Az atomerőművek múltja és jövője?

Dr. h.c. Guy TURCHANY

PROF. OF TOWN AND COUNTRY PLANNING, SUSTAINABLE HUMAN DEVELOPMENT AND ECOLOGICAL RESOURCES MANAGEMENT. RESEARCH IN PHILOSOPHY OF SCIENCES

Member of the Executive Committee of the International University of Sustainable Development UIDD. Member of the Steerin Committee the„ Decade of the United Nations for education with the human rights”. President of Synergy SA. Global Standardization Service.

Chexbres, le 2014. január 25. / módosítva 2014. március 3.

Az atomerőművek múltja és jövője? Bevezetés. Még alig száradt meg a nyomdafesték a diplomámon és máris testközelbe kerültem mint műépítész a svájci Lucens-ban elsőnek épített kísérleti barlang atomerőművel. Mint a fzikus és mérnökkollégáim meg voltunk győződve, hogy a jövőt építjük és erre a megvalósításban résztvevők igen büszkék is voltunk. Később többek között ennek köszönhetően az egyik legnagyobb svájci mérnök és építőművész iroda Suisselectra (Swiss Electricity and Power Co., Basle) / Suter& Suter, fatal korom ellenére, alkalmazott. Ami az atomerőművet illeti úgy tervezték, hogy 1969 végéig működtetik a reaktort, de 1969. január 21-én, indítási közben hűtés probléma a részleges összeomláshoz vezetett (Ines 4. szint a 7-ből) és hatalmas radioaktív szennyeződést okozott a barlang. Az 1979-es szakértői jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az ok a barlangban uralkodó nedvesség által okozott korrózió volt. A dolgozók nem de a barlang radioaktív szennyeződése erősnek minősült. A barlangot teljesen bebetonozták. A nukleáris hulladékot ideiglenesen a Würenlingen-ben tárolják. 2012-es mérések alapján a barlang még mindig 0,05 g de plutónium 239 találtak, a vízszennyezésről nem is beszélve. Ezek a tapasztalatok egyre szkeptikussá tettek, még akkor is ha még abban az időben meg voltam győződve, hogy emberi hibák vezetnek az ilyen balesetekhez. Ami viszont a költségeket illeti, a meglepetés teljes volt a befektetők, mint a szakma számára. Később a Suisselectra építőművészi és urbanisztikai osztályán dolgoztam és annak is az energia és közlekedési részlegét vezettem, így a Mühleberg-i Atomerőmű1 tervező konzorciumában is részt vettem. A konzorcium keretében kiváló szakemberek a szakma legjobbjai tevékenykedtek, de mindenki foglalkozott a saját szakterületével, tekintet nélkül a munkacsoport más szakterületeire. A problémát néha a kapcsolódási területek okozták a terven belül és természetesen a létesítményen kívüli problémákkal senki nem törődött, „That is not My Job” 1

Centrale nucléaire de Mühleberg. (2013, décembre 30). Wikipédia, l'encyclopédie libre. Page consultée le 15:32, janvier 29, 2014 à partir de http://fr.wikipedia.org/w/index.php? title=Centrale_nucl%C3%A9aire_de_M%C3%BChleberg&oldid=99702514. 1




felkiáltással. Ebből kifolyólag, a nukleáris hulladék, az élettartam és persze a környezet senkit nem érdekelt. Betartottuk az aktuális szabályokat, minden tekintet nélkül arra, hogy megfelelnek-e a tudomány állásának. A szakterületek tervezése nem hagyott kívánni valót, az összehangolás már messze nem volt olyan kiváló. Ez érzékelhető volt a megvalósítás folyamán az üzembe helyezés alkalmából és most, hogy az erőmű bezárásához értünk. A tervek ilyesmivel miért is foglalkoztak volna? Ha valaki egy gyárat tervez, nem fogja a bontási munkákat is tervezni. Ez teljesen igaz csak, hogy esetünkben egészen másról volt szó, de a jövő nem volt a mi ügyünk, annak ellenére, hogy a flozófusok egyre nyomatékosan hívták fel fgyelmünket, hogy a jövő igenis a mi ügyünk, még mint egyszerű polgároké is. Talán éppen azért mert egyszerű polgárok kevésbé vagyunk a gazdaság és lobbik uralma alatt.

2




Rendszer elmélet – holizmus a nukleáris energia elemzése kapcsán. Még a Beaux Arts keretében hívta fel fgyelmünket egyik tanárunk, Ludwig von Bertalanffy biológus „General System Theory - A new approach to unity of science (1951)” című művére, melyre alapozva próbáltuk meg átgondolni az urbanisztikai tervezés alapjait. Természetesen erre alapozva, néhány kollégával sematikusan felvázoltuk milyen hatásai lehetnek egy atomerőműnek,

Ábra 1 Rádióaktív kibocsájtások szennyeződési rendszere

Igaz ez még csak egy első holisztikus megközelítésről tanúskodik, de jól mutatja, hogy az atomerőmű üzemeltetésének komoly következményei lehetnek a sugárzó elemek működtetése, karbantartása, vagy esetleges balesetek esetén és majd akkor, amikor elérkezik, 30 és 50 év elteltével az atomerőművek leállításának és leszerelésének az ideje. Akkor szembe kell néznünk annak veszélyeivel és költségeivel. Érdemes volt-e akkor és ma ilyen energiában gondolkozni? Egyszerű és vitathatatlan válasz nincs, de talán van néhány megközelítési lehetőség. Például hogy, milyen a befektetés amortizációja az atomreaktor élettartalmának a végével? A kapitalista 3




