econtent Czeglédi László

eContent

Czeglédi László

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

eContent

Czeglédi László

Eger, 2011

Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005

ECONTENT

eContent 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 9 1.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 10 1.2 A tananyag tartalma ........................................................................................ 10 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................. 10 1.3.1 A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai ........................ 10 1.3.2 A tartalomipar szereplői és hazai képviselői ....................................... 11 1.3.3 A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. Alapelvek ................................................................ 11 1.3.4 Az eContent program .......................................................................... 11 1.3.5 A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: az eContentplus ............................................................... 11 1.3.6 Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) ...................................... 12 1.3.7 A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései .... 12 1.3.8 A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. Projektek ................................................................ 12 1.3.9 Elektronikus tartalmak gyűjteménymenedzsmentje............................ 12 1.3.10 A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei ............................................ 13 1.4 Kompetenciák és követelmények .................................................................... 13 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ......................................................................... 13 2. A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai ............................................ 15 2.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 15 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 15 2.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 15 2.3.1 A tartalomról és a tartalomiparról röviden .......................................... 15 2.3.2 A tartalomipar fogalma ....................................................................... 16 2.3.3 A tartalomipar területei ....................................................................... 17 2.3.4 A tartalomipar trendjei ........................................................................ 19 2.4 Összefoglalás................................................................................................... 21 2.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 21 3. A tartalomipar szereplői és hazai képviselői ............................................................ 22 3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 22 3.2 Tartalom .......................................................................................................... 22 3.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 22 3.3.1 A hazai tartalomipar kialakulása, fejlődése......................................... 22 3.3.2 A tartalomipar szereplői ...................................................................... 25 3.3.3 Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) ...................................... 25 3.3.4 Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) ................... 26 3.3.5 Magyar Távoktatási Alapítvány (MATAL) ........................................ 27 3.3.6 Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE) ................................................... 28 3.3.7 Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) .......................................................................... 29 5

ECONTENT

3.3.8 HunDidac Szövetség ........................................................................... 31 3.3.9 Kreatív Iparágak Platformja (KIP) ...................................................... 32 3.3.10 Magyar Reklámszövetség. Digital Signage tagozat ............................ 34 3.3.11 Digitális PR a könyvtárban ................................................................. 37 3.4 Összefoglalás................................................................................................... 37 3.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 37 4. A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. alapelvek ........................................................................................ 38 4.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 38 4.2 Tartalom .......................................................................................................... 38 4.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 38 4.3.1 A digitalizálás irányai és lehetőségei .................................................. 38 4.3.2 A digitalizálási programok koordinálása: a Lundi alapelvek .............. 39 4.3.3 A Brüsszeli Minőségi Keretrendszer .................................................. 42 4.3.4 A Pármai Charta .................................................................................. 42 4.3.5 A Minerva programok ......................................................................... 46 4.3.6 A Calimera program............................................................................ 51 4.3.7 Térinformatika: INSPIRE irányelvek ................................................. 53 4.4 Összefoglalás................................................................................................... 56 4.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 56 5. Az eContent program ................................................................................................. 57 5.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 57 5.2 Tartalom .......................................................................................................... 57 5.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 57 5.3.1 Az eContent előzményei ..................................................................... 57 5.3.2 Az eContent program (2001-2005) ..................................................... 62 5.4 Összefoglalás................................................................................................... 64 5.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 65 6. A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: eContentplus ............................................................................................................... 66 6.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 66 6.2 Tartalom .......................................................................................................... 66 6.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 66 6.3.1 Az eContentplus program (2005-2008) .............................................. 66 6.3.2 eContentplus célterületek .................................................................... 67 6.3.3 CIP ICT-PSP – eContentplus .............................................................. 69 6.3.4 Európai gondolatok: oktatási és képzési stratégia – digitális tartalmak70 6.4 Összefoglalás................................................................................................... 73 6.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 73 7. Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) .......................................................... 74 7.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 74 7.2 Tartalom .......................................................................................................... 74 7.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 74 6

ECONTENT

7.3.1 Az e-kormányzati szolgáltatások megalapozása ................................. 74 7.3.2 A kormányzati portál kiépítése ........................................................... 74 7.3.3 A MITS szerepe a közigazgatás fejlesztésében................................... 75 7.3.4 Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv ........................... 76 7.3.5 A lakosságnak nyújtott közigazgatási szolgáltatások.......................... 76 7.3.6 E-közigazgatás Stratégia ..................................................................... 78 7.3.7 Informatikai Átfogó Stratégia ............................................................. 80 7.3.8 Közigazgatási Informatikai Bizottság ................................................. 81 7.3.9 E-önkormányzat .................................................................................. 82 7.3.10 E-közigazgatási Tudásportál ............................................................... 82 7.4 Összefoglalás................................................................................................... 83 7.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 83 8. A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései ........................ 84 8.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 84 8.2 Tartalom .......................................................................................................... 84 8.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 84 8.3.1 A kreatív ipar ...................................................................................... 84 8.3.2 A tartalomipar és a kreatív iparágak kapcsolata.................................. 85 8.3.3 Kreatív iparágak – Szerzői jogi iparágak ............................................ 85 8.3.4 Kreatív online tartalom ....................................................................... 88 8.4 Összefoglalás................................................................................................... 89 8.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 89 9. A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. projektek ...................................................................................... 90 9.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 90 9.2 Tartalom .......................................................................................................... 90 9.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 90 9.3.1 A CACAO projekt .............................................................................. 90 9.3.2 A CALIBRATE projekt ...................................................................... 93 9.3.3 A Calderoni program .......................................................................... 95 9.3.4 eMapps.com ........................................................................................ 97 9.4 Összefoglalás................................................................................................... 99 9.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 99 10. Elektronikus tartalmak gyűjtemény-menedzsmentje ........................................... 100 10.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 100 10.2 Tartalom ........................................................................................................ 100 10.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 100 10.3.1 Az elektronikus gyűjteményszervezésről általában .......................... 100 10.3.2 Calimera irányelvek a tartalommenedzsmenthez .............................. 101 10.3.3 A kontextualizálás ............................................................................. 101 10.3.4 CMS rendszerek ................................................................................ 102 10.3.5 Electronic Records Management (ERM) .......................................... 103 10.3.6 Digital Asset Management Systems (DAMS) .................................. 104 10.3.7 Collections Management Systems .................................................... 105 7

ECONTENT

10.3.8 Geographical Information Systems (GIS) ......................................... 106 10.4 Összefoglalás................................................................................................. 107 10.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 107 11. A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei ................................................................ 108 11.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 108 11.2 Tartalom ........................................................................................................ 108 11.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 108 11.3.1 A digitális dokumentumszolgáltatás jövője ...................................... 108 11.3.2 A hagyományos szolgáltatások jelene és jövője ............................... 109 11.3.3 Hagyományos dokumentumszolgáltatás ........................................... 110 11.3.4 Aktuális kérdések .............................................................................. 110 11.3.5 A jövő várható tendenciái ................................................................. 111 11.3.6 Hogyan tovább? ................................................................................ 113 11.4 Összefoglalás................................................................................................. 113 11.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 114 12. Összefoglalás ............................................................................................................. 115 12.1 A tananyag céljainak összefoglalása ............................................................. 115 12.2 Tartalmi összefoglalás ................................................................................... 115 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása .......................................... 115 12.3.1 A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai ...................... 115 12.3.2 A tartalomipar szereplői és hazai képviselői ..................................... 115 12.3.3 A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. Alapelvek .............................................................. 116 12.3.4 Az eContent program ........................................................................ 116 12.3.5 A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: eContentplus .................................................................. 116 12.3.6 Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) .................................... 117 12.3.7 A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései .. 117 12.3.8 A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. Projektek ............................................. 117 12.3.9 Elektronikus tartalmak gyűjtemény-menedzsmentje ........................ 117 12.3.10 A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei .......................................... 118 13. Kiegészítések (az egész félévhez) ............................................................................. 119 13.1 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 119 13.1.1 Külső URL hivatkozások .................................................................. 121 14. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 123 15. Médiaelemek ............................................................................................................. 125 16. Tesztek ....................................................................................................................... 126 16.1 Próbateszt ...................................................................................................... 126 16.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 130 16.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 135 16.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 139 8

ECONTENT

1. BEVEZETÉS A különböző digitális tartalmak egyre növekvő mennyisége és típusainak tág köre igényli, hogy a felhasználók felé való közvetítés a legkorszerűbb eszközökkel és módszerekkel történjen, figyelembe vegye legújabb igényeiket is. A technika, a technológia azonban nem mindig követi naprakészen ezeket az igényeket, emellett pedig a megoldások sokfélesége is arra késztetett bennünket, hogy a projekt tervezése során tekintsük át és rendszerezzük a legfontosabb célokat, tartalmi koncepciókat, elméleti elgondolásokat és gyakorlati tapasztalatokat. Számba kell venni a témát érintő legfontosabb kérdéseket, figyelembe kell venni a nemzetközi és az országos törekvéseket, ugyanakkor nem felejtve a speciális, egyedi megoldások lehetőségeit sem. Meglévő tudásunk egy részének összefoglalása kívánatosnak tűnik egy országos folyamat megindulása előtt (közben), főként, ha arra gondolunk, hogy véleményem szerint nem túl sok gyakorlati eredményt tudunk felmutatni az elmúlt évekre visszatekintve az egységesített tevékenységek területén. A tankönyv elsősorban a szakirodalom alapján megkísérli rendszerezni a jelenlegi lehetőségeket és bemutat követésre méltónak ítélt elgondolásokat. Minden elágazásnál, sőt még a fő célkitűzéseknél is megfogalmazódik a kérdés, hogy a tudás ilyen mértékű és ilyen metodológiai, metodikai terjesztési lehetőségei vajon miféle nehézségeket vagy akár veszélyeket hordoznak magukban a távoli jövőt tekintve? Mint ahogyan a korszerű és fejlett technológiák kapcsán már megfogalmazódtak kétségek a jövőt illetően (ilyenek a genetika, a nanotechnológia és a robotika – amelyek az európai pályázatok középpontjában vannak a digitalizálás mellett). Sőt Bill Joy, a Sun Microsystems vezető kutatója ezek kapcsán előrevetített jövőképében egyenesen a tudásalapú tömegpusztításról (knowledge-enabled mass destruction) ír, mondván, hogy ezeknek a technológiáknak a használata nem igényel nagyszabású berendezéseket vagy ritka nyersanyagokat, hanem a tudás, a puszta ismeret elegendő a használatukhoz (Joy, 2000). Mindazonáltal bízunk abban, hogy megfelelő odafigyeléssel és az etikai, erkölcsi normák betartásával elérhető, hogy a digitalizálás, a web alapú tudásterjesztés egyik ága sem hajlik el ilyen szélsőségek irányába. Szerencsére azonban a digitalizálás jelenlegi közeli és távlati céljai korántsem ilyen mélyen filozofikus tartalmúak, legalábbis a felszínen. Az európai kulturális örökség online hozzáférhetősége és felhasználhatósága központi kérdés az Európai Digitális Könyvtár koncepciójának megvalósításában. Az Európai Közösségek Bizottsága által megfogalmazott szempontok, alapelvek szem előtt tartják azt a célt, hogy Európa információs forrásainak használatát könnyebbé, hatékonyabbá és érdekessé tegyék. A tudományos tartalmak digitális formában történő létrehozása, az innovatív pedagógiai szemlélet és a kompetenciaalapú képzés hatékonyabb oktatást és tanulást tesz lehetővé. Ennek érdekében kiemelt feladat az Európai Digitális Könyvtár rendszeréhez történő csatlakozás lehetőségének megteremtése, a tanulási háttér-technológia korszerűsítése egy újgenerációs oktatástámogatási tartalom–eszköz–módszer csomag létrehozásával. A fizikai adathordozók szolgáltatásán alapuló hagyományos könyvtári modell azonban nem helyezhető át könnyedén és problémamentesen a digitális környezetbe. Számos akadályt támasztanak a szerzői jogi kérdések, valamint a technológiai megoldások. Ráadásul az online hozzáférhetőséggel kapcsolatos felvetések nem korlátozódnak csupán a jogokra 9

ECONTENT

és a technológiára. A dokumentumok Interneten való közzététele nem feltétlenül jelenti azt, hogy azokat könnyen megtalálja a felhasználó, sőt, hogy azok megkereshetők, vagy felhasználhatók. A felhasználónak szüksége van a tartalom felkutatását és a vele való munkát megkönnyítő szolgáltatásokra is.

1.1

CÉLKITŰZÉS

A tananyag célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a hallgatónak, amelyek segítségével kiigazodik az elektronikus tartalmak bonyolult rendszereiben, valamint megismeri az alapelvek gyökereit, a jó gyakorlatok egy fontos szeletét és kitekintést kap a tartalomfejlesztés jövőjére. Az elektronikus tartalmak rendszerének megismerése elsősorban az Európai Digitális Könyvtár, a multikulturalitás, valamint az oktatási tartalmak szempontjainak figyelembevételével történik.

1.2

A TANANYAG TARTALMA

1. A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai 2. A tartalomipar szereplői és hazai képviselői 3. A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

I. Alapelvek Az eContent program A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: eContentplus Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. Projektek Elektronikus tartalmak gyűjteménymenedzsmentje A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei

1.3 1.3.1

A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE

A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai

A tartalomipar fogalmának tisztázása segítséget nyújt a témában való eligazodáshoz. Fontos meghatározni, hogy hol és milyen összefüggésekben használják a kifejezést és rokon fogalmait. Így szükséges tárgyalni a tartalomipar fogalma mellett a digitális tartalom, az elektronikus tartalom, az online tartalom, az információipar, a kreatív ipar, a copyright ipar, a tudásipar, valamint a média- és szórakoztatóipar fogalmát is. A lecke tehát alapvetően a tartalomipar fogalmának meghatározásával, területeivel és a kultúrával való kapcsolataival foglalkozik. A tartalomipar trendjeinek vizsgálata pedig fontos a belső erőviszonyok változásainak előrejelzésében.

10

ECONTENT

1.3.2

A tartalomipar szereplői és hazai képviselői

A magyarországi tartalomipar mára európai színvonalat ért el. Története és kialakulása két évtizedre tekint vissza, amely alatt végigjárta a fejlődés minden fokát, de szinte minden időben töretlenül haladt előre, regresszív mozgások nélkül. A tartalomipar szereplői változatos képet mutatnak az előállítótól a felhasználóig, egyben azonban hasonlítanak: mindannyiukat az a közös cél vezérli, hogy a minőségi tartalmat minél szélesebb körben terjesszék, használják a megfelelő szabályozásokat is figyelembe véve. Számos szereplővel büszkélkedhet a hazai tartalomipar; a szereplők minden típusát felvonultatja. A leckében bemutatásra kerül néhány szervezet, de ezt nem jelenti azt, hogy rajtuk kívül nincsenek más jelentős képviselői az iparágnak. A válogatás során a legismertebb, legmeghatározóbb szervezetek ismertetésére törekedtünk. 1.3.3

A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. Alapelvek

A digitális tartalmak és a digitalizáláshoz kapcsolódó technológiák beépülése a könyvtári szolgáltatásokba alaposan átgondolt, megtervezett stratégiák alapján történhet. A lecke végigkíséri a legfontosabb alapelvek kialakulását egészen a gyakorlati tanácsokat is nyújtó irányelvekig. Megfigyelhetjük, hogyan épülnek egymásra, az alapelvekből hogyan bontakozik ki a technológia és a megvalósítás. A Lundi Alapelvektől egyenes út vezetett a Calimera program megvalósításáig. Az Európai Unióban zajló digitalizálási, szolgáltatástervezési folyamatok felfűzhetők a leckében tárgyalt programok sorára. Ugyanakkor figyelemmel kísérhetjük, hogy a Lundban megfogalmazott alapelvek milyen változásokon mentek át a technológia fejlődésével, bár az alapértékek az eredetiek maradtak. 1.3.4

Az eContent program

Az európai irányelvek már régóta meghatározzák az elektronikus tartalmak fejlesztésének, szolgáltatásának irányát. A lecke bemutatja az eddigi legjelentősebb együttműködést, amely a témában létrejött, az eContent elnevezésű európai közösségi programot. Az eContent az európai tartalomipar szereplőit fogta össze: a digitális tartalmak előállítóit és tulajdonosait a magán- és a közszférában, valamint mindazokat a cégeket, intézményeket, szakértőket stb., akik tervezéssel, adatbázis-készítéssel, elektronikus szolgáltatásokkal, nyelvi opciókkal, a felhasználó igényei szerinti testreszabással foglalkoztak. Ismertetésre kerül a program kerete, az eEurope kezdeményezés, valamint a program előzményei (INFO 2000, MLIS). 1.3.5

A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: az eContentplus

Az eContent program részletes ismertetése után megismerkedhet a hallgató a folytatással, az eContentplus programmal és a jelenlegi pályázati kiírások helyzetével, tartalmával. A lecke során a hallgató képet kap az európai együttműködés helyzetéről, irányáról és eredményeiről az elektronikus tartalmak fejlesztése és közzététele területén. Az ismertetésre kerülő programok szoros kapcsolatban állnak az oktatással, kultúrával. Az egész életen át tartó tanulás teremti meg a valóságos kapcsolatot a digitális tartalmak és az említett tevékenységek között. 11

ECONTENT

1.3.6

Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK)

A közszolgálati információk és szolgáltatások elektronikus formára való alakítása régóta megfogalmazódott igény a felhasználók, a kormányzat és a közigazgatásban dolgozók részéről egyaránt. Ennek megvalósításához azonban számos tényező együttállása volt szükséges, mint a technológiai, társadalmi, politikai színtér bizonyos fejlettségi szintjének elérése, valamint ezek összehangolása. A lecke végigköveti az elektronikus kormányzati, közigazgatási szolgáltatások kialakulását, fejlődését. Bemutatásra kerülnek a legfontosabb jelenleg is működő szolgáltatások. Minden szolgáltatás esetében kitérünk a kormányzati szervezeti és a társadalmi háttér rövid bemutatására, hiszen ennek tükrében válnak érthetővé egy-egy szolgáltatás bevezetésének körülményei. 1.3.7

A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései

A tartalomipar és a kreatív iparágak egyaránt a felhasználói igényekre, szükségletekre épülnek. Éppen ezért számos kapcsolódási pontot találhatunk közöttük, amelyeknek egy jelentős része erőteljesen eltolódik a digitális tartalmak felé. A téma szempontjából érdekes a kreatív ipar és az IKT szektor kapcsolata, valamint a szerzői jogi ágazatok feltérképezése. A leckében vázlatosan bemutatásra kerülnek a szerzői jogi ágazatok és a napjainkban leginkább előretörő és a felhasználói szükségleteket messzemenően figyelembe vevő kreatív online tartalom céljai. 1.3.8

A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. Projektek

A lecke során olyan projekteket ismerhetünk meg, amelyek az európai alapelvek jegyében kerültek megvalósításra. Céljaik hasonlóak, hiszen mindegyik a kulturális illetve oktatási tartalmak digitalizálására, közzétételére és elektronikus szolgáltatások létrehozására törekedett. A projektek eredményei magukért beszélnek, ugyanakkor megismerve ezeket okulhatunk esetleges hibáikból, de mindenképpen az európai szintű jó gyakorlatok segítenek hozzá minden szolgáltatni akaró kulturális intézményt az egységes irányelveken és technológiákon alapuló szolgáltatások megvalósításához. A projektek kiválasztása a sokszínűség jegyében történt, bár természetesen számos más kiváló programot is a felsoroltak mellé állíthatnánk. 1.3.9

Elektronikus tartalmak gyűjteménymenedzsmentje

A gyűjteményszervező munka az elektronikus, digitális világban is elengedhetetlenül fontos tevékenység. Ugyanakkor szükségesek hozzá olyan technológiák, technikai eszközök, amelyek a digitális dokumentumok kezelésének elengedhetetlen feltételei. A lecke szövegében különbséget teszünk tartalommenedzsment és gyűjteménymenedzsment között. Ennek megfelelően a hozzájuk kapcsolódó rendszerek is különböznek, bár a korszerűbb rendszerek egyaránt alkalmasak tartalom- és gyűjteménymenedzselésre is. A leckében nem konkrét rendszerek kerülnek bemutatásra, hanem a rendszerek típusainak jellemzőit ismertetjük. Ez szükséges ahhoz, hogy egy konkrét rendszerről meg tudjuk ítélni, hogy megfelel-e az elvárásainknak, szükségleteinknek.

12

ECONTENT

1.3.10 A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei A digitális tartalomfejlesztés és -szolgáltatás lehetőségei jelenlegi tudásunk szerint szinte korlátlanok. Sokan sokféleképpen vélekednek ezek helyességéről, kivitelezéséről, de a létjogosultságát még a legnevesebb kutatók sem kérdőjelezik meg. Ebben a leckében képet adunk arról, hogy milyen gondolatok határozhatják meg a digitális tartalomfejlesztés jövőjét. A lehetséges utak nyitva állnak, de nehéz eldönteni melyiken induljunk el, vagy folytassuk utunkat. Mindenesetre a leckében felvázolt gondolatok segítenek az útkeresésben, irányt mutatnak a digitális tartalomfejlesztés jövőjére nézve.

1.4

KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A tanegységben megfogalmazott tartalom sokoldalú kompetenciák meglétét és megszerzését feltételezi. Elvárás a hallgatóval szemben, hogy birtokában legyen az alapvető IKT kompetenciáknak, a digitális írástudás elemeit készség szinten tudja használni, alkalmazni és továbbadni. Az eContent kezelése, közösségek felé való szolgáltatása mindezt feltételezi. Követelmény az alapvető digitalizálási technológiák ismerete, hiszen ezekkel együtt nyer értelmet a jogi szabályozás, a közösségi értékrend, valamint ezek ismeretében tudunk dönteni a követendő eljárások helyességéről, költséghatékonyságáról és hosszú távú fenntarthatóságáról, a digitalizált anyagok megőrzésének kérdéseiről.

1.5

TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK

Ez a tananyag végigvezeti a hallgatót az elektronikus tartalmakkal kapcsolatos területek elméleti és gyakorlati elemein, feltérképezi a teljes tevékenységet, annak minden aspektusát, szakirodalmi vonatkozásaival együtt. Feladata a hallgató alapos felkészítése az elektronikus tartalmakkal való gondolkodásra, munkára, tevékenységre, hiszen ezáltal megalapozhatja, vagy fejlesztheti majd egy adott intézmény szolgáltatásait a kulturális, tudományos vagy akár politikai területen egyaránt. A tananyag terjedelme ne legyen riasztó, hiszen egy gyakorlatias tárgyat kell megismernie (számtalan elméleti vonatkozással), amelynek gyakorlása később sok személyes kíváncsiságot is kielégíthet. A hallgató szerencsére sok ismeretet felhasználhat előző tanulmányaiból, így az ismerős fogalmakkal való találkozás megkönnyítheti a tanulás folyamatát. A hallgató már gyakorlott tanulóként kerül szembe a tanegység anyagával, de ne sajnálja az időt arra, hogy alaposan megismerkedjen a tankönyv tartalmával, mert segítségére lesz a tanulás beosztásában is, hiszen nem csak egy-egy fejezetet szerkeszt egybe a tankönyv, hanem az egyes tananyagrészek együttkezeléséhez is megpróbálja hozzásegíteni a hallgatót. A tankönyv anyagának elsajátításához használja az eddig már bevált módszereket, de ne feledje metodikailag felépíteni a tanulás folyamatát. Tehát ügyeljen a tanulás négy fázisának betartására: − ismerkedés a tananyaggal, a tananyag áttekintése − az ismeretek tanulási egységenként történő rögzítése többszöri gondos olvasással (analízis)

13

ECONTENT

−

az ismeretek egységbe foglalása, értelmezése, kérdések felvetése és ezek megválaszolása (szintézis) − ismétlés Amennyiben ideje engedi, akkor a frissen tanult ismereteket szélesítse, ellenőrizze vagy akár vesse kritika alá – ebben segítségére van a tankönyv ajánlott irodalma. A fentebb felsorolt segítségek bármelyike hasznos támasza lehet a tanulás során, és ne feledje, hogy mindezen ismeretek által saját személyisége, tudása csiszolódik és gyarapodik, amely gyarapodást munkája során hasznos tevékenységre, energiára válthatja át.

14

ECONTENT

2. A TARTALOMIPAR FOGALMA ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSAI 2.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke célja megismertetni a hallgatót az elektronikus tartalom és tartalomfejlesztés hátterével, a tartalomiparral. Fontos célkitűzés, hogy érzékelje az összefüggést a tartalomipar és rokonterületei valamint a felhasználói szükségletek alakulása között.

2.2

TARTALOM

A tartalomról és a tartalomiparról röviden. A tartalomipar fogalma. Rokonfogalmak. A tartalomipar területei. A tartalomipar fejlődésének trendjei.

2.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

A tartalomipar fogalmának tisztázása segítséget nyújt a témában való eligazodáshoz. Fontos meghatározni, hogy hol és milyen összefüggésekben használják a kifejezést és rokon fogalmait. Így szükséges tárgyalni a tartalomipar fogalma mellett a digitális tartalom, az elektronikus tartalom, az online tartalom, az információipar, a kreatív ipar, a copyright ipar, a tudásipar, valamint a média- és szórakoztatóipar fogalmát is. A lecke tehát alapvetően a tartalomipar meghatározásával, területeivel és a kultúrával való kapcsolataival foglalkozik. A tartalomipar trendjeinek vizsgálata pedig fontos a belső erőviszonyok változásainak előrejelzésében. 2.3.1

A tartalomról és a tartalomiparról röviden

A tartalomipar egy olyan iparág, amely egyre szélesebb körben terjed szét mindennapi életünkben is. Éppen ezért nem egyszerű definiálni, hiszen szinte minden esetben más-más oldaláról kell közelítenünk és minden esetben képes más-más oldalát mutatni. A benne foglaltakat több szempontból is vizsgálni kell, ugyanis a tartalom, a tartalom előállítása, megőrzése, szolgáltatása különböző kérdéseket vet fel, ráadásul egymásra való hatásuk még bonyolultabbá teszi rendszerüket. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ezekhez a tevékenységekhez különféle iparágak, szervezetek és szolgáltatók kapcsolódnak, amelyek változatos formában vállalják fel a tartalomipar kisebb-nagyobb szeletét. Sok esetben hiányzik az együttműködés és a közös stratégia, amelyre ennek az iparágnak manapság a legnagyobb szüksége lenne.

15

ECONTENT

1. kép Tartalomipar A tartalom fogalmának a meghatározása nem egyszerű, hiszen érthetjük alatta magát a terméket („az amit valami magában foglal”) vagy a belső értéket („az amit valamely mű elmond”; „valaminek a lényege, veleje”) és természetesen gondolhatunk a kettő ötvözeteire, beleértve akár a tartalom szolgáltatását is. Ugyanakkor felmerül a kérdés – hiszen a tananyag elsősorban az elektronikus tartalmak kérdéseit tárgyalja –, hogy a tartalom fogalma szempontjából kell-e különbséget tenni hagyományos és elektronikus tartalom között. Egyik nemzetközi enciklopédia az e-content fogalomra például a következő definíciót adja: „Digitális tartalom, amelyet közvetíteni tudunk egy számítógép-hálózaton keresztül, mint például az Internet.” Ez is egy szempont, de talán nem túlzás azt mondani, hogy nem teljesen autentikus meghatározás. A tankönyvnek nem feladata a tartalom fogalmi mélységeinek vizsgálata, az idevonatkozó szakirodalomban bőségesen találhatunk erre vonatkozó fejtegetéseket. A következő fejezetekben bemutatjuk a tartalomipar felépítésének, szerkezetének, természetének egyszerűsített vázát, amely remélhetően segít majd eligazodni bonyolult és szerteágazó rendszerében. 2.3.2

A tartalomipar fogalma

A tartalomipar fogalmát jó néhány módon definiálták már a szakemberek. Ezeknek a megfogalmazásoknak sok közös pontja van, de szinte mindegyik eltér a többitől valamiféle speciális kérdésben. Alapvető különbség adódik például a hagyományos és elektronikus tartalmak besorolásából, hiszen némelyek csak az elektronikus tartalmakat sorolják a tartalomipar körébe. „A kanadai statisztikai hivatal a következőképpen definiálja a tartalomipart: a tartalom alapú termékekkel (információs alakzatokkal) és szolgáltatásokkal összefüggő alkotás, fejlesztés, valamint disztribúció. Azaz ide tartoznak a nyomtatott kiadványok (pl. újság, könyv, üzleti publikációk), az audiovizuális ipar (televízió, rádió, audio, és film), valamint az elektronikus publikációk (pl. online adatbázisok, fax és CD alapú szolgáltatások, videojátékok).” Ez a meghatározás mérhetőség szempontjából helyes, de érzéketlen a csatornára és a termékre. (Rab, 2006) A tartalomiparnak egyik elfogadott hazai meghatározása a következő: 16

ECONTENT

„A hagyományos és az elektronikus digitalizált tartalmak (művek, termékek, szolgáltatások stb.) fejlesztésével, terjesztésével és fogyasztásával foglalkozó iparágak összességét nevezzük tartalomiparnak.” Röviden: „A tartalomipar, a világnak a digitális térbe helyezését és használatát valósítja meg.” (Magyar Tartalomipari Szövetség, MATISZ)

Rokonfogalmak Az előző meghatározásokat is figyelembe véve Rab Árpád megállapítja, hogy „a tartalomipar fogalmának nem létezik nemzetközileg elfogadott, általános, minden szempontot figyelmébe vevő meghatározása. A kifejezés sokszínűségét tükrözi, hogy a különböző szakmai szervezetek fogalomhasználatában a tartalomipar részére vagy egészére utaló legkülönbözőbb elnevezések fordulnak elő, melyek rokoníthatóak, illetve valamilyen mértékben átfedik egymást. A legfontosabbak a következők: tartalomipar, digitális tartalom, elektronikus tartalom, információ ipar, kreatív ipar, copyright ipar, tudásipar, média és szórakoztatóipar.” Ezek az elnevezések – amelyek között sok esetben átfedéseket találhatunk – a következő sajátságokkal rendelkeznek (Rab, 2006): Sajátságok:

Fogalom:

Tartalomipar Digitális tartalom, elektronikus tartalom, online tartalom Információipar Kreatív ipar Copyright ipar Tudásipar Média- és szórakoztatóipar

2.3.3

az elektronikus és hagyományos tartalmak iparágait egyesíti a tartalomipar termékeinek azon része, amely digitális formában keletkezik és/vagy továbbítódik belesorolják a telekommunikációt és az IT iparágak egy részét is kiemeli a kreativitáson alapuló tartalomipar ágakat a szerzői jog alá eső termékek tartoznak csak bele a termékek intellektuális jellemzőit hangsúlyozza tanácsadó cégek üzleti területeinek lehatárolására szolgál elsősorban

Jellemzően használják: MATISZ, kanadai statisztikai hivatal MATISZ, Európai Bizottság (eContent programok)

North American Industrial Classification System (NAICS) angolszász irodalom Egyesült Államok Egyesült Királyság PWC, KPMG, Deloitte

A tartalomipar területei

A tartalomipar fogalmát szintén számos különböző módon osztályozzák, nemzetközi téren itt sem találunk egységes felosztásokat. Mivel a tartalomiparon belül legtöbbször (és egyre inkább) a digitális tartalom áll előtérben, a tartalomipar területeit is csak ezzel együtt, ennek összefüggéseiben vizsgálhatjuk. A szakirodalomból kitűnik, hogy a tartalom17

ECONTENT

ipar ágai szorosan összekapcsolódnak az IKT ipar ágaival, legtöbb esetben együtt is kezelik ezeket. Tekintsük át a tartalomipar ágait a következő felsorolás alapján, amely bőségesnek tűnik, ugyanakkor a tartalomipar szűkebb értelmezését adja, hiszen hiányzik belőle például a tudásipar (Rab, 2006): − Animáció − Divattervezés − Dramatizálás (színpadra, filmre alkalmazás) − Előadóművészetek − Építészeti (és kert)-tervezés − Fényképezés, fotóművészet − Filmkészítés − Grafikai tervezés − Illusztrálás − Ipari formatervezés − Írásmesterségek − Kiadói tevékenység − Kritika − Költészet − Rajzfilmkészítés − Reklámszöveg-írás − Szépművészetek − Televízió produkciók − Újságírás (és híripar) − Videó (Internet és mobil-) játék-tervezés − Web-design − Zeneszerzés − Zenei előadás Ezek a tevékenységek négy nagyobb területre csoportosíthatók: − Animációs komplex (animáció, rajzfilmkészítés, videojáték-készítés, web-design, grafikai tervezés, ipari formatervezés, divattervezés, építészeti tervezés, illusztrálás) − Sajtó-komplex (újságírás, televízió produkciók, kritika, reklámszöveg-írás, kiadói tevékenység) − Műalkotás-komplex (film, költészet, szépművészetek, fényképezés, zeneszerzés, írásmesterségek) − Performatív komplex (előadóművészet, dramatizálás, zenei előadás)

18

ECONTENT

2. kép A tartalomipar ágainak négy területe 2.3.4

A tartalomipar trendjei

A trendek és hatásaik vizsgálata minden iparágban, minden tevékenység, szolgáltatás esetében fontos feladat. A tartalomipar tekintetében nem áll rendelkezésünkre elegendő számú megbízható mérés, ezért a tartalomipar belső erőviszonyait jelző trendeknek nagy szerepük van a változások előrejelzésében. A legkülönbözőbb trendek érvényesülése volt már eddig is megfigyelhető, és várhatóan lesz ezután is uralkodó a tartalomiparban és annak határterületein. A következő nemzetközi trendek hazai kihatásaira érdemes figyelni (Z. Karvalics et al., 2005): − Az IKT iparágak növekedése, strukturális megoszlásuk változása várható. A kommunikációs iparágak szerepe valószínűleg csökkeni fog, a szoftverszolgáltatásoké pedig nőni, a nyugat-európai példák nyomában. − A kommunikációs iparágak növekedése, új technológiák fokozódó alkalmazása (3G – UMTS, VoIP, Mobile Virtual Network Operators – „fapados” mobilszolgáltatók). − Környezeti (ambient) technológiák megjelenése – hirdetések, vásárlás, információk (pl. filmelőzetes jeleníthető meg a mobil készülékeken elhaladva az adott filmszínház előtt). − A technológiai penetráció tovább nő a különböző területeken. − A konvergencia érzékelhető mértékűvé válik. − A digitális televízió előretörése. − Fogyasztási elektronikai eszközök és ezek tartalmainak további gyors térhódítása. − Hálózatosodás fokozódása. 19

ECONTENT

− − − −

A közszféra információinak fokozottabb hasznosítása és propagálása, valamint az elektronikus kormányzati tartalmak további terjedése. Adattárházak terjedése, például egészségügyben (diagnosztika és adminisztráció is). GIS-alkalmazások és a GPS-technológiák további térnyerése. Szemantikus világháló koncepció terjedése és ennek következményeként újfajta internetes keresési és elérési módok meghonosodása.

