Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Dr. Koltai Miklós Főiskolai docens
Az atlétika gyakorlata és módszertana (SMANTE2202)
Összetett feladatok oktatása az általános iskola alsó – felső tagozatában, és középiskolában
Készítette: Kiss Gábor Testnevelő – andragógia tanár MSc I. évf. NEPTUN: BWLS4S
1
Összetett feladatok Futás A futás technikája A futás célja: Futóversenyszámoknál a táv minél rövidebb idő alatti teljesítése vagy a győzelem a legfontosabb. (Koltai, Oros, 13.o.) A futóversenyszámok lehetnek: •
Rövidtávfutás
•
Középtávfutás
•
Hosszútávfutás
•
Gátfutás
Mint minden futómozgás, a vágtafutás mozgásmódja is sok vonatkozásban egyéni. Általános alapelveit azonban mindenféle futásfajta alapelveivel összhangban meghatározhatjuk. A vágtafutás az összes többi futás nemtől elsősorban abban különbözik, hogy itt a legerőteljesebb az elrugaszkodás és a lendítés, ennek következtében magasabb a repülés íve és így kényesebb és fontosabb szerepe van a talajra érkezésnek.(Koltai, Oros.)
A futás lábmunkája: A két láb egymáshoz viszonyított mozgásában nem azonos, de az egyidejű fázisok ismétlődése ugyanaz. A láb mozgása a technika szempontjából 4 részre osztható.
Fázisok: Elrugaszkodás Az elrugaszkodás a vágtafutás technikájának a leglényegesebb része. A vágtázó erőteljes elrugaszkodása a talajtól térden és bokán keresztül kinyúlással történik. Ezt segíti a lendítő láb, mely fokozatosan térdben hajlítva előrelendül, majd a lábszár függőlegesen megközelíti a talajt. A lábfej a talajhoz közeledve kissé felfelé emelkedik (keveset pipál) és először a talp elülső külső élével a futás irányával párhuzamosan ér a talajra. A láb csípőben, térdben, bokában is kinyúlik úgy, hogy csak a láb hegye érinti a talajt.
2
Lendítés A lendítés az elrugaszkodással összhangban történik. A lendítés során a comb emelő izomzata segítségével emelkedik a láb térdben hajlítva felfelé, amíg a térd a legmagasabb pontra kerül a test előtt. A lábszár laza. A repülés: A repülés legyen mérsékelt ívű, hogy a talajra érkezés után az elrugaszkodást folyamatosan biztosítja. A repülés nagysága, ereje és magassága az elrugaszkodása erejétől és a lendítéstől függ. A repüléskor a térdben megemelt lendítő láb aktívan a talaj felé közeledik, hogy előkészítse a következő lépést. Az elrugaszkodó láb pedig ugyanakkor arra készül, hogy a lelépés után átvegye a lendítő szerepét.
Talajfogás, lelépés A talp lenyomódik a talajra, a lábra nehezedő súly hatására a láb térde és a csípő enyhén behajlik. A négy fázis ismétlődik.(Koltai, Oros)
A futás karmunkája A karok könyökben, derékszöget alkotva előre-hátra irányuló ellentétes mozgást végeznek úgy, hogy az előrelendülő kar kézfeje kb. az áll magasságáig megközelítse a törzs középvonalán. A karok vállból mozognak a test két oldalán előre, hátra könyökben kb. derékszögű hajlításban.
A törzs munkája A törzs tartása a sebességtől függően kissé előre döntött, de semmi esetre sem homorított. A váll vízszintes síkban marad és csak annyit enged előre – hátra, amennyit az előre , - illetve hátralendülő karok mozgásához szükséges. A törzs mérsékelten előredöntött helyzetben van. A fej tartása előrenéző, természetes. A csípő mozgása, ennek puhasága nagyon fontos, különösen a ritmus kialakítása szempontjából. A vágta futás akkor ritmusos, ha folyamatosan kapcsolódnak egymásba a futás fontosabb elemei: •
Elrugaszkodás
•
Lendítés
•
Repülés
3
•
Talajérés
(Koltai, 1975)
A kislabda hajítás technikája A kislabda hajítás elsődleges célja a hajító mozdulat elsajátítása, beidegzése. A gyerekek játékos, szabad dobálgatása, a technikailag helyes váll feletti hajító mozgástól legtöbbször eltérő, hibás mozdulatok beidegzését eredményezi. Függ ez elsősorban attól, mi a dobások célja (pl.: lapos kővel a vízen „kacsáztatás” vagy célba dobás). A célokból adódóan sokan hajlított karhelyzetből indítják a hajítást s nem a váll felett, hanem nagyrészt oldalt dobják ki a szert. Mint minden dobószámnál a kislabda hajításnál is a közvetlen feladat: minél messzebbre hajítani a labdát, s ennek érdekében fejleszteni a képességeket. Technikai végrehajtása megegyezik a gerelyhajításéval, csak könnyebb feltételek mellett, ugyanis itt nem kell külön gondot fordítani a szer vonalban tartására és elsajátítása is sokkal rövidebb időt igényel. Nem véletlen tehát, hogy a kislabda hajítást a gerelyhajítást előiskolájának nevezzük. (Koltai, 1975., 266. o.)
