dr. Lacsny Márton:
Az autósiskolák alapításának és működtetésének jogi környezete
lektorálta: dr. Mezey Róbert
Tartalom 1.
Bevezetés......................................................................................................................................... 3 2.
A jogi környezet általában ........................................................................................................... 3
3.
Közjogi és magánjogi környezet – közjog / magánjog viszonya ...................................................... 4
4.
Autósiskolák alapítása, illetőleg a tevékenység megkezdése ......................................................... 5 4.1.
vállalkozási forma .................................................................................................................... 5
4.2.
tevékenység engedélyezése .................................................................................................... 6
4.3.
felnőttképzés szabályai ........................................................................................................... 8
5.
Az autósiskola működése: ............................................................................................................... 8
5.1.
ügyfelekkel kapcsolatos jogviszonyok ......................................................................................... 8
5.2.
hatóságokkal kapcsolatos jogviszonyok .................................................................................... 10
5.3.
belső jogviszonyok..................................................................................................................... 11
5.3.1.
szakoktatók és az iskola viszonya .......................................................................................... 11
5.3.2.
iskolavezető és az iskola viszonya ......................................................................................... 13
5.4.
kárfelelősség .............................................................................................................................. 13
5.5.
veszélyes üzemért való felelősség ............................................................................................. 14
6.
Az autósiskola megszűnése ........................................................................................................... 14
7.
Összegzés....................................................................................................................................... 15
8.
felhasznált irodalom: ..................................................................................................................... 15
1. Bevezetés Jelen tanulmány célja, hogy a gépjármű-vezetők képzésével foglalkozó vállalkozások jogi környezetét, a felmerülő jogi jellegű kérdéseket bemutassa. Nem célja a tanulmánynak, hogy a jogszabályok tartalmát ismertesse, mivel az magukból a jogszabályokból megismerhető. A kérdéses jogszabályok tartalmát a tanulmány csak abban az esetben ismerteti, amennyiben az kiemelten fontos és értelmezésre szorul, vagy a szerző tapasztalata szerint jellemző a jogszabály szövegének félreértelmezése, esetleg figyelmen kívül hagyása. Egyebekben a tanulmány alapvető célja a jogszabály tartalmának magyarázata olyan emberek számára, akik az egyes területeket nem minden képzettség nélkül, ám esetleg egymástól elszigetelten ismerik. Ilyenek a jogi képzettséggel nem rendelkező közúti közlekedési szakemberek, de ilyenek az ágazati képzettséggel nem rendelkező jogászok is. A tanulmány forrásait első sorban a szerző saját ügyvédi és közigazgatási gyakorlata szolgáltatta. A jogalkotási problémák az Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Közlekedéstudományi Intézet által az ágazati jogszabályok felülvizsgálatára létrehozott munkabizottság ülésein elhangzottak alapján kerültek megfogalmazásra, így ezek is a szerző saját tapasztalatain alapulnak.
2. A jogi környezet általában Jogi környezeten általában a jogalanyra vonatkozó jogszabályok, illetőleg az ezek alapján kialakuló jogviszonyok összességét értjük. A jogi környezet áll tehát jogszabályokból, illetőleg mindazon jogi tényekből, amelyekre ezek a jogszabályok vonatkoznak. A jogszabályok vonatkozásában meg kell említeni a jogforrási hierarchiát, amelynek alapvető szabálya, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet a magasabbal ellentétes. Ennek alapján az egész hierarchia csúcsán Magyarország Alaptörvénye áll. Mivel az Alaptörvény igen általános rendelkezéseket tartalmaz, ezért rendelkezései csak abban az esetben kerülnek szóba, ha valamely jogviszony értelmezése miatt közvetlenül szükséges valamely, az Alaptörvény által garantált jogra hivatkozni. Egyebekben elegendő elvi szinten elfogadni, hogy az Alaptörvény a jogi környezet része és a többi releváns jogszabály megalkotásánál a jogalkotónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a megalkotásra kerülő jogszabály nem ellentétes az Alaptörvénnyel. A következő fontos kérdés a jogalanyiság kérdése: mitől lesz valaki, vagy valami alkalmas arra, hogy részt vegyen különböző jogviszonyokban? Szükséges-e valami ahhoz, hogy az adott jogalany ekként létrejöjjön, jogalanyiságát megszerezze, vagy a jogszabályok minden további aktus nélkül vonatkoznak rá. A magyar jog szerint az ember születésénél fogva jogalany és erről az ember nem is tud lemondani.1 A jogi környezet vonatkozásában vizsgálandó ugyanakkor az is, hogy az adott jogalany alanya lehet-e bizonyos speciális jogszabályoknak, illetőleg hogy ehhez szükség van-e valamely aktusokra.
1
Ptk. 8. § (1)16 Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. 9. § A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
Abban az esetben, ha megbizonyosodtunk arról, hogy jogalanyunk létezik és alkalmas arra, hogy bizonyos jogszabályok vonatkozzanak rá, meg lehet vizsgálni azt, hogy ezek közül a jogszabályok közül melyik lesz az, amelyik ténylegesen is befolyásolja a jogalany létét, működését. Ehhez az adott jogalany jogviszonyait kell vizsgálni, vagyis azokat az életviszonyokat, amelyek között a jogalany tevékenykedik. ebből derül ki az, hogy vajon a gyakorlatban mely jogszabályok értelmezése és alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a jogalany működését meg tudjuk érteni. Az előzőekből nyilvánvaló, hogy az Alaptörvény rendelkezései minden magyarországi jogalanyra vonatkoznak, azonban egy autósiskola megalapítása, vagy működésének vizsgálata még annak jogi képviselőjétől sem igényel kiterjedt alkotmányjogi ismereteket, vagy fejtegetéseket. Fontos ellenben az, hogy a jogalany, illetőleg a nem természetes személy vezetője tisztában legyen azzal, hogy mely jogszabályok vonatkozhatnak rá és ezek közül melyek ismerete szükséges a működéshez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy cég vezetője általában ismeri a cég szakmai tevékenységére vonatkozó rendeleti szintű szabályozás részleteit, azonban nincs tisztában az ezek elvi szintű megalapozását jelentő ágazati jelentőségű anyagi és eljárási joszabályokkal.