3. kép Internet Protokoll feletti hangátvitel (VoIP)

4. kép Földrajzi Információs Rendszer (GIS)

20

ECONTENT

2.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A tartalomipar fogalmának meghatározása sem hazai, sem nemzetközi szinten nem egységes. Láthattuk, hogy a tartalom és a tartalomipar fogalma mélyebb vizsgálódásokat igényel, mindazonáltal a jelzett fogalmak értelmezései valószínűleg mindig is el fognak térni egymástól annak függvényében, hogy melyik iparág oldaláról közelítünk hozzájuk. A fogalomrendszert ráadásul bonyolítja a számos rokonterület iparágainak létezése, amelyeknek egy része átfedéseket is mutat a tartalomipar területeivel. A tartalomipar területei széles körben mozognak, ennek egyféle osztályozásával találkozhattunk a leckében. Mindez a sokszínűség persze azt is jelenti, hogy a nemzetközi trendek változatos, sokféle hatást gyakorolhatnak a tartalomipar belső folyamataira, szereplőire.

2.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Hogyan határozza meg a MATISZ a tartalomipar fogalmát? 2. Melyek a kreatív ipar sajátosságai? 3. Sorolja fel a tartalomipar négy tevékenységterületét! 4. Melyek azok az iparágak, amelyek szorosan kapcsolódnak a tartalomiparhoz? 1.

21

ECONTENT

3. A TARTALOMIPAR SZEREPLŐI ÉS HAZAI KÉPVISELŐI CÉLKITŰZÉS

3.1

A lecke célja, hogy ismertesse a tartalomipar szereplőit és felhívja a figyelmet a hazai tartalomipar néhány képviselőjére, akik meghatározó szerepet töltenek be ennek az iparágnak a magyarországi fejlesztésében.

TARTALOM

3.2

A hazai tartalomipar kialakulása, fejlődése. A tartalomipar szereplői. Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ). Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE). Magyar Távoktatási Alapítvány (MATAL). Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE). Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE). A KÖZTE és társszervezeteinek közösen szervezett évi rendezvényei. HunDidac Szövetség. A szövetség céljai és feladatai. Kreatív Iparágak Platformja (KIP). A KIP tevékenységének főbb területei. A KIP munkacsoportjai. Az Európai Technológia Platformok. Magyar Reklámszövetség – Digital Signage tagozat. A Digital Signage rendszerek felhasználása. A Digital Signage tagozat célja. A Digital Signage tagozat feladatköre. Digitális PR a könyvtárban

3.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

A magyarországi tartalomipar mára európai színvonalat ért el. Története és kialakulása két évtizedre tekint vissza, amely alatt végigjárta a fejlődés minden fokát, de szinte minden időben töretlenül haladt előre, regresszív mozgások nélkül. A tartalomipar szereplői változatos képet mutatnak az előállítótól a felhasználóig, egyben azonban hasonlítanak: mindannyiukat az a közös cél vezérli, hogy a minőségi tartalmat minél szélesebb körben terjesszék, használják a megfelelő szabályozásokat is figyelembe véve. Számos szereplővel büszkélkedhet a hazai tartalomipar a szereplők minden típusát felvonultatva. A leckében bemutatásra kerül néhány szervezet, de ezt nem jelenti azt, hogy rajtuk kívül nincsenek más jelentős képviselői az iparágnak. A válogatás során a legismertebb, legmeghatározóbb szervezetek ismertetésére törekedtünk. 3.3.1

A hazai tartalomipar kialakulása, fejlődése

A tartalomipar magyarországi kialakulásának rövid ismertetését jelen esetben a digitális tartalmak szolgáltatására korlátozzuk, mivel a tananyag is erre fókuszál. Kezdetekben még nem beszélhetünk tartalomiparról, elsősorban tartalomszolgáltatás történik. Az 1990-es évek elején ez is leginkább csak a szöveges információkra korlátozódott. Ugyanebben az évtizedben két mérföldkő is jelzi a hazai tartalomszolgáltatás fejlesztését, 1993-tól elindul a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), 1997-ben pedig a Neumann-Ház kezdi meg elektronikus szolgáltatásait.

22

ECONTENT

5. kép Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)

6. kép Nemzeti digitális Adattár (NDA) 23

ECONTENT

Az igazi áttörés az ezredforduló után történik. Ennek egyik megjelenése 2000-2001-ben „A magyar tartalom fejlesztése” című konferenciák megrendezése. Új fordulatot hoz és megteremti a hátteret 2001-ben az eEurope kezdeményezéshez kapcsolódó Magyar Információs Társadalom Stratégiája (MITS). 2001-től a Magyar Adatbázisforgalmazók Szövetsége Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) néven folytatja a munkáját. A 2003-as és 2004-es évek a programok évei, nagy erőkkel megindulnak az eContent, eCulture, eContentPlus, eTen munkaprogramok. Az alprogramok egyike: európai digitális adatgyűjtemények létesítése. 2003-ban a MEK-ben új adatbázis tűnik fel, az Elektronikus Periodika Archívum (EPA), és ezzel szinte azonos időben megkezdődik a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) szolgáltatása. A következő évben kidolgozásra kerül a Magyar Tartalomipar Fejlesztési Stratégia. Ettől kezdve pedig egyre nagyobb méretekben megindul a digitális tartalomszolgáltatás és valóban elkezdhetünk tartalomiparról beszélni. Néhány nevezetes kezdeményezés: Európai Digitális Könyvtár (TEL) (2005), Magyar Internet Archívum (MIA) (2006), Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) (2006), Országos Könyvtári Digitalizálási Terv (2007-2013).

7. kép Nemzeti audiovizuális Archívum (NAVA)

24

ECONTENT

3.3.2

A tartalomipar szereplői

Az előzőekben röviden felvázolt kronológia valóban sikertörténetet tükröz. Ez a történet azonban nem így alakult volna, ha nem alakul ki a tartalomipar szervezete, szereplőinek rendszere. Az egyes szereplők határozott feladatokat képviselnek és vannak szerepek, amelyek egy szervezeten belül esetleg összekapcsolódnak. A tartalomipar szereplői a következők: − előállítók (pl. részben kreátorok), − aggregátorok (pl. „csomagolók”, a számítástechnikai hátteret szolgáltatók), − terjesztők, (pl. kiadók, kábeloperátorok), − felhasználók (pl. elsődleges). Természetesen minden szereplőtípusra számtalan hazai példát lehetne hozni. A következőkben azonban tipizálás nélkül ismertetésre kerül a tartalomipar néhány jelentős hazai képviselője.

8. kép A tartalomipar szereplői 3.3.3

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ)

A Magyar Tartalomipari Szövetség (jogelődje a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége, MAK) 1991. május 10-én alakult meg 11 információterjesztéssel foglalkozó vállalat kezdeményezésére. 25

ECONTENT

A Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége (MAK) felismerte, hogy az Információs Társadalom megvalósulásának üteme nagymértékben függ a rendelkezésre álló digitális információs tartalmak mennyiségétől, minőségétől, használhatóságától. A MAK – követve az Európai Unió informatikai programjait (5. Kutatás-fejlesztési Program, eEurope, eContent stb.) – a 2000-2001. években megrendezte a programadó „A magyar tartalom fejlesztése” konferencia-sorozatot. Ezeken a nemzetközi konferenciákon meghatározásra kerültek azok a tartalomipar fejlesztését szolgáló feladatok, amelyek során szükségessé vált a hazai multimédia szervezetek integrálása. A szervezet 2001. november 14-ei közgyűlésén a tagság tényleges összetételét (tartalomelőállítók, -fejlesztők, -terjesztők, távközlési-, hardver-, szoftver-, képzési szolgáltatók, könyvtárak, oktatási, államigazgatási intézmények stb.) figyelembe véve, tevékenységi körét kibővítette és ettől kezdve Magyar Tartalomipari Szövetség néven folytatja szakmai érdekképviseleti munkáját. Feladatai között kiemelt figyelmet szentel az online tartalmak és szolgáltatások témakörének, szem előtt tartva, hogy az információs társadalom elképzelhetetlen kiterjedt felhasználói rendszer nélkül.

9. kép 3.3.4

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ)

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) 2001-ben alakult testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók – köztük az Index és az [origo] – hoztak létre annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott 26

ECONTENT

állásfoglalásokkal és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez. Az MTE határozott törekvése, hogy az Internet szabályozása a lehető legkisebb állami beavatkozás mellett történjen, és a hangsúly az önszabályozásra kerüljön. Ennek érdekében az MTE kialakította az Internetes tartalomszolgáltatás szakmai kódexét, valamint a hazai tartalomszolgáltatás etikai normáinak általánosan elfogadható rendszerét tartalmazó etikai kódexet. A vitás kérdések eldöntésére az egyesület szakmai döntőbizottságot állít fel, amelynek döntéseit az MTE tagjai magukra nézve kötelezőnek fogadják el. Az MTE céljai: Intézményes keretet biztosít az internetes tartalomszolgáltatás szabályozásáról zajló szakmai vitáknak. Megvalósítja és aktívan gyakorolja az önszabályozás technikáit az Internetes önszabályozás területén. Kidolgozza és a széles közvélemény elé tárja az Internetes tartalomszolgáltatás szabályait és etikai kódexét. Egységes normarendszer kialakítása az Internetes tartalomszolgáltatásra. A tartalomfogyasztók előtt is ismert, világos és követhető szabályok érvényesüljenek a hazai tartalomkészítő és -publikáló műhelyek tevékenységére. Az egyesület képviselje a tartalomszolgáltatókat az állam különböző szerveivel folytatott egyeztetéseken. Hozzájárul az Internetes kultúra fejlődéséhez, az Internet biztonságosabbá és barátságosabbá tételéhez.

10. kép Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) 3.3.5

Magyar Távoktatási Alapítvány (MATAL)

A Magyar Távoktatási Alapítványt (MATAL) a Munkaügyi Minisztérium (MÜM), a Magyar Televízió Rt. (MTV) és az Új Képújság Kft. 1992. január 2-án hozta létre azzal a céllal, hogy a távoktatás módszereivel hosszú távon javítsa a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét, növelje elhelyezkedési esélyeiket, hozzájáruljon a munkakultúra emelkedéséhez, 27

ECONTENT

és biztosítsa mind szélesebb állampolgári kör szakképzésbe vonását. Mindezt a távoktatás módszereivel, a rugalmas és nyílt tanulási módszerek elterjesztésével kívánja megvalósítani. Az Alapítvány 1998-ban elnyerte a közhasznú szervezet minősítést. Az Alapítvány feladataként a következőket jelölte meg: − a társadalmi igényeknek megfelelő távoktatási oktatócsomagok kialakítása és megvalósítása; − a távoktatási programokat elősegítő TV műsorok sugárzása; − az ezeket támogató korszerű információ-továbbító rendszerek (Teletext, internet) alkalmazása; − a programcsomagok forgalmazása. Az Alapítvány kiemelt feladata a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők (tartós munkanélküliek, pályakezdők, fogyatékkal élők, stb.) távoktatás rendszerű képzése. Az alapítók között lévő média-tulajdonosok biztosítják a távoktatási tananyagok − promócióját, − hagyományos és digitális média eszközrendszeréhez történő illesztését, − a média- és távközlési szakemberek képzését, − a média, távközlés és informatika konvergenciáját a távoktatásban.

11. kép Magyar Távoktatási Alapítvány (MATAL) 3.3.6

Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE)

Az Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE) 2004-ben indította el digitális jogkezelési tevékenységét (Digital Right Management Services = DRMS) a létrehozott (hír-, újság-, folyóirat-, gazdasági, jogi, cím-, statisztikai, művészeti, oktatási, kutatási, természeti, tudomá28

ECONTENT

nyos, egészségügyi, informatikai, kereskedelmi, pénzügyi, kormányzati, szöveges, álló- és mozgóképi, multimédiás és grafikai stb.) adatbázisokra vonatkozóan. Az alkalmazott digitális jogkezelési technológia nemzetközi szabványokon alapul, és a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) hálózathoz kapcsolódik. Az AJE szolgáltatásai: − Adatbázis regisztráció − Tartalom-védelem − Illegális másolatok felkutatása − Reklám és marketing − Jogi tanácsadás − Technikai tanácsadás − Üzleti tanácsadás − Pályázati tanácsadás

12. kép Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE) 3.3.7

Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE)

A Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) társadalmi szervezet 2004. június 23-án alakult meg. A KÖZTE küldetése az információszabadság és az információhoz való hozzájutás szabadságának elősegítése és támogatása, kiemelten a magyar állampolgárok és a közszolgálati műsorszolgáltatók vonatkozásában. Céljai: − Segíteni a mindenkori közszolgálati műsorszolgáltatók közalapítványainak kuratóriumi tagjait a fentiek megvalósításában. − Támogatni a közszolgálati műsorszolgáltatók ügyét és alapvető céljait. 29

ECONTENT

−

−

− −

Partnereket keresni a közszolgálati műsorszolgáltatók értéknövelt társadalmi megítélésének megalapozásához és formálásához, valamint olyan tevékenységeket végezni, amelyek ezeket elősegíthetik. A közmédia kuratóriumaiba delegált civilszervezetek képviselőit ilyen irányú feladataik ellátására felkészíteni, valamint az egyesület tagjainak tapasztalatait számukra az arra alkalmas formában továbbadni. Olyan tevékenységek folytatása, amelyek elősegíthetik az ORTT törvényben deklarált feladatainak hatékonyabb megvalósulását. Kiemelten törekszik arra, hogy a civil szervezetek minél szélesebb köre kerüljön bevonásra a közszolgálati műsorszolgáltatók társadalmi kurátori feladatainak ellátására.

13. kép Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) A KÖZTE 2010-től bővíti céljait a nézők, mint média-fogyasztók érdekvédelmével. Ennek érdekében elindította a kapcsolatfelvételt a különböző területek érdekvédelmi civil szervezetek képviselőivel, és velük együtt elkezdte szervezni az úgynevezett Nézői Paneleket a fiatalkorúak, az időskorúak, a fogyatékkal élők, a munka világának szereplői, a kultúra, a kutatás, a tudomány és a nemzeti kisebbségek érdekeinek védelmében.

A KÖZTE és társszervezeteinek közösen szervezett évi rendezvényei −

−

30

DAT konferencia: a hazai média ipar jó gyakorlatának bemutatásával és a fejlesztési lehetőségek (export, foglalkoztatás, jogi, közgazdasági, humánerőforrás, stb.) feltárásával kíván hozzájárulni a hazai gazdaság növekedéséhez. eFestival: a hazai online és a multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztési gyakorlatának seregszemléje. A verseny célja arra ösztönözni az alkotókat, hogy minél színvonalasabb, minőségi magyar tartalmat állítsanak elő és szolgáltassanak a felhasználóknak.

ECONTENT

−

3.3.8

eLearning Fórum: a fejlesztők és alkalmazók találkozója, ahol lehetőség nyílik az elektronikus tanulási környezet fejlesztési eredményeinek és jó gyakorlatának bemutatására és terjesztésére. HunDidac Szövetség

A HunDidac Szövetséget 1992. április 25-én, 42 hazai taneszközgyártó és forgalmazó cég, illetve oktatási intézmény képviselője alapította azzal a céllal, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően a taneszköz-kutatók, -fejlesztők, -gyártók, -forgalmazók és -felhasználók számára szakmai fórumot, érdekvédelmet, információs bázist és nemzetközi kapcsolatokat teremtsen. A szövetség mint szakmai testület felelősséget érez és vállal a hazai taneszköz-ügy egészéért, a felhasználók igényeit kielégítő minőségi taneszköz-választék fejlesztéséért, a gyártók és a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatok létrehozásáért.

14. kép HunDidac Szövetség

31

ECONTENT

A szövetség céljai és feladatai − − − − − − − −

A hazai és külföldi szakirányú információk adatbázisba gyűjtése és közreadása; szakmai rendezvények szervezése révén a taneszközgyártók és -felhasználók közvetlen kapcsolatteremtésének elősegítése; saját folyóirat révén rendszeres tájékoztatás a Szövetség és tagjai munkájáról, eredményeiről, terveiről; a Szövetség és tagjainak képviselete külföldi szakrendezvényeken, a külföldi partnerekkel való kapcsolatfelvétel elősegítése; hazai szakemberek külföldi, külföldi szakemberek hazai tapasztalatcseréjének megszervezése; a taneszközfelhasználói igények és vélemények közvetítése a gyártókhoz, fejlesztőkhöz, oktatásirányítási szervekhez; szakmai képesítést nyújtó képzés biztosítása, szakmai minősítés; audiovizuális, elektronikus, nyomtatott és egyéb taneszközök (médiumok) szakmai értékelése.

A HunDidac szakmai fóruma a háromévenként rendezett AgriaMédia Oktatás- és Információtechnológiai Kiállítás és Konferencia, illetve a Hungarodidact oktatási, oktatástechnikai és képzési Szakkiállítás és Vásár. A szövetség által alapított HunDidac díj, a kétévente meghirdetésre kerülő HunDidac Taneszközminősítő Díjverseny keretében, a hazai fejlesztésű oktatómédiumok értékmérője, amely a magyar taneszköz-fejlesztés elősegítését szolgálja. A HunDidac hivatalos tagja az 1953-ban alapított WORLDDIDAC (Taneszközgyártók és -fejlesztők Világszövetsége) és az 1954-ben bejegyzett International Council for Educational Media (ICEM) (Nemzetközi Taneszköz Tanács) szervezeteknek. 3.3.9

Kreatív Iparágak Platformja (KIP)

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatot hirdetett Nemzeti Technológiai Platformok létrehozására, a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából meghatározó, illetve perspektivikus területeken. A fenti pályázat keretében a Magyar Tartalomipari Szövetség vállalta a Kreatív Iparágak Platform (KIP) létrehozását. A KIP 2008 decemberében alakult és kezdte meg működését. A KIP Stratégia és Kutatási Koordinációs Iroda tevékenységét a Magyar Nemzeti Host Egyesület keretein belül végzi. A Kreatív Iparágak Platformjához eddig mintegy 50 szervezet csatlakozott. „A kreatív iparágak azok a tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A KIP munkatársai a kreatív ipart az alábbi 12 szektor alapján határozták meg: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene, előadó-művészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac, valamint kézművesség.” (Magyar Tartalomipari Szövetség, MATISZ) 32

ECONTENT

15. kép Kreatív Iparágak Platformja (KIP)

A KIP tevékenységének főbb területei −

− − − −

−

Nemzetközi szinten is elismert színvonalú magyar oktatási területek (matematikafizika, zene, konduktív pedagógia stb.) értéknövelt digitalizálása és hálózati képzési rendszerének fejlesztése. A felhasználók/tanulók és szerzők közös érdekére alapozott fizetési, terjesztést támogató szerzői jogi környezet kialakítása. Könyvek digitális értéknövelési és terjesztési technológiái. Hálózati tanulási környezet fejlesztése, különös tekintettel a fogyatékos és idős emberekre (eInclusion – eBefogadás). Film, interaktív televízió, videó játék, oktatási, turisztikai, könyvtári és múzeumi digitális tartalmak: – értéknövelt előállítása, terjesztése és felhasználása multi-platform környezetben; – minősítési rendszerei; – kereshetőségét támogató technológiái; – szabványainak fejlesztése, alkalmazása; – interoperábilis felhasználhatóságát biztosító technológiák; – tesztelési környezete. Digitális film, videó játék beszállítói rendszerek fejlesztése.

33

ECONTENT

A KIP munkacsoportjai − − − − − − −

Adatbányászat Hungarikumok Kreatív gazdaság, jogi szabályozás Kreatív oktatás, e-learning Közgyűjtemények Multimédia Turizmus, idegenforgalom

Az Európai Technológia Platformok Az Európai Technológiai Platform kezdeményezések (European Technology Platforms, ETPs) arra törekszenek, hogy egyes jól meghatározott területek ipari szereplőinek részvételével kidolgozzák azokat a stratégiailag legfontosabb kutatási és fejlesztési prioritásokat – ezek időkeretét és a nemzeti kormányoktól igényelt támogatási keretprogramjait –, melyek Európa jövőbeni növekedése és versenyképessége szempontjából, közép- és hosszú távon meghatározóak. Az egyes platform területek kiválasztása oly módon történt, hogy az szakmailag kellőképpen megalapozott módon biztosítsa a nemzeti és regionális hivatalos szervek figyelemés pénzügyi támogatási koncentrációját azokon a területeken, melyek a teljes gazdasági értéktermelő láncban meghatározó szerepet játszanak. A Platformok támogatják a hatékonyan működő PPT (Public Private Partnership) konstrukciók létrejöttét, a Lisszaboni Stratégia (Lisbon Strategy) megvalósulását, az Európai Kutatási Övezet (European Research Area) létrejöttét, valamint az európai kutatási prioritásoknak az ipari igények felé való közelítését. A Platformok olyan technológiai területeken alakulnak és tevékenykednek, melyek potenciálisan meghatározó tényezői Európa jövőbeni versenyképességének, folyamatosan képesek olyan új, áttörő technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat bevezetni az európai piacra, melyek biztosíthatják az országok és az Európai Unió versenyképességét a csúcstechnológiák terén, de emellett a hagyományos iparágak szerkezetének átalakítására is alkalmasak és kielégítik a fenntartható növekedés feltételeit is. Az Európai Unión belül közel 40 platform kialakítására került sor. Ezekről a platformokról bővebben a Cordis honlapján tájékozódhatunk a következő címen: http://cordis.europa.eu/technology-platforms/individual_en.html A honlapon felsorolt Európai Uniós platformok közül a KIP a NEM Platformmal tart kapcsolatot (Networked and Electronic Media, NEM) 3.3.10 Magyar Reklámszövetség. Digital Signage tagozat A Digital Signage (DS) megoldások jelentős változásokat hoztak az indoor és outdoor kommunikációban egyaránt. A DS rendszerek számos olyan fejlesztést vezettek be, amelyek szinte forradalmasították a digitális reklámkommunikációt. Ezek a fejlesztések mára kiléptek a reklámszférából, és a mindennapi élet más területein is lassan helyet kapnak,

34

ECONTENT

mint például az oktatásban és az egészségügyben. Nézzük meg, hogy milyen előnyöket sorakoztathatunk fel a DS rendszer alkalmazása mellett: − Figyelemfelkeltő reklámozás − Szöveg, kép, mozgókép együttes alkalmazása − Távoli végpontokon történő megjelenítés − Valós idejű reklámok és információk − Központi adatszerkesztés − Ellenőrzött környezet − Releváns közönség − Profit orientált lehetőségek − Költséghatékonyság − Dinamikus − Időzíthető, etc.

16. kép Magyar Reklámszövetség. Digital Signage tagozat 35

ECONTENT

A Digital Signage rendszerek felhasználása A DS rendszerek felhasználási területe széles körű, szinte bárhol alkalmazhatók. Indoor: üzletközpontok, hiper- és szupermarketek, ügyfélszolgálatok, bankok, posták, lottózók, patikák, kórházak, köz- és felsőoktatási intézmények, benzinkutak, tömegközlekedés etc. Outdoor: terek, épületek, forgalmi csomópontok, rendezvények etc. Az outdoor technika határtalanságát mutatja a Dubaiba tervezett Podium project, amelynek keretében egy 2000 m2-es, 33 emelet magas LED képernyő építését tervezik egy épület falára, a világon egyedülálló DS megoldásként. (Meagher, 2008)

A Digital Signage tagozat célja A tagozat célja a digitális reklámeszközök, digital signage megoldások megismertetése a piaccal, a szegmens fejlesztése illetve szakmai érdekképviselet létrehozása hazai és nemzetközi fórumokon. A Digital Signage tagozat a korábban működő DiRekTa (Digitális Reklámeszközök Tagozata) és a Digital Signage tagozat összeolvadásából jött létre. Ennek eredményeképpen, az újonnan létrejövő tagozat átvette és tovább képviseli mindkét tagozat eddigi céljait és tevékenységeit. A tagozat célkitűzései: − átfogó adatbázis elkészítése a Magyarországon ilyen területen működő cégekről, szervezetekről; − optimalizáló és elemző programokba való bekerülés elősegítése; − tudásmegosztás (a szakmai kérdésekről folyamatos egyeztetés, főleg a felhasználói oldallal, ami piacbővítő hatású lehet); − érdekképviselet, közös fellépés szakmai, jogalkotási vagy véleményezési ügyekben; − konferenciák, kiállítások, klubesemények, kerekasztal beszélgetések szervezése; − publikációk, sajtón keresztüli közös fellépés a piaci edukálás végett; − a piac mérésére, illetve a tagozat által képviselt eszközök hatékonyságának mérésére, módszerek kialakítása; − nemzetközi példák segítségével a minél hatékonyabb felületek bemutatása a piacon, elsősorban a tagozat tagjai számára; − nemzetközi együttműködések kialakítása a szegmens többi szereplőjével.

A Digital Signage tagozat feladatköre − − − −

36

szakmai fórumokat, kiállításokat kezdeményez és szervez; tendereken való közös részvételnek a koordinálása; képviseli a tagok érdekeit a piaci szereplők körében; kerekasztal beszélgetések szervezése.

ECONTENT

3.3.11 Digitális PR a könyvtárban Az információelosztó-tartalomszolgáltató rendszerek az információközvetítés és a PR olyan újgenerációs eszközei, amelyek lehetővé teszik, hogy széles tömegekhez juttassunk el akár közérdekű, akár egyes embercsoportokra szabott, irányított információt. Régi vágya ez az információ- és tartalomszolgáltató intézményeknek. Fontos ez azért is, mert a kereskedelmi és az üzleti reklám egyre agresszívebbé válik, egyre nagyobb méreteket ölt, így a kulturális vagy mondjuk úgy bizonyos szempontból „non-profit reklám” nehezen tartja amúgy is állandóan ingadozó helyét a hétköznapi életben. (Természetesen tisztán „nonprofit reklámról” nem lehet beszélni, hiszen várhatóan minden reklámtevékenységnek van valamiféle hozadéka, ha nem is mindig pénzben vagy más anyagiakban kifejezhető.) Mindenképpen szükséges tehát, hogy az oktatási intézmények és a könyvtárak a technológia területén is közelítsék PR tevékenységüket az üzleti világhoz. Ezek alapján a könyvtárak számára egyik legfontosabb web2-es hatás – amelyet a digitális PR tevékenység során ki tudnak használni – hogy eddig soha nem látott méretekben kiterjedt a személyes tér. Online kapcsolatba került az emberek jelentős része egymással és azokkal az intézményekkel, cégekkel, amelyek számukra szolgáltatásokat, termékeket kínálnak. Ez azért fontos, mert a tapasztalatok szerint a felhasználók, fogyasztók jelentős része előnyben részesíti a többi felhasználó, fogyasztó véleményét, és döntéseit ez alapján hozza. Éppen ezért felértékelődött minden interneten keresztül alkalmazott kommunikációs eszköz, és ennek eredményeként a PR is egyre erőteljesebben koncentrál az online kommunikációra. Ennek a versenynek a szuperszonikus sebességgel fejlődő korszerű eszköze a Digital Signage technológia.

