – az egészség meg rzését és helyreállítását, az egészségtudatos életmódot szolgáló termel és szolgáltató iparágakat kapcsolja harmonikus rendszerbe. A program központi eleme tehát a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a rá épül termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása, és kormányzati prioritássá tétele mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén. Ebb l következ en számos ponton kapcsolódik több nagy, önállóan – tehát nem csak e program részeként – értelmezhet ágazathoz. A Gyógyító Magyarország – Egészségipari program nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának programja, hanem hazánk egyik világszinten kivételes adottságának, gazdag termálvízkincsünknek sokrét hasznosítását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági kapcsolódásait azonosító, és az érintett területek közti szinergiák kihasználását célzó program. Az egészségipar fejlesztése egy olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését t zi ki célul, amely a hazai természeti adottságokra és humán er forrásokra épít, és ezáltal stratégiai el nyt biztosíthat számunkra.” – írja az alprogram bevezet je17. A program célrendszere: elmaradott térségek felzárkóztatása a geotermikus energia komplex hasznosítása természeti adottságok védelme, a min ség garantálása az ország versenyképességének tartós növelése tudásfejlesztés. A Gyógyító Magyarország – Egészségipari programnak két f prioritása van: az egészségiparra épül turizmus és a termál-egészségipar. 1. Az egészségiparra épül turizmus prioritás alprogramjai 1.1. Egészségturizmus alprogram 1.1.1. Természeti gyógytényez kre épül egészségturizmus 1.1.2. Orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus 1.2. Az egészségturizmushoz kapcsolódó min ségi (komplex) kínálatfejlesztés alprogram 1.3. Turisztikai intézményrendszer fejlesztése 1.3.1. Helyi és térségi TDM szervezetek fejlesztése 1.3.2. TDM informatikai rendszer beszerzése 2. A termál-egészségipari prioritás alprogramjai 2.1. Geotermikus energia egészségipari hasznosítása alprogram
turisztikai
Forrás: Új Széchenyi Terv – A talpra állás, a megújulás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja, 2011. január, Magyarország Kormánya, Űudapest, p. ŐŐ.
17
158
2.2. Növényházi kertészet alprogram 2.3. Termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása alprogram 2.3.1. Szépségipar, kozmetikumok 2.3.2. Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás 2.4. Egészségipari innováció alprogram 2.Ő.1. Gyógyszeripar 2.4.2. Orvosi m szergyártás 2.Ő.3. Űiotechnológia, nanotechnológia 2.Ő.Ő. Űalneológia 2.5. Termál-egészségipar háttérágazatai alprogram 2.ő.1. Egészségiparhoz kapcsolódó oktatás 2.ő.2. Specializált épít ipar 2.ő.3. Egészségipari klaszterek. Az egészségturizmus alprogram fejlesztésének eszközei: az országos és térségi arculat kialakítása és komplex programok tudatos és következetes végrehajtása, a „vízbázisú” gyógy- és wellness turizmus fejlesztése, a gyógygázra, gyógybarlangra, klimatikus gyógyhelyekre építhet egészségturizmus fejlesztése, a gyógyhelyek fejlesztése, fürd -desztinációk, attrakciók, és települések fejlesztése, az orvosi szolgáltatásokra épül egészségturizmus fejlesztése, gyógytérségek – gyógyászati szolgáltatások min ségbiztosítása, az egészségturizmus forgalmának nyilvántartása, és a keletkez adatbázis hasznosítási rendszerének kidolgozása, vízbázis-védelem. Az egészségturizmus megvalósításának támogatási elemei: - A meglév gyógy- és termálfürd k fejlesztése, különös tekintettel a jövedelemtermel képességük javítására, a nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatáskínálat fejlesztésével, - a gyógyhelyek, fürd desztinációk komplex fejlesztése, - az egészségügyi turizmus kínálatának fejlesztése, - a klimatikus, gyógygáz, gyógybarlangok turisztikai kínálatának kialakítása, korszer sítése, - az orvosi szolgáltatásokra épül turizmus támogatása és fejlesztése, - az egyes, európai szinten is kiemelked en teljesít orvosi szolgáltatások piacszerzési és piacszervezési tevékenységét komplex módon koordináló intézményi háttérszolgáltatók fejlesztése, - országosan több egységb l álló, hálózati jelleg , orvosi szolgáltatásokon alapuló turisztikai szolgáltató központok fejlesztése. A komplex min ségi turisztikai fejlesztés alprogram megvalósításának eszközei: turisztikai attrakciók b vítése, fejlesztése, min ségi turisztikai termékek komplex fejlesztése, üzleti célú szálláshelyek fejlesztésének támogatása, a vendéglátás technológiai hátterének fejlesztése. 159
A turisztikai intézményrendszerek (TDM) alprogram eszközei: TDM szakmai feladatok ellátásának biztosítása, támogatása, a teljes szervezeti struktúra kiépítéséhez szükséges keretfeltételek megteremtése: ösztönz rendszer, szabályozás, fenntarthatóság megteremtése, TDM szervezetek tevékenységének összehangolása, koordináció a költségcsökkentés és hatékonyságnövelés érdekében. A geotermikus energia egészségipari hasznosítása alprogram eszközei: a termálfürd k vízfelhasználási adatainak feldolgozása h fokszintenként, a fürd k környezetének „h piaci felmérése”, mint értékesítési lehet ség, a fürd k energia-auditálási programjának elvégzése a saját h felhasználási mutató és „h felesleg” kimutatásához, energia-auditálás, energia-racionalizálási tervek kidolgozása, megvalósíthatósági tanulmányok és költségelemzések készítése, h cserél s és h szivattyús technológiák alkalmazása a termálfürd k által felhasznált vizek h tartalmának hasznosítására (minden fürd nél követelményként kell el írni, hogy a lehet ségeit kihasználva a kaszkád rendszer termálvíz-hasznosítás valósuljon meg), termálfürd k elfolyó vizeinek direkt hasznosítása a kommunális f tés, használati melegvíz-készítés, szolgáltatás, növényházak, fóliasátrak f tése, terményszárítás, baromfinevelés, haltenyésztés, valamint abszorpciós h tés területén, a jogi szabályozás és a támogatási rendszer átgondolása és átalakítása, új termálh törvény megalkotása, a fürd k energetikai racionalizálását megalapozó tanulmányok, tervek készítése (energia-audit, potenciál felmérés, energetikai veszteségfeltárás, h piacok feltárása, prognosztizálása), fürd k kaszkád rendszer termálvíz-hasznosításához szükséges technológiai fejlesztések és ehhez kapcsolódóan a termel kutak egymásra hatásának monitorozása. A növényházi kertészet alprogram fejlesztésének és támogatásának eszközei: a növényházi kertészetek geotermikus energián alapuló fejlesztésének támogatása, bio-élelmiszerek termesztésének ösztönzése, meglév mez gazdasági és fürdési célú vízhasználatoknál, továbbá az új fürd fejlesztéseknél a h hasznosítás korszer sítése többcélú felhasználásra, h szivattyús kiegészítéssel a maximális h foklépcs kihasználásával, a felszíni víztárolók min ségi védelmével, szükséges megvizsgálni, hogy a meglév fürd k elé milyen gazdasági célú hasznosítás telepíthet a víz h tésével felszabaduló energia hasznosítására, illetve a meglév mez gazdasági üzemek mellé érdemes-e fürd t építeni az elfolyó – de fürdési célra még hasznosítható – termálvíz balneológiai kihasználására, új energetikai célú vízkivételeknél (mez gazdaság, kommunális f tés stb.) – ahol lehetséges és gazdaságos – a víz-visszasajtolás megoldásával a fenntartható geotermikus készlet biztosítása a h energia komplex hasznosításával, h szivattyús technológia integrálásával a hatásfok és gazdaságosság fokozására. A szépségipar és kozmetikumok fejlesztésének eszközei: megalapozó kutatások: A kozmetikai ipar versenyképességének javításához a K+F+I olyan szint min ségi növelése szükséges, mely alapot szolgáltat a kozmetikai termékexport növekedéséhez. Emellett fel kell mérni, hogy hol vannak még 160
kihasználatlan adottságok, ezekhez milyen feltételek állnak rendelkezésre: alapanyag, gyártás, forgalmazási és egyéb szabályok, marketing stb. területeken. Hatóanyag (kémiai, gyógynövény, gyógyvíz), új eljárás kifejlesztése, a hungarikumok, más egyedi adottságok felhasználásának vizsgálata, orvosi bizonyítékokon alapuló kutatások, finanszírozás: Els lépésként leginkább a kutatás-fejlesztés, a gyártás, az esztétikus csomagolás és a marketing területén van szükség támogatásra. Második lépcs ben a termékek felhasználása érdekében a termékek eléréséhez, illetve a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges humán és infrastrukturális fejlesztések támogatása szükséges, marketing: A kozmetikai termékek exportja els sorban a szomszédos országok (Románia és Szlovákia) irányába n tt, míg Németország, Lengyelország irányába jelent sen nem változott. Fontos az egyedi eljárások, hatóanyagok felhasználásának megfelel nemzetközi kommunikálása. a kommunikációt meg kell, hogy el zze egy adatbázis építése a szolgáltatókról, a szolgáltatás típusokról, a felhasznált hatóanyagokról, a kezelések teljes spektrumáról, valamint a nyelvi felkészültségr l. Szükséges a nemzetközi piacra lépés pályázati támogatása, szabályozás: A termál-egészségipar keretében olyan versenykörnyezetet kell biztosítani, amely megteremti a lehet ségét a magyar kozmetikai termékek hazai forgalmának, továbbá az export növelésének, gyártás, termékfejlesztés: A hatóanyag bevizsgálásától a késztermék el állításáig terjed folyamat szakaszainak támogatása; mivel a folyamatban legtöbb esetben kkvkról van szó, családi gazdaságok („manufaktúrák”) kialakítása, szolgáltatásfejlesztés: a termékek, szolgáltatások igénybevételéhez szükséges humán és infrastrukturális fejlesztések pályázati támogatása.
Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás eszközei: kutatás-fejlesztés: a gazdag vízkészlet nagyrészt ismert és feltárt, különböz vízkészlet-kutatások és újabb vízbázisok kialakítása már csak elvétve és elszórtan szükséges. A közeljöv legfontosabb feladata a vízbázis-védelem kell, hogy legyen. További kutatás-fejlesztés szükséges az ásványvizeket, gyógyvizeket tartalmazó PETpalackok súlyának csökkentése és összetételének minél fenntarthatóbb el állítása érdekében. Ez a környezetvédelmi termékdíj jelenlegi szabályozásával függ össze, tekintettel arra, hogy a csomagolóanyag súlya alapján kell a termékdíjat a gyártónak fizetnie, marketing: fejleszteni, b víteni szükséges a magyar lakosság ismereteit a palackozott ásványvizek, gyógyvizek fogyasztásának egészségmeg rz , illetve gyógyító hatásával kapcsolatban, továbbá – sok más élelmiszerhez hasonlóan – jó néhány tévhitet el kell oszlatni. A vállalkozások nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben rendelkeznek ehhez elegend forrással, ezért középtávon szükség van ilyen célú kommunikációra. Mindezek mellett az egészségtudatos táplálkozásra általános és konkrét jelleggel és céllal is forrásokat kell biztosítani. A szektor további fejl désének a tetemes piacra lépési költség szab gátat, ezért a vállalkozások hazai és nemzetközi marketing, illetve a magyar ásványvizek márkaépítésével kapcsolatos tevékenységet is támogatnia kell az államnak, szabályozás: szabályozni kell a palackozott vizek és italok elhasznált csomagolóanyagainak a fenntartható fejl dés érdekében történ újrahasznosítását. A magyar gyógyvizek Európai Unión belüli forgalmazása akadályokba ütközik, mivel nincs hatályban olyan uniós jogszabály, amely a hazai gyakorlathoz hasonlóan 161
pontosan szabályozná a klinikailag bizonyított gyógyhatással bíró gyógyvizek elismerésének, forgalmazásának a szabályait. Ennek a joghézagnak a feloldása alapvet fontosságú a gyógyvizek nemzetközi piacra vitele érdekében. A gyógyszeripar fejlesztésének eszközei: kutatás-fejlesztés ösztönzése, támogatása, a hazai gyógyszeripari alapkutatás helyszínéül szolgáló egyetemi és akadémiai kutatóhelyek m szaki és technológiai felszereltségének javítása, a külföldön gyógyszeripari K+F+I-ben, illetve gyártásban dolgozó magyar és külföldi szakemberek Magyarországra vonzása, a külföldi szakképzett munkaer igénybevétele, a kutatói mobilitás ösztönzése, és a kutatók elvándorlási folyamatának lassítása, megállítása, Magyarországon akkreditált klinikai vizsgálóhelyek létrehozása a klinikai vizsgálatok teljes vertikumát felölelve, a klinikai kutatási hálózat infrastrukturális és humáner forrás fejlesztéseinek (IT, local study nurse, validált laboratóriumok, stb.) támogatása, finanszírozás (A K+F+I-hez, valamint a gyártói kapacitásokhoz szükséges fejlesztési források biztosítása, innovatív gyártók kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása, az OEP-támogatási rendszer transzparenssé tétele), szabályozás (az ágazat-specifikus szabályozási környezet, valamint a gyógyszeripart sújtó terhek versenyképességi szempontú felülvizsgálata, a magyar szabályozási rendszer iparpolitikai és versenyképességi szempontú átvilágításával, és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatások értékelésével, a hazai és exportpiaci versenyképességet javító árszabályozási rendszer kialakítása). Az orvosi m szergyártás támogatási eszközei: fejleszt – gyártó – értékesít klaszterek, konzorciumok létrehozása (a teljes innovációs értéklánc lefedésére, az ötletkatalizálástól a piaci bevezetésig), partnerségi kapcsolatok kialakítása (pl. egyetemekkel, kutatóintézetekkel), kereslet-oldali kutatásifejlesztési tevékenység támogatása (orvosok interaktív javaslatainak bevonásával), közös szolgáltató terek („inkubátor” szolgáltatások) el segítése, hordozható (mobil) készülékek gyártásának szélesítése – gyorsdiagnosztikai vizsgálatok b vítése érdekében, monitorozás, bemutató mintadarabok folyamatba állítása, szakmai bemutatók, m szerek technikai megfelel ségének és hatékonyságának visszamérése, legjobb gyakorlatok átadása, min ségellen rzési rendszer kiépítése, auditok, a pályáztatásnál a kkv-k belépésének el segítése érdekében szükséges a támogatás intenzitásának növelése, figyelembe véve, hogy az orvosi m szerek engedélyezési eljárásai hosszú id t vesznek igénybe és nagy a költségvonzatuk, a külföldi és hazai piacokon történ bevezetésnek, és a termékek külföldi regisztrálásának támogatása, bevezetési t kepotenciál biztosítása, bevonás EU- és magyar segélyprogramokba, a termáliparhoz kapcsolódó orvosi m szerállomány felmérése, kataszter összeállítása annak érdekében, hogy a használaton kívüli, elfekv eszközök m ködtetésre kerüljenek, illetve a szükségletek/kereslet felmérése alapján folytatódjon az innovációs munka,
162
a hazai orvosi berendezések elfogadottságára való nevelés, a hazai befogadó környezet „magyarbaráttá” tétele, és ennek érdekében a magyar média véleményformáló szerepének növelése. A bio- és nanotechnológia fejlesztésének eszközei: a rendelkezésre álló, hasznosítható tudás szintje és a hasznosítás lehet ségei közötti szakadék csökkentése, hogy a középfokú (diákolimpiák), és a fels fokú oktatás, a doktorképzés, és a hazai tehetséggondozási rendszer igen magas színvonalon képzett fiatal szakembereinek tapasztalata, az ket kinevel tudományos iskolák iparilag is hasznosítható ötletei teret találjanak hazánkban, a hazai bio- és nanotechnológiai ipar cégei az elmúlt években sokrét kapcsolatrendszert fejlesztettek ki mind a hazai, mind a nemzetközi innovációs centrumokkal. E rendszer „átereszt -kapacitása” azonban sz k. Mivel az iparág a világon mindenütt magas kockázatúnak, de rendkívül magas jövedelemmel kecsegtet nek számít, így els sorban a kockázati t ke-finanszírozás a kritikus pont, amely – jelenlegi volumenében – nem elégséges az iparág folyamatos b vüléséhez hazánkban. A balneológia fejlesztésének eszközei: a balneológia és balneoterápiás kezelések bevonása a bizonyítékokon alapuló orvoslás körébe. A nemzetközi követelményeknek megfelel méret és menet klinikai vizsgálatok lefolytatásának támogatása, a kutatások eredményeinek színvonalas, nemzetközi peer-reviewed folyóiratokban való publikálása, a magánszektor nagyobb szerepvállalása a kutatások finanszírozásában, a balneológiai szolgáltatások marketingje és a szolgáltatásokat kínáló intézmények márka-menedzsmentjének támogatása, a gyógyvizek min sítésére vonatkozó jogszabály felülvizsgálata annak érdekében, hogy az orvosi hatásvizsgálatra is kiterjedjen, magyar és idegen nyelv , korszer balneológiai képzési programok kidolgozása, m ködtetése, európai egészségbiztosítókkal való szoros együttm ködés, a balneológia hosszabb távú, stratégiai fejlesztését segít balneológiai technológiai platform létrehozása szükséges, amely az összes érdekelt szervezet (kutató, gyógyító intézmények és egyéb szervezetek) összefogásával hosszú távú kutatási stratégiát, és ahhoz kapcsolódó rövid- közép- és hosszú távú megvalósíthatósági terveket dolgoz ki, illetve megvalósítja azokat. Az egészségiparhoz kapcsolódó oktatás fejlesztésének eszközei: az egészségturisztikai létesítmények korszer ismeretekkel rendelkez szakembereinek (tovább)képzése, a költségtérítéses hallgatói létszám növelése az egészségügyi fels oktatásban, a termál-egészségipari szektorok humáner forrás utánpótlásával, (tovább)képzésével kapcsolatos sz k keresztmetszetek megszüntetése (oktatási tananyagok korszer sítése, a hiányzó képzési programok kidolgozása, elindítása), a képzési programok korszer sítése érdekében indítandó programok: fürd vezet -, m szaki fürd üzemeltet -képzés; építészmérnök-képzésben a fürd k, gyógy- és wellness szállodák, kórházak, járóbeteg-szakrendel k tervezése, illetve olyan szakmai továbbképzés, ahol a szakterület speciális rendszereit, funkcionális elrendezési igényeit, valamint az ezeket kiszolgáló speciális háttér – gépészeti rendszerek és 163
elektromos berendezések – kialakításának ideális lehet ségeit oktatnák. Így kialakulna egy, a területet speciálisan ismer és a szakmaiságot kiemelten használó tervez szakembergárda; orvosi területen: fizioterápia és balneológiai szakirányú egyetemi és szakorvosi képzés; jogi területen: biztosítási szakjogász képzés, az egészségipari szakágazatok területén általános problémát jelent, hogy a meglév graduális és posztgraduális képzések fogalmi és tartalmi elemei jelenleg nem kompatibilisek egymással (pl. az orvosi, a közgazdasági, a turisztikai, az energetikai, a m szaki szaknyelv egy-egy adott kifejezésen nem mindig ugyanazt a fogalmat érti), illetve szükség van az alapfokú oktatástól kezd d en a természettudományos képzés meger sítésére. Az egyes szektorokhoz tartózó célzott képzési igények: geotermikus energia hasznosítása: gépészmérnök-képzés; szépségipar: a kozmetikai termékek kutatás-fejlesztéséhez igazodó specializált képzések; kozmetikus-rekreációs életmód tanácsadó, fels fokú képzés; kozmetikus alapképzésre épül specializált (fels fokú) képzés: dietetikai, balneológiai, gyógynövény, ill. drog ismerettel, biokozmetikával, valamint a szolgáltatók turistabarát szemléletformálása és nyelvi képzése, a gyógyszeripar fejl dése érdekében: a K+F+I és gyártási tevékenységek munkaer utánpótlásának biztosításához több farmakológusra, vegyészre, vegyészmérnökre, molekuláris biológusra, toxikológusra, gyógyszerészre, kutatóorvosra, gyógyszertechnikusra, vegyipari szakmunkásra van szükség, orvosi m szergyártáshoz kapcsolódóan a technológia-intenzív orvosi m szereket kezel személyzet, szakemberek megfelel képzése, folyamatos továbbképzése (alap-, közép-, fels fokú és PhD szinten is), min ségellen rzési rendszer kiépítése, valamint rendszeres audit által a rendeltetésszer használat figyelemmel kísérése, a K+F+I-hez igazodó specializált képzések, biotechnológia, nanotechnológia: a K+F+I-ben és üzleti menedzselésben egyaránt járatos hazai biotech vállalkozói réteg kialakulásának el segítése, illetve olyan szakemberek képzése, akik természettudományos ismeretek mellett menedzsment ismeretekkel is rendelkeznek, ez képessé teszi ket biotech cég(ek) megalakítására, vezetésére, fejlesztésére, az orvosi biotechnológia mesterképzési szakok támogatása, és a doktori képzés célzott fejlesztése (pl. a gyógyszeripar vagy a biotechnológia területén). Ehhez els dleges fontosságú a magas színvonalú laboratóriumi gyakorlatok lehet ségének megteremtése (megfelel m szerezettség, laboratóriumi helyiség stb.), színvonalas oktatási segédanyagok (e-learning tananyagok, jegyzetek, tankönyvek stb.) kidolgozása, valamint oktatói státuszok kialakítása, az egészségügyi fels oktatásban a külföldi hallgatói létszám növelése érdekében szükséges a humáner forrás fejlesztése (oktatói kapacitás és versenyképesség), a tárgyi infrastruktúra fejlesztése (oktatási, kollégiumi, szabadid -sport infrastruktúra kapacitásának b vítése/min ségjavítása), a nemzetközi marketing tevékenység fejlesztése.
A specializált épít ipar fejlesztésének eszközei: finanszírozás: speciális eszközök beszerzése (épít ipari cégek), oktatási programok (mérnökök, kivitelez k speciális továbbképzése), marketing: a specializálódott mérnöki irodák és épít ipari cégek megfelel felkészültséget és tapasztalatot szereztek, az országimázs részévé tehet a kompetenciájuk, küls piacokat is nyerhetnek.
164
Az egészségipari klaszterek fejlesztésének eszközei: az eddigi legjobb tapasztalatok értékelése és népszer sítése, a gazdaságösztönz intézményrendszer széles kör bevonása, állami tulajdonú klaszter-organizációs szervezet létrehozása, egy magyarországi „magvet ” t kealap létrehozása, mely kiemelten kezeli az egészségipari high-tech klaszterek finanszírozását, a már eddig megalakult klaszterek fokozott támogatása, újak létrejöttének el segítése (pl. egyetemek, egyetemi cégek szorosabb integrálása), az ipar – képzés – kutatás háromszög rendszerének kialakítása, szakmai szervez dés klaszterek: gyógyszolgáltatási klaszter (gyógyászati kutatók, gyógy- és wellness szolgáltatók, gyógy- és wellness szállodák, gyógytermék klaszter (gyógyszeripari kutatók, gyógyszergyárak, orvosi m szergyártók, gyógyvízalapú gyógyászati és wellness termékgyártók); egészség-gasztronómiai klaszter (bioélelmiszer-termel k, ásványvíz-palackozók, gyógynövénytermel k). 3.5.1. Rossz irányba fejlesztene a Széchenyi Terv? „A szállodai szakma nem helyesli, hogy az új Széchenyi Terv csak az egészségturizmus fejlesztését célozza meg. A túlkínálat miatt nem támogatnák új szállodák létesítését sem. Így is elég a baj: a kínálat nem elég vonzó, az árak alacsonyak, a vendég kevés, az állam meg túl sokat von el. A Magyar Szállodaszövetség még nem alakított ki végleges, egységes véleményét az új Széchenyi Tervr l, de a Figyel Net kérésére Kovács István titkár vállalta, hogy a készül anyagból néhány gondolatot megoszt velünk. Örülnek neki, ha a turizmus el térbe kerül. Abban is egyetértenek, hogy az egészségturizmus prioritás. De azt már nem tartják helyesnek, hogy az új Széchenyi Terv turizmus címén csak az egészségturizmust említi. Úgy gondolják, a turizmus nem az egészségipar része, hanem fordítva: a turizmus egyik ága az egészségturizmus. Szerintük a fejl dési célok (dupla forgalom és vendégszám) csak úgy valósíthatóak meg, ha az egész turizmust fejlesztik. Er s túlzásnak érzik, hogy az országot a válságból a gyógyturizmus húzná ki. Pontosítani javasolják, mit jelent a dokumentumban, hogy a nemzetközi jelent séggel bíró gyógyfürd helyek ő6 százalékkal részesültek volna 2009-ben az összes szállodai vendégéjszakából. Ez inkább 2ő százalékra tehet – jegyezte meg Kovács István. Nincs is annyi gyógyszálloda, hogy ezt a számot produkálni tudnák – tette hozzá. Túlkínálat van Kovács István szerint az új Széchenyi Terv nem elég következetes, mert van, ahol azt írja, hogy kellenek új szállodák, máshol pedig csak min ségi fejlesztéseket említ. A szállodaszövetség szerint nincs szükség kapacitásb vítésre, mert túlkínálat van szállodából, f leg a wellnessekb l. A titkár itt utalt a KSH legfrissebb statisztikájára, miszerint a wellnessszállodák szobafoglaltsága alacsonyabb volt (37,6 százalék), mint az országos átlag (Ő0,Ő százalék). Az átlagos szobafoglaltság 2008-ban még Ő8,ő százalék volt, 2009-ben már csak Ő3 százalék, a wellnesseknél pedig Ő6,9 százalékról Ő0,8 százalékra csökkent ugyanebben az id szakban – derült ki a szállodaszövetség helyzetértékeléséb l. Ő0 Európai város közül Budapest 2009-ben utolsó helyen állt ebben a tekintetben.
165
A wellnessek javára szól viszont a KSH-statisztika szerint, hogy a vendégéjszakák számában a tavalyi év hasonló id szakához képest átlagban 31,6 százalékos növekedést értek el (ezen belül a Űalatonnál ő1 százalékot – de ebben közrejátszott a kapacitásb vítés is), míg az átlagos szállodai növekedés csak Ő,8 százaléknyi volt. A wellnesseknél a szállásdíj-bevételek is növekedtek (2Ő,9 százalékkal), míg a szállodai átlag csökkent (6,7 százalékkal). Ne építsenek A KSH adatai szerint a tavalyi év hasonló id szakához képest átlagban 8,7 százalékkal csökkentek a szállodai árak. Ezen belül az ötcsillagosok mentek a leglejjebb, 1Ő,8 százalékkal, és egyedül az egyébként csekély forgalmat bonyolító egycsillagosok könyvelhettek el árnövekedést (Ő,6 százaléknyit). Nem véletlen tehát, hogy Kovács István az évek óta túl alacsony árakat említette a magyar szállodaipar legnagyobb problémájaként. Ennek okát részben a túlkínálatban látja, részben abban, hogy nem elég vonzó a kínálat. Hozzátette még, nagyon örülnek, hogy a welness-szállodákban a vendégek háromnegyed része belföldi, de a válság és a vásárlóer hiánya miatt k nem képesek eltartani ezt az üzletágat. Az új Széchenyi Terv is írja és a fürd szövetség is helyesli, hogy a gyógyfürd k mellé épüljenek új szállodák, részben azért is, hogy a fürd forgalmat kiegyensúlyozzák. A szállodaszövetség szerint azonban túlkínálat van nemcsak szállodákból, hanem fürd kb l is, és a vázolt elképzelés nem oldaná meg a problémákat. Abban viszont egyezik a véleményük, hogy újszer , egyedi kínálat kialakítására kell törekedni, mert csak az eladható. Keresletélénkítés és kevesebb adó kell Kovács István szerint bármilyen el relépés csak keresletélénkítéssel érhet el, és az adózási terhek enyhítésével. A keresleten belül a belföldi keresletet az üdülési csekk (vagy rekreációs kártya) adómentességének visszaállításával képzelnék el. Úgy érvelnek, hogy az adómentességb l fakadó forgalomnövekedéssel több adó folyik be az államhoz, mintha magát az üdülési csekket adóztatják. A külföldi forgalom növeléséhez pedig véleményük szerint több pénzt kellene fordítani a turizmusmarketingre. Nem látják, mennyiben fogja er síteni a hazai turizmus nemzetközi marketingjét, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint összeolvasztják az Agrármarketing Kft.-t, az ITD Hungaryt (t kebefektetések marketingje) és a Magyar Turizmus Zrt.-t. Nem világos, ez hogyan érinti majd a turizmusmarketing költségvetését, és szakmaiságát. Áfa-csökkentés nélkül pedig nehezen tudja elképzelni a szállodai szakma a forgalomnövelést csakúgy, mint a foglalkoztatás-b vítést a bérterhek mérséklése nélkül. Ma Európában Magyarországon van az egyik legmagasabb áfa-kulcs a szállodai szobakiadáson és a vendéglátáson is. Ezek a felvetések azonban nem találhatók meg az új Széchenyi Tervben. Eddig nem tudtak pályázni a magánszállásadók Mások a szempontjaik a magánszállásadóknak: k szeretnék elérni, hogy bekapcsolódhassanak a Széchenyi Terv pályázataiba - mondta el lapunknak Trangóni Katalin, a Magánszállásadók Országos Szövetségének alelnöke. A magánszállások fejlesztése emelhetik a turizmus színvonalát, sok családnak biztosíthatnak megélhetést - érvelt az alelnök. Mivel az országban harmincezer feletti a magánszállások száma, ez nemzetgazdasági érdek is – emelte ki.
166
Jelenleg nehezen használhatják ki a pályázatokat a magánszállásadók, ugyanis azok els sorban vállalkozóknak és egyéni vállalkozóknak szólnak, nem a szálláskiadásban érdekelt adószámmal rendelkez magánszemélyeknek - f zte hozzá.” Forrás: http://www.fn.hu/cegek/20100813/nem_kell_tobb_szalloda_sem/, letöltés ideje: 2011. augusztus 10.
3.6. Egészségturizmus Stratégia Az egészségturizmus stratégia az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával összhangban készült, 7 prioritást és 2ő intézkedést tartalmaz, valamint egy külön fogalomtárat. A 7 prioritás a következ : a természeti adottságokra épül , nemzetközi hírnévvel rendelkez gyógyhelyek tudatos termékfejlesztése, az egészségügy és az orvostudomány kapcsolatának er sítése, összehangolása az egészségturizmussal, wellness-szel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése, a gyógy- és wellness szállók befogadóképességének fejlesztése, hatékonyabb marketingtevékenység, az oktatási, képzési rendszer fejlesztése, továbbá az egészségturizmus m ködési feltételeinek megteremtése. Az egészségturizmus stratégia f célkit zése, hogy Magyarország 201ő-re Európa vezet gyógyító nagyhatalma legyen.
167
Ő. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYI FELTÉTELEI 4.1. F ürd kre vonatkozó el írások
4.1.1. Közfürdők minimális létesítési és üzemeltetési feltételei A 37/1996. (X. 18.) NM rendelet illetve 1. számú melléklete el írja a közfürd létesítésére, fenntartására, üzemeltetésére és a víz min ségére vonatkozó részletes szakmai el írásokat. I. A közfürdő létesítése 1. Medencés közfürd ben el fürdés céljára hideg-meleg vizes zuhanyozókat kell létesíteni. A zuhanyozók legkisebb száma úgy határozandó meg, hogy a legnagyobb egyidej benntartózkodó létszámra számolva ő0 f /1 db zuhany legyen, de nemenként ő zuhanyozónál kevesebb nem engedhet meg. A 200 f nél kisebb befogadóképesség , egyidej leg egyenletesen terhelt közfürd esetén nemenként ő zuhanyozónál kevesebb is lehet, de nemenként legalább 2 zuhanyozó m ködtetése szükséges. E szabály azonban nem alkalmazható a kis befogadóképesség , egyenl tlenül terhelt közfürd (pl. tanuszoda) esetén. 1000 f nél nagyobb befogadóképesség esetén 7ő f /1 zuhanyra, de legalább 20 db-ra van szükség. Az így meghatározott zuhanyok számába a lábmosókhoz vagy a napozóterületre telepített zuhanyok nem számolandók be. 2. Minden közfürd nél a megengedett egyidej legnagyobb fürd vendégszámnak megfelel , az Országos Építésügyi Szabályzat szerinti, nemenként elkülönített illemhelyet kell létesíteni, amely a fürd medencét l, illetve a fürdésre használt víz partvonalától nem lehet 200 m-nél távolabb. 3. Közfürd kommunális szennyvizét - beleértve a kádfürd és el fürd (zuhanyozó) szennyvizét is - szennyvízként kell elvezetni. A medence vize csapadékvízként vezethet el. A visszaforgató öblít vize szennyvízcsatornába vezetend . Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy a befogadóra vonatkozó el írások betartásával - szükség esetén el tisztítás után csapadékvízként elvezethet . Ő. Építészeti és kertészeti kialakítással biztosítani kell, hogy nyitott medence csak el fürd n vagy lábmosón keresztül legyen megközelíthet . Az ilyen medence körüljáró felületét csúszásmentes, szilárd, mosható burkolattal kell ellátni. Err l a felületr l a csapadékvíz a medencébe vagy a medence túlfolyóvályújába nem juthat. ő. Lábmosót kell létesíteni és üzemeltetni, ha az el fürd a medencét l 10 m-nél nagyobb távolságra van, és a medence - fedett uszodáknál a medencecsarnok - az el fürd kikerülésével is megközelíthet (pl. strandon vagy nyitott úszómedencénél). A lábmosó átfolyó rendszer legyen (óránként legalább kétszeres vízcserével), és a víz tartalmazzon fert tlenít szert, amely vízforgatással is biztosítható. 6. Gyógyászati szolgáltatást is nyújtó közfürd höz vagy közfürd -részleghez tartozó fürd medencéket, kezel helyiségeket és az ezekhez rendelt kiszolgáló helyiségeket az építési el írások betartásával úgy kell kialakítani, hogy közöttük a közegészségügyi el írások betartását szolgáló, a betegellátás rendjéhez igazodó optimális kapcsolat legyen, és egy funkcionális egységet képezzenek. 168
7. A vízellátó vagy a vízforgató rendszer önm köd vagy gépi er vel m ködtetett zárószerkezeteinél üzemzavar esetére gondoskodni kell a kézi elzárhatóságról. II. A közfürdő vízminősége 1. A közfürd üzemeltet je gondoskodik arról, hogy a közös víztér ne váljon fert zés terjeszt jévé, a víz sem mikrobiológiai szennyezettsége, sem kémiai összetétele révén ne okozzon egészségkárosodást. A víz nem tartalmazhat b rt, nyálkahártyát irritáló vagy mérgez anyagokat, továbbá esztétikai szempontból nem lehet kifogásolható. 2. A mesterséges közfürd vize min ségének - bakteriológiai szempontból történ biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány el írásai szerint, vagy azzal legalább egyenérték megoldásnak megfelel en kell végezni. 3. A mesterséges közfürd tápvizének (pótvizének) min ségére az MSZ 13690-3 számú szabvány el írásai, vagy azzal legalább egyenérték megoldás az irányadó. Mérgez anyagok, továbbá a szennyezésjelz kémiai komponensek szempontjából a víznek ivóvíz-min ség nek kell lennie, melyre külön jogszabály rendelkezései az irányadók. Szennyezésjelz kémiai komponensek felszíni vízb l nyert víz és nem védett felszín alatti víz esetén a következ k: KOlps, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, kénhidrogén. A többi paraméter esetén ett l el lehet térni, de az eltérés az 1. alpontban foglalt követelmények betartását és a fürd üzemeltetését nem zavarhatja. Ő. Amennyiben a közfürd létesít je a 2., 3. alpontban foglalt hatályos nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelel ség megállapítását az Országos Tisztif orvosi Hivataltól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmez hitelt érdeml módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelel en eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. ő. A visszaforgató rendszer medence pótvizére hagyományos technológia esetén az ME-1020Ő számú m szaki el írások, a hagyományostól eltér technológi esetén az 1-2. alpontokban foglalt el írások vonatkoznak. Vitás esetben a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv állásfoglalása irányadó. 6. Ha a mesterséges közfürd táplálására bányavíz vagy ipari hulladékvíz szolgál, a víz min ségére a 3-ő. alpontokban foglalt el írások vonatkoznak, azzal, hogy a vizet szükség szerint tisztítani és fert tleníteni kell. Ha ipari hulladék- vagy kútvíz szolgál a táplálásra, a víz el zetes fert tlenítése mell zhet , amennyiben a vizet szolgáltató kút véd területe a III. pontban el írtaknak és a víz min sége az 1-2. és Ő-5. alpontokban foglaltaknak kezelés nélkül megfelel, továbbá a víz a kútból vagy vízvezetéki csatlakozástól a fürd ig zárt rendszerben halad. 4.1.2. Fürdők minősítési kritériumai A Magyar Fürd szövetség kialakította a fürd k védjegy min sítés- és követelményrendszerét, amely 1-ő csillag besorolás megszerzéséhez határozza meg – az els sorban tárgyi feltételekre vonatkozó – paramétereket. Emellett néhány értékelési szempont kiterjed a szolgáltatások, választékára, színvonalára és a humán felkészültségi, szakképzettségi követelményekre is. 169
A Szövetség a következ típusú fürd k számára alkotta meg a min sítési rendszert: - gyógyfürd (A min sítés hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetek körére terjed ki, amelyek a természetes gyógytényez kr l szóló 7Ő/1999. (XII.2ő.) EüM rendelet 1. §.(1) bekezdése szerinti feltételnek együttesen eleget tesznek ((i) természetes gyógytényez felhasználásával egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytatnak, (ii) gyógyfürd t létesítenek, tartanak fenn, vagy üzemeltetnek). - uszoda (A közfürd k létesítésének és üzemeltetésének feltételeir l szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek megfelel valamint az illetékes ÁNTSZ által vízmin ségre min sített uszodalétesítmény, ahol rendelkezésre áll üzemel uszoda és strandmedence a m ködést biztosító fedett építményekkel). - élményfürd (A közfürd k létesítésének és üzemeltetésének feltételeir l szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek megfelelvalamint az illetékes ÁNTSZ által vízmin ségre min sített élményfürd , ahol a rendelkezésre álló üzemel medencék száma minimálisan 3 darab a m ködtetést biztosító fedett létesítményekkel). - strandfürd (A közfürd k létesítésének és üzemeltetésének feltételeir l szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek valamint a természetes fürd vizek min ségi követelményeir l, valamint a természetes fürd helyek kijelölésér l és üzemeltetésér l szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendeletnek megfelel fürd zésre alkalmas - az illetékes ÁNTSZ által vízmin ségre min sített – mesterséges vízfelülettel rendelkez fürd hely, amely úszásra, fürd zésre alkalmas. Mesterséges strandfürd k esetében legalább két funkciót biztosító medencék rendelkezésre állnak). - wellness (medical wellness) fürd (A közfürd k létesítésének és üzemeltetésének feltételeir l szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek megfelel en m ködik, valamint az illetékes ÁNTSZ által vízmin ségre min sített wellness fürd rendelkezik a m ködtetést biztosító fedett létesítményekkel). A min sítés tárgyi feltételei els sorban a fenn említett 37/1996 NM rendeletben megszabottakra vonatkoznak, jelent s eltérés, többletfeltétel meg került meghatározásra. A Magyar Fürd szövetség honlapjáról (http://www.furdoszovetseg.hu/hirek.php) az egyes fürd típusok min sítési szempontrendszerét tartalmazó értékelési táblázat letölthet . 4.2. Spa létesítmények létrehozásának folyamata – az ötlett l a kész épületig
A fejlesztési igény megjelenését l kezdve a következ lépések szükségesek a megalapozott és jól szervezett beruházás véghezviteléhez: 1. A beruházás koncepciójának megszületése A koncepció írásba foglalása (az ötlet vázlatos leírása, f bb paraméterek meghatározása) A koncepció megvalósításához támogatók keresése (a koncepció és a vállalakozás üzleti terve alapján összeállított kiadvány segít a beruházók megnyerésében) A szakmai gárda összeállítása a további tervezési folyamathoz (a szükséges szakemberek kiválasztása projekt megtervezéséhez) 2. A beruházás megvalósítási helyszínének kiválasztása Természeti er források (gyógyszálloda esetében a szükséges természeti gyógytényez megléte) Könny megközelíthet ség Parkolási lehet ség biztosítása 3. Piackutatás 170
4.
5. 6.
7.
8.
9.
Íróasztal mell li kutatás (szekunder adatok, telefonos megkérdezés, Internet) Helyszíni primer kutatás Megvalósíthatósági tanulmány készítése Üzleti terv aktualizálása, kiegészítése A projekt kidolgozásához a szakmai csapat összeállítása (a szükséges szakemberek kiválasztása a projekt sikeres kivitelezése érdekében) A csapatnak a következ tagokat mindenképpen magába kell foglalnia: A tulajdonos képvisel je Építészteam Űels építészek Mérnökök (épít , gépész, villamossági, spa ée wellness gépészeti, hírközlési és kihangosítási) Grafikusok Egyéb speciális tanácsadók A projekt ütemtervének kidolgozása (részletes munkafolyamati és er forrásterv készítése) A bels kialakítás megtervezése és a beruházás részletes terveinek elkészítése (szerz dések el készítése, mérföldkövek meghatározása, fizetési ütemezés és cash flow menedzsment) Helyiségkapcsolatok tervezése: A spa élmény útja (3 „R”): 1. Retail imprinting: termékek ismertet je, leírása, a vendég tájékoztatása, 2. Relaxation: nemenként elkülönített és koedukált pihen k kialakítása, 3. Refreshment: a vendégek folyadékellátásának biztosítása és könny ételek kínálása. A spa 3 f területe: frontvonalbeli kiszolgálóegységek, háttér kiszolgálóegységek, egyedi, a spa jellegét adó helyiségek. Építési engedélyeztetés és kivitelezés (a szakhatósági engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdése valamint a kész épület jegyz könyvben rögzített átadásaátvétele) A használatbavételi engedély (m szaki átadás-átvétel) birtokában, a nyitást megel z 12-6 hónapban végzend feladatok: Költségvetés készítése, számlanyitás Szakhatóságok engedélyei és m ködési engedély iránti kérelem benyújtása Munkaer -toborzás, kiválasztás, betanítás Munkaruhák beszerzése Fogyóeszközök, alapanyagok beszerzése Egyéb berendezések, gépek beszerzése és beüzemelése (pl. hajszárítók) Irodaszerek beszerzése Házon belüli szabályzatok elkészítése (pl. dohányzás, t zvédelem, stb.) Dolgozói munkael írások, munkaköri leírások elkészítése Árak kialakítása, bevezet marketingakciók lefolytatása Szolgáltatási szerz dések megkötése (küls szolgáltatók, bedolgozók, stb.) A m ködési engedély megkérése
4.2.1. Egy városi spa jellemző fő egységei A szolgáltató létesítmények frontvonalbeli területei a szolgáltatási folyamat helyszínei, itt a kiszolgáló személyzet és a vendégek kapcsolatba kerülnek egymással, a napi tevékenység a vendégek szeme el tt zajlik. A háttértevékenységek esetében a folyamatok a látogatók 171
számára láthatatlanok, ezek segítik a napi munkavégzés gördülékenységét, a fennakadásoktól mentes szervezését, megvalósítását.
172
Frontvonalbeli kiszolgálóegységek • Spa recepciós pult • Spa vendégfogadási terület • Spa butikterület és értékesít tér • Spa teázó • Férfi és n i fodrászat, kozmetika Háttér kiszolgálóegységek • Spa adminisztrációs iroda • Spa butik raktár • Spa teázó el készít -helyiség és raktár Öltöz i száraz területek • Öltöz szekrények • Tükrök, hajszárítók, toalett, vendégváró Öltöz i vizes területek • Tusoló melletti rakodórekeszek • Tükrök, hajszárítók, toalett, vendégváró H - és víz nyújtotta élmények • Nedves g z • Száraz g z • Élénkít , frissít medence • Aromafürd • Általános fürd és pihen terek • Medencetéri toalett, pipereszoba Spa kezelések helyiségei • Általános kezel szobák, fülkék • Párok számára nyújtott kezelések szobái • VIP kezel szobák (de lux kezelések) Hidroterápiás kezel szobák Manik r, pedik r helyiségei Masszázsszobák Iszapkezelések helyiségei Általános frontvonalbeli szolgáltató területek • Relaxációs területek, pihen k • Els segélynyújtó helyiség Háttér kiszolgálóhelyiségek • Spa raktár és el készít helyiségek • Kezelések alapanyagainak raktárhelyiségei • Személyzeti öltöz k, étkez k • Személyzeti társalgó, különterem • Tiszta ruha és -textília raktár • Szennyes ruha és -textília raktár • Adminisztráció helyiségei • Vezet i irodák
• Épület- és vízgépészeti helyiségek 4.3. A fürd k tárgyi feltételei
4.3.1. A fürdőmedencék csoportosítása A medencék funkciójuk szerint az alábbi f bb csoportokra oszthatók: – sportcélú medencék, – strandolásra és fürd zésre szolgáló medencék, – gyógy- és terápiás medencék, – magánmedencék. A magánmedencék kivételével az összes medencecsoport a közösségi fürd k fogalomkörébe tartozik. Ő.3.1.1. Sportcélú medencék Úszó- és versenymedencék Ezek a medencék els sorban a sportolás és a versenyzés igényeinek és céljainak megfelel en vannak kialakítva. Ilyen medencék tervezésénél be kell tartani a vonatkozó el írásokat és szabványokat. Értékelhet eredmény versenyeket (úszó-, ugróverseny, vízilabda-mérk zés) csak a szabványokban meghatározott méret és hitelesített medencékben lehet rendezni. Az úszómedencék szabványos méreteit a 8. ábra tartalmazza. A vízilabda-mérk zések megrendezésére alkalmas legkisebb medenceméret: 21,0×33,33 m, a vízmélység: 2,0–2,2 m. A medencevíz h mérséklete: 23–27 °ű.
8. ábra: Úszó -, versenymedencék méretei Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
Az ugrómedence alaprajzi méreteit az alkalmazott ugróberendezések fajtájától és számától függ en kell meghatározni, a vonatkozó szabvány szerint. A medence mélysége az ugróberendezés magasságától és az ugrófelület kialakításától függ (9. táblázat). A medencevíz h mérséklete: 28–30 °ű.
173
Ugrószint magassága a vízszint felett (m) Ugrófelület Vízmélység (m) rugalmas fix 1,0 x – 3,4–3,8 3,0 x – 3,8–4,0 5,0 – x 3,8–4,0 7,5 – x 4,1–4,5 10,0 – x 4,5–5,0
9. táblázat: Ugrómedencék adatai Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A tanmedence az iskolai vagy sportlétesítményekben, úszóoktatás céljából létesített medence. A nagyméret tanmedencék korlátozott mértékben lakossági szolgáltatásra is igénybe vehet k. Az „A” fokozatú tanmedence kisebb létesítmények és iskolák igényeit elégítik ki, a „Ű” fokozatú 16, 2Ő, 32 tantermes iskolákhoz alkalmazható, a „ű” fokozatú tanmedence pedig egy 32 tantermes iskola és egy lakókörzet számára szolgáló nagyságrend. A tanmedencék szabványos méreteit a 9. ábra tartalmazza. A medencevíz h mérséklete: 30–32 °ű.
9. ábra: Tanmedencék méretei Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A lazító medence alaprajzi mérete és formája a befogadóképességt l függ en szabadon választható. Vízmélység min. 0,8 m, max. 1,0 m. A medence egy részét ül felülettel kell ellátni. A medencevíz h mérséklete: 36–38 °ű. Többcélú medence. Ebben az esetben arról van szó, hogy egy medence kett vagy több funkciót lát el, pl.: úszó-, ugró-, tanmedence, esetleg fürd medence. Ilyenkor a medence alaprajzi méreteit és a vízmélységet a vonatkozó el írások figyelembevételével kell meghatározni. A többcélú medencéket a minél kombinatívabb felhasználás érdekében el lehet látni emelhet válaszfallal vagy emelhet medencefenékkel. Az emelhet válaszfallal a medencét kett vagy több részre lehet osztani. Így lehet ség van arra, hogy egy medencében egyszerre többféle tevékenységet lehessen folytatni. Az emelhet medencefenékkel megoldható, hogy ugyanazt a medencét egyszer versenyszer úszásra, másszor (a fenék 174
felemelésével) úszásoktatásra lehessen használni. Ilyen medencék hidraulikájának tervezésénél ügyelni kell arra, hogy az emelhet válaszfal, illetve medencefenék egyetlen üzemi helyzetében, a víztérfogatban se keletkezzenek pangó terek. Az emelhet medencefal és medencefenék mozgatása történhet hidraulikával, mechanikus emel szerkezettel vagy – ritkábban – feltölthet légtartályokkal. Az úszásoktatásra alkalmas vízmélység beállításának másik módszere a vízszint süllyesztése. Ebben az esetben a vízelvétel nem a fels körbukó vályún keresztültörténik, hanem a megfelel vízmélységet biztosító magasságban kialakított, medencefalba épített vályúval. Az ilyen medencénél, ha a vízszintet gyakran kívánják változtatni, a vízszint süllyesztésénél a vizet nem a csatornába, hanem az erre a célra méretezett kiegyenlít -tartályba kell engedni. Vízszintemelésnél a süllyesztett vízelvétel vízelvezet gy jt csövébe épített szerelvényeket zárni kell, és a forgatószivattyú a kiegyenlít -tartályból feltölti a medencét. Strandolásra és fürdésre szolgáló medencék A medencék vízfelülete a tervezett befogadóképességt l függ, alaprajzi formája szabadon választható. űélszer fantáziadús formákat kialakítani szigetekkel, lagúnákkal, öblözetekkel és a már ismertetett élményberendezésekkel. A legkellemesebb vízmélység 0,7 és 1,2ő m között van. A vízh mérséklet 2ő–32 °ű között a legkedvez bb. Ide sorolható még a hullámmedence, mely általában téglalap alaprajzú és a hullámgép felé er teljesen lejt, itt a vízmélység 3–4 m. Gyermek-, lubickoló-, pancsolómedence A medencék vízfelülete a tervezett befogadóképességt l függ, alaprajzi formája szabadon választható. Az el írt vízmélység legalább 0,2 m, legfeljebb 0,ő m. A medencevíz h mérséklete 30–32 °ű. A medence minden oldalról megközelíthet legyen, csúszda a medencéhez nem tervezhet .
Melegvizes ülőmedence Kialakítása, vízmélysége és vízh mérséklete megegyezik a lazítómedencéével. Az ül felületek nagyságát azonban úgy kell meghatározni, hogy maximális terhelés esetén is maradjon szabad ül felület. Gyógy- és terápiás medencék Ezeknek a medencéknek a tervezésénél mindig konzultálni kell az orvostechnológussal. A medence nagyságát, alaprajzi méreteit, vízmélységét úgy kell kialakítani, hogy azok a gyógyítási igényeknek megfeleljenek. Szükség esetén a medencéket el kell látni a mozgássérültek számára is alkalmas megközelítési lehet ségekkel (pl. rámpa, betegbeemel stb.), illetve a terápiához szükséges egyéb eszközökkel (kapaszkodók, súlyfürd khöz függeszked k stb.). Merülőmedence A szaunaszolgáltatás fontos része a hideg vizes merül medence. A medencevíz ideális h mérséklete közel azonos a hálózati víz h mérsékletével, kb. 15-18 °ű. A medencék kialakítása megegyezik a medencék általános kialakításai elveivel, ám kisebb térfogatúak.
175
Ő.3.1.2. Magánmedencék A magánmedencék vízfelületeinek nagyságára, geometriai méreteire el írások nincsenek. Ezeket minden esetben az igényeknek megfelel en, a helyi adottságok figyelembevételével kell meghatározni. Sok esetben ezek a medencék szabálytalan alaprajzúak, els sorban az esztétikai igények kielégítése következtében. Általában azonban elmondható, hogy a leggyakoribbak a téglalap alaprajzú medencék. Hosszúságuk 6–16 m, szélességük Ő–8 m között változik. A magánmedencék is felszerelhet k az ismertetett élményberendezésekkel. A magánmedencéknél használatos legkedveltebb élményberendezések az ellenáramú úszógép, a masszázsfal és a víz alatti világítás. 4.3.2. A medencék anyagai Csempézett betonmedence A vasbeton szerkezettel tetsz leges alakú és vízmélység medence alakítható ki. A vízzárást a betonfalnak kell biztosítania. Hagyományos, bevált szerkezet, hosszú élettartamú, könnyen tisztítható. Egyedei tervezést igényel. Fóliázott betonmedence A vasbeton szerkezettel tetsz leges alakú és vízmélység medence alakítható ki. A betétfólia beszabásával kapcsolatosan felmerül problémák miatt általában csak szabályos téglalap alakú medencék készülnek. A vízzárást ennél a kivitelnél a fólia biztosítja, a betonfal csak tartószerkezet. Viszonylag olcsó megoldás, azonban a fóliát az elöregedés mértékét l függ en (beltéri vagy kültéri medence) id nként cserélni kell. Műanyag medence A m anyag héjmedence a magánmedencék kategóriájában nagyon elterjedt medencetípus. Gyorsan telepíthet , esztétikus, beltéri használat esetén hosszú élettartamú. (Kültéri használat esetén védeni kell az UV-sugárzástól) Mivel a medence a vízterheléssel szemben nem öntartó, betonalapra helyezés után sovány betonnál körül kell önteni. Fémmedence Fémb l készülnek közösségi és magánmedencék is. A közösségi medencék anyaga lehet alumínium vagy korrózióálló acél. Az alumínium olcsóbb, de kevésbé esztétikus és érzékeny a vegyi hatásokra. A korrózióálló acél drága, de tartós, hazánkban nem terjedt el. A gazdaságilag fejlett országokban f leg kisebb közösségi létesítményeknél alkalmazzák. A magán fémmedencék els sorban acéllemezb l készülnek. A tartószerkezet a medence alakjától és beépítési módjától függ en vagy fémpalást, vagy külön kivitelezett tartófal. A fémmedencék leginkább kör vagy ún. nyolcas alakúak. Nem süllyesztett kivitelben történ telepítés esetén alacsony áruk és gyors megvalósíthatóságuk miatt kedveltek. A medence vízzárását fóliabélés biztosítja. 4.3.3. Élményelemek a fürdőkben Az elmúlt évtized jelent s átalakulást hozott a hazai fürd k életében. Egyrészr l a törvényi el írások (pl. 121/1996. (VII. 2Ő.) Korm. rendelet), másrészr l a látogatói igények és elvárások kényszerítették a fürd ket arra, hogy a felújítások, rekonstrukciók során zolgáltatás176
b vítés eredményeként élményelemekkel b vítsék a hagyományos fürd infrastruktúrát. A termál- és strandfürd kön ma már elmaradhatatlan medencekellékek a vízi attraktivitások, de az aquaparkok és az élményfürd k éppen erre a tematikára jöttek létre, céljuk a vízi szórakozás feltételeinek nyújtása kicsiknek és nagyoknak. Míg az aquaparkok esetében a domináns élményelem a csúszda, addig az élményfürd kben számos más élményelemmel is találkozni, pl. pezsg fürd , szök kút, vízesés, fény- és hanghatások, stb. A következ pontokban ezeket az elemeket vesszük számba. Ő.3.3.1. Jellemz vízi attrakciók Vízköpők, vízágyúk, dögönyözők A legelterjedtebb vízi attrakciók. Kivitelezésük egyszer és viszonylag alacsony energiaigénnyel üzemeltethet k. A berendezés egy szálfogóval ellátott nyomásfokozó szivattyúból áll, amely a medencéb l felszívott vizet egy korrózióálló acélcs b l készült ívelt vízköp fejen keresztül visszanyomja a medencébe. A fúvókák kialakításától és a szivattyú teljesítményét l függ en számos vízsugár-változat valósítható meg. A vízsugár a testen masszírozó hatást fejt ki. A nyakzuhany egy speciális vízköp , amely magassága és víznyomása úgy kerül kialakításra, hogy kifejezetten a nyak- és vállizomzat masszírozására legyen alkalmas.
Ő. kép: Nyakzuhany Forrás: http://www.szeusz.eu/?page=elmenyelemek_nyakzuhanyok_rozsdamentes_acelbol_viz, letöltés ideje: 2011. 08. 24.
Vízi gomba, vízi esernyő, vízi sün, szökőkút M ködési elvük és gépészeti kialakításuk megegyezik a vízköp kével, de fejük egy gombát vagy lyuggatott gombát formáz. A nyomásfokozott víz a vízi gomba esetében a gomba legmagasabb pontján ömlik ki a domborúra kiképzett héjfelületre, amelyr l a lefolyva vízpalástot képez. A vízi eserny nél a nyomásfokozott víz az állócs b l nem szabadon ömlik ki, hanem egy domborított ütköz lapon irányt változtatva vízfátyolként eserny formát képezve hull alá. A vízi sün esetében a megtápláló vezeték egy s r n perforált, sün formájú ovális fejbe nyomja a vizet, ahonnan a lyukakon keresztül a tér minden irányába vízsugarak lövellnek szét. A szök kútban a kilövellt vízsugár mérete a nyomásfokozó szivattyútól és a fúvókától függ.
177
ő. kép: Vízi sün Forrás: http://www.szeusz.eu/?page=elmenyelem_vizgomba_rozsdamentes_acelbol, letöltés ideje: 2011. 08. 24.
Vízsugarak, vízi ívek A medence szélér l a víztér felé irányítva lövellik a vizet. A vízsugarak ívelése, áramlási sebessége a fúvókák méretét l és kialakításától függ, tetsz leges formák hozhatók létre. A vízsugarak programozható vezérléssel megszaggathatók vagy ütemessé tehet k. Buzgár A buzgár a medence fenéklemezébe épített, víz alatti többfúvókás szök kút. A medencefenékr l feltör intenzív vízáramlás a felszínb l kidomborodó fodrozódó vízmozgást okoz, amely pezsgése leveg hozzákeverésével fokozható. Már a látványa is kellemes, de igazi élményt a víz masszírozó hatása nyújt. A feltör áramlásra rá is lehet feküdni, s lebegve a test egyensúlyozva felette tartható. Masszázsfal A masszázsfal – nevének megfelel en – a medencefalba épített több masszírozó befúvóból áll. A masszírozó helyek száma 2-6, minden masszírozó helyhez egy-egy fúvóka tartozik. A fúvóka lehet egy- vagy többfuratú, s hasonlóan a buzgárhoz, az élmény itt is fokozható leveg hozzáadásával. A medencefal kialakításához 1,3ő méteres vízmélység a megfelel . A befúvófejeket egymástól egy méter távolságra helyezik el különböz magasságokba, így a fúvókák a test különböz részeit tudják masszírozni. Barlang vízesés A víz természetes el fordulását utánzó élményelem. A barlangkialakítású élményelem záró része. A barlang belsejében több fürd z tartózkodására alkalmas víztér kerül kialakításra, melybe akár padok elhelyezése is lehetséges. Az egyenletes vízfüggöny létrehozásához az szükséges, hogy a nyílás fölé emelt víz egy duzzasztott vályút tápláljon meg, ahonnan gondosan kialakított bukóélen keresztül ömlik át a víz, egyenletes függönyszer rajzolatot alkotva. Vízesések, vízfüggönyök A vízesések, vízfüggönyök els sorban bels építészeti hatáselemként veend k figyelembe. Gyakran hang- és fényjátékkal kiegészülve generálnak élményt, vagy pihentetnek, vagy akár élénkít hatással is bírhatnak. A vízfüggöny önálló látványosság is lehet a fürd téren belül, gyakran nincs közvetlen kapcsolata az élménymedencével. Ellenáramoltató Az ellenáramoltató vagy úszógép a helyben úszást teszi lehet vé. A fürd z nek olyan érzése van, mintha egy er s sodrású folyóban úszna szemben az árral. Az intenzív áramlást a medencében egy nyomásfokozó szivattyúval lehet biztosítani. A szivattyú a medencevízb l szív be és a medence falába épített egy, vagy két fúvókán keresztül nagy sebességgel a 178
medencébe nyom be vizet. Az áramlási sebesség 0,2ő-1,0 m/s között lehet (ezt a fúvókától 2 méterre kell érteni). Sodrófolyosó A sodrófolyosó a medence részeként, általában medenceszigettel kombinálva, valamilyen ív vagy koncentrikus kör formájában kerül kialakításra. Ritkán egyenes nyomvonallal is létesül. A sodrófolyosó egy csatorna, amelyben a nyomásfokozó szivattyú intenzív vízáramlást kelt. A vízfolyosó befúvói a küls ív falszerkezetébe, közel érint legesen vannak beépítve, egymástól eltolva, több szinten, hogy a víztömeg teljes keresztmetszetét mozgásba tudják hozni. Egyenes nyomvonalú medence estében fúvókák elhelyezése mindkét medenceoldalra szükségszer . A fúvókák minimális mennyisége a folyosó hosszától függ, de ő-6 fúvóka minimálisan szokásos. A sodrófolyosó szélessége 2-2,ő, mélysége 1,2-1,3ő méter. Pezsgőlap, pezsgőágy A leveg befúvása a vízbe a pezsg fürd (whirpool) effektust váltja ki. A vízbe vezetett leveg nek nagyon kellemes élettani hatása van, masszírozó érzetet kelt. A 3-Ő mm átmér j lyukakon bevezetett 0,2-0,2ő bar nyomású leveg buborékok a vízben felfelé áramolva egyre kisebb hidrosztatikai nyomással találkoznak, és így a leveg buborékok egyre jobban kitágulnak és növekednek. Ez a fizikai jelenség váltja ki a nagyon kedvez masszírozó hatást. A medencébe a fúvókák beépítése a medence fenéklemezébe, ül padba és fekv ágyba történhet.
6. kép: Pezsg ágy élményelem Forrás: http://www.szeusz.eu/?page=levego_befuvasos_pezsgoagy_elmenyelem, letöltés ideje: 2011. 08. 2Ő.
Fény- és hanghatás A fény- és hanghatások fokozzák a vízi élményelemek keltette érzetet, pihentet , relaxáló vagy frissít ek, üdít ek is lehetnek. A medence használóinak igényeihez alakítható, így külön-külön élményszigetek alakíthatók ki a medencetérben vagy akár egy nagyobb medencén belül is. Ő.3.3.2. Vízi csúszdák A vízi csúszdák lehetséges típusai a szintkülönbség áthidalásából fakadó fizikai jellemz jük szerint: 1. típus: egyenes egypályás csúszda. A rajtszint és a medence vízszintje közötti különbség nem több mint 3 méter, az átlagos lejtés maximum 7%. Minimális vízmennyisége 30 l/perc. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága Ő méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1-1 méter oldalanként. 2. típus: egyenes egypályás csúszda. A rajtszint és a medence vízszintje közötti különbség nem több mint 3 méter, az átlagos lejtés az érkez szakasz kivételével 11 és 18% között van. Minimális vízmennyisége Ő0 l/perc. A 179
3.
4.
5.
6.
csobbanófelület ajánlott hosszúsága Ő méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1-1 méter oldalanként. típus: egypályás csúszda magasságkorlátozás nélkül. Az átlagos lejtés az érkez szakasz kivételével maximum 13%, az átlagos csúszási sebesség ő m/s, maximális csúszási sebesség 7 m/s. Minimális vízmennyisége 1000 l/perc. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága 6 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1,5-1,ő méter oldalanként. típus: egypályás csúszda magasságkorlátozás nélkül. Az átlagos lejtés az érkez szakasz kivételével 13 és 20% között van, az átlagos csúszási sebesség ő m/s, maximális csúszási sebesség 1Ő m/s. Minimális vízmennyisége 1000 l/perc. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága 8 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1,ő-1,ő méter oldalanként. típus: egypályás nagy sebesség csúszda. A lejtés az érkez szakasz kivételével legalább 20%, a maximális csúszási sebesség 1Ő m/s. Minimális vízmennyisége 1000 l/perc. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága 8 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1,ő-1,ő méter oldalanként. típus: többpályás csúszda párhuzamos nyomvonalvezetéssel az egyenes és íves szakaszokat is beleértve. Az átlagos csúszási sebesség 8 m/s, a maximális csúszási sebesség 1Ő m/s. Minimális vízmennyisége 300 l/perc pályánként. Amennyiben a pálya szélesebb, mint 1800 mm, a vízmennyiséget arányosan növelni kell. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága 6 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1,ő-1,ő méter oldalanként. Több csúszdapálya egymás mellett érkezése esetén a két csúszda között min. 2 méter távolságot szükséges hagyni és a csobbanófelületeket lágy függesztés úszó elválasztó kötéllel kell elszeparálni.
A csobbanómedence vízmélysége is szabályozott, ennek nagysága a csúszda esését l függ. A víz mélységét a csúszda végét l a csúszás irányában 2 méter távolságra kell mérni. 0-200 mm esés magasság esetében 1000 mm (min. 800, max. 1200 mm), 200-600 mm esés magasság esetében min. 1300 mm mélységgel kell számolni. Abban az esetben, ha a csúszda természetes víz mellé van telepítve, a csobbanófelületet és a vízmélységet szintén biztosítani kell. Az el bbiekben ismertetett fizikai jellemz kkel kialakított vízi csúszdákat változó méretekben és kivitelben gyártják, és különböz elnevezésekkel látják el, ami általában utal a csúszda élményhatására is. Nyitott toronycsúszda Nyitott vályúcsúszda, kb. 12 méter magasságban elhelyezett indítószinttel, amely általában több csúszda indítására is alkalmas. A csúszdák lejtése és vonalvezetése változó, így különböz igények kielégítésére alkalmas, általánosan használt, elterjedt és kedvelt megoldás. Alagút toronycsúszda Az el bbihez hasonló, de a csúszdapálya zárt, alagútszer . Ezen csúszdáknál az élményhatás fokozására további hang- és fényeffektusokat, extra vízbefúvást, stb. alkalmaznak. A black hole csúszda esetében a csúszdaalagút fekete szín , így a külvilág hatásai teljes egészében kizárhatók. Kamikaze csúszda Nagyesés , gyors csúszdák megnevezése, lehet nyitott és zárt kivitel izgalmat, kihívást keres vendégek számára ajánlják. 180
is. Els sorban az
Anakonda csúszda Hosszú, változó esés , zárt csúszda. A hosszú ideig tartó lecsúszás igazi élmény a fürd z nek. Két-három anakonda csúszdából fonott, kalácsszer en összetekert spirálcsúszda-együttest is gyakran találni a hazai aquaparkokban és élményfürd kben. Családi csúszda Kisebb lejtés nyitott csúszdák, széles, lapos vályúkialakítással és hullámvonalat képez fenékkel. Egymás mellett kézen fogva több személy is lecsúszhat segédeszközzel (pl. gumitöml ) vagy anélkül. űsaládok együttes szórakozására kiválóan alkalmas. Gyermekcsúszda A gyermekmedencék kedvelt kiegészít je, sokszor állat- vagy mesefigurákból megformálva. Kis lejtés , 3 méter alatti csúszdatípus. Vadvíz csatorna (őrült folyó) A vízi csúszdáknál nagyobb méret , m anyagból vagy m gyanta simítású vasbetonból készült csatorna, amelyben kb. 1ő-20 cm vízréteg áramlik és ez nagy sebességgel magával sodorja a fürd z személyt. Némelyik csatornában öblök fékezik az áramlást. a kialakítástól függ en a csatornában segédeszköz nélkül vagy segédeszközzel (pl. felfújható csónak) lehet lecsúszni. Különleges csúszdák A hurok és katlancsúszdák a centrifugális er t használják fel a fürd z k élménygenerálására. A hurok csúszdánál egy intenzív nagylejtés csúszdaszakaszt egy függ leges hurok, majd egy fékez szakasz követ. A nagylejtés csúszószakaszon a fürd z 3-4 G-re gyorsul, így a centrifugális er a hurok teljes ívén a csúszófelületre szorítja. A katlancsúszda esetében egy nagylejtés csúszószakasz tangenciálisan csatlakozik egy lefelé sz kül , kúpalakú katlanhoz. Ennek alján egy kb. 2 méter széles nyílás van, amely egy csobbanómedencéhez vezet. A centrifugális er hatására, a katlan falára tapadva a fürd z több kört is megtesz, míg a sebesség csökkenése következtében az er lecsökken és a fürd z a medencébe érkezik. A vízi csúszdák általában üvegszálas poliészterb l, csúszófelületükön akril bevonattal készülnek, de gyártanak rozsdamentes kivitelben is, amelyek ára azonban jelent sen magasabb. A csúszdákat általában f tartó oszlopokra szerelt, állítható konzolok tartják, a csúszda pályatestet a konzolokhoz kengyelekkel rögzítik. A csúszda telepítését l függ en eltér a megközelíthet ségük is. A szabadon álló toronycsúszdákat acélszerkezet lépcs r l, az épületb l indulóakat pedig jellemz en épületben kialakított lépcs zettel lehet megközelíteni. A domboldalra telepített csúszdák esetében a lépcs t vagy rámpát a domboldalon alakítják ki. A csúszdák balesetmentes üzemvitelét automatikus biztonsági rendszer figyeli, biztosítva, hogy 2 lecsúszás között ne fordulhasson el utolérés illetve a csobbanómedencét a fürd z el tudja hagyni a következ fürd z érkezéséig. A csúszdákba id - és sebességmér berendezések is beépíthet ek, valamint a csúszda ellátható élményfokozó fény- és hanghatást biztosító berendezésekkel.
181
Ő.3.3.3. Hullámmedencék Noha a hullámmedence elmaradhatatlan élményeleme az aquaparkoknak és élményfürd knek, mégsem tekinthet újszer találmánynak. A Gellért Fürd ben 1927-ben épült hullámmedence, amelyet a látogatók a mai napig élvezhetnek. A hullámkeltést tekintve három alapelvet lehet elkülöníteni: (1) mechanikus, (2) pneumatikus és (3) árasztásos hullámkeltést. Mindhárom esetben gépészeti berendezések segítségével, energia-bevitel hatására jön létre a hullámzás. Korábban a kiszorításos elven m köd mechanikus hullámkeltés volt az a megoldás, amelyek segítségével élvezni lehetett a tengeri élményt a medencékben, a technikai fejl dés kapcsán azonban napjainkban más eljárások is széles körben elterjedtek. Mechanikus hullámkeltés A mechanikus hullámkeltés egyik módja a térfogat-kiszorítás elvén alapul, nagyon hasonlóan a dugattyús szivattyúk m ködéséhez. A medence melletti aknában elhelyezett forgattyús hajtóm dugattyúja alá a medencevíz beáramlik és a lefelé mozgatott dugattyú a víztömeget visszanyomja a medencébe. Ezen periodikus mozgás lengésbe hozza a medencevizet és az aknatérfogat valamint a dugattyú lökethosszának függvényében különböz nagyságú hullámokat gerjeszt. Egy őő0-600 négyzetméteres medencéhez tartozó dugattyús hullámkelt gép teljesítménye Őő-ő0 kW, a hullámkeltés gyakorisága 12-1ő hullám/perc. A hullámlabdával történ hullámkeltés úgy történik, hogy a medencébe helyezett hullámlabda alternáló mozgása hozza lengésbe a medence vizét. A kiszaladó hullámok a medence faláról visszaver dnek, s így hulláminterferencia alakul ki. Ennek hatására a hullámok szabálytalan alakot öltenek. A hullámlabda nem periodikus mozgást végez, hanem egy elektronikus érzékel és szabályozó rendszer a labda mozgását szinkronba hozza a víz hullámmozgásával. Így érhet el, hogy a vízzel közölt energiaimpulzus mindig a legjobb pillanatban következzen be és ez egyben segít a kisebb áramfogyasztás elérésében is. A hullámlabda jellemz en kisebb méret medencék (max. Ő00 nm) kiszolgálására alkalmas. Pneumatikus hullámkeltés A Pneumatikus hullámkelt gép is a térfogat-kiszorítás elvén m ködik, az eltérés a dugattyúhatás képzéséb l fakad. A forgattyús hajtóm helyett a medence melletti aknában egy nagy teljesítmény ventilátor m ködik, amely a medenceáttörésb l a vizet visszapréseli a medencébe, hullámmozgást el idézve. Egy ő00 nm-es medencéhez tartozó ventilátor teljesítménye kb. Őő-50 kW. Árasztásos hullámkeltés Ennek a hullámkeltésnek az a lényege, hogy egy hatalmas víztömeg egyszerre a medence vízterébe zúdul és végigörvénylik a medencén, egy nagy tengeri hullámverés illúzióját keltve. A beáramló víztömeg a medence vizéb l származik, amelyet szivattyúval emelnek egy magasban elhelyezett víztározóba, majd onnan gravitációs elven elengedik. A berendezés energiaigénye jelent s a nagy szivattyúteljesítmény-szükséglet miatt. Álló hullám A szörfözés élményének kelléke. felület, amely egy szörfözéshez szivattyúval nagy mennyiség és modelljét képezi. A medencében
182
A medencefenék egy speciálisan kiképzett térben görbített ideális lefutó hullám alakját képezi le. Erre a felületre sebesség vizet fújnak, s a szétáradó víz a tengeri hullám a víz állandó mozgásban van, hiszen az elfolyó víz kerül
vissza a szivattyúba. A szörföz a medence adott pontján szinte változatlan helyzetben man verezik, míg a víz nagy sebességgel áramlik a deszka alatt.
4.4. A spa design
Az egészségturisztikai létesítmények üzemeltetése során napjainkban nagy hangsúly fektet dik a bels kialakításra, megjelenésre. A bels tér a szolgáltatásnyújtás folyamatában élménynyújtó fizikai elemként veend figyelembe, így a tervezéskor már konkrét szempontként jelenik meg annak kérdése, hogy minek „jegyében” kerüljön kialakításra. A vendégek számára történ élménynyújtás gyakran valamely nép fürd kultúráján alapul, de egyéb tematikus jegyek (pl. természeti, népi) is alakíthatják a spa design-ját. Id r l id re új trendek jelennek meg a spa egységek kialakításával kapcsolatban, amelyek követése egyrészr l vonzó, érdekes, figyelemfelkelt hatást eredményezhet a látogatók számára, így a szolgáltatás keresetté válik a piacon, másrészt azonban szem el tt kell tartani a „trendiség” elavulását, divatvesztését, amely átalakítást, átépítést tesz majd szükségszer vé. A létesítmények ez okból számos esetben konzervatív, középutas megoldást alkalmazva néhány elem megvalósítását, beépítését vállalják csak az átfogó tervezési/kialakítási koncepció helyett, így találkozhatunk hagyományos vidéki termálstrandokon elefántot formázó gyermekcsúszdával az elavult medencében vagy uszodában Kneipp-gyaloglóval. Ilyenkor gyakran nemhogy javulna a fürd gazdálkodása az új élményelem beépítésével megnövekedett vendégszám miatt, hanem a romlik a beruházás és annak kihasználatlansága végett (az új termékelem nem illik a meglév szolgáltatás-kínálatba vagy olyan célcsoport igényét elégíti ki, amely nincs jelen a látogatói körben.). Napjaink irányadó spa design trendjei az alábbiak: természetközeli elhelyezkedés, természeti élményelem megléte az épített környezet és a természet összeérése, egybefonódása természetes alapanyagok, épít anyagok használata keleti filozófia, feng shui alkalmazása a tervezésnél a teljes relaxáció élményének biztosítása A szolgáltatási környezet illetve kör kialakításánál gyakran merítenek ihletet valamely nép fürd kultúrájából. A következ kben a legismertebb és leggyakrabban felhasznált jellemz k kerültek csokorba gy jtésre. 4.4.1. Japán onsen és ofuro A japán nyelven az onsen természetes forrást és az aköré épült fürd t, fürdési lehet séget jelöli, az ofuro pedig a speciális japán fürd kádat jelenti. A férfiak és n k külön bejáratokon léphetnek be a fürd be. A ruhákat az öltöz kben kell levenni és polcokra vagy kosarakba kell helyezni azokat. A fürd területére csak szappan és törülköz vihet be, viszont a meleg vizes medencébe szappant szigorúan tilos bevinni. A fürd z nek el z leg szappannal alaposan le kell mosakodni a fürd el terében, majd már tisztán léphet be a közös medencébe illetve medencetérbe, ahol hosszabb id t lehet tölteni.
183
A medence vize vagy f tött, vagy természetes h forrás lévén kb. Őő°C-os. A fürd z k meztelenül ülnek be a medencékbe és relaxálnak, beszélgetnek, vagy csak a falfestményeket szemlélik pihenésképpen.
7. kép: A japán fürd bels megjelenése Forrás: www.spaindex.com/images, letöltés ideje: 2008. 10. 11.
A nyitott fürd k mindig szépen ápolt kerttel körülvettek, s jellemz en a berendezési tárgyak japán ciprusból készülnek (mert antibakteriális hatása és kellemes illata van). 4.4.2. Török hamam A tradicionális török fürd kben - ilyen az ilidzsa, vagyis gyógyfürd illetve a hamam, vagyis tisztasági fürd –fogva szigorúan elkülönítik a n ket és a férfiakat, ezért önálló fürd részeket építettek, illetve felváltva látogatták ezeket a hölgyek és az urak. Felmelegített vízzel vagy forró termálvízzel f tik a falakat és a padlót, amit id nként fellocsoltak, ez adja az ő0 fokos meleget és a 100 százalékos páratartalmat, ami a török fürd k alapja. Az el csarnokból, ahol az öltöz részek vannak, jutunk tovább a pihen be, amib l maga a kupolás medence nyílik. A pihen a társasági élet központja, amelyek még a mai napig családi és társasági életbeli hagyományok helyszínei.
8. kép: A török fürd körkupolás medencetere Forrás: saját készítés fotó (Izrael, Acra)
A török fürd csarnokban a férfirészlegben fürd mesterek, a n k számára kialakított fürd részben pedig szolgálón k segédkeznek a tisztulási folyamatban. Az izzadt b rt olívaolajos szappannal kenik be, amit kefével vagy törölköz vel dörzsöltek át, leradírozva minden szennyez dést. Ezután következett az alapos átmasszírozás, majd a pihen ben a kellemes ellazulás. Ez a rituálé több órát is igénybe vesz, hiszen magába a meleg vizes medencébe többször is 10-20 percre beleereszkedtek a látogatók. 184
A 2. számú mellékletben a török fürdőkultúra szokásairól bővebben lehet olvasni.
4.4.3. Skandináv fürdők Az északi fürd kultúrát az extremitások jellemzik, hiszen a skandináv éghajlati viszonyok is széls ségesek. A fürd kultúra alapját a szauna jelenti, amelyet hideg vagy jeges fürd vel felváltva alkalmaznak. A szauna helyiség jellemz en nyírfából készül, és padokat helyeznek el benne, páratartalma alacsony. A szauna eredetileg vallási ceremóniák, orvosi kezelések, közösségi programok színtere is volt.
9. kép: Az északi fürd kultúrának a téli kültéri fürd zés is része Forrás: http://www.spadhoward.com/picture.php, letöltés ideje: 2008. 10. 11.
A 19. században a svédmasszázs is a felfrissülést szolgáló procedúra részévé vált. A skandináv fürd k filozófiája a vérkeringés serkentésén, a mentális megtisztuláson, a stresszoldáson alapul, amelyet a forró és hideg kezelések váltakozó igénybe vételével érnek el a fürd z k. 4.4.4. Ajurvedikus spa
Az ájurvéda szelíd gyógyászati rendszer az egészség fenntartására, a testi-lelki harmónia megteremtésére, valamint a betegségek gyógyítására. Ma Indiában az ájurvéda gyógyászaton belül két iskolát különböztethetünk meg: az egyik az észak-indiai, amely nagyobb hangsúlyt fektet a gyógyszerezésre, a másik a keralai (Dél-India), amely a gyógyszeres kezelés és pancsakarma mellett nagy hangsúlyt fektet a különféle masszázskezelésekre is.
10. kép: Az ájurvéda kezelések harmonikus környezetet igényelnek Forrás: http://www.ar-tur.lv/photo/india/kerala/ajurveda_03.jpg, letöltés ideje: 2008. 10. 10.
