Mellékletek
III/1A. melléklet AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 2015. ÉVI ESZKÖZ-FORRÁS MÉRLEGE Megnevezés 01 02 04 05 06 08 10 28 29 30 34 43 50 53 56 57 58 62 69 85 89 92 101 102 113 123 129 133 136 141 142 143 146 148 150 153 154 157 158 159 160 161 162 163 165 166 167 168 169 170 172 173 176 178 181 182 186 199 202 204 207 222 223 228 231 233 234 236 237 239 240 241 242 243
ESZKÖZÖK A/I/1 Vagyoni értékű jogok A/I/2 Szellemi termékek A/I Immateriális javak (=A/I/1+A/I/2+A/I/3) A/II/1 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok A/II/2 Gépek, berendezések, felszerelések, járművek A/II/4 Beruházások, felújítások A/II Tárgyi eszközök (=A/II/1+...+A/II/5) A) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (=A/I+A/II+A/III+A/IV) B/I/1 Vásárolt készletek B/I/2 Átsorolt, követelés fejében átvett készletek B/I Készletek (=B/I/1+…+B/I/5) B) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓESZKÖZÖK (= B/I+B/II) C/II Pénztárak, csekkek, betétkönyvek C/III Forintszámlák C/IV Devizaszámlák C) PÉNZESZKÖZÖK (=C/I+…+C/IV) D/I/1 Költségvetési évben esedékes követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről D/I/3 Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre D/I/4 Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre D/I/6 Költségvetési évben esedékes követelések működési célú átvett pénzeszközre D/I/7 Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre D/I/7c - ebből: költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről D/I D/II/1
Költségvetési évben esedékes követelések (=D/I/1+…+D/I/8) Költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről D/II/4 Költségvetési évet követően esedékes követelések működési bevételre D/II/5 Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási bevételre D/II/6 Költségvetési évet követően esedékes követelések működési célú átvett pénzeszközre D/II/7 Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre D/II/7c - ebből: költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről D/II Költségvetési évet követően esedékes követelések (=D/II/1+…+D/II/8) D/III/1 Adott előlegek D/III/1a - ebből: immateriális javakra adott előlegek D/III/1d - ebből: igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek D/III/1f - ebből: túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések D/III/3 Más által beszedett bevételek elszámolása D/III/6 Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása D/III/7 Folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása D/III Követelés jellegű sajátos elszámolások (=D/III/1+…+D/III/7) D) KÖVETELÉSEK (=D/I+D/II+D/III) E/I December havi illetmények, munkabérek elszámolása E/II Utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő, fizetési eszköznem nem minősülő eszközök elszámolása E) EGYÉB SAJÁTOS ESZKÖZOLDALI ELSZÁMOLÁSOK F/1 Eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása F/2 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása F) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (=F/1+F/2+F/3) ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (=A+B+C+D+E+F) FORRÁSOK G/I Nemzeti vagyon induláskori értéke G/II Nemzeti vagyon változásai G/III Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai G/IV Felhalmozott eredmény G/VI Mérleg szerinti eredmény G) SAJÁT TŐKE (=G/I+…+G/VI) H/I/3 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra H/I/5 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra H/I/6 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra H/I/7 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek felújításokra H/I/9 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra H/I Költségvetési évben esedékes kötelezettségek (=H/I/1+…H/I/9) H/II/3 Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra H/II/5 Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra H/II/6 Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek beruházásokra H/II Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek (=H/II/1+…H/II/9) H/III/1 Kapott előlegek H/III/3 Más szervezetet megillető bevételek elszámolása H/III/6 Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása H/III/8 Letétre, megőrzésre fedezet-kezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok H/IIII/9 Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei H/III Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások (=H)/III/1+…+H)/III/7) H) KÖTELEZETTSÉGEK (=H/I+H/II+H/III) J/1 Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása J/2 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása J/3 Halasztott eredményszemléletű bevételek J) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (=K/1+K/2+K/3) FORRÁSOK ÖSSZESEN (=G+H+I+J+K)
E. Alap ellátás 2014. 2015.
E. Alap működés 2014. 2015.
0 0 0 0 0 0 0 0 0 95 292 95 292 95 292 0 -668 023 0 -668 023 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 82 881 82 881 82 881 0 -1 022 300 0 -1 022 300 1 101 859
465 756 406 065 871 821 7 680 224 480 599 76 190 8 237 013 9 108 834 50 455 0 50 455 50 455 112 1 303 409 0 1 303 521 0
378 855 849 710 1 228 565 7 623 046 313 921 29 931 7 966 898 9 195 463 45 867 0 45 867 45 867 213 1 038 001 64 886 1 103 100 0
23 670 599 3 673 329 927 029 0 0
27 271 716 3 765 614 1 542 122 0 0
0 15 937 0 1 979 1 979
0 5 649 622 625 625
28 270 957 0
33 681 311 182 795
17 916 0
6 896 0
11 419 241 0 59 124 0 0
13 803 512 0 89 475 0 0
7 473 0 0 123 062 123 062
8 663 16 4 102 100 011 100 011
11 478 365 47 509 0 47 499 10 578 376 57 386
14 075 782 44 389 0 33 974 10 415 600 138 204 024
130 535 155 458 149 714 5 744 0 0 0
112 792 8 075 0 8 060 15 0 0
0
0
424
914
683 271 40 432 593
848 551 48 605 644
155 882 304 333 410 0
8 989 128 677 8 686 9 670
0 0 0 0 39 859 862
0 0 0 0 47 666 225
410 236 087 48 563 284 650 11 052 203
18 356 57 602 29 661 87 263 10 578 726
240 805 0 -1 324 805 -13 046 556 13 932 651 -197 905 379 430 49 990 0
240 805 0 -1 324 805 10 629 308 -170 955 481 -161 410 173 294 934 0 0
0 429 420 10 846 920 18 457 815
29 497 255 29 792 189 10 875 833 167 780 813
24 400 985 -1 1 754 181 -15 177 067 -1 153 225 9 824 873 27 384 0 23 031 0 0 50 415 86 676 0
24 400 985 33 585 1 754 181 -16 330 291 -878 904 8 979 556 234 343 0 32 365 38 099 0 304 807 1 196 0
0 29 304 735 10 245 924 0 77 688
0 178 656 646 453 903 0 173 660
287 381 374 057 11 560 53 0
0 1 196 2 606 59 0
0 0 10 323 612 40 057 767 0 0 0 0 39 859 862
0 0 627 563 209 076 398 0 0 0 0 47 666 225
0 0 11 613 436 085 0 790 041 1 204 791 245 11 052 203
1 408 26 417 30 490 336 493 12 391 505 914 744 372 1 262 677 10 578 726
III/1 C.számú melléklet
A gyógyító-megelőző ellátások 2015. évi kiadási előirányzatainak teljesítése (millió forintban) Sorszám
Megnevezés
2014. évi teljesítés
2015. évi eredeti előirányzat
Módosítások törvény alapján
Módosítások Korm. hatáskörben
Módosítások miniszteri hatáskörben
2015. évi módosított előirányzat
2015. évi teljesítés
Index %-ban
1.
2.
3.
4.
5.
6.=2+…5.
7.