társadalomban ez a lényeg, de a társadalom talán nem mindig gazdasági szemmel nézi a világot, hanem érzékeny a felmerülő veszélyekre, kockázatokra, az adófzetőre háruló költségekre, s de nem utolsósorban az emberi biztonságra. Ezeket a kérdéseket a holisztika eszközeivel tudjuk megközelíteni, ha nem is megoldani. Tanulmányunk a holisztikus tudományflozófán nyugszik, melyet dióhéjban foglalok össze. A holisztika a rendszerelmélet egyik irányzata. Az elmélet lényege, hogy a rendszer olyan egészet alkot, melynek komplexitási foka magasabb, mint az alkotórészeinek komplexitási foka, azaz saját tulajdonságokkal rendelkezik. „A rendszer egy bizonyos határon belül valamilyen cél érdekében együttműködő elemek halmaza. A rendszer azon részeit amelyek önmagukban is rendszerek, vagyis amelyek további szerkezete a rendszer szempontjából lényeges, alrendszereknek nevezzük. Az alrendszer tehát nem más, mint rendszer a rendszeren belül vagy kívül” A külvilág azon tényezőit (elemeket és hatásokat), amelyek a rendszerre legalább elvileg közvetlen hatást tudnak gyakorolni (tehát hatóképesek) együttesen miliőspektrumnak nevezzük. A környezet a miliőspektrum azon részhalmaza, amely adott szituációban ténylegesen hatással van a rendszerre. A potenciális környezeti tényezők (a miliőspektrum elemei) közül (egy konkrét szituációban) csak az tekinthető tényleges környezeti tényezőnek (a környezet elemének), amelynek aktuális értéke a rendszer aktuális toleranciájának (tűrőképességének) határán van, vagyis amelyik limitálja azt. Ezt nevezzük a limitáció elvének. A limitációt a környezeti és toleranciatényezők közvetlen összekapcsoltsága (komplementaritása) határozza meg, ez határozza meg egyúttal a rendszer állapotát is. A holizmus kifejezés (a görög „holos” szóból) a teljesség fgyelembevételét jelenti. Amely szerint a világmindenség egymástól függetlenül létező egységes egészekből épül fel a társadalmi jelenségeket mint az egész és a részei közötti kapcsolatokat ezek kölcsönös összefüggéseiben vizsgáló szociológiai és urbanisztikai elmélet. Az atomerőműnek társadalmi, ökológiai és gazdasági hatásait az alábbi egyszerűsített holisztikus ábra érzékelteti, melynek alapján fogjuk elemezni a feltett kérdést. 4




Ábra 1

Atomerőművek által kibocsájtások kockázatok rendszere.2

A fenti ábrát 5 meghatározó alrendszerben írhatjuk le, kiindulva abból, hogy a külső kiszolgáló rendszerekkel pillanatnyilag nem foglalkozunk. Az öt alrendszer: 2

This file is licensed under the Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Unported license. 5




1. Atomerőmű 2. Társadalom 3. Ökológiai rendszerek 4. Kockázati rendszerek 5. Atomerőművek leállítási, bontási és leszerelése 6. Költségek nagyságrendek mint döntési faktor 1 Atomerőmű Egy atomerőmű egy ipari üzem a villamosenergia-termelés céljából, amelyben a kazánt és hőtermelését egy nukleáris reaktor váltja ki, mint minden hagyományos hőerőmű, víz párolgásával gőzt termel ami egy turbina és generátort közbeiktatásával villamos energiát termel. Az atomerőművek a nukleáris energia civil szférában való alkalmazásának meghatározó szereplői. De nem szabad elfelejteni, hogy ez az úgynevezett civil-technológia, egyenes leszármazottja a hirosimai atombombának. Ettől eltekintve holisztikus szempontból egy termékről és szolgáltatásról van szó. Villamos energiát és a hőt generáló tüzelőanyag-cella működésének sémája

A legtöbb estben ha egy termékről vagy energiáról beszélünk az egyetlen amit fgyelmünkbe ajánlanak az a termék használatát illeti. Márpedig ahhoz, hogy a

6




terméket vagy energiát előállításuk ahhoz szintén alapanyag és energia szükséges, ezek a szürke energiák, melyek, anyagok és szolgáltatások sorát képezik. Mint: a tervezés – a nyersanyagok kitermelése és szállítása - az előbbiek feldolgozása és szállítása – a termék vagy szolgáltatások gyártása, építése... és szállítása – a termék, vagy szolgáltatás piacra juttatása – karbantartás és javítása – a termék, vagy szolgáltatás élettartama végén keletkező szennyezések kezelés – újrahasznosítás vagy káros anyagok fertőtlenítése, semlegesítése, a hulladék, veszélyes hulladék tárolása. Nem meglepő, hogy ilyen részletes tanulmányok nem készülhettek, vagy ha készültek is nem hozzáférhetőek. Az alábbi ábra képet ad a nukleáris üzemanyagok életciklusáról

