BOROS SZILVIA- MONDOK ANITA- VÁRHELYI TAMÁS
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZOLGÁLTATÁSAI ÉS MENEDZSMENTJE
Szolnoki Főiskola 2012
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZOLGÁLTATÁSAI ÉS
MENEDZSMENTJE
Szerkesztette: Dr.Kóródi Márta, tanszékvezető főiskolai tanár Szerzők:
Dr.Boros Szilvia, főiskolai docens Mondok Anita, főiskolai tanársegéd Dr.Várhelyi Tamás, főiskolai tanár
Lektorálta:
Istók Csaba, szállodaigazgató, címzetes főiskolai docens
Kiadja a Szolnoki Főiskola. ISBN: 978-963-89339-4-2 Felelős kiadó: Dr Túróczi Imre, rektor © Szolnoki Főiskola, 2012. Minden jog fenntartva. A könyv egészét, vagy részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS (DR.VÁRHELYI TAMÁS) .................................................................................................................. 8 I.
RÉSZ (DR.VÁRHELYI TAMÁS)....................................................................................................................... 12
1. A MODERN EGÉSZSÉGTURIZMUS ÉS MENEDZSMENTJE .............................................................. 12 1.1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ALAPJAI......................................................................................................................... 12 1.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS HELYZETE SZÁMOKBAN ..................................................................................................... 13 1.3. AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE, SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI ............................................................................................ 16 2. FÜRDŐK A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON .................................................................................. 18 2.1. A VILÁG FÜRDŐINEK TÍPUSAI ÉS ARCULATUK ......................................................................................................... 18 2.1.1.Primer (adottság-típusú) vonzástényezők .......................................................................................... 18 2.1.2. Szekunder (ráépített) vonzástényezők ............................................................................................... 19 2.1.3.Az arculat ............................................................................................................................................ 20 Gyógyfürdő ............................................................................................................................................................... 20 Wellness fürdő.......................................................................................................................................................... 20 Natural resort ........................................................................................................................................................... 21 Sport resort .............................................................................................................................................................. 22 Kulturfürdő ............................................................................................................................................................... 22 Általános üdülőhely .................................................................................................................................................. 23
2.2. EURÓPA LEGFONTOSABB FÜRDŐI, A FÜRDŐK ELOSZLÁSA ......................................................................................... 23 2.2.1.Fürdővárosok - a legjobb 25 SPA ........................................................................................................ 24 2.2.2. SPA hotelek – a top 25 európai spa-hotel .......................................................................................... 30 2.3. MAGYARORSZÁGI ÉS RÉGIÓS FÜRDŐK ................................................................................................................. 33 2.4. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FÜRDŐINEK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS A FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ................................................ 34 2.4.1. Hajdúszoboszló .................................................................................................................................. 34 2.4.2. Debrecen ............................................................................................................................................ 34 2.4.3. Cserkeszőlő ........................................................................................................................................ 35 2.4.4.Nagyvárosi fürdők: Szolnok és Nyíregyháza-Sóstó. ............................................................................ 35 3. GYÓGYTURIZMUS ÉS ORVOSI TURIZMUS A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON.................. 36 3.1. A GYÓGYTURIZMUS ÉS ORVOSI HÁTTERE .............................................................................................................. 36 3.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI (ORVOSI) TURIZMUS ............................................................................................................... 39 3.2.1. Az EU-s betegjogok szabályozása ...................................................................................................... 40 3.3 AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS MARKETING SPECIÁLIS VONÁSAI................................................................................ 41 3.3.1. Reklámpéldák, reklámtrendek ........................................................................................................... 42 4. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MARKETINGJE ORSZÁGOS ÉS HELYI SZINTEN ............................. 44 4.1. A MARKETINGELVEK ÉS AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ..................................................................................................... 44 4.2. ORSZÁGMARKETING, STRATÉGIA ÉS GYAKORLAT .................................................................................................... 46 4.2.1. Nemzeti turizmus-marketing ............................................................................................................. 46 4.2.2. Nemzeti turizmus-fejlesztési stratégiák ............................................................................................. 47 4.3. A REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING, TDM ...................................................................................................... 48 4.3.1. Klaszterek, turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek .......................................................... 49 4.4. HELYI MARKETING........................................................................................................................................... 51 4.5. TERMÉKMARKETING-PÉLDA: MODERN SPA TERMÉK- ÉS IMÁZS-ÉPÍTÉSE ...................................................................... 52 5. ONLINE MARKETING – AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK LEHETŐSÉGEI AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN ........................................................................................................... 55 5.1. A TURISZTIKAI CÉLÚ WEBLAPOK.......................................................................................................................... 59 5.1.1. A tartalomszolgáltatás és a tranzakciók ........................................................................................... 60 5.1.2. A turisztikai weblapok fajtái .............................................................................................................. 61 6. FEJLŐDÉSI IRÁNYVONALAK, JÖVŐBENI LEHETŐSÉGEK ............................................................ 63 6.1. SPECIÁLIS ADOTTSÁGOK, JAVASLATOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ......................................................................... 63 6.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA ........................................................................... 65
1
6.3. LEHETŐSÉGEK A NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN ........................................................................................... 65 MELLÉKLET ..................................................................................................................................................... 67 FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE ................................................................................................ 71 II.
RÉSZ (DR.BOROS SZILVIA) ........................................................................................................................... 72
1.WELLNESS ...................................................................................................................................................... 72 1.1. A WELLNESS FOGALMA, HELYE ÉS SZEREPE KULTÚRÁNKBAN ..................................................................................... 72 1.2. A WELLNESS MODELL, AZ ELEMEK BEMUTATÁSA, ÚJ TRENDEK .................................................................................. 75 2. A WELLNESS KÍNÁLATI ELEMEK ÉS HATÁSUK AZ EMBERI SZERVEZETRE ......................... 80 2.1. FÜRDŐK VILÁGA ...................................................................................................................................... 80 2.1.1. A fürdés jelentősége ......................................................................................................................... 80 2.1.2. Úszás .................................................................................................................................................. 81 2.1.3. Pezsgőfürdőzés .................................................................................................................................. 82 2.1.4. Aromafürdő ....................................................................................................................................... 83 2.1.5. Élményfürdőzés .................................................................................................................................. 83 2.2. MASSZÁZS..................................................................................................................................................... 83 2.2.1. Klasszikus masszázs (más néven svéd masszázs, sport masszázs) .................................................... 84 2.2.2. Reflexzóna masszázs .......................................................................................................................... 86 2.2.3. Lávaköves masszázs........................................................................................................................... 87 2.2.4. Lomi-lomi masszázs ........................................................................................................................... 88 2.2.5. Aromamasszázs ................................................................................................................................. 88 2.2.6. Arcmasszázs ....................................................................................................................................... 91 2.2.7. Cellulit masszázs ................................................................................................................................ 92 2.2.8. Paprikakrémes masszázs ................................................................................................................... 92 2.2.9. Szárazkefe masszázs .......................................................................................................................... 92 2.2.10. Hangmasszázs ................................................................................................................................. 92 2.3. TÁVOL-KELETI MASSZÁZSOK .............................................................................................................................. 93 2.3.1. Akupresszúra ..................................................................................................................................... 93 2.3.2. Thai masszázs .................................................................................................................................... 94 2.3.3. Yumeiho masszázs ............................................................................................................................. 95 2.3.4. Shiatsu masszázs ............................................................................................................................... 96 2.3.5. Indiai fejmasszázs .............................................................................................................................. 96 2.4. SZÉPSÉGÁPOLÁS ............................................................................................................................................. 97 2.4.1. Peeling (scrubbing, bőrradírozás) ...................................................................................................... 97 2.4.2. Pakolás (tekercselés, wrap, pack, exfoliation) ................................................................................... 98 2.4.3. Testkezelés ......................................................................................................................................... 98 2.4.4. Thalassoterápia ................................................................................................................................. 99 3.
BALNEO ÉS HIDROTERÁPIÁS KEZELÉSEK................................................................................... 99 3.1. A balneoterápiában alkalmazott fürdők ............................................................................................. 101 3.2. Szaunák .............................................................................................................................................. 102 3.3. Iszapterápia ....................................................................................................................................... 105 3.4. Parafangó .......................................................................................................................................... 108 3.5. Pakolások ............................................................................................................................................ 108 3.6. Kneipp terápia .................................................................................................................................... 108 3.7. Ivókúra ................................................................................................................................................ 109 3.8. Skót zuhany......................................................................................................................................... 112 3.9. Méregtelenítő kúrák ........................................................................................................................... 112
4. KELETI ELJÁRÁSOK ................................................................................................................................ 115 5. EGYÉB KEZELÉSEK ................................................................................................................................. 119 5.1. Oxigénterápia ..................................................................................................................................... 120 5.2. Watsu ................................................................................................................................................. 120 5.3. Sóbarlang, sóinhaláció ........................................................................................................................ 120
2
5.4. Hidegterápia (kryoterápia) ................................................................................................................. 120 5.5. Flotáció (lebegés) ................................................................................................................................ 121 6. MEDICAL WELLNESS ÉS ANTI-AGING ............................................................................................... 121 7. AZ ÉTKEZÉS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN .................................................................. 123 8. A TESTMOZGÁS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN ........................................................... 124 9. A RELAXÁCIÓ SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN ............................................................... 125 FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE .............................................................................................. 126 III.
RÉSZ (MONDOK ANITA) ................................................................................................................. 130
1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁGAZATI HELYE, SZEREPE, KAPCSOLÓDÁSA .............................. 130 1.1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS RENDSZERE .................................................................................................................. 130 1.2. POLITIKAI, JOGI KÖRNYEZET ............................................................................................................................ 130 1.3. TÁRSADALMI KÖRNYEZET................................................................................................................................ 131 1.4. GAZDASÁGI KÖRNYEZET ................................................................................................................................. 133 1.5. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁGAZATI KAPCSOLÓDÁSA ........................................................................................ 135 1.5.1. Egészségügy ..................................................................................................................................... 136 1.5.2. Oktatás ............................................................................................................................................ 138 1.6. ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS - TURIZMUSMARKETING AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN .......................................................... 140 2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK PIACI HELYZETE, A SZOLGÁLTATÓK SZÁMA ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖRÜK ILLETVE SZÍNVONALUK MAGYARORSZÁGON ............................... 142 2.1. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK .................................................................................................................. 142 2.2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK KAPACITÁSADATAI ......................................................................................... 145 2.3. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA 2010-BEN ...................................................... 148 3. AZ ELMÚLT ÉVEK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEINEK JELLEMZŐI, HATÁSUK ÉS EREDMÉNYESSÉGÜK ELEMZÉSE ............................................................................................................ 150 3.1. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK VÍZATTRAKCIÓHOZ KÖTŐDŐEN (1950-1990) ................................................................. 150 3.2. A SZÉCHENYI TERV ........................................................................................................................................ 151 3.2.1. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram céljai ................................................................. 151 3.2.2. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram eszközei............................................................. 152 3.3. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT I.).............................................................................................................. 155 3.4. AZ NFT II., AZAZ AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (ÚMFT) ..................................................................... 156 3.5. ÚJ SZÉCHENYI TERV ...................................................................................................................................... 158 3.5.1. Rossz irányba fejlesztene a Széchenyi Terv? .................................................................................... 165 3.6. EGÉSZSÉGTURIZMUS STRATÉGIA ...................................................................................................................... 167 4. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYI FELTÉTELEI ................................ 168 4.1. FÜRDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK.................................................................................................................. 168 4.1.1. Közfürdők minimális létesítési és üzemeltetési feltételei ................................................................. 168 4.1.2. Fürdők minősítési kritériumai .......................................................................................................... 169 4.2. SPA LÉTESÍTMÉNYEK LÉTREHOZÁSÁNAK FOLYAMATA – AZ ÖTLETTŐL A KÉSZ ÉPÜLETIG ................................................. 170 4.2.1. Egy városi spa jellemző fő egységei ................................................................................................. 171 4.3. A FÜRDŐK TÁRGYI FELTÉTELEI .......................................................................................................................... 173 4.3.1. A fürdőmedencék csoportosítása .................................................................................................... 173 4.3.1.1. Sportcélú medencék ................................................................................................................................... 173 4.3.1.2. Magánmedencék ........................................................................................................................................ 176
4.3.2. A medencék anyagai........................................................................................................................ 176 4.3.3. Élményelemek a fürdőkben ............................................................................................................. 176 4.3.3.1. Jellemző vízi attrakciók ............................................................................................................................. 177 4.3.3.3. Hullámmedencék ....................................................................................................................................... 182
4.4. A SPA DESIGN .............................................................................................................................................. 183 4.4.1. Japán onsen és ofuro ....................................................................................................................... 183 4.4.2. Török hamam .................................................................................................................................. 184 4.4.3. Skandináv fürdők ............................................................................................................................. 185
3
4.4.4. Ajurvedikus spa ................................................................................................................................ 185 4.4.5. A római fürdő ................................................................................................................................... 186 5. FÜRDŐ- ÉS USZODATECHNIKAI ISMERETEK ................................................................................. 187 5.1. A FÜRDŐK VÍZELLÁTÁSA ................................................................................................................................. 188 5.1.1. A fürdők vízellátása, mint a vízgazdálkodás része ........................................................................... 188 5.1.1.1. Vízbeszerzés .............................................................................................................................................. 188 5.1.1.2. Vízkezelés.................................................................................................................................................. 188 5.1.1.3. Vízhasznosítás ........................................................................................................................................... 190 5.1.1.4. Hulladékvíz-elhelyezés .............................................................................................................................. 190
5.1.2. A töltő-ürítő rendszerű medencék vízellátása ................................................................................. 190 5.1.3. A víz-visszaforgatásos medencék vízellátása ................................................................................... 191 5.1.4. A fürdők vízellátásának közegészségügyi feltételei ......................................................................... 192 5.2. A FÜRDŐVIZEK KEZELÉSE ................................................................................................................................ 193 5.2.1. A töltő-ürítő medencék vízkezelése ................................................................................................. 193 5.2.2. A víz-visszaforgatásos medencék vízkezelése .................................................................................. 193 5.3. A FÜRDŐMEDENCÉK VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉSE......................................................................................... 194 5.3.1. A vízvisszaforgató berendezés technológiai elemei ......................................................................... 195 5.3.1.1. Durvaszűrés ............................................................................................................................................... 195 5.3.1.2. Pelyhesítés ................................................................................................................................................. 196 5.3.1.3. Szűrés ........................................................................................................................................................ 196 5.3.1.4. Szűrőöblítés ............................................................................................................................................... 198 5.3.1.5. A pH-beállítás ............................................................................................................................................ 199 5.3.1.6. Fertőtlenítés ............................................................................................................................................... 200 5.3.1.7. Algamentesítés........................................................................................................................................... 204 5.3.1.8. Aktív szén-por adagolása ........................................................................................................................... 205 5.3.1.9. Pótvíz-adagolás.......................................................................................................................................... 205 5.3.1.10. Hidraulika ................................................................................................................................................ 205 5.3.1.11. Hőtartás.................................................................................................................................................... 206
5.3.2. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének méretezése .................................................... 207 5.3.2.1. A vízvisszaforgató berendezés teljesítményének meghatározása .............................................................. 207 5.3.2.2. A vízvisszaforgató berendezés kapcsolása................................................................................................. 208 5.3.2.3. Durvaszűrés ............................................................................................................................................... 208 5.3.2.4. Pelyhesítés ................................................................................................................................................. 208 5.3.2.5. Szűrés ........................................................................................................................................................ 209 5.3.2.6. Nyílt gyorsszűrők méretezése .................................................................................................................... 209 5.3.2.7. Zárt, nyomás alatti gyorsszűrő méretezése ................................................................................................ 209 5.3.2.8. Ráiszapolós szűrő méretezése .................................................................................................................... 211 5.3.2.9. A szűrő öblítése ......................................................................................................................................... 211 5.3.2.10. A pH-beállítás .......................................................................................................................................... 213 5.3.2.11. Fertőtlenítés ............................................................................................................................................. 213 5.3.2.12. Algamentesítés......................................................................................................................................... 215 5.3.2.13. Aktív szén-por adagolása ......................................................................................................................... 215 5.3.2.14. Pótvíz adagolása ...................................................................................................................................... 215 5.3.2.15. Hidraulika ................................................................................................................................................ 215 5.3.2.16. Hőtartás.................................................................................................................................................... 218
5.3.3. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének gépészeti elemei ............................................ 219 5.3.3.1. Durvaszűrő ................................................................................................................................................ 219 5.3.3.2. Forgatószivattyú ........................................................................................................................................ 220 5.3.3.3. Szűrő.......................................................................................................................................................... 221 5.3.3.4. A vegyszeradagolás berendezései .............................................................................................................. 223 5.3.3.5. Fertőtlenítőberendezések ........................................................................................................................... 225 5.3.3.6. Öblítőgépek ............................................................................................................................................... 226 5.3.3.7. Hőntartó berendezések ............................................................................................................................... 227 5.3.3.8. A medencék hidraulikája ........................................................................................................................... 227 5.3.3.9. A vízvisszaforgató berendezés csőszerelése .............................................................................................. 229 5.3.3.10. Kiegészítő berendezések .......................................................................................................................... 231
5.4. A VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉSEK TELEPÍTÉSE ................................................................................................ 238 5.5. A VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉS ÜZEMVITELE ................................................................................................ 240 5.6. LÉGTECHNIKAI ISMERETEK............................................................................................................................... 242 5.6.1. Építészeti, épületfizikai szempontok ................................................................................................ 242
4
5.6.2. Határoló szerkezetek ...................................................................................................................... 244 5.6.3. Belső helyiségek kialakítása............................................................................................................. 244 5.6.3.1. Gépészeti terek kialakítása......................................................................................................................... 245
5.6.4. Gépészeti szempontok ..................................................................................................................... 245 5.6.4.1. Hőmérsékletek ........................................................................................................................................... 245 5.6.4.3. Levegőáramok meghatározása ................................................................................................................... 248
5.6.5. Energiafelhasználás ......................................................................................................................... 248 5.6.5.1. Friss levegővel történő szellőztetés............................................................................................................ 248
5.6.6. Légvezetés ....................................................................................................................................... 251 5.7. RENDELETEK, SZABVÁNYOK ............................................................................................................................. 251 5.7.1. A fürdőket közvetlenül érintő jogszabályok ..................................................................................... 251 5.7.2. Műszaki szabványok, előírások............................................................................................... 251 5.7.3. Veszélyes anyagok kezelése ............................................................................................................. 252 6. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK HÁTTERÉT ADÓ SZEMÉLYI FELTÉTELEK .................................................................................................................................................. 253 6.1. WELLNESS SZOLGÁLTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK NAPJAINKBAN ................................................................ 254 6.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN MUNKÁT VÁLLALÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ...................................... 254 6.3. A WELLNESS ISMERETEK OKTATÁSA KÜLFÖLDÖN .................................................................................................. 255 6.4. A WELLNESS ISMERETEK OKTATÁSA HAZÁNKBAN ................................................................................................. 255 6.5. A KÉPZÉSEK TERÜLETÉN FELLELHETŐ HIÁNYOSSÁGOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK .............................................................. 256 6.5.1. Részletes fejlesztési elvárások ......................................................................................................... 257 6.5.2. Általános elvek a képzések fejlesztéséhez ....................................................................................... 259 6.5.3. Képzési szintek szerint fejlesztési javaslatok .................................................................................... 260 6.5.3.1. Szakképzések (OKJ-s képzések)................................................................................................................ 260 6.5.3.2. Felnőttképzések (tanfolyami képzések) ..................................................................................................... 261 6.5.3.3. Felsőoktatás ............................................................................................................................................... 261
7. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK ÜZEMELTETÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI ASPEKTUSAI ................................................................................................................................................... 265 7.1. AZ ÜZEMELTETÉS ADMINISZTRATÍV FELTÉTELEI .................................................................................................... 265 7.1.1. Az üzemeltetési szabályzat .............................................................................................................. 265 7.1.2. Az üzemnapló .................................................................................................................................. 265 7.1.3. A fürdő terhelhetősége .................................................................................................................... 266 7.1.4. A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírások (37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján) ....................................................................................................................................... 267 7.1.5. Egyéb dokumentumok ..................................................................................................................... 268 7.2. A GAZDÁLKODÁS TERÜLETEI, A BEVÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK KÖRE ......................................................................... 269 7.3. AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS KÉSZÍTÉSÉNEK NEMZETKÖZI GYAKORLATA A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁKBAN ................. 270 7.4. A SZEZONALITÁS PROBLÉMÁJA A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁKBAN .................................................................... 274 8. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK JOGI KÖRNYEZETE, A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS A MAGÁN EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK KAPCSOLÓDÁSA A SZOLGÁLTATÓKHOZ, A FINANSZÍROZÁS SPECIÁLIS KÉRDÉSEI ................................................................................................ 276 8.1. A TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉHEZ ÉS A MŰKÖDTETÉSHEZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEK, FELTÉTELE ÉS AZ ELLENŐRZÉSEK KÖRE ... 276 8.2. A FÜRDŐSZOLGÁLTATÓ ÉS AZ OEP KÖZÖTTI SZERZŐDÉS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁS ......................................... 281 8.2.1. A gyógyászati ellátások rendelésére jogosult orvosok köre ............................................................ 283 8.2.2. A gyógyászati ellátás rendelése ....................................................................................................... 283 8.2.3. Gyógyászati ellátás kúra keretében ................................................................................................. 283 8.2.4. A gyógyászati ellátás igénybevétele ................................................................................................ 284 8.2.5. Az ellátások igénybevételének ellenőrzése ...................................................................................... 285 8.2.6. Tapasztalatok a társadalombiztosított kezelések nyújtásával kapcsolatban .................................. 285 8.3. AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAKKAL TÖRTÉNŐ SZERZŐDÉSKÖTÉS ...................................................................................... 285 8.3.1. Jogszabályi háttér ............................................................................................................................ 286 8.3.2. Adómentes és adóköteles szolgáltatások köre ................................................................................ 287 8.3.3. Az érvényesíthető adókedvezmény .................................................................................................. 289 8.4. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK........................................................................................................................................ 289 8.5. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA ............................................................................................................................ 290
5
9. A GYÓGY- ÉS WELLNESS TURISZTIKAI TERMÉK SAJÁTOSSÁGAI, A TERMÉK ELEMEI, A TERMÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS MÓDSZERE ....................................................................... 292 9.1. KOMPLEX TURISZTIKAI TERMÉK FEJLESZTÉSE ....................................................................................................... 292 9.2. A SPA LÉTESÍTMÉNYEK SPECIALIZÁCIÓJA – A CÉLCSOPORT IGÉNYEINEK MAXIMÁLIS KIELÉGÍTÉSÉNEK ZÁLOGA ..................... 293 9.3. TERMÉKFEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN - WELLNESS SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ CÉLCSOPORTOK SZÁMÁRA ................................ 294 9.4. TERMÉKFEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN – A HELYI ÉRTÉKEK, MINT A SZOLGÁLTATÓK USP-JE........................................... 294 9.5. EGYEDI TERMÉK A MALDÍV-SZIGETEKEN - WELLNESS-KÖZPONT A TENGER MÉLYÉN..................................................... 295 9.6. ÖNÁLLÓ SPA TERMÉKFEJLESZTÉS ...................................................................................................................... 296 9.6.1. A kereskedelmi márkás és az új saját márkás termékek összehasonlítása...................................... 297 9.6.2. Spa termékek létrehozásának főbb szempontjai ............................................................................. 298 9.6.3. Önálló termékfejlesztés a gyakorlatban .......................................................................................... 299 9.6.4. Példa a piacon sikeresen jelen lévő saját márkás termékre ............................................................ 301 10. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK PIACI POZÍCIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSI MÓDJAI: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI, SZAKMAI SZERVEZETEK, ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK, KLASZTEREK MAGYARORSZÁGON .................................................................................. 301 10.1. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KLASZTEREK ................................................................................................................. 301 10.1.1. Mit értünk klaszterek alatt?........................................................................................................... 301 10.1.2. A klaszterek csoportosítása különböző szempontok szerint .......................................................... 302 10.1.3. Pannon Termál Klaszter (PANTERM) ............................................................................................. 303 10.1.4. Dél-alföldi Termálklaszter .............................................................................................................. 304 10.1.5. Észak-alföldi Termálklaszter .......................................................................................................... 306 10.1.6. Észak-magyarországi egészségturisztikai klaszter......................................................................... 307 10.1.7. Dél-dunántúli Termálklaszter ........................................................................................................ 307 10.1.8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület ............................................ 308 10.2. EURÓPAI SZERVEZETEK ................................................................................................................................. 308 10.2.1. Royal Spas of Europe (RSE) ............................................................................................................ 308 10.2.2. European Spa World (ESW) ........................................................................................................... 309 10.2.3. European Spas Association (ESPA) ................................................................................................. 309 10.2.4. International Spa and Fitness Association (ISPA)........................................................................... 310 10.3. HAZAI SZAKMAI SZERVEZETEK ........................................................................................................................ 310 10.3.1. Magyar Wellness Társaság ............................................................................................................ 310 10.3.2. Magyar Fürdőszövetség ................................................................................................................ 310 11. A MARKETING SPECIÁLIS KÉRDÉSEI A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK KÖRÉBEN. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK ÉRTÉKESÍTÉSI KAPCSOLATAI, A PIACON JELEN LÉVŐ REZERVÁCIÓS RENDSZEREK FAJTÁI ÉS JELLEMZŐIK.................... 311 11.1. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK VENDÉGSZEGMENSEI ................................................................................... 311 11.2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK SZOLGÁLTATÁSAINAK ÉRTÉKESÍTÉSE ................................................................ 312 11.2.1. Az értékesítési szervezet ................................................................................................................ 312 11.2.2. A gyógy- és wellness szolgáltatások értékesítési egységei ............................................................ 312 11.2.3. Értékesítési csatornák .................................................................................................................... 313 11.2.4 Marketing-kommunikáció a gyógy- és wellness szolgáltatóknál ................................................... 315 11.2.4.1. A szolgáltatás ........................................................................................................................................... 315 11.2.4.2. A piacbefolyásolás ................................................................................................................................... 315
12. A GUEST RELATION A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÓKNÁL: PANASZKEZELÉS, VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS. A SZÁLLÁSHELY ÉS A VENDÉG FELELŐSSÉGE ............... 323 12.1. A GUEST RELATION SZEREPE AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓKNÁL ............................................................. 323 12.2. A VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS ................................................................................................................... 324 12.3. A VENDÉGÉRTÉK ÉS ELÉGEDETTSÉG KAPCSOLATA ............................................................................................... 325 12.4. A VENDÉGPANASZOK HATÁSA ÉS KEZELÉSÉNEK MÓDJAI ....................................................................................... 325 12.5. A SZÁLLODA KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA AZ EU-BAN .................................................................................. 327 12.6. A SZÁLLODA KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA HAZÁNKBAN ................................................................................. 328 FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE .............................................................................................. 330 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 333
6
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: OKJ-S ÉS AKKREDITÁLT KÉPZÉSEK LISTÁJA AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS TERÜLETÉN ........................................................................................................ 333 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÖRÖK FÜRDŐKULTÚRA ............................................................................ 341 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A RÓMAI FÜRDŐKULTÚRA......................................................................... 345 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: DR. SOÓS PÉTER: FÜRDŐTÖRTÉNET: JELENBEN ÉLŐ MÚLT ......... 350 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: HÁZIREND - MISKOLC-TAPOLCAI BARLANGFÜRDŐ**** ................ 357 FÜGGELÉK ...................................................................................................................................................... 363 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK - 5/2004. (XI. 19.) EÜM RENDELET AZ ORVOSI REHABILITÁCIÓ CÉLJÁBÓL TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÁMOGATÁSSAL IGÉNYBE VEHETŐ GYÓGYÁSZATI ELLÁTÁSOKRÓL ........................................................................................................................................... 363 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: 74/1999. (XII. 25.) EÜM RENDELET A TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐKRŐL .............................................................................................................................. 376
7
Bevezetés (Dr.Várhelyi Tamás) A turizmus korunk egyik jelentős ágazata. A turizmusban megfigyelhető fejlődési tendenciák és a hazai adottságok alapján Magyarországon az egészségturizmus tekinthető a legfontosabb turisztikai szegmensnek. Az egészségturizmusnak, angol terminológiával a spa iparágnak az egészségre, az életmódra, illetve az ezekkel összefüggő termékekre gyakorolt hatása miatt a turizmuson túlmutató jelentősége is van. Mindezek megértése, a korszerű fogalmak és a világtrendeknek megfelelő ismeretek elsajátítása elengedhetetlen a turizmus-vendéglátás szakon tanuló hallgatók, valamint a különböző képzéseken résztvevő gyakorló szakemberek számára. A jegyzet célja az egészségturisztikai képzések színvonalának emelése, az oktatás írott hátterének megteremtése, a követelmények standardizálása. Az egészségturizmus gyógyvízre, hosszú kúrákra és egészségügyi kezelésekre alapozott klasszikus formája Közép-Európában alakult ki a XIX. században, részben a Római Birodalom fürdőkultúrájára támaszkodva. Tulajdonképpen a modern értelemben vett turizmus is a magashegyi szanatóriumok és a fürdővárosok látogatásának divatjával vette kezdetét. A fürdővárosok terén sok szempontból az Osztrák-Magyar Monarchia piacvezető volt. Abban az időben ezek a kúrák több betegség, a TBC és a reuma esetén leghatékonyabb gyógymódjának számítottak, de a fiatal nőknél a teherbe esés, a középkorúaknál és idősebbeknél a szellemifizikai regeneráció is fontos motivációs szempontokká váltak. A XX. században a tömegturizmus megjelenésével az egészségturizmus folyamatos fejlődése ellenére egy időre vesztett részesedéséből, de mára részben eltérő tartalommal gyakorlatilag visszanyerte turizmuson belüli vezető szerepét. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább értékké vált az egészség, a test és a lélek jó karban tartása. A modern világban ez az érték összekapcsolódik a sikeresség fogalmával is: sikeresebbek lehetünk a munkában, a környezetünkben és a magánéletünkben is, ha egészségesek, ápoltak, fittek tudunk maradni. A modern ember egyre többet hajlandó áldozni erre, és az évközben felgyűlt restanciáit szabadsága alatt is hajlandó ledolgozni, hajlandó eltölteni egy hetet egészséges körülmények között, sportos, aktív, de egyben relaxáló, egészséges körülmények között. A fentiek magyarázzák az egészségturizmus növekvő sikerét a turizmus ágazaton belül. Az egészségturizmus definíciója nemzetközileg sem egységes. A meghatározás hazánkban is régóta vitatott kérdés mind a gyakorló szakma, mind pedig kutatók körében. Nyilvánvaló, hogy az egészségturizmushoz többféle szolgáltatás is tartozik, de ezek pontos köréről, illetve az egyes kapcsolódó termékek besorolásáról nincs egyetértés. A szolgáltatás specialitása ugyanis az, hogy egyszerre minősülhet klasszikus turisztikai terméknek, emellett pedig az egészségüggyel is szoros kapcsolatban áll. A továbbiakban kitérünk a nemzetközi terminológiai gyakorlatra, de általában azt a meghatározást fogjuk alkalmazni, amelyet a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is alkalmaz, miszerint az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust. Az egészségturizmusban a turisták alapvető motivációja az egészségi állapot javítása (azaz gyógyítása), illetve annak megőrzése (betegségek megelőzése). Az egészségturizmus tehát olyan gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik mind az elsődlegesen gyógyászati célú, adott szervrendszerre kúraszerű kezeléseket nyújtó gyógyturizmus, mind az élményorientált turisztikai formákhoz jobban hasonlító, elsősorban a megelőzését szolgáló, az egészség kérdését holisztikusan megközelítő wellness turizmus.
8
Az egészségturizmus fogalmát természetesen nemzetközi szinten is kell értelmeznünk. Ez nem mindig egyszerű – már az iparág elnevezésével kapcsolatban is félreértések keletkezhetnek. Angol terminológiában az egészségturizmus egyszerű fordítása (’health tourism’) helyett a spa és wellness iparág megnevezést használják. Alternatív lehetőség az egészségturizmus fogalmának fenntartása mellett, hogy a jövőben nálunk is spa és wellness iparág fogalmát használják, ami a turizmusnál tágabb kategória, és a helyi lakosság spa kezeléseket igénybe vevő trendje miatt pontosabb is. A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen, általában meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, jellemzően konkrét betegségek gyógyítása érdekében. A tipikusan természeti gyógytényezőre (például gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap) épülő gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a hangsúly a gyógytényezők igénybe vételén, a gyógyászaton van, amelyeket inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerők. A gyógyturizmusra az is jellemző, hogy a vendégek (magukat gyakran inkább betegnek és nem turistáknak tartó személyek) orvosi rendelvényre veszik igénybe az adott szolgáltatásokat. A wellness turizmus turisztikai szolgáltatóhelyen, az egészségügy szabályai által kevésbé kötött formában igénybe vehető egyedi és komplex szolgáltatások igénybe vételét jelenti. A wellness az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának megteremtését célozza; és inkább kapcsolatos az életstílus (ideiglenes vagy tartósnak szánt) megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. A wellness turizmus szolgáltatásaival egyszerre célozza a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a kiegyensúlyozottság, a szellemi frissesség elérését, illetve megőrzését. A wellness turista egyik legfontosabb jellemzője az, hogy általában önkéntesen válogatja és veszi igénybe a szolgáltatásokat, amelyek széles körből származhatnak, hiszen találhatunk közöttük tradicionális gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy, mint spirituális programokat vagy sporttevékenységeket. A wellness holisztikus értelmezéséből következően, aktív (például sportok) és passzív (például szépségprogramok) tevékenységeket is magában foglal. A wellness – ellentétben a gyógyturizmussal – csak a legritkábban részesül állami vagy magánbiztosítói támogatásban. A gyakorlatban megfigyelhető a két fő egészségturisztikai ág közötti konvergencia is: a gyógyturizmusban is egyre fontosabb a komplexitás és a magas színvonal, a wellness-elemek, és a wellness esetében is előtérbe kerülnek az egészségügyi vonatkozások, a tudományos igényű megalapozottság. A különböző ágazatok együttes fejlesztése, illetve menedzselése mellett szól az is, hogy előtérbe kerül a családi turizmus, és az eltérő korosztályok eltérő igényeit is ki kell tudni szolgálni. Ez azonban nem vezethet a meghatározó arculat kiválasztásának és domináns megvalósításának elmaradásához, és a különböző egészségturisztikai formákat egy fürdőhelyen belül térben is megfelelően szeparálni kell. A klasszikus felosztás elméletileg is megkérdőjelezhető. A wellness turizmuson belül a medical wellness keretébe tartoznak olyan beavatkozások, amelyek gyakorlatilag gyógyító, és nem megelőző jellegűek. Más oldalról a gyógyturizmus fő célcsoportját képező reumás, ízületi kopásos betegek a kezelésektől nem fognak meggyógyulni, számukra ezek inkább az állapotuk megtartását, a rosszabbodás megelőzését – azaz a wellnessre inkább jellemző megelőzést szolgálnak. Emellett igaz, hogy a gyógyturizmusban általában egy konkrét betegség bázisán veszik igénybe a szolgáltatásokat, a wellness turizmusban pedig általában nincs ilyen, bár a medical wellness mellett erre más ellenpéldák is vannak, hiszen pl. magas 9
vérnyomású, súlyproblémákkal küzdő embereknek is kínálnak speciális wellness kúrákat. Az utóbbi tény egyben arra is ellenpélda, hogy csak a gyógyturizmusra jellemző a kúraszerű ellátás: valójában a gyógyfürdőket látogatók jelentős része kúráktól függetlenül teszi ezt, és a társadalombiztosítási támogatás csökkenésével ez egyre inkább így lesz. Az egészségügyi turizmus a fenti formáktól eltérően nem élményorientált, alapvető célja konkrét orvosi beavatkozások, szolgáltatások lakóhelyen kívüli igénybe vétele. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi ellátásszervezés a progresszív betegellátás elve és gyakorlati megvalósítása miatt szintén utazással jár, valójában a hivatásturizmushoz hasonlóan ez is a turizmus körébe lenne sorolható. A modern egészségturizmus legfőbb trendje az egészség szempontjainak felértékelődése és a design növekvő jelentősége mellett a komplexitás, amely azt jelenti, hogy számos tényezőt használnak a cél, az egészségesebb élet eléréséhez. Egyrészt ezek együttese vezet eredményre (illetve ezek összességére van kereslet), másrészt több szolgáltatás együtt eredményez üzletileg is sikeres működést. A profit meghatározó része nem a belépődíjakból, hanem a kezelésekből származik, így az egyes tényezők kínálatba illesztése is a kereslet kielégítése mellett a kezelések igénybevételének elősegítését szolgálják. Maguk a kezelések is komplexebbé váltak, így egy egyszerű masszázshoz járulékos kezeléseket társítanak, és ezeket a kezeléseket csomagokban, márkázva igyekeznek eladni. Ma már az iparág nem egy fő tényezőre, a termálvízre épül, hanem a kezelésekre és egyéb szolgáltatásokra, és központjait nemcsak a turisták, hanem egyre nagyobb számban a helyi lakosok is igénybe veszik. Ez világtrend, amely Magyarországon is hatni fog, így erre fel kell készülni. Ehhez kell igazítani az egészségturisztikai létesítmények fejlesztési tervei mellett azok marketingjét és menedzsmentjét is. Az egészségturizmus egészségügyi trendjei az egészségügyi aspektusok felértékelődését jelentik. Ennek okai között identifikálhatjuk a kezelések rendszeres, lakóhelyen történő igénybe vételének trendjét is: a rendszeresen igénybe vett kezelésektől már nem elsősorban egzotikumot, kényeztetést várnak a páciensek, hanem valós, hosszú távon is érezhető hatást, eredményt. Így az orvosilag is megalapozott, bizonyítékokon alapuló kezelések és kúrák jelentősége, részaránya nő. Ezek alapján az egészségügyben elterjedt fogalom analógiájára a bizonyítékokon alapuló wellness (evidence based wellness) fogalmának bevezetése is felmerült. Az egészségturizmusban az egészség felértékelődésének egyik meghatározó alapja, hogy a világ fejlettebb államaiban az egészségtudatosság egyre inkább olyan érték, amely a társadalomban általánosan elfogadott. Mindez nem korlátozódik az üdülés, pihenés, utazás idejére, hanem egyértelmű igény jelentkezik arra is, hogy a wellness a mindennapoknak, a családi életnek is a részévé váljon. Ennek a szemléletnek az elterjedésében óriási üzleti potenciál van, mert gyakorlatilag mindenki megszólítható majd egy specializált egészségturisztikai termékekkel. A jóléti társadalomnak számos árnyoldala van, például az öregedő társadalmak, az urbanizáció, a személytelenség és a stressz. Az egészségturizmusra nagy hatással van, hogy a főként az európai és észak-amerikai emberek erre válaszul szellemi, lelki és testi megújulásukat gyakran távoli tájakról, tisztábbnak vélt ősi civilizációkról származó gyógymódoktól várják. Ezért a kilencvenes évektől egyre népszerűbbek lettek a TávolKeletről importált egészségmegőrző, gyógyító terápiák. Ezek között természetesen nagyok a minőségi különbségek. Ma már egyértelmű trend, hogy a holisztikus szemléletű, egyes 10
elemeiben nem bizonyított hatású kezeléseknek létjogosultsága van, a tudomány által szemfényvesztésnek minősíthető kezelések azonban kezdenek visszaszorulni. Az egészségturizmus trendjeiből az is következik, hogy Magyarország valószínűleg nem lehet újra az iparág egyik vezető hatalma, hiszen egyrészt a termálvizek szerepe drasztikusan csökkent, másrészt a helyi lakosság kereslete nem mérhető a németek, franciák, olaszok helyi keresletéhez. Az egészségturizmus ennek ellenére továbbra is Magyarország vezető turizmus ága lehet, mivel az iparág világviszonylatban nő, és egy-egy kis szegmens is Magyarország szintjén nemzetgazdaság szintű jelentőséggel bírhat. Ehhez a megfelelő szegmensek kiválasztása, fejlesztése és ügyes piaci pozicionálása mellett még a hatékony működés szükséges: ma az ország egészségturizmus létesítményeinek zöme nem termel jelentős üzleti eredményt, és ha a fejlesztések értékét amortizációként figyelembe vesszük, akkor kimondható, hogy az ágazat közvetlenül nem vagy alig termel nyereséget. Húzóágazat pedig csak az lehet, amely nem állami támogatásokból fejleszt és reklámoz, hanem kiszámíthatóan profitot termel. Magyarország a számok alapján nincs az első tíz európai ország között, és mindenképpen illúzió, hogy fürdő-nagyhatalom vagyunk, vagy akár lehetnénk. Ennek ellenére a középmezőny nagy hagyományokkal és kifejezetten jelentős termálvízkészlettel rendelkező tagjaként a jelenleginél sokkal eredményesek lehetünk, akár megkétszerezve a jelenlegi bevételt, és jelentősen növelve a ma még elég szerény profitabilitást. Ez elegendő lenne ahhoz, hogy az egészségturizmus ne csak az ország büszkesége, hanem az egész magyar gazdaság egyik valódi húzóágazata lehessen. A hallgatók számára elengedhetetlen, hogy értsék a modern spa iparág lényegét, az igénybe vevők motivációit, és ez alapján tudják alkalmazni a marketing korábban tanult eszközeit. Ugyancsak fontos a legsikeresebb fürdők, fürdővárosok, spa-hotelek ismerete, sikerük hátterének megértése, marketing-munkájuk áttekintése. A kezelések előtérbe kerülésével fontos ezek megismerése, a gyakorlati menedzselési feladatok miatt pedig a spa létesítmények üzemeltetési kérdéseinek ismerete – a jegyzet így ezekre a területekre fókuszál.
11
I.
rész (Dr.Várhelyi Tamás)
1. A modern egészségturizmus és menedzsmentje 1.1. Az egészségturizmus alapjai Az egészségturizmus két legfontosabb része a tradicionális gyógyturizmus (betegeknek ill. konkrét betegségek megelőzésére, döntően kúraszerűen) és a wellness-turizmus (egészségeseknek, relaxáció és rekreáció, általános állapot és közérzet javítására). Általánosan ide sorolják még a fittness-turizmust (amely a wellnessnél aktívabb, sportosabb tevékenységek, hasonló céllal, így a wellness részének is tekinthető), a selfnesst (egészséges én kép kialakítása), a soulnesst (szellemi-lelki regenerálódás), a medical wellnesst (wellness szolgáltatások igénybe vétele orvosi felügyelettel és programozottsággal), valamint a strandturizmust. Bár a hazai terminológiában még nem általánosan elfogadott, a fentieken túl gyakorlatilag az egészségturizmus fogalmába kellene sorolni az egészségügyi turizmust is. A turisztikai szervezetek és szakértők szerint a harmadik évezred első évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb fejlődést. Az egészség megőrzése, az egészséges környezetben történő relaxáció, a szépségápolás, a test és a lélek „karbantartása” egyre fontosabb motivációvá válik, így a wellness-turizmus iránti kereslet nő. A hagyományos gyógyturizmus esetén az európai lakosság elöregedése növeli a keresletet. Az egészségturizmus egyébként is az egyik legkívánatosabb turisztikai forma: kiszámítható, kicsi a szezonalitása, hosszú az átlagos tartózkodási idő, nagy a vendégek fajlagos költése, és a fenntartható turizmus elveivel is könnyen összhangba hozható. A fejlett ipari társadalmak polgárai egyrészt a végletekig kizsákmányolták a természetet, és ezzel a saját egészségükre is veszélyes környezetet hoztak létre, másrészt a modern gazdaságokban jellemző munkahelyek, valamint szokások révén maguk is egészségtelen, mozgásszegény életmódot folytatnak. Ennek ellentételezésére jövedelmük egyre nagyobb hányadát hajlandóak egészségi állapotuk megőrzésére, javítására fordítani. Ez óriási lehetőség az egészségturizmusnak, illetve helyesebben a tágabban értelmezett egészség-, és szépségiparnak. Magyarország a jó ár/értékarányú egészségügyével, természetes módon termelt mezőgazdasági termékeivel és fürdőivel, egészségturisztikai létesítményeivel profitálhat ebből a jelenségből. Ezek közül kiemelhető a világviszonylatban is a leggazdagabbak közé tartozó termálvízkészlet, illetve a nagyszámú fürdő, de azzal a megszorítással, hogy az iparág modernizálása nélkül nem lehet számítani jelentős nemzetközi piaci sikerekre. Bár Magyarország fürdőkultúrája több mint 1000 éves, fürdőinek zöme csak a XX. században keletkezett, illetve vált jelentőssé. Magyarországon, különösen az Alföldön a vékony földkéreg és a kedvező földtani adottságok miatt különösen jelentős termálvízkészlet található. A vizek egészségügyi jelentőségének korai felismerését jelzi, hogy az 1876-ban kihirdetett közegészségügyi alaptörvény külön fejezetben foglalkozott a gyógyfürdőkkel és ásványvizekkel. Magyarországnak óriási az egészségturisztikai potenciálja, amit az itt található nagy gyógyászati intenzitású termálvizek, a környező országok átlagánál fejlettebb, stabilabb egészségügyi intézmények, valamint a javuló elérhetőség jelentenek. A sikerek, a közelmúlt fejlődése mellett látni kell, hogy a Széchenyi-terv és befektetői aktivitás kapcsán az ország 12
féloldalasan fejlődött. Egyrészt az amúgy is fejlettebb Dunántúlon több nagy gyógyfürdő profilú fedett létesítmény és wellness-szálló (pl. Sárvár, Győr, Tapolca, Zalakaros) épült, másrészt a fejlesztések zöme turisztikai, és nem egészségügyi létesítményeket érintett. Utóbbi nem csak azért problémás, mert ez féloldalas, azaz korlátokat jelentő fejlődés, hanem mert félő, hogy az egészségügyi szakmaiság is csökken azáltal, hogy egyre több szálloda és fürdő önállóan nyújt lényegében egészségügyi jellegű szolgáltatásokat. Ez a szakmai veszélyek mellett természetesen az egészségügy potenciális bevételei szempontjából is kedvezőtlen. Látható, hogy az Európához felzárkózó egészségturizmussal párhuzamosan a magyar egészségügy helyzete ez elmúlt tíz évben folyamatosan romlott, így egyre kevésbé tekinthető az egészségturizmus hátterének, a magyar egészségturizmus egyik versenyelőnyének. A kívánatos az egészségturizmus és az egészségügy ehhez kapcsolódó részeinek – elsősorban a rehabilitációs intézeteknek, balneológiának, fizioterápiás központoknak – az együttes fejlesztése lenne. A fejlesztésre került, illetve javasolható elemek közül érdemes kiemelni, hogy a fedett fürdők elengedhetetlenek a szezonalitás csökkentéséhez, ami egyben megalapozza az épülő szállodák gazdaságos működtetését. A fedett fürdők megléte egyben az utazásról döntők bizonytalanságát is csökkenti, kevésbé számít az időjárás, azaz ezek a fürdők akkor is hasznosak, ha jó idő esetén a fürdőzők inkább a kinti medencéket veszik is igénybe. Fontos az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése, amely egyrészt az arculatot pozitívan befolyásoló elem, másrészt olyan nagy értékű szolgáltatás, amely a rendszerben magasabb hozzáadott értéket jelent. Ezekhez a szolgáltatásokhoz is jelentős beruházásokra van szükség. Végül kiemelendő, hogy az infrastruktúra fejlesztése mellett legalább annyira fontos a modern spa termékfejlesztés, illetve az oktatás, képzés a gazdaságosabb, nemzetközi trendeknek jobban megfelelő, szakmailag megalapozottabb működés érdekében. 1.2. Az egészségturizmus helyzete számokban
Működő egységek száma, Az egészségturizmusra vonatkozó aktuális adatok a következők: 2005-2010.
120 107
110 100 90
90
82
80 70
62
60
55
50 40
55
62
59 54
54
45 31
30 20 10 0 2005
2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
1. ábra: egységek száma 2005-2010 Forrás: KSH, Működő Itthon.hu Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
13
Kiadható férőhelyek száma, számának stagnálása és a wellness A kínálat számba vétele kapcsán, az ábrán a gyógyszállók 2005-2010. szállodák számának dinamikus növekedése látható. 17749
18000 16183
16000 14014
14000
14953
14645
14001
14240 13310 11689
12000 10000
9429
9021
8000 5622
6000 4000 2000 0
2005
2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
Forrás: KSH, Kiadható Itthon.hu 2. ábra: férőhelyek száma 2005-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
A férőhelyek a tényleges vendégfogadási kínálatot, illetve a bevétel-termelő képességet mutatják. A tendenciák hasonlóak, de látható, hogy a wellness szállodák férőhelyei csak 2010-ben haladták meg a Vendégek gyógyszállók száma, férőhelyeit.
2005-2010.
ezer fő
1000 917
900 800
766
763
729
727
715
700
683
714
751
602
600 508
500 400 300
283
200 100 0 2005
2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
Forrás: KSH, Vendégek Itthon.hu 3. ábra: száma 2005-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
A kereslet vizsgálata során látható, hogy a gyógyszállók vendégeinek száma nagyjából állandó, a wellness szállodák vendégeinek száma a 2009-es válságévet leszámítva dinamikusan növekszik.
14
Vendégéjszakák száma, 2005-2010. 3000
ezer
2721
2733
2653
2695 2571 2453
2500
2212
2000 1673
1660 1447
1500 1255
1000 702
500
0 2005
2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
Forrás: KSH, Itthon.hu 4. ábra: Vendégéjszakák száma 2005-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
A vendégéjszakák számát vizsgálva látható, hogy még mindig a gyógyszállók teljesítenek jobban, de fejlődés csak a wellness szállodákban figyelhető meg, és várhatóan hamarosan meghaladják a gyógyszállók vendégéjszakáinak számát. Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyeken tartózkodó vendégek közül majdnem minden tizedik gyógyszállóban lakik. Igaz ugyanakkor az is, hogy nem minden gyógyszállóban megszálló vendég érkezik gyógyászati vagy egészség motivációval. A gyógyszállók vendégköre ugyanis nem ennyire homogén, és a vendégek között megtaláljuk az üzleti, a sport vagy gyakran csak magasabb szolgáltatási színvonalat kereső vendégeket is. A gyógyszállók ezen vendégeinek motiváció-alapon történő pontos megoszlása azonban nem Vendégek átlagos tartózkodási ideje, ismert.
2005-2010.
4,0 3,7 3,6
3,6
3,6 3,5 3,4
3,5
3,0 2,8 2,7 2,7
2,7
2,5
2,5
2,5
2,7 2,6
2,6
2,5
2,5
2,3
2,3
2,6 2,5
2,6
2,4
2,4
2,0 2005
Gyógyszálló
2006
2007
Welness szálloda
2008
2009
Szálloda
2010
Összesen
Forrás: KSH, Vendégek Itthon.hu 5. ábra: átlagos tartózkodási ideje 2005-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
Az iparági jellegzetességeket és az előző adatokat ismerve nem meglepő, hogy a gyógyszállókban messze a legmagasabb az átlagos tartózkodási idő, Megjegyezzük, hogy ez 15
az érték még mindig viszonylag alacsonynak mondható, hiszen a gyógyturizmusra a kúraszerű, akár több hétig tartó ellátás a jellemző, és pl. egy sikeres német gyógyhelyen, Bad összbevétele, Sulza-ban még ma Szálláshelyek is a két-három hetes tartózkodás jellemző.
2006-2010.
mdFt
50 42,0
40,2
41,9 40,0
40
37,9 35,2
30
26,3
25,2 21,4
20
17,7
10
0 2006
2007
2008
Gyógyszálló
2009
2010
Welness szálloda
6. ábra: Szálláshelyek összbevétele 2006-2010 Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés Forrás: KSH, Itthon.hu
Bár a költségekről nincs megbízható adat, az ábrán látható, hogy csak a bevételeket tekintve még mindig a gyógyszállók tekinthetők jelentősebbnek, de ez az érték a trendek alapján meg fog fordulni. 1.3. Az egészségügy helyzete, szerepe és lehetőségei Az egészségturizmust számos más turisztikai ág segíti – ez természetesen ezek számára is fejlődési lehetőség. A hosszú tartózkodási idő miatt a vendégek alternatív programajánlatokat, kirándulási lehetőségeket igényelnek. Így a fürdő-központok környéke, a környező, programot vagy látnivalót kínálni tudó kistérségek is profitálhatnak a központ fejlődéséből. Ugyancsak fontos kiegészítője az egészségturizmusnak a gasztronómia, különösen a biotáplálkozás. Az ország mezőgazdasági adottságai és agrár-innovációs kapacitása kiválóan kihasználható ezen a területen, és a fejlődés később a teljes lakosság táplálkozásának egészségesebbé válásához is hozzájárulhat. Az egészségturizmus szolgáltatásainak rendszeres igénybe vétele a helyben, illetve a vonzáskörzetben lakók egészségének megőrzéséhez is hozzájárul, és az idősek számára különösen fontos. Az egészségturizmus bevételei hozzásegíthetik az egészségügyi rendszert egy magasabb szintű, korszerűbb működés fenntartásához, egyes esetekben más egészségügyi szolgáltatások értékesítéséhez. Az egészségturizmusra jellemző szemlélet egyértelműen pozitív, és hatékonyan hozzájárul a lakosság egészségtudatos magatartásának kialakulásához. Ez segít a kockázat-csökkentésben, a rehabilitáció egyes műtéti beavatkozások hatékonyságának emelésében. A növekvő ellenálló-képesség, a csökkenő táppénzes idők és rokkantsági arány hozzájárul a foglalkoztatási, versenyképességi célok teljesüléséhez is. Egyes fejlesztett területek szükséges 16
magasabb működési finanszírozása részben a gazdaság majdani növekvő teherbíróképességéből, részben a jelenlegi aktív ellátási igény csökkenése révén előálló megtakarításokból fedezhető. Ma egyébként is torz a finanszírozási rendszer, mert a legdrágább ellátást nyújtó kórházakat a költséges aktív ellátás „felpörgetésében” teszi érdekeltté. Az egészségügy és a turizmus integrációját segítheti az egészségügyi turizmus fejlődése. Ennek egyik útja a külföldi egészségbiztosítók betegeik itteni ellátását megengedő, illetve akár bátorító magatartása. Már az ÚMFT-t előkészítő Egészségügyi Fejlesztési Koncepció is megállapítja, hogy külföldi egészségbiztosítókkal való kapcsolat kialakításában a vállalati szintű konstrukciók jelenthetnek igazán komoly piaci lehetőséget. Ezek a vállalati javadalmazási és ösztönzési rendszerek képviselhetnek koncentráltabb keresletet például a fürdők iránt. A magán egészségbiztosítók is abba az irányba mozdulnak el, hogy minél több vállalati ügyfelük legyen, amelyek alkalmazottaik után átalánydíjat fizetnek. A vállalati szintű konstrukciókon kívül, a magán egészségbiztosítás általában nem tekinthető tömegárunak, egyéni fogyasztóként jellemzően inkább a társadalom felső szegmense veszi igénybe. Ebből következően a szolgáltatásokra vonatkozó igényszint is az átlag fölötti. Ez pedig előrevetíti azt a jelenleg folyó fejlesztések miatt remélhetőleg csak időszakos problémát, hogy a magyarországi szolgáltatók nem tudnak megfelelni a nyugat-európai fogyasztók minőségi elvárásainak. A biztosítók csak a legritkább esetben térítik az utazás és a tartózkodás költségeit. Azaz a szolgáltatások esetlegesen kedvező árszintje kiegyenlítődhet a hosszabb és költségesebb utazási feltételek miatt.
17
2. Fürdők a világon és Magyarországon 2.1. A világ fürdőinek típusai és arculatuk A gyógyfürdő eredeti definíciója szerint hőforrás mellé települő, annak vizét gyógyításra felhasználó hely. Ma nemzetközi használatban a spa és a fürdő fogalma hasonul egymáshoz, és általánosan jelent kezeléseket is kínáló gyógy vagy relaxációs üdülőhelyet, mely nem feltétlenül rendelkezik hévízforrással. Európában, Amerikában és Japánban a spa kínálat változatos és igen sokszínű, így az arculattervezés (image), a tudatos marketing és a turisztikai termékfejlesztés egyre fontosabb szerepet játszik. A modern marketingnek nélkülözhetetlen eszköze az Internet. A világhálón vagy World Wide Web-en megjelenő spa honlapok egyértelmű, határozott arculatot sugároznak, és a tartalom, a grafikai kialakítás ezzel összhangban lett kialakítva. Az alábbiakban egy korábbi internetes kutatás1 alapján a fürdők webes megjelenítését típusuk és az ebből következő arculatuk alapján kategorizáltuk. Észre kell venni, hogy az új építésű (ill. felújított) fürdők esetében az arculat és a webes megjelenítés kialakítása meglehetősen tudatos, a design és szolgáltatás-design elemeit együttesen tartalmazó folyamat. A munka alapja a témában vezetőnek számító országok és kultúrájuk ismeretén túl a turizmus marketingjében ma már az első helyen álló Internet anyagainak vizsgálata. Ebből következően az osztályozás alapja az, hogy a fürdők hogyan különböztetik meg, illetve hogyan adják el magukat a turisztikai piacon. Az ezek alapján alkotott csoportok csak részben fednek át a Magyarországon általánosan elfogadott gyógyturizmus – wellness – fitness kategóriákkal. Saját közvetlen tapasztalat és a ráépülő kutatás mind azt bizonyítja, hogy a gyógyfürdők az egész világon növekvő népszerűségnek örvendenek. Ezzel egyidejűleg megállapítható, hogy bár Plinius szerint „Sunt Thermae Medicinae Optima Pars” (A fürdő a legjobb orvosság), a balneológia (fürdőgyógyászat) jelentősége az orvostudományban csökken és elsősorban a prevenció és a rehabilitáció területére korlátozódik2. Ennek megfelelően a legtöbb európai országban csökken a fürdőkezelés biztosítási támogatottsága. Hogyan magyarázható ez az ellentmondás? A világ turisztikai kereslete a primer gyógyturizmus felől egyre inkább az erre ráépülő (alternatív gyógyászati, rekreációs, sport, vagy kulturális) szolgáltatások irányába tolódik el, és a tudatos marketing, a turisztikai termékfejlesztés és arculattervezés egyre nagyobb szerepet játszik. Ilyen megközelítésben mellékesnek mondható, hogy az orvostudomány a termálvizek gyógyhatását bizonyítottként elismeri-e vagy sem, mivel az évezredes hagyományok és a közvélemény egyértelműen támogatják a fürdőket. Így a turisztikai kereslet nem az orvosi véleményeken alapszik, akkor érthetővé válik a látszólagos ellentmondás háttere. Az alábbiakban elemezzük a termálfürdők lehetséges vonzástényezőit és az ezek alapján kialakított főbb arculattípusokat. 2.1.1.Primer (adottság-típusú) vonzástényezők Ezek olyan tényezők, amelyek a fürdő helyének adottságából következnek és nem (vagy csak kis mértékben) változtathatóak. − Termálvíz 1
Egerszalók fürdőfejlesztési stratégiájához, majd a Magyar Turizmus Rt. fejlesztési stratégiájához készült kutatás. Kutatásvezető: dr. Várhelyi Tamás 2 Dr. Bálint Géza M.D., a Nemzetközi Reumatológiai és Pszichológiai Intézet igazgatójának szakértője
18
−
−
Vizsgálódásunk definíciójából következően alapvető adottság. A termálvíz önmagában is vonzerő, a föld alól előtörő meleg víz ősidők óta kedvelt pihenőhelye az emberiségnek. Gyógyító hatása is régről közismert (Európában a fürdők jó részét vissza lehet vezetni a római korra – egyes országokban, így hazánkban a klinikailag bizonyítottan gyógyító hatású vizeket gyógyvíznek nevezik), és az évezredek során komoly tudományággá nőtte ki magát (balneológia). Érdemes azonban megjegyezni, hogy sok „termálfürdő” melegíti a vizet, sőt, arra is van számos nemzetközi példa, hogy egy sikeres „gyógyfürdő” nem is rendelkezik saját gyógyvízforrással. (pl. Wellness spa, Fallbrook, USA). Míg egyfelől természetesen erősen kérdéses, hogy mennyiben tekinthetjük az így kialakított turisztikai terméket valódi gyógyfürdőnek, másfelől ezen üdülőhelyek nem ritka üzleti sikerei arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad a termálvíz szerepét a többi vonzástényező rovására egyoldalúan túlbecsülni. Természeti környezet A pihenés, relaxálás és a kellemes természeti környezet mindig is összetartozott. A fürdés élménye nagyban fokozható, ha a fürdő környezete attraktív. Természeti attrakciókat építeni nem lehet, de a meglevőket ki lehet használni. Gyakran úgy tűnik, hogy a természeti környezet megőrzése ellentétben áll a kihasználtsággal és így az üzleti sikerrel, de számos példa bizonyítja, hogy ez az ellentét csak látszólagos. Kulturális környezet „Kulturális környezet” alatt egyszerre értjük az épített környezet fizikai (pl. építészeti környezet) és szellemi (pl. kulturális élet) jellemzőit. Bár ez nem olyan értelemben adottság, mint a természeti környezet, hiszen emberkéz teremtette, nyilvánvaló, hogy nem lehet sem római romokat építeni, sem pezsgő zenei életet varázsolni egy zöldmezős beruházáshoz. A feladat itt is az adottságok gondos felmérése és ennek alapján az arculat kialakításánál a lehetőségek kihasználása, a pozitív folyamatok erősítése.
2.1.2. Szekunder (ráépített) vonzástényezők Itt olyan tényezőket sorolunk fel, amelyek nem (vagy csak kis részben) függnek a hely adottságaitól és a turisztikai termék arculatától függően szükség szerint kialakíthatóak. Fontos, hogy ezek a tényezők egy irányba mutassanak, erősítsék az egységes arculatot. − Fürdőszolgáltatások − Gyógyszolgáltatások − „Wellness” szolgáltatások − Kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások − Építészeti kialakítás − Kulturális programok − Konferencia-szolgáltatások − Sportprogramok − Gasztronómia − Egyéb programok
19
2.1.3.Az arculat A fürdő arculata – ami a fürdőnek, mint turisztikai terméknek piaci pozicionálásánál döntő jelentőséggel bír – a primer és szekunder vonzástényezők keverékéből alakul ki. Természetesen nincs két egyforma fürdő, mindnek sokrétű a kínálata, a fő arculat mellett minden reális lehetőséget kiaknáznak. Mindazonáltal elmondható, hogy a legsikeresebb fürdők nem próbálják mindegyik vonzástényezőt leltárszerűen felsorakoztatni, hanem határozott, jól meghatározható és főleg egyedi arculattal bírnak. Ezt az arculatot a marketing egészében érvényesítik. Így már a prospektus vagy az internetes honlap grafikai arculata, tartalmi elrendezése is első pillantásra ezt sugallja. A kínálat sokszínű, de megkülönböztethető néhány alaptípus, melyeket az alábbiakban jellemzünk. Gyógyfürdő − A hangsúly a gyógyuláson, a gyógyhatáson van, a legsikeresebbek jellemzően specializálódtak egy vagy néhány betegségre, (pl. égési sérülések utókezelése vagy nőgyógyászati problémák). Értelemszerűen a marketingben nagy hangsúly van a víz gyógyhatásának bizonyításán. Bár ezek a fürdők gyakran kellemes természeti környezetben vannak, nem jellemző, hogy különleges természeti vonzerővel találkoznánk (ha igen, akkor általában nem a gyógyászat a fókusz). − Nagyon fontos a tradíció, a gyógyhatás hosszú távú „track record”-ja. − A pozicionálástól függően a gyógyfürdő megcélozhat bármely szegmenst, ennek függvényében dolgozhat nagyon alacsony vagy akár különlegesen magas árréssel. Ettől szinte függetlenül, a beruházás költsége általában magas (orvosi felszerelés), és magas az üzemeltetési költség is (kvalifikált munkaerő). Mivel a nemzetközi trend más irányokba mutat, bizonyos területeken túlkínálat található. − A gyógyvizek, és az arra épülő hagyományos gyógyászat és turizmus minden kontinensen megtalálhatók. Európában összesen kb. 2500 gyógyfürdő működik. A vizek összetétele, hőmérséklete és hozama természetesen nagyon különböző, de a javallatokat olvasva, a gyógyhatást illetően csak néhány főbb típus létezik. A gyógyászat mellett számtalan egyéb szolgáltatást találunk. – Baden Baden (Németország), a „klasszikus” fürdőváros, ahol a hagyományos gyógyszállók (köztük a többször a világ legjobb spa-hotelévé is választott elegáns Brenner’s Park) és szanatórium mellett egy modern élményfürdő (Caracalla Therme) is épült. Emellett egy régi fürdő korhű felújítására is sor került (Die Römer), ahol még a gőzt is az eredeti módon állítják elő. – Bad Ragaz, ahol a szanatóriumok mellett nemrég szintén épült modern élményfürdő is – A francia La Roche-Posay, ahol a bőrbetegségek, elsősorban égés utáni rehabilitációra és a gyermekgyógyászatra specializált fürdő. Magyarországon Hévíz, Sárvár és Bük szerepelnek legtöbbet a gyógyturizmust kínáló külföldi irodák listáján. Magyarország legtöbb jelentős fürdője egyébként hagyományainknál fogva ide tartozik, vagy tartozott, különösen Hajdúszoboszló, Harkány, Mezőkövesd és Balf. Wellness fürdő − Bár itt is az egészség a központi téma, a gyógyfürdővel ellentétben ide nem a beteg, hanem az egészségüket megőrizni vágyó, alapvetően egészséges emberek járnak. Következésképpen a primer vonzástényezőkben a gyógyvíz minősége nem döntő 20
jelentőségű, ezzel egyenrangú a természeti, relaxációra alkalmas környezet és a secunder vonzástényezők szerepe. A wellness programok mellett elengedhetetlenek más kiegészítő programok is, típustól függően elsősorban a sportprogramok. Döntő lehet az épített környezet kialakítása, ami a holisztikus koncepciónak megfelelően csakis a természetbe illő lehet. Hasonlóképpen, a gasztronómiai választékot is gondosan át kell gondolni (egészséges, természetes táplálkozás, a káros, mesterséges anyagok kerülése). − A ”wellness” termék pozicionálása szerint lehet közép- vagy felső kategóriás. Fajlagosan alacsonyabb a wellness költsége. Kevésbé beruházás-igényes, mint a klasszikus gyógyfürdő. Felfutóban levő piaci szegmens, a kereslet nemrég még meghaladta a kínálatot, de Kelet-Európában a régió imázsa még nem támogatja ezt. A wellness domináns célcsoportja a középkorú nők, de ez egyre kevésbé ennyire specifikus. Wellness spa, (Fallbrook, California USA: az amerikai gyógyfürdő (spa) nem
rendelkezik saját gyógyforrással, de sok termálvíz alapú készítményt használ. Szépségápolási és keleti masszázsra épülő kezeléseket, aromaterápiát, jógát, ayurvéda terápiát kínál. Egyik érdekessége, hogy “legendás gyógyerejű magyar Moor mud pakolást” hirdet. Egzotikum, onnan nézve… Aix-les-bains (Franciaország): a történelmi fürdőhely mai arculata a wellness felé fordult. A francia, angol, német, és japán nyelven megirt honlap az odalátogató turisták nemzetiségére utal.
Bergoase, Arosa, Svájc Magyarországon az európai trendek alapján számos fürdő fordult ilyen irányba, de általában megtartották gyógyfürdő profiljukat is. Zalakaros említhető sikeres példaként, de Debrecen és Hajdúszoboszló legtöbb fejlesztése is ilyen irányú.
Natural resort − Egy különleges természeti tájra szerveződő resort, amit termálfürdő, wellness és sportszolgáltatások egészítenek ki. A primer vonzástényezők közül a modern ember által egyre inkább felértékelt természeti környezet dominál. Egyes esetekben a fürdővizet melegítik. Az épített környezet általában nem kerül előtérbe, és semmiképp sem szabad, hogy zavarja a tájat. A gyógyfürdő, mint a kiegészítő programok egyike játszik szerepet, sokszínű sport és wellness szolgáltatásokkal kiegészítve. − A natural resort a természeti táj különlegességétől és a megközelítés exkluzivitásától függően széles tartományok között pozícionálható, de a természeti különlegességek véges és egyre fogyatkozó száma miatt egyre inkább a „high end” kategóriába tolódik, ami megfelel a kereslet alakulásának is. Ennek ellenére a beruházás volumene nem feltétlenül nagy, a legnagyobb akadály általában a megfelelő engedélyek beszerzése. − Ide sorolható a japán fürdő is, bár jellegében eltér európai rokonaitól. Koncentrált élmény, a tökéletességre való törekvés jellemzi. Pauanui (Új Zéland) Yuya (Japán) Pamukkale (Törökország): több ezer éves képződmény, a 36–38 fokos vizű források hozama 4–500 l/s 100 méter magasból folyik le a víz a hegyoldalon, ahol a sókiválás létrehozta a világon egyedülálló természeti csodát. Fontos megjegyezni, hogy a látogatók nagy száma a táj nagyfokú szennyeződésével és eróziójával járt, ezért ma a természetes medencékben nem lehet már fürdeni, és a hoteleket a forrás közeléből lebontották, és a forrás felett építették újra. Így az 21
eredeti gyógyfürdő arculat mára teljesen átalakult és egyértelműen a természeti környezet az elsődleges vonzástényező. Magyarországon Egerszalók sódomb melletti fürdője sorolható ide, illetve fenntartásokkal Miskolctapolca barlangfürdője.
Sport resort − Némiképp hasonló a wellness resort-hoz, de annál dinamikusabb arculata van. A primer vonzástényezők közül egyik sem döntő (kivéve, ha a sporttevékenység fókusza kötődik a természeti adottságokhoz). A definíciónak megfelelően ehhez hangsúlyozottan járul hozzá a sportaktivitás. Ezt bármi más kiegészítheti, az adottságtól függően. A célközönség fiatal. − Sikeres sport resort-fürdőhelyek általában egy-két tevékenységre fókuszáltak, leggyakoribb a golf, lovaglás és a síelés. Gyakori dilemma a szezonalítás, ezt az adottsághoz és a pozicionáláshoz illő kiegészítő tevékenységekkel szokták megoldani (pl. síelés és természetjárás, lovaglás és sífutás). Egyértelműen felfutóban van, de ki van szolgáltatva a gyorsan változó divattrendeknek. − Általában magas beruházás-igényű, a pozicionálástól függően változó profitrátával. The Hills Health Ranch (British Columbia, Kanada) lovaglást, sízést és mountainbike túrákat kínál. Nozawa Onsen (Japán): a Nozawa Onsen egy óranyi útra van Naganótól, a 1998as téli olimpia városától. A világ legrégibb sí-centrumai közé tartozik; a XX. század első évtizedében alapították mint sí-központot. Jelenleg 13 ingyenes forró vizes közfürdő működik az üdülő területén. Japánban sok hasonló sport resort található még – egyik ilyen jelenlegi tendencia a teniszklubokhoz kötődő spa. Tallinn uszodára alapozott spa-ja az óváros peremén Magyarországon néhány város, így Debrecen, Kecskemét, koncepció-szinten Szolnok próbálkozik hasonló arculat megteremtésével. Kulturfürdő − Nagy hagyományokkal bíró, gazdag kulturális környezetben levő fürdőhely. Általában, mint gyógyfürdő kezdi pályafutását és az eltelt idő – gyakran évszázadok – alatt a rárakódó történelmi, építészeti és kulturális emlékek által nemesedik „kulturfürdő”-vé. Értelemszerűen ilyet „alapítani” nem lehet, csak egy meglevőt felkarolni, jellegét kidomborítani. Általában városi környezetben (vagy a köré nőtt fürdővárosban) van. − A termálvíz gyógyhatása csak a kialakulás kezdeti szakaszában lényeges, kulturfürdővé válása után kisebb jelentőségű. Az építészeti környezet döntő, mivel itt ez adottság, ennek megőrzése és az esetleges új épületek érzékeny beillesztése rendkívül lényeges. Járulékos szolgáltatásként wellness aktivitások fejlesztése jobban illik az arculatába, mint a gyógyfürdő hagyományok minden áron való ápolása. Fontos még a kulturális programkínálat és a gasztronómia. − A pozicionálást tekintve könnyen belátható, hogy a „high-end” a javallott irány, ennek megfelelően a beruházás és a fenntartás költségei magasak, de a profitráta is magas. − A beruházás jellege némiképp hasonlít a „high-end” „natural resort”-okhoz, annyiban, hogy egyfelől a rendelkezésre álló fürdők száma véges, másfelől az engedélyek (műemlékvédelmi stb.) beszerzése nehézkes és ezek erősen befolyásolhatják a fürdő kialakítását.
22
–
–
http://www.royal-spas.org honlap fürdői Karlovy-Vary és Marienbad (Csehország), Bad Kissingen (Németország) Abano (Olaszország), Archena (Spanyolország), Naantali (Finnország), Loutraki (Görögország), Bath (Anglia). Magyarország korábban nem szerepelt itt, de jelenleg már Sárvár felkerült a honlapra. Magyarországon a legszebb példa erre a Gellért és a Széchenyi fürdő Budapesten. Fürdővárosaink közül Gyulának van a leginkább ilyen jellegű arculata. Budapest világszinten is jelentős kulturfürdőnek lenne tekinthető, ha a nagyvárosi vonások nem nyomnák el a fürdővárosi jelleget – jellemző, hogy a magyar turisták általában nem is sorolják a hazai fürdővárosok közé.
Általános üdülőhely – Olyan fürdőkre jellemző, ahol a cél a vakáció kellemes eltöltése. Mind a primer, mind a secunder vonzástényezők szerepelnek, de a gyógyforrás jelentősége alacsony, csak apró építőeleme a fő arculatnak. Európán kívül tipikusan turisták részére épült, mert a helyi hagyományokban nem feltétlenül van benne a termálvizek használata. – Sari Ater Hot spring resort (Jáva, Indonézia) – Poring Hot Spings (Kinabalu National Park, Borneo, Malajzia) Japán katonák találták a II. Világháború alatt. Ma a közeli, 4100 méter magas Kinabalu hegyet megmászó turistáknak kínál fáradtságot enyhítő pihenőt – Movenpick Resort & Spa, Dead Sea (Jordánia) A holt tenger gyógyító vize mellett ez az üdülőhely a “kifinomult resort élet” élményét kínálja. – Balaton parti városok: Bár Balatonfüred jelentős egészségturisztikai múlttal büszkélkedhet, a tóparti városok tipikusan a vízre épülő üdülőhelyeknek tekinthetők. Az elmúlt néhány évben azonban sikeresen kezdik átpozícionálni magukat, és ma már pl. Siófokon számos wellness szállodát találunk. Bár a főszezon természetesen a nyár, ezek révén a Balaton a korábbiaknál jóval sikeresebb desztinációnak tekinthető. Korábban hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők sikeres egzotikus tengerparti üdülőhelyeken is. 2.2. Európa legfontosabb fürdői, a fürdők eloszlása A turizmus iparággá válása korában a fürdők önmagukban csak akkor számítanak meghatározó vonzerőnek, ha tradíciójuk és gyógyhatásuk mellett más, látványos vonzástényezőt is fel tudnak mutatni. Ilyen lehet a természeti környezet vagy egy kultúrfürdő régi városszerkezete, patinás épületei, és kivételes esetben egy jó időben épült modern fedett fürdő is. Magyarországi viszonylatban az utóbbira jó példa Sárvár, ahol ugyan többféle, remek gyógyvíz, jelentős hagyományok és egy jó állapotú vár található, de ezek nem voltak elegendőek a nemzetközi hírnévhez mindaddig, amíg meg nem épült a tágas, jól tervezett fedett fürdő. Ez további fejlődést involvált: a város a Royal Spa-k tagja lett, és 2007 végén megnyílt az ötcsillagos, medical wellness profilú Spirit Hotel Rogner. A természeti környezetre jó példa a Hévizi-tó és az egerszalóki Sódomb, a kulturfürdőre talán Budapest, de sokkal inkább ilyen Karlsbad és Marienbad. E speciális vonzástényezők nélkül egy fürdő csak akkor lehet nemzetközileg közismert, ha különleges hotel található ott. Ilyen spa-hotelek azonban fürdővárosi tradíciók nélkül is építhetők, ezért ezeket a helyeket külön tárgyaljuk.
23
Bár a gyógyvíz szerepe csökkent, a hagyományokra hivatkozás mindig is a turisztikai marketing jelentős része volt. Éppen ezért továbbra is kihasználhatónak tartjuk Magyarország gyógyvizekben való gazdagságát, csak a mennyiség helyett a vizek minőségét és a hagyományos használatot célszerű előtérbe állítani. Az alábbiakban a legjobb gyakorlat bemutatására egy korábbi kutatást felhasználva összeszedtük a leghíresebb, legsikeresebb 25 európai fürdőt, néhány további jelentős európai tradicionális fürdőt, nagyvárosok fürdőit, illetve 25 spa-hotelt.
2.2.1.Fürdővárosok - a legjobb 25 SPA Karlsbad, Csehország: Mai nevén Karlovy Vary, az egykori Monarchia legismertebb és legpatinásabb fürdőhelye a német határ közelében. A kultúrfürdő tipikus példája, régi házakkal, egységes városképpel. Körülbelül 20 forrást használnak, vizeinek némelyike ivókúrára való, amelyeket az utcán is élvezhetünk, ha veszünk egy erre szolgáló porcelánbögrét. A parkokban a Vichy-hez hasonló colonál-okban (oldalról nyitott fedett folyosók) sétálhatunk. Meg lehet tekinteni a földalatti forrásokat is. A város legattraktívabb gyógycentruma a Castle Spa, a tradicionális terápiák helyszíne az Erzsébet-fürdő. (Hotel: a Carlsbad Plaza, Gandhotel Pupp, Savoy Westend az ötcsillagosak, melyek mellett kb. 40 négycsillagos is található a városban). Bad Gastein, Ausztria: Salzburgtól mintegy 100km-re dél felé, egy gyönyörű, elzárt alpesi völgy (Gastein-völgy) végén fekszik, így három oldalról is magas csúcsok határolják. A hagyományos városszerkezetet főként kisebb szállodák, panziók, villák alkotják, melyek egy nagyobb vízesést is körbefognak. Modern, a városhoz méltó fürdőjéből, a „Kur- und Vital Zentrum”-ból gyönyörű az alpesi körpanoráma. Még két speciális kúrahelyet kell kiemelni: egyik az 1825-ben épült Dunstbad, mely közvetlenül az Erzsébet-forrásra épült, hogy a gyógyvíz-gőz ne hűljön ki, mire a kezelésekre sor kerül. A másik a Heilstollen, régi bányajáratokban kialakított magas páratartalmú meleg termek, ahová vasút szállítja fel a pácienseket. A szomszédos Bad Hofgasteinben is található modern fürdőközpont. A terület ma már sikeres sícentrum is. Abano, Olaszország: A Pádova melletti kisváros az olasz medical spa vezető képviselője. Gyógyszállói évszázados hagyományokkal büszkélkedhetnek, az itteni iszapterápia még régebbi, évezredes múltra tekint vissza. Ez az Abano spa legfontosabb eleme, melegen használva, különböző ásványok, tápanyagok és mikroorganizmusok által variálható, orvosilag igazolt hatással. A közeli Velence és más ismert olasz városok révén kivételesen gazdag turisztikai környezetben helyezkedik el. (Hotelek: pl. AbanoRitz Hotel Terme, Grand Hotel Abano) Bath, Anglia: A nyugat-angliai kisváros a kultúrfürdő eklatáns megtestesítője. Az angol „fürdő” szó névadó helyneve, máig megőrizte eredeti városszerkezetét, régi házait. A Viktória-korabeli épületek közül több a maga korában különlegesnek, modernnek számított. Maga a fürdő a legépebben fennmaradt római emlék, csodálatos, emeletes, oszlopos nagy medencével, kilátással a később (!) mellé épült gyönyörű gótikus katedrális tornyára. A fürdőt a rómaiak a gyógyforrás felé építették, mely (pump house) meg is tekinthető. Fürödni azonban nem lehet benne: erre új, modern fürdőközpont épült. Baden Baden, Németország: tradicionális fürdőváros Stutgart és Strasbourg között, melynek neve fogalom a világon. A szép parkok és promenádok arra az időre emlékeztetnek, amikor az itt üdülő notabilitásoknak a séták és a semmittevés is hozzátartoztak a mindennapjaikhoz. A kulturális szórakoztatásról Európa egyik legnagyobb koncerthallja, a Festspielhaus gondoskodik, ha a vendégek nem a híresen szép és elegáns kaszinót választják. (Hotel: pl.
24
Brenner’s Park-Hotel & Spa, melyet 2007-ben a legnagyobb spa-magazin által a legjobb spahotelnek választották, ill. a Dorint). Hévíz, Magyarország: Európa legnagyobb melegvizű gyógytava szép környezetben, évszázados fürdő-hagyományokkal, mely a tóra épült fa építményeken is megmutatkozik. Vize mély, és egész évben lehet benne fürödni. Partján áll a Szent András reumakórház és egy kis elavult fedett fürdő. A kórház fizetős pácienseket is fogad, valamint van egy kis négycsillagos szállodája is. A városban még számos nagyobb négycsillagos hotel található (pl a Carbona remek kültéri élményfürdővel, az Europa Fitt szép wellness-részleggel, vagy az ötcsillagossá átminősített Rogner jelentős parkkal). Vichy, Franciaország: A legismertebb francia gyógyhely Közép-Franciaországban. Hírnevének még dicstelen második világháborús szerepe sem ártott. Legjellegzetesebb részei az egy nagy park körül elhelyezkedő ivócsarnokok, melyekben különböző minőségű és indikációjú gyógyvizet lehet fogyasztani. Kozmetikai termékei világhírűek. Spa, Belgium: A spa-fogalom névadó városa ugyan nem tartozik a legnagyobb spa-k közé (bár csak Radisson Sas hotelből kettő található a városban), de hagyományai, cilinderszerű főépülettel rendelkező fedett fürdője miatt megérdemli a kiemelést. Liege közelében fekszik. Ugyancsak ismert ásványvize (a város emblematikus nevezetességei a tiszta, látványos erdei forrásvizek) és az ez alapján készült ital-termékcsalád. Leukerbad, Svájc: Tradicionális fürdőhely a Berni Alpokban. Drámai környezetben fekszik, egy 3700-as és egy 3200-as hegy közötti sziklanyeregben, délutánonként a szó szoros értelmében a 2945 m-es Daubenhorn meredek sziklafalának árnyékában. 50 fokos mész- és kéntartalmú fürdőjében a vendégek a tradíciók szerint hosszú ideig áztatják magukat, és még az ételt is itt, úszó falapokon szolgálják fel nekik. A település ma már közepes jelentőségű síközpont is. Blau Lagoon, Izland: A vulkáni eredetű termálvizet hasznosító geotermikus erőmű mellett létesített, világhírűvé vált tó és fürdő. Jellegzetessége a valószínűtlenül kék vize, mely színt a cianobaktérium okozza. Jellemzője még a kékzöld alga és a kofaföldes iszap, melyben a kiterjedt, egész évben használható kinti tőszerű medence alján is található. Fedett része és algás kezelései is jelentősek. Az algákra és az ásványi anyagokra épül a fürdő nevét viselő termékcsalád is. A fürdő a fővárostól nyugatra, a repülőtér közelében helyezkedik el. Mellette Izlandon még számos természeti vulkanikus fürdőhely található, bár némelyikkel vigyázni kell, mert ha vize néhány fokot melegszik, akkor már éget. Marienske Lázne (Marienbad), Csehország második legjelentősebb, szintén különleges, egyedi karakterű fürdővárosa. Fiatalabb Karlsbadnál, „csak” a XIX. század elején lett világhírű. Göthe vagy Chopin mellett VII. Edvárd angol király kilencszer kereste fel. 630 méter magasan, szép természeti környezetben fekszik. (Hotel: pl. az 1911-ben épített Esplanade Spa & Golf Resort). Hasonló tradicionális fürdőhely még a közeli Franciskovy Lázne. A fürdővárosban jelentős a Danubius Group érdekeltsége (fürdő, gyógyszállodák). Evian, Franciaország: Az ásványvizéről ismer település a Genfi-tó déli partján terül el. Szép parkokkal, szállodákkal büszkélkedhet (Hotel: pl. Hotel Royal). A világon elsősorban ásványvizéről híres, amely az egyik piacvezető termék, és a brand erősen össze van kötve a város spa-státuszából is eredő egészség-fogalommal. Ischia, Olaszország: A Nápolyi-öbölben lévő szigetek között ugyan a természeti látnivalókban gazdagabb Capri a híresebb, de gyógyhelyként Ischiának jelentősebbek a hagyományai. (Hotel: Mezzatorre Resort & Spa, a Leading Spas of the World tagja – bár ez a minősítés inkább a hoteleknek, és nem a spa-helyeknek szól) Szováta, Erdély, Románia: A Görgényi havasok alján található a Medve-tó. A sós tó köré épültek a strandok és a szállodák. A Danubius-lánc is üzemeltet itt hotelt. Erdélyben még számos régi fürdő található (pl. Herkulesfürdő, Tusnádfürdő, Borszék), melyek eléggé el voltak hanyagolva, de mára újra fejlődésnek indultak. 25
Pöstyén, Szlovákia: A Vág völgyében fekvő város tradicionális fürdője a 67 fokos kénes gyógyvízre alapul. Híresek még az itteni iszapfürdők is. Elsősorban mozgásszervi betegségekre (pl. rheumatoid arthritis, scoliozis, osteoporosis) ajánlják, a medical spa-k jellegzetes példája. Emellett ez a nyugat-szlovákiai fürdőhely számos szállodájával a leginkább hasonlít a híres nyugat-csehországi fürdővárosokhoz. Sárvár, Magyarország: Több különböző gyógyvízzel rendelkező tradicionális gyógyhely, ahol a fejezet bevezetőjében leírtak szerint az elmúlt években felgyorsult a fejlődés, és a város, ezáltal a magyar fürdők szélesebb élmezőnyéből kezd a nemzetközi élmezőnybe kerülni. A 2002-ben átadott fedett fürdője a legszebb Magyarországon – ehhez egy kis négycsillagos szálló is tartozik. 2007-ben Magyarországon elsőként megkapta az EUROPESPA-MED minőségi díjat (mely az Európai Fürdőszövetség minősítése). A közeli Bükhöz hasonlóan (ahol a Radisson Sas Birdland Resort & Spa a vezető szálloda) nagy előnye Bécs közelsége. Az új Rogneren kívül több jó szálloda is található még Sárváron, így a Danubius-láncé. A Rogner medical wellness központjában török hamam és rasul is található: utóbbi az iszappakolásos kúra és a gőzfürdő sajátos egyvelege. A többi négycsillagos szálloda tradicionálisan elsősorban a gyógyturizmusra jellemző kezelésekben erős. Vals Graubünden, Svájc: Exkluzív modern fürdő Bad Ragaz közelében (nyugatra, Laax síhely közelében), egy nehezen megközelíthető, elzárt hegyi faluban. Vals építészeti különlegességét Peter Zumthor tervezte 1996-ban, és a már kétéves korában építészeti védettséget kapott termálfürdő újra a térképre helyezte az álmos alpesi települést. Helyi gránitból és kvarcból készült, és a medencék, medenceterek vonatkozásában sikerült az ideális arányok megtalálása. Baden, Ausztria: Híres spa-desztináció Bécshez közel, dél felé. Modern fedett fürdője (Römertherme wellnessfürdő) és orvosi kezelői (Kurhaus) vannak, szénsavas és kénes vizekkel. Jellemző az iszapterápia használata is. Fürdőpark és rózsakert is található a városban. Baden nevű tradicionális fürdő egyébként Svájc is található. Balneario de Archena, Spanyolország: Ez a délkeleti Murcia tartományban épült fürdő is a Royal Spas Collection tagja. 34 fokos termálvizét 2500 éve használják. Vizéről 1697-ben jelent meg az első tudományos munka, és 1785-ben már az első restauráció is befejeződött. Termálmedencéje 675 négyzetméter felületű, félig fedett. A közelben, a Hotel Leon körül modern spa épül. Prae Saint Didier, Olaszország: Kis fürdő az Aosta-völgyben, kinti medencéiből csodálatos panorámával, kilátással a Mont Blanc-ra. A közelmúltban megújult spa megőrízte a XIX. századi hagyományokat – a központ 1834-ben épült. Vize természetes, klorid-mentes. Környékén szép túrákat lehet tenni, illetve célközönsége közé tartozik a környék sípályáinak (elsősorban Cormayeur) vendégei is. Bagnéres-de-Bigorre, Franciaország: A Pireneusok lábánál, a legnagyobb francia zarándokhely, Lourdes és a legjobb pireneusi francia síközpont, la Mongie közvetlen közelében fekvő kisváros, ahol 2003-ban művészi színvonalon felépített termálfürdő nyílt „Aquensis” néven. Különösen katedrális-szerű, élményelemekkel gazdagított nagy medencéje látványos. A XIX. századi épülethez hozzátervezett fa és üveg fürdőben e mellett még kezelők, török hammam, és a tetőn pezsgőfürdők találhatók. Vize gyógyhatását már a rómaiak is ismerték. St Moritz, Svájc: Tradicionális klimatikus gyógyhely, egyben híres síközpont az ország déli részén, ahol már két téli olimpiát is rendeztek.(Hotel: pl. Badrutt’s Palace Hotel a Daniela Steiner Beauty Spa-val, Carlton Hotel) Hasonló jellegű, tradicionális üdülőhely a Genfi-tó partján Montreaux és Lausanne. Saturnia, Olaszország: A közép-olasz spa filozófiája öt kezelés-féleség együttes használata. Ezek a következők: balneoterápia, beauty-kezelések, stressz-menedzsment, fitness. Sajátos, öregedés-ellenes programja a Lympha os Saturnia, amely egyénre szabott, a biológiai kor 26
meghatározásával kezdődik, melyet az orvos által meghatározott kezelések követnek, végül a „vidd haza” otthonra adaptálható kezelések és életstílus kialakításával, és az ígéretek szerint az életminőség javulásával fejeződik be. (Hotel: Terme di Saturnia Spa & Golf Resort) Grotta Giusti, Olaszország (Hotel: GG Natural Spa Resort): Egy természetes, vizes barlangban kialakított fürdő, amely részei Dante színjátéka alapján kapták a nevüket. Bejárata klasszikus terméskő épület. A Toszkanában fekvő barlangot 1849-ben fedezték fel, benne ma 34 fokos gőzfürdő működik, mellette modern kezelőkkel és elegáns szállodával. Bad Sulza, Németország: A modern Toscana Therme avantgard megoldásai, kezelései új életet adtak az álmos, de 1848-tól működő fürdővároskának. Egyedülálló a „Liquid Sound Templom” hét összekötött medencéje az ablaktalan fatemplomban a csillagok alatt hallgatható világzenével és a víz alatti hangokkal. Néhány további speciális fürdő Ezek a fürdők nem sorolhatók Európa legkiválóbb fürdői közé, de néhány jellemzőjük miatt mégis érdemes megemlíteni őket. Egy részük komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, más részük potenciálisan kiváló fürdő, melyet azonban nem fejlesztettek a mai kor számára elvárható szintre. Vannak olyanok is, amelyeknek a fejlődési potenciálja kimagasló. Végül itt teszünk említést azokról a nagyvárosi fürdőkről, ahol a város híresebb a fürdőnél, de a fürdő (vagy a fürdőkultúra) önmagában is európai jelentőségű. Egerszalók, Magyarország: A fehér Sódomb különleges látványosság, melyből csak még kettő létezik a világon: Pamukkaléban (Törökország kisázsiai része) és a Yellewstone parkban (USA). Az egészségturizmus szempontjából jelentősége az, hogy ilyen mértékű sókiválás mellett könnyű elhinni a víz gyógyító erejét. Ezt bizonyítja, hogy az ezredforduló tájékán kiépített strand és szállodák hiányában is százezres vendégforgalma volt a helynek. Ma már korszerű spa-központ, egyre több panzió és apartmanház, és hamarosan egy luxusszálló révén Egerszalók elindult a nemzetközi hírnév felé. Bad Ragaz, Svájc: Híres, régi fürdőhely Chur közelében, Svájc keleti részén. 37 fokos vize radioaktív, és ízületi, neurológiai és anyagcsere betegségek gyógykúrájára használják. Nevezetessége a közeli 500 méter hosszú, félelmetes, szűk Taminaschluct-szurdok, ahol néhol 100 méter magas sziklafalak között csak két méter hely marad. A kis teret mennydörgő robajjal tölti be a szurdok alján örvénylő folyó. A feljegyzések szerint már 1242-ben is fürdöttek az itt eredő gyógyforrás vizében: a sziklafalról kötélen függő kosarakban eresztették le a pácienseket. A szurdok felett 1704-ben kolostori fürdőház épült. Fiuggi, Olaszország: Róma közelében létesült fürdő, melynek gyógyító erejű vizeit már a középkorban is ismerték. Egyik leghíresebb vendége, VII. Bonifác pápa vesekövétől szabadult meg itt. Központi intézménye az Orvosi Szépségközpont. Elsősorban öregedés elleni és szépség-kezeléseket lehet itt igénybe venni. keleti és nyugati tudományok alapján egyaránt. (Hotel: Grand Hotel Palazzo della Forte) Bad Ischl, Ausztria: az egykor Ferenc József által is kedvelt salzkammerguti fürdőhely ma nem tekinthető kiemelkedőnek, bár Kaise Therme nevű fedett fürdőjét most újították meg. A városra inkább a híres, szép sziklákkal övezett tóvidék pihenő- és aktív turizmus-formája jellemző. Smrdaky, Senica, Szlovákia: Bőrbetegségekre (acne, psorasis, stb.) szakosodott kénes medical spa a cseh határ közelében. A szlovák és a cseh fürdők többségére hagyományosan a kezelő jellegű kialakítás jellemző, ahová egyébként nem is lehet betérni csak egy fürdőzésre. Ez régebben más országokban is jellemző volt, így még ma is ilyen fürdő a szicíliai Sciacca– ban található. Ismert régi szlovák fürdő még Bártfafürdő (Bardejov), Trencsény, Rajec és a termál-barlangja miatt egyedi Szklenófürdő (Sklenné Teplice). 27
Hiszárja-fürdő, Bulgária (Hissar): Három településből álló, jó gyógyhatásúnak ismert vizeiről nevezetes Plovdiv környéki fürdőhely. A több, mint 20 forrás vizének ásványianyagtartalma alacsony, a víznek se színe, se aromája nincs. A legmelegebb forrás 49 fokos, és számos közülük nem minősül termálvíznek (Hotel: Hissar Hotel, Spa Hotel Augusta). Doljenske Toplice, Szlovénia: szintén a Monarchia fürdőkultúrája köszön vissza a XIX. századi épületekben, bár az elérhető szolgáltatások köre jóval bővebb. Különlegessége a forró japán medence és vízesés – bár a 40 fokos vizet nem mindenki tudja a japánokhoz hasonló módon élvezni. Varazdinske Toplice (Varazsdfürdő), Horvátország: A szanatórium jellegű gyógyszállóhoz kapcsolódó fürdő tágas fedett medencetérrel, úszómedencével, és szép környezetben lévő stranddal rendelkezik, de önmagában nem lenne kiemelésre méltó. A városkában azonban szép állapotban megmaradt római fürdő romjait is megtekinthetjük, az eredeti forrással, ami már igazi különlegesség. Termes de Montbrió, Tarragona, Spanyolország: Az ünnepelt katalán Art Nouveau stílusban épült fürdő, mely a kezelések széles skáláját nyújtja. Egyik termálkútjának vize 81 Celsius fokos. Termas Calicéo, Saint-Paul-les_Dax, Franciaország: Természetes anyagokra, elsősorban a kőre és a vízsugarakra alapozott modern fürdőtemplom. A Calicéo láncnak több hasonló tagja létezik, pl. Perpignanban és Toulouse-ban, és egy speciális, a szállodák világából jól ismert irányzatra példa: egy helyfüggetlen brand kialakítása és ezt használva hálózat kiépítése. Aqua Dome, Römerbad, Ausztria: Elsősorban osztrák területekre jellemző, hogy a sikeres síhelyek, vagy sí-hotelek wellness-központokká, spa-hotelekké is válnak. Kiváló példa erre Sölden (Langenfeld) futurisztikus fürdője, az Aqua Dome, melyben a lebegő óriásteknőket egy megvilágított üvegpiramison keresztül érhetjük el. Másik példa Bad Kleinkirchen „felújított” római fürdője, melynek már a neve is a tradícióira utal, és arra, hogy tulajdonképpen a wellness nem is új találmány. „Pihenőtornyából” fantasztikus kilátás nyílik a környező sípályákra. A sí és a wellness összekapcsolásának tendenciáját követik szlovák fürdők is: a kifejezetten európai színvonalúra sikerült Tatralandia Liptószentmiklóson (Chopok közelében), vagy az Aqua City Poprádon, a Magas-Tátra lábánál. Ezek élményfürdő, fitness-részleg és szauna-wellnessközpont részekre tagozódnak. A poprádi wellness-részlegét „Kék gyémánt”-nak hívják, és római fürdőhöz igyekszik hasonló lenni. Szlovákiában a felsoroltakon túl szólni kell még a Trencsény melletti Trencianske Teplice-ről, amely a Monarchia-kori Magyarország egyik leghíresebb fürdője volt. Fedett fürdőcsarnoka szecessziós jellegű, önmagában is látványosság. E mellett megemlíthető még a nemesfém bányák és Selmecbánya közelében található Sklené Teplice (Szklenófürdő), ahol barlangfürdőt is találunk, és ahol már Mária Terézia is tudományos konferenciát szervezett, a Martin és Besztercebánya között, a hegyekben, kisebb síterepek közelében fekvő, jelentős hagyományokkal rendelkező Turčianske Teplice (Stubnyafürdő), a Dunához közeli Termal Corvinus Velky Meder-ben (Nagymegyernek Mátyás király adott városi rangot) korszerű strandjával, A Zsolna közeli, lúgos vizű Rajecké Teplice (Rajecfürdő), amely a 17. században épült ki, és antik stílusú fürdőházát Aphrodite-nek hívják. Valamint a Tátra és a lengyel határ közelében Vyšné Ružbachy (Felsőzúgó), ahol egy lengyel nemes épített szerelmét kifejező fehér kastélyt spanyol hercegnő feleségének, Izabellának, és egy vulkáni kráter van feltöltve a hölgyről elnevezett forrás vizével. A nagy múltú német fürdők közül megemlíthető még Bad Dürrheim a német-francia-svájci határhoz közel, Wiesbaden, ahol a régi Kurhaus ma konferencia-központ, Bad Kissingen, a bajor királyi fürdőváros régi szanatóriumokkal és az új, tágas és világos KissSalis Therme-
28
jéval, illetve Bad Elster, amelyik az egyik legrégebbi német fürdő és 1999-ben újult meg, modernista stílusban, a színek hatására helyezve a hangsúlyt (specialitása az iszapterápia). Fürdők nagyvárosokban Budapest, Magyarország (Széchenyi, Gellért, Rudas, Rác, Király fürdők): A nagyvárosok közül Európa legnevesebb fürdővárosa. Már a rómaiak is használták gyógyvizeit, de fürdőkultúrája a török uralom idején kapott speciális színezetet: fedett fürdőinek jelentős része ebből az időből származik. A Monarchia idején is építettek az adottságokra: a kor divatja alapján készült az akkor világszínvonalú Széchenyi-fürdő és a Gellért-szálló. Mindkettő egyedülálló értéket képvisel, a Gellért fedett uszodáját a közép-európai spa-k prospektusokban, könyvekben is megjelenített jelképének tartják. A közelmúltban egy Ramada hotelhez kapcsoltan nagy fedett élményfürdő is nyílt (Aquaworld). Fő rész egy 72 méter átmérőjű óriáskupola, alatta Angkor templomainak hangulatát idéző építménnyel, melyet medencék, csúszdák, függőhidak vesznek körül. A fővárosiak kedvelik az új létesítményt, a külföldiek azonban továbbra is elsősorban a hagyományos fürdőkre kíváncsiak. Granada, Spanyolország: Az Alhambra és az Oroszlán-udvar városában egy igazi mór (arab) fürdő is működik. Ismert, hogy Dél-Spanyolország egészen a XV. századik az arabok kezén volt, akik magas kulturális szintet képviseltek. Isztambul, Törökország: A török hamman a világ fürdőinek egy speciális típusa. A török fürdő specialitása az arab eredetű gőzfürdő és termál-medence mellett a kőasztalokon végzett szappanos masszázs, mely tetőtől talpig átgyúrja és átmossa a pácienst. Isztambulban tradicionálisan számos ilyen fürdő működik. Bayreuth, Németország: A bajorok Wágner-opera városa 1999-től egy jelentős fedett fürdővel is büszkélkedhet. Ez a Lohengrin Therme, melynek vize 36 fokos. 1000 négyzetméter vízfelület található itt, valamint szaunák és kezelők. A szaunák között van orosz típusú „bánya” is. A széles skálájú kezelések közül kiemelhetők az alpesi eredetűek, valamint a kelet-ázsiai Pantai-Luar fűszernövényes egésztest masszázs. Bécs, Ausztria: Bár nincsenek olyan adottságai, mint Budapestnek, Bécs régen is, jelenleg is kategóriájában a világ vezető fürdővárosai közé tartozik. A főváros hagyományos, jugendstilben épült fürdője az Amalienbad a Reumannplatz-on. 1926-ban készült el, és a maga idejében a világ egyik vezető létesítménye volt uszodával, kisebb medencékkel, szaunával. Mintegy 13 ezer fő befogadására tervezték. A II. világháborúban megsérült, 1986ban állították helyre. A modern fürdő a város déli részén, az Oberlaa fürdő helyén 2010-ben felépült Therme Wien, amely mintegy 75000 négyzetméterével Európában a legnagyobbnak mondható. Többek között huszonhat medence, háromezer négyzetméteres szaunapark, hatezer négyzetméteres egészség-világ található benne. Berlin, Németország: Berlin nem volt fürdőváros, de manapság természetesen bármely nagyvárosba lehet korszerű, látványos fedett fürdőt építeni, melynek törzsközönsége a helyi lakosok. Ezek a fürdők így turisztikailag érdektelenek, kivéve, ha valamilyen különleges tulajdonsággal rendelkeznek. A berlini érdekes design-ja mellett a Bad Sulza-i fürdő koncepciója alapján készült, egy ideig az üzemeltetőjük is azonos cég volt.
29
2.2.2. SPA hotelek – a top 25 európai spa-hotel A hagyományos gyógyturizmus kúraszerű, hosszabb tartózkodást igénylő tevékenység, így érthető, hogy más turizmus-ágakkal ellentétben döntő jelentősége van a szállodák kialakításának. Korábban a fürdővárosokba történő utazás időigénye indokolta gyönyörű századfordulós hotelek építését a XIX. században – ezek némelyike a modern wellnesshotelek elődjeinek is tekinthetők. Terminológiai szempontból (a világpiacon az európai és az ázsiai mellett meghatározó) Amerikában a spa-t széles értelemben használják, minden olyan egészségturisztikai létesítményre, ahol valamilyen kezelést igénybe lehet venni. A kezelések zöme ma már wellness jellegű, és többnyire része a hagyományos balneoterápia is. A magunk részéről vizes kezelések, medencék nélkül Európában nem is tekintjük spa-nak az üdülőhelyet, illetve a szállodát. Egyértelmű tendencia, hogy a híres, jó minőségű fürdővel rendelkező desztinációk szállodái is egyre inkább saját spa-részleggel rendelkeznek. Ebbe a kategóriába azok a hotelek tartoznak, ahol a településen nincs jelentős fürdő, a hotel fürdője az. Természetesen a határvonalak nem élesek: előfordul, hogy egy ismert fürdőhely fürdőjére épül egy domináns jelentőségű hotel. Ha a fürdő önmagában is jelentős - ez a helyzet pl. Egerszalókon, az ott a sódomb mellett épülő hotellel -, akkor a fürdőhelyek közé, és nem ide soroljuk. A legjobb hotelek kiválasztása természetesen egy fokkal szubjektívebb kategória a leghíresebb tradicionális fürdővárosok listájának összeállításánál, de a hotelek híre, tradíciója, könyvekben, minősítéseket tartalmazó kiadványokban történő szerepeltetése, a fürdőrészleg mérete és design-ja, valamint a spa kezelések teljessége, illetve egyedisége megalapoz egyfajta sorrendiséget. Rogner, Blumau, Ausztria: Különleges, mesevilágot idézően színes, organikus hotel, melynek néhány tetejét fákkal ültettek be. Ez a természetességet hangsúlyozza, és a kellemes környezet megteremtésén, az épületek tömegének vizuális csökkentésén túl a wellness autentikusságának érzését is fokozza. A híres építész-képzőművész Hundertwasser tervezte. Önálló fürdőként is leírható lenne, leghíresebb eleme a „vulkánfürdő”. A világ spa-hoteleinek egyik legeredetibb képviselője. Biohotel Stanghwirt, Going, Ausztria: Az alpesi faház stílusban épült hotel homlokzata alapján nem is látszik, hogy valódi, nagy szállodával állunk szemben. Különösen szép a medencetere és a szaunaparkja. Innovatív medencéket találunk itt vízeséssel, trópusi akváriummal, cápákkal. Két híres síhely közelében fekszik (Kitzbühel, Wilder Kaiser). A hotelnek saját lovardája és golfpályája is van, azaz több lábon állva tudja kiszolgálni igényes vendégeit. Interalpen-Hotel, Telfs-Buchen, Tirol, Ausztria: Egy szép hegy alá épített, meglehetősen nagy hotel, ami tervezésének és anyagainak köszönhetően ennek ellenére belesimul a környezetébe. Fürdője 5000 nm vízfelülettel büszkélkedhet, szobáira és közösségi tereire jellemzőek a luxus körülmények. Wellnessrezidenz Schalber, Serfaus, Ausztria: egy kis sasfészek, drámai helyszín, a kültéri medencéből kilátás a vad sziklákra. Posthotel Achenkirch, Ausztria: Insbruck közelében egy nagyobb ötcsillagos hotel spa-val, mely szépészeti kezelései és keleti terápiás specialitásai (reiki, moxa-acupresszúra, ayuveda) mellett a „tuina” kínai masszázsáról híres. Relais & Chateaux Spa-hotel Jagdhof, Ausztria: Ötcsillagos hotel Stubaital gleccser alatt, ahol gyakorlatilag egész évben lehet síelni. 17 különböző meleg, ill. vizes részleggel rendelkezik. Kezelései ősi távol-keleti technikákon alapulnak. Palace Hotel, Gstaad, Svájc: A divatos, felkapott és stílusos alpesi üdülőhely inkább a téli síszezonban él, de ez az 1913-ban épült hotel egész évben számíthat az eleganciát és a spa-k 30
világát egyaránt kedvelő vendégekre. Fedett medencéi dekorációja valószínűtlen, színházi díszletnek tűnik. Számos további hotel is található a városban, így az ellentétes stílusú, kifejezetten modern Grand Hotel Bellevue & Spa. Raffles le Montreaux Palace, Svájc: A Genfi-tóra és a Déli-Alpokra néző gyönyörű art nouveau stílusú hotelt 1906-ban építették. Spa-részlegének specialitása az Amrita-kezelés (pl. lábmasszázs – a szanszkrit szó jelentése: az örök ifjúság elixírje) és az aroma-terápia. Montreauxban, amely jazz-fesztiváljáról is híre, emellett még több elegáns, spa-hotel kategóriába sorolható szálloda található (pl. Le mirador Kempinski & Givenchy Spa). Tschuggen Grand Hotel, Arosa, Svájc: Modern spa Bad Ragaztól keletre, Davos Varázshegyének nyugati oldalán a magasan fekvő Arosa-ban. A régebbi ötcsiilag-superior kategóriájú hotelhez újonnan épült Bergoase („hegyi oázis”) egy fürdőkatedrális. A helyhez és a funkcióhoz egyaránt illő modern fürdőépületet a leghíresebb élő svájci építész, Mario Botta tervezte. Hoar Cross Hall Spa Resort & Eden Day Spa, Staffordshire, Anglia: Többszörös díjnyertes kastélyszerű szálloda az angol vidék nyugalmat árasztó hangulatával. The Spa & Pennyhill Park Hotel, Surrey, Anglia: A XIX. századi kastélyból kialakított szálloda és zárt klubrendszerben működtetett fürdő egyik jellemző különleges kezelése az „Álmodozás”, amely tetőtől talpig kényezteti a pácienst, részben az ausztrál őslakosoktól ellesett technikákkal. Főként kozmetikai és öregedés elleni kezelésekre specializálódott. Az 50 hektáros park nagy sétákra is lehetőséget ad a stresszmentes környezetben. Organikus ételekből álló étlapján „egészséges” és „gonosz” dolgok szerepelnek – utóbbiak közé tartozik a csokoládétorta. The Serenity Spa , Seaham Hall, Anglia: kicsi, különleges destination spa a csodálatos normann katedrálisáról híres kisváros, Durham mellett. Medencéjét ózonnal tisztítják, az egzotikumot az indonéz kezelések jelentik. Jellemző még a természetes kristályok használata: a spa-rituálék része a kvarckristályos szauna, az ametisztkristályos fekete gránit gőzkamra, a kristályfény-terápia. Éttermét is Ózonnak hívják. Az angol spa-khoz hasonlóan itt is klubtagságot lehet váltani, bár inkább a kúracsomagok igénybevétele jellemző. The Celtic Manor Resort, Newport, Wales, UK: Szépen kialakított nagyobb vidéki hotel a kezelések széles skálájával. Beauty Centere, Kleopátra nyomán tejfürdője. rasulja, iszapkezelései vannak. The Brooklodge & Wells Spa, Írország: Dublintól délre iszapkamrájáról, organikus konyhájáról híres vidéki luxushotel, amit elnéptelenedett ír falvak felhasználásával alakítottak ki. Híres éttermét Strawberry Tree-nek hívják. Helyben saját stout-ot (a Guiness-hez hasonló ír barnasört) is főznek. Található itt hammam és aromaterápiás fürdő is. Naantali Spa Hotel, Finnország: a Turku közelében fekvő, régi faházas, csinos kisvárosban létesült szálloda tavaknak látszó tengeröblök partján áll, illetve úszik: a hotelhez egy nyugdíjazott óceánjáró is csatlakozik. Már a XVIII. században is állt itt fürdőház. Bár Skandináviára nem jellemző a termálvízre alapozott spa-kultúra, hotelek szintjén már kezdik ismerni, a száraz finn szauna révén pedig a világ ismeri az ő fürdőkultúrájukat. Hotel du Palais Imperial Resort & Spa, Biarritz, Franciaország: A III. Napóleon által épített villa, a mondém tengerparti (atlanti-óceáni) fürdővárosban ma elsősorban szépészeti kezeléseiről nevezetes. Les Thermes Marins de Monte-Carlo, Monaco: A XX. században a II. világháborúig a spak és a thalassoterápia európai modellje volt a kaszinóiról és a gazdagságáról híres miniállamban. A megújult hotel méltó módon folytatja a hagyományokat. A tengeri és masszázs kezelések mellett kiemelhető az aquafitness és a szépségszalon. Cavalieri Hilton, Róma, Olaszország: Az antik Róma fürdőinek eleganciáját idézi sparészlege a díszes oszlopokkal és a mozaikokkal, emellett a süllyesztett medencék miatt mégis
31
modernnek hat ez a nagyszerű létesítmény. Az elegáns nagyvárosi hotel emellett kilátásáról, antik bútor-gyűjteményéről és kaviáros kezeléseiről híres. Kempinski Hotel San Lawrenz, Málta: A viszonylag csendes Gozo szigetén (amely a szigetország névadó szigeténél kisebb) található ötcsillagos luxushotel, melyhez búvárcentrum is tartozik. Wellness részlegének kínálatából a tengeri kezelési központ és az Ayurveda Spa emelhető ki – utóbbihoz autentikus, indiai szakács által készített menü is társítható. Incosol Hotel Medical Spa, Spanyolország. Az egyik legjobbnak tartott dél-európai spa-hotel gyönyörű mór kerttel Malaga közelében. Specialitásai közé tartozik a víz alatti masszázs és a súlykontroll program. Altira Spa & Mardawall Hotel, Mallorca, Spanyolország: Az inkább nyüzsgő tengerpartjáról híres sziget számos értéket rejt – ezek közül az egyik a Starwood Spa Collection ékessége. Altira filozófiája a test gyógyításának és a lélek megnyugtatásának egysége. Vila Sol Spa & Golf Reort, Portugália: A „Leading Hotels of the World” tagja, modern hotel nagy kertre néző teraszokkal, 1400 négyzetméteres spa-részleggel. A spa is modern belsőépítészeti megoldásokat használ. Autentikus török hammam is található itt. Öt étterme különböző konyhákat kínál a vendégeknek. Blue Palace Resort & Spa, Kréta, Görögország: Elegáns tengerparti spa-hotel a legnagyobb görög szigeten, amely a thalassoterápián kívül tradicionális olivaolajos masszázsáról nevezetes. Grecotel Olympia Riviera Thalasso, Peloponesos-félsziget, Görögország: Kívül-belül antik szentélyre emlékeztető design, természetes készítményekre alapuló revitalizáló programok és thalassoterápia jellemzi. Le Meridien Limasol Spa, Cyprus: Luxushotel Afrodité szigetének déli tengerpartján. Fürdője a beltéri medencékkel is rendelkező „Le Spa”. Fő specialitása a thalasso-terápia. Több nemzetközi díjat is nyert (pl. World’s leading spa resort). Speciális, illetve kicsi hotelek Alpenresort Schwarz, Ausztria: Kicsi hotel Insbruck közelében, 300 éves tradíciókra támaszkodva. Spa részlege 3000 négyzetméteres, specialitása az izmok tónusára jó hatással bíró Alpin masszázs. Fonteverde Natural Spa Resort, Toszkána, Olaszország: A helyreállított régi villa bár a „Leading small hotels of the World” tagja, 78 szobájával határeset, a „nagy” hotelek kategóriájába is sorolható lenne. Az egyedi hangulatú és építészeti stílusú Toszkánában fekszik, a toszkániai viszonylatban is kivételesen szép kisváros, Siena közelében, amely katedrálisa mellett városházája magas tornyáról és az előtte lévő különleges térről híres. A háromszintes hotel kertjében hagyományos rózsakert található árkádos földszinti része előtt. Halljában nehéz brokátfüggönyök és régi lámpák egy letűnt kor hangulatát idézik. Gyógyhatású vize - melyet fedett fürdőben és szabadtéren is lehet élvezni - kalciumban, magnéziumban és kénben gazdag. Mind európai orvosi kezelések, mind ayurvédikus kezelések elérhetők választékos kínálatú spa részlegében. Les Fermes de Marie, Megeve, Franciaország: Kicsi, organikus anyagokból épített gyönyörű hotel és fürdő a Mont Blanc közelében, az Alpokban. Megeve híres síhely, ahol jóval nagyobb szállodák is találhatók. Mégis ez exkluzív hotel lett világhírű, ami elsősorban belsőépítészeti kialakításának, a kő és a fa értő, intuitív, mégsem túlzó használatának köszönhető. A hely filozófiája szerint a lekerekített kövek és a fatüzelésű kandallók javítják a vendégek közérzetét. Jellegzetessége az ásványi anyag kezelés. Szépségfarmjának berendezése és 32
kezelései egyaránt a természetes anyagokra épülnek. A kezelésekhez féldrágaköveket és havasi gyopárt használnak – utóbbinak különösen jelentős hatást tulajdonítanak. A gyönyörű kő-fa fedett medence mellett a természetet kint is élvezhetjük a jacuzziban. Les Prés d’Eugénie - La Ferme Thermale Minceur Spa, Landes, Franciaország: Inkább villa, mint hotel ez az 1800-as években épült fürdő. A vidék fejlődését támogató III. Napóleon feleségéről, Eugéniáról elnevezett fürdőváros (Eugenie-leBains) szép vidéken fekszik, és igyekszik megőrizni a hagyományokat – így például kertjében hagyományos rózsák és zöldségek teremnek. Az étterme azonban újraértelmezte a hagyományokat: fogyókúrázást lehetővé tevő ételeket szolgál fel. Saját kezelése a méregtelenítő hatású fehér kaolinos meleg iszapfürdő. Orosz típusú hotelek: Csak megszorításokkal tartoznak a spa-hotel kategóriába, de az orosz szauna, a „bánya” intézménye miatt mégis meg kell említeni az orosz jellegű wellness központtal rendelkező hoteleket. Bár a skandináv hotelekben is obligát tartozék a szauna, ez gyakran csak egy száraz, kezelő-szerű szoba zuhanyozóval, amelynek többnyire nincs fürdő jellege. Az orosz bánya-nak inkább: ez a finnél nedvesebb szauna. Egyik példája a Le Meridien Moscow Country Club, Moszkva, Oroszország , ahol vidékies környezetben lehet pihenni, sportolni, konditermet használni, és „bányázni”: a vaskályhával fűtött izzasztóban a hőfokra akár melegebb száraz finn szaunánál intenzívebben megélni a meleget. Ehhez a fürdőmester is hozzájárul, aki nyírfa- vagy fűzfavesszővel végigcsapkodja a már amúgy is a melegtől szenvedő páciens testét. Szokás a bányába nemezsapkát venni: ettől a vendégek elég furán néznek ki, de nem a fejüknek lesz melege, így tovább bírják odabenn. Egy másik ilyen híres hotel a Riga melletti Jurmalában található Baltic Beach House, mely több bányával és jelentős spa-részleggel rendelkezik Lettország homokos, de sekély vizű és meglehetősen hideg tengerpartján. Riga és Jurmala Lettország orosz többségű részéhez tartozik, és turizmusa a gazdag orosz vendégek fogadására alapszik. Jurmala tradicionális üdülőhely, szép régi fa villákkal és kevésbé szép, de a kifejlett fák miatt nem feltűnő volt szakszervezeti üdülőkkel. A korábbi orosz uralom miatt bányát még sokfelé találni, így hozzánk közel, a Kárpátalján is. 2.3. Magyarországi és régiós fürdők Magyarországon az Európában jellemző, viszonylag magas sűrűségnél is nagyobb a fürdők sűrűsége. Ennek oka a történelmi hagyományok, a fürdők használatának a kultúrába történő beépülése mellett az, hogy az ország területének több, mint 80%-a alatt 30 fokosnál melegebb termálvíz található, ráadásul az európai átlaghoz képest kb. kétszer nagyobb geotermikus gradienssel. Így kültéri strandokat viszonylag egyszerűen, olcsón lehetett létesíteni. Ezeknek a fürdőknek a zöme azonban turisztikailag fejleszthetetlen, jobbára csak a helyi igényeket, esetleg a szűkebb környék igényeit elégíthetik ki. Nemzetközileg csak 6-7 fürdőnk sikeres, és reálisan sokkal több nem is futtatható be. Az alábbiakban leírjuk ezeket, majd részletesen ismertetjük az Észak - Alföld fürdőit. A jelenleg nemzetközileg sikeresnek mondható fürdők: Hévíz, a legtöbb külföldi vendéget vonzó fürdő, ahol a meleg gyógyvizes tó világviszonylatban is különlegesség Hajdúszoboszló, a legnagyobb és a legtöbb vendég által látogatott fürdő Sárvár, a legsikeresebben fejlesztett dunántúli fürdőváros, ahol az első nemzetközi szintű fedett élményfürdő és az első ötcsillagos wellness-hotel létesült
33
Budapest, a legtöbb kultúrfürdővel és stranddal rendelkező, a külföldiek által fürdővárosnak tekintett nagyváros, számos ötcsillagos szállodával Bük, a Bécshez és Ausztriához legközelebb fekvő, és ebből sikeresen profitáló fürdő Zalakaros, a nemzetközi trendeknek megfelelő szállodafejlesztések révén sikeres fürdőváros Gyula, a hagyományos külföldi vendégeit elvesztő, de a román vendégek révén ismét sikeressé váló tradicionális fürdőváros A fentiek mellett különleges barlangfürdője mellett nemzetközileg sikeressé válhat Miskolctapolca, természeti környezete miatt Egerszalók, fekvése és új fedett fürdője révén Szeged, speciális gyógy-profilja miatt Harkány és esetleg Mezőkövesd. Inkább hazai viszonylatban jelentős Cserkeszőlő, Bogács és Balatonfüred. Sikeres a szerbek és a szegediek körében népszerű Mórahalom, és az lehet Makó is a Makovecz Imre által tervezett új fedett fürdője és Románia fejlődése révén. Elvben az ismert és kedvelt történelmi város, Eger és a klinikái révén komoly egészségügyi háttérrel bíró Debrecen is fejlődési potenciállal rendelkezik. A jelenleg kevésbé sikeres, hagyományos fürdővárosok közé tartozik OrosházaGyopárosfürdő, dacára korszerű fedett fürdőjének. 2.4. Az Észak-alföldi régió fürdőinek csoportosítása és a fejlesztési lehetőségek3 2.4.1. Hajdúszoboszló Az ország egyik legismertebb és leglátogatottabb gyógyfürdője, az egyetlen nemzetközileg is jegyzett régiós fürdő. Természeti környezete nem kiemelkedő (bár a város szépen parkosított), az épített környezet sem jelentős. A korai és jól menedzselt indulás miatt azonban itt található a régióban a legtöbb szálloda, a legkiépítettebb turisztikai infrastruktúra. Debrecen közelsége kulturális programok, nagyvárosi infrastruktúra megléte miatt jelentős előny – ehhez járul még a jelenleg nem kellően kihasznált, jól kiépített repülőtér közelsége. A legfontosabb jellemzők: Vízhőfok: átlag 67 – 74 C, vízhozam: 750-1600 l/min Összetétel: alkalikus-jódos-brómos-konyhasós- hidrogénkarbonátos jellegű termálvíz Javallatok: mozgásszervi betegségekre, bőr- és nőgyógyászati panaszokra, valamint inhalációs kúraként ajánlott Pozicionálás: low-end és középkategória Arculattípus: gyógyfürdő, strandfürdő és wellness elemekkel (30 hektár strand, csúszdapark, 10000 négyzetméter vízfelület, 22 medence, 15 ezer négyzetméteres új fedett élményfürdő)
2.4.2. Debrecen Kevésbé sikeres, de a fejlesztések és a régióközpont fejlődése miatt országos jelentőségű fürdő kisebb nemzetközi vendégkörrel. A strandnak kevéssé van gyógyfürdő jellege, bár fekvése kedvező a Nagyerdei Parkerdőben. Igen jó a megközelíthetősége. Gyógyszolgáltatása a 4*-os fürdőhotelra és a klinikákra épül. A régi fedett rész szép. Komoly bővítés történt, élményfürdő fókusszal („mediterrán élményfürdő”), de ez sajnos a strand területét 3
A Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia dr. Várhelyi Tamás által írt egészségturizmus fejezete aktualizálásával
34
csökkentette. Arculattípusa: élményfürdő, hagyományos strand gyógymedencékkel. Az egészségturisztikai jellegű szálláskapacitás és az egészségügyi, valamint spa szolgáltatások rentábilisan fejleszthetők lennének. 2.4.3. Cserkeszőlő Országos jelentőségű, rendezett, sikeres dél-alföldi (de a régióban található) gyógy- és strandfürdő, jelentős szekunder vonzerők nélkül. Érdekessége a csúszdaponyva. Gyógymedencéi a strandolásra való részektől jól elkülönülnek. A gyógyturizmus a 82 Celsius fokos jódos-brómos vízre alapozott. A gazdasági miniszter itt jelentette be 2001-ben a tízéves egészségturizmus-fejlesztési programot. 2010-ben elkészült a jól tervezett fedett élményfürdője, mely segítségével várhatóan Középkategóriás szálláshelyfejlesztések, valamint a kínálatot bővítő attrakciófejlesztés támogatása javasolható. Korábban a sikeres kisebb strandok példája volt az Alföldön Berekfürdő, Karcag és a Tiszató között. Vizének hőmérséklete 65 °C. Jó példa arra is, hogy nehézséget okozhat a megfelelő együttműködés kialakítása: Karcag saját fejlesztései helyett turisztikai szempontból szerencsésebb lenne a közös berekfürdői fejlesztés. Ugyancsak kívánatos lenne a Tisza-tóval történő együttműködés – az ÚMFT-ből is ennek támogatása javasolható (az ottani szálláshelyek így jobban kihasználhatók lennének). Jelentős, fejlett gyógyvizes strandok: Tiszavasvári, Hajdúnánás. Az itt épült autósztráda miatt, illetve északról Lengyelország viszonylagos közelsége miatt low-end kategóriában nemzetközi jelentősége is lehet az egyiküknek (közelségük miatt csak egyikük kiemelt fejlesztése javasolható). Hasonló, de nehezebben megközelíthető fürdő található Kisvárdán és Jászapátiban. Speciális másodlagos vonzerővel rendelkező fürdők: Tiszacsege és Tiszafüred az élő Tisza, valamint a puszta közelsége, Balmazújváros a Hortobágyi Puszta szomszédsága és Hajdúszoboszló közelsége miatt olyan potenciálisan regionális jelentőségű fürdő, amely egyike akár nemzetközi hírűvé is fejlődhet. Ez a fejlesztés akár kiemelt regionális projekt is lehetne. Csaknem hasonló adottságú, de nehezebben megközelíthető a szép stranddal rendelkező Túrkeve, illetve a fedett fürdő fejlesztése révén várhatóan sikeres lesz a könnyebben elérhető Kisújszállás. 2.4.4.Nagyvárosi fürdők: Szolnok és Nyíregyháza-Sóstó. A jelentős helyi kereslet miatt wellness, a megyei kórházakkal együttműködve gyógyturizmus vonatkozásában is fejleszthetőek. Regionális jelentőségűek, de kisebb nemzetközi vendégkör is tervezhető. Nyíregyháza áll jobban: itt szép környezetben megépült a fedett élményfürdő. Szolnok eddig nem tudott élni a Tiszaliget és az ide vezető új gyalogoshíd lehetőségeivel. Gyógyturizmus kórházak bázisán: Berettyóújfalu és Fehérgyarmat rendelkezik ilyen adottságokkal, előbbinek a kórház területén van gyógyvize, utóbbiban jelentős (80 ágyas) rehabilitációs ellátási célú fejlesztés történt. Mindkettő esetén a rehabilitációs kapacitás, illetve a gyógyhely turisztikai elemeinek továbbfejlesztése javasolható.
35
3. Gyógyturizmus és orvosi turizmus a világon és Magyarországon 3.1. A gyógyturizmus és orvosi háttere A magas ásványi anyag tartalmú termálvizek gyógyító hatását már az ókorban is ismerték. A világ talán legősibb fürdőkultúrája a perzsa, ahol ezeket a vizeket már terápiás célokra is használták. A vízben fürdés mellett már létezett a gőzfürdő is. A perzsa fürdőkultúrából alakult ki az arab és az ottomán török fürdőkultúra, amelyekre már a római fürdőkultúra kultúra is hatott. A legismertebb és legnagyobb hatású ókori fürdőkultúra a római. Bár tisztálkodásra korábban is léteztek közfürdők, a nagy, lényegében a korabeli regenerációt és társadalmi érintkezést is szolgáló termák a II. századtól épültek. Ezek használatának lényege egy fiziológiás hatásokon alapuló rituálé. Ennek első része a forróvizes, általában padlófűtésű, meleg caldarium, ahol a test felhevül, a pólusok kinyílnak, és ennek, valamint az izzadásnak köszönhetően a salakanyagok távoznak. Ezt követi a tepidárium, ami egy langyos helység márvány vagy kerámia fekhelyekkel, és pihenésre, regenerációra szolgál. Végül a frigidárium következik, ahol a hideg vizű merülőmedence, illetve a hideg levegő révén a pórusok záródnak, a test felfrissül. Ez tehát egyfajta ősi wellness fürdő. Emellett a rómaiak ismerték a víz gyógyító hatásait, és elsősorban a provinciák légióinak katonáit gyógyították is ezekben. Számos mai híres fürdőváros első fürdői így keletkeztek, Baden Badentől Budáig (Aquincum). A középkorban a török fürdőkultúra vált a leghíresebbé, de Magyarországon már a törökök előtt is használták a termálvizeket, és gyógyító hatásukkal is tisztában voltak. A legszebb középkori fürdőket azonban Budán is a törökök építették. Ezzel párhuzamosan Japánban is jelentős fürdőkultúra alakult ki. Már a X. századtól számos fürdő épült, melyeket a későbbiekben a szamurájok is gyakran használtak, mert megfigyelték, hogy a fürdőzés elősegítette a sebgyógyulást. Japánban a kiváló minőségű termálvizeket elsősorban nem gyógyászati célokra használják, de jelenleg ilyen irányú kezdeményezések is léteznek. A klasszikus gyógyturizmus a XIX. században alakult ki, elsősorban a német orvosi iskolák tevékenysége alapján. Ebben az időszakban ehhez a kultúrkörhöz, illetve gazdasági csoporthoz tartozott Magyarország is, amely aktív részes volt a fejlesztéseknek. Az egyik ma is használatos kezelést, a súlyfürdőt magyar orvos fedezte fel. Földrajzilag KözépNémetországtól Közép-Olaszországig, Németország és Svájc nyugati határaitól a Monarchia keleti határáig terjed a gyógyturizmus hatóköre. Budapest sok szempontból központi városnak számított, és a hazai egészségturisztikai ipar elismertségét jelzi, hogy fővárosunkban alakult meg 1937-ben a világ első nemzetközi fürdőszövetsége. A gyógyturizmus általában kúraszerű ellátást nyújt, amelyet orvos határoz meg, és orvosi felügyelettel zajlik. Emiatt jellemző rá a hosszú tartózkodási idő. Jellege miatt nagy befektetés és élőmunka-igényű, és nagy a turisták fajlagos költése is, bár ez hazánkban az OEP által finanszírozott szegmensben nem így van. A kezelés alapjai a fizioterápiás kezelések. A fizioterápia a természeti energiákat (fizikai és kémiai) használja fel gyógyításra. Ennek egy részhalmaza a fizikoterápia, amely a csak tisztán fizikai energiát felhasználó kezeléseket tartalmazza. Ezek közé soroljuk az elektroterápiát, a fototerápiát, a termo és kryoterápiát, a hidroterápiát és a mechanoterápiát. A 36
további, fizikai és kémiai energiákat egyaránt felhasználó fizioterápiás gyógymódok az ásvány- és gyógyvizet felhasználó a gyógyturizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű balneoterápia, az inhalációs kezelések, a klímaterápia és a jelenleg elfogadott besorolás szerint az étrend-terápia is. A klasszikus orvoslás által a rehabilitációban, krónikus mozgásszervi betegségek kezelésében előnyben részesített fürdőkezelések orvosi megalapozottsága a bizonyítékokon alapuló orvoslás terjedésével megkérdőjeleződött. Léteznek ugyan tudományos publikációk, melyek bizonyítják a gyógyvizek hatásait, de ezek nem tekinthetők meghatározónak. A fürdőkezelések hasznossága azonban más szempontok alapján is vizsgálható: egyrészt a holisztikus gyógyítás szemszögéből kétségtelenül előnyösek, másrészt kétséges pl. a reumatológiában, hogy mennyire reálisak a gyógyszeripar érdekében álló megállapítások a reumatológiai betegek gyógyszeres kezelésének előnyeiről, különösen akkor, ha a költségeket és a hosszú távú hatásokat –mellékhatásokat is tekintjük. A gyógyturizmusban a kezelések természetes gyógytényezőkre épülnek. A legfontosabb természetes gyógytényező a gyógyvíz, e mellett a klímát, a gyógyiszapot lehet kiemelni. Tágabb értelemben természetes gyógytényezők a gyógybarlangok, gyógyhelyek és a széndioxid forrás, a mofetta. Magyarországon ezek a következők: • mofetta (1 db) Mátraderecske, • gyógyiszap (4 db) - Hajdúszoboszló, Hévíz, Makó, Tiszasüly, • gyógybarlang (5 db) - Abaliget, Budapest, Jósvafő, Miskolc és Tapolca, • gyógyhelyek (13 db) - Balatonfüred, Bük, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Miskolc, Parád, Sopron, Zalakaros. Magyarország területének mintegy 80%-án 30°C feletti termálvizet adó forrás és kút található. A nyilvántartott mintegy 1300 termálvízkút körülbelül 20%-a szolgál fürdési célokat. Nagyjából 150 víz lett gyógyvízzé minősítve. Ezekből az adatokból következik, hogy a termálkutak, gyógyvizek száma nem korlátja az egészségturizmusnak, a szűk keresztmetszetek máshol keresendők. A gyógyvíz terminológia nemzetközileg többnyire nem használt, ezért is nehéz kiváló gyógyvizeinket így hirdetni. Hazánkban az a gyógyvíz, amikor egy ásványvíz gyógyhatása objektív vizsgáló módszerekkel legalább egy betegségcsoportban egyértelműen igazolást nyert. Ásványvíznek nevezzük azt a felszín alatti vízrétegből származó vizet, amely tiszta, kémiai és mikrobiológiai szempontból az egészségre ártalmatlan, összetétele közel állandó, és literenként legalább 1000 mg oldott ásványi anyag tartalma van. Ezektől eltérő fogalom a termálvíz, amely a felszín alól feltörve, illetve onnan kinyerve legalább 30 Celsius fokos. Bár a gyógyvizek sokfélék, és minden egyes gyógyvízhez egyedi javallatok társíthatók, többek között a hőhatás és a magas iontartalom miatt hasonló hatásaik is vannak, és általában a különböző fürdők hasonló indikációs listát állítanak össze. A gyógyvíz elsődlegesen a reumatikus megbetegedésekre van gyógyító hatással, amikor az akut állapot már elmúlt. Gyógyvíz segítségével krónikus ízületi megbetegedések okozta fájdalmakat jelentősen lehet csökkenteni. A tapasztalatok szerint a magas kéntartalmú gyógyvizek a legjobbak a mozgásszervi betegsége kezelésére. Emellett ma elsősorban a bőrbetegségek és nőgyógyászati betegségek egy részére, valamint sérülések, műtétek utókezelésére ajánlják a gyógyvizeket. Régen a fürdés mellett hasonlóan jelentősek voltak az ivókúrák, és a gyomor-bélrendszer betegségeinek kezelése is a fő indikációk között volt, de mára ez a felhasználás visszaesett.
37
Általában igaz, hogy a gyógyvizek használata a krónikus betegségek esetén ajánlott, az akut betegségek esetén viszont ellenjavallt. Gyulladt, duzzadt ízület, nedvedző bőrbetegség, friss, nyílt seb esetén nem szabad fürdőzni. Ugyancsak problémás lehet a termálvíz a szívérrendszeri megbetegedésben szenvedők számára (pl. kezeletlen magas vérnyomás, ischemiás szívbetegségek). A legfontosabb javallatok (a hévizi, debreceni és cserkeszőlői fürdők javallatait felhasználva) a következők: Reumatikus és mozgásszervi megbetegedések degeneratív formái (pl. artrozis, spondilartrozis, diszkopátia) Krónikus gyulladásos gerincoszlop és ízületi megbetegedések (pl. PCP, Bechterew kór), kötőszöveti reumák (izom- és ízületi szalagok megbetegedései) Egyes bőrbetegségek (pl. psoriazis, ekcéma) Szekunder ízületi megbetegedések, az anyagcsere zavaroknál fellépő ízületi fájdalmak (pl. a leggyakoribb, a köszvény) Törések, baleseti sérülések, mozgásszervi műtétek utáni állapot (különösen végtag törések), rehabilitáció Krónikus, periferikus, az idegrendszerrel összefüggő, elsősorban mechanikai okokra visszavezethető panaszok (pl.isialgia, polyneuropatia, parezis) Ízületi, porckorong operációk elő- és utókezelése (pl. discus hernia utókezelése) Krónikus nőgyógyászati megbetegedések A többi természetes gyógytényező közül a széndioxid-fürdőt érszűkületekre, a gyógybarlangokat légúti betegségekre, asztmára, gyógyiszapot elsősorban a mozgásszervi megbetegedések kiegészítő kezelésére használják. Az OEP által támogatott fürdőgyógyászati kezelések: Gyógyvizes gyógymedence (Hévízi tófürdő is) Gyógyvizes kádfürdő Iszappakolás Súlyfürdő Szénsavas fürdő Orvosi gyógymasszázs Víz alatti vízsugármasszázs Víz alatti csoportos gyógytorna Csoportos gyógyúszás 18 éves kor alatt Ezek többsége valamennyi gyógyfürdőben elérhető, és nagymértékben hozzájárulnak a kisebb fürdők működtethetőségéhez. Sajnálatos módon a támogatások reálértéke tendenciaszerűen csökken. A kezelések többsége járóbeteg ellátás formájában realizálódik. Emellett ki kell emelni a súlyosabb reumás betegségek kezelését és a rehabilitációt, melyek fekvőbeteg intézményekben folynak. Magyarországon a legjelentősebb intézménye a Szent András Kórház Hévízen, az Országos Reumatológiai Intézet és az Irgalmasrendi Kórház Budapesten, a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet, a Balatonfüredi Szívkórház, a harkányi és a mezőkövesdi reumakórház. E mellett többnyire jelentősek a megyei kórházak reumatológiai osztályai és az egyetemi klinikák reumatológiai tanszékei. A gyógyturizmusnak ezek jelentik
38
a szakmai hátországot. A legtöbb páciens gyógyszállóban lakik – ezekről az első fejezetben írtunk adatokat. 3.2. Az egészségügyi (orvosi) turizmus Egy speciális része az egészségügynek az egészségügyi turizmus, amikor a páciensek egy-egy konkrét orvosi beavatkozás elvégzése céljából utaznak. Magyarország szakértői becslések szerint a világon az első háromban van a fogturizmus területén, és más esetben is igen jelentősek a potenciálok. Ki kell emelni a rehabilitációs kezeléseket, melyek már egyértelműen átfedik a gyógyturizmus kategóriáját. Valójában a világ nem is használja a hazai értelemben az egészségturizmus fogalmát (spa and wellness industry-ról beszélnek). Ahogy az iparág meghatározásánál írtuk, helyesebb lenne, ha itthon is kitágítanánk az egészségügyi (orvosi) turizmussal a jelenleg a gyógyturizmust és a wellnes turizmust tartalmazó fogalmat. Jelenleg Magyarországon az egészségügyi turizmus szinte kizárólag csak a magánszférában, kis és közepes rendelőkben működik. Alapja az itt elérhető versenyképes ár/érték arány. Szakmailag elsősorban fogorvoslás és az esztétikai célú plasztikai sebészet területén sikeres. Ennek oka, hogy egyrészt ezeken a területeken lehet viszonylag kis befektetéssel, a hivatalos egészségügy rendszerétől lényegében függetlenül orvosi tevékenységet folytatni, másrészt e területeken a magyar orvosok képzettsége világszínvonalúnak mondható, harmadrészt a betegek viszonylag könnyen át tudják látni a rájuk váró procedúrát, kevésbé merül fel a bizalom kérdése. Az üzletet többnyire külföldi tour-operatorok közvetítik, amelyek rendszere a világon már jól kiépült. Bonyolultabb beavatkozások, nagyobb intézmények érdemi bevonása az egészségügyi turizmusba csak aktív állami szerepvállalással és induló támogatással lehetséges. Ennek fő területe az ortopédiai műtéteket is magában foglaló mozgásszervi betegségek kezelése lehet, valamint a szemészet és még néhány kisebb műtétes szakmai terület. Az Új Széchenyi Tervben az egészségturizmus helyett az egészségipar kiemelt támogatása került, ami a piacképes egészségügyi, egészségturisztikai területek és hátterük együttes kezelés miatt szakmai szempontból üdvözölhető. Emellett azonban tisztában kell lenni azzal, hogy Ezen a téren nagy a verseny a világban, és Magyarországnak fókuszálnia kell (pl. a medical wellness-re, amit jobban ki lehetne emelni) Egy pozitív országképhez rendbe kell tenni az alulfinanszírozott, romló színvonalú egészségügyi ellátó rendszerünket, ami nagyon sok pénzbe kerül Az egészségügy konszolidációja nélkül olyan mértékű a humán erőforrás kiáramlása, ami a terveket megvalósíthatatlanná teszi Ugyancsak rendbe kellene tenni a népegészségügyet – a prevenciós és életmód programok kevesebb pénzbe, de sok munkába kerülnek – nem leszünk hitelesek a piacon addig, amíg ilyen rosszak a morbiditási és mortalitási mutatóink, vagy legalábbis nem tudunk látványos elmozdulásról beszámolni Európában kifejezetten jellemző, hogy a nagy gyógyturisztikai központok professzionális gyógyító tevékenységet is végeznek, de fürdővárosként szereznek ismertséget. Ez elsősorban a német területekre jellemző (pl. Baden Baden, Bad Kissingen), de Svájc (pl. Bad Ragaz), Ausztria (Bad Gastein), Olaszország (pl. Abano), Csehország és Szlovákia (pl. Marienbad, 39
Pöstyén). illetve hazánk (pl. Hévíz) is ide sorolható. Hasonló imázsa van Lausanne-nak is, ahol Európa egyik legnagyobb presztízsű magánklinikája, a Clinique La Prairie működik. Jellemző, hogy nemrég ez az intézmény is egy spa részleggel bővítette a szolgáltatásait. Ezt az intézményt, illetve a marketing-kommunikációját érdemes részletesen is megvizsgálni. Lényege a minőség, a nemzeti egészségügynél magasabb színvonal, és néhány speciális, drága fiatalító, illetve egyéb őssejt alapú, csak itt elérhető kezelés, valamint a vendégek összetételére történő hivatkozás.
