Az e-learning nemzetközi és magyarországi tendenciái

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Információrendszerek Tanszék

Az e-Learning nemzetközi és magyarországi tendenciái

Készítette: Főszakirány: Szakcsoport: Szakszeminárium vezető:

Orbán Brigitta Információgazdálkodás e-Learning Gábor András

Tartalomjegyzék

Bevezető

4

1. Az e-Learning-ről…

6

1.1. Az e-Learning története

6

1.2. Mi az e-Learning?

7

1.3. Miért épp az e-Learning?

8

1.4. Az elektronikus oktatás legfontosabb összetevői

10

2. Nemzetközi kitekintés

12

2.1. Nemzetközi tendenciák 2.1.1 … a közép- és felsőoktatásban 2.1.2. … a munkaerőpiacon

12 12 13

2.2. Az e-learning szerepe az Európai Unióban 2.2.1. Az infrastrukturális feltételek teljesülése az EU-ban 2.2.2. (EU) A múlt 2.2.3. (EU) A jelen 2.2.4. (EU) A jövőbeli várakozások

15 15 17 17 22

2.3. Az e-learning szerepe az Egyesült Államokban 2.3.1. Az infrastrukturális feltételek teljesülése az USA-ban 2.3.2. (US) A múlt 2.3.3. (US) A jelen 2.3.4. (US) A jövőbeli várakozások

24 24 25 25 27

3. Az infrastrukturális feltételek teljesülése a Magyarországon 28 3.1. Az PC-ellátottság Magyarországon

28

3.2. Az Internet Magyarországon 30 3.2.1. Az Internet-hozzáférések alakulása 30 3.2.2. Az Internet-használati szokások és az azzal kapcsolatos attitűdök 33

Szakdolgozat BKÁE Gazdálkodási kar Információrendszerek tanszék Az e-Learning nemzetközi és magyarországi tendenciái Orbán Brigitta

3.3. Az állam és az e-Learning 3.3.1. Az infrastruktúra fejlesztése 3.3.2. Az e-Learninget „ösztönző” programok

35 35 36

4. A magyar e-learning gyártó piac

44

4.1. Történeti visszatekintés

44

4.2. Piacelemzés 4.1.1. Iparágelemzés 4.1.2. A versenytársak 4.1.3. Az új belépők fenyegetése 4.1.4. A szállítók alkupozíciója 4.1.5. A vevők alkupozíciója

45 45 46 48 49 49

4.2. A magyar piac meghatározó szereplőinek bemutatása 4.2.1. Számalk Informatikai Rt. 4.2.2. SynEdu (Synergon Education) 4.2.3. SABEDU Kft. 4.2.4. IBM Oktatási Központ 4.2.5.Antenna Hungária Rt. 4.2.6. TopSec Infrmatikai és Oktatás Kft.

50 50 51 53 54 55 56

Összegzés

57

I Melléklet

59

II. Melléklet

60

III. Melléklet

61

IV.Melléklet

62

Irodalomjegyzék

63

3


Bevezető

A dolgozat következő fejezetei az e-Learning témakörével foglalkoznak. Az alternatív képzési módok kérdése az információs társadalom időszakában különös aktualitást élvez, hiszen az információs társadalom egyik alappillére az élethosszig tartó tanulás. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tanulás életformává válik, tehát – akár munka mellett is - jelentős időráfordítást igényel. Éppen ezért az új, alternatív oktatási módszerek, ahogy az elektronikus oktatás is - többek között - ezt az időköltséget segítenek kiküszöbölni. A tanulás azonban nem az egyetlen jellemző, amivel az információs társadalom leírható. Szintén alapvetőnek tekinthető tétel, hogy az információs társadalmakban nemcsak a tanulás válik a mindennapok szerves részévé, hanem a számítógép használata is. Már csak ebből adódóan is praktikus megoldásnak tűnhet a kettő összekapcsolása. Az információs társadalomtól elvonatkoztatva szintén említést érdemel az a tény, hogy a harmadik évezredben több világszervezet is stratégiai területként kezeli az elektronikus oktatás kérdését. Tekintsük például Európa meghatározó gazdasági csoportosulását, az Európai Uniót. Ez a szervezet 2000–ben útjára bocsátott

egy

olyan

kezdeményezést,

amelynek

értelmében

az

Unió

versenyképességének záloga az informatikai infrastruktúra kiépítésében - többek között az e-Learning feltételeinek megteremtésében - és az elektronikus oktatás tömeges méretű elterjedésében van. A kulcsszavak ebben az esetben az alacsony költség és a tömegoktatás. Tehát a feladat, hogy minél kevesebb ráfordítással minél több embert érjünk el. Ennek a feltételnek pedig az eLearning tökéletesen eleget tesz. Az e-Learning döntő szerepét a versenyképesség fenntartása, illetve annak növelése érdekében nemcsak a transznacionális szervezetek ismerték fel, 4


hanem az országok szintjén is jelentős beruházások tapasztalhatóak a terület feltételeinek megteremtésében, az új oktatási mód elfogadtatásában és a kötelező oktatási szintekbe történő beépítésébe. A nemzeti kormányok ezekre a területekre jelenetős befektetéseket eszközölnek. E dolgozat célja egyrészt, hogy bemutassa magát az e-Learninget, illetve azokat az előnyöket, amelyek azt a többi alternatív képzési mód fölé helyezik. Ezek után kerülnek ismertetésre azok a nemzetközi tendenciák, amelyek az elektronikus oktatás igénybevételére ösztönzik a diákokat és a vállalatokat. Ezt követi egy helyzetjelentés az Egyesült Államok és az Európai Unió e-Learning piacainak jelenlegi állapotáról, illetve azok várható alakulásáról. A dolgozat kővetkező fejezeteiben alaposan „körüljárjuk” a magyar helyzetet, rávilágítva azokra a korlátokra,

amikkel

a

magyar

piacon

megjelenő

e-Learning

vállalatok

szembesülnek, illetve kiemelve azokat az intézkedéseket, amelyeket az állam a feltételek megteremtése, a korlátozó tényezők felszámolása érdekében tesz és tett az elmúlt években. Ezeken túlmenően ez a rész tartalmazni fogja még a magyar e-Learning ágazat piacelemzését, illetve a magyar piacon meghatározó szerepet betöltő e-Learning gyártó cégek bemutatását.

5


1. Az e-Learning-ről… Ebben a fejezetben az e-Learning rövid definiálása, értelmezése, illetve a legfontosabb előnyeinek bemutatása következik.

1.1. Az e-Learning története1 Az e-Learning története több szakaszra bontható aszerint, hogy milyen tömegkommunikációs eszközök alkalmazásával helyettesítették a hagyományos, tantermi körülmények között zajló, közvetlen tanár-diák viszonyra építő oktatási formákat. Ennek megfelelően az első szakasz a levelező oktatás elterjedése volt, aminek gyökerei a 1840-es évekre nyúlnak vissza, ugyanis ekkorra tehető a bélyeg használatának elterjedése. Ez a fajta oktatási forma először Nagy- Britanniában jelent meg, és alkalmazása Isaac Pitman nevéhez fűződik, aki a gyorsírást oktatta ily módon. Az Első Világháborúig a levelező oktatás számos más európai országban (Németország 1856; Franciaország 1877; Svédország 1898), Amerikában (1891), illetve Ausztráliában (1914) is megjelent. A második állomás az oktatott tananyag diákokhoz történő rádión keresztüli eljuttatása volt. Talán nem meglepő, hogy ez szintén Nagy-Britanniában került először alkalmazásra, azonban nem bizonyult olyan úttörőnek, mint a levelező oktatás, és inkább a hagyományos képzési módszerekkel párhuzamosan, azok kiegészítésére használták. Az első kísérletek 1927-re tehetők, amikor is a BBC iskolarádiós műsorok sugárzását tűzte műsorára. Később ez a fajta módszer megjelent más országokban is (Franciaország 1937; Amerikai Egyesült Államok 1939; Ausztrália 1942; Szovjetunió 1920-as évek, egyéb volt szocialista

1

Kovács Ilma: Új út az oktatásban? c. műve alapján

6


országok 1950-es évek), de sehol sem tett szert vezető szerepre az alternatív oktatási módszerek között. A következő, és egyben utolsó lépcső az 1980-as évekre tehető, amikor a fejlett országokban megjelenik a számítógéppel támogatott oktatás. (A kevésbé fejlett országok esetében az 1990-es években terjedt el.) Ez a fajta oktatási mód új lehetőségeket nyit meg az oktatás, képzés területén, azáltal, hogy lehetővé teszi az eddig csak elszigetelten alkalmazható eljárások immár együttesen történő felhasználását. Gondoljunk csak arra, hogy a levelező oktatás csupán vizuális úton juttatta el a diákokhoz a tananyagot, más eszközöket nem vett igénybe (azzal együtt, hogy ma már ez a fajta oktatási mód is igyekszik a többi érzékszervre is hatással lenni például kazetta stb. alkalmazásával). A rádió útján történő képzés ezzel szemben éppen, hogy vizuális élményt nem nyújtott, csak a hallásunkra „összpontosított”. A számítógép alkalmazásával lehetővé vált a többi érzékszervre történő együttes hatásgyakorlás anélkül, hogy ehhez különböző eszközöket kelljen igénybe vennünk. A számítógép ugyanis lehetővé teszi az audiovizuális eszközök egyszerre történő alkalmazását.

1.2. Mi az e-Learning? Az e-Learning értelmezése a szakemberek körében koránt sem tekinthető egységesnek. Három, különböző értelmezés vált ismertté az utóbbi években. Az első felfogás azt állítja, hogy az e-Learning megegyezik a számítógépes oktatás kiterjesztésével, azzal a különbséggel, hogy a képzés ebben az esetben a Weben keresztül zajlik. Másik, szintén népszerű értelmezés esetében az eLearning távoktatás jellege kerül hangsúlyozásra, kiemelve a tananyag diákokhoz való hatékony eljuttatásának lehetőségét. Végül érdemes megemlíteni

7


azt a nézetet, amely az e-Learninget a tantermi oktatás olyan On-line változatának tekinti, ahol az oktatás egy virtuális térben történik. 2 Ez a fajta új tanulási mód lehetővé teszi a diákok/felhasználók számára, hogy a tananyagot a saját tempójukban sajátítsák el, azaz előfordulhat, hogy bizonyos feladatok elvégzésére több időt fordít egy tanuló, míg másokra kevesebbet. Ennek eldöntése teljes mértékben a diákon múlik, nem kell senkihez alkalmazkodnia. Az e-learning tehát úgy is definiálható, mint egy egyéni foglalkozás. Ezzel szemben azonban a csoportmunkára is lehetőséget kínál. Ehhez segítséget nyújthatnak például a moderált fórumok, vagy a chat-en keresztüli kommunikáció. Az előbbiekből is látszik, hogy a hagyományos oktatás során alkalmazott módszerek és eszközök nem tűnnek el teljes mértékben, pusztán csak azok alkalmazása módosul valamelyest, illetve kiegészül újabb eszközökkel. Sőt, az is kijelenthető, hogy az e-Learning az oktatáson kívül még számos területen alkalmazható, például a szervezetfejlesztés, humán menedzsment stb. területén. Tehát levonható az a következtetés, hogy az e-Learning jól használható a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra szervezeteinél egyaránt.

1.3. Miért épp az e-Learning? Az új oktatási formák keresésének elsődleges oka az volt, hogy az oktatási intézmények minél alacsonyabb költséggel szerettek volna minél több diákot „elérni”. Az e-Learning esetében, ahol nincs szükség a hagyományos értelemben vett tantermekre, a diákok kollégiumi ellátására stb. az oktatás költségei elsősorban a tananyag megfelelő formátumban történő kifejlesztésére korlátozódnak. A megfelelő formátum ebben az esetben úgy értendő, hogy a tananyagnak 2

már

túl

kell

lépnie

az

e-Book-kal

(számítógépen

tárolt

2002 az e-learning tükrében c. cikk alapján 8


könyv/elektronikus

könyv)

szemben

támasztott

követelményeken,

és

multimédiás, audiovizuális részeket is tartalmaznia kell, illetve képesnek kell lennie - akár azonnali - interakcióra, visszajelzésre. Ezek a költségek általában egyszeri költségeknek tekinthetők. (Természetesen szükség van a tananyag létrehozása

után

is

további

fejlesztésekre,

illetve

a

tananyagnak

az

aktualizálására, azonban az ezekre a feladatokra fordított kiadások messze elmaradnak

magának

a

tananyagnak

a

létrehozásával

kapcsolatos

költségektől.). Tehát míg az e-Learning bevezetése, illetve működtetése egyszeri, nagy összegű kezdeti ráfordítást igényel (a többi költség ennek mértékéhez képest elhanyagolható), addig a hagyományos oktatási forma esetében a jelentkező költségek „széthúzva”, nem egyszerre, nagy összegben megvalósítandó beruházásként jelennek meg. Az e-Learning és a távoktatás közötti egyik legnagyobb hasonlóság, hogy mindkettő segít áthidalni a földrajzi távolságokat. Az e-Learning azonban a távoktatással szemben képes a visszacsatolás idejének lerövidítésére. Ez a két új oktatási módszer lehetővé teszi, hogy a diákok minimalizálják az utazással eltöltött idejüket azáltal, hogy nem követelik meg a tanár diák közötti, rendszeresen történő személyes érintkezést. A harmadik lényeges jellemző, ami az e-Learning megjelenését, majd elterjedését indokolta az, hogy az új technológia alkalmazása által lényegesen nagyobb tömegek vonhatóak be a képzésbe, mint a hagyományos módszerek felhasználásával. Ez a tény a jelenlegi munkaerőpiaci, illetve az oktatási szférában tapasztalható tendenciák következtében döntő tényezővé válhat abból a tekintetből, hogy melyik képzési fajta tud „megélni” a piacon. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk a modern kommunikációs technológiák megjelenéséről és elterjedéséről sem (az oktatásban is), hiszen enélkül elképzelhetetlen - ami ma már természetes - az elektronikus úton történő

9


kommunikáció, tananyag továbbítás stb. Ezek pedig mind az elektronikus úton történő távoktatás előfeltételei. Az

e-Learning

legfontosabb

előnyei

összefoglalva:

„…

a

tanulás

költséghatékonysága, a tanárral való állandó és közvetlen, egyéni kapcsolat, a csoport többi tagjai, mint szellemi erőforrások, valamint az Internet, mint információforrás…”3 igénybevételével. (Az e-Learning részletes előnyeit lásd a I.Mellékletben)

1.4. Az elektronikus oktatás legfontosabb összetevői Az e-Learningnek az oktatásban történő előtérbe kerüléséhez számos feltétel teljesülésére van szükség. Ezek a feltételek azonban a világ különböző területein eltérő mértékben valósulnak meg, és ennek köszönhetően az e-learning szerepe az egyes területek oktatási rendszereiben nem tekinthető azonos súlyúnak. Az egyik legfontosabb dolog az emberek hozzáállásának megváltozása. Ez azonban nemcsak a diákok, illetve a tanárok részéről követeli meg az új technológiák,

új

tanulási/tanítási

szokások,

a

tanár-diák

kapcsolat

átalakulásának, stb. elfogadását, illetve az azokhoz való alkalmazkodást, hanem egyben azt is jelenti, hogy a vállaltoknak is fel kell ismerniük az e-Learningben rejlő lehetőségeket. Az ASTD (American Society of Training Directors) 2002-ben elvégzett felmérése szerint az alkalmazottaik e-Learninges képzésére legtöbbet fordító vállalatok felső 10 százaléka gyorsabbnak illetve rugalmasabbnak bizonyult versenytársainál.4 Szintén lényeges kérdés a térség Internet lefedettsége, illetve a PC ellátottság kérdése. Egyértelmű, hogy az USA, az EU, illetve Kelet-, Közép-Európa ebből a

3

E-learning alapok: Az e.learning áttekintő leírása 2002 az e-learning tükrében c.cikk alapján

4

10


szempontból sem tekinthető egységesnek. Még az Unión belül is jelentős különbségek tapasztalhatóak ezen a téren.