A kislabda hajítás technikája A labda fogása: Két helyes formát ismerünk. Két ujjas fogás: A labda a mutató- és középső ujjon, a többi oldalról támaszt. Sportfogás: a labdát három ujjra (mutató-, középső és gyűrűsujj) helyezzük, a hüvelyk és kisujj oldalt támaszt, biztosítják a fogást. (az iskolai oktatásban az utóbbi elterjedt) A hajító mozdulatnál helyből és nekifutásból egyaránt csípőbefordítással kell kezdeni a mozgást. A második fázis: a törzs és a fej dobás irányba fordulása. A harmadik fázis: A hátranyújtott kar ostorszerűen csapódik a fejmagasság fölött Nekifutás során a labdát felső tartással, kb. homlok magasságában az arc előtt és könyökben hajlított karral kell vinni. Futás közben a labdát tartó kéz mérsékelten mozogjon előre – hátra a futás ritmusának megfelelően. A lendület összekapcsolását a kidobással az ún. „előkészítő lépések” alatt végezze el a tanítvány. A dobó az előkészítő lépések közben fordítsa jobbra a dobás irányába a váll vonalát, s vigye hátra kidobó helyzetbe a labdát. Ugyancsak az előkészítő lépések alatt alakítsa ki a kedvezőbb dobóterpeszbe érkezés testhelyzetét is. A hármas lépésritmusnál a dobó egy lépés alatt vigye dobóhelyzetbe a labdát és ezután a jobb láb támasszon át már a kidobó terpeszbe érkezhet.
4
Általános iskolában 5-7. osztályig – hármas lépés, 8. osztályban már lehet az ötös lépésű dobásformát oktatni. (Koltai, Oros)
A távolugrás technikája A távolugrásról általában A távolugró tetszés szerinti távolságról nekifutva a kijelölt helyről egy lábbal a lehető legmesszebbre ugrik. Az ugrás eredményességét a nekifutás vízszintes sebessége és az ugrás magassága határozza meg. Eszerint a gyorsaság és az ugróerő azok az alapvető képességek, melyek a távolugráshoz döntően szükségesek. A távolugró, bár elsősorban ugró atléta, de csaknem ugyanolyan értékű vágtázó is.
A távolugrás technikája A távolugrás lényege az, hogy az ugró testének a lehető legnagyobb sebességre felgyorsított tömegét (nekifutás) a felugráskor izomerejével a legtávolabbra röpítse egy lábról felugorva és a lehető legtávolabb érjen le az ugrógödör homokjába két lábbal történő talajfogással. A távolugró – technikákat a légmunka formája határozza meg. A távolugró technikákat a légmunka alapján: •
Ollózó technika
•
Homorító technika
•
Guggoló technika
A technikára érvényes közös alapelveket négy egymásba kapcsolódó észre bontjuk: 1. Nekifutás (roham) 2. Elugrás 3. Légmunka 4. Talajérés
A nekifutás Induláskor az ugróláb kerüljön az indulóvonalra. A nekifutást a test előredöntésével vagy rajthelyzetből szapora lépésekkel kell megindítani. A nekifutás alatt az ugró megtartja 5
természetes előredőlt futó testhelyzetét. A távolugró az utolsó lépések közben enyhe súlypontsüllyesztéssel mélyebb testhelyzetbe kerül, aminek következtében az erőközlés részére hosszabb utat biztosít. Legmélyebb a lelapulás az utolsó előtti lépésben. Az utolsó lépésben a felsőtest felegyenesedik, s az ugró láb siettetett talajfogásával a lépés megrövidül. A nekifutás hibái: •
A nekifutás utolsó szakaszában csökken a sebesség
•
A túlzottan nagy felgyorsulás is lépészavart idézhet elő
Felugrásig a sebességet egyenletesen kell fokozni úgy, hogy a maximális nagyságot az ugró az elugró vonal fölött érje el.
A felugrás A felugrás célja a sebesség megtartásával a testet lehető legmagasabbra röpíteni. Az ugró láb enyhe hajlításban, a sarok, a talp csaknem egy időben fog gerendát (a sarok futófelülettel a talp a gerendára érkezik). Az ugró láb támasztása pillanatában az erők leggyorsabb bevetésével megkezdődik a lendítő láb hajlított térddel vezetett lendítése. A karok egyidejűleg futómozgásszerű de hosszabb úton vezetett karmunkával lendítenek. Az elrugaszkodás befejezésének pillanatában az elrugaszkodó láb a lábujj hegyétől teljesen kinyúlt. Ekkor a test hossztengelye az elugró láb vonalába kerül. Az elrugaszkodásban az ugrónak arra kell törekednie, hogy az elrugaszkodás végén a felsőtest a hajtóérők irányába előre – felfelé irányuló helyzetbe kerüljön. Az elugrás hibái: •
A lelapulás, a felkészülés teljes hiánya a felugrás előtt. Az ugró dobbantva fog gerendát
•
Az ugró belehomorít a felugrásba. A felugrás alatt a test helyzete (dőlése) nem változhat meg.