185
Az ájurvéda nem egy technika, hanem egy komplex gyógyászati rendszer. A kezelésekhez pontosan meghatározott ájurvédikus gyógyszerek, gyógykészítmények párosulnak - csak így lehet elérni azt az eredményt, amely az ájurvéda célja. 4.4.5. A római fürdő A római fürd kultúra napjainkban ismét virágkorát éli. Habár nem a rómaiak voltak az els k, akik a fürd zést legel ször alkalmazni kezdték, de a Római Űirodalomban a fürd zés már a mindennapos tevékenységek részét képezte kortól, nemt l és életkortól függetlenül. Ide nem csak ellazulni és fürdeni járt a birodalom népe, ez id ben a fürd k a társadalmi élet fellegvárai voltak, egyfajta szociális központokként funkcionáltak. A fürd látogatók nemcsak kikapcsolódni vágytak, hanem itt vitatták meg a nap eseményeit és kapcsolatokat is építettek, akár társadalmi rangban eltér ekkel is. A római fürd k helységeinek elrendezése egységes volt, ami az egymás követ m veletek sorrendjéhez igazodott. Aki belépett a fürd be, el ször az öltöz be ment (apodyterium), majd a következ állomás a Ő2-ő0 űelsius fokú, forró vizes helység (caldarium) volt, ahol a páratartalom akár 100%-os is lehetett és a víz h mérséklete miatt maximum 30-40 percet tartózkodhattak a benne. A caldarium után a regeneráló és feszültségcsökkent tulajdonsággal bíró, 37-39 űelsius fokos, közepes h mérséklet terem (tepidarium) következett, mely után revitalizációs célzattal használt, általában nyitott medencével ellátott hideg vizes frigidarium zárta a sort. Minden fürd höz ebben az id ben g zfürd is társult (laconicum), ráadásul a jobb fürd kben szaunák, olajozók, masszírozók, sz rtelenít k, tornaterem, könyvtár, olvasóterem és büfék is emelték a hely színvonalát. A birodalom fürd iben is jellemez volt a nemi megkülönböztetés. A fürd kben a n k és a férfiak külön helységekben tartózkodhattak, igaz a tornatermet közösen használhatták. A nagy thermákban viszont nem volt külön n i és férfi részleg, ezért a délel tti órákban, dupla belép díjért a n k, délután pedig a férfiak lubickoltak. Amíg a férfiak meztelenül, addig a n k öltözékét a melltartó és a subligart képezte. A fürd zés üdít hatására a birodalom orvosai is felfigyeltek, megteremtve a gyógyító fürd kultúra alapjait. A legkisebb forrásnak is testi és lelki megtisztulást tulajdonítottak, s t mi több, az 1. században felfedezték, hogy a kéntartalmú vizek nedvességki z és idegm ködés helyreállító hatással vannak az emberi szervezetre. A római fürd zés nyomaira hazánk területén is találni jeleket. Miután a Római Űirodalom provinciájává tette a Kárpát-medencét Pannónia néven, számos új várost alapítottak. Városaikat jellemz en olyan helyekre építették, ahol a langyos és vízzel teli források biztosítani tudták fürd ik vízellátását, mint például a mai Óbuda területére felépített Pannónia f városát, Aquincumot is, melynek már a neve is gyógyító víz jelenlétére utalt (aqua=víz). Mindemellett a provinciában közel 100 h forrás volt fellelhet , ami egyt l-egyig a helytartók és polgárok házait f tötte. A római fürdőkultúra részletes bemutatása a 3. számú mellékletben olvasható. Magyarország fürdőkultúrája története a 4. számú mellékletben lévő cikkből ismerhető meg.
186
ő. FÜRD - ÉS USZODATEűHNIKAI ISMERETEK18 A fürd ket rendeltetésük szempontjából két csoportra oszthatjuk: közfürd kre és saját használatú fürd kre. A közfürd k zárt területen, épített épületen belül vagy épületen kívül elhelyezett, nyilvános fürdési lehet séget biztosító fürd helyek, ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehet k igénybe. A szolgáltatások jellege szerint lehetnek: – strandfürd k, – élményfürd k, – sportolásra alkalmas fürd k, – gyógyfürd k, – egészségügyi fürd k, – tisztasági fürd k. A közfürdők fogalomkörébe tartoznak még a tavakban, holtágakban, természetes vízfolyások medreiben kialakított fürd k. A közfürd k létesítését és üzemeltetési feltételeit rendeletek és m szaki el írások szabályozzák, melyek közül a legfontosabbak a következ k: A kormány 121/1996. (VII. 2Ő.) rendelete a közfürd k létesítésér l és m ködésér l. A népjóléti miniszter 37/1996. (X. 18.) NM rendelete a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l. Az ME–10–20Ő: 1993 M szaki el írás, Fürd medencék vízkezelése, vízvisszaforgatással. MSZ EN 15288-1:2009 Fürd k. 1. rész: A tervezés és kivitelezés biztonsági követelményei ill. MSZ EN 1ő288-2:2009 Fürd k. 2. rész: Az üzemeltetés biztonsági követelményei. Tehát közfürd ket csak a mindenkor érvényben lév hatályos jogszabályok és el írások betartásával lehet létesíteni és üzemeltetni. Az üzemeltetést pedig a közfürd fekvése szerint területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ) városi intézete ellen rzi. Saját használatú fürd k a nyilvánosság által nem vehet k igénybe. Ide tartoznak a családi házak úszó- és fürd medencéi, valamint a pezsg fürd k, szaunák stb. A saját használatú medencék létesítésére a vonatkozó rendeletek és m szaki el írások hatálya nem terjed ki. A medencék üzemeltetését az ÁNTSZ nem ellen rzi. Közfürd t építeni bonyolult feladat, ahol könny olyan hibát elkövetni, melynek kés bbi kijavítása jelent s költséggel jár vagy esetenként lehetetlen is. A feladat - bonyolultságából és összetettségéb l adódóan - komplex tervezést igényel, ahol az építész-, statikus-, és gépésztervez nek a kezdetekt l, vagyis az alapadatok meghatározásától szorosan együtt kell m ködni, a kívánt cél elérése érdekében. A cél pedig olyan fürd létesítmény létrehozása, amely az esztétikus küls a tökéletes m ködés és a magas komfortfokozat mellett gazdaságosan üzemeltethet , ahol a beruházó kedve akkor sem fog elmenni a fürd üzemeltetését l, amikor a m ködéshez szükséges energia-, és karbantartási számlákat kifizeti.
Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Űudapest Elektronikus forrás: http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/szolgaltatastechnika-080906-93, letöltés ideje: 2011. augusztus 14. 18
187
A fürd kben a látogatók sportolni, szórakozni, esetleg pihenni szeretnének a létesítmény jellegét l függ en. Ezért fontos egy uszoda tervezésének megkezdése el tt a beruházóval vagy építtet vel meghatároztatni a pontos igény-, és követelményszintet, mert ett l függ, hogy milyen helyiségeket ill. tereket kell kialakítani illetve ennek milyen gépészeti, villamossági, épületgépészeti és víztechnológiai el írásai illetve feltételei vannak. ő.1. A fürd k vízellátása 5.1.1. A fürdők vízellátása, mint a vízgazdálkodás része A vízzel való gazdálkodás korunk egyik legkiemelked bb környezetvédelmi feladatai közé tartozik. A tiszta, szennyez désekt l mentes, természetb l kinyert, egészségügyi szolgáltatásra kezelés nélkül felhasználható víz egyre ritkább és egyre kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. A fürd k üzemeltetése azonban jelent s vízfelhasználással jár, így fontos része a vízgazdálkodásnak. A fürd k üzemeltetésével kapcsolatos vízgazdálkodás magában foglalja a vízbeszerzést, a vízmin ségt l függ en esetenként szükséges medencetölt és pótvíz vízkezelését, a vízhasznosítást, valamint a felhasználás során keletkezett hulladékvíz elhelyezését. ő.1.1.1. Vízbeszerzés A fürd k vízgazdálkodásának meghatározó tényez je a vízbeszerzés. A vízbeszerzés jellegéb l pedig alapvet en következnek a vízgazdálkodás további elemei. Hazánkban a kedvez hidrogeológiai adottságok miatt a fürd k egy jelent s része saját vízbázissal rendelkezik, ami fúrt kutat vagy forrásfoglalást jelent. A fürd k másik része a vezetékes hálózati ivóvizet használja vízbázisként. Míg az el z vízbázisok felhasználása els sorban a nagy létesítmények esetében szokásos és gazdaságos (strandok, gyógyfürd k), addig az utóbbi, vezetékes ivóvíz-felhasználás a kisebb medencék vízellátásánál használatos (házi medencék, szállodai medencék stb.), illetve ahol más lehet ség nem áll rendelkezésre. A kutakból kinyerhet vizek különböz h mérséklet ek lehetnek, és különböz mennyiségben tartalmazhatnak oldott ásványi anyagokat, illetve gázokat. ő.1.1.2. Vízkezelés A vízbázisként felhasznált víz min ségét l, illetve a vízfelhasználás jellegét l (gyógyfürd , strandfürd stb.) függ en a medencék töltésére és pótvízellátására használt vizet általában kezelni kell. Ez a vízkezelés nem azonos a vízvisszaforgatásnál alkalmazott vízkezelési technológiával. űélja csupán az, hogy a medencetölt , illetve pótvíz min sége feleljen meg a szabványokban és a m szaki el írásokban rögzített követelményeknek. A hálózati ivóvízvezetékr l vételezett vizet általában nem kell kezelni, mivel ezek min sége megfelel a Magyar Szabvány el írásainak. Azonban minden felhasználás el tt be kell szerezni a vízanalízist a területileg illetékes Állami Népegészségügyi Szolgálattól, mivel a helyi adottságoktól függ en egy-egy komponensre esetleg id beli korlátozással felmentés adható, els sorban az egészségre nem ártalmas alkotóelemek esetében (pl.: vas, mangán stb.).
188
Az alkotóelemek a medencevizet megszínezik, a medencefalakon lerakódásokat képeznek, és így rontják a fürd esztétikai megjelenését, tehát minden esetben, függetlenül attól, hogy a vízbázisról vételezett víz min sége milyen, a medencébe bevezetett víznek meg kell felelnie az el írás szerinti vízmin ségnek (10., 11. táblázatok). Amennyiben ez nem így van, a vizet kezelni kell. Jellemz k Egység Tölt víz Tisztított víz Medencevíz pH – 6,8–8,5 6,8–7,8 6,8–7,8 Átlátszóság m > 20 > 20 > 20 Redoxpotenciál mV – > 720 > 700 Szabad aktív klór* mg/L – 0,3–1,0 0,2–0,5 Kötött aktív klór mg/L – < 0,2 < 0,3 3+ 2+ Vas és mangán együtt Fe + Mn mg/L < 0,3 < 0,02 < 0,02 Alumínium Al3+ mg/L – < 0,1 < 0,1 – 2– – Lúgosság HűO3 , CO3 , OH mmol/L > 4 – – Ammónium NH4 – mg/L < 0,2 < 0,1 < 0,1 – Nitrit NO2 mg/L – < 0,05 < 0,05 – Nitrát NO3 mg/L < 40 tölt víz + 10 tölt víz + 10 – Klorid Cl mg/L < 100** – tölt víz + 10 Karbonát keménység űaO mg/L > 100 > 20 > 20 Összes keménység űaO mg/L 100–350 legyen mész-szénsav egyensúlyban Kémiai oxigénigény KOlps mg/L < 3,5** < tölt víz tölt víz + 1,0 < 4,5*** 10. táblázat: A tölt - és medencevíz fizikai és kémiai követelményei *** A szabad aktív klór szükséges szintjének beállítására az a mértékadó, hogy a víznek bakteriológiai szempontból kifogástalannak kell lennie. A fenti táblázatban megadott számok az irányadók. Ett l eltér el írást az adott berendezésre a próbaüzem során lehet megállapítani, de az a 2,0 mg/L-t nem haladhatja meg. *** talajvíz esetében *** egyéb víz esetében Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
Jellemz k H mérséklet pH Átlátszóság Szín Redoxpotenciál Szabad aktív klór Kötött aktív klór Vas Mangán Alumínium Lúgosság Ammónium Nitrit Nitrát
Tölt víz Tisztított víz Medencevíz Vizsgálati szabvány N N3 N3 MSZ 448-2 SZ N2 N2 MSZ 448-22 SZ SZ N érzékszervi – – N érzékszervi – F F m szer SZ N3 N3 MSZ 448-25 SZ N3 N3 MSZ 448-25 – SZ SZ MSZ 448-4 – SZ SZ MSZ 448-5 vagy MSZ 1484-2 – SZ SZ MSZ 448-7 SZ SZ SZ MSZ 448-11 H H H MSZ 448-6 H H H MSZ 448-12 H H H MSZ 448-12 189
Klorid SZ Karbonát keménység SZ Összes keménység SZ Kémiai oxigénigény KOlps 2H
– SZ SZ H
2H SZ SZ H
MSZ 448-15 MSZ 448-21 MSZ 448-21 MSZ 448-20
11. táblázat: A tölt - és medencevíz fizikai és kémiai vizsgálatai Jelmagyarázat: N – naponta; N 2 – naponta kétszer; N 3 – naponta háromszor; H – hetente; 2H – kéthetente; F – folyamatosan (kijelz -regisztráló m szer); SZ – szükség szerint, üzembeállításkor, üzemzavar-elhárításkor Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
ő.1.1.3. Vízhasznosítás A fürd k vízellátásánál a vízgazdálkodás jelent s eleme a vízhasznosítás. A vízhasznosítás tulajdonképpen a víz fürdési, sportolási vagy gyógyászati célra történ leggazdaságosabb felhasználása, az érvényben lév szabványok, m szaki és közegészségügyi el írások betartásának figyelembevételével. A víz szakszer hasznosítása biztosítja a fürd - vagy sportlétesítmények rendeltetésszer üzemeltetését és a lehetséges maximálisan elérhet árbevételt. A fentiek értelmében a vízhasznosítás nemcsak szakmai jelleg tevékenység, hanem gazdasági kihatásai is vannak. ő.1.1.Ő. Hulladékvíz-elhelyezés A fürd k üzemeltetése esetében hulladékvíz alatt értend a medencék túlfolyó- és ürít vize, a kádfürd k, zuhanyzók szennyvize és a vízvisszaforgató berendezések elhasznált sz r -öblít vize. A 37/1996. (X. 18.) NM rendelet 1. sz. melléklet I. fejezet 3. bekezdése értelmében a közfürd k kommunális szennyvizeit, beleértve a kádfürd -, zuhanyzó- és sz r -öblít vizet, szennyvízként kell elvezetni. A medencék túlfolyó- és ürít vize pedig csapadékvízként vezethet el. Abban az esetben, ha vízbázisként fúrt kútból nyert vizet használunk fel, a hulladékvíz elhelyezésénél figyelembe kell venni annak alkotóelemeit, f leg a sótartalmát. Az ilyen vizek elvezetésénél be kell tartani a vonatkozó vízvédelmi el írásokat tartalmazó jogszabályokat: [3/198Ő. (II. 7.) OVH számú rendelkezés; a 33/1993. (XII. 23.) KTM rendelete, valamint a Ő/198Ő. (II. 7.) OVH és a 3Ő/1993. (XII. 23.) KTM rendelete]. 5.1.2. A töltő-ürítő rendszerű medencék vízellátása A 121/1996. (VII. 2Ő.) kormányrendelet 3. §. 1. bekezdése értelmében új fürd medence csak vízvisszaforgató berendezéssel létesíthet . Tölt -ürít rendszer medencék felújításakor gondoskodni kell vízvisszaforgató berendezés létesítésér l, valamint a medence megfelel hidraulikai viszonyainak biztosításáról. A rendeleti el írástól eltérni, az Országos Vízügyi F igazgatóság véleményének figyelembevételével csak az Országos Tisztiorvosi Hivatal felmentése alapján lehet. A felmentés csak akkor adható meg, ha a létesítend medence elismert ásványvízzel vagy 190
gyógyvízzel üzemel és a gyógymedence vizének gyógyászati szempontból értékes biológiailag aktív alkotórészeit a vízvisszaforgatás károsítja, valamint a medence töltésére használt víz olyan összetétel , hogy a tisztítására megfelel technológia nem áll rendelkezésre. Az egyedi felmentést a megfelel technológia vonatkozásában öt évenként felül kell vizsgálni. Új tölt -ürít medence tehát csak az ismertetett feltételek mellett létesíthet úgy, hogy a folyamatosan bevezetett pótvíz a medence teljes víztérfogatát holtterekt l mentesen átöblítse. A tölt -ürít rendszer medence vízellátása a medence feltöltéséb l és a folyamatos pótvízbevezetésb l áll. A tölt -ürít rendszerben üzemeltetett medencék teljes vízcseréjét és folyamatosan bevezetett pótvíz-mennyiségét a 37/1996. (X. 19.) NM rendelet 1. számú mellékletének IV. fejezete tartalmazza, figyelembe véve a medencék terhelését. Teljes vízcserére van szükség 50 m3-nél kisebb gyógy- és gyermekmedencéknél, ha a terhelés a névleges terhelés 30%-ánál nagyobb, naponta kétszer, egyébként naponta; 300 m3-nél kisebb medence esetén naponta; 300–800 m3-es medencék esetén legalább 2 naponta; 800–1600 m3-es medencék esetén legalább Ő naponta; 1600 m3-nél nagyobb medencéknél legalább 10 naponta. A medence soron kívüli leeresztése szükséges rendkívüli szennyez dés esetén, vagy ha azt az ÁNTSZ elrendeli. Pótvíz-szükséglet A tölt -ürít medencékbe folyamatosan pótvizet kell bevezetni az állandó egyenletes áramlás biztosítása érdekében, ezzel megel zve a pangó vízterek kialakulását. A pótvíz mennyiségét a medence vízfelületéb l számított terhelés alapján kell meghatározni. Tölt -ürít medence esetében ez azt jelenti, hogy minden f re legalább 1 m3 pótvíznek kell jutnia. A medencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos lehet, de a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terheléskor sem lehet kisebb a vízfelületb l számított maximális terheléshez tartozó érték 30% -nál. 5.1.3. A víz-visszaforgatásos medencék vízellátása A vízvisszaforgató berendezéssel ellátott medencék vízellátása a medence feltöltéséb l és a pótvíz bevezetéséb l áll. A víz-visszaforgatásos üzemben m köd medencék teljes vízcseréjét és a bevezetend pótvíz mennyiségét az ME–10–20Ő: 1993 M szaki el írás 6.1.3. és 8.2. fejezetei tartalmazzák. Teljes vízcsere A medence teljes vízcseréjét vízmin ségt l függ en, de legalább félévenként kell elvégezni. A medence soron kívüli leeresztése szükséges rendkívüli szennyez dés esetén, vagy ha azt az ÁNTSZ elrendeli. Pótvíz-szükséglet A pótvíz mennyisége min. 30 l/f /nap, azzal, hogy a vízpótlás mennyisége – 800 m3 medencetérfogatig a medence víztérfogatának ő%-ánál, – 800 m3 medencetérfogat felett a medence víztérfogat, 3%-ánál nem lehet kevesebb naponta. 191
Amennyiben a pótvíz mennyisége a fent közölt minimális értéknél nagyobb, pl. a sz r k öblítésére felhasznált medencevíz ezt az értéket meghaladja, azt természetesen pótvíz formájában maradéktalanul pótolni kell. A pótvizet a sz r (k) elé, a kiegyenlít -tárolóba, szabad kifolyással (vízmegszakítással) kell bevezetni. 5.1.4. A fürdők vízellátásának közegészségügyi feltételei A medencék tölt -, illetve pótvíz-min ségének, a vízbeszerzési forrástól függetlenül, fizikai és kémiai szempontból meg kell felelnie az ME–10–20Ő: 1993 M szaki el írásban rögzített követelményeknek (12. táblázat), bakteriológiai szempontból pedig az MSZ 13690–3 el írásainak (13. táblázat). Az üzemel medencék vízmin ségének szintén a táblázatokban rögzített értékeknek kell megfelelnie. Bakteriológiai jellemz k
A tápvíz határértékei
Fekálcoliformszám 100 mL-ben 0 Fekálstreptococcus-szám 100 mL-ben 0 űoccusszám 100 mL-ben 50 Pseudomonas aeruginosa-szám 100 mL-ben 0 űoliformszám 100 mL-ben 0 űlostridiumszám 100 mL-ben 0 Endoszám 100 mL-ben 200 Staphylococcus aureus-szám 100 mL-ben 0 Enterális kórokozó* ő literben negatív
A medencevíz határértékei A B 1 100 1 100 250 2500 2 50 10 1000 1 25 1000 50 000 2 20 negatív negatív
12. táblázat: A tölt - és medencevíz bakteriológiai követelményei * Járvány vagy annak gyanúja esetén a gyanúsított, vagy ennek hiányában a leggyakoribb, a járvány során tapasztalt tüneteknek megfelel enterális kórokozó(k) kimutatására irányuló vizsgálatot kell végezni (pl. Shigella, Salmonella, űampylobacter). Az egyéb okból végzett részletes vizsgálat csak a Salmonella kimutatására terjed ki. Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
Jellemz k Tölt víz Tisztított víz Medencevíz Vizsgálati szabvány Endoszám E E* E* MSZ 13690-2 űoccusszám R E E Fekálcoliformszám E E E Pseudomonas aeruginosa-szám E E E Staphyloccocusszám – E E Fekálstreptococcus-szám R R R űoliformszám E R R űlostridiumszám R R R Enterális kórokozó** R R R
13. táblázat: A tölt - és medencevíz bakteriológiai vizsgálatai Jelmagyarázat: E – ellen rz vizsgálat R – részletes vizsgálat ** az üzemeltet által végzett tájékoztató jelleg vizsgálat ** járvány vagy annak gyanúja esetén az MSZ 13690–3 szabvány 1. sz. táblázatának lábjegyzete szerint
192
Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
ő.2. A fürd vizek kezelése A tölt -ürít üzem medencék tölt - és pótvizét a víz min ségét l függ en felhasználás el tt általában kezelni kell. Víz-visszaforgatásos üzem esetében a forgatott vizet mindig, a tölt -, illetve a pótvizet pedig a rendelkezésre álló vízbázis vízmin ségét l függ en esetenként kezelni kell. 5.2.1. A töltő-ürítő medencék vízkezelése A víz kezelésénél alkalmazott technológiát mindig a rendelkezésre álló víz min sége határozza meg, és egyedi elbíráláson alapul. Mivel az érvényben lév rendeletek szerint újonnan létesített, illetve felújított medence tölt -ürít üzemmódban csak gyógyvízzel üzemeltethet , az esetlegesen szükséges vízkezelés nem csökkentheti a víz gyógyhatását. Gyógyvíz esetében a leggyakrabban szükséges technológiai beavatkozások a következ k: Magas metángáz-tartalmú vizek esetében a robbanásveszély megszüntetése gáztalanítással. Magas kútvízh mérséklet esetén a víz h tése a medencevíz üzemi h mérsékletére. Alacsony kútvízh mérséklet esetén a víz f tése a medencevíz üzemi h mérsékletére. Fert tlenít szer adagolása ott, ahol azt a medencehidraulika lehet vé teszi. A fert tlenít szert vagy a fert tlenít berendezést azonban mindig úgy kell megválasztani, hogy a fert tlenítés hatására a gyógyvízben egészségre káros vegyületek ne keletkezzenek. Például határérték feletti ammóniumion esetében nem szabad klórral fert tleníteni, mert klór-aminok keletkeznek, melyek károsak az egészségre. Egyéb, üzemviteli vagy esztétikai szempontokból szükséges technológiai beavatkozás (pl: korrózió-megel zés miatt pH-szabályozás; lerakódások megel zésére vas- és mangántalanítás stb.) A vízkezeléssel kapcsolatos összes technológiai beavatkozásnál az alkalmazott technológiára vonatkozó m szaki el írásokat és szabványokat be kell tartani. 5.2.2. A víz-visszaforgatásos medencék vízkezelése A vízvisszaforgató berendezés alapvet feladata, hogy a medencék vízellátását gazdaságosan és közegészségügyi szempontból kifogástalan min ségben biztosítsa. A gazdaságos üzemeltetésen és a kifogástalan vízmin ségen túlmen en további nagy el ny, hogy a környezetvédelem szempontjából is lényeges szerepe van a vízvisszaforgatónak, mivel a felhasznált friss víz és a kibocsátott szennyvíz lényegesen kevesebb, mint a tölt -ürít rendszereknél. Ennek következtében kíméli a természeti kincset képez vízkészletet és csökkenti a kibocsátott szennyvíz mennyiségét. Így kisebb terhelést jelent a szennyvíztisztító, illetve a szennyvízbefogadó él víz számára. A vízvisszaforgató berendezés m ködése összetett, de alapvet en két f részre tagolható. Egyrészt a medencét elhagyó használt víz kezelése, tisztítása, másrészt a megtisztított, 193
fert tlenített víz bevezetése a medencébe, tökéletes hidraulikai viszonyok mellett. Tehát tulajdonképpen a vízvisszaforgatás technológiája alatt a víz vegyszeres kezelését, a megfelel hidraulikai viszonyok biztosítását és az ezeket kiszolgáló gépészeti, villamos és automatikus berendezéseket értjük. A vízvisszaforgatás technológiájának olyannak kell lennie, hogy az el írások szerinti megengedhet maximális terhelésen belül a fürd z k számától és az id járási viszonyoktól függetlenül (nyitott medencék esetében) folyamatosan biztosítsa a megfelel min séget. Tehát a vízvisszaforgató berendezés feladata az, hogy a medence vizét a fürd z k által bevitt, valamint a nyitott medencék esetében a környezetb l bekerül szennyez désekt l folyamatosan megtisztítsa. Ez a feladat kiegészülhet egyéb vízkezelési funkciókkal is, abban az esetben, ha a tölt -, illetve pótvíz min sége csak kis mértékben tér el az el írt vízmin ségt l és a vízvisszaforgatási technológia kisebb kiegészítésekkel alkalmas az el írás szerinti vízmin ség biztosítására. 5.3. A fürd medencék vízvisszaforgató berendezése
A vízvisszaforgató berendezés kapcsolása az alkalmazott hidraulikától függ en kétféle lehet. – Feszített víztükr medence esetében a vízvisszaforgató berendezés (10. ábra) a következ elemekb l áll: durvasz r , kiegyenlít -medence, forgatószivattyú, vegyszeradagoló berendezések, sz r - és öblít gépek (szükség esetén), h cserél , medencehidraulika (egyenletesen elosztott vízbevezetés és körbukóvályús elvezetés).
10. ábra: Feszített víztükr medence vízvisszaforgató kapcsolási vázlata – Süllyesztett víztükr medence esetében a vízvisszaforgató berendezés (11. ábra) a következ elemekb l áll: durvasz r , forgatószivattyú, vegyszeradagoló berendezések, sz r - és öblít gépek (szükség esetén), h cserél , medencehidraulika (egyenletesen elosztott vízbevezetés, medencefalba épített folyamatos vagy szakaszos vízelvezetés). Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
194
11. ábra: Süllyesztett víztükr medence vízvisszaforgató kapcsolási vázlata Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A vízvisszaforgató berendezések része a vízmér vel ellátott pótvíz-bevezetés vízszálmegszakítással, a forgatott vízmennyiséget mér , valamint az alábbi vízmintavételi helyek: – pótvíz-bevezetés – a medence után, – a medence el tt, – a sz r el tt, – a sz r után. A vízvisszaforgató berendezések m ködtetése lehet kézi, lehet teljesen automatikus vagy igény szerint részben automatikus. Az automatizáltsági foktól függetlenül azonban minden esetben gondoskodni kell a szivattyúk (forgatószivattyú, vegyszeradagoló szivattyú) szárazra futás elleni védelmér l. 5.3.1. A vízvisszaforgató berendezés technológiai elemei A vízvisszaforgatás technológiai elemeinek együttes és megfelel en méretezett alkalmazása biztosítja a forgatott medencevíz el írás szerinti min ségét. ő.3.1.1. Durvasz rés A medencevíz szennyez dései a következ képpen csoportosíthatóak: uszadékok, lebeg anyagok, üledékek, durván diszpergált anyagok, kolloidális szennyez dések, oldott állapotban lév szennyez anyagok, bakteriológiai szennyez dések.
195
Ezek közül a durvább szennyez anyagok egyszer mechanikai sz réssel távolíthatók el. A durvasz rést mindig a technológia elején kell elvégezni, lehet leg a kiegyenlít -medence, de mindenképpen a szivattyú és a sz r el tt. Ezzel megvédjük a szivattyút az esetleges károsodástól, a sz r t pedig a sz r felületen kialakuló eltöm dést l. ő.3.1.2. Pelyhesítés A pelyhesítés feladata, hogy a medencevízben található kolloidális szennyez déseket, az oldott anyagok nagy részét, valamint a durva sz r vel méreteinél fogva ki nem sz rhet lebeg anyagok kisz rését lehet vé tegye. A pelyhesítés fémsók hozzáadásával rapid koagulációval érhet el. A pelyhek a fémsók hidrolízisével jönnek létre, nagy fajlagos felületet képeznek, és elektrosztatikus töltéssel rendelkeznek. A fent említett kolloidális szennyez déseket a töltéssel rendelkez nagy felületek megkötik. Így ezek a szennyez dések most már a pelyhekkel együtt sz rhet vé vállnak. A pelyhesít szer vizes oldatát adagolószivattyúval a forgatószivattyú elé kell adagolni. Mint minden vegyi folyamatnál, itt is ügyelni kell arra, hogy a víz pH-értéke megfelel legyen, ugyanis nem megfelel pH esetében a pelyhesedési folyamat lelassul. A még kialakulatlan pelyhek egy része így átjut a sz r n és a pelyhesedés a medencében fejez dik be, ami a vizet zavarossá teszi. Ezeknek a pelyheknek az utólagos kisz rése nagyon nehézkes. A pelyhesítésre leggyakrabban használt fémsók a következ k: alumínium-szulfát Al2(SO4)3, alumínium-hidroxid-klorid Al2(OH)3Cl3, vas(III)-klorid FeCl3, vas(III)- szulfát Fe2(SO4)3 és nátrium-aluminát NaAlO2. Ezeknek a fémsóknak a vizes oldatait kell vegyszeradagoló szivattyúval a forgatott vízbe adagolni. A fenti vegyszereken kívül, de gyakorlatilag azok alapanyagaiból különböz cégek folyadék vagy granulátum formájában forgalomba hoznak derít szereket. Ezek hígításánál és oldásánál a gyártó el írásait kell betartani. ő.3.1.3. Sz rés A sz rés a vízvisszaforgatás egyik legfontosabb technológiai eleme. A derít szer adagolása következtében a medencevízb l a koagulált szennyez dések az egy vagy többréteg gyorssz r hézagtérfogatában kisz r dnek. Ráiszapolós sz r esetén a pelyhek a ráiszapolt sz r anyag felületén rakódnak le. A fürd k vízvisszaforgató berendezéseiben a szabvány el írása szerint csak egy- vagy többréteg kvarc gyorssz r t, illetve ráiszapolós sz r t lehet alkalmazni. A teljesség kedvéért ismertetjük a víz min sége miatt esetenként szükséges egyéb sz r tölteteket is. Ezek alkalmazása esetén az illetékes hatósági engedélyeket be kell szerezni. Szűrés nyílt gyorsszűrőn Ritkán használatos megoldás. A nyílt gyorssz r k alkalmazása els sorban szabadtéri telepítés , nyári üzem , nagyméret strandfürd knél ajánlható, ahol a medencék nagyok, így a forgatott víz mennyisége több ezer köbméter óránként. A nyitott sz r lehet gravitációs vagy depressziós üzem . Gravitációs üzemmódban a forgatószivattyú a kiegyenlít 196
medencéb l szív és a nyitott sz r re emel. Depressziós üzemmódban a forgatószivattyú a sz r réteg alól szív és a medencébe nyom. A sz r t vízzel és leveg vel lehet öblíteni. Szűrés zárt nyomás alatti gyorsszűrőn Az uszodatechnikában ez a legelterjedtebb sz rési technológia. Egyaránt alkalmazzák közfürd k nagy vízvisszaforgató berendezéseihez és házi uszodákhoz. A különbség csak annyi, hogy a házi uszodáknál alkalmazott sz r ben a sz r anyag rétegvastagsága alacsonyabb, mivel a medence terhelése is lényegesen kisebb, mint a közfürd ké. A sz r réteg lehet: egyréteg kvarctöltet, többréteg vegyes töltet, különleges töltet, aktív szén-töltet, egyéb töltetek. Egyrétegű kvarctöltet A zárt nyomásalatti gyorssz r kön belül is a leginkább alkalmazott típus. Üzeme biztonságos, jól méretezhet , kezelése egyszer . Házi vízvisszaforgató berendezéseknél szinte kizárólag ezt alkalmazzák. A sz r öblítése a terhelést l függ en vízzel vagy vízzel és leveg vel történik. Házi forgatók esetében a csak vízzel való öblítés elegend . Többrétegű vegyes töltet A többréteg sz r alkalmazása akkor indokolt, ha nagyobb sz rési sebességet kívánunk elérni, ezzel csökkentve a telepítés helyigényét. Ugyanis a nagy szennyez désbefogadó képesség sz r anyag-kombináció ezt lehet vé teszi. A többréteg vegyes töltet lehet különböz szemcsenagyságú kvarchomok vagy kvarchomok és valamilyen nagy sz r képesség anyag kombinációja. Legelterjedtebb a kvarchomok és az antracit kombinációja. A többréteg sz r t vízzel és leveg vel kell öblíteni. Ügyelni kell arra, hogy a befejez vízöblítés során a sz r rétegek az eredeti rétegrend szerint szétválasztódjanak. A többréteg sz r el nye a jó sz rési hatásfok és a relatíve kis helyigény. Hátránya, hogy gondos méretezést és üzemeltetést igényel, valamint a sz r anyag drágább az egyszer kvarchomokénál. Különleges töltet Különleges sz r töltet alkalmazása akkor válhat szükségessé, ha a rendelkezésre álló vízmin ség kis mértékben eltér az el írásoktól és ezért a vízkezelést meg lehet oldani a vízvisszaforgató berendezéssel. Ezzel a megoldással elkerülhet egy külön víztisztító berendezés a medencetölt , illetve a pótvíz kezelésére. Ezeket a tölteteket különböz fantázianéven hozzák forgalomba a gyártó cégek, aktivált sz r anyag formájában. Ezek a sz r anyagok tehát a sz rési technológiai igények kielégítésén kívül biztosítják a tápvíz korlátozott mérték tisztítását is. Ezekkel az aktivált sz r töltetekkel kis mennyiség vasat, mangánt, ammóniumot lehet a tölt -, illetve a pótvízb l eltávolítani. Ezek a sz r töltetek egy id után kimerülnek, és a cseréjük szükséges. Különleges sz r töltetnek min sül a kvarc sz r homok és az égetett dolomit keveréke, amelyet hazánkban Fermagó néven forgalmaznak. Ezt a sz r töltetet olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor kicsi a karbonátkeménység. Ugyanis a koaguláló vegyszer és a klór adagolásának hatására a víz forgatása során felszabaduló szénsav következtében a pH-érték folyamatosan csökken. Ezt ellensúlyozza a sz r anyaghoz kevert Fermagó, mivel az égetett dolomitot a szénsav oldja, kalcium- és magnézium-hidrokarbonát formájában. A töltet ezért itt is kimerül, és id nként a Fermagót pótolni kell. A különleges sz r töltetek esetében az öblítési technológiát a gyártó197
forgalmazó céggel egyeztetni kell. Ezek a sz r anyagok, különös tekintettel az aktivált töltetekre, lényegesen drágábbak a kvarc sz r anyagnál. Aktív szén-töltet A forgatott víz min ségének javítása érdekében kívánatos lehet a forgatott víz adszorpciós kezelése, ami lehet sz rés vagy adszorptív tulajdonságú anyag adagolása (pl. aktív szén-por). Sz rés esetében ezt tulajdonképpen a sz rés záró fázisaként kell beiktatni. Az aktív szénsz r adszorptív tulajdonsága folytán lényegesen javítja a víz színét, ízét és szagát. Az aktív szén a víz klórtartalmát is megköti, ezért a forgatott vizet a medencébe való visszavezetés el tt klórozni kell. Egyéb töltetek Nagyon kis terhelés , els sorban házi fürd medencék vízvisszaforgató berendezésénél használatosak a különböz cserélhet , illetve kimosható sz r betétek. Ezek a sz r k a bels égés motor olajsz r jéhez vagy leveg sz r jéhez hasonlóan m ködnek. Anyaguk lehet papír, perforált m anyag, szivacs stb., tehát minden olyan anyag, amely valamilyen sz rési tulajdonságokkal rendelkezik. Szűrés ráiszapolós szűrőn Ennél a sz r típusnál a sz r anyag tulajdonképpen egy iszapréteg. Ez az iszap a víz áramlása következtében egy porózus m anyagra vagy rácsos vázszerkezetre feszített textilanyagra rakódik fel. A sz r anyag perlit vagy kovaföld rlemény. Vegyszerrel el kezelt kovaföld esetében derít szer használata nem szükséges. Perlit vagy egyszer kovaföld rlemény esetében a kvarchomok sz r höz hasonlóan szükség van derít szer adagolására. Mivel a ráiszapolós sz r nél a kisz rhet szemcsék mérete rendkívül kicsi 3–ő µm, nagyon finom sz rést eredményez, az algákat és a baktériumok egy részét is kisz ri. Helyszükséglete a kvarchomok sz r khöz képest lényegesen kisebb, üzemeltetése azonban drágább és kevésbé bírja a lökésszer terheléseket. ő.3.1.Ő. Sz r öblítés Öblítés szemcsés sz r töltet esetében A sz r a forgatott vízb l folyamatosan kisz rt koagulált szennyez désekt l egy id után eltöm dik. Az eltöm dés gyakorisága els sorban a medence terhelését l függ. Az eltöm dés következtében megnövekszik a sz r réteg ellenállása, ezért csökken a forgatószivattyú szállítási teljesítménye. Ennek következtében rohamosan romlik a forgatott víz tisztítási hatásfoka. Ilyenkor a sz r réteget ki kell tisztítani, a sz r anyag hézagtérfogatából el kell távoltani a kisz rt szennyez dést. Ez úgy történik, hogy sz r rétegen keresztül, az üzemi sz rési iránnyal ellentétesen, alulról felfelé vizet, leveg t, illetve vizet és leveg t keverve áramoltatunk. A leveg vel kombinált öblítés a sz r réteg hatékonyabb kitisztulását eredményezi, mivel a leveg a sz r anyagot lebeg állapotba hozza. Ennek következtében a sz r anyag szemcséi egymáshoz dörzsöl dnek és a rárakódott szennyez dések könnyebben eltávolíthatók. Az így ledörzsöl dött szennyez dés ezután vízzel jól leöblíthet . A sz r öblítési technológiáját, tehát hogy csak vízzel vagy vízzel és leveg vel legyen öblítve, a tervezés során kell meghatározni, annak alapján, hogy milyen a medence terhelése, milyen a választott sz r anyag és milyen rétegekb l áll. A sz r t Ő8 óránként akkor is vissza kell öblíteni, ha az eltöm dés nem jött létre. Ugyanis a visszaöblítések elmaradása esetén a sz r anyag összeállhat, repedések keletkezhetnek benne és a sz rés gyakorlatilag megsz nik. A sz r anyagot ilyenkor ki kell cserélni. Az öblítést olyan intenzitással kell végezni, hogy az 198
áramló vízben a szemcsék lebegjenek, a sz r töltet tágulása legalább 30%-os legyen, de az öblít víz sz r anyagot ne ragadjon magával. A sz r visszaöblítése alkalmával keletkezett öblít vizet szennyvízcsatornába kell vezetni. A sz r visszaöblítése után a forgatott vizet egy rövid ideig a csatornába kell vezetni, addig, ameddig a víz teljesen tiszta nem lesz. Ezt nevezik el sz rletnek. Öblítés aktív szén-töltet esetében Az aktív szén-sz r els sorban szín-, szag- és ízanyagokat köt meg, de mint mechanikai sz r is m ködik. Így a granulátum hézagtérfogata is eltöm dhet, ezért az aktív szén-sz r t is kell öblíteni, gyakorlatilag ugyanolyan okok miatt, mint a kvarcsz r t. Az aktív szén-sz r t a kvarcsz r höz hasonlóan szintén vízzel és leveg vel lehet öblíteni. A töltet duzzadása nagyobb, mint a kvarchomoké, kb. ő0%. Az aktív szén-sz r t, az öblítéssel csak mechanikai szempontból lehet karbantartani. Ugyanis az említett anyagok megkötése következtében a sz r töltet kimerül. Ilyenkor a töltetet ki kell cserélni. Aktív szén-sz r vel ellátott vízvisszaforgató esetében nagyon kell ügyelni a sz r biológiai állapotára, mert könnyen kialakulhatnak a sz r n nem kívánt biológiai telepek. Öblítés egyéb töltetek esetében Ezeknél a sz r knél, ha a betét eltöm dött, akkor az általában gyorszárral ellátott sz r t ki kell nyitni. A betétet ki kell cserélni, vagy ha a kialakítása olyan, le kell mosni és visszatenni. Öblítés ráiszapolós sz r esetében Ráiszapolós sz r nél tulajdonképpen nem a sz r visszaöblítésér l, hanem a lemosásáról van szó. Amikor a feliszapolódott sz r réteg eltöm dött, a forgatószivattyú szívóoldalán a depresszió megn , amit vákuummér mutat. Ilyenkor a szivattyút le kell állítani. A szívóhatás megsz nése következtében a sz r keretekr l az iszap leesik. Ezután az iszapos vizet le kell engedni a csatornába és a sz r kereteket vízsugárral le kell mosni. A szemcsés és aktív széntöltet sz r ket medencevízzel kell visszaöblíteni, melyet vagy a kiegyenlít medencéb l, vagy a fürd medencéb l veszünk. A vízzel való visszaöblítést általában a forgatószivattyúkkal végzik megfelel kapcsolásban. A leveg vel való öblítésre külön olajmentes leveg t szállító kompresszor szolgál.
5.3.1.5. A pH-beállítás A visszaforgatott víz pH-értékének szabályozása a vízvisszaforgatás nagyon fontos technológiai eleme. Ugyanis a víz-visszaforgatási technológiánál alkalmazott vegyszerek hatására lezajló vegyi folyamatok hatékonysága nagymértékben függ a forgatott víz pHértékét l. Ezért a forgatott víz pH-értékét mindig az el írásoknak megfelel határértékek között kell tartani. Ennek elmulasztása alapvet en kihat a medencevíz min ségére, és a vízvisszaforgatás nem éri el a célját. A pH-szabályozás els sorban a következ k miatt szükséges: A derít szerként adagolt koaguláló vegyszerek csak bizonyos pH-értékhatárok között fejtik ki megfelel en hatásukat. Az adagolt klór fert tlenít hatása szintén csak megfelel pH-érték esetén hatásos. A forgatott víz korrozív hatása ugyancsak nagymértékben függ a pH-értékt l. A forgatott víz pH-értékének beállításánál nagyon gondosan kell eljárni, és célszer a pH mérésére elektronikus pH-mér m szert alkalmazni. 100 m3/h forgatási intenzitás felett 199
indokolt a folyamatos mérés és az automatikus pH-szabályozás. Házi úszómedencék esetében elegend a kézi pH-tesztel m szer alkalmazása. A pH csökkenése 6,ő pH-ig kedvez en el segíti a klór fert tlenít (baktericid) hatását és a derít szer (alumíniumszulfát) pelyhesedési képességét, viszont a víz korrozív hatását er sen növeli. A pH növekedése, f leg 8 pH felett csökkenti a klór fert tlenít hatását és kellemetlen „klórszagot” eredményez, amely nem más, mint különböz klórvegyületek szaga. A magas pH-érték az emberi b rre egészségügyileg ártalmas, mivel a b r elveszti savas kémhatású véd rétegét. Meg kell említeni a víz karbonát-keménységét, amely alapvet en befolyásolja a pHszabályozás technológiáját. Minél kisebb a karbonát-keménység, a víz annál korrozívabb. Ezért a pH szabályozásával és megfelel mennyiség pótvíz adagolásával gondoskodni kell arról, hogy a forgatott víz karbonát-keménysége legalább Ő–6 NKo19 legyen. A pH-csökkenés kiküszöbölésére szokás alkalmazni lúgos kémhatású sz r anyag-töltetet is. Ebben az esetben azonban gondoskodni kell a sz r anyag oldódásából adódó térfogatveszteség pótlásáról. A pH nemkívánatos változását lúg vagy sav adagolásával lehet megel zni. Nagy hidrogénkarbonát-tartalmú, kis klórigény tölt víz esetében a derít szer (alumíniumszulfát) hidrolíziséb l adódó pH-csökkenést a nátrium-hipoklorit adagolása kiegyenlíti, így általában korrekcióra nincs szükség. Nátrium-hipokloritos fert tlenítés esetében általában savas, klórgázas fert tlenítés esetében általában lúgos kémhatású vegyszer adagolására van szükség. A pH-beállítására használt legáltalánosabb vegyszerek a következ k: Sósav (HCl) Kénsav (H2SO4) Nátrium-hidrogén-szulfát (NaHSO4) Nátrium-hidroxid (NaOH) Nátrium-karbonát (Na2CO3). Ezen kívül gyakorlatilag a fenti alapanyagok felhasználásával folyadékokat, tablettákat, granulátumokat is forgalmaznak. ő.3.1.6. Fert tlenítés A vegyszerrel történ fert tlenítés tulajdonképpen egy oxidációs folyamat, melynek következtében a vízben lév patogén mikroorganizmusok az oxidáció hatására elhalnak, ártalmatlanná válnak. A vegyszert a forgatott vízbe kell adagolni, így fejti ki hatását. A nem vegyszerrel való fert tlenítés esetében pedig valamilyen fizikai jelenséget alkalmaznak a mikroorganizmusok ártalmatlanítására. Ebben az esetben a forgatott vizet átvezetik a fert tlenít berendezésen.
Karbonát-keménység: a vízben oldott űa- és Mg sók közül a karbonátok és a hidrogén-karbonátok okozzák. A keménység mértékének kifejezésére a keménységi fok fogalmát vezették be. Hazánkban legelterjedtebben a német keménységi fokot használják (Jele: nko , dko). Egy német keménységi fokú az a víz, melynek 1 literében 10 mg CaO-dal egyenérték űa vagy Mg só van oldva (vagyis 0,179 mmol alkáli földfém ion). A vízkeménység függ az alapk zet min ségét l és a csapadék mennyiségét l. 19
200
A fert tlenítési technológiát mindig úgy kell megválasztani, hogy a medencevízben mindig legyen fert tlenít hatás. Ebb l következik, hogy a nem vegyszeres fert tlenítést mindig kombinálni kell kiegészít vegyszeres fert tlenítéssel, mert ez a fert tlenítési eljárás nem biztosít fert tlenít hatást a medencében. A) Vegyszeres fert tlenítés FERT TLENÍTÉS KLÓRRAL A forgatott medencevíz legáltalánosabban elterjedt fert tlenít szere a klór és annak különböz vegyületei. Annak ellenére, hogy klórral való fert tlenítésnek vannak hátrányai (pl.: a fürd víz klórszaga, a szem bevörösödése stb. f leg nem szakszer adagolás esetén), a klór a legmegbízhatóbb és közel egy évszázada a vízkezelési technológiai gyakorlatban leginkább bevált csírátlanító szer. Emellett a klór lényegesen olcsóbb, mint bármelyik csírátlanító szer, és könnyen beszerezhet . Feltétlenül meg kell említeni, hogy a gyakran kifogásolt klórszag, vagyis a „fürd szag” nem törvényszer velejárója a klórozásnak. A technológiai fegyelem maradéktalan betartása esetén a fert tlenítéshez szükséges mennyiség klór nem okoz észrevehet klórszagot. A kellemetlen klórszagot egyes klórvegyületek okozzák, els sorban az ammóniához és egyes szerves anyagokhoz kötött formában. El írás szerinti tölt -, illetve pótvíz esetén ilyen anyagokat nem szabad a víznek tartalmaznia. A vízben a klór a víz pH-értékét l függ en három formában oldódik, melyek: elemi klór, hipoklórsav és hipoklorit-ion. A fürd vízben megengedett pH-határok között csak hipoklórsav és hipoklorit-ion fordul el , ez 7-es pH-nál 70–30% arányt jelent. A hipoklórsav fert tlenít hatása és tartóssága sokkal er sebb a hipoklorit-ionénál és szaga is nagyon mérsékelt. 8-as pH-nál a fenti arány 20–80%, tehát csökken a fert tlenít hatás és a szaghatás er södik. Annak ellenére, hogy az el írás szerint a medencevíz nem, vagy csak nagyon kis mértékben (< 0,1 mg/l) tartalmazhat ammóniumot, a hazai gyakorlatban sokszor találkozunk ezzel a problémával. Ennek oka az, hogy nagyon sok fürd nél a vízbázist jelent termálvíz kisebbnagyobb mértékben tartalmaz ammóniumot. Természetesen ezeket a vizeket felhasználás el tt az ammóniától mentesíteni kell (pl: törésponti klórozással), de ennek a kérdésnek a megoldása még hosszú ideig problémát fog jelenteni a hazai fürd szolgáltatásban. Ha a vízben ammónia van, a klór az ammóniával vegyületeket képez monoklór-amin, diklór-amin és triklór-amin formájában. A klór-aminoknak ugyan van csíraöl hatásuk, de lényegesen kisebb, mint az el z kben ismertetett klórvegyületeké. A di- és triklóramin er sen kellemetlen klórszagú vegyület. A háromféle klór-amin keletkezésének aránya attól függ, hogy vízben lev ammónium és az adagolt klór mennyisége hogy aránylik egymáshoz. Ha a klór nem több mint az ammónia ötszöröse, akkor csak monoklór-amin keletkezik és kellemetlen szaghatás nincs. A klór-amin vegyületek a kellemetlen szaghatás mellett az egészségre is károsak. Természetesen a határérték feletti ammóniumot tartalmazó vizet az el írások értelmében nem szabad klórozni. Az ammóniumprobléma kisebb-nagyobb mértékben akkor is jelentkezhet, ha a tölt -, illetve pótvíz nem tartalmaz ammóniumot. Ugyanis ezzel az anyaggal a víz a medence használata közben is szennyez dhet. Problémát jelenthet még a klórozás szempontjából, ha a fürd víznek szervesanyag-tartalma van. Derítéssel és sz réssel a szerves anyagnak ugyan egy része eltávolítható, de a fennmaradó részét klórozással kell eltávolítani. A huminanyagok klórral való reakciója id reakció, ami azt jelenti, hogy a szabad aktív klór koncentrációja folyamatosan csökken, így 201
csökken a fert tlenít hatás is. Az ilyen típusú vizeknél a klórozási technológiánál ezt figyelembe kell venni. Hazánkban az alföldi termálvizek nagy része huminsavat tartalmaz. A klórozással történ hatásos fert tlenítésnek alapvet feltétele a megfelel en beállított pHérték. A vízvisszaforgatásnál alkalmazott tisztítási technológiával el kell távolítani minden olyan anyagot, ami a fert tlenítést zavarja. Amit a technológiával nem lehet eltávolítani, annak értékét hígítással (többlet pótvíz-adagolással) kell szinten tartani. A klórozás hatásosságának másik fontos feltétele a jó medencehidraulika, vagyis az, hogy a fert tlenít szer eljusson a medence víztérfogatának minden részébe. A fert tlenít hatás biztosítása érdekében a medencevízben mindig kell, hogy legyen szabad aktív klór (0,2–0,ő mg/l). Azonban az aktívklór-tartalom a csírátlanítás hatékonyságát nem fejezi ki egyértelm en, mert azonos klórtartalom esetén a fert tlenít hatást befolyásolja a vízben lév anyagok mennyisége. A csírátlanító-képesség egyértelm jellemzésére a redoxpotenciál alkalmas, melynek ideális értéke 700–720 mV között van. A klórozás hatékonyságát szabadtéri medencék esetében a napsütés is befolyásolja. Ugyanis napsütéses id ben n a klórfogyasztás, mert a hipoklórsav disszociál hipoklorit-ionra, emellett a napfény hatására a klór lebomlása is felgyorsul. Klórozásra egyaránt használható: klórgáz űl2, nátrium-hipoklorit NaOCl, kálcium-hipoklorit Ca (ClO)2 és klór-izocianursav. Ezen kívül forgalmaznak még f leg triklórizocianursav, kalciumhipoklorit alapanyagú tablettákat és granulátumokat.
nátrium-diklórizocianurat,
FERT TLENÍTÉS KLÓR-DIOXIDDAL A klór-dioxid lényegesen er sebb fert tlenít szer, mint a klór, különösen a magasabb pHtartományokban. Nagy el nye, hogy ammóniumtartalmú vizek fert tlenítésére is használható, mert nem képz dnek klór-aminok. Fert tlenít hatása 7-es pH-nál azonos a klóréval, 7,ő pH felett viszont sokkal er sebb a baktericid hatása. Vírusöl hatása a klórénak háromszorosa. Különösen olyan vizek fert tlenítésére célszer felhasználni, amelyeknek magas az ammónium- és szervesanyagtartalma. Hátránya azonban, hogy NaűlO2-b l a helyszínen klór-dioxid-el állító berendezéssel kell el állítani. Kezelése nagy el vigyázatosságot igényel, mert robbanásveszélyes. Űeszerzési költsége magas. FERT TLENÍTÉS BRÓMMAL, ILLETVE JÓDDAL A bróm és a jód oxidáló hatása kisebb, mint a klóré, ennek ellenére csíraöl hatása er sebb. Mindkét anyag fert tlenít hatása a klórhoz hasonló reakciókon alapul. Jelen esetben ugyanis hipobrómsav, illetve hipojódsav keletkezik. A bróm még reakcióba lép az ammóniumionnal (mono- és dibróm-aminok formájában), de tribróm-amin már nem képz dik, tehát nincs nyálkahártya-irritáló hatása.
202
A jód viszont már nem is reagál az ammóniumvegyületekkel. A szerves anyagokkal a bróm lassan, a jód pedig egyáltalán nem reagál. Ezeket a fert tlenít szereket uszodavízfert tlenítésre külföldön már alkalmazzák, hazánkban még nincsenek elterjedve. FERT TLENÍTÉS ÓZONNAL Az ózon az oxigén háromatomos módosulata, vegyjele O3. Oxigénb l keletkezik, elektromos kisülés hatására. Nagyon könnyen bomló instabil vegyület. Az ismert leger sebb oxidálószer. Az ózon oxigénre és naszcensz oxigénre bomlik: O3 → O2 + O. A naszcensz oxigén er teljes oxidáló hatású. Fert tlenítésen kívül íz- és szaganyagok eltávolítására, valamint vastalanításra és mangántalanításra is használható. Fürd vizek fert tlenítésénél klórral kombinálva használható, mivel a folyamatos fert tlenít hatást biztosító ózonfelesleg a vízben csak nagyon rövid ideig marad meg. Tehát a forgatott fürd víz fert tlenítését az ózonbekeverés biztosítja, a medencében a pedig folyamatos fert tlenít hatást a klóradagolás. Az ózonadagolásnak flokkuláló (pelyhesít ) hatása is van. Ózonos kezeléssel nagyon tiszta fürd víz állítható el . A forgatott fürd vízbe az ózont egy külön bekever -egységgel kell bekeverni, majd a medence el tt a vizet aktív szén-sz r n kell keresztülvezetni, hogy a maradék ózon a vízb l eltávozzon. Ugyanis, az ózon belélegezve, egészségkárosodást okoz, és az ózonfelesleg a vízfelületen válik ki, ahol a belégzés veszélye a legnagyobb. Az ózon hátránya, hogy bomlékonysága miatt csak a felhasználás helyén lehet el állítani leveg b l vagy tiszta oxigénb l, és el állítása energiaigényes. FERT TLENÍTÉS NEHÉZFÉM-IONOKKAL A fémionok fert tlenít hatása már nagyon régóta ismert. Az ezüst-, vagy a rézedényben nem poshad meg a víz. Ugyanis az ezüst- vagy a rézionoknak baktericid hatásuk van. Az ezüstion baktericid hatása er sebb, mint a rézé, az ezüst viszont jóval drágább. A víz csírátlanítására általában ezüstiont használnak. Az ezüst oldatba vitele a következ módokon lehetséges: ezüst-nitrát oldásával (AgNO3), ezüstözött felület sz r rétegen történ átvezetéssel, anodikus ezüstoldással. A csíraöl hatás csak az ezüstion koncentrációjától függ, és független a bevitel módjától. Nehézfém-ionnal történ fert tlenítésnél a behatási id hosszú, amelyet még növel a víz esetleges kloridion-tartalma. Ezüstion-tartalmú fert tlenít szert hazánkban is alkalmaztak SANOSIL néven, mely ezüst-nitrát és hidrogén-peroxid hatóanyagot tartalmaz. A vegyszer nagyon drága.
B) Nem vegyszerrel történ fert tlenítés FERT TLENÍTÉS ULTRAIBOLYA FÉNNYEL Az ultraibolya fénnyel való fert tlenítés a 220–280 nm hullámhosszú ultraibolya sugarak er s baktericid hatásán alapul. Ez a hatás 260 nm hullámhosszúságnál a leger sebb. Az ultraibolya sugarakat kis és nagy nyomás alatt és higanyg z lámpákkal (kvarclámpa) állítják el . Ez a fert tlenítés csak akkor használható, ha a víz nem tartalmaz színez anyagot, lebeg anyagot, 203
kolloidokat. A fert tlenítés hatásfoka a víz átvilágíthatóságával arányos. Tiszta víz esetében is csak vékony réteg fert tlenítése lehetséges. A fert tlenít berendezések kétféle elven m ködnek. Az egyik a vályús rendszer, amikor a víz egy vályúban vékony rétegben áramlik, és a higanyg zlámpa az áramló víz felett van elhelyezve. A másik megoldásnál a víz egy zárt téren folyik keresztül nyomás alatt, melyben higanyg zlámpák vannak s r n elhelyezve. A víz a lámpák körül vékony rétegben áramlik. Ezt a fert tlenítési módot is kell klóradagolással kombinálni, hogy a medencében meglegyen a folyamatos fert tlenít hatás. FERT TLENÍTÉS ULTRAHANGGAL Az ultrahanggal való fert tlenítés a nagyfrekvenciájú hanghullámok (20 000 Hz felett) baktericid hatásán alapul. Ugyanis az ultrahanggal közölt energia meggyorsítja az oxidációs folyamatot és az él szervezetben fehérje-koagulációt (fehérje-kicsapódást) idéz el . Az ultrahang a spórákat is elpusztítja. Alkalmazása esetén a forgatott vizet egy ultrahanggenerátoron kell keresztülvezetni. Jelenleg a fürd technikában nem elterjedt megoldás. Alkalmazása esetén szintén klóradagolással kell kombinálni. EGYÉB FERT TLENÍTÉSI MÓDSZEREK Nagyon ritkán, inkább csak kísérleti jelleggel használják fert tlenítés céljára a mágneses fluxust és a radioaktív sugárzást. ő.3.1.7. Algamentesítés A fürd vízben a kedvez életfeltételek hatására az algák elszaporodhatnak (fény, oxigén, tápanyagok). Az algák megjelenése a fürd vízben az alábbiak miatt káros: a víz zavarossá, zöld szín vé válik, a víz szervesanyag-tartalma megnövekszik, az algák által kiválasztott anyagok a b rre kellemetlen, izgató hatással vannak, b rkiütések keletkezhetnek. A zöld, a barna és a nagyon gyorsan szaporodó kék algák fonalas telepeket alkotnak és általában a vízbevezetéseknél és a vízelvezetéseknél rátapadnak a medence falára. A lépcs k alsó zugait és a medence árnyékos részeit a kovaalgák kedvelik. Megfelel technológia alkalmazásával arra kell törekedni, hogy a fürd vízben ne jelenhessenek meg az algák, ha pedig már megjelentek, akkor vegyszeradagolással meg kell ket semmisíteni. Jó hatásfokú pelyhesítéssel és id nkénti túlklórozással az algák megjelenésének valószín ségét csökkenteni lehet. Amennyiben az algásodás ennek ellenére mégis elkezd dik, illetve nem áll meg, algaöl vegyszer adagolása szükséges. Régebben szinte kizárólag réziont használtak algamentesítésre. A rézion az algák klorofilljában lév cink helyébe épül be, melynek következtében az algák életképtelenné vállnak és elpusztulnak. A réziont rézgálic (űuSO4·ő H2O) oldat formájában adagolták. A rézgálicoldat adagolása esetén azonban a rézszulfátból a klórozás hatására réz-hidroxid, vagy réz-oxid csapadék keletkezhet, mely kellemetlen lerakódást képez a fürd z k haján, b rén. Ezen kívül a rézszulfát korróziós problémákat is okozhat. Ezért a kereskedelemben különböz fantázianéven egyre több általában szerves alapú algaöl szer kerül forgalomba. Az algaöl szert nem szabad folyamatosan adagolni, mert rezisztenciát vált ki. Általában hetente egy-két alkalommal, legalább egy forgatási cikluson keresztül szükséges adagolni. Az 204
adagolás id tartama alatt a klórozást kerülni kell, és fürd z k se tartózkodjanak a medencében. Az algaöl szert a forgatott vízbe a medence el tt kell adagolni. ő.3.1.8. Aktív szén-por adagolása A forgatott víz min ségének javítása érdekében (szín, íz- és szaganyagok eltávolítására) a vízvisszaforgatási technológiában aktív szén-por adagolását is szokták alkalmazni. Ez a megoldás, kisebb beruházási költségével, tulajdonképpen alternatívája az aktív szén-sz r nek, bár hatékonyságában azt nem helyettesíti. Az aktív szén-port a sz rés el tt, a pelyhesít szer adagolását megel z en kell a forgatott vízbe adagolni. ő.3.1.9. Pótvíz-adagolás A víz-visszaforgatási technológia egyik fontos eleme a rendszeres pótvíz-betáplálás. A pótvíznek kémiai és bakteorológiai szempontból azonos min ség nek kell lenni a tölt vízzel, vagyis meg kell felelnie az érvényben lév el írásoknak. A pótvíz-adagolás célja a következ : a víztisztítási technológiával el nem távolítható anyagok feldúsulásának megakadályozása, a párolgással eltávozott, illetve a fürd z k által kihordott víz pótlása, a sz r k visszaöblítéséhez felhasznált vízmennyiség pótlása. A pótvizet a sz r k elé, feszített víztükr medence esetében a kiegyenlít -medencébe, süllyesztett víztükr medencénél magába a medencébe kell bevezetni vízszál-megszakítással, szabad kifolyással. A pótvízszükséglet általában megegyezik a sz r (sz r k) öblítésére elhasznált vízmennyiséggel. A pótvizet a sz r öblítés után folyamatosan kell a kiegyenlít -medencébe vagy a fürd medencébe vezetni. Amennyiben sz r öblítésre nem volt szükség, úgy az el írás szerinti vízmennyiséget a medencéb l a csatornába kell engedni és a pótvizet a fentiek szerint a rendszerbe beadagolni.
5.3.1.10. Hidraulika Medence A víz-visszaforgatási technológia nagyon fontos eleme a forgató rendszer jó hidraulikai kialakítása. Ezen belül is különösen nagy jelent sége van a medence tökéletes hidraulikájának. A leggondosabban tervezett és kivitelezett vízvisszaforgató berendezéssel sem lehet biztosítani az el írások szerinti és közegészségügyi szempontból is kifogástalan vízmin séget, ha azzal egy rossz hidraulikájú medence vizét forgatjuk.
A medencében az áramlási viszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a bevezetett visszaforgatott, tisztított víz a medence teljes keresztmetszetében egyenletesen, hidraulikai zugok nélkül átáramoljon. Ezt a feltételt a medence vízbevezetési és vízelvezetési helyeinek helyes megválasztásával és méretezett keresztmetszeteivel lehet elérni. A jól kialakított medencehidraulika esetén a fert tlenít hatás a medence minden térfogatrészében azonos. 205
Kiegyenlítő-medence A feszített víztükr medencék esetében a rendszer hidraulikájának szerves része a kiegyenlít medence. A feszített víztükröt biztosító körvályúba átbukó víz a vályúból gravitációsan a kiegyenlít -medencébe folyik. Ebb l a kiegyenlít -medencéb l szív(nak) a forgatószivattyú(k). A kiegyenlít -medence a következ funkciókat látja el: befogadja a fürd z k által kiszorított vízmennyiséget, befogadja a hullámzás által túlfolyt vízmennyiséget, tárolja a sz r (k) öblítéséhez szükséges vízmennyiséget, biztosítja a rendszerbe bevezetett pótvíz jó elkeveredését. A kiegyenlít -medence vízbevezetését és vízelvezetését (szivattyú(k) szívócsonkjai segítségével) úgy kell elhelyezni, hogy a kiegyenlít -medencén a forgatott víz keresztüláramoljon és hidraulikailag holt terek ne alakuljanak ki. Lábmosó A lábmosók létesítése nagyban csökkenti a fürd medencék terhelését, f leg nyitott medencék telepítése esetén. A lábmosó felfogja a lábra tapadt mechanikai szennyez déseket (por, f szálak stb.), valamint csökkenti a medencevíz bakteriológiai terhelését is. A lábmosók hidraulikai kialakításánál biztosítani kell a tökéletes átfolyást. Ennél a m tárgynál különlegesen fontos, hogy pangó vízterek ne legyenek, mert a nagy biológiai terhelés és a kis vízmélység (benapozottság esetén gyors vízfelmelegedés) kedvez feltételeket biztosít a baktériumok elszaporodásához. Ezért a lábmosó tápvizébe fert tlenít szert (klórt) kell adagolni. Csővezetékek A vízvisszaforgató berendezés egyes elemei között a hidraulikai kapcsolatot biztosító cs vezetékek méreteit úgy kell megválasztani, hogy az a leggazdaságosabb kivitelezési és üzemeltetési költségeket eredményezze. Minél nagyobb áramlási sebességet engedünk meg a cs vezetékben, annál kisebb cs átmér ket lehet alkalmazni, tehát csökken a kiviteli költség, de n a hidraulikai ellenállás. Ezért nagyobb emel magasságú szivattyút kell alkalmazni nagyobb szivattyúzási teljesítménnyel, tehát növekszik az üzemeltetési költség. ő.3.1.11. H tartás Nem kifejezetten a víz-visszaforgatási technológia része, de az alkalmazott vízkezelési technológiát befolyásoló tényez a medencevíz h mérséklete. Ugyanis a h mérséklet alapvet en befolyásolja a vízben lejátszódó vegyi folyamatokat, valamint a baktériumok szaporodásának sebességét. Ezen kívül a medencevíz h mérséklete a medence funkciójától is alapvet en függ. Tehát a vízh mérséklet összefüggésben van a vízkezelési technológiával és a medence funkciójával, pl. úszómedence, strandmedence, melegvizes-ül fürd medence stb. A medencevíz az üzemi h mérsékletre való feltöltés után folyamatosan h lni kezd, ezt a h veszteséget pótolni kell. A medencevíz h vesztesége az alábbi összetev kb l áll: párolgási h veszteség, víz és leveg közötti h csere, a talajjal, illetve a környezettel érintkez medencefelületek h vesztesége, 206
a betáplálandó pótvíz felmelegítése. A h tartás biztosítása érdekében a forgatott vízzel folyamatosan h t kell közölni, amely általában a forgatott víz egy részének ellenáramú h cserél n való átvezetésével történik. 5.3.2. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének méretezése Egy fürd , illetve uszoda tervezése több szakágra kiterjed , összetett tervezési feladat, mely magában foglalja a víztechnológiát, a vízgépészetet, az épületgépészetet, a villamosenergiaellátást, a m szer-automatikát, a mélyépítést, a magasépítést, a bels építészetet és szabadtéri telepítés medencék esetében még a parképítészetet is. jelen fejezetben csak közvetlenül a szakterületet érint víztechnológia és vízgépészet szakágakkal kapcsolatos méretezéssel és tervezéssel foglalkozunk. A többi szakági tervezést tulajdonképpen a vízvisszaforgató berendezés tervez jének adatszolgáltatása alapján az érintett szakág szabványainak és m szaki el írásainak betartásával a szaktervez k végzik. A vízvisszaforgató berendezés méretezésénél a medence felületi terheléséb l kell kiindulni, mivel egy medence terhelését alapvet en a medence vízfelületét igénybe vev fürd z k száma határozza meg. A felületi terhelés, vagyis a medencében egyidej leg tartózkodó fürd z k maximális létszáma a medence funkciójától függ en változó, pl.: úszómedence, strandmedence, tanmedence, gyermekmedence stb. A vízvisszaforgató berendezés méretezéseit az ME–10–20Ő:1993 M szaki el írás szerint kell elvégezni. A fürd z k egyidej maximális létszámának meghatározása a medencében: N = f*A, ahol N a fürd z k egyidej maximális létszáma a medencében [f ] (elméleti szám) A a medence vízfelülete [m2] és f a fajlagos felületi terhelés [f / m2] a különböz funkciójú medencék fajlagos felületi terhelései [f / m2], gyermek- és pancsoló medence: 0,5, meleg vizes (ül -) medence: 0,4, tanmedence: 0,35, strand- és úszómedence: 0,2. ő.3.2.1. A vízvisszaforgató berendezés teljesítményének meghatározása A visszaforgatott víz óránkénti teljesítményének meghatározása a medence felületi terheléséb l számított fürd z k maximális létszámának figyelembevételével állapítható meg, a következ képpen: Q = N · q, ahol Q a vízvisszaforgató óránkénti teljesítménye [m3/h], N a fürd z k egyidej maximális létszáma a medencében [f ], q az egy f re el írt visszaforgatott víz mennyisége [m3/f × h], Az egy f re el írt visszaforgatott medencébe vezetett tisztított víz mennyisége: 2 m3/f × h. A garantáltan szabályozott vendégforgalmú kis medencék (szállodák, klubok stb.) kivételével a vízvisszaforgató berendezések teljesítményét jelent s tartalékkal kell megállapítani, hogy esetleges túlterhelés esetén is biztosítható legyen az el írás szerinti vízmin ség. Fokozottan 207
érvényes ez olyan medencékre, melyek iránt várhatóan nagy lesz az érdekl dés, pl. meleg vizes ül medence, pezsg fürd k, élménymedencék, hullámfürd k stb. A vízvisszaforgató berendezés teljesítménytartaléka ezeknél a medencéknél a számított névleges teljesítménynek legalább a 20%-a legyen. ő.3.2.2. A vízvisszaforgató berendezés kapcsolása Mivel minden medence terhelése különböz lehet, általában indokolt minden medencét külön vízvisszaforgató berendezéssel ellátni. Ez több szempontból is el nyt jelent. Forgatási teljesítménnyel, vegyszeradagolással, fert tlenít szer-adagolással pontosan lehet követni a medencék terhelését, valamint az üzemszünetek és karbantartások pedig egyszer bben elvégezhet k. Két vagy több medence közös vízvisszaforgatóval való üzemeltetése akkor lehet indokolt, ha a medencék víztérfogata 100 m3-nél kisebb, egymáshoz közel vannak telepítve, vagy a közös forgató-berendezés létesítése jelent s költségmegtakarítással oldható meg. űsak azonos vízh mérséklet medencék kapcsolhatók közös vízvisszaforgató rendszerre. Több medence vizének együttes forgatása esetén a tisztított víz tömegáramát a medencék el tt külön-külön mérni kell. A lábmosók vizét szabadtéri medencéknél vagy strandoknál külön vízvisszaforgató berendezéssel kell ellátni, vagy ennek hiányában átfolyásos rendszerben külön vízellátást kell biztosítani. ő.3.2.3. Durvasz rés A durvasz r t a gyakorlatban szálfogónak, hajfogónak vagy uszadékfogónak is szokták nevezni. Ez tulajdonképpen egy szitasz r , amelynek feladata a forgatott vízben lév durvább szennyez dések kisz rése. A durvasz r t úgy kell méretezni, hogy a sz r felületén az átfolyási sebesség 0,1–0,3 m/s között legyen. A sz rési felületen az áttörések mérete 1–3 mm között változhat. A durvasz r t a vízvisszaforgató rendszerben mindig a gyorssz r , illetve a forgatószivattyú el tt kell elhelyezni, ugyanis a sz r re rákerül hajszálak, textilrostok stb. egy tömör nemezszer bevonatot képeznek a sz r anyag felületén, és ezzel nagymértékben lerontják a sz rés hatásfokát, valamint a sz rési ellenállást. A forgatószivattyút kisebb szennyez dések ugyan nem károsítják, de nagyobb textil- vagy m anyag darabok (pl. úszósapka) a járókerék elakadását idézhetik el . ő.3.2.Ő. Pelyhesítés Az adagolandó pelyhesít szer pontos mennyiségét a tervezés során el re nem lehet megállapítani. Ez nagymértékben függ a medence terhelését l, valamint egyéb tényez kt l, pl. az algaképz dést l stb. Az adagolandó vegyszer mennyiségét a próbaüzem során lehet pontosan meghatározni. Kiinduló tervezési alapadatként azonban a leggyakrabban használt pelyhesít alumínium-szulfát – esetében az alábbi értékeket lehet figyelembe venni: az adagolandó oldatkoncentráció: ő–10%. 208
szer – az
az adagolandó alumínium-szulfát a forgatott vízmennyiségre vonatkoztatva: 2–5 g/m3. Nagyon kis terhelés medencék esetében (pl.: szállodai medence, magánmedence) elegend lehet 0,8–1 g/m3. Általában az 1 fürd z re jutó alumínium-szulfát mennyisége: 10 g/f . A koagulálószer kémiai reakciójához szükséges, hogy a víznek karbonát-keménysége (lúgossága legyen). 1 mg/l almínium-szulfát hidrolíziséhez 0,02ő NKo karbonát-keménység szükséges. A reakció során szénsav szabadul fel, melynek nagy része kileveg zik, de a vízben maradó mennyiség csökkenti a pH értékét. Ezzel n a víz korrozív hatása és csökken a pelyhesít szer kémiai reakciójának hatásfoka. Ezért a tervezésnél gondolni kell arra, hogy a víz pH-értéke szabályozható legyen. A kívánt érték 6,8–7,8 között van. ő.3.2.ő. Sz rés A sz r k méretezési adatai, attól függ en, hogy milyen sz r típusról és milyen sz r töltetr l van szó, változóak. A vízvisszaforgató berendezéseknél alkalmazható gyorssz r k csak egyvagy többréteg kvarcsz r k (aktív szén-sz r kiegészítéssel), vagy ráiszapolós sz r k lehetnek, az ME–10–20ő:1993 M szaki el írás szerint. ő.3.2.6. Nyílt gyorssz r k méretezése Hazai alkalmazása még nem terjedt el, ezért a m szaki irányelv külön nem foglalkozik vele. Méretezésénél a zárt, nyomás alatti gyorssz r tapasztalati adatai használhatók fel. Gravitációs változata nagy geometriai méretei és a telepítési nehézségek miatt fürd medencék vízvisszaforgató berendezéseihez nem ajánlott. (Az ivóvíz-tisztításban azonban elterjedten használják.) Depressziós (szívott) változatát fürd víz visszaforgatására f leg a tengerentúlon alkalmazzák, de hazai elterjedésére is várható, f leg a csak nyáron üzemel nagyméret medencék esetében. A sz r
ajánlott méretezési adatai: Sz rési sebesség: 20–25 m/h. A sz r réteg vastagság: min. 900 mm. A sz r anyag (kvarc) szemcsenagysága: 0,8–1,2 mm.
ő.3.2.7. Zárt, nyomás alatti gyorssz r méretezése A zárt, nyomás alatti gyorssz r k szerkezeti kialakítását, hidraulikai és technológiai méretezését az MI–10–135–ő M szaki irányelv tartalmazza. Fürd víz visszaforgatásánál ezeket a sz r ket különböz sz r töltetekkel látják el, melyek a következ k lehetnek: Egyrétegű kvarctöltet Egyréteg kvarc gyorssz r alkalmazása esetén a legjobb sz rési teljesítmény az alábbi paraméterekkel érhet el. Sz rési sebesség: 30 m/h (névleges forgatási teljesítmény esetén). 209
A sz r réteg vastagsága: min 900 mm. A sz r anyag (kvarc) szemcsemérete: 0,8–1,2 mm. A jó sz rési hatásfok biztosítása érdekében a sz r anyag 0,8 mm-nél kisebb és 1,2 mm-nél nagyobb szemcseméret anyagot max. 10–10%-ban tartalmazhat. Magánmedencék vízvisszaforgatóinál a méretezési el írásokat kötelez érvénnyel nem kell betartani, de az ajánlott sz rési paraméterek a következ k: Sz rési sebesség: ≈ ő0 m/h. A sz r réteg vastagsága: Ő00–500 mm. A sz r anyag (kvarc) szemcsemérete: 0,8–1,2 mm. Magánmedencék esetében szinte kizárólag ilyen zárt, nyomás alatti kvarctöltet gyorssz r ket alkalmaznak. Ritkábban el fordul még a sz r betétes megoldás is. Ezt a gyártó a medence méretének függvényében szállítja. Többrétegű vegyes töltet Többréteg sz r alkalmazása estén a sz r közeg szemcseméreteit és a réteg vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a sz rési teljesítmény ne legyen rosszabb, mint a fenti paraméterekkel rendelkez sz r esetében. Egy kétréteg sz r nél az alábbi méretezési adatok vehet k figyelembe: Sz rési sebesség: ≈ ő0 m/h. A fels sz r réteg vastagsága: Ő00 mm. A fels sz r anyag (antracit) szemcseméret: 0,8–1,6 mm. Az alsó sz r réteg vastagsága: ő00 mm. Az alsó sz r anyag (kvarc) szemcsemérete: 0,Ő–0,7 mm. Különleges töltet Amennyiben a forgatott víz min sége és ennek kapcsán a vízkezelési technológia ilyen töltet alkalmazását teszi szükségessé, a méretezéshez szükséges paraméterekre a gyártó-forgalmazó cégt l kell ajánlatot kérni. Aktív szén-töltet Az aktív szén-sz r felépítése hasonló az egyréteg kvarcsz r felépítéséhez, tehát szerkezeti és hidraulikai méretezésénél szintén az MI–10–135–ő M szaki irányelvek szerint kell eljárni. Mivel az alkalmazott aktív szén min sége mindig attól függ, hogy milyen célra és milyen összetétel vízmin ségre kell használni, a tervezés során a gyártótól a sz rési paraméterekre és az aktív szén típusára ajánlatot kell kérni. Ami lényeges különbség a kvarcsz r és az aktív szén-sz r között, hogy az aktív szén-sz r knél els sorban nem a sz rési sebesség, hanem a tartózkodási id a meghatározó, ami kb. ő–10 perc. Az aktív szén-sz r méretezéséhez az el tervek vagy tanulmánytervek készítésénél – tájékoztató jelleggel – az alább felsorolt értékek figyelembe vehet k. Kiviteli tervet mindig ajánlat alapján kell készíteni. Fajlagos felület: 800–1200 m2/g. A granulátum szemcseméret: 1–3 mm. Pólusmérete: 20–100 Ao. Térfogatsúly: 0,3–0,4 g/cm3. A sz rési sebesség: 30–50 m/h. A sz r réteg vastagsága: ≈ 1000 mm. A sz r réteg ellenállása: 1– mVo (vízoszlop-nyomás, 1 bar=10mVo) A sz r réteg duzzadása öblítéskor: ő0%. 210
Tartózkodási id : ő–10 perc. Egyéb töltet Ezek a sz r töltetek tervezéskor méretezést nem igényelnek. űsupán a katalógusból ki kell választani a forgatási teljesítményhez tartozó méret sz r nagyságot. ő.3.2.8. Ráiszapolós sz r méretezése A ráiszapolós sz r méretezésével kapcsolatos el írásokat az ME–10–204:1993 M szaki irányelv nem tartalmazza, így a méretezésnél a gyártó cég m szaki el írásait be kell tartani. A sz rési teljesítmény nem lehet rosszabb, mint az ismertetett gyors kvarcsz r esetében. ő.3.2.9. A sz r öblítése A visszaforgatott vízb l kisz rt szennyez désekt l a sz r hézagtérfogata lassan eltöm dik, ezért a sz r réteget id nként ki kell tisztítani. A tisztítás tulajdonképpen nem más, mint a sz rési iránnyal ellentétesen lentr l felfelé intenzív áramlással a sz r anyag hézagtérfogatából a szennyez dések kimosása. Ezt a tisztítási folyamatot nevezzük sz r öblítésnek. A sz r t a teljes eltöm dés el tt, de kvarctöltet sz r esetében legalább Ő8 óránként vissza kell öblíteni. Az eltöm dés mértékét manométer méri. Nem tartozik szorosan a sz r öblítéshez, de itt kell foglalkozni a durvasz r tisztításával is. A durvasz r t a terhelést l függ en naponta, de hetente egyszer mindenképpen ki kell tisztítani. A durvasz r b l a sz r betétet ki kell venni, vízsugárral lemosni, a fémb l készült betétet, ha mód van rá, le kell égetni fert tlenítés céljából. Nyílt gyorsszűrő öblítése A nyitott, depressziós és a zárt, nyomás alatti kvarcsz r k öblítését gyakorlatilag azonos technológiával kell végezni. A sz r eltöm désének mértéke nem haladhatja meg az 5 mVo értéket. A kvarcsz r ket lehet csak vízzel, illetve vízzel és leveg vel öblíteni. A sz r t olyan vízsebességgel kell öblíteni, hogy a sz r anyag duzzadása a sz r töltet magasságának legalább 30%-a legyen, de ügyelni kell arra, hogy az öblít víz a sz r anyagot ne hordja ki a sz r b l. Az öblítési fázisok id tartama mindig a sz r réteg elszennyez désének mértékét l függ. A sz r réteget addig kell öblíteni, ameddig a távozó öblít víz teljesen ki nem tisztul. Zárt, nyomás alatti gyorsszűrő öblítése Az egyréteg kvarctöltet öblítése: a legáltalánosabban használt egyréteg sz r esetében az öblítési sebességek és az öblítési fázisok id tartamai a gyakorlati tapasztalat szerint a következ k: Öblítés csak vízzel 1. fázis: Vízöblítés Az öblít víz sebessége: 60 m/h Az öblítés id tartama: ≈ 2–8 perc 2. fázis: El sz rlet-elvezetés a csatornába, üzemi sz rési intenzitással. Az el sz rlet id tartama: ≈ 3 perc (Az el sz rlet azt jelenti, hogy a sz r már üzemi körülmények között dolgozik, de a sz rt víz nem a medencébe, hanem a csatornába van vezetve.) 211
Öblítés vízzel és levegővel 1. fázis: Leveg öblítés Az öblít leveg sebessége: 60 m/h Az öblítési id tartama: ≈ ő perc 2. fázis: Leveg - és vízöblítés Az öblít leveg sebessége: 60 m/h Az öblít víz sebessége: 10–12 m/h Az öblítés id tartama: ≈ ő perc 3. fázis: Vízöblítés Az öblít víz sebessége: ≈ 30 m/h Az öblítés id tartama ≈ 3 perc Ő. fázis: El sz rlet elvezetés a csatornába, üzemi sz rési intenzitással. Az el sz rlet id tartama: ≈ 3 perc Az öblítési technológia megválasztásánál figyelembe kell venni a medence várható terhelését, telepítési helyét és az alkalmazott sz rési technológiát. Egy nagy terhelés , szabad térre telepített, meleg vizes medence vízvisszaforgató berendezésénél pl. indokolt a vízzel és leveg vel való öblítés. Egy zárt térbe telepített, korlátozott forgalmú szállodai medencénél elegend a sz r t csak vízzel öblíteni. Hazai gyakorlatban a vízzel és leveg vel való öblítés 2. fázisát nem szokták alkalmazni, mivel ennél a fázisnál az öblít víz intenzitásának biztosításához külön szivattyút kell alkalmazni. A különleges sz r töltet öblítése hasonló az egyréteg kvarctöltet öblítéséhez. Azonban minden esetben ajánlatot kell kérni a gyártó cégt l, és az esetlegesen felmerült igényeket ki kell elégíteni. Az aktív szén-szűrő öblítése Mivel az aktív szén-sz r mechanikai sz r ként is m ködik, így ennek a hézagtérfogata lassan eltöm dik. Az aktív szén-töltet térfogatsúlya lényegesen kisebb, mint a kvarc sz r anyagé. Az öblítést nagy körültekintéssel kell végezni, hogy az öblít víz ne vigyen magával sz r anyagot. A sz r anyag duzzadása is nagyobb, mint a kvarctölteté: kb. ő0%. A sz r megengedett eltöm dése kb. 3 mVo, de az eltöm dést l függetlenül a sz r t legalább hetente kétszer ki kell öblíteni, els sorban biológiai okok miatt. Ezen kívül a biológiai problémák megel zésére a sz r öblít vízébe klórt, vagy ha a technológiában rendelkezésre áll, ózont kell adagolni.