11


2. Nemzetközi kitekintés Ebben a fejezetben az e-Learning nemzetközi megítélése, szerepe kerül bemutatásra különös tekintettel az Európai Unióra és az Egyesült Államokra.

2.1. Nemzetközi tendenciák 2.1.1 … a közép- és felsőoktatásban A Trendek a felsőoktatásban című tanulmány szerzője szerint az oktatás területén az új évezredben két alapvető problémával, kérdéskörrel kerülünk szembe. Az egyik az, hogy a felsőoktatásban az elitképzést egyre inkább felváltja a tömegoktatás, illetve a másik, ami tulajdonképpen az előzőből következik a minőségi oktatás kérdése. Elitképzésről van szó, ha a népesség bizonyos korosztálya (jelen esetben 18-23 év közötti fiatalok) kevesebb, mint 15%-a tanul tovább valamilyen felsőoktatási intézményben, a tömegképzés esetén ez az arány 15 és 50% közé esik (általános oktatásról akkor beszélhetünk, ha ez a számadat nagyobb, mint 50%). Ez az arány az Európai Unió egyes országaiban, mint például Finnországban, illetve az Egyesült Államokban jóval meghaladja az 50%-ot, sőt néhol még a 60%-ot is eléri a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma.5 Ha ez a tendencia folytatódik az e-Learning szerepe jelentősen növekedhet az oktatásban, hiszen, mint már az első fejezetben említésre került, lehetővé válna tömegek bevonása a felsőfokú képzésbe, anélkül, hogy jelentős ráfordításokat kéne eszközölni új épületek építésére és fenntartására, oktatók és egyéb személyzet felvételére. A tömegoktatás elterjedésének számos előnye mellett (társadalmi tudásalap megnő) annak hátrányaival is számolnunk kell. Az egyik legfőbb hátránya pedig az 5

oktatás

területén

tapasztalható

minőségromlás.

Ennek

a

negatív

Kadocsa László: Trendek a felsőoktatásban c. tanulmány adatai alapján

12


tendenciának a megállításában segítséget nyújthat például a kreditrendszer, illetve a modularizáció bevezetése, de ami ennél sokkal fontosabb, az az oktatás területén bekövetkező paradigmaváltás. Ez a ’90-es években (újra) megjelenő folyamat azonban nem az első az oktatás történetében. A 1960-as években a tanulás területén a tartalomcentrikusság volt a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a hangsúlyt a tananyagra helyezték, ami szigorúan szabályozott volt. Ezt a felfogást a ’70-es, ’80-as években a képességcentrikusság váltotta fel, ahol a tartalom másodlagossá vált és a gondolkodás fejlesztése került előtérbe. Ezek után következett a harmadik korszak, ami a ’90-es évekre tehető. Itt az ismeretalapú oktatás helyébe a kompetencia alapú lépett, ahol elsődleges szemponttá a gyakorlati hasznosság vált. Ez tulajdonképpen az élethosszig tartó tanulás koncepciója. Ebben az esetben a tanulási készségek fejlesztésén van a hangsúly, az önszabályozó tanulás megvalósulásának lehetősége kerül a középpontba. Ez a megközelítés „… komplex látásmódot, problémamegoldást feltételez, és együttműködést, a tudás átadását, a csoport tagjaként való szellemi munkavégzést igényel.” 6 Az előbbiekből is jól látható, hogy az oktatás területén a világban tapasztalt változások további lehetőségeket teremtenek az e-Learning számára.

2.1.2. … a munkaerőpiacon A munkaerőpiacon sem rosszabbak az elektronikus alapú oktatás lehetőségei. Ennek okai elsősorban a vállalatok által meghatározott munkaerő-kereslet megváltozásában keresendők. A munkaerő összetételének egyik, Meyer Dietmar és Solt Katalin által alkalmazott megközelítése szerint, egy adott országban a munkanélküliek összetétele nem homogén. A szerzők a munkanélkülieket a munkanélküliséget kiváltó ok szerint kategorizálják. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli népességen belül 2 nagyobb csoportot különböztethetünk meg: az önkéntes, illetve a 6

, Kadocsa László: Trendek a felsőoktatásban 2. oldal

13


kényszerű munkanélkülieket. Ezeket a csoportokat, ahogy az a 2.1. ábrán is látszik további két csoportra lehet bontani. Az „önkéntes munkanélküliek”, akik a definíció szerint nem akarnak változtatni helyzetükön tovább kategorizálhatók a súrlódásos, illetve az egyéb strukturális típusokba. Az első csoportba tartozók „munkanélkülisége” az önkéntes munkahely-változtatáson alapul. Az ő esetükben szintén szerepet játszhat az eLearning, mint átképzési lehetőség. Vegyük például azt az esetet, amikor egy alkalmazott lakhelyváltozás miatt kényszerül munkahelye megvál toztatására. Semmi sem garantálja a számára, hogy az új lakhelyén lesz kereslet az olyan munkaerő iránt, amit ő is képvisel. Ezen a problémán átképzéssel segíthet. Ellenben az „önkéntes” strukturális munkanélküliek nem biztos, hogy hajlandóak, átképzési kurzusokon részt venni, hiszen önként választották a munkaerőkereslet és munkaerő-kínálat eltérése által előidézett munkanélküliséget. Tehát ők azért nem dolgoznak, mert az eredeti szakmájuk iránt nincs kereslet a munkaerőpiacon, viszont ők csak azt hajlandók végezni. Az előzőekkel ellentétben a „kényszerű munkanélküliek” csoportjába azok az emberek tartoznak, akik ugyan keresnek munkát, de nem találnak. Ez a réteg is tovább bontható konjunkturális, illetve egyéb strukturális munkanélküliekre. Míg az első csoportba tartozók a nemzetgazdaság kibocsátás-ingadozásainak „köszönhetően” maradtak munka nélkül, addig a második csoportba tartozók a munkaerőpiacon a munkaadók által keresett, illetve a munkavállalók által „kínált” munkaerő szerkezeti különbségei miatt. Ezek az emberek akár arra is hajlandóak lehetnek, hogy átképzéseken vegyenek részt annak érdekében, hogy munkát vállaljanak, így mindenképpen számolni kell velük, mint az elektronikus oktatási szolgáltatások potenciális igénybevevőivel.

14


A munkanélküliek kategorizálása7

Munkanélküliek önkéntes súrlódásos

kényszerű

egyéb strukturális

konjunkturális

2.1. ábra A munkanélkülieken kívül van még egy terület, ahol az e-Learning szolgáltatásai rendszeresen alkalmazásra kerülnek. Ez pedig a vállalati továbbképzés. Az ASTD által végzett kutatások bizonyítják, hogy a folyamatos képzés növeli a vállalatok versenyképességét. A cégek viszont a gyors és költséghatékony módszereket részesítik előnyben az oktatás területén is, márpedig a fent említett követelményeknek az e-Learning egyértelműen eleget tesz.8

2.2. Az e-learning szerepe az Európai Unióban 2.2.1. Az infrastrukturális feltételek teljesülése az EU-ban Az Európai Unióban, ha a közösségi átlagokat nézzük elmondható, hogy az infrastruktúra fejlettsége nem jelenthet akadályt az e-Learning tömeges elterjesztésében. A 100 főre jutó PC-k száma ugyanis már 1999-ben elérte a 25 darabot, és azóta ez a szám csak növekedett, hiszen a 2000-es Lisszabonban megrendezett EU csúcson az infrastruktúra fejlesztése - többek között - az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzéssé vált. Nem ennyire biztató a helyzet azonban, ha a tagországok szintjén vizsgálódunk. Itt ugyanis jelentős eltérések mutatkoznak. Vegyük csak a 2 végletet: Svédországot, ahol már 1999-ben 45 7

Meyer Dietmar – Solt Katalin: Makroökönomia, 76. old 2002 az e-learning tükrében című cikk alapján

8

15


személyi számítógép jutott 100 emberre, illetve Görögországot, ahol ez a mutatószám csupán csak 6.9 (2.2. ábra) Az Internet-hozzáférések számát tekintve is hasonló helyzettel állunk szemben. Az Unió átlaga szerint 2002. júliusában a tagállamokban 40%-os volt az Internethozzáféréssel való ellátottság aránya. Itt is érdemes azonban egyenként is megvizsgálni a tagországok mutatóit. Így már egy kicsit árnyaltabb képet kaphatunk. Az élen Dánia és Hollandia áll 65%-os Internet-ellátottsággal, míg a táblázat végén megintcsak Görögország található, ahol az Internet-ellátottságra vonatkozó mutatószám 2002. júliusában nem érte el a 10%-ot, mindössze 9% volt.10 (2. Melléklet) PC-k száma az Európai Unió országaiban és az Egyesült Államokban 11

Ausztria Belgium Dánia Egyesült királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország összesen EU-15 USA

1990 0,50 0,90 0,60 6,20 0,50 4,00 0,20 1,40 0,30 0,05 6,50 2,10 0,30 1,10 0,60 25,20 54,20

Millió db 1996 1998 1,40 1,90 2,20 2,90 1,60 2,00 12,70 15,50 1,40 1,80 8,80 12,40 0,40 0,60 3,60 5,00 0,80 1,00 0,20 0,20 19,10 22,90 5,30 10,00 0,70 0,80 4,10 4,30 2,60 3,50 64,70 84,70 96,60 124,00

1999 2,10 3,20 2,20 18,00 1,90 13,00 0,60 5,70 1,20 0,20 24,40 11,00 0,90 4,80 4,00 93,20 141,00

Növ. (%) 100 főre jutó PC-k száma 1999 1990 1999 10,50 6,00 26,00 10,30 9,00 31,00 10,00 11,00 41,00 16,10 11,00 30,00 3,30 10,00 36,00 4,80 7,00 22,00 16,40 2,00 6,00 14,00 9,00 36,00 20,00 8,00 32,00 3,00 30,00 40,00 6,60 8,00 30,00 10,00 4,00 19,00 14,80 3,00 9,00 11,60 3,00 12,00 14,30 8,00 45,00 10,00 7,00 25,00 13,70 20,00 52,00

*forrás: Eurostat

2.2. ábra

9

Euro Info Service: Statisztikai adatok az információs társadalomról EU: tízből négy háztartás az Interneten 11 Euro Info Service: Statisztikai adatok az információs társadalomról

10

16


Összességében

elmondható,

hogy

a

tagországok

szintjén

az

egyes

infrastrukturális elemek meglétében mutatkozó különbségek következtében nehéz az Unión belül egységes e-Learning piacról beszélni.

2.2.2. (EU) A múlt Az e-Learninget tulajdonképpen az amerikaiak „exportálták” Európába. Az iparág európai megjelenése ugyanis azzal kezdődött, hogy néhány amerikai e-Learning gyártó cég megjelent az angol és az ír piacokon. Céljuk az volt, hogy a szigetországból kiindulva meghódítsák a kontinenst. Ez a folyamat azonban nem maradt egyirányú, hiszen később néhány európai - elsősorban ír - e-Learning vállalatok, mint például a SmartForce, illetve a WBT Systems, megjelentek az amerikai piacon. Mindkét említett esetben egyaránt beszélhetünk technológiai és módszertani áramlásról.12

2.2.3. (EU) A jelen Az első, nem angol nyelvű anyagokat a skandináv országokban állították elő. Napjainkban a skandináv térség az európai e-Learning piac 25%-át adja. Az Európai Unió „tengelyét” alkotó Franciaország és Németország kezdetben lemaradt a skandináv és az angol nyelvű térség mögött. Mára azonban ezekben az országokban is jelentős növekedésnek indultak az e-Learning piacok. Ez Franciaországban elsősorban a helyi szabályozásnak köszönhető, ugyanis itt a vállalatok számára elő van írva, hogy bevételük meghatározott százalékát továbbképzésre kell fordítaniuk. A Németországban tapasztalt folyamatok jelentősen

eltérnek

átláthatatlansága bekövetkezett

az

miatt

előbb

vázoltaktól.

váratott

magára

a

Itt

ugyanis

nagy

2002-ig

áttörés.

A

a

piac

2002-ben

Internet-boom válsága következtében a német gazdaság

lassulása magával vonta az e-Learning piac szereplőinek csökkenését is. Emellett azonban megfigyelhető volt egy másik tendencia is, mégpedig az, hogy

12

Szaniszló László: E-learning: távol és közel – újra egy századfordulós magyar esély? alapján

17


a nagyvállalatok elkötelezték magukat a stratégiai e-Learning bevezetése mellett.13 A felmérések szerint az Európai Unió tagállamai közül Svédország, az Egyesült Királyság, és Hollandia jár az élen elektronikus oktatás alkalmazásában. Ennek alapvetően két oka van: az Internethasználók (II.Melléklet), illetve az angolul beszélők magas aránya. A tagállamok egyéni erőfeszítésein túl központilag is vannak törekvések az eLearning „felkarolására”. Az Unió azonban elsősorban a felsőoktatásra vonatkozóan fogalmaz meg az elektronikus oktatás támogatását is magába foglaló irányelveket. A 2000 márciusában tartott EU-csúcson megfogalmazott lisszaboni stratégiában rögzítésre kerültek az oktatáspolitika célkitűzései. Ezek közül a legfontosabbak: − „2010-ig a 18-24 év közötti fiatalok körében felére csökkenteni azok számát, akik a középiskola után nem folytatják tanulmányaikat; −

az elektronikus tanulást magába foglaló eEurope akcióterv megvalósítása;

−

az élethosszig tartó oktatás ösztönzése;

−

európai bizonyítvány kifejlesztése az információs technológia terén;

−

a diákok, tanárok, oktatók, kutatók mobilitásának ösztönzése;

−

a foglalkoztatási és oktatási piac szinergiájának javítása.” 14

Az eEurope kezdeményezésről érdemes néhány szót külön is szólni, hiszen óriási előrelépésnek tekinthető, hogy egy ilyen átfogó erejű program felkarolta az e-Learninget, sőt a fejlődés, illetve ahogy azt a továbbiakban látni fogjuk a nemzetközi versenyképesség zálogának tekinti. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy már nemcsak a tagországok szintjén számolnak ezzel az új oktatási módszerrel, technológiával, hanem közösségi szinten is megjelent egy olyan

13 14

Szaniszló László: E-learning: távol és közel – újra egy századfordulós magyar esély? alapján Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról 338-339. oldal

18


kezdeményezés, amely - többek között -

az e-Learninget is stratégiai

fontosságú területként kezeli.

