Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKMA10-22-L – A tájékoztatási intézmények és eszközök itthon és külföldön Dr. Sipos Anna Magdolna PhD, egyetemi docens
Az eContent Program (2001-2005)
Ambrus Attila József Informatikus könyvtáros – MA – 2. évfolyam. 1. félév Pécs, 2012. január 3.
eContent program (2001-2005) A megnövekedett sávszélességű internet elterjedésének köszönhetően a hálózatosodás a civil szférában robbanásszerű technológiai és e-szemlélet kifejlődésének adott teret. Megnőtt a rendszerezett és visszakereshető digitális tartalmak iránti igény. A technikai lehetőségek adottá váltak arra, hogy a felhasználók igényeit a szolgáltatók hatékonyan, érdekesen és egyben érthetően elégíthessék ki. Az Európai Unió kezdeményezése (e-Európa) arra tért ki, hogy „Az információhoz való széles körű és könnyű hozzáférést biztosító digitális technológiákban rejlő lehetőségek felismerése céljából három fő szempontot kell megvizsgálni: On-line hozzáférhetőség, ami az állampolgárok, kutatók és vállalatok által az információból nyert előnyök maximalizálásának az előfeltétele. Analóg gyűjtemények digitalizálása az információs társadalomban való szélesebb körű felhasználásuk céljából. Megőrzés és tárolás annak érdekében, hogy a jövőbeli generációk hozzáférhessenek a digitalizált anyagokhoz, és hogy az értékes tartalom elvesztése megelőzhető legyen.”1 Felismerték, hogy az európai könyvtárakban és egyéb archívumokban fellelhető dokumentumok mennyisége és sokfélesége miatt szükségessé vált azok digitalizálása és egyben a felhasználók számára elérhetővé tétele.2 Egyúttal fontossá vált a tartalom hozzáférhetősége mellett annak fennmaradásának biztosítása is, ami nagyobb részt az analóg audiovizuális anyagokat érintette, melyek tárolását sok országban nem megfelelő körülmények között oldották meg, így addig nagy arányban semmisültek meg pótolhatatlan felvételek. Az ISP Presto Projekt felmérése ez utóbbiról így számol be: „Egy, a tíz fő műsorszóró archívumát vizsgáló tanulmány 1 millió órányi filmről, 1,6 millió órányi videofelvételről és 2 millió órányi hangfelvételről számolt be. A műsorszórók anyagának összmennyisége Európa egészében ennek valószínűleg az 50-szerese. Az anyagok többsége eredeti és analóg formátumú. Az anyagok 70%-a veszélyben van, mivel az adathordozók romlóak, sérülékenyek vagy elavultak. Európa audiovizuális archívumainak legrégebbi gyűjteményeiből évente több tízezer órányi veszik el.” 3 A fentiek felismeréséből kiindulva született meg az eContent program, amely az európai digitális tartalmak jobb elérhetőségét, használatát és elosztását irányozta elő. A program legfontosabb célja az volt, hogy a globális hálózatokon sok nyelven és mindenki számára hozzáférhető módon jelenjenek meg az európai előállítású, magas színvonalú digitális tartalmak. A kulturális összetevők létrehozásának addigi perspektíváit a MEDIA plus4 és a CULTURE 2000 keretprogram5 jelentette az audiovizuális szektor számára, míg az eContent előfutárainak az 1999-ben befejeződött INFO 20006 és a Többnyelvűség az Információs Tár-
1
Az Európai Közösségek Bizottsága közleménye az Európai Parlamentnek,a Tanácsnak, az Eúrópai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régió Bizottságának. Brüsszel, 2005. szeptember 30., 3. o. 2 2001-ben az Európa Unió) könyvtáraiban lévő könyvek és kötött folyóiratok (kötetek) száma összesen 2.533.893.879 volt. A könyvtárak összesen 336.673 főt foglalkoztattak és a regisztrált felhasználóik száma meghaladta a 138 millió főt. Lásd: Fuegi, D. – Jennings, M.: Nemzetközi könyvtári statisztikák: LibEcon adatokon alapuló trendek és észrevételek. 2004. 3 A 2002 októberében befejeződött IST Presto projekt felmérése. http://presto.joanneum.ac.at/index.asp (Letöltés: 2011.12.29.) 4 Az európai művek fejlesztését, terjesztését és vásárlásösztönzését előmozdító program (2001-2006). 5
Európa városai közül 2000-ben kilenc város kapta meg „Az európai kultúra városa” státust: Avignon, Bergen, Bologna, Brüsszel, Krakkó, Helsinki, Prága, Reykjavik és Santiago de Compostela. Az Európai Unió támogatásával 2000-ben számos kulturális programot, rendezvényt szerveztek ezekben a városokban, melyeket a Culture 2000 program költségvetéséből finanszíroztak. 6 Az Európai Unió az Innovációs Program keretében számos multimédia projektet támogatott és a program zárása után megjelentették e projektek tartalmi ismertetőit, amelyek különösen hasznosak voltak az általában külső szakértők segítségére szoruló intézményeknek.