3. Közjogi és magánjogi környezet – közjog / magánjog viszonya Bár a közjog és magánjog éles elkülönülése csak a XIX. szd. második feléig képezett valódi cezúrát2 a jogrendszerek egészét tekintve, a különböző gyökerek és jogági jellemzők miatt – különösen akkor, ha nem ez vizsgálatunk fókusza – a leegyszerűsített kategorizálás létjogosultsága változatlanul megmarad. Ennek alapvető oka a jogrendszerek tagozódásának történelmi hagyományaiban keresendő: A történelem során az államok kialakulásával először a mai értelmében közjoginak tekintett joganyag alakult ki, hiszen a jog forrása a szuverén uralkodó volt, aki alapvetően az állam berendezkedésére vonatkozó szabályokat állította fel először. Ezek a szabályok jellemzőek voltak az adott államra. Ebbe a körbe tartozott a közigazgatás felépítésén kívül a bíróságok rendszere és a büntetőjog szabályai. A magánjog szabályai a piaci viszonyokat hivatottak szabályozni és mint ilyenek, alapvetően piaci viszonyok közt jöttek létre. A piaci viszonyok létrejöttéhez azonban gazdaság szükséges és olyan mértékű kereskedelem, amely indokolja a piaci viszonyok szabályozását értelmezhető méretű területeken olyan időtávon, amely lehetővé teszi valamiféle gyakorlat kialakulását is. Arra van tehát szükség, hogy egy megfelelően nagy, stabil államalakulatban kialakuljanak azok a piaci viszonyok, amelyek közt a viták kezelésére vonatkozó eljárásoknak is a rendje is meg tud szilárdulni. Nem meglepő, hogy ez a legfejlettebb formában a római birodalomban történt meg. Ennek megfelelően az európai országok magánjoga alapvetően római jogi alapokon nyugszik. Sok klasszikus magánjogi kódex még a iustinianusi rend szerint van felosztva: általános rész, személyek, dolgok, kötelmek, öröklés. A klasszikus közjog-magánjog szerinti jogági elkülönítés tehát a modern jogrendszerek kialakulásának sajátossága, amely elméleti szinten megőrizte létjogosultságát, azonban a jog fejlődése szükségszerűen abba az irányba mutat, hogy a kialakuló jogágak vegyes szabályokat tartalmaznak: alapvetően magánjogi jogágakba kerülnek bele közjogi típusú eszközök és fordítva. 2
Szilágyi Péter: Jogi Alaptan (ELTE 2011.) 272. old
A közúti közlekedés joganyagát nem lehet egyértelműen önálló jogágnak tekinteni, azonban az egyértelmű, hogy a jogterület egy alapvető jogszabályból indul ki: a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényből (Kkt.). Ehhez kapcsolódnak különböző rendeletek, amelyek a részletszabályokat tartalmazzák. Egy autósiskola életében első sorban ezen rendeletek tekinthetők a tevékenységet meghatározó jogszabályoknak, azonban látni kell, hogy a szándék kialakulásától kezdve hosszú az út addig, hogy ezen jogszabályok alkalmazását egyáltalán el lehessen kezdeni.
4. Autósiskolák alapítása, illetőleg a tevékenység megkezdése Mindenek előtt elengedhetetlen, hogy az autósiskolánk meg legyen alapítva. E-nélkül ugye nincs olyan személy, amely a tevékenységet folytatni tudná. A Kkt. szabályai mellett két olyan terület is van, amivel foglalkozni kell az autósiskola létrehozatala kapcsán: meg kell határozni magát a vállalkozási formát (polgári jog területe) és felnőttképzési szempontból engedélyeztetni kell a tevékenységet (felnőttképzési tv.)
4.1.vállalkozási forma A vállalkozási forma meghatározása tehát polgári jogi feladat. Innen indul minden vállalkozási jellegű tevékenység. A vállalkozási forma jelentősége abban áll, hogy az egyes formákra különböző felelősségi szabályok vonatkoznak. A vállalakozás formája lehet egyéni vállalkozás, egyéni cég, vagy gazdasági társaság. Egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás és a vállalkozó személye egyáltalán nem különül el egymástól és ez érvényes a pénzügyekre is. Az egyéni vállalkozó tehát teljes vagyonával felel az általa vállalt kötelezettségekért. Ennek a felelősségi rendszernek megfelelően alakulnak az egyéni vállalkozói formával kapcsolatos egyéb szabályok is. A vállalkozói igazolvány kiváltása egyszerű folyamat, amit bárki el tud intézni személyesen. Egy egyéni vállalkozó egy igazolvánnyal rendelkezhet, amely igazolvány birtokában végzi az összes tevékenységét. Általános felelősségi szabály, hogy korlátlan felelősséget egy személy csak egy vállalkozással kapcsolatosan viselhet. Ez annyit jelent, hogy egyszerre nem lehet valaki egyéni vállalkozó és egyéni cég, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Az egyéni vállalkozó minden esetben egy természetes személy, akinek személyétől a vállalkozás személye semmilyen formában nem különül el. Egyéni cég esetén a vállalkozás személyében elkülönül a vállalkozó személyétől, vagyis az egyéni cég önálló jogalany, bár az elkülönülés csak kevés ponton érhető tetten. Az egyéni céget a cégbíróság tartja nyilván, pontosan egy tagja van, amely tag teljes vagyonával felel a cég tartozásaiért. Ugyanakkor látni kel, hogy az egyéni vállalkozótól eltérően az egyéni cég tagjának felelőssége – bár korlátlan – mögöttes felelősség, vagyis a tag csak akkor felel, ha a cég vagyona nem fedezi a tartozásokat. Ez annyit jelent, hogy a cégnek saját vagyona van, ami elkülönül a tag vagyonától és ekként kell nyilvántartani is. Egy autósiskola vonatkozásában ez lényeges különbség lehet, hiszen adózási és egyéb szempontok miatt nem mindegy, hogy egy gépjármű magánszemély, vagy cég tulajdonában van-e.