Az eEurope kezdeményezésről…15 Az eEurope koncepció előzményének a 2000. március 23-24. között, Lisszabonban megrendezett EU csúcs tekinthető, amin a 15-ök állam- és kormányfői megfogalmazták az EU következő évtizedének célkitűzését. A tagállamok által definiált cél, hogy 2010-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Az ennek érdekében kidolgozott akcióterv 2000. június 19-20-án eEuropa Akcióterv révén került elfogadásra. Az eEurope kezdeményezés céljainak elérésére kijelölt időszak a 2001-2004 közötti periódus. Az eEurope Akcióterv célja, hogy lehetővé tegye „Európa” számára, hogy kiaknázza erősségeit, illetve, hogy legyőzze azokat a korlátokat, amik hátráltatják a digitális technológia megértésében és átvételében. Szintén irányelvei közé tartozik az információs és kommunikációs technológia területén tapasztalható legújabb fejlesztések alkalmazása. Az eEurope koncepciójának alapfeltevése

a

következő:

az

oktatási

rendszer

eredményessége

nagymértékben függ attól, hogy a tanulás, illetve a tanítás területén milyen hatékony megközelítéseket, módszereket alkalmazunk. Ezt a hatékonyságot az Európai Unión belül úgy próbálják elérni, hogy az információs és kommunikációs technológiák bevezetését a tanulási struktúrák mélyreható reorganizációjával párhuzamosan valósítják meg. Az eLearning bevezetése és széles körben való elterjesztése az egyik alappillére az eEurope akciótervnek.

15

eLearning: Designing Tomorrow’s Education, illetve eEurope+ alapján

19


Az

„eLearning:

A

holnap

oktatásának

megtervezése” 16

elnevezésű

kezdeményezést 2000. május 24-én fogadta el az Európai Bizottság. A program mögötti szándék, hogy a folyamat hajtóerejévé az élethosszig tartó tanulás koncepciója váljon. Az eLearninggel kapcsolatos kezdeményezés tehát kiegészíti az eEurope Akciótervet, és a lisszaboni irányelvekkel összhangban lévő meghatározott intézkedéseket egy egységes oktatásorientált keretrendszerbe helyezi. A program alapvető célkitűzései közül a legfontosabbak: (1) Az ésszerű költségek mellett megvalósuló, magas színvonalú infrastruktúra fejlesztésének

felgyorsítása.

Ennek

érdekében

olyan

célkitűzések

megvalósítására van szükség, mint például az összes iskola Internethozzáférésének,

illetve

multimédiás

erőforrásokkal

való

ellátásának

garantálása (ez a határidők alapján teljesített célkitűzésnek tekinthető), valamint annak elérése, hogy 5-15 diákra legalább 1 darab multimédiás számítógép jusson stb. (2) A másik nagyon lényeges eleme a programnak, hogy szeretné a képzési „kedvet” növelni azáltal, hogy támogatja egy bizonyos szintű univerzálisnak tekinthető digitális műveltség megszerzését, illetve a tanárok és oktatók számára biztosítja a megfelelő képzés elérését beleértve a technológiai oktatást, valamint az egyes technológiai megoldások oktatásban való alkalmazásáról szóló kurzusokat és a változásmenedzsmentet is. Ebben a csomagban például a következő konkrét intézkedések találhatóak: annak biztosítása, hogy 2003 végére az összes végzős diáknak lehetősége legyen arra, hogy az iskolai képzés során digitális műveltségre tegyen szert stb. (3) Szintén a legfontosabb célkitűzések között említendő az a törekvés, aminek célja a tartalom, a szolgáltatás valamint az eLearning környezetének

16

eLearning: Designing Tomorrow’s Education

20


fejlesztéséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése. Az egyes szabványok elérhetőségének biztosítása különösen fontos. (4) Végül, az utolsó célkitűzés az együttműködés és a párbeszéd erősítése az oktatás összes szintjén és területén, úgymint: az egyetemek; iskolák; képzési központok; döntéshozók; az eszközök, szoftverek, tartalom, szolgáltatások kiválasztásért felelős adminisztrátorok között, illetve szintjén. Az előbb említetteken kívül ez a célkitűzés magában foglalja még a partneri viszony kialakítását/kiépítését a magán és a közszféra között. Az eLearning kezdeményezésnek az eEurope program oktatási irányelveinek eléréséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulása abban áll, hogy létrehoz egy olyan

keretrendszert

és

úgynevezett

napirendet,

ami

elősegíti

az

együttműködést a megfelelő közösségi szervek és a tagállamok között. A fent vázolt koncepció „ígért eredményein” felbuzdulva a társult tagok is mintegy csatlakozva a kezdeményezéshez létrehoztak egy „eEurope-like Action Plan” elnevezésű programot, aminek alapvető célkitűzései megegyeztek az EU15-ök

által

megfogalmazottakkal.

2001-ben

az

Európai

Bizottság

kezdeményezésére megindult egy folyamat, aminek célkitűzése a társult tagok által indított program felkarolása és egyben valamiféle - a tagországokkal - közös út keresése. Ez a tervezet pedig az eEurope+ Akcióterv elnevezést kapta, és célja, hogy felgyorsítsa a reformokat és a társult tagsági viszonyban lévő országok gazdaságainak modernizációját. Ebből is látszik, hogy az előző fejezetben vázolt tendenciák jelentkezése, illetve megteremtése

az

Unió

tagországaiban

is

cselekvésre

késztették

az

illetékeseket. Ezen folyamatok kezelésében pedig jelentős szerepet szánnak az elektronikus távoktatásnak.

21


2.2.4. (EU) A jövőbeli várakozások Az e-Learning jövőbeli helyzetéről alkotott kép korántsem egységes. Egy, az indexen17 olvasható, 2002 decemberében publikált cikk jóslata szerint 2004-ben az európai e-Learning piac 96%-os növekedést fog produkálni, és így nagysága elérheti a 4 milliárd dollárt. Amerikai szakértők ezzel szemben úgy vélik, hogy az amerikai piacokat elérő visszaesés előbb utóbb Európában is érezteti hatását. Véleményük szerint az előbbiekben vázolt optimizmusnak semmi alapja sincs. Az európai e-Learning piacon jelenleg nem beszélhetünk piacvezető cég(ek)ről. Jellemző erre a piaci szegmensre, hogy még a kialakulás fázisában van és messze nem tekinthető telitettnek, ez abból is látszik, hogy folyamatosan új piaci szereplők jelennek meg (és maradnak fenn), illetve régiek tűnnek el. Az európai e-Learning piac jól áll a mutatószámok tekintetében. 2002-ben az európai vállalatok 14%-a valósította meg a továbbképzési programjait e-Learning formájában, és a vállalati tréningekkel foglalkozó cégek éves forgalmának 30%-a származott e-Learningből.18 Ezek a számok valamelyest igazolják a fentebb vázolt optimista jóslatokat. A mutatószámokon kívül szintén sikerként könyvelhető el, hogy a felhasználók egyre jobban értik az e-Learning struktúrákat és ezáltal egyre jobban kihasználják annak előnyeit, illetve a módszer által nyújtott „többletet”. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződik a szolgáltatás minőségére. Ennek egyik megvalósulási módja a cégek közötti kooperáció és a közös fejlesztések.

17

E-módszerTAN projekt roadshow - Kecskemét Szaniszló László: E-learning: távol és közel – újra egy századfordulós magyar esély?c. cikk alapján 18

22


A pozitív tendenciák mellett azonban negatívak is jelentkeztek az elmúlt hónapokban. Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben, az információtechnológia területén tapasztalható válsághelyzet az On-line oktatást is elérte. Ennek egyik jele, hogy több On-line oktatási programokat gyártó, tőzsdén jegyzett cég árfolyama a felére csökkent, illetve számos e-Learninggel foglalkozó vállalat (SmartForce, Click2Learn) forgalom-visszaesésről számolt be. A negatív tendenciák okait egyelőre csak találgatják a szakértők, az álláspontok azonban ezen a területen sem egységesek. Az egyik legnagyobb probléma az idősebb generáció bevonása az e-Learninges képzésbe. Ennek legalapvetőbb akadályai az angol nyelvtudás, illetve a számítógép kezelésével kapcsolatos ismeretek hiánya. A probléma megoldására az Unión belül kidolgoztak egy tervezetet. Ennek alapján lehetővé válna az idősebb korosztály számára, hogy mielőtt a lényegi oktatásra sor kerülne, egy bevezető kurzuson vegyenek részt, ahol elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az e-Learning által nyújtott szolgáltatásokat a számukra leginkább megfelelő módon tudják kiaknázni. Ellenben nem csak az idősebb diákok próbálnak igazodni az új oktatási módszerekhez,

hanem

az

e-Learninges

tananyagot

gyártó

cégek

is

megpróbálnak olyan tananyagot készíteni, amelyek megfelelnek az idősebb korosztály igényeinek. Az idősebbek képzésének támogatására közalapítványokat hoznak létre, ezzel is támogatva az élethosszig tartó tanulás megvalósulását. A kurzusok árait olyan szinten állapítják meg, ami az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is kifizethető. Sikeres vizsga esetén pedig a vizsgadíj visszatéríthető. Megállapítható tehát, hogy az Európai Unión belül körvonalazódik egy egyértelmű törekvés, aminek célja az e-Learning társadalmi elfogadtatása, a digitális műveltség megfelelő szintjének kialakítása (akár az e-Learningtől teljesen függetlenül is), illetve az infrastrukturális korlátok felszámolása. Az

23


tagországok azonban nem tekinthetők egységesnek az elért eredmények tekintetében, hiszen vannak olyan térségek, ahol az akadályok jó része már szinte teljes egészében felszámolásra került, ugyanakkor akadnak olyanok is, ahol az infrastruktúra kiépítettsége szempontjából közel azonosak a viszonyok a Kelet-, Közép-Európában tapasztaltakkal.

2.3. Az e-learning szerepe az Egyesült Államokban 2.3.1. Az infrastrukturális feltételek teljesülése az USA-ban Akárcsak az Európai Unióban közösségi szinten az USA-ban sincsenek infrastrukturális akadályai az e-Learning elterjedésének. Az USA a technológiai feltételeket tekintve előkelőbb helyet foglal el az országok képzeletbeli rangsorában. Mindezt teszi azáltal, hogy már 1999-ben 100 emberből 52 birtokolt személyi számítógépet, ami az Uniós átlagon is jóval túltesz. 19 (lásd 2.2. ábra) Az Internet tekintetében érdemes megvizsgálni az Internethasználók számának alakulását. Míg 2001. áprilisában az EU tagállamokban összesen 123 millió ember használta az Internetet, addig ez a szám az USA esetében eléri a 175 milliót20. Ez az eltérés különösen akkor tekinthető jelentősnek, ha figyelembe vesszük, hogy a két „tömörülés” népességszáma nem azonos. Az USA lakossága

közel

Internethasználók

100 közötti

millió

fővel21

kevesebb

az

Unióénál,

52

milliós

különbség

a

népességre

így

az

vetítve

meghatványozódik.

19

Euro Info Service: Statisztikai adatok az információs társadalomról adatai szerint Euro Info Service: Statisztikai adatok az információs társadalomról adatai szerint 21 http://www.vilaglato.hu/Eamerika/usa_home.html alapján az USA lakossága 248 762 000 millió fő, míg az EU tagállamai a http://www.vilaglato.hu/orszagok.html oldal adatai szerint közel 364 000 000 fő 20

24


2.3.2. (US) A múlt Az Egyesült Államok e-Learning piaca „rendelkezik” a legnagyobb múlttal, éppen ezért az ott tapasztalható tendenciák jelzés értékűek az európai fejlődést illetően. A nagy amerikai cégek Európában történő megjelenése a múlt század utolsó évtizedeire tehető.