8.=7/1
Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása 1
Praxisfinanszírozás
2
Eseti ellátás díjazása
3 4
86 308,4
86 292,0
10 054,9
96 346,9
96 345,8
597,2
649,3
-96,3
553,0
552,9
92,6
Ügyeleti szolgálat
10 137,7
10 106,2
39,5
10 145,7
10 145,7
100,1
Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás összesen (1+…+3)
97 043,3
97 047,5
9 998,1
107 045,6
107 044,4
110,3
0,0
0,0
111,6
Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem 5
Iskola-egészségügyi ellátás
6
Védőnői ellátás
2 241,6
2 217,1
2 217,1
2 217,1
98,9
19 526,9
19 529,8
-4,0
19 525,8
19 525,8
100,0
4,1
100,2
7
Anya-, gyermek- és csecsemővédelem
486,3
483,4
487,5
487,4
8
MSZSZ: gyermekgyógyászat
121,6
121,6
121,6
121,6
100,0
9
MSZSZ: nőgyógyászat
96,3
96,3
96,3
96,3
100,0
10
Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem összesen (5+…...+9)
22 472,7
22 448,2
0,1
22 448,3
22 448,2
99,9
26 241,7
25 946,8
-0,1
25 946,7
25 946,7
98,9
11 Fogászati ellátás 12 Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás 13 Művesekezelés 14 Otthoni szakápolás 15 Működési költségelőleg
0,0
0,0
6 196,9
6 196,9
6 196,9
6 196,9
100,0
23 171,1
23 171,1
23 171,1
23 171,1
100,0 99,6
4 439,9
4 596,8
-172,5
4 424,3
4 424,2
0,0
2 000,0
-2 000,0
0,0
0,0
Célelőirányzatok 16 Bázisfinanszírozott fekvőbeteg szakellátás
6,1
8,9
-2,7
6,2
6,1
100,0
17 Méltányossági alapon történő térítések
5 611,3
5 611,3
-1 500,0
4 111,3
4 111,3
73,3
18 Alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj
1 662,8
60,0
-8,6
51,4
51,3
3,1
412,8
750,0
-230,0
520,0
471,6
114,3
Tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek betöltésének, valamint 19 háziorvosi szolgálatok együttműködésének/háziorvosi tevékenység végzéséhez szükséges praxisjog vásárlásának támogatása 20 Tervezett külföldi ellátások orvosi felülvizsgálata 21 Egészségügyi dolgozók béremelésének fedezete 22
Az egészségügyi dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelemkiegészítése
23 Működési támogatás 25 Egészségügyi dolgozók bérkiegészítése
0,0
20,0
-19,9
0,1
0,1
51 375,9
53 486,9
-1 391,9
52 095,0
52 094,9
101,4
7 875,8
7 800,0
463,1
8 263,1
8 263,0
104,9
11 732,0 -
-
29 Célelőirányzatok összesen (16+...+25 )
78 676,6
67 737,1
30 Mentés
29 238,3
29 471,2
31 Laboratóriumi ellátás
21 066,4
21 191,3
123 092,2
123 419,1
428 465,0
428 835,5
363 456,4
0,0
5 338,9
-1 197,3
4 141,6
4 141,5
5 338,9
-3 887,3
69 188,7
69 139,8
87,9
29 471,2
29 471,2
100,8
495,5
21 686,8
21 686,7
102,9
Összevont szakellátás 32 Járóbeteg szakellátás + CT, MRI Fekvőbeteg szakellátás 33
- Aktív fekvőbeteg szakellátás
34
- Krónikus fekvőbeteg-szakellátás
35
- Fix dijjel finanszírozott ellátás (BVOP)
36
- Várólista-csökkentés és egyéb szakmapolitikai célok fedezete
37 Extrafinanszírozás 38 Speciális finanszírozású szakellátás 39 Összevont szakellátás összesen (32+..37) 40 Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék 41 Háziorvosi ellátórendszer megújításának I. üteme 42
GYÓGYÍTÓ-MEGELŐZŐ ELLÁTÁSOK MINDÖSSZESEN: (4+10+…+15+29+30+31+38+39+40)
7 503,6
130 922,7
130 922,6
106,4
-3 437,4
425 398,1
425 397,9
298,3
359 986,3
-2 440,9
357 545,4
357 545,3
98,4
64 008,6
62 849,2
1 088,8
63 938,0
63 937,9
99,9
1 000,0
1 000,0
1 000,0
1 000,0
100,0
2 914,7
2 914,7
0,0
0,0
5 000,0 500,0
500,0
85 044,9
76 069,1
637 102,1
628 823,7
0,0
10 000,0
-
10 000,0
945 649,1
948 630,6
-2 085,3
0,0
500,0
100,0
16 661,1
1 500,0
94 230,2
94 229,6
110,8
16 661,1
5 566,2
651 051,0
651 050,1
102,2
-10 000,0
0,0
500,0
12 000,0
0,0
0,0
-10 000,0
0,0
0,0
0,0
960 630,6
960 579,3
101,6
III/1 D. sz. melléklet
Az E. Alap Működési szektorában a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök állományának kimutatása 2015-ben Ezer forintban Állománycsökkenés Megnevezés Immateriális javak Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, felújítások Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Tárgyi eszközök összesen Tartós részesedések Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök összesen
Nyitóállomány (2015.01.01.)
Állománynövekedés
értékesítés miatt
értékcsökkenés miatt 263 996 208 318 2 536 -181 348
Záróállomány (2015.12.31.)
egyéb változások 20
871 821 7 680 224 480 599 76 190
620 760 151 140 56 095 146 687
8 237 013
353 922
2 536
26 970
594 531
0
0
0
0
0
401 585 192 946
Koncesszióba, vagyonkezelésre adott eszközök Koncesszióba, vagyonkezelésre adott eszközök értékhelyesbítése NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
1 228 565 7 623 046 313 921 29 931 0 7 966 898 0 0 0 0
0
0 9 108 834
974 682
2 536
290 966
594 551
9 195 463
III/1F. számú melléklet
Tájékoztató az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott járadék kiadásokról és rokkantsági, rehabilitációs ellátásokról
2014. Megnevezés
Kártérítési járadék
Kiadás (millió Ft)
Átlagos havi létszám (fő)
2015.
Átlag (Ft)
Kiadás (millió Ft)
Átlagos havi Átlag (Ft) létszám (fő)
856,4
2 853
25 011
828,9
2 652
26 047
8 449,0
26 945
26 130
8 298,6
26 060
26 537
335 543,4
462 098
60 511
318 327,4
437 794
60 593
219 397,8
272 073
67 200
220 441,3
276 209
66 508
Rehabilitációs ellátások
98 230,7
153 294
53 400
82 011,6
127 012
53 808
Rehabilitációs járadékb)
2 151,1
2 033
88 158
3,3
13 342,2
32 518
34 192
13 484,1
32 452
34 625
2 421,5
2 181
92 530
2 387,0
2 120
93 844
Baleseti járadék Rokkantsági, rehabilitációs ellátások, egyéb járadékok összesen: ebből: Rokkantsági ellátások
Rokkantsági járadék Bányászok egészségkárosodási járadéka a)
Fő- és kiegészítő ellátások együtt.
