AZ ÖCSÖDI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI, NEVELÉSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

AZ ÖCSÖDI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI, NEVELÉSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

2011. augusztus

TARTALOMJEGYZÉK Köszöntő

4

1. Alapítás, jogi környezet 2. Az intézmény jövőképe 3. Az ÁMK működésének közös értékrendje és alapelvei 4. Az intézmény közös céljai 5. Az ÁMK közös feladatai 6. Az intézményegységek közötti tartalmi együttműködés 7. Az intézmény alapító okirata

5 5 6 6 7 7 8

I. kötet: A József Attila ÁMK Általános Iskolájának Pedagógiai Programja Nevelési program I. Pedagógiai alapelveink 20 II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 23 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 26 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 27 V. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló29 tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanítási órák 29 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 29 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 31 4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése 32 5. Iskolai egészségnevelési program 32 6. Iskolai környezeti nevelési program 36 7. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 40 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 42 9. A szociális hátrányok enyhítése 42 VI. Módszertani alapelveink a sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléséhez, 45 oktatásához VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 52 VIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 54 Helyi tanterv I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények 58 A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás tananyaga, óraszámai II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 67 III. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 68 IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 69 V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 70 VI. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 78 2

VII. Kompetenciák fejlesztése VIII. A tanulók fizikai állapotának mérése

79 87

Záradék A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

87

II. kötet: József Attila ÁMK Óvodája Óvodai Nevelési Programja I.

BEVEZETŐ 1. Helyzetkép az óvodáról 2. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei 3. Gyermekképünk 4. Pedagógusképünk 5. Óvodaképünk

92 93 94 95 96 96

II.

ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERE 1. A nevelési gyakorlatunk rendszerábrája 2. Alapelvünk 3. Az óvodai nevelésünk általános célja 4. Az óvodai nevelésünk általános feladatai 5. A nevelés keretei

97 97 98 98 98 99

III.

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 1. Az óvoda és a család 2. Az óvoda és a bölcsőde 3. Az óvoda és iskola 4. Óvoda és a fenntartó 5. Az óvoda és a közművelődési intézmények 6. Óvoda-egészségügyi szervek 7. Óvoda-szakmai szervezetek

109 109 109 109 111 111 111 111

IV. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 1. Játék 2. Mese, vers 3. Ének, zene, énekes játék 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. A külső világ tevékeny megismerése 7. Munkajellegű tevékenységek 8. Tanulás

111 111 116 117 119 122 124 128 129

V.

131

A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ PROGRAMSPECIFIKUS ESZKÖZÖK ÉS FEJSZERELÉSEK JEGYZÉKE

VI. SAJÁTOS FELADATAINK 1. Gyermek és ifjúságvédelem

132 132 3

2. Etnikai kisebbségi feladatok 3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése ZÁRADÉK

134 135 142

III. kötet: Az ÁMK közművelődési intézményegységének közművelődési programja 1. Bevezető 2. Művelődési feladatok 3. Könyvtári feladatok

145 146 147

IV. A pedagógiai program végrehajtását segítő mellékletek 1. sz. melléklet. A szakalkalmazottak kompetencia listája 2. sz. melléklet Az egészségnevelési program mellékletei 1. Állapotfelmérés 2. A tevékenységek módszerei és színterei 3. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok 4. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése, újabb célkitűzések 3. sz. melléklet A környezetnevelési program mellékletei 1. Környezeti nevelés tanórákon 2. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei 3. A lakóhely természeti, környezeti, társadalmi értékei 4. sz. melléklet A tanulók fizikai állapotmérése 5. sz.melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke - általános iskola

4

KÖSZÖNTŐ Tisztelt Szülők! Tisztelt Kollegák! Kedves Érdeklődők! A József Attila Általános Művelődési Központ 2011. augusztus 1-jei létrehozásával (34/2011./IV.21./ számú képviselő-testületi határozatával) a község oktatását, művelődését, közéleti tevékenységét szolgáló, komplex intézmény működtetését határozta el. Az önkormányzat az óvodai és bölcsődei nevelés, az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás, nyilvános könyvtári szolgáltatás, és a közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásának ésszerűsítése, a rendelkezésre álló infrastruktúra, a humánerőforrások és a fenntartásra rendelkezésre álló források hatékonysága érdekében hozta meg döntését. A jogutód intézmény kialakításakor fontos szempontként kezeltük a közösségi nevelést, a gyerekek és a felnőttek életének és tevékenységének mind teljesebb és átfogóbb megszervezését. Munkánk értékmérője a továbbiakban az, hogy miként segíthetjük a lakosság oktatását, képzését, művelődését. A művelődési folyamatot a bölcsődei ellátástól, az óvodai nevelésen ésaz általános iskolai oktatáson keresztül a felnőttkorig, egységes folyamatnak tekintjük, amelyben jó együttműködésre törekszünk a tagintézményeinkkel. Óvodásainknak, iskolásainknak továbbra is bensőséges, biztonságos életteret szeretnénk biztosítani, amely a testben és lélekben egészséges felnőtt emberré válás alapja, tartalmas és személyes kötődésekkel a gyermekek és felnőttek között. Ez adhat valódi esélyt az erkölcsi és érzelmi nevelésre, valamint a hagyományos emberi értékek átadására. Az intézmény sajátos adottságai, tárgyi és humánerőforrás feltételei mellett, a művelődési közösségek sajátos adottságait is figyelembe véve, fogalmazzuk meg a különböző közösségek vonatkozásában jelentkező legfontosabb feladatainkat. Bízunk abban, hogy az általános művelődési intézmény átgondolt, tervszerű és tudatos munkájával az évek során mind jobban eleget tudunk tenni célkitűzéseinek. Szeretnénk, ha intézményünk úgy lássa el feladatait, hogy a benne élők, azt igénybevevők jól érezzék magukat, hogy a mindennapi életben hasznos tudáshoz jussanak, hogy a későbbi érvényesüléshez, önálló életkezdéshez megfelelő alapot kapjanak. A legkisebb gyermekektől kezdve mindegyik intézményünkben szerzi meg azt a tudást és tapasztalatot, amelyre a boldoguláshoz, a társadalom, az ország ügyeiben való eligazodáshoz szüksége van. Segíteni szeretnénk, az önérvényesülésben, a tanulási technikák és a művelődési szokások elsajátításában, a hagyományok megőrzésében. E távlati célok elérése érdekében készítettük el pedagógiai-művelődési programunkat, melynek megvalósításában számítunk az Ön segítő közreműködésére és partnerségére!

Öcsöd, 2011. augusztus 1.

Molnár Imre Zoltán

5

igazgató

1. Alapítás, jogi környezet Intézményünk közössége a település közoktatási és közművelődési intézményeinek a József Attila Általános Iskola intézménybe történő beolvadását előíró képviselő-testületi határozatát követően készítette el pedagógiai, nevelési és művelődési programját, amelyet a szülőkkel, az érintett intézményegységekkel egyetértésben, a nyújtunk be fenntartói jóváhagyásra. A tartalmi és formai szabályozás kiterjed az intézmény óvodai,általános iskolai, közművelődési és közgyűjteményi intézményegységére, alap-és kiegészítő feladataira. A pedagógiai,nevelési és művelődési program az általános iskola 2004-ben készült és 2008ban és 2010-ben felülvizsgált, korrigált pedagógiai programjaira, valamint az óvoda 2010-ben elfogadott nevelési építkezik. A dokumentum alapját a település közművelődési rendelete, koncepciója és a közoktatási feladatellátásra vonatkozó középtávú terv képezik. 1.1. Az ÁMK pedagógiai, nevelési és közművelődési programjának készítését az alábbi jogszabályokra alapoztuk: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról. 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok feladat és hatásköréről 1992. évi LXXXIX. tv. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendjéről 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. végrehajtásáról (művészeti, közművelődési és közgyűjteményi területen). A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXlX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/ 1994 (Vl.8.) MKM rendelet (továbbiakban Vhr.), A többször módosított 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. A többször módosított 3/2002. (II. 15.) OM rendelet A módosított 28/2000. (lX.21.) OM rendelet (továbbiakban Rendelet) a kerettantervek kiadásáról és alkalmazásáról a kulturális javak védeleméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (73. §- tól) Az egyes kulturális közalkalmazotti munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló, módosított 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet. A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a finanszírozásról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM – rendelet Továbbá a helyi szabályozók o Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő –testületének o Öcsöd Nagyközségi Önkormányzatának közművelődési koncepciója ( 2010) o Az intézmény alapító okirata egységes szerkezetben A pedagógiai, nevelési és-művelődési program tartalma és szerkezete az egység megteremtését célozza. A dokumentum első fejezete tartalmazza mindazokat a célokat, prioritásokat, amelyek valamennyi intézményegységre vonatkoznak. A dokumentum további fejezetei az intézményegységek autonóm szakmai programjait tartalmazó, önálló fejezetek.

2. Az intézmény jövőképe Célunk, hogy

6

-

-

javuljanak az iskola eredményességi mutatói (kompetenciamérési eredmények, továbbtanulási mutatók, lemorzsolódási adatok), a kompetenciaalapú oktatás váljon a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé. a tudatos esélykiegyenlítő munka eredményeként javuljanak a HHH-tanulók kompetencia mutatói és továbbtanulási eredményei, művelődési lehetőségei. nyújtson színes kínálatot a művelődési ház az óvodások, általános iskolások és az ingázó középiskolás, vagy tovább nem tanuló fiatalok számára. Segítse valamennyi korosztályt a művelődési szokások alakításában, a programok tartalmasságában. az intézmény lehetőségeit kihasználva szélesedjenek a korosztályi közművelődés lehetőségei, hatékonyabbá váljon az infrastruktúra hasznosítása

3. Az ÁMK működésének közös értékrendje és alapelvei A József Attila ÁMK küldetésének tekinti, hogy a lakosság valamennyi korosztálya részére, a szükségletek és a felmerülő igények megvalósításának feltételeit lehetőségei szerint megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a kultúrált és szervezett szabadidő eltöltéséhez Tevékenysége során a közoktatási és közművelődési törvények előírásainak megtartásával a társadalmilag elfogadott globális és lokális értékeket tekinti elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell - a demokratikus, - a gyermeki és állampolgári jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus, - a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak. Tárgyi és személyi feltételeivel támogat minden olyan intézményi közösségek, vagy a civil szféra által tett kezdeményezést, amely alapfeladatai, célkitűzései megvalósítását segíti. Az intézmény szolgáltatói tevékenységet folytat. Az alapfeladatai keretében nyújtott szolgáltatásait térítésmentesen, egyéb szolgáltatásait önköltségen vagy üzleti alapon biztosítja az intézményhasználók részére. A szolgáltatások térítésének mértékét a fenntartó jóváhagyásával az intézmény minden év január 31-ig állapítja meg. A helyiségeit, felszereléseit a nem alaptevékenységbe tartozó, de az intézményi célkitűzéseket közvetlenül támogató rendezvényekhez térítésmentesen, a non-profit szervezetek igénybevételeihez önköltségen, az üzleti alapokon működő tevékenységekhez üzleti alapon számított térítés mellett biztosítja.

4. Az intézmény közös céljai Célunk az, hogy az öcsödi lakosság valamennyi korosztálya találja meg alapvető oktatási, művelődési, szórakozási igényének megfelelő szolgáltatásunkat. Találja meg helyét gyermek, fiatal és felnőtt, zavartalan szabadidő töltését, művelődési igényének megfelelő aktivitását közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. Segíteni kell olyan helyi közösségek kialakulását, fejlődését melyeknek tagjai képesek önállóan megszervezni tevékenységüket, hozzájárulnak működési körülményeik javításához, elősegítik a települési közösség és az intézményes nevelés - oktatás célkitűzéseinek megvalósítását. Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozás érzésének kialakítását, a különböző korosztályok és lakossági csoportok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését.

7

Az Általános Művelődési Központ működtetése sokoldalúan képzett, a funkciókhoz illeszkedő kompetenciákkal rendelkező szakembereket igényel. A humán erőforrások fejlesztésekor elsősorban az adott intézményegység érdekeit, ill. a sokoldalú intézményi alkalmazhatóságot kell figyelembe venni. Az ÁMK-alkalmazottak továbbképzésével biztosítani kell, hogy az ellátandó feladatokhoz illeszkedő szakmai igényeknek megfeleljünk. A pedagógia-művelődési programmal összehangoltan kerül sor a teljes intézményre kiterjedő minőségirányítási program átgondolására és működtetésére.

5. Az ÁMK közös feladatai Az éves tevékenység koordinált tervezése: A szakirányú miniszteri rendeletek, az intézményi pedagógiai-művelődési program, valamint a tanév aktuális feladatainak figyelembevételével évente ÁMK-szintű, és intézményegységre vonatkozó munkatervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: - a pedagógiai és művelődési program időarányos teljesítésének aktuális feladatait, - az intézmény szintű rendezvényeket és ezek megvalósításának rendjét, - az ÁMK feladatait a községi rendezvények szervezésében, - a tanév kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, - az integrációs és képesség kibontakoztató tevékenység tanévi feladatait, eseményeit, - a szakmai munka belső ellenőrzésének területeit és rendjét - a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység feladatait, Az ÁMK éves rendezvénytervét, programjait úgy kell kialakítani, hogy azok teljesítsék az intézményhasználó csoportok, közösségek felmért, illetve látens igényeit, és feleljenek meg az önkormányzat közművelődési, közoktatási célkitűzéseinek. Az ÁMK rendezvénytervének tartalmaznia kell minden rendeletben előírt: - állami ünnepet, - községi hagyományos rendezvényeket, megjelölve az egyes intézményegységek és a külső közreműködők feladatait. A minőségirányítási rendszer működtetése 2004 tavaszától az intézményegységek a fenntartó által elfogadott minőségirányítási programmal rendelkeznek. Az egységes gyakorlat érdekében biztosítani kell az intézményben a minőségfejlesztés gyakorlatának tudatos alkalmazását (pedagógiai, művelődési program, házirend, IMIP, szervezeti és működési szabályzat).

6. Az intézményegységek közötti tartalmi együttműködés A pedagógiai és művelődési program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézmény és tagintézmény szintű tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: o a pedagógiai és művelődési program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködésének szintjét, o az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, o az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását, o a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, o az év kiemelkedő eseményeit, és azok tartalmi és szervezési feladatait, o az ellenőrzés kiemelt területeit.

8

7. Az intézmény alapító okirata Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat által fenntartott József Attila Általános Művelődési Központ Alapító Okirata / egységes szerkezetben/ Iktatószám: 1566-2/2011. Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete az alapfokú nevelési és oktatási feladatokat, a gyermekek napközbeni ellátását, továbbá a közgyűjteményi, közművelődési és muzeális feladatokat iskolában, óvodában, bölcsődében, napközi otthonban, könyvtárban, művelődési házban és helytörténeti gyűjteményben a József Attila Általános Művelődési Központ útján látja el. 1. A költségvetési szerv neve: József Attila Általános Művelődési Központ Székhelye: Öcsöd, Köztársaság út 37-39. Alapítás éve: 1950 Jogelődje: Szivárvány Óvoda Öcsöd, Vörösmarty út 25/a. Rövid neve: József Attila Általános Művelődési Központ Általános Iskolája József Attila Általános Művelődési Központ Óvodája József Attila Általános Művelődési Központ Bölcsődéje József Attila Általános Művelődési Központ Könyvtára és Közművelődési Intézménye Rövidített neve: József Attila ÁMK 2. Intézményegységek: József Attila Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Öcsöd, Köztársaság út 37-39. József Attila Általános Művelődési Központ Óvodája Öcsöd, Vörösmarty út 25/a. József Attila Általános Művelődési Központ Bölcsődéje Öcsöd, Köztársaság út 41. József Attila Általános Művelődési Központ Könyvtára és Közművelődési Intézménye Öcsöd, Kossuth tér 1. Székhelyen kívül működő telephely: Öcsöd, Juhász B. u. 5. iskola Öcsöd, Deák F. út 25. iskola Öcsöd, Vörösmarty út 25/a. óvoda Öcsöd, Köztársaság út 41. óvoda Öcsöd, Köztársaság út 41. bölcsőde 9

Öcsöd, Kossuth tér 1. Könyvtár Öcsöd, Hunyadi út 62. Művelődési Ház Öcsöd, Rákóczi út 16. Emlékház 3. Típusa: Általános Művelődési Központ (általános iskola, óvoda, bölcsőde, közgyűjteményi, közművelődési, muzeális intézmény) 4. Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: Cigány kisebbségi oktatás magyar nyelven Cigány kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése magyar nyelven 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény alapján - Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás, cigány kisebbségi oktatás magyar nyelven, képesség kibontakoztató felkészítés és integrációs nevelés-oktatás, sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása, napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás, iskolai intézményi közétkeztetés. - Óvodai nevelés, cigány kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése magyar nyelven, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, óvodai intézményi közétkeztetés. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján - Bölcsődei ellátás, a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján - Közgyűjteményi, közművelődési és muzeális feladatok ellátása. 6. Alaptevékenysége TEÁOR szerinti szakágazati besorolása: 852010 Alapfokú oktatás /alapfokú művészetoktatás kivételével/ Szakfeladat rendje: Szakmai alaptevékenysége: 851011 Óvodai nevelés, ellátás /TEÁOR 85.10/ 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása /TEÁOR 85.10/ /a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § /1/ bekezdés 29. a/ pontja alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a b/ pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelése, ellátása/ 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás /TEÁOR 85.10/ 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) /TEÁOR 85.20/ - Képesség kibontakoztató felkészítés és integrációs nevelés-oktatás - Hozzájárulás a tanulók szociális helyzetétől függő tankönyvellátáshoz

10

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) /TEÁOR 85.20/ /a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § /1/ bekezdés 29. a/ pontja alapján a többi gyermekkel tanulóval együtt nevelhető oktatható enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a b/ pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése oktatása/ 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam /TEÁOR 85.20/ - Cigány kisebbségi oktatás magyar nyelven 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) /TEÁOR 85.20/ - Képesség kibontakoztató felkészítés és integrációs nevelés-oktatás - Hozzájárulás a tanulók szociális helyzetétől függő tankönyvellátáshoz 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) /TEÁOR 85.20/ /a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § /1/ bekezdés 29. a/ pontja alapján a többi gyermekkel tanulóval együtt nevelhető oktatható enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a b/ pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése oktatása/ 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) /TEÁOR 85.20/ - Cigány kisebbségi oktatás magyar nyelven 562912 Óvodai intézményi étkeztetés /TEÁOR 56.29/ 562913 Iskolai intézményi étkeztetés /TEÁOR 56.29/ 562917 Munkahelyi étkeztetés /TEÁOR 56.29/ 841901Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai /TEÁOR 84.11/ 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés /TEÁOR 85.20/ 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése /TEÁOR 85.20/ 855913 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése /TEÁOR 85.20/ 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés /TEÁOR 85.20/ 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése /TEÁOR 85.20/ 855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése /TEÁOR 85.20/ 889101 Bölcsődei ellátás /TEÁOR 88.91/ 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése /TEÁOR 90.04/ 910123 Könyvtári szolgáltatások /TEÁOR 91.01/ 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység /TEÁOR 91.02/ 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése /TEÁOR 90.04/ 931204 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása /TEÁOR 93.19/ 7. Tanulócsoportok nappali tagozaton 1.a osztály 1.b osztály 2.a osztály 2.b osztály

26 26 26 26

5.a osztály 5.b osztály 6.a osztály 6.b osztály

11

30 30 30 30

3.a osztály 26 3.b osztály 26 4.a osztály 26 4.b osztály 26

7.a osztály 30 7.b osztály 30 8.a osztály 30 8.b osztály 30

Indítható tanulócsoportok száma: 16 Felvehető tanulók száma: 448 Napközis csoportok: 1.a – 2.a osztály 1.b – 2.b osztály Indítható napközis csoportok száma: 4 Felvehető tanulók száma: 104

26 26

3. 4.

évfolyam évfolyam

26 26

Felvehető maximális gyermeklétszám az óvodában: Csoportonként: 25 Indítható csoportok száma: 5 Felvehető gyermekek száma: 125 Felvehető gyermeklétszám a bölcsődében: Csoportonként: 12 Indítható csoportok száma: 1 Felvehető gyermekek száma: 12 8. A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladatellátást szolgáló vagyon: az öcsödi 260 hrsz-ú 6.516 m 2 területű Köztársaság út 37-39., 254 hrsz-ú 1.610 m 2 területű Ady E. út 32., 4 hrsz-ú 2.488 m2 területű Juhász B. út 5., 761 hrsz-ú 2.215 m2 területű Deák F. út 25., 279/2 hrsz-ú 1039 m 2 területű Köztársaság út 28/a. szám alatti ingatlan 1/2 része, 1287/2. hrsz-ú 3568 m2 területű Vörösmarty út 25/a., 261. hrsz-ú 1560 m 2 területű Köztársaság út 41., 270 hrsz-ú 4857 m 2 területű Kossuth tér 1. szám alatti ingatlan 1/6 része, 1684 hrsz-ú, 1998 m2 területű Hunyadi út 62. és az 1523 hrsz-ú 1489 m 2 területű Rákóczi út 16. szám alatti ingatlan, továbbá az intézmény feladat ellátásához szükséges – az analitikus nyilvántartások szerinti – a József Attila Általános Művelődési Központ rendelkezése alatt álló állóeszköz és ingóvagyon. A vagyon feletti rendelkezési jog tartalmát és mértékét az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg. 9. Működési köre: Öcsöd nagyközség közigazgatási területe 10. Alapítói jogokkal felruházott irányító szervének neve, székhelye: Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete Öcsöd, Kossuth tér 1. Fenntartó neve és címe: Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete

12

Öcsöd, Kossuth tér 1. 11. Gazdálkodási jogköre alapján: önállóan működő költségvetési szerv – műszaki, gondnoki, pénzügyi feladatai ellátására kijelölt szerv a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet. 12. Vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény önálló jogi személy, élén egyszemélyi felelős vezetőként az igazgató áll. Az igazgatót a Képviselőtestület bízza meg 5 év meghatározott időtartamra. A magasabb vezetői megbízás rendjére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 138/1992. /X. 8./ korm. rendelet, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. /VI. 8./ MKM rendelet, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezései az irányadók. 13. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. Öcsöd, 2011. április 26. Molnár Bálint polgármester sk.

Záradék: Az Általános Iskola alapító okiratát Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete a 67/2004. /VI.17./, 47/2005. /IV.14./, 113/2005. /IX. 14./, 90/2007. /X. 25./, 8/2008. /II. 14./, 55/2008. /VI. 19./, 71/2008. /VIII. 28./, 73/2008. /VIII. 29./, 39/2009. /V. 14./, 58/2009. /VI. 25./, 74/2009. /IX. 10./, 8/2010. /II. 10./ és a 34/2011. /IV. 21./ számú határozattal módosított 82/2003. /X.22./ számú testületi határozatával jóváhagyta. A 34/2011. /IV. 21./ számú határozat hatályba lépésének ideje 2011. augusztus 1. Öcsöd, 2011. április 26. Komlós Lajosné jegyző sk.