Öblítés vízzel és levegővel 1. fázis: Vízöblítés Az öblít víz sebessége: ≈ 30 m/h Öblítés id tartama: 2–5 perc 2. fázis: Leveg öblítés Az öblít leveg sebessége: Ő0–50 m/h Az öblítés id tartama: 3–5 perc 3. fázis: Vízöblítés klór vagy ózon adagolásával Az öblít víz sebessége: ≈ 30 m/h Az öblítés id tartama: ő perc Ő. fázis: El sz rlet-elvezetés a csatornába, üzemi sz rési intenzitással El sz rlet id tartama: 3 perc
212
Szokás még az aktív szén-sz r t g zzel is fert tleníteni, de ezt az uszodatechnikában ritkán alkalmazzák. A már ismertetett egyéb tölteteket általában házi medencék sz r iben alkalmazzák. Eltöm désük esetén nem visszaöblíteni kell, hanem a töltetet, helyesebben a sz r betétet a sz r b l ki kell venni, le kell mosni és visszatenni a sz r be. Ráiszapolós sz r esetében tulajdonképpen nem a sz r anyag kiöblítésér l van szó, hanem az eltöm dött sz r anyag lecserélésér l. A sz r anyagcserét a következ képpen kell elvégezni: A forgatószivattyút le kell állítani. Ekkor a szívóhatás megsz nik, és a sz r anyag a sz r elemekr l leesik. Ezután a sz r aknából az iszapos vizet a csatornába kell üríteni és a sz r elemeket er s vízsugárral le kell mosni. Majd a sz r aknába be kell tölteni az el írás szerinti mennyiség kovaföldet (diatómaföldet) vagy perlitet, és a forgatószivattyút újra kell indítani. Ameddig a sz r anyag fel nem iszapolódik a sz r elemekre, a vizet csak a sz r n keresztül kell forgatni. Amikor a teljes feliszapolás megtörtént, a sz rt vizet már a medencébe lehet vezetni.
5.3.2.10. A pH-beállítás A pH-beállítás szükséges vegyszermennyiségét a pelyhesít szerhez hasonlóan a tervezés során nem lehet pontosan meghatározni el re, a már ismertetett okok miatt. Az adagolórendszer tervezéséhez szükséges adatok azonban meghatározhatók. A fert tlenítési technológiától függ en nátrium-hipokloritos fert tlenítés esetén általában savak vizes oldatát, klórgázos fert tlenítés esetén lúgok vizes oldatát kell adagolni olyan mennyiségben, hogy a kívánt pH-érték biztosított legyen, azaz 6,8–7,8 között. A vegyszeradagoló méretezéséhez szükséges alapadatok: Adagolandó oldatkoncentráció: 3–5%. Adagolandó sav vagy lúg, a forgatott vízmennyiségre vonatkoztatva: 2–3 g/m3. Amennyiben a pH beállítására nem az alapvegyszereket használjuk, hanem a kereskedelemben kapható folyadékokat, tablettákat, granulátumokat, akkor ezek feloldásakor gyártó el írásait kell betartani. ő.3.2.11. Fert tlenítés Vegyszeres fert tlenítés Fertőtlenítés klórral A klórral való fert tlenítést lehet klórgázzal vagy nátrium-hipoklorit-oldattal végezni. Nagy forgató-berendezéseknél klórgáz-adagolás, kisebb berendezéseknél nátrium-hipoklorit adagolása a célszer . Tervezésnél a klóradagoló berendezést a következ k szerint kell kiválasztani: Adagolandó klórmennyiség a forgatott vízre vonatkoztatva: átlagosan: 2 g/m3 Cl2, maximálisan: 10 g/m3 Cl2. Adagolandó klórmennyiség ammóniumtartalmú pótvíz törésponti klórozása esetén: 1 gr ammónium-ionra: 8–10 g Cl2. Gyakorlati tapasztalat, hogy egy fürd z re általában 2,ő g klórt kell figyelembe venni. Ezt azonban befolyásolja a víz min sége, az alkalmazott víz-visszaforgatási technológia és a 213
berendezés m ködése. A klórt olyan mennyiségben kell adagolni, hogy a medencevízben az el írás szerinti szabad aktív klór tartalma 0,2–0,ő mg/l érték között legyen. Fertőtlenítés klór-dioxiddal A klór-dioxidot fejleszt és adagoló berendezést úgy kell kiválasztani, hogy az adagolandó klór-dioxid mennyisége a forgatott vízre vonatkoztatva 0,ő–1 g/m3 legyen. Fertőtlenítés brómmal, illetve jóddal Az adagolandó mennyiség mindkét vegyszerb l a forgatott vízre vonatkoztatva: 0,ő–1 g/m3. Fertőtlenítés ózonnal A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy az ózonos fert tlenít berendezések energiaszükséglete magas. Általában 1g ózon el állítása 13–30 Wh villamos energiát igényel, típustól függ en. Az adagolandó ózonmennyiség a forgatott vízre vonatkoztatva: 1–2 g/m3. Ezen kívül a technológiai fejezetben ismertetett okok miatt klóradagoló berendezést is kell alkalmazni. Fertőtlenítés nehézfém-ionokkal A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a nehézfémek ionjaival történ fert tlenítés hosszú behatási id t igényel. Például a baktériumszám 99,9%-os csökkentéséhez 1ő °ű-on 7,5 pH-értéknél 0,01 mg Ag+/l koncentrációnál ő óra szükséges. Ezen kívül a fert tlenítés hatásfokát nagyban lerontja a víz kloridtartalma. 10–15 mg/l kloridtartalom mellett a fert tlenítés hatásfoka 7ő%-kal romlik. A nehézfém-ionos fert tlenítés a hazai fürd víz-kezelésben nem elterjedt megoldás. Amennyiben a víz min sége alkalmazását indokolja és a gazdasági feltételek is rendelkezésre állnak, az adagolandó mennyiséget kísérleti úton kell meghatározni. Nem vegyszerrel történ fert tlenítés Fertőtlenítés ultraibolya fénnyel Általában a klóradagolás minimálisra csökkentése érdekében szokták alkalmazni, els sorban zárt rendszer kivitelben. A tervezés során minden esetben meg kell vizsgálni a víz átlátszóságát, és a vizsgálati eredményt mellékelve ajánlatot kell kérni a gyártó cégt l az alkalmazandó típusra. Ultraibolya sugarakkal történ fert tlenítés esetében a forgatott víz átlátszóságától függ en az energiafelhasználás 10 Wh/m3 -t l 120 Wh/m3-ig változhat. Fertőtlenítés ultrahanggal A leger sebb baktericid hatásuk az ő00–1000 kHz frekvencia közötti ultrahanghullámoknak van. A kísérleti eredmények szerint 3 perces, 3 W/cm2 energia-besugárzás 100%-os baktériumpusztulást eredményez. Egyéb fertőtlenítési módszerek A hazai gyakorlatban nem terjedt el, de külföldön is ritkán alkalmazott fert tlenítési módszer a mágneses fluxus vagy radioaktív besugárzás. A fert tlenítéshez használt értékeket a víz szennyezettségét l függ mértékben kísérleti úton kell meghatározni.
214
ő.3.2.12. Algamentesítés Az algásodás megel zésére, ill. a kialakult algák eltávolítására csak egészségügyi engedéllyel rendelkez szereket szabad felhasználni. Régebben szinte kizárólag ő–10%-os rézszulfátoldatot használtak, és az adagolt mennyiség 1–2 g/m3 volt medence-víztérfogatra számolva. Az ismertetett okok miatt a rézszulfát helyett egyre több algaöl -szer jelenik meg, általában folyadék formájában. Oldásuk és adagolásuk a gyártó cég el írása szerint történik. ő.3.2.13. Aktív szén-por adagolása Az aktív szén-port adagoló berendezést mindig kompletten kell megrendelni (zsákbontó, poradagoló, nedvesít , szuszpenzió-adagoló). A tervezés során a berendezésre a vízanalízis mellékelésével ajánlatot kell kérni. ő.3.2.1Ő. Pótvíz adagolása A pótvíz mennyisége a fürd z k létszámától függ en 30 l/f , azzal, hogy a minimális pótvízmennyiség 800 m3 medencetérfogatig a medencetérfogat ő%-ánál 800 m3 medencetérfogat felett a medencetérfogat 3%-ánál nem lehet kevesebb. Természetesen amennyiben a sz r (k) öblítésére felhasznált vízmennyiség több mint az el írásban meghatározott minimális pótvíz-mennyiség, azt is pótolni kell. A medence pótvizét minden esetben vízmennyiség-mér vel mérni kell.
5.3.2.15. Hidraulika A medence hidraulikájának méretezésekor a medence alakjától és funkciójától függetlenül arra kell törekedni, hogy a medencébe beáramló tisztított víz a teljes medencetérfogatot átöblítve távozzon a medencéb l. Attól függ en, hogy a medencébe a vízbevezetés és a vízelvezetés hogyan történik, két alapvet hidraulikai rendszer ismeretes, a függ leges áramlású és a vízszintes áramlású (12. és 13. ábra). Lehetséges a két rendszer kombinált alkalmazása is, szabálytalan alakú vagy meglév tölt -ürít rendszer medencék vízvisszaforgató berendezéséhez kapcsolása esetén.
12. ábra: Függ leges áramlású medencehidraulika Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
215
13. ábra: Vízszintes áramlású medencehidraulika Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
Függőleges áramlás esetén a tisztított vizet a medence fenekén egyenletesen elosztva alacsony befúvási sebességgel kell a medencébe bevezetni. A befúvófejek minimális száma: 1,3ő m vízmélységig 6 m2/db, 1,3ő m vízmélység felett 8 m2/db. A vízelosztó rendszert hidraulikailag úgy kell méretezni, hogy azonos vízmélység medencék esetében minden befúvófejen azonos vízmennyiség áramoljon. Változó vízmélység medencék esetében pedig a beáramló vízmennyiség víztérfogat arányos legyen. Ezt vagy a vízbevezet rendszer hidraulikai ellenállásának méretezésével, vagy szabályozható vízbevezet fejek alkalmazásával lehet biztosítani. Az így bevezetett víz a medencében alulról felfelé, dugattyúszer en áramlik keresztül a medence teljes víztérfogatán a majd a víztükröt meghatározó túlfolyóvályún át, – lehet leg a medence teljes kerületén – ömlik ki a medencéb l és jut a kiegyenlít tárolóba. A túlfolyóvályú lehet emelt víztükr (feszített) vagy süllyesztett víztükr (14. ábra). A túlfolyó vályúk vízelvezet vezetékeiben a nyelési sebesség ne haladja meg a 0,3–0,4 m/s értéket, mert nagyobb sebességnél a szívóhatás következtében leveg kerül a vízelvezet vezetékbe, ami bizonytalan vízelvezetést eredményez. Vízszintes áramlás esetén a tisztított vizet a medence két hosszanti oldalán kell egyenletesen elosztva bevezetni olyan sebességgel, hogy a vízsugár behatolása hatásos legyen. Ezért a befúvófejeket úgy kell méretezni, hogy azokban a nyomásveszteség: 10 m medenceszélességig 0,1 bar, 10 m medenceszélesség felett 0,2 bar legyen.
216
A vízelvezetés a medence két hosszanti oldalán az el z ekben ismertetett módon történik. Ennél a megoldásnál szokásos még a medence fenekér l is vizet elvenni. Ebben az esetben az alsó vízelvétel nem haladhatja meg a forgatott víz mennyiségének 30%-át.
1Ő. ábra: Feszített víztükr medence vízelvezet vályú és a süllyesztett víztükr medence vízelvezet vályú Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
Kis terhelésű medencék hidraulikája Kisebb jelent ség , szabályozott vendégforgalmú medencéknél 100 m3 víztérfogat alatt alkalmazható az ún. fölöz s (skimmeres) vízelvétel. Ennél a hidraulikai rendszernél a vízbevezetéssel ellentétes oldalon a forgatott víz intenzitásától függ en egy vagy több fölöz vezeti el a vizet. Egy fölöz vízelvezet teljesítménye 8–12 m3/h között változik, típustól függ en. Ennél nagyobb vízelvezet képesség fölöz t egyedileg kell tervezni. A házi úszómedencék dönt többsége ilyen hidraulikával rendelkezik. Egy ilyen medence gépészetét mutatja a 15. ábra.
1ő. ábra: Házi (szállodai) medence gépészete 1. egyedi beton-, m anyag, illetve fóliás fémmedencék; 2. vízforgató, -sz r berendezések; 3. vízbevezet és elvezet elemek; Ő. víz alatti porszívó, tartozékok; ő. vízf t berendezések; 6. medencetakarások; 7. medencehágcsók; 8. víz alatti világítás berendezései; 9. ellenáramoltató berendezések; 10. m anyag gömbcsapok, egyéb szerelvények; 11. páramentesít k; 12. egyéb uszodai tartozékok (h mér k, hálók, vízmin ség-mér k, vegyszerek) Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
217
A kiegyenlítő-medence hasznos víztérfogatának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a sz r k öblít víz-szükségletére. Abban az esetben, ha a sz r öblítése a kiegyenlít medencéb l történik, a hasznos víztérfogat a sz r öblítésénél ismertetett adatok segítségével kell kiszámolni. Amennyiben a sz r öblítése a medencéb l történik, a kiegyenlít -medence minimális térfogata a következ összefüggéssel határozható meg. V = 2 · N · 76 · ű, ahol V a kiegyenlít -medence hasznos víztérfogata [m3], N a fürd z k létszáma a medencében [f ], 76 egy fürd z által kiszorított víztérfogat [l], ű a kiegyenlít tároló alakjától függ módosító tényez [c = 1,2–1,4]. A medencéhez lábmosót kell tervezni, ha az el fürd a medencét l 10 m-nél nagyobb távolságra van, vagy ha a medence, illetve a medencecsarnok az el fürd kikerülésével is megközelíthet . A lábmosó vízbevezet és vízelvezet idomait úgy kell méretezni, hogy a vízcsere a lábmosóban óránként legalább kétszeres legyen. A lábmosók vízellátását tölt -ürít rendszerben vagy vízvisszaforgatóval lehet biztosítani. Vízvisszaforgatás esetén a lábmosót külön vízvisszaforgató berendezéssel kell ellátni. A vízvisszaforgató rendszer hidraulikai ellenállásának méretezésénél a nyomóvezetékbe kb. 1,ő m/s, a szívóvezetékbe max. 1 m/s áramlási sebesség vehet figyelembe. Kis berendezéseknél, pl. házi medencéknél megengedhet a 2 m/s-os áramlási sebesség is. A vízvisszaforgató szivattyú emel magasságának meghatározásakor a következ ket kell figyelembe venni: cs súrlódási ellenállás, az idomok alaki ellenállása, a szerelvények alaki ellenállása, a sz r ellenállások, geodetikus magasságkülönbség, vízbevezetés belépési ellenállás. 5.3.2.16. H tartás A forgatott víz h veszteségének a gyakorlati tapasztalat szerint több mint 90%-a a párolgási h veszteség. Ezért a méretezésnél ezt szokták figyelembe venni, kb. 2ő%-kal megnövelve. A medence h tartásához szükséges gépészeti berendezések (h cserél , vízh mérsékletszabályozás) méretezését a technológiai gépész adatszolgáltatása alapján az épületgépész társtervez végzi. A h tartás érdekében a forgatott víz egy részét ellenáramú h cserél n keresztül kell vezetni. A f t közeg lehet forró víz vagy termálvíz. A termálvizet f t közegként akkor szokták felhasználni, ha a víz h mérséklete nagyon magas vagy kémiai összetétele olyan, hogy nem használható fel közvetlenül fürd vízként. A medencék h vesztesége alapvet en a víz felületét l és a víz h mérsékletét l függ, valamint, hogy zárt térben vagy szabadtéren vannak-e telepítve. Ezért a h veszteségük nagyon különböz lehet. Például egy szabadtéri telepítés , kb. 26 °ű vízh mérséklet medence h vesztesége az id járási viszonyoktól függ en 0–1,5 kW/m2-ig változhat. A 218
szabadtéri meleg vizes ül medence h vesztesége téli id szakban akár a 3 kW/m 2 értéket is elérheti. Kisebb medencéknél a h veszteséget csökkenteni lehet, ha a medencét üzemen kívül ún. h takaróval borítják. A h takaró a h veszteség csökkentése mellett még megakadályozza, f leg szeles id ben, hogy a medence vizébe mechanikai szennyez dés jusson (falevelek, faágak stb.). Kerülni kell a h tartásnak azt a módját, amikor a f t közeget (pl. a termálvizet vagy a g zt) közvetlenül vezetik a medencébe vagy a kiegyenlít -medencébe. Ezt természetesen az el írások sem teszik lehet vé, de régebben üzemel fürd knél még el fordul. Ezzel a módszerrel a medencevíz állandó h mérsékletének szabályozása, valamint a vízmin ség el írás szerinti biztosítása nem garantálható. 5.3.3. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének gépészeti elemei 5.3.3.1. Durvasz r A durvasz r kialakítását tekintve lehet nyitott és zárt. A nyitott durvasz r tulajdonképpen sárgaréz szitaszövetb l, fröccsöntött m anyagból vagy perforált (expandált) korrózióálló lemezb l készült sz r betét. Elhelyezése (16. ábra) lehet:
16. ábra: Nyitott durvasz r elhelyezési vázlata – a túlbukóvályúban a vízkiöml csonknál, – a fürd medence és a kiegyenlít medence közötti aknában, – a kiegyenlít medencében a vízbeöml csonknál. Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A zárt durvasz r egy gyors fedélzárral ellátott nyomástartó edény, amelyben a fenti anyagokból készült sz r betét található (17. ábra). Kivitele lehet: – karimás csatlakozású, cs vezetékbe építhet ; – szivattyúval egybeépített, tömbösített. Elhelyezése lehet: – cs vezetékbe építhet kivitelnél a fürd medence és a kiegyenlít -medence között; – szivattyúval egybeépített kivitelben a kiegyenlít -medence után.
219
17. ábra: Zárt durvasz r Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
ő.3.3.2. Forgatószivattyú A vízvisszaforgatásra legalkalmasabb a meredek karakterisztikájú centrifugál szivattyú. Ugyanis a sz r folyamatos eltöm désének következtében a szivattyú munkapontja állandóan változik. A megemelkedett emel magassághoz kisebb víz-visszaforgatási teljesítmény fog tartozni. Az elérend cél az, hogy a megnövekedett emel magassághoz minél kisebb szállításiteljesítmény-változás tartozzon. Így biztosítható, hogy a névleges víz-visszaforgatási teljesítmény a sz r eltöm désének folyamata alatt csak kis mértékben változzon. A víz-visszaforgatási teljesítményt f leg nagyobb berendezéseknél célszer több szivattyú párhuzamos üzemeltetésével kiszolgálni. A több szivattyú alkalmazása két szempontból is el nyös: egyrészt a forgatási teljesítményt a medence terhelések függvényében lehet változtatni, másrészt a sz r öblítési intenzitásának megfelel en lehet a szivattyúkat üzemeltetni. A vízvisszaforgató szivattyúk kialakításuk szerint lehetnek vízszintes tengely ek, függ leges tengely ek, búvárrendszer ek. A vízszintes és függ leges tengely szivattyúk esetében kifejlesztettek kizárólag vízvisszaforgatásra alkalmas szivattyúkat durvasz r vel és elektromos meghajtómotorral egybeépített kivitelben (18. és 19. ábra). Űúvárrendszer szivattyúkat csak ritkán alkalmaznak vízvisszaforgatásra. Általában csak olyankor, amikor meglév medencét kell ellátni vízvisszaforgatóval és a helyi adottságok nem teszik lehet vé a szivattyúk gépházban történ elhelyezését. Ilyenkor a búvárszivattyúkat a kiegyenlít -medencében lehet elhelyezni. Ezeknek a szivattyúknak a hatásfoka rosszabb, üzemeltetésük költséges. Házi úszómedencék esetében szinte kizárólag vízszintes tengely szálfogóval egybeépített forgatószivattyúkat alkalmaznak.
220
18. ábra: Vízszintes tengely forgatószivattyú, durvasz r vel 1. szívócsonk; 2. nyomócsonk; 3. durvasz r ; Ő. gyorszár; ő. szivattyú; 6. elektromotor 19. ábra: Függ leges tengely szivattyú durvasz r vel Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
ő.3.3.3. Sz r A nyitott gyorsszűrő tulajdonképpen egy felül nyitott, általában téglalap alakú, szekrényes szerkezet. Anyaga lehet szénacél, korrózióálló acél, m anyag vagy vasbeton. A legelterjedtebb a korrózióálló acélból készült kivitel. A sz r hazai alkalmazása még újdonságnak számít, a tengerentúlon azonban ismert megoldás a vízvisszaforgatásban. A sz r általában nem rendelkezik sz r fenékkel, hanem a sz r alján dréncsöves rendszerrel van a sz rt víz összegy jtve és a forgatószivattyú a dréncsövet szívja meg. A sz r réteg feletti térfogat kiegyenlít térként szolgál. A nyitott depressziós sz r kapcsolási vázlatát a 20. ábra szemlélteti. A forgatószivattyú a sz r cs szerelése és szerelvényezése lehet a sz r n kívül, de lehet a sz r n belül is elhelyezve. Mindkét kivitel esetén a sz r gyártmányként kerül forgalmazásra.
20. ábra: Nyílt, depressziós gyorssz r Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
221
A zárt, nyomás alatti szűrő anyagát tekintve készülhet szénacélból, korrózióálló acélból vagy m anyagból (üvegszálas poliészter). A sz r anyagát m szaki, tartóssági, gazdasági és esztétikai szempontok együttes elbírálásával kell kiválasztani. A sz r lehet álló és fekv elrendezés . A sz rt víz összegy jtése lehet sz r fejes, vagy drén rendszer . A sz r fejes megoldásnál a sz r hengeres része alul egy sz r lappal le van zárva. A sz r lapba réselt, ún. sz r fejek vannak beépítve, amelyek – nevük ellenére – a sz résben nem vesznek részt, csak a sz r töltet által megsz rt vizet engedik át a sz r lap alatti térbe, ahonnan a sz rt víz elvezetése történik. A drén rendszer vízelvezetésnél nincs sz r lap. A sz rt vizet a sz r fenékben elhelyezett réselt cs hálózat gy jti össze és vezeti el. Ennek a sz r nek az építési magassága kisebb, mint a sz r lapos megoldásnál. A sz r kön vízbevezet , vízelvezet , légtelenít - és ürít csonkok, valamint tölt - és búvónyílás található. Egyes gyártók ezen kívül átlátszó sz r anyag-kémlel ablakokkal is ellátják a sz r jüket. A 21. ábra zárt, nyomás alatti álló elrendezés gyorssz r t ábrázol, közösségi nagyberendezéshez.
21. ábra: Zárt, nyomás alatti gyorssz r , nagyberendezéshez 1. medencevíz; 2. bevezetés; 3. kivezetés; Ő. sz rt víz; ő. mosóvíz; 6. zagy; 7. öblít leveg ; 8. els szüret; 9. légtelenítés; 10. ürítés 22. ábra: Zárt, nyomás alatti gyorssz r , kisberendezéshez 1. nyersvíz; 2. sz rt víz; 3. homoksz r Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A házi úszómedencék forgató-berendezéseinek sz r i m anyagból, igényesebb kivitel esetén korrózióálló acélból készülnek (22. ábra). Az egy- és többréteg , valamint a különleges töltet és az aktív szén-sz r felépítése megegyezik az egyréteg kvarcsz r kialakításával, csak a szerkezeti magasságuk változó. Az egyéb töltetű szűrő gépészeti kialakítása tulajdonképpen egy patron, melyet sz r gyertyának neveznek (23. ábra). A patronban van elhelyezve a már ismertetett sz r betét. A sz r eltöm désekor a patront gyorszárral lehet oldani, a sz r betétet ki lehet mosni vagy kicserélni. A ráiszapolós szűrő szerkezeti felépítése a sz r töltet kivételével hasonló a nyitott gyorssz r kéhez, csak azonos sz rési teljesítmény esetén kisebb a mérete. A viszonylag kis méretek miatt a leggyakrabban m anyagból készül. A sz r kivitele egyszer . A sz r legfontosabb része a sz rtvíz-gy jt cs re épített tartószerkezet, melyre m anyag szitaszövet van felfeszítve. A forgatószivattyú közvetlenül a gy jt csövet szívja meg. Mivel a sz r 222
egyik el nye a kis geometriai méret, kiegyenlít térfogat a sz r ben nem áll rendelkezésre. A jó hidraulikai viszonyok biztosítása érdekében vagy túlméretezett túlbukó vályút vagy külön kiegyenlít -tartályt kell alkalmazni. Külön kiegyenlít -tartály esetében a medence túlbukó vályújából a víz gravitációsan a ráiszapolós sz r be folyik. Amikor a fürd z k által kiszorított vizet már a sz r nem képes befogadni, akkor a sz r túlfolyóvezetékén a víz átfolyik egy kiegyenlít -tartályba és ott tárolódik, ameddig a fürd z k a medencét el nem hagyják. Ekkor a medencében a vízszint lecsökken, és a forgatószivattyú a sz r b l kezdi visszatáplálni a vizet a medencébe. Ekkor csökken a vízszint a sz r ben, és egy, a sz r vízszintjér l vezérelt szivattyú visszaemeli a kiegyenlít -tartályból a vizet a forgatott rendszerbe. A 24. ábra a ráiszapolós sz r kapcsolási vázlatát mutatja.
23. ábra: Gyertyás sz r 1. szívócsonk; 2. nyomócsonk; 3. durvasz r ; Ő. gyorszár; ő. szivattyú; 6. elektromotor; 7. sz r patron; 8. sz r betét Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
2Ő. ábra: Ráiszapolós sz r Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
ő.3.3.Ő. A vegyszeradagolás berendezései Valamennyi vegyszer beadagolásához külön adagolórendszert vegyszeradagoló rendszer a következ elemekb l áll: vegyszeroldó, -adagoló tartály, vegyszerkever ,
kell
kiépíteni.
Egy
223
vegyszeradagoló szivattyú, vegyszer nyomóvezeték szerelvényekkel, m ködtet és szabályozó automatika. A vegyszeradagoló rendszer kiépítettségét és bonyolultságát nagyban meghatározza a medence nagysága, rendeltetése és a gazdasági lehet ségek. Általában a kis, házi medencéknél a fent ismertetett vegyszeradagoló rendszereket nem szokták alkalmazni. Ezeknél a medencéknél a vegyszereket többnyire tabletták vagy granulátum formájában lehet a forgatott vízbe juttatni. Az egyik megoldás, amikor a vegyszereket egy, a medence vízfelületén úszó, erre a célra kialakított oldóedénybe helyezik, és így a vegyszerek lassan beoldódnak a forgatott vízbe. A másik megoldás, amikor a vegyszereket a medence vízelvezet fölöz jébe (skimmer) helyezik, és így oldódik be a forgatott vízbe. Nagy teljesítmény forgató-berendezéseknél célszer oldó, adagoló vegyszeradagolást alkalmazni. Ennél a rendszernél kétféle megoldás használatos. Az egyik esetben a vegyszeroldatot egy oldótartályban készítik el és átszivattyúzzák egy másik tartályba, amelyb l az adagolás történik. Ebben az esetben csak az oldótartályban van kever és csak az egyik tartályból szív az adagolószivattyú. A másik megoldásnál mindkét tartályban lehet vegyszert oldani és mindkét tartályból tud szívni az adagolószivattyú. Vagyis üzemszer en az egyik tartályban az oldás történik, a másikból pedig az adagolás, és fordítva. A vegyszerek feloldásához használt keverés lehet hidraulikus vagy mechanikus. A hidraulikus keverésnél az oldótartály tartalmát egy centrifugálszivattyúval folyamatosan keringtetni kell, míg a vegyszer teljesen fel nem oldódik. A mechanikus keverés elektromotorral hajtott propellerkever vel történik. A kereskedelemben különböz térfogatméretekkel, igény szerint propellerkever vel, adagolószivattyúval, alsó, fels , illetve szükség esetén folyamatos szintérzékel vel egybeépített vegyszeroldó, -adagoló berendezések kaphatók (25. ábra).
2ő. ábra: Vegyszeroldó adagolóegység Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
224
Az uszodatechnikában általában membrános és perisztatikus vegyszeradagoló szivattyúkat alkalmaznak. Egészen nagy berendezéseknél el fordul, hogy az adagolandó vegyszeroldatok mennyisége miatt szükség lehet dugattyús vegyszeradagoló szivattyú alkalmazására. Mindkét szivattyútípus m ködtetése lehet kézi vagy automatikus. Automatikus üzemmód esetén a szivattyút vezérl jelet az érzékel m szer szolgáltatja (pl. folyamatos pH-mér kimen jele). A vegyszeradagoló szivattyú és a vegyszer-beadagolási pont közé visszacsapó szelepet és elzáró-szerelvényt kell beiktatni (a legtöbb adagolószivattyú már beépített visszacsapó szeleppel kerül forgalmazásra). Az adagolószivattyút és a vegyszer-adagolási pontot flexibilis m anyag cs vezeték köti össze, mely általában az adagolószivattyú tartozéka. Kis házi medencék kivételével, ahol a terhelés nem jelent s, a folyamatosan jó vízmin ség biztosítása érdekében kívánatos a vegyszeradagolás teljes automatizálása. Ez azt jelenti, hogy a forgatott víz jellemz paramétereit (pH-érték, redoxpotenciál, szabad klórtartalom) m szerek mérik. A m szer értékarányos jelet szolgáltat és az automatika a vegyszeradagoló szivattyút vezérli. Az automatikus vegyszeradagoláson kívül minden esetben biztosítani kell az adagolószivattyú reteszelését a vegyszeradagoló tartály min. szintjér l szárazra futás ellen. Ezen kívül reteszelni kell a forgatószivattyú(k)hoz képest is. Ez azt jelenti, hogy az adagolószivattyúnak meg kell állnia, ha a forgatószivattyú(k) megáll(nak). Ha ilyen reteszkapcsolat nincs, gondatlanság esetén el fordulhat, hogy amikor a víz forgatása valamilyen okból szünetel, és az adagolószivattyú m ködik, nagyon sok vegyszer kerül a rendszerbe, ami a teljes leürítést is szükségessé teheti. Vegyszeroldatok ritkán ugyan, de alkalmazzák az injektoros vegyszerbekeverést is. F leg granulátumoldatok adagolására használják, a vegyszert forgalmazó cég gyártmányaként. ő.3.3.ő. Fert tlenít berendezések A fert tlenítéshez alkalmazott gépészeti berendezések els sorban az adott fert tlenítési technológiától függenek, ez szabja meg, hogy a fert tlenítés milyen közeggel vagy eszközzel történik. Ezek lehetnek: oldatadagoló berendezés (pl. nátrium-hipoklorit, kálium-hipoklorit, sanosil stb. adagolásához), gázadagoló berendezés (pl. klórgáz), fert tlenít szert a helyszínen el állító és bekever berendezés (pl. klór-dioxid, ózon adagolásához), fert tlenítés egyéb berendezésekkel (pl. ultraibolya-besugárzó, ultrahanggenerátor). Az oldatadagoló berendezés kivitelében és m ködésében is megegyezik a vegyszeradagoló berendezéssel. A gázadagoló berendezés, amely az uszodatechnikában klórgáz-adagolást jelent, a következ elemekb l áll: klórgázt tároló, nyomástartó edény (klórpalack vagy klórhordó), klórlefejt szelep, klórmennyiség-szabályozó szelep (rotaméter), klórgázvezeték, 225
klórgáz-bekever injektor. Klórgáz-adagoló berendezést több világcég gyárt és szállít teljes kör en, az igényeknek megfelel en kiegészít egységekkel együtt. Ilyen kiegészít egység az átváltó-szelep, – amely két palack (hordó) használata esetén az egyik palack kiürítésekor automatikusan átvált a tele palackra; több palack párhuzamos m ködése esetén pedig ilyen készülékek a gy jt kollektorok, a f t egységek, a szabad klórt mér és szabályozó m szerek. Nagy teljesítményeknél a klórgáz-adagolás, kisebb teljesítményeknél nátrium-hipoklorit adagolás alkalmazása célszer . Hazánkban a 26. ábrán látható ADVANűE típusú klórgáz-adagoló rendszer terjedt el. A klór-dioxid-fejleszt , az ózonfejleszt és -bekever , az ultraibolya-sugárzó és az ultrahangos berendezések gyártmányként megvásárolhatók.
26. ábra: ADVANűE típusú klóradagoló Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
ő.3.3.6. Öblít gépek Mint ismeretes, a sz r k öblítése vízzel vagy vízzel és leveg vel történik. A vízzel való öblítést, a nagy vízvisszaforgató berendezésekt l eltekintve, ahol erre a funkcióra külön szivattyút telepítenek, az alkalmazott forgatószivattyú vagy forgószivattyúk biztosítják. A forgószivattyúkat úgy kell megválasztani, hogy akár egy, akár több szivattyú együtt járása esetén, csak vízzel való öblítésnél biztosítható legyen a v = ő0–60 m/h sz r öblítési sebesség kb. 12– 4 mVo el magasság mellett. Leveg vel való öblítésnél minden esetben „olajmentes” leveg t szállító kompresszort kell a vízvisszaforgató berendezéshez biztosítani. Az öblít leveg sebessége v = 60 m/h, nyomása 0,4–0,6 bar. A leggyakrabban használt, olajmentes leveg t szállító öblít gépek: vízgy r s kompresszorok, forgódugattyús kompresszorok (Roots fúvók).
226
ő.3.3.7. H ntartó berendezések A forgatott víz h ntartására a legelterjedtebb berendezés az ellenáramú h cserél . H technikai méretezés szempontjából az el nyös, ha a forgatott víz kb. 2ő%-át mellékáramkörben a medencevíz h mérsékleténél lényegesen magasabb h mérsékletre f tik fel a h cserél ben, és a h cserél után a felmelegített vizet visszakeverik a forgatott vízbe. A kívánt medence vízh mérsékletet a f t közeg vezetékébe épített és a medencevíz h érzékel jér l vezérelt szabályzó-kever szeleppel lehet beállítani. Kisebb forgatóknál, f leg házi medencéknél, ahol egyéb f t közeg nem áll rendelkezésre, alkalmazható az elektromos f t patronos megoldás. Ez tulajdonképpen nem más, mint erre a speciális célra kifejlesztett átfolyós elektromos vízmelegít . A medence-vízh mérséklet kívánt értéken tartása ennél a megoldásnál is automatizálható. Kiegészít f tésként alkalmazható a napkollektor, de ez a megoldás hazánkban nem terjedt el. Nem a medencevíz h pótlását szolgálja, de a h veszteséget jelent sen csökkenti az ún. h takaró. A h takaróval a medence vízfelületét üzemen kívüli állapotban lefedik, ezzel nagymértékben csökkentve a párolgásból adódó h veszteséget. A h takarók lehetnek fóliás vagy red nyös kivitel ek és kézi vagy gépi m ködtetés ek. Általában kis vagy közepes méret szabadtéri telepítés medencékhez alkalmazzák, azonban igényesebb megoldásoknál zárt térben is szokásos. A h takarókat a gyártó cégek el regyártott méretekben, de megrendelés esetén, szabálytalan méret medencékhez, egyedi kivitelben is szállítják. ő.3.3.8. A medencék hidraulikája A medencék hidraulikáját kiszolgáló gépészeti berendezések két f csoportra oszthatók, a vízbevezet és a vízelvezet rendszerekre. A vízbevezető rendszer tulajdonképpen három részb l áll: – vízelosztó cs hálózat, – a medence szerkezetébe épített, ún. befalazó-idomok, – a befalazó-idomokba szerelhet vízbevezet elemek, melyek lehetnek állandó vízátbocsátást biztosító vagy szabályozható kivitel ek. A szabályozható kivitel ek is kétfélék lehetnek: fokozat nélkül szabályozhatók és betétcserével fokozatosan szabályozhatók (27. ábra).
227
27. ábra: Űetétcserével szabályozható vízbevezet idom Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A medence szerkezetébe épített vízelosztó cs hálózat anyaga vízmin ségt l, vízh mérséklett l és igényt l függ en lehet korrózióálló acél vagy m anyag. A medence szerkezetébe épített befalazó-idom anyaga lehet korrózióálló acél, bronz vagy m anyag. A vízbevezet elemek anyaga szintén lehet korrózióálló acél, krómozott bronz vagy m anyag. A medencébe bevezetett víz elvezetése általában a felszínr l történik, feszített víztükör esetében körbukó vályúval, süllyesztett vízszint esetében oldalvályúval. A vályúkból a víz elvezetése gy jt cs -rendszerrel történik. A beépített vízelvezet idomok és cs vezetékek anyagai a vízbevezet rendszernél ismertetett anyagokkal azonosak. A 100 m3 víztérfogatúnál kisebb közcélú medencéknél megengedett, a házi medencéknél pedig nagyon elterjedt a fölöz s (skimmeres) vízelvezetés. Ebben az esetben egy süllyesztett vízszintr l történik a vízelvétel egy több funkciót biztosító, a medence falába beépített idommal. A fölöz idom funkciói a következ k lehetnek: Vízelvezetés a víz felszínéről A medence felszínér l elvezetett víz közvetlenül a szivattyú szívócsonkjához van vezetve. Azt, hogy a medence vízszintváltozása ellenére a vízelvétel mindig a vízfelszínr l történjen, egy úszó bukó biztosítja. (A vízszintváltozást a fürd z k által kiszorított vízmennyiség idézi el .) Pótvíz bevezetése A pótvizet vízszál-megszakítással lehet a fölöz be bevezetni. Túlfolyóvíz elvezetése Erre akkor kerül sor, amikor a vízszint a maximálisan megengedett szint fölé emelkedik. Ez az üzemállapot két esetben következhet be: ha a medencében több fürd z tartózkodik a 228
megengedettnél, illetve ha a medence feltöltésekor, illetve pótvíz utánpótlásánál kezelési gondatlanságból vagy m szaki hibából következ en a vízbetáplálás a maximális vízszint elérésekor nem sz nik meg. A medence alsó csatlakozása Ez egy cs csatlakozás, amely összeköti a medence alsó részét a fölöz vel, így f leg kis házi medencék esetében jobb hidraulikai viszonyokat biztosít, mivel alsó-fels vízelvételt valósít meg. Hidraulikus fenéktisztító csatlakozó betét Ez egy kúpos sz kít csatlakozó, melyet a fölöz vízelvezet csonkjába lehet helyezni és ehhez lehet csatlakoztatni a medence fenéktisztító flexibilis szívócsövét. Ilyenkor a forgatószivattyú a fenéktisztítón keresztül szív.
Durvaszűrés Ez a vízelvezet csonkba egy szitasz r behelyezésével történik. Ebben az esetben a durvasz rés helyileg itt van megoldva. A durvasz r t csak felnyitható tetej fölöz nél lehet alkalmazni. A fölözők funkciójukat tekintve többfélék lehetnek, az egyfunkciós vízelvezet t l, a fent ismertetett összes funkciót biztosító típusig. A 28. ábra egy többfunkciós fölöz t mutat be. A fölöz k anyaga lehet korrózióálló acél, bronzöntvény vagy m anyag.
28. ábra: Többfunkciós fölöz (skimmer) 1. fölöz úszó; 2. fedél; 3. pótvíz bevezetése; Ő. durvasz r ; ő. alsó vízelvétel; 6. szívó; 7. túlfolyó Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
ő.3.3.9. A vízvisszaforgató berendezés cs szerelése A vízvisszaforgató berendezés cs szerelését korrózióálló acélcs vel vagy m anyag cs vel kell kivitelezni. Szénacél cs vel történ szerelést kerülni kell. Kisebb szállodai, illetve házi medencékhez tartozó forgató-berendezéseket el reszerelt egységben is forgalmaznak. Ezek általában tartalmazzák a durvasz r t, a vízvisszaforgató szivattyút, a sz r t és az ún. többfunkciós váltószelepet (29. ábra). Az el szerelt egység még kiegészülhet h cserél vel, vegyszeradagoló berendezéssel, automatikus vízh mérsékletszabályzással, valamint pH- és szabadklór-mér m szerekkel. Az így el szerelt berendezést tulajdonképpen csak össze kell kötni a medence vízelvételi és vízbevezet csonkjaival. 229
29. ábra: El szerelt vízvisszaforgató egység 1. medencét l; 2. medencébe; 3. váltószelep; Ő. durvasz r ; ő. szivattyú; 6. elektromotor; 7. sz r ; 8. manométer Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A kis berendezéseknél alkalmazott váltószelep (30. ábra) különböz állásaival a vízvisszaforgató berendezés különböz üzemmódjait lehet beállítani, melyek a következ k:
30. ábra: Választószelep kisberendezéshez 1. szivattyú; 2. medence; 3. csatorna; Ő./Őa. sz r be; ő./őa. sz r b l sz rés, sz r öblítés (visszamosatás), el sz rés (tisztára mosatás), medenceürítés (ha a csatorna magasabban van, mint a medencefenék), keringtetés (a sz r megkerülésével), zárt állás. Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
Medencefenék-tisztítás esetén a váltószelep sz rés vagy ürítés helyzetben áll. A váltószelep m ködtetése lehet kézi vagy elektromos. Nagymedencés forgató-berendezések cs szerelését a helyszínen kell kivitelezni. A nagyberendezésekhez is kifejlesztettek váltószelepeket, de általában csak a sz rési és öblítési funkcióra. Egy ilyen váltószelepet mutat a 31. ábra. A váltószelep m ködtetése lehet elektromos vagy pneumatikus.
230
31. ábra: Választószelep nagyberendezéshez 1. szivattyútól; 2. sz r be; 3. sz r b l; Ő. medencébe; ő. szivattyútól; 6. sz r be; 7. sz r b l; 8. csatornába Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
ő.3.3.10. Kiegészít berendezések A kiegészít berendezések tulajdonképpen nem tartoznak a vízvisszaforgató rendszer gépészetéhez. Ilyenek az élményberendezések, a víz alatti medencefenék-tisztítók, a medencetartozékok.Az élményberendezések a medence használatát vonzóbbá, kellemesebbé teszik. Mivel azonban ezek gépészeti berendezések és a fürd technikában ma már elterjedt az alkalmazásuk, ezért a gyakrabban el forduló megoldásokat ismertetjük. Vízi csúszdát fogadó medencét minden esetben vízvisszaforgató berendezéssel kell ellátni. Tölt -ürít rendszer medencébe vezet csúszda nem építhet . A vízi csúszdához tartozó medence víz-visszaforgatási teljesítményét – attól függ en, hogy a medence csak a vízi csúszdát szolgálja ki, vagy többcélú – az alábbiak szerint kell meghatározni.űsak a vízi csúszdát kiszolgáló medence esetében a visszaforgató berendezés teljesítményét úgy kell meghatározni, hogy minden személyre, aki a csúszdán lecsúszik, legalább ő00 l forgatott víz jusson. Többcélú medence esetében a vízvisszaforgató berendezés teljesítménye két részb l tev dik össze: egyszer a medence vízfelülete által meghatározott, egyidej létszámból számított teljesítmény, az ME–10–0Ő: 1993 szerint. (A vízfelületet csökkenteni kell a vízi csúszda pályafogadó vízfelületével, ami 2,0×6,0 = 12,0 m2.) Másodszor a vízi csúszdát használó fürd z k óránkénti létszámából számítható ki a teljesítmény (ő00 l/f ). A két forgatási teljesítmény összege adja a többcélú medence forgatási teljesítményét. A csúszda megengedhet maximális terhelését a forgató-berendezés méretezése el tt kell meghatározni. A csúszda maximális terhelését a biztonságos követési és az érkez vízfelület elhagyási idejének figyelembevételével kell megállapítani. A csúszdát a súrlódás csökkentése érdekében nedvesíteni kell. A nedvesít víz ajánlott mennyisége kb. 1 m3/perc. A siklási viszonyokat a nedvesít víz mennyiségének változtatásával lehet szabályozni (pl. a megnövelt vízmennyiség csökkenti a siklási sebességet). A nedvesít -szivattyú a medencéb l szív és a csúszda fels , ún. beül szintjére nyom. A nedvesít -szivattyú szállítási 231
teljesítménye nem számítható be a víz-visszaforgatási teljesítménybe. A fogadó medence mélysége a csúszda érkezésénél minimum 0,8 m mély, a medencefenék a csúszdavégt l mérve 3 m hosszúságban vízszintes (vagy 3% lejtés ), a medence széle pedig a csúszda tengelyét l minimum 2 m távolságban kell, hogy legyen. A csúszda feljárata 3 m indulómagasságig lépcs vagy létra, 3 m indulómagasság felett csak lépcs lehet. A feljárat csak lábmosón keresztül közelíthet meg. A vízicsúzdák kialakítása lehet zárt vagy nyitott, szabad térre vagy épületbe telepített. Anyaguk általában UV-re stabilizált üvegszálas poliészter vagy igényesebb kivitel esetén korrózióálló acél. A zárt vízi csúszdák kiegészíthet k hang- és fényeffektusokkal, vetített képekkel stb. A pezsegtető légbefúvás (32. ábra) a vízbe általában a medence fenekén keresztül történik, ezen kívül kedvelt megoldás még a fekv - vagy ül padon keresztül való bevezetés is. A felfelé áramló buborékok a kellemes érzésen kívül kedvez élettani hatást is nyújtanak. A medence méretét l és az igényekt l függ en több leveg -bevezet fej is elhelyezhet a medencében. A leveg -bevezet fej egy perforált lap vagy egy táguló porózus gumimembrán. A berendezés lényegében egy nagynyomású légfúvóból és a finom leveg elosztást biztosító befúvó rendszerb l áll. A fúvó hangtompítón keresztül szívja be a leveg t és a víz visszaáramlását megakadályozó visszacsapó szelepen keresztül nyomja a medencébe.
32. ábra: Pezsegtet légbefúvás Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
Fúvóüzemen kívüli állapotban a forgatott víz részáramát át kell vezetni a befúvófejen és a megtápláló vezetéken, hogy a vezetékben ne legyen pangó víz. A légbevezet befalazott idom általában bronzból vagy korrózióálló acélból készül, ritkábban m anyagból. Egy befúvófej energiaigénye 0,8–1,2 kW között van, 220 V feszültségszinten.A berendezés bekapcsolása nyilvános medencék esetében lehet központi kézi, id programos vagy érembedobós. Házi medencék esetében a bekapcsolás a medencefalba épített pneumatikus kapcsolóval lehetséges. A berendezés a medence melletti szerel térbe vagy külön aknába telepíthet . A buzgár (33. ábra) tulajdonképpen a medencefenéken bevezetett intenzív vízáramlás, amely a víz felszínén kidomborodó, fodrozódó hullámverést okoz. Az er sen feltör vízáram feletti lebegés kellemes érzést, lazító hatást biztosít a fürd z számára.
232
33. ábra: Űuzgár Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A vízáramlásba a terápiás hatás növelése érdekében leveg is bekeverhet , mely a felfelé áramló vízzel együtt élénkít hatást fejt ki. A berendezés lényegében egy célszer en kialakított szivattyúállomás. A szivattyú a medencéb l szív és a vizet a medencefenékbe épített egy vagy több fúvón, er s, kissé szétnyíló vízsugár létrehozásával nyomja vissza a medencébe. A befúvófej injektorszer en van kialakítva, így biztosítható a leveg bekeverése. A berendezés három f egységb l áll: szívófej, szivattyú, fúvókaház. A berendezés üzemen kívüli állapotában a forgatott víz részáramát át kell vezetni a befúvófejen és a megtápláló vezetéken, hogy a vezetékben ne legyen pangó víz. A berendezés idomai általában bronzból vagy korrózióálló acélból készülnek, ritkábban m anyagból. Egy befúvófej energiaigénye 2,8–3,Ő kW között van, 380 V feszültségszinten. A berendezés m ködtetése és elhelyezése azonos az el z ekben ismertetett megoldással A nyakzuhany (34. ábra) tulajdonképpen egy felülr l érkez , széles, er teljes vízáramlás. Er s masszírozó hatásán kívül, dekoratív hatású. Kis medencéknél egy, nagyobb medencék esetében több állás is kialakítható. Ez a berendezés is egy lényegében célszer en kialakított szivattyúállás. A szivattyú a medencéb l szív, és a vizet egy hattyúnyakon keresztül, irányított, széles vízsugárban nyomja a medence víztükre fölé.
3Ő. ábra: Nyakzuhany
233
Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A berendezés három f egységb l áll: szívófej, szivattyú, hattyúnyak. A berendezés idomai általában bronzból vagy korrózióálló acélból készülnek. Egy egység energiaigénye 2,0–3,4 kW. 2,0 kW-ig 220 V, 2,0 kW felett 380 V feszültségszinten. A berendezés m ködtetése és elhelyezése azonos az el z ekben ismertetett megoldással.
3ő. ábra: Masszázsfal Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A masszázsfal (36. ábra) az élmény és a hatás optimumát nyújtja. A víz és a leveg együttes, intenzív áramlása a különböz magasságokban a kis és nagy medencékben egyaránt kellemes élményt és kedvez terápiás hatást nyújt. A különböz magasságokban beépített fúvókák a test minden pontját masszírozzák. A masszírozó helyet egyidej leg többen is használhatják. A berendezés egy célszer en kialakított, nagy teljesítmény szivattyúállomás. A szivattyú a medence oldalfalában kialakított szívófejeken keresztül szív, és a vizet er s vízsugár létrehozásával, több magasságilag és alaprajzilag is eltolt helyzet fúvókán keresztül nyomja vissza a medencébe. A berendezés három f egységb l áll: szívófejek, szivattyú, befúvófejek. A berendezés idomai általában bronzból vagy korrózióálló acélból készülnek. Egy masszírozó egység energiaigénye 2,8–ő,2 kW, 380 V feszültségszinten. A berendezés m ködtetése és elhelyezése azonos az el z ekben ismertetett megoldással. Az ellenáramú úszógép (37. ábra) tulajdonképpen a vízfelszín közelében egy intenzív vízáramlást biztosító berendezés. A vízáramlás intenzitása és iránya a medencéb l változtatható. Az úszó a vízáramlással szemben úszik, miközben egy helyben marad. A berendezés nemcsak tartós úszásra használható, hanem kiegészít egységekkel leveg t lehet keverni a vízáramhoz, illetve a berendezéshez masszírozó töml is csatlakoztatható. A berendezés egy célszer en kialakított szivattyúállomás. A szivattyú a medencéb l szív, és a vizet egy szabályozható fúvókán keresztül, er s vízsugarat létrehozva nyomja vissza a medencébe. A berendezés f részei: szívó- és nyomóvezetékek befalazott idomai, szivattyú, szabályozható befúvófej. A berendezés idomai bronzból, korrózióálló acélból és m anyagból is készülnek. Egy ellenáramoltató egység energiaigénye 2,0–6,8 kW között változhat, 220, illetve 380 V feszültségszinten. (Létezik kétfúvókás befúvófej, mely két f egymás melletti úszását teszi lehet vé.) A berendezés bekapcsolása nyilvános medencék esetében lehet 234
id programos vagy érmebedobós. Házi medencék esetében a bekapcsolás a medencéb l, a berendezésbe épített pneumatikus kapcsolóval lehetséges.
37. ábra: Ellenáramú úszógép Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A berendezés a medence melletti szerel térbe vagy külön aknába telepíthet . Meglév medencék esetében a medence szélére rögzíthet kivitel berendezést kell alkalmazni. Ilyen a kereskedelemben kapható. Ellenáramoltató úszógépet csak olyan medencék esetében célszer alkalmazni, ahol a medence méretei miatt a folyamatos úszás nem lehetséges, pl. házi, szállodai, kis medencék. A sodrófolyosó (38. ábra) vagy vadvízcsatorna különleges élményt nyújt a medencében. A sodró folyosó szerves egységet képez a medencével, általában medenceszigettel kombinálva alakítják ki. Els sorban nagy medencében alkalmazott élményberendezés, a kialakításhoz szükséges nagy helyigény miatt. A sodró folyosó egy íves csatorna, melyben igen er sen áramlik a víz. A fürd z t a csatorna közelében megragadja a vízáramlás és a hullámzó, fodrozódó vízben, a vízzel együtt sodródik az íves áramlásban. Az íves kiképzés következtében fellép másodlagos áramlások is fokozzák az élmény hatását.
38. ábra: Sodrófolyosó Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
235
A berendezés több helyen elhelyezett, célszer en kialakított szivattyúállomás. A szivattyúk a medence oldalfalába épített idomokon keresztül szívnak, és a vizet a medence falába tangenciálisan elhelyezett befúvófejeken keresztül nyomják a medencébe. A berendezés anyagai és telepítése hasonló az el z ekben említett megoldásokhoz. A hullámgép az egyik legrégebben alkalmazott élményberendezés a fürd technikában. Általában stabilan beépített gépészeti berendezés. A gép a dugattyús szivattyú elvén m ködik. A vizet a medencéb l szívja és ugyanoda nyomja vissza, nagy víztömegeket megmozgatva. A berendezést szakcégek tervezik és gyártják. Az utóbbi id ben már pneumatikus hullámkelt gépeket is alkalmaznak. Az utóbbi id kben elterjedt a már meglév medencékbe telepíthet mobil hullámkelt berendezés. A berendezés gömb alakú és villamos energiával üzemel. A gömb energiaellátása úszókábellel van megoldva. A gömbben egy elektromotorral meghajtott excenter van, amely leng mozgásba hozza a gömböt. Ezt a leng mozgást a víz átveszi. A berendezéssel kisebb medencékben hatékony hullámmozgást lehet elérni. Az energiamegtáplálás törpefeszültséggel történik. Egyéb élményberendezések Az el z ekben ismertetett élményberendezéseken kívül a medencék rendeltetését l, telepítését l, geometriai kialakításától függ en több, esztétikai hatást fokozó, kisebb berendezés létesíthet a medencében vagy annak közvetlen környezetében. Ilyenek pl. a csobogók, vízesések, vízgombák, vízibarlangok, vízköp k, szök kutak stb. Ezek a berendezések gépészeti kiszolgálásukat tekintve hasonlóak az ismertetett élményberendezésekhez és általában képz m vészeti alkotásokkal kombinálva kerülnek kialakításra. A víz alatti világítás (39. ábra) a medencét nagyon dekoratívvá teszi. Űeépítése fedett medencéknél vagy éjszaka is használt nyitott medencéknél indokolt. A világítótestet igény szerint lehet a medence fenéklemezébe vagy oldalfalába építeni. A lámpák különböz anyagból készült medencékbe is beépíthet k (beton, m anyag, fóliázott acéllemez).
39. ábra: Víz alatti világítás Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
236
Forgalmaznak olyan lámpatípusokat is, amelyek meglév medencékbe is beépíthet k, a medence szerkezeti anyagának megbontása nélkül. A lámpák energiaellátása 12 V-os törpefeszültséggel történik. Általában egy lámpa 300 W teljesítmény és egy Ő×Ő m-es vízfelület megvilágítására alkalmas. A masszázsmedencéket egyaránt alkalmazzák közösségi fürd k, uszodák kiegészít szolgáltatásaként, illetve házi fürd k és fürd szobák berendezéseként. A masszázsmedence egyesíti magában a meleg vizes ül fürd és a hidromasszázs el nyös hatásait. A medence vízh foka a lazító hatás miatt legalább 36–Ő0 °ű. A masszírozó hatást több irányból, különböz intenzitású vízsugár biztosítja. Általában lehet ség van leveg bekeverésére is, amely pezsg hatással egészíti ki az élményt. A masszázsmedencéket 1 f és 8–10 f befogadó kapacitás között gyártják. A medencéket gyártmányként hozzák forgalomba, a beépített fúvókákkal, nyomásfokozó szivattyúval, sz r és fert tlenít berendezéssel, vízmelegít vel és esetenként víz alatti színes világítással. Telepítése lehet zárt téri és szabad téri. A szabad téri telepítés berendezések f leg Amerikában terjedtek el. Alakjuk általában négy- vagy nyolcszögletes, hordozható kivitel , vörösfeny burkolattal ellátva. A berendezések energiaigénye nagyságtól függ en 1–5 kW között van. Gyermekmedencék élményberendezései Gyermekmedencék esetében széles körben alkalmaznak medencébe beépített vagy vízen úszó, általában színes m anyagból készült vagy felfújható, közkedvelt állat- és mesefigurákat, vízköp ket, vízgombákat. Medencetartozékok Ezek tulajdonképpen a medence rendeltetésszer és biztonságos használatát segítik el . Ilyenek a lépcs - és medencekorlátok, hágcsók, kapaszkodók, zuhanyállások. De ide sorolhatók még általában a medence oldalfalába építhet víz alatti betekint ablakok. Ezek vagy csak a látványt, vagy a víz alatti felvételek készítésének lehet ségét szolgálják. A medencetartozékok polírozott korrózióálló acélból készülnek. Megemlítend k még a sportmedencék tartozékai. Ilyenek a rajtkövek, úszósáv-elválasztó bójasor, a kapaszkodók, a vízilabdapálya tartozékainak kihorgonyzó-berendezései stb.
A víz alatti medencefenék-tisztító feladata a medence fenéklemezére és oldalfalára lerakodott szennyez dések eltávolítása anélkül, hogy a vizet a medencéb l le kellene engedni. A fenéktisztító berendezés m ködését tekintve kétféle lehet: hidraulikus és elektromos. A hidraulikus fenéktisztítót általában kisebb medencékhez használják. Ebben az esetben a szívóhatást a forgatószivattyú biztosítja, oly módon, hogy a fenéktisztító egy flexibilis cs vel közvetlenül a forgatószivattyú szívó vezetékéhez van csatlakoztatva. Skimmeres medencénél ez közvetlenül a skimmer szívócsonkjához való csatlakozást jelenti, feszített víztükr medencénél pedig egy külön, erre a célra kialakított vízszint alatti csatlakozáshoz. A felszívott szennyezett víz a szivattyún keresztül vagy csatornába, vagy sz r re kerül. A fenéktisztító mozgatása a medence szélér l kézzel történik, teleszkópos rudazat vagy hidromotor segítségével. A berendezés el nye, hogy olcsó, hátránya, hogy a flexibilis szívócs -csatlakozás, valamint a rudazatos mozgatás miatt, csak kisebb medencéknél használható (40. ábra).
237
Ő0. ábra: Hidraulikus fenéktisztító Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
Az elektromos fenéktisztító nagy, közösségi medencékhez alkalmas, önjáró berendezés. Elektromos megtáplálása transzformátoron keresztül törpefeszültséggel történik úszókábel segítségével. A fenéktisztítóba egy nagy teljesítmény szivattyú van beépítve, mely egy cserélhet , illetve tisztítható sz r betéten keresztül szívja át, vízzel együtt, a medencefenékre lerakódott szennyez dést, a megtisztított vizet pedig visszanyomja a medence vízterébe. A fenéktisztítók, a nevükkel ellentétben, a medencefal tisztítására is alkalmasak. A berendezések távirányíthatók, programozhatók. Vannak olyan típusok is, melyek „megtanulják” a medence alakját és a leggazdaságosabb útvonalat választva bejárják annak egész felületét. A feltétel csak annyi, hogy a következ tisztítási alkalommal ugyanazon geometriai helyre és pozícióba kell a gépet a medencébe helyezni. Az elektromos fenéktisztító ára az igényelt szolgáltatásoktól függ en tág határok között változik. Villamos energiaigénye kb. 1,5–3,5 kW. ő.Ő. A vízvisszaforgató berendezések telepítése A vízvisszaforgató berendezések telepítésénél a legkedvez bb hidraulikai viszonyok elérésére kell törekedni. A gravitációs és szívóvezetékek a lehet legrövidebbek legyenek, de a nyomóvezetékek esetében is kerülni kell a nagy távolságokat. A forgató-berendezést a medencéhez a lehet legközelebb kell elhelyezni. Amennyiben kett vagy több medence forgató-berendezését egy közös gépházban kívánjuk elhelyezni, akkor a gépházat lehet leg a hidraulikai súlypontba kell telepíteni, ami általában megegyezik a geometriai súlyponttal. Törekedni kell a forgató-berendezés m tárgyainak és építményeinek blokkosított kialakítására. A medencék, m tárgyak és berendezések függ leges irányú telepítésénél minél rövidebbek legyenek a gravitációs szakaszok és a szivattyúk ráfolyással tudjanak üzemelni. A túlfolyók és ürít k lehet leg gravitációsan beköthet k legyenek a csatornába. Talajvíz esetén ügyelni kell a m tárgyak felúszása ellen történ méretezésre. A forgató-berendezés telepítése nagyban függ attól, hogy új létesítményr l vagy meglév medence vízvisszaforgatóval való ellátásáról van-e szó. Új létesítménynél általában
238
biztosíthatók a telepítés ideális feltételei, egy meglév alkalmazkodni kell a meglév kötöttségekhez.
medence esetében azonban
Lényeges különbség van a szabadtéri és csak nyáron üzemel medencék, valamint a zárt térben lév és egész évben üzemel medencék vízvisszaforgató berendezéseinek felépítése között. Míg az els esetben a forgató-berendezés nagy helyigény részeit szabad téren is el lehet helyezni (térszín alá süllyesztett kiegyenlít -medence, szabad térre telepített sz r k), addig a télen is üzemel berendezéseknél zárt téri telepítés szükséges. A telepítés általános elvein kívül a vízvisszaforgató berendezés egyes elemeinél az alábbi elveket kell figyelembe venni: Forgatószivattyúk Űiztosítani kell a szivattyú ráfolyását. A szivattyú elhelyezhet : a visszaforgató gépházban, külön aknában, kiegyenlít -medencében, szükség esetén búvárszivattyú alkalmazásával. Szűrők Nyitott vákuumsz r telepíthet : a visszaforgató gépházban, szabad téren, térszín alá süllyesztve. Feliszapolós sz r telepíthet : a vízvisszaforgató gépházban, szabad téren, felszín alá süllyesztve. Zárt nyomás alatti gyorssz r telepíthet : a vízvisszaforgató gépházban, szabad téren, szabad téren, h szigetelve, félszabad térre (szerelvényezett oldalépületben). Kiegyenlítő-medence A kiegyenlít -medence telepíthet : épületben, épített kivitelben, épületben, tartályos kivitelben, szabad téren, térszín alá süllyesztett, épített kivitelben. Vegyszeradagoló berendezések A vegyszeradagoló berendezések csak zárt térben telepíthet k, a vonatkozó munkavédelmi el írások betartásával. Klórgáz-adagoló berendezést szabadtérre nyíló ajtóval és gépi szell zéssel rendelkez helyiségben szabad elhelyezni. A vízvisszaforgató berendezés üzemvitelét ellen rz m szereket általában a vízvisszaforgató gépházban szokták elhelyezni. Azonban a megbízó igényei szerint az üzemvitel alapvet paramétereit (pl. a forgógépek üzemmódját, a forgatott vízmennyiséget, a vízh mérsékletet, a klórszintet) jelz m szereket szokásos olyan helyiségben elhelyezni, ahol állandó személyi felügyelet biztosított. Ilyenek lehetnek pl.: úszómesteri szoba, portaszolgálat, szállodáknál recepció stb.
239
5.ő. A vízvisszaforgató berendezés üzemvitele
Az el írások szerinti vízmin ség meg rzése érdekében a vízvisszaforgató berendezést a nap 2Ő óráján keresztül üzemeltetni kell. Kisebb terhelésnél vagy éjszaka megengedhet egy csökkentett teljesítmény forgatás, ez azonban nem lehet kisebb, mint a medence felületi terheléséb l számított víz-visszaforgatási intenzitás ő0%-a. A medencék üzemvitelér l naplót kell vezetni és az üzemi naplóban az alábbiakat kell rögzíteni: Töltő-ürítő medence esetében: a medencét látogatók száma f /óra, óránként, a medence töltésének id pontja dátum, a medencébe töltött víz mennyisége m3, az adagolt pótvíz mennyisége m3/nap, a medencevíz h mérséklete °ű naponta kétszer, az adagolt fert tlenít szer (űl2) mennyisége g/m3, a medencevíz szabad és kötött klórtartalma g/m3, naponta kétszer, a medenceürítés id pontja dátum, a medencetakarítás id pontja, módja dátum. Visszaforgatóval ellátott medence esetében: a medencét látogatók száma f /óra, óránként, a medence töltésének id pontja dátum, a medencébe töltött víz mennyisége m3, az adagolt pótvíz mennyisége m3/nap, a forgatott víz intenzitása m3/óra, az adagolt vegyszerek mennyisége vegyszerenként l/óra, összesen l/nap, a sz r (k) öblítésének id pontja, id tartama dátum, perc, a medencevíz h mérséklete °ű, naponta kétszer, a medencevíz szabad- és kötöttklór-tartalma g/m3, naponta kétszer, a medencevíz pH-értéke naponta kétszer, a medencevíz redoxpotenciája szükség szerint, a forgató-berendezés állásideje és okai dátum, id tartam, az esetlegesen fellép üzemzavarok okai és elhárítás módja, a medencefenék tisztításának id pontja dátum, a medence ürítésének id pontja dátum. Abban az esetben, ha a vízellátó, illetve forgatórendszer nincs felszerelve a fenti fizikai és kémiai paraméterek mérésére alkalmas m szerekkel, úgy azok mérését hordozható kézi berendezésekkel kell elvégezni. Az ismertetett méréseken kívül azonban a 14. táblázatban feltüntetett kémiai és bakteorológiai vizsgálatokat, az ott feltüntetett, id szakonként akkreditált laboratóriummal el kell végeztetni.
240
Vizsgálati paraméter
Medencés fürd
vízforgatós tölt -ürít Űakterológiai vizsgálatok: E. coli- vagy fekál havonta* kétcoliformszám havonta** Micrococcusszám havonta* kéthavonta** Fekális-, B B Enterococcusszám P.aeurginosa-, S. C C aureus-szám űoliformszám B B
B
B
Vizsgálati paraméter
Medencés fürd
vízforgatós Kémiai vizsgálatok: pH naponta kétszer szabadés naponta kötött-klór kétszer ammónium, hetenként nitrit, nitrát KOlps kétheten-ként B klorid E
tölt -ürít – naponta kétszer** kéthavonta** kéthavonta**
–
lúgosság, kéthetenként E keménység oldott oxigén – – olajok, fenolok – –
1Ő. táblázat: A fürd víz vizsgálatának gyakorisága Jelmagyarázat: B – rendkívüli szennyezettség, üzemzavar, járványveszély esetén vagy az ÁNTSZ utasítására C – ha az utolsó két vizsgálat során bármelyik bakteriológiai paraméter kifogásolt volt E – szükség szerint, illetve szennyezés gyanúja esetén űsak idényben m köd fürd knél a havonta * azt jelenti, hogy az idény elején és az azt követ en még kétszer, a kéthavonta ** azt, hogy összesen kétszer végzend . Forrás: dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Budapest
A vízvisszaforgató berendezés kezelése nem jár id igénnyel, különösen akkor nem, ha a rendszer el van látva számítógépes automatikus folyamatirányító rendszerrel. Azonban ilyen esetben sem nélkülözhet a megfelel szakképzettség kezel , mivel a rendszert id szakonként ellen rizni kell és üzemzavar esetén azt el kell hárítani. A vízvisszaforgató berendezés különleges karbantartást nem igényel. Azonban id nként, de legalább félévenként egyszer át kell vizsgálni az egész rendszert. Ellen rizni kell a sz r töltet mennyiségét, hiány esetén a sz r anyagot pótolni kell. El kell végeztetni a m szerek hitelesítését, megszüntetni az esetleges gépészeti hibákat, a gépeken el kell végezni a gépkönyvekben el írt karbantartásokat. Ezeket munkákat az 1–2 napos leállás alkalmával kell elvégezni, amikor a medencevizet az el írások értelmében le kell cserélni. űsak nyáron üzemel szabad téri berendezések téliesítésér l gondoskodni kell. A forgató-berendezést és a cs hálózatot vízteleníteni kell. A rendszerb l a szabad téren elhelyezett szerelvényeket ki kell építeni. A medencéket vízzel fel kell tölteni és a vízfelszínre, a jég tágulásának felfogására alkalmas deformációt r elemeket kell elhelyezni. A berendezések üzemeltetése során az MSZ–10–27ő „Fürd k munkavédelmi követelményei” és az MSZ–10–273 „A vízellátás munkavédelmi követelményei” el írásait be kell tartani.
241
5.6. Légtechnikai ismeretek20
5.6.1. Építészeti, épületfizikai szempontok A fürd építészeti tervdokumentációja határozza meg a határoló szerkezetek méretét, rétegrendjét, az üvegezettségi arányt, a medence kialakítását, az épületszerkezetek tulajdonságait. A légtechnikai rendszer kialakítására ezek a tényez k mind hatással vannak. A megfelel m ködéshez már az építésztervek készítésének stádiumában gépészeti szempontokra is tekintettel kell lenni. A falszerkezet rétegrendjét, a szigetel anyagok vastagságát, h hidak 21 helyét és méretét, az épület h tehetetlenségét22 mind figyelembe kell venni a légtechnikai rendszer tervezése során. Épületfizikai vizsgálatok alapján lehet eldönteni kell-e a h szigetelés vastagságát növelni, esetleg párazáró réteget beépíteni, stb. A mai modern építészet az épületek homlokzatainak kialakításánál egyre több üvegfelületet alkalmaz. Így van ez az uszodák esetében is, ahol az úszócsarnok magában már egy kompromisszum a szabadban való fürdés vágya és az id járási behatások elleni védekezés kényszere között. Nyári id szakban éppen ezért lehet ség szerint direkt kapcsolatot alakítanak ki a beltér és a küls környezet között (nyitott nyílászárók, mozgatható tet szerkezet). Az uszoda épülete nem ritkán teljesen üvegházszer kialakítást kap. Ezekben az esetekben a légtechnikai berendezés tervezése során nemcsak a fokozottabb nyári páraterheléssel kell számolni, hanem a csarnok jelent s h terhelésével is. Uszodák légkezel berendezései általában h teni nem szoktak, a keletkezett h t lehet ség szerint fokozott légcserével kell elvinni. A küls határoló szerkezetbe épített üveg – alacsony felületi h mérséklete miatt – téli id szakban az egyik legveszélyesebb felület páralecsapódás szempontjából. A hideg felületek a sugárzásos h csere miatt kedvez tlenül befolyásolják a fürd vendég komfortérzetét, továbbá ezeken a felületeken a helyiség h vesztesége is jelent s. Az építész tervezi meg a használati igényeknek megfelel en a medence méretét, a bels tér kialakítását. medence mérete az, ami els sorban meghatározza a párolgási felület nagyságát. Ez természetesen tetsz leges lehet, csak a versenycélú úszómedencék méretét kötik el írásokhoz. Nagyobb uszodákban ő0*21, 33,3*18 ill. 2ő méteres medenceméret jellemz , privát uszodákban az eladási statisztikák szerint 8*Ő ill. 10*Ő méteres méret a legelterjedtebb. Az utóbbi id ben kedveltek a lekerekített szabálytalan medenceformák is. Páraképz désre hatással van a medence túlfolyójának kialakítása is (feszített és süllyesztett víztükör). Korszer bb uszodákban esztétikus megjelenése miatt a feszített víztükr kialakítás terjedt el, azonban ebben az esetben a párolgás intenzitása a vízfelesleg csatornába lezúduló jellege miatt fokozottabb (kb. 20 %-kal).
Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Űudapest 21 A h híd a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a h t, mint a szerkezet többi része. 22 A h tehetetlenség (vagy h inercia) egy test ellenállása a környez h mérséklet változásaira: minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a h inerciája. Ez a tulajdonság igen fontos egy fürd h érzete szempontjából. Az alacsony inerciájú épületeket a nap gyorsan felf ti, de éjjel gyorsan leh lnek. A magas tehetetlenség épületek állandóbb h mérsékletet tartanak fenn, mivel az épület h raktárként m ködik. Nappal az energiát a falaiban tárolja, majd ezt a tárolt h t kisugározza, amikor a nap lemegy, és a leveg leh l. 20
242
Az építészeti szempontoknál szükséges még megemlíteni a medencetér, úszócsarnok térfogatának nagyságát. Nagyobb fedett uszodáknál a tet szerkezet íves tartókkal való kialakítása miatt a bels tér nagysága több ezer légköbméter lehet. A légtechnikai méretezésb l adódó szükséges szell z leveg óránkénti mennyiségének, és a helyiség térfogatának aránya adja meg a helyiségre jellemz légcsereszámot. Uszodák esetében ez az érték minimálisan kb. 3 1/h értékre adódik, de a 4-ő, esetenként 8-10-szeres légcsere is kialakítható. Az alacsony belmagasság (privát-, tanmedencék esetében) kis helyiségtérfogatot eredményez, ezért a megfelel légcsereszám elérése itt nem szokott gondot okozni. Amint arról már szó esett, a modern építészet el szeretettel alkalmaz uszodacsarnok kialakításánál nagy üvegfelületeket. Az épület esztétikai megjelenése mellett ennek jelent s légtechnikai vonatkozásai is vannak. Az üvegfelületek télen hideg légáramlatokat indukálhatnak. Megfigyelhet , hogy az uszoda leveg je a hideg ablakfelületek mentén leh l, és s r ségének növekedése miatt lefele áramlik. Ez a hideg leveg áram a tartózkodási zónába érve er s huzatérzetet kelthet. További gondot jelent, hogy lent az uszoda padlószintjén a hideg leveg összegy lve kiszorítja a vízfelület feletti párahatárréteget, ezáltal felgyorsul a medence vizének párolgása. A hideg leveg áramlására azonban tekintettel lehetünk a légvezetési rendszer megfelel kialakításával. Ezt dönt en a légbevezet anemosztátok típusa, mérete és elhelyezése határozza meg. Amennyiben a légbevezetést a padlószintben a hideg felületek el tt - rendszerint ezek az ablakfelületek - alakítjuk ki, az üvegtáblák megfújásával ellenáramot alakíthatunk ki a hideg leveg lefele irányuló áramlásával szemben, és a kedvez tlen huzathatás elkerülhet . Légtechnikai gyakorlatban erre a célra speciálisan kialakított résbefúvók szolgálnak, amelyek az üvegfelületek mentén egyenletesen osztják el a befújt leveg t. A rés mérete 1-1,5 cm lehet, nagyobb légmennyiség esetén a párhuzamos rések száma 2-3-ra n . Ezzel a megoldással úgyszólván egy láthatatlan meleg légfüggöny alakul ki az ablakfelületek el tt, amely megakadályozza a páralecsapódást és a huzatjelenséget.
10. kép: Űefúvás résbefúvón (1) padlórácson, (2) ablakparapetb l és (3) mennyezetr l Forrás: http://www.mue.hu/files/Belteri%20uszodai%20legkezeles.pdf, letöltés ideje: 2011. 08. 22.
A légcsatorna és a résbefúvók utólagos padlóba építése sok esetben nagy nehézségekbe ütközik. Új uszodák létesítése során ezért célszer , ha az építész és a gépésztervez együttm ködik az uszodatér kialakításában és a légvezetés meghatározásában. Kedvez tlen megoldás olyan légvezetési rendszer kialakítása, mely során a befújt leveg közvetlenül a medence vízfelülete felett áramolhat el, serkentve ezzel a medencevíz párolgását, vagy a meleg leveg nek a fentr l lefelé történ befúvása. 243
5.6.2. Határoló szerkezetek A határoló szerkezetek, falak állagvédelmi és h érzeti méretezésének célja: a bels felület h mérséklete megfelel en nagy legyen a benntartózkodók h érzete biztosításához, a páralecsapódás elkerüléséhez, a penészesedés kockázatának elkerüléséhez. A benntartózkodók megfelel komfortérzetét energetikailag gazdaságosan akkor érjük el, ha a bels felületek elegend en magas h mérsékletét biztosítjuk, mert az emberi test és a fal közti sugárzásos h csere a meghatározó. Kisebb fal felületi h mérsékletek esetén a szell z leveg h mérsékletét kellene emelni, ami nagyobb energiafelhasználással jár. El nyösebb tehát, ha a falszerkezet melegen tartását fokozott h szigeteléssel érjük el. A szerkezetek megfelel h átbocsátási tényez je épületfizikai vonatkozásban játszik nagy szerepet. A túl alacsony felületi h mérséklet felületi kondenzáció veszélyével jár. Magas páratartalom és alacsony küls h mérséklet esetén kondenzáció lép fel a szerkezeteken belül és felületi páralecsapódás jön létre. Ennek következményei a penészesedés, a vakolat táskásodása, a betonvas rozsdásodása, stb. Az uszodatér magas h mérséklet helyiség, ahol a küls felületek h szigetelésére fokozottan oda kell figyelni tehát figyelni és a h szigetelések kialakításánál ügyelni kell szigetel réteg folytonosságára és a h hídmentes kialakításra. 5.6.3. Belső helyiségek kialakítása
Az egyes bels helyiségek kialakítása, mérete jelent sen befolyásolja az uszoda használhatóságát és komfortját. Privát uszodák esetében az egyes helyiségek kialakításánál a legfontosabb szempont, hogy a medence teret el kell választani az egyéb helyiségekt l (nappali, kondi terem stb.). Ez azért fontos, mert ezeknek a helyiségeknek a kívánt bels légállapota, eltér a medencetérét l. Azonos légtérben különböz légállapot megvalósítása nem lehetséges. A terek leválasztása különböz módokon oldható meg, falakkal, üvegfalakkal stb. Legjobb leválasztási mód, - ha alaprajzi lehet ség van rá, - a zárt közleked térrel való elválasztás. Közösségi használatú fürd k esetében a 15. táblázat tartalmazza a különböz helyiségek minimális nagyságát az uszoda vízfelületének négyzetméterére vonatkoztatva. öltözök alapterülete bejárati csarnok alapterülete mellékhelyiségek alapterülete
0,5 m2/m2 0,2 m2/m2 0,1 m2/m2
1ő. táblázat: A különböz helyiségek minimális nagysága az uszoda vízfelületének négyzetméterére vonatkoztatva a kívánatos bels légállapot elérése érdekében Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Űudapest, p. 1ő.