2.3.3. (US) A jelen A világ e-Learning piacai közül egyértelműen az USA piaca tekinthető a legkiterjedtebbnek és a legfejlettebbnek. Az amerikai piacon megjelenő tendenciákat a többi ország piaca kisebb-nagyobb késésekkel követi. 2001-2002 között az e-Learning ágazat virágzott az Egyesült Államokban. Ezt annak ellenére kijelenthetjük, hogy a ’90-es évek végén jósolt növekedési tendenciák nem váltak valóra, de mindezek ellenére is jelentős növekedés tapasztalható az elektronikus oktatás piacán. Ennek egyik, de korántsem egyetlen oka a 2001-ben történtekre vezethető vissza. Az USA piacát ekkor olyan hatás érte, ami – a többi e-Learning piacon tapasztalható hatásokhoz képest - egyedülállónak tekinthető, és nem várt lökést adott neki. A 2001. szeptember 11-i események hatására ugyanis ugrásszerűen megnőtt az igény az olyan oktatási módszerek iránt, amik minimálisra csökkentik az utazási távolságokat, sőt ha lehet teljesen meg is szüntetik azokat. Ennek következtében egyre több kormányzati szerv, a posta, vállalat választja az oktatásnak ezt a formáját. A haditengerészet szintén jelentős beruházásokat eszközöl az elektronikus oktatásba, annak bevezetésébe és elterjesztésébe. A szervezet e-Learning oktatáshálózata több mint 160 tengerészeti iskolát foglal magába. Ez a program, ami 2001-ben eArmy néven került bevezetésre, kezdetben az újoncok toborzását, illetve a már szolgáló katonák nem-katonai továbbképzését kívánta elősegíteni. Mára már azonban a hadsereg több mint 5%-a használja ezt az

25


oktatási formát, ahol több mint 2000 tantárgy hallgatása vált lehetővé 90 szakon. A program ilyen méretekben történő létrehozásához a hadsereg több mint 20 egyetemmel és főiskolával szerződött. A virtuális egyetemek szintén nagy népszerűségre tettek szert az utóbbi időben az Egyesült Államokban. A Yale, a Stanford, illetve a brit Oxford University például közös tanfolyamokat indítottak először csak volt diákjaik és azok családtagjaik részére, majd ezeket a kurzusokat kiterjesztették, és a szélesebb rétegek számára is elérhetővé tették. Összességében elmondható, hogy ”… 2002 az egyetemek, illetve oktatási tartalomszolgáltató cégek és e-Learning vállalatok partnerségének, az általuk alkotott konzorciumoknak az éve volt - és ez a tendencia várhatóan 2003-ban csak erősödik. Mint minden termék esetében, az e-Learning képzéseknél is a jól felépített brandeknek jósolnak nagy jövőt a szakemberek”22 Az előzőekben vázolt pozitív tendenciák mellett azonban mégis jelentős bizonytalanságok uralkodnak a piacon, illetve számos sikertörténetnek induló próbálkozásnak bukás, személycsere lett a végeredménye. (Ezek azok a negatív hatások, amik arra késztetik az amerikai szakértőket, hogy figyelmeztessék európai kollégáikat, hogy talán az általuk vallott, az e-Learning piacok fellendülésére vonatkozó nagy mértékű optimizmus nem indokolt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok e-Learning piacán tapasztalható tendenciák a tapasztalat szerint előbb-utóbb a többi, így európai piacokon is éreztetik hatásukat.) Az Egyesült Államokban egy olyan tendencia van kibontakozóban, ami a kurzusok és eszközök magas árainak csökkentésére irányul. A Jones Knowledge

például

ingyenesen

elérhetővé

teszi

az

különféle

oktatási

intézmények számára a tanulásvezérlő keretrendszerét. Szintén hasonló, árak csökkentését

támogató

kezdeményezés

a

Massachusetts

Institute

of

22

2002 az e-learning tükrében c. cikk alapján

26


Technology részéről, hogy szeptember 30-ától térítésmenetes kurzusokat indított.23

2.3.4. (US) A jövőbeli várakozások Az e-Learning ágazat éves forgalmát 2002-ben 10 milliárd dollár fölé becsülték és a szakértők úgy vélték, hogy ez a növekedés az elkövetkező években sem áll meg, ennek megfelelően 2006-ra 83 milliárd, míg 2011-re 200 milliárd USD feletti forgalomnövekedéssel számoltak. Az előző bekezdésben említett óriási forgalomnövekedést prognosztizáló előrejelzések helyett azonban manapság megjelentek az óvatosabb jóslatok is, amelyek azt hangoztatják, hogy az e-Learning piac rakétaszerű felíveléséről szóló

optimista

előrejelzéseket

el

kell

felejteni,

mert

ezeknek

nincs

valóságalapja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elektronikus oktatás területén nincsenek kiaknázatlan lehetőségek, hiszen ez a piaci szegmens továbbra is virágzik, és számos lehetőséget rejt magában. Ennek az elővigyázatosságnak az az oka, hogy az elmúlt évben az e-Learning piac nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hiszen az elektronikus oktatási programokat forgalmazó cégek bevételei messze elmaradtak a várakozásoktól. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy az ezt a típusú oktatási formát igénybe vevő intézmények száma nem az előrejelzéseknek megfelelően alakult, hanem messze elmaradt azoktól. A piacon jelentkező negatív tendenciák ellenére a szakértők egyetértenek abban, hogy az e-Learning ágazatban még számos kiaknázatlan lehetőség van.

23


27


3. Az infrastrukturális feltételek teljesülése a Magyarországon Ahogy korábban említésre került az e-Learning elterjedése és az infrastruktúra kiépítettsége között szoros összefüggés van. Éppen ezért ahhoz, hogy az eLearning hazai tendenciáit megértsük érdemes megvizsgálni a magyar viszonyokat is. Elsőként a különböző szférák személyi számítógépekkel való ellátottsága, majd az Internet-hozzáférések alakulása kerül bemutatásra. Azt mindenképpen szem előtt kell tartani a fejezet olvasásakor, hogy az csak egy helyzetképet vázol fel a 2002-es állapotokról, az infrastrukturális feltételek azonban rendkívül gyorsan változnak.

3.1. Az PC-ellátottság Magyarországon „A Magyar Infokommunikációs Jelentés legfrissebb, 2002-es adatai szerint jelenleg Magyarországon kb. 2 millió asztali személyi számítógép [desktop PC] van használatban, amelynek 42%-a a háztartásokban, 40%-a a vállalati szférában és 18%-a a költségvetési szegmensben található.”24 (ld. 3.1. ábra) A magyar háztartások 20%-a rendelkezik legalább egy darab személyi számítógéppel, ami azt jelenti, hogy körülbelül 780 ezer háztartásban találhatunk saját PC-t. Érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt is, hogy a magyar háztartások 1%-a több desktop PC-t is birtokol. Ezeket az adatokat figyelembe véve elmondható, hogy a magyar háztartások által birtokolt személyi számítógépek száma 844 ezerre becsülhető.

24

Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002/I: 2 millió asztali személyi számítógép Magyarországon

28


Az egyes piaci szegmensek részesedése az asztali PC installált bázisból 8%

2%

Lakosság

8%

Mikro- és kisvállalat 42%

Közép- és nagyvállalat Központi és helyi közigazgatás

21%

Oktatás Egészségügy 19%

25

*forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002/I

3.1. ábra A jelentés szerint az összes használatban lévő desktop személyi számítógép száma 2,013 millió. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a gazdálkodó szférában a személyi számítógépek száma eléri a 805 ezer darabot, amiből a közép- és a nagyvállalatok birtokolnak a legtöbbet, 431 ezer darabot. Ez igen jelentősnek tekinthető, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ez a szegmens a gazdálkodó szervezeteknek mindössze 3,2%-át teszi ki, ami 6.500 ilyen méretű vállalkozást foglal magába. A mikro és kisvállalatok száma hazánkban 200.000re tehető, akik - figyelembe véve, hogy egyharmaduk egyáltalán nem rendelkezik személyi számítógéppel - összesen körülbelül 374 ezer PC-t birtokolnak.

25

Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002/I: 2 millió asztali személyi számítógép Magyarországon

29


A költségvetési szférában található a legkevesebb személyi számítógép. Összességében elmondható, hogy a 15 ezer közintézmény mintegy 360 ezer desktop PC-vel rendelkezik, ami messze elmarad az előző két szférában tapasztalt

arányoktól.

A

költségvetési

szférán

belül

az

önkormányzati

költségvetési intézmények 160 ezer, az oktatási intézmények 170 ezer (átlagosan 27 darab PC jut egy oktatási intézményre), az egészségügyi intézmények pedig 34 ezer személyi számítógépet birtokolnak. Ezekkel az arányokkal Magyarország messze elmarad többek között az Európai Unió országaitól, ahol már 1999-ben a PC-k átlagos száma meghaladta a 6 millió darabot országonként, az Egyesült Államokat nem is említve, ahol a 100 főre jutó személyi számítógépek száma már 1999-ben 52 darab volt, és az infrastruktúra személyi számítógépekkel való „lefedettsége” azóta is növekvő tendenciát mutat. Összességében elmondható, hogy „a 16-17 %-os számítógépellátottsági és a 6%-os Internet-penetrációs mutatónkkal Európában a sereghajtók közé tartozunk. (Az EU-ban az Internet-ellátottság 40, az USA-ban 75 %-os)”26 (lásd. 2.2. ábra, 15. oldal)

3.2. Az Internet Magyarországon 3.2.1. Az Internet-hozzáférések alakulása Az, hogy rendelkezünk személyi számítógéppel csak az első lépés az eLearning alkalmazásának területén. A másik elengedhetetlen feltétel az Internethozzáférés biztosítottsága. Ugyanúgy, mint az előző pontban itt is érdemes megvizsgálni

az

Internet-hozzáférés

alakulását

a

különböző

szférák

szempontjából.

26

http://www.ihm.gov.hu/kozlemeny_200209252.html

30


Elsőként nézzük meg a lakossági szféra Internet-ellátottságát. Egy a WIP (World Internet Project 2002) által készített felmérés szerint 2002-ben a magyar háztartások 8%-a rendelkezett Internet-hozzáféréssel, ami 2%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest, amikor is a háztartások 6% volt „rákapcsolva a Világhálóra”. Az előbbi adat az összes magyar háztartásra vetítve ábrázolja az Internet-hozzáféréssel rendelkezők számát. Ha csak azokkal a háztartásokkal számolunk, akik személyi számítógépet birtokolnak, akkor a számok a következőképpen módosulnak: 2002 őszére a PC-vel rendelkező háztartások 31%-a volt képes otthonról az Internetre csatlakozni, szemben az egy évvel korábbi 27%-kal.27 Ezek az arányok jelentős mértékben elmaradnak az Európai Unió értékeitől, ahol egy 2002 júniusában az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) által elvégzett felmérés szerint minden negyedik háztartás rendelkezik Internet-hozzáféréssel, és az Internethozzáférések száma növekvő tendenciát mutat.28 (lásd II Melléklet) A gazdasági szférában az Internet-hozzáférés aránya jóval magasabb, mint a lakossági szférában. A GFK-WEBIGEN által 2001-ben végzett felmérés szerint ugyanis a nagyvállalatok esetében 97%-os Internet-hozzáférési arányról beszélhetünk, míg a 5-9 fős mikrovállalkozások 71%-a rendelkezik Internethozzáféréssel.29 A közszférában az Internet ellátottság messze nem tekinthető egységesnek. Az Internet-hozzáférés szempontjából legjobb helyzetben lévő intézmények az általános központi közigazgatási intézmények, a felsőfokú és középfokú oktatási intézmények, valamint a fekvőbeteg-ellátást végző kórházak, amelyek 90% feletti ellátottsággal rendelkeznek. Ezzel szemben az ebből a szempontból legelmaradottabb szervezetek közé az alapfokú oktatási intézmények, a szociális,

járóbeteg-ellátást

végző

és

egyéb

egészségügyi

intézmények

27

Kreatív, XII. évfolyam, 1-2.szám alapján Sokunkat még nem érdekel az Internet c cikk alapján 29 Szaniszló László: E-learning: távol és közel – újra egy századfordulós magyar esély? c cikk alapján

28

31


sorolhatóak, amelyek 50% alatti penetrációval rendelkeznek. A felmérésben 893 közigazgatási intézmény vett részt. 30 (3.2. ábra) Internet-penetráció a közszférában az egyes tevékenységi csoportokban 31

100

80

60 94

92

40 62 20

71

100

91 72

67

50

49 33

19 0


3.2 ábra

A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a létszám növekedésével nő az Internetpenetráció. Ez az összefüggés az oktatási és az egészségügyi szegmensben a legerősebb. A kapcsolat 3.3 ábrán is jól látható.

30

Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002/I: Eltérő Internet-penetráció a közszférában Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002/I: Eltérő Internet-penetráció a közszférában

31

32


Internet-penetráció az egyes létszám-szegmensekben32

100 90 80 70 60 50

91

40

77 65

30 20

38

48

10 0 1-9 fő

10-19 fő

20-49 fő

50-99 fő

100 vagy több fő


3.3. ábra 3.2.2. Az Internet-használati szokások és az azzal kapcsolatos attitűdök33 Az Internet-hozzáférések számán kívül egy másik, nagyon fontos – szintén a Világhálóval kapcsolatos - tényező, ami befolyásolhatja az e-Learning terjedését, az Internet használati szokások, illetve az Internettel kapcsolatos attitűdök. Az Internetet leggyakrabban használók a 14-17 év közötti korosztályból kerülnek ki. Az

ebbe

a

korcsoportba

tartozók

76%-a

tekinthető

rendszeres

Internethasználónak. Ezzel szemben a 18. életévüket betöltöttek, illetve az annál idősebb korosztálynak csupán csak a 18 százalékáról mondható el, hogy rendszeresen rákapcsolódnak a Világhálóra. 34 A két korcsoport közötti különbség több mint szembetűnő. Ezek a számok már csak azért is elgondolkodtatóak, mert az e-Learninges oktatás két legfőbb célcsoportja a még iskolaköteles gyerekeken kívül (elsősorban középfokú oktatási intézményekben tanulók) a 18. életévüket betöltött személyek, függetlenül attól, hogy felsőfokú 32

Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002/I: Eltérő Internet-penetráció a közszférában Kreatív, XII.évfolyam, 1-2.szám, 52-53. oldal

33

33


oktatás keretében veszik-e igénybe az e-Learninges szolgáltatást, vagy munkahelyi továbbképzés, esetleg átképzés céljából. Szintén az Internet-használatiszokások között érdemes megemlíteni, hogy akárcsak 2001-ben, 2002-ben is az elektronikus levélküldés, illetve a munkával kapcsolatos információkeresés volt az elsőszámú Internetes tevékenység. A tanulás, oktatás tehát nem szerepel az Internet-használat elsődleges okai között. Optimizmusra ad azonban okot az a felmérés, ami az Internettel kapcsolatos véleményeket vizsgálta. 2002-ben a megkérdezettek 70%-a vélekedett úgy, hogy az Internet terjedése jobbá teszi a világot, és csupán a válaszadók 8%ának véleménye volt negatív az új kommunikációs technológiával kapcsolatban. Ezek az arányok kedvező változást mutatnak a 2001-es adatokhoz képest, amikor a pozitívan vélekedők aránya 66%, míg a negatívan vélekedők aránya 10% volt. Az előbbi adatokból levonható az a következtetés, hogy ha ez a tendencia folytatódni fog, akkor az Internethasználók száma tovább növekedhet, ami tovább bővíti az e-Learninges szolgáltatásokat nyújtó cégek célcsoportját. Nem túlságosan bíztatóak azonban azok az adatok, amelyek a nem -Internetezők között arra a kérdésre keresik a választ, hogy mennyire valószínű, hogy egy éven belül rendszeres Internethasználókká válnak 35 (lásd III.Melléklet). Ez alapján a magyar nem-Internetező lakosságnak csupán a 2%-a véli úgy, hogy nagy valószínűséggel rendszeres Internetezővé válik egy éven belül, 7% szerint valószínű, hogy rendszeres Internetezővé válik és 90% véli úgy, hogy ez nem valószínű (lásd III. Melléklet). Tehát eszerint a felmérés szerint a következő évben a rendszeresen Internetezők számának nem túl nagy arányú bővülésére számíthatunk. Az előző kutatásokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy az Internet használók számának növekedési tendenciája nem egyértelmű. Magyarországon - ahogy a világon bárhol máshol - nemcsak infrastrukturális akadályok 34

Kreatív, XII.évfolyam, 1-2.szám, 52-53. oldal

34


jelentkeznek. Szintén a korlátozó tényezők közé sorolható az „digitális műveltség” hiánya, illetve annak a lakosságon belüli alacsony szintje. Nem véletlen, hogy az Internet-használók döntő része a fiatalabb korosztályból kerül ki, hiszen ők egyrészt fogékonyabbak a technológiai újítások iránt, mint az idősebb korcsoport tagjai, másrészt azonban - és talán ez a döntő tényező - az ő számukra

már

az

iskolai

tananyag

része

a

személyi

számítógépek

megismerése, ha az akár csak alapfokon történik is. Elmondható tehát, hogy a fiatalabb korosztály az oktatás révén ösztönözve van az alapvető számítógépes ismeretek elsajátítására.

