2. Az athéni demokrácia intézményei és működése; A római köztársaság virágkora és válsága; A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás; Az athéni demokrácia intézményei és működése
-
-
-
-
Kr. e II. évezred elején vándoroltak a görögök a balkán déli részére gazdasági élet létrejött: földmagántulajdon, árutermelés; vas használata; tengeri kereskedelem (gabonaszükségletét csak behozatal útján tudták kielégíteni, így meghatározó szerepet játszott a kereskedelem és a hajózás) poliszok (városállamok) létrejötte; polisz: városközpontú állam az ókori Görögországban. Két részből állt: a város (asztü), valamint az azt körülvevő falvak és földek (khóra). Tagjai a földdel, parcellával rendelkezők voltak, akik ezért polgárjoggal bírtak, s így a közös földekből is részesülhettek. Athén (iónok)
Kr. e. 8.-7. sz. királyságból arisztokratikus köztársaság lett (arisztokraták és parasztok; föld tulajdonlása meghatározó) arisztokrácia: nagybirtokosok démosz: parasztok, kézművesek, kereskedők kisbirtokosok eladósodtak »»» adósrabszolgaság; más földekre való vándorlás állam élén kilenc arkhón (évente váltakoztak); felelősek az állam politikai, gazdasági, vallási életéről; hadügy és igazságszolgáltatás a kezükben Areioszpagosz (volt arkhónokból álló tanács) gazdasági életben démosz (köznép) befolyása nőtt »»» ellentét a démosz és az arisztokrácia között (démosz politikai hatalmat akart). Démosz követelései: eltörölni az adósrabszolgaságot; írásba foglalni a törvényeket; törvény előtt egyenlővé válni az arisztokratákkal; a lakosságot területi alapon egyenjogúsítani, és biztosítani minden szabad polgár részvételét a közügyek intézésében (politikában).
-
Kr. e. 621 Drakón arkhón: törvényeket írásba foglalta; önbíráskodásnak akart véget vetni. Szigorú normatívát állított fel, ezzel kizárta az önkényességet. Drakón törvényei még továbbra is az arisztokrácia érdekeit védték, hiszen vagyoni alapon számította a polgári jogokat
-
Szólón arkhón: adósrabszolgaság és adósságok eltörlése; négy osztály létrehozása: 500 mérősök; lovagok; ökörfogatosok; napszámosok. Eszerint fizettek adót, és vettek részt a politikában. Timokrácia („tekintélyes”). Athéni születésű férfiak politizálhattak. Bulé-t létrehozta (négyszázak tanácsa). Már nem jövedelem, hanem vagyon alapján határozza meg a tisztségvállalást. Mindenkinek részt kellett vennie a közügyekben, aki ezt nem tette meg, azt kizárhatták közömbösség miatt.
-
Peiszisztratosz (türannosz). Türannisz: a törvények felrugásával járó egyeduralomFöldosztás, építkezések (iparosoknak munka). Vidékre kiszálló bíróságok. Jövedelemadó. Többször elűzték őt, és többször visszatért. 1
-
Kleisszthenész: (demokrácia kiépítője) türannoszok elűzése. 10 phülé létrehozása. 1 phülé= 3 rész: város+partvidék+belső (hegyvidéki) terület »»» vegyes lakosság. Ez már a démosznak kedvezett, hiszen a kereskedők és iparosok „uraltak” a három egységből kettőt, míg az arisztokrata dominancia csupán a hegyvidékre szorult (földművesek). Kleiszthenész továbbá megállapította, hogy az athéni polgárok szavazata egyenlő – polgárok alatt pedig az athéni (anyja apja athéni) szabad férfiakat értette (bizonyos életkori cenzussal). A legfőbb hatalom a népgyűlés (ekklészia) kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár részt vehetett: itt hozták a törvényeket; jogkörébe tartozott a háború és béke kérdése, és úgy általában minden fontosabb kérdésben a döntő szó joga. A tisztségeket vagy sorsolással vagy választással, illetve automatikusan lehetett betölteni: az arkhónokat, heliaia-t (esküdt bíróság), és az 500-ak tanácsát (bulé) sorsolták; automatikusan a volt arkhónokból álló testületbe az Areioszpagoszba lehetett bejutni; választani pedig csak a sztratégoszt választották (katonai vezetőként ők voltak Athén tényleges vezetői) (de később ezt is sorsolták). A hadsereget is átszervezte, melynek alapja a területi felosztás lett. Phülénként 50-50 képviselő került az 500-ak tanácsába (sorsolás). A zsarnokság ellehetetlenítését szolgálta az osztrakiszmosz (cserépszavazás) intézményének bevezetése: ha úgy gondolták, hogy valaki zsarnokságra tör, akkor szavazással 10 évre száműzni lehetett Athénből. Hatalmi ágak szétválasztása: az igazságszolgáltatás az esküdt bíróság, a törvényhozás a népgyűlés, a végrehajtás pedig az 500-ak tanácsának a feladata. Az agorára (központi tér) csak 5-6 ezer ember fért be, ezáltal korlátozott volt a közgyűlés. Démosz uralma »»» létrejött a demokrácia. (démosz + krateo = nép + uralkodom)
-
Periklész (15 éven át mindig megválasztották sztratégosznak). Athéni demokrácia virágkora. Közéletben, politikában való részvétel biztosítása. Polgárok nem adóznak (csak a polgárjoggal nem rendelkező szabadok; felszabadított rabszolgák). Napidíj bevezetése (bevezetésével biztosította a legszegényebbek számára is az állami életben való gyakorlati részvételt). Gyors gazdasági növekedés »»» vagyoni különbségek növekedése »»» vagyoni egyensúly veszélyben. Ezeket a különbségeket próbálta Periklész intézkedéseivel csökkenteni, és így sikerülhetett az, hogy az athéni demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosította az athéni polgárok egyenlőségét.