7. ábra: a Clinique La Prairie új diagnosztikai épülete
3.2.1. Az EU-s betegjogok szabályozása Az egészségügyi turizmus sikerét alapvetően befolyásolja, hogy az Európai Unió miniszteri tanácsa 2011. február 28-án jóváhagyta az Európai Parlament által januárban elfogadott uniós jogszabályt, amely a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokat határozza meg. A direktíva annak érdekében ír elő szabályokat, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint támogatja a tagállamok közti együttműködést, "tiszteletben tartva a tagországok nemzeti illetékességét az egészségügyi ellátás megszervezésére és nyújtására". A jogszabály elfogadásáról a tagországok minősített többséggel döntöttek. Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia ellene szavazott, Szlovákia tartózkodott, azaz Magyarország EU-tag szomszédjai nem támogatták a szabályozást, és ez a részletes szabályok kidolgozása során problémákat, korlátozásokat valószínűsít. Igaz, ha az egészségügyi turizmust nézzük, Magyarország számára a fő küldő piac szomszédjaink mellett Nagy-Britannia lehet. A tagországoknak két és fél évük van, hogy az irányelv előírásait nemzeti jogrendjükbe ültessék. A határon átnyúló betegjogokra vonatkozó irányelv tervezetét 2008-ban terjesztette elő az Európai Bizottság. Az Európai Bíróság korábbi ítéleteire alapozva az irányelv fő célja olyan szabályok létrehozása volt, amelyek megkönnyítik az európai betegek számára a biztonságos és magas színvonalú, határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást. Az 40
irányelv tisztázza, hogy milyen jogok illetik meg a külföldön ellátást igénybe vevő beteget, illetve hogy ezzel párhuzamosan milyen kötelezettségei és jogai vannak az ellátás, valamint a biztosítás helye szerinti tagállamnak. Az irányelv főszabályként mondja ki, hogy a külföldön ellátást igénybe vevő beteg gyógykezelését csak a hazai költség mértékéig köteles megtéríteni a biztosítás helye szerinti tagállam. Ma még nem látható kellő mélységben, hogy ezeknek mi lesz a következménye, illetve mi lesz az érvényesítést lehetővé tevő gyakorlati szabályrendszer. Az viszont biztos, hogy az egészségügyi turizmus felfutása várható, ami megfelelően menedzselve az egész egészségturizmus számára segítség lehet. 3.3 Az egészséggel kapcsolatos marketing speciális vonásai Napjainkban a marketingnek soha nem látott jelentősége van a világunkban. Bár ez természetesen a gazdasági szférára igaz, a nonprofit szféra sem vonhatja ki magát a kommunikációs trendek alól. Igaz, a gazdasági szférának lényegesen nagyobb források állnak rendelkezésére, ezért gyakorlatilag a gazdaság igényei határozzák meg a marketingpiac szabályait és trendjeit. Az egészségügy egyfajta átmeneti ágazat a forprofit és a nonprofit szféra között. Ennek három fő oka a következő: A tulajdonviszonyok és a finanszírozás: hazánkban az egészségügyi intézmények zöme önkormányzati, illetve állami tulajdonban van, ennek összes következményével együtt. Valójában nincs igazi tulajdonos, aki a profitábilis működésben érdekelt, bár a finanszírozási rendszer miatt az ágazat sokkal inkább gazdálkodási ágazatnak minősül, mint az oktatás. A szakma jelleg: bármennyire is léteznek profit-orientált egészségügyi rendszerek, az ellátás valamilyen szinten mindig etikai kérdés is, és – indokoltan – érvényben vannak a reklámot jelentősen korlátozó jogi szabályozók. A hazai finanszírozási helyzet: jelenleg szinte lehetetlen a pénzügyi eredményt termelő működés, a többség számára a talpon maradás a cél. Túl kevés az ágazatra fordított forrás. Egy sor beavatkozás elvégzése veszteséges, azaz nyilvánvalóan nem reklámozandó, hiába tudja ezt egy kórház, orvos-csoport kiválóan végezni. Az egészségügyi ágazat szereplői kifejezetten sokfélék, már csak ezért sem lehet egységesen egészségügyi marketingről beszélni. Egészen más típusú marketingre van szüksége egy kórháznak, egy magánorvosi rendelőnek, egy patikának vagy egy gyógyszergyártónak. De az egyes csoportokon belül is igen nagyok a különbségek: így gyakrabban találkozhatunk a magánklinikák reklámjaival, és a legtöbbet látott hirdetéseket a plasztikai sebészek jegyzik. A gyógyszerek egy körét nem is lehet reklámozni, de pl. a vitaminok, táplálék-kiegészítők, gyógyhatású készítmények esetében kifejezetten jelentős a reklámpiac. Szintén az ágazat jellemzője, hogy a támogatott gyógyszereket nem a fogyasztóknak, hanem a felírásukra jogosult orvosok felé reklámozzák, költséges orvos-látogatói hálózatokat fenntartva. A törvények, rendeletek mellett a gyógyszerek reklámozását EU-s irányelvek, valamint iparági kódexek is korlátozzák. A Gyógyszer Vállalatok és Egyesületek Európai Szövetsége (European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations, EFPIA) 2007 októberében elfogadta a Receptre Kapható Gyógyszerek Egészségügyi Szervezetek Felé Irányuló Reklámozásáról és a Szervezetekkel Való Értekezésekről Szóló Kódexet, amely az
41
Európai Unió Tanácsa által kibocsátott 2001/83/EK irányelv rendelkezésein alapul, mely az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek reklámozásáról szól. A jogi korlátok miatt a gyógyszereknél jelentősebbnek mondható a gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészítők reklámja. Ezek egyébként a nagy gyógyszergyárak bevételeinek is egyre nagyobb hányadát adják. A gyógyászati segédeszközök reklámozására a 2006. évi XCVIII. törvény vonatkozóan ír elő kötelezettségeket. Az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalát általánosan szabályozó rendeletek is tartalmaznak reklámozással kapcsolatos követelményeket, például a csomagolást vagy a vásáron történő kiállítást illetően. A törvényben gyógyászati segédeszközként nevesített termékek az orvostechnikai eszközök egy részét alkotják, ezért a legtöbb esetben külön vizsgálatot igényel, hogy egy adott termék minek minősül, és így milyen reklámozási szabályok vonatkoznak rá. Mivel a határvonalak nem kellően élesek, ezért a legtöbb problémát nem a reklámozás tartalmi kérdései, sokkal inkább a jogszabályok alkalmazhatóságának eldöntése jelenti (Balázs György Ferenc, 2007). Az egészségügyi turizmus előző alfejezetben leírt jellegzetességei miatt az egészségügyi turizmus marketing-tevékenysége kifejezetten hasonlít az egészségturizmus marketingtevékenységéhez, amit meglehetősen jól ismerünk. Ennek fő jellemzői, hogy az online marketing és reklám a legjelentősebb, emellett az újsághirdetések, óriásplakátok, a prcikkek és filmek emelhetők ki, a színes prospektusok visszaszoruló volumene mellett. Emellett az egészségügyi turizmus marketingjének speciális jellemzője a tour-operator-ok jelentős szerepe. Ennek oka, hogy ez esetben fokozottan bizalmi termékről van szó, és egy hiteles utazásszervezőben jobban bíznak a páciensek, mint a turizmusban általánosan használt egyéb marketingcsatornákban. Ilyen értelemben az egészségügyi turizmus marketingjére a turizmus negyedszázaddal ezelőtt domináns utazásközvetítői rendszere a jellemző. 3.3.1. Reklámpéldák, reklámtrendek A reklámszakma modern felfogása szerint a kommunikáció elsődleges értelme a distinkció. Kreatív kommunikáció = reklám = a megkülönböztetés művészete. Az egészségügy egészére általánosságban vonatkozó korlátok miatt érthető, ha nem az ágazat reklámjai keltik a reklámszakmában a legnagyobb figyelmet. Néha azért vannak kivételek: ilyen aktuális példa a Nagy-Britanniában a megbízhatatlan weboldalakról vásárolt gyógyszerek veszélyeire figyelmeztető reklámfilm. Ennek sokkoló végén az látható, hogy a „patkánymérget” tartalmazó gyógyszer bevétele után fulladozó férfi egy jókora rágcsálót kénytelen kihúzni a szájából. A Brit Reklámhatóság is megvizsgálta a hirdetés tartalmát a beérkező panaszok miatt. A testület szerint azonban a reklám helyénvaló, mert egy súlyos problémára akarja felhívni a figyelmet, és ennek érdekében él megdöbbentő képi eszközökkel. A "Get Real, Get a Prescription!” nevű kampányban emellett óriásplakátok, egy hét állomásos tájékoztató körút, valamint egy napilap hasábjain interaktív játék is megtalálható. Egy másik aktuális példa kevésbé nyerte el a szakma és az érdeklődők tetszését. A „Reklám a javából” blog szerint a belgiumi Telnet telekommunikációs vállalat megtalálta a "zseniális" megoldást arra, hogy tényleges testi érintkezés nélkül hogyan lehet mégis barátilag üdvözölni egymást. A plakátokon is demonstrált kézfogás-imitáció a H1N1 vírus okozta paranoiás jelenségnek lett minősítve. Egyébként a blogok nem csak értékítéleteket, véleményeket közvetítenek, hanem a reklámipar is használja őket. A függetlenség látszata hitelessé teszi a
42
blogokban olvasottakat – érdekes jelenség, hogy pl. Budapesten egyre többen választanak éttermet ezek alapján, és az orvosválasztás terén is nő a blogok szerepe. A hazai példák közül inkább sikeres kampányok, mint különleges kreatív reklámtermékek emelhetők ki. A „Marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' 2008-as konferenciáján hangzott el egy hazai sikeres egészségügyi reklámkampányról beszámoló, amely társadalmi célú kampánynak minősíthető4. A 2004-es évben a szervezett méhnyak szűrésen megjelenők aránya mindössze 4.2% volt, ami mind a szakmai elvárásokhoz, mind az EU tagállamokban megfigyelt értékekhez képest rendkívül alacsony. Mivel a korábbi programok nem jártak sikerrel, ezért egy újszerű megközelítést vezettek be, az üzleti szférában „bevett'” gyakorlatnak számító integrált kommunikációs kampányt indítottak a népegészségügyben. A célcsoport médiafogyasztási szokásainak, és motivációinak vizsgálata után került sor a célcsoport elérését optimalizáló kommunikációs mix kialakítására. Eltérő eszközök szolgáltak az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a vidéken élők, az internet használók elérésére. A program során a népegészségügyi programok történetében először nem csupán felszólítás, hanem nyereményjátékkal történő ösztönzés és a kezdeményezést azonnal mérhetővé tévő elemek beépítése is megtörtént. A program eredményeire jellemző, hogy két év alatt 4.2 százalékról 12 százalékra, vagyis háromszorosára emelkedett a szűrésen résztvevők száma. Az egészségügyi reklámpiac legfontosabb hosszú távú trendjeként természetesen az információs társadalom kialakulását, illetve ennek következményét azonosíthatjuk. Tanúi lehettünk, hogy az informatikai lehetőségek hogyan változtatták meg az egészségügyi finanszírozás, dokumentálás, szakmai kommunikáció gyakorlatát. Ezek azonban csak a kezdeti lépések. Az informatika a XX. század utolsó negyedében viharosan gyors fejlődéssel napjaink fő társadalomformáló hajtóerejévé vált, és a következő két évtizedben várhatóan átformálja a társadalmat és a gazdaságot „információs társadalommá”. Ennek egyik látható jele az egészségügyben az egészségportálok megjelenése és egyre komolyabb szerepe is, amely elsősorban kommunikációs kérdés, de a reklám szempontjából is jelentős csatorna. Itt az információk hitelessége, a megbízhatóság a fő kérdés, a fogyasztóvédelem korlátai, továbbá a meglehetősen szabályozott egészségügyi reklámpiac esetében szokatlan jellemző, a korlátozott ellenőrizhetőség. Ma az internetes reklámok tartalmát gyakorlatilag senki sem ellenőrzi. Az információs társadalom kialakulásával párhuzamosan, egyre gyorsabban fejlődő biotechnológia és egészségipar új lehetőségei hamarosan új, nehezen megválaszolható kérdéseket fognak felvetni: az egészség értéke és az ellátáshoz való hozzáférés, az orvosilag megtehető – gazdaságilag megengedhető mellett a mit lehessen megtenni és mit nem kérdése is előtérbe kerül. Új kérdések merülnek fel az élet lényege és a mesterséges, esetleg a fiziológiásnál jobb szervek felhasználhatósága, a már ma is vitatéma klónozás kérdése és az euthanázia vonatkozásában, vagy éppen a gyógyítás – veszélyes gyógymód, a természetes környezeti, illetve emberi genom megőrzésének kérdései tekintetében. A számítógépes élőlénytervezés még csak a jövő, de a gének átalakítása, és ezáltal az egész bioszféra átalakítása már meg is kezdődött. Ezeknek a kérdéseknek igen komoly kommunikációs, illetve reklám-etikai vonatkozásai is lesznek.
4
Paplanos, 2008
43
4. Az egészségturizmus marketingje országos és helyi szinten A fejezetben elsősorban a desztináció-marketingről lesz szó, a szolgáltatói marketing máshol kerül tárgyalásra. Itt mindössze a modern spa trendeknek megfelelő termékfejlesztés és imázsépítés módja kerül megemlítésre, mivel ez ma még nem a gyakorlati szolgáltatói marketing része. 4.1. A marketingelvek és az egészségturizmus Az egészségturizmus marketingje nagyvonalakban megfelel a marketing általános szabályainak, ezen belül is a turizmusra, szolgáltatások marketingjére vonatkozó szakmai szokásoknak. Az általános termék-marketinghez képest a fő különbség, hogy egy kifejezetten összetett termékről van szó, amely egyben bizalmi termék, és amelynek minősége is nagymértékben szubjektív. A marketing összetettségére jellemző, hogy pl. az elmúlt években és jelenleg is hazánkban feladata az egyszerű fürdőzés, szaunázás és masszázs felől a tudatos egészségvédelem és a kezelések rendszeres igénybe vétele felé terelni a keresletet, azaz itt a marketing nem csak vásárlási divatot, szokásokat módosít, hanem a fogyasztók saját életükhöz, egészségükhöz való viszonyát is. A modern marketing komplex, ami egyrészt azt jelenti, hogy foglalkozik a termékkel (az adott fürdőhelyi csomag, fürdő, kezelés), annak általános imázsával (pl. a kezelések egészségre gyakorolt hatásai), termék elérhetőségével (hogy lehet megvásárolni, igénybe venni), előnyeivel (árelőnyök, különleges minőség bemutatása, vagy pl. az egyediség hangsúlyozása), választásának aktualitásával (eseményhez kötés, akciók). A komplexitás más megközelítésben azt jelenti, hogy bár nyilván itt is azonosításra kerülnek a célcsoportok és az ezekhez megfelelő marketing csatornák, a marketing üzeneteknek koherensnek, egymásra épülőnek kell lenni az általános imázs-javító üzenetektől (pl. egy fürdővárosok óriásplakátos bemutató kampánya) a konkrét eladás ösztönző akciókig. A fentiek természetesen nagyvonalakban megfelelnek a marketing-elmélet 4P-jének, illetve 7P-jének (Price, Product, Place, Promotion, illetve People/Personal, Process, Physical Evidence). Ezeket (magyar megnevezésüket használva) külön is részletezzük. Termék Az egészségturizmusban egyrészt a fürdőhely, spa-hotel megválasztását, másrészt a nyújtott szolgáltatásokat jelenti. Ide tartozik pl. a kúra kezeléseinek összeállítása is. A különböző szolgáltatási minőség és a kezelések kiváló alap a differenciált termékkínálat kialakításához. Ár Mind a fürdőbelépőkre, mind a kezelésekre vagy egyéb szolgáltatásokra olyan árat kell megállapítani, amelyet a potenciális vevők képesek és hajlandók megfizetni, más szolgáltatókkal versenyképes, és nyereséget tartalmaz. Természetesen nyereség több vonatkozásban képződhet, így pl. egy fürdő esetén gyakori, hogy a belépődíjak nem fedezik a költségeit, és haszna az igénybe vett járulékos szolgáltatásokból (pl. vendéglátás) és a kezelésekből lesz.
44
Elosztás Van olyan fürdő, ahol a vendégek zöme helyi (pl. Karcag vagy Nádudvar), máshol a helyiek csak elhanyagolható szegmenst alkotnak (pl. Hajdúszoboszló vagy Cserkeszőlő) – az eredeti alaptermék, a gyógyvíz pedig alig különbözik. Van olyan fürdő, illetve szálloda, amely szinte teljes kapacitását utazási irodákon keresztül, vagy az internetes csatornákon keresztül adja el, mások a hagyományos reklámokra építenek. Ezek mellett a turisztikai vásárok, valamint az egészségügyi jellegű hálózatok jelentenek értékesítési csatornát. A hagyományos turisztikai és az egészségügyi beutalási rendszerre fókuszáló elosztási csatornák mellett célszerű kihasználni az egészségtudatosság fokozódását, és a prevenciós programokat, az ilyeneket népszerűsítő csatornákat is érdemes figyelembe venni. Ösztönzés Elsősorban a reklám és a PR tartozik ide, de a hűség-akciók, nyereményjátékok, fürdőhelyekre szervezett termékbemutatók is ide sorolhatók. A reklám vonatkozásában a turizmusban az Interneté a főszerep. Ki kell emelni, hogy ez ma már lényegében az idősebb korosztály esetében is igaz. Egyrészt ez a korosztály is egyre nagyobb számban használja, illetve fogja használni a világhálót, és közülük pontosan azok használják többet, akik önálló utazási döntést tudnak hozni, másrészt az időseket befolyásoló véleményformálókon (családtagok, egészségügy szereplői) keresztül is eljuthat az Internetre alapozott marketingüzenet. Emberek Az egészségturizmus marketingjében nem döntő, pedig pl. kezelések során kifejezetten fontos a bizalmi kötődés kialakítása. Az egészségügyi turizmus esetében a helyzet más, egy sikeres orvos neve páciensek tömegeit vonzhatja. Folyamat A turisztikai szolgáltatás megfelelő megtervezése szintén a siker kulcseleme. Itt többek között szerepe van a várakozásnak, az egyes szolgáltatás-részekre megfelelően megválasztott időnek: pl. mennyi idő alatt jut a vendég a kezelőbe, mi történik vele a kezelés után. Fizikai megjelenés A szolgáltatás környezete nagymértékben meghatározhatja a minőség megítélését, ezért is jellemző a fürdőkatedrálisok, különleges fürdőépületek, szép, hangulatos kezelők kialakítása, a szép környezet, parkok megteremtése. Világtrendnek tekinthető, hogy a dizájn szerepe egyre nő a turizmusban. A marketingelmélet szerint a marketingmix a 4P, illetve 7P keveréke, vagyis azoknak a marketingeszközöknek az összessége, amelyeket a vállalkozás a célkitűzései elérésére használ az adott piacon. A marketingmix célja, hogy a lehető legkevesebb befektetés mellett a lehető legnagyobb eredményt hozza. A turisztikai marketing általános jellemzője, hogy Nem egy konkrét, megfogható termék eladásáról szól (ez általában jellemző a szolgáltatás-marketingre, melynek a turisztikai marketing egy speciális része) Komplex élményt ígéretét kell közvetíteni, amely egyszerre három aspektusból is meg kell győzni a befogadót: A kínálat kellően érdekes (utazási motivációt jelentő attrakciók, események)
45
A motivációt jelentő kínálat mellett a járulékos tényezők is megfelelőek (a desztináció attrakciói mellett ez a szállást, étkezést jelentheti, egy szálloda kínálata esetén annak egyes kiegészítő funkcióit, pl. parkolás, wifi) Kedvező, illetve megfelelő az ár/érték arány (azaz egyrészt versenyképes az ár a hasonló kínálat áraival, másrészt a várható élmény megéri az árát) A bizonytalanságot kellő informálással csökkenteni kell (a turisták idegen helyre mennek, ez kockázatokat, bizonytalanságot jelent, így fontos a bizonytalanság csökkentése, a félelmek kezelése) A marketing folyamat tervezése elvben a helyzetelemzéssel kezdődik, majd a célok meghatározásával folytatódik. Alapja általában egy meglévő folyamat vagy fejlesztési stratégia. A folyamat következő eleme a marketing-stratégia. A stratégián alapul az egyes marketing programok kidolgozása, amelyet akciótervben, cselekvési tervben foglalhatunk össze. A modern marketing eszközei megválogatásánál, ezek súlyozásánál figyelembe veszi, hogy az információs társadalom küszöbén állunk. A XXI. század első évtizedei az információs társadalom kialakulásának időszaka. Az informatika hatásai lassan meghatározóvá válnak a fejlett világban, így Magyarországon is. Ez nyilván alapvető hatással van a marketingre, hiszen a marketing lényegében mindig is meghatározó mértékben a megfelelő információ adott célközönség részére történő eljuttatásáról szólt. Különösen igaz ez a turizmusra, amely az on-line marketing egyik úttörő ágazata volt. Az információs társadalom fejlettségi szintjéből az következik, hogy a legfontosabb marketing csatorna az Internet. Az egészségturizmus promóciója elsősorban az Interneten keresztül kell, hogy történjen, mert a potenciális turisták egyre nagyobb számban a világhálón keresnek, döntenek, illetve rendelnek meg ilyen típusú szolgáltatásokat. Ez egyben a csatornán használatos marketing eszközök típusát is meghatározza: a figyelem felkeltését szolgáló weblapok, a döntést is segítő, megfelelő információt, illetve összehasonlítási lehetőséget nyújtó weblapok, illetve a foglalásokat, fizetést is lehetővé tevő tranzakciós weblapok jelentik a főbb szinteket. Emellett ki kell emelni az email-ek jelentőségét, mint gyors, olcsó és hatékony kommunikációs eszközt, amit direkt mail-es megkeresésekre, ügyfélkapcsolat tartására, valamint az akciók, események tényének és részleteinek közvetítésére is használhatunk. 4.2. Országmarketing, stratégia és gyakorlat 4.2.1. Nemzeti turizmus-marketing A nemzeti turizmus-fejlesztés kiemelt területe a turizmus-marketing. Ezt nemzeti szinten közpénzből kell végezni. Szervezetileg a turizmus-marketing a Magyar Turizmus Zrt-nek a feladata, amely ezt fővárosi központtal és a közigazgatási régiókban, valamint a balatoni és Tisza-tavi turisztikai régiókban működő szervezeteivel végzi. Ez elsősorban a turisztikai vásárokon, szakmai szervezetekben való képviseletet, kiadványok készítését, reklámkampányok, szakmai utak, egyéb akciók szervezését jelenti. Lényeges része a Tourinform irodák hálózatának segítése is. Emellett a központi informatikai rendszerek fenntartása, így az www.itthon.hu üzemeltetése tartozik a szervezet feladatai közé. Ezek közül meghatározó jelentősége miatt az utóbbit, az online turizmus-marketinget emeljük ki.
46
Már a Széchényi Terv keretében megfogalmazódott turizmusfejlesztési program is leszögezte, hogy amennyiben a következő négy-öt esztendőben nem sikerül az informatikát a hazai turizmus szerves részévé tenni, akkor a 21. században az ország egésze kerülhet behozhatatlan versenyhátrányba a világ turisztikai piacán. Az időben történt felismerés következtében a veszély lényegében kivédésre került, de a versenyelőny megszerzéséhez nem sikerült ennél is gyorsabban, hatékonyabban lépni. A legnagyobb küldőpiac, Németország vonatkozásában véleményünk szerint informatikai alkalmazásaink az ottaninál lassabb fejlődése is oka volt a vendégszám csökkenésének. A hazánkban a turizmus marketingjéért és részben menedzseléséért felelős Magyar Turizmus Rt. első átfogó, területfejlesztési szempontból jelentős programja az Országos Turisztikai Információs Rendszer (OTIR) volt, ami lényegében az Nemzeti Turisztikai Adattár adatait kezelte. A korszerű, Internet és portál alapú rendszerekről Magyarországon csak az ezredfordulótól beszélhetünk, amikor a ROMbrandt Kft. létrehozta MIWO weblapot, amely jól karbantartott adatbázisokra épült. A Hungarian Hotel Guide és a magyarországi vendéglátóhelyek listája kellőképpen teljesnek volt mondható. A rendszer tartalmazta az utazási irodák, a magánszálláshelyek, a kempingek listáját is, valamint a későbbiekben pl. a gyógyfürdők adatbázisát. A cég a nem túl szép, de jól használható weblapból 2001-ben üzletileg is sikeres turisztikai portált hozott létre travelport.hu néven. A MIWO sikere ellenére 2002-ben a Magyar Turizmus Rt. nagy volumenű portálfejlesztési tendert írt ki, ez a fejlesztés azonban elhúzódott, és nem lett igazán sikeres. Szerencsére az ezt követő években az Rt. területi igazgatóságai sikeresebb regionális portál-fejlesztéseket hajtottak végre, így napjainkban az ország versenytársaihoz képest nincs versenyhátrányban ezen a területen. A gyors technológiai fejlődés azonban ismét az ezredfordulóra jellemző helyzetet alakított ki: a széles sávú, tömeges Internet-elérés, a multimédiás eszközök és a tranzakciós programok használatának terjedése miatt a jelenlegi rendszerek gyors elavulása, versenyhátrányba kerülés várható, illetve megfelelő irányú, sebességű és színvonalú fejlesztésekkel versenyelőny nyerhető. A Magyar Turizmus Zrt a turisztikai stratégiák alapján minden évben turisztikai marketingtervet készít. Ez tevékenységének alapja. A jelenlegi tendenciák szerint a Magyar Turizmus Zrt. tisztítja profilját, és e szerint a megfogalmazott üzleti céljait közvetlenül segítő tevékenységeket támogat. Ezek a célok magukban foglalják a belföldi vendégéjszakák számának 1%-os növelését, a külföldi vendégéjszakák számának 2%-os növelését, valamint a konferenciaturizmus forgalmának 5%-os növelését. A szervezet hagyományosan külpiaci és belföldi lakossági marketingkommunikációt, valamint szakmai értékesítés-ösztönzést végez. 2011-től e mellett a stratégiai marketingkommunikáció jegyében megerősödik a márkakommunikáció, belföldön szemléletformáló kampányok indulnak. Az egészségturizmust első helyen kiemelő kormányzati stratégiáknak megfelelően az új turisztikai országpozíció a víz koncepciója köré épül. Hasonló megfontolásból szakítottak azzal a korábbi gyakorlattal, hogy tematikus éveket hirdetnek meg, és folyamatosan a felszín alatti vizek gazdagságát, Magyarországot, mint az egészségturizmus hazáját propagálják. 4.2.2. Nemzeti turizmus-fejlesztési stratégiák A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) 2005-ben készült, és az EU-s támogatásokhoz igazodva 2013-ig tekint előre. Elkészülte már önmagában is pozitív eredménynek tekinthető.
47
Ez értelemszerűen a nemzeti turizmus marketing alapja is. A stratégia letölthető a Magyar Turizmus ZRt. által fenntartott honlapról: http://itthon.hu/szakmai-oldalak/stretegiai-dokumentumok/nemzeti A stratégia bevezetője szerint a rendszerváltoztatást követően sokan felismerték, hogy a piacgazdaság hazai kiépülése megteremtheti a feltételeit annak, hogy a turizmus a világtendenciákhoz igazodva Magyarországon is a gazdaság motorjává váljon. A látványos és eredményes fejlesztések ellenére ugyanakkor korábban nem került elfogadásra az ágazat hosszú távú átfogó fejlesztését megalapozó stratégia. A turizmus területén tevékenykedő vállalkozásoknak és a szakmai szervezeteknek is elvárása egy olyan átfogó, iránymutatásul szolgáló turizmusfejlesztési stratégia, amely hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átívelően jelöli ki az ágazat fejlesztési irányait. Az ágazatban is tapasztalható egyre fokozódó versenyhelyzet, az egységes európai belső piac, a folyamatosan változó fogyasztói igények, valamint az új trendek és utazási formák megjelenése indokolják, hogy átgondoltan, meghatározott célok mentén valósuljon meg a turizmus fejlesztése. A nemzetgazdaságban betöltött szerepe ellenére a turizmus háttérbe szorult a kormányzati, politikai véleményformálók körében, ennek következtében az ágazat alkupozíciói gyengék: a stratégiától, illetve megvalósításától a turizmusban érdekeltek az ágazat elfogadottságának és egyben alkupozíciójának erősödését is. Az NTS célstruktúrája átfogó, sarkalatos, specifikus és horizontális célokat tartalmaz. Átfogó cél (melyek egyben a stratégia pilléreit is kijelölik) az emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, a turistafogadás feltételeinek javítása, az attrakciófejlesztés, az emberi erőforrás fejlesztés és a hatékony működési rendszer kialakítása. A legfontosabb, a jegyzet témájával összefüggő sarkalatos fejlesztési cél a turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása, a termékfejlesztés (specifikusan kiemelve a természeti adottságokra, hagyományra, örökségre épülő kínálatfejlesztés és az innováción alapuló kínálatfejlesztés), valamint a desztinációfejlesztés. Az elérhetőség javításához kapcsolt az „élményben utazunk”, a humán erőforrás fejlesztéséhez a „barátságos profizmus”, a hatékony működési rendszer kialakításához a „talpára állított piramis” szlogen. A fejlesztésekre a működési költségekkel együtt 2005 és 2013 között a tervek szerint mintegy 520 milliárd forint közpénz lett tervezve ebből az EU forrás 235 milliárd, a hazai finanszírozással együtt 315 milliárd forint. E mellett a stratégia 600 milliárd forintot meghaladó magánforrással is számol. 4.3. A regionális turisztikai marketing, TDM A regionális turisztikai marketing az országoshoz képest kevésbé imázs-alapú, nagyobb mértékben támaszkodik a régióban jellegzetesen megtalálható vonzerőkre, illetve a régió jelentős turisztikai eseményeire. Irányítását a Magyar Turizmus ZRt regionális irodái végzik, amelyek általában nem a régió központjában, hanem turisztikailag legjelentősebb nagyvárosában vannak (pl. Gyula, Eger). A Balatonnak és a Tisza-tónak külön regionális irodája van. Az országos stratégiák mellett a Magyar Turizmus ZRt keretében 2005-ben regionális stratégiák is készültek. Részben ezekre épültek később a regionális operatív programok turisztikai prioritásai. A turizmus a vidékfejlesztés, illetve a területfejlesztés egyik legfontosabb eleme. Ebben az értelemben helyes, hogy az EU források elosztását szabályozó regionális operatív programoknak a leginkább kiemelt területe. A központi szempontrendszer részleges hiánya azonban súlyos ellentmondásokat is szül: nem föltétlenül a nemzetközi 48
keresletnek megfelelő létesítmények épülnek, nem elég átgondoltak és komplexek a beruházások, gyakran nem a legalkalmasabb helyen valósulnak meg. Jó példa erre a Délalföldi Régió: szakmailag érthetetlen, hogy pont a régió nemzetközileg legismertebb fürdővárosának, Gyulának nem jutott kiemelt projekt fürdőfejlesztéséhez, pedig egyedi fejlesztési elképzelése, a Világfürdő koncepciója 2005 óta ismert. Ezzel együtt helyes, hogy a támogatások régiónként legyenek tervezve és elosztva, de szerencsésebb lett volna, ha néhány nemzetközi jelentőségű program, valamint a régiók fejlettségi különbségeit kiegyenlítő program (pl. a turizmust is megalapozó rehabilitációs központok vonatkozásában) központilag terveződik. 4.3.1. Klaszterek, turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek Helyi, illetve térségi, regionális szinten a turizmus fejlesztését nem csak a közszféra (önkormányzatok, regionális fejlesztési ügynökségek) szervezetei, hanem egyre inkább az érdekeltek szélesebb spektrumából alakult szervezetek tervezik. Ezekben a szervezetekben általában alapítók, vagy tagok az önkormányzatok is, de a tagok többsége a turisztikai piacon működő vállalkozás, illetve intézmény. Ebből következően az általuk végzett tervezés más, általában rövidebb távú, és gyakorlat-orientáltabb. Az ilyen típusú szervezetek között a turizmusban a klaszterek terjedtek el leginkább, így részletesebben ezeket ismertetjük. A magyarországi turisztikai témájú klaszterek jellemzően marketingszemléletű térségi együttműködések. Porter klasszikus értelmezésében a klaszterek egymás mellé települt és egymással kapcsolatban álló (ipari) vállalkozások, önkormányzati szervek, kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, pénzügyi intézmények együttese, amelyek tevékenységüket azonos szélesebb értelemben vett iparágban fejtik ki, és egymást kiegészítő tulajdonságokkal rendelkeznek. A klaszter alapvetően meglévő kapcsolatokra, helyi versenyelőnyt jelentő tényezők kiaknázására, fejlesztésére koncentrál. Az európai országok tipikus klaszterágazatai között található a turizmus (Ausztria, Anglia, Portugália, Spanyolország, Olaszország). A „gyógy- és egészségturisztika” klaszterágazat pedig Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország esetében jelentős. Jól látható, hogy azokban az országokban jelentek meg a turisztikai és egészségturisztikai klaszterágazatok, amelyek egyben Európa legnépszerűbb turisztikai fogadóhelyei5. Ha Magyarországon a turisztikai szektorban meglévő klasztereket vizsgáljuk, akkor az egészségturizmus terén találunk a legtöbb szerveződést. Az egészségturizmus területen a klaszter jelentősége mérhető a klaszterekben megjelenő szervezetek számában, a klaszterek által lefedett „termál-terület” nagyságában, a tagok bevételében, a közvetett módon mért eredmény pedig a termál-terület versenyképességének erősödése lehet. A klaszterek legfontosabb tevékenysége a közös marketing, az információ-áramlás biztosítása, a szakmai képzés, tájékozódás, de az innovációs kezdeményezésekre is van példa. A Magyarországon található fontosabb termálklaszterek: Pannon Termál Klaszter (Nyugat-Magyarország és a Balaton) 5
Könyves Erika (2008): Klaszterek szerepe a turizmusban, "Hagyományok és kihívások a menedzsmentben", Debrecen, pp. 374-381. alapján
49
Észak-Alföldi Termál Klaszter Egyesület Észak-Magyaroszági Egészségturisztikai Klaszter Dél-Dunántúli Termálklaszter Dél-alföldi Termálklaszter.
A termálklaszterekben a gyógy-, termálfürdők, strandok játsszák a meghatározó szerepet. Az önkormányzatok részvétele is igen jelentős, (különösen az Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület esetében), ezen önkormányzatok általában fürdőtulajdonosok, üzemeltetők is egyben. A szálláshelyek leggyakrabban a gyógy- vagy wellness szállodák, de vannak termálvagy gyógy-kempingek, hotelek, panziók is. A termálklaszterekben jellemzően részt vesznek oktatási, képző intézmények is. A felsőoktatási intézmények szerepe nemcsak az oktatásban, de az innovációban, a kutatásban is jelentős. Tipikus, hogy egy-egy tanácsadó cég is tagja a termálklaszternek, (a Pannon Termál Klaszterben 3 tanácsadó cég is). Szervező, fejlesztő szervezetként általában a Magyar Turizmus Zrt, illetve a régió marketing igazgatósága, Tourinform iroda, vagy a régió (ÉM) fejlesztési ügynöksége vállalt tagságot. Egészségügyi intézmények közül egy-egy kórház, ill. gyógyászati centrum található a termálklaszterekben. Egyéb szervezetek között a témával foglalkozó magazin, építőipari cég, ruházati, tisztító cég, uszodatechnika, kereskedelmi vállalkozás tagja a klaszternek. A tagok működési területükön hathatós segítséget tudnak nyújtani a klaszternek. A különböző szakmai megközelítések segítik a jobb marketingstratégia megfogalmazását is. A regionális operatív programok támogatásai nyomán megalakultak, illetve egyre inkább meg fognak alakulni a turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek, és néhány év múlva – ha a kormányzati politika továbbra is támogatni fogja ezt az irányt – a tervezésben ezek a klasztereknél fontosabb szervezetek lesznek. Ezek kialakulásának sebessége azonban régiónként eltérő: így például az Észak-magyarországi Régióban a legtöbb jelentős desztinációban már 2009-ben megalakult a TDM szervezet, és például Eger környékén már a térségi szervezet is létrejött, addig az Észak-alföldi Régióban csak Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Nyíregyházán alakult, és 2011-ben sem történt érdemi előrelépés. Formálódóban van Jász-Nagykun-Szolnok megyében az Alföld Szíve Térségi TDM, amely jelenleg egy hasonló nevű egyesület formájában működik, de térségi TDM szervezetként történő hathatós működését az is nehezíti, hogy 2011-ig a megyében egyetlen TDM szervezet sem alakult. A turizmusfejlesztési stratégiában rögzítettek alapján egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendőit a helyi desztináció menedzsment szervezet végzi, amely „… a helyi lakosság, az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók szoros együttműködésével a helyi turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztésével és promóciójával foglalkozik.” Ezek az elvben alulról szerveződő szervezetek a turizmus szolgáltatók együttműködési fórumaiként is értelmezhetők. Szakmai jelentőségük egyrészt az együttműködés megteremtése, formalizálása kapcsán, másrészt a szolgáltatók turistákkal történő közvetlen kapcsolata, igényeik ismerete kapcsán megfelelő működés esetén nyilvánvalónak tekinthető. Ehhez természetesen az kell, hogy valóban az elveknek megfelelően szerveződjenek (és pl. ne az önkormányzat vagy egy domináns szolgáltató álljon a háttérben), másrészt a kommunikáció és a döntéshozatal demokratikus és szakmailag megalapozott legyen. Csak az ilyen szervezetekre alapozott térségi, illetve magasabb szintű TDM szervezeteknek lehet a hagyományos területi turisztikai szervezetekkel szemben valós előnye.
50
A működés alapja a deszinációfejlesztési stratégia, amelyet a turisztikai stratégiák elfogadott fogalomrendszere és módszertana alapján kell elkészíteni. A gyakorlatban a fejezetek szerkezete a „deszinációfejlesztési stratégia tartalmi felépítésének vázlata - segédlet a TDM pályázatok megvalósításához” NFÜ-s anyag alapján készül, 7 éves időtávra. A stratégián alapuló 1-2 éves operatív cselekvési programok jelentik a gyakorlati munka alapját. A TDM szervezetek leggyakoribb feladatai: Szervezetfejlesztés, kapcsolatok, együttműködési formák kiépítése Információk, turisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása, közvetítése Desztinációfejlesztési stratégiák és cselekvési programok készítése A stratégián alapuló termékfejlesztés, projektmenedzsment Marketing tevékenység, desztinációs márkaépítés Monitoring, vendégelégedettség mérése Ezek közül a marketing mellett kiemeljük a helyi vállalkozók tájékoztatásának fontosságát a következő területeken: A turistaforgalom prognosztizálása: szükséges, hogy a vállalkozók a lehetőséghez képest felkészültek legyenek a környező országokból érkező turistaforgalom várható mértékéről. Mivel egyre inkább jellemző a „hosszú hétvégés” turizmus, ezért kiemelt jelentősége van, hogy a vállalkozók információval rendelkezzenek a helyben nagy turistaforgalmat generáló országok nemzeti ünnepeiről. Az események időpontja: szükséges, hogy a helyi szervezésében létrejövő eseményekről (fesztiválok, koncertek stb.) minél korábban értesüljenek a magánvállalkozások. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az események ütemezését a jelenlegi gyakorlatnál korábban kell meghatározni, másfelől azt is, hogy erről a vállalkozókat hatékonyabban kell értesíteni. Pályázati, kiállítási lehetőségek: lényeges, hogy a helyi turisztikai vállalkozások időben értesüljenek a rájuk vonatkozó lehetőségekről, mert egy kisvállalkozótól nem várható el, hogy folyamatosan kövesse az ezeket minden vállalkozó számára közzétevő csatornákat.
4.4. Helyi marketing A 2005-ben elfogadásra került Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia egyik fő célkitűzése: hatékony működési rendszer, azaz új turisztikai intézményrendszer kialakítása a turizmus területén. Jelenleg a turisztikai szervezeti rendszer működésének minden szintjére jellemző, hogy a promóciós tevékenység elválik a termékfejlesztéstől, a stratégiatervezéstől és a projekt-menedzseléstől. Az egyes turisztikai célterületeken hiányzik a komplex desztináció menedzsment, azaz egyik szinten sincs integrált tervezés és végrehajtás. A desztinációfejlesztés komplex szemlélettel, integrált megoldásokkal szolgálja a turisztikai szektor fejlődését. Az egymáshoz kapcsolódó, turisztikai célterületek, desztinációk lehatárolására azért van szükség, hogy az adott terület turizmussal összefüggő fejlesztési és marketing feladatai egységesen kezelhetővé váljanak. A promóció területén a fejlett turizmussal rendelkező országokban a turizmusnak piramisszerűen egymásra épülő, együttműködő rendszere van, ami elősegíti a hatékony marketing kommunikációt. Ennek a rendszernek a tapasztalatai jó példával szolgálnak a hazai desztináció menedzsment kiépítésére. 51
A helyi turisztikai marketing nagyban hasonló a regionális turisztikai marketinghez, de a helyi imázst a konkrét kínálathoz, eseményekhez jobban kapcsolódva igyekszik közvetíteni. A TDM-ek felállásával várhatóan növekedni fog a TDM-tag szolgáltatók ajánlatait is tartalmazó promóciós tevékenység. Szintén a helyi turisztikai kommunikációra jellemző, hogy összefügg, estenként egybemosódik a városi, települési kommunikációval, valamint az, hogy egyik alapja a helyi idegenforgalmi adó. A helyi turisztikai marketing erősen épít a konkrét vonzerőkre. Amennyiben teheti, akkor épít a brand-ekre is, ezeket igyekszik erősíteni, és a marketing-komminikációt ezekre építi. Eger esetén például a brand-eknek rendszere is azonosítható, kezdve a legerősebbektől, amelyek a borhoz, a várhoz és a barokk belvároshoz köthetők, a gyengébbekig, mint a fürdőváros, törökfürdő, templomok városa, a Bükk kapuja. Ezek közül pl. az Egri Vár és a török ellenes harcok, illetve a török fürdő, vagy a bor és a Bükk bortermelésre használt lankái összeköthetők, egymást erősítik, mint ahogy a fő brand-ek is: a Dobó térről (a belvárosi főtérről) szép a kilátás a várra, előtérben Dobó és a várvédők szobrával, a Bikavér legendája a várhoz kötődik, a borfesztiválok egy részét a Dobó téren rendezik, melyhez a hátteret a barokk épületek adják. 4.5. Termékmarketing-példa: modern spa termék- és imázs-építése A modern, komplex spa termékek a wellness alapelveit figyelembe vevő filozófiára épülnek. Maguk a termékek is ezt a filozófiát fejezik ki, ezek összessége határozza meg az arculatot is, melynek minden eleme a filozófia megvalósulását sugallja. Példaképpen a jelenleg hazánkban ezt talán a legteljesebben megvalósító Magnólia Day Spa anyagai alapján írjuk le 6 a termékeknek ezt a világát. Hangsúlyozzuk, hogy ez esetben a termékfejlesztés – mely ősi kultúrák technikáiból komplex, modern spa-termékeket hoz létre – maga is a marketingtervezés integráns része. A filozófiát a következő szövegek közvetítik: „Hagyja, hogy elvarázsoljuk! Létezik egy hely, ahol Ön a legfontosabb ember, ahol minden feszültsége oldódik, ahol minden annak jegyében történik, hogy tökéletes testi-lelki-szellemi harmóniába kerüljön. A Magnolia Day Spa a hétköznapok gondjaiból mesés tájakra repít. A magnolia az egyik legősibb kétszikű növény, virága gyönyörű, illata varázslatos. Az állandóság és a harmónia szimbóluma, mely túlmutat minden viszontagságos időszakon és újra meg újra elvarázsol. Ez a mi célunk is: Ön bármikor is tér be hozzánk, gondtalanná tesszük a nálunk töltött időt, hogy úgy érezze, egy szebb világban kalandozhatott, melynek eredményeként újjávarázsolva, könnyedén átlendül hétköznapjain. Merüljön el a Magnolia Day Spa világában és tapasztalja meg a tökéletes kikapcsolódást! Utazzon velünk a varázslatos keletre, ősi kultúrákba, egzotikus trópusi tájakra! Élje át, ahogy testét, lelkét és szellemét életerővel töltik meg az ősi indiai, ayurveda kezelések. Fedezze fel a csokoládé, a szója, a méz érzéki simítását. Élvezze a bambuszerdő susogását, a keleti olajok forró érintését, a fűszeres gyümölcsök élénkítő erejét, merüljön el a török fürdők bársonyos
6
http://magnoliadayspa.hu
52
pezsgésében. Engedje, hogy átölelje az ősi titok, a trópusi szigetek bujasága, élje át újra az ismeretlen izgalmát.” Az ennek megfelelő választható kezelések közül néhány: Chakra Dharma - Az energiaközpontok rezgése „A gyógyítás egyik ősi művészetének, a kristály- és drágakőgyógyászatnak titkát osztjuk meg Önnel ebben a rituáléban. Érezze bőrén a misztikus tájak lávaköveinek simogató, meleget adó rezgését. Élje át, ahogyan a kövek rezgése harmonizálja, tisztítja és megnyitja energiaközpontjait. Tapasztalja meg, ahogyan testében szabad út tárul fel az életerő, a chi számára, hogy egész testét átjárja a megújulás, a harmónia és a nyugalom. A teljesség megtapasztalásában segítségére lesz a háttérből beszűrődő éteri zene, a gyertyák fénye, a kristályinga és a testét simogató illatos növényi és esszenciális olajkeverék (mogyoró, napraforgó, édesnarancs, levendula, geránium és rózsafa olajok). „ Pindasweda – az 5 elem játéka „Engedje meg az élet 5 elemének, hogy megajándékozza Önt azzal az energiával, amelyre a legnagyobb szüksége van. A FÖLD elhozza Önnek a stabilitást, a VÍZ felkínálja a változtatás lehetőségét, a TŰZ megadja az átalakításhoz szükséges energiát, a LEVEGŐ mozgást gerjeszt és az ÉTER létre hívja kívánságát! A rituálé során megtapasztalja a nyugalom, a harmónia és a biztonság teljességét. Gyógynövényekkel teli, langyos olajjal átitatott, finom tapintású, kellemesen meleg, kis zsákocskákkal gyengéden átmasszírozzuk egész testét. A masszázs hullámszerű, ringó mozgása, a háttér megnyugtató zenéje, a testét körbeburkoló melegség szinte álomba fogja ringatni. Az illóolajok illatának (szantálfa, édesnarancs, rozmaring, levendula) köszönhetően elutazik lelkének, szellemének eddig még ismeretlen birodalmába.” Loka Sodi – A bolygók ösvénye „Csillagövi jegyének megfelelő aromagyertya illata indítja el Önt a bolygók ösvényén, ahol a szférák zenéjét hallatja Önnel az univerzum. Mindeközben sheavajas, édesmandula és kókuszolajos simogatás ébreszti fel érzékeit a gyertyák fényárjában. A bolygók ereje testének minden egyes sejtjét regenerálja, és energiával tölti fel. Lelke és szelleme finom fürdőt vesz a kozmosz teljességében.” Shirodhara – a harmadik szem ébredése „A Shirodhara kezelés alapja az ezeréves indiai ayurvéda tudomány. Szanszkrit nyelven "Shir" fejet jelent, a "Dhara" szó a “folyni” ige megfelelője. A Shirodhara egy nagyon kellemes, életenergiával feltöltő, lelket megszépítő rituálé, amely során langyos olajcseppek lassan folydogálnak homlokára, a harmadik szeméhez. Mindeközben gyengéd indiai fejmasszázs segít ellazulni és az energia áramoltatással feloldódnak a stressz által okozott lelki, fizikai és szellemi blokkok. Spirituális felfogás szerint harmadik szemünk a lelkünk lakhelye. Felébresztésével kapcsolatot tudunk teremteni spirituális világokkal, élesíthetjük megérzéseinket,
53
érzékelésünket. Segít feldolgozni, megérteni mélyről feltörő érzelmeinket, legyen az harag, düh vagy félelem.” Látható, hogy valódi kezelések kapnak itt misztikus csomagolást, amely a termék eladhatóságát, árszínvonalát is nagymértékben meghatározza. Ezeket a kezeléseket természetesen csak egy exkluzív szalonban lehet eladni, ahol a design és a szolgáltatás igénybe vételének szervezése is megfelel a filozófiában megfogalmazottaknak. Ugyanez vonatkozik a weblapra és a reklámra is: a képi világ koherenciája, minősége meghatározó jelentőségű. Ez a megközelítés még elég egyedi, pedig amennyiben Magyarországot valóban, mint a termálvizek országát igyekszünk pozícionálni, akkor használnunk kell a nemzetközi spa világban meg szokott marketing-kommunikációs formákat is.
54
5. Online marketing – az egészségturisztikai szolgáltatók lehetőségei az információs társadalomban A turizmus informatika segítségével történő fejlesztése lényegében csak a kilencvenes évekre jellemző. A technológiai fejlődés következtében a létrejövő rendszerek már nemcsak a marketing, hanem egyre inkább a foglalás-menedzsment terén is meghatározó jelentőségűvé válnak. Az információs társadalom felé közeledve annak egy-egy aspektusa fokozatosan dominánssá válik. A turizmus különösen sok olyan folyamatot tartalmaz, amely informatikai eszközökkel jól kezelhető, és a világháló segítségével a legszélesebb rétegek számára is kitűnően elérhetővé tehető. Ki lehet jelenteni, hogy a turizmus az információs társadalom egyik húzóágazata. Az európai online utazások értékesítése dinamikusan nő. 2006-ról 2007-re 24 százalékkal növekedett, így elérte a megközelítően 50 milliárd Euros forgalmat az európai piacon, amely 19,4 százalékos piaci részesedést jelent (Marcussen 2008). Érdekes ennek a forgalomnak a földrajzi vizsgálata is. E szerint az Egyesült Királyság az európai online utazási piac 30 százalékát uralta 2007-ben (2006-ban 34%), a második Németország volt 19 százalékos piaci részesedéssel (2006-ban 20%). A kis lélekszámú, de fejlett információs társadalommal rendelkező Észak-Európa 11%-al részesül, a nagy lélekszámú Dél-Európa 14%-al, a 12 újonnan csatlakozott tagállam ezzel szemben összesen csak 3%-al. Az online turisztikai piac ágazatai közül a repülés a legjelentősebb (57%), megelőzve a hotel-ágazatot (17%). táblázat Online utazások piaci trendje Európában 1998-2007 (EU27+EFTA3)
I. Év
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Piacméret milliárd Euro 200 210 225 222 221 215 220 235 247 254
milliár Euro 0.2 0.8 2.5 5.0 8.9 13.9 20.8 30,2 39.7 49.4
Online eladás a piac %-ában 0.1% 0.4% 1.1% 2.3% 4.0% 6.5% 9.5% 12.9% 16.1% 19.4%
növekedés %-a N.A. 257% 216% 99% 77% 56% 50% 45% 31% 24%
Forrás: Centre for Regional and Tourism Research, Denmark
A fentiekből következik, hogy Magyarország turisztikai értékeinek marketingjét az online marketing követelményeihez kell igazítani ahhoz, hogy ezeket a jövőben minél szélesebb körben, minél hatékonyabban lehessen értékesíteni. Az értékeket új, az eddigieknél hatékonyabb médián keresztül lehet és kell eladni, olyanon, amely nemcsak a turisztikai kínálattal kapcsolatos attitűd formálásában és a vásárlási döntés kialakításában bír szereppel, hanem egyben a vásárlás, üzletkötés közvetlen, távolságtól független, gyors és hatékony módját is nyújtja. Az elmúlt években az informatika szerepe ugrásszerűen megnőtt a turizmus csaknem minden területén. Ezen belül ki kell emelni a következőket: 55
Az utazni szándékozók számára a legfejlettebb országokban ma már az Internet az elsődleges információ-forrás Kiépültek a világméretű helyfoglalási rendszerek Már az 1999-es karácsonyi szezonban az USA-ban többen foglaltak online repülőjegyet, mint hagyományos módon. Ez volt az első „előzés” az online világban, és hangsúlyozni kell, hogy ez éppen a turizmus-iparban történt A fejlődésnek a motorja az információs társadalom kialakulásának a folyamata, ami komplex módon alakítja át a társadalmat és a gazdaságot. Magyarország, a magyar gazdaság szempontjából az informatika a lehetséges kitörési pont. Az informatika területén potencírozott fejlődés az egyik pillére lehet a következő évtized gazdasági növekedésének, és az informatika területén (elsősorban az elektronikus kereskedelemben) éppen a turizmus az egyik legfontosabb terület. A turizmus-informatika szempontjából különösen fontos látni, hogy az egyre komplexebb infokommunikációs szolgáltatások viszik előre a fejlődést. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a levelezés vagy az általános célú információ-átadás visszaszorult volna, de a gazdaságra, és ezen keresztül a társadalom átalakulására leginkább a szolgáltatásokat kínáló, aktív weblapok fejlődése, mind tömegesebb igénybe vétele hat. Sokan ezt „tartalom”-ként azonosítják, de valójában ettől kissé eltérő kategóriáról van szó: a lényeg az, hogy olyan dolgokat tudunk a weben keresztül elvégezni, amit korábban csak a valós életben cselekedve, sokszor fáradságosabban, lassabban és kevésbé jól informálva tehettünk meg. A tartalom ennek lényeges eleme, de nem minden tartalom köthető szorosan az infokommunikációs szolgáltatásokhoz, és más jellemzők (elsősorban az interaktivitás) hasonlóan fontosak. A jelenleg nemzetközileg folyó fejlesztések alapján kijelenthető, hogy az Internet tartalma és szolgáltatásai elérési csatorna vonatkozásában megváltoznak: ugyanaz a tartalom és szolgáltatás számítógépről, kézi eszközről és mobiltelefonról egyaránt igénybe vehetővé vált (a megfelelő programok a különböző formátumokat nagyrészt automatikusan tudják generálni). Ez a szolgáltatások folyamatos, kiterjedt használatához fog vezetni. A turizmusban jelenleg a következő informatikai termékekkel és eszközökkel kell számolni: dominánssá váló elektronikus marketing kiadványok, döntően webek, kisebb részben CD-k, mobil alkalmazások, helpdesk-információk turisztikai portálok összekapcsolt és intelligensen kezelt adatbázisok térképi megfeleltetések (az adatbázisok és a webek integrálásával): a magyarországi webek legnagyobb gyengeségének tekinthető a használható térképek hiánya. elektronikus tranzakciós webek, amik segítségével bármit el lehet intézni, elektronikus kereskedelmi lehetőségek elektronikus foglalási ágensek utazás-optimalizáló funkciók megjelenése és elterjedése a fentieken alapuló mobil alkalmazások az úton lévő turisták számára (a mobil alatt nem csak mobiltelefont értve – így pl. az USA-ban már általánossá vált az elvileg ilyen célra is alkalmas autóba szerelt fedélzeti számítógép) e-procurement rendszerek logikáján alapuló turisztikai piacterek A légitársaságok számára nagy lehetőséget biztosít a számítástechnika-informatika, különösképpen az on-line technológiák rohamos fejlődése (Gál 2007). Az utazási portál az integráció és együttműködés megfelelő terepe lehet. Itt lehetőség nyílik újabb piaci szegmens 56
felkutatására, értékesítésére, keresztértékesítésre, közös adatbázis létrehozására, a termékek rugalmas összekapcsolására, visszajelzések fogadására és még sorolhatnám. Megfelelő szervezéssel és összefogással a szinergikus hatások bőven kiaknázhatók. A Nemzetközi Légifuvarozók Szövetségének felmérése kimutatta, hogy az elektronikus jegyrendszer 100%-os bevezetése esetén évi 2,8 milliárd dolláros megtakarítás érhető el iparági szinten - egy papírjegy ugyanis tízszer drágább, mint egy elektronikus jegy. Napjainkban egyre inkább érzékelhető a papírjegyek kiváltása (igaz, sajnálatos módon nem a jegyárakban, mert azokat a növekvő üzemanyag-árak és biztonsági költségek teszik egyre drágábbá). A turisztikai kutatók (Law, Leung és Wong 2004) hangsúlyozzák az Internet utazásra és turizmusra gyakorolt hatását. A kínálati oldalon az Internet lehetőséget nyújt arra, hogy a termék globálisan, minden potenciális vásárlóhoz bármikor eljusson. A kínálati oldal szempontjából nézve egy sikeres weboldal legfőbb jellemzői, hogy csökkentik az értékesítési költségeket, növelik a bevételt és a piaci részesedést. Az utazók szemszögéből az Internet lehetőséget nyújt arra, hogy közvetlenül a turisztikai termék előállítóival lépjenek kapcsolatba, továbbá, hogy bármikor és bárhol megvásárolhassák a kívánt szolgáltatást/terméket. Az információ- és kommunikációtechnológia alapvetően meghatározza az utazók ismereteit, hozzáállását és viselkedését. Mivel a termékek kínálata és ára online módszerekkel is egyre jobban áttekinthető és összehasonlítható, és az új e-üzleti megoldások (pl. online aukciók) jelentősen növelik az amúgy is mind árérzékenyebb turisták vásárlóerejét, az utazók egyre kevésbé tartják fontosnak a márkahűséget és egyre nagyobb kalandvágy jellemzi őket (Sigala 2005). A szállodaiparban is fokozódik a globalizáció, a konkurenciaharc, egyre gyakrabban cserélődnek a vendégek, nőnek a vendégek meghódításával járó költségek (és a vendégek elvárásai is), ezért a szállodák teljesítménye jelentős részben azon múlik, hogy hatékonyan ki tudják-e szolgálni a vendégeiket. A jövedelmezőség és a vendéghűség növelése érdekében a szállodák napjainkban különböző ügyfélkapcsolat-menedzselési stratégiák megvalósításán dolgoznak, melynek célja, hogy felkutassák, összegyűjtsék és tárolják a megfelelő információkat, majd – validálás után – megosszák őket a szervezet minden részlegével, hogy azok személyre szabott, egyedi vendégélmények létrehozásához használják fel őket. Az ICT a személyes élmények kidolgozásának és az ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM) megvalósításának egyik fő katalizátora. Ha a legfejlettebb országokhoz képest késve is, de mára Magyarországon is átalakultak a fogyasztási szokások az Internet hatására. A hazai e-vásárlók főként a könyv, CD, DVD, a műszaki cikkek, élelmiszer és a szolgáltatások közül a fordítás, repülőjegy vásárlása iránt vannak bizalommal (Zsolnainé, 2006). Zsolnainé kutatásában megállapította, hogy még 2002ben az interneten keresztül vásárolt termékek megoszlásában az utazás 9%-os arányt képviselt, addig ez 2006-ban már 30%-os részesedést mutat. A legszembetűnőbb változás a 2002. évhez képest, hogy jelentősen megnőtt azok aránya, akik repülőjegyet, utazást vásárolnak online módon. Ennek a kínálati oldal jelentős bővülése az oka. A Malév csak 2003 decemberében kezdte meg az online értékesítést, amit a Wizz Air megjelenése tett sürgetővé, hiszen ez utóbbi légitársaság nem működtet költséges jegyirodákat, kizárólag Interneten keresztül értékesít repülőjegyeket, így árai jóval alacsonyabbak voltak a Malév kínálta jegyáraknál. Mivel az olcsóbb „fapados” járatokra csak online lehet jegyet venni, és a Malév repülőjegy-árai is olcsóbbak körülbelül 20 százalékkal 57
az offline értékesített jegyeinek árához képest, természetszerűleg megnőtt az utazásokat tekintve a vevők onlie vásárlásának aránya. Az Internet megteremtette a különböző virtuális közösségek létrejöttének lehetőségét, amelyeket azonos érdeklődésű (potenciális) fogyasztók is létrehozhatnak (Zavodik 2005). A jelentőségük kiemelkedő lehet azon fogyasztói csoport döntési folyamatában, amely esetében nagy szerephez jut az autentikusnak minősített forrásból származó „szájreklám”, mivel a kevés idővel rendelkező fogyasztók megítélése szerint a véleményvezető ajánlását elfogadva jelentős energia (költség) takarítható meg. Törőcsik (2003) szerint a chatelések, a baráti beszélgetések alkalmával hallottak, olvasottak jobban érdeklik ezt a csoportot, mint a televíziós reklámok, az így szerzett információkat nagyobb bizalommal kezelik. Ezen közösségek szerepe jelentős a turisztikai piacon, hiszen a fogyasztó bizalmát meg kell szerezni a desztináció, a turisztikai termék, ill. szolgáltatások iránt. A tapasztalatok azt is megmutatják, hogy az uticél választásban döntő szerepe van az ismerősök ajánlásának, a megbízható baráti közösségek véleményének, utazási tapasztalatoknak. Ebben természetesen az uticélról kialakított képnek is döntő szerepe van („jó helyek” – Minca 1996, Michalkó 2007), de a kép kialakulása, ill. formálódása szintén leginkább a leírt mechanizmus révén történik. Az Interneten található tematikus webek felé mintegy kapuként funkcionáló speciális webhelyek, portálok jelentősége egyre nő, és szerepükkel ma már minden Internettel kapcsolatos professzionális elképzelésnél számolni kell. A portáloknak is megfigyelhető evolúciójuk, ami szerint kategorizálhatók:
horizontális portálok, keresők vertikális portálok, (elsősorban) mint információforrások portálok, mint szolgáltatások gyűjtőhelyei szoftverek futtatására alkalmas portálok
A portálok kezdetben - úgynevezett horizontális portálként - ugróhelyként szolgáltak más webhelyek felé. Ezek általában egy hatékony kereső köré szerveződtek (pl. AltaVista, Yahoo!), és az evolúciós, azaz a fejlődés irányát is figyelembe vevő szemlélet ellenére jelenleg is léteznek. Mivel jelentős forgalmat bonyolítanak, egyre komolyabb online reklámbevételre számíthatnak. Néhány jelentős külföldi speciális turisztikai kereső címe: About.com/travel Virgin.net/travel Travel.yahoo.com Vertikális portálnak nevezhetjük a több mélységű információt és szolgáltatást kínáló webhelyeket. Magyarországon jelenleg a legfontosabb funkciónak a hírek továbbítása és a chat-funkciók tekinthetők. Ezekről a portálokról eljuthatunk különféle tematikus webhelyekre, illetve szakportálokra. Az ilyen szakportálokhoz történő kapcsolódás szintén kívánatos, de világosan el kell határolni a központi törzsrésztől az ilyen kapcsolatokat. A turizmus szempontjából érdekes szakportálok lehetnek: utazás-szabadidő egészségügy-életmód közlekedés, autókölcsönzés programok, jegyvásárlás 58
kereskedelem (nem szabad lebecsülni azt, hogy a turisták szeretnek vásárolni, és esetenként ez lehet a fajlagos költés egyik legértékesebb eleme) Amerikában jónéhány portál látogatóinak (uniq user) száma több 50 milliónál, és az internetes szolgáltatások, elektronikus kereskedelem is egyre inkább ezeken keresztül bonyolódik. A jelentős turisztikai portálokra példa az Expedia, a Travelocity, a Preview Travel, a Bookings.com, a CheapTickets.com, illetve (a turisztikai kiadóktól) a Lonely Planet és a Rough Guide, Magyarországon a Travelport, a go.hu és a vista.hu. Megfigyelhető egy olyan trend, hogy a hírek, információk szerepe csökken, a szolgáltatások jelentősége pedig nő. Utóbbiakat tranzakciós helyeknek is hívják, és „end-node” -nak tekintik a fogyasztói Internethasználat szemszögéből. A jelen trendjei közül ki kell emelni a szoftverek futtatására alkalmas webhelyeket. Ezek lényegében operációs rendszer funkciókat is átvesznek, és akár operációs rendszerré is válhatnak. Mindenképpen valószínű, hogy a távoli szoftverfuttatás jelentősége ugrásszerűen meg fog nőni, és ebben a portáloknak is komoly szerepe lesz. Ez egyben eszköz lehet az informatikában nem túl járatos turisztikai kisvállalkozások problémáinak megoldására is. Ugyancsak számítani kell a mobilos és a palmtopos felhasználásra: a portálok tartalmának többféle csatornán keresztül is elérhetőnek kell lennie. Magyarországon a WAP a volt az első ilyen technológia. A WAP lényegében a mobiltelefon és az Internet összeházasítása. A fizikai korlátok miatt csak igen korlátozott Internet-funkciókat nyújtó technológia nem vált divattá. Az újabb, 3G-re alapuló technológiák azonban bizonyára azzá válnak (még ha kezdeti terjedési sebessége csalódás is a piaci várakozásokhoz képest), és ez lehetővé teszi a teljes mobilitás melletti azonnali információ-szerzést, mégpedig jóval több ember számára, mint ahány személyi számítógéppel rendelkezik. 5.1. A turisztikai célú weblapok A XX. század vége az Internet elterjedésének időszaka volt. Amerikában és néhány más országban az üzleti élet és a lakosság szokásai eddig soha nem látott mértékben változtak meg az ezredforduló körül. A világ más területein ez a változás lassabban folyik, de szintén megindult. A változások a turizmus területén különösen nagyok. Tekintettel arra, hogy a Magyarországra érkező, a beutazó turizmus bevételeinek döntő hányadát jelentő nyugateurópai utasok, illetve az egy részüket utaztató irodák körében ezek a változások gyorsabbak, mint nálunk, fennáll a veszélye a következőknek: a magyar turizmus piacvesztés előtt áll a jelenleg növekvő infrastrukturális turizmus-beruházások megtérülési rátája alacsonyabb lesz a magyar turisztikai ipar profitja csökken, mert a külföldi szolgáltatók jobb pozícióban lesznek a turisztikai termékek eladásánál, és mind az beutazók, mind a kiutazók vonatkozásában a profit egy jelentős része külföldön realizálódik A fenti veszélyeket csak a világ korszerű weblapjainak, portáljainak elemzésével, a tanulságok időben történő levonásával, hathatós központi programokkal és marketingmunkával lehet kivédeni.
59
A turisztikai weblapoknak több formája van. Ezek csoportosítása és elemzése mellett elsősorban az országok, Magyarországhoz hasonló méretű területek weblapjait célszerű megvizsgálni. Tekintettel arra, hogy a turizmus fejlődésére fordított források legjelentősebb része az egészségturizmus, gyógyturizmus fejlesztését szolgálja, ennek a fejezetnek is az ezzel foglalkozó része lett a legrészletesebben kidolgozva. Az egészségturizmus hagyományai és trendjei együtt határozzák meg a weben keresztüli marketinget, ezért nem egyszerűen a létező weblapok felsorolását és leírását adjuk meg, hanem a terület egészének elemzése alapján állapítunk meg kategóriákat, és a fejlődés irányát is érzékeltetve a kategóriákat használva végezzük el a feladatot. A weblapok és az idegenforgalmi szakma elemzése, az informatikai trendek figyelembe vétele alapján a fejlődés fő irányai a következők: Az Internet használatának általánossá válásával a bármilyen formában dokumentáltan létező turisztikai információ csaknem teljes egészében a weben is elérhetővé válik A komplex és nagy mennyiségű információ miatt egyre inkább a portálszerű megjelenés válik dominánssá. Egyértelmű cél az egyszerű bemutatás, leírás helyett az ügyfél igényeinek mind teljesebb kielégítése, többek között hatékony keresők alkalmazása Az egyes turisztikai vonzerők, termékek saját weblapja a marketing irányultságuk alapján differenciálódik: a weblap a tükre annak, hogy egy terméket, látnivalót (de tájegységet, várost, országot is) hogyan akarnak eladni. Technológiailag fontos a széles sávú Internet-elérés elterjedése, ami teljes körű multimédiás alkalmazások készítését teszi lehetővé (szép képek, videók, igényes grafika, zene vagy hang, stb.). Elterjedőben van az intelligens térképek használata. A webes böngészés mellett ezeket egyre inkább a gépkocsikba szerelt számítógépekben, menet közben is kezdik használni. A web használatának módja is változik: az információ-szolgáltatás jelentőségét egyre inkább felülmúlja a tranzakciók lehetősége: a felhasználók ügyeiket is el akarják intézni a weben. Az elektronikus kereskedelmi megoldások elterjedése, kibővülése. Már nemcsak erre szakosodott portálokon keresztül lehetségesek foglalások, hanem a szállodaláncok, légitársaságok és utazási szervezetek maguk is beléptek a piacra, ahol komoly verseny folyik. Megoldódott a biztonságos fizetés, kialakulóban vannak az intelligens, kapcsolt foglalási rendszerek. Több csatorna használata: a PC mellett a mobiltelefon és a palmtop jellegű eszközök is egyre jelentősebbek. Általánosak a külső információs terminálok, terjednek a nem ember által használt automatikus IP kapcsolatok. Az utazni szándékozók számára a legfejlettebb országokban ma már az Internet az elsődleges információ-forrás. Ebből a tényből kiindulva célszerű megvizsgálni a weblapok tartalmi kérdéseit és egyéb szolgáltatásaikat, a weblapok fajtáit turisztikai szakmai szempontból, valamint az egyes fajtákon belül a különböző megoldásokat, arculatokat. 5.1.1. A tartalomszolgáltatás és a tranzakciók 60
A hagyományos, információt nyújtó weblapok és a tranzakciókat lehetővé tevő weblapok között a tartalom szempontjából végzett kategorizálás különösen nehéz, mert a különböző célra készült webek között szinte folyamatos funkcionális átmenetek figyelhetők meg. Ráadásul a terminológia sem egységes, hiszen például az Internet szolgáltatások esetén a „tartalomszolgáltató” fogalom korábban, még nem a szolgáltatások dominanciája idejében született. Ebbe a fogalomba beleértik a különböző értéknövelt szolgáltatásokat nyújtókat is, függetlenül attól, hogy a szolgáltatásban a tartalom mennyire hangsúlyos. Természetesen a tartalom szolgáltatása is szolgáltatás, de lényeges különbség van a között, hogy csak felkerül valamilyen anyag a webre, vagy üzleti folyamatok (regisztráció, interaktív kommunikáció, fizetés, stb.) is rendelődnek hozzá. Az átfedésekre a gyakorlati életben jó példa az utazási szolgáltatások megoldása. Az online repülőjegy-értékesítés volumene napjainkban kezdi meghaladni a hagyományos eladásokat. Ez így egy új kereskedelmi csatorna, a fogyasztói elektronikus kereskedelem sikeres példája. Valójában a helyzet bonyolultabb, mert a siker mögött komplex szolgáltatások és a legolcsóbb lehetőségek megtalálására alkalmas e-procurement rendszerek (azaz business to business típusú elektronikus kereskedelem) áll. A szolgáltatási láncba a különböző termékek értékesítésének integrálása történik - azaz egy „agent” segítségével a repülőjegyhez foglalható a szállás, a bérautó, a biztosítás, a koncertjegy, segítő információs csomag keletkezik (így időés útvonaltervek), és változás esetén ez az egész automatikusan újraszerveződhet. 5.1.2. A turisztikai weblapok fajtái Az elsődlegesen turisztikai célú internetes anyagok más területekhez hasonlóan döntően egyszerűbb weblapokra és komplex portálokra bonthatók. Természetesen ezek elhatárolódása nem éles. A weblapok arculata fejlettségüktől és céljuktól függ: ezt leginkább a részletesen tárgyalt példán, a gyógyfürdők weblapjainak bemutatásán keresztül ismertetjük, ahol a kategorizálás alapjának éppen az arculatot választottuk. Funkció szerint elsősorban a következő internetes alkalmazásokról beszélhetünk (példaképp általában egy kisebb, de fejlettebb ország, Izland weblapjait említjük): Az egyes vonzerők, turisztikai termékek weblapjai. Ezek is sokfélék lehetnek, az információs laptól az image-domináns, művészi kivitelű honlapon át a portálszerű városi weblapokig, amik elsősorban már nem is ide sorolandók. Turisztikai szolgáltatások weblapjai: különösen a közlekedési cégek, illetve szervezetek (légitársaságok, vasúttársaságok, stb.), valamint a szállodák (esetleg éttermek: whatson.is) és szervezeteik weblapjai jellemzőek (pl. lemeridienhotels.com). Komplex szolgáltatásokat is kínáló vonzerők: lényegében az előző két kategória jellemzőit egyesíti. Ilyenek a külön fejezetben részletesen tárgyalt gyógyfürdőhonlapok is. Ide sorolhatók a tranzakciós szolgáltatásokat nyújtó városi weblapok (pl. londontown.com) – így a garmisch.de-ről egy olyan szálláskereső érhető el, ahol megadhatjuk, milyen típusú szállást keresünk hány ággyal, milyen árkategóriában, milyen ellátással. Az eseményorientált vonzerőről szóló weblapok az első kategóriához hasonlóak. Ilyenre példa a volcanoshow.is, ahol tájékozódhatunk az aktivitásukat gyorsan változtató vulkánok állapotáról, a látnivalókról és a veszélyekről. Egy másik példa a galapagos.org, amelyen a korábbi olajszennyeződés hatásait lehetett évekig nyomon követni. 61
Nemzeti és regionális turisztikai szervezetek weblapjai (az izlandi példánál maradva icetourist.is és goiceland.org, lokálisan az impresszív east.is és south.is). Turisztikai szakmai szervezetek weblapjai Kereskedelmi célú, e-commerce szolgáltatást is nyújtó weblapok (ilyen a travelport.hu, vagy Izlandban az aktuális információkat is gazdagon közlő eyeoniceland.com). Ismeretterjesztő célú weblapok turisztikai vonatkozásokkal: ilyenek például az Antarktiszról szóló weblapok (az extremeimages.com, a Sir David Attenborough munkája alapján készült j.e.m.com, a mastromedia.com), vagy az izlandi tengerbiológiai intézet hafro.is weblapja. Eseményről szóló weblapok: évfordulókról, dedikált évről (pl. az egészségturizmus éve), fesztiválokról szóló lapok. Ilyen például az 1000 éves keresztény Izlandról készített kristni.is. Turisztikai kiadók weblapjai: ilyen a Lonely Planet és a Rough Guide összetett, igényes weblapja. Hasonló célú a napi aktuális hírek bázisán turisztikai videók és könyvek vásárlását lehetővé tevő icenews.ic. Utazási irodák weblapjai, általában jellemzően turisztikai csomagok, esetleg szolgáltatások kínálatával. Lényegében ugyanilyenek a virtuális irodák is – ilyen például az Amerikában nagyon népszerű ski.com, ami egy speciális keresővel egybeépített sí-utakat csomagban ajánló (repülő + szállás + síbérlet), a foglalást is lehetővé tevő webhely, vagy a szolgáltatók licitálását is az üzleti modell részeként kínáló goto.com. A weblapokhoz hasonlóan a portáloknak is megfigyelhető evolúciójuk, ami szerint kategorizálhatók: horizontális portálok, keresők vertikális portálok, (elsősorban) mint információforrások portálok, mint szolgáltatások gyűjtőhelyei szoftverek futtatására alkalmas portálok Vertikális portálnak nevezhetjük a szakmai, a többszintű információt és szolgáltatást kínáló webhelyeket. Ezekről a portálokról eljuthatunk különféle tematikus webhelyekre, illetve szakportálokra. A turizmus szempontjából jellemző szakportálok: utazás (csomagok) utazási ajánlatok (image-ek) programok („ma este”) fesztiválok egészségügy-életmód közlekedés, autókölcsönzés helyfoglalás, szállodák A jelentős, szolgáltatásokat is nyújtó turisztikai portálokra példa az Expedia, a Travelocity, a Preview Travel. Egyre több légitársaság és szállodalánc is hasonló portált üzemeltet. Az Expedia az USA területén már automatikusan összehangolja a repülőjegy és a szálláskeresést, a jegyek, ill. a szobák elérhetőségét is vizsgálva: kétségkívül ez a jövő. A közelben a kereskedelmi célú, szolgáltatásokat kínáló portálra a legjobb példa a jól használható horvát adriatica.net, amely egyszerre szól az utazókhoz és az utazásszervezőkhöz.
62
6. Fejlődési irányvonalak, jövőbeni lehetőségek A nemzetközi trendek és a helyi lehetőségek elemzése alapján Magyarországon a jövőben a vezető turisztikai termék az egészségturizmus lesz, így a fejlesztési irányok között is ennek kell prioritást adni. Ez stratégiai szinten 2010-ben megtörtént. Fontos az egészségturizmus kiemelése az Észak - Alföldön is, amint azt az elfogadott regionális stratégiák (a turizmusstratégia és a ROP) is kimondja - a régió lehetséges fejlesztéseit példaképpen részletesen is leírjuk. A II. világháború előtt Magyarország a piacvezetők közé tartozott, de azóta megváltozott az iparág helyzete, tartalma, az üzleti modellek, a piaci viszonyok, és ezzel az ország az ezredfordulóig nem tartott lépést.. Bár Magyarországon közkeletű vélekedés, hogy az egészségturizmusban nagyhatalom vagyunk, ezt sem a számok, sem nemzetközi ismertségünk nem támasztja alá: az iparág vezetőit, befektetőit, véleményformálóit összefogó Global Spa Summit-on a szerző személyes tapasztalatai alapján alig néhányan ismerték hazánkat. Magyarország a GSS által készíttetett tanulmány szerint nincs az első 20-ban sem, és az európai kis országok közül egyedül Ausztria emelkedik ki, bizonyítva, hogy ez azért lehetséges. Ha nem lettek volna a Széchenyi Terv keretében fedett fürdő fejlesztések, lemaradásunk már behozhatatlan lenne. A fejlesztések sikere érdekében a megközelítésében is szakítani kell az eddigi gyakorlattal. A tömegturizmus felől a minőségi turizmus felé kell lépéseket tenni. Központokat kell meghatározni, a megcélzott vendégkör szerint differenciálni kell a fejlesztéseket és az arculatot, előtérbe kell hozni az olcsóbb (romániai, szlovákiai) vetélytársakkal szembeni versenyelőnyünket, az egészségügyi aspektusokat. Mindenképpen szükség van hazai spa innovációra, termékfejlesztésre, komplex spa brand-ek kialakítására. A piacon sikeres arculat kialakításához, és a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások arányának növeléséhez egyaránt elengedhetetlen az egészségügyi aspektus előtérbe helyezése. Fontos az iparág kapcsolatrendszerének újragondolása is. A turizmus sikere nagymértékben múlik a résztvevő kisvállalkozások sikerességén, ami pedig erősen függ a szabályozási, támogatási környezeten. A fejlesztéseket és az eredményességet segítő kedvezményrendszert, támogatási- és oktatási rendszert kell kiépíteni, újra kell gondolni az együttműködésre, közös fejlesztésre, működésre, marketingre ösztönző jogi és nem jogi szabályozást, a TDM-eket. A turizmus sikere számos dologtól függ, a nyelvoktatás helyzetétől a vendéglátók kedvességéig és képzettségéig, az ország gazdasági helyzetétől a közbiztonságig. Az egészségturizmus esetén kiemelt jelentősége van az egészségüggyel, (a fürdőkezelések finanszírozása miatt is) az OEP-pel, valamint az egészséges életmódot segítő rendszerekkel történő kapcsolatoknak, de pl. a borászati ágazatnak is szerepe lehet egy divatos szegmens, wine-spa (hotelek és kezelések) sikerre vitelében, amely téren Magyarországnak különösen jó adottságai vannak. Kiemelten fontos kérdés az egészségipari szereplők és az egészségturisztikai szolgáltatók közötti szerves kapcsolat megteremtése. 6.1. Speciális adottságok, javaslatok az Észak-alföldi Régióban A kirívóan egyenetlen rehabilitációs ellátási kapacitás-eloszlás miatt az esélyegyenlőségre és az elmaradott térségek fejlesztésének EU –s elvére tekintettel nyilvánvalóan elsősorban az ország keleti régióit kell fejleszteni. Figyelembe kell azonban venni, hogy a költség63
hatékonyság miatt nem lehet a meglévő adottságok figyelembe vétele nélkül fejleszteni. Szintén fontos, hogy megfelelő koordináció nélkül a politikai lobbizás miatt elaprózódó fejlesztések nem szolgálják a fő cél, egy versenyképes egészségturisztikai ágazat létrejöttét. Fontos, hogy ezeknek a fejlesztéseknek egyéni arculatuk legyen, mert a növekvő versenyben csak így van esély bevezetni őket a nemzetközi turisztikai piacra. A területi kiegyenlítődés, a vidék fejlődésének elősegítése miatt prioritást kell adni a fővároson kívüli, sőt lehetőleg a megyeszékhelyeken kívüli fejlesztéseknek. Ennek oka, hogy a gyógyturizmus és a rehabilitáció nem igényel olyan nagyvárosi hátteret, mint számos más fejlesztendő terület – ahol amúgy is a központokat kell fejleszteni. Már a jelenlegi NFT-nek is az a sajnálatos következménye, hogy a források csaknem kizárólag a megyeszékhelyekre kerülnek – az ÚMFT-ben, illetve a következő pénzügyi ciklushoz tartozó fejlesztési tervben ezt lehetőleg el kell kerülni. A Dél-Alföld mellett kiemelten fejlesztendő Észak-Alföldi régióban a gyógyturizmus szempontjából a legfontosabb egy nagy és néhány kisebb mozgásszervi rehabilitációs központ, illetve balneológiai - fizioterápiás egészségturisztikai szolgáltató központok fejlesztése. Nemzetközi szintű egészségközpont gyógyturizmus szolgáltatási fókusszal csak megfelelő minőségű gyógyvízre tervezhető, jelentős egészségügyi háttérre alapítható közlekedési szempontból megfelelő helyen, jó imázzsal rendelkező területen. A kiemelt mozgásszervi rehabilitációs központ számára az ideális helyszínnek Berettyóújfalu látszik. A fejlesztés központi program keretében történhet. Ez a rehabilitáció, illetve gyógyturizmus kis kórházak bázisán modell példája is lehet: bár megyéjében Berettyóújfalu az egyetlen megyeszékhelyen kívüli kórház, és megszüntetése az elmaradott bihari térség miatt hosszabb távon sem indokolt, finanszírozhatósága problematikus. Ezzel szemben adottságai jók: közel fekszik a debreceni repülőtérhez (ami a megyeszékhelytől Berettyóújfalu felé esik), kihasználhatja a szintén közeli Hajdúszoboszló hasonló gyógyvizének imázsát (a bevizsgált gyógyvíz a kórház területén van), és van területe a fejlesztéshez. Más szóba jöhető helyszíneknek vagy nincs kórháza (ami a szükséges egészségügyi háttér), vagy rossz az elérhetősége. A fejlesztésekhez ma már hozzátartozik a kapcsolódó fedett fürdő és néhány szolgáltató létesítmény is – utóbbiak többségét, valamint a kereskedelmi szálláshelyeket azonban már magántőkéből is lehet építeni. Az egészségturizmus egészségügyi hátterének felértékelődésével a régió legjelentősebb fürdőjének, Hajdúszoboszlónak is lépést kell tartani. Szerencsére az elmúlt években megtörténtek a szükséges lépések, van mire építeni. Az új fedett élményfürdő felépítésével a régi fedett fürdő egyértelműbb gyógy-profilt kaphat. A továbbfejlesztés a gyógyhely komplex fejlesztését, illetve a modern spa kezelések terén történő fejlesztést jelenthet. Berettyóújfalu Hajdúszoboszlóval együttesen is fejleszthető: ideális esetben Berettyóújfalu az egészségügyi hátteret és esetleg kisebb kihelyezett részleget biztosít, a fürdőváros pedig imázsa, ismertsége mellett vizes üzemeltetési tapasztalataival segít. Hajdúszoboszlónak amúgy is célszerű egy gyógytérség központjának lenni: ez Nádudvart, Kabát (esetleg Püspökladányt) és Berettyóújfalut foglalhatja magába. Speciális, kisebb központok fejlesztése is javasolható (1-2 db: meglévő rehabilitációs kapacitás bővítésével, pl. Szolnokon, Debrecenben és Nyíregyházán vagy Fehérgyarmaton) Emellett Debrecen a fürdő és a klinikák egymás mellett fekvése miatt kitűnően fejleszthető
64
lenne a nemzetközi trendeknek megfelelő medical wellness irányba, akár országosan kiemelkedő méretben is. Egyéb fejlesztések között megemlíthető a közepes mozgásszervi rehabilitációs járóbeteg szolgáltató intézmények fejlődő turisztikai infrastruktúra mellett, illetve gyógytényezővel rendelkező kistérségi központokban járóbeteg kezelők kialakítása, külső szolgáltatási kapacitással (pl. Cserkeszőlő, Tiszafüred, Balmazújváros vagy Tiszacsege, Kisújszállás, Hajdúnánás vagy Hajdúböszörmény, Tiszavasvári) Szintén fontos terület a spa-weblapok, egészségügyi intézmények gyógyturizmus-kínálatára tranzakciós portál fejlesztése, valamint az egészségturizmus HR-oktatás, képzés fejlesztése. 6.2. Az egészségügyi és turisztikai fejlesztések összekapcsolása Magyarországon az egészségturizmus csak akkor lehetne az erősödő piaci versenyben sikeres, ha a turizmusért felelős szervek és az egészségügyi fejlesztésért felelős szervek együtt terveznék. Kiemelhető, hogy a természeti kincseket kiaknázó turisztikai és gyógyító-megelőző szolgáltatások egymást erősítő összekapcsolása a cél. A gyógytérségek létrehozásával a központi elképzeléseknek megfelelően egy-egy térség egészségügyi intézményeinek földrajzilag és szakmailag meghatározott köre alkalmassá válhat a hazai gyógyturisztikai kínálat dinamizálására. A turisztikai ágazat a leírt szinergiák mellett azért is jól jár az egészségügy fokozott szerepvállalásával, mert egyes létesítmények EU-s támogatás igénybe vétele esetén alacsonyabb önrésszel építhetők így meg. A tervezett fejlesztések az EU elvek érvényesülése szempontjából is hasznosak, hiszen elsősorban az elmaradott területek fejleszthetők, és ezzel a ma még kirívó különbségek is mérsékelhetők az Észak-Nyugat Magyarország és a Főváros, illetve a keleti országrészek között. 6.3. Lehetőségek a nemzetközi egészségturizmusban Nemzetközi viszonylatban Magyarország két fő versenyelőnye termálvizeinek gazdagsága és a hagyományok, tradicionális fürdők. Látni kell azonban, hogy a termálvizeknek nincs meghatározó jelentősége a wellness turizmus területén, a tradíciók pedig inkább csak a modern kínálat mellett segítik a fürdőhelyeket a piaci versenyben. Tekintettel arra, hogy az országban néhány kifejezetten szép régi fürdő ellenére se a leghíresebb fürdővárosokhoz hasonló épített városi környezet, se kiemelkedően szép természeti környezet nem található, a az iparág meghatározó formája, a wellness turizmus terén nem reális a környező országok átlagánál lényegesebben sikeressé válni. A két fő versenyelőny azonban jól kihasználható a gyógyturizmus terén, azonban itt a kínálatot minden szempontból modernizálni kell. A gyógyvizek mellé telepített gyógyszállók üzemeltetése minőségi szakembergárdát és ellátási gyakorlatot feltételez elsősorban rehabilitációs, reumatológiai, kardiológiai és geriátriai szakterületen. Ez Magyarországon elsősorban az egészségügyi intézményekhez kötve alapvetően rendelkezésre áll. A gyógyszállókra épülő turizmust előmozdító egészségügyi szolgáltatói infrastruktúrák az érintett szakmákban kiépíthetők a 65
gyógyszállókon belül, illetve az elérhető közelségben elhelyezkedő ellátó intézményekben is. Ezt az ellátási formát azonban Európán kívül gyakorlatilag nem ismerik, és kontinensünkön belül is gyakran a meghaladott, kevésbé minőségi szolgáltatásokkal azonosítják. Csak központi programokkal lenne lehetséges az újrapozícionálás, a következő piacok megnyerése: Németország (és a hasonló Svájc): minőségi piac kifejezetten magas igényekkel – a németek elmaradásának fő oka a relatív minőségromlás, a korszerűtlenség (ide értve a korszerűtlen marketinget is). Olaszország (és Szlovénia): az olaszok körében ismertek és kedveltek a hagyományos gyógyturisztikai kezelések. Ezeket tradicionálisan belföldön veszik igénybe (ezért érkezett eddig kevés olasz gyógy-turista), de a társadalombiztosítási finanszírozás ottani szűkülése Magyarországnak komoly piaci lehetőségeket jelent. Oroszország (és a Szovjetunió volt országai): ismertek a szanatóriumok, de az utazást megfizetni tudó elit csak egy modernizált formában, komplexebb kínálattal választaná tömegesen a hazai intézményeket Távol-Kelet: az európaihoz hasonló az elöregedési folyamat, és emellett elég jó az országimázsunk. Elsősorban Japánból, Koreából, Kínából és Vietnámból lehetne nagyobb számú gyógy-turistát megnyerni az adott országra optimalizált kínálattal és marketing stratégiával (pl. Japánban ismerik a gyógyvizet és érdeklődnek a zenénk, kultúránk iránt, Vietnámban fontosak a wellness-elemek és az üzleti lehetőségek, Kínában a gyógyturisztikai hagyományok bemutatása és az állami szervekkel történő kooperáció lehet eredményes). Törökország (és részben a Közel-Kelet): a magyar turizmus egyik leginkább kihasználatlan küldő országa, ahol fürdőkultúránk hasonlóságát és a mögöttes orvosi tudást lehetne a marketing középpontjába állítani –persze ehhez az kellene, hogy a törökökre ne csak mint egykori hódítókra, hanem pl. fürdőkultúránk építőire is tekintsünk. Az egészségügyi turizmus területén az Új Széchenyi Terv is megállapítja, hogy Magyarországot Európában a vezető országok közé a kiemelkedően jó ár-érték arány emelte, főleg egyes kisméretű magánrendelőkben is végezhető orvosi, egészségügyi szakterületek szegmenseiben. Ilyen elsősorban a fogászat, de ilyen az esztétikai célú plasztikai sebészet is. A Terv alapján olyan célzott orvosi szolgáltatások fejlesztésével, amelyek a régióhatáron átnyúló utazásokat, turisztikai programcsomagokat, a diagnosztikus-, terápiás-, rehabilitációs beavatkozásokat, a nemzetközileg elismert készségfejlesztéseket is magában foglaló komplex csomagokra épít, az árelőny típusú pozíción túl, Magyarországot a nemzetközi piacon a minőségelőnyt és hiánypótló kezeléseket kínáló országok közé is emelheti.
66
Melléklet A GYÓGYÍTÓ MAGYARORSZÁG - EGÉSZSÉGIPARI PROGRAM A mellékletben összefoglaljuk az Új Széchenyi Terv első programjának lényegét, a 2011 januárban megjelent kormányzati kiadványban írtak alapján. Csak a program címének valóban megfelelő elemeket részletezzük – a programra jellemző, hogy az ÚMFT korábbi turisztikai programjainak zömét is tartalmazza, és ezek vonatkozásában nem is tekinthető sem konzisztensnek, sem újnak. A valóban az egészségiparra vonatkozó programelemek viszont mind a régi Széchenyi Tervhez, mind az ÚMFT-hez képest átgondoltabbak, jobban igazodnak a világtrendekhez, elsősorban a komplexitáshoz, a kezelések előtérbe kerüléséhez, az egészségügy (illetve orvosi megalapozottság és/vagy részvétel) szerepének növekedéséhez. Emellett jobban figyelembe veszik a tényleges problémákat is, így nem elsősorban fürdőfejlesztést, hanem a fürdők kétségkívül nem kellő jövedelmezőségének javítását támogatják. A program céljai A Gyógyító Magyarország - Egészségipari program hazánk termálvízkészletének hatékonyabb kihasználásán túl, a rá épülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalását, illetve az egészségtudatos életmódot szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat kapcsolja össze. A Gyógyító Magyarország - Egészségipari program fő céljai: elmaradott térségek felzárkóztatása termikus energia komplex hasznosítási lehetősége természeti adottságok védelme, a minőség garantálása az ország versenyképességének tartós növelése tudásfejlesztés A program tervezett eredményei A Gyógyító Magyarország – Egészségipari program sikere révén várható eredmények: jelentős munkahelyteremtő hatás a kkv-szektor versenyképességének javulása gazdasági növekedés biztosítása területi és társadalmi különbségek csökkenése a lakosság egészségi állapotának javulása az oktatás-képzés élénkülése Magyarország külső energiafüggőségének csökkenése fejlődés biztosítása környezeti, makrogazdasági és társadalmi szempontból stratégiai előny A program két fő részből áll: az egészségiparra épülő turizmus programrészből és a termál egészségipar programrészből.
67
.
68
Az egészségturizmus alprogram fejlesztésének legfontosabb eszközei
komplex programok végrehajtása országos és területi szinten gyógy- és wellness turizmus további fejlesztése „nem vizes” /gyógybarlangok, mofetta/ egészségturizmus fejlesztése a gyógyhelyek fejlesztése fürdő-desztinációk, attrakciók fejlesztése orvosi szolgáltatásokra irányuló egészségturizmus fejlesztése gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása az egészségturizmusban keletkező adatbázis hatékony kezelésének kidolgozása vízbázis védelem Az országos és térségi arculat kialakítása és komplex programok tudatos és következetes végrehajtása Magyarország egységes arculatának kialakítása az egészségturizmuson belül a regionális és helyi arculat kialakításánál a célcsoport-orientált profilok meghatározása a fejlesztésben döntő szerepet kapjon a az egyediséget tükröző profilok megjelenítése, a márka tudatos építése a marketingben fontos szerepet kapjon az orvos-szakmai érvrendszer, a víz unikális jellege, a terápiás spektrum A „vízbázisú” gyógy- és wellness turizmus fejlődése érdekében a gyógyfürdők, gyógyszállók, szakosodott egészségügyi intézmények komplex szolgáltatási rendszerének fejlesztése a magasabb színvonal eléréséért a gyógyvíz alapú szolgáltatások kiegészítése orvosi szolgáltatásokkal külföldi piacok bevonása a magánbiztosítókon keresztül A gyógygázra, gyógybarlangra, klimatikus gyógyhelyekre építhető gyógyturizmus érdekében magas színvonalú, környezettudatos szállás- és vendéglátó szolgáltatások kialakítása, megfelelő szabadidős programkínálattal a gyógybarlangok, klimatikus gyógyhelyek jogi szabályozásának felülvizsgálata, minősítés aktualizálása A gyógyhelyek fejlesztése saját arculatú gyógyhelyek kialakítása a gyógyturizmusban a gyógyhelyek orvosi-szakmai specializálódása, minősítéséről szóló jogszabályozás felülvizsgálata, minőségbiztosítás a versenyelőnységért Fürdő-desztinációk, attrakciók és települések fejlesztése helyi és térségi desztináció-menedzsment szervezetek /TDM/ kialakítása
69
a fürdő-desztinációkban a profilhoz illeszkedő gyógyászati funkciók kialakítása, a gyógyfürdők rekonstrukciója, bővítése és korszerűsítése, fejlesztése megfelelő piacképes szálláshelyek /családi wellness, selfness/, nagyobb kapacitású szállodák, /ismert lánchoz tartozó több csillagos szállodák/ építése Az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus fejlesztése a meglévő orvosi egészségügyi kapacitások bővítése, új magas minőségű egészségügyi szolgáltatások létrehozása a megfelelő infrastruktúrával /magas színvonalú szálloda, turisztikai szolgáltatás/ orvosi műszerpark mennyiségi és minőségi fejlesztése szakmai védjegy honosítása Gyógytérségek – gyógyászati szolgáltatások mínőségbiztosítása az egészségturizmus fejlesztésével a nemzetközi versenyképesség javítása, a meglévő egészségügyi szolgáltatások versenyképessé tétele a turisztikai desztináció-menedzsment szervezetek létrehozásával a térségek turisztikai fejlesztése
70
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE Albel A. – Tokaji F: Alföld Spa. Gyógyítás és wellness a Dél-Alföld termálfürdőiben. Gyula, 2006. Balázs Gy. F: Az orvostechnikai eszközök jogszerű reklámozásának sajátos követelményei. Marketing, public relations és reklám az egészségügyben, Budapest, 2007. Castells, M.: Az információ kora Gazdaság, társadalom és kultúra I. –II. és III. kötet. Gondolat – Infonia, 2005, 2006 ill. 2007. Kékes E., Kincses Gy., Várhelyi T.: Egészségügyi Informatika. Spriger Hungarica, 1993 Könyves E: Klaszterek szerepe a turizmusban, "Hagyományok és kihívások a menedzsmentben", Debrecen, 2008. Michalkó G.: A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár (2. kiadás), 2007. Paplanos P:,,Átszűrődő üzenetek'', avagy egy eredményes szűrőprogram kommunikációjának bemutatása. Marketing, public relations és reklám az egészségügyben, Budapest, 2008. Poór Gy, Bálint G, Csermely M: Helyzetjelentés és jövőkép a fizioterápiáról Magyarországon. Magyar Tudomány, 2005/11. Süli-Zakar I.: Az Eu regionális politikájához való csatlakozás területfejlesztési következményei Magyarországon. In: Süli-Zakar I. (szerk) A terület- és településfejlesztés alapjai Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003. Tárczy E. Zs: Gyógyszerek reklámozási lehetőségei az egyes országokban a fogyasztók felé irányuló hirdetések tükrében. Glossa Iurdica – I. évfolyam 1. szám, 2009. Várhelyi T.: Az egészségügyi portálokról. IME: Informatika és Menedzsment az Egészségügyben 2002. 1. évf. 3. 44-46. o. Várhelyi T. (szerk): Az informácós társadalom fejlődése és a munkaerőpiac. DE TEK, 2007. Várhelyi T: A turizmus fejlesztése. Liceum Kiadó, Eger, 2009. Zavodik J: A kiszolgáltatott e-fogy@sztó. Marketing & Menedzsment 2005/3
II.
RÉSZ (DR.BOROS SZILVIA)
1.Wellness 1.1. A wellness fogalma, helye és szerepe kultúránkban Korunk fogyasztói kultúrájában a testi szépség, az egészségmegőrzés kiemelt hangsúlyt kap. Mintha korunkra az életkultusz lenne jellemző, amely tökéletes ellentéte az ókori egyiptomi halottkultusznak. Akkoriban ugyanis a születéskor várható élettartam igen alacsony volt (2530 év), valószínűleg ennek volt köszönhető a túlvilágba vetett hit, illetve hogy az élet gyakorlatilag arra volt elegendő, hogy az emberek felkészüljenek a halál utáni létre. Napjainkban azonban pont fordítva történik minden, vagyis az élet értékelődött fel, amelyben a megjelenés, a vitalitás, a fiatalság, ill. a fiatalosság egyfajta társadalmi elvárás. a betegség, öregedés, halál rejtett kifejezésekké, tabu témákká kezdtek válni teljesen indokolatlanul, hiszen e fogalmak szintén az élet velejárói. Egy olyan Janus arcú kultúrába élünk, amely egyfelől folyamatos fogyasztásra, élményszerzésre motivál, másfelől pedig óva int a túlzásoktól, az élvezetektől. Elvárja, hogy tudatosan étkezzünk, sportoljunk, tartózkodjunk a káros szenvedélyektől és próbáljunk a stresszel szemben hatékonyan fellépni. Nem véletlen tehát, hogy a turizmus különböző területein is új trendek jelennek meg, az egészséggel, a betegségek prevenciójával, az öregedési folyamatok késleltetésével, a stresszkezeléssel, és a szépségápolással kapcsolatosan. Ezen eljárások az utóbbi időben jelentősen felértékelődtek, és egyre keresettebbé váltnak. Az egészségturizmus két ágában (wellness- és gyógyturizmus), de különösen a wellness turizmusban is megjelenik az élmény-nyújtás, a komplexitásban gondolkodás, az individuum kihangsúlyozása a jól-lét érzés megteremtésének eszközeiként. A régi fogalmak változása mellett új megvilágítás, tipizálás bontakozik ki. Lássuk, mit jelentenek napjaink gyakran hallott kifejezései! Wellness: az egészségturizmushoz kapcsolódó fogalom a wellness, amely két angol szó a „wellbeing” (jó közérzet) és a „wholeness” (jó kondíció) szavak összeolvasztásából alakult ki. A wellness egyaránt magában foglalja a fizikai, mentális és érzelmi egyensúlyt, és az általános jóérzéssel párosuló testi-lelki harmóniát. Azonban a turizmuson belül a wellness egy nagyobb egységként értelmezhető, amelyben a fitness, a mindness és a selfness is helyet kap. Azonban a wellness fogalma az igények, célok felől is körvonalazható. Milyen céllal vehetők igénybe a wellness szolgáltatások? A kérdést alapvetően négy fogalommal válaszolhatjuk meg: (1) preventív (betegségek megelőzése), (2) rekreációs, (3) regenerációs, és (4) relaxációs céllal. Vagyis a wellness hordozza a betegségek prevencióját, az aktív kikapcsolódást, a stresszel teli életből való kiszakadást, a pihenést és az új energiákkal történő feltöltődést. Tágabb értelemben a rehabilitáció, vagyis a már meglévő betegségekből történő felépülés is ide sorolható, de a wellness elsősorban a prevencióra helyezi a hangsúlyt. A wellnesst, mint jól-létet három nagyobb egységre lehet felosztani: fittness-re, selfnessre és mindnessre. Fitness: a fitness jelentése Cooper szerint nem más, mint a rendszeres fizikai aktivitással, egészséges táplálkozással és érzelmi egyensúllyal kialakított jóllét állapota. A turizmusban a fitness leginkább a testgyakorlásban nyilvánul meg. A legtöbb szálloda alapfelszereltségévé vált a fitness terem, amely elsősorban a kikapcsolódásra, rekreációra vágyó vendégkört tartja célcsoportjának, melynek tökéletes kiegészítője a MICE szegmens is. 72
Selfness: „Meg kell tanulnunk pozitívan gondolkodni, kívülről értékelni saját magunkat és minél többször megtapasztalni a kompetencia-élményt” –írja Mathias Horx a selfnessről. Horx osztrák trendkutató nevéhez fűződik az új angol kifejezés, amely mindinkább a lelki harmóniára, a pozitív önértékelésre, a kellő önismeretre és a pozitív gondolkodásra, valamint az érzelmi egyensúlyra hívja fel a figyelmet. A fittness a testi egészséget, jóllétet foglalja magában. A selfness az egyén önismeretét mélyíti el, emellett megtanítja az élet pozitív oldalát figyelni, az optimista személetmódon keresztül, valamint segíti az egyént a sikerélmények – úgy nevezett kompetenciaélmény – minél többszöri megtapasztalásában. Képessé teszi arra, hogy reálisabban szemlélje saját magát, konfliktusait könnyebben kezelje és elinduljon/ visszataláljon az egész életen át tartó önfelismerés útján. http://www.clubspas.com/fr/. Mindness: a mindness fogalom leginkább a német területeken terjedt el. A fogalom hátterében a szellemi kibontakozás foglal helyet. Vagyis az egészséges test és lélek mellett a szellem kibontakozásának relevanciáját erősíti meg. A kognitív funkciók mellett az intuitív képességeket is hordozza. Spa: a latin „sanus per aquam”, azaz vízzel történő gyógyítás rövidítéséből származik. A fogalom mára kissé átalakult, ugyanis nem feltétlenül a vízzel kapcsolatos szolgáltatásokat tömöríti, hanem sokkal inkább az egyén jól-létére fókuszál. Az egészséges életmód elemeinek széles tárházát foglalhatja magában, például a méregtelenítést, szépségápolást vagy akár az életmód tanácsadást. A Nemzetközi Spa Szövetség az alábbi spa-kat különíti el: - Resort/ Hotel spa: Fő ismérve a szállás biztosítása. A szobaárak a legtöbb szállodában tartalmazzák a szauna, jacuzzi, úszómedence, élménymedence, fitness terem használatát. A vendég akkor érkezik és távozik, amikor kedve tartja (ellentétben a desztinációs spa-val). Magyarországon wellness szállodaként szerepel, amelyből öt évvel ezelőtt még alig volt több, mint ötven, mára számuk száz feletti, és folyamatosan növekszik. A caldarium, tepidarium és frigidarium hármas egységét szinte egyik szálloda sem mellőzi, de emellett a legtöbb resort hotel fitness teremmel, valamint masszázzsal, szépségápolással várja vendégeit. Egyik hazai példa a Thermal Hotel Visegrád****superior Szálloda, http://www.thv.hu/, amely páratlan szépségű szauna parkkal, valamint számos wellness kezeléssel várja a vendégeket. A gyermekprogramok, valamint a csoportos mozgásprogramok koordinálását animátor segíti. Külföldi példák közül kiemelhető a Hawaii Waikiki parton található Royal Hotel www.royal-hawaiian.com - Desztinációs spa: egy bizonyos cél (pl. fogyókúra, méregtelenítés, dohányzás leszokás, asszertív tréning, pszichodráma továbbképzés stb.) elérésének érdekében kialakított spa-ról van szó, amelyre legtöbb esetben az exkluzivitás, a világ zajától elzárt környezet megteremtése jellemző. Mérete nem túl nagy, mindössze 10-20 vendég befogadására alkalmas. A részletesen kidolgozott programra jellemző, hogy meglehetősen szigorú szabályokat követel. Például nem lehet bármikor odalátogatni, sem abbahagyni, ragaszkodni kell a kiírt turnushoz. A desztinációs spa-ba olyan személy nem kap bebocsájtást, aki nem vesz részt az aktuális programban. Másik érdekessége, hogy mindig biztosított az orvos, ill. szakember felügyelete, a vele történő konzultációs lehetőség, amely a programnak is része. A programok a megérkezést követően egy orvosi kivizsgálással és konzultációval kezdődnek. A cél eléréséhez minden feltételt biztosítanak, amely azt is jelenti, hogy nem lehet más jellegű szolgáltatásokhoz hozzájutni. Például a fogyókúrás program csak az ehhez 73
-
-
-
74
megfelelő étkezést biztosítja, cukrászsütemények, zsíros ételek, extra adagok nem elérhetők. Nincs külön bár vagy büfé, ahol az éhségtől szenvedő vendég kiegészíthetné a kalória bevitelt. A desztinációs spa-k még nem terjedtek el hazánkban, mindössze néhány található belőlük. Ide tartozik például a Visegrádi Vendégház http://www.bio-tex.hu/, vagy a személyre szabott ájurvédikus kezeléseket biztosító Calendula Gyógyközpont,Siófokon http://www.calendula.hu/. Külföldi példák közül a kaliforniai méregtelenítő spa http://www.wecarespa.com/gallery.shtml emelhető ki. Day spa: Magyarul napi spa, jóllehet hazánkban szélesebb körben alkalmazzák angol megfelelőjét. Fontos ismérve, hogy nincs lehetőség egy napnál több, folyamatos ott tartózkodásra a szálláslehetőség hiánya miatt. Jellemzően a nagyvárosok forgalmas belvárosi övezetében találhatók. Exkluzív környezetet, csendes, igazi kikapcsolódásra alkalmas körülményeket nyújt. A wellness kínálati elemek száma és fajtája azonban nagy egyéni különbségeket mutat. A day spa-kat a nagyvárosi stresszkezelés egyik eszközének céljából alakították ki főleg azon vendégek számára, akik két tárgyalás közötti 2-3 vagy akár annál több órában szeretnének egy kicsit kikapcsolódni, elvonatkoztatni a bokros teendőktől, konfliktusoktól. Ezért minden day spa-ra jellemző a csendes, nyugodt, relaxálásra is alkalmas helységek kialakítása. Emellett a legtöbb helyen szépségápolás (fodrászat, arckezelés, stb.), masszázsfajták, szaunák állnak a vendégek rendelkezésére. Fő ismérvéhez tartozik, hogy a helyszínen mindent biztosítanak: papucsot, fürdőköpenyt, törölközőt, sampont, szappant, egyszer használatos fésűt és hajszárítót is. Így nem is kell különösebb előkészület ahhoz, hogy a vendég egy-két nyugalmas órát eltöltsön két tárgyalás között. Hazánkban egyre több day spa-t találhatunk. Magyarországon Mandala day spa tartozott az elsők közé http://www.mandaladayspa.hu/, a külföldi példák száma szinte kifogyhatatlan, különösen az amerikai nagyvárosokban találhatók nagy arányban http://www.atouchoflasvegasdayspa.com/. Medical spa: orvosi szupervízióhoz kötött gyógykezeléseket, ambuláns műtéti beavatkozásokat ígérő spa, exkluzív környezetben, amelyek kínálati elemei közül nem hiányoznak a wellness kezelések (pl. szauna, masszázs, szépségápolás, stb.) sem (pl. http://www.medispa.co.za/services.htm). A klasszikusnak számító orvosi beavatkozások mellett új technológiákon alapuló eljárások szerepet kapnak. Például nem ritka a fogászati (pl. fogbeültetés), szemészeti (pl. lézeres látásélesség-korrekció), kozmetológiai (pl. lézeres epiláció, pigmentfolt eltávolítás, mikrodermabrázió, mezoterápia, stb.) http://www.rejuvenationsmedispa.com/, plasztikai sebészet (pl. hajbeültetés, visszér eltávolítás, zsírleszívás, emlő-augmentáció, stb.), mint divatosnak, újszerűnek mondható, többnyire szépészeti megoldások. Természetesen a hazai fürdőkultúra elemei, vagyis a gyógyszolgáltatásokat nyújtó fürdők is tulajdonképpen medical spa-knak tekinthetők. Közös jellemzőjük, hogy a hazai gyógy- és thermál vizek erejét, ill. a hidroterápiás eljárások széles repertoárját kihasználva reumatológiai kórképek, valamint rehabilitációs kezeléseket végeznek szakorvosi irányítás mellett. http://www.danubiushotels.hu/hu/szallodak/magyarorszag/budapest/danubius_health_ spa_resort_margitsziget/gyogyszolgaltatasok Egyik kiemelkedő hazai példa a wellness és orvosi kínálati elemek találkozásának a Quintess Spa http://quintess-spa.hu/. Mineral spring spa: Japánban évszázados hagyományokra tekint vissza a forró forrásvizet kínáló spa-k összessége. A japán földrajzi és klimatikus viszonyoknak köszönhetően kétféle természetes forrásvíz különböztethető meg, a kültéri rotenburo és a beltéri notenburo. A mineral sping spa olyan létesítmény, amely épületen belül kínálja a természetes ásvány- vagy tengervizet.
-
-
Klub spa: Kizárólag tagsági igazolvánnyal látogatható, exkluzív spa, amelynek meglehetősen sokféle szolgáltatást ajánlhat. A klub spa-k kínálati elemeire nem jellemző az egységesség. Ahány spa, annyi féle elérhetőség jelenhet meg. Közös jellemzőjük, hogy a tagság megszerzését erősen limitálják. Vagy az igen magas ár, vagy egyféle társadalmi hovatartozás szabja meg a tagság feltételét. Sokszor egy-egy elit sportág képviselői veszik igénybe (pl. jacht http://grandyachtclub.com/, golf http://www.manningsheath.com/EXCLUSIVE_HOTELS/the_club.aspx). Wellness központ: tagsági belépővel vagy napi jeggyel látogatható. Általában a város frekventált részén helyezkedik el. Alapvetően a fitnesz szolgáltatások széles tárháza érhető el, mint pl. kondi gépek, aerobik, spinning, személyi edzés, stb., amely mellett egyéb kiegészítő szolgáltatás is igénybe vehető, pl. masszázs, szauna, pezsgőfürdő, szépségápolás, tanácsadás, stb. Hazánkban egyik kiemelkedő példa a franchise rendszerben működő Oxigén wellness http://fay.oxygenwellness.hu/.
1.2. A wellness modell, az elemek bemutatása, új trendek „Az ember egy módon használhat a világnak, ha rendbe jön önmagával. Az embernek egy dolga van, az üdvössége.” – fogalmazza Németh László. Valójában az üdvösséget, más szóval a boldogságot azonban sajnos nehezen, vagy egyáltalán nem érhetjük el. Apróbb, hosszabb, rövidebb ideig tartó örömöket azonban annál inkább. Mindennek megvalósulása is sokszor nehézségekbe ütközik. Hiszen fogyasztói társadalmunk kimondatlan szabályai közt szerepel a munka iránti maximális elkötelezettség, az anyagi javak felhalmozására való törekvés. Mindez sokakat csapdába ejt és észre sem veszik, hogy telnek a hetek, hónapok, évek, évtizedek és még csak ki sem tudtak kapcsolódni igazán. Azonban csak akkor tudunk maximálisan teljesíteni, ha rátalálunk a testi, lelki, szellemi egyensúlyra, amely nem más, mint a wellness, vagyis a jól-lét állapota. A wellness azonban nem mindig érhető el egykönnyen, számos tényező befolyásolja. Melyek a wellness-t, vagyis testi, lelki, szellemi harmóniát befolyásoló tényezők? Nos, számos fontos szempont fogalmazható meg a wellness kapcsán. Legszemléletesebben egy kerékmodellel írható le, amelynek küllőihez egy-egy fogalom társul (1. sz. ábra).
1. ábra – Wellness kerék modell 75
Saját belső egyensúlyunk, harmóniánk megteremtéséhez szükségünk van a megfelelő szociális körülményekre, megfelelő munkalehetőségre, anyagi helyzetre, de az is fontos, hogy legyen fedél a fejünk felett, és nem legyen kilátástalan a szociális helyzetünk fejlődése, fejlesztési lehetősége. A következő az intellektuális fejlődés, vagyis mindenki saját igényének megfelelően tudja magát továbbképezni. A két előbb említett tényező a mindeness-hez, vagyis elsősorban a szellemi jól-lét állapotához járul hozzá, de természetesen a testi és lelki folyamatokban is szerepet kap. A fizikai kondíció is nélkülözhetetlen. A betegségek megelőzésének szempontjából heti 2,5 óra, közepes intenzitású fizikai aktivitásra van szükségünk (Amerikai Sportorvos Társaság, 2010). A megfelelő táplálkozásnak és az optimális testtömeg elérésének és megtartásának jelentősége is megkérdőjelezhetetlen a betegségek megelőzése szempontjából, vagyis a wellness szempontjából. A WHO, 2005-ben kiadott állásfoglalása szerint az elhízás önálló betegségnek számít. Sajnálatosan hazánkban is meglehetősen nagy az lehízottak és túlsúlyosak aránya, a felnőtt lakosság több mint 50 százalékát érinti (Boros, 2010). Az érzelmi egyensúly, a lelkiállapot is nagyon fontos tényezője a jól-lét állapotának. A munkahelyi körülmények és a lakókörnyezet, valamint a szellemi, spirituális jellemzők, a szórakozás és kikapcsolódási lehetőségek is egyforma hangsúlyt kapnak a wellness megteremtésében. Természetesen a test, lélek és szellem nem választható szét egymástól, hiszen szoros kölcsönhatásban álnak egymással. Sokszor nem is gondolnánk, hogy a munkahelyi teljesítményt mennyi minden képes befolyásolni: család, szociális körülmények, érzelmi egyensúly, fizikai állapot, stb. A wellness kerék szinte mindegyik eleme összefüggésben áll egymással, nem választható szét. Ha szemügyre vesszük az egyes wellness-hez szükséges életstílus elemeket, akkor bizonyára találunk olyanokat, amelyekben nehézség, hiányosság, optimálistól való eltérés mutatkozik. Érdemes gondolatban pontozni (1-10-ig), hogy a saját életünkben az egyes tényezők milyen szinten mondhatók jónak, saját, szubjektív megítélésünk szerint. Egy pont jár a leggyengébb, ill. legnagyobb hiányosságnak, 10 pont jár annak a tényezőnek, amellyel maximálisan elégedettek vagyunk. A pontozás segít a változtatni való tényező feltárásában. Hiszen nem vagyunk egyformák, van, akinek a környezet jelenti a legnagyobb problémát, másoknak a kapcsolati konfliktusok, míg akadnak olyanok, akik az optimális testtömeget képtelenek elérni. Azonban nem csak az egyén, az individuum szintjén, hanem a lakosság szintjén is elvégezhető a fentiekben említett pontozás, a leggyengébb láncszem feltárása. Ha a hazai lakosságra gondolunk, akkor a kerék leggyengébb eleme a fizikai kondícióra, a táplálkozásra, a testtömegre, ill. a szociális körülmények részre esik. Hiszen a hazai halálozási statisztikák szerint minden második halálokot a szív-érrendszeri betegségek képezik, amelyek nagy hányada megelőzhető lenne a kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással és a testtömeg optimalizálásával. A wellness jóval több, mint amit a szó jelentése sugall, hiszen az álmaink, a vágyaink, a céljaink eléréséhez szükséges energiát is hordozza. Az egészség (testi, szellemi, lelki és szociális szinten) nem jöhet létre életenergiánk, a bennünk lévő hajtóerő kedvező szintje nélkül. Új trendek: Napjaink teljesítményorientált világában, a folyamatosan gyorsuló élettempóban egyre nehezebb saját belső ritmusunkat fenntartani. A mindennapok stresszhelyzetei megkövetelik a pihenést, a hatékony kikapcsolódási lehetőségek keresését. A legtöbb multinacionális vállalat is felismerte, hogy a munkatársak teljesítményének fokozásában nagy jelentőséget jelent a fitnesz bérletek, masszázsok, jóga, stb. támogatása. Ezért számos vállalat 76
külön összeget áldoz dolgozóik regenerációjának, kikapcsolódásának érdekében. Természetesen hazánkban még viszonylag kevés munkahely mondhatja el, hogy anyagi és erkölcsi támogatást nyújt a dolgozók jóllétének – azaz a wellness – biztosításához. Talán ezért is elég nehéz sokaknak az első lépést megtenni és egyáltalán felmérni, hogy melyik, hol érhető el és egyáltalán mi jellemzi azokat a wellness módszereket, amelyek az egyén szintjén, az adott élethelyzetben legjobban, leghatékonyabban működnek és ráadásul beépíthetők a mindennapok zsúfolt órarendjébe. Nem véletlen tehát, hogy korunk fürdőkultúrája bizonyos mértékben új elvárásokat támaszt a szolgáltatásokkal, a wellness kínálati elemek kialakításával szemben. Egy-egy új kezelés, eljárás bevezetésekor az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni: 1. Élmény-nyújtás: egyszerű szolgáltatások is különleges élményhez tudják juttatni a vendéget a környezet sajátos kialakításával. Vagyis nem csupán egyetlen érzékszervre, hanem a lehető legtöbb érzékszervre próbálnak hatni. Például egy pezsgőfürdő esetében, ahol a taktilis (tapintó) ingerek játsszák a főszerepet a víz buborékoltatásával, a hangok, színek, fények, illatok is hangsúlyt kapnak, mindezzel jelentősen fokozván az alapélményt http://www.bluemoonantigua.com/amenities.htm. 2. Egyediség: fontos szempont, amely az élmény-nyújtáshoz is kapcsolódik. Olyan szolgáltatások kialakítása a cél, amely egyszeri és megismételhetetlen, amelyet sehol máshol nem találhat meg, tapasztalhat meg a vendég, csak az adott spa-ban. Az egyediséggel javíthatók a látogatottsági és a bevételi mutatók. Nem csupán egy wellness kínálati elem nyújthat egyedül álló élményt, hatást, hanem maga a milliő is, amelybe a spa-t a tervező beágyazta http://www.thermevals.ch/de/therme/architektur/galerie/. 3. Természetességre törekvés: Nem csupán az építészeti megoldásokra, anyaghasználatra értendő a természetesség, hanem a szolgáltatások kialakítására is. A legtöbb spa-ban, különösen a szépségápolás terén elvárás a természetes alapanyagok alkalmazása (pl. alga, szőlő, gyógynövények, illóolajok, méz, stb.) http://www.oreillys.com.au/the-lost-world-spa/facilities-3/vino-therapy. 4. Komplex szolgáltatások kialakítása: az egyediséget és élmény-nyújtást egyszerre szolgálják azok a szolgáltatások, amelyek komplexen, az adott természeti környezet adottságai mentén alakítják szolgáltatásaikat, csomagajánlataikat. Például a borkóstoláshoz http://www.chateaudebreze.com/castle-breze.html, kastélylátogatáshoz jól illeszthető a kerékpártúrázás és a gasztronómia. Lényeges azonban a hozzá tartozó milliő is. Egy tengerparti régióban például a tenger, a sajátos klíma determinálhatja a komplex szolgáltatások kialakítását. 5. Keleti és nyugati wellness módszerek ötvözése: Európában inkább a nyugati orvostudomány módszerei (pl. svéd masszázs, Gerson diéta, Buchinger kúra, stb.) váltak ismertté és elfogadottá, azonban tendencia mutatkozik az európai ember számára ismeretlen, jóllehet több ezer éves múltra visszatekintő távol-keleti vagy ősi amerikai módszerek (pl. tai-chi, akupunktúra, lomi-lomi, stb.) növekvő keresletét illetően. Nálunk alternatív vagy komplementer gyógyító eljárásokként tartják számon legtöbbjüket. Ugyanúgy a távol-keleti országokban egyre nagyobb körben válik elérhetővé a nyugati módszerek széles repertoárja. Sokszor a cél ugyanaz (pl. nyugtatás), de a módszer eltérő. Kínálati elemek alakulása: Feltehetjük a kérdést, hogy vajon mi jellemzi a modern fürdők wellness kínálati elemeit, belső tereit. A fent említett főbb irányvonalak mellett megjelenik az ókori fürdőkre jellemző szerkezet is, leginkább a terek felosztását illetően. Például az ókori 77
római fürdők sajátossága a tepidárium (pihenő), caldarium (meleg hőmérséklettel jellemezhető szolgáltatások összessége), valamint a frigidarium (hideg hőmérséklettel kapcsolatos szolgáltatások összessége). A modern szaunák struktúrája híven követi az ókori szerkezetet. Vagyis meleg (száraz szauna, gőz, aroma kabin, infrakabin), hideg (merülő medence, hidegzuhany, jégkása adagoló) és a hozzájuk kapcsolódó pihenő helységek hármasa szinte minden spa-ban jelen van. Egyik kiemelkedő példája a Thermal Hotel Visegrád****superior szauna parkja, amelynek körkörös szerkezete, csempézett falai, illatai és legfőképpen thermál víz kúttal gazdagított, keleties hangulatot árasztó tepidáriuma egyfelől a régi korok hangulatát, másfelől a modern, korszerű szaunázás feltételeit maradéktalanul biztosítja. A modern spa-k igyekeznek olyan szolgáltatásokat szerepeltetni a kínálati elemek között, amelyek egy-egy ország nevével fémjelezhetők, és amelyek széles körben elterjedtek szerte a világon. Bodecker és Cohen szerkesztésében 2008-ban jelent meg egy válogatás, amely a „nemzetközi spa nyelv” elnevezést kapta. A következő kínálati elemeket foglalja magába: Alpesi wellness: nem csak az Alpokban végezhető téli sportok nagy részét (síelés, snowboard, sífutás, korcsolyázás, szánkózás) foglalja magába, hanem a magaslati friss levegő, túrázás, relaxálás lehetőségét is, amely szállodai spa-szolgáltatásokkal egészül ki. http://www.youtube.com/watch?v=aTddCdgDPsE Amerikai aerobik: az aerobik tréningnek számos régi és új változata kedvelt szolgáltatás a fitnesztermekkel rendelkező spak-ban. Jellemzője, hogy egy aerobik tréner segítségével egyszerre, zene ritmusára végzett mozgássorozatból áll. Fokozza az izomerőt, izomállóképességet és enyhén emeli az aerob állóképességet is. Ausztrál ősgyógyítás: a természet (őserdő, fák, cserjék és egyéb növények) erejét alkalmazzák. Természetes alapanyagú készítményeket alkalmaznak. Balinéz boreh: egy gyömbérgyökeret, fahéjat is tartalmazó mixtúra, amely az indonézek szerint csökkenti az izom, ízület és csonteredetű fájdalmakat. Testkezelés, masszázs alkalmával viszik fel a testre. Brazil gyanta: Brazília nagyon fejlett a kozmetológia és a plasztikai sebészet. A gyantázás egy speciális szőrtelenítő eljárás, amely a bőrt tökéletesen simává varázsolja. Brit egészség farm: a Brit szigetek lankás tájain, vidéki környezetben, friss levegőn élvezhető az örömteli kikapcsolódás, kirándulás, pihenés, feltöltődés. Kínai akupunktúra: több ezer éves múltra visszatekintő gyógymód, amely az ú.n. meridiánok (energiamezők) stimulálásán alapszik. Az akupunktúrás pontokba tűt szúrnak, amellyel iniciálható az energiaáramlás és a szervek összehangolt működése. Holt tengeri só: a Holt-tenger sótartalma igen magas, amely a speciális klímával együtt váltja ki effektivitását, különösen egyes ízületi- és bőrbetegségek (pl. pikkelysömör) kezelésében. Egyiptomi illóolajok: az aromaterápia őshazájának Egyiptomot tartják, mivel az illóolajok előállítása többezer éves múltra tekint vissza. Francia thalasso terápia: a tengeri klíma (levegő és páratartalom), valamint a tengervíz és a tengeri növények (alga) alkalmazása a wellnessben. Nem csak a szépségápolásban, hanem a légúti és egyéb betegségek kezelésében is élenjár. Finn szauna: száraz szauna, amelyben általában 90-100 0C uralkodik, igen alacsony páratartalom mellett. Hatására gyorsul a hőleadás, fokozódik az anyagcsere, és a méregtelenítő folyamatok előtérbe kerülnek. Német kúra: a természetjárás, kerékpározás és egyéb sportok melletti tudatos étkezés és stresszkezelés. Hawaii lomi-lomi: speciális hawaii masszázs célja az energiaáramlás biztosítása, amelyet polinéz természeti környezetben, speciális mozdulatokkal végeznek. 78
Magyar iszapterápia: gyógykezelést takar, amelynek során szakorvosi javaslatra a test egyik részére (pl. térdre, könyökre, váll, stb.) felmelegített iszapot helyeznek nagyobb (több kg) mennyiségben, 20 perc időtartamra. Indiai ájurvéda: magában foglalja a többezer éves indiai orvoslás számos kezelési eljárását, amelyek közül a shirodara (olaj csorgatása a harmadik szemre), abhyanga (speciális masszázs) terjedt el leginkább a modern spa kultúrában. Indiai fejmasszázs: általában olajjal végzett, speciális, fejre alkalmazott masszázs, amelynek hatására javul a fej vérkeringése, a haj és fejbőr tápláltsága, valamint oldja a stresszt, szorongást és ellazít. Olasz fango és terme: az ókori római fürdőkultúrán alapuló eljárások összessége. A fangó az iszap és paraffin keveréke, amely könnyebben távolítható el a testfelszínről, azonban alacsonyabb hatásfokú, mint maga az iszap. Az ókori Itáliában a fürdőbe járás hozzátartozott a mindennapok szabadidő-eltöltéséhez. Nők és férfiak számára is elérhető volt. A fürdők hatalmas területeken helyezkedtek el. Természetes anyagokat, márványt és követ alkalmaztak az építészeti megoldásokhoz. Jóllehet a legtöbb jómódú család házához fürdő is tartozott, azonban a lakosság a hatalmas és egyben meglehetősen zsúfolt nyilvános fürdőket fontos társadalmi színtérként, találkahelyként is számon tartotta. A római fürdőket sajátos szerkezet jellemezte. A bejáratból közvetlenül a férfiak és külön a nők számára az öltöző, latinul „apodyterium” állt rendelkezésre. Férfiak innen a kör, ill. négyzet alapú fitneszterembe juthattak. A fűtött padlón át eljuthattak a tepidariumba, vagyis a pihenőtérbe, ahol kellemes meleg, félhomály, szárazság fogadta a relaxálni vágyó vendégeket. A tepidariumból rögtön a caldariumba, vagyis a forró vizes medencébe, majd a frigidariumba, a hideg vizes medencébe juthattak. Eztán következhetett ismét a tepidarium, vagy külön helységben olajos masszázs is elérhető volt. A fürdőhöz étterem, könyvtár, színház és park is tartozott. Vagyis minden olyan kikapcsolódási lehetőség adott volt, amely a szocializálódást szolgálta. Japán forrásfürdő: Japán vulkánikus régió, amely számos geológiai és klimatikus tulajdonságát meghatározza. Ennek köszönhetően alakultak ki geotermikus forrásvizei, amelyeknek alapvetően két fajtáját lehet megkülönböztetni: kültéri, ú.n. „rotenburo” és beltéri, ú.n. „notenburo”-t. Évszázadok óta különleges feladatot látott el. Nem csupán a környékre utazó vagy ott élő szerzeteseket látta el, hanem fontos társadalmi színteret is biztosított, ahol együtt fürödhetett férfi és nő, meztelenül. A természetes közegbe, különleges atmoszférába ágyaszott fürdés igazi rituális aktus volt, amely a két nem, valamint az osztályok közötti hatalmas társadalmi szakadék áthidalására volt képes. A fürdő sajátossága a japán élővilág (ciprusok), parkok kiépítése és a természetes burkolófelületek (fa és gránit) alkalmazása http://www.youtube.com/watch?v=OlumpmRb7Vw. Japán shiatsu: pontszerű mozdulatokból épül fel, az akupresszúrás energiapontok stimulálásán alapul. A kínai akupresszúrából ered. Jávai lulur: speciális bőrápoló eljárás, amelynek során gyógynövénykeveréket visznek fel a testre. A bőr rejuvenációját idézi elő. Mexikói temescal: a maja kultúrából származó izzasztó sátor, amelynek hatására testi és spirituális megtisztulás jön létre. Fülöp szigeteki hilot: speciális tradicionális fülöp-szigeteki masszázs, amely testi, lelki, szellemi feltöltődést szolgálja. Izomfájdalmak csillapítására hatékonyan alkalmazható. Orosz gőzfürdő: a szaunában magas páratartalom és viszonylag alacsony hőmérséklet uralkodik, amelynek hatására a bőr pórusai kitágulnak, gyorsul az anyagcsere, fokozott az izzadás, ezzel együtt méregtelenítő folyamatok mértéke. Svéd masszázs: Klasszikus masszázs, amelynek öt alapfogását lehet megkülönböztetni: gyúrást, dörzsölést, vibrációt, ütögetést, simítást. Izomfájdalmak kezelésére kiválóan alkalmas. 79
Svájci zuhanykezelés: erős vízsugárral történő, masszírozó, keringésfokozó kezelés, amely vízszintes és függőleges helyzetben is kivitelezhető. Thai masszázs: speciális masszázs az izmok, ízületek kimozgatására. A masszőr sokszor egész testével végzi a kezelést. Törökfürdő: az ókori görög és római fürdőkultúrából alakult ki, virágzása i.u. 600-tól kezdődött, a középkorban terjedt el. A török hódoltság alatt hazánkban is számos török fürdő épült (pl. Lukács http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/hu/lukacs/virtualis_seta, Rácz, Királyfürdő). Egyedi hangulatot árasztó mozaikos, magas páratartalmú, kisebb helységek jellemzik. A kupolás szerkezet minden fürdő sajátossága. Bent félhomály és nyugalom honol. A középkorban fontos társadalmi színtérnek számított nem csupán a felsőbb, hanem az alsóbb rétegek számára is. Igazi szenzoros kavalkádot nyújtott a zenével, olajos masszázsokkal, szépségápolással, fürdőkúrával. Tulajdonképpen a törökfürdő sajátosságaként napjainkban a hamam kezelés terjedt el. A mozaikos, magas páratartalmú, faltól falig csempézett helység közepén egy márványból készített kör alakú vagy hat-, ill. nyolcszögletű masszázságy található, a fal mentén több cizellált mosdókagyló és vízcsap helyezkedik el. A hamam kezelés tulajdonképpen egy szappanos dörzsölésből, masszírozó mozdulatokból, majd langyos vízzel történő leöntések váltakozásából áll. A vendég eközben meztelen és teljesen passzív, a kezelés alatt a vendéget a masszőr mozgatja. A hamam kezeléshez speciális, dúsan habzó szappant alkalmaznak http://www.youtube.com/watch?v=Od871WHPA9k&feature=related. A jövő trendjei a day spa-k népszerűség-emelkedésének irányába mutatnak. Az egyre bővülő vendégkör nem csupán hétvégi kikapcsolódásnak szánja, hanem a rohanó hétköznapokban is szívesen tölt néhány órát a day spakban, például két tárgyalás között. Mivel a day spa-kban nem lehet szobaárakkal számolni, ezért törekedni kell a profitorientált szolgáltatások, komplex programok, egyedi gépek, termékek bevezetésére. A vendégek jelentős része a kiváló minőséget keresi megfizethető áron, azonban a kellemes, tiszta környezet, kifogástalan szakmaiság, megbízhatóság és exkluzivitás hatására hajlandó a magasabb árat is megfizetni. Ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos belső minőségellenőrzés és a munkatársak rendszeres továbbképzése. 2. A wellness kínálati elemek és hatásuk az emberi szervezetre 2.1. Fürdők világa 2.1.1. A fürdés jelentősége A fürdés – csakúgy, mint étkezési szokásaink – kultúránk fontos része. Bármelyik országba sodor minket az élet, biztosan találunk jó néhány különbséget az adott nép fürdési, ill. tisztálkodási szokásaiban a miénkhez képest. Hazánkban, az 1800-as években a legtöbb családban a kéz, láb, haj és fogak tisztántartására helyeződött a hangsúly. Az akkor illemszabályok szerin a férfiaknak több, nagyobb kiterjedésű mosakodásban kellett részesülniük. Mindez azt jelentette, hogy míg a nők kezüket, karjukat, arcukat, legvégül lábfejüket mosták meg a dézsa vízben, addig a férfiak egész felső testüket is lemosták. Az idősebb asszonyok évente egyszer szappanozták le hajukat, a felnőtt nők havonta egyszer, a fiatal lányok hetente egyszer. A csecsemőket naponta kétszer is megfürösztötték. Hittek abban, ha nagypéntek reggelén megmerülnek a közeli folyóban, majd meghemperegnek a harmatos fűben, úgy az év hátralévő idejében távol tudják tartani maguktól a betegségeket.
80
Karácsonykor almát tettek a fürdővízbe hogy olyan hamvasak, pirospozsgásak, egészségesek legyen a következő évben, mint az alma. Bőrápolásként tejet, tejszínt, vajat alkalmaztak. Lássuk a korszerű fürdés ismérveit! Egésztest lemosásához meleg (36-40oC) és a langyos (23330C) víz az optimális. Hideg (15-220C) és forró (400C felett) víz alkalmazása betegségek kezeléséhez kötött (maximum 15 perc időtartamban), egyébként nem ajánlott. A szervezet számára közömbös – más néven indifferens – víz hőmérséklete 34-360C. Ekkor a szervek működésében nem jön létre alapvető változás. Az indifferens víznél alacsonyabb hőmérsékletű vizet hipotermiás víznek nevezzük, amelynek hatására lassabban ver a szív, a vérnyomás nő (az erek összehúzódnak). Az indifferens víznél magasabb hőmérsékletűt hipertermiás víznek nevezzük, amelynek hatására az erek kitágulnak, vagyis csökken a vérnyomás, gyorsabban ver a szív (pulzusszám szaporábbá válik). Kádban fürdés előtt célszerű szappannal, zuhany alatt átmosni magunkat, hiszen így elkerülhető az elhat hámsejtek, bőrön megtelepedő kórokozók, szennyeződések fürdővízbe kerülése, amely egészségtelen és kellemetlen is egyben. A fürdővízben töltött első 5 perc a nyugalomról szól. Ekkor izmaink ellazulnak, a bőr pórusai kitágulnak. Ezt követően érdemes kefével átdörzsölni, átmasszírozni a testet, majd végezetül langyos vízzel lemosakodni. A fürdés alapszabályai közé tartozik, hogy csak akkor fürödjünk, ha nem érezzük magunkat betegnek, ha nem rohanunk sehová, még nem étkeztünk. Fontos, hogy a víz hőmérséklete ne legyen 360C -nál magasabb. Maximum 20-25 percig tartózkodjunk a fürdővízben és először deréktól felfelé mosakodjunk, majd utána jöhet az alsó testfél. Fürdés után dörzsöljük szárazra testünket és alkalmazzunk testápoló krémet, bőrtípusunknak megfelelően. Testhintőporral a hajlatok szárazon tartását garantálhatjuk, amely megóv bennünket a gombás fertőzésektől. 2.1.2. Úszás Hazánkban az úszás mély gyökerekkel rendelkezik, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy az ország történetének első olimpiai aranyérmét Hajós Alfréd kapta úszásból, 1896-ban. Azóta a sikersorozat szinte töretlen. Talán ennek köszönhető, hogy hazánk infrastrukturálisan is megteremti az úszás feltételeit. Nem csupán az uszodák, fürdők ódon falai, hanem az új építésű, modern wellness szállodák jelentős része is készen áll az úszáskedvelő vendégek fogadására. Az úszás az ú.n. lifetime sportok közé tartozik, egy életen keresztül, kortól és nemtől függetlenül gyakorolható. Minden életkorban számos kedvező élettani hatást fejt ki. Kiemelkedik légzésszabályozó hatása. A megfelelő technika hozzásegít, sőt rákényszerít a légzés szabályozására. Gondoljunk arra, hogy a ritmusos tempózás, vízbe merülés, kiemelkedés, majd ennek szabályos ismétlése nem csak az izmokat, hanem a légzőrendszert is jelentős tréningnek veti alá. Az úszásnemek között megkülönböztethető a gyors-, mell-, hát és pillangóúszás, amelyek nem egyforma terhet rónak az egyénre. A megfelelő technikában végzett gyorsúszás során van szükség a legkisebb erőfeszítésre, ellentétben a pillangózással, amely meglehetősen nagy energiát igényel. Szervezetünknek egy óra folyamatos úszás alkalmával 500-700 kalóriára van szüksége, úszásnemtől, edzettségi szinttől, intenzitástól függően.
81
Az úszás egy igazi állóképességi sport, amelyben – csakúgy, mint a futás, kerékpározás, gyaloglás, stb. esetén - a teljesítményt az oxigénfelvevő képesség limitálja. Rendszeres úszás hatására számos kedvező folyamat jön létre szervezetünkben: nő a légzésmélység javul az oxigénfelvevő képesség gyorsulnak az anyagcsere folyamatok (nő a HDL-koleszterin szint, csökken a vér trigliceridszint, nő a cukortolerancia) gazdaságosabbá válik a szív munkája fokozódik az erek rugalmassága javul a mozgáskoordináció nő az izomerő javul az izmok, inak, szalagok, ízületek rugalmassága nő a tesztoszteron, növekedési hormon szint csökken a stressz hormon szint javul az immunvédelem (nő az IgA-szint) gyorsul a méreganyagok kiválasztása nő a szellemi teljesítmény javulnak a kognitív funkciók (memória, kombinációs készség, tanulás, stb.) nő az önbizalom javul a munka iránti érdeklődés javul az alvásminőség csökken a szorongás oldódik a depresszió javul az énkép stb. A felsorolt kedvező testi-lelki-szellemi változások miatt az úszást méltán nevezhetjük az egyik legegészségesebb sportágnak. Nem csak a betegségek megelőzésében, hanem kezelésében is jelentős – sokszor elsődleges – szerepet tölthet be. Kiemelendő a csontritkulás talaján kialakult csonttörések megelőzésében betöltött szerepe. Jóllehet a csontokra minimális erőt gyakorol, ezért a csontritkulás megelőzésében nem játszik szerepet, azonban mivel minden izmot megmozgat és javítja a mozgáskoordinációt, ezért az elesésekből adódó rossz mozdulat, csonttörés kivédhető általa. Másik fontos alkalmazási terület a jelentős súlytöbblettel rendelkezők mozgásprogramjában található. Mivel a víz felhajtóereje révén a csontokra nem hárul nagy munka, ezért az úszás, ill. a vízben végzett torna elsődleges mozgás-alternatívája a testtömegcsökkentő programoknak. 2.1.3. Pezsgőfürdőzés A pezsgőfürdő – más néven jacuzzi – egy speciálisan kiképzett fürdőkád, amelynek oldalából, ajlából vízsugár érkezik a kádban tartózkodó személy adott testfelületére, általában hátára, derekára, talpára, vádlijára. A kád mérete változó, általában 4-8 személy befogadására alkalmas. Alakja lehet kerek vagy szögletes, oldalát körben ülőke alkotja, így a vendégek körben tudnak elhelyezkedni. A vízsugarak enyhe masszírozó, izomlazító hatást fejtenek ki. A víz hőmérséklete 37-40oC. http://www.adriastarhotels.hr/?hotels=budva_montenegro&accommodation=queen_wellnesshotel&lng=en
82
2.1.4. Aromafürdő Hogyan készíthetünk aromafürdőt és mi jellemző rá? Akár otthon, saját fürdőkádunkban készíthetünk aromafürdőt: 5-10 csepp illóolajat egy evőkanál tejben vagy tejszínben elkeverünk (mindez azért fontos, hogy egy feloldódjon, mivel vízben az olaj nem tud szétoszlani, ezért olajra van szükség, fürdő esetében), majd az így kapott keveréket hozzáöntjük a fürdővízhez és nagy karmozdulatokkal elkeverjük. Az értékes hatóanyagok részben a bőrön keresztül jutnak el a véráramba, majd a szervekbe, szövetekben, részben a felszálló illatanyagok a szaglószervek keresztül az agyunkhoz (rendkívül gyorsan, 2 másodperc alatt), illetve a légzéssel a tüdőhöz majd a vérárammal a különféle szervekhez kerülnek. Nem szükséges sokat időzni a fürdőkádban, 10-15 perc bőven elegendő. Nyugtatásra, stresszkezelésre, kedély-javításra, frissítésre, alvászavarok oldására, mozgásszervi betegségek kiegészítő kezelésére, izomfájdalom, izommerevség esetén, nőgyógyászati betegségek, bőrön jelentkező fertőzések kezelésére hatékonyan alkalmazhatók. 2.1.5. Élményfürdőzés Napjainkban az élményfürdőzés növekvő népszerűségnek örvend. Nem véletlenül, hiszen a lakosság olyan kikapcsolódásra, szabadidő-eltöltési lehetőségre vágyik, amely a testi-lelki felfrissülés, pihenés mellett egyúttal felejthetetlen élménnyel is szolgál a család minden tagjának. Az élményfürdőzés ennek az igénynek tesz eleget: a víz szerelmeseinek kínál maximális regenerálódást, pihenést, testi-lelki-szellemi felfrissülést. A fürdők egyedi tervezése a színek, formák, hangok, fények, taktilis ingerek által egyedivé és felejthetetlenné teszik az élményt http://www.galerius-furdo.hu/galeria.html; http://www.aquasziget.hu/elmenyfurdo; http://kehidatermal.hu/kepek#gyogy-eselemenyfurdo. 2.2. Masszázs A masszázs nem más, mint a lágy szövetek manipulációs kezelése, amelynek célja a szövetek tónusának kiegyensúlyozása, a testi működés harmonizálása speciális mozdulatok segítségével. Bármennyire különös, de keresve sem találnánk a masszázsnál régebbi gyógyító eljárást. Eredete az ókori Kínába, Indiába, Egyiptomba nyúlik vissza. Az óegyiptomi hieroglif szövegek, festmények hű tanúbizonyságot tesznek bizonyos masszázsfajták – különösen a reflexológia és az aromamasszázs – magas szintű ismeretéről, amelyet szépségápolásra és fájdalomcsillapításra is alkalmaztak. Később, az ókori görögök is előszeretettel ajánlották. Hippocrates például úgy vélekedett, hogy az orvosnak jártasnak kell lennie sokféle gyógyító eljárás, így a masszázs terén is. Hitt a masszírozó technika áldásos, gyógyító hatásaiban, amely akkoriban (i.e. 776 az első olimpiai játékok éve) az olimpiára készülő sportolók izomlazításában és bemelegítésében is bevált módszert jelentett. Az ókori germánok javasasszonyai simítókő segítségéve végezték a masszázst. Hitük szerint a kő átvette a fájdalmakat, betegségeket, panaszokat, így a test tisztulási folyamata kiteljesedhetett. A középkorban másodvirágzását élte a masszázskezelés. Számos híres keleti gyógyító, köztük Avicenna (arabul Ibn Sina) alkalmazta gyógyításra. Nevéhez fűződik a rózsaolaj 83
desztillálásának felfedezése. Az olajos kezelést masszírozással kombinálta. Az akkori fürdőkben, a hammam –okban vált népszerűvé a gyógyító, frissítő eljárás, amelyet bőr- és reumás betegségek kezelésére is ajánlottak. Az 1500-as években Ambroise Paré, tábori és királyi orvos végzett hasonló terápiát katonai sebesültek izomzatának kezelése céljából. A barokk kor nagy gyógyítója, a keringés felfedezője, William Harvey felfedezte a masszázstechnika és az érrendszer anatómiai elhelyezkedése közötti összefüggéseket. A 19. században ismét fellendült a masszírozás iránti igény. Megszámlálhatatlanul sokféle fajta manipulációs technikán alapuló eljárás, alternatív módszer látta meg a napvilágot, amelyek indikációi (javallatai) igen széles panasz-spektrumot fogtak át. Például maga Freud is hasznosnak tartotta egyes pszichés kórállapot (pl. hisztéria) kiegészítő terápiájaként. A masszázs tudományos alapjait Per Henrik Ling (1776-1839), svéd gyógytornász teremtette meg. A passzív mozgatást kombinálta masszírozással. Módszerét az 1813-ban alapított Királyi Központi Torna Intézetben kezdte tanítani. Ebben az időben, Angliában is és Franciaországban az Aix-les-Bain gyógyhelyen vízsugárral végezték a masszírozást. John Mezger, holland orvos (1838-1909) nevéhez fűződik a masszírozás önálló tudománnyá emelése. A klasszikus masszírozás kifejlesztését, alapkövének letételét Ling és Mezger neve fémjelzi. Napjainkban a wellness kínálati elemek egyik pregnáns komponensét a masszázsok jelentik. Szinte egyetlen spa szolgáltatásai közül sem hiányozhatnak. Számos fajtáját, három főcsoportját különböztethetjük meg: (1) Klasszikus masszázsokat, (2) Reflexzóna masszázsokat, (3) Távol-keleti masszázsokat. Emellett léteznek amerikai eredetű, speciális masszázsok, mint például a fentiekben említett lomi-lomi, vagy az észak-amerikai eredetű lávaköves masszázs. Számos divatos masszázs is elkülöníthető, mint például a mézes masszázs, dörzskefe masszázs, forró guriga hátmasszázs, stb. 2.2.1. Klasszikus masszázs (más néven svéd masszázs, sport masszázs) Az ókori görög hagyományokra épülő klasszikus masszírozást a svéd gyógytornász, Per Henrik Ling és holland orvos, J. Georg Mezger fejlesztette ki az 1800-as években. Öt alapfogást különböztethetünk meg: 1. Gyúrás (petrissage): a nagyobb izomcsoportok lazítására alkalmazható. A lapos hátizmok nyújtását görgetéssel érhetjük el. A gyúrás hatására a merev izomzat fájdalma az adott pillanatba felerősödik, amely a mozdulat végeztével szinte teljesen megszűnik, ugyanis a masszírozás hatására a feszült izomzatban javul a vérkeringés, így több oxigén kerül a szövetekbe, amely végső soron fájdalomcsökkenéssel jár. 2. Simítás (effleurage): a vénás és nyirokpangás (ödéma) szüntethető meg, valamint az idegrendszert nyugtatja. Az ú.n. manuális nyirokdrenázs speciális irányú, simító mozdulatokkal szünteti meg a nyirokpangást. 3. Dörzsölés (friction): hatására a sejtekbe vazoaktív, hormonszerű anyagok (pl. hisztamin) szabadulnak fel, amelynek hatására az érfal áteresztőképessége nő, a bőr kipirul. A mélyebb szöveteket (inakat, izomkötegeket) érintő dörzsölés fájdalommal jár, azonban hatékony a szöveti letapadások megszüntetésére. 4. Ütögetés (tapotement): rövid, veregető mozdulatokból épül fel. A háton és mellkason végzett apró ütögető mozdulatok hatására a krónikus hörghurut, ill. az időskori hiposztatikus tüdőgyulladás kezelésének hatékony kiegészítője, Mivel a letapadt szekrétumok oldását, a köpetürítést segíti elő. Tenyérrel, kézháttal, kéz éllel, ökölbe szorított kézzel (csuklóból indított mozdulattal) is végezhető.
