Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése. III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei

I.

Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései

II.

Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei IV. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések Budapest, 2014. március 6. Dr. Raffay Bálint Emberi Erőforrások Minisztériuma Jogi Főosztály szakmai tanácsadó jogász - szabályozási szakjogász .

I.


1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.) - Közvetlen előzmény: 1972. évi II. törvény - Alcímek száma: 181 - Bekezdések száma: 2768 - Módosulások száma: 65

.

I.


I. Fejezet - A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA 1. Cím - A törvény célja 2. Cím - Alapelvek 3. Cím - Fogalommeghatározások 4. Cím - A törvény hatálya

.

I.


II. Fejezet - A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím - Az egyén szerepe 2. Cím - A betegek jogai és kötelezettségei Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A kapcsolattartás joga A gyógyintézet elhagyásának joga A tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításának joga Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Az orvosi titoktartáshoz való jog A beteg kötelezettségei .

I.

Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 3. Cím - A beteg jogainak érvényesítése A beteg panaszainak kivizsgálása A betegjogi képviselő és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv A közvetítői tanács

.

I.


III. Fejezet - NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1. Cím Egészségfejlesztés Család- és nővédelmi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Sportegészségügyi gondozás 2. Cím - Környezet- és település-egészségügy 3. Cím - Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy 4. Cím - Sugáregészségügy 5. Cím - Munkaegészségügy

.

I.

Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 6. Cím - Járványügy Védőoltások Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok A fertőző betegek bejelentése Kötelező orvosi vizsgálat Járványügyi elkülönítés Járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat Járványügyi ellenőrzés Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében Fertőző betegek szállítása Fertőtlenítés Rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók irtása Egyéb járványügyi intézkedések .

I.


IV. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE 1. Cím - Működési elvek 2. Cím - A megelőző ellátások A fertőző betegségek megelőzése A szűrővizsgálatok Az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés A magzat egészséges fejlődésének ellenőrzése és a várandós anya egészségi állapotának védelme

.

I.


3. Cím - Az egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás Járóbeteg-szakellátás Fekvőbeteg-szakellátás

.

I.

Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 4. Cím - Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás Mentés Betegszállítás Ápolás Egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások A haldokló beteg gondozása Rehabilitáció Orvostechnikai eszközellátás Gyógyszerellátás Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia A nem-konvencionális eljárások Egyéb gyógyászati ellátások Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység .

I.


V. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 1. Cím - Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei 2. Cím - Tárgyi feltételrendszer 3. Cím - Személyi feltételrendszer Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása Egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer Egészségügyi ágazati szakmai képzés

.

I.


4. Cím - Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása A minőségügyi rendszer A belső minőségügyi rendszer A külső minőségügyi rendszer A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása

.

I.


VI. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása Az ellátás megtagadásának joga Tájékoztatási kötelezettség Dokumentációs kötelezettség Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozók védelme A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme .

I.


VII. Fejezet - AZ ÁLLAM FELELŐSSÉGE A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁÉRT, AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 1. Cím - Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért 2. Cím - Az egészségügy szervezése és irányítása Az Országgyűlés feladatai A térségi egészségügyi fejlesztési program A Kormány feladatai Térségi Egészségügyi Tanács A miniszter feladatai A helyi önkormányzatok feladatai Az egészségbiztosítási szervek feladatai Egészségügyi intézmények fenntartása

.

I.


VIII. Fejezet - AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK IX. Fejezet - AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK, AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT KUTATÁSOK, A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL Ivarsejt-adományozás és -letét Embrióadományozás és -letét Embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben Humán Reprodukciós Bizottság Művi meddővé tétel

.

I.


X. Fejezet - PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA 1. Cím - Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok 2. Cím - Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Az önkéntes gyógykezelés Sürgősségi gyógykezelés Kötelező gyógykezelés Közös eljárási szabályok

.

I.


XI. Fejezet - SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből Szerv, szövet eltávolítása halottból Szerv és szövet beültetése XII. Fejezet - A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK XIII. Fejezet - VÉRELLÁTÁS XIV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁS XV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG .

I.


XVI. Fejezet - TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK, FÜRDŐ- ÉS KLÍMAGYÓGYINTÉZETEK, GYÓGYHELYEK Természetes gyógytényezők Fürdő- és klímagyógyintézetek Gyógyhely A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel és gyógyhelyekkel kapcsolatos engedélyek módosítása, visszavonása Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély .

I.


XVII. Fejezet - NEMZETKÖZI RENDELKEZÉSEK XVIII. Fejezet - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

.

I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései

A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA 1. § E törvény célja a) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, .

I.


(E törvény célja) e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.

.

I.


Alapelvek 2. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. (3) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség megőrzése fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése. .

I.


Alapelvek (4) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. (5) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul.

.

I.


Alapelvek EBH2012. P.1. A pszichés állapot akut zavara következtében az ún. sürgősségi gyógykezelés elrendelésére, mint a személyi szabadságot és önrendelkezési jogot jelentősen korlátozó intézkedésre csak a garanciális szabályok betartásával lefolytatott eljárásban, a közvetlen veszélyeztető magatartás bizonyítottsága esetén kerülhet sor [Alaptörvény 4. Cikk (2) bek., 1997. évi CLIV. tv. 2., 188., 196. és 199. §].

.

I.


A törvény hatálya 4. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén a) tartózkodó természetes személyekre, b) működő egészségügyi szolgáltatókra, c) folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre. (2) Törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell. .

II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése

Működési elvek 75. § (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan teszi lehetővé. (2) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését. (3) Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet (a továbbiakban: progresszív ellátás). (4) Az egészségügyi ellátások rendszerében a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell végezni.

.


BDT2013. 2841. I. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban az intézeti kezelés során bekövetkező egészségromlás esetén - mivel az egészségromlás bizonyosan ellentétes a jogviszony céljával - a károsult részéről elegendő annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a gyógyintézet által végzett kezelés során következett be. Ha azonban megállapítható, hogy a beteg halála nem áll az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban tevékenykedő orvosi, illetve egészségügyi személyzet magatartásával adekvát és jogilag releváns oksági kapcsolatban, hanem a néhai halálát természetes eredetű megbetegedései okozták, az egészségügyi intézményt akkor sem terheli kártérítési felelősség a néhai halálának bekövetkezéséért, ha a gyógykezelés során valamilyen mulasztás történt a részéről.

.


76. § (1) A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül. (2) A progresszív ellátásban az egyes egészségügyi szolgáltatók feladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket külön jogszabály határozza meg. 77. § (1) A sürgős szükség gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és sürgős szükség fennállása esetén az egészségi állapota által indokolt ellátásban kell részesíteni. Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 30. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellátás igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és ellátását követően kell megállapítani. (3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni. .


BDT2013. 3030. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban, ha a beteg egészségügyi állapotának hátrányos változása az egészségügyi szolgáltató által nyújtott kezelés során következett be, az egészségügyi intézménynek kell bizonyítani a gyógyulási esély elvesztése miatti felelősség alóli kimentés körében, hogy nem terheli felróhatóság, a kezelési tevékenysége során a beteget a szakmai és etikai szabályok, irányelvek betartásával az eljárásban részt vevőktől elvárható gondossággal látta el. BDT2013. 2874. Az egészségügyi intézménnyel szemben kárigényt érvényesítő félnek nem a biztos gyógyulás elmaradását, hanem a gyógyulás esélyének elvételét, csökkenését elegendő bizonyítania. A károsultnak azt kell igazolnia, hogy az egészségkárosodás a kórházi kezelés során, annak idején következett be, ezzel szemben az egészségügyi intézmény bizonyítási körébe tartozik, hogy megfelelő ellátás esetén is ugyanaz az eredmény következett volna be.

.


BH2013. 150. Az egészségügyről szóló törvényben előírt elvárható gondosság követelménye kiterjed arra is, hogy a kórház a gyógyító tevékenységét úgy szervezze meg, hogy az egyes feladatok elvégzése egymást ne hátráltassa, és ne eredményezze a beteg ellátásának késedelmét. Az alperes kórház ugyanis a tevékenység megszervezésének hiányosságai miatt is felel, ha ez okozati összefüggésben áll a károsodással [1959. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, 339. § (1) bekezdés, 1997. évi CLIV. törvény 77. § (3) bekezdés].

.


2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 5. § (1) Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja. Az egészségügyi dolgozó - amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja - az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja, ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik.

.


BDT2010. 2335. I. Az elvárható gondosság elmulasztásának megállapítására nem ad alapot önmagában az a körülmény, ha az orvosi ellátás során a beteg az élettel összeegyeztethetetlen állapotba kerül, mivel ilyen helyzet a legnagyobb gondosság tanúsítása mellett is bekövetkezhet. BDT2010. 2298. I. A gyógyító intézet az elvárható gondosság megszegésével jár el, ha nem ismeri fel a beteg gerincsérülését, s ezáltal megfosztja a beteget a korai stabilizáló műtét elvégzésének lehetőségétől. BDT2010. 2274. Az esély csökkenése, elvesztése hátrány, vagyis olyan károsodás, amely megalapozza a kártérítési felelősséget. Ha valószínűsíthető, hogy időben, jól végzett kezelés mellett akár minimális esélye lett volna a betegnek a gyógyulásra, életben maradásra, akkor a felelősség megállapítható. BDT2010. 2235. Fejlődési rendellenesség felismerésének elmulasztásáért kártérítési felelősség terheli az egészségügyi szolgáltatót, ha a terhesség követése során nem rendelt el genetikai vizsgálatot annak ellenére, hogy a magzat rendellenes fejlődésére utaló vizsgálati eredmények születtek. .


BH2012. 10. Ha a haldokló betegnek az újraélesztés megkísérlésével esélye lett volna az életben maradásra, akkor az orvosi beavatkozás elmaradása folytán az esély elvétele károkozásként értékelendő, amiért a kórház kártérítési felelőssége fennáll (1959. évi IV. törvény 339. §, 348. §, 1997. évi CLIV. törvény 77. §). BH2011. 11. Ha a kórház a csecsemőt másik, azonos ellátási szintű kórházba helyezi át, a minden egészségügyi intézményre irányadó szakmai előírásokra valamint az aktuális csecsemő szűrővizsgálatok elvégzésére vonatkozóan a másik intézmény felé tájékoztatási kötelezettség nem terheli és nincs ilyen kötelezettsége a szülő felé sem (1959. évi IV. törvény 339. § és 348. §, 1997. évi CLIV. törvény 13. § és 77. §). BH2009. 358. A csuklótörés konzervatív kezeléséből eredő károsodás esetén az orvosnak kell bizonyítania, hogy a kezelés választása megfelelő volt és a károsodás ennek ellenére következett be. Ennek hiányában a kártérítési felelősség alól nem mentesül (1959. évi IV. törvény 339. §, 1997. évi CLIV. törvény 77. §). .


78. § (1) Amennyiben a beteg egészségi állapota által indokolt ellátást az egészségügyi szolgáltató nem tudja biztosítani, úgy a beteget az esetleges sürgősségi ellátás után továbbküldi olyan szolgáltatóhoz, amely a befejezett ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. (2) A beteg ellátását követően értesíteni kell a beutaló orvost, ennek hiányában a beteg háziorvosát. Amennyiben a beutaló orvos nem a beteg háziorvosa és egészségi állapota miatt a beteg tartós gondozásra szorul, háziorvosát is értesíteni kell. (3) Ha a beteg az egészségi állapota alapján kialakított orvosi vélemény szerint az indokoltnál magasabb szintű egészségügyi szolgáltatónál kívánja az ellátást igénybe venni, jogszabály az ellátás igénybevételét megalapozó jogviszony függvényében az igénybevételt korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti.

.


A megelőző ellátások

A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgálják, feladatuk b) az egyes megbetegedések és kórmegelőző állapotok korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok elvégzése, c) az egyén élet- és munkakörülményeiből adódó lehetséges egészségkárosodások korai felismerése; d) az egyes - jogszabályban meghatározott - tevékenységekre való egészségi alkalmasság megállapítása; e) az egészségügyi ellátás során a beteg - az adott ellátással össze nem függő - egyéb betegségeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése; f) a beteg ellátása során a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése; g) intézkedés az a)-f) pontok szerinti tevékenységek során felismert elváltozások, kóros eltérések megszüntetése érdekében. .