Gazdasági társasági formában is lehet autósiskolát üzemeltetni. A gazdasági társaságok szabályozása igen bonyolult és terjedelmes, ezért jelen tanulmány keretei közt csak a leglényegesebb jellemzőket veszem sorra. Gazdasági társaságot jellemzően (nem kizárólag) több személy hoz létre közös gazdasági tevékenység végzése céljából. A társaságok tagi, pénzügyi, valamint felelősségi viszonyait jellemzően egy skála mentén lehet jellemezni, amely skála a tisztán személyegyesítő társaságoktól a tisztán tőkeegyesítő társaságokig terjed. A társasági forma jellemzői tehát annak megfelelően alakulnak, hogy az adott tárasági forma célja a résztvevő tagok tevékenységének (személyes részvételének) koordinációja, vagy a tevékenység ellátásához szükséges tőke megszerzése és felhasználása. A Skála két végén tehát a tisztán személyegyesítő közkereseti társaság és a tisztán tőkeegyesítő nyilvánosan működő részvénytársaság áll. A közkereseti társaság esetén a tagok személyesen vesznek részt a működtetésben és korlátlanul felelnek a társaság tartozásiért. A tagok személye meghatározott és nem helyettesíthető. A tag halála esetén üzletrészét nem lehet automatikusan megörökölni: erről a többi tag jogosult dönteni. Ezzel szemben a részvénytársaság esetén a részvényesek sok esetben soha nem is találkoznak egymással. Ebben az esetben lényeg az, hogy a működéshez szükséges tőke rendelkezésre álljon. A részvényes csak a részvénye értékéig felelős, annál többet nem veszíthet az üzleten. Természetesen a skála két végén található társasági formákon kívül létezik számos vegyes forma is. Magyarországon a legjellemzőbb formák a Kft. és a Bt. 2012. őszére 599 982 társas vállalkozás működik Magyarországon, amelynek kb. 2/3-a Kft.3 Összességében tehát az autósiskolákra jellemző méret leginkább a Kft. vagy a Bt. formában való működést indokolja. A korlátolt felelősség abban az esetben bír jelentőséggel, ha egy társaság nagyobb méretű kötelezettségeket vállal, mivel ekkor van esély arra, hogy a tagok mögöttes felelőssége szóba kerül egy esetleges fizetésképtelenség kialakulásakor. Tekintettel arra, hogy az autósiskolák esetében jóval alacsonyabbak a fizetési kötelezettségek mint pl. az építőiparban, így bár indokolt Kft formában megalapítani egy autósiskolát, de Bt.-ként is ugyanolyan hatékonyan tud működni. Tekintettel arra, hogy a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező4, a cég tagjai az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésével ellentétben itt nem tudják személyesen elintézni a vállalkozásuk regisztrációját. Ugyanakkor a jelenleg hatályos Gt.5 2006. július 1-i hatályba lépésével jelentősen leegyszerűsödött a társaságok alapítása, így minimális költség mellett igen rövid időn belül lehet gazdasági társaságot alapítani.
4.2.tevékenység engedélyezése A gépjárművezetők képzése hatósági engedélyhez kötött tevékenység, így azt csak a hatósági engedély birtokában lehet folytatni. Emiatt a társaság megalapítása mindenképp meg kell előzze a hatósági engedély iránti kérelem előterjesztését. Megalapítás alatt itt a cégbírósági bejegyzést értjük, mivel hatósági engedélyhez kötött tevékenységet előtársaság nem végezhet.6 Az autósiskolák működését a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyezi. Az engedélyezés általános szabályait a 70/2005 (IV. 21.) Korm. rendelet, a szabályozás részleteit a 24/2005 (IV. 21.) GKM 3
forrás: www.ksh.hu Ctv. 32.§ (4) bek. 5 2006. évi IV. tv. a Gazdasági társaságokról 6 Gt. 16. § (1) bek d) pont 4
Rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) tartalmazza. Lényeges körülmény, hogy a tevékenységet végző minden személynek szüksége van engedélyre a tevékenység végzéséhez. Általában az engedélyhez kötött tevékenységek végzésére jellemző, hogy elegendő, ha a vállalkozásnak van olyan tagja, vagy alkalmazottja, aki rendelkezik megfelelő képesítéssel és engedéllyel a tevékenység vonatkozásában. Ebben az esetben minden szakoktató és iskolavezető szerepel az NKH által vezetett nyilvántartásban. Fontos tehát, hogy mind az iskola, mind az annak funkcionális feladatait ellátó személyek szerepelnek a hatósági nyilvántartásban. Tevékenységük engedélyhez és ennek megfelelő képesítéshez kötött. Fontos megjegyezni, hogy az iskolavezető személye nem kell hogy feltétlenül egybeessen a társaság ügyvezetőjének személyével. Az ügyvezető polgári jogi értelemben felelős a társaság tevékenységéért, míg az iskolavezető az NKH, mint hatóság felé felelős a képzés folytatásáért. Logikus tehát hogy a kettő egybeessen, de jogszabály nem írja elő. Ez abból a szempontból fontos, hogy egy autósiskola ugye profitorientált vállalkozás, amelynek ügyvezetője nyilvánvalóan a profit érdekében tevékenykedik. Az iskolavezető az oktatási tevékenység operatív irányítója, aki nem feltétlenül rendelkezik gazdasági jellegű ismeretekkel. Nagyobb méretű iskolák esetén tehát akár az is célszerű lehet, hogy a két tevékenység különüljön el egymástól. Indokolhatja ezt az is, hogy egy autósiskolának szüksége van ugyan iskolavezetői képesítéssel rendelkező személyre, de tekintettel arra, hogy Magyarországon hosszú ideje nem indult iskolavezetői, illetőleg szakoktatói képzés, a szakmának jelenleg nincs utánpótlása. Tovább szűkíti az utánpótlás lehetőségét, hogy a Kkt. 2011-es módosítása bevezette, hogy a szakoktatók képzése szakirányú felsőoktatási intézményekben történik. Ennek módosításnak egyértelműen szakmai színvonal emelése volt a célja, ami természetesen jó irányba mozdítja el a szakmát, azonban ez a lépés nehezíti is az utánpótlás megteremtését, hiszen ilyen képzés indítására jelenleg szinte kizárólag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tűnik alkalmasnak. Az autósiskola tevékenységének engedélyeztetéséhez tehát szükséges legalább egy, az NKH névjegyzékében szereplő szakoktató és egy iskolavezető. természetesen a kettőt egy személy is el tudja látni. Szükségesek továbbá bizonyos infrastrukturális feltételek, amelyeket a GKM rendelet 3. melléklete tartalmaz. Mivel a rendelet felülvizsgálata folyamatosan napirenden van, folyamatos a szakmai polémia abban a kérdésben is, hogy milyen tárgyi feltételek kötelező jellegű előírása indokolt. Nyilvánvaló, hogy az előírásoknak részben fogyasztóvédelmi okai vannak, azonban az is igaz, hogy önmagában az előírások betartása nem garantálja a minőségi képzést. A jelenleg hatályos szabályok alapvetően a nagyobb méretű vállalkozásoknak kedveznek, de nem zárják ki azt sem, hogy akár egy személy is végezhesse egy autósiskola összes tevékenységét. Az NKH engedélyezési, illetőleg névjegyzék vezetési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai alkalmazandók, vagyis az ott megjelölt 30 napos ügyintézési határidő alatt kell dönteni a kérelmek tekintetében. 7 A képzési engedélyek kiadása tekintetében a hatóságnak nincs diszkrecionális
7
A Ket. 33. § (1) bek. kimondja: ”A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.”