84
5. Vibrálás (vibration): fájdalomcsillapító és izomlazító hatást fejt ki. A karok, lábak rázogatásával a hasüregi szerveket, valamint az izomzat tónusát lehet befolyásolni. A mellkasra gyakorolt vibráció nyákoldó, köpetürítő hatású. Az egyetlen masszázsfogás, amelyet gépek segítségével is eredményesen lehet alkalmazni, akár 15 percen keresztül is. A masszőr tenyerével, ujjhegyeinek segítségével végzi. A klasszikus masszázs az alábbi hatásokat fejti ki: enyhíti az izommerevséget, izomfeszülést megszünteti az izomgörcsöt fokozza az izmok, szövetek rugalmasságát és az ízületek mozgásterjedelmét fokozza a mozgások könnyedségét, hatékonyságát segíti a stressz tüneteinek leküzdését és relaxációt könnyíti és mélyíti a légzést javítja a vér- és nyirokkeringést enyhíti a feszültség okozta fejfájást, izomfeszülést a mimikai izmok, szemkörüli izmok környékén fokozza a szervezet öngyógyító mechanizmusait gyorsítja a szövetek regenerációját enyhíti az izom, ill. ízületi fájdalmakat segíti a bőrtáplálást, egészségmegőrzést szerepet játszik a stresszkezelésben, feszültségoldásban oldja a szorongást összehangolja a szellemi és testi összeköttetéseket, funkciókat erősíti az immunrendszert segíti a gyermekek mozgásfejlődését szerepet játszhat a depresszió, szorongás, carpal tunnel szindróma, alvászavar, fejfájás, aszthma, allergia, krónikus ízületi gyulladás, keringési rendellenességek, krónikus fájdalmak kiegészítő terápiájában A klasszikus masszírozás legfontosabb kezelési javallatai (indikációi) a következők: reumás ízületi betegségek (fájdalmak) neurológiai betegségek (petyhüdt bénulás) sérülések, balesetek, műtétek utáni rehabilitáció belgyógyászati betegségek (magas vérnyomás) gyermekkori fejlődési rendellenességek A klasszikus masszírozás legfontosabb kontraindikációi (ellenjavallatai) a következők: lázas betegségek akut gyulladások, fekélyek daganatos betegségek limfómák vérzékenység (hemofília) véralvadásgátló szedése, trombózis, trombózis hajlam friss szívinfarktus súlyos érelmeszesedés (atherosclerosis) dekompenzált szívelégtelenség reflexdisztrofiás szindróma (Sudeck szindróma)
85
Mint ahogyan a fentiek is mutatják, nem csupán a wellnessben, hanem a balneoterápiában is fontos szerepet tölt be a klasszikus – más néven svéd masszázs, amelyet számos más kezelési módszerrel lehet kombinálni. Mely kezelések tartoznak ide? Leggyakrabban az iszap terápia, infravörös fénykezelés, oxigénterápia, krioterápia, mozgásterápia, elektromos kezelések, stb. Fontos, hogy a szaunázásra, gőzre, gyógyfürdőzésre ne a masszázsok előtt kerüljön sor, mert a meleg hatására kialakult utóizzadás nem teszi lehetővé a hatékony masszírozást. Igaz, hogy a bőr vérellátását javítják a meleg kezelések, azonban az izmok vérátáramlását rontják. Ha mégis a masszázs zárja a kezelések listáját, akkor törekedni kell a szervezet 5-10 perces pihentetésére, a kezelések közötti szünetekben. A klasszikus masszázs egyik változata a manuális nyirokdrenázs, más néven nyirokmasszázs, amelynek célja a nyirokkeringés fokozása alacsony intenzitású, körkörös simító mozdulatokkal. Minden olyan esetben javasolt, amikor nyiroködéma (vizenyő) áll fent, de fontos, hogy nem daganatos betegség okozza a nyirokpangást. Ugyanis a daganatos betegségek esetében szigorúan tilos masszírozni! Krónikus vénás pangás talaján kialakult ödéma, reumás betegségek, sérülések, műtétek után jelentkező ödémák, hosszú, tengerentúli utazás során kialakult lábdagadás hatékonyan kezelhető a manuális nyirokdrenázzsal. Szigorúan tilos daganatos betegségek, trombózis és trombózis hajlam, akut gyulladások, fertőző betegségek, láz esetén alkalmazni! A víz alatti sugármasszázs (tangentor kezelés) szintén a klasszikus masszázsok csoportjába tartozó balneoterápiás eljárás, amelyet orvosi javaslatra alkalmaznak. A vendég erre a célra kialakított kádban ül, miközben a víz alatt, szisztematikusan, erős vízsugárral masszírozzák egész testét vagy részlegesen, bizonyos testrészét (pl. vállát, derekát). A meleg víz – amely lehet csapvíz vagy gyógy- és thermál víz is - segíti az izmok lazulását, elernyedését. A kezelés hatására a szöveti letapadások szüntethetők meg, emellett javul a keringés, oldódik az izomfeszülés és leválik a bőr elhalt hámsejt rétege. Szinte valamennyi mozgásszervi betegségben javasolható. Az átlagos kezelési idő 20-30 perc. 2.2.2. Reflexzóna masszázs A reflexzóna masszázs a szegmentális reflexek kialakításán alapul, amelynek során elektromos impulzus érkezik a szervekhez, így azok működése befolyásolható. Ide tartozik a (1) kötőszöveti masszázs, (2) periosteum kezelés, (3) colon terápia, (4) talpreflexológia. A kötőszöveti masszázs kifejlesztése Elisabeth Dicke gyógytornász nevéhez fűződik. Felfedezte, hogy ha a belső szervek valamelyike beteg, akkor a törzs különböző helyeinek tapintása során zónák alakulnak ki. A zónák, mint kötőszöveti kötegek sokszor szabad szemmel is jól láthatók kitüremkedések vagy besüppedések képében. A zónákhoz rendelhető egy-egy szerv, amelyet először Head, angol neurológus vetett papírra, 1893-ban. A kötőszöveti masszázs kidolgozását Dicke 1929-ben publikálta. Tulajdonképpen a masszázs során a zónákhoz tartozó szervek működése befolyásolható. Nem javasolt akut gyulladások, daganatos betegségek, pszichiátriai kórképek esetén. A periosteum – magyarul csonthártya – kezelés tulajdonképpen egy igen fájdalmas, 3 percig tartó masszázsfajta, amelynek során ritmikusan végzett, pontszerű nyomást gyakorolnak a csontokra. Az így kialakult fájdalom elleningerként viselkedik és a központi idegrendszeri gátlás révén izomlazítás, fájdalomcsillapítás jön létre végeredményként. Degeneratív csontbetegségek, lábszárfekély fájdalomcsillapítására, valamint epeköves görcsroham, angina pectoris oldására alkalmazható. Szigorúan tilos alkalmazni akut gyulladások, daganatos 86
betegségek, csontot érintő, előrehaladott állapotú betegségek (pl. csontritkás, osteomalacia, stb.) esetén. A colon - magyarul vastagbél – kezelés egy speciális vastagbélre gyakorolt masszázs, amely a has pontjait érinti. Reflexzóna kezelésről van szó, amelynek során a vastagbél idegfonatának tónusa, valamint a vastagbél perisztaltika (mozgása) befolyásolható. Javallott krónikus székrekedés, epeúti betegségek, nyombélfekély esetén. Tilos alkalmazni akut vastagbélgyulladás, rosszindulatú daganatos folyamatok, várandósság állapotában. A talpreflex masszázst már Krisztus születése előtt 2055 évvel is ismerték Egyiptomban, amelyről a hatodik dinasztiából származó írásos dokumentumok, rajzok is fennmaradtak. Kínában és Indiában is ismerték. Másodvirágzását az újkorban élte, főleg az angol, német és orosz területeken vált népszerűvé. Valamivel később William Fitzgerald kidolgozta a hasonló alapokon nyugvó reflexzóna masszázst. A két talpat 5-5 hosszanti sávra – zónára – osztotta. Úgy hitte, hogy mindegyik zónához tartozik egy-egy reflexterület a testen. A talp zónáinak stimulációjával az adott területen fekvő szervek működésére lehet hatni, fájdalmat csillapítani. Az 1930-as években Eunice Ingham fedezte fel, hogy a két talpon az összes szerv anatómiai elhelyezkedése kirajzolható, a hozzájuk tartozó reflexpontok által. Egy kezelés általában 40-50 percig tart, amelyben a terapeuta hüvelyk- és mutatóujjával gyakorol nyomást az adott pontra. Mindig saroktól indulnak és a lábujjak, majd a lábhát irányába haladnak. Fontos, hogy nem klasszikus masszázs mozdulatait alkalmazzák (amelynek neve talpmasszázs), hanem a meghatározott pontok nyomását, vagyis stimulálását végzik el. A csupasz talp a masszőr ujjával érintkezik, olajat, krémet, púdert nem alkalmaznak. A reflexológia kiválóan alkalmas stresszkezelésre, közérzetjavításra, krónikus fájdalmak csillapítására, izom-relaxációra. Az állandó, szűnni nem akaró izomfájdalmakkal kísért betegség, a fibromyalgia, valamint az aszthma bronchiale, allergiás panaszok, krónikus ízületi fájdalmak, krónikus fáradtság szindróma tüneteinek enyhítésére kiválóan alkalmas. 2.2.3. Lávaköves masszázs Mélyszövet masszázs, amelyet felmelegített, különböző méretű lávakövekkel végeznek. A kezelésben lényeges szerepet játszik a kövek hőmérséklete is, ezért termoterápiának is nevezhető. Első alkalmazása az ókori indiai kultúrába nyúlik vissza, modern alkalmazása azonban Nelson Hannigan nevéhez, a LaStone terápia kifejlesztőjéhez köthető, aki 54 forró, 18 hideg és 1 szobahőmérsékletű követ használt. Úgy vélte, hogy a kövek mintegy a masszőr kezének meghosszabbításaként a test mélyebb szöveteit is elérik. Hatásukra nem csupán az izmok ellazulása teljesedhet ki, hanem a test energiapályáinak felszabadítása is megvalósítható. A csakrák (energiaközpontok indiai neve) nyitásában is részt vesz, amellyel az energiaáramlás fokozható a talptól a fejtetőig. Méregtelenítő, keringésjavító, fájdalomcsillapító, stresszoldó, érzelmi harmóniát segítő tulajdonságai sem hanyagolhatók el. A lávaköves masszázs kétféleképpen végezhető. Az egyik módszer majdnem teljesen megfelel a svédmasszázzsal, csupán a kő alkalmazásában tér el. A 34 0C-fokra felmelegített követ a masszőr kézbe veszi, és a klasszikus masszírozó mozdulatokat annak segítségével végzi el. A masszázshoz olajat alkalmaz. Természetesen nem csak a vendég, hanem maga a masszőr is jótékony energiákhoz jut a lávakövek révén. A másik módszer szerint a 87
felmelegített, különböző méretű köveket a gerinc mentén, valamint a vállakon, háton helyezik el és a köveket ott hagyják, miközben a vendég izomzata ellazul. Ez utóbbi módszer leginkább a stressz kezelésben eredményes. http://www.ehow.com/video_4974468_what-hotstone-massage.html 2.2.4. Lomi-lomi masszázs Nem csupán Hawaii-on, hanem Ausztrália, Kalifornia, ill. USA más területein is elérhető. Ismerete Cook kapitány felfedéseinek köszönhető, aki a polinéz szigetekre jutva ismerkedett meg az őslakosok egyik gyógyító eljárásával, a lomi-lomival. A hawaii falvak mindegyikében számos pap élt, akik közül egyesek lelkipásztori feladatokat töltöttek be, mások gyógyítottak. Őket kahuna-papnak nevezték. A falu kahuna lomi-lomi papja minden család egy-egy tagjának adta át lomi-lomi tudását, hogy a beavatott családtag értsen saját szerettei kezeléséhez. Nem csupán a test gyógyítását célozta, hanem a pozitív gondolkodás megteremtését is feladatának tartotta. Az érintés segítségével energizálta a testet, ezáltal fokozta az életerőt (mana). A lomi-lomi masszázs relaxációval kezdődik, miközben a vendég ráhangolódik a kezelésre, és befogadóvá válik. A mozdulatok jelentős része simításból és gyúrásból áll, azonban nem csupán a tenyérrel, hanem sokszor az alkarral és a könyökkel és az ún. lomi pálcák segítségével éri el a masszőr a mélyebb szöveteket és az izmokra kellő erőt gyakorol. A lomi-lomi hatására gyorsul a keringés, csökkennek a krónikus fájdalmak, ellazul az izomzat. Mindemellett a szellemi funkciók javulásában és az érzelmi egyensúly megteremtésében is szerepet játszik. khttp://www.youtube.com/watch?v=0qiMkU2hd8I&feature=list_related&playnext=1&list=P L232900B95C41841E http://www.youtube.com/watch?v=FcyTfnRLVrs&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=2D-ujmXmX1U&feature=related
2.2.5. Aromamasszázs Az aromaterápia ismerete az ókori Egyiptomhoz köthető. Többezer éves írásos feljegyzések bizonyítják az illóolajok Fáraók korában, i.e. 1500-ban történő alkalmazását. A mendemonda szerint, maga Kleopátra is ismerte, szépségének egyik titka a saját maga által kifejlesztett szépségápolási praktikák álltak, amelyek során az illóolajok erejét is felhasználta. A gyógynövények jótékony és szerteágazó hatásai és orvosi alkalmazási lehetőségei már Shen Nung’s Pen ideje alatt, i.e. 3000-ben, valamint az indiai ájurvéda medicinában, i.e. 2500-ban is gyakorlat része volt. Az ókori rómaiak előszeretettel kevertek aromaolajokat a fürdővízbe, nem csupán vallási rituálék során, hanem a mindennapokban is. Az ógörög Dioscorides több mint 500 növény részletes leírását, több mint 4500-féle felhasználási lehetőségét jegyezte le a De Materia Medica-című könyvében, amely a nyugati orvoslás egyik jelentős mérföldkövének számított. A középkorban Avicenna desztillált először olajat a rózsa szirmaiból. Újkori virágzása Gattefossé, francia parfümkészítő nevéhez fűződik, aki az I. világháborúba sérült katonák kezelésére alkalmazta az illóolajok széles skáláját. 1937-ben jelent meg „Aromatherapie: Les Huilles essentielles, hormones végétales”- című könyve, amely az illóolajok ismeretének újabb fontos fejlődési állomását képezte. Jóllehet Piesse, parfümkészítő nevéhez fűződik az illatok tónusának meghatározása, az illatjegyek kategorizálása. Felfedezése szerint – csakúgy, mint a zenében – az illatok között is 88
megtalálhatunk magas, közepes és mély regisztereket. A magas illatjegyekből (pl. citrom, narancs, mandarin, rozmaring, kakukkfű, stb.) 4-5 csepp szükséges, friss jelleget biztosítanak, azonban ők párolognak el leggyorsabban. A középső illatok (levendula, geránium, keserűnarancs, stb.) adják meg az illati igazi karakterét, 3-4 csepp koncentrációban. A mély illatok (jázmin, pacsuli, vetiver, ylang-ylang, stb.) lassan párolognak, legtovább érezhetők ezért 1-2 csepp is elegendő belőlük. A 2. világháború idején Jean Valnet adta háború okozta pszichiátriai betegségek kezelésére. 1977-ben jelent meg az első angol nyelvű irodalom Robert Tisserand tollából, „The art of aromatherapy”-címmel, amelyben kiemelték a masszázsokban betöltött szerepét. Az aromaterápia tulajdonképp, mint egyiptomi sajátosság terjedt el széles körben (Bodecker és Cohen, 2008, nemzetközi spa nyelv), a világ szinte minden szegletében. Felmerülhet a kérdés, hogy mit értünk aromaterápia alatt. Nos, egy gyűjtőfogalomról van szó, amelyben a főszerepet az illóolajok jelentik. Vagyis olyan eljárásokat tömörít, ahol a gyógyhatással rendelkező növények koncentrált hatóanyagait használják. Nem csupán masszázsokról van szó, hanem beszélhetünk aromafürdőről, párologtatásról, parfümről, inhalálásról, bedörzsölésről, borogatásról. Alapvetően azonban a legtöbb spa-ban mint fürdő, masszázs és komplex program találhatjuk meg. Az illóolajok – más néven aromaolajok – közös jellemzője, hogy az adott növény hatóanyagait (bioaktív vegyületeit) koncentráltan hordozzák. Gondoljunk bele, hogy pl. 2 liter levendulaolajhoz 760 kg (!) friss levendulára van szükség. Érthető tehát, hogy mindössze néhány, ha feszültségoldásra, relaxálásra gondolunk, akkor 2-4 csepp levendulaolaj is képes a kívánt hatást teljesíteni. Az alábbi írhatók le az aromaolajok legfőbb hatásai: fájdalomcsillapítás antimikrobiális (képes elpusztítani a kórokozókat (baktériumot, vírust, gombát) antiszeptikus (fertőtlenítő) anti-inflammációs (gyulladáscsökkentő) adsztringens (összehúzó) görcsoldó nyugtató köptető vizelethajtó Mint ahogyan az előbbiekben bemutattuk, az illóolajok rendkívül magas koncentrációban hordozzák az értékes biológiailag aktív vegyületeket. Ezért a masszázs nem végezhető önmagában csupán illóolajakkal, hiszen bőrre cseppentve akár égési sérülést is okozhatna, hígítatlanul. Tehát a néhány csepp illóolaj bőrre juttatásához egy úgynevezett bázisolajra – más néven hordozóolajra – van szükség, amelyben az illóolajat szétoszlatjuk, elkeverjük, majd a masszázs az így kapott keverékkel végezzük. Természetesen nem mindegy, hogy melyik olajat választjuk bázisolajnak. Fontos ugyanis, hogy jó minőségű, semleges illatú legyen, arcmasszázs esetén ne hagyjon zsíros foltot a bőrön, de ne is szívódjon fel gyorsan és ne úgy, hogy utána a test ragadjon, hiszen ekkor a masszőr már nem, vagy igen nehezen tud masszírozni. Lényeges tehát, hogy a masszázsok kivitelezése szempontjából jó minőségű legyen. Ide tartozik az édesmandula-, jojoba, szőlőmag-, kajszibarackmag-, avokádó-, olíva-, napraforgó-, búzacsíra, ligetszépe olaj. Az édesmandula olaj selymes tapintása, testes karaktere miatt igen kis mennyiségben is elegendő egyetlen masszázs kivitelezéséhez, azonban igen nehezen szívódik be a bőrbe, sokáig zsíros foltot hagyva maga után. Nem csak aromamasszázsra, hanem haj és bőrtáplálásra is alkalmazzák. A jojoba olaj sajátossága a hosszú ideig eltarthatóság és az összes bőrtípusra történő alkalmazhatóság, valamint a 89
szennyeződés-eltávolító képesség. A szőlőmag- és a kajszibarack magolaj közös jellemzője, hogy arcra is alkalmazható, mivel nem hagy foltot a bőrön, teljesen felszívódik. A masszázsokhoz alkalmazható többféle hordozóolaj keveréke is. Szinte megszámlálhatatlanul sokféle illóolajat lehet megkülönböztetni. A leggyakoribb, aromaterápiában alkalmazott olajok közül válogattunk néhányat az alábbiakban: Borsmenta olaj: jellegzetes illattal rendelkezik, kifejezetten hűsítő hatást fejt ki, csípős karakterű. Fájdalomcsillapító pakolások, krémek komponense. Emellett hurutoldó, görcsoldó, fejfájás csillapító, élénkítő, kedélyállapot fokozó effektusokkal is jellemezhető. 1-2 csepp mennyiségben is elegendő alkalmazni. Rózsaolaj: az illóolajok királynője, kifejezetten nőies karakterű. Univerzális olaj, mivel minden bőrtípus kezelésére kiválóan alkalmas. Rendszertelen menstruáció, hangulatingadozás, stressz, harag, szomorúság, álmatlanság, szorongás megszüntetésében lehet segítségünkre. Tömjénnel, pacsulival, jázminnal, indiai citromfűvel, vetiverrrel, mandarinnal, stb. keverhető. Kamilla olaj: hazákban is a legismertebb gyógynövény, illóolaját izom-, ízület és csontfájdalmak, migrén, fejfájás, vágás, ekcéma, égés, valamint stressz esetében eredményesen adhatjuk. Hűsítő, bőrnyugtató krémként borsmentával keverhető 7:3 arányban. Jázmin olaj: igazi afrodiziákum (nemivágy-serkentő), menstruációs görcsök oldásában, köhögéscsillapításban, stressz- és szorongásoldásban lehet segítségünkre. Tömjénnel, naranccsal, pacsulival keverhető. Eukaliptusz olaj: elsősorban a légutak tisztításában, hurutoldásban, köhögéscsillapításban, nyákoldásban jár élen, de az emésztést is javítja, valamint izomfájdalom, hátfájdalom esetén is jó hatást fejt ki. Citrommal, borsmentával, teafával keverhető. Indiai citromfű olaj: főbb hatásai közé tartozik a nyugtatás, idegrendszeri funkciók egyensúlyba hozása (tonizálás), gyulladáscsökkentés, kórokozókkal szemben védelem biztosítása. Kimerültség, túlterheltség esetén kifejezetten kedvező. Levendulaolaj: csökkenti a vérnyomást, nyugtat, ellazít, csillapítja a fájdalmakat. Emellett az alvászavarok, szorongás, feszültség kezelésének hatékony módszere. Emellett a kórokozók elpusztításában, sebgyógyulásban, rovarcsípések okozta panaszok (pl. viszketés) orvoslásában is szerepet játszhat. Napégés esetén kamillával fejt ki nyugtató, gyulladáscsökkentő hatást. Keverhető citrommal, tömjénnel, bormentával, szantálfával. Rozmaring olaj: kifejezetten alkalmas a krónikus ízületi fájdalmak, gyulladások enyhítésére. Emellett serkenti az étvágyat, a keringést, ezáltal a szellemi és testi felfrissítésben is élen jár. Levendulával, indiai citromfűvel, gyömbérrel, stb. együtt hatása felerősödik. Narancsolaj: közérzetjavító, emésztést serkentő, stressz- és szorongásoldó, fertőtlenítő hatásokat tudhat magáénak. Levendulával, borsmentával, gyömbérrel, gerániummal keverhető. Szantálfa: kiváló szorongásoldó, nyugtató hatást fejt ki. Keleten a meditációk fontos kelléke, mivel a harmadik szem (éleslátás és intuíció energiaközpontja) nyitásában vesz részt. A húgy-ivarszervek gyulladásai, hörgőgyulladás, szembetegségek, övsömör kezelésében is szerepet kaphat. Férfiak aromaterápiájára is optimális. Tömjénnel, rózsával, pacsulival, citrommal, eukaliptusszal keverhető. A kombinált masszázsprogramok között olyanok szerepelnek, amelyekben a peeling (bőrradírozás) és/ vagy testpakolás, tekercselés is helyet foglal a masszázsok mellett. Sok 90
helyen a bőr rugalmasságának fokozása érdekében szaunával és pezsgőfürdővel is kiegészül. Egy példa a „Nefertari álma” kezelés, amely egy hamisítatlan egyiptomi specialitás. Hurghada nemzetközi szállodáinak spa-kínálatában lelhető fel és a következőkből áll: 10 perc szaunát követően teljes testradírozás, amelyhez néhány csepp citromolajjal kevert sivatagi homokot használnak. A homokkal dörzsölik le a bőr elhalt hámsejtrétegét és fokozzák a keringést. Ezután zuhany alatt eltávolítják a testre dörzsölt homokot, majd 10 perc gőz és 10perc pezsgőfürdő következik. A programot egy 45 perces teljes testmasszázs zárja, amelyhez kajszibarack magolaj hordozó olajhoz adott citrom- és szantálfa illóolaj keveréket visznek fel a bőrre. Az erős méregtelenítés mellett ödéma-csökkentő és energizáló, bőrfeszesítő hatást is kifejt, nem beszélve az euforizáló, stresszoldó tulajdonságáról. A fentiek jól mutatják, hogy az illóolajok alkalmazásában szinte kifogyhatatlan variációs lehetőség rejlik. Könnyen és egyszerűen előállíthatók a keverékek, emellett nem igényelnek semmilyen extra szakértelmet. A drogériák nagy részében beszerezhetők az aromaterápiához alkalmazott olajok. Számos külföldi spa-ban az illóolaj keverékeket közvetlenül a kezelés előtt, a vendég igényeire, személyére szabva készítik el. Ehhez azonban az illóolajok hatásainak magas szintű ismerete, valamint a vendég igényeinek pontos felismerése szükséges. 2.2.6. Arcmasszázs Szinte nincs olyan 18 év feletti hölgy, aki legalább egyszer ne járt volna élete során kozmetikusnál. Bármilyen arckezelésen is vett részt, a masszázs általában kihagyhatatlan komponensként szerepelt. Az arcmasszázsnak két formáját különböztethetjük meg, a nyugati eljárást és a távol-keleti eredetű, reflexpontok stimulációján alapuló formát. Az előbbit a kozmetikusok előszeretettel alkalmazzák arckezelések előtt, közben és után vagy akár önálló szolgáltatásként. Az arcmasszázs eredete az ókori Kínába, Japánba, Perzsiába nyúlik vissza, de a görögök körében is népszerűségnek örvendett. A keleti eljárás során semmilyen krémet, olajat nem kennek a masszírozandó bőrfelületre, és nem végeznek semmilyen klasszikus mozdulatot. A reflexpontok – más néven akupresszúrás pontok - ujjal történő stimulációját végzik el, amelynek hatására fokozható a szervezet egészének vitalitása, csökkenthető a fejfájás. Az arcmasszázs legfontosabb jótékony hatása az arcbőr állapotának javítása, keringésének fokozása, ráncok elhalványítása, egyszóval a bőr öregedésének késleltetése. Az arcon található mimikai, valamint a szem körül lévő izmok tónusát csökkenti, amely még jobban felerősíti a bőr kisimítását. Emellett csökkenti a feszültség, tartós koncentrálás okozta fejfájást és segít a teljes testi, lelki és szellemi relaxáció elérésében. A keleti akupresszúrás módszer a máj és epehólyag működését is képes harmonizálni, emellett a menstruációs fájdalmakat, a menses előtti kellemetlen panaszokat képes enyhíteni. A nyugati arcmasszázs tulajdonképpen simító mozdulatokból épül fel, amelynek során nagy szerepet kap a mozdulatok ereje. Ugyanis az arc izmai, bőre és más szövetei jóval érzékenyebbek, mint a test más területein. Ezért mindig körültekintően, kellő lágysággal szabad csak az archoz érni. Mivel a ráncok megjelenése, a bőr állagának fokozatos romlása lefelé mutató, ezért fontos a mozdulatok felfelé mutató iránya. A halántékon körkörös mozgást végeznek az ott fekvő lapos izom ellazítására. Az orrnyereg és a szemzug területén egy pontban lágyan nyomják az adott területet, és néhány másodpercig kitartják a mozdulatot. 91
Léteznek olyan állapotok, amelynek meglétekor arcmasszázs nem végezhető. Ilyenek a pattanások, pikkelysömör, ekcéma, nyílt sebek, vágások, horzsolások, égési sérülések, mivel a bőrt nagyon könnyen elfertőzhetjük. Az arcmasszázs nem csak nőknek szól. Egyre népszerűbbé válik férfiak körében is, ezért célszerű a wellness szolgáltatások kínálatát férfiaknak szánt arcmasszázzsal is kiegészíteni. 2.2.7. Cellulit masszázs A cellulit masszázs tulajdonképpen az ú.n. narancsbőr kezelésének egyik módszere. Az életkor előrehaladtával, genetikai hajlam esetén a szerveket, szöveteket elválasztó, ill. körülölelő kötőszövet lazul, zsugorodik. Ennek köszönhető, hogy a comb felső szakaszán a külső és belső részén, valamint a fenéken narancshéj szerű bőrkitüremkedések figyelhetők meg. Mindez a kötőszövet zsugorodásával, lazulásával hozható összefüggésbe, tehát nem a zsírszövet kitüremkedéséről van szó. A masszázs során a zsugorodó kötőszövetet kísérlik meg széthúzni, amely meglehetősen nagy fájdalommal és szövetroncsolódással jár. A technika dörzsölésből, nyomásból, gyúrásból épül fel. Egy kezelés általában 20 percig tart, amelyet legalább 5-10-szer megismételnek. 2.2.8. Paprikakrémes masszázs A paprikában rejlő kapszaicin nevű vegyület (a csípős ízért felel) révén fájdalomcsillapító, keringés és anyagcsere-fokozó hatások érvényesülnek a paprikakrémes masszázs során. A masszírozott felületen növekszik az anyagcsere és a keringés, amelynek hatására a masszírozott testrész kerülete csökkenthető. Alkalmazható cellulit masszázsként, vagy klasszikus masszázselemekkel is. Az anyagcsere fokozó masszázsok fahéjjal vagy kávéval is kivitelezhetők. 2.2.9. Szárazkefe masszázs Simogató masszázs, amely félkemény sörtéjű kefével történik speciális technikával. Segítségével a vérkeringés gyorsul és a bőr legfelső, elhalt hámrétege eltávolításra kerül. Így a bőr simává, ápolttá válik. Mivel élénkíti az anyagcserét, ezért jól kombinálható méregtelenítő kúrákkal és a cellulitis kezelésében is. 2.2.10. Hangmasszázs A hangmasszázs az ókori Indiából, Kínából ered. Miközben a vendég kényelmesen fekszik a masszázságyon a hangtálakból származó hanghullámok rezgései koncentrikusan végigáramlanak testén és a sejteket elérve vibrációt képeznek. A rezgések nem csupán a testi folyamatokra, hanem a lélekre és szellemre is kedvezően hatnak. A hangmasszázs igazi holisztikus módszernek tekinthető, mivel a test, lélek, szellem harmóniájára törekszik.
92
2.3. Távol-keleti masszázsok Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a távol-keleti filozófiai rendszereken alapuló eljárások, amelyek között számos masszázsfélét is elkülöníthetünk. A hagyományos kínai orvoslás a jin és jang ellentétes energiák összhangjára, egyensúlyára épülnek, amelyek aránya minden élő organizmusban fellelhető, arányuk mindig változik, egymást kiegészítve (pl. ha a jin-energia csökken, akkor a jang nő). Az energia chi minden sejten, szerven, szöveten átáramlik. Pályájuk az emberi test szövevényes meridiánjain (energiacsatornáin) halad át, és az egyes szerveket összeköti egymással. A betegségek, lelki, szellemi, testi panaszok akkor jelentkeznek, ha a chi áramlás akadályba ütközik. A távol-keleti gyógyító eljárások – így a masszázsok is - az energiaáramlás folytonosságára, a blokkok megszüntetésére, a jin és jang energiák harmonizálására helyezi a hangsúlyt. A tradicionális kínai masszírozás neve tui-na, amelynek elméleti alapjai megegyeznek az akupunktúráéval és a jin és jang harmonizálását célozza. Elsősorban simító-gyúró (tui-na) és nyomó-dörzsölő (an-mou) technikákat alkalmaznak. Mindegyik mozdulatnak létezik egy jin és jang verziója is. A jin mozdulatok gyengédek, kívülről befelé, a szív felé mutatnak. A jang fogások erőteljesek és kifelé mutatók. Az erős fogások nyugtatnak, a finom mozdulatok az izomzatot tonizálják, míg a középerős fogások a szervezet egészét erősítik, és szerepet játszanak a betegségek megelőzésében. Nem csupán a nagyobb testfelületet masszírozzák (amely tulajdonképpen megfelel a klasszikus masszírozásnak), hanem egy-egy meridián-pont stimulálásával is hatnak a szervekre. A hagyományos kínai masszázs a kettő kombinációjából épül fel. A kínai masszírozás indikációi megegyeznek a nyugati klasszikus masszázs javallataival. Tehát nem csupán a betegségek megelőzésére, hanem az enyhe fejfájás, izomláz, szervi funkciózavarok, reumás fájdalmak kezelésére ajánlják. Mivel akupresszúrát is alkalmaznak, ezért nem csupán a krónikus kórképek, hanem egy-egy akut betegség (pl. influenza, felső légúti hurut, enterocolitis, stb.) kezelését is kiegészítik vele. 2.3.1. Akupresszúra Az akupresszúra a Kínai orvoslás egyik meghatározó gyógyító komponense. Energiapontos stimulálásáról van szó az ujjakkal történő nyomás révén. Elve és célja teljesen megegyezik az akupunktúrával, ahol az ujjak helyett speciális, vékony tűvel történik a meridián pontok stimulálása. Az akupresszúra hatékonyan alkalmazható a krónikus fájdalmak csillapítására. Az egyik legrégebbi, legalább 2000 éves kínai írásos orvosi dokumentum, a Huang Di taglalja az akupunktúra és akupresszúra kivitelezését, ill. alkalmazásának lehetőségeit mind a prevenció, mind bizonyos betegségek kezelésének tekintetében. Emellett a testmozgás, a gyógynövények alkalmazása, a táplálkozás, életmódváltás és más gyógyító eljárások ismertetése is helyet kap. Önálló értekezésként a.d. 282-ből maradt fent írásos feljegyzés az akupunktúráról. Az akupresszúra módszerének nem csupán a betegségek megelőzésében, a vitalitás fokozásában, az immunerősítésben, a stressz leküzdésében, egyszóval a wellnessben vehetjük hasznát, hanem a fejfájás, az ízületi fájdalmak, a köhögés és megfázás, allergiák, aszthma, feszültség, menstruációs görcsök, arcüreggyulladás, teniszkönyök, potenciazavarok, fogfájdalmak enyhítésében, gyógyításában is. 93
A kínai medicina úgy tekint a testre, mint a világegyetem kis részére, ahol természeti törvények, szabályok, egyensúly és harmónia uralkodik. Úgy véli, hogy az érzelmek, a gondolatok, valamint a környezeti tényezők (pl. klíma, légszennyeződés, munkakörülmények, stb.) hatnak a testi folyamatokra, ennek köszönhetően alakul ki a betegségek, kórfolyamatok nagy része. Filozófiai rendszeréhez tartozik a jin és jang törvényszerűségére, valamint az energiaáramlás, a chi. Az univerzum minden egyes tartozékának létezik egyfajta karaktere, amely jin vagy jang jellemzőket hordoz. Így például a jang a férfi, az aktivitás, a fény, szárazság, felfelé törekvéssel, kibocsátással, míg a jin a női, a hideg, a passzív, sötét, nedves, lenti és befogadással, emellett még számtalan más jellemzővel írható le. A két ellentétes törvényszerűség nem létezik egymás nélkül, kölcsönhatást gyakorolnak egymásra. Panaszok, betegségek a jin és jang harmóniájának felbomlása következtében jönnek létre. A chi alapvető életenergia, amely minden élő és élettelen anyagban benne rejlik. Ugyanúgy megtalálható az ételekben, az italokban, a levegőben, a vízben, a napfényben, mint az emberi szervezetben, amely energiapályákon (meridiánokon) keringenek, és szövevényesen behálózzák az összes szervet, testrészt. Tizenkét fő meridián emelhető ki, amelyek egy-egy szervvel állnak kapcsolatban. Betegség, panasz akkor jelentkezik, ha az energiapálya valahol elzáródik, az életenergia-áramlás elakad, vagy hanyatlik. Az akupresszúra és az akupunktúra célja az energiablokkok megszüntetése, a chi áramlásának biztosítása a meridián pontok ujjal, ill. tűvel történő stimulációja révén. Az energiapontokat aku-pontoknak is aposztrofálják. Az akupresszúra nem csupán önállóan, hanem masszázzsal is kombinálható. Sőt önmagunkon is végezhető, pl. fejfájás esetén. Az akupresszúra módszere viszonylag könnyen elsajátítható, azonban a mögötte álló filozófiai és elméleti ismereteket több éven át kell tanulni. A kínai gyógyítók nem csak külső jegyekből, tünetekből, beszélgetésből diagnosztizálják az adott személy betegségét, hanem lényeges szerepet tulajdonítanak a pulzusdiagnosztikának is. Bármennyire különösnek is tűnhet, de a pulzus tapintása alapján számos betegségre, eltérésre tudnak következtetni. Az akupunktőrök és akupresszúra-terapeuták az előzetes pulzusvizsgálatból tudják, hogy milyen kezelésben kell az adott személyt részesíteni. A masszázs alatt a vendég egy masszázsszivacson fekszik ruhástól. A terapeuta lágyan ráteszi kezét a vendég hasának közepére, majd más testrészeinek artériáira és a pulzálás kíséri figyelemmel, amellyel a chi jelenlétét tudja feltérképezni. Ezt követően az energiaelakadás függvényében egy-egy meridián mentén halad az aku-pontok nyomásával. Nem ritkán gyógynövényeket és köpölyözést is alkalmaz. Az akupresszúra kivitelezése során a vendég nem érez fájdalmat, sőt a kezelés után szinte rögtön érzi a kedvező változást. A krónikus betegség, panasz leküzdéséhez azonban nem elég egyetlen kezelés. 2.3.2. Thai masszázs A thai masszázs napjaink wellness kínálatai között egyre népszerűbbnek mondható. Nem véletlenül, hiszen egyediség, különlegesség és hatékonyság jellemzi. Gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. A távol-keleti orvostudomány filozófiai rendszere hívta életre, amelynek célja a testi, szellemi, lelki folyamatok harmonizálása. A thai népi gyógyászat egyik fontos részét képezte a gyógynövények alkalmazása, a dietoterápia és a spirituális gyakorlatok mellett. Egyes feltételezések szerint Jikava Kumar Baccha nevéhez fűződik a thai masszázs
94
alapköveinek letétele, aki egy indiai buddhista kolostorban élt. Később, az i.sz. 2. században, a szerzetesek Thaiföldre vándorlásával jutott el az őshazába. A thai masszázsnak sokrétű jótékony hatását lehet megkülönböztetni, amelyek között a betegségek prevenciója és kezelése egyaránt szerepel. Alapjában véve az energiacsatornák felszabadítását, a vitalitás fokozását szolgálja. Emellett fokozza az ízületi mozgásterjedelmet, a vér- és nyirokkeringést, az ízületek, izmok rugalmasságát. Javítja a szervek működését, nyugtat, relaxál, felfrissít, enyhíti a fejfájást és a krónikus ízületi fájdalmakat. Csökkenti az izomfájdalmakat, izommerevséget. A thai masszázst a „sen”-ek, vagyis az energiapályák mentén végzett nyújtások, nyomó mozdulatok váltakozása jellemzi. A közel 70.000 sen-ből a 10 legfontosabb energiavonalon fejtenek ki stimulációt, amelyet olykor tenyérre, hüvelykujjal, könyökkel, talppal, sarokkal is kiviteleznek. A mozdulatok kivitelezése során a vendég pozícióját folyamatosan változtatják, amely nem mindig mondható megszokottnak. Ennek eredményeként az ízületek, és az izmok nyújtása hatékonyabbá válik. A thai masszázs kivitelezésének négy féle alaphelyzetét lehet megkülönböztetni: (1) a vendég hanyatt fekszik, a masszőr vele szemben, (2) a vendég jobb, majd bal oldalán fekszik, a masszőr oldalt, (3) a vendég hason, a masszőr a vendég hátán helyezkedik el, (4) a vendég ülő helyzetben van. A thai masszázs megvalósításához masszázs szivacsra van szükség, amelyet a földre helyeznek, hiszen a masszőrnek ez által sokkal több helye és lehetősége marad a helyzetváltoztatásra és a mozdulatok erejének fokozására. Általában nem alkalmaznak olajat, sem púdert vagy krémet a masszázsok kivitelezéséhez, amelynek átlagos időtartama 1-2 óra. A masszőr spirituális ráhangolódással, meditációval és kellő alázattal és koncentrációval készül a vendég kezelésére. http://www.youtube.com/watch?v=RAWB8ms4XYU 2.3.3. Yumeiho masszázs A buddhista kolostorok shaolin papjai nem csupán a kung-fu harcművészet, hanem a yumeiho masszázs alapjainak megteremtését is magukénak mondhatják. Talán kissé különösnek tűnhet, hogy a kínai masszázs nem a hatalmas távol-keleti őshazában, hanem Japánban terjedt el, virágzását az 1960-as években érte el. Ekkor alakult ki modern változata, amelynek ismerete elterjedt szerte a világban (több mint 50 országban), majd mintegy harminc évvel később hazánkat is elérte. A szó jelentése „az életenergia forrása” (yu: forrás, mei: életenergia, ho: módszer). A masszázs alapjait a gyúró, nyomó mozdulatok alkotják, amelyeket egy-egy pont stimulálásával, erőteljes nyomásával (akupresszúra), valamint speciális kimozgató mozdulatokkal kombinálnak. A kimozgatás a nyugati „manuál terápia” technikájának felel meg. A yumeiho egy igazi gyógyító technika, amely nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel. A masszázst megelőzően fizikai vizsgálat során mérik fel a gerinc állapotát, görbületeit, a vállak szimmetriáját, a végtagok egymáshoz viszonyított helyzetét, a testtartást, stb. Megvizsgálják, hogy a cipők talpai, sarkai, élei mennyire elhasználtak és hogy szimmetrikusak-e. Az arcon, homlokon elhelyezkedő ráncok, valamint a szemöldök vonalának szimmetriája, ill. annak hiánya is árulkodik a gerinc és ízületek állapotáról. A masszázs során a terapeuta energiát közvetít saját mozdulatain, érintésén át a vendégnek. Sokszor egész testtömegét felhasználja a mozdulatok megfelelő erejének eléréséhez. Az energiacsatornák (meridiánok) megnyitása, az energiaáramlás helyreállítása a masszázs legfőbb célja. Az ízületek kimozgatása, az izomzat ellazítása is hozzátartozik. A testtömeget 95
hordó vázrendszer kimozgatását, az asszimetria megszüntetését, az ízületek mozgásterjedelmének fokozását, az energiablokkok oldását, a szervezet egészének vitalitásának fokozását hivatott elérni. Végeredményben azonban nem csupán a vázizomrendszerre fejt ki kedvező hatást, hanem a szervek működését is képes kedvezően befolyásolni. Ingadozó vérnyomás, alvászavarok, székrekedés, memóriahanyatlás, menstruációs görcs kiegészítő terápiájára is hatékonyan alkalmazható. A yumeiho masszázs kivitelezését földön, masszázsszivacson végzik. A vendég kényelmes ruhát (vékony, pamut pizsamaszerű öltözet) pamut zoknit visel. A masszőr sokszor egész testének erejét, tömegét igénybe veszi a masszázshoz. A technika erősen kötött: nemcsak a fogások pontos kivitelezése követelmény, hanem azok sorrendje is meghatározott. A yumeiho fogások pontos kivitelezése alapvető fontosságú, a technikától semmilyen eltérés nem megengedett. 2.3.4. Shiatsu masszázs A shiatsu egy hazánkban is ismert japán masszázsfajta, az akupresszúra megfelelője. A nyugati társadalmakban önmasszázsként is alkalmazzák. A „shi” jelentése ujj, az „atsu” nyomást jelent. Vagyis a meridián-pontok ujjal történő stimulációjáról van szó. Az alábbi alapgyakorlatokkal jellemezhető: 1.
2.
3.
4. 5.
Az egyik lábat a másik térdre tesszük, és két kézzel megfogjuk a lábfejet úgy, hogy a talpat magunkkal szemben tartjuk. A talp közepét mindkét hüvelykujjal erősen megnyomjuk. Mindez fokozza a test ellazulását. A lábujjakat egymástól szétválasztjuk, majd a két hüvelykujjal gyakoroljunk nyomást a lábujjak egymás felé néző felszíneire. A nagy lábujjtól kezdve végighaladunk az összes lábujjon. A pontnyomó masszázs hatására a lábujjak és a mellkas közötti energiaáramlás felgyorsul. Mindkét kézzel átfogjuk a derekat. A négy ujjal a derék elülső részére gyakorolunk enyhe nyomást. A gyakorlat hatására a szervek közötti energiaáramlás gyorsul, a gondolatok kitisztulnak. Lágyan, ritmusosan kopogtassuk végig a fejtetőt, melyhez a középső ujjízületet használjuk. A gyakorlat hatására oldódik a feszültség. Gyakoroljunk nyomást az orrnyeregre a hüvelykujj segítségével. A nyomást tartsuk ki, majd engedjük el. Mindezt többször ismételjük meg. A gyakorlat segít az alvászavarok és a feszültség oldásában.
2.3.5. Indiai fejmasszázs A fejmasszázs népszerűsége Indiában évezredek óta töretlen. Minden családban alkalmazzák egymáson. Már egészen kisgyermekkorban fejmasszázzsal nyugtatja 3-4 éves kor feletti gyermekét anyja. Nem csupán a fejet érinti, hanem a nyakat, vállat, hátat, arcot is. Hatására gyorsul a keringés és a salakanyagok távozása is. Emellett több oxigén és tápanyag éri el a környező szöveteket. Emellett az endorfin felszabadulásnak köszönhetően euforizáló hatás jön létre. Alapvetően a fejmasszázs hatékony stresszoldó, vitalizáló, immunerősítő, légzésmélység fokozó, feszült fejfájást oldó, orrdugulást csillapító, ízületi merevséget oldó, hajerősítő tulajdonságokkal rendelkezik.
96
2.4. Szépségápolás Napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a testi szépség, a fiatalság tartós megőrzésére. Senki nem szeret, és nem akar az öregedés kellemetlen változásaival szembesülni. Társadalmunk is azt üzeni, hogy jobb, ha minél tovább megőrizzük munkaképességünket, fizikai, mentális, lelki teherbírásunkat. Ehhez jó egészség, fittség és nem utolsó sorban fiatalos megjelenés kell. Nem véletlen tehát, hogy a szépségápolás újabbnál újabb praktikáinak, módszereinek tárháza kifogyhatatlan, amelyben mindenki megtalálhatja a saját ízlésének, igényeinek megfelelőt. Az anti-aging (öregedés késleltetésével foglalkozó) szolgáltatások palettájából sem hiányozhatnak a szépséggel, külső megjelenéssel kapcsolatos kezelések, sőt sok spa-ban igazából erre helyeződik a hangsúly. A szépségápolás célja nem más, mint a (1) szépség megőrzése, (2) a fiatalság megtartása, (3) a jó közérzet kialakítása a természetes anyagok erejével. Számos természetes anyag szerepelhet a kezelésekben, mint például a kávé, kakaó, tej, tejszín, tojás, méz, cukor, tengeri, ill. himalájai só, homok, iszap, gyógynövények, zöldségfélék, gyümölcsök, algák, vörös szőlő, bor, zöldtea, sőt még drágakövek (gyémánt, arany), féldrágakövek (jáspis, hegyikristály, ametiszt, stb.) is. A felsoroltak közös jellemzője, hogy fizikai hatásai, vagyis sajátos rezgésszáma, valamint illata, tapintása és a legtöbb anyag kémiai tulajdonságai révén is kifejti hatását. Gondoljunk például a mézre vagy a gyógynövényekre, algákra, kakaóbab őrleményre, vörös szőlőre. Milyen szolgáltatások tartoznak ide? A klasszikusnak számító fodrászat, kozmetika, manikűr, pedikűr, sminkkészítés, műkörömépítés, epilálás (szőrtelenítés) mellett a peeling (bőrradírozás), wraping (pakolás, más néven testtekercselés) és a komplex testkezelések.. Emellett a thalassoterápia és az arcmasszázs is ide sorolható. Természetesen majdnem az összes wellness kínálati elem (pl. masszázsok, fürdők, méregtelenítés, stb.) másodlagos hatása a szépségápolásban rejlik, hiszen a stressz közömbösítése, a szervezet megnyugtatása látványos változást eredményez a bőrön is. Érdemes megemlíteni a bőr belső ápolását is, azaz az ételek, italok fogyasztásának bőrre, szépségre kifejtett tulajdonságait is. Napjaink kozmetikai ajánlásai a vitaminok bevitelét is hangsúlyozzák. Nem szabad említés nélkül hagyni a legújabb technikai vívmányokon alapuló eljárások összességét, amelyek között invazív (műtéti beavatkozás) és nem-invazív módszerek is szerepelnek. Ide tartozik a mikrodermabrázió, lézeres epiláció, lézeres pigmentfolt eltávolítás, mezoterápia, botox, ajaknagyobbítás, stb., amelyek nagy részét anti-aging szolgáltatásokként találunk meg általában a medi-spa-k kínálatában. 2.4.1. Peeling (scrubbing, bőrradírozás) A bőrradírozás napjainkban keresett szolgáltatásnak számít. Megtalálhatjuk önállóan vagy komplex kínálati elem részeként. A radírozás célja az elhalt hámsejtek eltávolítása, a bőr keringésének fokozása. A módszer fokozza a bőr vérellátását és gyorsítja anyagcseréjét, amelynek hatására a bőr selymessé, egészséges fényűvé válik. Általában a komplex kezelések első lépései között szerepel. Végezhető tengeri üledékkel, iszappal, algával, barnacukorral, kókuszreszelékkel, sivatagi homokkal vagy himalájai sóval. Végeláthatatlan az anyagok sokfélesége, amelyek állaga teszi lehetővé a hámréteg leradírozását. A peeling átlagos időtartama 20 perc.
97
Lássunk egy példát! A szolgáltatás neve: Remineralizáló (újraásványozó) peeling, a következő lépésekből áll: 30 g tengeri üledéket 30 ml forró vízzel kevernek össze és vékony rétegben felviszik a testre egy ecset segítségével. A hassal kezdik, majd folyamatosan haladnak a karok és lábak irányába. Befedik a testet vékony törölközővel, hogy megtartsa a meleget. Hagyják hatni 10 percig, amíg a massza finom porrá nem szárad. Enyhe, körkörös mozdulatokkal, dörzskesztyű segítségével segítik a méregtelenítést. A lábakkal kezdik és úgy haladnak a szív felé. A vendég testének kezelés alatt nem álló részeit mindig gondosan betakarják törölközővel. Fölemelik a törölközőt, hogy diszkréciót biztosítson a vendégnek és megkérik, hogy forduljon meg arccal fölfelé. Az előző lépéseket a másik oldalon is megismétlik, fölviszik az iszapot a mellkasra, dekoltázsra és hasra, végül a lábfejekre. Befedik a testet törölközővel és hagyják hatni újabb 10 percig. A hámlasztást a dörzskesztyűvel megismétlik, a mellek és dekoltázs kivételével, ahol a dörzskesztyűt nem alkalmazzák. Meleg vízzel leöblítik a testet, vagy a vendég lezuhanyozik. Alga macerátumot vagy keringésjavító olajat visznek fel a testre, pihentető masszázsmozdulatokkal. 3 csepp relaxáló vagy keringésjavító olajat adnak hozzá a nagyobb hatás érdekében. A kezelés legvégén bársonyos testápoló tejet visznek föl a bőrre masszírozó mozdulatokkal a lábfejtől a fejig haladva. 2.4.2. Pakolás (tekercselés, wrap, pack, exfoliation) A pakolások is keresett szolgáltatásnak számítanak. Külön az arcon és az egész testen (arcot kivéve) végezhető. Önállóan, vagy komplex program részeként is találkozhatunk vele. A szolgáltatás célja a bőr táplálása, a stressz és szorongásoldás, a keringés-stimulálás és a szövetek turgorának (folyadéktartalmának) egyensúlyba hozása. A pakoláshoz nagyon sokféle természetes anyagot lehet alkalmazni, mint például a vörös szőlőt, csokoládét, kávékrémet, fahéjat, algát, mézet, gyógynövényeket, tejet, tejszínt, zöldteát, tojást, aranyat, gyémántot por alakban. Ez utóbbit az arcon alkalmazzák, ájurvédikus kezelés részeként. Az arany és gyémánt szabályos térszerkezete, magas rezgésszáma áttevődik a bőrre és a mélyebb szövetekre, ezáltal jótékonyan hat a szervezet egészére. A pakolások átlagos időtartama 50 perc. Lássunk egy példát! A pakolás neve: regeneráló, energia-visszanyerő pakolás, amely a következő lépésekből tevődik össze: 1. Keringés-stimulálás Alga macerátum kerül a csípőre, combokra, hasra, dekoltázsra, nyakra, mellekre. Fóliázás, takarás, 10 perc nyugalom. 2. Táplálás Serkentő csomagolás nyugtató aromaolajjal: teljes testkezelés, fóliázás, takarás, 30 perc nyugalom. Végül szappan nélküli öblítés történik. 3. Egyensúly-védelem: hidratálás alga-menta tejjel (10 perc) 2.4.3. Testkezelés 98
A testkezelések általában peelinget és pakolást tartalmaznak. Nem ritkán a pakolásokat masszázs váltja fel. Olyan program is létezik, amelyben a peeling után masszázs következik, majd pakolás zárja a sort. A testkezelések időtartama legalább 1-1,5 óra. Napjainkban igen divatosnak mondható a vörös szőlővel, kakaóval vagy algával végzett testkezelés. A „Vine secret” testkezelés az alábbiakból tevődik össze: 1. Peeling dörzskesztyűvel: vörös szőlős testradír (30ml) + keringésjavító eszencia olaj 5 csepp: hosszú masszázsmozdulatokkal eltávolítják az elhalt hámsejteket. Ha a bőr száraz, vagy érzékeny, 5ml szőlőmag olajat adnak a radírhoz. 2. Vörös Szőlő Testcsomagolás és Szőlőmag olaj (10 ml) 200-300 ml-nyi port vegyít 350 ml meleg vízzel és 10 ml szőlőmag olajjal. A keveréket először a hátra viszik fel. Olyan masszázsmozdulatokkal dolgoznak, amelyek „előmelegítik” az izmokat a mélyebb nyomások előtt. A test másik felén hasonló módon folytatják a kezelést. Betakarják a vendégét fóliával, majd melegen tartó takarót 20-30 percig. A vörös szőlő bővelkedik antioxidáns vegyületekben, köztük rezveratrolban, amely a bőrön át képes a mélyebb szövetekbe is átjutni és a sejteket regenerálni, a bőrt feszesíteni. Napjaink egyik új szolgáltatása a vinoterápia (szőlős testkezelés, borfürdő), amely a bort és a szőlőt alkalmazza. Sok helyen, például a híres bortermelő Bordeaux-ban is léteznek olyan szállodák, ahol a vinoterápia mellett a borkóstolás és gasztronómia is lényeges része a wellness programnak. Másik ajánlatukban a szőlő a méregtelenítő böjtprogram fontos komponenseként szerepel. 2.4.4. Thalassoterápia A thalassoterápia a tengerrel történő gyógyítást jelenti, amely többféle szolgáltatás gyűjtőfogalma. A tengeri klíma (meleg, párás levegő és napsütés), a tenger, mint sós víz élettan hatásai és a tengeri üledékkel, algákkal végzett testkezelések (peeling, pakolás, fürdő) tartoznak ide. A francia riviéráról indult, mára már a legtöbb fejlett ország spa-kínálatában is szerepel. Hazánkban is találunk thalassoterápiát, amely alatt az algás kezelések értendők.
3.
BALNEO ÉS HIDROTERÁPIÁS KEZELÉSEK
A fizikai és kémiai energiákat alkalmazó kezelések összességét fizioterápiának nevezzük. A csupán fizikai energiát használó terápiák együttesét fizikoterápiának hívják. A fizioterápia számos elemét különböztethetjük meg, amelyek a következők: Elektroterápia (kis-, közép-, nagyfrekvenciás, valamint elektromágneses kezelések Fototerápia (fénykezelések összessége): UV, infravörös, lézer, látható fény, napfény Termoterápia (hőenergiával történő kezelés): hőlégkamra, gőzkamra, szauna Hidroterápia (vízzel történő kezelések, amelyek a víz fizikai tulajdonságait használják ki, csapvízzel is végezhető): borogatás, kneipp, zuhany, víz alatti sugármasszázs, súlyfürdő Mechanoterápia: gyógytorna, masszázs, ultrahang, stb. Magnetoterápia: mágneses kezelések gyűjtőneve. A mágneses tér kedvező fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. Balneoterápia: gyógyvízzel, termál-, ill. ásványvízzel történő kezelések: iszapkezelés, ivókúra, fürdők. Kúraszerű (10-15) alkalmazás jellemzi, egy kezelés általában 20-40 percig tart. A hazai balneoterápia indikációi: derékfájdalom, pikkelysömör talaján kialakult ízületi gyulladás, rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás), arthrosis 99
(ízületi deformitás, gyulladás), fibromyalgia (izomfájdalommal járó betegség). Azonban szigorúan tilos akut lázas állapot, akut gyulladások, pszichiátriai betegségek, bőrgyulladás, szívelégtelenség, angina pectoris, szívinfarktus után három hónapig, sclerosis multiplex, előrehaladott máj, vesebetegség, érelmeszesedés, tbc, rosszindulatú daganatos betegségek, csontvelőgennyedés esetén alkalmazni. Inhalációs kezelések (porlasztott gyógyszer inhalálása) Klímaterápia (egy adott földrajzi környezet szervezetre gyakorolt hatásai): barlangok, stb. Étrendi kezelések, diéták Gyógyhelynek nevezzük a természetes gyógytényezővel rendelkező helyet, amely infrastrukturálisan is alkalmas betegek fogadására, gyógyítására. Gyógyvíz, thermál víz, ásványvíz: mi köztük a különbség? 1. Gyógyvíznek minősül az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van. (A gyógyhatás bizonyítására ú.n. kettős vak, kontrollált, humán klinikai, longitudinális vizsgálatok eredményei szolgálnak.) 2. Termálvíznek a spontán feltörés vagy mesterséges fúrás során nyert legalább 30 0C-os vizet nevezik. A legtöbb hazánkban található víz ennél jóval magasabb hőmérséklettel tör a felszínre. A tiszazugi Cserkeszőlő egyik gyógyvize pl. 920C-os. 3. Ásványvíznek minősül a felszín alatti vízrétegből származó, mikrobiológiailag tiszta víz, amelynek literében legalább 500-1000mg oldott ásványi anyag, vagy az alább felsorolt bioaktív anyag valamelyike található. Ivókúraként az alábbiakat tartalmazza: Nátrium-ion: kevesebb 200 mg/l-nél Magnézium-ion: legalább 20 mg/l Kálcium-ion: legalább 60 mg/l Fluorid-ion: 0,8-1,2 mg/l Szabad széndioxid: legalább 1000 mg/l. Lényeges kritérium továbbá, hogy mangántalanításon és/vagy gáztalanításon kívül más kezelésnek nem vetették alá, széndioxidon kívül más vegyületet nem adtak hozzá, palackozása olyan technológiával jellemezhető, amelynek során a víz összetétele nem változik, mikrobiológiailag is megőrzi minőségét. A magyar ásvány-, ill. termálvizek hőmérséklete lényegesen magasabb, mint a legtöbb európai országból nyert vizeké. Ennek magyarázata, hogy a Kárpát-medencében az ú.n. geotermikus gradiens értéke 20m. A geotermikus gradiens az a földkéreg vastagság, amelyben a víz hőmérséklete 10C-kal növekszik. A legtöbb európai országban ez az érték 30-33m. A hidroterápiás kezelések során a víz fizikai tulajdonságaival, a (1) hidrosztatikus nyomással, (2) felhajtóerővel, (3) hőmérséklettel érik el a gyógyító hatást. A hidrosztatikus nyomás hatására számos élettani változás jön létre, amelyek a következőkben foglalhatók össze: Szív-érrendszeri: vérnyomáscsökkenés, pulzusszám (szívfrekvencia) csökkenés, vénás visszaáramlás gyorsulás, perifériás ellenállás csökkenés Légzés: vitálkapacitás csökkenés, kilégzési ellenállás növekedés Vese: kálium-és nátriumürítés fokozódás Hormonális: renin-angiotensin csökkenés, adrenalin, noradrenalin (stresszhormon) csökkenés, ADH és prolaktin szintézis csökkenés, dopamin és endogén opiát-szintézis fokozódás 100
Ideg-izomrendszer: izomrelaxáció fokozódás (4-6cm), mobilitás fokozódás, oxigénfogyasztás csökkenés az izomban Hematológiai: hematokrit (vér alakos elemeinek összessége): először csökken, majd nő Vízmélység hatására 1,3 m mélyen 80-100Hgmm vízoszlop nehezedik a végtagra, így annak térfogata csökken. A felhajtóerőnek köszönhetően a derékig vízbe merült test súlyának felét, mellkasig merülve súlyának 75%-át „veszíti el”. Jelentősége a súlytöbblettel rendelkezők kezelésében rejlik, hiszen a vízben végzett mozgásprogram hatására sem terhelődik számottevően az ízület, ezért elhízottak kezelését, mozgásterápiáját kizárólag vízben szabad kezdeni. A víz hőmérsékletének szempontjából beszélhetünk hypothermikus (alacsony hőmérsékletű), indifferens (közömbös a szervezet számára) és hypertermikus (magas hőmérsékletű) vízről. A hypotermikus (10-14 oC: nagyon hideg, 15-22 oC: hideg, 23-33 oC: hűvös) víz élettani hatásai a következők: Perifériás ellenállás növekedés Fokozott szimpatikus hatás (vérnyomás növekedés) helyi vérbőség Adrenalin és noradrenalin (stresszhormon) felszabadulás Előbb érszűkület (vasoconstrikció) majd értágulat (vasodilatació) alakul ki Indifferens víznek nevezzük a 34-36oC hőmérsékletű vizet, mivel nem fejt ki számottevő élettani változást szervezetünkben. A hyperthermikus (36-40oC: meleg, >40oC: forró) víz élettani hatásai a következők: Izom relaxació Fájdalomcsillapítás Vérellátás növekedés a bőrben és izomban Szívfrekvencia fokozódás (szaporább pulzus) vérnyomáscsökkenés Bélmozgás fokozódás Savszekréció fokozódás Krónikus gyulladáscsökkentés (kedvező hatás) Akut gyulladásfokozás (kedvezőtlen, káros hatás) 3.1. A balneoterápiában alkalmazott fürdők Konyhasós fürdő: a só érdekessége, hogy megtapad a bőrön (sokszor még hetekkel később is kimutatható a bőrön), erős ingerhatást fejt ki az immunrendszerre, amely ilyen formán aktiválódik. Mivel nehezíti a bőrön keresztül történő folyadékleadást, ezért többszörös kezelés hatására kisebb testtömeg gyarapodás lép fel. Másik hatása a bőr hőmérsékletének emelkedése, amely 12 óra elteltével tér vissza az eredeti értékre. A hőmérsékletemelkedés következtében kitágulnak a bőr felszíni erei és fokozódik az anyagcsere. Harmadik és talán legfontosabb hatása a gyulladáscsökkentés. Nőgyógyászati, urológiai betegségek esetén jól alkalmazható, emellett a pikkelysömör kezelésében is nagy szerepet játszik. Léteznek olyan só-kivonatok, amelyet tengerekből vonnak ki, pl. a Holt –tengeri só is megkapható szerte a világon, amelynek segítségével otthonunkban is készíthetünk sófürdőt. Nem csak a 101
balneoterápiában, hanem a wellnessben is megtalálható a thalassoterápiák körében (lásd a szépségápolás fejezetben). Szénsavas fürdő a felszíni erek kitágulásával jár. Csökken a perifériás ellenállás, ezért a bőr, kötőszövet, izmok és a szervek, maga a szív is többlet vérhez, ezáltal oxigénhez jut, anyagcseréje felgyorsul. A légzés mélyül, javul a tüdő oxigénellátása. Kiválóan alkalmas cukorbetegség, csontritkulás, és más mozgásszervi betegség, szívbetegségek kezelésére, valamint az összes szerv működésének javítására. Radonfürdő: jellegzetessége, hogy alfa-sugárzást bocsát ki, a radon a bőrön át és a légzéssel kerül be szervezetünkbe. Hatására kitágulnak az erek, csökken a vérnyomás, valamint csillapodnak a fájdalmak. felezési ideje 3,8 nap. Kénes vizek: háromféle, (1) szulfid, (2) szulfát és (3) amorf kén formájában található meg a vizekben. Egy része a bőrön, másik a légzéssel jut szervezetünkbe. Érdekes módon nem csak a véráram útján, hanem más szöveteken, p. porcon keresztül is áthatol és beépül szövetállományába. Mindez rendkívül kedvező, hiszen az ízületi deformitások esetén a beteg állapota a kén hatására jelentősen javulhat. Emellett javítja a szív saját vérellátását, csökkenti az erek koleszterintartalmát, valamint a pikkelysömörös pikkelyek leválását is fokozza. Alkalmas a faggyúmirigyek betegségének (seborrhoeás bőrbetegség) kezelésére is. Jódos-brómos vizek: a jód hatékony gyulladáscsökkentő, valamint segíti a folyadékgyülemek feszívódását, csökkenti a húgysav és vércukorszintet és serkenti a petefészek működését. A pikkelysömör, a nemi szervek gyulladása, húgyvezeték, prosztata gyulladásai, valamint a mozgásszervi betegségek, műtétek utáni rehabilitáció esetén hatékony terápiás lehetőség. Mesterséges fürdők: beszélhetünk sós, csersavas, kamillás, gyógynövényes (pl. erdei fenyő), kénes fürdőről, amelyet akár otthon is a fürdőkádban elkészíthetünk. Természetesen csapvízzel, így nem a balneoterápiához, hanem a hidroterápiához tartozik.
A fürdők kapcsán említést érdemel a mofetta, amely vulkanikus tevékenységhez kötődő, széndioxidból álló gázfeltörés. Olaszul „bűzös kipárolgást” jelent. Hazánkban egyetlen mofetta létezik Mátraderecskén 1995 óta, azonban viszonylag sokat találhatunk Székelyföldön és a Felvidéken, valamint Olaszországban, Jáva szigetén. Két fajtáját a nedves és száraz mofettát különböztethetjük meg. A nedves mofetták szénsavas vizet (savanyú víz: Erdélyben borvíz, Felvidéken csevice), a száraz mofetták gázt adnak. Rendkívül erős értágító hatást fejt ki, ezért az érbetegségek, magas vérnyomás, csontritkulás, cukorbetegség, degeneratív ízületi betegség (artrózis), meddőség kezelésére alkalmas. 3.2. Szaunák A szaunák világa napjainkban egyik legalapvetőbb wellness kínálati elemként jelenik meg. Az ókori római fürdők tepidárium, caldarium, frigidarium hármas egységét hordozza. Maga a szauna képezi a caldariumot, amelyhez minden esetben frigidarium (merülőmedence, jégkása adagoló vagy hidegzuhany), valamint pihenő terület (tepidarium) tartozik. A szaunák és gőzfürdők ú.n. heterotermális eljárások, mivel a hőmérséklet a kúra során változik, a test többször felhevül, majd lehűl. A heterotermális módszerek három alcsoportra bonthatók: (1) meleg, nedves eljárások, ide tartozik a hamam és a gőz (2) vízben történő elmerülés (immerzió): pezsgőfürdő, japán fürdő, kneipp terápia (3) száraz forró, eljárások: finn szauna, infraszauna (1. ábra). 102
1. ábra Heterotermális eljárások felosztása A finn – más néven száraz - szauna és a gőz egyaránt váltakozó hőmérsékletű fürdőnek minősül. Nem csupán a wellness területén, hanem mint hidroterápiás eljárás is alkalmazható. A szaunázás hatására a test többször (optimálisan kétszer-háromszor) felhevül, majd lehűl. A száraz szauna páratartalma minimális, ezért száraz, ugyanakkor forró körülményeket teremt, ellentétben a gőzzel, ahol a páratartalom 80% feletti, a hőmérséklet azonban jóval alacsonyabb, mint a finn szaunában. A túlmelegedés fázisában a szív gyorsabban ver (pulzus szaporábbá válik) és az erek, valamint a bőr apró erei kitágulnak (vazodilatáció), amely pír formájában jelentkezik. A sejtek, oxigénellátása fokozódik, az anyagcsere felgyorsul. A lehűlési szakaszban az erek összehúzódnak (vazokonstrikció), a vénákban mért nyomás (ú.n. vénás tónus) fokozódik. A hideg-meleg váltakozása jelentős javulást eredményez a vénás keringésben. A gőzfürdő hatására a test hőleadása felgyorsul, a verejtékezés mértéke számottevően nő. Lássuk, mi a különbség a száraz szauna és a gőz között: a gőzben alacsonyabb a hőmérséklet, mint a száraz szaunában: gőzben 45-500C, száraz szaunában 80-1000C uralkodik a gőzben lényegesen magasabba páratartalom, mint a száraz szaunában a gőzben általában tovább bírjuk, mint a száraz szaunában, azonban egyik esetében sincs szabály a tartózkodási időre vonatkozóan, mivel nagy egyéni különbségek lehetnek. Általánosságban, mintegy irányadó értékként a gőzben max. 15-20 percig, finn szaunában 10-15 percig célszerű tartózkodni. a gőzben és a finn szaunában is alkalmazhatók illóolajok, amelyek koncentrált hatóanyagai a belégzéssel a tüdőbe, majd a véráram útján a különféle szervekhez jutnak, másfelől a szaglószerven keresztül az agyba érkeznek, amelyek együttesen felerősítik az adott hatást. Általában levendulát, bormentát, citromfüvet, eukaliptuszt, erdei fenyőt, narancsot, szoktak alkalmazni, mindössze néhány csepp mennyiségben.
103
A finn szaunában és a gőzben eltöltött idő nagyon egyénfüggő. Számos tényezőtől függ, hogy ki meddig tudja a forróságot, a test felhevülését elviselni. Alapvetően a testtömeg, a bőrfelület és az életkor is befolyásolja. Minél magasabb a testtömeg, annál lassabban nő a maghőmérséklet, ergo a nagyobb testtömeggel rendelkezők tovább bírják. Minél magasabb a bőrfelület (pl. egy magas vékony ember, vagy gyermek esetében), annál gyorsabb a hőfelvétel. Gyermekek azért nem szeretik/ nem bírják néhány percnél tovább a szaunázást, mert a testfelületük lényegesen magasabb a testtömeghez képest, ezáltal igen gyorsan fel tudnak hevülni. A finn szauna jellegzetessége, hogy az alsó és felső padrészek között akár 40 0C-os különbség is lehet, mivel a kályhából áramló levegő először a szauna felsőbb mezőibe jut, majd onnan száll lefelé. Vagyis az alsó padrészeken sokkal lassabban jön létre a maghőmérséklet emelkedése. A nagy különbséget mégsem érezzük, mivel igen alacsony a páratartalom. A test nem tudja ebben a közegben gyorsan leadni a hőt (ellentétben a gőzzel), így a felhevülés üteme meglehetősen gyors és nem érzi a hőmérsékleti változásokat. A száraz szaunát nem csupán stressz kezelésre lehet alkalmazni, hanem izomgyengeség esetén, vagy műtétek utáni lábadozás során, a rehabilitáció részeként. Az ízületi mozgások beszűkülése esetén, illetve alvászavar, enyhe depresszió, levertség, túledzettség fennálltakor hatékony terápiás szerepet kaphat. Természetesen a gőz is alkalmazható alvászavar, depresszió, levertség, ízületi merevség, krónikus ízületi gyulladások, valamint leromlott általános állapot esetén. Száraz, repedezett bőr, vízhiányos ekcéma, felső légúti krónikus hurutok, köhögés, rekedtség, krónikus arcüreggyulladás fennálltakor azonban csak a gőz javasolt, a száraz szauna nem ajánlott. Az infraszauna néhány évvel ezelőtt jelent meg a wellness kínálati elemek között. Sok család saját infraszauna kabinnal is rendelkezik. Ugyanis fő ismérve, hogy egy-két személy fér el benne egyszerre. Természetesen léteznek nagyobb infraszaunák is, de még mindig a kisebbek találhatók meg legnagyobb mennyiségben. Jellemzője, hogy infrasugarak melegítik a testet, amelyek merőlegesen érkeznek a testfelszínre. Páratartalma nulla, hőmérséklete kb. 40 0C, ezért a test felhevülése viszonylag lassan következik be. Mivel az infrasugarak a mélyebb szövetrétegekbe is áthatolnak, ezért a verejtékezés mértéke jelentős. Gyorsítja az anyagcserét, méregtelenít, fokozza a nyirok és vérkeringést, fokozza az immunvédelmet és a sejtek regenerációs hajlamát. Izomlazításra, sérülések, balesetek, műtétek utáni rehabilitációra alkalmazható. Az átlagos tartózkodási idő 15-30 perc az infraszauna esetén. Sok helyen az infraszaunát színterápiával egészítik ki. A szauna világítása változtatható. A színek a különböző energiaközpontokra képesek hatást gyakorolni. Például a vörös szín a szakrális csakra, a zöld a szívcsakra, a kék a torokcsakra működését befolyásolja (a csakrákról az ájurvéda fejezetben írunk): Fehér: nem kötődik egyik szerv működéséhez és jellemzője, hogy az egész színskálát magában hordozza. Mindezek miatt leginkább akkor hatásos, ha más színnel együtt alkalmazzuk. Vörös: Különösen a nemi szervek (herék, petefészek) működését befolyásolja. De a vér színe révén a mozgásban szereplő izmok működésére is serkentőleg hat. A test, szellem és lélek méregtelenítését segíti. Narancs: A hát keresztcsonti részére, a gyomorra, a belek bizonyos területeire, valamint a vesékre és mellékvesékre fejt ki hatást. Segíti az emésztést és a kiválasztást, valamint a félelmek oldásában is támogat. Jó hatást fejt ki az aszthmára, epilepsziára, reumás panaszokra, csont- és szalagsérülésekre. Sárgával kombinálva a 104
női változókori panaszokat képes oldani. Szabályozza a hormontermelődést mindkét nem estében. Sárga: Az emésztőrendszer, máj, bőr és idegrendszer működését képes serkenteni. A cukorbetegség, depresszió, emésztési panaszok, bőrelváltozások, fülbetegség orvoslásában vesz részt. Zöld: Általános gyógyító szín. Segíti a negatív érzelmek szétoszlatását, oldja fejfájást és serkenti az epeműködést. Altató hatású. Kék: a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, torok, tüdő működését befolyásolja, de a testtömeg szabályozására is hatással van. Segít feloldani a félelmeket, emellett hűsítő, nyugtató hatást fejt ki. A visszerekre is jó hatást fejt ki. Indigó: A csontokra, gerincre, agyműködésre hat. Segít a vesebetegségek, pajzsmirigy túlműködés kezelésében, a gerinc-, hát-, derékfájdalmak enyhítésében. Lila: Nagyon rövid ideig alkalmazható. Az agyműködésre és az immunrendszerre serkentőleg hat. Belső gyulladásos folyamatok és idegrendszeri panaszok oldásában vesz részt.
Említést kell tennünk azokról a panaszokról, kórfolyamatokról, amelyek megléte kizárja a szaunázást, bármelyik fajtáról legyen is szó. Ide tartoznak az alábbiak: rosszindulatú daganatos betegségek fertőző tüdőgyulladás akut (heveny) fertőző betegségek (pl. influenza) láz szívelégtelenség végtagkeringési zavar malignus (kezelhetetlen) magas vérnyomás súlyos angina pectoris (mellkasi szorítóérzés) magas pajzsmirigyhormon szint (hyperthyreosis) vénagyulladással járó trombózis (thrombophlebitis) szívinfarktus után közvetlenül kivizsgálatlan (diagnosztizálatlan) panasz A szaunázás Oroszországban is mély gyökerekkel rendelkezik. A szauna érdekessége, hogy falait farönkök alkotják és mivel a 60oC-ra hevített köveket állandóan locsolják, ezért folyamatos a gőzképződés. Az orosz szauna lényegében gőznek, vagyis meleg-nedves eljárásnak tekinthető. A fentiek mellett említést érdemel az ú.n. bioszauna, amely nem az alacsony hőmérséklettel működtetett vagy kiegészítőkkel ellátott szaunákat vagy az illóolajok alkalmazását jelenti. Építése, anyaghasználata miatt nevezhető bio-nak.
3.3. Iszapterápia Elsősorban gyógykezelést takar, amelynek során szakorvosi javaslatra test egyik részére (pl. térdre, könyökre, stb.) felmelegített iszapot helyeznek nagyobb (több kg) mennyiségben, 20 perc időtartamra. Az iszapot gyógyföldnek (görögül „pelosz”, nemzetközi kifejezéssel „peloid”) is nevezhetjük, hiszen a föld ásványi anyagait, emellett szerves (növényi és állati) 105
alkotórészeket hordoz. Lényeges kémiai és fizikai hatásokat tudhat magáénak. Lassan veszi fel a hőmérsékletet, rendkívüli hőtároló képességgel rendelkezik. Ennek köszönhetően az iszapot 420 C-fokon alkalmazzák, de mivel igen lassú a hőleadó képessége, ezért a 450C-fokos hőmérsékletet is jól tolerálja az emberi szervezet. A 380C-fokos iszapot testünk hidegnek érzi, hőt von el a testrészektől. A hőmérséklet mellett lényeges jellemzője a szemcsenagyság, amely a víztartalmat, képlékenységet, folyékonyságot befolyásolja. Kémiai tulajdonságai révén a bőrön számos ion képes penetrálni (áthatolni), ezzel is fokozván a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatást. Az iszapot kezelések előtt ásványvízzel főzik fel, majd a kellő hőmérsékletre hűtik és ráhelyezik a fájdalmas testrészre. http://www.youtube.com/watch?v=xH_PYPIZmfc A hazai öt (Makó, Hajdúszoboszló, Cserkeszőlő, Hévíz, Tiszasüly) iszap-lelőhely közül Tiszasüly és Hévíz emelkedik ki. Szolnok megyében, Tiszasüly határában, a Tiszától kb. 3kmre található, a világ egyik legjobb minőségű gyógyiszapja, a kolop-iszap. Talán ennek is köszönhető, hogy napjainkban nem csak hazánkban, hanem számos európai országban, 2005 óta már az Amerikai Egyesült Államokban is alkalmazzák. A Monarchia idején maga Ferenc József császár is kolop iszappal kezeltette köszvényes, fájó ízületeit. A mendemonda szerint nehezen barátkozott meg fájó testrészeinek sárral befedésének gondolatával. Akkoriban még nem sejtették, hogy valójában az iszap jóval nemesebb, mint a sár, hiszen a föld mélyebb rétegeiből fakad és ősi eredetét az iszapból előbukkanó egy-egy csigaház vagy koralldarabka fémjelzi. A kolopfürdői gyógyiszap ismerete és első alkalmazása az 1800-as évek végére nyúlik vissza. Története összefonódott a kolopi gyógyvízével, amelyet először dr. Lengyel Béla egyetemi tanár tanulmányozott 1983-ban. Vizsgálatai bizonyították, hogy kénhidrogén vegyületei, valamint a gazdag iontartalma révén jelentős gyógyhatásokat fejt ki, különösen a felső légúti betegségek esetén. Végess Sándor, tiszasülyi földbirtokos szorgalmazta a víz bevizsgálását, hiszen ő fúrt először kutat a környéken, hogy állatainak elegendő ivóvizet tudjon biztosítani. A nem éppen kellemes illatú kénes víz a szarvasmarhák és tyúkok egészségére kedvező hatást fejtett ki, kevésbé betegedtek meg. Később, amikor a víz gyógyhatásai tudományos igazolást nyertek Végess egy 150 férőhelyes szállodát és a hozzá tartozó park közepén egy hosszúkás medencét építtetett, amely két kútból kapta a gyógyító vizet. A kutakat Emma és Irma névre keresztelték és hamarosan felfedezték, hogy aljukon jelentős mennyiségű iszap lappang… Az iszap értékes tulajdonságait először dr. Hánkó Vilmos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja vetette papírra 1898-ban, aki a magas vas és szulfáttartalomra hívta fel a figyelmet. Ekkor kezdődött a gyógyiszap kezelés hatékonyságának elismerése és elterjedése. Az Egészségügyi Minisztérium azonban csak 1968-ban nyilvánította gyógyiszappá. Hogyan jutnak hozzá az értékes iszaphoz? Nos, az eljárás az elmúlt évszázadokban nem sokat változott. Talán annyit, hogy a lovat traktor váltotta fel. A betakarítás általában júniusban kezdődik, és négy hónapon keresztül tart. A fúrótorony karját traktor működteti, amelynek segítségével 8-10 méter mélyről érkező, mintegy 45-50 tonna iszapot nyernek ki évente.
106
Leginkább a nyári szárazság kedvez a betakarításnak, mivel az iszapot meg kell szárítani és finomszemcsékké őrölni a szállíthatósághoz. A finomra porított iszapot 50 kg-os zsákokban juttatják el a felhasználókhoz, az ország szinte minden pontjára. Alkalmazás előtt vízzel összekeverik, felfőzik, majd a kellő, terápiás hőfokra hűtik. Az így kapott iszap alkalmas a fájó testrészek kezelésére. Miben rejlik a kolop iszap gyógyhatása? Elsősorban kémiai tulajdonságainak, vagyis ionösszetételének, másrészt fizikai tulajdonságainak, a hőmérsékletének és súlyának köszönhető. Számos iont hordoz, amelyek közül kiemelendő a vas-, mangán-, magnézium-, kálium-, nátrium-, szilicium-, titánium oxid. Az értékes mineráliák a bőrön keresztül bekerülnek a véráramba, eljutnak a szervekhez, szövetekhez és képesek stimulálni az idegrendszert, immunrendszert, hormonrendszert is. Az iszapnak kedvező tulajdonsága a hőtartó képesség, így a kezelt testrész viszonylag hosszú időn át tartható melegben. A mechanikai hatás révén az ízületi gyulladások talaján kialakult ödéma csökkenthető. Az iszapkezelés napjainkban a balneoterápiás eljárások egyik fontos komponense. Nem véletlenül, hiszen fokozza az ízületekben történő anyagcsere-folyamatokat, stimulálja a bőr fájdalomérző receptorait, relaxálja az izmokat és kötőszövetet, fokozza a vér- és nyirokkeringést, anyagcserét, méregtelenítést. Az alábbi betegségek kezelésére alkalmazható: krónikus degenerativ ízületi és csontbetegségek (pl. artrózis) köszvény okozta ízületi gyulladás sportsérülések, törések, ficamok, húzódások utókezelésére krónikus ínhüvelygyulladás krónikus gyulladással járó, nem specifikus nőgyógyászati kórképek fibromialgia (intenzív, nem gyulladásos izomfájdalommal járó betegség) Léteznek azonban olyan kórfolyamatok, amelyek meglétekor tilos alkalmazni: heveny ízületi gyulladás tüdő tuberkulózis láz rosszindulatú daganatos betegség atherosclerosis (érelmeszesedés) várandósság trombózis nyílt seb szívelégtelenség agyi katasztrófa (agyvérzés, lágyulás) Az iszapkezelés kivitelezésen nem igényel különösebb szakértelmet. Fontos, hogy a megfelelő mennyiségben (alsó végtagra 16kg) és hőmérsékleten (általában 42oC fok) kerüljön az érintett meztelen testfelületre. Ezután a beteget kényelembe helyezik, majd fóliát, lepedőt, végül meleg takarót tesznek rá. A kezelés általában 20 percig tart. A kéz kisízületeinek kezelése egy vödör segítségével valósítható meg.
107
A kolop-iszap orvosi alkalmazása mellett kozmetikai céllal is felhasználható, mivel méregtelenít, lokálisan kitágítja az ereket, táplálja a bőrt, kisimítja a ráncokat és leradírozza a felszíni, elhalt hámsejteket. A pakolás során az arcon vagy testen egyenletesen oszlatják szét az iszapot. A test érintett felszínét nem fedik le, hanem hagyják kihűlni és megszáradni. A kezelés időtartama általában 20 perc.
3.4. Parafangó A parafangó kezelés lényegében paraffinos iszapkezelést jelent (fango jelentése olaszul: iszap), amely orvosi javaslatra adható, fizioterápiás eljárás. Számos előnyét különböztethetjük meg, de akad azonban hátrányos tulajdonsága is az iszap terápiával szemben. Egyik nagy előnye, hogy nem jár annyi piszokkal, a betegnek a kezelés után nem feltétlenül kell lezuhanyoznia, mive a paraffin kihűlése alkalmával az iszapos részt is megszilárdítja, amely egyetlen mozdulattal eltávolítható a kezelt testrészről, elég leöblíteni az érintett testrészt. Másrészt a parafangót többször fel lehet használni (természetesen a higiénés előírásoknak megfelelő újrahevítés után). A parafangó kezelés 20 percig tart, protokollja tulajdonképpen megegyezik az iszapterápiával, azonban kb. 10 perccel kevesebb elő- és utókészületet igényel, mint az iszap, tehát ugyanannyi idő alatt több beteget lehet kezelni parafangóval. Nagy hátránya azonban a kémiai hatás hiánya, valamint hogy nem végezhető teljes testkezelés, csak egyszerre egy terület, mivel nem áll rendelkezésre akkora paraffin tábla, hogy a teljes testre elegendő legyen. Egy pakoláshoz 3-4 kg parafangóra van szükség.
3.5. Pakolások A gyógyszeres pakolások közös jellemzője, hogy csak kémiai hatás érvényesül. (Ellentétben az iszappal, ahol a mechanikai, hőmnérsékleti és kémiai hatásokkal is számolhatunk.) Megkülönböztethetünk ú.n. (1) Ritex-pakolást, (2) Isiászborogatást és (3) gyógynövénypakolást. A gerincoszlop mentén futó izomzat kezelésének egyik jól bevált eszköze a Ritex-pakolás, amelynek célja a gyulladáscsökkentés, az ízületek kénhiányának pótlására, valamint a gyulladáscsökkentésre ajánlják. A Ritex pakolás időtartama általában 30 perc, a gyulladáscsökkentő, ú.n. antiphlogistin kenőccsel történő pakolás 12 óráig tart. Az isiászborogatás az idegek (pl. karfonat, combideg, ülőideg) gyulladásának jól bevált terápiája, amely -140C-os borogatással, kryoterápiával (hidegterápiával) egészíthető ki. A gyógynövényes pakolások kivitelezéséhez fitoterápiás szakember irányítása szükséges.
3.6. Kneipp terápia A Kneipp terápia különösen hazánkban és a környező országokban, főleg a német ajkú területeken érhető el akár önálló szolgáltatásként, vagy más kezelésekkel együtt, csomagajánlatok részeként. A wellness és gyógyszállodákban egyaránt alkalmazott eljárásról van szó. Lényege a váltakozó hőmérsékletű fürdő, ill. víz testen történő alkalmazása, amelynek hatására gyorsul és javul a végtagok keringése, erősebbé válik az immunrendszer. 108
A terápia megalkotója Sebastian Kneipp, bajor baptista szerzetes volt, az 1800-as évek végén, aki saját gyógyítására dolgozta ki holisztikus (testre, szellemre, lélekre) kifejtett módszerét. Akkoriban a tüdőtuberkulózis járvány méreteket öltött és legtöbbször halálos kimenetellel végződött. Sajnos Kneipp-et sem kímélte a járvány, elhatározta, hogy megpróbál kigyógyulni a rettegett kórból. Megmártózott a jeges Dunában, majd otthonában forró fürdőt vett és mindezt hetente három-öt alkalommal megismételte. Nem riadt vissza a legzordabb téli hidegtől sem. Néhány hónap elteltével immunrendszere megerősödött, tünetei jelentősen enyhültek, majd végleg megszűntek. Tulajdonképpen kúrája három elemből épült fel: (1) hidroterápiából (hideg és meleg víz váltogatása), (2) aerob testmozgásból (pl. úszás), (3) gyógynövények alkalmazásából (herba teák kortyolása a nap folyamán). Napjainkban a Kneipp terápiának számos megjelenési formáját különböztethetjük meg. A legtöbb spa-ban, aqua parkban a kneipp taposóval találkozhatunk, amely nem más, mint egy hosszúkás, korláttal ellátott medence a meleg vizes medencék vagy a szaunák környékén. A medencében fél lábszárig érő friss hidegvíz található, alja nagyobb kavicsokkal van kirakva. A vendég átlépked a kavicsos hideg vízben, majd megmártózik a forró vízben, miközben erei „tornáznak”. Hideg hatásra összehúzódnak, meleg hatására kitágulnak. Gyógyszállodákban aromafürdővel, leöntésekkel egészül ki a Kneipp kezelés. A Kneipp aromaolaj keverékek több szállodában meg is vásárolhatók. A klasszikus modern kneipp terápia az alábbiakat foglalja magában: 1. Hidroterápia (hideg-meleg víz váltogatása) 2. Fitoterápia (gyógynövények, illóolajok alkalmazása, herbatea fogyasztás) 3. Mozgásterápia: kirándulás, torna, úszás, tenisz 4. Dietoterápia: alacsony fehére és magas rosttartalmú étrend a köszvény és cukorbetegség megelőzésére, ill. kezelésére 5. Egyéb egészségmegőrző terápia: orvos javaslatára masszázs, iszapkezelés, stb. A kneipp terápia kivitelezése szakember feladata, aki a kneipp képzés elvégzéséről bizonyítvánnyal rendelkezik. Alkalmazási lehetőségeiről Németországban folyamatos képzések keretén belül adnak számot. 3.7. Ivókúra Vajon visszahozható a Monarchia idejének virágzó fürdőkultúrája, amelyet maga Ferenc József császár is különös figyelemben részesített és saját köszvénybetegségét is hazai termálvizeink gyógyították? Ki tudja, talán van esély rá, hiszen minden feltétel adott hozzá: 213 elismert ásványvíz, 218 elismert gyógyvíz, 74 gyógyfürdő, 13 gyógyhely, 5 gyógybarlang, 5 természetes gyógyiszap, 32 gyógyszálloda, 1 gyógygáz (Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság aktuális nyilvántartása, 2010). Az 1800-as évek végén a fürdőkultúra szerves részét jelentette az ivókúra is, amely napjainkra sajnálatos módon kezd a feledés homályába veszni. Az ivókúra tulajdonképpen nem más, mint a gyógyhatással rendelkező vizek belsőleg (szájon át) történő alkalmazása. Számos gyógyvízfajta különböztethető meg, egyik pregnáns hazai példa a cserkeszőlői alkálikloridos, hidrogén-karbonátos, jódos víz, amelynek fluorid és metakovasav koncentrációja is meghatározó. Számos jótékony hatást fejt ki, ezért külsőleg (fürdő) és az ú.n. 6. számú kútja 109
belsőleg (ivókúra) egyaránt hatékonyan alkalmazható. Ivókúraként heveny és idült gyomor-, bélrendszeri, valamint epebetegségek, légzőszervi gyulladások, felső légúti hurut esetén ajánlható. Másik közeli példa a szolnoki gyógyvíz. Bármennyire különös, de Szolnok várost Gál Mózes 1981-ben megjelent könyvében „gyógyfürdők városa”-ként aposztrofálta, mivel akkoriban még 24 működő spa-t mondhatott magáénak. Az eltelt harminc év alatt számos fürdő zárta be kapuját, azonban mind közül a legpatinásabb Tisza Szálló – Gyógyfürdő a mai napig fogadja vendégeit. Életkora egyidős az első szolnoki gyógyvízforrással. Mindkettőt 1928-ban létesítették. A gyógyvíz 950-1200m mélyről, 52-62oC-fokos hőmérséklettel, magas nyomással (500liter/ perc) tör a felszínre. Oldott ásványi anyag tartalma annál magasabb, minél mélyebbről érkezik az adott kút ártézi vize. Már 1936-ban gyógyvízzé minősítették. Az 1972ben feltárt gyógyvíz 548m-ről érkezik, 54 oC, hozama 1000 liter percenként. Milyen értékes elemeket hordoz a szolnoki gyógyvíz? Az alkáli-hidrogénkarbonátos vizek közé tartozik, jelentős jód, klorid és fluor tartalommal (az 1928-ban fúrt kútban lényegesen több jód rejlik, az 1972 –es víz jóval több fluort hordoz. Az összes oldott ásványi anyag tartalom 1,5-2g közötti. Kedvező élettani hatásai miatt külsőleg (fürdő) és belsőleg (ivókúra) egyaránt alkalmazható. Ivókúraként epepanaszok, gyomor-bélhurut, gyomorsav túltengés esetén ajánlott. Lássuk, alapvetően milyen gyógyvíz típusokat lehet elkülöníteni: Nátrium-kloridos (konyhasós) vizek: közös jellemzőjük, hogy a gyomorba jutva lassan oldódnak, ezért igen jó hatást fejtenek ki a gyomor-bélnyálkahártya gyulladásos folyamataira, gyomornedv elválasztásra. Gyomorsavhiányban fogyasztásuk kifejezetten ajánlott. Kalcium-, magnézium/ alkáli-hidrogénkarbonátos vizek: kiválóan alkalmasak a sav-bázis egyensúly megteremtésére, mivel a szervezetet lúgosítják. A gyomorsav túltengés kezelésében (hiperaciditás), gyomor-bélrendszeri gyulladások kezelésében hatékonyan alkalmazhatók. A szabad szénsavtartalmú vizeket értágító hatásuk miatt a keringési betegségek kiegészítő terápiájára is lehet alkalmazni. (Borsodi, Salvus) Szulfátos (keserűsós) vizek: emésztőrendszeri betegségek, nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmazhatók. Emellett felgyorsítják a máj- és epeműködést, gyorsítják a vékonybél passzázst. (Ferenc József, Hunyadi, Mira) Jódtartalmú vizek: bizonyos pajzsmirigybetegségekben és az érelmeszesedés kezelésében is hatékonyan alkalmazhatók. (Jódaqua) Kénes vizek: lassan, apró kortyonként szabad fogyasztani, étkezés előtt egy órával, vagy étkezés után két órával. Hatásukra a gyomor emésztése javul. Enyhe hashajtó effektussal is rendelkeznek, valamint segítik a máj méregtelenítő folyamatait, az ízületi- és bőrbetegségek terápiáját. (Harkány, Hévíz, Balf, Lukács, Rudas) Vasas vizek: literenként legalább 10-20mg ferro- vagy ferri iont tartalmaznak. Vegyhatásuk savanyú. Vashiány kiegészítő kezelésére alkalmazzák. Radontartalmú vizek: értágító, vérnyomáscsökkentő. Mivel radioaktív, ezért csak max 3-4hétig alkalmazható. (Hévíz, Rudas, Gellért) Fluoridos vizek: jó hatással rendelkezik a fogakra. Fogínysorvadás kezelésére alkalmazzák. (Salvus) 110
A hazai piacon kapható gyógyvizeink a következők: Borsodi víz: alkáli-hidrogénkarbonátos, szulfátos; méregtelenítésre, sóháztartás helyreállítására javasolják Ferenc József víz: keserűsót és glaubersót tartalmaz; hashajtásra, aranyérbetegség, máj és epebetegségek, sérv, bélhurut esetén javasolt Hunyadi János víz: keserűsót és glaubersót tartalmaz; hashajtásra, aranyérbetegség, máj és epebetegségek, sérv, bélhurut, szív-érrendszeri betegségek, elhízás esetén javasolt Jódaqua: jódos víz; a megfelelő jódbevitel biztosítására ajánlott Mira: glaubersós víz; gyomor-bélhurut, vastagbélgyulladás, epehólyag gyulladás, epekövesség esetén javasolt Parádi: kénes víz; gyomor-bélhurut, savhiány, epehólyag és epeutak betegségei, hörghurut, ízületi bántalmak esetén javasolt Salvus: nátrium-hidrogénkarbonátos víz; gyomorégés, émelygés, hányinger, puffadás, teltségérzet, gyomortáji nyomás, savtúltengés, reflux betegség, gyomorfekély esetén javasolt. Számos hazai és import ásványvíz érhető el a piacon: Acqua Panna Badacsonyi Borsec Balfi Evian Civis Hargita Gyöngye csokonai Jana Dogerita Levissima Filigrana Magnesia Fonte Verde Mattoni Irgalmas Víz Perrier Jászok Kincse Radenska Kiskúti Römerquelle Kun-Aqua San Benedetto Lillafüredi San Pellegrino Margitszigeti Ásványvíz Tusnád Mistral Vera Mizse Vittel Mohai Voda Voda Mózakva Vöslauer Naturaqua Amadé Óbudai Gyémánt Apenta Optima Pannon Aqua Aqufitt Pannon Gyöngye Aqua Dolina Parádi Aqua Kumilla Pávai Vajna Aqua Mathias Primavera Aqua Viktoria Santé Aqua Vitae Szent József Aquasol Szentkirályi Attala Theodora Ave Veritas Gold
Visegrádi Vivien
111
Az 1800-as évek végén kifejezetten ivókúrára készített gyönyörű szecessziós díszítésű kristálypohárral jártak a kútra és gyaloglás, parkban sétálás közben kortyolták a föld mélyének gyógyító ajándékát. A korabeli fürdőorvosok javaslatai szerint reggel fél6 és 8 óra között, éhgyomorra volt célszerű elfogyasztani a vizet 2-8 dl mennyiségben. Legtöbbször az ivást zeneszó kísérte. 3.8. Skót zuhany Speciális, váltott hőmérsékletű fürdő, amelynek során a testre közepes erősségű vízsugár érkezik minden irányból. A fürdőmester 50 másodpercig 36C-os vizet enged a betegre, majd hirtelen hidegre vált. A hőmérséklet váltogatását akár 10-15-ször megismétlik, a beteg állapotától függően. Hatására javul a keringés, erősödik az immunvédelem. Modernebb változata a svájci zuhanykezelés, amely nem elsősorban hidroterápiás eljárás, hanem wellness egyik fontos eleme, ezért is vonult be a nemzetközi spa nyelvbe. 3.9. Méregtelenítő kúrák Napjaink wellness kínálati elemei között találhatjuk meg a tisztítókúrák, böjtprogramok viszonylag sokféle képviselőjét. Talán a nyugati fogyasztói társadalmakra jellemző berendezkedés, életmód keltette életre a tisztítás, méregtelenítés iránti igény fokozódását. Az emberekre egyre több feladat hárul, amely a munkahelyi teljesítménykényszerrel magyarázható. A női emancipáció, valamint a családok nehéz gazdasági helyzetének következtében sokan, szinte mindenki munkába kényszerül. Nehéz a több irányból érkező stresszhelyzeteket megfelelően kezelni a mindennapokban. Mindennek köszönhetően feltámad az emberek igénye az elvonulásra, pihenésre, a rendszertelen étkezések megfékezésére, a gondolatok, érzelmek letisztítására. Olyan szolgáltatásokra vágynak, ahol szervezetük regenerálódni, tisztulni, újulni tud, miközben távol vannak a mindennapok zakatolásától, a megoldatlan gondoktól, a bokros teendőktől. Kétségtelen tehát, hogy a méregtelenítő programok – különösen a desznitációs spa-k – képesek ezt az igényt maradéktalanul kielégíteni. A méregtelenítés eredete az ókori böjtökhöz nyúlik vissza. Már időszámításunk előtt Egyiptomban, később Görögországban is alkalmazták. Hippocrates, az antik görög gyógyító is alkalmazta betegeinek gyógyítására. Később a középkori szerzetesek, köztük Hildegard von Bingen bencés apátnő ajánlotta, aki saját gyógynövényfőzeteivel kombinálta a tisztítókúrát. Az újkorban ismét felvirágzott, Mayr, Hay, Buchinger, Gerson foglalkozott speciális tisztító diétával. Mit is jelent a böjt? Tágabb értelemben az élvezetektől (étel, ital, tánc, szex, dohányzás, alkoholfogyasztás, szórakozás, stb.) történő teljes vagy részleges önmegtartóztatást jelenti. Szűkebb értelemben beszélhetünk (1) vallási (bizonyos ételektől, italoktól történő tartózkodás, amely a vallási szokások része, pl. ramadán, nagypéntek, stb.), (2) orvosi böjt (gyógyításra alkalmas speciális diéták), (3) erkölcsi, bölcseleti böjt (józanság és mértékletesség ételben, italban és más élvezetekben), (4) lelki böjt (tiltott vagy legális élvezetektől, szexualitástól való önmegtartóztatás.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy a böjt célja, hogy gyorsan megszabadítson a felesleges kilóktól. Azonban ez nem így van, hiszen nem nevezhető jó fogyókúrás módszernek, kivéve, ha ú.n. morbid elhízásról van szó, amikor a fogyás életmentő beavatkozásnak számít. Ekkor azonban nem szakad meg a diéta a böjtprogram befejeztével. Nos, minden méregtelenítő eljárásnak kettős célja van, az egyik a szervezet mérgektől történő megtisztítása, a másik a inmmunerősítés. Nem csak a testet, hanem ugyanúgy a szellemet (gondolatokat) és a lelket (érzelmeket) is figyelembe kell venni a tisztítókúra alatt. Hiszen a düh, harag, negatív gondolatok, érzelmek legalább olyan káros hatást fejtenek ki, mint a rendszertelen, egyoldalú étkezés, dohányzás, stb. Ezért a legtöbb program mentális gyakorlatokat is tartalmaz. Bármilyen böjtről, méregtelenítésről legyen szó, mindegyik alapja a víz. Hiszen a víznek felbecsülhetetlen szerepe van a szervezet (test és élek) megtisztításában. „Aki tudatosan megtanulja magát jól érezni a vízben szabadon lebegve, jócskán kibékült lelkivilágával és el tudta bocsátani a lelki gondokat”- nyilatkozta Dhalke, böjtterapeuta. A víz őselem, egyben a nőiesség szimbóluma, a kínai filozófia szerint jin karaktert hordoz. Alkalmazkodást, megújító erőt, tisztítást jelképez. A szervezet természetes méregtelenítő folyamatai sem működnének nélküle. Emellett a homeopátia gyökerének számít, ahol a két hidrogén és egy oxigén molekulából álló poláris vegyületnek köszönhető a gyógyító erő, hiszen képes különféle alakzat felvételére. A modern kor méregtelenítő kúrái sem létezhetnek víz nélkül (Arcady Economo anti-aging böjtjét kivéve, ahol egy-három napon át sem ételt sem italt nem vehet magához a böjtölő). Lássuk a régi és új irányzatokat! Hildegard böjt: Hildegard von Bingen, bencés apátnő (1098-1179) nevéhez fűződik. Időtartama 6-10 nap, amelynek során speciális torlaszoldó, epeserkentő levest fogyasztanak galgantból, valamint tönkölybúza, zöldségek és friss gyógyfüvek, fűszerek főzete, emylnek fontos tulajdonsága a melegítő hatás (böjt alatt az anyagcserefolyamatok csökkenése, a tápanyagok termikus hatásának hiánya miatt sokszor igen kellemetlen fázékonysággal, hideg intoleranciával jár, ezért fontos a melegítés). A levesek között ánizsteát, vizet, tönkölykávét szervíroznak. Reggelente beöntéseket, majd száraz masszázst és gyógynövénylikőr fogyasztását írják elő. Nap közben a gyaloglások és meditációk sem maradhatnak el. Breuss-féle kúra: hat hétig tart, amelynek során csak frissen facsart zöldség és gyümölcslevek kerülnek terítékre ima mellett. Mayr-féle zsemlekúra: Három héten át reggelente glaubersós hashajtás, bélmasszázs (colon terápia) nap közben csak száraz szemle és tej kerül bevitelre. Hay-diéta: bizonyos ételek, italok nem fogyaszthatók egy időben, például a keményítőt és cukrot tartalmazó ételek nem ehetők fehérjét vagy savas gyümölccsel együtt, minimum 4 órát kell várni két különböző étel elfogyasztása között. Burgonya és rizsnapok: egy-négy napig tart, miközben burgonyát és rizst lehet fogyasztani zsiradék és só teljes mellőzésével. Buchinger-kúra: Teljes táplálékmegvonás jellemzi, csak gyógyteákat, zöldségleves szűrt levét, ásványvizet és kevés gyümölcslevet szabad a nap folyamán fogyasztani. Teljes mértékben el kell hagyni a dohányzást, kávézást, alkoholfogyasztást, sütemények, csokoládék és édesítőszerek fogyasztását. Szakorvos felügyelete mellett lehetőleg csökkenteni kell a szedett gyógyszerek adagját. A bélrendszer tisztítása alapvető fontosságú, mely történhet keserűsóval, és bizonyos időközönként beöntéssel. Melius-kúra: kezdő változatban főtt barnarizs, vegyes saláta speciális öntettel, párolt zöldségek, levesek, idénynek megfelelő gyümölcsök, 2-3 liter Melius tisztítótea keverék fogyasztása jellemzi. Később a diéta ásványvízzel, 1dl/nap bio borral, tejsavóval egészül ki. 113
Gerson-gyógymód: Reggel 8 és este 7 óra között 13 pohár vegyszermentes zöldség és gyümölcslé elfogyasztását javasolja. Reggelire vízben főtt zabkása, vízben párolt gyümölcsök, aszalt szilva, mazsola, szárított sárgabarack, nagy pohár frissen facsart narancslé, banán kerülhet terítékre. Az ebéd és a vacsora azonos: nagy adag nyers saláta, Hippokratész-zöldségleves, héjában sült burgonya párolt főzelékkel, friss gyümölcs. Számos szabályt ír elő: Az elfogyasztott ételnek kb. fele nyers zöldség vagy gyümölcs. A salátákhoz csíráztatott magvakat (búzát, babot, lencsét stb.) ad. Salátaöntetként mézet és almaecetet vagy hidegen sajtolt olajakat használ. Minden zöldséget a lehető legkevesebb vízben főzi. Nem alkalmaz sót, borsot vagy más erős fűszert. Rozmaringgal, borsikafűvel, majoránnával és más zöldfűszerrel ízesít. A cukrot, édességeket mellőzi, akácmézzel édesít. Kerüli a finomított gabonaféléket: a fehérkenyeret, fehérlisztből készült pékárut. Helyette teljes kiőrlésű - Graham-lisztből készült - barna kenyeret, fehér rizs helyett barna rizst engedélyez. Legkevesebb három hónapig teljesen mellőzi a tejterméket, azután is csak nagyon sovány tejből készülteket ajánlja. Minden főétkezéshez egy pohár frissen centrifugált répa-almalevet szervíroz. Nem használ alumínium edényt, hanem zománcozottat vagy rozsdamentes acélból készültet. Bármelyik méregtelenítő kúráról legyen szó, az étkezésre és folyadékfogyasztásra vonatkozó programot egyéb wellness kezeléssel egészíthetjük ki a méregtelenítés felgyorsítása, teljesebbé tétele érdekében. Az alábbi eljárásokat akár személyre szabottan a vendég alkatának, személyiségének megfelelően lehet variálni: balneoterápiás fürdők colon hidroterápia (a vastagbél vízzel történő tisztítása speciális cső és vízáramoltató készülék segítségével). A legtöbb méregtelenítő kúra első napján elvégzik. testmozgás minden fajtája, kizárólag alacsony intenzitáson, mivel a kevés energiabevitel hatására vércukorszint zuhanás jöhet létre, amely akár ájulással is járhat. meditáció jóga tai-chi pszichoterápiás módszerek kneipp terápia gőz, száraz és infraszauna hammam pezsgőfürdő masszázs (szinte bármelyik masszázsféle) oxigénterápia akupresszúra, talpreflexológia aromaterápia gyógynövénypakolás testradírozás testtekercselés thalassoterápia 114
Felmerülhet a kérdés, hogy milyen hatások alakulhatnak ki a méregtelenítő kúrák alatt, ill. után. Nos, eleinte (az első három napban) meglehetősen rossz közérzet, aluszékonyság, fejfájás, szédülés, lehangoltság, ingerlékenység jelentkezhet, azonban a tünetek nagyon eltérhetnek egyéntől függően. A kúra hetedik napján azonban már látványos testtömeg csökkenés, javuló alvásminőség, fokozott vitalitás, csökkent ízületi fájdalmak, merevség, javuló kedélyállapot, fokozott szellemi frissesség jelentkezhet. Amennyire kedvező a tisztítókúrák hatása, annyira nehéz a megfelelő szakmai hátteret, technikai és személyi feltételeket biztosítani. Sokszor a vendég reakciói változtatást követlenek a programban, ezért a program összeállítását, lebonyolítását kellő rugalmassággal kell kezelni. A vendéget tájékoztatni kell a program menetéről, várható hatásairól és nem utolsó sorban fel kell készíteni szervezetét a méregtelenítésre. A legtöbb program három fázisból épül fel: (1) levezetés (fokozatosan csökkentjük az energia bevitelt), (2) maga a böjt, (3) felépítés (fokozatosan felépítjük az átstrukturált étrendet. A méregtelenítés orvosi felügyeletet igényel abban az esetben, ha a program több mint egy napig tart. Minden esetben előzetes orvosi vizsgálattal ki kell zárni az epekő, vesekő jelenétét, valamint a vérszegénységet, szívbetegséget, cukorbetegséget. A tárgyi és személyi feltételek a következő pontokban foglalhatók össze: A programot mindig orvosi vizsgálat és anamnézis-felvétel előzi meg Orvos-, ill. dietoterapeuta kialakítja a tisztító kúrát: étrendet és méregtelenítő kezeléseket ír elő, majd ezt a vendéggel leegyezteti. Az étkezések mellett a bőséges folyadékfogyasztást is biztosítani kell. Szükséges saját asztal a bárban vagy a medence szélén, ahol csak az adott vendég tartózkodik, és oda szolgálják fel neki az étkezéseket és az italokat. A program egész ideje alatt biztosítani kell az orvosi felügyeletet és a konzultáció lehetőségét. Célszerű minden nap egyórás konzultációt biztosítani az orvossal vagy dietoterapeutával. A felszolgálók, orvos, dietoterapeuta, teremfőnök, főszakács, kezelést végzők, sparecepciósok folyamatos kommunikációja, tájékoztatása szükséges. Nagy segítséget jelenthet az animátor vagy hostess folyamatos figyelme. Összefoglalva, tulajdonképpen a fogyasztói társadalomra jellemző életstílus váltja ki a tisztítókúrák iránt növekvő igényt. Nem csak az orvosi spa-kban és desztinációs spa-k fő profiljaként jelenik meg, hanem a wellness szállodákban is megtalálhatjuk. A program eredményességéhez nélkülözhetetlen a munkatársak folyamatos kommunikációja és összehangolt munkája a vendég változó igényeit figyelembe véve. A személyi feltételek mellett létfontosságú a tárgyi feltételek biztosítása is. 4. KELETI ELJÁRÁSOK A keleti eljárások egy részéről (akupresszúra, thai masszázs, shiatsu, yumeiho, stb.) már írtunk. az alábbiakban a nyugati spa-kban még viszonylag új, de egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ájurvédáról írunk. Hazánkban a Siófokon található Calendula Orvos Természetgyógyász Kelet-Indiai Terápiás Intézetben érhetők el az ájurvédikus gyógyászat számos, wellnessben is megtalálható szolgáltatása. http://www.calendula.hu/ 115
Az ájurvéda nem más, mint az ókori Indiából származó orvostudomány. Szanszkrit nyelven az „élet tudományát” jelenti (ayur: élet, veda: tudomány). Filozófiai rendszere és az egészséghez, betegségekhez való hozzáállása gyökereiben eltér a nyugati orvoslás eszmerendszerétől, módszereitől. Hite szerint mivel genotípus alapján minden ember eltér egymástól, ezért másként reagál bizonyos környezeti tényezőkre, pszilchés és mentális hatásokra egyaránt. A test szoros kölcsönhatásban áll a mentális, lelki és spirituális folyamatokkal. Az ájurvéda medicina nyolc fő ágra bontható, melyek mindegyikében nagy hangsúlyt fektetnek a betegségek megelőzésére. Tehát nem csupán a betegségek kezelésével foglalkozik, hanem a prevencióban alkalmazható sokszínű módszer megismerésére és alkalmazási lehetőségeire is rálátást ad. Az ájurvéda szerint az emberi szervezetben három szabályozórendszer működik, az ú.n. három dosha, amelyek aránya minden ember esetében eltérhet egymástól. Az egyénre jellemző három dosha harmóniája teremti meg a testi, szellemi és lelki egyensúlyt. Ha szabályozórendszer arányai valamely ok folytán eltolódnak, úgy tünetek, később betegségek lépnek fel. Melyek a három dosha tulajdonságai? Nos, vata, pitta és kapha doshát különíthetünk el, amelyek mindegyike az öt alapelemből kettő tulajdonságait hordozza. A vata a levegő és az űr, a pitta a tűz és víz, a kapha a víz és a föld őselemek tulajdonságaival jellemezhető. A doshák működését, összhangját külső (pl. klíma, testmozgás, munkahely, utazás, stb.) és belső (érzelmek, stresszhelyzetek, stb.) tényezők befolyásolhatják. A vata szó jelentése: mozgásba hozni, elindítani. Ez a szabályozórendszer felelős a cselekvésekért, az érzékelésért, az ingerek felfogásáért, a kommunikációért. A petesejt vándorlását, a sejtek közötti ingerület-átvitelt, az anyagcsere folyamatokat szabályozza. Hideg, száraz, könnyű karakterű, ideg-energia-ként is aposztrofálható. Örömöt, vidámságot idéz elő. A vata túlsúly következtében kézremegés, bőr korpásodás, szárazság, végtagfájdalmak, sarok kirepedés, ízületi fájdalmak, nyugtalan alvás, álmatlanság, hideg intolerancia, memóriahanyatlás. A vata tulajdonságok előtérbe kerülése együtt jár az életkor előrehaladtával. A pitta a „katabolikus tűzenergia”, a táplálékok emésztése, felszívódása, a fény elektromos ingerré alakítása a pitta eredménye. A döntéshozásban, az intellektuális folyamatok nagy részében, a gyors információalakításban játszik szerepet, emellett szerepet játszik a táplálékfelvételben, éhségérzet kialakulásában, folyadékbevitelben. A félelem, agresszió, harag, hőzöngés kialakítója. Forró és mozgékony karakterű. A hajat csillogóvá a bőrt fényessé alakítja, azonban a meleg intolerancia, a tenyér és talp túlzott izzadása, a korai őszülés és ráncosodás kialakulása is a pittának köszönhető. A fiatal felnőtt korba kerülnek előtérbe a pitta energiák. A kapha az anabolikus táplálékenergia, a testi folyamatok összehangolt működéséért felel. Nyugalom, szilárdság, megbízhatóság, stabilitás, hűség, állandóság, szeretet, könyörület, kedvesség, türelem, kitartás, segítőkészség jellemzi. A lendületes pitta energiák szabályozását végzi. Kapha túlsúly esetén testtömeg gyarapodás jön létre, emellett a cselekvés és 116
gondolkodás lelassul. Ha túl kevés a kapha energia, akkor testtömeg csökkenés, impotencia, szájszárazság figyelhető meg. A kapha energiák előtérbe kerülése a gyermekkor sajátossága. A három dosha aránya és egyensúlya folyamatosan mozgásban van, életszakaszonként is változhat. A külső és belső ingerek erősen befolyásolják. A testi, szellemi és lelki alaptulajdonságok azonban megmutatják, hogy az adott személy esetében melyik dosha dominál. Ennek ismeretében személyre szabott kezelési protokoll alakítható ki. Ugyanis legyen szó masszázsról, testkezelésről vagy bármely más wellness eljárásról, a hozzájuk alkalmazott ételek, italok, gyógynövények, illóolajok, hordozóolajok és bizonyos technikák is a doshák szerint választhatók ki. Az ájurvédában igen lényeges szerepet kap a jóga, az étkezés, folyadékbevitel, valamint a gyógynövények alkalmazása, valamint a speciális tisztító kúra, amelynek neve panchakarma. A betegségek megelőzésének, sok esetben kezelésének is egyik alap módszere a masszázsok széles repertoárja, amelyek az alábbi hatásokat fejtik ki: stresszoldás testi, szellemi, lelki relaxáció immunrendszer erősítés méregtelenítés izomtónus fokozás vagy izomlazítás bőrápolás ízületi mozgásterjedelem-, rugalmasság fokozás öregedési folyamatok lassítása szervek működésének javítása, összehangolása vér és nyirokkeringés serkentés általános erőnlétjavítás krónikus betegségek kezelése Említést kell tennünk a test hét energiaközpontjáról, vagyis a csakrákról, amelyek összeköttetésben állnak egymással, valamint a test összes szervének működését hangolják össze: 1. csakra: gyökércsakra, színe vörös. Összeköttetésben áll a gerinccel, csontokkal, fogakkal, végbéllel, körömmel, vastagbéllel, ízületekkel, vérképzéssel, vérnyomással, testhőmérséklettel. Alulműködésnél piros színt, túlműködés esetén zöld színt adhatunk. 2. csakra: szakrális csakra, színe narancs. A nemi szervek, medence, vese, hólyag, kiválasztás, női nemi ciklus áll vele összekötetésben. Alulműködés esetén a narancs, túlműködés esetén a kék harmonizálja. 3. csakra: napfonat (solar pexus), színe sárga, eleme a tűz. A hasüreggel, emésztőrendszerrel, epével, izmokkal, vegetatív idegrendszerrel áll kapcsolatban. Aulműködés esetén a sárga, túlműködéskor a lila gyógyít. 4. csakra: szívcsakra, eleme a levegő, színe a zöld, rózsaszín, arany. A szívvel, mellkassal, tüdővel, immunrendszerrel, vérnyomással, bőrrel áll kapcsolatban. Alulműködéskor a rózsaszín és zöld, túlműködés esetén a kék és sárga gyógyít. 5. csakra: torokcsakra, színe türkizkék, eleme az éter. A nyakkal, torokkal, hörgőkkel, tüdővel, mandulákkal, állkapoccsal nyelőcsővel, hangképző szervvel 117
áll kapcsolatban. Aluműködés esetén a türkizkék, túlműködés esetén a narancs gyógyít. 6. csakra: harmadik szem, színe indigó. Az arccal, szemmel, orral, kisaggyal, központi idegrendszerrel áll kapcsolatban. Alulműködés esetén a lila, túlműködéskor a sárga gyógyít. 7. csakra: korona csakra, színe fehér, arany, ibolyakék. A nagyaggyal, koponyával, agykéreggel áll kapcsolatban. Alulműködéskor a fehér, ibolya szín, túlműködéskor a kék, türkiz gyógyít. Természetesen nem csak a színekkel lehet az egyes csakrákra hatni, hanem számos ájurvédikus kezelési módszerrel is. A jógázás a csakrák és a hozzájuk tartozó szervek közötti energiaáramlás folyamatosságának fenntartására hivatott. A masszázsok és egyéb eljárások szintén segítik a test energizálását a csakrákon keresztül. Az abhjanga egy speciális egy, vagy két masszőr által végzett gyógynövényolajos masszázs. Az olajat a vendég aktuális panaszainak, fizikai állapotának függvényében választják ki, majd 40C-ra melegítik. Masszázs előtt a vendég herbateát kap, miközben egy félórás anamnézis alkalmával a masszőr felméri a vendég igényeit. Minden masszázs a masszőrök meditatív ráhangolódásával kezdődik. A masszázs során a vendég teljesen meztelen, csak egy egyszer használatos alsónemű borítja szemérem testét. A masszőr – h két masszőr esetén jobb és bal testfélen szinkron – először az alsó végtagokkal kezdi a masszírozást, amely nyomó-simító mozdulatokból épül fel. Hatalmas területet járnak be a testen egyetlen mozdulat alatt, amellyel egyúttal megakadályozzák a lehűlést is. Az olaj alkalmazás a dosha figyelembevétele mellett, kisebb nagyobb adagokban kerül a masszírozott testrészre. Egy száraz bőrű vata alkatú ember teste lényegesen több, akár fél liter olajat igényel. A kapha alkatú embereket – különösen, ha jelentős súlytöbblettel rendelkeznek – minimális olaj alkalmazásával, vagy egyáltalán nem is masszírozzák. A masszázs alatt a vendég teljesen passzív, a masszőrök végzik mozgatását. Ehhez azonban megfelelő masszázságyra van szükség. Az ágyak általában fából készülnek és jellegzetes vályú, valamint egy megemelt perem szegélyezi. Mindez a felesleges olaj összegyűjtése miatt fontos, valamint meggátolja a vendég lecsúszását. Egy abhjanga masszázs általában 60-90 percig tart. Rendkívül hatékony a ráncok kisimítása, a keringésjavítás, az immunerősítés, az ízületi fájdalmak kezelése, a méregtelenítés, az alvászavarok oldásának tekintetében. Hazánkban az egyik legmagasabb szintű abhjanga masszázst a Keralában tanult Galambos Rózsa és munkatársai biztosítják. http://www.ayurvedam.hu/ Az udvarthana tulajdonképpen a manuális nyirokdrenázs indiai megfelelője, amely speciális dörzsölő mozdulatokból épül fel. A kezelést gyógynövény őrleményekkel végzik. Nem csupán a nyirokkeringés fokozását, hanem a bőr elhalt hámsejtjeinek leradírozását, valamint az izomzat tónusának fokozását is előmozdítja. A kezelés általában 60 percig tart. Az élakhizi egy speciális, gyógynövényfőzetet tartalmazó selyemlabdacsokkal történő kezelés. A masszírozáshoz használt zsákokba gyógynövényolajban párolt növényi alkotórészek (levelek, gyökerek) kerülnek. A kezelést gyógyolajos testmasszázs előzi meg. erőteljes fiatalító hatást fejt ki, időtartama általában 90 perc.
118
A shirodhara tulajdonképpen nem más, mint meleg gyógynövényolaj vagy főzet csorgatása a harmadik szem (6. csakra) környékére. A vendég masszázságyon hanyatt fekszik, feje fölött egy lyukas edényből gyógynövény olajat csorgatnak, amely a két szem közötti területen folyik hátrafelé, a fejtető középvonalában. Hatékony feszültség-, stressz-, szorongásoldás jön létre. Emellett kisimítja a ráncokat és enyhíti a migrénes fejfájást. Általában 15-40 percig tart. A marma masszázs lényege tulajdonképpen megegyezik az akupresszúrával. A 108 marmapont stimulálásáról szól, amelyek hatására javul a szervek közötti energiaáramlás. A 108 pont ugyanis a 7 csakrával (energiaközponttal) áll összeköttetésben. A pontok stimulálását gyógynövény olajos nyomó mozdulatokkal végzik. A kezelés időtartama általában 60-90 perc. Érdemes szót ejtenünk az ájurvédikus speciális tisztítókúráról, az ú.n. panchakarmáról, amely komplex tisztító-méregtelenítő eljárás. Kizárólag csak nagy szakmai tapasztalattal rendelkező ayurvéda orvos irányításával és folyamatos kontrolljával végezhető el. A szó jelentése: öt eljárás, amely utal arra, hogy a panchakarma öt különálló részből - (1) nasya, (2) vamana, (3) virechana, (4) basti, (5) ájurvédikus táplálokozás - tevődik össze. A kezelés célja a felgyülemlett dosha eltávolítása és a három dosha közötti egyensúly helyreállítása. A nasya során gheet (tisztított vajat) vagy egyéb gyógynövényolaj keveréket juttatnak az orrüregbe. Miután a vendég felszippantja a hatóanyagot, heves könny, nyál, orrváladék elválasztás indul meg, amely 1-2 óráig is eltarthat. A gyógymód kúraszerűen is nagyon hatékonyan alkalmazható allergiás és más krónikus arcüreggyulladás, migrénes fejfájás esetében. A vamana alatt hánytató gyógynövények főzetét itatják meg, amellyel a gyomor és a bélrendszer felső szakasza tisztítható. A hánytatás hatására a felgyülemlett kapha dosha eredményeként kialakuló betegségek szüntethetők meg, mint pl. a krónikus hörghurut. A kezelés előtt ügyelni kell a bőséges folyadékfogyasztásra a kiszáradás megelőzése érdekében. A virechana speciális hashajtó szerek alkalmazásával az alsó bélszakasz tisztítását célozza. A hashajtás segíti a három dosha harmóniájának megteremtését. A basti során gyógynövény-olajat juttatnak a végbélbe, amellyel táplálják a szervezet egészét. Azért a beöntést alkalmazzák, mert így a bejuttatott vegyületek gyorsabban és hatékonyabban tudnak felszívódni. Azonban nem csak táplálás céljából alkalmazható az eljárás, hanem ürítés fokozás, fiatalítás, egészségmegőrzés céljából is. A speciális diéta segíti a méregtelenedést és a szervezet energizálását. A panchakarma program általában 3-6 hétig tart, szigorú orvosi felügyeletet követel. A kúra napi két jógával, meditációval egészül ki.
5. EGYÉB KEZELÉSEK A wellness kínálati elemeknek kifogyhatatlan a tárháza. Nem tudjuk a teljesség igényével bemutatni mindet, hiszen szinte minden nap jelennek meg új elemek a spa- szolgáltatások 119
körében. Jelen fejezetben a napjainkban fellelhető és növekvő vagy töretlen népszerűségnek örvendő, eddig nem szereplő eljárásokat vesszük górcső alá. 5.1. Oxigénterápia A levegő oxigéntartalma 20-21%, emellett 78%-ban nitrogént, 0,93%-ban argont tartalmaz. Szervezetünk a teljes oxigénhiányt 4 percnél nem bírja tovább. Ellentétben a növényekkel, az ember nem képes oxigént termelni, sem raktározni, ezért felvételére folyamatosan szükség van. Ha a légköri oxigéntartalom csökken, vagy valamely betegség, normálistól eltérő állapot miatt kevesebb oxigénhez jutnak sejtjeink, úgy azok működése zavart szenved. Az életkor előrehaladtával a vér oxigéntartalma fokozatosan csökken. Hetvenéves korra a fiatalkori 95 torról 70 torra esik a vér oxigénnyomása. Mindez a tüdő, érrendszer, szívműködés megváltozásának következménye. Oxigénhiány tünetei: fáradtság, levertség, alvászavar, fizikai- és szellemi teljesítménycsökkenés, elhúzódó sebgyógyulás, visszatérő fertőzések, lassúbb regeneráció. Természetesen ennél jóval komolyabb tünetek is felléphetnek (zsibbadás, heves fájdalom, mellkas-szorítás, stb.), amelyek megléte esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Az oxigénterápia hatására oldódik a stressz, elmúlik a fejfájás, enyhülnek a másnapossággal járó tünetek, csökken a fáradtság és levertség, erősödik az immunvédelem, javul a memória. Emellett számos esztétikai előny, és életminőség javulás is származik belőle: haj-, bőrregeneráció fokozódás, gyorsult méregtelenítés, fokozott nemi vágy, stb. A kezelést egy speciális, mozgatható, kényelmes karosszék mellett elhelyezhető készülék segítségével végzik,a mely kb. 30%-os oxigéntartalmú levegőt juttat az orrba egy vékony plasztik csövön át. A kezelés 5-20 percet vesz igénybe. Kényelmes, nyugodt környezetben relaxáló, frissítő hatásokat fejt ki. Jól alkalmazható két kezelés közötti időben.
5.2. Watsu Egyre több wellness szálloda kínálati elemei között található meg a watsu, amely az 1980-as években indult hódító útjára. Lényegében a „water” és a „shiatsu” szavakból alakut ki az elnevezés. Vízben végzett kezelésről van szó. A watsu terapeuta a vendéget folyamatosan tartja a vízben, miközben gyengéd mozdulatokkal tolja, húzza, forgatja. A vendég teljesen passzív. A lebegés - tulajdonképpen ringatás - hatására nyugalom árad végig a testen és teljes ellazuláshoz vezet. Egy kicsit megidézi a magzati kor gondtalanságát, súlytalanságát. 5.3. Sóbarlang, sóinhaláció Számos spa önálló kínálati elemeként találhatjuk meg a sóbarlangot vagy a sóinhalátort. Nem csak a wellnessben nyugtatásra, regenerálásra, hanem betegségek kezelésére is alkalmazható. Különösen az aszthma, allergia kiegészítő terápiájában hatékony. 5.4. Hidegterápia (kryoterápia) A hidegterápia egyre több spa-ban érhető el. Az alábbi betegségek esetén javasolt: krónikus ízületi gyulladások, gerinc-deformitások, autoimmun betegségek, pikkelysömör, műtétek 120
utáni rehabilitáció, érrendszer krónikus gyulladása fennálltakor. Azonban általános regeneráló hatása sem lebecsülhető. A vendég fürdőruhára vetkőzik, kesztyűt, zoknit, cipőt, fül-és szájvédőt visel, majd belép a hidegkamra előterében, ahol -10 C uralkodik. Fél perc tartózkodás után a -60 C – os, majd a -110 C-os kamrába lép, ahol végül 1-3 percet tartózkodik. Akárcsak a szaunázást, a hidegkamrában tartózkodás időtartamát is az egyén saját maga szabályozza. A kezelés alatt folyamatos orvosi jelenlét biztosított. A néhány perces terápia után kellemes meleg érzés alakul ki az egész testben, a fájdalmak jelentősen csökkennek, az ízületek mozgásterjedelme kiszélesedik. 5.5. Flotáció (lebegés) A flotáció nem más, mint az ú.n. csökkentett környezeti stimulációs terápiák (REST) egyik fajtája. A környezet ingereinek kizárásával segíthetjük a relaxációt. Ehhez sok helyen az ún.n. flotációs tartályt alkalmazzák. A tartályban magas sókoncentrációjú víz található, amely garantálja a test lebegését minden különösebb erőfeszítés nélkül. A vendégnek nincs más dolga, csak belemászni a tartályba és megmártózni, lebegni a vízben. A tartályok nagy része domború fedéllel van ellátva, amelyet rácsuknak a vendégre. A tartály oldalából relaxáló zene szól, tetejéből fények áramlanak. Különösen alvászavarok, túlterhelés, stressz, feszültség állapotaiban hatékony nyugtató eljárás. 6. MEDICAL WELLNESS ÉS ANTI-AGING „A medical wellness orvosi háttérrel rendelkező wellness szolgáltatások és kúrák rendszere, mely ötvözi a wellnest és az orvostudományt. A tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat kellemes környezetben, egyéb wellness szolgáltatásokkal kiegészítve kínálják, meggyorsítva ezzel a gyógyulást, a szubjektív egészségérzet tartós javulását, egészségtudatos életforma kialakítását. A medical wellness egy külső fél által (TÜV Rheinland) tanúsított rendszer, melyben a szolgáltatásközpontú minőségirányítási rendszert a szakma specifikus szempontjai egészítik ki (Istók, 2011).” Napjaink fogyasztói kultúrájában a testi szépség, a fiatalság, vitalitás, maximális teljesítmény mágikus fogalmaknak számítanak. Az emberek ugyanis félnek az elmúlástól, az időskorban jelentkező kedvezőtlen változásoktól, a munkaképesség csökkenéstől. Valljuk be őszintén, nem alaptalanul, hiszen társadalmunk nem kedvez az öregedésnek. Nehéz olyan szociális és gazdasági alapokat elérni, amelyek képesek gondtalan időskort létrehozni. Így elkerülhetetlen az emberek hosszú, egészséges, fiatalos, életenergiával teli időskor megteremtésének igénye. Nem véletlen tehát a medical wellness megjelenése és elterjedése, amelynek jelentős hányadát az öregedési folyamatok késleltetését célzó, ú.n. anti-aging szolgáltatások képezik. A medical wellnessben nélkülözhetetlen az szakorvosok szerepe, hiszen ők állapítják meg, hogy az adott vendégnek milyen kezelésre van szüksége a betegségek prevenciója, ill. kezelés szempontjából. A medical wellness címet egységes követelményrendszer határozza meg, amelyet a TÜV Rheinland és a Német Medical Wellness Szövetség együtt határoz meg és kontrollál. A minőség-ellenőrzés a szakmai színvonal mellett az intézmény színvonalára is kiterjed. Szállodák esetén nem csupán a szakmai oldal vizsgálatát végzik el, hanem fontos szerepet kap a szállodai ellátás színvonalának, a szobák tisztaságának, felszereltségének vizsgálata, amely mellett az ételkínálat (vegetáriánus, bio ételek, speciális élelmiszerek, stb.), italkínálat (frissen préselt levek, cukormentes üdítők, stb.), valamint a pihenéssel, 121
rekreációval, aktív és passzív szabadidőeltöltési lehetőségekkel kapcsolatos szolgáltatások, kínálati elemek felmérése sem marad el. Anti-aging: az anti-aging medicina, mint a nyugati orvoslás egyik fiatal hajtása az 1980-as években az Amerikai Egyesült Államokból indult el, mára meghódította szinte az egész világot. Hazánkban először 2005-ben bontogatta szárnyait az új orvoslás Kor Kontroll néven. Napjainkra számos átalakuláson ment keresztül, néhány évvel ezelőtt saját klinika nyitotta meg kapuit Quintess Healthy Aging Club- néven, Budapesten, a Hűvösvölgyben. Természetesen számos más szálloda és spa biztosít anti-aging szolgáltatásokat, amelyeknek szakmai kompetenciája, sem szolgáltatási köre nem közelíti meg a Quintess Klinikáét. Az anti-aging tulajdonképpen mindazt a szolgáltatást és diagnosztikai módszert magába foglalja, amely szerepet játszik az idős korban jelentkező betegségek korai felismerésében, valamint segíti az egészségmegőrzést és a betegségek prevencióját a legmodernebb technológiák alkalmazásával. Az anti-aging alapvetően (1) szűrővizsgálatokból és (2) terápiákból tevődik össze. A szűrővizsgálatok majdnem minden szervre kiterjedő általános diagnosztikai eljárásokat tömörít (belgyógyászat, fogászat, szemészet, fül-orr-gégészet, tüdőgyógyászat, urológia, nőgyógyászat, kardiológia, stb.), amelyhez genetikai polimorfizmus vizsgálat és bioógiai életkor felmérés is kapcsolódik. A genetikai vizsgálatok profiljában az idős korral járó betegségek genetikai hajlamának kiszűrésére helyezik a hangsúlyt. Ide tartozik az Alzheimerkór, Parkinson-kór, daganatos betegségek (emlő, tüdő, vastagbél, prosztata), magas koleszterin szint, magas vérnyomás, kettes-típusú cukorbetegség, elhízás, stb. Emellett lehetőség van a hosszú élet génmodosulás (ú.n. polimorfizmus) jelenlétének kimutatására is. Természetesen a kapott eredmények felhívják a figyelmet az egyes betegségek genetikai hajlamára, amely mindösszesen kb. 30%-ban járulnak hozzá az adott betegségek kialakulásához. Vagyis ha valakinek kimutathatóan jelen van génállományában az emlőrák 12 polimorfizmusa, akkor fokozottabb figyelemre, gyakoribb szűrővizsgálatok elvégzésére inti az adott személyt. A másik fontos diagnosztikai módszer a biológiai életkor meghatározás, amelyet különféle vizsgálatok összessége alapján, adott életkori átlagértékekhez viszonyítva határoznak meg egy szoftver segítségével. A biológiai életkor megmutatja, hogy a különféle szervek és szervrendszerek működése hány éves korú egyén szervműködésének fele meg. Ugyanis nem biztos, hogy egyezik a születési dátum alapján számított ú.n. kronológiai életkorral. Gondoljunk például egy 60 éves maratoni futóra, akinek szíve és érrendszere olyan, mint egy 20 évesé, bőre viszont jóval idősebb, mint a kortársaié. A vizsgált szervek biológiai életkorának átlaga adja az aktuális biológiai életkort. Természetesen minél alacsonyabb az érték, annál kedvezőbb élettani funkciók, jobb életkilátások, munkateljesítmény jellemzi az adott személyt. A terápia fázis a diagnosztikai eljárások során kapott eredmények függvényében alakul. A leletek alapján megállapítható, hogy milyen további kezelésre van szüksége az egyénnek. Ha nem mutatatható semmilyen szervi eltérés, akkor az életmódra, a stresszkezelésre célszerű fókuszálni. Az életmód tanácsadás magába foglalja az egyénre szabott egészséges táplálkozást, rendszeres testmozgást, stresszkezelést, memóriajavítást, szépségápolást és szexuális funkciók javítását. Az egészséges táplálkozás kapcsán felhívják a figyelmet a rendszerességre, változatosságra, a bőséges zöldség, gyümölcsfogyasztásra, az olívaolaj jelentőségére, az opmega-3 zsírsavakban és D-vitaminban bővelkedő ételek (elsősorban halak és tengeri herkentyűk) megfelelő bevitelére. A funkcionális élelmiszerek (olyan élelmiszerek, amelyek bővelkednek egészségmegőrzésben bizonyítottan szerepet játszó vegyületekben) fogyasztására is hangsúly helyeződik. Ide tartozik a fekete csokoládé (antioxidáns vegyületei 122
révén), tengeri halak (omega-3-zsírsavak), bor (rezveratrol nevű antioxidáns), mandula (E-, B17-vitamin), fokhagyma, amelyek mindegyike képes szív-érrendszeri betegségek rizikóját csökkenteni. A csökkentett kalória bevitel anti-aging hatásaira is rávilágít. A rendszeres testmozgás rsem nélkülözhető a betegségek prevenciójában. A hazai és nemzetközi legfrissebb ajánlások szerint hetente legalább 2,5 óra (heti 5x30perc) közepes intenzitású aerob testmozgásra van szükségünk, amelyet heti egy-két erőedzéssel egészíthetünk ki. A stresszkezelésnek szinte bármelyik wellness kínálati elem eleget tesz. Emellett a keleti harcművészetek (tai-chi, csikung), jóga, meditáció, és a nyugati pszichológiai módszerek (pszichoterápiák) szintén nagy segítségre lehetnek, különösen libidópangás, elakadások esetén. A memóriajavításnak és szexuális funkciók javításának léteznek gyógyszeres megoldásai, valamint számos étrend-kiegészítő, új és régi eljárás szerepet játszhat. Az anti-aging diagnosztikai eljárások és kezelési módszerek száma évről évre gyarapodik. Gondoljunk az újabbnál újabb mozgásformákra, táplálkozási és stresszkezelésben szerepet játszó módszerekre. A kozmetológia, fogászati beavatkozások, szemészeti korrekciós műtétek, plasztikai sebészet és bőrgyógyászati megoldások és természetesen a fizioterápiák is mind az öregedési folyamatok késleltetését, a külső, kortalan szépséget, ápoltságot hivatottak biztosítani. 7. AZ ÉTKEZÉS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN Ha wellnessről, vagyis a jól-lét állapotáról beszélünk, akkor mindenképp említést kell tennünk a táplálkozásról is, hiszen az étkezés is a wellness-t szolgálja. Alapvetően négy - (1) gasztronómia (kulináris élmény-nyújtás, helyi ízek felvonultatása), (2) egészségmegőrzés (bio-ételkínálat, wellness menü), (3) fogyókúra (csökkentett kalóriatartalmú, zsírtartalmú, stb. étrend), (4) méregtelenítés (léböjt, Gerson-kúra, Mayr, stb.) - irányból közelíthető meg az étkezés wellnessben betöltött helye és szerepe. Napjaink spa világában egyre nagyobb hangsúly helyeződik a gasztronómiára, a kulináris élmény-nyújtásra, amelyet akár önálló szolgáltatáskén vagy más kínálati elemmel együtt is megtalálhatunk. Az étkezés egy fontos örömforrás, élvezetének hiányában jól-lét érzés nehezen vagy csak hiányosan teljesül. A spa-kultúrákban új trendek figyelhetők meg, amelyek nem csupán a kínálati elemekben, hanem ugyanúgy a gasztronómiában is élmény-nyújtásra törekszenek, amelyet leginkább extrém ízpárosítással (pl. méz és vörösbab vagy pirított curry és vadgomba), szokatlan textúrával érnek el. Fokozott az igény az új, ill. távoli földrészek ízeinek megismerése iránt. Mindemellett kedvenc és jól ismert ízeink új megfogalmazásban, köntösben jelennek meg, ezáltal nem csak az újdonság élménye, hanem az állandóság, a lelki stabilitás (selfness) is megvalósulhat. A bor és pálinkakóstolás szintén fontos részévé válik a wellnessnek. Az egészségmegőrzés, betegségek prevenciója szempontjából nem csak a nyersanyagok körültekintő megválasztására törekszenek, hanem a változatosság, ugyanazon alapanyag variációs repertoárjának szélesítése is fontos szerepet kap. Például a szív-érrendszeri betegségek rizikóját csökkentő ételek, élelmiszerek (pl. fekete csokoládé, mandula, zöldségfélék, halak, tengeri herkentyűk, fokhagyma, stb.) felhasználási lehetőségeinek kibővítésével változatos menüket kreálhatnak. Az így összeállított ú.n. wellness menükkel a wellness kínálat teljessé tehető, a vendégek elégedettsége nagymértékben növelhető. (Ugyanis a legtöbb fürdő és wellness szálloda esetében komoly problémát jelent, hogy a sokszor
123
világszínvonalú gyógy-, ill. wellness szolgáltatások mellett nagyon szerény kulináris élményben lehet részük a vendégeknek.) A fogyókúra és méregtelenítés iránti növekvő igényt is szem előtt kell tartani, hiszen ha abból a sajnálatos tényből indulunk ki, hogy hazánkban minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott és a fejlett országok statisztikái is majdnem hasonló képet festenek, akkor minden azt jelenti, hogy a spa-kat látogató közönség közel fele lényeges szempontnak tartja a fogyókúrás programok, ill. a fentiekben részletesen elemzett méregtelenítő csomagok elérhetőségét. Mindez azt jelenti, hogy a testtömegcsökkentés és léböjt alapvető elvárásként jelenik meg, amely azonban nem feltétlenül függ össze a programban részt vevők számával. Kétségtelen azonban, hogy a komplex szolgáltatásoknak kialakításában, vagyis a speciális táplálkozási program és wellness szolgáltatások összhangja magas szinten lehet jelen abban az esetben, ha a fogyókúrát vagy méregtelenítést célozza. Számos külföldi és hazai gyógy-, ill. wellness szálloda tud jó és követhető példával szolgálni a táplálkozás és wellness integrációjának tekintetében. Kiváló hazai példát nyújt a Sárvári Danubius Termál Szálloda gyógy és wellness szolgáltatásainak, valamint léböjt programjának összhangja. 8. A TESTMOZGÁS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN Mint ahogyan az 1. fejezetben részleteztük, a wellnessnek elengedhetetlen komponense a testi jóllét állapota, amelyet a fitnesz fogalommal fejezhetünk ki leginkább. A hazai és külföldi szállodák jelentős része rendelkezik olyan helységgel, ill. szolgáltatással, amely a testmozgásra fókuszál. A fitnesztermek kínálta mozgáslehetőségek a fürdők, szaunák, masszázsok mellett alapvető szerepet töltenek be. Nem véletlenül, hiszen napjainkban a betegségek megelőzése, az egészségmegőrzés társadalmi „elvárásként” jelenik meg, különösen a fejlett nyugati társadalmakban. Egy utazó üzletember, ha csak két napra is indul útnak, magával viszi edzőcipőjét és tréningruháját számítván a szállodai edzéslehetőségre. A testmozgás iránti növekvő igény váltotta ki a szállodák sportszolgáltatásainak kibővítését. A legtöbb spa-ban (legyen szó day-, resort-, desztinációs-, klubsparól vagy wellness központról) a fitnesztermek kínálta lehetőségek széles tárháza fellelhető. Ide tartoznak az ú.n. cardio-gépek (a szív-érrendszer állóképességének fokozását végzik elsősorban, pl. evezőpad, lépcsőző, sífutógép, kerékpár, futószalag, stb.), a kézisúlyok (2-20kg-ig), az erősítőgépek (ellenállással szemben végzett gyakorlatok kivitelezésére szolgálnak), állítható támlájú padok, valamint az izomzat nyújtására szolgáló szivacs, bordásfal, fitball. A fitneszterem sok helyen aerobik stúdióval egészül ki, ahol csoportos zenés tornák (pl. zumba, zulu, step aerobik, kangoo, stb.), táncok (pl. hastánc, salsa, társastánc, stb.), keleti harcművészetek, mozgásokformák (pl. tai-chi, jóga, chi-kung, stb.), speciális mozgásformák (pl. pilates, gerinctorna, survival-tréning, stb.) várják a vendégeket. Emellett a nagyobb spa-k lehetőséget adnak a tenisz, asztalitenisz, fallabda, billiárd, stb. gyakorlására is. Számos klub-, il. resort spa fő profiljaként alakítja ki egy-egy népszerű sportág köré fő profilját. Ide tartozik például a lovaglás (http://szallas.hu/Kemenes-%C3%96kopanzi%C3%B3-Lovas), vitorlázás (http://www.hotel-yachtclub.hu/index_hu.php), búvárkodás (http://www.marriott.com/hotels/travel/hrgeg-hurghada-marriott-beach-resort/), golfozás (http://www.ihilani.com/), síelés (http://www.scottdunn.com/luxury-holiday/ski-holidays/skihotels-alps), stb. Mint ahogyan a wellness kínálati elemekre általánosságban, úgy a sportolásra is jellemző az élményszerzésre törekvés, felhőtlen kikapcsolódás, a szervezet 124
megújítása, a stresszkezelés, ezért a mozgásporgramok összeállításának szempontjai között mindezek szerepelnek. 9. A RELAXÁCIÓ SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN A fogyasztói társadalom meglehetősen feszített élettempót követel. Elvárások sorozatában, a munkahelyi és családi megfelelések rendszerében, teljesítménykényszerben és az életvitelből adódó stresszhelyzetek kereszttüzében élünk. Nem véletlen, hogy korunk embere szabadidejében szeretne elvonulni a város kattogó zajától, a gondok záporától. Csendre, nyugalomra, pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre vágyik. Napjaink spa-kultúrája, infrastruktúrája, a wellness szállodák növekvő száma és a szolgáltatások repertoárjának folyamatos kiszélesedése alapvetően ebből az igényből fejlődött ki és borult virágba. Szinte nincs olyan wellness szolgáltatás, amely nem vesz részt a stresszkezelésben. Legyen szó szaunázásról, fürdőzésről, sportolásról, étkezésről, vagy akár szépségápolásról, a testi folyamatok javítása mellett a lélek és szellem megújulását, a stressz leküzdését is elősegítik. Természetesen a wellness kezeléseknek létezik egy kisebb csoportja, amelyek elsődlegesen a relaxációt szolgálják. Ide tartoznak a (1) nyugati módszerek (mozgásterápia, aromamasszázs, jacuzzi, flotáció, érintés, légzésterápia, kisállaterápia, watsu, stb.), a (2) pszichológiai módszerek (egyéni és csoport-terápiák, autogén tréning, progresszív relaxáció, Alexander módszer, imagináció, stb.), a (3) keleti módszerek (ájurvédikus kezelések, hangterápia, fényterápia, prana nadi, jóga, tai-chi, chi-kung, shiatsu, meditáció, stb.), az (4) alternatív módszerek (kristályterápia, Bach-virágterápia, zene-, művészet-terápia, stb.), amelyek mind a lelki harmónia, az érzelmi egyensúly kialakítására, a stressz eliminálásra törekszenek.