13

I. Kötet

Az öcsödi József Attila ÁMK Általános Iskolájának PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„ Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

14

TARTALOM ISKOLÁNKRÓL – BEVEZETŐ -

NEVELÉSI PROGRAM I.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

II. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADADATAI, ELJÁRÁSAI III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanítási órák 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése 5. Iskolai egészségnevelési program 6. Iskolai környezeti nevelési program 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 9. A szociális hátrányok enyhítése

VI. MÓDSZERTANI ALAPELVEINK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSÉHEZ, OKTATÁSÁHOZ VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

15

VIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

HELYI TANTERV I.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK

A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI OKTATÁS TANANYAGA, ÓRASZÁMAI II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

III. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

VI. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

VII. KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ZÁRADÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

16

ISKOLÁNKRÓL - BEVEZETŐ 1. Az iskola helye a településen Az öcsödi Általános Iskola önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény, alapfeladatként a 6 – 14 éves korosztály nevelését és oktatását, napközis ellátását és étkeztetését látja el. Integráltan neveli a sajátos nevelési igényű tanulókat és a 35% körüli cigány etnikumhoz tartozó gyermekeket. Az iskola részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. A község a Tiszazugban helyezkedik el, amely a rendszerváltás előtt sem volt iparilag fejlett terület, mára azonban a korábbi gyárak, üzemek bezártak, a termelőszövetkezetek megszűntek. Az ezzel járó gyors ütemben növekvő, országos átlag feletti munkanélküliség megnehezítette az itt élők mindennapjait. A munkahelyek hiánya valamennyi korcsoportban súlyos probléma, kiváltképp a fiatalok esetében. A település lakóinak száma évről évre csökken, különösen a képzett fiatalok költöznek el, a község elöregedő. Jelentős számú cigány etnikum él a faluban, többségük munkanélküli. Öcsöd község egészséges környezettel és gazdag természeti értékekkel rendelkezik, ennek ellenére komoly demográfiai problémákkal küzd. A születések száma fokozatosan csökken, ennek következtében csökken az iskolába lépő gyermekek száma is, mely tendencia a következő időszakban is folytatódik. A szülői házzal való kapcsolattartás vegyes képet mutat. Sajnos a családok kisebb százalékával tudunk nevelési partneri kapcsolatot kialakítani. A kapcsolattartásnak jól bevált formái alakultak ki, melyeket a továbbiakban is fent kívánunk tartani. A családok jelentős része elvárja az iskolától, hogy a tanulók a sikeres továbbtanuláshoz szükséges ismereteket maximálisan elsajátítsák, a tehetséges tanulók ki tudjanak bontakozni, és korszerű ismeretek, jártasságok és készségek birtokában hátrány nélkül folytathassák tanulmányaikat. Természetes igény a lemaradó tanulókkal való foglalkozás, törődés, egyéni bánásmód. Igen nagyszámú az a réteg, aki alig, vagy egyáltalán nem érdeklődik gyermeke fejlődéséről, soha nem jár szülői értekezletre, gyakran otthon sem érhető el. Éppen azokkal a szülőkkel nem sikerül jó kapcsolatot kialakítani, ahol tanulói, magatartási problémák merülnek fel.

17

2. Feltételrendszerünk

Intézményünk három épületben működik, a főépületben - amely egykor gimnázium volt, a felső tagozatos tanulók valamint a negyedik évfolyamosok oktatása folyik. A központi épületben az elmúlt néhány évben komoly felújítások történtek (szennyvízelvezetés, vizesblokkok, a fűtés csőrendszere, hideg – meleg padlóburkolatok cseréje, külső vakolat felújítása a beázó lapostető szigetelése, a radiátorok, faliszekrények, nyílászárók karbantartása, mázolása.) Az alsó tagozatos tanulók oktatását két telephelyen oldjuk meg. Az egyik épület pályázati úton a közelmúltban felújításra került, a másik épület viszont alapos felújításra szorulna. Az elmúlt évek fejlesztésének köszönhetően taneszköz-ellátottságunk sokat javult. Valamennyi területen történt fejlesztés, a nevelők által kért eszközök beszerzése kevés kivétellel megtörtént. Legjelentősebb fejlesztésünk a számítástechnika szaktanterem kialakítása és az Internet hozzáférés biztosítása. A taneszköz fejlesztésekhez kihasználtunk minden pályázati lehetőséget. Pályázati úton új számítógépes terem kialakítására és interaktív táblák beszerzésére került sor. A fenntartó önkormányzat elkészítette oktatási koncepcióját. A telephelyek korszerűtlen kialakítása és állapota miatt, a csökkenő gyermeklétszámot is figyelembe véve hosszú távon egy épületben kívánja megoldani az iskoláskorú gyermekek oktatását – nevelését. Ezért a központi épület bővítését, korszerűsítését tervezi. A kötelező eszközök és felszerelések beszerzésére 5 évre szóló halasztást kért. A nagymértékű forráshiány miatt önerőből sem az épület-korszerűsítést, sem a kötelező eszközök beszerzését nem tudja megoldani. Az intézmény vezetését egy igazgató és egy igazgatóhelyettes látja el.

18

A tantestület létszáma 26 fő, valamennyien képesített pedagógusok. Nagyrészük helyben lakó, 10 fő más településről jár át dolgozni. Főállású könyvtárost és ifjúságvédelmi felelőst nem foglalkoztat az iskola. 2004. júniusában egy kolleganő nyelvés beszédfejlesztő pedagógus diplomát szerzett, így a sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációs célú foglalkozásait vezetheti, ugyanő 2011. júniusától gyógypedagógus végzettséggel is rendelkezik. A szaktanárok korösszetétele és a gyermeklétszám csökkenése miatt szükséges a tanítók átképzése (tanári szakok elvégzése, nyelvvizsga, fejlesztő pedagógus stb.). Tantestületünk önállóan kezdte el a minőségirányítási rendszerének kiépítését, feldolgoztuk a partneri elégedettség mérés anyagát, az intézményi önértékelésnél tartunk. Bekapcsolódtunk a Szegedi Egyetem Oktatáskutató Intézetének munkájába, ennek során vállaltuk a hátrányos helyzetű tanulók nevelésében – oktatásában korszerű, hatékony módszerek kipróbálását. A 2004/2005. tanévtől bevezetjük a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét. Az ügyviteli feladatokat egy iskolatitkár végzi, az iskola technikai alkalmazottainak száma 5 fő.

3. Tanulói összetétel

Az iskola tanulólétszáma 259 fő, 35%-uk a cigány etnikai kisebbséghez tartozik. A tanulói összetétel az intellektuális képességeket, a magatartást és szorgalmat figyelembe véve, - rendkívül heterogén. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink aránya 32% A sajátos nevelési igényű tanulók száma folyamatosan emelkedik. Az alsó tagozatban a gyermekek 79%-a napközis ellátásban részesül.

19

Tanítványaink szociális helyzete az átlagosnál rosszabb, 67%-uk részesül gyermekvédelmi támogatásban. A hátrányok leküzdéséhez minden segítséget meg kell adnunk. Sajnos magas a passzív, nehezen motiválható tanulók aránya. Azokat a gyermekeket rendkívül nehéz bevonni az iskolai munkába, ahol a családi háttér „mindent megengedő”. Szerencsére minden osztályban van néhány tanuló, aki terhelhető és önként is vállal feladatokat. Az iskola belső életének szervezésekor, arculatának kialakításakor rájuk kell alapoznunk, rajtuk keresztül tudjuk ösztönözni a többi tanulót is. Nagy figyelmet kell fordítanunk tanulóink magatartására. Ennek fő eszköze a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a színvonalas szakmai munka, és a vonzó, élménydús iskolai élet. A nyolcadik osztály utáni továbbtanulás az utóbbi években átalakult.- A tanulók előnyben részesítik a szakközépiskolákat, kevesebben jelentkeznek gimnáziumba. A középiskolák többsége a gyenge tanulókat is felveszi a csökkenő gyermeklétszám miatt. Kiváló tanulóink ma is bejutnak a neves, felvételi vizsgát tartó középiskolákba. Iskolánk számtalan tanulmányi- és sportversenyen vesz részt. A tehetséges tanulókkal egyénileg is foglalkoznak a pedagógusok, ennek eredményeként tanulóink minden évben eljutnak a megyei, sőt országos versenyekre is. Nevelő – oktató munkánk során tantestületünk a bemutatott helyzethez igazodik; tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, az etnikai hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges gyermekek fejlesztését is. Célkitűzésünket a tantestület által módosított és kiegészített pedagógiai program szerint kívánjuk megvalósítani.

20

Nevelési program I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

Az öcsödi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: •

A gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.

•

A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük.

•

Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.

•

Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

•

Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből, akik harmóniában élnek az élő és élettelen környezettel. Ennek érdekében: •

A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

21

•

Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.

•

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit.

•

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.

•

Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.

•

Az egészséget befolyásoló szokások kialakításában pontos ismeretekkel kívánjuk felvértezni tanulóinkat. Az ismeretek mellett fontosnak tartjuk, hogy a helyes szokásokkal kapcsolatban pozitív beállítódást alakítsunk ki, amely a mindennapok cselekedeteiben megnyilvánul.

•

Fontosnak tartjuk megismerni, hogy a szülőknek és a tanulóknak milyen a saját egészségük önértékelése (milyen a közérzetük).

•

Az egészségnevelést nem kampánynak, nem egy-két nevelő feladatának tekintjük, hanem rendszeres és folyamatos munkának, melyben minden pedagógus részt vesz.

•

Környezeti nevelésünk értékközvetítésen alapul, amely kiterjed az élő és élettelen környezet egészére. Ennek érdekében alapvető feladatunknak tekintjük az élet tiszteletére való nevelést, a természettel harmóniában élő ember boldogságának, a környezet esztétikumának felfedeztetését, a környezeti etika formálását. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink váljanak környezettudatossá, környezet érzékennyé, amely kiterjed társadalom- és természetszemléletükre. E nevelési folyamattal végezzük a preventív szemléletű, kritikus, környezetbarát fogyasztói szokások alakítását.

•

Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat.

•

Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.

•

Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: •

Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal.

22

•

Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai. Ennek érdekében nyílt napokat szervezünk, községi ünnepségeket, bemutatókat tartunk.

•

Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a Nagyközségi Óvodával és a közművelődési intézményekkel.

•

Részt veszünk a különféle községi rendezvényeken.

4. Kinyilvánítjuk, hogy az iskola hitvallásában leírtak az intézmény valamennyi pedagógusára nézve kötelező érvényűek, melyet a mindennapi munkánkban vezérelvnek tekintünk.

23

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapvető célja a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek,

24

hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek 1.

Szokások kialakítását o Követelés célzó, beidegző o Gyakoroltatás módszerek. o Segítségadás o Ellenőrzés o Ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

o Elbeszélés o Tények és jelenségek bemutatása. o Műalkotások bemutatása. o A nevelő személyes példamutatása.

25

Közvetett módszerek o A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. o Közös (közelebbi vagy távolabbi célok kitűzése, elfogadtatása. o Hagyományok kialakítása. o Követelés o Ellenőrzés o Ösztönzés o A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. o A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása/.

o Magyarázat, beszélgetés. o A tanulók önálló elemző munkája.

26

o Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. o Vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: •

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Elsődleges célunk, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.

•

Rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

•

Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

•

Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

27

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi meggyőződéssé alakítása.

értékek

megismertetése,

tudatosítása

és

2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5.

A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és 28

az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek – heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásáig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti- és társadalmi környezettel. Feladat: A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, kultúrák, vallások iránt. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a

29

konfliktusok közös kezelése terén. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Kritikus, környezetbarát fogyasztói szokások kialakítása.

30

V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fent is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését , állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. A pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőséghez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: • •

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Csoportbontásban oktatjuk az informatika tantárgyat.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek • Fontos feladatunknak tekintjük József Attila emlékének ápolását. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a költészet napjáról, és a szavalóverseny szervezése. •

Minden tanév folyamán iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket tartunk a következő alkalmakkor: 1848. március 15-e, 1849. október 6-a, 1956. október 23-a évfordulóján. Rendszeres programjaink: tanévnyitó ünnepély, hulladékgyűjtés, egészségügyi vetélkedő, télapó, karácsony, házi versenyek, iskolai kulturális- és sportbemutatók,

31

farsang, nőnap, költészet hete, anyák napja, madarak és fák napja, gyermeknap, pedagógusnap, ballagás, tanévzáró ünnepély. •

A hagyományőrző tevékenységek tanévenkénti ütemezését, szervezeti kereteit, felelőseit az iskola éves munkaterve határozza meg.

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A közösségi programok lebonyolításában részt vesz valamennyi nevelő. Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban (az 1-8. évfolyamon) napközi otthon, tanulószoba működik, melyet a legjobban rászoruló tanulók vehetnek igénybe. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, az etnikai tanulók és lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. •

Az 1-8. évfolyamon a magyar nyelv és matematika tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.

•

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

Egyéni fejlesztés A sajátos nevelési igényű tanulók részére egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején 32

az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, kulturális bemutatók, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok, tanítók végzik az iskola éves munkaterve szerint. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Heti rendszerességgel biztosítjuk a tanórán kívüli ingyenes számítógép- és Internet használatot. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Zene- és táncoktatás Iskolánkban a szarvasi Chován Kálmán Művészeti alapiskola és a szentesi Silver Tánciskola kihelyezett tagozata működik. Tanulóink hangszeres, zene, népitánc és szalontánc oktatásban vehetnek részt.

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló

tevékenységek: •

Szoros kapcsolat a Nagyközségi Óvodával, a szolnoki Nevelési Tanácsadóval, a helyi Gyermekjóléti Szolgálattal, a kunszentmártoni Pedagógiai Szakszolgálattal.

•

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

•

A felzárkóztató órák. 33

•

A napközi otthon.

•

A családlátogatások

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik •

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

•

A csoportbontás.

•

A tehetséggondozó foglalkozások.

•

Az iskolai sportkör.

•

A szakkörök.

•

Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.).

•

A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

•

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

•

A továbbtanulás segítése.

5. Iskolai egészségnevelési program

1. Az egészségnevelés feltételrendszere, jelenlegi helyzetkép; A lakóhely, iskola környezeti állapota: A település kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, a Körös-part, a Körös-Maros Nemzeti Park számtalan lehetőséget kínál túrázásra, szabad levegőn való tartózkodásra. A község összképe azonban kívánnivalót hagy maga után. Az utcák szemetesek, elhanyagoltak, annak ellenére, hogy a szilárd hulladék kezelése megoldott. A falun áthaladó 44-es főközlekedési út komoly zaj, por és baleseti veszély forrása. A központi iskola tornateremmel és bitumenes sportpályával rendelkezik. A három alsó tagozatos telephelyen nincs tornaterem, a Táncsics úti tornatermet életveszélyes állapota miatt be kellett zárni, ezért az alsó tagozatos testnevelés órák töredékét tudjuk tornateremben tartani. A Deák úti épülethez hatalmas, füves udvar tartozik. A tantermek bútorzata a tanulók életkorának megfelelő, a világítás korszerű. Az iskolai étkeztetés körülményei folyamatosan javulnak, a konyhákon bevezettük a HACCP rendszert. A tanulók életmódja, egészségi állapota

34

Az iskolaegészségügyi ellátást végző iskolaorvos és védőnő a 2003/2004. évi munkatervükben a következőket állapították meg: A vizsgált tanulók 27,7%-ánál látásélességi eltérést, 20,9%-ánál mozgásszervi elváltozást, 19,2%-nál obesitast regisztráltak. Véleményük szerint a tanulók kb. 20%-a magatartási zavarral, figyelemzavarral, tanulási nehézséggel küzd. A hátrányos anyagi és szociális helyzetben élő gyermekek aránya kb. 30-40%. Kifejezetten rossz szociális körülmények között él a tanulók 5%-a. A kiszűrt gyermekek aránya kb. 50% körül mozog. Emelkedik az elhízás és a látásélességgel kapcsolatos elváltozások száma. Testnevelés órákon magas az inaktív tanulók száma, a gyermekek egy része különböző ürügyekkel felmentést kér. A felső tagozatosok nagy hányada szünetben sem szívesen mozog. A tanulók egy része a közeli élelmiszerboltban vásárolja meg a reggelit, amely kifejezetten egészségtelen: édes péksütemény, kóla, chips, édesség. Tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget alig fogyasztanak. Az iskolai menza sem felel meg az egészséges táplálkozási követelményeknek. Emelkednek az elektromos ártalmak miatt fellépő elváltozások. A gyermekek egyre több időt töltenek a TV, videó és számítógép előtt. A látásromlás, az elhízás, a magatartási problémák emelkedése mindezek következménye. A legújabb ártalom a mobiltelefon, amelyet játékként, státuszszimbólumként hordanak. A felső tagozatos tanulóknál előfordul a dohányzás, sőt az alkohol is. A diszkóba járó gyerekek drogveszélynek is ki vannak téve. Már alsó tagozatban megjelentek a mentális problémák: a hiperaktivitás, depresszió, agresszív magatartás, fejlődési zavarok. A gyermekek többsége tisztán jár iskolába, ennek ellenére gyakran visszatérő probléma a tetvesség. A tanulók változatos szabadidős tevékenységek közül választhatnak: (szakkörök, sportköri foglalkozások, tanulmányi versenyek). A felsőbb évfolyamos tanulók nem szívesen járnak napközibe, közülük sokan felügyelet nélkül csellengenek. Az iskola meglévő, működő kapcsolatai az egészségnevelés területén: • Az iskolaegészségügyi szolgálat rendszeres belgyógyászati, szemészeti és fogászati szűrővizsgálatot végez. • A védőnő tisztasági vizsgálatokat tart. Osztályfőnöki órákon és tanórán kívül egészségneveléssel kapcsolatos előadásokat vállal. • A rendőrség drogprevenciós, közlekedéssel és bűnmegelőzéssel kapcsolatos előadásokkal áll az iskola rendelkezésére. • Az ANTSZ tisztasági ellenőrzéseket végez, felvilágosító anyagokat juttat el az iskolába. • Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal. • Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Bizottsággal. A pedagógusok beállítódása az egészségnevelésre Az iskola nevelői naponta szembesülnek az egészségnevelési problémákkal, érzik a változtatás szükségességét. Valamennyien tudják, hogy a prevenció csak széleskörű együttműködéssel és az új kihívásoknak megfelelő pszichológiai, metodikai továbbképzésekkel lehetséges.

35

2. A testi és lelki egészségnevelés általános céljai • • • • • • •

A tanulók legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol- és a kábítószer fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak ellenállni a kísértésnek (dohányzás, alkohol, drog). A pedagógusok, szülők pozitív egészség attitűdjének alakítása A kiegyensúlyozott lelki harmóniára törekvés, boldogság, egészség, türelem, akarat mint pozitív értékek A fizikai terhelés észszerű növelése Az egészséges táplálkozás irányítása a lehetséges mértékben: napközi, menza A reklámok helyes értelmezése A folyamatosság biztosítása

3. Az egészségnevelés feladatai • • • • •

• • •

• • • • •

Egészségnevelő munkaközösség létrehozása (tanítók, testnevelők, biológia szakosok) Felvilágosítás, meggyőző tevékenység szülők, pedagógusok körében szakemberek segítségével Mentálhigiénés- és drogkoordinátor továbbképzésben való részvétel A mentális problémák kezelése szakemberek segítségével Egészségnevelési programok indítása (drog, alkohol, dohányzás ellen, fogápolás, szexuális szokások, egészségre ártalmas reklámok kitiltása, egészséges táplálkozás, közlekedés) A tanulók kitartásának, akaratának nevelése Sokoldalú ismeretközvetítés (tanórákon, tanórán kívül) A frontális módszerek háttérbe szorítása a szemléltetéssel, gyakoroltatással, játékos elemekkel, érzelmi ráhatással támogatott módszerek javára Ösztönzés a táncoktatásban való részvételre, kitartásra A reklámok értelmezése (élelmiszerek, kozmetikai termékek, mobiltelefon, gyógyszernek nem minősülő termékek stb. esetében) A folyamatos egészségnevelés biztosítása További kapcsolatok kiépítés Mindennapos testnevelés beépítése az iskola helyi tantervébe a következők szerint: Tanítási órák: • • •

heti 4 testnevelés óra alsó tagozatban és játékos egészségfejlesztő testmozgás heti 3,5 testnevelés óra felső tagozatban Az óratervezés szempontjai: Minden testnevelési órán (testmozgási alkalomkor) megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése Minden testnevelési órán van gimnasztika, a helyes testtartást kialakító gyakorlatanyag és légzőtorna Gerinc- és ízületvédelem

36

Minden testnevelés óra és testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent a tanulóknak Tanórán kívüli tevékenységek: • • •

ISK csoportok (nagyobb mozgásigénnyel bíró tanulók sportágválasztási lehetőségének biztosítása, tanulók versenyeztetése) Kötelezően testmozgással kitöltött, szervezett szabadidős foglalkozás a napköziben (testnevelési játékok megismertetése, sportmozgások megszerettetése, kedvező személyiségjegyek kialakítása) Gyógytestnevelési csoport(ok) (A mozgásszervi rendellenességgel küzdő tanulók speciális gyakorlatokkal történő fejlesztése

4. Az egészségnevelés színterei •

Tanórákon: Tantárgyi órákon tananyagtól függően Osztályfőnöki órákon: a helyi tanterv szerint az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki tanmenetbe kötelező 10 egészségvédelmi témát betervezni és megtartani. Ezen belül kiemelt figyelmet kell fordítani a drogprevencióra.

•

Tanórán kívül: Szakkör (Életvitel szakkör, Elsősegélynyújtás) Témanap Egészség délután szervezése Családi nap az egészséges táplálkozás, öltözködés jegyében Szabadidős tevékenységek (előadások, rendezvények, túrák, sportbemutatók, vetélkedők) Az iskola tárgyi környezete, esztétikája A pedagógusok személyes példamutatása Iskolaújság Bekapcsolódás az egészségnevelési akcióprogramokba (Blend a med, Always, rajzpályázatok) Az iskolaegészségügyi szolgálat tevékenységének segítése

Az iskola egészségvédelmi programjának végrehajtását az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai egészségnevelés összefügg az intézmény szervezettségével. Ezért a napi munkarend (órarend) tervezésénél gondoskodunk a mozgásigény kielégítéséről, a nyugodt étkezés feltételeiről, a tanulói terhelés egyenletes elosztásáról.

5. Az egészségnevelés folyamatának értékelése Az egészségnevelő, fejlesztő munka része az iskola minőségbiztosítási tervének. Ezért fontosnak tartjuk a tanulók és a szülők elégedettségét. Tantestületünk az önellenőrzésre épít, és a hozzáadott pedagógiai értéket méri.

37

Az értékelések, mérések ütemezése: Tárgya

Módszerei

Időpontja

Felelősök

Az iskola egészségügyi mutatói

Éves statisztika

Október 1.

Osztályfőnökök

A tanulók fizikai erőnléte

Hungarofit

Okt. - Május

Testnevelők

Partnerek elégedettségének mérése

Kérdőív, interjú

Kétévente

Minőségi csoport

Az éves értékelése

egészségnevelő

tám.

munka Szóbeli és írásbeli Tanév végi Egészségnev.mk. beszámoló nevelőtestületi Napk. munkak. értekezlet Ifjúságvéd.fel.

Az értékelés eredményei a feladatok konkrét meghatározásával beépülnek az iskola intézkedési tervébe, az éves munkatervekbe. Sikerkritériumnak minősülnek: az iskola hitvallása, a szakmai célmeghatározások.

6. Iskolai környezeti nevelési program 1. A környezeti nevelést befolyásoló helyi elemek A település és közvetlen környezetének természeti – környezeti – társadalmi adottságai Öcsöd község az ország egyik leghátrányosabb régiójában helyezkedik el. A település életére mindig is nagy hatással volt a Körös folyó. A halászat megélhetést jelentett a falunak, a folyó vize lehetővé tette és teszi ma is a gyakori aszály miatt nélkülözhetetlen öntözést. A folyó azonban árvízveszélyt is jelent a lakosságnak. A Körösök hullámtere természetvédelmi terület, gazdag növény- és állatvilággal. A faluban számtalan gólyafészek található, többek között az iskola kéményén is. A községet a 44-es főközlekedési út szeli át, súlyos környezeti ártalmakat okozva. A település lakóinak száma kb. 4000 fő, jelentős a roma kisebbség száma. A munkaképes korú lakosság körében magas a munkanélküliség, a fiatalok elvándorolnak, sok az üresen álló, gondozatlan lakóház. A település szilárd hulladékkezelése megoldott, a lakosság megszokta a háztartási hulladék szervezett elszállítását. Ennek ellenére a felnőttek és gyerekek gyakran szemetelnek, különösen a boltok környékén. A szennyvízcsatorna hiányzik, a belvíz-levezető árkokat az önkormányzat tisztítja. A lakóházak környéke, az udvarok, utcák képe kívánnivalót hagy maga után. Az utcára ültetett fákat gyakran kitördelik, a virágot tönkreteszik. Akadnak azonban pozitív példák is: látni tiszta, virágos, gondozott udvarokat is.