7




Egy lényegtelennek tűnő komoly probléma A Bázeli Egyezmény 93/98/EGK határozat előírja, hogy nemzetközi szinten ellenőrizni kell az emberi egészségre és a környezetre veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő mozgását és ártalmatlanítását. Az egyezmény célja csökkenteni az ilyen jellegű árucserét az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, a veszélyes hulladékokra és azok ártalmatlanítására vonatkozó export- és importellenőrzési rendszer bevezetésével. Ebből következően a mai gyakorlat, hogy regeneráció után a regenerálatlan hulladék visszakerül, az atomreaktort működtető államba, amelynek tárolásáért felelni fog. A tárolás több évszázadon keresztül a mai napig nem megoldott és még a megoldási lehetőséget sem látjuk. A barlangba való tárolás eddig nem adott elfogadható eredményt. Reménykedtünk abban, hogy ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) megoldja a nukleáris hulladék kérdését, mivel itt nem hasadásról, hanem magfúzióról van szó, amely egy olyan magreakció, ami során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve. Ez a folyamat lehet exoterm vagy endoterm, a kiinduló magok atomtömegétől függően. Az elemek közül a vas és a nikkel a legstabilabb (ezek rendelkeznek a legnagyobb fajlagos kötési energiával). Ha a fúzióban részt vevő elemek könnyebbek a vasnál, akkor a folyamat energiafölszabadulással jár, ellenkező esetben energiát kell befektetni. Egyik nagy előnye, hogy nem származik belőle hulladék, mi több, reményeink szerint az atomreaktorok hulladékár is kezelni lehetne magfúzióval. Sajnos, a Cadarache-i fejlemények során illúzióink szétfoszlani látszanak. 2 Társadalom A masszív Fukushimai baleset vitathatatlanul egy társadalmi szemléletváltáshoz vezetett. A társadalom a technológiai fejlődés és a biztonsági intézkedések ellenére megérezte, hogy az atomenergia az ember által nem ellenőrizhető mi több a kockázatok az egész emberiséget veszélyeztetik. A tengerbe ömlött és ömlő radioaktív anyagok az egész világ faunáját és fóráját veszélyeztetik és az élelmiszerláncon keresztül az emberiséget. Fellángolt a vita az atomerőművekről és azok futamidejéről Németországban, Svájcban, Kínában és lassan egész Európában. Kivéve Franciaország és Oroszország kormányköreit. Ennek megfelelően mindenről lehet beszélni csak éppen nem egy reneszánszról. Az IEA előrejelzése szerint, 2035-re az atomenergia része az ősz primerenergiában nem fogja meghaladni a 8%-ot. 8




A Fukushimai baleset nagyban befolyásolja a társadalom kockázati megítélését. Ami ez utóbbit illeti, egy példával szeretném illusztrálni. Néhány évtizeddel ezelőtt Franciaországban, egy húsvéti hétvégén lezuhant egy repülő 120 utasával. A balesettel tele volt a média, nemzeti gyász és így tovább. Ugyanakkor több mint 300-an vesztették életüket autóbalesetekben, de egy szó sem esett minderről.. A társadalom elfogadja tehát az egyik kockázatot, elutasítja a másikat. A 60-as években a társadalom büszke volt atomerőműveire, de minden baleset bekövetkeztével csökkent a lelkesedés és növekedett az elutasítás. Mi történne például, ha a legidősebb és legelavultabb létesítmény mely messze meghaladta tervezett élettartamát, a Bázel, Freiburg, Colmar közelében fekvő Fessenheim-i atomerőmű szenvedne egy komolyabb balesetet? Az atomenergia inkább zsákutca mint hozzájárulás a klímavédelemhez. Ellentmondásos az, hogy a nukleáris energia környezetbarát alternatívája lenne a megújuló energiaforrásoknak. Sőt - még ha igaz is, hogy működése közben egy atomerőműnek nincs CO2 kibocsájtása -, fgyelembe véve a teljes életciklust az uránbányászat és üzemanyag gyártásától, az építésen és üzemeltetésen keresztül az ártalmatlanításig, az elégetett fosszilis energiák üvegházhatású gázai messze nem környezet-semlegesek. (Öko-Institut 2009). Ami pedig a nukleáris hulladékokat illeti, a kockázatok viselését pillanatnyilag a társadalom nagy többsége elveti és azok is akik elméletileg elfogadnák, igaz csak azzal a feltétellel, hogy NIMBY « Not In My BackYard ». 3 Ökológiai rendszerek 3.1 Mi az ökológiai rendszer A környezet kvázi egy szubsztancia az élővilággal (beleértve az embert). Egyrészt ugyanis az emberi tevékenység formálja és átalakítja azt, másrészt a környezet maga is meghatározza és elősegíti az élet fenntartását és a társadalom létezését, kölcsönösen alkalmazkodó átalakulások révén, ami metastabilis állapotoknak egy evolúciós homeosztázisát adja, vagy differenciáltan (haladás), vagy visszaesően (degenerálódás, szennyezés). Egyes tulajdonságai révén (klíma, tér, ásványi anyagok, a levegő, a víz és a talaj minősége stb.) egy igen korlátozó szubsztrátumot képez, ami nélkülözhetetlen az emberi tevékenység számára (primer szektor, szabadidő stb.). A természet, létezésünk és gazdagságunk alapját képezi. 9




Egyfajta molekuláris táptalajban élünk, állandó mozgásban a környezettől az élővilágba és vissza. Ebben az általános körforgásban az ásványi anyagokat (föld-víz-levegő) a növényi sejtek fotoszintézissel szerves anyagokká alakítják át, majd ezek az anyagcsere révén ismét ásványi anyagokká válnak, miközben energiapotenciáljuk felszabadul, és felépíti a biológiai létet. Ezt a dinamikát az energia különböző formákban megjelenő körforgása tartja mozgásban, az élő szervezetek (genetikai információ, sejtszintű és ökoszisztéma szerinti működés) és a társadalmak (gazdaság, kulturális-társadalmi kódrendszer) logikájának megfelelően szervezve, és együtt a termodinamika törvényeivel (visszafordíthatatlan folyamat). A bioszféra és az ember gazdasági tevékenységének a kereszteződése, és ez utóbbinak a működése állandó energia bevitelt igényel, mely energia jelenleg elsősorban abból a készletből származik, amelyet a fotoszintézis termékeinek a fosszilizációja több milliárd év során felhalmozott (nem megújuló energia, mivel gyorsabban merül ki, mint amilyen gyorsan újratermelődik). Energia (a geoszféra és a bioszféra energia bevitele) nélkül a gazdaság összeomlana, és a nagy mennyiségű felhasználás miatt megjelennek a káros hatások: így válik elkerülhetetlenné a felmelegedés (entrópia). Vagyis a földön károkozás nélkül felhasználható energia mennyisége korlátozott. A jelenlegi rendszer alapjaiban se gazdasági, se energetikai szinten nem életképes. A jövő útja az ún. anthropoclimax3, azaz egy olyan társadalom, amely stacionárius egyensúlyban van, úgy népességét, mint a hő formájában kibocsátott energiamennyiségét illetően. Egy olyan társadalom, amely saját kultúrája mentén, egy planetáris szintű fzikai-kémiai homeosztázis4 által garantált létfenntartó közegben differenciálódik, egy kellően diverzifkált bioszféra fenntartásával. Ennek megvalósítása igen magas életszínvonal mellett, egészséges környezetben, 10E10 és 1E11 közötti számú összlakossággal lehetséges. A humán ökológia egy új és polimorf tudományág, melynek a módszertanát és a koncepcióit többnyire a természettudományokból, a biológiából és a humán tudományokból, valamint a kibernetikából és a rendszerelméletből vette át. Ugyanakkor egyre inkább törekszik sajátosságának a megszilárdítására, saját 3