-
Kr.e. 431 Peloponnészoszi háború (Athén és szövetségesei vs. Peloponnészoszi szövetség) után Athén visszaesett a nagyhatalmi pozícióból
Összegzés: - demokrácia csak kevesekre vonatkozott - nép nagy része nem részesedett a jogokból - többségi döntések, kisebbségi véleményt nem vették figyelembe - nők nem szavazhattak - kevésbé fontos a megfelelés elve (pl. ma felelős minisztériumok) - kevésbé szervezett demokrácia mint ma
2
A római köztársaság virágkora és válsága -
-
Kr.e. 510: elűzték az etruszk uralkodókat, és arisztokratikus köztársaságot hoztak létre polgárok (Popolus Romanus) által választott tisztségviselők (magistratusok) irányították hivatalok megkettőzése – egymást ellenőrizték – 2 consul – béke időben övék a hatalom: ők hívták össze a szenátust, vezették a tárgyalásokat, és végrehajtották a határozatokat; háború esetén a hadsereg irányítása; megbízásuk 1 évre szólt; consulok szenátussal egyetértésben intézkedtek (300 fő) végveszély esetén diktátor választása 6 hónapra – teljhatalom diktátort ilyen esetben fél évre választottak; köteles mindenki engedelmeskedni neki; később nem vonhatják felelősségre
-
szenátus: kezdetben 300 majd 600 tagú testület, amely ellenőrzi az állam vagyonát, irányítja a külügyet, törvényt javasol, és jóváhagyja a népgyűlés határozatait
-
patríciusok: római társadalom legrégebbi nemzetiségei, előkelőek. A politikai jogok kizárólagos birtokosai. Csak ők vehettek részt a népgyűlésben, és közülük kerültek ki a legfőbb tisztségviselők, és az öregek tanácsának (szenátus)
-
cliensek: patríciusok kísérete, de fokozatosan lesüllyedtek a jogtalanok közé
-
plebejusok: parasztok, kereskedők, iparosok. Nem rendelkeztek politikai jogokkal, gyalogos katonai szolgálatot teljesítettek
-
nemzetiségi alapon felépülő népgyűlés (comita curiata) hódító háborúk »»» parasztokat megterhelték Kr.e. 494 kivonulás a Szent hegyre visszatértek a plebejusok, de feltételeket szabtak »»» 2 néptribunus választása, akik megvétózhatják a consulok és a szenátus döntéseit Kr.e. 450 törvények írásba foglalása állandó háborúk, plebejusokat is be kell vonni a katonáskodásba; új katonai rendszer, alapja a vagyon (katonák saját pénzből fegyverkeztek) vagyon szerint osztották be az állampolgárokat egyes osztályokba új népgyűlés (comita censoriata) gazdagok döntő befolyása censor: 5 évente Róma népességét vagyoni csoportokba sorolja (patríciusoknak fenntartott hivatal)
-
-
Kr.e. 366: egyik consul plebejus Licinius féle földtörvény (egy fő mekkora birtokot bérelhet az állami földekből) Kr.e. 326 adósrabszolgaság eltörlése papi hivatalok megnyitása a plebejusok elött jogilag megszűnt a különbség a két osztály között jómódú plebejusok összeolvadtak a patríciusokkal »»» nobilitas ezek után a nobilitas ellen a szegény plebejusok küzdöttek
3
-
pun háborúk; hódítások »»» társadalmi hatásai voltak. Politikai és gazdasági életet alapvetően megváltoztatták. Plebejusok
plebs
Patríciusok
kisbirtokos parasztok
: : : : : :
proletariátus NÉPPÁRT
lovagrend
senátori rend
nobilitas OPTIMATÁK
Senátori rend: nagybirtokokból éltek; közföldekből sokat béreltek; rabszolgákat alkalmaztak Lovagrend: politikából kivonták magukat; nem tölthettek be hivatalokat; évenkénti adót fizettek Kisbirtokos parasztok: háború közben birtokaikat nem tudták művelni; provinciákból sok búza áramlott be Plebs: földjüket elvesztő parasztok; városokba költöztek; szavazataikat eladták; ingyen gabonát kaptak: „Panem et circenses”