3.3. Az állam és az e-Learning Az állam az e-Learning elterjedésének érdekében egyrészt az infrastruktúra hiányosságai segítséget.

miatt Ezeknek

jelentkező a

korlátok

programoknak

kiküszöbölésében nem

az

nyújthat

elektronikus

óriási oktatás

népszerűsítése az elsődleges célja, de közvetve ezt is elősegít(het)ik. Másrészt azonban, beszélhetünk olyan programokról is, amelyeknek az a fő rendeltetése, hogy az e-Learninget, mint új oktatási formát népszerűsítse, illetve annak elterjedését elősegítse. Az állam az Európai Unió tagállamaihoz való felzárkózás tervét a Magyar Információs Társadalom Stratégiában36 (MITS) dolgozta ki. 3.3.1. Az infrastruktúra fejlesztése37 Ebbe a csoportba tartoznak azok a programok, amelyek közvetett módon hathatnak az e-Learning elterjedésére. Ilyeneknek tekinthetőek azok a kezdeményezések, amelyek elsősorban a személyi számítógépek számának, illetve az Internet-hozzáférések arányának növelését tűzik ki célul.

35

Kreatív, XII.évfolyam, 1-2.szám, 52-53. oldal http://www.ihm.hu honlapja alapján 37 MITS eMagyarország című fejezete 36

35


A Magyar Állam elindította eMagyarország elnevezésű programját, amely 20042006 között kíván különböző - többek között - az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos támogatások nyújtásával segíteni az Európai Unió szintjéhez való felzárkózásban. Az infrastruktúrát érintő legfontosabb célok, feladatok: − egy olyan Közháló kiépítése, amely képes az összes település és közigazgatási intézmény elérésére, − annak biztosítása, hogy ezen a hálózaton keresztül az összes közcélú adat és szolgáltatás elérhető legyen, − a közösségi hozzáférési lehetőségek körének (például posta, iskola, könyvtár, Internet kávéház stb.) folyamatos bővítése, − annak garantálása, hogy a háztartások egynegyede 2005-re képes legyen „rákapcsolódni” a Világhálóra, − az iskolákban minőségi Internet-hozzáférés biztosítása, − annak elősegítése, hogy az Internetet használó kis és középvállalatok száma megduplázódjon 2005-re, − a közösségi hozzáférési helyek hálózatával mindenki számára elérhető elektronikus szolgáltatások nyújtása Ezekből a fent felsorolt feladatokból is látható, hogy az infrastrukturális lemaradásokat a kormány úgy értékeli, mint a versenyképesség növelése elé állított egyik legnagyobb akadályt. Ennek megfelelő súlyúak a kitűzött intézkedések, fejlesztések.

3.3.2. Az e-Learninget „ösztönző” programok Azzal, hogy rendelkezésünkre áll a személyi számítógép és a Világhálóra rá tudunk kapcsolódni még mindig nincs biztosítva az összes feltétel, ami az eLearning elterjedéséhez, használatához szükséges. Szükségünk van még ugyanis olyan programokra, amelyek elősegítik, mintegy ösztönzik az e-Learning formájában történő oktatás elterjedését az iskolai (legyen akár alapfokú, akár

36


középfokú, akár felsőfokú) képzésben, illetve a vállalati képzésben egyaránt. Ezzel párhuzamosan egy másik nem elhanyagolható feladat az emberek számítógépes

ismeretinek

bővítése,

olyan

tudás

átadása,

amely

zökkenőmentessé teszi akár az elektronikus oktatás, akár egyéb számítógépes alkalmazások igénybevételét.

Az óvodában38 Vannak Magyarországon olyan kezdeményezések, amelyek fő célkitűzése az információs társadalom már az óvodától kezdődő kiépítése. Ezek a programok azt szorgalmazzák, hogy a számítógép használatát, illetve az alapvető számítógépes ismeretek elsajátítását már 2 éves kortól megkezdjék a megfelelő korosztály tagjai. Így lehetővé válik a diákok számára, hogy már az általános iskola alsó tagozatától kezdve, mint segédeszközt vegyék igénybe a különböző informatikai eszközöket, szolgáltatásokat (akár az elektronikus oktatást is). Ezzel mintegy hatékonyabbá válhat az informatikai eszközök szolgáltatások alapfokú képzésben való alkalmazása. Az egyik ilyen, az óvodai számítógép-ellátottságot fejlesztő kezdeményezés a KidSmart elnevezést kapta. Ezt a programot, melynek célja az fentebb már említett információs társadalom kiépítésének elősegítése és a digitális szakadék csökkentése, az IBM az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal (IHM) együttműködve valósít meg. A program szándéka, hogy a 2-7 éves korosztály már az óvodában elsajátíthassa az alapvető számítógépes ismereteket. A kezdeményezésnek köszönhetően az óvodákba speciálisan a gyerekeknek kifejlesztett terminálok kerültek, illetve kerülnek elhelyezésre, amelyek a 2-7 éves korosztály számára létrehozott készségfejlesztő szoftver-csomagot is magukba foglalják. Eddig Magyarországon 30 terminál került elhelyezésre, és 38

Folytatódik a KidSmart program c cikk alapján

37


várhatóan májustól újabb 60 berendezés átadására kerül sor. A 90 gép átadása után az IHM újabb pályázatot ír ki újabb, a tárca által finanszírozott terminálok üzembe-helyezésére. Ez a kezdeményezés korántsem tekinthető egyedinek, hiszen eddig világszerte már 6300 ilyen rendeltetésű terminál működik.

Az alap- és középfokú oktatásban39 A Sulinet elnevezésű program az alap- és középfokú oktatási intézményeket célozza meg. Újdonság azonban, hogy nemcsak a diákok figyelmét kívánja felhívni az Internetben rejlő lehetőségekre, hanem a tanárok és szülők számára is számos hasznos szolgáltatást nyújt. A kezdeményezés 1996-ban indult és célja, hogy „… korlátlan és ingyenes Internetkapcsolattal, az ehhez kapcsolódó Internetes

tartalomszolgáltatással,

valamint

multimédiás

számítógépes

laborokkal lássa el a hazai és határon túli magyar közoktatási intézményeket.” 40 2001-re 2385 intézmény csatlakozott a Sulinet programhoz, így a középfokú oktatási intézmények 99%-a, míg az alapfokú oktatási intézmények 20%-a és még néhány határon túli magyar iskola vesz részt a Sulinet programban. (Az alapfokú oktatási intézmények alacsony részvételi arányának köszönhetően az oktatásnak ezen a szintjén mindössze az intézmények 34% -a rendelkezik Internet-hozzáféréssel.41) A www.sulinet.hu webcímmel rendelkező honlap mára a legnagyobb magyar nyelvű oktatási portállá vált, amelyen számos interaktív szolgáltatást vehető igénybe. A témánk szempontjából legérdekesebb, hogy a Sulinet weboldalán 39

Szaniszló László: E-learning: távol és közel – újra egy századfordulós magyar esély? c. cikk alapján 40 Szaniszló László: E-learning: távol és közel – újra egy századfordulós magyar esély? c. cikk alapján 41 Soltész Kornélia: Sulinet Express alapján

38


találhatóak

letölthető

tananyagok,

oktatási

segédanyagok,

illetve

feladatgyűjtemények. Ez a kezdeményezés így a középfokú képzésben az elektronikus oktatás előfutárának is tekinthető, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a honlap lehetőséget nyújt a kommunikációra moderált fórumokon, illetve szaktárgyi levelezőlistákon keresztül. Az e-Learning szempontjából bíztató jelnek tekinthető, hogy 2001-ben a legnagyobb nézettséggel az oktatási gyűjtemények (nemzeti parkok, digitális tanórák, érettségi, felvételi előkészítők) rendelkeztek. Szintén a Sulinet program részeként említhető az „Esélyt a jövőnek!” elnevezésű kezdeményezés, amely arra ösztönzi a 2002/2003-as tanévben gimnáziumi, szakközépiskolai,

szakiskolai

tanulmányaikat

befejező

diákokat,

hogy

megszerezzék az ECDL (European Computer Driving Licence) bizonyítványt. Az Oktatási Minisztérium (OM) ugyanis a sikeres ECDL vizsgák díjának visszatérítésére 120 millió forintot különített el. Ez az intézkedés az idén végző diákok 15-20%-át érinti, azaz körülbelül 12-15 ezer középiskolást. Az ECDL egy olyan, az Unió által elfogadott egységes számítógép-használói bizonyítvány, amelynek megszerzéséhez egy elméleti és hat gyakorlati vizsga letétele szükséges. Ma már 75 országban lehet ilyen bizonyítványt szerezni. Ennek

az

ingyenes

vizsgarendszernek

a

továbbfejlesztését,

alsóbb

korosztályokra való kiterjesztését tervezi a jövőben az OM.42 Az informatikai ismeretek megszerzésében, bővítésében azonban nem csak a diákoknak nyújt lehetőségeket, ösztönzést a Sulinet. A tanárok számára is lehetővé teszi azoknak a számítógépes ismereteknek az elsajátítását, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az információs társadalom aktív tagjává váljanak. Ennek keretében egy új pedagógiai módszertan kialakítása és a tanárokkal való elfogadtatása a cél. A tanárközpontú oktatást fel kell váltania diákközpontú 42

Elindult az oktatási tárca ECDL programja c. cikk alapján

39


oktatásnak, ahol a tanulási környezet a tanulókat helyezi a középpontba. Lényeges eleme ennek a paradigmaváltásnak, hogy az az info-kommunikációs eszközök és módszerek felhasználásával valósuljon meg. Ezen kívül az új módszertan

erőteljesen

támaszkodik

új

tanulásszervezési

módszerek

alkalmazására is, ilyen például az együttműködés (akár csoportmunkában is), illetve a kooperáció. Az előbb bemutatott paradigmaváltás a tanároktól is új ismeretek elsajátítását követeli meg. Így az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatához

szükséges

tudás

elsajátítására

IKT

alapú

pedagógus-

továbbképzések rendszerében kerül sor. A digitális pedagógia elmélete feltételezi a számítógéppel támogatott kollaboratív, kooperatív tanítás-tanulás módszertanának a tanárok részéről történő átadását, illetve a diákok részéről történő befogadását, elsajátítását. Az új, együttműködésen alapuló tanulási módszerek

elterjedése

a

diákok

közötti

tolerancia

növekedését

eredményez(het)i. Jelenleg Magyarországon 30 diákra jut egy darab személyi számítógép.43 Ez a szám az Európai Uniós értéktől ugyan még igencsak elmarad, mégis előrelépésnek könyvelhető el, ami jelentős mértékben a Sulinet programnak köszönhető. A Sulinet Expressz44 elnevezésű kezdeményezés célja, hogy az előbbi arányokat közelítse az Uniós szinthez, aholis 9-12 diákra jut egy PC. A program 2005 végéig szeretné elérni, hogy Magyarország összes iskolája rendelkezzen – a jelenleginél - nagyobb sávszélességű Internet hozzáféréssel. Fontos helyen szerepel a programban az alternatív technikák alkalmazása a Világhálóra kapcsolódásban.

Ilyen

alternatív

kapcsolódási

mód

lehet

a

műholdas

kapcsolatlétesítés. 43

Solténszky Kornélia: Sulinet Expressz c. cikk alapján Solténszky Kornélia: Sulinet Expressz című cikke és a HumanSoft Informatikai kft. honlapja alapján 44

40


A Sulinet Express azonban már nemcsak az oktatási intézményekre koncentrál, hanem kiterjed olyan kulturális szervezetekre is, mint például a könyvtárak, levéltárak, múzeumok. A programnak ez a része az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával (NKÖM) közreműködésével zajlik. A végső cél, hogy minden kulturális intézmény rá legyen kapcsolva a Világhálóra. Nagyon

fontos

eleme

a

programnak

a

számítógépek

vásárlásnak

megkönnyítése, illetve annak az Oktatási Minisztérium általi támogatása. A Sulinet Express keretében ugyanis pedagógusok, oktatók, egyetemi hallgatók, illetve azok a szülők, akiknek gyermeke nappali tagozatú iskolai oktatásban vesz részt kedvezményesen juthatnak otthoni PC-hez. A kedvezmény abban áll, hogy ez évtől 60.000 forintos adó-visszatérítésre számíthatnak minden egyes megvásárolt számítástechnikai eszköz után, amennyiben azt a Sulinet Express pályázat keretein belül szerezték be.

A felsőfokú oktatásban45 A felsőoktatásban olyan konkrét, egységes programokról, mint amilyen a KidSmart, illetve a Sulinet az oktatás alacsonyabb szintjein nem beszélhetünk. Az állam a képzésnek ezen a területén elsősorban digitális tananyagok kifejlesztését, tankönyvek készítését, illetve a témával kapcsolatos különböző kutatások készítését támogatja főként pénzügyi eszközökkel. Ezek a programok maguktól a felsőoktatási intézményektől követelik meg a tartalom elkészítését, illetve annak folyamatos frissítését. Ez bizonyos szempontból érthető is, hiszen a különböző

szakterületekre

specializálódott

egyetemek

esetében

nem

beszélhetünk olyan egységes követelményrendszerről, illetve tanmenetről, mint az alap-, illetve a középfokú oktatás területén.

45


41


A felsőfokú intézmények esetében tehát azt mondhatjuk, hogy az egyetemekre, illetve főiskolákra van „bízva”, hogy milyen rendszerben, illetve milyen cégekkel együttműködve fejlesztik ki saját elektronikus tananyagukat és oktatási programjukat. A jelenlegi tendenciák mellett azonban nem valószínű, hogy a közeljövőben egységes platform kerüljön bevezetésre.

