Az e-mobilitás elfogadott Fejlesztési Programja a Jedlik Ányos Tervben (JÁT), módosulások az elmúlt időszakban avagy az a 21. század új ipari forradalmának kihívásai Magyarországon Pethő József (főtitkár) 2016. október 19.
Hazai elektromos mobilitás = a Jedlik Ányos Terv (JÁT)
RÖVID TÖRTÉNETI KITÉRŐ: NÉVADÓNK, JEDLIK ÁNYOS
Jedlik Ányos (1800-1895)
Bencés szerzetes, egyetemi tanár, az elektromechanika tudományának egyik alapítója 1828 - „villanydelejes forgony”, az első egyenáramú elektromágneses villanymotor 1855 - elem hajtotta elektromos motorkocsi 1856 - „ egysarki villanyindító” – a dinamó elvének felfedezése Siemens előtt Rendkívüli jelentőségű felfedezéseit tudományos kísérletekben tette, találmányait nem szabadalmaztatta mivel a hazai ipar még fejletlen volt hozzájuk.
A MAGYARORSZÁGI SZAKPOLITIKAI KERET KIALAKULÁSA 2014. március A Nemzetgazdasági Miniszter bejelenti a Jedlik Ányos Terv (JÁT) elkészítését
2014. szept. Megalakul a Jedlik Ányos Klaszter az NGM és a NKFIH (volt NIH) felügyeletével • széles szakmai és társadalmi egyeztetés • az alapítók hazai innovatív cégek az érintett területekről • Szakmai kompetencia központ
2015. július A Jedlik Ányos-terv (JÁT) kormányzati jóváhagyása • Összhangban az EU szabályozásokkal • Összhangban az Oktatási és Munkahelyteremtési programokkal
2015 – 2017 A Jedlik Ányos-terv keretében EV Infrastruktúra kiépítése és Pilot projektek indítása
A JEDLIK ÁNYOS KLASZTER A hazai elektromos mobilitás legfontosabb érintettjeit tömörítő Szakmai Szervezet (egyfajta platform) A JÁK tagjai és együttműködő partnerei (jelenleg 50 szervezet): • • • • • •
Az e-mobilitás területén működő innovációs, gyártó és értékesítő vállalatok Energiavállalatok Tudományos és Oktatási intézmények Önkormányzatok Civil szervezetek (társadalmi beágyazódás) Klaszterek (hangsúly a szinergiák megteremtése)
Munkacsoporjaink (a hozzáadott érték teremtéséhez): 1. 2. 3. 4.
Közlekedés (benne autóipar) Energetika (benne közlekedés energetika) Innováció és ICT Jog (fenti szabályozások összefogására)
A JEDLIK ÁNYOS-TERVBEN (2015) FOGLALT FELADATOK
K+F+I tevékenység és a Hazai Gyártás támogatása
Projektek finanszírozásának elősegítése (klf. pályázatok) Az elektromos mobilitást támogató jogi- és adózási feltételek felülvizsgálata, kibővítése
A Közösségi Közlekedés jelentőségének növelése
Mintaprojektek indítása
A JEDLIK ÁNYOS CSELEKVÉSI TERV A JÁT-hoz kapcsolódó főbb jogalkotási feladatok és határidők FELADAT
HATÁRIDŐ
Töltőinfrastruktúra telepítéséhez szükséges eljárási szabályok (új engedély típus)
2015. november 30.
VET módosítása
2015. november 30.
A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosítása
2015. november 30.
Zöld rendszám bevezetése = környezetkímélő jármű
2015. szeptember 30.
Illetéktörvény, gépjárműadóról valamint a regisztrációs adóról szóló törvények módosítása
2015. november 30.