jogköre: az engedély kiadását nem tagadhatja meg, ha a kérelmező megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek.
4.3.felnőttképzés szabályai A járművezető képzés jogi környezetének legkevésbé közismert eleme, hogy ez a tevékenység felnőttképzésnek minősül8, így a felnőttképzésről szóló 2001. CI törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni egy autósiskola tevékenységének áttekintésekor. Elvileg az autósiskolák részére kötelező tehát a felnőttképzési törvény szerinti akkreditáció, amit a Felnőttképzési Akkreditációs Tanács végez el. A törvény értelmében mind a képző szervet, mind a képzési programot akkreditáltatni kell. Tekintettel arra, hogy a képzési program vége hatóság által szervezett és levezetett vizsga és a tananyag is viszonylag kötött, a képző szervek programjai közt nincs jelentős eltérés. A GKM rendelet 3. számú melléklete részletesen szabályozza, hogy egy autósiskola működéséhez milyen infrastrukturális feltételek szükségesek. Ezek a feltételek, amennyiben teljesülnek, elegendőek ahhoz, hogy a képző szerv akkreditációja megtörténhessen. Mindezek ellenére számos autósiskola nem rendelkezik felnőttképzési akkreditációval. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy az autósiskolákat általában csak a közlekedési felügyelet ellenőrzi. Mivel a munkaügyi hatóságok csak elenyészően ritkán tartanak ellenőrzést autósiskoláknál, az NKH ellenőreit viszont általában csak a GKM rendelet előírásainak a betartása érdekli, így ritka az, hogy a közlekedési hatóság más hatóság eljárását kezdeményezze.
5. Az autósiskola működése: 5.1.
ügyfelekkel kapcsolatos jogviszonyok
Ezek a szerződések a korábban említettek szerint felnőttképzési szerződések. Az autósiskola szempontjából ezek a szerződések a legfontosabbak, hiszen ezekből származik az iskola bevétele. Pontosan ezért megfogalmazásuk komoly feladat. A GKM Rendelet viszonylag részletesen szabályozza, hogy a képző szerv milyen szolgáltatásokat köteles nyújtani az ügyfél részére. A szabályozás részletességének indoka alapvetően kettős: fogyasztóvédelmi és közlekedésbiztonsági. Fontos tehát, hogy a képző szerv megtanítsa vezetni a tanulót és csak olyan tanulót bocsássanak vizsgára, aki alkalmas arra, hogy át is menjen. A Magyarországon működő képző szervek többsége tisztességes szerződési feltételekkel dolgozik, azonban el kell ismerni, hogy a gépjárművezetők képzése és vizsgáztatása olyan ágazat, ahol viszonylag nagy arányban van jelen a korrupció és ennek a rendszernek része az ügyfelekkel kötött 8
2001. CI. tv. 3.§ (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység
a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
szerződés is. Mivel a piacon igen éles verseny van, egyáltalán nem mindegy, hogy a tanuló melyik autósiskolát választja. Ennek megfelelően gyakori, hogy egyes képző szervek olyan feltételekkel hirdetik tanfolyamaikat, amelyek teljesítése lehetetlen. Gyakran lehet találkozni olyan díjakról szóló hirdetésekkel, amelyek a képzés önköltsége alatt vannak. Természetes, hogy ezek betartása csak úgy lehetséges, ha a képző szervnek van egyéb bevételi forrása, pl. pótórák díjából tartja fenn magát. A GKM rendelet 2. melléklete szerinti tájékoztatási kötelezettség kiterjed az oktatás során felmerülő minden díjra és költségre, azt azonban lehetetlen ellenőrizni, hogy a kötelezően megtartandó alapóraszám keretén belül vajon mi is az, amit a tanulónak megtanítanak. Ennek érdekében a rendelet felülvizsgálata keretében különböző megoldások merültek fel. Egy lehetőség annak előírása, hogy az oktatás során (a vizsgára bocsátáshoz) összesen milyen távolságot kell vezetni annak előírása mellett, hogy ez mennyi időt vesz igénybe (a tanórák hosszának megadása mellett az órák alatt kötelezően levezetendő kilométerek előírása). Másik lehetőség az elektronikus vezetési karton bevezetése, amely úgy regisztrálja a vezetett kilométereket és időket, hogy az oktató nem tudja azt befolyásolni. További lehetőség a tájékoztatási kötelezettség kibővítése és a képző szervek minősítési rendszerének bevezetése. Törekvések fogalmazódtak meg arra nézve is, hogy a GKM Rendelet írja elő az arról szóló statisztikák vezetését, hogy egy adott képző szerv esetében átlagosan mennyibe került a tanulónak, mire sikeresen megszerezte jogosítványát. Ez a módszer méri a képző szervek hatékonyságát, azonban a statisztika csak kellően nagy tanulói létszámok esetén mutatja a képző szerv hatékonyságát, mivel az eredmény attól is függ, hogy a tanulók hogyan teljesítenek (így kis létszám esetén akár egy gyengébben teljesítő tanuló is jelentősen ronthatja a statisztikát). Ennek a rendszernek a bevezetése tehát komolyabb előkészítést igényel. Nyilvánvaló, hogy a képző szerveknek bizonyos adatokat szolgáltatniuk kell saját magukról a statisztikát elkészítő szervezet részére. Kérdés, hogy milyen körben legyen kötelező az adatszolgáltatás, melyik szerv vezesse a statisztikát, az milyen módon legyen publikálva. Összefoglalva: a rendszer kötelező jellegű bevezetése előtt szükséges, hogy annak részletei is legyenek kidolgozva, valamint ki is legyenek próbálva. Emiatt szükségesnek tűnik, hogy bizonyos képző szervek a tesztelés érdekében saját maguk próbáljanak ilyen jellegű minősítési rendszert bevezetni anélkül, hogy azt jogszabály kötelezővé tenné. Fentiekből látszik, hogy a jogszabály viszonylag szűk mozgásteret hagy a képzésre vonatkozó szerződések vonatkozásában a szerződő felek részére: a jogszabály előírja a szolgáltatás tartalmát, tárgyát. A feleknek gyakorlatilag az ellenszolgáltatás mértékének (az oktatás díjának) meghatározásán túl semmiféle szabadságuk nincs a szerződés feltételeinek meghatározásában. Hozzá kell tenni, hogy ez a nem elhanyagolható feltétel az, ami alapján a potenciális tanulók általában képző szervet választanak és ez az a szerződéses feltétel, amely tekintetében a megtévesztő reklámok miatt a tanulók a leggyakrabban tévedésben is vannak. Fontos megemlíteni a szerződések teljesítéséért való felelősséget. Ez anyagi jellegű felelősség és nem szerződésen kívül károkozás, hiszen a felnőttképzési szerződés éppen erről szól. Az iskola tehát köteles teljesíteni a szerződést és képezni a tanulót. Ez általában akkor jelent problémát, ha ennek valamilyen akadálya van: pl. a tanuló akadályozza a képzést. Ilyenkor meg kell nézni azt, hogy a képzés folytatása mennyire várható el a képző szervtől. A zsinórmérték itt a jóhiszeműség és az adott helyzeten általában elvárható magatartás. Bonyolultabb a helyzet olyankor, ha valamilyen külső körülmény akadályozza a teljesítést. Tipikusan ilyen eset, ha az iskola valami miatt nem tud teljesíteni: pl. elromlik az oktatójármű, elveszti a képzési
engedélyét, vagy fizetésképtelenné válik. Ilyenkor az iskola jogi értelemben felelős a képzés megtartásáért, vagyis két lehetősége van: kártérítést fizet az ügyfél részére, vagy más módon (bérelt oktatójármű) gondoskodik a képzés folytatásáról. Ez a helyzet olyankor is, amikor azzal van a probléma, hogy az elméleti oktatást követően az iskola nem tud gondoskodni arról, hogy gyakorlati képzés is legyen.
5.2.
hatóságokkal kapcsolatos jogviszonyok
Tekintettel arra, hogy a képző szervek tevékenységét a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyezi, az autósiskolák folyamatos kapcsolatban vannak az NKH-val. A hatóság bármikor jogosult engedélyezni a képző szervek tevékenységét és a képző szerveknek kötelességük, hogy az engedélyezéskor teljesített feltételeket folyamatosan fenntartsák. Ezeket az ellenőrzéseket az NKH Közúri Gépjárműközlekedési Hivatala látja el. Tekintettel arra, hogy ez a tevékenység a Ket. alapján folytatott hatósági ellenőrzés, több lehetséges oka is van annak, ha a hatóság nem tájékoztatja előzetesen a képző szervet arról, hogy ellenőrzést kíván tartani. 9 A hatóságokhoz fűződő kapcsolatokról általánosságban elmondható, hogy nem egyenrangú felek közötti jogviszonyokról beszélünk. A hatóság mindig a hatalom oldaláról lép fel, eljárása kapcsán speciális jogok illetik meg. Éppen azért, hogy ezekkel a speciális jogaival a hatóság tagja ne tudjon visszaélni, lényeges, hogy a hatóság eljárása részletesen szabályozva legyen. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy arra tekintettel, hogy a Ket. saját maga fogalmazza meg hatályát10, a hatóság minden eljárására a Ket. szabályait kell alkalmazni. Ez egy képzési engedély kiadása során egyáltalán nem is jelent gondot, hiszen ez tipikusan olyan tevékenység, amelyben a Ket. szabályai alkalmazandók. Ugyanakkor a Ket. szabályait kell alkalmazni egy e-learning tananyag akkreditációja során, de még a hatóság által lefolytatott vizsgaesemények alkalmával is. Nem kell hosszan ecsetelni, hogy ez problémát jelenthet, hiszen egy vizsga esetén értelmezhetetlenek az ügyintézési határidők, a határozatok meghozatala, vagy a jogorvoslati lehetőségek. A Ket szó szerinti értelmezése esetén pl. egy sikertelen vizsgáról határozatot kell hozni, amivel szemben megnyílik a jogorvoslat lehetősége. Az elmúlt évek jogszabály-felülvizsgálata során történtek olyan törekvések, hogy a vizsgáztatás kikerüljön a hatóság tevékenységei közül és csak az azzal kapcsolatos adminisztráció maradjon meg. Ezzel a Ket. módosítása nélkül is el lehet érni, hogy a vizsgabiztos nem a hatóság tagjának minősül, hanem olyan szakembernek, aki egy külső szakértőként a hatóság felkérésére megállapítja, hogy a vizsgázó tud-e vezetni, alkalmas-e a forgalomban való részvételre, vagy sem. Vegyük sorra, hogy ilyen esetekben találkozik egy autósiskola a különböző hatóságokkal: Az NKH szerveivel : 9
iskolavezetői névjegyzékbe történő fölvétel szakoktatói névjegyzékbe történő fölvétel képzési engedély kiadása
Ket. 29. § Ket. 4. §
10
-
oktatójármű vizsgáztatása tanulók bejelentése a vizsgákra e-learning tananyag akkreditációja képzés, illetőleg vizsga ellenőrzése az NKH által
Egyéb hatóságokkal: -
felnőttképzés akkreditációja (program és képző szerv) Adóbevallás, NAV ellenőrzés Társadalombiztosítás (munkavállalók bejelentése) munkaügyi ellenőrzés rendőri ellenőrzés (közúti)
A felsorolásból látható, hogy egy autósiskola tevékenységét számos hatóság kíséri figyelemmel. Emellett az NKH a speciális szabályok betartásának ellenőrzésekor tapasztalt hiányosságokat elvileg köteles az egyéb illetékes hatóságok felé jelenteni. Ez egyébiránt jellemzően nem szokott megtörténni a gyakorlatban. Az is látható, hogy az eljárások jelentős részét az ügyfél, vagyis az autósiskola kezdeményezi, tehát kérelemre induló eljárásokról van szó. A legtöbb esetben az engedély iránti kérelmek kiadásával kapcsolatos eljárásokon túl a hatóságnak nincs is kapacitása arra, hogy széles körben ellenőrizze a képző szerveket. 2012-ben több, mint 900 képző szerv működik országosan11, amelyek képzési engedélye kiterjed az egész országra, de általában csak egy-egy megye területén működnek. Ehhez képest az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalán működő Képzési- és Vizsgáztatási Főosztálynak kevesebb, mint 20 munkatársa van, akik a névjegyzékek vezetését, a képzési engedélyek kiadását és a kategóriás, valamint a szaktanfolyami képzések ellenőrzését és szakfelügyeletét látják el. Látni kell továbbá, hogy a bejelentések és általában az NKH eljárásának jelentős része a mai napig – nem utolsó sorban a jogi szabályozás hiányosságai miatt is – papír alapon mennek. Az elektronikus ügyintézés jelentősen javíthatná az eljárások hatékonyságát. Példaként említhető a cégbírósági eljárás, ahol az elektronikus ügyintézés 30 napról 72 órára csökkentette a cégbejegyzésekhez szükséges időt azzal, hogy a rendszer 8 óra alatt is képes lenne végrehajtani a feladatot (a 72 órát bizonyos adójogi visszaélések megakadályozása miatt kell tartani.)