b)
2015. évben a tárgyévet megelőző jogosultságokkal felmerült kiadás. Hóközi kiadásként elszámolt.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
III/1E. melléklet
Az Egészségbiztosítási Alap adó- és járulék-elszámolása, a behajtási tevékenység, a hátralékállomány, az értékvesztés és az adó- és járuléktartozás fejében átvett vagyon értékelése 1. A NAV útján beszedett járulék elszámolása Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek 2015. évi alakulását elsősorban jogszabályi változások határozták meg. 2015. évben a szociális hozzájárulási adó mértéke nem változott, viszont a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvényben meghatározottak alapján a megfizetett összeg 14,54%-a az Egészségbiztosítási alapot illeti meg. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6.810 forintról 6.930 forintra emelkedett. Változatlanul a központi költségvetés az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bizonyos csoportjai után 5.790 forintot fizet. A magánszemély családi járulékkedvezményt érvényesíthet abban az esetben, ha a SZJA törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összegére nem nyújt fedezetet a személyi jövedelemadó adóelőleg alapja. A foglalkoztató az SZJA feletti részt családi járulékkedvezményként az egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és a nyugdíjjárulék terhére érvényesíti. A kifizetőt terhelő közteher fizetési kötelezettség mellett adható béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások rendszerének átalakításával összefüggésben egyes esetekben módosult a kifizetők egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége. A bányászati dolgozók kereset kiegészítése után 2015. január 1-jétől a Magyar Kincstár mentesül a 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Az Egészségbiztosítási Alapot megillető egészségbiztosítási járulékbevétel (ekho bevételekkel együtt) 651.904,7 millió forint volt, mely az előző évinél 9,7%-kal, 70.410,1 millió forinttal kevesebb. A 639.362,0 millió forintos előirányzat 2,0%-kal, 12.542,7 millió forinttal túlteljesült. A szociális hozzájárulási adó bevételéből 2015. évben az Egészségbiztosítási Alap 352.024,6 millió forinttal részesedett, mely 269.120,2 millió többletbevételt jelent az előző évhez képest, a 347.625,9 millió forintos előirányzatot is 1,3%-kal meghaladva. Munkáltatói táppénz-hozzájárulás címén az adóhatóság számláján jelentkező bevétel 5.153,3 millió forint volt, ami az előző évinél 428,6 millió forinttal magasabb, de az előirányzattól így is 424,9 millió Ft-tal elmarad. Egészségügyi hozzájárulásból az év során 166.301,5 millió forint nettó bevétel realizálódott, amely az előző évinél 8,8%-kal, 13.409,1 millió forinttal magasabb összegben, és az előirányzatot 2,8%-kal, összegét tekintve 4.547,5 millió Ft-tal meghaladóan teljesült. Mind 2014-ben, mind 2015-ben az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezte a Népegészségügyi termékadó, valamint a Baleseti adó. Előbbiből származó 2015. évi nettó bevétel 28.888,6 millió forint, mely az előző évi teljesítésnél 8.845,6 millió Ft-tal, az
előirányzatnál 2.537,6 millió Ft-tal magasabb. A Baleseti adóból származó nettó bevétel 27.492,7 millió forintra teljesült, mely az előző évitől 15,5%-os, és az előirányzattól is 17,2%os túlteljesítést mutat. 2015-től az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi a Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása. A 2015. évi költségvetési előirányzat 11.500,0 millió forint, a tényleges bevétel 539,9 millió forint. A TB alapok részére NAV által átadott, éves szintű leltár táblákban az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek egyrészt az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek adónemein (ide értve a népegészségügyi termékadót is), másrészt az úgynevezett osztott (a bevétel tekintetében több alapot és/vagy a Központi Költségvetést megillető) adónemeken jelennek meg. Az Egészségbiztosítási Alapot megillető osztott bevételek az Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, az Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulási kötelezettség, az Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher bevétel és a Külföldi vállalkozásnál foglalkoztatottak utáni járulék befizetések. Az osztott bevételes adónemek esetében az adózói folyószámla együttes adatokat tartalmaz, a hátralékos vagy túlfizetéses egyenleg is adónem szinten keletkezik, ezért a folyószámla adatokból felépülő leltár adatai nem bonthatók meg. Az alapok felé történő kimutatás teljessége érdekében az osztott bevételes adónemek leltár adatai az adónem szinten összesített adatokból, a jogszabályokban foglalt bevételi arány alapján kerültek megosztásra. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 138. §-a alapján az állami adóhatóság adatokat szolgáltat havonta a bevallásra kötelezettek adatairól (továbbiakban: bizonylatsoros kimutatás), az analitikus nyilvántartásokkal megegyező kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (továbbiakban: leltár tábla), évente a behajtásból származó befizetések összegéről, valamint negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről. Tekintve, hogy a NAV által teljesített adatszolgáltatás kiterjedt a Népegészségügyi termékadóra és a Baleseti adóra is, így az alább bemutatott adatok ezekkel a bevételi forrásokkal kapcsolatos információkat is magukba foglalják. A leltár táblák adónemenként, az adózói folyószámlákon könyvelt tételek kigyűjtése és azok megfelelő összegzése alapján készülnek. A 2015. évről szóló kimutatások tartalmazzák a 2014. évi záró egyenleggel megegyező nyitó egyenlegeket, a tárgyévi forgalmi adatokat, valamint az ezek alapján számított záró egyenlegeket (tartozásokat, túlfizetéseket). A kimutatásokban a 2015. évi esedékességgel 2016. március 11-ig könyvelt 2015. évi vagy azt megelőző időszakra vonatkozó tételek szerepelnek. Az egyes adatok alakulását szektoronként a 2014. és a 2015. évekre mutatjuk be. Az adatok tartalmazzák mind az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban E. Alap) közvetlenül megillető adónemeket, mind az osztott adónemekből a jogszabály szerinti százalékos mértékkel arányosított összegeket. A gyógyszerforgalmazással kapcsolatos adatokat – specialitásuk miatt – külön mutatjuk be.
Az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulék bevételek nettó kötelezettség adatai nyitó tételekkel együtt Szektor megnevezése Költségvetési szervek Vállalkozások Nonprofit szervezetek Egyéni vállalkozások Magánszemélyek Összesen:
2014. év
2015. év
192 293,5 676 688,7 40 992,6 46 966,2 65 007,8 1 021 948,8
273 754,7 918 786,0 57 206,1 54 995,5 69 852,1 1 374 594,5
millió forint Változás 2014. évhez % millió Ft 142,4 81 461,2 135,8 242 097,3 139,6 16 213,6 117,1 8 029,3 107,5 4 844,4 134,5 352 645,6
A 2015. évben a kötelezettség növekedés valamennyi szektor esetében érvényesült, összességében 34,5 %-kal. A költségvetési szerveknél (42,4%), a non profit szervezeteknél (39,6%) és a vállalkozásoknál (35,8%) a legnagyobb a növekedés. Az összes nettó kötelezettség döntő többségét, 48,3 %-át a magánszemélyektől levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, 26,7 %-át a szociális hozzájárulási adó, 12,5 %-át az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség teszi ki. A tárgyévi nettó kötelezettségek alakulása Szektor megnevezése Költségvetési szervek Vállalkozások Nonprofit szervezetek Egyéni vállalkozások Magánszemélyek Összesen:
2014. év 194 279,3 632 023,3 41 259,7 40 439,7 34 266,7 942 268,7
2015. év 274 984,9 859 846,9 57 419,7 48 747,4 32 555,3 1 273 554,2
millió forint Változás 2014. évhez % millió Ft 141,5 80 705,6 136,0 227 823,6 139,2 16 160,1 120,5 8 307,7 95,0 -1 711,4 135,2 331 285,6
A nettó kötelezettség növekedési üteméhez hasonló mértékben emelkedett a tárgyévi nettó kötelezettség is, 35,2 %-kal. Viszont a tárgyévi nettó kötelezettség nem növekedett valamennyi szektorban, ugyanis a magánszemélyek szektor 5 %-os csökkenést mutat. A többi szektorban jelentős növekedés tapasztalható: a költségvetési szerveknél 41,5 %, a non profit szervezeteknél 39,2 %, a vállalkozásoknál 36 %, az egyéni vállalkozásoknál pedig 20,5 % volt a növekedés mértéke. Nyitó korrekciós értékek alakulása A késedelmi pótlékok évenkénti felszámításának kötelezettsége miatt az adózói folyószámlák zárását minden évben el kell végezni. A zárást követően a lezárt időszakra vonatkozó könyvelések már csak a nyitott időszak első napjára könyvelhetőek, amely tételek nyitó korrekcióként jelennek meg a leltár táblákban. A kötelezettség növelő jellegű nyitó korrekciós tételek jellemzően az elmulasztott bevallások pótlása esetén jelennek meg a folyószámlán. A csökkentő jellegű nyitó korrekciós tételek jelentős hányada abból adódik, hogy az adózók javára mutatkozó önellenőrzések esetén a késedelmi pótlék felszámítás megelőzése érdekében a könyvelés eredeti esedékességgel, illetve lezárt időszak esetén nyitó dátummal történik. Az adózók által tévesen bevallott, utóbb önellenőrzéssel csökkentett kötelezettségek esetében sem lehet a lezárt időszakra könyvelni, így ezek a tételek a nyitó korrekcióban jelentkeznek.
