Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására
Balla Csaba, Hitka Géza Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Budapest
Név
Vonatkozó tanulmányok, eddigi megfigyelések •
Az aszály és a szárazodás mezőgazdaságra gyakorolt hatását számos kutató, kutatócsoport elemzi szerte a világon
•
Leggyakrabban vizsgált területek: – Hogyan hat a globális melegedés a használható termőföld mennyiségére (sivatagosodás)? – Milyen hatással bír a változás a megtermelt élelmiszermennyiségre?
•
Általános tapasztalat: – Számolni kell az élelmiszerellátást biztosító mezőgazdasági területek csökkenésével (sivatagosodás). – Számolni kell a termésmennyiség (termésátlagok) csökkenésével és a termelési költsége növekedésével. – Leginkább vizsgált terület a gabonafélék előállítása
A globális felmelegedés várható általános hatásai
Az aszály és a szárazodás postharvest tevékenységet érintő hatása • A friss gyümölcs és zöldségellátást érintő terület • Termelési eredményei hatással bírhat az tartósítóipari tevékenységet folytató élelmiszer előállításra • Az aszály és a szárazodás hatását e terület élelmiszer előállítására kevesen vizsgálták • Általános megfogalmazható kérdéskörök az érintett terültről: – Milyen következménnyekel kell számolni a postharvest szektorban? – A szélsőségesre forduló hatások miatt számolni kell-e a postharvest területen • az élelmiszer előállítás termelésbiztonsági kérdéseivel, • a termésminőségre és a tárolhatósára gyakorolt hatással?
Előadás célja • Összefoglalni azon területeket és hatásokat, melyek az aszály és a melegedés eredményeként hatást gyakorolhatnak post-harvest tevékenységre, és az élelmiszeripari feldolgozásra • Felhívni a figyelmet azokra a fejlesztési és kutatási területekre melyek a globális felmelegedés hatásaként jelentőségüket és súlyukat tekintve érintettek lesznek
Az emelkedő hőmérséklet biológiai hatásai a „post-harvest” területen • Érésbiológiai hatások • termékminőségre gyakorolt érzékelhető és várható hatások • eltarthatósági időt befolyásoló érésbiológiai szempontok
• Tárolási módszerek alkalmazására várható hatások • Gazdasági hatások • energiafelhasználás • szállítási feltétek változása –hűtőlánc igénye
Érésbiológiai hatás • Az építő és lebontó folyamatok arányának eltolódása – a fotoszintetikus aktivitás várható csökkenése – a légzésintenzitás várható növekedése
Li Li0 e ZT
• Érvényesül a hőmérsékletnövekedés kinetikai hatása •
q q0 e ZT
Kertészeti termékek légzési hőtermelése 400,0
Zöld paradicsom Cékla
Hőtermelés (W/tonna)
Érett paradicsom Burgonya
300,0
Fejeskáposzta Sárgarépa Brokkoli
200,0
100,0
0,0 0
5
10
15
Hőmérséklet (°C)
20
25
Globális-hőmérsékletváltozás
Felmelegedés
A hőmérséklet éves átlagainak változása Gödöllőn 1996-2002 között (Jolánkai et al., 2003)
Augusztus és szeptember hónapok hőmérsékleti adatai 1901-2000 Szeptember hónap hőmérsékleti adatai
Augusztus hónap hőmérsékleti adatai
35
35
y = 0,0157x - 4,2663
30
30
Hőmérséklet (°C)
Hőmérséklet (°C)
maximum hőmérséklet
25
20
átlaghőmérséklet
y = 0,0097x + 3,0597
25
20
y = 0,0173x - 12,818
15
15 maximum hőmérséklet átlaghőmérséklet
y = 0,013x - 8,8237
10
10 1900
1920
1940
1960
Év
1980
2000
2020
1900
1920
1940
1960
Év
1980
2000
2020
Arrhennius-i kinetika
Meleg napok gyakorisága
v k (A)
Hőségnapok gyakorisága augusztus hónapban 1960-2000 között 30
k Ae
E* R T
A légzéskinetikai állandó hőmérsékletfüggése
>30 >29 >28
25
1,40E-02
1,20E-02 178,8%
1,00E-02
122,3%
15
k (1/nap)
Gyakoriság
20
10
8,00E-03
76,2%
6,00E-03 34,7% 0%
4,00E-03
5
2,00E-03
0 1960
1970
1980
év
1990
2000
0,00E+00
15
20
25
Hőmérséklet (°C)
30
35
Várható hatások: • Jelentősen megnő a lebontó folyamatok sebessége • Csökken a tárolhatósági időt meghatározó tartaléktápanyagok mennyisége • Változások megmutatkozhatnak a minőségi jellemzőkben – intenzív savfogyás a termésben, – színeződés gátlása
A tárolási módszerekre gyakorolt hatás
Környezeti légállapot változása M árcius hónap hőm ér sékleti adatai 1970-2000 20
15
Hőmérséklet (°C)
10
5
0 1960
1970
1980
1990
-5
-10 év
• • •
A korai melegedéssel csökken az „inferrior” jellegű termékek egyszerű (szellőztetéses tárolásának) lehetősége A tárolt termékek jelentős minőségi veszteségével kell számolni Megnő a költségigényesebb hűtőtárolás iránti igény
2000
2010
Gazdasági hatások • Költségnövekedés
Külső hőterhelés Qe = A k (Tk-Tbe) + Ts
– hőterhelés növekedése miatt hűtési költségnövekedés – hűtésigényes napok számának növekedése – szállítási hűtésigény növekedés
• Piaci hatások – A tárolhatósági potenciál csökenése, csökkenő polcállóság – bevételi veszteség a minőségvesztés miatt – tárolhatósági csökkenés, piacvesztés
A jövő? Feladatok? • Sürgető igény az érintett területek kutatása • Stratégiai területek meghatározása – érésmenet és fajtakutatás erősítése, – post-harvest tevékenységet érintő termelésmód kutatások támogatása, – post-harvest műszaki fejlesztő és technológiai kutatások támogatása (hűtőlánc fejlesztés, tárolókapacitás igényfelmérés és fejlesztés) – piac és agrárökonómiai kutatások (piacváltás, stb.)
Köszönöm figyelmüket!