5.3.
belső jogviszonyok
A következőkben áttekintjük az iskola belső jogviszonyait. Ezek a jogviszonyok – bár kevésbe feltűnőek – legalább annyira fontosan egy képző szerv életében, mint az ügyfelekkel, vagy a hatóságokkal szemben fennálló jogviszonyok. Ennek elsődleges oka az, hogy bár a tevékenységet a szó fizikai értelmében a oktatók valósítják meg, a hatósággal pedig általában az iskolavezető tart kapcsolatot, jog értelemben ezen tevékenységeket az autósiskola valósítja meg.
5.3.1.szakoktatók és az iskola viszonya
11
forrás: NKH
Fontos terület, amely az előzőekben tárgyalt jogviszonyoktól eltérően viszonylag kevésbé szabályozott. Általában az iskola tulajdonosa, vezetője (esetleg iskolavezetője) maga is szakoktató. Egészen biztos, hogy minden képző szervnek van legalább egy szakoktatója, aki szerepel az NKH által vezetett névjegyzékben. Amennyiben ez a személy az egyéni vállalkozó, úgy nincs valódi elszámolási viszony, hiszen ekkor ő minden tevékenységet maga lát el. Nagyobb autósiskolák esetén felmerül, hogy milyen az iskola és a tanár (szakoktató) viszonya. Ez a viszony lehet munkaviszony, megbízási, vagy vállalkozási viszony. Munkaviszony esetén a munkavállaló gyakorlatilag minden tevékenységét a munkáltató eszközeivel valósítja meg. Ebben az esetben jellemzően az iskola tulajdonában vannak az oktatójárművek és egyéb, az oktatás során használt eszközök. A munkáltató ilyenkor köteles fizetést adni az oktatónak arra az időre is, amikor nem folytat oktatást. A munkát is a munkáltató szervezi meg, a munkavállalónak egyedül a munka ellátása a feladata. A munkajog az első fejezetben elemzett jogági felosztás alapján olyan polgári jellegű jogág, amelyben számos szabály védi a munkavállaló érdekeit. Számos szabály ún. sántítóan (klaudikálóan) kógens, ami azt jelenti, hogy kizárólag a munkavállaló javára lehet tőle eltérni. Mivel az autósiskolák általában viszonylag kis méretű vállalkozások, ritka, hogy egy autósiskolában az összes oktató munkavállaló legyen. A megbízási és vállalkozási jogviszonyban az a közös, hogy mindkettőre a Ptk szabályai érvényesek. A megbízott és a vállalkozó is saját eszközével (oktatójárművével) végzi a munkáját és jellemzően kizárólag az elvégzett munkáért kap fizetséget. Jogi értelemben különbség a vállalkozás és a megbízás között, hogy a megbízás egy ügy ellátását jelenti, míg a vállalkozás valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozataláról szól. Látható, hogy az eredmény esetünkben a jogosítvány megszerzése, amire egy oktató (jobb esetben) nem tud garanciát vállalni. Ennek alapján minősíthetjük megbízási jogviszonynak a Ptk. alapján foglalkoztatott oktatók jogviszonyait. Minden esetre annyi elmondható, hogy a megbízási és a vállalkozási jogviszony törvényi szabályozásai közül ezek a jogviszonyok a megbízás elemei közül hordoznak többet akkor is, ha vannak bennük vállalkozási jellegű elemek is. Közös jellemző, hogy ilyenkor az oktató csak egy polgári jellegű jogviszonyban van az iskolával. Ilyen formában a felelőssége a Ptk. szerint alakul, adózásáról magának kell gondoskodnia és ugyanolyan vállalkozási formákban tud működni, mint a vele szerződő autósiskola. Kétségtelenül az adminisztráció és a költségek szempontjából az iskolának jobban megéri ilyen jogviszonyban foglalkoztatni az oktatóit. Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy amennyiben egy munkaügyi ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a céggel megbízási viszonyban álló oktató idejét a vezető osztja be, a cég járművével oktat és havi rendszeres illetményt kap, úgy ezt a jogviszonyt a hatóság munkaviszonynak fogja tekinteni és ennek megfelelő jogkövetkezményeket fog alkalmazni a képző szervvel szemben. A megállapodások írásba foglalására csak munkaviszony esetén van jogszabályi előírás, ám a jogviszony mibenlétének, illetve a felek jogainak és kötelezettségeinek bizonyítása írásos megállapodás hiányában gyakorlatilag lehetetlen, ezért a megállapodások írásba foglalása ajánlott. A jogviszonyokon túl érdemes szót ejteni a felelősségi viszonyokról. Mivel a képzésre vonatkozó szerződést csak a képzési engedéllyel rendelkező autósiskola köthetni meg a tanulóval, az oktató és a tanuló nem kerülnek egymással közvetlenül jogviszonyba. Ebből következik, hogy ezek a személyek egymással szemben jogi értelemben nem tudnak fellépni, hiszen nincsenek egymással jogviszonyban. Amennyiben a tanulónak valamilyen követelése van a szerződéssel összefüggésben, azt csak az iskola
felé érvényesítheti. Ugyanez igaz az oktatóra is. Természetesen itt nem beszélünk a szerződésen kívüli károkozásról, mivel annak alapja nem a megkötött szerződés. A befizetett tandíjat azonban a tanuló akkor sem az oktatótól követelheti vissza, ha az ő kezébe adta, hiszen a tandíj fizetésének alapja a felnőttképzési szerződés. Ugyanígy: az oktató a képző szerv felé tartozik felelősséggel azért, hogy feladatát ellássa. Az oktatótól a képző szerv követelheti meg, hogy az oktatást teljesítse.