A felnőtt képzésben46 Az élethosszig tartó tanulás koncepciója megköveteli az iskolai tanulmányaikat már befejezettektől, hogy a tanulást továbbra is életformájuknak tekintsék és az a hétköznapjaik szerves részét alkossa. Ezzel a koncepcióval azonban van egy probléma, mégpedig az, hogy a dolgozó ember időbeosztásába már nem fér bele a mindennapos, vagy akár csak hétvégenkénti iskolába járás. Ugyanez a probléma a munkanélküliek esetében másképp merül fel. Itt elsősorban a pótlólagos költségek keletkezése jelent gondot, hiszen az utazás, szállás pénzbe kerül, illetve időigényes, így elveszi az időt a munkakereséstől. Éppen ezért alternatív oktatási formákra van szükség, egy ilyen lehet az e-Learning. Az elektronikus oktatásban rejlő lehetőségeket a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) is felismerte és pályázatot írt ki felnőttképzési e-Learning tananyagok készítésére. A Kormány 1169/2002. (X. 10.) határozat alapján támogatást nyújt a távoktatási programok bővítéséhez. A kormány a határozat alapján lehetővé teszi a gazdasági változásoknak munkaerő oldaláról való rugalmas követését, a válságos élethelyzetekből való viszonylag gyors kilábalást, illetőleg az uniós elvárásoknak való megfelelést47. A programra a Kormány 160 millió forintot

46

http://www.fmm.gov.hu/main.php?header=h1&folderID=23 http://www.nfi.nive.hu alapján 47 http://www.nfi.nive.hu alapján

42


különített el a Munkaerőpiaci Alap 2002. évi fejlesztési és képzési alaprész központi kerete terhére. Egy másik szintén megemlítendő szervezet az Apertus Közalapítvány, amelyet a Magyar Köztársaság kormánya hozott létre 2000-es bejegyzéssel. A közalapítvány célja48 a távoktatási és nyitott rendszerű képzési formák fejlesztési folyamatának támogatása. Tevékenységi körének egyre nagyobb hányadát képezi a sok hallgatót elérő tananyagok fejlesztése.49 Az állam kiemelt területként kezeli az idősek „bevonását” az információs társadalomba. A cél ebben az esetben a számítógép-használat, illetve az Internethez való hozzáférés megkönnyítése az idősebb korosztály számára. Erre a programra az FMM 100 millió forintot szán.50

48

részletesen a IV.Mellékletben http://www.nyitszak.hu/apertus.htm 50 Idősek informalizálása c cikk alapján 49

43


4. A magyar e-learning gyártó piac Egy e-Learninggel foglalkozó vállalat alapvetően három fajta tevékenységet végezhet,

léteznek

fejlesztésére,

az

illetve

e-Learninges tanácsadásra

keretrendszer, szakosodott

vagy cégek.

a

tartalom

Nemzetközi

viszonylatban ezek a „szerepek” alakultak ki az e-Learning pacán. Ma Magyarországon

általános

tendencia,

hogy

a

vállatok

esetében

ilyen

specializációs törekvések egyelőre nem érvényesülnek, hanem a cégek általában mindhárom területet hatáskörükbe tartozónak tekintik.

4.1. Történeti visszatekintés 51 Magyarországon az 1970-es években történtek az első próbálkozások a távoktatás „meghonosítására”. Ezek a kísérletek azonban az 1980-as években abbamaradtak és ezután már csak a 1990-es években merült fel újra ennek az oktatási formának a gondolata. A távoktatás első szakaszáról elmondható, hogy ez az időszak a nyugaton már bevált megoldásoknak a magyar gyakorlatba történő átültetésének a korszaka volt és így, tanulva a nyugati országok sikertelen kísérleteiből jelentős költségmegtakarítások jelentkeztek. Jellemző, hogy a 1990-es évek után kezdődő folyamat nem tekinthető a ’70-es években elindult út folytatásának, ugyanis ekkortól a fejlesztés más dimenziói kerültek előtérbe. 1994-ben az NTT (Nemzeti Távoktatási Tanács) által megjelentetett lista alapján már ekkor több mint 70 intézményben lehetett távoktatásban részt venni. Azóta ez a szám rohamos növekedésnek indult.

51

Kovács Ilma: Új út az oktatásban? című könyve alapján

44


4.2. Piacelemzés52 Ebben a fejezetben a magyarországi e-Learning gyártásával foglalkozó cégek piaca kerül bemutatásra a Michael Porter által kidolgozott öttényezős-modell logikája alapján. Ez a modell a versenyhelyzetnek két metszetét különbözteti meg Az egyik metszet az adott iparág, a másik a piaci szereplők magatartásának változása. A porteri modell öt eleme a következő: − az iparág, − az iparágban lévő versenytársak, − az új belépők, − a szállítók, − és végül a vevők.

4.1.1. Iparágelemzés53 A magyar e-Learning piac még nagyon fiatal, ennek következtében folyamatos változásban van. Jelenleg körülbelül 40 vállalat van jelen az elektronikus oktatás területén, de ez a szám nem tekinthető állandónak. A magyar e-Learning piac koránt sem tekinthető telítettnek. Ma Magyarországon elindult egy olyan folyamat, aminek következtében a nagyobb vállalatokból kiválnak kisebb cégek. Erre példa a Synergon érdekeltségű SynEdu. A vállalatok nagy része veszteséggel zárta a 2002-es évet, ez a tendencia megfelel a nemzetközi állapotoknak, hiszen az elemzők külföldön jelenleg szintén átmeneti bevételcsökkenésről számolnak be. A „visszaesés” ellenére azonban teljes egyetértés uralkodik a szakértők között azt illetően, hogy a növekedés átmeneti lassulását előbb-utóbb annak gyorsulása fogja követni.

52

Mészáros Tamás: A stratégia jövője-a jövő stratégiája c. könyv alapján 2002 az e-learning tükrében című cikk alapján

53

45


4.1.2. A versenytársak A versenytársak tekintetében kétfajta besorolás alkalmazható. Egyrészt versenytársaknak tekinthetőek azok a vállalatok, akik az e-Learning „terméket” helyettesítő termékeket gyártanak. Másrészt szintén a konkurencia táborába tartoznak azok az intézmények, akik az elektronikus úton történő oktatást helyettesítő képzési formát „kínálnak”. A fentiekből kiindulva tehát az e-Learning gyártásával foglalkozó vállalatok esetében minden olyan cég a versenytársak közé sorolható, akik valamilyen oktatási segédanyag, például tankönyv, oktatást segítő hangszalag stb. gyártására vonatkozó tevékenységet folytatnak. Az ő alkupozíciójuk nagyon erős, hiszen jelenleg például a nyomtatott tananyag sokkal dominánsabb szerepet képvisel az oktatásban, mint az elektronikus tananyag. Az előrejelzések szerint az előbb vázolt erőviszonyok jövőbeli átalakulása várható, ugyanis ma még Magyarországon az e-Learning gyártásával foglalkozó cégek piaca viszonylag kicsi. Ennek számos, az előző fejezetekben már vázolt, elsősorban infrastrukturális, de egyéb okai is vannak. A korlátozó tényezők felszámolása azonban már megkezdődött, és ahogy a folyamat halad előre úgy romlik a versenytársak, illetve úgy javul az e-Learning gyártó cégek alkupozíciója. Szintén a konkurencia helyzetét erősíti az a tény is, hogy míg ahhoz, hogy valaki egy e-Learninges szolgáltatást úgy vegyen igénybe, hogy a használat közben a szolgáltatás

által

nyújtott

minden

lehetőséget

kiaknázzon,

bizonyos

előképzettségre, azaz számítógépes ismeretekre van szükség, addig például a nyomtatott tananyagok esetében „csak” arra van szükség, hogy a tanuló olvasni tudjon. A magyar társadalomban pedig a hiányos számítógépes ismeretekkel rendelkezők száma jóval meghaladja az analfabéták számát (ami szinte elhanyagolható). Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az elektronikus oktatási anyagok használata nem oldható meg számítógép, illetve Internet-hozzáférés nélkül.

46


Ahhoz ugyanis, hogy élvezhessük ennek az oktatási formának az előnyeit a versenytársakhoz képest lényegesen nagyobb beruházásokat kell már az igénybevételt megelőzően eszközölnünk. A versenytársak esetében ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a tananyagok megvásárlásán kívül nincs szükségünk pótlólagos eszközökre ahhoz, hogy a termék célja érvényesüljön, illetve olyan eszközök igénybevételére van szükség, amelyekből a magyar háztartások lefedettsége közel 100%-os. Ilyen például a magnólejátszó stb. Az e-Learninges tanagyagok, illetve maga a szolgáltatás a helyettesítő termékének - azaz a versenytársak másik nagy csoportjának - a hagyományos, illetve az oktatás egyéb alternatív formái tekinthetőek. A hagyományos, tantermi oktatási forma lényegesen előnyösebb „helyzetben van”, mint az elektronikus úton megvalósuló képzés, hiszen ez már egy bevált, éppen ezért széles körben elfogadott módszer, ahol a pótlólagos beruházások, például tankönyvek vásárlása, közlekedésre fordított kiadások stb. már teljesen magával értetődőkké váltak. Az e-Learning esetében az előbb felsorolt előnyök nem jelentkeznek, sőt ennél az oktatási formánál nem csak anyagi, hanem „szellemi” tőkére is szükség van, ami szintén nem teszi népszerűbbé és elfogadottabbá. A többi, alternatív oktatási forma, mint például a levelező oktatás megítélése, és így alkupozíciója jelentősen módosulhat a hagyományos oktatáshoz képest. Ezek általában kevésbé elfogadottabbak, és lényegesen kényelmetlenebbek, illetve a hatásfokuk is vitatott (a hagyományos, nappali tantermi oktatás megítélése akár munkáltatói körökben is lényegesen jobb, mint a levelezőé), így az alkupozíció tekintetében közelebb állnak az e-Learninges oktatási formához. Egy lényeges előnyük van, ami az elektronikus oktatás elé helyezi őket, ez pedig az, hogy habár ezekben az esetekben is jelentkeznek pótlólagos beruházások (a levelező képzés esetében például abban az esetben, ha az oktatási intézmény és a lakhely nem egy városban található az utazási költségek stb.), azok szintje

47


ma Magyarországon még messze elmarad az e-Learning igénybevétele esetén finanszírozandó kiadásoktól.

4.1.3. Az új belépők fenyegetése Az új belépők is két oldalról vizsgálhatóak. Egyrészt az oktatási formák tekintetében,

másrészt

az

e-Learning

piacán

megjelenő

új

vállalatok

szempontjából. Az első esetben az új belépők fenyegetése egyelőre nem jelenet reális veszélyt. Az e-Learning ugyanis jelenleg a legújabb, egyelőre még Magyarországon igen kiforratlan oktatási forma és a szakértők arra számítanak, hogy a jövőben olyan fejlődésen fog keresztülmenni, aminek következtében, ha nem is váltja fel a jelenleg uralkodó oktatási formákat, de mindenképpen felzárkózik hozzájuk. Másrészt viszont az e-Learning gyártó vállalatok piacára történő belépésnek nincsenek különösebb akadályai, hiszen a piac, ahogy az már korábban említésre került, nagyon „fiatal”, kiforratlan, így nem alakultak ki az állandó szereplők és jelenleg is a változás állapotában van, új cégek jelennek meg, régiek tűnnek el. A szakértők még most, a „válságosabb” időkben is olyan arányú növekedéssel számolnak, amilyet a gazdaság más területein a legnagyobb fellendülés alatt sem tapasztalhattunk. Szintén említésre méltó momentum, hogy a belépésnek nincsenek kormányzati feltételei. A piacon való megjelenésnek valójában egy nagy korlátja lehet, ez pedig a tőkekorlát, ami azonban nem minden e-Learninggel foglalkozó vállalatot érint azonos arányban. Elsősorban a szoftverek beszerzése az, ami jelentős kezdeti ráfordításokat követel meg az induló cégektől. (Erre azonban csak akkor van szükség, ha az adott vállalatnak a tevékenysége végzése érdekében szüksége van ilyen beruházásokra, hiszen például a tanácsadással foglalkozó cégek esetében feleslegesek az ilyen induló kiadások.)

48


Összességében azonban elmondható világszerte elfogadott álláspont, hogy a jövő oktatási formája az elektronikus úton megvalósuló képzés és éppen ezért piaca nagyon vonzó a befektetők számára.

4.1.4. A szállítók alkupozíciója Az e-Learning infrastruktúra

cégek

szállítóinak

megteremtéséhez

elsősorban a

szükséges

szoftvergyártók

eszközöket

és az

gyártó,

illetve

szolgáltatásokat nyújtó cégek tekinthetőek. A szoftvergyártó cégek piacán nem beszélhetünk monopóliumról, és elsősorban azoknál

a

vállalatoknál

játszanak

szerepet,

akik

tartalomfejlesztéssel

foglalkoznak. Az infrastruktúra kialakításáért „felelős” cégekkel az elektronikus oktatással foglakozó

vállalatok

általában

nincsen

közvetlen

kapcsolatban,

így

tevékenységüket is csak közvetve befolyásolják.

4.1.5. A vevők alkupozíciója A vevőket ebben az esetben szintén két részre lehet osztani. Egyrészt vevőknek tekinthetők azok az oktatási intézmények, vállalatok, illetve egyéb szervezetek, akik az e-Learninges tananyagot az annak gyártásával foglalkozó cégektől megrendelik. Vegyük például a felsőoktatási intézmények példáját (a magyar nagyvállalatok esetében jelenleg az e-learning szerepe elhanyagolható54). Az ő alkupozíciójuk jónak tekinthető, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyegy nevesebb, népszerűbb oktatási intézmény megnyerésének presztízs értéke is van, ami a vállalat „good will”-jét pozitívan érinti/befolyásolja. Ezen kívül szintén a vevői oldalt erősíti az a tény, hogy szakértők szerint a magyar piac körülbelül 4-5 stabil szereplőt tud „eltartani”, viszont jelenleg a piacon ennél jóval több szereplő van jelen. Ebből, illetve a piac kezdetleges állapotának köszönhetően számos e-Learning gyártó cég veszteséggel zárta a 2002-es évet

49


legyen szó akár kis-, akár nagyvállalatról. Szintén alkupozíció növelő hatású az a tendencia, ami manapság már a magyar piacon is tetten érhető. mégpedig, hogy kialakult egy igény a gyártók részéről egy egységes szabvány alkalmazására. Másrészt azonban szintén a vevők kategóriájába sorolhatók azok az egyének, akik az elektronikus oktatási tananyagokat, mint végfelhasználók, azaz, mint diákok veszik igénybe. Az ő alkupozíciójuk lényegesen rosszabb, mint az előző esetben bemutatott szereplőké, hiszen nekik nem igen van beleszólásuk abba, hogy melyik e-Learning gyártó cég, mennyiért gyártsa le az adott e-Learning terméket. Ők csak igénybe veszik a szolgáltatást. Az „élethosszig tartó tanulás” koncepciójának előtérbe kerülése következtében az egyéni felhasználók „kiszolgáltatottsága” még inkább nőtt, hiszen a mai gyors, rohanó életmód nem teszi lehetővé, hogy a szükséges ismereteket hagyományos oktatási formákon keresztül sajátítsák el. Így előtérbe kerülnek azok a megoldások, amelyek rugalmasan vehetők igénybe és a felesleges időráfordításokat is minimálisra csökkentik. Az e-Learning pedig ezeknek a feltételeknek tökéletesen megfelel.

