AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA
Célkitűzés Aktualitás Vizsgálati heylszínek: víztestek-mesterséges, természetes Kimutatható-e különbség az új és a régi víztestek állatközösségeinek szerkezetében, fajdiverzitásában, abundanciájában. Az esetleges eltéréseknek melyek lehetnek az okai a növényzetben levő eltérés, vízkémiai paraméterek eltérése.
Milyen ökológia és természetvédelmi szerepe lehet a mesterséges víztesteknek?
Közvetlen Hatások Gázolás Szennyezés Fragmentációs hatás Gáthatás Zavarás Ökológiai folyosószerep Élőhelyvesztés
Közvetett Hatások Viselkedésváltozás Vadászat Ritka állatok és növények gyűjtése Ember zavaró jelenléte Kumulatív hatások: Együtthatások, mert kiterjedtebb és mélyrehatóbb lehet az eredményük, mint az ezeket alkotó más hatások együttese.
Helyszínek
Új, Mesterséges Víztestek
Régi, Természtetes Víztestek
Anyag és módszer Vízibogarak Kézihálóval (0,5 mm lyukbőségű), 4 merítés helyszínenként Meghatároztuk: nemük fajuk Amit nem tudtunk terepen meghatározni, azt 75%-os alkoholban az egyetemen tettük meg.
Kétéltűek
Vizuális megkeresés Hangfelmérés
Hüllők Vizuális detektálás
Kisemlősök
•Élvefogó csapdázás •
Meghatároztuk
•faj •kor •testtömeg •farokhossz •hátsótalp hossz
Vízkémiai Paraméterek Helyben mért paraméterek: Ph, vezetőképesség, hőmérséklet Eszköz: Hanna HI 98 129-30 PH-EC-TDS mobil mérőeszköz Néhány alkalom, mert arra voltunk kiváncsiak, hogy a víztestek között van-e különbség ezen paraméterek értékei között. MTA ÖTKI- ben további mérések
Kiértékelés
A három állatcsoportra megállapítottam a fajok százalékos arányát Jaccard-indexxel a területek hasonlóságát a fajösszetétel alapján
Klaszteranalízissel a területek hierarchikus osztályozását a fajok és az egyedszámok alapján
Vízibogarak
44 faj és taxon3.csóri víztest fajszámban a leggazdagabb-sekélyÚj őszödi és az első csóri víztest fajszámban a legszegényebb-gyér növényzetA régi víztestekben több faj van- diverzebb, nagyobb a szabadvíz területe, nagyobb a befogási esély N1
Agasp Helbre Hy gina
Analim
N2 Hellon
Hy pov a
Bidnas
Colfus
Dy tdim
Dy tm ar
Enobic
Enom el
Enotes
Halfur
Halhey
Halim m
Hallin
Helliv
Helobs
Hy dsem
Hy drsp
Hy dfus
Hy dcar
Hy dfla
Hy dcre
Hy dfla2
Hy dgem
Hy dang
Hy dpal
Hy drpsp
Hy gdec
Hy gim p
Ily fen
Ily sub
Lacm in
Lachy a
Lacpm in
Lacpoe
Lim nig
Notcla
Notcra
Pelcae
Porobl
Rhafro
N3
N4
N5
A vizsgálati területek hierarchikus osztályozása a vízibogár taxonok egyedszáma alapján
új víztestek jól elkülönültek a régiektőlLegnagyobb hasonlóság: ordacsehi új-régi-össz
A vizsgálati területek közötti hasonlóság a vízibogár taxonok alapján 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2
1.a /1. b 1.a /2. a 1.a /2. b 1.a /3. 1.a /4 . 1.a /5. 1.b /2 .a 1.b /2 .b 1.b /3 . 1.b /4 . 1.b /5. 2.a /2 .b 2.a /3. 2.a /4 . 2.a /5. 2.b /3 . 2.b /4 . 2.b /5. 3./ 4. 3./ 5. 4./ 5.
0,1 0
A legnagyobb hasonlóság: két ordacsehi-összekötve, de a növényzetbeli különbség miatt nem teljes a hasonlóságRégi ordacsehi régi őszödi hasonló-gazdag növényzet mindét helyszínenMeglepő, új őszödi 1.csór nincs közös faj-távolság
A kétéltű/hüllő fajok százalékos gyakorisága a különböző vizsgálati területeken 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
O.új
B.buf N.tes
O.régi
Ö. új Ö. régi Csór1 Csór2 Csór3
B.vir L.vir
R.esc E.orb
H.arb
L.agi
N.nat
9 fajLegtöbb faj, legmagasabb egyedsűrűséggel, a régi ordacsehinélLegkevesebb: új ordacsehi és új őszödiLegtöbb helyszínen, legnagyobb egyedsűrűségg: barnavarangy, kecskebéka komplex tágtűrésűekHüllők: csak mocsári teknős-régi víztesteknéllegkevesebb: zöld gyík, csak régi oradcsehinélRégi helyszíneken gazdagabb volt a kétéltű fauna
A vizsgálati területeken befogott kétéltű/hüllő fajok százalékos aránya
N.nat 9% L.agi 8%
E.orb 1% N.tes 2% L.vir 1%
B.buf 23%
• Legtöbb:
komplex, barna varangy – B.vir 7%
H.arb 12%
Kecskebéka
tág tűrésű
• Legkevesebb: Mocsári teknős R.esc 37%
15. ábra. A vizsgálati területek közötti hasonlóság a kétéltű/hüllő fajok alapján
1.a /1. b 1.a /2. a 1.a /2. b 1.a /3. 1.a /4 . 1.a /5. 1.b /2 .a 1.b /2 .b 1.b /3 . 1.b /4 . 1.b /5. 2.a /2 .b 2.a /3. 2.a /4 . 2.a /5. 2.b /3 . 2.b /4 . 2.b /5. 3./ 4. 3./ 5. 4./ 5.