4

L'anthropoclimax az evolúciónak egy olyan szakasza melyben új növényfajok jöttek létre az emberi beavatkozás következménye képen. Lire plus: http://www.aquaportail.com/definition12417-anthropoclimax.html#ixzz2tqkJArg0 Élő szervezetek alkalmazkodó képessége a változó környezethez. Biológiában: a szervezet belső állapotának állandóságát biztosító élettani folyamatok összessége. 10




koherenciájának és saját autonómiájának, valamint egy olyan egyértelmű tudományos státusznak a megteremtésére, amely megkülönbözteti a többi humán tevékenységtől. Hogy milyen messze van még e cél elérése, azt jól mutatja annak rendkívül eltérő politikai célok érdekében való felhasználása, továbbá számos szakértő esetenként egymásnak ellentmondó állásfoglalása. Környezet és gazdaság, felülnézetben5 C = fogyasztás, I = beruházások, G = állami kiadások, S = megtakarítások

5

Az ábrák WINTER G. & Guy TURCHANY - Entreprise et environnement : une synergie nouvelle származnak. 11




Az ökológiai rendszer különösképpen érzékeny és kisebb egyensúlyvesztése is komoly következménnyel járhat. 3.2 Hidroszféra, atmoszféra, bioszféra Normál működés esetében is, a nukleáris energia folyamatosan bocsát ki ellenőrzött radioaktív és kémiai légnemű és folyékony szennyezett anyagokat a szabályozási kibocsátási engedélyek keretében. Mindez hosszú távon káros a hidroszférára, az atmoszférára, a bioszférára és megbontja az ökológiai rendszer egyensúlyát. De ha egy rendellenesség vagy baleset következik be, annak kezelése során szükséges lehet, hogy a kibocsátás meghaladja a megengedett normális működésre kiadott engedélyeket, ami még nagyobb kockázat az ökológiai rendszerre. Mint minden termikus erőmű, egy atomerőmű is mindössze 30 – 40%-os hatásfokkal dolgozik, a többlet mint hőenergia jelenik meg, a reaktorok hűtése a levegő és a víz felmelegedésével jár. Az energia a hűtőtornyokon keresztül vízgőz formájában távozik, ami minden csak nem semleges a természetre nézve. Mint minden hőerőműnek, atomerőműveknek is rengeteg vízre van szükségük a hűtés biztosítására. A 2003-as európai hőhullám bizonyította a nukleáris erőművek függőségét a rendelkezésre álló és elegendő hűtővíz iránt. Márpedig a nukleáris biztonság szempontjából, a hűtés döntő ahhoz, hogy ne olvadjon (fúzión) a nukleáris üzemanyag. Az egyik jellemzője az atomerőműveknek, ellenkezőleg a hagyományos erőművekkel, hogy szükség van a hűtés fenntartására leállításuk esetében is mert jelentős mennyiségű hőt, továbbra is generál a nukleáris üzemanyag. A teljesség igénye nélkül itt kell még megemlítenünk a rettegett „súlyos balesetet”, nem is beszélve a rendszer esetleges összeomlásáról, melyből kiszámíthatatlan károk keletkezhetnek az ökológiai rendszerben. 3.3 Természeti erőforrások Ökológiai-erőforrások. Az „erőforrás” kifejezés a latin „resurgere” szóból ered, melynek jelentése „regenerálódni, feleszmélni” vagy éppen „életre kelni”? Éppen ebben az értelemben van szükségünk arra, hogy a kifáradással járó tevékenységünk után 12




újratöltődjünk, erőre kapjunk, aminek köszönhetően tovább tevékenykedhetünk. Az „erőforrás” kifejezés egyben magának az életnek a forrásait is jelentheti. Emberek generációi az évezredek során átadták egymásnak ezt a mély bölcsességet: ha az erőforrások kiapadnak, az élet megszűnik. A bioszféra és az ember gazdasági tevékenységének a kereszteződése, és ez utóbbinak a működése állandó energia bevitelt igényel, mely energia jelenleg elsősorban abból a készletből származik, amelyet a fotoszintézis termékeinek a fosszilizációja több milliárd év során felhalmozott (nem megújuló energia, mivel gyorsabban merül ki, mint amilyen gyorsan újratermelődik).