125
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE Alber, A. és Tokaji, F. (2006): Alföld Spa, Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők KHT. Gyula Alber, A. és Unk, J. (1999): Gyógyító vizek a Dél-Alföldön, Délalföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Gyula Alford, B.B., Blankenship, A.C., Hagen, R.D. (1990): The effects of variations in carbohydrate, protein and fat content of the diet upon weight loss, blood values and nutrient intake of adult obese women. Am J Diet Assoc. 90:534–540. Appleby, P.N., Thorogood, M., Mann, J.I., Key, T.J., (1998): Low body mass index in non-meat eaters: the possible roles of animal fat, dietary fibre and alcohol. Int J Obes Relat Metab Disord., 2: 454–460. Aranceta, J., Perez-Rodrigo, C., Gondra, J., Orduna, J., (2001): Community-based programme to promote physical activity among elderly people: The Gerobilbo Study. J Nutr Health Aging. 5:238-242. Armstrong, C.W., Ashby, B.C., Campbell, B.M., Drowatzky, J.N., Greninger, L.O., Weiper, W., Kerry, L., Wolfe, W.W., (2003): Effects of a six-week exercise and education program on older adults ages 65 to 85 years, Clinical Kinesiology Atreya (2004): Ayurvéda, táplálkozás, testi-lelki egyensúly, Saxum Kiadó, Budapest Bálint-Bender (1995): A fizioterápia elmélete és gyakorlata, Springer Kiadó, Budapest Beck, Mark F. Milady’s Theory and Practice of Therapeutic Massage. Milady Publishing, 1994. Berkey, C.S., Rockett, H.R.H., Gillman, M.W., Field, A.E., and Colditz, G.A., (2003): Longitudinal study of skipping breakfast and weight change in adolescents International Journal of Obesity 27, 1258–1266 Bingen, H. (2004): Okok és gyógymódok, Kairosz Kiadó, Budapest Blundell, J.E., Gillett, A., (2001): Control of food intake in the obese. Obes Res. 9(Suppl 4): 263S–270S. Boehme, D. (1977): Preplanned fasting in the treatment of mental disease: survey of current soviet literature, Schizophrenia Bulletin, Vo. 3. No. 2. 288-296. Boros Sz. (2009): Wellness új megfogalmazásban, Design Concept, Szakmai Szalon, Budapest Boros, Sz. (2010): Testi énkép, szorongás-, és depresszió-hajlam, valamint a táplálkozás kapcsolata élsportolók, szabadidő-sportolók és elhízottak körében; doktori disszertáció, Semmelweis Egyetem, Budapest Boros, Sz., Szőts, G., Farkas, A., Martos, É. (1999): Táplálkozáselemzés különböző típusú testsúlycsökkentő programokban résztvevő túlsúlyosoknál. III. Országos Sporttudományi Kongresszus, Budapest, Abstr., Sporttudomány 1. 11. 1999. Bragg, P.C. és Bragg, P. (1992): A böjt csodája, Magyar Világ Kiadó, Budapest Byers, Dwight. Better Health with Foot Reflexology: The Original Ingham Method 1983 Calder A. (2004): Recovery Through the Ages. In Faster, Higher, Stronger.;24:11-15. Capellini, Steve. Massage Therapy Career Guide for Hands-On Success. Milady Publishing, 1998. Cash, T., Pruzinsky, T. (2004): Body Image: A Handbook of Theory, Research, and Clinical Practice, Guilford Press Chopra, D. (1993): Tökéletes egészség az ayurvéda segítségével, Édesvíz Kiadó, Budapest
Cochrane, D.L., (2004): Alternating hot and cold water immersion for athlete recovery: a review, Physical Therapy in Sport 5 (2004) 26–32. Colette, C., Percheron, C., Pares-Herbute, N, , Michel,F, Brillant, Pham, T-C Descomps B Cooper, K.H. (1990): A tökéletes közérzet programja. Sport, Bp.19-26.p. Csermely, M. (2002): Gyógyfürdők és gyógyvizek, White Golden Book Kft, Budapest Dahanukar, S. és Thatte, U. (2004): Ayurvéda mindenkinek, Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány, Budapest Dahlke, R. (1998): A tudatos böjtölés kézikönyve, Bioenergetic Kft, Piliscsaba Dattilo, A.M., Kris-Etherton, P.M., (1992): Effects of weight reduction on blood lipids and lipoproteins: a meta-analysis. Am J Clin Nutr, 56:320–28. Dougans, I (1996): The Complete Illustrated Guide to Reflexology.New York: Barnes & Noble. Downing, George. The Massage Book. New York: Random House, 1998. Drapeau, V., Provencher, V., Lemieux, S., Despre´s, J-P, Bouchard, C. and Tremblay, A., (2003): Do 6-y changes in eating behaviors predict changes in body weight? Results from the Que´bec Family StudyInternational Journal of Obesity 27, 808–814 Field, A.E., Gillman, M.W., Rosner, B., Rockett, H.R., and Colditz, G.A., (2003): Association between fruit and vegetable intake and change in body mass index among a large sample of children and adolescents in the United States International Journal of Obesity 27, 821–826. Flegal, K., M., Carroll, M., D., Kuczmarski, R., J., Johnson, C., L., (1998): Overweight and obesity in the United States: prevalence and trends, 1960-1994. International Journal of Obesity Related Metabolic Disorder, 22; 39-47. Frawley, D. és Lad, V. (1991): Gyógynövény jóga, Édesvíz Kiadó, Budapest Freedom, CA: The Crossing Press, 1990. This source includes Dr. Fitzgerald’s zone maps as well as modern reflexology maps. French, S., A., Jeffery, R., W., & Murray, D., (1999): Is dieting good for you?: Prevalence, duration and associated weight and behaviour changes for specific weight loss strategies over four years in US adults Int J Obes 23, 320-327. French, S.A., Harnack, L., Jeffery, R.W., (2000): Fast food restaurant use among women in the Pound of Prevention study: dietary, behavioral and demographic correlates. Int J Obes Relat Metab Disord., 24: 1353–1359 French, S.A., Jeffery, R.W., Forster, J.L., McGovern, P.G., Kelder, S.H., Baxter, J.E., (1994): Predictors of weight change over two years among a population of working adults: the Healthy Worker Project. Int J Obes Relat Metab Disord., 18: 145–154. French, S.A., Jeffery, R.W., Forster, J.L., McGovern, P.G., Kelder, S.H., Baxter, J.E., (1994): Predictors of weight change over two years among a population of working adults: the Healthy Worker Project. Int J Obes Relat Metab Disord., 18: 145–154. Gál, M. (1981): Az Alföld gyógyfürdői és fürdői, Panoráma Kiadó, Bp. Galloway, M.T., and Jokl, P. (2000): Aging successfully: the importance of physical activity in maintaining health and function. J Am Acad Orthop Surg, 8(1): 3-44. Ganong W.F., (1990): Az orvosi élettan alapjai, Medicina Kiadó, Bp. Gardi Zsuzsa: Alapozó gyógytorna elmélet és gyakorlat, HIETE Bp. 1998. Gerry Bodeker (Editor), Marc Cohen (Editor) (2008): Understanding the Global Spa Industry: Spa Management, Butterworth-Heinemann Goldhamer, A.G., Douglas, D.C., Lislie, J., Sultana, P., Scott, A., Parpia, B., Hughes, B., Campbell, C., (2002): Medically Supervised Water-Only Fasting in the Treatment 127
128
of Borderline Hypertension, The Journal of Altern. And Compl. Med.Vol. 8, No.5, pp. 643–650 Harding, J. (2006): Aromaterápia, Scolar Kiadó, Budapest Haskell, W.L., Lee, I.M., Pate, R.R., Powell, K.E., Blair, S.N., Franklin, B.A., Macera, C.A., Heath, G.W., Thompson, P.D., Bauman, A., (2007): Physical Activity and Public Health: Updated Recommendation for Adults From the American College of Sports Medicine and the American Heart Association Med Sci Sports Exerc. 39(8):1423-1434. Hayes, L., Pearce, M., S., Unwin, N.C., (2006): Lifecourse predictors of normal metabolic parameters in overweight and obese adults Int J Obes 30: 970-976 Hegyi, G. (szerk), (1999): Természetes gyógymódok (Komplementer medicina), K.u.K. Kiadó, Budapest Jeffery, R.W., Wing, R.R., Thorson, C., Burton, L.R., Raether, C., Harvey, J., Mullen, M., (1993): Strengthening behavioral interventions for weight loss: a randomized trial of food provision and monetary incentives. J Consult Clin Psychol., 61: 1038–1045. Kallenbach, Laurel. “In Good Hands: Five hands-on therapies offer a combination of energy, reduced tension and a healing touch.” Delicious! Your magazine of Natural Living (January 31, 2000). Kósa, L. (1999): Fürdőélet a Monarchiában, Holnap Kiadó, Bp. Könyves, E., Müller, A., Szabó, R (2003): A wellness turizmus sokszínű kínálatának bemutatása Kronenberg, F., Pereira, M.A., Schmitz, M.K., Arnett, D.K., Evenson, K.R., Crapo, R.O., Jensen, R.L., Burke, G.L., Sholinsky, P., Ellison, R.C., Hunt, S.C., (2000): Influence of leisure time physical activity and television watching on atherosclerosis risk factors in the NHLBI Family Heart Study. Atherosclerosis, 153: 433–443. Leawy, H.R., Bergel, R.R. (2003): The spa encyclopedia, Thomson learning, USA Leite, M., L., C., and Nicolosi, A., (2006): Lifestyle correlates of anthropometric estimates of body adiposity in an Italian middle-aged and elderly population: a covariance analysis, Int J Obes 30: 926-934 Ligtenberg, P.C., Hoekstra, J.B., Bol, E., Zonderland, M.L., Erkelens, D.W., (2007): Effects of physical training on metabolic control in elderly type 2 diabetes mellitus patients, Clin. Sci. 93(2):127-35. Loving, Jean E. Massage Therapy: Theory and Practice. Appleton & Lange, 1998. Luscombe, N.D., Clifton, P.M., Noakes, M., Farnsworth, E., and Wittert, G., (2003): Effect of a high-protein, energy-restricted diet on weight loss and energy expenditure after weight stabilization in hyperinsulinemic subjects International Journal of Obesity (2003) 27, 582–590. Masamo, A. (2005): On the necessity of fasting in the treatment of hemorrhagic peptic ulcer patient, Tokyo Byoin Keiei Honbu Rinsho Kenkyu Hokokusho, Vol. 2003. 7173. Mercati, Maria. “The Healing Benefits of Oriental Massage.” Positive Health (May 31, 1999). Michalsen, A., Weidenhammer, W., Melchart, D. Langhorst, J. Saha, J., Dobos, G. (2002): Short-term therapeutic fasting in the treatment of chronic pain and fatigue syndromes--well-being and side effects with and without mineral supplements, Forschende omplementärmedizin und klassische Naturheilkunde = Research in complementary and natural classical medicine Vol. 9 Issue 4 Pg. 221-7 morbid elhízott betegek körében, (Kézirat) Nádasi, T. és Udud, P. (2007): Ásványvizek könyve, Aquaprofit Zrt.
Nagy, Z. (2004): A Felvidék fürdőinek lexikona, KT Könyv és Lapkiadó, Révkomárom Norman, J.E., Bild, D., Lewis, C.E., Liu, K., and Smith, West, D., (2003): The impact of weight change on cardiovascular disease risk factors in young black and white adults: the CARDIA study International Journal of Obesity 27, 369–376. Norman, A., Bellocco, R., Vaida, F., Wolk, (2002): Total physical activity in relation to age, body mass, health and other factors in a cohort of swedish men International journal of obesity Vol. 26, no5, pp. 670-675 Pasman, W.J., Blokdijk, V.M., Bertina, F.M., Hopman, W.P.M., and Hendriks, H.F.J., (2003): Effect of two breakfasts, different in carbohydrate composition, on hunger and satiety and mood in healthy men, International Journal of Obesity (2003) 27, 663–668. Peirce, A. (1999): The American Pharmaceutical Association Practical Guide to Natural Medicines. New York: William Morrow and Company, 1999. Peralta, M.A. (2004): Magyarország gyógyító vizei, Carita Bt. Rosell, M., Appleby, P., Spencer, E., and Key, T., (2006): Weight gain over 5 years in 21 966 meat-eating, fish-eating, vegetarian, and vegan men and women in EPICOxford, Int J Obes 30: 1389-1396 Sánchez-Villegas, A., Bes-Rastrollo, M., Martínez-González, M., A., and SerraMajem, L., (2006): Adherence to a Mediterranean dietary pattern and weight gain in a follow-up study: the SUN cohort Int J Obes 30: 350-358 Schimmel, K-C. (1992): A természetgyógyászat tankönyve I-II. kötet, Sanitas Természetgyógyászíti Alapítvány Schnirring, L. (2000): Healthy aging or anti-aging? Physic Sportsmed, 28(6): 15-20. Sidney, S., Sternfeld, B., Haskell, W.L., Jacobs, D.R., Chesney, M.A., Hulley, S.B.,(1996): Television viewing and cardiovascular risk factors in young adults: the CARDIA study. Ann Epidemiol., 6: 154–159. Stein, Diane. All Women Are Healers: A Comprehensive Guide to Natural Healing, Ch. V, “Foot and Hand Reflexology. Tubergen-Linden (2002): A brief history of spa therapy, Ann Rheum Dis ;61:273–275 Vági, J (2005): Gyógyfürdők, Kossuth Kiadó Várhelyi, T. (szerk) 2009: Világtrendek az egészségturizmusban: vállalkozói kultúra és a tudás fejlesztése – Szolnoki Főiskola Yao, M., Lichtenstein, A.H., Roberts, S.B., Ma, G., Gao, S., Tucker, K.L., and McCrory, M.A., (2003): Relative influence of diet and physical activity on cardiovascular risk factors in urban Chinese adults International Journal of Obesity 27, 920–932. Young, L.R., Nestle, M.N., (2002): The contribution of expanding portion sizes to the US obesity epidemic. Am J Public Health, 92: 246–249. Zauner, R.: A hátfájdalmak természetes gyógymódja, Medicina, Bp. 1990.
129
III. RÉSZ (MONDOK ANITA)
1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁGAZATI HELYE, SZEREPE, KAPCSOLÓDÁSA 1.1. Az egészségturizmus rendszere A turizmus rendszere, amely a keresletet jelentő turistát (és a küldő területeket), valamint a kínálatot megtestesítő turisztikai szektort (illetve turisztikai desztinációkat) foglalja magában, dinamikusan változik és nyílt rendszerként kölcsönhatásban áll a társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági, természeti és technológiai környezet elemeivel. A turizmus és környezete között kölcsönös függések rendszere alakul ki. A kölcsönhatás minden esetben egyaránt lehet pozitív és negatív. Mivel a turizmus rendszere nyílt rendszer, a turizmus szektor fejlődése összefügg a környezete fejlődésével, illetve folyamatos kölcsönhatás érvényesül a környezet egyes összetevői és a turizmus rendszer elemei és működése között. 1.2. Politikai, jogi környezet Kormányzati szinten jelenleg a turizmussal kapcsolatos ügyekért a Nemzetgazdasági Minisztérium Belgazdaságért Felelős Államtitkársága felel. A turizmus állami irányítása elsősorban az ágazat fejlesztési stratégiájának megalkotását, jogszabályi- és közgazdasági környezetének alakítását, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerének ápolását, működtetését jelenti. E szervezeti egység látja el emellett a nemzeti turisztikai marketingszervezet, a Magyar Turizmus Zrt. szakmai felügyeletét is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve részt vesz az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország - Egészségipari programjához kötődő pályázati rendszer kialakításában, illetve a turisztikai célú hazai költségvetési források felhasználásának meghatározásában. A turizmus speciális egészségturisztikai kérdéseiben az Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága az illetékes. GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság (az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, az ESKI utódszervezete) módszertani kutatóintézetként az ágazat egészségpolitikai stratégiájának kialakításához és a döntéselőkészítéshez kapcsolódóan egészségügyi informatika, információpolitika, egészségügyi közgazdaságtan, egészségügyi rendszertudományok, technológia-értékelés és támogatáspolitika területeken tevékenykednek. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az egészségturizmus nem a jelentőségének megfelelő helyén található az államigazgatási rendszerben. Majd minden kormányban más és más tárcához tartozik, melynek következtében természetes, hogy lobbyereje sem tud kielégítő lenni, a különböző szakmai szervezetek fellépése ellenére is bizonytalan a megítélése és preferáltsága. A turizmus egységes irányításának hiánya valamint az egységes turisztikai törvény életre nem hívása hátráltatja a gazdasági ág erőteljesebb növekedését. Az Egészségügyi Minisztérium részéről nem látható az az egységes, elfogadott koncepció, mely meghatározná az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elképzeléseit az ágazat támogatása tekintetében. Emiatt az egészségturisztikai szolgáltatók: helyzete bizonytalan támogatásának mértéke folyamatosan csökken, a szolgáltatások alulfinanszírozottak 130
a tervezhetőség ellehetetlenül a külföldi biztosítók megnyerése számukra nehézzé válik. Az egészségturizmus szereplői működésének jogi hátterét legnagyobb részben az OGYFI (Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztálya, http://www.antsz.hu/portal/portal/ogyfi.html) adja meg, mely meghatározza az egyes fogalmakat és engedélyezteti a létesítmények működését, a vizek bevizsgálását, a gyógyhellyé és gyógytényezővé történő minősítést. A Főosztály összefoglalóan a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos hatósági, szakmai irányító és felügyeleti tevékenységeket látja el. Ezen kívül – ágazatközi jelenség lévén – számos kapcsolódó terület (egészségügy, környezetvédelem, területfejlesztés, gazdaság, energetika, stb.) szabályozásában található az egészségturizmusra vonatkozó, illetve azt érintő rendelet. A regionális turizmusfejlesztési stratégiák mindegyike megvalósítandó céljának tekinti az egészségturisztikai kínálat bővítését, a meglévő szolgáltatások minőségi fejlesztését. Az egészségturisztikai beruházások és fejlesztések forrásait – a magántőke mellett – az Új Széchenyi Terv biztosítja. 1.3. Társadalmi környezet A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak a korábbi uniós országok és a velünk együtt csatlakozott visegrádi országokhoz viszonyítva is. Az OECD Health at a Glance: Europe 2010 kiadványában 31 európai ország – az Európai Unió 27 tagállama mellett Izland, Norvégia, Svájc és Törökország – egészségi állapotának és egészségügyi rendszerének legfontosabb indikátorait mutatja be. Az uniós országokban a születéskor várható élettartam 1980-hoz képest hat évvel megemelkedett, 2007-ben elérte a 78 évet. A 27 uniós tagállam átlagában a születéskor várható élettartam a 2005-2007 közötti hároméves időszakban férfiak esetében 74,3 év, míg nők esetében 80,8 év volt. A legalacsonyabb és a legmagasabb születéskor várható élettartam közötti országok esetében körülbelül nyolc év különbség van a nők és tizennégy év a férfiak esetében. Magyarországon a születéskor várható élettartam 2007-ben nők esetében 78 év, férfiak esetében 69,5 év volt. Sok uniós tagállam igen jelentős fejlődést ért el a dohányfogyasztás csökkentése terén, ami azonban még mindig az idő előtti elhalálozás vezető okozója. E fogyasztásbeli csökkenés jelentős részben olyan uniós, illetve a nemzeti szintű szabályozások eredménye, amelyek a társadalmi tudatosság fokozására irányuló kampányokat, a reklámozási tilalmat és a nagyobb adókat támogatják. Az 1980-as 30 %-ról kevesebb, mint 18 %-ra csökkent Svédországban és Izlandon a naponta dohányzó felnőttek aránya. Görögországban azonban a felnőttek majdnem 40 %-a továbbra is naponta dohányzik. A dohányzók aránya relatíve magas Bulgáriában, Írországban és Hollandiában is. Magyarország lakosságának harmada dohányzik, a tüdőrákban elhunyt férfiak száma nálunk a legmagasabb a világon. A Gallup Intézet vizsgálata szerint míg 1995-ben a 18-24 éves nők kevesebb mint negyede (24%) dohányzott, addig mára ez az arány elérte a harminc százalékot. Bár az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás gyakorisága stagnált, a gyerekek egyre fiatalabb korban gyújtanak rá,
131
átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá. A középiskolás diákok majdnem fele dohányzik7. Az elmúlt három évtizedben az alkoholfogyasztás is visszaszorult sok európai országban. A reklámozás korlátozása, az értékesítés terén alkalmazott megszorítások és az adóztatás az alkoholfogyasztás mérséklésében hatékony eszköznek bizonyultak. A hagyományos bortermelő országokban – például Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország – azt tapasztalták, hogy 1980 óta az egy főre jutó alkoholfogyasztás jelentős mértékben csökkent. Másrészt viszont több más országban a fogyasztás jelentős mértékben megnövekedett, például Írországban, az Egyesült Királyságban és néhány északi-európai országban. Az Európai Unióban a felnőtt népességnek több mint a fele túlsúlyos, illetve elhízott. Ez az arány mind az EU-15-ök, mind pedig az EU-27-ek esetében érvényes. Az elhízottság – amely nagyobb egészségügyi kockázattal jár, mint a túlsúly – előfordulási gyakorisága változó, a kevesebb, mint 10 %-os romániai, svájci és olasz értéktől az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és Izlandon előforduló 20 % feletti arányig terjed. Átlagosan az uniós országok felnőtt lakosságának 15,5 %-a elhízott. Az elhízottak aránya az elmúlt húsz évben több mint a kétszeresére nőtt a legtöbb olyan uniós országban, ahol erre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre. E gyors növekedésben egyáltalán nem játszik szerepet, hogy az elhízottak aránya két évtizeddel ezelőtt mekkora volt. Hollandiában és az Egyesült Királyságban az elhízottak száma több mint kétszeresére nőtt 1998 és 2008 között, még ha Hollandiában az elhízottak aránya jelenleg kevesebb is, mint a fele az Egyesült Királyságbelinek. Mivel az az általános vélekedés, hogy az elhízottság révén a krónikus betegségek kialakulásának a kockázata is megnő, ezért az elhízottsághoz jelentős többlet egészségügyi kiadások társulnak. Egy a közelmúltban Angliában készült tanulmány becslése szerint a túlsúly és az elhízottság miatt jelentkező kiadások 2007 és 2015 között 70 %-kal is növekedhetnek, és ez 2025-re 2,4-szeres értéket jelent. Az európai országok közül 2008-ban körülbelül 4 300 euróval Norvégia költötte egy főre vetítve a legtöbbet az egészségügyre. Svájc, Luxemburg és Ausztria volt a következő legtöbbet költő ország. A legtöbb észak- és nyugat-európai ország fejenként 2 500-3 500.– eurót (vásárlóerő-paritáson számolva) fordít az egészségügyre, amely 10-60 %-kal meghaladja az uniós átlagot. Az uniós átlagnál kevesebbet pedig kelet-, illetve dél-európai országok költenek, mint például Törökország, Románia, Bulgária, Lengyelország és Magyarország. Milyen okok állnak a magyarországi lakosság egészségi állapota mögött8? A nemzetközi és a hazai kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért a következő tényezők lehetnek felelősek: Az egészséget közvetlenül befolyásoló egészségkárosító életmód a többi országhoz képest jelentős hazai elterjedtsége jellemző. Szerepe a túlzott alkoholfogyasztáshoz és a dohányzáshoz köthető, a referencia országokéhoz viszonyított magas halandóság meggyőzően bizonyítja ezt az okot. A keringési betegségek kiugróan magas
7
Forrás: http://www.weborvos.hu/lapszemle/magyarorszag_lakosainak_harmada_dohanyzik/135068/, letöltés ideje: 2011. 08. 05. 8 Forrás: Jelentés egy egészségben elmaradott országból… Egészségjelentés 2010, EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft., Budapest, 2010. március (http://www.egeszsegmonitor.hu/dok/Osszefoglalo _Egeszsegjelentes_2010.pdf, letöltés ideje: 2011. 07. 22.)
132
halandóságához – ezeken túl – az egészségtelen táplálkozás, és a testmozgás hiánya is hozzájárulhat. A helytelen egészségmagatartás hátterében jórészt az egészségnevelés és egészségfejlesztés modern és eredményes módszerei elterjedtségének hiányosságai, az e célokra fordított összegek elégtelensége valamint az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz, sportolási lehetőségekhez való korlátozott hozzáférés állnak. Az egészséges választások további akadálya a helyes döntéshez szükséges ismeretek és a kellő motiváció hiánya. A kisebb és nagyobb közösségekben az egyént érő stressz, az általános érték‐ és bizalom‐hiány, a támogató közösségek, az emberi szolidaritás gyakori hiánya, a kapcsolatokat sokszor romboló kommunikációs kultúra, az asszertív konfliktuskezelés nehézsége, a negatív gondolkodás, az emberek közti ellentéteket szító közhangulat, a széles körű stigma és diszkrimináció egyaránt hozzájárul a lelki és testi egészségünk megromlásához. A fokozott stressz ugyanis nem csak lelki betegségekhez vezet. A depresszió és a stressz közvetlenül járul hozzá testi betegségek kiváltásához és rosszabbodásához. A környezeti stresszek hatásai pedig a gén‐környezet kölcsönhatás révén a következő generációknak is átadódnak. Az egészséget ily módon károsító pszichoszociális környezet kialakulásában a magyar társadalom szerkezete, politikai és jogi intézményrendszere, az ország gazdasága, gazdagsági teljesítménye, foglalkoztatási és jövedelmi viszonyai, de még a közlekedési és információs infrastruktúra is szerepet játszik. Ezek együttesen határozzák meg továbbá az egyéneknek a hatalomhoz, az erőforrásokhoz, és ezáltal az egészséges életmód feltételeihez való hozzáférést is. Sőt, a társadalmi‐gazdasági környezet felsorolt elemei az egészségügyi és szociális rend‐szerek nem megfelelő működtetésén keresztül közvetlenül is okolhatók a magyar lakosság Európától leszakadó egészségéért.
Az elöregedő európai és magyar társadalom számára kiemelten fontos az egészségturizmus, a minőségi gyógykezelés és a rehabilitáció feltételeinek fejlesztése. Az egészségtudatosság egyre erőteljesebben jelenik meg a hazai társadalom szemléletében, így az egészségturisztikai szolgáltatások célcsoportja tágul és hangsúlyosabbá válik a prevenció. A versenyszférában dolgozók arányának növekedésével egyre népszerűbbek a rövid szabadidő egészséges eltöltését, a jó közérzet megőrzését és a betegségek megelőzését szolgáló belföldi wellness szolgáltatások. A szolgáltatásokat igénybe vevők általában egy hosszabb hétvégét, rövidebb szabadságukat töltik el wellness szállodákban. Igény mutatkozik arra, hogy az egészségturisztikai szolgáltatások mellett más attrakciók is szolgálják a vendégek szabadidejének kellemes eltöltését. A konferenciaturizmus igényeit is kiszolgáló egészségturisztikai szálláshelyek kedvelt helyszínei a vállalatok továbbképzéseinek, tréningjeinek is. 1.4. Gazdasági környezet A nemzetgazdaság turizmusra jellemző ágazatainak hozzájárulása a GDP-hez 2008-ban 5,2%, a továbbgyűrűző hatásokat és a kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve a bruttó nemzeti termék kb. 8,8%-a hozható összefüggésbe a turizmussal9.
9
Forrás: Ecoline http://ecoline.hu/piac/20100323_szallodas/print.aspx letöltés ideje: 2011. 07. 23.
133
Az alacsonyabb belföldi turizmussal jellemezhető országokban a turizmus GDP-hez való hozzájárulása gyakorlatilag a nemzetközi turizmus aktív forgalmától függ. A turizmus GDPhez való viszonyát számos tényező befolyásolja: Az ország adottságainak köre, vagyis az adott terület vagy ország attrakcióinak típusai és a gazdasági környezetének összetétele. Az ország vagy terület általános technológiai színvonala. A globalizáció és a technológiai fejlődés mindinkább előtérbe helyezi a turizmusban a modern technológiák használatának szükségességét. A fejlődő országokban az alacsonyabb technológiai színvonal sokszor jelent gondot a turizmus kiaknázásában. Az ország társadalmi és politikai stabilitása vagy instabilitása. Az ország és a terület szokásai, attitűdjei és a turisták viselkedésére, utazási hajlandóságára. Fontos tényező ezeken kívül a turisztikai beruházásokra szánt összegek mértéke és felhasználásuk megoszlása. Napjainkban a turizmus egyik legjobban fejlődő ága – a fogyasztói igényekre és adottságainkra alapozva – az egészségturizmus, ezért kiemelten fontos tervezése, hosszú távú jövőképének megalkotása.
1. táblázat: A leglátogatottabb magyarországi városok (* zárójelben a kereskedelmi szálláshelyeke eltöltött vendégéjszakák száma ezerben kifejezve) Forrás: Turizmus Magyarországon 2010, Magyar Turizmus Zrt. 2011 http://itthon.hu/site/upload/mtrt /kiadvanyok/pager/hun_turizmus_magyarorszagon_2010/ letöltés ideje: 2011. július 23.
Magyarország tíz leglátogatottabb településéből a Balaton mellett elhelyezkedők mindegyik egészségturisztikai potenciállal is rendelkezik (lásd 1. számú táblázat). A gyógy- és wellness szállodák száma (lásd 2. számú táblázat) valamint a bennük eltöltött vendégéjszakák száma emelkedik, a belföldi vendégek aránya folyamatosan nő. Mindez – az egészségtudatosság és – a megőrzés, a betegségek megelőzése – a jövőben is folytatódó trendnek mutatkozik, mely kiemelkedően fontos az egészségügy majdani finanszírozása szempontjából. Az elterjesztésével a lakosság egészségi állapota javul, így kevesebb egészségügyi szolgáltatásra szorulnak (mérséklődő gyógyszerfogyasztás, orvoslátogatás, stb.), amely az államháztartás kiadásait csökkenti.
134
2. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 2010. július 31-én Forrás: Turizmus Magyarországon 2010, Magyar http://itthon.hu/site/upload/mtrt/kiadvanyok /pager/hun_turizmus_magyarorszagon_2010/ letöltés ideje: 2011. július 23.
Turizmus
Zrt.
2011
Az egészségturisztikai beruházások más turisztikai (szálláshelyek és turisztikai szolgáltatók megjelenése és fejlődése) és gazdasági fejlesztéseket (kiegészítő szolgáltatók megerősödése, valamint befektetők vonzása a térségbe) is elősegítenek, szükségessé tesznek, ezzel növelve az adott település/térség/régió versenyképességét. A gyógylétesítmények kihasználtsága szempontjából fontos, hogy igénybevételük nem évszakhoz kötött, ezáltal a szezonalitás csökkentését is szolgálják, növelve adott térség turisztikai bevételeit és a foglalkoztatottságot. Mindezek mellett azonban az adófajták számának (pl. TV használati díj a kereskedelmi szálláshelyeken) és mértékének növekedése olyan nagy terheket ró a vállalkozásokra, melyek a szolgáltatások színvonalemelésének elmaradásához vezethetnek, s ez versenyképességük romlását jelentheti.
1.5.
Az egészségturizmus ágazati kapcsolódása
Az egészségturizmus a gyógyászati és prevenciós sajátosságai alapján szoros kapcsolatban áll az egészségüggyel, a szakemberigénye alapján az oktatással, jogszabályi környezete alapján a közigazgatással, a turizmus általános jellemzői miatt pedig a területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, kultúrával, rendészettel és az infrastrukturális hálózattal. A fent említett kapcsolódások közül az egészségügyi és az oktatás területével való kapcsolódás kerül kifejtésre.
135
1. ábra: Az egészségturizmus ágazati kapcsolatrendszere Forrás: Molnár Csilla (2010): Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai c. doktori tézis p. 30. Forrás: http://rgdi.sze.hu/index.php?option=com_docman&task=doc...gid (letöltés ideje: 2011. 08. 10.) alapján saját szerkesztés
1.5.1. Egészségügy Jelenleg hazánkban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatja a gyógyulni vágyó lakosság azon kezeléseit, melyek gyógytényezőre alapozottak, és orvosi javallatra vehetőek igénybe. A finanszírozás mértéke csökkenést mutat, az nem a piaci igényeknek megfelelő, és egyoldalúan, a szolgáltatók kihagyásával történik. Utoljára 2007. június 1-jén történt módosítás (23/2007. (V. 18.) EüM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások támogatásáról).
Megnevezés 01 Gyógyvizes gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is) 02 Gyógyvizes kádfürdő 03 Iszappakolás 04 Súlyfürdő 136
A) Fürdőgyógyászati ellátások I. Országos minősítésű fürdők Közfinanszírozás TB támogatás alapját képező ár mértéke (%) (áfa nélkül, Ft)
TB támogatás áfa nélküli összege (Ft)
519
50
260
614 1167 708
85 FIX FIX
522 897 531
05 Szénsavas fürdő 06 Orvosi gyógymasszázs 07 Víz alatti vízsugármasszázs 08 Víz alatti csoportos gyógytorna 09 Komplex fürdőgyógyászati ellátás 01 Gyógyvizes gyógymedence 02 Gyógyvizes kádfürdő 03 Iszappakolás 04 Súlyfürdő 05 Szénsavas fürdő 06 Orvosi gyógymasszázs 07 Víz alatti vízsugármasszázs 08 Víz alatti csoportos gyógytorna 09 Komplex fürdőgyógyászati ellátás 01 Gyógyvizes gyógymedence 02 Gyógyvizes kádfürdő 03 Iszappakolás 04 Súlyfürdő 05 Szénsavas fürdő 06 Orvosi gyógymasszázs 07 Víz alatti vízsugármasszázs 08 Víz alatti csoportos gyógytorna 09 Komplex fürdőgyógyászati ellátás 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás
1002 882 964 676
FIX FIX FIX 85
745 550 724 575
2482
85
2110
II. Körzeti minősítésű fürdők 454 50 548 85 1055 85 625 85 876 85 785 70 852 85 602 85 2202
85
III. Helyi minősítésű fürdők 404 50 498 85 934 85 559 85 866 85 692 70 769 85 513 85 1995
85
B) Egyéb gyógyászati ellátások 676 100
227 466 897 531 745 550 724 512 1872
202 423 794 475 736 484 654 436 1696
676
3. táblázat: Az OEP nyújtotta finanszírozás az elvégzett gyógyszolgáltatásokért Forrás: 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet
Nagy hátrányt jelent, hogy a hazai orvosi kamarák és szövetségek nem mutatnak kellő érdeklődést a balneológiai kezelések és az ezirányú szakmai továbbképzések iránt. Ezen felül egészségturisztikai szolgáltatásaink korábban kedvezőnek ítélt ár-érték aránya is eltűnőben van, mely által csökken versenyképességünk a környező konkurens országokkal szemben. Az egészségügy területén napjainkban zajló átalakítások egyelőre elkerülik az egészségturizmushoz kapcsolható intézményeket. Mozgató rugót jelentene a rehabilitációs célú egészségturizmusban, ha a hazai egészségügyi reform keretében zajló új rehabilitációs program – pl. a rokkant nyugdíjas betegeknél – lehetőségeit a fürdők a helyi/regionális kórházakkal együtt koordinálva használnák ki.
137
1.5.2. Oktatás Magyarországon jelenleg 7 főiskolán és 7 egyetemen folyik BA szintű idegenforgalmi képzés. A felsőoktatási intézményekben az elmúlt években jelentősen nőtt a turizmus-vendéglátás szak akkreditációjának üteme. A turizmus-vendéglátás alapképzésre (minden képzési formára) 2011-ben pótfelvételi nélkül felvettek száma az összes képző intézmény viszonylatában 2037 fő (ebből államilag támogatott 862 fő), turizmus-menedzsment mesterképzésre 122 fő (ebből államilag támogatott 119 fő), idegenforgalmi szakmenedzser képzésre 1330 fő, ebből államilag támogatott helyen 1263 fő nyert felvételt 10. A középfokú (OKJ-s) képzés terén hiányosságok tapasztalhatóak. Jelenleg az oktatás legnagyobb hiányossága, hogy nincs hiteles közép- és felsőfokú fürdőszakember képzés. Az általános tematikájú Idegenforgalmi szakmenedzser nem ad kellő mélységű szakismeretet a fürdőüzemeltetés területén, sőt, szinte érintőlegesen tanulnak a diákok a fürdőkről valamely turisztikai tárgy keretében. A fürdőintézmények vezetői általában autodidakta módon sajátítják el az alapvető ismereteket, míg dömping van a legkülönbözőbb, főiskolákon képzett idegenforgalmi szakmenedzser képzésből. Sok szakmai ismeret nem akkreditált képzés keretében is megszerezhető, ezért a piacon egyre növekvő számban jelennek meg a nem kifejezetten a minőségközpontú oktatást vállalkozói tevékenységük középpontjába helyező intézmények. A turisztikai képzésekben résztvevő intézmények közép- és felsőfokon is elsősorban a hagyományos és általánosabbnak mondható szakmai képességek fejlesztését állítják a középpontba. Hiányzik a speciális, komplex oktatási rendszer szervezéséhez, a kapcsolódó szolgáltatások integrálásához szükséges egészségturisztikai képzési rendszer teljes vertikuma a középfoktól a mesterszintig. A gyakorlatorientáció a BA programokban alapkövetelmény, ám a középfokú képzésekről ugyanez nem mondható el. A következő táblázat a 2011-ben turizmus-vendéglátás és turizmus-menedzsment szakokon képző intézményeket veszi számba. Turizmus-vendéglátás BA szak Képző intézmény rövid neve Egészségturizmus szakirány megléte BCE-GTK BGF-KVIFK BKF-HFTGK × DE-GVK × EKF-GTK wellness-animáció HJF KJF KRF-GTK × ME-GTK NYME-AK Rekreáció és egészségfejlesztés néven önálló BA szak PE-GK / GTK -/PTE-IFK SZF × Forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/2011a_felvettek_gyorsjelentes?pri ntMode=true, letöltés ideje: 2011. 08. 19. 10
138
SZIE-GTK
Turizmus-menedzsment MA szak Képző intézmény rövid neve specializáció BCE-GTK (angol nyelven) nincs adat BGF-KVIFK nincs adat BKF Turisztikai desztinációs menedzsment Világörökségi színhelyek turisztikai menedzsmentje KRF Turisztikai desztinációmenedzsment PE-GTK (magyar és angol Vállalatirányítás / Enterprise Management nyelven) Térségmenedzsment / Destination Management PTE-IFK Turisztikai desztinációmenedzsment 4. számú táblázat: A turizmus-vendéglátás és turizmus-menedzsment szakokon képző intézmények listája 2011-ben Forrás: www.felvi.hu alapján saját szerkesztés
A gazdasági képzési terület mellett a következő képzési területeken találkozhatunk az egészségturizmushoz kapcsolódó képzésekkel: Orvos-és egészségtudományi képzési terület a) egészségügyi szervező alapképzési szak; egészségturizmus szervező szakirány b) ápolás és betegellátás alapképzési szak, gyógytornász szakirányon egészségturisztikai ismeretek oktatása c) rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak.
belül
Az orvos-és egészségtudományi képzési területen folyó alapképzés (BSc) Egészségügyi szervező alapképzési szaknak van kapcsolódása az egészségturizmushoz. A szak képzési és kimeneti követelményeit tartalmazó rendelet meghatározza a képzés során választható szakirányokat, köztük az Egészségturizmus-szervező szakirányt (210 kredit, 4 félév). Jelenleg 4 intézményben folyik egészségturizmus-szervező szakirányú képzés: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Zalaegerszegi Képzési Központ (A szakirány keretében oktatott tárgyak: Egészségturisztikai alapismeretek, EBHKT /elektro-, balneo-, hidro-, klimato-terápia/, Prevenció- rehabilitáció - rekreáció, Egészségturisztikai pályázatok projektmenedzsmentje) Széchenyi István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet, Győr, (A szakirány keretében oktatott tárgyak: Egészségturizmus elmélete, Egészségturizmus Magyarországon, Egészségturizmus az Európai Unióban, Az egészségturizmus speciális területei, Egészségturisztikai programtervezés) Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet, Gyula (A szakirány keretében oktatott tárgyak: mintegy 15-féle tantárgy) Miskolci Egyetem, Egészségügyi Főiskolai Kar, (a szakirány keretében oktatott tárgyak: mintegy 26-féle tárgy. Ápolás és betegellátás alapképzési szak Gyógytornász szakirányon belül egészségturisztikai ismeretek oktatása 240 kredit 8 félév, képzési helyszínek: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Szegedi 139
Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar. A képzés többek között tartalmazza a komplex fizioterápia teljes körét. Bármilyen meglepő, hazánkban az egyetemi oktatáson belül nincs önálló balneológus képzés. A medikusok számára kötelezően választható „Rehabilitáció és fizioterápia” szemeszter van az egyetemeken, ezen belül oktatnak balneológiát. Az orvosok számára a rehabilitáció és fizioterápiás szakorvos-képzés során van mód balneológiai ismeretekre szert tenni. Ezen túlmenően a Semmelweis Egyetem Posztgraduális Reuma Tanszéke szervez pontszerző tanfolyamokat balneológia témakörben. Más szakokon sem kizárható egészségturisztikai ismeretek oktatása egy-egy tárgy vagy témablokk keretében, ez azonban nem lehet jelentős óraszámú, mert a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) nem engedélyezi egy adott képzési területhez tartozó szakok esetében az ún. kereszt-szakirányok indítását, a szaktávolság elve alapján. A fentieken túlmenően pedig további négy alapszak található az indítható alapszakok között, amelyek olyan szakképzettséget nyújtanak, amely alkalmassá teszi a szakot elvégzőt, hogy különböző egészségturisztikai létesítményekben helyezkedjenek el. Sporttudományi képzési terület a) sportszervező alapképzési szak b) rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés c) humán kineziológia d) testnevelő-edző Rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés alapképzési szak Jelenleg 5 intézményben folyik a képzés: Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészet, Nevelés és Sporttudományi Kar, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Semmelweis Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar; a hiányos kérdőívekből nem derül ki nevezett tantárgyak tartalma, csak következtetni lehet, hogy megpróbálják a 6 félév alatt a sporttudomány és az egészségtudomány oldaláról megközelíteni az oktatást. A sporttudományi alapképzettséggel rendelkezők számára több iskola is kínál térítéses tanfolyamokat, amelyek sok ponton kapcsolódhatnak az egészségturisztikai szolgáltatásokhoz. Ezek közül számos képzés rendelkezik OKJ-s végzettséget ad, de fontos a munkaadók figyelmét felhívni, hogy a képzések bemeneti követelménye nagyban meghatározza a képzési szintet, sajnos azonos elnevezéssel működő tanfolyamoknak különböző tudástartalmuk van. Az OKJ-s képzések teljes listája az 1. számú mellékletben található. 1.6. Állami szerepvállalás - Turizmusmarketing az egészségturizmusban A Magyar Turizmus Zrt. hazánk, mint turisztikai desztináció népszerűsítéséért felelős nemzeti turisztikai marketingszervezet. Legfőbb célja a mérhető turisztikai indikátorok, pl. a vendégszám, a vendégéjszaka-szám és a turizmusból származó bevételek növelése. A szervezet munkájában meghatározó irányelv a turisztikai szakmával és a stratégiai partnerekkel való szoros együttműködés. A turisztikai szolgáltatók és stratégiai partnerek
140
bevonásával közös finanszírozású marketingakciókat és kampányokat bonyolít le, így a források koncentrálásának köszönhetően a hatékonyság is javítható. „MATUR: a turizmusmarketing elsősorban nem pénzkérdés A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) budapesti tagozatának elnöksége időszerűnek tartja a hazai turisztikai országmarketing kérdéseivel kapcsolatos álláspontjának újrafogalmazását, amelyről nyílt szakmai állásfoglalást is kiadott. A MATUR szerint nemzeti turizmusmarketingünk már jó ideje a turizmuspolitika mostohagyermeke. Noha világos, hogy a magyar turizmusban érdemi továbblépés az országmarketing gyökeres megújítása nélkül elképzelhetetlen, annak megvalósítása – számos kísérlet ellenére – hosszú évek óta várat magára. A helyzetet több értelmezési kérdés is nehezíti. Az első, gyakran tapasztalható félreértés abban áll, hogy az országmarketing központi kérdése a rendelkezésre álló összeg nagysága, melynek emelésével minden gond automatikusan, magától megoldódik. Az állásfoglalás szerint a probléma lényege legtöbbször tartalmi és csak másodlagosan anyagi. Egy másik széles körben elterjedt tévhit, hogy a korábban nem alkalmazott marketing technikák bevezetése jelenti a turisztikai országmarketing megújítását. A helyes sorrendiség azonban itt sem cserélhető fel: az országmarketing lényege egy jól átgondolt, piacorientált szakmai koncepció és nem a marketing technika. Az országmarketing kialakításánál pedig nem hagyhatók figyelmen kívül a vásárlói trendeket. Olyan kurrens kínálattal kell rendelkeznünk, amelyre valódi kereslet mutatkozik a turizmus piacán. A MATUR állásfoglalása szerint a 2011 évi marketingtervben több hasonló probléma is érzékelhető. Alapkérdés a főirányként meghatározott egészségturizmus, amely önmagában lehet egy reális fejlesztési potenciál. Ugyanakkor, minden marketing terv fontos kritériuma, hogy annak a meglévő piaci keresletből kell kiindulnia. Mondjuk ki világosan: a magyarországi utazások döntő többsége ma tényszerűen nem egészségturisztikai motivációval történik. Az tehát lehet egy stratégiai, perspektivikus fejlesztési irány, de ilyen mértékű túldimenzionálása megalapozatlan. A MATUR véleménye szerint lehet, hogy helyes az irány, de helytelen az arány, mivel az kevéssé tükrözi a piaci realitásokat. Hasonlóképpen nem lehet alábecsülni az örökségturizmust, amely egyébként a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában is meghatározó helyet foglal el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek a területnek a szerepe, különösen a külföldiek magyarországi utazási döntéseinél meghatározó. Népszerű, jó reputációval rendelkező gyógyforrásokat, fürdőket és a kapcsolódó egészségmegőrző szolgáltatásokat több közeli, akár szomszédos országban is találhatunk, az tehát a nemzetközi kínálatban végső soron helyettesíthető. Az utazók, turisták számára valóban egyedi, karakteres ajánlatot a külföldi piacokon elsősorban a magyar örökségturizmus termékei jelentenek. Erre egyébként a belföldi piacon is komoly az igény. Paradox módon azonban éppen ez a terület a legkevésbé kimunkált, annak ellenére, hogy ebben rejlik a legkedvezőbb esély a márkaépítésre. A lényegesen nagyobb figyelmet érdemelne a hagyományos magyar gasztronómia és vendéglátás is, illetve az abban rejlő piaci lehetőségek kiaknázása. Ezek 141
ugyanis nemzeti kínálati karakterisztikánk fontos alkotóelemei – közli a MATUR állásfoglalását a turizmusonline.hu.” Forrás: http://www.trademagazin.hu/horeca/matur-az-oroksegturizmusban-rejlenek-a-legjobb-lehetosegek.html, letöltés ideje: 2011. 08. 18.)
2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK PIACI HELYZETE, A SZOLGÁLTATÓK SZÁMA ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖRÜK ILLETVE SZÍNVONALUK MAGYARORSZÁGON Wellness kínálat Magyarországon az alábbi szolgáltatóknál jelenik meg: a wellness szállodákban, vagy a különböző minősítésű kereskedelmi szálláshelyeken (például a gyógyszállókban) kialakított wellness részlegekben a gyógy-, termál- és élményfürdők erre kialakított egységeiben egészségcentrumokban napi wellness szolgáltatóknál: wellness centrumokban, wellness klubokban, szépségszalonokban egyéb szolgáltatóknál. 2.1. A gyógy- és wellness szállodák A gyógyszálloda és wellness szálloda által nyújtandó szolgáltatások és a működtetés lehetséges színvonala a 239/2009 Kormányrendelet megjelenéséig a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről, valamint az azt módosító 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelete az joganyagokban került szabályozásra. A 239/2009. Kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről meghatározza a szálláshely fogalmát, a tevékenység folytatásának feltételeit (szállodák esetében szálláshely szolgáltatás mellett egyéb szolgáltatás nyújtása kötelező, a minimális kapacitás pedig 11 szoba) és a szálláshely típusok minimum engedélyezési követelményeit. A korábbi rendelet 1*-os szálloda aktualizált követelményei jelennek meg minimálisan teljesítendő kritériumokként. A szálláshely-üzemeltetési engedélyt az önkormányzat jegyzője adja ki a kérelmezőknek. A jelenleg működő szálláshelyek szolgáltatóinak azonban nem kell új engedélyezési eljárást kezdeményezniük. Az új rendelet nem teszi kötelezővé a szálláshelyek minősítését, így a szálláshelyek korábbi osztályba sorolása 2010. december 31-ig volt érvényes. A kereskedelmi szálláshelyek minősítése 2011. január 1-jétől a szálláshelyek szolgáltatásainak minőségi színvonal szerinti megkülönböztetésén alapuló, a szakmai szövetségek közreműködésével kialakított kritériumú védjegyrendszer biztosítja. Falusi szálláshely napraforgóval”, a „vendégszoba, vendégház, apartman koronával”, a „kemping csillaggal”, valamint az „üdülőháztelep osztállyal” nemzeti tanúsító védjegyek kerülnek bejegyzésre. Szállodák esetében a „hotel csillaggal/superior” tanúsító védjegyet a Magyar Szállodaszövetség jegyeztette be. 142
A védjegyrendszer célja az egységes és ellenőrzött szálláshely-minősítés kialakítása. A Hotelstars védjegyrendszer nem hazai kialakítású, a létrehozása több ország partnerségéhez kapcsolódik. 2009 decemberében Prágában alapították meg a Hotelstars Uniont a szállodák egységes minősítése stratégiai partnerség összefogására a cseh, a holland, a német, a magyar, az osztrák, a svájci és a svéd szállodaszövetségek képviselői. A Hotelstars Union létrejöttében közreműködött a HOTREC, az európai szállodai és vendéglátó szövetségeinek ernyőszervezete. Az együttműködő Szállodaszövetségek hozzájárulnak országaikban a szállodák színvonalának emeléséhez, a vendégek számára transzparens osztályba sorolást nyújtanak és online hozzáférést biztosítanak nemzeti weboldalukon a minősített szállodák adataihoz illetve a minősítés rendszeréhez. A korábban érvényben lévő rendelet értelmében „wellness szálloda az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. melléklet I/F pontjában meghatározott feltételeknek.” Az említett 2. melléklet a következő előírásokat szabja a wellness szállodák által kínált minimális wellness szolgáltatásokra: 1. „A szálloda minimum 1 beltéri fürdőmedencével rendelkezik. 2. A szálloda rendelkezik minimum 2-féle szauna vagy gőzfürdő létesítménnyel. 3. A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább négyféle szépségápolási lehetőséget nyújt. 4. A szálloda legalább 6-féle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító - vizes és száraz - szolgáltatást kínál. 5. A szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemző, hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel és italajánlatok. 6. A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitness-teremmel és sportedzővel, sportoktatóval, vagy testnevelő tanárral. 7. A szálloda minimum 4-féle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és további minimum 1-féle aerobik jellegű tréninget. 8. A szálloda minimum 3-féle közösségi, kulturális, zenei, művészeti programlehetőséget nyújt, illetve folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta lehetőségeket. 9. A szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább 1 fő wellness végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval.” A wellness szállodai minősítés jelenleg a Hotelstars általi védjegyrendszerben történik. A szálloda minőségi osztályra minősíti magát, majd külön wellness minősítési kritériumok teljesítése esetén „wellness tábla” használatára kap feljogosítást. Továbbra is csak a minimum 3 csillagos egységek kaphatnak wellness szálloda minősítést. Az új wellness kritériumok a következők:
143
Az „M” jel minimálisan teljesítendő kritériumot jelöl. 5. táblázat: A wellness szállodák kötelezően előírt kritériumai a Hotelstars védjegyrendszerben Forrás: http://www.hotelstars.hu/Default.aspx?tabid=86, letöltés ideje: 2011. 10. 12.
A korábbi rendeletek értelmében a „Gyógyszálloda az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek.” Gyógyszálloda 2-5* minősítéssel működhetett. Jelenleg még nem készült el a Hotelstars védjegyrendszeren belül a gyógyszállodák minősítési kritériumrendszere, de hasonló lesz a fentebb bemutatott wellness szállodai feltételrendszerhez. 144
A spa létesítményekre vonatkozó osztályba sorolási vagy egyéb minősítési rendszer nem működik jelenleg a hazai egészségturisztikai piacon. 2.2. A gyógy- és wellness szállodák kapacitásadatai A wellness szállodákra vonatkozó előírások csak 2003-ban kerültek kidolgozásra, ezért ezen típusú szállodaként csak 2004-től üzemelhetnek egységek. Ez a tény áll annak hátterében, hogy a rendelkezésre álló adatok csak 2004-től mutatják a wellness szállodák kapacitását, teljesítményét. Fontos hangsúlyozni, hogy a wellness szállodák száma 2003-ról 2004-re nem nőtt robbanásszerűen, csupán arról van szó, hogy a wellness szolgáltatást nyújtó, korábban „szálloda étteremmel” besorolású hotelek átsoroltatták magukat a wellness szálloda kategóriába. A változás a következő években is együtt mutatta az újonnan nyitott és az átsorolt egységekből származó növekedést, így nem lehet elválasztani a két hatásból származó változást. A gyógyszállodák esetében az 1998-as év volt fordulópontnak nevezhető, ekkor definiálta a fenn említett IKIM rendelet a sajátos szálloda-típust, s a statisztikai adatgyűjtések is a jogszabály életbe lépése utáni első teljes működési évtől, azaz 1999-től állnak rendelkezésre. Ebben az esetben is tévedés lenne az 1998 évről 1999-re történt gyógyszállodai egységnövekedést új egységek nyitásával magyarázni, itt is a rendelet által kínált lehetőséggel élt, és ezért gyógyszállodává átsorolt egységek jelennek meg a statisztikákban.
A gyógy- és wellness szállodák számának alakulása 1999-2010 között 120
darab
100 80
60 40 20 0
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
évek gyógyszállodák száma
wellness szállodák száma
2. ábra: A gyógy- és wellness szállodák számának alakulása az elmúlt 10 évben Forrás: KSH jelentések alapján saját szerkesztés
A gyógy- és wellness szállodák növekedése eltérő pályán történt – köszönhető ez az egyrészt a korábban ismertetett jogszabályi háttérnek, másrészről a termék eltérő sajátosságainak és a piaci trendeknek. Éppen az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején gyűrűzött be Magyarországra a tengerentúlon és Európában már javában tartó wellness-láz, amely eredményeképpen hazánkban is az egészségmegőrzés, a jó közérzet fenntartása, a test és lélek kényeztetése került a figyelem középpontjába. A szolgáltatók - kihasználva a piaci lehetőséget – jelentős beruházásokkal átalakították meglévő egységeiket vagy újat építettek a wellness jegyében. A jogszabályi változás is a piaci nyomás eredménye, s ettől az időponttól kezdve a 145
köztudatba is egyre jobban átkerül az „újhullámos” életforma, amelyből a hazai lakosság főképp a masszázsokat és a vízi kényeztető szolgáltatásokat ismerte meg. A 2. ábrán a gyógyszállodák számának elmúlt évtizedbeli monoton növekedése valamint a jogszabályi nevesítés utáni wellness szállodai boom követhető nyomon.
darab
A gyógy- és wellness szállodák kapacitásának alakulása 1999-2010 között 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
évek gyógyszállodai szobaszám
gyógyszállodai férőhely
wellness szállodai szobaszám
wellness szállodai férőhely
3. ábra: A gyógy- és wellness szállodák kapacitásának alakulása az elmúlt 12 évben Forrás: KSH jelentések alapján saját szerkesztés
A piac méretének viszonylag kismértékű növekedése miatt a gyorsan fejlődő wellness szállodák a gyógyszállodáktól vonzották el a vendégeket, hiszen a magyar lakosság korábban jórészt ezen egységekben vette igénybe vizes szolgáltatásokat – jellemzően a nyári szabadságolási időszakban vagy télen, némi melegségre vágyva. Nem meglepő tehát, hogy a gyógyszállodák számának és kapacitásának monoton növekedése megtörik 2006-ban, s ettől az évtől kezdődően csökken a gyógyszállodaként üzemelő egységek száma. Ez nem jelenti azt, hogy a szállodák bezártak, csupán annak lehetünk szemtanúi, hogy a piac átstrukturálódik: a gyógyszállodai szolgáltatásokkal szemben az átlagos turisták számára vonzóbbá váltak a wellness hotelek által kínáltak. Ezen átstrukturálódás mind országosan, mind a kiemelt turisztikai régiókban nyomon követhető (lásd 4. ábra). A hagyományos gyógyturista azonban továbbra sem találja meg igényei kielégítését a wellness hotelekben, itt nem áll rendelkezésre orvosi felügyelet, gyógyászati kezelések, stb., így a megszokott létesítményeket veszi igénybe. Ezért számos szakember úgy véli, hogy a gyógy- és wellness szolgáltatások élesebb szétválasztására lenne szükség, s a gyógyászati kezelések magasabb színvonalára, kórházi szintű – vagy kórházakkal való együttműködéssel megvalósuló szolgáltatásnyújtásra lenne a kívánatos.
146
4. ábra: A gyógy-, wellness és apartmanszállodák aránya országosan, Budapesten és Balatonon Forrás: Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről, KSH kiadvány, p. 36.
Gyógy- és wellness szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtságának alakulása 1999-2009 között az országos szállodai átlaghoz viszonyítva
70 60
százalék
50 40 30 20 10 0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
évek Szállodák átlagos SZKK-a
Gyógyszállodák átlagos SZKK-a
Wellness szállodák átlagos SZKK-a
5. ábra: A gyógy- és wellness szállodák átlagos szobakapacitás-kihasználtsága az elmúlt tíz évben (referencia: szállodai átlagos szobakapacitás-kihasználtság) Forrás: KSH jelentések alapján saját szerkesztés
A gyógyszállodák szobakiadási teljesítménye az elmúlt 10 évben folyamatosan meghaladta az országos átlagos szállodai szintet, ez elsősorban a szolgáltatás sajátosságaival (kúraszerű kezelések, hosszabb tartózkodási idő, nagyobb külföldi vendég-arány, stb.) magyarázható. A wellness szállodák ezzel szemben az országos átlaghoz közeli szintet érték el a szobakapacitás-kihasználtság tekintetében, sőt, 2005-ben és 2009-ben a teljesítményük a szállodai átlagérték alatt maradt.
147
2.3.
A gyógy- és wellness szállodák forgalmának alakulása 2010-ben
6. táblázat: A gyógy- és wellness szállodák vendégforgalmának alakulása 2010-ben Forrás: Turizmus Magyarországon 2010, Magyar Turizmus ZRt. http://itthon.hu/site/upload/mtrt/ kiadvanyok/pager/hun_turizmus_magyarorszagon_2010/ letöltés ideje: 2011. július 23.
„A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 7,3 millió vendég 19,0 millió vendégéjszakát töltött el. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt. Az előzetes adatok alapján a vendégek száma 1,9%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 1,5%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A gyógyszállodák jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 10,3%-át (751 ezer fő), vendégéjszakáinak 13,5%-át (2571 ezer éjszaka) regisztrálták gyógyszállodában. Az összes szállodai vendég 13,6%-a választott gyógyszállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 18,5%-át töltötték a gyógyszállókban. 2010-ben a gyógyszállodák vendégeinek 59,3%-a, vendégéjszakáinak 49,6%-a származott a belföldi forgalomból. A vizsgált időszakban az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,4 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,2 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 2,9 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. 2010-ben a gyógyszállodákban a vendégek száma 10,0%-kal bővült az előző évhez képest. Ez a pozitív változás elsősorban a belföldi vendégek számának március óta hónapról-hónapra tapasztalható bővülésének köszönhető: a belföldi vendégek száma 12,1%-kal, a külföldi vendégek száma 7,0%-kal emelkedett az előző évhez képest. A belföldi vendégéjszakák száma 8,2%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 1,7%-kal, így az összes, gyógyszállodában eltöltött vendégéjszaka száma 4,8%-kal növekedett az előző évhez képest. A wellness-szállodák jelentősége is folyamatosan nő: 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 12,6%-át (917 ezer fő), vendégéjszakáinak 11,6%-át (2212 ezer éjszaka) regisztrálták wellness-szállodában. Az összes szállodai vendég 16,6%-a választott wellnessszállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 15,9%-át töltötték a wellness-szállókban. A vizsgált időszakban a belföldi forgalom volt a meghatározó a wellness-szállodákban: a vendégek 77,4%-a, a vendégéjszakák 72,3%-a belföldről származott. Az átlagos tartózkodási idő a wellness-szállodákban valamivel a kereskedelmi szálláshelyi átlag alatt maradt, 2,4 148
éjszaka volt. 2010-ben a külföldi vendégek átlagosan 3,0 éjszakát, a belföldi vendégek átlagosan 2,3 éjszakát töltöttek a hazai wellness-szállodákban. A wellness-szállodák vendégeinek száma 28,4%-kal, ezen belül a belföldi vendégek száma 26,8%-kal, a külföldi vendégek száma 34,4%-kal nőtt 2010-ben az előző évhez képest. A belföldi vendégéjszakák száma 28,6%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 42,9%-kal emelkedett, így az összes wellness-szállodában eltöltött vendégéjszaka-szám is dinamikusan, 32,2%-kal emelkedett. A külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulását a különböző szállástípusok szerint az 1. táblázatban foglaltuk össze. 2010-ben a külföldi vendégéjszakák 13,8%-át regisztrálták a gyógyszállodákban. A vizsgált időszakban a legtöbb vendégéjszakát Németország (a gyógyszállodákban töltött összes külföldi vendégéjszaka 33,2%-a), Ausztria (12,9%), Oroszország (8,9%), Csehország (6,4%), Románia (3,3%), Lengyelország (2,7%), Svájc (2,7%), Olaszország (2,7%), Szlovákia (2,5%), Franciaország (2,1%) és az Amerikai Egyesült Államok (2,1%) vonatkozásában regisztrálták. Lengyelország (+31,9%), Oroszország (+24,6%), Románia (+20,3%), Szlovákia (+18,7%), Csehország (18,6%), az USA (15,5%) és Olaszország (8,6%) esetében könyvelhettünk el jelentős növekedést a gyógyszállókban eltöltött vendégéjszakák számát tekintve. A többi kiemelt piac esetében csökkent a vendégforgalom a hazai gyógyszállodákban 2009-hez képest. 2010. december 31-én a KSH 58 működő gyógyszállodát és 103 wellness-szállodát tartott nyilván. A gyógyszállodák 14 494, a wellness-szállodák 17 599 férőhellyel rendelkeztek. 2010-ben a gyógyszállodák szobakapacitás-kihasználtsága 56,1%, a wellness-szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 42,8% volt, míg a szállodák átlagos szobafoglaltsága 44,8%-ot tett ki. Az elmúlt évben a gyógyszállodák 19,3 milliárd (+1,3%), a wellness-szállodák 16,1 milliárd (+24,5%) forint bruttó szállásdíj-bevételt realizáltak. A wellness-szállodák esetében a külföldiektől származó szállásdíj-bevételek 48,5%-kal, a belföldi szállásdíj-bevételek pedig 17,5%-kal emelkedtek. A gyógyszállodák esetében a szállásdíj-bevétel 43,4%-a, a wellnessszállodák esetében 73,1%-a származott a belföldiektől. A 2010-es bevételek összetételét tekintve a gyógyszállodák összes nettó árbevételének 49,3%a származott a szállásdíjból, 22,1%-a a vendéglátásból, 28,5%-a pedig az egyéb bevételekből. A wellness-szállodák esetében is hasonlóak az arányok, az összes nettó árbevétel 46,9%-a a szállásdíjakból, 24,3%-a a vendéglátásból, 28,8%-a pedig egyéb bevételből származott.” (Forrás: A gyógy- és wellness szállodák forgalmának alakulása 2010-ben, Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoport, 2011 http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikaiadatok, letöltés ideje: 2011. július 23.)
149
3. AZ ELMÚLT ÉVEK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEINEK JELLEMZŐI, HATÁSUK ÉS EREDMÉNYESSÉGÜK ELEMZÉSE 3.1. Turisztikai fejlesztések vízattrakcióhoz kötődően (1950-1990) A második világháború után, a kommunista rezsim ideje alatt megkezdődött az ország újraépítése illetve az ipari létesítmények termelőképessé tétele. A központilag irányított fejlesztések elsősorban az ipari termelő bázis valamint a hozzá kapcsolódó lakásállomány bővítésére irányultak. Az 1960-as években a munkások üdültetésének megszervezésére – gyakran a turisztikai racionalitást mellőzve – jelentős számban épültek szállodák és építőtáborok, SZOT-üdülők. A tervgazdálkodás a fejlesztéspolitika alapját jelentette, öt éves távlatban jelölte ki azon fejlesztési prioritásokat, amelyek a szocialista rendszer számára vagy gazdasági vagy jóléti szempontból elengedhetetlenek voltak. 1965-1970 között, a harmadik ötéves terv idején épül meg a balatoni szállodák jelentős része: siófoki szállodasor, Annabella és Marina (Balatonfüred), déli-part Touring szállodái (ezért is oly hasonlóak építészeti szempontból a szállodák egymáshoz).
1. kép: Hotel Annabella***, Balatonfüred (jelenleg Danubius)
2. kép: Thermal Hotel (jelenleg Danubius Health Spa Resort****) Hévíz
3. kép: Hotel Marina***, Balatonfüred (jelenleg Danubius)11
1979-ben alakult meg a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat, amely a gyógyidegenforgalom létrehozása és növelése érdekében jött létre. Üzemeltetésre átvette pl. a margitszigeti Nagyszállót vagy a keszthelyi Helikont is. Az ötödik ötéves terve idején (1976-1980) kiteljesedett a gyógyszálló-program, és az alábbi hotelek nyílnak meg: 1976-hévízi Thermal szálloda, 1979-margitszigeti Thermal szálloda. 1980-as években svéd hitelből a bükfürdői Thermal szálloda, magyar-osztrák-dán együttműködésből a Club Tihany épült fel, osztrák hitelből pedig a margitszigeti Grand Hotel Ramadát rekonstruálták. A fejlesztés a szocialista rezsim idején kiváltképpen szenzációs volt, hiszen nem baráti országból érkezett pénzügyi forrást használtak fel a fejlesztések finanszírozására. 1986-ban a BkM és az ÉVM előterjesztése alapján elfogadták a turizmus hosszú távú ágazati és területfejlesztési koncepcióját. A rendelet a bevonható hitel és tőke nagyságát 250 millió USD-ben szabta meg. Ennek köszönhetően valósultak meg az alábbi beruházások, pl.: Thermal Hotel Helia (1990, magyar-finn), Thermal Hotel Aquincum (1991, magyar-svájci, jelenleg a szálloda Ramada Plaza néven működik). 11
Mindhárom kép forrása: www.utazzitthon.hu, letöltés ideje: 2008. 10. 23.
150
4. kép: Thermal&Sport Hotel, jelenleg Danubius Health Spa Resort Bük****
6. kép: Corinthia Thermal Hotel Aquincum*****, jelenleg Ramada Plaza Budapest12
5. kép: Club Tihany Üdülőközpont
3.2. A Széchenyi Terv13 A rendszerváltást követő időszak egészségturisztikai szempontból kiemelkedő programja a Széchenyi Terv. A program tervezési gyakorlata három fő elemre épült: az állam és az üzleti szektor közötti partneri viszonyra, a korlátozott állami társfinanszírozásra és a programfinanszírozásra, az állami támogatási források összehangolt felhasználására. A terv időtávja az EU tervezési és programozási gyakorlatával összhangban hat évre kitekintő, közép-távú, 2001-től 2006-ig terjedő gazdaságfejlesztési terv volt, ugyanakkor már 2000-ben megtörténtek a tervkészítések, programok kidolgozása, a programokhoz kapcsolódó pályázati rendszerek elkészítése. Programok Vállalkozáserősítő program Lakásprogram Turizmusfejlesztési program Kutatási, fejlesztési és innovációs program Információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program Autópálya-építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok Regionális gazdaságépítési program Összesen:
2001, milliárd Forint 31,4 69,9 25,0 17,5 15,0
2002, Milliárd Forint 37,3 72,6 28,1 37,0 28,9
132,1
120,9
5,0 295,9
6,0 330,8
7. táblázat: A Széchenyi Terv állami társfinanszírozása 2001-2002-ben Forrás: Széchenyi Terv, Gazdasági Minisztérium Sajtótitkárságának kiadványa
3.2.1. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram céljai hazánk turisztikai bevételeinek növelése a gyógy- és termálturizmus által új célcsoportok elnyerése, az akkori egygenerációs helyett háromgenerációs célközösség bevonását, nemzetközi szinten is tartósan versenyképes termékfejlesztés a gyógy- és termálturizmus terén komplex szolgáltatási csomagok kialakítása 12
Mindhárom kép forrása www.utazzitthon.hu, letöltés ideje: 2008. 10. 23. Forrás: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvevőszék Kutatóintézete, Budapest, pp. 45-48. 13
151
minőségi és exkluzív befektetések támogatása, kompetitív befektetési lehetőségek biztosítását a gyógy- és termálturizmus területén, valamint a turisztikai szezon nyújtása. 3.2.2. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram eszközei A működő gyógy- és termálfürdők felújítása, valamint szolgáltatásainak komplex fejlesztése (több generáció fogadását is lehetővé tevő gyógyturisztikai szolgáltatások kiépítése) A feltárt, de még nem hasznosított termálvízkincs (gyógy-) turisztikai hasznosításának elősegítése A gyógy- és termálfürdőhelyek infrastrukturális fejlesztése, a gyógy- és termálturisztikai szolgáltatások, az alap- és turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet összehangolt, turisztikai célú fejlesztése Az intézmény- és szabályozórendszer kiépítése Gyógy- és termálturizmus marketing (az új célcsoportokat, minden korosztályt figyelembe vevő, regionális szemléletmódú marketingstratégiák kidolgozása és végrehajtása) Humánerőforrás-fejlesztés (a kapcsolódó emberi erőforrások minőségi és mennyiségi fejlesztése) A Gazdasági Minisztérium irányításával és koordinálásával 2000 második félévére készült el a Széchenyi Terv hét programja, amelyeknek állami társfinanszírozására az Országgyűlés a 2001-2002. évi költségvetésben összesen 626 milliárd forintot szavazott meg. A Terv az állam, a gazdasági szereplők valamint a régiók együttműködésére épül, ezek közösen kialakított és együttesen végrehajtott cselekvési programja. Ezért a Terv pénzügyi tekintetben a decentralizált programfinanszírozás elvére támaszkodik, ahol az állam a programprioritások érvényesülése érdekében társfinanszírozóként vesz részt. A Széchenyi Terv egyik kiemelkedő fontosságú programja, egyre növekvő gazdasági jelentőségének köszönhetően, a turizmus fejlesztésére kidolgozott terv volt. A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja a turizmus minőségi fejlesztését irányozta elő és egyúttal olyan fejlesztési irányokat és módszereket alkalmazott, amelyek révén a fejlesztés nem jár negatív hatásokkal az ország természeti és kulturális környezetére. A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja során a pályázók összesen 36,5 milliárd Ft támogatáshoz jutottak, amelynek felhasználásával 91,7 milliárd Ft bekerülési összegű beruházás jött létre. A Program hét alprogramra épül (egészségturizmus, kongresszusi turizmus, turisztikai tematikus parkok, kulturális turizmus, lovas turizmus, egyéb minőségi turisztikai termékek, turisztikai információs rendszerek), melyek közül az egészségturisztikai fejlesztések kiemelt jelentőséggel bírnak. Ebbe az alprogramba termálfürdők fejlesztése, illetve kialakítása, valamint a kapcsolódó infrastrukturális és környezeti fejlesztés és a termálfürdőkhöz kapcsolódó szálláskapacitás fejlesztése tartozott. Az ilyen célokra nyújtott állami támogatások összege közel 31 milliárd Ft volt, amelyet 100 nyertes pályázó között osztottak ki. Nem csak a fejlesztésekhez nyújtott támogatások nagyságrendje érdemel figyelmet, hanem azok tovagyűrűző hatásai is számottevőek. A támogatással megvalósult projektek a településeken és nemzetgazdasági szinten egyaránt adatokkal bizonyított, jelentős multiplikátor-hatásokkal 152
járt együtt. A támogatás segítségével 81,5 milliárd Ft bekerülési értékű beruházás valósult meg. A program gyógy- és termálturisztikai alprogramja keretében támogatott pályázatok területi eloszlását mutatja a 6. ábra, gazdasági hatásait régiós bontásban pedig a 8. táblázat.
6. ábra: A 2001-2004 között a Széchenyi Terv keretében gyógy- és termálturisztikai célú támogatást nyert települések regionális eloszlása Forrás: http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/8721714BF8FF6EBBC1257060003369B9/$File/0536J000.pdf, letöltés ideje: 2008. március 19.
Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Összesen:
Támogatás (eFt)
Bekerülési érték (eFt)
Új munkahelyek száma (db)
3 996 984 4 447 018 2 281 789 4 408 102 2 693 516 10 469 110 2 637 770 30 637 770
8 674 653 10 710 403 6 446 753 11 767 567 7 401 506 29 640 303 6 816 943 81 458 128
185 302 175 361 232 930 230 2 415
8. táblázat: 2001-2004 között a Széchenyi Terv keretében támogatott gyógy- és termálturisztikai projektek régiós bontásban Forrás: http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/8721714BF8FF6EBBC1257060003369B9/$File/0536J000.pdf, letöltés ideje: 2008. március 19.
A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési célja – állami költségvetési források támogatásával – az ország meglévő, területileg is differenciált idegenforgalmi adottságainak komplex, összehangolt fejlesztése, a minőségi turizmus elősegítése, a vendégkör szélesítése, az egészségturisztikai lehetőségek bővítése, az idegenforgalmi időszak meghosszabbítása, a turizmus szezonális ingadozásainak mérséklése, ezáltal a vendégforgalom növelése és a lakosság egészségi állapota javulásához való hozzájárulás volt. Az egészségturizmus fejlesztését prioritásként határozták meg, amelyről utólag is megállapítható, hogy helyes helyzetértékelés alapján történt. Ezt igazolja, hogy a 2005-2013. évekre vonatkozó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia szerint is Magyarország „elsődleges kiemelt terméke az egészségturizmus, mely egyben a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme is”. 153
A Széchenyi Terv egészségturisztikai projektjei a településeken és nemzetgazdasági szinten egyaránt jelentős multiplikátor (értéksokszorosító) hatásokkal jártak együtt. Ezek a hatások a vállalkozói jövedelemtermelésben, a foglalkoztatásban, az állami költségvetési bevételekben és a helyi adóbevételekben egyaránt megmutatkoznak. A terv keretében megvalósult fürdők, wellness hotelek a legkorszerűbb technikát és szolgáltatási színvonalat képviselik Magyarország vidéki városaiban, ami ösztönzőleg hat a települések fejlődésére, a helyi és környező régiók lakosainak kulturált szabadidő eltöltésére, és jelentős vállalkozói tőkét von be a turisztikai infrastruktúra fejlesztésébe. Bár a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési célkitűzései helyesnek bizonyultak, a létrejött beruházások jól illeszkednek ezekhez a célokhoz, a fejlesztések egy részének megvalósítása során számos probléma és rendellenesség merült fel. Ezekre mutat rá (az önkormányzatokra vonatkozóan) az Állami Számvevőszék ellenőrzéséről szóló jelentés, amelynek néhány megállapítása: Az önkormányzatok felismerték a turizmusban rejlő lehetőségeket, mint az elmaradott térségek felzárkóztatásának egyik eszközét, amely kedvező hatást gyakorol a népesség megtartására, az önkormányzati adóbevételekre, a munkahelyteremtésre, hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megőrzéséhez. A Széchenyi Terv keretében a központi költségvetés egészségturisztikai beruházásokra kiírt pályázatok 38 %-ának nyertese önkormányzat és állami költségvetési szervezet volt. Az Állami Számvevőszék ezeknek teljesítmény-ellenőrzését végezte el, melynek keretében rendszerszemléletben tekintették át a beruházás teljes folyamatát, amely magában foglalta a beruházás előkészítését, megvalósítását, annak hatásait, a beruházás megvalósításával létrejött létesítmények üzemeltetését. A jelentés szerint az ellenőrzött 17 beruházásnál az önkormányzatok fejlesztései nem átgondolt fejlesztési koncepció mentén valósultak meg, és nem igazodtak megfelelően a térségi területfejlesztési elképzelésekhez. A települések helyi turizmusfejlesztési célkitűzései a képviselő-testületek által jóváhagyott gazdasági programokban, idegenforgalmi és turizmusfejlesztési programokban és koncepciókban, valamint a hosszú távú fejlesztési stratégiákban jelentek meg. A fürdőfejlesztéseket a beruházók megvalósíthatósági tanulmányokban, üzleti tervekben alapozták meg, amelyekben elsősorban az adottságok hangsúlyozására, a lehetőségek optimista bemutatására törekedtek, és nem fordítottak figyelmet a fejlesztéseket akadályozó kockázati tényezők számbavételére. A beruházások megvalósításában résztvevők kiválasztásánál a tervezők, valamint a bonyolítók és a műszaki ellenőrök esetében kevésbé érvényesült a nyilvánosság, a kivitelezők és szállítók 86,5%-át választották ki versenyeztetéssel. A közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettségüknek a beruházók 31,1%-ban nem tettek eleget. A versenyeztetés hiánya akadályozta a közpénzek takarékos és átlátható felhasználását, nem tette lehetővé a vállalkozók összeférhetetlenségének, valamint a döntéshozatal folyamatában a szakmai szempontok érvényesülésének a megállapítását. A Széchenyi-terv gyógy- és termál alprogramja által megvalósult fejlesztések értékeléséről részletesen olvashat a dr. Mundruczó Györgyné – dr. Szennyessy Judit (2005): Az egészségturisztikai fejlesztések gazdasági hatásai Magyarországon című tanulmányban.
154
3.3. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.)14 Hazánk európai uniós taggá válásával a közösségi regionális politika finanszírozási szempontból új alapokra helyezte a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos állami szerepvállalás korábbi gyakorlatát. Olyan fejlesztési koncepciók és stratégiák kidolgozására volt szükség, amelyek nem csak a hazai társadalom és a nemzetgazdaság igényeit veszik figyelembe, hanem az Európai Unió követelményeit is. Ennek érdekében a kormány arról intézkedett, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv készítését átfogó dokumentumok alapozzák meg. A határozat értelmében 2005 végére elkészült dokumentumok (OFK, OTK) meghatározták azt a mozgásteret, amelyben elkészülhetett a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS), amely kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat. Az NFT I. a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan határozta meg azokat a kiemelt fontosságú fejlesztési területeket amelyek – helyzetfeltárásos alapulva – az ország fejlődését a legnagyobb mértékben szolgálták. Az NFT I. elkészítésekor megfogalmazott célok az alábbiak voltak: Átfogó cél I.: Egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom Átfogó Cél II.: A gazdaság versenyképességének növelése Átfogó Cél III.: A környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás Átfogó Cél IV.: A kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése A kijelölt célok megvalósítását úgynevezett operatív programokon keresztül kívánták véghez vinni. A Nemzeti Fejlesztési Terv öt Operatív programja: Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program (HEFOP) Gazdasági Versenyképesség Operatív program (GVOP) Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív program (KIOP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program (AVOP) Regionális Operatív program (ROP) Az NTS az egészség-, az örökség és a kongresszusi turizmust helyezte a fókuszba, amelyek a turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai, míg a többi termék regionális kompetenciába tartozik. Ez annyit jelent, hogy ez a három termék Magyarország teljes területén prioritást élvezett, míg a többi esetében tisztán a régióra van bízva, hogy azok fejlesztésére szán-e erőforrásokat. Külön turizmuságazati központi operatív program hiányában a fejlesztések kiegyenlített és harmonikus megvalósítása érdekében a koordináció területén nagy szerep hárult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányító hatóságára. A turizmus – a turisztikai fogadóképesség javítása által – elsősorban a ROP-on belül jelent meg. Az I. NFT keretében mintegy 31 milliárd forint állt rendelkezésre az ágazat fejlesztésére. Az NFÜ adatai szerint I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 darab turisztikai projekt részesült támogatásban közel 31 milliárd forint értékben. Ebből 48 darab turisztikai vonzerő fejlesztését célzó projekt indulhatott el összesen több mint 22 milliárd forint értékben. 94 darab projekt keretében valósulhat meg szálláshely- és hozzá kapcsolódó szolgáltatás fejlesztés több mint 8 milliárd forint támogatás segítségével.
14
Forrás: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvevőszék Kutatóintézete, Budapest, pp. 49-50.
155
A 2005-ben elkezdődött műemlékfürdő rekonstrukciós program folytatásaként a 2007. április 16-án meghirdetett műemlék-gyógyfürdő pályázat célja Magyarország különleges természeti adottságú területein egészségturisztikai központok kialakítása a műemlék fürdők rekonstrukciójával és szolgáltatáskínálatuk korszerűsítésével. A fejlesztés során kiemelt szempont volt a műemlék jelleg megőrzése. Az 1,8 milliárd forint keretösszegű pályázatra 7 támogatási kérelem érkezett be. Ezek közül két budapesti (Gellért fürdő 550 mFt, Széchenyi fürdő 550 mFt) és két vidéki projekt (Esztergom Szent István artézi fürdőegyüttes 400 mFt, Székesfehérvár Árpád fürdő 300 MFt) részesült támogatásban, és több mint 3 milliárd Ft értékű beruházás valósul meg15. 3.4. Az NFT II., azaz az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)16 A 2007-2013 közötti programozási időszakra készült új dokumentum, amely jellege és felépítése hasonlít az elődjéhez. A fejlesztési terv azonban átformált operatív programokat nevesít, amelyek a következők: gazdaság fejlesztése (GOP) közlekedés fejlesztése (KÖZOP) társadalom megújulása, fejlesztése (TÁMOP, TIOP) környezet- és energiafejlesztés (KEOP) területfejlesztés (ROP-ok) államreform (ÁROP, KKOP) végrehajtás, technikai segítségnyújtás (VOP) A turizmus a területfejlesztés alatt, a regionális operatív programokban jelenik meg, amelyek fő támogatási területei: Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés (minden régióban támogatási jogcím: egészségturizmus, kulturális- és örökségturizmus (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában nemzeti szintű prioritásként definiált turisztikai termékek), nem minden régióban támogatási jogcím: ökoturizmus, aktív turizmus, borturizmus, rendezvényturizmus) Turisztikai fogadóképesség javítása (kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minőségi fejlesztése, konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése) Működési háttér fejlesztése (térségi desztináció menedzsment rendszer megteremtése és fejlesztése, turisztikai termékfejlesztési programok és projektek koordinálása, elektronikus foglalási és turisztikai attrakciókat, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási informatikai hálózati rendszerek létrehozása, turisztikai szektor szereplői közötti együttműködések erősítése, regionális turisztikai marketingtevékenységek támogatása). Az ÚMFT keretében a 2007-2013 közötti programozási időszakban összességében mintegy 300 milliárd forintnyi támogatást hívhat le hazánk az Uniótól turisztikai fejlesztésekre. Ez az összeg tízszerese az első fejlesztési terv idején felhasznált forrásoknak.
15
Forrás: NFÜ sajtóháttér, www.nfu.hu/download/2938/sajtóháttér-végl%20.pdf, letöltés ideje: 2009. 07.21. Forrás: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvevőszék Kutatóintézete, Budapest, pp. 52-54. 16
156
2007-ben és 2008-ban kéttípusú pályázat került meghirdetésre: turisztikai attrakciók és szálláshelyek fejlesztésére lehetett támogatást igényelni. A turisztikai attrakciók fejlesztésére kiírt pályázatok eredményeként termál- és gyógyfürdők, várak, kastélyok, múzeumok, természetvédelmi látogatóközpontok és sport-, valamint konferencia létesítmények valósulhatnak, újulhatnak meg. Erre a célra 2007-2008 között 163 pályázónak 42,5 milliárd forint támogatást ítéltek meg, a támogatások segítségével összesen mintegy 76 milliárd forint értékű beruházás valósulhatott meg. A fejlesztések nagyobb része – mintegy 77%-a – négy hátrányos helyzetű régióban realizálódott, így a támogatások jelentős hányada – közel a háromnegyede – is ezen térségekbe került. Az attrakciófejlesztésre megítélt támogatás az alábbi területek között oszlott meg:
7. ábra: Az ÚMFT attrakciófejlesztési támogatásának megoszlása (2007- 2008) Forrás: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvevőszék Kutatóintézete, Budapest, p. 53.
A szálláshelyek fejlesztésére kiírt pályázatok keretében a turisztikai fogadóképesség javítására, illetve a szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére lehetett támogatást igényelni, többek között magas minőségű szálláshelyek kialakítására, a már meglévő szálláshelyek szolgáltatáskínálatának bővítésére és a helykihasználtság javítására. A 2007-2008-as akcióterv keretében 115 kereskedelmi szálláshely fejlesztését célzó pályázatot fogadtak el. A teljes beruházási érték 120 milliárd forint, ebből az uniós támogatási rész 30,5 milliárd forint. A két pályázaton tehát a 2007. és a 2008. évben összesen 278 projekt nyert el közel 73 milliárd forint értékű támogatást. 2009 áprilisában jelent meg a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek támogatását célzó pályázat, amelynek célja a turisztikai versenyképesség növelése, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező menedzsment szervezeti rendszer kialakítása és működtetése. A pályázat eredményeként regionális, illetve országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer létrehozása volt a cél. Turisztikai szervezetfejlesztésre most első alkalommal álltak rendelkezésre pályázati források, a támogatások szakszerű felhasználásával erősíthető a vállalkozói, a civil és az önkormányzati szektor együttműködése, amely végső soron a turisztikai szolgáltatások színvonalának emeléséhez járult hozzá.
157
3.5. Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program „A Gyógyító Magyarország – Egészségipari program egyrészt hazánk termálvízkészletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza meg, másrészt – ezzel összefüggésben – az egészség megőrzését és helyreállítását, az egészségtudatos életmódot szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat kapcsolja harmonikus rendszerbe. A program központi eleme tehát a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a rá épülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása, és kormányzati prioritássá tétele mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén. Ebből következően számos ponton kapcsolódik több nagy, önállóan – tehát nem csak e program részeként – értelmezhető ágazathoz. A Gyógyító Magyarország – Egészségipari program nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának programja, hanem hazánk egyik világszinten kivételes adottságának, gazdag termálvízkincsünknek sokrétű hasznosítását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági kapcsolódásait azonosító, és az érintett területek közti szinergiák kihasználását célzó program. Az egészségipar fejlesztése egy olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését tűzi ki célul, amely a hazai természeti adottságokra és humán erőforrásokra épít, és ezáltal stratégiai előnyt biztosíthat számunkra.” – írja az alprogram bevezetője17. A program célrendszere: elmaradott térségek felzárkóztatása a geotermikus energia komplex hasznosítása természeti adottságok védelme, a minőség garantálása az ország versenyképességének tartós növelése tudásfejlesztés. A Gyógyító Magyarország – Egészségipari programnak két fő prioritása van: az egészségiparra épülő turizmus és a termál-egészségipar. 1. Az egészségiparra épülő turizmus prioritás alprogramjai 1.1. Egészségturizmus alprogram 1.1.1. Természeti gyógytényezőkre épülő egészségturizmus 1.1.2. Orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus 1.2. Az egészségturizmushoz kapcsolódó minőségi (komplex) kínálatfejlesztés alprogram 1.3. Turisztikai intézményrendszer fejlesztése 1.3.1. Helyi és térségi TDM szervezetek fejlesztése 1.3.2. TDM informatikai rendszer beszerzése 2. A termál-egészségipari prioritás alprogramjai 2.1. Geotermikus energia egészségipari hasznosítása alprogram 17
turisztikai
Forrás: Új Széchenyi Terv – A talpra állás, a megújulás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja, 2011. január, Magyarország Kormánya, Budapest, p. 44.
158
2.2. Növényházi kertészet alprogram 2.3. Termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása alprogram 2.3.1. Szépségipar, kozmetikumok 2.3.2. Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás 2.4. Egészségipari innováció alprogram 2.4.1. Gyógyszeripar 2.4.2. Orvosi műszergyártás 2.4.3. Biotechnológia, nanotechnológia 2.4.4. Balneológia 2.5. Termál-egészségipar háttérágazatai alprogram 2.5.1. Egészségiparhoz kapcsolódó oktatás 2.5.2. Specializált építőipar 2.5.3. Egészségipari klaszterek. Az egészségturizmus alprogram fejlesztésének eszközei: az országos és térségi arculat kialakítása és komplex programok tudatos és következetes végrehajtása, a „vízbázisú” gyógy- és wellness turizmus fejlesztése, a gyógygázra, gyógybarlangra, klimatikus gyógyhelyekre építhető egészségturizmus fejlesztése, a gyógyhelyek fejlesztése, fürdő-desztinációk, attrakciók, és települések fejlesztése, az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus fejlesztése, gyógytérségek – gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása, az egészségturizmus forgalmának nyilvántartása, és a keletkező adatbázis hasznosítási rendszerének kidolgozása, vízbázis-védelem. Az egészségturizmus megvalósításának támogatási elemei: - A meglévő gyógy- és termálfürdők fejlesztése, különös tekintettel a jövedelemtermelő képességük javítására, a nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatáskínálat fejlesztésével, - a gyógyhelyek, fürdődesztinációk komplex fejlesztése, - az egészségügyi turizmus kínálatának fejlesztése, - a klimatikus, gyógygáz, gyógybarlangok turisztikai kínálatának kialakítása, korszerűsítése, - az orvosi szolgáltatásokra épülő turizmus támogatása és fejlesztése, - az egyes, európai szinten is kiemelkedően teljesítő orvosi szolgáltatások piacszerzési és piacszervezési tevékenységét komplex módon koordináló intézményi háttérszolgáltatók fejlesztése, - országosan több egységből álló, hálózati jellegű, orvosi szolgáltatásokon alapuló turisztikai szolgáltató központok fejlesztése. A komplex minőségi turisztikai fejlesztés alprogram megvalósításának eszközei: turisztikai attrakciók bővítése, fejlesztése, minőségi turisztikai termékek komplex fejlesztése, üzleti célú szálláshelyek fejlesztésének támogatása, a vendéglátás technológiai hátterének fejlesztése.
159
A turisztikai intézményrendszerek (TDM) alprogram eszközei: TDM szakmai feladatok ellátásának biztosítása, támogatása, a teljes szervezeti struktúra kiépítéséhez szükséges keretfeltételek megteremtése: ösztönző rendszer, szabályozás, fenntarthatóság megteremtése, TDM szervezetek tevékenységének összehangolása, koordináció a költségcsökkentés és hatékonyságnövelés érdekében. A geotermikus energia egészségipari hasznosítása alprogram eszközei: a termálfürdők vízfelhasználási adatainak feldolgozása hőfokszintenként, a fürdők környezetének „hőpiaci felmérése”, mint értékesítési lehetőség, a fürdők energia-auditálási programjának elvégzése a saját hőfelhasználási mutató és „hőfelesleg” kimutatásához, energia-auditálás, energia-racionalizálási tervek kidolgozása, megvalósíthatósági tanulmányok és költségelemzések készítése, hőcserélős és hőszivattyús technológiák alkalmazása a termálfürdők által felhasznált vizek hőtartalmának hasznosítására (minden fürdőnél követelményként kell előírni, hogy a lehetőségeit kihasználva a kaszkád rendszerű termálvíz-hasznosítás valósuljon meg), termálfürdők elfolyó vizeinek direkt hasznosítása a kommunális fűtés, használati melegvíz-készítés, szolgáltatás, növényházak, fóliasátrak fűtése, terményszárítás, baromfinevelés, haltenyésztés, valamint abszorpciós hűtés területén, a jogi szabályozás és a támogatási rendszer átgondolása és átalakítása, új termálhőtörvény megalkotása, a fürdők energetikai racionalizálását megalapozó tanulmányok, tervek készítése (energia-audit, potenciál felmérés, energetikai veszteségfeltárás, hőpiacok feltárása, prognosztizálása), fürdők kaszkád rendszerű termálvíz-hasznosításához szükséges technológiai fejlesztések és ehhez kapcsolódóan a termelő kutak egymásra hatásának monitorozása. A növényházi kertészet alprogram fejlesztésének és támogatásának eszközei: a növényházi kertészetek geotermikus energián alapuló fejlesztésének támogatása, bio-élelmiszerek termesztésének ösztönzése, meglévő mezőgazdasági és fürdési célú vízhasználatoknál, továbbá az új fürdő fejlesztéseknél a hőhasznosítás korszerűsítése többcélú felhasználásra, hőszivattyús kiegészítéssel a maximális hőfoklépcső kihasználásával, a felszíni víztárolók minőségi védelmével, szükséges megvizsgálni, hogy a meglévő fürdők elé milyen gazdasági célú hasznosítás telepíthető a víz hűtésével felszabaduló energia hasznosítására, illetve a meglévő mezőgazdasági üzemek mellé érdemes-e fürdőt építeni az elfolyó – de fürdési célra még hasznosítható – termálvíz balneológiai kihasználására, új energetikai célú vízkivételeknél (mezőgazdaság, kommunális fűtés stb.) – ahol lehetséges és gazdaságos – a víz-visszasajtolás megoldásával a fenntartható geotermikus készlet biztosítása a hőenergia komplex hasznosításával, hőszivattyús technológia integrálásával a hatásfok és gazdaságosság fokozására. A szépségipar és kozmetikumok fejlesztésének eszközei: megalapozó kutatások: A kozmetikai ipar versenyképességének javításához a K+F+I olyan szintű minőségi növelése szükséges, mely alapot szolgáltat a kozmetikai termékexport növekedéséhez. Emellett fel kell mérni, hogy hol vannak még 160
kihasználatlan adottságok, ezekhez milyen feltételek állnak rendelkezésre: alapanyag, gyártás, forgalmazási és egyéb szabályok, marketing stb. területeken. Hatóanyag (kémiai, gyógynövény, gyógyvíz), új eljárás kifejlesztése, a hungarikumok, más egyedi adottságok felhasználásának vizsgálata, orvosi bizonyítékokon alapuló kutatások, finanszírozás: Első lépésként leginkább a kutatás-fejlesztés, a gyártás, az esztétikus csomagolás és a marketing területén van szükség támogatásra. Második lépcsőben a termékek felhasználása érdekében a termékek eléréséhez, illetve a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges humán és infrastrukturális fejlesztések támogatása szükséges, marketing: A kozmetikai termékek exportja elsősorban a szomszédos országok (Románia és Szlovákia) irányába nőtt, míg Németország, Lengyelország irányába jelentősen nem változott. Fontos az egyedi eljárások, hatóanyagok felhasználásának megfelelő nemzetközi kommunikálása. a kommunikációt meg kell, hogy előzze egy adatbázis építése a szolgáltatókról, a szolgáltatás típusokról, a felhasznált hatóanyagokról, a kezelések teljes spektrumáról, valamint a nyelvi felkészültségről. Szükséges a nemzetközi piacra lépés pályázati támogatása, szabályozás: A termál-egészségipar keretében olyan versenykörnyezetet kell biztosítani, amely megteremti a lehetőségét a magyar kozmetikai termékek hazai forgalmának, továbbá az export növelésének, gyártás, termékfejlesztés: A hatóanyag bevizsgálásától a késztermék előállításáig terjedő folyamat szakaszainak támogatása; mivel a folyamatban legtöbb esetben kkvkról van szó, családi gazdaságok („manufaktúrák”) kialakítása, szolgáltatásfejlesztés: a termékek, szolgáltatások igénybevételéhez szükséges humán és infrastrukturális fejlesztések pályázati támogatása.
Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás eszközei: kutatás-fejlesztés: a gazdag vízkészlet nagyrészt ismert és feltárt, különböző vízkészlet-kutatások és újabb vízbázisok kialakítása már csak elvétve és elszórtan szükséges. A közeljövő legfontosabb feladata a vízbázis-védelem kell, hogy legyen. További kutatás-fejlesztés szükséges az ásványvizeket, gyógyvizeket tartalmazó PETpalackok súlyának csökkentése és összetételének minél fenntarthatóbb előállítása érdekében. Ez a környezetvédelmi termékdíj jelenlegi szabályozásával függ össze, tekintettel arra, hogy a csomagolóanyag súlya alapján kell a termékdíjat a gyártónak fizetnie, marketing: fejleszteni, bővíteni szükséges a magyar lakosság ismereteit a palackozott ásványvizek, gyógyvizek fogyasztásának egészségmegőrző, illetve gyógyító hatásával kapcsolatban, továbbá – sok más élelmiszerhez hasonlóan – jó néhány tévhitet el kell oszlatni. A vállalkozások nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben rendelkeznek ehhez elegendő forrással, ezért középtávon szükség van ilyen célú kommunikációra. Mindezek mellett az egészségtudatos táplálkozásra általános és konkrét jelleggel és céllal is forrásokat kell biztosítani. A szektor további fejlődésének a tetemes piacra lépési költség szab gátat, ezért a vállalkozások hazai és nemzetközi marketing, illetve a magyar ásványvizek márkaépítésével kapcsolatos tevékenységet is támogatnia kell az államnak, szabályozás: szabályozni kell a palackozott vizek és italok elhasznált csomagolóanyagainak a fenntartható fejlődés érdekében történő újrahasznosítását. A magyar gyógyvizek Európai Unión belüli forgalmazása akadályokba ütközik, mivel nincs hatályban olyan uniós jogszabály, amely a hazai gyakorlathoz hasonlóan 161
pontosan szabályozná a klinikailag bizonyított gyógyhatással bíró gyógyvizek elismerésének, forgalmazásának a szabályait. Ennek a joghézagnak a feloldása alapvető fontosságú a gyógyvizek nemzetközi piacra vitele érdekében. A gyógyszeripar fejlesztésének eszközei: kutatás-fejlesztés ösztönzése, támogatása, a hazai gyógyszeripari alapkutatás helyszínéül szolgáló egyetemi és akadémiai kutatóhelyek műszaki és technológiai felszereltségének javítása, a külföldön gyógyszeripari K+F+I-ben, illetve gyártásban dolgozó magyar és külföldi szakemberek Magyarországra vonzása, a külföldi szakképzett munkaerő igénybevétele, a kutatói mobilitás ösztönzése, és a kutatók elvándorlási folyamatának lassítása, megállítása, Magyarországon akkreditált klinikai vizsgálóhelyek létrehozása a klinikai vizsgálatok teljes vertikumát felölelve, a klinikai kutatási hálózat infrastrukturális és humánerőforrás fejlesztéseinek (IT, local study nurse, validált laboratóriumok, stb.) támogatása, finanszírozás (A K+F+I-hez, valamint a gyártói kapacitásokhoz szükséges fejlesztési források biztosítása, innovatív gyártók kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása, az OEP-támogatási rendszer transzparenssé tétele), szabályozás (az ágazat-specifikus szabályozási környezet, valamint a gyógyszeripart sújtó terhek versenyképességi szempontú felülvizsgálata, a magyar szabályozási rendszer iparpolitikai és versenyképességi szempontú átvilágításával, és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatások értékelésével, a hazai és exportpiaci versenyképességet javító árszabályozási rendszer kialakítása). Az orvosi műszergyártás támogatási eszközei: fejlesztő – gyártó – értékesítő klaszterek, konzorciumok létrehozása (a teljes innovációs értéklánc lefedésére, az ötletkatalizálástól a piaci bevezetésig), partnerségi kapcsolatok kialakítása (pl. egyetemekkel, kutatóintézetekkel), kereslet-oldali kutatásifejlesztési tevékenység támogatása (orvosok interaktív javaslatainak bevonásával), közös szolgáltató terek („inkubátor” szolgáltatások) elősegítése, hordozható (mobil) készülékek gyártásának szélesítése – gyorsdiagnosztikai vizsgálatok bővítése érdekében, monitorozás, bemutató mintadarabok folyamatba állítása, szakmai bemutatók, műszerek technikai megfelelőségének és hatékonyságának visszamérése, legjobb gyakorlatok átadása, minőségellenőrzési rendszer kiépítése, auditok, a pályáztatásnál a kkv-k belépésének elősegítése érdekében szükséges a támogatás intenzitásának növelése, figyelembe véve, hogy az orvosi műszerek engedélyezési eljárásai hosszú időt vesznek igénybe és nagy a költségvonzatuk, a külföldi és hazai piacokon történő bevezetésnek, és a termékek külföldi regisztrálásának támogatása, bevezetési tőkepotenciál biztosítása, bevonás EU- és magyar segélyprogramokba, a termáliparhoz kapcsolódó orvosi műszerállomány felmérése, kataszter összeállítása annak érdekében, hogy a használaton kívüli, elfekvő eszközök működtetésre kerüljenek, illetve a szükségletek/kereslet felmérése alapján folytatódjon az innovációs munka,
162
a hazai orvosi berendezések elfogadottságára való nevelés, a hazai befogadó környezet „magyarbaráttá” tétele, és ennek érdekében a magyar média véleményformáló szerepének növelése. A bio- és nanotechnológia fejlesztésének eszközei: a rendelkezésre álló, hasznosítható tudás szintje és a hasznosítás lehetőségei közötti szakadék csökkentése, hogy a középfokú (diákolimpiák), és a felsőfokú oktatás, a doktorképzés, és a hazai tehetséggondozási rendszer igen magas színvonalon képzett fiatal szakembereinek tapasztalata, az őket kinevelő tudományos iskolák iparilag is hasznosítható ötletei teret találjanak hazánkban, a hazai bio- és nanotechnológiai ipar cégei az elmúlt években sokrétű kapcsolatrendszert fejlesztettek ki mind a hazai, mind a nemzetközi innovációs centrumokkal. E rendszer „áteresztő-kapacitása” azonban szűk. Mivel az iparág a világon mindenütt magas kockázatúnak, de rendkívül magas jövedelemmel kecsegtetőnek számít, így elsősorban a kockázati tőke-finanszírozás a kritikus pont, amely – jelenlegi volumenében – nem elégséges az iparág folyamatos bővüléséhez hazánkban. A balneológia fejlesztésének eszközei: a balneológia és balneoterápiás kezelések bevonása a bizonyítékokon alapuló orvoslás körébe. A nemzetközi követelményeknek megfelelő méretű és menetű klinikai vizsgálatok lefolytatásának támogatása, a kutatások eredményeinek színvonalas, nemzetközi peer-reviewed folyóiratokban való publikálása, a magánszektor nagyobb szerepvállalása a kutatások finanszírozásában, a balneológiai szolgáltatások marketingje és a szolgáltatásokat kínáló intézmények márka-menedzsmentjének támogatása, a gyógyvizek minősítésére vonatkozó jogszabály felülvizsgálata annak érdekében, hogy az orvosi hatásvizsgálatra is kiterjedjen, magyar és idegen nyelvű, korszerű balneológiai képzési programok kidolgozása, működtetése, európai egészségbiztosítókkal való szoros együttműködés, a balneológia hosszabb távú, stratégiai fejlesztését segítő balneológiai technológiai platform létrehozása szükséges, amely az összes érdekelt szervezet (kutató, gyógyító intézmények és egyéb szervezetek) összefogásával hosszú távú kutatási stratégiát, és ahhoz kapcsolódó rövid- közép- és hosszú távú megvalósíthatósági terveket dolgoz ki, illetve megvalósítja azokat. Az egészségiparhoz kapcsolódó oktatás fejlesztésének eszközei: az egészségturisztikai létesítmények korszerű ismeretekkel rendelkező szakembereinek (tovább)képzése, a költségtérítéses hallgatói létszám növelése az egészségügyi felsőoktatásban, a termál-egészségipari szektorok humánerőforrás utánpótlásával, (tovább)képzésével kapcsolatos szűk keresztmetszetek megszüntetése (oktatási tananyagok korszerűsítése, a hiányzó képzési programok kidolgozása, elindítása), a képzési programok korszerűsítése érdekében indítandó programok: fürdővezető-, műszaki fürdőüzemeltető-képzés; építészmérnök-képzésben a fürdők, gyógy- és wellness szállodák, kórházak, járóbeteg-szakrendelők tervezése, illetve olyan szakmai továbbképzés, ahol a szakterület speciális rendszereit, funkcionális elrendezési igényeit, valamint az ezeket kiszolgáló speciális háttér – gépészeti rendszerek és 163
elektromos berendezések – kialakításának ideális lehetőségeit oktatnák. Így kialakulna egy, a területet speciálisan ismerő és a szakmaiságot kiemelten használó tervező szakembergárda; orvosi területen: fizioterápia és balneológiai szakirányú egyetemi és szakorvosi képzés; jogi területen: biztosítási szakjogász képzés, az egészségipari szakágazatok területén általános problémát jelent, hogy a meglévő graduális és posztgraduális képzések fogalmi és tartalmi elemei jelenleg nem kompatibilisek egymással (pl. az orvosi, a közgazdasági, a turisztikai, az energetikai, a műszaki szaknyelv egy-egy adott kifejezésen nem mindig ugyanazt a fogalmat érti), illetve szükség van az alapfokú oktatástól kezdődően a természettudományos képzés megerősítésére. Az egyes szektorokhoz tartózó célzott képzési igények: geotermikus energia hasznosítása: gépészmérnök-képzés; szépségipar: a kozmetikai termékek kutatás-fejlesztéséhez igazodó specializált képzések; kozmetikus-rekreációs életmód tanácsadó, felsőfokú képzés; kozmetikus alapképzésre épülő specializált (felsőfokú) képzés: dietetikai, balneológiai, gyógynövény, ill. drog ismerettel, biokozmetikával, valamint a szolgáltatók turistabarát szemléletformálása és nyelvi képzése, a gyógyszeripar fejlődése érdekében: a K+F+I és gyártási tevékenységek munkaerőutánpótlásának biztosításához több farmakológusra, vegyészre, vegyészmérnökre, molekuláris biológusra, toxikológusra, gyógyszerészre, kutatóorvosra, gyógyszertechnikusra, vegyipari szakmunkásra van szükség, orvosi műszergyártáshoz kapcsolódóan a technológia-intenzív orvosi műszereket kezelő személyzet, szakemberek megfelelő képzése, folyamatos továbbképzése (alap-, közép-, felsőfokú és PhD szinten is), minőségellenőrzési rendszer kiépítése, valamint rendszeres audit által a rendeltetésszerű használat figyelemmel kísérése, a K+F+I-hez igazodó specializált képzések, biotechnológia, nanotechnológia: a K+F+I-ben és üzleti menedzselésben egyaránt járatos hazai biotech vállalkozói réteg kialakulásának elősegítése, illetve olyan szakemberek képzése, akik természettudományos ismeretek mellett menedzsment ismeretekkel is rendelkeznek, ez képessé teszi őket biotech cég(ek) megalakítására, vezetésére, fejlesztésére, az orvosi biotechnológia mesterképzési szakok támogatása, és a doktori képzés célzott fejlesztése (pl. a gyógyszeripar vagy a biotechnológia területén). Ehhez elsődleges fontosságú a magas színvonalú laboratóriumi gyakorlatok lehetőségének megteremtése (megfelelő műszerezettség, laboratóriumi helyiség stb.), színvonalas oktatási segédanyagok (e-learning tananyagok, jegyzetek, tankönyvek stb.) kidolgozása, valamint oktatói státuszok kialakítása, az egészségügyi felsőoktatásban a külföldi hallgatói létszám növelése érdekében szükséges a humánerőforrás fejlesztése (oktatói kapacitás és versenyképesség), a tárgyi infrastruktúra fejlesztése (oktatási, kollégiumi, szabadidő-sport infrastruktúra kapacitásának bővítése/minőségjavítása), a nemzetközi marketing tevékenység fejlesztése.
A specializált építőipar fejlesztésének eszközei: finanszírozás: speciális eszközök beszerzése (építőipari cégek), oktatási programok (mérnökök, kivitelezők speciális továbbképzése), marketing: a specializálódott mérnöki irodák és építőipari cégek megfelelő felkészültséget és tapasztalatot szereztek, az országimázs részévé tehető a kompetenciájuk, külső piacokat is nyerhetnek.
164
Az egészségipari klaszterek fejlesztésének eszközei: az eddigi legjobb tapasztalatok értékelése és népszerűsítése, a gazdaságösztönző intézményrendszer széles körű bevonása, állami tulajdonú klaszter-organizációs szervezet létrehozása, egy magyarországi „magvető” tőkealap létrehozása, mely kiemelten kezeli az egészségipari high-tech klaszterek finanszírozását, a már eddig megalakult klaszterek fokozott támogatása, újak létrejöttének elősegítése (pl. egyetemek, egyetemi cégek szorosabb integrálása), az ipar – képzés – kutatás háromszög rendszerének kialakítása, szakmai szerveződésű klaszterek: gyógyszolgáltatási klaszter (gyógyászati kutatók, gyógy- és wellness szolgáltatók, gyógy- és wellness szállodák, gyógytermék klaszter (gyógyszeripari kutatók, gyógyszergyárak, orvosi műszergyártók, gyógyvízalapú gyógyászati és wellness termékgyártók); egészség-gasztronómiai klaszter (bioélelmiszer-termelők, ásványvíz-palackozók, gyógynövénytermelők). 3.5.1. Rossz irányba fejlesztene a Széchenyi Terv? „A szállodai szakma nem helyesli, hogy az új Széchenyi Terv csak az egészségturizmus fejlesztését célozza meg. A túlkínálat miatt nem támogatnák új szállodák létesítését sem. Így is elég a baj: a kínálat nem elég vonzó, az árak alacsonyak, a vendég kevés, az állam meg túl sokat von el. A Magyar Szállodaszövetség még nem alakított ki végleges, egységes véleményét az új Széchenyi Tervről, de a FigyelőNet kérésére Kovács István titkár vállalta, hogy a készülő anyagból néhány gondolatot megoszt velünk. Örülnek neki, ha a turizmus előtérbe kerül. Abban is egyetértenek, hogy az egészségturizmus prioritás. De azt már nem tartják helyesnek, hogy az új Széchenyi Terv turizmus címén csak az egészségturizmust említi. Úgy gondolják, a turizmus nem az egészségipar része, hanem fordítva: a turizmus egyik ága az egészségturizmus. Szerintük a fejlődési célok (dupla forgalom és vendégszám) csak úgy valósíthatóak meg, ha az egész turizmust fejlesztik. Erős túlzásnak érzik, hogy az országot a válságból a gyógyturizmus húzná ki. Pontosítani javasolják, mit jelent a dokumentumban, hogy a nemzetközi jelentőséggel bíró gyógyfürdőhelyek 56 százalékkal részesültek volna 2009-ben az összes szállodai vendégéjszakából. Ez inkább 25 százalékra tehető – jegyezte meg Kovács István. Nincs is annyi gyógyszálloda, hogy ezt a számot produkálni tudnák – tette hozzá. Túlkínálat van Kovács István szerint az új Széchenyi Terv nem elég következetes, mert van, ahol azt írja, hogy kellenek új szállodák, máshol pedig csak minőségi fejlesztéseket említ. A szállodaszövetség szerint nincs szükség kapacitásbővítésre, mert túlkínálat van szállodából, főleg a wellnessekből. A titkár itt utalt a KSH legfrissebb statisztikájára, miszerint a wellnessszállodák szobafoglaltsága alacsonyabb volt (37,6 százalék), mint az országos átlag (40,4 százalék). Az átlagos szobafoglaltság 2008-ban még 48,5 százalék volt, 2009-ben már csak 43 százalék, a wellnesseknél pedig 46,9 százalékról 40,8 százalékra csökkent ugyanebben az időszakban – derült ki a szállodaszövetség helyzetértékeléséből. 40 Európai város közül Budapest 2009-ben utolsó helyen állt ebben a tekintetben.
165
A wellnessek javára szól viszont a KSH-statisztika szerint, hogy a vendégéjszakák számában a tavalyi év hasonló időszakához képest átlagban 31,6 százalékos növekedést értek el (ezen belül a Balatonnál 51 százalékot – de ebben közrejátszott a kapacitásbővítés is), míg az átlagos szállodai növekedés csak 4,8 százaléknyi volt. A wellnesseknél a szállásdíj-bevételek is növekedtek (24,9 százalékkal), míg a szállodai átlag csökkent (6,7 százalékkal). Ne építsenek A KSH adatai szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest átlagban 8,7 százalékkal csökkentek a szállodai árak. Ezen belül az ötcsillagosok mentek a leglejjebb, 14,8 százalékkal, és egyedül az egyébként csekély forgalmat bonyolító egycsillagosok könyvelhettek el árnövekedést (4,6 százaléknyit). Nem véletlen tehát, hogy Kovács István az évek óta túl alacsony árakat említette a magyar szállodaipar legnagyobb problémájaként. Ennek okát részben a túlkínálatban látja, részben abban, hogy nem elég vonzó a kínálat. Hozzátette még, nagyon örülnek, hogy a welness-szállodákban a vendégek háromnegyed része belföldi, de a válság és a vásárlóerő hiánya miatt ők nem képesek eltartani ezt az üzletágat. Az új Széchenyi Terv is írja és a fürdőszövetség is helyesli, hogy a gyógyfürdők mellé épüljenek új szállodák, részben azért is, hogy a fürdőforgalmat kiegyensúlyozzák. A szállodaszövetség szerint azonban túlkínálat van nemcsak szállodákból, hanem fürdőkből is, és a vázolt elképzelés nem oldaná meg a problémákat. Abban viszont egyezik a véleményük, hogy újszerű, egyedi kínálat kialakítására kell törekedni, mert csak az eladható. Keresletélénkítés és kevesebb adó kell Kovács István szerint bármilyen előrelépés csak keresletélénkítéssel érhető el, és az adózási terhek enyhítésével. A keresleten belül a belföldi keresletet az üdülési csekk (vagy rekreációs kártya) adómentességének visszaállításával képzelnék el. Úgy érvelnek, hogy az adómentességből fakadó forgalomnövekedéssel több adó folyik be az államhoz, mintha magát az üdülési csekket adóztatják. A külföldi forgalom növeléséhez pedig véleményük szerint több pénzt kellene fordítani a turizmusmarketingre. Nem látják, mennyiben fogja erősíteni a hazai turizmus nemzetközi marketingjét, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint összeolvasztják az Agrármarketing Kft.-t, az ITD Hungaryt (tőkebefektetések marketingje) és a Magyar Turizmus Zrt.-t. Nem világos, ez hogyan érinti majd a turizmusmarketing költségvetését, és szakmaiságát. Áfa-csökkentés nélkül pedig nehezen tudja elképzelni a szállodai szakma a forgalomnövelést csakúgy, mint a foglalkoztatás-bővítést a bérterhek mérséklése nélkül. Ma Európában Magyarországon van az egyik legmagasabb áfa-kulcs a szállodai szobakiadáson és a vendéglátáson is. Ezek a felvetések azonban nem találhatók meg az új Széchenyi Tervben. Eddig nem tudtak pályázni a magánszállásadók Mások a szempontjaik a magánszállásadóknak: ők szeretnék elérni, hogy bekapcsolódhassanak a Széchenyi Terv pályázataiba - mondta el lapunknak Trangóni Katalin, a Magánszállásadók Országos Szövetségének alelnöke. A magánszállások fejlesztése emelhetik a turizmus színvonalát, sok családnak biztosíthatnak megélhetést - érvelt az alelnök. Mivel az országban harmincezer feletti a magánszállások száma, ez nemzetgazdasági érdek is – emelte ki.
166
Jelenleg nehezen használhatják ki a pályázatokat a magánszállásadók, ugyanis azok elsősorban vállalkozóknak és egyéni vállalkozóknak szólnak, nem a szálláskiadásban érdekelt adószámmal rendelkező magánszemélyeknek - fűzte hozzá.” Forrás: http://www.fn.hu/cegek/20100813/nem_kell_tobb_szalloda_sem/, letöltés ideje: 2011. augusztus 10.
3.6. Egészségturizmus Stratégia Az egészségturizmus stratégia az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával összhangban készült, 7 prioritást és 25 intézkedést tartalmaz, valamint egy külön fogalomtárat. A 7 prioritás a következő: a természeti adottságokra épülő, nemzetközi hírnévvel rendelkező gyógyhelyek tudatos termékfejlesztése, az egészségügy és az orvostudomány kapcsolatának erősítése, összehangolása az egészségturizmussal, wellness-szel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése, a gyógy- és wellness szállók befogadóképességének fejlesztése, hatékonyabb marketingtevékenység, az oktatási, képzési rendszer fejlesztése, továbbá az egészségturizmus működési feltételeinek megteremtése. Az egészségturizmus stratégia fő célkitűzése, hogy Magyarország 2015-re Európa vezető gyógyító nagyhatalma legyen.
167
4. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYI FELTÉTELEI
4.1. Fürdőkre vonatkozó előírások 4.1.1. Közfürdők minimális létesítési és üzemeltetési feltételei A 37/1996. (X. 18.) NM rendelet illetve 1. számú melléklete előírja a közfürdő létesítésére, fenntartására, üzemeltetésére és a víz minőségére vonatkozó részletes szakmai előírásokat. I. A közfürdő létesítése 1. Medencés közfürdőben előfürdés céljára hideg-meleg vizes zuhanyozókat kell létesíteni. A zuhanyozók legkisebb száma úgy határozandó meg, hogy a legnagyobb egyidejű benntartózkodó létszámra számolva 50 fő/1 db zuhany legyen, de nemenként 5 zuhanyozónál kevesebb nem engedhető meg. A 200 főnél kisebb befogadóképességű, egyidejűleg egyenletesen terhelt közfürdő esetén nemenként 5 zuhanyozónál kevesebb is lehet, de nemenként legalább 2 zuhanyozó működtetése szükséges. E szabály azonban nem alkalmazható a kis befogadóképességű, egyenlőtlenül terhelt közfürdő (pl. tanuszoda) esetén. 1000 főnél nagyobb befogadóképesség esetén 75 fő/1 zuhanyra, de legalább 20 db-ra van szükség. Az így meghatározott zuhanyok számába a lábmosókhoz vagy a napozóterületre telepített zuhanyok nem számolandók be. 2. Minden közfürdőnél a megengedett egyidejű legnagyobb fürdővendégszámnak megfelelő, az Országos Építésügyi Szabályzat szerinti, nemenként elkülönített illemhelyet kell létesíteni, amely a fürdőmedencétől, illetve a fürdésre használt víz partvonalától nem lehet 200 m-nél távolabb. 3. Közfürdő kommunális szennyvizét - beleértve a kádfürdő és előfürdő (zuhanyozó) szennyvizét is - szennyvízként kell elvezetni. A medence vize csapadékvízként vezethető el. A visszaforgató öblítő vize szennyvízcsatornába vezetendő. Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy a befogadóra vonatkozó előírások betartásával - szükség esetén előtisztítás után csapadékvízként elvezethető. 4. Építészeti és kertészeti kialakítással biztosítani kell, hogy nyitott medence csak előfürdőn vagy lábmosón keresztül legyen megközelíthető. Az ilyen medence körüljáró felületét csúszásmentes, szilárd, mosható burkolattal kell ellátni. Erről a felületről a csapadékvíz a medencébe vagy a medence túlfolyóvályújába nem juthat. 5. Lábmosót kell létesíteni és üzemeltetni, ha az előfürdő a medencétől 10 m-nél nagyobb távolságra van, és a medence - fedett uszodáknál a medencecsarnok - az előfürdő kikerülésével is megközelíthető (pl. strandon vagy nyitott úszómedencénél). A lábmosó átfolyó rendszerű legyen (óránként legalább kétszeres vízcserével), és a víz tartalmazzon fertőtlenítőszert, amely vízforgatással is biztosítható. 6. Gyógyászati szolgáltatást is nyújtó közfürdőhöz vagy közfürdő-részleghez tartozó fürdőmedencéket, kezelőhelyiségeket és az ezekhez rendelt kiszolgáló helyiségeket az építési előírások betartásával úgy kell kialakítani, hogy közöttük a közegészségügyi előírások betartását szolgáló, a betegellátás rendjéhez igazodó optimális kapcsolat legyen, és egy funkcionális egységet képezzenek. 168
7. A vízellátó vagy a vízforgató rendszer önműködő vagy gépi erővel működtetett zárószerkezeteinél üzemzavar esetére gondoskodni kell a kézi elzárhatóságról. II. A közfürdő vízminősége 1. A közfürdő üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a közös víztér ne váljon fertőzés terjesztőjévé, a víz sem mikrobiológiai szennyezettsége, sem kémiai összetétele révén ne okozzon egészségkárosodást. A víz nem tartalmazhat bőrt, nyálkahártyát irritáló vagy mérgező anyagokat, továbbá esztétikai szempontból nem lehet kifogásolható. 2. A mesterséges közfürdő vize minőségének - bakteriológiai szempontból történő biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai szerint, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásnak megfelelően kell végezni. 3. A mesterséges közfürdő tápvizének (pótvizének) minőségére az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó. Mérgező anyagok, továbbá a szennyezésjelző kémiai komponensek szempontjából a víznek ivóvíz-minőségűnek kell lennie, melyre külön jogszabály rendelkezései az irányadók. Szennyezésjelző kémiai komponensek felszíni vízből nyert víz és nem védett felszín alatti víz esetén a következők: KOlps, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, kénhidrogén. A többi paraméter esetén ettől el lehet térni, de az eltérés az 1. alpontban foglalt követelmények betartását és a fürdő üzemeltetését nem zavarhatja. 4. Amennyiben a közfürdő létesítője a 2., 3. alpontban foglalt hatályos nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi. 5. A visszaforgató rendszerű medence pótvizére hagyományos technológia esetén az ME-10204 számú műszaki előírások, a hagyományostól eltérő technológi esetén az 1-2. alpontokban foglalt előírások vonatkoznak. Vitás esetben a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv állásfoglalása irányadó. 6. Ha a mesterséges közfürdő táplálására bányavíz vagy ipari hulladékvíz szolgál, a víz minőségére a 3-5. alpontokban foglalt előírások vonatkoznak, azzal, hogy a vizet szükség szerint tisztítani és fertőtleníteni kell. Ha ipari hulladék- vagy kútvíz szolgál a táplálásra, a víz előzetes fertőtlenítése mellőzhető, amennyiben a vizet szolgáltató kút védőterülete a III. pontban előírtaknak és a víz minősége az 1-2. és 4-5. alpontokban foglaltaknak kezelés nélkül megfelel, továbbá a víz a kútból vagy vízvezetéki csatlakozástól a fürdőig zárt rendszerben halad. 4.1.2. Fürdők minősítési kritériumai A Magyar Fürdőszövetség kialakította a fürdők védjegy minősítés- és követelményrendszerét, amely 1-5 csillag besorolás megszerzéséhez határozza meg – az elsősorban tárgyi feltételekre vonatkozó – paramétereket. Emellett néhány értékelési szempont kiterjed a szolgáltatások, választékára, színvonalára és a humán felkészültségi, szakképzettségi követelményekre is. 169
A Szövetség a következő típusú fürdők számára alkotta meg a minősítési rendszert: - gyógyfürdő (A minősítés hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek körére terjed ki, amelyek a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet 1. §.(1) bekezdése szerinti feltételnek együttesen eleget tesznek ((i) természetes gyógytényező felhasználásával egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytatnak, (ii) gyógyfürdőt létesítenek, tartanak fenn, vagy üzemeltetnek). - uszoda (A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek megfelel valamint az illetékes ÁNTSZ által vízminőségre minősített uszodalétesítmény, ahol rendelkezésre áll üzemel uszoda és strandmedence a működést biztosító fedett építményekkel). - élményfürdő (A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek megfelelvalamint az illetékes ÁNTSZ által vízminőségre minősített élményfürdő, ahol a rendelkezésre álló üzemelő medencék száma minimálisan 3 darab a működtetést biztosító fedett létesítményekkel). - strandfürdő (A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek valamint a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendeletnek megfelelő fürdőzésre alkalmas - az illetékes ÁNTSZ által vízminőségre minősített – mesterséges vízfelülettel rendelkező fürdőhely, amely úszásra, fürdőzésre alkalmas. Mesterséges strandfürdők esetében legalább két funkciót biztosító medencék rendelkezésre állnak). - wellness (medical wellness) fürdő (A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendeletnek megfelelően működik, valamint az illetékes ÁNTSZ által vízminőségre minősített wellness fürdő rendelkezik a működtetést biztosító fedett létesítményekkel). A minősítés tárgyi feltételei elsősorban a fenn említett 37/1996 NM rendeletben megszabottakra vonatkoznak, jelentős eltérés, többletfeltétel meg került meghatározásra. A Magyar Fürdőszövetség honlapjáról (http://www.furdoszovetseg.hu/hirek.php) az egyes fürdőtípusok minősítési szempontrendszerét tartalmazó értékelési táblázat letölthető. 4.2. Spa létesítmények létrehozásának folyamata – az ötlettől a kész épületig A fejlesztési igény megjelenésétől kezdve a következő lépések szükségesek a megalapozott és jól szervezett beruházás véghezviteléhez: 1. A beruházás koncepciójának megszületése A koncepció írásba foglalása (az ötlet vázlatos leírása, főbb paraméterek meghatározása) A koncepció megvalósításához támogatók keresése (a koncepció és a vállalakozás üzleti terve alapján összeállított kiadvány segít a beruházók megnyerésében) A szakmai gárda összeállítása a további tervezési folyamathoz (a szükséges szakemberek kiválasztása projekt megtervezéséhez) 2. A beruházás megvalósítási helyszínének kiválasztása Természeti erőforrások (gyógyszálloda esetében a szükséges természeti gyógytényező megléte) Könnyű megközelíthetőség Parkolási lehetőség biztosítása 3. Piackutatás 170
4.
5. 6.
7.
8.
9.
Íróasztal mellőli kutatás (szekunder adatok, telefonos megkérdezés, Internet) Helyszíni primer kutatás Megvalósíthatósági tanulmány készítése Üzleti terv aktualizálása, kiegészítése A projekt kidolgozásához a szakmai csapat összeállítása (a szükséges szakemberek kiválasztása a projekt sikeres kivitelezése érdekében) A csapatnak a következő tagokat mindenképpen magába kell foglalnia: A tulajdonos képviselője Építészteam Belsőépítészek Mérnökök (építő, gépész, villamossági, spa ée wellness gépészeti, hírközlési és kihangosítási) Grafikusok Egyéb speciális tanácsadók A projekt ütemtervének kidolgozása (részletes munkafolyamati és erőforrásterv készítése) A belső kialakítás megtervezése és a beruházás részletes terveinek elkészítése (szerződések előkészítése, mérföldkövek meghatározása, fizetési ütemezés és cash flow menedzsment) Helyiségkapcsolatok tervezése: A spa élmény útja (3 „R”): 1. Retail imprinting: termékek ismertetője, leírása, a vendég tájékoztatása, 2. Relaxation: nemenként elkülönített és koedukált pihenők kialakítása, 3. Refreshment: a vendégek folyadékellátásának biztosítása és könnyű ételek kínálása. A spa 3 fő területe: frontvonalbeli kiszolgálóegységek, háttér kiszolgálóegységek, egyedi, a spa jellegét adó helyiségek. Építési engedélyeztetés és kivitelezés (a szakhatósági engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdése valamint a kész épület jegyzőkönyvben rögzített átadásaátvétele) A használatbavételi engedély (műszaki átadás-átvétel) birtokában, a nyitást megelőző 12-6 hónapban végzendő feladatok: Költségvetés készítése, számlanyitás Szakhatóságok engedélyei és működési engedély iránti kérelem benyújtása Munkaerő-toborzás, kiválasztás, betanítás Munkaruhák beszerzése Fogyóeszközök, alapanyagok beszerzése Egyéb berendezések, gépek beszerzése és beüzemelése (pl. hajszárítók) Irodaszerek beszerzése Házon belüli szabályzatok elkészítése (pl. dohányzás, tűzvédelem, stb.) Dolgozói munkaelőírások, munkaköri leírások elkészítése Árak kialakítása, bevezető marketingakciók lefolytatása Szolgáltatási szerződések megkötése (külső szolgáltatók, bedolgozók, stb.) A működési engedély megkérése
4.2.1. Egy városi spa jellemző fő egységei A szolgáltató létesítmények frontvonalbeli területei a szolgáltatási folyamat helyszínei, itt a kiszolgáló személyzet és a vendégek kapcsolatba kerülnek egymással, a napi tevékenység a vendégek szeme előtt zajlik. A háttértevékenységek esetében a folyamatok a látogatók 171
számára láthatatlanok, ezek segítik a napi munkavégzés gördülékenységét, a fennakadásoktól mentes szervezését, megvalósítását.
172
Frontvonalbeli kiszolgálóegységek • Spa recepciós pult • Spa vendégfogadási terület • Spa butikterület és értékesítőtér • Spa teázó • Férfi és női fodrászat, kozmetika Háttér kiszolgálóegységek • Spa adminisztrációs iroda • Spa butik raktár • Spa teázó előkészítő-helyiség és raktár Öltözői száraz területek • Öltözőszekrények • Tükrök, hajszárítók, toalett, vendégváró Öltözői vizes területek • Tusoló melletti rakodórekeszek • Tükrök, hajszárítók, toalett, vendégváró Hő- és víz nyújtotta élmények • Nedves gőz • Száraz gőz • Élénkítő, frissítő medence • Aromafürdő • Általános fürdő és pihenőterek • Medencetéri toalett, pipereszoba Spa kezelések helyiségei • Általános kezelőszobák, fülkék • Párok számára nyújtott kezelések szobái • VIP kezelőszobák (de lux kezelések) Hidroterápiás kezelőszobák Manikűr, pedikűr helyiségei Masszázsszobák Iszapkezelések helyiségei Általános frontvonalbeli szolgáltató területek • Relaxációs területek, pihenők • Elsősegélynyújtó helyiség Háttér kiszolgálóhelyiségek • Spa raktár és előkészítő helyiségek • Kezelések alapanyagainak raktárhelyiségei • Személyzeti öltözők, étkezők • Személyzeti társalgó, különterem • Tiszta ruha és -textília raktár • Szennyes ruha és -textília raktár • Adminisztráció helyiségei • Vezetői irodák
• Épület- és vízgépészeti helyiségek 4.3. A fürdők tárgyi feltételei 4.3.1. A fürdőmedencék csoportosítása A medencék funkciójuk szerint az alábbi főbb csoportokra oszthatók: – sportcélú medencék, – strandolásra és fürdőzésre szolgáló medencék, – gyógy- és terápiás medencék, – magánmedencék. A magánmedencék kivételével az összes medencecsoport a közösségi fürdők fogalomkörébe tartozik. 4.3.1.1. Sportcélú medencék Úszó- és versenymedencék Ezek a medencék elsősorban a sportolás és a versenyzés igényeinek és céljainak megfelelően vannak kialakítva. Ilyen medencék tervezésénél be kell tartani a vonatkozó előírásokat és szabványokat. Értékelhető eredményű versenyeket (úszó-, ugróverseny, vízilabda-mérkőzés) csak a szabványokban meghatározott méretű és hitelesített medencékben lehet rendezni. Az úszómedencék szabványos méreteit a 8. ábra tartalmazza. A vízilabda-mérkőzések megrendezésére alkalmas legkisebb medenceméret: 21,0×33,33 m, a vízmélység: 2,0–2,2 m. A medencevíz hőmérséklete: 23–27 °C.
8. ábra: Úszó -, versenymedencék méretei Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Az ugrómedence alaprajzi méreteit az alkalmazott ugróberendezések fajtájától és számától függően kell meghatározni, a vonatkozó szabvány szerint. A medence mélysége az ugróberendezés magasságától és az ugrófelület kialakításától függ (9. táblázat). A medencevíz hőmérséklete: 28–30 °C.
173
Ugrószint magassága a vízszint felett (m) Ugrófelület Vízmélység (m) rugalmas fix 1,0 x – 3,4–3,8 3,0 x – 3,8–4,0 5,0 – x 3,8–4,0 7,5 – x 4,1–4,5 10,0 – x 4,5–5,0 9. táblázat: Ugrómedencék adatai Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A tanmedence az iskolai vagy sportlétesítményekben, úszóoktatás céljából létesített medence. A nagyméretű tanmedencék korlátozott mértékben lakossági szolgáltatásra is igénybe vehetők. Az „A” fokozatú tanmedence kisebb létesítmények és iskolák igényeit elégítik ki, a „B” fokozatú 16, 24, 32 tantermes iskolákhoz alkalmazható, a „C” fokozatú tanmedence pedig egy 32 tantermes iskola és egy lakókörzet számára szolgáló nagyságrend. A tanmedencék szabványos méreteit a 9. ábra tartalmazza. A medencevíz hőmérséklete: 30–32 °C.
9. ábra: Tanmedencék méretei Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A lazító medence alaprajzi mérete és formája a befogadóképességtől függően szabadon választható. Vízmélység min. 0,8 m, max. 1,0 m. A medence egy részét ülőfelülettel kell ellátni. A medencevíz hőmérséklete: 36–38 °C. Többcélú medence. Ebben az esetben arról van szó, hogy egy medence kettő vagy több funkciót lát el, pl.: úszó-, ugró-, tanmedence, esetleg fürdőmedence. Ilyenkor a medence alaprajzi méreteit és a vízmélységet a vonatkozó előírások figyelembevételével kell meghatározni. A többcélú medencéket a minél kombinatívabb felhasználás érdekében el lehet látni emelhető válaszfallal vagy emelhető medencefenékkel. Az emelhető válaszfallal a medencét kettő vagy több részre lehet osztani. Így lehetőség van arra, hogy egy medencében egyszerre többféle tevékenységet lehessen folytatni. Az emelhető medencefenékkel megoldható, hogy ugyanazt a medencét egyszer versenyszerű úszásra, másszor (a fenék 174
felemelésével) úszásoktatásra lehessen használni. Ilyen medencék hidraulikájának tervezésénél ügyelni kell arra, hogy az emelhető válaszfal, illetve medencefenék egyetlen üzemi helyzetében, a víztérfogatban se keletkezzenek pangó terek. Az emelhető medencefal és medencefenék mozgatása történhet hidraulikával, mechanikus emelőszerkezettel vagy – ritkábban – feltölthető légtartályokkal. Az úszásoktatásra alkalmas vízmélység beállításának másik módszere a vízszint süllyesztése. Ebben az esetben a vízelvétel nem a felső körbukó vályún keresztültörténik, hanem a megfelelő vízmélységet biztosító magasságban kialakított, medencefalba épített vályúval. Az ilyen medencénél, ha a vízszintet gyakran kívánják változtatni, a vízszint süllyesztésénél a vizet nem a csatornába, hanem az erre a célra méretezett kiegyenlítő-tartályba kell engedni. Vízszintemelésnél a süllyesztett vízelvétel vízelvezető gyűjtőcsövébe épített szerelvényeket zárni kell, és a forgatószivattyú a kiegyenlítő-tartályból feltölti a medencét. Strandolásra és fürdésre szolgáló medencék A medencék vízfelülete a tervezett befogadóképességtől függ, alaprajzi formája szabadon választható. Célszerű fantáziadús formákat kialakítani szigetekkel, lagúnákkal, öblözetekkel és a már ismertetett élményberendezésekkel. A legkellemesebb vízmélység 0,7 és 1,25 m között van. A vízhőmérséklet 25–32 °C között a legkedvezőbb. Ide sorolható még a hullámmedence, mely általában téglalap alaprajzú és a hullámgép felé erőteljesen lejt, itt a vízmélység 3–4 m. Gyermek-, lubickoló-, pancsolómedence A medencék vízfelülete a tervezett befogadóképességtől függ, alaprajzi formája szabadon választható. Az előírt vízmélység legalább 0,2 m, legfeljebb 0,5 m. A medencevíz hőmérséklete 30–32 °C. A medence minden oldalról megközelíthető legyen, csúszda a medencéhez nem tervezhető. Melegvizes ülőmedence Kialakítása, vízmélysége és vízhőmérséklete megegyezik a lazítómedencéével. Az ülőfelületek nagyságát azonban úgy kell meghatározni, hogy maximális terhelés esetén is maradjon szabad ülőfelület. Gyógy- és terápiás medencék Ezeknek a medencéknek a tervezésénél mindig konzultálni kell az orvostechnológussal. A medence nagyságát, alaprajzi méreteit, vízmélységét úgy kell kialakítani, hogy azok a gyógyítási igényeknek megfeleljenek. Szükség esetén a medencéket el kell látni a mozgássérültek számára is alkalmas megközelítési lehetőségekkel (pl. rámpa, betegbeemelő stb.), illetve a terápiához szükséges egyéb eszközökkel (kapaszkodók, súlyfürdőkhöz függeszkedők stb.). Merülőmedence A szaunaszolgáltatás fontos része a hideg vizes merülőmedence. A medencevíz ideális hőmérséklete közel azonos a hálózati víz hőmérsékletével, kb. 15-18 °C. A medencék kialakítása megegyezik a medencék általános kialakításai elveivel, ám kisebb térfogatúak.
175
4.3.1.2. Magánmedencék A magánmedencék vízfelületeinek nagyságára, geometriai méreteire előírások nincsenek. Ezeket minden esetben az igényeknek megfelelően, a helyi adottságok figyelembevételével kell meghatározni. Sok esetben ezek a medencék szabálytalan alaprajzúak, elsősorban az esztétikai igények kielégítése következtében. Általában azonban elmondható, hogy a leggyakoribbak a téglalap alaprajzú medencék. Hosszúságuk 6–16 m, szélességük 4–8 m között változik. A magánmedencék is felszerelhetők az ismertetett élményberendezésekkel. A magánmedencéknél használatos legkedveltebb élményberendezések az ellenáramú úszógép, a masszázsfal és a víz alatti világítás. 4.3.2. A medencék anyagai Csempézett betonmedence A vasbeton szerkezettel tetszőleges alakú és vízmélységű medence alakítható ki. A vízzárást a betonfalnak kell biztosítania. Hagyományos, bevált szerkezet, hosszú élettartamú, könnyen tisztítható. Egyedei tervezést igényel. Fóliázott betonmedence A vasbeton szerkezettel tetszőleges alakú és vízmélységű medence alakítható ki. A betétfólia beszabásával kapcsolatosan felmerülő problémák miatt általában csak szabályos téglalap alakú medencék készülnek. A vízzárást ennél a kivitelnél a fólia biztosítja, a betonfal csak tartószerkezet. Viszonylag olcsó megoldás, azonban a fóliát az elöregedés mértékétől függően (beltéri vagy kültéri medence) időnként cserélni kell. Műanyag medence A műanyag héjmedence a magánmedencék kategóriájában nagyon elterjedt medencetípus. Gyorsan telepíthető, esztétikus, beltéri használat esetén hosszú élettartamú. (Kültéri használat esetén védeni kell az UV-sugárzástól) Mivel a medence a vízterheléssel szemben nem öntartó, betonalapra helyezés után sovány betonnál körül kell önteni. Fémmedence Fémből készülnek közösségi és magánmedencék is. A közösségi medencék anyaga lehet alumínium vagy korrózióálló acél. Az alumínium olcsóbb, de kevésbé esztétikus és érzékeny a vegyi hatásokra. A korrózióálló acél drága, de tartós, hazánkban nem terjedt el. A gazdaságilag fejlett országokban főleg kisebb közösségi létesítményeknél alkalmazzák. A magán fémmedencék elsősorban acéllemezből készülnek. A tartószerkezet a medence alakjától és beépítési módjától függően vagy fémpalást, vagy külön kivitelezett tartófal. A fémmedencék leginkább kör vagy ún. nyolcas alakúak. Nem süllyesztett kivitelben történő telepítés esetén alacsony áruk és gyors megvalósíthatóságuk miatt kedveltek. A medence vízzárását fóliabélés biztosítja. 4.3.3. Élményelemek a fürdőkben Az elmúlt évtized jelentős átalakulást hozott a hazai fürdők életében. Egyrészről a törvényi előírások (pl. 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet), másrészről a látogatói igények és elvárások kényszerítették a fürdőket arra, hogy a felújítások, rekonstrukciók során zolgáltatás176
bővítés eredményeként élményelemekkel bővítsék a hagyományos fürdőinfrastruktúrát. A termál- és strandfürdőkön ma már elmaradhatatlan medencekellékek a vízi attraktivitások, de az aquaparkok és az élményfürdők éppen erre a tematikára jöttek létre, céljuk a vízi szórakozás feltételeinek nyújtása kicsiknek és nagyoknak. Míg az aquaparkok esetében a domináns élményelem a csúszda, addig az élményfürdőkben számos más élményelemmel is találkozni, pl. pezsgőfürdő, szökőkút, vízesés, fény- és hanghatások, stb. A következő pontokban ezeket az elemeket vesszük számba. 4.3.3.1. Jellemző vízi attrakciók Vízköpők, vízágyúk, dögönyözők A legelterjedtebb vízi attrakciók. Kivitelezésük egyszerű és viszonylag alacsony energiaigénnyel üzemeltethetők. A berendezés egy szálfogóval ellátott nyomásfokozó szivattyúból áll, amely a medencéből felszívott vizet egy korrózióálló acélcsőből készült ívelt vízköpő fejen keresztül visszanyomja a medencébe. A fúvókák kialakításától és a szivattyú teljesítményétől függően számos vízsugár-változat valósítható meg. A vízsugár a testen masszírozó hatást fejt ki. A nyakzuhany egy speciális vízköpő, amely magassága és víznyomása úgy kerül kialakításra, hogy kifejezetten a nyak- és vállizomzat masszírozására legyen alkalmas.
4. kép: Nyakzuhany Forrás: http://www.szeusz.eu/?page=elmenyelemek_nyakzuhanyok_rozsdamentes_acelbol_viz, letöltés ideje: 2011. 08. 24.
Vízi gomba, vízi esernyő, vízi sün, szökőkút Működési elvük és gépészeti kialakításuk megegyezik a vízköpőkével, de fejük egy gombát vagy lyuggatott gombát formáz. A nyomásfokozott víz a vízi gomba esetében a gomba legmagasabb pontján ömlik ki a domborúra kiképzett héjfelületre, amelyről a lefolyva vízpalástot képez. A vízi esernyőnél a nyomásfokozott víz az állócsőből nem szabadon ömlik ki, hanem egy domborított ütközőlapon irányt változtatva vízfátyolként esernyőformát képezve hull alá. A vízi sün esetében a megtápláló vezeték egy sűrűn perforált, sün formájú ovális fejbe nyomja a vizet, ahonnan a lyukakon keresztül a tér minden irányába vízsugarak lövellnek szét. A szökőkútban a kilövellt vízsugár mérete a nyomásfokozó szivattyútól és a fúvókától függ.
177
5. kép: Vízi sün Forrás: http://www.szeusz.eu/?page=elmenyelem_vizgomba_rozsdamentes_acelbol, letöltés ideje: 2011. 08. 24.
Vízsugarak, vízi ívek A medence széléről a víztér felé irányítva lövellik a vizet. A vízsugarak ívelése, áramlási sebessége a fúvókák méretétől és kialakításától függ, tetszőleges formák hozhatók létre. A vízsugarak programozható vezérléssel megszaggathatók vagy ütemessé tehetők. Buzgár A buzgár a medence fenéklemezébe épített, víz alatti többfúvókás szökőkút. A medencefenékről feltörő intenzív vízáramlás a felszínből kidomborodó fodrozódó vízmozgást okoz, amely pezsgése levegő hozzákeverésével fokozható. Már a látványa is kellemes, de igazi élményt a víz masszírozó hatása nyújt. A feltörő áramlásra rá is lehet feküdni, s lebegve a test egyensúlyozva felette tartható. Masszázsfal A masszázsfal – nevének megfelelően – a medencefalba épített több masszírozó befúvóból áll. A masszírozó helyek száma 2-6, minden masszírozó helyhez egy-egy fúvóka tartozik. A fúvóka lehet egy- vagy többfuratú, s hasonlóan a buzgárhoz, az élmény itt is fokozható levegő hozzáadásával. A medencefal kialakításához 1,35 méteres vízmélység a megfelelő. A befúvófejeket egymástól egy méter távolságra helyezik el különböző magasságokba, így a fúvókák a test különböző részeit tudják masszírozni. Barlang vízesés A víz természetes előfordulását utánzó élményelem. A barlangkialakítású élményelem záró része. A barlang belsejében több fürdőző tartózkodására alkalmas víztér kerül kialakításra, melybe akár padok elhelyezése is lehetséges. Az egyenletes vízfüggöny létrehozásához az szükséges, hogy a nyílás fölé emelt víz egy duzzasztott vályút tápláljon meg, ahonnan gondosan kialakított bukóélen keresztül ömlik át a víz, egyenletes függönyszerű rajzolatot alkotva. Vízesések, vízfüggönyök A vízesések, vízfüggönyök elsősorban belsőépítészeti hatáselemként veendők figyelembe. Gyakran hang- és fényjátékkal kiegészülve generálnak élményt, vagy pihentetnek, vagy akár élénkítő hatással is bírhatnak. A vízfüggöny önálló látványosság is lehet a fürdőtéren belül, gyakran nincs közvetlen kapcsolata az élménymedencével. Ellenáramoltató Az ellenáramoltató vagy úszógép a helyben úszást teszi lehetővé. A fürdőzőnek olyan érzése van, mintha egy erős sodrású folyóban úszna szemben az árral. Az intenzív áramlást a medencében egy nyomásfokozó szivattyúval lehet biztosítani. A szivattyú a medencevízből szív be és a medence falába épített egy, vagy két fúvókán keresztül nagy sebességgel a 178
medencébe nyom be vizet. Az áramlási sebesség 0,25-1,0 m/s között lehet (ezt a fúvókától 2 méterre kell érteni). Sodrófolyosó A sodrófolyosó a medence részeként, általában medenceszigettel kombinálva, valamilyen ív vagy koncentrikus kör formájában kerül kialakításra. Ritkán egyenes nyomvonallal is létesül. A sodrófolyosó egy csatorna, amelyben a nyomásfokozó szivattyú intenzív vízáramlást kelt. A vízfolyosó befúvói a külső ív falszerkezetébe, közel érintőlegesen vannak beépítve, egymástól eltolva, több szinten, hogy a víztömeg teljes keresztmetszetét mozgásba tudják hozni. Egyenes nyomvonalú medence estében fúvókák elhelyezése mindkét medenceoldalra szükségszerű. A fúvókák minimális mennyisége a folyosó hosszától függ, de 5-6 fúvóka minimálisan szokásos. A sodrófolyosó szélessége 2-2,5, mélysége 1,2-1,35 méter. Pezsgőlap, pezsgőágy A levegő befúvása a vízbe a pezsgőfürdő (whirpool) effektust váltja ki. A vízbe vezetett levegőnek nagyon kellemes élettani hatása van, masszírozó érzetet kelt. A 3-4 mm átmérőjű lyukakon bevezetett 0,2-0,25 bar nyomású levegőbuborékok a vízben felfelé áramolva egyre kisebb hidrosztatikai nyomással találkoznak, és így a levegőbuborékok egyre jobban kitágulnak és növekednek. Ez a fizikai jelenség váltja ki a nagyon kedvező masszírozó hatást. A medencébe a fúvókák beépítése a medence fenéklemezébe, ülőpadba és fekvőágyba történhet.