5.3.2.iskolavezető és az iskola viszonya Az iskolavezető felelős az autósiskola tevékenységéért. Ebbe beletartozik az egész tevékenység adminisztrációja, az oktatás irányítása, valamint az összes olyan dolog, amit az NKH egy autósiskola tevékenységén ellenőrizhet. Az iskolavezető – ahogy azt korábban már említettem – nem feltétlenül azonos a cég gazdasági vezetőjével, vagy ügyvezetőjével. Az iskolavezető állhat alkalmazásban, de állhat az iskolával más jogviszonyban is. A lényeg, hogy a képző szerv képzési engedély szerinti szakmai működésének fő felelőse az iskolavezető. Az ő feladata, hogy a megfelelő adatszolgáltatásokat, bejelentéseket az NKH felé megtegye. Ez abból a szempontból fontos, hogy amennyiben ezeket elmulasztja, úgy ő felel az iskola irányába. Természetes, hogy valamely hiányosság esetén a hatóság nem vezetőt, mint magánembert fogja elmarasztalni, hanem magát a képző szervet, azonban az kétségtelen, hogy az iskolavezetővel szemben az iskola ezt követően érvényesítheti kárigényét a mulasztással kapcsolatban. Gyakorlatilag az iskolavezető alkalmazásának kötelezettségét az indokolja, hogy minden képző szervnél szükség van olyan személyre, aki tisztában van az adminisztrációs kötelezettségekkel. A témának lehetséges több fajta megközelítése. Biztos, hogy ebből a szempontból a jogterület szabályozottabb, mint más területek (szakmák). Ugyanezen vezérlő elv mentén indokolt lehetne, hogy minden vállalkozás alkalmazzon adótanácsadót és ügyvédet. Természetesen azt is lehet mondani, hogy épp ez a terület van túlszabályozva: minden megközelítés kérdése. Minden esetre a jelenlegi szabályozás mellett azt biztosra vehetjük, hogy minden képző szerv rendelkezik olyan személlyel, akinek tudnia kell, hogy hogyan kell a szükséges adminisztrációt elvégezni.
5.4.
kárfelelősség
A Ptk 339. § által szabályozott általános kárfelelősség azokban az esetekben releváns, ahol a kárfelelősség speciális esetei nem állnak meg. Mivel a gépjármű üzemeltetése veszélyes üzemnek minősül, ezért az általános szabályokat csak olyan esetekben lehet (kell) alkalmazni, ahol a kárfelelősség az oktatásnak olyan területével függ össze, ahol nincs szó gépjármű üzemeltetéséről, sem olyan károkozásról, ahol a kár valamely szerződés nem- vagy hibás teljesítéséből ered. Előbbi esetben ugyanis a veszélyes üzem, utóbbiban pedig a szerződésszegés szabályai lesznek irányadók. Az általános kárfelelősség szabályai tehát csak azokban az esetekben lehetnek irányadók, amikor a felek közt nincs szerződéses jogviszony, de van olyan károkozás, amely nem függ össze gépjármű üzemleltetésével. Komoly fantáziával sem könnyű ilyet találni. Talán ilyen lehet az elméleti oktatás céljára bérelt tanteremben (annak berendezésében) a tanulók által okozott kár, amennyiben erről a bérleti szerződés nem rendelkezik. látható tehát, hogy ez a károkozás viszonylag szűk körét érintheti.
5.5.
veszélyes üzemért való felelősség
A gépjármű üzemben tartás veszélyes üzemnek minősül. Emiatt gyakorlatilag az összes potenciális károkozás, ami felmerülhet egy autósiskolánál, veszélyes üzemi, vagyis gyakorlatilag objektív felelősségi szabályok szerint bírálandó el. A gyakorlatban a kötelező felelősségbiztosítás intézménye miatt a kárfelelősség kérdése ritkábban merül fel. Lényeges kérdés, hogy a gépjármű vezetője jogi értelemben az oktató, így a felelősség is az övé. Ő viseli a szabálysértési és a polgári jog felelősséget az autóval okozott károkért. Röviden összefoglalva az autósiskola (a gépjármű üzemben tartója) teljes felelősséggel tartozik minden olyan kárért, amelyet a gépjármű üzemeltetése során bárkinek okoznak. Mivel ezen felelősségi esetekre vonatkozik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, ezért ezek a jogviszonyok a gyakorlati életben legfeljebb az autósiskola és a biztosító, illetőleg a károsult viszonylatában értelmezhetőek. Tekintettel arra, hogy a kárfelelősséget a biztosítók általában a szabálysértési közrehatás arányában szokták megállapítani, lényeges elem, hogy a szabálysértési hatóság hogyan bírálja el az esetet. Az ide vonatkozó rendőri gyakorlat viszont általában az, hogy amennyiben a hatóságnak ebbe be kell avatkozni, akkor függetlenül a szituációtól valamilyen arányban mindkét felet felelőssé teszi a balesetért. Mindezek alapján a gyakorlatban érdemes a szabálysértési eljárás minden jogorvoslati fórumát kihasználni és ezzel együtt minden jogi lehetőséget kihasználni arra, hogy a biztosító megtérítse a kár teljes összegét, mert általában az ilyen eljárásokban annak ellenére minden hivatkozással próbálkoznak, hogy tudják: a kárt meg kell téríteniük. Sok esetben azonban a károsultak „nem bírják cérnával”, ami miatt a biztosítóknak megéri ezt a taktikát alkalmazni.