3.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A tartalomipar fogalmának megismerése után ebben a leckében a tartalomipar kialakulását követhettük végig. Érdemes volt megfigyelni a folyamatot, hiszen szinte egyetlen lépcsőt sem hagytunk ki a fejlődés fokozataiból. Végigjártuk az utat – ami még közel sem ért véget –, lépésről lépésre haladva az egyre korszerűbb szemlélet és technológiák felé. Eközben fokozatosan kialakultak a tartalomipar szereplőinek típusai, lassan beletanultunk a tartalommal való gazdálkodásba, elsajátítottuk a vele való bánásmódot. Ez azért fontos, mert így készen állunk az új kihívásokra, feladatokra. Ennek nyújtják biztos hátterét a leckében bemutatott szervezetek, amelyek európai színvonalon tevékenykedve viszik előre a hazai tartalomipar egészét.

3.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Sorolja fel a tartalomipar szereplőit! 2. Milyen céllal jött létre a Magyar Távoktatási Alapítvány? 3. Mi a HunDidac Szövetség szakmai fóruma? 4. Ki vállalta a Kreatív Iparágak Platformja létrehozását? 1.

37

ECONTENT

4. A DIGITÁLIS KÖNYVTÁR KULTURÁLIS TARTALMAINAK BEILLESZTÉSE A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSBA, I. ALAPELVEK CÉLKITŰZÉS

4.1

A lecke célja, hogy összefoglalja a digitális tartalmakkal, digitalizálással és ennek a könyvtári szolgáltatásokba való beépülésével kapcsolatos irányelveket, útmutatókat, amelyek segítenek az elektronikus szolgáltatások és az új technológiák bevezetéséhez szükséges stratégiák kialakításában.

TARTALOM

4.2

A digitalizálás irányai és lehetőségei. A digitalizálási programok koordinálása: a Lundi alapelvek. Az európai vonatkozású digitális tartalom értéke. Az európai tartalomforrások kihasználásának gátló tényezői. Megoldások, elkötelezettségek. Az Európai Bizottság feladata az akciók megvalósítása terén. Az Európai Bizottság feladata a műszaki kérdések területén. A Brüsszeli Minőségi Keretrendszer. A Pármai Charta. A chartában megfogalmazott célok: technológia. A chartában megfogalmazott célok: együttműködés. A charta politikai és stratégiai háttere. A Minerva programok. Minerva 2002. A Tíz Minőségi Elv. A weboldalak életciklusa. A minőségi elvek prioritási mátrixa. MinervaPLUS (2004). A MinervaPLUS fejlesztési irányai. Minerva eC (2006). A Calimera program. A program célja. Az Irányelvek összeállítása. A program megvalósítása. Az Irányelvek tartalma. Térinformatika: INSPIRE irányelvek. Az INSPIRE célja. INSPIRE Irányelvek – Általános rendelkezések és komponensek. Jogi szabályozás

4.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

A digitális tartalmak és a digitalizáláshoz kapcsolódó technológiák beépülése a könyvtári szolgáltatásokba alaposan átgondolt, megtervezett stratégiák alapján történhet. A lecke végigkíséri a legfontosabb alapelvek kialakulását egészen a gyakorlati tanácsokat is nyújtó irányelvekig. Megfigyelhetjük, hogyan épülnek egymásra, és az alapelvekből hogyan bontakozik ki a technológia és a megvalósítás. A Lundi Alapelvektől egyenes út vezetett a Calimera program megvalósításáig. Az Európai Unióban zajló digitalizálási, szolgáltatástervezési folyamatok felfűzhetők a leckében tárgyalt programok sorára. Ugyanakkor figyelemmel kísérhetjük, hogy a Lundban megfogalmazott alapelvek milyen változásokon mentek át a technológia fejlődésével, bár az alapértékek az eredetiek maradtak. 4.3.1

A digitalizálás irányai és lehetőségei

A digitális technológiák és tartalmak fejlődése egyre erőteljesebb nem csak a könyvtári területen, hanem az oktatásban is, valamint minden olyan ágazatban, ahol az információszerzésre, -feldolgozásra, -szolgáltatásra épülő tevékenységek képezik a működés alapját. Már a korai időszakban felismerték a szakemberek, hogy a digitalizálási munkáknak és a digitális tartalmaknak valamiféle keretet kell adni, hogy ne váljon parttalanná és ellenőrizhetetlenné a szervezetlenség és a gyors ütemű fejlődés következtében. Ennek érdekében irányelveket, nemzetközi és nemzeti útmutatásokat dolgoztak ki, valamint az európai uniós pályázatok lehetőséget adtak olyan projektek, jó gyakorlatok létrehozására, amelyek nyo38

ECONTENT

mán tervezhetővé váltak az említett tevékenységek. Bármilyen tervezéshez fogjunk hozzá a digitális tartalmakkal kapcsolatban, nem kerülhetjük meg ezeknek a dokumentumoknak a tanulmányozását, hiszen így tudunk beépülni a nemzetközi és nemzeti tevékenységekbe. A következőkben tárgyalt dokumentumok, projektek minden könyvtár számára útmutatást adnak könyvtártípustól és az állomány nagyságtól függetlenül. 4.3.2

A digitalizálási programok koordinálása: a Lundi alapelvek

Az Európai Tanács Feirában tartott ülésén (2000. jún.) elfogadta az eEurope 2002 akciótervet, amelynek lényegét az előző fejezetekből már megismerhettük. Ennek a 3(d) pontja arra hívja fel a figyelmet, hogy törekedni kell az európai tartalom világméretű hálózatokon történő megjelenítésére, kihasználva a digitális technológiák gyors és dinamikus fejlődését. Ezen a célkitűzésen belül az Európai Bizottság egy önálló akciót indított a digitalizálási programoknak minden tagállamra kiterjedő közös koordinálására. Ennek érdekében 2001. április 4-én a tagállamok szakértői ülést tartottak a Svédországban, Lund városában. Az ülésen elemezték a digitalizálási programok koordinálásának kérdéseit, és ajánlásokat fogalmaztak meg hosszútávon fenntartható akciókra. Az összefogás fontossága elsősorban abban áll, hogy az Európa kulturális és tudományos tudáskincsét hordozó források egyfajta sajátos közvagyont képeznek, amely egyben a társadalmak kollektív, gyarapodó emlékezete, valamint ez adja a digitális tartalomipar fejlődésének alapját is.

Az európai vonatkozású digitális tartalom értéke A lundi ülésen a szakértők megfogalmazták azokat a jellemzőket, amelyek az európai vonatkozású digitalizált kulturális és tudományos tartalom értékét és fontosságát írják le: 1. Hozzáférhető és fenntartható örökséget biztosít: Európa kulturális és tudományos öröksége egyedi és jelentékeny közkincset képvisel. Ezeket a forrásokat a hozzáférhetőség és a hosszú távú megőrzés érdekében digitalizálni kell. 2. A kulturális sokszínűséget, az oktatást és a tartalomipar támogatását biztosítja: A digitalizált kulturális vagyonnak fontos szerepe van a kulturális sokszínűség fenntartásában és népszerűsítésében, valamint nélkülözhetetlen forrása az oktatásnak, az idegenforgalomnak és a médiaiparnak. 3. Változatos és gazdag digitalizált forrásokat jelent: A digitalizálás a legkülönbözőbb szektorokat és tartalomtípusokat fogja át: a múzeumi tárgyakat, a közérdekű iratokat, a régészeti leleteket, az audiovizuális archívumokat, a térképeket, a történeti dokumentumokat és a kéziratokat.

Az európai tartalomforrások kihasználásának gátló tényezői Az európai vonatkozású források értéke és fontossága nyilvánvaló. Ugyanakkor vannak társadalmi, gazdasági, kulturális problémák, amelyek akadályozhatják a lehetőségek kihasználását: 1. Elaprózott kezdeményezések:

39

ECONTENT

2.

3.

4.

5. 6.

A digitalizálási munkák számos esetben nagyon elszigeteltek folynak, attól függően, hogy az egyes tagállamokban milyen politikát követnek. Ez sokszor párhuzamos eszközbeszerzéseket, munkaerő-kihasználást és pénzbefektetést eredményez. Elavulás: A technológia és a formátumok migrációja komoly feladatot ró a szakemberekre. A digitalizálási munkák költségesek, többnyire közpénzekből végzik őket. Ha ezek a befektetések nem elég körültekintőek, akkor hamar elavuló tartalomforrások jöhetnek létre, amelyek újabb beruházásokat igényelnek. Hiányoznak a hozzáférések egyszerű, bevett formái: Közös európai elvek, műszaki szabványok, a több nyelven való hozzáférést segítő megoldások és rendszerek szükségesek a hozzáférés biztosításához. Szellemi tulajdonjogok: A digitalizált tartalom területén az egyes érdekelt csoportok különböző, jogos érdekeket képviselnek. Ezek között az igények között egyensúlyt kell teremteni. Meg kell érteni és alkalmazni kell a jogkezelési megoldásokat. Nincs kellő egymásra hatás a kultúra területén zajló és az új technológiákkal kapcsolatos programok között. Az egyes intézmények erőfeszítései és elkötelezettsége: A digitalizálást folytató intézményeknek hosszú távú, költséges és technikailag igényes tevékenységekre kell felkészülniük, amelyek újfajta készségek és gyakorlati megoldások elsajátítását is jelentik.

Megoldások Az előzőekben felsorolt gátló tényezők, problémák megoldására elsősorban bizonyos célok iránti elkötelezettség szükséges az Európai Unió tagállamaitól, amely a következők: 1. A folyamatos koordináció érdekében működő fórum létrehozása: A tagállamok képviselőiből álló koordinációs csoport megalakítása keretet teremt a folyamatos vitához, tapasztalatcseréhez és beszámolókhoz. 2. A koncepciók és programok európai számbavételi rendszerének támogatása, kialakítása: Friss, nyilvánosan hozzáférhető és könnyen érthető információkat közlő webhelyek létrehozása, egy központi webhelyeken. 3. Népszerűsítsék és támogassák a legjobban bevált gyakorlatot, annak harmonizálását és optimális alkalmazását mind a tagállamokon belül, mind az Európai Unióban: Minőségi összehasonlítást biztosító keretrendszer kialakítása, benchmarking megoldások alkalmazása országos koordinációs szervezetek és hálózatok révén. 4. A bevált gyakorlat és a megfelelő szakismeretek elterjesztésének felgyorsítása: Egész Európában szétsugározni az optimális megoldások példáit, amelyeket közös megállapodással kiválasztott jellemzők – egyfajta tipológia – alapján határoznának meg (gyakorlat és eljárásmódok következetessége, a közvagyon és a jogok egységes kezelése stb.). 5. Az európai kulturális és tudományos tartalmak láthatóvá és elérhetővé tétele: 40

ECONTENT

A projektekről, a kiválasztott tartalomról országos nyilvántartásokat hozzanak létre. Ezeket a nyilvántartásokat igazítsák hozzá a digitalizált tartalom európai infrastruktúrájának követelményeihez (a tartalom minősége, használhatósága, egységes hozzáférhetősége, a szoftvereszközök jutányos elérhetősége és nyitottsága, a hoszszú távú elérhetőséget és hozzáférhetőséget elősegítő szabványok és műszaki megoldások).

Az Európai Bizottság feladata az akciók megvalósítása terén Ahhoz, hogy az előzőekben felsorolt célok, akciók megvalósuljanak és fenntartható struktúrát eredményezzenek, az Európai Bizottságnak együtt kell működnie a tagállamokkal. Az együttműködést elsősorban az alábbi területeken szükséges megvalósítani és fenntartani: 1. Támogatnia kell a gyakorlati koordinációs tevékenységeket: Titkárság vagy iroda felállítása, amelynek feladata a koordinációs csoport tevékenységének támogatása. 2. Fejlesztenie kell a bevált gyakorlat elterjesztését: Kompetencia-központok létrehozása, amelyek az érdekelteket irányítják és támogatják a legfontosabb kérdésekben és technológiai döntésekben (metaadatok, többnyelvűség, képalkotási technológiák, digitális megőrzés stb.). 3. Elő kell mozdítania a digitalizálási megoldások összevető értékelését: Az adatgyűjtési irányelvek megalkotása, a minőségre vonatkozó és a számszerűsíthető mutatók kifejlesztése. Gondoskodnia kell az európai tartalom értékének optimális megjelenítéséről és közös elképzelések kialakításáról és meg kell határoznia az európai uniós együttműködési terv kritériumait, kereteit, megvalósítás eszközeit. 4. Javítania kell a tartalom minőségét és felhasználhatóságát, ösztönöznie kell a egységes elérhetőséget, és tájékoztatnia kell a hosszú távú megőrzés kérdéseiről: Megállapodások az együttműködéshez szükséges szabványokról; irányelvek a digitális megőrzésről, modellek és jó gyakorlatok a jogok és az információs vagyon kezelésére, és üzleti modellek kidolgozása.

Az Európai Bizottság feladata a műszaki kérdésekkel területén A tartalom előállításának megvalósítása a tagállamok számára nem csak stratégiai, hanem műszaki kérdéseket is felvet, amelyek rövid és hosszú távú kutatás-fejlesztési tevékenységeket is előrevetítenek. Az Európai Bizottságnak ehhez kapcsolódóan a következő teendői vannak: 1. Elő kell mozdítania a minőségi összevetési megoldások kidolgozását: Háttér-tanulmányok elkészítése a teljesítmény-mutatószámok és a statisztika területének tisztázása. 2. Kutatásokat kell kezdeményeznie az Európában folyó digitalizálásról: A digitalizálást támogató műszaki és szervezeti infrastruktúra kérdései, az európai kulturális tartalom, identitás és sokszínűség népszerűsítése.

41

ECONTENT

3. Támogatnia kell a kompatibilitást, valamint azt, hogy az információforrások min-

dig felderíthetőek legyenek (metaadatok, nyilvántartások, sémák kidolgozása). 4. El kell hárítania azt a veszélyt, hogy „digitális középkor” jöjjön létre: Korszerű kutatási ütemterv összeállítása (digitális technológiák és tartalommegőrzési megoldások, a fejlett technológiák jobb alkalmazása, az iparral való szoros együttműködés). A Lundi Alapelvek tehát 2001-ben működésbe hozták a digitalizálási programok európai koordinációját. Az alapelvek megvalósítása azóta is folyamatos és számos irányelv, útmutatás épült a lundi gondolatokra. 4.3.3

A Brüsszeli Minőségi Keretrendszer

Az online kulturális tartalmak minőségi fejlesztésére irányuló közös európai kezdeményezés azonban csak 2002-ben kezdődött meg a Brussels Quality Framework (BQF), azaz a „Brüsszeli Minőségi Keretrendszer” közzétételével. Ez a keretrendszer javasolja a minőség kritériumának bevonását a nemzeti kulturális digitalizálási projektek kijelölésénél és támogatásánál, ösztönzi a kulturális intézmények számára szolgáló gyakorlati útmutatók előállítását, valamint támogatja a kulturális weboldalakra vonatkozó tíz „Minőségi Elv” megvalósulását (ezek a Minerva program kapcsán kerülnek majd ismertetésre). Ennek a munkának a fontosságát 2003-ban az Európai Unió Miniszteri Tanácsa Kulturális Ügyek Bizottsága elé tárt Charter of Parma (Pármai Charta) dokumentuma ismerte el. 4.3.4

A Pármai Charta

A Lundi Alapelvekkel elindult egy máig tartó folyamat, amelynek egyik fontos állomása volt a National Representatives Group (NRG), azaz a Nemzeti Képviselők Csoportjának 2003. november 19-én, Pármában tartott ülése, ahol az alapelvekből kiindulva megalkották a Pármai Chartát. A charta tartalmát úgy tervezték, hogy folyamatosan fejleszthető legyen mindaddig, amíg sikerül a benne megjelenített igényeket teljességgel kielégíteni. A megvalósítására a Lundi akcióterv keretében, az NRG rendszeres összejövetelei során és a Minerva európai hálózatának operatív támogatásával indult el.

42

ECONTENT

17. kép A Nemzeti Képviselők Csoportjának 2003. évi jelentése Az NRG tagjai egyetértettek abban, hogy a digitalizálás rendkívül fontos lépés, amelyet az európai kulturális intézményeknek feltétlenül meg kell tenniük. Ahhoz azonban, hogy ezek a kezdeményezések sikeresek, gazdaságosak és hosszú távon fenntarthatóak legyenek, számos igénynek, feltételnek kell megfelelniük: − igény a koncepcionális és intézményi stratégiák létrehozására és összehangolására. Jobban meg kell ismerni más országok aktuális gyakorlatát; − irányelvekre és a bevált gyakorlatból vett példákra van szükség, hogy javítani lehessen a digitalizálási kezdeményezések költséghatékonyságát és minőségét; − népszerűsíteni kell a közös működtetést támogató szabványok alkalmazását a hozzáférhetőség javítására; − létre kell hozni egy központot a kulturális tartalom országos digitalizálási koncepcióinak európai szintű koordinálására; − az újonnan csatlakozó országok számára tapasztalatcsere a jelenlegi európai országokkal.

43

ECONTENT

Az említett feltételeket figyelembe véve az NRG elkötelezte magát tíz cikkelyben megfogalmazott célok megvalósítására, amelyek két nagy csoportra oszthatók: technológia és együttműködés.

A chartában megfogalmazott célok: technológia 1. cikkely. Az új technológiák intelligens felhasználása:

2.

3.

4.

5.

Az NRG támogatja a kultúra és a tudás széles körű elterjesztésére irányuló tevékenységeket az új technológiák, elsősorban az Internet és a web használata révén. cikkely. Hozzáférhetőség: Az elérés igénye minden polgár számára alapvető kérdés, tekintet nélkül korára vagy technikai jártassága szintjére. Az NRG különös figyelmet fordít azokra, akiknek speciális szükségleteik vannak. Ezért a hozzáférhetőségi követelmények különböző szempontjainak minden támogatott irányelvben és ajánlásban szerepelniük kell. cikkely. Minőség: Az NRG kiemelt figyelmet fordít a kulturális és tudományos webes alkalmazások minőségi normáinak érvényesítésére. Terjeszti és népszerűsíti a Minerva projekt révén elért eredményeket, támogatja a népszerűsítő rendezvényeket és oktatási kezdeményezéseket. cikkely. A szellemi tulajdonjog és a személyes adatok védelme: Egyensúlyt kell teremteni a tudományos és kulturális örökséghez való hozzáférés joga, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme között. Az NRG ösztönzi azon műszaki és jogi eszközöknek az alkalmazását, amelyek ezek támogatását szolgálják. Előmozdítja a párbeszédet a kérdésben érintett szektorok között. cikkely. Közös működtetés (interoperabilitás) és szabványok: Mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget az igényeinek megfelelő tartalom könnyű megtalálásához. Ennek érdekében az NRG ösztönzi a műszaki irányelvek és a nyílt szabványok alkalmazását.

A chartában megfogalmazott célok: együttműködés 6. cikkely. Nyilvántartások és többnyelvűség:

Az európai polgárok számára szóló szolgáltatások létrehozásához elengedhetetlen a meglévő archívumok, források ismerete és a szektor új fejleményeinek figyelemmel kísérése. Emellett fontos meghatározni az erőforrások felderítéséhez és eléréséhez szükséges fenntartható technikai infrastruktúrát, amely több nyelvű környezetben használható. 7. cikkely. Benchmarking: A benchmarking kezdeményezések az alábbi célok elérését szolgálják: mások gyakorlatának megismerése; az egyes fejlődési fázisok és az akadályozó tényezők megjelenésének figyelemmel kísérése a más országokban történtek elemzésével; a kulturális intézmények bekapcsolódásának, bemutatkozásának segítése. 44

ECONTENT

8. cikkely. Országos, európai és nemzetközi együttműködés:

Az NRG keresi az együttműködési lehetőségeket, és kooperációba kezd azokkal az országos, európai és nemzetközi intézményekkel és szervezetekkel, amelyek a kulturális és tudományos örökség védelmével és értékeinek megőrzésével foglalkoznak (szakértők kijelölése, az NRG és a Minerva-hálózat mint hivatkozási pont, az országos és európai programok közötti együttműködés segítése a pénzforrások optimális felhasználására, jó gyakorlatok megosztása stb.). 9. cikkely. Bővítés: A Minerva-hálózat támogatásával működő NRG nyílt közösség. A bővítés az új tagállamokra és a civiltársadalom új szektoraira irányul. Az Európai Unió nemzetközi egyezményeinek keretében különösen az új tagállamok, Oroszország, Izrael, a mediterrán országok, az USA és Kanada csatlakozása várható. A hálózat nyitott minden érdeklődő ország előtt. A civilszektorok esetében kapcsolatépítést kezdeményez az üzleti és ipari magánszektorral (elsősorban a szoftver-, a média- és a tartalomiparral és a szellemi tulajdonjog védelmével foglalkozó szervezetekkel); az idegenforgalmi, az oktatási és a kutatási szektorral. 10. cikkely. A jövő közös építése – a tudástársadalom élvonalában: A létesülő on-line kulturális portálok nagyon fontos szerepet játszhatnak a mindenkit befogadó információs társadalom kialakulásában. A megvalósításban a kulturális örökség összes szektorának együtt kell működnie közös célok alapján és összehangoltan. Az NRG támogatja az országos és regionális szolgáltatások közötti együttműködést; a sikeres modellek használatát; a kultúra területén eszolgáltatások kialakítását; transz-európai kulturális és tudományos portálok létrehozását osztott rendszerekre alapozva.

A charta politikai és stratégiai háttere A charta sikeréhez, a politikai háttér biztosításához számos program és tevékenység járul hozzá. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: – az eEurope 2002 és az eEurope 2005; – az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i direktívája (A szerzői jog és a kapcsolódó jogok bizonyos kérdéseinek harmonizálásáról az információs társadalomban, 2001/29/CE); – Liikanen európai uniós biztos felhívása – a COM(2001) 529 dokumentumban – az Európai Bizottsághoz és a tagállamokhoz, hogy 2001 végéig fogadják el a Web Accessibility Initiative (WAI) irányelveket, amelyeket a World Wide Web konzorcium (W3C) fogalmazott meg; – az Európa Tanács 2002. január 21-i határozata a kultúráról és a tudástársadalomról (2002/C 32/01), az európai szintű együttműködés megvalósítására; – az Európa Tanács 2002. június 25-i határozata (A holnap emlékezetének megőrzéséről – a digitális tartalom megőrzéséről a jövő generációk számára, 2002/C/162/02); – az Európa Tanács 2003-at a fogyatékkal élők évének nyilvánította, és kiemelt kérdésnek tekinti a nyilvános webhelyek és tartalmuk hozzáférhetőségét; – az Európai Unió 25 tagállamra bővítése 2004. május 1-én.

45

ECONTENT

18. kép A Pármai Charta A charta stratégiai hátterét a Lundi Alapelvekben megfogalmazott gondolatok adják, valamint a Minerva program, amely a lundi akcióterv operatív megvalósítása. 4.3.5

A Minerva programok

A Minerva (Ministerial NEtwoRk for Valorising Activities in digitisation) az Európai Uniós tagállamok minisztériumai közötti együttműködés, mely a kulturális és tudományos tartalmak digitalizálását hangolja össze. Időben előbb jött létre mint a Pármai Charta, azonban a későbbiek során újabb programokat indított. A program célja egy közösen elfogadott európai platform kialakítása a digitalizálásra, metaadatokra és a hosszú távú megőrzésre vonatkozó ajánlások és irányelvek megfogalmazása formájában. A nemzeti programok koordinálása mellett az európai országok, nemzetközi szervezetek és projektek közti kapcsolatok kiépítését is segíti. A program emellett tanácsadó szerepet lát el, amely a működő jó gyakorlatok összegyűjtését és a Lundi Alapelvek elfogadását és terjesztését szorgalmazza.

46

ECONTENT

19. kép Minerva: jó gyakorlatok

20. kép Minerva: technikai útmutató 47

ECONTENT

Minerva 2002 A Minerva projekt 2002 óta támogatja az európai kulturális minisztériumokat, amelyek az NRG keretein belül működnek együtt. Az információs társadalom a tudáson alapszik, ezért a kulturális weblapok igen színes kínálatot tudnak nyújtani az állampolgárok számára. A jó minőségű weboldalak értéket közvetítenek Európa kulturális kincseiből az európai és Európán túli polgárok számára is. A kulturális intézmények – amelyek feladata az örökség megőrzése és feltárása, és amelyekről szól a Minerva kézikönyv „A minőség fejlesztése az európai polgárok érdekében” címmel – fontos szerepet teljesítenek a köz számára. Éppen ezért fontos, hogy ennek az online kínálatnak a minősége a legmagasabb szintű legyen. A Minerva program egész Európában támogatni kívánja a kulturális intézményeket, mivel ezekben megtalálható közös örökségünk egy jelentős része. A Minerva minőségi elveit abból a célból határozta meg és adta ki, hogy a kulturális weboldalak minőségének fontosságát népszerűsítése. A Minerva program által kiadott tíz elv (2003) elsősorban kulturális weboldalakra vonatkozik – múzeumok, könyvtárak, archívumok és más kulturális intézmények weboldalaira. Ugyanakkor ezek az elvek általános érvényűek, és szinte bármilyen weboldalra alkalmazhatók.

A Tíz Minőségi Elv A minőségi kulturális honlap az európai kulturális sokszínűséget tükrözi, és mindenki számára biztosítja a digitális kulturális tartalom elérhetőségét. A minőségi kulturális honlap legyen: 1. átlátható, világosan jelölje meg a honlap azonosságát és célját, valamint a fenntartásáért felelős szervezetet; 2. hatékony a felhasználó szempontjából, azaz a tartalmat megfelelően válogassa, digitalizálja, hitelesítse és jelenítse meg; 3. karbantartott, azaz minőségi elvek biztosítsák a naprakészségét; 4. elérhető minden felhasználó számára – a navigálás, a tartalom és az interaktivitás tekintetében is – függetlenül a használó rendelkezésére álló műszaki színvonaltól vagy esetleges fogyatékos voltától; 5. felhasználó-központú, vegye figyelembe a felhasználó igényeit, biztosítsa a könynyen használhatóságot, vegye számba a felhasználói értékeléseket és visszajelzéseket; 6. interaktív, adjon lehetőséget a használónak a kapcsolatteremtésre és a megfelelő válaszokra; adott esetben ösztönözze a felhasználót kérdésfeltevésre, információk megosztására és vitára; 7. többnyelvű, legyen tisztában a többnyelvűség fontosságával, biztosítson minimális szintű érthetőséget több nyelven is; 8. átjárható, a kulturális hálózaton belül tegye lehetővé, hogy a használók könnyen megtalálják az igényüknek megfelelő tartalmat és szolgáltatást;

48

ECONTENT

9. jogkövető, vegye tekintetbe a szellemi tulajdonjoggal és az adatvédelemmel kap-

csolatos rendelkezéseket, világosan közölje a honlapnak és tartalmának használatára vonatkozó feltételeket; 10. kövessen olyan stratégiát és szabványokat, amelyek biztosítják a honlap és tartalmának tartós, hosszú távú megőrzését.

A weboldalak életciklusa A weboldal életciklusának egyes szakaszai és a tíz minőségi elv között sokféle kapcsolat létezik, minden szakaszhoz hozzárendelhetjük az odaillő legfontosabb elveket. A Minerva Working Group 5 által a minőségi elvekről szerkesztett kézikönyv szerint a weboldal életciklusa a következő szakaszokra bontható: 1. Weboldaltervezés: az oldal alapeszméjének megvitatása, célközönség meghatározása, döntés a szolgáltatások és tartalmak jellegéről; a személyiségi jogokra, megőrzésre, elérhetőségre vonatkozó politikák megfogalmazása. 2. Weboldal dizájn: milyen módon fogja a weboldal a szolgáltatásokat nyújtani és a tartalmat bemutatni; a technikai platform kiválasztása; különleges megjelenítési minták választása (virtuális múzeumi séta, könyvforma stb.). 3. A tartalmak kiválasztása: a válogatási szempontok meghatározása; a megjelenítendő tartalmak kiválasztása. 4. A digitalizálási folyamat: tartalmak digitalizálása, a mesterfájlok és egyéb digitális anyagok elkészítése; a kiegészítő (háttér) információk szövegezése. 5. A digitális törzsanyag tárolása és megőrzése: a digitalizált törzsanyag (master material) biztonságos eltárolása; a Webes megjelenítéshez a törzsanyagról hordozható vagy bemutatható másolat készítése. 6. Metaadat begyűjtés: a kiválasztott tartalmat leíró metaadatok összegyűjtése és adattárba mentése. 7. A website kivitelezése: a weboldal kidolgozása a politikák, az elérhető tartalmak, és a weboldal terv alapján. 8. Online publikálás: a website elérhetővé válik a célközönség számára. 9. Folyamatos karbantartás: a website mindig naprakész; a felhasználók visszajelzéseire és javaslataira figyelünk és reagálunk.

A minőségi elvek prioritási mátrixa Ez a mátrix elsősorban a weboldalakkal foglalkozik és nem a digitalizálási projektekkel. Minden egyes elv-életszakasz párhoz egy értéket rendelünk az alábbiak szerint: 1 – Alacsony prioritás 2 – Közepes prioritás 3 – Magas prioritás

49

Weboldal dizájn

Tartalmak kiválasztása

Digitalizálási folyamat

A mester anyagok mentése és tárolása

Metaadatok begyűjtése

Weboldal kivitelezése

Online publikálás

Folyamatos karbantartás

Átlátható Hatékony Karbantartott Elérhető Felhasználóközpontú Interaktív Többnyelvű Átjárható Jogkövető Tartósan megőrzött

Weboldal tervezés

ECONTENT

2 2 2 3

3 3 1 3

1 3 2 1

1 1 2 2

1 1 1 1

1 2 1 1

3 3 1 3

3 3 3 1

2 2 3 1

2

3

1

1

1

1

3

1

2

2 3 3 1

2 3 3 1

3 2 1 3

1 2 3 1

1 1 2 2

1 1 3 1

2 3 3 1

3 2 2 1

3 1 2 1

1

1

2

3

3

3

1

1

2

A Minerva Working Group 5 szakemberei szerint a legkritikusabb szakaszok a minőségre a következők (mivel ezek a szakaszok érintik legközvetlenebbül magát az oldalt): – Weboldal tervezés – Weboldal dizájn – Weboldal kivitelezés – Online publikálás Az oldal fenntartása a jövőre nézve nem mehet a minőség rovására. A többnyelvűség és az átjárhatóság pedig különösen fontos elv a szakemberek megállapítása szerint, mivel már a kezdetekkor tervezni kell ezeket, a későbbiekben nem toldozgathatók. Ezzel ellentétben az interaktivitás a többi után alkalmazható.

MinervaPLUS (2004) A Minerva program további tagokkal bővített folytatása a MinervaPLUS projekt. Az új projekt hivatalosan 2004-ben indult, első stratégiai megbeszélését február 10-én tartották az Országos Széchényi Könyvtárban. A megújult program tagjai: Ausztria, Csehország, Észtország, Görögország, Írország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Szlovénia. A Lundi Alapelvekben foglalt célkitűzések gyakorlati, operatív kivitelezése változatlanul a Minerva és a folytatásaként létrejött MinervaPLUS projekt feladata, éppen ezért a két program szoros kapcsolatban van egymással. Magyarországot a MinervaPLUS projektben az Országos Széchényi Könyvtár képviseli.