Ingyenes vagy kedvezményes parkolás a településeken (eddig 12 megyei jogú városban)
folyamatos bevezetés
A költségvetés teherbíró képességéhez igazodó DIREKT és INDIREKT ÖSZTÖNZŐK, egyéb Pénzügyi Ösztönzők
folyamatos bevezetés
jelenleg : 1251db =>
A JEDLIK ÁNYOS CSELEKVÉSI TERV eddigi eredményei (teljesség igénye nélkül)
Önkormányzati töltőpályázat (1,25Mrd idei)
EV gépjárműfinanszírozás pályázat (2Mrd idei)
Közöségi Közlekedés – BKV eBusz beszerzés (4Mrd)
Adókedvezmények (pl. regisztrációs adó, vagyon átruházási illetékmentesség, cégautóadó mentesség, gépjárműadó ment.) Tesztpálya - EV technológiák hazai teszteléséhez
A JEDLIK ÁNYOS-TERV TOVÁBBGONDOLÁSA (JÁT 2.0) Az elektromos mobilitás terjedésének újabb fókuszterületei A stratégiai villámtöltő-infrastruktúra (TEN-T) tervezése és létrehozása állami támogatással Töltők fejlesztésének, gyártásának és karbantartásának támogatása (új generációs v2 töltők) Műszaki tervezés az energiaszolgáltatókkal közösen – smart charging / smart grid / smart city követelmények A töltők üzemeltetéséhez piaci és üzleti modell kialakítása Központi elektromobilitási mérési és elszámolási rendszer létrehozása (ICT Back-end) Elektromos buszok, betegszállítás, eCar-sharing, ekerékpárok, városi logisztika, városüzemeltetés, stb.
Fejlesztési források: • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program • Széndioxid-kvóták eladásából NGM gazdaságzöldítési alap
AZ ELEKTROMOS MOBILITÁSI PIAC (EKOSZFÉRA)
A 21. század 4.0-ás ipari forradalmának részeként e SZEKTOR elemei • • • • • • • • • •
Elektromos jármű (M1-3, N, L, Light and Heavy Duty) Infrastruktúra - töltési rendszerek Energia-menedzsment rendszerek (okos mérés) Áramkereskedelem (üzemanyagellátás) Elektromos hálózat (ellátás biztonság) ICT (backend) hálózat Elszámolóház, Adattárház Multimodális közlekedési módok Mobilitás, mint Szolgáltatás Új komplex Üzleti modellek
A Z E-MOBILITÁS MAGA IS VÁLTOZÁSOKAT GENERÁL
A fenntartható e-mobilitás: Technológiai válasz a Társadalmi változásokra
Új mobilitási minták, új infrastruktúra és üzleti modellek Karbonmentes energia integrálása – meglévő energiarendszerek átalakulása Megjelent a fenntartható mobilitási szolgáltatások dinamikus piaca
Az e-mobilitás többé nem a járműipar „BELÜGYE” • • • •
Új járműfejlesztési filozófia (ICT based – IoE, connected car, shared economy) Az Energia- és az ICT-szektor stakeholdereinek döntő szerephez jutása Komplex és összehangolt szabályozást igényel Új szabványosítási igények megjelenése – egységesítés (ww és EU)
Köszönöm a figyelmet! Pethő József (főtitkár) 2016. Október 19.
Nemzetközi Iparági környezet
A KÖZLEKEDÉS AZ EU ENERGIAFOGYASZTÁSÁBAN Energiafogyasztás szektoronként
(EU 28)
2%
26%
40%
háztartások és szolgáltatások közlekedés ipar
32%
mezőgazdaság
A klímaváltozás veszélye – politikai és társadalmi reakciók Az ÜHG-kibocsátás 25 %-a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik
AZ E-MOBILITÁS ÉS A KLÍMAPOLITIKAI KÖTELEZETTSÉGEK EU-döntések - jogi környezet:
• •
2009:
A tiszta és energiahatékony járművekről szóló 2009/33 irányelv
2010:
„20-20-20” stratégia: az ÜHG-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentése
2011:
Az Európai Bizottság közlekedési Fehér Könyve: a városi áruszállításban 2030-tól nem lehet fosszilis üzemanyag
2011:
Kötelező a fenntartható városi közlekedési tervek elkészítése
2014:
Alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94 irányelv (elektromos töltőállomások is!)