•
A lendítés és az elrugaszkodás elkapkodása
•
Az ugró nem teljes kinyúlásban hagyja el a talajt. A testnek csípőben, majd térdben is végül bokában teljesen ki kell nyúlnia
A légmunka Légmunka közben a felsőtest többféle eltérést mutat. Az ún. lépéshelyzetben a felsőtest még kissé előredöntött futótesthelyzetben van. Előnyös, ha sodródás közben a felsőtest kissé lemarad, mert ez jó egyensúlyt és a talajfogást megelőző záráshoz kedvező testhelyzetet 6
biztosít. A törzs a légmunka ritmusában enyhe oldalfordulatokat végez, hogy ezzel laza karés lábmunkát biztosítson. A légmunka hibái •
Az ugró nem lazul el a passzív sodródás alatt
•
A végtagok szétterpesztése, kimozdítása
A talajérés A jó talajérés feladata a röppálya végének kihasználása. A talajérés akkor jó, ha az ugró a leérkezés után nyugodt, guggoló helyzetben marad. Közvetlenül a talajérés előtt a lábak előrenyújtása rúgásszerű, gyors mozdulattal történik. A talajérés hibái •
Talajérés előtt az összecsukódása elmarad, főképp a lábak nem lendülnek előre
•
Az ugró kar hátracsapását nem a talajéréskor, hanem előbb végzi
•
Talajfogás szétvetett lábakkal vagy nem egyvonalban homokba merülő sarkakkal történik. Mindez térveszteséggel jár
Általános iskolában a guggoló technikával ismertetjük meg a tanulókat. Lényege: az ugró az ugró lábat zárja a lendítő láb mellé, majd mindkét térdét a melléhez közelíti. A lábak felhúzásával egy időben az ugró mindkét karját a törzse mögé lendíti rézsútos mélytartásba. Ebben a zsugorhelyzetben repül mindaddig, míg lábait előre nem nyújtja a talajfogáshoz. A legegyszerűbb és legtermészetesebb távolugró technika, egyben a másik két technika jó előgyakorlata. Hátránya: A hasizmok túl erős terhelése, a bizonytalan egyensúly, a talajérés előkészítésének elmaradása.(Koltai, Oros)
Guggoló technika E technika az egyik legkönnyebben tanítható és könnyen elsajátítható technika. Legfőbb jellemzője, hogy az ugró a levegőben egy guggoló testhelyzetet vesz fel. A kevésbé képzett tanulók is hamar sikert tudnak elérni, mivel könnyű a légmunkája. A talajtól való elszakadás után az ugró először az ugró lábát zárja a lendítőláb mellé, majd mindkét térdét a melléhez közelíti. A lábak felhúzásával egy időben az ugró mindkét karját a törzse mögé lendíti rézsútos mélytartásba. Ebben a zsugorhelyzetben repül mindaddig, amíg lábát előre nem nyújtja a talajfogáshoz. A guggoló technika a legkevésbé eredményes mozgás, ugyanis a zsugorhelyzet kialakításával – azzal, hogy a fő forgási tengelyhez közel kerültek a testrészek – a szélességi tengely körüli előreforgás felgyorsul, s így az ugró 7
kénytelen korán kinyújtani a lábát, ennek eredményeként hamar leérkezik a homokba, tehát teret veszít. Guggoló- technika ugrása 8- 10 lépés nekifutás után, 60 cm- es elugró sávból távolugrás egy lábról, érkezés páros lábra. A nekifutás fokozatosan gyorsuló legyen, az elugrás pillanatában a törzs egyenes (függőleges), a lábfejet nem lecsapni kell, hanem sarkon keresztül teljes talppal lelépve „puhán” hangtalanul elrugaszkodni. Az erőteljes térd és az ellentétes kar lendítése előre felfelé irányuljon. A talajtól való elszakadás, a repülés már lényegileg az előző mozzanatok helyes vagy helytelen végrehajtásának következménye. Az elugrás után zsugorhelyzetben repül a tanuló – kisebb egyensúlyozó mozdulatokkal korrigálva az egyensúlyi problémáit – felkészülve a talajfogásra. A talajfogás eredményességének feltétele a repülés alatti jó egyensúlyi helyzet. A talajhoz közelítve mindkét lábát előrenyújtja, hogy talajra érkezéskor páros lábra tudjon érkezni. Egymással összefüggő és egymásra épülő fázisokat különböztethetünk meg: 1. Nekifutás 2. Elugrás 3. Légmunka 4. Talajfogás Nekifutás Célja: az elugráshoz szükséges legnagyobb sebesség elérése. Ez általános iskolában viszonylag változó, mivel a nekifutás ritmusa, sebessége az egyéni és az életkori sajátosságoknak megfelelően alakul. E korban a fizikai képességek és motorikus készségek fejlettségi szintje eléggé differenciált. Az alsós kisdiákoknál, a vágtagyorsaságnál nagyobb szerepet kap az ugróerő. A nekifutás a kimért vonaltól, ritmusos futással kezdődik és vágtafutássá gyorsul. A nyugalmi helyzetből állórajttal indulnak, az előzetes mozgásból pedig egyénenként különböző távolságról sétával vagy könnyű futólépésekkel érkeznek az indulási helyhez, azaz a tulajdonképpeni nekifutásuk megkezdése előtt már bizonyos mozgási energiával rendelkeznek. Mindkét változatnál alapvető követelmény, hogy az indulási helytől mindig ugyanazon láb kilépésével kezdjék meg a futásokat. A nekifutás végén az ugrónak optimális sebességgel kell rendelkeznie. A lendületszerzés akkor jó, ha a futás tempója gyorsuló és a kitámasztás pillanatában érje el az ugró a megfelelő sebességet.