4.2. A magyar piac meghatározó szereplőinek bemutatása 4.2.1. Számalk Informatikai Rt.55 A cég négy évtizedes múltra tekint vissza, az elsők között jelent meg az elektronikus oktatás magyarországi piacán és manapság is a magyar informatikai piac meghatározó szereplőjének tekinthető. Tevékenységi köre rendkívül

széleskörű,

magába

foglalja

a

testreszabott

oktatásszervezői

54

Nagy Zoltán: E-learning a gyakorlatban – Magyarországon c. cikk alapján http://www.szamalk-inf.hu/oldalak/1_cegbem/11_kosz.htm és http://www.szamalkinf.hu/oldalak/2_szolg/24_ele.htm alapján 55

50


keretrendszerek, multimédiás tananyagok előállítását, illetve az e-Learning technológia bevezetésével kapcsolatos tanácsadást. 56 A vállalat által alkalmazott keretrendszer a Qualitycator, ami egy olyan, az Intranet/Internet filozófiával létrehozott szoftver, ami az AICC (Aviation Industry for CBT Committee) szabvány alkalmazásával lehetővé teszi a kommunikációt az

egyes

tananyagok

között.

Ez

a

keretrendszer

osztott

informatikai

infrastruktúrán is sikeresen alkalmazható. A Számalk Informatikai Rt által nyújtott oktatási szolgáltatásokat két csoportba sorolhatók: − egyrészt az informatikai alkalmazásokkal kapcsolatos tananyagok (PC alapok,

Internet,

Outlook,

Lotus

Notes,

Windows,

Word,

Excel,

PowerPoint, Project, Access, ECDL Start), − másrészt a vállalati képzés egyes területeivel kapcsolatos tananyagok (pl.:

munkavédelem,

tűzvédelem,

biztonsági

követelmények)

és

cégspecifikus munkafolyamatokról való ismeretek szerzését támogató tananyagok (pl.: PC biztonsági kézikönyv - Matáv Rt., Ügyviteli folyamatok - HVB Hungary Rt). A Számalk előnyben részesíti a tréningorientált oktatást, a tanagyag elsajátításában szimulációkkal, animációkkal és videó-bejátszásokkal segíti a hallgatókat. 4.2.2. SynEdu (Synergon Education)57 A vállalat 8 éve folytat informatikai oktatási tevékenységet. A 2000-ben alakult cég szorosan kötődik a Synergon Informatikai Rt.-hez. Létrejöttét annak köszönheti, hogy a Synergon kénytelen volt szervezetileg is különválasztani az

56

http://www.szamalk-inf.hu/oldalak/2_szolg/24_ele.htm alapján http://www.synedu.hu/download/pdf/uzletagi_prospektus.pdf , http://www.synedu.hu/bemutatkozas/bevezeto.html alapján 57

51


oktatási tevékenységgel foglalkozó részlegét a többi részterületétől, az oktatási tevékenysége iránti növekvő kereslet következtében. A SynEdu (Synergon Education) tevékenysége elsősorban technikai, fejlesztői és

felhasználói

tanfolyamok

létrehozására

terjed

ki,

komplex

oktatási

szolgáltatást nyújt. A tanfolyamok két nyelven kerülnek forgalomba: angolul és magyarul. A cég által nyújtott e-Learning tananyag lehetőséget nyújt a csoportos és egyéni konzultációra. A cég alapvetően két fajta tevékenységet végez. Egyrészt a hagyományos oktatás területén ILT (Instructor Led Training) tananyagokat, illetve az újabb képzési területén e-Learning tananyagokat állít elő. Az e-Learning team tevékenységei a K+F, bevezetési tanácsadás, infrastruktúra, tananyagfejlesztés területére terjednek ki. Ebből is látszik, hogy a SynEdu, akárcsak a Számalk a piacon kialakult mindhárom tevékenységet tevékenységi körébe tartozónak tekinti. 1998-tól hivatalosan is ECDL vizsgaközpont, ekkor még szervezetileg nem vált külön a Synergontól. Az

általa

nyújtott

legfontosabb

szolgáltatások

a

következő

területekre

koncentrálódnak: tanfolyamok a Microsoft alkalmazásokról (fejlesztői, technikai, felhasználói szint különböztethető meg)58; a Lotus Notes integrált vállalati kommunikációs rendszerrel kapcsolatos tanfolyamok59; Cisco tanfolyamok (a Cisco Systems Inc. hálózati, illetve számítástechnikai fejlesztő és gyártó cég által

előállított

eszközök

és

hálózatok

„használatának”

elsajátításával

kapcsolatos tanfolyamok)60. Az előbb említetteken kívül SAP, Oracle és más IT képzések is elérhetőek a SynEdunál61.

58

http://www.synedu.hu/tanfolyamok/microsoft/index.html alapján http://www.synedu.hu/tanfolyamok/lotus/index.html alapján 60 http://www.synedu.hu/tanfolyamok/cisco/index.html alapján 61 http://www.synedu.hu/download/pdf/uzletagi_prospektus.pdf alapján 59

52


Netg (National Education Training Group) elnevezésű amerikai cég számítógépalapú interaktív multimédiás tréningek értékesítésére szakosodott. 2000 júliusa óta a Netg tananyagok hivatalos magyar forgalmazója és lokalizációs partnere a Synergon Education. Az cég angol nyelvű szolgáltatásának magyar nyelvre való átültetéséért is a SynEdu felelős62. 4.2.3. SABEDU Kft.63 A SABEDU Elektronikus Oktatási Technológiákat Fejlesztő, Szolgáltató és Értékesítő nagyon fiatal szereplője a magyar e-Learning piacnak, mindössze 2002-ben alapították. A tevékenységi köre, hasonlóan az előbb említett két céghez, igen széleskörű. Magába foglalja az e-Learninggel kapcsolatos tanácsadási,

tartalomfejlesztési,

tartalom-disztribúciós,

keretrendszer-

implementációs és üzemeltetési tevékenységeket. SABEDU által kifejlesztett keretrendszer a Knowledge Linker nevet kapta, aminek

a

feladata

az

e-Learning-alkalmazásához

egy

egységes

keret

biztosítása. A vállalat különböző piaci szegmenseket céloz meg. Így célcsoportjába tartoznak a (1) multinacionális; a (2) hazai nagy-, (3) közép-, és kisvállalati; a (4) kormányzati; az (5) oktatási szektoron kívül a (6) magánszemélyek bizonyos csoportjai is. Az 1-5. csoportba tartozó szervezetek a tényleges üzleti célpontok, velük a cég hosszú távú, tartós kapcsolat kialakítására törekszik. A 6. csoportot alkotó magánszemélyekkel - ezzel szemben - csak a középtávú kapcsolat kiépítése a cél. A SABEDU teljeskörű szolgáltatást nyújt, ami azt jelenti, hogy az álatla nyújtott szolgáltatásnak részét képezi a rendszer telepítésétől kezdve az ügyfél kiszolgálása és folyamatos támogatása. Sőt ezen felül a cég létrehozott egy On-

62

http://www.synedu.hu/elearning/netg/index.html alapján http:///www.sabedu.hu alapján

63

53


line helpdesk szolgáltatást, ami a rendszerrel kapcsolatban jelentkezó problémákra való gyors reagálást hívatott biztosítani. 4.2.4. IBM Oktatási Központ 64 Az IBM kialakított egy négy rétegű oktatási modellt, aminek a négy eleme a következő: − tanulás csoportmunkában, − tanulás együttműködéssel, − tanulás interakcióval, − és végül tanulás információn keresztül. A négy stratégiát a cég eltérő módszerekkel, illetve eltérő technológiákkal kívánja megvalósítani. Az első eset tulajdonképpen a hagyományos oktatás egyik válfajának tekinthető, hiszen itt a hangsúly elsősorban a tapasztalat orientált képzésen van, ami a tanár-diák közötti személyes kapcsolaton keresztül valósul meg. A második eset még mindig nem tekithatő az e-Learning témakörébe tartozónak, de már közelebb áll hozzá, mint az első elem, hiszen ebben az esetben a csoportmunka már On-line módon valósul meg virtuális oktatótermek, On-line konferenciák, illetve chat-en keresztüli kommunikáció segítségével. A modell harmadik „pillére” már egyértelműen az e-Learning kategóriájába sorolható. Az interakcióval történő tanulás esetében a hangsúly az interaktivitáson van, itt már alkalmaznak multimédiás technológiai megoldásokat is. Az oktatási módszerek a CBT (Computer Based Training) / WBT (Web Based Training) modulok, illetve a szimulációk és a játékok. A negyedik elem nem sorolható egyértelműen az elektronikus oktatás témakörébe, hiszen például az e-Book nem rendelkezik egy e-Learninges tananyag összes tulajdonságával. Tulajdonképpen funkciója megegyezik a nyomtatott könyv funkciójával, nem nyújt egyéb értékemelő szolgáltatásokat. Az információn keresztüli tanulás „technológiája” az Internet.

54


Az IBM azért is alkalmazza ezt a négyes modellt, mert úgy gondolja, hogy az eLearning nem választható el a hagyományos oktatástól. A cég szakemberei szerint akkor érhetjük el a legnagyobb hatékonyságot, ha a kettőt együttesen alkalmazzuk. A vállalat által nyújtott szolgáltatások köre ennek megfelelően magában foglalja az e-Learninges és a hagyományos oktatási szolgáltatásokat Az IBM is kínál Microsoft Windows 2000 MCP és MCSE hivatalos felkészítő tanfolyamokat, ahol kombinálja a elektronikus és a hagyományos oktatási formákat. A cég a közte és a Microsoft között létrejött (partneri) szerződés keretében MOC (Microsoft Official Curriculum) hivatalos e-learning alapú tanfolyamokat is kinál65.

4.2.5.Antenna Hungária Rt. Magyarországon a műsorszórás 1992. január. 1-ig a Magyar Posta privilégiuma volt, majd 1990-ben az újonnan alakult Magyar Műsorszóró Vállalat feladata lett. A cég 1992 óta Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság néven működik. Az Antenna Hungária Rt. egy olyan egyszemélyes zárt részvénytársaság, ami felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az ÁPV Rt gyakorolja.66 A cég 2001-ben hozta létre az e-Learninggel foglalkozó üzletágát. Az Antenna Hungária Rt. az oktatás területén elsősorban az elektronikus távoktatást, illetve az Internet-alapú távoktatást helyezi előtérbe. Segítséget nyújt az oktatási intézmények részére a tartalomfeltöltésben, az oktatás megszervezésében és lebonyolításában, illetve az ügyfelek számára a tartalomhoz való hozzáférésben. A cég ugyanúgy, ahogy a az IBM hagyományos és e-learning formátumú tananyagokat is készít.

64

http://www-3.ibm.com/services/learning/hu/elearning.html http://www-3.ibm.com/services/learning/hu/catalog/mst/mselearn.html 66 http://www.ahrt.hu/hu/cegunkrol/cegtortenet.php 65

55


Említést érdemel az OGYS Consulting Kft., az Eduweb Távoktatási Rt., és az Antenna

Multimédia

Rt.

részvételével

megalakult

Edunio

elnevezésű

távoktatási konzorcium. Az Edunio célja a távoktatás, a távtanácsadás, ismeretekhez való hozzájutás legkorszerűbb eszközökkel való támogatása egy aktív webkörnyezetben működő keretrendszer létrehozása, és folyamatos továbbfejlesztése által. Ezen túlmenően piacvezető alkalmazásszolgáltatóvá, technológia szállítóvá és tartalomfejlesztővé kíván válni a magyar távoktatás piacán. 67 A vállalat által nyújtott szolgáltatások a különböző programozási nyelvek elsajátítását célozzák, így az XML, PHP, C, SQL programozási nyelveket. 4.2.6. TopSec Infrmatikai és Oktatás Kft.68 A cég 1991-es megalakulása óta a tevékenységi profilja a számítástechnikai oktatás. A képzési tevékenysége – ugyanúgy, mint az IBM esetében - magába foglalja a hagyományos tantermi oktatást, illetve az elektronikus úton megvalósuló képzést is. Szintén a vállalat tevékenységi körébe tartozik a multimédiás oktatóanyagok fejlesztése. Itt is lehetőség van ECDL vizsgák letételére.

Az előbbiek alapján megállapítható, hogy Magyarországon eddig elsősorban az informatikai alkalmazások területén jelenik meg az elektronikus oktatás klasszikus formája, annak ellenére, hogy egyes cégek már kísérleteznek az más területeinek e-learninggel történő oktatására.

67 68

http://www.ahrt.hu/hu/szolgaltatasok/partnerek.php http://www.topsec.hu/Oktatas

56


Összegzés

A tömegoktatásra adott egyik válasz lehet az elektronikus oktatás. Ez ugyanis garantálja, hogy az adott képzés, viszonylag alacsony költségekkel mindenki számára elérhetővé váljon. Az említett „alacsony költségek” azonban régiónként változnak. Az USA, illetve az Európai Unió fejlettebb területein a ráfordítások egyértelműen alulmúlják az elérhető hasznokat, és ami a legfontosabb, hogy így a nyereség már rövidtávon megjelenik. Az elmaradottabb területek esetében viszont nagyon fontos a hosszú távú szemlélet, hiszen itt első lépésben az eLearning

feltételeinek

megteremtése

a

cél

és

ez

kezdetben

jelentős

ráfordításokat igényel. Azt is leszögezhetjük, hogy az e-Learning számos előnyös következménye mellett

hátrányos

hatásokat

is

eredményez.

Az

egyik

ilyen

negatív

következmény lehet, hogy növelheti információs szakadékot azok között a területek között, ahol az infrastrukturális feltételek adottak (azaz, már kiépítésre kerültek), így az elektronikus oktatás bevezetésének nincsenek jelentősebb akadályai, illetve azok között a területek között, ahol ezek a feltételek még nincsenek

biztosítva.

Vegyük

csak

Görögország

példáját,

aki

az

EU

legelmaradottabb tagállama, informatikai infrastruktúrájának kiépítettsége közel azonos a magyar viszonyokkal. Ahhoz, hogy az e-Learning versenytényezővé váljon jelentős beruházásokra lenne szüksége nemzeti szinten is. Ugyanakkor annak ellenére, hogy jelentős EU támogatásokat kap, illetve a kormánya is kiemelt fontosságúként kezeli ezt a területet, az infrastrukturális viszonyok tekintetében az utóbbi években nem tapasztalható kiugróan pozitív változás. A fejlődési ütem évente 2-3%-os.