50

ECONTENT

A MinervaPLUS fejlesztési irányai A Lundi Alapelvek közül az továbbra is támogatja a következő értékeket: – Mindenki által hozzáférhető digitális kulturális és tudományos örökség megteremtése. – A kulturális sokféleség, oktatás és továbbképzés támogatása. – A digitális források széles körű terjesztése, valamint a tartalomipar működésének ösztönzése. A MinervaPLUS programban azonban új fejlesztési irányok is indultak a meglévő munkacsoportok keretein belül (WP = workprogram ~ munkacsomag): – WP3 – katalógusok munkacsoporton belül indult: – A többnyelvű tezauruszok témája. (Ennek vezetését Magyarország vállalta.) – WP4 – átjárhatóság, közös kereshetőség munkacsoporton belül indult: – A digitalizációs programok üzleti modelljeinek témája. – WP5 – a minőségi keretrendszer munkacsoporton belül indult: – A kisebb kulturális intézmények igényeinek témája. – WP6 – a jó gyakorlatok munkacsoporton belül indult: A kulturális digitalizálás költségeinek csökkentését célzó program.

Minerva eC (2006) 2006 októberétől a Minerva projekt az Európai Digitális Könyvtár támogatásával kibővült a Minerva eC (eContentplus) programmal. A Minerva eC tematikus hálózat a kulturális információ, a tudományos információ és a tudományos igényű tartalom területén. A konzorcium összefogja az érdekelt feleket és szakértőket Európa szerte és hasznosítja az előző Minerva programok eredményeit, valamint támogatja az Európai Bizottság i2010 Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért programját. 4.3.6

A Calimera program

Az Európai Unió FP5 kutatás-fejlesztési programja keretében kezdődött a Community Memory (Közösségi Emlékezet) projekt előkészítése. Az előkészítés során 2003-ban egyedül a Calimera program indult el, amelyet már a hatodik keretprogram (FP6) finanszírozott. A Calimera program (Cultural Applications: Local Institutions Mediating Electronic Resource Access) tehát 2003 decemberében indult el 37 európai ország, összesen 46 partner részvételével. A Calimera olyan együttműködési kezdeményezés, amely az Európai Unió IST (Információs Társadalom Technológiái) programjának keretében a helyi intézményeknek (könyvtárak, múzeumok, archívumok) kíván segíteni abban, hogy az innovatív technológiákat és stratégiákat az állampolgári szükségletek kielégítése érdekében mind hatékonyabban fel tudják használni.

A program célja Az Irányelvek összeállításának az volt a célja, hogy a helyi művelődési intézményekben – különösen a közkönyvtárakban, múzeumokban és levéltárakban – dolgozó döntéshozók 51

ECONTENT

és szakemberek számára tömören és naprakészen összegezze a napjainkban használatos új technológia felhasználási lehetőségeit. Nyomon követhetővé teszi, hogy ez az új technológia milyen módon segíti elő a digitális szolgáltatások fejlesztését. Emellett elősegíti annak jobb megértését is, hogy a helyi kulturális szolgáltatásoknak milyen fontos szerepe van az Európai Unió főbb céljainak megvalósításában. A Calimera program az FP5 keretében működő Pulman Tematikus Hálózat által megfogalmazott alapelvekre épül, amelyeket 2002–2003-ban tettek közzé és 26 nyelvre fordítottak le. A Calimera felépítésében hasonló, de lényeges különbség, hogy a Calimera Irányelvek nem csak a korábbi változat frissítését tartalmazzák, hanem a közkönyvtárakon túl jelentősen kiegészülnek az archívumok és múzeumok nyújtotta szolgáltatásokkal. A Calimera Irányelvek az Európai Bizottság IST programjának finanszírozásával készültek.

Az Irányelvek összeállítása Összesen 23 különálló irányelv készült, amelyek három fő fejezetet alkotnak: társadalmi, szervezési és technikai. Az elfoglalt döntéshozók munkáját megkönnyítendő az Irányelvek teljes változata mellett elkészült a kivonatos változat is. Az egyes irányelvek utolsó részében összegyűjtve láthatók azok a linkek, amelyek a technológia újszerű alkalmazásával kapcsolatosak, vagy közelebbről érintik a helyi művelődési intézményeket. Ezeket úgy állították össze, hogy a felhasználók saját szempontjaik és igényeik szerint követhessék nyomon az Európában zajló fontosabb fejlesztéseket. A Calimera Irányelvekkel kapcsolatos munkákat az Együttműködési Akció egyik partnerintézménye, az Essex-i Megyei Tanács (Egyesült Királyság) fogta össze. A dokumentum főszerkesztője Julia Harrison, de összeállítását workshopok, valamint írásos hozzászólások és a szerkesztéssel kapcsolatos észrevételek összegyűjtése előzte meg, melyben számos szakember vett részt az EU tagállamaiból illetve a szomszédos országokból.

A program megvalósítása Minden projekt-partner országban három tagból álló, úgynevezett referensz munkacsoport – levéltárak, múzeumok, közkönyvtárak szakemberei – dolgozott ki egy modellt a kulturális örökség közös adatbázisának kiépítésére, illetve közös szolgáltatás kialakítására. A Calimera hazai programjainak koordinálását a Publika Magyar Könyvtári Kör látta el, a kísérleti modellt a debreceni munkacsoport, a megyei könyvtár, a megyei levéltár és a Déry Múzeum munkatársai dolgozták ki Gellér Ferencné vezetésével. A modell a Hortobágy elnevezést kapta, és a Calimera záró értékelésén mind a projektmenedzser, mind az értékelő szakemberek elismeréssel fogadták. A modellalkotás két irányban folyt. Fontos része volt a modell tervezésének az információs kommunikációs technika modern eszközeinek alkalmazása, valamint az információs tartalom kérdéskörének megvizsgálása, változatos tartalmak beépítése az adattárakba. A tartalmak tekintetében elsősorban a közgyűjtemények létező információs forrásvagyona jött szóba, de külön hangsúlyt kapott a ritkán vagy egyáltalán nem használt információs források, például egyének és közösségek tulajdonában lévő visszaemlékezések és kulturális tárgyak beépítése is. Ugyancsak helyet kaptak az újabb tartalomformák, köztük a multimedia, a VR/3D stb.

52

ECONTENT

A Calimera projektben részt vevők elemezték és értékelték az együttműködés és a partnerség különféle lehetőségeit és módozatait a kulturális örökség feltárásában, megőrzésében és hozzáférhetővé tételében. Példákon keresztül mutatták be ezek előnyeit, alkalmazhatóságát. A projekt megvalósításában szerzett ismeretek és tapasztalatok beépültek a Calimera útmutatóba (Billédiné, 2006).

Az Irányelvek tartalma 1. Társadalompolitikai irányelvek

– Társadalmi befogadás – Kulturális azonosságtudat és kohézió – eKormányzat és állampolgárság – Tanulás (formális és informális) – Társadalmi és gazdasági fejlődés 2. Menedzsment útmutató – Stratégiai tervezés – Együttműködés és partnerségek – Üzleti modellek – Humánpolitika – Teljesítmény és értékelés – Jogi útmutató 3. Technikai útmutató – Háttértechnológiák és infrastruktúra – Digitalizáció – Digitális megőrzés – Forrásleírás – Feltárás és visszakeresés – Tartalom- és kontextus menedzsment – Multimédiás szolgáltatások – Interaktivitás – Többnyelvűség – Perszonalizáció – Hozzáférhetőség a hátrányos helyzetűek számára – Biztonság 4.3.7

Térinformatika: INSPIRE irányelvek

A hivatalos megfogalmazás: A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről szóló kormányrendelet megalkotását az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE – Infrastructure for Spatial Information in the European Community) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: INSPIRE irányelv) törvényi szintű szabályozást nem igénylő előírásainak a hazai jogrendbe történő átültetése indokolja. Az INSPIRE irányelvet 2009. május 15. napjáig kell a tagállamoknak átvenniük. 53

ECONTENT

Az INSPIRE egy keretirányelv fentről lefelé meghatározott végrehajtási utasításokkal, de a végrehajtási utasítások a közvélemény széles bevonásával készülnek: − Nyitott és átlátható törvényalkotási munka. − A projektek és törvényi meghatalmazással rendelkező szervezetek kulcs szerepe a megvalósíthatóság tesztelésénél. − Magyarország bekapcsolódása közepes szinten már megtörtént, de a lehetőségek további kihasználása kívánatos. − Az INSPIRE kihívás és lehetőség a hatékonyabb környezeti politikák, átláthatóbb közigazgatás és elszámoltathatóság felé.

21. kép Európai térinformációs infrastruktúra: az INSPIRE

Az INSPIRE célja Az INSPIRE irányelv azt a célt szolgálja, hogy egy olyan közösségi szintű elektronikus térinformációs infrastruktúra jöjjön létre, amely biztosítja a térinformációs adatok interoperabilitását, és elősegíti a közösségi környezetpolitika, valamint azon politikák és tevékenységek megvalósítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az irányelv alapján a tagállami térinformációs rendszerek teljes kiépítésére több ütemben kerül sor. A tagállami rendszerek felállításának végső időpontja 2019. május 15. Ettől az időponttól kell valamennyi téradattéma tekintetében a téradat-szolgáltatásokat biztosítani.

54

ECONTENT

INSPIRE Irányelvek – Általános rendelkezések és komponensek 1. INSPIRE általános irányelvek és rendelkezések:

–

Az INSPIRE az európai környezeti politikák számára szükséges téradat infrastruktúra megteremtésének általános szabályait fekteti le. – Az INSPIRE a tagállamok által működtetett téradat infrastruktúrákon alapul. – Az INSPIRE nem követeli meg új adatok gyűjtését. – Az INSPIRE nem befolyásolja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat és a meglevő üzleti modelleket. 2. INSPIRE komponensek: – Metaadatok. – Téradatok és szolgáltatások interoperabilitása. – Hálózati szolgáltatások (keresés, megtekintés, letöltés, átalakítás, szolgáltatás lehívás) – Adat- és szolgáltatásmegosztás. – Koordináció és kiegészítő rendelkezések (jelentéskészítés). 3. INSPIRE adatmegosztási politika: A tagállamok intézkedéseket fogadnak el amelyek – lehetővé teszik a téradat készletekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá ezen készletek és szolgáltatások cseréjét, és felhasználását közfeladatok ellátása céljából; – kizárnak minden olyan megszorítást, amely a felhasználás helyén keletkező gyakorlati akadályokat teremthet; – egységes feltételeket alkalmaznak az Európai Unió és intézményei felé történő adatszolgáltatás során; – csak indokolt esetben (nemzetbiztonság) korlátozhatják az adatokhoz való hozzáférést (Tóth, 2007).

Jogi szabályozás A térinformációk kezelését, szolgáltatását nemzetközi/uniós és nemzeti szabályozás egyaránt érinti. Az európai közösségi jogszabályokra az a jellemző, hogy azokat elsősorban a közösségi intézményekre, azok együttműködése céljából hozták. Részletes hazai szabályozás, a térinformáció-kezelés, -szolgáltatás szemszögéből nézve, jelenleg csak a földmérési és térképészeti adatok vonatkozásában született. Más érintett szakterületen legfeljebb adatkezelésről esik szó, vagy teljesen hiányzik a szabályozás. A szabályozás megalkotásakor nem lehet megkerülni azt a kérdést sem, hogy különbséget tegyünk az információkhoz való hozzáférés, annak feltételei, illetőleg ellentételezése vonatkozásában a felhasználó, valamint a felhasználás eltérő volta miatt. Meg kell különböztetni e tekintetben a köz-, az üzleti- és a civil szféra szereplőit, illetve figyelembe kell venni a mindenkori felhasználás célját. Az INSPIRE adatköreihez tartozó térinformációk esetében egyértelműen szabályozni szükséges a szerzői jog meglévő szabályozásán túlmenően a harmadik félnek történő továbbadás, továbbhasznosítás eseteit. A közérdekű térinformációk hazai szolgáltatói esetében javasolt szabályozni az elvárható szolgáltatási formákat (metaadatok, termékminták, térinformációk stb.), és a hozzáférési jogosultságokat (Niklasz, 2009). 55

ECONTENT

4.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A leckében áttekinthettük, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a digitális tartalmakra vonatkozó gondolkodás és gyakorlat. A kezdeteket a Lundi Alapelvek jelentették, majd ezután jó néhány programnak kellett megvalósulni, hogy valamelyest tisztázódjanak a technológia és az együttműködés legfontosabb kérdései. A cél az európai együttműködés és a közösségi emlékezet kialakítása. Ez független a kulturális intézmények típusától, a kultúra nyelvétől és földrajzi helyétől. A különböző programok jól követhetően végigviszik az alapelveket, sőt fejlesztik, és a gyakorlatban megvalósítják ezeket. Felmerülhet a kérdés, hogy a leckében felsorakoztatott célok, irányelvek, jó gyakorlatok mennyire időtállóak, de azt gondolom, hogy a megvalósult projektek bizonyítják a hosszú távú fennmaradásukat. A következő leckében ismertetett néhány példa is a hosszú távú célok fenntarthatóságát igyekszik bizonyítani.

4.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Mit tartalmaz a Lundi Alapelvek című dokumentum? 2. Mi a Minerva program célja? 3. Sorolja fel a Tíz Minőségi Elvet! 4. Melyek az INSPIRE komponensei? 1.

56

ECONTENT

5. AZ ECONTENT PROGRAM CÉLKITŰZÉS

5.1

A lecke célja, hogy megismertesse a hallgatót a projektben foglalt európai törekvésekkel, és egyúttal rámutat a hazai tennivalókra, célokra. A projekt segítségével megmutatja, hogyan válhatunk a sokszínű európai digitális tartalom részeivé, részeseivé.

TARTALOM

5.2

Az eContent előzményei. A keret: eEurope kezdeményezés. eEurope+ 2003, eEurope2005. Az előzmények: INFO2000 (1996-1999). Az előzmények: MLIS (1996-1999). Az eContent program (2001-2005). Stratégiai célkitűzések. Munkaprogramok.

5.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

Az európai irányelvek már régóta meghatározzák az elektronikus tartalmak fejlesztésének, szolgáltatásának irányát. A lecke bemutatja az eddigi legjelentősebb együttműködést, amely a témában létrejött, az eContent elnevezésű európai közösségi programot. Az eContent az európai tartalomipar szereplőit fogta össze: a digitális tartalmak előállítóit és tulajdonosait mind a magán- mind a közszférában, valamint mindazokat a cégeket, intézményeket, szakértőket stb., akik tervezéssel, adatbázis-készítéssel, elektronikus szolgáltatásokkal, nyelvi opciókkal, a felhasználó igényei szerinti testreszabással foglalkoztak. Ismertetésre kerül a program kerete, az eEurope kezdeményezés, valamint a program előzményei (INFO 2000, MLIS). 5.3.1

Az eContent előzményei

Az eContent program előtérbe helyezte az európai digitális tartalom interneten történő fejlesztését és felhasználását, valamint az európai weboldalak nyelvi sokszínűségét. Éppen ezért kiemelt helyen kell foglalkozni az eContent program céljaival, elemeivel és megvalósulási formáival. A program indításának alapja az a felismerés volt, hogy az internet elterjedésében rejlő lehetőségek kihasználása akkor a leghatékonyabb, ha a felkínált digitális tartalmak érdekesek és érthetőek a felhasználók számára.

A keret: eEurope kezdeményezés Az eEurope program tulajdonképpen korszakváltást is jelöl: az „információs társadalom mindenkinek” elgondolás megvalósításának kezdetét politikai szinten is. A program 1999 decemberében indult el az Európai Bizottság kezdeményezésére. Legfontosabb célja volt az állampolgárok, az otthonok, az iskolák, a vállalatok és a közigazgatás teljes körű bevonása a létező és kifejlesztés alatt álló digitális rendszerekbe és az Internet felhasználói körébe. Az eredeti tervekhez képest kis módosítással 2000-ben létrehozták az eEurope akciótervet, amelynek célkitűzéseit három kulcsterületbe sorolták: 1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet: – olcsóbb és biztonságosabb Internet hozzáférés; 57

ECONTENT

– gyorsabb Internet a kutatóknak és a diákoknak; – biztonságos hálózat és intelligens kártya. 2. Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe: – az európai ifjúság beléptetése a digitális korszakba; – munka a tudásalapú gazdaságban; – részvétel mindenki számára a tudásalapú gazdaságban. 3. Az Internet használatának ösztönzése: – az elektronikus kereskedelem fejlődésének felgyorsítása; – elektronikus közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz; – távegészségügy; – digitális tartalom a globális hálózatoknak; – intelligens közlekedési rendszerek.

eEurope+ 2003, eEurope2005 Az eredeti eEurope program legfontosabb célkitűzése – az alapszolgáltatások online elérhetővé tétele, az Internet széleskörű elterjesztése – 2002-re tulajdonképpen megvalósult az egész Európai Unióban, ezért létrejöttek az eEurope+ 2003 és az eEurope2005 programok. Az eEurope+ 2003 a célok kiterjesztéséről szólt. Ez elsősorban a csatlakozó országokra vonatkozott, másfelől pedig ahhoz, hogy a fejlődés gyors és hatékony legyen szükségessé vált egy összehangolt fejlesztési politika kidolgozása. Ennek eredményeként megszületett az eEurope+ akcióterv, amely a 13 csatlakozó országra vonatkozóan az előzőekben ismertetett három célkitűzést egy „nulladik” ponttal egészítette ki. Ennek célja az Európán belüli digitális megosztottság minimalizálása volt: 1. Az információs társadalom megalapozása: – megfizethető árú telekommunikációs szolgáltatás hozzáférhetővé tétele mindenki számára; – a Közösségi Joganyag információs társadalommal kapcsolatos részének átvétele.

22. kép Az eEurope 2002 céljai 58

ECONTENT

Az Európai Unió az eredeti eEurope tervet 2002-ben felülvizsgálta, amelynek eredményeként megszületett az eEurope2005 program, amelynek akcióterve a következő célterületeket tartalmazza (a részfeladatok megvalósításának határidejét a 2005. évre határozták meg): 1. a) Modern online közszolgáltatás: – e-kormányzat; – e-learning; – e-egészségügy. b) E-business. c) Biztonságos információs infrastruktúra. 2. A tapasztalatok cseréje. 3. Benchmarking. 4. Az online szolgáltatások megvalósulását koordináló politika kialakítása. 5. Pénzügyi feltételek.

23. kép Az eEurope2005 logója

Az előzmények: INFO2000 (1996-1999) Az eContent program egyik előzményeként jött létre az 1996-ban induló INFO2000 elnevezésű közösségi program, amely 1999-ben zárult és a következő célokat támogatta: − a multimédia-szolgáltatásokban rejlő lehetőségek promóciója, ezzel a piac fejlesztése; − az európai közszféra információinak jobb kihasználása; − a multimédiában rejlő európai lehetőségek felismerésének és kihasználásának előmozdítása; − a multimédiával kapcsolatos szellemi tulajdonjogok kereskedelmének előmozdítása; − a multimédiás tartalmak piacának megfigyelése és elemzése; − az új tudásanyagot célzó oktatási tevékenységek fejlesztése. A program a digitális jogok tisztázásának kérdését helyezte előtérbe. A program során kilenc projekt valósult meg (BONAFIDE, bŠ, COMPAS, EFRIS, INDECS, ORS, PRISAM, TVFILES, VERDI).

59

ECONTENT

24. kép Az INFO2000 projektjei

Az előzmények: MLIS (1996-1999) A Multilingual Information Society (MLIS), azaz Többnyelvű Információs Társadalom közösségi program szintén az 1996-tól 1999-ig tartó időszakban zajlott. Elnevezéséből is kitűnik, hogy az információs társadalom kiépítése során felmerülő nyelvi akadályok leküzdését tekinti alapvető céljának, amelynek érdekében a következő területeket támogatta: − az Unió többnyelvű szolgáltatásainak terjesztése és támogatása a nyelvi technológiák, erőforrások és szabványok kihasználásával; − a nyelvekhez kötődő iparágak fejlődésének elősegítése kedvező körülmények biztosításával; − a nyelvek közötti információáramlás költségeinek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások esetében; − az Unió nyelvi sokszínűségének fenntartása, és az ezzel kapcsolatos promóciós csatornák fejlesztése.

60

ECONTENT

Ezen a programon belül is több sikeres projekt született, mint például: DicoPro, ELAN, INTERLEX, MELIN, MULETA stb.

25. kép A MULETA projekt

26. kép A DicoPro projekt

61

ECONTENT

5.3.2

Az eContent program (2001-2005)

Az Európai Bizottság 2000 májusában nyújtotta be az új közösségi programra vonatkozó javaslatát. Az Európai Unió Tanácsa 2001/48/EK (2000. dec. 22.) határozatában elfogadták az „Európai digitális tartalom a globális hálózatok részére” elnevezésű többéves programot, amelyet a továbbiakban röviden eContent programnak neveznek. Ezután 2001 januárjában az eContent hivatalosan is megindulhatott. A program időszakát 2001. január 18. és 2005. január 17. között határozták meg, 100 millió eurós előirányzattal. A program alapvetően piacorientált, s többek között elősegíti a magánbefektetések kedvező feltételeinek biztosítását, új álláslehetőségek teremtését, a termelékenység fokozását és a közszolgáltatások modernizálását. Emellett támogatja az EU állampolgárainak szociális és kulturális fejlődését, valamint az információs társadalomban való részvételét. Az eContent az európai tartalomipar szereplőit fogta össze: a digitális tartalmak előállítóit és tulajdonosait mind a magán- mind a közszférában, valamint mindazokat a cégeket, intézményeket, szakértőket stb., amelyek tervezéssel, adatbázis-készítéssel, elektronikus szolgáltatásokkal, nyelvi opciókkal, a felhasználó igényei szerinti testreszabással foglalkoztak. Eszközként a következőket jelölte meg: az európai digitális tartalom fejlesztésének serkentése a világhálón és a soknyelvűség elterjesztése az információs társadalomban.

27. kép Az eContent program 62

ECONTENT

Stratégiai célkitűzések 1. Az internet mindenki által történő használata és az internethez való hozzáférés ösz-

tönzésének segítése az európai digitális tartalom globális hálózatokon keresztüli elérhetőségének növelésével, abból a célból, hogy támogassák az Európai Unió polgárainak szakmai, szociális és kulturális fejlődését és a csatlakozni kívánó országok állampolgárainak az információs társadalomba történő gazdasági és szociális beilleszkedését. 2. Az európai digitális tartalomban rejlő lehetőségekhez történő hozzáférés és azok hasznosításának erősítése, és különösen a közszférában meglévő információ hatékonyabb felhasználásának támogatása. 3. A kulturális sokszínűség és többnyelvűség támogatása a digitális tartalomban a globális hálózatokon különösen az Európai Unió nyelvein, valamint az európai tartalom-előállító cégek és különösen a kis- és középvállalkozások exportlehetőségeinek növelése a kulturális és nyelvi testreszabás révén. 4. A piac széttördeltségének csökkentését, valamint az európai digitális tartalom reklámozását, forgalmazását és felhasználását szolgáló előnyös körülmények létrehozása a globális hálózatokon, a gazdasági tevékenység ösztönzése és a foglalkoztatási lehetőségek javítása érdekében.

Munkaprogramok Az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága kidolgozta a programhoz kapcsolódó munkaprogramokat, amelyek részletesen körvonalazzák az adott időszakra kitűzött célokat és prioritásokat, valamint meghatározzák megvalósításuk hozzávetőleges időrendjét. Az első munkaprogram 2002 decemberéig volt érvényben, a második pedig 2002 decemberétől 2005. január 17-ig. Mindkét munkaprogram három akcióprogramot tartalmaz, amelyek az eContent kulcsterületei. A második munkaprogram akcióprogramjai a következők: 1. A közszférába tartozó információk elérésének javítása és felhasználásának bővítése. Az akcióprogram célja a közszféra által szolgáltatott információk áramlásának és felhasználásának hatékonyabbá tétele, s ezen információk határokon átnyúló használatának ösztönzése. – Kísérletek meghatározott projektekben (pl. fejlődő technológiák [például mobil alkalmazások] alkalmazásának bátorítása). – Az európai digitális adatgyűjtemények létrehozása. 2. A tartalomelőállítás fejlesztése a többnyelvű és multikulturális környezetben. Az európai digitális tartalomszolgáltató szektor széttöredezett, kevésbé hatékony és nemzetközi szinten meglehetősen inaktív, ezért a cél az információs technológiákban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Az akcióprogram kiemeli az európai tartalomalkotás és -felhasználás többnyelvű és multikulturális szempontú fejlesztésének szükségességét. – Új partnerségek ösztönzése és a többnyelvű és multikulturális stratégiák elfogadása (pl. kereskedelmi és vállalati tartalomszereplők bevonása). 63

ECONTENT

–

A nyelvi infrastruktúra erősítése (nyelvi központok, kísérletezés informatikai eszközökkel, új források). 3. A digitális tartalompiac dinamizmusának növelése. Az akcióprogram szerint erősíteni kell a közösen finanszírozott tevékenységek közvetlen, vagy közvetett piaci hatását, valamint az új tagok és a tagjelölt országok intézményeinek integrációját is. – A digitálistartalom-iparágak és a tőkepiacok közötti szakadék áthidalása. – A jogok forgalmazása a digitálistartalom-piac résztvevői között. – A közös jövőkép kidolgozása és elfogadása. (Az eContent program egyik nyertes projektje pl. az eFARMER, amelynek egyik partnere a gödöllői Szent István Egyetem.)

28. kép Az eFarmer projekt

5.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke során betekintést nyerhettünk az elektronikus tartalmak fejlesztésének, valamint közzétételének európai irányelveibe, valamint azokba az ajánlásokba, programokba, amelyek ezek gyakorlati kivitelezését hivatottak elősegíteni. Közösségi programokról volt szó, amelyek fő célja a különböző kulturális és tudományos tartalmak hozzáférhetőségének biztosítása mindenki számára, multikulturális és többnyelvű környezetben. A lecke a programok részletes ismertetésével rávilágított a közös célokra, és arra a felismerésre, hogy a

64

ECONTENT

mindenki számára elérhető tartalom csak nemzetközi összefogással, nemzetközi projektek révén valósulhat meg.

5.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Mi volt az eContent program indításának alapja? 2. Melyek az eEurope akcióterv célkitűzésének kulcsterületei? 3. Mely közösségi programok voltak az eContent program előzményei? 4. Melyek voltak az eContent akcióprogramjai? 1.

65

ECONTENT

6. A DIGITÁLIS TARTALOMMAL VALÓ INTERAKCIÓ ÚJ MÓDJAI A KULTÚRÁBAN ÉS A TANULÁSBAN: ECONTENTPLUS CÉLKITŰZÉS

6.1

A lecke célja, hogy megismertesse a hallgatót az elektronikus tartalmakhoz kapcsolódó új programok céljaival, feladataival, és ezeknek a tanulásban, kultúrában betöltött szerepével.

TARTALOM

6.2

Az eContentplus program (2005-2008). Stratégiai célkitűzések. eContentplus célterületek. Földrajzi tartalom. Oktatási tartalom. Digitális könyvtár. A digitális tartalom területén mérvadó piaci szereplők közti együttműködés elősegítése. Az eContentplus magyarországi kontaktpontja. Az eContentplus hazai eredményei. CIP ICT-PSP – eContentplus. Európai gondolatok: oktatási és képzési stratégia – digitális tartalmak. Középpontban az egész életen át tartó tanulás. Speciális tartalmak az egész életen át tartó tanulásban: e-portfólió

6.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

Az eContent program részletes ismertetése után a hallgató megismerkedhet a folytatással, az eContentplus programmal és a jelenlegi pályázati kiírások helyzetével, tartalmával. A leckében a hallgató képet kap az európai együttműködés helyzetéről, irányáról és eredményeiről az elektronikus tartalmak fejlesztése és közzétételének területén. Az ismertetésre kerülő programok szoros kapcsolatban állnak az oktatással, kultúrával. Az egész életen át tartó tanulás teremti meg a valóságos kapcsolatot a digitális tartalmak és az említett tevékenységek között. 6.3.1

Az eContentplus program (2005-2008)

Az eContentplus program az eContent folytatásaként a minőségi digitális tartalmak és szolgáltatások hozzáférhetőbbé tételét, hatékonyabb felhasználását ösztönzi az európai többnyelvű, multikulturális környezetben. Elődjéhez képest az eContentplus kevesebb kulcsterületre koncentrál: elsősorban a közérdekű információk – különös tekintettel a földrajzi információkra –, valamint az oktatási, kulturális és tudományos tartalmak európai szintű elérhetőségét szeretné javítani. Az Európai Bizottság 2004. február 13-án terjesztette be javaslatát, a program időszakát a 2005 és 2008 közötti intervallumban határozták meg, tervezett költségvetése 163 millió euró. Szervesen kapcsolódik az eEurope 2005 cselekvési terv célrendszeréhez, s ezen célkitűzések közül az eContentplus a következő területekre tervezi konkrét eredmények elérését: − a digitális tartalmakhoz való hozzáférés és az így nyert információk felhasználásának előmozdítása; − a digitális tartalmak minőségének javítása és az ehhez kapcsolódó legjobb módszerek elterjesztése;

66

ECONTENT

−

a digitális tartalomszolgáltatók közötti együttműködés és a tudatosság további erősítése.

29. kép Az eContentplus logója Az eContentplus része az Európai Bizottság i2010 Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért programjának. Bővíti a felhasználók választási lehetőségeit és támogatja az ismeretekkel gazdagított digitális tartalommal való interakció új módjait, amelyek a tartalom dinamikusabbá és a sajátos terület (tanulás, kultúra stb.) megfelelővé tétele szempontjából egyre lényegesebbek.

Stratégiai célkitűzések 1. A digitális tartalomhoz való hozzáférés, felhasználás és hasznosítás megkönnyítése

közösségi szinten. 2. Minőségi, európai értéknövelt tartalmak és szolgáltatások létrehozása. 3. Támogatás az európai tartalomfelhasználók számára a tartalmak megtalálásához és használatához helyszíntől és nyelvtől függetlenül. 4. Az európai digitális tartalmak előállításában a multikulturalitás és a többnyelvűség megteremtése. 6.3.2

eContentplus célterületek

Földrajzi tartalom Lényeges elemei a területi földrajzi tartalmak összegyűjtése, a helyi, regionális, nemzeti földrajzi adatkészletek, tartalmak összevonása, határokon átnyúló, közösségi szintű adatkészletek létrehozása úgy, hogy Európában ezek az adatok minél szélesebb körben hozzáférhetővé, használhatóvá, hasznosíthatóvá váljanak. A legjobb gyakorlatok területén elvárt eredmények: − Térinformációs rendszerek és szolgáltatások átjárhatóságának biztosítása. − Az INSPIRE térinformációs projekt speciális területeire vonatkozó hozzáférési akadályok mérséklése. − A felhalmozott téradatok határokon átnyúló átjárhatóságának biztosítása több nyelven. − Átjárhatóságra vonatkozó együttműködési stratégiák létrehozása. − Fenntartható hálózatok létrehozása. 67

ECONTENT

Oktatási tartalom Prioritást élvez a szakmai tartalmak és a felhasználó által generált tartalmak egyidejű biztosítása, a digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése az oktatásba, valamint a már meglévő, határokon átnyúló, többnyelvű oktatási tartalmak biztosítása különböző tanulási környezetben. A legjobb gyakorlatok területén elvárt eredmények: − Minőségi tartalmak biztosítása a formális, non-formális, és informális tanulásban. − e-Learning technológiákra alapuló már meglévő digitális oktatási tartalmak szabványosítása és előírásoknak való megfeleltetése; felhasználó által generált illetve szakmai szinten előállított tartalom szolgáltatása. − Európai szintű szabványok, előírások alkalmazása. − Szabványok, előírások létrehozása. − Együttműködési struktúrák létrehozása az európai e-learning technológiák átjárhatóságának biztosítására.