1
sadalomban (MLIS) programok7 voltak tekinthetőek. Ezek sikeres lezárását követően az Európai Közösségek Bizottsága 2000 májusában nyújtotta be az új közösségi programra vonatkozó javaslatát. Ezt 2000 decemberében az Európai Parlament, majd az Európai Tanács is jóváhagyta, így 2001 januárjában az eContent hivatalosan is megkezdhette működését. A 2001. január 18. és 2005. január 17. közötti időszakra az Európai Közösségek Bizottsága által eredetileg javasolt 150 millió eurós költségvetésből végül – a megszigorítások és elvonások miatt – a program négy éves működésére 100 millió eurót szabadítottak fel. 8 A program kedvező feltételeket biztosított a piacorientált magánbefektetéseknek, új álláslehetőségeket teremtett, fokozta a termelékenységet és a közszolgáltatások modernizálását is előirányozta. Ezen felül az európai polgárok szociális és kulturális fejlődését is segítette, valamint célul tűzte ki azt is, hogy a speciális igényű (fogyatékkal élő) polgároknak is lehetősége nyíljon az információs társadalomba való bekapcsolódásra. Az eContent nem finanszírozott kifejezetten e-kormányzati projekteket, de közvetve befolyásolta e-kormányzati szolgáltatások ellátását. Fő céljainak egyike az állami szektor információihoz való hozzáférés javítása volt és az ilyen információk felhasználásának kiterjesztése. A program kezelője az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatóságának eContent Programirodája lett, melynek munkája az volt, hogy körvonalazza az adott időszakra kitűzött célokat és prioritásokat, valamint meghatározza megvalósításuk hozzávetőleges időrendjét. A munkaprogram két szakaszra bomlott: az első szakasz 2002 decemberéig volt érvényben, a második szakasz a 2002 decemberétől 2005. január 17-ig tartó időszak teendőit határozta meg. Az eContent keretében támogatást nyerhettek el azok a demonstrációs projektek, amelyek figyelemfelkeltő hatásúak voltak, és egyben szemléltették is az adott program célkitűzéseit is. Ez lehetett bármilyen konkrét információs szolgáltatás, vagy információs infrastruktúrát tökéletesítő tevékenység is, amely elősegíthette a határok nélküli digitális tartalomszolgáltatást. A támogatott projektek esetében az 50%-os önrész birtokában lehetőség volt a költségek másik 50%-áig terjedő, de 2,5 millió eurót meg nem haladó támogatás megpályázására azzal a kitétellel, hogy a támogatandó projekt teljes költségének a 2 millió eurót meg kell haladnia. Támogatást nyerhettek továbbá azok a rövid időtartamú, 6-9 hónapos lefutású megvalósíthatósági projektek, melyek elsődleges célja az volt, hogy kereteket biztosítsanak a célrendszer szempontjából releváns és innovatív elképzelések kipróbálásához. A sikeres projektzárás feltétele volt, hogy egy megvalósításra kész, konkrét tervezetet kellett kidolgoznia a pályázónak, amelyben bemutatta a sikeres megvalósításhoz szükséges partner-programokat, valamint kidolgozta a megfelelő bevételi forrás modelljét. A támogatott projektnek szintén az 50%-os önrész mellett a teljes költségek másik 50%-a volt megpályázható, de a teljes projektköltség nem haladhatta meg a 200 ezer eurót. A program lehetőséget nyújtott az úgynevezett kiegészítő intézkedések tárgykörében támogatás elnyerésére, amelyet a projekt egészére, vagy kizárólag valamelyik alprogramjára lehetett fordítani. Ennek keretében nyílt lehetőség tapasztalat cserére irányuló és/vagy hálózatépítésre irányuló támogatás elnyerésére. A támogatási összeg a tevékenység természetétől függően a teljes költség 50-100%-a lehetett, azzal a feltétellel, hogy a teljes költség nem haladhatja meg az 1 millió eurót. 7