38

A felnőtt lakosság és a gyermekek vásárlásaira még nem jellemző a környezettudatos magatartás. • Az iskola és környezete A központi iskola szép, rendezett parkkal rendelkezik, amely minta lehet a tanulóknak és a felnőtteknek is. A növények gondozásába (gereblyézés, öntözés, gyomtalanítás, virágok ültetése) a tanulók is bekapcsolódnak. Az iskola területén kis gyakorlókert található, komposztálási lehetőséggel. A három alsó tagozatos telephely közül a Deák úti iskola nagy, füves udvara optimális az ott tanuló kisiskolásoknak. A Petőfi úti és a Juhász b. úti iskolaudvar szűk, poros, a sár miatt részben kibetonozott, illetve bitumenes, a helyszűke miatt fásításra alkalmatlan. E két telephelyről azonban 5 percnyi gyaloglással eljuthatnak a tanulók a Köröspartra. A településen működik egy természet- és környezetvédelmi alapítvány, amely minden évben támogatást nyújt az iskolai kirándulásokhoz és egyéb környezetvédelmi rendezvényekhez. • Személyi feltételek Az iskola rendelkezik a környezeti nevelési célok megvalósításához szükséges személyi feltételekkel. A pedagógusok szemlélete környezettudatos, elkötelezettek a környezeti problémák iránt. 2. A környezeti nevelés céljai •

• • • • • • • • •

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.” (NAT 2003.) A tantestület és a szülők szemléletformálása Minden pedagógus munkájában legyen jelen folyamatosan a környezetérzékeny magatartást formáló ismeretrendszer közvetítése Az analizáló-szintetizáló módszer mellett a holisztikus, élményalapú megismerés terjesztése A lokalitás és a globalitás rendszere érvényesüljön; a helyi természeti – társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit Fel kell készíteni a tanulókat a környezettudatos és kritikus vásárlói és fogyasztói szokásokra A pedagógusok életvitele, szemlélete, környezeti etikája legyen példaértékű A szülők bevonásával az iskola, a lakóhely tisztaságának megőrzése, továbbfejlesztése A környezeti nevelés alapvető módszere a megfigyelés, a tapasztalat legyen! A szükséges kapcsolatok továbbfejlesztése, kialakítása (önkormányzat, szülők, nemzeti parkok, oktatóközpontok stb.)

39

3. A környezeti nevelés feladatai • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A pedagógusok motiválása, meggyőzése a környezetpedagógiai formák, folyamatok, tartalmak befogadására-, belső- és külső továbbképzések A szülők meggyőzése a környezettudatos magatartás (saját és gyermekeik) fontosságáról (szülői értekezlet, közös természetvédelmi programok) Személyes példamutatás (Az iskolai dolgozók is tartsák be a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás szabályait!) Segítők bevonása A helyi környezetvédelmi program megismerése Kapcsolódás a település környezetvédelmi programjához: Zöldterület növelése, fásítás, a hulladék mennyiségének csökkentése, komposztálás, környezettudatos fogyasztás A tantestület tagjainak együttműködése Minél több szabadban tartott tanóra, foglalkozás kerüljön megvalósításra, ahol a közvetlen megfigyelés, tapasztalás dominál Valamennyi tantárgynak és a napközinek is legyen környezetpedagógiai feladata! Jeles napok megünneplése (Állatok világnapja, föld napja, víz napja, madarak és fák napja stb. – tanévenként legalább egy jeles nap szakszerű megrendezése – előkészítés, megrendezés, értékelés, hasznosítás) Terepi foglalkozások a környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz tantárgyak keretében – a tanmenetekben előre tervezni kell Tanulmányi versenyeken való részvétel – az iskola éves munkatervében kell megtervezni Hulladékgyűjtés szervezése Rendszeres kézműves foglalkozások a napköziben Kiállítás készítése a tanulók munkáiból Túrák szervezése Természetvédelmi őrjárat „Madárbarát iskola” program A közvetlen környezet esztétikumának javítása (tantermek, folyosók, mellékhelyiségek, udvarok tisztasága, a termek dekorációja – rendszeres ellenőrzés, értékelés)

4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek: A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. (Helyi tanterv szerint) A tanórák lehetnek hagyományos tanórai foglalkozások és nem hagyományos tanórák (pl. terepgyakorlat, múzeumlátogatás). A nem hagyományos tanórákat a tanmenetben szerepeltetni kell. Tanórán kívüli keretek: • •

napközis foglalkozások szakköri foglalkozások 40

• • • • • • • •

témanap tartása vetélkedők, versenyek, kiállítások szervezése fásítás, zöldítés kézműves foglalkozások faliújság szerkesztése könyvtári órák iskolarádió működtetése túrák, nyári napközi stb.

Módszerek: A pedagógusoknak olyan módszereket kell alkalmazniuk, melyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy környezettudatos, cselekvő állampolgárokká váljanak. A módszerválasztás szempontjai: • • • • • • • •

Az életkornak megfelelő legyen Pozitív szemléletet adjon Főleg a természetben valósuljon meg Tevékenységközpontú és életszerű legyen A személyes tapasztaláson keresztül hasson Sok játékos elemet tartalmazzon Örömteli, élményközpontú legyen Együttműködésre épüljön

5. A környezeti nevelési terv végrehajtása, ellenőrzése és értékelése Az iskola a környezeti nevelési feladatokat a tanévenként készítendő környezeti nevelési munkaterv alapján végzi. A környezeti nevelési munkatervet a munkaközösségek vezetői készítik el a tantestület bevonásával. A környezeti nevelési munkaterv tartalmazza: Feladatok (törvényi háttér, pedagógiai program, helyzetelemzés, célok, követelményrendszer, az iskola éves akcióprogramja, ellenőrzés, értékelés, minőségfejlesztés) Várható eredmények, kritériumok Módszerek, eljárások Felelősök, közreműködők Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidők

Az ellenőrzés, értékelés formái: •

Külső (szakértő, szaktanácsadó, együttműködő partnerek)

41

•

Belső (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök – pedagógusok önértékelése) Gyakorisága: Egy-egy akcióprogram után Félévente, tantestületi értekezleten Értékelési szempontok: •

Az éves munkatervben meghatározott sikerkritériumok egybevetése a tényleges eredményekkel. Milyen fejlődés tapasztalható a tartalomban?

•

Az elemzések, értékelések alapul szolgálnak a korrekcióhoz és az újabb célmeghatározáshoz.

7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: •

A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

•

Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.

•

A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot.

•

Segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét.

•

A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.

•

Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

•

Fogadóórát tart a tanulók és szülők részére.

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A

42

gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: •

Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit.

•

Meg kell keresni a problémák okait.

•

Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.

•

Jelezni kell a szakembereinek.

felmerült

problémát

a

Gyermekjóléti

Szolgálat

d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: •

Nevelési Tanácsadóval,

•

Gyermekjóléti Szolgálattal,

•

Polgármesteri Hivatallal,

•

Gyermekorvossal, védőnővel,

•

Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel.

e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: •

A felzárkóztató foglalkozások,

•

A tehetséggondozó foglalkozások,

•

A mulasztások csökkentése, figyelemmel kísérése,

•

A differenciált oktatás és képességfejlesztés,

•

A pályaválasztás segítése,

•

A személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

•

Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

•

A családi életre történő nevelés,

43

•

A napközis foglalkozások,

•

Az iskolai étkezési lehetőségek,

•

Az egészségügyi szűrővizsgálatok,

•

A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

•

A tanulók szociális helyzetének javítása (természetbeni támogatás),

•

A szülőkkel való együttműködés, családlátogatás,

•

Tájékoztatás a szolgáltatásokról.

családsegítő

és

gyermekjóléti

szolgálatokról,

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: •

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

•

A napközi otthon,

•

Az egyéni foglalkozások,

•

A felzárkóztató foglalkozások,

•

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

•

A továbbtanulás irányítása, segítése.

9. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: •

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

•

A felzárkóztató órák,

•

A napközi otthon,

•

A diákétkeztetés,

•

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

44

•

A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,

•

A továbbtanulás irányítása, segítése,

•

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,

•

Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

A tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést szervezünk. A képességkibontakoztató- és integrációs felkészítés célja: •

a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatása

•

a gyermek fejlődésének elősegítése

•

a tanulói, továbbtanulási esélyek kiegyenlítése

•

a többi tanulóhoz történő felzárkóztatás

Módszere: A résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján történik. (Az oktatási miniszter közleménye „A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről”. Magyar Közlöny 2003/20.) E pedagógiai rendszer alapelve a tanulók együttnevelése. Kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel. A differenciálás a tanuló számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, amely figyelembe veszi a gyermek előzetes tudását, gyengébb és erősebb területeit, igényét, érdeklődését, speciális erősségeit és gyengeségeit. Elemei: I.

Az alkalmazás feltételei

II.

A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

III.

Elvárható eredmények

IV. Kétéves bevezetési ütemterv

45

Az intézmény előtt álló teendőket, a konkrét feladatokat és határidőket az IPR kétéves bevezetési ütemterve tartalmazza. Az intézmény főbb feladatai; 1. Integrációs stratégia elkészítése 1.1. Helyzetelemzés 1.2. Célrendszer megfogalmazása 1.3. Kétéves bevezetési terv elkészítése •

Beiskolázási terv

•

Szervezetfejlesztési terv

•

Erőforrásterv

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése 2.2. Heterogén osztályok kialakítása 3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése 3.1. Szülői házzal 3.2. Gyermekjóléti szolgálattal 3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal 3.4. Középfokú oktatási intézményekkel 3.5. Kisebbségi önkormányzattal 3.6. Civil szervezetekkel

46

VI. MÓDSZERTANI ALAPELVEINK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSÉHEZ, OKTATÁSÁHOZ (készült a 2/2005. ( III. 1. ) OM rendelet alapján) Iskolánk a pedagógiai program és a helyi tanterv gyakorlati alkalmazásánál figyelembe veszi: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - az általunk nevelt tanulók sajátosságait. Célunk, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedését, - az iskolafejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében: - a tantervi tartalmak kijelölésekor egyes területeket módosítunk, elhagyunk vagy egyszerűsítünk, - a nevelésre, oktatásra és fejlesztésre szokásosnál nagyobb mértékű időt biztosítunk. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai. pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól elérhető jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: - a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. 47

c) d)

A sajátos nevelési igényű tanulók életkora, pszichés és egészségi állapota, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

A szükséges pedagógia feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára Iskolánkban a Köztársaság úton egyéni fejlesztő szobát alakítottunk ki, az előírt taneszközöket folyamatosan beszerezzük. A rehabilitációs órákat egy utazó gyógypedagógus és egy fejlesztőpedagógus végzi. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját segíti elő a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - A pedagógusok, a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában a rehabilitációs szemlélet érvényesülése, a módszertani eljárások alkalmazása. - Magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés-oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. e) együttműködik különböző szakemberekkel, a pedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatba. Iskolánk gyógypedagógusa és fejlesztőpedagógusa a) Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését b) Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására c) .Segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában. d) Javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására. e) Figyelemmel kíséri tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra. f) Együttműködik a többségi pedagógusokkal. g) Terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

48

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók fejlesztésének elvei A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló fogalma A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréshez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége, vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. a) A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, a képességek egyik deficitje, valamint az általuk kiváltott magatartási vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. A tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség,, amely fokozatosan elmélyül és az olvasás, írás, számolás elutasításában fejeződik ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel és állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorul. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget - gyakran van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei - A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesíteni kell a tanulási képességet vizsgáló szakértő és rehabilitációs bizottság javaslata alapján a tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - Az iskolai nevelés-oktatás során kialakult feladat a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása b) a kudarctűrő képesség növelése c) az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladata Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó intelligenciaszinttől független, olvasási - és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg,

49

megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette vagy körülírja a a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átfedések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintés rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása, az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása. Lassú az olvasási tempó, a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép-és felsőfok oktatásban, illetve a felnőttoktatásban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésébe jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja Az olvasás-írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze a kifejezőkészségét, segítse az olvasás-írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai a) a testséma biztonságának kialakítása b) a tér- és időorientáció kialakítása praktikus és verbális szinten c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése e) az olvasás-írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel f) az olvasás-írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége, más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulása) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakítás, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok értékelése illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában a matematikai relációk kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése b) a testséma kialakítása

50

c) a téri relációk biztonsága d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása e) a szerialitás erősítése f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedés g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák megtalálása és alkalmazása. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hyperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünet együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve anyanyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az asszociális viselkedés és csökkent önérték tudat. Magatartási zavarok Jellemzője a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy serdülőkori lázadás és hosszan tart (6 hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladata a) a tanuló optimális helyének megválasztása, a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére b) az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében c) a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának a kortárs csoportba történő beilleszkedésének segítése. d) együttműködés a családdal és más szakemberekkel e) a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a felkészülés a felnőtt lét szerepére.

51

Az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó, kerettantervi ajánlások, a tanulók egyéni adottságainak figyelembe vételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Kiemelten kell kezelni az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszéd észlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során feladat a szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógy úszás valamint logopédiai ritmika alkalmazása. Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése. Az osztályunkba járó tanulókról készült szakértői véleményét megismerjük és a napi munkánkban személyre szabottan, a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően alkalmazzuk a javasolt módszereket és eljárásokat. A pozitív diszkrimináció lehetőségei a tanórákon • • • • •

• •

• •

a tananyagnak (mennyiségben és nehézségi fokban a gyermek képességeihez igazodó megválasztása a tanulás folyamatának egyidejűleg többcsatornás (auditív, vizuális) információközvetítéssel való segítése a tanuláshoz, dolgozatíráshoz az átlagosnál hosszabb idő biztosítása a fogalmi gondolkodás segítése, idegen szavak, szakkifejezések elsajátítása, értelmezése érdekében szógyűjtés, szómagyarázat alkalmazása helyesírás segítése céljából helyesírási szótár illetve szövegszerkesztő és helyesírási programok használata. Az így előállított szövegek képezhetik az írásbeli házi feladatok és dolgozatok értékelésének alapját. A kézírást gépírás, számítógépen történő írás helyettesítheti. Matematika órákon segédeszközök (korongok, számegyenes, szorzótábla, számológép, stb.) használata gyakorló és számon kérő helyzetben egyaránt, szemléltetés. Szöveges feladatok értelmezéséhez segítségadás, kiegészítő kérdések, illusztráció, szómagyarázat, stb. Tekintettel a figyelmi funkciók sajátosságaira:

52

• •

Mozaikszerű órafelépítés (rövid, változatos feladatok) Jól megfogalmazott, rövid instrukciók adása Közvetlen, kétszemélyes helyzetek teremtése a tanításai órákon Fokozott kontroll biztosítása. A felolvasás mellőzése az iskolai munkában, dadogás, diszlexia esetében. A gyermek számára választhatóvá tenni, hogy tudásában írásban vagy szóban kíván számot adni.

53

VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

Az iskola igazgatója évente egyszer a diákközgyűlésen,

•

A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

•

Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel és a nevelőtestülettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

Az iskola igazgatója évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén,

•

Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein és az ellenőrzőkönyv útján.

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet Feladata: • A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • A szülők tájékoztatása  Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  A helyi tanterv követelményeiről,  Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

54

  •

A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, és nevelőtestületével.

55

VIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Képek, betűkártyák, szótagkártyák. - Hívóképek - Írott és nyomtatott ABC (falikép) - Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) - Betűsín - Írott kis és nagy ABC - Bábok - Fali tablók: - Gyermeklexikonok - Hangtani ismeretek - Nemzeti jelképek (falitabló) - Szavak alakja, jelentése - Falitáblák: a magyar nyelv - A szó tanításához - A mondat - „Mécses” oktatócsomag a cigány - Helyesírási szabályzat és szótár népismeret tanításához Az iskolai könyvtár letéti állománya igény szerint Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Űrmértékek (cl, dl, l) - Helyiérték-táblázat - Demonstrációs óra - Kéttányéros mérleg és súlysorozat - Táblai vonalzók - Hőmérő - Táblai körző - Színes rudak - Számkártyák (1-1000-ig) - Abacus - Szemléltető falitáblák Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Az idő (oktatótábla) - Iskolai iránytű - Magyarország domborzati térképe - Magyarország közigazgatási térképe - Szobai hőmérő - Borszeszégő - Földgömb - Videokazetták - Tanulói kísérleti dobozok - Ásványok - Nagyító - Szűrőpapír Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob - Zenehallgatási anyagok hangkazettán, CD-n: - Magyar népzenei anyag - Gyermekdalok - Himnusz - Szózat - Magyar és rokon népek dalai - Cselekményes zenék – nőikar, férfikar, - Iskolai ünnepek újabb dalai vegyeskar - Európai népdalok - Egyházi énekek - Jeles napok, ünnepkörök dalai - Kórusművek, műzenei szemelvények 56

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Diavetítő - Diapozitívek Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Olló, kés - Szövőkeret - Mintázó eszközök - Csiszolópapír - Építőkocka (Létszámnak megfelelően) Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Síp - Karika - Gumilabda - Jelzőszalagok - Ugrókötél - Ugrószekrény - Kislabda - Dobbantó - Tornapad - Tornaszőnyeg - Tornazsámoly - Bordásfal - Medicinlabda - Mászókötél - Mérőszalag A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszelések és taneszközök: - Térkép (irodalomtörténeti) - Írói arcképsorozat - Magyar értelmező szótár - Szinonima szótár - Helyesírási tanácsadó szótár - Életrajzi lexikon - Helyesírási szabályzat és szótár - Hanganyag (hangkazetta, CD, videofilmek, - Könyvek az iskolai könyvtár diasorozatok gyűjtőköri szabályzata szerint - Könyvek a cigány irodalom tanításához - Falitablók: a magyar nyelvtan (cigány népismeret tankönyv, cigány tanításához népmesék, versek, elbeszélések) - A főnév (oktatócsomag) A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Falitérképek a helyi tanterv szerint - Videokazetták - Transzparens sorozat az általános - Diapozitív sorozat az általános iskolai iskolai történelem tanításához (5-8. évf.) történelem tanításához (5-8. évf.) - A magyar államcímer áttekintése a - A középkori társadalom (falikép) honfoglalás idejétől (falikép) - Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. oszt. - Forráscsomag a 7. oszt. Történelem történelem tanításához tanításához A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, - Falitabló sorozat a német nyelv tanításához hangkazetta - Tematikus képek - Hangkazetták, daloskönyvek - Schulbus munkatankönyv sorozat - Grüss dich! Oktatócsomag hangkazettával - Németország – falitérkép - Szemléltető óra A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Táblai körző - Táblai vonalzó 450-os fából - Táblai vonalzó 600-os fából - Táblai szögmérő fából

57

- Kocka, téglatest (testek) - Méterrúd fából - Összerakható m3 - Nagy matematikusok arcképei - Szemléltető falitablók - Műanyag kúp, gúla, hasáb

- Űrmérték sorozat - Szétszedhető dm3 - Alaphálók, alapábrák - Sík és mértani modellezőkészlet - Műanyag henger

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Számítógép - Monitor - Billentyűzet - Egér - CD meghajtó 40x - Hangkártya + hangfal - Projektor - Modem MR 56 SVS-EX - Tintasugaras nyomtató - Falitablók - Alapvető programok: WINDOWS 98 vagy 2000 OFFICE 97 vagy 2000 Szoftver az Internet hálózatban való működtetéséhez A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Terepasztal - 5-8. osztályos diafilm sorozat a - 5-8. oszt. Írásvetítőfólia-sorozat a földrajz tanításához környezetism. és a földrajz tanításához - Kőzetgyűjtemény - 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat - Hőmérő - Iránytű - Falitérképek a helyi tanterv szerint A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. o.) - Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet - Mágneses rúdpár fatokban - Kétütemű motorminta - Táblai mágnes 25 mm-es - Négyütemű motorminta - Áramátalakító - Csengőreduktor - Fizikusok arcképcsarnoka (falikép s.) - Dugaszos ellenállásszekrény - Generátor minta - Elektromotor és generátor - Mágneses készlet (komplett) - Elektrovaria - Lejtőmodell - Transzformátor modell - Mérőműszer (Voltax) - Mikolacső - Tanulókísérleti eszközkészlet - Mechanikai eszközkészlet áramkörök létrehozására - Sztatikus elektromosságot létrehozó - Nyomás, súrlódás vizsgálatára eszközkészlet alkalmas eszközkészlet - Rugós erőmérő - Kétkarú emelő - Karos mérleg, súlysorozattal - Tanulókísérleti eszközkészlet a fény - Hőmérő vizsgálatára - Falitablók - Videokazetták A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Biológiai egységcsomag - Bonctű - Csíráztató - Diapozitívek az 5-8. o. biológia tanításához - Kézi nagyító - Metszettároló - Lámpa - Mikroszkóp - Modellek, oktatótablók a helyi tanterv - Emberi csontváz

58

szerint - Falitablók

- Emberi torzó

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Videofilmek (táplálkozás, mozgás, káros szenvedélyek, gyógyszerek, járványok stb.) A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Kémcső - Főzőpohár - Óraüveg - Borszeszégő - Kémcsőfogó - Vasháromláb - Azbesztháló - Vízbontó készülék - Molekulamodell - Pálcika modell - Mágneses atommodell - Kristályrács - Falitablók - Oktatótáblák - Videokazetták Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pianino - A kerettantervben szereplő zenehallgatási - Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, anyag hangkazettán, CD lemezen eszközök - Videofilmek A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák - Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz - Táblai körző - 600-os táblai vonalzó - 450-os táblai vonalzó - 100 cm-es táblai vonalzó - Táblai szögmérő - Műanyag, átlátszó kocka, tégla - Demonstrációs testek (fa) - Diapozitívek: a kerettantervben - Videofilmek megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Fareszelő - Vasreszelő - Laposfogó - Kalapács - Csípőfogó - Fűrész - Kézi fúró - Lemezvágó olló - Faliképek a fa megmunkálásáról - Szerelő készlet, gépelemek tanításához - Elektromos szerelőkészlet I-II. - A gépek (falitabló) - Kerékpár - KRESZ-táblák (oktató táblák) A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ugródomb - Tornaszekrény - Magasugrómérce - Gyűrű - Magasugróléc - Gerenda - Maroklabda - Dobbantó - Súlygolyó 3 kg - Tornazsámoly - Súlygolyó 4 kg - Medicinlabdák - Ugráló kötél - Kosárlabdák - Kézi súlyzók - Kézilabdák - Mászókötelek - Focilabdák

59

HELYI TANTERV I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK

A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI OKTATÁS TANANYAGA, ÓRASZÁMAI 1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • • • •

HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. H2008 = A 2008-ban felülvizsgált és a módosított NAT alapján elkészített helyi tanterv ÉVFOLYAM

TANÉV 20042005 20052006 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012

1. 2. Bevezető szakasz H2004

3. 4. Kezdő szakasz

5. 6. Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001

H2004

H2004

HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2008

H2004

H2004

H2004

H2004

H2008

H2008

H2004

H2004

H2004

H2004

H2008

H2008

H2008

HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2008

H2008

H2008

H2008

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

A NAT 2007. ÁLTAL MEGJELÖLT CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI FOLYAMATÁBAN