Tagállami stratégia elkészítésének határideje: 2016. november 18. Végleges uniós stratégia: 2020 (min. 10% alternatív üzemanyag)
AZ E-MOBILITÁS: GYORSAN VÁLTOZÓ KÖRNYEZET Szélesedik az e-mobilitás stakeholdereinek köre: egyre erősebb a majdani üzleti megtérülés igénye
Az eddig kihelyezett töltők máris elavultak, üzemeltetésük megoldatlan, nő az igény a teljesítmény növelésére Élesen elválnak a különböző típusú üzemeltetők üzleti és műszaki megoldásai (pl. otthoni, elérhető magánterületi, nyilvános) További innovációs költségeket emészt fel minden szektorban A nyugati EU-tagállamok tapasztataik révén előnyre tettek szert A közszféra az EU- és állami támogatások nélkül nem terhelhető
Az e-mobilitás technológiai hajtóerejét a smart és mobil megoldások biztosítják • • • •
Mobil járműfedélzeti mérőórák (az EV utáni roaming számlázás) Multifunkcionális és multimodális töltőállomások Mobil adatátvitel a piaci szereplők bonyolult rendszerében Megszűnhet a készpénz szerepe
Intelligens közlekedés
AZ E-MOBILITÁS TÁGABB ÉRTELMEZÉSE: „SMART CITY” ÉS „INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS” Intelligens közvilágítás
Intelligens közbiztonság
Intelligens hulladékkezelés
Intelligens energiamenedzsment
Mobility as a service
Intelligens helyi közlekedés
Intelligens töltés
Smart City Infrastruktúra
Intelligens Appok Infokommunikációs rendszerek
Intelligens parkolás
VÁLTOZÓ JÁRMŰIPARI STRATÉGIÁK A 21. SZÁZADBAN A döntések köre: •
EU- és állami szabályozás, illetve támogatás
•
Az elektromos járművek integrálása az OEM-ek termékportfóliójába
•
Együttműködés az e-mobilitás értéklánc mentén
•
Töltő (üzemanyag) infrastruktúra (szabványok!)
•
A “kilométerfrász” megszüntetése
•
Az e-mobilitás vezető szerepe az innovációban
•
Az üzleti alaptevékenységek és folyamatok átértékelése
Hungary – Premium Automotive Country A hazai járműipar globális beágyazottsága folytán részese lesz ezeknek a döntéseknek. Az iparfejlesztést szolgáló Irinyi-terv ehhez kedvező hátteret kínál.
MIT JELENT AZ ENERGIASZEKTORNAK?
ENERGIAIPAR ÉS E-MOBILITÁS Európa egész energiarendszere átalakul
Dekarbonizáció A megújuló energiák integrációja (Energiewende) Decentralizált áramtermelés – prosumers Egységes piac: áram mint üzemanyag (?!) Nukleáris erőművek és a hidrogéngazdaság Intelligens hálózatok Kereslet és kínálat új kiegyensúlyozása Az informatika és a telekommunikáció új szerepe
Euroelectric: a TCO alapján a tisztán elektromos és plug-in hibrid járművek üzemanyag- és fenntartási költsége alacsonyabb a hagyományos belső égésű motoros járművekénél.
E-MOBILITÁSI FUNKCIÓK ÉS SZEREPLŐK AZ ENERGIAPIACON Az alap a klasszikus árampiac •Fogyasztó (EV használó) •Mérőóra felügyelete •Töltőüzemeltető •Áram-kiskereskedő •Hálózati elosztó (DSO) •E-mobilitási szolgáltató •Elszámolóház •Mobilszolgáltató •Adatátviteli szolgáltató (ICT) Fizetési módok: készpénz, bankkártya, mobil Forrás: CEN/CENELEC, Eurelectric, OECD
Az áram értékesítésének módjai: 1. Integrált: az EV-használó e-mobilitási szolgáltatás (pl. parkolás) keretében vételez áramot. (A JÁK a jelen helyzetben ezt támogatja.) 2. Az EV-használó külön fizet a töltésért és a feljogosított kereskedőnek az áramért.
KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS
E-MOBILITÁSI KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ Az innováció döntő elem
Rendszerszintű innováció – új környezetben Horizontális kapcsolatok - nemzetközi (EU) kutatási programok (klaszterek is) Vertikális projektek (regionális demonstrációk) Az energetikai, járműipari, közlekedési és IT kutatási tervek egyeztetése Még több szegmens: elektrokémia, félvezetők Rövidülő innovációs ciklusok Ugyanakkor jelentős kockázatokat rejt a KKV-k saját kutatási tevékenysége
A K+F fókuszába az egyedi és statikus technológiai kihívások (pl. akkumulátorok) helyett a rendszer-szintű innovációs tevékenységek hálózata lép.
Amber One – karbon kompozit utascellás, kerékagymotorral szerelt prototípus sportautó. Magyar mérnökcsoport fejlesztése.