6. kép: Pezsgőágy élményelem Forrás: http://www.szeusz.eu/?page=levego_befuvasos_pezsgoagy_elmenyelem, letöltés ideje: 2011. 08. 24.
Fény- és hanghatás A fény- és hanghatások fokozzák a vízi élményelemek keltette érzetet, pihentető, relaxáló vagy frissítőek, üdítőek is lehetnek. A medence használóinak igényeihez alakítható, így külön-külön élményszigetek alakíthatók ki a medencetérben vagy akár egy nagyobb medencén belül is. 4.3.3.2. Vízi csúszdák A vízi csúszdák lehetséges típusai a szintkülönbség áthidalásából fakadó fizikai jellemzőjük szerint: 1. típus: egyenes egypályás csúszda. A rajtszint és a medence vízszintje közötti különbség nem több mint 3 méter, az átlagos lejtés maximum 7%. Minimális vízmennyisége 30 l/perc. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága 4 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1-1 méter oldalanként. 2. típus: egyenes egypályás csúszda. A rajtszint és a medence vízszintje közötti különbség nem több mint 3 méter, az átlagos lejtés az érkező szakasz kivételével 11 és 18% között van. Minimális vízmennyisége 40 l/perc. A 179
3.
4.
5.
6.
csobbanófelület ajánlott hosszúsága 4 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1-1 méter oldalanként. típus: egypályás csúszda magasságkorlátozás nélkül. Az átlagos lejtés az érkező szakasz kivételével maximum 13%, az átlagos csúszási sebesség 5 m/s, maximális csúszási sebesség 7 m/s. Minimális vízmennyisége 1000 l/perc. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága 6 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1,5-1,5 méter oldalanként. típus: egypályás csúszda magasságkorlátozás nélkül. Az átlagos lejtés az érkező szakasz kivételével 13 és 20% között van, az átlagos csúszási sebesség 5 m/s, maximális csúszási sebesség 14 m/s. Minimális vízmennyisége 1000 l/perc. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága 8 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1,5-1,5 méter oldalanként. típus: egypályás nagy sebességű csúszda. A lejtés az érkező szakasz kivételével legalább 20%, a maximális csúszási sebesség 14 m/s. Minimális vízmennyisége 1000 l/perc. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága 8 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1,5-1,5 méter oldalanként. típus: többpályás csúszda párhuzamos nyomvonalvezetéssel az egyenes és íves szakaszokat is beleértve. Az átlagos csúszási sebesség 8 m/s, a maximális csúszási sebesség 14 m/s. Minimális vízmennyisége 300 l/perc pályánként. Amennyiben a pálya szélesebb, mint 1800 mm, a vízmennyiséget arányosan növelni kell. A csobbanófelület ajánlott hosszúsága 6 méter, szélessége a csúszdaszélesség plusz 1,5-1,5 méter oldalanként. Több csúszdapálya egymás mellett érkezése esetén a két csúszda között min. 2 méter távolságot szükséges hagyni és a csobbanófelületeket lágy függesztésű úszó elválasztó kötéllel kell elszeparálni.
A csobbanómedence vízmélysége is szabályozott, ennek nagysága a csúszda esésétől függ. A víz mélységét a csúszda végétől a csúszás irányában 2 méter távolságra kell mérni. 0-200 mm esés magasság esetében 1000 mm (min. 800, max. 1200 mm), 200-600 mm esés magasság esetében min. 1300 mm mélységgel kell számolni. Abban az esetben, ha a csúszda természetes víz mellé van telepítve, a csobbanófelületet és a vízmélységet szintén biztosítani kell. Az előbbiekben ismertetett fizikai jellemzőkkel kialakított vízi csúszdákat változó méretekben és kivitelben gyártják, és különböző elnevezésekkel látják el, ami általában utal a csúszda élményhatására is. Nyitott toronycsúszda Nyitott vályúcsúszda, kb. 12 méter magasságban elhelyezett indítószinttel, amely általában több csúszda indítására is alkalmas. A csúszdák lejtése és vonalvezetése változó, így különböző igények kielégítésére alkalmas, általánosan használt, elterjedt és kedvelt megoldás. Alagút toronycsúszda Az előbbihez hasonló, de a csúszdapálya zárt, alagútszerű. Ezen csúszdáknál az élményhatás fokozására további hang- és fényeffektusokat, extra vízbefúvást, stb. alkalmaznak. A black hole csúszda esetében a csúszdaalagút fekete színű, így a külvilág hatásai teljes egészében kizárhatók. Kamikaze csúszda Nagyesésű, gyors csúszdák megnevezése, lehet nyitott és zárt kivitelű is. Elsősorban az izgalmat, kihívást kereső vendégek számára ajánlják. 180
Anakonda csúszda Hosszú, változó esésű, zárt csúszda. A hosszú ideig tartó lecsúszás igazi élmény a fürdőzőnek. Két-három anakonda csúszdából fonott, kalácsszerűen összetekert spirálcsúszda-együttest is gyakran találni a hazai aquaparkokban és élményfürdőkben. Családi csúszda Kisebb lejtésű nyitott csúszdák, széles, lapos vályúkialakítással és hullámvonalat képező fenékkel. Egymás mellett kézen fogva több személy is lecsúszhat segédeszközzel (pl. gumitömlő) vagy anélkül. Családok együttes szórakozására kiválóan alkalmas. Gyermekcsúszda A gyermekmedencék kedvelt kiegészítője, sokszor állat- vagy mesefigurákból megformálva. Kis lejtésű, 3 méter alatti csúszdatípus. Vadvíz csatorna (őrült folyó) A vízi csúszdáknál nagyobb méretű, műanyagból vagy műgyanta simítású vasbetonból készült csatorna, amelyben kb. 15-20 cm vízréteg áramlik és ez nagy sebességgel magával sodorja a fürdőző személyt. Némelyik csatornában öblök fékezik az áramlást. a kialakítástól függően a csatornában segédeszköz nélkül vagy segédeszközzel (pl. felfújható csónak) lehet lecsúszni. Különleges csúszdák A hurok és katlancsúszdák a centrifugális erőt használják fel a fürdőzők élménygenerálására. A hurok csúszdánál egy intenzív nagylejtésű csúszdaszakaszt egy függőleges hurok, majd egy fékező szakasz követ. A nagylejtésű csúszószakaszon a fürdőző 3-4 G-re gyorsul, így a centrifugális erő a hurok teljes ívén a csúszófelületre szorítja. A katlancsúszda esetében egy nagylejtésű csúszószakasz tangenciálisan csatlakozik egy lefelé szűkülő, kúpalakú katlanhoz. Ennek alján egy kb. 2 méter széles nyílás van, amely egy csobbanómedencéhez vezet. A centrifugális erő hatására, a katlan falára tapadva a fürdőző több kört is megtesz, míg a sebesség csökkenése következtében az erő lecsökken és a fürdőző a medencébe érkezik. A vízi csúszdák általában üvegszálas poliészterből, csúszófelületükön akril bevonattal készülnek, de gyártanak rozsdamentes kivitelben is, amelyek ára azonban jelentősen magasabb. A csúszdákat általában főtartó oszlopokra szerelt, állítható konzolok tartják, a csúszda pályatestet a konzolokhoz kengyelekkel rögzítik. A csúszda telepítésétől függően eltérő a megközelíthetőségük is. A szabadon álló toronycsúszdákat acélszerkezetű lépcsőről, az épületből indulóakat pedig jellemzően épületben kialakított lépcsőzettel lehet megközelíteni. A domboldalra telepített csúszdák esetében a lépcsőt vagy rámpát a domboldalon alakítják ki. A csúszdák balesetmentes üzemvitelét automatikus biztonsági rendszer figyeli, biztosítva, hogy 2 lecsúszás között ne fordulhasson elő utolérés illetve a csobbanómedencét a fürdőző el tudja hagyni a következő fürdőző érkezéséig. A csúszdákba idő- és sebességmérő berendezések is beépíthetőek, valamint a csúszda ellátható élményfokozó fény- és hanghatást biztosító berendezésekkel.
181
4.3.3.3. Hullámmedencék Noha a hullámmedence elmaradhatatlan élményeleme az aquaparkoknak és élményfürdőknek, mégsem tekinthető újszerű találmánynak. A Gellért Fürdőben 1927-ben épült hullámmedence, amelyet a látogatók a mai napig élvezhetnek. A hullámkeltést tekintve három alapelvet lehet elkülöníteni: (1) mechanikus, (2) pneumatikus és (3) árasztásos hullámkeltést. Mindhárom esetben gépészeti berendezések segítségével, energia-bevitel hatására jön létre a hullámzás. Korábban a kiszorításos elven működő mechanikus hullámkeltés volt az a megoldás, amelyek segítségével élvezni lehetett a tengeri élményt a medencékben, a technikai fejlődés kapcsán azonban napjainkban más eljárások is széles körben elterjedtek. Mechanikus hullámkeltés A mechanikus hullámkeltés egyik módja a térfogat-kiszorítás elvén alapul, nagyon hasonlóan a dugattyús szivattyúk működéséhez. A medence melletti aknában elhelyezett forgattyús hajtómű dugattyúja alá a medencevíz beáramlik és a lefelé mozgatott dugattyú a víztömeget visszanyomja a medencébe. Ezen periodikus mozgás lengésbe hozza a medencevizet és az aknatérfogat valamint a dugattyú lökethosszának függvényében különböző nagyságú hullámokat gerjeszt. Egy 550-600 négyzetméteres medencéhez tartozó dugattyús hullámkeltő gép teljesítménye 45-50 kW, a hullámkeltés gyakorisága 12-15 hullám/perc. A hullámlabdával történő hullámkeltés úgy történik, hogy a medencébe helyezett hullámlabda alternáló mozgása hozza lengésbe a medence vizét. A kiszaladó hullámok a medence faláról visszaverődnek, s így hulláminterferencia alakul ki. Ennek hatására a hullámok szabálytalan alakot öltenek. A hullámlabda nem periodikus mozgást végez, hanem egy elektronikus érzékelő és szabályozó rendszer a labda mozgását szinkronba hozza a víz hullámmozgásával. Így érhető el, hogy a vízzel közölt energiaimpulzus mindig a legjobb pillanatban következzen be és ez egyben segít a kisebb áramfogyasztás elérésében is. A hullámlabda jellemzően kisebb méretű medencék (max. 400 nm) kiszolgálására alkalmas. Pneumatikus hullámkeltés A Pneumatikus hullámkeltő gép is a térfogat-kiszorítás elvén működik, az eltérés a dugattyúhatás képzéséből fakad. A forgattyús hajtómű helyett a medence melletti aknában egy nagy teljesítményű ventilátor működik, amely a medenceáttörésből a vizet visszapréseli a medencébe, hullámmozgást előidézve. Egy 500 nm-es medencéhez tartozó ventilátor teljesítménye kb. 45-50 kW. Árasztásos hullámkeltés Ennek a hullámkeltésnek az a lényege, hogy egy hatalmas víztömeg egyszerre a medence vízterébe zúdul és végigörvénylik a medencén, egy nagy tengeri hullámverés illúzióját keltve. A beáramló víztömeg a medence vizéből származik, amelyet szivattyúval emelnek egy magasban elhelyezett víztározóba, majd onnan gravitációs elven elengedik. A berendezés energiaigénye jelentős a nagy szivattyúteljesítmény-szükséglet miatt. Álló hullám A szörfözés élményének kelléke. felület, amely egy szörfözéshez szivattyúval nagy mennyiségű és modelljét képezi. A medencében
182
A medencefenék egy speciálisan kiképzett térben görbített ideális lefutó hullám alakját képezi le. Erre a felületre sebességű vizet fújnak, s a szétáradó víz a tengeri hullám a víz állandó mozgásban van, hiszen az elfolyó víz kerül
vissza a szivattyúba. A szörföző a medence adott pontján szinte változatlan helyzetben manőverezik, míg a víz nagy sebességgel áramlik a deszka alatt.
4.4. A spa design Az egészségturisztikai létesítmények üzemeltetése során napjainkban nagy hangsúly fektetődik a belső kialakításra, megjelenésre. A belső tér a szolgáltatásnyújtás folyamatában élménynyújtó fizikai elemként veendő figyelembe, így a tervezéskor már konkrét szempontként jelenik meg annak kérdése, hogy minek „jegyében” kerüljön kialakításra. A vendégek számára történő élménynyújtás gyakran valamely nép fürdőkultúráján alapul, de egyéb tematikus jegyek (pl. természeti, népi) is alakíthatják a spa design-ját. Időről időre új trendek jelennek meg a spa egységek kialakításával kapcsolatban, amelyek követése egyrészről vonzó, érdekes, figyelemfelkeltő hatást eredményezhet a látogatók számára, így a szolgáltatás keresetté válik a piacon, másrészt azonban szem előtt kell tartani a „trendiség” elavulását, divatvesztését, amely átalakítást, átépítést tesz majd szükségszerűvé. A létesítmények ez okból számos esetben konzervatív, középutas megoldást alkalmazva néhány elem megvalósítását, beépítését vállalják csak az átfogó tervezési/kialakítási koncepció helyett, így találkozhatunk hagyományos vidéki termálstrandokon elefántot formázó gyermekcsúszdával az elavult medencében vagy uszodában Kneipp-gyaloglóval. Ilyenkor gyakran nemhogy javulna a fürdő gazdálkodása az új élményelem beépítésével megnövekedett vendégszám miatt, hanem a romlik a beruházás és annak kihasználatlansága végett (az új termékelem nem illik a meglévő szolgáltatás-kínálatba vagy olyan célcsoport igényét elégíti ki, amely nincs jelen a látogatói körben.). Napjaink irányadó spa design trendjei az alábbiak: természetközeli elhelyezkedés, természeti élményelem megléte az épített környezet és a természet összeérése, egybefonódása természetes alapanyagok, építőanyagok használata keleti filozófia, feng shui alkalmazása a tervezésnél a teljes relaxáció élményének biztosítása A szolgáltatási környezet illetve kör kialakításánál gyakran merítenek ihletet valamely nép fürdőkultúrájából. A következőkben a legismertebb és leggyakrabban felhasznált jellemzők kerültek csokorba gyűjtésre. 4.4.1. Japán onsen és ofuro A japán nyelven az onsen természetes forrást és az aköré épült fürdőt, fürdési lehetőséget jelöli, az ofuro pedig a speciális japán fürdőkádat jelenti. A férfiak és nők külön bejáratokon léphetnek be a fürdőbe. A ruhákat az öltözőkben kell levenni és polcokra vagy kosarakba kell helyezni azokat. A fürdő területére csak szappan és törülköző vihető be, viszont a meleg vizes medencébe szappant szigorúan tilos bevinni. A fürdőzőnek előzőleg szappannal alaposan le kell mosakodni a fürdő előterében, majd már tisztán léphet be a közös medencébe illetve medencetérbe, ahol hosszabb időt lehet tölteni.
183
A medence vize vagy fűtött, vagy természetes hőforrás lévén kb. 45°C-os. A fürdőzők meztelenül ülnek be a medencékbe és relaxálnak, beszélgetnek, vagy csak a falfestményeket szemlélik pihenésképpen.
7. kép: A japán fürdő belső megjelenése Forrás: www.spaindex.com/images, letöltés ideje: 2008. 10. 11.
A nyitott fürdők mindig szépen ápolt kerttel körülvettek, s jellemzően a berendezési tárgyak japán ciprusból készülnek (mert antibakteriális hatása és kellemes illata van). 4.4.2. Török hamam A tradicionális török fürdőkben - ilyen az ilidzsa, vagyis gyógyfürdő illetve a hamam, vagyis tisztasági fürdő –fogva szigorúan elkülönítik a nőket és a férfiakat, ezért önálló fürdőrészeket építettek, illetve felváltva látogatták ezeket a hölgyek és az urak. Felmelegített vízzel vagy forró termálvízzel fűtik a falakat és a padlót, amit időnként fellocsoltak, ez adja az 50 fokos meleget és a 100 százalékos páratartalmat, ami a török fürdők alapja. Az előcsarnokból, ahol az öltözőrészek vannak, jutunk tovább a pihenőbe, amiből maga a kupolás medence nyílik. A pihenő a társasági élet központja, amelyek még a mai napig családi és társasági életbeli hagyományok helyszínei.
8. kép: A török fürdő körkupolás medencetere Forrás: saját készítésű fotó (Izrael, Acra)
A török fürdőcsarnokban a férfirészlegben fürdőmesterek, a nők számára kialakított fürdőrészben pedig szolgálónők segédkeznek a tisztulási folyamatban. Az izzadt bőrt olívaolajos szappannal kenik be, amit kefével vagy törölközővel dörzsöltek át, leradírozva minden szennyeződést. Ezután következett az alapos átmasszírozás, majd a pihenőben a kellemes ellazulás. Ez a rituálé több órát is igénybe vesz, hiszen magába a meleg vizes medencébe többször is 10-20 percre beleereszkedtek a látogatók. 184
A 2. számú mellékletben a török fürdőkultúra szokásairól bővebben lehet olvasni. 4.4.3. Skandináv fürdők Az északi fürdőkultúrát az extremitások jellemzik, hiszen a skandináv éghajlati viszonyok is szélsőségesek. A fürdőkultúra alapját a szauna jelenti, amelyet hideg vagy jeges fürdővel felváltva alkalmaznak. A szauna helyiség jellemzően nyírfából készül, és padokat helyeznek el benne, páratartalma alacsony. A szauna eredetileg vallási ceremóniák, orvosi kezelések, közösségi programok színtere is volt.
9. kép: Az északi fürdőkultúrának a téli kültéri fürdőzés is része Forrás: http://www.spadhoward.com/picture.php, letöltés ideje: 2008. 10. 11.
A 19. században a svédmasszázs is a felfrissülést szolgáló procedúra részévé vált. A skandináv fürdők filozófiája a vérkeringés serkentésén, a mentális megtisztuláson, a stresszoldáson alapul, amelyet a forró és hideg kezelések váltakozó igénybe vételével érnek el a fürdőzők.
4.4.4. Ajurvedikus spa Az ájurvéda szelíd gyógyászati rendszer az egészség fenntartására, a testi-lelki harmónia megteremtésére, valamint a betegségek gyógyítására. Ma Indiában az ájurvéda gyógyászaton belül két iskolát különböztethetünk meg: az egyik az észak-indiai, amely nagyobb hangsúlyt fektet a gyógyszerezésre, a másik a keralai (Dél-India), amely a gyógyszeres kezelés és pancsakarma mellett nagy hangsúlyt fektet a különféle masszázskezelésekre is.
10. kép: Az ájurvéda kezelések harmonikus környezetet igényelnek Forrás: http://www.ar-tur.lv/photo/india/kerala/ajurveda_03.jpg, letöltés ideje: 2008. 10. 10.
185
Az ájurvéda nem egy technika, hanem egy komplex gyógyászati rendszer. A kezelésekhez pontosan meghatározott ájurvédikus gyógyszerek, gyógykészítmények párosulnak - csak így lehet elérni azt az eredményt, amely az ájurvéda célja. 4.4.5. A római fürdő A római fürdőkultúra napjainkban ismét virágkorát éli. Habár nem a rómaiak voltak az elsők, akik a fürdőzést legelőször alkalmazni kezdték, de a Római Birodalomban a fürdőzés már a mindennapos tevékenységek részét képezte kortól, nemtől és életkortól függetlenül. Ide nem csak ellazulni és fürdeni járt a birodalom népe, ez időben a fürdők a társadalmi élet fellegvárai voltak, egyfajta szociális központokként funkcionáltak. A fürdőlátogatók nemcsak kikapcsolódni vágytak, hanem itt vitatták meg a nap eseményeit és kapcsolatokat is építettek, akár társadalmi rangban eltérőekkel is. A római fürdők helységeinek elrendezése egységes volt, ami az egymás követő műveletek sorrendjéhez igazodott. Aki belépett a fürdőbe, először az öltözőbe ment (apodyterium), majd a következő állomás a 42-50 Celsius fokú, forró vizes helység (caldarium) volt, ahol a páratartalom akár 100%-os is lehetett és a víz hőmérséklete miatt maximum 30-40 percet tartózkodhattak a benne. A caldarium után a regeneráló és feszültségcsökkentő tulajdonsággal bíró, 37-39 Celsius fokos, közepes hőmérsékletű terem (tepidarium) következett, mely után revitalizációs célzattal használt, általában nyitott medencével ellátott hideg vizes frigidarium zárta a sort. Minden fürdőhöz ebben az időben gőzfürdő is társult (laconicum), ráadásul a jobb fürdőkben szaunák, olajozók, masszírozók, szőrtelenítők, tornaterem, könyvtár, olvasóterem és büfék is emelték a hely színvonalát. A birodalom fürdőiben is jellemező volt a nemi megkülönböztetés. A fürdőkben a nők és a férfiak külön helységekben tartózkodhattak, igaz a tornatermet közösen használhatták. A nagy thermákban viszont nem volt külön női és férfi részleg, ezért a délelőtti órákban, dupla belépődíjért a nők, délután pedig a férfiak lubickoltak. Amíg a férfiak meztelenül, addig a nők öltözékét a melltartó és a subligart képezte. A fürdőzés üdítő hatására a birodalom orvosai is felfigyeltek, megteremtve a gyógyító fürdőkultúra alapjait. A legkisebb forrásnak is testi és lelki megtisztulást tulajdonítottak, sőt mi több, az 1. században felfedezték, hogy a kéntartalmú vizek nedvességkiűző és idegműködés helyreállító hatással vannak az emberi szervezetre. A római fürdőzés nyomaira hazánk területén is találni jeleket. Miután a Római Birodalom provinciájává tette a Kárpát-medencét Pannónia néven, számos új várost alapítottak. Városaikat jellemzően olyan helyekre építették, ahol a langyos és vízzel teli források biztosítani tudták fürdőik vízellátását, mint például a mai Óbuda területére felépített Pannónia fővárosát, Aquincumot is, melynek már a neve is gyógyító víz jelenlétére utalt (aqua=víz). Mindemellett a provinciában közel 100 hőforrás volt fellelhető, ami egytől-egyig a helytartók és polgárok házait fűtötte. A római fürdőkultúra részletes bemutatása a 3. számú mellékletben olvasható. Magyarország fürdőkultúrája története a 4. számú mellékletben lévő cikkből ismerhető meg.
186
5. FÜRDŐ- ÉS USZODATECHNIKAI ISMERETEK18 A fürdőket rendeltetésük szempontjából két csoportra oszthatjuk: közfürdőkre és saját használatú fürdőkre. A közfürdők zárt területen, épített épületen belül vagy épületen kívül elhelyezett, nyilvános fürdési lehetőséget biztosító fürdőhelyek, ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehetők igénybe. A szolgáltatások jellege szerint lehetnek: – strandfürdők, – élményfürdők, – sportolásra alkalmas fürdők, – gyógyfürdők, – egészségügyi fürdők, – tisztasági fürdők. A közfürdők fogalomkörébe tartoznak még a tavakban, holtágakban, természetes vízfolyások medreiben kialakított fürdők. A közfürdők létesítését és üzemeltetési feltételeit rendeletek és műszaki előírások szabályozzák, melyek közül a legfontosabbak a következők: A kormány 121/1996. (VII. 24.) rendelete a közfürdők létesítéséről és működéséről. A népjóléti miniszter 37/1996. (X. 18.) NM rendelete a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről. Az ME–10–204: 1993 Műszaki előírás, Fürdőmedencék vízkezelése, vízvisszaforgatással. MSZ EN 15288-1:2009 Fürdők. 1. rész: A tervezés és kivitelezés biztonsági követelményei ill. MSZ EN 15288-2:2009 Fürdők. 2. rész: Az üzemeltetés biztonsági követelményei. Tehát közfürdőket csak a mindenkor érvényben lévő hatályos jogszabályok és előírások betartásával lehet létesíteni és üzemeltetni. Az üzemeltetést pedig a közfürdő fekvése szerint területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ) városi intézete ellenőrzi. Saját használatú fürdők a nyilvánosság által nem vehetők igénybe. Ide tartoznak a családi házak úszó- és fürdőmedencéi, valamint a pezsgőfürdők, szaunák stb. A saját használatú medencék létesítésére a vonatkozó rendeletek és műszaki előírások hatálya nem terjed ki. A medencék üzemeltetését az ÁNTSZ nem ellenőrzi. Közfürdőt építeni bonyolult feladat, ahol könnyű olyan hibát elkövetni, melynek későbbi kijavítása jelentős költséggel jár vagy esetenként lehetetlen is. A feladat - bonyolultságából és összetettségéből adódóan - komplex tervezést igényel, ahol az építész-, statikus-, és gépésztervezőnek a kezdetektől, vagyis az alapadatok meghatározásától szorosan együtt kell működni, a kívánt cél elérése érdekében. A cél pedig olyan fürdőlétesítmény létrehozása, amely az esztétikus külső a tökéletes működés és a magas komfortfokozat mellett gazdaságosan üzemeltethető, ahol a beruházó kedve akkor sem fog elmenni a fürdő üzemeltetésétől, amikor a működéshez szükséges energia-, és karbantartási számlákat kifizeti.
18
Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest Elektronikus forrás: http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/szolgaltatastechnika-080906-93, letöltés ideje: 2011. augusztus 14.
187
A fürdőkben a látogatók sportolni, szórakozni, esetleg pihenni szeretnének a létesítmény jellegétől függően. Ezért fontos egy uszoda tervezésének megkezdése előtt a beruházóval vagy építtetővel meghatároztatni a pontos igény-, és követelményszintet, mert ettől függ, hogy milyen helyiségeket ill. tereket kell kialakítani illetve ennek milyen gépészeti, villamossági, épületgépészeti és víztechnológiai előírásai illetve feltételei vannak. 5.1. A fürdők vízellátása 5.1.1. A fürdők vízellátása, mint a vízgazdálkodás része A vízzel való gazdálkodás korunk egyik legkiemelkedőbb környezetvédelmi feladatai közé tartozik. A tiszta, szennyeződésektől mentes, természetből kinyert, egészségügyi szolgáltatásra kezelés nélkül felhasználható víz egyre ritkább és egyre kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. A fürdők üzemeltetése azonban jelentős vízfelhasználással jár, így fontos része a vízgazdálkodásnak. A fürdők üzemeltetésével kapcsolatos vízgazdálkodás magában foglalja a vízbeszerzést, a vízminőségtől függően esetenként szükséges medencetöltő és pótvíz vízkezelését, a vízhasznosítást, valamint a felhasználás során keletkezett hulladékvíz elhelyezését. 5.1.1.1. Vízbeszerzés A fürdők vízgazdálkodásának meghatározó tényezője a vízbeszerzés. A vízbeszerzés jellegéből pedig alapvetően következnek a vízgazdálkodás további elemei. Hazánkban a kedvező hidrogeológiai adottságok miatt a fürdők egy jelentős része saját vízbázissal rendelkezik, ami fúrt kutat vagy forrásfoglalást jelent. A fürdők másik része a vezetékes hálózati ivóvizet használja vízbázisként. Míg az előző vízbázisok felhasználása elsősorban a nagy létesítmények esetében szokásos és gazdaságos (strandok, gyógyfürdők), addig az utóbbi, vezetékes ivóvíz-felhasználás a kisebb medencék vízellátásánál használatos (házi medencék, szállodai medencék stb.), illetve ahol más lehetőség nem áll rendelkezésre. A kutakból kinyerhető vizek különböző hőmérsékletűek lehetnek, és különböző mennyiségben tartalmazhatnak oldott ásványi anyagokat, illetve gázokat.
5.1.1.2. Vízkezelés A vízbázisként felhasznált víz minőségétől, illetve a vízfelhasználás jellegétől (gyógyfürdő, strandfürdő stb.) függően a medencék töltésére és pótvízellátására használt vizet általában kezelni kell. Ez a vízkezelés nem azonos a vízvisszaforgatásnál alkalmazott vízkezelési technológiával. Célja csupán az, hogy a medencetöltő, illetve pótvíz minősége feleljen meg a szabványokban és a műszaki előírásokban rögzített követelményeknek. A hálózati ivóvízvezetékről vételezett vizet általában nem kell kezelni, mivel ezek minősége megfelel a Magyar Szabvány előírásainak. Azonban minden felhasználás előtt be kell szerezni a vízanalízist a területileg illetékes Állami Népegészségügyi Szolgálattól, mivel a helyi adottságoktól függően egy-egy komponensre esetleg időbeli korlátozással felmentés adható, elsősorban az egészségre nem ártalmas alkotóelemek esetében (pl.: vas, mangán stb.).
188
Az alkotóelemek a medencevizet megszínezik, a medencefalakon lerakódásokat képeznek, és így rontják a fürdő esztétikai megjelenését, tehát minden esetben, függetlenül attól, hogy a vízbázisról vételezett víz minősége milyen, a medencébe bevezetett víznek meg kell felelnie az előírás szerinti vízminőségnek (10., 11. táblázatok). Amennyiben ez nem így van, a vizet kezelni kell. Jellemzők Egység Töltővíz Tisztított víz Medencevíz pH – 6,8–8,5 6,8–7,8 6,8–7,8 Átlátszóság m > 20 > 20 > 20 Redoxpotenciál mV – > 720 > 700 Szabad aktív klór* mg/L – 0,3–1,0 0,2–0,5 Kötött aktív klór mg/L – < 0,2 < 0,3 3+ 2+ Vas és mangán együtt Fe + Mn mg/L < 0,3 < 0,02 < 0,02 Alumínium Al3+ mg/L – < 0,1 < 0,1 – 2– – Lúgosság HCO3 , CO3 , OH mmol/L > 4 – – Ammónium NH4 – mg/L < 0,2 < 0,1 < 0,1 – Nitrit NO2 mg/L – < 0,05 < 0,05 – Nitrát NO3 mg/L < 40 töltővíz + 10 töltővíz + 10 – Klorid Cl mg/L < 100** – töltővíz + 10 Karbonát keménység CaO mg/L > 100 > 20 > 20 Összes keménység CaO mg/L 100–350 legyen mész-szénsav egyensúlyban Kémiai oxigénigény KOlps mg/L < 3,5** < töltővíz töltővíz + 1,0 < 4,5*** 10. táblázat: A töltő- és medencevíz fizikai és kémiai követelményei *** A szabad aktív klór szükséges szintjének beállítására az a mértékadó, hogy a víznek bakteriológiai szempontból kifogástalannak kell lennie. A fenti táblázatban megadott számok az irányadók. Ettől eltérő előírást az adott berendezésre a próbaüzem során lehet megállapítani, de az a 2,0 mg/L-t nem haladhatja meg. *** talajvíz esetében *** egyéb víz esetében Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Jellemzők Hőmérséklet pH Átlátszóság Szín Redoxpotenciál Szabad aktív klór Kötött aktív klór Vas Mangán Alumínium Lúgosság Ammónium Nitrit Nitrát
Töltő víz Tisztított víz Medencevíz Vizsgálati szabvány N N3 N3 MSZ 448-2 SZ N2 N2 MSZ 448-22 SZ SZ N érzékszervi – – N érzékszervi – F F műszer SZ N3 N3 MSZ 448-25 SZ N3 N3 MSZ 448-25 – SZ SZ MSZ 448-4 – SZ SZ MSZ 448-5 vagy MSZ 1484-2 – SZ SZ MSZ 448-7 SZ SZ SZ MSZ 448-11 H H H MSZ 448-6 H H H MSZ 448-12 H H H MSZ 448-12 189
Klorid SZ Karbonát keménység SZ Összes keménység SZ Kémiai oxigénigény KOlps 2H
– SZ SZ H
2H SZ SZ H
MSZ 448-15 MSZ 448-21 MSZ 448-21 MSZ 448-20
11. táblázat: A töltő- és medencevíz fizikai és kémiai vizsgálatai Jelmagyarázat: N – naponta; N 2 – naponta kétszer; N 3 – naponta háromszor; H – hetente; 2H – kéthetente; F – folyamatosan (kijelző-regisztráló műszer); SZ – szükség szerint, üzembeállításkor, üzemzavar-elhárításkor Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
5.1.1.3. Vízhasznosítás A fürdők vízellátásánál a vízgazdálkodás jelentős eleme a vízhasznosítás. A vízhasznosítás tulajdonképpen a víz fürdési, sportolási vagy gyógyászati célra történő leggazdaságosabb felhasználása, az érvényben lévő szabványok, műszaki és közegészségügyi előírások betartásának figyelembevételével. A víz szakszerű hasznosítása biztosítja a fürdő- vagy sportlétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetését és a lehetséges maximálisan elérhető árbevételt. A fentiek értelmében a vízhasznosítás nemcsak szakmai jellegű tevékenység, hanem gazdasági kihatásai is vannak.
5.1.1.4. Hulladékvíz-elhelyezés A fürdők üzemeltetése esetében hulladékvíz alatt értendő a medencék túlfolyó- és ürítővize, a kádfürdők, zuhanyzók szennyvize és a vízvisszaforgató berendezések elhasznált szűrő-öblítő vize. A 37/1996. (X. 18.) NM rendelet 1. sz. melléklet I. fejezet 3. bekezdése értelmében a közfürdők kommunális szennyvizeit, beleértve a kádfürdő-, zuhanyzó- és szűrő-öblítő vizet, szennyvízként kell elvezetni. A medencék túlfolyó- és ürítővize pedig csapadékvízként vezethető el. Abban az esetben, ha vízbázisként fúrt kútból nyert vizet használunk fel, a hulladékvíz elhelyezésénél figyelembe kell venni annak alkotóelemeit, főleg a sótartalmát. Az ilyen vizek elvezetésénél be kell tartani a vonatkozó vízvédelmi előírásokat tartalmazó jogszabályokat: [3/1984. (II. 7.) OVH számú rendelkezés; a 33/1993. (XII. 23.) KTM rendelete, valamint a 4/1984. (II. 7.) OVH és a 34/1993. (XII. 23.) KTM rendelete]. 5.1.2. A töltő-ürítő rendszerű medencék vízellátása A 121/1996. (VII. 24.) kormányrendelet 3. §. 1. bekezdése értelmében új fürdőmedence csak vízvisszaforgató berendezéssel létesíthető. Töltő-ürítő rendszerű medencék felújításakor gondoskodni kell vízvisszaforgató berendezés létesítéséről, valamint a medence megfelelő hidraulikai viszonyainak biztosításáról. A rendeleti előírástól eltérni, az Országos Vízügyi Főigazgatóság véleményének figyelembevételével csak az Országos Tisztiorvosi Hivatal felmentése alapján lehet. A felmentés csak akkor adható meg, ha a létesítendő medence elismert ásványvízzel vagy 190
gyógyvízzel üzemel és a gyógymedence vizének gyógyászati szempontból értékes biológiailag aktív alkotórészeit a vízvisszaforgatás károsítja, valamint a medence töltésére használt víz olyan összetételű, hogy a tisztítására megfelelő technológia nem áll rendelkezésre. Az egyedi felmentést a megfelelő technológia vonatkozásában öt évenként felül kell vizsgálni. Új töltő-ürítő medence tehát csak az ismertetett feltételek mellett létesíthető úgy, hogy a folyamatosan bevezetett pótvíz a medence teljes víztérfogatát holtterektől mentesen átöblítse. A töltő-ürítő rendszerű medence vízellátása a medence feltöltéséből és a folyamatos pótvízbevezetésből áll. A töltő-ürítő rendszerben üzemeltetett medencék teljes vízcseréjét és folyamatosan bevezetett pótvíz-mennyiségét a 37/1996. (X. 19.) NM rendelet 1. számú mellékletének IV. fejezete tartalmazza, figyelembe véve a medencék terhelését. Teljes vízcserére van szükség 50 m3-nél kisebb gyógy- és gyermekmedencéknél, ha a terhelés a névleges terhelés 30%-ánál nagyobb, naponta kétszer, egyébként naponta; 300 m3-nél kisebb medence esetén naponta; 300–800 m3-es medencék esetén legalább 2 naponta; 800–1600 m3-es medencék esetén legalább 4 naponta; 1600 m3-nél nagyobb medencéknél legalább 10 naponta. A medence soron kívüli leeresztése szükséges rendkívüli szennyeződés esetén, vagy ha azt az ÁNTSZ elrendeli. Pótvíz-szükséglet A töltő-ürítő medencékbe folyamatosan pótvizet kell bevezetni az állandó egyenletes áramlás biztosítása érdekében, ezzel megelőzve a pangó vízterek kialakulását. A pótvíz mennyiségét a medence vízfelületéből számított terhelés alapján kell meghatározni. Töltő-ürítő medence esetében ez azt jelenti, hogy minden főre legalább 1 m3 pótvíznek kell jutnia. A medencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos lehet, de a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terheléskor sem lehet kisebb a vízfelületből számított maximális terheléshez tartozó érték 30% -nál. 5.1.3. A víz-visszaforgatásos medencék vízellátása A vízvisszaforgató berendezéssel ellátott medencék vízellátása a medence feltöltéséből és a pótvíz bevezetéséből áll. A víz-visszaforgatásos üzemben működő medencék teljes vízcseréjét és a bevezetendő pótvíz mennyiségét az ME–10–204: 1993 Műszaki előírás 6.1.3. és 8.2. fejezetei tartalmazzák. Teljes vízcsere A medence teljes vízcseréjét vízminőségtől függően, de legalább félévenként kell elvégezni. A medence soron kívüli leeresztése szükséges rendkívüli szennyeződés esetén, vagy ha azt az ÁNTSZ elrendeli. Pótvíz-szükséglet A pótvíz mennyisége min. 30 l/fő/nap, azzal, hogy a vízpótlás mennyisége – 800 m3 medencetérfogatig a medence víztérfogatának 5%-ánál, – 800 m3 medencetérfogat felett a medence víztérfogat, 3%-ánál nem lehet kevesebb naponta.
191
Amennyiben a pótvíz mennyisége a fent közölt minimális értéknél nagyobb, pl. a szűrők öblítésére felhasznált medencevíz ezt az értéket meghaladja, azt természetesen pótvíz formájában maradéktalanul pótolni kell. A pótvizet a szűrő(k) elé, a kiegyenlítő-tárolóba, szabad kifolyással (vízmegszakítással) kell bevezetni. 5.1.4. A fürdők vízellátásának közegészségügyi feltételei A medencék töltő-, illetve pótvíz-minőségének, a vízbeszerzési forrástól függetlenül, fizikai és kémiai szempontból meg kell felelnie az ME–10–204: 1993 Műszaki előírásban rögzített követelményeknek (12. táblázat), bakteriológiai szempontból pedig az MSZ 13690–3 előírásainak (13. táblázat). Az üzemelő medencék vízminőségének szintén a táblázatokban rögzített értékeknek kell megfelelnie. Bakteriológiai jellemzők
A tápvíz határértékei
Fekálcoliformszám 100 mL-ben 0 Fekálstreptococcus-szám 100 mL-ben 0 Coccusszám 100 mL-ben 50 Pseudomonas aeruginosa-szám 100 mL-ben 0 Coliformszám 100 mL-ben 0 Clostridiumszám 100 mL-ben 0 Endoszám 100 mL-ben 200 Staphylococcus aureus-szám 100 mL-ben 0 Enterális kórokozó* 5 literben negatív
A medencevíz határértékei A B 1 100 1 100 250 2500 2 50 10 1000 1 25 1000 50 000 2 20 negatív negatív
12. táblázat: A töltő- és medencevíz bakteriológiai követelményei * Járvány vagy annak gyanúja esetén a gyanúsított, vagy ennek hiányában a leggyakoribb, a járvány során tapasztalt tüneteknek megfelelő enterális kórokozó(k) kimutatására irányuló vizsgálatot kell végezni (pl. Shigella, Salmonella, Campylobacter). Az egyéb okból végzett részletes vizsgálat csak a Salmonella kimutatására terjed ki. Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Jellemzők Töltő víz Tisztított víz Medencevíz Vizsgálati szabvány Endoszám E E* E* MSZ 13690-2 Coccusszám R E E Fekálcoliformszám E E E Pseudomonas aeruginosa-szám E E E Staphyloccocusszám – E E Fekálstreptococcus-szám R R R Coliformszám E R R Clostridiumszám R R R Enterális kórokozó** R R R 13. táblázat: A töltő- és medencevíz bakteriológiai vizsgálatai Jelmagyarázat: E – ellenőrző vizsgálat R – részletes vizsgálat ** az üzemeltető által végzett tájékoztató jellegű vizsgálat ** járvány vagy annak gyanúja esetén az MSZ 13690–3 szabvány 1. sz. táblázatának lábjegyzete szerint
192
Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
5.2. A fürdővizek kezelése A töltő-ürítő üzemű medencék töltő- és pótvizét a víz minőségétől függően felhasználás előtt általában kezelni kell. Víz-visszaforgatásos üzem esetében a forgatott vizet mindig, a töltő-, illetve a pótvizet pedig a rendelkezésre álló vízbázis vízminőségétől függően esetenként kezelni kell. 5.2.1. A töltő-ürítő medencék vízkezelése A víz kezelésénél alkalmazott technológiát mindig a rendelkezésre álló víz minősége határozza meg, és egyedi elbíráláson alapul. Mivel az érvényben lévő rendeletek szerint újonnan létesített, illetve felújított medence töltő-ürítő üzemmódban csak gyógyvízzel üzemeltethető, az esetlegesen szükséges vízkezelés nem csökkentheti a víz gyógyhatását. Gyógyvíz esetében a leggyakrabban szükséges technológiai beavatkozások a következők: Magas metángáz-tartalmú vizek esetében a robbanásveszély megszüntetése gáztalanítással. Magas kútvízhőmérséklet esetén a víz hűtése a medencevíz üzemi hőmérsékletére. Alacsony kútvízhőmérséklet esetén a víz fűtése a medencevíz üzemi hőmérsékletére. Fertőtlenítőszer adagolása ott, ahol azt a medencehidraulika lehetővé teszi. A fertőtlenítőszert vagy a fertőtlenítő berendezést azonban mindig úgy kell megválasztani, hogy a fertőtlenítés hatására a gyógyvízben egészségre káros vegyületek ne keletkezzenek. Például határérték feletti ammóniumion esetében nem szabad klórral fertőtleníteni, mert klór-aminok keletkeznek, melyek károsak az egészségre. Egyéb, üzemviteli vagy esztétikai szempontokból szükséges technológiai beavatkozás (pl: korrózió-megelőzés miatt pH-szabályozás; lerakódások megelőzésére vas- és mangántalanítás stb.) A vízkezeléssel kapcsolatos összes technológiai beavatkozásnál az alkalmazott technológiára vonatkozó műszaki előírásokat és szabványokat be kell tartani. 5.2.2. A víz-visszaforgatásos medencék vízkezelése A vízvisszaforgató berendezés alapvető feladata, hogy a medencék vízellátását gazdaságosan és közegészségügyi szempontból kifogástalan minőségben biztosítsa. A gazdaságos üzemeltetésen és a kifogástalan vízminőségen túlmenően további nagy előny, hogy a környezetvédelem szempontjából is lényeges szerepe van a vízvisszaforgatónak, mivel a felhasznált friss víz és a kibocsátott szennyvíz lényegesen kevesebb, mint a töltő-ürítő rendszereknél. Ennek következtében kíméli a természeti kincset képező vízkészletet és csökkenti a kibocsátott szennyvíz mennyiségét. Így kisebb terhelést jelent a szennyvíztisztító, illetve a szennyvízbefogadó élővíz számára. A vízvisszaforgató berendezés működése összetett, de alapvetően két fő részre tagolható. Egyrészt a medencét elhagyó használt víz kezelése, tisztítása, másrészt a megtisztított, 193
fertőtlenített víz bevezetése a medencébe, tökéletes hidraulikai viszonyok mellett. Tehát tulajdonképpen a vízvisszaforgatás technológiája alatt a víz vegyszeres kezelését, a megfelelő hidraulikai viszonyok biztosítását és az ezeket kiszolgáló gépészeti, villamos és automatikus berendezéseket értjük. A vízvisszaforgatás technológiájának olyannak kell lennie, hogy az előírások szerinti megengedhető maximális terhelésen belül a fürdőzők számától és az időjárási viszonyoktól függetlenül (nyitott medencék esetében) folyamatosan biztosítsa a megfelelő minőséget. Tehát a vízvisszaforgató berendezés feladata az, hogy a medence vizét a fürdőzők által bevitt, valamint a nyitott medencék esetében a környezetből bekerülő szennyeződésektől folyamatosan megtisztítsa. Ez a feladat kiegészülhet egyéb vízkezelési funkciókkal is, abban az esetben, ha a töltő-, illetve pótvíz minősége csak kis mértékben tér el az előírt vízminőségtől és a vízvisszaforgatási technológia kisebb kiegészítésekkel alkalmas az előírás szerinti vízminőség biztosítására. 5.3. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezése A vízvisszaforgató berendezés kapcsolása az alkalmazott hidraulikától függően kétféle lehet. – Feszített víztükrű medence esetében a vízvisszaforgató berendezés (10. ábra) a következő elemekből áll: durvaszűrő, kiegyenlítő-medence, forgatószivattyú, vegyszeradagoló berendezések, szűrő- és öblítőgépek (szükség esetén), hőcserélő, medencehidraulika (egyenletesen elosztott vízbevezetés és körbukóvályús elvezetés).
10. ábra: Feszített víztükrű medence vízvisszaforgató kapcsolási vázlata – Süllyesztett víztükrű medence esetében a vízvisszaforgató berendezés (11. ábra) a következő elemekből áll: durvaszűrő, forgatószivattyú, vegyszeradagoló berendezések, szűrő- és öblítőgépek (szükség esetén), hőcserélő, medencehidraulika (egyenletesen elosztott vízbevezetés, medencefalba épített folyamatos vagy szakaszos vízelvezetés). Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
194
11. ábra: Süllyesztett víztükrű medence vízvisszaforgató kapcsolási vázlata Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A vízvisszaforgató berendezések része a vízmérővel ellátott pótvíz-bevezetés vízszálmegszakítással, a forgatott vízmennyiséget mérő, valamint az alábbi vízmintavételi helyek: – pótvíz-bevezetés – a medence után, – a medence előtt, – a szűrő előtt, – a szűrő után. A vízvisszaforgató berendezések működtetése lehet kézi, lehet teljesen automatikus vagy igény szerint részben automatikus. Az automatizáltsági foktól függetlenül azonban minden esetben gondoskodni kell a szivattyúk (forgatószivattyú, vegyszeradagoló szivattyú) szárazra futás elleni védelméről. 5.3.1. A vízvisszaforgató berendezés technológiai elemei A vízvisszaforgatás technológiai elemeinek együttes és megfelelően méretezett alkalmazása biztosítja a forgatott medencevíz előírás szerinti minőségét.
5.3.1.1. Durvaszűrés A medencevíz szennyeződései a következőképpen csoportosíthatóak: uszadékok, lebegőanyagok, üledékek, durván diszpergált anyagok, kolloidális szennyeződések, oldott állapotban lévő szennyező anyagok, bakteriológiai szennyeződések.
195
Ezek közül a durvább szennyező anyagok egyszerű mechanikai szűréssel távolíthatók el. A durvaszűrést mindig a technológia elején kell elvégezni, lehetőleg a kiegyenlítő-medence, de mindenképpen a szivattyú és a szűrő előtt. Ezzel megvédjük a szivattyút az esetleges károsodástól, a szűrőt pedig a szűrőfelületen kialakuló eltömődéstől.
5.3.1.2. Pelyhesítés A pelyhesítés feladata, hogy a medencevízben található kolloidális szennyeződéseket, az oldott anyagok nagy részét, valamint a durva szűrővel méreteinél fogva ki nem szűrhető lebegő anyagok kiszűrését lehetővé tegye. A pelyhesítés fémsók hozzáadásával rapid koagulációval érhető el. A pelyhek a fémsók hidrolízisével jönnek létre, nagy fajlagos felületet képeznek, és elektrosztatikus töltéssel rendelkeznek. A fent említett kolloidális szennyeződéseket a töltéssel rendelkező nagy felületek megkötik. Így ezek a szennyeződések most már a pelyhekkel együtt szűrhetővé vállnak. A pelyhesítőszer vizes oldatát adagolószivattyúval a forgatószivattyú elé kell adagolni. Mint minden vegyi folyamatnál, itt is ügyelni kell arra, hogy a víz pH-értéke megfelelő legyen, ugyanis nem megfelelő pH esetében a pelyhesedési folyamat lelassul. A még kialakulatlan pelyhek egy része így átjut a szűrőn és a pelyhesedés a medencében fejeződik be, ami a vizet zavarossá teszi. Ezeknek a pelyheknek az utólagos kiszűrése nagyon nehézkes. A pelyhesítésre leggyakrabban használt fémsók a következők: alumínium-szulfát Al2(SO4)3, alumínium-hidroxid-klorid Al2(OH)3Cl3, vas(III)-klorid FeCl3, vas(III)- szulfát Fe2(SO4)3 és nátrium-aluminát NaAlO2. Ezeknek a fémsóknak a vizes oldatait kell vegyszeradagoló szivattyúval a forgatott vízbe adagolni. A fenti vegyszereken kívül, de gyakorlatilag azok alapanyagaiból különböző cégek folyadék vagy granulátum formájában forgalomba hoznak derítőszereket. Ezek hígításánál és oldásánál a gyártó előírásait kell betartani. 5.3.1.3. Szűrés A szűrés a vízvisszaforgatás egyik legfontosabb technológiai eleme. A derítőszer adagolása következtében a medencevízből a koagulált szennyeződések az egy vagy többrétegű gyorsszűrő hézagtérfogatában kiszűrődnek. Ráiszapolós szűrő esetén a pelyhek a ráiszapolt szűrőanyag felületén rakódnak le. A fürdők vízvisszaforgató berendezéseiben a szabvány előírása szerint csak egy- vagy többrétegű kvarc gyorsszűrőt, illetve ráiszapolós szűrőt lehet alkalmazni. A teljesség kedvéért ismertetjük a víz minősége miatt esetenként szükséges egyéb szűrőtölteteket is. Ezek alkalmazása esetén az illetékes hatósági engedélyeket be kell szerezni. Szűrés nyílt gyorsszűrőn Ritkán használatos megoldás. A nyílt gyorsszűrők alkalmazása elsősorban szabadtéri telepítésű, nyári üzemű, nagyméretű strandfürdőknél ajánlható, ahol a medencék nagyok, így a forgatott víz mennyisége több ezer köbméter óránként. A nyitott szűrő lehet gravitációs vagy depressziós üzemű. Gravitációs üzemmódban a forgatószivattyú a kiegyenlítő196
medencéből szív és a nyitott szűrőre emel. Depressziós üzemmódban a forgatószivattyú a szűrőréteg alól szív és a medencébe nyom. A szűrőt vízzel és levegővel lehet öblíteni. Szűrés zárt nyomás alatti gyorsszűrőn Az uszodatechnikában ez a legelterjedtebb szűrési technológia. Egyaránt alkalmazzák közfürdők nagy vízvisszaforgató berendezéseihez és házi uszodákhoz. A különbség csak annyi, hogy a házi uszodáknál alkalmazott szűrőben a szűrőanyag rétegvastagsága alacsonyabb, mivel a medence terhelése is lényegesen kisebb, mint a közfürdőké. A szűrőréteg lehet: egyrétegű kvarctöltet, többrétegű vegyes töltet, különleges töltet, aktív szén-töltet, egyéb töltetek. Egyrétegű kvarctöltet A zárt nyomásalatti gyorsszűrőkön belül is a leginkább alkalmazott típus. Üzeme biztonságos, jól méretezhető, kezelése egyszerű. Házi vízvisszaforgató berendezéseknél szinte kizárólag ezt alkalmazzák. A szűrő öblítése a terheléstől függően vízzel vagy vízzel és levegővel történik. Házi forgatók esetében a csak vízzel való öblítés elegendő. Többrétegű vegyes töltet A többrétegű szűrő alkalmazása akkor indokolt, ha nagyobb szűrési sebességet kívánunk elérni, ezzel csökkentve a telepítés helyigényét. Ugyanis a nagy szennyeződésbefogadó képességű szűrőanyag-kombináció ezt lehetővé teszi. A többrétegű vegyes töltet lehet különböző szemcsenagyságú kvarchomok vagy kvarchomok és valamilyen nagy szűrőképességű anyag kombinációja. Legelterjedtebb a kvarchomok és az antracit kombinációja. A többrétegű szűrőt vízzel és levegővel kell öblíteni. Ügyelni kell arra, hogy a befejező vízöblítés során a szűrőrétegek az eredeti rétegrend szerint szétválasztódjanak. A többrétegű szűrő előnye a jó szűrési hatásfok és a relatíve kis helyigény. Hátránya, hogy gondos méretezést és üzemeltetést igényel, valamint a szűrőanyag drágább az egyszerű kvarchomokénál. Különleges töltet Különleges szűrőtöltet alkalmazása akkor válhat szükségessé, ha a rendelkezésre álló vízminőség kis mértékben eltér az előírásoktól és ezért a vízkezelést meg lehet oldani a vízvisszaforgató berendezéssel. Ezzel a megoldással elkerülhető egy külön víztisztító berendezés a medencetöltő, illetve a pótvíz kezelésére. Ezeket a tölteteket különböző fantázianéven hozzák forgalomba a gyártó cégek, aktivált szűrőanyag formájában. Ezek a szűrőanyagok tehát a szűrési technológiai igények kielégítésén kívül biztosítják a tápvíz korlátozott mértékű tisztítását is. Ezekkel az aktivált szűrőtöltetekkel kis mennyiségű vasat, mangánt, ammóniumot lehet a töltő-, illetve a pótvízből eltávolítani. Ezek a szűrőtöltetek egy idő után kimerülnek, és a cseréjük szükséges. Különleges szűrőtöltetnek minősül a kvarc szűrőhomok és az égetett dolomit keveréke, amelyet hazánkban Fermagó néven forgalmaznak. Ezt a szűrőtöltetet olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor kicsi a karbonátkeménység. Ugyanis a koaguláló vegyszer és a klór adagolásának hatására a víz forgatása során felszabaduló szénsav következtében a pH-érték folyamatosan csökken. Ezt ellensúlyozza a szűrőanyaghoz kevert Fermagó, mivel az égetett dolomitot a szénsav oldja, kalcium- és magnézium-hidrokarbonát formájában. A töltet ezért itt is kimerül, és időnként a Fermagót pótolni kell. A különleges szűrőtöltetek esetében az öblítési technológiát a gyártó197
forgalmazó céggel egyeztetni kell. Ezek a szűrőanyagok, különös tekintettel az aktivált töltetekre, lényegesen drágábbak a kvarc szűrőanyagnál. Aktív szén-töltet A forgatott víz minőségének javítása érdekében kívánatos lehet a forgatott víz adszorpciós kezelése, ami lehet szűrés vagy adszorptív tulajdonságú anyag adagolása (pl. aktív szén-por). Szűrés esetében ezt tulajdonképpen a szűrés záró fázisaként kell beiktatni. Az aktív szénszűrő adszorptív tulajdonsága folytán lényegesen javítja a víz színét, ízét és szagát. Az aktív szén a víz klórtartalmát is megköti, ezért a forgatott vizet a medencébe való visszavezetés előtt klórozni kell. Egyéb töltetek Nagyon kis terhelésű, elsősorban házi fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésénél használatosak a különböző cserélhető, illetve kimosható szűrőbetétek. Ezek a szűrők a belső égésű motor olajszűrőjéhez vagy levegőszűrőjéhez hasonlóan működnek. Anyaguk lehet papír, perforált műanyag, szivacs stb., tehát minden olyan anyag, amely valamilyen szűrési tulajdonságokkal rendelkezik. Szűrés ráiszapolós szűrőn Ennél a szűrőtípusnál a szűrőanyag tulajdonképpen egy iszapréteg. Ez az iszap a víz áramlása következtében egy porózus műanyagra vagy rácsos vázszerkezetre feszített textilanyagra rakódik fel. A szűrőanyag perlit vagy kovaföldőrlemény. Vegyszerrel előkezelt kovaföld esetében derítőszer használata nem szükséges. Perlit vagy egyszerű kovaföldőrlemény esetében a kvarchomok szűrőhöz hasonlóan szükség van derítőszer adagolására. Mivel a ráiszapolós szűrőnél a kiszűrhető szemcsék mérete rendkívül kicsi 3–5 µm, nagyon finom szűrést eredményez, az algákat és a baktériumok egy részét is kiszűri. Helyszükséglete a kvarchomok szűrőkhöz képest lényegesen kisebb, üzemeltetése azonban drágább és kevésbé bírja a lökésszerű terheléseket.
5.3.1.4. Szűrőöblítés Öblítés szemcsés szűrőtöltet esetében A szűrő a forgatott vízből folyamatosan kiszűrt koagulált szennyeződésektől egy idő után eltömődik. Az eltömődés gyakorisága elsősorban a medence terhelésétől függ. Az eltömődés következtében megnövekszik a szűrőréteg ellenállása, ezért csökken a forgatószivattyú szállítási teljesítménye. Ennek következtében rohamosan romlik a forgatott víz tisztítási hatásfoka. Ilyenkor a szűrőréteget ki kell tisztítani, a szűrőanyag hézagtérfogatából el kell távoltani a kiszűrt szennyeződést. Ez úgy történik, hogy szűrőrétegen keresztül, az üzemi szűrési iránnyal ellentétesen, alulról felfelé vizet, levegőt, illetve vizet és levegőt keverve áramoltatunk. A levegővel kombinált öblítés a szűrőréteg hatékonyabb kitisztulását eredményezi, mivel a levegő a szűrőanyagot lebegő állapotba hozza. Ennek következtében a szűrőanyag szemcséi egymáshoz dörzsölődnek és a rárakódott szennyeződések könnyebben eltávolíthatók. Az így ledörzsölődött szennyeződés ezután vízzel jól leöblíthető. A szűrő öblítési technológiáját, tehát hogy csak vízzel vagy vízzel és levegővel legyen öblítve, a tervezés során kell meghatározni, annak alapján, hogy milyen a medence terhelése, milyen a választott szűrőanyag és milyen rétegekből áll. A szűrőt 48 óránként akkor is vissza kell öblíteni, ha az eltömődés nem jött létre. Ugyanis a visszaöblítések elmaradása esetén a szűrőanyag összeállhat, repedések keletkezhetnek benne és a szűrés gyakorlatilag megszűnik. A szűrőanyagot ilyenkor ki kell cserélni. Az öblítést olyan intenzitással kell végezni, hogy az 198
áramló vízben a szemcsék lebegjenek, a szűrőtöltet tágulása legalább 30%-os legyen, de az öblítővíz szűrőanyagot ne ragadjon magával. A szűrő visszaöblítése alkalmával keletkezett öblítővizet szennyvízcsatornába kell vezetni. A szűrő visszaöblítése után a forgatott vizet egy rövid ideig a csatornába kell vezetni, addig, ameddig a víz teljesen tiszta nem lesz. Ezt nevezik előszűrletnek. Öblítés aktív szén-töltet esetében Az aktív szén-szűrő elsősorban szín-, szag- és ízanyagokat köt meg, de mint mechanikai szűrő is működik. Így a granulátum hézagtérfogata is eltömődhet, ezért az aktív szén-szűrőt is kell öblíteni, gyakorlatilag ugyanolyan okok miatt, mint a kvarcszűrőt. Az aktív szén-szűrőt a kvarcszűrőhöz hasonlóan szintén vízzel és levegővel lehet öblíteni. A töltet duzzadása nagyobb, mint a kvarchomoké, kb. 50%. Az aktív szén-szűrőt, az öblítéssel csak mechanikai szempontból lehet karbantartani. Ugyanis az említett anyagok megkötése következtében a szűrőtöltet kimerül. Ilyenkor a töltetet ki kell cserélni. Aktív szén-szűrővel ellátott vízvisszaforgató esetében nagyon kell ügyelni a szűrő biológiai állapotára, mert könnyen kialakulhatnak a szűrőn nem kívánt biológiai telepek. Öblítés egyéb töltetek esetében Ezeknél a szűrőknél, ha a betét eltömődött, akkor az általában gyorszárral ellátott szűrőt ki kell nyitni. A betétet ki kell cserélni, vagy ha a kialakítása olyan, le kell mosni és visszatenni. Öblítés ráiszapolós szűrő esetében Ráiszapolós szűrőnél tulajdonképpen nem a szűrő visszaöblítéséről, hanem a lemosásáról van szó. Amikor a feliszapolódott szűrőréteg eltömődött, a forgatószivattyú szívóoldalán a depresszió megnő, amit vákuummérő mutat. Ilyenkor a szivattyút le kell állítani. A szívóhatás megszűnése következtében a szűrőkeretekről az iszap leesik. Ezután az iszapos vizet le kell engedni a csatornába és a szűrőkereteket vízsugárral le kell mosni. A szemcsés és aktív széntöltetű szűrőket medencevízzel kell visszaöblíteni, melyet vagy a kiegyenlítő medencéből, vagy a fürdőmedencéből veszünk. A vízzel való visszaöblítést általában a forgatószivattyúkkal végzik megfelelő kapcsolásban. A levegővel való öblítésre külön olajmentes levegőt szállító kompresszor szolgál.
5.3.1.5. A pH-beállítás A visszaforgatott víz pH-értékének szabályozása a vízvisszaforgatás nagyon fontos technológiai eleme. Ugyanis a víz-visszaforgatási technológiánál alkalmazott vegyszerek hatására lezajló vegyi folyamatok hatékonysága nagymértékben függ a forgatott víz pHértékétől. Ezért a forgatott víz pH-értékét mindig az előírásoknak megfelelő határértékek között kell tartani. Ennek elmulasztása alapvetően kihat a medencevíz minőségére, és a vízvisszaforgatás nem éri el a célját. A pH-szabályozás elsősorban a következők miatt szükséges: A derítőszerként adagolt koaguláló vegyszerek csak bizonyos pH-értékhatárok között fejtik ki megfelelően hatásukat. Az adagolt klór fertőtlenítő hatása szintén csak megfelelő pH-érték esetén hatásos. A forgatott víz korrozív hatása ugyancsak nagymértékben függ a pH-értéktől. A forgatott víz pH-értékének beállításánál nagyon gondosan kell eljárni, és célszerű a pH mérésére elektronikus pH-mérő műszert alkalmazni. 100 m3/h forgatási intenzitás felett 199
indokolt a folyamatos mérés és az automatikus pH-szabályozás. Házi úszómedencék esetében elegendő a kézi pH-tesztelő műszer alkalmazása. A pH csökkenése 6,5 pH-ig kedvezően elősegíti a klór fertőtlenítő (baktericid) hatását és a derítőszer (alumíniumszulfát) pelyhesedési képességét, viszont a víz korrozív hatását erősen növeli. A pH növekedése, főleg 8 pH felett csökkenti a klór fertőtlenítő hatását és kellemetlen „klórszagot” eredményez, amely nem más, mint különböző klórvegyületek szaga. A magas pH-érték az emberi bőrre egészségügyileg ártalmas, mivel a bőr elveszti savas kémhatású védőrétegét. Meg kell említeni a víz karbonát-keménységét, amely alapvetően befolyásolja a pHszabályozás technológiáját. Minél kisebb a karbonát-keménység, a víz annál korrozívabb. Ezért a pH szabályozásával és megfelelő mennyiségű pótvíz adagolásával gondoskodni kell arról, hogy a forgatott víz karbonát-keménysége legalább 4–6 NKo19 legyen. A pH-csökkenés kiküszöbölésére szokás alkalmazni lúgos kémhatású szűrőanyag-töltetet is. Ebben az esetben azonban gondoskodni kell a szűrőanyag oldódásából adódó térfogatveszteség pótlásáról. A pH nemkívánatos változását lúg vagy sav adagolásával lehet megelőzni. Nagy hidrogénkarbonát-tartalmú, kis klórigényű töltővíz esetében a derítőszer (alumíniumszulfát) hidrolíziséből adódó pH-csökkenést a nátrium-hipoklorit adagolása kiegyenlíti, így általában korrekcióra nincs szükség. Nátrium-hipokloritos fertőtlenítés esetében általában savas, klórgázas fertőtlenítés esetében általában lúgos kémhatású vegyszer adagolására van szükség. A pH-beállítására használt legáltalánosabb vegyszerek a következők: Sósav (HCl) Kénsav (H2SO4) Nátrium-hidrogén-szulfát (NaHSO4) Nátrium-hidroxid (NaOH) Nátrium-karbonát (Na2CO3). Ezen kívül gyakorlatilag a fenti alapanyagok felhasználásával folyadékokat, tablettákat, granulátumokat is forgalmaznak.
5.3.1.6. Fertőtlenítés A vegyszerrel történő fertőtlenítés tulajdonképpen egy oxidációs folyamat, melynek következtében a vízben lévő patogén mikroorganizmusok az oxidáció hatására elhalnak, ártalmatlanná válnak. A vegyszert a forgatott vízbe kell adagolni, így fejti ki hatását. A nem vegyszerrel való fertőtlenítés esetében pedig valamilyen fizikai jelenséget alkalmaznak a mikroorganizmusok ártalmatlanítására. Ebben az esetben a forgatott vizet átvezetik a fertőtlenítőberendezésen.
19
Karbonát-keménység: a vízben oldott Ca- és Mg sók közül a karbonátok és a hidrogén-karbonátok okozzák. A keménység mértékének kifejezésére a keménységi fok fogalmát vezették be. Hazánkban legelterjedtebben a német keménységi fokot használják (Jele: nko , dko). Egy német keménységi fokú az a víz, melynek 1 literében 10 mg CaO-dal egyenértékű Ca vagy Mg só van oldva (vagyis 0,179 mmol alkáli földfém ion). A vízkeménység függ az alapkőzet minőségétől és a csapadék mennyiségétől.
200
A fertőtlenítési technológiát mindig úgy kell megválasztani, hogy a medencevízben mindig legyen fertőtlenítő hatás. Ebből következik, hogy a nem vegyszeres fertőtlenítést mindig kombinálni kell kiegészítő vegyszeres fertőtlenítéssel, mert ez a fertőtlenítési eljárás nem biztosít fertőtlenítő hatást a medencében. A) Vegyszeres fertőtlenítés FERTŐTLENÍTÉS KLÓRRAL A forgatott medencevíz legáltalánosabban elterjedt fertőtlenítőszere a klór és annak különböző vegyületei. Annak ellenére, hogy klórral való fertőtlenítésnek vannak hátrányai (pl.: a fürdővíz klórszaga, a szem bevörösödése stb. főleg nem szakszerű adagolás esetén), a klór a legmegbízhatóbb és közel egy évszázada a vízkezelési technológiai gyakorlatban leginkább bevált csírátlanító szer. Emellett a klór lényegesen olcsóbb, mint bármelyik csírátlanító szer, és könnyen beszerezhető. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a gyakran kifogásolt klórszag, vagyis a „fürdőszag” nem törvényszerű velejárója a klórozásnak. A technológiai fegyelem maradéktalan betartása esetén a fertőtlenítéshez szükséges mennyiségű klór nem okoz észrevehető klórszagot. A kellemetlen klórszagot egyes klórvegyületek okozzák, elsősorban az ammóniához és egyes szerves anyagokhoz kötött formában. Előírás szerinti töltő-, illetve pótvíz esetén ilyen anyagokat nem szabad a víznek tartalmaznia. A vízben a klór a víz pH-értékétől függően három formában oldódik, melyek: elemi klór, hipoklórsav és hipoklorit-ion. A fürdővízben megengedett pH-határok között csak hipoklórsav és hipoklorit-ion fordul elő, ez 7-es pH-nál 70–30% arányt jelent. A hipoklórsav fertőtlenítő hatása és tartóssága sokkal erősebb a hipoklorit-ionénál és szaga is nagyon mérsékelt. 8-as pH-nál a fenti arány 20–80%, tehát csökken a fertőtlenítőhatás és a szaghatás erősödik. Annak ellenére, hogy az előírás szerint a medencevíz nem, vagy csak nagyon kis mértékben (< 0,1 mg/l) tartalmazhat ammóniumot, a hazai gyakorlatban sokszor találkozunk ezzel a problémával. Ennek oka az, hogy nagyon sok fürdőnél a vízbázist jelentő termálvíz kisebbnagyobb mértékben tartalmaz ammóniumot. Természetesen ezeket a vizeket felhasználás előtt az ammóniától mentesíteni kell (pl: törésponti klórozással), de ennek a kérdésnek a megoldása még hosszú ideig problémát fog jelenteni a hazai fürdőszolgáltatásban. Ha a vízben ammónia van, a klór az ammóniával vegyületeket képez monoklór-amin, diklór-amin és triklór-amin formájában. A klór-aminoknak ugyan van csíraölő hatásuk, de lényegesen kisebb, mint az előzőkben ismertetett klórvegyületeké. A di- és triklóramin erősen kellemetlen klórszagú vegyület. A háromféle klór-amin keletkezésének aránya attól függ, hogy vízben levő ammónium és az adagolt klór mennyisége hogy aránylik egymáshoz. Ha a klór nem több mint az ammónia ötszöröse, akkor csak monoklór-amin keletkezik és kellemetlen szaghatás nincs. A klór-amin vegyületek a kellemetlen szaghatás mellett az egészségre is károsak. Természetesen a határérték feletti ammóniumot tartalmazó vizet az előírások értelmében nem szabad klórozni. Az ammóniumprobléma kisebb-nagyobb mértékben akkor is jelentkezhet, ha a töltő-, illetve pótvíz nem tartalmaz ammóniumot. Ugyanis ezzel az anyaggal a víz a medence használata közben is szennyeződhet. Problémát jelenthet még a klórozás szempontjából, ha a fürdővíznek szervesanyag-tartalma van. Derítéssel és szűréssel a szerves anyagnak ugyan egy része eltávolítható, de a fennmaradó részét klórozással kell eltávolítani. A huminanyagok klórral való reakciója időreakció, ami azt jelenti, hogy a szabad aktív klór koncentrációja folyamatosan csökken, így 201
csökken a fertőtlenítő hatás is. Az ilyen típusú vizeknél a klórozási technológiánál ezt figyelembe kell venni. Hazánkban az alföldi termálvizek nagy része huminsavat tartalmaz. A klórozással történő hatásos fertőtlenítésnek alapvető feltétele a megfelelően beállított pHérték. A vízvisszaforgatásnál alkalmazott tisztítási technológiával el kell távolítani minden olyan anyagot, ami a fertőtlenítést zavarja. Amit a technológiával nem lehet eltávolítani, annak értékét hígítással (többlet pótvíz-adagolással) kell szinten tartani. A klórozás hatásosságának másik fontos feltétele a jó medencehidraulika, vagyis az, hogy a fertőtlenítőszer eljusson a medence víztérfogatának minden részébe. A fertőtlenítő hatás biztosítása érdekében a medencevízben mindig kell, hogy legyen szabad aktív klór (0,2–0,5 mg/l). Azonban az aktívklór-tartalom a csírátlanítás hatékonyságát nem fejezi ki egyértelműen, mert azonos klórtartalom esetén a fertőtlenítő hatást befolyásolja a vízben lévő anyagok mennyisége. A csírátlanító-képesség egyértelmű jellemzésére a redoxpotenciál alkalmas, melynek ideális értéke 700–720 mV között van. A klórozás hatékonyságát szabadtéri medencék esetében a napsütés is befolyásolja. Ugyanis napsütéses időben nő a klórfogyasztás, mert a hipoklórsav disszociál hipoklorit-ionra, emellett a napfény hatására a klór lebomlása is felgyorsul. Klórozásra egyaránt használható: klórgáz Cl2, nátrium-hipoklorit NaOCl, kálcium-hipoklorit Ca (ClO)2 és klór-izocianursav. Ezen kívül forgalmaznak még főleg triklórizocianursav, kalciumhipoklorit alapanyagú tablettákat és granulátumokat.
nátrium-diklórizocianurat,
FERTŐTLENÍTÉS KLÓR-DIOXIDDAL A klór-dioxid lényegesen erősebb fertőtlenítőszer, mint a klór, különösen a magasabb pHtartományokban. Nagy előnye, hogy ammóniumtartalmú vizek fertőtlenítésére is használható, mert nem képződnek klór-aminok. Fertőtlenítő hatása 7-es pH-nál azonos a klóréval, 7,5 pH felett viszont sokkal erősebb a baktericid hatása. Vírusölő hatása a klórénak háromszorosa. Különösen olyan vizek fertőtlenítésére célszerű felhasználni, amelyeknek magas az ammónium- és szervesanyagtartalma. Hátránya azonban, hogy NaClO2-ből a helyszínen klór-dioxid-előállító berendezéssel kell előállítani. Kezelése nagy elővigyázatosságot igényel, mert robbanásveszélyes. Beszerzési költsége magas. FERTŐTLENÍTÉS BRÓMMAL, ILLETVE JÓDDAL A bróm és a jód oxidáló hatása kisebb, mint a klóré, ennek ellenére csíraölő hatása erősebb. Mindkét anyag fertőtlenítő hatása a klórhoz hasonló reakciókon alapul. Jelen esetben ugyanis hipobrómsav, illetve hipojódsav keletkezik. A bróm még reakcióba lép az ammóniumionnal (mono- és dibróm-aminok formájában), de tribróm-amin már nem képződik, tehát nincs nyálkahártya-irritáló hatása.
202
A jód viszont már nem is reagál az ammóniumvegyületekkel. A szerves anyagokkal a bróm lassan, a jód pedig egyáltalán nem reagál. Ezeket a fertőtlenítőszereket uszodavízfertőtlenítésre külföldön már alkalmazzák, hazánkban még nincsenek elterjedve. FERTŐTLENÍTÉS ÓZONNAL Az ózon az oxigén háromatomos módosulata, vegyjele O3. Oxigénből keletkezik, elektromos kisülés hatására. Nagyon könnyen bomló instabil vegyület. Az ismert legerősebb oxidálószer. Az ózon oxigénre és naszcensz oxigénre bomlik: O3 → O2 + O. A naszcensz oxigén erőteljes oxidáló hatású. Fertőtlenítésen kívül íz- és szaganyagok eltávolítására, valamint vastalanításra és mangántalanításra is használható. Fürdővizek fertőtlenítésénél klórral kombinálva használható, mivel a folyamatos fertőtlenítő hatást biztosító ózonfelesleg a vízben csak nagyon rövid ideig marad meg. Tehát a forgatott fürdővíz fertőtlenítését az ózonbekeverés biztosítja, a medencében a pedig folyamatos fertőtlenítő hatást a klóradagolás. Az ózonadagolásnak flokkuláló (pelyhesítő) hatása is van. Ózonos kezeléssel nagyon tiszta fürdővíz állítható elő. A forgatott fürdővízbe az ózont egy külön bekeverő-egységgel kell bekeverni, majd a medence előtt a vizet aktív szén-szűrőn kell keresztülvezetni, hogy a maradék ózon a vízből eltávozzon. Ugyanis, az ózon belélegezve, egészségkárosodást okoz, és az ózonfelesleg a vízfelületen válik ki, ahol a belégzés veszélye a legnagyobb. Az ózon hátránya, hogy bomlékonysága miatt csak a felhasználás helyén lehet előállítani levegőből vagy tiszta oxigénből, és előállítása energiaigényes. FERTŐTLENÍTÉS NEHÉZFÉM-IONOKKAL A fémionok fertőtlenítő hatása már nagyon régóta ismert. Az ezüst-, vagy a rézedényben nem poshad meg a víz. Ugyanis az ezüst- vagy a rézionoknak baktericid hatásuk van. Az ezüstion baktericid hatása erősebb, mint a rézé, az ezüst viszont jóval drágább. A víz csírátlanítására általában ezüstiont használnak. Az ezüst oldatba vitele a következő módokon lehetséges: ezüst-nitrát oldásával (AgNO3), ezüstözött felületű szűrőrétegen történő átvezetéssel, anodikus ezüstoldással. A csíraölő hatás csak az ezüstion koncentrációjától függ, és független a bevitel módjától. Nehézfém-ionnal történő fertőtlenítésnél a behatási idő hosszú, amelyet még növel a víz esetleges kloridion-tartalma. Ezüstion-tartalmú fertőtlenítőszert hazánkban is alkalmaztak SANOSIL néven, mely ezüst-nitrát és hidrogén-peroxid hatóanyagot tartalmaz. A vegyszer nagyon drága.
B) Nem vegyszerrel történő fertőtlenítés FERTŐTLENÍTÉS ULTRAIBOLYA FÉNNYEL Az ultraibolya fénnyel való fertőtlenítés a 220–280 nm hullámhosszú ultraibolya sugarak erős baktericid hatásán alapul. Ez a hatás 260 nm hullámhosszúságnál a legerősebb. Az ultraibolya sugarakat kis és nagy nyomás alatt és higanygőz lámpákkal (kvarclámpa) állítják elő. Ez a fertőtlenítés csak akkor használható, ha a víz nem tartalmaz színezőanyagot, lebegőanyagot, 203
kolloidokat. A fertőtlenítés hatásfoka a víz átvilágíthatóságával arányos. Tiszta víz esetében is csak vékony réteg fertőtlenítése lehetséges. A fertőtlenítőberendezések kétféle elven működnek. Az egyik a vályús rendszer, amikor a víz egy vályúban vékony rétegben áramlik, és a higanygőzlámpa az áramló víz felett van elhelyezve. A másik megoldásnál a víz egy zárt téren folyik keresztül nyomás alatt, melyben higanygőzlámpák vannak sűrűn elhelyezve. A víz a lámpák körül vékony rétegben áramlik. Ezt a fertőtlenítési módot is kell klóradagolással kombinálni, hogy a medencében meglegyen a folyamatos fertőtlenítő hatás. FERTŐTLENÍTÉS ULTRAHANGGAL Az ultrahanggal való fertőtlenítés a nagyfrekvenciájú hanghullámok (20 000 Hz felett) baktericid hatásán alapul. Ugyanis az ultrahanggal közölt energia meggyorsítja az oxidációs folyamatot és az élő szervezetben fehérje-koagulációt (fehérje-kicsapódást) idéz elő. Az ultrahang a spórákat is elpusztítja. Alkalmazása esetén a forgatott vizet egy ultrahanggenerátoron kell keresztülvezetni. Jelenleg a fürdőtechnikában nem elterjedt megoldás. Alkalmazása esetén szintén klóradagolással kell kombinálni. EGYÉB FERTŐTLENÍTÉSI MÓDSZEREK Nagyon ritkán, inkább csak kísérleti jelleggel használják fertőtlenítés céljára a mágneses fluxust és a radioaktív sugárzást.
5.3.1.7. Algamentesítés A fürdővízben a kedvező életfeltételek hatására az algák elszaporodhatnak (fény, oxigén, tápanyagok). Az algák megjelenése a fürdővízben az alábbiak miatt káros: a víz zavarossá, zöld színűvé válik, a víz szervesanyag-tartalma megnövekszik, az algák által kiválasztott anyagok a bőrre kellemetlen, izgató hatással vannak, bőrkiütések keletkezhetnek. A zöld, a barna és a nagyon gyorsan szaporodó kék algák fonalas telepeket alkotnak és általában a vízbevezetéseknél és a vízelvezetéseknél rátapadnak a medence falára. A lépcsők alsó zugait és a medence árnyékos részeit a kovaalgák kedvelik. Megfelelő technológia alkalmazásával arra kell törekedni, hogy a fürdővízben ne jelenhessenek meg az algák, ha pedig már megjelentek, akkor vegyszeradagolással meg kell őket semmisíteni. Jó hatásfokú pelyhesítéssel és időnkénti túlklórozással az algák megjelenésének valószínűségét csökkenteni lehet. Amennyiben az algásodás ennek ellenére mégis elkezdődik, illetve nem áll meg, algaölő vegyszer adagolása szükséges. Régebben szinte kizárólag réziont használtak algamentesítésre. A rézion az algák klorofilljában lévő cink helyébe épül be, melynek következtében az algák életképtelenné vállnak és elpusztulnak. A réziont rézgálic (CuSO4·5 H2O) oldat formájában adagolták. A rézgálicoldat adagolása esetén azonban a rézszulfátból a klórozás hatására réz-hidroxid, vagy réz-oxid csapadék keletkezhet, mely kellemetlen lerakódást képez a fürdőzők haján, bőrén. Ezen kívül a rézszulfát korróziós problémákat is okozhat. Ezért a kereskedelemben különböző fantázianéven egyre több általában szerves alapú algaölő szer kerül forgalomba. Az algaölő szert nem szabad folyamatosan adagolni, mert rezisztenciát vált ki. Általában hetente egy-két alkalommal, legalább egy forgatási cikluson keresztül szükséges adagolni. Az 204
adagolás időtartama alatt a klórozást kerülni kell, és fürdőzők se tartózkodjanak a medencében. Az algaölő szert a forgatott vízbe a medence előtt kell adagolni.
5.3.1.8. Aktív szén-por adagolása A forgatott víz minőségének javítása érdekében (szín, íz- és szaganyagok eltávolítására) a vízvisszaforgatási technológiában aktív szén-por adagolását is szokták alkalmazni. Ez a megoldás, kisebb beruházási költségével, tulajdonképpen alternatívája az aktív szén-szűrőnek, bár hatékonyságában azt nem helyettesíti. Az aktív szén-port a szűrés előtt, a pelyhesítő szer adagolását megelőzően kell a forgatott vízbe adagolni.
5.3.1.9. Pótvíz-adagolás A víz-visszaforgatási technológia egyik fontos eleme a rendszeres pótvíz-betáplálás. A pótvíznek kémiai és bakteorológiai szempontból azonos minőségűnek kell lenni a töltővízzel, vagyis meg kell felelnie az érvényben lévő előírásoknak. A pótvíz-adagolás célja a következő: a víztisztítási technológiával el nem távolítható anyagok feldúsulásának megakadályozása, a párolgással eltávozott, illetve a fürdőzők által kihordott víz pótlása, a szűrők visszaöblítéséhez felhasznált vízmennyiség pótlása. A pótvizet a szűrők elé, feszített víztükrű medence esetében a kiegyenlítő-medencébe, süllyesztett víztükrű medencénél magába a medencébe kell bevezetni vízszál-megszakítással, szabad kifolyással. A pótvízszükséglet általában megegyezik a szűrő (szűrők) öblítésére elhasznált vízmennyiséggel. A pótvizet a szűrőöblítés után folyamatosan kell a kiegyenlítő-medencébe vagy a fürdőmedencébe vezetni. Amennyiben szűrőöblítésre nem volt szükség, úgy az előírás szerinti vízmennyiséget a medencéből a csatornába kell engedni és a pótvizet a fentiek szerint a rendszerbe beadagolni.
5.3.1.10. Hidraulika Medence A víz-visszaforgatási technológia nagyon fontos eleme a forgató rendszer jó hidraulikai kialakítása. Ezen belül is különösen nagy jelentősége van a medence tökéletes hidraulikájának. A leggondosabban tervezett és kivitelezett vízvisszaforgató berendezéssel sem lehet biztosítani az előírások szerinti és közegészségügyi szempontból is kifogástalan vízminőséget, ha azzal egy rossz hidraulikájú medence vizét forgatjuk. A medencében az áramlási viszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a bevezetett visszaforgatott, tisztított víz a medence teljes keresztmetszetében egyenletesen, hidraulikai zugok nélkül átáramoljon. Ezt a feltételt a medence vízbevezetési és vízelvezetési helyeinek helyes megválasztásával és méretezett keresztmetszeteivel lehet elérni. A jól kialakított medencehidraulika esetén a fertőtlenítő hatás a medence minden térfogatrészében azonos. 205
Kiegyenlítő-medence A feszített víztükrű medencék esetében a rendszer hidraulikájának szerves része a kiegyenlítőmedence. A feszített víztükröt biztosító körvályúba átbukó víz a vályúból gravitációsan a kiegyenlítő-medencébe folyik. Ebből a kiegyenlítő-medencéből szív(nak) a forgatószivattyú(k). A kiegyenlítő-medence a következő funkciókat látja el: befogadja a fürdőzők által kiszorított vízmennyiséget, befogadja a hullámzás által túlfolyt vízmennyiséget, tárolja a szűrő(k) öblítéséhez szükséges vízmennyiséget, biztosítja a rendszerbe bevezetett pótvíz jó elkeveredését. A kiegyenlítő-medence vízbevezetését és vízelvezetését (szivattyú(k) szívócsonkjai segítségével) úgy kell elhelyezni, hogy a kiegyenlítő-medencén a forgatott víz keresztüláramoljon és hidraulikailag holt terek ne alakuljanak ki. Lábmosó A lábmosók létesítése nagyban csökkenti a fürdőmedencék terhelését, főleg nyitott medencék telepítése esetén. A lábmosó felfogja a lábra tapadt mechanikai szennyeződéseket (por, fűszálak stb.), valamint csökkenti a medencevíz bakteriológiai terhelését is. A lábmosók hidraulikai kialakításánál biztosítani kell a tökéletes átfolyást. Ennél a műtárgynál különlegesen fontos, hogy pangó vízterek ne legyenek, mert a nagy biológiai terhelés és a kis vízmélység (benapozottság esetén gyors vízfelmelegedés) kedvező feltételeket biztosít a baktériumok elszaporodásához. Ezért a lábmosó tápvizébe fertőtlenítőszert (klórt) kell adagolni. Csővezetékek A vízvisszaforgató berendezés egyes elemei között a hidraulikai kapcsolatot biztosító csővezetékek méreteit úgy kell megválasztani, hogy az a leggazdaságosabb kivitelezési és üzemeltetési költségeket eredményezze. Minél nagyobb áramlási sebességet engedünk meg a csővezetékben, annál kisebb csőátmérőket lehet alkalmazni, tehát csökken a kiviteli költség, de nő a hidraulikai ellenállás. Ezért nagyobb emelőmagasságú szivattyút kell alkalmazni nagyobb szivattyúzási teljesítménnyel, tehát növekszik az üzemeltetési költség.
5.3.1.11. Hőtartás Nem kifejezetten a víz-visszaforgatási technológia része, de az alkalmazott vízkezelési technológiát befolyásoló tényező a medencevíz hőmérséklete. Ugyanis a hőmérséklet alapvetően befolyásolja a vízben lejátszódó vegyi folyamatokat, valamint a baktériumok szaporodásának sebességét. Ezen kívül a medencevíz hőmérséklete a medence funkciójától is alapvetően függ. Tehát a vízhőmérséklet összefüggésben van a vízkezelési technológiával és a medence funkciójával, pl. úszómedence, strandmedence, melegvizes-ülőfürdő medence stb. A medencevíz az üzemi hőmérsékletre való feltöltés után folyamatosan hűlni kezd, ezt a hőveszteséget pótolni kell. A medencevíz hővesztesége az alábbi összetevőkből áll: párolgási hőveszteség, víz és levegő közötti hőcsere, a talajjal, illetve a környezettel érintkező medencefelületek hővesztesége, 206
a betáplálandó pótvíz felmelegítése. A hőtartás biztosítása érdekében a forgatott vízzel folyamatosan hőt kell közölni, amely általában a forgatott víz egy részének ellenáramú hőcserélőn való átvezetésével történik. 5.3.2. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének méretezése Egy fürdő, illetve uszoda tervezése több szakágra kiterjedő, összetett tervezési feladat, mely magában foglalja a víztechnológiát, a vízgépészetet, az épületgépészetet, a villamosenergiaellátást, a műszer-automatikát, a mélyépítést, a magasépítést, a belső építészetet és szabadtéri telepítésű medencék esetében még a parképítészetet is. jelen fejezetben csak közvetlenül a szakterületet érintő víztechnológia és vízgépészet szakágakkal kapcsolatos méretezéssel és tervezéssel foglalkozunk. A többi szakági tervezést tulajdonképpen a vízvisszaforgató berendezés tervezőjének adatszolgáltatása alapján az érintett szakág szabványainak és műszaki előírásainak betartásával a szaktervezők végzik. A vízvisszaforgató berendezés méretezésénél a medence felületi terheléséből kell kiindulni, mivel egy medence terhelését alapvetően a medence vízfelületét igénybe vevő fürdőzők száma határozza meg. A felületi terhelés, vagyis a medencében egyidejűleg tartózkodó fürdőzők maximális létszáma a medence funkciójától függően változó, pl.: úszómedence, strandmedence, tanmedence, gyermekmedence stb. A vízvisszaforgató berendezés méretezéseit az ME–10–204:1993 Műszaki előírás szerint kell elvégezni. A fürdőzők egyidejű maximális létszámának meghatározása a medencében: N = f*A, ahol N a fürdőzők egyidejű maximális létszáma a medencében [fő] (elméleti szám) A a medence vízfelülete [m2] és f a fajlagos felületi terhelés [fő/ m2] a különböző funkciójú medencék fajlagos felületi terhelései [fő/ m2], gyermek- és pancsoló medence: 0,5, meleg vizes (ülő-) medence: 0,4, tanmedence: 0,35, strand- és úszómedence: 0,2. 5.3.2.1. A vízvisszaforgató berendezés teljesítményének meghatározása A visszaforgatott víz óránkénti teljesítményének meghatározása a medence felületi terheléséből számított fürdőzők maximális létszámának figyelembevételével állapítható meg, a következőképpen: Q = N · q, ahol Q a vízvisszaforgató óránkénti teljesítménye [m3/h], N a fürdőzők egyidejű maximális létszáma a medencében [fő], q az egy főre előírt visszaforgatott víz mennyisége [m3/fő × h], Az egy főre előírt visszaforgatott medencébe vezetett tisztított víz mennyisége: 2 m 3/fő × h. A garantáltan szabályozott vendégforgalmú kis medencék (szállodák, klubok stb.) kivételével a vízvisszaforgató berendezések teljesítményét jelentős tartalékkal kell megállapítani, hogy esetleges túlterhelés esetén is biztosítható legyen az előírás szerinti vízminőség. Fokozottan 207
érvényes ez olyan medencékre, melyek iránt várhatóan nagy lesz az érdeklődés, pl. meleg vizes ülőmedence, pezsgőfürdők, élménymedencék, hullámfürdők stb. A vízvisszaforgató berendezés teljesítménytartaléka ezeknél a medencéknél a számított névleges teljesítménynek legalább a 20%-a legyen. 5.3.2.2. A vízvisszaforgató berendezés kapcsolása Mivel minden medence terhelése különböző lehet, általában indokolt minden medencét külön vízvisszaforgató berendezéssel ellátni. Ez több szempontból is előnyt jelent. Forgatási teljesítménnyel, vegyszeradagolással, fertőtlenítőszer-adagolással pontosan lehet követni a medencék terhelését, valamint az üzemszünetek és karbantartások pedig egyszerűbben elvégezhetők. Két vagy több medence közös vízvisszaforgatóval való üzemeltetése akkor lehet indokolt, ha a medencék víztérfogata 100 m3-nél kisebb, egymáshoz közel vannak telepítve, vagy a közös forgató-berendezés létesítése jelentős költségmegtakarítással oldható meg. Csak azonos vízhőmérsékletű medencék kapcsolhatók közös vízvisszaforgató rendszerre. Több medence vizének együttes forgatása esetén a tisztított víz tömegáramát a medencék előtt külön-külön mérni kell. A lábmosók vizét szabadtéri medencéknél vagy strandoknál külön vízvisszaforgató berendezéssel kell ellátni, vagy ennek hiányában átfolyásos rendszerben külön vízellátást kell biztosítani.
5.3.2.3. Durvaszűrés A durvaszűrőt a gyakorlatban szálfogónak, hajfogónak vagy uszadékfogónak is szokták nevezni. Ez tulajdonképpen egy szitaszűrő, amelynek feladata a forgatott vízben lévő durvább szennyeződések kiszűrése. A durvaszűrőt úgy kell méretezni, hogy a szűrő felületén az átfolyási sebesség 0,1–0,3 m/s között legyen. A szűrési felületen az áttörések mérete 1–3 mm között változhat. A durvaszűrőt a vízvisszaforgató rendszerben mindig a gyorsszűrő, illetve a forgatószivattyú előtt kell elhelyezni, ugyanis a szűrőre rákerülő hajszálak, textilrostok stb. egy tömör nemezszerű bevonatot képeznek a szűrőanyag felületén, és ezzel nagymértékben lerontják a szűrés hatásfokát, valamint a szűrési ellenállást. A forgatószivattyút kisebb szennyeződések ugyan nem károsítják, de nagyobb textil- vagy műanyag darabok (pl. úszósapka) a járókerék elakadását idézhetik elő.
5.3.2.4. Pelyhesítés Az adagolandó pelyhesítő szer pontos mennyiségét a tervezés során előre nem lehet megállapítani. Ez nagymértékben függ a medence terhelésétől, valamint egyéb tényezőktől, pl. az algaképződéstől stb. Az adagolandó vegyszer mennyiségét a próbaüzem során lehet pontosan meghatározni. Kiinduló tervezési alapadatként azonban a leggyakrabban használt pelyhesítő szer – az alumínium-szulfát – esetében az alábbi értékeket lehet figyelembe venni: az adagolandó oldatkoncentráció: 5–10%. 208
az adagolandó alumínium-szulfát a forgatott vízmennyiségre vonatkoztatva: 2–5 g/m3. Nagyon kis terhelésű medencék esetében (pl.: szállodai medence, magánmedence) elegendő lehet 0,8–1 g/m3. Általában az 1 fürdőzőre jutó alumínium-szulfát mennyisége: 10 g/fő. A koagulálószer kémiai reakciójához szükséges, hogy a víznek karbonát-keménysége (lúgossága legyen). 1 mg/l almínium-szulfát hidrolíziséhez 0,025 NKo karbonát-keménység szükséges. A reakció során szénsav szabadul fel, melynek nagy része kilevegőzik, de a vízben maradó mennyiség csökkenti a pH értékét. Ezzel nő a víz korrozív hatása és csökken a pelyhesítő szer kémiai reakciójának hatásfoka. Ezért a tervezésnél gondolni kell arra, hogy a víz pH-értéke szabályozható legyen. A kívánt érték 6,8–7,8 között van.
5.3.2.5. Szűrés A szűrők méretezési adatai, attól függően, hogy milyen szűrőtípusról és milyen szűrőtöltetről van szó, változóak. A vízvisszaforgató berendezéseknél alkalmazható gyorsszűrők csak egyvagy többrétegű kvarcszűrők (aktív szén-szűrő kiegészítéssel), vagy ráiszapolós szűrők lehetnek, az ME–10–205:1993 Műszaki előírás szerint. 5.3.2.6. Nyílt gyorsszűrők méretezése Hazai alkalmazása még nem terjedt el, ezért a műszaki irányelv külön nem foglalkozik vele. Méretezésénél a zárt, nyomás alatti gyorsszűrő tapasztalati adatai használhatók fel. Gravitációs változata nagy geometriai méretei és a telepítési nehézségek miatt fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezéseihez nem ajánlott. (Az ivóvíz-tisztításban azonban elterjedten használják.) Depressziós (szívott) változatát fürdővíz visszaforgatására főleg a tengerentúlon alkalmazzák, de hazai elterjedésére is várható, főleg a csak nyáron üzemelő nagyméretű medencék esetében. A szűrő ajánlott méretezési adatai: Szűrési sebesség: 20–25 m/h. A szűrőréteg vastagság: min. 900 mm. A szűrőanyag (kvarc) szemcsenagysága: 0,8–1,2 mm. 5.3.2.7. Zárt, nyomás alatti gyorsszűrő méretezése A zárt, nyomás alatti gyorsszűrők szerkezeti kialakítását, hidraulikai és technológiai méretezését az MI–10–135–5 Műszaki irányelv tartalmazza. Fürdővíz visszaforgatásánál ezeket a szűrőket különböző szűrőtöltetekkel látják el, melyek a következők lehetnek: Egyrétegű kvarctöltet Egyrétegű kvarc gyorsszűrő alkalmazása esetén a legjobb szűrési teljesítmény az alábbi paraméterekkel érhető el. Szűrési sebesség: 30 m/h (névleges forgatási teljesítmény esetén). 209
A szűrőréteg vastagsága: min 900 mm. A szűrőanyag (kvarc) szemcsemérete: 0,8–1,2 mm. A jó szűrési hatásfok biztosítása érdekében a szűrőanyag 0,8 mm-nél kisebb és 1,2 mm-nél nagyobb szemcseméretű anyagot max. 10–10%-ban tartalmazhat. Magánmedencék vízvisszaforgatóinál a méretezési előírásokat kötelező érvénnyel nem kell betartani, de az ajánlott szűrési paraméterek a következők: Szűrési sebesség: ≈ 50 m/h. A szűrőréteg vastagsága: 400–500 mm. A szűrőanyag (kvarc) szemcsemérete: 0,8–1,2 mm. Magánmedencék esetében szinte kizárólag ilyen zárt, nyomás alatti kvarctöltetű gyorsszűrőket alkalmaznak. Ritkábban előfordul még a szűrőbetétes megoldás is. Ezt a gyártó a medence méretének függvényében szállítja. Többrétegű vegyes töltet Többrétegű szűrő alkalmazása estén a szűrőközeg szemcseméreteit és a réteg vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a szűrési teljesítmény ne legyen rosszabb, mint a fenti paraméterekkel rendelkező szűrő esetében. Egy kétrétegű szűrőnél az alábbi méretezési adatok vehetők figyelembe: Szűrési sebesség: ≈ 50 m/h. A felső szűrőréteg vastagsága: 400 mm. A felső szűrőanyag (antracit) szemcseméret: 0,8–1,6 mm. Az alsó szűrőréteg vastagsága: 500 mm. Az alsó szűrőanyag (kvarc) szemcsemérete: 0,4–0,7 mm. Különleges töltet Amennyiben a forgatott víz minősége és ennek kapcsán a vízkezelési technológia ilyen töltet alkalmazását teszi szükségessé, a méretezéshez szükséges paraméterekre a gyártó-forgalmazó cégtől kell ajánlatot kérni. Aktív szén-töltet Az aktív szén-szűrő felépítése hasonló az egyrétegű kvarcszűrő felépítéséhez, tehát szerkezeti és hidraulikai méretezésénél szintén az MI–10–135–5 Műszaki irányelvek szerint kell eljárni. Mivel az alkalmazott aktív szén minősége mindig attól függ, hogy milyen célra és milyen összetételű vízminőségre kell használni, a tervezés során a gyártótól a szűrési paraméterekre és az aktív szén típusára ajánlatot kell kérni. Ami lényeges különbség a kvarcszűrő és az aktív szén-szűrő között, hogy az aktív szén-szűrőknél elsősorban nem a szűrési sebesség, hanem a tartózkodási idő a meghatározó, ami kb. 5–10 perc. Az aktív szén-szűrő méretezéséhez az előtervek vagy tanulmánytervek készítésénél – tájékoztató jelleggel – az alább felsorolt értékek figyelembe vehetők. Kiviteli tervet mindig ajánlat alapján kell készíteni. Fajlagos felület: 800–1200 m2/g. A granulátum szemcseméret: 1–3 mm. Pólusmérete: 20–100 Ao. Térfogatsúly: 0,3–0,4 g/cm3. A szűrési sebesség: 30–50 m/h. A szűrőréteg vastagsága: ≈ 1000 mm. A szűrőréteg ellenállása: 1– mVo (vízoszlop-nyomás, 1 bar=10mVo) A szűrőréteg duzzadása öblítéskor: 50%. 210
Tartózkodási idő: 5–10 perc. Egyéb töltet Ezek a szűrőtöltetek tervezéskor méretezést nem igényelnek. Csupán a katalógusból ki kell választani a forgatási teljesítményhez tartozó méretű szűrőnagyságot. 5.3.2.8. Ráiszapolós szűrő méretezése A ráiszapolós szűrő méretezésével kapcsolatos előírásokat az ME–10–204:1993 Műszaki irányelv nem tartalmazza, így a méretezésnél a gyártó cég műszaki előírásait be kell tartani. A szűrési teljesítmény nem lehet rosszabb, mint az ismertetett gyors kvarcszűrő esetében.
5.3.2.9. A szűrő öblítése A visszaforgatott vízből kiszűrt szennyeződésektől a szűrő hézagtérfogata lassan eltömődik, ezért a szűrőréteget időnként ki kell tisztítani. A tisztítás tulajdonképpen nem más, mint a szűrési iránnyal ellentétesen lentről felfelé intenzív áramlással a szűrőanyag hézagtérfogatából a szennyeződések kimosása. Ezt a tisztítási folyamatot nevezzük szűrőöblítésnek. A szűrőt a teljes eltömődés előtt, de kvarctöltetű szűrő esetében legalább 48 óránként vissza kell öblíteni. Az eltömődés mértékét manométer méri. Nem tartozik szorosan a szűrőöblítéshez, de itt kell foglalkozni a durvaszűrő tisztításával is. A durvaszűrőt a terheléstől függően naponta, de hetente egyszer mindenképpen ki kell tisztítani. A durvaszűrőből a szűrőbetétet ki kell venni, vízsugárral lemosni, a fémből készült betétet, ha mód van rá, le kell égetni fertőtlenítés céljából. Nyílt gyorsszűrő öblítése A nyitott, depressziós és a zárt, nyomás alatti kvarcszűrők öblítését gyakorlatilag azonos technológiával kell végezni. A szűrő eltömődésének mértéke nem haladhatja meg az 5 mVo értéket. A kvarcszűrőket lehet csak vízzel, illetve vízzel és levegővel öblíteni. A szűrőt olyan vízsebességgel kell öblíteni, hogy a szűrőanyag duzzadása a szűrőtöltet magasságának legalább 30%-a legyen, de ügyelni kell arra, hogy az öblítővíz a szűrőanyagot ne hordja ki a szűrőből. Az öblítési fázisok időtartama mindig a szűrőréteg elszennyeződésének mértékétől függ. A szűrőréteget addig kell öblíteni, ameddig a távozó öblítővíz teljesen ki nem tisztul. Zárt, nyomás alatti gyorsszűrő öblítése Az egyrétegű kvarctöltet öblítése: a legáltalánosabban használt egyrétegű szűrő esetében az öblítési sebességek és az öblítési fázisok időtartamai a gyakorlati tapasztalat szerint a következők: Öblítés csak vízzel 1. fázis: Vízöblítés Az öblítővíz sebessége: 60 m/h Az öblítés időtartama: ≈ 2–8 perc 2. fázis: Előszűrlet-elvezetés a csatornába, üzemi szűrési intenzitással. Az előszűrlet időtartama: ≈ 3 perc (Az előszűrlet azt jelenti, hogy a szűrő már üzemi körülmények között dolgozik, de a szűrt víz nem a medencébe, hanem a csatornába van vezetve.) 211
Öblítés vízzel és levegővel 1. fázis: Levegőöblítés Az öblítőlevegő sebessége: 60 m/h Az öblítési időtartama: ≈ 5 perc 2. fázis: Levegő- és vízöblítés Az öblítőlevegő sebessége: 60 m/h Az öblítővíz sebessége: 10–12 m/h Az öblítés időtartama: ≈ 5 perc 3. fázis: Vízöblítés Az öblítővíz sebessége: ≈ 30 m/h Az öblítés időtartama ≈ 3 perc 4. fázis: Előszűrlet elvezetés a csatornába, üzemi szűrési intenzitással. Az előszűrlet időtartama: ≈ 3 perc Az öblítési technológia megválasztásánál figyelembe kell venni a medence várható terhelését, telepítési helyét és az alkalmazott szűrési technológiát. Egy nagy terhelésű, szabad térre telepített, meleg vizes medence vízvisszaforgató berendezésénél pl. indokolt a vízzel és levegővel való öblítés. Egy zárt térbe telepített, korlátozott forgalmú szállodai medencénél elegendő a szűrőt csak vízzel öblíteni. Hazai gyakorlatban a vízzel és levegővel való öblítés 2. fázisát nem szokták alkalmazni, mivel ennél a fázisnál az öblítővíz intenzitásának biztosításához külön szivattyút kell alkalmazni. A különleges szűrőtöltet öblítése hasonló az egyrétegű kvarctöltet öblítéséhez. Azonban minden esetben ajánlatot kell kérni a gyártó cégtől, és az esetlegesen felmerült igényeket ki kell elégíteni. Az aktív szén-szűrő öblítése Mivel az aktív szén-szűrő mechanikai szűrőként is működik, így ennek a hézagtérfogata lassan eltömődik. Az aktív szén-töltet térfogatsúlya lényegesen kisebb, mint a kvarc szűrőanyagé. Az öblítést nagy körültekintéssel kell végezni, hogy az öblítővíz ne vigyen magával szűrőanyagot. A szűrőanyag duzzadása is nagyobb, mint a kvarctölteté: kb. 50%. A szűrő megengedett eltömődése kb. 3 mVo, de az eltömődéstől függetlenül a szűrőt legalább hetente kétszer ki kell öblíteni, elsősorban biológiai okok miatt. Ezen kívül a biológiai problémák megelőzésére a szűrő öblítővízébe klórt, vagy ha a technológiában rendelkezésre áll, ózont kell adagolni. Öblítés vízzel és levegővel 1. fázis: Vízöblítés Az öblítővíz sebessége: ≈ 30 m/h Öblítés időtartama: 2–5 perc 2. fázis: Levegőöblítés Az öblítő levegő sebessége: 40–50 m/h Az öblítés időtartama: 3–5 perc 3. fázis: Vízöblítés klór vagy ózon adagolásával Az öblítővíz sebessége: ≈ 30 m/h Az öblítés időtartama: 5 perc 4. fázis: Előszűrlet-elvezetés a csatornába, üzemi szűrési intenzitással Előszűrlet időtartama: 3 perc
212
Szokás még az aktív szén-szűrőt gőzzel is fertőtleníteni, de ezt az uszodatechnikában ritkán alkalmazzák. A már ismertetett egyéb tölteteket általában házi medencék szűrőiben alkalmazzák. Eltömődésük esetén nem visszaöblíteni kell, hanem a töltetet, helyesebben a szűrőbetétet a szűrőből ki kell venni, le kell mosni és visszatenni a szűrőbe. Ráiszapolós szűrő esetében tulajdonképpen nem a szűrőanyag kiöblítéséről van szó, hanem az eltömődött szűrőanyag lecseréléséről. A szűrőanyagcserét a következőképpen kell elvégezni: A forgatószivattyút le kell állítani. Ekkor a szívóhatás megszűnik, és a szűrőanyag a szűrőelemekről leesik. Ezután a szűrőaknából az iszapos vizet a csatornába kell üríteni és a szűrőelemeket erős vízsugárral le kell mosni. Majd a szűrőaknába be kell tölteni az előírás szerinti mennyiségű kovaföldet (diatómaföldet) vagy perlitet, és a forgatószivattyút újra kell indítani. Ameddig a szűrőanyag fel nem iszapolódik a szűrőelemekre, a vizet csak a szűrőn keresztül kell forgatni. Amikor a teljes feliszapolás megtörtént, a szűrt vizet már a medencébe lehet vezetni.
5.3.2.10. A pH-beállítás A pH-beállítás szükséges vegyszermennyiségét a pelyhesítő szerhez hasonlóan a tervezés során nem lehet pontosan meghatározni előre, a már ismertetett okok miatt. Az adagolórendszer tervezéséhez szükséges adatok azonban meghatározhatók. A fertőtlenítési technológiától függően nátrium-hipokloritos fertőtlenítés esetén általában savak vizes oldatát, klórgázos fertőtlenítés esetén lúgok vizes oldatát kell adagolni olyan mennyiségben, hogy a kívánt pH-érték biztosított legyen, azaz 6,8–7,8 között. A vegyszeradagoló méretezéséhez szükséges alapadatok: Adagolandó oldatkoncentráció: 3–5%. Adagolandó sav vagy lúg, a forgatott vízmennyiségre vonatkoztatva: 2–3 g/m3. Amennyiben a pH beállítására nem az alapvegyszereket használjuk, hanem a kereskedelemben kapható folyadékokat, tablettákat, granulátumokat, akkor ezek feloldásakor gyártó előírásait kell betartani.
5.3.2.11. Fertőtlenítés Vegyszeres fertőtlenítés Fertőtlenítés klórral A klórral való fertőtlenítést lehet klórgázzal vagy nátrium-hipoklorit-oldattal végezni. Nagy forgató-berendezéseknél klórgáz-adagolás, kisebb berendezéseknél nátrium-hipoklorit adagolása a célszerű. Tervezésnél a klóradagoló berendezést a következők szerint kell kiválasztani: Adagolandó klórmennyiség a forgatott vízre vonatkoztatva: átlagosan: 2 g/m3 Cl2, maximálisan: 10 g/m3 Cl2. Adagolandó klórmennyiség ammóniumtartalmú pótvíz törésponti klórozása esetén: 1 gr ammónium-ionra: 8–10 g Cl2. Gyakorlati tapasztalat, hogy egy fürdőzőre általában 2,5 g klórt kell figyelembe venni. Ezt azonban befolyásolja a víz minősége, az alkalmazott víz-visszaforgatási technológia és a 213
berendezés működése. A klórt olyan mennyiségben kell adagolni, hogy a medencevízben az előírás szerinti szabad aktív klór tartalma 0,2–0,5 mg/l érték között legyen. Fertőtlenítés klór-dioxiddal A klór-dioxidot fejlesztő és adagoló berendezést úgy kell kiválasztani, hogy az adagolandó klór-dioxid mennyisége a forgatott vízre vonatkoztatva 0,5–1 g/m3 legyen. Fertőtlenítés brómmal, illetve jóddal Az adagolandó mennyiség mindkét vegyszerből a forgatott vízre vonatkoztatva: 0,5–1 g/m3. Fertőtlenítés ózonnal A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy az ózonos fertőtlenítőberendezések energiaszükséglete magas. Általában 1g ózon előállítása 13–30 Wh villamos energiát igényel, típustól függően. Az adagolandó ózonmennyiség a forgatott vízre vonatkoztatva: 1–2 g/m3. Ezen kívül a technológiai fejezetben ismertetett okok miatt klóradagoló berendezést is kell alkalmazni. Fertőtlenítés nehézfém-ionokkal A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a nehézfémek ionjaival történő fertőtlenítés hosszú behatási időt igényel. Például a baktériumszám 99,9%-os csökkentéséhez 15 °C-on 7,5 pH-értéknél 0,01 mg Ag+/l koncentrációnál 5 óra szükséges. Ezen kívül a fertőtlenítés hatásfokát nagyban lerontja a víz kloridtartalma. 10–15 mg/l kloridtartalom mellett a fertőtlenítés hatásfoka 75%-kal romlik. A nehézfém-ionos fertőtlenítés a hazai fürdővíz-kezelésben nem elterjedt megoldás. Amennyiben a víz minősége alkalmazását indokolja és a gazdasági feltételek is rendelkezésre állnak, az adagolandó mennyiséget kísérleti úton kell meghatározni. Nem vegyszerrel történő fertőtlenítés Fertőtlenítés ultraibolya fénnyel Általában a klóradagolás minimálisra csökkentése érdekében szokták alkalmazni, elsősorban zárt rendszerű kivitelben. A tervezés során minden esetben meg kell vizsgálni a víz átlátszóságát, és a vizsgálati eredményt mellékelve ajánlatot kell kérni a gyártó cégtől az alkalmazandó típusra. Ultraibolya sugarakkal történő fertőtlenítés esetében a forgatott víz átlátszóságától függően az energiafelhasználás 10 Wh/m3 -től 120 Wh/m3-ig változhat. Fertőtlenítés ultrahanggal A legerősebb baktericid hatásuk az 500–1000 kHz frekvencia közötti ultrahanghullámoknak van. A kísérleti eredmények szerint 3 perces, 3 W/cm2 energia-besugárzás 100%-os baktériumpusztulást eredményez. Egyéb fertőtlenítési módszerek A hazai gyakorlatban nem terjedt el, de külföldön is ritkán alkalmazott fertőtlenítési módszer a mágneses fluxus vagy radioaktív besugárzás. A fertőtlenítéshez használt értékeket a víz szennyezettségétől függő mértékben kísérleti úton kell meghatározni.
214
5.3.2.12. Algamentesítés Az algásodás megelőzésére, ill. a kialakult algák eltávolítására csak egészségügyi engedéllyel rendelkező szereket szabad felhasználni. Régebben szinte kizárólag 5–10%-os rézszulfátoldatot használtak, és az adagolt mennyiség 1–2 g/m3 volt medence-víztérfogatra számolva. Az ismertetett okok miatt a rézszulfát helyett egyre több algaölő-szer jelenik meg, általában folyadék formájában. Oldásuk és adagolásuk a gyártó cég előírása szerint történik.
5.3.2.13. Aktív szén-por adagolása Az aktív szén-port adagoló berendezést mindig kompletten kell megrendelni (zsákbontó, poradagoló, nedvesítő, szuszpenzió-adagoló). A tervezés során a berendezésre a vízanalízis mellékelésével ajánlatot kell kérni.
5.3.2.14. Pótvíz adagolása A pótvíz mennyisége a fürdőzők létszámától függően 30 l/fő, azzal, hogy a minimális pótvízmennyiség 800 m3 medencetérfogatig a medencetérfogat 5%-ánál 800 m3 medencetérfogat felett a medencetérfogat 3%-ánál nem lehet kevesebb. Természetesen amennyiben a szűrő(k) öblítésére felhasznált vízmennyiség több mint az előírásban meghatározott minimális pótvíz-mennyiség, azt is pótolni kell. A medence pótvizét minden esetben vízmennyiség-mérővel mérni kell.
5.3.2.15. Hidraulika A medence hidraulikájának méretezésekor a medence alakjától és funkciójától függetlenül arra kell törekedni, hogy a medencébe beáramló tisztított víz a teljes medencetérfogatot átöblítve távozzon a medencéből. Attól függően, hogy a medencébe a vízbevezetés és a vízelvezetés hogyan történik, két alapvető hidraulikai rendszer ismeretes, a függőleges áramlású és a vízszintes áramlású (12. és 13. ábra). Lehetséges a két rendszer kombinált alkalmazása is, szabálytalan alakú vagy meglévő töltő-ürítő rendszerű medencék vízvisszaforgató berendezéséhez kapcsolása esetén.
12. ábra: Függőleges áramlású medencehidraulika Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
215
13. ábra: Vízszintes áramlású medencehidraulika Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Függőleges áramlás esetén a tisztított vizet a medence fenekén egyenletesen elosztva alacsony befúvási sebességgel kell a medencébe bevezetni. A befúvófejek minimális száma: 1,35 m vízmélységig 6 m2/db, 1,35 m vízmélység felett 8 m2/db. A vízelosztó rendszert hidraulikailag úgy kell méretezni, hogy azonos vízmélységű medencék esetében minden befúvófejen azonos vízmennyiség áramoljon. Változó vízmélységű medencék esetében pedig a beáramló vízmennyiség víztérfogat arányos legyen. Ezt vagy a vízbevezető rendszer hidraulikai ellenállásának méretezésével, vagy szabályozható vízbevezető fejek alkalmazásával lehet biztosítani. Az így bevezetett víz a medencében alulról felfelé, dugattyúszerűen áramlik keresztül a medence teljes víztérfogatán a majd a víztükröt meghatározó túlfolyóvályún át, – lehetőleg a medence teljes kerületén – ömlik ki a medencéből és jut a kiegyenlítő tárolóba. A túlfolyóvályú lehet emelt víztükrű (feszített) vagy süllyesztett víztükrű (14. ábra). A túlfolyó vályúk vízelvezető vezetékeiben a nyelési sebesség ne haladja meg a 0,3–0,4 m/s értéket, mert nagyobb sebességnél a szívóhatás következtében levegő kerül a vízelvezető vezetékbe, ami bizonytalan vízelvezetést eredményez. Vízszintes áramlás esetén a tisztított vizet a medence két hosszanti oldalán kell egyenletesen elosztva bevezetni olyan sebességgel, hogy a vízsugár behatolása hatásos legyen. Ezért a befúvófejeket úgy kell méretezni, hogy azokban a nyomásveszteség: 10 m medenceszélességig 0,1 bar, 10 m medenceszélesség felett 0,2 bar legyen.
216
A vízelvezetés a medence két hosszanti oldalán az előzőekben ismertetett módon történik. Ennél a megoldásnál szokásos még a medence fenekéről is vizet elvenni. Ebben az esetben az alsó vízelvétel nem haladhatja meg a forgatott víz mennyiségének 30%-át.
14. ábra: Feszített víztükrű medence vízelvezető vályú és a süllyesztett víztükrű medence vízelvezető vályú Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Kis terhelésű medencék hidraulikája Kisebb jelentőségű, szabályozott vendégforgalmú medencéknél 100 m3 víztérfogat alatt alkalmazható az ún. fölözős (skimmeres) vízelvétel. Ennél a hidraulikai rendszernél a vízbevezetéssel ellentétes oldalon a forgatott víz intenzitásától függően egy vagy több fölöző vezeti el a vizet. Egy fölöző vízelvezető teljesítménye 8–12 m3/h között változik, típustól függően. Ennél nagyobb vízelvezető képességű fölözőt egyedileg kell tervezni. A házi úszómedencék döntő többsége ilyen hidraulikával rendelkezik. Egy ilyen medence gépészetét mutatja a 15. ábra.
15. ábra: Házi (szállodai) medence gépészete 1. egyedi beton-, műanyag, illetve fóliás fémmedencék; 2. vízforgató, -szűrő berendezések; 3. vízbevezető és elvezető elemek; 4. víz alatti porszívó, tartozékok; 5. vízfűtő berendezések; 6. medencetakarások; 7. medencehágcsók; 8. víz alatti világítás berendezései; 9. ellenáramoltató berendezések; 10. műanyag gömbcsapok, egyéb szerelvények; 11. páramentesítők; 12. egyéb uszodai tartozékok (hőmérők, hálók, vízminőség-mérők, vegyszerek) Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
217
A kiegyenlítő-medence hasznos víztérfogatának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a szűrők öblítővíz-szükségletére. Abban az esetben, ha a szűrő öblítése a kiegyenlítőmedencéből történik, a hasznos víztérfogat a szűrő öblítésénél ismertetett adatok segítségével kell kiszámolni. Amennyiben a szűrő öblítése a medencéből történik, a kiegyenlítő-medence minimális térfogata a következő összefüggéssel határozható meg. V = 2 · N · 76 · C, ahol V a kiegyenlítő-medence hasznos víztérfogata [m3], N a fürdőzők létszáma a medencében [fő], 76 egy fürdőző által kiszorított víztérfogat [l], C a kiegyenlítő tároló alakjától függő módosító tényező [c = 1,2–1,4]. A medencéhez lábmosót kell tervezni, ha az előfürdő a medencétől 10 m-nél nagyobb távolságra van, vagy ha a medence, illetve a medencecsarnok az előfürdő kikerülésével is megközelíthető. A lábmosó vízbevezető és vízelvezető idomait úgy kell méretezni, hogy a vízcsere a lábmosóban óránként legalább kétszeres legyen. A lábmosók vízellátását töltő-ürítő rendszerben vagy vízvisszaforgatóval lehet biztosítani. Vízvisszaforgatás esetén a lábmosót külön vízvisszaforgató berendezéssel kell ellátni. A vízvisszaforgató rendszer hidraulikai ellenállásának méretezésénél a nyomóvezetékbe kb. 1,5 m/s, a szívóvezetékbe max. 1 m/s áramlási sebesség vehető figyelembe. Kis berendezéseknél, pl. házi medencéknél megengedhető a 2 m/s-os áramlási sebesség is. A vízvisszaforgató szivattyú emelőmagasságának meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni: csősúrlódási ellenállás, az idomok alaki ellenállása, a szerelvények alaki ellenállása, a szűrőellenállások, geodetikus magasságkülönbség, vízbevezetés belépési ellenállás.
5.3.2.16. Hőtartás A forgatott víz hőveszteségének a gyakorlati tapasztalat szerint több mint 90%-a a párolgási hőveszteség. Ezért a méretezésnél ezt szokták figyelembe venni, kb. 25%-kal megnövelve. A medence hőtartásához szükséges gépészeti berendezések (hőcserélő, vízhőmérsékletszabályozás) méretezését a technológiai gépész adatszolgáltatása alapján az épületgépész társtervező végzi. A hőtartás érdekében a forgatott víz egy részét ellenáramú hőcserélőn keresztül kell vezetni. A fűtőközeg lehet forró víz vagy termálvíz. A termálvizet fűtőközegként akkor szokták felhasználni, ha a víz hőmérséklete nagyon magas vagy kémiai összetétele olyan, hogy nem használható fel közvetlenül fürdővízként. A medencék hővesztesége alapvetően a víz felületétől és a víz hőmérsékletétől függ, valamint, hogy zárt térben vagy szabadtéren vannak-e telepítve. Ezért a hőveszteségük nagyon különböző lehet. Például egy szabadtéri telepítésű, kb. 26 °C vízhőmérsékletű medence hővesztesége az időjárási viszonyoktól függően 0–1,5 kW/m2-ig változhat. A 218
szabadtéri meleg vizes ülőmedence hővesztesége téli időszakban akár a 3 kW/m 2 értéket is elérheti. Kisebb medencéknél a hőveszteséget csökkenteni lehet, ha a medencét üzemen kívül ún. hőtakaróval borítják. A hőtakaró a hőveszteség csökkentése mellett még megakadályozza, főleg szeles időben, hogy a medence vizébe mechanikai szennyeződés jusson (falevelek, faágak stb.). Kerülni kell a hőtartásnak azt a módját, amikor a fűtőközeget (pl. a termálvizet vagy a gőzt) közvetlenül vezetik a medencébe vagy a kiegyenlítő-medencébe. Ezt természetesen az előírások sem teszik lehetővé, de régebben üzemelő fürdőknél még előfordul. Ezzel a módszerrel a medencevíz állandó hőmérsékletének szabályozása, valamint a vízminőség előírás szerinti biztosítása nem garantálható.
5.3.3. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének gépészeti elemei 5.3.3.1. Durvaszűrő A durvaszűrő kialakítását tekintve lehet nyitott és zárt. A nyitott durvaszűrő tulajdonképpen sárgaréz szitaszövetből, fröccsöntött műanyagból vagy perforált (expandált) korrózióálló lemezből készült szűrőbetét. Elhelyezése (16. ábra) lehet:
16. ábra: Nyitott durvaszűrő elhelyezési vázlata – a túlbukóvályúban a vízkiömlő csonknál, – a fürdőmedence és a kiegyenlítőmedence közötti aknában, – a kiegyenlítőmedencében a vízbeömlő csonknál. Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A zárt durvaszűrő egy gyors fedélzárral ellátott nyomástartó edény, amelyben a fenti anyagokból készült szűrőbetét található (17. ábra). Kivitele lehet: – karimás csatlakozású, csővezetékbe építhető; – szivattyúval egybeépített, tömbösített. Elhelyezése lehet: – csővezetékbe építhető kivitelnél a fürdőmedence és a kiegyenlítő-medence között; – szivattyúval egybeépített kivitelben a kiegyenlítő-medence után.
219
17. ábra: Zárt durvaszűrő Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
5.3.3.2. Forgatószivattyú A vízvisszaforgatásra legalkalmasabb a meredek karakterisztikájú centrifugál szivattyú. Ugyanis a szűrő folyamatos eltömődésének következtében a szivattyú munkapontja állandóan változik. A megemelkedett emelőmagassághoz kisebb víz-visszaforgatási teljesítmény fog tartozni. Az elérendő cél az, hogy a megnövekedett emelőmagassághoz minél kisebb szállításiteljesítmény-változás tartozzon. Így biztosítható, hogy a névleges víz-visszaforgatási teljesítmény a szűrő eltömődésének folyamata alatt csak kis mértékben változzon. A víz-visszaforgatási teljesítményt főleg nagyobb berendezéseknél célszerű több szivattyú párhuzamos üzemeltetésével kiszolgálni. A több szivattyú alkalmazása két szempontból is előnyös: egyrészt a forgatási teljesítményt a medence terhelések függvényében lehet változtatni, másrészt a szűrő öblítési intenzitásának megfelelően lehet a szivattyúkat üzemeltetni. A vízvisszaforgató szivattyúk kialakításuk szerint lehetnek vízszintes tengelyűek, függőleges tengelyűek, búvárrendszerűek. A vízszintes és függőleges tengelyű szivattyúk esetében kifejlesztettek kizárólag vízvisszaforgatásra alkalmas szivattyúkat durvaszűrővel és elektromos meghajtómotorral egybeépített kivitelben (18. és 19. ábra). Búvárrendszerű szivattyúkat csak ritkán alkalmaznak vízvisszaforgatásra. Általában csak olyankor, amikor meglévő medencét kell ellátni vízvisszaforgatóval és a helyi adottságok nem teszik lehetővé a szivattyúk gépházban történő elhelyezését. Ilyenkor a búvárszivattyúkat a kiegyenlítő-medencében lehet elhelyezni. Ezeknek a szivattyúknak a hatásfoka rosszabb, üzemeltetésük költséges. Házi úszómedencék esetében szinte kizárólag vízszintes tengelyű szálfogóval egybeépített forgatószivattyúkat alkalmaznak.
220
18. ábra: Vízszintes tengelyű forgatószivattyú, durvaszűrővel 1. szívócsonk; 2. nyomócsonk; 3. durvaszűrő; 4. gyorszár; 5. szivattyú; 6. elektromotor 19. ábra: Függőleges tengelyű szivattyú durvaszűrővel Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
5.3.3.3. Szűrő A nyitott gyorsszűrő tulajdonképpen egy felül nyitott, általában téglalap alakú, szekrényes szerkezet. Anyaga lehet szénacél, korrózióálló acél, műanyag vagy vasbeton. A legelterjedtebb a korrózióálló acélból készült kivitel. A szűrő hazai alkalmazása még újdonságnak számít, a tengerentúlon azonban ismert megoldás a vízvisszaforgatásban. A szűrő általában nem rendelkezik szűrőfenékkel, hanem a szűrő alján dréncsöves rendszerrel van a szűrt víz összegyűjtve és a forgatószivattyú a dréncsövet szívja meg. A szűrőréteg feletti térfogat kiegyenlítőtérként szolgál. A nyitott depressziós szűrő kapcsolási vázlatát a 20. ábra szemlélteti. A forgatószivattyú a szűrő csőszerelése és szerelvényezése lehet a szűrőn kívül, de lehet a szűrőn belül is elhelyezve. Mindkét kivitel esetén a szűrő gyártmányként kerül forgalmazásra.
20. ábra: Nyílt, depressziós gyorsszűrő Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
221
A zárt, nyomás alatti szűrő anyagát tekintve készülhet szénacélból, korrózióálló acélból vagy műanyagból (üvegszálas poliészter). A szűrő anyagát műszaki, tartóssági, gazdasági és esztétikai szempontok együttes elbírálásával kell kiválasztani. A szűrő lehet álló és fekvő elrendezésű. A szűrt víz összegyűjtése lehet szűrőfejes, vagy drén rendszerű. A szűrőfejes megoldásnál a szűrő hengeres része alul egy szűrőlappal le van zárva. A szűrőlapba réselt, ún. szűrőfejek vannak beépítve, amelyek – nevük ellenére – a szűrésben nem vesznek részt, csak a szűrőtöltet által megszűrt vizet engedik át a szűrőlap alatti térbe, ahonnan a szűrt víz elvezetése történik. A drén rendszerű vízelvezetésnél nincs szűrőlap. A szűrt vizet a szűrőfenékben elhelyezett réselt csőhálózat gyűjti össze és vezeti el. Ennek a szűrőnek az építési magassága kisebb, mint a szűrőlapos megoldásnál. A szűrőkön vízbevezető, vízelvezető, légtelenítő- és ürítőcsonkok, valamint töltő- és búvónyílás található. Egyes gyártók ezen kívül átlátszó szűrőanyag-kémlelő ablakokkal is ellátják a szűrőjüket. A 21. ábra zárt, nyomás alatti álló elrendezésű gyorsszűrőt ábrázol, közösségi nagyberendezéshez.
21. ábra: Zárt, nyomás alatti gyorsszűrő, nagyberendezéshez 1. medencevíz; 2. bevezetés; 3. kivezetés; 4. szűrt víz; 5. mosóvíz; 6. zagy; 7. öblítőlevegő; 8. első szüret; 9. légtelenítés; 10. ürítés 22. ábra: Zárt, nyomás alatti gyorsszűrő, kisberendezéshez 1. nyersvíz; 2. szűrt víz; 3. homokszűrő Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A házi úszómedencék forgató-berendezéseinek szűrői műanyagból, igényesebb kivitel esetén korrózióálló acélból készülnek (22. ábra). Az egy- és többrétegű, valamint a különleges töltetű és az aktív szén-szűrő felépítése megegyezik az egyrétegű kvarcszűrő kialakításával, csak a szerkezeti magasságuk változó. Az egyéb töltetű szűrő gépészeti kialakítása tulajdonképpen egy patron, melyet szűrőgyertyának neveznek (23. ábra). A patronban van elhelyezve a már ismertetett szűrőbetét. A szűrő eltömődésekor a patront gyorszárral lehet oldani, a szűrőbetétet ki lehet mosni vagy kicserélni. A ráiszapolós szűrő szerkezeti felépítése a szűrőtöltet kivételével hasonló a nyitott gyorsszűrőkéhez, csak azonos szűrési teljesítmény esetén kisebb a mérete. A viszonylag kis méretek miatt a leggyakrabban műanyagból készül. A szűrő kivitele egyszerű. A szűrő legfontosabb része a szűrtvíz-gyűjtőcsőre épített tartószerkezet, melyre műanyag szitaszövet van felfeszítve. A forgatószivattyú közvetlenül a gyűjtőcsövet szívja meg. Mivel a szűrő 222
egyik előnye a kis geometriai méret, kiegyenlítő térfogat a szűrőben nem áll rendelkezésre. A jó hidraulikai viszonyok biztosítása érdekében vagy túlméretezett túlbukó vályút vagy külön kiegyenlítő-tartályt kell alkalmazni. Külön kiegyenlítő-tartály esetében a medence túlbukó vályújából a víz gravitációsan a ráiszapolós szűrőbe folyik. Amikor a fürdőzők által kiszorított vizet már a szűrő nem képes befogadni, akkor a szűrő túlfolyóvezetékén a víz átfolyik egy kiegyenlítő-tartályba és ott tárolódik, ameddig a fürdőzők a medencét el nem hagyják. Ekkor a medencében a vízszint lecsökken, és a forgatószivattyú a szűrőből kezdi visszatáplálni a vizet a medencébe. Ekkor csökken a vízszint a szűrőben, és egy, a szűrő vízszintjéről vezérelt szivattyú visszaemeli a kiegyenlítő-tartályból a vizet a forgatott rendszerbe. A 24. ábra a ráiszapolós szűrő kapcsolási vázlatát mutatja.
23. ábra: Gyertyás szűrő 1. szívócsonk; 2. nyomócsonk; 3. durvaszűrő; 4. gyorszár; 5. szivattyú; 6. elektromotor; 7. szűrőpatron; 8. szűrőbetét Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
24. ábra: Ráiszapolós szűrő Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
5.3.3.4. A vegyszeradagolás berendezései Valamennyi vegyszer beadagolásához külön adagolórendszert vegyszeradagoló rendszer a következő elemekből áll: vegyszeroldó, -adagoló tartály, vegyszerkeverő,
kell
kiépíteni.
Egy
223
vegyszeradagoló szivattyú, vegyszer nyomóvezeték szerelvényekkel, működtető és szabályozó automatika. A vegyszeradagoló rendszer kiépítettségét és bonyolultságát nagyban meghatározza a medence nagysága, rendeltetése és a gazdasági lehetőségek. Általában a kis, házi medencéknél a fent ismertetett vegyszeradagoló rendszereket nem szokták alkalmazni. Ezeknél a medencéknél a vegyszereket többnyire tabletták vagy granulátum formájában lehet a forgatott vízbe juttatni. Az egyik megoldás, amikor a vegyszereket egy, a medence vízfelületén úszó, erre a célra kialakított oldóedénybe helyezik, és így a vegyszerek lassan beoldódnak a forgatott vízbe. A másik megoldás, amikor a vegyszereket a medence vízelvezető fölözőjébe (skimmer) helyezik, és így oldódik be a forgatott vízbe. Nagy teljesítményű forgató-berendezéseknél célszerű oldó, adagoló vegyszeradagolást alkalmazni. Ennél a rendszernél kétféle megoldás használatos. Az egyik esetben a vegyszeroldatot egy oldótartályban készítik el és átszivattyúzzák egy másik tartályba, amelyből az adagolás történik. Ebben az esetben csak az oldótartályban van keverő és csak az egyik tartályból szív az adagolószivattyú. A másik megoldásnál mindkét tartályban lehet vegyszert oldani és mindkét tartályból tud szívni az adagolószivattyú. Vagyis üzemszerűen az egyik tartályban az oldás történik, a másikból pedig az adagolás, és fordítva. A vegyszerek feloldásához használt keverés lehet hidraulikus vagy mechanikus. A hidraulikus keverésnél az oldótartály tartalmát egy centrifugálszivattyúval folyamatosan keringtetni kell, míg a vegyszer teljesen fel nem oldódik. A mechanikus keverés elektromotorral hajtott propellerkeverővel történik. A kereskedelemben különböző térfogatméretekkel, igény szerint propellerkeverővel, adagolószivattyúval, alsó, felső, illetve szükség esetén folyamatos szintérzékelővel egybeépített vegyszeroldó, -adagoló berendezések kaphatók (25. ábra).
25. ábra: Vegyszeroldó adagolóegység Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
224
Az uszodatechnikában általában membrános és perisztatikus vegyszeradagoló szivattyúkat alkalmaznak. Egészen nagy berendezéseknél előfordul, hogy az adagolandó vegyszeroldatok mennyisége miatt szükség lehet dugattyús vegyszeradagoló szivattyú alkalmazására. Mindkét szivattyútípus működtetése lehet kézi vagy automatikus. Automatikus üzemmód esetén a szivattyút vezérlő jelet az érzékelő műszer szolgáltatja (pl. folyamatos pH-mérő kimenő jele). A vegyszeradagoló szivattyú és a vegyszer-beadagolási pont közé visszacsapó szelepet és elzáró-szerelvényt kell beiktatni (a legtöbb adagolószivattyú már beépített visszacsapó szeleppel kerül forgalmazásra). Az adagolószivattyút és a vegyszer-adagolási pontot flexibilis műanyag csővezeték köti össze, mely általában az adagolószivattyú tartozéka. Kis házi medencék kivételével, ahol a terhelés nem jelentős, a folyamatosan jó vízminőség biztosítása érdekében kívánatos a vegyszeradagolás teljes automatizálása. Ez azt jelenti, hogy a forgatott víz jellemző paramétereit (pH-érték, redoxpotenciál, szabad klórtartalom) műszerek mérik. A műszer értékarányos jelet szolgáltat és az automatika a vegyszeradagoló szivattyút vezérli. Az automatikus vegyszeradagoláson kívül minden esetben biztosítani kell az adagolószivattyú reteszelését a vegyszeradagoló tartály min. szintjéről szárazra futás ellen. Ezen kívül reteszelni kell a forgatószivattyú(k)hoz képest is. Ez azt jelenti, hogy az adagolószivattyúnak meg kell állnia, ha a forgatószivattyú(k) megáll(nak). Ha ilyen reteszkapcsolat nincs, gondatlanság esetén előfordulhat, hogy amikor a víz forgatása valamilyen okból szünetel, és az adagolószivattyú működik, nagyon sok vegyszer kerül a rendszerbe, ami a teljes leürítést is szükségessé teheti. Vegyszeroldatok ritkán ugyan, de alkalmazzák az injektoros vegyszerbekeverést is. Főleg granulátumoldatok adagolására használják, a vegyszert forgalmazó cég gyártmányaként. 5.3.3.5. Fertőtlenítőberendezések A fertőtlenítéshez alkalmazott gépészeti berendezések elsősorban az adott fertőtlenítési technológiától függenek, ez szabja meg, hogy a fertőtlenítés milyen közeggel vagy eszközzel történik. Ezek lehetnek: oldatadagoló berendezés (pl. nátrium-hipoklorit, kálium-hipoklorit, sanosil stb. adagolásához), gázadagoló berendezés (pl. klórgáz), fertőtlenítőszert a helyszínen előállító és bekeverő berendezés (pl. klór-dioxid, ózon adagolásához), fertőtlenítés egyéb berendezésekkel (pl. ultraibolya-besugárzó, ultrahanggenerátor). Az oldatadagoló berendezés kivitelében és működésében is megegyezik a vegyszeradagoló berendezéssel. A gázadagoló berendezés, amely az uszodatechnikában klórgáz-adagolást jelent, a következő elemekből áll: klórgázt tároló, nyomástartó edény (klórpalack vagy klórhordó), klórlefejtő szelep, klórmennyiség-szabályozó szelep (rotaméter), klórgázvezeték, 225
klórgáz-bekeverő injektor. Klórgáz-adagoló berendezést több világcég gyárt és szállít teljes körűen, az igényeknek megfelelően kiegészítő egységekkel együtt. Ilyen kiegészítő egység az átváltó-szelep, – amely két palack (hordó) használata esetén az egyik palack kiürítésekor automatikusan átvált a tele palackra; több palack párhuzamos működése esetén pedig ilyen készülékek a gyűjtő kollektorok, a fűtőegységek, a szabad klórt mérő és szabályozó műszerek. Nagy teljesítményeknél a klórgáz-adagolás, kisebb teljesítményeknél nátrium-hipoklorit adagolás alkalmazása célszerű. Hazánkban a 26. ábrán látható ADVANCE típusú klórgáz-adagoló rendszer terjedt el. A klór-dioxid-fejlesztő, az ózonfejlesztő és -bekeverő, az ultraibolya-sugárzó és az ultrahangos berendezések gyártmányként megvásárolhatók.
26. ábra: ADVANCE típusú klóradagoló Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
5.3.3.6. Öblítőgépek Mint ismeretes, a szűrők öblítése vízzel vagy vízzel és levegővel történik. A vízzel való öblítést, a nagy vízvisszaforgató berendezésektől eltekintve, ahol erre a funkcióra külön szivattyút telepítenek, az alkalmazott forgatószivattyú vagy forgószivattyúk biztosítják. A forgószivattyúkat úgy kell megválasztani, hogy akár egy, akár több szivattyú együtt járása esetén, csak vízzel való öblítésnél biztosítható legyen a v = 50–60 m/h szűrőöblítési sebesség kb. 12– 4 mVo előmagasság mellett. Levegővel való öblítésnél minden esetben „olajmentes” levegőt szállító kompresszort kell a vízvisszaforgató berendezéshez biztosítani. Az öblítőlevegő sebessége v = 60 m/h, nyomása 0,4–0,6 bar. A leggyakrabban használt, olajmentes levegőt szállító öblítőgépek: vízgyűrűs kompresszorok, forgódugattyús kompresszorok (Roots fúvók).
226
5.3.3.7. Hőntartó berendezések A forgatott víz hőntartására a legelterjedtebb berendezés az ellenáramú hőcserélő. Hőtechnikai méretezés szempontjából az előnyös, ha a forgatott víz kb. 25%-át mellékáramkörben a medencevíz hőmérsékleténél lényegesen magasabb hőmérsékletre fűtik fel a hőcserélőben, és a hőcserélő után a felmelegített vizet visszakeverik a forgatott vízbe. A kívánt medence vízhőmérsékletet a fűtőközeg vezetékébe épített és a medencevíz hőérzékelőjéről vezérelt szabályzó-keverő szeleppel lehet beállítani. Kisebb forgatóknál, főleg házi medencéknél, ahol egyéb fűtőközeg nem áll rendelkezésre, alkalmazható az elektromos fűtőpatronos megoldás. Ez tulajdonképpen nem más, mint erre a speciális célra kifejlesztett átfolyós elektromos vízmelegítő. A medence-vízhőmérséklet kívánt értéken tartása ennél a megoldásnál is automatizálható. Kiegészítő fűtésként alkalmazható a napkollektor, de ez a megoldás hazánkban nem terjedt el. Nem a medencevíz hőpótlását szolgálja, de a hőveszteséget jelentősen csökkenti az ún. hőtakaró. A hőtakaróval a medence vízfelületét üzemen kívüli állapotban lefedik, ezzel nagymértékben csökkentve a párolgásból adódó hőveszteséget. A hőtakarók lehetnek fóliás vagy redőnyös kivitelűek és kézi vagy gépi működtetésűek. Általában kis vagy közepes méretű szabadtéri telepítésű medencékhez alkalmazzák, azonban igényesebb megoldásoknál zárt térben is szokásos. A hőtakarókat a gyártó cégek előregyártott méretekben, de megrendelés esetén, szabálytalan méretű medencékhez, egyedi kivitelben is szállítják.
5.3.3.8. A medencék hidraulikája A medencék hidraulikáját kiszolgáló gépészeti berendezések két fő csoportra oszthatók, a vízbevezető és a vízelvezető rendszerekre. A vízbevezető rendszer tulajdonképpen három részből áll: – vízelosztó csőhálózat, – a medence szerkezetébe épített, ún. befalazó-idomok, – a befalazó-idomokba szerelhető vízbevezető elemek, melyek lehetnek állandó vízátbocsátást biztosító vagy szabályozható kivitelűek. A szabályozható kivitelűek is kétfélék lehetnek: fokozat nélkül szabályozhatók és betétcserével fokozatosan szabályozhatók (27. ábra).
227
27. ábra: Betétcserével szabályozható vízbevezető idom Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A medence szerkezetébe épített vízelosztó csőhálózat anyaga vízminőségtől, vízhőmérséklettől és igénytől függően lehet korrózióálló acél vagy műanyag. A medence szerkezetébe épített befalazó-idom anyaga lehet korrózióálló acél, bronz vagy műanyag. A vízbevezető elemek anyaga szintén lehet korrózióálló acél, krómozott bronz vagy műanyag. A medencébe bevezetett víz elvezetése általában a felszínről történik, feszített víztükör esetében körbukó vályúval, süllyesztett vízszint esetében oldalvályúval. A vályúkból a víz elvezetése gyűjtőcső-rendszerrel történik. A beépített vízelvezető idomok és csővezetékek anyagai a vízbevezető rendszernél ismertetett anyagokkal azonosak. A 100 m3 víztérfogatúnál kisebb közcélú medencéknél megengedett, a házi medencéknél pedig nagyon elterjedt a fölözős (skimmeres) vízelvezetés. Ebben az esetben egy süllyesztett vízszintről történik a vízelvétel egy több funkciót biztosító, a medence falába beépített idommal. A fölözőidom funkciói a következők lehetnek: Vízelvezetés a víz felszínéről A medence felszínéről elvezetett víz közvetlenül a szivattyú szívócsonkjához van vezetve. Azt, hogy a medence vízszintváltozása ellenére a vízelvétel mindig a vízfelszínről történjen, egy úszó bukó biztosítja. (A vízszintváltozást a fürdőzők által kiszorított vízmennyiség idézi elő.) Pótvíz bevezetése A pótvizet vízszál-megszakítással lehet a fölözőbe bevezetni. Túlfolyóvíz elvezetése Erre akkor kerül sor, amikor a vízszint a maximálisan megengedett szint fölé emelkedik. Ez az üzemállapot két esetben következhet be: ha a medencében több fürdőző tartózkodik a 228
megengedettnél, illetve ha a medence feltöltésekor, illetve pótvíz utánpótlásánál kezelési gondatlanságból vagy műszaki hibából következően a vízbetáplálás a maximális vízszint elérésekor nem szűnik meg. A medence alsó csatlakozása Ez egy csőcsatlakozás, amely összeköti a medence alsó részét a fölözővel, így főleg kis házi medencék esetében jobb hidraulikai viszonyokat biztosít, mivel alsó-felső vízelvételt valósít meg. Hidraulikus fenéktisztító csatlakozó betét Ez egy kúpos szűkítő csatlakozó, melyet a fölöző vízelvezető csonkjába lehet helyezni és ehhez lehet csatlakoztatni a medence fenéktisztító flexibilis szívócsövét. Ilyenkor a forgatószivattyú a fenéktisztítón keresztül szív. Durvaszűrés Ez a vízelvezető csonkba egy szitaszűrő behelyezésével történik. Ebben az esetben a durvaszűrés helyileg itt van megoldva. A durvaszűrőt csak felnyitható tetejű fölözőnél lehet alkalmazni. A fölözők funkciójukat tekintve többfélék lehetnek, az egyfunkciós vízelvezetőtől, a fent ismertetett összes funkciót biztosító típusig. A 28. ábra egy többfunkciós fölözőt mutat be. A fölözők anyaga lehet korrózióálló acél, bronzöntvény vagy műanyag.