60

Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Az 1-6. évfolyamot egységes pedagógiai szakasznak tekintjük, a személyre szóló fejlesztés érdekében az „egytanítós modellt” vezetjük be. (nagyfelmenő rendszer) A személyi feltételek biztosítása érdekében a matematika, a magyar szakos tanárok és tanítók folyamatosan elvégzik a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő 120 órás tanfolyamot. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk – az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól. Intézményünk fontosnak tartja, hogy fokozza a lemaradó vagy a gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS BEVEZETÉSE

61

AZ 5. – 6. ÉVFOLYAMON Jogszabályi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban kt.) 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban – az 14. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. A helyi tantervünkben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítjuk majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 20-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt. 8.§ (3) alapján. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A kt. 133. § (1( bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A nem szakrendszerű oktatásnak az alapozó szakaszra történő kiterjesztésére elsősorban azért került sor, mert az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés – a magyar tanulók szövegértés-olvasás és a problémamegoldás-matematika területén elért eredményei alapján – hiányosságokra hívta fel a figyelmet (PISA-2000, PISA-2003, PIRLS2001, országos kompetenciamérések). Az iskolai oktatás alapozó időszaka hat évig tart. A tanterv módosításának célja: 2008. szeptember 1-től az 5-6. évfolyamokon felmenő rendszerben a tanórai foglalkozások legalább 20%-ában nem szakrendszerű oktatás lép be más tantárgyak időkeretéből átcsoportosított órakeretek felhasználásával (2003. évi LXI. törvény, 2006. évi LXXI. törvény). A módosítás célja: az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelése, időbeni kiterjesztése, eredményesebbé tétele, a tanítói és a tanári tanulásszervezés keveredése. A tanítói tanulásszervezés jelentése: egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka, a differenciált csoportmunka, a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezése. TANTÁRGYAK ÉS MŰVELTSÉGI TERÜLETEK BEVONÁSA Matematika (benne: problémamegoldás) Elemi számolási készség (számírás, mértékegység-váltás, a négy alapművelet 100-as számkörben) Elemi rendszerező képesség Elemi kombinatív képesség Magyar nyelv és irodalom (benne: kommunikációs képességek, szövegértésolvasás) Olvasáskészség (szövegértő, élményszerző, elemi olvasástechnika) Íráskészség (rajzoló írástól a kiírt írásig eljutni)

62

AZ ALAPOZÓ SZAKASZ MEGHOSSZABBÍTÁSÁTÓL VÁRT EREDMÉNYEK a tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervező technikák megismertetése és begyakoroltatása A tanulás belső motivációjának lehetséges erősítési formái A tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepe Az előzetes ismeretek mozgósításának hatásai A korrigálás mozzanatának szükségszerűsége és előnyei. A kooperatív tanulás módozatai A problémamegoldási képességek fejleszthetősége komplex feladatokkal A differenciálás és az egyéni képességek fejlesztésének szükségszerűsége Információs és kommunikációs technika Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása

2. Óraterv 1-4. évfolyam óraterve

63

4. évfolyam

Tantárgy

Éves óraszám

3. évfolyam

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám

2. évfolyam

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

1. évfolyam

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv

4

4

148

4

4

148

4

4

148

3

3

111

Magyar irodalom

5

5

185

5

5

185

5

5

185

5

5

185

3

3

111

3

3

111

1

1

37

Német nyelv Matematika

4

5

166,5

5

4

166,5

4

5

148

Informatika Környezetismeret

1

1

37

1

1

37

1

1

37

2

2

74

Ének-zene

2

2

74

2

2

74

2

2

92,5

2

2

74

Rajz

2

1

55,5

1

2

55,5

2

1

55,5

1

2

55,5

Technika és életvitel

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Testnevelés

4

4

148

4

4

148

4

4

148

4

4

148

Kötelező tanítási órák összesen

23

23

851

23

23

851

23

23

851

25

26

943,5

5-8. évfolyam óraterve (2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben) Tantárgy

5. évfolyam

6. évfolyam

64

7. évfolyam

8. évfolyam

óraszámÉves

Heti óraszám

óraszámÉves

Heti óraszám

óraszámÉves

Heti óraszám

óraszámÉves

Heti óraszám Kötelező tanítási órák Magyar nyelv - szakrendszerű - nem szakrendszerű Magyar irodalom - szakrendszerű - nem szakrendszerű Történelem Német/angol nyelv Matematika - szakrendszerű - nem szakrendszerű Informatika

1

1

2

1

1

2

2

2,5

2,5

2

2

2,5

2,5

3

3

3

3

2,5

2,5

3

3

3,5

3,5

1

1

2

2

----

2 ----

3 -----

-----

---3

-----

-----

-----

-----

1

1

1,5

1,5

Biológia és egészségtan Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Természetism. és egészségtan Fizika

Ének-zene

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz/ mozgóképkultúra Technika és életvitel Testnevelés

1

1

1

1,5

1

1

1

1

3

3

3

2,5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Kötelező tanítási órák összesen

28

28

28

28

65

----

-----

-----

AZ ISKOLA ÓRATERVE

az Oktatási Minisztérium módosított kerettantervi ajánlásán alapul. (1-4. évfolyam: 2. változat) Az ajánlást az alábbi módosításokkal vettük át; Magyar irodalom 1-8. évfolyam Iskolánk cigány kisebbségi oktatást folytató iskola. A „Cigány népismeret” kerettantervi anyagát beépítettük a magyar irodalom tantervébe. A tantárgy óraszámát heti 1 órával megnöveltük. Ének-zene 1-8. évfolyam A tantárgy óraszámát heti 1 órával megnöveltük: a „cigány népismeret” kerettantervi anyag beépül az ének-zene tantervébe. A kerettanterv egyik része a magyar irodalom, másik része teljes egészében az ének-zene tantárgyban található. Matematika 1-2. évfolyam E tantárgy óraszámát heti 0,5 órával növeltük meg, a szabadon tervezhető órakeret terhére. Célunk: több idő jusson az alapozó tantárgyakra. Osztályfőnöki tanterv 5-8. évfolyam Az Oktatási Minisztérium kerettantervi ajánlása nem tartalmazza az osztályfőnöki órák tantervét. Iskolánk osztályfőnöki tanterve a Nyíregyházi Tantervcsalád alapján készült az alábbi változtatásokkal: • Évi 37 órára terveztünk. • Egészségnevelésre évi 10 órát, katasztrófavédelmi ismeretek oktatására évi 4 órát biztosítottunk évfolyamonként. 2008. szeptember 1-től a nem szakrendszerű oktatásra (5. évfolyam) biztosítjuk a heti minimális időkeretet (7 óra), melyet a magyar irodalom és a matematika tantárgyak keretében valósítunk meg, heti 3,5 – 3,5 órában. A modulok tananyaga az 5-8. évfolyamon az alábbi tantárgyakba épül be: Hon- és népismeret történelem Társadalomismeret, etika történelem Dráma magyar irodalom Tánc ének-zene Mozgóképkultúra- és médiaismeret rajz

„ AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI OKTATÁS TANANYAGA, ÓRASZÁMAI” C. FEJEZETEK KÜLÖN KÖTETBEN TALÁLHATÓK.

66

VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK A tanulói óraszámok meghatározásakor figyelembe vett órakeretek (1993. évi LXXIX. tv. 52. §) Kötelező tanórák Közoktatási törvény 52. § (3.)

Tanórán kívüli időkeret KT. 52. § (4.)

KT. 52. § (7.)

KT. 52. § (11. c)

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam

20 20 20 22,5 22.5

2 2 2 2 2

2 2 2 2,25 5,62

2,4 2,4 2,4 2,6 2.6

6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

22,5 25 25

2 2 2

5,62 7,5 7,5

2,6 3 3

1-8. évfolyam

177,5

16

34,49

21

355

32

68,98

42

1-8. ab

Összesen: Sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációs foglalkoztatása 7 csoport x 3 óra Gyógytestnevelés –1 csoport

142,98 óra/hét 21 óra/hét 3 óra/hét

Tanórán kívüli foglalkozások összes óraszáma:

166,98 óra/hét

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDŐKERET FELHASZNÁLÁSA

•

•

•

Cigány kisebbségi oktatás (1993. évi LXXIX. tv. 52. § (4. bek.) Heti 1 órával megemeltük a magyar irodalom és az ének-zene tantárgyak óraszámát a cigány népismeret oktatására. 32 óra Mindennapos testnevelés (1993. évi LXXIX. tv. 52. § (10. bek.) Valamennyi évfolyamon heti 1 órával megnöveltük a testnevelés órák számát. 16 óra Csoportbontás A 4-8. évfolyamon csoportbontásban oktatjuk az informatikát és a technikát. 18 óra

67

•

Iskolai énekkar 5-8. évfolyam

•

Felzárkóztatás magyar nyelv és irodalomból 1-7. ab

•

Felzárkóztatás matematikából 1-7. évfolyam

• • • • • • •

2 óra 14 óra 14 óra Középiskolai előkészítő tanfolyam magyar nyelv és irodalomból 8. évfolyam 2 óra Iskolai sportcsoportok (8 csoport) 16 óra Szakkörök 8 óra Tehetséggondozás (1-8. évfolyam) 8 óra Egyéni felzárkóztatás (1-4. évfolyam) 11 óra Gyógytestnevelés (1 csoport) 3 óra Sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztése (7 csoport) 21 óra

Összesen:

167 óra/hét

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK IDŐKERETÉNEK FOKOZATOS BEVEZETÉSE

2004/2005. tanév 1-2. - 5-6. évfolyam: a teljes időkeret felhasználható 3-4. – 7-8. évfolyam: a számított időkeret 80%-a 2005/2006. tanév: a 4. és a 8. évfolyamon a számított időkeret 80%-a, a többi évfolyamon 100%a használható fel 2006/2007. tanév: Kötelező a teljes időkeret biztosítása

68

II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok ) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! • Csak olyan taneszközt választunk, amely valamennyi tanulónak szükséges a tananyag elsajátításához. • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. • A tankönyvrendelésnél a pedagógusok figyelembe veszik az ingyenes tankönyvellátás céljára biztosított költségvetési keretet. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

69

III. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A második – nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második - nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második – nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a második - nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: •

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

•

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

•

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

•

magántanuló volt.

6. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve a pedagógus javaslatára a szülő hozzájárulásával vagy kérésére.

70

IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második – nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második - nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, magasabb évfolyamra csak osztályozó vizsga letételével léphet.

71

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első – negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 6. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyakból a tanulók valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva adnak számot tudásukról. 7. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott az előző értékeléshez képest. 8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakból a következők szerint történik; • Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. • A 2. évfolyamon év végén, valamint az 3.–8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

72

A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: • • • •

Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul

Szempontok a tanulói teljesítmények szöveges értékeléséhez: • • • • •

a fejlesztési követelmények alapján történik rámutat az eredményekre és a hiányosságokra útmutatást ad a továbblépéshez, ösztönző a félévi és tanév végi szöveges értékelés a tanítók folyamatos szóbeli és írásbeli értékelésein alapul a személyre szóló értékelés az adott tanuló fejlesztési szükségleteihez igazodik, a tanító válogathat, rangsorolhat az értékelési szempontok között

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK ÉVFOLYAMONKÉNT:

1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom: Értékeljük beszédének fejlődését, olvasását, írását és íráshasználatát. Matematika: Értékeljük számfogalmának kialakultságát (számok írása, olvasása, nagyság szerinti sorbarendezése, helye a számegyenesen, számszomszédok), műveletfogalmának és műveletvégzésének biztosságát, szöveges feladatok megoldását, mértékismeretét. Környezetismeret: Az évszakok jellemző jegyeinek, nemzeti ünnepeinknek, az emberi test felépítésének és működésének, a növények részeinek és az állatfajok jellemző jegyeinek ismerete, a tantárgyhoz való viszonya. Ének: A tanuló éneklésének, hangjegyírásának, ritmizálásának, ritmusírásának értékelése. Rajz: Az alapszínek és vizuális jelek ismeretét, egyéni élményeinek kifejezésmódját, a tárgykészítés önállóságát, térviszonyok érzékeltetését, környezetéhez való viszonyát értékeljük. Technika:

73

Értékeljük eszközhasználatát, a munkafolyamatok elmondását, a gyalogos közlekedés szabályainak ismeretét és alkalmazását, takarékosságra törekvését, az elkészített munkadarabok minőségét. Testnevelés: Értékeljük az alakzatok felvételére és a gimnasztikai feladatok végrehajtására való képességét, mozgáskészségét és a foglalkozásokhoz való hozzáállását.

2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom:  Olvasás: Hangos, értő olvasás, szóbeli kifejezőkészség értékelése.  Magyar nyelv: Hangtani ismeretek, szótagolás, elválasztás, kijelentő, kérdőmondat ismeretinek értékelése.  Írás: Szavak, szószerkezetek, mondatok helyesírásának értékelése. Külalak minősítése. Matematika: Az alapműveletek végzésének, szöveges feladatok megoldásának, mennyiségek ismeretének, alkalmazásának, síkidomok felismerésének értékelése. Környezetismeret: Az évszakok jellemzőinek, az erdő, mező, vízpart életközösségének, az emberi test és fejlődési szakaszainak, az egészséges életmód alapfeltételeinek ismerete. Írásbeli és gyűjtőmunkáinak értékelése. Ének: A dalok tiszta, szép éneklésének, hangjegyírásának, ritmizálásának, ritmusírásának értékelése. Rajz: Élménymegjelenítés, alkalmazásának értékelése.

térbeli

ábrázolás,

színárnyalatok,

ismert

technikák

Technika: Az anyagok tulajdonságainak, felhasználhatóságának, a munkafolyamatok menetének, közlekedéséi ismeretek alkalmazásának értékelése. Munkadarab tetszetőssége. Testnevelés: Helyzetváltoztatások, gimnasztikai feladatok bemutatásának, alapvető mozgáskészség, munkához való hozzáállásának az értékelése.

74

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A 2-8. ÉVFOLYAMON

1. A második évfolyam végén és a 3. – 8. évfolyamon a félévi és év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 2. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 3. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 4. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 5. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a tanítók, szaktanárok: Teljesítmény 0 – 29 % 30 – 49 % 50 – 74 % 75 – 89 % 90 – 100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése az 1-8. évfolyamon 1. A magatartás és szorgalom szöveges értékelése az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévkor MAGATARTÁS

Az iskola házirendjében előírtakat 75

ismeri, maradéktalanul betartja – figyelmeztetni kell a betartására – gyakran vét az iskola házirendjének betartásában. A közösségi munkában aktívan részt vesz – biztatásra vesz részt – nem vesz részt. Az alapvető illemszabályokat (Pl.: köszönés, kérés, megköszönés stb.) ismeri és alkalmazza – figyelmeztetni kell alkalmazásukra – nem alkalmazza. Tanórai magatartása kifogástalan, aktív – a tanórák rendjét nem zavarja – figyelmeztetni kell a helyes magatartásra – zavarja az óra menetét. A szünetekben magatartása kifogástalan – nem kell rászólni – esetenként figyelmeztetni kell – gyakran figyelmeztetni kell – nem fogad szót.

Szorgalom

Iskolai feladatait hiánytalanul ellátja – figyelmeztetni kell – nem látja el. Tanórán aktív, sokat jelentkezik, figyel – esetenként figyelmeztetni kell feladataira - gyakran kell figyelmeztetni a feladataira. Házi feladatait kifogástalanul elvégzi – hiányosan végzi el – gyakran nem végzi el. Házi feladatainak jellemzői tetszetős, gondos, szép – esetenként maszatos, firkált – csúnyán ír. Gyűjtőmunkát sokszor végez – alkalomszerűen végez – nem végez. Tananyaghoz kapcsolódó könyveket, lexikonokat stb. önállóan használ – alkalomszerűen használ – nem használ.

2. A magatartás és a szorgalom értékelése a 2. évfolyam év végén és a 3 – 8. évfolyamon 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 2 – 8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók magatartását a 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam végéig az osztályfőnök havonta érdemjegyekkel értékeli.

76

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a,) Példás (5) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; • kötelességtudó, feladatait teljesíti; • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; • tisztelettudó; • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. b,) Jó (4) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; • nincs írásbeli intője vagy megrovása. c.) Változó (3) az a tanuló, aki: • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; • feladatait nem minden esetben teljesíti; • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; • igazolatlanul mulasztott; • osztályfőnöki intője van. d.) Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend előírásait sorozatosan megsérti; • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; • több alkalommal igazolatlanul mulaszt; • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

77

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésénél a 2. évfolyamon év végén és a 3. - 8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 2 - 8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a.) Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; • munkavégzése pontos, megbízható; • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b.) Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; • a tanórákon többnyire aktív; • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendezettek. c.) Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; • feladatait többnyire nem végzi el; 78

• • •

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • napközis nevelői dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelőtestületi dicséret. b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásért, • kiemelkedő szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c.) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d.) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f.) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend előírásait megszegi,

79

• •

vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés; • napközis nevelői figyelmeztetés; • osztályfőnöki figyelmeztetés; • osztályfőnöki intés; • osztályfőnöki megrovás; • igazgatói figyelmeztetés; • igazgatói intés; • igazgatói megrovás; • tantestületi figyelmeztetés; • tantestületi intés; • tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

VI. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • • • •

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első – negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az ötödik – nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

80

VII. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE 1. Kompetencia A 210/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról: „Kompetencia alapú tananyag A kompetencia alapú tananyag egy adott oktatási program része, amely moduláris felépítésű, tanuló- és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztére is alkalmas eszközrendszer. A kompetencia alapú tananyag korszerű pedagógiai kultúrára és tanulásszervezési (kooperatív, projekt, epochális) eljárásokra épül. Homogén és heterogén csoportokban a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit fejleszti.” A kompetencia fogalmának meghatározását, a kompetenciák csoportosítását többféle szempont alapján is el lehet végezni. Egyik megközelítés szerint a kompetenciák egyik csoportját olyan általános kompetenciák alkotják, melyek elsajátítása nem kötődik semmiféle speciális tantárgyhoz. Ezek között tartják számon a szakértők a kommunikáció, problémamegoldó, tanulási, gondolkodási képességeket, a kreativitást, motiváltságot, együttműködést kiváltó képességeket. Ide tartoznak a szociális vagy interperszonális kompetenciák is. A másik csoportba azok a kompetenciák tartoznak, amelyeket csak bizonyos tantárgyak tanulása során lehet elsajátítani. A gyakorlati problémák megoldásához leginkább a tapasztalatokba ágyazott specifikus ismeretek szükségesek. Az értékelésnél arra kell törekedni, hogy egy adott teljesítmény alapján megállapítható legyen annak a valószínűsége, hogy a tanuló ezzel együtt kifejlesztett-e egy bizonyos kompetenciát is vagy sem. Az egyes tantárgyak és az általuk fejleszthető kompetenciák között a következő összefüggések vannak: - anyanyelv: az önértékelés, a kommunikációs képességek, az információfeldolgozás folyamatának fejlesztése; - idegen nyelvi: pozitív attitűd kialakulása más kultúrák iránt, kulturális műveltség; - matematika: logikus gondolkodás, problémamegoldó képességek; - biológia, földrajz, fizika, kémia: környezet- és természetismeret, fenntartható fejlődés; - történelem, társadalmi ismeretek: önértékelés, aktív állampolgárság; - művészetek: érzelmi és erkölcsi fejlődés, szociális készségek. A fenti tantárgyak tananyagai és a tantervi tartalmak közé nem tehető egyenlőségjel, nem a lexikális tudás már a lényeg napjainkban, hanem a tartalomba ágyazott képességfejlesztés. A tantárgyi ismeret, képesség és attitűdtartalmak strukturálódnak az alábbi kulcskompetenciákká: 1.1. A kulcskompetenciák 1.1.1. Anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben, és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az alábbi ismereteket feltételezi: - megfelelő szókincs - nyelvtan és a nyelvi funkciók ismerete 81

- a szóbeli kapcsolattartás főtípusainak ismerete - az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának ismerete - a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete a nyelv és a kommunikáció változásainak ismerete különféle helyzetekben. Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia kialakulásához az alábbi képességek szükségesek: képes a tanuló - a különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni - a kommunikációját figyelemmel kísérni, és a helyzetet megfelelően alakítani - megkülönböztetni és felhasználni a különféle típusú szövegeket - megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat - különböző segédeszközöket használni - saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően meggyőzően megfogalmazni és - kifejezni. Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia kialakulásához szükséges pozitív attitűd: - a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés - az esztétikai minőség tisztelete - a mások megismerésének az igénye. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának az eredménye, mely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. 1.1.2. Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció kialakulásához szükséges ismeretek: - idegen nyelvi szókincs - funkcionális nyelvtani ismerete - szóbeli interakciók ismerete - nyelvi stílusok ismerete - társadalmi hagyományok ismerete - nyelvek, kultúrák vonatkozásainak és változatosságainak ismerete. Szükséges képességek: - szóbeli üzenetek megértése - beszélgetések kezdeményezése, folytatása és lezárása - szövegolvasás, szövegértés és -alkotás az egyéni igényeknek - a nyelv nem formális keretekben történő elsajátításának képessége az egész életen át tartó tanulás részeként - segédeszközök megfelelő használata. Szükséges pozitív attitűd - a kulturális sokféleség tiszteletben tartása - a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság 1.1.3. Matematikai kompetencia, mint kulcskompetencia

82

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematika kompetencia kialakulásához szükséges ismeretek: - a számok, mértékek és struktúrák ismerete - az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismerete - a matematikai fogalmak összefüggések és koncepciók ismerete - azon kérdések megértése, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetenciához szükséges képességek: - alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat • az ismeretszerzésben • a problémák megoldásában • a mindennapokban • otthon • és a munkahelyen. - követni és értékelni tudja az érvek láncolatát - matematikai úton képes indokolni az eredményeket - megérti a matematikai bizonyítást - a matematika nyelvén kommunikál - alkalmazni képes a megfelelő segédeszközöket. A matematikai kompetenciához szükséges pozitív attitűd: - az igazság tisztelete - a dolgok logikus okának és érvényességének a keresése. 1.1.4. Természettudományos kompetencia, mint kulcskompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos kompetenciához szükséges ismeretek: - a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek a technológiai folyamatoknak az ismerete - mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete - a fenti ismeretek birtokában az egyén megérti: o a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában o az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátjait és kockázatait a társadalom egészében. A természettudományos kompetenciához szükséges képességek: - az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásánál - kritikus az áltudományos megnyilvánulásokkal szemben - képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében.