Digitális könyvtár Az Európai Unió i2010 stratégiájának egyik zászlóshajó projektje. A digitális könyvtár program lényege az európai kulturális intézmények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) által összegyűjtött digitális kulturális és tudományos tartalmak hozzáférhetővé tétele (nem digitalizálása!) mindenki által elérhető módon. Alapvető céljai Európa kulturális örökségének minél szélesebb körben való online hozzáférhetősége, a kulturális és tudományos digitális tartalom több nyelven való elérhetősége, a tartalmak közötti átjárhatóság biztosítása, többnyelvű szolgáltatások kialakítása. Az előirányzatok szerint 2008-ig 2 millió, 2017-ig pedig 6 millió digitalizált anyag válna elérhetővé. A célzott projektek kiemelt tevékenységei az üzleti és nonprofit szervezetek rendelkezésére álló tartalmak szabványokon alapuló átjárhatóságának biztosítása, valamint a szerzői joggal védett alkotásokhoz való hozzáférés biztosítása. A legjobb gyakorlatok területén elvárt eredmények: − Átjárhatóság biztosítása. − Tartalmak közösségi szintű elérése az Európai Digitális Könyvtár interfészen keresztül. − Használatra, szolgáltatásokra vonatkozó szabványok, előírások kialakítása meghatározott kritériumrendszer alapján.

A digitális tartalom területén mérvadó piaci szereplők közti együttműködés elősegítése Az elvárt eredmények megvalósulását a nyelvi források területén egyaránt érti mind az írott, mind a beszélt nyelvre vonatkozóan. Az elvárt eredmények között kiemelt szerepet kaptak a következők: − Súlypontok megjelölése az Európai Unió cselekvési programjának, illetve a digitális tartalom területén tevékenykedő célcsoportok támogatására. 68

ECONTENT

−

−

Olyan projekt létrehozása, amely hozzájárul a nyelvi források jobb elérhetőségéhez, használhatóságához, az egyes források átjárhatóságához, költséghatékonyságához és hosszú távú fenntarthatóságához az Európai Unión belül; különös hangsúlyt fektetve az új tagországok nyelvére. A nyelvi források elérhetőségének biztosítása a legmodernebb infokommunikációs rendszereken keresztül.

Az eContentplus magyarországi kontaktpontja 2005-től a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) lett az eContentplus program nemzeti kontaktpontja, azaz joga és kötelessége, hogy a hazai érintetteket folyamatosan tájékoztassa az eContent és a hozzá kapcsolódó programok fejleményeiről, ismertesse a pályázati kiírásokat, valamint segítse a konzorciumi tagkereséseket.

Az eContentplus hazai eredményei A felsorolás a 2006. és 2007. évi pályázati kiírások magyar partnerséggel rendelkező elnyert projektjeit tartalmazza. 1. Földrajzi információ: − Földmérési és Távérzékelési Intézet (GIS4EU) − HUNAGI (eSDI-Net+) − Földmérési és Távérzékelési Intézet (ESDIN) − Földmérési és Távérzékelési Intézet (EURADIN) − Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar (NATURE-SDIplus) − Magyar Állami Földtani Intézet (OneGeology-Europe) 2. Oktatási tartalom: − Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Társaság; Budapesti Corvinus Egyetem (Organic. Edunet) 3. Digitális Könyvtárak: − MTA Nyelvtudományi Intézet; Országos Széchényi Könyvtár (CACAO) − Országos Széchényi Könyvtár (TELplus) − C3 Kulturális és Kommunikációs Alapítvány (GAMA) − Országos Széchényi Könyvtár (EDLnet) − Magyar Rádió (ATHENA) − Békés Megyei Könyvtár (EDLocal) 6.3.3

CIP ICT-PSP – eContentplus

Az eContentplus program pályázati kiírásai 2008. december 31-én lezárultak. Az ICTPSP (Information and Communications Technologies Policy Support Programme) keretprogram biztosít jelenleg forrásokat a folytatásra a Digitális könyvtárak, valamint a Közszolgálati információk/Földrajzi információk területén. A program pályázati felhívása

69

ECONTENT

2010. június elsején zárult le, a támogatásra biztosított forrás 30 millió euró. A program hat célkitűzés jelöl meg, amelyet két csoportba sorol. 1. Az Europeana fejlesztése: − Az Europeana összehangolása. − Az Europeana tartalmának növelése. − Tartalmak digitalizálása az Europeana számára. 2. A digitális könyvtárak területéhez kacsolódó célok: − Hozzáférés az európai szerzői jogi információkhoz, a gazdátlan művek nyilvántartásához. − Nyílt hozzáférés a tudományos információkhoz. − Statisztikák a kulturális örökség digitalizálási tevékenységeiről.

30. kép 6.3.4

CIP ICT-PSP – eContentplus

Európai gondolatok: oktatási és képzési stratégia – digitális tartalmak

A digitális tartalmak, az eContent programok nem öncélúan születnek. Szorosan kapcsolódnak az oktatási képzési stratégiákhoz, beépülnek ezekbe, sőt ezek támogatására jönnek létre. Az Európai Közösségek Bizottsága 2008-ban közleményben írta le ennek a stratégiának a lényegét. A stratégia legfontosabb eleme az egész életen át tartó tanulás.

Középpontban az egész életen át tartó tanulás A Bizottság javasolta, hogy az európai oktatási és képzési együttműködés 2020-ig négy stratégiai kihívás megoldására összpontosítson: − az egész életen át tartó tanulásnak és a tanulók mobilitásának valóra váltása, 70

ECONTENT

− − −

az oktatás, a képzés és az eredmények minőségének és hatékonyságának javítása, a méltányosságnak és a polgárok aktív részvételének előmozdítása, az innováció és a kreativitás (ideértve a vállalkozó szellemet is) növelése az oktatás és a képzés valamennyi szintjén.

Mivel ezeket a célkitűzéseket a rendszerek egészére (iskolák, felsőoktatás, szakoktatás és szakképzés, valamint felnőttoktatás) kiterjedő, összekapcsolt szakpolitikával kell megvalósítani, ezért az egész életen át tartó tanulás a fenti célkitűzések mindegyikének megvalósításában fontos szerepet játszik. Ennek következtében az elektronikus tartalmak szintén fontos szerepet töltenek be a célkitűzések megvalósításában, hiszen az egész életen át tartó tanulás legfontosabb elemei közé tartozik az e-learning, a digitális könyvtár vagy a kulturális örökség megőrzése.

Speciális tartalmak az egész életen át tartó tanulásban: e-portfólió Az oktatásban elterjedőben vannak az e-portfólió rendszerek, sőt bizonyos portfólió követelmények már jogszabályi előírásokban is megjelentek, tehát ezek a tartalmak nem kerülhetők ki. Egyenes következmény, hogy az elektronikus megvalósítás felé terelődik a portfóliók kérdése, hiszen a papíralapú teljesítést egyik fél sem kívánja igazán (technikai, időbeni problémák stb.). Az e-portfólió rendszerek általában egyfajta közösségi oldalként is működnek. Éppen ezért fontos, az elektronikus tartalmak tervezésére, minőségi megvalósítására oktatni a hallgatókat, hiszen ezek a felületek éppen úgy lehetnek részben a kulturális örökség megőrzésének tárhelyei is (megfelelő gondozás mellett), mint bármely más elektronikus felület. Az e-portfólió jellemzői: − a tanulók munkáinak online gyűjteménye, − minden egy helyen megtalálható, − médiaelemek, − Web 2.0-ás tartalmak, − segíti a reflektív gondolkodást és az önálló tanulást, − áttekinthető, − könnyen aktualizálható. Az e-portfólió terjedése természetesen elősegítette az e-portfólió alkalmazások, keretrendszerek létrejöttét, elterjedését is. Így több megoldással is előálltak fejlesztők. Ezek: ELGG, Exabis, ePortfolio, Mahara, MyStuff stb.

71

ECONTENT

31. kép e-Portfólió keretrendszerek Az e-portfólió könyvtári szempontból régi és új problémákat egyaránt felvet. Önmagában már az is tisztázásra szorul, hogy mi kerüljön belőle megőrzésre, hiszen a portfólió különböző típusai jöhetnek létre, kezdve attól, amely a hallgató teljes anyagát tartalmazza, egészen addig a válogatásig, amelyet a záróvizsgára benyújt. Egyrészről tehát valószínűleg szükség lehet valamiféle egységes szempontrendszer kialakítására, másrészt pedig az eportfólió könyvtári feldolgozása, megőrzése, visszakereshetősége, szolgáltatása és jogosultságokkal való ellátása is okot ad a fejtörésre.

32. kép Történelem tanári e-portfólió 72

ECONTENT

6.4

ÖSSZEFOGLALÁS

Az eContentplus program a minőségi digitális tartalmak és szolgáltatások hozzáférhetőbbé tételét, hatékonyabb felhasználását ösztönzi az európai többnyelvű, multikulturális környezetben. Elődjéhez képest az eContentplus kevesebb kulcsterületre koncentrál: elsősorban a közérdekű információk – különös tekintettel a földrajzi információkra –, valamint az oktatási, kulturális és tudományos tartalmak európai szintű elérhetőségét szeretné javítani. Kapcsolódik az európai oktatási és képzési stratégiákhoz, támogatja az egész életen át tartó tanulás filozófiáját új digitális tartalmak és interaktív közzétételi formák létrehozásával.

6.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Az eContentplus mely területekre tervezi eredmények elérését? 2. Melyek az eContentplus célterületei? 3. Mi a digitális könyvtár program lényege? 4. Melyek az e portfólió jellemzői? 1.

73

ECONTENT

7. AZ ELEKTRONIKUSKORMÁNYZAT-KÖZPONT (EKK) CÉLKITŰZÉS

7.1

A lecke célja, hogy felhívja a figyelmet a közszolgálati információk és szolgáltatások fontosságára és bevezessen ezek rendszerébe, mindezekkel bemutassa az elektronikus tartalmak egyik mindenki számára hasznos és nélkülözhetetlen szeletét.

TARTALOM

7.2

Az e-kormányzati szolgáltatások megalapozása. A kormányzati portál kiépítése. Az elektronikus kormányzati program fő elemei. A MITS szerepe a közigazgatás fejlesztésében. Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv. A lakosságnak nyújtott közigazgatási szolgáltatások. E-közszolgáltatások az Európai Unióban és Magyarországon. Eközigazgatás Stratégia. A stratégia elemei. Informatikai Átfogó Stratégia. Közigazgatási Informatikai Bizottság. E-önkormányzat. E-közigazgatási Tudásportál

7.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

A közszolgálati információk és szolgáltatások elektronikus formára való alakítása régóta megfogalmazódott igény a felhasználók, a kormányzat és a közigazgatásban dolgozók részéről egyaránt. Ennek megvalósításához azonban számos tényező együttállása volt szükséges, mint a technológiai, társadalmi, politikai színtér bizonyos fejlettségi szintjének elérése, valamint ezek összehangolása. A lecke végigköveti az elektronikus kormányzati, közigazgatási szolgáltatások kialakulását, fejlődését. Bemutatásra kerülnek a legfontosabb jelenleg is működő szolgáltatások. Minden szolgáltatás esetében kitérünk a kormányzati szervezeti és a társadalmi háttér rövid bemutatására, hiszen ennek tükrében válnak érthetővé egy-egy szolgáltatás bevezetésének körülményei. 7.3.1

Az e-kormányzati szolgáltatások megalapozása

Az elektronikus tartalmak egyik fontos területe a közszolgálati információk és szolgáltatások hozzáférhetővé tétele az állampolgárok számára. 2001-ben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) gondozásában – az Európai Unió eEurope akciótervének figyelembe vételével és annak szellemében – elkészült a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS), amelynek fő célkitűzése az volt, hogy Magyarország élenjáró legyen az információs társadalom kiépítésében a közép-kelet-európai térségben. A NITS tágabb összefüggésben, az információs társadalom keretében értelmezte az addigi központi államigazgatási szervek fejlesztéseit is. A stratégia 3-5 éves időintervallumra készült és kiemelt figyelmet fordított többek között a „szolgáltató állam”, ezen belül az elektronikus kormányzat és önkormányzati portál megteremtésére. 7.3.2

A kormányzati portál kiépítése

„Évente 18 millió órát töltünk ügyintézéssel, ezért az államnak a 21. században úgy kell szolgáltatnia, mint az e szférában tevékenykedő cégeknek, azaz gyorsan és hatékonyan kell reagálnia a polgárok igényeire” – hangzott el 2002-ben Békéscsabán, az e-kormányzattal 74

ECONTENT

foglalkozó konferencián. 2001 novemberében elindult a kormányzati portál, amelyen keresztül a közigazgatás és a polgárok közvetlen kapcsolatot létesíthetnek egymással. A portál a szolgáltató állam és a polgárok közötti legfontosabb elektronikus kapuvá akart válni, amely lehetőséget teremt a hagyományos ügyintézési módszereket megújító, polgárbarát kapcsolat kialakítására. Mindez nemcsak a közhivatalok működését volt hivatott gyorsabbá és kényelmesebbé tenni, hanem hozzá kívánt járulni a közigazgatás rendszereinek, adatbázisainak korszerűsítéséhez is. Elkezdődött az egységes kormányzati gerinchálózat kiépítése, és meghozták a szabályozási hátteret biztosító – az egységes hírközlésről, az elektronikus kereskedelemről és az elektronikus aláírásról szóló – törvényeket. A kormányzati portálra felkerültek három nagy állami nyilvántartás, a gépjármű-, a cég- és az ingatlan-nyilvántartás adatai, valamint több száz közigazgatási ügymenet részletes leírása. A www.ekormányzat.hu oldalról letölthetővé váltak bizonyos űrlapok, sok kényelmetlenséget megtakarítva ezzel az állampolgároknak.

Az elektronikus kormányzati program fő elemei − −

Az egységes kormányzati hálózat kialakítása; az állampolgárok aktív részvételének növelése az e-kormányzatban a kormányzati portál használatával, illetve szolgáltatói tartalmak kialakításával; − az államigazgatási szolgáltatások elektronikus elérhetőségének biztosítása; − az alkalmazott hardver-szoftver infrastruktúra fejlesztése; − a meglévő rendszerek integrációja. Az önkormányzati program feladataként határozták meg − a papíralapú iratkezelés fokozatos kiváltását elektronikus alkalmazásokkal az informatikai fejlesztések révén; − az e-kormányzatban önkormányzati portál létrehozását; valamint − az alapszintű szolgáltatások kialakítását. 7.3.3

A MITS szerepe a közigazgatás fejlesztésében

Az egész társadalmat átfogó Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) kidolgozását és folyamatos aktualizálását az 1214/2002. (XII. 28.) Kormányhatározat 2002-ben rendelte el, egyben a kormány felállította az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottságot (ITKTB), mint kormányzati tanácsadó, véleményező és koordinatív testületet az informatikai és hírközlési miniszter irányításával. A bizottság fő feladata az ágazati stratégiák és operatív intézkedési tervek koordinálása, azok összhangjának biztosítása a Nemzeti Fejlesztési Terv I. (NFT I.) programjával, valamint az európai uniós irányelvekkel. A MITS egyik fejlesztési főiránya a közigazgatás, mivel ennek informatizáltsága alapvetően befolyásolja az információs társadalom fejlődési ütemét, így a társadalom teljesítőképességét „az ügyintézés korszerűsítésével és a lakosság széles köre által elérhető szolgáltatások rendelkezésre bocsátásával, a szolgáltatások biztosításával”. A MITS modellje a fejlődés két alapvető pillérét a folyamatok korszerűsítése és a szolgáltatások modernizálása együtteseként határozta meg. Előbbi a – legáltalánosabb értelemben vett – folyamatok belső működésének korszerűsítését jelenti („back office”), míg az

75

ECONTENT

utóbbi ugyanezen folyamatok – a felhasználók széles köre számára elérhető – funkcióinak („front office”) tökéletesítését fedi. 7.3.4

Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv

A MITS részét képezte az eKormányzat 2005 Elektronikus Kormányzat Stratégia és Programterv (eKS), amelyben az eEurope 2005 akcióprogramhoz kapcsolódóan szerepelt az Európai Unió tagállamaiban az elektronikus kormányzat keretében nyújtott alapvető közszolgáltatások megvalósításának terve. Az eKS meghatározta azt az öt területet (tartalom és szolgáltatások, szabályozás és eljárások, kultúra és egyéni tudás, IKT infrastruktúra, intézményrendszer és együttműködés), amelyek egyidejű és párhuzamos fejlesztése révén a kitűzött fő célok (az állami szolgáltatások minőségének javítása, a hatékonyabb és költségtakarékosabb állami működés kialakítása, az állampolgárok demokratikus részvételének erősítése és az állam működésének átláthatóbbá tétele) elérhetőek. Az eKS készítésének folyamata követte a stratégiakészítéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai ajánlásokat. 7.3.5

A lakosságnak nyújtott közigazgatási szolgáltatások

Az Európai Unió az eEurope akcióprogram szellemében az egyes szolgáltatások színvonalának értékelésére egy négyfokú skálát dolgozott ki, amely fontos támpont az elérendő szint meghatározásához: 1. szint: Információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. 2. szint: Egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás: az 1. szinten túl az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltési, és ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltési lehetősége, de a dokumentum benyújtása hagyományos úton történik. 3. szint: Kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás: közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitel és a bevitt adatok ellenőrzése. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási irathoz való hozzájutás, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik; 4. szint: A teljes online tranzakciót, ügyintézési folyamatot (a fizetést és a kézbesítést is) biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási iratot is elektronikusan kapja meg az állampolgár, illetve a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés is elektronikus úton intézhető. Ebben az esetben az állampolgár az ügy teljes intézését otthonról, online módon intézheti.

76

ECONTENT

33. kép Az Európai Unió eEurope akcióprogramjának négyfokú skálája 2004-ben átalakult a Kormányzati Portál, amely a továbbiakban is az alapszolgáltatások (gépkocsi-, ingatlan-, cégkereső, ügyleírások) megtartása mellett a kormányzatban keletkező közhasznú információk közös elérési pontjául kívánt szolgálni. Megtörtént a közvetlen ügyintézési lehetőségek kialakítása is.

E-közszolgáltatások az Európai Unióban és Magyarországon Az Európai Unió 20 alapvető szolgáltatást definiált, amely a magyar közigazgatásban 27 szolgáltatással fedhető le. Ennek magyarázata, hogy az Európai Unió dokumentuma közösségi szolgáltatásokról (közszolgáltatásokról), és nem közigazgatási ügyekről szól. A szolgáltatások definiálása során nem a tartalom, illetve a szolgáltató, hanem a szolgáltatások alanya volt a rendezési szempont. A 20 szolgáltatás közül 12 az állampolgárok, 8 pedig a vállalkozások számára nyújtandó. A 2005 végéig megvalósításra tervezett szolgáltatások a következők voltak: 1. Jövedelemadó (bevallás, értesítés a kivetett adóról) 2. Álláskeresés munkaügyi központokon keresztül, interneten keresztül az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) állásajánlataiban 3. Állásbejelentés Interneten keresztül az ÁFSZ állásadatbázisába 4. Munkanélküli járadékok 77

ECONTENT

5. Gyermekek után járó pótlékok 6. Gyógyászati költségek (visszatérítés vagy közvetlen kifizetés) 7. Tanulói ösztöndíj lehetőségek 8. Útlevél igénylés és útlevéllel kapcsolatos egyéb ügyintézés 9. Gépjárművezetői engedély ügyintézés, illetőleg vezetési jogosultság megszerzése 10. Járműnyilvántartási ügyintézés, járműigazgatási ügyek 11. Építési engedély kérelem 12. Rendőrségnek tett bejelentések (pl. lopás esetén) 13. Közkönyvtárak (katalógusok, keresési lehetőségek elérése) 14. Születési bizonyítvány ügyintézés (kérvényezés, kiadás) 15. Házassági bizonyítvány ügyintézés (kérvényezés, kiadás) 16. Felsőoktatásba történő beiratkozás 17. Lakcímváltozás bejelentése (lakcímigazolvány pótlás, csere) 18. Egészségüggyel összefüggő szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás kórházi szol19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 7.3.6

gáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések) Munkavállalók számára nyújtott hozzájárulások (munkavállalói, munkáltatói, szakképzési járulék) Munkavállalók és munkáltatók számára nyújtott hozzájárulás (társadalombiztosítási nyugdíjrendszer) Társasági adó (bevallás, értesítés) ÁFA (bevallás, értesítés) Új társaság bejegyzése Adatközlés a statisztikai hivataloknak Vámnyilatkozatok Környezettel összefüggő engedélyek (beleértve a jelentéstételt) Közbeszerzés E-közigazgatás Stratégia

2008. július 2-án a Kormány jelentés formájában tudomásul vette az E-közigazgatás 2010 Stratégiát, amely az EU i2010 programjához kapcsolódóan, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program (EKOP) célkitűzéseivel összhangban az elkövetkezendő évek közigazgatási informatikai fejlesztési céljait és irányait határozza meg. Az E-közigazgatás 2010 Stratégia négy fő területen határoz meg átfogó iránymutatást: − a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében; − a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony működése érdekében;

78

ECONTENT

−

−

a közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológiabefogadóképességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében; a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetűek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése.

A stratégia elemei A stratégia segítségével az állam a saját munkafolyamatainak, igazgatási és szolgáltató szervezeti rendszerének hatékonyabb megszervezésével, az elektronikus közigazgatási eszközökön keresztül elérhető közjavak – a lehetőségekhez mérten tértől és időtől független – hozzáférésének biztosításával, továbbá a társadalmi tőke növelésével járul hozzá a tartós, fenntartható fejlődés eléréséhez és a jobb minőségű munkahelyek megteremtéséhez. A stratégia a közigazgatási fejlesztések egységes elvek alapján, egységes keretrendszerben történő megvalósítását segíti elő. A stratégia elemei: 1. Ügyfélközpontú állampolgári és vállalkozási szolgáltatások − Felhasználói igényekre épülő szolgáltató modell − Szolgáltatási folyamatok egyszerűsítése − Adatmenedzsment − Információmenedzsment − Technikai és tartalmi (szemantikai) standardizáció − Szolgáltatások elektronizáltságának fejlesztése 2. Integrált és elosztott kormányzati szolgáltatások − Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat fejlesztése − Központi online ügyintézés fejlesztése − Integrált ügyfélszolgálati hálózat kiépítése − Integrált kormányzati funkciók kiépítése − Elosztott e-közigazgatási szolgáltatások kialakítása 3. Professzionális megvalósítás − Stratégiai irányítás − Programmenedzsment − Egységes projektmenedzsment − Egységes beszállító menedzsment − IT tudásmenedzsment

79

ECONTENT

34. kép Az E-közigazgatás 2010 Stratégia fő elemei A stratégia sikeres megvalósítását 5 komponensből álló professzionális keretrendszer biztosítja, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellenőrzésig átfogja a stratégiai programtervet. 7.3.7

Informatikai Átfogó Stratégia

Az Informatikai Átfogó Stratégia (IÁS) megalkotását az infokommunikáció és az eközigazgatás egységes intézményi koordináció alá helyezése indokolta. A 2008 októberére elkészült IÁS a különböző, már létező, eltérő elfogadottságú informatikai jellegű fejlesztéseket érintő stratégiai dokumentumok (E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv, Digitális Írástudás Akcióprogram 2008-2010, Szélessáv Akcióterv, eGazdaság Akcióterv) által meghatározott irányok egységes rendszerbe helyezését végezte el. Az e-közigazgatási fejlesztések az IÁS alábbi átfogó programjaiban jelennek meg: − Integrált szolgáltatások − Ügyfélorientált szolgáltatások − Elektronikus ügyintézés − Állampolgári bevonás − Vállalkozások IKT fejlesztése

80

ECONTENT

Az IÁS küldetése, hogy áttekinthető módon priorizálja a 2010-ig tervezett informatikai fejlesztéseket. Az EU i2015 programjához kapcsolódóan elkezdődött a 2010–2015. évekre szóló informatikai stratégiai terv előkészítése.

35. kép Az Informatikai Átfogó stratégia átfogó programjai 7.3.8

Közigazgatási Informatikai Bizottság

A közszolgáltatási modernizációs feladatok összkormányzati szintű egységes kezeléséhez szükséges volt a bizottsági struktúra egyszerűsítése, valamint a döntési kompetenciák szélesítése. Mindezek megvalósítására a Kormány három bizottság – köztük az Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) – feladatainak egyesítésével létrehozta a Közigazgatási Informatikai Bizottságot (KIB). A KIB elősegíti az intézmények, folyamatok összhangjának megteremtését, a különböző adatbázisok konszolidációját, a célhoz kötött és megfelelően kontrollált adatmozgások biztosítását, a szolgáltatások újraszervezésével a meglévő szolgáltatások minőségének javítását, valamint az új szolgáltatások létrehozását. A KIB alapvető feladatai: − a közigazgatási informatika koordinációjának megújítása; − az elektronikus közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztésének összehangolása; − a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló együttműködési képesség javítása; − az elektronikus kultúra terjesztése;

81

ECONTENT

− − 7.3.9

ügyfélbarát rendszerek kiépítésének elősegítése; a háttérrendszerek fejlesztésének összehangolása; szervezési, jogi és műszaki szabályozások, szabványok, ajánlások elkészíttetése, aktualizálása. E-önkormányzat

Az e-önkormányzati szolgáltatások széles körben történő bevezetése és továbbfejlesztése hazai és európai uniós jogszabályok által is előírt kötelezettség – az e-ügyintézést 2011-től hazánkban is kötelező bevezetni. A tapasztalatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzatok magas száma nem teszi lehetővé, hogy minden polgármesteri hivatalban és körjegyzőségben egyedi támogatások útján épüljön ki a munkát támogató korszerű infokommunikációs infrastruktúra. Ennek megfelelően a műszaki integráció, a szabványosítás és az interoperabilitás feltételei, valamint a szolgáltató önkormányzat megteremtéséhez szükséges alapvető alkalmazások leghatékonyabban az önkormányzati alkalmazásszolgáltató (ASP) központok segítségével valósíthatóak meg. E rendszereken keresztül az elektronikus önkormányzati szolgáltatások a lakosság, az egyéni vállalkozók és vállalkozások számára is elérhetővé válnak. Az önkormányzati ASP központok az egyedi önkormányzati fejlesztések üzemeltetési díjainál alacsonyabb szolgáltatási díj ellenében nagyszámú önkormányzatot tudnak ellátni e-önkormányzati szolgáltatások nyújtását támogató alkalmazásokkal. Nagyszabású pályázati konstrukció révén 7 ASP központ megvalósítása kezdődik el 2010-ben (régiónként 1-1: Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc, Székesfehérvár, Érd, Szombathely). Az új önkormányzati ASP központok létrehozása mellett a települési önkormányzatok ASP központokhoz való csatlakoztatása is támogatásra kerül. 7.3.10

E-közigazgatási Tudásportál

Az E-közigazgatási Tudásportál hiánypótló funkciót tölt be a hazai közigazgatási tudásmenedzsment eszköztárában. Fő célja, hogy a közigazgatás széles körében kiépüljön az elektronikus működéshez, valamint az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításához és nyújtásához szükséges alapvető kultúra, a központi kormányzatban és a különböző önkormányzati szinteken egyaránt. Az erre vonatkozó tudás szisztematikus összegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének eddig nem volt hatékony eszköze. Az E-közigazgatási Tudásportál ezt a hiányt igyekszik pótolni azáltal, hogy különféle G2G szolgáltatásokat (pl. távoktatás, jó gyakorlatok ismertetése, fejlesztési tapasztalatok megosztása, releváns hazai és európai uniós stratégiák, pályázati lehetőségek, jogszabályi háttér, ajánlások és szabványok ismertetése, híranyagok elérhetővé tétele stb.) kínál, mindenekelőtt a közigazgatásban dolgozók számára. A Tudásportál másik fontos célja az e-kultúra elterjedésének serkentése a magyar közigazgatásban, azaz a tudásmegosztás ösztönzése. Web2.0-ás és szemantikai portál eszközöket felkínálva kívánja a közigazgatásban dolgozókat aktivizálni, ami hosszú távon a közös, mindenki által használható tudásvagyon gyarapodásában nyilvánulhat meg. A portál kifejlesztése 2008-tól 2010. március 31-ig tartott, továbbépítése, működtetése, fenntartása és a szolgáltatások elérhetősége jelenleg is biztosított.

82

ECONTENT

36. kép 7.4

E-közigazgatási Tudásportál

ÖSSZEFOGLALÁS

Az elektronikus közszolgálati információk és szolgáltatások fontos elemei az elektronikus tartalomszolgáltatásnak. Mindannyiunkat érintő, mindennapi tevékenységeinket segítő szolgáltatások sokaságáról van szó, így nem lehet közömbös egyetlen állampolgárnak sem – legyen az magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás –, hogy ez milyen szinten, milyen színvonalon és milyen költséghatékonysággal történik. Szinte a kezdetektől áttekintettük a fejlődés folyamatát, egészen addig, míg eljutottunk a jelenleg is működő Elektronikus kormányzat-központ kialakításáig. Összességében a portálon keresztül a szolgáltatások minden lényeges eleme megjelenik kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt és az egyéni használó is talál segítséget ügyeinek intézéséhez. A fejlesztések azonban még nem zárultak le, hiszen például az önkormányzati ASP központok kiépítése éppen csak elkezdődött. Mindazonáltal a teljes rendszert jellemzi az állampolgár-központúság és a felhasználói szükségletek figyelembe vétele.

7.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Mi volt a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia fő célkitűzése? 2. Mit határozott meg a MITS modellje? 3. Melyik négy területen határoz meg átfogó iránymutatást az E-közigazgatás 2010 Stratégia? 4. Mi az E-közigazgatási Tudásportál fő célja? 1.

83

ECONTENT

8. A FELHASZNÁLÓI SZÜKSÉGLETEK ÉS A DIGITÁLIS TARTALMAK ÖSSZEFÜGGÉSEI

CÉLKITŰZÉS

8.1

A lecke célja, hogy bemutassa a kreatív iparágak, a digitális tartalmak és a felhasználói szükségletek összefüggéseit.