A megelőző ellátások A fertőző betegségek megelőzése A fertőző betegségek megelőzése a) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken, b) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon, c) az általános járványügyi feladatok teljesítésén, d) az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint e) az egészségkultúra kialakításán alapul.

.


A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok A szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, valamint az arra hajlamosító kockázati tényezők korai - lehetőleg panaszmentes - szakaszban történő aktív felkutatásával és felismerésével. (2) Szűrővizsgálatok a lakosság széles körében életkorhoz kötötten, illetve fertőző megbetegedésekkel kapcsolatosan, valamint egyes idült, nem fertőző betegségekre vonatkozóan az alábbi feltételek együttes fennállása esetén végezhetők: a) a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható, b) a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető, c) a szűrést követő hatékony terápia alkalmazásának feltételei adottak.

.


A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül az újszülöttek, valamint a tanköteles korú gyermekek jogszabályban meghatározott esetben való szűrése kötelező. A szűrővizsgálatra kötelezett kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a törvényes képviselő írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot elrendeli. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat - közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Más szűrővizsgálat igénybevételét jogszabály kedvezményekkel ösztönözheti; a szűrővizsgálaton való részvétel elmulasztása esetén - az egészségi állapotot hátrányosan nem befolyásoló - kedvezményeket megvonhat.

.


A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok A betegségek és a kórmegelőző állapotok korai felismerése más ellátáshoz kötődő (a továbbiakban: rutinszerű) vagy célzott szűrővizsgálatokkal történik. A kezelőorvos köteles az egyén életkorához kötött szűrővizsgálatok szükségességére az egyén vagy törvényes képviselője figyelmét felhívni, és a) a kompetenciájába tartozó vizsgálatokat elvégezni, vagy b) az egyént a szűrővizsgálat elvégzésére jogosult egészségügyi szolgáltatóhoz utalni. A célzott szűrővizsgálaton való részvételre a szűrés céljának, idejének és helyének pontos megjelölésével, közérthető és mindenki számára hozzáférhető módon kell felhívni az érintett csoportok figyelmét. Amennyiben a szűrésre valamely környezeti tényező következtében veszélyeztetett csoportban kerül sor, a szűrés céljáról, idejéről és helyéről az érintetteket egyénileg is értesíteni kell. .


A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatok Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok 1. 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia) és kolposzkópos vizsgálatára, 2. 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia). .


A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatok Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok 1. 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia) és kolposzkópos vizsgálatára, 2. 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia). .


Az egészségügyi ellátórendszer

Eütv. 87. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását. (2) Az egészségügyi ellátórendszer a népegészségügyi tevékenység során felmért szükségletek figyelembevételével működik. (3) Az egészségügyi ellátórendszer bővítése, színvonalának fejlesztése a társadalmigazdasági erőforrásokkal összehangoltan történik.

.


Az egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az alapellátás célja a) az ellátott lakosságra vonatkozó megelőző tevékenység; b) az egyén ba) egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése,


Az egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás Az alapellátás célja bb) külön jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett, bc) szakorvoshoz történő irányítása a betegség megállapítása, kezelési terv készítése vagy terápiás ellátás céljából, bd) gyógykezelése, házi ápolása és rehabilitációja a kezelőorvos által javasolt terápiás terv alapján; c) szükség esetén a bb) és a bd) alpontban foglaltaknak a beteg otthonában történő ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.


Az egészségügyi ellátórendszer Járóbeteg-szakellátás Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbetegszakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.


Az egészségügyi ellátórendszer Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátás feladata a) a megelőző tevékenység, b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is, c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is, d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg - vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása, e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteggyógyintézetbe történő beutalása.


Az egészségügyi ellátórendszer Járóbeteg-szakellátás Az általános járóbeteg-szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő járóbeteg-szakellátást (a továbbiakban: speciális járóbeteg-szakellátás). A speciális járóbeteg-szakellátás olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.


Az egészségügyi ellátórendszer Fekvőbeteg-szakellátás Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteggyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. Az ellátás lehet a) folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is, b) az a) pontban foglalt céllal, meghatározott napszakokban történő ellátás, c) olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.


Az egészségügyi ellátórendszer Fekvőbeteg-szakellátás Az általános fekvőbeteg-szakellátás mellett az egyes speciális diagnosztikai és terápiás hátteret, illetve szakmailag összetett feladatok megoldását igénylő betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra - a külön jogszabályban foglaltak szerint - speciális fekvőbeteg-szakellátást kell működtetni. A speciális fekvőbeteg-szakellátás a) a járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között nyújtott szakellátást végző orvos, b) sürgős szükség fennállása esetén, illetőleg a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésben a beteg ellátását végző orvos, illetve mentőorvos vagy mentőtiszt, c) a speciális ellátásra indokul szolgáló szakmai feltételek esetén a háziorvos beutalása alapján vehető igénybe.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az Eütv. 88-92. §-a szerinti alapellátás, járóbeteg-szakellátás és fekvőbetegszakellátás egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja. Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteggyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás „Az Országos Mentőszolgálat 2014. január 1. napjával átveszi a sürgősségi betegellátást koordináló tevékenységet és szakmai indokok alapján a sürgősségi ügyeleti ellátás hatékonyságának növelése érdekében integrálja a működő mentésirányítási rendszerébe, ezzel növelve az ellátásra szorulók egészségügyi biztonságát. A Mentőszolgálat nem csak elkészíti és kiadja az ügyeleti rendet, hanem a sürgősség ügyeleti ellátását koordinálja, irányítja és felügyeli és ezen tevékenységei során tapasztalt szabálytalanságokat is a jogszabályban meghatározott módon kezeli.”


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás Az állami mentőszolgálat a sürgősségi ügyeleti ellátás körében a jogszabályban meghatározott esetben és módon: a) gondoskodik a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről; b) részt vesz a fekvőbeteg-ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban; c) irányítja és felügyeli az a) pont szerinti sürgősségi ügyeleti rend végrehajtását. Azok a fekvőbeteg-gyógyintézetek, akikre az a) pont szerinti sürgősségi ügyeleti rend kiterjed, sürgősségi ügyeleti ellátás tekintetében a sürgősségi ügyeleti rend szerint kötelesek eljárni. Ha a sürgősségi ügyeleti ellátásban a sürgősségi ügyeleti rend szerint résztvevő fekvőbeteg-gyógyintézet nem látja el a sürgősségi ügyeleti feladatát, az állami mentőszolgálat - jogszabályban meghatározottak szerint - más fekvőbeteggyógyintézet útján gondoskodik a feladat ellátásáról.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás Az állami mentőszolgálat a sürgősségi ügyeleti ellátás szervezési, koordinációs, irányítási, illetve felügyeleti tevékenysége során észlelt szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv valamennyi szabálytalanság bejelentésére megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Mentés A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés). A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a beteg azonnali ellátásra szorul. Ilyen esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére. A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Mentés A mentés további esetkörei: - legalább mentőápolói felügyelettel történő mentőszállítás - gyógyintézetből gyógyintézetbe történő őrzött szállítása - életmentő tevékenységhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés), - életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása, - mentési készenlét biztosítása balesetek helyszínén, továbbá tömeges balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosításának, illetve a veszélyhelyzet elhárításának idejére (mozgóőrség),


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Mentés A mentés további esetkörei: - mentési készenlét biztosítása rendezvény helyszínén, térítés ellenében, meghatározott helyen és ideig (rendezvénybiztosítás), - mentési készenlét térítés ellenében történő ellátása olyan helyszíneken, amelyek az ott időszakosan vagy folyamatosan végzett tevékenység jellege alapján ideértve az építkezést, műszaki munkálatok elvégzését - a balesetveszély szempontjából fokozottan kockázatosnak tekintendők (helyszínbiztosítás).


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Mentés A mentés további esetkörei: A közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, magatehetetlen ittas személyt a mentőszolgálat kijózanítás céljából egészségügyi megfigyelésre, illetve ellátásra az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz szállítja. A megfigyelés az érintett kijózanodásáig, de legfeljebb 24 óráig tarthat. A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb 24 órai időtartamra lehet az egészségügyi intézményben visszatartani.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Betegszállítás A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a - mentőápolói felügyeletet nem igénylő - esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható. Betegszállítás a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, ha az ellátást követően a) a beteg a törvényben definiált okok miatt a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, vagy b) a betegnek a fekvőbeteg-gyógyintézetből az otthonába történő eljutása az elbocsátásának naptári napján, illetve más esetben ésszerű időn belül másként nem biztosított.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ápolás Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése, fejlesztése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. Az ápolási, gondozási tevékenység az ápolási, gondozási terv alapján segíti a beteget azon tevékenységek elvégzésében, amelyek hozzájárulnak egészségéhez, gyógyulásához, rehabilitációjához. Az ápolási, gondozási tervet a törvényben meghatározott esetekben - az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében - a beteg kezelőorvosa hagyja jóvá.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ápolás Ha az ellátás eleve ápolási vagy gondozási célra irányul, az ápolási, gondozási tervet az ápoló önállóan készíti és hajtja végre. Az ápolási, gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások A haldokló beteg gondozása A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. Az ellátás keretében a beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak. A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani. A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások A haldokló beteg gondozása A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. Az ellátás keretében a beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak. A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani. A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Rehabilitáció A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Rehabilitáció Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat - az egészségtudomány eszközeivel - meglevő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre. A rehabilitációs medicina szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is. A rehabilitációs medicina területén működő egészségügyi szolgáltatók tevékenységüket rehabilitációs ellátási programok szabályozott rendszere alapján végzik.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Orvostechnikai eszközellátás Orvostechnikai eszköz akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható fel, ha az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott követelményeket kielégíti. Az orvostechnikai eszközökkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos egyes eljárásokért - ideértve a szakhatósági eljárásokat is - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Orvostechnikai eszközellátás Az Eütv. részletesen szabályozza az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv (EEKH) bírságolási jogköreit. 2014. január 1-től az implantátumregiszter szabályait törvényi szintre emelték. Implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a beavatkozással érintett személy további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése érdekében az egészségügyi szolgáltató nyilvántartást köteles vezetni a törvényben meghatározott adattartalommal.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Orvostechnikai eszközellátás A nyilvántartást az egészségügyi szolgáltató az OEP által működtetett informatikai felület alkalmazásával vezeti. A nyilvántartásba az adatokat legkésőbb a beavatkozással érintett személy egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásának időpontjáig vagy a finanszírozási jelentéstétel napján kell felvinni. Az informatikai felület az adatokat egyidejűleg elektronikusan továbbítja az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint működtetett Központi Implantátumregiszter részére.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Gyógyszerellátás Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja - a külön törvényben foglaltak szerint - biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket.


Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások További, az Eütv.-ben nevesített ellátástípusok: Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia A nem-konvencionális eljárások Egyéb gyógyászati ellátások Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység


Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről A törvény hatálya a) az egészségügyi közszolgáltatások közül a járóbeteg- és fekvőbetegszakellátásokra (a továbbiakban együtt: egészségügyi szakellátás), b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatók tulajdonosaira, fenntartóira és működtetőire, valamint a fenntartásukban működő egészségügyi szolgáltatókra, c) az egészségügyért felelős miniszterre, az egészségügyi államigazgatási szervre, az egészségbiztosítóra, valamint a szakellátási kapacitásokkal és az ellátási területekkel kapcsolatos e törvény szerinti eljárásokban - a kormány által kijelölt - véleményadásra jogosult szakértői szervre, d) a szakellátási kapacitásokkal és az ellátási területekkel kapcsolatos e törvény szerinti eljárásokkal érintett egészségügyi szolgáltatókra és fenntartóikra terjed ki.


Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 1. Általános rendelkezések 2. Az egészségügyi szakellátás végzésére kötelezettek köre, a kötelezettség tartalma, a kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok 3. A szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodás és az egészségügyi ellátási szerződés 4. Az országos kapacitásmennyiség 5. A kapacitásfelosztás módosítása 6. A tartósan kihasználatlan kapacitások 7. Az ellátási területek megállapítása és módosítása 8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai 9. A kapacitásokon nyújtott ellátások finanszírozása 10. A váratlan esemény miatt szükséges rendkívüli kapacitásbevonás 11. Többletkapacitások befogadása és kapacitások visszavonása 12. Vegyes rendelkezések


Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül a) a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, b) az állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét, c) az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási feladatát a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitás-nyilvántartásban meghatározott kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően teljesíti.


Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (2) Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá tartozó szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egészségügyi szakellátási feladatát nem teljesíti, ideiglenesen az állam - a (3)-(10) bekezdésben és az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint gondoskodik az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról.


Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről Az egészségbiztosító háromévente a megelőző naptári év adatai alapján térségenként megvizsgálja a térségben működő szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók lekötött kapacitásainak kihasználtságát és a kapacitásváltozás szükségességét. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 4. §-t 2011. január 1-jét követően első alkalommal 2015ben kell alkalmazni.


Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 13. § (1) Annak az egészségügyi szolgáltatónak a vezetője, amely a) a 8. § (2) bekezdése alapján kötött és érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkezik, és b) az egészségügyi szakellátásokért általa elszámolt finanszírozási tételek éves összege eléri az 500 millió forintot, egészségügyi szolgáltatónál más vezetői megbízatást nem tölthet be és egészségügyi tevékenységet csak a szakképesítése szerinti egészségügyi tevékenység gyakorlási jogának fenntartásához szükséges mértékben végezhet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek az egészségtudományi centrumok, az egyetemi klinikai központok és klinikák vezetői, valamint a rektorok.


Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (3) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi tevékenység végzésére a) az egészségügyi szolgáltató vezetésére irányuló jogviszony (különösen vezető állású munkavállaló foglalkoztatására irányuló jogviszony) keretében, a jogviszony létesítésére irányuló megállapodásban meghatározott időtartamban és feltételek szerint, b) ha a vezetői feladatok ellátására vezetői megbízás alapján kerül sor, a vezetői megbízás alapját képező jogviszony keretei között, a fenntartó által meghatározott időtartamban és feltételek szerint, vagy c) az egészségügyi szolgáltató vezetésére irányuló jogviszonyon kívüli, a fenntartó és az intézményvezető között létrejött, de kifizetőként az egészségügyi szolgáltatót terhelő megállapodás alapján, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti jogviszony keretében kerülhet sor.


"Konszolidációs módosítások"

- 2011. évi CLIV. törvény a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről (Möktv.) - 2011. évi CLXXXVI. törvény Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről - A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érintette az intézmények által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, - vezetőkre különös szabályok.



- 2012. évi XXXVIII. törvény a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról -Az állam átvett a törvény mellékleteiben megjelölt települési önkormányzati egészségügyi intézményeket (városi kórházakat és járóbeteg-szakellátó intézményeket), azok vagyonát, valamint a települési önkormányzatok ezekhez kapcsolódó adósságát - A törvény rendelkezik az átvett intézmények foglalkoztatottainak és a települési önkormányzati hivataloknál az intézmények működtetése körében foglalkoztatott köztisztviselők jogviszonyáról. -Az átvételre kerülő egészségügyi intézmény főigazgatói és gazdasági igazgatói feladatainak ellátására pályázatot kellett kiírni.



- 2012. évi XXXVIII. törvény a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról A törvényhez kapcsolódóan két végrehajtási rendelet is megjelent, ezek a következők: - a települési önkormányzatok egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól és egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 92/2012. (IV. 27.) Korm. rendelet, - az állam tulajdonában lévő és az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók tekintetében fenntartói joggal rendelkező államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 31/2012. (IV. 27.) NEFMI rendelet.



- 2012. évi XXXVIII. törvény a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról Változtak a vezetői jogviszony-megszűnés szabályai. Módosult: -a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény és -Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény is. -A szabályozás folyamatban lévő pályázatokra is vonatkozott.



- 2012. évi XXXVIII. törvény a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról Ha a korábbi intézményvezetővel vagy gazdasági vezetővel a pályázat megnyerésére tekintettel új munkaviszonyt kell létesíteni, a vezetőt a korábbi munkaviszonya megszűnésével összefüggésben munkaszerződésen vagy jogszabályon alapuló végkielégítés és szabadságmegváltás nem illeti meg, azonban a későbbi végkielégítésre való jogosultság tartamának megállapításakor a jogviszonyok időtartamát össze kell számítani, valamint a ki nem adott szabadságot az új jogviszonyban kell kiadni, illetve annak megszűnése vagy megszüntetése esetén megváltani.



- 2013. évi XXV. törvény a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről. -„28 gt.” törvény -A munkaviszonyok átalakultak közalkalmazotti jogviszonnyá vagy megszűntek -Bérvédelmi rendelkezések is kerültek a jogszabályba.


Fenntartói jogok Az Eütv. 155. §-a szerinti rendelkezések jelentősen változtak, a középirányító szerv (GYEMSZI) működése átalakította a korábban miniszteriális fenntartású intézmények működtetését is. Munkáltatói jogkörök – vezető, gazdasági vezető tekintetében (osztott)


Gyógyintézetek vezetése - 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet a gyógyintézetek vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményeiről, valamint a vezetői megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól, -43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről


Gyógyintézetek vezetése Egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézet vezetésével olyan személy bízható meg, aki a) (orvostudományi vagy egyéb) egyetemi szintű végzettséggel, b) mesterképzési szakon szerzett egészségügyi menedzser szakképesítéssel*, valamint c) legalább ötéves vezetői gyakorlattal rendelkezik. *Átmeneti szabályok: akik 2013. szeptember 1-je előtt kaptak felmentést, 2015. szeptember 1-jéig a régi típusú képzést is megszerezhetik.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége (az Eütv. alapján)

- Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell. - A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó munkaidejében az e minőségében hozzáforduló beteg megfelelő ellátása iránt - a törvényben foglaltaknak, illetve szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon – intézkedik: = Az orvos - feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult - a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja, vagy - a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén - a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége (az Eütv. alapján)

= A beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására. = A fentektől eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem tűrő beavatkozások esetén lehet. = Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga, illetőleg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége (az Eütv. alapján) Távolléte vagy akadályoztatása időtartamára a beteg vizsgálatára és kezelésére a) a kezelőorvos munkáltatója, b) a munkáltató hiányában a kezelőorvos, c) a kezelőorvos akadályoztatása esetén - az egészségügyi szolgáltató költségére - az egészségügyi államigazgatási szerv köteles a beteg vizsgálatáról és kezeléséről más orvos útján gondoskodni, ide nem értve azt az esetet, amelyben a kezelőorvos feladatait az ügyeletes orvos látja el. A felkért kezelőorvos, illetőleg ügyeletes orvos köteles a beteg egészségi állapotával kapcsolatos eseményekről a kezelőorvost megfelelő időben és módon tájékoztatni. A háziorvos helyettesítésére - a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet és - az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet speciális rendelkezéseket is tartalmaz.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [az Eütv. 119. § (3) bekezdés b) pontja] közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen. A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a) más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közreműködésre felkérni, b) konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása BDT2010. 2220. Amennyiben a kórház orvosainak tevékenysége, szakmai vizsgálatok elvégzésének vagy diagnosztikus eredmények értékelésének elmaradása a konkrét szakmai előírás megszegését nem jelenti, ebből nem következik, hogy a kórház (orvosai) az elvárható gondossággal és körültekintéssel járt(ak) el. Az orvos elvárható magatartását konkrét szakmai szabályok megsértésétől függetlenül is vizsgálni kell. BH2010. 65. Magánorvos és kórház egyetemleges kártérítési felelőssége (1959. évi IV. törvény 348. és 349. §, 1997. évi CLIV. törvény 13. §, 17. § és 129. §).

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. A közreműködő egészségügyi dolgozó a) az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre, b) amennyiben a végrehajtás során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezelőorvost - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost - haladéktalanul értesíti, c) amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezelőorvos - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvos - tudomására hozza,

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása A közreműködő egészségügyi dolgozó d) az utasítás végrehajtását - a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna. A közreműködő egészségügyi dolgozó - amennyiben a c) pontban foglaltak ellenére az utasítás végrehajtására szólítják fel - jogosult az utasítás írásba foglalását kérni. Az utasítás keretein belül az egészségügyi dolgozó - szakmai kompetenciájának keretei között és felkészültségének megfelelően - önállóan határozza meg a általa elvégzendő feladatok végrehajtásának módját és sorrendjét.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az ellátás megtagadásának joga A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közreműködő orvos megtagadhatja, a) ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, vagy b) a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja. Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az ellátás megtagadásának joga Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg, amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy a) a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel, b) a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt, c) a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy d) a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli, illetőleg a b) pontban foglaltak szerint jár el.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az ellátás megtagadásának joga Amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja. Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha a) az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik, b) a beteg együttműködési kötelezettségét [26. § (2) bekezdés] súlyosan megsérti, c) vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza, d) saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti. Az a) és c) pontban foglalt okok alapján az orvos a beteg ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha a) ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja, és b) a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében forduljon más orvoshoz.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az ellátás megtagadásának joga Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha a) az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, b) arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó - a kezelőorvos tájékoztatása mellett - a kompetenciájába tartozó ellátások végzését az Eütv. 131. § (5) bekezdésében foglalt, az orvosokra vonatkozó szabályokban foglalt okok alapján jogosult megtagadni.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az ellátás megtagadásának joga A területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó esetében az erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkező ellátás kapcsán a megtagadási jog gyakorlásának feltétele, hogy ezt a körülményt alkalmazását megelőzően vagy foglalkoztatása folyamán a körülmény felmerülését követően azonnal a munkáltatójával írásban közölte.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség A kezelőorvos – kivéve, ha a cselekvőképes beteg az Eütv. 14. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint a tájékoztatási jogáról lemondott - a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint, az Eütv. 13. §-ában foglaltak figyelembevételével tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. Ha a beteg cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott, a kezelőorvos a 16. §-ban foglalt (a beleegyezés és a visszautasítás jogát gyakorolni jogosult) személyeket is tájékoztatja. A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség Indokolt esetben a tájékoztatásnak ki kell terjednie a következő körülményekre: - a szerv, illetve szövet eltávolítása előtt a donort az általános szabályokon (13. §) túlmenően szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelező boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vevő orvos végzi. - a recipienst az általános szabályok (13. §) szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről különösen arról, hogy a) a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy b) halála esetén kórboncolásnak kell alávetni, c) szervezetébe milyen eredetű szervet vagy szövetet kívánnak beültetni.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség A kezelőorvos a beteg tájékoztatását körültekintően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi. A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség BH2013. 219. Az orvosnak a beteg aktuális állapotából kiindulva, a műtéti kockázatokról és várható szövődményekről olyan tájékoztatást kell nyújtania, amelynek eredményeként a beteg olyan helyzetbe kerül, amelyben önrendelkezési jogát gyakorolhatja. Ezt a követelményt kielégíti, ha a műtét lehetséges szövődményei között általánosságban a bénulás lehetőségét is megemlíti, tájékoztatási kötelezettsége azonban nem terjedhet addig, hogy előzetesen prognózist adjon arról, hogy ez bizonyosan bekövetkezik-e és ha igen, az milyen súlyosságú vagy időtartamú lesz [1997. évi CLIV. törvény 13. §, 15. § (1) bekezdés, 134. § és 135. §]. BH2010. 331. A szövődménynek nem minősülő műtéti következményről tájékoztatni kell a beteget. A tájékoztatásnak az adott beteg egészségi állapotához kell igazodnia és az orvos által ismert tényeken kell alapulnia (1997. évi CLIV. törvény 13. §, 134. § és 135. §).