8
Elugrás Célja: a nekifutással megszerzett vízszintes sebességnek, sebességcsökkenés nélküli átvitele a mozgó test tömegére és az optimális szögből való elugrás biztosítása. A nekifutás utolsó két – három lépése az elugrás előkészítő szakasza. Három futólépes közben fokozatosan süllyed a súlypont, módosul a futóritmus. Az elugrásnál az ugró súlypontjának vízszintes sebessége nagyobb, mint függőlegesen. A súlypont függőleges vetülete az ugróláb előtt van a talajtól való elszakadás pillanatában. E változások egymással összhangban történnek és az ugrás lényegi szakaszát készítik elő. A z utolsó előtti talajfogást háromféle módin végezhetik: a lábfej elülső, külső oldalával, teljes talppal vagy sarokkal. Az utolsó lépések felgyorsítása minden ugrószámnál lényeges követelmény, azt is figyelembe véve, hogy a lépések egyenletesen gyorsulóak lesznek. Az elugrás részei •
Lelapulás
•
Kitámasztás
•
Lendítés
•
Elrugaszkodás
Légmunka Célja: A súlypont hosszú repülésének biztosítása, a légmunka legjobb kihasználásával és kedvező talajfogás előkészítése. Egyik célja a test tengelyei körüli forgások szabályozása, a távolugrás során keletkezett káros forgások kompenzációja, a másik célja a talajfogás vagy talajra érkezés előkészítése.
9
Talajfogás A talajfogásnak a súlypont parabola befejező pályájának leggazdaságosabb kihasználását kell lehetővé tenni. Az ugrások befejező mozzanatának célja az eredménynövelés és a sérülések megelőzése, illetve elkerülése, ami nagyon fontos feladat. A legnagyobb balesetveszély a talajfogás következő szélsőséges eseteiben, például az ugró mereven, nyújtott testtel fog talajt, ún. „csontos alátámasztással”. Ebben az esetben az izmok fékező hatása nem tud érvényesülni. A test ízületei szinte akadálytalanul csukódnak össze, ilyenkor a fej ütődhet a térdhez. Az ütközéskor a súlypont az alátámasztási pont elé kerül a hibás felugrás miatt, itt a test felgyorsulva csapódik a talajra, ennek következménye a különböző zúzódások, ficamok.
(Dr. Koltai Jenő, Dr. Takács László: Az atlétika oktatása, Magyar testnevelési egyetem, 1993)
10
A lépő távolugrás technikája Lényegében a távolugrás alaptechnikája. Repülés közben az ugró szinte végig megtartja az elugrás helyzetét, csupán a talajfogás előtt húzza előre az elugró lábát és a két lábát együtt nyújtja előre a homok felé. (a homorító és ollózó technika kiváló előgyakorlata.) Részmozzanatai a következők: •
Nekifutás
•
Elugrás
•
Légmunka
•
Talajfogás
Nekifutás Nyugalmi helyzetből állórajttal indulva az ugró fokozatosan gyorsuló futólépéses nekifutásból elugorva felkészül a minél erőteljesebb felugrásra. A nekifutás hosszát ki kell mérni. Alapvető követelmény, hogy az indulási helytől mindig ugyanazon láb kilépésével kezdjék meg a futásokat.
Elugrás A távolugrás legfontosabb része, mely meghatározott méretű gerendáról történik. Az elugrásnál az ugró súlypontjának vízszintes sebessége nagyobb, mint függőlegesen. Az utolsó lépések felgyorsítása lényeges követelmény. Részmozzanatai a következők: •
Lelapulás
•
Kitámasztás
•
Lendítés
•
Elrugaszkodás
Az elugrással arra törekszik az ugró, hogy a nekifutással szerezett sebesség megtartásával és kitámasztás után végrehajtott elrugaszkodással a testét minél messzebbre röpítse. A felugrás helyessége szabja meg az ugrás röppályáját.
Légmunka Célja: A légmunka estén keletkezett káros forgások kompenzációja. Az ugró az elrugaszkodást befejezte és az ugróláb elhagyta a támaszt, a lendítő láb és a karok a 11
legmagasabb helyzetbe kerülnek. Repülés közben az ugró szinte végig megtartja az elugrás helyzetét, csupán a talajfogás előtt húzza előre az elugró lábát és a két lábát együtt nyújtja előre a homok felé.
Talajfogás Célja: Az eredmény növelés és a sérülések megelőzése, illetve elkerülése. A talajfogás akkor történt helyesen, a kiegyensúlyozott biztos guggoláson keresztül fel az ugró.
. Forrás: -
Dr. Koltai Jenő, Dr. Oros Ferenc 2001, Az atlétika oktatása
-
Dr. Koltai Jenő, Szécsenyi József: Az atlétikai versenyszámok technikája, ugrások
Összetett versenyek A kétezres években új társadalmi kihívások fogalmazódtak meg az iskola, az intézményes nevelés felé. Az oktatási törvény és annak módosítási új feladatokat fogalmaz meg a testnevelés és a testnevelés és a sport fejlesztése területén. A testnevelésen belül az atlétika gazdag tartalmánál fogva a személyiség sokoldalú kibontakoztatásának kiváló eszköze lehet. Az atlétika természetes mozgáskészségeken alapuló versenyszámai (futás. Ugrás, dobás) minden életkorban az életkori sajátosságoknak megfelelően művelhetők. Az atlétika versenyszámai az ember természetes mozgásaiból a járásból, futásból, ugrásból és dobásból alakult ki.