A zuhanyzókat célszer a medencetér és az öltöz k közé helyezni, ami lehet vé teszi, hogy a fürd vendégek a medence használata el tt is zuhanyozzanak.
244
ő.6.3.1. Gépészeti terek kialakítása Az uszodák kialakításánál az egyik legfontosabb szempont hogy az uszodatér alá legyen pincézve, hogy a medence fala kívülr l körbejárható legyen. Ez a megoldás amellett, hogy lényegesen leegyszer síti a gépészeti szerelvények elhelyezését, lehet vé teszi a kés bbiekben az esetleg el forduló medence szerkezeti hibák egyszer bb kijavítását. Talajba épített medence esetén repedésb l adódó szivárgás helyének megtalálása és a hiba kijavítása rendkívül nehezen megoldható. A megfelel méret és belmagasságú szell z gépház kialakításához konzultáció szükséges a gépésztervez vel. A szell z gépház és a kazánház ne legyen azonos légtérben. Mivel a légkezel gépnek frissleveg -, és kidobott leveg csatlakozása van, a gépházat úgy kell elhelyezni, hogy ezek a csatlakozások megoldhatóak legyenek. 5.6.4. Gépészeti szempontok Az uszodák légtechnikai berendezései olyan állapotú leveg t állítanak el , amely a helyiségbe juttatva képes az ott keletkezett pára felvételére és elszállítására. Az ehhez szükséges leveg mennyiségét - ezáltal a légtechnikai rendszer méretét - a medencetérbe bepárolgott víz mennyisége határozza meg. A medence vizének párolgását olyan tényez k befolyásolják, amelyek a medence típusával, használatával, üzemével szoros kapcsolatban állnak. Ezek az uszoda használatával kapcsolatos párolgást befolyásoló tényez k a következ k lehetnek: vízh mérséklet, légh mérséklet, bels leveg relatív nedvességtartalma, vízfelület mérete és mozgása a medence használatából adódóan. Ennek az alfejezetnek a méretezésekkel kapcsolatos része a német VDI 2089 tervezési segédletre épül. ő.6.Ő.1. H mérsékletek Medencevíz-h mérséklet Az emberi test állandóan h t ad le a környezetének, amit metabolikus h nek nevezünk. Ez a h leadás h vezetéssel, párolgással, konvekcióval23 és légzéssel történik. A vízben tartózkodó test konvekcióval jelent s h t ad le, amelynek mértéke függ a víz h mérsékletét l és a benne tartózkodó mozgásától, de gyakran a medencehasználók életkorát is figyelembe kell venni (pl. tanmedencéknél, gyermekek úszásoktatása esetén). Termálfürd k esetében dönt szerepet játszik a rendelkezésre álló termálvíz h mérséklete. Tekintettel kell lenni azonban a légtechnikai berendezés kialakításánál a termálvíz kémiai összetételére is, hiszen ez a leveg be jutó vízg z által korrozív hatást gyakorolhat a rendszer elemeire. Ilyen esetekben a berendezés leveg vel érintkez felületein célszer véd réteg kialakítása. A vízmasszázs kedvez izomlazító hatását is csak 3ő-38°ű-os vízh fok mellett tudja kifejteni. A privátuszodáknál kb. 28 °C-os vízh mérséklettel tudjuk a kellemes közérzetet biztosítani. 23
A konvekció latin szó, jelentése hőáramlás.
245
A vízh fok amellett, hogy emelkedése a párolgás mértékének növekedését okozza, meghatározó tényez a légh mérséklet, és az ehhez tartozó páratartalom megfelel értékének kialakításában. A medencevízre vonatkozó méretezési h mérséklet értékeket (tv) a 16. táblázat tartalmazza. Medence típus úszómedence ugrómedence hullámmedence pancsoló medence élmény medence gyógymedence pezsg fürd izzasztófürd k medencéi - meleg - hideg merül
Vízh mérséklet tv °ű 28
32 36 37 35 15
16. táblázat: A medenceterek méretezési h mérséklete Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 16.
Teremleveg -h mérséklet A mezítelen testr l az azt beborító vízréteg párolgásának következtében további h elvonás következik be. Ennek a h veszteségnek a csökkentése érdekében az uszodatér h mérsékletét üzem közben a medencevíz h mérsékleténél 2-4 K-nel magasabb, de a 3Ő°ű-ot nem meghaladó értéken kell tartani. Egyes üzemeltet k a terem h mérsékletének csökkentésével próbálják a medencevíz párolgását csökkenteni. Mivel a teremleveg h mérsékletének csökkenésével a leveg parciális nyomása is csökken, éppen fordított hatást váltanak ki és növekedni fog a párolgás mértéke. A teremleveg re vonatkozó méretezési h mérséklet értékeket az 17. táblázat tartalmazza. Méretezési h mérsékletek VDI 2089 szerint Helyiség rendeltetése Teremh mérséklet °ű (tv függvényében) minimum maximum el csarnok, mellékhelyiségek és lépcs házak 18 22 öltöz k 24 28 els segély-, úszómester- és személyzeti terem 22 26 zuhanyzó a hozzátartozó vizes helyiségekkel 27 31 fürd tér 30 34
17. táblázat: A teremleveg méretezési h mérséklete Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 17.
Felületi h mérsékletek A felületi h mérsékletre vonatkozó méretezési értékeket a 18. táblázat tartalmazza.
246
Felülettípus ül - és fekv felületek padló felület mezítláb f t felület - érintésvédelem nélkül - érintésvédelemmel
Felületi h mérséklet °ű 40 32 50 tetsz leges
18. táblázat: A felületek méretezési h mérséklete Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 17.
ő.6.Ő.2. Teremleveg páratartalom Általánosan elmondható, hogy alacsonyabb légh mérséklet mellett magasabb relatív páratartalom engedhet meg, és a bels leveg h mérsékletének növekedésével a megengedhet páratartalom csökken. A teremleveg relatív páratartalmának a fiziológiailag elviselhet értéken kell lennie. Túl magas relatív páratartalom fülledtség érzetet okoz. A fülledtségi határ mezítelen ember esetén pD=22,7 mbar parciális vízg z-nyomás, ami megfelel x=1Ő,3 g/kg abszolút nedvességtartalmú leveg nek. Ennek az empirikus értéknek a túllépése csak akkor engedhet meg, ha a küls leveg abszolút nedvességtartalma meghaladja az x=9 g/kg értéket, ami túlnyomórészt csak a melegebb hónapokban fordulhat el . Ezeken a napokon magasabb f érték is elfogadott. A túl alacsony páratartalom is kedvez tlen, mivel serkenti a b rfelület párolgását és hidegérzetet okoz. A szabvány nem relatív páratartalom határértéket határoz meg, hanem abszolút nedvességtartalom határértéket (1Ő,3 g/kg). Ennek megfelel en a 19. táblázat tartalmazza az egyes h mérsékleteknek megfelel el írt relatív páratartalom értékeket. Az uszodatér leveg jének Az uszodatér leveg jének h mérséklete (°ű) relatív páratartalma (%) 30 54 31 51 32 48 33 45 34 43
19. táblázat: Az uszodatér h mérséklete és a leveg páratartalma közötti összefüggés Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 17.
Amennyiben az uszodában nincsen fürd üzem, a bels légállapotot úgy kell meghatározni, hogy megakadályozzuk az uszodatérben lév fém-, és faszerkezetek károsodását. Ennek megfelel en a teremleveg relatív páratartalmának értékét a Ő0%
folyamatoknál szeretnék kitérni. A kisebb átmér j kapillárisok alacsonyabb, a nagyobb átmér j ek magasabb relatív nedvességtartalom mellett telít dnek folyékony vízzel. Az egészen kicsiny átmér j pórusok telít dése azonban még nem okozza a nedvességtartalom meredek növekedését, az csak egy bizonyos pórusátmér fölött észlelhet . A penészképződés hő- és páratechnikai feltételei A penészképz désnek szükséges el feltétele a kapilláris kondenzáció létrejötte és huzamosabb fennállása. Ahhoz, hogy a penészképz dés valóban bekövetkezzék, még egyéb feltételeknek is fenn kell állniuk (spóra, oldott tápanyag, pórusméret). A tapasztalat szerint 3ő egymást követ nap folyamán kell a kapilláris kondenzációnak fennállnia ahhoz, hogy a penészképz dés folyamata beinduljon. A kapilláris kondenzáció megakadályozásával a penészképz dést megel zhetjük. Amennyiben a kapilláris kondenzációt nem akadályozzuk meg, akkor a penészképz dés elmaradásának a következ okai lehetnek: a helyiség leveg jében nem volt spóra (szinte valószín tlen eset), nincs oldott tápanyag (ugyancsak kis valószín ség eset), a felületkezelés mérgez gombaöl szerrel kezelt (ez utólagos javításoknál el forduló, átmeneti hatású eljárás, de a mérgek megjelenése bels térben nem el nyös), a felületképzés pórusainak átmér je a gombafonalakhoz viszonyítva túl kicsi. ő.6.Ő.3. Leveg áramok meghatározása Az uszodák vizes helyiségeiben keletkez légnedvesség dönt hányadát a szell z leveg vel szállítják el. M ködése függ a küls leveg abszolút nedvességtartalmától, és a bels térben kívánt abszolút, ill. a bels h mérséklethez tartozó relatív páratartalom értékekt l. Légkezel berendezések alkalmazása a következ területeken szükséges: Uszodatér Személyzeti helyiségek Vizes helyiségek Öltöz k El csarnokok és egyéb helyiségek (gépházak is) szükség szerint. 5.6.5. Energiafelhasználás Az alkalmazott energiahordozó és h visszanyer berendezések kiválasztásánál, gazdaságossági szempontokat, és a környezetre való kihatásukat kell figyelembe venni. Megújuló energiaforrások felhasználásának lehet ségét meg kell vizsgálni. 5.6.5.1. Friss leveg vel történ szell ztetés A friss leveg vel történ szell ztetés a szell z berendezések legegyszer bb típusa, amely nem más, mint egy légf t berendezés. A küls friss leveg nedvességtartalma kisebb, mint a csarnokban lév leveg é. Ez a nedvességtartalom különbség teszi lehet vé a csarnok leveg jének szárítását. A csarnokba bejuttatott friss leveg t a befúvás el tt sz r n és f t kaloriferen vezetik keresztül. A felhasznált leveg kifúvása közvetlenül a szabadba történik. Ez az eljárás viszonylag egyszer kialakításhoz és olcsó beruházáshoz vezet, de 248
magas üzemeltetési költségeket jelent, hiszen nagy mennyiség hideg leveg t kell felmelegíteni, és a távozó leveg h tartalma mindenféle hasznosítás nélkül a szabadba kerül. A gazdaságtalan üzemet esetenként a szállított leveg térfogatáramának fokozatos vagy fokozatmentes szabályozásával lehet csökkenteni. ő.6.ő.2. Visszakevert leveg vel történ szell ztetés A rendszer kialakítása olyan, hogy zsalun keresztül lehet ség van a távozó leveg egy részének a visszakeverésére. Ezáltal a kalorifer teljesítményigénye csökken, hiszen a keverék h mérséklete a visszakeverés mértékét l függ en közel áll a távozó leveg h mérsékletéhez. A visszakeverés mértékének a kötelez friss leveg mennyisége szab határt, amely 20-40 m3/h/f értékre vehet fel. Ha a küls leveg t nem f tjük el , akkor a friss leveg és helyiségb l távozó leveg keveredési pontja a telített mez be eshet, aminek következtében a leveg b l nedvesség csapódhat ki. Ezt elkerülend a küls friss leveg t majdnem minden esetben el kell f teni. Visszakeveréses rendszerek szabályozását úgy alakítják ki, hogy a zsaluzat mindig a fejl d pára mennyiségének megfelel friss leveg t engedi a medencetérbe jutni. Ezáltal szinten tartható a helyiség leveg jének páratartalma minimális friss leveg felf tés igénye mellett. Gazdaságilag kedvez bb megoldás, mint a friss leveg s ködtelenítés, de a rendszer kivitelezése bonyolultabb. A légcsatorna hálózat kiépítésének költségei megegyeznek a h visszanyer s rendszereknél felmerül költségekkel. ő.6.ő.3. H visszanyerés az elszívott leveg b l és az elfolyó vizekb l A szell ztet rendszerek üzemeltetésekor az egyik legjelent sebb veszteség a távozó leveg vel elvitt h áram. A távozó leveg entalpiájának hasznosítása különböz kialakítású h visszanyer (h cserél ) készülékekkel lehetséges. A jelenleg használatos h visszanyer berendezések az alábbiak szerint csoportosíthatók: rekuperatív24 rendszerű hőcserélők: a légáramok között a h csere közvetlen • lemezes h cserél • simacsöves h cserél közvetett h csere, h csere közvetít közeggel • körfolyamattal összekötött bordáscsöves h cserél kényszerített áramlással • h t kör-folyamattal összekötött bordáscsöves h cserél kényszerített áramlással • h csöves h cserél vízszintes és függ leges beépítésben regeneratív rendszer h cserél k • tárolótömeg áll és a leveg áramokat periódikusan cserélik • tárolótömeg forog, leveg áramok iránya állandó. A h visszanyer k két nagy csoportja között az alapvet különbség az, hogy a regeneratív rendszer h cserél knél a két leveg áram között anyagcserét is megengedünk, míg a 24
Rekuperatív szó jelentése: energia-visszatápláló.
249
rekuperatív rendszereknél csak h csere lehetséges. A regeneratív h cserél k ezáltal a légáramok között a látens h t is cserélik, míg a rekuperatív h cserél knél egy száraz h csere történik. Az uszoda leveg jéb l való h visszanyeréshez a következ készülékeket lehet alkalmazni: rekuperatív lemezes h visszanyer (1,2,3 fokozatú) h csöves h visszanyer közvetít közeges h visszanyer h szivattyú. A kidobott leveg b l való h visszanyer készüléknek, a várható átlagos párolgási tömegáram esetén, magas hatásfokkal és ill. teljesítményszámmal kell rendelkeznie. Ezeket az értékeket pl. h szivattyúknál a szárítóegység és egy rekuperatív h visszanyer kombinációjával lehet elérni. Többfokozatú kompresszor alkalmazásával alacsonyabb vízpárolgás esetén is (pl. használaton kívüli medence esetén) kedvez bb teljesítményszám érhet el. Az öltöz k és mellékhelyiségek leveg jéb l való h visszanyeréshez a következ készülékeket lehet alkalmazni: rekuperatív lemezes h visszanyer h csöves h visszanyer regeneratív h visszanyer forgódobos akkumulátoros közvetít közeges h visszanyer . A zuhanyzóhelyiségek leveg jéb l történ h visszanyeréshez a medencetér esetében használt készülékek alkalmazhatóak. Amennyiben a h visszanyeréshez h szivattyút alkalmaznak, úgy a zuhanyzóhelyiség elszívott leveg jének id nkénti magas páratartalma kihasználható. zuhanyvizekb l, a víztárolók túlfolyóvizeib l és a sz r visszamosatásból való h visszanyeréshez a következ készülékek alkalmazhatók: rekuperatív h visszanyer h szivattyú.
Ő1. ábra: H visszanyerés a zuhanyvizekb l és a sz r visszamosatásból Aquaűond típusú berendezéssel Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 41.
250
5.6.6. Légvezetés A megfelel légvezetés kialakítása az uszodában elengedhetetlenül szükséges a megfelel teremklíma eléréséhez, a jó átöblítéshez és az épületszerkezeti károsodások megel zéséhez. Esetenként el fordulhat, hogy az egyébként megfelel en méretezett légkezel berendezés a helytelen légvezetési rendszer miatt nem tudja megfelel en ellátni feladatát. A leveg elosztásához szükséges légcsatorna hálózatot négy vezetékszakaszra lehet osztani: küls leveg légcsatorna: a frissleveg légkezel berendezésbe való juttatása befúvó légcsatorna: a kezelt leveg befúvása az uszodatérbe elszívó légcsatorna: a párás uszodai leveg elvezetése a légkezel höz kidobó légcsatorna: a használt leveg épületb l való kivezetése. Mind a négy légcsatornába a szell z gép közelében hangtompító elem beépítése szükséges. ő.7. Rendeletek, szabványok 5.7.1. A fürdőket közvetlenül érintő jogszabályok
121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürd k létesítésér l és m ködésér l. Módosítások: 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet, 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet, 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l. Módosítások: 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet, 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet 201/2001. (X.25.) Korm. Rendelet az ivóvíz min ségi követelményeir l és az ellen rzés rendjér l. Módosítás: 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 7Ő/1999. (XII. 2ő.) EüM rendelet a természetes gyógytényez kr l. Módosítások: 21/2000. Helyesbítés (kézirathiba), 17/2002. (IV.12.) EüM rendelet
5.7.2. Műszaki szabványok, előírások
MSZ-04-209-3:1991: Sportlétesítmények. Uszodák tervezési el írásai ME-10-20Ő:1993: Fürd medencék vízkezelése vízforgatással MSZ-10-533-1:1990: Fürd medencék. Építés és átvétel m szaki követelményei MSZ EN 13451-1, -2, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -10, -11:2001/200Ő: Szabványsorozat: Az uszodai berendezések biztonsági követelményei és vizsgálati módszerek MSZ-10-27ő: 1990 Fürd k munkavédelmi követelményei MSZ-10-273: 198ő A vízellátás munkavédelmi követelményei MSZ EN 1069-1:2001: Legalább 2 m magas vízicsúszdák. 1. rész. Űiztonsági követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN 1069-2:2001: Legalább 2 m magas vízicsúszdák. 2. rész. Utasítások MSZ 13690-1:1978: Mesterséges fürd k medencevize. Terminológia MSZ 13690-2:1989: Fürd víz. Mintavétel és bakteriológiai vizsgálat MSZ 13690-3:1989: Fürd víz. Min sítés bakteriológiai vizsgálat alapján MSZ-10-169:1973: Fürd ügyi, balneológiai és balneotechnikai terminológia 251
MSZ EN 1ő08:2000: Vízellátás. A víztároló rendszerek és elemek követelményei MSZ 2364-702:199Ő: Legfeljebb 1000V névleges feszültség er sáramú villamos berendezések létesítése. Uszodák MSZ 2364-702:2003: Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. 702. f fejezet: Uszodák és más medencék (IEű 6036Ő-7-702:1997, módosítva) MSZ EN 60598-2-18:199ő: Úszómedencék és hasonló létesítmények lámpatestei 5.7.3. Veszélyes anyagok kezelése MSZ-EN 15288-1 sz. (angol nyelv szabvány) Kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény ŐŐ/2000 (XII. 27.) EüM rendelete „A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól” Űaleseti jegyz könyv ő/1993. (XII.26.) MüM. r. szerint Mérgezési jegyz könyv Ő/1997. (II.21.) NM r. szerint 2007. évi űXX. Törvény által kihirdetett, 2007-es ADR 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet vízügyi biztonsági szabályzat
252
6. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZEMÉLYI FELTÉTELEK
SZOLGÁLTATÁSOK
HÁTTERÉT
ADÓ
A közfürd k üzemeltetéséhez szakképzett munkaer re van szükség. A fürd k befogadókapacitásától függ szükséges szakképesítéseket a 20. táblázat tartalmazza a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l alapján. Munkakör
Fürd kapacitása A> B C 1ő00 f 400–1ő00 f < Ő00 f Fürd vezet fels fokú iskolai végzettség, középfokú középfokú iskolai valamint legalább alapfokú szakirányú végzettség (érettségi) szakirányú végzettség és ő év végzettség és ő év és ő év szakmai szakmai gya-korlat1 szakmai gyakorlat gyakorlat 2 F mérnök szakirányú fels fokú végzettség szakirányú fels fokú – és ő év szakmai gyakorlat végzettség Gépész3 középfokú iskolai végzettség és alapfokú szakirányú végzettség vagy szakmunkás végzettség: vízm -kezel , vízforgató gépész Uszodamester középfokú iskolai végzettség és úszómesteri úszómesteri vagy uszovagy uszodamesteri vizsga damesteri vizsga Fürd orvos a fürd gyógyászati részleg vezet orvosa a gyógykezelésnek megfelel szakirányú képzettséggel rendelkezzék (reumatológus, fizioterápiás vagy mozgásszervi-rehabilitációs szakorvos) Gyógymassz r középfokú iskolai végzettség és gyógymassz r vizsga Massz r massz rvizsga Fizioterápiás középfokú iskolai végzettség és szakirányú ápolói vagy asszisztensi ápoló végzettség vagy asszisztens 20. táblázat: A közfürd k üzemeltetéséhez szükséges szakképzettségek Jelmagyarázat: 1 Ha a közfürd nek van f mérnöke, középfokú végzettség is elfogadható, de a legalább alapfokú szakirányú végzettség ebben az esetben is kötelez . 2 F mérnökre az A kategóriában feltétlenül szükség van, ha víztisztító-forgató berendezés van a közfürd ben. Szakirányú fels fokú végzettségnek számít: gépész-, villamos-, épít mérnök, épületgépész üzemmérnök. Egyébként, ha a közfürd ben víztisztító-forgató berendezés nincs, az A és Ű kategóriában (épületgépész) technikus is betöltheti ezt az állást. Ez utóbbi esetben a Ű kategóriában gépészre nincs szükség. 3 A ű kategóriában, ha nincs vízforgató berendezés, gépészre nincs szükség, ha a közfürd biztonságos üzemeltetése gépek alkalmazása nélkül is megoldható (pl. ügyeletes vízvezeték-szerel rendelkezésre áll). Forrás: 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l
A egészségturisztikai szolgáltatók és az egyes finanszírozó szervezetek közötti szerz déskötés feltételeként el írt orvosi-egészségügyi személyzetr l a finanszírozással kapcsolatos fejezetben esik szó, ezért jelen pontban a wellness létesítményekkel szemben támasztott személyi elvárás kerül taglalásra.
253
6.1. Wellness szolgáltatókkal szembeni követelmények napjainkban
Egészségtudatosság fejlesztése, komplex wellness ismeretek közvetítése Korszer gép- és eszközpark megléte Trendek ismerete és alkalmazása Egészségügyi – sporttudományok – menedzsment - turizmus – wellness ismeretek integrálása Vendégorientált és személyre szabott szolgáltatások illetve kommunikáció Team-munka, együttm ködés a dolgozók között a vendégek maximális kiszolgálása érdekében
A szolgáltatók egy versenyz piacon a kínálati elemek és az árszínvonal hasonlósága miatt jellemz en csak egyetlen területen, a személyzet min ségében tudnak versenyre kelni egymással. 6.2. Az egészségturizmusban munkát vállalókkal szemben támasztott követelmények25 Ruszinkó Ádám és kutatótársai által 2009-ben folytatott egészségturisztikai munkaer -piaci kutatás eredményei alapján az egészségturizmusban egy versenyképes munkavállaló szakmailag felkészült, szakmai és általános tudása (m veltsége) alapos, naprakész, rendelkezik szakmai gyakorlattal, egyéni képességei, rátermettsége alkalmassá teszik arra, hogy a szolgáltatóiparban dolgozzon, megfelel szolgáltatói attit ddel bír, sajátjának tudja a „mindig a vendégeknek vanigaza” szemléletet, jó kapcsolatteremt képességgel rendelkezik, jól kommunikál, nem csak magyar, hanem a cég meghatározó külföldi vendégkörének megfelel idegen nyelve(ke)n is, tudja használni szakterületén is a korszer info-kommunikációs eszközöket jellemz rá: • az empátia, • a kreativitás, • az improvizációs készség, • a nyitottság, • szintetizáló képesség; megjelenése ápolt, személyi higiénéje kifogástalan, munkája során: • pontos, • kiszámítható, • rendszeret , • képes csapatszellemben gondolkodni és dolgozni;
Forrás: Dr. Ruszinkó Ádám et al (2009): Egészségturisztikai http://www.kormany.hu/download/7/6c/20000/Egtur%20munkaer%C5%91piaci%20kutat%C3%A1s%202009.pdf, letöltés ideje: 2011. 06.23. 25
254
munkaer -piaci kutatás p.12.,
a vendégekkel rendszeresen (f tevékenységként) kapcsolatba kerül knek van pozitív kisugárzása, meggy z ereje. 6.3. A wellness ismeretek oktatása külföldön
A képzett munkaer felértékel désének folyamata hazánkban is elindult a wellness területén. A versenyképesség meg rzését és a piaci el ny megszerzését a jó adottságokkal rendelkez és a wellness kritériumoknak megfelel szállodák és wellness központok menedzsmentje is egyre inkább a magasan kvalifikált humáner forrás alkalmazásában látja. Az USA-ban és Európában is már nagy hagyománya van a f iskolai, egyetemi szint rekreációs képzéseknek. Nem csupán egyfajta „élményképzésben” van részük a hallgatóknak, ahol minden sportágba belekóstolhatnak, hanem a rekreátor egy magasan kvalifikált szabadid sport szervez és lebonyolító szakember, aki szállodákban, rekreációs központokban, helyi közösségi szinten vagy magánpraxisban képes a lakosság sportos, egészségtudatos életmódját menedzselni. Az USA-ban számos szövetség, szakmai szervezet kínál a wellnesshez kapcsolódó képzéseket. Kiemelkedik közülük az AűSM (American űollege of Sports Medicine) és az ISSA (International Sports Sciences Association). Az említett intézmények a sporttudományok és a medicina határterületeit összekapcsolva kínálnak képzéseket többek között a personal training, a fitness terápia, a sporttáplálkozás és a testsúlykontroll témaköreiben. Az IWI (International Wellness Institute) f ként a naturmedicinákhoz f z d spa jelleg kezelések oktatásának terültén kiemelked . A képzések jelent s része az USA-ban távoktatásban zajlik e-learning módszer alkalmazásával. A hallgatók e-mailben megkapják az elméleti anyagot, s az Interneten keresztül – saját hallgatói kódjukkal – a virtuális tanulmányi osztályon minden információt megkapnak. A vizsgázás is Interneten keresztül történik. E képzési forma el nye, hogy nagy rugalmasságot biztosít a résztvev knek, azonban hátrányként értékelhet , hogy a gyakorlati oldal nem kap kell hangsúlyt. Az említett tanfolyamok továbbképzés jelleg ek, ugyanakkor létezik f iskolai (bachelor) és egyetemi (master) fokozatot adó képzés fitness menedzser szakon az USA számos egyetemén. Az IWI Magyarországon is jelen van, a wellness területen - jellemz en OKJ szakmai vizsgával záródó - tanfolyamokat szerveznek a piaci elvárásoknak megfelel modern tananyaggal. Az EU-ban is számos wellness társulás dolgozta már ki saját képzéseit a piaci igények kielégítése érdekében, s azokat elfogadtatva az országos hatókör szakmai szervezetekkel folyik a szakemberképzés. Ebben a tekintetben kiemelkedik az ausztriai és a német wellness szövetség. 6.4. A wellness ismeretek oktatása hazánkban
Magyarországon csak néhány éve beszélhetünk strukturált wellness képzésekr l; az oktatásba azonban egyre több oktatási intézmény próbál bekapcsolódni. A bachelor és MA szint illetve OKJ képzésekr l részletesen jelen jegyzet 1.ő.2. alfejezetében esett szó. Ebben a pontban az egyéb tanfolyami képzésekr l esik szó. Wellness képzés témában els ként a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara (Űudapest) és az International Wellness Institute által közösen m ködtetett Fitness255
Wellness Oktatási központ dolgozta ki programját. A Központban wellness-tanácsadó, wellness-menedzser, kurzusokat hirdettek, valamint szaknyelvi továbbképzéseket tartanak. E tanfolyamok államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szerepl képesítést adnak. A Magyar Wellness Társaság és a Magyar Szállodaszövetség honlapján megtalálható a wellness oktatással foglalkozó cégek listája és képzési profiljaik. A Magyar Wellness Társaság kezdeményezésére jött létre a Wellness tanácsadó tanfolyam, amely rendszerez , szemléletegységesít szerepet tölt be. A Wellness Alapmodul (WAM) biztosítja azt, hogy a wellness egyes részterületeivel megismerkedhessenek a hallgatók. A WAM képzésre épülnek azok a szakspecifikus tanfolyamok, amelyek egyes munkakörök betöltésére készítenek fel. A wellness továbbképz tanfolyamoknál a jelentkezés követelménye általában valamilyen szakmai végzettség meglétét írja el , így teljes mértékben a tanfolyam anyagát a gyakorlatcentrikus ismeretek átadásának lehet szentelni (pl. wellness és spa menedzser vagy személyi edz ). A f iskolai szint képzés a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók egészségturizmus szakirányon történ oktatásával valósul meg. A szakirány választhatóságát biztosító intézmények listáját az els fejezetben az 1. számú táblázat tartalmazza. Fontos, hogy a szakmai szervezetekt l kapott információ és kérések alapján a tanfolyamok tematikája folyamatos fejlesztésen megy keresztül, és az oktatók maguk is az adott szakterület praktizáló szakemberei. Új kezdeményezésnek számít a szolgáltatói oldal bekapcsolódása a képzésbe. A röjtökmuzsaji Szidónia Kastélyszálloda (Nyugat-Dunántúl) 2003-ban indította el intenzív és gyakorlatorientált, fels fokú vendéglátó és idegenforgalmi képzését. Az itt végzettek kastélyilletve wellness-szállodában menedzseri munkakörök betöltésére lesznek alkalmasak. Wellness szállodákban az őŐ/2003 (VIII.29.) GKM rendelet és I/F melléklete érvényben léte idején m szakonként 1 f wellness végzettség szakember alkalmazása volt kötelez . A kormány 168/2001. (IX. 1Ő.) rendelete szerint 200Ő. július 31-t l csak államilag elismert (az Országos Képzési Jegyzékben szerepl ) végzettséggel lehet sporttevékenységet (oktató, szervez , edz ) folytatni. A 1ő7/200Ő (V.18.) Kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékér l címmel sorolja fel a sportterület speciális képesítéseit, szakmáit. 6.ő. A képzések területén fellelhet hiányosságok, fejlesztési irányok26 A már korábban említett, Ruszinkó Ádám vezette kutatás a felmérésbe bevont fürd ket és szállodákat tapasztalataik mellett a fejlesztés lehetséges irányairól illetve az azzal kapcsolatos elvárásaikról is megkérdezte. A kutatás eredményei a következ kben összegezhet ek.
Forrás: Dr. Ruszinkó Ádám et al (2009): Egészségturisztikai http://www.kormany.hu/download/7/6c/20000/Egtur%20munkaer%C5%91piaci%20kutat%C3%A1s%202009.pdf, letöltés ideje: 2011. 06.23. 26
256
munkaer -piaci
kutatás,
6.5.1. Részletes fejlesztési elvárások Gyakorlatilag mindhárom területnél (iskolarendszer képzés, OKJ-s képzések fels fokú képzések) hasonló hiányosságokat és er sségeket érzékel a szakma. Az elméleti oktatást megfelel nek tartják mindhárom szinten, a gyakorlati képzést hiányolják. A kommunikációs képzések tekintetében megoszlanak a vélemények, de az er sítésére mindenképp szükség van. A célcsoportnak megfelel nyelvtudás, így a nyelvi képzés elengedhetetlen a turizmusban dolgozók számára, ezeket iskolarendszerben, OKJ-s rendszerben egyaránt er síteni kell. A szolgáltatók (f ként a fürd k) iktassák be továbbképzési rendszerükbe az ott dolgozók nyelvi képzését, és annak rendszeres megújítását. Minden frontember (még a takarítók is) alapszinten tudjon valamilyen (f ként a célcsoportnak megfelel ) idegen nyelven. Alapvet elvárás, hogy aki a fürd ben, szállodában dolgozik, ismerje a fürd t, szállodát, és idegen nyelven is el tudja ezt mondani. Ehhez az adott szakma szaknyelvének alapvet ismerete szükséges. A német vendégek aránya csökken tendenciát mutat, de mindmáig nem elhanyagolható, ezért a német nyelv tudása továbbra is fontos! Az angol általánosságban szükséges, az orosz, olasz és a spanyol egyre fontosabb. A határokhoz közeli fürd kben a szomszéd ország(ok) nyelvének ismerete a meghatározó. A kommunikáció képzését minden területen er síteni kell. Minden frontembernek (uszodamester, gyógymassz r, gyógytornász), illetve a biztonsági röket egyaránt képezni kell: kommunikációra, válságkommunikációra, retorikára, valamint toleranciára. A frontemberek – megfelel motiváció esetén – az adott létesítmény egyik leghatékonyabb értékesítési csatornái lehetnek. Szükség lenne helyzetgyakorlatokra, kommunikációs tréningekre a képzések során. Az oktatási intézmények között szükség van az együttm ködésre a gyakorlati id és a követelmények meghatározása tekintetében. A klasszikus képzéseknél (gyógytornász, testnevel tanár) specializált képzések kellenek, amelyek tartalmazzák a kommunikációs képzést, az idegen nyelvi és a turisztikai képzést is. Szükség lenne a vendéglátás, a turizmus alapjainak oktatására már akár az alapfokú képzésekt l kezdve, de a szakirányú középfokú képzésekben mindenképp. Javaslatok között az is szerepel, hogy a fürd kben és a szállodákban dolgozó orvosok, m szaki szakemberek is részesüljenek turisztikai képzésben. Lehet, hogy ez meglep , de mindenkinek tisztában kell lennie annak az iparágnak az alapjaival, melyben dolgozik – márpedig ez pl. az itt dolgozó orvosok esetén is a turizmus, illetve a szabadid ipar és nem az egészségügy. Szükség van az Egészségturizmus Munkaköri Kódex elkészítésére. Az egészségturizmus szakmáit, foglalkozásait tartalmazná, feladatkörönként, tevékenységkörönként. Németh István, a Fürd szövetség nevében már egy el terjesztést is tett a Turisztikai Szakállamtitkárság felé ezzel kapcsolatban. Az egészségturizmusra vonatkozó fogalmakat tartalmazó Glosszárium elkészítése is fontos lenne magyar nyelven is. Németországban készült már ilyen, ezzel a Magyar Fürd szövetség rendelkezik is. Az OKJ-s képzések megfelel ek, de a minimum feltételnek középfokúnak kellene lennie (pl. a fürd gépészetnél az elvárás m szaki profilú szakmunkás bizonyítvány, úm. vízszerel , villanyszerel , gázszerel képzettség, gépipari szakközépiskola és „gyorstalpalók”). F ként az élményfürd zés (high-tech eszközök) miatt kellenének új képzések és új tartalmi elemek (áramlástan, klimatizációs ismeretek, stb.), mert szükséges a víz viselkedésének ismerete. Speciális tudásra van szükség, ezért – az egykori technikus képzéshez hasonlóan – érettségire épül , őő-ös szint képzés kellene 257
258
a szakközépiskola után. Uszodamesteri képzésnél is ez a helyzet, új feladatköröket kell ellátnia, rendszeresen találkozik a vendégekkel, akikkel kommunikálnia kell, minimum érettségire épül szakképzésre lenne szükség. A vállalatirányítási rendszerek ismerete mindenkinek fontos, aki a munkája során kapcsolódik hozzá. Érintett területek: beléptet -rendszer, szobafoglalás, gépészet, pénztár, uszodamester, marketing, anyagbeszerz , raktáros. Az adott részleg szempontjából releváns vállalatirányítási rendszer ismeretét tréninggel el lehet sajátítani. Az oktatásban az a cél, hogy a hallgató alapszinten használni tudja a rendszert. Tudja, hogy mi a fontos, milyen kérdésekre ad választ az informatikai rendszer. Informatikai oktatásra már középfokon is szükség van. Más tudásra van szükség felhasználói és közép-, fels vezet i szinten. Az új irány a medical wellness, emiatt diagnosztikai felmérést is végezni kell, ehhez szakképzett terapeutákra van szükség, illetve orvosi felügyeletre. Így egyénre szabottá, irányítottá tehet a szolgáltatás. Az orvosok wellness szemlélet vé tételére is szükség van. Egyfajta szakmai kontrollt jelent egy-egy szakmai szövetség, pl. Németországban az uszodamestereknek is külön kamarája van, összefogást, szakmai tudatot er síti. Itthon szükség lenne arra, hogy az uszodamestereknek (illetve a fürd kben dolgozóknak) etikai oktatást is tartsanak. A szállodai képzésekb l hiányzik a szobaasszonyi képzés (OKJ-s képzés van rá: panziós, falusi turizmus képzésen belül szállodai szobaasszony 21-01). Szálloda szakmában sok területen foglalkoztatnak betanított munkást. Ellentmondások vannak a szabályokban, mi a fontos: a végzettség, vagy az, hogy milyen munkakörben dolgozik az alkalmazott, milyen formában kell nyilvántartani (pl. más területen szerzett diplomával felszolgálóként). A vendégek szórakoztatása területén vannak hiányosságok. Animátor képzést saját maguk végzik a szállodákban. El kell különíteni a feladatokat a célcsoportok szerint is: babysitter – 3 éves kor alatt, ill. különböz animátorok a gyerekek korcsoportok szerinti felosztásának megfelel en, hiszen más-más az igény. Animátori munka el feltétele a rátermettség, feladatok: sport, programszervezés, kommunikáció. A szakmai képzések tananyagai kiegészítésre, megírásra szorulnak. Az elmúlt évek fejlesztéseinek következtében olyan technikai, technológia fejl dés következett be a fürd k m ködésében, melyek oktatására, folyamatos utánképzésére szüksége van a szakmának (pl. víztechnológia, informatika – komplex vállalatirányítási rendszer). Szükség lenne tankönyvre a fürd üzemeltetés kapcsán, és ezt tanítani kell a szállodáknak is. (A Fürd szövetség gondozásában megjelent a Fürd k Kézikönyve, szerz k Dr. Ákoshegyi György és Dr. Németh István, kiadás éve: 2006, ám csak korlátozottan, a Fürd szövetségnél beszerezhet .) Az ÁNTSZ-szel közösen kellene ezt kidolgozni, figyelembe véve a követelményrendszerüket. M szaki képzésre is szükség van (vízkezel , pH, alternatív lehet ségek), ezt már az épít iparban is oktatni kellene. Ha a tervezés nem pontos, akkor az üzemeltetésben is hibák lesznek, amik súlyos veszteségekhez vezetnek. A m szaki ellen rök szaktudását is frissíteni kellene az új ismeretekkel, új lehet ségekkel, új technológiákkal, alternatív hasznosítással kapcsolatban. Az egészségturizmus trendjeinek követése és id beli gyors reagálás rá azt is jelentené, hogy elérhet ek legyenek olyan képzések, amelyek segítségével a szakmában dolgozók folyamatosan frissíthetik tudásukat – mindezt gyakorlatias módon. A nyelvi képzés a front office-ban dolgozók számára elengedhetetlen. Új piacok érdekl dnek termékeink iránt, a nyelvüket el kell sajátítani, minimális szinten minden olyan alkalmazottnak (akár a takarítóknak is), aki érintkezik a vendégekkel.
Szükség van az alkalmazottak személyes fejl désének, önismeretének el segítésére is. A selfness – mely egy új trend az egészségturizmusban – csak akkor tud igazán jól és hitelesen m ködni, ha az alkalmazottak is magukénak érzik ezt. A gyakorlati képzés egyértelm en hiányzik ma Magyarországon a fürd szakmában. Oktatási központok kialakítására lenne szükség, amely az OKJ-s képzésekt l kezdve a doktori képzésig mindent tartalmazna. Regionális szinten lehetne létrehozni egy-egy ilyet, bár lehet, hogy ez ellentmond az egyetemi autonómiának. A diákoknak legalább 3 hónapos gyakorlatra lenne szüksége. Tekintettel arra, hogy fizetést kell adni a diáknak a fürd kben, ennek koncepcióját meg kellene határozni. A fürd k inkább felvesznek alkalmazottat a nyári szezonra, mint diákot. Az egészségturizmus (f ként a gyógyturizmus) területén szemléletváltásra van szükség, gyógyfürd kben és gyógyszállodákban is változások történtek az elmúlt 20 évben: megsz nt a „kórházi” légkör, kihal az a generáció, aki a klasszikus vendégkör volt, a ma embere nem szeret betegnek lenni, nem olyan helyre akar menni, ahol fehér csempe, fehér ruhás ember, stb. van. Nem mindegy tehát a csomagolás. Nem beteg, hanem vendég van, aki egészségessé akar válni. Nem függönnyel elválasztott kezel helyekre van szükség, hanem külön kezel helyekre. Id ben is változnak az igények: fontos, hogy a vendég akár este 9-kor is tudjon fürdeni. A célcsoportokat el kell különíteni, ezt fel kell vállalni, de úgy hogy ne t njön diszkriminációnak. 6.5.2. Általános elvek a képzések fejlesztéséhez Gyakorlatilag mindhárom területnél (iskolarendszer képzés, OKJ-s képzések fels fokú képzések) hasonló hiányosságokat és er sségeket érzékel a szakma. Az elméleti oktatást megfelel nek tartják mindhárom szinten, a gyakorlati képzést hiányolják. A kommunikációs képzések tekintetében megoszlanak a vélemények, de az er sítésére mindenképp szükség van. A célcsoportnak megfelel nyelvtudás, így a nyelvi képzés elengedhetetlen a turizmusban dolgozók számára, ezeket iskolarendszerben, OKJ-s rendszerben egyaránt er síteni kell. A szolgáltatók (f ként a fürd k) iktassák be továbbképzési rendszerükbe az ott dolgozók nyelvi képzését, és annak rendszeres megújítását. Szükség lenne a vendéglátás, a turizmus alapjainak oktatására már akár az alapfokú képzésekt l kezdve, de a szakirányú középfokú képzésekben mindenképp. Javaslataink között az is szerepel, hogy a fürd kben és a szállodákban dolgozó orvosok, m szaki szakemberek is részesüljenek turisztikai képzésben. Lehet, hogy ez meglep , de mindenkinek tisztában kell lennie annak az iparágnak az alapjaival, melyben dolgozik – márpedig ez pl. az itt dolgozó orvosok esetén is a turizmus, illetve a szabadid ipar és nem az egészségügy. A szakmai képzések tananyagai kiegészítésre, megírásra szorulnak. Az elmúlt évek fejlesztéseinek következtében olyan technikai, technológia fejl dés következett be a fürd k m ködésében, melyek oktatására, folyamatos utánképzésére szüksége van a szakmának (pl. víztechnológia, informatika – komplex vállalatirányítási rendszer). Az egészségturizmus trendjeinek követése és id beli gyors reagálás rá azt is jelentené, hogy elérhet ek legyenek olyan képzések, amelyek segítségével a szakmában dolgozók folyamatosan frissíthetik tudásukat – mindezt gyakorlatias módon. A nyelvi képzés a front office-ban dolgozók számára elengedhetetlen. Új piacok érdekl dnek termékeink iránt, a nyelvüket el kell sajátítani, minimális szinten minden olyan alkalmazottnak (akár a takarítóknak is), aki érintkezik a vendégekkel. 259
Szükség van az alkalmazottak személyes fejl désének, önismeretének el segítésére is. A selfness – mely egy új trend az egészségturizmusban – csak akkor tud igazán jól és hitelesen m ködni, ha az alkalmazottak is magukénak érzik ezt. 6.5.3. Képzési szintek szerint fejlesztési javaslatok 6.ő.3.1. Szakképzések (OKJ-s képzések) Az OKJ-ben szerepl szakmai képzések els és legfontosabb feladata, hogy jogi és szakmai harmonizáció történjen meg a jogszabályok és a képzések kompatibilitása területén. A magyar fürd k eltér nagyságrendje miatt szükséges, hogy a fürd k munkavállalói ne csak a hagyományos értelemben vett OKJ-s végzettségekkel rendelkezzenek, hanem ezek a képzések a fürd k munkaer -piaci igényeinek megfelel en legyenek kib vítve, átalakítva (pl. szaunamester - új, animátor – meglév kiegészítése). Kerüljön sor új szakképesítések, szakképesítés-elágazások, rész-szakképesítések, szakképesítés-ráépülések kidolgozására (pl. informatika/vállalatirányítási rendszer– meglév kiegészítése). A magas munkavállalói létszámmal rendelkez fürd k esetében a szakképesítésekkel betöltött munkakörök a teljes munkaid ben lefedettek. A munkakör, munkaid és a munkaköri feladat a munkavállalók esetében összhangban van; a szakmai ismeretek a képzési oldalról nem teljes kör en megfelel ek, nem mindig aktuálisak. A kis munkavállalói létszámú fürd kben a munkavállalók a gazdaságosabb, hatékonyabb alkalmazás tekintetében egyéb (más szakmakompetenciákhoz tartozó) feladatokat is el kell, hogy lássanak. Ezért bizonyos munkakörök esetében célszer a „többes” végzettség. űélszer már bizonyos szakképesítésre újat ráépíteni (pl. uszodamesterre szauna-kezel vagy szaunamester-képzést). A fürd k kapacitása és munkavállalói létszámától függetlenül szükséges a képzések szakmai kompetenciáinak átalakítása (pl. a speciális magas páratartalommal, vizes környezettel összefüggésben nagyon sok eltér szakmai ismeretanyag hiányzik a jelenlegi képzésekb l). A fürd k jelent s szezonalitását figyelembe véve is − szintén jelent s munkáltatói és munkavállalói érdek a több munkakörben való foglalkoztatás el segítése. Összegezve: a magyar fürd üzemeltetés stratégiai nemzetgazdasági szerepét is figyelembe véve, a következ , fürd specifikumokkal kiegészített, többségében meglév OKJ-s képzéseket kell biztosítani a munkavállalóknak. A Szakképesítések javasolt kiegészítése: 1. Gépész: Fürd üzemi gépész, a kis fürd k esetében nincs mód arra, hogy külön kertészeti, karbantartói tevékenységet végz k is legyenek. Itt egy „ezermesterképzés” speciális igényeit szükséges megfogalmazni és beépíteni. Fürd üzemi gépkezel , Vízm -kezel , Vízgépkezel . 2. Takarító: A vizes és magas páratartalmú, speciális klímájú helyiségek, objektumok speciális feladatai (a növénykultúrák ápolásán át a medencetakarítások speciális vegyszerkezeléséig). Ezen felül szükséges alapvet idegen nyelv oktatása is számukra. 3. Pénztáros - recepciós: Kiegészítend olyan szakmai ismeretekkel, amely révén a klasszikus, magas színvonalú recepció/információszolgáltatás (idegen nyelvi 260
modulokkal az ország földrajzi potenciálját figyelembe véve: cseh, szlovák, román angol, német, szerb, horvát, orosz) történik meg. A beléptet -rendszerek szakmai ismeretanyagai ma már elengedhetetlenek. 4. Massz rképzés: idegen nyelven szaknyelv oktatása – alapfokon. 6.ő.3.2. Feln ttképzések (tanfolyami képzések) Ezek részben szintén OKJ-s képzések 1. Uszodamester (úszómester) a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján, 2. Vízicsúszda-kezel i 7/2007 (I. 22.) GKM rendelet 7§-a (szórakoztatóipari (mutatványos) berendezés kezel ), 3. Vízi ment : 30/2003 (III. 18.) Korm. rendelet − a vízi ment szolgálatra vonatkozó szabályok, 4. Szauna-kezel és szauna-mester: teljesen hiányzó képzés. Ezen kívül további tanfolyami képzettségek is megtalálhatóak, de jelent ségük miatt nem tekinthet ek relevánsnak. A hatályos jogszabályi el írások alapján az egyik legjelent sebb fürd -szakképesítés az uszodamesteri (úszómester) képzettség. Mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak a fürd k (strandok) szezonális üzemeltetéséb l fakadóan magas fluktuációval kell számolni. Javaslat az uszodamester (úszómester) tanfolyami végzettséggel rendelkez k számára a munkahely-megtartás és a sikeres munkaer -piaci elhelyezkedés támogatásához a szauna-kezel és szauna-mester tanfolyami képzéseket ráépíteni. Továbbá a szakképesítés teljessé tételéhez beépítésre kerülhetne a vízicsúszda-kezel i képzés. Az életment képzések közül a beépíthet elemrész a vízi ment k szintjén elvárható. A távolabbi célkit zésként rész-szakképesítésként jelenne meg a moduláris rendszerben mindegyik elem. A szakképesítés lenne az uszodamester, a fentiek pedig rész-szakképesítések. Indokai: A csúszdák a modern fürd komplexumokban már egész évben m köd(het)nek. Szauna-kezel – szaunamester: az európai minták alapján egyre nagyobb számban kerülnek üzemeltetésre önálló szauna-egységek. Speciális üzemeltetési és élettani ismeretek szükségesek az üzemeltetésükhöz és az ott megjelen élettani folyamatokhoz. űélszer lenne ebbe a képzésbe beépíteni a szauna üzemeltetési ismereteket (a programot nagyban színesít szauna-szeánszok mikéntjét is), az élettani funkciókat és az idegen szaknyelvet is. Vízi ment : speciális életmentési feladatok különböztetik meg az uszodamesterekt l, amelyekre egy uszodamesternek is szüksége van. A felsorolt egyedi végzettséggel munkakört betölt k valamennyien a fürd k vendégközpontú érintkezési terében végzik munkájukat. Indokolt lenne a jöv t tekintve az új szakképzés megteremtése. 6.ő.3.3. Fels oktatás A fels oktatás jelenlegi alap- és mester szakjain oktatott egészségturisztikai ismeretek és szakirányok nem fedik le teljes egészében az egészségturizmushoz tartozó szakterületeket és vezet i feladatokat – különösen az egyes speciális létesítményvezet i munkaköröket. Ezért javasolt, hogy a fels oktatási intézmények – a szakmával összefogva – indítsanak e hiány (inter-, vagy multidiszciplináris képzések) pótlására szakirányú továbbképzéseket. E képzések 261
indítása jogszabályilag rugalmasabb, és jobban biztosítható, hogy a képzés igazodjon a közvetlen megrendel i (szolgáltatói) igényekhez. Jó példaként (good practice) megemlíthet a Szent István Egyetem és a SPA Hungary Holding Zrt együttm ködése révén a 2010-ben alapításra kerül , újonnan indított szakirányú továbbképzési szaka, amely fels fokú szakmai fürd vezet -képzést jelent. A képzés trimeszteres rendszerben mintegy 180 kontaktórában, valamint ennek kétszeresét kitev egyéni felkészülést igényl óraszámban valósul meg. Az oklevél megszerzéséhez a hallgatóknak 60 kreditet kell abszolválni, valamint a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét bizonyító szakdolgozatot kell elkészíteni. A képzés hiánypótló szerepet tölt be a magyar fels oktatásban, hiszen kifejezetten a munkaer -piaci igényekre alapuló szakmai kompetenciákat jelenít meg. Az összetett tudást igényl szakmai feladat ellátására felkészít továbbképzési szak, szintetizáló jelleggel három tudományterület – m szaki-, gazdaság- és társadalomtudományi valamint speciális gyógyászati, wellness, egészségügyi – korszer ismeretanyagát kínálja a képzésre jelentkez vezet feladatkörre készül szakemberek számára. A hagyományos vízügyes tradíciók értékeinek megtartásával együtt a XXI. század fürd je a turizmus egyik legösszetettebb vonzerejévé vált. A fürd , mint szolgáltatóipari kínálati elem, irányításának újszer megfogalmazása ezért természetesnek tekinthet : m szaki szemlélet helyett a vendégközpontúságnak kell dominálnia. A megvalósuló szakirányú továbbképzési szak felvállalja azt a feladatot, hogy összekapcsolja a munkaer -piac keresleti igényeit a fels oktatással. A leend magyar fürd vezet k és helyetteseik a komplex ismeretek és kompetenciák megszerzésével képesek lesznek a több évezredes fürd kultúrát és a XXI. századi fürd komplexumokat, az egészségturizmus központjaként újraértelmezni és irányítani. A jelenlegi turisztikai fels oktatásban a gyakorlatok id szakának meghatározása kritikus. Az egy félév viszonylag kevésnek tekinthet , mind a hallgató, mind a munkaadó, gyakornoki helyszínt biztosító részér l. Különösen nehéz a levelez tagozatos hallgatók helyzete, akiknek ugyanakkora id tartam alatt kell leadni ugyanazt a mennyiség tananyagot, mint a nappali tagozatosoknak. A gyakorlati idejük jóval kevesebb (2 hét), azonban ez több szempontból is hátrányos: a munkaadónak nem éri meg ennyi ideig foglalkozni vele, mert csak az id t foglalja le egy alkalmazottól; a hallgató nem bevethet semmilyen munkakörbe igazán, felel sséggel; a hallgatónak nehéz ennyi id re gyakorlati helyet találni a fenti okok miatt; az iskola szempontjából is hátrányos ez, mert a kikerül hallgatók „min sége” nem egyezik meg. Javaslat: a levelez tagozat id tartamának növelése (7 félév helyett akár 9 félévre), valamint a gyakorlati rendszer kidolgozása – pl. egy-egy munkaadóval gyakorlati program kidolgozása és ennek megfelel en folyamatos ütemezéssel lehetne összehangolni a hallgatók gyakorlatát. Ezen felül az intézménylátogatás rendszerének kidolgozása lenne a feladat. Műszaki képzési terület Ez az a terület, ahol a képzésben a legnagyobb hiányosságok vannak: gyakorlatilag ma hazánkban nem folyik olyan képzés, mely az idegenforgalmi létesítmények m szaki üzemeltetésére alkalmas, komplex tudással rendelkez szakemberek képzését biztosítaná. Nem véletlenül idegenforgalmi létesítményeket, és nem fürd ket említünk, ugyanis ez a 262
probléma a szállodákat, wellness központokat, stb. is éppen úgy érinti, mint a fürd ket. Tekintettel arra, hogy a területek, feladatok ebb l a szempontból nagyon hasonlóak, ezért együtt érdemes a problémát kezelni. Ez annál is inkább igaz, hogy csak a fürd k m szaki üzemeltetésére szakemberképzést indítani nem érdemes, tekintettel a munkahelyek nagyon korlátozott számára. A teljes idegenforgalmi terület már van akkora, jelent akkora munkaer igényt, hogy érdemes a képzést beindítani és fenntartani. Műszaki igazgatók Jelenleg a fürd knél – tévesen – azt gondolják, hogy a m szaki igazgató els sorban a „vizes” dolgokhoz értsen, mivel általában termálvízzel rendelkeznek, medencéik vannak, és ez a legfontosabb. Ez a szemlélet téves. A m szaki feladatoknak, tevékenységnek csak nagyon kis részét képezi ez a terület. A feladatok zömét az épületgépészeti rendszerek (f tés, h tés, hideg- és meleg víz ellátó rendszerek, gázellátás, légtechnika, klímatechnika, csatornázás) teszik ki. Els sorban ezeken múlik a hatékony energiagazdálkodás, a komfortérzet. Fontos terület az er s- és gyengeáramú rendszerek üzemeltetése is, az épületek fenntartása, a különböz berendezések m ködtetése, a technológiák, közm vek fenntartása, energetika. A m szaki területhez tartozik, vagy ahhoz kapcsolódik a biztonságtechnika – munkavédelem, t zvédelem, vagyonvédelem is. Olyan képzés, amely ezeket a területeket átfogná, ma hazánkban nincs. A gyakorlat az, hogy valamilyen fels fokú végzettség szakembert alkalmaznak, aki aztán a végzettségén kívül es területeket valamilyen szinten „megtanulja”. Ebb l adódóan aztán az egyes létesítmények m szaki vezetésének min ségét és színvonalát illet en jelent s különbségek vannak. Annak eldöntése érdekében, hogy milyen képzésre volna szükség a m szaki területen, az egyes területek súlyát kell mérlegelni. Arra nincs lehet ség, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik minden területen az adott terület speciális képzésben részesül mérnökök szakismereteivel egyenérték képzést kapjanak, hiszen egy terület képzési ideje ő év. Arra kell törekedni, hogy a legfontosabb területen legyen meg a szükséges mérnöki képesítés, ez legyen az alap, és ez legyen kiegészítve az egyéb területekre „rálátó” ismeretekkel. Mint már a fentiekb l kiderült, a leglényegesebb terület az épületgépészet. Ennek okán azt javasoljuk, hogy ez legyen a szükséges alapképesítés (épületgépész mérnök), és ennek birtokában lehessen egy kiegészít , ún. „turisztikai létesítmény m szaki üzemeltet ” képzésben részt venni. Általában a szállodák, szálloda láncok is épületgépész mérnöki végzettség eket keresnek a m szaki igazgatói feladatok ellátására, ez vált be a legjobban. Ennek a képzésnek a keretében egyébként is vannak olyan területek, amelyeket a hallgatók tanulnak (épületfizika, épületszerkezetek, elektromos rendszerek, stb.). Hatékony képzés esetén Ő félév kiegészít képzéssel megoldható volna a m szaki igazgatók képzése. Ebben az esetben az alábbi témaköröket javasoljuk felvenni az oktatásba: Épületfenntartás egyes elemei: burkolatok, szigetelések, felületképzések, falazatok, álmennyezetek, bels építészeti elemek, nyílászárók, stb. Takarítási technológiák, Uszodai vízforgató rendszerek, technológiák, termál kutak, medencék, Gyógyászati és wellness technológiák, berendezések, Konyhatechnológia, Felvonók, Mosodai technológia, Er sáramú rendszerek, hálózatok: er átvitel, világítás, Gyengeáramú rendszerek: beléptet rendszerek, hangosítás, épületfelügyelet, strukturált hálózatok, videó rendszerek, szállodai kulcsrendszerek, Űiztonságtechnikai rendszerek: t zvédelem, térfigyelés, behatolás védelem, 263
Hulladékkezelés, M szaki raktározási rendszerek, készletgazdálkodás, beszerzések, Karbantartási rendszerek, Karbantartó anyagok, szerszámok ismerete, Energetikai ismeretek, Vezetési ismeretek, Űeruházások el készítése, lebonyolítása, Munkavédelmi, t zvédelmi, közegészségügyi, munkaügyi, környezetvédelmi alapismeretek. Fentiek elsajátítása után olyan szakemberek kerülhetnének ki a munkaer piacra, akiket az idegenforgalmi létesítmények vezet i minden bizonnyal szívesen alkalmaznának. Középvezetők A középszinten elhelyezked munkaer képzése tulajdonképpen megoldott. Energetikusi képzés van, k az adott helyen megfelel betanulás, a hely adottságok, rendszerek megismerése után el tudják látni feladatukat. M vezet k, csoportvezet k képzése nincs, de cégen belüli továbbképzéssel, a feladatok pontos meghatározásával a meglév karbantartó állományból való kiemeléssel a feladat ellátható. Karbantartók Az ebben a munkakörben dolgozóknál a szükséges m szaki végzettség meghatározása a jelenlegi fürd knél sok esetben nem megfelel . Többször „gépész”-ként vannak alkalmazva, holott karbantartó munkakörben dolgoznak. Ez a szállodák esetében rendezett, a megfelel végzettség , képzettség dolgozókat foglalkoztatják. Ebben a munkakörben általában a következ képzettség , általában szakmunkás oklevéllel rendelkez munkatársakat célszer alkalmazni (természetesen az adott létesítményt l függ): Központi f tés szerel Víz-gázszerel Villanyszerel Elektrom szerész Klímaszerel Egyéb: fest , asztalos, burkoló, stb. Uszodai vízforgató kezel Kazánf t Ezekhez a munkakörökhöz a megfelel képzés a szakmunkásképzés keretében rendelkezésre áll. A fürd knél a karbantartóknak, vagy egy részüknek szükségük van kiegészít tanfolyamok elvégzésére – vízforgató kezel , klórgáz kezel , stb. Ezek a tanfolyamok szintén rendelkezésre állnak, nagyobb létszámú igény esetén még arra is lehet ség van, hogy külön tanfolyam induljon. Összefoglalva, a m szaki üzemeltetés magas színvonalú, hatékony végzése érdekében célszer volna a m szaki igazgatók számára egy, a fent leírtak szerinti képzés indítása. Véleményünk szerint a képzésre volna megfelel számú friss diplomás hallgató is, de az idegenforgalmi létesítményeket üzemeltet cégek is küldenének hallgatókat, Ennek érdekében levelez képzést is indítani kellene.
264
7. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI GAZDÁLKODÁSI ASPEKTUSAI
SZOLGÁLTATÓK
ÜZEMELTETÉSI
ÉS
7.1. Az üzemeltetés adminisztratív feltételei
Az üzemeltetés jogszabályi keretét a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l adja, amely részletesen kitér az adminisztratív, közegészségügyi, szakmai-személyi kérdésekre is. 7.1.1. Az üzemeltetési szabályzat A közfürd szakszer és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes m szaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi el írásokat, valamint az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit az üzemeltet üzemeltetési szabályzatban határozza meg. Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza: az üzemvitelre, a technológiai folyamatokra az id szakos m szaki, vízmin ség ellen rzésekre és vizsgálatokra a közfürd -szolgáltatásokra és közönségforgalomra a biztonságtechnikai és egészségvédelmi óvó rendszabályokra az el zetes és id szakos egészségügyi vizsgálatokra, illetve ezek betartatására vonatkozó részletes szabályokat. Az üzemeltetési szabályzatot a közfürd fekvése szerint területileg illetékes f városi és megyei kormányhivatal kistérségi (f városi kerületi) népegészségügyi intézete határozattal hagyja jóvá. Amennyiben a közfürd gyógyászati szolgáltatást is nyújt, az üzemeltetési szabályzatban tételesen fel kell sorolni e szolgáltatásokat, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, igénybevételük módját. Az üzemeltetési szabályzatban a vonatkozó szabványokat és m szaki irányelveket vagy azzal legalább egyenérték megoldásokat kell figyelembe venni. Az üzemeltetési szabályzat munkavédelmi és munkabiztonsági el írásainak elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek min sül, ezt megfelel képzettséggel rendelkez szakemberrel kell elvégeztetni. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeire vonatkozó kockázatértékelés is az üzemeltetési szabályzat részét képezi. 7.1.2. Az üzemnapló A közfürd üzemeltet jének üzemnaplót kell vezetnie, amelyben nyilvántartja a közfürd t naponként igénybe vev fürd z k számát, a teljes vízcserék id pontját, a lebocsátott víz mennyiségét és min ségi jellemz it, a folyamatos vízcsere mértékét, vízforgatás esetén a naponta megforgatott vízmennyiséget és a víztechnológiai vizsgálatok gyakoriságát, a vízmin ségi és víztechnológiai vizsgálatok adatait, a sz r mosatások id pontjait a lebocsátott mosatóvíz mennyiségét, 265
a fert tlenítés végrehajtására vonatkozó adatokat, a különböz vízbeszerzési helyekr l származó vizek keverési arányát az egyes medencékben, az üzemelés alatti rendkívüli eredményeket, az ÁNTSZ által foganatosított ellen rzések id pontját és észrevételeit. Ezen fentieken kívül az üzemeltetési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan egyedi sajátosságot, amelyek az említettek között nem szerepelnek, de az adott fürd üzemeltetésére jellemz ek. 7.1.3. A fürdő terhelhetősége A fenti rendelet szabályozza a közfürd megengedett terhelését is. A közfürd üzemeltet jének ki kell számolnia, írásban rögzítenie és az illetékes vízügyi igazgatósággal és a kistérségi népegészségügyi intézettel jóváhagyatni a megengedett egyidej legnagyobb terhelést és a megengedhet napi terhelést. A közfürd egyidej legnagyobb terhelése egyenl a közfürd területén fürdés céljából egyidej leg tartózkodó személyek legnagyobb számával. A közfürd napi terhelése egyenl a közfürd területére egy nap alatt - nyitástól zárásig - fürdés céljából belép személyek számával. űsökkenteni kell a közfürd megengedhet terhelését minden - ideiglenesen vagy véglegesen - üzemen kívül lév medence vízfelületéb l számított létszámmal, függetlenül a pihen felület nagyságától. Az üzemeltet nek gondoskodnia kell arról, hogy a közfürd területén tartózkodó személyek száma, valamint a közfürd napi terhelése mindenkor megállapítható legyen és természetesen a megengedett legnagyobb terhelést nem szabad túllépni. A mesterséges közfürd megengedett egyidej legnagyobb terhelése úgy határozandó meg, hogy az egyes medencék egyidej tényleges terhelhet ségét kell megállapítani, összegezni, majd az összeget a fürd jellegét l függ „k” (módosító állandó) számmal szorozni: N = k (N1 + N2 + ...), ahol N1, N2 ... az egyes medencék egyidej tényleges terhelhet sége, k = 1 a gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó közfürd ben, g zfürd ben, k = 1,2ő fedett uszodában, k = 1,6* olyan uszodában, ahol nyitott medence is van, k = 2,ő* strandon (a terápiás- és g zmedence vízfelülete csak k=1 szorzóval vehet figyelembe). A *-gal jelzett értékek csak akkor alkalmazhatók, ha a pihenést szolgáló területre el írtak biztosítottak. Az egyes medencék egyidej tényleges terhelhet sége a vízforgató berendezések teljesítményéb l, illetve a medencék vízfelületéb l és a vízcsere mértékéb l határozható meg: a vízforgató berendezéssel ellátott medence esetén 1 f re óránként legalább 2 m 3 visszaforgatott víznek kell jutnia az ME-10-20Ő számú m szaki el írás szerint, tölt -ürít medence esetén 1 f re legalább 1 m3 víznek kell jutnia, vagyis a medence napi terhelése legfeljebb annyi f lehet, mint ahány m3 a bevezetett friss víz mennyisége. 266
A fenti számításnál a folyamatos vízcsere céljából bevezetett víz mennyisége mellett a frissen feltöltött medence térfogatának ő0%-a is figyelembe vehet . Ha a medence vizét nem cserélik naponta, az üzemid n kívül bevezetett friss víz mennyisége is figyelembe vehet , de legfeljebb a medencetérfogat ő0%-a. Az egyidej tényleges terhelés ebben az esetben is a medence vízfelülete alapján határozható meg az alábbiak szerint. A medence fajlagos terhelése - a medence rendeltetését l függ en - az alábbi értékeket sem a vízforgatásos, sem a tölt -ürít rendszer esetén nem haladhatja meg: gyermek- és parancsolómedence esetén 0,ő f /m2, tanmedencénél 0,3ő f /m2, meleg viz ül medence 0,Ő, strand- és úszómedencénél pedig 0,2 f /m2. A közfürd pihenést szolgáló beépítetlen területét - g zfürd és szauna esetén a pihen hely egyidej legnagyobb terhelésre az alábbiak szerint kell biztosítani egy f re számítva: strandfürd nél legalább 8 m2, nyitott uszodánál legalább Ő m2, g zfürd nél és szaunánál legalább 1,ő m2 és fedett uszodánál legalább 1 m2. Gyógyászati szolgáltatást nyújtó közfürd nél a szolgáltatás jellegét l függ en a g zfürd re vagy a nyitott uszodára vonatkozó el írást kell alkalmazni. Vegyes használatú közfürd nél az egyes funkciókra külön-külön kiszámolt értékek összegének kell, hogy megfeleljen a pihenést szolgáló terület. A napozásra szolgáló tet terasz területe a fentiekben meghatározott beépítetlen területbe beszámít. 7.1.4. A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírások (37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján) Általános rendelkezések Közfürd ben, illetve gyógyfürd ben csak olyan személy alkalmazható, akit a munkaviszony létesítését megel z orvosi alkalmassági vizsgálat erre alkalmasnak talált. A fürd alkalmazottjait el kell látni egészségügyi könyvvel, és id szakos orvosi vizsgálatra kell kötelezni ket. A fürd teljes üzemideje alatt els segélynyújtásban kiképzett alkalmazottnak is szolgálatban kell lennie. Az els segélyt nyújtó személy nevét és tartózkodási helyét a fürd el csarnokában, jól látható helyen ki kell függeszteni. A fürd ben az el írt mennyiség és fajtájú gyógy- és kötszert tartalmazó, folyamatosan kiegészített ment ládát kell tartani. A ment láda tartalmának pótlásáról a fürd üzemeltet je köteles gondoskodni. A fürd z t ért bármilyen baleset vagy rosszullét esetén ügyeletes orvost vagy els segélynyújtásban kiképzett fürd alkalmazottat kell hívni. A balesetekr l és a rosszullétekr l naplót kell vezetni. Súlyosabb sérülés vagy rosszullét esetén azonnal orvost vagy ment t kell hívni. A fürdési célokat szolgáló valamennyi helyiséget üzemzárás után naponta a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vagy az Országos Tisztif orvosi Hivatal által nyilvántartásba vett fert tlenít szeres oldattal kell kitakarítani. A fürd k területén a befogadóképességnek megfelel számú szemétgy jt tartályt kell elhelyezni. A fürd berendezési tárgyait hetente egyszer fert tlenít szeres vízzel le kell mosni. A lábrácsok gumiból vagy egyéb m anyagból készüljenek, fa lábrácsot alkalmazni nem szabad. A fürd valamennyi helyiségének rágcsáló- és rovarmentességér l az üzemeltet köteles gondoskodni. 267
Gyógyfürdők és tisztasági fürdők A kádfürd k kádjait minden használat után mosóporral, fert tlenít - és mosószerrel kell megtisztítani. A g zkamra, illetve a szauna üzemi h mérsékletét jól látható helyen fel kell tüntetni. A g zkamra, illetve szauna-helyiségekben h mér ket kell elhelyezni. A kádfürd -, valamint a g zkamra- és szauna-helyiségekben az üzemeltet köteles gondoskodni vészcseng , illetve vészjelz berendezések elhelyezésér l. A kádfürd ben, g zfürd ben, illetve szaunában használatos fehérnem t csak fert tlenít mosás és vasalás után lehet újra használni. Fürdőmedencék A fürd medencék tisztítását a fenti rendelet 1. számú mellékletben meghatározott gyakoriságú teljes vízcserék alkalmával, fert tlenít szeres vízzel kell elvégezni. A fürd medencék mellett a teljes üzemid alatt szakképzett uszodamesternek (úszómesternek) kell szolgálatban lennie. 6 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 1Ő éven aluli gyermek csak feln tt felügyelete mellett veheti igénybe a fürd medencéket. A fürd medencébe szennyezett testtel belépni nem szabad. Az erre vonatkozó figyelmeztet táblákat, valamint a víz és a leveg h mérsékletét jelz feliratot jól látható helyen kell elhelyezni. 7.1.5. Egyéb dokumentumok A fürd k nemcsak az ellen rzésre jogosult szervek számára kell, hogy megfelel dokumentációt vezessenek, de a fürd z k számára is meg kell határozniuk a fürd használat szabályait. Ezt a házirendben rögzítik, amelyet a fürd z a belép jegy megvásárlásával magára nézve kötelez nek fogad el. Természetesen a házirendet a fürd területén úgy kell elhelyezni, hogy azt a látogatók megismerhessék, tartalmát elolvashassák. Sok létesítmény a saját weblapján is elérhet vé teszi házirendjét. A házirend nemcsak a fürd z kre, hanem a fürd üzemeltet je és dolgozói számára is kötelez érvény ek, annak betartásáért és betarttatásáért felelnek. Az 5. számú mellékletben a Miskolctapolcai Űarlangfürd házirendje tekinthet meg. A fürd üzemeltetése során rendelkeznie kell a Vásárlók könyve elhelyezésér l, alkalmazásáról (amelyet a vendégtérben kell elhelyezni vagy kérésre a vendég rendelkezésére kell bocsátani), valamint az eseménynapló vezetésér l is. Az eseménynapló olyan dokumentum, amelyben minden lényeges történést rögzítenek, alapos leírást adnak a kés bbi vizsgálatok, ellen rzések segítése érdekében. Az eseménynapló bejegyzéseit 2 példányban célszer készíteni. Az eseménynaplóba az alábbi történések feljegyzése szükséges: haláleset, vízb l mentést követ ment szállítás, rendkívüli üzemkorlátozás, üzemleállás, korábbi üzemzárás, medenceürítés, a fürd területén tartott rendezvények, médiumok részére kiadott nyilatkozatok, 268
rendkívüli események (pl. bombariadó, t zeset, b ncselekmény). 7.2. A gazdálkodás területei, a bevételek és ráfordítások köre
A gazdálkodás az áruk és szolgáltatások el állítására és értékesítésére irányuló tudatos tevékenység, amelynek oka a felmerül fogyasztói szükségletek kielégítése rövid és hosszabb távon. A gazdálkodás területei: A vagyongazdálkodás, amely az egyik er forráshoz kapcsolható. Jelent ségét nagyságrendje adja, célja a vezetésre bízott vagyon minél hatékonyabb m ködtetése. Az él munka gazdálkodás az er forrás hatékony vezet i m ködtetésének a területe. Az emberi er forrással nemcsak e gazdálkodás foglalkozik, hanem a személyügyi vezetés (Human Management) is. A jövedelmez ségi gazdálkodás a létesítmények eredményképz désének folyamatával, tényez ivel, elemzési módszereivel foglalkozik. Jellemz je az üzemgazdasági szemlélet. Egy adott id szak alatt elért bevételt (= teljesített szolgáltatást) állít szembe az ugyanezen id szak alatt a bevétel megszerzése érdekében felmerült ráfordításokkal. A pénzgazdálkodás (űash flow management) területe az egészségturisztikai létesítményben a pénzmozgások értékelése, elemzése és a pénzgazdálkodási eredmény kimutatása. Gazdasági események az egészségturisztikai szolgáltatóknál Az egészségturisztikai vállalkozások szervezeti egységei tevékenységének hatására bevételei realizálódnak költségei, ráfordításai keletkeznek, változik a rendelkezésre álló eszközeinek és forrásainak állománya és összetétele. A bevételek és a ráfordítások különbözete mutatja meg a szálloda er forrás-felhasználásának hatékonyságát, vagyis a tevékenység eredményességét.
A bevételek csoportjai értékesítés nettó árbevétele (vev vagy vendég által elismert, értékesítésb l származó, a teljesített szolgáltatások engedménnyel csökkentett, ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke.) Egyéb bevételek (A vállalkozás rendszeres tevékenysége során felmerül olyan egyéb bevételek, amelyek nem a rendszeresen végzett tevékenységb l fakadnak, csak ahhoz kapcsolódnak és a szokásos mértéket nem haladják meg.) Pénzügyi m veletek bevételei (kapott kamatok, kamatjelleg bevételek, árfolyamnyereségb l származó bevételek, kapott osztalék vagy részesedés) Rendkívüli bevételek (a vállalkozási tevékenységt l független forrásból illetve rendes üzemmeneten kívül es , azzal közvetlen kapcsolatban nem álló eseményekb l származó bevételek) Az értékesítés nettó árbevételének fajtái lehetnek a gyógy- és wellness szállodákban • Szálláshely-értékesítés bevétel (szoba, ágy, pótágy) 269
• Szállodai szolgáltatások árbevétele (telefon, mosatás, stb.) • Vendéglátás bevételei (étel, ital, dohányáru, stb.) • Vendéglátó-szolgáltatás árbevétele (szobaszerviz, teremszolgáltatás, m sorszolgáltatás, stb.) • Idegenforgalmi szolgáltatások bevételei (transzfer, programértékesítés, kapott közvetít i jutalék, stb.) • Gyógyászati / wellness részleg árbevétele (fürd használat, kezelések, stb.) • Egyéb szolgáltatások bevételei (pult / kirakat / helyiség bérleti díja, kölcsönzési díjak, menedzsment díjak, stb.) Ráfordítások, költségek Rendszeres üzletmenethez kapcsolódó költségek (értékesítés közvetlen illetve közvetett költségei) (azok a ráfordítások sorolhatók ide, amelyeket a termékek, áruk és szolgáltatások el állításához, értékesítéséhez igénybevett er forrásokra használ fel a gazdálkodó egység) Egyéb ráfordítások (az egyéb ráfordítások közé a rendszeres üzletmenthez kapcsolódó bevételekkel összefügg er forrás-felhasználások költségei, ráfordításai tartoznak) Pénzügyi m veletek ráfordításai (az idegen finanszírozással összefügg kamatráfordítások, szabad rendelkezés pénzeszközök befektetéseinek vesztesége, valutaforgalom árfolyamváltozásából fakadó veszteségek) Rendkívüli ráfordítások (a rendszeres üzemmenetb l valamilyen nem mindennapi ok miatt véglegesen kivonandó er forrás vagy er források ráfordításai; elszámolása a m ködés hatékonyságának adott id szak reális megítélését szolgálja) Rendszeres üzletmenethez kapcsolódó költségek, megkülönböztetünk: Értékesítés közvetlen költségeit, ilyenek pl. rezsiköltségek, elábé27, csomagolás költségei, mosatási költségek, a vendéggel érintkez területek illetve a termelés területén dolgozók személyi jelleg ráfordításai, stb. Értékesítés közvetett költségeit: pl. adatfeldolgozás, elszámoltatás, biztonsági és vagyonnal kapcsolatos ráfordítások, az irányításhoz kapcsolódó költségek, általános marketing ráfordítások, stb.) 7.3. Az eredmény-kimutatás készítésének nemzetközi gyakorlata a gyógy- és wellness szállodákban
Az eredmény egy adott id szak alatt realizált bevételek és ráfordítások különbsége az eredmény. Az eredmény a szállodai gazdálkodás jövedelem kitermel képességét jelzi. A magyar számviteli törvény az eredmény levezetésekor a következ eredmény-kategóriákat különbözeti meg: Üzemi/üzleti eredmény Pénzügyi m veletek eredménye Szokásos tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás el tti eredmény Adózott eredmény - Osztalék Mérleg szerinti eredmény 27
Elábé: eladott áruk beszerzési értéke
270
Az üzemi/üzleti eredmény levezetéséhez a költségeket a vállalkozás választása szerint vagy költségnemek szerint, vagy a forgalomban betöltött szerepek szerint kell feltüntetni. A számviteli eredmény-kimutatás szerkezete nem ad elégséges információt a szállodai eredményképz dés folyamatáról a vezet i döntésekhez. A világ szállodaiparában ezért általánosan használt az el bbiekt l eltér szállodai szakmai eredmény-kimutatás. Ebben átrendezik a bevételeket és ráfordításokat és új szerkezetbe foglalják. A szállodai szakmai eredmény-kimutatás három részből áll: 1. Az üzemegységek/tevékenységek közvetlen eredménye Ez a rész választ ad arra a kérdésre, hogy honnan és az egyes szolgáltatásoknál milyen nagyságrendben és arányban képz dik a szálloda eredménye (ebbe a szerkezetben a gyógyászat/wellness részleg eredménytermel képessége is jól megmutatkozik). Az eredmény megállapítás módszere: Az egyes nyereség-kitermel tevékenységeknél (árbevételt elér szolgáltatásoknál) az elért árbevételb l levonjuk az eléréséhez szükséges közvetlen költségeket és megkapjuk a tevékenység közvetlen eredményeit. 2. Űruttó üzemeredmény A második részben az általános költségek csoportosított felsorolása választ ad arra, hogy az üzemegységek által kitermelt eredményb l mennyi és milyen arányban megy el a szálloda m ködéséhez elengedhetetlenül szükséges általános (funkcionális) tevékenységek végzésére. Az üzemegységek eredményéb l levonva az általános költségeket megkapjuk a bruttó üzemeltetési eredményt. Általánosan G.O.P-nek hívják (= Gross Operating Profit). 3. Nettó üzemeredmény A nettó üzemeltetési eredmény tartalmilag azonos az üzemi/üzleti eredmény kategóriával és a szálloda szakmai tevékenységének az eredményét vezeti el. Nem tartalmazza a pénzügyi m veletek eredményét és a rendkívüli eredményt. Ezek alakulása közvetlenül nem függ a szálloda szakmai tevékenységét l. Az üzemegységek / tevékenységek eredményének kimutatása Árbevétel
ELÁŰÉ
közvetített szolgáltatás
Árrés
KÖZVETLEN KÖLTSÉG
Él munka
Eredmény
Egyéb közvetlen költség
Szállás Vendéglátás Vendégtelefon Gyógyászat Wellness Konferencia Egyéb Összesen
Üzemegységek eredménye
21. táblázat: Az üzemegységek/tevékenységek eredménye kimutatásának sémája Forrás: saját szerkesztés
271
Az egyes tételek tartalma: A tevékenységek bontása döntés kérdése. Minimálisan: szállás, vendéglátás, gyógyászat és egyéb. Természetesen a konferencia tevékenység csak ott szerepel, ahol ilyen tevékenységet végeznek. Kiemelhet azonban pl.: a sport tevékenység üdül szállodában. A szállás tevékenység általánosan használt elnevezése: „szállodai tevékenység” (Rooms Division). A szobaértékesítésb l származó bevételek nyilvántartásának gyakorlata nem egységes. Van, ahol bevételként csak a szobaár-bevétel szerepel, ilyen esetben a szobához kapcsolható egyéb bevételek az egyéb tevékenységek árbevételében szerepelnek. Van, ahol külön soron szerepel a szobaár-bevétel és az egyéb szállodai bevétel. Az egyéb tevékenység gy jt kategória, itt szerepeltetjük a szálloda valamennyi olyan szolgáltatásának árbevételét és közvetlen ráfordítását, amelyet nem emeltünk ki. Elábé csak olyan tevékenységeknél szerepelhet, ahol ilyen felmerül. A szobaárbevételnek nincsen elábéja. A vendégtelefonnál a közvetített szolgáltatás tartalma a telefontársaságnak fizetett díj. Az él munka költség a bérköltség és járulékai. Tartalma: bérköltség, természetbeni juttatások, pénzbeli juttatások, közterhek. Közvetlen él munka költségnek azon dolgozók költsége tekinthet , akik kizárólag az adott tevékenységgel foglalkoznak. Meghatározásuk a szervezeti egységt l függ. Az egyéb közvetlen költségek tartalmát a szállodának tételesen el re meg kell határoznia és célszer költségszótárba foglalnia. Általános költségek A nemzetközi gyakorlat szerint az általános költségek csoportosítása a következ : igazgatási és egyéb általános költség, értékesítés (marketing), személyügyi vezetés, karbantartás és javítás (m szak), energia. Gy jt kategória az igazgatási és egyéb általános költségcsoport. Amit a kés bbiekben nem emelünk ki, az itt szerepel. Tartalma vegyes: a szálloda fels vezetése, adatfeldolgozás (könyvelés, bérelszámolás, adó bonyolítás, bels információs rendszer, tervezés, pénzügy), rendészet, biztonsági szolgálat, jogi tevékenység, saját szállítási tevékenység, minden egyéb nem közvetlen költség. A költségcsoportok kialakítása, további bontása döntés kérdése. Ha nagy szállodánál jelent s az adatfeldolgozás költsége, külön költséghely kijelölésével külön gy jtésre és elemzésre kerül. Minden egyes általános költség tartalmazhat: él munka költséget és egyéb közvetlen költséget. Az él munka költség az adott általános tevékenységgel foglalkozó dolgozók bérköltség + járuléka. Üzemegységek / tevékenységek eredménye - Általános költségek + Egyéb bevételek - Egyéb ráfordítások = Űruttó üzemeltetési eredmény (GOP) Az egyéb bevételek között az egyes szolgáltatásokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, szakmai gazdálkodásuktól független bevételek szerepelnek: pl.: bérleti díj, tárgyi eszközök értékesítésének a bevétele.