28. ábra: Többfunkciós fölöző (skimmer) 1. fölöző úszó; 2. fedél; 3. pótvíz bevezetése; 4. durvaszűrő; 5. alsó vízelvétel; 6. szívó; 7. túlfolyó Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
5.3.3.9. A vízvisszaforgató berendezés csőszerelése A vízvisszaforgató berendezés csőszerelését korrózióálló acélcsővel vagy műanyag csővel kell kivitelezni. Szénacél csővel történő szerelést kerülni kell. Kisebb szállodai, illetve házi medencékhez tartozó forgató-berendezéseket előreszerelt egységben is forgalmaznak. Ezek általában tartalmazzák a durvaszűrőt, a vízvisszaforgató szivattyút, a szűrőt és az ún. többfunkciós váltószelepet (29. ábra). Az előszerelt egység még kiegészülhet hőcserélővel, vegyszeradagoló berendezéssel, automatikus vízhőmérsékletszabályzással, valamint pH- és szabadklór-mérő műszerekkel. Az így előszerelt berendezést tulajdonképpen csak össze kell kötni a medence vízelvételi és vízbevezető csonkjaival. 229
29. ábra: Előszerelt vízvisszaforgató egység 1. medencétől; 2. medencébe; 3. váltószelep; 4. durvaszűrő; 5. szivattyú; 6. elektromotor; 7. szűrő; 8. manométer Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A kis berendezéseknél alkalmazott váltószelep (30. ábra) különböző állásaival a vízvisszaforgató berendezés különböző üzemmódjait lehet beállítani, melyek a következők:
30. ábra: Választószelep kisberendezéshez 1. szivattyú; 2. medence; 3. csatorna; 4./4a. szűrőbe; 5./5a. szűrőből szűrés, szűrőöblítés (visszamosatás), előszűrés (tisztára mosatás), medenceürítés (ha a csatorna magasabban van, mint a medencefenék), keringtetés (a szűrő megkerülésével), zárt állás. Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Medencefenék-tisztítás esetén a váltószelep szűrés vagy ürítés helyzetben áll. A váltószelep működtetése lehet kézi vagy elektromos. Nagymedencés forgató-berendezések csőszerelését a helyszínen kell kivitelezni. A nagyberendezésekhez is kifejlesztettek váltószelepeket, de általában csak a szűrési és öblítési funkcióra. Egy ilyen váltószelepet mutat a 31. ábra. A váltószelep működtetése lehet elektromos vagy pneumatikus.
230
31. ábra: Választószelep nagyberendezéshez 1. szivattyútól; 2. szűrőbe; 3. szűrőből; 4. medencébe; 5. szivattyútól; 6. szűrőbe; 7. szűrőből; 8. csatornába Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
5.3.3.10. Kiegészítő berendezések A kiegészítő berendezések tulajdonképpen nem tartoznak a vízvisszaforgató rendszer gépészetéhez. Ilyenek az élményberendezések, a víz alatti medencefenék-tisztítók, a medencetartozékok.Az élményberendezések a medence használatát vonzóbbá, kellemesebbé teszik. Mivel azonban ezek gépészeti berendezések és a fürdőtechnikában ma már elterjedt az alkalmazásuk, ezért a gyakrabban előforduló megoldásokat ismertetjük. Vízi csúszdát fogadó medencét minden esetben vízvisszaforgató berendezéssel kell ellátni. Töltő-ürítő rendszerű medencébe vezető csúszda nem építhető. A vízi csúszdához tartozó medence víz-visszaforgatási teljesítményét – attól függően, hogy a medence csak a vízi csúszdát szolgálja ki, vagy többcélú – az alábbiak szerint kell meghatározni.Csak a vízi csúszdát kiszolgáló medence esetében a visszaforgató berendezés teljesítményét úgy kell meghatározni, hogy minden személyre, aki a csúszdán lecsúszik, legalább 500 l forgatott víz jusson. Többcélú medence esetében a vízvisszaforgató berendezés teljesítménye két részből tevődik össze: egyszer a medence vízfelülete által meghatározott, egyidejű létszámból számított teljesítmény, az ME–10–04: 1993 szerint. (A vízfelületet csökkenteni kell a vízi csúszda pályafogadó vízfelületével, ami 2,0×6,0 = 12,0 m2.) Másodszor a vízi csúszdát használó fürdőzők óránkénti létszámából számítható ki a teljesítmény (500 l/fő). A két forgatási teljesítmény összege adja a többcélú medence forgatási teljesítményét. A csúszda megengedhető maximális terhelését a forgató-berendezés méretezése előtt kell meghatározni. A csúszda maximális terhelését a biztonságos követési és az érkező vízfelület elhagyási idejének figyelembevételével kell megállapítani. A csúszdát a súrlódás csökkentése érdekében nedvesíteni kell. A nedvesítő víz ajánlott mennyisége kb. 1 m3/perc. A siklási viszonyokat a nedvesítő víz mennyiségének változtatásával lehet szabályozni (pl. a megnövelt vízmennyiség csökkenti a siklási sebességet). A nedvesítő-szivattyú a medencéből szív és a csúszda felső, ún. beülő szintjére nyom. A nedvesítő-szivattyú szállítási 231
teljesítménye nem számítható be a víz-visszaforgatási teljesítménybe. A fogadó medence mélysége a csúszda érkezésénél minimum 0,8 m mély, a medencefenék a csúszdavégtől mérve 3 m hosszúságban vízszintes (vagy 3% lejtésű), a medence széle pedig a csúszda tengelyétől minimum 2 m távolságban kell, hogy legyen. A csúszda feljárata 3 m indulómagasságig lépcső vagy létra, 3 m indulómagasság felett csak lépcső lehet. A feljárat csak lábmosón keresztül közelíthető meg. A vízicsúzdák kialakítása lehet zárt vagy nyitott, szabad térre vagy épületbe telepített. Anyaguk általában UV-re stabilizált üvegszálas poliészter vagy igényesebb kivitel esetén korrózióálló acél. A zárt vízi csúszdák kiegészíthetők hang- és fényeffektusokkal, vetített képekkel stb. A pezsegtető légbefúvás (32. ábra) a vízbe általában a medence fenekén keresztül történik, ezen kívül kedvelt megoldás még a fekvő- vagy ülőpadon keresztül való bevezetés is. A felfelé áramló buborékok a kellemes érzésen kívül kedvező élettani hatást is nyújtanak. A medence méretétől és az igényektől függően több levegő-bevezető fej is elhelyezhető a medencében. A levegő-bevezető fej egy perforált lap vagy egy táguló porózus gumimembrán. A berendezés lényegében egy nagynyomású légfúvóból és a finom levegőelosztást biztosító befúvó rendszerből áll. A fúvó hangtompítón keresztül szívja be a levegőt és a víz visszaáramlását megakadályozó visszacsapó szelepen keresztül nyomja a medencébe.
32. ábra: Pezsegtető légbefúvás Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Fúvóüzemen kívüli állapotban a forgatott víz részáramát át kell vezetni a befúvófejen és a megtápláló vezetéken, hogy a vezetékben ne legyen pangó víz. A légbevezető befalazott idom általában bronzból vagy korrózióálló acélból készül, ritkábban műanyagból. Egy befúvófej energiaigénye 0,8–1,2 kW között van, 220 V feszültségszinten.A berendezés bekapcsolása nyilvános medencék esetében lehet központi kézi, időprogramos vagy érembedobós. Házi medencék esetében a bekapcsolás a medencefalba épített pneumatikus kapcsolóval lehetséges. A berendezés a medence melletti szerelőtérbe vagy külön aknába telepíthető. A buzgár (33. ábra) tulajdonképpen a medencefenéken bevezetett intenzív vízáramlás, amely a víz felszínén kidomborodó, fodrozódó hullámverést okoz. Az erősen feltörő vízáram feletti lebegés kellemes érzést, lazító hatást biztosít a fürdőző számára.
232
33. ábra: Buzgár Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A vízáramlásba a terápiás hatás növelése érdekében levegő is bekeverhető, mely a felfelé áramló vízzel együtt élénkítő hatást fejt ki. A berendezés lényegében egy célszerűen kialakított szivattyúállomás. A szivattyú a medencéből szív és a vizet a medencefenékbe épített egy vagy több fúvón, erős, kissé szétnyíló vízsugár létrehozásával nyomja vissza a medencébe. A befúvófej injektorszerűen van kialakítva, így biztosítható a levegő bekeverése. A berendezés három fő egységből áll: szívófej, szivattyú, fúvókaház. A berendezés üzemen kívüli állapotában a forgatott víz részáramát át kell vezetni a befúvófejen és a megtápláló vezetéken, hogy a vezetékben ne legyen pangó víz. A berendezés idomai általában bronzból vagy korrózióálló acélból készülnek, ritkábban műanyagból. Egy befúvófej energiaigénye 2,8–3,4 kW között van, 380 V feszültségszinten. A berendezés működtetése és elhelyezése azonos az előzőekben ismertetett megoldással A nyakzuhany (34. ábra) tulajdonképpen egy felülről érkező, széles, erőteljes vízáramlás. Erős masszírozó hatásán kívül, dekoratív hatású. Kis medencéknél egy, nagyobb medencék esetében több állás is kialakítható. Ez a berendezés is egy lényegében célszerűen kialakított szivattyúállás. A szivattyú a medencéből szív, és a vizet egy hattyúnyakon keresztül, irányított, széles vízsugárban nyomja a medence víztükre fölé.
34. ábra: Nyakzuhany
233
Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A berendezés három fő egységből áll: szívófej, szivattyú, hattyúnyak. A berendezés idomai általában bronzból vagy korrózióálló acélból készülnek. Egy egység energiaigénye 2,0–3,4 kW. 2,0 kW-ig 220 V, 2,0 kW felett 380 V feszültségszinten. A berendezés működtetése és elhelyezése azonos az előzőekben ismertetett megoldással.
35. ábra: Masszázsfal Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A masszázsfal (36. ábra) az élmény és a hatás optimumát nyújtja. A víz és a levegő együttes, intenzív áramlása a különböző magasságokban a kis és nagy medencékben egyaránt kellemes élményt és kedvező terápiás hatást nyújt. A különböző magasságokban beépített fúvókák a test minden pontját masszírozzák. A masszírozó helyet egyidejűleg többen is használhatják. A berendezés egy célszerűen kialakított, nagy teljesítményű szivattyúállomás. A szivattyú a medence oldalfalában kialakított szívófejeken keresztül szív, és a vizet erős vízsugár létrehozásával, több magasságilag és alaprajzilag is eltolt helyzetű fúvókán keresztül nyomja vissza a medencébe. A berendezés három fő egységből áll: szívófejek, szivattyú, befúvófejek. A berendezés idomai általában bronzból vagy korrózióálló acélból készülnek. Egy masszírozó egység energiaigénye 2,8–5,2 kW, 380 V feszültségszinten. A berendezés működtetése és elhelyezése azonos az előzőekben ismertetett megoldással. Az ellenáramú úszógép (37. ábra) tulajdonképpen a vízfelszín közelében egy intenzív vízáramlást biztosító berendezés. A vízáramlás intenzitása és iránya a medencéből változtatható. Az úszó a vízáramlással szemben úszik, miközben egy helyben marad. A berendezés nemcsak tartós úszásra használható, hanem kiegészítő egységekkel levegőt lehet keverni a vízáramhoz, illetve a berendezéshez masszírozó tömlő is csatlakoztatható. A berendezés egy célszerűen kialakított szivattyúállomás. A szivattyú a medencéből szív, és a vizet egy szabályozható fúvókán keresztül, erős vízsugarat létrehozva nyomja vissza a medencébe. A berendezés fő részei: szívó- és nyomóvezetékek befalazott idomai, szivattyú, szabályozható befúvófej. A berendezés idomai bronzból, korrózióálló acélból és műanyagból is készülnek. Egy ellenáramoltató egység energiaigénye 2,0–6,8 kW között változhat, 220, illetve 380 V feszültségszinten. (Létezik kétfúvókás befúvófej, mely két fő egymás melletti úszását teszi lehetővé.) A berendezés bekapcsolása nyilvános medencék esetében lehet 234
időprogramos vagy érmebedobós. Házi medencék esetében a bekapcsolás a medencéből, a berendezésbe épített pneumatikus kapcsolóval lehetséges.
37. ábra: Ellenáramú úszógép Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A berendezés a medence melletti szerelőtérbe vagy külön aknába telepíthető. Meglévő medencék esetében a medence szélére rögzíthető kivitelű berendezést kell alkalmazni. Ilyen a kereskedelemben kapható. Ellenáramoltató úszógépet csak olyan medencék esetében célszerű alkalmazni, ahol a medence méretei miatt a folyamatos úszás nem lehetséges, pl. házi, szállodai, kis medencék. A sodrófolyosó (38. ábra) vagy vadvízcsatorna különleges élményt nyújt a medencében. A sodró folyosó szerves egységet képez a medencével, általában medenceszigettel kombinálva alakítják ki. Elsősorban nagy medencében alkalmazott élményberendezés, a kialakításhoz szükséges nagy helyigény miatt. A sodró folyosó egy íves csatorna, melyben igen erősen áramlik a víz. A fürdőzőt a csatorna közelében megragadja a vízáramlás és a hullámzó, fodrozódó vízben, a vízzel együtt sodródik az íves áramlásban. Az íves kiképzés következtében fellépő másodlagos áramlások is fokozzák az élmény hatását.
38. ábra: Sodrófolyosó Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
235
A berendezés több helyen elhelyezett, célszerűen kialakított szivattyúállomás. A szivattyúk a medence oldalfalába épített idomokon keresztül szívnak, és a vizet a medence falába tangenciálisan elhelyezett befúvófejeken keresztül nyomják a medencébe. A berendezés anyagai és telepítése hasonló az előzőekben említett megoldásokhoz. A hullámgép az egyik legrégebben alkalmazott élményberendezés a fürdőtechnikában. Általában stabilan beépített gépészeti berendezés. A gép a dugattyús szivattyú elvén működik. A vizet a medencéből szívja és ugyanoda nyomja vissza, nagy víztömegeket megmozgatva. A berendezést szakcégek tervezik és gyártják. Az utóbbi időben már pneumatikus hullámkeltő gépeket is alkalmaznak. Az utóbbi időkben elterjedt a már meglévő medencékbe telepíthető mobil hullámkeltő berendezés. A berendezés gömb alakú és villamos energiával üzemel. A gömb energiaellátása úszókábellel van megoldva. A gömbben egy elektromotorral meghajtott excenter van, amely lengőmozgásba hozza a gömböt. Ezt a lengőmozgást a víz átveszi. A berendezéssel kisebb medencékben hatékony hullámmozgást lehet elérni. Az energiamegtáplálás törpefeszültséggel történik. Egyéb élményberendezések Az előzőekben ismertetett élményberendezéseken kívül a medencék rendeltetésétől, telepítésétől, geometriai kialakításától függően több, esztétikai hatást fokozó, kisebb berendezés létesíthető a medencében vagy annak közvetlen környezetében. Ilyenek pl. a csobogók, vízesések, vízgombák, vízibarlangok, vízköpők, szökőkutak stb. Ezek a berendezések gépészeti kiszolgálásukat tekintve hasonlóak az ismertetett élményberendezésekhez és általában képzőművészeti alkotásokkal kombinálva kerülnek kialakításra. A víz alatti világítás (39. ábra) a medencét nagyon dekoratívvá teszi. Beépítése fedett medencéknél vagy éjszaka is használt nyitott medencéknél indokolt. A világítótestet igény szerint lehet a medence fenéklemezébe vagy oldalfalába építeni. A lámpák különböző anyagból készült medencékbe is beépíthetők (beton, műanyag, fóliázott acéllemez).
39. ábra: Víz alatti világítás Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
236
Forgalmaznak olyan lámpatípusokat is, amelyek meglévő medencékbe is beépíthetők, a medence szerkezeti anyagának megbontása nélkül. A lámpák energiaellátása 12 V-os törpefeszültséggel történik. Általában egy lámpa 300 W teljesítményű és egy 4×4 m-es vízfelület megvilágítására alkalmas. A masszázsmedencéket egyaránt alkalmazzák közösségi fürdők, uszodák kiegészítő szolgáltatásaként, illetve házi fürdők és fürdőszobák berendezéseként. A masszázsmedence egyesíti magában a meleg vizes ülőfürdő és a hidromasszázs előnyös hatásait. A medence vízhőfoka a lazító hatás miatt legalább 36–40 °C. A masszírozó hatást több irányból, különböző intenzitású vízsugár biztosítja. Általában lehetőség van levegő bekeverésére is, amely pezsgőhatással egészíti ki az élményt. A masszázsmedencéket 1 fő és 8–10 fő befogadó kapacitás között gyártják. A medencéket gyártmányként hozzák forgalomba, a beépített fúvókákkal, nyomásfokozó szivattyúval, szűrőés fertőtlenítőberendezéssel, vízmelegítővel és esetenként víz alatti színes világítással. Telepítése lehet zárt téri és szabad téri. A szabad téri telepítésű berendezések főleg Amerikában terjedtek el. Alakjuk általában négy- vagy nyolcszögletes, hordozható kivitelű, vörösfenyő burkolattal ellátva. A berendezések energiaigénye nagyságtól függően 1–5 kW között van. Gyermekmedencék élményberendezései Gyermekmedencék esetében széles körben alkalmaznak medencébe beépített vagy vízen úszó, általában színes műanyagból készült vagy felfújható, közkedvelt állat- és mesefigurákat, vízköpőket, vízgombákat. Medencetartozékok Ezek tulajdonképpen a medence rendeltetésszerű és biztonságos használatát segítik elő. Ilyenek a lépcső- és medencekorlátok, hágcsók, kapaszkodók, zuhanyállások. De ide sorolhatók még általában a medence oldalfalába építhető víz alatti betekintő ablakok. Ezek vagy csak a látványt, vagy a víz alatti felvételek készítésének lehetőségét szolgálják. A medencetartozékok polírozott korrózióálló acélból készülnek. Megemlítendők még a sportmedencék tartozékai. Ilyenek a rajtkövek, úszósáv-elválasztó bójasor, a kapaszkodók, a vízilabdapálya tartozékainak kihorgonyzó-berendezései stb. A víz alatti medencefenék-tisztító feladata a medence fenéklemezére és oldalfalára lerakodott szennyeződések eltávolítása anélkül, hogy a vizet a medencéből le kellene engedni. A fenéktisztító berendezés működését tekintve kétféle lehet: hidraulikus és elektromos. A hidraulikus fenéktisztítót általában kisebb medencékhez használják. Ebben az esetben a szívóhatást a forgatószivattyú biztosítja, oly módon, hogy a fenéktisztító egy flexibilis csővel közvetlenül a forgatószivattyú szívó vezetékéhez van csatlakoztatva. Skimmeres medencénél ez közvetlenül a skimmer szívócsonkjához való csatlakozást jelenti, feszített víztükrű medencénél pedig egy külön, erre a célra kialakított vízszint alatti csatlakozáshoz. A felszívott szennyezett víz a szivattyún keresztül vagy csatornába, vagy szűrőre kerül. A fenéktisztító mozgatása a medence széléről kézzel történik, teleszkópos rudazat vagy hidromotor segítségével. A berendezés előnye, hogy olcsó, hátránya, hogy a flexibilis szívócső-csatlakozás, valamint a rudazatos mozgatás miatt, csak kisebb medencéknél használható (40. ábra).
237
40. ábra: Hidraulikus fenéktisztító Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Az elektromos fenéktisztító nagy, közösségi medencékhez alkalmas, önjáró berendezés. Elektromos megtáplálása transzformátoron keresztül törpefeszültséggel történik úszókábel segítségével. A fenéktisztítóba egy nagy teljesítményű szivattyú van beépítve, mely egy cserélhető, illetve tisztítható szűrőbetéten keresztül szívja át, vízzel együtt, a medencefenékre lerakódott szennyeződést, a megtisztított vizet pedig visszanyomja a medence vízterébe. A fenéktisztítók, a nevükkel ellentétben, a medencefal tisztítására is alkalmasak. A berendezések távirányíthatók, programozhatók. Vannak olyan típusok is, melyek „megtanulják” a medence alakját és a leggazdaságosabb útvonalat választva bejárják annak egész felületét. A feltétel csak annyi, hogy a következő tisztítási alkalommal ugyanazon geometriai helyre és pozícióba kell a gépet a medencébe helyezni. Az elektromos fenéktisztító ára az igényelt szolgáltatásoktól függően tág határok között változik. Villamos energiaigénye kb. 1,5–3,5 kW. 5.4. A vízvisszaforgató berendezések telepítése A vízvisszaforgató berendezések telepítésénél a legkedvezőbb hidraulikai viszonyok elérésére kell törekedni. A gravitációs és szívóvezetékek a lehető legrövidebbek legyenek, de a nyomóvezetékek esetében is kerülni kell a nagy távolságokat. A forgató-berendezést a medencéhez a lehető legközelebb kell elhelyezni. Amennyiben kettő vagy több medence forgató-berendezését egy közös gépházban kívánjuk elhelyezni, akkor a gépházat lehetőleg a hidraulikai súlypontba kell telepíteni, ami általában megegyezik a geometriai súlyponttal. Törekedni kell a forgató-berendezés műtárgyainak és építményeinek blokkosított kialakítására. A medencék, műtárgyak és berendezések függőleges irányú telepítésénél minél rövidebbek legyenek a gravitációs szakaszok és a szivattyúk ráfolyással tudjanak üzemelni. A túlfolyók és ürítők lehetőleg gravitációsan beköthetők legyenek a csatornába. Talajvíz esetén ügyelni kell a műtárgyak felúszása ellen történő méretezésre. A forgató-berendezés telepítése nagyban függ attól, hogy új létesítményről vagy meglévő medence vízvisszaforgatóval való ellátásáról van-e szó. Új létesítménynél általában
238
biztosíthatók a telepítés ideális feltételei, egy meglévő medence esetében azonban alkalmazkodni kell a meglévő kötöttségekhez. Lényeges különbség van a szabadtéri és csak nyáron üzemelő medencék, valamint a zárt térben lévő és egész évben üzemelő medencék vízvisszaforgató berendezéseinek felépítése között. Míg az első esetben a forgató-berendezés nagy helyigényű részeit szabad téren is el lehet helyezni (térszín alá süllyesztett kiegyenlítő-medence, szabad térre telepített szűrők), addig a télen is üzemelő berendezéseknél zárt téri telepítés szükséges. A telepítés általános elvein kívül a vízvisszaforgató berendezés egyes elemeinél az alábbi elveket kell figyelembe venni: Forgatószivattyúk Biztosítani kell a szivattyú ráfolyását. A szivattyú elhelyezhető: a visszaforgató gépházban, külön aknában, kiegyenlítő-medencében, szükség esetén búvárszivattyú alkalmazásával. Szűrők Nyitott vákuumszűrő telepíthető: a visszaforgató gépházban, szabad téren, térszín alá süllyesztve. Feliszapolós szűrő telepíthető: a vízvisszaforgató gépházban, szabad téren, felszín alá süllyesztve. Zárt nyomás alatti gyorsszűrő telepíthető: a vízvisszaforgató gépházban, szabad téren, szabad téren, hőszigetelve, félszabad térre (szerelvényezett oldalépületben). Kiegyenlítő-medence A kiegyenlítő-medence telepíthető: épületben, épített kivitelben, épületben, tartályos kivitelben, szabad téren, térszín alá süllyesztett, épített kivitelben. Vegyszeradagoló berendezések A vegyszeradagoló berendezések csak zárt térben telepíthetők, a vonatkozó munkavédelmi előírások betartásával. Klórgáz-adagoló berendezést szabadtérre nyíló ajtóval és gépi szellőzéssel rendelkező helyiségben szabad elhelyezni. A vízvisszaforgató berendezés üzemvitelét ellenőrző műszereket általában a vízvisszaforgató gépházban szokták elhelyezni. Azonban a megbízó igényei szerint az üzemvitel alapvető paramétereit (pl. a forgógépek üzemmódját, a forgatott vízmennyiséget, a vízhőmérsékletet, a klórszintet) jelző műszereket szokásos olyan helyiségben elhelyezni, ahol állandó személyi felügyelet biztosított. Ilyenek lehetnek pl.: úszómesteri szoba, portaszolgálat, szállodáknál recepció stb.
239
5.5. A vízvisszaforgató berendezés üzemvitele Az előírások szerinti vízminőség megőrzése érdekében a vízvisszaforgató berendezést a nap 24 óráján keresztül üzemeltetni kell. Kisebb terhelésnél vagy éjszaka megengedhető egy csökkentett teljesítményű forgatás, ez azonban nem lehet kisebb, mint a medence felületi terheléséből számított víz-visszaforgatási intenzitás 50%-a. A medencék üzemviteléről naplót kell vezetni és az üzemi naplóban az alábbiakat kell rögzíteni: Töltő-ürítő medence esetében: a medencét látogatók száma fő/óra, óránként, a medence töltésének időpontja dátum, a medencébe töltött víz mennyisége m3, az adagolt pótvíz mennyisége m3/nap, a medencevíz hőmérséklete °C naponta kétszer, az adagolt fertőtlenítőszer (Cl2) mennyisége g/m3, a medencevíz szabad és kötött klórtartalma g/m3, naponta kétszer, a medenceürítés időpontja dátum, a medencetakarítás időpontja, módja dátum. Visszaforgatóval ellátott medence esetében: a medencét látogatók száma fő/óra, óránként, a medence töltésének időpontja dátum, a medencébe töltött víz mennyisége m3, az adagolt pótvíz mennyisége m3/nap, a forgatott víz intenzitása m3/óra, az adagolt vegyszerek mennyisége vegyszerenként l/óra, összesen l/nap, a szűrő(k) öblítésének időpontja, időtartama dátum, perc, a medencevíz hőmérséklete °C, naponta kétszer, a medencevíz szabad- és kötöttklór-tartalma g/m3, naponta kétszer, a medencevíz pH-értéke naponta kétszer, a medencevíz redoxpotenciája szükség szerint, a forgató-berendezés állásideje és okai dátum, időtartam, az esetlegesen fellépő üzemzavarok okai és elhárítás módja, a medencefenék tisztításának időpontja dátum, a medence ürítésének időpontja dátum. Abban az esetben, ha a vízellátó, illetve forgatórendszer nincs felszerelve a fenti fizikai és kémiai paraméterek mérésére alkalmas műszerekkel, úgy azok mérését hordozható kézi berendezésekkel kell elvégezni. Az ismertetett méréseken kívül azonban a 14. táblázatban feltüntetett kémiai és bakteorológiai vizsgálatokat, az ott feltüntetett, időszakonként akkreditált laboratóriummal el kell végeztetni.
240
Vizsgálati paraméter
Medencés fürdő
vízforgatós töltő-ürítő Bakterológiai vizsgálatok: E. coli- vagy fekál havonta* kétcoliformszám havonta** Micrococcusszám havonta* kéthavonta** Fekális-, B B Enterococcusszám P.aeurginosa-, S. C C aureus-szám Coliformszám B B
B
B
Vizsgálati paraméter
Medencés fürdő
vízforgatós Kémiai vizsgálatok: pH naponta kétszer szabadés naponta kötött-klór kétszer ammónium, hetenként nitrit, nitrát KOlps kétheten-ként B klorid E
töltő-ürítő – naponta kétszer** kéthavonta** kéthavonta**
–
lúgosság, kéthetenként E keménység oldott oxigén – – olajok, fenolok – –
14. táblázat: A fürdővíz vizsgálatának gyakorisága Jelmagyarázat: B – rendkívüli szennyezettség, üzemzavar, járványveszély esetén vagy az ÁNTSZ utasítására C – ha az utolsó két vizsgálat során bármelyik bakteriológiai paraméter kifogásolt volt E – szükség szerint, illetve szennyezés gyanúja esetén Csak idényben működő fürdőknél a havonta * azt jelenti, hogy az idény elején és az azt követően még kétszer, a kéthavonta ** azt, hogy összesen kétszer végzendő. Forrás: dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
A vízvisszaforgató berendezés kezelése nem jár időigénnyel, különösen akkor nem, ha a rendszer el van látva számítógépes automatikus folyamatirányító rendszerrel. Azonban ilyen esetben sem nélkülözhető a megfelelő szakképzettségű kezelő, mivel a rendszert időszakonként ellenőrizni kell és üzemzavar esetén azt el kell hárítani. A vízvisszaforgató berendezés különleges karbantartást nem igényel. Azonban időnként, de legalább félévenként egyszer át kell vizsgálni az egész rendszert. Ellenőrizni kell a szűrőtöltet mennyiségét, hiány esetén a szűrőanyagot pótolni kell. El kell végeztetni a műszerek hitelesítését, megszüntetni az esetleges gépészeti hibákat, a gépeken el kell végezni a gépkönyvekben előírt karbantartásokat. Ezeket munkákat az 1–2 napos leállás alkalmával kell elvégezni, amikor a medencevizet az előírások értelmében le kell cserélni. Csak nyáron üzemelő szabad téri berendezések téliesítéséről gondoskodni kell. A forgató-berendezést és a csőhálózatot vízteleníteni kell. A rendszerből a szabad téren elhelyezett szerelvényeket ki kell építeni. A medencéket vízzel fel kell tölteni és a vízfelszínre, a jég tágulásának felfogására alkalmas deformációtűrő elemeket kell elhelyezni. A berendezések üzemeltetése során az MSZ–10–275 „Fürdők munkavédelmi követelményei” és az MSZ–10–273 „A vízellátás munkavédelmi követelményei” előírásait be kell tartani.
241
5.6. Légtechnikai ismeretek20 5.6.1. Építészeti, épületfizikai szempontok A fürdő építészeti tervdokumentációja határozza meg a határoló szerkezetek méretét, rétegrendjét, az üvegezettségi arányt, a medence kialakítását, az épületszerkezetek tulajdonságait. A légtechnikai rendszer kialakítására ezek a tényezők mind hatással vannak. A megfelelő működéshez már az építésztervek készítésének stádiumában gépészeti szempontokra is tekintettel kell lenni. A falszerkezet rétegrendjét, a szigetelőanyagok vastagságát, hőhidak 21 helyét és méretét, az épület hőtehetetlenségét22 mind figyelembe kell venni a légtechnikai rendszer tervezése során. Épületfizikai vizsgálatok alapján lehet eldönteni kell-e a hőszigetelés vastagságát növelni, esetleg párazáró réteget beépíteni, stb. A mai modern építészet az épületek homlokzatainak kialakításánál egyre több üvegfelületet alkalmaz. Így van ez az uszodák esetében is, ahol az úszócsarnok magában már egy kompromisszum a szabadban való fürdés vágya és az időjárási behatások elleni védekezés kényszere között. Nyári időszakban éppen ezért lehetőség szerint direkt kapcsolatot alakítanak ki a beltér és a külső környezet között (nyitott nyílászárók, mozgatható tetőszerkezet). Az uszoda épülete nem ritkán teljesen üvegházszerű kialakítást kap. Ezekben az esetekben a légtechnikai berendezés tervezése során nemcsak a fokozottabb nyári páraterheléssel kell számolni, hanem a csarnok jelentős hőterhelésével is. Uszodák légkezelő berendezései általában hűteni nem szoktak, a keletkezett hőt lehetőség szerint fokozott légcserével kell elvinni. A külső határoló szerkezetbe épített üveg – alacsony felületi hőmérséklete miatt – téli időszakban az egyik legveszélyesebb felület páralecsapódás szempontjából. A hideg felületek a sugárzásos hőcsere miatt kedvezőtlenül befolyásolják a fürdővendég komfortérzetét, továbbá ezeken a felületeken a helyiség hővesztesége is jelentős. Az építész tervezi meg a használati igényeknek megfelelően a medence méretét, a belső tér kialakítását. medence mérete az, ami elsősorban meghatározza a párolgási felület nagyságát. Ez természetesen tetszőleges lehet, csak a versenycélú úszómedencék méretét kötik előírásokhoz. Nagyobb uszodákban 50*21, 33,3*18 ill. 25 méteres medenceméret jellemző, privát uszodákban az eladási statisztikák szerint 8*4 ill. 10*4 méteres méret a legelterjedtebb. Az utóbbi időben kedveltek a lekerekített szabálytalan medenceformák is. Páraképződésre hatással van a medence túlfolyójának kialakítása is (feszített és süllyesztett víztükör). Korszerűbb uszodákban esztétikus megjelenése miatt a feszített víztükrű kialakítás terjedt el, azonban ebben az esetben a párolgás intenzitása a vízfelesleg csatornába lezúduló jellege miatt fokozottabb (kb. 20 %-kal).
20
Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest 21 A hőhíd a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része. 22 A hőtehetetlenség (vagy hőinercia) egy test ellenállása a környező hőmérséklet változásaira: minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a hőinerciája. Ez a tulajdonság igen fontos egy fürdő hőérzete szempontjából. Az alacsony inerciájú épületeket a nap gyorsan felfűti, de éjjel gyorsan lehűlnek. A magas tehetetlenségű épületek állandóbb hőmérsékletet tartanak fenn, mivel az épület hőraktárként működik. Nappal az energiát a falaiban tárolja, majd ezt a tárolt hőt kisugározza, amikor a nap lemegy, és a levegő lehűl.
242
Az építészeti szempontoknál szükséges még megemlíteni a medencetér, úszócsarnok térfogatának nagyságát. Nagyobb fedett uszodáknál a tetőszerkezet íves tartókkal való kialakítása miatt a belső tér nagysága több ezer légköbméter lehet. A légtechnikai méretezésből adódó szükséges szellőzőlevegő óránkénti mennyiségének, és a helyiség térfogatának aránya adja meg a helyiségre jellemző légcsereszámot. Uszodák esetében ez az érték minimálisan kb. 3 1/h értékre adódik, de a 4-5, esetenként 8-10-szeres légcsere is kialakítható. Az alacsony belmagasság (privát-, tanmedencék esetében) kis helyiségtérfogatot eredményez, ezért a megfelelő légcsereszám elérése itt nem szokott gondot okozni. Amint arról már szó esett, a modern építészet előszeretettel alkalmaz uszodacsarnok kialakításánál nagy üvegfelületeket. Az épület esztétikai megjelenése mellett ennek jelentős légtechnikai vonatkozásai is vannak. Az üvegfelületek télen hideg légáramlatokat indukálhatnak. Megfigyelhető, hogy az uszoda levegője a hideg ablakfelületek mentén lehűl, és sűrűségének növekedése miatt lefele áramlik. Ez a hideg levegőáram a tartózkodási zónába érve erős huzatérzetet kelthet. További gondot jelent, hogy lent az uszoda padlószintjén a hideg levegő összegyűlve kiszorítja a vízfelület feletti párahatárréteget, ezáltal felgyorsul a medence vizének párolgása. A hideg levegő áramlására azonban tekintettel lehetünk a légvezetési rendszer megfelelő kialakításával. Ezt döntően a légbevezető anemosztátok típusa, mérete és elhelyezése határozza meg. Amennyiben a légbevezetést a padlószintben a hideg felületek előtt - rendszerint ezek az ablakfelületek - alakítjuk ki, az üvegtáblák megfújásával ellenáramot alakíthatunk ki a hideg levegő lefele irányuló áramlásával szemben, és a kedvezőtlen huzathatás elkerülhető. Légtechnikai gyakorlatban erre a célra speciálisan kialakított résbefúvók szolgálnak, amelyek az üvegfelületek mentén egyenletesen osztják el a befújt levegőt. A rés mérete 1-1,5 cm lehet, nagyobb légmennyiség esetén a párhuzamos rések száma 2-3-ra nő. Ezzel a megoldással úgyszólván egy láthatatlan meleg légfüggöny alakul ki az ablakfelületek előtt, amely megakadályozza a páralecsapódást és a huzatjelenséget.
10. kép: Befúvás résbefúvón (1) padlórácson, (2) ablakparapetből és (3) mennyezetről Forrás: http://www.mue.hu/files/Belteri%20uszodai%20legkezeles.pdf, letöltés ideje: 2011. 08. 22.
A légcsatorna és a résbefúvók utólagos padlóba építése sok esetben nagy nehézségekbe ütközik. Új uszodák létesítése során ezért célszerű, ha az építész és a gépésztervező együttműködik az uszodatér kialakításában és a légvezetés meghatározásában. Kedvezőtlen megoldás olyan légvezetési rendszer kialakítása, mely során a befújt levegő közvetlenül a medence vízfelülete felett áramolhat el, serkentve ezzel a medencevíz párolgását, vagy a meleg levegőnek a fentről lefelé történő befúvása. 243
5.6.2. Határoló szerkezetek A határoló szerkezetek, falak állagvédelmi és hőérzeti méretezésének célja: a belső felület hőmérséklete megfelelően nagy legyen a benntartózkodók hőérzete biztosításához, a páralecsapódás elkerüléséhez, a penészesedés kockázatának elkerüléséhez. A benntartózkodók megfelelő komfortérzetét energetikailag gazdaságosan akkor érjük el, ha a belső felületek elegendően magas hőmérsékletét biztosítjuk, mert az emberi test és a fal közti sugárzásos hőcsere a meghatározó. Kisebb fal felületi hőmérsékletek esetén a szellőző levegő hőmérsékletét kellene emelni, ami nagyobb energiafelhasználással jár. Előnyösebb tehát, ha a falszerkezet melegen tartását fokozott hőszigeteléssel érjük el. A szerkezetek megfelelő hőátbocsátási tényezője épületfizikai vonatkozásban játszik nagy szerepet. A túl alacsony felületi hőmérséklet felületi kondenzáció veszélyével jár. Magas páratartalom és alacsony külső hőmérséklet esetén kondenzáció lép fel a szerkezeteken belül és felületi páralecsapódás jön létre. Ennek következményei a penészesedés, a vakolat táskásodása, a betonvas rozsdásodása, stb. Az uszodatér magas hőmérsékletű helyiség, ahol a külső felületek hőszigetelésére fokozottan oda kell figyelni tehát figyelni és a hőszigetelések kialakításánál ügyelni kell szigetelőréteg folytonosságára és a hőhídmentes kialakításra. 5.6.3. Belső helyiségek kialakítása Az egyes belső helyiségek kialakítása, mérete jelentősen befolyásolja az uszoda használhatóságát és komfortját. Privát uszodák esetében az egyes helyiségek kialakításánál a legfontosabb szempont, hogy a medence teret el kell választani az egyéb helyiségektől (nappali, kondi terem stb.). Ez azért fontos, mert ezeknek a helyiségeknek a kívánt belső légállapota, eltér a medencetérétől. Azonos légtérben különböző légállapot megvalósítása nem lehetséges. A terek leválasztása különböző módokon oldható meg, falakkal, üvegfalakkal stb. Legjobb leválasztási mód, - ha alaprajzi lehetőség van rá, - a zárt közlekedőtérrel való elválasztás. Közösségi használatú fürdők esetében a 15. táblázat tartalmazza a különböző helyiségek minimális nagyságát az uszoda vízfelületének négyzetméterére vonatkoztatva. öltözök alapterülete bejárati csarnok alapterülete mellékhelyiségek alapterülete
0,5 m2/m2 0,2 m2/m2 0,1 m2/m2
15. táblázat: A különböző helyiségek minimális nagysága az uszoda vízfelületének négyzetméterére vonatkoztatva a kívánatos belső légállapot elérése érdekében Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 15.
A zuhanyzókat célszerű a medencetér és az öltözők közé helyezni, ami lehetővé teszi, hogy a fürdővendégek a medence használata előtt is zuhanyozzanak.
244
5.6.3.1. Gépészeti terek kialakítása Az uszodák kialakításánál az egyik legfontosabb szempont hogy az uszodatér alá legyen pincézve, hogy a medence fala kívülről körbejárható legyen. Ez a megoldás amellett, hogy lényegesen leegyszerűsíti a gépészeti szerelvények elhelyezését, lehetővé teszi a későbbiekben az esetleg előforduló medence szerkezeti hibák egyszerűbb kijavítását. Talajba épített medence esetén repedésből adódó szivárgás helyének megtalálása és a hiba kijavítása rendkívül nehezen megoldható. A megfelelő méretű és belmagasságú szellőzőgépház kialakításához konzultáció szükséges a gépésztervezővel. A szellőzőgépház és a kazánház ne legyen azonos légtérben. Mivel a légkezelő gépnek frisslevegő-, és kidobott levegő csatlakozása van, a gépházat úgy kell elhelyezni, hogy ezek a csatlakozások megoldhatóak legyenek. 5.6.4. Gépészeti szempontok Az uszodák légtechnikai berendezései olyan állapotú levegőt állítanak elő, amely a helyiségbe juttatva képes az ott keletkezett pára felvételére és elszállítására. Az ehhez szükséges levegő mennyiségét - ezáltal a légtechnikai rendszer méretét - a medencetérbe bepárolgott víz mennyisége határozza meg. A medence vizének párolgását olyan tényezők befolyásolják, amelyek a medence típusával, használatával, üzemével szoros kapcsolatban állnak. Ezek az uszoda használatával kapcsolatos párolgást befolyásoló tényezők a következők lehetnek: vízhőmérséklet, léghőmérséklet, belső levegő relatív nedvességtartalma, vízfelület mérete és mozgása a medence használatából adódóan. Ennek az alfejezetnek a méretezésekkel kapcsolatos része a német VDI 2089 tervezési segédletre épül. 5.6.4.1. Hőmérsékletek Medencevíz-hőmérséklet Az emberi test állandóan hőt ad le a környezetének, amit metabolikus hőnek nevezünk. Ez a hőleadás hővezetéssel, párolgással, konvekcióval23 és légzéssel történik. A vízben tartózkodó test konvekcióval jelentős hőt ad le, amelynek mértéke függ a víz hőmérsékletétől és a benne tartózkodó mozgásától, de gyakran a medencehasználók életkorát is figyelembe kell venni (pl. tanmedencéknél, gyermekek úszásoktatása esetén). Termálfürdők esetében döntő szerepet játszik a rendelkezésre álló termálvíz hőmérséklete. Tekintettel kell lenni azonban a légtechnikai berendezés kialakításánál a termálvíz kémiai összetételére is, hiszen ez a levegőbe jutó vízgőz által korrozív hatást gyakorolhat a rendszer elemeire. Ilyen esetekben a berendezés levegővel érintkező felületein célszerű védőréteg kialakítása. A vízmasszázs kedvező izomlazító hatását is csak 35-38°C-os vízhőfok mellett tudja kifejteni. A privátuszodáknál kb. 28 °C-os vízhőmérséklettel tudjuk a kellemes közérzetet biztosítani. 23
A konvekció latin szó, jelentése hőáramlás.
245
A vízhőfok amellett, hogy emelkedése a párolgás mértékének növekedését okozza, meghatározó tényező a léghőmérséklet, és az ehhez tartozó páratartalom megfelelő értékének kialakításában. A medencevízre vonatkozó méretezési hőmérséklet értékeket (tv) a 16. táblázat tartalmazza. Medence típus úszómedence ugrómedence hullámmedence pancsoló medence élmény medence gyógymedence pezsgőfürdő izzasztófürdők medencéi - meleg - hideg merülő
Vízhőmérséklet tv °C 28
32 36 37 35 15
16. táblázat: A medenceterek méretezési hőmérséklete Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 16.
Teremlevegő-hőmérséklet A mezítelen testről az azt beborító vízréteg párolgásának következtében további hőelvonás következik be. Ennek a hőveszteségnek a csökkentése érdekében az uszodatér hőmérsékletét üzem közben a medencevíz hőmérsékleténél 2-4 K-nel magasabb, de a 34°C-ot nem meghaladó értéken kell tartani. Egyes üzemeltetők a terem hőmérsékletének csökkentésével próbálják a medencevíz párolgását csökkenteni. Mivel a teremlevegő hőmérsékletének csökkenésével a levegő parciális nyomása is csökken, éppen fordított hatást váltanak ki és növekedni fog a párolgás mértéke. A teremlevegőre vonatkozó méretezési hőmérséklet értékeket az 17. táblázat tartalmazza. Méretezési hőmérsékletek VDI 2089 szerint Helyiség rendeltetése Teremhőmérséklet °C (tv függvényében) minimum maximum előcsarnok, mellékhelyiségek és lépcsőházak 18 22 öltözők 24 28 elsősegély-, úszómester- és személyzeti terem 22 26 zuhanyzó a hozzátartozó vizes helyiségekkel 27 31 fürdőtér 30 34 17. táblázat: A teremlevegő méretezési hőmérséklete Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 17.
Felületi hőmérsékletek A felületi hőmérsékletre vonatkozó méretezési értékeket a 18. táblázat tartalmazza.
246
Felülettípus ülő- és fekvőfelületek padló felület mezítláb fűtőfelület - érintésvédelem nélkül - érintésvédelemmel
Felületi hőmérséklet °C 40 32 50 tetszőleges
18. táblázat: A felületek méretezési hőmérséklete Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 17.
5.6.4.2. Teremlevegő páratartalom Általánosan elmondható, hogy alacsonyabb léghőmérséklet mellett magasabb relatív páratartalom engedhető meg, és a belső levegő hőmérsékletének növekedésével a megengedhető páratartalom csökken. A teremlevegő relatív páratartalmának a fiziológiailag elviselhető értéken kell lennie. Túl magas relatív páratartalom fülledtség érzetet okoz. A fülledtségi határ mezítelen ember esetén pD=22,7 mbar parciális vízgőz-nyomás, ami megfelel x=14,3 g/kg abszolút nedvességtartalmú levegőnek. Ennek az empirikus értéknek a túllépése csak akkor engedhető meg, ha a külső levegő abszolút nedvességtartalma meghaladja az x=9 g/kg értéket, ami túlnyomórészt csak a melegebb hónapokban fordulhat elő. Ezeken a napokon magasabb f érték is elfogadott. A túl alacsony páratartalom is kedvezőtlen, mivel serkenti a bőrfelület párolgását és hidegérzetet okoz. A szabvány nem relatív páratartalom határértéket határoz meg, hanem abszolút nedvességtartalom határértéket (14,3 g/kg). Ennek megfelelően a 19. táblázat tartalmazza az egyes hőmérsékleteknek megfelelő előírt relatív páratartalom értékeket. Az uszodatér levegőjének Az uszodatér levegőjének hőmérséklete (°C) relatív páratartalma (%) 30 54 31 51 32 48 33 45 34 43 19. táblázat: Az uszodatér hőmérséklete és a levegő páratartalma közötti összefüggés Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 17.
Amennyiben az uszodában nincsen fürdőüzem, a belső légállapotot úgy kell meghatározni, hogy megakadályozzuk az uszodatérben lévő fém-, és faszerkezetek károsodását. Ennek megfelelően a teremlevegő relatív páratartalmának értékét a 40%
folyamatoknál szeretnék kitérni. A kisebb átmérőjű kapillárisok alacsonyabb, a nagyobb átmérőjűek magasabb relatív nedvességtartalom mellett telítődnek folyékony vízzel. Az egészen kicsiny átmérőjű pórusok telítődése azonban még nem okozza a nedvességtartalom meredek növekedését, az csak egy bizonyos pórusátmérő fölött észlelhető. A penészképződés hő- és páratechnikai feltételei A penészképződésnek szükséges előfeltétele a kapilláris kondenzáció létrejötte és huzamosabb fennállása. Ahhoz, hogy a penészképződés valóban bekövetkezzék, még egyéb feltételeknek is fenn kell állniuk (spóra, oldott tápanyag, pórusméret). A tapasztalat szerint 35 egymást követő nap folyamán kell a kapilláris kondenzációnak fennállnia ahhoz, hogy a penészképződés folyamata beinduljon. A kapilláris kondenzáció megakadályozásával a penészképződést megelőzhetjük. Amennyiben a kapilláris kondenzációt nem akadályozzuk meg, akkor a penészképződés elmaradásának a következő okai lehetnek: a helyiség levegőjében nem volt spóra (szinte valószínűtlen eset), nincs oldott tápanyag (ugyancsak kis valószínűségű eset), a felületkezelés mérgező gombaölő szerrel kezelt (ez utólagos javításoknál előforduló, átmeneti hatású eljárás, de a mérgek megjelenése belső térben nem előnyös), a felületképzés pórusainak átmérője a gombafonalakhoz viszonyítva túl kicsi. 5.6.4.3. Levegőáramok meghatározása Az uszodák vizes helyiségeiben keletkező légnedvesség döntő hányadát a szellőző levegővel szállítják el. Működése függ a külső levegő abszolút nedvességtartalmától, és a belső térben kívánt abszolút, ill. a belső hőmérséklethez tartozó relatív páratartalom értékektől. Légkezelő berendezések alkalmazása a következő területeken szükséges: Uszodatér Személyzeti helyiségek Vizes helyiségek Öltözők Előcsarnokok és egyéb helyiségek (gépházak is) szükség szerint. 5.6.5. Energiafelhasználás Az alkalmazott energiahordozó és hővisszanyerő berendezések kiválasztásánál, gazdaságossági szempontokat, és a környezetre való kihatásukat kell figyelembe venni. Megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségét meg kell vizsgálni. 5.6.5.1. Friss levegővel történő szellőztetés A friss levegővel történő szellőztetés a szellőző berendezések legegyszerűbb típusa, amely nem más, mint egy légfűtő berendezés. A külső friss levegő nedvességtartalma kisebb, mint a csarnokban lévő levegőé. Ez a nedvességtartalom különbség teszi lehetővé a csarnok levegőjének szárítását. A csarnokba bejuttatott friss levegőt a befúvás előtt szűrőn és fűtőkaloriferen vezetik keresztül. A felhasznált levegő kifúvása közvetlenül a szabadba történik. Ez az eljárás viszonylag egyszerű kialakításhoz és olcsó beruházáshoz vezet, de 248
magas üzemeltetési költségeket jelent, hiszen nagy mennyiségű hideg levegőt kell felmelegíteni, és a távozó levegő hőtartalma mindenféle hasznosítás nélkül a szabadba kerül. A gazdaságtalan üzemet esetenként a szállított levegő térfogatáramának fokozatos vagy fokozatmentes szabályozásával lehet csökkenteni. 5.6.5.2. Visszakevert levegővel történő szellőztetés A rendszer kialakítása olyan, hogy zsalun keresztül lehetőség van a távozó levegő egy részének a visszakeverésére. Ezáltal a kalorifer teljesítményigénye csökken, hiszen a keverék hőmérséklete a visszakeverés mértékétől függően közel áll a távozó levegő hőmérsékletéhez. A visszakeverés mértékének a kötelező friss levegő mennyisége szab határt, amely 20-40 m3/h/fő értékre vehető fel. Ha a külső levegőt nem fűtjük elő, akkor a friss levegő és helyiségből távozó levegő keveredési pontja a telített mezőbe eshet, aminek következtében a levegőből nedvesség csapódhat ki. Ezt elkerülendő a külső friss levegőt majdnem minden esetben elő kell fűteni. Visszakeveréses rendszerek szabályozását úgy alakítják ki, hogy a zsaluzat mindig a fejlődő pára mennyiségének megfelelő friss levegőt engedi a medencetérbe jutni. Ezáltal szinten tartható a helyiség levegőjének páratartalma minimális friss levegő felfűtés igénye mellett. Gazdaságilag kedvezőbb megoldás, mint a friss levegős ködtelenítés, de a rendszer kivitelezése bonyolultabb. A légcsatorna hálózat kiépítésének költségei megegyeznek a hővisszanyerős rendszereknél felmerülő költségekkel. 5.6.5.3. Hővisszanyerés az elszívott levegőből és az elfolyó vizekből A szellőztető rendszerek üzemeltetésekor az egyik legjelentősebb veszteség a távozó levegővel elvitt hőáram. A távozó levegő entalpiájának hasznosítása különböző kialakítású hővisszanyerő (hőcserélő) készülékekkel lehetséges. A jelenleg használatos hővisszanyerő berendezések az alábbiak szerint csoportosíthatók: rekuperatív24 rendszerű hőcserélők: a légáramok között a hőcsere közvetlen • lemezes hőcserélő • simacsöves hőcserélő közvetett hőcsere, hőcsere közvetítő közeggel • körfolyamattal összekötött bordáscsöves hőcserélő kényszerített áramlással • hűtőkör-folyamattal összekötött bordáscsöves hőcserélő kényszerített áramlással • hőcsöves hőcserélő vízszintes és függőleges beépítésben regeneratív rendszerű hőcserélők • tárolótömeg áll és a levegőáramokat periódikusan cserélik • tárolótömeg forog, levegőáramok iránya állandó. A hővisszanyerők két nagy csoportja között az alapvető különbség az, hogy a regeneratív rendszerű hőcserélőknél a két levegőáram között anyagcserét is megengedünk, míg a 24
Rekuperatív szó jelentése: energia-visszatápláló.
249
rekuperatív rendszereknél csak hőcsere lehetséges. A regeneratív hőcserélők ezáltal a légáramok között a látens hőt is cserélik, míg a rekuperatív hőcserélőknél egy száraz hőcsere történik. Az uszoda levegőjéből való hővisszanyeréshez a következő készülékeket lehet alkalmazni: rekuperatív lemezes hővisszanyerő (1,2,3 fokozatú) hőcsöves hővisszanyerő közvetítőközeges hővisszanyerő hőszivattyú. A kidobott levegőből való hővisszanyerő készüléknek, a várható átlagos párolgási tömegáram esetén, magas hatásfokkal és ill. teljesítményszámmal kell rendelkeznie. Ezeket az értékeket pl. hőszivattyúknál a szárítóegység és egy rekuperatív hővisszanyerő kombinációjával lehet elérni. Többfokozatú kompresszor alkalmazásával alacsonyabb vízpárolgás esetén is (pl. használaton kívüli medence esetén) kedvezőbb teljesítményszám érhető el. Az öltözők és mellékhelyiségek levegőjéből való hővisszanyeréshez a következő készülékeket lehet alkalmazni: rekuperatív lemezes hővisszanyerő hőcsöves hővisszanyerő regeneratív hővisszanyerő forgódobos akkumulátoros közvetítőközeges hővisszanyerő. A zuhanyzóhelyiségek levegőjéből történő hővisszanyeréshez a medencetér esetében használt készülékek alkalmazhatóak. Amennyiben a hővisszanyeréshez hőszivattyút alkalmaznak, úgy a zuhanyzóhelyiség elszívott levegőjének időnkénti magas páratartalma kihasználható. zuhanyvizekből, a víztárolók túlfolyóvizeiből és a szűrő visszamosatásból való hővisszanyeréshez a következő készülékek alkalmazhatók: rekuperatív hővisszanyerő hőszivattyú.
41. ábra: Hővisszanyerés a zuhanyvizekből és a szűrő visszamosatásból AquaCond típusú berendezéssel Forrás: Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest, p. 41.
250
5.6.6. Légvezetés A megfelelő légvezetés kialakítása az uszodában elengedhetetlenül szükséges a megfelelő teremklíma eléréséhez, a jó átöblítéshez és az épületszerkezeti károsodások megelőzéséhez. Esetenként előfordulhat, hogy az egyébként megfelelően méretezett légkezelő berendezés a helytelen légvezetési rendszer miatt nem tudja megfelelően ellátni feladatát. A levegő elosztásához szükséges légcsatorna hálózatot négy vezetékszakaszra lehet osztani: külsőlevegő légcsatorna: a frisslevegő légkezelő berendezésbe való juttatása befúvó légcsatorna: a kezelt levegő befúvása az uszodatérbe elszívó légcsatorna: a párás uszodai levegő elvezetése a légkezelőhöz kidobó légcsatorna: a használt levegő épületből való kivezetése. Mind a négy légcsatornába a szellőzőgép közelében hangtompító elem beépítése szükséges. 5.7. Rendeletek, szabványok 5.7.1. A fürdőket közvetlenül érintő jogszabályok
121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről. Módosítások: 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet, 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet, 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről. Módosítások: 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet, 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet 201/2001. (X.25.) Korm. Rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. Módosítás: 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről. Módosítások: 21/2000. Helyesbítés (kézirathiba), 17/2002. (IV.12.) EüM rendelet
5.7.2. Műszaki szabványok, előírások
MSZ-04-209-3:1991: Sportlétesítmények. Uszodák tervezési előírásai ME-10-204:1993: Fürdőmedencék vízkezelése vízforgatással MSZ-10-533-1:1990: Fürdőmedencék. Építés és átvétel műszaki követelményei MSZ EN 13451-1, -2, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -10, -11:2001/2004: Szabványsorozat: Az uszodai berendezések biztonsági követelményei és vizsgálati módszerek MSZ-10-275: 1990 Fürdők munkavédelmi követelményei MSZ-10-273: 1985 A vízellátás munkavédelmi követelményei MSZ EN 1069-1:2001: Legalább 2 m magas vízicsúszdák. 1. rész. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN 1069-2:2001: Legalább 2 m magas vízicsúszdák. 2. rész. Utasítások MSZ 13690-1:1978: Mesterséges fürdők medencevize. Terminológia MSZ 13690-2:1989: Fürdővíz. Mintavétel és bakteriológiai vizsgálat MSZ 13690-3:1989: Fürdővíz. Minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján MSZ-10-169:1973: Fürdőügyi, balneológiai és balneotechnikai terminológia 251
MSZ EN 1508:2000: Vízellátás. A víztároló rendszerek és elemek követelményei MSZ 2364-702:1994: Legfeljebb 1000V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Uszodák MSZ 2364-702:2003: Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. 702. főfejezet: Uszodák és más medencék (IEC 60364-7-702:1997, módosítva) MSZ EN 60598-2-18:1995: Úszómedencék és hasonló létesítmények lámpatestei 5.7.3. Veszélyes anyagok kezelése MSZ-EN 15288-1 sz. (angol nyelvű szabvány) Kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelete „A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól” Baleseti jegyzőkönyv 5/1993. (XII.26.) MüM. r. szerint Mérgezési jegyzőkönyv 4/1997. (II.21.) NM r. szerint 2007. évi CXX. Törvény által kihirdetett, 2007-es ADR 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet vízügyi biztonsági szabályzat
252
6. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZEMÉLYI FELTÉTELEK
SZOLGÁLTATÁSOK
HÁTTERÉT
ADÓ
A közfürdők üzemeltetéséhez szakképzett munkaerőre van szükség. A fürdők befogadókapacitásától függő szükséges szakképesítéseket a 20. táblázat tartalmazza a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről alapján. Munkakör
Fürdő kapacitása A> B C 1500 fő 400–1500 fő < 400 fő Fürdővezető felsőfokú iskolai végzettség, középfokú középfokú iskolai valamint legalább alapfokú szakirányú végzettség (érettségi) szakirányú végzettség és 5 év végzettség és 5 év és 5 év szakmai szakmai gya-korlat1 szakmai gyakorlat gyakorlat 2 Főmérnök szakirányú felsőfokú végzettség szakirányú felsőfokú – és 5 év szakmai gyakorlat végzettség Gépész3 középfokú iskolai végzettség és alapfokú szakirányú végzettség vagy szakmunkás végzettség: vízmű-kezelő, vízforgató gépész Uszodamester középfokú iskolai végzettség és úszómesteri úszómesteri vagy uszovagy uszodamesteri vizsga damesteri vizsga Fürdőorvos a fürdőgyógyászati részleg vezető orvosa a gyógykezelésnek megfelelő szakirányú képzettséggel rendelkezzék (reumatológus, fizioterápiás vagy mozgásszervi-rehabilitációs szakorvos) Gyógymasszőr középfokú iskolai végzettség és gyógymasszőr vizsga Masszőr masszőrvizsga Fizioterápiás középfokú iskolai végzettség és szakirányú ápolói vagy asszisztensi ápoló végzettség vagy asszisztens 20. táblázat: A közfürdők üzemeltetéséhez szükséges szakképzettségek Jelmagyarázat: 1 Ha a közfürdőnek van főmérnöke, középfokú végzettség is elfogadható, de a legalább alapfokú szakirányú végzettség ebben az esetben is kötelező. 2 Főmérnökre az A kategóriában feltétlenül szükség van, ha víztisztító-forgató berendezés van a közfürdőben. Szakirányú felsőfokú végzettségnek számít: gépész-, villamos-, építőmérnök, épületgépész üzemmérnök. Egyébként, ha a közfürdőben víztisztító-forgató berendezés nincs, az A és B kategóriában (épületgépész) technikus is betöltheti ezt az állást. Ez utóbbi esetben a B kategóriában gépészre nincs szükség. 3 A C kategóriában, ha nincs vízforgató berendezés, gépészre nincs szükség, ha a közfürdő biztonságos üzemeltetése gépek alkalmazása nélkül is megoldható (pl. ügyeletes vízvezeték-szerelő rendelkezésre áll). Forrás: 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről
A egészségturisztikai szolgáltatók és az egyes finanszírozó szervezetek közötti szerződéskötés feltételeként előírt orvosi-egészségügyi személyzetről a finanszírozással kapcsolatos fejezetben esik szó, ezért jelen pontban a wellness létesítményekkel szemben támasztott személyi elvárás kerül taglalásra.
253
6.1. Wellness szolgáltatókkal szembeni követelmények napjainkban
Egészségtudatosság fejlesztése, komplex wellness ismeretek közvetítése Korszerű gép- és eszközpark megléte Trendek ismerete és alkalmazása Egészségügyi – sporttudományok – menedzsment - turizmus – wellness ismeretek integrálása Vendégorientált és személyre szabott szolgáltatások illetve kommunikáció Team-munka, együttműködés a dolgozók között a vendégek maximális kiszolgálása érdekében A szolgáltatók egy versenyző piacon a kínálati elemek és az árszínvonal hasonlósága miatt jellemzően csak egyetlen területen, a személyzet minőségében tudnak versenyre kelni egymással. 6.2. Az egészségturizmusban munkát vállalókkal szemben támasztott követelmények25 Ruszinkó Ádám és kutatótársai által 2009-ben folytatott egészségturisztikai munkaerő-piaci kutatás eredményei alapján az egészségturizmusban egy versenyképes munkavállaló szakmailag felkészült, szakmai és általános tudása (műveltsége) alapos, naprakész, rendelkezik szakmai gyakorlattal, egyéni képességei, rátermettsége alkalmassá teszik arra, hogy a szolgáltatóiparban dolgozzon, megfelelő szolgáltatói attitűddel bír, sajátjának tudja a „mindig a vendégeknek vanigaza” szemléletet, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, jól kommunikál, nem csak magyar, hanem a cég meghatározó külföldi vendégkörének megfelelő idegen nyelve(ke)n is, tudja használni szakterületén is a korszerű info-kommunikációs eszközöket jellemző rá: • az empátia, • a kreativitás, • az improvizációs készség, • a nyitottság, • szintetizáló képesség; megjelenése ápolt, személyi higiénéje kifogástalan, munkája során: • pontos, • kiszámítható, • rendszerető, • képes csapatszellemben gondolkodni és dolgozni;
25
Forrás: Dr. Ruszinkó Ádám et al (2009): Egészségturisztikai http://www.kormany.hu/download/7/6c/20000/Egtur%20munkaer%C5%91piaci%20kutat%C3%A1s%202009.pdf, letöltés ideje: 2011. 06.23.
254
munkaerő-piaci kutatás p.12.,
a vendégekkel rendszeresen (fő tevékenységként) kapcsolatba kerülőknek van pozitív kisugárzása, meggyőző ereje. 6.3. A wellness ismeretek oktatása külföldön A képzett munkaerő felértékelődésének folyamata hazánkban is elindult a wellness területén. A versenyképesség megőrzését és a piaci előny megszerzését a jó adottságokkal rendelkező és a wellness kritériumoknak megfelelő szállodák és wellness központok menedzsmentje is egyre inkább a magasan kvalifikált humánerőforrás alkalmazásában látja. Az USA-ban és Európában is már nagy hagyománya van a főiskolai, egyetemi szintű rekreációs képzéseknek. Nem csupán egyfajta „élményképzésben” van részük a hallgatóknak, ahol minden sportágba belekóstolhatnak, hanem a rekreátor egy magasan kvalifikált szabadidősport szervező és lebonyolító szakember, aki szállodákban, rekreációs központokban, helyi közösségi szinten vagy magánpraxisban képes a lakosság sportos, egészségtudatos életmódját menedzselni. Az USA-ban számos szövetség, szakmai szervezet kínál a wellnesshez kapcsolódó képzéseket. Kiemelkedik közülük az ACSM (American College of Sports Medicine) és az ISSA (International Sports Sciences Association). Az említett intézmények a sporttudományok és a medicina határterületeit összekapcsolva kínálnak képzéseket többek között a personal training, a fitness terápia, a sporttáplálkozás és a testsúlykontroll témaköreiben. Az IWI (International Wellness Institute) főként a naturmedicinákhoz fűződő spa jellegű kezelések oktatásának terültén kiemelkedő. A képzések jelentős része az USA-ban távoktatásban zajlik e-learning módszer alkalmazásával. A hallgatók e-mailben megkapják az elméleti anyagot, s az Interneten keresztül – saját hallgatói kódjukkal – a virtuális tanulmányi osztályon minden információt megkapnak. A vizsgázás is Interneten keresztül történik. E képzési forma előnye, hogy nagy rugalmasságot biztosít a résztvevőknek, azonban hátrányként értékelhető, hogy a gyakorlati oldal nem kap kellő hangsúlyt. Az említett tanfolyamok továbbképzés jellegűek, ugyanakkor létezik főiskolai (bachelor) és egyetemi (master) fokozatot adó képzés fitness menedzser szakon az USA számos egyetemén. Az IWI Magyarországon is jelen van, a wellness területen - jellemzően OKJ szakmai vizsgával záródó - tanfolyamokat szerveznek a piaci elvárásoknak megfelelő modern tananyaggal. Az EU-ban is számos wellness társulás dolgozta már ki saját képzéseit a piaci igények kielégítése érdekében, s azokat elfogadtatva az országos hatókörű szakmai szervezetekkel folyik a szakemberképzés. Ebben a tekintetben kiemelkedik az ausztriai és a német wellness szövetség. 6.4. A wellness ismeretek oktatása hazánkban Magyarországon csak néhány éve beszélhetünk strukturált wellness képzésekről; az oktatásba azonban egyre több oktatási intézmény próbál bekapcsolódni. A bachelor és MA szintű illetve OKJ képzésekről részletesen jelen jegyzet 1.5.2. alfejezetében esett szó. Ebben a pontban az egyéb tanfolyami képzésekről esik szó. Wellness képzés témában elsőként a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara (Budapest) és az International Wellness Institute által közösen működtetett Fitness255
Wellness Oktatási központ dolgozta ki programját. A Központban wellness-tanácsadó, wellness-menedzser, kurzusokat hirdettek, valamint szaknyelvi továbbképzéseket tartanak. E tanfolyamok államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képesítést adnak. A Magyar Wellness Társaság és a Magyar Szállodaszövetség honlapján megtalálható a wellness oktatással foglalkozó cégek listája és képzési profiljaik. A Magyar Wellness Társaság kezdeményezésére jött létre a Wellness tanácsadó tanfolyam, amely rendszerező, szemléletegységesítő szerepet tölt be. A Wellness Alapmodul (WAM) biztosítja azt, hogy a wellness egyes részterületeivel megismerkedhessenek a hallgatók. A WAM képzésre épülnek azok a szakspecifikus tanfolyamok, amelyek egyes munkakörök betöltésére készítenek fel. A wellness továbbképző tanfolyamoknál a jelentkezés követelménye általában valamilyen szakmai végzettség meglétét írja elő, így teljes mértékben a tanfolyam anyagát a gyakorlatcentrikus ismeretek átadásának lehet szentelni (pl. wellness és spa menedzser vagy személyi edző). A főiskolai szintű képzés a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók egészségturizmus szakirányon történő oktatásával valósul meg. A szakirány választhatóságát biztosító intézmények listáját az első fejezetben az 1. számú táblázat tartalmazza. Fontos, hogy a szakmai szervezetektől kapott információ és kérések alapján a tanfolyamok tematikája folyamatos fejlesztésen megy keresztül, és az oktatók maguk is az adott szakterület praktizáló szakemberei. Új kezdeményezésnek számít a szolgáltatói oldal bekapcsolódása a képzésbe. A röjtökmuzsaji Szidónia Kastélyszálloda (Nyugat-Dunántúl) 2003-ban indította el intenzív és gyakorlatorientált, felsőfokú vendéglátó és idegenforgalmi képzését. Az itt végzettek kastélyilletve wellness-szállodában menedzseri munkakörök betöltésére lesznek alkalmasak. Wellness szállodákban az 54/2003 (VIII.29.) GKM rendelet és I/F melléklete érvényben léte idején műszakonként 1 fő wellness végzettségű szakember alkalmazása volt kötelező. A kormány 168/2001. (IX. 14.) rendelete szerint 2004. július 31-től csak államilag elismert (az Országos Képzési Jegyzékben szereplő) végzettséggel lehet sporttevékenységet (oktató, szervező, edző) folytatni. A 157/2004 (V.18.) Kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről címmel sorolja fel a sportterület speciális képesítéseit, szakmáit. 6.5. A képzések területén fellelhető hiányosságok, fejlesztési irányok26 A már korábban említett, Ruszinkó Ádám vezette kutatás a felmérésbe bevont fürdőket és szállodákat tapasztalataik mellett a fejlesztés lehetséges irányairól illetve az azzal kapcsolatos elvárásaikról is megkérdezte. A kutatás eredményei a következőkben összegezhetőek.
26
Forrás: Dr. Ruszinkó Ádám et al (2009): Egészségturisztikai http://www.kormany.hu/download/7/6c/20000/Egtur%20munkaer%C5%91piaci%20kutat%C3%A1s%202009.pdf, letöltés ideje: 2011. 06.23.
256
munkaerő-piaci
kutatás,
6.5.1. Részletes fejlesztési elvárások Gyakorlatilag mindhárom területnél (iskolarendszerű képzés, OKJ-s képzések felsőfokú képzések) hasonló hiányosságokat és erősségeket érzékel a szakma. Az elméleti oktatást megfelelőnek tartják mindhárom szinten, a gyakorlati képzést hiányolják. A kommunikációs képzések tekintetében megoszlanak a vélemények, de az erősítésére mindenképp szükség van. A célcsoportnak megfelelő nyelvtudás, így a nyelvi képzés elengedhetetlen a turizmusban dolgozók számára, ezeket iskolarendszerben, OKJ-s rendszerben egyaránt erősíteni kell. A szolgáltatók (főként a fürdők) iktassák be továbbképzési rendszerükbe az ott dolgozók nyelvi képzését, és annak rendszeres megújítását. Minden frontember (még a takarítók is) alapszinten tudjon valamilyen (főként a célcsoportnak megfelelő) idegen nyelven. Alapvető elvárás, hogy aki a fürdőben, szállodában dolgozik, ismerje a fürdőt, szállodát, és idegen nyelven is el tudja ezt mondani. Ehhez az adott szakma szaknyelvének alapvető ismerete szükséges. A német vendégek aránya csökkenő tendenciát mutat, de mindmáig nem elhanyagolható, ezért a német nyelv tudása továbbra is fontos! Az angol általánosságban szükséges, az orosz, olasz és a spanyol egyre fontosabb. A határokhoz közeli fürdőkben a szomszéd ország(ok) nyelvének ismerete a meghatározó. A kommunikáció képzését minden területen erősíteni kell. Minden frontembernek (uszodamester, gyógymasszőr, gyógytornász), illetve a biztonsági őröket egyaránt képezni kell: kommunikációra, válságkommunikációra, retorikára, valamint toleranciára. A frontemberek – megfelelő motiváció esetén – az adott létesítmény egyik leghatékonyabb értékesítési csatornái lehetnek. Szükség lenne helyzetgyakorlatokra, kommunikációs tréningekre a képzések során. Az oktatási intézmények között szükség van az együttműködésre a gyakorlati idő és a követelmények meghatározása tekintetében. A klasszikus képzéseknél (gyógytornász, testnevelő tanár) specializált képzések kellenek, amelyek tartalmazzák a kommunikációs képzést, az idegen nyelvi és a turisztikai képzést is. Szükség lenne a vendéglátás, a turizmus alapjainak oktatására már akár az alapfokú képzésektől kezdve, de a szakirányú középfokú képzésekben mindenképp. Javaslatok között az is szerepel, hogy a fürdőkben és a szállodákban dolgozó orvosok, műszaki szakemberek is részesüljenek turisztikai képzésben. Lehet, hogy ez meglepő, de mindenkinek tisztában kell lennie annak az iparágnak az alapjaival, melyben dolgozik – márpedig ez pl. az itt dolgozó orvosok esetén is a turizmus, illetve a szabadidő ipar és nem az egészségügy. Szükség van az Egészségturizmus Munkaköri Kódex elkészítésére. Az egészségturizmus szakmáit, foglalkozásait tartalmazná, feladatkörönként, tevékenységkörönként. Németh István, a Fürdőszövetség nevében már egy előterjesztést is tett a Turisztikai Szakállamtitkárság felé ezzel kapcsolatban. Az egészségturizmusra vonatkozó fogalmakat tartalmazó Glosszárium elkészítése is fontos lenne magyar nyelven is. Németországban készült már ilyen, ezzel a Magyar Fürdőszövetség rendelkezik is. Az OKJ-s képzések megfelelőek, de a minimum feltételnek középfokúnak kellene lennie (pl. a fürdőgépészetnél az elvárás műszaki profilú szakmunkás bizonyítvány, úm. vízszerelő, villanyszerelő, gázszerelő képzettség, gépipari szakközépiskola és „gyorstalpalók”). Főként az élményfürdőzés (high-tech eszközök) miatt kellenének új képzések és új tartalmi elemek (áramlástan, klimatizációs ismeretek, stb.), mert szükséges a víz viselkedésének ismerete. Speciális tudásra van szükség, ezért – az egykori technikus képzéshez hasonlóan – érettségire épülő, 55-ös szintű képzés kellene 257
258
a szakközépiskola után. Uszodamesteri képzésnél is ez a helyzet, új feladatköröket kell ellátnia, rendszeresen találkozik a vendégekkel, akikkel kommunikálnia kell, minimum érettségire épülő szakképzésre lenne szükség. A vállalatirányítási rendszerek ismerete mindenkinek fontos, aki a munkája során kapcsolódik hozzá. Érintett területek: beléptető-rendszer, szobafoglalás, gépészet, pénztár, uszodamester, marketing, anyagbeszerző, raktáros. Az adott részleg szempontjából releváns vállalatirányítási rendszer ismeretét tréninggel el lehet sajátítani. Az oktatásban az a cél, hogy a hallgató alapszinten használni tudja a rendszert. Tudja, hogy mi a fontos, milyen kérdésekre ad választ az informatikai rendszer. Informatikai oktatásra már középfokon is szükség van. Más tudásra van szükség felhasználói és közép-, felsővezetői szinten. Az új irány a medical wellness, emiatt diagnosztikai felmérést is végezni kell, ehhez szakképzett terapeutákra van szükség, illetve orvosi felügyeletre. Így egyénre szabottá, irányítottá tehető a szolgáltatás. Az orvosok wellness szemléletűvé tételére is szükség van. Egyfajta szakmai kontrollt jelent egy-egy szakmai szövetség, pl. Németországban az uszodamestereknek is külön kamarája van, összefogást, szakmai tudatot erősíti. Itthon szükség lenne arra, hogy az uszodamestereknek (illetve a fürdőkben dolgozóknak) etikai oktatást is tartsanak. A szállodai képzésekből hiányzik a szobaasszonyi képzés (OKJ-s képzés van rá: panziós, falusi turizmus képzésen belül szállodai szobaasszony 21-01). Szálloda szakmában sok területen foglalkoztatnak betanított munkást. Ellentmondások vannak a szabályokban, mi a fontos: a végzettség, vagy az, hogy milyen munkakörben dolgozik az alkalmazott, milyen formában kell nyilvántartani (pl. más területen szerzett diplomával felszolgálóként). A vendégek szórakoztatása területén vannak hiányosságok. Animátor képzést saját maguk végzik a szállodákban. El kell különíteni a feladatokat a célcsoportok szerint is: babysitter – 3 éves kor alatt, ill. különböző animátorok a gyerekek korcsoportok szerinti felosztásának megfelelően, hiszen más-más az igény. Animátori munka előfeltétele a rátermettség, feladatok: sport, programszervezés, kommunikáció. A szakmai képzések tananyagai kiegészítésre, megírásra szorulnak. Az elmúlt évek fejlesztéseinek következtében olyan technikai, technológia fejlődés következett be a fürdők működésében, melyek oktatására, folyamatos utánképzésére szüksége van a szakmának (pl. víztechnológia, informatika – komplex vállalatirányítási rendszer). Szükség lenne tankönyvre a fürdőüzemeltetés kapcsán, és ezt tanítani kell a szállodáknak is. (A Fürdőszövetség gondozásában megjelent a Fürdők Kézikönyve, szerzők Dr. Ákoshegyi György és Dr. Németh István, kiadás éve: 2006, ám csak korlátozottan, a Fürdőszövetségnél beszerezhető.) Az ÁNTSZ-szel közösen kellene ezt kidolgozni, figyelembe véve a követelményrendszerüket. Műszaki képzésre is szükség van (vízkezelő, pH, alternatív lehetőségek), ezt már az építőiparban is oktatni kellene. Ha a tervezés nem pontos, akkor az üzemeltetésben is hibák lesznek, amik súlyos veszteségekhez vezetnek. A műszaki ellenőrök szaktudását is frissíteni kellene az új ismeretekkel, új lehetőségekkel, új technológiákkal, alternatív hasznosítással kapcsolatban. Az egészségturizmus trendjeinek követése és időbeli gyors reagálás rá azt is jelentené, hogy elérhetőek legyenek olyan képzések, amelyek segítségével a szakmában dolgozók folyamatosan frissíthetik tudásukat – mindezt gyakorlatias módon. A nyelvi képzés a front office-ban dolgozók számára elengedhetetlen. Új piacok érdeklődnek termékeink iránt, a nyelvüket el kell sajátítani, minimális szinten minden olyan alkalmazottnak (akár a takarítóknak is), aki érintkezik a vendégekkel.
Szükség van az alkalmazottak személyes fejlődésének, önismeretének elősegítésére is. A selfness – mely egy új trend az egészségturizmusban – csak akkor tud igazán jól és hitelesen működni, ha az alkalmazottak is magukénak érzik ezt. A gyakorlati képzés egyértelműen hiányzik ma Magyarországon a fürdőszakmában. Oktatási központok kialakítására lenne szükség, amely az OKJ-s képzésektől kezdve a doktori képzésig mindent tartalmazna. Regionális szinten lehetne létrehozni egy-egy ilyet, bár lehet, hogy ez ellentmond az egyetemi autonómiának. A diákoknak legalább 3 hónapos gyakorlatra lenne szüksége. Tekintettel arra, hogy fizetést kell adni a diáknak a fürdőkben, ennek koncepcióját meg kellene határozni. A fürdők inkább felvesznek alkalmazottat a nyári szezonra, mint diákot. Az egészségturizmus (főként a gyógyturizmus) területén szemléletváltásra van szükség, gyógyfürdőkben és gyógyszállodákban is változások történtek az elmúlt 20 évben: megszűnt a „kórházi” légkör, kihal az a generáció, aki a klasszikus vendégkör volt, a ma embere nem szeret betegnek lenni, nem olyan helyre akar menni, ahol fehér csempe, fehér ruhás ember, stb. van. Nem mindegy tehát a csomagolás. Nem beteg, hanem vendég van, aki egészségessé akar válni. Nem függönnyel elválasztott kezelőhelyekre van szükség, hanem külön kezelőhelyekre. Időben is változnak az igények: fontos, hogy a vendég akár este 9-kor is tudjon fürdeni. A célcsoportokat el kell különíteni, ezt fel kell vállalni, de úgy hogy ne tűnjön diszkriminációnak. 6.5.2. Általános elvek a képzések fejlesztéséhez Gyakorlatilag mindhárom területnél (iskolarendszerű képzés, OKJ-s képzések felsőfokú képzések) hasonló hiányosságokat és erősségeket érzékel a szakma. Az elméleti oktatást megfelelőnek tartják mindhárom szinten, a gyakorlati képzést hiányolják. A kommunikációs képzések tekintetében megoszlanak a vélemények, de az erősítésére mindenképp szükség van. A célcsoportnak megfelelő nyelvtudás, így a nyelvi képzés elengedhetetlen a turizmusban dolgozók számára, ezeket iskolarendszerben, OKJ-s rendszerben egyaránt erősíteni kell. A szolgáltatók (főként a fürdők) iktassák be továbbképzési rendszerükbe az ott dolgozók nyelvi képzését, és annak rendszeres megújítását. Szükség lenne a vendéglátás, a turizmus alapjainak oktatására már akár az alapfokú képzésektől kezdve, de a szakirányú középfokú képzésekben mindenképp. Javaslataink között az is szerepel, hogy a fürdőkben és a szállodákban dolgozó orvosok, műszaki szakemberek is részesüljenek turisztikai képzésben. Lehet, hogy ez meglepő, de mindenkinek tisztában kell lennie annak az iparágnak az alapjaival, melyben dolgozik – márpedig ez pl. az itt dolgozó orvosok esetén is a turizmus, illetve a szabadidő ipar és nem az egészségügy. A szakmai képzések tananyagai kiegészítésre, megírásra szorulnak. Az elmúlt évek fejlesztéseinek következtében olyan technikai, technológia fejlődés következett be a fürdők működésében, melyek oktatására, folyamatos utánképzésére szüksége van a szakmának (pl. víztechnológia, informatika – komplex vállalatirányítási rendszer). Az egészségturizmus trendjeinek követése és időbeli gyors reagálás rá azt is jelentené, hogy elérhetőek legyenek olyan képzések, amelyek segítségével a szakmában dolgozók folyamatosan frissíthetik tudásukat – mindezt gyakorlatias módon. A nyelvi képzés a front office-ban dolgozók számára elengedhetetlen. Új piacok érdeklődnek termékeink iránt, a nyelvüket el kell sajátítani, minimális szinten minden olyan alkalmazottnak (akár a takarítóknak is), aki érintkezik a vendégekkel. 259
Szükség van az alkalmazottak személyes fejlődésének, önismeretének elősegítésére is. A selfness – mely egy új trend az egészségturizmusban – csak akkor tud igazán jól és hitelesen működni, ha az alkalmazottak is magukénak érzik ezt. 6.5.3. Képzési szintek szerint fejlesztési javaslatok 6.5.3.1. Szakképzések (OKJ-s képzések) Az OKJ-ben szereplő szakmai képzések első és legfontosabb feladata, hogy jogi és szakmai harmonizáció történjen meg a jogszabályok és a képzések kompatibilitása területén. A magyar fürdők eltérő nagyságrendje miatt szükséges, hogy a fürdők munkavállalói ne csak a hagyományos értelemben vett OKJ-s végzettségekkel rendelkezzenek, hanem ezek a képzések a fürdők munkaerő-piaci igényeinek megfelelően legyenek kibővítve, átalakítva (pl. szaunamester - új, animátor – meglévő kiegészítése). Kerüljön sor új szakképesítések, szakképesítés-elágazások, rész-szakképesítések, szakképesítés-ráépülések kidolgozására (pl. informatika/vállalatirányítási rendszer– meglévő kiegészítése). A magas munkavállalói létszámmal rendelkező fürdők esetében a szakképesítésekkel betöltött munkakörök a teljes munkaidőben lefedettek. A munkakör, munkaidő és a munkaköri feladat a munkavállalók esetében összhangban van; a szakmai ismeretek a képzési oldalról nem teljes körűen megfelelőek, nem mindig aktuálisak. A kis munkavállalói létszámú fürdőkben a munkavállalók a gazdaságosabb, hatékonyabb alkalmazás tekintetében egyéb (más szakmakompetenciákhoz tartozó) feladatokat is el kell, hogy lássanak. Ezért bizonyos munkakörök esetében célszerű a „többes” végzettség. Célszerű már bizonyos szakképesítésre újat ráépíteni (pl. uszodamesterre szauna-kezelő vagy szaunamester-képzést). A fürdők kapacitása és munkavállalói létszámától függetlenül szükséges a képzések szakmai kompetenciáinak átalakítása (pl. a speciális magas páratartalommal, vizes környezettel összefüggésben nagyon sok eltérő szakmai ismeretanyag hiányzik a jelenlegi képzésekből). A fürdők jelentős szezonalitását figyelembe véve is − szintén jelentős munkáltatói és munkavállalói érdek a több munkakörben való foglalkoztatás elősegítése. Összegezve: a magyar fürdőüzemeltetés stratégiai nemzetgazdasági szerepét is figyelembe véve, a következő, fürdőspecifikumokkal kiegészített, többségében meglévő OKJ-s képzéseket kell biztosítani a munkavállalóknak. A Szakképesítések javasolt kiegészítése: 1. Gépész: Fürdőüzemi gépész, a kis fürdők esetében nincs mód arra, hogy külön kertészeti, karbantartói tevékenységet végzők is legyenek. Itt egy „ezermesterképzés” speciális igényeit szükséges megfogalmazni és beépíteni. Fürdőüzemi gépkezelő, Vízmű-kezelő, Vízgépkezelő. 2. Takarító: A vizes és magas páratartalmú, speciális klímájú helyiségek, objektumok speciális feladatai (a növénykultúrák ápolásán át a medencetakarítások speciális vegyszerkezeléséig). Ezen felül szükséges alapvető idegen nyelv oktatása is számukra. 3. Pénztáros - recepciós: Kiegészítendő olyan szakmai ismeretekkel, amely révén a klasszikus, magas színvonalú recepció/információszolgáltatás (idegen nyelvi 260
modulokkal az ország földrajzi potenciálját figyelembe véve: cseh, szlovák, román angol, német, szerb, horvát, orosz) történik meg. A beléptető-rendszerek szakmai ismeretanyagai ma már elengedhetetlenek. 4. Masszőrképzés: idegen nyelven szaknyelv oktatása – alapfokon. 6.5.3.2. Felnőttképzések (tanfolyami képzések) Ezek részben szintén OKJ-s képzések 1. Uszodamester (úszómester) a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján, 2. Vízicsúszda-kezelői 7/2007 (I. 22.) GKM rendelet 7§-a (szórakoztatóipari (mutatványos) berendezés kezelő), 3. Vízi mentő: 30/2003 (III. 18.) Korm. rendelet − a vízi mentőszolgálatra vonatkozó szabályok, 4. Szauna-kezelő és szauna-mester: teljesen hiányzó képzés. Ezen kívül további tanfolyami képzettségek is megtalálhatóak, de jelentőségük miatt nem tekinthetőek relevánsnak. A hatályos jogszabályi előírások alapján az egyik legjelentősebb fürdő-szakképesítés az uszodamesteri (úszómester) képzettség. Mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak a fürdők (strandok) szezonális üzemeltetéséből fakadóan magas fluktuációval kell számolni. Javaslat az uszodamester (úszómester) tanfolyami végzettséggel rendelkezők számára a munkahely-megtartás és a sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedés támogatásához a szauna-kezelő és szauna-mester tanfolyami képzéseket ráépíteni. Továbbá a szakképesítés teljessé tételéhez beépítésre kerülhetne a vízicsúszda-kezelői képzés. Az életmentő képzések közül a beépíthető elemrész a vízi mentők szintjén elvárható. A távolabbi célkitűzésként rész-szakképesítésként jelenne meg a moduláris rendszerben mindegyik elem. A szakképesítés lenne az uszodamester, a fentiek pedig rész-szakképesítések. Indokai: A csúszdák a modern fürdőkomplexumokban már egész évben működ(het)nek. Szauna-kezelő – szaunamester: az európai minták alapján egyre nagyobb számban kerülnek üzemeltetésre önálló szauna-egységek. Speciális üzemeltetési és élettani ismeretek szükségesek az üzemeltetésükhöz és az ott megjelenő élettani folyamatokhoz. Célszerű lenne ebbe a képzésbe beépíteni a szauna üzemeltetési ismereteket (a programot nagyban színesítő szauna-szeánszok mikéntjét is), az élettani funkciókat és az idegen szaknyelvet is. Vízi mentő: speciális életmentési feladatok különböztetik meg az uszodamesterektől, amelyekre egy uszodamesternek is szüksége van. A felsorolt egyedi végzettséggel munkakört betöltők valamennyien a fürdők vendégközpontú érintkezési terében végzik munkájukat. Indokolt lenne a jövőt tekintve az új szakképzés megteremtése. 6.5.3.3. Felsőoktatás A felsőoktatás jelenlegi alap- és mester szakjain oktatott egészségturisztikai ismeretek és szakirányok nem fedik le teljes egészében az egészségturizmushoz tartozó szakterületeket és vezetői feladatokat – különösen az egyes speciális létesítményvezetői munkaköröket. Ezért javasolt, hogy a felsőoktatási intézmények – a szakmával összefogva – indítsanak e hiány (inter-, vagy multidiszciplináris képzések) pótlására szakirányú továbbképzéseket. E képzések 261
indítása jogszabályilag rugalmasabb, és jobban biztosítható, hogy a képzés igazodjon a közvetlen megrendelői (szolgáltatói) igényekhez. Jó példaként (good practice) megemlíthető a Szent István Egyetem és a SPA Hungary Holding Zrt együttműködése révén a 2010-ben alapításra kerülő, újonnan indított szakirányú továbbképzési szaka, amely felsőfokú szakmai fürdővezető-képzést jelent. A képzés trimeszteres rendszerben mintegy 180 kontaktórában, valamint ennek kétszeresét kitevő egyéni felkészülést igénylő óraszámban valósul meg. Az oklevél megszerzéséhez a hallgatóknak 60 kreditet kell abszolválni, valamint a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét bizonyító szakdolgozatot kell elkészíteni. A képzés hiánypótló szerepet tölt be a magyar felsőoktatásban, hiszen kifejezetten a munkaerő-piaci igényekre alapuló szakmai kompetenciákat jelenít meg. Az összetett tudást igénylő szakmai feladat ellátására felkészítő továbbképzési szak, szintetizáló jelleggel három tudományterület – műszaki-, gazdaság- és társadalomtudományi valamint speciális gyógyászati, wellness, egészségügyi – korszerű ismeretanyagát kínálja a képzésre jelentkező vezető feladatkörre készülő szakemberek számára. A hagyományos vízügyes tradíciók értékeinek megtartásával együtt a XXI. század fürdője a turizmus egyik legösszetettebb vonzerejévé vált. A fürdő, mint szolgáltatóipari kínálati elem, irányításának újszerű megfogalmazása ezért természetesnek tekinthető: műszaki szemlélet helyett a vendégközpontúságnak kell dominálnia. A megvalósuló szakirányú továbbképzési szak felvállalja azt a feladatot, hogy összekapcsolja a munkaerő-piac keresleti igényeit a felsőoktatással. A leendő magyar fürdővezetők és helyetteseik a komplex ismeretek és kompetenciák megszerzésével képesek lesznek a több évezredes fürdőkultúrát és a XXI. századi fürdőkomplexumokat, az egészségturizmus központjaként újraértelmezni és irányítani. A jelenlegi turisztikai felsőoktatásban a gyakorlatok időszakának meghatározása kritikus. Az egy félév viszonylag kevésnek tekinthető, mind a hallgató, mind a munkaadó, gyakornoki helyszínt biztosító részéről. Különösen nehéz a levelező tagozatos hallgatók helyzete, akiknek ugyanakkora időtartam alatt kell leadni ugyanazt a mennyiségű tananyagot, mint a nappali tagozatosoknak. A gyakorlati idejük jóval kevesebb (2 hét), azonban ez több szempontból is hátrányos: a munkaadónak nem éri meg ennyi ideig foglalkozni vele, mert csak az időt foglalja le egy alkalmazottól; a hallgató nem bevethető semmilyen munkakörbe igazán, felelősséggel; a hallgatónak nehéz ennyi időre gyakorlati helyet találni a fenti okok miatt; az iskola szempontjából is hátrányos ez, mert a kikerülő hallgatók „minősége” nem egyezik meg. Javaslat: a levelező tagozat időtartamának növelése (7 félév helyett akár 9 félévre), valamint a gyakorlati rendszer kidolgozása – pl. egy-egy munkaadóval gyakorlati program kidolgozása és ennek megfelelően folyamatos ütemezéssel lehetne összehangolni a hallgatók gyakorlatát. Ezen felül az intézménylátogatás rendszerének kidolgozása lenne a feladat. Műszaki képzési terület Ez az a terület, ahol a képzésben a legnagyobb hiányosságok vannak: gyakorlatilag ma hazánkban nem folyik olyan képzés, mely az idegenforgalmi létesítmények műszaki üzemeltetésére alkalmas, komplex tudással rendelkező szakemberek képzését biztosítaná. Nem véletlenül idegenforgalmi létesítményeket, és nem fürdőket említünk, ugyanis ez a 262
probléma a szállodákat, wellness központokat, stb. is éppen úgy érinti, mint a fürdőket. Tekintettel arra, hogy a területek, feladatok ebből a szempontból nagyon hasonlóak, ezért együtt érdemes a problémát kezelni. Ez annál is inkább igaz, hogy csak a fürdők műszaki üzemeltetésére szakemberképzést indítani nem érdemes, tekintettel a munkahelyek nagyon korlátozott számára. A teljes idegenforgalmi terület már van akkora, jelent akkora munkaerő igényt, hogy érdemes a képzést beindítani és fenntartani. Műszaki igazgatók Jelenleg a fürdőknél – tévesen – azt gondolják, hogy a műszaki igazgató elsősorban a „vizes” dolgokhoz értsen, mivel általában termálvízzel rendelkeznek, medencéik vannak, és ez a legfontosabb. Ez a szemlélet téves. A műszaki feladatoknak, tevékenységnek csak nagyon kis részét képezi ez a terület. A feladatok zömét az épületgépészeti rendszerek (fűtés, hűtés, hideg- és meleg víz ellátó rendszerek, gázellátás, légtechnika, klímatechnika, csatornázás) teszik ki. Elsősorban ezeken múlik a hatékony energiagazdálkodás, a komfortérzet. Fontos terület az erős- és gyengeáramú rendszerek üzemeltetése is, az épületek fenntartása, a különböző berendezések működtetése, a technológiák, közművek fenntartása, energetika. A műszaki területhez tartozik, vagy ahhoz kapcsolódik a biztonságtechnika – munkavédelem, tűzvédelem, vagyonvédelem is. Olyan képzés, amely ezeket a területeket átfogná, ma hazánkban nincs. A gyakorlat az, hogy valamilyen felsőfokú végzettségű szakembert alkalmaznak, aki aztán a végzettségén kívül eső területeket valamilyen szinten „megtanulja”. Ebből adódóan aztán az egyes létesítmények műszaki vezetésének minőségét és színvonalát illetően jelentős különbségek vannak. Annak eldöntése érdekében, hogy milyen képzésre volna szükség a műszaki területen, az egyes területek súlyát kell mérlegelni. Arra nincs lehetőség, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik minden területen az adott terület speciális képzésben részesülő mérnökök szakismereteivel egyenértékű képzést kapjanak, hiszen egy terület képzési ideje 5 év. Arra kell törekedni, hogy a legfontosabb területen legyen meg a szükséges mérnöki képesítés, ez legyen az alap, és ez legyen kiegészítve az egyéb területekre „rálátó” ismeretekkel. Mint már a fentiekből kiderült, a leglényegesebb terület az épületgépészet. Ennek okán azt javasoljuk, hogy ez legyen a szükséges alapképesítés (épületgépész mérnök), és ennek birtokában lehessen egy kiegészítő, ún. „turisztikai létesítmény műszaki üzemeltető” képzésben részt venni. Általában a szállodák, szálloda láncok is épületgépész mérnöki végzettségűeket keresnek a műszaki igazgatói feladatok ellátására, ez vált be a legjobban. Ennek a képzésnek a keretében egyébként is vannak olyan területek, amelyeket a hallgatók tanulnak (épületfizika, épületszerkezetek, elektromos rendszerek, stb.). Hatékony képzés esetén 4 félév kiegészítő képzéssel megoldható volna a műszaki igazgatók képzése. Ebben az esetben az alábbi témaköröket javasoljuk felvenni az oktatásba: Épületfenntartás egyes elemei: burkolatok, szigetelések, felületképzések, falazatok, álmennyezetek, belsőépítészeti elemek, nyílászárók, stb. Takarítási technológiák, Uszodai vízforgató rendszerek, technológiák, termál kutak, medencék, Gyógyászati és wellness technológiák, berendezések, Konyhatechnológia, Felvonók, Mosodai technológia, Erősáramú rendszerek, hálózatok: erőátvitel, világítás, Gyengeáramú rendszerek: beléptető rendszerek, hangosítás, épületfelügyelet, strukturált hálózatok, videó rendszerek, szállodai kulcsrendszerek, Biztonságtechnikai rendszerek: tűzvédelem, térfigyelés, behatolás védelem, 263
Hulladékkezelés, Műszaki raktározási rendszerek, készletgazdálkodás, beszerzések, Karbantartási rendszerek, Karbantartó anyagok, szerszámok ismerete, Energetikai ismeretek, Vezetési ismeretek, Beruházások előkészítése, lebonyolítása, Munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, munkaügyi, környezetvédelmi alapismeretek. Fentiek elsajátítása után olyan szakemberek kerülhetnének ki a munkaerőpiacra, akiket az idegenforgalmi létesítmények vezetői minden bizonnyal szívesen alkalmaznának. Középvezetők A középszinten elhelyezkedő munkaerő képzése tulajdonképpen megoldott. Energetikusi képzés van, ők az adott helyen megfelelő betanulás, a hely adottságok, rendszerek megismerése után el tudják látni feladatukat. Művezetők, csoportvezetők képzése nincs, de cégen belüli továbbképzéssel, a feladatok pontos meghatározásával a meglévő karbantartó állományból való kiemeléssel a feladat ellátható. Karbantartók Az ebben a munkakörben dolgozóknál a szükséges műszaki végzettség meghatározása a jelenlegi fürdőknél sok esetben nem megfelelő. Többször „gépész”-ként vannak alkalmazva, holott karbantartó munkakörben dolgoznak. Ez a szállodák esetében rendezett, a megfelelő végzettségű, képzettségű dolgozókat foglalkoztatják. Ebben a munkakörben általában a következő képzettségű, általában szakmunkás oklevéllel rendelkező munkatársakat célszerű alkalmazni (természetesen az adott létesítménytől függ): Központi fűtés szerelő Víz-gázszerelő Villanyszerelő Elektroműszerész Klímaszerelő Egyéb: festő, asztalos, burkoló, stb. Uszodai vízforgató kezelő Kazánfűtő Ezekhez a munkakörökhöz a megfelelő képzés a szakmunkásképzés keretében rendelkezésre áll. A fürdőknél a karbantartóknak, vagy egy részüknek szükségük van kiegészítő tanfolyamok elvégzésére – vízforgató kezelő, klórgáz kezelő, stb. Ezek a tanfolyamok szintén rendelkezésre állnak, nagyobb létszámú igény esetén még arra is lehetőség van, hogy külön tanfolyam induljon. Összefoglalva, a műszaki üzemeltetés magas színvonalú, hatékony végzése érdekében célszerű volna a műszaki igazgatók számára egy, a fent leírtak szerinti képzés indítása. Véleményünk szerint a képzésre volna megfelelő számú friss diplomás hallgató is, de az idegenforgalmi létesítményeket üzemeltető cégek is küldenének hallgatókat, Ennek érdekében levelező képzést is indítani kellene.
264
7. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI GAZDÁLKODÁSI ASPEKTUSAI
SZOLGÁLTATÓK
ÜZEMELTETÉSI
ÉS
7.1. Az üzemeltetés adminisztratív feltételei Az üzemeltetés jogszabályi keretét a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről adja, amely részletesen kitér az adminisztratív, közegészségügyi, szakmai-személyi kérdésekre is. 7.1.1. Az üzemeltetési szabályzat A közfürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, valamint az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit az üzemeltető üzemeltetési szabályzatban határozza meg. Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza: az üzemvitelre, a technológiai folyamatokra az időszakos műszaki, vízminőség ellenőrzésekre és vizsgálatokra a közfürdő-szolgáltatásokra és közönségforgalomra a biztonságtechnikai és egészségvédelmi óvó rendszabályokra az előzetes és időszakos egészségügyi vizsgálatokra, illetve ezek betartatására vonatkozó részletes szabályokat. Az üzemeltetési szabályzatot a közfürdő fekvése szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete határozattal hagyja jóvá. Amennyiben a közfürdő gyógyászati szolgáltatást is nyújt, az üzemeltetési szabályzatban tételesen fel kell sorolni e szolgáltatásokat, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, igénybevételük módját. Az üzemeltetési szabályzatban a vonatkozó szabványokat és műszaki irányelveket vagy azzal legalább egyenértékű megoldásokat kell figyelembe venni. Az üzemeltetési szabályzat munkavédelmi és munkabiztonsági előírásainak elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezt megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeire vonatkozó kockázatértékelés is az üzemeltetési szabályzat részét képezi. 7.1.2. Az üzemnapló A közfürdő üzemeltetőjének üzemnaplót kell vezetnie, amelyben nyilvántartja a közfürdőt naponként igénybe vevő fürdőzők számát, a teljes vízcserék időpontját, a lebocsátott víz mennyiségét és minőségi jellemzőit, a folyamatos vízcsere mértékét, vízforgatás esetén a naponta megforgatott vízmennyiséget és a víztechnológiai vizsgálatok gyakoriságát, a vízminőségi és víztechnológiai vizsgálatok adatait, a szűrőmosatások időpontjait a lebocsátott mosatóvíz mennyiségét, 265
a fertőtlenítés végrehajtására vonatkozó adatokat, a különböző vízbeszerzési helyekről származó vizek keverési arányát az egyes medencékben, az üzemelés alatti rendkívüli eredményeket, az ÁNTSZ által foganatosított ellenőrzések időpontját és észrevételeit. Ezen fentieken kívül az üzemeltetési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan egyedi sajátosságot, amelyek az említettek között nem szerepelnek, de az adott fürdő üzemeltetésére jellemzőek. 7.1.3. A fürdő terhelhetősége A fenti rendelet szabályozza a közfürdő megengedett terhelését is. A közfürdő üzemeltetőjének ki kell számolnia, írásban rögzítenie és az illetékes vízügyi igazgatósággal és a kistérségi népegészségügyi intézettel jóváhagyatni a megengedett egyidejű legnagyobb terhelést és a megengedhető napi terhelést. A közfürdő egyidejű legnagyobb terhelése egyenlő a közfürdő területén fürdés céljából egyidejűleg tartózkodó személyek legnagyobb számával. A közfürdő napi terhelése egyenlő a közfürdő területére egy nap alatt - nyitástól zárásig - fürdés céljából belépő személyek számával. Csökkenteni kell a közfürdő megengedhető terhelését minden - ideiglenesen vagy véglegesen - üzemen kívül lévő medence vízfelületéből számított létszámmal, függetlenül a pihenőfelület nagyságától. Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a közfürdő területén tartózkodó személyek száma, valamint a közfürdő napi terhelése mindenkor megállapítható legyen és természetesen a megengedett legnagyobb terhelést nem szabad túllépni. A mesterséges közfürdő megengedett egyidejű legnagyobb terhelése úgy határozandó meg, hogy az egyes medencék egyidejű tényleges terhelhetőségét kell megállapítani, összegezni, majd az összeget a fürdő jellegétől függő „k” (módosító állandó) számmal szorozni: N = k (N1 + N2 + ...), ahol N1, N2 ... az egyes medencék egyidejű tényleges terhelhetősége, k = 1 a gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó közfürdőben, gőzfürdőben, k = 1,25 fedett uszodában, k = 1,6* olyan uszodában, ahol nyitott medence is van, k = 2,5* strandon (a terápiás- és gőzmedence vízfelülete csak k=1 szorzóval vehető figyelembe). A *-gal jelzett értékek csak akkor alkalmazhatók, ha a pihenést szolgáló területre előírtak biztosítottak. Az egyes medencék egyidejű tényleges terhelhetősége a vízforgató berendezések teljesítményéből, illetve a medencék vízfelületéből és a vízcsere mértékéből határozható meg: a vízforgató berendezéssel ellátott medence esetén 1 főre óránként legalább 2 m 3 visszaforgatott víznek kell jutnia az ME-10-204 számú műszaki előírás szerint, töltő-ürítő medence esetén 1 főre legalább 1 m3 víznek kell jutnia, vagyis a medence napi terhelése legfeljebb annyi fő lehet, mint ahány m3 a bevezetett friss víz mennyisége. 266
A fenti számításnál a folyamatos vízcsere céljából bevezetett víz mennyisége mellett a frissen feltöltött medence térfogatának 50%-a is figyelembe vehető. Ha a medence vizét nem cserélik naponta, az üzemidőn kívül bevezetett friss víz mennyisége is figyelembe vehető, de legfeljebb a medencetérfogat 50%-a. Az egyidejű tényleges terhelés ebben az esetben is a medence vízfelülete alapján határozható meg az alábbiak szerint. A medence fajlagos terhelése - a medence rendeltetésétől függően - az alábbi értékeket sem a vízforgatásos, sem a töltő-ürítő rendszer esetén nem haladhatja meg: gyermek- és parancsolómedence esetén 0,5 fő/m2, tanmedencénél 0,35 fő/m2, meleg vizű ülőmedence 0,4, strand- és úszómedencénél pedig 0,2 fő/m2. A közfürdő pihenést szolgáló beépítetlen területét - gőzfürdő és szauna esetén a pihenőhely egyidejű legnagyobb terhelésre az alábbiak szerint kell biztosítani egy főre számítva: strandfürdőnél legalább 8 m2, nyitott uszodánál legalább 4 m2, gőzfürdőnél és szaunánál legalább 1,5 m2 és fedett uszodánál legalább 1 m2. Gyógyászati szolgáltatást nyújtó közfürdőnél a szolgáltatás jellegétől függően a gőzfürdőre vagy a nyitott uszodára vonatkozó előírást kell alkalmazni. Vegyes használatú közfürdőnél az egyes funkciókra külön-külön kiszámolt értékek összegének kell, hogy megfeleljen a pihenést szolgáló terület. A napozásra szolgáló tetőterasz területe a fentiekben meghatározott beépítetlen területbe beszámít. 7.1.4. A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírások (37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján) Általános rendelkezések Közfürdőben, illetve gyógyfürdőben csak olyan személy alkalmazható, akit a munkaviszony létesítését megelőző orvosi alkalmassági vizsgálat erre alkalmasnak talált. A fürdő alkalmazottjait el kell látni egészségügyi könyvvel, és időszakos orvosi vizsgálatra kell kötelezni őket. A fürdő teljes üzemideje alatt elsősegélynyújtásban kiképzett alkalmazottnak is szolgálatban kell lennie. Az elsősegélyt nyújtó személy nevét és tartózkodási helyét a fürdő előcsarnokában, jól látható helyen ki kell függeszteni. A fürdőben az előírt mennyiségű és fajtájú gyógy- és kötszert tartalmazó, folyamatosan kiegészített mentőládát kell tartani. A mentőláda tartalmának pótlásáról a fürdő üzemeltetője köteles gondoskodni. A fürdőzőt ért bármilyen baleset vagy rosszullét esetén ügyeletes orvost vagy elsősegélynyújtásban kiképzett fürdőalkalmazottat kell hívni. A balesetekről és a rosszullétekről naplót kell vezetni. Súlyosabb sérülés vagy rosszullét esetén azonnal orvost vagy mentőt kell hívni. A fürdési célokat szolgáló valamennyi helyiséget üzemzárás után naponta a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által nyilvántartásba vett fertőtlenítőszeres oldattal kell kitakarítani. A fürdők területén a befogadóképességnek megfelelő számú szemétgyűjtő tartályt kell elhelyezni. A fürdő berendezési tárgyait hetente egyszer fertőtlenítőszeres vízzel le kell mosni. A lábrácsok gumiból vagy egyéb műanyagból készüljenek, fa lábrácsot alkalmazni nem szabad. A fürdő valamennyi helyiségének rágcsáló- és rovarmentességéről az üzemeltető köteles gondoskodni. 267
Gyógyfürdők és tisztasági fürdők A kádfürdők kádjait minden használat után mosóporral, fertőtlenítő- és mosószerrel kell megtisztítani. A gőzkamra, illetve a szauna üzemi hőmérsékletét jól látható helyen fel kell tüntetni. A gőzkamra, illetve szauna-helyiségekben hőmérőket kell elhelyezni. A kádfürdő-, valamint a gőzkamra- és szauna-helyiségekben az üzemeltető köteles gondoskodni vészcsengő, illetve vészjelző berendezések elhelyezéséről. A kádfürdőben, gőzfürdőben, illetve szaunában használatos fehérneműt csak fertőtlenítő mosás és vasalás után lehet újra használni. Fürdőmedencék A fürdőmedencék tisztítását a fenti rendelet 1. számú mellékletben meghatározott gyakoriságú teljes vízcserék alkalmával, fertőtlenítőszeres vízzel kell elvégezni. A fürdőmedencék mellett a teljes üzemidő alatt szakképzett uszodamesternek (úszómesternek) kell szolgálatban lennie. 6 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 14 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett veheti igénybe a fürdőmedencéket. A fürdőmedencébe szennyezett testtel belépni nem szabad. Az erre vonatkozó figyelmeztető táblákat, valamint a víz és a levegő hőmérsékletét jelző feliratot jól látható helyen kell elhelyezni. 7.1.5. Egyéb dokumentumok A fürdők nemcsak az ellenőrzésre jogosult szervek számára kell, hogy megfelelő dokumentációt vezessenek, de a fürdőzők számára is meg kell határozniuk a fürdőhasználat szabályait. Ezt a házirendben rögzítik, amelyet a fürdőző a belépőjegy megvásárlásával magára nézve kötelezőnek fogad el. Természetesen a házirendet a fürdő területén úgy kell elhelyezni, hogy azt a látogatók megismerhessék, tartalmát elolvashassák. Sok létesítmény a saját weblapján is elérhetővé teszi házirendjét. A házirend nemcsak a fürdőzőkre, hanem a fürdő üzemeltetője és dolgozói számára is kötelező érvényűek, annak betartásáért és betarttatásáért felelnek. Az 5. számú mellékletben a Miskolctapolcai Barlangfürdő házirendje tekinthető meg. A fürdő üzemeltetése során rendelkeznie kell a Vásárlók könyve elhelyezéséről, alkalmazásáról (amelyet a vendégtérben kell elhelyezni vagy kérésre a vendég rendelkezésére kell bocsátani), valamint az eseménynapló vezetéséről is. Az eseménynapló olyan dokumentum, amelyben minden lényeges történést rögzítenek, alapos leírást adnak a későbbi vizsgálatok, ellenőrzések segítése érdekében. Az eseménynapló bejegyzéseit 2 példányban célszerű készíteni. Az eseménynaplóba az alábbi történések feljegyzése szükséges: haláleset, vízből mentést követő mentőszállítás, rendkívüli üzemkorlátozás, üzemleállás, korábbi üzemzárás, medenceürítés, a fürdő területén tartott rendezvények, médiumok részére kiadott nyilatkozatok, 268
rendkívüli események (pl. bombariadó, tűzeset, bűncselekmény). 7.2. A gazdálkodás területei, a bevételek és ráfordítások köre A gazdálkodás az áruk és szolgáltatások előállítására és értékesítésére irányuló tudatos tevékenység, amelynek oka a felmerülő fogyasztói szükségletek kielégítése rövid és hosszabb távon. A gazdálkodás területei: A vagyongazdálkodás, amely az egyik erőforráshoz kapcsolható. Jelentőségét nagyságrendje adja, célja a vezetésre bízott vagyon minél hatékonyabb működtetése. Az élőmunka gazdálkodás az erőforrás hatékony vezetői működtetésének a területe. Az emberi erőforrással nemcsak e gazdálkodás foglalkozik, hanem a személyügyi vezetés (Human Management) is. A jövedelmezőségi gazdálkodás a létesítmények eredményképződésének folyamatával, tényezőivel, elemzési módszereivel foglalkozik. Jellemzője az üzemgazdasági szemlélet. Egy adott időszak alatt elért bevételt (= teljesített szolgáltatást) állít szembe az ugyanezen időszak alatt a bevétel megszerzése érdekében felmerült ráfordításokkal. A pénzgazdálkodás (Cash flow management) területe az egészségturisztikai létesítményben a pénzmozgások értékelése, elemzése és a pénzgazdálkodási eredmény kimutatása. Gazdasági események az egészségturisztikai szolgáltatóknál Az egészségturisztikai vállalkozások szervezeti egységei tevékenységének hatására bevételei realizálódnak költségei, ráfordításai keletkeznek, változik a rendelkezésre álló eszközeinek és forrásainak állománya és összetétele. A bevételek és a ráfordítások különbözete mutatja meg a szálloda erőforrás-felhasználásának hatékonyságát, vagyis a tevékenység eredményességét.
A bevételek csoportjai értékesítés nettó árbevétele (vevő vagy vendég által elismert, értékesítésből származó, a teljesített szolgáltatások engedménnyel csökkentett, ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke.) Egyéb bevételek (A vállalkozás rendszeres tevékenysége során felmerülő olyan egyéb bevételek, amelyek nem a rendszeresen végzett tevékenységből fakadnak, csak ahhoz kapcsolódnak és a szokásos mértéket nem haladják meg.) Pénzügyi műveletek bevételei (kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, árfolyamnyereségből származó bevételek, kapott osztalék vagy részesedés) Rendkívüli bevételek (a vállalkozási tevékenységtől független forrásból illetve rendes üzemmeneten kívül eső, azzal közvetlen kapcsolatban nem álló eseményekből származó bevételek) Az értékesítés nettó árbevételének fajtái lehetnek a gyógy- és wellness szállodákban • Szálláshely-értékesítés bevétel (szoba, ágy, pótágy) 269
• Szállodai szolgáltatások árbevétele (telefon, mosatás, stb.) • Vendéglátás bevételei (étel, ital, dohányáru, stb.) • Vendéglátó-szolgáltatás árbevétele (szobaszerviz, teremszolgáltatás, műsorszolgáltatás, stb.) • Idegenforgalmi szolgáltatások bevételei (transzfer, programértékesítés, kapott közvetítői jutalék, stb.) • Gyógyászati / wellness részleg árbevétele (fürdőhasználat, kezelések, stb.) • Egyéb szolgáltatások bevételei (pult / kirakat / helyiség bérleti díja, kölcsönzési díjak, menedzsment díjak, stb.) Ráfordítások, költségek Rendszeres üzletmenethez kapcsolódó költségek (értékesítés közvetlen illetve közvetett költségei) (azok a ráfordítások sorolhatók ide, amelyeket a termékek, áruk és szolgáltatások előállításához, értékesítéséhez igénybevett erőforrásokra használ fel a gazdálkodó egység) Egyéb ráfordítások (az egyéb ráfordítások közé a rendszeres üzletmenthez kapcsolódó bevételekkel összefüggő erőforrás-felhasználások költségei, ráfordításai tartoznak) Pénzügyi műveletek ráfordításai (az idegen finanszírozással összefüggő kamatráfordítások, szabad rendelkezésű pénzeszközök befektetéseinek vesztesége, valutaforgalom árfolyamváltozásából fakadó veszteségek) Rendkívüli ráfordítások (a rendszeres üzemmenetből valamilyen nem mindennapi ok miatt véglegesen kivonandó erőforrás vagy erőforrások ráfordításai; elszámolása a működés hatékonyságának adott időszak reális megítélését szolgálja) Rendszeres üzletmenethez kapcsolódó költségek, megkülönböztetünk: Értékesítés közvetlen költségeit, ilyenek pl. rezsiköltségek, elábé27, csomagolás költségei, mosatási költségek, a vendéggel érintkező területek illetve a termelés területén dolgozók személyi jellegű ráfordításai, stb. Értékesítés közvetett költségeit: pl. adatfeldolgozás, elszámoltatás, biztonsági és vagyonnal kapcsolatos ráfordítások, az irányításhoz kapcsolódó költségek, általános marketing ráfordítások, stb.) 7.3. Az eredmény-kimutatás készítésének nemzetközi gyakorlata a gyógy- és wellness szállodákban Az eredmény egy adott időszak alatt realizált bevételek és ráfordítások különbsége az eredmény. Az eredmény a szállodai gazdálkodás jövedelem kitermelő képességét jelzi. A magyar számviteli törvény az eredmény levezetésekor a következő eredmény-kategóriákat különbözeti meg: Üzemi/üzleti eredmény Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény - Osztalék Mérleg szerinti eredmény 27
Elábé: eladott áruk beszerzési értéke
270
Az üzemi/üzleti eredmény levezetéséhez a költségeket a vállalkozás választása szerint vagy költségnemek szerint, vagy a forgalomban betöltött szerepek szerint kell feltüntetni. A számviteli eredmény-kimutatás szerkezete nem ad elégséges információt a szállodai eredményképződés folyamatáról a vezetői döntésekhez. A világ szállodaiparában ezért általánosan használt az előbbiektől eltérő szállodai szakmai eredmény-kimutatás. Ebben átrendezik a bevételeket és ráfordításokat és új szerkezetbe foglalják. A szállodai szakmai eredmény-kimutatás három részből áll: 1. Az üzemegységek/tevékenységek közvetlen eredménye Ez a rész választ ad arra a kérdésre, hogy honnan és az egyes szolgáltatásoknál milyen nagyságrendben és arányban képződik a szálloda eredménye (ebbe a szerkezetben a gyógyászat/wellness részleg eredménytermelő képessége is jól megmutatkozik). Az eredmény megállapítás módszere: Az egyes nyereség-kitermelő tevékenységeknél (árbevételt elérő szolgáltatásoknál) az elért árbevételből levonjuk az eléréséhez szükséges közvetlen költségeket és megkapjuk a tevékenység közvetlen eredményeit. 2. Bruttó üzemeredmény A második részben az általános költségek csoportosított felsorolása választ ad arra, hogy az üzemegységek által kitermelt eredményből mennyi és milyen arányban megy el a szálloda működéséhez elengedhetetlenül szükséges általános (funkcionális) tevékenységek végzésére. Az üzemegységek eredményéből levonva az általános költségeket megkapjuk a bruttó üzemeltetési eredményt. Általánosan G.O.P-nek hívják (= Gross Operating Profit). 3. Nettó üzemeredmény A nettó üzemeltetési eredmény tartalmilag azonos az üzemi/üzleti eredmény kategóriával és a szálloda szakmai tevékenységének az eredményét vezeti el. Nem tartalmazza a pénzügyi műveletek eredményét és a rendkívüli eredményt. Ezek alakulása közvetlenül nem függ a szálloda szakmai tevékenységétől. Az üzemegységek / tevékenységek eredményének kimutatása Árbevétel
ELÁBÉ
Árrés
KÖZVETLEN KÖLTSÉG
Eredmény
közvetített szolgáltatás
Élőmunka
Egyéb közvetlen költség
Szállás Vendéglátás Vendégtelefon Gyógyászat Wellness Konferencia Egyéb Összesen
Üzemegységek eredménye
21. táblázat: Az üzemegységek/tevékenységek eredménye kimutatásának sémája Forrás: saját szerkesztés
271
Az egyes tételek tartalma: A tevékenységek bontása döntés kérdése. Minimálisan: szállás, vendéglátás, gyógyászat és egyéb. Természetesen a konferencia tevékenység csak ott szerepel, ahol ilyen tevékenységet végeznek. Kiemelhető azonban pl.: a sport tevékenység üdülő szállodában. A szállás tevékenység általánosan használt elnevezése: „szállodai tevékenység” (Rooms Division). A szobaértékesítésből származó bevételek nyilvántartásának gyakorlata nem egységes. Van, ahol bevételként csak a szobaár-bevétel szerepel, ilyen esetben a szobához kapcsolható egyéb bevételek az egyéb tevékenységek árbevételében szerepelnek. Van, ahol külön soron szerepel a szobaár-bevétel és az egyéb szállodai bevétel. Az egyéb tevékenység gyűjtő kategória, itt szerepeltetjük a szálloda valamennyi olyan szolgáltatásának árbevételét és közvetlen ráfordítását, amelyet nem emeltünk ki. Elábé csak olyan tevékenységeknél szerepelhet, ahol ilyen felmerül. A szobaárbevételnek nincsen elábéja. A vendégtelefonnál a közvetített szolgáltatás tartalma a telefontársaságnak fizetett díj. Az élőmunka költség a bérköltség és járulékai. Tartalma: bérköltség, természetbeni juttatások, pénzbeli juttatások, közterhek. Közvetlen élőmunka költségnek azon dolgozók költsége tekinthető, akik kizárólag az adott tevékenységgel foglalkoznak. Meghatározásuk a szervezeti egységtől függ. Az egyéb közvetlen költségek tartalmát a szállodának tételesen előre meg kell határoznia és célszerű költségszótárba foglalnia. Általános költségek A nemzetközi gyakorlat szerint az általános költségek csoportosítása a következő: igazgatási és egyéb általános költség, értékesítés (marketing), személyügyi vezetés, karbantartás és javítás (műszak), energia. Gyűjtő kategória az igazgatási és egyéb általános költségcsoport. Amit a későbbiekben nem emelünk ki, az itt szerepel. Tartalma vegyes: a szálloda felső vezetése, adatfeldolgozás (könyvelés, bérelszámolás, adó bonyolítás, belső információs rendszer, tervezés, pénzügy), rendészet, biztonsági szolgálat, jogi tevékenység, saját szállítási tevékenység, minden egyéb nem közvetlen költség. A költségcsoportok kialakítása, további bontása döntés kérdése. Ha nagy szállodánál jelentős az adatfeldolgozás költsége, külön költséghely kijelölésével külön gyűjtésre és elemzésre kerül. Minden egyes általános költség tartalmazhat: élőmunka költséget és egyéb közvetlen költséget. Az élőmunka költség az adott általános tevékenységgel foglalkozó dolgozók bérköltség + járuléka. Üzemegységek / tevékenységek eredménye - Általános költségek + Egyéb bevételek - Egyéb ráfordítások = Bruttó üzemeltetési eredmény (GOP) Az egyéb bevételek között az egyes szolgáltatásokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, szakmai gazdálkodásuktól független bevételek szerepelnek: pl.: bérleti díj, tárgyi eszközök értékesítésének a bevétele.
272
Az állandó költségek közé a következő tételeket soroljuk: értékcsökkenési leírás, bérleti vagy lízingdíj, ingatlan biztosítás, beruházási kamat, névhasználati díj (franchise díj), üzemeltetési díj (management díj). Bruttó üzemeltetési eredmény (GOP) Állandó (fix) költségek = Nettó üzemeltetési eredmény (NOP) Az üzemegységi eredmény a szállodák legmagasabb eredmény kategóriája. Mértéke alapvetően befolyásolja a további eredménykategóriák nagyságát, hiszen a kimutatásban a továbbiakban már csak költségek szerepelnek. Mértékét – és általában az egész szálloda eredményét – alapvetően a szállás tevékenység eredménye határozza meg. Az egész szállodai gazdálkodásban meghatározó a szobaár-bevétel nagysága. A vendéglátás eredményszintje a tevékenység jellege miatt alacsonyabb. Az eredmény alakulásában meghatározó az árrés nagysága és szintje. A vendég telefon tevékenység meghatározó tényezői a felszámított kezelési díj mértéke és a telefonközpont közvetlen költségei. Nyereségességi szintje általában alacsonyabb – néha veszteséges is -, de a tevékenység elengedhetetlen szolgáltatás. Az egyéb tevékenységek eredménye döntően attól függ, hogy a szálloda milyen szolgáltatásokat végez. Gyógy- vagy wellness szállodák esetében a részleg a szállodai nettó árbevétel körülbelül 20-30%-át termeli ki. A szállodák szakmai gazdálkodásának alapvető mutatója a bruttó üzemeltetési eredmény szintje, a GOP szint (A bruttó üzemeltetési eredmény az összes árbevétel százalékában.). Ennek mértékével értékeljük a szálloda jövedelmezőségét és hasonlíthatjuk össze több szálloda teljesítményét. Átlagos mutatója Magyarországon 3-4* szállodáknál 2008. évi gazdálkodási feltételek mellett kb. 20-25%. Az egyes szállodáknál természetesen jelentős különbségek lehetnek. A nettó üzemeltetési eredmény nem alkalmas a szállodák jövedelmezőségének az összehasonlítására. Alakulását olyan költségek befolyásolják, amelyek szállodánként jelentősen eltérhetnek, de nem megváltoztathatók. Pl.: az értékcsökkenési leírás nagysága jelentősen különbözik egy régi építésű és egy új szállodánál. Beruházási hitelből épült szálloda jelentős kamat költséget számol el, míg egy másik szállodánál ilyen költség nincs. Jól látható azonban, hogy minden szállodának ki kell termelnie az állandó költségek nyereségfedezetét is. Az előzőekben részletezett szállodai eredmény-kimutatás alapelveit és rendszereit a New York-i Szállodaszövetség dolgozta ki és adta közre 1926-ban Uniform System of Accounts for Hotels címen. Azóta folyamatosan korszerűsítik és jelenleg a 10. kiadás van érvényben. A rendszer nem csak az eredmény-kimutatást tartalmazza, hanem standardizált könyvelési számlakeretet és rendszert is és a következő részekből áll: Mérleg Eredmény-kimutatás Részvényesek, tagok vagyonkimutatása Pénzügyi helyzet változásainak kimutatása Cash Flow kimutatás Mutatószám elemzés.
273
7.4. A szezonalitás problémája a gyógy- és wellness szállodákban A szezonalitás fogalma A szezonalitás hullámzás (idényszerű ingadozás) állandó periódus-hosszúságú ingadozás, ahol a periódus hossza egy év vagy annál rövidebb időszak. A szezonalitás alapvetően bizonyos természeti jelenségekkel (pl. föld forgása, meghatározott körforgása a Nap körül) magyarázható, amely napi, havi, évszakonkénti változásokban ölt testet. Fontos tényezői a szezonalitásnak a társadalmi szokások, hagyományok, ünnepek és divat, amelyek jelentősebb nagyságú hullámzásokat okozhatnak életünk sok területén (pl. közlekedés, idegenforgalom, hírközlés, kereskedelem, távközlés). A szezonalitás megjelenése Heti: a hét napjain a vendégérkezések intenzitása eltérő a vendégszegmens utazási szokásai (pl. üzleti turisták vasárnap vagy hétfőn érkeznek, csütörtökön vagy pénteken utaznak) vagy a vendégfogadás sajátosságai (turnusok szerinti üdültetés) miatt. Havi: a hónap napjain eltérő vásárlóerő jelentkezik a bérfizetés időszakának függvényében (pl. hónap eleje – hónap vége, azaz „sokadika”). Éves: az év folyamán túl- és alulkeresletes hónapok váltják egymást az adott turizmusfajta sajátosságai alapján.
90 80 70 60 50 40 30 20 10
jú liu s au gu sz tu sz s ep te m be r ok tó be r no ve m be r de ce m be r
is m áj us jú ni us
áp r il
fe br uá r m ár ci us
0
ja nu ár
Szobakapacitás-kihasználtság, %
Szezonalitás a különböző profilú szállodákban Az eltérő vendégszegmensek miatt az egyes profilú szállodák más és más szezonális keresletingadozással rendelkeznek. Pl.: business hotelek szezonja: február-május ill. szeptemberdecember; üdülő szállodák szezonja: május-szeptember; hegyvidéki szállodák szezonja: december-február és május-szeptember, stb. A közhiedelemmel ellentétben a gyógy- és wellness szállodákban is létezik szezonalitás, hiszen vendégkörük esetében fennáll az utazási korlát, azaz a jövedelem és rendelkezésre álló szabadidő szűkössége. A szezonmentesség a szolgáltatások nyújtására vonatkozik, hiszen zárt térben, a rendelkezésre álló időjárásfüggetlen gyógytényezők bázisán a szolgáltatások az év bármely időszakában nyújthatóak. A szolgáltatásnyújtás szezonjellege a strandfürdők esetében nyilvánvaló: nyitott medencéik kapcsán csak megfelelő időjárási körülmények között tudnak vendéget fogadni.
hónapok
szálloda átlag
gyógyszálloda
wellness szálloda
42. ábra: Szobakapacitás-kihasználtság változása 2008. év hónapjaiban Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz20812.pdf, letöltés ideje: 2009. 08. 18. alapján saját szerkesztés
274
A szezonalitás hatása a gazdálkodás területeire 1. Vendégszobákkal való gazdálkodás A keresletingadozás miatt egyes időszakokban szobahiány, máskor szobafelesleg jelentkezik – vendégeknek szezonban nehéz szabad szobához jutniuk, a törzsvendégekre azonban ebben az időszakban is figyelni kell. A vendégszobák amortizációja a szezonidőszakban magasabb, nehéz az Out of Order szobákat pótolni. 2. Munkaerő-gazdálkodás A szezonidőszakban a szállodában munkaerő-felesleg, míg a holtidőszakban munkaerőtöbblet jelentkezik. A szezonidőszakban a szükséges plusz munkaerőt munkaerőkölcsönzéssel, határozott munkaidejű foglalkoztatással, gyakornokok alkalmazásával biztosítják vagy a feladatok outsourcingba helyezésével oldják meg. A szezonális foglakoztatás hátránya, hogy a munkavállaló nem válik elkötelezetté a szálloda irányába, a betanítás időszaka után pedig csak rövid ideig hasznosul szakismerete. 3. Készletgazdálkodás A kereslet-ingadozáshoz kell a készletgazdálkodást igazítani (szezonidőszakban a forgási sebesség gyors, majd lelassul). A nagy forgási sebesség miatt tudni kell gondoskodni megfelelő törzskészletről és folyókészletről illetve ennek megfelelő raktár-kapacitásról. A beszállítói határidők betartása kiemelt hangsúlyt kap. 4. Pénzgazdálkodás A szezonidőszakban cash flow többlet, a holtidőszakban cash flow hiány keletkezik. Ezért tudni kell tartalékolnia a vállalatnak a napi fizetőképesség fenntartása végett. A szezonidőszakban felár alkalmazására van lehetőség, míg holtszezonben jellemzően kedvezmények adására kényszerül a szálloda, amely miatt az ARR (szoba átlagár) is eltér az egyes időszakokban. A szezonalitás csökkentésének lehetséges módjai Speciális csomagajánlatok összeállítása Eltérő szezonális jellemzőkkel bíró célcsoportok kiszolgálása (pl. üzleti és üdülő vagy konferencia és wellness) Rendezvények holtidőszakra való ütemezése Egyet fizet, többet vihet akciók (főképp hétvégi holtnapok töltésére), stb.
275
8. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK JOGI KÖRNYEZETE, A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS A MAGÁN EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK KAPCSOLÓDÁSA A SZOLGÁLTATÓKHOZ, A FINANSZÍROZÁS SPECIÁLIS KÉRDÉSEI 8.1. A tevékenység megkezdéséhez és a működtetéshez szükséges engedélyek, feltétele és az ellenőrzések köre28 I. Tevékenység tárgyi és személyi feltételei 1. Általános telepítési, működési műszaki és higiénés feltételek Gyógyfürdő esetében a fürdő 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet 13 §-ban foglaltak szerint elismert ásványvíz vagy gyógyiszap természetes gyógytényezővel kell, hogy rendelkezzék Az üzemeltetésre vonatkozó a jogszabályokban előírt hatósági engedélyek rendelkezésre kell, hogy álljanak A megnevezésre vonatkozó engedélyek (OGYFI, KM, GM) a 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet 12 §-a szerintiek legyenek A működés belső szabályozása (Szervezeti Működési Szabályzat, Üzemeltetési Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzat, Tűzvédelmi Szabályzat, Házirend stb.) rendezett legyen Egész évi üzemelés, folyamatos szolgáltatásnyújtás megoldott legyen (strand kivételével) A víz- csatorna, energia, távbeszélő közműellátottság biztosított legyen A fürdő területén a hulladékgyűjtés és annak rendszeres elszállítása megoldott legyen Önellenőrzési, vizsgálati lehetőségek adottak legyenek A fürdő tömegközlekedési eszközzel megközelíthető legyen Parkolóhelyek a fürdő környezetében igénybe vehetők legyenek A fürdő létesítményeihez pihenőtér kapcsolódjon Gyógyfürdő esetében a fürdő fedett épületében rendelkezésre álljon: - ülőmedence pihenőtérrel vagy kádfürdő - legalább segélyhely szintű önálló ellátó helyiség - nemenkénti öltözőhelység vagy váltókabin - nemenként WC és zuhanyozási helyiség - gyógyfürdőkezelés szolgáltatási egysége A létesítmények korszerűen takarítható csúszásmentes tér- és útburkolatokkal ellátottak legyenek A vizes-csoportok kiépítettsége feleljen meg a 37/1996 (X.18.) NM rendelet 1.sz. mellékletében előírtaknak Illemhelyek minimális száma: 200 fő egyidejű befogadóképességéig 3 nő és 2 férfi + 2 pisoárblokk nemenként elkülönítve, 200 fő felett minden megkezdett 250 fő létszám felett a nemenkénti WC csoportok ismétlődnek, illetve összeadódnak Gyógymedence megközelítéséhez előfürdő (zuhany), lábmosó rendelkezésre kell, hogy álljon A szolgáltató helységek mosható falburkolattal rendelkezzenek A fürdő belső tájékozató rendszere adott legyen A gyógyintézet az előírásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlettel (saját vagy átvett) rendelkezzen 28
Forrás: http://www.hah.hu/contents/index.php?id=128&sid=03lb3v361251543027&lang=hu, letöltés ideje: 2008. 08. 25.
276
A meghatározott mértékű töltő és pótvíz mennyisége maradéktalanul a medencékbe vezethető legyen A hulladékvizek a szabályozásoknak megfelelően ártalmatlaníthatók legyenek A vendég- és betegfogadás rendszere kiépített legyen A beépített víztechnológiák működőképesek legyenek és felhasználási engedéllyel rendelkezzenek A fürdő üzemeltetéséhez alkalmazott gépek, berendezések, műszaki eszközök a magyar szabványok szerinti minősítéssel ellátottak legyenek Az üzemeltetés anyagai, segédanyagai felhasználási okmányokkal rendelkezzenek A pihenő és fogadóterek a minimálisan szükséges bútorzattal rendelkezzenek A fürdő karbantartottsága megfelelő legyen A gyógyászat gép- és műszerállománya rendelkezésre álljanak, folyamatos karbantartásuk dokumentáltan biztosított legyen A kezelési, működési, karbantartási szabályozás érvényesüljön a fürdőben A fürdőüzem alatt takarítószemélyzet folyamatosan rendelkezésre álljon A forgalmi adatok naprakészen ellenőrizhetők legyenek Egységes munka- és védőruházat rendelkezésre álljon. 2. A szolgáltatások választéka, színvonala A vendég- és betegirányítás funkciói működőképesek legyenek A kölcsönzés, értékmegőrzés és hangosbemondás biztosított legyen Nyilvános távbeszélő használatára lehetőség legyen A minimális vendéglátás (hideg ételek, italok, büfé) a fürdőlátogatók rendelkezésére álljon A kiegészítő alapszolgáltatások biztosítottak legyenek 3. Humán felkészültségi, szakképzettségi követelmények A fürdő személyzete a 37/1996. (X.18.) NM. rendelet 1. számú mellékletében, valamint a 17/1997. (VI.30.) NM. rendelet 4. számú mellékletében előírt szakképzettséggel rendelkezzen Szakképzett elsősegélynyújtó személy nyitástól-zárásig rendelkezésre álljon Gyógyfürdők esetében a gyógyszolgáltatások folyamatos 56/1999 (XI.26) EüM rendelet szerinti képzettségű szakorvosi felügyelete biztosított legyen. II. Ellenőrzések 1. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Legfontosabb számon kért jogszabályok: 9/1985. (X. 23.) EüM-BkM rendelet 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM rendelet 41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM rendelet 54/2002. (XII. 29.) GKM-ESZCSM-FVM rendelet 1999. évi XLII. törvény Elkérik, illetve ellenőrzik: az Egészségügyi nyilatkozat és a vizsgálati adatok nyilvántartását; az időszakos orvosi vizsgálatok érvényességét; a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos tevékenység végzéséről kapott engedélyt; a veszélyes hulladék elszállítására vonatkozó szerződéseket, a szállítóleveleket; a kártevőirtási szerződést, a rovarirtást végző cég működési engedélyének másolatát, a számlákat; a hulladékszállítási szerződést; a vegyszerek biztonságtechnikai adatlapját; a fertőtlenítőszerek hatékonyságát igazoló bizonyítványt, az 277
egyéni munkavédelmi eszközök, felszerelések nyilvántartását; a légtechnikai adatok bevizsgálásának mérési jegyzőkönyvét; a fagylaltnaplót és a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer meglétét. 2. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Legfontosabb számon kért jogszabályok: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet egységes szerkezetben 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről (a teljes lista megtekinthető a http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=288 oldalon). Az ellenőrzés kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra, a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségre, a munkaügyi nyilvántartásokra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a sérülékeny munkavállalói csoportok foglalkoztatására, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó szabályokra, a munkabérre, a külföldiek foglalkoztatására, a szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességekre, egyes választott tisztséget betöltő munkavállalók védelmére, illetve a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályokra. Várható, hogy az ellenőrök elkérik: a munkaszerződéseket; a tájékoztatókat a munkaviszony alapvető szabályairól; a megbízási, vállalkozói szerződéseket; a munkaidő-kimutatást, a munkaidő-beosztást, a jelenléti íveket, a munkarendet; a szabadság-nyilvántartást; a bérszámfejtést; a munkavédelmi kockázatértékelést; a baleseti naplót; a munkavédelmi oktatási naplót. 3. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Legfontosabb számon kért jogszabályok: 1997. évi CIII. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Az ellenőrzés célját az adóhatóság a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), az állami garancia beváltásához kapcsolódó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, 278
az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg.
Az ellenőrzést az hivatal az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le. Különösen legyenek rendben: a nyugta-, számlatömbök (készpénzes és átutalási), a stornókönyv, a kasszagépek gépkönyvei, a számlázó szoftverek esetében a szoftvergazda nyilatkozata az APEH-előírások szerinti megfelelőségről és a kezelési leírás, valamint a Szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartása. A TB-ellenőrzés során többek között elkérhetik: a társadalombiztosítási bejelentkezés és törzsszámkérés visszaigazolását, a munkaszerződéseket, megbízási és vállalkozói szerződéseket, a tagi jogállások minősítését megalapozó iratokat, a segítő családtagra vonatkozó iratokat, a kettős könyvvitelt végzőknél a számlarendet, a bérköltséget, személyi jellegű kifizetéseket nyilvántartó dokumentumokat, az ezekhez kapcsolódó mérlegadatokat, könyvelési kartonokat, bérjegyzékeket, bérfőösszesítőket, pénztárbizonylatokat, az egyszeres könyvvitelt végzőknél a naplófőkönyvet, a bérjegyzékeket, a személyi jövedelemadó-kimutatási jegyzékeket, a pénztárbizonylatokat, egyéni vállalkozóknál a havi bejelentési jegyzéket, a pénztár- vagy naplófőkönyvet, a kiadási bizonylatokat. Jövedéki ellenőrzésnél a számlákat, a jövedéki termék származási helyének igazolását bizonyító okmányokat kell tudni felmutatni. 4. Tűzvédelmi szakhatóság Az ellenőrzés során elkérhetik: a Tűzvédelmi Szabályzatot, az oktatási jegyzőkönyveket, a Tűzriadó-tervet, a tűzvédelmi eszközök nyilvántartási naplóját, az elektromos berendezések biztonságtechnikai felülvizsgálatát igazoló iratot, a tűzoltó-készülékek, tűzvédelmet biztosító anyagok és eszközök felülvizsgálatának nyilvántartását. 5. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság29 Ellenőrzési köre kiterjed az alábbi területekre: - Általános, az egyes üzletek működésére vonatkozó előírások ellenőrzése (árfeltüntetés, árfelszámítás, a tömegre értékesített ételek és térfogatra értékesített italok kiszolgált mennyiségének ellenőrzése, az alkalmazott mérőeszközök hitelessége, nyitva tartásról való tájékoztatás, nyugtaadási kötelezettség, bizonylati fegyelem megtartása). - Piacfelügyeleti tevékenység - Az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátása – a fogyasztók élete, testi épsége és biztonsága védelmének valamint megfelelő tájékoztatása érdekében: a termékek biztonságos kialakítása, kötelező jelölések megléte, a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerben (KPIR) szereplő letiltott, veszélyes termékek kiszűrése a kereskedelmi forgalomból, a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerben (RAPEX) bejelentett, az Európai Unió tagállamaiban veszélyesnek nyilvánított termékek kiszűrése a hazai kereskedelmi forgalomból. - Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma (A fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatokkal (a vállalkozás részéről nyújtott félrevezető szóbeli, írásbeli tájékoztatás nyújtása illetve jelentős információ elhallgatása) szembeni eljárás, melynek célja a vásárlók megtévesztésének és az ebből fakadó ügyleti döntések meghozatalának csökkentése.)
29
Forrás: http://www.nfh.hu/informaciok/ellenorzes, letöltés ideje: 2011. 08. 26.
279
- Gazdasági reklámok megfelelősége (megjelenő reklámok tartalmának vizsgálata, reklámtilalmak ellenőrzése). - Elektronikus kereskedelmi tevékenység (A honlapon közétett előzetes tájékoztatások ellenőrzése tekintetében: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás keretében a szolgáltató beazonosíthatóságát szolgáló adatok megléte (pl.: cégnév, székhely, adószám, telefonszám, e-mail cím), az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok feltüntetése kapcsán (szerződéskötés technikai feltételei, az elektronikus szerződéskötés lépései, adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségeiről való tájékoztatás, a szerződés alakiságára vonatkozó tájékoztatás), a szerződés tárgyára és a szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztatás megléte (szerződés tárgyának lényeges tulajdonságai, az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről való tájékoztatás, teljesítés feltételei (kiszállítási határidő), fizetés feltételei (fizetési módok), szállítás költségei és feltételei, a fogyasztót megillető elállási jogra vonatkozó tájékoztatás). A szerződés létrejöttét követő előírások kapcsán: a fogyasztói jogérvényesítés feltételeire vonatkozó tájékoztatás (az írásbeli megerősítés) megléte, annak tartalmi elemei, a jótállási jegy megléte, annak tartalmi elemei illetve a nyugta,- illetve számlaadási kötelezettség). - Szavatosság, jótállás, ezen jogokhoz kapcsolódó igényérvényesítés: a fogyasztóknak nyújtott szóbeli és írásbeli tájékoztatások vizsgálata a szavatosság, illetőleg a jótállás alapján az őket megillető jogaik tekintetében, a jótállási jegy átadásának és tartalmának vizsgálata, a minőségi kifogások szabályszerű intézésének vizsgálata (különösen a megfelelő tartalmú jegyzőkönyv felvétele a minőségi kifogásról). - Panaszkezelés: írásbeli, szóbeli panaszoknak a vállalkozások részéről történő kezelése, vásárlók könyve kezelése, elhelyezése, vásárlók könyvi bejegyzés, illetőleg egyéb írásbeli panasz 30 napon belüli, érdemi megválaszolása, szóbeli panasz kezelése. - Utazás-vendéglátás – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység ellenőrzése, a nemdohányzók védelmében hozott rendelkezések betartásának ellenőrzése a vendéglátó-ipari egységekben, az éjszakai zenés-táncos rendezvények jogszabályi előírásoknak való megfelelősége vizsgálata, illetve a fiatalkorúak alkohollal és dohánytermékkel való kiszolgálásának ellenőrzése. A fürdő üzemeltetéséhez kapcsolódó jogszabályok összefoglalásképpen az alábbiakban tekinthetők meg. A 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről tartalmazza a közfürdők létesítésére, fenntartására, üzemeltetésére és a víz minőségére vonatkozó részletes szakmai előírásokat. Az 1. számú melléklet a fenti előírásokat, a 2. számú melléklet pedig a szükséges szakképesítési követelményeket taglalja. A közfürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit az üzemeltető – a területileg illetékes ÁNTSZ határozatával jóváhagyott - üzemeltetési szabályzatban határozza meg. Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza a) az üzemvitelre, b) a technológiai folyamatokra, c) az időszakos műszaki, vízminőségi ellenőrzésekre és vizsgálatokra, d) a közfürdő-szolgáltatásokra és közönségforgalomra, e) a biztonságtechnikai és egészségvédelmi óvó rendszabályokra, f) az előzetes és időszakos egészségügyi vizsgálatokra, illetve ezek betartására vonatkozó részletes szabályokat.