Ki nem meríthető

Kimeríthető

Mennyisége nem korlátozott

Mennyisége korlátozott

Nem-megújuló Mennyisége korlátozott

Megújuló Mennyisége korlátozott

Szélenergia Napenergia Árapály energia Geotermikus energia

Termőföld és termesztett Fosszilis energiaforrások, Természetes erdők biomassza energia kőolaj, földgáz, szén és származékaik, nukleáris energiaforrások

Az ENSZ Környezetvédelmi Hivatala (UNEP) nemzetközi munkabizottsága a fenntartható erőforrás-gazdálkodásról kiadott legutóbbi jelentése szerint a bolygót leginkább terhelő három fő terület az: energia (fosszilis tüzelőanyagok), a mezőgazdaság, a fémek6. Az atomerőműveknek fő problémája az energiaforrás. Az urán források végesek, mindegy, hogy a Nemzetközi Atomic Energy Agency, a Greenpeace vagy atomenergiai vállalatok elemzéseit vesszük fgyelembe. Még ha néha eltérőek is az adatok mind 20 és 200 év között mozognak a fogyasztás és a becsült elérhetőségek függvényében7. Az ismert urán források világszerte meglehetősen egyenetlenül oszlanak meg. A főbb lelőhelyek, Ausztrália (31%), Kazahsztán (12 %), valamint Kanada és Oroszország (9%). Kínában és Indiában viszont az urán lelőhelyei elenyészőek, pedig ők azok 6

A fogyasztás és a termelés hatása a környezetre: a legfontosabb termékek és anyagok. A teljes jelentés a következő címen olvasható: http://www.unep.org/resourcepanel/ documents/pdf/PriorityProductsAnd Materials_Report_Full.pdf 7 lásd például, Areva 2009 13




akiknek terveik a leg--ambiciózussabbak, így a jövőben nukleárisenergia fejlesztéseiken keresztül elkerülhetetlenül szükségük lesz nagy mennyiségű uránimportra. A 2009-ben ismert urán források8. Ország

Mennyiség tonna

Részesedés %

1 673 000

31

Kazahsztán

651 000

12

Kanada

485 000

9

Oroszország

480 000

9

Dél-Afrika

295 000

5

Namíbia

284 000

5

Brazília

279 000

5

Nigéria

272 000

5

USA

207 000

4

Kína

171 000

3

Jordánia

112 000

2

Üzbegisztán

111 000

2

Ukrajna

105 000

2

India

80 000

2

Mongólia

49 000

5

Más országok

150 000

3

Mindösszesen

5 404 000

Ausztrália

Gyakran előfordul, hogy a nukleáris energia hívei, megfeledkeznek az uránérc véglegességének tényéről. Hitük töretlen a haladásban, és abban a reményben, hogy felfedezünk új urán forrásokat vagy új technológiát. Ezek közé tartozik az új úgynevezett "negyedik generációs reaktor", aminek olcsóbbnak, biztonságosabbnak kellene lennie, az atomfegyverek elterjedésével szemben is. Sajnos eddig ezek csak papíron léteznek és a különböző technikai nehézségek sem megoldottak.

8

Rorrás: World Nuclear Association 2009. 14




4 Kockázati rendszerek Kockázatok? Egy adott környezeti hatás az emberi tevékenység okozta olyan változás, amely érzékelhető és értékelhető a környezeti elemek állapota szempontjából. A környezeti hatások értékelését, mint minősítést, négy fő szempont alapján kell végezni: egészségügyi, ökológiai, településkörnyezeti, tájhasználati szempontból. Kockázat elemzés és hárítás Seveso II Direktíva előírja, hogy a nemzeti törvényeknek szigorúbb előírásokat kell tartalmazni, fenntartani és elfogadni mint amit a direktíva előír. A követelmények kétoldalúak: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése, balesetek bekövetkezése esetén a következmények csökkentése, úgy az emberi biztonsági és egészségügyi szempontból mint az ökológiai-rendszerekre nézve. Mind két cél együttesen, állandóan és hatékony módon kell működjön, hogy biztosítsa az EU-n belüli magas szintű védelmet. Lásd az alábbi Seveso II menedzsment folyamatábráját.

Van-e balesetveszély? Az alábbi esetek világosan mutatják, hogy igen. Mi több az is kiderül, hogy nincs egy abszolút összefüggés ok és okozat között. Bizonyos 15




esetekben a természeti elemek az ok, máskor az emberi hiba... „Errare humanum est, perseverare diabolicum” a latin kifejezés második részét szeretjük elfelejteni. Az alábbi listából hiányoznak azok a balesetek melyeket katonai titoknak minősítettek és így nem hozzáférhetőek. Az eddig regisztrált legkomolyabb civil nukleáris balesetek évi felosztásban9. Évtized

1960

1970

1980

1990

2000

2010

Balesetek száma

2

5

6

3

10

6

Súlyos balesetek 1957, Windscale (Anglia), tűzvész 1969, Lucens (Svájc) a reaktor szívének fúziója 1969, Saint-Laurent (Franciaország) az A 1-es reaktor részbeni fúziója 1979, Three Mile Island (USA) nukleáris baleset 1980, Saint-Laurent (Franciaország) az A 2-es reaktor részbeni fúziója 1986, Tchernobyl (Ukrajna) katasztrófa 2011, Fukushima (Japán) Az elmúlt év végén, az atomerőműtől 40 km-re fogott halak radioaktivitása, százszor haladta meg a megengedett értékeket. A kutatók úgy vélik, hogy a Fukushima-i katasztrófa által szennyezett halak, a tengeri áramlatoknak köszönhetően már elérték Kalifornia partjait. Nincs más magyarázata annak, hogy az amerikai partokon fogott tonhalakban az amerikai hatóságok radioaktív nyomokat találtak. A tengerpartok közelében az algák radioaktív jód tartalma, mint egy 200-szorosa a szabványok által megengedettnek. „Világos, hogy ez a helyzet az idővel csak súlyosbodni fog” írja Alexei Yablokov professzor, az Orosz Tudományos Akadémia tanácsadója. A szakértők szerint, mivel a reaktorokat még nem távolították el és amire még nagyjából 9