12
Összetett egyéni versenyről beszélünk akkor, ha az adott korcsoportban versenyző leány vagy fiú elindul csapatban az adott iskola színeiben (6 fős csapat) a Magyar Diáksport Szövetség által előírt versenyszámokban, az itt elért eredményeket ponttáblázat alapján kiszámolják és összeadják. Az így kapott eredmény alapján beszélünk összetett egyéni helyezésekről. Összetett csapatversenyről akkor beszélünk, ha a csapat 5 legjobb eredmény elért tagjainak pontszámát számolják ki és az így kapott pontok alapján hirdetnek eredményt. Az összetett versenyszámok az általános iskolában: Az általános iskolai tanulók II., III., IV. korcsoportban versenyeznek felmenő rendszerben a Magyar Diáksport Szövetség versenykiírása alapján. Az atlétika sportágban létezik I. korcsoport is, azonban ezeknek a gyerekeknek a versenyzése nem továbbjutásos, azaz felmenő rendszerű.
I korcsoport (legmagasabb szint: megyei verseny) versenyszámai •
Kislabda hajítás
•
40 m síkfutás állórajttal
•
50 m – es szembeváltó váltóbottal
II. korcsoportban az összetett egyéni és csapatverseny versenyszámai a következők: •
60m síkfutás (megyei versenyen térdelő rajt, országoson rajtgép és fotocella)
•
Kislabda hajítás (nekifutással, szektorba, plasztoball 12dkg- os labda)
•
Távolugrás (60 cm- es elugró sávból)
•
4 x 100 m váltó (4 x 100 m –es körbeváltó, megyein pályától függően szembe váltó)
A megyei/ budapesti, valamit az országos döntőn a 4 x 100 m-es váltófutás az atlétika versenyszabályai szerint körbefutással történik, váltás az előváltási zóna +20m –es váltózóna (30m) területen történik Az összetett egyéni versenyben a váltó eredményét nem számolják be. A csapat 6 főből áll, az öt legjobb eredmény számít, mint csapateredmény.
13
III. korcsoport összetett egyéni és csapatverseny versenyszámai a következők: •
60 m síkfutás
•
Kislabda hajítás
•
Távolugrás (60 cm - es elugró sávból)
•
600m
A csapat 6 főből áll, öt fő eredménye számít, mint csapateredmény. IV. korcsoport összetett egyéni és csapatverseny versenyszámai: •
100m
•
800m
•
Távolugrás
•
Súlylökés (fiúk: 4kg, leányok: 3kg)
•
Kislabda hajítás
A csapat 6 főből áll, öt fő eredménye számít, mint csapateredmény.
Általános szabályok a diákolimpián •
A diákolimpiát a Magyar Diáksport Szövetség hirdeti meg
•
Az alapfokú oktatási intézmények azon tanulói vehetnek részt a versenyen, akik egy magyar oktatási intézménybe az adott tanév kezdetéig beiratkoztak, s a verseny időpontjában az iskola tanulói
•
Igazolás: Egységes igazolás: szabályosan, a hatályban lévő kormányrendelet alapján kiadott diákigazolvánnyal (elvesztése, megrongálódása esetén ideiglenes diákigazolvánnyal– mely tartalmaz egy fényképes személyi kártya részt), az internetes nevezés alapján kinyomtatott, az iskola igazgatója által aláírt és pecséttel ellátott, egyéni vagy csapat nevezési lappal.
•
A nevezési lapon a korosztálynak megfelelő érvényes orvosi igazolásnak kell szerepelnie (a szakszövetség igazolványban szereplő, érvényes sportorvosi igazolás ezt kiválthatja) Orvosi igazolásként elfogadható az MDSZ által kiadott „orvosi igazolás” kártya is, mely kiválthatja a nevezési lapon szereplő igazolást.
•
A versenyzők saját érdekükben – sérülés, orvosi ellátás miatt – tartsák maguknál a TAJ – kártyájukat vagy annak másolatát.
14
•
Csapat és egyéni versenyeken az igazolásokkal ellátott elektronikus nevezési lapról a csapatok és az egyéni versenyzők versenyenként maguk gondoskodnak!
•
Az országos selejtezőkön, elődöntőkön és döntőkön a csapatok tanárral, pedagógussal vagy csapatvezetővel kötelesek megjelenni, aki az adott nevelésoktatási intézmény alkalmazásában áll vagy az iskola igazgatója által írásban megbízott vezető/ edző. Ezen megbízás hiányában a versenybizottság a csapat mellett megjelent kísérőt nem tekinti hivatalos személynek és a csapat az adott versenyen nem jogosult részt venni.
•
A tanárok, edzők igazolása a verseny megkezdése előtt (pl.: a technikai értekezleten) az igazoló bizottság feladata és kötelessége.
•
Az igazolási dokumentumokat – labdajátékoknál - a verseny végéig a versenybizottságnál kell letétbe helyezni. Az igazolási dokumentumok biztonságos elhelyezéséről az adott rendező szervnek kell gondoskodnia.
•
Nevezés: Minden sportágban, az MDSZ által rendezett országos versenyekre a nevezést elektronikus úton a Magyar Diáksport Szövetség honlapján – www.mdsz.hu – kialakított nevezési formában és oldalon lehet megtenni a versenynaptárban megjelölt nap 12.00 órájáig!