280
Amennyiben a közfürdő gyógyászati szolgáltatást is nyújt, az üzemeltetési szabályzatban tételesen fel kell sorolni e szolgáltatásokat, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, igénybevételük módját. Gyógyvízzel, elismert ásványvízzel üzemelő gyógymedence vízellátásának rendjét és a víznyeréstől a végső felhasználásig alkalmazott vízkezelést az üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni. A közfürdő vízminőségére vonatkozó szakmai követelményrendszert a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendelet határozza meg. A 1. számú melléklete előírja, hogy a mesterséges közfürdő vize (tápvizének, pótvizének) minőségének - bakteriológiai szempontból történő - biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai szerint, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásnak megfelelően kell végezni. Mérgező anyagok, továbbá a szennyezésjelző kémiai komponensek szempontjából a víznek ivóvíz minőségűnek kell lennie, melyre külön jogszabály rendelkezései az irányadók. Szennyezésjelző kémiai komponensek felszíni vízből nyert víz és nem védett felszín alatti víz esetén a következők: KOlps, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, kénhidrogén. A többi paraméter esetén ettől el lehet térni, de az eltérés a követelmények betartását és a fürdő üzemeltetését nem zavarhatja. Amennyiben a közfürdő létesítője a fent megjelölt hatályos nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (OTH) kell kérnie. Vonatkozó jogszabályok - 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről, - 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. - 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről. 8.2. A fürdőszolgáltató és az OEP közötti szerződés alapján történő finanszírozás30 Az orvosi rehabilitáció az egészségügyi ellátó rendszer része. Az ilyen típusú ellátások során szervezett keretek között, az egészségtudomány eszközeinek felhasználásával teszik lehetővé, hogy az egészségi állapotában károsodott beteg vagy fogyatékos személyeknél a meglevő képességeik fejlesztésével, illetve pótlásával elősegítsék, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és ezáltal képessé váljanak a családba, munkahelyre, vagy más közösségbe való beilleszkedésre. Az orvosi rehabilitációs ellátásokhoz tartozik például a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, vagy a foglalkoztatás-terápia is. Hazánk gyógyvizekben gazdag természeti adottságait hasznosító fürdőkben nyújtott ellátások, gyógyulási lehetőségek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a betegek és a kikapcsolódásra, felüdülésre vágyók körében. A fürdőgyógyászati ellátások rehabilitációs ellátásban betöltött jelentőségére tekintettel, egyes ellátások társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetők. A fürdőgyógyászati ellátás az orvosi rehabilitációs ellátások közé tartozó gyógyászati ellátás, amelyet főként a krónikus reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezeléseknél alkalmaznak. A gyógyászati ellátások társadalombiztosítási 30
Forrás: http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,35161&_dad=portal&_schema=PORTAL , letöltés ideje: 2011. 08. 29.
281
támogatással orvosi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, gyógyfürdőben, továbbá a gyógyfürdőnek nem minősülő közfürdőben nyújthatóak. A gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató kapacitása, valamint az alkalmazott gyógytényező hatékonysága alapján országos, regionális és helyi jellegűnek minősített szolgáltatókat különböztetünk meg. Az egészségbiztosító kizárólag olyan közfürdővel köt szerződés a fürdőgyógyászati ellátások támogatására, amelynek van medencéje, zárt területen működik, és a szolgáltatónak a társadalombiztosítás által támogatható fürdőgyógyászati ellátások közül legalább négyfajta ellátás nyújtására van működési engedélye. A gyógyászati ellátásokat a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek az egészségbiztosítás keretében, a járóbeteg-szakellátás során, az ellátás árához nyújtott támogatással vehetik igénybe. A támogatáshoz valamennyi alábbi feltétel együttes teljesülése szükséges. Olyan gyógyászati ellátás árához jár támogatás, amely ellátások körét a jogszabály meghatározza, és a gyógyászati ellátás – TB-támogatással történő – rendelésére jogosult szakorvos a rendelés szakmai szabályait betartva rendeli, és az egészségbiztosítási pénztárral – támogatott gyógyászati ellátás nyújtására – szerződést kötött szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást a beteg. A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások meghatározása és az ezek árához nyújtott támogatás mértéke egészségpolitikai döntést igényel, ezért azt az egészségügyi miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – állapítja meg, és rendeletben hirdeti ki. A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások támogatásának mértékét a 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet határozza meg. A rendeletben nevesített támogatott fürdőgyógyászati ellátások: gyógyvizes gyógymedence gyógyvizes kádfürdő iszappakolás súlyfürdő szénsavas fürdő orvosi gyógymasszázs víz alatti vízsugármasszázs víz alatti csoportos gyógytorna komplex fürdőgyógyászati ellátás 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás. Az egészségbiztosító által támogatott gyógyászati ellátások kiszolgálásának szakmai követelményeit részletesen az 5/2004. EüM rendelet 2. sz. melléklete határozza meg. A komplex fürdőgyógyászati ellátás négy fürdőgyógyászati ellátásból és ezzel együtt a gyógyfürdő szakorvosa által meghatározott fizikoterápiás kezelés fajtából áll. A gyógyászati ellátások keretében egészségbiztosítási támogatással igénybe vehető fizikoterápiás ellátásokat az 5/2004. EüM rendelet 4. sz. melléklete határozza meg. A gyógyfürdő szakorvosa a betegről kórlapot vezet, kitölti a kétpéldányos kezelőlapot és a kezelés befejezésekor zárójelentést készít. A fenti rendelet a Függelékben olvasható. 282
8.2.1. A gyógyászati ellátások rendelésére jogosult orvosok köre Az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető gyógyászati ellátásokat csak szakorvos rendelheti, azonban az egészségbiztosító által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál (magánrendelésen) még a szakorvos sem rendelhet társadalombiztosítási támogatással kiszolgált gyógyfürdőkezelést. Továbbá az a szakorvos sem rendelhet gyógyászati ellátást, aki kizárólag az ún pro familia – gyógyító tevékenységet nem folytat, de családi – körben jogosult rendelésre. A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás rendelése az egyes betegségcsoportonként részletesen szabályozott. A betegségcsoport egyes szakorvosai illetve a szakorvos javaslata alapján a házi gyermekorvos jogosult rendelni a csoportos gyógyúszást. A fürdőgyógyászati ellátásokat (vagyis a csoportos gyógyúszáson kívüli, támogatott gyógyászati ellátásokat) kizárólag a finanszírozott egészségügyi szolgáltató reumatológus, fizioterápiás, ortopéd valamint mozgásszervi rehabilitációs szakorvosa rendelheti. 8.2.2. A gyógyászati ellátás rendelése Az 5/2004. EüM rendelet 5. számú melléklete meghatározza, hogy az egyes fürdőgyógyászati ellátások mely betegségekre rendelhetők egészségbiztosítási támogatás mellett. A gyógyászati ellátásokat a gyógyszerek rendelésére használt, a társadalombiztosító által rendszeresített vonalkódos vényen kell rendelni, azzal, hogy a vényen jelezni kell a fürdőgyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató nevét és a betegség kódszámát is. Az ellátás igénybevételéhez szükséges továbbá kezelőlap is, amelyet az ellátást rendelő orvos tölt ki két példányban. Komplex fürdőgyógyászati ellátás igénybevétele esetén a kezelőlapot a gyógyfürdő szakorvosa állítja ki. Az orvos kérelmére nyilatkozni kell arról is, hogy a beteg az adott naptári évben hány alkalommal vett már igénybe társadalombiztosítási támogatással gyógyászati ellátást. 8.2.3. Gyógyászati ellátás kúra keretében A kúra során az egyes ellátásokat meghatározott időn belül, meghatározott kezelési terv szerint alkalmazzák, ugyanannál a szolgáltatónál. A betegség jellegétől függetlenül, – támogatással – naptári évenként összesen két kúra rendelhető. A következő évre áthúzódó kúra a megkezdése szerinti évhez tartozik. Az ellátások kombináltan is igénybe vehetők, de egy kúrában legfeljebb négy különbözőfajta kezelést lehet rendelni. Az egyes fürdőgyógyászati kezelés fajtákat főszabály szerint 15 alkalomra lehet rendelni, de a rendelő orvos szakmailag indokolt esetben ettől eltérően 6-20 kezelést is rendelhet. A baleseti vagy műtéti utókezelés során a komplex fürdőgyógyászati ellátás főszabály szerint is igénybe vehető 20 alkalommal. A kúra összetétele orvos-szakmai indokok alapján a kezelés során megváltoztatható. A komplex fürdőgyógyászati ellátás és a csoportos gyógyúszás kizárólag önállóan rendelhető. A 18 éves kor alattiak csoportos gyógyúszása hetente két (iskolai szünetben pedig naponta két) alkalommal vehető igénybe, oly módon, hogy a kúra összesen legfeljebb 52 kezelésből állhat és 26 hétig tarthat.
283
A kúra keretében rendelt gyógyászati ellátásokat – és azok számát – egy vényre kell felírni, és ugyanabban a fürdőben kell igénybe venni. Előfordulhat azonban, hogy valamely fürdő, szolgáltató az egyes ellátásokat különböző helyszíneken szolgáltatja. Az így kiszolgált ellátásokat ugyanazon fürdőben igénybe vett ellátásnak tekintik; mégis az egyes kezelésfajtákat megosztottan, az ellátások kiszolgálásának helyszínei szerint, önálló vényeken és kezelőlapokon kell rendelni. A gyógyfürdő szakorvosa köteles a betegről kórlapot vezetni, két példányban kezelőlapot kitölteni és a kezelés befejezésekor zárójelentést készíteni, melyben rögzíti a kúra során a beteg egészségi állapotában észlelt változást is. A kúra igénybevétele során az azt elrendelő orvos, illetve a szolgáltató szakorvosa orvosszakmailag indokolt esetben a kúra összetételét megváltoztathatja úgy, hogy csökkenti vagy növeli az azt alkotó egyes gyógyászati ellátások keretében nyújtandó kezelések számát. A változást a kezelőlapon át kell vezetni. A megkezdett kúra egy alkalommal megszakítható, illetve meghosszabbítható a beteg egészségi állapotának megváltozása esetén. A meghosszabbított kúrát az új vény kiállításának napjától számított harminc napon belül kell megkezdeni. Ha a vény érvényességi ideje alatt a beteg már nem tudja befejezni a kúrát, az igénybe nem vett ellátásokat újabb vényen illetve a két kezelőlappal kell rendelni (és a meghosszabbítást jelezni kell). A megszakítás miatt még igénybe nem vett ellátásokat a betegnél levő kezelőlap alapján állapítja meg a vényt kiállító orvos. A beteg egészségi állapota miatt megszakított kúrát nem kötelező ugyanannál a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatónál folytatni, ahol azt a beteg megkezdte. 8.2.4. A gyógyászati ellátás igénybevétele A gyógyászati ellátás igénybevételének módjáról az ellátást rendelő orvos, az ellátások kiszolgálásának rendjéről az azt kiszolgáló egészségügyi szolgáltató ad tájékoztatást a beutalt személyeknek. Az ellátást rendelő vény kiállításának napjától számított 30 napon belül meg kell kezdeni a kezeléseket. Ha a vény érvényességi ideje alatt nem kezdődik meg az ellátás, a kúrát úgy kell tekinteni, mintha azt az orvos el sem rendelte volna. A kúra megkezdésekor a vény és a kezelőlap egyik példánya a fürdőszolgáltatónál, a másik példány a betegnél marad. Komplex fürdőgyógyászati ellátás rendelése esetén a szükséges kezelésfajták a gyógyfürdő szakorvosa által meghatározott kombinációban vehetők igénybe. A vény érvényességi ideje a rendelt kezelésfajtától függ; csoportos gyógyúszás esetén az első igénybevételétől számított 26 hétig, a többi ellátás esetén 8 hétig érvényes. Az egészségbiztosítási támogatással igénybe vehető kezelések átlagos időtartamát az 5/2004. EüM rendelet 3. sz. melléklete határozza meg. Az ellátás igénybevételét a fürdő szolgáltató a kezelőlapon, a beteg pedig a vény és minden alkalommal a kezelőlap aláírásával igazolja. A betegnek a nála levő kezelőlapot minden kezelésre vinnie kell, majd a kúra befejezését követő három héten belül a gyógyászati ellátást rendelő orvoshoz ellenőrző vizsgálatra kell menni, és a kezelőlapot átadni. Aki az ellenőrző vizsgálaton nem vesz részt, újabb kúrára nem jogosult.
284
A gyógyászati ellátások igénybevételéhez utazási költségtérítés jár az általános szabályok szerint. Az utazási utalványt a gyógyászati ellátást rendelő orvos állítja ki, majd a szolgáltatás igénybevételét követően a fürdő által kijelölt személy igazolja, illetve szükség szerint kiállítja az utalványt. 8.2.5. Az ellátások igénybevételének ellenőrzése Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét ellenőrzi az egészségbiztosító. Ennek keretében összesíti a beteg által társadalombiztosítási támogatással igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Az összesítés érdekében a személyes- és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést is kezdeményezhet a beteggel, aki köteles ebben közreműködni. Ha az adategyeztetés során az érintett beteg az egészségbiztosító által megállapított összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást rendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló dokumentációt is ellenőrzi. Ha az igénybe vett ellátások összesítése, illetve az adategyeztetés során az egészségbiztosító megállapítja, hogy a beteg jogalap nélkül és felróhatóan vette igénybe a gyógyászati ellátás árához nyújtott támogatást, akkor köteles lesz azt megtéríteni (közgyógyellátás esetén pedig a közgyógyellátás keretében kifizetett összeget is). Az adategyeztetés után az ellátásban részesült személy lakóhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár ún. megtérítésre kötelező határozattal, a támogatás igénybevételétől számított három éven belül (bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig) érvényesíti a követelést. 8.2.6. Tapasztalatok a társadalombiztosított kezelések nyújtásával kapcsolatban
A TB-kezelések által egy stabil betegkör alakul ki, hiszen egyszerre egy kezeléstípusból max. 15 kezelés írható fel és egyszerre négyféle kezelésben részesülhet a beteg. A kúra egy évben kétszer ismételhető. Gyakori tapasztalat, hogy a beteg emberek megtapasztalva a víz jótékony hatását később is felkeresik a szolgáltatót, akkor már mint fizető vendég. Természetesen a beteg a számára felírt kezeléseken túl térítéses kezeléseket is igényelhet. Ilyen szerződött szolgáltató például a Hotel Béke, Hajdúszoboszló, a Hotel Ezüstpart, Siófok, a Helios Gyógyszálló, Hévíz is.
8.3. Az egészségpénztárakkal történő szerződéskötés A gyógy- illetve wellness szállodáknak lehetőségük van egészségpénztárakkal való szerződéskötésre is. Az egészségpénztár az egészség megőrzésére irányuló prevenciós tevékenységeken kívül egy betegség utáni, az egészség helyreállítását célzó rehabilitációs folyamat költségeit finanszírozza és - a társadalombiztosító a gyógyító eljárások zömének átlagos színvonalon történő végrehajtásának költségeit fedezi - részben a társadalombiztosító által nem fedezett tevékenységek, részben az átlagos színvonalat meghaladó színvonalú eljárások (többlet) költségeit.
285
Az egészségpénztárak térnyerésében a munkáltatók is részt tudnak venni, hiszen a fejlett piaci és kulturális feltételek mellett működő államokban az úgynevezett „employee benefit", vagy munkavállalók számára pluszelőnyöket kínáló program a vállalati humánpolitika talán egyik leghatékonyabb eszköze, hiszen a bérjuttatás mellett igen erős a verseny az „egyéb juttatások" tekintetében is. A szinte személytelen bérjuttatásokkal ellentétben ez a program szorosabb kapcsolatot épít a munkaadó és a munkavállaló között, s igen jó motivációs eszköz, a sikeres és tapasztalt munkavállaló megszerzésének és egyúttal megtartásának a záloga. A megfelelően kialakított program szolgáltatása többet érhet, mint az azonos, pusztán forintértékű bérjuttatás, ugyanakkor a munkáltatónak mindez kevesebbe kerül, mert a program egyes elemei kedvezményekkel támogatottak.Ennek fontos eleme a baleset- és egészségbiztosítás, amelynek keretében a munkaadó előre tervezetten fizeti a biztosítási díjat, így egy munkavállaló balesetének és betegségének anyagi kockázatát a biztosító állja. A másik lényeges elem az önkéntes pénztári forma, az ismert és népszerű nyugdíjpénztárak mellett az egészségpénztár intézménye, amelybe a vállalat befizetéseket eszközöl, és természetesen önkéntes alapon a munkavállaló is hasonlóképpen tehet. A cég alkalmazottai a szerződött szolgáltatók gyógyszolgáltatásait vehetik igénybe, melynek költségeit – megfelelő fedezet esetén – az egészségpénztár állja. A szolgáltatás elszámolása csak orvosi igazolással, ajánlással lehetséges. A szolgáltatásról ÁFÁ-s számlát kell kérni. A számla címzettje: rendszerint az egészségpénztár, a számlán fel kell tüntetni a szolgáltatást igénybe vevő tag (a Pénztárnál szolgáltatásra jogosultként bejelentett közeli hozzátartozója) azonosításra alkalmas adatait (név, cím, pénztári azonosító száma). 8.3.1. Jogszabályi háttér Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján „5. § (1) Az egészségpénztárak a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbiakban felsorolt, az OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatják: a) bármilyen, meghatározott feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, amely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást kiegészíti, vagy helyettesíti; b) helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére nyújtott otthoni gondozás; c) a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott szolgáltatások; d) gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelések igénybevétele; e) gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásainak, gyógyellátásainak igénybevétele; f) rekreációs és gyógyüdülés a pénztártag szolgáltatás igénybevételekor aktuális egyéni számlaegyenlegének 50%-os mértékéig, de naptári évenként legfeljebb 150 ezer forint összegben; g) közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevétele; h) sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így pálya-, uszoda-, terem-, foglalkozáson részvételre jogosító stb. bérlet, (nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége);
286
i) aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlásának támogatása a pénztártag vásárláskor fennálló egyéni számlaegyenlegének 50%-áig, de naptári évenként legfeljebb 70 ezer forint összegben; j) braille írással készült könyvek, magazinok árának a támogatása; k) mozgáskorlátozott, megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása, így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárok, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése; l) vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása; m) az alábbi, egészségügyi szolgáltató, vagy természetgyógyász által nyújtott szolgáltatások: 1. szenvedélybetegségekről való leszoktatásra irányuló kezelések; 2. méregtelenítő kúra; 3. léböjt kúra; 4. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére; 5. fogyókúra program.” 8.3.2. Adómentes és adóköteles szolgáltatások köre Adómentesen elszámolható kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások Az OGYI listában szereplő, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények is elszámolhatóak Gyógyászati segédeszközök (kivéve fog- és szájápolási cikkek, gyógytea), Hallásjavítók, látásjavítók (szemüveg, kontaktlencse) Tápszerek, orvostechnikai eszközök, csecsemőés betegápolási cikkek, gyógyvíz, gyógyiszap Fenti 3 termékcsoport házhozszállítása Sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások, sportbérletek támogatása Táppénz-kiegészítés pénztártag részére az Ebtv. 44 §-a szerinti keresőképtelenség esetén (Közeli hozzátartozó részére nem lehetséges) Gyógyüdülés, egészségügyi üdülés**** egészségügyi szolgáltatással egy jogosult esetén 160 ezer forintig, több jogosult esetén 240 ezer forintig, nyitóegyenleg figyelembevétele nélkül. (Nem adómentes a wellness szállodában igénybevett rekreációs üdülés akkor sem, ha egészségügyi szolgáltatást tartalmaz.) A Tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése
Adókötelessé vált életmódjavító szolgáltatások Természetgyógyászati szolgáltatások Rekreációs üdülések** egészségügyi szolgáltatással Sporteszközök*** vásárlásának támogatása
Életmódjavítást elősegítő kúrák: méregtelenítő kúra, léböjt kúra, preventív kúra, mozgásszervi panaszok megelőzése, fogyókúra program Gyógyteák, fog- és szájápolók
287
Otthoni gondozás Gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápia Fürdőszolgáltatás egészségügyi ellátással Látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatások Életvitelt elősegítő szolgáltatás (mozgáskorlátozott illetve fogyatékos személyek részére) A szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelés. *Sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások elszámolása ebben az évben jogosultanként a minimálbér összegéig (2011-ben 78 000 Ft-ig) számolhatóak el jogosultanként. A kiadás elszámolásához nem szükséges orvosi igazolás és a számlát kiállító szolgáltatóval nem szükséges szerződéskötés, de a számlán vevőként a pénztár neve, címe és a jogosult neve kell, hogy szerepeljen. **Rekreációs üdülés elszámolása egy jogosult esetén 160 ezer forintig, több jogosult esetén 240 ezer forintig lesz kifizethető az adott évben. A kifizetett összeg adóköteles jövedelem a pénztártag részére. ***Sportszervásárlás (bérlés) elszámolása összegkorlátozás nélkül történik, de a kifizetett összeg adóköteles jövedelem a pénztártag részére. **** A gyógyüdülés és az egészségügyi üdülés egy jogosult esetén 160 ezer forintig, több jogosult esetén 240 ezer forintig lesz kifizethető az adott évben. Orvosi javaslat nem szükséges. 22. táblázat: Összefoglaló a 2011. évben adómentesen illetve adókötelesen elszámolható termékekről, szolgáltatásokról Forrás: http://www.aranykorep.hu/Tagok/Szolgaltatasok_termekek/index.html, letöltés ideje: 2011. 08. 24.
A joganyag értelmezésében rekreációs üdülés a kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelban igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés. Egészségügyi üdülés: a kereskedelmi és fizető vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülőházban igénybevett üdülés, melynek során a szálloda, illetve üdülőház saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával – a Pénztárral Szolgáltatói Szerződésben lévő – egészségügyi szolgáltatást nyújt. Gyógyüdülés: a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben, vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó üdülés. E szolgáltatások tekintetében a Pénztártag által pénztári finanszírozás keretében igénybe vehető intézménytípusok a „természetes gyógytényezőkről” szóló 74/1999.(XII.25.) EüM rendelet 10. §-ra tekintettel, e rendelet 1. számú melléklete szerinti gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali korház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klíma-gyógyintézet, gyógyüdülő, gyógyszálló. Külföldi gyógyüdülést (ideértve a gyógyfürdő igénybevételét, stb.) csak abban az esetben finanszíroz a Pénztár, ha az elérni kívánt egészségügyi hatás belföldi intézményben szakorvos által igazolhatóan nem érhető el, amelynek bizonyítása a Pénztártagot terheli. A szolgáltatás elszámolása – ez esetben is -kizárólag szerződött szolgáltató által kibocsátott számla alapján történhet. A szolgáltatóval történő szerződés megkötésének és hatályba helyezésének összes költsége – beleértve a szerződés magyar nyelvre történő fordításának költségét is- a pénztártagot terheli.
288
8.3.3. Az érvényesíthető adókedvezmény Az egyénileg fizetett egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj után 20%-os adókedvezmény (mely a személyi jövedelemadóból igényelhető vissza, az igénylő által megjelölt valamely önkéntes pénztári számlára) vehető igénybe 2011-ben a következők szerint: csak egészségpénztárba történő befizetés esetén a visszaigényelhető összeg maximum évi 100.000 Ft (az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt elérők esetén ez az összeg évi 130.000 Ft) kombinált – egészségpénztári, önkéntes nyugdíjpénztári, önkéntes önsegélyező pénztári – egyéni befizetés esetén a maximum összeg évi 120.000 Ft (az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt elérők esetén ez az összeg évi 150.000 Ft). Maximálisan visszaigényelhető összeg (20%) 100.000 Ft/év 120.000 Ft/év 130.000 Ft/év 150.000 Ft/év
Az ehhez tartozó egyéni befizetés 500.000Ft/év 600.000 Ft/év 650.000 Ft/év 750.000 Ft/év
23. táblázat: A 2011-ben maximálisan érvényesíthető adókedvezmény mértéke Forrás: http://www.aranykorep.hu/Tagok/adokedvezmeny/egeszsegpenztar.html, letöltés ideje: 2011. 08. 29.
További lehetőségek adókedvezményre Személyes egészségterv alapján igénybevett prevenciós szolgáltatások igénybevétele után, a szolgáltatás összegének 10%-a a személyi jövedelemadóból. Az egyéni egészségszámlán minimum 2 évre lekötött összegek után 10% az adóból visszaigényelhető (a lekötést a tag általi 2 éven belül történő megszakítása esetén az igénybevett adókedvezményt + 20%-kal együtt fizetendő vissza). A fenti adókedvezmények nem növelik a maximálisan igénybe vehető összeget és nem vonatkozik rájuk jövedelemkorlát! 8.4. Az Üdülési Csekk A munkáltató a munkavállalója (és közeli hozzátartozói) üdülését számos módon - pénzbeli és természetbeni juttatásokkal - támogathatja. Amennyiben a munkáltató az üdülést pénzzel támogatja vagy a munkavállalónak természetben nyújtandó üdülési támogatást pénzben megváltja, úgy a támogatás összege teljes mértékben adóköteles jövedelemnek minősül. A természetben nyújtott üdülési támogatások körében a munkáltató saját tulajdonú vagy bérelt üdülőt biztosíthat munkavállalója számára, illetőleg üdülési csekkel is hozzájárulhat alkalmazottja üdüléséhez. A természetben nyújtott üdülési támogatások adózási szempontból eltérő jellegűek, a legkedvezőbb közülük az üdülési csekk. Az üdülési csekk természetbeni juttatásként nyújtott üdülési támogatás. Üdülési csekkhez juthat a kifizetőhelyek, általában munkáltatók támogatásával bármely belföldi illetőségű magánszemély, továbbá a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiírt pályázat nyerteseként az a belföldi illetőségű, aktív munkavállaló, akinek átlagkeresete - a munkáltatója által kiadott jövedelemigazolás alapján - nem haladja meg a havi bruttó 78.000 forintot, és más munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó egyéb jövedelemmel nem rendelkezik. 289
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a munkáltatók adó- és járulék kedvezménnyel vásárolhatnak üdülési csekket munkavállalóiknak, volt munkavállalóiknak (nyugdíjasoknak) és ezen személyek közeli hozzátartozóinak. Az SZJA hatálya alá eső változtatás szerint az üdülési csekket (mint kedvezményes béren kívüli juttatás) 2011-ben 16%-os személyi jövedelemadó teher terheli, amit az üdülési csekk értékének 119%-a után kell megfizetni. Az üdülési csekk névre szóló fizetőeszköz, de a csekken megnevezett személy a vele együtt utazó társai költségeit is fizetheti. Az üdülési csekk más személyre át nem ruházható, készpénzre nem váltható. Amennyiben a szolgáltatások ellenértéke meghaladja a felhasználó rendelkezésére álló üdülési csekkek értékét, a különbözetet a felhasználónak ki kell egyenlítenie. Ha a szolgáltatások ellenértéke nem éri el a felhasználó részére rendelkezésre álló üdülési csekkek értékét, az elfogadóhely nem jogosult készpénzben visszaadni a felhasználó részére a különbözetet. Az üdülési csekk a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-vel szerződésben levő szálláshelyeken és utazási irodáknál készpénzt helyettesítő fizetőeszközként használható fel a szállás és az elfogadóhely által nyújtott egyéb szolgáltatások (étkezés, gyógykezelés, sport, wellness, fitness, stb.) kifizetésére, belföldi utazási irodai programok vásárlására. Jelenleg közel 7000 szálláshely (szálloda, panzió, üdülőház, magánszállás, ifjúsági szálló, kemping) és 430 utazási iroda biztosítja az üdülési csekk felhasználhatóságát, de strandokon, uszodákban és gyógyfürdőkben is használható. 8.5. Széchenyi Pihenő Kártya A népszerű Üdülési Csekk mellett 2011-ben az új Széchenyi Pihenő Kártyával is megjelent a piacon. A két szolgáltatás egy ideig párhuzamosan fut majd, ám hosszú távon a kártya marad, a csekket előreláthatólag 2012 végén bevonják. Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300.000 forint támogatás utalható a Széchenyi Pihenő Kártyára. Az Szja. törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli (a munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik). Az elfogadóhelyeket 1,5 százalékkal terhelik. Az Üdülési Csekk esetében az adható évi összeg nem haladhatja meg a minimálbér összegét (78.000 Ft), igaz, ez esetben a juttatás a tulajdonos hozzátartozóinak is adható, tehát előfordulhat, hogy egyes családoknál az összeg elérheti az új kártyára utalt összeget is. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló kormányrendelet (55/2011. (IV. 12.)) szabályozza a kibocsátás és elfogadás feltételeit.A támogatást a munkavállalók ún. „elektronikus utalvány” formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – „elektronikus utalványkártya”, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon. A rendszer harmadik eleme az „elektronikus utalvány nyilvántartás”, ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása. A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak. Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz290
helyettesíthető eszközre nem válthatják át. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek. Bár az Üdülési Csekket szélesebb körben lehet felhasználni, a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhely-hálózata is kiterjedt: használhatjuk szálláshelyeken, vendéglátóipari egységekben, múzeumokban, fürdőkben, utazásra, mozira, állatkerti látogatásra, utasbiztosításra, stb.
291
9. A GYÓGY- ÉS WELLNESS TURISZTIKAI TERMÉK SAJÁTOSSÁGAI, A TERMÉK ELEMEI, A TERMÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS MÓDSZERE Jelen fejezetben a komplex turisztikai termék valamint a kereskedelmi forgalomba hozott termék önálló fejlesztéséről esik szó. 9.1. Komplex turisztikai termék fejlesztése Az egészségturizmus fejlesztésének nemcsak témakörökben (gyógyfürdők, szálláshely, oktatás, infrastruktúra), de térbeli szintekben (helyi szolgáltató/település/kistérség/régió) is eltérő feladatai vannak. Ezen feladatokat és azok megvalósítását biztosítani képes szintet veszi számba a következő táblázat. Szint Vállalat/szolgáltató
Település
Kistérség
Régió
Feladat Gyógyfürdők, szállodák komplex szolgáltatásainak kialakítása, fejlesztése Fürdőközpont építése (mediterrán fürdő, gyermekparadicsom, gyógyászat, rekreációs szolgáltatások, stb.), fürdőkorszerűsítés, termálhotel-bővítés Szálláshelyek bővítése Humán erőforrás fejlesztése, saját munkaerő továbbképzése Vállalati marketing Kiemelt környezetvédelem, a gyógyvíz-források védelme Alapinfrastruktúra kialakítása és a közlekedési lehetőségek (megközelíthetőség) megteremtése. Szolgáltatók letelepedésének ösztönzése, működésük támogatása (turisztikai alap létrehozása, turisztikai bizottság működtetése, rendezvények támogatása,Tourinform iroda működtetése) Turizmus területi koncentrációjának csökkentése Összehangolt pályázatok és marketingtevékenység Programok, rendezvények koordinációja A felszíni és felszín alatti vizek védelme Finanszírozás segítése pályázati kiírásokkal – EU-s pályázatok írására való felkészítés Marketingtevékenység például kampányévhez való csatlakozással Kutatás: geológiai, hidrológiai; vízbázis nagyságának felmérése Oktatás, képzés, felnőttképzés elősegítése (nyelvi és szakmai)
24. táblázat: A termékfejlesztés feladatai térbeli szintek szerint Forrás: Lőrincz Katalin: A hazai turisztikai régiókban megvalósuló termékfejlesztés problematikája az egészségturizmus példáján, http://geogr.elte.hu/PHD_konferencia_ELTE.../lorinczkatalin.pdf, letöltés ideje: 2009. 07. 25.
A szállodák esetében a komplex szolgáltatások kialakítása napjainkban nem versenyelőny, hanem elvárás a vendégek részéről. Amint az első fejezetben bemutatásra került, a vendégek egyre szélesebb körű igényekkel jelennek meg a szolgáltatóknál, mindent egyszerre szeretnének elérni egy helyen. A spa programok összeállításánál a célcsoport alapvető elvárásait kell tudni kielégíteni. A célcsoport igényét szekunder és primer piackutatás segítségével fel lehet mérni. Az életkori sajátosságok mellett további szegmentáció is eredményes lehet, például munka típusa 292
(ülőmunka – állómunka; stresszel terhelt munkakör, fizikailag megterhelő munkakör, stb.), rendelkezésre álló szabadidő (kötött munkaidő, szabad munkaidő, nyugdíjas, diák, stb.), rendelkezésre álló jövedelem (alacsony, közép, magas). A spa programok hossza lehet: Egynapos Hétvégi (2-3 nap) Többnapos (3-5 nap) Hetes program A spa programok szolgáltatási köre meghatározásának lehetőségei Egy szolgáltatás köré formált (pl. „Kleopátra-kúra” a Kleopátra-fürdőre alapozva) Egy szolgáltatási körre alapozott (pl. hydro-program, víz alapú szolgáltatásokból összeállítva) Több, egymást kiegészítő szolgáltatást magában foglaló program, valamilyen állapot elérése érdekében (pl. egészségmegőrző hétvége) Többféle szolgáltatást magában foglaló program, hogy rövid idő alatt maximális hatást lehessen elérni (pl. menedzser-hétvége)
9.2. A spa létesítmények specializációja – a célcsoport igényeinek maximális kielégítésének záloga Spa az egészségturizmust kiszolgáló létesítmények összessége, ami nem csupán a hagyományos értelemben vett fürdőket jelöli, hanem olyan létesítményeket, melyek szolgáltatásaikkal nyugtatják, felélénkítik, gyógyítják, egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá teszik a vendéget. A spa fogalmi rendszere nem egységes, tartalmáról egészen eltérő elképzelések és percepciók élnek a világ különböző területein. Európa nagy részén (főként a német nyelvterület országaiban és Közép-Európában) elsősorban a gyógyászati szolgáltatásokat kínáló (termál)fürdővel kapcsolatban használják. Észak-Európában inkább meleg vizes élményfürdőt jelent, míg az USA-ban olyan szolgáltatásokat, amelyek fizikai és/vagy mentális felfrissülést nyújtanak, akár termálvíz hiányában is. Leggyakoribb formái: Klub Spa (Club Spa) olyan létesítmény, amely elsődlegesen fitness szolgáltatásokat nyújt, emellett pedig a spa szélesebb körben vett szolgáltatásai közül is megtalálható néhány a napi használók számára. Napi Spa (Day Spa) olyan szépség-, fitness- és wellness programokat kínáló létesítmény, ahol nincs lehetőség szállás igénybevételére; a kezelések időtartama egy órától egy napig terjedhet. Spa Hotel szállodai elszállásolást és rendszerint többnapos, a testi-lelki-szellemi egyensúlyt biztosító, all inclusive programokat kínáló spa. Holisztikus Spa alternatív gyógykezeléseket és étkezést (például vegetáriánus konyhát) kínáló spa, amelynek célja a vendégek tudatállapotának kedvező irányba történő befolyásolása. Gyógyászati Spa (Medical spa) hagyományos és kiegészítő gyógy- és egészségmegőrző kezeléseket, valamint egyéb spa szolgáltatásokat kínáló létesítmény, amely egészségügyi intézményeket is magában foglalhat.
293
A fürdő a természetes, helyben található ásványvízre, termálvízre, gyógyvízre vagy tengervízre épülő spa, amely hidroterápiás kezeléseket kínál a vendégei számára. Spa üdülőhely (Resort spa) a civilizációtól rendszerint távol, gyönyörű természeti környezetben található, all inclusive ellátást kínáló üdülőhely, amely wellness szolgáltatások és programok széles körét nyújtja vendégei számára. Sport/kaland spa (Sport spa) spa szolgáltatásokat, valamint speciális sportprogramokat kínáló létesítmény (a sportszolgáltatások köre a golftól a síelésen és a horgászaton keresztül például a maratoni futásra való felkészítésig terjedhet). Strukturált spa (Structured spa) szigorú szabályokkal rendelkező létesítmény, amely lehetővé tesz vendégei számára valamilyen meghatározott cél (pl. fogyás, dohányzásról leszokás) elérését. 9.3. Termékfejlesztés a gyakorlatban - wellness szolgáltatások új célcsoportok számára Amióta a wellness- és fitness irányzatok tért hódítottak, a férfiak is egyre jobban és többet törődnek testükkel, igénylik a szükségleteiknek megfelelően összeállított pl. kozmetikai kezeléseket is. De mit várnak a férfiak egy wellness programtól? A pénzéért a férfi vendég kézzel fogható ellenértéket akar: fitté akar válni, jól akar kinézni, mert ez elősegíti karrierjét, érvényesülését. Ez azt jelenti, hogy ápoltnak és fiatalosnak akar kinézni, s a legtöbb férfi hangsúlyt fektet arra, hogy kisugárzása sportos legyen. A kényeztető faktor szerepét ekkor sem szabad elfeledni! Milyen lehet egy kreatív férfi wellness program? A férfiak a sportos, egyszerű dolgokat kedvelik, felhajtás nélkül. Ilyen megfelelő kezelési lehetőségek többek között: kéz- és lábápolás, az egész test kefés masszírozása vagy peelingje (hámlasztása), klasszikus sportmasszázs, de kedvelik a Shiatsu és a reflexzóna-masszázst a jó közérzet biztosítására. Továbbá a testpakolások, kozmetikai arckezelés, ahol a masszázson van a hangsúly, lazító tréningek, fitness gyakorlatok. Sok különböző kombináció elképzelhető, de minden esetben érdemes megfogadni, hogy a klasszikus és erőteljes izommasszázs, szauna, szolárium, fitness és lazító edzések, s különféle fürdők (pl. oxigénes pezsgőfürdők) legyenek a szolgáltatássor vezérpontjai. A férfi vendégek mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a gyermekek, kamaszok valamint a szépkorúak. 9.4. Termékfejlesztés a gyakorlatban – a helyi értékek, mint a szolgáltatók USP-je Napjainkban a wellness szolgáltatások piacán egyre több és több szolgáltató, egyre több és több, gyakran hasonló termékkel, szolgáltatással jelenik meg. Aki a spa programjainak összeállításakor helyi terápiás- és wellness adottságait okosan használja fel, az nemcsak elvarázsolja vendégeit, hanem magához is köti őket, ez pedig jelentős versenyelőnyt biztosít a piaci versenytársakkal szemben. Az Európai Unió által kitágult közösségi piacon a helyi sajátosságokat kihasználó szolgáltatók sajátos versenyelőnyre, egyedi értékesítési értéktöbbletre (USP, Unique Selling Proposition) tehetnek szert. Milyen helyi adottságok használhatók újszerűen? 1. A bor/szőlő termesztéssel foglalkozó régiókban magától kínálkozik a borterápia. A gyengéd masszírozás szőlőmag olajjal, pezsgőben való fürdőzés, az arc frissítése friss, 294
2.
3.
4.
5.
lehűtött szőlőszemekből frissen készített beauty koncentrátummal, s mindehhez egy nemes kortyolnivaló is dukál. Elsősorban a „Gutedel” szőlő (magyarul Saszla) az, amely kiválóan alkalmas ilyen felhasználásra. A bőrre felvitt gutedel-kivonatok méregtelenítenek, víztelenítenek és stabilizálnak. Az értékes olaj mellett – egy mázsa szőlőmagból kb. egy liter vonható ki – felélénkíti és megújítja a bőrt. A szőlőmag iszappal kombinálva nagyszerűen alkalmazható peelingként vagy maszkként. Elsősorban hámlasztó hatásának köszönhetően játszanak a szőlőszemekben és a szőlőmustban előforduló glikolsavak, almaés borsavak kozmetikai kezeléseknél döntő szerepet. A belőle készített bor olyan különleges összetevőinek köszönhetően, mint az enzimek, a vitaminok és ásványi anyagok kiemelkedően értékesek az egészségre és a szépségre. A bor és a wellness összekapcsolására példa hazánkban a tarcali Andrássy Kúria Hotel**** Wine & Spa vagy a villányi Crocus Gere Bor Hotel - Wine Spa. Sörben vagy komlóban fürdeni, s mindehhez behűtött világos sört kortyolgatni – ez is egy divatos wellness recept. Természetesen ez a szolgáltatáscsoport a komló termelési területein kezdett el terjedni. Többek között bőrtisztító, vértisztító, izzasztó, vizelethajtó hatása van, s jó hatással bír a májra és a vesére is. Ezen kívül hatására növekszik a teljesítőképességünk, a bőr pedig ellenállóbb lesz. A csehországi Chodovar sörfőzde orvosi ajánlással kínálja „Pravé pivní lázně”, azaz eredeti sörfürdő szolgáltatását további sörön alapuló kezeléssel együtt. Ha a spat buja rétek és fenséges erdők veszik körül, akkor kínálati palettából nem hiányozhat sem a széna, sem a gyógynövényes kezelés. Példa erre Németországban a Schwäbisch erdőben található Schassberger Hotel, amely „Vital Spa” elnevezésű csomagot kínál. Az ausztriai Salinen város legfőbb adottsága a só. Ez a helyi orvosság egyszerre felfrissít, feléleszt és ellazít. Használható bőrápolásra, de hatásos a reumás panaszok elleni harcban is. Erősíti ellenálló-képességünket, serkenti a vérkeringést, ingerli a vegetatív idegrendszert, segít a fáradt lábakon, a korpás fejbőrön, de jó torokfájdalmak, álmatlanság és idegesség ellen is. A só tehát orvosság szinte mindenre. A szolgáltatások középpontjában a sófürdők és a sós tekercselés állnak, de készét képezik az ivókúrák is. A rügeni Cliff Hotel példája a helyi adottságokon alapuló versenyelőny-szerzésnek. A tenger, az egészséges levegő és a rügeni mészkő fontos szerepet játszanak a kínálat kialakításában. A legjobb kezeléseket a Rügen szigetén kiválasztott mészkő és ápolóiszappal végzik. A bőr típusát egyedileg meghatározva, az iszap és a mészkő gőzfürdővel kombinálva a bőr alá hatol. A rügeni gyógy-mészkövet különösen finom szemcsézete különbözteti meg pozitív módon a többi pelloidtól. A mészkőből készült ápoló pakolófürdők salaktalanítják, ápolják a bőrt, s erősítik a vérkeringést testünkben.
9.5. Egyedi termék a Maldív-szigeteken - Wellness-központ a tenger mélyén Malétól, a Maldív Köztársaság fővárosától hajóval 25, hidroplánnal mintegy 15 percre fekvő Male-atoll egy talpalatnyi édenkert az Indiai-óceán közepén. Ebben a páratlan környezetben vár bennünket a Huvasen Fushi Resorts&Spa elnevezésű hotel és egészségközpont, ahol a világ szeme elől elbújva, de ugyanakkor a legnagyobb gondoskodással ápoltan adhatjuk át magunkat a testet-lelket frissítő kúráknak. A 25 millió dolláros beruházásból létesült üdülőkomplexum a fehér homokos, addig érintetlen tengerparton emelt 43 különálló, cölöpökre épített nádtetős kis házak egyikében szállásolja el a kikapcsolódni vágyó vendégeket. Az ilyenkor szokásos, óceánra vagy a lagúnákra nyíló pazar kilátás élményét a tervezők a lakosztályokhoz kialakított külön bejáratú medencével,
295
illetve a tengerbe benyúló jacuzzival igyekeztek fokozni. A hotel legnagyobb különlegessége azonban nem ebben rejlik. Napjainkban egyre inkább divat, hogy a különböző luxusszállodák minél szélesebb szolgáltatási kínálattal próbálván megnyerni maguknak az üdülőközönséget, folyamatosan bővítik tevékenységi körüket. Ma már senki sem lepődik meg azt hallva, hogy egy hotel egyben egészségközpontként is üzemel. Ezt a tendenciát követve egészült ki a szóban forgó létesítmény is a jelenleg legnagyobb büszkeségeként számon tartott, test és lélek felfrissítéséről egyaránt gondoskodó helységével. A Per Aquum névre keresztelt Maldív-szigeteki spa központ a legkülönbözőbb masszázstechnikák, lávaköves kezelések, aromaterápiák, napozás utáni bőrápolások vagy éppen az időeltolódás okozta fáradtság, az úgynevezett jet-lag utáni regeneráló programoknak otthont adó épületrész specialitása abban rejlik, hogy mindezt egy olyan környezetben élvezhetjük végig, mint sehol máshol a világon. A masszázsterem ugyanis a tengerszint alatt, az óceántól körülölelve helyezkedik el. Hála a körpanorámás ablakoknak, a kezelés egész ideje alatt a korallszigetek élővilágában gyönyörködhetünk. A robinsoni környezetet idéző felszíni lakosztályok építészeti stílusa remekül ötvözi a puritán, de annál hangulatosabb megjelenést a modern kori vívmányokkal. A hivalkodástól mentes luxus jegyében berendezett szobák és szalonok bútorai tökéletesen illeszkednek a fából épült kunyhók atmoszférájába. Mindehhez persze a legmodernebb technika párosul, ám a terek kialakításakor gondosan ügyeltek arra, hogy a különböző audiovizuális rendszerek amennyire csak lehet, diszkréten rejtve maradjanak. A plazma tévé, DVD lejátszó és a Dolby Surround hangrendszer minden lakosztályban alapfelszerelés, hogy a kikapcsolódásra vágyó turisták semmiben se szenvedhessenek hiányt. Kérdés, hogy ugyan miért is fecsérelnénk az itt töltött időnket filmekre, mikor az épp a szemünk láttára elevenedik meg?
11. kép: a szálloda külső megjelenése
12. kép: Az akváriumhatású spa részleg
Habár a Huvafen Fushi Hotelbe látogatva a világ végén érezhetjük magunkat, mégsem leszünk a világtól elzártan: az atollra minden nap érkeznek az ételkülönlegességekhez szükséges friss alapanyagok földgolyó legkülönbözőbb tájairól. Ahogy a spa központ, úgy a körültekintően összeállított étrend is a vendégek egészségét szolgálja, a fogásokat pedig az aprócska szigeten található öt étterem és bár valamelyikében lehet elfogyasztani. A 24 órás szobaszerviz segítségével pedig bármikor megkóstolhatjuk a szálloda borospincéjében felhalmozott, a világ legkiválóbb borait és pezsgőit felvonultató kínálat valamelyik darabját. És akit a kulináris élvezetek sem tudnak már lekötni, a búvártanfolyam keretein belül elindulhat felfedezni a korallszigetek színpompás élővilágát, vagy esténként kievezhet, hogy csónakban ringatózva romantikázza végig a naplementét. Forrás: http://www.deluxe.hu/newsprint.php?page=newsprint&id=450, letöltés ideje: 2009. 08. 11. A szálloda honlapja elérhető a http://www.huvafenfushi.com oldalon.
9.6. Önálló spa termékfejlesztés 296
A legtöbb, spakban felhasznált vagy értékesített termék valamely kozmetikai cég vagy laboratórium védett márkanevű vagy kereskedelmi terméke. A termékek különböző kiszerelésűek, „kabin” és „lakossági” csomagolásúak. A kabin professzionális felhasználásra, nagy kiszerelésben, a lakossági termékek pedig otthoni használatra, kisebb kiszerelésű csomagolásban készülnek. A spak számára fontos, hogy a kiajánlott kezelésekhez, szolgáltatások köréhez megfelelő minőségben és mennyiségben álljon rendelkezésre alapanyag vagy kabintermék. A spa piac növekedésével a szolgáltatási kör horizontális és vertikális irányú bővítésére kényszerül az üzemeltető, amely az előző pontban megfogalmazottakat még fontosabbá teszi. Ha a spa üzemeltetője a piacon egyedi termékkel szeretne megjelenni, akkor elhatározhatja saját termékvonal kifejlesztését vagy saját márka kialakítását. A spa-k bevételének forrásai belépőjegy vagy hő- és vízi szolgáltatások használata masszázsok testkezelések arckezelések egyéb szépségipari szolgáltatások manikűr / pedikűr szolgáltatáscsomagok termékértékesítés (az USA-ban a termékértékesítés adja a spak bevételének 20-30%át) büfé, kávézó bérbeadás (pl. fürdőköpeny) Megéri-e önálló terméket létrehozni? Mielőtt amellett döntenénk, hogy saját márkás terméket hozunk létre, a következőket mindenképpen meg kell fontolni: a termékvonal termékeinek száma a gyártandó termékmennyiség (méretgazdaságossági szempontok) azon kezelések száma, amely professzionális terméket igényel várható termékértékesítési intenzitás csomagolás módja A döntés alátámasztására megvalósíthatósági tanulmányt szükséges készíteni. 9.6.1. A kereskedelmi márkás és az új saját márkás termékek összehasonlítása Kereskedelmi márka
Új saját márka
A márka ismertsége és fogyasztói elfogadottsága Már létező, piacra bevezetett termékcsoport. A terméket előállító vállalat hírneve a minőségi termékeken és a szakembergárdán alapul.
A semmiből kell felépíteni. A spa hírneve a szolgáltatásnyújtáson alapul. Meg fognak-e a vevők barátkozni azzal, hogy egy spa képes megfelelő szakértelemmel terméket előállítani?
Marketing 297
Az értékesítés támogatása az értékesítőhelyen jellemzően automatikusan biztosított (pl. SP, PS megoldások). A marketingköltség megoszlik sok termékértékesítő között.
Az értékesítést támogató megoldásokat ki kell dolgozni. Ha csak kevés egységben történik értékesítés, a költségek magasak lesznek.
A megfelelő termékskála gyártása A piacon lévő márkatermék-csoportok már jól kialakítottak, az egyes termékek és kezelések között szoros kapcsolat van. Ismertek a korábbi értékesítési tapasztalatok és a termékek módosítására lehetőség volt.
Alaposan meg kell ismerni a fogyasztói elvárásokat, valamint a kezelések termékszükségletét, s ehhez igazítva kell kialakítani a gyártandó termékcsoport tagjait.
Raktározás Az értékesítőhelynek elegendő kis raktárkészletet tartani, mert a termék bármikor utánrendelhető a szükséges mennyiségben. A készletek utántöltését gyakran a nagykereskedő végzi, így az előrejelzés pontatlansága sem okoz jelentős bajt.
Az optimális termelési mennyiség előállításával jelentős raktárkészlet elhelyezését kell megoldani. A pontos kereslet-előrejelzés elengedhetetlen, mert a gyártás hosszabb időt is igénybe vehet, s erre az időtartamra biztonsági készlettel kell rendelkezni.
El nem adott készletek Az el nem adott készletek megjelenésének esélye kicsi, mert lehetőség van az utánrendelésre és a készleten tartandó termékmennyiség szintje alacsony.
El nem adott készletek megjelenhetnek, amelyek elsüllyedt költséget jelentenek a spa számára. Ennek oka lehet pl. megváltozott jogi szabályozás, szavatossági idő lejárása.
Fejlesztés A fejlesztés költségei a terméket előállító céget terhelik, a spa az új termék hasznát csak élvezi, ez számára többletkiadást nem jelent.
A termékfejlesztés időés erőforrásigénye a spa-t terheli a kutatástól a tesztelésig.
25. táblázat: A kereskedelmi és a saját márka összehasonlítása gazdálkodási aspektusból Forrás: Bodeker, G. – Cohen, M. (szerk.) (2008): Understanding the Global Spa Industry: Spa Management, Butterworth-Heinemann
9.6.2. Spa termékek létrehozásának főbb szempontjai A piac megismerése Az elérendő célcsoport azonosítása és fogyasztói sajátosságaiknak megismerése az önálló termékfejlesztés első lépése. A terméknek és a megcélzott fogyasztói körnek illeszkednie kell a spa filozófiájához. A kulturális különbségek figyelembe vétele
298
A végfelhasználók kulturális hátterét meg kell ismerni, mert egyes népcsoportoknál vagy vallási közösségeknél bizonyos összetevők tiltottak vagy bizonyos kezelések alapvető fontosságúak lehetnek. A szolgáltatási és termékkínálat A spa által kínált szolgáltatások körének illeszkednie kell a spa típusához, az elhelyezkedéséhez, a vendégköréhez valamint a vendégkör életstílusához. Éppen ezért fontos a célcsoport igényeinek alapos megismerése, hiszen ennek bázisán kerül a szolgáltatási kör kialakításra. Ettől eltekintve vannak olyan alaptermékek, amelyek szinte minden vendégszegmens számára keresettek, pl. masszázsolajok, testápoló krémek, radírok, pakolások, hidratáló arckrémek, stb. Minden terméket úgy kell megalkotni, hogy azok elősegítsék a másik hatását, vagyis jól illeszkedjenek a kezelési struktúrába. Az egyes termékeknek emellett illeszkedniük kell egymáshoz állagban, illatban, és természetesen hatásában.
Professzionális felhasználás és a termékértékesítés A spak bevéteinek növelésében nagy szerepe van a termékértékesítésnek. A termékek értékesítésekor jellemzően 100% haszonkulcsot használnak (50% nyereség) nagykereskedelmi értékesítés esetén. A bevételek maximális növelése érdekében össze kell kapcsolni a professzionális és a lakossági termékeket (pl. különbség csak a kiszerelés), így a vendég otthoni használat esetén is azonos eredményt ér el. Az otthon használt spa termékeknek nemcsak a jövedelemszerzés a célja, hanem az is, hogy otthonra is kiterjesztődjék a vendég „spa érzése”, vagyis erősödjön a spa iránti elkötelezettség, lojalitás. Ár A termékek árazásának illeszkednie kell a fogyasztói szegmensek árérzékenységéhez, valamint a termék megjelenésének utalnia kell annak árára is. Ellenjavallatok A lakosság allergiás megbetegedései valamint bizonyos összetevők iránti túlérzékenysége növekvő mértéket mutat napjainkban. A termék csomagolásán ezért (illetve jogszabályi kötelezettség miatt) feltétlenül fel kell tüntetni a termék által tartalmazott potenciális allergéneket (pl. oxitocin). Aroma A belélegzett aromáknak jelentős szerepe van az emberi fizikai állapot befolyásolásában (pl. stresszoldás, relaxáció vagy felélénkítés). Az aroma hangulatot, érzelmet gerjeszt és emlékeket idéz fel. A spa helyiségben áradó illat forrása lehet kozmetikum, illatosító vagy illatmécses. A spa termék aromája a spa környezet kellemes illatvilágára kell, hogy utaljon a sikeres piaci szereplés érdekében. 9.6.3. Önálló termékfejlesztés a gyakorlatban Minden, piaci szempontból fontos paraméter megadására szükség van az összetevők szempontjából. A termékfejlesztést folytató kutatóknak vagy laboratóriumban kézzel fogható elvárásokat kell megfogalmazni.
299
Definiálandó területek: a termék elvárt hatása rendszeres használattal (pl. ránctalanító) állag és nehézség (pl. sűrű, krémes) a termékhasználat módja (pl. pakolás, krém) fő termékösszetevők (pl. állati eredetű összetevők) preferált alapanyagok (pl. bio, fair trade keretében beszerzett) alapvető hatóanyagok a termék használatával elérendő azonnali hatás (pl. hidratálás) aroma Bázis- és hatóanyagok A termék elsődleges funkcióját határozzák meg. A bázis- és hatóanyagok helyes kombinációja a magas minőségű termék előállításának záloga. Bázisanyagok pl. növényi olajak, ásványi olajak, zsiradékok és viaszok, petróleum-bázisú gélek, víz. Hatóanyagok, pl. gyógynövény kivonatok, zsírsavak, polimerek, lipidek, ceramidok, proteinek, peptidek, antioxidánsok. Natúrtermékek Olyan termékek, amelyek természetes eredetű és feldolgozású alapanyagokból készülnek, s amelyek nem tartalmaznak mesterséges összetevőket. A natúrtermékké nyilvánítás szabályai országonként eltérőek, de jellemzően erős kritériumoknak kell megfelelni. Tartósítószerek A termékek állagromlását meg kell előzni. A mikroorganizmusok mindenhol fellelhetőek, így a termékek is megfertőződhetnek. Az alapanyagok, a termelő berendezések, a csomagolás valamint a felhasználó is a fertőzés forrásai lehetnek. A tartósítószerek fő szerepe a káros mikroorganizmusok elpusztításában keresendő. A tartósítószerek mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a fellépő bőrirritáció lehetőségét is. Állagstabilitási tesztelés A teszt lényege, hogy megvizsgálja a termék küllemét, fizikai és kémiai jellemzőit bizonyos környezeti viszonyok között (pl. hőmérséklet, páratartalom, stb.) Ilyen típusú tesztek a termékfejlesztés korai szakaszában segítenek kiszűrni a hibás összetevő-kombinációkat. Termékhatás-ígéretek Ezen ígéretek olyan kijelentések, amelyekkel az értékesítés volumentét próbáljuk emelni, pl. „Az XY terméket használó nők bőre 50%-kal feszesebb lett egy hét használat után”. Minden ilyen kijelentésnek kísérleteken, felméréseken kell alapulnia. Csomagolás Az esztétikus csomagolás nagy szerepet játszik a sikeres termékértékesítésben. A csomagolóanyag megválasztásánál környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni, emellett semlegesnek kell lennie a készítmény aktív összetevőire. Minőségmenedzsment (jó termelési gyakorlat) megteremtése A gyártási folyamat megfelelő szervezésével a kémiai és biológiai kockázat minimalizálása és az állandó, egyenletes magas minőség biztosítása. KERMI-engedély beszerzése a forgalomba hozatalhoz
300
A kereskedelmi forgalomba kerülő áruk minőségi ellenőrzése valamint forgalomba hozhatóságának engedélyezési eljárása nem megkerülhető. A termék értékesítéséhez a minősítést meg kell szerezni. 9.6.4. Példa a piacon sikeresen jelen lévő saját márkás termékre Blue Lagoon az izlandi Kék Lagúna spa saját márkás terméke, amely nemcsak a nyújtott kezelések során kerül felhasználásra, hanem a shopban otthoni használatra is megvásárolható. A készítmények a geotermális víz összetevőinek kivonatával készültek és a lagúnában - a vásárlási kedv felkeltéseképpen – a szilíciumos arcpakolás ingyenesen ki is próbálható. A termékek egy egységes termékvonalba illeszkednek. A lakossági kiszerelésben forgalmazott termékek köre a következő: arcápolás tisztítás revitalizálás hidratálás testápolás kezelések ajándékcsomagok, szortimentek
13. kép: A Blue Lagoon termékcsalád otthoni kiszerelésű termékei Forrás: http://www.bluelagoon.com/Shop/, letöltés ideje: 2008. 02. 14.
10. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK PIACI POZÍCIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSI MÓDJAI: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI, SZAKMAI SZERVEZETEK, ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK, KLASZTEREK MAGYARORSZÁGON 10.1. Egészségturisztikai klaszterek 10.1.1. Mit értünk klaszterek alatt?
A cégek közötti szisztematikus kapcsolatokon alapulnak A kapcsolatok közös vagy kiegészítő termékeken, termelési folyamatokon, kulcs technológiákon, természeti erőforrás szükségleteken, szakértői szükségleteken és elosztási csatornákon alapulnak Földrajzilag koncentráltak Lokális előnyök kihasználására törekszenek 301
A klaszter fogalma „Együttműködő és versenyző vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi koncentrációja” (Michael Porter) „Egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és hálózataik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani” (Michael Enright, 1992) 10.1.2. A klaszterek csoportosítása különböző szempontok szerint A termelési/ipari klaszterek csoportosítása 1.) Kézművességre épülő 2.) Magas szaktudásra és technológiai ismeretekre épülő 3.) Szolgáltató szektorra épülő (ide tartozik az egészségturizmus is) A klaszterek csoportosítása gazdasági jelentőségük és komplexitásuk szerint Megaklaszter (például Görögország-turizmus, Svájc-pénzügyi iparág) Mezoklaszter (például kerámiaipar, tejipar, bútoripar) Mikroklaszter (1-2 vállalat hálózata) A klaszterek típusai a térségi bázis kiterjedtsége szerint Makroklaszter (egy egész ország) Regionális klaszter (egy régió, egy nagyváros és vonzáskörzete) Lokális klaszter (egy település, egy munkaerő-vonzáskörzet) A hazai klaszterek típusa Logisztikai-alapú (alapja lehet jó földrajzi fekvés, logisztikai beruházások) FDI-alapú (tagjai, kezdeményezői többségében az exportorientált gépgyártó (jármű, elektronika) multinacionális vállalkozások, ill. a körülöttük csoportosuló beszállítók közül kerülnek ki) Hazai-bázisú (a hazai belső piaci kereslet, ill. a turizmus esetében a hazánkba érkező külföldiek igényeinek kielégítésére törekszenek) Jellemző klaszteresedett iparágak Magyarországon Gépipar (járműipar, elektronika) Egyéb feldolgozóipar (fa, bútor, textil) Élelmiszeripar (hús, gyümölcs) Turizmus (gyógy-, termálturizmus) Klaszter Nyitottabb Szándéknyilatkozat vagy társulási nyilatkozattal történő belépés Informális kapcsolat is létezhet a vállalatok között Nemcsak vállalatok, hanem egyéb intézmények is tagjai Egymáshoz kapcsolódó tevékenységek alapján jön létre
Vállalati hálózat Formálisabb Vállalatok közötti szerződéses viszony Az együttműködés célja a mérhető hasznon minden tag számára A tagvállalatok köre korlátozott és pontosan meghatározható Szervezetek közötti kapcsolat
26. táblázat: A klaszter és a vállalati/üzleti hálózat összehasonlítása Forrás: saját szerkesztés
302
10.1.3. Pannon Termál Klaszter (PANTERM) A klaszter alakuló ülését 2001. június 22-én, Bükfürdőn tartotta. Az alakuló üléskor az együttműködő alapító tagok száma 27, csatlakozók száma 7 tag volt. Tagok között gyógy- és termálfürdők, gyógyszállodák, szanatóriumok, regionális idegenforgalmi intézmények, tanácsadó cégek valamint önkormányzatok találhatók. A Panterm polgárjogi társaságként működött 2003. május 14-ig, működését 7 tagú Klaszter Bizottság szervezte. A PANTERM célkitűzései a régió egészségturisztikai szolgáltatói piaci helyzetének erősítése a termékfejlesztési tevékenység segítése, támogatása a humán erőforrások komplex fejlesztése regionálisan integrált szervezet létrehozása nemzetközi megjelenés elősegítése A PANTERM fejlesztési programjának fő irányai a szervezeti rendszer és a tagság kapcsolatának optimalizálása az irányítási feladatokat ellátó vezető funkciók megfogalmazása a fő kompetenciák meghatározása információs rendszer felépítése, működtetése nemzetközi és hazai kapcsolatok kialakítása, fejlesztése A Pannon Termál Klaszter indulásakor meghatározott tevékenység-hierarchia a szervezet számára: 1. szervezet tagjai közötti kommunikáció kiépítése 2. célok megfogalmazása 3. corporate identity meghatározása 4. jogi forma letisztázása, szerződéskötések 5. közös márka kidolgozása A PANTERM hálózati struktúrája, irányítása KLASZTER KÖZHASZNÚ EGYESÜLET EGÉSZSÉG-TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK
ELNÖKSÉG (7 tag)
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG (3 tag)
TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ K SZÁLLÁSHELYEK, HOTELEK
KÓRHÁZAK, SZANATÓRIUMOK KIEGÉSZÍTŐ , BESZÁLLÍTÓ VÁLLALKOZÁSOK
KLASZTER KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG
TÁMOGATÓ, TANÁCSADÓK, INTÉZMÉNYEK
GAZDASÁGI, JOGI TANÁCSADÓK
INTÉZMÉNYEK
ÖNKORMÁNYZATOK KHT MENEDZSMENT PÉNZINTÉZETEK KÜLSŐ SZAKÉRTŐK
KÜLSŐ MENEDZSMENT PARTNEREK
43. ábra: A PANTERM irányításának organogramja Forrás: http://ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Intezetek_tanszekek/NRGIT/tanulmanyutak/061115_ Dr.N.I.Bukf.ppt, letöltés ideje: 2008. 03. 18.
303
10.1.4. Dél-alföldi Termálklaszter Gesztor: Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete Alapító tagok: Liget Tours Kft. Szabó Istvánné egyéni vállalkozó (Tiszaparti Termálfürdő) Liget Kemping Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. U+N Hungária Kft. (gyógyászati berendezések) Hőforrás Gyógyászati Kft. Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. Unicon Ruházati és Szolgáltató Rt. Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézet Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája A nemzetközi példák alapján egy-egy régió adott iparága akkor válik igazán sikeressé, ha a helyi szolgáltatók (és beszállítók) kapcsolatait sokkal inkább az együttműködés, mintsem az ádáz verseny jellemzi. A Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete számára ezért fontos volt, hogy hatékony, partneri együttműködésen alapuló szervezetté alakuljon. A 2003. december 11.-i Közgyűlés létrehozta a Dél-Alföldi Fürdőklasztert, lehetővé téve a fürdők, partnereik és beszállítóik intézményesített, közös érdekeken nyugvó kapcsolatát. A Dél-alföldi Fürdőklaszter létrehozásának legfontosabb indokai: az egészségturizmusban a térségben alkalmazottak száma közel 4.000 fő a Dél-alföldön működő termál- és gyógyfürdők száma 40 az éves belépőjegy-forgalom kb. 4.000.000 darab az egészségturizmus fejlődése és térnyerése jelentős, eddig még kiaknázatlan együttműködési lehetőségeket rejt a Dél-Alföld rendkívüli termálvíz potenciállal rendelkezik A Dél-alföldi Fürdőklaszter létrehozásának fő célja A Dél-Alföldi Régió egészségturisztikai szolgáltatóinak minél sikeresebbé tétele a belföldi és nemzetközi egészségturizmus piaci versenyében, a kapcsolódó szolgáltatók, vállalkozások számára további üzleti lehetőségek biztosítása. A Dél-Alföldi Fürdőklaszter végrehajtandó alcéljai Hálózatfejlesztési célok: az egészségturizmus ágazat hálózatszerű fejlesztése, az együttműködési hálózatok vállalkozásai piaci pozícióinak erősítése KKV-k (fürdő, szállodák, vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók) versenypozíciójának javítása résztvevő szervezetek közti feladatmegosztás meghatározása (bizottságok) partnerek közötti koordináció, együttműködés, ezáltal hozzájárulás a régió területileg kiegyensúlyozott egészségturisztikai fejlődéséhez. Fejlesztési célok: közös projektjavaslatok kidolgozása, piaci pozíció, versenyképesség javulását szolgáló beruházások elindítása, összehangolása térségi vállalkozások innovációs tevékenységének elősegítése
304
tőketámogatások szervezése, külső források (EU és állami támogatások) bevonása (partnerkeresés, tanácsadás, pályázatírásban való segítségnyújtás)
Marketingcélok: térségi arculat, illetve egy-egy fürdőváros egyedi arculatának kialakítása egységes és közös marketingtevékenység a piac bővítése érdekében klaszteren belüli hatékony és naprakész információközvetítés fürdővendégek elosztásának koordinálása Kutatási, oktatási célok: kutatások támogatása (orvosi, marketing, hidrogeológiai, stb.) humán erőforrások fejlesztése: oktatás, képzés Kapcsolattartás: beszállítói körrel való együttműködés helyi állami szervekkel, közhivatalokkal fenntartott jó kapcsolat nemzetközi kapcsolatok kialakítása Bizottságok a klaszterben Marketing és termékfejlesztés a megcélzott fogyasztói rétegek alapos tájékoztatása: kiállítások, újságcikkek, kiadványok, Internet, stb. a régióra vonatkozó egészségturisztikai marketingterv évenkénti elkészítése (az RMI-vel közösen) a régió termékfejlesztési koncepciójának elkészítésében részvétel hírlevél a klaszter tagjai számára közös kiadványok szerkesztése rendezvények, üzletember-találkozók, konferenciák, szakmai tanulmányutak, szakmai vásár, kiállítások szervezése a klaszter tagjai számára Kereskedelem és vendéglátás információs adatbázis kialakítása: szálláshelyek, fürdők kínálatának bemutatása, foglalási rendszer, árak, stb. statisztikai adatok begyűjtése, elemzése, a regionális fejlődés értékelése partnerkeresés beruházásokhoz, fejlesztésekhez tanácsadás állami és EU támogatások összehangolása Oktatás, egyéb területek oktatás: olyan összetett szakemberképzés biztosítása a régióban, amely magában foglalja a gyógyászat, egészségügy, gyógyászathoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, turizmus, egészséges táplálkozás, sport és a nyelvtudás oktatását. etika: az üzletileg sikeres és etikus magatartás alapelveinek megfogalmazása, a kódex klasztertagokkal történő elfogadtatása, annak betartása és betartatása a klaszter tagjaival. A klaszter területén működő fürdők esetében a szolgáltatások specializációját próbálják megvalósítani azért, hogy az egyes létesítmények ne versenytársai, hanem együttműködő partnerei legyenek egymással. A specializált kínálat egyben segít a termét piaci pozícionálásában is. 305
Az egyes fürdők a következő sajátos szolgáltatásaik vagy imázsuk hangsúlyozására törekszenek: • Csongrád – színpad a fürdő területén • Gyula – Várfürdő a botanikus kertben • Kecskemét – csúszdapark és nagyvárosi környezet • Makó – iszappakolások • Mezőhegyes – fürdő és lovaglás • Mórahalom – térd- és vállcentrum • Orosháza – tavak, élményfürdő • Szarvas – gyönyörű természeti adottságok • Szeged – belvárosi műemlékfürdő, rendezvények • Szentes – termálfürdő és sportlehetőségek • Tiszakécske – családi hangulat, rendezvények • Tótkomlós – „Rózsafürdő” 10.1.5. Észak-alföldi Termálklaszter Az Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület 2005. szeptember 22-én alakult meg 18 alapító taggal. Az Egyesület az Észak-alföldi régió területén működő termál- és gyógyturizmusban érintett természetes- és jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok együttműködésére létrehozott szervezet, melynek legfőbb célja, hogy elősegítse a termál- és gyógyturizmus érdekeltjeinek aktív részvételével az Észak-alföldi régió termál- és gyógy-idegenforgalmának fejlődését. Jelenleg a klaszter már 33 tagot számlál. A tagok között önkormányzatokat, gyógyászati intézményeket, strand- és termál valamint gyógyfürdőket, szállodákat, turisztikai szakembereket találunk. Tagok például: Cívis Hotels Rt., Cserkeszőlő Községi Önkormányzat - Fürdő és Gyógyászati Központ, Debreceni Gyógyfürdő Kft., Magyar Turizmus Zrt., Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, VITKA Városüzemeltetési Kht. Vásárosnamény - Szilva Termál- és Wellnessfürdő. Az egyesület tevékenységi köre: a termál- és gyógyturizmus résztvevői érdekeinek védelme információs és egyeztető fórum működtetése a termál- és gyógyturizmus szakmai kérdéseiről állásfoglalásokat készítése a szakmai-politikai termálügyek megoldására közreműködés a régió megyéinek, kistérségeinek turisztikai szempontú fejlesztési feladatainak összehangolásában a helyi turisztikai kínálat bővítésének, a minőségének javításának elősegítése és az értékesítésben való közreműködés. Mindezek érdekében tapasztalatcserék, tanulmányutak szervezése, kiadványok, reklámanyagok megjelentetése kapcsolattartás és együttműködés a tevékenységben érdekelt hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel, szövetségekkel kapcsolattartás érdekelt önkormányzatokkal, gazdasági vállalkozásokkal termál- és gyógyturizmus területén a képzések, továbbképzések szervezése Az Alföld Spa részt vállal az "Európai Turisztikai Képzési Mintaterület" programban. A három országot képviselő szervezetek közös marketingtevékenységet folytatnak majd, s létrehoznak egy közös EU portált is. Az Alföld Spa megalakításának hivatalos dokumentumait a csongrádi városháza dísztermében írták alá 2009. július 9-én. 306
10.1.6. Észak-magyarországi egészségturisztikai klaszter „Az Észak-magyarországi régió egyik kiemelkedő turisztikai terméke az egészségturizmus, ezért elengedhetetlen hogy kellő figyelem összpontosuljon ezen turisztikai termék hosszú távú fejlesztésére és működtetésére. Ezt alapul véve az Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) és a Regionális Marketing Igazgatóság közös kezdeményezésére még az idén elkezdődik az Észak-magyarországi Egészségturisztikai Klaszter megalakulásának előkészítése. A Klaszter az Észak-magyarországi fürdők fejlesztési és marketing együttműködésén túl a gyógy, termál és a wellness turizmus szolgáltatói bázisának önkéntes együttműködésén alapszik. Az első megbeszélésre december 5-én 10 órakor került sor Egerben, ahol az érintett fürdők, klimatikus gyógylétesítmények és a szakma képviselői kifejezték szándékukat a klaszter megalakítását illetően és megbeszélték a további teendőket, hogy az Észak-magyarországi Egészségturisztikai Klaszter hivatalos megalakulására már 2004. januárjában sor kerülhessen, s 2004-ben megkezdhesse működését.” – írta a Magyar Nemzet 2003. december 23-án online híroldalán. A klaszter megalakulása és működésének megkezdése ekkor karnyújtásnyi távolságra volt, ám a 2006-ban készült Észak-Magyarország Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája 2007-2013 már így írt a régió egészségturisztikai klaszteréről: „Az Északmagyarországi Egészségturisztikai Klaszter az Észak-magyarországi fürdők fejlesztési és marketing együttműködésén túl a gyógy- termál és a wellness turizmus szolgáltatói bázisának önkéntes együttműködésén alapulhat. A cél nemcsak non profit és profit alapú cégek tömörítése, hanem az üzemeltetők és tulajdonosok integrálása a klaszter keretei közé, mely biztosítja számukra a célirányos és hatékony hosszú távú, akár a régión is túlnyúló együttműködés lehetőségét.” A feltételes módból fakadóan a klaszter működése még ekkor is csak tervezett volt. Sajnos nem sikerült hiteles információt találni arra vonatkozólag, hogy a régió egészségturisztikai klasztere létre jött volna és működne. 10.1.7. Dél-dunántúli Termálklaszter A Dél-Dunántúli Gyógy- és Termál Klaszter céljai, feladatai Az alapító tagok felismerték, hogy a nagy problémákkal küzdő, egyre jobban leszakadóban lévő régió egyik legmarkánsabb kitörési pontja a gyógy- és termálvizekben és a hozzájuk kapcsolódó adottságok kihasználásában, az egészségiparban rejlik. A klaszter kialakítása indokolt a II. Nemzeti Fejlesztési Terv ágazati és regionális operatív programjai forrásainak elérése miatt. A Pécs operatív fejlesztési programjába történő bekapcsolódás révén szintén jelentős források érhetők el az egészség turizmus számára regionálisan. A klaszter célja a régió egészség- és gyógyturisztikai bázisának fejlesztése. A résztvevő szereplők összehangolt szerves intézményesített kapcsolatának kialakítása a kutatás valamint az egészségipart kiszolgáló vállalkozások között. Feladatának tartja, hogy tudatosítsa a gazdaság és az intézményi szereplőkkel a tudásalapú kapcsolatokon nyugvó hálózatosodás és a regionális erőforrásokon alapuló kooperációs versenyképesség növekvő szerepét; hogy a Dél-Dunántúli Régió gyógy- és egészségturizmusában tevékenykedők részére olyan programot dolgozzon ki, melyek a támogatások feltételeinek szigorúan megfelelnek és a mindenkori kormányzati politikával összehangoltak;
307
hogy segítse a kkv-k üzleti hálóba való beépítését, vertikális és horizontális kapcsolódások létrejöttét az ágazaton belül különböző vállalkozások, kutatóhelyek és intézmények között; hogy, tagjai részére vonzó szolgáltatások nyújtásával, rendszerek, módszerek bevezetésével elősegítse az innovációs célú klaszter hálózati kialakítását és a K+F tevékenységen alapuló ágazat gyorsuló fejlődését. hogy hálózatépítő és minőségi szolgáltatásokat nyújtó tevékenységével segítséget adjon tagjai részére fejlesztéseik elvégzéséhez. A fejlesztések mindenkori célja az adott térség gazdasági fejlődésének elősegítése, turisztikai imázsának erősítése, a foglalkoztatás bővítése és a vendégéjszakák számának növelése.
10.1.8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület A JNSZM Termál- és Gyógyturizmus Egyesület 1996-ban alakult azzal a szándékkal, hogy a megye termál- és gyógyturizmusának fellendülését segítse az abban érintett magánszemélyek, vállalkozások, hivatalok összefogásának létrehozásával. A tagok köre a megyében termál- és gyógyfürdőt üzemeltető magánvállalkozások, a tulajdonos önkormányzatok, víz- és fürdőügyi tervező és kivitelező cégek és a termál- és gyógyturizmusban érdekelt néhány magánszemély tevődik össze. Az Egyesület fő tevékenységi köre: Biztosítják a tagok közötti információáramlást Hírlevél szerkesztésével Információs és egyeztető fórumot (Termál Klubot) működtet a termál- és gyógyturizmus szakmai kérdéseiről A helyi turisztikai kínálat bővítésének, minősége javításának elősegítése A termál- és gyógyturizmus területén továbbképzések szervezése Turisztikai kiállításokon való képviselet A megye és a kistájak turisztikai szempontú fejlesztési feladataiban, fejlesztési tevékenységében való közreműködés 10.2. Európai szervezetek 10.2.1. Royal Spas of Europe (RSE) Az Európai Gyógyfürdők nem érdekképviseleti, hanem marketing szervezet. Olyan fürdők vehetnek részt az együttműködésben, amelyeknek történelmi emlékeik vannak uralkodók vagy nemesekkel kapcsolatban, így a fürdővárosokba látogatók úgy érezhetik, mintha megelevenedne a múlt. Az együttműködő tagok célja, hogy népszerűsítsék a tradícióikat és olyan komplex élményt kínáljanak a látogatóknak, amely a wellness és gyógyszolgáltatásokon túl kulturális kikapcsolódást is nyújt. A Royal Spas of Europe-nak saját kritériumrendszere van, amelyeknek a tagoknak meg kell felelniük, biztosítva a legmagasabb minőségi szintet. A minősítő szempontok kiterjednek a gyógy-, wellness és fitness szolgáltatásokra, a fürdőinfrastruktúrára, a szállodai szolgáltatásokra és a kulturális programokra. Egyedüli magyarországi tagja Sárvár.
308
10.2.2. European Spa World (ESW) A Thermenwelt Burgenland, a Slowenien Belebt, a Lebensquelle Steiermark és a Pannon Termálklaszter együttműködéséből létrejött, határokon átnyúló együttműködés. Célja egy sikeres egészségturizmus desztináció felépítése a nemzetközi piacra, új turisztikai termékek fejlesztése, értékesítése valamint nemzetközi szintű marketing megvalósítása. A célok megvalósításául megindult a közös márka megalkotása, a közös pályázati aktivitás, s ezáltal a közös szinergiahatások érvényesítése.
ESW EGYÜTTMŰKÖDÉS
BURGENLAND
PANNÓNIA
SZLOVÉNIA
STEIERMARK
Termálvilág + projektpartnerek
PANNON TERMÁL KLASZTER
Termálfürdők, hotelek
Termálfürdők, turisztikai irodák
Stratégiai célok megfogalmazása, döntések Döntések megvalósítása, kapcsolatok Tervek, intézkedések előkészítése döntéshez
ELNÖKSÉG 8 fő
Dr. Németh István Vancsura Miklós
PROJEKTMENEDZSMENT 2 fő MARKETINGTANÁCS 8 fő
Hegymegi János Oláh László
44. ábra: A European Spa World organogramja Forrás: http://ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Intezetek_tanszekek/NRGIT/tanulmanyutak/061115_ Dr.N.I.Bukf.ppt, letöltés ideje: 2008. 03. 18.
10.2.3. European Spas Association (ESPA) Az Európai Fürdőszövetség az Európai Unión belül az európai gyógyfürdők és gyógyhelyek egyetlen érdekképviseleti szerve. A több mint 1500 európai gyógyfürdő és gyógyhely 1995ben, Brüsszelben alapította meg az európai szövetséget, melynek a Magyar Fürdőszövetség már akkor tagja volt. Jelenleg az ESPA tagjai 20 európai országból tevődnek össze, főként szövetségek és gyógyfürdők. A szövetség fő tevékenysége a lobbitevékenységen kívül a minőségi standardok biztosítása és növelése az európai fürdőkben. Erre szolgál a szövetség saját minőségi védjegye, a EUROPESPAmed és a EUROPESPAwellness. Mindkét minőségi védjegy tanúsítja, hogy a vizsgált fürdők és wellness létesítmények megfelelnek az Európa szerte érvényben lévő minőségi standardoknak a gyógyászat, szálláshelykínálat, gasztronómia és higiénia, valamint a menedzsmentrendszer tekintetében. A prevenció, rehabilitáció és Medical Wellness területén az európai szolgáltatók egységes értékelésére alkalmazott első nemzetközi minőségi tanúsítványt közel 50 gyógy- és wellness szálloda, valamint gyógyklinika nyerte el 12 országban, köztük a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő is.
309
10.2.4. International Spa and Fitness Association (ISPA) A Nemzetközi Spa és Fitness Szövetség az 1991. szeptember 11-14. között tartott ISPA konferencián alakult meg. Ezen a rendezvényen mintegy 150 résztvevő képviseltette magát a világ 10 országából. 1997-ben jött létre a szervezet európai tagozata, s első konferenciájukat 1998 júniusában tartották az ausztriai Rogner Bad Blumau-ban. Rá egy évre, 1999-ben megrendezték az első Asia Spa Summit rendezvényt is, ahol a keleti földrész szakemberei oszthatták meg ismereteiket, tapasztalataikat egymással. Nemcsak szakember-találkozókat, hanem szakmai kiállításokat is szerveznek, a 2008-as ISPA Conference & Expo volt a legnagyobb rendezvény 304 kiállítóval és 450 standdal. Az ISPA világszerte olyan szakmai szervezetként ismert, amely spa létesítmények érdekeit képviseli, kiállva a több mint 3200 gyógy- és wellnessturisztikai szolgáltató tagjáért a világ 83 országában. A tagok köre igen széles, a resort hotelektől a desztinációkon, óceánjáró hajótársaságokon át a day spakig vagy dietetikusokig. Az ISPA az érdekképviselet mellett továbbképzési és kapcsolatépítési lehetőséget is nyújt tagjai számára.
10.3. Hazai szakmai szervezetek 10.3.1. Magyar Wellness Társaság Célja, a wellness és a spa nemzetközi mozgalmak által képviselt életmód, életszemlélet, gazdasági tevékenység és információformák hazai elterjesztése, s ezen tevékenységek által a jó közérzet, a boldog, környezetbarát élet és a betegségmegelőzés támogatása. Fontos tevékenysége a jelenlegi wellness szállodai kritérium-rendszer továbbfejlesztése, amelynek eredményeképpen a wellness hotelek között is különbséget jelentő minősítés valósulhatna meg. 10.3.2. Magyar Fürdőszövetség Magyar Fürdőszövetség elődszervezete volt a Víz-, Csatornamű és Fürdővállalatok Szakmai Szövetsége. A rendszerváltást követően a fürdők szakemberei úgy döntöttek, hogy önálló szövetséget hoznak létre Magyar Fürdőszövetség néven. Alapító tagok: Hajdúszoboszló: Szücs Pál igazgató Zalakaros: Tanczenberger Sándor igazgató Harkány: Buzás Gábor igazgató Danubius Hotels Rt.: Betegh Sándor igazgató Fővárosi Fürdőigazgatóság: Dr. Horváth Gábor igazgató A Magyar Fürdőszövetség a fürdőket üzemeltető gazdasági szervezetek és vállalkozók, illetve a fürdők tervezésében, fejlesztésében, építésében és ellátásában résztvevők egyesülete. A Magyar Fürdőszövetségnek jelenleg 200 tagja van, ebből 116 fürdőt üzemeltető rendes tag, 56 pártoló tag, illetve egy tiszteletbeli és 27 egyéni tag. A szövetségen belül működő szekciók: gyógyfürdő, uszoda és strand.
310
11. A MARKETING SPECIÁLIS KÉRDÉSEI A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK KÖRÉBEN. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK ÉRTÉKESÍTÉSI KAPCSOLATAI, A PIACON JELEN LÉVŐ REZERVÁCIÓS RENDSZEREK FAJTÁI ÉS JELLEMZŐIK 11.1. A gyógy- és wellness szállodák vendégszegmensei A stratégia a célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszú időszakra érvényes meghatározása. Az egészségturisztikai szolgáltatók marketing stratégiájában a piacpolitikai megfontolásoknak érvényesülniük kell. Az értékesítési stratégia kialakításához szükséges az adott szálloda piaci pozícionálása, és a piaci szegmensek meghatározása. A gyógy- és wellness szállodák esetében a legkönnyebben azonosítható fogyasztói sajátosságokkal rendelkező szegmensek az alábbiak: 1. Hagyományos gyógyászati szegmens Általános jellemzője a belföldi vendégek esetén az alacsonyabb fizetőképesség, igény az OEP által támogatott kezelések igénybe vételére. Hosszabb tartózkodásra ösztönözhető kedvezmények nyújtásával vagy csatolt szolgáltatások kínálásával. Életkor tekintetében elsősorban a 40 év felettiek alkotják e szegmenst, akik már gyermekük nélkül, saját egészségük javítása érdekében keresik fel a szolgáltatót. Megfelelő környezet és ár-érték arány esetén könnyen válnak törzsvendégekké. Csoportszegmens esetében a vendégek valamely biztosító társaság közreműködésével érkezhetnek a szállodába, de a csoport saját szervezésében is történhet a szállásfoglalás (pl. nyugdíjasklub vagy egyesület). 2. Egyéni wellness- fitness vendégek szegmense Külföldiek esetén gyakran egy-egy speciális, kiegészítő szolgáltatás miatt érkeznek a szállodába (napjainkban a medical wellness szolgáltatások iránt (pl. plasztikai sebészet, fogászati kezelés) mutatkozik jelentős érdeklődés). A belföldi vendégek esetében fiatal egyedülállók vagy kisgyermekes családok (gyakran gyermek ott tartózkodása nélkül) illetve a menedzser réteg jelenhet meg e szegmensben, s esetükben az előre összeállított vagy dinamikus kialakítású csomagok igénybe vétele jellemző. Kevéssé vagy kissé árérzékenyek, főképpen az ünnepi időszakokra (húsvét, pünkösd, szilveszter) kialakított csomagok értékesíthetők felárral számukra. A gyermekes családok megjelenését a szegmensen belül az üdülési csekk elterjedése és sokoldalú felhasználhatósága eredményezte. 3. Szabadidős szegmens A klasszikus üdülő turisták csoportja, akik a szabadságolási időszakban kikapcsolódási, pihenési, felfrissülési célból érkeznek a szállodába. Céljuk a rendelkezésre álló idő alatt olyan szolgáltatások igénybe vétele, amely gyors rekreációt nyújt az egész éves munkafáradalmakra. Életkor alapján mind fiatal felnőttek, mind családos felnőttek, mint középkorúak jelen vannak e szegmensben, az időskorúak a szabadidős tevékenységüket inkább gyógyulási céllal kombinálják. Mind egyéni, mind csoportos vendégként a szezonidőszak intenzíven megjelenő szegmensét adják a gyógy- és wellness szállodákban. Költésük eltérő, de jellemzően árérzékenyek, a belföldi vendégek esetében e szegmensnél is utazásösztönző hatással bír az üdülési csekk. 4. A konferencia szegmens A legtöbb gyógy- és wellness szálloda ezt választja kiegészítő tevékenységként újabb vendégek megnyerésére a szezonon kívüli időszakokra. A konferenciaturizmus és a wellness turizmus szezonális ingadozása egymás komplementereként folyamatos jó töltöttséget tud 311
biztosítani a szálloda számára. A szegmens jelentősége és mérete nagyban függ a rendelkezésre álló konferencia infrastruktúrától (különtermek, konferenciatermek, technikai adottságok, stb.) 5. Üzleti (Corporate) szegmens Az üzleti utazók gyakran választanak jól felszerelt wellness szállodát ott tartózkodásuk időszakára a kínált különleges szolgáltatások végett. Hasonlóan a konferencia szegmenshez, arányuk a szálloda technikai-technológia fejlettsége, felszereltsége függvényében változik. Az üzleti szegmens a szállodák komplex szolgáltatási kínálatát is igénybe veszi, s jó költési hajlandósággal rendelkeznek. 11.2. A gyógy- és wellness szállodák szolgáltatásainak értékesítése 11.2.1. Az értékesítési szervezet A rezerváció szervezetileg a kis szállodákban nem különül el a Front Office-tól. A recepció feladati ekképpen: rendelésfelvétel, előzetes foglaltsági kimutatások készítése, levelezés, utazási irodákkal való kapcsolattartás, előlegek, garantált rendelések kezelése, csoportos rendelések kezelése, várólista vezetése, várható foglaltsági kimutatás küldése más részlegeknek, VIP vendégekkel való kapcsolattartás, ajánlatok készítése, küldése, stb. A nagy szállodáknál a foglalások eredete szerint a Front Office vagy a Sales Department (SD) foglalkozik a szobafoglalásokkal. A vendégtől (walk-in, bentlakó) érkező foglalásokat a FO kezeli, míg a megrendelt egyéni, csoportos, szervezett vagy corporate foglalásokat a SD kezeli. A SD már a Back Office területéhez tartozik, mert közvetlenül a munkatársak nem találkoznak a vendégekkel. Egyes szállodáknál a SD a járulékos funkciók között jelenik meg, az igazgatás-marketing részleghez sorolt. Az értékesítési tevékenység az összes szolgáltatásra vonatkozik: szobakapacitások folyamatos foglaltság biztosítása, kapcsolódó vendéglátóhelyek értékesítése, esetleges konferencia lehetőségek értékesítése, terápiás és beauty szolgáltatások értékesítése. 11.2.2. A gyógy- és wellness szolgáltatások értékesítési egységei 1. Package: a szállás, étkezés, gyógy-, wellness szolgáltatások egy egységes ajánlatban jelennek meg olcsóbban, mintha minden egyes szolgáltatást külön-külön napi díjszabáson igénybe venne a vendég. Előnyei: a kevésbé keresett szolgáltatások értékesítésére lehetőség nyílik, könnyebben számítható forgalom (ha megvette a vendég a csomagot, akkor minden szolgáltatásegységért fizetett), hosszabb tartózkodási időt eredményez, s a vendégnek kedvező ár miatt nagyobb elégedettséget (árelőnyhöz való jutás érzését) okoz. Hátrányai: korlátozhatja az eseti nagy profitot hozó értékesítést, mert kis egységekben, elaprózva történik az értékesítés. Miáltal eleve több szolgáltatást tartalmaz, a vendégek kevesebb kiegészítő szolgáltatást vesznek igénybe a szálláshelyen, így az egyéb bevételek volumene csökken, s ezáltal a profittermelő képessége alacsonyabb a hagyományos külön-külön szolgáltatásértékesítésnél.
312
Új speciális csomagok jelentek meg a piacon, mint a Fly&Wellness külföldi vendégek részére a Rognes Lotus Therme Hotelben: kedvezményes repülőjegy, wellness csomag, transzfer együttes biztosítása pl. Hévízre Oroszországból érkező vendégeknek. 2. Bérlet: egészségmegőrző programok rendszeres igénybevételére használják. Abban az esetben is használatos, ha a nem szállodai vendégek számára kínáljuk szolgáltatásainkat (pl. ha az ő szállodájukban nincs wellness részleg vagy külsősök szolgáltatás igénybe vételére). 3. Napijegy: a külsős vendégek számára gyógy- és wellness programokat alkalomszerű igénybe vételére szállodai szolgáltatások nélkül. A külsős vendégek számára a szálloda gyógyászati vagy wellness részlegének megnyitása segít az optimális kihasználtság elérésében. Egyes szállodák nem teszik lehetővé külső vendégek bejárását arra való hivatkozással, hogy a szállóvendégek nyugalmát és komfortérzetét zavarhatják. 4. OEP által támogatott kezelések: orvosi javaslat alapján, rendelvényre felírt, az állam által támogatott kezeléseket igénybe vevők számára kezelőlappal. A felírt kezeléseken túl további szolgáltatások igénybe vételére is lehetőségük nyílik, amely azonban már napi díjszabáson kerül nyújtásra. 5. Egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatások: az egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatások köre bemutatásra került a 4. fejezetben. A szállodák külön csomagokat állíthatnak össze a finanszírozott szolgáltatásokból különböző értékben (pl. 50.000 vagy 100.000 forintos csomag). 11.2.3. Értékesítési csatornák 1. Helyfoglalási rendszerek Az online értékesítés előnyei: Az információk könnyen és gyorsan elérhetők Internet felhasználóinak köre folyamatosan bővül Az árak gyorsan és egyszerűen összehasonlíthatók A legolcsóbb foglalási csatorna (pl. nincs iroda-fenntartási díj, nagy munkaerő-igény) Jelentős információmennyiséget lehet kis helyen tárolni Azonnali foglalás = azonnali fizetés (bizonyos helyeken és feltételekkel) Az ügyintézés felgyorsul, a foglalás ideje lerövidül Hatékony marketing eszköz (direct mail, spam, banner, stb.) Az elektronikus foglalási csatornák és a vendég közötti kapcsolat lehet: - közvetlen (szálloda, fürdő, spa weboldala) - félig közvetlen (Közvetlenül pl. a szállodával, szobaértékesítésre szerződött partner, megadott kontingenssel rendelkeznek, szabadon értékesítik a kapacitását. Közvetlen szobafoglalásra van lehetősége a vendégnek, direkt fizetés a weboldalon vagy a szállodában (bankkártya garancia). Általában jutalékos alapon működnek. Átfogó információt biztosítanak a szolgáltatóról.) - közvetett (pl. szerződéses partnerek (TUI, Neckermann), információszolgáltató oldalak, keresőmotorok vagy online turisztikai gyűjtemények) Típusai: 313
1. Online értékesítési csatornák a) CRS (Central Reservation System, központi foglalási rendszer) olyan elektronikus eszköz, amelyek a szolgáltatót a potenciális vevővel összekapcsolják. A CRS tehát a szállodák, légitársaságok, autókölcsönzők és egyéb szolgáltatók által használt rendszer, amely a különböző értékesítési csatornákból érkező foglalásokat menedzseli. Típusai: zárt CRS, amelyet csak egy szálloda(lánc) használ pl. Holiday Inn (Holidex), Marriott (Marriott's Automated Reservation System for Hotel Accommodations, röviden Marsha) illetve nyílt CRS (pl. Utell Hotels & Resorts), amelyet díjfizetés ellenében minden felhasználó igénybe vehet. i) Helyi számítógépes foglalási rendszerek: nagy forgalmú helyeken felállított foglalási automatákon, terminálokon keresztül lehetőség van az adott településen szállást agy egyéb kapacitást (pl. éttermi asztal vagy belépőjegy) foglalni. ii) Regionális számítógépes foglalási rendszerek célja és feladata a meglévő regionális turisztikai kínálat összefogása, a meglévő értékesítési csatornák optimalizálása a kínálat maximálisan rugalmas alakításával. Ilyen rendszer volt például a TIBS (turisztikai információs és foglalási rendszer Baden Württemberg tartományban). b) Országos és nemzetközi CRS és GDS: az országos számítógépes rendszereknek más CRS-rendszerekkel való összeköttetésre van szükségük, hogy globálisan tudjanak foglalni illetve foglalhatók legyenek. Nemzetközi rendszerek pl. az Amadeus, Sabre, Galileo (Travelport), Worldspan (Travelport). Az egész világra kiterjedő összeköttetésük révén GDS-nek (=Global Distribution System, világméretű elosztási rendszer) nevezik. Ezen rendszerekhez való hozzáférés csak közvetítőkön vagy a rendszerben részt vevő szolgáltatókon keresztül lehetséges. c) CRO (Central Reservation Office): nagy szállodaláncok és szállodakooperációk értékesítési iroda-hálózata, pl. Holiday Inn Worldwide, Radisson, Best Western. Az online kapcsolat célja a foglalás könnyebbé, gyorsabbá, áttekinthetőbbé tétele. d) Internet (World Wide Web): a szálloda vagy a szállodalánc saját weblapja. 2. Központi értékesítési és foglalási szervezetek: olyan vállalatok, amelyek szállodai szolgáltatások értékesítését segítik elő pl. The Leading Hotels of the World, Small Luxury Hotels, Royal Spas of Europe. 3. Az utazási iroda: klasszikus értékesítő az utazási iroda, mely a vendég és a szálloda között közvetítő feladatot lát el, valamekkora, megállapodás szerinti jutalékért végzik e tevékenységet. 4. A szálloda képviselet: független vállalatok, amelyek rendszerint több cég részére értékesítési funkciókat látnak el, üzleteket közvetítenek, ill. nevükben kötnek (USA-ban működnek elsősorban), és jutalékos vagy fix díjazásos alapon dolgoznak. 5. Az idegenforgalmi hivatal: feladata, hogy reklámozza a város/régió turisztikai kínálatát a potenciális vendégeknek (írásos ajánlatkérések feldolgozása, a prospektusok és szállástájékoztatók megküldése, szálloda-közvetítés stb.). 6. A konferencia-közvetítő: célja, hogy a különféle cégeknek és intézményeknek megfelelő konferenciaszállodákat közvetítsen, melynek jutaléka általában a konferencia átalánydíjának 10%-ka + forgalmi adó. 7. Az utazásszervező: az egyes turisztikai szolgáltatásokat egy package ajánlattá kapcsolják össze, amit átalánydíjas v. csomag-ajánlatként saját termékként kínálnak. 8. Nem hivatásos közvetítők: mindazon személyek, akik a potenciális vendéggel kapcsolatba kerülnek, és akiket szálloda- vagy fürdőajánlással kapcsolatban többé-kevésbé spontán módon megkérdeznek pl. taxisofőrök, benzinkutasok.
314
11.2.4 Marketing-kommunikáció a gyógy- és wellness szolgáltatóknál 11.2.4.1. A szolgáltatás A fürdők és szállodák tekintetében először tisztázni érdemes a szolgáltatás fogalmát. Minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat a másiknak, nem tárgyiasult és nem eredményez tulajdonjogot semmi felett. Előállítása vagy kapcsolódik fizikai termékhez vagy nem. A szolgáltatások jellemző tulajdonságai 1. Nem megfoghatók: a szolgáltatás lényegi eleme nem tárgyiasult, nem lehet előzetesen értékelni, kipróbálni. A szolgáltatás megvásárlása nem tulajdon-, hanem használati jogot ad, illetve előzetesen nem látható, nem ízlelhető, nem tapintható, hallható vagy szagolható. A bizonytalanság csökkentésére a vevők bizonyítékot akarnak (pl. hely, személyzet, felszerelés, szimbólumok, árak tekintetében), így a cél a bizonyítéknyújtás: a megfoghatatlan megfoghatóvá tétele. A szolgáltatások nem fizikai-természetű problémamegoldást kínálnak a fogyasztóknak. A megismerés egyetlen lehetősége a szolgáltatás igénybevétele, a tapasztalatszerzés. A vevő a vásárlásból fakadó kockázatát gyakran más fogyasztók tapasztalatainak megismerésével próbálja csökkenteni, ezért a szájreklámnak kiemelt fontossága van a tárgyiasultság hiányában. Probléma: vendég előzetes elképzelése és valóság közötti rés. 2. Nem raktározhatók: egy adott napon nem értékesített szolgáltatást nem lehet a következő napon eladni, mert a szolgáltatásnak nincs eltarthatósága. Probléma: szezonalitás és készletgazdálkodási nehézségek. 3. Egyidejűség, azaz a szolgáltatás létrejöttével felhasználásra is kerül. A szolgáltatás csak akkor jön létre, ha az alkalmazott és a vendég is egy helyen, egy időben van jelen. Probléma: vendégelégedettség, kommunikáció. 4. Változékonyság, amely elsősorban az egyidejűségből fakad. Nagyon nehéz ugyanolyan szolgáltatást nyújtani mindig, mindenki számára. Minden pillanata a kiszolgálásnak egyedi. Probléma: standardizálás, minőségbiztosítás. 5. Komplexitás, több elemtől való függőség, azaz egy szolgáltató egy szolgáltatása csupán egyetlen komponense a turista adott desztinációról kialakult véleményének. Probléma: a többi szolgáltatótól ill. a desztinációtól való függőség. 11.2.4.2. A piacbefolyásolás A piacbefolyásolási döntések célja, hogy az egyéb marketingmix döntésekkel összhangban, a stratégiának megfelelően hasson a vendégekre oly módon, hogy: becsalogat a szolgáltatótérbe, az atmoszféra kedvet csinál a szolgáltatások igénybe vételére, emocionális hatás ér a vásárlás helyén, ami hosszú távú kötődést jelent az adott szállodához, elősegíti a törzsvendégkör kialakulását, megkülönböztet más szállodáktól, kialakítja a szálloda karakterét. A befolyásolási hatások sokféle, egymással variálható, főképp rövidtávra szóló döntésekkel érhetők el. A piacbefolyásolási döntések meghozása során a kiválasztott célcsoporton belül külön kell foglalkoznunk az új és a törzsvendégekkel. A promóciós eszközök alkalmazásához ismerni kell a vendég döntési folyamatát: 315
1. Tudatosulás – a tömegkommunikációs eszközökben (újság, rádió, televízió, stb.) a hirdetések segítik elő, hogy az igényből a tudatosuláson keresztül vásárlási szándék legyen. 2. Tájékozódás – a megoldás keresése, saját tapasztalatainkon kívüli információk begyűjtése. 3. Alternatívák értékelése – a lehetőségek közötti választás mérlegelése. 4. Megrendelés – a kialakult döntés kapcsán helyfoglalás, vásárlás. A piacbefolyásolás célja az első két szakaszban a figyelem felkeltése, míg az utóbbi kettőben a meggyőzés. A marketingkommunikáció szerepe a rendszeres kapcsolattartás a piaccal. Ide tartozik egyrészt a vevőkör, az értékesítési hálózat és a vállalat egyéb kapcsolatainak tájékoztatása magának a vállalatnak létezéséről, szolgáltatásairól, ezek előnyeiről, minőségi mutatóiról. Másrészt a vállalatnak is szüntelenül tájékozódnia kell a piacról és valamennyi környezeti tényezőről és azok változásáról. A szolgáltatások jellemezőihez kapcsolódóan a hagyományos McCarty-féle 4P marketingmix kiegészítése vált szükségessé: Product (Termék, szolgáltatás) Price (Ár) Place (Értékesítési hely, disztribúció) Promotion (Promóció, marketingkommunikáció) Booms és Bitner 4P 3P-vel történő kiterjesztése: People (emberi tényező) Physical evidence (tárgyi elemek) Process (folyamat) A következőkben csak a 4. „P”-vel, azaz a promócióval foglalkozunk. A személyes eladás (PS) A személyes eladás egy olyan interperszonális meggyőzési folyamat, amelynek célja az emberi döntések befolyásolása. Ide tartozik minden olyan eladási forma, ahol az eladó és a vevő szóban vagy írásban interaktív módon kommunikál. A PS létrehozza és fenntartja a dinamikus és rugalmas kommunikációs kapcsolatot az értékesítés dolgozói és a vendégek között. A PS célja az azonnali, szemtől szembeni értékesítés. Időtávja rövid, szóbeli eszközökkel irányulva a potenciális utazók felé. Előnyei: azonnali vásárláshoz vezet, teljesen leköti a vevő figyelmét, alkalmat ad a meggyőzésre és a tartós kapcsolat-kialakításra. Hátrányai: magas az egységi kapcsolatteremtésre eső költség, zavaró lehet a megkeresett vendégek számára, gyakori a visszautasítás.
316
Face-to-face értékesítés A Front Office az első hely, ahol a szálloda és a vendég találkozik egymással. A szállodai dolgozó és a vendég kommunikációja során kiderül, hogy a vendég milyen szolgáltatású, árú, stb. szállást keres. A kapott információkat össze kell vetni a szobák sajátosságaival (elhelyezkedés, berendezés, szobaméret, ágy típusa, speciális paraméterek, ár, stb.). A termék és a vendég ismeretén kívül fontos a dolgozó meggyőzőképessége, rugalmassága, empátiája, elkötelezett lelkesedése, energikussága, becsületessége, hitelessége, stb. A szobaárak közlésének módjai a következők lehetnek: Árcsoport alternatívák (3 különböző csoport esetében leggyakrabban a középsőt választják). Felülről lefelé történő ajánlás: a legmagasabb árú szobával kezdünk, és utána soroljuk az olcsóbb lehetőségeket. Alulról felfelé történő ajánlás: a legolcsóbb szobát ajánljuk legelőször, majd haladunk a drágábbak felé a minőségi különbségek hangsúlyozásával. Telefonos értékesítés Egyéni és vállalati partnerek, utazásszervezők és közvetítők elérésének hatékony módja. A telefonos tárgyalási technikák ismerete elengedhetetlen előfeltétel az értékesítő személyzet tekintetében. A telefonon keresztüli tárgyalást felválthatja az Interneten keresztüli megkeresés. Értékesítés-ösztönzés (SP) A Sales Promotion olyan marketing gyakorlat, amely valamely terméknek vagy szolgáltatásnak időlegesen kiegészítő értéket ad, bizonyos meghatározott előnyt kínálva a vásárlók számára, mindezt pontos és mérhető cél érdekében. A SP általános célja a reménybeli fogyasztók és az értékesítési hálózat kedvező irányú befolyásolása főképpen direkt és személyes akciók bevezetésével. Az ösztönzés alanya szerint három csoportba sorolhatók az eszközök: Fogyasztókat ösztönző módszerek (célja: a termék megismertetése, kipróbálásra lehetőség nyitása, a terméke előnyeinek hangsúlyozása, a törzsvendégkör kialakítása, a szálloda imázsának növelése, stb.) Értékesítési hálózat befolyásolása (célja: a kooperáció elősegítése, a termék megismertetése, a holtidőszak szűkítése, stb.) Szállodai személyzet ösztönzése (célja: a dolgozók motiválása, a team-munka megteremtése, kreativitás felfedése, stb.) Az SP előnyei: a reklám és a személyes eladás előnyeit ötvözi a visszacsatolás azonnali, nincs időbeni késedelem kétoldalú kommunikációra van lehetőség bármikor alkalmazható hatékony Hátránya: egyszeri alkalomra szól Értékesítés-ösztönző eszközök: Házon kívüli akciók: Gasztronómiai fesztiválok (pl. Gulyásfesztivál, Csabai kolbászfesztivál) 317
Turisztikai szakvásárok (Utazás Kiállítás) Az értékesítési hálózat ösztönzése (pl. jutalék, grátisz rendezvények) Promóciós utazások (pl. study tourok)
Házon belüli akciók (szálloda): Csoportkedvezmények Ajánlat üzletembereknek (corporate rate) Szezonárak alkalmazása Családi kedvezmények
Törzsvendég-programok Package összeállítása Speciális ajánlatok
Házon belüli akciók (étterem): Csoportkedvezmény Gyermekmenük
Akciós menük összeállítása Közös akció Bevezető árak Kuponok
Tagsági kártyák kedvezménye
Korlátlan fogyasztás Happy Hours (kedvezményes időszakok) Versenyek, játékok Házhozszállítás Ingyenes belépő Hidegcsomag igénybe vételének lehetősége Konferencia és bankett ajánlatok
Reklám (advertising) Az információk szabályozott módon történő eljuttatása kiválasztott csoportokhoz nyomtatott anyag, rádió, tv-közvetítés, film, köztéri reklámhordozók segítségével abból a célból, hogy tudatosságot teremtsen, érdeklődést és vágyat ébresszen. Rövid életű, különösen ha egyes akciókat kívánunk megismertetni potenciális fogyasztóinkkal. Komplex tevékenység, amely magában foglalja a mondanivalótól a kreatív ötleteken és a technikai kivitelezésen át egészen az elérhető emocionális hatásig és gazdasági eredményig történő összehangolását, átgondolását. Egyirányú kommunikációt valósít meg. A reklám előnyei: alacsony az egy kapcsolatteremtésre eső költség mindenhol képes elérni a potenciális turistát lehetőség van kreatív, változatos megoldásokra jelentős az imázsteremtő képessége lehetőség van az ismétlésre Hátrányai: nem vezet azonnali vásárláshoz fizetett, ezért alacsony a hitelesség-érzet nehezen lehet kitűnni a többi reklám közül nehéz az üzenet módosítása illetve a hatékonyság mérése A reklámtervezés folyamán a vállalatoknak dönteniük kell a célcsoportról, a hatásról (hol és hogyan) és a gyakoriságról (időpontok száma) illetve az időzítésről (időpont). A reklámeszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen a célközönség kapcsolata a reklámeszközzel, a szolgáltatás jellemzői milyen reklámeszköz alkalmazását teszik szükségessé, az üzlet szolgáltatási színvonala milyen eszközök alkalmazását feltételezi, mennyibe kerül az egyes reklámeszközök alkalmazása. 318
Nyomtatott reklámeszközök Sajtóhirdetés (nyomtatott sajtó felosztása: időszak szerint: napi, heti, havilap, stb., terjesztés módja szerint: előfizetéses, nyilvános, címlistás, megjelenési hely szerint: országos, regionális, lokális, tartalma szerint: politikai, gazdasági, művészeti, kulturális, női, tudományos, stb.) Prospektus Szórólap Katalógus Térkép Útikönyv Étlap, itallap Csomagolóeszköz Egyéb nyomtatott reklámeszköz (pl. poháralátét, matrica, reklámtáska, stb.) Elektronikus közvetítő eszközök Reklámfilm, referenciafilm Televíziós hirdetés Rádiós hirdetés Internetes megjelenés (adatbázisok, önálló hirdetések, stb.) Elektronikus levélreklám (direct mailing) vagy hagyományos postai levél formájában is küldhető Közterületi reklámok Óriásplakát Járműveken elhelyezett hirdetés Megállító tábla Útbaigazító tábla Fontos megemlíteni a szolgáltató által nehezen irányítható szájreklámot szájpropagandát, amely a vendég tapasztalatai által lehet negatív vagy pozitív.
vagy
Public Relations (PR) A PR olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalakozás és környezete közötti bizalom építése, folyamatos ápolása. Csak hosszú távon mérhető és akkor van értelmes, ha folyamatos tevékenység. Bár a PR elsődlegesen nem értékesítési célokat szolgál, mégis végső soron a vállalat profitnövelése a célja. A valóságot tiszteletben tartva kell információt adni a környezet számára, nyíltnak és hozzáférhetőnek kell lenni a közönséghez. A PR tevékenység célcsoportja: Szorosan véve: vállalat munkatársai, a tulajdonosok, a tanácsadók, a szálloda képviselői, a szálloda vendégei. Szélesebb értelemben: a szálloda potenciális vendégköre, az értékesítési hálózatban részt vevők, a sajtó képviselői, a versenytársak, a szakmai szervezetek, a város vagy régió lakosai, a hatóságok, a kereskedelem és ipar képviselői. A PR előnyei: Olcsó Hihető (nem tekintik reklámnak) Hatékony 319
Tekintélyt ad Közéleti jelenlétet biztosít Hátránya: Hatása nehezen ellenőrizhető Kapcsolat a munkatársakkal (belső PR) új belépőknek a szálloda vagy fürdő bemutatása, a vállalati küldetés megismertetése vállalati újság szerkesztése hirdetőtáblák, hírek a szálloda, szállodalánc működéséről „a hónap dolgozója” választás igazgató által írt személyes üzenet éves jelentésekből kivonat készítése a dolgozóknak szállodaláncok esetében a tagszállodák, partnerek szolgáltatásainak dolgozó általi igénybe vételekor kedvezmények nyújtása dolgozók és családtagok részére szervezett „házibuli” „nyitott ajtó” a szálloda dolgozóinak „nyitott kapu” a dolgozók családtagjainak a dolgozók javaslatainak, véleményének meghallgatása összejövetelek, meetingek a dolgozók és a vezetőség tagjai között jogi tanácsadó szolgálat működtetése Célja: a munkatárs aspektusának megismerése a személyzet érezze, melyek a fogyasztók elvárásai munkájával, a szállodával szemben dolgozók jutalmazása dolgozók ösztönzése Kapcsolat a vendégekkel (külső PR) frontvonatbeli alkalmazottak viselkedési normái (empátia, megjelenés, mimika, tekintet, gesztusok, testtartás, távolságtartás, stb.) vendéglevél forródrót a szálloda igazgatójához VIP-vendégek kezelése vendégújság mailing (születésnap, karácsony) vendégpanaszok gyors és udvarias kezelése információs táblák személyzetet bemutató tabló a szálloda ismert vendégeiről fényképtabló Kapcsolat a sajtóval (külső PR) sajtókonferencia sajtókommüniké (eseményről press release kiadása) sajtóanyag (press kit – háttér-információk, sajtónak összeállított dokumentáció) sajtóbeszélgetések További kapcsolatteremtések (külső PR) események szervezése, védnökségek, szponzorálások, 320
kapcsolat az értékesítési hálózattal (pl. partner party szervezése) kapcsolat a helyi lakossággal (pl. nyitott ház rendezvény) kapcsolat a turisztikai közép és felsőoktatási intézményekkel (pl. gyakornokok fogadása) kapcsolat a versenytársakkal (együttműködések, piaci pozícióelemzés, stb.) kapcsolat a felügyeleti szervekkel (pl. ÁNTSZ, VPOP, APEH, SZJH, stb.)
5. „P”, az emberi tényező A kiszolgáló személyzet a vevők lojalitásának és a versenyelőny megszerzésének és megtartásának forrása. A személyzet a kapcsolat-intenzív szolgáltatási területeken a szolgáltatási folyamat aktív részesei. A frontvonalbeli személyzet a szolgáltató vállalat képviselői, a vevők szemszögéből ők jelenítik meg a vállalatot, így a személyzet és a kiszolgálási folyamat gyakran egy brand központi részét képezik. A frontvonal-menedzsment előírásokkal, standardokkal szabályozza a frontszemélyzet magatartását az egységes kiszolgálási folyamat érdekében, ezzel elősegítve a mindenki számára közel azonos szolgáltatási minőség elérését. A dolgozók közreműködése mellett a kiszolgálási folyamatba az igénybevevők bevonása is bizonyos mértékig megtörténik, ezt az aktív vendégpolitika határozza meg. A frontvonalbeli munka sajátosságai: A frontvonalbeli munka nehéz és stresszel teli. A munka kapcsán felmerülő konfliktusok területei: egyéni értékek és jellemzők és a munkasajátosságok ellentéte a vállalati előírások, szabályok és a vevők igényeinek ellentéte vendégek közötti ellentétek A frontvonalbeli munka az alacsony kapcsolat-intenzitású szolgáltatások esetében jól automatizálható vagy távoli szolgáltatás-igénybevételre/vevőszolgálatra van mód. A nagy kapcsolatintenzitású szolgáltatások esetében fontos szerep hárul az elsősorban frontdolgozók felé irányuló belső marketingre. Vevőkkel közvetlen kapcsoltban lévő dolgozók személyének toborzása során figyelmet kell fordítani a megjelenésre és a kommunikációs képességekre is. Az oktatás, betanítás során a szolgáltatásnyújtás folyamatának elvárt módját kell elsajátítaniuk, és emellett fel kell készülniük a váratlan helyzetek gyors megoldására, kezelésére is. Az új dolgozóknak meg kell ismerkedniük és teljes mértékben azonosulniuk kell a vállalati kultúrával és a cég vezető értékeivel. A munka emellett gyakran nem önállóan, hanem csapatban kerül végzésre, amely újabb kihívást jelenthet a munkavállalók számára. A munka nehézségéből fakadóan megfelelő motiváció és javadalmazás, jutalmazás biztosítása szükséges. Az alkalmazottak számára nem megfelelő munkakörök kialakítása, a munka monotonná válása, a munkakörnyezeti elemek elégtelensége a frontvonalbeli dolgozók fásultságához vezet, amely által romlik a szolgáltatás minősége, s emellett a dolgozók magas cserélődését, fluktuációját eredményezi. A dolgozók által végzett munka nem megfelelő színvonala a vevői körre is azonnal hatást gyakorol, vásárlói elégedetlenséget generálva. A korábban lojális vevők más szolgáltatókat kereshetnek, s ezzel megkezdődik a vevők cseréje is. Az új vevők megnyerése többlet erőfeszítést jelent a vállalat számára, amely rontja a jövedelmezőséget, amely pedig újabb dolgozókra kiterjedő megszorításokat okoz. A bemutatott folyamat a sikertelenség ördögi köre, amely a dolgozók nem megfelelő motiválásából és megbecsüléséből ered.
321
6. „P”, a tárgyi elemek A kézzel nem fogható szolgáltatással szemben a szolgáltatás nyújtásának fizikai környezetének jellemzője a megfoghatóság. Idegen kifejezéssel a szolgáltatás látható környezetét a tájkép „landscape” angol megfelelőjéből „servicescape”-nek hívják. A servicescape elemei közé tartoznak a külső környezeti elemek, mint külső design, tájékoztató jelzések, parkoló, a közvetlen környezet, stb., míg belső környezeti elemek lehetnek az enteriőr, a bútorzat és berendezés, tájékoztató jelzések, elrendezés, a levegő minősége, hőmérséklete, stb. A tárgyi elemeken is megjelenik a vállalat arculata, dizájnja, így azok szervesen kapcsolódnak a marketingkommunikációhoz. A dizájnnak illeszkednie kell a vállalati megjelenés mellett a szolgáltatás természetéhez is, a termékpszichológiai alapú formatervezés ekképpen jól felhasználható a környezet kialakításakor. A tárgyi elemek korábban kevésbé hangsúlyos elemei voltak a szolgáltatásnak, napjainkra azonban vannak olyan szolgáltatók, amelyek a fő hangsúlyt nem az alapszolgáltatásra, hanem a kiszolgálási környezetre helyezik (pl. design vagy boutique hotelek). A szolgáltatási környezet megjelenése mind a vevőkben, mind a dolgozókban benyomásokat, érzelmeket kelt, amelyek bizonyos viselkedési formákat generálnak. 7. „P”, a folyamat A szolgáltatást nyújtók jelenléte mellett egy másik kiemelkedően fontos marketingtényező maga a szolgáltatás folyamata, azaz ahogyan a fogyasztó kiszolgálása történik. Az alkalmazott technológia, a rugalmasság, a rendelkezésre álló kapacitások, a várakozási idők, stb., ugyanis mind-mind olyan jellemzők, amelyek egytől egyig befolyásolják a vevők érzékelését és a szolgáltatásról kialakított véleményét. És bár a folyamat irányítása alapvetően menedzsment kérdés, a fogyasztói behatás miatt nélkülözhetetlen, hogy a marketing szemlélet áthassa a kiszolgálás menetét. A folyamatmenedzsment tehát magába foglalja mindazon folyamatok tervezését és irányítását, melyek hatással lehetnek a szolgáltatás minőségének megítélésére, és ezáltal az igénybe vevő elégedettségére. Kulcstényező a szolgáltatás műveleti folyamatainak pontos feltárása, elemzése és modellezése. A folyamatok elemzésénél (blueprinting) három alapelvet kell követni: (1) a folyamatokat logikai lépésekre kell bontani (2) az összes lehetséges variációt számításba szükséges venni (3) a folyamatok tűrési standardjainak (lehetséges legnagyobb eltérések) egzakt meghatározását el kell végezni. A panaszszituációk (lásd 12. fejezet) és a sorban állás kezelése is a folyamatszervezés során tisztázandó területek közé tartoznak. A folyamatok áttekintése után a folyamatspecifikációs birtokában dönteni lehet a folyamatokhoz rendelhető marketingmixről, hiszen gyakran eltérő marketingkommunikáció alkalmazható hatékonyan az egyes szolgáltatási fázisokban.
322
12. A GUEST RELATION A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÓKNÁL: PANASZKEZELÉS, VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS. A SZÁLLÁSHELY ÉS A VENDÉG FELELŐSSÉGE A kereskedelmi szálláshelyek bevételei3 973 41 999 246 055 12.1. A Guest Relation szerepe az egészségturisztikai szolgáltatóknál A szolgáltatók számára a vendég nem csupán az árbevételt jelenti: a vendég a hosszú távú piaci sikerek alapja. A szolgáltatások sajátosságaiból adódóan a vendég a szolgáltatás előállításának alanya és azonnali felhasználója, s egyben döntéshozó is a jövőbeni ismételt fogyasztásra vonatkozóan: elégedett volt-e vagy sem a kapottakkal. Ebből fakadóan az egészségturisztikai szolgáltatók számára is kulcsfontosságú kérdés a vendégkapcsolatok megfelelő szervezése és folytatása. A vendégorientáció nem csupán üres frázis kell, hogy legyen a napi munkamenetben és az általános munkaszervezésben, hanem valódi érték, amely vállalati szinten jelenik meg. A gyógyszolgáltatók esetében a vendégekkel való foglalkozás túlmutat a hagyományos szolgáltató-vendég kapcsolaton, mert a kezeléseket, terápiákat igénybe vevők - jellemzően nem megfelelő egészségi állapotuk miatt - további figyelmet és lelki támogatást igényelnek. Emellett ezen szolgáltatások esetében nagyobb arányban jelentkeznek időskorúak a szolgáltatások igénybe vételére, s az életkori jellemzők szintén sajátos bánásmódot követelnek meg a dolgozóktól. Például a csökkent látás és hallás miatt lassabban értik meg a tájékoztatást vagy nehezebben tájékozódnak az épületben a vendégek. Emellett pedig a gyógyulást gyorsítani, a kezelések hatásfokát javítani tudja a beteg lelkiállapotának egyensúlya, illetve a pozitív, optimista szemlélet, amelyben a személyzet ismételten kiemelt szerephez jut. A wellness szolgáltatást igénybe vevők a testi-lelki jó közérzetért keresik fel a spa létesítményeket, ahol kényeztetésre vágynak. Ezt nem csupán a szolgáltatások igénybe vételével, hanem a szolgáltatási folyamat során a kezelő személyzettel vagy a spaban lévő más vendégekkel való kapcsolat-kialakításban is szeretnék elérni. A szálláshely-szolgáltatóknál gyakran egy önálló részlegbe tömörül a vendégkapcsolati feladatok ellátása. A Guest Relations részleg képviseli a szálloda szolgáltatásainak minőségét a vendégek felé, az itt dolgozók a hotel „nagykövetei”, ők tartják a kapcsolatot a vendég és a szálloda különböző részlegei között. A vendégek ügyeit a hotelben töltött napok alatt szinte személyes asszisztensként segítik az első perctől az utolsóig. A vendégkapcsolatok ellátásában szerepet vállaló kollegákkal szemben elvárás: a fogyasztói orientáció (vendégként, és nem betegként kezelni a látogatókat) jó kommunikációs képesség szolgáltatás-központúság idegen nyelv ismerete csapatban történő munkavégzésre való képesség konfliktusok és panaszok kezelésének képessége értékesítési technikák ismerete számítógépes ismeretek (foglalások, napi riportok készítéséhez).
323
12.2. A vendégelégedettség-mérés A vendégkapcsolatok egyik területe a vendégek szolgáltatásokkal való megelégedettségének mérése. A folyamatos fejlődés, a vendégek elvárásainak való maximális megfelelés csak úgy érhető el, ha a látogatók véleményét a szolgáltató pontosan ismeri. Az értékesítést követően törekednünk kell arra, hogy visszajelzést kapjunk a szolgáltatást igénybe vevők elégedettségéről valamint az esetleges reklamációkat hatékonyabban és a vevő maximális megelégedésére tudjuk kezelni. Ezzel olyan alapvető célok megvalósításához járulhatunk hozzá, mint például: vendégmegtartás lemorzsolódott vendégek visszaszerzése új termékek eladása a meglévő vendégek részére (keresztértékesítés) új vendégek megszerzése. A vendégelégedettség-mérés különféle módszerek segítségével folytatható le: történhet írásban vagy szóban, kérdőívvel vagy interjú során, nyíltan vagy rejtetten. A gyakorlatban legszélesebb körben a kérdőíves megkérdezést alkalmazzák a szolgáltatás helyszínén vagy postai kiküldéssel vagy a szolgáltató weboldalán elhelyezve. A felmérésből kép kapható a látogatók általános véleményéréről, az egyes, kipróbált szolgáltatások értékeléséről, a hiányolt szolgáltatások köréről, a visszatérési hajlandóságról, stb. A kérdéseknek világosnak, érthetőnek kell lenniük, az egyszerűbb feldolgozhatóság végett célszerű a nyitott kérdések gyakori használatának mellőzése. A kérdéstípusok változatosságával és a kérdések nem túlzó hosszával a vendégek könnyen bevonhatók a válaszadásba, időskorúak megkérdezésénél pedig feltétlenül javasolt a kérdezőbiztos alkalmazása. Fokozni lehet a válaszadási hajlandóságot ajándéktárgyak vagy ajándék szolgáltatások, kuponok felajánlásával, kisorsolásával. A jó spa menedzser nem kerüli meg az alkalmat, hogy ne beszélgessen a létesítmény vendégeivel. A személyes vendéginterjú elsőkézi információkat biztosít a vezetőség számára, mert a vélemények, tapasztalatok nem esnek át a marketingrészleg „szűrőjén”. Gyakori ugyanis, hogy az egyes dolgozókra vagy részlegekre vonatkozó negatív tapasztalatok nem jutnak el a vezetőséghez a kollegiális együttérzés vagy összetartás miatt. A vendégek emellett nagyon nagyra értékelik, ha a vezetővel személyesen találkozhatnak, s ezáltal magukat a spa működtetésének részeseiként érezhetik. A vonatkozó standardok betartásának vagy alkalmazásának ellenőrzésére használják a mystery shopping technikát, ami rejtett megfigyelési mód. A próbavásárlással – illetve esetünkben a próba szolgáltatás-igénybevétellel – a létesítmény tárgyi-személyi feltételeinek megfelelőségét tesztelik értékelőlap (scorecard) segítségével. Nemcsak külső szervezet alkalmazhatja, hanem a menedzsment is megbízhat külső céget a szolgáltatások objektív értékelésére. Az értékesítési hálózat véleményének, tapasztalatainak megismerésére partner party vagy partnertalálkozó szervezhető, ez különösképpen azon szállodák esetében nagy jelentőségű, ahol a szabad kapacitást döntően közvetett módon értékesítik. A rendezvényen lehetőség van a partnerekkel való személyes kommunikációra, a nyílt – és kevéssé formális – véleménynyilvánításra.
324
12.3. A vendégérték és elégedettség kapcsolata A fürdővendég az alapterméktől, a szolgáltatásnyújtás rendszerétől és a fürdővállalat imázsából jut értékhez. A vendégérték megszerzése költséget jelent a szolgáltató számára: pénz, idő, energia és fizikai költségek merülnek fel. A vevői elégedettség egy vásárláshoz kapcsolódóan a termék észlelt értékének és költségének arányától függ, míg a vendég lojalitása a vevői elégedettségen alapul, a visszatérési aktivitás a mérője. Azonban nem minden elégedett vendégből lesz visszatérő vendég, mert A vendégek nem minden esetben térnek vissza az adott desztinációba (főképp szabadidős turisták). Ha vissza is térnek, egyesek szeretik a változatosságot, így tudatosan másik szolgáltatót választanak. Egyes árérzékeny vendégek a legjobb ajánlatot nyújtó létesítményt választják a korábbi jó tapasztalat ellenében is. Egyes vendégek esetében nem elég az elégedettség, extrém elégedettség kell a visszatéréshez. 12.4. A vendégpanaszok hatása és kezelésének módjai A vendégek a kapott szolgáltatást saját ár-érték ítéletük és korábbi tapasztalataik alapján illetve a szolgáltatás eredményének figyelembe vételével értékelik. Amennyiben az elvárt állapothoz képest eltérést tapasztalnak, a szolgáltatás nyújtása után elégedetlenséget éreznek, amely vagy reagálásra készteti őket vagy sem. A reakció lehet nyilvános vagy privát. Gyakori példa a nyilvános lépésre a helyi, regionális vagy országos médiumokhoz való fordulás, ahol riport keretében számolhat be a panaszos vendég a szolgáltatónál ért sérelméről. Ezen esetnek oly súlyosnak kell lennie, hogy annak – újságírói szakszóval – hírértéket kell képviselnie. Ezen lépést jellemzően a vendégek csak azután teszik meg, hogy a szolgáltatóval történt kapcsolatfelvétel vagy panaszkezelés eredménytelen volt. A privát lépések nyilvánosságra nem kerülő cselekedetek lehetnek, például a szolgáltató negatív szájreklámmal illetése vagy a létesítmény tudatos elkerülése (például ha megkezdett OEP gyógykúrája van a vendégek, másik szolgáltatónál veszi igénybe a fennmaradt kezeléseket). Egyes vendégek konfliktuskerülő magatartást folytatva nem tesznek lépést a számukra nem megfelelő szolgáltatás igénybe vétele után, s esetükben a későbbiekben még számítani lehet az ismételt fogyasztásra, mintegy második esélyt adva a szolgáltatónak.
325
reklamáció reklamációaa vállalatnak vállalatnak
elégedetlen elégedetlen szolgáltatást szolgáltatástigénybe igénybe vevő vevő
néhány néhánynyilvános nyilvános lépés lépésmegtétele megtétele
harmadik harmadikszemélynek személynek panaszkodás panaszkodás
néhány néhányprivát privátlépés lépés megtétele megtétele
jogorvoslat jogorvoslatkeresése keresése
nem nemreagálás reagálás
szolgáltató szolgáltatóváltása váltása negatív negatívszájreklám szájreklám
reakciók reakciókegyéb egyébkombináció kombináció
45. ábra: Az elégtelen szolgáltatás ára Forrás: Lovelock, C. L. – Wirtz, J. (2007): Services Marketing, Pearson Prentice Hall, Upper Sadle River, New Jersey, p. 391.
Az elégedetlen vendég negatív tapasztalatainak, sérelmeinek helyszíni enyhítése segíthet a későbbi nyilvános vagy privát lépések meglépésének elkerülésében. Természetesen az ideális állapot az elsőre megfelelő minőségű szolgáltatás nyújtása, ám amennyiben a vendég elégedetlen volt a kapottakkal, úgy hatékony panaszkezeléssel a vendég kiengesztelhető és későbbi visszatérésre ösztönözhető. Első lépésként az elégedetlenség okának feltárása kell, hogy megtörténjen, mindkét fél számára szükséges a hiba eredőjének megtalálása. Megeshet például, hogy a vendég nem megfelelően tájékozódott a szolgáltatás igénybe vétele előtt és olyan dolgot reklamál, amely egyértelműen kiderül a szolgáltatás leírásából (például mely szolgáltatáselem ingyenes és melyik nem, különleges igényekért kell-e fizetni vagy sem). Amennyiben a probléma a szolgáltatás nyújtásának hibás menetéből vagy elégtelen eredményből fakad, úgy a vendég kártalanítani szükséges, sérelmének redukálására alternatívákat kell kínálni (pl. ismételt szolgáltatás ingyenes igénybe vétele). A reklamációt nem sértésként, hanem olyan visszajelzésként szükséges kezelni, amelyből a szervezet tanulhat, a hibás munkafolyamatokat vagy alapanyagokat kiszűrheti, és amely alapján a jövőben tökéletesebb szolgáltatást nyújthat vendégeinek.
326
Megfelelő Megfelelő szolgáltatás szolgáltatásnyújtása nyújtása már máraz azelső első alkalommal alkalommal
+
Hatékony Hatékony panaszkezelés panaszkezelés
=
Szolgáltatás Szolgáltatásiránti iránti panaszok panaszokazonosítása azonosítása
Reklamációk Reklamációkhatékony hatékony megoldása megoldása
Tanulás Tanulásaahibákból hibákból
Növekvő Növekvőlojalitás lojalitásés és elégedettség elégedettség irányított irányítottfelmérések felmérések panaszok panaszoknyomon nyomon követése követése a a„panasz, „panasz,mint mint lehetőség”-kultúra lehetőség”-kultúra terjesztése terjesztése hatékony hatékonypanaszpanaszkezelési kezelésirendszer rendszerés és képzés képzéskidolgozása kidolgozása ok-okozati ok-okozatianalízis analízis elvégzése elvégzése
Visszacsatolással a kör bezárása
46 ábra: A hatékony panaszkezelés folyamata Forrás: Lovelock, C. L. – Wirtz, J. (2007): Services Marketing, Pearson Prentice Hall, Upper Sadle River, New Jersey, p. 397.
12.5. A szálloda kapcsolatainak szabályozása az EU-ban Az Európai Unióban nincs közvetlenül a szállodaiparra vonatkozó szabályozás, ám több olyan terület van, mint például a fogyasztóvédelem, a higiéniai előírások, a környezetvédelmi normák, technikai-műszaki paraméterek, amelyek érintik e területet. Mivel nincs egységes szabályozás, ezért a tagországok hatásköre a minőségi kategóriák feltételeinek megállapítása, a törvény megalkotása. Másrészről viszont a Frankfurti-tábla31 (szolgáltató és vendég) és a Code of Conduct (utazási iroda és szálloda) szabályozó rendszerek az EU-által kerültek kidolgozásra, s a tagországok számára ajánlott e szerint eljárni. Az Európai Unióban nincs tehát egységes szabályozás a szállodák kárfelelősségére. 1962-ben Párizsban írtak alá egy egyezményt, amely a szállodáknak egységes szabályokat határoz meg a vendégek tulajdonait ért károk felelősségéről. Ezt az egyezményt azonban csupán néhány tagország vette át a nemzeti szabályozásába, így például Belgium, Nagy Britannia, Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország és Olaszország. A 2004-ben csatlakozott országok közül Ciprus, Lengyelország, Málta és Szlovénia, a nem EU-tagországok közül pedig Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Montenegró léptette hatályba. Magyarország még nem írta alá az egyezményt. Azok, akik nem alkalmazzák az egyezményben leírtakat, kétféleképpen járnak el a kártérítési ügyekben. A római jog hagyományain alapuló államok külön szabályozást alkottak, míg a 31
A németországi szálláshelyek a Frankfurti tábla besorolása szerint fizetik meg a károsultakat. A tábla olyan dokumentum, amelyben tételesen felsorolták a különböző kárfajtákat és az azokért fizetendő kártérítés mértékét. Például ha nem abba a szállodába, de ugyanazon a településen szállásolják el a vendéget, ahova lefoglalta, akkor kártérítés mértéke 5-10%-os vagy ha nem azt a típusú szobát adják, amit a vendég lefoglalt, hanem 2 ágyast adnak 1 ágyas helyett, akkor a befizetett összeg 20%-át kell visszatéríteni.
327
skandináv országok az általános felelősségi szabályozás szerint intézkednek a kérdéses esetekben. Az 1962-es párizsi egyezmény alapján a szálloda felelősséggel tartozik a vendégek összes dolgáért. A fizetendő kártérítés mértéke 3000 aranyfrank lehet (egy aranyfrank 65,5 mg 900as finomságú aranynak felel meg), ám a ratifikáló felek három egyéb fizetési mód közül választhatnak. Legalább a napi szobaár háromszorosa, minden károsodott tárgy esetén 1500 aranyfrank vagy a legkevesebb napi szobaár ötvenszerese. A szállodák néhány esetben mentesülhetnek a fizetési kötelezettség alól. Ha a kárt a vendég maga, vagy kísérője, látogatója okozta, vagy ha előre nem látható természeti kár hatására következett be. 12.6. A szálloda kapcsolatainak szabályozása hazánkban Mivel Magyarország egyelőre nem írta alá a párizsi egyezményt, így a hazai kereskedelmi szálláshelyek ettől kissé eltérő módon kezelik a kárfelelősségüket. A törvény nálunk is meghatározza, hogy miért felelős a szálloda, vagyis minden, a vendég által bevitt dologért. Itt is mentesül a felelősség alól az intézmény, ha alapos indokkal alátámasztva megtagadja a tárgy bevitelét a szállodába, vagy ha a kár bizonyítottan a vendég vagy az alkalmazottak és vendégek körén kívül álló okok miatt következett be. Magyarországon azokért a károkért vállalnak felelősséget, amelyek a vendég számára kijelölt területen következtek be, így például a vendégszobákban, az éttermekben, parkolókban stb. Ha egyéb helyen történik a kár, a hotel az általános felelősségi szabályok szerint jár el. Csak akkor vállal teljes felelősséget egy szálloda a készpénzért, az értéktárgyakért, az értékpapírokért, ha azokat a szálloda saját vagy az általa kijelölt értékmegőrzőben helyezik letétbe azokat. A vendégszobában elhelyezett széfben tárolt értékekért nem mindig kezeskedik korlátlanul, előfordul, hogy korlátozza a kártérítés mértékét. Ezt a módszert jogellenesen alkalmazza néhány szálloda, tetézve mindezt azzal, hogy a szerződéskötés előtt ezt az eljárási rendet nem közlik a vendéggel. Magyarországon a kártérítés mértéke maximálisan a napi szobaár összegének ötvenszerese lehet, kivéve, ha a kár mértéke ennél alacsonyabb. Azt az 1960. évi XI. törvény módosított 66. §-a határozza meg. A legtöbbször alkalmazott jogszabály, amely a felek szerződéses viszonyát befolyásolja, az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről című. Az idegenforgalom közreműködői a fő, mindennapi gyakorlati jelentőséggel kitűnő alapelveket a törvény 2. és 4. §-ában találják. A 2. § első bekezdése egyértelműen kinyilvánítja, hogy a törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, valamint törvényes érdekeit. Ez a rendelkezés a turizmusban különösen a nem vagyoni kártérítésben játszik szerepet. Az alapelvek egyformán vonatkoznak a polgári jogi ügyletben részt vevő valamennyi félre, legyen az utas vagy turisztikai szolgáltató. A Ptk. 4. §-ának negyedik bekezdése kimondja, hogy a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése közben a jóhiszeműség, a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A polgári jogok gyakorlásába és a kötelezettségek teljesítésébe mindenekfelett beletartoznak a szerződések, természetesen az idegenforgalom összes szerződéstípusát beleértve. Az (1) a kölcsönös együttműködést emeli ki, ez a gyakorlatban a tájékoztatási kötelezettséget jelent. A szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése során a felek kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan körülményről, amely a szerződést bármilyen módon érinti, befolyásolja. A 4. § (4) kimondja, 328
hogy a feleknek a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárniuk, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A polgári jogi szerződés a vagyoni viszonyok jellegzetes formája, két vagy több személy joghatás kiváltására irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A turizmusban a szolgáltatók egymással és a fogyasztóval szerződéseket kötnek; ezekben testesül meg az idegenforgalom üzleti, szolgáltatói jellege. A termékek, szolgáltatások tömeges értékesítésével és nyújtásával foglalkozó vállalatok előre kidolgozzák az általános szerződési feltételeket, kikötéseket, amelyek alapján a fogyasztóval szerződnek. Ha a fogyasztó hozzá akar jutni a termékhez vagy a szolgáltatáshoz, akkor megköti a szerződést és ezzel elfogadja a feltételeket. Aki a szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, felelősséggel tartozik. Ez a felelősség azt jelenti, hogy a károkozó köteles olyan helyzetbe hozni a károsultat, mintha a kár be sem következett volna. Erre a törvény kétfajta megoldást ismer: az eredeti állapot visszaállítása vagy kártérítés.
329
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE Szakkönyvek Dr. Ákoshegyi György – Dr. Németh István (szerk.) (2006): Fürdők kézikönyve, Magyar Fürdőszövetség, Budapest dr. Barótfi István (2001): Szolgáltatástechnika – Háztartástechnika – Ökotrofológia, Mezőgazda Kiadó, Budapest Bodeker, G. – Cohen, M. (szerk.) (2008): Understanding the Global Spa Industry: Spa Management, Butterworth-Heinemann Erfurt-Cooper, Patricia – Cooper, Malcolm (2009): Health and wellness tourism. Spas and hot springs, Channel View Publications, Bristol, UK Lovelock, C. L. – Wirtz, J. (2007): Services Marketing, Pearson Prentice Hall, Upper Sadle River, New Jersey Szende Péter (1994): Marketing a szállodaiparban, KIT Kiadó, Budapest Szakmai anyagok, kiadványok A gyógy- és wellness szállodák forgalmának alakulása 2010-ben, Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoport, 2011 http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikaiadatok Egészséges Társadalom Komplex Program 1. olvasat, Egészségügyi Minisztérium, Budapest Hatósági engedélyek, ellenőrzések, forrás: http://www.hah.hu/contents/index.php?id=128&sid= 03lb3v361251543027&lang=hu Jelentés a helyi önkormányzati fürdők – kiemelten a gyógyfürdők – helyzete, fejlesztésének lehetőségei, hatása az idegenforgalomra és a turizmusra, Állami Számvevőszék, Budapest Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről, KSH kiadvány Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről, KSH kiadvány Jelentés egy egészségben elmaradott országból… Egészségjelentés 2010, EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft., Budapest, 2010. március http://www.egeszsegmonitor.hu/dok/Osszefoglalo_Egeszsegjelentes_2010.pdf Ladányi Zoltán – Székely Szabolcs – Flachner Pál (2000): Tervezési szempontok és irányelvek fedett uszodák légtechnikájának tervezéséhez, MENERGA HUNGÁRIA Energiatechnikai Kft., Budapest Molnár Csilla (2010): Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai c. doktori tézis, forrás: http://rgdi.sze.hu/index.php?option=com_docman&task=doc...gid Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata tanulmány, 2010. június, Állami Számvevőszék Kutatóintézete, Budapest, forrás: http://www.asz.hu/ASZ /jeltar.nsf/0/8721714BF8FF6EBBC1257060003369B9/$File/0536J000.pdf OEP rehabilitációs ellátások http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/ELLATASMO/REHAB ILIT%C3%81CI%C3%93S%20ELL%C3%81T%C3%81SOK.PDF Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt., Budapest
330
Dr. Ruszinkó Ádám et al (2009): Egészségturisztikai munkaerő-piaci kutatás, forrás: http://www.kormany.hu/download/7/6c/20000/Egtur%20munkaer%C5%91piaci%20kutat %C3%A1s%202009.pdf Széchenyi Terv, Gazdasági Minisztérium Sajtótitkárságának kiadványa Turizmus Magyarországon 2010, Magyar Turizmus Zrt. 2011, forrás: http://itthon.hu/site/upload /mtrt/kiadvanyok/pager/hun_turizmus_magyarorszagon_2010/ Új Széchenyi Terv – A talpra állás, a megújulás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja, 2011. január, Magyarország Kormánya, Budapest Cikkek, sajtóközlemények dr. Gáll Ildikó: Medencés fürdők higiénéje, Tiszta Tér Technológia Épülettisztítási szakmagazin, http://tisztatertechnologia.hu/?p=hir&id=606 Dr. Soós Péter: Fürdőtörténet: Jelenben élő múlt http://epiteszforum.hu/node/284 Kormányszóvivői sajtóanyag http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_2218?lang=hu Lőrincz Katalin: A hazai turisztikai régiókban megvalósuló termékfejlesztés problematikája az egészségturizmus példáján, http://geogr.elte.hu/PHD_konferencia_ELTE.../lorinczkatalin.pdf NFÜ sajtóháttér, forrás: www.nfu.hu/download/2938/sajtóháttér-végl%20.pdf Magyar Turizmus Zrt. sajtóközlemény http://www.mtdmsz.eu/digitalcity/projects/tdm/tdm_newsheading.jsp?dom=AAABEAVS &prt=AAABEAXK&fmn=AAABECQI&men=AAABECQO&hir=BAAFHAEB, letöltés ideje: 2009. 08. 16. NFÜ sajtóháttér, www.nfu.hu/download/2938/sajtóháttér-végl%20.pdf, letöltés ideje: 2009. 07.21. Összefoglaló a 2011. január 1-jétől adómentesen illetve adókötelesen elszámolható termékekről, szolgáltatásokról, forrás: http://www.aranykorep.hu/Tagok/Szolgaltatasok_termekek/index.html Üdülési támogatási rendszer http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/csalad/utazas/ udultam20080926.html/ugyleirasjogi Wellness központ a tenger mélyén http://www.deluxe.hu/newsprint.php?page=newsprint&id=450 http://www.antsz.hu/portal/portal/ogyfi.html http://www.weborvos.hu/lapszemle/magyarorszag_lakosainak_harmada_dohanyzik/13506 8/ http://ecoline.hu/piac/20100323_szallodas/print.aspx http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/2011a_felv ettek_gyorsjelentes?printMode=true www.felvi.hu http://www.trademagazin.hu/horeca/matur-az-oroksegturizmusban-rejlenek-a-legjobblehetosegek.html http://www.hotelstars.hu/Default.aspx?tabid=86 www.utazzitthon.hu http://www.fn.hu/cegek/20100813/nem_kell_tobb_szalloda_sem/ 37/1996. (X. 18.) NM rendelet http://www.furdoszovetseg.hu/hirek.php http://www.szeusz.eu/?page=elmenyelemek_nyakzuhanyok_rozsdamentes_acelbol_viz 331
http://www.szeusz.eu/?page=elmenyelem_vizgomba_rozsdamentes_acelbol http://www.szeusz.eu/?page=levego_befuvasos_pezsgoagy_elmenyelem www.spaindex.com/images http://www.spadhoward.com/picture.php http://www.ar-tur.lv/photo/india/kerala/ajurveda_03.jpg http://www.mue.hu/files/Belteri%20uszodai%20legkezeles.pdf http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz20812.pdf http://www.hah.hu/contents/index.php?id=128&sid=03lb3v361251543027&lang=hu http://www.nfh.hu/informaciok/ellenorzes http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,35161&_dad=portal&_schema=PORTAL http://www.deluxe.hu/newsprint.php?page=newsprint&id=450 http://www.bluelagoon.com/Shop/ http://ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Intezetek_tanszekek/NRGIT/tanulmany utak/061115_ Dr.N.I.Bukf.ppt
Rendeletek 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet 239/2009. Kormányrendelet Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
332
MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: OKJ-S ÉS AKKREDITÁLT KÉPZÉSEK LISTÁJA AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS TERÜLETÉN #
1.
2.
3.
4.
5.
6.