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség BDT2008. 1834. I. Az orvos által a beavatkozás előtt adott tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a beteg minden olyan lényeges információ birtokába kerüljön, amelyek alapján megalapozottan tud dönteni a műtéthez való hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról. Az egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét megalapozza, ha a tájékoztatás csak a beavatkozás várható pozitív eredményeit tartalmazta, de azt nem, hogy adott esetben - ha ritkán is állapotrosszabbodás is bekövetkezhet.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Dokumentációs kötelezettség A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. Az Eütv. meghatározza az egészségügyi dokumentációban feltüntetendő, valamint a dokumentáció részeként megőrzendő adatok körét. Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteggyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és – az Eütv. 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével (azaz, ha a cselekvőképes beteg a tájékoztatási jogáról lemondott) - azt a betegnek át kell adni.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő. BDT2013. 2906. Az egészségügyi szakértő által a véleménye elkészítése érdekében előállított adatok nem egészségügyi, hanem szakértői adatok, amelyeket a szakértőkre vonatkozó szabályok szerint köteles kezelni.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Szabályozási előzmények - 1876. évi XIV. törvénycikk a közegészségügy rendezéséről - orvosi gyakorlat egyetemi oklevélhez kötése - külföldi oklevél és gyakorlat elismertetése („nostrificatio” és külön címhasználat) - az alkalmazott gyógymód szabad megválasztása - felelősség a műhibákért - állami felügyelet (BM) - magánorvoslásban jog a díjazásra, - orvosi gyakorlat - szülésznői gyakorlat, - kuruzslás, - kórházak és gyógyintézetek szabályozása.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Szabályozási előzmények - 1936. évi I. törvénycikk az orvosi rendtartásról - kamarai törvény volt az orvosi gyakorlatra is kiterjedő részletes szabályokkal - 25/1952. (III. 30.) MT rendelet az orvosegészségügyi közszolgálati állások betöltésének biztosításáról - aki nem vállal „orvosegészségügyi közszolgálati alkalmazást”, magángyakorlatától eltiltható - 1959. évi 8. törvényerejű rendelet az orvosi rendtartásról - fegyelmi felelősség - szakszervezet látta el az etikai feladatokat - orvosi nyilvántartás

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Szabályozási előzmények -

6/1960. (VIII. 20.) EüM rendelet az orvosok elleni fegyelmi eljárás egyes szabályairól

- 8/1959. (XII. 31.) EüM rendelet az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. törvényerejű rendelet, valamint az annak hatálybaléptetéséről szóló 51/1959. (XII. 31.) Korm. rendelet végrehajtásáról


1972. évi II. törvény az egészségügyről

-

11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról

-

2001. évi CVII. törvény az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról - feladatellátási szerződés, - feladatátvállalási szerződés, - alvállalkozói szerződés definiálása


2003. évi XLIII. törvény az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről - közreműködői szerződések szabályozása - fenntartási, szakmai és szervezeti szabályok - közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes: 63/2003. (XII. 15.) AB határozat

Hatályos: - 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről (Eütev. vagy jogállási tv.) - 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.)

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei

1. Egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden tevékenység, kivéve azon tevékenységeket, amelyek végzéséhez nem szükséges a) egészségügyi szakképesítés vagy b) egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy szakmai felügyelete.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei 2. Egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei 3. Egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatási alap-, mester- vagy egységes osztatlan képzés keretében megszerzett végzettség és szakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei 4.1. Egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy (Eütv.) 4.2. Egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, a) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy b) aki nem rendelkezik az a) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban (Eütev.)

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei 5. Egészségügyben dolgozó: az egészségügyi dolgozó fogalom hatálya alá nem tartozó, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy (Eütev.)

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei 6. egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; 7. egészségügyi intézmény: a 6. pontban meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül a) a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban együtt: gyógyintézet), továbbá b) az állami mentőszolgálat, c) az állami vérellátó szolgálat, valamint d) az egészségügyi államigazgatási szerv intézetei, amennyiben egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei •

8. közreműködő: a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egységének tevékenységéhez kapcsolódó, az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő személy vagy szervezet, amely közreműködői szerződés alapján, közvetlenül, működési engedély és felelősségbiztosítási szerződés birtokában, a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által nyújtott szakmában és a saját tulajdonában vagy használatában levő tárgyi eszközökkel, személyesen, vagy az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozókkal a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által ellátott betegek részére a közreműködést igénybe vevő szolgáltató nevében nyújt egészségügyi szolgáltatást, azaz a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket egyaránt biztosítja; (96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról)

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei •

9. személyes közreműködő: az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely a közreműködést igénybe vevő szolgáltató nevében, a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által ellátott betegek részére személyesen nyújt egészségügyi szolgáltatást a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által nyújtott szakmában, akként, hogy a felek között létrejött közreműködői szerződés alapján a feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket kizárólag a a közreműködőt igénybe vevő szolgáltató biztosítja, a személyes közreműködő pedig kizárólag személyi feltételeket biztosít; (96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról)

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei A sürgős szükség esetén előírt ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenység kivételével egészségügyi tevékenység akkor végezhető jogszerűen, ha az egészségügyi dolgozó a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító, törvényben meghatározott szakképesítési feltételekkel, és b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, és c) tagja az illetékes szakmai kamarának, és d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, és e) ha az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel és felelősségbiztosítással.


Szabadfoglalkozás keretében és egyéni egészségügyi vállalkozóként csak a fenti követelményeknek maradéktalanul megfelelő egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására. Szabadfoglalkozás esetén azonban az önálló felelősségbiztosítás a felek megállapodása esetén hiányozhat.


Szakképesítés Az a természetes személy, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként vagy önkéntes segítőként közreműködhet a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban. Tehát: a közreműködő is egészségügyi tevékenységet végez!

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei Szakképesítés

Szociális ágazat speciális helyzete - az Eütev. hatálya: Az Eütev. rendelkezéseit a szociális törvény hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó intézményben egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók tekintetében is alkalmazni kell, ha az intézmény egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel is rendelkezik.


Szakképesítés - alapnyilvántartás – működési nyilvántartás Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása A szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését, illetve magyarországi honosítását vagy elismerését követően alapnyilvántartásba kell venni. Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Az egészségügyi dolgozó neve, az egészségügyi dolgozó által megszerzett szakképesítés megnevezése és az alap-nyilvántartási szám bárki számára megismerhető adat. Az alapnyilvántartást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal vezeti.


Szakképesítés - alapnyilvántartás - működési nyilvántartás Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása Szigorú feltételek: - alapnyilvántartás, - szakmai kamarai tagság, - széles körű adatkezelés, - együttműködési kötelezettség, - továbbképzési kötelezettség. A működési nyilvántartást szintén az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal vezeti.


Felelősségi keretrendszer - „(3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.” (Eütv. 77. §) - Az 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott, fokozott gondossági mérce olyan személlyel szemben alkalmazható, aki az egészségügyi szolgáltatás nyújtására a törvény értelmében jogosult (BH2006. 55)


Felelősségi keretrendszer „5. § (1) Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja. Az egészségügyi dolgozó - amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja, ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik.” (Eütev.)


Szakmai felettes – a végzett egészségügyi tevékenység külső korlátja Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre létesített jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenység végzése során köteles figyelembe venni a szakmai felettes(ek) jog- és szakmai szabályoknak megfelelő utasításait is. (Eütev.)


Szakmai felettes A szakmai felettes gondoskodik a) a szakképesítéssel nem rendelkező közreműködő egészségügyi dolgozók szakmai irányításának megszervezéséről, b) az irányítása alá tartozó egészségügyi dolgozók ba) feladatainak részletes meghatározásáról, bb) szakmai fejlődését biztosító feladatokban, képzésekben, továbbképzésekben való részvételéről, bc) szakmai felkészültsége rendszeres ellenőrzéséről, bd) teljesítményének értékeléséről; c) az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartásról.


Szakmai felettes Ez a viszonyrendszer szükségképpen nem csak azonos jogviszony keretében foglalkoztatott személyek relációjában érelemezendő, pl. a szabadfoglalkozású vagy vállalkozó egészségügyi dolgozók viszonylatában a polgári jog által determinált jogviszonyokban is felmerül a szakmai utasítási jog kérdése, amelynek jelentőségére elég a különböző jogviszonyban állók alkotta szakmai teamek létrehozásának lehetőségét megemlíteni. A szakmai utasításból a közreműködő (az utasított) egészségügyi dolgozóra háruló kötelezettségeket és jogokat az Eütv. 130. §-a az egészségügyi ágazat sajátosságaira figyelemmel szabályozza, különös figyelmet fordítva a szakmai szabályok betartására és a releváns tájékoztatási kötelezettségekre. (Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása.)


Szakmai felettes A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. Kérdés: Hogy viszonyul mindez a munkáltatói jogkörben adott utasítási jogkörökhöz? Válasz: A munkáltatói jogkörben adott urasításhoz képest speciális helyzet. (Kollíziós lehetőség: pl. szolgálati jogviszonyokban felmerülhet)


Az ellátás megtagadása – az egészségügyi tevékenységvégzés „belső” korlátja - tevékenységvégzési oldalról is van jelentősége a megtagadási eseteknek


Az egészségügyi tevékenység végzésének időbeli korlátozása - Nem munkaidő-, hanem tevékenységi korlátozás! - Kivétel: az alkalmazott egészségügyi dolgozók önként vállalt többletmunkája. E szabályok megalkotásának indoka a törvény megalkotásakor a javaslat mellé benyújtott miniszteri indokolás alapján főleg a betegek pihent egészségügyi dolgozóhoz való jogának biztosítása volt.


Az egészségügyi tevékenység végzésének időbeli korlátozása 1. Az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi jogviszonyban végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát. 2. Az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.


Az egészségügyi tevékenység végzésének időbeli korlátozása Segédszabály: Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenységvégzés időtartamát kell figyelembe venni. A gyakorlatban betartása nehéz. Az ügyeleti idő átlagosan 50%-át meghaladó feladatok esetén műszakot kell szervezni. (47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 14. §)


Az egészségügyi tevékenység végzésének időbeli korlátozása - fogalmak ügyeleti feladatellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 93. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység, valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben, egészségügyi ügyelet: ügyeleti feladatellátás munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban.


Az egészségügyi tevékenység végzésének időbeli korlátozása - fogalmak

Hatósági ellenőrzés: A több, illetve a több fajta jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó az egyes jogviszonyai szerinti egészségügyi szolgáltatónál nyilatkozatban tanúsítja, hogy az egészségügyi tevékenysége a fentiek szerinti korlátot nem haladja meg.


Az egészségügyi tevékenység végzésének időbeli korlátozása - fogalmak Az egészségügyi dolgozó nem egészségügyi tevékenységvégzésével összefüggésben a jogszabályok nem írnak elő semmilyen időbeli korlátot. Vizsgálandó: etikai szabályozás kezeli-e ezt az esetkört? (Pl. a MOK Etikai Kódexe tartalmaz szabályozást „Az orvosi hivatással össze nem férő tevékenységek” vonatkozásában.)


Alkalmatlan állapot Egészségi alkalmatlanság megállapítása hiányában, illetve az alkalmasság megállapítása ellenére sem alkalmas az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, amennyiben akut betegsége vagy belátási képességét érintő állapota miatt annak szakszerű végzése nem biztosított. Különösen ilyennek kell tekinteni, ha az egészségügyi dolgozó keresőképtelen, ittas vagy bódult állapotban van, ideértve a kábítószertől való befolyásoltságot is. (40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet)


Alkalmatlan állapot Az alkalmazotti jogviszonyokban fő szabályként alapelvként érvényesül a munkára képes állapotban való megjelenési kötelezettség a munkahelyen (Mt. 52. §), míg a polgári jogviszonyokban ezeket a szabályokat a vállalt feladatok ellátásnak a szerződésből fakadó kötelezettsége helyettesíti. Az egészségügyi ágazatban a fenti esetben az egészségügyi dolgozó a jogszabály erejénél fogva munkaképtelen, illetve alkalmatlan állapotnak minősül, ez fokozott felelősségi alakzatnak tekinthető.