TARTALOM

8.2

A kreatív ipar. A kreatív ipar fogalma. A tartalomipar és a kreatív iparágak kapcsolata. Kreatív iparágak – Szerzői jogi iparágak. A szerzői jogi ágazatok súlya. A szerzői jogi ágazatok fajtái. Tartalomkategóriák jogi szempontból. Kreatív online tartalom. Célkitűzések. A kreatív tartalom rendelkezésre állásának problémái

8.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

A tartalomipar és a kreatív iparágak egyaránt a felhasználói igényekre, szükségletekre épülnek. Éppen ezért számos kapcsolódási pontot találhatunk közöttük, amelyeknek egy jelentős része erőteljesen eltolódik a digitális tartalmak felé. A téma szempontjából érdekes a kreatív ipar és az IKT szektor kapcsolata, valamint a szerzői jogi ágazatok feltérképezése. A leckében vázlatosan bemutatásra kerülnek a szerzői jogi ágazatok és a napjainkban leginkább előretörő és a felhasználói szükségleteket messzemenően figyelembe vevő kreatív online tartalom céljai. 8.3.1

A kreatív ipar

Az eContentplus munkaprogram célkitűzései között szerepel a felhasználó szükségleteit kielégítő tartalmak biztosítása. A programot megismerve láthatjuk, hogy elsősorban a digitális tartalmak szolgáltatása és közzététele szerepel kiemelt helyen. A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggését részben már bemutattuk az eContentplus program alapján, amely három fő céltartalmat határoz meg: földrajzi tartalom, oktatási tartalom és a digitális könyvtár. Szükséges azonban megvizsgálni a tartalomiparnak egy olyan szektorát is, amely a felhasználói szükségleteknek jelentős hányadát elégíti ki, valamint erős jövőképet mutat a felhasználói szükségletek területén. Ez a szektor a kreatív ipar, amelyet azért sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel nagyobb és nagyobb forgalmat mutató szektor, mint az IKT szektor. Sőt az IKT szektor számos eleme része a kreatív szektornak.

A kreatív ipar fogalma Az előző fejezetekben már meghatároztuk a kreatív iparágak fogalmát, de ezt kicsit kibővítve szükséges megismételni, ugyanis ismerete a lecke tárgyalásához (de a teljes tananyag értelmezéséhez is) elengedhetetlenül fontos: „A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A krea84

ECONTENT

tív ipart 12 szektor alapján határoztuk meg, ezek a következők: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene, előadóművészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac, valamint a kézművesség. […] A kreatív (szerzői jogi) iparágakban rejlő lehetőségeket tudatosítani szeretnénk, ösztönözzük az iparág érintettjeinek együttműködését, erősítjük a kreatív város – kreatív régió imázst” (Magyar Tartalomipari Szövetség, KMROP 2006). 8.3.2

A tartalomipar és a kreatív iparágak kapcsolata

A tartalomipar és a kreatív iparágak kapcsolata sokirányú, összefüggéseit a következő ábra szemlélteti (UNCTAD, 2008).

37. kép

8.3.3

A kreatív iparágak osztályozása az UNCTAD szerint (Forrás: Creative economy, Report 2008) Kreatív iparágak – Szerzői jogi iparágak

A szerzői jogi iparágak tulajdonképpen lefedik a kreatív iparágakat, hiszen minden kreatív iparágnak van valamilyen szerzői jogi vonatkozása. A szellemi tulajdon kérdése az online világ sokat vizsgált, sokat vitatott területe. A hagyományos dokumentumok, médiák átültetése az elektronikus világba még mindig nagyon sok problémával küzdő terület, speciális helyzeteket teremt és sok szereplő közreműködését igényli. A hagyományos dokumentumok világában kialakult szerzői jog ugyanis sok esetben nem alkalmazható a digitális médiákra. 85

ECONTENT

A szerzői jogi ágazatok súlya A szerzői jogi alapú ágazatok kiemelkedő gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a szerzői jogi alapú ágazatok állították elő 2000-ben az EU 15 tagországa összesített GDP-jének 5,3%-át, és a szerzői jogi szektor adott munkát az összes foglalkoztatott létszám 3,1%ának, közel 5,2 millió embernek. A szerzői jogi alapú ágazatok súlya olyan kiemelt gazdaságpolitikai jelentőségű ágazatok súlyával mérhető össze, mint az építőipar (5,1%), az oktatás (4,9%), a villamosenergia-ipar (3,2%), az egészségügy (4,6%). A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági teljesítménybeli súlya tekintetében Magyarország az EU-országok élmezőnyében foglal helyet, valamint a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás vonatkozásában is az élen járunk. (Dávid, Good Deal Kft., 2007) Ugyanezek a területek 2002-ben a következő értékeket mutatták: összes szerzői jogi alapú ágazat 6,67%; oktatás 5,4%; építőipar 5,32%; egészségügy 4,9%; villamoseneregia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2,98 %. (Penyigey, Munkácsi, 2005) A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a GDP-hez Magyarországon 2006-ban 7,42% (Penyigey, 2010).

38. kép A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a nemzetgazdaság teljesítményéhez 2006ban (Forrás: Penyigey, 2010)

A szerzői jogi ágazatok fajtái 1. Elsődleges szerzői jogi ágazatok, a következő területek tartoznak ide:

– – – – – – 86

sajtó és irodalom; zene, színművek, opera; filmalkotás, videó; rádió, televízió; fotóművészet; szoftver és adatbázis;

ECONTENT

– vizuális és grafikus művészet; – hirdetés, reklám; – közös jogkezelő szervezetek. 2. Szerzői jog-függő ágazatok (Technikai háttérágazatok): Az elsődleges szerzői jogi ágazatokhoz kapcsolódó: – televíziókészülék, rádió, képmagnó, CD lejátszó, DVD lejátszó, kazettás magnó, elektronikus játék lejátszására és hasonlóra alkalmas készülékek gyártása, kis- és nagykereskedelme, azaz a szórakoztató elektronikai ipar; – számítógép gyártása, kis- és nagykereskedelme (értékesítése és kölcsönzése); – hangszer gyártása kis- és nagykereskedelme (értékesítése és kölcsönzése). A részleges szerzői jogi ágazatokhoz kapcsolódó: – fényképészeti eszközök és mozi berendezések gyártása, kis- és nagykereskedelme (értékesítése és kölcsönzése); – fénymásolók gyártása, kis- és nagykereskedelme (értékesítése és kölcsönzése); – üres rögzítőeszközök gyártása, kis- és nagykereskedelme; – egyes, a szerzői joghoz kapcsolódó papíripari termékek gyártása, kis- és nagykereskedelme; 3. Részlegesen szerzői jogi ágazatok: – ruházat, textil- és cipőáruk; – ékszerek, érmék; – egyéb kézműves áruk; – bútor; – háztartási eszközök, porcelán, üveg; – tapéta, szőnyeg; – játékok, számítógépes játékok; – építészet, mérnöki tervezés, elemzés; – enteriőrök tervezése; – múzeumok. 4. Egyéb kiszolgáló ágazatok: – általános kis- és nagykereskedelem; – általános szállítás; – telefon, Internet. (Penyigey, 2010) A felsorolásból jól látható a digitális tartalmak és a felhasználói szükségletek sokoldalú jelenléte a kreatív iparban.

Tartalomkategóriák jogi szempontból Rab Árpád szerint jogi szempontból négy fő tartalomkategóriával számolhatunk (Rab, Galvács, 2006): 1. Szabadon hozzáférhető, letölthető, használható tartalom (free content). (A szerzői jog alól az időhatár, az alkotó erről való lemondása, illetve a tartalomszolgáltatás létrehozója által történő „megváltás” útján mentesülő, ingyenesen és 87

ECONTENT

korlátlanul elsajátítható tartalmak. Ezeknek számos előfordulási/tárolási helyük lehet, és számtalan alakváltozatban épülhetnek be újfajta tartalmakba.) 2. Kötelezően hivatkozandó, szabad terjesztésű és felhasználású tartalom (free content with exact reference to the source). (Ez lehet egy pontosan meghatározható forráshelyről indulva hozzáférhetővé alkotás – általában szöveg –, amelynek esetében a szabad felhasználás egyetlen feltétele a szerzőre és az eredeti felületre vonatkozó bibliográfiai adatok kötelező megjelenítése minden egyes felhasználásnál.) 3. Jogosultság alapján elsajátítható tartalom (titled content). (Egy konferencia résztvevői, egy tudományos együttműködés résztvevői, egy adott szakma képviselői gyakorta hoznak létre olyan tartalmakat, amelyek a külvilág felé zártak, ám mindazok számára, akik jogosultságot szereznek, szabad felhasználásúak a hivatkozási, forrásmegjelölési szabályok betartásával.) 4. Fizetős tartalom (copyrighted content). (Az elektronikus könyvek letöltésénél is számtalan területen érvényesül a klasszikus szerzői jog, amelynek alkalmazása során a termékké váló alkotás fogyasztója fizet.) 8.3.4

Kreatív online tartalom

A digitális tartalmak iránt jelentősen megnövekedtek a felhasználói szükségletek Ki kell azonban emelni ezek közül azt a típusú tartalmat, amelyet kreatív online tartalomnak nevezünk. Az Európai Közösségek Bizottsága fontosnak tartotta kiemelni a kreatív online tartalmat a digitális tartalmak közül, és 2008-ban közleményben számolt be a kreatív online tartalom belső piaci helyzetéről. „A Bizottság értelmezésében az ’online terjesztésű kreatív tartalom’ fogalma egyebek mellett az online terjesztésű audiovizuális médiaszolgáltatásokat (filmet, televíziózást, zenét, rádiót), az online játékokat, az online műkiadást, az oktatási célú tartalmat és a felhasználók által létrehozott tartalmat foglalja magában.”

Célkitűzések A kreatív tartalomszolgáltatás online környezetbe való átültetése rendszerszintű változásokat feltételez. Ennek elérése érdekében a Bizottság három alapvető cél megvalósítását tartja szem előtt: − gondoskodni arról, hogy az európai tartalomipar teljes mértékben valóra váltsa a benne rejlő lehetőségeket az európai versenyképességhez való hozzájárulás, valamint az Európában létrehozott, sokszínű, gazdag tartalom és az európai kulturális és nyelvi örökség hozzáférhetősége és terjedése tekintetében; − korszerűbbé és/vagy egyértelműbbé tenni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek ma az Európai Unión belül indokolatlanul gátolják a kreatív tartalom online terjesztését, mindeközben azonban el kell ismerni az alkotó munka szerzői jogi védelmének fontosságát; − előmozdítani, hogy a felhasználók nagyobb szerepet vállaljanak a tartalom kiválasztásában, terjesztésében és létrehozásában.

88

ECONTENT

A kreatív tartalom rendelkezésre állásának problémái Az online tartalomszolgáltatások fejlődésének legnagyobb akadályai: − Nincs elég online terjeszthető kreatív tartalom. − Az új platformokra vonatkozóan a szerzői jogi jogosultak nem keresik aktívan a felhasználási engedély-adás lehetőségeit. − A gazdasági szereplők számára sokszor ismeretlen az új terjesztési formák értéke. − A digitális környezetben sok kárt okoz a jogosulatlan másolás, ezért a szerzői jogi jogosultak attól félnek, hogy elveszítik uralmukat a tartalom felett. − A kreatív tartalom jogszerű online kínálatának bővítése eszköz lehetne a jogosulatlan másolás visszaszorítására, egyes szerzői jogi jogosultak azonban inkább a már meglévő bevételi forrásaikat próbálják megvédeni. − Az online hasznosításra vonatkozó felhasználási engedélyek összeütközésbe kerülhetnek a már meglévő hasznosítási formákra vonatkozóan adott jogokkal. − A jogok megszerzésével kapcsolatos eljárások gyakran igen költségesek. − Ez különösen égető probléma a gazdátlan művek esetében, hiszen a jogosult megállapítása és felkutatása drága, időigényes feladat. Ezért a gazdátlan művek sok esetben nem hasznosíthatók, és az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző számára sem hoznak pénzbeli hasznot, tehát sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem produktívak. 8.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A felhasználói szükségletek és igények generálják a különböző iparágak létrejöttét, működését. Amint a leckéből kitűnik, nincs ez másképp a kreatív iparágak vagy a szerzői jogi ágazatok esetében sem. Ezek az iparágak is a felhasználói szükségletek kielégítésére törekszenek a lehető legmagasabb színvonalon, amelynek egyik kiemelkedő területe napjainkban a digitális tartalmak terjesztése. Láthattuk, hogy európai szinten is kiemelt szektorként kezelik a kreatív tartalmak előállítását, szolgáltatását, azonban az online környezetbe való átültetés kiteljesedésének egyelőre még számos (elsősorban szerzői jogokhoz kapcsolódó) akadálya van.

8.5 1. 2. 3. 4.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Mit nevezünk kreatív iparnak? Melyek a szerzői jogi ágazatok fajtái? Sorolja fel a tartalomkategóriákat jogi szempontból! Mi tartozik a online terjesztésű kreatív tartalomhoz?

89

ECONTENT

9. A DIGITÁLIS KÖNYVTÁR KULTURÁLIS TARTALMAINAK BEILLESZTÉSE A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSBA, II. PROJEKTEK CÉLKITŰZÉS

9.1

A lecke célja, hogy megismertesse a hallgatót az európai irányelvek alapján megvalósult projektek célkitűzésével, tartalmával és eredményeivel, ezzel rámutatva a nemzetközi és nemzeti alapelvek megvalósíthatóságára.

TARTALOM

9.2

A CACAO projekt. A projekt tartalma. A projekt munkaterve. A CALIBRATE projekt. A projekt célja. A projektben vállalt feladatok. A CALIBRATE / LRE portál. Az LRE mint közszolgáltatás. A CALIBRATE Eszköztár. A Calderoni program. A háttér. A program célja. A program feladatai. eMapps.com. A projekt célja, tartalma. Résztvevő országok. Magyarországi tesztiskolák. A projekt eredményei, adaptálási, alkalmazási lehetőségek

9.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

A leckében olyan projekteket ismerhetünk meg, amelyek az európai alapelvek jegyében kerültek megvalósításra. Céljaik hasonlóak, hiszen mindegyik a kulturális illetve oktatási tartalmak digitalizálására, közzétételére és elektronikus szolgáltatások létrehozására törekedett. A projektek eredményei magukért beszélnek, ugyanakkor megismerve ezeket okulhatunk esetleges hibáikból, de mindenképpen az európai szintű jó gyakorlatok segítenek hozzá minden szolgáltató kulturális intézményt az egységes irányelveken és technológiákon alapuló szolgáltatások megvalósításához. A projektek kiválasztása a sokszínűség jegyében történt, természetesen számos más kiváló programot is a felsoroltak mellé állíthatnánk. 9.3.1

A CACAO projekt

A CACAO (Cross-Language Access to Catalogues and On-line Libraries) projekt célja olyan innovatív infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi az elektronikus könyvtárakban és könyvtárkatalógusokban rendelkezésre álló többnyelvű szöveges tartalmak elérését, megértését valamint az ezekben való tájékozódást, ezáltal segítve az európai felhasználókat, hogy jobban kiaknázhassák a rendelkezésre álló információkat. A CACAO egy olyan infrastruktúra kifejlesztését célozta meg, amely lehetővé teszi a felhasználó számára a saját anyanyelvén való lekérdezést, tetszőleges nyelvű dokumentumok és tartalmak előhívását. A projektben öt európai ország vett részt: Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország. Magyarországot a konzorciumban a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár képviseli.

90

ECONTENT

39. kép A CACAO projekt honlapja

40. kép A CACAO projekt tagjai 91

ECONTENT

A projekt tartalma A projekt által kínált innovatív megoldások lehetővé teszik a digitális könyvtárakban és katalógusokban található többnyelvű tartalmakhoz való hozzáférést, azok megértését és keresését. Ezáltal az európai felhasználók könnyebben kiaknázhatják a meglévő európai tartalmakat. A CACAO olyan infrastruktúrát kíván nyújtani, amellyel könnyen kiegészíthetőek a könyvtárkatalógusok és elektronikus könyvtárak. Ennek megvalósításához a következő elemeket kombinálja: − megbízható természetes nyelvfeldolgozó technikák, − a rendelkezésre álló információkinyerő rendszerek, − a többnyelvű erőforrások karbantartására szolgáló eszközök. A jelenlegi digitális könyvtárakhoz és katalógusrendszerekhez kapcsolódó, tetszőleges nyelvre kifejlesztett nagy kapacitású CACAO rendszer integrálja a nyelvtechnológiákat a meglévő információkereső rendszerekkel. Ezen kívül biztosítja azokat az eszközöket, amelyekkel a többnyelvű források folyamatosan és megbízhatóan lekérdezhetők. Ennek eredményeképpen a felhasználó saját nyelvű keresésére az összes releváns kötet és dokumentum megjelenik találatként, függetlenül annak nyelvétől. Egy ilyen infrastruktúra kulcsfontosságú az elektronikus tartalmak európai szintű öszszegzése szempontjából. A projekt időtartama alatt (2007–2009) az alábbi tartalmak egyesítését tűzték ki célul: 1. Az Európai Könyvtár, az európai elektronikus könyvtárakat összefogó legnagyobb szervezet is alkalmazni fogja a CACAO által kialakított infrastruktúrát. 2. A projektben résztvevő öt partner-könyvtár katalógusait egy többnyelvű hozzáférési ponton keresztül összesítjük. 3. Számos európai gyűjteményt tartalmazó portált teszünk nyilvánossá három témakörben (matematika, középkori irodalom, földrajz).

A projekt munkaterve A munkaterv a projekt fő célkitűzéséhez igazodik, amely szerint a felhasználóknak a legegyszerűbb hozzáférést biztosítja a többnyelvű elektronikus katalógusokhoz: egyetlen lekérdezésnek többféle – előre kiválasztható – nyelvű találatot kell eredményeznie. Ez a feladat csak az alábbi részcélok megvalósításával oldható meg: 1. A lekérdezést végző keresőmotornak ismernie kell az elektronikus könyvtárak egyedi szerkezetét, különös tekintettel a digitális katalógusokra. 2. A többnyelvű erőforrásoknak könnyen és dinamikusan frissíthetőnek kell lenniük, hogy sem egy átlagos nagyságú könyvtár terminológiai gazdagsága, sem a katalógusfrissítések gyakorisága ne okozzon problémát. 3. Az infrastruktúrának kompatibilisnek kell lennie a főbb könyvtári szabványokkal. 4. A felhasználói lekérdezéseket és az eredmények megjelenítését vizsgálni és tesztelni kell.

92

ECONTENT

5. Az infrastruktúrának bizonyíthatóan alkalmasnak kell lennie nagy mennyiségű

adat kezelésére. 9.3.2

A CALIBRATE projekt

A CALIBRATE (Calibrating eLearning in Schools) projektet 8 ország oktatási minisztériumának (amelyből 6 minisztérium az új tagországokból való) részvételével és az European Schoolnet (EUN), vagyis az Európai Iskolahálózat vezetésével 2005 októberében indították el azzal a céllal, hogy oktatási tartalmak kollaboratív használatát és azok különböző iskolák közötti cseréjét biztosítsák. A munkaprogram három sikeres IST projekt eredményein alapul, amelyek az Európai Unió FP5 keretprogramja alatt valósultak meg (CELEBRATE, ITCOLE, VALNET). A CALIBRATE az Európai Unió társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg. A projekt 2008-ban zárult, nagy része már megvalósult, és a hitelesítési fázisba lépett.

A projekt célja A CALIBRATE projekt legfőbb kutatási célkitűzései – amelyek jelentős része megvalósult – az alábbiak voltak: − Annak feltérképezése, miként viszonyul egy oktatási anyag egy konkrét nemzeti tantervhez, majd ezek technikai összekapcsolása hogyan oldható meg. − Egy rugalmas, második generációs közvetítő rendszer kiépítése, melyet könnyen átvehetnek az oktatási tartalomtárak. − A tanulásban való együttműködés érdekében olyan nyílt forráskódú készlet kifejlesztése, mely összhangban áll a tanárok igényeivel. − A fő kutatási területek összekapcsolása. − Fejlesztői oldalról a cél gyors és egyszerű navigáció biztosítása, az adatbázisok megtalálásához és megtekintéséhez különböző módszerek kialakítása, továbbá az anyagok tárolásának és kezelésének megkönnyítése volt. 2006 végén az oktatási minisztériumok körülbelül négyezer tanulási adatbázist, és közel hétezer tanulási segédanyagot biztosítottak, kiegészítve a különféle EUN projektek által működtetett adatbázisokkal (CELEBRATE, Xplor, INSAFE, MELT). A CALIBRATE projekt fejlesztői minőségellenőrzést végeztek a teljes anyagon, és kiválasztották azokat, amelyek a legjobban illeszkednek a kísérletben résztvevő iskolák elvárásaihoz.

A projektben vállalt feladatok A projekt 17 partnere a következő feladatokat vállalta: − Egy nyílt forrású architektúra fejlesztését és használatának bevezetését, amely az oktatási minisztériumok és egyéb tananyagtárház-fenntartók számára lehetőséget biztosít tartalomcserére és együttműködésre. − Egy nyílt forrású tanulási eszközkészlet fejlesztését és használatának bevezetését, mely megalapozza az oktatási erőforrások közös használatát egy olyan környezetben, ahol csoportcentrikus munka és tudásanyag-építő tevékenység végezhető, de 93

ECONTENT

− −

emellett megtalálhatóak a hagyományos Oktatási Tartalommenedzsment Rendszerek szokásos tartalomkezelő funkciói is. Új szemléletmódok kutatását és tesztelését, melyek javíthatják a tartalmi együttműködést az oktatási erőforrások értékelése és feltérképezése folyamán. A CALIBRATE program eredményeinek vizsgálatát mintegy 100 iskolában, fejlett validálási eljárás segítségével.

A CALIBRATE / LRE portál A CALIBRATE / LRE (Learning Resource Exchange) portál egy olyan Internetes oldal, ahol az általános és középiskolai tanárok, illetve diákok olyan ingyenes tanulási segédanyagokat találhatnak és használhatnak, melyek különböző tudásbázisokon vagy portálokon találhatók Európa szerte. Jelenleg a tudásbázisok rendszerében szereplő tanulási adatbázisokat és segédanyagokat a projekt hitelesítésében résztvevő iskolák használhatják. Kutatási szempontból a CALIBRATE / LRE portál harmadik verziójában a legfontosabb változás azoknak az eszközöknek a beépítése, melyek lehetővé teszik a nemzeti tantervekhez való adatbázis-kapcsolódást.

Az LRE mint közszolgáltatás A fejlesztők reményei szerint az LRE szolgáltatást az EUN hamarosan úgy ajánlja majd, mint egy közszolgáltatást, amelyet arra terveztek, hogy az oktatási anyagokat digitális tudásbázisban kínálja Európa szerte, és lehetőség legyen annak korlátlan megosztására. A jövőbeni tervek alapján az LRE szolgáltatást nem csupán az oktatási minisztériumok számára szeretnék ajánlani, hanem regionális oktatásügyi hatóságoknak, kereskedelmi kiadóknak, rádió- és televízió társaságoknak, kulturális intézményeknek és egyéb nonprofit szervezeteknek is, amelyek internetes anyagok széleskörű katalógusait kínálják az iskolák számára. A tudásbázisok összekapcsolásának megkönnyítése tehát kulcsfontosságú ahhoz, hogy a CALIBRATE projekt eredményei kiaknázhatóvá váljanak, és elindulhasson egy LRE.

A CALIBRATE Eszköztár Az oldalon működő Eszköztár lehetővé teszi a tanárok és a tanulók számára, hogy fejleszthessék a közösségen alapuló tudásbázisokat, és közös tanulási tevékenységeket dolgozzanak ki, felhasználva a tanárok által kifejlesztett anyagokat, és a CALIBRATE portálon talált adatbázisokat. A Tanulási Eszköztár nem egy virtuális tanulási környezet, inkább egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy együtt dolgozzanak az általuk használt tanítási anyagok fejlesztése, és a pedagógiai újítások megismerése érdekében. Az Eszköztár négy részből áll: − Tartalom: Tanulási adatbázisokat, multimédiás segédanyagokat, képeket, audioklippeket, videoklipeket és animációkat tartalmaz. − Tevékenységek: A tevékenységek alatt különböző pedagógiai módszerek, gyakorlatok és technikák bemutatása található, amelyek megkönnyítik az anyagok feldolgozását. A tevé94

ECONTENT

−

−

kenységek és a tanulási adatbázisok összekapcsolása miatt egyszerűen megfigyelhető, melyik tanulási anyagot milyen tevékenységhez használták, vagy egy tevékenység milyen témakörben került elő. Eszközök: Az eszközök között részben olyan leírások találhatóak, amelyek a tanításban és a tanulásban hasznosak. Az eszközök lehetnek fizikaiak (például a tanterem vagy a tábla), és virtuálisak (egy gondolat-térkép – mind-maps – rajzolására alkalmas szoftver). Az eszközök szintén szerkeszthetőek a wiki oldalakhoz hasonlóan. Közösség: A közösség rész lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy lássák, az Eszköztár tagjai közül ki dolgozik velük együtt a csoportokban. Ebben a szekcióban a tagok információkat oszthatnak meg magukról, és itt láthatóak a tagok által kialakított csoportok is. Bárki létrehozhat új csoportot, illetve bárki csatlakozhat egy meglévőhöz.

41. kép A CALIBRATE program az Apertus honlapján 9.3.3

A Calderoni program

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársai által kidolgozott, a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 3.1.1. K-2004-08-0001/1.0 számú program keretén belül megvalósuló fejlesztés célja a Calderoni elektronikus tanulási forráskezelő keretrendszer és kompetenciafejlesztő programadatbázis létrehozása. Közvetlen előzménye az OPKM-ben 2003-ban indított META-projekt, amely 95

ECONTENT

a Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis és a Magyar Taneszköz Etalontár létrehozására irányult. A META a hatályos közoktatási törvény és az információs társadalom elvárásainak megfelelő, elméletileg is megalapozott, egyben gyakorlatias taneszköz-információs rendszer, amely a Magyar Pedagógusok Háza tankönyv-információs szolgáltatásaihoz illeszkedik.

A háttér A Calderoni program az olasz származású Stefano Calderoni (1794-1881) lombardiai optikusról kapta az elnevezését, aki a XIX. századi Magyarországon letelepedvén, a hazai taneszközügy neves alakjává vált. Részben neki és társának, Franz Hoppnak (1833-1919) köszönhető, hogy a közoktatásban akkor használt legmodernebb taneszközök elterjedhettek, és az Eötvös-féle népoktatási törvényben megfogalmazott taneszközi elvárások a gyakorlatban is teljesülhettek.

A program célja A Calderoni-program célja a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 1. HEFOP 3.3.1. keretében, az ötven felsőoktatási intézményben kifejlesztett termékek; minőségbiztosítási rendszerek, digitális tananyagok, e-learning programok disszeminációjának kiegészítése és kiteljesítése, továbbá az NFT 1. HEFOP 3.3.2. szerint az öt pedagógusképző intézmény számára a kompetencia alapú képzés módszereinek, programcsomagjainak hozzáférhetővé tétele, a digitális tananyagok, taneszközök adatbázisának kiépítése, a kurzusok elérésének biztosítása, ezáltal az NFT 1. és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) programjai közti szinergia elősegítése. Mivel az eddigi hazai pedagógus-továbbképzési gyakorlattól eltérően az új típusú képzésre történő felkészítésre először pedagógus-továbbképzésben került sor, a Calderoniprogram az itt szerzett módszertani tapasztalatokat hasznosítani kívánja a pedagógusképzésben. A rendszer és az adatbázis teljes kiépítése a 2008. év első félévi feladata volt.

A program feladatai − − − −

−

96

A felsőoktatás igényeihez illeszkedő, felhasználó-központú, korszerű elektronikus keretrendszer megtervezése, specifikálása és ehhez kapcsolódó szoftverfejlesztés. A minőségbiztosítás elemeinek fejlesztése összhangban a kompetencia alapú képzés kialakítására vonatkozó programok kidolgozásával. Az oktatási programcsomagok alkalmazásához szükséges oktatástechnológiai és szakmetodikai ismeretek és készségek beépítése a tanárképzési programokba. A pedagógiai mérési-értékelési rendszert, az értékelési kultúrát megújító programok elérhetőségének biztosítása, a készségek integrálása a tanárképzési tematikákba. Az elektronikus tanulási és más forráskezelési kultúra iránti érzékenyítés, különböző szervezeti; közösségi és egyéni hasznosítási algoritmusok kidolgozása.

ECONTENT

−

Az előző pontokhoz kapcsolódó internet alapú, szabadon elérhető program, módszer, tananyag és taneszköz, adatbázis, központi etalontár létrehozása, működtetése, a kurzusok egységes platformon történő elérésének megalapozása. A Calderoni-program az elektronikus tanulási forráskezelő keretrendszer, kompetenciafejlesztő programadatbázis és taneszköz etalontár létrehozásával, a felsőoktatás, kiemelten a pedagógusképzés és a közoktatás területén megvalósuló kompetencia alapú oktatás eredményes elterjesztését segíti. (Nádasi, 2008) 9.3.4

eMapps.com

A projekt címe Motivating Active Participation of Primary Schoolchildren in Digital Online Technologies for Creative Opportunities through Multimedia (eMapps.com), magyarul: Általános iskolás gyermekek aktív részvételének motiválása a digitális online technológiák multimédia-alapú kreatív alkalmazására. A kissé bonyolultnak tűnő cím az információs és kommunikációs technológiák pedagógiai alkalmazásának fejlesztésén alapuló tartalmat takar, amely elsősorban az általános iskolások csoportját célozza meg. A projekt az Information Society Technologies (IST) 6. keretprogramhoz tartozik. Az IST az Európai Unió 6. Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs keretprogramjába integrált önálló program, amely az információs, kommunikációs és média technológiák konvergenciáján alapszik. A programot az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága irányítja.

A projekt célja, tartalma Az eMapps.com projekt az előretörő technológiai fejlesztésekre és lehetőségekre épít, mint például az internet-, mobil-, mobil-internet, játék-, tartalomfejlesztési technológiák. A projekttől elvárták, hogy támaszkodjon a technológiával támogatott tanulás pedagógiai, képességfejlesztési modelljeire, eredményeire, sőt demonstrálja a helyi digitális kulturális tartalmak új IKT-eszközökkel, játékos környezetben történő közvetítésének kibontakoztató hatását az általános iskolás gyermekek tanulására. A projekt célja, hogy olyan képességfejlesztésre alkalmas játéktartalmakat fejlesszen ki a résztvevő iskolák aktív és kreatív közreműködésével, amelyeket Európa-szerte széles körben használhatnak majd az általános iskolai oktatásban, különböző tantárgyakba integrálható formában.

Részt vevő országok Belgium, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország (képviselő: Berzsenyi Dániel Főiskola – 2008-tól Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ), Nagy-Britannia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia.

Magyarországi tesztiskolák A fejlesztések fókusza az általános iskola, ezért a fejlesztések többsége ebben a keretben, általános iskolai tanárok, és tanulók összefogásával ment végbe. Minden tagországban két-két tesztiskolát kellett választani, amelyek kellő alapfeltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a címben kitűzött komplex cél eléréséhez szükséges kutatási-fejlesztési munkákat, a 97

ECONTENT

valóságos és virtuális elemeket ötvözni képes játékfejlesztést el tudják végezni. Olyan iskolákat kellett kiválasztani, amelyek pedagógiai programja intenzív és rendszeres innovációs tevékenységet foglal magában a játék, valamint az információs technológiák kreatív oktatási-tanulási alkalmazásában. Magyarországon a Bolyai János Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely), illetve a Báthory István Általános Iskola (Veszprém) kiválóan megfelelt ezeknek az alapfeltételeknek. Az utóbbi régebben az Országos Oktatástechnológiai Központ (OOK) bázisintézménye volt és ennek tapasztalatai, szellemisége napjainkig hatnak.