Wikipédia L'Encyclopédie libre 16




20 évet kell várni, nincs mit tenni a baleset továbbra is gyakorolja a káros hatását úgy a közeli, mint a távoli ökológiai rendszerekre. A radioaktív elemek szivárgása a talajvízbe már elfogadott és mérhető tény. Láthatólag sem az erőmű üzemeltetője, sem az állam nem áll a mai napig a helyzet magaslatán egy, a tudomány és technika legjobbjai közé tartozó államban. Külföldi segítségkérésre szorultak, de a technológiával magas szinten foglalkozó országok képesek-e erre? A technikai intézkedések mellett, még fgyelembe kell venni a társadalom biztonság iránti igényét és főleg a pszichológiai hatásokat, melyek ha változnak is az idővel és hellyel, meghatározóak. 5 Atomerőművek leállítási, bontási és leszerelési költségei „Minden egyszer véget ér”... Az atomerőművek is egyszer elhasználódnak, elavulnak, vagy valamilyen kárt szenvednek, aminek folytán le kell őket cserélni, vagy üzemen kívül kell helyezni és elbontani. A különböző fázisokat az alábbi ábra mutatja. Atomerőművek üzemen kívül-helyezésének lépései

Az üzemen kívül-helyezés leszerelés és bontás néhány általános szempontja. 1. Leszerelési tervek. Az erőmű leszerelése, épp úgy mint a működtetése egy pontos tervet és programot igényel. Általában ilyen terveknek készülniük kellene még az üzembe helyezés előtt, egyidejűleg az erőmű tervezésével. Ezeknek a terveknek meg kell felelni az érvényes jogi követeléseknek. Mivel ez utóbbiak, a 17




tapasztalatok és balesetek függvényében változnak, így az üzemen kívül helyezés egy részletes kivitelezési tervet igényel. Mi több tartalmaznia kell az összes probléma, vagy baleset lehetőségét. Az esetleges hibák kiküszöbölésének menetét, a dolgozók és más személyek nukleáris sugárzás elleni védelmét. 2. A leszerelés módszertana. A leszerelési módszereknek részletesen tartalmazniuk kell a megfelelő technikák leírását és azok térbeni és időbeni sorrendjét, ennek tükrében a hiperkomplex gondolkozásmód ma már nem elkerülhető. Ma már van némely tapasztalatunk az atomerőművek leszerelésében, de soha nem szabad szem elől veszteni, hogy minden atomerőmű egy speciális eset. 3. Radiológiai védelem. Ahhoz, hogy megvalósítsuk a radiológiai védelmet ismerni kell: 3.1. részleteiben kell ismernünk a radioaktivitás térbeli pontos elhelyezkedését, állapotát, karakterisztikáját (radionuklidok) és veszélyességét, 3.2. rendelkeznünk kell a telephely minden elemének térbeli és fzikai karakterisztikájával, 3.3. meg kell győződnünk arról, hogy a folyamatok során minden művelet garantálja a munkatársak és a nyilvánosság biztonságát, 3.4. meg kell győződnünk arról, hogy a folyamatok során minden művelet garantálja az ökológiai rendszer biztonságát és egyensúlyát. 4. A leszerelés által keletkezett nukleáris hulladékok. A végleges leállítása egy nukleáris létesítménynek jelentős mennyiségű radioaktivitással szennyezett anyagokat hagy maga után. Ezeket a hulladékokat megfelelően kell csomagolni, biztonságosan szállítani és hulladéklerakókban tárolni és ellenőrizni a jogi előírásoknak megfelelően. Sajnos a végleges tárolás problémája máig megoldatlan úgy társadalmi, mint technikai szinten. És a sugárszennyezett hulladékok? Az atomerőművek üzemen kívül-helyezésének egyik legsarkalatosabb problémája, annak költségei, melyek sokszor többszörösen alul lettek értékelve az idők és projektek során. Pillanatnyilag a 6 lebontásban lévő francia erőmű 800 000 tonna, hagyományosnak mondott hulladékát, mely nem radioaktív? kommunális lerakókba szállítják. A 165 000 tonna radioaktív hulladék melynek 2,5% -a hosszú életű radioaktív anyag, előkezelés után, végső lerakásra kerül. Mi több ha a nukleáris hulladékok biztonságosan való tárolása és annak évszázadokon keresztüli ellenőrzése nem megoldott addig mindig csak egy részét fogjuk ismerni a költségeknek. A kérdés, 18




az, hogy ezt a komoly gondot - megoldás nélkül -, hagyhatjuk-e a következő generációkra?

A fent említett erőműveknél minták vételekor a vízi mohákban közel a ETS-hez (a szennyvíz kezelés központhoz), számos radioaktív elemet találtak mint: a cézium137 és a kobalt 60, de még kórosan magas koncentrációban aktíniumot 227 (nagyon rádió-toxikus elem) melyeknek eredete meghatározatlan. A Lucens-i kísérleti atomerőművet - a bevezetőben említettet -, 1969-ben állították le és a barlangot melyben megépült használták végső nukleáris lerakónak. Azóta is állandó felügyelet alatt van, ami nem egy luxus, mert a Szövetségi Közegészségügyi Hivatal 2012-ben észlelte, hogy a trícium értékek növekedtek. A Szövetségi Nukleáris Biztonsági Felügyelőség méréseket indított, majdnem egy fél évszázaddal később, az alábbi eredményekkel: •

0,011 g argent 108 m

•

0,0011 g césium 137

•

0,00048 g strontium 90

•

0,000015 g cobalt 60

19




Az 5 svájci atomerőmű bontási és rehabilitációs becsült költségei. Hulladéktárolás és kezelés nélkül, Az atomerőművek a svájci térképen.