•
Országos döntő: A több próba csapat és a több próba egyéni összetett megyei/ budapesti első helyezetteket az elektronikus nevezés alapján a megyei/ budapesti diáksport szervezet juttatja tovább. Országos szinten a további három legmagasabb pontszámot elérő iskolacsapat és egyéni versenyző meghívásra kerül, őket az elektronikus nevezés alapján a megyei/ budapesti diáksport szervezet juttatja tovább.
•
Szöges cipő használata engedélyezett
•
Rövidtávfutásoknál a megyei/ budapesti és az országos döntőn az indulás térdelőrajttal történik. A csapat tagjai az országos döntőn egy futam keretében versenyeznek
•
Kislabda hajítás plasztoball (12 dkg) kislabdával történik, egy próba és három kísérlet
•
Több próba versenyen ki kell zárni azt a versenyzőt, aki két hibás rajtot hajt végre
•
A több próba egyéni összetett versenyben a váltó eredménye nem számít bele a végeredménybe
•
A holtversenyeket a megyei/ budapesti és az országos versenyeken el kell dönteni.
•
A holtverseny eldöntése: Egyéni összetett versenyen: az a győztes, aki több versenyszámban ért el magasabb pontszámot. Ha ez nem dönti el a holtversenyt, akkor az a győztes, aki a versenyszámok közül valamelyikben a legmagasabb pontszámot érte el. Ha ez sem dönt, akkor meg kell nézni a második legmagasabb pontszámot és így tovább…
15
•
Összetett csapatversenyen: a csapat utolsó tagjának (5.,4. stb…) eredménye dönt. A magasabb pontszámmal rendelkező utolsó csapattag csapata kerül előbbre.
•
A megyei/ budapesti jegyzőkönyveken fel kell tüntenti a versenybíróság alnökének a nevét, a jegyzőkönyv kizárólag így hiteles
•
A verseny részletes tudnivalóit a forgatókönyv tartalmazza, amelyet a megyei/ budapesti diáksport szervek juttatnak el az iskolákhoz. Az országos döntő forgatókönyve letölthető az MDSZ honlapjáról is.
•
A kiírásban nem szereplő valamennyi szakmai kérdésben a MASZ versenyszabályai érvényesek
16
Előkészítő gyakorlatok futásra Gyakorlat száma: 1. Gyakorlat megnevezése: Egyperces fogó Alkalmazási terület: futógyorsaság, gyorsasági állóképesség (1-8. ) Eszközök: 1 db megkülönböztető Résztvevők száma: teljes osztály A gyakorlat leírása: A kijelölt fogó igyekszik a lehető legtöbb gyereket elkapni 1 perc alatt. Akit elkapott, az kiesett a játékból. Kritikus momentum: Akiket, elkaptak, azok azonnal üljenek le a játéktéren. Változatok: Előfordulhat, hogy a fogó nem tud, vagy kevés embert kap el, ilyenkor jelöljünk ki mást, vagy egy társat segítségül. Létszámtól függően, lehet a kijelölt idő hosszabb, vagy kijelölhetünk több fogót is.
Térrajz
17
Gyakorlat száma: 2. Gyakorlat megnevezése: Oldalváltó fogó (saját elnevezés) Alkalmazási terület: futógyorsaság, gyorsasági állóképesség, reakciógyorsaság fejlesztése (112.) Eszközök: 1 db megkülönböztető Résztvevők száma: teljes osztály A gyakorlat leírása: Párosával elhelyezkedne a tanulók szórt alakzatban. Fogják egymás kezét. Egy fogó van, s egy menekülő. A fogó kergeti a menekülő tanulót. A menekülő bármerre szaladhat, a párok közt szaladva. Cél, hogy minél hamarabb megfogja a pár egyik tagjának a kezét. Akkor a pár másik tagja elengedi a korábban fogott pár kezét, s ő lesz a menekülő. A játék 1 percig tart. Kritikus momentum: Ügyesen kell manőverezni a társak között. Gyorsan kell reagálni, hogy kinek kell tovább menekülnie. Változatok: Előfordulhat, hogy a fogó nem tudja elkapni a menekülőt, ilyenkor cseréljük meg a szerepeket. Vagy azonos gyorsaságú gyerekek kezdjék a játékot. Differenciálni lehet a képességek alapján. Két csoportban vannak a tanulók. (gyorsabbak, lassabbak). Illetve a ki indulóhelyzet változtatása. Hason fekvés, nyújtott ülés, török ülés, hanyatt fekvés, stb…
Térrajz:
Fekete: fogó Zöld: a fehér menekülő oda szalad, s megfogja a társa kezét. Piros: ő lesz a menekülő. (mert ő áll a másik oldalon)
18
Gyakorlat száma: 3. Gyakorlat megnevezése: Krumpli ültető váltóverseny Alkalmazási terület: futógyorsaság, reakciógyorsaság (1-12.) Eszközök: 12 db kislabda, 12 db zsámoly Résztvevők száma: teljes osztály A gyakorlat leírása: 3 csapat vetélkedik egymással. A csapatok egy vonal mögött helyezkednek el álló helyzetben. Az első játékosok a csapatokból a kislabdákat elhelyezik a zsámolyokba, megkerülik az utolsó zsámolyt, visszafutnak a csapatukhoz és kézráütéssel indítja a következőt. Ő kiveszi a kislabdákat a zsámolyokból, az utolsót megkerülve visszafut és odaadja a következő indulónak. Az a csapat nyer, aki előbb végez a feladattal. Kritikus momentum: Mindig ugyanaz a csapat nyer, ilyenkor változtathatunk a csapatok összetételén. Változatok: Variáljuk a kiinduló helyzeteket. Ülésből, hason fekvésből indulás. A zsámolyokat tegyük messzebbre. (10m, 15m, 20m)
Térrajz
19
Gyakorlat száma: 4. Gyakorlat megnevezése: Vonal futás Alkalmazási terület: futógyorsaság, reakciógyorsaság (1-12) Eszközök: bóják Résztvevők száma: teljes osztály A gyakorlat leírása: -
A sárga bójaközből indul az első futó. Ha áthalad a piros bójaközön, az ott várakozó társ, csak akkor indul. Folyamatosan megy a futás Mindig egy tanuló dolgozik 1 percig megy a feladat folyamatosan 12 m
Változatok: Különböző ki indulóhelyzetekből való indulás (nyújtott ülés, hason fekvés,stb…) Differenciálás: - Sebesség növelése - Táv növelése (15m, 20m, 25m ) - Kevesebb pihenőidő (20sec, 15sec) Kritikus momentum: -
Indulásnál, célba érésnél vigyázzunk! Ha csúszós a padló, vigyázzunk a futásnál! Karral is segítsük a futást, figyeljünk a helyes technikára
Megjegyzés: -
Vigyázni kell a megfelelő pihenőidőre.