A program az Európai Bizottság többnyelvűségi politikájának segítését szolgálta, ösztönözte a nyelvtanulást és támogatta a nyelvi sokféleséget, elősegítette az egészséges többnyelvű gazdaságot, valamint szorgalmazta az európai polgárok számára a saját nyelvükön az Európai Unió jogszabályainak, eljárásainak és az uniós információknak a hozzáférhetővé tételét. 8 eEurope 2002 – An Information society for all – Draft Action Plan prepared by the European Commission for the European Council in Feira – 19-20 June 2000. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2000:0330:FIN:ES:PDF (Letöltés: 2011.12.29.) vagy Action Plan prepared by the Council and the European Commission for the Feira European Council 19-20 June 2000 http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/2002/action_plan/pdf/actionplan_en.pdf (Letöltés: 2011.12.29.)
2
Az eContent programban való bármely támogatás elnyerésének feltétele volt, hogy a támogatásért folyamodó résztvevőknek több, különböző nemzetiségű partnert kellett bevonniuk a projektbe, így csak azok a pályázatok lehettek sikeresek, amelyek legalább két résztvevő országból származó, minimálisan két független partner által létrehozott konzorcium formájában kerültek benyújtásra. Az egyetlen országot, vagy csak egy résztvevővel megvalósítandó projektek csak a kiegészítő intézkedések kategóriában pályázhattak. A program ideje alatt folyamatosan beérkező pályázatokat negyedévente bírálták el. A szakmai bizottság elsősorban a projekt kivitelezéséhez szükséges pénzügyi és működési eszközök meglétét, valamint a szakmai képességeket/képesítéseket vizsgálta. A benyújtott pályázat elbírálásakor nagy súllyal esett latba a vállalás megvalósításának minőségi biztosítéka, annak relevanciája, értékteremtő valamint gazdasági és szociális hasznossága és a pályázatot benyújtó konzorcium meglévő erőforrásai. Támogatásban nem részesülhettek azok a törekvések amelyek zárt formátumú (pl. CD, DVD) multimédiás tartalmakat kívántak előállítani, vagy amelyek az internettől független, archiválási céllal létesítendő digitalizációs programokat kívántak megvalósítani eContentPlus program (2005-2008) Az eredeti program 2005-ös lezárását megelőzően az Európai Bizottság beterjesztette javaslatát (2004. február 13.) arra vonatkozóan, hogy a sikeres eContent kezdeményezése ne szakadjon félbe. Tervei szerint a eContentPlus program9 2005-től 2008-ig terjedő időszakban kerülhetett megvalósításra, melynek keretében 163 millió euró támogatást osztanának szét a pályázók között. A program szorosan az eContent programra épült, melynek során az addig létrehozott digitális tartalmakat Európában nagysebességű internet kapcsolattal és az új generációs „okos”-mobilok felhasználói körének kihasználásával könnyebben elérhetővé és egyszerűbben felhasználhatóvá tételét célozták meg, ezáltal előmozdítva a közhasznú tudás és információ megteremtését és akadálymentes szolgáltatását. Az eContentPlus célkitűzése volt szorosan kapcsolódni az eEurope 2005 cselekvési tervhez10, ezért megvalósulásával garanciát vállalt az európai digitális tartalmakhoz való hozzáférés és felhasználás elősegítésére, a karakterfelismerési technológiák reformjának előmozdításával a digitális tartalmak minőségének javítására, valamint a tartalomszolgáltatók tudatos összehangolására, és ehhez szorosan kapcsolódva a digitális tartalmak egységes visszakereshetőségének biztosítására. Magyarországon 2005-től a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) 11 lett az eContentPlus program nemzeti kontakt összekötőpontja. Feladatuk, a hazai felhasználók tájékoztatása, valamint a pályázati kiírások fordítása és hazai koordinálása.