A projekt eredményei, adaptálási, alkalmazási lehetőségek A projekt eredményeit a projektmenedzserek a következő pontokban foglalták össze: „A projekt 30 hónapos tevékenysége során számos olyan eredmény született, amelyekre lehet építeni. Ezek két fő kategóriába sorolva: (1) „kézzel fogható” produktumok, termékek; (2) emberi tényezők, kifejlődött kompetenciák és attitűdök. (1) „Kézzel fogható” produktumok, termékek: 1. Oktatást, tanulást szolgáló minőségi, innovatív játék prototípusok, forgatókönyvek, adaptálható megoldások. 2. Kézikönyv a játékok oktatásban/képzésben való használatáról angolul, lefordítva az érintett nyelvekre. 3. Web-alapú játék tréning-platform, módszertannal, esettanulmánnyal, sokféle célcsoport felkészítéséhez ARG-játék tervezésre, fejlesztésre. 4. Kipróbált, tesztelt, továbbfejlesztett, rögzített értékelési módszertan. 5. „Európa Gyermekeinek Élő Térképe” az eMapps.com során előállított tanulási tartalmak és játékok elérésére. 6. Webkalauz az iskolai tanulást szolgáló forrásokról (EU-szinten, illetve a projektben részt vett országok szintjén). (2) emberi tényezők, kifejlődött kompetenciák és attitűdök: 1. Mind a 8 résztvevő új EU-tagországban felkészült, tapasztalt iskolai tanárok, projektcsapatok, melyek képesek oktatási-tanulási célú ARG-játékok fejlesztésére (az elsajátított technológiai, játéktervezési és fejlesztési módszertani, pedagógiai kompetenciák alapján) és azok lebonyolítására. 2. Olyan tanárok, projektcsapatok, amelyek képesek e tapasztalatok hatékony átadására, felkészültek tréningek, workshopok szervezésére és tartására. 3. A mobil-, internet-, illetve média technológia konvergenciájának alkalmazási tapasztalatai, az iskolák pedagógiai programjaiba való integrálásuk. 4. A tanítási-tanulási folyamat változó tanári megközelítése, a projekt-módszer, a tutori-mentori szerepek fokozottabb elismertsége, az egész életen át tartó, kompetenciafejlesztő és IKT-t igénybevevő tanulás irányában. 5. A játékokat és infokommunikációs technológiákat integrálni képes, kellően motivált nemzetközi és hazai kutatási és fejlesztési hálózat, kapcsolatrendszer (tanárok, iskolák mellett könyvtárak, más kulturális intézmények, önkormányzatok, stratégiaformáló szervezetek).” (Frank, Pálvölgyi, 2008)

98

ECONTENT

9.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke olyan projekteket mutatott be, amelyek sikeresen megvalósultak. Bizonyosan vannak ezeknél jobb és meggyőzőbb programok. Ugyanakkor sajnos el kell mondanunk, hogy némely programok jelszóval védettek, mások pedig nem valósultak meg a projektjavaslatok leírása alapján. Ez nem jelenti azt, hogy rossz programokról van szó, legfeljebb hiányos vagy nem végiggondolt projektekről. Ez nem jelenti a projekt alkalmatlanságát, hanem el kell gondolkodni az előző fejezetekben felsorolt és ismertetett irányelvekről, feladatokról. A problémák többségét az okozza, hogy a program öncélú, hiszen mindenki a saját környezetében lévő matériát szeretné közkinccsé tenni, csak nem mindig a megfelelő módon.

9.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Sorolja fel azokat a projekteket, amelyek az európai alapelvek jegyében kerültek megvalósításra! 2. Mi volt a CACAO projekt célja? 3. Kiknek nyújt segítséget a CALIBRATE portál? 4. Ki volt Stefano Calderoni? 1.

99

ECONTENT

10. ELEKTRONIKUS TARTALMAK GYŰJTEMÉNY-MENEDZSMENTJE 10.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke célja, hogy érthetővé tegye a gyűjtemény-menedzsment és tartalommenedzsment rendszerek működését, és ráirányítsa a figyelmet használatuk szükségességére. 10.2

TARTALOM

Az elektronikus gyűjteményszervezésről általában. Calimera irányelvek a tartalommenedzsmenthez. A kontextualizálás. CMS rendszerek. A CMS fő komponensei. A CMS rendszer kiválasztása. Electronic Records Management (ERM). Digital Asset Management Systems (DAMS). Collections Management Systems. Geographical Information Systems (GIS). GIS segítségével megvalósítható feladatok. GIS rendszerek használatának szempontjai

10.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

A gyűjteményszervező munka az elektronikus, digitális világban is elengedhetetlenül fontos tevékenység. Ugyanakkor szükségesek hozzá olyan technológiák, technikai eszközök, amelyek a digitális dokumentumok kezelésének elengedhetetlen feltételei. A lecke során különbséget teszünk tartalommenedzsment és gyűjtemény-menedzsment között. Ennek megfelelően a hozzájuk kapcsolódó rendszerek is különböznek, bár a korszerűbb rendszerek egyaránt alkalmasak tartalom- és gyűjtemény-menedzselésre is. A leckében nem konkrét rendszerek kerülnek bemutatásra, hanem a rendszerek típusainak jellemzőit ismertetjük. Ez szükséges ahhoz, hogy egy konkrét rendszerről meg tudjuk ítélni, hogy megfelel-e az elvárásainknak, szükségleteinknek. 10.3.1 Az elektronikus gyűjteményszervezésről általában A digitális könyvtári állománygyarapítási, katalogizálási, szolgáltatási, megőrzési feladatai különleges helyzeteket teremtenek, különleges eszközöket, egyedi megoldásokat kívánnak. Az állományszervezési folyamatok más felfogásban, más feltételek között történő alkalmazása nem egyszerű feladat, hiszen az egyes tevékenységek értelmezése más-más gyakorlati megoldást kíván. Az állományapasztás például szinte értelmezhetetlen folyamat ebben a környezetben, hiszen sem a tárolás, sem a hozzáférhetőség nem állít korlátokat (az anyagi korlátokon kívül). Az elavult tartalmak törlése sem szükséges, mivel a kialakított metaadatstruktúra lehetővé teszi a tartalmilag régi és új állományok, objektumok kezelését. Alapvető különbség ezek mellett, hogy a hagyományos dokumentumokkal ellentétben a digitális dokumentumok gyűjteményének kezelése valamiféle hardveres és szoftveres megoldásokat is igényel. Erre találták ki a különféle tartalomkezelő rendszereket, amelyek segítenek a digitális dokumentumok, objektumok rendszerezésében, visszakeresésében, használásában. Ezek közül válogattunk. A következőkben bemutatásra kerülő tartalomkezelő rendszerek a Calimera útmutató alapján kerülnek ismertetésre. Az útmutató lényegét az előző fejezetekben már tárgyaltuk.

100

ECONTENT

10.3.2 Calimera irányelvek a tartalommenedzsmenthez A forrásokat menedzselni, szervezni kell, továbbá ahhoz, hogy visszakereshetőek és használhatóak legyenek, le is kell írni őket. A digitális világban a források köre nem kötődik fizikai elhelyezkedéshez. Különböző módokon kombinálhatóak, attól függően, hogy milyen célra használják fel azokat. A tartalom sokféle információdarabkából tevődik össze. Ahhoz, hogy kereséskor értelmes eredményt kapjunk, az információdarabkákat kontextusba kell helyezni. A kontextualizálás ötlete volt az alapja korábbi osztályozási rendszereknek is. A digitalizációval ez a probléma részben egyszerűsödött, részben nehezebbé vált. Könnyebb, mert a számítógépek az információegységek millióit képesek kezelni rendkívül gyorsan, és nehezebb, mert az információdarabok nyers adatként jelenhetnek meg, nem kötődnek semmilyen más információhoz. A múzeumok, levéltárak és könyvtárak számára komoly dilemma annak az eldöntése, hogy vásároljanak-e ilyen rendszereket (Content Management Systems, Digital Asset Management Systems stb.); ha igen, ezt egyedül tegyék-e, vagy partnerekkel közösen – vagy maguk menedzseljék saját gyűjteményüket a szabványos leírási és visszakeresési sémák alkalmazásával. A content menedzsment rendszerek általában meglehetősen komplexek. Ahhoz, hogy össze tudjuk állítani a rendszerkövetelményeket, példákra és útmutatásra van szükségünk. Választásunk ugyanis több évre szól. Ugyanakkor a túl-specifikálás is komoly és reális veszély: A rendszer bizonyos tulajdonságait talán soha nem is fogjuk kihasználni. Számos intézmény gyűjtemény-menedzsment rendszerrel kezdi a fejlesztést, amelyet gyűjteményének katalogizálására használ. Ezt követően térnek rá egy tartalommenedzsment rendszer használatára, amelynek segítségével fejlesztik honlapjukat, és így fejlesztenek kontextuális információkat, oktatási anyagokat és felhasználó-központú szolgáltatásokat. 10.3.3 A kontextualizálás A kontextus (context) az anyagok létrehozását, befogadását, használatát és egyéb anyagokra vonatkozó kapcsolatát körülvevő szerkezeti, funkcionális és működési körülményeket jelenti. A kontextushoz tartoznak a felhasználó által a dokumentumhoz hozzáadott egyéb kiegészítések is. A kontextus különösen a levéltárak és múzeumok esetében nagyon fontos, mert itt a dokumentumokhoz vagy kiállítási tárgyakhoz tartozó, tárgyakkal, személyekkel, helyekkel vagy eseményekkel kapcsolatos információ adja meg azok kulturális értékét. A levéltáraknak szintén meg kell őrizniük a gyűjtemény eredeti rendjét. A múzeumi vagy galériai tárgyak vagy képek különféle módon rendezhetők. Például egy galéria rendezhet kiállítást egy művész összes művéből; de rendezhet téma szerinti kiállítást is, több művész azonos témájú műveiből stb. A levéltárban családtörténetet kutató felhasználónak például a születési anyakönyvi kivonat mellett szüksége lehet ugyanannak a személynek a házasságlevelére vagy a halotti bizonyítványára is. Ha egy történész a gyerekhalandóságot tanulmányozza, szüksége lehet ugyanabból az időből vagy ugyanarról a helyről származó születési anyakönyvi kivonatokra. Ezekkel a példákkal a metaadatok fontosságára hívjuk fel a figyelmet, amelyek mind a tartalom, mind a kontextus szempontjából leírják a forrást. A menedzsmentrendszerek a források használata és újrafelhasználása

101

ECONTENT

szempontjából is szükségesek, hogy biztosítható legyen a gyűjteményben eredetileg elfoglalt pozíciójuk. A kulturális örökséget kezelő intézmények a kontextualizáláshoz értéket tudnak hozzárendelni annak érdekében, hogy a felhasználó jobban megérthesse az adott információt, és kedvét lelje benne. Ha egy kiállítást egy meséhez hasonlítunk, a mese sokkal élvezhetőbb és érthetőbb lesz, ha illusztrációk is vannak a könyvben. A múzeumi és örökségi intézmények különösen nagy súlyt fektetnek az intézmények közötti együttműködés keretében megvalósított emelt szintű interpretációt nyújtó szolgáltatások tervezésére (interpretatív tervezés) nyújtására. Az emelt szintű interpretáció használható a weben és valóságos helyeken egyaránt, a digitális eszközöket a valóságos kiállításokon használva fokozhatjuk a befogadott élményt. A múzeumok, könyvtárak és levéltárak együttműködve a kiállítások és rendezvények színvonalát növelhetik. 10.3.4 CMS rendszerek A dokumentum- és adatkezelő rendszerek a tartalom menedzselésére szolgálnak, ezért nevezik őket CMS rendszereknek (Content Management Systems – Tartalom menedzsment rendszerek). A meghatározást leginkább az intranetes, extranetes és webes digitális tartalmak menedzselésére alkalmazzák. A CMS segítségével meghatározzuk a tartalom honlapra kerülésének módját. A CMS általában egy szoftverből és adatbázisból áll. A szoftver a tartalom előállítását segíti, és webre kerülését hajtja végre, a szerveren tárolt adatbázis pedig a forrásokat tartalmazza (szöveg, kép, videó, audió stb.). A szoftver a felhasználó által kért, adatbázisban tárolt információt jeleníti meg a honlapon. A CMS: − Nagy mennyiségű információ kezelésére képes. − Lehetővé teszi a tartalom újrafelhasználását a honlap különböző részein, anélkül, hogy az adatokat újra be kellene írni. − A szerver adatbázisban végrehajtott változások a felhasználók számára azonnal hozzáférhetőek a honlapon keresztül. − A tartalom létrehozásának ellenőrzését lehetővé teszi, (például különböző jogosultságokkal lehet hozzáadni vagy szerkeszteni a tartalmat stb.). − Automatikusan elvégez bizonyos munkafolyamatokat (bizonyos időközönkénti archiválás, stb.).

A CMS fő komponensei − − − −

102

A honlap design ellenőrzésére szolgáló template-ek. A tartalom létrehozására jogosult személyek ezekben a template-ekben dolgoznak. Work-flow-k, amelyek segítségével automatikusan ellenőrizhető a tartalom, mielőtt élesben a web site-ra kerül. Verzió menedzsment szoftver, amely segítségével módosíthatóak a dokumentumok. Adatbázis: A kutatók vagy felhasználók a keresett adatokat az adatbázisból kapják.

ECONTENT

A felhasznált technológiák a következők lehetnek: − Script nyelv, amelynek segítségével az adatok kinyerhetők az adatbázisból és megjeleníthetők a weben, például: – Microsoft’s ASP (Active Server Pages); – PHP (Hypertext Preprocessor); – ColdFusion; – Perl (Practical Extraction and Report Language); – Python − Relációs adatbázis-kezelő (pl. MySQL); − Az Internet rendszerek közötti információátvitel kezelésére szolgáló sztenderdek (pl. SOAP, Simple Object Access Protocol). Az XML-t (Extensible Markup Language) egyre elterjedtebben használják az adatbázisok és az Internetes rendszerek közötti információátvitelre. A World Wide Web Consortium honlapján a felsorolt technológiák közül néhányról on-line ismertetést kaphatunk.

A CMS rendszer kiválasztása A CMS rendszer kiválasztásakor mérlegelnünk kell, hogy vásároljunk, használjunk vagy fejlesszünk nyílt forráskódú rendszert. A döntést befolyásolja, hogy rendelkezünk-e a fejlesztéshez szükséges szakmai erőforrásokkal, illetve hogy mennyi pénzünk van a CMSre. Számos nyílt forráskódú szoftver van ugyan forgalomban, de implementálásukhoz, konfigurálásukhoz és működtetésükhöz speciális ismeretekre van szükség. Az ilyen szoftverekhez nem jár tanácsadás vagy szerviz sem. A kereskedelmi CMS-ek ára eltérő lehet, ami függ a jogosított felhasználók számától, valamint a speciális modulokra vonatkozó igényektől is. A háttér-adatbázisnak is lehet licenszdíja. A lokális intézmények számára jó megoldás lehet a megosztott CMS: a rendszert csak az egyik intézményben működtetik, a többi intézmény pedig a tartalommal tölti fel. Függetlenül attól, hogy milyen szoftvert választottunk, mindenképpen hasznos a beszerzés előtt felmérést végeznünk a kezelni kívánt tartalom terjedelméről. A website jelenlegi és jövőbeli használatát is tekintetbe kell vennünk. Mint minden projekt esetében, ebben az esetben is szükséges tervet készíteni és már kezdetben minden szempontot figyelembe kell vennünk. 10.3.5 Electronic Records Management (ERM) A dokumentumban lévő információt a következő módon írhatjuk le: − Tartalom: A dokumentum tárgya. − Struktúra: A papíralapú dokumentumoknál ez fizikai struktúrát (pl. oldalszám, stb.), a digitális dokumentumok esetében design elemeket (pl. fejlécet, fontokat, stb.) jelent. − Kontextus: Mikor, hogyan, ki által és miért készült a dokumentum, hogyan kapcsolódik más dokumentumokhoz. Az elektronikus adatkezelés a rekord teljes életciklusára vonatkozik. Számos tényező befolyásolja, hogy egy adott dokumentum adatait milyen módon kezeljük, például jogi 103

ECONTENT

követelmények (adatvédelem, stb.). Az ERM rendszerek képesek az adatok időbeli követésére is, automatikusan figyelmezteti a személyzetet, amikor egy rekord ellenőrzési ideje elérkezik. A rekordokat megadott időközönként ismételten ellenőrizni kell. Az ERM rendszernek alkalmasnak kell lennie a digitális eredetű és a fizikailag létező dokumentumok menedzselésére. Ez utóbbiakat digitalizálva be is vihetjük a rendszerbe. Visszakeresési célokra a tartalmat leíró metaadatokra, struktúrára és kontextusra van szükség. Fontos, hogy a rekordok a következőket biztosítsák: − Hitelesség (egy cselekedet, tranzakció vagy döntés pontos rögzítése) − Integritás (garancia arra, hogy az adatokat később nem változtatták meg) − Védelem

42. kép A rekordmenedzsment rendszerek összefüggései 10.3.6 Digital Asset Management Systems (DAMS) A DAMS a digitális forrásokat egész életciklusukon át, a megszerzés vagy létrehozás pillanatától az archiválásig tudja kezelni. Célja a digitális források kontrollálása, ami lehetőséget ad áthelyezésükre vagy visszakeresésükre anélkül, hogy az eredeti kontextust hagyná elveszni. Nyomon tudják követni valamennyi lehetséges variációt, ugyanis megőrzik az összes változat rekordjait, és összekapcsolják a másolatokat az eredetivel. A DAMS a tartalmat leíró, kereső, exportáló vagy küldő eszközökkel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy a digitális forrásokat újra és újra felhasználják anélkül, hogy a forrást keresni, hasz104

ECONTENT

nálni, vagy újratölteni kellene, ugyanis a DAMS a tartalommal kapcsolatos információt együtt tárolja a kontextussal. Ez magában foglalja a leíró metaadatokat, amelyek a tartalomról hordoznak információkat, és a kontextuális vagy strukturális metaadatokat is, amelyek a források más forrásokhoz való relációját írják le. Amennyiben az adatok jogosultsági vagy felhasználói azonosítói információt is tartalmaznak, a DAMS kontrollálni tudja a hozzáférést és a használatot is. A felhasználói információ segítségével lehetőség van a személyre szabott információnyújtásra. A kisebb intézményeknek alaposan végig kell gondolniuk, hogy esetükben mennyire költséghatékony a DAMS bevezetése. Lehetséges, hogy megfelelő helyette egy Collections Management System (Gyűjteménykezelő rendszer) is.

43. kép A DAMS struktúrája 10.3.7 Collections Management Systems A gyűjteménykezelő rendszerek egy intézmény gyűjteményének katalogizálására használhatók. Általában a hivatalos katalogizálási szabványokkal dolgoznak, mint pl. MARC, EAD, SPECTRUM vagy a MIDAS. Amennyiben több gyűjteményben akarunk majd adatokat és tartalmakat visszakeresni, alapvetően fontos a megfelelő metaadatok megléte. Az információhoz való hozzáférést biztosítanunk kell, ehhez pedig alapvetően szükséges, hogy interoperábilis, szabványos metaadatokkal dolgozzunk. Régebben a rendszereket főleg azért vásárolták meg, hogy a gyűjtemények katalogizálását kezeljék. A gyűjteménykezelő rendszerek ma már ennél sokkal többet nyújtanak: különféle források kezelésére, szolgáltatásokra, adminisztratív feladatok végrehajtására is alkalmasak. Egy átlagos gyűjteménykezelő rendszer a következő folyamatok kezelésére képes: − Gyarapítás − Katalogizálás − Lokációs kontroll − Megőrzés 105

ECONTENT

− − −

Nyilvántartások Kölcsönzési és szállítási ellenőrzés Vezetői információk

A rendszernek támogatnia kell − A lényegesebb nemzeti és nemzetközi szabványokat (pl. ISAAR, ISAD, MARC, EAD stb.). − A biztonsági jogokat és engedélyeket. − A fájlformátumok széles skáláját. − Meghatározás-listák vagy tezauruszok segítségével történő terminológiai kontrollt. 10.3.8 Geographical Information Systems (GIS) A legtöbb kulturális tartalom valamilyen módon helyhez is kapcsolódik. A GIS rendszerek a helyalapú információ tárolására, ellenőrzésére, módosítására, elemzésére, visszakeresésére és megjelenítésére használhatók. A GIS-t kormányzati szinten Európa-szerte használják, politikai döntéshozatal elősegítésére, implementációra, különféle vizsgálatokhoz és értékelésekhez. Különösen a környezetvédelemben, valamint az állampolgárok és lakóhelyük közötti interakció területén rendkívül jelentős a szerepük. A GIS rendszereket a kereskedelmi és ipari szektorban is elterjedten használják piackutatásra, stratégiai tervezésre és szervezési feladatokra, de egyre több kereskedelmi termék fejlesztése is folyamatban van. A mobilkommunikáció, a GPS és a navigáció közötti konvergencia olyan termékek létrehozását eredményezték, mint az autóba épített navigációs, illetve a disztribúciós, logisztikai és szállítási rendszerek. Nemzeti és EU szinten egyre nagyobb figyelem övezi a területekkel kapcsolatos információ és metaadatok szükségességét, és a az adatok felhasználók általi visszakereshetőségének támogatását. Az INSPIRE kezdeményezés célja egy többféle szolgáltatást nyújtó európai földrajzi információs szolgáltatás infrastruktúrájának létrehozása. A GIS magában foglal egy térkép alapú grafikai interface-t és egy adatbeviteli, elemző, vizualizációs és riportolási eszközökkel rendelkező adatbázis rendszert. A GIS lehet off-line vagy on-line. Az utóbbi időben már internet összeköttetéssel használható, egyszerűen kezelhető GIS szoftverek is kaphatók. A web-alapú GIS GPS-t tartalmazó PDA-n keresztül érhető el.

A GIS segítségével megvalósítható feladatok − −

−

106

Térképek vagy háromdimenziós modellek készítése; ezeket képként elmentve felhasználhatjuk például honlapokon. A honlapon GIS funkciók alkalmazásával lehetőséget teremthetünk a felhasználók számára, hogy helyalapú adatbázisokban keressenek információkat és elkészíthetik saját disztribúciós térképüket is. Látogatói felméréseket készíthetnek; összehasonlíthatják a látogatók geográfiai adatait.

ECONTENT

Ha a lokális intézmények helyalapú információk kezelésével és karbantartásával foglalkoznak, feltétlenül fontos a területre vonatkozó információk megfelelő szabványok szerinti kezelése ahhoz, hogy a GIS esetleges későbbi implementálása zökkenőmentesen történjék.

A GIS rendszerek használatának szempontjai − −

− − − −

A térképészeti adatok megvásárlásának és az on-line közzététel jogának jelentős költségvonzata lehet. A térképek adatainak felhasználására vonatkozóan megfelelő engedélyekkel kell rendelkeznünk; meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a licensz szerződések kiterjednek az adatok meghatározott közönség felé történő, különböző csatornákon történő továbbítására is. A különböző adatkészletek egymással kombinálhatóak, a térképek hasonló méretarányúak és felbontásúak legyenek, együttesen is lehessen használni őket. Egy megfelelő szabvány koordináta-referenciarendszert kell használni; a területi adatok felvételekor ezt igazolni is kell. Megfelelő nemzeti szabványokat kell használni (és használatukat igazolni) az utcanevek rögzítésekor is. Múzeumokban és szabadtéri kiállításokon használható mobil elérésű készülékek is hozzáférhetőek.

A mobil rendszerek elterjedésével és megfizethetőbbé válásával a kulturális örökségi szektor számára is elérhetőbbé váltak ezek az eszközök. A nyílt forrású, viszonylag csekély technikai tudással is implementálható szoftverek és rendszereknek is érezhető már a hatása. A GIS rendszereket széles körben használják a régészeti és környezeti kutatásokon és az állagmegóvás menedzselésében is. A GIS-ről az az általános vélemény, hogy drága, nehéz használni és olyan funkciói vannak, amelynek csak a töredékére van szükség. Az új mobil elérésű technológiák azonban – mint például a PDA-k, a mobiltelefonok, drótnélküli hálózatok és a GPS –, megváltoztatták az információszolgáltatás módját, és a GIS rendszerek alkalmazására ösztönöznek. 10.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A tankönyv utolsó leckéjében összefoglaltuk a tartalom és gyűjtemény-menedzsment rendszerekre vonatkozó legfontosabb ismereteket. Bemutatásuk a Calimera útmutató alapján történt, amely egységesen leírja és jellemzi a rendszerek különböző típusait. Ez a lecke egyúttal le is zárja a tananyagot, felsorakoztatva azokat a technológiákat, amelyek a tananyag során tárgyalt témák megvalósításának elengedhetetlen feltételei.

10.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Mit takar a kontextus kifejezés? Melyek a CMS fő komponensei? 3. Mire használják a GIS-t? 4. Melyek azok a feladatok, amelyek a GIS segítségével megvalósíthatók? 1. 2.

107

ECONTENT

11. A DIGITÁLIS TARTALOMFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI 11.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke célja, hogy felvázolja a digitális tartalomfejlesztés és -szolgáltatás jövőbeni lehetőségeit, valamint megismertesse a hallgatót a téma legjelentősebb gondolkodóinak, gyakorlati szakembereinek véleményével. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy még nagyon sok tennivalónk van a digitális tartalomfejlesztés területén. 11.2

TARTALOM

A digitális dokumentumszolgáltatás jövője. A hagyományos szolgáltatások jelene és jövője. Hagyományos dokumentumszolgáltatás. Aktuális kérdések. A jövő várható tendenciái. A szolgáltatók szemszögéből. A felhasználók szemszögéből. A jövő könyvtárának legfontosabb feladatai. Megoldási lehetőségek. Élet az elektronikus térben: hagyományos és digitális tartalmak. Hogyan tovább?

11.3

A TANANYAG KIFEJTÉSE

A digitális tartalomfejlesztés és -szolgáltatás lehetőségei jelenlegi tudásunk szerint szinte korlátlanok. Sokan sokféleképpen vélekednek ezek helyességéről, kivitelezéséről, de a létjogosultságát még a legnevesebb kutatók sem kérdőjelezik meg. Ebben a leckében képet adunk arról, hogy milyen gondolatok határozhatják meg a digitális tartalomfejlesztés jövőjét. A lehetséges utak nyitva állnak, de nehéz eldönteni melyiken induljunk el, vagy folytassuk utunkat. Mindenesetre a leckében felvázolt gondolatok segítenek az útkeresésben, irányt mutatnak a digitális tartalomfejlesztés jövőjére nézve. 11.3.1 A digitális dokumentumszolgáltatás jövője Az eddigiekből következik, hogy szükséges tovább kutatni a digitális tudásmenedzsment egyik legfontosabb tevékenységét és technikáját, a digitális dokumentumszolgáltatást, amely napjainkra digitális objektum- és információszolgáltatássá szélesedett. Bár csak az alapkövek egyike, de nélküle nincs elektronikus tanulás és tanítás. A digitális technológia átalakítja a kutatási forrásokhoz és a tananyaghoz való hozzáférés módját. A jövő egyik legígéretesebb útja pedig a személyre szabott szolgáltatások fejlesztése. Ezt indokolja a könyvtári és az elektronikus technológia folyamatos változása és korszerűsödése, egyre precízebb és karakteresebb személyi szolgáltatások nyújtásának igényével, ahol a felhasználó a saját céljainak megfelelően kapja meg a különböző digitális tartalmakat. (Baker, 2003) A szakemberek szerint napjainkban számos tényező befolyásolja a digitális dokumentumszolgáltatás alakulását, többek között a célok különbözősége, az intézményi összefogás (kutatási és tanulmányi), a regionalizáció, a szélesebb körű részvétel, a rugalmasabb tanulás (az e-learning és a „one-stop-shop” megközelítés erősödése a felsőoktatásban), a vállalati szféra bevonása, a nemzetköziség erősödése (Baker, 2003), valamint a jogdíjfizetés szabályainak alakulása. Ez utóbbi esetében kérdés, hogy a könyvtárak megkapják-e egyáltalán a jogosultságot a digitális dokumentumok küldésére (Burmeister, 2008). Változások

108

ECONTENT

várhatóak ezeken a területeken, valószínűleg visszavonhatatlanul átalakítva a hagyományos könyvtári szolgáltatások szemléletét és technológiáját. 11.3.2 A hagyományos szolgáltatások jelene és jövője A jövő egyik útja a személyre szabott szolgáltatások fejlesztése, amit a könyvtári és az elektronikus technológia folyamatos változása és korszerűsödése indokol, egyre precízebb és karakteresebb személyi szolgáltatások nyújtásának igényével. A könyvtári szolgáltatások változásait gyorsan fejlődő eszközkészlet és infrastruktúra segíti. A kérdés az, hogy tudnak-e élni ezzel a könyvtárak, időben élnek-e az új lehetőségekkel, és ha igen, akkor milyen módon és hatékonysággal tudják felvenni a versenyt a kifejezetten (információ)szolgáltatásra szakosodott, és a piacot tömegesen elárasztó cégekkel? A válasz egyik oldala már most megfogalmazható: minőségi szolgáltatásokat kell nyújtani. Ez persze önmagában is sokat jelent: gyorsaságot, hatékonyságot, kényelmet, esztétikumot, a használói igények kielégítését, és nem utolsósorban a piaci igényeknek megfelelően alacsony árakat. Természetesen ezek a kérdések továbbiakat gerjesztenek, hiszen először is el kell döntenünk, hogy mely területeken kell versenybe állnia, vagy együttműködést kezdeményeznie a könyvtáraknak, valamint mely területeket kell átengednie más szolgáltatóknak, elhagyva az esetlegesen profilidegen szolgáltatásokat, és az így felszabadult erőforrásokat a tevékenységek fejlesztésére fordítania. A kérdések megválaszolása sokoldalú elemzést kíván, de ez a jelen írásnak nem feladata, ugyanakkor érdemes néhány dologra rámutatni, amelyek a további vizsgálódások alapját képezhetik. Fontos lehet feltárni például, hogy a könyvtári szolgáltatások rétegeinek jelenlegi struktúrája megfelel-e a jelenlegi felhasználói igények kielégítésének. Nézzük meg, hogyan épültek fel, hogyan ágyazódtak egymásba a különböző „szolgáltatási korszakok” egyes rétegei!