-
kisbirtokok tönkrementek nagybirtokos arisztokrácia irányít városi nincstelenek száma nőtt föld és a parasztság kérdése egyre kevesebb hadköteles ember
-
Tiberius Gracchus (néptribunus): nincstelen parasztokat akarta földhöz juttatni – megölték. Licinius-féle földtörvényt szerette volna felújítani: állami földekből 500 jugerumnál többet senki sem bérelhet. Reformjai a szenátori rend tagjait anyagilag negatívan érintették volna. Újra jelölte magát néptribunusnak (holott 1 évre szólt csak a hivatal mindig). Utcai zavargások során megölték. Gaius Gracchus: földreform kérdését kezébe vette; társadalmi csoportok támogatását akarta megnyerni, a lovagrendet maga mellé állította. Szenátus hatalmát is meg akarta törni, de (Karthagoba utazása alatt)a szenátus szervezkedett ellene. Kr.e. 121-ben öngyilkos lett.
-
-
-
-
polgárháború kezdődött: NÉPPÁRT OPTIMATÁK Marius: néppárti politikus, hadvezér, később consul lett. Fizetés a katonáknak; 16 év után föld a katonáknak »»» plebs katonának megy (Marius a nincstelen proletárokból sorozta katonáit). Reformjai megteremtették az állandó, jól képzett hadsereget, és ez a néppárt megerősödését eredményezte. szenátus nem nézte jó szemmel a néppárt megerősödését. Kinevezték Lucius Cornelius Sullát optimata hadvezérnek, aki seregével Rómába vonult, és megerősítette a szenátusi párt hatalmát. belső harcok kiéleződése (társadalmi problémák) Sulla (optimaták) és Marius (néppárt) egymás ellen fordultak 4
-
-
-
-
Marius kérésére leváltották a sereg éléről Sullát »»» Sulla Rómába vonult, és vérengzést tartott a néppártiak soraiban »»» Marius visszatért Rómába, és vérengzést tartott az optimaták között Kr.e. 82 Sulla diktátorrá választatta magát Sulla egyik első dolga volt hazatérve, hogy listát állíttatott össze a néppártiakból és támogatóikból. Aki felkerült a listára (proscriptio), azt bárki meggyilkolhatta jogi következmény nélkül. A proskribáltak vagyonát elkobozták és nyilvános aukción elárverezték, utódait pedig megfosztották politikai jogaiktól. A feljelentő vagy gyilkos két talentum jutalmat kapott tettéért. A mészárlás nem csak az ellenzék sorait ritkította meg, hanem Sulla körének személyes ellenfelei is listára kerültek. Gyakran a nagy vagyon vitt valakit pusztulásba. A lovagrendi és senatori áldozatok száma meghaladta a több ezret. Politikai reformok: államszervezetet érintő törvények (comitia tributát megfosztotta törvényhozói és bírói jogkörétől); papi testülete érintő reformok; igazságszolgáltatási reformok; közerkölcsöket javító intézkedések; Kr.e. 79-ben lemondott, de senki nem merte felelősségre vonni őt (nem hivatalos módon befolyása megmaradt)
-
Kr.e. 73-71 rabszolgafelkelések (Spartacus)
-
hadvezérek befolyása nőtt a politikában
-
Kr.e. 70 Craccus és Pompeius lett a két consul Pompeius és szenátus viszonya megromlik (szenátus megijedt növekvő hatalmától; veteránjai nem kaptak földet; nem hagyták jóvá keleti intézkedéseit;) Julius Caesar: néppárti politikus; célja a néppárt hatalmának helyreállítása; a köztársaság válságát akarta megoldani; gall provinciák helytartóságát kapta meg; hadserege a kor legütőképesebb seregévé vált; Caesar megnyerte Craccus bizalmát, és kihasználta Pompeius sértettségét Kr.e. 60 első triumvirátus (három férfi szövetsége): Pompeius (Hispánia); Craccus (Szíria); Caesar (gall provinciák); Kr.e. 59 Caesar consul lett triumvirátus hamarosan bomlásnak indul (Craccus elesik a keleti harcok