Térrajz
20
Gyakorlat száma: 5. Gyakorlat megnevezése: Fuss és találj célba Alkalmazási terület: gyorsaság fejlesztése (1-8) Gyakorlat leírása: -
A kék bójától indulnak a tanulók Mindig egy ember dolgozik A piros bójánál elhelyezett zsámolyban lévő kislabdákkal kell a karikába betalálni (6m) 5 próbálkozás (aki betalál a célba, jöhet vissza, hozhat egy aranyrudat, vagyis sárga bóját és válthatja a társát) Bele kell tenni a szerezett aranyrudat a rajtnál lévő kincses ládába. Aki 5- ből egyszer sem talál be, 10 karhajlítás nyújtás, majd szalad vissza cserélni,de nem vihet aranyrudat
Differenciálás: -
Távolabbról kell célba dobni (8m, 10m, 12m) Célterület méretének csökkentése (kisebb karika)
Kritikus momentum: -
Futásnál vigyázzunk a megállásnál. Kislabdával csak a karikára célozzunk. Figyeljünk a helyes technikai végrehajtásra
Megjegyzés: -
Több pályán is lehet versenyezni egy időben.
Térrajz 21
Gyakorlat száma: 6. Alkalmazási terület: Karok erősítése(5-12.)
Gyakorlat leírása: -
Fekvőtámaszban a lábak a zsámolyon Kéztámasz a földön Nyíl irányában haladás kézzel
Differenciálás: -
Több kör megtétele Haladás közben medicinlabda terelgetése
Kritikus momentum: -
Egyensúlyozni kell a zsámolyon Vállból kell tartani, sérülésveszélyes ha nem figyelünk oda.
Megjegyzés: -
Többen tudják egyszerre végezni a feladatot Vigyázni kell a megfelelő pihenőidőre
Térrajz
22
Gyakorlat száma:7. Gyakorlat megnevezése: Talicskázás Alkalmazási terület: Karok erősítése (5-12.)
Gyakorlat leírása: -
Talicska a piros vonaltól, kék vonalnál szerepcsere
Differenciálás: -
Talicskázás közben 2 kg – os medicinlabda terelgetése
Kritikus momentum: -
Óvatosan terelgessük a medicinlabdát Ne toljuk túlságosan gyorsan a társunkat Biztosan fogjuk a társunkat
Megjegyzés: -
Többen végezhetik a gyakorlatot párhuzamban
Térrajz
23
Gyakorlat száma: 8. A gyakorlat megnevezése: szökdelés a zsámolyok felett Alkalmazási terület: láberő fejlesztés (5-12.) Szükséges eszközök: - 10 db zsámoly - 9db piros bója - 2 db kék bója - 6 db sárga bója - 2 db karika - 10 db kislabda - 2 db medicinlabda Gyakorlat leírása: -
10 sorozat Szökdelés a zsámolyra páros lábon fel-le előrehaladással Futás a kék bójáig, megkerülve futás a piros bójákhoz, majd páros lábon szökdelés a bóják felett. Majd visszatérés a kiinduló helyre.
Differenciálás: -
Piros bóják felett 5 kör csak jobb lábbon szökdelés, majd 5 kör csak bal lábon szökdelés.
Kritikus momentum: -
Szökdelésnél segítsünk a karunkkal is a lendületvételben.
24
Megjegyzés: -
Vigyázni kell a megfelelő pihenőidőre.