Kötelező szakmai kamarai tagság A kamara: köztestület. „A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.” „Köztestület különösen (…) a szakmai kamara.” (Ptk. 65. §)


Kötelező szakmai kamarai tagság Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestületei. Az egészségügy területén szakmai kamaraként a) Magyar Orvosi Kamara, b) Magyar Gyógyszerészi Kamara, c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara működik. (2006. évi XCVII. törvény 1. §)


Kötelező szakmai kamarai tagság Közvetlen törvényi előzmények: - 1994. évi XXVIII. törvény a Magyar Orvosi Kamaráról - 1994. évi LI. törvény a Magyar Gyógyszerész Kamaráról - 2003. évi LXXXIII. törvény a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról 2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról A kötelező tagság tekintetében módosította: 2011. évi

XXIII. törvény


Kötelező szakmai kamarai tagság A kamarák feladatai, a kötelező kamarai tagság: „…a hibátlan köztestületi minőségből, a ’közfeladat’ meghatározásának alkotmányosságából még nem következik automatikusan a kényszertagság alkotmányossága”. Ez aszerint bírálandó el, hogy „a kamarára rótt ’közfeladat’ szükségessé teszi-e a kötelező tagságot, és hogy a jogkorlátozás e célhoz képest arányos-e.” [39/1997. (VII. 1.) AB határozat, 41/2002. (X. 11.) AB határozat]


Kötelező szakmai kamarai tagság Egészségügyi tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a törvényben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.


Kötelező szakmai kamarai tagság A nem orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az illetékes szakmai kamara a Magyar Orvosi Kamara. (Klinikai szakpszichológusok, klinikai sugárfizikusok, klinikai biokémikusok, klinikai mikrobiológusok, valamint molekuláris biológiai diagnosztikusok esetében.)


Kötelező szakmai kamarai tagság A szakmai kamara tagja lehet az, aki a) magyar oktatási intézményben a választott kamarai tagság szerinti egészségügyi képesítést, szakképesítést megszerezte, vagy akinek külföldön szerzett, egészségügyi képesítést, szakképesítést igazoló bizonyítványát, oklevelét honosították, vagy egyenértékűvé nyilvánították, illetőleg egészségügyi szakképesítését elismerték, b) az egészségügyi képesítésének, szakképesítésének megfelelő alapnyilvántartásban szerepel, c) Magyarország területén a választott kamarai tagságnak megfelelő egészségügyi képesítéshez, szakképesítéshez kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni, d) az alapszabályban meghatározott módon az országos hivatalnak a kamarai tagdíjat megfizeti, és e) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.


Kötelező szakmai kamarai tagság Azt a személyt, aki a fenti feltételeknek megfelel, a szakmai kamara tagjai közé - kérelmére - fel kell venni. Nem vehető fel a szakmai kamara tagjai közé, a) akinél olyan ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a kamarából ki kellene zárni, b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a szakmai kamara etikai normái az adott egészségügyi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig, c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, d) a kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a kamarából kizártak.


Kötelező szakmai kamarai tagság Kamarai tagság nélkül is végezhető az egészségügyi tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon. Érintett személyi kör: - Eütv. 110. § (4) bekezdése alapján tevékenységi engedéllyel eü. tevékenységet végzők (hatóság: OTH) - Eütv. 110. § (10) bek. alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamely EGT-államban letelepedett személyek (hatóság: EEKH)


Kötelező szakmai kamarai tagság

Aki egészségügyi tevékenységet köztisztviselői vagy kormánytisztviselői (a továbbiakban együtt: közszolgálati) jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati jogviszonyban álló személy további - nem közszolgálati - jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzés feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.



Az, akinek közszolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel. A fenti rendelkezés nem érinti az egészségügyi dolgozó elsősegély-nyújtási kötelezettségét, valamint a külön jogszabály szerinti pro familia végezhető egészségügyi tevékenység gyakorlásának lehetőségét.



A tevékenységvégzési jogosultságot érinti: - kamarai tagsági viszony felfüggesztése, - kamarai tagsági viszony szüneteltetése, - tagság megszűnése.


Kötelező szakmai kamarai tagság A kamara illetékes területi szervezete írásbeli indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak, a) aki ezt kéri, b) akit a kamarai tagságának alapjául szolgáló foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára, ha a kamarából a etikai büntetésként nem zárták ki, c) akinek tagsági viszonyát etikai büntetésként jogerősen 1-6 hónapig felfüggesztették. A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel. A tag kérelmére felfüggesztett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag kérésére írásbeli határozattal helyreállítja, a b)-c) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a jogerős bírói ítéletben, illetve etikai határozatban megállapított idő lejártát követő napon helyreáll.


Kötelező szakmai kamarai tagság Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki a) a tagsági viszonyáról lemondott, b) nem felel meg a kamarába történő felvételhez szükséges tagsági feltételeknek, c) jogerősen kizárás etikai büntetésben részesült, d) akit a törvény 14. § (3) bekezdése alapján a szakmai kamarába nem lehetne felvenni (cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága, kizárást követően 2 év, jogszabály vagy etikai szabályzat alapján fennálló összeférhetetlenség). Aki tagsági viszonyáról lemondott, és emiatt tagsága megszűnt, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveszi a kamara tagjai közé.


Kötelező szakmai kamarai tagság Ki kell zárni a szakmai kamarából azt, akit jogerősen a) egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, b) a kamarai tagság alapjául szolgáló foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.


Kötelező szakmai kamarai tagság A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó kamarai szerv a jogerős határozatát megküldi az érintett személy egészségügyi tevékenységének megfelelő működési nyilvántartást vezető szervnek, az egészségügyi dolgozót foglalkoztató munkáltatónak, továbbá azon egészségügyi szolgáltató működési engedélyezésére jogosult szervnek, amely egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez.


Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés Egészségügyi tevékenység - folytatásának formájától és módjától függetlenül - e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. Egészségügyi tevékenységet önállóan - külön törvényben foglaltakra is figyelemmel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység – az Eütv. 110. § (4) és (10) bekezdésben foglalt kivételekkel - az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg. (Eütv. 110. §)


Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés Az önálló tevékenységvégzési jogosultság feltételeivel rendelkező személy felügyelete mellett végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy, a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt, b) akit a működési nyilvántartásból töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig, c) aki a működési nyilvántartásba való visszakerülése érdekében (Eütv. 113/A. § (2) bekezdés) kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagy d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.


Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés Az a)-d) pontban említett személy az önálló tevékenységvégzés jogával rendelkező személy felügyelete mellett, annak utasítása szerint működhet közre. A felügyeletet gyakorló személy utasítási joga - ide nem értve a munkáltatói utasítási joggyakorlást - csak a szakképesítésének megfelelő körben gyakorolható. Az a közreműködő, aki az egészségügyi tevékenységben nem a szakképesítésének megfelelő körben működik közre, tevékenységét csak előzetes és megfelelő oktatását követően kezdheti meg, illetve folytathatja.


Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés Egészségügyi tevékenységre egyébként nem jogosult személy is közreműködhet egészségügyi tevékenység végzésével saját maga, illetőleg bármely olyan személy gyógykezelésében, aki ehhez a beleegyezését adta. A közreműködés körét a beavatkozás, illetve a betegség jellege, a közreműködő személy szakképesítése, képességei, valamint a kezelőorvos utasítása határozza meg.


Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés Az ilyen személy felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a felügyelt személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó a) nem megfelelő utasítása, b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése, c) a közreműködő személy megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése okozta.


Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés A felügyelet mellett tevékenységet végző személy köteles ezt a tényt legkésőbb a felügyelet mellett végzett tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül bejelenteni a működési nyilvántartást vezető szervnek (EEKH). A felügyelet során a felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik. A felügyeletet ellátó személy a felügyeleti tevékenység ellátásáért az egészségügyi dolgozók továbbképzéséről szóló miniszteri rendeletek szerinti továbbképzési pontokra jogosult.


Típuskényszer Az Eütev. az egészségügyi tevékenység végzésének általános feltételeit és lehetséges formáit csupán számba veszi, míg más törvények tartalmazzák részletesen az egyes jogviszonyokra vonatkozó részletes szabályokat. Ennek alapján az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre kizárólag az Eütev.-ben meghatározott jogviszonyokban jogosult:

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei

Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek csak a teljes között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosult tevékenységvégzési joggal a) szabadfoglalkozás keretében, rendelkező eü. dolgozók b) egyéni egészségügyi vállalkozóként, c) társas vállalkozás tagjaként, d) közalkalmazotti jogviszonyban, közreműködők lehetnek e) munkaviszonyban, szakképesítés hiányában is f) közszolgálati jogviszonyban, g) szolgálati jogviszonyban, h) egyházi személyként, i) önkéntes segítőként, j) egyéni cég tagjaként. - 2003. évi LXXXIV. tv. (Eütev.) 7. §


Típuskényszer Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony típusának megválasztása nem irányulhat az egészségügyi dolgozó jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. (Eütev. 3. §) A jogviszonyok elhatárolásához nyújtott segítséget a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv, amelyben meghatározásra kerültek azok az adott szerződéstípusra jellemző feltételrendszerek, amelyek alapján a jogviszonyokat minősíteni lehet.


Önálló – felügyelet melletti tevékenységvégzés Egészségügyi szakdolgozó esetében felügyeletet ellátó személy az a szakorvos is lehet, aki az adott szakterületen szakvizsgával rendelkezik és a működési nyilvántartásban szerepel.

III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Jogállási kérdések Az egészségügyi tevékenység végzésének keretei „Kötelező nyugdíjazás” a közszférában Kapcsolódó joganyagok: - 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről - 1150/2013. (III. 22.) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról - 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 83/C. § - Eütev. 16/A.-16/D. § - 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról

IV. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések Az egészségügyi dolgozók védelme Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül. BH2014. 40. I. A terhes-gondozási és az ezzel összefüggő nyilvántartási feladatokat ellátó védőnő közfeladatot ellátó személyként fokozott büntetőjogi védelmet élvez [1978. évi IV. tv. 137. § 2. f) pont; 1997. évi CLIV. tv. 139. §; 33/1992. (XII. 23.) NM rend. 2-3. §].

IV. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések Az egészségügyi dolgozók védelme Btk. 459. § (1) bek. 12. pont f) és g) alpont: E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy: f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben, g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben,

IV. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések Az egészségügyi dolgozók védelme

A közfeladatot ellátó személyek büntetőjogi védelmét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 311. §-a biztosítja, amely alapján a hivatalos személy elleni erőszak tényállását tartalmazó 310. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.

IV. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére. (Eütv.) Eütev.: Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezett továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével magát rendszeresen továbbképezni annak érdekében, hogy tevékenységét az egészségtudományok mindenkori állásának megfelelően - a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek keretei között - végezhesse. Az egészségügyi dolgozónak a kötelező jellegű továbbképzések miatt felmerült és igazolt költségeit (tanfolyami díj, utazási költség, szállásköltség stb.) a munkáltató megtérítheti. Az egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenység végzésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit egyebekben az Eütv. 125-140. §-a tartalmazza.

IV. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme

A központi gyakornokokat, illetve rezidenseket foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál - az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló központi gyakornokok, illetve rezidensek részvételével - helyi érdekképviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket érintő döntéseket megelőzően. Az eszerint létrehozott helyi érdekképviseleti szervek országos érdekképviseleti szervet hozhatnak létre.

IV. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések

Szakmai (munkaköri) alkalmasság

Nem csupán a szervezett munkavégzés körében kötelező az egészségügyi tevékenységet végző személyek egészségi alkalmasságának vizsgálata, hanem az egyéni egészségügyi vállalkozóktól az önkéntes segítőkig, továbbá a betegellátásban részt nem vevő, de munkájukból adódóan a betegekkel kapcsolatban lévő dolgozókig minden munkakör/feladatkör ellátásának feltétele a betegek és a dolgozók egészségét egyaránt védő vizsgálatok elvégzése.



Egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi, mentális és fizikai (a továbbiakban együtt: egészségi) állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas (a továbbiakban: munkaköri alkalmasság). (Eütev. 20. §).



Az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi dolgozó előzetes alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi szolgáltató rendelkezése szerinti gyakorisággal pedig időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt. Az alkalmassági vizsgálat az egészségügyi dolgozót foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződött, vagy általa működtetett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál végezhető el.