A nyitó korrekciós értékek alakulása Szektor megnevezése Költségvetési szervek Vállalkozások Nonprofit szervezetek Egyéni vállalkozások Magánszemélyek Összesen:
2014. év Növelő Csökkentő 97,2 914,0 1 600,5 3 290,2 273,4 321,6 1 444,0 1 298,3 4 477,0 5 795,2 7 892,1 11 619,2
2015. év Növelő Csökkentő Növelő 98,5 186,4 101,3 2 213,7 5 597,5 138,3 207,9 194,5 76,1 2 329,1 2 779,1 161,3 5 610,6 10 920,9 125,3 10 459,8 19 678,3 132,5
millió forint Változás 2014. évhez % millió Ft Csökkentő Növelő Csökkentő 20,4 1,3 -727,5 170,1 613,2 2 307,3 60,5 -65,4 -127,1 214,1 885,1 1 480,8 188,4 1 133,6 5 125,7 169,4 2 567,7 8 059,1
Míg 2013-hoz képest a 2014. évben a kötelezettséget növelő és csökkentő nyitó korrekciók is növekedtek, addig a 2015. évben jelentős növekedés mutatkozik mindkét adatban. A kötelezettség növelő nyitó korrekciók 32,5 %-kal, a csökkentő nyitó korrekciók még nagyobb mértékben, 69,4 %-kal emelkedtek. A nonprofit szervezetek az egyedüli szektor, ahol mindkét esetben csökkenés tapasztalható, illetve a költségvetési szerveknél a kötelezettséget növelő nyitó korrekciók esetében. A többi szektorban jelentősen növekedtek a kötelezettség növelő és csökkentő nyitó korrekciós értékek, kiemelkedő a vállalkozások 70,1 %-os és az egyéni vállalkozások 114,1 %-os növekedése a kötelezettséget csökkentő nyitó korrekciók esetében. Jelentős összegű nyitó korrekció adódhat abból, hogy az adózó kerekítési hibás (nem ezer forintban megadott) önellenőrzést nyújt be, amelynek ismételt önellenőrzése nem a nyitó korrekciós tételek között, hanem tárgyévi kötelezettségként jelentkezik. Ennek oka az, hogy az adózó javára mutatkozó önellenőrzés nem képez késedelmi pótlék alapot, így azt az eredeti (ennek hiányában nyitó dátummal könyvelt) esedékességgel kell nyilvántartani, míg az adózó terhére mutatkozó önellenőrzés esedékessége a beadás dátumához kötődik, így a két tétel egymástól elválik. A kötelezettség növelő jellegű nyitó korrekciós tételek összegének 43,2 %-a az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételeknél, 35,2 %-a az Egészségügyi hozzájárulásnál, 11 %-a a magánszemélyektől levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknál jelentkezett. A kötelezettség csökkentő jellegű nyitó korrekciós tételek összegének 43,4 %-a az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevétel, 39,4 %-a Egészségügyi hozzájárulás, 6,1 %-a a magánszemélyektől levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék címén keletkezett. Az Egészségbiztosítási Alapot érintő pénzforgalom alakulása
Szektor megnevezése Költségvetési szervek Vállalkozások Nonprofit szervezetek Egyéni vállalkozások Magánszemélyek
Összesen:
2014. év
2015. év
Befizetés Kiutalás Befizetés Kiutalás 193 979,7 613,9 276 858,9 370,0 629 942,0 4 681,3 858 952,7 6 675,5 41 508,9 302,9 58 064,4 327,8 42 752,8 2 795,3 51 783,0 2 863,6 26 102,2 2 206,5 28 834,0 2 473,4 934 285,5 10 600,0 1 274 493,1 12 710,4
millió forint Változás 2014. évhez % millió Ft Befizetés Kiutalás Befizetés Kiutalás 142,7 60,3 82 879,3 -243,9 136,4 142,6 229 010,7 1 994,2 139,9 108,2 16 555,5 24,9 121,1 102,4 9 030,2 68,3 110,5 112,1 2 731,8 266,9 136,4 119,9 340 207,6 2 110,4
A 2015. évi befizetések alakulása tükrözi a kötelezettség változást. A 340 207,6 millió Ft befizetés növekedés 36,4 %-os emelkedést jelent a 2014. évi adatokhoz képest. A növekedéshez valamennyi szektor hozzájárult, a költségvetési szervek 42,7 %-kal, a non profit szervezetek 39,9 %-kal, a vállalkozások 36,4 %-kal, az egyéni vállalkozások 21,1 %-kal teljesítettek több befizetést 2015-ben, míg a magánszemélyek legkisebb mértékű befizetés növekedése is meghaladja a 10 %-ot. Az előző évhez képest összességében 2 110,4 millió Fttal, azaz 19,9 %-kal több kiutalás történt. Ezen belül a legjelentősebb emelkedés a vállalkozások körében volt, 42,6 %-os, a magánszemélyeknél 12,1 %-os, a non profit szervezeteknél 8,2%-os, míg az egyéni vállalkozások szektorban 2,4%-os volt a növekedés mértéke. A szektorok közül egyedül a költségvetési szervek körében történt 39,7 %-os kiutalás csökkenés. A nettó pénzforgalom 36,6 %-os növekedése arányaiban megfelel a 34,5 %-os kötelezettség növekedésnek. A nettó pénzforgalom jelentős részét, 50,7 %-át a magánszemélyektől levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék teszi ki, 13,2 %-a az egészségügyi hozzájárulás, 27,7 %-a a szociális hozzájárulási adó. A fennmaradó 8,4 %-on a többi adó- és járulék nem osztozik. A bevallások adatain alapuló kimutatás – a leltártáblákhoz hasonlóan – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően készült és valamennyi 2015. évre vonatkozó, a 2015. évi adószámlazárásig könyvelt bevallás (önellenőrzés) adatait tartalmazza szektorális bontásban. A táblázat valamennyi egészségbiztosítási alapot érintő (124 – egészségbiztosítási járulék, 152 – egészségügyi hozzájárulás, 188 és 293 – egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, 190, 191, 192, 193, 194 – EKHO, 303 – külföldi vállalkozó járuléka, 239 – egyszerűsített foglalkoztatás járuléka) adónemet tartalmazza, amely a 2015. évre vonatkozó bevallásokon található. Nem tartalmazza a munkáltatói táppénz-hozzájárulás 149-es adónemet, illetőleg az Egészségbiztosítási Alapot megillető 124-es adónemet érintő magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségeket, mivel azok nem a bevallásokból kerülnek előírásra a folyószámlán. Annak érdekében, hogy a 2015. évi adószámlazárásig valamennyi bevallás könyvelése megvalósulhasson, illetőleg, hogy minimálisra csökkenjen a könyvelésre nem alkalmas hibás bevallások száma, a NAV Központi Irányítása (2015. évben Központi Hivatala), illetőleg az adó- vámigazgatóságok (2015. évben adóigazgatóságok) rendszeresen figyelemmel kísérik a hibás bevallásokat. A beérkező észrevételeket minden esetben azonnal kivizsgálják, a jelentkező hibákat elemzik, szükség esetén azonnali segítséget nyújtanak az adózóknak a bevallások javítása, hibátlan kitöltése érdekében. Ennek eredményeként a 2015. évre vonatkozó, „hibaágon álló” – adózó által hibásan benyújtott, nem könyvelt – bevallásokban a 2015. évi adószámlazárásig minimális összeg, 1,7 milliárd forint szerepelt, amely a könyvelt kötelezettség 0,14 százalékát jelenette.