44. kép A könyvtári információ- és dokumentumszolgáltatás rétegei 109

ECONTENT

11.3.3 Hagyományos dokumentumszolgáltatás Ha történetiségében vizsgáljuk az információ- és dokumentumszolgáltatások fejlődését, akkor elsőként a hagyományos dokumentumszolgáltatásról kell beszélnünk, hiszen máig is ez jelenti a könyvtári szolgáltatások alapját. Azt mondhatnánk, hogy ez a tevékenység hosszú ideje változatlanul működik, de mélyebbre tekintve láthatjuk, ez csak a funkcióra igaz, technikája azonban korszerűsödött (integrált könyvtári rendszerek stb.), tartalma pedig bizonyos szempontból szegényesebb lett. Ennek oka a hagyományos dokumentumokra vonatkozó igények tartalmi arányainak változása: egyre nagyobb a másolás céljából keresett dokumentumok száma, és megnövekedett a tájékozódó-(adat)kereső (skinningskipping) típusú olvasás aránya, ezekkel szemben pedig csökkent a szépirodalmi olvasmányok és az elemző-meditatív olvasás iránti igény. Eltűnőben van a szép iránti tudatos vonzódás, helyét fokozatosan átveszi a hideg, számító és anyagias tartalmú információgyűjtés, az esetek többségében erősen profitorientált célkitűzésekkel. Ez a fajta „Hogyan legyünk könnyen, gyorsan gazdagok?” életfilozófia – amely ma már szinte kötelező alapműveltség – nagy hatást gyakorol a hagyományos dokumentumszolgáltatás tartalmi értékeire és gyakorlati módszereire egyaránt. Ezt a tendenciát az olvasásszociológiai vizsgálatok eredményei is egyre többször alátámasztják. Jelenleg a könyvkiadás és egyáltalán a nyomtatott publikáció soha nem látott méretekben van jelen a világ minden részén. Korunk neves szakemberei nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a jelenségeknek, beleértve a nyomtatott könyv jövőjének alakulását is, amely a digitális forradalom korában szintén számos problémát vet fel, és – érthetően – befolyásolja a hagyományos könyvtári szolgáltatások technikáját, módszereit, és bizonyos mértékig a tartalmát is. A következő megnyilvánulások ezzel kapcsolatosan többféle irányzatot fémjeleznek, amelyek többnyire megférnek egymás mellett, egymással nem feltétlenül ellentétesek, és mindegyikük képvisel valamilyen valóság- és igazságtartalmat. 11.3.4 Aktuális kérdések Bob Stein (The Voyager Company): „Én inkább úgy hiszem, hogy mivel az ember nagyon kreatív, és mindig megtalálja a régi médiumok újfajta felhasználásának módját, a könyvek nem tűnnek el. […] Ha valami fontosat akarok mondani a társadalomnak, írok egy könyvet – és ez az, ami meg fog változni”. Eric McLuhan (McLuhan Studies): „A könyv jövője a könyv – íme egy nagyon rövid, aforizmaszerű kijelentés –, mert a hosszú könyvnek, a hosszú bekezdésnek, a hosszú mondatnak, a hosszas érvelésnek nincs helye az elektronikus világban”. Nicholas Negroponte (Media Laboratory, Massachusetts Institute of Technology): „A jövő az lesz, hogy a könyvoldalak átalakulnak nagyon olcsó képernyőkké, amelyeket azonban újra lehet írni, vagyis nem mondok le az írásról, csak a papírról. Lényegében a számítógép alkotja meg a könyvemet. Némi túlzással azt mondhatom, hogy elképzelhető egy olyan világ, amikor mindenkinek csak egy könyve lesz, de ez bármikor és bármelyik könyvvé átalakulhat”. Peter A. Bruck (Techno-Z Fachhochschule): „Még a digitális kultúra korszakában is az írás lesz a legmegfelelőbb eszköze annak, hogy összetett témákról komplex szövegeket alkossunk, és ezeket egyszerű és koherens formában közvetítsük. Egyszerűen ez marad a legfontosabb eszköze az emberi gondolatok és érzelmek megszerkesztésének. Persze az

110

ECONTENT

írás világa mellett létezhetnek más világok, az olyan szavak világa is, amelyeket ma még fel sem tudunk fogni”. Fülöp Géza (Eötvös Loránd Tudományegyetem): „Elveszett az iránytű, amely utat mutatna, amely megmutatná, honnan jövünk, hová megyünk, miért vagyunk itt a földön. Úgy is mondhatnánk, elvesztettük a képességünket az értelmes, tartalmas, szép életre. És a válság tünetei közé tartozik, hogy magát a válságot is csak részleteiben érzékeljük. Az »evolúciós zsákutcából« a kivezető utat nem találjuk meg, ha hátat fordítunk a jelennek, ha vissza akarjuk forgatni az idő kerekét, ha lehajtunk a szupersztrádáról, összetörjük a CDROM-okat, kikapcsoljuk a számítógépet. De úgy sem, hogy szemétdombra vetjük az igazi értékeket”. Poprády Géza (Országos Széchényi Könyvtár): „[…] meglehetősen nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a jövőben a nyomtatott könyv és a digitális könyv – tágabb értelemben: a digitalizált szöveg – egymás mellett fog létezni, részben párhuzamosan, részben vagy csak így, vagy csak úgy. A már meglévő nyomtatott dokumentumállományt nem fogják (nem lehet és nem is érdemes) teljes egészében digitalizálni, a jövő publikációi esetében azok tartalma és a (nagyon lassan változó) emberi szokások függvénye lesz, hogy mi jelenik meg (ki)nyomtatva vagy digitális formában, illetve így is, úgy is”. Nick Sheridon (Xerox Corporation's Palo Alto Research Centre): „A számítógépes monitor a műszálas ruhához hasonlít. Az ötvenes években feltalált műszál minden szempontból ideális: egyszerű előállítani és felhasználni, a belőle készült ruha könnyen mosható, és nem kell vasalni. Csak éppen az emberek nem szívesen hordják. A monitor is a valaha kitalált leggyorsabb, legolcsóbb és leghatékonyabb eszköz a szövegek megjelenítésére, de sajnos, senki nem szeret róla olvasni”. Michael Gorman (Henry Madden Library, California State University): „Az a valószínű, hogy az elektronikus könyvtár nemcsak elektronikus és lineáris (főként nyomtatott) dokumentumokat tartalmaz majd, hanem a kettő hibridjeit is, ahol is a könyvtár valamiféle kiadóként – könyvterjesztőként működik, s kiváló minőségben nyomtat elektronikus szövegeket és grafikákat. Mindez természetesen forradalmi hatást gyakorol a könyvtárak szerepére és a kiadói, valamint a könyvterjesztő szakma természetére”. 11.3.5 A jövő várható tendenciái

A szolgáltatók szemszögéből – –

„Ami felismerten fontos, használható, hiánypótló, arra hajlandók vagyunk termékként tekinteni….” Az ingyenes szolgáltatások helyett fizetős tartalomszolgáltatás legyen.

A felhasználók szemszögéből – –

Minél több ingyenes szolgáltatás legyen, mert a használók ezt a lehetőséget választják elsősorban. 2020-ig a tartalomipar egyik kiemelt ágazata a könyvtár és a könyvtári tartalomszolgáltatás.

111

ECONTENT

A jövő könyvtárának legfontosabb feladatai – – – –

A regionális, helyi gyűjtemények digitális elérhetősége. Minden tudás és minden szolgáltatás elektronikus elérhetősége. Az alapművek, alap szakirodalmak magyar nyelvű elérhetősége (e-fordítás). A régi és az új tudáshordozók, tudástartalmak együttes megőrzése.

Megoldási lehetőségek – – – – – –

A magyar és nemzetközi tartalomszolgáltató intézmények, cégek tapasztalatának megismerése és a helyi lehetőségekre való alkalmazása. A tartalomszolgáltatás technikai és személyi feltételeinek pontos helyzetfelmérése és annak a felismerése, hogy mi az, amire képesek vagyunk és mi az, amire nem. Selejt munkát nem adunk ki a kezünkből. A Minerva, Calimera, e-Content, e-Contentplus stb. programok ajánlásainak, tapasztalatainak felhasználása. Használhatósági és egyéb tesztek, felmérések eredményeinek alkalmazása. Tudatos felhasználóképzés. E-learning, IKT tananyagok.

45. kép

E-book: a jelen és a jövő?

Élet az elektronikus térben: hagyományos és digitális tartalmak A technika fejlődése, a gyorsuló élettempó és a fokozódó időhiánnyal küzdő ember igényei óriási mértékben rátelepítették a másolatszolgáltatást a hagyományos szolgáltatásokra. Ennek eleinte praktikus okai voltak – prézens állományok használhatóságának kibővítése, állománykiegészítés stb. –, azonban ma már méreteiben vetekszik az eredeti dokumentum 112

ECONTENT

szolgáltatásával. A másolatszolgáltatás kiteljesedése volt az a mérföldkő, amely az információ iránt megnövekedett használói igényekkel együtt jelentősen előremozdította a könyvtári információszolgáltatás fejlődését. Az elektronikus dokumentumszolgáltatás megjelenésével ez a térhódítás soha nem látott méreteket öltött. Belekotort a hagyományos szolgáltatások állóvizébe, és a szolgáltatások szemléletében is új csoportot vezetett be, elindítva ezzel a könyvtári szolgáltatás új forradalmát. Némely esetben ezt öncélúan, öntörvényűen és szervezetlenül tette, sok mesterségesen generált problémát okozva ezzel. Mára azonban túljutva a kezdeti nehézségeken, egyre kifinomultabbá, felhasználóközelibbé, és – tegyük hozzá – sokszor egyre személytelenebbé válik. Ezen kívül persze még számtalan problematikus kérdést vet fel az elektronikus dokumentumszolgáltatás elterjedése, úgymint az elektronikus publikálás, e-tananyagok, a másolatszolgáltatás forradalmasítása, szerzői jogi kérdések stb. Összegezve azonban az eddig tárgyaltakat, megállapíthatjuk, hogy a könyvtári információszolgáltatás kiteljesedése megkezdődött. Nem tudjuk, mi jön még, de a könyvtárak elindultak egy úton, amelyet az információs társadalom igényei jelöltek ki számukra, és ezen az információs szupersztrádán egyelőre még együtt kell haladniuk hagyományos és elektronikus szolgáltatásoknak. Erre mutatnak a különböző szolgáltatási rétegek kapcsolatai, összefonódásai is. Hiszen az elektronikus dokumentum helyettesítheti a hagyományost, míg ez kiegészítheti az előzőt, vagy a másolatszolgáltatás, amely lefedi az egész szolgáltatási rendszert, és begyűrűzik az egyes rétegekbe az ott jellemző technikákkal. 11.3.6 Hogyan tovább? Ami azonban a digitális-analóg spektrum két vége között van, az hálózati alakváltozatokat is produkál. A forma érdektelenné válik, a kategorizálásban előtérbe kerül az egyes tartalmak jellege. Amióta megszaporodtak a 3D-s megoldások, azóta az immerzivitás foka is vizsgált szemponttá vált, azaz milyen mértékben „mélyül” tovább a kezdeti információ, hogyan merülünk egyre lejjebb a különböző virtuális környezetekbe. A legfontosabb problémák három fő csoportba sorolhatók: a hozzáférés kérdése, a minőség garantálása, valamint a pénzügyek. Michael Gorman a jövő elektronikus könyvtárának könyvkiadói és könyvterjesztői funkcióját vetíti előre, de ezt néhány évvel megelőzve, 1994-ben Frank Quinn a könyvtáraknak az elektronikus publikálásban betöltött központi szerepének lehetőségéről és szükségességéről ír. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a szakmai felelősségvállalás az előállítók és a könyvtárak részéről egyaránt, valamint az a gondolkodásmód, hogy ne a felhasználóval akarjunk mindent megfizettetni, tehát meg kell találni azokat a forrásokat, amelyek segítenek mindkét fél számára gazdaságossá tenni a szolgáltatást. A használó megtartásának módja lehet ezen kívül a csatolt szolgáltatások, előfizetések és más egyéb megoldások alkalmazása. A használói igények sem hiányoznak, de egyelőre úgy tűnik, hogy még számos tényező együttállása és a különböző vélemények közelítése szükséges egy egységesebb szolgáltatási rendszer kialakításához. 11.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A jövő számos lehetőséget tartogat a digitális tartalomfejlesztés és -szolgáltatás számára. Mindazonáltal nem minden út a helyes út, ezért ebben a leckében bemutatásra kerültek 113

ECONTENT

azok az elképzelések, gondolatok, amelyek alapján elindulhatunk a vélhetően helyes úton. Az elektronikus tartalmak fejlesztése, szolgáltatása, az eContent filozófia egyetlen célt szolgál: hozzáférhetővé tenni minden szükséges és fontos információt a használók számára, valamint megőrizni a kulturális örökség emlékeit az utókor számára. A digitális tartalomfejlesztés jövőbeni lehetőségei ezt a célt kívánják szolgálni, ennek érdekében működnek, és remélhetően ez a tananyag is hozzájárult a terület célkitűzéseinek és feladatainak megismeréséhez, továbbgondolásához.

11.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Milyen tényezők befolyásolják a digitális tartalomszolgáltatás alakulását? 2. Nicholas Negroponte hogyan képzeli el a jövő könyvét? 3. Mi a jövő tendenciája a felhasználó szemével? 4. Mi a legfontosabb feladata jövő könyvtárának? 1.

114

ECONTENT

12. ÖSSZEFOGLALÁS 12.1

A TANANYAG CÉLJAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA

A tananyag célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a hallgatónak, amely segítségével kiigazodik az elektronikus tartalmak bonyolult rendszereiben, valamint megismeri a különböző tartalmak elektronikus feldolgozásra történő kiválasztásának döntési folyamatát. Az elektronikus tartalmak rendszerének megismerése elsősorban az Európai Digitális Könyvtár, a multikulturalitás, valamint az oktatási tartalmak szempontjainak figyelembevételével történik.

12.2

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS

Az elektronikus tartalmak tanulmányozása nem egyszerű folyamat és nem egyetlen tanegység feladata. A tanítás-tanulás során három nagyobb egységet szükséges érinteni: az eszköz, a tartalom, a módszer (és irányelvek). Az eContent tanegység az utóbbit részletezte a lehetőségek erejéig, építve az eszközökkel és a tartalom feldolgozásával kapcsolatos megszerzett tudás elemeire. A tanegység fontos szerepet tölt be a szolgáltatások megújításában, ugyanis felvázolja azokat az irányelveket, célkitűzéseket, követésre méltó elgondolásokat, amelyek révén a könyvtári szolgáltatás, az elektronikus tartalmak szolgáltatása új értelmet, új „hasznosságot” nyer. A felvázolt történeti folyamat nem haszontalan, hiszen a könyvtárak ennek különböző szintjéig jutottak el, nem egyszerre kezdődnek és fejeződnek be a fejlődés különböző szakaszai a különböző országokban, régiókban, helységekben, intézményekben. Többek között ezért is fontos megismerni és tudni, hogy az éppen következő lépéseket mely irányban érdemes megtennünk, miféle gyűjteményi és szolgáltatási politikát kövessünk.

12.3

A TANANYAGBAN TANULTAK RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁSA

12.3.1 A tartalomipar fogalma és gyakorlati megvalósulásai A tartalomipar fogalmának meghatározása sem hazai, sem nemzetközi szinten nem egységes. Láthattuk, hogy a tartalom és a tartalomipar fogalma mélyebb vizsgálódásokat igényel, mindazonáltal a jelzett fogalmak értelmezései valószínűleg mindig is el fognak térni egymástól annak függvényében, hogy melyik iparág oldaláról közelítünk hozzájuk. A fogalomrendszert ráadásul bonyolítják a számos rokonterület iparágai, amelyeknek egy része átfedéseket is mutat a tartalomipar területeivel. A tartalomipar területei széles körben mozognak, ennek egyféle osztályozásával találkozhattunk a leckében. Mindez a sokszínűség persze azt is jelenti, hogy a nemzetközi trendek változatos, sokféle hatást gyakorolhatnak a tartalomipar belső folyamataira, szereplőire. 12.3.2 A tartalomipar szereplői és hazai képviselői A tartalomipar fogalmának megismerése után ebben a leckében a tartalomipar kialakulását követhettük végig. Érdemes volt megfigyelni a folyamatot, hiszen szinte egyetlen 115

ECONTENT

lépcsőt sem hagytunk ki a fejlődés fokozataiból. Végig jártuk az utat – ami még közel sem ért véget –, lépésről lépésre haladva az egyre korszerűbb szemlélet és technológiák felé. Eközben fokozatosan kialakultak a tartalomipar szereplőinek típusai, lassan beletanultunk a tartalommal való gazdálkodásba, elsajátítottuk a vele való bánásmódot. Ez azért fontos, mert így készen állunk az új kihívásokra, feladatokra. Ennek nyújtják biztos hátterét a leckében bemutatott szervezetek, amelyek európai színvonalon tevékenykedve viszik előre a hazai tartalomipar egészét. 12.3.3 A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, I. Alapelvek A leckében áttekinthettük, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a digitális tartalmakra vonatkozó gondolkodás és gyakorlat. A kezdeteket a Lundi Alapelvek jelentették, majd ezután jó néhány programnak kellett megvalósulni, hogy valamelyest tisztázódjanak a technológia és az együttműködés legfontosabb kérdései. A cél az európai együttműködés és a közösségi emlékezet kialakítása. Ez független a kulturális intézmények típusától, a kultúra nyelvétől és földrajzi helyétől. A különböző programok jól követhetően végigviszik az alapelveket, sőt fejlesztik és a gyakorlatban megvalósítják ezeket. Felmerülhet a kérdés, hogy a leckében felsorakoztatott célok, irányelvek, jó gyakorlatok mennyire időtállóak, de azt gondolom, hogy a megvalósult projektek bizonyítják a hosszú távú fennmaradásukat. A következő leckében ismertetett néhány példa is a hosszú távú célok fenntarthatóságát igyekszik bizonyítani. 12.3.4 Az eContent program A lecke során betekintést nyerhettünk az elektronikus tartalmak fejlesztésének, valamint közzétételének európai irányelveibe, valamint azokba az ajánlásokba, programokba, amelyek ezek gyakorlati kivitelezését hivatottak elősegíteni. Közösségi programokról volt szó, amelyek fő célja a különböző kulturális és tudományos tartalmak hozzáférhetőségének biztosítása mindenki számára, multikulturális és többnyelvű környezetben. A lecke a programok részletes ismertetésével rávilágított a közös célokra, és arra a felismerésre, hogy a mindenki számára elérhető tartalom csak nemzetközi összefogással, nemzetközi projektek révén valósulhat meg. 12.3.5 A digitális tartalommal való interakció új módjai a kultúrában és a tanulásban: eContentplus Az eContentplus program a minőségi digitális tartalmak és szolgáltatások hozzáférhetőbbé tételét, hatékonyabb felhasználását ösztönzi az európai többnyelvű, multikulturális környezetben. Elődjéhez képest az eContentplus kevesebb kulcsterületre koncentrál: elsősorban a közérdekű információk – különös tekintettel a földrajzi információkra –, valamint az oktatási, kulturális és tudományos tartalmak európai szintű elérhetőségét szeretné javítani. Kapcsolódik az európai oktatási és képzési stratégiákhoz, támogatja az egész életen át tartó tanulás filozófiáját új digitális tartalmak és interaktív közzétételi formák létrehozásával.

116

ECONTENT

12.3.6 Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) Az elektronikus közszolgálati információk és szolgáltatások az elektronikus tartalomszolgáltatásnak fontos elemei. Mindannyiunkat érintő, mindennapi tevékenységeinket segítő szolgáltatások sokaságáról van szó, így nem lehet közömbös egyetlen állampolgárnak sem – legyen az magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás –, hogy ez milyen szinten, milyen színvonalon és milyen költséghatékonysággal történik. A kezdetektől áttekintettük a fejlődés folyamatát, egészen addig, míg eljutottunk a jelenleg is működő Elektronikuskormányzat-központ kialakításáig. Összességében a szolgáltatások minden lényeges eleme megjelenik a portálon kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt, és az egyéni használó is talál segítséget ügyeinek intézéséhez. A fejlesztések azonban még nem zárultak le, hiszen például az önkormányzati ASP központok kiépítése éppen csak elkezdődött. Mindazonáltal a teljes rendszert jellemzi az állampolgárközpontúság és a felhasználói szükségletek figyelembe vétele. 12.3.7 A felhasználói szükségletek és a digitális tartalmak összefüggései A felhasználói szükségletek és igények generálják a különböző iparágak létrejöttét, működését. Amint a leckéből kitűnik, nincs ez másképp a kreatív iparágak vagy a szerzői jogi ágazatok esetében sem. Ezek az iparágak is a felhasználói szükségletek kielégítésére törekszenek a lehető legmagasabb színvonalon, amelynek egyik kiemelkedő teülete napjainkban a digitális tartalmak terjedése, terjesztése. Láthattuk, hogy Európában is kiemelt szektorként kezelik a kreatív tartalmak előállítását, szolgáltatását, azonban az online környezetbe való átültetés kiteljesedésének egyelőre még számos, elsősorban szerzői jogokhoz kapcsolódó akadálya van. 12.3.8 A digitális könyvtár kulturális tartalmainak beillesztése a könyvtári szolgáltatásba, II. Projektek A lecke projekteket mutatott be, amelyek sikeresen megvalósultak. Bizonyosan vannak ezeknél jobb és meggyőzőbb programok. Ugyanakkor sajnos el kell mondanunk, hogy némely programok jelszóval védettek, mások pedig nem valósultak meg a projektjavaslatok leírása alapján. Ez nem jelenti azt, hogy rossz programokról van szó, legfeljebb hiányos vagy nem végiggondolt projektekről. Ez nem jelenti a projekt alkalmatlanságát, hanem el kell gondolkodni az előző fejezetekben felsorolt és ismertetett irányelvekről, feladatokról. A problémák többségét az okozza, hogy a program öncélú, hiszen mindenki a saját környezetében lévő matériát szeretné közkinccsé tenni, csak nem mindig a megfelelő módon. 12.3.9 Elektronikus tartalmak gyűjtemény-menedzsmentje A tankönyv utolsó leckéjében összefoglaltuk a tartalom- és gyűjtemény-menedzsment rendszerekre vonatkozó legfontosabb ismereteket. Bemutatásuk a Calimera útmutató alapján történt, amely egységesen leírja és jellemzi a rendszerek különböző típusait. Ez a lecke egyúttal le is zárja a tananyagot, felsorakoztatva azokat a technológiákat, amelyek a tananyagban tárgyalt témák megvalósításának elengedhetetlen feltételei.

117

ECONTENT

12.3.10 A digitális tartalomfejlesztés lehetőségei A jövő számos lehetőséget tartogat a digitális tartalomfejlesztés és -szolgáltatás számára. Mindazonáltal nem minden út helyes, ezért ebben a leckében bemutatásra kerültek azok az elképzelések, gondolatok, amelyek alapján elindulhatunk a vélhetően helyes úton. Az elektronikus tartalmak fejlesztése, szolgáltatása, az eContent filozófia egyetlen célt szolgál: hozzáférhetővé tenni minden szükséges és fontos információt a használók számára, valamint megőrizni a kulturális örökség emlékeit az utókornak. A digitális tartalomfejlesztés jövőbeni lehetőségei ezt a célt kívánják szolgálni, ennek érdekében működnek, és remélhetően ez a tananyag is hozzájárult a terület célkitűzéseinek és feladatainak megismertetéséhez, továbbgondolásához.

118

ECONTENT

13. KIEGÉSZÍTÉSEK (AZ EGÉSZ FÉLÉVHEZ) 13.1

IRODALOMJEGYZÉK

(2001/48/EK) a Tanács határozata (2000. december 22.) a globális hálózatokon található európai digitális tartalom fejlesztését és használatát ösztönző, és az információs társadalomban a nyelvi sokféleséget támogató többéves közösségi program elfogadásáról BILLÉDINÉ HOLLÓ Ibolya: Az Európai Bizottság Információs Társadalom Igazgatósága K+F projektjei. In: Könyvtári levelező/lap, 18. évf. 2. sz. (2006), p. 9-14. Creative economy : report 2008 / United Nations. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://unctad.org/en/docs/ditc20082cer_en.pdf CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben : az EKLEKTIKA projekt tervezésének elméleti háttere az Eszterházy Károly Főiskolán. – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás ISSN 0041-3917, 56. évf. 1. sz. (2009), p. 3-17. A Bizottság ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről (2006/585/EK) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók bizottságának a kreatív online tartalom belső piaci helyzetéről (COM(2007) 836 végleges) / Európai Közösségek Bizottsága. Brüsszel, 2008. 12 p. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0836:FIN:HU:PDF eContentplus Munkaprogram 2007 : (rövid összefoglaló). [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.matisz.hu/fileadmin/template/dokumentumok/matisz/palyazat/palyazati_ programok/eContentPlus/econtentplus_2007_osszefoglalo.pdf eEurope : akcióterv / kész. az Európai Bizottság az Európai Tanács részére. Feira, 2000 eEurope 2002 : mindenki információs társadalma : akcióterv / összeáll. az Európai Unió Tanácsa, Az Európai Közösség Bizottsága. Brüsszel, 2000. 29 p. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: ftp://ftp.oki.hu/eu/eEurope.pdf eEurope 2005 : an information society for all : an Action Plan to be presented in view of the Sevilla European Council, 21/22 June 2002. (COM(2002) 263 final). Brussels, 2002. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/2002/news_library/documents/eeur ope2005/eeurope2005_en.pdf E-Közigazgatás 2010 stratégia / közread. a Miniszterelnöki Hivatal. Budapest, 2008. 64 p. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.kim.gov.hu/misc/letoltheto/ekozig_programterv.pdf Az e-közigazgatás fejlesztése Magyarországon: eredmények és perspektívák : tanulmány [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.jovohaza.hu/object.e7926331-dac2-4c60-8a8b-67f58d180181.ivy E-közigazgatás Program 2008-2010. Budapest, 2008. 38 p.

119

ECONTENT

GALVÁCS László: Tartalmak az elektronikus térben : a bitfolyamok definiálása. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://businessonline.hu/cikk/56015/ Informatikai Átfogó Stratégia. Budapest, 2008. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/strategia Játékok és mobil technológia a tanulásban : az eMapps.com EU 6. keretprogramos IST projekt (2005-2008) tapasztalatai. Szombathely, savaria university press. 2008. Kézikönyv a minőségi elvekről. Ford. Bárány Barbara. Budapest, 2004. 65 p. KOVÁCSNÉ KORENY Ágnes: Térítéses tartalomszolgáltatás (Referátum). In: Tudományos és műszaki tájékoztatás (e-TMT), 52. évf. 6. sz. (2005). (BOUMANS, Jak: Paid Content). [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3979&issue_id=463 Kreatív Iparágak Platformja – KIP (Stratégia Kutatási Terv a 2008. november 1. – 2009. november 1. közötti időszak tevékenységei alapján) Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) MIKUS Dezső – BÁRSONY Balázs: Tervezet a nemzeti környezeti térinformatikai rendszer létrehozásáról és működtetéséről szóló kormányrendeletről. Budapest, 2009. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.kvvm.hu/cimg/documents/INSPIRE_kozig_aprilis_27.pdf NIKLASZ László: Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2009/05/2.pdf Országos Könyvtári Digitalizálási Terv (2007-2013) / NOKI Plusz Bizottság. Budapest, 2005. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/downloads/nokipluszvegleges.rtf Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2009. december 31-ig bezárólag) [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: www.ekk.hu/hu/ekk/tevekenysegek/EKK_beszamolo_20100215.pdf PENYIGEY Krisztina – MUNKÁCSI Péter: A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági súlya Magyarországon. Budapest, MSZH, 2005. 121 p. PENYIGEY Krisztina: A szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlya Magyarországon. Budapest, 2010 RAB Árpád Szörény: A tartalomipar fogalmának megközelítései. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2006ev/07/20070219204538359000000649.html A szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlya Magyarországon. Budapest, Magyar szabadalmi Hivatal. 2010. 83 p. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.mszh.hu/hirek/kapcsolodo/Szerzoi_jogi_agazatok_2010.pdf Tanácsadói feladatleírás a turisztikai- és kulturális beavatkozások célkövetési rendszerének kialakításához az Új Magyarország fejlesztési tervhez (ÚMFT) kapcsolódóan : végső jelentés. Budapest, NFÜ 2007. 106 p. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.nfu.hu/download/8471/Hatásútvonal-turizmus-kultúra.pdf

120

ECONTENT

A tartalomipar nemzetközi összehasonlításban : tartalomipari benchmark tanulmány / készítette a BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központjának (ITTK) kutatócsoportja. Budapest, 2005. TÓTH Katalin: INSPIRE: Törvényalkotás után, megvalósítás előtt. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://www.fomi.hu/honlap/magyar/rendezvenyek/archiv/forum/2007/INSPIRE_FO MI_Budapest_01042007.pdf TÓTH Katalin: Új szakaszban az Inspire. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://terinformatikaonline.hu/index.php?Itemid=84&id=28&option=com_content&task=view VÉRY Zoltán: A digitális tartalmak rendszerezése – Beszélgetés Drótos Lászlóval. [elektronikus dokumentum] [2010. 07. 28.] URL: http://dtt.bmsinformatika.hu/dspace/bitstream/BMS/48/1/A_digitalis_joszag_veryz.p df 13.1.1 Külső URL hivatkozások [origo] A Metadata Ecology for Learning and Teaching (MELT) Access to cultural heritage networks across Europe (ATHENA) Adatbázis Jogvédő Egyesület (AJE) Adopting Standards and Specifications for Educational Content (ASPECT) Brussels Quality Framework (BQF) Calderoni Online Calibrating eLearning in Schools (CALIBRATE) CIP ICT-PSP – eContentplus Community Research and Development Information Service (Cordis) Compliance-driven Models, Languages, and Architectures for Services (COMPAS) Context eLearning with Broadband Technologies (CELEBRATE) Cross-Language Access to Catalogues and On-line Libraries (CACAO) Cultural Applications: Local Institutions Mediating Electronic Resource Access (Calimera) eContent eEurope eFARMER E-közigazgatási Tudásportál Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) Elektronikuskormányzat-központ (EKK) ELGG eMapps.com eSDI-Net+ Európai Digitális Könyvtár (Europeana) European Address Infrastructure (EURADIN) European Digital Library network (EDLnet) European Schoolnet (EUN) European Spatial Data Infrastructure with a Best Practice Network (ESDIN) 121

ECONTENT

EuropeanaLocal (EDLocal) Exabis GIS4EU HunDidac Szövetség Index Infrastructure for Spatial Information in the European Community (INSPIRE) Innovative Technology for Collaborative Learning and Knowledge Building (ITCOLE) INSAFE Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) Kreatív Iparágak Platformja (KIP) Lundi alapelvek Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) Magyar Internet Archívum (MIA) Magyar Reklámszövetség. Digital Signage tagozat Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) Magyar Távoktatási Alapítvány (MATAL) Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) Mahara Minerva eC (eContentplus) MinervaPLUS Ministerial NEtwoRk for Valorising Activities in digitisation (Minerva) Multilingual and Multimedia Tool on Environment, Town and Country Planning, Building and Architecture (MULETA) MyStuff National Representatives Group (NRG) NATURE-SDIplus Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) Nemzeti Digitális Adattár (NDA) Networked and Electronic Media (NEM) OneGeology-Europe On-line dictionary consultation for language professionals on intranet (DicoPro) Organic.Edunet Pármai Charta TELplus TVFILES

122