Az Eütev. végrehajtására kiadott miniszteri rendelet – az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről szóló 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet – határozza meg tételesen azokat a megbetegedéseket, amelyek elsősorban járványügyi szempontból, továbbá a dolgozó fizikai vagy mentális állapota miatt az egészségügyi tevékenység ellátása során veszélyt jelentenének magára a dolgozóra, illetve környezetére.



Ha az egészségügyi dolgozó nem kívánja az alkalmassági vizsgálatot az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál elvégeztetni, alkalmasságának megállapítását - saját költségére - más arra jogosult egészségügyi szolgáltatónál is kezdeményezheti.



Az alkalmassági vizsgálatok során azt állapítják meg, hogy az egészségügyi dolgozó szenved-e az adott egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró megbetegedésben és a feladatkörébe tartozó egészségügyi tevékenység végzésére egészségi állapota alapján alkalmas-e. Ha ilyen megbetegedésben szenved az egészségügyi dolgozó, vagy ha ilyen betegsége nincs, de más betegsége, illetve fizikai vagy mentális állapota miatt egészségügyi tevékenység végzésére ideiglenes vagy végleges jelleggel alkalmatlan, megállapíthatják az egészségügyi tevékenység végzésére való teljes vagy korlátozással való alkalmasságot.



Ha a vizsgálat alapján az egészségügyi dolgozó az általa ellátott, illetve ellátandó munkakörre egészségileg alkalmas, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa igazolja a munkaköri alkalmasságot. Ha az alkalmassági vizsgálat során az egészségügyi dolgozó a) ideiglenes alkalmasságát állapítják meg, meg kell határozni az alkalmatlanság időtartamát, illetve amennyiben ez nem lehetséges, az egészségi alkalmasság felülvizsgálatának időpontját, b) korlátozással történő alkalmasságát állapítják meg, meg kell határozni azoknak az egészségügyi tevékenységeknek a körét, amelyek végzésére az egészségügyi dolgozó nem alkalmas.



A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra, illetve szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint végrehajtási rendeletei, különösen a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet, továbbá a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet tartalmazzák. A fentiek mellett a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet hatálya alá tartoznak különösen - az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket, - klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák.



Uniós jogharmonizáció: 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről



A munkaviszonnyal összefüggésben az alkalmassági vizsgálatok tekintetében terjedelmes bírósági esetjog áll rendelkezésre. MK 30.: Ha a munkavállaló egészségi állapota, testi fogyatkozása, szervezeti adottsága nem okozott keresetveszteséggel járó munkaképesség-csökkenést, és a munkavállaló keresetvesztesége életének, testi épségének, egészségének a munkaviszonyával összefüggésben történt megsértése folytán következett be, a munkáltató az említett sérelemből származó munkaképesség-csökkenés százalékos mérvétől függetlenül a teljes kárért felel.



A BH2005. 259., BH2006. 65. - a felelősséget akár az adott új munkakörben eltöltött egyetlen nap – alkalmassági vizsgálattal nem alátámasztott – munkavégzésből, vagy az alkalmassági vizsgálatok nem teljes körű elvégzéséből eredő kár is megalapozhatja. (Álláspontunk szerint a fentiek az új Mt. alkalmazásában is irányadók lehetnek.)


40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet alapján



A BH2005. 259., BH2006. 65. - a felelősséget akár az adott új munkakörben eltöltött egyetlen nap – alkalmassági vizsgálattal nem alátámasztott – munkavégzésből, vagy az alkalmassági vizsgálatok nem teljes körű elvégzéséből eredő kár is megalapozhatja. (Álláspontunk szerint a fentiek az új Mt. alkalmazásában is irányadók lehetnek.)


Illetmény- és béremelés - 2012/2013

2012-Néhány szó a megelőző érdekegyeztetésről: -fix mértékű felosztható források -az érdekképviseletek a felosztás módjára, elveire tettek javaslatot -eltérő megoldások az orvosok, a szakdolgozók és az egyéb diplomások vonatkozásában - több feszültségpont (az összegen túlmenően MOKrezidensek, az érintett intézményi és személyi kör, stb.)



A szabályozás elvei: -Orvosok: 2013. VII. 1-től új bértábla is belépett (új belépők) -besorolási illetményhez igazodó, fix összegű, degresszíven csökkenő emelés járt, mozgó béralap befagyasztásra került -Alapellátás "kimaradt" – finanszírozás módja eltérő, érzékeny szakmapolitikai kérdés -A mozgó bérelemek (ügyleti díj, műszakpótlék) alapja továbbra is a 2012. június 30-i szabályozás szerinti bér -A gyógyszerészek azonos emelésért küzdöttek -A nagy kérdés: lassul-e ettől az elvándorlás? -MOK: kritikusan fogadta



A szabályozás elvei: -Szakdolgozók: az érdekképviseletek felosztási javaslata került be a törvényjavaslatba -Már 2012. július 1-től új bértáblájuk lett -A törvény hatálybalépésekor a régi és az új tábla között keresők és az új tábla fölött keresők is megkapták az azonos béremelést -A konkrét munkaköröket kormányrendelet tartalmazta: 138/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet -A szabályozás érintette az egészségügyben dolgozók egy nagyon szűk körét is.



A szabályozás elvei: -Egyéb diplomások: a konkrét munkaköröket a kormányrendelet tartalmazta, -fix 31.435,- Ft-os emelés.


Illetmény- és béremelés - 2012/2013 A szabályozás további elvei: -Az összegszerű béremelés alapja a kinevezésében rögzített illetmény vagy a munkaszerződésében rögzített alapbér -A besorolásra a Kjt. a háttérjogszabály -Besorolási illetménynek kell tekinteni: a Kjt. 66. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is, a gyakorlatban a 67. § szerinti illetmény-kiegészítést is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot -Az egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés munkáltató egyoldalú döntése alapján a garantált illetményén vagy a személyi alapbérén felül megillető juttatás – különösen az illetmény-kiegészítés – terhére, annak visszavonásával vagy csökkentésével nem biztosítható.



A szabályozás további elvei: -A visszamenőleges béremelés egy munkáltatónál járt -Több munkáltató esetén segédszabályok léptek be -A béremelés végrehajtásánál a 2012. január 1. és 2012. június 30. közötti legmagasabb havi illetményt, illetve alapbért kellett figyelembe venni -Nem jogszerző időszak a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartama -Prémiumévek programban résztvevőnek nem járt.



Kifizetés, források: -A visszamenőleges béremelést a júliusi bérrel kellett kifizetni, -az emeléshez támogatás jár, ami az OEP-en keresztül érkezik -intézmények adatszolgáltatását és az ellenőrzést a GYEMSZI végzi.


Illetmény- és béremelés – 2013/2014

Ismét év közbeni szabályozással – -2013. január 1-ig visszamenőleges -2013. szeptembertől átsorolás alapján új táblabérek/illetmények. -Kiemelésre kerültek a gyógyszerészi munkakörök (egyéb diplomás szakdolgozók helyett a korábbi orvosi béremelést kapták meg).



Orvosok: új bértábla (Kjt.-tábla + 2012+2013. évi emelés) Szakdolgozók: szintén új bértábla „Egyéb diplomások”: + 10 ezer Ft (41 435 Ft) Gyógyszerészek, szakgyógyszerészek: +75820 Ft (= 2012. évi orvosi emelés + 2013. évi 10 e Ft). Új végrehajtási rendelet: 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet



Végrehajtási nehézségek, torzító tényezők: -Mozgó bérelemek alapja -Jubileumi jutalom, távolléti díj, -Szakképesítési szorzó, -Számfejtés -Orvosi illetmények: munkáltatói döntésen alapuló illetmények kérdése Intézményi és személyi kör folyamatosan bővül.


Egyéb kérdések

Mt. 52. § - az ún. "hálapénz-szabály" (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.


Egyéb kérdések

Mt. 52. § - az ún. "hálapénz-szabály" A hálapénz elfogadásának büntetőjogi megítélése (aktív/passzív vesztegetés) a közelmúltban reflektorfénybe került. Eltérő álláspontok ismertek jelenleg.


Egyéb kérdések

Eltérések a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénytől az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben


Egyéb kérdések Eütev. rendelkezése Eütev. 11/A. §, mellékletek Eütev. 12/A. § (1) bek.

Mitől tér el?

Eltérés tartalma

Kjt. 61. §, 66. §

besorolás- és illetményrendszer

Mt. 94. § (1) bek.

4 havi helyett 6 havi munkaidőkeretet nem csupán kollektív szerződés, de a munkáltató egyoldalúan is megállapíthat (kórház)


Egyéb kérdések Eütev. Mitől tér el? rendelkezése Eütev. 12/A. § (2) bek. Mt. 98. §

Eütev. 12/B. §

Mt. munkaidőre vonatkozó fejezete

Eütev. 12/C-12/D. §

Mt. 107. § d) pont

Eltérés tartalma Munkaidőkeret helyett elszámolási időszak nem alkalmazható Önként vállalt többletmunka (opt out), melynek intézményét az Mt. nem ismeri Az egészségügyi ügyeletre sor kerülhet rendes munkaidőben is, nem csupán azon felül, az egészségügyi ügyelet alatti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkának.


Egyéb kérdések Eütev. rendelkezése Eütev. 12/E. § (2) bek. Eütev. 12/E. § (3) bek.

Mitől tér el? Mt. 112. § (2) bek.

Eltérés tartalma

Készenlét havonta 4 helyett legfeljebb havonta 10 alkalommal rendelhető el Mt. 113 § (1) bek. c) Egészségkárosító kockázatok pont és 113. § (2) között foglalkoztatott dolgozó bek. c) pont esetén sem tiltott készenlét elrendelése


Egyéb kérdések Eütev. rendelkezése Eütev. 12/F. § (1)-(2) bek.

Mitől tér el? Mt. 99. § (2) bek. a) pont

Eltérés tartalma Az egészségügyi dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje akkor is meghaladhatja a napi 12 órát, ha nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatják


Egyéb kérdések Eütev. rendelkezése

Mitől tér el?

Eltérés tartalma

Eütev. 112/F. § (4) bek.

Mt. 99. § (2) bek. b) pont, 135. § (5) bek.

Az egészségügyi dolgozó heti munkaideje törvény alapján meghaladhatja a 60 órát, egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 72 órát

Eütev. 12/F. § (5) bek.

Mt. 99. § (5) bek.

Attól a szabálytól eltérően, hogy beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, egészségügyi dolgozó esetén munkaidőnek tekintendő az egészségügyi ügyelet teljes időtartama, a heti munkaidőbe pedig emellett egészségügyi ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani



Mitől tér el?

Eltérés tartalma

Eütev. 12/G. § (2) bek.

Mt. 113 § (1) bek. c) pont Egészségkárosító kockázatok között és 113. § (2) bek. c) pont foglalkoztatott egészségügyi dolgozó esetén sem tiltott a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása, feltéve, hogy munkaidejének legalább 50 %-ában ügyeleti feladatokat lát el.

Eütev. 13. § (1) bek.

Mt. 110. § (6) bek.

A munkaidő-beosztást nem egy hétre, hanem egy hónapra előre kell közölni, az ellátás biztonsága miatt.


Egyéb kérdések Eütev. rendelkezése Eütev. 13/A-13/B. §, 14-14/A. §

Mt. 143. § (1) bek. b) és c) pontja, 144. §

Az ügyeleti és készenléti díj Mt.-től eltérő, részletezett megállapítása; annak kizárása, hogy ügyeleti díj helyett rendkívüli munkáért járó pótlékot kelljen fizetni.

Eütev. 14/B. §

Mt. 141-142. §

A műszakpótlékok, valamint az éjszakai pótlék vonatkozásában az egészségügyi ágazatban a régi Mt. szabályát viszi tovább.

Mitől tér el?

Eltérés tartalma



Mitől tér el?

Eltérés tartalma

Eütev. 14/C. §

Mt. 139. § (2) bekezdés

Az új Mt. lehetővé teszi, hogy a pótlékok mértéke azáltal is csökkenhessen, hogy alapjukat a személyi alapbértől eltérő összegben állapítják meg. A tervezet az egészségügyi ágazatban ezt kizárja.