2. A hátralékállomány értékelése Az adózói folyószámlán adónemenként nyilvántartott hátralékok alakulását az Egészségbiztosítási Alapot megillető valamennyi adó- és járuléknem figyelembe vételével, összesítve mutatjuk be.
Hátralékállomány 2015. december 31-én
Szektor megnevezése
2014. év
2015. év
Összes Tárgyévi Összes Tárgyévi Költségvetési szervek 505,6 142,8 482,3 117,2 Vállalkozások 58 445,2 22 343,3 74 844,4 35 590,9 Nonprofit szervezetek 640,6 328,2 806,2 486,5 Egyéni vállalkozások 11 419,2 5 677,8 10 433,0 5 228,1 Magánszemélyek 48 226,4 16 885,7 51 266,6 15 067,8 Összesen: 119 237,0 45 377,7 137 832,5 56 490,5
millió forint Változás 2014. évhez % millió Ft Összes Tárgyévi Összes Tárgyévi 95,4 82,1 -23,4 -25,5 128,1 159,3 16 399,2 13 247,6 125,9 148,2 165,6 158,3 91,4 92,1 -986,2 -449,7 106,3 89,2 3 040,2 -1 817,9 115,6 124,5 18 595,5 11 112,7
A 2015. évben az előző évhez képest összességében a hátralék 15,6 %-kal emelkedett. Ebben jelentős szerepet játszott az, hogy a tárgyévben keletkezett hátralékok 24,5 %-kal nagyobb mértékben jelentkeztek. Így a teljes tartozásállomány 18 595,5 millió forinttal emelkedett. Szektorális szempontból a vállalkozások körében emelkedett a legnagyobb mértékben, 28,1 %-kal a hátralékállomány. Hasonló mértékű emelkedés tapasztalható a non profit szervezeteknél (25,9 %) és enyhébb emelkedés tapasztalható a magánszemélyeknél (6,3 %). A többi szektorral ellentétben a költségvetési szerveknél 4,6 %-kal, az egyéni vállalkozásoknál 8,6 %-kal csökkent a hátralékállomány mértéke az előző évi adatokhoz képest. A 2015. december 31-én fennálló összes hátralék 38,8 %-a az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételeknél, 25,7 %-a a magánszemélyektől levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknál, 17 %-a a szociális hozzájárulási adónál, 14 %-a Dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásánál és 13,8 %-a az Egészségügyi hozzájárulásnál jelentkezett. Az Alap követelésállománya növekedett az egy évvel ezelőttihez képest, de a növekedés döntő része az Alap követelésállományában 2015-ben megjelent új elemekkel és egyedi jogszabályi okokkal függ össze. Az előzőekben már említett, szociális hozzájárulási adó osztott bevételi számlával kapcsolatos elszámolás változás (részarány növekedés) miatt az itt kimutatott kintlévőségek jelentős mértékben növekedtek, ugyanis az elszámolás változás hatására a korábbi években felhalmozott követelések jelentős része 2015-től az E. Alap követelései között jelent meg. További növelő tényező a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulási kötelezettségéhez kapcsolódik, melyek 7.908,0 millió forinttal növelték a kintlévőségeket, mivel ezek behajtása/ beszedése az EU álláspontjára tekintettel felfüggesztésre kerültek. Amennyiben e rendkívüli tényezőket figyelmen kívül hagyjuk, a működő adózóknál az Alap követeléseiben 2014-ről 2015-re közel 3%-os csökkenés mutatható ki. Az Alap követeléseinek a gazdálkodás státusza szerinti változása 2014-ről 2015-re (millió forintban) a gyógyszerforgalmazással kapcsolatos követelések nélkül a következők szerint alakult:
Követelések alakulása a gazdálkodás státusza szerint Gazdálkodás státusza működő adózók nem működő adózók Összesen
2014.év
2015. év
78 696,2 40 540,8 119 237,0
*90 981,5 46 851,0 137 832,5
millió forint Változás Változás %-a millió Ft 115,6 115,6 115,6
12 285,3 6 310,2 18 595,5
*az adat tartalmazza a dohányipari vállalkozások 7.908,0 millió forint, nem beszedhető 2015. évi EHO tartozásait; Megjegyzés: az osztott bevételi számlák összes követeléséből az Alap követelése az Alapot megillető bevétel jogszabály szerint megosztott - arányában lett kimutatva
Az összes hátralék egy év alatt - a fentiekben kifejtett okok miatt (dohány EHO, szociális hozzájárulási adó megosztás változása) - 15,6%-kal, 137.832,5 millió forintra növekedett. Ezen belül a működő adózók hátraléka a behajtási eredményen kívül, a számos felszámolás kezdeményezés, kényszertörlési eljárás, adószám felfüggesztési, illetve törlési eljárás ellenére szintén 15,6%-kal növekedett. A tapasztalatok szerint a működő hátralékos adózók száma és a tartozás összege a havi járulék bevallások benyújtásakor folyamatosan újra termelődik, ami egyre intenzívebb hátralékkezelést igényelt, ennek eredményeként a végrehajtással érintett adózók száma folyamatosan emelkedett. A nem működő adózók hátralékára (itt is 15,6%-os növekedés) a NAV-nak gyakorlatilag nincs ráhatása, döntő többségében a bíróság „kezében” lévő felszámolási eljárással kapcsolatos, nem végrehajtható tartozásról van szó. A tapasztalatok szerint a nem működő cégek körében igen hosszadalmasak a - bíróságok által kezelt - megszűnési eljárások (pl. felszámolás, kényszertörlési eljárás), ezért a nem működő cégek behajthatatlan tartozásának leírása lassan halad, így az itt kimutatott tartozások halmozódnak. A teljes körű végrehajtási eljárás egyenes következménye, hogy a nem működő adózók hátraléka tartós növekedést mutat, ugyanis az adóhatóság hátralékkezelési munkája jellemzően gyorsabb a bíróságok cégtörlési eljárásainál. A tapasztalatok szerint a felszámolásokból a hitelezők számára általában csekély mértékű megtérülés várható. Az Alap követeléseinek a gazdálkodás státusza szerinti változása 2014-ről 2015-re (millió forintban) a gyógyszerforgalmazással kapcsolatos követeléseknél a következők szerint alakult: Követelések alakulása a gazdálkodás státusza szerint millió forint Gazdálkodás státusza
2014.év
2015. év
Változás %-a
Változás millió Ft
működő adózók nem működő adózók
262,5 0,9
220,7 8,7
84,1 966,7
-41,8 7,8
Összesen
263,4
229,4
87,1
-34,0
Az Alap követeléseinek jogcím szerinti változását 2014. és 2015. december 31-én a gyógyszerforgalmazással kapcsolatos követelések nélkül a következő táblázat részletezi (millió Ft-ban):
A követelések jogcím szerinti változása millió Ft Adó-, járulék-nem
2014. év
2015. év
Index %
55 440,5
53 526,3
96,5%
2 347,6
2 117,0
90,2%
17 095,0
15 139,3
88,6%
Start-kártya kedvezményes járulékbefizetések /186
15,5
36,7
237,0%
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék /188
13 375,0
10 653,2
79,6%
Kifizetőt terhelő ekho /190
17,9
63,6
355,5%