83

A természettudományos kompetenciához szükséges attitűdök: - kritikus és kíváncsi attitűd - etikai kérdések iránti érdeklődés - . a biztonság és a fenntarthatóság tisztelete, különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, és az egész Földre gyakorolt hatásával. 1.1.5. A digitális kompetencia, mint kulcskompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az Interneten keresztül. A digitális kompetenciához szükséges ismeretek: - magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat: o szövegszerkesztést o adattáblázatokat o adatbázisokat o információtárolást o információkezelést o az Internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikációt - ismerni fontos, hogy az információs társadalmi technológiái miként segítik a kreativitást és az innovációt - ismerni kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat - ismerni kell az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A digitális kompetenciához szükséges képességek felölelik: - az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását - az információ kritikus alkalmazását - a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését - a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök - használatát - az Internet alapú szolgáltatások elérését, a velük való kutatást. A digitális kompetenciához szükséges attitűdök: - kritikusak és megfontoltak legyenek az elérhető információ az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi, szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 1.1.6. A hatékony, önálló tanulás, mint kulcskompetencia A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A hatékony, önálló tanulás kompetenciához szükséges ismeretek: - a saját tanulási stratégiák és készségek ismerete - a tudás erős és gyenge pontjainak ismerete 84

- ismerje a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket. A hatékony és önálló tanulás kompetenciához szükséges képességek: - alapvető képességek, mint az írás, olvasás, számolás valamint az információs társadalom technológiáinak ismerete - a tanulási motiváció folyamatos fenntartásának képessége - a figyelem összpontosításának képessége - annak a képessége, hogy a tanulás szándékát és célját kritikusan mérlegelje - képesnek kell lenni a közös munkára - képesnek kell lenni a tudás másokkal való megosztására - képesnek kell lenni a saját munka értékelésére - képesnek kell lenni szükség esetén tanács információ és támogatás kérésére. A hatékony, önálló tanulás kompetenciához szükséges pozitív attitűdök: - a mindenkori tanulás iránti motiváció - a tanulási motiváció fenntartásához elengedhetetlen a korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása - új tanulási lehetőségek felkutatása - a tanultakat az élet minden területén széles körű alkalmazására való attitűd. 1.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia, mint kulcskompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A szociális kompetenciához szükséges ismeretek: - az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel - a sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat - az egyénnek, a csoporttal, a munkaszervezettel kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete - a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete - a megkülönböztetés-mentességgel kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete - a társadalommal kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete - a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. A szociális és kompetenciához szükséges képességek: - a hatékony kommunikálás képessége - a különböző nézőpontok megértésének képessége - annak a képessége, hogy beszélgető partnereinkben bizalmat keltsünk - az empátia képessége. A szociális kompetenciához szükséges attitűdök: - az együttműködés - a magabiztosság - az integritás - az előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetenciához szükséges ismeretek: - a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismerete

85

-

aktuális események ismerete a nemzeti, az európai, és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak az ismerete - a társi és proli mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismerete. Az állampolgári kompetenciához szükséges képességek: - a közügyekben való hatékony együttműködés - a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés - a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésének képessége - a döntéshozatalban való részvétel (szavazás útján) képessége. Az állampolgári kompetenciához szükséges pozitív attitűdök. - az egyenlőség és demokrácia tisztelete - a vallási és etnikai csoportok kulturális sokrétűségének elfogadása - a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás - nyitottság a demokratikus döntéshozatalban való részvételre. 1.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, mint kulcskompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek: - az egyén személyes szakmai tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások ismerete - a gazdaság működésének átfogó ismerete - a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges képességek:tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A kezdeményező és vállalkozói kompetenciához szükséges pozitív attitűdök: - a függetlenség - a kreativitás az innováció - az innováció személyes és társi életben és a munkában egyaránt. 1.1.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciához szükséges ismeretek: - a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismerete - a népszerű kortárs kultúra és a kifejezésmódok ismerete - az európai országok nemzetek és kisebbségek kulturális és nyelvi sokféleségének ismerete - a közízlés fejlődésének ismerete

86

- az esztétikus mindennapokban betöltött szerepének ismerete. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciához szükséges képességek: - művészi önkifejezés - műalkotások és előadások elemzési - a saját nézőpont összevetése véleményével - a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerésének és kiaknázásának képessége. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciához szükséges pozitív attitűdök: - művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság - az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy az önkifejezés révén gazdagodik önismeretünk, kapcsolatrendszerünk, a világban való eligazodásunk. 1.2. Kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a képességeket, amelyek az iskolai műveltség tartalmának irányadói. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az iskolánkban folyó oktatásnak is alapvető szerepe van abban, hogy tanulóink megszerezzék - különbözőségeket természetesen magukban hordozva - azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó nevelési-oktatási folyamat egészében. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvéstől kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedező tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át. Szükséges, hogy intézményünk tanulói életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az egyes gyerekek közötti eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, személyre szabott fejlesztésre fel kell készíteni pedagógusainkat. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez. 2.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Újonnan megjelenő fejlesztési feladatok: Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

87

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Egyéb változások: - Erősödik a tantárgyak közötti integratív jelleg. - A Nemzeti alaptanterv szerint a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése. A tanulás szervezése differenciálást feltételez a tanítást végzőtől. A differenciált tanulásszervezésnél a következő szempontokra fontos koncentrálni: - a tanulás szervezése mozdítsa elő a tanulás belső motivációját - a tanulásszervezés optimálisan bontakoztassa ki a gyermekek aktivitását - a tanulás megszervezésénél támaszkodjon a pedagógus a tanulók előzetes ismereteire, és kapjanak a tanulók lehetőséget tudásuk átrendezésére, esetleges tévedéseik korrigálására - a tanulói tevékenység, önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, kreativitás nyerjen prioritást az osztály- és csoportmunkában, a tanulók páros vagy egyéni oktatásánál egyaránt - a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás érvényesüljön a feladatok kijelölésénél, megoldásánál, a tanári segítségnyújtás mértékénél és az ellenőrzésnél egyaránt - a hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztése érdekében a „testre szabott” feladathoz illeszkedő tanulásszervezést kell alkalmazni - a tanulásszervezésnél egy pedagógus sem mondhat le az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználásáról, mivel a tanulók adaptív oktatására mindezek gazdag lehetőséget nyújtanak. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: Minden tanköteles tanulónknak törvényes joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. E tanulói jog maradéktalan érvényesülése az alábbi elvek szerint kell az intézményünkben folyó nevelő-oktató tevékenységet megszervezni: - az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában, és valamennyi területen a tanulók tanulási nehézségeinek a feltárása és a problémák megoldásának a segítése - a tanulói esélyegyenlőség alapvető feltétele a tanulói személyiség megismerése, s adekvát pedagógiai módszerek alkalmazása - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított tehetségjegyeinek a feltárása és fejlesztése - tanórán, tanórán kívül és szükség esetén iskolán kívül is - adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása, módszertani változatosság. A tanulási esélyegyenlőséget pedagógusaink egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményekkel és ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazásával igyekeznek biztosítani.

88

VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján készül. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

ZÁRADÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. 4. Ezen pedagógiai program érvényessége a törvény által meghatározott módosítások 2010. évi átvezetése, valamint a 2011. évi, a fenntartó által meghatározott intézmény átalakítás miatti változtatásokkal az eredetileg elfogadott határidőig.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

89

2. A 2011-2012. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 1. A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagja; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség, illetve diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola igazgatójánál; • az igazgatóhelyettesnél; • a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

90

1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat ……év …………… hó …… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ............................................................. az iskolai diák-önkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a …….. év ………… hó ………. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ............................................................. az iskolai szülői munkaközösség elnöke 3. A pedagógiai programot a Cigány Kisebbségi Önkormányzat véleményezte, elfogadásával, jóváhagyásával egyetértett. Kelt: ............................................................. Kisebbségi Önkormányzat elnöke 4. A pedagógiai programot a nevelőtestület a ……… év ………………… hó …….. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ............................................................. igazgató 5. Az öcsödi Általános Iskola pedagógiai programját Öcsöd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete ……… év ………………….. hó ………… napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ............................................................. polgármester

91

II. Kötet

Az öcsödi József Attila Általános Művelődési Központ Óvodájának Óvodai Nevelési Programja

92

I.

BEVEZETŐ Helyzetkép az óvodáról Az óvoda személyi és tárgyi feltételei Gyermekképünk Pedagógusképünk Óvodaképünk

1. 2. 3. 4. 5. II.

ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERE 1. A nevelési gyakorlatunk rendszerábrája 2. Alapelvünk 3. Az óvodai nevelésünk általános célja 4. Az óvodai nevelésünk általános feladatai 5. A nevelés keretei

III.

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 1. Az óvoda és a család 2. Az óvoda és a bölcsőde 3. Az óvoda és iskola 4. Óvoda és a fenntartó 5. Az óvoda és a közművelődési intézmények 6. Óvoda-egészségügyi szervek 7. Óvoda-szakmai szervezetek

IV. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 1. Játék 2. Mese, vers 3. Ének, zene, énekes játék 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. A külső világ tevékeny megismerése 7. Munkajellegű tevékenységek 8. Tanulás V.

A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ PROGRAMSPECIFIKUS ESZKÖZÖK ÉS FEJSZERELÉSEK JEGYZÉKE

VI. SAJÁTOS FELADATAINK 1. Gyermek és ifjúságvédelem 2. Etnikai kisebbségi feladatok 3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése ZÁRADÉK

93

BEVEZETŐ Programunk átfogja a teljes óvodai nevelő-fejlesztő munka egészét. Arra törekedtünk, hogy a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait beépítsük, hagyományos értékeit megőrizzük. Programunk készítésekor felhasználtuk: pl: Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. óvodai nevelési programját, Zilahi Józsefné Óvodai nevelés játékkal, mesével c. óvodai programját, Porkolábné dr. Balogh Katalin és Pereszlényi Éva Játék Mozgás Kommunikáció c. óvodai programját. A helyi nevelési program elkészítésénél figyelembe vettük a működést meghatározó jogszabályi előírásokat: • • • • • • • • • • • • • • • •

255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosításáról A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.), A közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXII. tv. (Kjt.) A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és módosításai, 217/1998. (XII.30) Kormányrendelet és módosításai az államháztartás működési rendjéről, 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet. A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról, és módosítása 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet és módosításai, 11/1994. évi (VI.8.) MKM. rendelet és módosításai a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és módosításai a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, 3/2002.(II.1 5.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 95 §-a (1)j – (Óvodai integrációs program, IPR), a Nemzeti, etnikai kisebbség irányelve, Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye közoktatási-feladatellátási, intézményhálózat működtetését és fejlesztési koncepciója a helyi Önkormányzat közoktatási fejlesztési terve.

Helyi óvodai nevelési programunk jelenlegi módosítását a 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet indokolja. Olyan alapelveket próbáltunk megfogalmazni ahol alapul vettük a gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, az egyenlő hozzáférés biztosítását. Programunk

osztatlan

és

osztott

csoportban

egyaránt

alkalmazható.

Helyzetkép az óvodáról Óvodánk Öcsöd nagyközségben található Jász-Nagykun-Szolnok Megye déli részén, a Körös-partján természetvédelmi területtel övezve, Békés-megye határánál. Nagyközségünk lakossága 3618 fő, folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A lakosság kb. 30 %-át teszi ki a cigány etnikai kisebbség. Az 1980-as évek végéig a felnőtt lakosság jelentős része aktív kereső volt. Mára a mezőgazdaság összeomlásával községünkben a munkanélküliség dominál, mely az országos átlag feletti. A kis vállalkozások száma mutat némi növekedést, továbbra is jellemző a mezőgazdasági tevékenység, az idénymunka valamint a szomszéd településekre való ingázás. A családok jelentős része szociálisan hátrányos helyzetben él a létminimum alatt. Az utóbbi években jelentősen fejlődik településünk infrastruktúrája. Intézményünk egy önálló óvodai egység, amely a székhelyen kívül rendelkezik egy telephellyel is. Óvodánk 125 gyermek befogadására alkalmas. Óvodánkban 5 csoport működik, osztatlan, /vegyes életkorú,/. Átlagos létszáma: 28 fő. Területileg optimális elhelyezkedésűek, a község két különböző kevésbé forgalmas pontján. A természet adta szép környezet, a víz, a fák, a bokrok, a virágok, madarak és állatok közelsége valamint az óvodákhoz tartozó tágas udvar, füves, fás bokros részeivel kínálja a lehetőséget, hogy a gyermekeket ráneveljük a természet csodáinak felfedezésére, védelmére és megbecsülésére. Óvodapedagógusaink többsége öcsödi származású, szeretik és ragaszkodnak ehhez a vidékhez, ezt a szeretetet próbálják a gyermekeknek átadni, egy gyermekközpontú szeretetteljes, családias légkörben, amelyben a gyermekeket a befogadó nevelés keretein belül, egyéni képességeik szerinti ütemben fejlesztik. Munkánk során nagy gondot fordítunk a hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatására, fontosnak tartjuk a családdal való együttműködő kapcsolat kialakítását, hangsúlyozzuk a gyermekek, testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását a családi neveléssel együtt. Nevelői képességfejlesztési munkánk során mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeink testileg, lelkileg, szellemileg is éretten alkalmassá váljanak az iskolai életre. Programunk a gyermekek alaptevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, a mesére, a művészeti élménynyújtásra, az etnikai kisebbség és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására épül. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják.

Az óvoda személyi és tárgyi feltételei a.) Személyi feltételek: Csoportjainkban biztosítottak az összeszokott óvodapedagógusi párok, valamint a pedagógiai munkát segítő szakképzett dajkák, akik a gyermek kiegyensúlyozott nevelése szempontjából fontosak. Összehangolt munkavégzésre törekszünk a nem pedagógus munkatársakkal.

Az óvodai dolgozók létszáma 17 fő. Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus 11 fő, ebből 1 fő függetlenített vezető. Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajka 5 fő. Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállású konyhai dolgozó 1 fő. Helybeli 16, bejáró 1 dolgozó. Az elmúlt évek során óvodapedagógusaink közül 4 fő szakvizsgát szerzett /vezetői, gyógytestnevelői, anyanyelv és beszédfejlesztői, bábjáték az óvodában/ illetve 1 fő gyermektánc oktatónak tanult.

Óvodánk rendelkezik a program zavartalan működtetéséhez szükséges alapvető személyi feltételekkel. A sajátos nevelési igényű gyermekek törvény szerinti ellátása érdekében, az előző évekhez hasonlóan szükséges gyógypedagógus, logopédus és fejlesztő pedagógus alkalmazása. Óvodapedagógusaink a főiskolán érdeklődési körüknek megfelelő különböző speciális kollégiumba jártak. (pl.: anyanyelvi, logopédiai, báb, tánc, stb.) Az ott tanultakat szívesen alkalmazzák munkájuk során és ezeken a területeken rendszeresen tovább képezik magukat. A jelenlegi óvodavezető közoktatás vezetői szakon szerzett szakvizsgát. A szakvizsgát megszerzett területeken kívül a vizuális nevelés és az esztétikus környezet kialakítását kiemelten kezeljük. Több óvodapedagógus magas szinten műveli az origamit, a hímzést, a mézeskalács készítést, üvegfestést. Fontosnak tartjuk a természetes anyagok felhasználását. Ezt a munkát nagyban segítik a dajkáink. A zenei ízlés formálása is többünknek szívügye, az éneklés mellett szívesen játszunk különböző hangszereken. Lehetőségeink szerint részt veszünk különféle továbbképzéseken és szakmai konferenciákon (pl.: vezetéssel, gyermekvédelemmel, vizuális neveléssel, minőségbiztosítással, mozgással, anyanyelvvel kapcsolatos témában, stb.) Az így szerzett tudással és tapasztalattal tovább gazdagítjuk nevelő – fejlesztő munkánkat. Nevelőtestületünk minden tagja közel azonos nézetet vall, a gyermekekkel szembeni elvárások azonos elvek szerint valósulnak meg.

b.) Tárgyi feltételek: Az óvodai nevelés két épületben folyik. A Vörösmarty úti óvoda 1980-ban épült, három tágas, világos csoportszobájához gyermekmosdók, fedett teraszok, homokozók tartoznak. A csoportszoba több funkciót lát el, a gyermekek itt tevékenykednek, étkeznek és pihennek. Az épület gáz- és pellet fűtéssel, telefonnal internettel ellátott. Az udvar tágas, rendelkezik füves, fás, bokros, betonos részekkel. Mozgásfejlesztő játékokkal jól felszerelt, amelyek biztosítják a gyermekek számára a változatos mozgáslehetőséget. A Köztársaság úti óvoda épülete az 50-es évek óta működik óvodaként. Először csak két csoportszobával rendelkezett, majd a 60-es években még egy csoportszobát építettek hozzá, ezek tágasak, világosak. Az óvoda folyosója egyben öltöző is. Az összes gyermeknek 1 közös mosdó áll rendelkezésre. A csoportszobák szintén több funkciót töltenek be. A közelmúltban mindkét épületben jelentős felújításra került sor. /Nyílászáró cserék, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, padozat csere stb./ Az udvar tágas, de a mozgásfejlesztő játékok folyamatos bővítésre szorulnak. Mindkét épület melegítőkonyhával rendelkezik, amelyek megfelelnek a HACCP követelményeinek. A működéshez szükséges alapvető játék és szakmai eszközkészletünk biztosított. A tárgyi feltételek terén továbbra is szükség van a rendszeres felújításra, karbantartásra, a hiányok pótlására, amit az önkormányzat eddig is feladatának tekintett a lehetőségein belül. Ennek megvalósítása érdekében továbbra is szükség van a pályázatok benyújtására, kihasználására, valamint a szülőkkel való együttműködésre. Az eszköztár bővítésében építünk óvodapedagógusaink ügyességére, leleményességére. Az óvodai minden munkatársa számára megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk. Minden területen törekszünk az optimális feltételek biztosítására. Gyermekképünk: Abból indulunk ki, hogy a gyermek egyszeri és megismételhetetlen individum, fejlődő személyiség, és szociális lény egyszerre. Életkori sajátossága az érdeklődés, befogadni akarás, az önmegvalósításra való törekvés. A fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.

Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, ennek megfelelően, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Olyan gyermek nevelésére, aki érzelmileg gazdag, a településhez kötődő a környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Pedagógusképünk: Olyan innovatív óvodapedagógusok, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, egymás tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó gyermekszeretet a jellemző. Az óvodapedagógus azonosulási minta az óvodásai számára, a gyermekek közösségi életének irányítója, aki maga is benne él a gyermekek közösségében. Mindig észreveszi, hogy milyen útmutatásra, serkentésre, milyen tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermeknek, támogató attitűdje modell értékű. Az óvodapedagógust ebben a munkában a dajka segíti, aki maga is modell a gyermekek előtt. A gyermek dajka kapcsolatot is pozitív attitűd jellemezze.

Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelőkből áll, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző az önképzés, a továbbképzés, a szakmai tudás megújítására való törekvés. Lehetőség van az önálló munkavégzésre, a kezdeményezésre. Az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük. Óvodaképünk: Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő-, szociális-, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Tagóvodáink igyekeznek minél vonzóbbá, színesebbé tenni saját arculatukat a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva. Olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség.

ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERE

1. A nevelési gyakorlatunk rendszerábrája

A nevelés célja

A nevelés feladata A nevelés keretei

Az egészséges életmód

Az érzelmi nevelés, társas

alakítása

kapcsolatok

A tevékenység kerete a játék A program tevékenységformái: játék, o mese, vers o ének, zene, énekes játékok, o rajz, mintázás, kézimunka o mozgás, o a külső világ tevékeny megismerése o munka jellegű tevékenységek a tevékenységekben megvalósuló tanulás o

o

Az óvodánk kapcsolatrendszere Család

Általános Iskola Közművelődési Intézmények Kisebbségi Önkormányzat Nagyközségi Önkormányzat A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén.

2. Alapelvünk - Az egyenlő hozzáférés elve - az esélyegyenlőtelenségek csökkentését szolgálja. - Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, amelyet a gyermekközpontúság, a befogadás jellemez, melyben a gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. - A gyermekek személyiségének fejlesztése az életkori sajátosságok és az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével történik. - A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk, elősegítve az egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. - A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 3. Az óvodai nevelésünk általános célja: Az óvodai nevelésünk célja, a 3-7 éves korú - különböző szociális háttérrel rendelkező -gyermekek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus, sokoldalú személyiségfejlődésének elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Kiemelve a tervszerű és rendszeresen végzett mozgást, és a környezet értékeinek megbecsülését, megóvását. Az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. Fokozott figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű és a cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekre. A gyermek és a környezet közötti pozitív kapcsolat kialakítása.

4. Az óvodai nevelésünk általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodás gyermekek eltérő testi – lelki figyelembe vételével: o o o

az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

szükségleteinek

a.) A testi fejlődés területén: Az olyan egészséges, esztétikus környezet megteremtése, amelyben óvodásaink gondozásához, mozgásához és egészséges életmódjának a kialakításához szükséges feltételek biztosítottak. Megerősítjük, esetenként korrigáljuk az elemi szokásokat, amelyeket a család életrendje alakít ki a gyermekekben. b.) Érzelmi – szociális fejlődés terén: Közös élményekkel, tevékenységekkel a környezetben való biztonságos eligazodást segítő szokásokkal és normarendszerrel a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak /egymásra figyelés, együttérzés, egymás elfogadása, önállóság, önfegyelem, feladat szabálytudat, kitartás kialakulásának/elősegítése. A gyermek szociális érzékenységének, érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességének fejlesztése az együttműködés, önértékelés, önérvényesítés kialakítása. A természeti – emberi – tárgyi környezet szépségeinek, esztétikájának, értékeinek felismertetésével, a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi viszonyok erősítése, önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére való nevelés. A környezet cselekvő megismerése és alakítása során a gondolkodás, felelősségvállalás, óvás igényének megalapozása. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

c) Az anyanyelvi, - értelmi fejlődés területén: Az érzelmi indíttatású játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül sokszínű élmény, tapasztalatszerzéssel a természeti – emberi – tárgyi környezet iránti érdeklődés felkeltése. A gyermekek természetes kíváncsiságára építve a tudásvágy ébrentartása. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, célirányos bővítése és feldolgozása során az értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás/ fejlesztése különös tekintettel a kreativitásra. Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása, a gyakori beszélgetésekre, a gyermekek meghallgatására, valamint az érzelmek, gondolatok szóban, mozgásban, ábrázolásban való szabad önkifejezésének kibontakoztatása.

5. A nevelés keretei: a/ Egészséges életmód kialakítása Célja: A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek civilizált kielégítése, amely elősegíti növekedésüket, fejlődésüket, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük, egészséges életmódjuk kialakításához és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit.

Feladat: o o o o o

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermek lelki egészségének megóvása – lehetőségeink szerint – szakemberek bevonásával, együttműködve a szülőkkel.

Tartalma: Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, pihenés az alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő gyermeki életmódot. A helyes életritmus Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi- és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a gondozás központi kérdése. Táplálkozás A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltételének tekintjük a helyes táplálkozást, amellyel a testépítést biztosítjuk. A gyermekek az óvodában a napi háromszori étkezéssel megkapják tápanyagszükségletük kb. 65-70 %-át. A gyermekeknek különböző a táplálkozási szokása, ezeket megismerve kellő toleranciával fogadjuk el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyermekeket, de soha nem kényszerítjük az evésre. A nap bármely szakában kérhetnek vizet. Kiemelt feladatként kezeljük a hátrányos helyzetű gyermekek kulturált étkezési szokásaik kialakításait. Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztasági igényük kialakítását szolgálja. Törekszünk a családi és az óvodai szokások összehangolására. Minél fiatalabbak a gyermekek, annál nagyobb szükségünk van testápolásban a felnőttek közreműködésére. Az óvodapedagógus a gondozási munkája közben folyamatosan beszélget a gyermekekkel. Fokozott figyelmet kívánunk fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek egészségügyi szokásainak kialakítására. Öltözködés Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát. A szülőkkel megbeszéljük, hogy a gyermekek öltözéke célszerű, az

óvodai élettel, az időjárással összhangban legyen. Fontos a többrétegű öltözködés és a váltócipő használata. Mozgás A gyermekek mozgásigényének kielégítését, fejlesztését mozgásos tevékenységekkel biztosítjuk. Az óvodás korosztály nélkülözhetetlen életeleme a szabad mozgás lehetősége. A gyermekek egyéni mozgásigényüknek megfelelően végeznek nagy mozgásokat, játszanak mozgásfejlesztő játékokat az udvaron és a csoportszobában. Élményszerző sétákkal, túrákkal, kirándulásokkal színesítjük az óvodánk mindennapjait. Ez szintén hozzájárul mozgásigényük kielégítéséhez. Hosszabb kiránduláshoz igénybe vesszük a szülők segítségét, mely együttes élményt jelent gyermekeknek, szülőnek és óvodapedagógusnak egyaránt. Edzés Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Minden alkalmat megragadunk a szabadban való tartózkodásra, ezzel is javítjuk a gyermekek ellenálló képességét és biztosítjuk egészséges életmódjukat. Esős időben a fedett teraszokon légfürdőztetjük őket. Edzési lehetőséget a téli időszakban a szánkózás, hógolyózás, csúszkálás biztosít. Törekszünk arra, hogy a mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést, örömet a gyermekeknek. Pihenés, alvás A gyermekek alvásszükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. Feladatunk, hogy biztosítsuk a nyugodt légkört. Elalvás előtt mindig mesélünk ismert vagy új mesét. Az óvodás gyermekek alvásigénye is különböző. A nagyobb alvásigényű gyermekeknek lehetőségük van arra, hogy tovább aludjanak. A korábban ébredők, az alvók zavarása nélkül csendben tevékenykedhetnek.