272
Az állandó költségek közé a következ tételeket soroljuk: értékcsökkenési leírás, bérleti vagy lízingdíj, ingatlan biztosítás, beruházási kamat, névhasználati díj (franchise díj), üzemeltetési díj (management díj). Űruttó üzemeltetési eredmény (GOP) Állandó (fix) költségek = Nettó üzemeltetési eredmény (NOP) Az üzemegységi eredmény a szállodák legmagasabb eredmény kategóriája. Mértéke alapvet en befolyásolja a további eredménykategóriák nagyságát, hiszen a kimutatásban a továbbiakban már csak költségek szerepelnek. Mértékét – és általában az egész szálloda eredményét – alapvet en a szállás tevékenység eredménye határozza meg. Az egész szállodai gazdálkodásban meghatározó a szobaár-bevétel nagysága. A vendéglátás eredményszintje a tevékenység jellege miatt alacsonyabb. Az eredmény alakulásában meghatározó az árrés nagysága és szintje. A vendég telefon tevékenység meghatározó tényez i a felszámított kezelési díj mértéke és a telefonközpont közvetlen költségei. Nyereségességi szintje általában alacsonyabb – néha veszteséges is -, de a tevékenység elengedhetetlen szolgáltatás. Az egyéb tevékenységek eredménye dönt en attól függ, hogy a szálloda milyen szolgáltatásokat végez. Gyógy- vagy wellness szállodák esetében a részleg a szállodai nettó árbevétel körülbelül 20-30%-át termeli ki. A szállodák szakmai gazdálkodásának alapvet mutatója a bruttó üzemeltetési eredmény szintje, a GOP szint (A bruttó üzemeltetési eredmény az összes árbevétel százalékában.). Ennek mértékével értékeljük a szálloda jövedelmez ségét és hasonlíthatjuk össze több szálloda teljesítményét. Átlagos mutatója Magyarországon 3-Ő* szállodáknál 2008. évi gazdálkodási feltételek mellett kb. 20-2ő%. Az egyes szállodáknál természetesen jelent s különbségek lehetnek. A nettó üzemeltetési eredmény nem alkalmas a szállodák jövedelmez ségének az összehasonlítására. Alakulását olyan költségek befolyásolják, amelyek szállodánként jelent sen eltérhetnek, de nem megváltoztathatók. Pl.: az értékcsökkenési leírás nagysága jelent sen különbözik egy régi építés és egy új szállodánál. Űeruházási hitelb l épült szálloda jelent s kamat költséget számol el, míg egy másik szállodánál ilyen költség nincs. Jól látható azonban, hogy minden szállodának ki kell termelnie az állandó költségek nyereségfedezetét is. Az el z ekben részletezett szállodai eredmény-kimutatás alapelveit és rendszereit a New York-i Szállodaszövetség dolgozta ki és adta közre 1926-ban Uniform System of Accounts for Hotels címen. Azóta folyamatosan korszer sítik és jelenleg a 10. kiadás van érvényben. A rendszer nem csak az eredmény-kimutatást tartalmazza, hanem standardizált könyvelési számlakeretet és rendszert is és a következ részekb l áll: Mérleg Eredmény-kimutatás Részvényesek, tagok vagyonkimutatása Pénzügyi helyzet változásainak kimutatása űash Flow kimutatás Mutatószám elemzés.
273
7.Ő. A szezonalitás problémája a gyógy- és wellness szállodákban A szezonalitás fogalma A szezonalitás hullámzás (idényszer ingadozás) állandó periódus-hosszúságú ingadozás, ahol a periódus hossza egy év vagy annál rövidebb id szak. A szezonalitás alapvet en bizonyos természeti jelenségekkel (pl. föld forgása, meghatározott körforgása a Nap körül) magyarázható, amely napi, havi, évszakonkénti változásokban ölt testet. Fontos tényez i a szezonalitásnak a társadalmi szokások, hagyományok, ünnepek és divat, amelyek jelent sebb nagyságú hullámzásokat okozhatnak életünk sok területén (pl. közlekedés, idegenforgalom, hírközlés, kereskedelem, távközlés). A szezonalitás megjelenése Heti: a hét napjain a vendégérkezések intenzitása eltér a vendégszegmens utazási szokásai (pl. üzleti turisták vasárnap vagy hétf n érkeznek, csütörtökön vagy pénteken utaznak) vagy a vendégfogadás sajátosságai (turnusok szerinti üdültetés) miatt. Havi: a hónap napjain eltér vásárlóer jelentkezik a bérfizetés id szakának függvényében (pl. hónap eleje – hónap vége, azaz „sokadika”). Éves: az év folyamán túl- és alulkeresletes hónapok váltják egymást az adott turizmusfajta sajátosságai alapján.
90 80 70 60 50 40 30 20 10
jú liu s au gu sz tu sz s ep te m be r ok tó be r no ve m be r de ce m be r
jú ni us
is m áj us
áp r il
fe br uá r m ár ci us
0
ja nu ár
Szobakapacitás-kihasználtság, %
Szezonalitás a különböző profilú szállodákban Az eltér vendégszegmensek miatt az egyes profilú szállodák más és más szezonális keresletingadozással rendelkeznek. Pl.: business hotelek szezonja: február-május ill. szeptemberdecember; üdül szállodák szezonja: május-szeptember; hegyvidéki szállodák szezonja: december-február és május-szeptember, stb. A közhiedelemmel ellentétben a gyógy- és wellness szállodákban is létezik szezonalitás, hiszen vendégkörük esetében fennáll az utazási korlát, azaz a jövedelem és rendelkezésre álló szabadid sz kössége. A szezonmentesség a szolgáltatások nyújtására vonatkozik, hiszen zárt térben, a rendelkezésre álló id járásfüggetlen gyógytényez k bázisán a szolgáltatások az év bármely id szakában nyújthatóak. A szolgáltatásnyújtás szezonjellege a strandfürd k esetében nyilvánvaló: nyitott medencéik kapcsán csak megfelel id járási körülmények között tudnak vendéget fogadni.
hónapok
szálloda átlag
gyógyszálloda
wellness szálloda
42. ábra: Szobakapacitás-kihasználtság változása 2008. év hónapjaiban Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz20812.pdf, letöltés ideje: 2009. 08. 18. alapján saját szerkesztés
274
A szezonalitás hatása a gazdálkodás területeire 1. Vendégszobákkal való gazdálkodás A keresletingadozás miatt egyes id szakokban szobahiány, máskor szobafelesleg jelentkezik – vendégeknek szezonban nehéz szabad szobához jutniuk, a törzsvendégekre azonban ebben az id szakban is figyelni kell. A vendégszobák amortizációja a szezonid szakban magasabb, nehéz az Out of Order szobákat pótolni. 2. Munkaer -gazdálkodás A szezonid szakban a szállodában munkaer -felesleg, míg a holtid szakban munkaer többlet jelentkezik. A szezonid szakban a szükséges plusz munkaer t munkaer kölcsönzéssel, határozott munkaidej foglalkoztatással, gyakornokok alkalmazásával biztosítják vagy a feladatok outsourcingba helyezésével oldják meg. A szezonális foglakoztatás hátránya, hogy a munkavállaló nem válik elkötelezetté a szálloda irányába, a betanítás id szaka után pedig csak rövid ideig hasznosul szakismerete. 3. Készletgazdálkodás A kereslet-ingadozáshoz kell a készletgazdálkodást igazítani (szezonid szakban a forgási sebesség gyors, majd lelassul). A nagy forgási sebesség miatt tudni kell gondoskodni megfelel törzskészletr l és folyókészletr l illetve ennek megfelel raktár-kapacitásról. A beszállítói határid k betartása kiemelt hangsúlyt kap. Ő. Pénzgazdálkodás A szezonid szakban cash flow többlet, a holtid szakban cash flow hiány keletkezik. Ezért tudni kell tartalékolnia a vállalatnak a napi fizet képesség fenntartása végett. A szezonid szakban felár alkalmazására van lehet ség, míg holtszezonben jellemz en kedvezmények adására kényszerül a szálloda, amely miatt az ARR (szoba átlagár) is eltér az egyes id szakokban. A szezonalitás csökkentésének lehetséges módjai Speciális csomagajánlatok összeállítása Eltér szezonális jellemz kkel bíró célcsoportok kiszolgálása (pl. üzleti és üdül vagy konferencia és wellness) Rendezvények holtid szakra való ütemezése Egyet fizet, többet vihet akciók (f képp hétvégi holtnapok töltésére), stb.
275
8. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK JOGI KÖRNYEZETE, A TÁRSADALOMŰIZTOSÍTÁS ÉS A MAGÁN EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK KAPűSOLÓDÁSA A SZOLGÁLTATÓKHOZ, A FINANSZÍROZÁS SPEűIÁLIS KÉRDÉSEI 8.1. A tevékenység megkezdéséhez és a működtetéshez szükséges engedélyek, feltétele és az ellen rzések köre28 I. Tevékenység tárgyi és személyi feltételei 1. Általános telepítési, működési műszaki és higiénés feltételek Gyógyfürd esetében a fürd 7Ő/1999. (XII.2ő.) EüM rendelet 13 §-ban foglaltak szerint elismert ásványvíz vagy gyógyiszap természetes gyógytényez vel kell, hogy rendelkezzék Az üzemeltetésre vonatkozó a jogszabályokban el írt hatósági engedélyek rendelkezésre kell, hogy álljanak A megnevezésre vonatkozó engedélyek (OGYFI, KM, GM) a 7Ő/1999. (XII.2ő.) EüM rendelet 12 §-a szerintiek legyenek A m ködés bels szabályozása (Szervezeti M ködési Szabályzat, Üzemeltetési Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzat, T zvédelmi Szabályzat, Házirend stb.) rendezett legyen Egész évi üzemelés, folyamatos szolgáltatásnyújtás megoldott legyen (strand kivételével) A víz- csatorna, energia, távbeszél közm ellátottság biztosított legyen A fürd területén a hulladékgy jtés és annak rendszeres elszállítása megoldott legyen Önellen rzési, vizsgálati lehet ségek adottak legyenek A fürd tömegközlekedési eszközzel megközelíthet legyen Parkolóhelyek a fürd környezetében igénybe vehet k legyenek A fürd létesítményeihez pihen tér kapcsolódjon Gyógyfürd esetében a fürd fedett épületében rendelkezésre álljon: - ül medence pihen térrel vagy kádfürd - legalább segélyhely szint önálló ellátó helyiség - nemenkénti öltöz helység vagy váltókabin - nemenként Wű és zuhanyozási helyiség - gyógyfürd kezelés szolgáltatási egysége A létesítmények korszer en takarítható csúszásmentes tér- és útburkolatokkal ellátottak legyenek A vizes-csoportok kiépítettsége feleljen meg a 37/1996 (X.18.) NM rendelet 1.sz. mellékletében el írtaknak Illemhelyek minimális száma: 200 f egyidej befogadóképességéig 3 n és 2 férfi + 2 pisoárblokk nemenként elkülönítve, 200 f felett minden megkezdett 2ő0 f létszám felett a nemenkénti Wű csoportok ismétl dnek, illetve összeadódnak Gyógymedence megközelítéséhez el fürd (zuhany), lábmosó rendelkezésre kell, hogy álljon A szolgáltató helységek mosható falburkolattal rendelkezzenek A fürd bels tájékozató rendszere adott legyen A gyógyintézet az el írásoknak megfelel mennyiség és min ség vízkészlettel (saját vagy átvett) rendelkezzen 28
Forrás: http://www.hah.hu/contents/index.php?id=128&sid=03lb3v361251543027&lang=hu, letöltés ideje: 2008. 08. 25.
276
A meghatározott mérték tölt és pótvíz mennyisége maradéktalanul a medencékbe vezethet legyen A hulladékvizek a szabályozásoknak megfelel en ártalmatlaníthatók legyenek A vendég- és betegfogadás rendszere kiépített legyen A beépített víztechnológiák m köd képesek legyenek és felhasználási engedéllyel rendelkezzenek A fürd üzemeltetéséhez alkalmazott gépek, berendezések, m szaki eszközök a magyar szabványok szerinti min sítéssel ellátottak legyenek Az üzemeltetés anyagai, segédanyagai felhasználási okmányokkal rendelkezzenek A pihen és fogadóterek a minimálisan szükséges bútorzattal rendelkezzenek A fürd karbantartottsága megfelel legyen A gyógyászat gép- és m szerállománya rendelkezésre álljanak, folyamatos karbantartásuk dokumentáltan biztosított legyen A kezelési, m ködési, karbantartási szabályozás érvényesüljön a fürd ben A fürd üzem alatt takarítószemélyzet folyamatosan rendelkezésre álljon A forgalmi adatok naprakészen ellen rizhet k legyenek Egységes munka- és véd ruházat rendelkezésre álljon. 2. A szolgáltatások választéka, színvonala A vendég- és betegirányítás funkciói m köd képesek legyenek A kölcsönzés, értékmeg rzés és hangosbemondás biztosított legyen Nyilvános távbeszél használatára lehet ség legyen A minimális vendéglátás (hideg ételek, italok, büfé) a fürd látogatók rendelkezésére álljon A kiegészít alapszolgáltatások biztosítottak legyenek 3. Humán felkészültségi, szakképzettségi követelmények A fürd személyzete a 37/1996. (X.18.) NM. rendelet 1. számú mellékletében, valamint a 17/1997. (VI.30.) NM. rendelet Ő. számú mellékletében el írt szakképzettséggel rendelkezzen Szakképzett els segélynyújtó személy nyitástól-zárásig rendelkezésre álljon Gyógyfürd k esetében a gyógyszolgáltatások folyamatos ő6/1999 (XI.26) EüM rendelet szerinti képzettség szakorvosi felügyelete biztosított legyen.
II. Ellen rzések 1. Álla mi Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Legfontosabb számon kért jogszabályok: 9/198ő. (X. 23.) EüM-BkM rendelet 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM rendelet 41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM rendelet 54/2002. (XII. 29.) GKM-ESZCSM-FVM rendelet 1999. évi XLII. törvény Elkérik, illetve ellen rzik: az Egészségügyi nyilatkozat és a vizsgálati adatok nyilvántartását; az id szakos orvosi vizsgálatok érvényességét; a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos tevékenység végzésér l kapott engedélyt; a veszélyes hulladék elszállítására vonatkozó szerz déseket, a szállítóleveleket; a kártev irtási szerz dést, a rovarirtást végz cég m ködési engedélyének másolatát, a számlákat; a hulladékszállítási szerz dést; a vegyszerek biztonságtechnikai adatlapját; a fert tlenít szerek hatékonyságát igazoló bizonyítványt, az 277
egyéni munkavédelmi eszközök, felszerelések nyilvántartását; a légtechnikai adatok bevizsgálásának mérési jegyz könyvét; a fagylaltnaplót és a HAűűP élelmiszer-biztonsági rendszer meglétét. 2. Or szágos Munka védelmi és Munka ügyi Főfelügyelőség Legfontosabb számon kért jogszabályok: 1993. évi XűIII. törvény a munkavédelemr l ő/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemr l szóló 1993. évi XűIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellen rzésr l 33/1998. (VI. 2Ő.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésér l Ő0/200Ő. (IV. 26.) ESzűsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és min sítésér l 1Ő/200Ő. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjér l 1993. évi XűIII. törvény a munkavédelemr l és a végrehajtására kiadott ő/1993. (XII.26.) MüM rendelet egységes szerkezetben ŐŐ/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjér l (a teljes lista megtekinthet a http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=288 oldalon).
Az ellen rzés kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra, a munkaviszony létesítésével összefügg bejelentési kötelezettségre, a munkaügyi nyilvántartásokra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a sérülékeny munkavállalói csoportok foglalkoztatására, a munkaid re, a pihen id re, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó szabályokra, a munkabérre, a külföldiek foglalkoztatására, a szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefügg munkáltatói kötelességekre, egyes választott tisztséget betölt munkavállalók védelmére, illetve a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefügg munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályokra. Várható, hogy az ellen rök elkérik: a munkaszerz déseket; a tájékoztatókat a munkaviszony alapvet szabályairól; a megbízási, vállalkozói szerz déseket; a munkaid -kimutatást, a munkaid -beosztást, a jelenléti íveket, a munkarendet; a szabadság-nyilvántartást; a bérszámfejtést; a munkavédelmi kockázatértékelést; a baleseti naplót; a munkavédelmi oktatási naplót. 3. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Legfontosabb számon kért jogszabályok: 1997. évi űIII. törvény az adózás rendjér l szóló 2003. évi XűII. törvény Az ellen rzés célját az adóhatóság a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszer sített ellen rzést is), az állami garancia beváltásához kapcsolódó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gy jtését célzó, az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,
278
az ellen rzéssel lezárt id szakra vonatkozó ismételt ellen rzéssel valósítja meg.
Az ellen rzést az hivatal az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le. Különösen legyenek rendben: a nyugta-, számlatömbök (készpénzes és átutalási), a stornókönyv, a kasszagépek gépkönyvei, a számlázó szoftverek esetében a szoftvergazda nyilatkozata az APEH-el írások szerinti megfelel ségr l és a kezelési leírás, valamint a Szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartása. A TB-ellen rzés során többek között elkérhetik: a társadalombiztosítási bejelentkezés és törzsszámkérés visszaigazolását, a munkaszerz déseket, megbízási és vállalkozói szerz déseket, a tagi jogállások min sítését megalapozó iratokat, a segít családtagra vonatkozó iratokat, a kett s könyvvitelt végz knél a számlarendet, a bérköltséget, személyi jelleg kifizetéseket nyilvántartó dokumentumokat, az ezekhez kapcsolódó mérlegadatokat, könyvelési kartonokat, bérjegyzékeket, bérf összesít ket, pénztárbizonylatokat, az egyszeres könyvvitelt végz knél a naplóf könyvet, a bérjegyzékeket, a személyi jövedelemadó-kimutatási jegyzékeket, a pénztárbizonylatokat, egyéni vállalkozóknál a havi bejelentési jegyzéket, a pénztár- vagy naplóf könyvet, a kiadási bizonylatokat. Jövedéki ellen rzésnél a számlákat, a jövedéki termék származási helyének igazolását bizonyító okmányokat kell tudni felmutatni. 4. Tűzvédelmi szakha tóság Az ellen rzés során elkérhetik: a T zvédelmi Szabályzatot, az oktatási jegyz könyveket, a T zriadó-tervet, a t zvédelmi eszközök nyilvántartási naplóját, az elektromos berendezések biztonságtechnikai felülvizsgálatát igazoló iratot, a t zoltó-készülékek, t zvédelmet biztosító anyagok és eszközök felülvizsgálatának nyilvántartását. 5. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság29 Ellen rzési köre kiterjed az alábbi területekre: - Általános, az egyes üzletek működésére vonatkozó előírások ellenőrzése (árfeltüntetés, árfelszámítás, a tömegre értékesített ételek és térfogatra értékesített italok kiszolgált mennyiségének ellen rzése, az alkalmazott mér eszközök hitelessége, nyitva tartásról való tájékoztatás, nyugtaadási kötelezettség, bizonylati fegyelem megtartása). - Piacfelügyeleti tevékenység - Az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelel ségével kapcsolatos ellen rzési és felügyeleti feladatok ellátása – a fogyasztók élete, testi épsége és biztonsága védelmének valamint megfelel tájékoztatása érdekében: a termékek biztonságos kialakítása, kötelez jelölések megléte, a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerben (KPIR) szerepl letiltott, veszélyes termékek kisz rése a kereskedelmi forgalomból, a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerben (RAPEX) bejelentett, az Európai Unió tagállamaiban veszélyesnek nyilvánított termékek kisz rése a hazai kereskedelmi forgalomból. - Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma (A fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatokkal (a vállalkozás részér l nyújtott félrevezet szóbeli, írásbeli tájékoztatás nyújtása illetve jelent s információ elhallgatása) szembeni eljárás, melynek célja a vásárlók megtévesztésének és az ebb l fakadó ügyleti döntések meghozatalának csökkentése.)
29
Forrás: http://www.nfh.hu/informaciok/ellenorzes, letöltés ideje: 2011. 08. 26.
279
- Gazdasági reklámok megfelelősége (megjelen reklámok tartalmának vizsgálata, reklámtilalmak ellen rzése). - Elektronikus kereskedelmi tevékenység (A honlapon közétett el zetes tájékoztatások ellen rzése tekintetében: az információs társadalommal összefügg szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás keretében a szolgáltató beazonosíthatóságát szolgáló adatok megléte (pl.: cégnév, székhely, adószám, telefonszám, e-mail cím), az elektronikus úton történ szerz déskötésre vonatkozó szabályok feltüntetése kapcsán (szerz déskötés technikai feltételei, az elektronikus szerz déskötés lépései, adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehet ségeir l való tájékoztatás, a szerz dés alakiságára vonatkozó tájékoztatás), a szerz dés tárgyára és a szerz dés teljesítésére vonatkozó tájékoztatás megléte (szerz dés tárgyának lényeges tulajdonságai, az áru vagy szolgáltatás ellenértékér l való tájékoztatás, teljesítés feltételei (kiszállítási határid ), fizetés feltételei (fizetési módok), szállítás költségei és feltételei, a fogyasztót megillet elállási jogra vonatkozó tájékoztatás). A szerz dés létrejöttét követ el írások kapcsán: a fogyasztói jogérvényesítés feltételeire vonatkozó tájékoztatás (az írásbeli meger sítés) megléte, annak tartalmi elemei, a jótállási jegy megléte, annak tartalmi elemei illetve a nyugta,- illetve számlaadási kötelezettség). - Szavatosság, jótállás, ezen jogokhoz kapcsolódó igényérvényesítés: a fogyasztóknak nyújtott szóbeli és írásbeli tájékoztatások vizsgálata a szavatosság, illet leg a jótállás alapján az ket megillet jogaik tekintetében, a jótállási jegy átadásának és tartalmának vizsgálata, a min ségi kifogások szabályszer intézésének vizsgálata (különösen a megfelel tartalmú jegyz könyv felvétele a min ségi kifogásról). - Panaszkezelés: írásbeli, szóbeli panaszoknak a vállalkozások részér l történ kezelése, vásárlók könyve kezelése, elhelyezése, vásárlók könyvi bejegyzés, illet leg egyéb írásbeli panasz 30 napon belüli, érdemi megválaszolása, szóbeli panasz kezelése. - Utazás-vendéglátás – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység ellen rzése, a nemdohányzók védelmében hozott rendelkezések betartásának ellen rzése a vendéglátó-ipari egységekben, az éjszakai zenés-táncos rendezvények jogszabályi el írásoknak való megfelel sége vizsgálata, illetve a fiatalkorúak alkohollal és dohánytermékkel való kiszolgálásának ellen rzése. A fürd üzemeltetéséhez kapcsolódó jogszabályok összefoglalásképpen az alábbiakban tekinthet k meg. A 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l tartalmazza a közfürd k létesítésére, fenntartására, üzemeltetésére és a víz min ségére vonatkozó részletes szakmai el írásokat. Az 1. számú melléklet a fenti el írásokat, a 2. számú melléklet pedig a szükséges szakképesítési követelményeket taglalja. A közfürd szakszer és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes m szaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi el írásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit az üzemeltet – a területileg illetékes ÁNTSZ határozatával jóváhagyott - üzemeltetési szabályzatban határozza meg. Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza a) az üzemvitelre, b) a technológiai folyamatokra, c) az id szakos m szaki, vízmin ségi ellen rzésekre és vizsgálatokra, d) a közfürd -szolgáltatásokra és közönségforgalomra, e) a biztonságtechnikai és egészségvédelmi óvó rendszabályokra, f) az el zetes és id szakos egészségügyi vizsgálatokra, illetve ezek betartására vonatkozó részletes szabályokat.
280
Amennyiben a közfürd gyógyászati szolgáltatást is nyújt, az üzemeltetési szabályzatban tételesen fel kell sorolni e szolgáltatásokat, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, igénybevételük módját. Gyógyvízzel, elismert ásványvízzel üzemel gyógymedence vízellátásának rendjét és a víznyerést l a végs felhasználásig alkalmazott vízkezelést az üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni. A közfürd vízmin ségére vonatkozó szakmai követelményrendszert a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l szóló 37/1996. (X.18.) NM rendelet határozza meg. A 1. számú melléklete el írja, hogy a mesterséges közfürd vize (tápvizének, pótvizének) min ségének - bakteriológiai szempontból történ - biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány el írásai szerint, vagy azzal legalább egyenérték megoldásnak megfelel en kell végezni. Mérgez anyagok, továbbá a szennyezésjelz kémiai komponensek szempontjából a víznek ivóvíz min ség nek kell lennie, melyre külön jogszabály rendelkezései az irányadók. Szennyezésjelz kémiai komponensek felszíni vízb l nyert víz és nem védett felszín alatti víz esetén a következ k: KOlps, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, kénhidrogén. A többi paraméter esetén ett l el lehet térni, de az eltérés a követelmények betartását és a fürd üzemeltetését nem zavarhatja. Amennyiben a közfürd létesít je a fent megjelölt hatályos nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelel ség megállapítását az Országos Tisztif orvosi Hivataltól (OTH) kell kérnie. Vonatkozó jogszabályok - 121/1996. (VII. 2Ő.) Korm. rendelet a közfürd k létesítésér l és m ködésér l, - 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz min ségi követelményeir l és az ellen rzés rendjér l. - 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l. 8.2. A fürd szolgáltató és az OEP közötti szerz dés alapján történ finanszírozás30 Az orvosi rehabilitáció az egészségügyi ellátó rendszer része. Az ilyen típusú ellátások során szervezett keretek között, az egészségtudomány eszközeinek felhasználásával teszik lehet vé, hogy az egészségi állapotában károsodott beteg vagy fogyatékos személyeknél a meglev képességeik fejlesztésével, illetve pótlásával el segítsék, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és ezáltal képessé váljanak a családba, munkahelyre, vagy más közösségbe való beilleszkedésre. Az orvosi rehabilitációs ellátásokhoz tartozik például a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, vagy a foglalkoztatás-terápia is. Hazánk gyógyvizekben gazdag természeti adottságait hasznosító fürd kben nyújtott ellátások, gyógyulási lehet ségek egyre nagyobb népszer ségnek örvendenek a betegek és a kikapcsolódásra, felüdülésre vágyók körében. A fürd gyógyászati ellátások rehabilitációs ellátásban betöltött jelent ségére tekintettel, egyes ellátások társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehet k. A fürd gyógyászati ellátás az orvosi rehabilitációs ellátások közé tartozó gyógyászati ellátás, amelyet f ként a krónikus reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezeléseknél alkalmaznak. A gyógyászati ellátások társadalombiztosítási 30
Forrás: http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,35161&_dad=portal&_schema=PORTAL , letöltés ideje: 2011. 08. 29.
281
támogatással orvosi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, gyógyfürd ben, továbbá a gyógyfürd nek nem min sül közfürd ben nyújthatóak. A gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató kapacitása, valamint az alkalmazott gyógytényez hatékonysága alapján országos, regionális és helyi jelleg nek min sített szolgáltatókat különböztetünk meg. Az egészségbiztosító kizárólag olyan közfürd vel köt szerz dés a fürd gyógyászati ellátások támogatására, amelynek van medencéje, zárt területen m ködik, és a szolgáltatónak a társadalombiztosítás által támogatható fürd gyógyászati ellátások közül legalább négyfajta ellátás nyújtására van m ködési engedélye. A gyógyászati ellátásokat a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek az egészségbiztosítás keretében, a járóbeteg-szakellátás során, az ellátás árához nyújtott támogatással vehetik igénybe. A támogatáshoz valamennyi alábbi feltétel együttes teljesülése szükséges. Olyan gyógyászati ellátás árához jár támogatás, amely ellátások körét a jogszabály meghatározza, és a gyógyászati ellátás – TB-támogatással történ – rendelésére jogosult szakorvos a rendelés szakmai szabályait betartva rendeli, és az egészségbiztosítási pénztárral – támogatott gyógyászati ellátás nyújtására – szerz dést kötött szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást a beteg. A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehet gyógyászati ellátások meghatározása és az ezek árához nyújtott támogatás mértéke egészségpolitikai döntést igényel, ezért azt az egészségügyi miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – állapítja meg, és rendeletben hirdeti ki. A társadalombiztosítási támogatással rendelhet gyógyászati ellátások támogatásának mértékét a 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet határozza meg. A rendeletben nevesített támogatott fürd gyógyászati ellátások: gyógyvizes gyógymedence gyógyvizes kádfürd iszappakolás súlyfürd szénsavas fürd orvosi gyógymasszázs víz alatti vízsugármasszázs víz alatti csoportos gyógytorna komplex fürd gyógyászati ellátás 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás. Az egészségbiztosító által támogatott gyógyászati ellátások kiszolgálásának szakmai követelményeit részletesen az ő/200Ő. EüM rendelet 2. sz. melléklete határozza meg. A komplex fürd gyógyászati ellátás négy fürd gyógyászati ellátásból és ezzel együtt a gyógyfürd szakorvosa által meghatározott fizikoterápiás kezelés fajtából áll. A gyógyászati ellátások keretében egészségbiztosítási támogatással igénybe vehet fizikoterápiás ellátásokat az ő/200Ő. EüM rendelet Ő. sz. melléklete határozza meg. A gyógyfürd szakorvosa a betegr l kórlapot vezet, kitölti a kétpéldányos kezel lapot és a kezelés befejezésekor zárójelentést készít. A fenti rendelet a Függelékben olvasható. 282
8.2.1. A gyógyászati ellátások rendelésére jogosult orvosok köre Az egészségbiztosítás keretében igénybe vehet gyógyászati ellátásokat csak szakorvos rendelheti, azonban az egészségbiztosító által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál (magánrendelésen) még a szakorvos sem rendelhet társadalombiztosítási támogatással kiszolgált gyógyfürd kezelést. Továbbá az a szakorvos sem rendelhet gyógyászati ellátást, aki kizárólag az ún pro familia – gyógyító tevékenységet nem folytat, de családi – körben jogosult rendelésre. A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás rendelése az egyes betegségcsoportonként részletesen szabályozott. A betegségcsoport egyes szakorvosai illetve a szakorvos javaslata alapján a házi gyermekorvos jogosult rendelni a csoportos gyógyúszást. A fürd gyógyászati ellátásokat (vagyis a csoportos gyógyúszáson kívüli, támogatott gyógyászati ellátásokat) kizárólag a finanszírozott egészségügyi szolgáltató reumatológus, fizioterápiás, ortopéd valamint mozgásszervi rehabilitációs szakorvosa rendelheti. 8.2.2. A gyógyászati ellátás rendelése
Az ő/200Ő. EüM rendelet ő. számú melléklete meghatározza, hogy az egyes fürd gyógyászati ellátások mely betegségekre rendelhet k egészségbiztosítási támogatás mellett. A gyógyászati ellátásokat a gyógyszerek rendelésére használt, a társadalombiztosító által rendszeresített vonalkódos vényen kell rendelni, azzal, hogy a vényen jelezni kell a fürd gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató nevét és a betegség kódszámát is. Az ellátás igénybevételéhez szükséges továbbá kezel lap is, amelyet az ellátást rendel orvos tölt ki két példányban. Komplex fürd gyógyászati ellátás igénybevétele esetén a kezel lapot a gyógyfürd szakorvosa állítja ki. Az orvos kérelmére nyilatkozni kell arról is, hogy a beteg az adott naptári évben hány alkalommal vett már igénybe társadalombiztosítási támogatással gyógyászati ellátást. 8.2.3. Gyógyászati ellátás kúra keretében A kúra során az egyes ellátásokat meghatározott id n belül, meghatározott kezelési terv szerint alkalmazzák, ugyanannál a szolgáltatónál. A betegség jellegét l függetlenül, – támogatással – naptári évenként összesen két kúra rendelhet . A következ évre áthúzódó kúra a megkezdése szerinti évhez tartozik. Az ellátások kombináltan is igénybe vehet k, de egy kúrában legfeljebb négy különböz fajta kezelést lehet rendelni. Az egyes fürd gyógyászati kezelés fajtákat f szabály szerint 1ő alkalomra lehet rendelni, de a rendel orvos szakmailag indokolt esetben ett l eltér en 6-20 kezelést is rendelhet. A baleseti vagy m téti utókezelés során a komplex fürd gyógyászati ellátás f szabály szerint is igénybe vehet 20 alkalommal. A kúra összetétele orvos-szakmai indokok alapján a kezelés során megváltoztatható. A komplex fürd gyógyászati ellátás és a csoportos gyógyúszás kizárólag önállóan rendelhet . A 18 éves kor alattiak csoportos gyógyúszása hetente két (iskolai szünetben pedig naponta két) alkalommal vehet igénybe, oly módon, hogy a kúra összesen legfeljebb ő2 kezelésb l állhat és 26 hétig tarthat.
283
A kúra keretében rendelt gyógyászati ellátásokat – és azok számát – egy vényre kell felírni, és ugyanabban a fürd ben kell igénybe venni. El fordulhat azonban, hogy valamely fürd , szolgáltató az egyes ellátásokat különböz helyszíneken szolgáltatja. Az így kiszolgált ellátásokat ugyanazon fürd ben igénybe vett ellátásnak tekintik; mégis az egyes kezelésfajtákat megosztottan, az ellátások kiszolgálásának helyszínei szerint, önálló vényeken és kezel lapokon kell rendelni. A gyógyfürd szakorvosa köteles a betegr l kórlapot vezetni, két példányban kezel lapot kitölteni és a kezelés befejezésekor zárójelentést készíteni, melyben rögzíti a kúra során a beteg egészségi állapotában észlelt változást is. A kúra igénybevétele során az azt elrendel orvos, illetve a szolgáltató szakorvosa orvosszakmailag indokolt esetben a kúra összetételét megváltoztathatja úgy, hogy csökkenti vagy növeli az azt alkotó egyes gyógyászati ellátások keretében nyújtandó kezelések számát. A változást a kezel lapon át kell vezetni. A megkezdett kúra egy alkalommal megszakítható, illetve meghosszabbítható a beteg egészségi állapotának megváltozása esetén. A meghosszabbított kúrát az új vény kiállításának napjától számított harminc napon belül kell megkezdeni. Ha a vény érvényességi ideje alatt a beteg már nem tudja befejezni a kúrát, az igénybe nem vett ellátásokat újabb vényen illetve a két kezel lappal kell rendelni (és a meghosszabbítást jelezni kell). A megszakítás miatt még igénybe nem vett ellátásokat a betegnél lev kezel lap alapján állapítja meg a vényt kiállító orvos. A beteg egészségi állapota miatt megszakított kúrát nem kötelez ugyanannál a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatónál folytatni, ahol azt a beteg megkezdte. 8.2.4. A gyógyászati ellátás igénybevétele A gyógyászati ellátás igénybevételének módjáról az ellátást rendel orvos, az ellátások kiszolgálásának rendjér l az azt kiszolgáló egészségügyi szolgáltató ad tájékoztatást a beutalt személyeknek. Az ellátást rendel vény kiállításának napjától számított 30 napon belül meg kell kezdeni a kezeléseket. Ha a vény érvényességi ideje alatt nem kezd dik meg az ellátás, a kúrát úgy kell tekinteni, mintha azt az orvos el sem rendelte volna. A kúra megkezdésekor a vény és a kezel lap egyik példánya a fürd szolgáltatónál, a másik példány a betegnél marad. Komplex fürd gyógyászati ellátás rendelése esetén a szükséges kezelésfajták a gyógyfürd szakorvosa által meghatározott kombinációban vehet k igénybe. A vény érvényességi ideje a rendelt kezelésfajtától függ; csoportos gyógyúszás esetén az els igénybevételét l számított 26 hétig, a többi ellátás esetén 8 hétig érvényes. Az egészségbiztosítási támogatással igénybe vehet kezelések átlagos id tartamát az ő/200Ő. EüM rendelet 3. sz. melléklete határozza meg. Az ellátás igénybevételét a fürd szolgáltató a kezel lapon, a beteg pedig a vény és minden alkalommal a kezel lap aláírásával igazolja. A betegnek a nála lev kezel lapot minden kezelésre vinnie kell, majd a kúra befejezését követ három héten belül a gyógyászati ellátást rendel orvoshoz ellen rz vizsgálatra kell menni, és a kezel lapot átadni. Aki az ellen rz vizsgálaton nem vesz részt, újabb kúrára nem jogosult.
284
A gyógyászati ellátások igénybevételéhez utazási költségtérítés jár az általános szabályok szerint. Az utazási utalványt a gyógyászati ellátást rendel orvos állítja ki, majd a szolgáltatás igénybevételét követ en a fürd által kijelölt személy igazolja, illetve szükség szerint kiállítja az utalványt. 8.2.5. Az ellátások igénybevételének ellenőrzése Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét ellen rzi az egészségbiztosító. Ennek keretében összesíti a beteg által társadalombiztosítási támogatással igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Az összesítés érdekében a személyes- és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést is kezdeményezhet a beteggel, aki köteles ebben közrem ködni. Ha az adategyeztetés során az érintett beteg az egészségbiztosító által megállapított összesítésben szerepl valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást rendel , illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló dokumentációt is ellen rzi. Ha az igénybe vett ellátások összesítése, illetve az adategyeztetés során az egészségbiztosító megállapítja, hogy a beteg jogalap nélkül és felróhatóan vette igénybe a gyógyászati ellátás árához nyújtott támogatást, akkor köteles lesz azt megtéríteni (közgyógyellátás esetén pedig a közgyógyellátás keretében kifizetett összeget is). Az adategyeztetés után az ellátásban részesült személy lakóhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár ún. megtérítésre kötelez határozattal, a támogatás igénybevételét l számított három éven belül (b ncselekmény esetén a büntethet ség elévüléséig) érvényesíti a követelést. 8.2.6. Tapasztalatok a társadalombiztosított kezelések nyújtásával kapcsolatban
A TB-kezelések által egy stabil betegkör alakul ki, hiszen egyszerre egy kezeléstípusból max. 1ő kezelés írható fel és egyszerre négyféle kezelésben részesülhet a beteg. A kúra egy évben kétszer ismételhet . Gyakori tapasztalat, hogy a beteg emberek megtapasztalva a víz jótékony hatását kés bb is felkeresik a szolgáltatót, akkor már mint fizet vendég. Természetesen a beteg a számára felírt kezeléseken túl térítéses kezeléseket is igényelhet. Ilyen szerz dött szolgáltató például a Hotel Űéke, Hajdúszoboszló, a Hotel Ezüstpart, Siófok, a Helios Gyógyszálló, Hévíz is.
8.3. Az egészségpénztárakkal történ szerz déskötés A gyógy- illetve wellness szállodáknak lehet ségük van egészségpénztárakkal való szerz déskötésre is. Az egészségpénztár az egészség meg rzésére irányuló prevenciós tevékenységeken kívül egy betegség utáni, az egészség helyreállítását célzó rehabilitációs folyamat költségeit finanszírozza és - a társadalombiztosító a gyógyító eljárások zömének átlagos színvonalon történ végrehajtásának költségeit fedezi - részben a társadalombiztosító által nem fedezett tevékenységek, részben az átlagos színvonalat meghaladó színvonalú eljárások (többlet) költségeit.
285
Az egészségpénztárak térnyerésében a munkáltatók is részt tudnak venni, hiszen a fejlett piaci és kulturális feltételek mellett m köd államokban az úgynevezett „employee benefit", vagy munkavállalók számára pluszel nyöket kínáló program a vállalati humánpolitika talán egyik leghatékonyabb eszköze, hiszen a bérjuttatás mellett igen er s a verseny az „egyéb juttatások" tekintetében is. A szinte személytelen bérjuttatásokkal ellentétben ez a program szorosabb kapcsolatot épít a munkaadó és a munkavállaló között, s igen jó motivációs eszköz, a sikeres és tapasztalt munkavállaló megszerzésének és egyúttal megtartásának a záloga. A megfelel en kialakított program szolgáltatása többet érhet, mint az azonos, pusztán forintérték bérjuttatás, ugyanakkor a munkáltatónak mindez kevesebbe kerül, mert a program egyes elemei kedvezményekkel támogatottak.Ennek fontos eleme a baleset- és egészségbiztosítás, amelynek keretében a munkaadó el re tervezetten fizeti a biztosítási díjat, így egy munkavállaló balesetének és betegségének anyagi kockázatát a biztosító állja. A másik lényeges elem az önkéntes pénztári forma, az ismert és népszer nyugdíjpénztárak mellett az egészségpénztár intézménye, amelybe a vállalat befizetéseket eszközöl, és természetesen önkéntes alapon a munkavállaló is hasonlóképpen tehet. A cég alkalmazottai a szerz dött szolgáltatók gyógyszolgáltatásait vehetik igénybe, melynek költségeit – megfelel fedezet esetén – az egészségpénztár állja. A szolgáltatás elszámolása csak orvosi igazolással, ajánlással lehetséges. A szolgáltatásról ÁFÁ-s számlát kell kérni. A számla címzettje: rendszerint az egészségpénztár, a számlán fel kell tüntetni a szolgáltatást igénybe vev tag (a Pénztárnál szolgáltatásra jogosultként bejelentett közeli hozzátartozója) azonosításra alkalmas adatait (név, cím, pénztári azonosító száma). 8.3.1. Jogszabályi háttér Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XűVI. törvény alapján „ő. § (1) Az egészségpénztárak a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbiakban felsorolt, az OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatják: a) bármilyen, meghatározott feltételeknek megfelel egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, amely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehet egészségügyi szolgáltatást kiegészíti, vagy helyettesíti; b) helyi önkormányzat által kiadott m ködési engedéllyel rendelkez szolgáltató által a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére nyújtott otthoni gondozás; c) a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseir l szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelel szolgáltató által nyújtott szolgáltatások; d) gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelések igénybevétele; e) gyógyfürd , mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürd kórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásainak, gyógyellátásainak igénybevétele; f) rekreációs és gyógyüdülés a pénztártag szolgáltatás igénybevételekor aktuális egyéni számlaegyenlegének ő0%-os mértékéig, de naptári évenként legfeljebb 1ő0 ezer forint összegben; g) közfürd k fürd gyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevétele; h) sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így pálya-, uszoda-, terem-, foglalkozáson részvételre jogosító stb. bérlet, (nem tekinthet a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége);
286
i) aktív testmozgást segít sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül véd kiegészít eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvéd ) vásárlásának támogatása a pénztártag vásárláskor fennálló egyéni számlaegyenlegének ő0%-áig, de naptári évenként legfeljebb 70 ezer forint összegben; j) braille írással készült könyvek, magazinok árának a támogatása; k) mozgáskorlátozott, megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyít speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása, így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárok, folyosók szélesítése, emel eszközök beszerelése; l) vakvezet kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása; m) az alábbi, egészségügyi szolgáltató, vagy természetgyógyász által nyújtott szolgáltatások: 1. szenvedélybetegségekr l való leszoktatásra irányuló kezelések; 2. méregtelenít kúra; 3. léböjt kúra; Ő. preventív kúra mozgásszervi panaszok megel zésére; ő. fogyókúra program.”
8.3.2. Adómentes és adóköteles szolgáltatások köre Adómentesen elszámolható kiegészít egészségpénztári szolgáltatások Az OGYI listában szerepl , gyógyszernek nem min sül gyógyhatású készítmények is elszámolhatóak Gyógyászati segédeszközök (kivéve fog- és szájápolási cikkek, gyógytea), Hallásjavítók, látásjavítók (szemüveg, kontaktlencse) Tápszerek, orvostechnikai eszközök, csecsem és betegápolási cikkek, gyógyvíz, gyógyiszap Fenti 3 termékcsoport házhozszállítása Sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások, sportbérletek támogatása Táppénz-kiegészítés pénztártag részére az Ebtv. ŐŐ §-a szerinti keres képtelenség esetén (Közeli hozzátartozó részére nem lehetséges) Gyógyüdülés, egészségügyi üdülés**** egészségügyi szolgáltatással egy jogosult esetén 160 ezer forintig, több jogosult esetén 2Ő0 ezer forintig, nyitóegyenleg figyelembevétele nélkül. (Nem adómentes a wellness szállodában igénybevett rekreációs üdülés akkor sem, ha egészségügyi szolgáltatást tartalmaz.) A Tb keretében igénybe vehet egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése
Adókötelessé vált életmódjavító szolgáltatások Természetgyógyászati szolgáltatások Rekreációs üdülések** egészségügyi szolgáltatással Sporteszközök*** vásárlásának támogatása
Életmódjavítást el segít kúrák: méregtelenít kúra, léböjt kúra, preventív kúra, mozgásszervi panaszok megel zése, fogyókúra program Gyógyteák, fog- és szájápolók
287
Otthoni gondozás Gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápia Fürd szolgáltatás egészségügyi ellátással Látássérült személyek életvitelét el segít szolgáltatások Életvitelt el segít szolgáltatás (mozgáskorlátozott illetve fogyatékos személyek részére) A szenvedélybetegségr l való leszoktatásra irányuló kezelés.
*Sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások elszámolása ebben az évben jogosultanként a minimálbér összegéig (2011-ben 78 000 Ft-ig) számolhatóak el jogosultanként. A kiadás elszámolásához nem szükséges orvosi igazolás és a számlát kiállító szolgáltatóval nem szükséges szerz déskötés, de a számlán vev ként a pénztár neve, címe és a jogosult neve kell, hogy szerepeljen. **Rekreációs üdülés elszámolása egy jogosult esetén 160 ezer forintig, több jogosult esetén 240 ezer forintig lesz kifizethet az adott évben. A kifizetett összeg adóköteles jövedelem a pénztártag részére. ***Sportszervásárlás (bérlés) elszámolása összegkorlátozás nélkül történik, de a kifizetett összeg adóköteles jövedelem a pénztártag részére. **** A gyógyüdülés és az egészségügyi üdülés egy jogosult esetén 160 ezer forintig, több jogosult esetén 2Ő0 ezer forintig lesz kifizethet az adott évben. Orvosi javaslat nem szükséges. 22. táblázat: Összefoglaló a 2011. évben adómentesen illetve adókötelesen elszámolható termékekr l, szolgáltatásokról Forrás: http://www.aranykorep.hu/Tagok/Szolgaltatasok_termekek/index.html, letöltés ideje: 2011. 08. 24.
A joganyag értelmezésében rekreációs üdülés a kereskedelmi és fizet vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelban igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés. Egészségügyi üdülés: a kereskedelmi és fizet vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdül házban igénybevett üdülés, melynek során a szálloda, illetve üdül ház saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával – a Pénztárral Szolgáltatói Szerz désben lév – egészségügyi szolgáltatást nyújt. Gyógyüdülés: a természetes gyógytényez kr l szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdül ben, vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó üdülés. E szolgáltatások tekintetében a Pénztártag által pénztári finanszírozás keretében igénybe vehet intézménytípusok a „természetes gyógytényez kr l” szóló 7Ő/1999.(XII.2ő.) EüM rendelet 10. §-ra tekintettel, e rendelet 1. számú melléklete szerinti gyógyfürd , mozgásszervi betegeket ellátó nappali korház, gyógyfürd kórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klíma-gyógyintézet, gyógyüdül , gyógyszálló. Külföldi gyógyüdülést (ideértve a gyógyfürd igénybevételét, stb.) csak abban az esetben finanszíroz a Pénztár, ha az elérni kívánt egészségügyi hatás belföldi intézményben szakorvos által igazolhatóan nem érhet el, amelynek bizonyítása a Pénztártagot terheli. A szolgáltatás elszámolása – ez esetben is -kizárólag szerz dött szolgáltató által kibocsátott számla alapján történhet. A szolgáltatóval történ szerz dés megkötésének és hatályba helyezésének összes költsége – beleértve a szerz dés magyar nyelvre történ fordításának költségét is- a pénztártagot terheli.
288
8.3.3. Az érvényesíthető adókedvezmény Az egyénileg fizetett egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj után 20%-os adókedvezmény (mely a személyi jövedelemadóból igényelhet vissza, az igényl által megjelölt valamely önkéntes pénztári számlára) vehet igénybe 2011-ben a következ k szerint: csak egészségpénztárba történ befizetés esetén a visszaigényelhet összeg maximum évi 100.000 Ft (az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. el tt elér k esetén ez az összeg évi 130.000 Ft) kombinált – egészségpénztári, önkéntes nyugdíjpénztári, önkéntes önsegélyez pénztári – egyéni befizetés esetén a maximum összeg évi 120.000 Ft (az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. el tt elér k esetén ez az összeg évi 1ő0.000 Ft). Maximálisan visszaigényelhet összeg (20%) 100.000 Ft/év 120.000 Ft/év 130.000 Ft/év 1ő0.000 Ft/év
Az ehhez tartozó egyéni befizetés ő00.000Ft/év 600.000 Ft/év 6ő0.000 Ft/év 7ő0.000 Ft/év
23. táblázat: A 2011-ben maximálisan érvényesíthet adókedvezmény mértéke Forrás: http://www.aranykorep.hu/Tagok/adokedvezmeny/egeszsegpenztar.html, letöltés ideje: 2011. 08. 29.
További lehet ségek adókedvezményre Személyes egészségterv alapján igénybevett prevenciós szolgáltatások igénybevétele után, a szolgáltatás összegének 10%-a a személyi jövedelemadóból. Az egyéni egészségszámlán minimum 2 évre lekötött összegek után 10% az adóból visszaigényelhet (a lekötést a tag általi 2 éven belül történ megszakítása esetén az igénybevett adókedvezményt + 20%-kal együtt fizetend vissza). A fenti adókedvezmények nem növelik a maximálisan igénybe vehet összeget és nem vonatkozik rájuk jövedelemkorlát! 8.Ő. Az Üdülési Csekk A munkáltató a munkavállalója (és közeli hozzátartozói) üdülését számos módon - pénzbeli és természetbeni juttatásokkal - támogathatja. Amennyiben a munkáltató az üdülést pénzzel támogatja vagy a munkavállalónak természetben nyújtandó üdülési támogatást pénzben megváltja, úgy a támogatás összege teljes mértékben adóköteles jövedelemnek min sül. A természetben nyújtott üdülési támogatások körében a munkáltató saját tulajdonú vagy bérelt üdül t biztosíthat munkavállalója számára, illet leg üdülési csekkel is hozzájárulhat alkalmazottja üdüléséhez. A természetben nyújtott üdülési támogatások adózási szempontból eltér jelleg ek, a legkedvez bb közülük az üdülési csekk. Az üdülési csekk természetbeni juttatásként nyújtott üdülési támogatás. Üdülési csekkhez juthat a kifizet helyek, általában munkáltatók támogatásával bármely belföldi illet ség magánszemély, továbbá a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiírt pályázat nyerteseként az a belföldi illet ség , aktív munkavállaló, akinek átlagkeresete - a munkáltatója által kiadott jövedelemigazolás alapján - nem haladja meg a havi bruttó 78.000 forintot, és más munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó egyéb jövedelemmel nem rendelkezik. 289
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a munkáltatók adó- és járulék kedvezménnyel vásárolhatnak üdülési csekket munkavállalóiknak, volt munkavállalóiknak (nyugdíjasoknak) és ezen személyek közeli hozzátartozóinak. Az SZJA hatálya alá es változtatás szerint az üdülési csekket (mint kedvezményes béren kívüli juttatás) 2011-ben 16%-os személyi jövedelemadó teher terheli, amit az üdülési csekk értékének 119%-a után kell megfizetni. Az üdülési csekk névre szóló fizet eszköz, de a csekken megnevezett személy a vele együtt utazó társai költségeit is fizetheti. Az üdülési csekk más személyre át nem ruházható, készpénzre nem váltható. Amennyiben a szolgáltatások ellenértéke meghaladja a felhasználó rendelkezésére álló üdülési csekkek értékét, a különbözetet a felhasználónak ki kell egyenlítenie. Ha a szolgáltatások ellenértéke nem éri el a felhasználó részére rendelkezésre álló üdülési csekkek értékét, az elfogadóhely nem jogosult készpénzben visszaadni a felhasználó részére a különbözetet. Az üdülési csekk a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-vel szerz désben lev szálláshelyeken és utazási irodáknál készpénzt helyettesít fizet eszközként használható fel a szállás és az elfogadóhely által nyújtott egyéb szolgáltatások (étkezés, gyógykezelés, sport, wellness, fitness, stb.) kifizetésére, belföldi utazási irodai programok vásárlására. Jelenleg közel 7000 szálláshely (szálloda, panzió, üdül ház, magánszállás, ifjúsági szálló, kemping) és Ő30 utazási iroda biztosítja az üdülési csekk felhasználhatóságát, de strandokon, uszodákban és gyógyfürd kben is használható. 8.ő. Széchenyi Pihen Kártya A népszer Üdülési űsekk mellett 2011-ben az új Széchenyi Pihen Kártyával is megjelent a piacon. A két szolgáltatás egy ideig párhuzamosan fut majd, ám hosszú távon a kártya marad, a csekket el reláthatólag 2012 végén bevonják. Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300.000 forint támogatás utalható a Széchenyi Pihen Kártyára. Az Szja. törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó el írásai szerint a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mérték személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli (a munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik). Az elfogadóhelyeket 1,ő százalékkal terhelik. Az Üdülési űsekk esetében az adható évi összeg nem haladhatja meg a minimálbér összegét (78.000 Ft), igaz, ez esetben a juttatás a tulajdonos hozzátartozóinak is adható, tehát el fordulhat, hogy egyes családoknál az összeg elérheti az új kártyára utalt összeget is. A Széchenyi Pihen Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló kormányrendelet (55/2011. (IV. 12.)) szabályozza a kibocsátás és elfogadás feltételeit.A támogatást a munkavállalók ún. „elektronikus utalvány” formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – „elektronikus utalványkártya”, amely lehet vé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon. A rendszer harmadik eleme az „elektronikus utalvány nyilvántartás”, ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása. A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézményt l és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak. Az elfogadóhelyek a kártyán lév elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz290
helyettesíthet eszközre nem válthatják át. A rendelet lehet séget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1ő00 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyez jogosultságokkal hozzáférhetnek. Űár az Üdülési űsekket szélesebb körben lehet felhasználni, a Széchenyi Pihen Kártya elfogadóhely-hálózata is kiterjedt: használhatjuk szálláshelyeken, vendéglátóipari egységekben, múzeumokban, fürd kben, utazásra, mozira, állatkerti látogatásra, utasbiztosításra, stb.
291
9. A GYÓGY- ÉS WELLNESS TURISZTIKAI TERMÉK SAJÁTOSSÁGAI, A TERMÉK ELEMEI, A TERMÉKFEJLESZTÉS LEHET SÉGEI ÉS MÓDSZERE Jelen fejezetben a komplex turisztikai termék valamint a kereskedelmi forgalomba hozott termék önálló fejlesztésér l esik szó. 9.1. Komplex turisztikai termék fejlesztése
Az egészségturizmus fejlesztésének nemcsak témakörökben (gyógyfürd k, szálláshely, oktatás, infrastruktúra), de térbeli szintekben (helyi szolgáltató/település/kistérség/régió) is eltér feladatai vannak. Ezen feladatokat és azok megvalósítását biztosítani képes szintet veszi számba a következ táblázat. Szint Vállalat/szolgáltató
Település
Kistérség
Régió
Feladat Gyógyfürd k, szállodák komplex szolgáltatásainak kialakítása, fejlesztése Fürd központ építése (mediterrán fürd , gyermekparadicsom, gyógyászat, rekreációs szolgáltatások, stb.), fürd korszer sítés, termálhotel-b vítés Szálláshelyek b vítése Humán er forrás fejlesztése, saját munkaer továbbképzése Vállalati marketing Kiemelt környezetvédelem, a gyógyvíz-források védelme Alapinfrastruktúra kialakítása és a közlekedési lehet ségek (megközelíthet ség) megteremtése. Szolgáltatók letelepedésének ösztönzése, m ködésük támogatása (turisztikai alap létrehozása, turisztikai bizottság m ködtetése, rendezvények támogatása,Tourinform iroda m ködtetése) Turizmus területi koncentrációjának csökkentése Összehangolt pályázatok és marketingtevékenység Programok, rendezvények koordinációja A felszíni és felszín alatti vizek védelme Finanszírozás segítése pályázati kiírásokkal – EU-s pályázatok írására való felkészítés Marketingtevékenység például kampányévhez való csatlakozással Kutatás: geológiai, hidrológiai; vízbázis nagyságának felmérése Oktatás, képzés, feln ttképzés el segítése (nyelvi és szakmai)
2Ő. táblázat: A termékfejlesztés feladatai térbeli szintek szerint Forrás: L rincz Katalin: A hazai turisztikai régiókban megvalósuló termékfejlesztés problematikája az egészségturizmus példáján, http://geogr.elte.hu/PHD_konferencia_ELTE.../lorinczkatalin.pdf, letöltés ideje: 2009. 07. 2ő.
A szállodák esetében a komplex szolgáltatások kialakítása napjainkban nem versenyel ny, hanem elvárás a vendégek részér l. Amint az els fejezetben bemutatásra került, a vendégek egyre szélesebb kör igényekkel jelennek meg a szolgáltatóknál, mindent egyszerre szeretnének elérni egy helyen. A spa programok összeállításánál a célcsoport alapvet elvárásait kell tudni kielégíteni. A célcsoport igényét szekunder és primer piackutatás segítségével fel lehet mérni. Az életkori sajátosságok mellett további szegmentáció is eredményes lehet, például munka típusa 292
(ül munka – állómunka; stresszel terhelt munkakör, fizikailag megterhel munkakör, stb.), rendelkezésre álló szabadid (kötött munkaid , szabad munkaid , nyugdíjas, diák, stb.), rendelkezésre álló jövedelem (alacsony, közép, magas). A spa programok hossza lehet: Egynapos Hétvégi (2-3 nap) Többnapos (3-5 nap) Hetes program A spa programok szolgáltatási köre meghatározásának lehetőségei Egy szolgáltatás köré formált (pl. „Kleopátra-kúra” a Kleopátra-fürd re alapozva) Egy szolgáltatási körre alapozott (pl. hydro-program, víz alapú szolgáltatásokból összeállítva) Több, egymást kiegészít szolgáltatást magában foglaló program, valamilyen állapot elérése érdekében (pl. egészségmeg rz hétvége) Többféle szolgáltatást magában foglaló program, hogy rövid id alatt maximális hatást lehessen elérni (pl. menedzser-hétvége)
9.2. A spa létesítmények specializációja – a célcsoport igényeinek maximális kielégítésének záloga Spa az egészségturizmust kiszolgáló létesítmények összessége, ami nem csupán a hagyományos értelemben vett fürd ket jelöli, hanem olyan létesítményeket, melyek szolgáltatásaikkal nyugtatják, felélénkítik, gyógyítják, egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá teszik a vendéget. A spa fogalmi rendszere nem egységes, tartalmáról egészen eltér elképzelések és percepciók élnek a világ különböz területein. Európa nagy részén (f ként a német nyelvterület országaiban és Közép-Európában) els sorban a gyógyászati szolgáltatásokat kínáló (termál)fürd vel kapcsolatban használják. Észak-Európában inkább meleg vizes élményfürd t jelent, míg az USA-ban olyan szolgáltatásokat, amelyek fizikai és/vagy mentális felfrissülést nyújtanak, akár termálvíz hiányában is. Leggyakoribb formái: Klub Spa (Club Spa) olyan létesítmény, amely els dlegesen fitness szolgáltatásokat nyújt, emellett pedig a spa szélesebb körben vett szolgáltatásai közül is megtalálható néhány a napi használók számára. Napi Spa (Day Spa) olyan szépség-, fitness- és wellness programokat kínáló létesítmény, ahol nincs lehet ség szállás igénybevételére; a kezelések id tartama egy órától egy napig terjedhet. Spa Hotel szállodai elszállásolást és rendszerint többnapos, a testi-lelki-szellemi egyensúlyt biztosító, all inclusive programokat kínáló spa. Holisztikus Spa alternatív gyógykezeléseket és étkezést (például vegetáriánus konyhát) kínáló spa, amelynek célja a vendégek tudatállapotának kedvez irányba történ befolyásolása. Gyógyászati Spa (Medical spa) hagyományos és kiegészít gyógy- és egészségmeg rz kezeléseket, valamint egyéb spa szolgáltatásokat kínáló létesítmény, amely egészségügyi intézményeket is magában foglalhat.
293
A fürdő a természetes, helyben található ásványvízre, termálvízre, gyógyvízre vagy tengervízre épül spa, amely hidroterápiás kezeléseket kínál a vendégei számára. Spa üdülőhely (Resort spa) a civilizációtól rendszerint távol, gyönyör természeti környezetben található, all inclusive ellátást kínáló üdül hely, amely wellness szolgáltatások és programok széles körét nyújtja vendégei számára. Sport/kaland spa (Sport spa) spa szolgáltatásokat, valamint speciális sportprogramokat kínáló létesítmény (a sportszolgáltatások köre a golftól a síelésen és a horgászaton keresztül például a maratoni futásra való felkészítésig terjedhet). Strukturált spa (Structured spa) szigorú szabályokkal rendelkez létesítmény, amely lehet vé tesz vendégei számára valamilyen meghatározott cél (pl. fogyás, dohányzásról leszokás) elérését. 9.3. Termékfejlesztés a gyakorlatban - wellness szolgáltatások új célcsoportok számára Amióta a wellness- és fitness irányzatok tért hódítottak, a férfiak is egyre jobban és többet tör dnek testükkel, igénylik a szükségleteiknek megfelel en összeállított pl. kozmetikai kezeléseket is. De mit várnak a férfiak egy wellness programtól? A pénzéért a férfi vendég kézzel fogható ellenértéket akar: fitté akar válni, jól akar kinézni, mert ez el segíti karrierjét, érvényesülését. Ez azt jelenti, hogy ápoltnak és fiatalosnak akar kinézni, s a legtöbb férfi hangsúlyt fektet arra, hogy kisugárzása sportos legyen. A kényeztet faktor szerepét ekkor sem szabad elfeledni! Milyen lehet egy kreatív férfi wellness program? A férfiak a sportos, egyszer dolgokat kedvelik, felhajtás nélkül. Ilyen megfelel kezelési lehet ségek többek között: kéz- és lábápolás, az egész test kefés masszírozása vagy peelingje (hámlasztása), klasszikus sportmasszázs, de kedvelik a Shiatsu és a reflexzóna-masszázst a jó közérzet biztosítására. Továbbá a testpakolások, kozmetikai arckezelés, ahol a masszázson van a hangsúly, lazító tréningek, fitness gyakorlatok. Sok különböz kombináció elképzelhet , de minden esetben érdemes megfogadni, hogy a klasszikus és er teljes izommasszázs, szauna, szolárium, fitness és lazító edzések, s különféle fürd k (pl. oxigénes pezsg fürd k) legyenek a szolgáltatássor vezérpontjai. A férfi vendégek mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a gyermekek, kamaszok valamint a szépkorúak. 9.Ő. Termékfejlesztés a gyakorlatban – a helyi értékek, mint a szolgáltatók USP-je Napjainkban a wellness szolgáltatások piacán egyre több és több szolgáltató, egyre több és több, gyakran hasonló termékkel, szolgáltatással jelenik meg. Aki a spa programjainak összeállításakor helyi terápiás- és wellness adottságait okosan használja fel, az nemcsak elvarázsolja vendégeit, hanem magához is köti ket, ez pedig jelent s versenyel nyt biztosít a piaci versenytársakkal szemben. Az Európai Unió által kitágult közösségi piacon a helyi sajátosságokat kihasználó szolgáltatók sajátos versenyel nyre, egyedi értékesítési értéktöbbletre (USP, Unique Selling Proposition) tehetnek szert. Milyen helyi adottságok használhatók újszerűen? 1. A bor/sz l termesztéssel foglalkozó régiókban magától kínálkozik a borterápia. A gyengéd masszírozás sz l mag olajjal, pezsg ben való fürd zés, az arc frissítése friss, 294
2.
3.
Ő.
ő.
leh tött sz l szemekb l frissen készített beauty koncentrátummal, s mindehhez egy nemes kortyolnivaló is dukál. Els sorban a „Gutedel” sz l (magyarul Saszla) az, amely kiválóan alkalmas ilyen felhasználásra. A b rre felvitt gutedel-kivonatok méregtelenítenek, víztelenítenek és stabilizálnak. Az értékes olaj mellett – egy mázsa sz l magból kb. egy liter vonható ki – felélénkíti és megújítja a b rt. A sz l mag iszappal kombinálva nagyszer en alkalmazható peelingként vagy maszkként. Els sorban hámlasztó hatásának köszönhet en játszanak a sz l szemekben és a sz l mustban el forduló glikolsavak, almaés borsavak kozmetikai kezeléseknél dönt szerepet. A bel le készített bor olyan különleges összetev inek köszönhet en, mint az enzimek, a vitaminok és ásványi anyagok kiemelked en értékesek az egészségre és a szépségre. A bor és a wellness összekapcsolására példa hazánkban a tarcali Andrássy Kúria Hotel**** Wine & Spa vagy a villányi űrocus Gere Űor Hotel - Wine Spa. Sörben vagy komlóban fürdeni, s mindehhez beh tött világos sört kortyolgatni – ez is egy divatos wellness recept. Természetesen ez a szolgáltatáscsoport a komló termelési területein kezdett el terjedni. Többek között b rtisztító, vértisztító, izzasztó, vizelethajtó hatása van, s jó hatással bír a májra és a vesére is. Ezen kívül hatására növekszik a teljesít képességünk, a b r pedig ellenállóbb lesz. A csehországi űhodovar sörf zde orvosi ajánlással kínálja „Pravé pivní lázně”, azaz eredeti sörfürd szolgáltatását további sörön alapuló kezeléssel együtt. Ha a spat buja rétek és fenséges erd k veszik körül, akkor kínálati palettából nem hiányozhat sem a széna, sem a gyógynövényes kezelés. Példa erre Németországban a Schwäbisch erd ben található Schassberger Hotel, amely „Vital Spa” elnevezés csomagot kínál. Az ausztriai Salinen város legf bb adottsága a só. Ez a helyi orvosság egyszerre felfrissít, feléleszt és ellazít. Használható b rápolásra, de hatásos a reumás panaszok elleni harcban is. Er síti ellenálló-képességünket, serkenti a vérkeringést, ingerli a vegetatív idegrendszert, segít a fáradt lábakon, a korpás fejb rön, de jó torokfájdalmak, álmatlanság és idegesség ellen is. A só tehát orvosság szinte mindenre. A szolgáltatások középpontjában a sófürd k és a sós tekercselés állnak, de készét képezik az ivókúrák is. A rügeni űliff Hotel példája a helyi adottságokon alapuló versenyel ny-szerzésnek. A tenger, az egészséges leveg és a rügeni mészk fontos szerepet játszanak a kínálat kialakításában. A legjobb kezeléseket a Rügen szigetén kiválasztott mészk és ápolóiszappal végzik. A b r típusát egyedileg meghatározva, az iszap és a mészk g zfürd vel kombinálva a b r alá hatol. A rügeni gyógy-mészkövet különösen finom szemcsézete különbözteti meg pozitív módon a többi pelloidtól. A mészk b l készült ápoló pakolófürd k salaktalanítják, ápolják a b rt, s er sítik a vérkeringést testünkben.
9.ő. Egyedi termék a Maldív-szigeteken - Wellness-központ a tenger mélyén Malétól, a Maldív Köztársaság f városától hajóval 2ő, hidroplánnal mintegy 1ő percre fekv Male-atoll egy talpalatnyi édenkert az Indiai-óceán közepén. Ebben a páratlan környezetben vár bennünket a Huvasen Fushi Resorts&Spa elnevezés hotel és egészségközpont, ahol a világ szeme el l elbújva, de ugyanakkor a legnagyobb gondoskodással ápoltan adhatjuk át magunkat a testet-lelket frissít kúráknak. A 2ő millió dolláros beruházásból létesült üdül komplexum a fehér homokos, addig érintetlen tengerparton emelt Ő3 különálló, cölöpökre épített nádtet s kis házak egyikében szállásolja el a kikapcsolódni vágyó vendégeket. Az ilyenkor szokásos, óceánra vagy a lagúnákra nyíló pazar kilátás élményét a tervez k a lakosztályokhoz kialakított külön bejáratú medencével,
295
illetve a tengerbe benyúló jacuzzival igyekeztek fokozni. A hotel legnagyobb különlegessége azonban nem ebben rejlik. Napjainkban egyre inkább divat, hogy a különböz luxusszállodák minél szélesebb szolgáltatási kínálattal próbálván megnyerni maguknak az üdül közönséget, folyamatosan b vítik tevékenységi körüket. Ma már senki sem lep dik meg azt hallva, hogy egy hotel egyben egészségközpontként is üzemel. Ezt a tendenciát követve egészült ki a szóban forgó létesítmény is a jelenleg legnagyobb büszkeségeként számon tartott, test és lélek felfrissítésér l egyaránt gondoskodó helységével. A Per Aquum névre keresztelt Maldív-szigeteki spa központ a legkülönböz bb masszázstechnikák, lávaköves kezelések, aromaterápiák, napozás utáni b rápolások vagy éppen az id eltolódás okozta fáradtság, az úgynevezett jet-lag utáni regeneráló programoknak otthont adó épületrész specialitása abban rejlik, hogy mindezt egy olyan környezetben élvezhetjük végig, mint sehol máshol a világon. A masszázsterem ugyanis a tengerszint alatt, az óceántól körülölelve helyezkedik el. Hála a körpanorámás ablakoknak, a kezelés egész ideje alatt a korallszigetek él világában gyönyörködhetünk. A robinsoni környezetet idéz felszíni lakosztályok építészeti stílusa remekül ötvözi a puritán, de annál hangulatosabb megjelenést a modern kori vívmányokkal. A hivalkodástól mentes luxus jegyében berendezett szobák és szalonok bútorai tökéletesen illeszkednek a fából épült kunyhók atmoszférájába. Mindehhez persze a legmodernebb technika párosul, ám a terek kialakításakor gondosan ügyeltek arra, hogy a különböz audiovizuális rendszerek amennyire csak lehet, diszkréten rejtve maradjanak. A plazma tévé, DVD lejátszó és a Dolby Surround hangrendszer minden lakosztályban alapfelszerelés, hogy a kikapcsolódásra vágyó turisták semmiben se szenvedhessenek hiányt. Kérdés, hogy ugyan miért is fecsérelnénk az itt töltött id nket filmekre, mikor az épp a szemünk láttára elevenedik meg?
11. kép: a szálloda küls megjelenése
12. kép: Az akváriumhatású spa részleg
Habár a Huvafen Fushi Hotelbe látogatva a világ végén érezhetjük magunkat, mégsem leszünk a világtól elzártan: az atollra minden nap érkeznek az ételkülönlegességekhez szükséges friss alapanyagok földgolyó legkülönböz bb tájairól. Ahogy a spa központ, úgy a körültekint en összeállított étrend is a vendégek egészségét szolgálja, a fogásokat pedig az aprócska szigeten található öt étterem és bár valamelyikében lehet elfogyasztani. A 2Ő órás szobaszerviz segítségével pedig bármikor megkóstolhatjuk a szálloda borospincéjében felhalmozott, a világ legkiválóbb borait és pezsg it felvonultató kínálat valamelyik darabját. És akit a kulináris élvezetek sem tudnak már lekötni, a búvártanfolyam keretein belül elindulhat felfedezni a korallszigetek színpompás él világát, vagy esténként kievezhet, hogy csónakban ringatózva romantikázza végig a naplementét. Forrás: http://www.deluxe.hu/newsprint.php?page=newsprint&id=450, letöltés ideje: 2009. 08. 11. A szálloda honlapja elérhető a http://www.huvafenfushi.com oldalon.
9.6. Önálló spa termékfejlesztés 296
A legtöbb, spakban felhasznált vagy értékesített termék valamely kozmetikai cég vagy laboratórium védett márkanev vagy kereskedelmi terméke. A termékek különböz kiszerelés ek, „kabin” és „lakossági” csomagolásúak. A kabin professzionális felhasználásra, nagy kiszerelésben, a lakossági termékek pedig otthoni használatra, kisebb kiszerelés csomagolásban készülnek. A spak számára fontos, hogy a kiajánlott kezelésekhez, szolgáltatások köréhez megfelel min ségben és mennyiségben álljon rendelkezésre alapanyag vagy kabintermék. A spa piac növekedésével a szolgáltatási kör horizontális és vertikális irányú b vítésére kényszerül az üzemeltet , amely az el z pontban megfogalmazottakat még fontosabbá teszi. Ha a spa üzemeltet je a piacon egyedi termékkel szeretne megjelenni, akkor elhatározhatja saját termékvonal kifejlesztését vagy saját márka kialakítását. A spa-k bevételének forrásai belép jegy vagy h - és vízi szolgáltatások használata masszázsok testkezelések arckezelések egyéb szépségipari szolgáltatások manik r / pedik r szolgáltatáscsomagok termékértékesítés (az USA-ban a termékértékesítés adja a spak bevételének 20-30%át) büfé, kávézó bérbeadás (pl. fürd köpeny)
Megéri-e önálló terméket létrehozni? Miel tt amellett döntenénk, hogy saját márkás terméket hozunk létre, a következ ket mindenképpen meg kell fontolni: a termékvonal termékeinek száma a gyártandó termékmennyiség (méretgazdaságossági szempontok) azon kezelések száma, amely professzionális terméket igényel várható termékértékesítési intenzitás csomagolás módja A döntés alátámasztására megvalósíthatósági tanulmányt szükséges készíteni. 9.6.1. A kereskedelmi márkás és az új saját márkás termékek összehasonlítása Kereskedelmi márka
Új saját márka
A márka ismertsége és fogyasztói elfogadottsága
Már létez , piacra bevezetett termékcsoport. A terméket el állító vállalat hírneve a min ségi termékeken és a szakembergárdán alapul.
A semmib l kell felépíteni. A spa hírneve a szolgáltatásnyújtáson alapul. Meg fognak-e a vev k barátkozni azzal, hogy egy spa képes megfelel szakértelemmel terméket el állítani?
Marketing
297
Az értékesítés támogatása az értékesít helyen jellemz en automatikusan biztosított (pl. SP, PS megoldások). A marketingköltség megoszlik sok termékértékesít között.
Az értékesítést támogató megoldásokat ki kell dolgozni. Ha csak kevés egységben történik értékesítés, a költségek magasak lesznek.
A megfelelő termékskála gyártása
A piacon lév márkatermék-csoportok már jól kialakítottak, az egyes termékek és kezelések között szoros kapcsolat van. Ismertek a korábbi értékesítési tapasztalatok és a termékek módosítására lehet ség volt.
Alaposan meg kell ismerni a fogyasztói elvárásokat, valamint a kezelések termékszükségletét, s ehhez igazítva kell kialakítani a gyártandó termékcsoport tagjait.
Raktározás
Az értékesít helynek elegend kis raktárkészletet tartani, mert a termék bármikor utánrendelhet a szükséges mennyiségben. A készletek utántöltését gyakran a nagykeresked végzi, így az el rejelzés pontatlansága sem okoz jelent s bajt.
Az optimális termelési mennyiség el állításával jelent s raktárkészlet elhelyezését kell megoldani. A pontos kereslet-el rejelzés elengedhetetlen, mert a gyártás hosszabb id t is igénybe vehet, s erre az id tartamra biztonsági készlettel kell rendelkezni.
El nem adott készletek
Az el nem adott készletek megjelenésének esélye kicsi, mert lehet ség van az utánrendelésre és a készleten tartandó termékmennyiség szintje alacsony.
El nem adott készletek megjelenhetnek, amelyek elsüllyedt költséget jelentenek a spa számára. Ennek oka lehet pl. megváltozott jogi szabályozás, szavatossági id lejárása.
Fejlesztés
A fejlesztés költségei a terméket el állító céget terhelik, a spa az új termék hasznát csak élvezi, ez számára többletkiadást nem jelent.
A termékfejlesztés id és er forrásigénye a spa-t terheli a kutatástól a tesztelésig.
2ő. táblázat: A kereskedelmi és a saját márka összehasonlítása gazdálkodási aspektusból Forrás: Bodeker, G. – Cohen, M. (szerk.) (2008): Understanding the Global Spa Industry: Spa Management, Butterworth-Heinemann
9.6.2. Spa termékek létrehozásának főbb szempontjai A piac megismerése Az elérend célcsoport azonosítása és fogyasztói sajátosságaiknak megismerése az önálló termékfejlesztés els lépése. A terméknek és a megcélzott fogyasztói körnek illeszkednie kell a spa filozófiájához. A kulturális különbségek figyelembe vétele
298
A végfelhasználók kulturális hátterét meg kell ismerni, mert egyes népcsoportoknál vagy vallási közösségeknél bizonyos összetev k tiltottak vagy bizonyos kezelések alapvet fontosságúak lehetnek. A szolgáltatási és termékkínálat A spa által kínált szolgáltatások körének illeszkednie kell a spa típusához, az elhelyezkedéséhez, a vendégköréhez valamint a vendégkör életstílusához. Éppen ezért fontos a célcsoport igényeinek alapos megismerése, hiszen ennek bázisán kerül a szolgáltatási kör kialakításra. Ett l eltekintve vannak olyan alaptermékek, amelyek szinte minden vendégszegmens számára keresettek, pl. masszázsolajok, testápoló krémek, radírok, pakolások, hidratáló arckrémek, stb. Minden terméket úgy kell megalkotni, hogy azok el segítsék a másik hatását, vagyis jól illeszkedjenek a kezelési struktúrába. Az egyes termékeknek emellett illeszkedniük kell egymáshoz állagban, illatban, és természetesen hatásában.