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma Wellness és SPA Menedzser középvezetői tanfolyam Egészségügyi asszisztens 52-72001 Egészségügyi menedzser 54-34501 Masszőr 52-726-01 Gyógymasszőr 5201 Sportmasszőr 52-02 Rehabilitációs Gyógyfoglalkoztató tevékenység 51-01 terapeuta 54-726-01 Sportedző (sportág Sportoktató Fitness-wellness megjelölésével) 52- (sportág asszisztens 52-01 813-01 megjelölésével) 3301 Sportedző (sportág megjelölésével) 5202
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz. PL-3796
Fizioterápiás szakasszisztens 54-04
Gyógyúszás foglalkoztató 54-01
Rekreációs mozgásprogram-vezető (a szakirány megjelölésével) 54-01 Az animátor szakirány speciális tevékenységi köre – 431-06 Az aqua tréner szakirány speciális tevékenységi köre – 432-06 A fitness instruktor szakirány speciális tevékenységi köre – 433-06 A gyermekkori mozgásprogram-vezető szakirány speciális tevékenységi köre – 434-06
333
#
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma
7. Sportszervező, menedzser 52-81302 8. Fürdőüzemi gépész 31-853-03 9. Víz- és szennyvíztechnológ us 54-850-03 10. Idegenvezető 54812-01 11. Panziós, falusi vendéglátó 31-81201 12. Szállodai portás, recepciós 55-81201 13. Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser 55812-01
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma Az orientális táncoktató szakirány speciális tevékenységi köre – 435-06 A személyi edző szakirány speciális tevékenységi köre – 436-06 A szenior tréner szakirány speciális tevékenységi köre – 437-06 Az wellness tanácsadó szakirány speciális tevékenységi köre – 438-06
Fürdőüzemi gépkezelő 31-01 Víztechnológus 5202
Szállodai szobaasszony 21-01
Idegenforgalmi szakmenedzser 5501 Vendéglátó szakmenedzser 5502
14. Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 31815-01 15. Kozmetikus 52815-01 16. Lovastúra-vezető 52-812-02
334
Tartós sminkkészítő 5201 Speciális testkezelő 5202
Akkreditált képzés képzés az. sz.
#
17.
17. 18. 19. 20. 21.
22.
23.
24. 25.
26.
27.
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma Angol 7000 egyedi tematikájú képzés (Gyógymasszőr angol A2 modul (Gyógymasszőr képzést kiegészítő A2 angol szaknyelvi modul) Betanított masszőr (fürdős) Frissítő masszőr Frissítő masszőr, talpmasszőr MIAOMEI masszőr Egészségügyi képesítések (Shiatsu gyógyász) E.i.d.a. relaxáló masszázs terapeuta (arc, test) Munkahelyi stressz-oldó masszázs Tradicionális keleti masszázs A szenzomotoros szemléletű állapotés mozgásvizsgálat felvétele, értékelési szempontjai és alkalmazási lehetőségei Személyi szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi, idegenforgalmi képesítések (Kozmetikus mesterképzés és vizsgáztatás) Egészséges babák, kisgyermekek vízhez szoktatása (nevelése és oktatása), továbbá motorikus mozgásfejlesztése
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz. PL-2350
PL-2704 PL-2580 PL-1121 PL-2828 PL-3248
PL-3090
PL-2406
PL-2866 PL-3447
PL-3764
PLP-659
335
#
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma vízben végzett játékos feladatok segítségével
28. Általános természetgyógyásza t 29. Parapszichológiai és természetgyógyásza ti képzés 30. Természetgyógyász ati alap képzés 31. Természetgyógyász ati alapmodul 32. Természetgyógyász ati és transzperszonális terapeuta (holisztikus) 33. Természetgyógyász ati szak képzés 34. Egészségmegőrzés, a testi-lelki harmónia megőrzésének módszerei a természetgyógyásza t iránt érdeklődő pedagógusok számára 35. Egészségpszichológia természetgyógyászoknak 36. Egészségügyi képesítések (Shiatsu gyógyász) 37. Gyógynövényismeret-fitoterápia 38. Magyar Népi Gyógyász 39. Parapszichológiai és természetgyógyásza ti képzés 40. Természetes
336
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz.
PL-3500
PL-1851
PL-3414 PL-2081 PL-3777
PL-3415 PLP1137
PL-1769
PL-3248
PL-1266 PL-2640 PL-1851
PL-1288
#
41. 42.
43.
44. 45.
46. 47. 48. 49. 50.
51. 52. 53. 54. 55. 56.
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma Gyógymódok Tanácsadó Természetgyógyász Tanácsadó Gyógy- és fűszernövények termesztése, felhasználása, illóolajok használata. Egészséges életmódra nevelés, fitoterápiai ismeretek pedagógusoknak Egészségügyi képesítések wellness asszisztens képzés EQ wellness Fürdő- és wellness egység gépészeti karbantartók továbbképzése Egészségügyi menedzser Szállodai sportanimátor Elsősegély-nyújtási alapismeretek Kozmetikus mesterképzés Egészségturisztikai vendégszolgálati menedzser Spirituális pszichoterápia Idegenforgalmi menedzser Rehabilitációs munkatárs Stresszmenedzsment Bach-virágterápia tanácsadó Szabadidős tevékenység szervező
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz.
PL-2645 PLP1139
PL-0680
PL-3432 PL-3620
PL-0721 PL-0924 PL-0938 PL-0955 PL-0956
PL-1179 PL-1539 PL-1763 PL-1947 PL-2023 PL-2178
337
#
57. 58. 59. 60.
61. 62. 63.
64.
65. 66.
67. 68. 69. 70. 71. 72.
73.
74.
75.
338
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma Uszodamester Wellness animátor Rendezvény felszolgálás tréning Spirituális pszichológiai tanácsadó Sportedző (úszás) Betanított masszőr (fürdős) Személyi és életvezetési tanácsadó Egészségügyi képesítések (Életmódtanácsadás) STOTT Pilates oktatói képzés Turisztikai alapismeretek vállalkozóknak Bach-virágterápia 2. Bach-virágterápia EQ wellness Sportmenedzser közép Sportmenedzser alap Konfliktuskezelő rekreációs készségfejlesztő tréning Személyi szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi, idegenforgalmi képesítések (Kozmetikus mesterképzés és vizsgáztatás) Holisztikus kozmetikus képzés Olos Prevenció és ápolás az
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz. PL-2388 PL-2397 PL-2526 PL-2646
PL-2672 PL-2704 PL-2728
PL-2756
PL-2823 PL-2965
PL-3012 PL-3328 PL-3432 PL-3642 PL-3643 PL-3706
PL-3764
PL-3774
PLB0001
#
76.
77.
78.
79.
80. 81.
82. 83. 84.
85. 86. 87.
88.
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma alapellátásban Mediáció II. közvetítéses konfliktuskezelés haladóknak Közvetítés mediáció: konfliktuskezelés közvetítő segítségével (készségfejlesztő tréning) Mediáció közvetítéses konfliktuskezelés I. Érzelmi intelligencia fejlesztése, stressz leküzdő stratégiák Egészségvédelem egészségfejlesztés Korszerű gerontológiai ismeretek Mediáció (középfokú) Mediáció (alapfokú) Mentálhigiéniés és egészségfejlesztő továbbképzés Idősprogramszervező Rendezvénymenedz sment Rendezvénymenedzsment, rendezvényturizmus Szakmai és módszertani felkészítés a vendéglátásidegenforgalom szakmacsoport szakmai alapozó tantárgyainak (vendéglátó és turizmus ismeretek,
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz. PLB0005
PLB0006
PLB0007 PLE-256
PLE-257 PLE-275
PLM-228 PLM-230 PLP-254
PLP-798 PLP-869 PLP-878
PLP-595
339
#
OKJ és/vagy FAT RészszakSzakképesítés – által akkreditált képesítés elágazás szakképesítés szakképesítés képesítés azonosító képesítés azonosító azonosító száma száma száma szállodai alapismeretek és marketing alapismeretek) komplex tanítására
89. Egyéb, más ágazatba nem sorolható képesítések (Kaya Kalp jóga mester) 90. Jóga a mindennapi életben - elméleti és gyakorlati jógaoktatás kezdőtől haladó szintig 91. Jóga a mindennapi életben oktató képzés 92. Munkahelyi egészségfejlesztés 93. Munkahelyi egészségfejlesztés 94. Makrobiotika. Egészséges életmód, korszerű táplálkozás makrobiotikai ismeretek pedagógusoknak 95. 140020 Oktatói, pedagógiai képesítések (Biorezonancia és alternatív egészségvédelem, prevenció oktatói képzés)
Szakképesítésráépülés képesítés azonosító száma
Akkreditált képzés képzés az. sz.
PL-3653
PL-3434
PL-2949
PL-3631 PL-3725 PLP1140
PL-3037
Forrás: (http://.kormany.hu%2Fdownload%2F3%2F7c%2F20000%2Fy9.%2520sz%25C3%25A1m%25C3%25BA%25 20mell%25C3%25A9klet%2520%2520k%25C3%25A9pz%25C3%25A9sek%2520list%25C3%25A1ja.doc%23! DocumentBrowse&rct=j&q=Eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C5%91-wellness%20terapeuta%20OKJ&ei =8pVPTvq4KeKE4gSO8pjdAQ&usg=AFQjCNGJ8jpZJ-HD0Auakd_-lrepWAh7tg&cad=rja)
340
2. számú melléklet: Török fürdőkultúra32 A török fürdő eredete arra az időre vezethető vissza, amikor a törökök Anatóliába érkeztek, ahol a bizánci és római fürdőkultúrával találkoztak. Ezen hagyományt ötvözték a saját tradícióikkal és az iszlám vallás fürdőzésre vonatkozó előírásaival, így született meg a török fürdő, eredeti nevén "Hamam" (jelentése: meleget árasztó). A Korán, az iszlám vallás szent könyvének 5. szúrája (verse) pontosan leírja a rituális mosakodás mikéntjét: „Ó ti, akik hisztek, amikor imához járultok, mossátok meg arcotokat, és kezeteket könyékig, és töröljétek le feneketeket, meg a lábatokat bokáig. És tisztálkodjatok meg akkor is, ha ondóval szennyeztétek be magatokat. És ha betegek vagytok vagy úton jártok, szükségteket végeztétek, agy asszonyt érintettetek és nincs veletek víz, vegyetek finom homokot azzal dörzsöljétek le arcotokat és kezeteket. Allah nem akar terhelni titeket, mindazonáltal tisztává akar tenni és ki akarja terjeszteni rátok kegyét.” Így tehát a rituális mosakodás egyben tisztálkodás is, amit a meleg égövi országokban alapvető higiénés követelmény, a vallás is ezért emelte szakrális szokássá. Ezáltal kötelezővé tette, így elejét vehették a járványok terjedésének. A víz nagy kincs még most is azokban az országokban, ahol az uralkodó vallás az iszlám. Ezért is szól a tanítás, hogy ha víz nincs, a finom homok is megteszi. (A homok tisztító hatását az indiai kultúrában is ismerik.) A tisztálkodást, a víz tisztító áldását a Próféta hagyta örökül a követőire, mintegy előfeltételéül szabván a lelki megtisztulásnak. Ahol az iszlám vallás terjedt, ott a fürdőkultúra is terjedt, mondhatni az európaiak legnagyobb csodálkozására. Egy XVI. század közepéről való Cristóbal de Villalón tollából feljegyzés jól illusztrálja az akkori európai helyzetet: „A fürdők közt (mármint, a török fürdők között) találni bámulatosan szépeket; kívülről pompás palotáknak látszanak… A legkisebbnek is legalább 6 csarnoka van, és azokban 80-an is fürödhetnek egy időben… Magam is megfürödtem minden második héten és az egészségemnek, meg a tisztaságomnak nagy javára szolgált, amit itthon bizony ugyan hiányolok. A török leginkább a mocskosságunkat gúnyolja, mégpedig okkal, mert nincs olyan ember egész Spanyolországban, aki a születésétől a haláláig legalább kétszer megfürödne.” A törökök tehát teleépítették Európát fürdőkkel. Ennek kapcsán elterjesztették a frottír törölköző használatát és még sok keleti kelme került az európai országokba, jelentősen megváltoztatva a népéletet, például a magyar népviseletet is, amely a színes török kelmék révén lett színessé. Az oszmán időkben a fürdők rendszerint nagy vallási komplexumok részeként épültek, melyeket adományokból hoztak létre. Ezekben a komplexumokban a fürdő mellett mecsetek, kórházak, iskolák és az egyházi emberek valamint a diákok szállásai is helyet kaptak. Egyes esetekben azonban különálló létesítményként épültek. A fürdőkbe nők és férfiak egyaránt beléphettek, de vagy külön időpontban, vagy egymástól elkülönült helyiségekben. Törökországban csak a leggazdagabbnak adatott meg, hogy saját palotájában építsen fürdőt, a köznép közfürdőbe járt. A források arról számolnak be, hogy aki törölközőt és kötényt vitt magával az ingyen beléphetett, aki enélkül ment az egy akcsét (ezüstpénzt) fizetett. A gazdagok adományaiból tartották fenn a közfürdőket. A fürdők máig nagyon fontosak a török kultúrában, sokkal többet jelentenek, mint pusztán tisztálkodási helyek, hiszen fürdőszoba minden városi házban van, fürdőfülke nélkül pedig parasztház sem épült. A fürdők a közösségi élet színterei voltak. 32
A 2. melléklet a http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_torok internetes forrás felhasználásával íródott.
341
Az európai források, követjelentések rendre megemlítik, hogy a törökök a fürdők gyógyhatását igen nagyra becsülik, miért is azoknak tisztán tartására igen nagy gondot fordítanak. Két évszázadon át termálfürdőket építtettek, a gőzfürdő csak a 16. században terjedt el. Ahol termálvíz volt, értelemszerűen azt használták fürdésre és a melegítésre is. A Török Birodalom egész terültén épültek fürdők, a legtöbb természetesen a fővárosban, a legnyugatabbra fekvő pedig, amelyről már csak feljegyzések maradtak fenn, Magyarországon, Pécsett. Ezen kívül az 1500-as években Budán, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben építettek a törökök fürdőket. Ezek közül csupán az egri és néhány budapesti fürdő maradt fenn. A legtöbb létesítmény hideg vizű források mellet jött létre, amelyek vizét felmelegítették, azonban egyik-másik fürdő - ahogyan a magyarországi fürdők esetében is meleg vizes források mellé települt. Ezeket "Kalipcsáknak" hívták. Az első Kalipcsát I. Murád szultán építtette Burszában 1326-ban, azt követően, hogy a várost elfoglalta a bizánciaktól, és az ottani római fürdőt lerombolta. Ez a fürdő a mai napig is üzemel. A szeldzsuk törökök fürdői még építészeti megoldásaikat tekintve is a római fürdők mintáit követték, bár azokkal összehasonlítva ezek az épületek kicsik és egyszerűek voltak. Később, az oszmán korban a hagyományos török motívumok kerültek előtérbe.
7. kép: A hamam helyiségkapcsolatai Forrás: http://www.termalfurdo.net/index.php?p=egyetemestort_torok, letöltés ideje: 2009.08.03. A fürdőbe belépve a látogató a kupolával fedett előcsarnokba ér, ahol egy ornamentikus díszítésű márványkút körül helyezkednek el az öltözők. Miután belép a hamam első részlegébe, az utcai ruha helyett pestemalt, csíkos vagy kockás lepedőt kell a vendégnek magára öltenie. A lábat fapapuccsal védik a forró márványpadlótól. A középső terem leginkább pihenésre, relaxációra szolgál. Innen lép a látogató a hararetbe, amely a fürdő legfontosabb és egyben legforróbb, legnedvesebb helyisége. A hararet négyszögletű, kupolával fedett csarnok, amelynek a sarkaiban kis pihenőhelyiségek vannak kialakítva. A falak mentén, a boltívek alatt díványok és felfrissülést adó csapok és mosdók találhatók. A padlót gyakran bonyolult ornamentikus mintákkal díszített kövek borítják. A csarnok közepén egy márványból készült, hat vagy nyolcszögletű emelvény képezi a fürdő "köldökét". Ezt a fürdő vizét melegítő rendszer felett helyezik el, így maga is felmelegszik. A gőzfürdőkben a központi terem négyzet alakú helyiségének közepén tehát egy köldökkőnek (göbek tasi) nevezett nagy kerek márványpad áll. Itt folyik a masszírozás, a kesze, amikor a felázott, felső elhalt hámréteget ledörzsölik. A víz falikutakból csorgókba folyik, innen meregetik magukra a látogatók az órákon át tartó mosakodás során. Közben persze pihennek, teáznak, és minden fontos dologról eszmét cserélnek. Egy idő elteltével a személyzet egyik tagja (tellak) lesúrolja az egész testüket, majd egy szappanos masszázs következik. Ezután hideg vízzel hűtik és 342
tisztítják meg testüket. A víz és a levegő felmelegítéséről a római fürdőkhöz hasonló rendszer gondoskodik.
8. 9. 10. kép: A hararet Forrás: saját készítésű fotók (Izrael, Acra) Egy nagyon lényeges vonása van a török fürdőknek: külön fürdenek a férfiak és külön a nők. Meztelenül fürdenek. A férfiak ugyan fürdőnadrágot használnak, de a nők semmit, pihenéskor csupán fürdőlepedőt terítenek magukra. Mindig külön használták a fürdőt a nők és a férfiak. Most sincs közös fürdő Törökországban. Nagyon laza erkölcsű hely az, ahol – rendszerint a szokásokat nem ismerő külföldi vendég kedvéért - megengedik, hogy együtt menjenek be a fürdőterembe a nők és a férfiak. Itt természetesen fürdőruhában mosakodnak. A fürdőket általában déli váltással használták a nők és a férfiak, de voltak ikerfürdők is. A legtöbben, kiváltképp a férfiak közül a pénteki napon keresték fel a fürdőket, hiszen a pénteken - amúgy is szent nap lévén - a rituális mosakodást is hatásosabbnak vélik. A nők gyakrabban jártak fürdőbe, hiszen itt volt lehetőségük egy kicsit kiszabadulni az otthoni erős felügyelet alól. A múltban a török fürdők fontos társadalmi szereppel bírtak. Kortól, nemtől, vagyontól függetlenül mindenki látogathatta, a mindennapi élet és a török kultúra szerves részévé vált. Számos szertartás kapcsolódott a fürdőkhöz: a körülmetélés, az esküvő és a temetés. Az természetes, hogy a család időnként elmegy a hamamba (fürdőbe) akkor is, ha otthon van fürdőszobája. A hamamba menni mást jelent: ott találkoznak a sógornők, barátnők, akik egymással csak ott tudnak igazán beszélgetni. Barátságok szövődnek, zaftos pletykák kerekednek itt, információk cserélődnek, a szexuális felvilágosítás is többnyire itt történik, hiszen a nők csak itt lehetnek egymás között. A fiús anyák gyakran itt választották ki fiaik jövendőbeli feleségeit. Ez így volt régen is. A fürdőben tartják esküvő előtt a leánybúcsút, amikor a gusul abdest (teljes testet érintő, a vallás szabályainak megfelelő rituális mosakodás) vételével és a henna (ami szintén rituális növény) festésével, a test leborotválásával felkészítik a menyasszonyt az új életre, testben és lélekben megtisztulva léphet a házasságba, ami a nők életében talán a legfontosabb forduló, hiszen ezt követően feleség és anya lesz. Gyökeresen megváltozik az élete. A kelet-anatóliai városokban gyászemlékezést is tartanak a hamamban. Ekkor értelemszerűen a rituális mosakodást végzik el, némi ételt vesznek magukhoz és elmennek a dzsámiba imára. Tehát a fürdő sokkal fontosabb, mint azt gondolnánk: a közösségi élet színtere, egyben közösségi élmény, rituális hely és nem utolsó sorban a test és lélek megtisztulásának helye. Emellett fürdők a szépségápolás "iskolái" is voltak, ahol a test és a haj ápolását, a sminkelést oktatták, és a személyzet ilyen szolgáltatásban részesítette a vendégeket. Pozitív élettani hatásai miatt a népnyelv ezeket a fürdőket "csendes orvos"-nak nevezte. Tulajdonképpen a Hararetben uralkodó magas hőmérsékletnek és páratartalomnak köszönhető 343
izzadás, a testi és szellemi pihenés valamint a kezelések jártak egészségjavító és megőrző hatással. A súrolás, a szappanos masszázs, majd a tisztálkodás következtében a test megszabadul az elhalt bőrsejtektől, felfrissül a vérkeringése, az izmai ellazulnak. A magas hőmérséklet és a magas páratartalom miatt pedig elpusztulnak a testben található kórokozók. Törökország ma Egyre nagyobb Törökország turisztikai népszerűsége, a török idegenforgalmi minisztérium adatai szerint 1980 és 2005 között 17,5-szeresére emelkedett a turisták száma, s 2010-re éves szinten már 30 millió látogatóval számolnak. Figyelemre méltó új jelenség, hogy mind több Törökországba látogató turista akar megismerkedni a muszlim ország évszázados, páratlan fürdőkultúrájával. A török idegenforgalmi szakemberek olyan stratégiát dolgoztak ki, amely a ragyogó természeti adottságok mellett más értékekre - például a hangulatos városokra, a tradicionális vendégszeretetre vagy az évezredekre visszanyúló kulturális értékekre - is épít. Az egyik legnagyobb mértékben növekvő vonzerő az őszi és téli hónapok sokszínű kínálata. Az utazók különösen a kulturális és városlátogatásokat szeretik - így Isztambul történelme és építészete, illetve bevásárlási lehetőségei miatt egyaránt kedvelt. Hangsúlyozzák a kampányokban azokat a helyeket is, amelyek a világtörténelem és a mitológia fontos helyszínei a mai Törökország területén, mint például Trákia, Kappadókia, vagy Trója. Hihetetlen fejlődésnek indult a török wellness-ipar is. Az ország több mint ezer hőforrással rendelkezik, s mind több látogató akar megismerkedni a hagyományos török fürdőkultúrával. A török fürdőhelyeket az egészségügyi hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A balneológiai szakvéleményeket a független Isztambuli Egyetem hitelesíti. A fürdők nemcsak a mindennapi stressz feloldásában segítenek, hanem némely betegségekre is jótékony hatásúak. Törökországban a reumától az izomproblémákon át a keringési betegségekig bármilyen egyedi panaszra megtalálhatják a vendégek a megfelelő termálforrást.
11. kép: Pamukkale mészkőteraszai Forrás: http://infovilag.hu/hir-13564-torokorszag-az-ezer-termalforras.html, letöltés ideje: 2009.08.17. A világ egyik ritka csodája, és az UNESCO világörökség része, Pamukkale szó szerinti fordításban „gyapotvár”-at jelent. A természeti képződmény 20 kilométerre található Denizli városától. A hófehér mészkőmedencéket a földfelszín alól feltörő, kalcium-hidrogénkarbonátban és szén-dioxidban gazdag, körülbelül 35°C forrásvíz hozta létre, amikor lezúdult a domboldalon. A helyet már az ókorban is gyógyfürdőként látogatták. Pamukkale környezetében több meleg vizű forrás is található, melyet az újonnan épült gyógyfürdők és szállodák is használnak. Pamukkale emiatt a modern gyógyturizmus egyik célpontja lett. Forrás: http://infovilag.hu/hir-13564-torokorszag-az-ezer-termalforras.html, letöltés ideje: 2009.08.17. 344
3. számú melléklet: A római fürdőkultúra33 „Balneae vina Venus corrumpunt corpora nostra sed vitam faciunt balnea vina Venus” „A fürdőzés, a bor és a szex életünk megrontói, de nélkülük nem teljes az élet.” A római kori fürdők nem csupán uszodák vagy kádfürdők, hanem egyszerre hideg-, meleg-, és gőzfürdők voltak. A fürdők a tisztálkodás mellett általában a testi és szellemi szórakozás színhelyeiként is működtek, ahol társas összejövetelre szánt dísztermek, sétálók, játékok, felolvasások számára épített udvarok, termek, könyvtárak is működtek. Az első nyilvános fürdők a második pún háború után jelentek meg Rómában. Használatukért fizetni kellett (balneaticum) a városnak vagy annak a vállalkozónak, aki felépítette. A fürdődíj azonban jelképes összegű volt, férfiak részére egy quadrans (1/4 as34) volt, a nők részére valamivel több, kutatók szerint egy as. Elsőként M. Vipsanius Agrippa hagyta végrendeletében a római népre fürdőjét, s külön kikötötte, hogy azt ingyen használhassák. Ezen momentum után a császár nagyvonalúságának kifejezésére kezdtek közfürdőket építeni. A Kr. u. 334-ben készült Notitia szerint Rómában 952 balnea és 11 thermae volt.
1. kép: A balnea belső képe Forrás: http://agnesthorvath.googlepages.com/f%C3%BCrd%C5%91k, letöltés ideje: 2009.07.26.
Rómából terjed el a fürdőkultúra az egész birodalomban. Katonai táborok, polgárvárosok fürdőn kívül gyógyforrások mellett is létrehoztak - gyógyító céllal - fürdőket. Hagyományuk sok helyen még a XX. században is él, például Baderweilerben (http://www.badenweiler.de/index.php/cassiopeia_therme/). balneum (fürdő, közfürdő) A rómaiak tisztálkodásra szánt helyisége, fürdőszoba. kezdetben a mosókonyhával (lavandaria) azonos, később kiépül és különböző funkciója termek komplexumává válik. A következő, eltérő funkciójú termek különíthetők el: 1. apodyterium: öltözőterem, falában fülkéket alakítottak ki a ruhák tárolására 2. tepidarium: a testet előkészítő, langyos levegőjű helyiség, amelyben esetenként langyos vizű medence is található. Neve a latin tepidus = langyos szóból ered, egy langyos, 33
A 3. melléklet a http://agnesthorvath.googlepages.com/f%C3%BCrd%C5%91k és http://www.romaikor.hu /index.php?p=romai_furdok&id=312#cikk internetes források felhasználásával íródott. 34 Római fizetőeszköz
345
vérkeringést kímélő helyiség és – a hideg és a forró fürdő között – regeneráló fürdőnek számít (a fürdőhelyiség hőmérséklete 37-39 °C, a levegő páratartalma pedig 40-60% között van). A falakról és a temperált, jól megépített meleg fekhelyekről, melyek kőből, kerámiacsempékből vagy márványból készültek, a sugárzó meleg leadódik a helyiségbe és a testre. A tepidariumban alkalmazott ásványi aeroszolok, gyógynövények és illóolajok tovább fokozhatják a lazító hatást. A helyiségben való tartózkodás rendszerint feszültségcsökkentő hatású és az itt tartózkodás ideje nincs behatárolva. 3. caldarium: forró, száraz levegőjű terem, ahol meleg (alveus) és hideg (labrum) vizes kád állt a fürdőzők rendelkezésére. Jelentése forró fürdő, a latin calidus = forró szóból ered. Néha gőzbarlangnak vagy aroma-gőzfürdőnek is hívják. A caldariumra jellemző a magas páratartalom (akár 100 %-os is lehet) és egy 42-50 °C-os sugárzó hő, amely kiváló izzasztó. Ugyanúgy, mint a tepidariumban, a meleg egyenletesen verődik vissza a kerámia- vagy terrakotta csempés falakról, padokról és mennyezetről. Az ideális tartózkodási idő ebben a helyiségben 30-40 perc. 4. frigidarium: hidegvizes medence, amelyet az öltözködés előtt használtak. A latin frigidus, vagyis hideg szóból eredő frigidárium nem más, mint a hideg szoba, amiben természetesen hideg vizes medence volt. Ez a hideg levegő és víz kellett ahhoz, hogy a pólusok bezáródjanak, a test és a lélek felfrissüljön. Ezek a csarnokok színes mozaikkövekkel voltak kirakva, szobrok díszítették őket és sokszor még oltárt is felállítottak bennük, hiszen itt nemcsak fürödtek a hölgyek és az urak, de órákat töltöttek el. Gyakran a caldariummal együtt egy nagy csarnokos helyiségben alakították ki. Az itt tartózkodás revitalizációra szolgál a sugárzó hőt kibocsátó helyiségben való hosszabb tartózkodást követően. Orvosi szempontból a meleg illetve forró helyiségekből a hideg klímába történő átmenetnek egészségileg fontos szerepe van. Ehhez társulhat még egy hideg zuhany vagy hideg vízbe (merülőmedence) történő lemerülés. 5. natatio: a nagy fürdők palaestráiban található úszómedence 6. laconicum: izzasztókamra, amelyet általában kerekre építették, s tetején kerek nyílás (oculus) volt található, aminek nyitható fedele a hőmérséklet szabályozására szolgált. Elnevezését feltehetőleg a lakon néptörzsről kapta. Intenzív helyiségnek számít. Egy állandó, kb. 55-65 °C-os hőmérsékleten a test legkésőbb 15 perc múlva erősen izzadni kezd, s ahol legfeljebb egy órát lehet a helyiségben tartózkodni. 7. sudatorium: izzasztófürdő 8. unctuaria: masszázsszoba 9. palaestra: sportolásra alkalmas termek. A nagy fürdőket kertek vették körül, ezekben számos kényelmi funkciójú épület, terem helyezkedett el 10. nymphaeum: a források istennőinek, a nimfáknak szentélyei 11. bibliotheca: könyvtár 12. zeneterem 13. előadóterem 14. porticusok, amikben boltok, adminisztratív helyiségek találhatók A vízellátást vezetékek szolgálják, ezek vizét ciszternákba gyűjtik. Fontos része a thermáknak a hypocaustum, a rómaiak padlófűtési rendszere. Thermae (római fürdő) A thermák alaprajzi gerincét vetkőzőhelyiségből (apodyterion) és a hideg-langyos-melegvizes (frigidarium-tepidarium-caldarium) termekből álló helységcsoport képezte a kezdetekben, amely a császárkorban fényűzően berendezett, kupolás, keresztboltozatos csarnokrendszerré alakult át, valamint a peristylium köré csoportosított vetkőző-, olajozó- és
346
társalgóhelyiségekkel, az épületen kívül pedig palaestrával, díszparkban elhelyezett nymphaeumokkal egészült ki. A fürdőt úgy kellett megépíteni, hogy meleg termei a déli oldalon helyezkedjenek el, így az egész épületkomplexum észak-déli tájolású és tengelyében a három fő helyiség a frigidarium, tepidarium és caldarium helyezkednek el. A két főbejárat északon található, és a vestibulumba vezetnek, melyek előszobának felelnek meg. Innen lehet az apodyteriumba, az öltözőterembe jutni, ahol a vendégek a ruháikat és értékeiket hagyhatták rabszolgáiknál vagy őröknél. A falakat vékony márványlapok borították és bútorokként kőpadok, kőpolcok szolgáltak. A vestibulumból ajtó vezet a hatalmas basilica thermarumba is, mely a fürdő egész északi fala mentén helyezkedik el. A terem márvánnyal és más kövekkel volt kirakva és gazdagon díszítették oszlopokkal, római istenek szobraival, szökőkutakkal. A basilica thermarum klubként szolgált, amit a látogatók fürdőzés előtt és után használtak. Itt labdajátékokat játszottak, találkoztak. A fürdőzés a caldariumban kezdődött, ami a forróvizes terem. Egy félköralakú medence helyezkedett el az épület déli oldalán, mely alatt egy hypocaustrum, egy fűtőrendszer helyezkedett el. A terem keleti és nyugati oldalán hosszúkás medencék voltak, melyek közvetlen összeköttetésben álltak a fornices-szel és a forraló helyiségekkel. A fürdőzés a központi tepidariumban folytatódott, ahol a víz és a levegő hőmérséklete is alacsonyabb volt. Ezt a területet csak indirekt fűtötték és nem volt alatta hypocaustrum. A meleg a környező fűtött termekből jött át. A hosszúkás medencék a keleti és nyugati falak mentén meleg vízzel voltak feltöltve és a fürdőzők testéről lecsöpögő vizet fehér márvánnyal bélelt vályúk vezették el. A fürdő déli oldalán található kisebb termek más célokat szolgáltak. A sudatorium, izzasztó szoba, különlegesen forrósított levegőt igényelt. Így ezeknek a szobáknak saját fornices-ük volt, melyek a fűtőrendszert táplálták a falakban és a padló alatt. Az izzasztó szobák olyasmik lehettek, mint a mai szaunák. Ezektől távolodva a levegő és a víz hőmérséklete folyamatosan esett. A következő szobák a kis tepidariumok voltak. Ha az épületben nem volt külön olajozó szoba, akkor itt történt különleges aromás balzsamokkal, itt történt a dörzsölés, masszírozás is. A legtávolabbi szobákban (frigidarium) valószínűleg az idős és beteg vendégeket látta el különlegesen képzett masszőr. A hypocaustum (padlófűtés)
2. kép: A padlófűtés-rendszer áttekintő rajza Forrás: http://www.romaikor.hu/index.php?p=romai_furdok&id=312#cikk, letöltés ideje: 2009.08.02.
A padló alatti fűtőrendszer vélhetően görög találmány, a Kr.e. 5-4. századból. A déli részen elhelyezkedő praefurniumból, hat furnicesból (kohószerűség), két forralószobából, hat szellőzőből és négy kéményből állt. A praefurnium egy hosszú boltíves folyosó a kohók és forralók fenntartására szolgált. A távolabbi keleti és nyugati termekhez járatok szállították a forró levegőt. Terelő oszlopokat helyeztek el, melyek a kohók közelében voltak a 347
legmagasabbak és azoktól távolodva egyre alacsonyabbak lettek. A kohók közelében kőből, a széli részeken téglából és habarcsból, középen pedig agyagból készültek. A padlót különleges, nagyméretű téglákból építették, melyet egy vastag hőálló habarcsréteg borított. A padló az oszlopok felett ferdén helyezkedett el, pont ellenkezőleg, mint az alatta lévő oszlopok a jó ventilláció érdekében. A téglával kirakott talajon a 2 láb magas oszlopok sorban s egymástól akkora távolságban állnak, hogy 4 oszlop egy 2 láb hosszú s ugyanolyan széles téglalapot tart. Ezen téglalapok képezik a padozatot úgy, hogy még egy terrazzo réteg, s végül a mozaik nyugszik a téglalapokon. A falak oldalán üres, négyszögű vagy kerek téglacsövek (tubi) tapadnak, melyek a hypocaustumból kiindulva a meleget a magasba vezetik.
3. 4. kép: Padlófűtés-rendszer maradványai a római kori fürdőházban (Avshit, Izrael) Forrás: saját készítésű fotók
A latrina
5. kép: A latrina korhű rajza Forrás: http://www.romaikor.hu/index.php?p=romai_furdok&id=312#cikk, letöltés ideje: 2009.08.02.
A hosszúkás teremben a márványból készült ülőkék a fal mellett sorban helyezkedtek el. Az ülések között nem volt választófal, a vendégek egymás mellett ültek sorban. Az ülések alatt egy csatorna helyezkedett el, melyben folyamatosan folyt a víz, ami a fürdő szennyvizét vezette el. A vendégek lába előtt egy kis vályúban tiszta víz folydogált, amivel megmosakodhattak, hiszen ebben a korban nem volt használatos WC-papír. A falakat jellemzően élénk színekkel díszítették. Foricae (nyilvános illemhely) Bérlők működtették, akiket foricariusnak neveztek. A legnagyobb közterek mellett nagyobb nyilvános illemhelyeket helyeztek el. A császári Rómában 144 ilyen közhasznú hely létezett. Általában felül nyitott helyiségek voltak, gyakran festményekkel, mozaikokkal díszítve, amelyeken megjelent a helyiségek védelmezője, Stercutius (Saturnus mellékneve, a trágyázás istene) és Crepitus (crepitus ventris, hangos szellentés), illetve a csatornák védnöke, (Venus) Cloacina. A feltártak közül a legnagyobbak a Caesar forum melletti, a Largo Argentina szent 348
helyéhez csatlakozó nyilvános WC volt. Ezek a szó legszorosabb értelmében WC-k, ugyanis a kő ülőkék előtti nyitott csatornákban víz folyt. A tisztálkodást ebben a csatornában kimosott, botra kötött szivacsokkal oldották meg.
6. kép: A foricae korhű rajza Forrás: http://www.romaikor.hu/index.php?p=romai_furdok&id=312#cikk, letöltés ideje: 2009.08.02.
A férfiak vizeletét vödrökben összegyűjtötték és eladták a mosodásoknak, akik némi kezelés után nyert ammónium-tartalmú folyadékot a piszkos ruhák zsírtalanítására használták fel. Ezt a hasznot adóztatta aztán meg Vespasianus, aki azzal a szállóigével fizette ki fintorgó fiát, Titust: „Pecunia non olet”, vagyis a pénznek nincs szaga. A foricae-k gyakran társultak a thermákhoz, hiszen akkor vízellátásuk a közös vezetékről könnyebben megoldható volt. Az elvezető rendszer a városi közös csatornákba volt bekötve. Akárcsak a thermák, a foricae-k is gyakran szolgáltak a társas érintkezés színhelyéül.
349
4. számú melléklet: Dr. Soós Péter: Fürdőtörténet: Jelenben élő múlt Sok legenda övezi a múltat. Számos felidézett, mondává érlelt valóság veszi körül a természet és a kutatók által történelemmé összerakott emlékeket, köveket. Az archaikus vallásokat éltető, testi és lelki tisztulást egyaránt ígérő feltörő forrásokat, a folyamatosságot jelképesen is hordozó folyóvizeket már az ókorban is mitikus tisztelet övezte. A kultikus beavatások közül kiemelkedik az ember lényét harmonizáló, gyógyító fürdőkúra. Ezek empirikus megismerése ösztönözte az életet adó gyógyító víz tudományát s a fürdők építészetét. Hazai építészeti kultúránk első virágkorát, egyben kétezer éves fürdőkultúránk legkorábbi megjelenését képviseli az Aquincumban feltárt 'polgárvárosi gőzfürdő', a 'kettős (férfi-női) fürdő' és a 'kis közfürdő', s legelsősorban az 'aquaduct', a magas korbéli technikai kultúra alkotta vízvezeték. A római urbanizáció jellegzetessége volt Pannóniában a nagyvonalú thermaépítkezés. Ezek az épületek nem csupán tisztálkodási, egészségügyi célokat szolgáltak, hanem kedvelt társasági helyek is voltak. Budapest jelenlegi területén eddig 19 római korból származó fürdőt tártak fel. Az épületek szigorú műszaki előírások alapján készültek. Különböző funkciókat láttak el, s ennek érdekében tagozódtak. Mindegyikben volt hidegfürdő (frigidarium), langyosfürdő (tepidarium), melegfürdő (caldarium), öltöző (spodyterium), izzasztó (sudatio), pihenőhelyek, tornatermek, masszírozó és természetesen szentély is. A főváros területén eddig talált római kori fürdők első régészeti feltárása Mária Terézia uralkodása alatt, 1778-ban történt. A felszínre került therma 48 helyisége, az izzasztókamra, a padlófűtés megmaradt rendszere nem ad teljes képet az egykori fürdőépületről, további feltárása az utókorra vár. A Pacsirtamező utcában, a Táborvárosi Múzeum az egykor volt katonaváros feltárt emlékei közül a vendégfogadó kádfürdővel, becses őrzője. A római kori fürdők közül a Hajógyári-sziget helytartói palotájának fürdője, valamint a Csúcs-hegyi római villa fürdője csak a kutató régészek számára villant meg évezredek homályából, rövid időre. Ezeket, állaguk megőrzésével, visszatemették. A római birodalom bukása után, a népvándorlás korában, majd a középkorban mind hazánkban, mind Európa szerte a fürdőélet hanyatlásnak indult. A vallási kultúra sokáig tiltotta a nyilvános fürdést, a fedetlen test látványát. Krónikásunk, Anonymus említi, hogy midőn a honfoglaló magyarok átkeltek a Dunán a felhévizekig tábort ütöttek. A későbbi, egyes írások emléke már alhévízről, Buda déli forrásairól is említést tettek. II. Endre leányának, Erzsébetnek tiszteletére alhévízen építtetett fürdő-ispotályt. Zsigmond király idején a budai fürdők már erőteljesebb virágzásnak indultak. Az ő uralkodása idején vált Buda királyi székhellyé. A város fejlődése felpezsdítette a kor fürdőkultúráját is. Az ez időben kiadott 'Budai Törvény-könyv' külön fejezetben említi a fürdőket, megállapítva, hogy a nyilvános fürdőhelyek a társadalmi érintkezés jelentős színhelyei. Ebből a korból való egy budai, várközeli therma tán legkorábbi metszeti ábrázolása. A mai Rác-fürdő elődjét, Mátyás-király korában, 'királyi-fürdőnek' említették, mert hogy rendeletére fedett folyosó kötötte össze a fürdőt a palotával. A fürdős, vagy feredős mesterekről s a 'fürdős szakmáról', mint elismert foglalkozásról a 15. századból kapunk már írásos emléket. 'A jó fürdősök hol fürdővel, hol meg egyébbel gyógyítgatták betegeiket. Azután úgy mellékesen a hajnyírással, a körömvágással és a tűzoltással is foglalkoztak.' Városainkban már a 16. században voltak nyilvános fürdőházak, melyekben mind a hévizeket, mind a különféle savanyúvizeket is használták. Az írásos emlékek szerint mint minden mesterséget, a fürdős mesterséget is tanulni kellett. Eszerint voltak fürdőslegények és fürdős 350
inasok is. Az inasok annyi esztendeig inaskodtak, mint a többi mesterinasok. Ha elérkezett a felszabadulás ideje, "remeket kellett készíteniük". Ez a remek valamelyes orvosság, vagy jóféle flastrom volt e, - nem tudhatjuk. Az inasnak vizsgát is kellett tennie, hogy ünnepélyesen fürdőslegénnyé avassák. Ha a vizsga sikerült, a jelöltet ünnepélyesen fürdőslegénnyé avatták. "Az új legény a bevett szokás szerinti négyfogásos mesterasztalt adott, elegendő itallal, s a céhládába betette a kétforintnyi taksát. A víganlakás után azután kezébe vette a vándorbotot, s négy éven át járta-kelte az ismeretlen világot." A pozsonyi XVI. századi "Artiklbrief" közösen szól a "Bader, Chirurgi, Wundarzt, Barbierer" céhlevélről. Regulái pontosan előírták, hogy az új fürdőmestereknek minő szerszámokkal kellett ellátnia magát. Ezek között találhatjuk az ollót, az érvágót, a fogót, a metélőkést, a fogzúzó-vasat, a flastromokat, a kenőcsöket, az olajokat, a porokat, purgálókat, 3 font viaszt stb. Fürdéstörténetünk második, nagy korszaka a törökök által megült területek forrásaiból virágzott ki. Abban a felfogásban általában megegyeznek a kutatók, hogy török fürdők korábban volt források mellé, vagy fürdők helyére épültek általában. Buda végleges megszállására 1541-ben került sor. A megszállás alatt Buda építészeti emlékei általában elpusztultak. A törökök erődítéseken, derviskolostorokon, mecseteken, karavánszerájokon és fürdőkőn kívül maradandót nem építettek. Ezek felépítéséhez is más épületek kőanyagát használták fel. A helyiségek belső elrendezése szerint a régészek öt típusba sorolják a török kori fürdőket: 1. Kisebb fürdők, az egyenértékű helyiségek sorrendje tetszés szerinti 2. Egy nagyobb helyiséget (nem az elő-(vetkőző) csarnokot kiemelő fürdőépület 3. Egy kiemelt, centrális helyiség, az izzasztó köré szerveződnek a kisebb helyiségek 4. Az elrendezés középpontja egy csillag alakú centrális helyiség 5. A centrális-medencés helyiség a tulajdonképpeni fürdő, ez a típus már bizánci hatásra alakult ki, elsősorban a gyógyvizes thermális fürdőknél alkalmazták A ránk maradt, még üzemelő török fürdők közül a legjelentősebb a Rudas fürdő. A kutatások megállapították, hogy itt a török idők előtt már fürdő állott. Az 1937-es újjáépítéskor megtalálták egy korai medence nyomait is. A feltárások valószínűsítik, hogy a fürdő már a török hódoltság előtt létezett - ám igen egyszerű kivitelben - mint a kalocsai érsek, de leginkább Buda város tulajdona. Nagyobb arányú fejlődése azonban csak a török hódoltság alatt indult meg. A köztudatban sokáig úgy tartották, hogy 1556-ban Szokoli Musztafa indította meg az építkezést. A legvalószínűbb azonban, hogy Ali a korábbi budai pasa 1556-ban kezdeményezte a fürdő kisebb arányú javítgatását, amit Mohamed folytatott, majd a még mindég rossz állapotban levő fürdőt Szokoli Musztafa csodálatos, orientálási ízlésvilággal újjá varázsolta. A fürdő első pontosabb leírását a bécsi levéltárban levő, 1597-ből származó, kéziratban találhatjuk, amelyben szerepel, hogy "a fürdő sok gonosz betegség ellen volt sikerrel alkalmazható". A vetkezés egy kupolás helyiségben történt, ott őrizték a ruhákat, s ugyancsak kupolás helyiségben volt a nagy medence, körülötte hat cella csapokkal, melyekből ömlött a víz. Istvánffy Miklós leírásában (1598) szerepel, hogy az akkor Musztafa-fürdőnek nevezett fürdő kupolája ólommal fedett, rajta üveg ablakok. A fürdőhöz tartozó kisebb forrás (a mai Hungária forrás) mellett derviskolostor állott. Evlia Cselebi török utazó 1660-64 között járt Budán. A fürdő neve akkor "Zöld oszlopos fürdő" (Jesil direkli illidzse) volt, mert a nagy medence fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld volt. A nyolc boltív alatt ugyanannyi rituális fürdő (hanefi) volt elhelyezve. A fürdő nevének eredete máig tisztázatlan, bizonyos vélemények szerint a vendégeket Pestről átszállító komp rúdjára utal, más kutatók - például dr. Johanovics Pál a 351
Budai notesz c. munkájában - délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezést, ami megfelel a Mineralbad német megnevezésnek. A ruda szó e feltételezés szerint később kapta meg a magyar „-as” képzőt. Brown, angol utazó 1660-1664 között többször tartózkodott Budán. Leírásaiban érdekesen érzékelteti az itteni fürdőéletet. "A fürdőben szedik le a törökök testükről valami étetőszerrel a szőrt, még a fejük tetejéről is leszedik a hajat, csak a szakállat, és a fiatalok a bajuszt hagyják meg. Fürdés közben a fürdőszolgákkal a testüket végigdörzsöltetik, mégpedig kefével, sőt vannak olyanok, akiket a fürdős hideg vízzel ösztönöz végig. Délelőtt férfiak, délután nők fürdenek." A török uralom alatt alakult ki tehát a mai Rudas-fürdő központja, a török fürdő nyolc oszloptól tartott kupolája alatt nyolcszögletes medencével. Az 1686-os felszabadító ostromot a Rudas fürdő viszonylag épségben vészelte át. I. Lipót a töröktől visszafoglalt területeket, így a budai fürdőt is kincstári tulajdonnak tekintette, de 1703-ban Buda városának adta, mely a mai napig a főváros kezelésében van. 1711-ben épült fel a mai Erzsébet híd táján a repülőhíd, melyről a fürdő a "Bruckbad" nevet kapta. 1715-1831 között számos fejlesztő, bővítő átépítés történt, ezek nem érintették a fürdő török kori magját. Kisebb-nagyobb fogadók is létesültek körülötte, a terület 19. század elején már a főváros előkelő közönségének találkozó helyévé lett. A fürdő és Pest között rendszeres hajóáratok és társaskocsi bonyolította a forgalmat. A fürdőépület megújítása egyre sürgetőbbé vált. Az építkezés 1880-tól indult meg, a gőzfürdő még ebben az évben megnyílt, de a végleges átalakítás csak 1883-ban fejeződött be. Ekkor csatolták a törökfürdő sarokmedencéit a gőzfürdőhöz, s ekkor bontották le a fürdőt övező kőfalakat. 1896-ban nyílt meg az uszoda, melynek látogatottsága igen alacsony volt, mivel azt a férfiak és nők csak külön-külön vehették igénybe. (Csak 1930-ban vezették be az együttes igénybevétel lehetőségét.) Az uszoda felett a tetőteraszon 1931-ben napozókat alakítottak ki, melyről gyönyörű kilátás nyílt a Dunára és a Gellért-hegy szikláira. Ez idő tájra esett, hogy a fürdőt hivatalosan gyógyfürdővé minősítették, a fürdő e jellegének kidomborítása céljából is orvosi kezelő helyiségeket, állandó orvosi felügyeletet kapott. Bevezették a diatermia, histamin, galván, farád, négyrekeszes villany-fürdő, sollux és kvarcfény kezeléseket, s a létesítmény 21 kádfürdővel, 23 szobás szállodai résszel bővült 1937-re. A Rudas-fürdő forrásai és kútjai vizüket közvetlenül a dolomitrétegből nyerik. A források vizének hőmérséklete 35-42°C. A fürdő vízellátásának alapját a század első harmadáig a természetes források jelentették. Az 1930-as években tértek át a fúrt kutakból történő víznyerésre. A Rudas Gyógyfürdő hévizcsoportja a közepesen rádioaktív, nátriumot és kalciumot tartalmazó, kalcium-, magnézium- hidrokarbonátos, szulfátos és kloridos ásványvizek közé sorolható, fluorid tartama is jelentős. A gyógyvíz kiválóan alkalmas az izületek degeneratív betegségeinek, idült- és félheveny izületi gyulladások, porckorongsérv, idegzsábák, csontrendszer mészhiányos állapotának gyógyítására. Ivókúra formájában bélrendszer, epeutak, légzőszervek idült, hurutos betegségeinél vált be e gyógyvíz, de idegnyugtató és vérképzés serkentő hatása is elismert. 1924 óta építették ki a Hungária-forrást, majd 1932-től az Attila és Juventus források vizét is alkalmazták ivókúrára. A második világháború sok kárt okozott a fürdőben, de lényegében historikus értékes magja megkímélt maradt. A második világháború után 1946-ban nyílt újra lehetőség az ivókúrázásra, az Attila és Juventus forrásoknál - a Hungária forrás vize csak később volt iható. A jelenlegi ivócsarnok 1965 júniusában fogadta az első látogatókat. Az 1950-es évektől napjainkig számos modernizálásra, bővítésre, korszerűsítésre került sor, mely munkákat a Műemlék Felügyelőséggel egyeztetve végezték. A közeli Rác fürdő is a törökök által kedvelt, kiépített fürdők közé tartozik, amely a Gellérthegy oldalában fakadó hőforrásokra épült. A budai fürdőkről Zsigmond király idejéből 352
maradt fent az első bővebb tudósítás. Ezekben szerepelnek először azok a fürdők, amelyek a mai Rudas fürdő és Rác fürdő helyén lehettek. Jó Fülöp burgundiai herceg itt járt emberének tudósításából ismerjük meg azt a fürdőt, melyet a korbéli levél "szépnek" nevezett s méltónak Zsigmond budai építkezéséhez. 1536-ban Oláh Miklós esztergomi érsek latinul írt leírásában is érinti e fürdőt s mellette azt a hegyfokot, amelyet szent Gellértről neveztek el azért, mert kétfogatú kocsihoz kötve "bizonyos magyarok" innen hajították le a mélységbe. "Ennek alján a Duna partjától, mintegy 20 lépésnyire melegforrások fakadnak, melyek különösen dagadtságban és évettségben szenvedő emberi testnek gyógyítására kiválóan alkalmasak. E hőforrások közül egyeseket királyforrásoknak neveztek a közel volt királyi fürdő miatt s ezekben úszni is lehet. Nyugat felé, a várfalak alatt királyi és más díszkertek látszottak, feljebb a fürdő mögött a hegyi szőlők terjedtek kellemes látványul." A korbéli leírásokból kitűnik, hogy a Rác fürdő legalábbis egyes részeit Mátyás király építette ki olyan királyi pompával, hogy sokáig ezt a fürdőt nevezték királyi fürdőnek. 1737-ben Bél Mátyás "Notitia Hungariae novae historico-geographica" című munkája elég részletesen foglalkozik a budai fürdőkkel, amelyeket négy csoportba oszt: polgári fürdők, a rácok fürdője, a kórházi fürdők és a császári hévforrások. 1741-ben jelentette meg Kayssler János György Németországban, Csehországban és Magyarországon tett utazásainak leírását. Ő is említette a Rácfürdőt a Rudas fürdőt (Brückenbad és nem Bruckbad!) a Sáros fürdőt (Blocksbad) és a Császárfürdőt, mint általános népfürdőt. Megírja, hogy a Rácfürdőben együtt fürödnek a nagymedencében a férfiak és a nők. A férfiak csak egy kis előkötényt, az asszonyok egy kis előinget viselnek, "De sokan vannak a Rácfürdőben olyanok is, akik még ezt a "ceremóniát" is feleslegesnek tartják". 1863-ban Molnár János "Monografische Skizze über das Ofner Raitzenbad" címen megjelent munkájában arra a tényre hivatkozik, hogy a Rác fürdő épületében Korvin Mátyás király címerét lehet látni egy nagy márványlapon és ebből következteti, hogy a fürdő Mátyás király budai fürdőépítkezésének maradványa. Továbbá azt írja, hogy a minden tekintetben megerősített királyi várhoz a délnyugati oldalon egy boltíves folyosó csatlakozott, amely a királyi kertbe és onnan e királyi fürdőbe, a jelenlegi Rác fürdőbe vezetett. Először Evlia Cselebi foglalkozott az említett kútfők közül azzal, hogy maga a fürdőépület milyen volt és hogyan folytak az ottani szolgáltatások. Ő Debbag-Cháne fürdőjeként említi, mely név az ottani tímárműhelyektől származik. Leírása szerint a fürdő teteje ólomborítású volt, nyolc medencéjében a kevésbé tehetős városi lakosság fürdött, saját kötényével és törülközőjével. Janovits Pál Budai Noteszében foglalkozik a fürdőt körülvevő Tabán elnevezésével is. Leírásában a Rácvárost kétféleképen hívták: Tabánnak amikor az "alsó" várost akarták mondani és "Debbag-Chane" ("Tabakhane")-nak, amikor a "tímárnegyed" megjelölést akarták használni. Ő levezetését az illír nyelvből vette és vonta le következtetéseit. A 19. század közepén, mikor dr. Wachtel Dávid orvos a Bach kormány rendeletéből az összes ásványvizeket és hévforrásokat vizsgálta meglehetősen elhanyagolt állapotban találta ezt a fürdőt. Meg is jegyezte: "Az egykori fényes pompának ma már csak nagyon kevés nyomát lehet megtalálni". Az újabb fellendülés időszaka akkor kezdődött, amikor a fürdő gazdát cserélt, 1860-ban, az akkori tulajdonos Heinrich János orvostudor megvásárolta és Ybl Miklós tervei szerint tetemes költséggel olyan fürdőintézetté alakította át, amely - az egykori leírás dicsérő szavai szerint - "dísz, csín, kényelem és célszerűség tekintetében mintának vehető s amilyennel a főváros egyetlen hasonló intézete sem mérkőzhetik". Egy bécsi újság a pompás és csinos intézet ismertetését tartotta legjobb szolgálatának. "A már régebben is fennálló nagy és kis gyógyudvar épületei mellé, melyek megfelelőleg átidomíttattak, Heinrich doktor még két nagy csarnokot építtetett, amelyek mind építészeti csín, mind belső szerkezetre nézve meglepően kitűnőek. A kisebb, az előtt nyílt gyógyudvar 353
üvegtető alá került s egy kőfürdővel szaporíttatott úgy, hogy most abban hat kőfürdő van, amelyek mind újra kiigazíttatva, elegendő világossággal láttattak el. A közös fürdő fenn üveges nyílást nyert, hogy világosság és levegője legyen. Idegen vendégek számára is gondoskodott a szükséges lakószobákról, s az új homloképület első emeletén 24 kényelmesen bútorozott szoba van e célra rendezve. A második emeleten tágas tánc- és társalgóterem van. A régi épület nyugati részén van a bejárat az újabba,- a platánokkal árnyazott nagy udvarra szép szökőkút állíttatott." A korok és az építészet változó világa mellett szót kell említeni arról is, hogy e fürdőt 1929ben nyilvánították gyógyfürdővé, a hivatalos nemzetközi paraméterek szerint. A Rác fürdő gyógyvize nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos gyógyvíz, amelynek fluorid tartalma is jelentékeny. Igen alkalmas ízületi gyulladás és köszvény félheveny és idült állapotainál, Bechterew-kór, idült derékfájás izomreuma, idegfájdalmak, isiász és más ideggyulladások gyógyítására, az orthopedia körébe tartozó megbetegedések: gerincferdülések, lúdtalpból származó fájdalmak, valamint baleset utáni állapot feljavítására. A fürdőt 1931-ben, Árpád-házi Szent Imre halálának 900 éves évfordulóján a hercegről nevezték el, 1934-ben nyilvánították gyógyfürdővé. Az épület a háború alatt súlyosan megrongálódott csak 1965-ben nyitották meg, azóta ismét a Rác nevet viseli. Egyes osztályok megnyitására máig nem került sor. A megmaradt Gőzosztály váltott napokon fogad férfi, illetve hölgyvendégeket. A hajdani férfi gőzosztály felett levő Ybl kupola belső tatarozására 1980-ban került sor, az alatta kialakított kondicionáló terem, főként a hölgyek körében népszerű. A széleskörű szolgáltatások közül kiemelhető a frissítő masszázs, a gyógy masszázs, a víz alatti vízsugárkezelés, lábápolás és a gyógymedencék mellett a szárazlég- és nedves-gőz-kamra igénybevétele. A budai törökfürdők önálló alkotások, építészeti előzmények ott sem befolyásolták őket, ahol a keresztény középkori fürdőépületek megelőző fennállása oklevelekben vagy történelmi leírásokban igazolhatóak (Rác fürdő, Császár fürdő). A ma is üzemelő négy budai törökfürdő nagyjából egy időből, a hódoltság elejéről való. A törökök két fürdőtípust ismertek: a természetes hőforrás vizét felhasználó kaplidzsát vagy illidzsát, és a gőzfürdőt, vagy hamamot. Az elsőnél a centrális kialakítású terem közepén lévő medencében fürödtek, az utóbbi csak gőzkamrákat, szőrtelenítő és pihenő helyiségeket tartalmazott. Ez utóbbiaknál a medence teljesen hiányzott, a fürdőzőket vödrökből öntötték le melegvízzel. A jelentősebb típus, melyhez a budai fürdők is tartoznak, az illidzsa, melynél a nyolcszögű fürdőmedencéje fölött ívelő gömbkupolát nyolc zömök oszlop hordozza, hatalmas csúcsíves hevederek közvetítésével. Az oszlopok körül laposívű dongával fedett folyosó fut. E komplikált tértípus mellett találunk egyszerűbbet is, melynél a gömbkupola közvetlenül a fürdőcsarnok határfalain, illetve zömök pilléreken nyugszik. E típus legszebb képviselője a Király fürdő centrális tere. A tizennegyedik budai basa, Szokoli Musztafa közvetlen elődje az "Oroszlán" melléknéven ismert Araszlán kezdte meg a Király-fürdő építését, hivatalba lépése, vagyis 1565 májusa és a Szultán parancsára 1566 augusztusában történt megfojtatása közötti időben. A félbemaradt munkát utóda, a nagy építkezéseiről híres Szokoli Musztafa pasa fejezte be a kupola átboltozásával, a fürdő teljes kiépítésével és felszerelésével. A központi fürdőcsarnok nyolcszög alapú medencéjébe négy lépcsőfok vezet le. A nyolcszög minden oldalába mély fülkék vágnak be, melyeket hatalmas, enyhén csúcsíves hevederek boltoznak át, a fülkék között alacsony, zömök pillérekkel. A csúcsíves hevederek fölé gömbkupola borul. A nagycsarnok északi oldalához csatlakozó három kisebb tér alárendelt jelentőségű és csak a középső csatlakozik a középtérhez. Ezek a benyílások feltehetően előkelő személyek magánfürdőiként szolgáltak. A középső helyiség tükörboltozattal, a két szélső gömbkupolákkal fedett. 354
A központi medencecsarnokhoz délről csatlakozó helyiségek egy része szintén fennmaradt napjainkra. Rendeltetésük eredetileg várakozó, pihenő, s a török illidzsák elengedhetetlen tartozékát képező szőrtelenítő lehetett. Ezek tulajdonképpen egy hosszú, keskeny keletnyugati irányú csarnokban kapcsolódnak egymáshoz. A Király fürdő máig vitatott rejtélye, hogy a budai fürdők közül egyedül miért építették távol a forrásoktól, s miért vezették hozzá föld alatt a termálvizet. Lehetséges megfejtés, hogy a törökök egy esetleges ostrom vagy hosszabb körülzárás esetén is biztosítani akarták maguknak a termálvizek használatát. Ezért vezették a Császár fürdő tájékáról a vizet az alsóvárost körülzáró falgyűrűn át, az erődök által biztosított területre. Az ostrom alatt a fürdő elkerülte a végleges pusztulást, 1686 után Lipót császár az udvari orvosának adományozta. A nyolc kőfürdővel, török medencével és két mellékmedencével rendelkező épület 1721-ben még földszintes volt. Bérlők és tulajdonosok váltották egymást, míg 1796-ban Kőnig Ferenc tulajdonába került. Az új tulajdonos neve - hazai környezetben - a fürdő nevét is Király-ra módosította. Ő végeztetett 1826-ban nagyarányú klasszicista átalakításokat Matthias Schmidt építésszel, átformálva a fürdő külső képét. Gerlóczy 1879-ben írt monográfiájában a Királyfürdőről ekként olvashatunk: "A Király-fürdő a vízivárosi felső Fő-utca 243. száma alatt fekszik, nem annyira gyógyfürdőként, mint inkább tisztasági fürdőként használtatik. Vizét föld alatti vezetéken a 664 m távolban levő Lukács-fürdő udvarából kapja. A víznek hőmérséklete 43-75 °C. A Király-fürdőben van egy közös népfürdő, 19 kőfürdő és 13 kádfürdő. A fürdővendégek számra kilenc szoba áll rendelkezésre." Rontotta a fürdő külső megjelenését a Fő-utcának a 19. század második felében a Duna partok szabályozásához kapcsolódó feltöltése. A homlokzat az utca szintjéhez, mintegy másfél méterrel alacsonyabban helyezkedett el és zavaró arányok keletkeztek. 1891-ben 1904-ben és 1906-ban jelentős átalakítások voltak, melyek azonban a törökfürdő részeket megkímélték. Ilyen állapotban érte a fürdőt az 1944. év és az ostrom, mely az igazán jelentős műemléki értékeket - szinte csodálatosnak mondható - megkímélte. Az egyetlen komolyabb károsodást a nagy török fürdőcsarnok gömbkupoláját ért ágyúlövedéktől származott, mely átszakította a fedelet, de a szerkezeti részeken komolyabb károsodást nem okozott. A klasszicista szárny a repülőbombák által igen súlyos sérüléseket szenvedett s a fürdőt néhány évi működés után be kellett zárni. 1951-ben a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalat vette át a fürdőt és több lépcsőben, a műemléki feltételek becsben tartásával újjáépítette, Pfanll Egon tervei alapján. A termál gőzosztály jelenleg kedd-csütörtök-szombaton, hölgyek, hétfő-szerda-pénteken férfiak részére tart nyitva. A török fürdőkben négy különböző hőmérsékletű gyógymedence van. A vendégek száraz-lég és nedvesgőz-kamrát és a kád- és gyógyfürdők mellett víz alatti vízsugár-masszázst, frissítő masszázst, valamint orvosi gyógymasszázst is igénybe lehet venni. A fürdőben lábápoló szalon is működik. Az itteni víz jellemzői - mivel ma is a Lukácsfürdőből vezetik vizét - a következők: a nátriumot is tartalmazó kalcium- és magnéziumhidrogén, karbonátos gyógyvíz, jelentős fluorid-ion tartalommal. Alkalmas izületek degeneratív betegségei, idült és félheveny izületi gyulladások, gerincdeformáció, porckorong-sérv, idegzsábák, a csontrendszer mészhiányos állapotai, sérülés utáni állapotok kezelésére. Ivókúra formájában a gyomor- és bélrendszer, valamint az epeutak és légzőszervek idült, hurutos betegségei esetén javasolt. És ha valaki a Király-fürdőben jár, annak házi múzeumát is érdemes megtekintenie. A Margitszigettel szemben fekvő budai oldalon egy keskeny területsáv a domb és a Duna között igen gazdag melegvizű forrásokban. Már az ősi kelta törzsek, majd később a rómaiak fürdőket építettek e területen. A Császár-fürdő Budapest legősibb fürdőinek egyike. Írott története a rómaiak Aquincumi időszakába nyúlik vissza. Egy Claudius császár idejéből származó felirat tanúsítja az itteni vizek "aquae calidae superiores et inferiores" létét. Anonymus megemlékezése szerint "Árpád-fejedelem a Dunán átkelvén ezeknél a 355
Felhévízeknél pihent harcai során". 1148-ban kelt oklevél tanúsága szerint ezen a helyen volt "Forum Geyzae", vagyis Geyza- Vásárhely, mely II. Géza királyunkról kapta a nevét. A török hódoltság idején érték fénykorukat az itteni fürdők. Mohamed pasa a fürdők melletti dombon (a mai Rózsadombon) a szentéletű Gül-Baba tiszteletére türbét emeltetett és a fürdőket derviszárdákkal kapcsolta össze. Oláh Miklós esztergomi érsek szerint e terület híres volt templomáról, valamint pompás fürdőházáról. Megírta, hogy "32 fedetlen, csodáshatású, pompás fürdője van, melyek közül némelyik a Duna-parttól alig 10 lépésnyire található és a parasztok, szőlőművelők fejig belemerülve fürödnek benne". E fürdő közelében egy hideg forrás is fakad, mégpedig oly bőséggel, hogy a vize két malmot is hajt. (A mai Török-forrás.) Aasik Mohamed ben Omár ben Bajazit szerint Buda város végén van a Veli bég fürdő (a mai Császár-fürdő gőzfürdője). Vize középmelegségű s a forrás öt malmot is hajt. (A mai Malomtó és a Nádor-forrás.) Brown Eduard angol orvos 1697-ben megjelent munkájában megemlékezik Vel bég díszes fürdőjéről, azután a Barut degirmene, vagyis lőpormalom melletti fürdőről, amely a mai Lukács-fürdő. Harmadik fürdőnek nevezi a Kaplia nevű fürdőt, melyről megírja, hogy 1669-ben a nagy budai tűzvész idején elpusztult és ez felel meg a Császárfürdő átalakított mai népfürdőjének. Buda vár visszafoglalása után gróf Marsigli pontos leírásokat és rajzokat készített a törökök idejéből megmaradt épületekről. A Császár-fürdő a kincstár birtokába jutott és I. Lipót idejében "Thermae Regiae Majoros" néven ismerték. 1804-ben a Helytartótanács felszólítására orvosokból álló bizottság vizsgálta meg a Császár-fürdő gyógyforrását. Az orvosi jelentés után 1806-ban Marczibányi István királyi tanácsos vásárolta meg a Császárfürdőt és jótékony adományként a budai Irgalmasrendnek adta azzal a kikötéssel, hogy "a fürdő jövedelméből olyszámú beteg és szerzetes tartassék el, amennyit el lehet tartani". Ebben az időben a Császár-fürdő szerény kis fürdő volt. 1842-ben építették a nagy gyógyudvart, két melléképülettel, 100 lakó- és 85 fürdőszobával, 340 ezer forint költséggel. Az egykori "Kapli" (zárt) fürdő felhasználása és átalakítása gőzfürdővé az 1860-as évekre vezethető vissza. Ez időben készültek a márványfürdők, valamint a női és férfi uszoda is. Mindezek az újítások a bérbevevő Berger testvérek vállalkozásának köszönhető. A Császárfürdő gőzfürdője egyike volt az első budapesti gőzfürdőknek. Mint történelmi érdekességet érdemes felemlíteni azt a képet, amelyet Edvi Illés, mintegy 150 esztendővel ezelőtt megrajzolt Budapest fürdőváros erényeiről, különösen a Császár-fürdővel kapcsolatban. Ez azért fontos, mert a modern balneológusokkal egyetértően már ő is rámutatott arra, hogy Budapest fürdőváros különleges értékét éppen az a körülmény adja, hogy a betegek egy olyan modern városban részesülhetnek kapcsolatban a gyógytényezőkkel, amely nem elhagyott hely, hanem a legkülönbözőbb szórakozásokra is alkalmat nyújt. Az Országos Balneológiai Egyesület 1933. évi ismertető füzetében megállapította, hogy a Császár fürdő tökéletesen pótolja Pöstényt, Bádent, Baden-Badent, Wiesbadent, Aachent és Trencsénteplicet. Az Irgalmasrend által házilag kezelt Császár-fürdő igazgatósága 1935. április 18-án mutatta be a budapesti gyógyintézmények és a sajtó képviselőinek a Császár-fürdő különböző fürdőlehetősége és gyógyítást nyújtó intézményei mellett legújabb és Európa-szerte ritkaság számba menő létesítményét: az új iszapfürdőt. 1926-ban versenyuszodát építettek a fürdőhöz. 1965-ben került a Császár-fürdő az ORFI tulajdonába, (Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet, vagyis az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe). 2000-ben az intézmény már ismét az Irgalmasrend kebelében működik. 1981 első felében elkészült az eredeti formájában restaurált török-fürdő és a hozzá kapcsolódó 300 ágyas új szanatóriumi épület. A gyógyításhoz és a kezelésekhez a gyógyvíz és a minősített ásványvíz a Budapest Gyógyfürdői és Hévize Rt. Lukács-fürdőjének és a Margitsziget nagyhírű Magda-forrásának mélyfúrású kútjaiból érkezik. Forrás: http://epiteszforum.hu/node/284, letöltés ideje. 2009. 07. 28. 356
5. számú melléklet: Házirend - Miskolc-tapolcai Barlangfürdő**** I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A HÁZIREND a Miskolc-tapolcai Barlangfürdő**** egész területére vonatkozik. 2. A fürdő és szauna-park igénybevétele csak e jelen házirend szabályainak betartásával történhet, annak megsértőitől a fürdő vezetői és dolgozói a szolgáltatást megtagadhatják. 3. A fürdő üzemvezetőjének és a fürdő dolgozóinak alapvető kötelessége, hogy biztosítsák a vendégek kulturált és szakszerű kiszolgálást, pihenését. Gondoskodjanak az egészségügyi, balesetvédelmi, a személy- és tulajdonvédelmi, a hatósági és egyéb rendelkezések, előírások érvényesítéséről. Fontos feladatuk, hogy a biztonságos üzemeltetés tárgyi és személyi feltételei, egészség-, munka- és tűzvédelmi szempontból is folyamatosan biztosítottak legyenek. Ennek érdekében az esetleges előálló veszélyforrásokat az üzem dolgozóinak soron kívül meg kell szűntetni, vagy azok helyszínét a vendégek elől le kell zárni. A veszélyhelyzetek elkerülésére vonatkozó előírásokat, utasításokat a vendégek és az üzem dolgozói is kötelesek betartani. 4. Társaságunk a fürdő üzemeltetése során köteles betartani a fürdő üzemeltetés, és a gyógyfürdő szolgáltatás előírásait, így tevékenységét "A közfürdők létesítéséről és működéséről" szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet, és "A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről" szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján köteles ellátni. 5. A fürdőüzem köteles biztosítani: a medencék vizének hatóságilag előírt minőségét, a medencék, öltözők és egyéb a fürdőhöz tartozó területek takarítását, tisztántartását, a töltő-ürítő rendszerrel üzemelő medence kétnaponkénti ürítését, teljes vízcseréjét a szűrő forgatóval üzemelő medencéknél, azt, hogy a szűrés után a medencékbe visszatérő víz átlátszóság és csíramentesség szempontjából az ivóvízre megállapított minőség követelményeinek megfeleljen, a medencék napi ürítését követően azoknak, illetve az üzemzárást követően a fürdési célokat szolgáló helyiségek előírt takarítását, és fertőtlenítését, az egyes medencékben az előírt vízhőmérsékleteket. 6. A szolgáltatás ára a kiszolgálás díját is magában foglalja, ezért a fürdő dolgozója a vendégtől semmiféle más juttatásra nem tarthat igényt, vagy nem követelhet. 7. A szolgáltatások a vendégek számára érkezésük sorrendjében áll rendelkezésükre. 8. A szolgáltatások igénybevétele csak érvényes jegy vagy bérlet ellenében történhet. 9. A szolgáltatásokat mindenki csak saját felelősségére veheti igénybe. 10. A fürdőt lázas, fertőző, vagy bőrbetegségben szenvedők nem látogathatják. Sebezett testtel a fürdőmedencét használni tilos! A kijelölt közös 357
fürdőkabinokat (gőzfürdő, szaunák) - fürdőruhában - férfi és női vendég egy időben veheti igénybe. 11. Ittas, kábító, vagy tudatmódosító szer hatása alatt álló személy a fürdő területére nem léphet be, illetve nem tartózkodhat bent, tőle a szolgáltatást a fürdő dolgozója köteles megtagadni, és őt a biztonsági szolgálat munkatársával kivezettetni. 12. Kutyát vagy más állatot a fürdő területén tartani, oda bevinni, beengedni szigorúan tilos! 13. A fürdő területén 10 éven aluli gyermek csak felnőtt kísérővel tartózkodhat. 14. 10 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 14 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett veheti igénybe a fürdőmedencéket. 15. A fürdőmedencék csak fürdőruhában vehetők igénybe. Fürdőruha nélkül még gyermek sem tartózkodhat a fürdő területén. 3 éves kor alatt fürdőruha vagy úszópelenka használata kötelező. 16. A tisztaságra mindenki a legnagyobb gonddal tartozik ügyelni. Hulladékot, papírdarabokat, cigarettavéget a fürdő területén szétdobálni, a fürdővizet szennyezni, szennyező anyagokat a vízbe beengedni szigorúan tilos! A WC-k rendeltetésszerű használata és annak tisztántartása – tisztaságának megóvása – mindenkire kötelező. 17. Kérjük, legyenek különös tekintettel arra, hogy a medencék környékén a kövezet nedves lehet, így nagyobb az elcsúszás veszélye. Kérjük, fokozottan figyeljenek a csúszásveszély miatt! 18. A szauna-park külön jegy ellenében vehető igénybe érvényes fürdőbelépő birtokában. 19. Aki a fürdő berendezési, felszerelési tárgyaiban, a park növényzetében szándékosan vagy gondatlan magatartásával kárt okoz, attól a fürdőt üzemeltető Miskolci Turisztikai Kft. a kár megtérítését követelheti. 20. A fürdő területén dohányozni csak a kijelölt, táblával jelzett helyen szabad. 21. Étkezni kizárólag csak az előcsarnokban, vagy a szabadtéren szabad. 22. Az egészségügyi és hatósági rendelkezések betartása kötelező, ezért a fürdővendégek zavartalan pihenése érdekében NEM SZABAD: a fürdőmedencéket tisztasági zuhany használata nélkül igénybe venni, a fürdőt fürdőruha nélkül igénybe venni, olajos, homok-szemcsés, vagy egyéb módon szennyezett testtel a medencéket használni, a medencékben, a barlangi járatokban étkezni, tisztálkodó szert használni, dohányozni, mások nyugalmát zavarni, a medencékbe, medenceelőterekbe törékeny tárgyat (üveget, poharat, stb.) bevinni, a beltéri és barlangi medencékbe labdát, gumimatracot, búvárfelszerelést, vagy bármilyen baleset, sérülés előidézésére alkalmas tárgyat bevinni, úszni nem tudóknak a mélyvizet használni, a vízbe ugrani, a fürdőzők nyugalmát zavarni, vagy testi épségét veszélyeztetni, a medencék lépcsőlejáratait elfoglalni, a víz alatti fúvókákat teljes testtel, testrésszel, vagy bármilyen más tárggyal eldugaszolni, a fedett medenceterekben utcai cipőben közlekedni, a fürdő területén szemetelni, 358
a fürdő területére bármilyen állatot bevinni, a fürdő területére gépjárművet, kerékpárt bevinni, üzemidő alatt azzal közlekedni (kivéve a szolgálati járműveket), tüzet rakni, sátrat építeni, rádiót, magnót, CD-t, hangszert úgy hallgatni illetve használni, hogy az másokat zavarjon, közrendet, vagy szemérmet sértő módon viselkedni. 23. A tűzesetek megelőzése érdekében TILOS: öltözőkben, kabinokban, közlekedő folyosókon, mellékhelyiségekben dohányozni, égő cigarettát műanyag szeméttárolóba, éghető hulladék közé dobni, bármilyen tüzet okozó tevékenységet folytatni. 24. A figyelmeztető táblákon feltüntetett utasítások betartása minden vendégre nézve kötelező. II. ÜZEMIDŐ, JEGYKIADÁS 1. Pénztárnyitás a fürdő nyitásával egy időben 9.00 órakor, a pénztárzárás a zárórát megelőzően 60 perccel előbb történik. 2. A Barlangfürdő**** nyitva tartását a fürdő vezetősége indokolt esetben megváltoztathatja (műszaki hiba, vízhiány, vízszennyezés, rendkívüli időjárás, stb.), melyről a pénztárak előtt kifüggesztett hirdetmény formájában azonnal közölni kell. 3. A belépőjegy a szezonalitás szerinti alapidőben érvényes, a belépéstől a távozásig. szezon: június 01. – augusztus 31.-ig, alapidő 4 óra szezonon kívül: január 01. – május 31.-ig és szeptember 01. – december 31.-ig, időkorlát nélkül 4. A megvásárolt jegy csak a váltás napján, a szezonalitásnak megfelelő alapidőben, napi egyszeri belépésre, és csak arra a szolgáltatásra érvényes, amelyre kiadták. 5. A fürdő területérő történő belépéskor, a vendégnek aktiváltan átadott chip, a fürdő területén eltöltött időt, és a plusz szolgáltatások igénybevételét rögzíti, melynek elvesztése esetén a vendég köteles a kárt az érvényes árszabályzatban meghatározott forint értékében megtéríteni. 6. A vendégekről a saját jogaik védelme érdekében belépéskor egy fotó készül, melyet a rendszer a kilépésig, illetve legkésőbb záróráig tárol, utána automatikusan törlődnek. 7. 10 éven aluli gyermek csak szülő vagy megbízott felnőtt felügyelete mellett, gyermek-csoport pedig csak felnőtt kísérővel léphet a fürdő területére. 8. Kedvezményes belépőjegy igénybevételére jogosult vendégek: 4 év alatt ingyenes 4-18 év között, valamint a nappali tagozatos tanulók diákigazolvány felmutatásával nyugdíjas igazolvány felmutatásával csoport: 15 fő felett család: minimum 3 fő esetén írásos megállapodás alapján kiadott kuponok (pl. HungaryCard, stb.) 9. A miskolci lakosoknak szóló kedvezmény igénybevétele csak érvényes, az erre a célra rendszeresített Miskolc Kártya igénybevételével lehetséges. Családi
359
10. 11. 12.
13. 14. 15. 16. 17.
belépő vásárlása esetén a kedvezményhez minden tagnak rendelkeznie kell Miskolc Kártyával. Az öltözők használata kötelező, az erre a célra kialakított szekrényekben, kabinokban, vagy vállfás megőrzőkben. A vendégek csak az öltözőben elhelyezett beépített hajszárítókat használhatják. Saját készülék használata TILOS! A fürdő területén őrizetlenül hagyott tárgyak eltűnéséből származó károkért a Barlangfürdő****-t üzemeltető Miskolci Turisztikai Kft. nem vállal felelősséget. A szekrénykulcs elvesztése esetén a vendég köteles a kárt megtéríteni, az érvényes árszabályzatban meghatározott forint értékében. A fürdő területén fokozott a csúszásveszély, fürdőpapucs használata javasolt. A szabadtéri medencék szezonon kívüli időszakban történő üzemelése az időjárás függvénye. Felnőttek a gyermekmedencéket nem használhatják. A gyermekmedencékben lábat áztatni tilos.
III. A VENDÉGEK ÉSZREVÉTELEI, PANASZKÖNYV 1. A Vásárlók Könyve a pénztárakban, és a főépület előcsarnokában, a diszpécser-értékmegőrzőnél áll a vendégek rendelkezésére. 2. A vendég jogosult a szolgáltatás módjára, annak minőségére, vagy a szolgáltatást végző dolgozó magatartására vonatkozó észrevételeit szóban a fürdő főépületének előcsarnokában, a diszpécserértékmegőrzőnél, vagy írásban a pénztáraknál és a diszpécsernél elhelyezett Vásárlók Könyvében teheti meg. A bejegyzést a fürdő üzemvezetője érdemben köteles vizsgálni, és annak eredményéről a vendéget a bejegyzést követő 30 napon belül írásban tájékoztatni. A vendég panaszával közvetlenül fordulhat a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat jegyzőjéhez (3530 Miskolc, Városház tér 8.), illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-magyarországi Regionális Felügyelőség miskolci Kirendeltségéhez (3530 Miskolc, Városház tér 1.). IV. TALÁLT TÁRGY, ÉRTÉKŐRZÉS, KÖLCSÖNZÉS 1. A fürdő területén őrizetlenül hagyott tárgyak eltűnéséből származó károkért a Barlangfürdő****-t üzemeltető Miskolci Turisztikai Kft. nem vállal felelősséget. 2. A vendégek csomagjaikat plusz díj megfizetése mellett a főépület előcsarnokában, a pénzérmés csomagmegőrzőben helyezhetik el, melyért az üzemeltető társaság a vendég távozásáig felelősséget vállal. 3. A fürdő területén megtalált tárgyakat a főépület előcsarnokában, a diszpécsernél, a ”Talált tárgyak naplója”-ba történő bejegyzés mellett adhatják le a vendégek. 4. A talált tárgyat a diszpécser, a ”Talált tárgyak naplója”-ba történő bejegyzés mellett adhatják vissza igazolt tulajdonosának. 5. A talált tárgyakat 30 napig őrizzük.
360
6.
7.
A kölcsönzés (fürdőlepedő) plusz díj megfizetése mellett, a pénztárnál megváltott jeggyel, vagy az előcsarnokban, a diszpécsernél, készpénzzel történő fizetés mellett, nyugta ellenében történhet. A kölcsönzött tárgyért a vendégnek letétet kell adnia, melyet a tárgy visszaadásakor a diszpécsertől visszakap.
V. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 1. A fürdő területén előforduló rosszullétet, balesetet a fürdő legközelebbi alkalmazottjának azonnal jelezni kell. 2. A vendéget ért esetleges sérüléshez, rosszulléthez, elsősegélynyújtásra képzett dolgozó áll rendelkezésre. 3. A sérülésről a fürdő jegyzőkönyvet készít, melyet a "Baleseti Napló"-ba történő bejegyzést követően a sérültnek, vagy kísérőjének is alá kell írnia (egyetértés és ellenvélemény esetén is). 4. A Miskolc-tapolcai Barlangfürdő**** rendelkezik felelősségbiztosítással. VI. SZAUNA-PARK 1. A szauna-park elemeinek használata csak érvényes fürdőbelépő, vagy bérlet meglétével vehetők igénybe, plusz szolgáltatási díj megfizetésével. 2. A fürdővendég kiegyenlítheti a kiválasztott szolgáltatásárat a fürdőbelépő megvásárlásával egy időben, a pénztárban, a fürdő területének elhagyásakor utólag, a chip adattartalma alapján, a pénztárban, a fürdő előcsarnokában elhelyezett fizető automatánál, vagy bérlet megváltásával (érvényes fürdőbelépővel megléte mellett). 3. szauna-park eleminek üzembiztonságáról a kezelőszemélyzet gondoskodik. 4. A szauna-park elemeinek szabályos használatát a kezelőszemélyzet a vendég felkérésére köteles ismertetni. 5. A szauna-park elemeinek használati alapideje nem vonható össze a fürdőzésre megváltott alapidővel. 6. A park szabályait megsértő, vagy a mások nyugalmát megzavaró vendégek, a kezelőszemélyzet felszólítására, visszatérítési kötelezettség nélkül el kell, hogy hagyják a területet. 7. Saját illóolaját a vendég nem használhatja. 8. Fürdőruha nélkül nem vehető igénybe a szauna-szolgáltatás. 9. Az alapidő alatt többször is elhagyhatja a vendég a szauna-park területét, de a szolgáltatási idő maradványai másra át nem ruházhatók. A szaunapark alapideje nem vonható össze a fürdőbelépővel kifizetett alapidővel! 10. A szolgáltatásárak kihelyezése a fürdő főpénztárai előtt és a szauna-park területén kötelező. 11. A szauna-park szolgáltatásait mindenki csak a saját felelősségére és az ott kifüggesztett szauna-park házirend betartásával veheti igénybe! VII. HANGOSBEMONDÓ 1. A hangszórón a fürdő üzemeltetésével kapcsolatos tájékoztatást, közérdekű felhívást, fontos üzenetközvetítést, vagy a szerződött partnerek reklámanyagait szabad közölni. 2. A hangosbemondót csak olyan hangerővel szabad működtetni, hogy a vendégek nyugalmát, pihenését ne zavarja. 3. A kellemes, hangulatos zene szolgáltatása megengedett. 361
4.
Az üzemeltető – amennyiben a tevékenységi köre engedi- hangos reklám szolgáltatására is jogosult.
VIII. KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI TEVÉKENYSÉG 1. A fürdőben a kereskedelmi és vendéglátó ipari tevékenységet vállalkozók végzik. 2. A vállalkozókkal kötött szerződések tartalmazzák tevékenységükre vonatkozó szakmai, munka-és tűzvédelmi előírásokat. Kereskedelmi egység Ajándékbolt Vendéglátó ipari szolgáltatók: Vendéglátó neve: Barlangfürdő Strandbüfé Kft. Melegkonyha Büfé Kültéri söntés, gyros-os, fagylaltos IX. VEGYES RENDELKEZÉSEK 1. A házirendben foglalt előírásokat mindenki köteles betartani. Aki az abban foglaltakat megsérti, vagy figyelmeztetés ellenére sem tartja be, attól a szolgáltatás megtagadható. 2. Azt a személyt, aki a házirendet megsérti vagy a fürdő rendjét, a fürdővendégek nyugalmát zavarja, de magatartása nem minősül szabálysértésnek, a fürdőből el kell távolítani és a fürdőszolgáltatások további igénybevételéből ki kell zárni. Ehhez szükség esetén hatósági személy közreműködése is igénybe vehető. 3. A házirendet a fürdő jól látható helyén kell kifüggeszteni. 4. A Házirend szabályainak betartásáért, illetőleg betartatásáért a fürdő üzemvezetője a felelős. Miskolc, 2010. december 1. Czinkné Sztán Anikó Miskolci Turisztikai Kft. ügyvezető Forrás: http://www.barlangfurdo.hu/index.php?page_id=174, letöltés ideje: 2011. 08. 25.
362
Függelék
1. számú függelék - 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet Az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (3) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésének j) és n) pontjában, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdése g) pontja ga) alpontjában, továbbá a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a (2) bekezdésben meghatározott gyógyászati ellátásokra, b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatókra, c) egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási támogatással történő igénybevételére külön jogszabály szerinti jogosultakra, valamint d) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár központi szervére (a továbbiakban: OEP) és a regionális egészségbiztosítási pénztárakra (a továbbiakban: REP). (2) Orvosi rehabilitáció keretében társadalombiztosítási támogatással a következő gyógyászati ellátások vehetők igénybe: a) fürdőgyógyászati ellátások: aa) gyógyvizes gyógymedence (a továbbiakban ideértve a hévízi tófürdőt is), ab) gyógyvizes kádfürdő, ac) iszappakolás, ad) súlyfürdő, ae) szénsavas fürdő, af) orvosi gyógymasszázs, ag) víz alatti vízsugármasszázs, ah) víz alatti csoportos gyógytorna, ai) komplex fürdőgyógyászati ellátás; b) 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, mint egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátás. (3) A (2) bekezdésben szereplő gyógyászati ellátások kódszámait az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - társadalombiztosítási támogatással orvosi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, illetve külön jogszabály szerinti gyógyfürdőben (a továbbiakban együtt: gyógyfürdő), továbbá a külön jogszabály szerinti gyógyfürdőnek nem minősülő közfürdőben (a továbbiakban együtt: szolgáltató) nyújthatóak. (2) Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ai) alpontja szerinti gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással gyógyfürdőnek nem minősülő közfürdőben nem nyújtható. (3) Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa)-ab) alpontjaiban meghatározott ellátások gyógyvízben, az ad)-ae) és ag)-ah) alpontok szerinti ellátások gyógyvízben és
363
termálvízben, illetve melegített ivóvíz minőségű vízben, a b) pontja szerinti ellátás pedig melegített ivóvíz minőségű vízben végezhető. (4) Az egyes ellátások nyújtásának szakmai feltételeit a 2. számú melléklet, az egyes ellátások keretein belül igénybe vehető kezelések átlagos időtartamának meghatározását pedig a 3. számú melléklet tartalmazza. 3. § (1) Társadalombiztosítási támogatással gyógyászati ellátások a gyógyszerek rendelésére használatos, a társadalombiztosítás által rendszeresített orvosi rendelvénnyel (a továbbiakban: vény) és két példányban kitöltött kezelőlapon rendelhetők. A kezelőlap kiállítására - a 9. §-ban meghatározott kivétellel - a gyógyászati ellátást rendelő orvos jogosult. (2) A vényen fel kell tüntetni: a) a beteg nevét, lakcímét, születési dátumát (év/hónap/nap), társadalombiztosítási azonosító jelét, b) a rendelés időpontját, a társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a rendelt gyógyászati ellátás megnevezését, c) az egészségügyi szolgáltató - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által külön jogszabályban meghatározott - 9 jegyű szolgáltatói azonosítóját, d) a beteg kórisméjének BNO kódját, e) közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén a beteg közgyógyellátási igazolványának számát, és f) a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató megnevezését. (3) A kötelezően alkalmazandó közösségi szabály és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó betegek esetében a vényen az ország kódját, az ellátás alapjául szolgáló formanyomtatvány betű- és számjelét, a beteg külföldi biztosítási/azonosító számát is fel kell tüntetni. (4) A kúra keretén belül rendelt gyógyászati ellátások kódszámát és darabszámát egy vényre kell felírni. (5) E rendelet alkalmazásában kúraszerű a gyógyászati ellátás, ha azt meghatározott időn belül és kezelési terv szerint alkalmazzák. 4. § (1) A kúra keretén belül az egyes gyógyászati ellátások - az 5. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével - ugyanazon szolgáltatónál vehetők igénybe. (2) Az azonos szolgáltató által különböző helyszínen - székhelyén vagy telephelyén nyújtott egyes gyógyászati ellátásfajták megosztottan, az ellátások helyszínei szerint önálló vényeken és kezelőlapokon rendelhetők. 5. § (1) A gyógyászati ellátások igénybevételét a vény kiállításának napjától számított 30 napon belül meg kell kezdeni. (2) A vény a gyógyászati ellátás igénybevételének megkezdésétől számítva a) az 1. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti ellátások esetében 8 hétig, b) az 1. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti ellátás esetében 26 hétig érvényes. (3) Amennyiben a beteg a kúrát az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt indokoltan megszakítja és a vény érvényességi ideje alatt a kúra nem fejezhető be, az igénybe nem vett gyógyászati ellátásokat - melyet a beteg a nála lévő és a szolgáltató által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kitöltött és lezárt kezelőlappal igazol - az orvos újabb vényen és két példányban kitöltött kezelőlapon egy alkalommal ismételten rendelheti. A vényen a kúra meghosszabbításának tényét fel kell tüntetni. A meghosszabbított kúrát a vény kiállításának napjától számított harminc napon belül meg kell kezdeni. A vény érvényességi idejére egyebekben a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók.
364
(4) Amennyiben a beteg a vény érvényességi ideje alatt a rendelt kúra igénybevételét nem kezdte meg és a vényt átadja az újabb kúrát elrendelő orvosnak, a kúrát - a 7. § (1) bekezdésének alkalmazása során - el nem rendeltnek kell tekinteni. 6. § A beteg egészségügyi dokumentációjában az orvosnak fel kell tüntetnie a gyógyászati ellátás rendelését indokoló diagnózist, a rendelt kezelések kódszámát, darabszámát, a rendelés keltét, valamint a meghosszabbítást és annak okát. A kúra befejezését követően a beteg ellenőrző vizsgálata alapján az orvosnak dokumentálnia kell a beteg egészségi állapotában bekövetkezett funkcionális változást. 7. § (1) A betegség jellegétől függetlenül naptári évenként összesen két kúra vehető igénybe. (2) Az egyik naptári évről a következő naptári évre áthúzódó kúrát az (1) bekezdés alkalmazásában abba a naptári évbe tartozó kúrának kell tekinteni, amelyik évben a kúra igénybevétele megkezdődött. (3) A kúra keretén belül az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa)-ah) alpontjai szerinti gyógyászati ellátások kombináltan is, míg az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ai) alpontja és b) pontja szerinti ellátások kizárólag önállóan rendelhetők. 8. § (1) Egy kúra keretén belül az 1. § (2) bekezdése a) pontjának a) aa)-ah) alpontjai szerinti gyógyászati ellátások közül legfeljebb négy különböző fajta rendelhető, ellátásfajtákként 15 alkalomra; b) ai) alpontja szerinti gyógyászati ellátás legfeljebb 15 alkalomra, baleseti vagy műtéti utókezelés esetén legfeljebb 20 alkalomra rendelhető. (2) A gyógyászati ellátást rendelő orvos orvosszakmailag indokolt esetben a kúrát alkotó egyes ellátások keretében igénybe vehető kezelések számát az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - határozhatja meg azzal, hogy az az egyes ellátásfajták tekintetében nem lehet kevesebb, mint 6 és nem lehet több, mint 20 alkalom. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kúra az azt alkotó ellátásfajták számának megfelelően 15, 30, 45 vagy 60, az (1) bekezdés b) pontja szerinti pedig 60, illetve 80 kezelésből állhat összesen. 9. § (1) Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ai) alpontja szerinti gyógyászati ellátás négy különböző, az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa)-ah) alpontjai szerinti gyógyászati ellátások, és a 4. számú mellékletben meghatározott fizikoterápiás kezelések közül a gyógyfürdő szakorvosa által meghatározott ellátásfajtából áll. (2) A gyógyfürdő szakorvosa - az (1) bekezdés szerinti ellátás esetében - köteles a betegről kórlapot vezetni, két példányban kezelőlapot kitölteni és a kezelés befejezésekor zárójelentést készíteni, melyben rögzíti a kúra során a beteg egészségi állapotában észlelt változást is. 10. § A kúra igénybevétele során az azt elrendelő orvos, illetve a szolgáltató szakorvosa orvosszakmailag indokolt esetben a kúra összetételét megváltoztathatja úgy, hogy az azt alkotó egyes gyógyászati ellátások keretében nyújtandó kezelések számát - a 8. § (3) bekezdésének figyelembevételével - csökkenti vagy növeli. A változást a kezelőlapon át kell vezetni. 11. § (1) A kúra keretén belül az 1. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti gyógyászati ellátás esetében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hetente kétszer egy kezelés vehető igénybe azzal, hogy a kúra összesen legfeljebb 52 kezelésből állhat és 26 hétig tarthat. (2) Az 1. § (2) bekezdése b) pontja szerinti gyógyászati ellátás esetében az iskolai szünetekben naponta legfeljebb 2 kezelés is igénybe vehető, majd ezt követően a kúra az (1) bekezdés szerint folytatható. 12. § (1) Társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátást annál a szolgáltatónál lehet rendelni, amelyik a REP-pel gyógyászati ellátások 365
társadalombiztosítási támogatással történő nyújtására kötött érvényes szerződéssel rendelkezik. (2) Az OEP a honlapján a) a társadalombiztosítási támogatás elszámolására érvényes szerződéssel rendelkező gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatók körében bekövetkező változásokról szóló tájékoztatót a változást követő öt munkanapon belül, b) a társadalombiztosítási támogatás elszámolására a naptári negyedév utolsó napján érvényes szerződéssel rendelkező gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatók jegyzékét a naptári negyedév utolsó napját követő öt munkanapon belül közzéteszi. 13. § Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott egyes gyógyászati ellátások rendelésére jogosult orvosok körét és a rendelésre vonatkozó orvosszakmai szabályokat az 5-6. számú mellékletek tartalmazzák. 14. § A gyógyászati ellátást rendelő orvos az ellátás igénybevételének módjáról, a szolgáltató pedig az ellátás kiszolgálásának rendjéről tájékoztatja a beteget. 15. § (1) A kúra megkezdésekor a vény és a kezelőlap egyik példánya a szolgáltatónál marad. A kezelőlap másik példánya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a betegnél marad, amelyet minden kezelésre köteles magával vinni. A kúra befejezését követő három héten belül a beteg a nála lévő kezelőlapot köteles a gyógyászati ellátást rendelő orvosnak a 6. § szerinti ellenőrző vizsgálat során átadni. A kezelőlap a biztosítottról vezetett egészségügyi dokumentáció részét képezi. (2) Az 1. § (2) bekezdése b) pontja szerinti ellátás esetében a beteg a nála lévő kezelőlapot a kúra megkezdésekor megőrzésre átadja a szolgáltatónak, aki azt a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően vezeti. A kúra befejezését követően a szolgáltató a kezelőlapot visszaadja a betegnek. (3) Amennyiben a beteg az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül ellenőrző vizsgálaton, valamint a kezelőlap átadása céljából a gyógyászati ellátást rendelő orvosnál nem jelenik meg, illetőleg a kezelőlapot nem adja át, ezt a tényt az orvos a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti. Újabb kúra csak akkor rendelhető el, ha az előző kúrát követően a beteg az ellenőrző vizsgálaton részt vett. (4) A szolgáltató vagy az általa kijelölt személy mindkét kezelőlapon az igénybe vett gyógyászati ellátások kódszámának, darabszámának, a kezelések dátumának feltüntetésével és aláírásával igazolja az ellátás igénybevételének megtörténtét. 16. § (1) A vény és a kezelőlap együttesen képezik a társadalombiztosítási támogatás elszámolásának alapját. (2) Társadalombiztosítási támogatás csak olyan vény alapján számolható el, amelyen az orvos feltüntette a 3. §-ban meghatározott adatokat, és a) amennyiben a kúra igénybevétele a vény érvényességi ideje alatt befejeződött, a vényen aa) a gyógyászati ellátás igénybevételét a beteg (cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselője, illetve kísérője) az 1. § (2) bekezdése b) pontja szerinti ellátás esetében a kúra várható időtartamának felénél és a kúra befejezését követően, az 1. § (2) bekezdésében meghatározott többi ellátás esetében pedig a kúra befejezését követően aláírásával igazolta, ab) a szolgáltató az igénybe vett gyógyászati ellátások kódszámát és darabszámát, valamint az áfával növelt társadalombiztosítási támogatási igényt egy összegben feltüntette; b) amennyiben a vény érvényességi ideje lejárt és a kúra igénybevétele nem fejeződött be, a szolgáltató a vény érvényességi ideje alatt igénybe vett gyógyászati ellátások
366
kódszámát és darabszámát, valamint az áfával növelt társadalombiztosítási támogatási igényt egy összegben feltüntette. (3) Társadalombiztosítási támogatás csak olyan kezelőlap alapján számolható el, amelyen a) az igénybe vett gyógyászati ellátások kódszámai, darabszámai és az igénybevétel dátumai szerepelnek, b) a beteg (cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselője, illetve kísérője) az 1. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti ellátások esetében az igénybevételt alkalmanként aláírásával igazolta. 17. § (1) E rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba és annak rendelkezéseit gyógyászati ellátásoknak ezt követően történő rendelésére és igénybevételére kell alkalmazni. (2)-(4) (5) 1. számú melléklet az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelethez Az egyes gyógyászati ellátások kódszámai Az egyes gyógyászati ellátások megnevezése Gyógyvizes gyógymedence Gyógyvizes kádfürdő Iszappakolás Súlyfürdő Szénsavas fürdő Orvosi gyógymasszázs Víz alatti vízsugármasszázs Víz alatti csoportos gyógytorna Komplex fürdőgyógyászati ellátás 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás
Az egyes gyógyászati ellátások kódszáma 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10
2. számú melléklet az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelethez A társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati ellátások nyújtásának szakmai követelményei 01. Gyógyvizes gyógymedence A gyógyvizes gyógymedence igénybevétele csak azon szolgáltatóknál lehetséges, ahol több különböző hőfokú medence áll rendelkezésre, és amelyek közül legalább egy indifferens hőmérsékletű (35 Celsius-fok) gyógyvizes kell hogy legyen. A különböző vízhőfokú gyógyvizes gyógymedencék mellett jól látható helyen órának kell lennie. Az orvosi előírások betartása érdekében legalább kétóránként ellenőrizni kell a gyógymedencék vízhőmérsékletét, és folyamatosan biztosítani szükséges azt, hogy azok a megállapított vízhőmérsékletektől ne térjenek el. Az esetleges eltérések a +1,0 Celsiusfokot nem haladhatják meg. 02. Gyógyvizes kádfürdő Kádfürdőkezelést csak fürdősmasszőr, gyógymasszőr vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkező végezhet, és csak gyógyvízben. A kezelési idő pontos betartása érdekében - jól látható helyen - órát kell felszerelni. 03. Iszappakolás 367
Iszappakolást csak fürdősmasszőr, gyógymasszőr vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkező végezhet. Nőbeteget csak nő, férfi beteget csak férfi kezelhet. Az iszappakolásnál felhasznált iszap hőmérséklete maximum 42 Celsius-fok lehet. Ettől alacsonyabb hőfokú iszappakolást, vagy a 3. számú mellékletben meghatározottnál rövidebb kezelési időt a felíró orvos elrendelhet, és ezt a kezelőnek maradéktalanul be kell tartania. Az iszapkezelést végzőnek iszap hőmérővel kell rendelkeznie, amivel az iszap előírás szerinti hőmérsékletéről a beteg jelenlétében kell meggyőződnie. Az iszappakoláshoz csak pasztörizált iszap használható fel. Az iszapot az érvényben lévő előírásnak megfelelően 30 percig kell forralni. A hűtéshez is csak pasztörizált iszap használható, amelyet előző nap fel kell forralni, majd az e célra rendszeresített - előzőleg fertőtlenített - kádban kell lehűteni és tárolni. Az iszappakolás előkészítésénél az iszappakoló ágyon biztosítani kell a begöngyöléshez szükséges három réteget: - pokróc, - vízhatlan gumi vagy műanyag, - iszaplepedő. Amennyiben az orvos a kéz vagy a lábfej iszappakolását írja elő, úgy a kezelés vödörben is elvégezhető. Ebben az esetben azonban gondoskodni kell a vödör higiénés előírásnak megfelelő fertőtlenítéséről, tisztításáról. Egy időben vagy csak az alsó, vagy csak a felső testrész iszappakolása végezhető. Ha a felíró orvos a teljes testfelület iszappakolását rendeli el, úgy ezt a szolgáltató orvosával egyeztetni kell, és váltva alkalmazni az alsó vagy a felső testfelület iszappakolását. Orvosi előírás esetén a szív és a fej hűtésének a lehetőségét biztosítani kell. 04. Súlyfürdő Súlyfürdőkezelést csak fürdősmasszőr, gyógymasszőr vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkező végezhet. A súlyfürdőkezeléseknél a súlyfürdő kezelőjének - a kezelés teljes időtartama alatt biztosítania kell a beteg felügyeletét és a szükségessé váló segítségnyújtás lehetőségét. A súlyfürdő optimális vízhőmérséklete 34-35 Celsius-fok közötti. Nyaki felfüggesztés esetén a súly maximum 10 kg, deréki felfüggesztés esetén maximum 15 kg lehet. Ha a felíró orvos ennél nehezebb súlyt rendel el, akkor ezt a szolgáltató szakorvosával történt megbeszélés, illetve engedély alapján lehet elvégezni. Az öveket és a súlyokat csak a higiénés előírásnak megfelelő fertőtlenítést követően szabad a kezeléseknél alkalmazni. 05. Szénsavas fürdő A szénsavas fürdőkezelést csak fürdősmasszőr, gyógymasszőr vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkező végezheti. A szénsavas kádfürdő optimális vízhőmérséklete 33 Celsius-fok. Ettől eltérni csak a felíró orvos utasítása alapján szabad és kell, de a maximális vízhőmérséklet a 35 Celsiusfokot nem haladhatja meg. A kezelést végző köteles figyelemmel kísérni az előírt biztonsági feltételek maradéktalan teljesülését: - a beteg csak derékig merülhet el a szénsavas vízben, feje a kád pereme fölött kell hogy elhelyezkedjen; - a kádszobában padlószinten biztosítani kell a szellőzést; - a kádszobában jól látható helyen órát kell elhelyezni; - a kezelés teljes időtartama alatt biztosítani kell a felügyeletet; 368
- gondoskodni arról, hogy az előírt kezelési idő lejártát követően a beteg a szénsavas kádfürdőt elhagyja. 06. Orvosi gyógymasszázs Orvosi gyógymasszázst csak gyógymasszőr képesítéssel rendelkező végezhet. Az orvosi gyógymasszázsnál alkalmazott vivőszer - amennyiben az orvos más vivőszerről nem rendelkezik - a púder, így az orvosi gyógymasszőr csak ezzel vagy vivőszer nélkül végezheti az orvosi gyógymasszázst. Ellenjavallatok: - lázas megbetegedés; - bármely szerv vagy szervrendszer heveny gyulladása; - csont-, ízületi, izomsérülések, rándulások, ficamok heveny szakasza; - trombózis, felületi vénák gyulladásos megbetegedése; - vérzékenységgel járó betegségek; - leromlott, legyengült állapot. Ha a fentiek közül bármelyiket is tapasztalja az orvosi gyógymasszőr, úgy erről a fürdő szakorvosát tájékoztatnia kell, akinek az állásfoglalása a mérvadó a kezelés elvégzéséhez. 07. Víz alatti vízsugármasszázs A víz alatti vízsugármasszázst fürdősmasszőr, gyógymasszőr vagy fizioterápiás asszisztensi képesítéssel rendelkező végezheti. A víz alatti vízsugármasszázsnál alkalmazható optimális vízhőmérséklet 35-36 Celsiusfok közötti. A vízsugár nyomását a vízsugár átmérője, a kifolyó és a kezelt testrész közötti távolsága és a vízsugár vízhőmérséklete befolyásolja. Ezek figyelembevételével állítható be a nyomás egy atmoszférára. Az egy atmoszféra nyomást meghaladó orvosi előírás esetében a kezelőnek a szolgáltató orvosával egyeztetnie kell. A víz alatti vízsugármasszázs a hason és az emlőtájékon nem alkalmazható. 08. Víz alatti csoportos gyógytorna A víz alatti csoportos gyógytorna kizárólag gyógytornász vagy - központi idegrendszeri megbetegedés esetén - szomatopedagógus képesítéssel rendelkező vezetésével történhet. A medence optimális vízhőfoka 32-33 Celsius-fok. A medence vízmélysége minimálisan 120 cm kell hogy legyen. A medence belső oldalán a vízszint felett kapaszkodó korlátokat kell felszerelni. 09. Komplex fürdőgyógyászati ellátás Komplex fürdőgyógyászati ellátást társadalombiztosítási támogatással csak olyan gyógyfürdő szolgálhat ki, amely rendelkezik gyógyvizes gyógymedencével, valamint a reumatológus, fizioterápiás, rehabilitációs vagy fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás szakvizsgával rendelkező szakorvos által végzett ellátást folyamatosan, de legalább napi hat órában biztosítja. Komplex fürdőgyógyászati ellátásra csak kivizsgált betegeket lehet beutalni. A komplex fürdőgyógyászati ellátás a szolgáltatást nyújtó gyógyfürdővel előzetesen egyeztetett, meghatározott napon kezdődik el. A betegek - a gyógyfürdő adottságaitól függően - egy vagy két váltásban (minimum napi négy órában) részesülnek kezelésben. A kezelések teljes időtartama alatt a betegek számára a gyógyfürdőnek pihenőágyat kell biztosítania. A kezelésekkel összefüggésben szükségessé váló gyógyszert a gyógyfürdő szakorvosa a beteg nevére kiállított vényen rendeli. Orvosszakmailag indokolt esetben a gyógyfürdő orvosa konzíliumot vagy egyéb szakvizsgálatot kérhet. Amennyiben a napi kezelési ciklus alatt olyan heveny megbetegedés lép fel, amely miatt a beteg sürgős kórházi elhelyezése szükségessé válik, annak megszervezéséről a gyógyfürdő szakorvosa köteles gondoskodni. 369
A beteg keresőképtelen állományba vétele - a kúra időtartamára - az erre vonatkozó hatályos jogszabályok alapján történik. 10. 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás A csoportos gyógyúszás foglalkozást vezető szakember: - testnevelési egyetemet végzett testnevelő tanár; - pedagógiai főiskolát végzett testnevelő, gyógytestnevelési kiegészítő szakképesítéssel; - konduktor kiegészítő úszóedzői képesítéssel, vagy egészségügyi főiskolát végzett gyógytornász kiegészítő úszóedzői képesítéssel; - szomatopedagógus úszóedzői minősítéssel; - tanítóképző főiskolát végzett testnevelés szakos tanító, úszóedzői vagy gyógytestnevelői kiegészítő szakképesítéssel; - úszó-, vízilabda-, öttusa- vagy búvárúszói edzői képesítés, kiegészítő gyógytestnevelői szakképesítéssel; - egészségügyi intézményben alkalmazott gyógytornász vagy úszóedző; - gyógyúszás foglalkoztató; - rehabilitációs úszóoktató. A gyógyúszást vezető szakember sportorvossal, pulmonológus, kardiológus, gyermekgyógyász, neurológus, ortopéd, illetőleg rehabilitációs szakorvossal - aki a csoport munkáját felügyeli - együtt határozza meg az alkalmazható edzésmódszereket és a terhelési mértékeket. A csoportos gyógyúszást betegségcsoportok szerinti bontásban kell szervezni. A csoportok létszáma 4-15 fő lehet. Egy-egy csoporton belül foglalkoztatott betegek száma függ a betegség jellegétől, az életkortól és az úszás tudásszintjétől. Kezdő gyógyúszó gyermekek oktatásához és gyakorlásához a medence - nagysága a csoport létszámától függ; - mélysége - az oktatómedencének megfelelő - 70-120 cm; - vízhőfoka 33-35 Celsius-fok közötti. Középhaladó és haladó gyógyúszó gyermekek oktatásához és gyakorlásához a medence - legalább 15 m hosszú; - mélysége 100-150 cm; - vízhőfoka 27-29 Celsius-fok közötti. A gyógyúszás foglalkozás teljes ideje alatt a foglalkozást vezető szakembernek a medencetérben kell tartózkodnia. 3. számú melléklet az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelethez Kezelések átlagos időtartama Gyógyászati ellátások 01 Gyógyvizes gyógymedence 02 Gyógyvizes kádfürdő 03 Iszappakolás 04 Súlyfürdő 05 Szénsavas fürdő 06 Orvosi gyógymasszázs 07 Víz alatti vízsugármasszázs 08 Víz alatti csoportos gyógytorna 09 Komplex fürdőgyógyászati ellátás 10 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás 4. számú melléklet az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelethez A fizikoterápia körébe tartozó ellátások 370
Átlagos idő 30 perc 20 perc 20 perc 15 perc 15 perc 20 perc 15 perc 25 perc 4 óra 45 perc
Csoportos gyógytorna Diadynamic Egyéni gyógytorna Fototerápia Galvánkezelések Iontoforézis
Középfrekvenciás kezelés Kryoterápia Magnetoterápia Nagyfrekvenciás kezelés Szelektív ingeráram Tens Ultrahang
5. számú melléklet az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelethez A fürdőgyógyászati ellátások rendelésének orvosszakmai szabályai Rendelhető: Krónikus reumatológiai, ortopédiai, traumatológiai, neurológiai betegségek és perifériás érbetegségek - melyek megfelelő folyamatos gyógykezelés és gondozás ellenére jól dokumentálható, jelentékeny funkcióromlást okoznak - funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezelések céljából. Javasolt ellátásfajták (kódszámokkal) gerincmozgások, illetve ízületi mozgások olyan természetű jelentős beszűkülése, amely az elvégzett műtéttel, illetve az ezt követő Ortopédiai műtétek utánirögzítéssel kapcsolatosan alakult ki,01, 02*, 03, 04, 06, állapotok beszűkült ízületi mozgások, melyek07, 08 javítása céljából műtét történt, és további javulás várható, ideértve ízületi endoprotézis beültetés utáni állapotot Gerincsérv műtét utánifennálló gerinc mozgás korlátozottság,01, 02*, 03, 06, 07, maradvány tünetek fájdalom és/vagy izomgyengeség 08 a törés consolidatiója után fájdalmas spasmusok, jelentős kontraktúrák Végtagsérülések utáni 01, 02*, 03, 05, oldására, az algodystrophia III-IV. állapotok 06, 07, 08 stádiumában a mozgáskorlátozottság javítására Gerincsérülés utánia törés consolidatiója után fájdalmas 01, 02*, 03, 06, 07, állapotok, neurológiaispasmusok, jelentős 08 tünetek nélkül mozgáskorlátozottság javítására részleges, continens, járóképes Gerincsérülés utáni gerincvelősérülteknek spasmusoldás,01, 02*, 03, 05, 06, állapotok neurológiai illetve a végtag kontraktúráinak07, 08 tünetekkel kiegészítő kezelése céljából csak kivételes esetben, a sérülés után minimum 1 évvel, spasmusok, Koponyaagy-sérültek 02*, 03, 06, 07, 08 jelentős kontraktúrák oldására, ha közben epilepsia nem jelentkezett Rheumatoid arthritis,alacsony gyulladásos aktivitás,01, 02*, 03, 06, 07, illetve egyéb arthritisek funkciókárosodást okozó kontraktúra 08 alacsony gyulladásos aktivitás, 01, 02*, 03, 06, 07, Seronegatív spondylarthritis gerincmozgások jelentős beszűkülése, 08 funkciókárosodást okozó kontraktúrák
Diagnózis
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7. 8.
Indikáció
371
funkciókárosodást okozó ízületi01, 02*, 03, 06, 07, károsodás, kontraktúrák 08 akut radikuláris tünetek lezajlása után, Krónikus vertebrogénamennyiben mozgáskorlátozottság01, 03, 04, 06, 07, 10. derékfájás marad vissza, krónikus radikuláris08 fájdalom nem akadály kompressziós csigolya fraktúra okozta tünetek lezajlása után, amennyiben a gerincmozgások javulása, a paravertebrális izomspasmus 11. Osteoporosis 01, 02*, 06, 07, 08 csökkenése remélhető krónikus hátideréktáji fájdalom esetén osteoporotikus, vertebrális és perifériás törések heveny tünetei után jelentős kontraktúrák, spasmusok, Egyéb neurológiai algodystrophia, ha heveny neurológiai01, 02*, 03, 06, 07, 12. betegségek következtében tünetek a kezelést nem08 kialakult állapotok kontraindikálják minden olyan artériás végtagkeringési 13. Perifériás érbetegségek zavar kiegészítő kezelése, melynek05 javulása remélhető Gyermekkori végtaghiány, Haemophiliás ízületi elváltozások, Infantilis cerebralis paresisek és izomatrophiák, egy végtag súlyos zavara Juvenilis jelentős kontraktúrák, spasmusok reumatoid arthritis, 14. oldása, alacsony gyulladásos02*, 08 Arthrogryposis, Larsen aktivitás szindróma, gerincfejlődési zavarok, scoliosis és más többszörös ízületi dyslocatioval, contractúrákkal járó veleszületett tünetegyüttesek 15. Tartáshiba 14-25 éves korosztály 08 * A gyógyvizes kádfürdő csak abban az esetben vehető igénybe, ha a megadott indikációk mellé bőrbetegség vagy súlyos speciális segítséget igénylő mozgássérülés, illetve nagy kiterjedésű kóros elváltozással járó társult betegség jelentkezik. Rendelheti: reumatológus és/vagy fizikoterápiás szakorvos, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás szakorvosa, ortopéd szakorvos, traumatológus szakorvos kizárólag traumatológiai indikáció esetén. 9.
Arthrosis
6. számú melléklet az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelethez Az egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátások rendelésének orvosszakmai szabályai 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás A gyógyúszás általános feltételei Életkor: 0-18 év. Korszerű incontinentia úszónadrág mellett nem kizáró ok szobatisztaság hiánya. 372
A gyógyúszás indikációját felállító szakmailag illetékes intézet általában 1, végleges kórformában maximum 3 éves periódusra tesz javaslatot. A gyógyúszás általános ellenjavallatai 1. A csoportos gyógyúszást kizáró állapotok és betegségek: - tartósan fennálló cardiorespiratoricus insufficientia; - az értelmi fogyatékosság olyan foka, amely az összetett mozgás kivitelezést gátolja; - a beteg kooperációs képessége olyan súlyos mértékben korlátozott, hogy közösségben nem foglalkoztatható; - epilepsia esetén gyakori nappali rohamok, ha az egyéni felügyelet nem biztosítható. 2. A gyógyúszást átmenetileg kizáró állapotok: - akut megbetegedések, lázas állapotok; - fertőző megbetegedések, gennyes vagy kiterjedt hámhiánnyal járó bőrelváltozások. A gyógyúszás indikációs körét képező betegségcsoportok Betegségcsoport megnevezése Sorszáma Szív- és keringési eredetű megbetegedések 1. Chronicus obstruktiv légzészavarok 2. Gerinc- és mellkasdeformitások 3. Ízületi megbetegedések 4. Obesitas és szövődményei 5. Központi és perifériás idegrendszeri károsodások 6. Veleszületett és szerzett végtaghiányos állapotok 7. 1. Szív- és keringési eredetű megbetegedések Javallat: a) nem operált congenitalis vitiumok nyugalmi cyanosissal nem járó esetei; b) szívműtét után egy éven keresztül, egy éven túl abban az esetben, ha az alábbi paraméterek közül bármelyik is fennáll: - csökkent fizikai teljesítőképesség PWC 170 1,5 W/Ts kg-nál kisebb, vagy a 3 perces intenzív futással megtett távolság nem emelkedett; - VC nyugalmi értéke 70% alatt, - terheléses vizsgálat után a BE 6-nál nagyobb, - nagyfokú gerinc-, illetőleg mellkasdeformitás; c) primer juvenilis hypertonia, ha a nyugalmi vérnyomás ismételten 140/90 Hgmm-nél nagyobb, és 1 Watt/kg terhelés mellett a 160/100 Hgmm-t meghaladja; d) azon szívbetegek, akik többszörös thoracotomian estek át, és ennek következtében nagymértékű gerincdeformitás alakult ki. Ellenjavallat: a) terheléskor jelentős cyanosis észlelhető, b) műtétet követő 3 hónapon belül, c) a systoles nyugalmi vérnyomás tartósan 180 Hgmm feletti. Rendelésre jogosult: gyermekkardiológus szakorvos, illetve javaslata alapján házi gyermekorvos. 2. Chronicus obstruktiv légzészavarok Javallat: a) asthma bronchiale esetén, 3 éves kor felett, szakmailag illetékes szakintézet diagnózisa alapján évente többször jelentkező roham esetén, b) évente többször jelentkező, szakellátást igénylő recidiváló vagy chronicus obstructiv bronchitis esetén, c) cystas fibrosis (mucoviscidosis) enyhe és középsúlyos állapotú, genetikailag igazolt komplett vagy pulmonális manifesztációjú kórformái esetén. 373
Ellenjavallat: a) acut asthmas roham, b) acut infectiosus exacerbatio, c) nyugalmi dyspnoe, kifejezett bronchiectasiara utaló produktív köpetürítés. Rendelésre jogosult: gyermekpulmonológus szakorvos, klinikai immunológus és allergológus szakorvos, illetve javaslataik alapján házi gyermekorvos, iskolaorvos. 3. Gerinc- és mellkasdeformitások Javallat: a) mellkasi műtét utáni állapotok, deformitás nélkül egy évig, deformitással tartósan; b) strukturális gerincdeformitások, tartási rendellenességek, amelyek szemmel láthatóak vagy eszközös vizsgálattal igazolhatók; c) Scheuermann-kór típusos panaszokkal és röntgenlelet alapján; d) mellkasdeformitások esetén, ha az alábbiak közül bármelyik is fennáll: - a sternum-gerinc távolsága signifikánsan eltér az életkori normál értéktől, jelentős az aszimmetria (pl. pectus excavatum, pectus carinatum), - a szív konfigurációs eltérése áll fenn, - a gyógyúszás kontraindikációját nem képező EKG elváltozás észlelhető, - a diagnózist radiológiai vizsgálat támasztja alá. Ellenjavallat: a) műtétet követő két-három hónapon belül, ha fizikai terheléssel a funkcionális paraméterek jelentős mértékben csökkent küszöbértéket mutatnak, b) általános ellenjavallatok, c) súlyos vitálkapacitás-csökkenés (50-70% alatti). Rendelésre jogosult: gyermeksebész, ortopéd szakorvos vagy rehabilitációs szakorvos, illetve javaslataik alapján házi gyermekorvos, iskolaorvos. 4. Ízületi megbetegedések Javallat: a) Perthes-kór radiológiailag megerősített diagnózisa esetén vagy műtéte után legalább egy esztendőn keresztül, egy éven túl a maradványtünetektől függően, b) juvenilis chronicus arthritis esetén, szakmailag illetékes szakintézet kivizsgálása és javaslata alapján, c) haemophilia esetén, ha panaszok, deformitások vagy ízületi bevérzések állnak fenn, d) osteopenia praematurum. Ellenjavallat: a) közvetlen postoperatív állapot, b) a JCA szisztémás és szemészeti tünetei, az ízületi gyulladások aktív fázisa, c) friss ízületi bevérzések. Rendelésre jogosult: reumatológus, ortopéd, hematológus szakorvos, rehabilitációs szakorvos, illetve javaslataik alapján házi gyermekorvos. 5. Obesitas és szövődményei Javallat: a) BMI érték: 97-es percentil felett; b) olyan mértékű vázrendszeri elváltozás, amely miatt egyéb intenzív fizikai aktivitás nem, vagy csak korlátozott mértékben végezhető; c) terheléses hypertonia. Ellenjavallat: a) nyugalmi dyspnoe, minimális terhelésre jelentkező cyanosis, b) hypertonia, ha a systoles nyugalmi vérnyomás tartósan 180 Hgmm felett van. Rendelésre jogosult: gyermekendokrinológus vagy ortopéd szakorvos, illetve javaslataik alapján gyermekgyógyász szakorvos, házi gyermekorvos, iskolaorvos. 374
6. Központi és perifériás idegrendszeri károsodás Javallat: szakmailag illetékes szakintézeti kivizsgálás és javaslat alapján, egyéb párhuzamosan végzendő kondíciót javító rendszeres fizikai tevékenység mellett. Ideértendő az infantilis cerebralparesis, plexus brachialis születéskori sérülés, minimális cerebrális dysfunkcio, morbus Down, neuromusculáris kórképek, szellemi fogyatékosok. Ellenjavallat: általános ellenjavallatok. Rendelésre jogosult: gyermekneurológus szakorvos, rehabilitációs szakorvos, illetve javaslata alapján házi gyermekorvos, iskolaorvos. 7. Veleszületett és szerzett végtaghiányos állapotok Javallat: önálló életvitelt korlátozó esetekben, ortopéd vagy rehabilitációs szakorvos indikációja alapján, egyéb, párhuzamosan végzendő kondíciót javító rendszeres fizikai tevékenység mellett. Ellenjavallat: általános ellenjavallatok. Rendelésre jogosult: gyermeksebész, ortopéd vagy rehabilitációs szakorvos, illetve javaslataik alapján gyermek háziorvos. A gyógyúszás előtti és alatti kontrollvizsgálatok Vizsgálat megnevezése Betegségcsoport sorszáma Vizsgálat gyakorisága 1. d); 2. a), b); 3. b), c), Releváns szakorvosi vizsgálatok évente d); 5.; 6.; 7.; 1. c); 2. c); 3. a); 4. a), b), Releváns szakorvosi vizsgálatok félévente c), d) Releváns szakorvosi vizsgálatok 1. a) háromhavonta Terheléses kerékpár ergometria 1. b), c); 3.; 4. a); évente Terheléses kerékpár ergometria 1. a); 2. c) évente vérgázméréssel kiegészítve Háromperces intenzív futás 2. évente Légzésfunkciós vizsgálat 1. a); 2. évente a rendelő szakorvos által Gerincröntgen (kétirányú álló) 3. b), c) időszakonként a rendelő szakorvos által Mellkasröntgen 3. a), d) időszakonként a rendelő szakorvos által Vérnyomásmérés 1. c); 5. időszakonként EKG 1. a); 2. a); 3. a), d); 4. b) évente a rendelő szakorvos által Csípőröntgen-felvétel 4. a) időszakonként a rendelő szakorvos által Gyermekneurológus konzílium 6. időszakonként Az alapbetegség diagnózisa a rendelő szakorvos által 4. c) önmagában elegendő időszakonként
előírt előírt előírt előírt előírt előírt
375
2. számú függelék: 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § -a (2) bekezdésének x) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. §
(1) A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, amelyek természetes gyógytényező felhasználásával egészségügyi szolgáltató a) tevékenységet folytatnak, b) gyógyfürdőt vagy klímagyógyintézetet létesítenek, tartanak fenn vagy üzemeltetnek, természetes ásványvizet termelnek ki, c) gyógyvizet vagy gyógyiszapot termelnek ki, palackoznak, illetőleg d) csomagolnak, valamint ilyen terméket hoznak forgalomba. (2) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a külön jogszabályban meghatározott, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, a gyógynövények és illóolajok, a kozmetikumok, valamint az állatgyógyászati készítmények. (3) A gyógybarlanggá nyilvánítás és gyógyászati célú hasznosítás feltételeit és eljárási rendjét külön jogszabály határozza meg.
Gyógyhely 2. § (1) A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt - a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala szervezetében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OGYFI) gyógyhellyé nyilvánítja. (2) Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha e rendelet szerint elismert természetes gyógytényezővel (gyógyvíz, a) éghajlat stb.) rendelkezik, a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei b) (gyógyfürdő, gyógyszálló, szanatórium) biztosítottak, a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti c) feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak, a pihenés infrastruktúrájának (közművek, közlekedés, hírközlés, d) kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított. 3. §
376
(1) A gyógyhellyé nyilvánítás a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján kezdeményezhető. (2) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a gyógyhellyé nyilvánítandó település, településrész és a védőterület határvonalának megjelölését az érintett ingatlanok helyrajzi számának feltüntetésével és/vagy az utak, utcák, terek megnevezésével, b) a gyógyhely jellegének megfelelő sajátos természeti és idegenforgalmi
értékek felsorolását, a gyógyhely infrastruktúrájának (közműellátottság, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézményhálózat) bemutatását, d) az 1. számú melléklet szerinti törzsadatlap kitöltésével a terület egyéb jellemző adatait. (3) gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemhez két példányban csatolni kell a) az ÁNTSZ megyei intézetének a 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételekre vonatkozó közegészségügyi szakvéleményét, b) a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a 2. § (2) bekezdés c) és d) pontjaiban foglalt környezeti feltételekkel kapcsolatos szakvéleményét, c) a területileg illetékes vízügyi hatóságnak a gyógyászati célú vízhasználattal kapcsolatos szakvéleményét, d) az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a terület éghajlati adottságait a tervezett gyógyászati tevékenység szempontjából értékelő szakvéleményét, e) orvosi véleményt a terület természetes gyógytényezőinek gyógyászati alkalmazási lehetőségeiről, betegségek szerinti javallatairól és ellenjavallatairól, f) a gyógyhely és védőterületének határvonalát tartalmazó terület-, illetve településrendezési tervet, g) a települési önkormányzat képviselő-testületének döntéséről készült irat másolatát. c)
4. §
Ugyanazt a települést, településrészt nem lehet gyógyhellyé és üdülőhellyé is nyilvánítani.
5. §
(1) A gyógyhellyé nyilvánításról az OGYFI helyszíni szemle alapján, a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Geológiai Szolgálat véleményének figyelembevételével dönt. (2) A gyógyhellyé nyilvánításról rendelkező határozat húsz évig érvényes, ha a kiadását megalapozó körülmények változatlanul fennállnak.
6. §
A gyógyhelyre vonatkozó előírások és a közegészségügyi követelmények betartását az ÁNTSZ városi intézete ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során kifogásolható körülményeket, hiányosságot észlel, a követelmények biztosítása érdekében intézkedik, ennek eredménytelenségéről az OGYFI-t értesíti.
7. §
A gyógyhely határát és védőterületét a terület- és településrendezési terven fel kell tüntetni. A gyógyhelyet érintő rendezési terv elfogadása vagy módosítása előtt az OGYFI véleményét ki kell kérni.
8. §
(1) Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szenynyezésével, bűz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek. (2) Az (1) bekezdésben említett, illetőleg a külön jogszabály szerint környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek engedélyezésénél - ha az gyógyhelyen 377
valósul meg, vagy hatása gyógyhelyet érint - az eljárásban az OGYFI szakhatóságként jár el. 9. §
A 2. § (1) bekezdésében foglalt feltétel hiányában a gyógyhely megnevezés vagy ilyen jellegre utaló megjelölés használata megtévesztésre alkalmas és tilos.
Gyógyfürdő, klímagyógyintézet 10. §
(1) Azok a létesítmények, amelyek főként természetes gyógytényező felhasználásával folytatnak gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet, az intézmény gyógyászati jellegére utaló, a (2) bekezdésben meghatározott elnevezéssel akkor működtethetők, ha - az üzemeltetéshez egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyeken kívül - e megnevezés használatát a fenntartó vagy az üzemeltető kérelmére az OGYFI engedélyezi. (2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató intézmény (a továbbiakban: gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézet) számára a következő elnevezések használata engedélyezhető: gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, gyógyüdülő, gyógyszálló, gyógyvíz-ivócsarnok, gyógybarlang. Az egyes intézménytípusok tevékenységi körét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A megnevezés használatának engedélyezésére irányuló kérelemhez két példányban csatolni kell: a) a gyógyfürdő és klímagyógyintézet törzsadatlapjának kitöltött példányát és az abban megjelölt iratokat, b) a létesítmény helye szerint illetékes ÁNTSZ megyei intézetének közegészségügyi szakvéleményét, egészségügyi szolgáltató tevékenység esetén e tevékenység folytatására jogosító engedélyt, c) a létesítmény építési, használatbavételi engedélyét - gyógybarlang esetén a Környezetvédelmi Minisztérium engedélyét és a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményét a barlang, barlangszakasz - bányatérség hasznosítása esetén a Magyar Bányászati Hivatal engedélyét a kiépítésére és hasznosítására vonatkozóan, d) a létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét, ennek hiányában a területileg illetékes vízügyi hatóságnak a gyógyászati célú vízhasználatra vonatkozó szakvéleményét, e) éghajlati gyógyintézet, szanatórium és gyógybarlang esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakvéleményét és az éghajlatnak vagy a barlangi klímának tulajdonítható gyógyeredmények orvosi értékelését, f) a létesítmény gyógyászati részlegének szervezeti és működési szabályzatát, valamint az alkalmazott természetes gyógytényezők, a kezelési eljárások, a kezelt betegségek és az ellenjavallatok felsorolását.
11. §
(1) Gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézet létesítése vagy átalakítása esetén a létesítmény egészségügyi szakmai-tervezési programjához és a gyógyászati részleg kivitelezési tervéhez be kell szerezni az OGYFI véleményét a gyógyászati és orvostechnikai követelményekre vonatkozóan. (2) A 10. § (2) bekezdése szerinti megnevezés használata - az 1. számú mellékletben foglaltakra figyelemmel - akkor engedélyezhető, ha a létesítmény a) természetes gyógytényezőt önmagában vagy más gyógyító eljárásokkal együtt alkalmaz,
378
egyes megbetegedések kezelésének lehetőségét széleskörűen, illetőleg az intézmény jellegéhez igazodóan, saját gyógyászati részlegén vagy más egészségügyi intézmény kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételével biztosítja, az egészségügyi ellátást a tevékenység jellegének megfelelő szakorvosi c) képesítéssel rendelkező orvos irányításával végzi, d) kialakítása, berendezése, felszereltsége, higiénés állapota és személyi állománya megfelel az intézmény jellege szerinti egészségügyi szakmai követelményeknek, a működéséhez szükséges egyéb hatósági engedélyekkel rendelkezik. e) (3) Az OGYFI a gyógyfürdő intézményeket az engedélyezés során - az ellátó kapacitás, valamint a gyógytényező hatékonysága alapulvételével - országos, regionális vagy helyi jellegűnek minősíti. b)
12. §
(1) A gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézet elnevezésének használatát az OGYFI gyógybarlang esetén a Környezetvédelmi Minisztériummal egyetértésben, gyógyszálló esetében a Gazdasági Minisztérium véleményének figyelembevételével engedélyezi. (2) Az engedély húsz évig érvényes, ha a kiadását megalapozó körülmények változatlanul fennállnak. (3) A fürdő- és klímagyógyintézetek egészségügyi tevékenységére egyebekben az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Elismert ásványvíz, gyógyvíz, gyógyiszap és egyéb természetes gyógytényezők 13. §
(1) Magyarországon kitermelt természetes ásványvizet, természetes ásványi anyagok felhasználásával mesterségesen készült ásványvizet természetes ásványvíz minőségre, valamint gyógyvizet természetes gyógyhatásra utaló elnevezéssel ellátni csak az OGYFI engedélyével lehet. Elismert ásványvizet és gyógyvizet az előfordulási helyen lehet felhasználni, illetőleg - külön jogszabályban előírt engedéllyel - palac-kozni és forgalomba hozni. (2) Természetes gyógyiszap és természetes ásványi anyagok felhasználásával készült gyógyiszap gyógyászati célra, gyógyhatásra utalással az OGYFI engedélyével használható fel. (3) Meghatározott terület éghajlatát és a barlangi klímát, valamint az (1) bekezdésben nem említett, talajból nyert más természetes anyagot az OGYFI engedélyével lehet természetes gyógyhatásra utalással gyógyászati célra felhasználni.
14. §
(1) A természetes gyógytényező elnevezés használatára vonatkozó engedély (a továbbiakban: elnevezési engedély) tanúsítja a gyógytényező eredeti, természeti minőségének meghatározott célú felhasználásra való megfelelőségét az előfordulási helyen, az előírt feltételek mellett. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elnevezési engedély nem helyettesíti a természetes gyógytényező kitermeléséhez, palackozásához vagy csomagolásához és forgalomba hozatalához szükséges - külön jogszabályban meghatározott engedélyeket. (3) Az elnevezési engedély iránti kérelemhez két példányban csatolni kell a) az elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz, illetőleg a természetes gyógyiszap törzsadatlapját és az abban megjelölt iratokat, b) akkreditált laboratórium vagy annak hiányában az ÁNTSZ Fodor József 379
Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete (a továbbiakban: OKI) egy évnél nem régebbi - helyszíni mintavételen alapuló - a megrendelő költségére elkészített teljes körű ásványvíz, gyógyvíz, illetőleg iszapvizsgálati eredményét, valamint az OKI értékélő szakvéleményét a felhasználhatóság (külsőleg, belsőleg) formájára, feltételeire, a korlátozással fogyasztható vizek fogyasztási előírására, valamint az esetleges víz- és iszapkezelési technológiai eljárásokra vonatkozóan, c) az ÁNTSZ illetékes megyei intézetének szakvéleményét a kitermelés közegészségügyi körülményeiről és a víz vagy iszap mikrobiológiai jellemzőiről, d) a gyógyhatást bizonyító vizsgálatok (megfigyelések) eredményeinek orvosi értékelését, ha a kérelem gyógyvíz vagy természetes gyógyiszap megnevezés engedélyezésére vonatkozik. 15. §
(1) Elismert természetes ásványvíz, illetőleg gyógyvíz elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a víznyerőhelyen kifolyó víz eredete és minősége megfelel a 2. számú mellékletben foglaltaknak. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély a) tíz évig érvényes, ha az engedély szerint a víz külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásra alkalmas, b) hat évig érvényes, ha az engedély szerint a víz belső felhasználásra alkalmas. (3) A víznyerőhely üzemeltetője időszakos minőségellenőrző vizsgálatot köteles saját költségére - végeztetni a 14. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgálat időpontjától számított a) ötévenként teljeskörűen, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz vagy gyógyvíz külsőleg történő felhasználásra alkalmas, b) háromévenként teljeskörűen, kétévenként szűkített körben, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz vagy gyógyvíz belsőleg és külsőleg történő felhasználásra is alkalmas.
16. §
(1) Azt a gyógyvizet, amely az elnevezési engedély szerint belsőleg történő felhasználásra alkalmas - az engedélyben foglalt előírások betartásával - a külön jogszabályban foglalt engedéllyel lehet palackozni, és forgalomba hozni. (2) A gyógyiszap kitermelésére, csomagolására és a csomagolt termék forgalomba hozatalára a gyógyiszap elnevezési engedélyben foglalt előírásokat a 3. számú melléklet figyelembevételével kell megállapítani. (3) Fogyasztói (végső felhasználásra alkalmas) kiszerelésben lévő külföldi gyógyiszap behozatalára és forgalomba hozatalára a termék jellegének megfelelő - külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket - kell alkalmazni.
17. §
Az elismert természetes ásványvizek, gyógyvizek, gyógyiszapok és egyéb természetes gyógytényezők gyógyászati célú hasznosítását, mennyiségét és minőségét érintő tevékenységek engedélyezése során az OGYFI szakhatóságként működik közre.
18. §
(1) Egyéb természetes gyógytényezők gyógyászati célra - természetes gyógyhatásra utalással történő - felhasználását az OGYFI a felhasználó kérelmére akkor engedélyezi, ha az a kérelmező saját költségére elvégeztetett vizsgálatokkal igazolja, hogy a természetes gyógytényező a 4. számú mellékletében
380
meghatározott feltételeknek - az ott megjelölt dokumentumokkal bizonyíthatóan megfelel. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély tíz évig érvényes. Az időszakos minőségellenőrző vizsgálatok fajtáit és gyakoriságát a 4. számú melléklet tartalmazza. A vizsgálatok elvégzése vagy elvégeztetése a felhasználó kötelezettsége. 19. §
(1) A természetes gyógytényező gyógyhatása akkor tekinthető bizonyítottnak, ha feltételezett hatását tudományosan elismert módszerek szerint lefolytatott orvosi megfigyelések megfelelően dokumentált és kiértékelt eredményei igazolják. (2) A gyógyhatást igazoló orvosi megfigyelésekre az orvosbiológiai kutatásokra vonatkozó előírásokat megfelelően alkalmazni kell. (3) Az orvosi megfigyeléseket akkor lehet megkezdeni, ha annak a víz, iszap, klíma vagy más természetes anyag előzetes minőségmeghatározása és mikrobiológiai jellemzői alapján nincs akadálya, és a megfigyelések lefolytatásának körülményeit az ÁNTSZ megyei intézete szakvéleményében elfogadhatónak találja. (4) Az orvosi megfigyelések értékelését - amely tartalmazza a javallatokat, ellenjavalla-tokat és az alkalmazási előírásokat is - az OGYFI az illetékes szakmai kollégium véleményének figyelembevételével bírálja el.
20. §
(1) Külföldről származó természetes ásványvizet, gyógyvizet és gyógyiszapot csak fogyasztói (végső felhasználásra alkalmas) kiszerelésben lehet külföldről behozni. (2) Külföldről származó palackozott, természetes ásványvíz behozatalára és belföldi forgalomba hozatalára az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
21. §
(1) A külföldről származó palackozott gyógyvíz hazai forgalomba hozatalát az importáló kérelmére az OGYFI engedélyezi. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) a palackozott gyógyvíz nemzetközi gyakorlatban elfogadott módon összeállított, egy évnél nem régebbi egészségügyi bizonylatát - amit a származási ország arra jogosult egészségügyi hatósága állított ki - és annak hiteles magyar nyelvű fordítását. Az egészségügyi bizonylat legszükségesebb tartalmi követelményei: aa) a palackozott gyógyvíz elnevezése, ab) a palackozó üzem neve és telephelye, a töltéshez felhasznált víz természetes ásványvíz minőségét tanúsító ac) vízanalízis és földtani eredet-meghatározás, a származási hely országában a víz gyógyhatását bizonyító orvosi ad) szakvélemények, valamint a javasolt alkalmazási területek, az ellenjavallatok és a fogyasztásra vonatkozó előírások, az egészségügyi bizonylatot kiállító neve, címe és a bizonylat ae) kiállításának időpontja; b) a magyar nyelvű (pót) címke szövegtervezetét, amely tartalmazza: ba) a gyógyvíz elnevezését, bb) a származási ország, az importáló és forgalmazó nevét, a palackozott víz kémiai jellegére vonatkozó minősítést és/vagy a teljes bc) vegyelemzést a vízvizsgálati eredmény alapján, számának feltüntetésével, 381
bd) a minőségmegőrzési időtartamot, a fogyasztásra vonatkozó javallatot, ellenjavallatot, és a konkrét be) fogyasztási előírásokat, bf) a forgalomba hozatali engedély számát (OGYFI forg. eng. szám:ˇˇˇ) (3) Az importáló a külföldi palackozott gyógyvíz előmintáját - a (2) bekezdésben meghatározott iratokkal együtt - vizsgálatra az OKI-nak küldi meg. Az OKI a vizsgálati eredményt és értékelő szakvéleményét 60 napon belül közli a kérelmezővel és egyidejűleg az iratokat a forgalomba hozatal engedélyezése érdekében az OGYFI-hoz továbbítja. (4) Az OGYFI a rendelkezésre álló iratok, az OKI szakvéleménye alapján - a gyógyvíz javallatai, ellenjavallatai és a fogyasztási előírások tekintetében a gasztroenterológiai szakmai kollégium véleményének figyelembevételével - dönt a forgalomba hozatal engedélyezéséről. (5) A forgalomba hozatali engedély tíz évig érvényes, ha a kiadását megalapozó körülmények változatlanul fennállnak. Közös rendelkezések 22. § (1) A gyógyhelyekről, a gyógyfürdő- és klímagyógyintézetekről, a Magyarországon kitermelt elismert természetes ásványvizekről, gyógyvizekről, gyógyiszapokról és az egyéb természetes gyógytényezőkről, valamint a külföldről behozott és forgalomba hozatalra engedélyezett palackozott gyógyvizekről az OGYFI nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a gyógyhellyé nyilvánítás, illetőleg az elnevezés engedélyezése iránti kérelemhez, valamint a külföldi palackozott gyógyvíz forgalomba hozatala iránti kérelemhez előterjesztett adatokon alapul. (2) A törzsadatlapon szereplő adatokban bekövetkezett változást az engedély jogosultja köteles minden év december 15. napjáig bejelenteni az OGYFI-nak. (3) Az engedély megújítására irányuló kérelmet az érvényességének lejárta előtt 30 nappal - az eredeti kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezések szerint - kell benyújtani az OGYFI-hoz. 23. §
Az OGYFI által e jogszabály szerint lefolytatott eljárásokért az eljárás kezdeményezője - külön jogszabályban meghatározott mértékű - igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni:
Záró rendelkezések 24. § (1) E rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni. (2) Ahol korábbi jogszabály gyógyfürdőintézményről rendelkezik, ott gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézetet kell érteni. (3) A korábbi jogszabály alapján gyógyforrástermék elnevezés használatára jogosult termék előállítója 2000. december 31. napjáig kérheti - a termék jellegének megfelelően - az ÁNTSZ Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézeténél az élelmiszerekre, valamint kozmetikumokra, illetőleg az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagokra és készítményekre vonatkozó jogszabály szerinti nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételre rendelkezésre álló határidő elteltével a gyógyforrástermék megnevezés használatára és forgalomba hozatalára a korábbi jogszabályok alapján kiadott engedély érvényét veszti, annak alapján a termék nem hozható tovább forgalomba. 382
(4) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó engedélyek érvényességi idejét a rendelet hatálybalépésének napjától kell számítani. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 9.) MT rendelet , és a gyógyfürdőintézményekről, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításáról szóló 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez A gyógyfürdő- és klímagyógyintézet típusai és a törzsadatlap tartalma I. Intézet-típusok 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8. 9.
Gyógyfürdő: az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (pl. gázelőfordulás) felhasználásával fürdőkezelést (balneoterápiát) nyújt vagy elismert ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt. Mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház: az a létesítmény, mely járóbeteg-ellátás keretében teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt kórházi jellegű körülmények között, a betegek napközbeni benttartózkodásával, főként természetes gyógytényező alkalmazásával. Gyógyfürdőkórház: a nem közvetlenül területi betegellátást nyújtó fekvőbeteggyógyintézet, amely meghatározott betegségben szenvedők gyógyítását, főként természetes gyógytényezők alkalmazásával végzi. A gyógyfürdőkórház járóbetegrészleggel is rendelkezhet. Szanatórium: az a fekvőbeteg-gyógyintézet, amely más egészségügyi intézményben kivizsgált, illetőleg előzőleg már gyógykezelt betegek számára gyógyszeres, pszichoterápiás eljárás, természetes gyógytényező, illetve ezek együttes alkalmazásával nyújt fekvőbeteg-ellátást. Éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet: az a létesítmény, amely a helyi földrajzi adottságokból eredő sajátos éghajlati tényezők (a levegő tisztasága, hőmérséklete, páratartalma, a napfény stb.) felhasználásával nyújt gyógyító és rehabilitációs kezelést. Gyógyüdülő: az a létesítmény, amely az igénybevételére jogosultak részére üdülés keretében - saját gyógyászati részlegén vagy más gyógyintézmény kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételére - a természetes gyógymódok orvosi felügyelet melletti igénybevételét is lehetővé teszi. Gyógyszálló: az a kereskedelmi szálláshely, amely vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít. Gyógyvíz-ivócsarnok: gyógyvizet szolgáltat ki közvetlenül a fogyasztók részére a helyszínen történő (kúraszerű) fogyasztás céljából. Gyógybarlang (barlangterápiás intézet): megfelelően kialakított és berendezett természetes barlangképződmény vagy más föld alatti térség (bánya, táró) bizonyítottan gyógyhatású különleges légköri viszonyait használja fel egyes betegségek kezelésére. A létesítményhez funkcionálisan kapcsolódik a betegek elszállásolására alkalmas felszíni épület, a kezelés azonban járóbeteg-ellátás keretében is igénybe vehető.
383