Egészséges környezet kialakítása Óvodánknak, a csoportszobáinknak sajátos klímája, hangulata van. A gazdag tárgyi, esztétikus, harmonikus környezet jó alapot ad nevelőmunkánkhoz. Óvodánk udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere, ezért úgy alakítottuk ki, hogy alkalmas legyen sokféle tevékenységre. Van árnyékos, napos, füves, betonos, kertes rész. Az udvar esztétikai szépségét a virágok, cserjék, bokrok, valamint fák adják. A mozgásfejlesztő eszközök, mászókák különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Megfelelő terület áll rendelkezésünkre a labdajátékokhoz és az énekes-mozgásos játékokhoz. Van lehetőségük betonfelületen, illetve „babaszobai játékra”, asztalok melletti rajzolásra, barkácsolásra, a homokozókban való építésre.

A gyermekek jó közérzetének egyik feltétele, hogy az udvaron együtt játszanak más csoportbeli barátaikkal. A több funkciót betöltő csoportszobáink otthonosak, világosak, tágasak, a berendezési tárgyak megfelelő méretűek. Naponta alkalmassá tesszük a szabad játékra, az alvásra és pihenésre. A különböző tevékenységekhez kuckókat, babaszobát, mesesarkot alakítunk ki ezek egy része állandó vagy igazodik a gyermekek igényeihez. Az élősarokban a gyermekek összegyűjtik a séták alkalmával talált „kincseket”. Az öltözők és mosdók berendezése megfelelő. Minden gyermeknek van saját fogasa, a mosdóban fogkeféje, törülközője, fésűje. Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásokat a gyermekek - szükség szerint - teljesen önállóan, felszólítás nélkül végzik /mosakodnak, törülköznek, használják a körömkefét, fogkefét, a WC-t, WC papírt, zsebkendőt, hajukat rendben tartják/. Az önkiszolgálást teljes önállósággal végzik. Segítenek az ágyak lerakásánál. Részt vesznek a csoport életével kapcsolatos teendők ellátásában. Étkezés közben kulturáltan viselkednek, igénylik az asztal esztétikus rendjét, helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, a cipőfűzőjüket megkötik. Az időjárásnak megfelelően öltöznek. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. b.) Az érzelmi nevelés és szocializáció: Célja: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a szegényes tárgyi, fizikai, érzelem sivár környezetből bekerülő hátrányos helyzetű gyermekeknél a tartós, kiegyensúlyozott, szeretetteljes kapcsolat kiépítése.

Feladat: o o o

o

Az erkölcsi normarendszer megalapozása, a programunkban megjelölt kiemelten fontos értékek hangsúlyozásával. A beszoktatás pillanatától kezdve szeretetteljes, befogadó, családias, biztonságos légkör megteremtése az óvodás évek alatt. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtést, a felnőtt – gyermek, gyermek gyermek közötti kialakult kapcsolatok erősítése, - melyet a pozitív attitűd jellemezzen - a helyes közösségi magatartás formálása érdekében. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása (a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott).

o

Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

Tartalma: A beszoktatás pillanatától kezdve megteremtése az óvodás évek alatt.

szeretetteljes,

családias,

biztonságos

légkör

Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaihoz, óvodapedagógusához, dajkájához egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvodapedagógus tervez meg, de lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Mozoghassanak a gyermekek szabadon a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Az 5-6-7 évesek megfelelő biztonság mellett, meghatározott céllal, önállóan játszhatnak az öltözőben is. Minden óvodai csoportunknak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma van, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít, és ez is mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Ezzel is elősegítjük, hogy minden gyermek ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha az óvodapedagógus minden gyermeknek tároló helyet biztosít, ahová saját eszközeit, játékait, a sétán gyűjtött „értékeit” beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvodapedagógus a szülőkkel együtt teremti meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg a gyermekek beszoktatása. Az óvodapedagógus lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával, már a beiratkozáskor, illetve az óvodába járást megelőzően is. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vesznek részt a szülők ebben a folyamatban. Ez több szempontból nagyon fontos. A gyermekeknek, a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A biztonságos beszoktatás során viselkedési rendet, normákat tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedését. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják magukkal azokat a kedvenc tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. Az óvodapedagógusok a szülőkkel előzetesen megbeszélik a beszoktatás menetét. A sok érdekes, fejlesztő játék mellett az óvodapedagógus személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékokkal, mondókákkal kedveskedik a gyermekeknek. A lefekvésnél az új gyermeket különösen szeretettel veszi körül az óvodapedagógus. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében leül közéjük, simogatja őket. Az óvodapedagógus különös türelemmel, tapintattal mutatja be a testápoláshoz, étkezéshez használatos tárgyakat. Megmutatja azok használatát.

Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végzik a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltat az óvodapedagógus, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A felnőttek mintája alapján a nagyobb gyermekek segítenek a kiscsoportosok öltöztetésében, körülveszik őket, szeretettel, gyengédséggel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenységekre épülő óvodai életet teremtünk. A közös élmények az óvodás kor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben egymáshoz való viszonyuk formálódik. A vegyes csoportokban lehetőséget biztosítunk, hogy az azonos korú 5-6-7 éves gyermekek csoportközi keretben is végezhessék a következő tevékenységeket: pl. mozgásos, dalos játékok, sorversenyek, bábozás, ábrázolás/. A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását óvodánk felnőtt és gyermekközössége segíti elő. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. Nevelőmunkánk akkor lesz hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára – egyéni sajátosságait figyelembe véve – érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először megteremtjük a jó kapcsolatot a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Bizalmas kapcsolatban megismerhetjük a gyermekek egyéni jellemzőit, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, és a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelünk. A felnőtt – gyermek kapcsolatában a következő elvek jelennek meg: Az óvodapedagógus próbálja megérteni – elsősorban érzelmileg – a gyermekeket. A parancsolás helyett igyekszik kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. Így érhetjük el, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. Magyarázatainkban megjelenik a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Mindig röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg azt, amit akarunk, vagy amit nem akarunk. A gyermekekkel közösen alakítjuk ki a közösségi élet szabályait. Arra törekszünk, hogy képesek legyünk nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érezzük befolyásolásunkat. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, úgy formáljuk, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.

Igyekszünk elérni, hogy a gyermekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, érzelmileg éljék át a közös aktivitásból eredő célok teljesítését. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. A kialakult összeütközések feldolgozása során formáljuk a gyermekek érzésvilágát. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő oda figyeléssel, kivárással hallgatjuk meg , hogy véleményt tudjunk mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek saját felelőssége erősödjön. A csoporton belül minden gyermeket bátorítunk, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Arra törekszünk, hogy az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük, megkülönböztetett figyelmet fordítva a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekre. A felnőtt – gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenik meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Minden gyermeknek személyes perceket biztosítunk, hogy a jó kapcsolatot megerősítsük. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is hangot kap. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzzük a megbántást, hibáztatást, a gyakori bírálgatást, kioktatást, kiabálást, panaszkodást, prédikálást. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze az óvodánkban dolgozó felnőttek bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észrevéteti és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek választási lehetőséget adnak a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. Örömünket dicsérettel jelezzük, és félelemkeltés nélkül megjelöljük a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti, ezért gyakran élünk a humor adta lehetőséggel. A bátortalan gyermekek nevelésekor örülünk a legkisebb előrelépésnek, fejlődésnek is. A közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása hatja át, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. A nevelésben segítségül hívjuk a célirányosságot. Elemezzük, vizsgáljuk a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése sajátos törődést igényel, szükség esetén a megfelelő szakember közreműködésével.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén o o o o o o o o o o o o o o

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké válik a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyezkedni. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

Az anyanyelvi, - értelmi fejlődés területén: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel, /javítgatás elkerülésével/ - az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére nagy figyelmet fordítunk. Fontos a beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése tevékenységek során, anyanyelvi játékokkal. A mindennapos mesével, beszélgetésekkel, dramatizálással, bábozással szókincsbővítés, nyelvi kifejezőképesség megalapozása, kommunikációs készség fejlesztése. Tevékenységeink során az egyéni bánásmódot, differenciálást alkalmazzuk, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre.

Együttműködünk a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció érdekében. A változatos tevékenységeket a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire alapozzuk. Ezeken a tevékenységeken keresztül új élményekhez, tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatjuk, az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés feladatai közé tartozik a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, gyakorlása. Az értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, problémamegoldó, alkotó gondolkodás és a kreativitás fejlesztése. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén o o o o

A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Helyesen használják a névmásokat, névutókat. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni a felnőtteket és társaikat. Képesek a problémamegoldó gondolkodásra.

Az óvodai élet megszervezése: A program napirendje, heti rendje A napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Célunk, hogy a napirend és heti rend járuljon hozzá a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Feladat: o o

o

o

A legtöbb időt a gyermekek legfőbb tevékenysége a játék kapja. A napirend és hetirend rugalmassága tegye lehetővé az előre nem tervezett, de a gyermekek személyiség fejlődését szolgáló események beillesztését, vegye figyelembe a gyermekek önállóságának, ügyességének fejlődését. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatit a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A napirend és hetirend igazodik az évszakokhoz.

Tartalom A gyermekre nagy hatással van a feszültségtől mentes együttlét, az örömteli hangulat, az óvodapedagógus érzelemgazdagsága, az óvoda egész életének átgondoltsága. Ezért a tervezésnél figyelünk a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletre. Egész nap során érvényesül a folyamatosság, rugalmasság.

A Köztársaság úti óvodában a napirend kialakításánál szükséges a helyi adottságok miatt a csoportok közötti egymáshoz való alkalmazkodás. /Két csoporthoz egy közös mosdó tartozik./ A gyermekek óvodában töltött idejét tudatosan, élettani szükségleteik figyelembevételével tervezzük. A délutáni alvás időtartama az életkori igényeknek és egyéni szükségleteknek megfelelően változhat. Az állandóan /ciklusosan/ megjelenő tevékenységeket biztosítunk, amelyek nyugalmat, folytonosságot, támaszt nyújtanak a gyermekek számára. o 6. Napirend Időkeret Tevékenységek 630 – 1130 Folyamatos gyülekezés Szabadon választott tevékenységek, szabad játék Testápolás, folyamatos tízórai Kötött és kötetlen tevékenységek Szervezett és kötetlen mozgás a szabadban Élményszerző séták, kirándulások 1130 – 1245 Előkészületek az ebédhez Ebéd Testápolási teendők Előkészületek a pihenéshez 1245 – 1445 Mese Pihenés Folyamatos ébredés 1445 – 1700 Tisztálkodás Uzsonna Szabadon választott tevékenységek, szabad játék, Hazabocsátás

Heti egy alkalommal a kötelezően szervezett mozgáshoz alakítjuk a délelőttöt. A tornaszerek mennyisége miatt egyeztetés alapján egy-egy napot kijelölünk minden csoport számára. A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend, különösen a nevelési év elején, teljesen másképp alakul, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. A hetirend kialakításánál figyelembe vesszük az adott csoport és a gyermekek igényeit, képességeit. A hely és az időkeret a hetirendben szükség szerint megváltoztatható.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését, különböző kötelező dokumentumok, feljegyzések szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét irányítja. Az óvodapedagógus feladata a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: o o o

o

Nevelési terv készítése / kétheti bontásban/ Hetirend és napirend összeállítása A gyermek fejlődésének nyomonkövetését, megfigyelését szolgáló feljegyzések. A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről, javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges fejlesztés feladatairól. ( Pl. egyéni fejlesztési terv, személyiséglap) A nevelőmunka folyamatos értékelése (kéthavontakötelező)

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 1. Az óvoda és a család: Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Elismerjük, hogy a szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban a gyermeke igényeit, szükségleteit, a pedagógus pedig szaktudása és tapasztalatai alapján hatékony segítséget tud adni a gyermekek fejlesztéséhez. A család és az óvoda korrekt és partneri együttműködése elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Körültekintően szervezzük meg az együttműködés formáit az információk áramlását.

Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz keressük a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A kapcsolattartás formái: o o o o o o o o

családlátogatás “szülős beszoktatás” napi tájékoztatás szülői értekezlet nyílt nap a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások közös ajándékkészítés fogadóóra

2. Az óvoda és a bölcsőde: Figyelembe vesszük a bölcsődei csoportból érkező gyermekek kialakult szokásrendszerét és neveltségi szintjüket, erre építve alakítjuk tovább óvodai fejlesztésüket. Kapcsolattartás formái: kölcsönös látogatások közös nevelési értekezletek. 3. Az óvoda és iskola: o o

Együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. Törekszünk egymás nevelési céljainak a nevelés fejlesztés tartalmi megvalósulásának kölcsönös megismerésére . Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kimenő gyermek – ha részt vett iskolaérettségi vizsgálaton - aktuális fejlettségi szintjét és a fejlesztés feladatait tartalmazó dokumentumot kérhetik a szülőtől. .

Kapcsolattartási formák: o o o o o o

az iskola, óvodalátogatások, tapasztalatcserék közvetlen kapcsolattartás az alsós tanítókkal, konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről. iskolai beilleszkedéssel kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése konzultáció az óvodai kompetencia alapú nevelésről visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről

4. Óvoda és a fenntartó: Az óvoda és az önkormányzat közötti kapcsolat együttműködő. Az önkormányzat tiszteletben tartja a nevelőtestület szakmai önállóságát. Anyagi lehetőségétől függően támogatja az óvoda ésszerű kezdeményezéseit. 5. Az óvoda és a közművelődési intézmények /könyvtár, Művelődési Ház, Múzeum/ A nagycsoportosok rendszeresen látogatják a könyvtárat. A Művelődési Házban bemutatásra kerülő gyermekműsoroknak, kiállításoknak rendszeres látogatói az óvodásaink. 6. Óvoda-egészségügyi szervek: Védőnő rendszeresen látogatja a gyermekeket, figyeli fejlődésüket. Orvosokkal a kapcsolat együttműködő. 7. Óvoda-szakmai szervezetek: Szükség esetén igénybe vesszük a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait. Pl. iskolai alkalmassági vizsgálat, logopédus. A pedagógiai Intézet által szervezett továbbképzéseken, konferenciákon, fórumokon rendszeresen részt veszünk. A Gyermekjóléti Szolgálat felé jelzőrendszerként működünk; fogadjuk az ő jelzéseiket is. Kapcsolatot tartunk a kistérségi társulással.

A PROGRAM TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Játék Célunk a belülről indított és vezérelt játéktevékenység a gyermekek által szabadon kezdeményezett, spontán játék elősegítése. Élmények, otthoni tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Feladat o o

Nyugodt légkör, elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása.

o o o

o o o

Az óvodában megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. A játék közben keletkező szorongások, indulatok, feszültségek, vágyak feldolgozása, elrendezése, megoldása a külvilágból nyert tapasztalatokba ágyazva. A tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége). A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során.

Tartalma: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: /Légkör, hely, idő, tapasztalatszerzés, élmények/ Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érünk el, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Megteremtjük mindezekhez a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség megerősítése. A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. Az oldott légkör segíti a gyerekek kreatív ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A megfelelő, kiegyensúlyozott csoportlégkört elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális - interkulturális szemlélettel is biztosítjuk.

A játék folyamatában tudatos jelenléttel biztosítjuk az indirekt irányítást. Fontosnak tartjuk a szabad játék túlsúlyának érvényesítését. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Kezdeményezésünkre a gyerekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvodapedagógus az együtt játszás során megteremti a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. Az óvodapedagógus őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az oldott légkör érdekében bátran használunk humoros kifejezéseket és tréfás szavakat. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása

A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az segítségünkkel alakíthatják ki a játékhoz megfelelő helyet. A csoportszobákban helye van a többféle állandó és variálható, vagy új elkülönített kuckóknak. Élményszerző séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján. A rajzolásnak, festésnek, barkácsolásnak meg van az állandó helye. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök játékidőben is a gyerekek rendelkezésére állnak. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagy mozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében segítjük az udvari szerepjáték kibontakozását /pl. A népi játékok, közlekedési játékok, ügyességi és sportjátékok feltételének megteremtésével stb./ A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, óvodapedagógussal, egymás mellett, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szükségük mint a kisebbeknek. Ezért figyelemmel kísérjük a játékot és arra törekszünk, hogy csak akkor ajánljunk más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látjuk. Az 5-6-7 éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint pl. az állhatatosság, kialakulhasson. A napi életszervezésben arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez. A reggeli órák, a tízóraizás utáni idő, a legnagyobbak korábbi ébresztése növeli a játékban eltölthető időt. A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. A játékhoz olyan eszközt biztosítunk, mely ízléses, praktikus, egyszerű félkész játék, hogy sokféle ötlet megvalósítható legyen. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek /papás-mamás, fodrászos, orvosos stb./, amely ösztönzi a gyermekeket a szimbolikus szerepjátékra. A 4-5-6-7 éves korosztálynak bővítjük az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő

ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy mikrocsoportban óvodapedagógussal vagy egyedül játszanak. Az udvari játékok zömmel a gyerekek nagy mozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, mód van kirakni a csoportszobai játékeszközöket, s ott is megteremteni a nyugodt kreatív játékot /barkácsolást, rajzolást, festést, konstruálást stb./ A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. A programunkban kiemelt szerepet kapnak a séták, a kirándulások. Ezek fejlesztő hatása meg kell, hogy mutatkozzon a gyermekek tapasztalatgazdagságában. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, és mintát adunk a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem-, kéz koordinációt. Figyelemmel kísérjük a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, melyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Segítjük a gyermek játékát továbbfejleszteni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Szervezünk és vállalunk olyan szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen a közös cselekvéshez. Ösztönözzük, hogy a gyermekek vállaljanak szerepeket, használjanak szimbólumokat, a „mintha” helyzetek megteremtéséhez. A szerepjáték tükrözi a gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. A gyermek szociális tanulással a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értéket, a társadalmi együttélés szabályait. Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával. A szerepjátékot és a dramatizálást kiegészíti az építő, konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Használnak különböző anyagokat, eszközöket. A konstrukciós játékhoz kapcsolva megjelenik a barkácsolás, ami nem öncélú, az elkészített eszközökkel játszanak a gyermekek, legyen funkciójuk. Fontos a folyamatos gyűjtőmunka és az eszközök megfelelő elhelyezése, hogy a gyermekek bármikor hozzáférjenek. A gyermek

konstrukciós játékára jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át az „én készítettem” alkotás örömét. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében az óvodapedagógus is résztvevő, modellt nyújthat egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben minél több kelléket használunk a képzeleti képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először az óvodapedagógusok előadásában jelenik meg. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítjük el. Megszerettetjük a szabályjátékokat. A gyermekek játsszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Tervezünk olyan szabályjátékokat, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégíti. A gyermekeknek adjuk meg azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is. A nagyobb gyermekek játékában is megjelennek a különböző játékfajták. Dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a „mintha” helyzet, amelyhez különösen erős képzelőerő társul. Segítjük a gyermekeket abban, hogy játékelgondolásuk fejlődjön. Megjelenik a többféle ötletből kialakított tartalmas játék, ami fejleszti a gyerekek kommunikációs képességét, szabálytanulási készségét, társakhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus szerepvállalásai modell értékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések /mimika, gesztus/ hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs kifejezőkészség fejlesztéséhez. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén o o o o o o

A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Képesek bonyolult építményeket létrehozni. Kedvelik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok.

2. Mese, vers: Célja: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladat: o o o

irodalmi anyag igényes összeállítása. A tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása. A nyelvi kultúra alapjainak lerakása, a nyelvi képességek életkornak megfelelő fejlesztése.

Tartalom: Óvodánkban az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek fontos eszközei a játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki – érzelmi élményeket adnak. A mese olyan élmény a gyermekek számára, melyet mélyen átélnek mesehallgatás során. Az élmények újbóli átélését segítjük elő azzal, hogy több napig mesélünk egy mesét. Ezt azért tesszük, mert a mese a sokoldalú személyiségfejlesztő hatását a többszöri átélés során fejti ki a legjobban. A gyermek a mese cselekményével együtt a fantáziáját szabadon szárnyaltathatja. Az érzelmek és indulatok felszínre hozatala mindig a meseszereplők által valósul meg. Velük örül, izgul, szomorkodik, szeret, fél, hősködik stb. A mese közege a nyelv. Fontos, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, mondókát, verset halljanak a gyerekek. Ezért válogatunk főleg a népköltészetből és neves gyermekvers és meseíróktól, költőktől. Így azt gondoljuk, hogy a meseélményen túl anyanyelvünk eredetére, szépségére is ráébresztjük, és fogékonnyá tesszük a gyermeket. Óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

A mesélésre állandó helyen /mesekuckó, meseszőnyeg/ kerül sor minden délelőtt. A mesélés főleg fejből történik, törekedve a kifejező, átélő előadásmódra. A dramatikus játék megszervezett tevékenység, amit több napon keresztül készítünk elő. Először közösen kiválasztjuk a helyszínt, azután eldöntjük, hogy ki, milyen szerepet játszik. Megszemélyesítik a tárgyakat is, így mindenki szerephez jut. A drámajáték során megjelenik az improvizáció – mozdulatokban, gesztusokban, mimikában. A bábozás megszerettetésére is nagy gondot fordítunk. A bábozást, mint módszert, rendszeresen alkalmazzuk a meseciklusok során. A meseélményen túl megfigyelhetik, hogyan kell bánni a bábokkal. Eleinte improvizálunk a bábokkal úgy, hogy mi is velük játszunk. Csodás, mesés történetek születnek. Ezáltal fejlődik improvizációs készségük, helyes reagálási készségük, viselkedésük, gyakorolják a helyes kommunikálást és megtanulnak spontán együtt – egymással bábozni, akár egy mesét is.

Versek is nagyon fontosak a gyermekek művészi nevelése során. A vers fő esztétikai forrását a ritmusa, zeneisége adja. A versek nem a szavak tartalmát töltik meg, hanem a szavak hangulatának érzetét keltik fel a gyermekekben. Megéreztetjük az anyanyelvünk varázslatos szépségét, s ezáltal maradandó élmény lesz a gyermekek számára a vers. Hogy milyen verset ismernek meg a gyermekeink, az rajtunk múlik. Ezért minél többet válogatunk gyermekköltészetünk hallatlan gazdag, sokszínű és változatos anyagából. Sok múlik az óvodapedagógus előadásmódján, hogy tud-e azonosulni a vers hangulatával, megkeresi-e a legmegfelelőbb alkalmat, helyet, időpontot, a vonzó hangnemet a vers előadására. Igyekszünk séták, mikrocsoportos tevékenységek, játékok során elmondani egy-egy témához illő népi mondókát, verset, ami a gyermekekben később észrevétlenül rögződik. Az óvodapedagógus mesélése, versmondása legyen példaértékű, hiszen a gyermek azt igyekszik utánozni. Nyelvtanilag helyes, tiszta beszéddel, kiejtéssel, megfelelő artikulációval tolmácsoljuk az irodalmi alkotást. A gyermek saját vers – és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén o o o o o

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Megjegyeznek tíz – tizennégy gyermekmondókát, hat – nyolc verset, és tizenöt - húsz mesét. Tudnak meséket, történeketeket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

3. Ének, zene, énekes játék Célja: Minél több zenei élménnyel az éneklés megszerettetése, a zenei hallás, ritmusérzék fejlesztésén keresztül a zenei anyanyelv- és ízlés megalapozása, a zenei kreativitás fejlesztése. Feladat: o o o o o

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal. A környezet hangjainak, zörejeinek megfigyelése.

o

Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző nyelvtani megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).