Professzionális felhasználás és a termékértékesítés A spak bevéteinek növelésében nagy szerepe van a termékértékesítésnek. A termékek értékesítésekor jellemz en 100% haszonkulcsot használnak (ő0% nyereség) nagykereskedelmi értékesítés esetén. A bevételek maximális növelése érdekében össze kell kapcsolni a professzionális és a lakossági termékeket (pl. különbség csak a kiszerelés), így a vendég otthoni használat esetén is azonos eredményt ér el. Az otthon használt spa termékeknek nemcsak a jövedelemszerzés a célja, hanem az is, hogy otthonra is kiterjeszt djék a vendég „spa érzése”, vagyis er södjön a spa iránti elkötelezettség, lojalitás. Ár A termékek árazásának illeszkednie kell a fogyasztói szegmensek árérzékenységéhez, valamint a termék megjelenésének utalnia kell annak árára is. Ellenjavallatok A lakosság allergiás megbetegedései valamint bizonyos összetev k iránti túlérzékenysége növekv mértéket mutat napjainkban. A termék csomagolásán ezért (illetve jogszabályi kötelezettség miatt) feltétlenül fel kell tüntetni a termék által tartalmazott potenciális allergéneket (pl. oxitocin). Aroma A belélegzett aromáknak jelent s szerepe van az emberi fizikai állapot befolyásolásában (pl. stresszoldás, relaxáció vagy felélénkítés). Az aroma hangulatot, érzelmet gerjeszt és emlékeket idéz fel. A spa helyiségben áradó illat forrása lehet kozmetikum, illatosító vagy illatmécses. A spa termék aromája a spa környezet kellemes illatvilágára kell, hogy utaljon a sikeres piaci szereplés érdekében. 9.6.3. Önálló termékfejlesztés a gyakorlatban
Minden, piaci szempontból fontos paraméter megadására szükség van az összetev k szempontjából. A termékfejlesztést folytató kutatóknak vagy laboratóriumban kézzel fogható elvárásokat kell megfogalmazni.
299
Definiálandó területek: a termék elvárt hatása rendszeres használattal (pl. ránctalanító) állag és nehézség (pl. s r , krémes) a termékhasználat módja (pl. pakolás, krém) f termékösszetev k (pl. állati eredet összetev k) preferált alapanyagok (pl. bio, fair trade keretében beszerzett) alapvet hatóanyagok a termék használatával elérend azonnali hatás (pl. hidratálás) aroma Bázis- és hatóanyagok A termék els dleges funkcióját határozzák meg. A bázis- és hatóanyagok helyes kombinációja a magas min ség termék el állításának záloga. Űázisanyagok pl. növényi olajak, ásványi olajak, zsiradékok és viaszok, petróleum-bázisú gélek, víz. Hatóanyagok, pl. gyógynövény kivonatok, zsírsavak, polimerek, lipidek, ceramidok, proteinek, peptidek, antioxidánsok. Natúrtermékek Olyan termékek, amelyek természetes eredet és feldolgozású alapanyagokból készülnek, s amelyek nem tartalmaznak mesterséges összetev ket. A natúrtermékké nyilvánítás szabályai országonként eltér ek, de jellemz en er s kritériumoknak kell megfelelni. Tartósítószerek A termékek állagromlását meg kell el zni. A mikroorganizmusok mindenhol fellelhet ek, így a termékek is megfert z dhetnek. Az alapanyagok, a termel berendezések, a csomagolás valamint a felhasználó is a fert zés forrásai lehetnek. A tartósítószerek f szerepe a káros mikroorganizmusok elpusztításában keresend . A tartósítószerek mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a fellép b rirritáció lehet ségét is. Állagstabilitási tesztelés A teszt lényege, hogy megvizsgálja a termék küllemét, fizikai és kémiai jellemz it bizonyos környezeti viszonyok között (pl. h mérséklet, páratartalom, stb.) Ilyen típusú tesztek a termékfejlesztés korai szakaszában segítenek kisz rni a hibás összetev -kombinációkat. Termékhatás-ígéretek Ezen ígéretek olyan kijelentések, amelyekkel az értékesítés volumentét próbáljuk emelni, pl. „Az XY terméket használó n k b re ő0%-kal feszesebb lett egy hét használat után”. Minden ilyen kijelentésnek kísérleteken, felméréseken kell alapulnia. Csomagolás Az esztétikus csomagolás nagy szerepet játszik a sikeres termékértékesítésben. A csomagolóanyag megválasztásánál környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni, emellett semlegesnek kell lennie a készítmény aktív összetev ire. Minőségmenedzsment (jó termelési gyakorlat) megteremtése A gyártási folyamat megfelel szervezésével a kémiai és biológiai kockázat minimalizálása és az állandó, egyenletes magas min ség biztosítása. KERMI-engedély beszerzése a forgalomba hozatalhoz
300
A kereskedelmi forgalomba kerül áruk min ségi ellen rzése valamint forgalomba hozhatóságának engedélyezési eljárása nem megkerülhet . A termék értékesítéséhez a min sítést meg kell szerezni. 9.6.4. Példa a piacon sikeresen jelen lévő saját márkás termékre Űlue Lagoon az izlandi Kék Lagúna spa saját márkás terméke, amely nemcsak a nyújtott kezelések során kerül felhasználásra, hanem a shopban otthoni használatra is megvásárolható. A készítmények a geotermális víz összetev inek kivonatával készültek és a lagúnában - a vásárlási kedv felkeltéseképpen – a szilíciumos arcpakolás ingyenesen ki is próbálható. A termékek egy egységes termékvonalba illeszkednek. A lakossági kiszerelésben forgalmazott termékek köre a következő: arcápolás tisztítás revitalizálás hidratálás testápolás kezelések ajándékcsomagok, szortimentek
13. kép: A Űlue Lagoon termékcsalád otthoni kiszerelés termékei Forrás: http://www.bluelagoon.com/Shop/, letöltés ideje: 2008. 02. 1Ő.
10. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK PIAűI POZÍűIÓJÁNAK ER SÍTÉSI MÓDJAI: AZ EGYÜTTM KÖDÉS LEHET SÉGEI, SZAKMAI SZERVEZETEK, ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK, KLASZTEREK MAGYARORSZÁGON 10.1. Egészségturisztikai klaszterek 10.1.1. Mit értünk klaszterek alatt?
A cégek közötti szisztematikus kapcsolatokon alapulnak A kapcsolatok közös vagy kiegészít termékeken, termelési folyamatokon, kulcs technológiákon, természeti er forrás szükségleteken, szakért i szükségleteken és elosztási csatornákon alapulnak Földrajzilag koncentráltak Lokális el nyök kihasználására törekszenek 301
A klaszter fogalma „Együttm köd és versenyz vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi koncentrációja” (Michael Porter) „Egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és hálózataik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani” (Michael Enright, 1992)
10.1.2. A klaszterek csoportosítása különböző szempontok szerint A termelési/ipari klaszterek csoportosítása 1.) Kézm vességre épül 2.) Magas szaktudásra és technológiai ismeretekre épül 3.) Szolgáltató szektorra épül (ide tartozik az egészségturizmus is) A klaszterek csoportosítása gazdasági jelentőségük és komplexitásuk szerint Megaklaszter (például Görögország-turizmus, Svájc-pénzügyi iparág) Mezoklaszter (például kerámiaipar, tejipar, bútoripar) Mikroklaszter (1-2 vállalat hálózata) A klaszterek típusai a térségi bázis kiterjedtsége szerint Makroklaszter (egy egész ország) Regionális klaszter (egy régió, egy nagyváros és vonzáskörzete) Lokális klaszter (egy település, egy munkaer -vonzáskörzet) A hazai klaszterek típusa Logisztikai-alapú (alapja lehet jó földrajzi fekvés, logisztikai beruházások) FDI-alapú (tagjai, kezdeményez i többségében az exportorientált gépgyártó (járm , elektronika) multinacionális vállalkozások, ill. a körülöttük csoportosuló beszállítók közül kerülnek ki) Hazai-bázisú (a hazai bels piaci kereslet, ill. a turizmus esetében a hazánkba érkez külföldiek igényeinek kielégítésére törekszenek) Jellemző klaszteresedett iparágak Magyarországon Gépipar (járm ipar, elektronika) Egyéb feldolgozóipar (fa, bútor, textil) Élelmiszeripar (hús, gyümölcs) Turizmus (gyógy-, termálturizmus) Klaszter Nyitottabb Szándéknyilatkozat vagy társulási nyilatkozattal történ belépés Informális kapcsolat is létezhet a vállalatok között Nemcsak vállalatok, hanem egyéb intézmények is tagjai Egymáshoz kapcsolódó tevékenységek alapján jön létre
Vállalati hálózat Formálisabb Vállalatok közötti szerz déses viszony Az együttm ködés célja a mérhet hasznon minden tag számára A tagvállalatok köre korlátozott és pontosan meghatározható Szervezetek közötti kapcsolat
26. táblázat: A klaszter és a vállalati/üzleti hálózat összehasonlítása Forrás: saját szerkesztés
302
10.1.3. Pannon Termál Klaszter (PANTERM) A klaszter alakuló ülését 2001. június 22-én, Űükfürd n tartotta. Az alakuló üléskor az együttm köd alapító tagok száma 27, csatlakozók száma 7 tag volt. Tagok között gyógy- és termálfürd k, gyógyszállodák, szanatóriumok, regionális idegenforgalmi intézmények, tanácsadó cégek valamint önkormányzatok találhatók. A Panterm polgárjogi társaságként m ködött 2003. május 1Ő-ig, m ködését 7 tagú Klaszter Űizottság szervezte. A PANTERM célkit zései a régió egészségturisztikai szolgáltatói piaci helyzetének er sítése a termékfejlesztési tevékenység segítése, támogatása a humán er források komplex fejlesztése regionálisan integrált szervezet létrehozása nemzetközi megjelenés el segítése A PANTERM fejlesztési programjának f irányai a szervezeti rendszer és a tagság kapcsolatának optimalizálása az irányítási feladatokat ellátó vezet funkciók megfogalmazása a f kompetenciák meghatározása információs rendszer felépítése, m ködtetése nemzetközi és hazai kapcsolatok kialakítása, fejlesztése A Pannon Termál Klaszter indulásakor meghatározott tevékenység-hierarchia a szervezet számára: 1. szervezet tagjai közötti kommunikáció kiépítése 2. célok megfogalmazása 3. corporate identity meghatározása 4. jogi forma letisztázása, szerz déskötések 5. közös márka kidolgozása A PANTERM hálózati struktúrája, irányítása KLASZTER KÖZHASZNÚ EGYESÜLET EGÉSZSÉG-TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK
ELNÖKSÉG (7 tag)
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG (3 tag)
TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ K SZÁLLÁSHELYEK, HOTELEK
KÓRHÁZAK, SZANATÓRIUMOK KIEGÉSZÍTŐ , BESZÁLLÍTÓ VÁLLALKOZÁSOK
KLASZTER KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG
TÁMOGATÓ, TANÁCSADÓK, INTÉZMÉNYEK
GAZDASÁGI, JOGI TANÁCSADÓK
INTÉZMÉNYEK
ÖNKORMÁNYZATOK KHT MENEDZSMENT PÉNZINTÉZETEK KÜLS SZAKÉRT K
KÜLS MENEDZSMENT PARTNEREK
Ő3. ábra: A PANTERM irányításának organogramja Forrás: http://ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Intezetek_tanszekek/NRGIT/tanulmanyutak/061115_ Dr.N.I.Bukf.ppt, letöltés ideje: 2008. 03. 18.
303
10.1.4. Dél-alföldi Termálklaszter Gesztor: Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürd k Egyesülete Alapító tagok: Liget Tours Kft. Szabó Istvánné egyéni vállalkozó (Tiszaparti Termálfürd ) Liget Kemping Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. U+N Hungária Kft. (gyógyászati berendezések) H forrás Gyógyászati Kft. Űékés Megyei Általános Épít ipari és Vállalkozási Rt. Unicon Ruházati és Szolgáltató Rt. Tessedik Sámuel F iskola Egészségügyi Intézet Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája A nemzetközi példák alapján egy-egy régió adott iparága akkor válik igazán sikeressé, ha a helyi szolgáltatók (és beszállítók) kapcsolatait sokkal inkább az együttm ködés, mintsem az ádáz verseny jellemzi. A Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürd k Egyesülete számára ezért fontos volt, hogy hatékony, partneri együttm ködésen alapuló szervezetté alakuljon. A 2003. december 11.-i Közgy lés létrehozta a Dél-Alföldi Fürd klasztert, lehet vé téve a fürd k, partnereik és beszállítóik intézményesített, közös érdekeken nyugvó kapcsolatát. A Dél-alföldi Fürdőklaszter létrehozásának legfontosabb indokai: az egészségturizmusban a térségben alkalmazottak száma közel Ő.000 f a Dél-alföldön m köd termál- és gyógyfürd k száma Ő0 az éves belép jegy-forgalom kb. 4.000.000 darab az egészségturizmus fejl dése és térnyerése jelent s, eddig még kiaknázatlan együttm ködési lehet ségeket rejt a Dél-Alföld rendkívüli termálvíz potenciállal rendelkezik
A Dél-alföldi Fürdőklaszter létrehozásának fő célja A Dél-Alföldi Régió egészségturisztikai szolgáltatóinak minél sikeresebbé tétele a belföldi és nemzetközi egészségturizmus piaci versenyében, a kapcsolódó szolgáltatók, vállalkozások számára további üzleti lehet ségek biztosítása. A Dél-Alföldi Fürdőklaszter végrehajtandó alcéljai Hálózatfejlesztési célok: az egészségturizmus ágazat hálózatszer fejlesztése, az együttm ködési hálózatok vállalkozásai piaci pozícióinak er sítése KKV-k (fürd , szállodák, vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók) versenypozíciójának javítása résztvev szervezetek közti feladatmegosztás meghatározása (bizottságok) partnerek közötti koordináció, együttm ködés, ezáltal hozzájárulás a régió területileg kiegyensúlyozott egészségturisztikai fejl déséhez. Fejlesztési célok: közös projektjavaslatok kidolgozása, piaci pozíció, versenyképesség javulását szolgáló beruházások elindítása, összehangolása térségi vállalkozások innovációs tevékenységének el segítése
304
t ketámogatások szervezése, küls források (EU és állami támogatások) bevonása (partnerkeresés, tanácsadás, pályázatírásban való segítségnyújtás)
Marketingcélok: térségi arculat, illetve egy-egy fürd város egyedi arculatának kialakítása egységes és közös marketingtevékenység a piac b vítése érdekében klaszteren belüli hatékony és naprakész információközvetítés fürd vendégek elosztásának koordinálása Kutatási, oktatási célok: kutatások támogatása (orvosi, marketing, hidrogeológiai, stb.) humán er források fejlesztése: oktatás, képzés Kapcsolattartás: beszállítói körrel való együttm ködés helyi állami szervekkel, közhivatalokkal fenntartott jó kapcsolat nemzetközi kapcsolatok kialakítása Bizottságok a klaszterben Marketing és termékfejlesztés a megcélzott fogyasztói rétegek alapos tájékoztatása: kiállítások, újságcikkek, kiadványok, Internet, stb. a régióra vonatkozó egészségturisztikai marketingterv évenkénti elkészítése (az RMI-vel közösen) a régió termékfejlesztési koncepciójának elkészítésében részvétel hírlevél a klaszter tagjai számára közös kiadványok szerkesztése rendezvények, üzletember-találkozók, konferenciák, szakmai tanulmányutak, szakmai vásár, kiállítások szervezése a klaszter tagjai számára Kereskedelem és vendéglátás információs adatbázis kialakítása: szálláshelyek, fürd k kínálatának bemutatása, foglalási rendszer, árak, stb. statisztikai adatok begy jtése, elemzése, a regionális fejl dés értékelése partnerkeresés beruházásokhoz, fejlesztésekhez tanácsadás állami és EU támogatások összehangolása Oktatás, egyéb területek oktatás: olyan összetett szakemberképzés biztosítása a régióban, amely magában foglalja a gyógyászat, egészségügy, gyógyászathoz kapcsolódó kiegészít szolgáltatások, turizmus, egészséges táplálkozás, sport és a nyelvtudás oktatását. etika: az üzletileg sikeres és etikus magatartás alapelveinek megfogalmazása, a kódex klasztertagokkal történ elfogadtatása, annak betartása és betartatása a klaszter tagjaival. A klaszter területén m köd fürd k esetében a szolgáltatások specializációját próbálják megvalósítani azért, hogy az egyes létesítmények ne versenytársai, hanem együttm köd partnerei legyenek egymással. A specializált kínálat egyben segít a termét piaci pozícionálásában is. 305
Az egyes fürd k a következ sajátos szolgáltatásaik vagy imázsuk hangsúlyozására törekszenek: • űsongrád – színpad a fürd területén • Gyula – Várfürd a botanikus kertben • Kecskemét – csúszdapark és nagyvárosi környezet • Makó – iszappakolások • Mez hegyes – fürd és lovaglás • Mórahalom – térd- és vállcentrum • Orosháza – tavak, élményfürd • Szarvas – gyönyör természeti adottságok • Szeged – belvárosi m emlékfürd , rendezvények • Szentes – termálfürd és sportlehet ségek • Tiszakécske – családi hangulat, rendezvények • Tótkomlós – „Rózsafürd ” 10.1.5. Észak-alföldi Termálklaszter Az Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület 200ő. szeptember 22-én alakult meg 18 alapító taggal. Az Egyesület az Észak-alföldi régió területén m köd termál- és gyógyturizmusban érintett természetes- és jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságok együttm ködésére létrehozott szervezet, melynek legf bb célja, hogy el segítse a termál- és gyógyturizmus érdekeltjeinek aktív részvételével az Észak-alföldi régió termál- és gyógy-idegenforgalmának fejl dését. Jelenleg a klaszter már 33 tagot számlál. A tagok között önkormányzatokat, gyógyászati intézményeket, strand- és termál valamint gyógyfürd ket, szállodákat, turisztikai szakembereket találunk. Tagok például: űívis Hotels Rt., űserkesz l Községi Önkormányzat - Fürd és Gyógyászati Központ, Debreceni Gyógyfürd Kft., Magyar Turizmus Zrt., Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, VITKA Városüzemeltetési Kht. Vásárosnamény - Szilva Termál- és Wellnessfürd . Az egyesület tevékenységi köre: a termál- és gyógyturizmus résztvev i érdekeinek védelme információs és egyeztet fórum m ködtetése a termál- és gyógyturizmus szakmai kérdéseir l állásfoglalásokat készítése a szakmai-politikai termálügyek megoldására közrem ködés a régió megyéinek, kistérségeinek turisztikai szempontú fejlesztési feladatainak összehangolásában a helyi turisztikai kínálat b vítésének, a min ségének javításának el segítése és az értékesítésben való közrem ködés. Mindezek érdekében tapasztalatcserék, tanulmányutak szervezése, kiadványok, reklámanyagok megjelentetése kapcsolattartás és együttm ködés a tevékenységben érdekelt hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel, szövetségekkel kapcsolattartás érdekelt önkormányzatokkal, gazdasági vállalkozásokkal termál- és gyógyturizmus területén a képzések, továbbképzések szervezése Az Alföld Spa részt vállal az "Európai Turisztikai Képzési Mintaterület" programban. A három országot képvisel szervezetek közös marketingtevékenységet folytatnak majd, s létrehoznak egy közös EU portált is. Az Alföld Spa megalakításának hivatalos dokumentumait a csongrádi városháza dísztermében írták alá 2009. július 9-én. 306
10.1.6. Észak-magyarországi egészségturisztikai klaszter „Az Észak-magyarországi régió egyik kiemelked turisztikai terméke az egészségturizmus, ezért elengedhetetlen hogy kell figyelem összpontosuljon ezen turisztikai termék hosszú távú fejlesztésére és m ködtetésére. Ezt alapul véve az Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Űizottság (RIŰ) és a Regionális Marketing Igazgatóság közös kezdeményezésére még az idén elkezd dik az Észak-magyarországi Egészségturisztikai Klaszter megalakulásának el készítése. A Klaszter az Észak-magyarországi fürd k fejlesztési és marketing együttm ködésén túl a gyógy, termál és a wellness turizmus szolgáltatói bázisának önkéntes együttm ködésén alapszik. Az els megbeszélésre december ő-én 10 órakor került sor Egerben, ahol az érintett fürd k, klimatikus gyógylétesítmények és a szakma képvisel i kifejezték szándékukat a klaszter megalakítását illet en és megbeszélték a további teend ket, hogy az Észak-magyarországi Egészségturisztikai Klaszter hivatalos megalakulására már 200Ő. januárjában sor kerülhessen, s 2004-ben megkezdhesse m ködését.” – írta a Magyar Nemzet 2003. december 23-án online híroldalán. A klaszter megalakulása és m ködésének megkezdése ekkor karnyújtásnyi távolságra volt, ám a 2006-ban készült Észak-Magyarország Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája 2007-2013 már így írt a régió egészségturisztikai klaszterér l: „Az Északmagyarországi Egészségturisztikai Klaszter az Észak-magyarországi fürd k fejlesztési és marketing együttm ködésén túl a gyógy- termál és a wellness turizmus szolgáltatói bázisának önkéntes együttm ködésén alapulhat. A cél nemcsak non profit és profit alapú cégek tömörítése, hanem az üzemeltet k és tulajdonosok integrálása a klaszter keretei közé, mely biztosítja számukra a célirányos és hatékony hosszú távú, akár a régión is túlnyúló együttm ködés lehet ségét.” A feltételes módból fakadóan a klaszter m ködése még ekkor is csak tervezett volt. Sajnos nem sikerült hiteles információt találni arra vonatkozólag, hogy a régió egészségturisztikai klasztere létre jött volna és m ködne. 10.1.7. Dél-dunántúli Termálklaszter A Dél-Dunántúli Gyógy- és Termál Klaszter céljai, feladatai Az alapító tagok felismerték, hogy a nagy problémákkal küzd , egyre jobban leszakadóban lév régió egyik legmarkánsabb kitörési pontja a gyógy- és termálvizekben és a hozzájuk kapcsolódó adottságok kihasználásában, az egészségiparban rejlik. A klaszter kialakítása indokolt a II. Nemzeti Fejlesztési Terv ágazati és regionális operatív programjai forrásainak elérése miatt. A Pécs operatív fejlesztési programjába történ bekapcsolódás révén szintén jelent s források érhet k el az egészség turizmus számára regionálisan. A klaszter célja a régió egészség- és gyógyturisztikai bázisának fejlesztése. A résztvev szerepl k összehangolt szerves intézményesített kapcsolatának kialakítása a kutatás valamint az egészségipart kiszolgáló vállalkozások között. Feladatának tartja, hogy tudatosítsa a gazdaság és az intézményi szerepl kkel a tudásalapú kapcsolatokon nyugvó hálózatosodás és a regionális er forrásokon alapuló kooperációs versenyképesség növekv szerepét; hogy a Dél-Dunántúli Régió gyógy- és egészségturizmusában tevékenyked k részére olyan programot dolgozzon ki, melyek a támogatások feltételeinek szigorúan megfelelnek és a mindenkori kormányzati politikával összehangoltak;
307
hogy segítse a kkv-k üzleti hálóba való beépítését, vertikális és horizontális kapcsolódások létrejöttét az ágazaton belül különböz vállalkozások, kutatóhelyek és intézmények között; hogy, tagjai részére vonzó szolgáltatások nyújtásával, rendszerek, módszerek bevezetésével el segítse az innovációs célú klaszter hálózati kialakítását és a K+F tevékenységen alapuló ágazat gyorsuló fejl dését. hogy hálózatépít és min ségi szolgáltatásokat nyújtó tevékenységével segítséget adjon tagjai részére fejlesztéseik elvégzéséhez. A fejlesztések mindenkori célja az adott térség gazdasági fejl désének el segítése, turisztikai imázsának er sítése, a foglalkoztatás b vítése és a vendégéjszakák számának növelése.
10.1.8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület A JNSZM Termál- és Gyógyturizmus Egyesület 1996-ban alakult azzal a szándékkal, hogy a megye termál- és gyógyturizmusának fellendülését segítse az abban érintett magánszemélyek, vállalkozások, hivatalok összefogásának létrehozásával. A tagok köre a megyében termál- és gyógyfürd t üzemeltet magánvállalkozások, a tulajdonos önkormányzatok, víz- és fürd ügyi tervez és kivitelez cégek és a termál- és gyógyturizmusban érdekelt néhány magánszemély tev dik össze. Az Egyesület fő tevékenységi köre: Űiztosítják a tagok közötti információáramlást Hírlevél szerkesztésével Információs és egyeztet fórumot (Termál Klubot) m ködtet a termál- és gyógyturizmus szakmai kérdéseir l A helyi turisztikai kínálat b vítésének, min sége javításának el segítése A termál- és gyógyturizmus területén továbbképzések szervezése Turisztikai kiállításokon való képviselet A megye és a kistájak turisztikai szempontú fejlesztési feladataiban, fejlesztési tevékenységében való közrem ködés 10.2. Európai szervezetek 10.2.1. Royal Spas of Europe (RSE)
Az Európai Gyógyfürd k nem érdekképviseleti, hanem marketing szervezet. Olyan fürd k vehetnek részt az együttm ködésben, amelyeknek történelmi emlékeik vannak uralkodók vagy nemesekkel kapcsolatban, így a fürd városokba látogatók úgy érezhetik, mintha megelevenedne a múlt. Az együttm köd tagok célja, hogy népszer sítsék a tradícióikat és olyan komplex élményt kínáljanak a látogatóknak, amely a wellness és gyógyszolgáltatásokon túl kulturális kikapcsolódást is nyújt. A Royal Spas of Europe-nak saját kritériumrendszere van, amelyeknek a tagoknak meg kell felelniük, biztosítva a legmagasabb min ségi szintet. A min sít szempontok kiterjednek a gyógy-, wellness és fitness szolgáltatásokra, a fürd infrastruktúrára, a szállodai szolgáltatásokra és a kulturális programokra. Egyedüli magyarországi tagja Sárvár.
308
10.2.2. European Spa World (ESW)
A Thermenwelt Űurgenland, a Slowenien Űelebt, a Lebensquelle Steiermark és a Pannon Termálklaszter együttm ködéséb l létrejött, határokon átnyúló együttm ködés. űélja egy sikeres egészségturizmus desztináció felépítése a nemzetközi piacra, új turisztikai termékek fejlesztése, értékesítése valamint nemzetközi szint marketing megvalósítása. A célok megvalósításául megindult a közös márka megalkotása, a közös pályázati aktivitás, s ezáltal a közös szinergiahatások érvényesítése.
ESW EGYÜTTMŰKÖDÉS
BURGENLAND
PANNÓNIA
SZLOVÉNIA
STEIERMARK
Termálvilág + projektpartnerek
PANNON TERMÁL KLASZTER
Termálfürd k, hotelek
Termálfürd k, turisztikai irodák
Stratégiai célok megfogalmazása, döntések Döntések megvalósítása, kapcsolatok Tervek, intézkedések el készítése döntéshez
ELNÖKSÉG 8f
Dr. Németh István Vancsura Miklós
PROJEKTMENEDZSMENT 2f MARKETINGTANÁCS 8f
Hegymegi János Oláh László
44. ábra: A European Spa World organogramja Forrás: http://ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Intezetek_tanszekek/NRGIT/tanulmanyutak/061115_ Dr.N.I.Bukf.ppt, letöltés ideje: 2008. 03. 18.
10.2.3. European Spas Association (ESPA)
Az Európai Fürd szövetség az Európai Unión belül az európai gyógyfürd k és gyógyhelyek egyetlen érdekképviseleti szerve. A több mint 1ő00 európai gyógyfürd és gyógyhely 199őben, Űrüsszelben alapította meg az európai szövetséget, melynek a Magyar Fürd szövetség már akkor tagja volt. Jelenleg az ESPA tagjai 20 európai országból tev dnek össze, f ként szövetségek és gyógyfürd k. A szövetség f tevékenysége a lobbitevékenységen kívül a min ségi standardok biztosítása és növelése az európai fürd kben. Erre szolgál a szövetség saját min ségi védjegye, a EUROPESPAmed és a EUROPESPAwellness. Mindkét min ségi védjegy tanúsítja, hogy a vizsgált fürd k és wellness létesítmények megfelelnek az Európa szerte érvényben lév min ségi standardoknak a gyógyászat, szálláshelykínálat, gasztronómia és higiénia, valamint a menedzsmentrendszer tekintetében. A prevenció, rehabilitáció és Medical Wellness területén az európai szolgáltatók egységes értékelésére alkalmazott els nemzetközi min ségi tanúsítványt közel ő0 gyógy- és wellness szálloda, valamint gyógyklinika nyerte el 12 országban, köztük a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürd is.
309
10.2.4. International Spa and Fitness Association (ISPA)
A Nemzetközi Spa és Fitness Szövetség az 1991. szeptember 11-1Ő. között tartott ISPA konferencián alakult meg. Ezen a rendezvényen mintegy 1ő0 résztvev képviseltette magát a világ 10 országából. 1997-ben jött létre a szervezet európai tagozata, s els konferenciájukat 1998 júniusában tartották az ausztriai Rogner Űad Űlumau-ban. Rá egy évre, 1999-ben megrendezték az els Asia Spa Summit rendezvényt is, ahol a keleti földrész szakemberei oszthatták meg ismereteiket, tapasztalataikat egymással. Nemcsak szakember-találkozókat, hanem szakmai kiállításokat is szerveznek, a 2008-as ISPA Conference & Expo volt a legnagyobb rendezvény 30Ő kiállítóval és Őő0 standdal. Az ISPA világszerte olyan szakmai szervezetként ismert, amely spa létesítmények érdekeit képviseli, kiállva a több mint 3200 gyógy- és wellnessturisztikai szolgáltató tagjáért a világ 83 országában. A tagok köre igen széles, a resort hotelekt l a desztinációkon, óceánjáró hajótársaságokon át a day spakig vagy dietetikusokig. Az ISPA az érdekképviselet mellett továbbképzési és kapcsolatépítési lehet séget is nyújt tagjai számára.
10.3. Hazai szakmai szervezetek
10.3.1. Magyar Wellness Társaság űélja, a wellness és a spa nemzetközi mozgalmak által képviselt életmód, életszemlélet, gazdasági tevékenység és információformák hazai elterjesztése, s ezen tevékenységek által a jó közérzet, a boldog, környezetbarát élet és a betegségmegel zés támogatása. Fontos tevékenysége a jelenlegi wellness szállodai kritérium-rendszer továbbfejlesztése, amelynek eredményeképpen a wellness hotelek között is különbséget jelent min sítés valósulhatna meg. 10.3.2. Magyar Fürdőszövetség Magyar Fürd szövetség el dszervezete volt a Víz-, űsatornam és Fürd vállalatok Szakmai Szövetsége. A rendszerváltást követ en a fürd k szakemberei úgy döntöttek, hogy önálló szövetséget hoznak létre Magyar Fürd szövetség néven. Alapító tagok: Hajdúszoboszló: Szücs Pál igazgató Zalakaros: Tanczenberger Sándor igazgató Harkány: Űuzás Gábor igazgató Danubius Hotels Rt.: Űetegh Sándor igazgató F városi Fürd igazgatóság: Dr. Horváth Gábor igazgató A Magyar Fürd szövetség a fürd ket üzemeltet gazdasági szervezetek és vállalkozók, illetve a fürd k tervezésében, fejlesztésében, építésében és ellátásában résztvev k egyesülete. A Magyar Fürd szövetségnek jelenleg 200 tagja van, ebb l 116 fürd t üzemeltet rendes tag, ő6 pártoló tag, illetve egy tiszteletbeli és 27 egyéni tag. A szövetségen belül m köd szekciók: gyógyfürd , uszoda és strand.
310
11. A MARKETING SPEűIÁLIS KÉRDÉSEI A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK KÖRÉŰEN. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK ÉRTÉKESÍTÉSI KAPűSOLATAI, A PIAűON JELEN LÉV REZERVÁűIÓS RENDSZEREK FAJTÁI ÉS JELLEMZ IK 11.1. A gyógy- és wellness szállodák vendégszegmensei A stratégia a célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszú id szakra érvényes meghatározása. Az egészségturisztikai szolgáltatók marketing stratégiájában a piacpolitikai megfontolásoknak érvényesülniük kell. Az értékesítési stratégia kialakításához szükséges az adott szálloda piaci pozícionálása, és a piaci szegmensek meghatározása. A gyógy- és wellness szállodák esetében a legkönnyebben azonosítható fogyasztói sajátosságokkal rendelkez szegmensek az alábbiak: 1. Hagyományos gyógyászati szegmens Általános jellemz je a belföldi vendégek esetén az alacsonyabb fizet képesség, igény az OEP által támogatott kezelések igénybe vételére. Hosszabb tartózkodásra ösztönözhet kedvezmények nyújtásával vagy csatolt szolgáltatások kínálásával. Életkor tekintetében els sorban a Ő0 év felettiek alkotják e szegmenst, akik már gyermekük nélkül, saját egészségük javítása érdekében keresik fel a szolgáltatót. Megfelel környezet és ár-érték arány esetén könnyen válnak törzsvendégekké. űsoportszegmens esetében a vendégek valamely biztosító társaság közrem ködésével érkezhetnek a szállodába, de a csoport saját szervezésében is történhet a szállásfoglalás (pl. nyugdíjasklub vagy egyesület). 2. Egyéni wellness- fitness vendégek szegmense Külföldiek esetén gyakran egy-egy speciális, kiegészít szolgáltatás miatt érkeznek a szállodába (napjainkban a medical wellness szolgáltatások iránt (pl. plasztikai sebészet, fogászati kezelés) mutatkozik jelent s érdekl dés). A belföldi vendégek esetében fiatal egyedülállók vagy kisgyermekes családok (gyakran gyermek ott tartózkodása nélkül) illetve a menedzser réteg jelenhet meg e szegmensben, s esetükben az el re összeállított vagy dinamikus kialakítású csomagok igénybe vétele jellemz . Kevéssé vagy kissé árérzékenyek, f képpen az ünnepi id szakokra (húsvét, pünkösd, szilveszter) kialakított csomagok értékesíthet k felárral számukra. A gyermekes családok megjelenését a szegmensen belül az üdülési csekk elterjedése és sokoldalú felhasználhatósága eredményezte. 3. Szabadidős szegmens A klasszikus üdül turisták csoportja, akik a szabadságolási id szakban kikapcsolódási, pihenési, felfrissülési célból érkeznek a szállodába. űéljuk a rendelkezésre álló id alatt olyan szolgáltatások igénybe vétele, amely gyors rekreációt nyújt az egész éves munkafáradalmakra. Életkor alapján mind fiatal feln ttek, mind családos feln ttek, mint középkorúak jelen vannak e szegmensben, az id skorúak a szabadid s tevékenységüket inkább gyógyulási céllal kombinálják. Mind egyéni, mind csoportos vendégként a szezonid szak intenzíven megjelen szegmensét adják a gyógy- és wellness szállodákban. Költésük eltér , de jellemz en árérzékenyek, a belföldi vendégek esetében e szegmensnél is utazásösztönz hatással bír az üdülési csekk. 4. A konferencia szegmens A legtöbb gyógy- és wellness szálloda ezt választja kiegészít tevékenységként újabb vendégek megnyerésére a szezonon kívüli id szakokra. A konferenciaturizmus és a wellness turizmus szezonális ingadozása egymás komplementereként folyamatos jó töltöttséget tud
311
biztosítani a szálloda számára. A szegmens jelent sége és mérete nagyban függ a rendelkezésre álló konferencia infrastruktúrától (különtermek, konferenciatermek, technikai adottságok, stb.) 5. Üzleti (Corporate) szegmens Az üzleti utazók gyakran választanak jól felszerelt wellness szállodát ott tartózkodásuk id szakára a kínált különleges szolgáltatások végett. Hasonlóan a konferencia szegmenshez, arányuk a szálloda technikai-technológia fejlettsége, felszereltsége függvényében változik. Az üzleti szegmens a szállodák komplex szolgáltatási kínálatát is igénybe veszi, s jó költési hajlandósággal rendelkeznek. 11.2. A gyógy- és wellness szállodák szolgáltatásainak értékesítése
11.2.1. Az értékesítési szervezet A rezerváció szervezetileg a kis szállodákban nem különül el a Front Office-tól. A recepció feladati ekképpen: rendelésfelvétel, el zetes foglaltsági kimutatások készítése, levelezés, utazási irodákkal való kapcsolattartás, el legek, garantált rendelések kezelése, csoportos rendelések kezelése, várólista vezetése, várható foglaltsági kimutatás küldése más részlegeknek, VIP vendégekkel való kapcsolattartás, ajánlatok készítése, küldése, stb. A nagy szállodáknál a foglalások eredete szerint a Front Office vagy a Sales Department (SD) foglalkozik a szobafoglalásokkal. A vendégt l (walk-in, bentlakó) érkez foglalásokat a FO kezeli, míg a megrendelt egyéni, csoportos, szervezett vagy corporate foglalásokat a SD kezeli. A SD már a Űack Office területéhez tartozik, mert közvetlenül a munkatársak nem találkoznak a vendégekkel. Egyes szállodáknál a SD a járulékos funkciók között jelenik meg, az igazgatás-marketing részleghez sorolt. Az értékesítési tevékenység az összes szolgáltatásra vonatkozik: szobakapacitások folyamatos foglaltság biztosítása, kapcsolódó vendéglátóhelyek értékesítése, esetleges konferencia lehet ségek értékesítése, terápiás és beauty szolgáltatások értékesítése. 11.2.2. A gyógy- és wellness szolgáltatások értékesítési egységei 1. Package: a szállás, étkezés, gyógy-, wellness szolgáltatások egy egységes ajánlatban jelennek meg olcsóbban, mintha minden egyes szolgáltatást külön-külön napi díjszabáson igénybe venne a vendég. El nyei: a kevésbé keresett szolgáltatások értékesítésére lehet ség nyílik, könnyebben számítható forgalom (ha megvette a vendég a csomagot, akkor minden szolgáltatásegységért fizetett), hosszabb tartózkodási id t eredményez, s a vendégnek kedvez ár miatt nagyobb elégedettséget (árel nyhöz való jutás érzését) okoz. Hátrányai: korlátozhatja az eseti nagy profitot hozó értékesítést, mert kis egységekben, elaprózva történik az értékesítés. Miáltal eleve több szolgáltatást tartalmaz, a vendégek kevesebb kiegészít szolgáltatást vesznek igénybe a szálláshelyen, így az egyéb bevételek volumene csökken, s ezáltal a profittermel képessége alacsonyabb a hagyományos külön-külön szolgáltatásértékesítésnél.
312
Új speciális csomagok jelentek meg a piacon, mint a Fly&Wellness külföldi vendégek részére a Rognes Lotus Therme Hotelben: kedvezményes repül jegy, wellness csomag, transzfer együttes biztosítása pl. Hévízre Oroszországból érkez vendégeknek. 2. Bérlet: egészségmeg rz programok rendszeres igénybevételére használják. Abban az esetben is használatos, ha a nem szállodai vendégek számára kínáljuk szolgáltatásainkat (pl. ha az szállodájukban nincs wellness részleg vagy küls sök szolgáltatás igénybe vételére). 3. Napijegy: a küls s vendégek számára gyógy- és wellness programokat alkalomszer igénybe vételére szállodai szolgáltatások nélkül. A küls s vendégek számára a szálloda gyógyászati vagy wellness részlegének megnyitása segít az optimális kihasználtság elérésében. Egyes szállodák nem teszik lehet vé küls vendégek bejárását arra való hivatkozással, hogy a szállóvendégek nyugalmát és komfortérzetét zavarhatják. 4. OEP által támogatott kezelések: orvosi javaslat alapján, rendelvényre felírt, az állam által támogatott kezeléseket igénybe vev k számára kezel lappal. A felírt kezeléseken túl további szolgáltatások igénybe vételére is lehet ségük nyílik, amely azonban már napi díjszabáson kerül nyújtásra. 5. Egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatások: az egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatások köre bemutatásra került a Ő. fejezetben. A szállodák külön csomagokat állíthatnak össze a finanszírozott szolgáltatásokból különböz értékben (pl. 50.000 vagy 100.000 forintos csomag). 11.2.3. Értékesítési csatornák 1. Helyfoglalási rendszerek Az online értékesítés el nyei: Az információk könnyen és gyorsan elérhet k Internet felhasználóinak köre folyamatosan b vül Az árak gyorsan és egyszer en összehasonlíthatók A legolcsóbb foglalási csatorna (pl. nincs iroda-fenntartási díj, nagy munkaer -igény) Jelent s információmennyiséget lehet kis helyen tárolni Azonnali foglalás = azonnali fizetés (bizonyos helyeken és feltételekkel) Az ügyintézés felgyorsul, a foglalás ideje lerövidül Hatékony marketing eszköz (direct mail, spam, banner, stb.) Az elektronikus foglalási csatornák és a vendég közötti kapcsolat lehet: - közvetlen (szálloda, fürd , spa weboldala) - félig közvetlen (Közvetlenül pl. a szállodával, szobaértékesítésre szerz dött partner, megadott kontingenssel rendelkeznek, szabadon értékesítik a kapacitását. Közvetlen szobafoglalásra van lehet sége a vendégnek, direkt fizetés a weboldalon vagy a szállodában (bankkártya garancia). Általában jutalékos alapon m ködnek. Átfogó információt biztosítanak a szolgáltatóról.) - közvetett (pl. szerz déses partnerek (TUI, Neckermann), információszolgáltató oldalak, keres motorok vagy online turisztikai gy jtemények) Típusai: 313
1. Online értékesítési csatornák a) CRS (űentral Reservation System, központi foglalási rendszer) olyan elektronikus eszköz, amelyek a szolgáltatót a potenciális vev vel összekapcsolják. A űRS tehát a szállodák, légitársaságok, autókölcsönz k és egyéb szolgáltatók által használt rendszer, amely a különböz értékesítési csatornákból érkez foglalásokat menedzseli. Típusai: zárt CRS, amelyet csak egy szálloda(lánc) használ pl. Holiday Inn (Holidex), Marriott (Marriott's Automated Reservation System for Hotel Accommodations, röviden Marsha) illetve nyílt űRS (pl. Utell Hotels & Resorts), amelyet díjfizetés ellenében minden felhasználó igénybe vehet. i) Helyi számítógépes foglalási rendszerek: nagy forgalmú helyeken felállított foglalási automatákon, terminálokon keresztül lehet ség van az adott településen szállást agy egyéb kapacitást (pl. éttermi asztal vagy belép jegy) foglalni. ii) Regionális számítógépes foglalási rendszerek célja és feladata a meglév regionális turisztikai kínálat összefogása, a meglév értékesítési csatornák optimalizálása a kínálat maximálisan rugalmas alakításával. Ilyen rendszer volt például a TIBS (turisztikai információs és foglalási rendszer Űaden Württemberg tartományban). b) Országos és nemzetközi CRS és GDS: az országos számítógépes rendszereknek más CRS-rendszerekkel való összeköttetésre van szükségük, hogy globálisan tudjanak foglalni illetve foglalhatók legyenek. Nemzetközi rendszerek pl. az Amadeus, Sabre, Galileo (Travelport), Worldspan (Travelport). Az egész világra kiterjed összeköttetésük révén GDS-nek (=Global Distribution System, világméret elosztási rendszer) nevezik. Ezen rendszerekhez való hozzáférés csak közvetít kön vagy a rendszerben részt vev szolgáltatókon keresztül lehetséges. c) CRO (űentral Reservation Office): nagy szállodaláncok és szállodakooperációk értékesítési iroda-hálózata, pl. Holiday Inn Worldwide, Radisson, Űest Western. Az online kapcsolat célja a foglalás könnyebbé, gyorsabbá, áttekinthet bbé tétele. d) Internet (World Wide Web): a szálloda vagy a szállodalánc saját weblapja. 2. Központi értékesítési és foglalási szervezetek: olyan vállalatok, amelyek szállodai szolgáltatások értékesítését segítik el pl. The Leading Hotels of the World, Small Luxury Hotels, Royal Spas of Europe. 3. Az utazási iroda: klasszikus értékesít az utazási iroda, mely a vendég és a szálloda között közvetít feladatot lát el, valamekkora, megállapodás szerinti jutalékért végzik e tevékenységet. 4. A szálloda képviselet: független vállalatok, amelyek rendszerint több cég részére értékesítési funkciókat látnak el, üzleteket közvetítenek, ill. nevükben kötnek (USA-ban m ködnek els sorban), és jutalékos vagy fix díjazásos alapon dolgoznak. 5. Az idegenforgalmi hivatal: feladata, hogy reklámozza a város/régió turisztikai kínálatát a potenciális vendégeknek (írásos ajánlatkérések feldolgozása, a prospektusok és szállástájékoztatók megküldése, szálloda-közvetítés stb.). 6. A konferencia-közvetítő: célja, hogy a különféle cégeknek és intézményeknek megfelel konferenciaszállodákat közvetítsen, melynek jutaléka általában a konferencia átalánydíjának 10%-ka + forgalmi adó. 7. Az utazásszervező: az egyes turisztikai szolgáltatásokat egy package ajánlattá kapcsolják össze, amit átalánydíjas v. csomag-ajánlatként saját termékként kínálnak. 8. Nem hivatásos közvetítők: mindazon személyek, akik a potenciális vendéggel kapcsolatba kerülnek, és akiket szálloda- vagy fürd ajánlással kapcsolatban többé-kevésbé spontán módon megkérdeznek pl. taxisof rök, benzinkutasok.
314
11.2.4 Marketing-kommunikáció a gyógy- és wellness szolgáltatóknál
11.2.Ő.1. A szolgáltatás A fürd k és szállodák tekintetében el ször tisztázni érdemes a szolgáltatás fogalmát. Minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat a másiknak, nem tárgyiasult és nem eredményez tulajdonjogot semmi felett. El állítása vagy kapcsolódik fizikai termékhez vagy nem. A szolgáltatások jellemző tulajdonságai 1. Nem megfoghatók: a szolgáltatás lényegi eleme nem tárgyiasult, nem lehet el zetesen értékelni, kipróbálni. A szolgáltatás megvásárlása nem tulajdon-, hanem használati jogot ad, illetve el zetesen nem látható, nem ízlelhet , nem tapintható, hallható vagy szagolható. A bizonytalanság csökkentésére a vev k bizonyítékot akarnak (pl. hely, személyzet, felszerelés, szimbólumok, árak tekintetében), így a cél a bizonyítéknyújtás: a megfoghatatlan megfoghatóvá tétele. A szolgáltatások nem fizikai-természet problémamegoldást kínálnak a fogyasztóknak. A megismerés egyetlen lehet sége a szolgáltatás igénybevétele, a tapasztalatszerzés. A vev a vásárlásból fakadó kockázatát gyakran más fogyasztók tapasztalatainak megismerésével próbálja csökkenteni, ezért a szájreklámnak kiemelt fontossága van a tárgyiasultság hiányában. Probléma: vendég el zetes elképzelése és valóság közötti rés. 2. Nem raktározhatók: egy adott napon nem értékesített szolgáltatást nem lehet a következ napon eladni, mert a szolgáltatásnak nincs eltarthatósága. Probléma: szezonalitás és készletgazdálkodási nehézségek. 3. Egyidej ség, azaz a szolgáltatás létrejöttével felhasználásra is kerül. A szolgáltatás csak akkor jön létre, ha az alkalmazott és a vendég is egy helyen, egy id ben van jelen. Probléma: vendégelégedettség, kommunikáció. Ő. Változékonyság, amely els sorban az egyidej ségb l fakad. Nagyon nehéz ugyanolyan szolgáltatást nyújtani mindig, mindenki számára. Minden pillanata a kiszolgálásnak egyedi. Probléma: standardizálás, min ségbiztosítás. ő. Komplexitás, több elemt l való függ ség, azaz egy szolgáltató egy szolgáltatása csupán egyetlen komponense a turista adott desztinációról kialakult véleményének. Probléma: a többi szolgáltatótól ill. a desztinációtól való függ ség.
11.2.Ő.2. A piacbefolyásolás A piacbefolyásolási döntések célja, hogy az egyéb marketingmix döntésekkel összhangban, a stratégiának megfelel en hasson a vendégekre oly módon, hogy: becsalogat a szolgáltatótérbe, az atmoszféra kedvet csinál a szolgáltatások igénybe vételére, emocionális hatás ér a vásárlás helyén, ami hosszú távú köt dést jelent az adott szállodához, el segíti a törzsvendégkör kialakulását, megkülönböztet más szállodáktól, kialakítja a szálloda karakterét. A befolyásolási hatások sokféle, egymással variálható, f képp rövidtávra szóló döntésekkel érhet k el. A piacbefolyásolási döntések meghozása során a kiválasztott célcsoporton belül külön kell foglalkoznunk az új és a törzsvendégekkel. A promóciós eszközök alkalmazásához ismerni kell a vendég döntési folyamatát: 315
1. Tudatosulás – a tömegkommunikációs eszközökben (újság, rádió, televízió, stb.) a hirdetések segítik el , hogy az igényb l a tudatosuláson keresztül vásárlási szándék legyen. 2. Tájékozódás – a megoldás keresése, saját tapasztalatainkon kívüli információk begy jtése. 3. Alternatívák értékelése – a lehet ségek közötti választás mérlegelése. 4. Megrendelés – a kialakult döntés kapcsán helyfoglalás, vásárlás. A piacbefolyásolás célja az els két szakaszban a figyelem felkeltése, míg az utóbbi kett ben a meggy zés. A marketingkommunikáció szerepe a rendszeres kapcsolattartás a piaccal. Ide tartozik egyrészt a vev kör, az értékesítési hálózat és a vállalat egyéb kapcsolatainak tájékoztatása magának a vállalatnak létezésér l, szolgáltatásairól, ezek el nyeir l, min ségi mutatóiról. Másrészt a vállalatnak is szüntelenül tájékozódnia kell a piacról és valamennyi környezeti tényez r l és azok változásáról. A szolgáltatások jellemez ihez kapcsolódóan a hagyományos Mcűarty-féle ŐP marketingmix kiegészítése vált szükségessé: Product (Termék, szolgáltatás) Price (Ár) Place (Értékesítési hely, disztribúció) Promotion (Promóció, marketingkommunikáció) Űooms és Űitner ŐP 3P-vel történ kiterjesztése: People (emberi tényez ) Physical evidence (tárgyi elemek) Process (folyamat) A következ kben csak a Ő. „P”-vel, azaz a promócióval foglalkozunk. A személyes eladás (PS) A személyes eladás egy olyan interperszonális meggy zési folyamat, amelynek célja az emberi döntések befolyásolása. Ide tartozik minden olyan eladási forma, ahol az eladó és a vev szóban vagy írásban interaktív módon kommunikál. A PS létrehozza és fenntartja a dinamikus és rugalmas kommunikációs kapcsolatot az értékesítés dolgozói és a vendégek között. A PS célja az azonnali, szemt l szembeni értékesítés. Id távja rövid, szóbeli eszközökkel irányulva a potenciális utazók felé. El nyei: azonnali vásárláshoz vezet, teljesen leköti a vev figyelmét, alkalmat ad a meggy zésre és a tartós kapcsolat-kialakításra. Hátrányai: magas az egységi kapcsolatteremtésre es költség, zavaró lehet a megkeresett vendégek számára, gyakori a visszautasítás.
316
Face-to-face értékesítés A Front Office az els hely, ahol a szálloda és a vendég találkozik egymással. A szállodai dolgozó és a vendég kommunikációja során kiderül, hogy a vendég milyen szolgáltatású, árú, stb. szállást keres. A kapott információkat össze kell vetni a szobák sajátosságaival (elhelyezkedés, berendezés, szobaméret, ágy típusa, speciális paraméterek, ár, stb.). A termék és a vendég ismeretén kívül fontos a dolgozó meggy z képessége, rugalmassága, empátiája, elkötelezett lelkesedése, energikussága, becsületessége, hitelessége, stb. A szobaárak közlésének módjai a következ k lehetnek: Árcsoport alternatívák (3 különböz csoport esetében leggyakrabban a középs t választják). Felülr l lefelé történ ajánlás: a legmagasabb árú szobával kezdünk, és utána soroljuk az olcsóbb lehet ségeket. Alulról felfelé történ ajánlás: a legolcsóbb szobát ajánljuk legel ször, majd haladunk a drágábbak felé a min ségi különbségek hangsúlyozásával. Telefonos értékesítés Egyéni és vállalati partnerek, utazásszervez k és közvetít k elérésének hatékony módja. A telefonos tárgyalási technikák ismerete elengedhetetlen el feltétel az értékesít személyzet tekintetében. A telefonon keresztüli tárgyalást felválthatja az Interneten keresztüli megkeresés. Értékesítés-ösztönzés (SP) A Sales Promotion olyan marketing gyakorlat, amely valamely terméknek vagy szolgáltatásnak id legesen kiegészít értéket ad, bizonyos meghatározott el nyt kínálva a vásárlók számára, mindezt pontos és mérhet cél érdekében. A SP általános célja a reménybeli fogyasztók és az értékesítési hálózat kedvez irányú befolyásolása f képpen direkt és személyes akciók bevezetésével. Az ösztönzés alanya szerint három csoportba sorolhatók az eszközök: Fogyasztókat ösztönz módszerek (célja: a termék megismertetése, kipróbálásra lehet ség nyitása, a terméke el nyeinek hangsúlyozása, a törzsvendégkör kialakítása, a szálloda imázsának növelése, stb.) Értékesítési hálózat befolyásolása (célja: a kooperáció el segítése, a termék megismertetése, a holtid szak sz kítése, stb.) Szállodai személyzet ösztönzése (célja: a dolgozók motiválása, a team-munka megteremtése, kreativitás felfedése, stb.) Az SP el nyei: a reklám és a személyes eladás el nyeit ötvözi a visszacsatolás azonnali, nincs id beni késedelem kétoldalú kommunikációra van lehet ség bármikor alkalmazható hatékony Hátránya: egyszeri alkalomra szól Értékesítés-ösztönz eszközök: Házon kívüli akciók: Gasztronómiai fesztiválok (pl. Gulyásfesztivál, űsabai kolbászfesztivál) 317
Turisztikai szakvásárok (Utazás Kiállítás) Az értékesítési hálózat ösztönzése (pl. jutalék, grátisz rendezvények) Promóciós utazások (pl. study tourok)
Házon belüli akciók (szálloda): űsoportkedvezmények Ajánlat üzletembereknek (corporate rate) Szezonárak alkalmazása űsaládi kedvezmények
Törzsvendég-programok Package összeállítása Speciális ajánlatok
Házon belüli akciók (étterem): űsoportkedvezmény Gyermekmenük
Akciós menük összeállítása Közös akció Űevezet árak Kuponok
Tagsági kártyák kedvezménye
Korlátlan fogyasztás Happy Hours (kedvezményes id szakok) Versenyek, játékok Házhozszállítás Ingyenes belép Hidegcsomag igénybe vételének lehet sége Konferencia és bankett ajánlatok
Reklám (advertising) Az információk szabályozott módon történ eljuttatása kiválasztott csoportokhoz nyomtatott anyag, rádió, tv-közvetítés, film, köztéri reklámhordozók segítségével abból a célból, hogy tudatosságot teremtsen, érdekl dést és vágyat ébresszen. Rövid élet , különösen ha egyes akciókat kívánunk megismertetni potenciális fogyasztóinkkal. Komplex tevékenység, amely magában foglalja a mondanivalótól a kreatív ötleteken és a technikai kivitelezésen át egészen az elérhet emocionális hatásig és gazdasági eredményig történ összehangolását, átgondolását. Egyirányú kommunikációt valósít meg. A reklám el nyei: alacsony az egy kapcsolatteremtésre es költség mindenhol képes elérni a potenciális turistát lehet ség van kreatív, változatos megoldásokra jelent s az imázsteremt képessége lehet ség van az ismétlésre Hátrányai: nem vezet azonnali vásárláshoz fizetett, ezért alacsony a hitelesség-érzet nehezen lehet kit nni a többi reklám közül nehéz az üzenet módosítása illetve a hatékonyság mérése A reklámtervezés folyamán a vállalatoknak dönteniük kell a célcsoportról, a hatásról (hol és hogyan) és a gyakoriságról (id pontok száma) illetve az id zítésr l (id pont). A reklámeszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen a célközönség kapcsolata a reklámeszközzel, a szolgáltatás jellemz i milyen reklámeszköz alkalmazását teszik szükségessé, az üzlet szolgáltatási színvonala milyen eszközök alkalmazását feltételezi, mennyibe kerül az egyes reklámeszközök alkalmazása. 318
Nyomtatott reklámeszközök Sajtóhirdetés (nyomtatott sajtó felosztása: id szak szerint: napi, heti, havilap, stb., terjesztés módja szerint: el fizetéses, nyilvános, címlistás, megjelenési hely szerint: országos, regionális, lokális, tartalma szerint: politikai, gazdasági, m vészeti, kulturális, n i, tudományos, stb.) Prospektus Szórólap Katalógus Térkép Útikönyv Étlap, itallap űsomagolóeszköz Egyéb nyomtatott reklámeszköz (pl. poháralátét, matrica, reklámtáska, stb.) Elektronikus közvetít eszközök Reklámfilm, referenciafilm Televíziós hirdetés Rádiós hirdetés Internetes megjelenés (adatbázisok, önálló hirdetések, stb.) Elektronikus levélreklám (direct mailing) vagy hagyományos postai levél formájában is küldhet Közterületi reklámok Óriásplakát Járm veken elhelyezett hirdetés Megállító tábla Útbaigazító tábla Fontos megemlíteni a szolgáltató által nehezen irányítható szájreklámot szájpropagandát, amely a vendég tapasztalatai által lehet negatív vagy pozitív.
vagy
Public Relations (PR) A PR olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalakozás és környezete közötti bizalom építése, folyamatos ápolása. űsak hosszú távon mérhet és akkor van értelmes, ha folyamatos tevékenység. Űár a PR els dlegesen nem értékesítési célokat szolgál, mégis végs soron a vállalat profitnövelése a célja. A valóságot tiszteletben tartva kell információt adni a környezet számára, nyíltnak és hozzáférhet nek kell lenni a közönséghez.
A PR tevékenység célcsoportja: Szorosan véve: vállalat munkatársai, a tulajdonosok, a tanácsadók, a szálloda képvisel i, a szálloda vendégei. Szélesebb értelemben: a szálloda potenciális vendégköre, az értékesítési hálózatban részt vev k, a sajtó képvisel i, a versenytársak, a szakmai szervezetek, a város vagy régió lakosai, a hatóságok, a kereskedelem és ipar képvisel i. A PR el nyei: Olcsó Hihet (nem tekintik reklámnak) Hatékony 319
Tekintélyt ad Közéleti jelenlétet biztosít Hátránya: Hatása nehezen ellen rizhet Kapcsolat a munkatársakkal (bels PR) új belép knek a szálloda vagy fürd bemutatása, a vállalati küldetés megismertetése vállalati újság szerkesztése hirdet táblák, hírek a szálloda, szállodalánc m ködésér l „a hónap dolgozója” választás igazgató által írt személyes üzenet éves jelentésekb l kivonat készítése a dolgozóknak szállodaláncok esetében a tagszállodák, partnerek szolgáltatásainak dolgozó általi igénybe vételekor kedvezmények nyújtása dolgozók és családtagok részére szervezett „házibuli” „nyitott ajtó” a szálloda dolgozóinak „nyitott kapu” a dolgozók családtagjainak a dolgozók javaslatainak, véleményének meghallgatása összejövetelek, meetingek a dolgozók és a vezet ség tagjai között jogi tanácsadó szolgálat m ködtetése űélja: a munkatárs aspektusának megismerése a személyzet érezze, melyek a fogyasztók elvárásai munkájával, a szállodával szemben dolgozók jutalmazása dolgozók ösztönzése Kapcsolat a vendégekkel (küls PR) frontvonatbeli alkalmazottak viselkedési normái (empátia, megjelenés, mimika, tekintet, gesztusok, testtartás, távolságtartás, stb.) vendéglevél forródrót a szálloda igazgatójához VIP-vendégek kezelése vendégújság mailing (születésnap, karácsony) vendégpanaszok gyors és udvarias kezelése információs táblák személyzetet bemutató tabló a szálloda ismert vendégeir l fényképtabló Kapcsolat a sajtóval (küls PR) sajtókonferencia sajtókommüniké (eseményr l press release kiadása) sajtóanyag (press kit – háttér-információk, sajtónak összeállított dokumentáció) sajtóbeszélgetések További kapcsolatteremtések (küls PR) események szervezése, védnökségek, szponzorálások, 320
kapcsolat az értékesítési hálózattal (pl. partner party szervezése) kapcsolat a helyi lakossággal (pl. nyitott ház rendezvény) kapcsolat a turisztikai közép és fels oktatási intézményekkel (pl. gyakornokok fogadása) kapcsolat a versenytársakkal (együttm ködések, piaci pozícióelemzés, stb.) kapcsolat a felügyeleti szervekkel (pl. ÁNTSZ, VPOP, APEH, SZJH, stb.)
ő. „P”, az emberi tényez A kiszolgáló személyzet a vev k lojalitásának és a versenyel ny megszerzésének és megtartásának forrása. A személyzet a kapcsolat-intenzív szolgáltatási területeken a szolgáltatási folyamat aktív részesei. A frontvonalbeli személyzet a szolgáltató vállalat képvisel i, a vev k szemszögéb l k jelenítik meg a vállalatot, így a személyzet és a kiszolgálási folyamat gyakran egy brand központi részét képezik. A frontvonal-menedzsment el írásokkal, standardokkal szabályozza a frontszemélyzet magatartását az egységes kiszolgálási folyamat érdekében, ezzel el segítve a mindenki számára közel azonos szolgáltatási min ség elérését. A dolgozók közrem ködése mellett a kiszolgálási folyamatba az igénybevev k bevonása is bizonyos mértékig megtörténik, ezt az aktív vendégpolitika határozza meg. A frontvonalbeli munka sajátosságai: A frontvonalbeli munka nehéz és stresszel teli. A munka kapcsán felmerül konfliktusok területei: egyéni értékek és jellemz k és a munkasajátosságok ellentéte a vállalati el írások, szabályok és a vev k igényeinek ellentéte vendégek közötti ellentétek A frontvonalbeli munka az alacsony kapcsolat-intenzitású szolgáltatások esetében jól automatizálható vagy távoli szolgáltatás-igénybevételre/vev szolgálatra van mód. A nagy kapcsolatintenzitású szolgáltatások esetében fontos szerep hárul az els sorban frontdolgozók felé irányuló bels marketingre. Vev kkel közvetlen kapcsoltban lév dolgozók személyének toborzása során figyelmet kell fordítani a megjelenésre és a kommunikációs képességekre is. Az oktatás, betanítás során a szolgáltatásnyújtás folyamatának elvárt módját kell elsajátítaniuk, és emellett fel kell készülniük a váratlan helyzetek gyors megoldására, kezelésére is. Az új dolgozóknak meg kell ismerkedniük és teljes mértékben azonosulniuk kell a vállalati kultúrával és a cég vezet értékeivel. A munka emellett gyakran nem önállóan, hanem csapatban kerül végzésre, amely újabb kihívást jelenthet a munkavállalók számára. A munka nehézségéb l fakadóan megfelel motiváció és javadalmazás, jutalmazás biztosítása szükséges. Az alkalmazottak számára nem megfelel munkakörök kialakítása, a munka monotonná válása, a munkakörnyezeti elemek elégtelensége a frontvonalbeli dolgozók fásultságához vezet, amely által romlik a szolgáltatás min sége, s emellett a dolgozók magas cserél dését, fluktuációját eredményezi. A dolgozók által végzett munka nem megfelel színvonala a vev i körre is azonnal hatást gyakorol, vásárlói elégedetlenséget generálva. A korábban lojális vev k más szolgáltatókat kereshetnek, s ezzel megkezd dik a vev k cseréje is. Az új vev k megnyerése többlet er feszítést jelent a vállalat számára, amely rontja a jövedelmez séget, amely pedig újabb dolgozókra kiterjed megszorításokat okoz. A bemutatott folyamat a sikertelenség ördögi köre, amely a dolgozók nem megfelel motiválásából és megbecsüléséb l ered.
321
6. „P”, a tárgyi elemek A kézzel nem fogható szolgáltatással szemben a szolgáltatás nyújtásának fizikai környezetének jellemz je a megfoghatóság. Idegen kifejezéssel a szolgáltatás látható környezetét a tájkép „landscape” angol megfelel jéb l „servicescape”-nek hívják. A servicescape elemei közé tartoznak a küls környezeti elemek, mint küls design, tájékoztató jelzések, parkoló, a közvetlen környezet, stb., míg bels környezeti elemek lehetnek az enteri r, a bútorzat és berendezés, tájékoztató jelzések, elrendezés, a leveg min sége, h mérséklete, stb. A tárgyi elemeken is megjelenik a vállalat arculata, dizájnja, így azok szervesen kapcsolódnak a marketingkommunikációhoz. A dizájnnak illeszkednie kell a vállalati megjelenés mellett a szolgáltatás természetéhez is, a termékpszichológiai alapú formatervezés ekképpen jól felhasználható a környezet kialakításakor. A tárgyi elemek korábban kevésbé hangsúlyos elemei voltak a szolgáltatásnak, napjainkra azonban vannak olyan szolgáltatók, amelyek a f hangsúlyt nem az alapszolgáltatásra, hanem a kiszolgálási környezetre helyezik (pl. design vagy boutique hotelek). A szolgáltatási környezet megjelenése mind a vev kben, mind a dolgozókban benyomásokat, érzelmeket kelt, amelyek bizonyos viselkedési formákat generálnak. 7. „P”, a folyamat A szolgáltatást nyújtók jelenléte mellett egy másik kiemelked en fontos marketingtényez maga a szolgáltatás folyamata, azaz ahogyan a fogyasztó kiszolgálása történik. Az alkalmazott technológia, a rugalmasság, a rendelkezésre álló kapacitások, a várakozási id k, stb., ugyanis mind-mind olyan jellemz k, amelyek egyt l egyig befolyásolják a vev k érzékelését és a szolgáltatásról kialakított véleményét. És bár a folyamat irányítása alapvet en menedzsment kérdés, a fogyasztói behatás miatt nélkülözhetetlen, hogy a marketing szemlélet áthassa a kiszolgálás menetét. A folyamatmenedzsment tehát magába foglalja mindazon folyamatok tervezését és irányítását, melyek hatással lehetnek a szolgáltatás min ségének megítélésére, és ezáltal az igénybe vev elégedettségére. Kulcstényez a szolgáltatás m veleti folyamatainak pontos feltárása, elemzése és modellezése. A folyamatok elemzésénél (blueprinting) három alapelvet kell követni: (1) a folyamatokat logikai lépésekre kell bontani (2) az összes lehetséges variációt számításba szükséges venni (3) a folyamatok t rési standardjainak (lehetséges legnagyobb eltérések) egzakt meghatározását el kell végezni. A panaszszituációk (lásd 12. fejezet) és a sorban állás kezelése is a folyamatszervezés során tisztázandó területek közé tartoznak. A folyamatok áttekintése után a folyamatspecifikációs birtokában dönteni lehet a folyamatokhoz rendelhet marketingmixr l, hiszen gyakran eltér marketingkommunikáció alkalmazható hatékonyan az egyes szolgáltatási fázisokban.
322
12. A GUEST RELATION A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÓKNÁL: PANASZKEZELÉS, VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS. A SZÁLLÁSHELY ÉS A VENDÉG FELEL SSÉGE A kereskedelmi szálláshelyek bevételei3 973 41 999 246 055 12.1. A Guest Relation szerepe az egészségturisztikai szolgáltatóknál A szolgáltatók számára a vendég nem csupán az árbevételt jelenti: a vendég a hosszú távú piaci sikerek alapja. A szolgáltatások sajátosságaiból adódóan a vendég a szolgáltatás el állításának alanya és azonnali felhasználója, s egyben döntéshozó is a jöv beni ismételt fogyasztásra vonatkozóan: elégedett volt-e vagy sem a kapottakkal. Ebb l fakadóan az egészségturisztikai szolgáltatók számára is kulcsfontosságú kérdés a vendégkapcsolatok megfelel szervezése és folytatása. A vendégorientáció nem csupán üres frázis kell, hogy legyen a napi munkamenetben és az általános munkaszervezésben, hanem valódi érték, amely vállalati szinten jelenik meg. A gyógyszolgáltatók esetében a vendégekkel való foglalkozás túlmutat a hagyományos szolgáltató-vendég kapcsolaton, mert a kezeléseket, terápiákat igénybe vev k - jellemz en nem megfelel egészségi állapotuk miatt - további figyelmet és lelki támogatást igényelnek. Emellett ezen szolgáltatások esetében nagyobb arányban jelentkeznek id skorúak a szolgáltatások igénybe vételére, s az életkori jellemz k szintén sajátos bánásmódot követelnek meg a dolgozóktól. Például a csökkent látás és hallás miatt lassabban értik meg a tájékoztatást vagy nehezebben tájékozódnak az épületben a vendégek. Emellett pedig a gyógyulást gyorsítani, a kezelések hatásfokát javítani tudja a beteg lelkiállapotának egyensúlya, illetve a pozitív, optimista szemlélet, amelyben a személyzet ismételten kiemelt szerephez jut. A wellness szolgáltatást igénybe vev k a testi-lelki jó közérzetért keresik fel a spa létesítményeket, ahol kényeztetésre vágynak. Ezt nem csupán a szolgáltatások igénybe vételével, hanem a szolgáltatási folyamat során a kezel személyzettel vagy a spaban lév más vendégekkel való kapcsolat-kialakításban is szeretnék elérni. A szálláshely-szolgáltatóknál gyakran egy önálló részlegbe tömörül a vendégkapcsolati feladatok ellátása. A Guest Relations részleg képviseli a szálloda szolgáltatásainak min ségét a vendégek felé, az itt dolgozók a hotel „nagykövetei”, k tartják a kapcsolatot a vendég és a szálloda különböz részlegei között. A vendégek ügyeit a hotelben töltött napok alatt szinte személyes asszisztensként segítik az els perct l az utolsóig. A vendégkapcsolatok ellátásában szerepet vállaló kollegákkal szemben elvárás: a fogyasztói orientáció (vendégként, és nem betegként kezelni a látogatókat) jó kommunikációs képesség szolgáltatás-központúság idegen nyelv ismerete csapatban történ munkavégzésre való képesség konfliktusok és panaszok kezelésének képessége értékesítési technikák ismerete számítógépes ismeretek (foglalások, napi riportok készítéséhez).
323
12.2. A vendégelégedettség-mérés A vendégkapcsolatok egyik területe a vendégek szolgáltatásokkal való megelégedettségének mérése. A folyamatos fejl dés, a vendégek elvárásainak való maximális megfelelés csak úgy érhet el, ha a látogatók véleményét a szolgáltató pontosan ismeri. Az értékesítést követ en törekednünk kell arra, hogy visszajelzést kapjunk a szolgáltatást igénybe vev k elégedettségér l valamint az esetleges reklamációkat hatékonyabban és a vev maximális megelégedésére tudjuk kezelni. Ezzel olyan alapvet célok megvalósításához járulhatunk hozzá, mint például: vendégmegtartás lemorzsolódott vendégek visszaszerzése új termékek eladása a meglév vendégek részére (keresztértékesítés) új vendégek megszerzése. A vendégelégedettség-mérés különféle módszerek segítségével folytatható le: történhet írásban vagy szóban, kérd ívvel vagy interjú során, nyíltan vagy rejtetten. A gyakorlatban legszélesebb körben a kérd íves megkérdezést alkalmazzák a szolgáltatás helyszínén vagy postai kiküldéssel vagy a szolgáltató weboldalán elhelyezve. A felmérésb l kép kapható a látogatók általános véleményérér l, az egyes, kipróbált szolgáltatások értékelésér l, a hiányolt szolgáltatások körér l, a visszatérési hajlandóságról, stb. A kérdéseknek világosnak, érthet nek kell lenniük, az egyszer bb feldolgozhatóság végett célszer a nyitott kérdések gyakori használatának mell zése. A kérdéstípusok változatosságával és a kérdések nem túlzó hosszával a vendégek könnyen bevonhatók a válaszadásba, id skorúak megkérdezésénél pedig feltétlenül javasolt a kérdez biztos alkalmazása. Fokozni lehet a válaszadási hajlandóságot ajándéktárgyak vagy ajándék szolgáltatások, kuponok felajánlásával, kisorsolásával. A jó spa menedzser nem kerüli meg az alkalmat, hogy ne beszélgessen a létesítmény vendégeivel. A személyes vendéginterjú els kézi információkat biztosít a vezet ség számára, mert a vélemények, tapasztalatok nem esnek át a marketingrészleg „sz r jén”. Gyakori ugyanis, hogy az egyes dolgozókra vagy részlegekre vonatkozó negatív tapasztalatok nem jutnak el a vezet séghez a kollegiális együttérzés vagy összetartás miatt. A vendégek emellett nagyon nagyra értékelik, ha a vezet vel személyesen találkozhatnak, s ezáltal magukat a spa m ködtetésének részeseiként érezhetik. A vonatkozó standardok betartásának vagy alkalmazásának ellen rzésére használják a mystery shopping technikát, ami rejtett megfigyelési mód. A próbavásárlással – illetve esetünkben a próba szolgáltatás-igénybevétellel – a létesítmény tárgyi-személyi feltételeinek megfelel ségét tesztelik értékel lap (scorecard) segítségével. Nemcsak küls szervezet alkalmazhatja, hanem a menedzsment is megbízhat küls céget a szolgáltatások objektív értékelésére. Az értékesítési hálózat véleményének, tapasztalatainak megismerésére partner party vagy partnertalálkozó szervezhet , ez különösképpen azon szállodák esetében nagy jelent ség , ahol a szabad kapacitást dönt en közvetett módon értékesítik. A rendezvényen lehet ség van a partnerekkel való személyes kommunikációra, a nyílt – és kevéssé formális – véleménynyilvánításra.
324
12.3. A vendégérték és elégedettség kapcsolata A fürd vendég az alaptermékt l, a szolgáltatásnyújtás rendszerét l és a fürd vállalat imázsából jut értékhez. A vendégérték megszerzése költséget jelent a szolgáltató számára: pénz, id , energia és fizikai költségek merülnek fel. A vev i elégedettség egy vásárláshoz kapcsolódóan a termék észlelt értékének és költségének arányától függ, míg a vendég lojalitása a vev i elégedettségen alapul, a visszatérési aktivitás a mér je. Azonban nem minden elégedett vendégb l lesz visszatér vendég, mert A vendégek nem minden esetben térnek vissza az adott desztinációba (f képp szabadid s turisták). Ha vissza is térnek, egyesek szeretik a változatosságot, így tudatosan másik szolgáltatót választanak. Egyes árérzékeny vendégek a legjobb ajánlatot nyújtó létesítményt választják a korábbi jó tapasztalat ellenében is. Egyes vendégek esetében nem elég az elégedettség, extrém elégedettség kell a visszatéréshez. 12.Ő. A vendégpanaszok hatása és kezelésének módjai A vendégek a kapott szolgáltatást saját ár-érték ítéletük és korábbi tapasztalataik alapján illetve a szolgáltatás eredményének figyelembe vételével értékelik. Amennyiben az elvárt állapothoz képest eltérést tapasztalnak, a szolgáltatás nyújtása után elégedetlenséget éreznek, amely vagy reagálásra készteti ket vagy sem. A reakció lehet nyilvános vagy privát. Gyakori példa a nyilvános lépésre a helyi, regionális vagy országos médiumokhoz való fordulás, ahol riport keretében számolhat be a panaszos vendég a szolgáltatónál ért sérelmér l. Ezen esetnek oly súlyosnak kell lennie, hogy annak – újságírói szakszóval – hírértéket kell képviselnie. Ezen lépést jellemz en a vendégek csak azután teszik meg, hogy a szolgáltatóval történt kapcsolatfelvétel vagy panaszkezelés eredménytelen volt. A privát lépések nyilvánosságra nem kerül cselekedetek lehetnek, például a szolgáltató negatív szájreklámmal illetése vagy a létesítmény tudatos elkerülése (például ha megkezdett OEP gyógykúrája van a vendégek, másik szolgáltatónál veszi igénybe a fennmaradt kezeléseket). Egyes vendégek konfliktuskerül magatartást folytatva nem tesznek lépést a számukra nem megfelel szolgáltatás igénybe vétele után, s esetükben a kés bbiekben még számítani lehet az ismételt fogyasztásra, mintegy második esélyt adva a szolgáltatónak.
325
reklamáció reklamációaa vállalatnak vállalatnak
elégedetlen elégedetlen szolgáltatást szolgáltatástigénybe igénybe vevő vevő
néhány néhánynyilvános nyilvános lépés lépésmegtétele megtétele
harmadik harmadikszemélynek személynek panaszkodás panaszkodás
néhány néhányprivát privátlépés lépés megtétele megtétele
jogorvoslat jogorvoslatkeresése keresése
nem nemreagálás reagálás
szolgáltató szolgáltatóváltása váltása negatív negatívszájreklám szájreklám
reakciók reakciókegyéb egyébkombináció kombináció
Őő. ábra: Az elégtelen szolgáltatás ára Forrás: Lovelock, C. L. – Wirtz, J. (2007): Services Marketing, Pearson Prentice Hall, Upper Sadle River, New Jersey, p. 391.
Az elégedetlen vendég negatív tapasztalatainak, sérelmeinek helyszíni enyhítése segíthet a kés bbi nyilvános vagy privát lépések meglépésének elkerülésében. Természetesen az ideális állapot az els re megfelel min ség szolgáltatás nyújtása, ám amennyiben a vendég elégedetlen volt a kapottakkal, úgy hatékony panaszkezeléssel a vendég kiengesztelhet és kés bbi visszatérésre ösztönözhet . Els lépésként az elégedetlenség okának feltárása kell, hogy megtörténjen, mindkét fél számára szükséges a hiba ered jének megtalálása. Megeshet például, hogy a vendég nem megfelel en tájékozódott a szolgáltatás igénybe vétele el tt és olyan dolgot reklamál, amely egyértelm en kiderül a szolgáltatás leírásából (például mely szolgáltatáselem ingyenes és melyik nem, különleges igényekért kell-e fizetni vagy sem). Amennyiben a probléma a szolgáltatás nyújtásának hibás menetéb l vagy elégtelen eredményb l fakad, úgy a vendég kártalanítani szükséges, sérelmének redukálására alternatívákat kell kínálni (pl. ismételt szolgáltatás ingyenes igénybe vétele). A reklamációt nem sértésként, hanem olyan visszajelzésként szükséges kezelni, amelyb l a szervezet tanulhat, a hibás munkafolyamatokat vagy alapanyagokat kisz rheti, és amely alapján a jöv ben tökéletesebb szolgáltatást nyújthat vendégeinek.
326
Megfelelő Megfelelő szolgáltatás szolgáltatásnyújtása nyújtása már máraz azelső első alkalommal alkalommal
+
Hatékony Hatékony panaszkezelés panaszkezelés
=
Növekvő Növekvőlojalitás lojalitásés és elégedettség elégedettség
Szolgáltatás Szolgáltatásiránti iránti panaszok panaszokazonosítása azonosítása
irányított irányítottfelmérések felmérések panaszok panaszoknyomon nyomon követése követése a a„panasz, „panasz,mint mint lehetőség”-kultúra lehetőség”-kultúra terjesztése terjesztése
Reklamációk Reklamációkhatékony hatékony megoldása megoldása
hatékony hatékonypanaszpanaszkezelési kezelésirendszer rendszerés és képzés képzéskidolgozása kidolgozása
Tanulás Tanulásaahibákból hibákból
ok-okozati ok-okozatianalízis analízis elvégzése elvégzése
Visszacsatolással a kör bezárása
Ő6 ábra: A hatékony panaszkezelés folyamata Forrás: Lovelock, C. L. – Wirtz, J. (2007): Services Marketing, Pearson Prentice Hall, Upper Sadle River, New Jersey, p. 397.