57


A világ e-Learning piacai még nagyon fiatalok, kialakulatlanok. Az egyes piacok nem tekinthetőek különállóknak, hiszen például az Egyesült Államok piacán érvényes tendenciák „átgyűrűznek” a tengeren túlra, és előbb-utóbb Európában is éreztetik hatásukat. Tehát a piacok szoros kölcsönhatásban vannak. A magyar piac is nagyon fiatal és éppen ezért rendkívül változékony. A vállalatok, különféle intézmények, illetve az oktatási szféra még csak most kezdik felismerni az e-Learningben rejlő lehetőségeket. A felismerési folyamat egyik legfontosabb hajtóereje az EU csatlakozás, hiszen ha fel akarunk zárkózni a közösségi szinthez, akkor ez a terület, illetve a feltételek megteremtése kiemelt helyet kell, hogy élvezzen a költségvetésben. Jelenleg is folyamatban van több olyan program, aminek kedvező hatásai máris érezhetőek az alap-, a közép-, a felsőfokú és a felnőttképzésben egyaránt. Összességében elmondható, hogy az utóbbi években tapasztalható növekedéslassulás úgy tűnik, hogy nem befolyásolja az iparág jövőjét és szerepét az információs társadalom kiépítésében.

58


I Melléklet

Az elektronikus távoktatás előnyei69 a képzés résztvevői számára •

fejleszti a tanulási készségeket, a tanulás könnyebben hozzáférhetõ, az idõ, a hely és a tempó szabadon választható, a tartalom szabadon választható a módszerek és médiumok változatosak a képzési útvonal szabadon választható mérhetõk az eredmények

• • • • • • •

a tanult ismeretek már a tanulás során hasznosíthatók a munkában.

a munkaakadók számára • • • •

• • • •

lehetõvé válik a munkahelyi tanulás, csökkennek a munkaidõ-kieséssel járó költségek, alacsonyak a képzés költségei, országosan kiegyenlített tartalmú és színvonalú tudást eredményez, a képzés bármikor történhet, a színvonal változatlan, különbözõ képességû embereket szolgál, az alkalmazottakat felszabadítja más szerepekre,

az oktatási intézmények számára • • •

• • •

szélesedik képzési palettájuk, a meglévõ képzések színvonala növekszik, az idõtõl és a képzés helyétõl függetlenül kiegyenlített színvonalú a képzés, rugalmasabb szolgáltatást nyújtanak a partnerek számára, költséghatékonyság, lehetségessé, sõt szükségessé válik a munkatársak professzionális módszertani továbbképzése.

az új ismeretek javítják a munka eredményességét.

*forrás: Tóth Ágnes: Az elektronikus oktatás jellemzői

5.1. ábra

69

Tóth Ágnes: Az elektronikus távoktatás jellemzői

59


II. Melléklet

Az Internet-hozzáférések alakulása az Európai Unióban70

Hollandia Svédország Dánia Finnország Nagy-Britannia Írország Ausztria Luxemburg Németország Európai Unió Belgium Olaszország Franciaország Portugália Spanyolország Görögország Magyarország

2001.december 64 61 59 50 49 48 47 43 38 38 36 33 30 26 25 10 6

2002.június 65 64 65 54 45 48 49 55 44 40 41 35 36 31 29 9 8

Változás (%) 3 3 6 4 -4 0 2 12 6 2 5 2 6 5 4 -1 2

*forrás: www.origo.hu

5.2. ábra

70

: http://www.origo.hu/techbazis/internet/20021119eutizbol.html

60


III. Melléklet71

Az Internethasználók aránya a 18 év alatti és a 18 évesnél idősebb népesség körében 2001-2002 (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

73

76 2001 2002

17

21

14+ éves népesség (átlagosan)

15

14-17 évesek

18

18+ évesek

*forrás: ITTK - Tárki

5.3. ábra

Mennyire valószínű, hogy egy éven belül rendszeres Internethasználó lesz? 100 80 60

a magyar Internet nem használók

40 20 0 nagyon valószínű

valószínű

nem valószínű

*forrás: ITTK - Tárki

5.4. ábra

71

Kreatív, XII. évfolyam, 1-2.szám

61


IV.Melléklet

A Apertus Közalapítvány célkitűzései72

72

•

a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátításának segítése, a gyakorlati képzés nemzetközi szinten elvárt követelményeinek teljesítéséhez a feltételek javítása, az elhelyezkedést, a vállalkozást és a munkahely-megtartást elősegítő képzési formák fejlesztése érdekében új együttműködési formák és a hálózat létrehozásának támogatása meglévő intézmények bevonásával és az adott célú együttműködésre való felkészítéssel;

•

a felnőtt szakképzés fejlesztését biztosító programok kínálatának és a képzési lehetőségek bővítése;

•

a szakképzésben a távoktatási rendszer kifejlesztése, a képzés és technológia korszerűsítését szolgáló informatikai és információs rendszerek felhasználásával, fejlesztésével;

•

a felsőoktatási intézmények által kezdeményezett programok és a gazdálkodó szervezeteknél folytatott gyakorlati képzés összehangolt támogatása;

•

támogatás nyújtása a határon túl élő magyar közösségek tagjai számára magyar nyelvű szakképzés indításához és folytatásához, a szükséges (személyi, tárgyi) feltételek megteremtéséhez, a képzési programok kifejlesztéséhez, a programokban való részvételhez, hozzájáruljon a távoktatást lehetővé tevő informatikai rendszerek kialakításához, korszerűsítéséhez;

•

hogy a távoktatás módszereivel hosszú távon javítsa a munkavállalók munkaerőpiaci pozícióját, növelje elhelyezkedési esélyeit, hozzájáruljon a munkakultúra emelkedéséhez, biztosítsa mind szélesebb állampolgári kör szakképzésbe vonását;

•

hogy segítse a nyitott szakképzés és – az Oktatási Minisztérium megbízása alapján – a távoktatás minőségbiztosítási, nemzetközi együttműködésből fakadó feladatait;

•

hogy elősegítse a távoktatás és nyílt tanulási módszerek elterjedését perspektívikus, képzési szakirányoknak megfelelő távoktatási projektek kialakításának, működtetésének, a projektek működéséhez szükséges országos konzultációs hálózat és vizsgarendszer kiépítésének, valamint a távoktatási program sugárzásának és programcsomagok forgalmazásának támogatásával

részlet az Apertus Közalapítvány alapító okiratából

62


Irodalomjegyzék

Nyomtatott irodalom:

1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001 2. Kovács

Ilma:

(Tanulmány),

Országos Fővárosi

Távoktatási

Központ

Oktatástechnológiai

Franciaországban

Központ

Felsőoktatási

Koordinációs Iroda, Budapest, 1993 3. Kovács Ilma: Távoktatási kutatások a felnőttképzés szolgálatában, Magyar Felsőoktatás, 1999. év, 9.szám 4. Kovács Ilma: Új út az oktatásban?, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest 1996 5. Meyer Dietmar – Solt Katalin: Makroökonómia, Aula, Budapest1999 6. Mészáros Tamás: A stratégia jövője- a jövő stratégiája, Aula, Budapest 2002, 7. ITTK-Tárki: World Internet Project 2002 – Konvergencia szükséglet, Kreatív, XII. évfolyam 1-2. szám, 2003. január 31.

Online irodalom: 1. E-learning alapok: Az e-learning áttekintő leírása http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=guide&g_show=1 Letöltés ideje: 2003. március

63


2. Elindult az oktatási tárca ECDL programja, 2003. január. 30. http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=news_show&news_id=25 3&news_category=5 Letöltés ideje: 2003. március 3. E-learning kilátások 2003-ra, 2003. január. 29. http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=news_show&news_id=25 2&news_category=5 Letöltés ideje: 2003. március 4. Közös brit-amerikai távoktatási program, 2003. január. 31. http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=news_show&news_id=25 9&news_category=5 Letöltés ideje: 2003. március 5. Az EU a csatlakozó országok IKT fejlesztését sürgeti, 2003. február. 11. http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=news_show&news_id=27 4&news_category=2 Letöltés ideje: 2003. március 6. Számítógép – idősebbek is elkezdhetik, 2003. március. 6. http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=news_show&news_id=30 6&news_category=0 Letöltés ideje: 2003. március 7. 2002 az e-learning tükrében, 2003. január. 15 http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=news_show&news_id=23 2&news_category=5 Letöltés ideje: 2003. március 8. Think Consaltink & Bell Research: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002/I Eltérő Internet-penetráció a közszférában 2002. szeptember.11. 64


2 millió asztali személyi számítógép Magyarországon, 2002.május.02. http://www.ictreport.hu/index.php?p=11&l=hu Letöltés ideje: 2003. március 9. Sokunkat még nem érdekel az Internet, 2002. november. 27 http://www.origo.hu/techbazis/internet/20021127sokunkat.html Letöltés ideje: 2003. március 10. EU: tízből négy háztartás az Interneten, 2002. november. 19 http://www.origo.hu/techbazis/internet/20021119eutizbol.html Letöltés ideje: 2003. március 11. Tóth Ágnes: Az elektronikus távoktatás jellemzői http://informatika.kodolanyi.hu/~tothagi/tavoktatas_tav.htm Letöltés ideje: 2003. március 12. Euro Info Service: Statisztikai adatok az információs társadalomról, 2001 http://www.euroinfo.hu/eeurope/infotars.htm+PCk+sz%C3%A1ma&hl=hu&ie=UTF-8 Letöltés ideje: 2003. március 13. E-learning - csodavárás múltán, csalódás előtt? http://www.hr.karrier.hu/cikkek/e-learning.php Letöltés ideje: 2003. március 14. Nagy Zoltán: E-learning a gyakorlatban – Magyarországon, eVilág, 2002. október 28, http://www.sulinet.hu/evilag/2002/oktober/09.pdf Letöltés ideje: 2003. március 15. Szaniszló László: E-learning: távol és közel - újra egy századfordulós magyar esély?, eVilág, 2002. november 21.,

65


http://www.sulinet.hu/evilag/2002/november/03.pdf Letöltés ideje: 2003. március 16. Kadocsa László: Trendek a felsőoktatásban http://unicum.sci.klte.hu/ttkar/bologna/mf-bologna.doc Letöltés ideje: 2003. március 17. E-módszerTAN projekt roadshow – Kecskemét, 2002. december. 5. http://hiros.index.hu/karrier/etav Letöltés ideje: 2003. március 18. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve (2004-2006) Stratégia http://www.gallup.hu/Oktatas/Opinion/dok021107_ntf_reszletek.doc Letöltés ideje: 2003. március 19. eLearning Action Plan: Designing Tomorrow’s Education http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2001/com2001_0172en01.pdf Letöltés ideje: 2003. április 20. eEurope+ 2003 http://europa.eu.int/information_society/topics/international/regulatory/eeur opeplus/doc/eEurope_june2001.pdf Letöltés ideje: 2003. április 21. Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapja http://www.ihm.hu/tarsadalom/strategia/strategia_20030203_1.html http://www.ihm.hu/informacio/kozlemenyek/kozlemenyek_20030402_1.ht ml http://www.ihm.gov.hu/kozlemeny_200209252.html Letöltés ideje: 2003. április 22. Folytatódik a KidSmart program, 2003. március .25. http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=news_show&news_id=32

66


5&news_category=0 Letöltés ideje: 2003. április 23. Solténszky Kornélia: Sulinet Expressz, eVilág http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002/12/evilag-07.html Letöltés ideje: 2003. április 24. HumanSoft Informatikai kft. honlapja http://www.humansoft.hu/sulinetexpressz Letöltés ideje: 2003. április 25. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapja http://www.fmm.gov.hu/main.php?header=h1&folderID=23 Letöltés ideje: 2003. április 26. Nemzeti Felnőttoktatási Intézet honlapja http://www.nfi.nive.hu Letöltés ideje: 2003. április 27. Az Apertus Közalapítvány alapító okirata http://www.nyitszak.hu/apertus.htm Letöltés ideje: 2003. április 28. A Számalk Informatikai Rt. honlapja http://www.szamalk-inf.hu/oldalak/2_szolg/24_ele.htm http://www.szamalk-inf.hu/oldalak/1_cegbem/11_kosz.htm Letöltés ideje: 2003. április 29. SynEdu (Synergon Education) honlapja http://www.synedu.hu/download/pdf/uzletagi_prospektus.pdf http://www.synedu.hu/bemutatkozas/bevezeto.html http://www.synedu.hu/tanfolyamok/microsoft/index.html http://www.synedu.hu/tanfolyamok/lotus/index.html

67


http://www.synedu.hu/tanfolyamok/cisco/index.html http://www.synedu.hu/download/pdf/uzletagi_prospektus.pdf http://www.synedu.hu/elearning/netg/index.html Letöltés ideje: 2003. április 30. SABEDU Elektronikus Oktatási Technológiákat Fejlesztő, Szolgáltató és Értékesítő Kft honlapja http://www.sabedu.hu/pages/getpage.aspx?id=95CF5598-CBE9-49F8A1FC-F0E423825803 http://www.sabedu.hu/pages/getpage.aspx?id=95CF5598-CBE9-49F8A1FC-F0E423825803 http://www.sabedu.hu/pages/getpage.aspx?id=9070BF27-68A0-45CAA5BD-131D34AFF9F7 http://www.sabedu.hu/pages/getpage.aspx?id=5D79ED6B-3E00-4F7FABD2-E50343CC7797 http://www.sabedu.hu/pages/getpage.aspx?id=0F01DFF6-584E-4FA5923F-5D9C1D264093 Letöltés ideje: 2003. április 31. IBM honlapja http://www-3.ibm.com/services/learning/hu/elearning.html http://www-3.ibm.com/services/learning/hu/catalog/mst/mselearn.html Letöltés ideje: 2003. április 32. Topsec Kft. honlapja http://www.topsec.hu/Oktatas Letöltés ideje: 2003. április 33. http://www.vilaglato.hu/orszagok.html http://www.vilaglato.hu/Eamerika/usa_home.html Letöltés ideje: 2003. április

68


34. Idősek informalizálása, 2003. február.26. http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=news_show&news_id=28 9&news_category=5 Letöltés ideje: 2003. április 35. Az Antenna Hungária Rt. honlapja http://www.ahrt.hu/hu/szolgaltatasok/partnerek.php http://www.ahrt.hu/hu/szolgaltatasok/tavoktatas.php http://www.ahrt.hu/hu/szolgaltatasok/index.php http://www.ahrt.hu/hu/cegunkrol/cegtortenet.php Letöltés ideje: 2003. április

69

Az e-learning nemzetközi és magyarországi tendenciái

Recommend Documents