1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0
Új víztestek eltérnek a régiektől fajösszetételük alapjánLegnagyobb hasonlóságot a régi ordacsehi és a régi őszödi, mert itt rég beállt vegetáció van Mivel magas a hasonlóság a víztestek között, így megállapítható, hogy a kétéltű/hüllő fauna gyorsan kolonizálja a mesterséges víztesteket
A vizsgálati területek hierarchikus osztályozása a kétéltű/hüllő fajok egyedszáma alapján
A víztestek kora fontos tényezőÚj ordacsehi és új őszödi-újRégi ordacsehi és régi őszödi-régi1.2. csóri-új3.csóri-újSzaporodási időszakban a vízmélység és ezzel együtt a gyors felmelegedőképesség, illetve a vizinövény kulcsfontosságú tényező a betelepülésnél
Kisemlősök 100%
8 faj
90%
Legtöbb egyed a régi nádasoknál, pl. régi őszödi
80% 70% 60%
Pirókegér megtalálható a legtöbb területen, legmagasabb egyedszámal
50% 40%
Sárganyakú erdeiegér az ordacsehi helyszíneknél domináns
30% 20%
Új víztestek és környékük szegényebbek-növényzet
10% 0%
O.új O.régi Ö. új
A. agr. C. glar.
A. flav. N. fod.
Ö. régi
M. ar. S. ara.
Csór1 Csór2 Csór3
M. agr.
A. ter.
A víztestek vegetációja a döntő, illetve mivel kedvelik a szegélyeket
A vizsgálati területeken befogott kisemlős fajok százalékos aránya
S. ara. 8% N. fod. 14%
A. agr 18%
C. glar. 5% A. ter. 10% M. agr. 2%
A. agr A. ter.
A. flav. 24%
Legkevesebb: a csalitjáró pocok
M. ar. 19% A. flav. C. glar.
A leggyakoribbak: sárganyakú erdeiegér, mezei pocok, pirókegérmezőgazdasági területek mellett
M. ar. N. fod.
M. agr. S. ara.
A vizsgálati területek közötti hasonlóság a kisemlős fajok alapján
0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1
1.a /1. b 1.a /2. a 1.a /2. b 1.a /3. 1.a /4 . 1.a /5. 1.b /2 .a 1.b /2 .b 1.b /3 . 1.b /4 . 1.b /5. 2.a /2 .b 2.a /3. 2.a /4 . 2.a /5. 2.b /3 . 2.b /4 . 2.b /5. 3./ 4. 3./ 5. 4./ 5
0
Régi ordacsehi és a régi őszödi között legnagyobb hasonlóság a fajösszetételük alapjánÚj-régi ordacsehi, ill. új-régi őszödi, ill. 2.-3. csóri-legnagyobb a hasonlóság
Legkisebb a hasonlóság-Ordacsehi és őszödi víztestek a csóriakkal szemben-távolság
A vizsgálati területek hierarchikus osztályozása a kisemlős fajok egyedszáma alapján
A víztestek közti távolság, és a környező növényzet, nem pedig a vítest minősége számít a kolonizációjuknál Új és régi ordacsehi-közel
Új és régi öszödi-közel 1.2.3. csóri víztest-közel Mezőgazdasági területek mellett vannak, illetve könnyű az átjárhatóság is
A vizsgálati helyszínek hierarchikus osztályozása a vízkémiai paraméterek alapján
Eltérés a mesterséges, illetve természetes víztestek között a vízkémiai paraméterek alapjánÚj és régi ordacsehi-összekötve Hozzájuk legközelebb a régi őszödi víztest-régi A többi új víztest külön csoportot alkot-új3.csóri elkülönül a többit helyszíntől-a legkisebb víztestEgyedül a vizibogarak betelepülésénél számítanak a vízkémiai paraméterek
Következtetések és kitekintés A kolonizáció sebességét elősegíti egy természetes víztest jelenléte a mesterséges közelében Fontos ezen mesterséges víztestek természetvédelmi szerepe Több idő kellene a kolonozációs folyamatok mélyebb megismeréséhez Több vizes élőhely vizsgálatával, sűrűbb mintavételezés, hogy az élőlények évszakonkénti periodicitását is kimutathassuk.