12.ő. A szálloda kapcsolatainak szabályozása az EU-ban Az Európai Unióban nincs közvetlenül a szállodaiparra vonatkozó szabályozás, ám több olyan terület van, mint például a fogyasztóvédelem, a higiéniai el írások, a környezetvédelmi normák, technikai-m szaki paraméterek, amelyek érintik e területet. Mivel nincs egységes szabályozás, ezért a tagországok hatásköre a min ségi kategóriák feltételeinek megállapítása, a törvény megalkotása. Másrészr l viszont a Frankfurti-tábla31 (szolgáltató és vendég) és a űode of űonduct (utazási iroda és szálloda) szabályozó rendszerek az EU-által kerültek kidolgozásra, s a tagországok számára ajánlott e szerint eljárni. Az Európai Unióban nincs tehát egységes szabályozás a szállodák kárfelel sségére. 1962-ben Párizsban írtak alá egy egyezményt, amely a szállodáknak egységes szabályokat határoz meg a vendégek tulajdonait ért károk felel sségér l. Ezt az egyezményt azonban csupán néhány tagország vette át a nemzeti szabályozásába, így például Belgium, Nagy Britannia, Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország és Olaszország. A 200Ő-ben csatlakozott országok közül űiprus, Lengyelország, Málta és Szlovénia, a nem EU-tagországok közül pedig Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Montenegró léptette hatályba. Magyarország még nem írta alá az egyezményt. Azok, akik nem alkalmazzák az egyezményben leírtakat, kétféleképpen járnak el a kártérítési ügyekben. A római jog hagyományain alapuló államok külön szabályozást alkottak, míg a A németországi szálláshelyek a Frankfurti tábla besorolása szerint fizetik meg a károsultakat. A tábla olyan dokumentum, amelyben tételesen felsorolták a különböz kárfajtákat és az azokért fizetend kártérítés mértékét. Például ha nem abba a szállodába, de ugyanazon a településen szállásolják el a vendéget, ahova lefoglalta, akkor kártérítés mértéke ő-10%-os vagy ha nem azt a típusú szobát adják, amit a vendég lefoglalt, hanem 2 ágyast adnak 1 ágyas helyett, akkor a befizetett összeg 20%-át kell visszatéríteni.
31
327
skandináv országok az általános felel sségi szabályozás szerint intézkednek a kérdéses esetekben. Az 1962-es párizsi egyezmény alapján a szálloda felel sséggel tartozik a vendégek összes dolgáért. A fizetend kártérítés mértéke 3000 aranyfrank lehet (egy aranyfrank 65,5 mg 900as finomságú aranynak felel meg), ám a ratifikáló felek három egyéb fizetési mód közül választhatnak. Legalább a napi szobaár háromszorosa, minden károsodott tárgy esetén 1ő00 aranyfrank vagy a legkevesebb napi szobaár ötvenszerese. A szállodák néhány esetben mentesülhetnek a fizetési kötelezettség alól. Ha a kárt a vendég maga, vagy kísér je, látogatója okozta, vagy ha el re nem látható természeti kár hatására következett be. 12.6. A szálloda kapcsolatainak szabályozása hazánkban Mivel Magyarország egyel re nem írta alá a párizsi egyezményt, így a hazai kereskedelmi szálláshelyek ett l kissé eltér módon kezelik a kárfelel sségüket. A törvény nálunk is meghatározza, hogy miért felel s a szálloda, vagyis minden, a vendég által bevitt dologért. Itt is mentesül a felel sség alól az intézmény, ha alapos indokkal alátámasztva megtagadja a tárgy bevitelét a szállodába, vagy ha a kár bizonyítottan a vendég vagy az alkalmazottak és vendégek körén kívül álló okok miatt következett be. Magyarországon azokért a károkért vállalnak felel sséget, amelyek a vendég számára kijelölt területen következtek be, így például a vendégszobákban, az éttermekben, parkolókban stb. Ha egyéb helyen történik a kár, a hotel az általános felel sségi szabályok szerint jár el. űsak akkor vállal teljes felel sséget egy szálloda a készpénzért, az értéktárgyakért, az értékpapírokért, ha azokat a szálloda saját vagy az általa kijelölt értékmeg rz ben helyezik letétbe azokat. A vendégszobában elhelyezett széfben tárolt értékekért nem mindig kezeskedik korlátlanul, el fordul, hogy korlátozza a kártérítés mértékét. Ezt a módszert jogellenesen alkalmazza néhány szálloda, tetézve mindezt azzal, hogy a szerz déskötés el tt ezt az eljárási rendet nem közlik a vendéggel. Magyarországon a kártérítés mértéke maximálisan a napi szobaár összegének ötvenszerese lehet, kivéve, ha a kár mértéke ennél alacsonyabb. Azt az 1960. évi XI. törvény módosított 66. §-a határozza meg. A legtöbbször alkalmazott jogszabály, amely a felek szerz déses viszonyát befolyásolja, az 19ő9. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvér l cím . Az idegenforgalom közrem köd i a f , mindennapi gyakorlati jelent séggel kit n alapelveket a törvény 2. és Ő. §-ában találják. A 2. § els bekezdése egyértelm en kinyilvánítja, hogy a törvény védi a személyek vagyoni és személyhez f z d jogait, valamint törvényes érdekeit. Ez a rendelkezés a turizmusban különösen a nem vagyoni kártérítésben játszik szerepet. Az alapelvek egyformán vonatkoznak a polgári jogi ügyletben részt vev valamennyi félre, legyen az utas vagy turisztikai szolgáltató. A Ptk. Ő. §-ának negyedik bekezdése kimondja, hogy a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése közben a jóhiszem ség, a tisztesség követelményeinek megfelel en, kölcsönösen együttm ködve kötelesek eljárni. A polgári jogok gyakorlásába és a kötelezettségek teljesítésébe mindenekfelett beletartoznak a szerz dések, természetesen az idegenforgalom összes szerz déstípusát beleértve. Az (1) a kölcsönös együttm ködést emeli ki, ez a gyakorlatban a tájékoztatási kötelezettséget jelent. A szerz dés el készítése, megkötése és teljesítése során a felek kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan körülményr l, amely a szerz dést bármilyen módon érinti, befolyásolja. A Ő. § (Ő) kimondja, 328
hogy a feleknek a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárniuk, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A polgári jogi szerz dés a vagyoni viszonyok jellegzetes formája, két vagy több személy joghatás kiváltására irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A turizmusban a szolgáltatók egymással és a fogyasztóval szerz déseket kötnek; ezekben testesül meg az idegenforgalom üzleti, szolgáltatói jellege. A termékek, szolgáltatások tömeges értékesítésével és nyújtásával foglalkozó vállalatok el re kidolgozzák az általános szerz dési feltételeket, kikötéseket, amelyek alapján a fogyasztóval szerz dnek. Ha a fogyasztó hozzá akar jutni a termékhez vagy a szolgáltatáshoz, akkor megköti a szerz dést és ezzel elfogadja a feltételeket. Aki a szerz désben vállalt kötelezettségét nem vagy nem szerz désszer en teljesíti, felel sséggel tartozik. Ez a felel sség azt jelenti, hogy a károkozó köteles olyan helyzetbe hozni a károsultat, mintha a kár be sem következett volna. Erre a törvény kétfajta megoldást ismer: az eredeti állapot visszaállítása vagy kártérítés.
329
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE Szakkönyvek Dr. Ákoshegyi György – Dr. Németh István (szerk.) (2006): Fürd k kézikönyve, Magyar Fürd szövetség, Űudapest dr. Űarótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mez gazda Kiadó, Űudapest Bodeker, G. – Cohen, M. (szerk.) (2008): Understanding the Global Spa Industry: Spa Management, Butterworth-Heinemann Erfurt-Cooper, Patricia – Cooper, Malcolm (2009): Health and wellness tourism. Spas and hot springs, Channel View Publications, Bristol, UK Lovelock, C. L. – Wirtz, J. (2007): Services Marketing, Pearson Prentice Hall, Upper Sadle River, New Jersey Szende Péter (199Ő): Marketing a szállodaiparban, KIT Kiadó, Űudapest Szakmai anyagok, kiadványok A gyógy- és wellness szállodák forgalmának alakulása 2010-ben, Magyar Turizmus Zrt. Kutatási űsoport, 2011 http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikaiadatok Egészséges Társadalom Komplex Program 1. olvasat, Egészségügyi Minisztérium, Budapest Hatósági engedélyek, ellen rzések, forrás: http://www.hah.hu/contents/index.php?id=128&sid= 03lb3v361251543027&lang=hu Jelentés a helyi önkormányzati fürd k – kiemelten a gyógyfürd k – helyzete, fejlesztésének lehet ségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra, Állami Számvev szék, Űudapest Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményér l, KSH kiadvány Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményér l, KSH kiadvány Jelentés egy egészségben elmaradott országból… Egészségjelentés 2010, EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft., Űudapest, 2010. március http://www.egeszsegmonitor.hu/dok/Osszefoglalo_Egeszsegjelentes_2010.pdf Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest Molnár űsilla (2010): Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai c. doktori tézis, forrás: http://rgdi.sze.hu/index.php?option=com_docman&task=doc...gid Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szint hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvev szék Kutatóintézete, Űudapest, forrás: http://www.asz.hu/ASZ /jeltar.nsf/0/8721714BF8FF6EBBC1257060003369B9/$File/0536J000.pdf OEP rehabilitációs ellátások http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/ELLATASMO/REHAB ILIT%C3%81CI%C3%93S%20ELL%C3%81T%C3%81SOK.PDF Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, Aquaprofit M szaki, Tanácsadási és Űefektetési Zrt., Budapest
330
Dr. Ruszinkó Ádám et al (2009): Egészségturisztikai munkaer -piaci kutatás, forrás: http://www.kormany.hu/download/7/6c/20000/Egtur%20munkaer%C5%91piaci%20kutat %C3%A1s%202009.pdf Széchenyi Terv, Gazdasági Minisztérium Sajtótitkárságának kiadványa Turizmus Magyarországon 2010, Magyar Turizmus Zrt. 2011, forrás: http://itthon.hu/site/upload /mtrt/kiadvanyok/pager/hun_turizmus_magyarorszagon_2010/ Új Széchenyi Terv – A talpra állás, a megújulás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja, 2011. január, Magyarország Kormánya, Űudapest Cikkek, sajtóközlemények dr. Gáll Ildikó: Medencés fürd k higiénéje, Tiszta Tér Technológia Épülettisztítási szakmagazin, http://tisztatertechnologia.hu/?p=hir&id=606 Dr. Soós Péter: Fürd történet: Jelenben él múlt http://epiteszforum.hu/node/284 Kormányszóviv i sajtóanyag http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_2218?lang=hu L rincz Katalin: A hazai turisztikai régiókban megvalósuló termékfejlesztés problematikája az egészségturizmus példáján, http://geogr.elte.hu/PHD_konferencia_ELTE.../lorinczkatalin.pdf NFÜ sajtóháttér, forrás: www.nfu.hu/download/2938/sajtóháttér-végl%20.pdf Magyar Turizmus Zrt. sajtóközlemény http://www.mtdmsz.eu/digitalcity/projects/tdm/tdm_newsheading.jsp?dom=AAABEAVS &prt=AAABEAXK&fmn=AAABECQI&men=AAABECQO&hir=BAAFHAEB, letöltés ideje: 2009. 08. 16. NFÜ sajtóháttér, www.nfu.hu/download/2938/sajtóháttér-végl%20.pdf, letöltés ideje: 2009. 07.21. Összefoglaló a 2011. január 1-jét l adómentesen illetve adókötelesen elszámolható termékekr l, szolgáltatásokról, forrás: http://www.aranykorep.hu/Tagok/Szolgaltatasok_termekek/index.html Üdülési támogatási rendszer http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/csalad/utazas/ udultam20080926.html/ugyleirasjogi Wellness központ a tenger mélyén http://www.deluxe.hu/newsprint.php?page=newsprint&id=450 http://www.antsz.hu/portal/portal/ogyfi.html http://www.weborvos.hu/lapszemle/magyarorszag_lakosainak_harmada_dohanyzik/13506 8/ http://ecoline.hu/piac/20100323_szallodas/print.aspx http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/2011a_felv ettek_gyorsjelentes?printMode=true www.felvi.hu http://www.trademagazin.hu/horeca/matur-az-oroksegturizmusban-rejlenek-a-legjobblehetosegek.html http://www.hotelstars.hu/Default.aspx?tabid=86 www.utazzitthon.hu http://www.fn.hu/cegek/20100813/nem_kell_tobb_szalloda_sem/ 37/1996. (X. 18.) NM rendelet http://www.furdoszovetseg.hu/hirek.php http://www.szeusz.eu/?page=elmenyelemek_nyakzuhanyok_rozsdamentes_acelbol_viz 331
http://www.szeusz.eu/?page=elmenyelem_vizgomba_rozsdamentes_acelbol http://www.szeusz.eu/?page=levego_befuvasos_pezsgoagy_elmenyelem www.spaindex.com/images http://www.spadhoward.com/picture.php http://www.ar-tur.lv/photo/india/kerala/ajurveda_03.jpg http://www.mue.hu/files/Belteri%20uszodai%20legkezeles.pdf http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz20812.pdf http://www.hah.hu/contents/index.php?id=128&sid=03lb3v361251543027&lang=hu http://www.nfh.hu/informaciok/ellenorzes http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,35161&_dad=portal&_schema=PORTAL http://www.deluxe.hu/newsprint.php?page=newsprint&id=450 http://www.bluelagoon.com/Shop/ http://ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Intezetek_tanszekek/NRGIT/tanulmany utak/061115_ Dr.N.I.Bukf.ppt
Rendeletek 7Ő/1999. (XII. 2ő.) EüM rendelet a természetes gyógytényez kr l ő/200Ő. (XI. 19.) EüM rendelet 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet 239/2009. Kormányrendelet Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XűVI. törvény
332
MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: OKJ-S ÉS AKKREDITÁLT KÉPZÉSEK LISTÁJA AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS TERÜLETÉN #
1.
2.
3.
4.
5.
6.
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma Wellness és SPA Menedzser középvezet i tanfolyam Egészségügyi asszisztens 52-72001 Egészségügyi menedzser 54-34501 Massz r ő2-726-01 Gyógymassz r ő201 Sportmassz r ő2-02 Rehabilitációs Gyógyfoglalkoztató tevékenység 51-01 terapeuta 54-726-01 Sportedz (sportág Sportoktató Fitness-wellness megjelölésével) ő2- (sportág asszisztens 52-01 813-01 megjelölésével) 3301 Sportedz (sportág megjelölésével) ő202
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz. PL-3796
Fizioterápiás szakasszisztens 54-04
Gyógyúszás foglalkoztató őŐ-01
Rekreációs mozgásprogram-vezet (a szakirány megjelölésével) őŐ-01 Az animátor szakirány speciális tevékenységi köre – 431-06 Az aqua tréner szakirány speciális tevékenységi köre – 432-06 A fitness instruktor szakirány speciális tevékenységi köre – 433-06 A gyermekkori mozgásprogram-vezet szakirány speciális tevékenységi köre – 434-06
333
#
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma
7. Sportszervez , menedzser 52-81302 8. Fürd üzemi gépész 31-853-03 9. Víz- és szennyvíztechnológ us 54-850-03 10. Idegenvezet őŐ812-01 11. Panziós, falusi vendéglátó 31-81201 12. Szállodai portás, recepciós őő-81201 13. Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser 55812-01
14. Kéz- és lábápoló, m körömépít 31815-01 15. Kozmetikus 52815-01 16. Lovastúra-vezet 52-812-02
334
Fürd üzemi gépkezel 31-01
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma Az orientális táncoktató szakirány speciális tevékenységi köre – 435-06 A személyi edz szakirány speciális tevékenységi köre – 436-06 A szenior tréner szakirány speciális tevékenységi köre – 437-06 Az wellness tanácsadó szakirány speciális tevékenységi köre – 438-06
Víztechnológus ő202
Szállodai szobaasszony 21-01
Idegenforgalmi szakmenedzser 5501 Vendéglátó szakmenedzser 5502
Tartós sminkkészít ő201 Speciális testkezel ő202
Akkreditált képzés képzés az. sz.
#
17.
17. 18. 19. 20. 21.
22.
23.
24. 25.
26.
27.
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma Angol 7000 egyedi tematikájú képzés (Gyógymassz r angol A2 modul (Gyógymassz r képzést kiegészít A2 angol szaknyelvi modul) Űetanított massz r (fürd s) Frissít massz r Frissít massz r, talpmassz r MIAOMEI massz r Egészségügyi képesítések (Shiatsu gyógyász) E.i.d.a. relaxáló masszázs terapeuta (arc, test) Munkahelyi stressz-oldó masszázs Tradicionális keleti masszázs A szenzomotoros szemlélet állapotés mozgásvizsgálat felvétele, értékelési szempontjai és alkalmazási lehet ségei Személyi szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi, idegenforgalmi képesítések (Kozmetikus mesterképzés és vizsgáztatás) Egészséges babák, kisgyermekek vízhez szoktatása (nevelése és oktatása), továbbá motorikus mozgásfejlesztése
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz. PL-2350
PL-2704 PL-2580 PL-1121 PL-2828 PL-3248
PL-3090
PL-2406
PL-2866 PL-3447
PL-3764
PLP-659
335
#
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma vízben végzett játékos feladatok segítségével
28. Általános természetgyógyásza t 29. Parapszichológiai és természetgyógyásza ti képzés 30. Természetgyógyász ati alap képzés 31. Természetgyógyász ati alapmodul 32. Természetgyógyász ati és transzperszonális terapeuta (holisztikus) 33. Természetgyógyász ati szak képzés 34. Egészségmeg rzés, a testi-lelki harmónia meg rzésének módszerei a természetgyógyásza t iránt érdekl d pedagógusok számára 35. Egészségpszichológia természetgyógyászoknak 36. Egészségügyi képesítések (Shiatsu gyógyász) 37. Gyógynövényismeret-fitoterápia 38. Magyar Népi Gyógyász 39. Parapszichológiai és természetgyógyásza ti képzés 40. Természetes
336
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz.
PL-3500
PL-1851
PL-3414 PL-2081 PL-3777
PL-3415 PLP1137
PL-1769
PL-3248
PL-1266 PL-2640 PL-1851
PL-1288
#
41. 42.
43.
44. 45.
46. 47. 48. 49. 50.
51. 52. 53. 54. 55. 56.
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma Gyógymódok Tanácsadó Természetgyógyász Tanácsadó Gyógy- és f szernövények termesztése, felhasználása, illóolajok használata. Egészséges életmódra nevelés, fitoterápiai ismeretek pedagógusoknak Egészségügyi képesítések wellness asszisztens képzés EQ wellness Fürd - és wellness egység gépészeti karbantartók továbbképzése Egészségügyi menedzser Szállodai sportanimátor Els segély-nyújtási alapismeretek Kozmetikus mesterképzés Egészségturisztikai vendégszolgálati menedzser Spirituális pszichoterápia Idegenforgalmi menedzser Rehabilitációs munkatárs Stresszmenedzsment Bach-virágterápia tanácsadó Szabadid s tevékenység szervez
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz.
PL-2645 PLP1139
PL-0680
PL-3432 PL-3620
PL-0721 PL-0924 PL-0938 PL-0955 PL-0956
PL-1179 PL-1539 PL-1763 PL-1947 PL-2023 PL-2178
337
#
57. 58. 59. 60.
61. 62. 63.
64.
65. 66.
67. 68. 69. 70. 71. 72.
73.
74.
75.
338
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma Uszodamester Wellness animátor Rendezvény felszolgálás tréning Spirituális pszichológiai tanácsadó Sportedz (úszás) Űetanított massz r (fürd s) Személyi és életvezetési tanácsadó Egészségügyi képesítések (Életmódtanácsadás) STOTT Pilates oktatói képzés Turisztikai alapismeretek vállalkozóknak Bach-virágterápia 2. Bach-virágterápia EQ wellness Sportmenedzser közép Sportmenedzser alap Konfliktuskezel rekreációs készségfejleszt tréning Személyi szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi, idegenforgalmi képesítések (Kozmetikus mesterképzés és vizsgáztatás) Holisztikus kozmetikus képzés Olos Prevenció és ápolás az
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz. PL-2388 PL-2397 PL-2526 PL-2646
PL-2672 PL-2704 PL-2728
PL-2756
PL-2823 PL-2965
PL-3012 PL-3328 PL-3432 PL-3642 PL-3643 PL-3706
PL-3764
PL-3774
PLB0001
#
76.
77.
78.
79.
80. 81.
82. 83. 84.
85. 86. 87.
88.
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma alapellátásban Mediáció II. közvetítéses konfliktuskezelés haladóknak Közvetítés mediáció: konfliktuskezelés közvetít segítségével (készségfejleszt tréning) Mediáció közvetítéses konfliktuskezelés I. Érzelmi intelligencia fejlesztése, stressz leküzd stratégiák Egészségvédelem egészségfejlesztés Korszer gerontológiai ismeretek Mediáció (középfokú) Mediáció (alapfokú) Mentálhigiéniés és egészségfejleszt továbbképzés Id sprogramszervez Rendezvénymenedz sment Rendezvénymenedzsment, rendezvényturizmus Szakmai és módszertani felkészítés a vendéglátásidegenforgalom szakmacsoport szakmai alapozó tantárgyainak (vendéglátó és turizmus ismeretek,
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz. PLB0005
PLB0006
PLB0007 PLE-256
PLE-257 PLE-275
PLM-228 PLM-230 PLP-254
PLP-798 PLP-869 PLP-878
PLP-595
339
#
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma szállodai alapismeretek és marketing alapismeretek) komplex tanítására
89. Egyéb, más ágazatba nem sorolható képesítések (Kaya Kalp jóga mester) 90. Jóga a mindennapi életben - elméleti és gyakorlati jógaoktatás kezd t l haladó szintig 91. Jóga a mindennapi életben oktató képzés 92. Munkahelyi egészségfejlesztés 93. Munkahelyi egészségfejlesztés 94. Makrobiotika. Egészséges életmód, korszer táplálkozás makrobiotikai ismeretek pedagógusoknak 95. 1Ő0020 Oktatói, pedagógiai képesítések (Űiorezonancia és alternatív egészségvédelem, prevenció oktatói képzés)
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz.
PL-3653
PL-3434
PL-2949
PL-3631 PL-3725 PLP1140
PL-3037
Forrás: (http://.kormany.hu%2Fdownload%2F3%2F7c%2F20000%2Fy9.%2520sz%25C3%25A1m%25C3%25BA%25 20mell%25C3%25A9klet%2520%2520k%25C3%25A9pz%25C3%25A9sek%2520list%25C3%25A1ja.doc%23! DocumentBrowse&rct=j&q=Eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C5%91-wellness%20terapeuta%20OKJ&ei =8pVPTvq4KeKE4gSO8pjdAQ&usg=AFQjCNGJ8jpZJ-HD0Auakd_-lrepWAh7tg&cad=rja)
340
2. számú melléklet: Török fürd kultúra32 A török fürd eredete arra az id re vezethet vissza, amikor a törökök Anatóliába érkeztek, ahol a bizánci és római fürd kultúrával találkoztak. Ezen hagyományt ötvözték a saját tradícióikkal és az iszlám vallás fürd zésre vonatkozó el írásaival, így született meg a török fürd , eredeti nevén "Hamam" (jelentése: meleget árasztó). A Korán, az iszlám vallás szent könyvének ő. szúrája (verse) pontosan leírja a rituális mosakodás mikéntjét: „Ó ti, akik hisztek, amikor imához járultok, mossátok meg arcotokat, és kezeteket könyékig, és töröljétek le feneketeket, meg a lábatokat bokáig. És tisztálkodjatok meg akkor is, ha ondóval szennyeztétek be magatokat. És ha betegek vagytok vagy úton jártok, szükségteket végeztétek, agy asszonyt érintettetek és nincs veletek víz, vegyetek finom homokot azzal dörzsöljétek le arcotokat és kezeteket. Allah nem akar terhelni titeket, mindazonáltal tisztává akar tenni és ki akarja terjeszteni rátok kegyét.” Így tehát a rituális mosakodás egyben tisztálkodás is, amit a meleg égövi országokban alapvet higiénés követelmény, a vallás is ezért emelte szakrális szokássá. Ezáltal kötelez vé tette, így elejét vehették a járványok terjedésének. A víz nagy kincs még most is azokban az országokban, ahol az uralkodó vallás az iszlám. Ezért is szól a tanítás, hogy ha víz nincs, a finom homok is megteszi. (A homok tisztító hatását az indiai kultúrában is ismerik.) A tisztálkodást, a víz tisztító áldását a Próféta hagyta örökül a követ ire, mintegy el feltételéül szabván a lelki megtisztulásnak. Ahol az iszlám vallás terjedt, ott a fürd kultúra is terjedt, mondhatni az európaiak legnagyobb csodálkozására. Egy XVI. század közepér l való űristóbal de Villalón tollából feljegyzés jól illusztrálja az akkori európai helyzetet: „A fürd k közt (mármint, a török fürd k között) találni bámulatosan szépeket; kívülr l pompás palotáknak látszanak… A legkisebbnek is legalább 6 csarnoka van, és azokban 80-an is fürödhetnek egy id ben… Magam is megfürödtem minden második héten és az egészségemnek, meg a tisztaságomnak nagy javára szolgált, amit itthon bizony ugyan hiányolok. A török leginkább a mocskosságunkat gúnyolja, mégpedig okkal, mert nincs olyan ember egész Spanyolországban, aki a születését l a haláláig legalább kétszer megfürödne.” A törökök tehát teleépítették Európát fürd kkel. Ennek kapcsán elterjesztették a frottír törölköz használatát és még sok keleti kelme került az európai országokba, jelent sen megváltoztatva a népéletet, például a magyar népviseletet is, amely a színes török kelmék révén lett színessé. Az oszmán id kben a fürd k rendszerint nagy vallási komplexumok részeként épültek, melyeket adományokból hoztak létre. Ezekben a komplexumokban a fürd mellett mecsetek, kórházak, iskolák és az egyházi emberek valamint a diákok szállásai is helyet kaptak. Egyes esetekben azonban különálló létesítményként épültek. A fürd kbe n k és férfiak egyaránt beléphettek, de vagy külön id pontban, vagy egymástól elkülönült helyiségekben. Törökországban csak a leggazdagabbnak adatott meg, hogy saját palotájában építsen fürd t, a köznép közfürd be járt. A források arról számolnak be, hogy aki törölköz t és kötényt vitt magával az ingyen beléphetett, aki enélkül ment az egy akcsét (ezüstpénzt) fizetett. A gazdagok adományaiból tartották fenn a közfürd ket. A fürd k máig nagyon fontosak a török kultúrában, sokkal többet jelentenek, mint pusztán tisztálkodási helyek, hiszen fürd szoba minden városi házban van, fürd fülke nélkül pedig parasztház sem épült. A fürd k a közösségi élet színterei voltak. 32
A 2. melléklet a http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_torok internetes forrás felhasználásával íródott.
341
Az európai források, követjelentések rendre megemlítik, hogy a törökök a fürd k gyógyhatását igen nagyra becsülik, miért is azoknak tisztán tartására igen nagy gondot fordítanak. Két évszázadon át termálfürd ket építtettek, a g zfürd csak a 16. században terjedt el. Ahol termálvíz volt, értelemszer en azt használták fürdésre és a melegítésre is. A Török Űirodalom egész terültén épültek fürd k, a legtöbb természetesen a f városban, a legnyugatabbra fekv pedig, amelyr l már csak feljegyzések maradtak fenn, Magyarországon, Pécsett. Ezen kívül az 1ő00-as években Űudán, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben építettek a törökök fürd ket. Ezek közül csupán az egri és néhány budapesti fürd maradt fenn. A legtöbb létesítmény hideg viz források mellet jött létre, amelyek vizét felmelegítették, azonban egyik-másik fürd - ahogyan a magyarországi fürd k esetében is meleg vizes források mellé települt. Ezeket "Kalipcsáknak" hívták. Az els Kalipcsát I. Murád szultán építtette Űurszában 1326-ban, azt követ en, hogy a várost elfoglalta a bizánciaktól, és az ottani római fürd t lerombolta. Ez a fürd a mai napig is üzemel. A szeldzsuk törökök fürd i még építészeti megoldásaikat tekintve is a római fürd k mintáit követték, bár azokkal összehasonlítva ezek az épületek kicsik és egyszer ek voltak. Kés bb, az oszmán korban a hagyományos török motívumok kerültek el térbe.
7. kép: A hamam helyiségkapcsolatai Forrás: http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_torok, letöltés ideje: 2009.08.03. A fürd be belépve a látogató a kupolával fedett el csarnokba ér, ahol egy ornamentikus díszítés márványkút körül helyezkednek el az öltöz k. Miután belép a hamam els részlegébe, az utcai ruha helyett pestemalt, csíkos vagy kockás leped t kell a vendégnek magára öltenie. A lábat fapapuccsal védik a forró márványpadlótól. A középs terem leginkább pihenésre, relaxációra szolgál. Innen lép a látogató a hararetbe, amely a fürd legfontosabb és egyben legforróbb, legnedvesebb helyisége. A hararet négyszöglet , kupolával fedett csarnok, amelynek a sarkaiban kis pihen helyiségek vannak kialakítva. A falak mentén, a boltívek alatt díványok és felfrissülést adó csapok és mosdók találhatók. A padlót gyakran bonyolult ornamentikus mintákkal díszített kövek borítják. A csarnok közepén egy márványból készült, hat vagy nyolcszöglet emelvény képezi a fürd "köldökét". Ezt a fürd vizét melegít rendszer felett helyezik el, így maga is felmelegszik. A g zfürd kben a központi terem négyzet alakú helyiségének közepén tehát egy köldökk nek (göbek tasi) nevezett nagy kerek márványpad áll. Itt folyik a masszírozás, a kesze, amikor a felázott, fels elhalt hámréteget ledörzsölik. A víz falikutakból csorgókba folyik, innen meregetik magukra a látogatók az órákon át tartó mosakodás során. Közben persze pihennek, teáznak, és minden fontos dologról eszmét cserélnek. Egy id elteltével a személyzet egyik tagja (tellak) lesúrolja az egész testüket, majd egy szappanos masszázs következik. Ezután hideg vízzel h tik és 342
tisztítják meg testüket. A víz és a leveg felmelegítésér l a római fürd khöz hasonló rendszer gondoskodik.
8. 9. 10. kép: A hararet Forrás: saját készítés fotók (Izrael, Acra) Egy nagyon lényeges vonása van a török fürd knek: külön fürdenek a férfiak és külön a n k. Meztelenül fürdenek. A férfiak ugyan fürd nadrágot használnak, de a n k semmit, pihenéskor csupán fürd leped t terítenek magukra. Mindig külön használták a fürd t a n k és a férfiak. Most sincs közös fürd Törökországban. Nagyon laza erkölcs hely az, ahol – rendszerint a szokásokat nem ismer külföldi vendég kedvéért - megengedik, hogy együtt menjenek be a fürd terembe a n k és a férfiak. Itt természetesen fürd ruhában mosakodnak. A fürd ket általában déli váltással használták a n k és a férfiak, de voltak ikerfürd k is. A legtöbben, kiváltképp a férfiak közül a pénteki napon keresték fel a fürd ket, hiszen a pénteken - amúgy is szent nap lévén - a rituális mosakodást is hatásosabbnak vélik. A n k gyakrabban jártak fürd be, hiszen itt volt lehet ségük egy kicsit kiszabadulni az otthoni er s felügyelet alól. A múltban a török fürd k fontos társadalmi szereppel bírtak. Kortól, nemt l, vagyontól függetlenül mindenki látogathatta, a mindennapi élet és a török kultúra szerves részévé vált. Számos szertartás kapcsolódott a fürd khöz: a körülmetélés, az esküv és a temetés. Az természetes, hogy a család id nként elmegy a hamamba (fürd be) akkor is, ha otthon van fürd szobája. A hamamba menni mást jelent: ott találkoznak a sógorn k, barátn k, akik egymással csak ott tudnak igazán beszélgetni. Űarátságok szöv dnek, zaftos pletykák kerekednek itt, információk cserél dnek, a szexuális felvilágosítás is többnyire itt történik, hiszen a n k csak itt lehetnek egymás között. A fiús anyák gyakran itt választották ki fiaik jövend beli feleségeit. Ez így volt régen is. A fürd ben tartják esküv el tt a leánybúcsút, amikor a gusul abdest (teljes testet érint , a vallás szabályainak megfelel rituális mosakodás) vételével és a henna (ami szintén rituális növény) festésével, a test leborotválásával felkészítik a menyasszonyt az új életre, testben és lélekben megtisztulva léphet a házasságba, ami a n k életében talán a legfontosabb forduló, hiszen ezt követ en feleség és anya lesz. Gyökeresen megváltozik az élete. A kelet-anatóliai városokban gyászemlékezést is tartanak a hamamban. Ekkor értelemszer en a rituális mosakodást végzik el, némi ételt vesznek magukhoz és elmennek a dzsámiba imára. Tehát a fürd sokkal fontosabb, mint azt gondolnánk: a közösségi élet színtere, egyben közösségi élmény, rituális hely és nem utolsó sorban a test és lélek megtisztulásának helye. Emellett fürd k a szépségápolás "iskolái" is voltak, ahol a test és a haj ápolását, a sminkelést oktatták, és a személyzet ilyen szolgáltatásban részesítette a vendégeket. Pozitív élettani hatásai miatt a népnyelv ezeket a fürd ket "csendes orvos"-nak nevezte. Tulajdonképpen a Hararetben uralkodó magas h mérsékletnek és páratartalomnak köszönhet 343
izzadás, a testi és szellemi pihenés valamint a kezelések jártak egészségjavító és meg rz hatással. A súrolás, a szappanos masszázs, majd a tisztálkodás következtében a test megszabadul az elhalt b rsejtekt l, felfrissül a vérkeringése, az izmai ellazulnak. A magas h mérséklet és a magas páratartalom miatt pedig elpusztulnak a testben található kórokozók. Törökország ma Egyre nagyobb Törökország turisztikai népszer sége, a török idegenforgalmi minisztérium adatai szerint 1980 és 200ő között 17,ő-szeresére emelkedett a turisták száma, s 2010-re éves szinten már 30 millió látogatóval számolnak. Figyelemre méltó új jelenség, hogy mind több Törökországba látogató turista akar megismerkedni a muszlim ország évszázados, páratlan fürd kultúrájával. A török idegenforgalmi szakemberek olyan stratégiát dolgoztak ki, amely a ragyogó természeti adottságok mellett más értékekre - például a hangulatos városokra, a tradicionális vendégszeretetre vagy az évezredekre visszanyúló kulturális értékekre - is épít. Az egyik legnagyobb mértékben növekv vonzer az szi és téli hónapok sokszín kínálata. Az utazók különösen a kulturális és városlátogatásokat szeretik - így Isztambul történelme és építészete, illetve bevásárlási lehet ségei miatt egyaránt kedvelt. Hangsúlyozzák a kampányokban azokat a helyeket is, amelyek a világtörténelem és a mitológia fontos helyszínei a mai Törökország területén, mint például Trákia, Kappadókia, vagy Trója. Hihetetlen fejl désnek indult a török wellness-ipar is. Az ország több mint ezer h forrással rendelkezik, s mind több látogató akar megismerkedni a hagyományos török fürd kultúrával. A török fürd helyeket az egészségügyi hatóságok folyamatosan ellen rzik. A balneológiai szakvéleményeket a független Isztambuli Egyetem hitelesíti. A fürd k nemcsak a mindennapi stressz feloldásában segítenek, hanem némely betegségekre is jótékony hatásúak. Törökországban a reumától az izomproblémákon át a keringési betegségekig bármilyen egyedi panaszra megtalálhatják a vendégek a megfelel termálforrást.
11. kép: Pamukkale mészk teraszai Forrás: http://infovilag.hu/hir-13564-torokorszag-az-ezer-termalforras.html, letöltés ideje: 2009.08.17. A világ egyik ritka csodája, és az UNESűO világörökség része, Pamukkale szó szerinti fordításban „gyapotvár”-at jelent. A természeti képz dmény 20 kilométerre található Denizli városától. A hófehér mészk medencéket a földfelszín alól feltör , kalcium-hidrogénkarbonátban és szén-dioxidban gazdag, körülbelül 3ő°ű forrásvíz hozta létre, amikor lezúdult a domboldalon. A helyet már az ókorban is gyógyfürd ként látogatták. Pamukkale környezetében több meleg viz forrás is található, melyet az újonnan épült gyógyfürd k és szállodák is használnak. Pamukkale emiatt a modern gyógyturizmus egyik célpontja lett. Forrás: http://infovilag.hu/hir-13564-torokorszag-az-ezer-termalforras.html, letöltés ideje: 2009.08.17. 344
3. számú melléklet: A római fürd kultúra33 „Balneae vina Venus corrumpunt corpora nostra sed vitam faciunt balnea vina Venus” „A fürd zés, a bor és a szex életünk megrontói, de nélkülük nem teljes az élet.” A római kori fürd k nem csupán uszodák vagy kádfürd k, hanem egyszerre hideg-, meleg-, és g zfürd k voltak. A fürd k a tisztálkodás mellett általában a testi és szellemi szórakozás színhelyeiként is m ködtek, ahol társas összejövetelre szánt dísztermek, sétálók, játékok, felolvasások számára épített udvarok, termek, könyvtárak is m ködtek. Az els nyilvános fürd k a második pún háború után jelentek meg Rómában. Használatukért fizetni kellett (balneaticum) a városnak vagy annak a vállalkozónak, aki felépítette. A fürd díj azonban jelképes összeg volt, férfiak részére egy quadrans (1/Ő as34) volt, a n k részére valamivel több, kutatók szerint egy as. Els ként M. Vipsanius Agrippa hagyta végrendeletében a római népre fürd jét, s külön kikötötte, hogy azt ingyen használhassák. Ezen momentum után a császár nagyvonalúságának kifejezésére kezdtek közfürd ket építeni. A Kr. u. 33Ő-ben készült Notitia szerint Rómában 9ő2 balnea és 11 thermae volt.
1. kép: A balnea bels képe Forrás: http://agnesthorvath.googlepages.com/f%C3%BCrd%C5%91k, letöltés ideje: 2009.07.26.
Rómából terjed el a fürd kultúra az egész birodalomban. Katonai táborok, polgárvárosok fürd n kívül gyógyforrások mellett is létrehoztak - gyógyító céllal - fürd ket. Hagyományuk sok helyen még a XX. században is él, például Baderweilerben (http://www.badenweiler.de/index.php/cassiopeia_therme/). balneum (fürd , közfürd ) A rómaiak tisztálkodásra szánt helyisége, fürd szoba. kezdetben a mosókonyhával (lavandaria) azonos, kés bb kiépül és különböz funkciója termek komplexumává válik. A következő, eltérő funkciójú termek különíthetők el: 1. apodyterium: öltöz terem, falában fülkéket alakítottak ki a ruhák tárolására 2. tepidarium: a testet el készít , langyos leveg j helyiség, amelyben esetenként langyos viz medence is található. Neve a latin tepidus = langyos szóból ered, egy langyos, A 3. melléklet a http://agnesthorvath.googlepages.com/f%C3%BCrd%C5%91k és http://www.romaikor.hu /index.php?p=romai_furdok&id=312#cikk internetes források felhasználásával íródott. 34 Római fizetőeszköz 33
345
vérkeringést kímél helyiség és – a hideg és a forró fürd között – regeneráló fürd nek számít (a fürd helyiség h mérséklete 37-39 °ű, a leveg páratartalma pedig Ő0-60% között van). A falakról és a temperált, jól megépített meleg fekhelyekr l, melyek k b l, kerámiacsempékb l vagy márványból készültek, a sugárzó meleg leadódik a helyiségbe és a testre. A tepidariumban alkalmazott ásványi aeroszolok, gyógynövények és illóolajok tovább fokozhatják a lazító hatást. A helyiségben való tartózkodás rendszerint feszültségcsökkent hatású és az itt tartózkodás ideje nincs behatárolva. 3. caldarium: forró, száraz leveg j terem, ahol meleg (alveus) és hideg (labrum) vizes kád állt a fürd z k rendelkezésére. Jelentése forró fürd , a latin calidus = forró szóból ered. Néha g zbarlangnak vagy aroma-g zfürd nek is hívják. A caldariumra jellemz a magas páratartalom (akár 100 %-os is lehet) és egy Ő2-ő0 °ű-os sugárzó h , amely kiváló izzasztó. Ugyanúgy, mint a tepidariumban, a meleg egyenletesen ver dik vissza a kerámia- vagy terrakotta csempés falakról, padokról és mennyezetr l. Az ideális tartózkodási id ebben a helyiségben 30-40 perc. 4. frigidarium: hidegvizes medence, amelyet az öltözködés el tt használtak. A latin frigidus, vagyis hideg szóból ered frigidárium nem más, mint a hideg szoba, amiben természetesen hideg vizes medence volt. Ez a hideg leveg és víz kellett ahhoz, hogy a pólusok bezáródjanak, a test és a lélek felfrissüljön. Ezek a csarnokok színes mozaikkövekkel voltak kirakva, szobrok díszítették ket és sokszor még oltárt is felállítottak bennük, hiszen itt nemcsak fürödtek a hölgyek és az urak, de órákat töltöttek el. Gyakran a caldariummal együtt egy nagy csarnokos helyiségben alakították ki. Az itt tartózkodás revitalizációra szolgál a sugárzó h t kibocsátó helyiségben való hosszabb tartózkodást követ en. Orvosi szempontból a meleg illetve forró helyiségekb l a hideg klímába történ átmenetnek egészségileg fontos szerepe van. Ehhez társulhat még egy hideg zuhany vagy hideg vízbe (merül medence) történ lemerülés. 5. natatio: a nagy fürd k palaestráiban található úszómedence 6. laconicum: izzasztókamra, amelyet általában kerekre építették, s tetején kerek nyílás (oculus) volt található, aminek nyitható fedele a h mérséklet szabályozására szolgált. Elnevezését feltehet leg a lakon néptörzsr l kapta. Intenzív helyiségnek számít. Egy állandó, kb. 55-6ő °ű-os h mérsékleten a test legkés bb 1ő perc múlva er sen izzadni kezd, s ahol legfeljebb egy órát lehet a helyiségben tartózkodni. 7. sudatorium: izzasztófürd 8. unctuaria: masszázsszoba 9. palaestra: sportolásra alkalmas termek. A nagy fürd ket kertek vették körül, ezekben számos kényelmi funkciójú épület, terem helyezkedett el 10. nymphaeum: a források istenn inek, a nimfáknak szentélyei 11. bibliotheca: könyvtár 12. zeneterem 13. el adóterem 14. porticusok, amikben boltok, adminisztratív helyiségek találhatók A vízellátást vezetékek szolgálják, ezek vizét ciszternákba gy jtik. Fontos része a thermáknak a hypocaustum, a rómaiak padlóf tési rendszere. Thermae (római fürd ) A thermák alaprajzi gerincét vetk z helyiségb l (apodyterion) és a hideg-langyos-melegvizes (frigidarium-tepidarium-caldarium) termekb l álló helységcsoport képezte a kezdetekben, amely a császárkorban fény z en berendezett, kupolás, keresztboltozatos csarnokrendszerré alakult át, valamint a peristylium köré csoportosított vetk z -, olajozó- és
346
társalgóhelyiségekkel, az épületen kívül pedig palaestrával, díszparkban elhelyezett nymphaeumokkal egészült ki. A fürd t úgy kellett megépíteni, hogy meleg termei a déli oldalon helyezkedjenek el, így az egész épületkomplexum észak-déli tájolású és tengelyében a három f helyiség a frigidarium, tepidarium és caldarium helyezkednek el. A két f bejárat északon található, és a vestibulumba vezetnek, melyek el szobának felelnek meg. Innen lehet az apodyteriumba, az öltöz terembe jutni, ahol a vendégek a ruháikat és értékeiket hagyhatták rabszolgáiknál vagy röknél. A falakat vékony márványlapok borították és bútorokként k padok, k polcok szolgáltak. A vestibulumból ajtó vezet a hatalmas basilica thermarumba is, mely a fürd egész északi fala mentén helyezkedik el. A terem márvánnyal és más kövekkel volt kirakva és gazdagon díszítették oszlopokkal, római istenek szobraival, szök kutakkal. A basilica thermarum klubként szolgált, amit a látogatók fürd zés el tt és után használtak. Itt labdajátékokat játszottak, találkoztak. A fürd zés a caldariumban kezd dött, ami a forróvizes terem. Egy félköralakú medence helyezkedett el az épület déli oldalán, mely alatt egy hypocaustrum, egy f t rendszer helyezkedett el. A terem keleti és nyugati oldalán hosszúkás medencék voltak, melyek közvetlen összeköttetésben álltak a fornices-szel és a forraló helyiségekkel. A fürd zés a központi tepidariumban folytatódott, ahol a víz és a leveg h mérséklete is alacsonyabb volt. Ezt a területet csak indirekt f tötték és nem volt alatta hypocaustrum. A meleg a környez f tött termekb l jött át. A hosszúkás medencék a keleti és nyugati falak mentén meleg vízzel voltak feltöltve és a fürd z k testér l lecsöpög vizet fehér márvánnyal bélelt vályúk vezették el. A fürd déli oldalán található kisebb termek más célokat szolgáltak. A sudatorium, izzasztó szoba, különlegesen forrósított leveg t igényelt. Így ezeknek a szobáknak saját fornices-ük volt, melyek a f t rendszert táplálták a falakban és a padló alatt. Az izzasztó szobák olyasmik lehettek, mint a mai szaunák. Ezekt l távolodva a leveg és a víz h mérséklete folyamatosan esett. A következ szobák a kis tepidariumok voltak. Ha az épületben nem volt külön olajozó szoba, akkor itt történt különleges aromás balzsamokkal, itt történt a dörzsölés, masszírozás is. A legtávolabbi szobákban (frigidarium) valószín leg az id s és beteg vendégeket látta el különlegesen képzett massz r. A hypocaustum (padlóf tés)
2. kép: A padlóf tés-rendszer áttekint rajza Forrás: http://www.romaikor.hu/index.php?p=romai_furdok&id=312#cikk, letöltés ideje: 2009.08.02.
A padló alatti f t rendszer vélhet en görög találmány, a Kr.e. ő-Ő. századból. A déli részen elhelyezked praefurniumból, hat furnicesból (kohószer ség), két forralószobából, hat szell z b l és négy kéményb l állt. A praefurnium egy hosszú boltíves folyosó a kohók és forralók fenntartására szolgált. A távolabbi keleti és nyugati termekhez járatok szállították a forró leveg t. Terel oszlopokat helyeztek el, melyek a kohók közelében voltak a 347
legmagasabbak és azoktól távolodva egyre alacsonyabbak lettek. A kohók közelében k b l, a széli részeken téglából és habarcsból, középen pedig agyagból készültek. A padlót különleges, nagyméret téglákból építették, melyet egy vastag h álló habarcsréteg borított. A padló az oszlopok felett ferdén helyezkedett el, pont ellenkez leg, mint az alatta lév oszlopok a jó ventilláció érdekében. A téglával kirakott talajon a 2 láb magas oszlopok sorban s egymástól akkora távolságban állnak, hogy Ő oszlop egy 2 láb hosszú s ugyanolyan széles téglalapot tart. Ezen téglalapok képezik a padozatot úgy, hogy még egy terrazzo réteg, s végül a mozaik nyugszik a téglalapokon. A falak oldalán üres, négyszög vagy kerek téglacsövek (tubi) tapadnak, melyek a hypocaustumból kiindulva a meleget a magasba vezetik.
3. Ő. kép: Padlóf tés-rendszer maradványai a római kori fürd házban (Avshit, Izrael) Forrás: saját készítés fotók
A latrina
ő. kép: A latrina korh rajza Forrás: http://www.romaikor.hu/index.php?p=romai_furdok&id=312#cikk, letöltés ideje: 2009.08.02.
A hosszúkás teremben a márványból készült ül kék a fal mellett sorban helyezkedtek el. Az ülések között nem volt választófal, a vendégek egymás mellett ültek sorban. Az ülések alatt egy csatorna helyezkedett el, melyben folyamatosan folyt a víz, ami a fürd szennyvizét vezette el. A vendégek lába el tt egy kis vályúban tiszta víz folydogált, amivel megmosakodhattak, hiszen ebben a korban nem volt használatos Wű-papír. A falakat jellemz en élénk színekkel díszítették. Foricae (nyilvános illemhely) Űérl k m ködtették, akiket foricariusnak neveztek. A legnagyobb közterek mellett nagyobb nyilvános illemhelyeket helyeztek el. A császári Rómában 1ŐŐ ilyen közhasznú hely létezett. Általában felül nyitott helyiségek voltak, gyakran festményekkel, mozaikokkal díszítve, amelyeken megjelent a helyiségek védelmez je, Stercutius (Saturnus mellékneve, a trágyázás istene) és űrepitus (crepitus ventris, hangos szellentés), illetve a csatornák védnöke, (Venus) űloacina. A feltártak közül a legnagyobbak a Caesar forum melletti, a Largo Argentina szent 348
helyéhez csatlakozó nyilvános Wű volt. Ezek a szó legszorosabb értelmében Wű-k, ugyanis a k ül kék el tti nyitott csatornákban víz folyt. A tisztálkodást ebben a csatornában kimosott, botra kötött szivacsokkal oldották meg.
6. kép: A foricae korh rajza Forrás: http://www.romaikor.hu/index.php?p=romai_furdok&id=312#cikk, letöltés ideje: 2009.08.02.
A férfiak vizeletét vödrökben összegy jtötték és eladták a mosodásoknak, akik némi kezelés után nyert ammónium-tartalmú folyadékot a piszkos ruhák zsírtalanítására használták fel. Ezt a hasznot adóztatta aztán meg Vespasianus, aki azzal a szállóigével fizette ki fintorgó fiát, Titust: „Pecunia non olet”, vagyis a pénznek nincs szaga. A foricae-k gyakran társultak a thermákhoz, hiszen akkor vízellátásuk a közös vezetékr l könnyebben megoldható volt. Az elvezet rendszer a városi közös csatornákba volt bekötve. Akárcsak a thermák, a foricae-k is gyakran szolgáltak a társas érintkezés színhelyéül.
349
4. számú melléklet: Dr. Soós Péter: Fürd történet: Jelenben él múlt Sok legenda övezi a múltat. Számos felidézett, mondává érlelt valóság veszi körül a természet és a kutatók által történelemmé összerakott emlékeket, köveket. Az archaikus vallásokat éltet , testi és lelki tisztulást egyaránt ígér feltör forrásokat, a folyamatosságot jelképesen is hordozó folyóvizeket már az ókorban is mitikus tisztelet övezte. A kultikus beavatások közül kiemelkedik az ember lényét harmonizáló, gyógyító fürd kúra. Ezek empirikus megismerése ösztönözte az életet adó gyógyító víz tudományát s a fürd k építészetét. Hazai építészeti kultúránk els virágkorát, egyben kétezer éves fürd kultúránk legkorábbi megjelenését képviseli az Aquincumban feltárt 'polgárvárosi g zfürd ', a 'kett s (férfi-n i) fürd ' és a 'kis közfürd ', s legels sorban az 'aquaduct', a magas korbéli technikai kultúra alkotta vízvezeték. A római urbanizáció jellegzetessége volt Pannóniában a nagyvonalú thermaépítkezés. Ezek az épületek nem csupán tisztálkodási, egészségügyi célokat szolgáltak, hanem kedvelt társasági helyek is voltak. Űudapest jelenlegi területén eddig 19 római korból származó fürd t tártak fel. Az épületek szigorú m szaki el írások alapján készültek. Különböz funkciókat láttak el, s ennek érdekében tagozódtak. Mindegyikben volt hidegfürd (frigidarium), langyosfürd (tepidarium), melegfürd (caldarium), öltöz (spodyterium), izzasztó (sudatio), pihen helyek, tornatermek, masszírozó és természetesen szentély is. A f város területén eddig talált római kori fürd k els régészeti feltárása Mária Terézia uralkodása alatt, 1778-ban történt. A felszínre került therma Ő8 helyisége, az izzasztókamra, a padlóf tés megmaradt rendszere nem ad teljes képet az egykori fürd épületr l, további feltárása az utókorra vár. A Pacsirtamez utcában, a Táborvárosi Múzeum az egykor volt katonaváros feltárt emlékei közül a vendégfogadó kádfürd vel, becses rz je. A római kori fürd k közül a Hajógyári-sziget helytartói palotájának fürd je, valamint a űsúcs-hegyi római villa fürd je csak a kutató régészek számára villant meg évezredek homályából, rövid id re. Ezeket, állaguk meg rzésével, visszatemették. A római birodalom bukása után, a népvándorlás korában, majd a középkorban mind hazánkban, mind Európa szerte a fürd élet hanyatlásnak indult. A vallási kultúra sokáig tiltotta a nyilvános fürdést, a fedetlen test látványát. Krónikásunk, Anonymus említi, hogy mid n a honfoglaló magyarok átkeltek a Dunán a felhévizekig tábort ütöttek. A kés bbi, egyes írások emléke már alhévízr l, Űuda déli forrásairól is említést tettek. II. Endre leányának, Erzsébetnek tiszteletére alhévízen építtetett fürd -ispotályt. Zsigmond király idején a budai fürd k már er teljesebb virágzásnak indultak. Az uralkodása idején vált Űuda királyi székhellyé. A város fejl dése felpezsdítette a kor fürd kultúráját is. Az ez id ben kiadott 'Űudai Törvény-könyv' külön fejezetben említi a fürd ket, megállapítva, hogy a nyilvános fürd helyek a társadalmi érintkezés jelent s színhelyei. Ebb l a korból való egy budai, várközeli therma tán legkorábbi metszeti ábrázolása. A mai Rác-fürd el djét, Mátyás-király korában, 'királyi-fürd nek' említették, mert hogy rendeletére fedett folyosó kötötte össze a fürd t a palotával. A fürd s, vagy fered s mesterekr l s a 'fürd s szakmáról', mint elismert foglalkozásról a 1ő. századból kapunk már írásos emléket. 'A jó fürd sök hol fürd vel, hol meg egyébbel gyógyítgatták betegeiket. Azután úgy mellékesen a hajnyírással, a körömvágással és a t zoltással is foglalkoztak.' Városainkban már a 16. században voltak nyilvános fürd házak, melyekben mind a hévizeket, mind a különféle savanyúvizeket is használták. Az írásos emlékek szerint mint minden mesterséget, a fürd s mesterséget is tanulni kellett. Eszerint voltak fürd slegények és fürd s 350
inasok is. Az inasok annyi esztendeig inaskodtak, mint a többi mesterinasok. Ha elérkezett a felszabadulás ideje, "remeket kellett készíteniük". Ez a remek valamelyes orvosság, vagy jóféle flastrom volt e, - nem tudhatjuk. Az inasnak vizsgát is kellett tennie, hogy ünnepélyesen fürd slegénnyé avassák. Ha a vizsga sikerült, a jelöltet ünnepélyesen fürd slegénnyé avatták. "Az új legény a bevett szokás szerinti négyfogásos mesterasztalt adott, elegend itallal, s a céhládába betette a kétforintnyi taksát. A víganlakás után azután kezébe vette a vándorbotot, s négy éven át járta-kelte az ismeretlen világot." A pozsonyi XVI. századi "Artiklbrief" közösen szól a "Űader, űhirurgi, Wundarzt, Űarbierer" céhlevélr l. Regulái pontosan el írták, hogy az új fürd mestereknek min szerszámokkal kellett ellátnia magát. Ezek között találhatjuk az ollót, az érvágót, a fogót, a metél kést, a fogzúzó-vasat, a flastromokat, a ken csöket, az olajokat, a porokat, purgálókat, 3 font viaszt stb. Fürdéstörténetünk második, nagy korszaka a törökök által megült területek forrásaiból virágzott ki. Abban a felfogásban általában megegyeznek a kutatók, hogy török fürd k korábban volt források mellé, vagy fürd k helyére épültek általában. Űuda végleges megszállására 1541-ben került sor. A megszállás alatt Űuda építészeti emlékei általában elpusztultak. A törökök er dítéseken, derviskolostorokon, mecseteken, karavánszerájokon és fürd k n kívül maradandót nem építettek. Ezek felépítéséhez is más épületek k anyagát használták fel. A helyiségek bels elrendezése szerint a régészek öt típusba sorolják a török kori fürd ket: 1. Kisebb fürd k, az egyenérték helyiségek sorrendje tetszés szerinti 2. Egy nagyobb helyiséget (nem az el -(vetk z ) csarnokot kiemel fürd épület 3. Egy kiemelt, centrális helyiség, az izzasztó köré szervez dnek a kisebb helyiségek 4. Az elrendezés középpontja egy csillag alakú centrális helyiség 5. A centrális-medencés helyiség a tulajdonképpeni fürd , ez a típus már bizánci hatásra alakult ki, els sorban a gyógyvizes thermális fürd knél alkalmazták A ránk maradt, még üzemel török fürd k közül a legjelent sebb a Rudas fürd . A kutatások megállapították, hogy itt a török id k el tt már fürd állott. Az 1937-es újjáépítéskor megtalálták egy korai medence nyomait is. A feltárások valószín sítik, hogy a fürd már a török hódoltság el tt létezett - ám igen egyszer kivitelben - mint a kalocsai érsek, de leginkább Űuda város tulajdona. Nagyobb arányú fejl dése azonban csak a török hódoltság alatt indult meg. A köztudatban sokáig úgy tartották, hogy 1556-ban Szokoli Musztafa indította meg az építkezést. A legvalószín bb azonban, hogy Ali a korábbi budai pasa 1556-ban kezdeményezte a fürd kisebb arányú javítgatását, amit Mohamed folytatott, majd a még mindég rossz állapotban lev fürd t Szokoli Musztafa csodálatos, orientálási ízlésvilággal újjá varázsolta. A fürd els pontosabb leírását a bécsi levéltárban lev , 1597-b l származó, kéziratban találhatjuk, amelyben szerepel, hogy "a fürd sok gonosz betegség ellen volt sikerrel alkalmazható". A vetkezés egy kupolás helyiségben történt, ott rizték a ruhákat, s ugyancsak kupolás helyiségben volt a nagy medence, körülötte hat cella csapokkal, melyekb l ömlött a víz. Istvánffy Miklós leírásában (1ő98) szerepel, hogy az akkor Musztafa-fürd nek nevezett fürd kupolája ólommal fedett, rajta üveg ablakok. A fürd höz tartozó kisebb forrás (a mai Hungária forrás) mellett derviskolostor állott. Evlia Cselebi török utazó 1660-64 között járt Űudán. A fürd neve akkor "Zöld oszlopos fürd " (Jesil direkli illidzse) volt, mert a nagy medence fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld volt. A nyolc boltív alatt ugyanannyi rituális fürd (hanefi) volt elhelyezve. A fürd nevének eredete máig tisztázatlan, bizonyos vélemények szerint a vendégeket Pestr l átszállító komp rúdjára utal, más kutatók - például dr. Johanovics Pál a 351
Budai notesz c. munkájában - délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezést, ami megfelel a Mineralbad német megnevezésnek. A ruda szó e feltételezés szerint kés bb kapta meg a magyar „-as” képz t. Brown, angol utazó 1660-1664 között többször tartózkodott Űudán. Leírásaiban érdekesen érzékelteti az itteni fürd életet. "A fürd ben szedik le a törökök testükr l valami étet szerrel a sz rt, még a fejük tetejér l is leszedik a hajat, csak a szakállat, és a fiatalok a bajuszt hagyják meg. Fürdés közben a fürd szolgákkal a testüket végigdörzsöltetik, mégpedig kefével, s t vannak olyanok, akiket a fürd s hideg vízzel ösztönöz végig. Délel tt férfiak, délután n k fürdenek." A török uralom alatt alakult ki tehát a mai Rudas-fürd központja, a török fürd nyolc oszloptól tartott kupolája alatt nyolcszögletes medencével. Az 1686-os felszabadító ostromot a Rudas fürd viszonylag épségben vészelte át. I. Lipót a törökt l visszafoglalt területeket, így a budai fürd t is kincstári tulajdonnak tekintette, de 1703-ban Űuda városának adta, mely a mai napig a f város kezelésében van. 1711-ben épült fel a mai Erzsébet híd táján a repül híd, melyr l a fürd a "Űruckbad" nevet kapta. 1715-1831 között számos fejleszt , b vít átépítés történt, ezek nem érintették a fürd török kori magját. Kisebb-nagyobb fogadók is létesültek körülötte, a terület 19. század elején már a f város el kel közönségének találkozó helyévé lett. A fürd és Pest között rendszeres hajóáratok és társaskocsi bonyolította a forgalmat. A fürd épület megújítása egyre sürget bbé vált. Az építkezés 1880-tól indult meg, a g zfürd még ebben az évben megnyílt, de a végleges átalakítás csak 1883-ban fejez dött be. Ekkor csatolták a törökfürd sarokmedencéit a g zfürd höz, s ekkor bontották le a fürd t övez k falakat. 1896-ban nyílt meg az uszoda, melynek látogatottsága igen alacsony volt, mivel azt a férfiak és n k csak külön-külön vehették igénybe. (űsak 1930-ban vezették be az együttes igénybevétel lehet ségét.) Az uszoda felett a tet teraszon 1931-ben napozókat alakítottak ki, melyr l gyönyör kilátás nyílt a Dunára és a Gellért-hegy szikláira. Ez id tájra esett, hogy a fürd t hivatalosan gyógyfürd vé min sítették, a fürd e jellegének kidomborítása céljából is orvosi kezel helyiségeket, állandó orvosi felügyeletet kapott. Űevezették a diatermia, histamin, galván, farád, négyrekeszes villany-fürd , sollux és kvarcfény kezeléseket, s a létesítmény 21 kádfürd vel, 23 szobás szállodai résszel b vült 1937-re. A Rudas-fürd forrásai és kútjai vizüket közvetlenül a dolomitrétegb l nyerik. A források vizének h mérséklete 3ő-Ő2°ű. A fürd vízellátásának alapját a század els harmadáig a természetes források jelentették. Az 1930-as években tértek át a fúrt kutakból történ víznyerésre. A Rudas Gyógyfürd hévizcsoportja a közepesen rádioaktív, nátriumot és kalciumot tartalmazó, kalcium-, magnézium- hidrokarbonátos, szulfátos és kloridos ásványvizek közé sorolható, fluorid tartama is jelent s. A gyógyvíz kiválóan alkalmas az izületek degeneratív betegségeinek, idült- és félheveny izületi gyulladások, porckorongsérv, idegzsábák, csontrendszer mészhiányos állapotának gyógyítására. Ivókúra formájában bélrendszer, epeutak, légz szervek idült, hurutos betegségeinél vált be e gyógyvíz, de idegnyugtató és vérképzés serkent hatása is elismert. 1924 óta építették ki a Hungária-forrást, majd 1932-t l az Attila és Juventus források vizét is alkalmazták ivókúrára. A második világháború sok kárt okozott a fürd ben, de lényegében historikus értékes magja megkímélt maradt. A második világháború után 1946-ban nyílt újra lehet ség az ivókúrázásra, az Attila és Juventus forrásoknál - a Hungária forrás vize csak kés bb volt iható. A jelenlegi ivócsarnok 196ő júniusában fogadta az els látogatókat. Az 19ő0-es évekt l napjainkig számos modernizálásra, b vítésre, korszer sítésre került sor, mely munkákat a M emlék Felügyel séggel egyeztetve végezték. A közeli Rác fürd is a törökök által kedvelt, kiépített fürd k közé tartozik, amely a Gellérthegy oldalában fakadó h forrásokra épült. A budai fürd kr l Zsigmond király idejéb l 352
maradt fent az els b vebb tudósítás. Ezekben szerepelnek el ször azok a fürd k, amelyek a mai Rudas fürd és Rác fürd helyén lehettek. Jó Fülöp burgundiai herceg itt járt emberének tudósításából ismerjük meg azt a fürd t, melyet a korbéli levél "szépnek" nevezett s méltónak Zsigmond budai építkezéséhez. 1536-ban Oláh Miklós esztergomi érsek latinul írt leírásában is érinti e fürd t s mellette azt a hegyfokot, amelyet szent Gellértr l neveztek el azért, mert kétfogatú kocsihoz kötve "bizonyos magyarok" innen hajították le a mélységbe. "Ennek alján a Duna partjától, mintegy 20 lépésnyire melegforrások fakadnak, melyek különösen dagadtságban és évettségben szenved emberi testnek gyógyítására kiválóan alkalmasak. E h források közül egyeseket királyforrásoknak neveztek a közel volt királyi fürd miatt s ezekben úszni is lehet. Nyugat felé, a várfalak alatt királyi és más díszkertek látszottak, feljebb a fürd mögött a hegyi sz l k terjedtek kellemes látványul." A korbéli leírásokból kit nik, hogy a Rác fürd legalábbis egyes részeit Mátyás király építette ki olyan királyi pompával, hogy sokáig ezt a fürd t nevezték királyi fürd nek. 1737-ben Űél Mátyás "Notitia Hungariae novae historico-geographica" cím munkája elég részletesen foglalkozik a budai fürd kkel, amelyeket négy csoportba oszt: polgári fürd k, a rácok fürd je, a kórházi fürd k és a császári hévforrások. 1741-ben jelentette meg Kayssler János György Németországban, űsehországban és Magyarországon tett utazásainak leírását. is említette a Rácfürd t a Rudas fürd t (Űrückenbad és nem Űruckbad!) a Sáros fürd t (Űlocksbad) és a űsászárfürd t, mint általános népfürd t. Megírja, hogy a Rácfürd ben együtt fürödnek a nagymedencében a férfiak és a n k. A férfiak csak egy kis el kötényt, az asszonyok egy kis el inget viselnek, "De sokan vannak a Rácfürd ben olyanok is, akik még ezt a "ceremóniát" is feleslegesnek tartják". 1863-ban Molnár János "Monografische Skizze über das Ofner Raitzenbad" címen megjelent munkájában arra a tényre hivatkozik, hogy a Rác fürd épületében Korvin Mátyás király címerét lehet látni egy nagy márványlapon és ebb l következteti, hogy a fürd Mátyás király budai fürd építkezésének maradványa. Továbbá azt írja, hogy a minden tekintetben meger sített királyi várhoz a délnyugati oldalon egy boltíves folyosó csatlakozott, amely a királyi kertbe és onnan e királyi fürd be, a jelenlegi Rác fürd be vezetett. El ször Evlia űselebi foglalkozott az említett kútf k közül azzal, hogy maga a fürd épület milyen volt és hogyan folytak az ottani szolgáltatások. Debbag-űháne fürd jeként említi, mely név az ottani tímárm helyekt l származik. Leírása szerint a fürd teteje ólomborítású volt, nyolc medencéjében a kevésbé tehet s városi lakosság fürdött, saját kötényével és törülköz jével. Janovits Pál Űudai Noteszében foglalkozik a fürd t körülvev Tabán elnevezésével is. Leírásában a Rácvárost kétféleképen hívták: Tabánnak amikor az "alsó" várost akarták mondani és "Debbag-Chane" ("Tabakhane")-nak, amikor a "tímárnegyed" megjelölést akarták használni. levezetését az illír nyelvb l vette és vonta le következtetéseit. A 19. század közepén, mikor dr. Wachtel Dávid orvos a Űach kormány rendeletéb l az összes ásványvizeket és hévforrásokat vizsgálta meglehet sen elhanyagolt állapotban találta ezt a fürd t. Meg is jegyezte: "Az egykori fényes pompának ma már csak nagyon kevés nyomát lehet megtalálni". Az újabb fellendülés id szaka akkor kezd dött, amikor a fürd gazdát cserélt, 1860-ban, az akkori tulajdonos Heinrich János orvostudor megvásárolta és Ybl Miklós tervei szerint tetemes költséggel olyan fürd intézetté alakította át, amely - az egykori leírás dicsér szavai szerint - "dísz, csín, kényelem és célszer ség tekintetében mintának vehet s amilyennel a f város egyetlen hasonló intézete sem mérk zhetik". Egy bécsi újság a pompás és csinos intézet ismertetését tartotta legjobb szolgálatának. "A már régebben is fennálló nagy és kis gyógyudvar épületei mellé, melyek megfelel leg átidomíttattak, Heinrich doktor még két nagy csarnokot építtetett, amelyek mind építészeti csín, mind bels szerkezetre nézve meglep en kit n ek. A kisebb, az el tt nyílt gyógyudvar 353
üvegtet alá került s egy k fürd vel szaporíttatott úgy, hogy most abban hat k fürd van, amelyek mind újra kiigazíttatva, elegend világossággal láttattak el. A közös fürd fenn üveges nyílást nyert, hogy világosság és leveg je legyen. Idegen vendégek számára is gondoskodott a szükséges lakószobákról, s az új homloképület els emeletén 2Ő kényelmesen bútorozott szoba van e célra rendezve. A második emeleten tágas tánc- és társalgóterem van. A régi épület nyugati részén van a bejárat az újabba,- a platánokkal árnyazott nagy udvarra szép szök kút állíttatott." A korok és az építészet változó világa mellett szót kell említeni arról is, hogy e fürd t 1929ben nyilvánították gyógyfürd vé, a hivatalos nemzetközi paraméterek szerint. A Rác fürd gyógyvize nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos gyógyvíz, amelynek fluorid tartalma is jelentékeny. Igen alkalmas ízületi gyulladás és köszvény félheveny és idült állapotainál, Űechterew-kór, idült derékfájás izomreuma, idegfájdalmak, isiász és más ideggyulladások gyógyítására, az orthopedia körébe tartozó megbetegedések: gerincferdülések, lúdtalpból származó fájdalmak, valamint baleset utáni állapot feljavítására. A fürd t 1931-ben, Árpád-házi Szent Imre halálának 900 éves évfordulóján a hercegr l nevezték el, 1934-ben nyilvánították gyógyfürd vé. Az épület a háború alatt súlyosan megrongálódott csak 1965-ben nyitották meg, azóta ismét a Rác nevet viseli. Egyes osztályok megnyitására máig nem került sor. A megmaradt G zosztály váltott napokon fogad férfi, illetve hölgyvendégeket. A hajdani férfi g zosztály felett lev Ybl kupola bels tatarozására 1980-ban került sor, az alatta kialakított kondicionáló terem, f ként a hölgyek körében népszer . A széleskör szolgáltatások közül kiemelhet a frissít masszázs, a gyógy masszázs, a víz alatti vízsugárkezelés, lábápolás és a gyógymedencék mellett a szárazlég- és nedves-g z-kamra igénybevétele. A budai törökfürd k önálló alkotások, építészeti el zmények ott sem befolyásolták ket, ahol a keresztény középkori fürd épületek megel z fennállása oklevelekben vagy történelmi leírásokban igazolhatóak (Rác fürd , űsászár fürd ). A ma is üzemel négy budai törökfürd nagyjából egy id b l, a hódoltság elejér l való. A törökök két fürd típust ismertek: a természetes h forrás vizét felhasználó kaplidzsát vagy illidzsát, és a g zfürd t, vagy hamamot. Az els nél a centrális kialakítású terem közepén lév medencében fürödtek, az utóbbi csak g zkamrákat, sz rtelenít és pihen helyiségeket tartalmazott. Ez utóbbiaknál a medence teljesen hiányzott, a fürd z ket vödrökb l öntötték le melegvízzel. A jelent sebb típus, melyhez a budai fürd k is tartoznak, az illidzsa, melynél a nyolcszög fürd medencéje fölött ível gömbkupolát nyolc zömök oszlop hordozza, hatalmas csúcsíves hevederek közvetítésével. Az oszlopok körül laposív dongával fedett folyosó fut. E komplikált tértípus mellett találunk egyszer bbet is, melynél a gömbkupola közvetlenül a fürd csarnok határfalain, illetve zömök pilléreken nyugszik. E típus legszebb képvisel je a Király fürd centrális tere. A tizennegyedik budai basa, Szokoli Musztafa közvetlen el dje az "Oroszlán" melléknéven ismert Araszlán kezdte meg a Király-fürd építését, hivatalba lépése, vagyis 1565 májusa és a Szultán parancsára 1ő66 augusztusában történt megfojtatása közötti id ben. A félbemaradt munkát utóda, a nagy építkezéseir l híres Szokoli Musztafa pasa fejezte be a kupola átboltozásával, a fürd teljes kiépítésével és felszerelésével. A központi fürd csarnok nyolcszög alapú medencéjébe négy lépcs fok vezet le. A nyolcszög minden oldalába mély fülkék vágnak be, melyeket hatalmas, enyhén csúcsíves hevederek boltoznak át, a fülkék között alacsony, zömök pillérekkel. A csúcsíves hevederek fölé gömbkupola borul. A nagycsarnok északi oldalához csatlakozó három kisebb tér alárendelt jelent ség és csak a középs csatlakozik a középtérhez. Ezek a benyílások feltehet en el kel személyek magánfürd iként szolgáltak. A középs helyiség tükörboltozattal, a két széls gömbkupolákkal fedett. 354
A központi medencecsarnokhoz délr l csatlakozó helyiségek egy része szintén fennmaradt napjainkra. Rendeltetésük eredetileg várakozó, pihen , s a török illidzsák elengedhetetlen tartozékát képez sz rtelenít lehetett. Ezek tulajdonképpen egy hosszú, keskeny keletnyugati irányú csarnokban kapcsolódnak egymáshoz. A Király fürd máig vitatott rejtélye, hogy a budai fürd k közül egyedül miért építették távol a forrásoktól, s miért vezették hozzá föld alatt a termálvizet. Lehetséges megfejtés, hogy a törökök egy esetleges ostrom vagy hosszabb körülzárás esetén is biztosítani akarták maguknak a termálvizek használatát. Ezért vezették a űsászár fürd tájékáról a vizet az alsóvárost körülzáró falgy r n át, az er dök által biztosított területre. Az ostrom alatt a fürd elkerülte a végleges pusztulást, 1686 után Lipót császár az udvari orvosának adományozta. A nyolc k fürd vel, török medencével és két mellékmedencével rendelkez épület 1721-ben még földszintes volt. Űérl k és tulajdonosok váltották egymást, míg 1796-ban K nig Ferenc tulajdonába került. Az új tulajdonos neve - hazai környezetben - a fürd nevét is Király-ra módosította. végeztetett 1826-ban nagyarányú klasszicista átalakításokat Matthias Schmidt építésszel, átformálva a fürd küls képét. Gerlóczy 1879-ben írt monográfiájában a Királyfürd r l ekként olvashatunk: "A Király-fürd a vízivárosi fels F -utca 2Ő3. száma alatt fekszik, nem annyira gyógyfürd ként, mint inkább tisztasági fürd ként használtatik. Vizét föld alatti vezetéken a 66Ő m távolban lev Lukács-fürd udvarából kapja. A víznek h mérséklete Ő3-7ő °ű. A Király-fürd ben van egy közös népfürd , 19 k fürd és 13 kádfürd . A fürd vendégek számra kilenc szoba áll rendelkezésre." Rontotta a fürd küls megjelenését a F -utcának a 19. század második felében a Duna partok szabályozásához kapcsolódó feltöltése. A homlokzat az utca szintjéhez, mintegy másfél méterrel alacsonyabban helyezkedett el és zavaró arányok keletkeztek. 1891-ben 1904-ben és 1906-ban jelent s átalakítások voltak, melyek azonban a törökfürd részeket megkímélték. Ilyen állapotban érte a fürd t az 19ŐŐ. év és az ostrom, mely az igazán jelent s m emléki értékeket - szinte csodálatosnak mondható - megkímélte. Az egyetlen komolyabb károsodást a nagy török fürd csarnok gömbkupoláját ért ágyúlövedékt l származott, mely átszakította a fedelet, de a szerkezeti részeken komolyabb károsodást nem okozott. A klasszicista szárny a repül bombák által igen súlyos sérüléseket szenvedett s a fürd t néhány évi m ködés után be kellett zárni. 19ő1-ben a F városi Gyógyfürd k és Gyógyforrások Vállalat vette át a fürd t és több lépcs ben, a m emléki feltételek becsben tartásával újjáépítette, Pfanll Egon tervei alapján. A termál g zosztály jelenleg kedd-csütörtök-szombaton, hölgyek, hétf -szerda-pénteken férfiak részére tart nyitva. A török fürd kben négy különböz h mérséklet gyógymedence van. A vendégek száraz-lég és nedvesg z-kamrát és a kád- és gyógyfürd k mellett víz alatti vízsugár-masszázst, frissít masszázst, valamint orvosi gyógymasszázst is igénybe lehet venni. A fürd ben lábápoló szalon is m ködik. Az itteni víz jellemz i - mivel ma is a Lukácsfürd b l vezetik vizét - a következ k: a nátriumot is tartalmazó kalcium- és magnéziumhidrogén, karbonátos gyógyvíz, jelent s fluorid-ion tartalommal. Alkalmas izületek degeneratív betegségei, idült és félheveny izületi gyulladások, gerincdeformáció, porckorong-sérv, idegzsábák, a csontrendszer mészhiányos állapotai, sérülés utáni állapotok kezelésére. Ivókúra formájában a gyomor- és bélrendszer, valamint az epeutak és légz szervek idült, hurutos betegségei esetén javasolt. És ha valaki a Király-fürd ben jár, annak házi múzeumát is érdemes megtekintenie. A Margitszigettel szemben fekv budai oldalon egy keskeny területsáv a domb és a Duna között igen gazdag melegviz forrásokban. Már az si kelta törzsek, majd kés bb a rómaiak fürd ket építettek e területen. A űsászár-fürd Űudapest leg sibb fürd inek egyike. Írott története a rómaiak Aquincumi id szakába nyúlik vissza. Egy űlaudius császár idejéb l származó felirat tanúsítja az itteni vizek "aquae calidae superiores et inferiores" létét. Anonymus megemlékezése szerint "Árpád-fejedelem a Dunán átkelvén ezeknél a 355
Felhévízeknél pihent harcai során". 1148-ban kelt oklevél tanúsága szerint ezen a helyen volt "Forum Geyzae", vagyis Geyza- Vásárhely, mely II. Géza királyunkról kapta a nevét. A török hódoltság idején érték fénykorukat az itteni fürd k. Mohamed pasa a fürd k melletti dombon (a mai Rózsadombon) a szentélet Gül-Baba tiszteletére türbét emeltetett és a fürd ket derviszárdákkal kapcsolta össze. Oláh Miklós esztergomi érsek szerint e terület híres volt templomáról, valamint pompás fürd házáról. Megírta, hogy "32 fedetlen, csodáshatású, pompás fürd je van, melyek közül némelyik a Duna-parttól alig 10 lépésnyire található és a parasztok, sz l m vel k fejig belemerülve fürödnek benne". E fürd közelében egy hideg forrás is fakad, mégpedig oly b séggel, hogy a vize két malmot is hajt. (A mai Török-forrás.) Aasik Mohamed ben Omár ben Űajazit szerint Űuda város végén van a Veli bég fürd (a mai űsászár-fürd g zfürd je). Vize középmelegség s a forrás öt malmot is hajt. (A mai Malomtó és a Nádor-forrás.) Brown Eduard angol orvos 1697-ben megjelent munkájában megemlékezik Vel bég díszes fürd jér l, azután a Űarut degirmene, vagyis l pormalom melletti fürd r l, amely a mai Lukács-fürd . Harmadik fürd nek nevezi a Kaplia nev fürd t, melyr l megírja, hogy 1669-ben a nagy budai t zvész idején elpusztult és ez felel meg a űsászárfürd átalakított mai népfürd jének. Űuda vár visszafoglalása után gróf Marsigli pontos leírásokat és rajzokat készített a törökök idejéb l megmaradt épületekr l. A űsászár-fürd a kincstár birtokába jutott és I. Lipót idejében "Thermae Regiae Majoros" néven ismerték. 1804-ben a Helytartótanács felszólítására orvosokból álló bizottság vizsgálta meg a űsászár-fürd gyógyforrását. Az orvosi jelentés után 1806-ban Marczibányi István királyi tanácsos vásárolta meg a űsászárfürd t és jótékony adományként a budai Irgalmasrendnek adta azzal a kikötéssel, hogy "a fürd jövedelméb l olyszámú beteg és szerzetes tartassék el, amennyit el lehet tartani". Ebben az id ben a űsászár-fürd szerény kis fürd volt. 1842-ben építették a nagy gyógyudvart, két melléképülettel, 100 lakó- és 8ő fürd szobával, 3Ő0 ezer forint költséggel. Az egykori "Kapli" (zárt) fürd felhasználása és átalakítása g zfürd vé az 1860-as évekre vezethet vissza. Ez id ben készültek a márványfürd k, valamint a n i és férfi uszoda is. Mindezek az újítások a bérbevev Berger testvérek vállalkozásának köszönhet . A űsászárfürd g zfürd je egyike volt az els budapesti g zfürd knek. Mint történelmi érdekességet érdemes felemlíteni azt a képet, amelyet Edvi Illés, mintegy 150 esztend vel ezel tt megrajzolt Űudapest fürd város erényeir l, különösen a űsászár-fürd vel kapcsolatban. Ez azért fontos, mert a modern balneológusokkal egyetért en már is rámutatott arra, hogy Űudapest fürd város különleges értékét éppen az a körülmény adja, hogy a betegek egy olyan modern városban részesülhetnek kapcsolatban a gyógytényez kkel, amely nem elhagyott hely, hanem a legkülönböz bb szórakozásokra is alkalmat nyújt. Az Országos Űalneológiai Egyesület 1933. évi ismertet füzetében megállapította, hogy a űsászár fürd tökéletesen pótolja Pöstényt, Űádent, Űaden-Űadent, Wiesbadent, Aachent és Trencsénteplicet. Az Irgalmasrend által házilag kezelt űsászár-fürd igazgatósága 1935. április 18-án mutatta be a budapesti gyógyintézmények és a sajtó képvisel inek a űsászár-fürd különböz fürd lehet sége és gyógyítást nyújtó intézményei mellett legújabb és Európa-szerte ritkaság számba men létesítményét: az új iszapfürd t. 1926-ban versenyuszodát építettek a fürd höz. 1965-ben került a űsászár-fürd az ORFI tulajdonába, (Országos Reuma és Fürd ügyi Intézet, vagyis az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe). 2000-ben az intézmény már ismét az Irgalmasrend kebelében m ködik. 1981 els felében elkészült az eredeti formájában restaurált török-fürd és a hozzá kapcsolódó 300 ágyas új szanatóriumi épület. A gyógyításhoz és a kezelésekhez a gyógyvíz és a min sített ásványvíz a Űudapest Gyógyfürd i és Hévize Rt. Lukács-fürd jének és a Margitsziget nagyhír Magda-forrásának mélyfúrású kútjaiból érkezik. Forrás: http://epiteszforum.hu/node/284, letöltés ideje. 2009. 07. 28. 356
5. számú melléklet: Házirend - Miskolc-tapolcai Barlangfürd **** I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A HÁZIREND a Miskolc-tapolcai Űarlangfürd **** egész területére vonatkozik. 2. A fürd és szauna-park igénybevétele csak e jelen házirend szabályainak betartásával történhet, annak megsért it l a fürd vezet i és dolgozói a szolgáltatást megtagadhatják. 3. A fürd üzemvezet jének és a fürd dolgozóinak alapvet kötelessége, hogy biztosítsák a vendégek kulturált és szakszer kiszolgálást, pihenését. Gondoskodjanak az egészségügyi, balesetvédelmi, a személy- és tulajdonvédelmi, a hatósági és egyéb rendelkezések, el írások érvényesítésér l. Fontos feladatuk, hogy a biztonságos üzemeltetés tárgyi és személyi feltételei, egészség-, munka- és t zvédelmi szempontból is folyamatosan biztosítottak legyenek. Ennek érdekében az esetleges el álló veszélyforrásokat az üzem dolgozóinak soron kívül meg kell sz ntetni, vagy azok helyszínét a vendégek el l le kell zárni. A veszélyhelyzetek elkerülésére vonatkozó el írásokat, utasításokat a vendégek és az üzem dolgozói is kötelesek betartani. 4. Társaságunk a fürd üzemeltetése során köteles betartani a fürd üzemeltetés, és a gyógyfürd szolgáltatás el írásait, így tevékenységét "A közfürd k létesítésér l és m ködésér l" szóló 121/1996. (VII. 2Ő.) Korm. rendelet, és "A közfürd k létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeir l" szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján köteles ellátni. 5. A fürd üzem köteles biztosítani: a medencék vizének hatóságilag el írt min ségét, a medencék, öltöz k és egyéb a fürd höz tartozó területek takarítását, tisztántartását, a tölt -ürít rendszerrel üzemel medence kétnaponkénti ürítését, teljes vízcseréjét a sz r forgatóval üzemel medencéknél, azt, hogy a sz rés után a medencékbe visszatér víz átlátszóság és csíramentesség szempontjából az ivóvízre megállapított min ség követelményeinek megfeleljen, a medencék napi ürítését követ en azoknak, illetve az üzemzárást követ en a fürdési célokat szolgáló helyiségek el írt takarítását, és fert tlenítését, az egyes medencékben az el írt vízh mérsékleteket. 6. A szolgáltatás ára a kiszolgálás díját is magában foglalja, ezért a fürd dolgozója a vendégt l semmiféle más juttatásra nem tarthat igényt, vagy nem követelhet. 7. A szolgáltatások a vendégek számára érkezésük sorrendjében áll rendelkezésükre. 8. A szolgáltatások igénybevétele csak érvényes jegy vagy bérlet ellenében történhet. 9. A szolgáltatásokat mindenki csak saját felel sségére veheti igénybe. 10. A fürd t lázas, fert z , vagy b rbetegségben szenved k nem látogathatják. Sebezett testtel a fürd medencét használni tilos! A kijelölt közös 357
fürd kabinokat (g zfürd , szaunák) - fürd ruhában - férfi és n i vendég egy id ben veheti igénybe. 11. Ittas, kábító, vagy tudatmódosító szer hatása alatt álló személy a fürd területére nem léphet be, illetve nem tartózkodhat bent, t le a szolgáltatást a fürd dolgozója köteles megtagadni, és t a biztonsági szolgálat munkatársával kivezettetni. 12. Kutyát vagy más állatot a fürd területén tartani, oda bevinni, beengedni szigorúan tilos! 13. A fürd területén 10 éven aluli gyermek csak feln tt kísér vel tartózkodhat. 14. 10 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 1Ő éven aluli gyermek csak feln tt felügyelete mellett veheti igénybe a fürd medencéket. 15. A fürd medencék csak fürd ruhában vehet k igénybe. Fürd ruha nélkül még gyermek sem tartózkodhat a fürd területén. 3 éves kor alatt fürd ruha vagy úszópelenka használata kötelez . 16. A tisztaságra mindenki a legnagyobb gonddal tartozik ügyelni. Hulladékot, papírdarabokat, cigarettavéget a fürd területén szétdobálni, a fürd vizet szennyezni, szennyez anyagokat a vízbe beengedni szigorúan tilos! A Wű-k rendeltetésszer használata és annak tisztántartása – tisztaságának megóvása – mindenkire kötelez . 17. Kérjük, legyenek különös tekintettel arra, hogy a medencék környékén a kövezet nedves lehet, így nagyobb az elcsúszás veszélye. Kérjük, fokozottan figyeljenek a csúszásveszély miatt! 18. A szauna-park külön jegy ellenében vehet igénybe érvényes fürd belép birtokában. 19. Aki a fürd berendezési, felszerelési tárgyaiban, a park növényzetében szándékosan vagy gondatlan magatartásával kárt okoz, attól a fürd t üzemeltet Miskolci Turisztikai Kft. a kár megtérítését követelheti. 20. A fürd területén dohányozni csak a kijelölt, táblával jelzett helyen szabad. 21. Étkezni kizárólag csak az el csarnokban, vagy a szabadtéren szabad. 22. Az egészségügyi és hatósági rendelkezések betartása kötelez , ezért a fürd vendégek zavartalan pihenése érdekében NEM SZAŰAD: a fürd medencéket tisztasági zuhany használata nélkül igénybe venni, a fürd t fürd ruha nélkül igénybe venni, olajos, homok-szemcsés, vagy egyéb módon szennyezett testtel a medencéket használni, a medencékben, a barlangi járatokban étkezni, tisztálkodó szert használni, dohányozni, mások nyugalmát zavarni, a medencékbe, medenceel terekbe törékeny tárgyat (üveget, poharat, stb.) bevinni, a beltéri és barlangi medencékbe labdát, gumimatracot, búvárfelszerelést, vagy bármilyen baleset, sérülés el idézésére alkalmas tárgyat bevinni, úszni nem tudóknak a mélyvizet használni, a vízbe ugrani, a fürd z k nyugalmát zavarni, vagy testi épségét veszélyeztetni, a medencék lépcs lejáratait elfoglalni, a víz alatti fúvókákat teljes testtel, testrésszel, vagy bármilyen más tárggyal eldugaszolni, a fedett medenceterekben utcai cip ben közlekedni, a fürd területén szemetelni, 358
a fürd területére bármilyen állatot bevinni, a fürd területére gépjárm vet, kerékpárt bevinni, üzemid alatt azzal közlekedni (kivéve a szolgálati járm veket), tüzet rakni, sátrat építeni, rádiót, magnót, űD-t, hangszert úgy hallgatni illetve használni, hogy az másokat zavarjon, közrendet, vagy szemérmet sért módon viselkedni. 23. A t zesetek megel zése érdekében TILOS: öltöz kben, kabinokban, közleked folyosókon, mellékhelyiségekben dohányozni, ég cigarettát m anyag szeméttárolóba, éghet hulladék közé dobni, bármilyen tüzet okozó tevékenységet folytatni. 24. A figyelmeztet táblákon feltüntetett utasítások betartása minden vendégre nézve kötelez . II. ÜZEMID , JEGYKIADÁS 1. Pénztárnyitás a fürd nyitásával egy id ben 9.00 órakor, a pénztárzárás a zárórát megel z en 60 perccel el bb történik. 2. A Űarlangfürd **** nyitva tartását a fürd vezet sége indokolt esetben megváltoztathatja (m szaki hiba, vízhiány, vízszennyezés, rendkívüli id járás, stb.), melyr l a pénztárak el tt kifüggesztett hirdetmény formájában azonnal közölni kell. 3. A belép jegy a szezonalitás szerinti alapid ben érvényes, a belépést l a távozásig. szezon: június 01. – augusztus 31.-ig, alapid Ő óra szezonon kívül: január 01. – május 31.-ig és szeptember 01. – december 31.-ig, id korlát nélkül 4. A megvásárolt jegy csak a váltás napján, a szezonalitásnak megfelel alapid ben, napi egyszeri belépésre, és csak arra a szolgáltatásra érvényes, amelyre kiadták. 5. A fürd területér történ belépéskor, a vendégnek aktiváltan átadott chip, a fürd területén eltöltött id t, és a plusz szolgáltatások igénybevételét rögzíti, melynek elvesztése esetén a vendég köteles a kárt az érvényes árszabályzatban meghatározott forint értékében megtéríteni. 6. A vendégekr l a saját jogaik védelme érdekében belépéskor egy fotó készül, melyet a rendszer a kilépésig, illetve legkés bb záróráig tárol, utána automatikusan törl dnek. 7. 10 éven aluli gyermek csak szül vagy megbízott feln tt felügyelete mellett, gyermek-csoport pedig csak feln tt kísér vel léphet a fürd területére. 8. Kedvezményes belép jegy igénybevételére jogosult vendégek: Ő év alatt ingyenes 4-18 év között, valamint a nappali tagozatos tanulók diákigazolvány felmutatásával nyugdíjas igazolvány felmutatásával csoport: 1ő f felett család: minimum 3 f esetén írásos megállapodás alapján kiadott kuponok (pl. Hungaryűard, stb.) 9. A miskolci lakosoknak szóló kedvezmény igénybevétele csak érvényes, az erre a célra rendszeresített Miskolc Kártya igénybevételével lehetséges. űsaládi
359
10. 11. 12.