Tartalom: Ének-zenei nevelésünk során főleg Forrai Katalin: Ének az óvodában c. kötetére támaszkodunk, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokból is merítünk. Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei. A 3-4 éves gyermekek ismerkedjenek meg elsősorban olyan ölbeli játékokkal, amelyeket a felnőttekkel közösen játszanak. Legyen ezek között arc – kéz- ujj és lovagoltató játék. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. Olyan énekes játékokat ismerünk meg, amely álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. Ezek párosulhatnak térdütögetéssel, zárt lábú rugózással, jobbra-, balra kis hajlongással. Az alkalmi dalokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat találunk ki. Dalanyag: 10-14 játékdal, 2-3 műdal, 5-7 mondóka,. A 4-5 éves gyermekek dalanyaga: 12-15 játékdal, 4-6 mondóka, 3-4 műdal. A körjátékok közül az óvodapedagógus már nehezebbet is választ: csiga, kígyóvonal, páros körben járásos. Dalanyag: 15-20 gyermek-játékdal, 5-6 műdal, 4-7 mondóka. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy bonyolultabb párcsere, kapus, hidas játékokat is tervezzünk, ami e korosztály néptáncának is tekinthető. Variáljuk az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak. Elősegítjük a gyakori énekléssel a gyermekek tiszta éneklését. A belső hallásfejlesztés terén a gyermekek életkorának megfelelően gyakoroljuk a magas- mély, gyors – lassú, halk – hangos fogalmakat, összekapcsoljuk tempóváltással, dallambújtatással. Sokat foglalkozunk a finomabb hangszínek felismerésével, beszéd illetve énekhangon, hangszereken játszott zenében, különböző tárgyak által keltett zörejekben. A fokozatos ritmusfejlesztés eredménye lesz, hogy a gyermekek érzik az egyenletes lüktetést, gyakorolják a dalok, mondókák ritmusát, ezeket a későbbiekben össze is kapcsolják.

Zenei formaérzék fejlesztő játékokat játszunk, hogy különböző mozgással megérezzék a motívumok hosszát. A vegyes életkorú csoportokban fontosnak tartjuk a második félév során a nagycsoportos korúak közös énekes – dalos játékát. Óvodánk ének-zenei fejlesztésének formái: Az ének-zenei nevelés akár kötött, akár kötetlen formában történik, hasson a gyermekek érzelmeire, leljék örömüket az éneklésben. A gyermekek a nap folyamán is szerezhetnek zenei élményeket, játék közben dúdolhatnak, énekelhetnek, séták alatt hallhatnak zörejeket, hangokat. Zenehallgatás az óvodában: Az óvodai zenehallgatás feladata, hogy a gyermekeket a zene figyelmes hallgatására neveljük és felkeltsük a zene iránti érdeklődésüket. Ismerjenek meg hangszereket, népdalokat, más népek dalait, műdalokat, zenei műveket klasszikus és kortársszerzőktől egyaránt. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük az etnikai kisebbségi gyermekek hovatartozását is. Az előadás legyen mintaszerű. Fontos, hogy a zenehallgatáshoz teremtsünk derűs, nyugodt légkört. A szülők figyelmét felhívjuk a túl sok, válogatás nélküli gépzene káros hatására. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén o o o o o o o

A gyermekek örömmel játsszanak énekes játékokat. Merjenek és tudjanak egyedül is énekelni, mondókázni. A zenehallgatásra szánt műveket figyelmesen hallgassák. Különböztessék meg a zenei fogalompárokat. Tudjanak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érezzék az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát. A gyermekek ismerjék fel és különböztessék meg a környezetükben található hangokat.

4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célja: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma – szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladat: o

A gyermeki alkotó, - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.

o o o o

A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának minőségének fejlesztése. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése..

Tartalom: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az ábrázoló tevékenységre egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum dominál. Az alkotóalakító tevékenységekhez a megfelelő hely olyan tér, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotó köre. A munkaasztalt úgy alakítjuk ki, hogy max. 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába, az elrontott, sikertelen lépéseket javíthatják. Feladatunknak tekintjük megismertetni a gyerekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. 3-4 éves korban: Az ábrázolás lesz a játékélmények fontos, új terepe. Firkálgatnak, rajzolgatnak különböző méretű papírokra. Felkeltjük érdeklődésüket a festés iránt, felületfestés, nyomatkészítés /termés, kéz, textil stb./ Megismertetjük a gyerekekkel a különböző anyagokat, egyszerű munkafogásokat, technikai alapelemeket. A tevékenységek a képalakításra, a plasztikai munkákra és az építésre alapozva szerveződnek. Sétáink, építkezéseink során megismerkedünk az anyagok sokszínű tulajdonságaival. A mintázásban megismerik az anyagok /gyurma, agyag, lisztgyurma/ alakíthatóságát: nyomkodva, ütögetve, karcolva gömbölyítve, sodorva stb. Bekapcsolódnak a nagyok barkácsolásába: egyszerű termésbábok, krumplinyomdás terítő, dobozból ház, autó stb.

Elősegítjük, hogy a kezdeti formák az idő előre haladtával képpé álljanak össze. Szívesen és bátran tudjanak is beszélni munkájukról. 4-5 éves korban: Bővítjük és gazdagítjuk az alkotó-alakító tevékenységet. Megjelenik a szándékos képalakítás önálló igénye, amit a megfelelő technika megtalálásával segítünk elő. Megjelenik az emberábrázolás, a környezet tárgyainak, személyeinek ábrázolása. Ismerkedünk a színkeveréssel. Használunk minél több kelléket rajzaikhoz: ceruza, kréta, viaszkréta, filctoll, színes ceruza, pasztellkréta. Festésüknél tökéletesedik az ecsetfogás és használat, miközben ügyelnek a festék és víz arányára. Tudjanak a játékukhoz kapcsolódóan egyszerűbb eszközt készíteni. Mintázásuk, plasztikai munkáik színesednek karcolással, díszítéssel, összeragasztással. A rendrakás a gyermek természetes igényévé válik. Bátran használják az ollót, színes papírokból, fonálból, ragasztóval képet hoznak létre. Ismerkedünk a varrás, szövés alapelemeivel, esetenként végzünk egyszerűbb hajtogatást. 5-6-7 éves korban: A rajzolás festés, ragasztás témáit színesítjük. Az egyszerűbb mese, vers, dal illusztrációja színesedik a technikák ötvözésével, variálásával pl.: hajtogatás, termésragasztás, nyomatkészítés... Törekeszünk az eredeti megoldásokra, egyéni forma és színvilág kialakítására. Segítjük a bábok, játékkellékek, ajándékok elkészítését. Azokban a tevékenységekben, amiben a gyermekek nagyobb szabadságot élveznek az anyagok, technikák megválasztásakor, eredetibb művek születnek. Igyekszünk bevonni óvodánk mindennapi életébe a szülőket is. A szülőknek régi kismesterségeket mutatunk be pl.: szalmafonás, karácsonyfa díszek, tojásfestés, adventi koszorú készítés, gyöngyfűzés, mézeskalács készítés. Ezeket akár a gyerekekkel együtt, akár külön készítjük mindig sikeresek. A gyermekek munkáiknak kiállítása ösztönzőleg hat a szülőkre /otthoni ábrázoló tevékenységre /és fontos a gyerekek számára is. A hátrányos helyzetű gyermekek otthoni környezetében hiányoznak azok a tárgyi feltételek, amelyek az ábrázoló tevékenységekhez szükségesek. Ezért ők több oda figyelést igényelnek. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén o o o o o

Az eszközöket készségszinten kezelik. Mondanivalójukat vizuálisan ki tudják fejezni. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek.

o o o

Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Emberábrázolásukban megjelenítik a részformákat is. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.

5. Mozgás Célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A természetes mozgáskedv fenntartásával a mozgás megszerettetése. Feladat: o o o

o

A 3-7 éves gyermekek életkorának megfelelő természetes mozgásformák fejlesztése. A különböző szervezeti formák megteremtése minden gyermek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.

Tartalom: A mozgás sokoldalú tevékenység, amely az egész óvodai életet átszövi. Az óvodába kerülő gyermekek szeretnek mozogni, szökdelni, ugrálni, futkározni, csúszni-mászni. Arra törekszünk, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük ezt a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá. Fontosnak tartjuk a mozgásra inspiráló környezet alakítását, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítését, valamint a szükséges szabályok megtanítását. Úgy alakítjuk ki a gyermekek napirendjét, hogy az egész nap folyamán biztosítsunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez a csoportszobában és az udvaron egyaránt, a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodva. Nemcsak az udvaron, sétáinkon és kirándulásainkon is kihasználunk minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. A szervezett tevékenységben használt eszközöket is kivisszük az udvarra. /pl.: labdák, padok, karikák/. A szabad játéktevékenységben feladatunk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. A vegyes csoportokban nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást, figyeljenek társaikra. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása. A rendszeres mozgás során fejlődnek a gyermekek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, eredményeként egészségesebbek lesznek.

A gyermekek nagymozgása /járás, futás, kúszás, mászás/ jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér, mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységeket, azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük. A 3-4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Ismerkedünk a futásgyakorlatokkal pl. /futás különböző irányban, futás feladattal, különböző futásformák gyakorlása/. Játszunk ugrásgyakorlatokat /pl. szökdelések, sorozatugrások, rövid nekifutásból fellépés, majd leugrás/ ismerkedünk a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal /babzsák/ /pl. hajítás helyből távolba/ A mozgásos játékok teret adnak a támaszgyakorlatok gyakorlására is /pl. csúszások, kúszások, mászások/. Talajtorna eleme is megjelenik a játékokban. /gurulás a test hossztengelye körül/. Minél több egyensúlyozó játékot játszunk. Alkalmazunk többféle kéziszert a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékoknál késztetjük a gyermekeket az elvárható erőkifejtésre. Rendszerint megmutatjuk a helyes mintát és igényeljük a mozdulatok pontos, esztétikus utánzását. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban megjelennek a futásgyakorlatok /pl. fussanak három, négy akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással stb./ Szervezünk ugrásgyakorlatokat /pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésekből, valamint felugrás két lábra és leugrás két lábra, játékos helyből távolugró verseny/. A dobásgyakorlatok során próbálgatjuk a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, harántterpeszállásból. Gyakran játszunk labdagyakorlatokat, annál jobban tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani. Az irányított mozgásos játékok során gyakoroljuk a támasz-gyakorlatokat /pl. csúszást kúszást, mászást, talajon és szereken/. A talajtorna anyagaként megjelenik a gurulóátfordulás és a kézen-állás előgyakorlata „a csikórugdalózás”. Kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálódása. Játszunk egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Tervezünk lábboltozatot erősítő speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat. A csoportban alkalmat adunk a gyermekeknek szabadidőben is ismételgetni a szervezett foglalkozáson megismert mozgáselemeket. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Egyre gyakrabban tervezünk kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használunk különböző kéziszereket, pl. szalagokat, rövidebb- hosszabb botokat, kisebbnagyobb labdákat és kendőket.

A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakoroljuk a gyermekekkel, megismerjük a fokozódó iramú futást, a gyors futást és a lassú futást. Végzünk ugrásgyakorlatokat. Szökdelünk páros és egy lábon haladással. Végzünk sorozatugrásokat, különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépéses nekifutással gyakoroljuk a magas- és távolugrásokat. Játszunk dobásgyakorlatokat. Dobunk egykezes, kétkezes, alsó- és felső dobással célba, 2 m magas kötél felett. Játszunk labdagyakorlatokat, vezetjük a labdát járás, futás közben. A gyermekek tudjanak párokban labdázni. Végzünk támaszgyakorlatokat /pl. pók-, rákjárás, talicskázás/. Ismételjük az óvodában tanult talajtorna elemeket: guruló-átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézenállást. Egyensúlyoznak padon járással, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve. Szervezünk az óvodában a szülőkkel együtt minél több sportprogramot, kirándulást. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezzük meg, különböző időkerettel, a csoportszobában vagy az udvaron.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén o o o o o o o

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni.

6. A külső világ tevékeny megismerése Célja: A természet és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása a szűkebb és tágabb környezet felfedezése során. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli tér- és síkbeli személetének alakítása.

Feladat: o

A gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti- és társadalmi környezetből életkoruknak megfelelő szinten, ezáltal teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben.

o

o o o

o

A tágabb- és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével kívánjuk elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Ezzel a környezettudatos viselkedés megalapozása mellett, a lakóhelyhez való kötödést, s a társadalmi érzékenyítés feladatrendszerét is megvalósítjuk. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. A gyermek matematikai érdeklődésének felkeltése az elemi ok – okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, ezek szeretetének, védelmének megtanítása.

Tartalom: A gyermekek a közvetlen környezetükben érzékelik a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. A témák megválasztásánál figyelembe vesszük óvodánk területi elhelyezkedéséből eredő adottságokat. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. Mozgásos játékokra, cselekvésre, érzékszervi megtapasztalásra épülnek. A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után megismerkednek az óvoda közvetlen környezetével és az ott dolgozók munkájával. Megfigyeljük az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit, állatait. Gyűjtünk terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző képeket. Meglátogatjuk a közelben lakó csoporttársaikat, beszélgetünk a család tagjairól. Beszélgetünk a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. A séták, kirándulások során gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, Megismertetjük a közlekedési eszközöket. Természetes környezetükben megfigyeljük a háziállatokat, madarakat, bogarakat. A 4-5 éves gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda utcáján túl, az óvoda közvetlen környezetében szervezzük meg, törekedve a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. Ellátogatunk középületekbe, intézményekbe, piacra. Téli időszakban lehetővé tesszük 10-15 perces videofilm vagy diafilm megtekintését; természetről, természetvédelemről, vadállatokról. Csíráztatunk, hajtatunk, ültetünk növényeket és megfigyeljük ezek fejlődését. Az 5-6-7 éves gyermekek tájékozódnak az óvoda környékén. Megfigyeljük az évszakok szépségét, a színeik árnyalatait, kialakítjuk, hogy legyen igényük a környezetük értékeinek

megóvására, védelmére. Segítenek az óvoda udvarának szépítésében. Ismereteket nyújtunk a szárazföldi-, vízi-, légi közlekedésről.

Megismerik saját testüket, érzékszerveiket; az orvos és a védőnő munkáját, szüleik foglalkozását. Megismerik a napszakokat és az ezekhez kapcsolódó alapvető teendőket. Ellátogatunk a középületekbe: múzeumba, színházba, művelődési házba, építkezésekhez, iskolába, buszmegállóba stb. Megismerkedünk a vadon élő állatok környezetével, életmódjával. A hosszabb – rövidebb séták lehetővé teszik, hogy a gyermekek valós élethelyzetekben végezzenek megfigyeléseket, alkalmazzák a helyes köszönést, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését. Sétáink mindig céllal történnek. A séták utáni megbeszélések segítik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatok szerzése lehetőséget teremt a matematikai nevelésre. Ez a nevelési tartalom folyamatként valósul meg komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Mi építve ezekre a korai tapasztalatokra, átgondolt, megalapozott, tudatos neveléssel fejlesztjük a gyermekek érdeklődését, az elemi ok-okozati összefüggések felismerését, megtapasztalását. A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban történik, közvetlen tapasztalat- és élményszerző megfigyelések és séták alkalmával. Elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését. Az óvodánkban a már kialakult hagyományok szerint szervezzük az egyes ünnepeket. Feladatunknak tekintjük, a népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása, és azoknak a nevelés folyamatába való illesztése. Legfőbb elvünk az érzelmi megközelítés, érzelmi ráhangolás. A nyílt ünnepek alkalmával a szülők betekintést nyernek az óvodai csoportok életébe. Csoportjainkban a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően ünnepeljük a jeles napokat is. Mikulásvárás: dalokat, verseket tanulunk, a szülőkkel közösen elkészítjük a gyermekeknek szánt csomagot, ajándékot, amit a Mikulás hoz el. A Mikulás egy apuka, akinek minden gyermekről írunk pozitív jellemzőket, ennek következtében úgy beszél velük, mintha személyesen ismerné őket.

Karácsonyra: csoporton belül készülünk, családi ünnepnek tekintjük. Az ünnepi előkészületeket, a várakozást a rákészülést tartjuk fontosnak. A gyerekekkel közösen ajándékokat készítünk a szülőknek. Mindkét óvodában ez az ünnep nyílt nap is. Farsang: a telet búcsúztató, tavaszt köszöntő ünnep. Ilyenkor a gyermekek és mi is jelmezbe öltözünk, vidám mulatsággal telik a nap. A zenei anyagot a korosztálynak megfelelően válogatjuk. A szülők farsangi fánkkal vendégelik meg a gyerekeket. Március 15.-ét a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően ünnepeljük. Gyönyörködünk a tavaszi virágoskertben, a gyermekek előtt elkészített kokárdát feltűzzük a ruhájukra. Beszélgetünk hazánkról, Magyarországról, régi eseményeket megőrző képeket nézegetünk. Nemzeti színű lobogókat, kokárdát festünk, közben énekelgetünk, verselünk. Az óvodát is ünnepi díszbe öltöztetjük. Mézeskalácsból lovashuszárokat, szíveket, babákat sütünk, díszítünk, csomagolunk, amit a gyermekek szép “magyar” ruhában árusítanak vásáros játék során a szülőknek. Húsvét: az élősarokban megfigyeljük a rügyfakadást, “füvet” készítünk – búzát csíráztatunk -, amibe nyuszikat, csibéket, tojásokat készítünk. Többféle technikával próbálunk tojást festeni, locsolóverseket mondogatunk és beszélgetünk a vendégvárás, a vendéglátás illeméről. Egy napot a locsolkodás eljátszására szánunk. Ilyenkor a fiúk és lányok is szép ruhát öltenek, a fiúk elhozzák a kölnisüveget, a kislányokkal készítjük a finomságokat és feldíszítjük az ünnepi asztalt, majd locsolkodunk. Anyák – Apák napja: a tavasz egyik legmeghittebb ünnepe, nyílnak a virágok, amiből kirándulás közben csokrot kötünk. Közösen készülődünk, feldíszítjük csoportjainkat, ajándékot készítünk édesanyáknak, édesapáknak, nagymamáknak, nagypapáknak, telerakjuk az élősarkot tavaszi virággal, dalokat, verseket tanulunk, közösen apró süteményeket készítünk, majd meghívjuk az édesanyákat és édesapákat egy közös ünneplésre, amikor énekkel, verssel köszöntjük őket és közös játékra invitáljuk, majd átadják a gyermekek az általuk készített ajándékokat, a virágokat. Gyermeknap: ilyenkor a szülők készülnek meglepetéssel, játékokkal, vendégvárással. Bent a csoportban önfeledt játékkal, esetleg kulturális programmal ünnepelünk. Az udvaron különböző ügyességi, mozgásos játékokat szervezünk szülőknek, gyermekeknek egyaránt, majd este tüzet rakunk, ami köré csoportosulva beszélgetünk, szalonnát sütünk. Ballagás, évzáró: nyílt ünnep, ahová a gyermekek vendégeket hívnak - szüleiket, rokonaikat. A ballagás napján ünneplőbe öltözik az óvoda és a gyerekek. A kicsik verssel, ajándékokkal búcsúznak a nagyoktól. A nagyok még egyszer dalolva bejárják az óvoda helyiségeit, udvarát, ezek után egy kis műsorral kedveskednek a vendégeknek. Csoporton belül megünnepeljük a gyermekek születés- és névnapját, amihez minden esetben megfelelő légkört teremtünk. Őszi és tavaszi kirándulásokat szervezünk (időjárás – igény szerint). Jótékonysági rendezvényeket szervezünk az óvoda javára.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén o o o o o o o o o o

A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogakarat. Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat /pl. alá, fölé, közé stb./. Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.

7. Munkajellegű tevékenységek Célja: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladat: o o o o

A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. Az óvodapedagógus minden munkafajtánál adjon mintát az eszközök, fogások, s azok sorrendiségének megismeréséhez. A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják.A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

Tartalom: Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, önként vállalt, aktív tevékenység. Elsősorban önmagukért és a közösségért végzik a gyermekek, s az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. A munka célra irányuló tevékenység, amit céltudatos irányítással alakítunk és fejlesztünk. Értékelésünk buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez.

A munka jellegű tevékenység, a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A gyermekek óvodánkban részt vesznek a növények gondozásában. A gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti az elvállalt naposi munka, amit akkor vezetünk be, amikor a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. A nagyok már önállóan végzik a naposi munkát. Ízlésesen, esztétikusan terítenek. Étkezés során a szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek, felsöprik a morzsát, letörölik az asztalt. Megtervezzük az egyéni megbízatások lehetőségeit. A gyerekekkel csoportrendezés.

közösen

„környezetszépítő”

munkát

is

végzünk:

játéktisztítás,

Az év folyamán vitaminsalátát, gyümölcssalátát többször is készítünk. A napirendben megfelelő időt biztosítunk a munka jellegű tevékenységekre, így a különböző feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhetik. Mivel az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését, felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, s minél gyakrabban adjanak gyermekeiknek megbízatásokat. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén o o o o o o

A gyerekek törekednek az önállóságra, önként vállalnak feladatokat. A gyerekek szeretnek közösen dolgozni. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények gondozásában. Önkiszolgálás terén önállóak.

8. Tanulás Célja: A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. Feladat: A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvodapedagógus megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása. Kompetenciák fejlesztése (például a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása.).

Tartalom: A tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodában folyamatos, jelentős, részben utánzásos, spontán tevékenység, mely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg. Az érzelem, a gyermeki érdeklődés egyik irányító, mozgató ereje, így az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának elindítója. Az elvárásokat mindig az egyéni teljesítőképességekhez mérjük, s itt nagy szerepünk van abban, hogy milyen feladat elé állítjuk a gyermeket, mennyire vagyunk képesek megismerni és fejleszteni az óvodásokat. Szeretnénk eljuttatni minden gyermeket értelmi képességeinek legmagasabb fokára. Valljuk, hogy az óvodás korú gyermek számára annyi ismerhető meg a világból, amennyi érzékszervei által befogadható, és amelynek élményszintű átvételére lehetőséget biztosítunk. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magában foglalja. Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvodapedagógusé a főszerep. Később felerősödik a társak hatása is. Óvodánkban külön feladatként jelentkezik az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése, fejlesztése. Minden tanulási folyamatban azt szeretnénk elérni, hogy lehetőleg minden gyermek belső motiváció hatására vegyen részt a tevékenységekben. A tanulás lehetséges formái: o o o o o o

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás /szokások alakítása/. a spontán játékos tapasztalatszerzés, a cselekvéses tanulás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, a gyakorlati problémamegoldás.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás, s az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.

A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ PROGRAMSPECIFIKUS ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A nevelőmunkát segítő játékok: Különféle játékformákhoz: óvodai babaszobai bútorok, óvodai babakonyhai bútor, legó, építő, konstruáló játék, szerepjáték kellékek, Logiko játékok Mozgáskultúra fejlesztéséhez a csoportszobában: ugráló labdák, ugráló-kötelek, húzókötél, körkötél, különböző méretű labdák, Greiswald tornapad, bordásfal, gyűrű, tornapad, tornakarika, tornaszőnyeg, Scogym készlet (karika, tégla, lábnyom, kéznyom, rúd), óriástéglák, kendők, szalagok, babzsákok, zsámoly

Az udvar mozgásfejlesztő eszközei: kombinált mászókák, egyensúlyozó gerenda, rönkhajó, mérleghinta, mókuskerék, mászókötél A tevékenységi formák eszközei: 1. Anyanyelv fejlesztésének, kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei: kesztyűbáb készlet, ujjbáb készlet, paraván, mesekönyvek, leporellók,diafilmek, videofilmek, Ravensburger anyanyelvi játékok 2.