Térrajz
Előkészítő gyakorlat kislabda hajításra Gyakorlat száma: 9. A gyakorlat megnevezése: Célba dobás Alkalmazási terület: dobás gyakorlása (5-12.) Gyakorlat leírása: -
A kék bójától indulnak a tanulók Mindig egy ember dolgozik A piros bójánál elhelyezett zsámolyban lévő kislabdákkal kell a karikába betalálni (6m) 5 próbálkozás (aki betalál a célba, jöhet vissza, hozhat egy aranyrudat, vagyis sárga bóját és válthatja a társát) Bele kell tenni a szerezett aranyrudat a rajtnál lévő kincses ládába. Aki 5- ből egyszer sem talál be, 10 karhajlítás nyújtás, majd szalad vissza cserélni,de nem vihet aranyrudat
Differenciálás: -
Távolabbról kell célba dobni (8m, 10m, 12m) Célterület méretének csökkentése (kisebb karika)
Kritikus momentum: -
Futásnál vigyázzunk a megállásnál. Kislabdával csak a karikára célozzunk. Figyeljünk a helyes technikai végrehajtásra 25
Megjegyzés: -
Több pályán is lehet versenyezni egy időben.
Térrajz
Gyakorlat száma: 10. Gyakorlat megnevezése: Csináld végig az akadálypályát, s gyűjts minél több bóját össze! Alkalmazási terület: Futás, ugrás, dobás fejlesztése, ügyesség, képességfejlesztés (5-12.) Gyakorlat leírása: -
Játszd végig az akadálypályát, s gyűjts minél több zöld bóját. Piros a rajtvonal és a cél vonal. Rajt után szökdelés, páros lábon. A zöld bójáknál 15 karhajlítás nyújtás, s viheted magaddal a bóját. Ha kevesebbet csinál a tanuló, nem viheti. Majd szlalom futás, a zöld bójánál újra érvényesül a karhajlítás szabály A zsámolynál célba dobás, 3 dobásból kell kettőt célba juttatni. Itt maximum 2 zöld bóját szerezhet a játékos (6m)
Differenciálás: -
Karhajlítás száménak növelése (20db, 25db, 30db) Dobás távolságának növelése (8m, 10m, 12m) Illetve plusz karhajlásokért újabb zöld bójákat lehet kapni
Kritikus momentum: -
Figyeljünk oda szökdeléseknél Óvatosak legyünk a kitámasztásoknál Kislabdával csak a célra dobjunk
26
Térrajz
27
Rávezető gyakorlatok Rávezető gyakorlatoknál nagyon fontos a helyes technikai végrehajtás. A tanárnak el kell mondania a helyes technikát, hogy mire kell figyelni a feladat végrehajtása közben, s be is kell mutatnia. Mivel a tanulóknak könnyebb ha hallják is és látják is a tanulandó feladatot, mozgást, mozgásformát.
Futás Gyakorlat száma: 1. -
Karmunka összehangolása a lábmunkával. Ellentétes kar-láb.
-
Először sétában majd lassú futásban.
-
Bal láb nyújtva, jobb láb térd felhúzás
-
Bal kar elől, felemelve, jobb kar hátul
-
Piros karika: jobb láb, jobb kéz jelölése
Térrajz
Gyakorlat száma: 2. -
Állórajt gyakorlása.
-
Karok helyzete, lábak helyzete, törzs helyzete. (indulás előtt, indulás után)
-
Piros karika: jobb láb, jobb kéz
-
Törzs enyhén előredőlt állapotban van
28
Térrajz
Gyakorlat száma: 3. -
5- ös csoportokban indulás. Mindig egy valaki iramot vált, 15-20 m en keresztül tartja, s a többieknek is tartaniuk kell az iramot.
Térrajz
Gyakorlat száma: 4. -
Futás csoportban. Adott távot kell lefutni egyéni tempóban, de figyelni kell az időre. (pl.: 400 m egy kör, 1:45sec, pontosan kell ennyi idő alatt lefutni, időérzék, iramérzék fejlesztése)
-
Bójákat meg kell kerülni.
29
Térrajz
Távolugrás Gyakorlat száma: 5. -
Roham kimérése (20- 25 m-ről indulnak a tanulók teljes sebességnél elugranak az ugró gerendáról, a tanár közli velük mennyi lábfejnyit kell előre, illetve hátra lépniük,persze ahhoz ugyanolyan sebességgel kell futniuk, a végét sem szabad elaprózni,nem baj ha elsőre még belép a tanuló)
30
Gyakorlat száma: 6. -
Járás, lassú futás közben 5m ként fellépünk egy zsámolyra, s leugrunk egy karikába. Ugró lábról indulunk, s páros lábra érkezünk (leérkezés, elrugaszkodás gyakorlása)
Térrajz
Gyakorlat száma: 7. -
3-4 lépésből a homokgödörhöz közelre tett emelkedőről végzünk távolugrást a homokba.
-
Pár lépésből ugrás a homokba, s leérkezés után a kiülés gyakorlása. (egyik oldalra)
Térrajz
31
Gyakorlat száma: 8.
-
Bordásfalra felakasztott kereten támasz helyzetben a légmunka gyakorlása
Térrajz
Kislabda hajítás Gyakorlat száma: 9. -
Helyes fogás kialakítás (szer fogása), sportfogás
-
Karok helyzete, csípőfordítás, lábak helyzete, mozgás kivezetése
-
Először csak a mozgás tanulása
-
Majd később a szer elengedése (dobás, nem kell messzire)
-
Páros gyakorlat, a hátsó tanuló, fogja az előtte álló tanuló karját. Akinek a szer (kislabda) a kezében van, s végzi a dobó mozgást.
Térrajz
32
Gyakorlat száma: 10. -
Lendületszerzés tanulása, gyakorlása
-
3 lépésből, majd több lépésből (keresztlépések megtanulása)
Térrajz
33