20




A bontási és rehabilitációk költségei 2011-ben készült értékelés szerint. Ma már kb. 10% többlettel kell számolni. Atomerőművek leállítási, bontási és leszerelési költségei: Az általában elfogadott módon a költségek számításába az alábbiakat veszik fgyelembe: 1. fűtőanyag 2. működési költségek 3. amortizáció 4. bontás, rehabilitáció Ezek a költségek nem tartalmazzák: 1. A nukleáris hulladék évszázadokon keresztüli felügyeletét és esetleges kockázatok elhárítását vagy kezelését 2. Az üzembe helyezési kockázatokat 3. A külső környezeti kockázatokat (lásd: Fukushima)

21




6 Költségek

Az atomenergia olyan olcsó, mint egyesek azt állítják? Az 50-es években, Eisenhower tábornok megjövendölte, hogy az atomenergia az emberiséget ingyenes és korlátlan mennyiségű atomenergiával fogja ellátni. Ki kellett ábrándulni, az atomenergia sokkal drágább mint első meglátásra azt gondoltuk. Számos költség - tudatosan, vagy tudat alatt –, kimaradt a KW/h nukleáris költségének számításából: 1. A hatalmas beruházások végrehajtása és a nukleáris ipari ágazat megszervezése 2. A jövőbeni költségek a régi atomerőművek bezárása és leszerelése, kapcsán 3. A hosszú távú nukleáris hulladék kezelésének a teljes költségegei, amelyek továbbra is ismeretlenek 4. A sürgősségi feladatok költségei meghibásodások, téves riasztások esetében, jód tabletta osztás a lakosságnak, növényvédelem stb. amelyek jellemzőek ebben az iparágban. 5. Kivételes biztosítások, amelyek szükségesek a nukleáris tevékenységek végzésére 6. A potenciális költségek súlyos baleset esetén néhány ezekből a 7 fokozatú veszélyességi skálán, 7 Tchernobyl Ukrajna 1986; 7 Fukushima à Okuma Japán 2011; 6 Kychtym URSS 1957; 5 Ontario Kanada 1952.; 5 Windscale Anglia, 1957; 5 Three Mile Island USA 1979; 5 Goiás Brazilia 1987; 5 Fleurus Belgium, 2006)

22




Az elmúlt években, a nukleáris ipar elsősorban a klímaváltozás elleni küzdelemre hivatkozva lobbizott a szektor újraélesztésének érdekében, és egyes politikai vezetőket sikerült is meggyőzniük, hogy ez egy jó ötlet ... „Ha ma az EDF az átlagos előállítási költséget kW/H 2,7 c € ban kalkulálja a jövőben EPR reaktorok a számlát 5,5 c € kW/H emelik az EFA hivatalos forrása10 ... " Az új nukleáris reaktorok költsége? túl későn, túl drága. Flamanville (Franciaország) EPR, 2012-es becsült költség szerint 8,5 milliards € lesz, a kezdeti 2005-ös 3,3 milliárd €-os költségvetéssel szemben. Szintén Franciaországban 2,5 és 3,5 milliárd €-val számolnak 1000 MW atomerőművekként Az angol kormány 2 EPR atomerőműre kötött szerződést összköltség 18,5 milliárd € Konrad Lutz ismert svájci szakértő szerint 1KW/h napenergia, vagy szélenergia előállításához 0.11 KW/h szükséges, míg 1 KW/h nukleáris energia előállításához 4 KW/h szükséges azaz nagyjából 36 szorosa. Bővebben lásd htp://energeia.voila.net/nucle/reacturs_top_chers.htm Mibe kerül egy atomerőmű bezárása? A svájci példa után néhány újabb dióhéjban. Mint már szó volt róla, bármilyen hihetetlen is, az erőmű tervezésekor, az építők nem foglalkoztak, foglalkoznak az atomerőmű bontási és rehabilitációs költségeivel. Ma már elkezdődött néhány erőmű bontása és rehabilitációja, de a mérnökök még mindig nincsenek teljes mértékben tisztában azzal, hogyan is fogják biztonságosan lebonyolítani. Erre Fukushima egy kiváló példa. A szétszerelés azért is veszélyes, mert a legtöbb alkotó anyag és a környékbeli növények váltak radioaktívvá. Az erőművek bontási és rehabilitációs költségeit még ma is csak nagyjából lehet megsaccolni. 10 forrás : http://energie-verte.blogspot.com/2009/04/nucleaire-pas-rentable.html 23




1. A francia szolgáltató EDF az 58 reaktor bontását 15 milliárd €-ra becsli, de elismeri, hogy 20 milliárd is lehet. 2. A Greiswald-i (Németország) 440MW-s Erőmű bontási és rehabilitációs költsége meg fogja haladni a 4 milliáed €, a munkálatokat 20 évre becsülik, ami nagyjából a svájci számításokat támasztja alá. 3. Más források szerint a nukleáris létesítmények (katonai vagy polgári), az erőmű leállításától kezdődően az eredeti állapot vissza állításáig - a mai becslések szerint -, 30 év szükséges. (a leállítás és az eredeti állapot vissza állítása között). Ezen kívül, a költségek a becslések szerint változhatnak a jogi követelményektől, anyagköltségtől vagy váratlan eseményektől függően, mint például a tartályokban megfgyelhető szivárgások következtében, melyek többször előfordultak a hanfordi nukleáris komplexum rehabilitációja során az Egyesült Államokban. Tehát megállapíthatjuk a Lenssen N11.-el hogy "a nukleáris erőművek: egy időzített bomba? (The nuclear power plants: A time bomb?). Könyvében azt igyekszik megmutatni, hogy a nukleáris erőművek leszerelés és a nukleáris hulladék tárolására is jelentős problémákat vet fel a jövő generációi számára. Azt sérelmezi, hogy politikusok és a gazdasági szereplők hajlamosak fgyelmen kívül hagyni ezeket a problémákat. Úgy véli, hogy az atomenergia aranykora a múlté. Feltette a kérdést, hogy a mai gazdasági körülmények között az atomerőművek leszerelése fnanszírozható-e? Világos! Más költségek? Például (de nem utolsósorban) a nukleárisenergia termelés lineáris, míg a fogyasztás szekáns (szinuszos) függvény szerinti. Az erőmű energiát termel éjjel-nappal, de a felhasználók éjjel keveset, nappal többet használnak, főleg a csúcsfogyasztás ismert időpontjaiban. A probléma nem mai, de a megoldás mégsem magától értetődő. Több elképzelést ismerünk, az egyik és leglogikusabb, a vízturbinázás éjszaka, melyet a csúcsfogyasztási időben mint vízerőművet használnak fel. Persze ez újabb költségeket jelent, amit természetesen kifelejtenek az atomenergia költségeiből. Ezen túlmenően, a Finnországban épülő Olkiluoto-i atomreaktor példája azt mutatja, hogy az 11 Revue ; Le Courrier de l'Unesco ISSN 0304-3118 1999, noMAR, pp. 10-13 Editeur Unesco, Paris, FRANCE (1947-2001) 24