Magánszemélyt terhelő ekho /191
26,8
21,9
81,7%
Magánnyugdíj-pénztártagtól levont EHO/ 192 Nyugdíjas vagy járulékfizetési felső határ túllépés esetén fizetendő ekho /193
0,1
0,0
3,1%
8,1
7,9
97,8%
Ekho különadó /194
0,2
0,5
255,9%
Magánnyugdíj-pénztári tagtól levont 15 %-os ekho /195
1,0
0,6
58,3%
374,4
0,0
0,0%
22,2
23,6
106,3%
4 457,2
19 354,9
434,2%
25 508,8
28 458,6
111,6%
-
7 908,0
-
25,4
24,6
96,8%
521,3
495,8
95,1%
119 237,0
137 832,5
115,6%
Egészségbiztosítási alapot megillető bevételek /124 Munkáltatói táppénz hozzájárulás /149 Egészségügyi hozzájárulás /152
Baleseti adó /218 Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíj-pénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteher /239 Szociális hozzájárulási adó /258 Eb. és munkaerő-piaci jár. magánszemélytől levont jár. /293 Dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulása /297 Külföldi vállalkozásnál biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztatott utáni járulék /303 Népegészségügyi termékadó/ 923 Követelés összesen
Megjegyzés: az osztott bevételi számlák összes követeléséből az Alap követelése az Alapot megillető bevétel jogszabály szerint megosztott - arányában lett kimutatva
Az Alap követeléseinek jogcím szerinti változása 2014. és 2015. december 31-én a gyógyszerforgalmazással kapcsolatos követeléseknél a következő táblázat részletezi (millió Ft-ban):
A követelések jogcím szerinti változása (gyógyszerforgalmazással kapcsolatos követeléseknél) millió forint Adó-, járulék-nem
2014. év
Gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései /243 Gyógyszer-nagykereskedők gyógyszertárak részére értékesített, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései /244 Gyógyszerismertetés utáni befizetések /246 Gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetések /247 Gyógyszertámogatás-többlet sávos kockázatviseléséből eredő befizetések /248 Gyógyszer forg. közf. gyógyszer. utáni kieg. befiz./283 Gyógyszer forg. kapcsolatos követelés összesen
2015. év
Index %
69,9
117,7
168,4%
13,7
14,6
106,6%
170,4
74,2
43,5%
1,2
2
166,7%
0,0
11,8
-
8,2
9,1
111,0%
263,4
229,4
87,1%
A hátralékállomány szerkezetében az eredményes hátralékkezelés hatására a működő adózók, a végrehajtható hátralékok aránya évről-évre kevesebb. A nem működő adózók körében nagyobb volumenű, gyors hátralékcsökkenést korábban csak a felszámolással érintett cégeknél, a folyamatos követelés-engedményezéssel lehetett elérni. Ugyanakkor a kevesebb felszámolás kezdeményezés, illetve a kényszertörlési eljárások hatására a felszámolással érintett hátralékok növekedését jelentősen sikerült mérsékelni. Tekintettel arra, hogy a kényszertörlési eljárások jellemzően rövidebb lefolyásúak, ezért a tartozás is hamarabb kerülhet törlésre, így csökkenhet a nem működő adózók hátralékállománya. A végelszámolásban érintett hátralékok a kényszer-végelszámolások megszűnésével jelentősen mérséklődtek, ugyanakkor ezeknek a hátralékoknak kb. egyharmada a kényszertörlési eljárásokban, majd egy részük ezt követően a felszámolási eljárásokban jelenik meg. Összefoglalva megállapítható, hogy a nem működő adózói kör hátralékállományának jelentős része – amire a behajtási szakterületnek csekély a ráhatása rövidtávon nem szűnik meg.
3. Behajtási tevékenység 2015-ben a NAV a kényszerintézkedések hatására 33.958,2 millió forint E. Alapot megillető kintlévőséget szedett be, 20,7%-kal többet, mint 2014-ben. Az összeg 99,7%-a 33.845,5 millió forint végrehajtási eljárásból, a többi 112,7 millió forint felszámolásból és csődeljárásból folyt be. A behajtási eredmény alakulása millió Ft Gazdálkodás státusza
2014. év
2015. év
Index
Végrehajtás 27 805,3 33 845,5 121,7% Felszámolás, csőd 323,1 112,7 34,9% Behajtás összesen 28 128,4 33 958,2 120,7% Megjegyzés: a bevételek között az osztott bevételi számlák bevétele az Alapot jogszabály szerint megillető arányban vannak figyelembe véve
Az adó főigazgatóságok (2016-tól adó- és vámigazgatóságok) 2015-ben is tervszerűen alkalmazták a hátralékok valamennyi adózói kört érintő, tömegszerű kezelését biztosító eszközöket. A központi irányítás elvárásainak megfelelően a hátralékkezelési technikák, illetve a feladatellátást jellemző végrehajtási cselekmények, intézkedések alkalmazása az összes kiemelt területen növekedett. A végrehajtási-hátralékkezelési informatikai rendszer (VHR) támogatásával, a bevallási határidőkhöz igazítva, a behajtási szervezet folyamatosan, tervszerűen végezte a kiemelt adónemek, így a TB. Alapokat érintő kintlévőségek szűrését és leválogatását az adófolyószámla rendszerből. A nagyobb összegű friss hátralékok végrehajtás alá vonása soron kívül megtörtént. Az adó főigazgatóságok sikeresen alkalmazták a már korábban is eredményes behajtási módszereket, de igyekeztek új intézkedésekkel, akciókkal növelni a végrehajtás hatékonyságát. A hátralékkezelés-végrehajtási munka 2015-ben is először a nagyobb hátralékkal rendelkező gazdálkodó szervezetekre koncentrált (hatósági átutalási megbízások kiadása), ahol a behajtás során nagyobb eredmény valószínűsíthető. A nagyhátralékosok „ledolgozását” követően került sor a kisebb hátralékosok, így a kevésbé hatékonyan kezelhető magánszemélyek – kapacitásoktól függően – tömeges kezelésére. A tapasztalatok szerint csökkentek a behajtható/ végrehajtható működő adózói hátralékok. Elsősorban az on-line pénztárgépek és az EKÁER bevezetésével összefüggésben a működő adózók jelentős része nem csak az áfa, hanem az egyéb, pl. a járulékfizetési kötelezettségeit is a korábbiakhoz képest pontosabban (esedékességkor) teljesíti - így kevesebb friss, hatékonyabban végrehajtható hátralék keletkezik. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően számottevően gyorsult a pénzügyi források (bankszámla, munkabér, követelés), illetve a foglalható vagyontárgyak (jellemzően gk., ingatlan) felkutatása. Ennek során összességében 5,1%-kal több foglalási cselekményt foganatosítottak a végrehajtók, ezen belül a követelés-foglalások száma 15,8%-kal gyarapodott. Az ingóvégrehajtások száma – a korábbiakhoz képest jelentősebben – 6,3%-kal nőtt, ezen belül a helyszíni eljárások voltak eredményesebbek, így például a készpénzfoglalások száma 21,5%kal, a helyszínen foglalt gépkocsik száma pedig 60,6%-kal növekedett a 2014. évhez képest. Az ingatlan végrehajtásoknál (TAKARNET) is növekedés mutatható ki, az érintett adósok száma 10,8%-kal nőtt. A jövedelem-letiltások száma 6,1%-kal, az érintett összeg viszont 24,0%-kal emelkedett a megelőző évhez képes. Az összeg nagyobb arányú növekedése az EBT (elektronikus banktitok) rendszer egyre eredményesebb működésével jelentősen függ össze. (Ugyanakkor a nagyobb összegű foglalási cselekmény megtérülése csak hosszabb távon várható, mivel a havonta letiltható jövedelem maximális összegét jogszabály korlátozza.) A magánszemélyek hátralékkezelését – most már két év tapasztalatai alapján - hatékonyabbá tette az adózás rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján 2013-ban bevezetett pénzintézeti megkeresések elektronikus rendszere (EBT). A NAV és a pénzintézetek között létrejött kommunikációs csatorna megfelelően szolgálta 2015-ben is a szükséges információk cseréjét, döntően a bankszámlaszám adatokat. Minden bizonnyal ennek is köszönhetően a megelőző évhez képest 23,4%-kal nőtt a magánszemélyek körében kiadott inkasszók száma. A
szakterület a 2015. évben összesen 3,21 millió megkeresést küldött a pénzintézetek felé, ami 38,5%-os növekedést jelent 2014-hez képest. Az adószakterület évek óta sikeresen alkalmazta az ingófoglalás jogintézményét, 2014-től ebbe csatlakozott be a pénzügyőrök ingófoglalási lehetősége. A 2015. évben a pénzügyőri ingó vagyontárgy-foglalások, illetve készpénzfoglalások száma több mint duplája volt az egy évvel korábbinak. A pénzügyőri ingófoglalások hatékonyságát az EKÁER bevezetése tovább fokozhatja. Az EKAER adatok alapján lehetőség nyílik valamilyen végrehajtási cselekmény eredményes foganatosítására, így a tartozás legalább részbeni beszedésére, illetőleg olyan adózók felkutatására kerülhet sor, amelyek egyébként nem találhatóak meg. Az új típusú fellépés nem csupán az ebből származó közvetlen bevételek miatt eredményes, hanem az önadózás elvének érvényesítése, az adózók jogkövető magatartásának erősítése terén is reményt keltő.
4. Az értékvesztés értékelése Az értékvesztés mértékének számítása a tárgyév első napján fennálló hátraléknak a tárgyév során befizetéssel történő kiegyenlítése figyelembe vételével történik. A hátralékok értékvesztésének alakulása millió forint Gazdálkodás státusza Működő Felszámolás kezdeményezés Csődeljárás Technikai megszűnt Felszámolás alatt Végelszámolás alatt Véglegesen megszűnt Összesen:
2014. év Hátralék
Változás 2014. évhez
2015. év
Értékvesztés
Hátralék
Értékvesztés
Hátralék
% Értékvesztés
millió Ft Hátralék Értékvesztés
82 724,5
60 812,2
96 964,3
71 531,0
117,2
117,6
14 239,8
10 718,7
4 771,4
4 246,0
8 320,8
7 671,0
174,4
180,7
3 549,4
3 425,0
58,2
23,3
101,9
76,4
174,9
327,1
43,6
53,0
7 025,6
6 945,9
6 887,9
6 816,8
98,0
98,1
-137,7
-129,1
22 615,9
21 868,7
24 106,8
23 320,8
106,6
106,6
1 490,9
1 452,1
1 888,3
1 775,0
1 326,2
1 233,0
70,2
69,5
-562,2
-541,9
153,1
149,2
124,6
122,5
81,4
82,1
-28,4
-26,7
119 237,0
95 820,3
137 832,5
110 771,4
115,6
115,6
18 595,5
14 951,1
Összességében 15,6 %-kal több értékvesztés keletkezett, mint a bázisidőszakban, ez 14 951,1 millió forintos veszteséget eredményezett. Az értékvesztés mértékének százalékos alakulása az adózók állapota szerint Gazdálkodás státusza (működőknél a hátralékos napok) 1-90 nap 91-180 nap 181-360 nap 360 nap fölött Működő összesen: Felszámolás kezdeményezés Csődeljárás Technikai megszűnt Felszámolás alatt Végelszámolás alatt Véglegesen megszűnt Összesen:
2014. év
2015. év
29 70 74 89 74 89 40 99 97 94 97 80
29 72 80 90 74 92 75 99 97 93 98 80
A csődeljárás alatt álló adózók kivételével az értékvesztés mértékének viszonylagos változatlansága figyelhető meg a működő és a nem működőként nyilvántartott adózók körében egyaránt. A csődeljárás alatt álló adózóknál az értékvesztés mértéke 75 %-ra emelkedett a 2014. évi 40 %-ról. A nem működőként nyilvántartott adózók körében a felszámolás kezdeményezésével érintett gazdálkodásoknál és a véglegesen megszűnt adózóknál kismértékű növekedés, a végelszámolás alatt álló adózók körében enyhe csökkenés mutatkozik, amely összességében azt eredményezte, hogy az értékvesztés összesített mértéke nem változott a 2014. évihez képest, 80 %-on maradt.
5. Járuléktartozás fejében átvett vagyon helyzetének alakulása A felszámolási eljárásokban a társadalombiztosítási alapokat érintően megítélt vagyon Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt. (MNV Zrt.) részére történő átadása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 100. § (2) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet 163. §-a, a 2000. november 30-án és a 2001. augusztus 31-én kelt APEH-KVI-OEP-ONYF közötti megállapodás alapján történt 2015-ben is. Az MNV Zrt. fogadókésségének több évre visszamenő korlátozottsága miatt 2015. év végi vagyon állományának nagysága még mindig jelentős mértékű. A beszámoló készítésekor az átadás-átvételhez szükséges dokumentációk nagy része már az MNV Zrt. rendelkezésére áll, a kapcsolódó átadás-átvételi jegyzőkönyvek előkészítése folyamatban van. 2015-ben összesen 203 cég felszámolása keretében megítélt vagyonelemet (az ügyszám 71gyel több, mint a megelőző évben) összesen 104,2 millió forint értékben vettek át a felszámolóktól a hitelezői képviseletet ellátó adóhatóságok. Többségében követelés átvétele történt meg 97,3 millió forint összegben, 14 esetben ingatlan 6,7 millió forint, 2 esetben ingóság 0,2 millió forint értékben. Az MNV Zrt. részére 147 vagyonelem (eggyel több mint 2014-ben) átadása történt meg, 72,9 millió forint értékben. A vagyonátadás összes eleme követelés volt. Egyéb módon (pl. elévülés, behajthatatlanság miatt) 45,3 millió forint vagyonérték került törlésre. A felszámolás során megítélt, Alapot megillető vagyon 2015. december 31-i záró állománya 315 ügyben 331,7 millió forint volt. Az állomány többségét – 274 ügyben – a követelések 191,4 millió forint értékben teszik ki, továbbá 35 esetben ingatlanok 138,2 millió forint, 4 esetben ingóság 2,0 millió forint és 2 üzletrész, illetve kötvény összesen 0,2 millió forint vagyonértéket képviselt.