6. Az autósiskola megszűnése Az iskola alapításának és működésének áttekintése után eljutottunk oda, hogy hogyan tud megszűnni egy autósiskola. Alapvetően két irányú a vizsgálódásunk aszerint, hogy vajon az iskola vezetése kívánja- e az iskola megszűnését. Amennyiben kívánja, úgy e dolgunk egyszerű: be kell fejezni a működést. Mivel nincs az előírva, hogy az autósiskola működjön, ezért nem kell visszaadni a különböző engedélyeket. A jogszabály csak azt írja elő, hogy a képző szervnek alkalmasnak kell lenni a jogszabály szerinti működésre. Más kérdés, hogy ennek fenntartása viszonylag drága, tehát bevétel híján nem éri meg fenntartani a tevékenységet. A képzési engedély visszaadása ugyanolyan közigazgatási eljárás, mint a kiadása azzal, hogy nyilvánvalóan itt a törlési kérelem mellé nem kell mellékleteket benyújtani. Hozzá kell tenni, hogy a képzési engedély jogosultja a képző szerv, tehát a vállalkozás megszűnésével automatikusan megszűnik a képzési engedély is. Amennyiben azonban a vállalkozás folytatása mellett a vállalkozó csak képzési a tevékenységét akarja megszüntetni, úgy elegendő az NKH-hoz menni. A vállalkozótól elkülönült jogalanyiságú vállalkozás megszüntetésére polgári jogi értelemben két módon kerülhet sor: felszámolással, vagy végelszámolással. A kettő közt annyi a különbség, hogy a végelszámolást a vállalkozás tagjai maguk határozzák el, míg a felszámolás a fizetésképtelenség következménye és a bíróság rendeli el. A végelszámolásnál egyszerűen annyi a feladat, hogy teljesíteni kell a vállalkozás függő kötelezettségeit, majd ezt követően a megmaradó vagyont fel lehet
osztani a tagok közt. Mivel az eljárásban a jogi képviselet itt is kötelező, felesleges a részleteket elemezni, mert a felkért jogi képviselő feladata ezek ismerete és az autósiskolákra ebben a tekintetben nem vonatkozik speciális szabályozás. Arra viszonyt figyelni kell, hogy a képzés teljesítése függő kötelezettség, tehát a megkezdett tanfolyamokat le kell zárni. A másik lehetőség, hogy a fizetésképtelen vállalkozást felszámolják. Ezt kérheti maga a vállalkozás, vagy valamely hitelezője. Ez az eljárás bíróság előtt folyik. Bár nemperes eljárásnak minősül, lehet az ügyben meghallgatást tartani. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a cégvalóban fizetésképtelen, úgy a bíróság elrendeli a felszámolását. Az erről szóló végzés jogerőre emelkedésével a cég képviselője a felszámoló, vagyis az ügyvezető a továbbiakban nem jogosult jegyezni a céget. Fontos, hogy ez nem jelenti az, hogy a felszámoló az iskolavezetői feladatokat és adminisztrációt is átveszi. Nem is teheti, hiszen az iskolavezetői tisztség ellátása képesítéshez kötött és jellemzően a felszámoló nem rendelkeznek ilyen képesítéssel. Ilyen esetben meg kell osztani a feladatokat, mivel polgári jogi értelemben a felszámoló a cég jegyzésére jogosult, ugyanakkor a hatósági nyilvántartásokat az iskolavezető köteles vezetni. Amennyiben korábban a két tisztséget ugyanaz a személy töltötte be, úgy a továbbiakban vagy nincs iskolavezető (ebben az esetben megszűnik a képzési engedély), vagy a korábbi ügyvezető díjazás ellenében ellátja az iskolavezető feladatait. Ebben az esetben megbízottnak, vagy munkavállalónak fog minősülni akkor is, hogy korábban ezért nem kapott külön díjazást.
7. Összegzés A tanulmány eredeti célja az volt, hogy az autósiskolákkal kapcsolatos joganyagot mutassa be abban az értelemben, hogy világítson rá a szabályozással kapcsolatos problémákra. Ennek célja kettős: jelenleg működő képző szervek segítése abban, hogy a gyakorlatban előforduló hibákat ne kövessenek el, illetőleg a jogi szabályozás visszásságait is igyekeztem feltárni annak érdekében, hogy a későbbiek folyamán javaslatot lehessen megfogalmazni azok felülvizsgálatára vonatkozólag. A két legfontosabbnak tűnő terület az utóbbi célkitűzés vonatkozásában az elektronikus ügyintézés bevezetése, illetőleg a vizsgáztatás eljárási kérdéseinek tisztázása. Ezek törvényi szintű szabályozást igényelnek legalább abban a tekintetben, hogy a bevezetésük alapelveit törvényi szinten kell megfogalmazni. Az elektronikus ügyintézés tekintetében elmondható, hogy elvi szinten a Ket. lehetővé teszi az ilyen irányú szabályozást. Ebben a tekintetben tehát a cél elérése kézzel fogható közelségben van. Abban a kérdésben pedig, hogy a tanulmány a tájékoztatási, illetőleg oktatási célját eléri-e az olvasónak kell állást foglalnia.
8. felhasznált irodalom: -
Dr. Szilágyi Péter: Jogi alaptan (ELTE Eötvös Kiadó, 2011) Dr. Földi András, dr. Hamza Gábor: A római jog története és institutioi (Nemzeti Tankönyvkiadó 1996)