új erőművek építése a gyakorlatban nehézkes és költségesebb, mint azt eredetileg elfogadott ütemterv és költségvetés. A fnn reaktor eredetileg 3 milliárd €-ra volt előirányozva, legutóbbi jelentések szerint már csaknem 6 milliárd €-nál tart és még nem is működőképes. Végül, az Atomic Energy12 tanulmányai szerint a nukleáris ágazat nem jelent sem potenciális gazdasági lehetőségeket és még kevésbé munkahelyeket. Németországban például, 35.000 ember dolgozik a nukleáris energia területén a megújuló energia szektorban, viszont már ma 340.000 embert foglalkoztatnak.

Quiz? Kérdés? Miért világítják éjjel óriás kandeláberekkel a Belga autóutakat?

12

Atomic Energy Council The agency was created in 1955 by the Executive Yuan. Since then, it has assisted industry in developing nuclear power for commercial use and allowed universities to conduct research into atomic energy 25




Bibliográfa. •

Revue ; Le Courrier de l'Unesco ISSN 0304-3118 1999, noMAR, pp. 10-13 Editeur Unesco, Paris, FRANCE (1947-2001)

•

Wikipédia encyclopédie libre, Démantèlement nucléaire

•

Désaffection et démantèlement des centrales nucléaires, Forum nucléaire suisse

•

Fonds de désaffectation Offce fédéral de l'énergie (OFEN) 3003 Berne

•

Mise hors service des centrales nucléaires L'Inspection fédérale de la sécurité nucléaire IFSN est l'autorité de surveillance de la Confédération dans le domaine de l'énergie nucléaire.

•

Quels coûts sont générés par la désaffectation et la gestion des déchets? Swissnuclear section énergie nucléaire de swisselectric Aarauerstrasse 55 Postfach 4601 Olten

•

Désaffectation et gestion des déchets Offce fédéral de l’énergie

•

Composants des coûts Swissnuclear section énergie nucléaire de swisselectric

•

Quelques faits sur la désaffectation des centrales nucléaires par L. Lanni. AIEA BULLETIN - VOL.20, no 6

•

Proposal for a Council Decision Adopting a Programme Concerning the Decommissioning of Nuclear Power Plants, Commission des Communautés Européennes, COM (78) 167 défnitif, Bruxelles, avril 1978.

•

Martin, A. et autres, A Preliminary Study of the Decommissioning of Nuclear Power Installations, rapport ANS N° 155, juillet 1977.

•

Das Ende der Atomenergie? Zeit für ein Umdenken in der internationalen Energiepolitik. Von NINA NETZER Friedrich Erbert Stiftunug 2011Dialogueon Globalization

•

Coûts réels de l’énergie nucléaire, Rapport du Conseil fédéral Suisse répondant au postulat Ory no 06.3714, déposé le 14 décembre 2006

26




•

Lempérière et Christian Ngô Démantèlement des centrales nucléaires : pourraiton faire simple ?

•

Science et Vie hors-série, Enquête, ce que va devenir le parc actuel. Dossier 20032100, le siècle du nucléaire, décembre 2003 [PDF] D. Hubert, Risque de cancer à proximité d'installations nucléaires : études épidémiologiques (http://www.radioprotection.org/articles/radiopro/pdf/2002/04/05.pdf), Radioprotection, Vol. 37, no 4, p. 457 [PDF] G. Niquet, C. Mouchet et C. Saut, Les centres nucléaires et le public : communication, information (http://www.radioprotection.org/articles/radiopro/pdf/2004/04/rad200418.pdf), Radioprotection, Vol. 39, no 4, p. 475 Jaime Semprun, La Nucléarisation du monde, Éd. Gérard Lebovici, 1986 (ISBN 2-85184-172-6) Arnaud Michon, Le Sens du vent : Notes sur la nucléarisation de la France au temps des illusions renouvelables, éditions de l'Encyclopédie des Nuisances, 2010 (ISBN 2910386368) Claude Dubout, Je suis décontamineur dans le nucléaire, éditions Paulo-Ramand. Florence D, Hartmann P (2002). Les rejets radioactifs des centrales nucléaires et leur impact radiologique. Journées SFRP «L'évaluation et la surveillance des rejets radioactifs des installations nucléaires», 13-14 novembre 2002, Strasbourg (France). Fournier-Bidoz V, Garnier-Laplace J (1994). Étude bibliographique sur les échanges entre l’eau, les matières en suspension et les sédiments des principaux radionucléides rejetés par les centrales

•

Coût des nouveaux réacteurs nucléaires : trop chers à construire et non concurrentiels. © 2011 - tous droits réservé Site : http://energeia.site.voila.fr/index2.htm

27

Az atomerőművek múltja és jövője?

Recommend Documents