Eütev. 14/D. §

Kjt. 41. § (2) bek. a) pont

Egészségügyi szolgáltatónál nem alkalmazandó az az együttalkalmazási tilalom, miszerint a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, az ellátás biztonsága érdekében


Egyéb kérdések Eütev. rendelkezése Eütev. 14/E. §

Az Mt. 122. § (2) bek.

Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – továbbra is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Eütev. 15/B. §

Mt. 102. §

Semmelweis nap: az felsoroltakhoz képest munkaszüneti nap

Mitől tér el?

Eltérés tartalma

Mt-ben további


Egyéb kérdések Eütv. 244. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel, illetve helytállással. Ha a törvény alapján az egészségügyi dolgozó a saját nevében és felelősségére nyújtott egészségügyi szolgáltatást, az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi dolgozó tartozik felelősséggel, illetve helytállással. (2) Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.


Egyéb kérdések Sztrákjog - Sztv. 4. § (2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. (3) A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.


Közalkalmazotti jogviszony Jelentősége: A legjellemzőbb foglalkoztatási forma az egészségügyi közszolgáltatások területén. Kapcsolódó jogszabályok: -Kjt. (+ Mt.) - 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról - 388/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a közalkalmazotti pályázatnak a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv honlapján történő közzétételére vonatkozó részletes szabályokról


Közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazotti jogviszony létesítése A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott. A közalkalmazotti jogviszony minden esetben írásbeli kinevezéssel létesül. Főszabályként a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre szóló kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.


Közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazotti jogviszony létesítése Közalkalmazotti jogviszony a) büntetlen előéletű, b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá c) magyar állampolgárságú, vagy jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személlyel létesíthető.


Közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazotti jogviszony létesítése Ágazati kivételek: - egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel is közalkalmazotti jogviszony létesíthető akkor, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazott az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben áll,


Közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazotti jogviszony létesítése Ágazati kivételek: - egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel is közalkalmazotti jogviszony létesíthető.


Közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazotti jogviszony létesítése Fő szabály: pályázati kötelezettség. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.


Közalkalmazotti jogviszony Pályázati eljárások Pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony -áthelyezés esetén -olyan munkakör esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, - ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,


Közalkalmazotti jogviszony (Pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony) - ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg, - helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, vagy - ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.


Közalkalmazotti jogviszony Pályázati eljárások Ágazati kivételek: pályázat kiírása nélkül is betölthető az a munkakör, amelyet - egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzése érdekében, külön jogszabály alapján, központi gyakornoki rendszerben történő foglalkoztatásra létesítenek, - „A”-„D” fizetési osztályba történő besorolással lehet betölteni.


Közalkalmazotti jogviszony Pályázati eljárások A pályázati felhívást a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI, korábban KSZK) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban: álláshirdetés) a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén, b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles közzétenni.


Közalkalmazotti jogviszony Pályázati eljárások Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ennek megfelelően: - a magasabb vezető és vezető megbízás ellátására irányuló pályázati felhívást az Egészségügyi Közlönyben is közzé kell tenni, - a pályázati felhívást a kiíró kérelmére és – a kötelező pályázatok kivételével - költségére az Egészségügyi Közlöny közzéteszi.


Közalkalmazotti jogviszony Pályázati eljárások Az alternatív közzétételek során (pl. az Egészségügyi Közlönyben) meg kell jelölni a pályázati felhívás NKI honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a NKI honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az NKI honlapján történő közzétételtől kell számítani.


Közalkalmazotti jogviszony Pályázati eljárások – véleményezési jogok A magasabb vezető és vezető megbízás ellátására, valamint a menedzserszerződéses munkakör betöltésére irányuló pályázatot a Kjt. 20/A. § (6) bekezdése alapján a megbízási, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által esetenként összehívott bizottság véleményezi, 21 napon belül. Döntés: - 60 napon belül vagy az első testületi ülésen


Közalkalmazotti jogviszony Pályázati eljárások – véleményezési jogok Magasabb vezetői pályázat esetén a bizottság tagja között kell lenni a) a megbízási, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt megbízási, illetve a munkáltatói jogkörrel nem rendelkező - személynek, b) a közalkalmazotti tanács tagjának, ennek hiányában a közalkalmazotti képviselőnek, és c) a szakma szerint illetékes egészségügyben működő szakmai kamara, „ennek hiányában érdekképviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjének”.


Közalkalmazotti jogviszony Pályázati eljárások – véleményezési jogok A bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő pályázót személyesen meghallgatja. A bizottsági meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a bizottság tagjainak az egyes pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét. Kamarai véleményezési jogkör tartalma: 2006. évi XCVII. tv. 2/A. §!


Közalkalmazotti jogviszony Pályázati eljárások Az egészségügyi ágazatban tehát kétfajta pályázati rendszer él egymás mellett. A valamennyi közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként előírt általános, egyszerűsített pályázati rendszer mellett a törvény és végrehajtási rendelete eltérő szabályokat állapít meg a vezetői és magasabb vezetői álláspályázatokra.


Közalkalmazotti jogviszony Vezetői megbízások Magasabb vezetői megbízásnak minősül a) az intézményvezetésre adott megbízás, b) az orvosigazgatói (szakmai intézményvezető-helyettesi), ápolási igazgatói feladatok ellátására adott megbízás, c) egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél az intézményvezető általános vagy szakmai helyettesítését magában foglaló vezetői megbízás, d) a menedzserszerződéses eset kivételével a gazdasági igazgatói vagy a gazdasági vezetői - megbízás.


Közalkalmazotti jogviszony Vezetői megbízások

Vezetőnek minősül a magasabb vezető kivételével az intézmény önálló szervezeti egységének vezetője, valamint a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője. Speciális szabályok: 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet a gyógyintézetek vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményeiről, valamint a vezetői megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól


Közalkalmazotti jogviszony Illetményrendszer, pótlékok -garantált illetmény -garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítása (kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítés) -illetménykiegészítés (KSZ, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg) -egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés (munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítéséért, KSZ v. mttó.) -jutalom - a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkavégzésért, éves fizetés max. 30%-a -pótlékok, ún. „mozgó” bérelemek


Közalkalmazotti jogviszony Pótlékrendszer – a Kjt. általános rendszere alapján - Képzettségi illetménynövekmény, ún. szakképesítési szorzó, min.5% vagy 8%. - A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg, törvényi keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg. -A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. -Idegennyelv-tudási pótlék.


Közalkalmazotti jogviszony Pótlékrendszer – Kjt. általános rendszere alapján Kjt. 72. § (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg. A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.


Közalkalmazotti jogviszony Pótlékrendszer – Kjt. ágazati vhr. alapján Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. A közalkalmazottat az ágazati vhr. alapján diagnosztikai, asszisztensi, traumatológiai, intenzív terápiás, infektológiai, pszichiátriai vagy ápolási illetménypótlék illeti meg.


Közalkalmazotti jogviszony Pótlékrendszer – Kjt. ágazati vhr. alapján A kollektív szerződés a fenti eseteken túlmenően - a Kjt. 75. §-a szerinti körben - csak akkor állapíthat meg illetménypótlékot, ha ahhoz a munkáltató költségvetése fedezetet biztosít. + ágazati illetményemelési szabályok (ld. előző ea.) – 2003. évi LXXXIV. tv.


Közalkalmazotti jogviszony Pótlékrendszer – mozgó bérelemek -éjszakai- és műszakpótlék -rendkívüli munkavégzés pótléka -ügyeleti díj, 2012. július 1-től ügyeleti pótlék is, -készenléti díj -önként vállalt többletmunka pótléka (Mt., Kjt.)


Közalkalmazotti jogviszony Munkaidő-kedvezmények A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait. A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie a) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett közalkalmazottnak, b) szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a vizsgázott fogásznak, továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első- és másodfokú bizottsági orvosának,


Közalkalmazotti jogviszony Munkaidő-kedvezmények c) bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak, d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak, e) a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez, f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak.


Közalkalmazotti jogviszony Munkaidő-kedvezmények A teljes napi munkaidőből - a munkáltató rendelkezése szerint - legalább 6 órát kell a munkahelyen töltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében a) testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi; b) műtőben dolgozik; c) cytosztatikus és biológiailag aktív, valamint rákkeltő (etilén-oxid, formalin, azbeszt) anyagokkal dolgozik; d) endoszkópos vizsgálatokat végez, vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik; e) boncolást végez, vagy a boncolásban közreműködik; f) gyógyszertár infúziós laboratóriumában dolgozik.


Közalkalmazotti jogviszony Munkaidő-kedvezmények - pótszabadságok A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. +Semmelweis-nap – 2003. évi LXXXIV. tv. 15/B. §


Közalkalmazotti jogviszony Munkaidő-kedvezmények - pótszabadságok A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.


Közalkalmazotti jogviszony Munkaidő-kedvezmények - pótszabadságok Oktatói, nevelői pótszabadságra jogosult: a) a konduktor, b) az egészségügyi intézmény szakoktatója és az oktató kórházban oktatásban részt vevő közalkalmazott, ha oktatói tevékenységét munkaideje felét meghaladó időben végzi, c) az ápoltak, gondozottak, tanulók órarend szerinti vagy egyéni oktatását végző közalkalmazott.


Közalkalmazotti jogviszony Munkaidő-kedvezmények - pótszabadságok A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az előzőek szerint meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.


Közalkalmazotti jogviszony Összeférhetetlenség -Kjt. 41. § A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen a) ha hozzátartozójával [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,


Közalkalmazotti jogviszony Összeférhetetlenség

b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.


Közalkalmazotti jogviszony Összeférhetetlenség Eütev. (14/D. §): A Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.


Közalkalmazotti jogviszony Összeférhetetlenség Eütev. (14/D. §): A Kjt. 41. § (2) bekezdés b) pontjában és 41. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazott vagy a Kjt. 22/B. §-a szerinti vezető állású munkavállaló a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagságot kizárólag a munkáltató fenntartójának jóváhagyásával létesíthet.


Közalkalmazotti jogviszony Összeférhetetlenség A fentiek szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére a Kjt. 44. § (2)-(5) bekezdése irányadó, azzal az eltéréssel, hogy a Kjt. 44. § (2) bekezdése alapján a fenntartói döntés ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető abban az esetben is, ha a fenntartó nem a közalkalmazott munkáltatója.


Az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó speciális rendelkezések Munkaidő Megállapodás-típusok 1. „Opt-out” – önként vállalt többletmunka (2003/88/EK irányelv) Az egészségügyi szolgáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni és jelentenie is kell. 2. 24 órás folyamatos ellátást nyújtó szolgáltatóknál a napi pihenőidő 11-ről 8 órára csökkentése szintén megállapodás alapján lehetséges. 3. Ügyeleti díj mértékéről, a törvényi minimumtól felfelé történő eltérés lehetősége (Eütev. 13/A. § (1 )bek.) 4. A bérpótlék számítási alapjának eltérő meghatározásáról az Mt. 139. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően megállapodás nem köthető. – „mozgóbérbefagyasztás”


Az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó speciális rendelkezések Munkaidő Alapfogalmak és ágazati eltérési szabályok az Mt.-ben. Önként vállalt többletmunka (Eütev.-ben) alkalmazott egészségügyi dolgozók (csak munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony) számára áll fenn a lehetősége. Mértéke: nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát.


Az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó speciális rendelkezések Munkaidő „Az egészségügyi dolgozó többletmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók között tilos hátrányos megkülönböztetést tenni a többletmunka vállalásával összefüggésben.” Kiegészítő szolgálati időt képez az önkéntes többletmunka, 8 óránként 1 napnak történő átszámítással!


Az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó speciális rendelkezések Munkaidő Egészségügyi ügyelet: fogalmilag szintén csak alkalmazott egészségügyi dolgozók (munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony) munkavégzése szervezhető ilyen módon. Szigorú munkaidő-beosztási szabályok: - Előre meg kell jelölni a munkaidő beosztáson, hogy az eü. dolgozó milyen módon látja el az ügyeletet. - Munkaidő beosztás elkészítése előtt írásbeli megállapodásnak meg kell születnie.