közben; Pompeius kibékül a szenátussal, és egyedül lesz consul) mikor Caesar helytartói megbízatása lejárt, a szenátus felkérte, hogy jelenjen meg Rómában, de erre ő nem volt hajlandó Kr.e. 49 Átlépte a Rubicon folyót (észak-itáliai folyó, Itália és Gallia határa). Ezzel megszegte a törvényt és elkerülhetetlen katonai konfliktust okozott. „Átlépni a Rubicont” (számos nyelvben ez a kifejezés fontos és visszafordíthatatlan döntést jelent). „Alea iacta est” („A kocka el van vetve”). Elfoglalta Itáliát, majd Hispániában a vezére nélküli sereget verte meg Kr.e. 48 Pharszaloszi csatában túlerővel szemben kivívta a győzelmet Caesar egyeduralma: Elfoglalja Egyiptomot, de Kleopátrát meghagyja ptolemaiosznak. Rómába visszatérve diktátorrá választatta magát. Földreformot hajtott végre: katonáinak és a római proletariátus tagjainak földet osztott (Római proletárok száma csökkent). Szenátus létszámát 900-ra emelte. Provinciabelieket vett fel a hadseregbe, szenátusba. Polgárjogot
-
-
-
5
-
-
-
kapott számos provinciabeli település (megrökönyödést keltett). Naptárreform, és aranypénz veretése Kr. e. 44. március 15. Brutus és Cassius összeesküvésének áldozata lett. „Et tu mi fili Brute” halála után három befolyásos ember kezébe került a hatalom Kr. e. 43 második triumvirátus (Antonius; Octavianus; Leppidus); Felosztották egymás között a hatalmat. Octavianus (Caesar unokaöccse) - birodalom nyugati része az övé. Octavianus (Augustus= fenséges nevet adták neki). Legyőzi Antonius seregeit. Provinciává teszi Egyiptomot. Lemond triumviri hatalmáról. Szenátus felkérte, hogy intézze az állam kormányzását. Augustus meghagyta a köztársasági hivatalokat, de hatalmukat a saját kezében összpontosította (jelszava a „köztársaság helyreállítása”). Ő a szenátus vezetője, aki először szavaz egy kérdésben. Ő az első polgár. valójában monarchiát hozott létre (Caesar: császárság)
6
A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás -
kereszténység államvallás lesz társadalmi szerkezet megváltozik Szenátori rend nagybirtokos arisztokrácia (vezető réteg) Lovagrend
-
rabszolgák helyzete javul; colonusok helyzete rosszabb lesz »»» fél szabadok gazdasági hanyatlás (hadsereg megerősítése adók kivetésével) provinciák megerősödése; önállósodása belső kereskedelem hanyatlott rabszolgák száma csökkent külkereskedelem luxuscikkek behozatalára korlátozódott nemesfémek kiáramlása külső támadások (gótok; nomád népek) belharcok városok hanyatlása adóbevételek csökkenése
-
hunok nyugati terjeszkedése »»» nagy népvándorlási hullám eléri Rómát (barbár népek elözönlik) »»» „megengedték” nekik a letelepülést »»»független germán királyságok jöttek létre (állam az államban)
-
395: Theodosius kettéosztja a birodalmat »»» Kelet-római Birodalom és Nyugat-római birodalom
Kelet-római birodalom: - központ: Konstantinápoly - jobb gazdasági helyzet - még egy évezreden át fennmaradt (1435: a törökök beveszik Bizáncot) Nyugat-római birodalom: - germánok; frankok; angolok; gótok; vandálok - kezdeti harcok után együttélés - városok feldúlása »»» elnéptelenedtek - római civilizáció visszaszorult - germán királyságok létrejötte -
Attila (434-453) hódítása 451Catalaunum: hunok vs. Róma + germán szövetségesek védtelen Rómát a vandálok feldúlták hunok végigpusztították Itáliát (Rómánál visszafordultak)
-
476: Odoaker germán vezér megfosztja a trónjától az utolsó nyugati császárt Romolus Augustulust »»» ÓKOR vége; KÖZÉPKOR kezdete
7