6. Adózói túlfizetések alakulása A folyószámlán nyilvántartott túlfizetés eredhet valóságos többlet befizetésből, valamint a téves számlára történő teljesítés miatt is. Továbbá ha a bevallás beadása vagy javítása elmarad, vagyis nem könyvelhető a kötelezettség, de a befizetés megtörténik, úgy szintén túlfizetés mutatkozhat a bevallás beadása, javítása, illetőleg könyvelése időpontjáig.
Túlfizetés állomány 2015. december 31-én
Szektor megnevezése Költségvetési szervek Vállalkozások Nonprofit szervezetek Egyéni vállalkozások Magánszemélyek Összesen:
2014. év
2015. év
Összes Tárgyévi Összes Tárgyévi Összes 1 577,8 906,7 3 216,5 2 592,8 203,9 7 016,6 5 096,6 8 335,8 6 847,6 118,8 854,6 580,1 1 336,6 1 101,9 156,4 5 107,7 3 504,4 5 422,4 3 917,2 106,2 6 417,1 3 398,3 6 709,6 3 749,0 104,6 20 973,8 13 486,0 25 020,8 18 208,4 119,3
millió forint Változás 2014. évhez % millió Ft Tárgyévi Összes Tárgyévi 286,0 1 638,6 1 686,1 134,4 1 319,1 1 750,9 190,0 482,1 521,8 111,8 314,7 412,9 110,3 292,5 350,7 135,0 4 047,0 4 722,4
A túlfizetés állomány a 2015. évben az előző évhez viszonyítva összességében 19,3 %-os emelkedést mutat. A tárgyévi túlfizetés még nagyobb mértékben, 35 %-kal növekedett. A szektorokat tekintve a költségvetési szerveknél volt a legnagyobb a túlfizetés növekedése, 103,9 %, a nonprofit szervezeteknél 56,4 %-os, a vállalkozásoknál 18,8 %-os emelkedés tapasztalható. Az egyéni vállalkozásoknál és a magánszemélyek körében kismértékű emelkedés mutatkozik, 6,2 % és 4,6 %. A 2015. december 31-én fennálló összes túlfizetés 39,1 %-a az Egészségügyi hozzájárulásnál, 24,3 %-a az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételeknél, 18,5 %-a a magánszemélyektől levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknál és 10,3 %-a a szociális hozzájárulási adónál jelentkezett.
7. Gyógyszer-gyártók és forgalmazók kötelezettsége és pénzforgalma A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 40. § a) pontja szerint az e törvény 36. § (1)-(2) és (4) bekezdése alapján, valamint a 42. § (9) bekezdése szerint a 42. § (1) bekezdés alapján beszedett összegeket az Egészségbiztosítási Alap számlájára kell utalni. E jogcímek és adónemkódjaik a következők: • 243 Gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései, • 244 Gyógyszer-nagykereskedők gyógyszertárak részére értékesített, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései, • 246 Gyógyszerismertetés utáni befizetések, • 247 Gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetések, • 248 Gyógyszertámogatás-többlet sávos kockázatviseléséből eredő befizetések, • 283 Közfinanszírozott gyógyszerek utáni kiegészítő befizetések (Hatályos: 2012. VIII. 1-től).
Gyógyszer-gyártók és forgalmazók kötelezettségének alakulása millió forint Adónem kódja
243 244 246 247 248 283 Összesen:
2014. év Összes
2015. év
Tárgyévi
31 448,6 399,9 9 302,3 210,0 -101,0 5 518,2 46 778,1
Változás 2014. évhez % millió Ft
34 244,7 395,5 9 471,6 213,5 11,6 5 614,2 49 951,2
Összes
Tárgyévi
34 952,0 434,3 9 439,6 219,6 -98,4 4 524,4 49 471,5
38 533,7 420,3 9 462,0 225,6 11,8 4 738,4 53 391,8
Összes
111,1 108,6 101,5 104,6 97,4 82,0 105,8
Tárgyévi
Összes
112,5 106,3 99,9 105,7 101,4 84,4 106,9
3 503,4 34,4 137,3 9,6 2,6 -993,8 2 693,4
Tárgyévi
4 289,0 24,8 -9,7 12,1 0,2 -875,8 3 440,6
A kötelezettségek alakulása magában foglalja a nyitó és a nyitó korrekciós tételeket is, azonban látható, hogy az összesített 5,8 %-os kötelezettség növekedés a tárgyévi kötelezettség 6,9 %-os emelkedésének köszönhető. Gyógyszer-gyártók és forgalmazók pénzforgalmának alakulása Adónem kódja
243 244 246 247 248 283 Összesen
2014. év Befizetés
2015. év
Kiutalás
35 687,6 388,6 9 350,1 217,5 11,8 5 823,1 51 478,7
millió forint Változás 2014. évhez % millió Ft
602,6 0,5 22,0 1,5 2,2 87,9 716,7
Befizetés
Kiutalás
39 947,7 421,2 9 573,0 225,6 1,8 5 233,3 55 402,6
320,6 0,2 23,0 2,5 3,2 92,0 441,6
Befizetés
Kiutalás
111,9 108,4 102,4 103,7 15,4 89,9 107,6
Befizetés
53,2 44,1 104,8 164,1 143,4 104,8 61,6
4 260,1 32,6 222,8 8,0 -10,0 -589,8 3 923,8
Kiutalás
-282,0 -0,3 1,0 1,0 1,0 4,2 -275,1
A pénzforgalomnál összességében 7,6 %-os befizetés növekedés figyelhető meg, ami 3 923,8 millió forint többlet befizetést eredményezett a 2014. évhez képest. A kiutalás összege viszont jelentős mértékben csökkent, 38,4 %-kal, összességében 275,1 millió forinttal. Gyógyszer-gyártók és forgalmazók hátralékállománya Adónem kódja
243 244 246 247 248 283 Összesen:
2014. év Összes
69,9 13,7 170,4 1,2 0,0 8,2 263,4
millió forint Változás 2014. évhez % millió Ft
2015. év
Tárgyévi
69,2 13,7 162,2 0,7 0,0 7,8 253,6
Összes
117,7 14,6 74,2 2,0 11,8 9,1 229,4
Tárgyévi
Összes
117,3 168,4 14,6 106,9 66,0 43,5 1,5 162,4 11,8 155 974,9 9,0 111,7 220,2 87,1
Tárgyévi
169,5 107,0 40,7 203,0 115,4 86,8
Összes
47,8 0,9 -96,2 0,8 11,8 1,0 -34,0
Tárgyévi
48,1 1,0 -96,2 0,8 11,8 1,2 -33,4
Valamennyi adónem egyenleget figyelembe véve a hátralékállomány 12,9 %-kal csökkent a 2014. évi adatokhoz képest, amihez a 246-os adónemen keletkezett majdnem félszeres csökkenés járult hozzá annak ellenére, hogy a többi adónemen növekedés figyelhető meg. A tárgyévben keletkezett hátralékok ugyanezt a tendenciát követik.