Ének, zene, énekes játékok eszközei:

gyermek hangszerkészlet, triangulum, metallofon, dob, cintányér, szilofon, csörgődob, furulya, ritmuspálcák

3. Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök: filctoll készlet, színes ceruzák, tempera, vízfesték, ecset,gyermek olló, ragasztó, rajzlap, színes papírok, kartonok, hurkapálca,természetes anyagok, termések, textil, agyag, gyurma, szövőkeret

4. A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok: Emberek világa, Állatok világa, Növények világa, Közlekedés világa, mágnestábla, gyermek szerszámok (kapa, gereblye), Ravensburger játékok, videofilmek, érzékelő játékok 5. .A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök: videó, televízió,CD-magnó, diavetítő, vetítővászon, hangszer (pedagógusoknak), egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

SAJÁTOS FELADATAINK 1.

Gyermek és ifjúságvédelem

Gyermekvédelmi munka az óvodában Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett kiemelt a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése. A veszélyeztetett és hátrányos helyzet kialakulásának okai: - Nagyfokú munkanélküliség - Alacsony jövedelem - Alacsony iskolai végzettség a szülők körében - Ingerszegény környezet - Devianciák a családban / italozás, játékgép / Következmények / leggyakoribb tünetek / a gyermekeknél: - Agresszivitás - Pótcselekvések - Kommunikációs zavarok - Képességbeli elmaradottságok - Visszahúzódás - Beszédhibák - Magatartási zavarok

Gyermekvédelmi munkánk céljai - Az egyenlő hozzáférés biztosításával az esélyegyenlőtelenségek csökkentése - A hátrányos-, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett családokból 3 évesen bekerüljenek a gyermekek az óvodába. /Kapcsolat a védőnővel és a családsegítő szolgálattal./ - Az óvodába járó cigány etnikumhoz tartozó gyermekek minél nagyobb százaléka időben meg tudja kezdeni az általános iskolát. - Legyen természetes gyermekeink, szülők és dolgozók körében a különbözőség elfogadása. A cél elérése érdekében következők a feladataink Megelőzés feladatai: - Rendszeres kapcsolattartás a gyermekek szüleivel - Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése - A gyermeki-, szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodába - Együttműködés a gyermekvédelemben partner társ szervekkel - A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való hozzájutás elősegítése A feltárás feladatai: - A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteinek felismerése, a problémák feljegyzése - A tünetek okainak megkeresése - A gyermekek veszélyeztetettségének, ill. hátrányos helyzetének megkülönböztetése.

A megszüntetés feladatai: - A felzárkóztatás megszervezése - Tehetséggondozás - Induló hátrányok csökkentése egészségvédő, mentálhigénés programok szervezése - A szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez - Segítő szakemberek igénybevétele - Együttműködés a segítőkkel, jelzőrendszer működtetése - A gyermekek szociális helyzetének javítása Óvodán belüli tevékenységek a feladatok megvalósításához - Közös kirándulások szervezése - Ha szükséges jogi fórum megszervezése a szülőknek - Óvodai szociális szolgáltatások felkínálása - Logopédia - Egyénre szabott tervek készítése a fejlesztéshez - A szülőkkel való kapcsolattartás egyéni helyzetnek megfelelő formában

A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai Személyi: gyermekvédelmi felelős szakképesítés / rendszeres továbbképzéseken való részvétel / óvodapedagógusok és dajkák. Tárgyi: egészséges, nyugodt környezet kialakítása külön helyiség biztosítása a szülőkkel való érintkezésre eszközök biztosítása a fejlesztéshez. 2. Etnikai kisebbségi feladatok Nevelő – fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a „Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelveit”. Óvodánkban a cigány gyermekek száma évről-évre emelkedik. Jelentős számuk hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetben él. Cél: Kompenzálni a családi nevelés hiányosságait, segíteni szociális beilleszkedésüket, biztonságérzetet nyújtani számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik pozitív alakulását. Feladat: A gyermekek megismerése, a lemaradás területének és mértékének megállapítása. Nagy hangsúlyt helyezünk a cigány gyermekek egészséges életmódra nevelésére, érzelmi nevelésükre, társas kapcsolataik fejlesztésére és a tevékenységi formákban adódó hiányosságaik, lemaradásaik felzárkóztatására. A felzárkóztatás elsődleges színtere a játék. Fejlesztési feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Az egyéni fejlesztésről, felzárkóztatásról az óvodapedagógusok folyamatos írásbeli feljegyzést készítenek – Differenciált ütemterv a cigány etnikai kisebbség részére” címmel a csoportnaplókban. A rendszeres óvodalátogatás érdekében a csoportos óvodapedagógusok a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az óvodavezetővel közösen folyamatosan látogatják a cigány családokat, különös tekintettel a tanköteles korú gyermekekre. Szülői értekezlet alkalmával ismertetjük az óvodában folyó pedagógiai munkát, a tevékenységek tartalmát, az iskolára való előkészítés fontosságát hangsúlyozzuk, ezekkel felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy otthon is üljenek le gyermekükkel, beszéljék meg az óvodában tanultakat, egészítsék ki azokat. Az etnikai nevelést felvállaljuk, e feladatot magyar nyelven látjuk el.

o 3. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve határozza meg az óvoda feladatát e területen. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az irányelvekben foglaltak célja, hogy a társadalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a fogyatékos (sajátos nevelési igényű) gyermekeknél ugyanúgy összhangba kerüljenek mint más gyermekeknél. Hazánkban már a 80-as évektől elindult a kezdeményezés az ép és sérült gyermekek együtt nevelésére, e szerint a sajátos nevelési szükségletekkel jellemezhető – értelmileg enyhe fokban sérült (tanulásban akadályozott), valamint hallás – vagy mozgássérült, esetleg egyéb speciális problémával küzdő – gyermekek közül néhányan egy csoportba járnak ép társaikkal. Ennek lényege, hogy a korai együttlét során a sérült gyermek – személyiségfejlődése harmonikussá válik – és szülei megtapasztalják a toleranciát, az ép gyermekek számára pedig természetessé válik a “különbözőség”. A sérült és az ép gyermekek kölcsönös tapasztalatai egymásról, közös tevékenységeik, együttes élményeik azt valószínűsítik, hogy később is elfogadóbb, igény szerint segítő készek lesznek egymás iránt. Ezt elfogadva dolgozta ki intézményünk a Sajátos nevelési igényű gyermekek helyi program fejezetét. Cél: o

o o

A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése, integrált óvodai csoportok keretén belül. A gyermekben rejlő tanulási potenciálok kihasználásával a problémamegoldó képességre nevelés. A sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi felismerése, és szakemberhez irányítása.

Feladat: o

o

Olyan komplex (orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai) szakvélemények áttekintése, melyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, amelyek alapján tervezzük az egyéni fejlesztést. A napi életritmusban az egyéni fejlesztések beépítése, melyek a sérültek felzárkóztatását segítik elő.

o

o

o o o

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés – specifikus fejlesztése, illetve a képességeket és készségeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése, szakemberek segítségével. Differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással képességfejlesztés, a hiányosan működő képességek, készségek kialakítása, fejlesztése valamennyi területen. Egyénre szabott fejlesztőprogramok készítése a sérült gyermekek részére, a szakvélemény alapján. Olyan modell nyújtása, amely pozitív irányban befolyásolja a sérült gyermekek fejlődését. Mindezekkel a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése.

Az integrált nevelés feltételei: o o

Az integrált nevelés szerepeljen az intézmény alapító okiratában A gyermek rendelkezzen szakvéleménnyel

Értelmi elmaradás, részképesség zavar, esetében – JNK Szolnok Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság – Szolnok) Beszéd fogyatékosság esetében – Beszéd vizsgáló Országos Szakértői Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ – Budapest Mozgásfogyatékosság esetében – Mozgásvizsgáló Országos Rehabilitációs és Szakértő Bizottság – Budapest Intézményünkben a fejlesztés területei Mozgáskorlátozott gyermekek Jelenlegi személyi és tárgyi feltételeink mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek közül csak a mozgásukban enyhe fokban akadályozott gyermekeket tudjuk fogadni. Emellett egyes belgyógyászati problémákkal küzdő gyermekek speciális ellátását is felvállaljuk. Mozgáskorlátozott gyermeknek azt tekintjük, akinek károsodása irreverzibilis (visszafordíthatatlan) és ez életvezetését tartósan befolyásolja, valamint a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól szakvéleménnyel rendelkezik. A tartó – és mozgató rendszer elváltozásai o o o o

tartási rendellenességek nyaki és súlyosabb mellkasi deformitások csípő ízületi elváltozások lábdeformitások

Belgyógyászati és egyéb betegségek o o o o o

enyhe fokú szívproblémák gyermekkori magas vérnyomás elhízás asztma cukorbetegség

A fejlesztés célja o

A károsodott tartási és mozgási funkciók javítása

Feladatok o o

mindennapos tevékenységek során az önellátás fokozása az elváltozások sérülésspecifikus korrigálása szakemberek irányításával

Nagyothallók A beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 dB, az e tartományba tartozó halláskárosodásban szenvedő gyermekeket tudjuk vállalni intézményünkben. A fejlesztés célja A nagyothalló gyermek közelítse meg a halló társak nyelvi teljesítményét Feladatok o

o

o

a verbális kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszéd értés, a szókincs fejlesztés, a beszéd érthetőség folyamatos javítása a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása, a családi háttér bekapcsolása a kommunikáció fejlesztés rendszerébe a beszédértés, szókincs fejlesztés, a beszéd érthetőség folyamatos javítása a beszédkedv felkeltése, a “beszéd bátorság” alakítása

Beszédfogyatékosok Azokat a gyermekeket vállaljuk, akiknek beszéd fejlődése és beszéd tevékenysége az életkori átlagtól elmarad, vagy különbözik, és emiatt tartósan akadályozottá válhat a kommunikációs helyzetekben, szociális kapcsolatokban (kortárs kapcsolat, gyermek- felnőtt kapcsolatok stb.)

Az akadályozottság megmutatkozhat a beszéd hangok helyes ejtésének zavaraiban, a beszéd értés nehézségeiben, a beszéd ritmusának eltéréseiben és a beszéd helyzetek alkalmankénti, vagy tartós hárításában, megtagadásában; ide tartoznak a különböző hangszalag betegségek következményei, a hangadás kóros elváltozásai is. Beszédfogyatékossági kategóriák o o o o o o o

megkésett beszédfejlődés zavart (akadályozott) beszédfejlődés pöszeség orrhangzós beszéd hadarás dadogás tartós, kóros rekedtség

A fejlesztés célja o o

A beszédfogyatékos gyermekek sokoldalú, prevenciós fejlesztése A kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelése

Feladatok o o

o o o o

tudatos és tervszerű fejlesztés módszerek célszerű alkalmazása az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a korrekció adott szakaszának figyelembevételével a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítő fejlesztése a gyermek motiválása beszédhibájának leküzdésére anyanyelvi nevelés a mozgás, a kommunikáció fejlesztése speciális terápiák alkalmazása, szakemberek segítségével.Értelmileg enyhe fokban sérült gyermekek

Intézményünkben az értelmileg enyhe fokban sérült gyermekeket tudjuk fogadni. (A diagnózist JNK Szolnok Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság- Szolnok, állítja fel.) Az ő esetükben az ép gyermekekkel közösen történő együttnevelést tudjuk felvállalni az óvodában. A spontán tanulást a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítjük elő, számtalan élmény és minta biztosításával, amit a gyermekek a kortárs kapcsolatok során élhetnek meg. A fejlesztés célja o

a tankötelezettségi – kor elérésére a megfelelő iskolakészültség biztosítása, amellyel a tanulmányokat normál általános iskolában, a tanulásban akadályozottak tanterve szerint kezdheti meg a gyermek.

Feladatok o o o

a gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről történő gondoskodás a fejlesztés során a gyermek aktuális igényének megfelelő ismeretek, tevékenység formák, módszerek, szervezeti keretek biztosítása a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlesztése.

„Más” fogyatékosok Ebbe a körbe soroljuk azt a gyermeket, aki mutista, aktivitás vagy figyelem zavaros, kórósan hiperaktív, tanulási zavar veszélyeztetett, illetve aki pervazív zavarban szenvedő, autisztikus. A fejlesztés célja o o

A kóros viselkedés kialakulásának megelőzése Alapvető kognitív készségek, képességek alakítása

Feladatok o o o o

a szülővel együttműködve a “különbözőség” korai felismerése, diagnosztizáltatása (amennyiben a probléma az óvodában realizálódik) a zavar okának kiderítése, ennek megfelelő nevelői attitűd alkalmazása egyénre szabott, egyéni ütemben történő fejlesztés kidolgozása komplex kezelés biztosítása a gyermek fejlődése érdekében.

A speciális ellátás rendszere Sérülés Mozgás

Beszéd és kommunikáció Értelmi fogyatékosság

Részképességek Orvosi, pszichológusi esetek

Intézményen belül - nagymozgás fejlesztés - finommotorika fejlesztés - nyelvi és beszédfejlesztő játékok alkalmazása - A különféle tevékenységek során a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlesztése.

Intézményen kívül Gyógytorna

Logopédiai terápiák Testi és érzékszervi terápiák

Egyéb speciális igényeket ellátó terápiák Szakorvosok, nevelési tanácsadó, szakértői bizottság

Személyi feltételek A nevelésben résztvevő személyek intézményünkben: o óvodapedagógusok o gyermekorvos o dajkák

Az intézményben speciális végzettségű óvodapedagógusok egészítik ki, támogatják a speciális szakemberek munkáját. Óvodapedagógusaink szakirányú végzettségeket szereztek (pl.: nyelv és beszédfejlesztő, gyógytestnevelő) illetve tervezik végzettség megszerzését (fejlesztőpedagógiai asszisztens). A sajátos nevelési igényű gyermekek csak speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el az önmagukhoz mért legmagasabb fejlettségi szintet, az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki, szociális érettséget.

Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik. o o o o o

nagyméretű tükör egyéni fejlesztéshez logopédiai tükör vizuális tábla mozgásfejlesztést segítő eszközök (Wesco eszközök) finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok.

Beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése Több éve tapasztalható, hogy egyre növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akik nem fogyatékosak, - épek – mégis a “különbözőség” jellemzi őket, ezért különleges ellátásra szorulnak. A “különbözőség” jellemzői: o o o

beilleszkedési zavar magatartási rendellenesség tanulási nehézség.

A fenti problémákkal küzdő gyermekek vizsgálatát és szakvéleményezését a Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó készíti el. Intézményünk a szakvéleményben megfogalmazott feladatok alapján végzi a problémás gyermekek fejlesztését, integrált óvodai csoportokban.

A fejlesztés célja o

Az egyénre jellemző pozitív tulajdonságokra építve a személyiség komplex fejlesztése.

Feladatok o o o o o

o o

A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermekek “különbözőségének” elfogadtatása, kezelése A különbözőséget elfogadó környezet megteremtése A problémás gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése Egyénre szabott fejlesztő programok készítése A gyermekek egyenetlen fejlődéséből adódó teljesítménykülönbségek felismerése, differenciált képesség és készségfejlesztés, esetenként felzárkóztatás és tehetséggondozás együttes alkalmazása. A szülő-pedagógus partneri viszony kiépítése érdekében a szülők felkészítése, segítése.

A fejlesztésben résztvevő személyek: o o o

óvodapedagógusok pszichológus fejlesztő pedagógus.

A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el csak a megfelelő fejlettségi szintet.

ZÁRADÉK

A NEVELÉSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK A nevelési program bevezetése - Bevezetés: 2010. szeptember 1-től. - Érvényessége: 5 év - A nevelési programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A program rendkívüli módosítására nevelési év végén van lehetőség. Teljes körű felülvizsgálatra 2015-ben kerül sor. A nevelési program módosítása 1. A nevelési program módosítására: - az óvoda vezetője, - a nevelőtestület bármely tagja, - az óvoda fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők a nevelési program módosítását a szülői munkaközösség képviselői útján javasolhatják. A nevelési program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított nevelési programot a jóváhagyást követő nevelési év szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A NEVELÉSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

1. Az óvoda nevelési programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A nevelési program megtalálható: 1. - az óvoda fenntartójánál, 2. - az óvoda irattárában, 3. - az óvoda vezetőjénél, 4. - az óvoda vezető helyettesénél.

A NEVELÉSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A nevelési programot a szülői munkaközösség vezetősége a .............év. ..........hó. ..........napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: ........................................................ az óvodai szülői munkaközösség vezetője

A nevelési programot a Cigány Kisebbségi Önkormányzat véleményezte, elfogadásával egyetértett.

Kelt: .......................................................... Kisebbségi Önkormányzat elnöke A nevelési programot a nevelőtestület a ................ év ............. hó ................napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ......................................................... óvodavezető

Az öcsödi Nagyközségi Óvoda nevelési programját Öcsöd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete ....................év ................hó ...........napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ........................................................... polgármester

III. Kötet

Az öcsödi József Attila Általános Művelődési Központ Könyvtára és Közművelődési Intézménye Közművelődési Programja

Öcsöd Nagyközség közművelődési feladatait a Könyvtár, a Művelődési Ház és az Emlékház útján látja el. ● Feladatunk a település kulturális értékeinek ápolása, megőrzése és a lakosság felé való közvetítése. Biztosítani a település polgárainak művelődését, szórakozását különféle rendezvények szervezését. A könyvtár feladata a lakosság általános könyvellátásának biztosítása, olvasóink közé vonva a lakosság minden rétegét, időseket és fiatalokat egyaránt. Támogatni és segíteni a településen működő más intézmények vagy civil szervezetek rendezvényeit. A Közművelődési könyvtár feladata továbbá, hogy nevelő illetőleg az önművelést és a tájékozódást szolgáló tevékenységével előmozdítsa az általános és szakmai műveltség növekedését. ● Hozzájárulni a szabadidő hasznos eltöltéséhez. ● Pályázati lehetőségek útján az intézmények tárgyi eszközeinek gyarapítása. A művelődésben dolgozók eddigi tapasztalatai, a már bevált szokások alapján a helyi közművelődés megvalósítható céljai az alábbiakban határozható meg: 1. Közösségi művelődési lehetőségek biztosítása; 2. Kultúraközvetítő tevékenység; 3. Alkotókedv ösztönzése; 4. A település hagyományainak megismerése és megismertetése a művelődési szokások gondozása, kibővítése; 5. Az önművelés, önképzés iránti igény felkeltése; 6. A nevelési és oktatási feladatok segítése. Művelődési feladatok •

Közművelődési közösségi színtér biztosításával elő kell segíteni az azonos irányultságú és érdeklődésű emberek önkéntes együttműködését a kulturális értékek elsajátításában;

•

Nemzeti, társadalmi, iskolai ünnepségek szervezése, a kulturális hagyományok ápolása;

•

Közös érdeklődés alapján szerveződő amatőr művészeti körök működtetésére (pl. Népdalkör), kapcsolattartás hasonló körökkel;

•

A

községben

aktív

munkát

végző,

mezőgazdasággal

foglalkozó

lakosság

tevékenységét elősegítő előadások, agrárfórumok megszervezése; •

Munkalehetőségek előterjesztését segítő szervező tevékenység, intézményünk lehetőségein belül;

•

A működési területünkön élő különböző életkorú, értékrendszerű közösségek igény szerinti segítése, művelődési igényeik támogatása (pl. nyugdíjas klub, kertbarátok, kézimunkaszakkör, mozgássérültek stb.)

•

A közösségek munkáját elősegítő képzésekről és pályázati lehetőségekről való információk közzététele;

•

A település értékeinek feltérképezése, a feltárt anyag figyelemmel kísérése, gazdagítása;

•

A népművészet hagyományos tevékenységeinek gyakorlásához ének-, zene-, táncegyüttesek szervezése, működtetés;

•

A kiemelkedő tehetségű helyi alkotók közismertté tétele;

•

A helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei tevékenységének méltatása, tekintélyének ismertté tétele, szerepük növelése, támogatása;

•

Előadássorozatok, rendhagyó irodalom órák, világnapok köré szerveződő komplex programok;

•

Állandó kiállítás megrendezése néprajzi értékeinkből, jeles napokhoz, az emberi élet sorsfordulóihoz köthető tárgyi emlékekből a József Attila Emlékház és Helytörténeti Gyűjteményben;

•

Kézműves műhely, játszóház, szakkörök, tanfolyamok, hagyományos tehetségkutató kulturális (mesemondó, versmondó, helyesírási) versenyek szervezése, lebonyolítása, kirándulások, családi hétvégék;

•

Az iskola tanulmányi- és kulturális versenyeinek előkészítése, bekapcsolódás a diákönkormányzati programokba;

•

Rendhagyó

órák

megszervezése

(irodalom,

énekórák),

színészek,

zenészek

meghívásával; •

Igény szerint biztosítjuk a József Attila Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény megtekintését

•

Az intézmény a korábbi hagyományoknak megfelelően részt vállal az Öcsödi Hírek szerkesztésében, az önkormányzati rendeletekkel összhangban

Könyvtári feladatok A József Attila Általános Művelődési Központ Könyvtára Öcsöd település nyilvános könyvtáraként fő feladatának azt tekinti, hogy az érdeklődők lehető legszélesebb köre számára biztosítsa a feltételeket a magyar és az egyetemes kultúra kincseinek megismerésére, a folyamatos önművelésre, a színvonalas szórakozásra.

Ennek érdekében a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok beszerzésével, feldolgozásával és könyvtári szolgáltatások szervezésével támogatja: • a szervezett oktatásban és az önképzésben résztvevő személyek tanulását, fokozott figyelmet fordítva a munkanélküli-központ által szervezett tanfolyamokra • Öcsöd és a Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékeinek, kulturális és néprajzi hagyományainak bemutatását és gyűjtését, • a roma etnikai kisebbséghez tartozók ellátását, különös tekintettel a hovatartozásuk és kultúrájuk erősítésére • a gyermekek olvasási kultúrájának, önálló ismeretszerzési tevékenységének segítését, • a könyvtárhasználók mindenkori igényeinek megfelelő korszerű információs szolgáltatások biztosításával segíti a halmozottan hátrányos helyzetben élőket településünkön. • Az olvasói és könyvtárhasználói kultúra terjesztése és fejlesztése a könyvtárhasználók körében, taglétszám növelése; •

Kiscsoportos foglalkozások, könyvtári órák szervezése, lebonyolítása;

•

Az állomány folyamatos olvasói igényeknek megfelelő bővítése;

•

Tájékoztatás a könyvtár, a könyvtári rendszer dokumentumairól, szolgáltatásairól.

•

Biztosítani más könyvtárak állományának és szolgáltatásaink elérését;

•

Részt venni a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében;

•

Tapasztalat alapján megláttatni, hogy a rendszeres olvasásnak, az igényes olvasmányválasztásnak személyiségformáló szerepe van, az olvasás intelligens és kellemes időtöltés;

•

Hozzászoktatni a könyvtárhasználókat az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia használatához;

•

Könyvtári dokumentumok kölcsönzése;

•

Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása;

•

Szolgáltatásainak egész rendszerével önálló tájékozódásra, ismeretszerzésre nevelni;

•

Együttműködés az intézmény pedagógusaival, óvónőivel, más könyvtárakkal, közművelődési intézményekkel;

Továbbra is törekedni kell a művelődési ház bevételeinek fokozására. Ezen bevételek egyes helyiségek bérbeadásából, a rendezvények bevételeiből és közhasznú tanfolyamok szervezéséből származhatnak. Az igen költséges egyedi szórakoztató jellegű előadások számát minimálisra kell csökkenteni. A kulturális programok számát óvodai, iskolai és felnőtt szinten szervezett utazásokkal, önköltséges alapon lehet bővíteni.