13. 14. 15. 16. 17.
belép vásárlása esetén a kedvezményhez minden tagnak rendelkeznie kell Miskolc Kártyával. Az öltöz k használata kötelez , az erre a célra kialakított szekrényekben, kabinokban, vagy vállfás meg rz kben. A vendégek csak az öltöz ben elhelyezett beépített hajszárítókat használhatják. Saját készülék használata TILOS! A fürd területén rizetlenül hagyott tárgyak elt néséb l származó károkért a Űarlangfürd ****-t üzemeltet Miskolci Turisztikai Kft. nem vállal felel sséget. A szekrénykulcs elvesztése esetén a vendég köteles a kárt megtéríteni, az érvényes árszabályzatban meghatározott forint értékében. A fürd területén fokozott a csúszásveszély, fürd papucs használata javasolt. A szabadtéri medencék szezonon kívüli id szakban történ üzemelése az id járás függvénye. Feln ttek a gyermekmedencéket nem használhatják. A gyermekmedencékben lábat áztatni tilos.
III. A VENDÉGEK ÉSZREVÉTELEI, PANASZKÖNYV 1. A Vásárlók Könyve a pénztárakban, és a f épület el csarnokában, a diszpécser-értékmeg rz nél áll a vendégek rendelkezésére. 2. A vendég jogosult a szolgáltatás módjára, annak min ségére, vagy a szolgáltatást végz dolgozó magatartására vonatkozó észrevételeit szóban a fürd f épületének el csarnokában, a diszpécserértékmeg rz nél, vagy írásban a pénztáraknál és a diszpécsernél elhelyezett Vásárlók Könyvében teheti meg. A bejegyzést a fürd üzemvezet je érdemben köteles vizsgálni, és annak eredményér l a vendéget a bejegyzést követ 30 napon belül írásban tájékoztatni. A vendég panaszával közvetlenül fordulhat a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat jegyz jéhez (3ő30 Miskolc, Városház tér 8.), illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-magyarországi Regionális Felügyel ség miskolci Kirendeltségéhez (3ő30 Miskolc, Városház tér 1.). IV. TALÁLT TÁRGY, ÉRTÉK RZÉS, KÖLűSÖNZÉS 1. A fürd területén rizetlenül hagyott tárgyak elt néséb l származó károkért a Űarlangfürd ****-t üzemeltet Miskolci Turisztikai Kft. nem vállal felel sséget. 2. A vendégek csomagjaikat plusz díj megfizetése mellett a f épület el csarnokában, a pénzérmés csomagmeg rz ben helyezhetik el, melyért az üzemeltet társaság a vendég távozásáig felel sséget vállal. 3. A fürd területén megtalált tárgyakat a f épület el csarnokában, a diszpécsernél, a ”Talált tárgyak naplója”-ba történ bejegyzés mellett adhatják le a vendégek. 4. A talált tárgyat a diszpécser, a ”Talált tárgyak naplója”-ba történ bejegyzés mellett adhatják vissza igazolt tulajdonosának. 5. A talált tárgyakat 30 napig rizzük.
360
6.
7.
A kölcsönzés (fürd leped ) plusz díj megfizetése mellett, a pénztárnál megváltott jeggyel, vagy az el csarnokban, a diszpécsernél, készpénzzel történ fizetés mellett, nyugta ellenében történhet. A kölcsönzött tárgyért a vendégnek letétet kell adnia, melyet a tárgy visszaadásakor a diszpécsert l visszakap.
V. ELS SEGÉLYNYÚJTÁS, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 1. A fürd területén el forduló rosszullétet, balesetet a fürd legközelebbi alkalmazottjának azonnal jelezni kell. 2. A vendéget ért esetleges sérüléshez, rosszulléthez, els segélynyújtásra képzett dolgozó áll rendelkezésre. 3. A sérülésr l a fürd jegyz könyvet készít, melyet a "Űaleseti Napló"-ba történ bejegyzést követ en a sérültnek, vagy kísér jének is alá kell írnia (egyetértés és ellenvélemény esetén is). 4. A Miskolc-tapolcai Űarlangfürd **** rendelkezik felel sségbiztosítással. VI. SZAUNA-PARK 1. A szauna-park elemeinek használata csak érvényes fürd belép , vagy bérlet meglétével vehet k igénybe, plusz szolgáltatási díj megfizetésével. 2. A fürd vendég kiegyenlítheti a kiválasztott szolgáltatásárat a fürd belép megvásárlásával egy id ben, a pénztárban, a fürd területének elhagyásakor utólag, a chip adattartalma alapján, a pénztárban, a fürd el csarnokában elhelyezett fizet automatánál, vagy bérlet megváltásával (érvényes fürd belép vel megléte mellett). 3. szauna-park eleminek üzembiztonságáról a kezel személyzet gondoskodik. 4. A szauna-park elemeinek szabályos használatát a kezel személyzet a vendég felkérésére köteles ismertetni. 5. A szauna-park elemeinek használati alapideje nem vonható össze a fürd zésre megváltott alapid vel. 6. A park szabályait megsért , vagy a mások nyugalmát megzavaró vendégek, a kezel személyzet felszólítására, visszatérítési kötelezettség nélkül el kell, hogy hagyják a területet. 7. Saját illóolaját a vendég nem használhatja. 8. Fürd ruha nélkül nem vehet igénybe a szauna-szolgáltatás. 9. Az alapid alatt többször is elhagyhatja a vendég a szauna-park területét, de a szolgáltatási id maradványai másra át nem ruházhatók. A szaunapark alapideje nem vonható össze a fürd belép vel kifizetett alapid vel! 10. A szolgáltatásárak kihelyezése a fürd f pénztárai el tt és a szauna-park területén kötelez . 11. A szauna-park szolgáltatásait mindenki csak a saját felel sségére és az ott kifüggesztett szauna-park házirend betartásával veheti igénybe! VII. HANGOSŰEMONDÓ 1. A hangszórón a fürd üzemeltetésével kapcsolatos tájékoztatást, közérdek felhívást, fontos üzenetközvetítést, vagy a szerz dött partnerek reklámanyagait szabad közölni. 2. A hangosbemondót csak olyan hanger vel szabad m ködtetni, hogy a vendégek nyugalmát, pihenését ne zavarja. 3. A kellemes, hangulatos zene szolgáltatása megengedett. 361
4.
Az üzemeltet – amennyiben a tevékenységi köre engedi- hangos reklám szolgáltatására is jogosult.
VIII. KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI TEVÉKENYSÉG 1. A fürd ben a kereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenységet vállalkozók végzik. 2. A vállalkozókkal kötött szerz dések tartalmazzák tevékenységükre vonatkozó szakmai, munka-és t zvédelmi el írásokat. Kereskedelmi egység Ajándékbolt Vendéglátó ipari szolgáltatók: Vendéglátó neve: Űarlangfürd Strandbüfé Kft. Melegkonyha Űüfé Kültéri söntés, gyros-os, fagylaltos IX. VEGYES RENDELKEZÉSEK 1. A házirendben foglalt el írásokat mindenki köteles betartani. Aki az abban foglaltakat megsérti, vagy figyelmeztetés ellenére sem tartja be, attól a szolgáltatás megtagadható. 2. Azt a személyt, aki a házirendet megsérti vagy a fürd rendjét, a fürd vendégek nyugalmát zavarja, de magatartása nem min sül szabálysértésnek, a fürd b l el kell távolítani és a fürd szolgáltatások további igénybevételéb l ki kell zárni. Ehhez szükség esetén hatósági személy közrem ködése is igénybe vehet . 3. A házirendet a fürd jól látható helyén kell kifüggeszteni. 4. A Házirend szabályainak betartásáért, illet leg betartatásáért a fürd üzemvezet je a felel s. Miskolc, 2010. december 1. űzinkné Sztán Anikó Miskolci Turisztikai Kft. ügyvezet Forrás: http://www.barlangfurdo.hu/index.php?page_id=174, letöltés ideje: 2011. 08. 2ő.
362
Függelék
1. számú függelék - 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet Az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehet gyógyászati ellátásokról A kötelez egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (3) bekezdésének a) pontjában és (Ő) bekezdésének j) és n) pontjában, valamint az egészségügyr l szóló 1997. évi űLIV. törvény 2Ő7. §-a (2) bekezdése g) pontja ga) alpontjában, továbbá a közfürd k létesítésér l és m ködésér l szóló 121/1996. (VII. 2Ő.) Korm. rendelet 6. §-ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következ ket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a (2) bekezdésben meghatározott gyógyászati ellátásokra, b) az egészségügyr l szóló 1997. évi űLIV. törvény 3. §-ának f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatókra, c) egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási támogatással történ igénybevételére külön jogszabály szerinti jogosultakra, valamint d) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár központi szervére (a továbbiakban: OEP) és a regionális egészségbiztosítási pénztárakra (a továbbiakban: REP). (2) Orvosi rehabilitáció keretében társadalombiztosítási támogatással a következ gyógyászati ellátások vehet k igénybe: a) fürd gyógyászati ellátások: aa) gyógyvizes gyógymedence (a továbbiakban ideértve a hévízi tófürd t is), ab) gyógyvizes kádfürd , ac) iszappakolás, ad) súlyfürd , ae) szénsavas fürd , af) orvosi gyógymasszázs, ag) víz alatti vízsugármasszázs, ah) víz alatti csoportos gyógytorna, ai) komplex fürd gyógyászati ellátás; b) 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, mint egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátás. (3) A (2) bekezdésben szerepl gyógyászati ellátások kódszámait az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - társadalombiztosítási támogatással orvosi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, illetve külön jogszabály szerinti gyógyfürd ben (a továbbiakban együtt: gyógyfürd ), továbbá a külön jogszabály szerinti gyógyfürd nek nem min sül közfürd ben (a továbbiakban együtt: szolgáltató) nyújthatóak. (2) Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ai) alpontja szerinti gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással gyógyfürd nek nem min sül közfürd ben nem nyújtható. (3) Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa)-ab) alpontjaiban meghatározott ellátások gyógyvízben, az ad)-ae) és ag)-ah) alpontok szerinti ellátások gyógyvízben és
363
termálvízben, illetve melegített ivóvíz min ség vízben, a b) pontja szerinti ellátás pedig melegített ivóvíz min ség vízben végezhet . (Ő) Az egyes ellátások nyújtásának szakmai feltételeit a 2. számú melléklet, az egyes ellátások keretein belül igénybe vehet kezelések átlagos id tartamának meghatározását pedig a 3. számú melléklet tartalmazza. 3. § (1) Társadalombiztosítási támogatással gyógyászati ellátások a gyógyszerek rendelésére használatos, a társadalombiztosítás által rendszeresített orvosi rendelvénnyel (a továbbiakban: vény) és két példányban kitöltött kezel lapon rendelhet k. A kezel lap kiállítására - a 9. §-ban meghatározott kivétellel - a gyógyászati ellátást rendel orvos jogosult. (2) A vényen fel kell tüntetni: a) a beteg nevét, lakcímét, születési dátumát (év/hónap/nap), társadalombiztosítási azonosító jelét, b) a rendelés id pontját, a társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a rendelt gyógyászati ellátás megnevezését, c) az egészségügyi szolgáltató - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által külön jogszabályban meghatározott - 9 jegy szolgáltatói azonosítóját, d) a beteg kórisméjének ŰNO kódját, e) közgyógyellátás jogcímen történ rendelés esetén a beteg közgyógyellátási igazolványának számát, és f) a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató megnevezését. (3) A kötelez en alkalmazandó közösségi szabály és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó betegek esetében a vényen az ország kódját, az ellátás alapjául szolgáló formanyomtatvány bet - és számjelét, a beteg külföldi biztosítási/azonosító számát is fel kell tüntetni. (Ő) A kúra keretén belül rendelt gyógyászati ellátások kódszámát és darabszámát egy vényre kell felírni. (ő) E rendelet alkalmazásában kúraszer a gyógyászati ellátás, ha azt meghatározott id n belül és kezelési terv szerint alkalmazzák. Ő. § (1) A kúra keretén belül az egyes gyógyászati ellátások - az ő. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével - ugyanazon szolgáltatónál vehet k igénybe. (2) Az azonos szolgáltató által különböz helyszínen - székhelyén vagy telephelyén nyújtott egyes gyógyászati ellátásfajták megosztottan, az ellátások helyszínei szerint önálló vényeken és kezel lapokon rendelhet k. ő. § (1) A gyógyászati ellátások igénybevételét a vény kiállításának napjától számított 30 napon belül meg kell kezdeni. (2) A vény a gyógyászati ellátás igénybevételének megkezdését l számítva a) az 1. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti ellátások esetében 8 hétig, b) az 1. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti ellátás esetében 26 hétig érvényes. (3) Amennyiben a beteg a kúrát az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt indokoltan megszakítja és a vény érvényességi ideje alatt a kúra nem fejezhet be, az igénybe nem vett gyógyászati ellátásokat - melyet a beteg a nála lév és a szolgáltató által az e rendeletben foglaltaknak megfelel en kitöltött és lezárt kezel lappal igazol - az orvos újabb vényen és két példányban kitöltött kezel lapon egy alkalommal ismételten rendelheti. A vényen a kúra meghosszabbításának tényét fel kell tüntetni. A meghosszabbított kúrát a vény kiállításának napjától számított harminc napon belül meg kell kezdeni. A vény érvényességi idejére egyebekben a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók.
364
(Ő) Amennyiben a beteg a vény érvényességi ideje alatt a rendelt kúra igénybevételét nem kezdte meg és a vényt átadja az újabb kúrát elrendel orvosnak, a kúrát - a 7. § (1) bekezdésének alkalmazása során - el nem rendeltnek kell tekinteni. 6. § A beteg egészségügyi dokumentációjában az orvosnak fel kell tüntetnie a gyógyászati ellátás rendelését indokoló diagnózist, a rendelt kezelések kódszámát, darabszámát, a rendelés keltét, valamint a meghosszabbítást és annak okát. A kúra befejezését követ en a beteg ellen rz vizsgálata alapján az orvosnak dokumentálnia kell a beteg egészségi állapotában bekövetkezett funkcionális változást. 7. § (1) A betegség jellegét l függetlenül naptári évenként összesen két kúra vehet igénybe. (2) Az egyik naptári évr l a következ naptári évre áthúzódó kúrát az (1) bekezdés alkalmazásában abba a naptári évbe tartozó kúrának kell tekinteni, amelyik évben a kúra igénybevétele megkezd dött. (3) A kúra keretén belül az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa)-ah) alpontjai szerinti gyógyászati ellátások kombináltan is, míg az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ai) alpontja és b) pontja szerinti ellátások kizárólag önállóan rendelhet k. 8. § (1) Egy kúra keretén belül az 1. § (2) bekezdése a) pontjának a) aa)-ah) alpontjai szerinti gyógyászati ellátások közül legfeljebb négy különböz fajta rendelhet , ellátásfajtákként 1ő alkalomra; b) ai) alpontja szerinti gyógyászati ellátás legfeljebb 1ő alkalomra, baleseti vagy m téti utókezelés esetén legfeljebb 20 alkalomra rendelhet . (2) A gyógyászati ellátást rendel orvos orvosszakmailag indokolt esetben a kúrát alkotó egyes ellátások keretében igénybe vehet kezelések számát az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltér en - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - határozhatja meg azzal, hogy az az egyes ellátásfajták tekintetében nem lehet kevesebb, mint 6 és nem lehet több, mint 20 alkalom. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kúra az azt alkotó ellátásfajták számának megfelel en 1ő, 30, Őő vagy 60, az (1) bekezdés b) pontja szerinti pedig 60, illetve 80 kezelésb l állhat összesen. 9. § (1) Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ai) alpontja szerinti gyógyászati ellátás négy különböz , az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa)-ah) alpontjai szerinti gyógyászati ellátások, és a 4. számú mellékletben meghatározott fizikoterápiás kezelések közül a gyógyfürd szakorvosa által meghatározott ellátásfajtából áll. (2) A gyógyfürd szakorvosa - az (1) bekezdés szerinti ellátás esetében - köteles a betegr l kórlapot vezetni, két példányban kezel lapot kitölteni és a kezelés befejezésekor zárójelentést készíteni, melyben rögzíti a kúra során a beteg egészségi állapotában észlelt változást is. 10. § A kúra igénybevétele során az azt elrendel orvos, illetve a szolgáltató szakorvosa orvosszakmailag indokolt esetben a kúra összetételét megváltoztathatja úgy, hogy az azt alkotó egyes gyógyászati ellátások keretében nyújtandó kezelések számát - a 8. § (3) bekezdésének figyelembevételével - csökkenti vagy növeli. A változást a kezel lapon át kell vezetni. 11. § (1) A kúra keretén belül az 1. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti gyógyászati ellátás esetében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hetente kétszer egy kezelés vehet igénybe azzal, hogy a kúra összesen legfeljebb ő2 kezelésb l állhat és 26 hétig tarthat. (2) Az 1. § (2) bekezdése b) pontja szerinti gyógyászati ellátás esetében az iskolai szünetekben naponta legfeljebb 2 kezelés is igénybe vehet , majd ezt követ en a kúra az (1) bekezdés szerint folytatható. 12. § (1) Társadalombiztosítási támogatással igénybe vehet gyógyászati ellátást annál a szolgáltatónál lehet rendelni, amelyik a REP-pel gyógyászati ellátások 365
társadalombiztosítási támogatással történ nyújtására kötött érvényes szerz déssel rendelkezik. (2) Az OEP a honlapján a) a társadalombiztosítási támogatás elszámolására érvényes szerz déssel rendelkez gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatók körében bekövetkez változásokról szóló tájékoztatót a változást követ öt munkanapon belül, b) a társadalombiztosítási támogatás elszámolására a naptári negyedév utolsó napján érvényes szerz déssel rendelkez gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatók jegyzékét a naptári negyedév utolsó napját követ öt munkanapon belül közzéteszi. 13. § Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott egyes gyógyászati ellátások rendelésére jogosult orvosok körét és a rendelésre vonatkozó orvosszakmai szabályokat az 5-6. számú mellékletek tartalmazzák. 1Ő. § A gyógyászati ellátást rendel orvos az ellátás igénybevételének módjáról, a szolgáltató pedig az ellátás kiszolgálásának rendjér l tájékoztatja a beteget. 1ő. § (1) A kúra megkezdésekor a vény és a kezel lap egyik példánya a szolgáltatónál marad. A kezel lap másik példánya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a betegnél marad, amelyet minden kezelésre köteles magával vinni. A kúra befejezését követ három héten belül a beteg a nála lév kezel lapot köteles a gyógyászati ellátást rendel orvosnak a 6. § szerinti ellen rz vizsgálat során átadni. A kezel lap a biztosítottról vezetett egészségügyi dokumentáció részét képezi. (2) Az 1. § (2) bekezdése b) pontja szerinti ellátás esetében a beteg a nála lév kezel lapot a kúra megkezdésekor meg rzésre átadja a szolgáltatónak, aki azt a (Ő) bekezdésben foglaltaknak megfelel en vezeti. A kúra befejezését követ en a szolgáltató a kezel lapot visszaadja a betegnek. (3) Amennyiben a beteg az (1) bekezdésben meghatározott határid n belül ellen rz vizsgálaton, valamint a kezel lap átadása céljából a gyógyászati ellátást rendel orvosnál nem jelenik meg, illet leg a kezel lapot nem adja át, ezt a tényt az orvos a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti. Újabb kúra csak akkor rendelhet el, ha az el z kúrát követ en a beteg az ellen rz vizsgálaton részt vett. (Ő) A szolgáltató vagy az általa kijelölt személy mindkét kezel lapon az igénybe vett gyógyászati ellátások kódszámának, darabszámának, a kezelések dátumának feltüntetésével és aláírásával igazolja az ellátás igénybevételének megtörténtét. 16. § (1) A vény és a kezel lap együttesen képezik a társadalombiztosítási támogatás elszámolásának alapját. (2) Társadalombiztosítási támogatás csak olyan vény alapján számolható el, amelyen az orvos feltüntette a 3. §-ban meghatározott adatokat, és a) amennyiben a kúra igénybevétele a vény érvényességi ideje alatt befejez dött, a vényen aa) a gyógyászati ellátás igénybevételét a beteg (cselekv képtelen beteg esetén a törvényes képvisel je, illetve kísér je) az 1. § (2) bekezdése b) pontja szerinti ellátás esetében a kúra várható id tartamának felénél és a kúra befejezését követ en, az 1. § (2) bekezdésében meghatározott többi ellátás esetében pedig a kúra befejezését követ en aláírásával igazolta, ab) a szolgáltató az igénybe vett gyógyászati ellátások kódszámát és darabszámát, valamint az áfával növelt társadalombiztosítási támogatási igényt egy összegben feltüntette; b) amennyiben a vény érvényességi ideje lejárt és a kúra igénybevétele nem fejez dött be, a szolgáltató a vény érvényességi ideje alatt igénybe vett gyógyászati ellátások
366
kódszámát és darabszámát, valamint az áfával növelt társadalombiztosítási támogatási igényt egy összegben feltüntette. (3) Társadalombiztosítási támogatás csak olyan kezel lap alapján számolható el, amelyen a) az igénybe vett gyógyászati ellátások kódszámai, darabszámai és az igénybevétel dátumai szerepelnek, b) a beteg (cselekv képtelen beteg esetén a törvényes képvisel je, illetve kísér je) az 1. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti ellátások esetében az igénybevételt alkalmanként aláírásával igazolta. 17. § (1) E rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba és annak rendelkezéseit gyógyászati ellátásoknak ezt követ en történ rendelésére és igénybevételére kell alkalmazni. (2)-(4) (5) 1. számú melléklet az ő/200Ő. (XI. 19.) EüM rendelethez Az egyes gyógyászati ellátások kódszámai Az egyes gyógyászati ellátások megnevezése Gyógyvizes gyógymedence Gyógyvizes kádfürd Iszappakolás Súlyfürd Szénsavas fürd Orvosi gyógymasszázs Víz alatti vízsugármasszázs Víz alatti csoportos gyógytorna Komplex fürd gyógyászati ellátás 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás
Az egyes gyógyászati ellátások kódszáma 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10
2. számú melléklet az ő/200Ő. (XI. 19.) EüM rendelethez A társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati ellátások nyújtásának szakmai követelményei 01. Gyógyvizes gyógymedence A gyógyvizes gyógymedence igénybevétele csak azon szolgáltatóknál lehetséges, ahol több különböz h fokú medence áll rendelkezésre, és amelyek közül legalább egy indifferens h mérséklet (3ő űelsius-fok) gyógyvizes kell hogy legyen. A különböz vízh fokú gyógyvizes gyógymedencék mellett jól látható helyen órának kell lennie. Az orvosi el írások betartása érdekében legalább kétóránként ellen rizni kell a gyógymedencék vízh mérsékletét, és folyamatosan biztosítani szükséges azt, hogy azok a megállapított vízh mérsékletekt l ne térjenek el. Az esetleges eltérések a +1,0 Celsiusfokot nem haladhatják meg. 02. Gyógyvizes kádfürdő Kádfürd kezelést csak fürd smassz r, gyógymassz r vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkez végezhet, és csak gyógyvízben. A kezelési id pontos betartása érdekében - jól látható helyen - órát kell felszerelni. 03. Iszappakolás 367
Iszappakolást csak fürd smassz r, gyógymassz r vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkez végezhet. N beteget csak n , férfi beteget csak férfi kezelhet. Az iszappakolásnál felhasznált iszap h mérséklete maximum Ő2 űelsius-fok lehet. Ett l alacsonyabb h fokú iszappakolást, vagy a 3. számú mellékletben meghatározottnál rövidebb kezelési id t a felíró orvos elrendelhet, és ezt a kezel nek maradéktalanul be kell tartania. Az iszapkezelést végz nek iszap h mér vel kell rendelkeznie, amivel az iszap el írás szerinti h mérsékletér l a beteg jelenlétében kell meggy z dnie. Az iszappakoláshoz csak pasztörizált iszap használható fel. Az iszapot az érvényben lév el írásnak megfelel en 30 percig kell forralni. A h téshez is csak pasztörizált iszap használható, amelyet el z nap fel kell forralni, majd az e célra rendszeresített - el z leg fert tlenített - kádban kell leh teni és tárolni. Az iszappakolás el készítésénél az iszappakoló ágyon biztosítani kell a begöngyöléshez szükséges három réteget: - pokróc, - vízhatlan gumi vagy m anyag, - iszapleped . Amennyiben az orvos a kéz vagy a lábfej iszappakolását írja el , úgy a kezelés vödörben is elvégezhet . Ebben az esetben azonban gondoskodni kell a vödör higiénés el írásnak megfelel fert tlenítésér l, tisztításáról. Egy id ben vagy csak az alsó, vagy csak a fels testrész iszappakolása végezhet . Ha a felíró orvos a teljes testfelület iszappakolását rendeli el, úgy ezt a szolgáltató orvosával egyeztetni kell, és váltva alkalmazni az alsó vagy a fels testfelület iszappakolását. Orvosi el írás esetén a szív és a fej h tésének a lehet ségét biztosítani kell. 04. Súlyfürdő Súlyfürd kezelést csak fürd smassz r, gyógymassz r vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkez végezhet. A súlyfürd kezeléseknél a súlyfürd kezel jének - a kezelés teljes id tartama alatt biztosítania kell a beteg felügyeletét és a szükségessé váló segítségnyújtás lehet ségét. A súlyfürd optimális vízh mérséklete 3Ő-35 Celsius-fok közötti. Nyaki felfüggesztés esetén a súly maximum 10 kg, deréki felfüggesztés esetén maximum 15 kg lehet. Ha a felíró orvos ennél nehezebb súlyt rendel el, akkor ezt a szolgáltató szakorvosával történt megbeszélés, illetve engedély alapján lehet elvégezni. Az öveket és a súlyokat csak a higiénés el írásnak megfelel fert tlenítést követ en szabad a kezeléseknél alkalmazni. 05. Szénsavas fürdő A szénsavas fürd kezelést csak fürd smassz r, gyógymassz r vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkez végezheti. A szénsavas kádfürd optimális vízh mérséklete 33 Celsius-fok. Ett l eltérni csak a felíró orvos utasítása alapján szabad és kell, de a maximális vízh mérséklet a 3ő űelsiusfokot nem haladhatja meg. A kezelést végz köteles figyelemmel kísérni az el írt biztonsági feltételek maradéktalan teljesülését: - a beteg csak derékig merülhet el a szénsavas vízben, feje a kád pereme fölött kell hogy elhelyezkedjen; - a kádszobában padlószinten biztosítani kell a szell zést; - a kádszobában jól látható helyen órát kell elhelyezni; - a kezelés teljes id tartama alatt biztosítani kell a felügyeletet; 368
- gondoskodni arról, hogy az el írt kezelési id lejártát követ en a beteg a szénsavas kádfürd t elhagyja. 06. Orvosi gyógymasszázs Orvosi gyógymasszázst csak gyógymassz r képesítéssel rendelkez végezhet. Az orvosi gyógymasszázsnál alkalmazott viv szer - amennyiben az orvos más viv szerr l nem rendelkezik - a púder, így az orvosi gyógymassz r csak ezzel vagy viv szer nélkül végezheti az orvosi gyógymasszázst. Ellenjavallatok: - lázas megbetegedés; - bármely szerv vagy szervrendszer heveny gyulladása; - csont-, ízületi, izomsérülések, rándulások, ficamok heveny szakasza; - trombózis, felületi vénák gyulladásos megbetegedése; - vérzékenységgel járó betegségek; - leromlott, legyengült állapot. Ha a fentiek közül bármelyiket is tapasztalja az orvosi gyógymassz r, úgy err l a fürd szakorvosát tájékoztatnia kell, akinek az állásfoglalása a mérvadó a kezelés elvégzéséhez. 07. Víz alatti vízsugármasszázs A víz alatti vízsugármasszázst fürd smassz r, gyógymassz r vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkez végezheti. A víz alatti vízsugármasszázsnál alkalmazható optimális vízh mérséklet 3ő-36 Celsiusfok közötti. A vízsugár nyomását a vízsugár átmér je, a kifolyó és a kezelt testrész közötti távolsága és a vízsugár vízh mérséklete befolyásolja. Ezek figyelembevételével állítható be a nyomás egy atmoszférára. Az egy atmoszféra nyomást meghaladó orvosi el írás esetében a kezel nek a szolgáltató orvosával egyeztetnie kell. A víz alatti vízsugármasszázs a hason és az eml tájékon nem alkalmazható. 08. Víz alatti csoportos gyógytorna A víz alatti csoportos gyógytorna kizárólag gyógytornász vagy - központi idegrendszeri megbetegedés esetén - szomatopedagógus képesítéssel rendelkez vezetésével történhet. A medence optimális vízh foka 32-33 Celsius-fok. A medence vízmélysége minimálisan 120 cm kell hogy legyen. A medence bels oldalán a vízszint felett kapaszkodó korlátokat kell felszerelni. 09. Komplex fürdőgyógyászati ellátás Komplex fürd gyógyászati ellátást társadalombiztosítási támogatással csak olyan gyógyfürd szolgálhat ki, amely rendelkezik gyógyvizes gyógymedencével, valamint a reumatológus, fizioterápiás, rehabilitációs vagy fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás szakvizsgával rendelkez szakorvos által végzett ellátást folyamatosan, de legalább napi hat órában biztosítja. Komplex fürd gyógyászati ellátásra csak kivizsgált betegeket lehet beutalni. A komplex fürd gyógyászati ellátás a szolgáltatást nyújtó gyógyfürd vel el zetesen egyeztetett, meghatározott napon kezd dik el. A betegek - a gyógyfürd adottságaitól függ en - egy vagy két váltásban (minimum napi négy órában) részesülnek kezelésben. A kezelések teljes id tartama alatt a betegek számára a gyógyfürd nek pihen ágyat kell biztosítania. A kezelésekkel összefüggésben szükségessé váló gyógyszert a gyógyfürd szakorvosa a beteg nevére kiállított vényen rendeli. Orvosszakmailag indokolt esetben a gyógyfürd orvosa konzíliumot vagy egyéb szakvizsgálatot kérhet. Amennyiben a napi kezelési ciklus alatt olyan heveny megbetegedés lép fel, amely miatt a beteg sürg s kórházi elhelyezése szükségessé válik, annak megszervezésér l a gyógyfürd szakorvosa köteles gondoskodni. 369
A beteg keres képtelen állományba vétele - a kúra id tartamára - az erre vonatkozó hatályos jogszabályok alapján történik. 10. 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás A csoportos gyógyúszás foglalkozást vezet szakember: - testnevelési egyetemet végzett testnevel tanár; - pedagógiai f iskolát végzett testnevel , gyógytestnevelési kiegészít szakképesítéssel; - konduktor kiegészít úszóedz i képesítéssel, vagy egészségügyi f iskolát végzett gyógytornász kiegészít úszóedz i képesítéssel; - szomatopedagógus úszóedz i min sítéssel; - tanítóképz f iskolát végzett testnevelés szakos tanító, úszóedz i vagy gyógytestnevel i kiegészít szakképesítéssel; - úszó-, vízilabda-, öttusa- vagy búvárúszói edz i képesítés, kiegészít gyógytestnevel i szakképesítéssel; - egészségügyi intézményben alkalmazott gyógytornász vagy úszóedz ; - gyógyúszás foglalkoztató; - rehabilitációs úszóoktató. A gyógyúszást vezet szakember sportorvossal, pulmonológus, kardiológus, gyermekgyógyász, neurológus, ortopéd, illet leg rehabilitációs szakorvossal - aki a csoport munkáját felügyeli - együtt határozza meg az alkalmazható edzésmódszereket és a terhelési mértékeket. A csoportos gyógyúszást betegségcsoportok szerinti bontásban kell szervezni. A csoportok létszáma Ő-1ő f lehet. Egy-egy csoporton belül foglalkoztatott betegek száma függ a betegség jellegét l, az életkortól és az úszás tudásszintjét l. Kezd gyógyúszó gyermekek oktatásához és gyakorlásához a medence - nagysága a csoport létszámától függ; - mélysége - az oktatómedencének megfelel - 70-120 cm; - vízh foka 33-35 Celsius-fok közötti. Középhaladó és haladó gyógyúszó gyermekek oktatásához és gyakorlásához a medence - legalább 1ő m hosszú; - mélysége 100-150 cm; - vízh foka 27-29 Celsius-fok közötti. A gyógyúszás foglalkozás teljes ideje alatt a foglalkozást vezet szakembernek a medencetérben kell tartózkodnia. 3. számú melléklet az ő/200Ő. (XI. 19.) EüM rendelethez Kezelések átlagos id tartama Gyógyászati ellátások 01 Gyógyvizes gyógymedence 02 Gyógyvizes kádfürd 03 Iszappakolás 04 Súlyfürd 05 Szénsavas fürd 06 Orvosi gyógymasszázs 07 Víz alatti vízsugármasszázs 08 Víz alatti csoportos gyógytorna 09 Komplex fürd gyógyászati ellátás 10 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás Ő. számú melléklet az ő/200Ő. (XI. 19.) EüM rendelethez A fizikoterápia körébe tartozó ellátások 370
Átlagos id 30 perc 20 perc 20 perc 15 perc 15 perc 20 perc 15 perc 25 perc Ő óra 45 perc
űsoportos gyógytorna Diadynamic Egyéni gyógytorna Fototerápia Galvánkezelések Iontoforézis
Középfrekvenciás kezelés Kryoterápia Magnetoterápia Nagyfrekvenciás kezelés Szelektív ingeráram Tens Ultrahang
ő. számú melléklet az ő/200Ő. (XI. 19.) EüM rendelethez A fürd gyógyászati ellátások rendelésének orvosszakmai szabályai Rendelhető: Krónikus reumatológiai, ortopédiai, traumatológiai, neurológiai betegségek és perifériás érbetegségek - melyek megfelel folyamatos gyógykezelés és gondozás ellenére jól dokumentálható, jelentékeny funkcióromlást okoznak - funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezelések céljából. Javasolt ellátásfajták (kódszámokkal) gerincmozgások, illetve ízületi mozgások olyan természet jelent s besz külése, amely az elvégzett m téttel, illetve az ezt követ Ortopédiai m tétek utánirögzítéssel kapcsolatosan alakult ki,01, 02*, 03, 04, 06, besz kült ízületi mozgások, melyek07, 08 állapotok javítása céljából m tét történt, és további javulás várható, ideértve ízületi endoprotézis beültetés utáni állapotot Gerincsérv m tét utánifennálló gerinc mozgás korlátozottság,01, 02*, 03, 06, 07, maradvány tünetek fájdalom és/vagy izomgyengeség 08 a törés consolidatiója után fájdalmas spasmusok, jelent s kontraktúrák Végtagsérülések utáni 01, 02*, 03, 05, oldására, az algodystrophia III-IV. állapotok 06, 07, 08 stádiumában a mozgáskorlátozottság javítására Gerincsérülés utánia törés consolidatiója után fájdalmas 01, 02*, 03, 06, 07, állapotok, neurológiaispasmusok, jelent s 08 tünetek nélkül mozgáskorlátozottság javítására részleges, continens, járóképes Gerincsérülés utáni gerincvel sérülteknek spasmusoldás,01, 02*, 03, 05, 06, állapotok neurológiai illetve a végtag kontraktúráinak07, 08 tünetekkel kiegészít kezelése céljából csak kivételes esetben, a sérülés után minimum 1 évvel, spasmusok, Koponyaagy-sérültek 02*, 03, 06, 07, 08 jelent s kontraktúrák oldására, ha közben epilepsia nem jelentkezett Rheumatoid arthritis,alacsony gyulladásos aktivitás,01, 02*, 03, 06, 07, illetve egyéb arthritisek funkciókárosodást okozó kontraktúra 08 alacsony gyulladásos aktivitás, 01, 02*, 03, 06, 07, Seronegatív spondylarthritis gerincmozgások jelent s besz külése, 08 funkciókárosodást okozó kontraktúrák
Diagnózis
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7. 8.
Indikáció
371
funkciókárosodást okozó ízületi01, 02*, 03, 06, 07, károsodás, kontraktúrák 08 akut radikuláris tünetek lezajlása után, Krónikus vertebrogénamennyiben mozgáskorlátozottság01, 03, 04, 06, 07, 10. derékfájás marad vissza, krónikus radikuláris08 fájdalom nem akadály kompressziós csigolya fraktúra okozta tünetek lezajlása után, amennyiben a gerincmozgások javulása, a paravertebrális izomspasmus 11. Osteoporosis 01, 02*, 06, 07, 08 csökkenése remélhet krónikus hátideréktáji fájdalom esetén osteoporotikus, vertebrális és perifériás törések heveny tünetei után jelent s kontraktúrák, spasmusok, Egyéb neurológiai algodystrophia, ha heveny neurológiai01, 02*, 03, 06, 07, 12. betegségek következtében tünetek a kezelést nem08 kialakult állapotok kontraindikálják minden olyan artériás végtagkeringési 13. Perifériás érbetegségek zavar kiegészít kezelése, melynek05 javulása remélhet Gyermekkori végtaghiány, Haemophiliás ízületi elváltozások, Infantilis cerebralis paresisek és izomatrophiák, egy végtag súlyos zavara Juvenilis jelent s kontraktúrák, spasmusok reumatoid arthritis, oldása, alacsony gyulladásos02*, 08 14. Arthrogryposis, Larsen aktivitás szindróma, gerincfejl dési zavarok, scoliosis és más többszörös ízületi dyslocatioval, contractúrákkal járó veleszületett tünetegyüttesek 15. Tartáshiba 14-2ő éves korosztály 08 * A gyógyvizes kádfürd csak abban az esetben vehet igénybe, ha a megadott indikációk mellé b rbetegség vagy súlyos speciális segítséget igényl mozgássérülés, illetve nagy kiterjedés kóros elváltozással járó társult betegség jelentkezik. Rendelheti: reumatológus és/vagy fizikoterápiás szakorvos, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás szakorvosa, ortopéd szakorvos, traumatológus szakorvos kizárólag traumatológiai indikáció esetén. 9.
Arthrosis
6. számú melléklet az ő/200Ő. (XI. 19.) EüM rendelethez Az egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátások rendelésének orvosszakmai szabályai 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás A gyógyúszás általános feltételei Életkor: 0-18 év. Korszer incontinentia úszónadrág mellett nem kizáró ok szobatisztaság hiánya. 372
A gyógyúszás indikációját felállító szakmailag illetékes intézet általában 1, végleges kórformában maximum 3 éves periódusra tesz javaslatot. A gyógyúszás általános ellenjavallatai 1. A csoportos gyógyúszást kizáró állapotok és betegségek: - tartósan fennálló cardiorespiratoricus insufficientia; - az értelmi fogyatékosság olyan foka, amely az összetett mozgás kivitelezést gátolja; - a beteg kooperációs képessége olyan súlyos mértékben korlátozott, hogy közösségben nem foglalkoztatható; - epilepsia esetén gyakori nappali rohamok, ha az egyéni felügyelet nem biztosítható. 2. A gyógyúszást átmenetileg kizáró állapotok: - akut megbetegedések, lázas állapotok; - fert z megbetegedések, gennyes vagy kiterjedt hámhiánnyal járó b relváltozások. A gyógyúszás indikációs körét képez betegségcsoportok Űetegségcsoport megnevezése Sorszáma Szív- és keringési eredet megbetegedések 1. űhronicus obstruktiv légzészavarok 2. Gerinc- és mellkasdeformitások 3. Ízületi megbetegedések 4. Obesitas és szöv dményei 5. Központi és perifériás idegrendszeri károsodások 6. Veleszületett és szerzett végtaghiányos állapotok 7. 1. Szív- és keringési eredetű megbetegedések Javallat: a) nem operált congenitalis vitiumok nyugalmi cyanosissal nem járó esetei; b) szívm tét után egy éven keresztül, egy éven túl abban az esetben, ha az alábbi paraméterek közül bármelyik is fennáll: - csökkent fizikai teljesít képesség PWű 170 1,ő W/Ts kg-nál kisebb, vagy a 3 perces intenzív futással megtett távolság nem emelkedett; - Vű nyugalmi értéke 70% alatt, - terheléses vizsgálat után a ŰE 6-nál nagyobb, - nagyfokú gerinc-, illet leg mellkasdeformitás; c) primer juvenilis hypertonia, ha a nyugalmi vérnyomás ismételten 1Ő0/90 Hgmm-nél nagyobb, és 1 Watt/kg terhelés mellett a 160/100 Hgmm-t meghaladja; d) azon szívbetegek, akik többszörös thoracotomian estek át, és ennek következtében nagymérték gerincdeformitás alakult ki. Ellenjavallat: a) terheléskor jelent s cyanosis észlelhet , b) m tétet követ 3 hónapon belül, c) a systoles nyugalmi vérnyomás tartósan 180 Hgmm feletti. Rendelésre jogosult: gyermekkardiológus szakorvos, illetve javaslata alapján házi gyermekorvos. 2. Chronicus obstruktiv légzészavarok Javallat: a) asthma bronchiale esetén, 3 éves kor felett, szakmailag illetékes szakintézet diagnózisa alapján évente többször jelentkez roham esetén, b) évente többször jelentkez , szakellátást igényl recidiváló vagy chronicus obstructiv bronchitis esetén, c) cystas fibrosis (mucoviscidosis) enyhe és középsúlyos állapotú, genetikailag igazolt komplett vagy pulmonális manifesztációjú kórformái esetén. 373
Ellenjavallat: a) acut asthmas roham, b) acut infectiosus exacerbatio, c) nyugalmi dyspnoe, kifejezett bronchiectasiara utaló produktív köpetürítés. Rendelésre jogosult: gyermekpulmonológus szakorvos, klinikai immunológus és allergológus szakorvos, illetve javaslataik alapján házi gyermekorvos, iskolaorvos. 3. Gerinc- és mellkasdeformitások Javallat: a) mellkasi m tét utáni állapotok, deformitás nélkül egy évig, deformitással tartósan; b) strukturális gerincdeformitások, tartási rendellenességek, amelyek szemmel láthatóak vagy eszközös vizsgálattal igazolhatók; c) Scheuermann-kór típusos panaszokkal és röntgenlelet alapján; d) mellkasdeformitások esetén, ha az alábbiak közül bármelyik is fennáll: - a sternum-gerinc távolsága signifikánsan eltér az életkori normál értékt l, jelent s az aszimmetria (pl. pectus excavatum, pectus carinatum), - a szív konfigurációs eltérése áll fenn, - a gyógyúszás kontraindikációját nem képez EKG elváltozás észlelhet , - a diagnózist radiológiai vizsgálat támasztja alá. Ellenjavallat: a) m tétet követ két-három hónapon belül, ha fizikai terheléssel a funkcionális paraméterek jelent s mértékben csökkent küszöbértéket mutatnak, b) általános ellenjavallatok, c) súlyos vitálkapacitás-csökkenés (ő0-70% alatti). Rendelésre jogosult: gyermeksebész, ortopéd szakorvos vagy rehabilitációs szakorvos, illetve javaslataik alapján házi gyermekorvos, iskolaorvos. 4. Ízületi megbetegedések Javallat: a) Perthes-kór radiológiailag meger sített diagnózisa esetén vagy m téte után legalább egy esztend n keresztül, egy éven túl a maradványtünetekt l függ en, b) juvenilis chronicus arthritis esetén, szakmailag illetékes szakintézet kivizsgálása és javaslata alapján, c) haemophilia esetén, ha panaszok, deformitások vagy ízületi bevérzések állnak fenn, d) osteopenia praematurum. Ellenjavallat: a) közvetlen postoperatív állapot, b) a JűA szisztémás és szemészeti tünetei, az ízületi gyulladások aktív fázisa, c) friss ízületi bevérzések. Rendelésre jogosult: reumatológus, ortopéd, hematológus szakorvos, rehabilitációs szakorvos, illetve javaslataik alapján házi gyermekorvos. 5. Obesitas és szövődményei Javallat: a) ŰMI érték: 97-es percentil felett; b) olyan mérték vázrendszeri elváltozás, amely miatt egyéb intenzív fizikai aktivitás nem, vagy csak korlátozott mértékben végezhet ; c) terheléses hypertonia. Ellenjavallat: a) nyugalmi dyspnoe, minimális terhelésre jelentkez cyanosis, b) hypertonia, ha a systoles nyugalmi vérnyomás tartósan 180 Hgmm felett van. Rendelésre jogosult: gyermekendokrinológus vagy ortopéd szakorvos, illetve javaslataik alapján gyermekgyógyász szakorvos, házi gyermekorvos, iskolaorvos.
374
6. Központi és perifériás idegrendszeri károsodás Javallat: szakmailag illetékes szakintézeti kivizsgálás és javaslat alapján, egyéb párhuzamosan végzend kondíciót javító rendszeres fizikai tevékenység mellett. Ideértend az infantilis cerebralparesis, plexus brachialis születéskori sérülés, minimális cerebrális dysfunkcio, morbus Down, neuromusculáris kórképek, szellemi fogyatékosok. Ellenjavallat: általános ellenjavallatok. Rendelésre jogosult: gyermekneurológus szakorvos, rehabilitációs szakorvos, illetve javaslata alapján házi gyermekorvos, iskolaorvos. 7. Veleszületett és szerzett végtaghiányos állapotok Javallat: önálló életvitelt korlátozó esetekben, ortopéd vagy rehabilitációs szakorvos indikációja alapján, egyéb, párhuzamosan végzend kondíciót javító rendszeres fizikai tevékenység mellett. Ellenjavallat: általános ellenjavallatok. Rendelésre jogosult: gyermeksebész, ortopéd vagy rehabilitációs szakorvos, illetve javaslataik alapján gyermek háziorvos. A gyógyúszás el tti és alatti kontrollvizsgálatok Vizsgálat megnevezése Űetegségcsoport sorszáma Vizsgálat gyakorisága 1. d); 2. a), b); 3. b), c), Releváns szakorvosi vizsgálatok évente d); 5.; 6.; 7.; 1. c); 2. c); 3. a); 4. a), b), Releváns szakorvosi vizsgálatok félévente c), d) Releváns szakorvosi vizsgálatok 1. a) háromhavonta Terheléses kerékpár ergometria 1. b), c); 3.; 4. a); évente Terheléses kerékpár ergometria 1. a); 2. c) évente vérgázméréssel kiegészítve Háromperces intenzív futás 2. évente Légzésfunkciós vizsgálat 1. a); 2. évente a rendel szakorvos által Gerincröntgen (kétirányú álló) 3. b), c) id szakonként a rendel szakorvos által Mellkasröntgen 3. a), d) id szakonként a rendel szakorvos által Vérnyomásmérés 1. c); 5. id szakonként EKG 1. a); 2. a); 3. a), d); 4. b) évente a rendel szakorvos által űsíp röntgen-felvétel 4. a) id szakonként a rendel szakorvos által Gyermekneurológus konzílium 6. id szakonként Az alapbetegség diagnózisa a rendel szakorvos által 4. c) önmagában elegend id szakonként
el írt el írt el írt el írt el írt el írt
375
2. számú függelék: 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényez kr l Az egészségügyr l szóló 1997. évi űLIV. törvény 2Ő7. § -a (2) bekezdésének x) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben a következ ket rendelem el: 1. §
(1) A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetekre terjed ki, amelyek természetes gyógytényez felhasználásával egészségügyi szolgáltató a) tevékenységet folytatnak, b) gyógyfürd t vagy klímagyógyintézetet létesítenek, tartanak fenn vagy üzemeltetnek, természetes ásványvizet termelnek ki, c) gyógyvizet vagy gyógyiszapot termelnek ki, palackoznak, illet leg d) csomagolnak, valamint ilyen terméket hoznak forgalomba. (2) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a külön jogszabályban meghatározott, gyógyszernek nem min sül gyógyhatású anyagok és készítmények, a gyógynövények és illóolajok, a kozmetikumok, valamint az állatgyógyászati készítmények. (3) A gyógybarlanggá nyilvánítás és gyógyászati célú hasznosítás feltételeit és eljárási rendjét külön jogszabály határozza meg.
Gyógyhely 2. § (1) A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt - a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztif orvosi Hivatala szervezetében m köd Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürd ügyi F igazgatóság (a továbbiakban: OGYFI) gyógyhellyé nyilvánítja. (2) Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha e rendelet szerint elismert természetes gyógytényez vel (gyógyvíz, a) éghajlat stb.) rendelkezik, a természetes gyógytényez igénybevételének gyógyintézményi feltételei b) (gyógyfürd , gyógyszálló, szanatórium) biztosítottak, a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti c) feltételek (kiemelten védett területre el írt leveg tisztaság, fokozottan védett területnek megfelel zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak, a pihenés infrastruktúrájának (közm vek, közlekedés, hírközlés, d) kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított. 3. §
376
(1) A gyógyhellyé nyilvánítás a települési önkormányzat képvisel -testületének döntése alapján kezdeményezhet . (2) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a gyógyhellyé nyilvánítandó település, településrész és a véd terület határvonalának megjelölését az érintett ingatlanok helyrajzi számának feltüntetésével és/vagy az utak, utcák, terek megnevezésével, b) a gyógyhely jellegének megfelel sajátos természeti és idegenforgalmi
értékek felsorolását, a gyógyhely infrastruktúrájának (közm ellátottság, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézményhálózat) bemutatását, d) az 1. számú melléklet szerinti törzsadatlap kitöltésével a terület egyéb jellemz adatait. (3) gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemhez két példányban csatolni kell a) az ÁNTSZ megyei intézetének a 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételekre vonatkozó közegészségügyi szakvéleményét, b) a területileg illetékes környezetvédelmi felügyel ségnek a 2. § (2) bekezdés c) és d) pontjaiban foglalt környezeti feltételekkel kapcsolatos szakvéleményét, c) a területileg illetékes vízügyi hatóságnak a gyógyászati célú vízhasználattal kapcsolatos szakvéleményét, d) az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a terület éghajlati adottságait a tervezett gyógyászati tevékenység szempontjából értékel szakvéleményét, e) orvosi véleményt a terület természetes gyógytényez inek gyógyászati alkalmazási lehet ségeir l, betegségek szerinti javallatairól és ellenjavallatairól, f) a gyógyhely és véd területének határvonalát tartalmazó terület-, illetve településrendezési tervet, g) a települési önkormányzat képvisel -testületének döntésér l készült irat másolatát. c)
Ő. §
Ugyanazt a települést, településrészt nem lehet gyógyhellyé és üdül hellyé is nyilvánítani.
ő. §
(1) A gyógyhellyé nyilvánításról az OGYFI helyszíni szemle alapján, a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Geológiai Szolgálat véleményének figyelembevételével dönt. (2) A gyógyhellyé nyilvánításról rendelkez határozat húsz évig érvényes, ha a kiadását megalapozó körülmények változatlanul fennállnak.
6. §
A gyógyhelyre vonatkozó el írások és a közegészségügyi követelmények betartását az ÁNTSZ városi intézete ellen rzi. Ha az ellen rzés során kifogásolható körülményeket, hiányosságot észlel, a követelmények biztosítása érdekében intézkedik, ennek eredménytelenségér l az OGYFI-t értesíti.
7. §
A gyógyhely határát és véd területét a terület- és településrendezési terven fel kell tüntetni. A gyógyhelyet érint rendezési terv elfogadása vagy módosítása el tt az OGYFI véleményét ki kell kérni.
8. §
(1) Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a leveg kémiai vagy biológiai szenynyezésével, b z keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek. (2) Az (1) bekezdésben említett, illet leg a külön jogszabály szerint környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek engedélyezésénél - ha az gyógyhelyen 377
valósul meg, vagy hatása gyógyhelyet érint - az eljárásban az OGYFI szakhatóságként jár el. 9. §
A 2. § (1) bekezdésében foglalt feltétel hiányában a gyógyhely megnevezés vagy ilyen jellegre utaló megjelölés használata megtévesztésre alkalmas és tilos.
Gyógyfürd , klímagyógyintézet 10. §
(1) Azok a létesítmények, amelyek f ként természetes gyógytényez felhasználásával folytatnak gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet, az intézmény gyógyászati jellegére utaló, a (2) bekezdésben meghatározott elnevezéssel akkor m ködtethet k, ha - az üzemeltetéshez egyéb jogszabályokban el írt hatósági engedélyeken kívül - e megnevezés használatát a fenntartó vagy az üzemeltet kérelmére az OGYFI engedélyezi. (2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató intézmény (a továbbiakban: gyógyfürd , illetve klímagyógyintézet) számára a következ elnevezések használata engedélyezhet : gyógyfürd , mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürd kórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, gyógyüdül , gyógyszálló, gyógyvíz-ivócsarnok, gyógybarlang. Az egyes intézménytípusok tevékenységi körét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A megnevezés használatának engedélyezésére irányuló kérelemhez két példányban csatolni kell: a) a gyógyfürd és klímagyógyintézet törzsadatlapjának kitöltött példányát és az abban megjelölt iratokat, b) a létesítmény helye szerint illetékes ÁNTSZ megyei intézetének közegészségügyi szakvéleményét, egészségügyi szolgáltató tevékenység esetén e tevékenység folytatására jogosító engedélyt, c) a létesítmény építési, használatbavételi engedélyét - gyógybarlang esetén a Környezetvédelmi Minisztérium engedélyét és a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményét a barlang, barlangszakasz - bányatérség hasznosítása esetén a Magyar Űányászati Hivatal engedélyét a kiépítésére és hasznosítására vonatkozóan, d) a létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét, ennek hiányában a területileg illetékes vízügyi hatóságnak a gyógyászati célú vízhasználatra vonatkozó szakvéleményét, e) éghajlati gyógyintézet, szanatórium és gyógybarlang esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakvéleményét és az éghajlatnak vagy a barlangi klímának tulajdonítható gyógyeredmények orvosi értékelését, f) a létesítmény gyógyászati részlegének szervezeti és m ködési szabályzatát, valamint az alkalmazott természetes gyógytényez k, a kezelési eljárások, a kezelt betegségek és az ellenjavallatok felsorolását.
11. §
(1) Gyógyfürd , illetve klímagyógyintézet létesítése vagy átalakítása esetén a létesítmény egészségügyi szakmai-tervezési programjához és a gyógyászati részleg kivitelezési tervéhez be kell szerezni az OGYFI véleményét a gyógyászati és orvostechnikai követelményekre vonatkozóan. (2) A 10. § (2) bekezdése szerinti megnevezés használata - az 1. számú mellékletben foglaltakra figyelemmel - akkor engedélyezhet , ha a létesítmény a) természetes gyógytényez t önmagában vagy más gyógyító eljárásokkal együtt alkalmaz,
378
egyes megbetegedések kezelésének lehet ségét széleskör en, illet leg az intézmény jellegéhez igazodóan, saját gyógyászati részlegén vagy más egészségügyi intézmény kiegészít szolgáltatásainak igénybevételével biztosítja, az egészségügyi ellátást a tevékenység jellegének megfelel szakorvosi c) képesítéssel rendelkez orvos irányításával végzi, d) kialakítása, berendezése, felszereltsége, higiénés állapota és személyi állománya megfelel az intézmény jellege szerinti egészségügyi szakmai követelményeknek, a m ködéséhez szükséges egyéb hatósági engedélyekkel rendelkezik. e) (3) Az OGYFI a gyógyfürd intézményeket az engedélyezés során - az ellátó kapacitás, valamint a gyógytényez hatékonysága alapulvételével - országos, regionális vagy helyi jelleg nek min síti. b)
12. §
(1) A gyógyfürd , illetve klímagyógyintézet elnevezésének használatát az OGYFI gyógybarlang esetén a Környezetvédelmi Minisztériummal egyetértésben, gyógyszálló esetében a Gazdasági Minisztérium véleményének figyelembevételével engedélyezi. (2) Az engedély húsz évig érvényes, ha a kiadását megalapozó körülmények változatlanul fennállnak. (3) A fürd - és klímagyógyintézetek egészségügyi tevékenységére egyebekben az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Elismert ásványvíz, gyógyvíz, gyógyiszap és egyéb természetes gyógytényez k 13. §
(1) Magyarországon kitermelt természetes ásványvizet, természetes ásványi anyagok felhasználásával mesterségesen készült ásványvizet természetes ásványvíz min ségre, valamint gyógyvizet természetes gyógyhatásra utaló elnevezéssel ellátni csak az OGYFI engedélyével lehet. Elismert ásványvizet és gyógyvizet az el fordulási helyen lehet felhasználni, illet leg - külön jogszabályban el írt engedéllyel - palac-kozni és forgalomba hozni. (2) Természetes gyógyiszap és természetes ásványi anyagok felhasználásával készült gyógyiszap gyógyászati célra, gyógyhatásra utalással az OGYFI engedélyével használható fel. (3) Meghatározott terület éghajlatát és a barlangi klímát, valamint az (1) bekezdésben nem említett, talajból nyert más természetes anyagot az OGYFI engedélyével lehet természetes gyógyhatásra utalással gyógyászati célra felhasználni.
1Ő. §
(1) A természetes gyógytényez elnevezés használatára vonatkozó engedély (a továbbiakban: elnevezési engedély) tanúsítja a gyógytényez eredeti, természeti min ségének meghatározott célú felhasználásra való megfelel ségét az el fordulási helyen, az el írt feltételek mellett. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elnevezési engedély nem helyettesíti a természetes gyógytényez kitermeléséhez, palackozásához vagy csomagolásához és forgalomba hozatalához szükséges - külön jogszabályban meghatározott engedélyeket. (3) Az elnevezési engedély iránti kérelemhez két példányban csatolni kell a) az elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz, illet leg a természetes gyógyiszap törzsadatlapját és az abban megjelölt iratokat, b) akkreditált laboratórium vagy annak hiányában az ÁNTSZ Fodor József 379
Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete (a továbbiakban: OKI) egy évnél nem régebbi - helyszíni mintavételen alapuló - a megrendel költségére elkészített teljes kör ásványvíz, gyógyvíz, illet leg iszapvizsgálati eredményét, valamint az OKI értékél szakvéleményét a felhasználhatóság (küls leg, bels leg) formájára, feltételeire, a korlátozással fogyasztható vizek fogyasztási el írására, valamint az esetleges víz- és iszapkezelési technológiai eljárásokra vonatkozóan, c) az ÁNTSZ illetékes megyei intézetének szakvéleményét a kitermelés közegészségügyi körülményeir l és a víz vagy iszap mikrobiológiai jellemz ir l, d) a gyógyhatást bizonyító vizsgálatok (megfigyelések) eredményeinek orvosi értékelését, ha a kérelem gyógyvíz vagy természetes gyógyiszap megnevezés engedélyezésére vonatkozik. 1ő. §
(1) Elismert természetes ásványvíz, illet leg gyógyvíz elnevezés használata akkor engedélyezhet , ha a víznyer helyen kifolyó víz eredete és min sége megfelel a 2. számú mellékletben foglaltaknak. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély a) tíz évig érvényes, ha az engedély szerint a víz küls leg történ (fürd vízkénti) felhasználásra alkalmas, b) hat évig érvényes, ha az engedély szerint a víz bels felhasználásra alkalmas. (3) A víznyer hely üzemeltet je id szakos min ségellen rz vizsgálatot köteles saját költségére - végeztetni a 1Ő. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgálat id pontjától számított a) ötévenként teljeskör en, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz vagy gyógyvíz küls leg történ felhasználásra alkalmas, b) háromévenként teljeskör en, kétévenként sz kített körben, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz vagy gyógyvíz bels leg és küls leg történ felhasználásra is alkalmas.
16. §
(1) Azt a gyógyvizet, amely az elnevezési engedély szerint bels leg történ felhasználásra alkalmas - az engedélyben foglalt el írások betartásával - a külön jogszabályban foglalt engedéllyel lehet palackozni, és forgalomba hozni. (2) A gyógyiszap kitermelésére, csomagolására és a csomagolt termék forgalomba hozatalára a gyógyiszap elnevezési engedélyben foglalt el írásokat a 3. számú melléklet figyelembevételével kell megállapítani. (3) Fogyasztói (végs felhasználásra alkalmas) kiszerelésben lév külföldi gyógyiszap behozatalára és forgalomba hozatalára a termék jellegének megfelel - külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket - kell alkalmazni.
17. §
Az elismert természetes ásványvizek, gyógyvizek, gyógyiszapok és egyéb természetes gyógytényez k gyógyászati célú hasznosítását, mennyiségét és min ségét érint tevékenységek engedélyezése során az OGYFI szakhatóságként m ködik közre.
18. §
(1) Egyéb természetes gyógytényez k gyógyászati célra - természetes gyógyhatásra utalással történ - felhasználását az OGYFI a felhasználó kérelmére akkor engedélyezi, ha az a kérelmez saját költségére elvégeztetett vizsgálatokkal igazolja, hogy a természetes gyógytényez a Ő. számú mellékletében
380
meghatározott feltételeknek - az ott megjelölt dokumentumokkal bizonyíthatóan megfelel. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély tíz évig érvényes. Az id szakos min ségellen rz vizsgálatok fajtáit és gyakoriságát a Ő. számú melléklet tartalmazza. A vizsgálatok elvégzése vagy elvégeztetése a felhasználó kötelezettsége. 19. §
(1) A természetes gyógytényez gyógyhatása akkor tekinthet bizonyítottnak, ha feltételezett hatását tudományosan elismert módszerek szerint lefolytatott orvosi megfigyelések megfelel en dokumentált és kiértékelt eredményei igazolják. (2) A gyógyhatást igazoló orvosi megfigyelésekre az orvosbiológiai kutatásokra vonatkozó el írásokat megfelel en alkalmazni kell. (3) Az orvosi megfigyeléseket akkor lehet megkezdeni, ha annak a víz, iszap, klíma vagy más természetes anyag el zetes min ségmeghatározása és mikrobiológiai jellemz i alapján nincs akadálya, és a megfigyelések lefolytatásának körülményeit az ÁNTSZ megyei intézete szakvéleményében elfogadhatónak találja. (4) Az orvosi megfigyelések értékelését - amely tartalmazza a javallatokat, ellenjavalla-tokat és az alkalmazási el írásokat is - az OGYFI az illetékes szakmai kollégium véleményének figyelembevételével bírálja el.
20. §
(1) Külföldr l származó természetes ásványvizet, gyógyvizet és gyógyiszapot csak fogyasztói (végs felhasználásra alkalmas) kiszerelésben lehet külföldr l behozni. (2) Külföldr l származó palackozott, természetes ásványvíz behozatalára és belföldi forgalomba hozatalára az élelmiszerekre vonatkozó el írásokat kell alkalmazni.
21. §
(1) A külföldr l származó palackozott gyógyvíz hazai forgalomba hozatalát az importáló kérelmére az OGYFI engedélyezi. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) a palackozott gyógyvíz nemzetközi gyakorlatban elfogadott módon összeállított, egy évnél nem régebbi egészségügyi bizonylatát - amit a származási ország arra jogosult egészségügyi hatósága állított ki - és annak hiteles magyar nyelv fordítását. Az egészségügyi bizonylat legszükségesebb tartalmi követelményei: aa) a palackozott gyógyvíz elnevezése, ab) a palackozó üzem neve és telephelye, a töltéshez felhasznált víz természetes ásványvíz min ségét tanúsító ac) vízanalízis és földtani eredet-meghatározás, a származási hely országában a víz gyógyhatását bizonyító orvosi ad) szakvélemények, valamint a javasolt alkalmazási területek, az ellenjavallatok és a fogyasztásra vonatkozó el írások, az egészségügyi bizonylatot kiállító neve, címe és a bizonylat ae) kiállításának id pontja; b) a magyar nyelv (pót) címke szövegtervezetét, amely tartalmazza: ba) a gyógyvíz elnevezését, bb) a származási ország, az importáló és forgalmazó nevét, a palackozott víz kémiai jellegére vonatkozó min sítést és/vagy a teljes bc) vegyelemzést a vízvizsgálati eredmény alapján, számának feltüntetésével, 381
bd) a min ségmeg rzési id tartamot, a fogyasztásra vonatkozó javallatot, ellenjavallatot, és a konkrét be) fogyasztási el írásokat, bf) a forgalomba hozatali engedély számát (OGYFI forg. eng. szám:ˇˇˇ) (3) Az importáló a külföldi palackozott gyógyvíz el mintáját - a (2) bekezdésben meghatározott iratokkal együtt - vizsgálatra az OKI-nak küldi meg. Az OKI a vizsgálati eredményt és értékel szakvéleményét 60 napon belül közli a kérelmez vel és egyidej leg az iratokat a forgalomba hozatal engedélyezése érdekében az OGYFI-hoz továbbítja. (4) Az OGYFI a rendelkezésre álló iratok, az OKI szakvéleménye alapján - a gyógyvíz javallatai, ellenjavallatai és a fogyasztási el írások tekintetében a gasztroenterológiai szakmai kollégium véleményének figyelembevételével - dönt a forgalomba hozatal engedélyezésér l. (5) A forgalomba hozatali engedély tíz évig érvényes, ha a kiadását megalapozó körülmények változatlanul fennállnak. Közös rendelkezések 22. § (1) A gyógyhelyekr l, a gyógyfürd - és klímagyógyintézetekr l, a Magyarországon kitermelt elismert természetes ásványvizekr l, gyógyvizekr l, gyógyiszapokról és az egyéb természetes gyógytényez kr l, valamint a külföldr l behozott és forgalomba hozatalra engedélyezett palackozott gyógyvizekr l az OGYFI nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a gyógyhellyé nyilvánítás, illet leg az elnevezés engedélyezése iránti kérelemhez, valamint a külföldi palackozott gyógyvíz forgalomba hozatala iránti kérelemhez el terjesztett adatokon alapul. (2) A törzsadatlapon szerepl adatokban bekövetkezett változást az engedély jogosultja köteles minden év december 1ő. napjáig bejelenteni az OGYFI-nak. (3) Az engedély megújítására irányuló kérelmet az érvényességének lejárta el tt 30 nappal - az eredeti kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezések szerint - kell benyújtani az OGYFI-hoz. 23. §
Az OGYFI által e jogszabály szerint lefolytatott eljárásokért az eljárás kezdeményez je - külön jogszabályban meghatározott mérték - igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni:
Záró rendelkezések 2Ő. § (1) E rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követ en benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni. (2) Ahol korábbi jogszabály gyógyfürd intézményr l rendelkezik, ott gyógyfürd , illetve klímagyógyintézetet kell érteni. (3) A korábbi jogszabály alapján gyógyforrástermék elnevezés használatára jogosult termék el állítója 2000. december 31. napjáig kérheti - a termék jellegének megfelel en - az ÁNTSZ Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézeténél az élelmiszerekre, valamint kozmetikumokra, illet leg az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél a gyógyszernek nem min sül gyógyhatású anyagokra és készítményekre vonatkozó jogszabály szerinti nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételre rendelkezésre álló határid elteltével a gyógyforrástermék megnevezés használatára és forgalomba hozatalára a korábbi jogszabályok alapján kiadott engedély érvényét veszti, annak alapján a termék nem hozható tovább forgalomba. 382
(4) A rendelet hatálybalépése el tt kiadott a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó engedélyek érvényességi idejét a rendelet hatálybalépésének napjától kell számítani. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidej leg a gyógy- és üdül helyekr l szóló 62/198Ő. (XII. 9.) MT rendelet , és a gyógyfürd intézményekr l, valamint a természetes gyógytényez k hasznosításáról szóló 63/198Ő. (XII. 19.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 7Ő/1999. (XII. 2ő.) EüM rendelethez A gyógyfürd - és klímagyógyintézet típusai és a törzsadatlap tartalma I. Intézet-típusok 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8. 9.
Gyógyfürd : az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényez (pl. gázel fordulás) felhasználásával fürd kezelést (balneoterápiát) nyújt vagy elismert ásványvíz, hévíz, illet leg melegített közm hálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljes kör fizioterápiás ellátást nyújt. Mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház: az a létesítmény, mely járóbeteg-ellátás keretében teljes kör fizioterápiás ellátást nyújt kórházi jelleg körülmények között, a betegek napközbeni benttartózkodásával, f ként természetes gyógytényez alkalmazásával. Gyógyfürd kórház: a nem közvetlenül területi betegellátást nyújtó fekv beteggyógyintézet, amely meghatározott betegségben szenved k gyógyítását, f ként természetes gyógytényez k alkalmazásával végzi. A gyógyfürd kórház járóbetegrészleggel is rendelkezhet. Szanatórium: az a fekv beteg-gyógyintézet, amely más egészségügyi intézményben kivizsgált, illet leg el z leg már gyógykezelt betegek számára gyógyszeres, pszichoterápiás eljárás, természetes gyógytényez , illetve ezek együttes alkalmazásával nyújt fekv beteg-ellátást. Éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet: az a létesítmény, amely a helyi földrajzi adottságokból ered sajátos éghajlati tényez k (a leveg tisztasága, h mérséklete, páratartalma, a napfény stb.) felhasználásával nyújt gyógyító és rehabilitációs kezelést. Gyógyüdül : az a létesítmény, amely az igénybevételére jogosultak részére üdülés keretében - saját gyógyászati részlegén vagy más gyógyintézmény kiegészít szolgáltatásainak igénybevételére - a természetes gyógymódok orvosi felügyelet melletti igénybevételét is lehet vé teszi. Gyógyszálló: az a kereskedelmi szálláshely, amely vendégei számára f ként természetes gyógytényez alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészít szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellen rzés mellett terápiás lehet séget biztosít. Gyógyvíz-ivócsarnok: gyógyvizet szolgáltat ki közvetlenül a fogyasztók részére a helyszínen történ (kúraszer ) fogyasztás céljából. Gyógybarlang (barlangterápiás intézet): megfelel en kialakított és berendezett természetes barlangképz dmény vagy más föld alatti térség (bánya, táró) bizonyítottan gyógyhatású különleges légköri viszonyait használja fel egyes betegségek kezelésére. A létesítményhez funkcionálisan kapcsolódik a betegek elszállásolására alkalmas felszíni épület, a kezelés azonban járóbeteg-ellátás keretében is igénybe vehet .
383