Az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó speciális rendelkezések Munkaidő Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább egy hónappal korábban, és legalább egy hónapra előre, írásban közölni kell.


Az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó speciális rendelkezések Munkaidő Ügyelet vagy készenlét akkor szervezhető, ha a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató jogszabály alapján nem köteles a folyamatos működését műszakszervezéssel biztosítani. Műszak szervezése kötelező a következő területeken: 1. sürgősségi betegellátó osztályon, sürgősségi centrumban, 2. mentés.


Az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó speciális rendelkezések Szakorvosjelöltek kirendelése Ha annál az egészségügyi szolgáltatónál, ahol az egészségügyi dolgozó egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése megszerzése érdekében alkalmazásban áll, részben hiányoznak a szükséges szakmai gyakorlat feltételei, az egészségügyi dolgozó a szakképzettség megszerzéséhez szükséges, és a munkáltatónál nem teljesíthető időtartamban annál az egészségügyi szolgáltatónál végezhet tevékenységet, ahol a szakmai gyakorlat megszerzésének a feltételei rendelkezésre állnak. Erről az érintett egészségügyi szolgáltatóknak és az egészségügyi dolgozónak meg kell állapodnia, azzal, hogy e jogcímen a munkavégzés tartama naptári évenként nem haladhatja meg a kettőszáz napot. E jogviszonyra egyebekben a kirendelésre (?- HK!) vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


A szabadfoglalkozású jogviszony Az egyetlen, valóban ágazatspecifikus jogviszonytípus! A jogviszony tartalma Az egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására. Szabadfoglalkozás keretében elláthatók az egészségügyi szolgáltató alaptevékenységébe tartozó feladatok, így pl. szakorvosi, ápolási vagy akár ügyeleti feladatok is.


A szabadfoglalkozású jogviszony A jogviszony tartalma Szabadfoglalkozású jogviszonyban csak az az egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására, aki maradéktalanul megfelel a következő követelményeknek: a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel, és b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, és c) tagja az illetékes szakmai kamarának, és d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas, és e) amennyiben az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel. + felelősségbiztosítás


A szabadfoglalkozású jogviszony

A jogviszony létesíthető megbízási szerződéssel vagy szabadfoglalkozású egyéni vállalkozásként. A szabadfoglalkozású megbízási szerződés sajátos tartalmi elemei: a megbízásra vonatkozó általános szabályokon túlmenően a szabadfoglalkozás körében az egészségügyi dolgozóval, egészségügyi feladatok ellátására létesítendő megbízási jogviszonyra Ptk. általános szabályain túlmenően az Eütev. további részletes feltételeket ír elő.



A szabadfoglalkozású megbízási szerződés kötelező tartalmi elemei - Ptk. fő szabályával szemben kötelező írásba foglalni, -Írásba foglalás elmaradásának következményei? - (Mt. vagy Ptk.?) – álláspontunk szerint Ptk.

-Felek: egészségügyi szolgáltató – eü. dolgozó -„Törvényben rögzített színlelt szerződés.” – tartalma szerint nagyon sok, a munkavégzésre jellemző ismérv érvényesül.



A szabadfoglalkozású megbízási szerződés kötelező tartalmi elemei A megbízási szerződésben rögzíteni kell: a) az ellátandó feladat(ok) pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét, b) a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó szakmai felettesének megnevezését, c) amennyiben a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó feladatkörébe más egészségügyi dolgozók szakmai irányítása is beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt egészségügyi dolgozók munkakörének megnevezését,



A megbízási szerződésben rögzíteni kell: d) az adott időszakban, de legfeljebb 6 hónap alatt a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által végzendő egészségügyi tevékenység időtartamát és beosztását, illetve a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó nyilatkozatát az önkéntesen vállalt többletmunka tervezett mértékéről, e) az ellátott feladatok díjazását, f) a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait, g) a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.



A szabadfoglalkozású tevékenység tartalma - A szerződés tárgya az egészségügyi dolgozó szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátása lehet. - A szabadfoglalkozású tevékenységhez nem szükséges működési engedély és - ha az egészségügyi szolgáltató nem követeli meg - a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése. - A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi.


A szabadfoglalkozású jogviszony A szabadfoglalkozású tevékenység tartalma Felelősség kérdése a betegnek okozott és az egyéb kárért: -A beteg egészségügyi szolgáltatás során vagy azzal összefüggésben keletkezett kárának megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti akkor is, ha a kárt az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett szabadfoglalkozású személy tevékenysége okozta. Ez a felelősség független attól, hogy a szabadfoglalkozású személy egyéni vállalkozóként vagy megbízott magánszemélyként látja-e el a feladatát. -a szabadfoglalkozású személy az egészségügyi szolgáltató irányában a polgári jog szabályai szerint felel (vs. Mt.).


A szabadfoglalkozású jogviszony A szabadfoglalkozású tevékenység tartalma - A szabadfoglalkozású megbízási szerződések további tartalmára a szakmai kamarák ajánlásokat adhatnak. -A szakmai kamarák továbbá a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által ellátott feladatok díjazására javaslatot tehetnek, amelyet az Egészségügyi Közlöny közzétesz. - Ilyen ajánlás egyelőre nem került közzétételre.


A szabadfoglalkozású jogviszony Szabadfoglalkozás egyéni vállalkozás keretében A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban (korábban a vállalkozói igazolványban, ezt 2010 óta csak kérésre állítják ki) - bárki számára ingyenesen és elektronikusan is elérhetően - fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó által folytatható egészségügyi tevékenységet, és azt, hogy kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosult.


A szabadfoglalkozású jogviszony Gyakorlati kérdés: a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozás estén az egyéb tevékenységvégzés korlátozásának mi a terjedelme: -csak a végezhető egészségügyi tevékenységek körét szűkíti le a törvény kizárólag a szabadfoglalkozású tevékenységvégzésre, vagy -a korlátozás abszolút értelmű, azaz más ágazatban szabályozott további tevékenységet sem végezhet a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó? -Álláspontunk szerint csak az egészségügyi tevékenység korlátozott.


A szabadfoglalkozású jogviszony A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet, és kizárólag személyesen, csak az egyéni vállalkozói tevékenységeként bejelentett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet. Székhelyét nem köteles cégtáblával megjelölni (felmentés a 2006. évi V. tv. - cégtörvény – 7. § (1) bekezdésének ezen rendelkezése alól).


A szabadfoglalkozású jogviszony A szabadfoglalkozású eü. dolgozó társadalombiztosítási jogállása: Biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. (Tbj.)


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése egyházi személyként Egyházi személyként és vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként egészségügyi dolgozói feladatot egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál lehet végezni. Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 95. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től. Értelmezés: csak ebben az intézményi körben


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése egyházi személyként Az Eütv. (1997. évi CLIV. tv.) alapján egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott egészségügyi szolgáltató esetében az egészségügyi szolgáltató alapító okiratában fenntartóként megjelölt ilyen jogalany minősül az intézmény fenntartójának. Az ilyen intézmény működési engedélyének kiadásához szükséges személyi feltételek egyházi személy egészségügyi dolgozóval is biztosíthatók.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése egyházi személyként Új egyházjogi törvény: 2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról Egyházi személyek TB-jogállása Az egyházi személy egészségügyi dolgozó biztosítottnak minősül a Tbj. alapján. Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével járulékot köteles fizetni.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként Az Eütev. rendelkezései szerint az egészségügyi szolgáltatók feladatainak ellátásában – a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint – önkéntesként a) az egészségügyi dolgozó, b) hivatásszerűen nem közvetlen betegellátással foglalkozó egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, c) minden egészségügyi képesítést nem igénylő feladat ellátásában segítséget adni kívánó személy részt vehet.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként Az Eütev. rendelkezései szerint az egészségügyi szolgáltatók feladatainak ellátásában – a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint – önkéntesként a) az egészségügyi dolgozó, b) hivatásszerűen nem közvetlen betegellátással foglalkozó egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, c) minden egészségügyi képesítést nem igénylő feladat ellátásában segítséget adni kívánó személy részt vehet.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként Az egészségügyi dolgozó önkéntesként vehet részt a szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatások nyújtásában. Az egészségügyi dolgozóval kötött önkéntes szerződésnek tartalmaznia kell mindazt, amit az Eütev. a szabadfoglalkozású megbízási szerződés feltételeiként előír. A hivatásszerűen nem közvetlen betegellátással foglalkozó egészségügyi szakképesítéssel rendelkező a szakmai gyakorlata megőrzése céljából, önkéntesként jogosult a betegellátásban részt venni.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként A fenti személyek önkéntesként csak olyan egészségügyi tevékenység végzésében működhetnek közre, amelyre nézve megfelelnek az egészségügyi alkalmassági feltételeknek, és amelyekre nézve megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Az egészségügyi szolgáltató a betegellátás biztonsága érdekében megkövetelheti az egészségügyi képesítést nem igénylő feladat ellátásában segítséget adó, a beteg jó közérzetét, testi-lelki egyensúlyát és életvitelét segítő tevékenységben részt vevő önkéntesek egészségi alkalmasságának vizsgálatát is.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként A tevékenység tartalma: 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről Önkéntes lehet: a) a cselekvőképes személy, b) a korlátozottan cselekvőképes személy, c) a tizedik életévét betöltött, kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet, a) amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, valamint b) amelynek ellátását jogszabály nem köti meghatározott jogviszonyhoz, illetve amelynek önkéntessel történő ellátását jogszabály nem zárja ki.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként A fogadó szervezet a törvény alapján egyebek mellett lehet a) a helyi önkormányzat (társulás) az általa biztosított közszolgáltatások feladatai körében; b) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; c) magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; d) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes egészségügyi szolgáltató.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként Közérdekű önkéntes tevékenység ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, néhány személyes jellegű juttatás kivételével. Nem minősül ellenszolgáltatásnak például a fogadó szervezet által az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag, a tevékenység ellátása érdekében szükséges utazás, szállás, étkezés biztosítása, illetve ezek költségének megtérítése, a tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás, iskolarendszeren kívüli képzés.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként Az önkéntes jogviszony szempontjából ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. Ezért nem tekinthető közérdekű önkéntes tevékenységnek az, ha az illető a tevékenységet maga vagy közeli hozzátartozója javára végzi. Továbbá nem közérdekű a tevékenység, ha arra az eü. dolgozót jogszabály vagy bírósági, hatósági határozat kötelezi.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként Az önkéntes jutalomban is részesíthető, amelynek éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát. A 2005. évi LXXXVIII. törvényben foglalt különös rendelkezések kivételével az önkéntes szerződés megkötésére, érvénytelenségére, módosítására, teljesítésére, megszűnésére, a szerződésszegésre, a törvényes képviselő közreműködésére, az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére, valamint a kárviselésre és a kártérítésre a Ptk. szabályai irányadóak.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként Önkéntes segítő TB-jogállása A Tbj. alapján a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Noha az önkéntes nem minősül a társadalombiztosítás keretében biztosítottnak, e rendelkezés révén az önkéntes tevékenység során bekövetkező baleset esetén baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult lesz akkor is, ha egyébként egészségügyi szolgáltatásokra nem lenne jogosult.


Egyéb jogviszonyok Egészségügyi tevékenység végzése önkéntes segítőként Önkéntes segítő TB-jogállása Az önkéntes segítő, ha más jogviszony alapján sem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. egyéb rendelkezései sem jogosult – ha utána a központi költségvetés valamilyen jogcímen ezt nem teszi meg – köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.


Egyéb jogviszonyok Közszolgálati jogviszony és szolgálati viszony Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult. Az egészségügyi ügyelet fogalmát, valamint az Mt.-től eltérő, az Eütev. szerinti munkarendre, valamint a munka- és pihenődőre vonatkozó szabályokat a közszolgálatban alkalmazni kell. A különböző jogviszonyokban végzett egészségügyi tevékenységek összeszámításakor a szolgálati jogviszony keretében végzett eü. tevékenységet is figyelembe kell venni. Az illetményemelés szabályai csak korlátozottan érvényesülnek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése. III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei

Recommend Documents