9
The eContentPlus programme http://ec.europa.eu/information_society/activities/econtentplus/closedcalls/econtentplus/programme/index_en.htm (Letöltés: 2011.12.29.) 10 Az Európai Bizottság 2005 cselekvési terve az információs társadalom fejlesztésére, amely elsősorban a korszerű on-line közszolgáltatások kiterjesztésére, a versenyképes áron elérhető, nagy sávszélességű internet-hozzáférésre, valamint az infrastruktúra biztonságossá tételére irányult. 11 „Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 2002. szeptember 27-én aláírta Magyarország csatlakozását az EU eContent programjához. A végleges formájában 2002. december 16-án megjelenő programban ezentúl a magyar szervezetek teljes jogú tagként vehetnek részt.”(Forrás: KIT, 2002/25., november 13.) Magyarországi koordinátor: A Magyar Tartalomipari Szövetség – 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13. – Web: http://www.matisz.hu – E-mail:
[email protected] (Letöltés: 2011.12.29.)
3
További ajánlott irodalom · · · · · · · ·
· ·
A MATISZ eContent program ismertetője http://old.matisz.hu/eu/econtent.html (Letöltés: 2011.12.29.) Csörgő Zoltán: Európai Unió – örökség és hagyományalapú jövő. Inco – első magyar internetes folyóirat az információs korról, 9. sz., http://www.inco.hu/inco9/hagyo/cikk0h.htm (Letöltés: 2011.12.30.) Dippold Péter: Könyvtárak az Európai Közösség „Az információs társadalom technológiái” (IST) programjaiban. Könyvtári Figyelő, 49. évf., 2003/2. sz. 359-366 o. EContent Magazine http://www.econtentmag.com/ (Letöltés: 2011.12.29.) Helyzetjelentés A magyar információs társadalom helyzetének, készültségi fokának értékelése a Magyar Informatikai Charta (Inforum, 2000 április) javaslatainak tükrében. www.inforum.org.hu/doku/status_report.rtf (Letöltés: 2011.12.30.) Kulturpont: Az eContent Program http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=9751 (Letöltés: 2011.12.29.) Sipos Anna Magdolna: A könyvtárak az információs társadalomban. Tudásmenedzsment, VII. évf., 2006/2. sz., 40-60. o. http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/full/72szam.pdf (Letöltés: 2011.12.30.) Tartalom – mindenekfelett! A magyarországi eContent program nyitókonferenciájának (DAT, 2002) ismertető kiadványa., Budapest, 2002. november 25-26. http://old.matisz.hu/rendezveny/2002/csatolmany/dat/DAT2002_1115.doc (Letöltés: 2011.12.30.) Veit, H.: Investing in European Digital Content. EContent, May 2004, Vol. 27 Issue 5, p 9-11 Z. Karvalics László: Az eContent program és a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) hazai megvalósítása. Kézirat, DAT, 2001. november 26.
4
